• Tartalom

1987. évi XI. TÖRVÉNY1

a jogalkotásról2

2009.01.01.

Az Országgyűlés annak érdekében, hogy

a jogalkotás a társadalmi viszonyok védelmét és fejlesztését, a demokrácia kiteljesedését szolgálja,

a jogrendszer egysége és áttekinthetősége fokozottan érvényesüljön, továbbá, hogy

az alapvető társadalmi viszonyokat szabályozó törvények meghatározó szerepet töltsenek be a jogrendszerben,

a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

A JOGSZABÁLYOK

Alapvető rendelkezések

1. § (1) A jogalkotó szervek a következő jogszabályokat alkotják:

a) az Országgyűlés törvényt,

b) a köztársasági elnök (a továbbiakban: köztársasági elnök) törvényerejű rendeletet,

c) a Kormány rendeletet,

d) a miniszterelnök, elnökhelyettese3 és tagja (a továbbiakban együtt: miniszter) rendeletet,

e) az országos hatáskörű szerv vezetésével megbízott államtitkár (a továbbiakban: államtitkár) rendelkezést,4

f) a tanács5 rendeletet.6

(2) E rangsornak megfelelően az alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.

Törvény

2. § Az Országgyűlés törvényben állapítja meg

a) a társadalmi rendre, valamint a társadalom meghatározó jelentőségű intézményeire, az állam szervezetére, működésére, és az állami szervek hatáskörére vonatkozó alapvető rendelkezéseket,

b) a gazdasági rendre, a gazdaság működésére és jogintézményeire vonatkozó alapvető szabályokat,

c) az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit, ezek feltételeit és korlátait, valamint érvényre juttatásuk eljárási szabályait.

3. § A társadalmi rendre vonatkozóan törvényben kell szabályozni különösen

a) az Alkotmányban felsorolt állami szervek működését,

b) a társadalmi szervezetek és az érdekképviseleti szervek jogállását,

c) az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választását, valamint jogállását,

d) a miniszterek és az államtitkárok jogállását és felelősségét,

e) a népszavazást,

f) a bűncselekményeket, a büntetéseket és a büntetés- végrehajtást,

g) a büntető, a polgári és az államigazgatási eljárást.

4. § A gazdasági rendre vonatkozóan törvényben kell szabályozni különösen

a) a tulajdonviszonyokat, a magánszemélyek és a jogi személyek vagyoni viszonyait,

b) az állam kizárólagos gazdasági tevékenységét, a népgazdasági tervezést, továbbá a gazdálkodó szervezetek jogállását és állami irányításuk alapvető rendjét,

c) az állami pénzügyeket, az adókat és az adójellegű kötelességeket,

d) a középtávú népgazdasági tervet és az állami költségvetést,

e) a munkaviszony és a munkavédelem alapvető kérdéseit.

5. § Az állampolgárok alapvető jogai és kötelességei körében törvényben kell szabályozni különösen

a) az állampolgárságot,

b) a személyi szabadságjogokat és korlátozásukat, a külföldre utazásnak és az útlevél kiadásának a feltételeit,

c) az egyesülési és a gyülekezési jogot,

d) a sajtóra vonatkozó rendelkezéseket,

e) a házasságot és a családot,

f) az öröklést, a személyhez és a szellemi alkotáshoz fűződő jogokat és kötelességeket,

g) a közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok intézését,

h) a lelkiismereti szabadsághoz és a vallás szabad gyakorlásához fűződő alapvető jogokat és kötelességeket,

i) az oktatást és a közművelődést,

j) az egészségügyi ellátást és a társadalombiztosítást,

k) a honvédelmi kötelezettséget,

l) a személyi nyilvántartást.

Törvényerejű rendelet

6. § (1) A köztársasági elnök a saját vagy – ha az Országgyűlés nem ülésezik – az Országgyűlés jogkörében törvényerejű rendeletet alkot; az Alkotmányt azonban nem változtathatja meg, és nem alkothat törvényerejű rendeletet a 2–5. §-ban meghatározott esetekben.

(2) A törvényerejű rendeletet az Országgyűlés legközelebbi ülésén a köztársasági elnök köteles az Országgyűlésnek bemutatni.

Minisztertanácsi rendelet

7. § A Kormány az Alkotmányban meghatározott feladatkörében, illetőleg törvényben vagy törvényerejű rendeletben kapott felhatalmazás alapján ad ki rendeletet.

Miniszteri rendelet

8. § (1) A miniszter feladatkörében és törvényben, törvényerejű rendeletben vagy minisztertanácsi rendeletben kapott felhatalmazás alapján ad ki rendeletet.

(2)7

9. §

Tanácsrendelet8

10. § A tanács9 rendeletet ad ki

a) törvény, törvényerejű rendelet felhatalmazása alapján a helyi, területi sajátosságoknak megfelelő részletes szabályok megállapítására;

b) a magasabb szintű jogszabályban nem rendezett társadalmi viszonyok rendezésére.

A jogszabály hatálya

11. § (1) A jogszabály hatálya kiterjed az ország területén a magánszemélyekre és a jogi személyekre, valamint a külföldön tartózkodó magyar állampolgárokra.

(2) A tanácsrendelet10 hatálya a tanács11 illetékességi területére terjed ki.12

12. § (1) A jogszabályban meg kell határozni a hatálybalépésének napját. A jogszabály egyes rendelkezéseinek hatálybalépésére különböző időpontokat is meg lehet állapítani.

(2) A jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé.

(3) A jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy kellő idő maradjon a jogszabály alkalmazására való felkészülésre.

(4) A jogszabályt és végrehajtási jogszabályát egy időben kell hatályba léptetni.

13. § A jogszabály akkor veszti hatályát, ha más jogszabály hatályon kívül helyezi vagy ha a jogszabályban meghatározott határidő lejárt.

A jogszabály kihirdetése

14. § (1) A jogszabályt – a (2)–(3) bekezdésben foglalt kivétellel – a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában: a Magyar Közlönyben kell kihirdetni. A jogszabály átfogó módosítása esetén a jogszabályt egységes szerkezetben is közzé kell tenni.

(2) A miniszteri rendelet és az államtitkári rendelkezés13 melléklete – ha az állampolgárokat közvetlenül nem érinti – kivételesen a minisztérium, országos hatáskörű szerv hivatalos lapjában történő közzététellel is kihirdethető. Ilyenkor a melléklet megjelenésének helyére a jogszabályban utalni kell, és a hatálybalépéséig a mellékletet közzé kell tenni.

(3) A tanácsrendeletet14 a tanács15 hivatalos lapjában, illetőleg a helyben szokásos módon kell kihirdetni, amit a tanács16 szervezeti és működési szabályzata állapít meg.17

Felhatalmazás végrehajtási jogszabály alkotására

15. § (1) A végrehajtási jogszabály alkotására adott felhatalmazásban meg kell határozni a felhatalmazás jogosultját, tárgyát és kereteit. A felhatalmazás jogosultja a jogi szabályozásra másnak további felhatalmazást nem adhat.

(2) A szabályozás tárgykörébe tartozó alapvető jogok és kötelességek szabályozására nem lehet felhatalmazást adni.

Nemzetközi szerződés

16. § (1) Az általánosan kötelező magatartási szabályt tartalmazó nemzetközi szerződést a tartalmának megfelelő szintű jogszabályba foglalva kell kihirdetni.

(2) A jogszabályba nem foglalt nemzetközi szerződést – ha a köztársasági elnök vagy a Kormány másként nem rendelkezik – a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.

II. Fejezet

A JOGSZABÁLYOK MEGALKOTÁSA

Általános rendelkezések

17. § Jogszabályt akkor kell alkotni, ha a társadalmi- gazdasági viszonyok változása, az állampolgári jogok és kötelességek rendezése, az érdekösszeütközések feloldása azt szükségessé teszi.

18. § (1) A jogszabály megalkotása előtt – a tudomány eredményeire támaszkodva – elemezni kell a szabályozni kívánt társadalmi-gazdasági viszonyokat, az állampolgári jogok és kötelességek érvényesülését, az érdekösszeütközések feloldásának a lehetőségét, meg kell vizsgálni a szabályozás várható hatását és a végrehajtás feltételeit. Erről a jogalkotót tájékoztatni kell.

(2) A jogszabályokat a magyar nyelv szabályainak megfelelően, világosan és közérthetően kell megszövegezni.

(3) Az azonos vagy hasonló életviszonyokat általában ugyanabban a jogszabályban, illetőleg azonos vagy hasonló módon kell szabályozni. A szabályozás nem lehet párhuzamos vagy indokolatlanul többszintű.

19. § Az állampolgárok – közvetlenül, illetőleg képviseleti szerveik útján – közreműködnek az életviszonyaikat érintő jogszabályok előkészítésében és megalkotásában.

20. § A jogalkalmazó szerveket, a társadalmi szervezeteket és az érdekképviseleti szerveket be kell vonni az olyan jogszabályok tervezetének elkészítésébe, amelyek az általuk képviselt és védett érdekeket, illetőleg társadalmi viszonyokat érintik.

Jogalkotási program

21. § (1) A Kormány a törvények, törvényerejű rendeletek és egyes jelentős minisztertanácsi rendeletek előkészítése, továbbá meghatározott körben a jogszabályok átfogó felülvizsgálata céljából ötéves időszakra szóló programot állapít meg.

(2) A Kormány a jogalkotási programról és végrehajtásáról beszámol az Országgyűlésnek.

22. § (1) A jogalkotási program előkészítéséért az igazságügyminiszter a felelős.

(2) A jogalkotási program összeállításához ki kell kérni a minisztereknek, az országos hatáskörű szervek vezetőinek, a Legfelsőbb Bíróság elnökének, a legfőbb ügyésznek, a társadalmi szervezeteknek és érdekképviseleti szerveknek, valamint a fővárosi és a megyei tanácsoknak18 a javaslatait.

(3) A jogalkotási program előterjesztésével egyidejűleg az igazságügyminiszter beszámol a Kormánynak a korábbi jogalkotási program végrehajtásáról és a jogszabályok hatályosulásának tapasztalatairól.

Felelősség a jogszabály-előkészítésért

23. § A jogszabály tárgya szerint hatáskörrel rendelkező, illetőleg a kijelölt miniszter, államtitkár, országos hatáskörű szerv vezetője (a továbbiakban: szakminiszter) felelős a jogszabály előkészítéséért, így különösen azért, hogy a szabályozás szükséges és a tervezett megoldások alkalmasak a kitűzött cél elérésére.

24. § (1) Az igazságügyminiszter felelős azért, hogy a jogszabály összhangban álljon más jogszabályokkal, megfeleljen a jogpolitikai elveknek, illeszkedjen be az egységes jogrendszerbe, és feleljen meg a jogalkotás szakmai követelményeinek.

(2) E felelősség érvényre juttatása érdekében a szakminiszter

a) a törvényjavaslatok és a törvényerejű rendelet tervezetét az igazságügyminiszterrel együtt készíti el, és terjeszti a Kormány elé,

b) a minisztertanácsi rendelet tervezetét az igazságügyminiszterrel egyetértésben terjeszti a Kormány elé,

c) a miniszteri rendelet, illetőleg az államtitkári rendelkezés19 tervezetét véleményezésre megküldi az igazságügy- miniszternek.

25. § (1) A Kormány elrendelheti, hogy jelentős jogszabálytervezet előkészítésére az igazságügyminiszter, illetőleg a szakminiszter kodifikációs bizottságot alakítson.

(2) A kodifikációs bizottságban részt vesznek az érdekelt állami szerveknek, társadalmi szervezeteknek, érdekképviseleti szerveknek, valamint a megfelelő tudományágnak a képviselői is.

(3) A kodifikációs bizottság állásfoglalásairól a jogalkotó szervet tájékoztatni kell.

26. § Ha a miniszteri rendelet vagy az államtitkári rendelkezés20 más miniszter, illetőleg államtitkár feladatkörét is érinti, a rendeletet, illetőleg a rendelkezést21 vele együttesen vagy vele egyetértésben kell kiadni. Véleményeltérés esetén a Kormány dönt.

A jogszabálytervezetek véleményezése

27. § A Kormány elé terjesztendő jogszabálytervezetről véleményt nyilvánítanak

a) a miniszterek,

b) a szabályozásban érdekelt országos hatáskörű szervek vezetői, továbbá

c) az érdekelt társadalmi szervezetek és érdekképviseleti szervek.

28. § A törvény, a törvényerejű rendelet és a minisztertanácsi rendelet tervezetét véleményezésre meg kell küldeni a legfőbb ügyésznek, továbbá – ha az a bíróságok hatáskörét is érinti – a Legfelsőbb Bíróság elnökének is.

29. § A miniszteri rendelet és az államtitkári rendelkezés22 tervezetét meg kell küldeni véleményezésre más, a szabályozásban érdekelt miniszternek, országos hatáskörű szerv vezetőjének, társadalmi szervezetnek és érdekképviseleti szervnek.

30. § A tanácsok23 tevékenységét jelentősen érintő jogszabály tervezetét véleményezésre meg kell küldeni a fővárosi és a megyei tanácsoknak.24

31. § (1) A véleménynyilvánítás határidejét a tervezet előkészítőjének úgy kell megállapítania, hogy a véleményező megalapozott véleményt adhasson, és azt a tervezet elkészítésénél figyelembe lehessen venni.

(2) A határidő megállapításakor a jogszabálytervezet terjedelmére és a véleményező szerv testületi jellegére is tekintettel kell lenni.

32. § A jogszabály tervezetével egyidejűleg meg kell küldeni véleményezésre a végrehajtási jogszabály tervezetét is.

Társadalmi vita

33–36. §

A jogalkotási eljárás

37. § (1) A törvénykezdeményezés jogát, a kezdeményezés módját és a törvényalkotás rendjét az Alkotmány és az Országgyűlés ügyrendje szabályozza.

(2) Ha társadalmi szervezet vagy érdekképviseleti szerv a Kormánynak törvény kezdeményezését javasolja, erről tájékoztatni kell az Országgyűlés elnökét és az illetékes országgyűlési bizottságot.

(3) A törvényjavaslatot – ha az Országgyűlés ügyrendje kivételt nem tesz – legalább harminc nappal az Országgyűlés ülésszaka előtt be kell terjeszteni.

38. § (1) Ha az országgyűlési bizottság vagy az országgyűlési képviselő törvényt kezdeményez és az Országgyűlés az indítványt elfogadja, a Kormányt vagy az illetékes országgyűlési bizottságot bízza meg a törvényjavaslat előkészítésével.

(2) Ha az országgyűlési bizottság vagy az országgyűlési képviselő általa előkészített törvényjavaslatot terjeszt elő, az Országgyűlés dönt a törvényjavaslat napirendre tűzéséről.

(3) A törvényjavaslat tervezetének a véleményezésre bocsátásáról és – az Országgyűlés döntése alapján – a társadalmi vita megszervezéséről a Kormány gondoskodik.

39. § A Kormány által kezdeményezett törvény javaslatát, továbbá törvényerejű rendelet tervezetét a Kormány nevében az általa kijelölt miniszter, államtitkár terjeszti az Országgyűlés, illetőleg a köztársasági elnök elé.

40. § (1) A törvényjavaslathoz az előterjesztő indokolást csatol, amelyben bemutatja azokat a társadalmi, gazdasági és szakmai körülményeket, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismerteti a jogi megoldás szempontjait.

(2) Ha a köztársasági elnök az Országgyűlés jogkörében alkot törvényerejű rendeletet, ennek a tervezetéhez is indoklást kell készíteni.

(3) Ha a törvényjavaslat a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörét érinti, az indokolásban tájékoztatást kell adni arról is, hogy a javasolt szabályozás milyen mértékben tesz eleget az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés követelményének, illetőleg az összeegyeztethető-e az Európai Közösségek jogszabályaival.

41. § (1) A minisztertanácsi rendelet megalkotására a Kormány által megállapított szabályok az irányadók.

(2) A Kormány az általa kezdeményezett törvény- és törvényerejű rendelet tervezetének előkészítése során a szabályozás fő kérdéseiben előzetesen állást foglal.

42. § A tanácsrendelet25 előkészítésének, a tervezet társadalmi vitájának, továbbá a rendelet megalkotásának a szabályait a tanácsokról26 szóló törvény és végrehajtási rendelete, valamint a tanács27 szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.28

43. § Ha a miniszter, az államtitkár az országos hatáskörű szerv vezetője, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész, a társadalmi szervezet vagy az érdekképviseleti szerv azt észleli, hogy a jogszabály előkészítésére vagy a jogalkotási eljárásra vonatkozó szabályt megszegték, intézkedés végett a Kormányhoz fordulhat.

A jogszabályok hatályosulásának vizsgálata

44. § A jogalkotó és a jogalkalmazó szerveknek figyelemmel kell kísérniük a jogszabályok alkalmazásának hatását, fel kell tárniuk az érvényre juttatásukat gátló körülményeket, és a tapasztalatokat a jogalkotásban is hasznosítani kell.

45. § (1) A szakminiszter feladata, hogy folyamatosan vizsgálja – az érdekelt minisztereknek és országos hatáskörű szervek vezetőinek bevonásával – a jogszabályok hatályosulását, és a vizsgálat eredménye alapján megtegye a szükséges intézkedéseket. E kötelessége nem érinti a Legfelsőbb Bíróság elnökének, a legfőbb ügyésznek és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének29 a jogkörét.

(2) A jogszabályok hatályosulásának tapasztalatairól a szakminiszter a jogszabály-előkészítés során, illetőleg a jogalkotási program előkészítésekor tájékoztatja az igazságügyminisztert.

III. Fejezet

AZ ÁLLAMI IRÁNYÍTÁS EGYÉB JOGI ESZKÖZEI

Határozat

46. § (1)30 Az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Kormány, a kormánybizottságok, a tanácsok31 és a tanácsok végrehajtó bizottságai32 határozatban szabályozzák az általuk irányított szervek feladatait, a saját működésüket, és állapítják meg a feladatkörükbe tartozó terveket.

(2) E rendelkezés nem érinti az (1) bekezdésben felsorolt szerveknek az egyedi határozat meghozatalára vonatkozó jogát.

47. § (1) Az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Kormány és a kormánybizottságok határozatainak előkészítésére vonatkozó szabályokat e szervek állapítják meg.

(2) A tanács33 és a tanács végrehajtó bizottsága34 határozatának előkészítésére vonatkozó szabályokat a tanács35 szervezeti és működési szabályzata állapítja meg.36

48. § (1) Az Országgyűlés, a köztársasági elnök és a Kormány elrendelheti egyes határozatainak a Magyar Közlönyben való közzétételét.

(2) A tanácsok37 és a tanácsok végrehajtó bizottságai38 a határozataikat a hivatalos lapjukban, illetőleg a helyben szokásos módon tehetik közzé.

Utasítás

49. § (1)39 A miniszter és az országos hatáskörű szerv vezetője jogszabályban meghatározott irányítási jogkörében a közvetlen irányítása alá tartozó szervek tevékenységét szabályozó utasítást adhat ki.

(2) A külkereskedelmi tevékenység, valamint a honvédelmi kötelezettség körében közvetlen irányítás alá tartozó szervnek kell tekinteni azt a gazdálkodó szervezetet is, amelynek a külön törvény szerint utasítás adható.

(3)40

Szabvány

50. §

Ármegállapítás

51. §

51/A. §

51/B. §

Statisztikai közlemény

52. §41 A kizárólag statisztikai fogalmat, módszert, osztályozást, névjegyzéket és számjelet tartalmazó kötelező rendelkezést a Központi Statisztikai Hivatal elnöke statisztikai közleményként adja ki, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal hivatalos lapjában kell közzétenni.

Jogi iránymutatás

53. § Az Országgyűlés, a köztársasági elnök és a Kormány irányelvet bocsát ki, amelyben általános érvényű célokat, programokat határoz meg, illetőleg állást foglal az állami és a társadalmi élet fontos kérdéseiben. Ez az irányelv a Magyar Közlönyben közzétehető.

54. § Az Országgyűlés, a köztársasági elnök és a Kormány a jogszabályokat elvi állásfoglalásban értelmezheti. Ezt a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.

55. § (1) A miniszter és az országos hatáskörű szerv vezetője irányelvet és tájékoztatót adhat ki.

(2) Az irányelv ajánlást ad a jogszabály végrehajtásának fő irányára és módszerére.

(3) A tájékoztató olyan tényt és adatot közöl, amelyet a jogszabály végrehajtásáért felelős szervnek a feladata teljesítéséhez ismernie kell.

(4) Az irányelv és a tájékoztató az azt kiadó szerv hivatalos lapjában közzétehető.

56. § (1) Az Országgyűlés, a köztársasági elnök és a Kormány jogi iránymutatásainak előkészítésére az általuk alkotott jogszabályok előkészítésének a szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2) A miniszter és az országos hatáskörű szerv vezetője jogi iránymutatásának előzetes véleményezésére a miniszteri rendelet előkészítésére vonatkozó rendelkezések az irányadók.

IV. Fejezet

HIVATALOS LAPOK

Magyar Közlöny

57. § (1) A Magyar Köztársaság hivatalos lapja a Magyar Közlöny.

(2) A Magyar Közlöny tartalmazza a jogszabályokat, a nemzetközi szerződéseket, az Országgyűlés, a köztársasági elnök és a Kormány határozatait és jogi iránymutatásait, a Legfelsőbb Bíróság irányelveit, és elvi döntéseit, valamint a személyi kérdésekben hozott döntéseket, ideértve a köztársasági elnök és a Kormány által adományozott kitüntetéseket is.

(3) Jogszabály, illetőleg a miniszterelnök a Magyar Közlönyben más közlemény közzétételét is elrendelheti.

(4)42 A Magyar Közlönyt a feladatkörrel rendelkező miniszter által kijelölt személy szerkeszti.

Határozatok Tára

58. § (1) A Határozatok Tára hivatalos lap; a köztársasági elnöknek és a Kormánynak azokat a határozatait közli, amelyeknek a Határozatok Tárában való közzétételét a köztársasági elnök, illetőleg a Kormány elrendelte.

(2)43 A Határozatok Tárában lehet közzétenni a kormánybizottságok határozatait és egyéb olyan közleményeket, amelyek közzétételét a Határozatok Tára szerkesztője engedélyezte.

(3) A Határozatok Tárát a Kormány tagjai, az államtitkárok, a miniszterhelyettesek, az országos hatáskörű szervek vezetői és helyetteseik, valamint a Minisztertanács Titkárságának a vezetője által meghatározott szervek vezető munkatársai kapják meg.

(4)44 A Határozatok Tárát a feladatkörrel rendelkező miniszter által kijelölt személy szerkeszti.

A minisztérium, az autonóm államigazgatási szerv és a kormányhivatal hivatalos lapja45

59. § (1)46 A minisztérium, az autonóm államigazgatási szerv és – külön törvény rendelkezése alapján – a kormányhivatal az utasítások és a jogi iránymutatások közzététele céljából hivatalos lapot adhat ki.

(2)47 Az (1) bekezdésben említett hivatalos lapban az a jogszabály és az állami irányítás egyéb olyan jogi eszköze is közölhető, amely a minisztérium, az autonóm államigazgatási szerv, a kormányhivatal, illetve a miniszter által irányított központi államigazgatási szerv munkája szempontjából fontos.

(3)48 A minisztérium, az autonóm államigazgatási szerv vagy a kormányhivatal hivatalos lapjában a Határozatok Tára szerkesztője engedélyével lehet olyan határozatot, jogi iránymutatást vagy más közleményt közölni, amelyet a Határozatok Tárában tettek közzé.

Jogszabálygyűjtemények

60. §49 A Kormány által kijelölt szerv vagy személy gondoskodik arról, hogy a Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteményét évenként, a Hatályos Jogszabályok Gyűjteményét ötévenként kiadják.

V. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

61. § (1) Ez a törvény 1988. január 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény nem érinti a hatálybalépése előtt alkotott jogszabály, határozat, utasítás, szabvány, ármegállapítás és jogi iránymutatás hatályát.

(3) E törvény nem érinti az Alkotmányjogi Tanács jogkörét, továbbá a Legfelsőbb Bíróságnak az Alkotmány 47. §-a, illetőleg a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény 45–49. §-a alapján kibocsátott irányelvét, elvi döntését, állásfoglalását és egyéb iránymutatását.

Felhatalmazás

62. § Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy kiadja a jogszabályszerkesztés szabályait.50

63–64. §51

1

Az 1987. évi XI. törvény szövegállapotai 2007. április 6-ától kezdődően a törvénynek a Magyar Közlöny 2007. évi 106. számában közzétett, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegén alapulnak. A szöveggel kapcsolatosan az állampolgári jogok országgyűlési biztosa OBH 4263/2007. számon elrendelt vizsgálatával megállapította, hogy az jogbizonytalanságot okoz, amely alapvetően sérti az állampolgári jogbiztonságot. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a visszás helyzet rendezése érdekében OBH 5091/2007. számon beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, hogy vizsgálja meg a jogalkotásról szóló törvényt. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának kezdeményezése által utólagos normakontrollal érintett rendelkezések szövegét vastagon kiemelt szedéssel tüntetjük fel. A szögletes zárójelben megjelenő lábjegyzetek nem képezték az MK 2007/106. számban megjelent egységes szerkezetű szöveg részét.

2

Az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvény 38. § (6) bekezdése értelmében a Minisztertanács elnökhelyettese tisztség az új Országgyűlés által megválasztott Minisztertanács hivatalba lépésének napján, 1990. május 24-én megszűnt. A törvényt az Alkotmánybíróság a 121/2009. (XII. 17.) AB határozatával megsemmisítette 2010. december 31. napjával.

3

Az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvény 38. § (6) bekezdése értelmében a Minisztertanács elnökhelyettese tisztség az új Országgyűlés által megválasztott Minisztertanács hivatalba lépésének napján, 1990. május 24-én megszűnt.

4

[Az 1997: LXXIX. törvény 53. § (2) bekezdése a Jat.-ból az államtitkári rendelkezés megalkotására vonatkozó 9. §-t és alcímét hatályon kívül helyezte, 1997. augusztus 1. napjával.]

5

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 103. §-ának kihirdetéskori (3) bekezdése szerint a megszűnő tanács és szervei jogutódja a helyi önkormányzat.

6

[A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (2) bekezdése alapján rendeletalkotásra a helyi önkormányzat képviselő-testülete jogosult.]

7

A 8. § (2) bekezdését az 1997: LXXIX. törvény 53. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

8

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 103. §-ának kihirdetéskori (3) bekezdése szerint a megszűnő tanács és szervei jogutódja a helyi önkormányzat.

9

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 103. §-ának kihirdetéskori (3) bekezdése szerint a megszűnő tanács és szervei jogutódja a helyi önkormányzat.

10

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 103. §-ának kihirdetéskori (3) bekezdése szerint a megszűnő tanács és szervei jogutódja a helyi önkormányzat.

11

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 103. §-ának kihirdetéskori (3) bekezdése szerint a megszűnő tanács és szervei jogutódja a helyi önkormányzat.

12

[A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (2) bekezdése alapján rendeletalkotásra a helyi önkormányzat képviselő-testülete jogosult.]

13

[Az 1997: LXXIX. törvény 53. § (2) bekezdése a Jat.-ból az államtitkári rendelkezés megalkotására vonatkozó 9. §-t és alcímét hatályon kívül helyezte, 1997. augusztus 1. napjával.]

14

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 103. §-ának kihirdetéskori (3) bekezdése szerint a megszűnő tanács és szervei jogutódja a helyi önkormányzat.

15

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 103. §-ának kihirdetéskori (3) bekezdése szerint a megszűnő tanács és szervei jogutódja a helyi önkormányzat.

16

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 103. §-ának kihirdetéskori (3) bekezdése szerint a megszűnő tanács és szervei jogutódja a helyi önkormányzat.

17

[A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (2) bekezdése alapján rendeletalkotásra a helyi önkormányzat képviselő-testülete jogosult.]

18

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 103. §-ának kihirdetéskori (3) bekezdése szerint a megszűnő tanács és szervei jogutódja a helyi önkormányzat.

19

[Az 1997: LXXIX. törvény 53. § (2) bekezdése a Jat.-ból az államtitkári rendelkezés megalkotására vonatkozó 9. §-t és alcímét hatályon kívül helyezte, 1997. augusztus 1. napjával.]

20

[Az 1997: LXXIX. törvény 53. § (2) bekezdése a Jat.-ból az államtitkári rendelkezés megalkotására vonatkozó 9. §-t és alcímét hatályon kívül helyezte, 1997. augusztus 1. napjával.]

21

[Az 1997: LXXIX. törvény 53. § (2) bekezdése a Jat.-ból az államtitkári rendelkezés megalkotására vonatkozó 9. §-t és alcímét hatályon kívül helyezte, 1997. augusztus 1. napjával.]

22

[Az 1997: LXXIX. törvény 53. § (2) bekezdése a Jat.-ból az államtitkári rendelkezés megalkotására vonatkozó 9. §-t és alcímét hatályon kívül helyezte, 1997. augusztus 1. napjával.]

23

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 103. §-ának kihirdetéskori (3) bekezdése szerint a megszűnő tanács és szervei jogutódja a helyi önkormányzat.

24

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 103. §-ának kihirdetéskori (3) bekezdése szerint a megszűnő tanács és szervei jogutódja a helyi önkormányzat.

25

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 103. §-ának kihirdetéskori (3) bekezdése szerint a megszűnő tanács és szervei jogutódja a helyi önkormányzat.

26

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 103. §-ának kihirdetéskori (3) bekezdése szerint a megszűnő tanács és szervei jogutódja a helyi önkormányzat.

27

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 103. §-ának kihirdetéskori (3) bekezdése szerint a megszűnő tanács és szervei jogutódja a helyi önkormányzat.

28

[A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (2) bekezdése alapján rendeletalkotásra a helyi önkormányzat képviselő-testülete jogosult.]

29

Az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvény 38. § (7) bekezdése értelmében a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke tisztség 1989. december 31-én megszűnt.

30

A 46. § (1) bekezdése alapján meghozott határozat a 2010: CXXX. törvény 34. § (2) bekezdés a) pontja alapján normatív határozatnak minősül.

31

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 103. §-ának kihirdetéskori (3) bekezdése szerint a megszűnő tanács és szervei jogutódja a helyi önkormányzat.

32

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 103. §-ának kihirdetéskori (3) bekezdése szerint a megszűnő tanács és szervei jogutódja a helyi önkormányzat.

33

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 103. §-ának kihirdetéskori (3) bekezdése szerint a megszűnő tanács és szervei jogutódja a helyi önkormányzat.

34

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 103. §-ának kihirdetéskori (3) bekezdése szerint a megszűnő tanács és szervei jogutódja a helyi önkormányzat.

35

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 103. §-ának kihirdetéskori (3) bekezdése szerint a megszűnő tanács és szervei jogutódja a helyi önkormányzat.

36

[A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (2) bekezdése alapján rendeletalkotásra a helyi önkormányzat képviselő-testülete jogosult.]

37

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 103. §-ának kihirdetéskori (3) bekezdése szerint a megszűnő tanács és szervei jogutódja a helyi önkormányzat.

38

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 103. §-ának kihirdetéskori (3) bekezdése szerint a megszűnő tanács és szervei jogutódja a helyi önkormányzat.

39

A 49. § (1) bekezdése alapján kiadott utasítás a 2010: CXXX. törvény 34. § (2) bekezdés b) pontja alapján normatív utasításnak minősül.

40

A 49. § (3) bekezdését az 1997: LXXIX. törvény 53. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

41

A 2010: CXXX. törvény 34. § (3) bekezdése alapján a 2010: CXXX. törvény nem érinti a 2011. január 1. előtt kiadott statisztikai közlemények hatályát.

42

Az 57. § (4) bekezdése a 2008: XXV. törvény 8. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

43

Az 58. § (2) bekezdése a 2008: XXV. törvény 8. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

44

Az 58. § (4) bekezdése a 2008: XXV. törvény 8. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

45

Az 59. §-t megelőző alcím a 2008: XXV. törvény 8. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

46

Az 59. § (1) bekezdése a 2008: XXV. törvény 8. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

47

Az 59. § (2) bekezdése a 2008: XXV. törvény 8. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

48

Az 59. § (3) bekezdése a 2008: XXV. törvény 8. § (2)–(3) bekezdése szerint módosított szöveg.

49

Az 59. § (3) bekezdése a 2008: XXV. törvény 8. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

51

A 63–64. §-t és a 63. §-t megelőző alcímet a 2007: LXXXII. törvény 2. § 42. pontja hatályon kívül helyezte.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére