• Tartalom

1991. évi IV. törvény

1991. évi IV. törvény

a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról1

2023.01.01.

A munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jog gyakorlásának elősegítése, a foglalkoztatási feszültségek feloldása, valamint az álláskeresők támogatásának biztosítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja.2

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §3 A munkanélküliség megelőzése és hátrányos következményeinek enyhítése érdekében a Kormány, a helyi önkormányzatok, továbbá a munkaadók és a munkavállalásra jogosultak, valamint az utóbbiak érdekképviseleti szervezetei együttműködnek.

2. § (1)4 Az álláskeresők ellátása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. E rendelkezés nem zárja ki azt, hogy a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben levőket többletjogosultságok illessék meg.

(2)5 A menekültként, oltalmazottként elismert, továbbá a bevándorolt vagy letelepedett jogállású, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeket az e törvény és végrehajtási szabályai által tartalmazott jogokat és kötelezettségeket illetően a magyar állampolgárral azonos jogok és kötelezettségek illetik meg és terhelik. Törvény, valamint kormányrendelet e szabálytól a külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy (a továbbiakban: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy) tekintetében eltérő szabályokat állapíthat meg.

(3)6 Azt a harmadik országból származó munkavállalót, aki a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkezik és Magyarországon legalább hat hónapig munkaviszonyban állt, az álláskeresőként való nyilvántartásba vétel, valamint az álláskeresők ellátása tekintetében az e törvény és végrehajtási szabályai által meghatározott jogokat és kötelezettségeket illetően a magyar állampolgárral azonos jogok és kötelezettségek illetik meg.

3. § (1)7 A törvényben meghatározott célok megvalósulását állami foglalkoztatási szerv segíti elő.

(2)8

(3)9

(4)10 Az állami foglalkoztatási szerv tevékenységét humánszolgáltatásként, a munkanélküliség lélektani és társadalmi összefüggéseinek figyelembevételével végzi.

(5)11 Az állami foglalkoztatási szerv a tevékenysége során együttműködik az EGT tagállamainak foglalkoztatási szolgálataival, valamint az Európai Koordinációs Hivatallal.

4. § (1)12

(2)13 Az állami foglalkoztatási szerv a hozzáforduló munkavállalót, valamint munkaadót jogairól és kötelezettségeiről tájékoztatja, igényének érvényesítéséhez segítséget nyújt.

5. § (1)14 A foglalkoztatási feszültségek megszüntetésére, kezelésére és feloldására, valamint a munkanélküliség megelőzésére, csökkentésére és hátrányos következményeinek enyhítésére a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokat, foglalkoztatást elősegítő támogatásokat, a közfoglalkoztatás szervezését, illetve egyéb eszközöket kell alkalmazni.

(2) A foglalkoztatási lehetőségek bővítését, a munkanélküliség megelőzését, valamint időtartamának csökkentését a foglalkoztatáspolitika körébe nem tartozó eszközök alkalmazásával (pl. adókedvezmények biztosításával, továbbá területfejlesztési és a munkahelyteremtést támogató, elkülönített pénzalapok felhasználásával, az oktatási rendszer és a foglalkoztatáspolitika összehangolásával) is elő kell segíteni.

6. § (1)15 Az állami foglalkoztatási szerven kívül munkaközvetítést (a továbbiakban: magán-munkaközvetítés) az folytathat, aki megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban előírt feltételeknek. Aki magán-munkaközvetítői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát az illetékes állami foglalkoztatási szervnél bejelenteni. A bejelentésben – ha a bejelentő egyéni vállalkozó – meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait. A bejelentés alapján az illetékes állami foglalkoztatási szerv a tevékenység végzésére jogosultakról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a bejelentő természetes személyazonosító adatait.

(2)16 Külföldi munkavállalásra vonatkozó munkaközvetítő tevékenység csak a fogadó ország jogszabályainak megfelelő munkavállalásra irányulhat.

(3)17 Az, aki magán-munkaközvetítő tevékenységet folytat, a munkát kereső személytől – kivéve, ha a (4) bekezdésben meghatározott jogszabály eltérően nem rendelkezik – díjat, költséget nem igényelhet.

(4)18 A magán-munkaközvetítő tevékenység folytatásának, valamint az (1) bekezdés szerinti bejelentés megtételének feltételeit és részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg. Ennek során

a) egyes munkavállalói csoportok vagy a magán-munkaközvetítő által nyújtott egyes szolgáltatások tekintetében a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően rendelkezhet, továbbá

b)19 vagyoni biztosíték meglétét írhatja elő,

c)20 meghatározza a tevékenység végzésétől történő eltiltás részletes feltételeit.

(5)21 A magán munkaközvetítő tevékenység hatósági ellenőrzését ellátó szerv, valamint a munkaadók és a munkavállalók érdekképviseleti szervei az ellenőrzés céljainak meghatározásában és tapasztalatainak értékelésében együttműködnek.

(6)22 Az állami foglalkoztatási szerv e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott jogszabálysértés esetén a magán-munkaközvetítőt a tevékenység végzésétől a döntés véglegessé válásától számított három év időtartamra eltilthatja.

7. §23 (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott harmadik országbeli állampolgár (a továbbiakban: harmadik országbeli állampolgár) Magyarország területén – a 2. § (2) bekezdésében, valamint a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel –

a) az idegenrendészeti hatóság által a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodási engedély, vagy

b) a nem összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodásra jogosító engedélyt kérelmező harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatásához kiadott munkavállalási engedély

alapján létesíthet foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt.

(1a)24 Az (1) bekezdésben meghatározott személy magyarországi foglalkoztatása tekintetében a Kormány rendeletben az Mt. 214. § (1) bekezdés f) pontja szerinti minősített kölcsönbeadónál történő foglalkoztatás esetére is megállapíthat munkavállalási engedély alóli mentességet.

(2)25 Az engedélyezési kötelezettség alá tartozó foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges szerződés – a (10) bekezdésben foglalt kivétellel – csak az (1) bekezdésben meghatározott engedély beszerzését követően köthető meg.

(3) A Kormány a 2. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően, rendeletben mentességi eseteket határozhat meg.

(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) rendeletben a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, valamint az (1) bekezdésben meghatározott engedély alól mentes személy magyarországi foglalkoztatása tekintetében bejelentési kötelezettséget írjon elő, továbbá

b)26 az (1) bekezdésben meghatározott engedélyek tekintetében

ba) Magyarország nemzetközi kötelezettségeire, a harmadik országbeli állampolgár személyi, családi és egyéb körülményeire figyelemmel, valamint munkaerő-piaci szempontok alapján egyes tevékenységeket érintően, az engedélyezési kötelezettség alóli mentesség eseteit, valamint

bb) az engedély kiadásának részletes eljárási szabályait,

c)27 azokat a foglalkoztatási ágazatokat, amelyekben végzett tevékenységet szezonális munkának kell tekinteni – a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban folytatott konzultációt követően –

rendeletben állapítsa meg.28

(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy foglalkoztatása tekintetében nemzetközi szerződésben vagy európai közösségi jogi aktusban foglaltak szerint a 2. § (2) bekezdésében meghatározott egyenlő bánásmód követelményétől eltérő szabályokat állapítson meg.29

(6)30 Felhatalmazást kap a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter, hogy – a szabályozással érintett foglalkozás szerint feladatkörrel rendelkező miniszterekkel egyetértésben – rendeletben határozza meg

a)31 a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel (a továbbiakban: miniszter) egyetértésben a Magyarországon egyidejűleg összesen, valamint az egyes állami foglalkoztatási szervek illetékességi területén, továbbá az egyes foglalkozásokban foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok – ideértve az (1) bekezdésben meghatározott engedély alapján foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítő harmadik országbeli állampolgárokat is – legmagasabb számát,32

b) azokat a foglalkozásokat, amelyekben a magyarországi munkanélküliség alakulására és összetételére tekintettel harmadik országbeli állampolgár – ideértve az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott engedély alapján foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítő harmadik országbeli állampolgárokat is – nem foglalkoztatható, valamint

c) az EU Kék Kártya alapján, Magyarországon foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítő harmadik országbeli állampolgár részére fizetendő minimális díjazás mértékének kiszámítási módját.

(7)33 A foglalkoztató és a harmadik országbeli munkavállaló az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott engedély alapján történő munkavállalás céljából – a (8a) bekezdésben foglaltak kivételével – előzetes megállapodást köt foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére. A megállapodás – a (7a) bekezdésben foglalt kivétellel – legfeljebb kétéves, határozott időtartamú foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére szólhat. A megállapodás kötelező érvényű állásajánlatnak minősül. Ha az engedély kiállításra kerül a harmadik országbeli állampolgár részére, a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt – a (9) bekezdésben foglalt kivétellel – az előzetes megállapodásban foglalt feltételeknek megfelelően, valamint az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott engedély időtartamának megfelelő időtartammal kell létrehozniuk. A felek ettől eltérő megállapodása érvénytelen.

(7a)34 A megállapodás

a) családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási engedély esetén legfeljebb öt év,

b) EU Kék Kártya iránt benyújtott kérelem esetén legfeljebb négyéves,

c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 29. § (1) bekezdés a) pontja szerinti humanitárius tartózkodási engedély esetén legfeljebb hároméves,

d) a Harmtv. 29. § (1) bekezdés e)–f) pontja szerinti humanitárius tartózkodási engedély esetén legfeljebb hat hónapos,

e) a Harmtv. 29. § (1a) bekezdése szerinti humanitárius tartózkodási engedély esetén legfeljebb egyéves,

f)35 az 58. § (7) bekezdésében meghatározott szezonális munka esetében tizenkét hónapon belül legfeljebb hat hónapos

határozott időtartamú foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére szólhat.

(8) A (7) bekezdés szerinti előzetes megállapodásnak tartalmaznia kell

a) a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységet, munkakört (FEOR),

b)36 a harmadik országbeli állampolgárnak az a) pont szerinti tevékenység ellátásához szükséges szakmai képesítése, EU Kék Kártyával történő foglalkoztatás esetén felsőfokú szakmai képesítése megnevezését,

c) a harmadik országbeli állampolgár részére fizetendő díjazás mértékét,37

d)38 a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megjelölését,

e)39 a foglalkoztatásra irányuló jogviszony várható kezdő és befejező időpontját,

f)40 a foglalkoztatás helyének megjelölését, valamint

g)41 ha a foglalkoztatásra várhatóan nem az általános teljes napi munkaidőben kerül sor, a részmunkaidős foglalkoztatás munkaidejét.

(8a)42 A foglalkoztató és a harmadik országbeli állampolgár nem köt előzetes megállapodást, ha harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatására

a) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott vállalaton belüli áthelyezés, vagy

b) belföldi foglalkoztatóval kötött megállapodás teljesítése érdekében külföldi munkáltatóval fennálló munkaviszonya

alapján kerül sor.

(9) A felek a (8) bekezdés c) pontja szerinti díjazás mértékétől kizárólag a harmadik országbeli állampolgár javára térhetnek el.

(10)43 A foglalkoztató és a harmadik országbeli állampolgár munkavállaló – ha az ugyanazon foglalkoztatóval korábban létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszony feltételei (munkakör, munkavégzés helye) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott, korábban kiadott engedélyben foglaltakhoz képest nem változtak, előzetes megállapodás és az idegenrendészeti hatóság által a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás birtokában megállapodhat a harmadik országbeli állampolgárnak az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott engedély lejártát követő, az (1) bekezdés a) pontja szerinti tartózkodási engedély kiadására irányuló, összevont kérelmezési eljárás idejére szóló továbbfoglalkoztatásában.

8. § (1)44 Az Országgyűlés szabályozza a munkanélküliség megelőzését, illetőleg csökkentését szolgáló foglalkoztatási eszközöket, az álláskeresőket megillető juttatásokat, valamint ezek finanszírozásának módját.

(2)45 A Kormány döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai összefüggéseit és következményeit. Ennek megfelelően feladatainak ellátása során

a) gondoskodik döntéseinek összehangolásáról, valamint arról, hogy a munkavállaláshoz és a foglalkoztatáshoz fűződő alapvető hazai érdekek ne szenvedjenek sérelmet,

b) az Európai Unió foglalkoztatási stratégiájához igazodóan évente foglalkoztatási akciótervet készít,

c) a feladatának eredményes ellátása érdekében a munkaerő-piaci folyamatok naprakész megfigyelésére és ennek nyomán a munkaerő-piaci politikák hatékony alakítására és alkalmazására alkalmas foglalkoztatási mutatószámot alakít ki,

d)46 meghatározza a kormányzati igazgatási szerveknek a foglalkoztatáspolitika megvalósításával kapcsolatos feladatait.

(3)47

(4)48 A helyi önkormányzat a külön törvényben meghatározott foglalkoztatási feladatainak ellátása során

a)49 külön jogszabályban meghatározott közfoglalkoztatást szervez,

b) figyelemmel kíséri a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását,

c)50 döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai következményeit,

d)51

e)52 az állami foglalkoztatási szerv működési feltételeihez és fejlesztéséhez támogatást nyújt.

(5)53

(6)54 A munkaadó:

a)55

b)56

c)57 szociális hozzájárulási adó fizetésével hozzájárul az álláskeresők ellátásához.

(7)58 A munkavállaló:

a)59

b)60 együttműködik az állami foglalkoztatási szervvel, valamint a munkaadóval, együttműködik új munkahely felkutatásában,

c)61 álláskeresők ellátásának biztosítására járulékot fizet.

(8)62

II. Fejezet

FOGLALKOZTATÁSI ÉRDEKEGYEZTETÉS SZERVEZETE

Országos Érdekegyeztető Tanács63

9. §64

10. §65

10/A. §66

11. §67

12. §68

13. §69

III. Fejezet70

13/A. §

13/B. §

14. §

14/A. §

15. §

16. §

16/A. §

16/B. §

17. §

18. §

18/A. §

19. §

19/A. §

19/B. §

19/C. §

20. §

21. §

IV. Fejezet71

22. §

23. §72

V. Fejezet

ÁLLÁSKERESŐK ELLÁTÁSA73

24. §74 Az álláskereső részére – az e törvényben meghatározott feltételek szerint – álláskeresési ellátásként álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint költségtérítés jár.

Álláskeresési járadék

25. §75 (1) Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki76

a) álláskereső,

b)77 az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap – a 27. § (1) bekezdésében meghatározott – jogosultsági idővel rendelkezik,

c)78

d)79 munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

(2) Az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltételek alkalmazásában a munkahely akkor megfelelő, ha

a)80

b) egészségi állapota szerint az álláskereső a munka elvégzésére alkalmas,

c) a várható kereset az álláskeresési járadék összegét, illetőleg – amennyiben az álláskeresési járadék összege a kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb – a kötelező legkisebb munkabér összegét eléri,

d)81 a munkahely és a lakóhely közötti naponta – tömegközlekedési eszközzel vagy munkáltatói személyszállítással – történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg,

e) az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban történik.

(3)82 A megváltozott munkaképességű személy esetében az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltétel alkalmazásában a munkahely akkor megfelelő, ha megfelel a (2) bekezdés a)–c) és e) pontjában foglalt feltételeknek, és a munkahely és a lakóhely közötti naponta – a megváltozott munkaképességű személy által igénybe vehető közlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje a két órát nem haladja meg.

(4)83 Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogosultsági idő időtartamába nem számítható be a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama, kivéve, ha annak igénybevételére

a)84 háromévesnél – ha a munkavállaló a gyermek gondozása céljából gyermekgondozást segítő ellátásban részesül, tizennégy évesnél – fiatalabb gyermek gondozása, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 128. § és 130. §], valamint

b)85 hozzátartozó ápolása [Mt. 131. § (1) és (2) bekezdése], továbbá

c)86

d)87 önkéntes tartalékos katonai tényleges szolgálatteljesítés

miatt kerül sor.

(5)88 Az álláskereső részére a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő, rövid időtartamú munkalehetőség felajánlható.

(6)89 Az álláskeresési járadék folyósításának időtartama alatt folytatott alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony időtartama az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését vagy megszüntetését követően megállapított álláskeresési járadék esetében nem vehető figyelembe jogosultsági időként.

Álláskeresési járadék mértéke90

26. §91 (1)92 Az álláskeresési járadék összegét a kérelem benyújtását megelőző, vagy – ha az álláskeresőként való nyilvántartásba vételre későbbi időpontban kerül sor – az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben az ezen időszakkal érintett jogviszonyokban elért, a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 23. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott társadalombiztosítási járulék alapja (a továbbiakban: járulékalap) havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani. A havi átlagos összeg kiszámítása során ezen időszak alatt elért járulékalap összegét osztani kell azoknak a hónapoknak a számával, amelyekben az álláskeresőnek volt járulékalapot képező jövedelme. Ha az álláskereső adott hónapban nem az egész hónapra vonatkozóan rendelkezik járulékalappal, akkor a hónapot a havi átlagos összeg kiszámítása során töredékhónapként kell figyelembe venni.

(2) Ha az álláskereső az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben több munkaadóval állt munkaviszonyban, vagy több vállalkozói tevékenységet is folytatott, vagy munkaviszonyban állt és vállalkozói tevékenységet is folytatott, az álláskeresési járadék összegét valamennyi munkaadónál, illetőleg vállalkozói tevékenysége során elért járulékalap alapulvételével kell az (1) bekezdés szerint kiszámítani.

(3) Megelőző négy naptári negyedévi járulékalap hiányában a járadék számításának alapja a négy naptári negyedévnél rövidebb időszakban elért járulékalap havi átlagos összege. Ha a megelőző négy naptári negyedévben egyáltalán nincs az álláskeresőnek járulékalapja, akkor az álláskeresési járadék megállapításának alapja a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér 130 százaléka.

(4) Az egy napra járó álláskeresési járadék számításának alapja az (1) és (3) bekezdésben meghatározott összeg harmincad része.

(5)93 Az álláskeresési járadék napi összege a (4) bekezdés alapján meghatározott járadékalap 60 százaléka, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegének megfelelő összeg.

(6)94

(7)95 A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó személyek esetében az Európai Gazdasági Térség másik tagállamában szerzett bért, szakmai jövedelmet az (1) bekezdésben meghatározott járulékalapként kell figyelembe venni.

(8)96 A 27. § (12) bekezdésében meghatározott ideiglenes ellátás összege a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér 60 százaléka.

Álláskeresési járadék folyósításának időtartama

27. §97 (1)98 Az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát (a továbbiakban: folyósítási idő) – az (5) bekezdésben foglaltak, valamint a 25. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – annak az időtartamnak az alapulvételével kell megállapítani, amely alatt az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző három év alatt munkaviszonyban megbízási jogviszonyban töltött, mezőgazdasági őstermelőként tevékenységet folytatott, feltéve, hogy mezőgazdasági őstermelőként folytatott tevékenysége, valamint megbízási jogviszonya után járulékfizetési kötelezettségének eleget tett, vagy egyéni, illetőleg társas vállalkozói tevékenységet folytatott, feltéve ez utóbbi esetben, hogy vállalkozói tevékenysége alatt járulékfizetési kötelezettségének eleget tett (a továbbiakban együtt: jogosultsági idő). A jogosultsági idő tartamába nem számítható be az az időtartam, amely alatt az álláskereső álláskeresési járadékban vagy vállalkozói járadékban részesült. Az előbbiekben meghatározott hároméves időtartam meghosszabbodik a következő időtartamokkal vagy azok egy részével, ha ezen időtartamok alatt munkaviszony nem állt fenn, vagy az álláskereső jogosultsági időnek minősülő vállalkozói tevékenységet nem folytatott:

a)99

b) a keresőképtelenséggel járó betegség,

c) a beteg gyermek ápolására igénybe vett táppénzes állomány,

d)100 a csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás folyósítása,

e)101 a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka folyósításának,

f)102 a letartóztatás, a szabadságvesztés, valamint az elzárás,

g)103 a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj és a gyermeknevelési támogatás folyósítása,

h) a nappali tagozaton történő tanulmányok folytatásának

időtartamával.

(2)104 Az álláskeresési járadék folyósítási idejének számítása során tíz nap jogosultsági idő egy nap járadék-folyósítási időnek felel meg. Ha a kiszámítás során töredéknap keletkezik, a kerekítés szabályait kell alkalmazni.

(3)105 Az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 90 nap.

(4)106 Az álláskeresési járadék folyósításának kezdő napja az álláskeresőnek az állami foglalkoztatási szervnél történő jelentkezésének napja. Ha az álláskereső a személyes adatait – az állami foglalkoztatási szerv részére – a személyes jelentkezését megelőzően – elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben (a továbbiakban: e-ügyintézési tv.) foglaltak szerint küldte meg, az álláskeresési járadék folyósításának kezdő napja az adatoknak az állami foglalkoztatási szervhez történő megérkezésének a napja.

(5)107 A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony abban az esetben minősül az (1) bekezdés szerinti jogosultsági időnek, ha annak időtartama alatt a nevelőszülő álláskeresési ellátásban nem részesül.

(5a)108 Az (1) bekezdés szerinti jogosultsági időnek minősül a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti önkéntes tartalékos katona (a továbbiakban önkéntes tartalékos katona) tényleges szolgálatteljesítésének időtartama abban az esetben is, ha az önkéntes tartalékos katona ezen időtartam alatt nem áll munkaviszonyban.

(5b)109 A mezőgazdasági őstermelőként folytatott tevékenység abban az esetben minősül az (1) bekezdés szerinti jogosultsági időnek, ha annak időtartama alatt a mezőgazdasági őstermelő álláskeresési ellátásban nem részesül.

(6)110 A folyósítási idő számítása szempontjából a jogosultsági idő csak egyszer vehető figyelembe. Ha az álláskereső az álláskeresési járadék folyósításának számára meghatározott időtartamát teljes mértékben nem vette igénybe, az ismételt folyósításnál a járadékfolyósítás időtartamának alapját képező jogosultsági időt a tényleges járadékfolyósítási időtartamnak megfelelően csökkenteni kell. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó személy által, az Európai Gazdasági Térség másik tagállamában igénybevett álláskeresési ellátás tekintetében is.

(7)111

(8)112 Ha az álláskeresési járadékban részesülő személy a járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően határozatlan időtartamú, legalább napi négy óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, kérelmére a folyósítási időből még fennmaradó időtartamra járó juttatás összegének a (9) bekezdésben meghatározott mértékét egy összegben ki kell fizetni. A kifizetés további feltétele, hogy az álláskeresési járadékban részesült személy a járadék megszüntetésétől a kérelem benyújtásának napjáig folyamatosan munkaviszonyban álljon. A munkaviszony fennállását a munkaadó igazolja. A kérelmet az álláskeresési járadék folyósítási idejének lejártát követő 30 napon belül kell benyújtani, a juttatást a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül kell kifizetni.

(9)113 A (8) bekezdésben meghatározott egy összegben kifizetendő juttatás mértéke a még hátralévő időtartamra járó juttatás összegének 80 százaléka.

(9a)114 Ha az álláskeresési járadékban részesülő személy az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően nem a lakó- vagy tartózkodási helyén létesít a (8) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő munkaviszonyt, a (9) bekezdésben meghatározott mértékű juttatást a részére – kérelmére – egy összegben a kereső tevékenységre vonatkozó bejelentési kötelezettség teljesítését követő legközelebbi számfejtés alkalmával kell kifizetni.

(10)115 A (8) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha az álláskereső az álláskeresési járadék folyósítása alatt ugyanazzal a munkaadóval létesít munkaviszonyt, amellyel az álláskeresési járadék megállapítását megelőzően utoljára munkaviszonyban állt.

(11)116 Ha az álláskereső részére az állami foglalkoztatási szerv a (8) bekezdésben meghatározott összeget kifizette, úgy kell tekinteni, hogy az álláskereső az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette.

(12)117 Ha az állami foglalkoztatási szerv a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó álláskereső részére ideiglenes ellátást állapít meg, az ellátás addig folyósítható, amíg az – álláskeresési járadék vagy nyugdíj előtti álláskeresési segély megállapításához szükséges – az Európai Gazdasági Térség másik tagállamában szerzett jogosultsági időre, valamint szakmai jövedelemre, bérre, valamint az igénybe vett álláskeresési ellátásra vonatkozó bizonyíték rendelkezésre nem áll. Az ideiglenes ellátás folyósításának időtartama nem haladhatja meg a 60 napot.

Az álláskeresési járadék folyósításának megszűnése, megszüntetése és szünetelése118

28. §119 (1) Megszűnik az álláskeresési járadék folyósítása, ha az álláskereső

a) kéri, a kérelemben megjelölt időponttól,

b) megváltozott munkaképességű személyek ellátására válik jogosulttá, a jogosultság kezdő napjától,

c) oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, a tanulói, hallgatói jogviszony kezdő napjától,

d) meghalt, a halál bekövetkezését követő naptól,

e) az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette, a folyósítási idő utolsó napját követő naptól,

f)120

g) kereső tevékenységet folytat – kivéve a (2) bekezdésben, a 29. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakat, valamint az 58. § (5) bekezdés n) pontjában foglalt alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony keretében folytatott kereső tevékenységet – a kereső tevékenység kezdő napjától.

(2) Meg kell szüntetni az álláskeresési járadék folyósítását, ha

a) az álláskeresőt törlik a nyilvántartásból, a nyilvántartásból való törlés napjától,

b) az álláskereső kereső tevékenységet folytat, és a 36. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a kereső tevékenység kezdő napjától, ha ez nem állapítható meg, a kereső tevékenység megállapításának napjától.

(3) Ha az álláskeresési járadék folyósításának megszüntetése a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott ok miatt történik, az álláskereső részére álláskeresési járadék csak a folyósítás megszüntetésének kezdő napjától számított 90 nap elteltével folyósítható még akkor is, ha a jogosultsághoz szükséges feltételekkel rendelkezik.

29. §121 (1)122 Szünetel az álláskeresési járadék folyósítása, ha az álláskereső

a)123 csecsemőgondozási díjra, örökbefogadói díjra, gyermekgondozási díjra vagy gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságának megállapítását jelenti be, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj és gyermekgondozási díj esetén a jogosultság megállapítását követő naptól, gyermekgondozást segítő ellátás esetén a jogosultság megállapításának napjától,

b)124 letartóztatásban van, elzárás büntetését vagy szabadságvesztés büntetését tölti, a kényszerintézkedés vagy büntetés megkezdésének napjától, kivéve, ha

ba) a szabadságvesztés büntetést közérdekű munka vagy pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapították meg, vagy

bb) reintegrációs őrizetben van,

c)125 a 25. § (5) bekezdésében meghatározott időtartamú közfoglalkoztatás alatt, a közfoglalkoztatási jogviszony kezdő napjától,

d)126 rövid időtartamú, legfeljebb 120 napig tartó kereső tevékenységet folytat – az 58. § (5) bekezdés n) pontjában meghatározott alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével –, feltéve, hogy bejelentési kötelezettségének eleget tett, a kereső tevékenység végzésére irányuló jogviszony kezdő napjától,

e)127

f) az önkéntes tartalékos katonai szolgálat keretében tényleges szolgálatot teljesít, ezen időszak teljes időtartamára.

(2)128 Ha az álláskeresési járadék folyósítása szünetelésének oka megszűnik, és fennállnak a 25. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek, az álláskeresési járadékot a megállapító határozatban meghatározott feltételekkel tovább kell folyósítani.

(3)129

Nyugdíj előtti álláskeresési segély

30. §130 (1) Az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti álláskeresési segélyt (a továbbiakban: álláskeresési segély) kell megállapítani, ha

a)131 rendelkezik a 25. § (1) bekezdésének d) pontjában, meghatározott feltételekkel, és

b)132 a kérelem benyújtásának időpontjában

ba) az álláskeresőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és

bb) az álláskereső a megelőző három éven belül összesen legalább 45 napon át álláskeresési járadékban részesült, és

c)133 a b) pontban foglalt feltételeken túl az álláskereső a kérelem benyújtásának időpontjában álláskeresési járadékra ismételten nem szerzett jogosultságot, és

ca) az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát kimerítette, vagy

cb) a folyósítási időtartam kimerítését megelőzően az álláskeresési járadék folyósítását az állami foglalkoztatási szerv – keresőtevékenység miatt – megszüntette.

d)134 rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, és,

e)135 korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesül.

(2)136 Az álláskeresési segély összegét a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér összege 40 százalékának alapulvételével kell megállapítani. Ha a 26. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott járadékalap az előbbi összegnél alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összegét a járadékalap alapulvételével kell megállapítani. Az egy napra járó álláskeresési segély összege az előzőekben foglaltak szerint meghatározott segélyalap harmincad része.

(3)137 Az álláskeresési segély az álláskereső öregségi nyugdíj, megváltozott munkaképességű személyek ellátása jogosultságának megszerzéséig terjedő időtartamra folyósítható.

(4)138 Az álláskeresési segély folyósításának kezdő napja az álláskeresési segély iránti kérelem benyújtásának napja. Ha az álláskereső a személyes adatait – az állami foglalkoztatási szerv részére – a személyes jelentkezését megelőzően – e-ügyintézési tv.-ben foglaltak szerint küldte meg, az álláskeresési segély folyósításának kezdő napja az adatoknak az állami foglalkoztatási szervhez történő megérkezésének a napja.

(5)139 Megszűnik az álláskeresési segély folyósítása a 28. § (1) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott esetben. Meg kell szüntetni az álláskeresési segély folyósítását a 28. § (2) bekezdésében meghatározott esetben.

(6)140 Az álláskeresési segély folyósítására a 28. § (3) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(7)141 Szünetel az álláskeresési segély folyósítása

a)142 a 29. § (1) bekezdés b) és c) pontjában, valamint f) pontjában meghatározott esetben,

b)143 – az 58. § (5) bekezdés n) pontjában meghatározott alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével – a keresőtevékenység időtartamára, függetlenül az időtartam mértékétől,

c) 90 napra, ha az álláskereső a 36. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettséget elmulasztotta,

d) ha az álláskereső az álláskeresési segély folyósításának szünetelése alatt folytatott keresőtevékenység eredményeként álláskeresési járadékra szerzett jogosultságot.

(8) A (7) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését követően az álláskeresési segélyt kell tovább folyósítani.

Költségtérítés

31. §144

32. §145 Az álláskereső részére járó álláskeresési járadék, álláskeresési segély megállapításával, valamint a munkahelykereséssel kapcsolatos (ideértve a lakóhelyétől az állami foglalkoztatási szervhez történő oda- és visszautazást, valamint az állami foglalkoztatási szerv által kezdeményezett foglalkozás-egészségügyi szakvélemény beszerzéséhez szükséges utazást is), a tömegközlekedési eszköz igénybevételével felmerült indokolt helyközi utazási költséget meg kell téríteni. Jogszabály az álláskereső részére az e §-ban felsorolt okokból felmerült, indokolt helyi utazási költségek megtérítéséről is rendelkezhet.

33. §146 A közfoglalkoztatott részére meg kell téríteni a tömegközlekedési eszköz igénybevételével felmerült, azon indokolt helyközi utazási költséget, amely az állami foglalkoztatási szerv által kezdeményezett utazással összefüggésben – ideértve a lakóhelyétől az állami foglalkoztatási szervhez, valamint a foglalkoztatóhoz történő oda- és visszautazást – merül fel. Jogszabály az e §-ban felsorolt okokból felmerült, indokolt helyi utazási költségek megtérítéséről is rendelkezhet.

34. §147 Az állami foglalkoztatási szerv az álláskeresőnek az 54. § (9) bekezdésében meghatározott együttműködési kötelezettsége teljesítésével kapcsolatos, tömegközlekedési eszköz igénybevételével felmerült helyi és helyközi utazási költségeit megtéríti.

35. §148

Az ellátásokra vonatkozó közös rendelkezések149

36. § (1)150 Az e törvény alapján ellátásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények és körülmények megváltozásáról a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet. E kötelezettségének e-ügyintézési tv.-ben foglaltak szerint is eleget tehet.

(2)151 Az állami foglalkoztatási szerv az ügyfél kérelmére a kérelem benyújtásától számított 8 napon belül igazolást ad ki

a) az álláskeresési járadék folyósításának a 28. § (1) bekezdésében meghatározott megszűnéséről, valamint a 29. § (1) bekezdésében meghatározott szüneteléséről,

b) az álláskeresési segélynek a 30. § (5) bekezdésében meghatározott megszűnéséről, valamint a 30. § (7) bekezdésében meghatározott szüneteléséről.

(3)152 A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló közösségi rendeletek hatálya alá tartozó álláskereső legalább huszonegy nappal a távozást megelőzően köteles bejelenteni az állami foglalkoztatási szervnek, ha munkakeresés céljából az Európai Gazdasági Térség másik tagállamába kíván távozni.

36/A. §153 (1) A munkaadó az álláskeresési járadékra, valamint az álláskeresési segélyre való jogosultság, továbbá ezen ellátások összegének megállapításához szükséges adatok nyilvántartásához – az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony esetét kivéve – a munkaviszony megszűnése, vagy megszüntetése esetén köteles két példányban az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához szükséges igazolólapot (a továbbiakban: álláskeresési igazolólap) kiállítani.

(2) Az álláskeresési igazolólap egy példányát a munkaadó az utolsó munkában töltött napon átadja a munkavállalónak, a másik példányát pedig – a munkavállaló részére az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapíthatósága érdekében – öt évig megőrzi.

(3) Ha a nevelőszülő a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony fennállása alatt álláskeresési járadék iránt kérelmet nyújt be, a munkaadót ennek tényéről tájékoztatja. A munkaadó a nevelőszülő tájékoztatását követő öt napon belül a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyról két példányban álláskeresési igazolólapot állít ki, és annak egy példányát a nevelőszülőnek átadja. Az álláskeresési igazolólapot az álláskeresési járadék iránti kérelem benyújtását megelőző hónap utolsó napjáig terjedő időszakra kell kiállítani. A munkaadó az álláskeresési igazolólap másik példányát a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő öt évig megőrzi.

(4) Az (1) bekezdés szerinti álláskeresési igazolólap tartalmazza:

a) a munkaadó adatait: nevét, címét, adószámát és a tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszer számát,

b) a munkavállaló adatait: nevét, születési nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, a Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (a továbbiakban: TAJ szám), lakóhelyét, tartózkodási helyét,

c) a munkavállalónak az 58. § (5) bekezdés a) pontja szerinti munkaviszonyára vonatkozó adatait:

ca) munkakört FEOR szerinti besorolásban,

cb) munkaviszony kezdetét és végét,

cc) a munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdő napját, az időszak kezdetét,

cd) a munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdő napjától számított négy naptári negyedévben elért társadalombiztosítási járulékalap összegét forintban meghatározva, valamint azon hónapoknak a számát, amelyekben a munkavállalónak volt járulékalapja, az érintett hónapok számát,

ce) a munkaviszony fennállása alatt az utolsó, legalább hat hónapig betöltött munkakört FEOR szerinti besorolásban,

cf) a munkaviszony időtartama alatt igénybe vett 30 napot meghaladó mértékű fizetés nélküli szabadság(ok) időtartamát,

cg) a jogviszony 58. § (6) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti megszűnését, megszüntetését,

ch) a munkaviszonyként felsorolt jogviszonyokra a megszűnésekor, megszüntetésekor irányadó, szerződésben megállapított alapbért, illetményt vagy díjazás összegét.

36/B. §154 (1)155 Az állami adó- és vámhatóság az ellátásra való jogosultság igazolása céljából kérelemre igazolást ad ki az egyéni és társas vállalkozó, valamint a Tbj. 87. §-a szerinti járulékfizetés esetén a külföldi vállalkozás által foglalkoztatott természetes személy részére a társadalombiztosítási járulék alapjáról és a járulék befizetéséről, megjelölve a járulékfizetési kötelezettség alól mentes időszakokat is.

(2)156 A 30. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feltétel teljesülését az állami foglalkoztatási szerv megkeresésére a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv igazolja. Az igazolás kiadásához a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv egyeztetési eljárást nem folytat le.

Visszafizetési és megtérítési kötelezettség

37. § (1)157 Az állami foglalkoztatási szerv az ellátás felvételétől számított hat hónapon belül írásban kötelezi az ellátás visszafizetésére azt, aki az ellátást jogalap nélkül vette fel.

(1a)158 A jogalap nélkül felvett álláskeresési ellátást – az állami adó- és vámhatóság végrehajtás céljából történő megkereséséig – az álláskeresési ellátásból kell levonni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott idő elteltével a jogalap nélkül felvett ellátást akkor lehet visszakövetelni, ha a jogalap nélküli kifizetést az ellátásra jogosult vétkes magatartása idézte elő.

(3)159 Ha az álláskeresési ellátásban részesülő személy mezőgazdasági őstermelőként folytat kereső tevékenységet, köteles az adóévben felvett álláskeresési ellátást visszafizetni.

(4)160 Az, aki az álláskereső halálát követően az álláskeresési ellátást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni.

(5)161 Az ellátás tekintetében az állami foglalkoztatási szerv vezetője – erre irányuló kérelemre – különös méltánylást érdemlő esetben – az állami adó- és vámhatóság végrehajtás céljából történő megkereséséig – dönthet a jogalap nélkül felvett és visszakövetelt álláskeresési ellátás visszafizetésének részben vagy egészben történő elengedéséről.

(6)162 Ha a bíróság jogerősen megállapította, hogy a munkaadó a munkavállaló munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, a munkaadó köteles a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig az érintett részére kifizetett álláskeresési ellátás és annak járulékai összegét az Alap szolidaritási alaprészébe befizetni. A bíróság a jogerős határozatot az állami foglalkoztatási szervnek megküldi, amely ennek alapján határoz.

(7)163 Az (5) bekezdésben meghatározott méltányosság szempontjából természetes személy esetében figyelembe vehető különösen kedvezőtlen szociális helyzete, valamint az, hogy az ellátás visszafizetése a kötelezett és a háztartásában élők megélhetését súlyosan veszélyeztetné.

(8)164 Az álláskeresési járadék, az álláskeresési segély, valamint a 32–33. § szerinti költségtérítés visszakövetelése esetén ügyleti kamat, illetve késedelmi kamat nem számítható fel.

38. § (1) A munkaadó és egyéb szerv köteles megtéríteni a jogalap nélkül kifizetett ellátást, ha az ellátás jogalap nélküli kifizetése, mulasztásának vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásnak következménye és az ellátást a 37. § alapján visszakövetelni nem lehet.

(2)165 Ha az ellátás jogalap nélküli kifizetéséért a munkaadót vagy egyéb szervet és az ellátásra jogosultat is felelősség terheli, a jogalap nélkül felvett ellátást a közrehatásuk arányában kötelesek visszafizetni, illetve megtéríteni. Ha a közreműködés aránya nem állapítható meg, a felelősöket egyenlő arányban kell megtérítésre, illetőleg visszafizetésre kötelezni.

VI. Fejezet

AZ ÁLLÁSKERESÉSI ELLÁTÁSOK ÉS A FOGLALKOZTATÁST ELŐSEGÍTŐ TÁMOGATÁSOK FEDEZETE166

Nemzeti Foglalkoztatási Alap167

39. §168 (1)169

(2)170 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap, mely a foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalap célja a foglalkoztatáshoz, a munkanélküliséghez, a képzési rendszer fejlesztéséhez kapcsolódó pénzeszközök összevonásával, egységes kezelésével

a)171 az álláskeresők ellátásának biztosítása,

b)172 a foglalkoztatás elősegítése, a munkahelyteremtés, a munkahelymegőrzés, a munkaerő alkalmazkodásának és az álláskeresők munkához jutásának támogatása,

c) a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek munkavállalói szociális biztonságának elősegítése,

d)173 a képzési rendszer fejlesztésének támogatása,

e)174

f)175 hozzájárulás a korengedményes nyugdíj helyébe lépő korhatár előtti ellátás kifizetésének részbeni finanszírozásához,

g) az egyes alaprészekből finanszírozott ellátások, támogatások működtetésével kapcsolatos kiadások fedezetének biztosítása, valamint

h)176

i)177

(3)178 Az Alapon belül – a pénzeszközök felhasználásának célja szerint – a következő alaprészeket kell elkülöníteni:

a)179 szolidaritási alaprészt az álláskeresési járadék, a nyugdíj előtti álláskeresési segély, az álláskeresési segély, költségtérítés (31. §), valamint ezek juttatásával kapcsolatos postaköltség finanszírozására;

b)180

c)181 foglalkoztatási alaprészt, a foglalkoztatást elősegítő támogatások, a nem az állami foglalkoztatási szerv által nyújtott foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások nyújtására, az állami foglalkoztatási szerv által pályaválasztás elősegítése érdekében szervezett munkaerőpiaci információkat nyújtó rendezvény kiadásaira, az állami foglalkoztatási szerv által szervezett munkaerőpiaci információkat nyújtó állásbörze kiadásaira, valamint alaprész terhére nyújtott támogatásokkal kapcsolatos postaköltség finanszírozására;

d)182 bérgarancia alaprészt, a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvényben meghatározott támogatás, valamint annak folyósításával kapcsolatos postaköltség finanszírozására;

e)183 a képzési alaprészt, a szakképzésről szóló törvényben meghatározott feladatok finanszírozására;

f)184

g)185

h)186

(4)187 Az egyes alaprészek terhére elszámolhatók az Alap könyvvizsgálati ellenőrzés díja arányosan, az alaprészből finanszírozott ellátások, támogatások igénybevételének hirdetésével, közzétételével és ellenőrzésével kapcsolatos kiadások, szakértői díjak, valamint az alaprészek pénzeszközei visszakövetelésével, behajtásával kapcsolatban felmerülő díjak és költségek.

(5)188 A (6) bekezdés kivételével az Alap külön előirányzataiból finanszírozott támogatások igénybevételének hirdetésével, közzétételével kapcsolatos kiadások, szakértői díjak, valamint a pénzeszközök visszakövetelésével, behajtásával kapcsolatban felmerülő díjak és költségek az adott előirányzatból elszámolhatók.

(6)189 A (12) bekezdés d) pontjában meghatározott előirányzatból elszámolhatóak a támogatások nyújtásával, ellenőrzésével kapcsolatos kiadások, szakértői díjak, valamint a pénzeszközök visszakövetelésével, behajtásával kapcsolatban felmerülő díjak és költségek, a közfoglalkoztatási kiállítások rendezésével kapcsolatos kiadások, a közfoglalkoztatással összefüggő kutatások költségei, továbbá a támogatásokkal kapcsolatos nyilvántartás működtetéséhez szükséges informatikai fejlesztések költségei.

(7)190

(8)191 Az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével, uniós források bevonásával megvalósuló programok, támogatások, valamint járulékátvállalás tekintetében az Alap mint központi programok kedvezményezettje finanszírozza az előbbiekben említett intézkedések végrehajtása érdekében teljesített kifizetéseket.

(9)192

(10)193 Az Alap alaprészeinek központi pénzügyi kerete által finanszírozott program esetében a programhoz közvetlenül kapcsolódó igazolt költségek az érintett keret terhére elszámolhatók, illetve abból megtéríthetők.

(11)194 Az elkülönített alaprészek bevételeit és kiadásait a központi költségvetésről szóló törvény alcímeként, illetve jogcímcsoportonként tartalmazza.

(12)195 Az Alap költségvetésében külön előirányzat tartalmazza:

a)196

b) az európai uniós operatív programok előfinanszírozásának céljára szolgáló pénzeszközöket,

c)197

d)198 a külön jogszabályban meghatározott közfoglalkoztatás támogatására fordítható pénzeszközöket,

e)199

f)200

g)201 a kincstár által terhelt, a számlavezetéssel kapcsolatos működési kiadásokat, valamint a megszűnt jogcímekhez kapcsolódó kifizetéseket,

h)202 a költségvetési befizetéseket,

i)203

j)204 uniós forrás terhére – előleg bevonásával – megvalósuló operatív programok finanszírozására szolgáló pénzeszközöket,

k)205 az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap elő- és társfinanszírozására szolgáló pénzeszközöket.

(13)206 A (12) bekezdés b) pontjában meghatározott előirányzatból elszámolhatók az 57/D. §-ban meghatározott adatbázishoz és az előfinanszírozással megvalósuló programokban a résztvevők nyilvántartásához, valamint a programokban nyújtott támogatások felhasználásának nyomon követéséhez szükséges informatikai költségek, továbbá a programok megvalósítását szolgáló módszertani fejlesztés költségei.

39/A. § (1)207 Az Alapért a miniszter felelős. A miniszter e felelőssége keretében – a képzési alaprész és a közfoglalkoztatás támogatására fordítható költségvetési kiadási előirányzat felhasználása kivételével – rendelkezik az Alappal.

(2)208 A képzési alaprész felhasználásáért a szakképzésért felelős miniszter a szakképzésről szóló törvényben meghatározottak szerint felelős.

(3)209 A közfoglalkoztatás támogatására fordítható költségvetési kiadási előirányzat felhasználási céljait a miniszter a közfoglalkoztatásért felelős miniszterrel együtt határozza meg. Országos közfoglalkoztatási program indítására és az azzal kapcsolatosan kötelezettségvállalásra a közfoglalkoztatásért felelős miniszter jogosult.

(4)210

(5)211 Az (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel az Alap alaprészeiből és külön előirányzataiból folyósított támogatás visszakövetelése, vagy az annak biztosítékaként szereplő vagyontárgyra irányuló végrehajtás tekintetében nem kell alkalmazni az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény rendelkezéseit.

(6)212

(7)213

(8)214 A miniszter az Alap év végi egyenlegének megóvása érdekében – a hatáskörébe tartozó előirányzat tekintetében a (2) és (3) bekezdésben meghatározott miniszter véleményének kikérésével – dönthet

a) a keletkezett többletbevételek felhasználásának mértékéről,

b) a kiadások évközi ütemezésének módosításáról,

c)215 az Alap alaprészei és a külön előirányzatai kiadásainak csökkentéséről.

(9)216 Az Alap tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 6/B. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában meghatározott feladatokat a miniszter látja el.

(10)217 Az Alap pénzeszközeinek felhasználásáról – a képzési alaprész kivételével – e törvény és az e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerint a miniszter és kezelő szervként a miniszter által vezetett minisztérium és az állami foglalkoztatási szerv gondoskodik.

(11)218 A képzési alaprész pénzeszközeinek felhasználásáról a szakképzésért felelős miniszter és kezelő szervként a szakképzésről szóló törvényben vagy annak végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott személy gondoskodik.

(12)219

(13)220 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az Alap kezelésének és felhasználásának részletes szabályait – a képzési alaprész felhasználási szabályai kivételével – rendeletben határozza meg.221

39/B. §222 (1)223 Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az Alapból költségvetési támogatás támogatási szerződéssel nyújtható.

(2)224 Az Alap terhére egyedi döntéssel nyújtott támogatásra vonatkozó miniszteri döntés a pénzügyi fedezet rendelkezésre állásának a miniszter által vezetett minisztérium pénzügyi ellenjegyzésre jogosult alkalmazottja által történő igazolását követően hozható.

(3)225

(4)226

(5)227 Az Alap foglalkoztatási alaprésze terhére tárgyéven túli fizetési kötelezettség a miniszter által meghatározott mértékig vállalható, amely nem haladhatja meg a tárgyévi eredeti, előirányzat-módosítás esetén a módosított kiadási előirányzat 30 százalékát.

(6)228 Az Alap közfoglalkoztatási támogatások előirányzata terhére tárgyéven túli fizetési kötelezettség a miniszter által meghatározott mértékig vállalható, amely nem haladhatja meg a tárgyévi eredeti, előirányzat-módosítás esetén a módosított kiadási előirányzat 40%-át. E mértéktől nagyobb felhasználáshoz a Kormány jóváhagyása szükséges.

(7)229 A (6) bekezdésben meghatározott 40%-os mérték alól a közfoglalkoztatásért felelős miniszter kezdeményezésére – figyelemmel a közfoglalkoztatási programok kezdési időpontjára és tartamára – a Kormány egyedi felmentést adhat.

39/C. §230 (1)231 Az Alap bevétele:

a)232 a társadalombiztosítási járulékból az Alapot a Tbj. szerint megillető rész;

b)233 a szociális hozzájárulási adónak a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott százaléka.

c)234

d)235

e)236

f)237 a központi költségvetési támogatás;

g)238 az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével, uniós források bevonásával megvalósuló programok, támogatások, valamint járulékátvállalás végrehajtása érdekében befolyó bevételek;

h)239

i)240 egyéb bevételek: a Nemzeti Foglalkoztatási Alap javára teljesített visszafizetés, a hatósági eljárás alapján befolyt bevétel, késedelmi pótlék, kamatbevétel, a Nemzeti Foglalkoztatási Alap javára teljesített önkéntes befizetés, támogatás, valamint a működésével összefüggő bevétel;

j)241 uniós forrás terhére megvalósuló operatív program finanszírozására szolgáló előleg;

k)242 az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alaptól társfinanszírozás címen befolyó bevétel.

(2)243 Az Alapba teljesített visszafizetések azt az alaprészt növelik, amelyből a támogatást, illetőleg az ellátást folyósították.

(3)244 Az Alapba önkéntes befizetések is teljesíthetők, amelyek közérdekű kötelezettségvállalásnak minősülnek.

(4)245 Az Alap javára fennálló követelések a követelést nyilvántartó szervek döntése alapján behajthatatlannak minősíthetők. E szervek a behajthatatlan követeléseket törlik a nyilvántartásaikból.

(5)246 A (4) bekezdés alkalmazásában az a követelés behajthatatlan

a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, illetve amelyre a végrehajtás során behajtott forrás nem nyújt fedezetet,

b) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,

c) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével,

d) amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található, és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel,

e) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,

f) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült,

g)247 amelyet az állami foglalkoztatási szerv a közösségi jog alapján migráns ellátásként kifizetett és az ellátás megtérítése érdekében tett intézkedés az érintett tagállam illetékes intézménye felé nem vezetett eredményre.

(6)248

(7)249 Az állami foglalkoztatási szerv az e törvényen, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályon alapuló 1000 Ft-ot el nem érő igényét nem érvényesíti.

39/D. §250 (1)251

(2)252

(3)253

(4)254

(5)255 Az Alap előfinanszírozásával, uniós forrás terhére megvalósuló program finanszírozása érdekében az Alap záró állományában jelentkező, tárgyévben fel nem használt pénzeszköz – a miniszternek az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével meghozott döntése alapján – a tárgyévet követően felhasználható.

Az Alap egyes alaprészei felhasználására vonatkozó sajátos szabályok256

40. §257 (1) A foglalkoztatási alaprész központi keretre és az állami foglalkoztatási szervek által felhasználható (decentralizált) keretre osztható fel.

(2)258 Az Alap foglalkoztatási alaprészének központi kerete felhasználható

a)259 központi foglalkoztatási, foglalkoztatáspolitikai, képzési és munkaerőpiaci integrációs programok, kutatások és a foglalkoztatási, munkaügyi szakkiadvány kiadásának támogatására;

b)260 a foglalkoztatást elősegítő támogatásra;

c)261 a miniszter által alapított, közfeladatot ellátó közhasznú szervezet részére – foglalkoztatási és képzési célú támogatás, valamint foglalkoztatást elősegítő szolgáltatás nyújtása érdekében – támogatás nyújtására;

d) foglalkoztatást elősegítő támogatások továbbfejlesztésére vonatkozó kutatások és programok támogatására;

e)262 az Európai Szociális Alap, valamint az Európai Szociális Alap Plusz (a továbbiakban együtt: ESZA) társfinanszírozásával megvalósuló programok hazai finanszírozására;

f) 1996. január 1-je előtt a Foglalkoztatási Alap terhére vállalt kötelezettségek teljesítéséből adódó kifizetésekre;

g)263 a szociális szövetkezet tagjának tagi munkavégzés keretében történő személyes közreműködése után fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulékra;

h)264 foglalkoztatáspolitika működtetését elősegítő informatikai fejlesztések költségére.

(3)265 Az Alap közfoglalkoztatási támogatások előirányzata központi és decentralizált keretre osztható fel. A közfoglalkoztatási támogatások előirányzata terhére megvalósuló programokkal összefüggésben legfeljebb a tárgyévi eredeti előirányzat, előirányzat-módosítás esetén a módosított kiadási előirányzat 0,3%-ának megfelelő mértékben számolható el működtetéssel kapcsolatos kiadás.

(4)266

(5)267

41. §268 (1)269

(2)270 Az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével, az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap bevonásával megvalósuló programok tekintetében az Alap a támogatásokat elő- és társfinanszírozza. Az előfinanszírozott összeget terheli az Európai Globalizációs Alap által meg nem térített kiadás.

(3)271 Az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével, uniós források bevonásával megvalósuló programok, támogatások, valamint járulékátvállalás tekintetében az Alap mint központi programok kedvezményezettje a támogatásokat előfinanszírozza, amelyet az Európai Unió az intézkedések végrehajtásáról szóló elszámolás elfogadását követően megtérít. Az Európai Unió felé elszámolt, de az Európai Unió által meg nem térített összegek közötti különbözet az Alapot terheli.

(4)272

VI/A. Fejezet273

AZ ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI RENDTARTÁSRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY ALKALMAZÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

41/A. § (1) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Ákr.) szabályait az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott hatósági ügyben az e Fejezetben foglalt szabályok figyelembevételével kell alkalmazni.

(2)274

(3) Amennyiben az e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott rendelet alapján, végleges határozattal megállapított kötelezettség tekintetében a kötelezett helyébe a jogutód lép, számára – indokolt kérelmére új teljesítési határidő megállapításával – lehetőséget kell biztosítani a kötelezettség önkéntes teljesítésére.

(4)275 Az állami foglalkoztatási szervnek a jogutódlás előtt hozott döntése hatályos a jogutóddal szemben, kivéve

a) a jogelőd természetes személy ügyféllel szemben az eljárás akadályozása vagy az idézésről való távolmaradás miatt kötelezettséget megállapító végzést,

b) a jogelőd számára halasztást vagy részletekben történő teljesítést (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) megállapító végzést.

(4a)276 Az e törvényben, továbbá a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvényben meghatározott ügyekben önálló jogorvoslatnak van helye a fizetési kedvezménnyel kapcsolatos végzés ellen.

(5)277 A (4) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell az állami foglalkoztatási szervnek a késedelmi kamat elengedéséről vagy mérsékléséről szóló döntésére.

(6) Jogutód hiányában a jogszabálysértő állapot megszüntetéséről az állami foglalkoztatási szerv hivatalból intézkedik.

(7) A jogutódlás, valamint az új teljesítési határidő megállapítása kérdésében hozott végzést az ügyféllel közölni kell.

(7a)278 A foglalkoztatást elősegítő támogatásról szóló hatósági szerződés alapján támogatásban részesülő munkaadó helyébe jogutódja léphet, feltéve, ha a jogutód egyoldalú írásbeli nyilatkozatban vállalja a támogatás jogszabályban, valamint a hatósági szerződésben meghatározott feltételeinek teljesítését.

(8)279 Az álláskeresőként való nyilvántartással, az álláskeresők ellátásával, valamint a természetes személynek nyújtott foglalkoztatást elősegítő támogatással kapcsolatos eljárás során – az 54. § (9b) bekezdésében foglaltakat kivéve – a törvényes képviselő eljárása kizárt, az ügyfélnek személyesen kell eljárnia.

(9)280 Az álláskeresők ellátásával kapcsolatos kérelemre induló hatósági ügyben – a (10) bekezdésben foglaltak kivételével – az ügyfél választása szerint a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szerv jár el.

(10) A

a)281

b)282

c)283

d)284 jogszabályban meghatározott kötelezettségét elmulasztó magán-munkaközvetítővel szemben, a közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos ügyben a magán-munkaközvetítő székhelye szerinti állami foglalkoztatási szerv

jár el.

42. § (1)285 A foglalkoztatást elősegítő támogatás iránti kérelem az e-ügyintézési tv.-ben foglaltak szerint nyújtható be.

(2)286

43. § Az ügyfél az adatok megjelölésével kérheti az iratbetekintési jog korlátozását üzleti és más méltányolható magánérdekének védelmében. Az állami foglalkoztatási szerv a kérelemnek – a körülmények körültekintő mérlegelése alapján – akkor ad helyt, ha az adatok megismerésének hiánya az iratbetekintésre jogosultakat nem akadályozza jogaik gyakorlásában.

44. § (1) A 40. § (2) bekezdés a) pontja, továbbá a pályázat alapján nyújtható foglalkoztatást elősegítő támogatások esetében a pályázati felhívásban az elbírálásra nyitva álló határidő legfeljebb két hónapban állapítható meg.

(2) Az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott ügyekben

a) a 7. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott munkavállalási engedéllyel, valamint a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó személy részére megállapítandó ellátással kapcsolatos eljárás felfüggeszthető, ha az előkérdés más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el,

b) iskolai végzettség, szakképzettség igazolása az ügyfél nyilatkozatával nem pótolható,

c) hiánypótlásra felhívásnak legfeljebb két ízben van helye,

d) az állami foglalkoztatási szerv döntése szóban nem közölhető.

(3) E törvény és a felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott ügyekben, ha az állami foglalkoztatási szerv méltányossági jogkörben hoz határozatot, az indokolásnak ki kell terjednie a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokra és tényekre.

(4) Az e törvényen, valamint a felhatalmazása alapján kiadott rendeleten alapuló hatósági eljárásban egy okiratba foglalható a határozat és a végzés, illetve több határozat vagy végzés. Az egy okiratba foglalt döntések rendelkező részét és indokolását döntésenként önállóan kell megszövegezni.

45. § (1)287 A kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében annak igazolásával kérheti az állami foglalkoztatási szervtől a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére fizetési kedvezmény engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene.

(2) A határidő lejárta után a kötelezett – feltéve, hogy a végrehajtást még nem indították meg – az (1) bekezdésben meghatározott okból igazolási kérelem egyidejű benyújtásával kérhet fizetési kedvezményt.

(3)288

46. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv ellenőrzi az e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok rendelkezéseinek betartását, valamint az azok alapján hozott végrehajtható döntésben foglaltak teljesítését.

(2) Az állami foglalkoztatási szerv képviselője ellenőrzési tevékenysége során

a) az ügyféltől felvilágosítást kérhet, az ellenőrzési tevékenységgel összefüggő nyilvántartásokba betekinthet,

b) a személyazonosság megállapítására alkalmas okmány személyazonosító igazolvány, érvényes útlevél, kártyaformátumú vezetői engedély) felmutatására szólíthatja fel azt a személyt, akinek személyazonosságát meg kell állapítania.

(3)289 Az állami foglalkoztatási szerv képviselője az ellenőrzés tapasztalatai alapján köteles a szükséges intézkedéseket megtenni, illetve szankciókat alkalmazni, így

a) javaslatot tenni az álláskeresők ellátása, a foglalkoztatást elősegítő támogatás folyósításának szüneteltetésére, illetve megszüntetésére,

b) más szervet intézkedés végett megkeresni,

c) szabálysértési, illetve bírósági eljárást kezdeményezni, vagy

d) közigazgatási bírságot kiszabni.

VII. Fejezet

47. §290 (1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben jelölje ki az állami foglalkoztatási szervet. Az állami foglalkoztatási szervek feladataira, egymás közötti kapcsolatára vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben határozza meg.291

(2)292 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a járási hivatal mint állami foglalkoztatási szerv – általános szabályoktól eltérő – illetékességi területét rendeletben állapítsa meg.293

(3)294 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Foglalkoztatási és Közfoglalkoztatási Adatbázis vezetésére, az abban nyilvántartásba veendő adatok szolgáltatására és a nyilvántartásból történő adatigénylés rendjére vonatkozó részletes eljárási szabályokat rendeletben állapítsa meg.295

(4)296 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg az állami foglalkoztatási szerv által álláskeresőként nyilvántartott személyek létszáma megállapítására, valamint közzétételének módjára vonatkozó részletes szabályokat.

(5)297

48. §298 Annak a személynek az esetében, akinek a települési önkormányzat közfoglalkoztatást ajánlott fel, a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat térítési díját az állami foglalkoztatási szerv téríti meg – a 39. § (12) bekezdés d) pontjában meghatározott előirányzatból – a vizsgálatot végző szerv részére.

49. §299

Megyei (fővárosi) munkaügyi központ

50. §300

50/A. §301

51. §302

51/A. §303

52. §304

53. §305 (1)306

(2)307

(3)308

Munkaerőfejlesztő és -képző központ

53/A. §309

VIII. Fejezet

ELJÁRÁSI SZABÁLYOK310

54. § (1)311

(2)312

(3)313

(4)314

(5)315

(6)316

(7)317

(8)318 A külföldiek magyarországi foglalkoztatására vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrzésére és az ennek alapján indult eljárásra a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló törvény eljárási szabályait kell alkalmazni.

(9)319 Az 58. § (5) bekezdése d) pontjának 5. alpontjában meghatározott együttműködési kötelezettség keretében – a (10)–(10c) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével – az ügyfél

a)320

b) az állami foglalkoztatási szervnél az általa meghatározott időpontban, de legalább három havonta jelentkezik, és

c)321 az 58. § (5) bekezdés d) pontjának 1–4. alpontjaiban bekövetkezett változást – annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül – bejelenti az állami foglalkoztatási szervnek, és

d)322 aktív munkahelykereső,

e)323 az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott foglalkoztatást elősegítő szolgáltatást igénybe veszi,

f)324 részt vesz a megfelelő munkahelyhez jutást elősegítő munkaerő-piaci programban,

g)325 a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja.

(9a)326 Az álláskereső a (9) bekezdés b) pontjában meghatározott jelentkezési, továbbá a (9) bekezdés c) pontjában meghatározott bejelentési kötelezettségének az e-ügyintézési tv.-ben foglaltak szerint is eleget tehet.

(9b)327 A cselekvőképtelen vagy a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban, cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy az együttműködési kötelezettségét törvényes képviselője útján teljesíti.

(9c)328 A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások igénybevétele esetén, valamint – a (9a) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a (9) bekezdésben foglalt együttműködési kötelezettség keretében a személyes megjelenés kötelező.

(9d)329 Az álláskereső a (9) bekezdés c) pontjában foglalt bejelentési kötelezettségének az e-ügyintézési tv.-ben foglaltak szerint is eleget tehet.

(10)330 Az álláskeresési járadékra vagy nyugdíj előtti álláskeresési segélyre jogosult vagy abban részesülő álláskereső az 58. § (5) bekezdés d) pontjának 5. alpontjában meghatározott együttműködési kötelezettség keretében a 25. § (2) bekezdésében meghatározott megfelelő munkahelyet köteles elfogadni.

(10a)331 A 30. életévét betöltött olyan álláskereső esetében, aki sem álláskeresési járadékra, sem nyugdíj előtti álláskeresési segélyre nem jogosult, és nem vesz részt munkaerő-piaci programban vagy nem részesül foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásban a 25. § (2) bekezdésében foglaltakon kívül a munkahely abban az esetben is megfelelő, ha a foglalkoztatás közfoglalkoztatási jogviszonyban történik.

(10b)332 A közfoglalkoztatási jogviszony keretében történő foglalkoztatás esetében a munkahely – a 25. § (2) bekezdés d) pontjában foglaltakon kívül – akkor is megfelelő, ha a munkavégzés helye és a közfoglalkoztatott lakóhelye között naponta történő oda- és visszautazás ideje tömegközlekedési eszközzel

a) a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát meghaladja, és a munkavégzés helyére és onnan a közfoglalkoztatott lakóhelyére történő térítésmentes szállításról, vagy

b)333 a négy órát meghaladja, és a munkavégzés helyétől számított 20 km-es távolságon belül a népegészségügyi feladatokat ellátó szerv által kiadott engedélynek megfelelő térítésmentes elhelyezésről, tisztálkodási és étkezési lehetőségről

a foglalkoztató gondoskodik.

(10c)334 Ha a közfoglalkoztatási jogviszony keretében történő foglalkoztatás esetében a napi pihenő idő eltöltésére a lakóhelytől különböző településen kerül sor, az álláskereső csak abban az esetben köteles a felajánlott munkahelyet elfogadni, ha az családi körülményeire (különösen kiskorú gyermek gondozása, hozzátartozó ápolása stb.) tekintettel hátrányos következményekkel nem jár. Ebben a kérdésben a lakóhelye szerinti települési önkormányzat jegyzőjének nyilatkozata az irányadó.

(11)335 Az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként – a (12) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével – kérelmére azt a személyt veszi nyilvántartásba, aki

a) megfelel az 58. § (5) bekezdés d) pont 1–5. alpontjában meghatározott feltételeknek és

b) kötelezettséget vállal arra, hogy az állami foglalkoztatási szervvel a (9) és (10) bekezdés szerint

együttműködik.

(12)336 Az állami foglalkoztatási szerv az örökbefogadói díjban, a gyermekgondozási díjban, a gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő személyt – kérelmére – a (11) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén, akkor veszi álláskeresőként nyilvántartásba, ha annak folyósítása alatt, a családok támogatásáról szóló törvény, és a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény szerint keresőtevékenységet folytathat.

(13)337 A közfoglalkoztatott a közfoglalkoztatás időtartama alatt köteles elfogadni az állami foglalkoztatási szerv által részére felajánlott, 25. § (2) bekezdése szerinti megfelelő munkahelyet, valamint a részére felajánlott képzést.

(14)338 Az állami foglalkoztatási szerv, ha

a) az álláskereső kéri, az álláskereső kérelmében meghatározott időponttól, de legkorábban a törlés iránti kérelem benyújtásának napjától,

b) az 58. § (5) bekezdés d) pont 1–4. alpontjában meghatározott feltételek bármelyike megszűnt, a változás bekövetkezésének napjától,

c) az álláskereső meghalt, az álláskereső elhalálozását követő naptól,

d) az álláskereső jelentkezési kötelezettségének személyesen vagy az e-ügyintézési tv.-ben foglaltak szerint nem tesz eleget, a kötelezettség elmulasztásának napjától,

e) az álláskereső a (9) bekezdés c) és e)–g) pontjában, valamint a (10) bekezdésben foglalt együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, a kötelezettség elmulasztásának napjától,

f) az álláskereső a körülményeiben bekövetkezett változás miatt nem tekinthető aktív munkahelykeresőnek, a változás bekövetkezésének napjától, vagy

g) az álláskereső a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerint aktív korúak ellátására jogosult, de egészségkárosodottnak minősül, ezért a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott együttműködési kötelezettség nem terheli, az egészségkárosodott állapot megállapításának napjától

törli az álláskeresők nyilvántartásából az álláskeresőt.

(14a)339 Az álláskereső aktív munkahelykereső tevékenysége és álláskeresőként való nyilvántartása – a (18) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével – szünetel, ha az álláskereső

a)340

b)341 rövid, 120 napot meg nem haladó időtartamú keresőtevékenységet (kivéve az 58. § (5) bekezdés n) pontjában meghatározott alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyt) folytat,

c) – az időtartamtól függetlenül – közfoglalkoztatásban vesz rész,

d)342 csecsemőgondozási díjra, örökbefogadói díjra, gyermekgondozási díjra vagy gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságának megállapítását jelenti be, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj és gyermekgondozási díj esetén a jogosultság megállapítását követő naptól, gyermekgondozást segítő ellátás esetén a jogosultság megállapításának napjától,

e) önkéntes tartalékos katonai tényleges szolgálatot teljesít, a szolgálatteljesítés időtartama alatt, továbbá

f)343 szabadságvesztés büntetését tölti, annak időtartama alatt, kivéve, ha a fogvatartott reintegrációs őrizetben van.

(14b)344 Az álláskereső (9) bekezdés c) pontja szerinti bejelentési kötelezettsége a (14a) bekezdés szerinti szünetelés időtartama alatt is fennáll.

(15)345 Ha az álláskeresőt a (14) bekezdés d) és e) pontjában foglaltak alapján törölték a nyilvántartásból, újbóli nyilvántartásba vételére csak a törléstől számított 60 nap elteltével kerülhet sor.

(16)346 A nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre e törvény rendelkezéseit az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni.

(17)347 Az állami foglalkoztatási szerv a (14) bekezdés g) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén – kérelmére – nem törli az álláskeresők nyilvántartásából azt az ügyfelet, aki vállalja, hogy az állami foglalkoztatási szervvel a (9) bekezdésben foglaltak szerint együttműködik.

(18)348 Az álláskereső aktív munkahelykereső tevékenysége a gyermekgondozást segítő ellátásra és gyermekgondozási díjra való jogosultságának bejelentése esetén akkor szünetel, ha annak folyósítása alatt a családok támogatásáról szóló törvény és a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény szerint nem folytathat keresőtevékenységet, vagy keresőtevékenységet folytathat, de kéri az aktív munkahelykereső tevékenységének és álláskeresőként való nyilvántartásának szünetelését.

(19)349 A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerinti oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv, a szakképzési államigazgatási szerv, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerint a felsőoktatási intézmények nyilvántartását vezető szerv, és a felnőttképzési államigazgatási szerv közvetlen hozzáférést biztosít az állami foglalkoztatási szerv részére a köznevelés információs rendszerében, a szakképzés információs rendszerében, a felsőoktatási információs rendszerben és a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében foglalt, az álláskereső azonosításához szükséges, valamint a tanulói jogviszony, a hallgatói jogviszony és a felnőttképzési jogviszony típusával, keletkezésének és megszűnésének időpontjával kapcsolatos adatokhoz, az oktatást, képzést végzettség nélkül elhagyók (a továbbiakban: lemorzsolódó fiatalok) név és elérhetőségi adataihoz, az álláskeresőként való nyilvántartásba vétel, a nyilvántartásból való törlés és a lemorzsolódó fiatalok felkutatása és programba vonása, valamint a program eredményességének és hatásának nyomon követése céljából.

(20)350

54/A. §351 (1)352 Az álláskeresési ellátást, vállalkozói járadékot, valamint foglalkoztatást elősegítő támogatást megállapító, illetve folyósító szerv az e törvényen, valamint jogszabályon alapuló igényét öt év alatt érvényesítheti. Ha a követelésre alapot adó magatartás bűncselekmény, a követelés öt éven túl sem évül el mindaddig, amíg a büntethetőség el nem évül.

(2) Az e törvény alapján esedékessé vált és fel nem vett ellátást az esedékességtől számított egy éven belül lehet felvenni.

(3) Az igény elévülése az esedékessé válás napján kezdődik. Az igény elévülését hivatalból kell figyelembe venni. Az elévülés utáni teljesítést elévülés címén visszakövetelni nem lehet.

(4) Ha a jogosult az igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított hat hónapon belül ezt akkor is megteheti, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból hat hónapnál kevesebb van hátra.

(5)353 Az elévülést megszakítja

a) igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítás,

b) az igénynek a bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott,

c) az igény megegyezéssel történő módosítása,

d) az egyezségkötés, és

e) a kötelezett elismerése.

(5a)354 Az elévülés megszakításától vagy az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezésétől az elévülési idő újból kezdődik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg.

54/B. §355 (1) Az álláskeresőként történő nyilvántartásba vétellel kapcsolatos eljárásban – ideértve a nyilvántartásba vétel szünetelését is – az állami foglalkoztatási szerv abban az esetben dönt határozattal, ha az ügyfélnek az álláskeresőként történő nyilvántartásba vétellel kapcsolatos kérelmét érdemben elutasítja, vagy az ügyfelet az 54. § (14) bekezdés d) és e) pontja alapján törli az álláskeresők nyilvántartásából.

(2)356 Ha az állami foglalkoztatási szerv az álláskeresőként való nyilvántartásba vétellel kapcsolatos eljárásban külön határozat meghozatala nélkül döntött, a döntés tartalmáról – az ügyfél kérelmére – a kérelem benyújtásától számított 8 napon belül hatósági bizonyítványt ad ki.

55. §357 (1)358 Ha a támogatás pénzügyi fedezetéül az Alap foglalkoztatási alaprészének, valamint a közfoglalkoztatási támogatások előirányzatának

a)359 központi kerete szolgál, a miniszter vagy az állami foglalkoztatási szerv,

b) a decentralizált pénzügyi kerete szolgál, az állami foglalkoztatási szerv

köt a támogatásban részesülővel hatósági szerződést.

(2)360

56. § (1)361

(2)362

(3)363

(4)364

56/A. §365 (1) Közigazgatási bírságot köteles fizetni

a)366 az a munkaadó, munkavállaló, egyéb szerv, vagy személy, aki e törvényben – ide nem értve a 36. § (1) bekezdését –, valamint a felhatalmazása alapján hozott jogszabályban, továbbá az Mt. 74. §-ában és 215. § (1) bekezdésében vagy közigazgatási határozatban, hatósági szerződésben foglalt nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségének nem vagy nem az előírt módon tesz eleget, vagy valótlan adatot szolgáltat,

b) az, aki a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, valamint a munkavállalók felé fennálló munkabértartozással összefüggésben az állami foglalkoztatási szerv részére a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat.

(2) A közigazgatási bírság összege 500 000 forintig terjedhet. Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a közigazgatási bírságot munkavállalónként kell kiszabni.

(3) A közigazgatási bírság helyszíni bírságként is kiszabható.

(4) Közigazgatási bírság kiszabása helyett figyelmeztetés alkalmazásának nincs helye.

57. §367 Ahol a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény, vagy a felhatalmazása alapján kiadott rendelet eltérően nem rendelkezik, ott a VI., VI/A. és VIII. Fejezetben foglalt szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

Adatvédelmi rendelkezések

57/A. §368 (1)369 Az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) a (2c) bekezdésben meghatározott célokból nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza:

a)370 a természetes személyazonosító adatokat, a TAJ számát, valamint a bankszámlaszámot,

b) az állampolgárságot, a bevándorolt, a letelepedett, a menekült vagy az oltalmazott jogállást, a menekültügyi hatóságnál a menekültként, oltalmazottként történő elismerésre irányuló kérelem benyújtásának, vagy a harmadik országbeli állampolgár kijelölt helyen való tartózkodása elrendelésének tényét, külföldi állampolgár esetén a családi állapot megjelölését,

c) a lakcím (lakóhely, tartózkodási hely) és elérhetőség adatait,

d) a foglalkozást, a munkahelyet, a munkakört (tevékenység), a munkaviszonyt,

e)371 a nyilvántartásba vételhez, az álláskeresési ellátás, a foglalkoztatást elősegítő támogatás, valamint a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatás megállapításához, igénybevételéhez és nyújtásához szükséges e törvényben és más törvényben meghatározott adatokat,

f) az iskolai végzettség, a szakképzettség megnevezését, az e képesítéseket igazoló oklevél, bizonyítvány számát, a kiállító intézmény nevét, a kiállítás keltét,

g) a jövedelemre vonatkozó adatokat,

h) a megváltozott munkaképességgel kapcsolatos adatokat,

i) a munkáltató adatait (név, cím, székhely, telephely, elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetősége, kapcsolattartó neve és elérhetősége, gazdálkodási forma, adószám, TB nyilvántartási szám, TAJ szám, KSH szám),

j) az arra vonatkozó adatokat, hogy az álláskereső korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül-e,

k) önkéntes nyilatkozat alapján a nemzetiséghez való tartozásra vonatkozó adatokat,

l)372 az állami foglalkoztatási szerv által végzett munkaközvetítői tevékenység végzéséhez, valamint a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások igénybevételéhez a munkavállalással kapcsolatos személyes és szakmai kompetenciákra, körülményekre és az állami foglalkoztatási szerv, valamint a munkáltató munkaerő-tervezésére vonatkozó adatokat,

m) a cselekvőképtelen vagy cselekvőképességében a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban részlegesen korlátozott személy törvényes képviselőjének természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét és értesítési címét,

n) a munkaadó munkaerőigény bejelentésével kapcsolatban

na) a munkaadó cégbíróságon bejegyzett teljes nevét,

nb) a munkaadó székhelyének (telephelyének) nevét, címét,

nc) a munkaadó adószámát, közösségi adószámát, adóazonosító jelét,

nd) a munkaadó gazdálkodási formáját,

ne) a munkaadó fő tevékenységének megnevezését,

nf) a munkaadó átlagos statisztikai állományi létszámát,

ng) a munkaadó vezetőjének nevét, beosztását,

nh) a munkaadó képviselőjének nevét, címét, telefonszámát,

ni) a munkaadó elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét,

nj) a munkakör megnevezését, a várható keresetet,

nk) a munkakörre vonatkozó foglalkoztatási jogviszony megjelölését, a végzendő tevékenység megnevezését,

nl) a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettséget,

nm) az arra vonatkozó adatokat, hogy a bejelentett állásra kér-e a munkaadó közvetítést, továbbá az álláshely hirdethető-e. Ha a munkaadó a bejelentett állásra kér közvetítést és hirdethető az álláshely, a nyilvántartás tartalmazza a közvetítéssel betölteni kívánt létszámot, a közvetítés kezdetét és végét, a foglalkoztatás napi időtartamát (teljes munkaidő, részmunkaidő), a munkarendet, munkaidő-beosztást, napi munkakezdés időpontját, a munkakör betöltéséhez szükséges ismereteket, készségeket, a szükséges gyakorlati időt, a munka természetéből adódó speciális körülményeket, a munkakörhöz kapcsolódó juttatásokat,

o) az arra vonatkozó adatokat, hogy a munkaerőigény-bejelentéshez várhatóan kapcsolódik-e harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának engedélyezésére irányuló kérelem vagy az EU Kék Kártya kibocsátására irányuló kérelem,

p) az arra vonatkozó adatokat, hogy várható-e a munkakör betöltéséhez kapcsolódóan munkaerő-kölcsönzés, kirendelés vagy kiküldetés,

q) az arra vonatkozó adatokat, hogy a munkáltató kívánja-e az állást külön törvényben meghatározott szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy figyelmébe ajánlani,

r)373 a foglalkoztatást elősegítő támogatások, valamint a támogatások és foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások keretében nyújtott juttatások vonatkozásában a támogatás megállapítása, kifizetése céljából a bérbeadó személy természetes személyazonosító adatait, bankszámlaszámát, valamint adószámát.

(2)374 A munkaügyi adatszolgáltatásra kötelezett munkaadó e tevékenységével összefüggésben a külön jogszabályban meghatározott TAJ számot alkalmazhatja.

(2a)375 Az állami foglalkoztatási szerv által vezetett nyilvántartás az álláskeresők nyilvántartásba vételéhez, az álláskeresési ellátás megállapításához és igénybevételéhez szükséges, e törvényben meghatározott adatok tekintetében – a természetes személyazonosító és a lakcím-azonosító adatok, TAJ szám és adószám kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(2b)376 A járási hivatal az (1) bekezdés szerinti adatokhoz közvetlen hozzáférést biztosít a miniszter, valamint az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) részére a jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából.

(2c)377 A járási hivatal

a)378 a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos feladatai ellátása során az (1) bekezdés a)–c), e), f) és m) pontjában meghatározott adatokat,

b) az álláskeresési ellátás, valamint a közfoglalkoztatottak részére nyújtandó utazási költségtérítés megállapításával, igénybevételével és nyújtásával kapcsolatos feladatai végzése során az (1) bekezdés a)–e) és m) pontjában meghatározott adatokat,

c)379 a foglalkoztatást elősegítő támogatások, valamint a támogatások és foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások keretében nyújtott juttatások megállapításával, igénybevételével és nyújtásával kapcsolatos feladatai ellátása során az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait,

d)380 a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatai ellátása során az (1) bekezdés a), c), d), f), h), i) és l) pontjában meghatározott adatokat,

e) a munkaadó munkaerőigény bejelentésével kapcsolatos feladatai ellátása során az (1) bekezdés n) pontjában meghatározott adatokat

kezeli.

(2d)381 A kormányhivatal

a)382 a foglalkoztatást elősegítő támogatások, valamint a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokkal kapcsolatos támogatások megállapításával, igénybevételével és nyújtásával kapcsolatos feladatai ellátása során az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait,

b) a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésével összefüggésben a foglalkoztató által benyújtott munkaerőigények befogadása során az (1) bekezdés n) pontjában meghatározott adatokat,

c)383 a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatai ellátása során az (1) bekezdés a), c), d), f), h), i) és l) pontjában meghatározott adatokat,

d) a munkaerő-piaci ellenőrzése során a tényállás tisztázásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatokat, így különösen az érintettek vonatkozásában a természetes személyazonosító adatokat, és a szakképzettségre vonatkozó adatokat,

e) a hatósági ellenőrzés keretében az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait

kezeli.

(2e)384 A miniszter

a) a foglalkoztatást elősegítő támogatások megállapításával, igénybevételével és nyújtásával kapcsolatos feladatai ellátása során az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait,

b) az Európai Unió pénzügyi alapjaiból és más külföldi alapokból támogatott egyes fejlesztési, foglalkoztatási, képzési és informatikai programok megvalósításának tervezése és szervezése, valamint ezen programok megvalósítása keretében történő támogatás folyósítása érdekében az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait

kezeli.

(2f)385 A csoportos létszámleépítéssel összefüggő feladatai ellátása során a jogszabály szerint nyilvántartásra jogosult állami foglalkoztatási szerv az Mt. 74. § (2) bekezdése alapján az alábbi adatokat kezeli:

a) az azonosító adatokat [munkavállaló neve, születési ideje, anyja neve, lakóhelye, TAJ száma, állampolgársága), felmondási idő kezdete és vége, bruttó átlagkeresete (Ft/hó), munkaviszony típusa]

b) a munkavállaló munkakörét, valamint

c) a munkavállaló szakképzettségét.

(3)386 Az (2) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokból

a)387 a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv az ellátás megállapítása, folyósítása, ellenőrzése céljából a TAJ szám alkalmazásával az a)c), e) és g) pontjai,

b)388 a szociális igazgatás szerve az aktív korúak ellátása megállapítási és folyósítási feltételei fennállásának megállapítása céljából a TAJ szám alkalmazásával az a)c) és e) pontjai,

c)389 a központi és területi idegenrendészeti hatóság a külföldiek beutazásához és tartózkodásához kapcsolódó, törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából az a)–d) és f)–h) pontjai,

d)390 az állami adó- és vámhatóság az adókötelezettség ellenőrzése, valamint a társadalombiztosítási járulék bevallásának és befizetésének ellenőrzése céljából az a), c), d), e) és g) pontjai,

e)391 a rehabilitációs hatóság a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítása, ellenőrzése céljából a TAJ alkalmazásával az a), valamint c)–i) pontjai,

szerinti adatok igénylésére jogosultak.

(4)392 A rehabilitációs hatóság a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény alapján rehabilitációs ellátásban részesülő személyek számára történő rehabilitációs szolgáltatások biztosítása céljából e személyeknek az (1) bekezdés alapján kezelt, az (1) bekezdés a–d) és f) pontjában meghatározott adatait közvetlen hozzáféréssel átveheti.

(5) Az (1) bekezdésben megjelölt szervek más szerv és természetes személy részére adatot csak jogszabályban meghatározott módon szolgáltathatnak.

(6)393 A (3) bekezdés alapján adatigénylésre jogosult szervek felé az állami foglalkoztatási szerv kapcsolati kódot képezhet, a nyilvántartásában szereplő személyekre vonatkozó adatszolgáltatás igénylése, teljesítése, valamint az adatszolgáltatást kérő nyilvántartásának karbantartása céljából.

(7)394 A kapcsolati kód tartalmát és képzési szabályait az állami foglalkoztatási szerv határozza meg. A kapcsolati kódot az adatkezelés céljának teljesülése után az állami foglalkoztatási szerv és az adatkérő nyilvántartásából törölni kell.

(8)395 Az (1) bekezdés szerinti adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra – személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.

(8a)396 Az (1) bekezdés szerinti adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére – a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben – statisztikai célra térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

(9) Az (1) bekezdésben meghatározott szervek kötelesek adatvédelmi szabályzatot kiadni.

(10)397 Az e törvény szerinti eljárások során az uniós rendeletek szerinti hozzáférési pontot működtető egészségügyért felelős miniszter az uniós rendeletek szerinti célból, az ahhoz szükséges mértékben és ideig kezeli az elektronikus adatcserével érintett, az (1) bekezdés szerinti szervek által e törvény szerint kezelt személyes és különleges adatokat.

(11)398 Az állami foglalkoztatási szerv – az (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti adatok és a TAJ megküldésével – hivatalból értesíti a nyugdíjfolyósító szervet, ha korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő személynek állapít meg vagy szüntet meg álláskeresési járadékot.

(11)399

(12)400 Ha az állami foglalkoztatási szerv a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatást nyilvántartásba vett foglalkoztatást elősegítő szolgáltatást nyújtó szervezeten keresztül nyújtja, akkor e szervezet e feladatának ellátásához szükséges (2c) bekezdés d) pontja szerinti adatokat kezeli.

(13)401 Ha az állami foglalkoztatási szerv a foglalkoztatást elősegítő támogatást az ESZA által finanszírozott intézkedések keretében nyújtja, akkor a támogatáskezelő szervezet e feladat ellátásához a támogatással érintett természetes személyek (1) bekezdés a) és i) pontja, n) pont nc) alpontja, valamint r) pontja szerinti adatait kezeli.

(14)402

Foglalkoztatási és Közfoglalkoztatási Adatbázis

57/B. §403 (1)404 A járási hivatal a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény (a továbbiakban: Szt.) szerint foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyekről, a rehabilitációs ellátásban részesülő személyekről, valamint a közfoglalkoztatásban részt vevő személyekről a munkaerő-piaci helyzetük javítása a közfoglalkoztatásban való részvételük biztosítása, a közfoglalkoztatás megszervezése, a közfoglalkoztatás feltételeinek biztosítása céljából elektronikus nyilvántartást (a továbbiakban: adatbázis) vezet. Az adatbázis tartalmazza:

1. a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra nem egészségkárosodottként jogosult személyek tekintetében

a) a következő adatokat:

aa) a jogosult természetes személyazonosító adatait,

ab) a jogosult állampolgárságát, illetve bevándorolt, letelepedett, menekült vagy oltalmazott státuszát,

ac) a jogosult belföldi lakó-, illetve tartózkodási helyét és elérhetőség adatait,

ad) az álláskeresési ellátás megállapítására, megváltoztatására és megszüntetésére vonatkozó adatokat,

ae) a jogosult TAJ számát,

af) a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy iskolai végzettségét, szakképesítését,

ag) a foglalkoztatást elősegítő támogatás megállapítására, megváltoztatására és megszüntetésére vonatkozó adatokat,

b)405

c) a jogosult munkaerő-piaci helyzete vonatkozásában

ca) a munkaerő-piaci képzésben történő részvételt,

cb) a munkaerő-piaci programban történő részvételt,

cc) a bértámogatással létesített munkaviszony keretében történő foglalkoztatást,

cd) a közfoglalkoztatásban való részvételt,

ce) a munkaviszony – támogatás nélkül történő – létesítését,

cf) az állami foglalkoztatási szerv szolgáltatásainak igénybevételét,

cg) az egyszerűsített foglalkoztatásban történő részvételt,

d) az álláskeresőként történő nyilvántartás vonatkozásában

da) a nyilvántartásba vétel időpontját,

db) a nyilvántartásból történő törlés, illetve a nyilvántartás szünetelésének időpontja és indokát;

2. a közfoglalkoztatottak tekintetében

a) a közfoglalkoztatottra vonatkozó adatok körében

aa) az adatbázisba való felvétel időpontját,

ab) a közfoglalkoztatott természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, tartózkodási helyét, állampolgárságát (hontalan státuszát), bevándorolt, letelepedett vagy menekült, oltalmazott, befogadotti, szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező státuszát, valamint önkéntes adatszolgáltatás alapján telefonszámát, e-mail címét, értesítési címét,

ac) a legmagasabb iskolai végzettségét, szakképzettségét,

ad) a foglalkozás-egészségügyi alkalmasságát,

ae) az eddig betöltött munkaköreit,

af) a (4) bekezdés alapján megállapított prioritási szintjét,

ag) a rehabilitációs ellátásban részesülő személy által betölthető munkaköröket (FEOR kód),

b) a közfoglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó adatok körében

ba) a közfoglalkoztatás jellegét, azaz hogy tényleges közfoglalkoztatott-e, képzésen vesz-e részt, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesül-e, rehabilitációs ellátásban részesül-e,

bb) a közfoglalkoztatási jogviszony időtartamát,

bc) a napi munkaidő mértékét (4, 6 vagy 8 óra),

bd) a közfoglalkoztatási bér összegét,

be) a közfoglalkoztatási jogviszonyban betöltött munkakört,

bf) a közfoglalkoztató megnevezését és adószámát;

3. a közfoglalkoztatásra vonatkozó adatok tekintetében

a) a munkát felajánló, a munkát szervező és a közreműködő közfoglalkoztató nevét, cégjegyzékszámát, az adószám első nyolc jegyét (törzsszámát), elérhetőségét,

b) a munka jellegét, statisztikai kódját (FEOR kód), leírását,

c) a munkavégzés helyét,

d) az igényelt közfoglalkoztatotti létszámot,

e) a munkavégzés időtartamát,

f) a napi munkaidő mértékét,

g) a munka elvégzéséhez, a közfoglalkoztatás tervezéséhez szükséges infrastruktúrára vonatkozó adatokat (munkaeszköz, szállítóeszköz, elhelyezés),

h) az egy napon foglalkoztatható személyek legkisebb és legnagyobb számát,

i) a közreműködő szerv azonosítóját, megnevezését, elérhetőségét,

j) a kifizető szerv azonosítóját, megnevezését, elérhetőségét.

(2)406 A járási hivatal az (1) bekezdés szerinti adatokat az ott meghatározott feladatai ellátása céljából kezeli.

(3)407 Az állami foglalkoztatási szerv az adatbázissal kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg.

(4)408 Az (1) bekezdés 2. pont ag) alpontja szerinti prioritási szint körében vizsgálandó szempontok:

1. Hátrányos helyzetű munkavállaló, aki

a) az előző 6 hónapban nem állt munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, vagy

b) nem szerzett középfokú végzettséget vagy szakképesítést (ISCED 3), vagy

c) 50 éven felüli személy, vagy

d) egy vagy több eltartottal egyedül élő felnőtt, vagy

e) valamely tagállam olyan ágazatában vagy szakmájában dolgozik, amelyben 25%-kal nagyobb a nemi egyensúlyhiány, mint e tagállam valamennyi gazdasági ágazatára jellemző átlagos egyensúlyhiány, és ezen alulreprezentált nemi csoportba tartozik, vagy

f)409 egy tagállam nemzetiséghez tartozik, és akinek szakmai, nyelvi képzésének vagy szakmai tapasztalatának megerősítésére van szüksége ahhoz, hogy javuljanak munkába állási esélyei egy biztos munkahelyen;

2.410 Súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló, aki legalább 24 hónapja álláskereső;

3.411 Fogyatékossággal élő munkavállaló, aki tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszichoszociális károsodással – valamint ezek bármilyen halmozódásával – él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja;

4.412 Megváltozott munkaképességű személy.

(5)413 Az (1) bekezdés adatait a (6) bekezdésben megjelölt adatok kivételével az állami foglalkoztatási szerv rögzíti az adatbázisban.

(6)414 Az (1) bekezdés 1. pont a) alpontja szerinti adatokat a szociális feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, valamint az (1) bekezdés 3. pont g) alpontja szerinti adatokat a települési önkormányzat jegyzője a közfoglalkoztatás szervezésével kapcsolatos feladatok eredményes ellátása céljából rögzíti.

(7) A (4) bekezdés 1. pont d) és f) alpontjában és 3. pontjában szereplő adatok a közfoglalkoztatott, illetve korlátozottan cselekvőképes személy esetén törvényes képviselője írásbeli kérésére, önkéntes adatszolgáltatása alapján vehetők fel az adatbázisba.

(8)415 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy (1) bekezdés 3. pont g) alpontja szerint az adatbázisba felvételre kerülő adatok körét rendeletben állapítsa meg.416

(9)417 Az adatbázis a menekültként, oltalmazottként történő elismerés iránti kérelmet benyújtó (a továbbiakban együtt: elismerést kérő) közfoglalkoztatott, valamint az idegenrendészeti hatóság döntése alapján kijelölt tartózkodási helyen élő harmadik országbeli állampolgár közfoglalkoztatott esetében a közfoglalkoztatott természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, tartózkodási helyét, szálláshelyét, továbbá az (1) bekezdés 2. a) pont aa), ac) és ad) alpontjában, valamint az (1) bekezdés 2. b) pont bb)–bf) alpontjában meghatározott adatokat tartalmazza.

(10)418 Az elismerést kérő adatait az állami foglalkoztatási szerv a menekültügyi hatóság elismerésre irányuló kérelmet elutasító döntés jogerőre emelkedéséről szóló értesítése alapján az adatbázisból haladéktalanul törli, kivéve, ha az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár kijelölt helyen való tartózkodását rendelte el.

57/C. §419 (1)420 Az állami foglalkoztatási szerv folyamatos elektronikus adatkapcsolat keretében biztosítja

a)421 a települési önkormányzat jegyzője számára az 57/B. § (6) bekezdésében meghatározott adatrögzítéshez és a szociális feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala számára a (3) bekezdésben meghatározott adatbetekintéshez,

b) a rehabilitációs hatóság számára a (3a) bekezdésben meghatározott adatátvételhez

szükséges hozzáférést.

(2)422 A közfoglalkoztatásért felelős miniszter az adatkezelő tevékenysége feletti felügyelet gyakorlása és a közfoglalkoztatás szervezésével kapcsolatos feladatai eredményes ellátása érdekében az 57/B. § (1) bekezdésének 2–3. pontjaiban és a (9) bekezdésében meghatározott adatokba betekinthet.

(3)423 A szociális feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala a szociális juttatásokra való jogosultság feltételeinek megállapításához szükséges ellenőrzési feladatai érdekében az adatbázisnak az 57/B. § (1) bekezdés 1. pont aa), b), ca)–ce), cg) és d) alpontjában szereplő adataiba tekinthet be.

(3a)424 A rehabilitációs hatóság a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítása, ellenőrzése és a rehabilitációs szolgáltatások nyújtása céljából az 57/B. § (1) bekezdés 1. pont a) pont aa) és ac)–af) alpontjában, 1. pont b) és c) pontjában, valamint 2. és 3. pontjában szereplő adatokat közvetlen hozzáféréssel átveheti.

(4)425

(5)426 A közfoglalkoztatott bérének a központi költségvetés által finanszírozott része folyósítása feltételeinek ellenőrzése érdekében a Magyar Államkincstár az adatbázisnak az 57/B. § (1) bekezdés 2. pont ab), ba), bb), bd) és bf) alpontjában, továbbá a 3. pont a) alpontjában szereplő adataiba tekinthet be.

(6) Az adatbázisban rögzített adatok személyazonosításra alkalmatlan módon statisztikai célra felhasználhatóak és statisztikai célú felhasználásra átadhatóak.

(7)427 Az adatbázisban rögzített adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére – a Stt. 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben – statisztikai célra térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

Az ESZA által finanszírozott intézkedésekben résztvevő személyek adatbázisa428

57/D. §429 (1)430 A járási hivatal a (2a) bekezdésben meghatározott célok biztosítása érdekében elektronikus nyilvántartást (a továbbiakban: ESZA adatbázis) vezet a résztvevő adatairól. Az ESZA adatbázis tartalmazza:

a) a természetes személyazonosító adatokat,

b) az állampolgárságot, valamint a bevándorolt, a letelepedett vagy a menekültstátuszt,

c) a belföldi lakó- vagy tartózkodási helyet,

d) az iskolai végzettséget, szakképesítést,

e)431

f) TAJ számot,

g) az intézkedésbe történő belépésekor a munkaerő-piaci, társadalmi helyzetével összefüggő következő adatokat:

ga) az intézkedésbe történő belépés dátumát,

gb) munkaerő-piaci státuszát,

gc) annak tényét, hogy megváltozott munkaképességűnek minősül-e,

gd) annak tényét, hogy a gc) alponton belül fogyatékossággal élőnek minősül-e,

ge) a résztvevő nemzetiségének megjelölését,

gf) annak tényét, hogy tartós munkanélkülinek minősül-e,

gg) annak tényét, hogy egyéb, a támogatásnyújtásnál figyelembe vett szempontból hátrányos helyzetűnek minősül-e,

gh) annak tényét, hogy hajléktalan-e.

h) az intézkedésből történő kilépésekor a munkaerő-piaci helyzetével összefüggő következő adatokat:

ha) az intézkedésből történő kilépés dátuma,

hb) a résztvevő munkaerő-piaci státuszát,

hc) annak tényét, hogy álláskeresési tevékenységet folytat-e,

hd) annak tényét, hogy oktatásban vagy szakképzésben részt vesz-e,

he) annak tényét, hogy az intézkedés keretében képzettséget szerzett-e,

hf) annak tényét, milyen szolgáltatásban, illetve támogatásban részesült a program keretében.

(2)432 Az ESZA adatbázis a (1) bekezdés g) pont gc)–ge), gg) és gh) pontjaiban meghatározott adatokat a kedvezményezett önkéntes nyilatkozata alapján, míg az ESZA adatbázis többi adatát a kedvezményezettnek az 1304/2013/EU rendeletben és az (EU) 2021/1057 rendeletben kötelezően előírt adatszolgáltatása alapján tartalmazza.

(2a)433 A járási hivatal az ESZA által finanszírozott intézkedésekben résztvevőkről az uniós szintű eredmények monitoringja és értékelése, a közös indikátorok mentén történő tagállami jelentéstétel teljesíthetősége, valamint a támogatások felhasználása ellenőrizhetőségének biztosítása érdekében kezeli az (1) bekezdésben meghatározott adatokat.

(2b)434 A járási hivatal az (1) bekezdés szerinti adatokhoz közvetlen hozzáférést biztosít a kormányhivatal részére az adatok összesítése, a járási hivatal európai uniós támogatással megvalósuló tevékenységeinek koordinálása érdekében. A kormányhivatal az (1) bekezdés szerinti adatokat a feladatai ellátása során kezeli.

(2c)435 A járási hivatal az (1) bekezdés szerinti adatokhoz közvetlen hozzáférést biztosít a miniszter részére az adatok összesítése, a közös indikátorok előállítása, a kormányhivatal európai uniós támogatással megvalósuló tevékenységeinek koordinálása érdekében. A miniszter az (1) bekezdés szerinti adatokat a feladatai ellátása során kezeli.

(3)436 Az (1) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokba

a) a foglalkoztatáspolitika koordinációjával, a foglalkoztatási és képzési célú programok kidolgozásával, a hazai és nemzetközi források felhasználásával megvalósuló fejlesztési programok kezdeményezésével és megvalósításával összefüggő feladatai ellátása érdekében a miniszter,

b) a nemzetközi források felhasználásával megvalósuló fejlesztési programok kezdeményezésével és megvalósításával összefüggő feladatai ellátása érdekében a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter, valamint az uniós támogatások felhasználásának ellenőrzését végző szerv

tekinthet be.

(3a)437 A miniszter az Európai Unió pénzügyi alapjaiból és más külföldi alapokból támogatott egyes fejlesztési, foglalkoztatási, képzési és informatikai programok megvalósításának tervezése és szervezése, valamint ezen programok megvalósítása keretében történő támogatás folyósítása érdekében kezeli az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait.

(4)438 Az ESZA adatbázisban rögzített adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók.

(4a)439 Az ESZA adatbázisban rögzített adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére – a Stt. 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben – statisztikai célra, térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

(5)440 Az (1) bekezdés szerinti adatok az Európai Szociális Alapnak a 2014–2020 közötti, az Európai Szociális Alap Plusznak a 2021–2027 közötti európai uniós költségvetési időszakban rendelkezésre álló forrásaira vonatkozó elszámolhatósági időszak lezárását követő öt évig kezelhetők.

(6)441 Az ESZA adatbázissal kapcsolatos fejlesztéseket a miniszter kezdeményezheti.

57/E. §442 (1) Az állami foglalkoztatási szerv az 57/A. § és 57/B. § szerinti nyilvántartásban szereplő adatokat a nyilvántartott haláláig vagy az öregségi nyugdíjra való jogosultsága elérését követő 15 évig kezeli.

(2) Az 57/A. § (12) bekezdése szerinti szervezet a feladatai ellátásával összefüggésben az általa kezelt személyes adatokat a szerződésben foglalt teljesítést követő napon törli.

Fogalommeghatározások és záró rendelkezések443

58. § (1)444 Ez a törvény 1991. március hó 1. napján lép hatályba.

(2) A törvény hatálybalépésekor juttatásban vagy támogatásban részesülők esetében a juttatást, illetve a támogatást a megállapításkor hatályos jogszabályok szerint kell tovább folyósítani.

(3)445 E törvénynek az egyes migrációs tárgyú és ezekkel összefüggésben más törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIX. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a hatálybalépést446 követően megindult ügyekben kell alkalmazni.

(4)447

(5) E törvény alkalmazásában

a)448 munkaviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony, közszolgálati jogviszony, állami szolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, politikai szolgálati jogviszony, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony, biztosi jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, egészségügyi szolgálati jogviszony, szakképzési munkaszerződéssel keletkezett jogviszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, honvédelmi alkalmazotti jogviszony, bírói és igazságügyi szolgálati, valamint ügyészségi szolgálati viszony, a közfoglalkoztatási jogviszony, a biztosított bedolgozói és az – 1994. június 1-jét megelőzően létesített – ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszony, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya – ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját, a szociális szövetkezet tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban munkát végző tagját és a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő tagját –, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszony, valamint a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti hivatásos és szerződéses állományú katonák szolgálati viszonya,

b) munkavállaló: az, aki az a) pontban meghatározott munkaviszonyban áll,

c)449 munkaadó: az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, valamint természetes személy, aki munkavállalót foglalkoztat, illetve foglalkoztatni kíván,

d)450 álláskereső: az a személy, aki

1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és

2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és

3.451 öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban nem részesül és

4.452 az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb keresőtevékenységet sem folytat, és

5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit

6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart.

Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes, az Európai Közösséggel és tagállamaival nemzetközi szerződést kötött állam állampolgára, az 1. pontban foglalt rendelkezés alkalmazása során, a nemzetközi szerződésben foglaltak szerint álláskeresőként akkor is nyilvántartásba vehető, ha Magyarországon engedély alapján végezhet munkát.

e)453 kereső tevékenység: – az 1–6. pontban foglaltak figyelembevételével – minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki külön törvény szerint egyéni vállalkozónak minősül, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaság vezető tisztségviselője vagy a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve.

1. Az olyan munkavégzés, amelyért jogszabály alapján tiszteletdíj jár, akkor minősül kereső tevékenységnek, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja.

2.454 A a családi gazdaságokról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelőként folytatott tevékenység akkor minősül kereső tevékenységnek, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni.

3. A külön törvény alapján végzett közérdekű önkéntes tevékenység nem minősül kereső tevékenységnek.

4.455 Nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló nevelőszülő e törvény alkalmazása szempontjából nem tekinthető keresőtevékenységet folytató személynek, ha nevelőszülői jogviszonya mellett más keresőtevékenységet nem végez.

5.456 A szociális szövetkezet tagja által a szövetkezetben végzett személyes közreműködés akkor minősül keresőtevékenységnek, ha a személyes közreműködés ellenértékeként megszerzett bevétel meghaladja havonta a minimálbér összegét.

6.457 Nem kell kereső tevékenységet folytató személynek tekinteni az s) pont szerint egyéni vállalkozónak minősülő személyt arra az időtartamra, amely alatt tevékenységét a jogszabályban meghatározott módon szünetelteti.

f)458 magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás: a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 2. § p) pontja szerinti munkavállalás,

g)459 kötelező legkisebb munkabér, garantált bérminimum: a jogszabályban meghatározott kötelező legkisebb havi munkabér legmagasabb mértéke.

h)460 öregségi nyugdíjkorhatár: a személyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár,

i)461 öregségi nyugdíjra jogosult személy: aki

ia) az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, vagy

ib) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül, vagy

ic)462 a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytől egyházi, felekezeti nyugdíjban, öregségi járadékban vagy növelt összegű öregségi járadékban részesül,

j)463 munkaközvetítő tevékenység: olyan szolgáltatás, amelynek célja a munkát keresők és a munkát kínálók találkozásának elősegítése,

k)464 pályakezdő álláskereső: a 25. életévét — felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét — be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső, feltéve, ha álláskeresési járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. Nem tekinthető pályakezdő álláskeresőnek, aki

1.465 csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban részesül,

2.466 letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti, kivéve, ha a fogvatartott reintegrációs őrizetben van, valamint elzárás büntetését tölti,

3.467 önkéntes tartalékos katonai szolgálat keretében tényleges szolgálatot teljesít,

l)468 rövid időtartamú munka: olyan, az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott, vagy az álláskereső által megtalált munka, amelynek időtartama összefüggően a 120 napot nem haladja meg,

m)469 megváltozott munkaképességű személy:

ma) a rehabilitációs hatóság vagy jogelődjei által végzett hatályos minősítés alapján

maa) akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,

mab) aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány alapján,

mac) akinek a munkaképesség-csökkenése 50–100 százalékos mértékű,

mb) aki a komplex minősítés alól jogszabály rendelkezése alapján mentesül, rokkantsági ellátás folyósításának időtartama alatt,

n)470 alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony: az adórendszeren kívüli háztartási munka,471 az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény472 által szabályozott alkalmi munka, valamint idénymunka,

o)473 közhasznú tevékenység: az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti közhasznú tevékenység,

p)474 háztartás: az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott személyek,

q)475 jövedelem: az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott jövedelem,

r)476 egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa,

s)477 egyéni vállalkozó: a Tbj. 6. § (1) bekezdés d) pontja szerint biztosított, a Tbj. 4. § 2. pontjában meghatározott személy,

t)478 társas vállalkozó: a Tbj. 6. § (1) bekezdés e) pontja szerint biztosított, a Tbj. 4. § 21. pontjában meghatározott személy,

u)479 havi átlagjövedelem: a kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző naptári évben (a továbbiakban: referencia-időszak) elért, társadalombiztosítási járulék alapját képező jövedelem napi átlagának 30-szorosa; ha a jogosult a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a kérelem benyújtásának napját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlagának 30-szorosa. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni.

v)480

v)481 harmadik országból származó munkavállaló: az a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott harmadik országbeli állampolgár, aki a magyar idegenrendészeti hatóságok által összevont engedélyként kiállított tartózkodási engedély birtokában jogszerűen tartózkodik Magyarország területén, és foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében munkát vállalhat.

w)482 kedvezményezett: az a támogatást igénylő, aki az ESZA-ból, valamint az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból támogatásban részesül,

x)483 aktív munkahelykereső: az az álláskereső, aki 30 napon belül képes és kész munkába állni az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott megfelelő munkahelyen, vagy az önmaga által talált olyan munkahelyen, ahol a heti munkaidő eléri vagy meghaladja a 16 órát,

y)484 hozzátartozó: az egyeneságbeli rokon és annak házastársa, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, az örökbe fogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, az élettárs; a házastársnak, az élettársnak egyeneságbeli rokona, testvére és a testvér házastársa,

z)485 külföldi: az a természetes személy, aki nem magyar állampolgár,

zs)486 támogatáskezelő szervezet: az európai uniós forrásból finanszírozott támogatások esetében a támogatáskezelés folyamatában részt vevő szervezet.

(6)487 E törvény alkalmazásában

a) a munkavállaló felmondásán a köztisztviselő, a kormánytisztviselő, az állami tisztviselő, a közalkalmazott lemondását, rendvédelmi igazgatási alkalmazott lemondását, azonnali hatályú lemondását, az adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott lemondását, honvédelmi alkalmazott lemondását, rendkívüli lemondását, a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti hivatásos és szerződéses állományú tagjának lemondását vagy egyoldalú szerződésbontását, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állománya tagjának lemondását, azonnali hatályú lemondását, az egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott felmondását, azonnali hatályú felmondását,

b) a munkaviszonynak a munkáltató részéről azonnali hatályú felmondással történő megszüntetésén a közszolgálati és a kormányzati szolgálati jogviszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony hivatalvesztéssel, az adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel történő megszüntetését, a honvédelmi alkalmazotti jogviszony rendkívüli felmentéssel történő megszüntetésével, az állami szolgálati jogviszony az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény 9. § (2) bekezdésében foglalt azonnali hatállyal történő megszüntetéssel, a közalkalmazotti jogviszony elbocsátással, a hivatásos és szerződéses állományú katonák szolgálati viszonyának szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés kiszabásával, büntetőeljárás keretében szolgálati jogviszony megszüntetéssel vagy lefokozással, a szolgálati viszony keretében betöltött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közügyektől eltiltás alkalmazásával, valamint az állomány tagjának a szolgálatra méltatlanná válásával kapcsolatos felmentésével, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervvel fennálló hivatásos szolgálati jogviszonynak a Hszt. 80. § (1) bekezdés f) vagy g) pontjában, 86. § (2) bekezdés b) vagy d) pontjában vagy 288/F. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott okból történő felmentésével történő megszüntetését, az egészségügyi szolgálati jogviszonyban a foglalkoztató azonnali hatályú felmondását,

c) a munkaviszonynak a munkaadó részéről felmondással történő megszüntetésén a közszolgálati, a kormányzati szolgálati és az állami szolgálati, a közalkalmazotti jogviszonynak, a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonynak, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervvel fennálló hivatásos szolgálati jogviszonynak, az adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonynak, a honvédelmi alkalmazotti jogviszonynak, valamint a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti hivatásos és szerződéses állományú katonák szolgálati viszonyának felmentéssel, az egészségügyi szolgálati jogviszony foglalkoztató általi felmondással történő megszüntetését

is érteni kell.

(7)488 E törvény alkalmazásában szezonális munka olyan tevékenység, amely a naptári év bizonyos szakaszához kötődik, az adott évszak feltételeihez kapcsolódó, ismétlődő esemény, vagy események sorozata miatt, amikor az általában zajló műveletek esetében jóval több munkaerőre van szükség.

(8)489 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg

a)490 – az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – az álláskeresési járadék összege kiszámításának, ennek keretében a 26. § (1) bekezdésében meghatározott járulékalap havi átlagos összege meghatározásának, valamint az álláskeresési járadék és álláskeresési segély folyósításának

b)491

c) az EGT tagállamaiban történő munkahelykereséssel kapcsolatos költségtérítés feltételeinek és odaítélésének,

d)492

e)493 az e törvényben meghatározott nyilvántartások vezetésének

f)494

g)495

szabályait.

(8a)496

(9)497 Ahol e törvény

a)498 gyermekgondozási díjat, gyermekgondozási segélyt, gyermekgondozást segítő ellátást, terhességi-gyermekágyi segélyt, csecsemőgondozási díjat, örökbefogadói díjat, gyermeknevelési támogatást, gyermekek otthongondozási díját vagy ápolási díjat, öregségi nyugdíjat, rokkantsági, valamint baleseti rokkantsági nyugdíjat, rendszeres szociális járadékot, átmeneti járadékot, megváltozott munkaképességű személyek ellátásait, továbbá bányászok egészségkárosodási járadékát,

b) munkaviszonyt

említ, azon az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően az EGT tagállamaiban hatályos jogszabályok szerinti megfelelő ellátásokat és jogviszonyokat is érteni kell.

(10)499 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az e törvény szerinti magán-munkaközvetítési tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a tevékenység bejelentésének és az e tevékenységet folytatók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a magán-munkaközvetítői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket rendeletben szabályozza.500

(11)501 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében kiszabható közigazgatási bírság kiszabásának szabályait.502

59. §503 (1) E törvény rendelkezéseit az Európai Gazdasági Térség tagállamai tekintetében az Európai Közösségben migráns munkavállalókról, önálló vállalkozókról, diákokról, nyugdíjasokról és magukat önerőből eltartókról, valamint családtagjaikról szóló közösségi jogszabályok szerint kell alkalmazni.

(2)504 E törvénynek az álláskeresési járadék összegének kiszámítására vonatkozó, valamint az álláskeresési járadékra, valamint álláskeresési segélyre való jogosultsági időt meghatározó rendelkezéseit az Európai Gazdasági Térség tagállamai tekintetében az Európai Közösségek migráns munkavállalóinak, önálló vállalkozóinak, valamint ezek családtagjainak szociális biztonsága tárgykörében elfogadott közösségi rendeletek hatálya alá tartozó személyekre és ellátásokra e közösségi rendeletek szabályai szerint kell alkalmazni.

(3)505 E törvény alkalmazásában az Európai Gazdasági Térség tagállamának kell tekinteni az Európai Unió tagállamát és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államot, valamint azt az államot, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.

(4)506 E törvénynek

a) az álláskeresőként való nyilvántartásba vétel feltételeire,

b)507 az álláskeresési ellátásra

vonatkozó rendelkezéseit az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes, az Európai Közösséggel és tagállamaival nemzetközi szerződést kötött állam állampolgárára, a nemzetközi szerződésben foglaltak szerint kell alkalmazni.

59/A. §508 2011. január 1. előtt a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprész terhére megkötött támogatási szerződésekből eredő követelések, illetve az alaprészt terhelő kötelezettségek a XX. Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezet „Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő bértámogatás” nevű fejezeti kezelésű előirányzatot illetik meg, illetve terhelik.

59/B. §509 (1) Ahol jogszabály munkanélkülit említ, azon álláskeresőt kell érteni.

(2)510 Ahol jogszabály

a) munkanélküli ellátást vagy álláskeresők támogatását említ, azon az álláskeresők ellátását,

b) munkanélküli járadékot említ, azon az álláskeresési járadékot,

c) álláskeresési segélyt említ, azon a nyugdíj előtti álláskeresési segélyt

is érteni kell.

(3)511 A 2005. november 1-jét megelőzően megállapított, és ebben az időpontban folyósított munkanélküli ellátást a 2005. október 31-én hatályos szabályok szerint tovább kell folyósítani azzal, hogy az ellátás folyósítása során a 2005. november 1-jétől az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködésre az álláskeresővel kötött álláskeresési megállapodásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(4)512

(5) Annak részére, akinek a munkanélküli járadék, nyugdíj előtti munkanélküli segély, álláskeresését ösztönző juttatás folyósítása 2005. november 1-jén vagy ezt követően szünetel, a szünetelésre okot adó körülmény megszűnését követően az ellátását a 2005. október 31-én hatályos szabályok szerint kell tovább folyósítani.

59/C. §513 (1)514 A 2011. augusztus 31-én folyósított, illetve szünetelő álláskeresési járadékot és álláskeresési segélyt a megállapítása idején hatályos szabályok szerint kell tovább folyósítani. Az álláskeresési járadék – a folyósítási idő lejártát megelőzően létesített munkaviszony miatt – egy összegben történő kifizetésére az álláskeresési járadék megállapítása idején hatályos szabályokat kell alkalmazni.

(2) A 25. § (1) bekezdés b) pont és a 26. § (5) bekezdés rendelkezéseit, a 27. § (1) bekezdésének bevezető szövegrészét, a 27. § (2) és (3) bekezdése és a 30. § rendelkezéseit a 2011. szeptember 1-jét követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni. A hatályba lépést megelőzően, álláskeresési járadék, valamint álláskeresési segély megállapítása iránt benyújtott kérelmeket a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos szabályok szerint kell elbírálni.

(3)515 A 2011. december hónapra vonatkozóan kifizetett ellátások után a a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 2011. december 31-én hatályos 22. §-a alapján fizetendő társadalombiztosítási járulékot a szolidaritási alaprészből kell megfizetni.

59/D. §516 (1) A Foglalkoztatási és Szociális Adatbázisban a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény hatályba lépése napján lévő adatállomány tekintetében jogutód az állami foglalkoztatási szerv. Az adatállományból történő adatszolgáltatásra az 57/A. § (3) bekezdés rendelkezései alkalmazhatók.

(2) A Foglalkoztatási és Szociális Adatbázist az állami foglalkoztatási szerv 2012. április 30-ig működteti.

(3) A települési önkormányzat jegyzője az általa 2011. december 31-éig megállapított jogosultságokat 2012. április 30-ig rögzíti az adatbázisban.

59/E. §517 A 27. § (1) bekezdése szerinti jogosultsági időbe a 2020. július 1-jét követően szerzett a díjazás ellenében egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban, mezőgazdasági őstermelőként folytatott tevékenységben töltött időtartam számítható be.

59/F. §518 E törvénynek az egyes törvények honvédelmi kérdésekkel összefüggő módosításáról szóló 2017. évi LIV. törvénnyel megállapított 27. § (5a) bekezdését a 2017. július 1-jén vagy azt követően álláskeresővé vált személyek vonatkozásában kell alkalmazni azzal, hogy esetükben a 2017. július 1-jét megelőzően önkéntes tartalékosként teljesített, tényleges katonai szolgálat jogosultsági időnek minősül.

59/G. §519 (1) Az álláskeresési igazolólapnak azon adatai, amelyeket az 1992. július 1-jéig hatályban volt jogszabály alapján kiállított munkakönyv tartalmaz, ez utóbbival is igazolhatók.

(2) Az álláskeresési igazolólap kitöltése során a munkaviszony megszűnésének időpontjában hatályos szabályokat kell alkalmazni.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

60. §520 (1)521 Ez a törvény

a) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-i, 2003/109/EK tanácsi irányelv 11. cikk (1) bekezdése a) pontjának és 21. cikkének,

b) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i, 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének,

c) a harmadik országbeli állampolgárok magas képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2009. május 25-i, 2009/50/EK tanácsi irányelv 5. cikk (1) bekezdés a) pontjának, 7. cikk (4) bekezdés b) pontjának,

d) a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló, 2011. december 13-i, 2011/98/ EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint

e) a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról szóló, 2011. december 13-i, 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

f)522 a munkavállalók szabad mozgásával összefüggésben a munkavállalóknak biztosított jogok gyakorlását megkönnyítő intézkedésekről szóló 2014. április 16-i 2014/54/EU parlamenti és tanácsi irányelvnek,

g)523 a harmadik országbeli állampolgárok idénymunkásként való munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló 2014. február 26-ai 2014/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk (2) bekezdésének,

h)524 a harmadik országbeli állampolgárok vállalaton belüli áthelyezés keretében történő belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló 2014. május 15-ei 2014/66/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

i)525 a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2)526 Ez a törvény

a) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet;

b) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet;

c) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet;

d)527

e)528 az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi (EU, Euratom) rendelet;

f)529 a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelete (általános adatvédelmi rendelet),

g)530 az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i (EU) 1304/2013 európai parlamenti és tanácsi rendelete

h)531 az elbocsátott munkavállalók támogatását szolgáló Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (EGAA) és az 1309/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. április 28-i (EU) 2021/691 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

i)532 az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) létrehozásáról és az 1296/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1057 európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

(3)533

1

A törvényt az Országgyűlés az 1991. február 12-ei ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja 1991. február 23.

3

Az 1. § a 2020: CXXXV. törvény 18. § a) pontja szerint módosított szöveg.

5

A 2. § (2) bekezdését a 2002: LIII. törvény 1. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének számozását (1) bekezdésre változtatva. A (2) bekezdés a 2007: I. törvény 96. § (1) bekezdésével megállapított, a 2009: CXXXIV. törvény 22. § (5) bekezdése, a 2018: XCIV. törvény 16. § a) pontja szerint módosított szöveg.

6

A 2. § (3) bekezdését a 2013: XCIII. törvény 3. §-a iktatta be.

7

A 3. § (1) bekezdése a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének tizedik francia bekezdése szerint módosított szöveg.

8

A 3. § (2) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 68. pontja hatályon kívül helyezte.

9

A 3. § (3) bekezdését a 2011: CV. törvény 129. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

10

A 3. § (4) bekezdése a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének tizenegyedik francia bekezdése szerint módosított szöveg.

11

A 3. § (5) bekezdését a 2002: LIII. törvény 2. §-a iktatta be, szövege a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének tizenegyedik francia bekezdése, a 2011: CXCI. törvény 54. § a) pontja szerint módosított szöveg.

12

A 4. § (1) bekezdését a 2020: CXXXV. törvény 18. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

13

A 4. § (2) bekezdése a 2016: LXXIX. törvény 3. § a) pontja szerint módosított szöveg.

14

Az 5. § (1) bekezdése a 2014: XXX. törvény 4. §-ával megállapított, a 2020: CXXXV. törvény 17. § 2. pontja és 18. § c) pontja szerint módosított szöveg.

15

A 6. § (1) bekezdése a 2009: LVI. törvény 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

16

A 6. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

17

A 6. § (3) bekezdését az 1997: CXX. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: LVI. törvény 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

18

A 6. § (4) bekezdését a 2002: LIII. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: LVI. törvény 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

19

A 6. § (4) bekezdés b) pontja a 2009: CXXVI. törvény 54. § (5) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

20

A 6. § (4) bekezdés c) pontját a 2020: CLXVIII. törvény 4. § (1) bekezdése iktatta be.

21

A 6. § (5) bekezdését a 2002: LIII. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

22

A 6. § (6) bekezdését a 2020: CLXVIII. törvény 4. § (2) bekezdése iktatta be.

23

A 7. § a 2013: XCIII. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

24

A 7. § (1a) bekezdését a 2022: V. törvény 16. §-a iktatta be.

25

A 7. § (2) bekezdése a 2016: XXXIX. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

26

A 7. § (4) bekezdés b) pont nyitó szövegrésze a 2022: XXII. törvény 28. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

27

A 7. § (4) bekezdés c) pontját a 2016: XXXIX. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be.

30

A 7. § (6) bekezdése nyitó szövegrésze a 2022: V. törvény 17. § a) pontja szerint módosított szöveg.

31

A 7. § (6) bekezdés a) pontja a 2022: V. törvény 17. § b) pontja szerint módosított szöveg.

33

A 7. § (7) bekezdése a 2016: XXXIX. törvény 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

34

A 7. § (7a) bekezdését a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (3) bekezdése iktatta be.

35

A 7. § (7a) bekezdés f) pontját a 2016: XXXIX. törvény 1. § (4) bekezdése iktatta be.

36

A 7. § (8) bekezdés b) pontja a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

38

A 7. § (8) bekezdés d) pontja a 2014: XCIX. törvény 182. § (1) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg.

39

A 7. § (8) bekezdés e) pontja a 2014: XCIX. törvény 164. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

40

A 7. § (8) bekezdés f) pontját a 2014: XCIX. törvény 164. § (2) bekezdése iktatta be.

41

A 7. § (8) bekezdés g) pontját a 2014: XCIX. törvény 164. § (2) bekezdése iktatta be.

42

A 7. § (8a) bekezdését a 2016: XXXIX. törvény 1. § (5) bekezdése iktatta be.

43

A 7. § (10) bekezdését a 2016: XXXIX. törvény 1. § (6) bekezdése iktatta be.

44

A 8. § (1) bekezdése a 2005: LXX. törvény 19. § (4) bekezdése, a 2016: LXXIX. törvény 4. § a) pontja szerint módosított szöveg.

45

A 8. § (2) bekezdése a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

46

A 8. § (2) bekezdés d) pontja a 2019: CIX. törvény 77. § a) pontja szerint módosított szöveg.

47

A 8. § (3) bekezdését az 1998: LXXXVI. törvény 77. §-a (2) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

48

A 8. § (4) bekezdésének bevezető szövegrésze a 2008: CVII. törvény 18. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

49

A 8. § (4) bekezdés a) pontja a 2010: CLXXI. törvény 96. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 112. § (9) bekezdését.

50

A 8. § (4) bekezdésének új c) pontját a 2008: CVII. törvény 18. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti c)–d) pont jelölését d)–e) pontra változtatva.

51

A 8. § (4) bekezdése eredeti c) pontjának jelölését a 2008: CVII. törvény 18. § (2) bekezdése d) pontra változtatta. A d) pontot a 2011: CV. törvény 129. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

52

A 8. § (4) bekezdésének d) pontja a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének tizenegyedik franciabekezdése szerint módosított szöveg. A 8. § (4) bekezdése eredeti d) pontjának jelölését a 2008: CVII. törvény 18. § (2) bekezdése e) pontra változtatta.

53

A 8. § új (5) bekezdését a 2008: CVII. törvény 18. § (3) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (5)–(6) bekezdés számozását (6)–(7) bekezdésre változtatva. Az (5) bekezdést a 2010: CLXXI. törvény 105. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

54

A 8. § eredeti (5) bekezdésének számozását a 2008: CVII. törvény 18. § (3) bekezdése (6) bekezdésre változtatta.

55

A 8. § (6) bekezdés a) pontját a 2021: CXLVII. törvény 5. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

56

A 8. § (6) bekezdés b) pontját a 2021: CXLVII. törvény 5. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

57

A 8. § (6) bekezdés c) pontja a 2011: CXCI. törvény 43. §-ával megállapított szöveg.

58

A 8. § (6) bekezdése az 1993: XCVI. törvény 77. §-a a) pontjának megfelelően módosított szöveg. A 8. § eredeti (6) bekezdésének számozását a 2008: CVII. törvény 18. § (3) bekezdése (7) bekezdésre változtatta.

59

A 8. § (7) bekezdés a) pontját a 2021: CXLVII. törvény 5. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

60

A 8. § (7) bekezdés b) pontja a 2016: LXXIX. törvény 3. § b) pontja, a 2021: CXLVII. törvény 5. § c) pontja szerint módosított szöveg.

61

A 8. § (7) – eredeti (6) – bekezdésének c) pontja a 2005: LXX. törvény 19. § (6) bekezdése szerint, a 2021: CXLVII. törvény 4. § a) pontja szerint módosított szöveg.

62

A 8. § (7) bekezdését az 1995: LII. törvény 19. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte. A 8. § eredeti (7) bekezdésének számozása a 2008: CVII. törvény 18. § (3) bekezdése alapján (8) bekezdésre változott.

63

A 9. §-t megelőző alcím a 2002: XLVII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

64

A 9. §-t a 2011: XCIII. törvény 13. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

65

A 10. §-t megelőző alcím az 1996: CVII. törvény 3. §-ával megállapított szöveg. A 10. §-t a 2011: XCIII. törvény 13. § d) pontja, a 10. §-t megelőző alcímet a 2011: CLXVI. törvény 84. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.

66

A 10/A. §-t a 2011: XCIII. törvény 13. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

67

A 11. §-t megelőző alcímet és a 11. §-t a 2011: CV. törvény 129. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

68

A 12. §-t a 2011: CV. törvény 129. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

69

A 13. §-t a 2011: CV. törvény 129. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

70

A III. fejezetet (13/A–21. §) a 2020: CXXXV. törvény 18. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

71

A IV. fejezetet (22–23. §) a 2020: CXXXV. törvény 18. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

72

A 23. §-t az 1997: LI. törvény 27. §-ának (7) bekezdése hatályon kívül helyezte.

73

A 24. §-t megelőző cím a 2011: CXCI. törvény 53. § d) pontjával megállapított szöveg.

74

A 24. § a 2011: CVI. törvény 5. §-ával megállapított, a 2011: CXCI. törvény 53. § e) pontja szerint módosított szöveg.

75

A 25. § és az előtte lévő alcím a 2005: LXX. törvény 5. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 19. § (12)–(13) bekezdése alapján annak a részére, akinek munkanélküli járadékra való jogosultsága 2005. november 1-jét megelőzően keletkezik, és ezen ellátásra való kérelmét legkésőbb 2005. október 31-én benyújtja, az ellátást a 2005. október 31-én hatályos szabályok szerint kell megállapítani. Annak a részére, akinek a munkanélküli járadék folyósítása 2005. november 1-jén vagy ezt követően szünetel, a szünetelésre okot adó körülmény megszűnését követően az ellátását a 2005. október 31-én hatályos szabályok szerint kell tovább folyósítani.

76

A 2005: LXX. törvény 19. § (14) bekezdése alapján az az álláskereső, aki 2005. július 5-én az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének a) pontjában meghatározott munkaviszonyban áll, és a 2005. július 5-ét megelőző négy éven belül legalább 200 nap munkaviszonnyal rendelkezik, és 2005. november 1-jén vagy azt követően munkaviszonya úgy szűnik meg, hogy álláskeresési járadékra nem szerez jogosultságot, álláskeresővé válása esetén munkanélküli járadékra jogosult, feltéve, ha az erre irányuló kérelmet a munkaviszony megszűnésétől számított 15 napon belül benyújtotta.

77

A 25. § (1) bekezdés b) pontja a 2011: CVI. törvény 6. §-ával megállapított, a 2011: CXCI. törvény 53. § f) pontja szerint módosított szöveg.

78

A 25. § (1) bekezdés c) pontját a 2012: CCXVI. törvény 12. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

79

A 25. § (1) bekezdésének d) pontja a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének tizenkilencedik francia bekezdése szerint módosított szöveg.

80

A 25. § (2) bekezdés a) pontját a 2010: CLXXI. törvény 105. § e) pontja hatályon kívül helyezte, alkalmazására lásd e módosító törvény 112. § (9) bekezdését.

81

A 25. § (2) bekezdés d) pontja a 2019: CX. törvény 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

82

A 25. § (3) bekezdése a 2018: XCIV. törvény 15. § g) pontja szerint módosított szöveg.

83

A 25. § (4) bekezdése a 2011: CXCI. törvény 53. § h) pontja szerint módosított szöveg.

85

A 25. § (4) bekezdés b) pontja a 2012: LXXXVI. törvény 24. § (1) bekezdés d) pontja, a 2018: XCIV. törvény 15. § h) pontja szerint módosított szöveg.

86

A 25. § (4) bekezdés c) pontját a 2012: LXXXVI. törvény 24. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

87

A 25. § (4) bekezdés d) pontját a 2011: CXCI. törvény 46. §-a iktatta be.

88

A 25. § (5) bekezdése a 2008: CVII. törvény 26. §-ával megállapított és a 2010: CLXXI. törvény 104. § d) pontja szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 112. § (9) bekezdését. A 25. § (5) bekezdése a 2011: CXCI. törvény 54. § e) pontja szerint módosított szöveg.

89

A 25. § (6) bekezdését a 2010: LXXV. törvény 17. § (2) bekezdése iktatta be.

90

A 26. §-t megelőző alcím a 2005: LXX. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

91

A 26. § a 2009: CXXXIV. törvény 7. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 22. § (8) bekezdését.

92

A 26. § (1) bekezdése a 2010: CLXXI. törvény 99. §-ával megállapított, a 2019: CXXII. törvény 109. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

93

A 26. § (5) bekezdése a 2011: CVI. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

94

A 26. § (6) bekezdését a 2011: CXCI. törvény 54. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

95

A 26. § (7) bekezdését a 2010: XXXIX. törvény 36. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2018: XCIV. törvény 16. § d) pontja szerint módosított szöveg.

96

A 26. § (8) bekezdését a 2010: XXXIX. törvény 36. § (2) bekezdése iktatta be.

97

A 27. § és az előtte lévő alcím a 2005: LXX. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

99

A 27. § (1) bekezdés a) pontját a 2017: CLIX. törvény 25. § 3. pontja hatályon kívül helyezte.

101

A 27. § (1) bekezdés e) pontja a 2017: CLIX. törvény 25. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

102

A 27. § (1) bekezdés f) pontja a 2017: CXCVII. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.

103

A 27. § (1) bekezdés g) pontja a 2018: CXVII. törvény 1. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

104

A 27. § (2) bekezdése a 2011: CVI. törvény 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

105

A 27. § (3) bekezdése a 2011: CVI. törvény 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

106

A 27. § (4) bekezdése a 2012: CCXVI. törvény 1. §-ával megállapított, a 2018: XCIV. törvény 15. § i) pontja szerint módosított szöveg.

107

A 27. § (5) bekezdését a 2011: CXCI. törvény 54. § g) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2014: XCIX. törvény 169. § (2) bekezdése iktatta be.

108

A 27. § (5a) bekezdését a 2017: LIV. törvény 1. §-a iktatta be.

109

A 27. § (5b) bekezdését a 2019: CXXII. törvény 107. §-a iktatta be, szövege a 2020: CXXIII. törvény 25. § c) pontja szerint módosított szöveg.

110

A 27. § (6) bekezdése a 2010: XXXIX. törvény 36. § (3) bekezdésével megállapított, a 2022. évi LXXIV. törvény 11. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

111

A 27. § (7) bekezdését a 2012: CCXVI. törvény 12. § b) bekezdése hatályon kívül helyezte.

113

A 27. § új (9) bekezdését a 2008: CVII. törvény 27. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (9) bekezdés számozását (10) bekezdésre változtatva. A (9) bekezdés a 2011: CVI. törvény 8. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

114

A 27. § (9a) bekezdését a 2010: CLXXI. törvény 100. §-a iktatta be.

115

A 27. § új (10) bekezdését a 2009: CXXXIV. törvény 8. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (10) bekezdésének számozását (11) bekezdésre változtatta. A 27. § (10) bekezdése a 2015: CXI. törvény 45. § a) pontja szerint módosított szöveg.

116

A 27. § (9) bekezdése a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének tizenötödik franciabekezdése, a 2016: LXXIX. törvény 4. § b) pontja szerint módosított szöveg. A 2006: CXIII. törvény 27. § korábbi (10) – eredeti (9) – bekezdésének számozását (11) bekezdésre változtatta a 2009: CXXXIV. törvény 8. §-a.

118

A 28. §-t megelőző alcím a 2012: CCXVI. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

119

A 28. § a 2012: CCXVI. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

120

A 28. § (1) bekezdés f) pontját a 2022. évi LXXIV. törvény 12. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

121

A 29. § a 2005: LXX. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.

122

A 29. § (1) bekezdése a 2012: CCXVI. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

124

A 29. § (1) bekezdés b) pontja a 2018: XCIV. törvény 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

125

A 29. § (1) bekezdés c) pontja a 2022. évi LXXIV. törvény 11. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

126

A 29. § (1) bekezdés d) pontja a 2018: XCIV. törvény 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

127

A 29. § (1) bekezdés e) pontját a 2020: CXXXV. törvény 18. § e) pontja hatályon kívül helyezte.

128

A 29. § (2) bekezdése a 2010: CLXXI. törvény 105. § h) pontja szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 112. § (9) bekezdését.

129

A 29. § (3) bekezdését a 2005: CV. törvény 10. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2010: LXXV. törvény 23. § b) pontja.

130

A 30. § és az azt megelőző alcím a 2011: CVI. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.

131

A 30. § (1) bekezdés a) pontja a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (28) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

132

A 30. § (1) bekezdés b) pontja a 2022. évi LXXIV. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

133

A 30. § (1) bekezdés c) pontja a 2022. évi LXXIV. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

134

A 30. § (1) bekezdés d) pontja a 2011: CLXVII. törvény 28. § a) pontja szerint módosított szöveg.

135

A 30. § (1) bekezdés e) pontját a 2011: CLXVII. törvény 25. §-a iktatta be, szövege a 2016: CLXIV. törvény 2. §-a szerint módosított szöveg.

136

A 30. § (2) bekezdése a 2012: CCXVI. törvény 4. § (2) bekezdésével megállapított, a 2014: XCIX. törvény 181. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

137

A 30. § (3) bekezdése a 2011: CXCI. törvény 53. § m) pontja szerint módosított szöveg.

138

A 30. § (4) bekezdése a 2012: CCXVI. törvény 4. § (3) bekezdésével megállapított, a 2018: XCIV. törvény 15. § j) pontja szerint módosított szöveg.

139

A 30. § (5) bekezdése a 2012: CCXVI. törvény 4. § (4) bekezdésével megállapított, a 2022. évi LXXIV. törvény 11. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

140

A 30. § (6) bekezdése a 2012: CCXVI. törvény 11. § b) pontja szerint módosított szöveg.

141

A 30. § (7) bekezdése a 2012: CCXVI. törvény 4. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

142

A 30. § (7) bekezdés a) pontja a 2017: CLIX. törvény 24. § a) pontja, a 2022. évi LXXIV. törvény 12. § c) pontja szerint módosított szöveg.

143

A 30. § (7) bekezdés b) pontja a 2018: XCIV. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

144

A 31. §-t a 2011: CXCI. törvény 54. § i) pontja hatályon kívül helyezte.

145

A 32. §-t és a 32. § előtti alcímet a 2005: LXX. törvény 19. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, a 32. §-t újonnan a 2011: CVI. törvény 10. §-a iktatta be.

146

A 33. §-t újonnan a 2016: CXLV. törvény 1. §-a iktatta be, szövege a 2017: CLIX. törvény 18. §-ával megállapított szöveg.

147

A 34. §-t a 2005: LXX. törvény 19. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2022. évi LXXIV. törvény 2. §-a iktatta be.

148

A 35. §-t az 1995: CXXIV. törvény 30. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

149

A 36. §-t megelőző alcím a 2010: XXXIX. törvény 41. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

150

A 36. § (1) bekezdése a 2012: CCXVI. törvény 5. § (1) bekezdésével megállapított, a 2018: XCIV. törvény 15. § j) pontja szerint módosított szöveg.

151

A 36. § (2) bekezdését a 2010: LXXV. törvény 23. § b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2012: CCXVI. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta be.

152

A 36. § (3) bekezdését a 2010: XXXIX. törvény 36. § (6) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CLII. törvény 2. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

153

A 36/A. §-t az 1991: LXXXIX. törvény 18. §-a iktatta be, szövege a 2022. évi LXXIV. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

154

A 36/B. §-t a 2009: LXXVII. törvény 127. §-a iktatta be, szövege a 2014: XCIX. törvény 171. §-ával megállapított szöveg.

155

A 36/B. § (1) bekezdése a 2018: XCIV. törvény 15. § k) pontja, a 2019: CXXII. törvény 109. § 3–4. pontja szerint módosított szöveg.

156

A 36/B. § (2) bekezdése a 2015: VI. törvény 2. § (4) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

157

A 37. § (1) bekezdése a 2018: XCIV. törvény 6. §-ával megállapított, a 2019: CXXVI. törvény 7. §-a szerint módosított szöveg.

158

A 37. § (1a) bekezdését a 2019: CXXVI. törvény 2. §-a iktatta be.

159

A 37. § (3) bekezdését az 1999: CXXII. törvény 17. §-a iktatta a szövegbe, s egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozását (5) bekezdésre változtatta. A 37. § (3) bekezdése a 2012: LXXXVI. törvény 24. § (1) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.

160

A 37. § új (4) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 44. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (4)–(5) bekezdés számozását (5)–(6) bekezdésre változtatva. A 37. § (4) bekezdése a 2012: LXXXVI. törvény 24. § (1) bekezdés g) pontja, a 2022. évi LXXIV. törvény 11. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

161

A 37. § (5) bekezdése a 2017: CLIX. törvény 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

162

A 37. § (6) bekezdése a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének tizennyolcadik francia bekezdése, a 2012: LXXXVI. törvény 24. § (1) bekezdés h) pontja, a 2020: LXXVI. törvény 5. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

163

A 37. § (7) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 44. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2020: CXXXV. törvény 17. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

164

A 37. § (8) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 44. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: CLIX. törvény 19. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

165

A VI. Fejezet címe a 2022. évi LXXIV. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

166

A VI. Fejezet címe a 2022. évi LXXIV. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

167

A 39. §-t megelőző alcím címe a 2021: LXXXIX. törvény 1. § 1. pontja, a 2022: XXIV. törvény 5. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

168

A 39. §-t szövegét újonnan megállapította és az előtte levő alcímet beiktatta az 1995: CXXIV. törvény 8. §-a. Utóbb az 1996: CVII. törvény 37. § (1) bekezdés i) pontja módosította.

169

A 39. § (1) bekezdését a 2019: CXII. törvény 4. § (2) bekezdés 1. pontja hatályon kívül helyezte.

170

A 39. § (2) bekezdése az 1996: CVII. törvény 18. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg, nyitó szövegrésze a 2020: LXXVI. törvény 5. § 5. pontja, a 2021: LXXXIX. törvény 1. § 1. pontja, a 2022: XXIV. törvény 5. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

171

A 39. § (2) bekezdésének a) pontja a 2005: LXX. törvény 19. § (6) bekezdése, a 2011: CXCI. törvény 53. § n) pontja szerint módosított szöveg.

172

A 39. § (2) bekezdés b) pontja a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (14) bekezdésével megállapított szöveg.

173

A 39. § (2) bekezdésének d) pontja a 2001: LI. törvény 19. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

174

A 39. § (2) bekezdés e) pontját a 2010: CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése hatályon kívül helyezte.

175

A 39. § (2) bekezdésének f) pontját az 1999: CIX. törvény 20.§-ának (1) bekezdése iktatta be, mely az eredeti f)-g) pontokat g)-h) pontra változtatta, szövege a 2011: CLXVII. törvény 28. § b) pontja szerint módosított szöveg.

176

A 39. § (2) bekezdés h) pontját a 2010: CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése hatályon kívül helyezte.

177

A 39. § (2) bekezdésének i) pontját a 2002: LIII. törvény 19. § (1) bekezdése iktatta a szövegbe, hatályon kívül helyezte a 2021: CXLVII. törvény 5. § d) pontja.

178

A 39. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 2020: LXXVI. törvény 5. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

179

A 39. § (3) bekezdés a) pontja a 2011: CXCI. törvény 49. § (1) bekezdésével megállapított, a 2013: CLXXIX. törvéy 1. § (29) bekezdés d) pontja a 2022. évi LXXIV. törvény 12. § d) pontja szerint módosított szöveg. [A 2011: CXCI. törvény 53. § o) pontjával elrendelt módosítás, amely szerint az „álláskeresési támogatás” szövegrész helyébe az „álláskeresési ellátás” szöveg lép, nem vezethető át.]

180

A 39. § (3) bekezdés b) pontját a 2010: CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése hatályon kívül helyezte.

181

A 39. § (3) bekezdés c) pontja a 2017: LXXII. törvény 1. §-ával megállapított, a 2020: CXXXV. törvény 17. § 4. pontja, a 2021: CXLVII. törvény 4. § b) pontja szerint módosított szöveg.

182

A 39. § (3) bekezdés d) pontja a 2014: XCIX. törvény 172. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

183

A 39. § (3) bekezdésének e) pontja a 2006: CXIV. törvény 1. §-ával megállapított, a 2019: CXII. törvény 3. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

184

A 39. § (3) bekezdés f) pontját a 2010: CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése hatályon kívül helyezte.

185

A 39. § (3) bekezdés g) pontját a 2010: CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése hatályon kívül helyezte.

186

A 39. § (3) bekezdésének h) pontját a 2004: CI. törvény 247. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LXXVII. törvény 195. §-ának a) pontja; alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 225. § (2)–(4) bekezdését.

187

A 39. § (4) bekezdése a 2019: LXVI. törvény 1. §-ával megállapított, a 2020: LXXVI. törvény 5. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

188

A 39. § (5) bekezdése a 2016: CXLV. törvény 2. §-ával megállapított, a 2020: LXXVI. törvény 5. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

189

A 39. § eredeti (5) bekezdésének számozását a 2008: CVII. törvény 30. § (1) bekezdése (6) bekezdésre változtatta, újonnan a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (16) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: CXLV. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

190

A 39. § új (6) bekezdését az 1999: CXXII. törvény 18. § (3) bekezdése iktatta be, egyidejűleg a korábbi (5)–(7) bekezdések számozását (7)–(9) bekezdésre változtatva. A (6) bekezdés számozását a 2008: CVII. törvény 30. § (1) bekezdése (7) bekezdésre változtatta, hatályon kívül helyezte a 2010: CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése.

191

A 39. § (8) bekezdése a 2020: LXXVI. törvény 5. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

192

A 39. § (9) bekezdését a 2021: CXLVII. törvény 5. § e) pontja hatályon kívül helyezte.

193

A 39. § (10) bekezdése a 2020: LXXVI. törvény 5. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

195

A 39. § (12) bekezdés nyitó szövegrésze a 2011: CLXVI. törvény 29. § (3) bekezdésével megállapított, a 2020: LXXVI. törvény 5. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

196

A 39. § (12) bekezdés a) pontját a 2014: XCIX. törvény 182. § (2) bekezdés 1. pontja hatályon kívül helyezte.

197

A 39. § (12) bekezdés c) pontját a 2018: XL. törvény 3. §-a hatályon kívül helyezte.

198

A 39. § (12) bekezdés d) pontja a 2010: CLIII. törvény 7. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

199

A 39. § (12) bekezdés e) pontját újból hatályon kívül helyezte a 2016: LXVII. törvény 24. §-a.

200

A 39. § (12) bekezdés f) pontját hatályon kívül helyezte a 2016: LXVII. törvény 24. §-a.

201

A 39. § (12) bekezdés g) pontja a 2016: LXVII. törvény 25. §-a.

202

A 39. § (12) bekezdés h) pontját újonnan a 2018: XL. törvény 1. §-a iktatta be.

203

A 39. § (12) bekezdés i) pontját a 2010: CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése hatályon kívül helyezte.

204

A 39. § (12) bekezdés j) pontját a 2009: XXXVIII. törvény 11. § (12) bekezdése iktatta be.

205

A 39. § (12) bekezdés k) pontját a 2009: CXXXIV. törvény 10. § (4) bekezdése iktatta be.

206

A 39. § (12) bekezdését újonnan a 2014: XCIX. törvény 172. § (3) bekezdése iktatta be.

207

A 39/A. § (1) bekezdése a 2019: CXII. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított, a 2020: LXXVI. törvény 5. § 9. és 10. pontja szerint módosított szöveg.

208

A 39/A. § (2) bekezdését a 2011: XCIII. törvény 13. § d) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2011: CLXVI. törvény 29. § (5) bekezdése iktatta be, szövege a 2019: CXII. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

209

A 39/A. § (3)–(4) bekezdését a 2011: XCIII. törvény 13. § d) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2018: XL. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2019: CXII. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

210

A 39/A. § (4) bekezdését a 2019: CXII. törvény 4. § (2) bekezdés 2. pontja újból hatályon kívül helyezte.

211

A 39/A. § (5) bekezdését újonnan a 2019: CXXVI. törvény 3. §-a iktatta be, szövege a 2020: LXXVI. törvény 5. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

212

A 39/A. § (6) bekezdését az 1998: LXXXVI. törvény 11. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (6) bekezdés számozását (8) bekezdésre változtatva. A 39/A. § (6) bekezdését a 2008: CVII. törvény 52. § (1) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.

213

A 39/A. § eredeti (5) bekezdésének számozását (7) bekezdésre változtatta az 1998: LXXXVI. törvény 11. §-a. A 39/A. § (7) bekezdését a 2008: CVII. törvény 52. § (1) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.

214

A 39/A. § (8) bekezdése a 2018: XL. törvény 2. § (3) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 2019: CXII. törvény 3. § 4. pontja, a 2020: LXXVI. törvény 5. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

215

A 39/A. § (8) bekezdés c) pontja a 2020: LXXVI. törvény 5. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

216

A 39/A. § (9) bekezdése a 2019: CXII. törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított, a 2020: LXXVI. törvény 5. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

217

A 39/A. § (10) bekezdése a 2019: CXII. törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított, a 2020: LXXVI. törvény 5. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

218

A 39/A. § (11) bekezdését a 2006: CXIII. törvény 27. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2012: CCXVI. törvény 6. §-a iktatta be, szövege a 2019: CXII. törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

219

A 39/A. § (12) bekezdését a 2012: CCXVI. törvény 6. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2019: CXII. törvény 4. § (2) bekezdés 3. pontja.

220

A 39/A. § (13) bekezdését a 2012: CCXVI. törvény 6. §-a iktatta be, szövege a 2018: XL. törvény 2. § (4) bekezdésével megállapított, a 2018: XCIV. törvény 15. § b) pontja, a 2020: LXXVI. törvény 5. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

222

A 39/B. § az 1996: CVII. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.

223

A 39/B. § (1) bekezdése a 2019: CXII. törvény 2. § (3) bekezdésével megállapított, a 2020: LXXVI. törvény 5. § 11. pontja szerint módosított szöveg.

224

A 39/B. § (2) bekezdését újonnan a 2019: CXII. törvény 2. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2020: LXXVI. törvény 5. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

225

A 39/B. § új (2) bekezdését a 2002: LIII. törvény 21. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2)–(4) bekezdések számozását (3)–(5) bekezdésre változtatva. A (3) bekezdést a 2003: LXXXVI. törvény 22. § (4) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

226

A 39/B. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2002: LIII. törvény 21. § (2) bekezdése, hatályon kívül helyezte a 2010: CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése.

227

A 39/B. § (5) bekezdése a 2011: XCIII. törvény 12. § (7) bekezdésével megállapított, a 2020: LXXVI. törvény 5. § 6. pontja, a 2022: XXIV. törvény 5. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

228

A 39/B. § (6) bekezdését a 2010: CLIII. törvény 7. § (11) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: LXVII. törvény 23. §-ával megállapított, a 2019: CXII. törvény 3. § 5. pontja, a 2020: LXXVI. törvény 5. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

229

A 39/B. § (7) bekezdését a 2013: CCXVIII. törvény 2. §-a iktatta be.

230

A 39/C. §-t az 1995: CXXIV. törvény 11. §-a iktatta a szövegbe.

231

A 39/C. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2020: LXXVI. törvény 5. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

232

A 39/C. § (1) bekezdés a) pontja a 2012: CCXVI. törvény 7. §-ával megállapított, a 2019: CXXII. törvény 109. § 5. pontja, a 2020: LXXVI. törvény 5. § 12. pontja szerint módosított szöveg.

233

A 39/C. § (1) bekezdésének b) pontját a 2009: LXXVII. törvény 195. §-ának b) pontja hatályon kívül helyezte; újonnan a 2011: CXCI. törvény 49. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2019: CXII. törvény 3. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

234

A 39/C. § (1) bekezdésének új c) pontját a 2004: CI. törvény 248. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti c)–g) pontok jelölését d)–h) pontra változtatva. A 39/C. § (1) bekezdésének c) pontját a 2009: LXXVII. törvény 195. §-ának b) pontja hatályon kívül helyezte; alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 225. § (2)–(4) bekezdését.

235

A 39/C. § (1) bekezdése eredeti c) pontjának jelölését d) pontra változtatta a 2004: CI. törvény 248. §-a, hatályon kívül helyezte a 2010: CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése.

236

A 39/C. § (1) bekezdésének d) pontja a 2001: LI. törvény 19. § (12) bekezdésével megállapított szöveg, jelölését e) pontra változtatta a 2004: CI. törvény 248. §-a. A 39/C. § (1) bekezdés e) pontját a 2021: LXXXIX. törvény 2. § 1. pontja hatályon kívül helyezte.

237

A 39/C. § (1) bekezdése eredeti e) pontjának jelölését f) pontra változtatta a 2004: CI. törvény 248. §-a.

238

A 39/C. § (1) bekezdésének új g) pontját a 2006: CXIII. törvény 17. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti g)–h) pont jelölését h)–i) pontra változtatva.

239

A 39/C. § (1) bekezdésének g) – eredeti f) – pontjának jelölését a 2006: CXIII. törvény 17. § (1) bekezdése h) pontra változtatta, hatályon kívül helyezte a 2010: CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése.

241

A 39/C. § (1) bekezdés j) pontját a 2009: XXXVIII. törvény 11. § (13) bekezdése iktatta be.

242

A 39/C. § (1) bekezdés k) pontját a 2009: CXXXIV. törvény 11. §-a iktatta be, szövege a 2021: CXLVII. törvény 5. § f) pontja szerint módosított szöveg.

243

A 39/C. § (2) bekezdése a 2020: LXXVI. törvény 5. § 13. pontja szerint módosított szöveg.

244

A 39/C. § (3) bekezdése a 2020: LXXVI. törvény 5. § 13. pontja szerint módosított szöveg.

245

A 39/C. § (4) bekezdését az 1997: CXX. törvény 20. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: CXIII. törvény 17. § (2) bekezdésével megállapított, a 2020: LXXVI. törvény 5. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

246

A 39/C. § (5) bekezdését az 1997: CXX. törvény 20. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2002: LIII. törvény 22. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

247

A 39/C. § (5) bekezdésének g) pontját a 2008: CVII. törvény 31. §-a iktatta be.

248

A 39/C. § (6) bekezdését az 1997: CXX. törvény 20. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2019: CXII. törvény 4. § (2) bekezdés 4. pontja.

249

A 39/C. § (7) bekezdését újonnan a 2017: L. törvény 7. § (2) bekezdése iktatta be.

250

A 39/D. §-t a 2005: CLIII. törvény 87. § (2) bekezdése iktatta be.

251

A 39/D. § (1) bekezdését a 2019: LXVI. törvény 3. §-a hatályon kívül helyezte.

252

A 39/D. § (2) bekezdését a 2019: LXVI. törvény 3. §-a hatályon kívül helyezte.

253

A 39/D. § (3) bekezdését a 2019: LXVI. törvény 3. §-a hatályon kívül helyezte.

254

A 39/D. § (4) bekezdését a 2019: LXVI. törvény 3. §-a hatályon kívül helyezte.

255

A 39/D. § (5) bekezdését a 2009: XXXVIII. törvény 11. § (14) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: LXXIX. törvény 1. §-ával megállapított, a 2020: LXXVI. törvény 5. § 2. és 6. pontja szerint módosított szöveg.

256

A 40. §-t megelőző alcím címe a 2020: LXXVI. törvény 5. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

257

A 40. §-t és az azt megelőző alcímet a 2009: LXXVII. törvény 195. §-ának c) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2010: CLIII. törvény 7. § (13) bekezdése iktatta be.

258

A 40. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2020: LXXVI. törvény 5. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

259

A 40. § (2) bekezdés a) pontja a 2019: LXVI. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

260

A 40. § (2) bekezdés b) pontja a 2020: CXXXV. törvény 17. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

261

A 40. § (2) bekezdés c) pontja a 2014: XVI. törvény 261. § (4) bekezdésével megállapított, a 2018: XCIV. törvény 15. § b) pontja, a 2020: CXXXV. törvény 17. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

262

A 40. § (2) bekezdés e) pontja a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (29) bekezdés e) pontja, a 2021: CXLVII. törvény 4. § c) pontja szerint módosított szöveg.

263

A 40. § (2) bekezdés g) pontját a 2013: XLI. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be.

264

A 40. § (2) bekezdés h) pontját a 2019: LXVI. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be.

265

A 40. § (3) bekezdése a 2016: LXVII. törvény 24. §-ával megállapított, a 2020: LXXVI. törvény 5. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

266

A 40. § (4) bekezdését a 2020: CXXXV. törvény 18. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

267

A 40. § (5) bekezdését a 2020: CXXXV. törvény 18. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

268

A 41. § újonnan a 2010: CLIII. törvény 7. § (13) bekezdése iktatta be.

269

A 41. § (1) bekezdését a 2021: LXXXIX. törvény 2. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.

270

A 41. § (2) bekezdése a 2020: LXXVI. törvény 5. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

271

A 41. § (3) bekezdése a 2020: LXXVI. törvény 5. § 2. és 12. pontja szerint módosított szöveg.

272

A 41. § (4) bekezdését a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (29) bekezdés f) pontja hatályon kívül helyezte.

273

A VI/A. Fejezetet (41/A–46. §) újonnan a 2017: CLIX. törvény 20. §-a iktatta be.

274

A 41/A. § (2) bekezdését a 2018: XCIV. törvény 16. § j) pontja hatályon kívül helyezte.

275

A 41/A. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a 2018: XCIV. törvény 15. § l) pontja szerint módosított szöveg.

276

A 41/A. § (4a) bekezdését a 2022. évi LXXIV. törvény 5. § (1) bekezdése iktatta be.

277

A 41/A. § (5) bekezdése a 2018: XCIV. törvény 15. § m) pontja szerint módosított szöveg.

278

A 41/A. § (7a) bekezdését a 2022. évi LXXIV. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta be.

279

A 41/A. § (8) bekezdése a 2018: XCIV. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

281

A 41/A. § (10) bekezdés a) pontját a 2020: CXXXV. törvény 18. § g) pontja hatályon kívül helyezte.

282

A 41/A. § (10) bekezdés b) pontját a 2020: CXXXV. törvény 18. § g) pontja hatályon kívül helyezte.

283

A 41/A. § (10) bekezdés c) pontját a 2020: CXXXV. törvény 18. § g) pontja hatályon kívül helyezte.

284

A 41/A. § (10) bekezdés d) pontja a 2020: CLXVIII. törvény 5. § a) pontja szerint módosított szöveg.

285

A 42. § (1) bekezdése a 2018: XCIV. törvény 8. §-ával megállapított, a 2020: CXXXV. törvény 17. § 8. pontja szerint módosított szöveg.

286

A 42. § (2) bekezdését a 2020: CXXXV. törvény 18. § h) pontja hatályon kívül helyezte.

287

A 45. § (1) bekezdése a 2019: CX. törvény 4. § (3) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

288

A 45. § (3) bekezdését a 2018: XCIV. törvény 9. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2019: CX. törvény 4. § (3) bekezdés b) pontja.

289

A 46. § (3) bekezdése a 2020: CLXVIII. törvény 4. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

290

A 47. § a 2006: CXIII. törvény 19. §-ával megállapított szöveg. A 47. §-t megelőző címet és alcímet a 2006: CXIII. törvény 27. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

292

A 47. § (2) bekezdése a 2015: VI. törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

294

A 47. § (3) bekezdését a 2008: CVII. törvény 35. §-a iktatta be, szövege a 2011: CVI. törvény 56. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

296

A 47. § (4) bekezdését a 2009: CXXXIV. törvény 16. §-a iktatta be.

297

A 47. § (5) bekezdését a 2015: VI. törvény 2. § (3) bekezdése iktatta be, a 2022. évi LXXIV. törvény 12. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

298

A 48. §-t és az azt megelőző alcímet a 2006: CXIII. törvény 27. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte. A 48. §-t újonnan a 2008: CVII. törvény 36. §-a iktatta be, szövege a 2011: CLXVI. törvény 29. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

299

A 49. §-t és az azt megelőző alcímet a 2006: CXIII. törvény 27. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte. A 49. §-t újonnan a 2009: CXXXIV. törvény 17. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXCI. törvény 54. § l) pontja.

300

Az 50. §-t a 2006: CXIII. törvény 27. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

301

Az 50/A. §-t és a megelőző alcímet az 1996: CVII. törvény 27. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2006: CXIII. törvény 27. § (1) bekezdése.

302

Az 51. §-t az 1999: CXXII. törvény 54. § (2) bekezdése, az előtte lévő alcímet a 2005: LXXXIII. törvény 339. § 2. pontja helyezte hatályon kívül.

303

Az 51/A. §-t az 1992: LXXX. törvény 77. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezet a 2015: CLXXXVI. törvény 9. § a) pontja. Ez utóbbi módosító törvény 205. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

304

Az 52. §-t újból hatályon kívül helyezte a 2016: CIV. törvény 6. § (2) bekezdés a) pontja.

305

Az 53. §-t hatályon kívül helyezte a 2001: CI. törvény 30. § (5) bekezdése, újonnan a 2005: LXX. törvény 15. §-a iktatta be. Az 53. §-t megelőző alcímet a 2006: CXIII. törvény 27. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

306

Az 53. § (1) bekezdését a 2006: CXIII. törvény 27. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

307

Az 53. § (2) bekezdését a 2006: CXIII. törvény 27. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

308

Az 53. § (3) bekezdését a 2010: CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése hatályon kívül helyezte.

309

Az 53/A. §-t és az előtte levő alcímet az 1991: LXXXIX. törvény 26. §-a iktatta a szövegbe, utóbb a §-t az 1996: CVII. törvény 37. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

310

Az 54. §-t megelőző cím a 2001: LXXVIII. törvény 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

311

Az 54. § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta az 1997: CXX. törvény 27. § (1) bekezdése. Az 54. § (1) bekezdését a 2017: L. törvény 9. § b) pontja újból hatályon kívül helyezte.

312

Az 54. § (2) bekezdését az 1997: CXX. törvény 27. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatva. Az 54. § (2) bekezdését a 2017: L. törvény 9. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

313

Az 54. § új (3) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 47. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozását (9) bekezdésre változtatva. Az 54. § (3) bekezdését a 2017: L. törvény 9. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

314

Az 54. § új (4) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 47. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (4) bekezdés számozását (10) bekezdésre változtatva. Az 54. § (4) bekezdését a 2017: L. törvény 9. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

315

Az 54. § (5) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 47. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2017: L. törvény 9. § b) pontja.

316

Az 54. § (6) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 47. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2017: L. törvény 9. § b) pontja.

317

Az 54. § (7) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 47. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2017: L. törvény 9. § b) pontja.

318

Az 54. § (8) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 47. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2020: CXXXV. törvény 17. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

319

Az 54. § (3) bekezdését az 1997: CXX. törvény 27. §-ának (2) bekezdése iktatta be, számozását (9) bekezdésre változtatta a 2005: LXXXIII. törvény 47. § (2) bekezdése. Az 54. § (9) bekezdése a 2006: CXIII. törvény 20. § (1) bekezdésével, nyitó szövegrésze a 2011: CVI. törvény 14. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

320

Az 54. § (9) bekezdés a) pontját a 2009: CXXXIV. törvény 22. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

321

Az 54. § (9) bekezdés c) pontja a 2011: CXCI. törvény 53. § p) pontja szerint módosított törvény.

322

Az 54. § (9) bekezdés d) pontja a 2022. évi LXXIV. törvény 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

323

Az 54. § (9) bekezdés e) pontja a 2020: CXXXV. törvény 17. § 10. pontja, a 2022. évi LXXIV. törvény 12. § g) pontja szerint módosított szöveg.

324

Az 54. § (9) bekezdésének f) pontját a 2008: CVII. törvény 37. § (2) bekezdése iktatta be.

325

Az 54. § (9) bekezdése eredeti e) pontjának jelölését a 2008: CVII. törvény 37. § (2) bekezdése g) pontra változtatta.

326

Az 54. § (9a) bekezdését a 2012: CCXVI. törvény 8. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2022. évi XLVIII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

327

Az 54. § (9b) bekezdését a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (20) bekezdése iktatta be.

328

Az 54. § (9c) bekezdését a 2018: XCIV. törvény 10. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2020: CXXXV. törvény 17. § 11. pontja szerint módosított szöveg.

329

Az 54. § (9d) bekezdését a 2022. évi LXXIV. törvény 6. § (2) bekezdése iktatta be.

330

Az 54. § új (10) bekezdését a 2008: CVII. törvény 37. § (3) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (10)–(14) bekezdés számozását (11)–(15) bekezdésre változtatva. A (10) bekezdést a 2010: CLXXI. törvény 105. § f) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2011: CVI. törvény 14. § (2) bekezdése iktatta be.

331

Az 54. § (10a) bekezdését a 2011: CVI. törvény 14. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: XCIX. törvény 173. § (1) bekezdésével megállapított, a 2020: CXXXV. törvény 17. § 12. pontja, a 2022. évi LXXIV. törvény 11. § 8. pontja szerint módosított szöveg.

332

Az 54. § (10b) bekezdését a 2011: CVI. törvény 14. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2012: CCXVI. törvény 11. § d) pontja szerint módosított szöveg.

333

Az 54. § (10b) bekezdés b) pontja a 2016: CIV. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

334

Az 54. § (10c) bekezdését a 2011: CVI. törvény 14. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2018: XCIV. törvény 15. § h) pontja szerint módosított szöveg.

335

Az 54. § új (11) bekezdését a 2009: CXXXIV. törvény 18. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (11)–(16) bekezdés számozását (12)–(17) bekezdésre változtatta. Az 54. § (11) bekezdése a 2014: XCIX. törvény 173. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

336

Az 54. § (12) bekezdését újonnan a 2014: XCIX. törvény 173. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: CCXXIII. törvény 60. § a) pontja, a 2018: XCIV. törvény 16. § c) pontja, a 2022. évi LXXIV. törvény 11. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

337

Az 54. § (13) bekezdése a 2016: CXLV. törvény 3. §-ával megállapított, a 2020: CXXXV. törvény 18. § i) pontja szerint módosított szöveg.

338

Az 54. § (14) bekezdését a 2006: CXIII. törvény 20. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2022. évi LXXIV. törvény 6. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

339

Az 54. § (14a) bekezdését a 2010: CLXXI. törvény 102. §-a iktatta be, szövege a 2014: XCIX. törvény 173. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

340

Az 54. § (14a) bekezdés a) pontját a 2022. évi LXXIV. törvény 12. § h) pontja hatályon kívül helyezte.

341

Az 54. § (14a) bekezdés b) pontja a 2015: CXI. törvény 45. § c) pontja, a 2018: XCIV. törvény 15. § o) pontja szerint módosított szöveg.

343

Az 54. § (14a) bekezdés f) pontja a 2018: XCIV. törvény 10. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

344

Az 54. § (14b) bekezdését a 2014: XCIX. törvény 173. § (6) bekezdése iktatta be.

345

Az 54. § (15) bekezdését a 2017: L. törvény 9. § b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2022. évi LXXIV. törvény 6. § (4) bekezdése iktatta be.

346

Az 54. § (4) bekezdését az 1997: CXX. törvény 27. §-ának (3) bekezdése iktatta be, számozását a 2006: CXIII. törvény 20. § (3) bekezdése (14) bekezdésre, a 2008: CVII. törvény 37. § (3) bekezdése (15) bekezdésre, a 2009: CXXXIV. törvény 18. § (1) bekezdése (16) bekezdésre változtatta.

347

Az 54. § (16) bekezdését a 2008: CVII. törvény 37. § (6) bekezdése iktatta be, számozását (17) bekezdésre változtatta a 2009: CXXXIV. törvény 18. § (1) bekezdése, szövege a 2010: CLXXI. törvény 104. § g) pontja, a 2015: CXI. törvény 45. § d) pontja, a 2022. évi LXXIV. törvény 11. § 10. pontja szerint módosított szöveg.

348

Az 54. § (18) bekezdését a 2014: XCIX. törvény 173. § (7) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: CCXXIII. törvény 60. § e) pontja, a 2018: XCIV. törvény 16. § i) pontja szerint módosított szöveg.

349

Az 54. § (19) bekezdését a 2017: CLXXXVI. törvény 3. §-a iktatta be, szövege a 2022. évi LXXIV. törvény 6. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

350

Az 54. § (20) bekezdését a 2019: XXXIV. törvény 2. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2019: CXII. törvény 4. § (2) bekezdés 5. pontja.

351

Az 54/A. §-t az 1997: CXX. törvény 28. §-a iktatta a szövegbe.

353

Az 54/A. § (5) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 136. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

354

Az 54/A. § (5a) bekezdését a 2013: CCLII. törvény 136. § (2) bekezdése iktatta be.

355

Az 54/B. §-t a 2012: CCXVI. törvény 9. §-a iktatta be.

356

Az 54/B. § (2) bekezdése a 2017: CLIX. törvény 21. §-ával megállapított szöveg.

357

Az 55. § a 2006: CXIII. törvény 21. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 27. § (5) bekezdése alapján a 2007. január 1. napján folyamatban lévő közigazgatási ügyekben a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos szabályokat kell alkalmazni.

358

Az 55. § (1) bekezdése a 2010: CLIII. törvény 7. § (16) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 2020: LXXVI. törvény 5. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

359

Az 55. § (1) bekezdés a) pontja a 2010: CXLVIII. törvény 37. § (10) bekezdése szerint módosított szöveg.

360

Az 55. § (2) bekezdését a 2009: LVI. törvény 21. §-a hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 428. §-a alapján a 2009. október 1-jét követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

361

Az 56. § (1) bekezdését a 2017: CLIX. törvény 25. § 5. pontja hatályon kívül helyezte.

362

Az 56. § (2) bekezdését a 2017: L. törvény 9. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

363

Az 56. § (3) bekezdését a 2019: CX. törvény 4. § (3) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.

364

Az 56. § (4) bekezdését az 1997: LI. törvény 27. §-ának (7) bekezdése hatályon kívül helyezte.

365

Az 56/A. §-t az 1995: LII. törvény 17. §-a iktatta be, szövege a 2020: CLXVIII. törvény 4. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

366

Az 56/A. § (1) bekezdés a) pontja a 2021: CXLVII. törvény 5. § h) pontja szerint módosított szöveg.

367

Az 57. §-t a 2017: L. törvény 9. § f) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2022. évi LXXIV. törvény 7. §-a iktatta be.

368

Az 57. §-t és az előtte lévő alcímet az 1997: LI. törvény 24. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

369

Az 57/A. § (1) bekezdése a 2019: XXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 2022: XXII. törvény 28. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

370

Az 57/A. § (1) bekezdés a) pontja a 2022. évi LXXIV. törvény 11. § 11. pontja szerint módosított szöveg.

371

Az 57/A. § (1) bekezdés e) pontja a 2020: CXXXV. törvény 17. § 13. pontja, a 2022. évi LXXIV. törvény 11. § 12. pontja szerint módosított szöveg.

372

Az 57/A. § (1) bekezdés l) pontja a 2020: CXXXV. törvény 17. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

373

Az 57/A. § (1) bekezdés r) pontját a 2019: CXXVI. törvény 4. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2020: CXXXV. törvény 17. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

374

Az 57/A. § (2) bekezdése a 2019: XXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

375

Az 57/A. § (2a) bekezdését a 2013: LXXXIV. törvény 3. §-a iktatta be, szövege a 2019: CXXVI. törvény 6. § f) pontja szerint módosított szöveg.

376

Az 57/A. § (2b) bekezdését a 2019: XXXIV. törvény 2. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2022: XXII. törvény 28. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

377

Az 57/A. § (2c) bekezdését a 2019: XXXIV. törvény 2. § (3) bekezdése iktatta be.

378

Az 57/A. § (2c) bekezdés a) pontja a 2022. évi LXXIV. törvény 11. § 13. pontja szerint módosított szöveg.

379

Az 57/A. § (2c) bekezdés c) pontja a 2020: CXXXV. törvény 17. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

380

Az 57/A. § (2c) bekezdés d) pontja a 2020: CXXXV. törvény 17. § 15. pontja szerint módosított szöveg.

381

Az 57/A. § (2d) bekezdését a 2019: XXXIV. törvény 2. § (3) bekezdése iktatta be.

382

Az 57/A. § (2d) bekezdés a) pontja a 2020: CXXXV. törvény 17. § 15. pontja szerint módosított szöveg.

383

Az 57/A. § (2d) bekezdés c) pontja a 2020: CXXXV. törvény 17. § 15. pontja szerint módosított szöveg.

384

Az 57/A. § (2e) bekezdését a 2019: XXXIV. törvény 2. § (3) bekezdése iktatta be.

385

Az 57/A. § (2f) bekezdését a 2019: XXXIV. törvény 2. § (3) bekezdése iktatta be.

386

[Az 57/A. § (3) bekezdés nyitó szövegrészének a 2019: XXXIV. törvény 3. § a) pontjával elrendelt módosítása, amely szerint az „A (2) bekezdés” szövegrész helyébe az „Az (1) bekezdés” szöveg lép, nem vezethető át.]

387

Az 57/A. § (3) bekezdésének a) pontja a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének harmincegyedik francia bekezdése szerint módosított szöveg.

388

Az 57/A. § (3) bekezdésének b) pontja a 2008: CVII. törvény 52. § (2) bekezdésének ba) alpontja szerint módosított szöveg.

389

Az 57/A. § (3) bekezdésének új c) pontját a 2005: LXX. törvény 16. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti c) pont jelölését d) pontra változtatva.

390

Az 57/A. § (3) bekezdésének c) pontja a 2003: XCIV. törvény 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, jelölését d) pontra változtatta a 2005: LXX. törvény 16. §-a. Az 57/A. § (3) bekezdésének d) pontja a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének harminckettedik franciabekezdése, a 2018: XCIV. törvény 15. § k) pontja, a 2019: CXXII. törvény 109. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

391

Az 57/A. § (3) bekezdés e) pontját a 2012: CXVII. törvény 56. §-a iktatta be.

392

Az 57/A. § új (4) bekezdését az 1997: CXX. törvény 30. §-a iktatta a szövegbe és egyidejűleg az eredeti (4)–(8) bekezdés számozását (5)–(9) bekezdésre változtatta. Az 57/A. § (4) bekezdését a 2003: XCIV. törvény 7. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2013: CCXXV. törvény 13. §-a iktatta be, szövege a 2018: XCIV. törvény 16. § k) pontja, a 2019: XXXIV. törvény 3. § b) pontja szerint módosított szöveg.

393

Az 57/A. § (6) bekezdése a 2002: XLVII. törvény 11. § (3) bekezdésével megállapított, valamint a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének huszonnegyedik francia bekezdése szerint módosított szöveg.

394

Az 57/A. § (7) bekezdése a 2002: XLVII. törvény 11. § (4) bekezdésével megállapított, valamint a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének huszonnegyedik francia bekezdése szerint módosított szöveg.

395

Az 57/A. § (8) bekezdése a 2019: XXXIV. törvény 3. § c) pontja szerint módosított szöveg.

396

Az 57/A. § (8a) bekezdését a 2017: XLIV. törvény 3. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2019: XXXIV. törvény 3. § c) pontja szerint módosított szöveg.

397

Az 57/A. § (10) bekezdését a 2006: CXIII. törvény 25. § (4) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXCI. törvény 54. § m) pontja, újonnan a 2014: XCIX. törvény 174. § (3) bekezdése iktatta be.

398

Az 57/A. § (11) bekezdését a 2011: CLXVII. törvény 26. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: CLXIV. törvény 2. §-a, a 2019: XXXIV. törvény 3. § b) pontja szerint módosított szöveg.

399

Az 57/A. § második (11) bekezdését a 2011: CLXXVI. törvény 154. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2014: XCIX. törvény 182. § (2) bekezdés 3. pontja.

400

Az 57/A. § (12) bekezdését a 2019: XXXIV. törvény 2. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2020: CXXXV. törvény 17. § 16. pontja szerint módosított szöveg.

401

Az 57/A. § (13) bekezdését a 2019: CXXVI. törvény 4. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2021: CXLVII. törvény 4. § f) pontja szerint módosított szöveg.

402

Az 57/A. § (14) bekezdését a 2019: CXXVI. törvény 4. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2020: CXXXV. törvény 18. § j) pontja.

403

Az 57/B. §-t és az azt megelőző alcímet újonnan a 2008: CVII. törvény 39. §-a iktatta be, szövegük a 2011: CVI. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.

404

Az 57/B. § (1) bekezdése a 2019: XXXIV. törvény 2. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

405

Az 57/B. § (1) bekezdés 1. pont b) alpontját a 2020: CXXXV. törvény 18. § k) pontja hatályon kívül helyezte.

406

Az 57/B. § (2) bekezdése a 2019: XXXIV. törvény 2. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

407

Az 57/B. § (3) bekezdése a 2019: XXXIV. törvény 2. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

408

Az 57/B. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a 2019: XXXIV. törvény 3. § d) pontja szerint módosított szöveg.

409

Az 57/B. § (4) bekezdés 1. f) pontja a 2011: CLXXIX. törvény 186. §-a szerint módosított szöveg.

410

Az 57/B. § (4) bekezdés 2. pontja a 2022. évi LXXIV. törvény 11. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

411

Az 57/B. § (4) bekezdés 3. pontja a 2018: XCIV. törvény 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

412

Az 57/B. § (4) bekezdése 4. pontját a 2011: CXCI. törvény 51. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2018: XCIV. törvény 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

413

Az 57/B. § (5) bekezdése a 2019: XXXIV. törvény 3. § d) pontja szerint módosított szöveg.

414

Az 57/B. § (6) bekezdése a 2019: XXXIV. törvény 2. § (7) bekezdésével megállapított, a 2022: XXII. törvény 28. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

415

Az 57/B. § (8) bekezdése a 2019: XXXIV. törvény 3. § e) pontja szerint módosított szöveg.

417

Az 57/B. § (9) bekezdését a 2015: CXXVII. törvény 2. §-a iktatta be, szövege a 2019: XXXIV. törvény 3. § f) pontja és 4. §-a szerint módosított szöveg.

418

Az 57/B. § (10) bekezdését a 2015: CXXVII. törvény 2. §-a iktatta be.

419

Az 57/C. §-t újonnan a 2011: CVI. törvény 16. §-a iktatta be.

420

Az 57/C. § (1) bekezdése a 2019: XXXIV. törvény 2. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.

421

Az 57/C. § (1) bekezdés a) pontja a 2022: XXII. törvény 28. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

422

Az 57/C. § (2) bekezdése a 2015: CXXVII. törvény 3. §-a, a 2019: XXXIV. törvény 3. § g) pontja szerint módosított szöveg.

423

Az 57/C. § (3) bekezdése a 2019: XXXIV. törvény 2. § (9) bekezdésével megállapított, a 2022: XXII. törvény 28. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

424

Az 57/C. § (3a) bekezdését a 2011: CXCI. törvény 51. § (6) bekezdése iktatta be, szövege a 2012: CXVII. törvény 57. §-ával megállapított, a 2019: XXXIV. törvény 3. § e) pontja szerint módosított szöveg.

425

Az 57/C. § (4) bekezdését a 2016: CIV. törvény 6. § (2) bekezdés d) pontja hatályon kívül helyezte. .

426

Az 57/C. § (5) bekezdése a 2019: XXXIV. törvény 3. § e) pontja szerint módosított szöveg.

427

Az 57/C. § (7) bekezdését a 2017: XLIV. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be.

428

Az 57/D. §-t megelőző alcímet a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (24) bekezdése iktatta be, szövege a 2021: CXLVII. törvény 4. § f) pontja szerint módosított szöveg.

429

Az 57/D. §-t újonnan a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (24) bekezdése iktatta be.

430

Az 57/D. § (1) bekezdése a 2019: XXXIV. törvény 2. § (10) bekezdésével megállapított szöveg.

431

Az 57/D. § (1) bekezdés e) pontját a 2021: CXLVII. törvény 5. § i) pontja hatályon kívül helyezte.

432

Az 57/D. § (2) bekezdése a 2019: XXXIV. törvény 2. § (10) bekezdésével megállapított, a 2021: CXLVII. törvény 4. § g) pontja szerint módosított szöveg.

433

Az 57/D. § (2a) bekezdését a 2019: XXXIV. törvény 2. § (11) bekezdése iktatta be, szövege a 2021: CXLVII. törvény 4. § h) pontja szerint módosított szöveg.

434

Az 57/D. § (2b) bekezdését a 2019: XXXIV. törvény 2. § (11) bekezdése iktatta be.

435

Az 57/D. § (2c) bekezdését a 2019: XXXIV. törvény 2. § (11) bekezdése iktatta be.

436

Az 57/D. § (3) bekezdése a 2019: XXXIV. törvény 2. § (12) bekezdésével megállapított szöveg.

437

Az 57/D. § (3a) bekezdését a 2019: XXXIV. törvény 2. § (13) bekezdése iktatta be.

438

Az 57/D. § (4) bekezdése a 2022. évi LXXIV. törvény 11. § 15. pontja szerint módosított szöveg.

439

Az 57/D. § (4a) bekezdését a 2017: XLIV. törvény 3. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2022. évi LXXIV. törvény 11. § 16. pontja szerint módosított szöveg.

440

Az 57/D. § (5) bekezdése a 2019: XXXIV. törvény 3. § h) pontja, a 2021: CXLVII. törvény 4. § i) pontja szerint módosított szöveg.

441

Az 57/D. § (6) bekezdését a 2014: XCIX. törvény 177. §-a iktatta be, szövege a 2019: XXXIV. törvény 3. § i) pontja, a 2022. évi LXXIV. törvény 11. § 17. pontja szerint módosított szöveg.

442

Az 57/E. §-t újonnan a 2019: XXXIV. törvény 2. § (14) bekezdése iktatta be.

443

Az 58. §-t megelőző címet a 2001: LXXVIII. törvény 5. § (1) bekezdése iktatta a szövegbe.

444

Az 58. § (1) bekezdésének második és harmadik mondatát az 1996: CVII. törvény 37. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

445

Az 58. § (3) bekezdését az 1996: CVII. törvény 37. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2016: XXXIX. törvény 2. § (1) bekezdése iktatta be.

446

A hatálybalépés időpontja 2016. június 1.

447

Az 58. § (4) bekezdését a 2012: LXXXVI. törvény 24. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

449

Az 58. § (5) bekezdés c) pontja a 2014: XCIX. törvény 178. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

450

Az 58. § (5) bekezdésének d) pontja a 2006: CXIII. törvény 26. §-ával megállapított, a 2009: CXXXIV. törvény 20. § (1) bekezdése és 22. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

451

Az 58. § (5) bekezdés d) pontjának 3. alpontja a 2012: CCXVI. törvény 10. § (2) bekezdésével megállapított, a 2018: XCIV. törvény 16. § m) pontja szerint módosított szöveg.

452

Az 58. § (5) bekezdés d) pont 4. alpontja a 2014: XCIX. törvény 178. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

453

Az 58. § (5) bekezdés e) pontja a 2012: CCXVI. törvény 10. § (3) bekezdésével megállapított, a 2017: CLIX. törvény 24. § b) pontja szerint módosított szöveg.

454

Az 58. § (5) bekezdés e) pont 2. alpontja a 2020: CXXIII. törvény 25. § d) pontja szerint módosított szöveg.

455

Az 58. § (5) bekezdés e) pont 4. alpontja a 2014: XCIX. törvény 178. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

456

Az 58. § (5) bekezdés e) pont 5. alpontja a 2014: XCIX. törvény 178. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

457

Az 58. § (5) bekezdés e) pont 6. alpontját a 2017: CLIX. törvény 22. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2018: XCIV. törvény 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

458

Az 58. § (5) bekezdés f) pontját újonnan a 2011: CV. törvény 2. § (1) bekezdése iktatta be.

459

Az 58. § (5) bekezdésének g) pontját az 1995: LII. törvény 18. §-ának (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2018: XCIV. törvény 15. § q) pontja szerint módosított szöveg.

460

Az 58. § (5) bekezdésének h) pontját az 1996: LIX. törvény 10. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CLXVII. törvény 29. § b) pontja szerint módosított szöveg.

461

Az 58. § (5) bekezdésének i) pontját az 1996: LIX. törvény 10. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CLXVII. törvény 27. §-ával megállapított szöveg.

462

Az 58. § (5) bekezdés i) pont ic) alpontja a 2013: CXXXIII. törvény 31. §-a szerint módosított szöveg.

463

Az 58. § (5) bekezdés j) pontja az 1997: CXX. törvény 31. §-ával megállapított, a 2001: XXIV. törvény 19. § (1) bekezdése, a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (28) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

464

Az 58. § (5) bekezdésének k) pont nyitó szövegrésze a 2005: LXX. törvény 19. § (4) bekezdése, a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének tizenötödik franciabekezdése, a 2016: CXLV. törvény 5. § c) pontja szerint módosított szöveg.

466

Az 58. § (5) bekezdés k) pont 2. alpontja a 2018: XCIV. törvény 12. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

467

Az 58. § (5) bekezdés k) pont 3. alpontja a 2021: CXLVII. törvény 4. § k) pontja szerint módosított szöveg.

468

Az 58. § (5) bekezdésének l) pontja a 2005: LXX. törvény 19. § (4) bekezdése, a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének tizenötödik franciabekezdése, a 2015: CXI. törvény 45. § e) pontja szerint módosított szöveg.

469

Az 58. § (5) bekezdés m) pontja a 2018: XCIV. törvény 12. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

470

Az 58. § (5) bekezdésének n) pontját az 1999: CXXII. törvény 24. §-a iktatta be, szövege a 2010: CLIII. törvény 7. § (17) bekezdésével megállapított szöveg.

473

Az 58. § (5) bekezdésének o) pontját az 1999: CXXII. törvény 24. §-a iktatta be, szövege a 2011: CLXXV. törvény 87. §-ával megállapított szöveg.

474

Az 58. § (5) bekezdésének p) pontját a 2002: LIII. törvény 30. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2008: CVII. törvény 52. § (2) bekezdésének bb) alpontja szerint módosított szöveg.

475

Az 58. § (5) bekezdésének q) pontját a 2002: LIII. törvény 30. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2008: CVII. törvény 52. § (2) bekezdésének bb) alpontja szerint módosított szöveg.

476

Az 58. § (5) bekezdésének r) pontját a 2002: LIII. törvény 30. § (3) bekezdése iktatta a szövegbe.

477

Az 58. § (5) bekezdés s) pontját a 2004: CI. törvény 251. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2019: CXXII. törvény 109. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

478

Az 58. § (5) bekezdés t) pontját a 2004: CI. törvény 251. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2019: CXXII. törvény 109. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

479

Az 58. § (5) bekezdésének u) pontját újonnan a 2012: CCXVI. törvény 10. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2018: XCIV. törvény 12. § (4) bekezdésével megállapított, a 2022. évi LXXIV. törvény 11. § 19. pontja szerint módosított szöveg.

480

Az 58. § (5) bekezdés v) pontját újonnan a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (25) bekezdése iktatta be, újból hatályon kívül helyezte a 2014: XCIX. törvény 182. § (2) bekezdés 4. pontja.

481

Az 58. § (5) bekezdés újabb v) pontját a 2013: XCIII. törvény 6. §-a iktatta be.

482

Az 58. § (5) bekezdés w) pontját a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (25) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: CLIX. törvény 24. § c) pontja, a 2021: CXLVII. törvény 4. § l) pontja szerint módosított szöveg.

483

Az 58. § (5) bekezdés x) pontját a 2014: XVI. törvény 261. § (6) bekezdése iktatta be, szövege a 2022. évi LXXIV. törvény 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

484

Az 58. § (5) bekezdés y) pontját a 2017: L. törvény 7. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2018: XCIV. törvény 15. § r) pontja szerint módosított szöveg.

485

Az 58. § (5) bekezdés z) pontját a 2019: XXXIV. törvény 2. § (15) bekezdése iktatta be.

486

A 58. § (5) bekezdés zs) pontját a 2019: CXXVI. törvény 5. §-a iktatta be.

487

Az 58. § (6) bekezdését az 1992: LXXX. törvény 78. §-a iktatta a szövegbe, s egyidejűleg a korábbi (6)–(7) bekezdés számozását (7)–(8) bekezdésre változtatta. Az 58. § (6) bekezdése a 2022. évi LXXIV. törvény 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

488

Az 58. § (7) bekezdését a 2015: VI. törvény 2. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2016: XXXIX. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be.

489

Az 58. § (8) bekezdését újonnan a 2001: LXXVIII. törvény 5. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2002: LIII. törvény 30. § (5) bekezdésével megállapított, felvezető szövege a 2006: CXIII. törvény 27. § (3) bekezdésének második francia bekezdése szerint módosított szöveg.

490

Az 58. § (8) bekezdés a) pontja a 2010: XXXIX. törvény 36. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.

491

Az 58. § (8) bekezdés b) pontját a 2022. évi LXXIV. törvény 12. § i) pontja hatályon kívül helyezte.

492

Az 58. § (8) bekezdés d) pontját a 2017: CLIX. törvény 25. § 6. pontja hatályon kívül helyezte.

493

Az 58. § (8) bekezdés e) pontját a 2009: CXXXIV. törvény 22. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2011: CLXVI. törvény 29. § (7) bekezdése iktatta be.

494

Az 58. § (8) bekezdésének f) pontját újonnan a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (27) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2021: CXLVII. törvény 5. § j) pontja.

495

Az 58. § (8) bekezdés g) pontját a 2005: LXXXIII. törvény 51. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2021: CXLVII. törvény 5. § j) pontja.

496

Az 58. § (8a) bekezdését a 2011: CV. törvény 2. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXCI. törvény 54. § o) pontja.

497

Az 58. § (9) bekezdése a 2002: LIII. törvény 30. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

499

Az 58. § (10) bekezdését újonnan a 2009: LVI. törvény 19. § (4) bekezdése iktatta be.

501

Az 58. § (11) bekezdését újonnan a 2017: CLIX. törvény 22. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2020: CLXVIII. törvény 5. § b) pontja szerint módosított szöveg.

503

Az 59. §-t a 2001: LXXVIII. törvény 6. §-a iktatta a szövegbe, e módosító törvény 24. § (2) bekezdése alapján a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napján lépett hatályba.

504

Az 59. § (2) bekezdése a 2010: XXXIX. törvény 41. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

505

Az 59. § (3) bekezdése a 2007: I. törvény 96. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

506

Az 59. § (4) bekezdését a 2002: LIII. törvény 31. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: I. törvény 128. § (2) bekezdésének a) pontja, újonnan a 2009: CXXXIV. törvény 21. §-a iktatta be.

507

Az 59. § (4) bekezdés b) pontja a 2012: LXXXVI. törvény 24. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

508

Az 59/A. §-t a 2010: CLIII. törvény 7. § (18) bekezdése iktatta be.

509

Az 59/B. §-t újonnan a 2012: LXXVI. törvény 19. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 1. §-át.

510

Az 59/B. § (2) bekezdése a 2022. évi LXXIV. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.

511

Az 59/B. § (3) bekezdése a 2016: LXXIX. törvény 3. § d) pontja szerint módosított szöveg.

512

Az 59/B. § (4) bekezdését a 2022. évi LXXIV. törvény 12. § j) pontja hatályon kívül helyezte.

513

Az 59/C. §-t a 2011: CVI. törvény 17. §-a iktatta be.

514

Az 59/C. § (1) bekezdése a 2011: CXCI. törvény 52. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

515

Az 59/C. § (3) bekezdését a 2011: CXCI. törvény 52. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2019: CXXII. törvény 109. § 8. pontja szerint módosított szöveg.

516

Az 59/D. §-t a 2011: CVI. törvény 17. §-a iktatta be.

517

Az 59/E. §-t újonnan a 2019: CXXII. törvény 108. §-a iktatta be, szövege a 2020: CXXIII. törvény 25. § e) pontja szerint módosított szöveg.

518

Az 59/F. §-t a 2017: LIV. törvény 2. §-a iktatta be.

519

Az 59/G. §-t újonnan a 2022. évi LXXIV. törvény 10. §-a iktatta be.

520

A 60. §-t és alcímét a 2007: I. törvény 96. § (5) bekezdése iktatta be. A 60. § a 2010: XXXIX. törvény 36. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.

521

A 60. § (1) bekezdése a 2013: XCIII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

522

A 60. § (1) bekezdés f) pontját a 2014: XCIX. törvény 179. §-a iktatta be.

523

A 60. § (1) bekezdés g) pontját a 2016: XXXIX. törvény 3. §-a iktatta be.

524

A 60. § (1) bekezdés h) pontját a 2016: XXXIX. törvény 3. §-a iktatta be.

525

A 60. § (1) bekezdés i) pontját a 2017: CXLIII. törvény 1. §-a iktatta be.

526

A 60. § (2) bekezdése a 2017: XLIV. törvény 3. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

527

A 60. § (2) bekezdés d) pontját a 2017: CLIX. törvény 23. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2020: CXXXV. törvény 18. § m) pontja.

528

A 60. § (2) bekezdés e) pontját a 2018: XCIV. törvény 14. §-a iktatta be.

529

A 60. § (2) bekezdés f) pontját a 2019: XXXIV. törvény 2. § (16) bekezdése iktatta be.

530

A 60. § (2) bekezdés g) pontját a 2019: XXXIV. törvény 2. § (16) bekezdése iktatta be.

531

A 60. § (2) bekezdés h) pontját a 2021: CXLVII. törvény 3. §-a iktatta be.

532

A 60. § (2) bekezdés i) pontját a 2021: CXLVII. törvény 3. §-a iktatta be.

533

A 60. § (3) bekezdését a 2016: CXLV. törvény 4. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2020: CXXXV. törvény 18. § n) pontja.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére