• Tartalom
Oldalmenü

105/1952. (XII. 28.) MT rendelet

a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) hatálybaléptetése folytán szükséges rendelkezések tárgyában1

2009.01.01.
I. Fejezet

A bírói eljárásra vonatkozó rendelkezések

1–6. §2

A házastársi vagyonközösség megszüntetése

7. § (1)3 A házastársi vagyonközösség megszüntetését [1952. évi IV. törvény 31. § (1) bekezdés] a házassági életközösség fennállása alatt a házastársaknak fontos okból előterjesztett kérelmére a házassági perre hatáskörrel bíró és bármelyik házastárs lakóhelye szerint illetékes helyi bíróság mondhatja ki.

(2) A kérelmet a házastársak csak kérvényben terjeszthetik elő.

(3) A kérvényben

a) elő kell adni a házastársak nevét, foglalkozását, lakóhelyét,

b) meg kell jelölni házasságkötésük idejét,

c) fel kell sorolni a házastársi vagyonközösséghez, valamint mindegyik házastárs különvagyonához tartozó vagyontárgyakat (értékeket), a közös és a külön tartozásokat esedékességük idejének feltüntetésével,

d) elő kell adni azt az okot, amely miatt a házastársi vagyonközösség megszüntetését kérik.

8. § (1)4 A bíróság a kérelem felől a házastársakat személyesen meghallgatja. Ha a kérelmező házastárs a meghallgatáson igazolatlanul nem jelenik meg, kérelmét visszavontnak kell tekinteni, és az eljárást meg kell szüntetni.

(2) A meghallgatás során a házastársaknak a kérvényben előadott adatok közül azokat, amelyek valósága felől a bíróságnak kételye van, bizonyítaniuk kell. Bizonyítani kell szükség esetén azt az okot is, amely miatt a házastársi vagyonközösség megszüntetését kérik.

(3) Az eljárás során a bíróság szükség esetén tanúkat és szakértőket hallgathat ki.

9. § A bíróság a kérelem tárgyában végzéssel határoz. Ha a kérelemnek helyt ad, a házastársi vagyonközösséget a végzés jogerőre emelkedését követő hónap utolsó napját követő időre nézve megszünteti. A végzést a házastársak ismert közös hitelezőinek is kézbesíttetni kell.

10. §5

Eltűntnek nyilvánítás

11. § (1) Társadalombiztosítási jogszabályon alapuló olyan kérelem tárgyában, amely arra irányul, hogy a bíróság a biztosítottat eltűntnek nyilvánítsa, az a helyi bíróság jár el, amelynek területén az eltűnt utolsó belföldi lakóhelye vagy – lakóhely hiányában – utolsó belföldi tartózkodási helye volt.

(2) Az eljárás során a bíróság az érdekelteket meghallgatja, s ha a kérelmet nem tartja azonnal teljesíthetőnek, hirdetményt bocsát ki, amelyben felhívja az eltűntet, valamint mindazokat, akik hollétéről tudnak, hogy az eltűnésre, illetőleg az eltűnt hollétére vonatkozó adatokat a bíróságnak jelentsék be. A hirdetményt harminc napra ki kell függeszteni a bíróság hirdetőtáblájára, továbbá az illetékesség szempontjából irányadó helyi önkormányzat hirdetőtáblájára. Hírlapi közzétételének és ügygondnok kirendeltségének helye nincs, a bíróság azonban az eltűnt holléte felől hivatalból is tudakozódik, ha a rendelkezésre álló adatok alapján ettől eredmény várható.

(3) A bíróság az eltűnés tárgyában a hirdetménynek a bírósági hirdetőtáblán való kifüggesztésétől számított hatvan nap elteltével végzéssel határoz.

(4) Az eltűnést megállapító végzést a bíróság bármelyik érdekelt kérelmére – a szükséghez képest a többi érdekeltek meghallgatása után – hatályon kívül helyezi, ha kitűnik, hogy az eltűnt él.

12. §6

A nemperes eljárásokra vonatkozó általános szabályok

13. § (1)7 A személyes használati tárgyak kiadására, a tartásra, valamint a családjogi jogszabályokon alapuló egyéb ideiglenes intézkedésre irányuló nemperes eljárásban a bíróság összetételére a Pp. 11. §-a irányuló, a többi polgári nemperes ejárásokban azonban a bíróság ülnökök közreműködése nélkül jár el.8

(2) A polgári nemperes eljárásokra vonatkozó jogszabályok szerint az első fokú bíróság határozata ellen előterjeszthető felfolyamodás helyett fellebbezésnek van helye; a fellebbezésre a Pp. XII. fejezetének a végzések elleni fellebbezést szabályzó rendelkezései irányadók.

(3) Egyebekben – amennyiben az egyes nemperes eljárásokra vonatkozó jogszabályok másként nem rendelkeznek, vagy az eljárás nemperes jellegéből más nem következik – a nemperes eljárásokban is a Pp. szabályait kell megfelelően alkalmazni.

14. §9

15. §10

16–19. §11

20–29. §12

II. Fejezet

A közjegyzők hatáskörére és eljárására vonatkozó rendelkezések

30–36. §13

37-38. §14

39. §15

Értékpapírok és okiratok megsemmisítése

40–44. §16

45. § (1) A 40-44. § rendelkezéseit az okiratok megsemmisítésére azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hirdetményi határidő egy hónapra leszállítható.

(2) Az elveszett váltó vagy csekk megsemmisítésére vonatkozó eljárást a közjegyző előtt [32. § f) pont] a váltótörvényben, illetőleg a csekktörvényben megállapított külön szabályok szerint kell lefolytatni.17

(3)18

46. §19

47–56. §20

III. Fejezet

Hatálybalépés

57. § (1) Ez a rendelet az 1953. évi január hó 1. napján lép hatályba, s rendelkezéseit a már folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2)21

58. §22

1

A rendeletet a 2017: CXVIII. törvény 25. § a) pontja hatályon kívül helyezte 2017. január 1. napjával. Alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező törvény 24. §-át.

2

Az 1–6. §-t és az „Ideiglenes intézkedések” alcímet az 1995: LX. törvény 32. §-a hatályon kívül helyezte.

3

A 7. § (1) bekezdése 1958: 5. törvényerejű rendelet 19. §-ának (2) bekezdésével megállapított és az 1974: I. törvény 31. §-a szerint módosított szöveg.

4

A 8. § (1) bekezdése az 1958: 5. törvényerejű rendelet 19. §-ának (2) bekezdésével megállapított és az 1974: I. törvény 31. §-a szerint módosított szöveg.

5

A 10. §-t az 1960: 11. törvényerejű rendelet 96. §-ának (1) bekezdése, a 10. §-t megelőző alcímet a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 1516. pontja hatályon kívül helyezte.

6

A 12. §-t az 1958: 5. törvényerejű rendelet 24. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

7

A 13. § (1) bekezdést a 46/1954. (VIII. 1.) MT rendelet 4. §-a iktatta be, és az 1957: VIII. törvény 93. §-a módosította.

8

Végrehajtására lásd a 15/1993. (X. 22.) IM rendeletet.

9

A 14. §-t a 2008: XLV. törvény 40. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

10

A 15. §-t az 1958: 5. törvényerejű rendelet 24 §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

11

A 16–19. §-okat az 1966: 12. törvényerejű rendelet 19. §-ának (2) bekezdése, a 16. §-t megelőző alcímet a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 1516. pontja hatályon kívül helyezte.

12

A 20–29. §-okat az 1958: 5. törvényerejű rendelet 24. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte. Lásd a 16/1976. (XII. 31.) IM rendeletet. A 20. §-t megelőző alcímet a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 1516. pontja hatályon kívül helyezte.

13

A 30–36.§-t valamint a 30. §-t megelőző alcímet az 1991: XLI. törvény 184. §-ának e) pontja hatályon kívül helyezte.

14

A 37-38. §-okat az 54/1955. (VIII. 27.) MT rendelet 22. §-a hatályon kívül helyezte.

15

A 39. §-t az 1955: 21. törvényerejű rendelet 214. §-a hatályon kívül helyezte.

16

A 40–44. §-t a 2008: XLV. törvény 40. § a) pontja hatályon kívül helyezte. Lásd e módosító törvény 39. §-át.

18

A 45. § (3) bekezdése idejétmúlt rendelkezéseket tartalmaz, közlését mellőzzük.

19

A 46. §-t az 1958: 5. törvényerejű rendelet 24. §-ának (1) bekezdése, a 46. §-t megelőző alcímet a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 1516. pontja hatályon kívül helyezte.

20

A 47–56. §-okat az 1978: 2. törvényerejű rendelet 25. §-a (1) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.

21

Az 57. § (2) bekezdését a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 1516. pontja hatályon kívül helyezte.

22

Az 58. §-t a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 1516. pontja hatályon kívül helyezte.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás