• Tartalom

1963. évi 23. törvényerejű rendelet

a nemzetközi fuvarozásnál használatos rakodólapok vámkezeléséről Genfben, 1960. december 9-én kelt európai egyezmény kihirdetéséről1

2014.06.06.

(A Magyar Népköztársaság2 csatlakozási okiratának letétbe helyezése 1963. július 26-án megtörtént.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa3 a nemzetközi fuvarozásnál használatos rakodólapok vámkezeléséről szóló Genfben, 1960. december 9-én kelt Európai Egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az Egyezmény hivatalos magyar fordítása a következő:


„ EURÓPAI EGYEZMÉNY

a nemzetközi fuvarozásnál használatos
rakodólapok vámkezeléséről

Kelt Genfben, 1960. december 9-én

A SZERZŐDŐ FELEK
MEGÁLLAPÍTOTTÁK, hogy a nemzetközi fuvarozások lebonyolításánál a rakodólapok („paletták”) alkalmazása azoknak közös használata folytán elterjedt,
KÍVÁNATOSNAK TARTJÁK, hogy a nemzetközi szállítások megkönnyítése, költségeinek csökkentése révén a rakodólapok használatának kiterjesztését elősegítsék,
a következőkben ÁLLAPODTAK MEG:

Általános rendelkezések

1. cikk

1. A jelen Egyezmény alkalmazásánál
a) „behozatali vámok és behozatali illetékek” alatt nemcsak a vámokat kell érteni, hanem a behozatallal kapcsolatos mindennemű adót és illetéket is;
b) „rakodólap” alatt olyan szerkezet értendő, amelynek lapjára bizonyos mennyiségű árut lehet csoportosítani úgy, hogy az árunak gépi berendezésekkel való szállítása, mozgatása vagy kötegbe illesztése céljából berakási egységet képezzen; ez a szerkezet vagy két olyan lapból áll, melyet bordázat köt össze, vagy egy olyan lapból, mely lábakon nyugszik; teljes magassága a lehető legcsekélyebb, de lehetővé teszi, hogy villás vagy rakodólapos emelőtargoncákkal mozgatni lehessen, el van látva vagy esetleg nincs ellátva felső szerkezettel;
c) „személy” alatt mind a természetes, mind a jogi személyeket kell érteni.
2. A jelen Egyezmény olyan rakodólapok tekintetében kerül alkalmazásra, amelyeket valamely Szerződő Fél területéről egy másik Szerződő Fél területére hoznak be.

2. cikk

1. Minden Szerződő Fél engedélyezi, hogy a rakodólapokat a behozatali vámoktól és illetékektől mentesen, behozatali tilalmak és korlátozások nélkül hozzák be, feltéve hogy:
a) azokat előzőleg szállították ki, vagy azokat később visszaszállítják; vagy
b) előzőleg azonos mennyiségű ugyanolyan típusú és hozzávetőleg azonos értékű rakodólapokat szállítottak ki, illetőleg utólag fognak kiszállítani.
2. A jelen cikk 1. bekezdésében meghatározott rendszer keretében követett eljárást és alkalmazott módozatokat - a jelen Egyezmény 3. cikkében foglalt rendelkezések kivételével - az egyes Szerződő Felek saját szabályzatukban határozzák meg. Ez a szabályozás felölelheti mindazokat a rendelkezéseket, melyeknek célja annak megakadályozása, hogy nagyobb számban lehessen végleges rendeltetéssel, vám- és illetékmentesen rakodólapokat behozni, mint amennyit előzőleg kivittek vagy ki fognak vinni.
3. Mindegyik Szerződő Fél arra fog törekedni, hogy a lehető legegyszerűbb formaságokat alkalmazza, nevezetesen ne követeljen biztosítékokat a behozatali vámokra és illetékekre.

3. cikk

1. Minden Szerződő Fél alkalmazni fogja a jelen Egyezmény 2. cikkének 1. bekezdésében foglalt rendelkezéseket - anélkül, hogy a behozatalnál vagy kivitelnél a vámokmányok bemutatását vagy a behozatali vámok és illetékek tekintetében vámbiztosíték letételét követelné meg -, azokra a rakodólapokra, amelyeket a Felek szerződés alapján közös használatba vettek, ha
a) az áru nemzetközi fuvarozásával kapcsolatos műveletek alkalmával egymás közt országonként cserélik ki az azonos típusú rakodólapokat
b) rakodólaptípusonként nyilvántartás vezetnek az egyes országok között kicserélt rakodólapokról, és
c) kötelezik magukat, hogy meghatározott időn belül kölcsönösen szállítanak egymásnak az egyes rakodólaptípusból annyit, amennyi szükséges, hogy szabályos időközönként két- vagy többoldalúlag kiegyenlítsék az így vezetett nyilvántartások egyenlegeit.
2. A jelen cikk 1. bekezdésében foglalt rendelkezéseket csak akkor lehet alkalmazni, ha
a) a rakodólap a közös használatra vonatkozó szerződésben az előírt jelzésekkel van ellátva, és
b) ha a közös használatról szóló szerződésről az érdekelt Szerződő Felek vámigazgatóságait értesítették, és ezek azt elfogadták, mivel a szerződés a különféle rakodólaptípusokat kellően körülhatárolta, és annak megfelelő végrehajtása kellően biztosítva van.

4. cikk

Minden Szerződő Fél fenntartja magának azt a jogot hogy belső adókat és illetékeket szedjen be, valamint adott esetben beszedje azokat a behozatali vámokat és illetékeket, amelyek saját országában az olyan rakodólapok után fizetendők, amely rakodólapok valamely, az illető ország területén állandó lakhellyel, illetve telephellyel rendelkező személy által létesített vételi vagy ehhez hasonló szerződés tárgyát képezik. Minden Szerződő Fél fenntartja magának ezenkívül azt a jogot is, hogy a jelen Egyezmény alapján kiszállított rakodólapokra vonatkozóan az illetékek vagy adók visszatérítését vagy kivitel esetére esetleg kilátásba helyezett egyéb előnyök nyújtását teljes egészében vagy részlegesen megtagadja.

5. cikk

A jelen Egyezmény nem tiltja a rakodólapok behozatala és kivitele tekintetében olyan kedvezmények nyújtását, amelyek nagyobbmérvűek, mint az Egyezményben meghatározott kedvezmények.

Záró rendelkezések

6. cikk

1. Az Európai Gazdasági Bizottság tagállamai és a Bizottságnak a Bizottság hatásköri szabályzatának 8. szakasza értelmében tanácskozó joggal rendelkező tagjai a jelen Egyezmény szerződő feleivé válhatnak, ha
a) azt aláírják,
b) ratifikálják azt, amennyiben a ratifikálás fenntartásával írták alá, vagy
c) csatlakoznak ahhoz.
2. Azok az országok, amelyek az Európai Gazdasági Bizottság hatásköri szabályzata 11. szakaszának megfelelően a Bizottság egyes munkabizottságaiban részt vehetnek, a jelen Egyezmény Szerződő Felévé válhatnak, ha az Egyezményhez annak életbelépése után csatlakoznak.
3. A jelen Egyezmény 1961. március 15-ig bezárólag nyitva áll aláírásra. Ezen időpont után az Egyezményhez csatlakozni lehet.
4. A ratifikálás vagy csatlakozás a megfelelő okmánynak az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkárához történő letétbe helyezése útján eszközölhető.

7. cikk

1. A jelen Egyezmény azt követően a kilencvenedik napon lép életbe, hogy az Egyezmény 6. cikke 1. bekezdésében említett országok közül legalább öt azt a ratifikálás fenntartása nélkül aláírta, vagy ratifikációs, illetve csatlakozási okmányát letétbe helyezte.
2. Minden olyan ország tekintetében, amely azt követően ratifikálja az Egyezményt vagy csatlakozik ahhoz, amikor azt az öt ország a ratifikálás fenntartása nélkül már aláírta, vagy a ratifikációs, illetve a csatlakozási okmányokat letétbe helyezte, a jelen Egyezmény az illető ország ratifikációs vagy csatlakozási okmányának letétbe helyezésétől számított kilencvenedik napon lép hatályba.

8. cikk

1. Bármely Szerződő Fél jogosult a jelen Egyezményt az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkárához intézett értesítésben felmondani.
2. A felmondás tizenöt hónappal azon időpont után válik hatályossá, amikor a Főtitkár a vonatkozó értesítést megkapta.

9. cikk

A jelen Egyezmény hatályát veszti, ha életbelépését követően a Szerződő Felek száma bármely egymást követő tizenkét hónapon keresztül öt alá csökken.

10. cikk

1. Bármely ország, amikor a jelen Egyezményt ratifikálás fenntartása nélkül aláírja, vagy amikor ratifikációs vagy csatlakozási okmányát letétbe helyezi, vagy bármely más későbbi időpontban az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkárához intézett bejelentésben közölheti, hogy a jelen Egyezmény mindazon területekre vagy azoknak egy részére kiterjed, amelyeket az illető ország nemzetközi síkon képvisel. A jelen Egyezmény az értesítésben említett területre vagy területekre attól a naptól számított kilencvenedik napon válik alkalmazhatóvá, amikor a Főtitkár ezt az értesítést megkapta, illetve ha ezen a napon a jelen Egyezmény még nem lépett hatályba, úgy az Egyezmény hatálybalépésének napján.
2. Minden olyan ország, mely az előbbi bekezdésnek megfelelően olyan nyilatkozatot tett, melynek folytán a jelen Egyezmény hatálya kiterjed az általa nemzetközi síkon képviselt valamely területre, a 8. cikk értelmében az említett területre vonatkozóan felmondhatja a jelen Egyezményt.

11. cikk

1. Minden olyan, vitát, amely két vagy több Szerződő Fél között a jelen Egyezmény értelmezése vagy alkalmazása tekintetében felmerül, a lehetőség szerint a vitában részt vevő felek közötti tárgyalás útján kell rendezni.
2. Minden olyan vitás ügyet, amelyet nem rendeztek tárgyalás útján, ha a vitában álló Szerződő Felek közül valamelyik azt kéri, választottbíróság elé kell terjeszteni, és a vitás ügyben egy vagy több, a részt vevő vitában álló felek által egyetértőleg kijelölt választottbíró jár el. Ha a választottbírósági eljárást igénylő kérelem keltétől számított három hónapon belül a vitában álló felek nem tudnak a döntőbíró vagy a döntőbírák kijelölése tekintetében megegyezni, úgy e felek közül bármelyik felkérheti az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkárát, jelölje ki azt az egyetlen döntőbírót, aki elé a vitát döntés végett terjeszteni kell.
3. Az előző bekezdésnek megfelelően a kijelölt döntőbíró vagy döntőbírák ítélete az egymással vitában álló felekre nézve kötelező.

12. cikk

1. Minden ország, amikor a jelen Egyezményt aláírja vagy ratifikálja, illetve ahhoz csatlakozik, kijelentheti, hogy a jelen Egyezmény 11. cikke 2. és 3. bekezdését nem tekinti magára nézve kötelezőnek. A többi Szerződő Felet sem kötik e bekezdések rendelkezései azzal a Szerződő Féllel szemben, amely az említett fenntartással élt.
2. Minden olyan Szerződő Fél, amely a jelen cikk 1. bekezdésében meghatározott fenntartással élt, ezt a fenntartását a Főtitkárhoz címzett értesítés útján bármikor visszavonhatja.
3. A jelen cikk 1. bekezdésében meghatározott fenntartáson kívül a jelen Egyezménnyel szemben semmiféle fenntartás nem fogadható el.

13. cikk

1. A jelen Egyezménynek három éven át történő hatályban létét követően bármely Szerződő Fél jogosult az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkárához intézett értesítés útján értekezlet összehívását kérni a jelen Egyezmény felülvizsgálása céljából. A főtitkár értesíti erről a kérelemről az összes Szerződő Feleket, és ha az általa küldött értesítés keltétől számított négy hónapon belül a Szerződő Feleknek legalább egyharmada közli, hogy ehhez a kérelemhez hozzájárul, összehívja a felülvizsgálásra irányuló értekezletet.
2. Ha az előző bekezdés értelmében értekezlet összehívására kerül sor, a Főtitkár erről az összes Szerződő Feleket tájékoztatja, és felkéri őket, hogy három hónapon belül terjesszék elő azokat a javaslatokat, amelyeknek a konferencián való megvizsgálását kívánatosnak tartják. A Főtitkár legalább három hónappal a konferencia megnyitása előtt közli az összes Szerződő Felekkel a konferencia ideiglenes napirendjét, valamint ezen javaslatok szövegét.
3. A Főtitkár a jelen cikknek megfelelően összehívott minden értekezletre meghívja a jelen Egyezmény 6. cikke 1. bekezdésében meghatározott országokat, valamint azokat az országokat, amelyek ezen 6. cikk 2. bekezdésének alkalmazása folytán váltak Szerződő Felekké.

14. cikk

1. Minden Szerződő Fél jogosult a jelen Egyezményre vonatkozóan egy vagy több módosító javaslatot benyújtani. Valamennyi módosító javaslat szövegét közölni kell az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkárával, aki azt valamennyi Szerződő Fél tudomására hozza, és a jelen Egyezmény 6. cikkének 1. bekezdésében meghatározott többi országgal is közli.
2. Attól a naptól számított hat hónapon belül, amikor a Főtitkárnak a módosítási tervezetről szóló közlését megtette, bármely Szerződő Fél tudomására hozhatja a Főtitkárnak, hogy:
a) kifogást emel a javasolt módosítás ellen, vagy
b) bár szándékában állna a tervezetet elfogadni, országában még nem valósultak meg az annak elfogadásához szükséges feltételek.
3. Ha az a Szerződő Fél, mely a 2. bekezdés b) pontjában meghatározott közlést tette, nem küldött értesítést a Főtitkárnak a módosítás elfogadásáról, a közlésadásra előírt hathavi időszak leteltétől számított kilenc hónapon belül kifogást emelhet a javasolt módosítás ellen.
4. Ha a jelen cikk 2. és 3. bekezdésében előírt feltételek mellett valamely ország kifogást emelt a módosítási tervezet ellen, a módosítást el nem fogadottnak és hatálytalannak kell tekinteni.
5.Ha a jelen cikk 2. és 3. bekezdésében előírt feltételek mellett semmiféle kifogást nem emeltek a módosítási tervezet ellen, úgy a módosítást elfogadottnak kell védelmezni a következő időpontban:
a) ha egyik Szerződő Fél sem küldött a jelen cikk 2. bekezdés b) pontjának megfelelő közlést, az esetben a 2. bekezdésben meghatározott hathavi időszak leteltekor;
b) ha legalább egy Szerződő Fél a jelen cikk 2. bekezdés b) pontjának megfelelő közlést küldött, akkor, amikor az alábbi két időpont közül a közelebb eső időpont következik:
- az az időpont, amikor valamennyi közlést küldő Szerződő Fél értesítette a Főtitkárt a javas1at elfogadásáról, attól a fenntartástól függően, hogy valamennyi elfogadásról a 2. bekezdésben említett hathavi határidő lejárta előtt értesítést küldtek -, azt az időpontot kell tekinteni az említett hat hónapos határidő lejárata időpontjának:
- a jelen cikk 3. bekezdésében említett kilenchavi határidő leteltének időpontja.
6. A Főtitkár a lehető legrövidebb időn belül közli a Szerződő Felekkel, ha valamely ország a jelen cikk 2. bekezdés a) pontjának megfelelő módosítási tervezetet előterjesztett, és tájékoztatást ad arról, vajon egy vagy több Szerződő Fél küldött-e neki a 2. bekezdés b) pontjának megfelelő közlést. Ha egy vagy több Szerződő Fél ilyen közlést tett, úgy a Főtitkár utólagosan értesíti az összes Szerződő Feleket arról, hogy azok a Szerződő Felek, amelyek ilyen közlést küldtek, emelnek-e kifogást a módosítási tervezet ellen vagy elfogadják azt.

15. cikk

A jelen Egyezmény 13. és 14. cikkében előírt értesítéseken kívül az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkára értesíti a jelen Egyezmény 6. cikkének 1. bekezdésében említett országokat és azokat, amelyek a jelen Egyezmény 6. cikke 2. bekezdésének alkalmazása révén Szerződő Felekké váltak,
a) a 6. cikk értelmében történt aláírásokról, ratifikálásokról és csatlakozásokról,
b) arról az időpontról, amikor a jelen Egyezmény a 7. cikknek megfelelően hatályba lép,
c) a 8. cikk értelmében bejelentett felmondásokról,
d) a jelen Egyezmény érvényének a 9. cikk szerint történő megszűnéséről,
e) a 10. cikknek megfelelően kapott értesítésekről,
f) a 12. cikk 1. és 2. bekezdésének alapján kapott nyilatkozatokról és értesítésekről,
g) a 14. cikknek megfelelően valamennyi módosítás hatálybalépéséről.

16. cikk

A jelen Egyezmény eredeti példányát 1961. március 10-e után letétbe kell helyezni az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkáránál, aki az eredetiről készített hitelesített másolatokat megküldi valamennyi, a jelen Egyezmény 6. cikke 1. és 2. bekezdésében említett országnak.
Amelynek hiteléül a szabályszerű meghatalmazással rendelkező meghatalmazottak a jelen Egyezményt aláírták.
Készült Genfben, ezerkilencszázhatvan december kilencedikén angol és francia nyelvű egyetlen példányban, mindkét szöveg egyaránt hiteles.”

(Aláírások.)

3. §4 E törvényerejű rendelet az Egyezmény hatálybalépésével egyidejűleg 1963. október 24-én lép hatályba. Végrehajtásáról a külgazdasági ügyekért felelős miniszter gondoskodik.5

1

A kihirdetés napja: 1963. október 15.

2

Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (1) bekezdése szerint Magyar Népköztársaságon Magyar Köztársaságot kell érteni.

3

Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (2) bekezdése a Népköztársaság Elnöki Tanácsát megszüntette.

4

A 3. § a 2010: CXLVIII. törvény 10. §-a, a 2014: XXI. törvény 6. §-a szerint módosított szöveg.

5

Végrehajtására lásd az 5/1964. (III. 21.) KkM rendeletet.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére