• Tartalom
Oldalmenü

1994. évi LIII. törvény

a bírósági végrehajtásról1

2021.10.01.
ELSŐ RÉSZ


ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

I. Fejezet


ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

A törvény alkalmazási köre

1. § A bíróságok és a jogvitát eldöntő más szervek határozatait, továbbá egyes okiratokon alapuló követeléseket bírósági végrehajtás útján, e törvény szerint kell végrehajtani.

2. §2 A munkabérre és egyéb járandóságra, valamint a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre vezetett végrehajtás foganatosítása esetén a bírósági végrehajtás szabályai irányadók akkor is, ha a pénzkövetelést közigazgatási végrehajtás vagy közvetlen végrehajtás útján hajtják be.

3. § Ha törvény másképpen nem rendelkezik, a bírósági végrehajtás szabályai irányadók a közigazgatási végrehajtás során foganatosított ingó- és ingatlan-végrehajtás esetén is.

4. § (1)3 Ha ingóságot (követelést, jogot) vagy ingatlant bírósági és közigazgatási végrehajtás során egyaránt lefoglaltak, az eljárást bírósági végrehajtás útján, e törvény szerint kell tovább folytatni. Ha a közigazgatási végrehajtás során már közzétették az ingóság értékesítéséről szóló hirdetményt, az eljárást az értékesítést és a befolyt vételár közigazgatási eljárásban történő felosztását és kifizetését követően kell – sikeres értékesítés esetén a tartozás kiegyenlítését követően fennmaradó összegre – bírósági végrehajtás útján folytatni.

(2)4 Az (1) bekezdésben foglalt esetben, vagy ha a közigazgatási végrehajtást törvény rendelkezése alapján bírósági végrehajtó foganatosítja, a végrehajtás a közigazgatási végrehajtás alapjául szolgáló végrehajtható okirat alapján folytatódik. Ha a közigazgatási végrehajtást bírósági végrehajtás útján kell folytatni, a követelés jogosultjára e törvénynek a végrehajtást kérőre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni, a követelés jogosultját azonban a közigazgatási végrehajtásra irányadó szabályok szerinti jogok is megilletik.

(3)5 Az (1) bekezdésben foglalt esetben, ha a közigazgatási végrehajtás bűnügyi követelés behajtására irányul, a végrehajtás során az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény eltérő rendelkezéseit is alkalmazni kell.

4/A. §6 Ha a zálogkötelezettel szemben a zálogtárgyra is kiterjedő bírósági végrehajtás folyik, a zálogjogosult kielégítési jogát – a zálogtárgy lefoglalásától kezdődően – a bírósági végrehajtáson kívül nem gyakorolhatja, kielégítést kizárólag bírósági végrehajtás útján kereshet.

A végrehajtási kényszer alkalmazása

5. § (1) A bírósági végrehajtás során állami kényszerrel is el kell érni, hogy a pénzfizetésre, illetőleg az egyéb magatartásra kötelezett (a továbbiakban: adós) teljesítse a kötelezettségét.

(2) Az állami kényszer — e törvény keretei között — elsősorban az adós vagyoni jogait korlátozhatja, kivételesen az adós személyiségi jogait is érintheti.

(3) Az adós személye elleni kényszercselekményt — a bíróság, illetőleg a bírósági végrehajtó (a továbbiakban: végrehajtó) intézkedése alapján — a rendőrség végzi el. A rendőrség jogosult és köteles mindazokat a kényszerítő intézkedéseket megtenni és kényszerítő eszközöket alkalmazni, amelyek a rendőrségről szóló jogszabályok szerint megtehetők, illetőleg alkalmazhatók, és az adott esetben a végrehajtás eredményes befejezéséhez szükségesek.

(4)7 A bírósági végrehajtó által foganatosított eljárás során az adós (kötelezett) és az eljárásban részt vevő más személy a végrehajtó felszólítására köteles a személyazonosságát okirattal igazolni. Ha a bemutatott okirat a személyazonosság igazolására nem alkalmas, a végrehajtó felhívja az érintettet megfelelő okirat bemutatására; ha ez az okirat sem megfelelő, vagy annak alapján is kétséges a személyazonosság, illetve a személyazonosság igazolását megtagadják, a végrehajtó intézkedhet a személyazonosságnak a rendőrség közreműködésével történő megállapítása iránt. A végrehajtó a személyazonosság megállapítására irányuló eljárási cselekményt és annak eredményét feltünteti a jegyzőkönyvben.

6. §8

7. § (1)9 A bírósági végrehajtás során a pénzkövetelést elsősorban a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adós rendelkezése alatt álló összegből, az adós munkabéréből, illetményéből, munkadíjából, a munkaviszonyon, közfoglalkoztatási jogviszonyon, munkaviszony jellegű szövetkezeti jogviszonyon, közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati és közalkalmazotti jogviszonyon, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyon, szolgálati viszonyon, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyon, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyon, társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló járandóságából, valamint a munkából eredő egyéb rendszeres, időszakonként visszatérően kapott díjazásából, juttatásából, követeléséből (a továbbiakban együtt: munkabéréből) kell behajtani.

(2)10 Ha előre látható, hogy a követelést a munkabérre, illetőleg a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre vezetett végrehajtással nem lehet viszonylag rövidebb időn belül behajtani, az adós bármilyen lefoglalható vagyontárgya végrehajtás alá vonható. A lefoglalt ingatlant azonban csak akkor lehet értékesíteni, ha a követelés az adós egyéb vagyontárgyaiból nincs teljesen fedezve, vagy csak aránytalanul hosszú idő múlva elégíthető ki. Ha az adóssal szemben indított végrehajtás során behajtandó tőkekövetelés – több követelés esetén az összes tőkekövetelés – összege nem haladja meg az 500 ezer Ft-ot vagy pedig nem haladja meg az 1 millió Ft-ot és egyéb követelés biztosítására zálogjog is be van jegyezve az adós lakóingatlanára, az adós lakóingatlanára – az egyéb feltételek fennállása esetén – árverés akkor tűzhető ki és a lakóingatlan becsértéke akkor állapítható meg, ha az adós az 52/B. § szerinti részletfizetést nem teljesítette.

(3)11 E törvény alkalmazásában pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeg:

a)12 a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény13 szerinti fizetési számla szerződés alapján nyitott fizetési számlán szereplő összeg, valamint a betétszerződés és a takarékbetét-szerződés alapján, vagy egyéb szerződés alapján a hitelintézetnél elhelyezett, az adós rendelkezése alatt álló összeg, ha azt a hitelintézet a bankszámla szerződés szabályainak megfelelően kezeli,

b)14 a betétszerződés és takarékbetét-szerződés alapján takarékbetétkönyv, egyéb betéti okirat ellenében a hitelintézetnél elhelyezett, az adós rendelkezése alatt álló összeg; továbbá egyéb szerződés alapján az adós részére a hitelintézet által visszafizetendő, az adós rendelkezése alatt álló pénzösszeg.

(4)15 A bírósági végrehajtás során a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre irányadó szabályokat kell alkalmazni a tőkepiacról szóló törvény16 szerinti ügyfélszámlán nyilvántartott, az adós rendelkezése alatt álló összegre is.

(5)17 A bíróság és a végrehajtó a végrehajtási eljárás során szükség esetén megkeresi az adóhatóságot a hozzá bejelentett pénzforgalmi számlaszámok közlése végett, továbbá a pénzforgalmi szolgáltatókat az adós náluk kezelt pénzösszegeinek végrehajtás alá vonásához szükséges adatok (számlaszám) közlése végett.

(6)18 A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (a továbbiakban: Kar) az (5) bekezdésnek megfelelően keresi meg a pénzforgalmi szolgáltatókat akkor, ha a polgári és kereskedelmi ügyekben a tagállamközi követelésbehajtás megkönnyítése érdekében az ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés eljárásának létrehozásáról szóló, 2014. május 15-i 655/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 655/2014/EU rendelet) 14. cikke szerinti információs hatóságként jár el.

8. § (1) E törvény keretei között a végrehajtást kérő rendelkezésétől függ, hogy az adós milyen jellegű vagyontárgyából kívánja követelésének végrehajtását.

(2) A bíróság a végrehajtási kényszer arányos, illetőleg fokozatos alkalmazása céljából a végrehajtást kérő rendelkezésétől az adós érdekében eltérhet.

A polgári perrendtartás alkalmazása

9. §19 Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény eltérően nem szabályoz, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni.

II. Fejezet


A VÉGREHAJTÁS ELRENDELÉSE

Végrehajtható okiratok

10. §20 A bírósági végrehajtást (a továbbiakban: végrehajtás) végrehajtható okirat kiállításával kell elrendelni. A végrehajtható okiratok a következők:

a) a bíróság és a közjegyző által kiállított végrehajtási lap,

b) az olyan okirat, amelyet a bíróság vagy a közjegyző végrehajtási záradékkal látott el,

c) a bíróság végrehajtást elrendelő, letiltó, illetve átutalási végzése, továbbá közvetlen bírósági felhívást tartalmazó határozata,

d) a bíróság rendbírságról szóló értesítése, ha a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság behajtását a 45/A. § (5) bekezdése alapján az önálló bírósági végrehajtó végzi, valamint

e) a 4/2009/EK tanácsi rendelet alapján kijelölt hazai központi hatóság által a tartásra kötelezett adatainak beszerzésére kiállított megkeresés.

Végrehajtási kérelem

11. § (1) A bíróság a végrehajtható okiratot a végrehajtást kérő kérelmére állítja ki.

(2) A végrehajtást kérő közölni köteles a végrehajtási kérelem előterjesztésekor

a)21 az adós nevét (szervezet esetén elnevezését, cég esetén cégnevét) és az azonosításához szükséges adatokat (legalább a születési helyét, idejét és az anyja nevét, illetve a szervezet nyilvántartási számát, cég esetén a cégjegyzékszámát), továbbá

b) az ügy körülményeitől függően: az adós lakóhelyét, munkahelyét, illetőleg székhelyét, telephelyét (a továbbiakban: székhelyét) és a végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helyét; e pontban felsorolt adatok közül legalább egyet közölni kell.

(3) Ingatlan-végrehajtás kérése esetén közölni kell az ingatlan-nyilvántartási adatokat.

12. § (1)22 A végrehajtási kérelmet – a 18. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – a kellő példányban, megfelelően kitöltött végrehajtható okirat nyomtatványon kell előterjeszteni.

(2)23 A bíróság a végrehajtási kérelmet nyomban, de legkésőbb a beérkezését követő 15 napon belül megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nincs-e helye az áttételének vagy visszautasításának, illetve azt – a jogi képviselővel rendelkező fél kivételével – nem kell-e hiánypótlásra visszaadni, és a szükséges intézkedéseket megteszi. Ha a jogi képviselővel nem rendelkező végrehajtást kérő a kérelmét nem a nyomtatványon terjesztette elő, a nyomtatványt nem a kellő példányban nyújtotta be, vagy nem megfelelően töltötte ki, a bíróság a hiányokat saját hatáskörben, a bírósági iratokban rendelkezésre álló adatok alapján is pótolhatja. A jogi képviselővel rendelkező fél hiányos kérelmét a bíróság visszautasítja.

(3) A bíróság a szóban előterjesztett kérelmet a végrehajtható okirat nyomtatvány kitöltésével foglalja írásba.

(4)24 A bíróság a kérelem beérkezésétől, hiánypótlás esetén a hiányok pótlásától számított 15 napon belül dönt a végrehajtási kérelemről.

(5)25 A végrehajtási eljárásban a végrehajtást kérő munkáltatót nem illeti meg a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog.

12/A. §26 (1)27 Az önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó ügyben a végrehajtás iránti kérelmet a 11. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak közlésével az illetékes végrehajtónál is elő lehet terjeszteni. Ebben az esetben a végrehajtható okirat nyomtatványt a végrehajtó tölti ki, és továbbítja a végrehajtás elrendelésére jogosult bírósághoz.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem mentesítik a végrehajtást kérőt a végrehajtási kérelem hiányosságának pótlására vonatkozó kötelezettsége alól.

(3) A végrehajtó az (1) bekezdés szerinti kérelmet – ha a szükséges adatok rendelkezésre állnak – 15 napon belül elkészíti és megfelelő példányszámban továbbítja a bírósághoz. Ha a rendelkezésre bocsátott iratok alapján megállapítható, hogy az ügyben nincs helye végrehajtás elrendelésének, erről a kérelem elkészítésére előírt határidőn belül tájékoztatja a kérelmet előterjesztőt.

A végrehajtás általános feltételei

13. § (1) A végrehajtható okiratot akkor lehet kiállítani, ha a végrehajtandó határozat

a) kötelezést (marasztalást) tartalmaz,

b)28 jogerős, végleges vagy előzetesen végrehajtható, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság határozata további jogorvoslattal nem támadható, és

c) a teljesítési határidő letelt.

(2) A bíróság által jóváhagyott egyezség alapján akkor is végrehajtható okiratot lehet kiállítani, ha a jóváhagyó végzést megfellebbezték. Ez a rendelkezés a közjegyző által jóváhagyott — a bírósági egyezséggel azonos hatályú — egyezségre is irányadó.

(3)29 A kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló 861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 861/2007/EK rendelet) szerinti eljárásban hozott ítélet alapján végrehajtható okiratot lehet kiállítani akkor is, ha az ítéletet megfellebbezték.

(4)30 Nem lehet végrehajtható okiratot kiállítani a jogerős fizetési meghagyás alapján, ha a jogerősítési záradék akként került kiállításra, hogy a követelés tárgyában nincs helye végrehajtásnak.

(5)31 Az (1) bekezdésben foglalt feltételek az okiraton alapuló követelés végrehajtására megfelelően irányadók.

14. § Tartásdíj, szüléssel járó költség és tartásra irányuló járadékszerű szolgáltatás (a továbbiakban: tartásdíj) behajtására elrendelt végrehajtás esetén a végrehajtható okiratot a lejárt, 6 hónapnál régebbi tartásdíjrészletekre nézve akkor lehet kiállítani, ha a végrehajtást kérő valószínűsítette, hogy

a) a tartásdíjhátralék az adós rosszhiszemű magatartására vezethető vissza, vagy

b) annak érvényesítését alapos okból mulasztotta el.

14/A. §32 (1) Ha a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1215/2012/EU rendelet) 53. cikke alapján kiállított tanúsítvánnyal ellátott külföldi határozat olyan intézkedést vagy rendelkezést tartalmaz, amely nem ismert a magyar jogban, a végrehajtás elrendelésére a 16. § n) pontja alapján illetékességgel rendelkező bíróság végzésével az intézkedést vagy rendelkezést az 1215/2012/EU rendelet 54. cikkében foglaltaknak megfelelően hozzáigazítja az azonos joghatást kiváltó, valamint hasonló célokat és érdekeket követő intézkedéshez vagy rendelkezéshez.

(2) Az (1) bekezdés szerint meghozott végzés ellen a végrehajtást kérő és az adós fellebbezéssel élhet.

(3) Ha az (1) bekezdés szerinti eljárás lefolytatása szükséges, a bíróság a végzés jogerőre emelkedését követően állítja ki a végrehajtási lapot.

Végrehajtási lap

15. § (1)33 Az elsőfokon eljárt bíróság végrehajtási lapot állít ki

a)34 a bíróság polgári vagy közigazgatási ügyben hozott marasztaló határozata alapján,

b)35 a bíróság büntetőügyben hozott határozatának a polgári jogi igénynek helyt adó rendelkezése alapján,

c) a bíróság által jóváhagyott egyezség alapján.

(2)36 Az elsőfokon eljárt bíróság végrehajtási lapot állít ki a jogi segítségnyújtó szolgálatnak a pártfogó ügyvédi díjnak a pártfogó ügyvéd részére történő megfizetésére kötelező határozata alapján.

16. § Végrehajtási lapot állít ki

a)37 a közjegyző által hozott, marasztalást tartalmazó határozat és a közjegyző által jóváhagyott – a bírósági egyezséggel azonos hatályú – egyezség alapján bármelyik közjegyző, továbbá a közjegyzőnek a közjegyzői nemperes eljárás lefolytatásáért felszámított díjról és költségről kiállított költségjegyzéke alapján a költségjegyzéket kiállító közjegyzőn kívüli bármelyik közjegyző,

b)38 a bíróság szolgálati bíróságának kártérítésre kötelező határozata, a közjegyzői fegyelmi bíróságnak pénzbírság és eljárási költség megfizetésére kötelező határozata, valamint a bírósági végrehajtói fegyelmi bíróságnak eljárási költség megfizetésére kötelező határozata alapján az adós lakóhelye szerinti járásbíróság (kerületi bíróság; a továbbiakban együtt: járásbíróság),

c)39 külföldi bírósági határozat alapján az adós lakóhelye, székhelye – ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a fióktelep, illetőleg a képviselet helye – szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság,

d)40 belföldi és külföldi választottbírósági határozat és egyezség alapján az adós lakóhelye, székhelye – ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén pedig a fióktelep, illetőleg a képviselet helye – szerinti törvényszék,

e)41 az Európai Unió Tanácsának, az Európai Bíróságnak és az Európai Bizottságnak a határozata alapján az adós lakóhelye, székhelye – ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a fióktelep, illetőleg a képviselet helye – szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság,

f)42 az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala által az európai uniós védjegyről szóló, 2017. június 14-i 2017/1001/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a közösségi formatervezési mintáról szóló, 2001. december 12-i 6/2002/EK tanácsi rendelet, a Közösségi Növényfajta-hivatal által a közösségi növényfajta-oltalomi jogokról szóló, 1994. július 27-i 2100/94/EK tanácsi rendelet, valamint az Európai Szabadalmi Hivatal által az Európai Szabadalmi Egyezmény szerint a költségek viselése tárgyában hozott határozat alapján az adós lakóhelye, székhelye – ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén pedig a fióktelep, illetőleg a képviselet helye – szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság,

g)43 a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 805/2004/EK rendelete (a továbbiakban: 805/2004/EK rendelet) szerint európai végrehajtható okiratként hitelesített külföldi határozat (bírósági egyezség) alapján az adós lakóhelye, székhelye – ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a fióktelep, illetőleg a képviselet helye – szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság,

h)44 a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve a 1347/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, a Tanács 2201/2003/EK rendeletének (a továbbiakban: 2201/2003/EK tanácsi rendelet) 42. cikke szerint kiállított igazolással ellátott külföldi határozat (bírósági egyezség) alapján a kötelezett, vagy a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság,

i)45 az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1896/2006/EK rendelet) szerint végrehajthatónak nyilvánított európai fizetési meghagyás alapján az adós lakóhelye, székhelye – ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a fióktelep, illetőleg a képviselet helye – szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság; ha az európai fizetési meghagyást a magyar közjegyző bocsátotta ki, az európai fizetési meghagyást kibocsátó közjegyző,

j)46 a 861/2007/EK rendelet szerint kis értékű követelések európai eljárásában hozott ítélet alapján az adós lakóhelye, székhelye – ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a fióktelep, illetőleg a képviselet helye – szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság,

k)47 az adós lakóhelye, székhelye – ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye – szerinti járásbíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és a szabálysértési hatóság igazságügyi szakértői díj megfizetéséről szóló határozata alapján.

l)48 a 4/2009/EK tanácsi rendelet szerinti tartási ügyben, a 2007. november 23-án elfogadott, a tartási kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló hágai jegyzőkönyv (a továbbiakban: hágai jegyzőkönyv) hatálya alá tartozó tagállamokban hozott bírósági határozat (perbeli egyezség) alapján az adós lakóhelye, székhelye – ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye – szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság,

m)49 a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság szabálysértéssel okozott kár értékének megfizetésére kötelező határozata alapján a sértett lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes járásbíróság,

n)50 az 1215/2012/EU rendelet 53. cikke alapján kiállított tanúsítvánnyal ellátott külföldi határozat alapján az adós lakóhelye, székhelye – ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a fióktelep, illetve a képviselet belföldi cégnyilvántartásba bejegyzett székhelye, az európai gazdasági egyesülés belföldi telephelye – szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Pest megyében a Budakörnyéki Járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság.

o)51 a végrehajtó által kiállított – a kifogással megtámadott, jogerősen elbírált vagy a 34. § (8) bekezdésében foglalt feltételek szerinti –, a nem adóst fizetésre kötelező díjjegyzék alapján a végrehajtást foganatosító bíróság.

17. §52 (1) Tartásdíj behajtása érdekében a végrehajtási lapot a jövőben lejáró tartásdíjrészletekre nézve is ki lehet állítani. Ilyenkor csak a végrehajtási eljárás befejezéséig lejárt tartásdíjrészleteknek megfelelő összeget lehet behajtani és a végrehajtást kérőnek kifizetni.

(2) Egy összegben előre vállalt tartásdíj behajtása esetén a végrehajtási lapon – naptári nap szerinti megjelöléssel – meg kell határozni azt, hogy mely időszakra történt kötelezettségvállalás alapján fizetendő tartásdíj végrehajtására kerül sor.

18. § (1) Minden ügyben rendszerint egy végrehajtási lapot kell kiállítani.

(2) Több végrehajtási lapot kell kiállítani, ha

a) a követelés több végrehajtást kérőt illet meg, és a követelésnek az egyes végrehajtást kérőkre eső része a végrehajtandó határozatban pontosan meg van jelölve, vagy

b) a követelés több adóssal szemben áll fenn.

c)53 a követelés meghatározott cselekmény végrehajtása mellett pénzkövetelés végrehajtására is irányul.

(3)54 A végrehajtási lap eredeti példánya a bíróságnál marad. A végrehajtási lapról annyi kiadmányt kell készíteni, hogy a végrehajtó, valamint minden végrehajtást kérő és adós (a továbbiakban együtt: felek) egy-egy példányt kapjanak.

18/A. §55 (1) Közérdekű perben (Pp. XLII. Fejezet) hozott határozat alapján végrehajtási lap kiállítását kérheti az, aki az ítélet tartalma alapján érintett jogosultnak [Pp. 577. § (1) bekezdés] minősül a követelés vonatkozásában. A végrehajtást kérő az érintett jogosulti körhöz való tartozását az ítéletben meghatározott módon köteles a kérelmében igazolni.

(2) Társult perben (Pp. XLIII. Fejezet) hozott határozat végrehajtásának elrendelése céljából a társult per reprezentatív felperesének kérelme alapján a társult per felpereseinek követelései tárgyában egy közös végrehajtási lapot is ki lehet állítani. Ennek feltétele, hogy a társult perlési szerződés [Pp. 586. § (1) bekezdés] a reprezentatív felperest mint reprezentatív végrehajtást kérőt a közös végrehajtás kezdeményezésére feljogosítsa.

18/B. §56 Ha az ingatlan közös tulajdonát – bírósági határozat, a bíróság által jóváhagyott egyezség vagy bírósági végrehajtási záradékkal ellátott okirat alapján – árveréssel kell megszüntetni, a bíróság pénzkövetelés végrehajtására irányuló végrehajtható okiratot állít ki.

19. § (1) A bíróság a végrehajtási lap kiállítását megtagadja, ha a végrehajtási kérelem teljesen alaptalan. Erről a bíróság végzést hoz, és azt a végrehajtást kérőnek kézbesítteti.

(2) Ha a végrehajtási kérelem részben alaptalan, a bíróság a végrehajtási lapot a kérelemtől eltérően állítja ki. Erről a bíróság végzést hoz, és azt a végrehajtást kérőnek közvetlenül, az adósnak a végrehajtó útján kézbesítteti.

19/A. §57 A végrehajtható okiraton a bíróság feltünteti a végrehajtási kifogás (217. §) előterjesztéséről szóló tájékoztatást, a 15. § szerinti határozat alapján kiállított végrehajtási lapon pedig annak tényét is, hogy a végrehajtandó határozat kézbesítésével kapcsolatban kézbesítési fikció állt be.

Végrehajtási záradék

20. § (1)58 Az adós lakóhelye, illetőleg székhelye – ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye – szerinti járásbíróság végrehajtási záradékkal látja el a 22. és a 23. §-ban felsorolt okiratot.

(2) A végrehajtási záradékra megfelelően alkalmazni kell a végrehajtási lapra vonatkozó rendelkezéseket.

21. §59

22. § A bíróság végrehajtási záradékkal látja el

a) a községi, városi, fővárosi kerületi jegyzőnek a birtokvitában hozott, az elmaradt haszon, a kár és a költség megtérítésére kötelező határozatát,

b)60 a Magyar Állatorvosi Kamara etikai bizottságának és országos etikai bizottságának, az ügyvédi kamara fegyelmi tanácsának, a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek fegyelmi testületének és az igazságügyi szakértői kamara fegyelmi vagy etikai tanácsának, továbbá az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló külön törvény szerinti első- és másodfokú etikai bizottságok pénzbírság és eljárási költség megfizetésére kötelező határozatát,

c)61

d)62 azt a teljes bizonyító erejű magánokiratot, amely az ingatlan közös tulajdonának árveréssel történő megszüntetésére irányuló szerződésről szól, ha az okirat tartalmazza az ingatlan becsértékét, az árverési feltételeket, továbbá az eljárási költség viselésének és a befolyt vételár felosztásának a módját,

e)63 a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a költségek viselése tárgyában hozott döntését,

f)64 a károkozás helye szerint illetékes községi, városi, fővárosi kerületi jegyzőnek a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényben meghatározott eljárásában hozott, a károsultnak és a kárért felelős személynek vadkár, vadászati kár vagy vadban okozott kár megtérítésére, valamint az általuk előlegezett eljárási költség viselésére vonatkozó egyezségét jóváhagyó határozatát.

23. §65 (1) A bíróság végrehajtási záradékkal látja el a munkáltatónak

a) a munkavállalóval közölt és keresettel nem támadott fizetési felszólítását, továbbá

b) a munkavállalóval a békéltető eljárás (a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 288. §) során kötött egyezséget.

(2) Az (1) bekezdésben említett fizetési felszólítás vagy egyezség akkor látható el végrehajtási záradékkal, ha a tartozásnak a munkabérből való közvetlen levonására nincs lehetőség, vagy ez nem vezetett vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre.

(3) A bíróság akkor látja el végrehajtási záradékkal a fizetési felszólítást vagy egyezséget, ha az (1) és (2) bekezdésben foglalt feltételeket a munkáltató igazolta.

23/A. §66 (1)67 Az ügyben eljárt, a fogyasztóvédelemről szóló törvény szerinti békéltető testület, illetve egészségügyi közvetítői tanács székhelye szerint illetékes járásbíróság a békéltető testület kötelezést tartalmazó határozatát vagy a határozattal jóváhagyott egyezséget, továbbá az egészségügyi közvetítői tanács előtt kötött egyezséget – a feltételek megléte esetén – végrehajtási záradékkal látja el.

(2)68 Az (1) bekezdéstől eltérően a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben foglalt pénzügyi fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó lakóhelye szerint illetékes járásbíróság látja el a Pénzügyi Békéltető Testület kötelezést tartalmazó határozatát vagy a határozattal jóváhagyott egyezséget végrehajtási záradékkal.

(3)69 A Budai Központi Kerületi Bíróság a Közszolgálati Döntőbizottság keresettel nem támadott kötelezést tartalmazó határozatát, valamint a Közszolgálati Döntőbizottság keresettel nem támadott határozatával jóváhagyott egyezséget végrehajtási záradékkal látja el.

23/B. §70 (1) Az okiratot végrehajtási záradékkal látja el a következő bíróság:

a)71 a 44/2001/EK tanácsi rendelet szerinti közokiratot az adós lakóhelye, székhelye – ezek hiányában végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a fióktelep, illetőleg a képviselet helye – szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság,

b)72 a 2201/2003/EK tanácsi rendelet szerinti közokiratot a kötelezett, vagy a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság,

c)73 a 4/2009/EK tanácsi rendelet szerinti tartási ügyben a hágai jegyzőkönyv hatálya alá nem tartozó tagállamokban kiállított közokiratot az adós lakóhelye – ennek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye – szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság,

d)74 az 1215/2012/EU rendelet 58. cikke szerinti közokiratot és 59. cikke szerinti perbeli egyezséget az adós lakóhelye, székhelye – ezek hiányában végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a fióktelep, illetve a képviselet belföldi cégnyilvántartásba bejegyzett székhelye, az európai gazdasági egyesülés belföldi telephelye – szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Pest megyében a Budakörnyéki Járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság,

e)75 a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint végrehajtható külföldi közokiratot az adós lakóhelye, székhelye – ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye – szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság.

(2) Végrehajtási záradékkal látja el

a)76 a 805/2004/EK rendelet szerint európai végrehajtható okiratként hitelesített külföldi közokiratot az adós lakóhelye, székhelye – ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a fióktelep, illetőleg a képviselet helye – szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság,

b)77 a 4/2009/EK tanácsi rendelet szerinti tartási ügyben a hágai jegyzőkönyv hatálya alá tartozó tagállamokban kiállított közokiratot az adós lakóhelye – ennek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye – szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság.

23/C. §78 (1)79 Az okiratot készítő közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a közjegyzői okiratot, ha az tartalmazza

a) a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást,

b) a jogosult és a kötelezett nevét,

c) a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét,

d) a teljesítés módját és határidejét.

(2) Ha a kötelezettség feltételnek vagy időpontnak a bekövetkezésétől függ, a végrehajthatósághoz az is szükséges, hogy a feltétel vagy időpont bekövetkezését közokirat tanúsítsa.

(3)80 Az okiratot készítő közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a zálogszerződésről szóló közokiratot, ha a követelés teljesítési határideje letelt.

(4)81 Az okiratot készítő közjegyző végrehajtási záradékkal látja el azt a közokiratot, amely az ingatlan közös tulajdonának árveréssel történő megszüntetésére irányuló szerződésről szól, ha az okirat tartalmazza az ingatlan becsértékét, az árverési feltételeket, továbbá az eljárási költség viselésének és a befolyt vételár felosztásának a módját.

(5) E § alapján akkor van helye végrehajtásnak, ha a közjegyzői okiratba foglalt követelés bírósági végrehajtási útra tartozik, és ha a követelés teljesítési határideje letelt.

(6)82 Ha az okiratot készítő közjegyző kizárás vagy egyéb ok miatt nem járhat el, az eljáró közjegyzőt a területi közjegyzői kamara elnöke jelöli ki.

Közvetlen bírósági letiltás

24. § (1) A végrehajtási lap kiállítására jogosult bíróság — a végrehajtási lap kiállítása helyett — közvetlenül letiltó végzést hoz, ha kizárólag az adós munkabéréből kell behajtani a követelést.

(2) A letiltó végzésben a bíróság az adós munkáltatóját, illetőleg az adós számára járandóságot, illetményt, munkából eredő díjazást, juttatást, egyéb összeget rendszeresen, időszakonként visszatérően folyósító szervet vagy személyt (a továbbiakban: munkáltató) arra hívja fel, hogy — a letiltó végzés jogerőre emelkedésének bevárása nélkül — az adós munkabéréből a végzésben feltüntetett összeget vonja le, és haladéktalanul fizesse ki a végrehajtást kérőnek.

(3) A bíróság a letiltó végzést a munkáltatónak és a feleknek kézbesítteti. A végzés elleni fellebbezésnek a letiltott összeg levonására és kifizetésére nézve nincs halasztó hatálya.

25. § (1) Az okirat végrehajtási záradékolására jogosult bíróság — a végrehajtási záradékolás helyett — közvetlenül letiltó végzést hoz, ha kizárólag az adós munkabéréből kell behajtani a követelést.

(2) A letiltó végzésben a bíróság az adós munkáltatóját arra hívja fel, hogy az adós munkabéréből a végzésben feltüntetett összeget vonja le, és — ha a végzés kézbesítésétől számított 45 napon belül a bíróságtól nem kap értesítést — a levont és visszatartott összeget fizesse ki a végrehajtást kérőnek.

(3) A bíróság a letiltó végzést a munkáltatónak és a feleknek kézbesítteti. A végzés elleni fellebbezésről a bíróság a munkáltatót haladéktalanul értesíti, és felhívja őt, hogy a levonást folytassa, de a levont összeget újabb értesítésig ne fizesse ki.

(4) Ha a letiltó végzés elleni fellebbezés esetén a másodfokú bíróság helyben hagyta a végzést, az elsőfokú bíróság a munkáltatót arra hívja fel, hogy a levont összeget fizesse ki a végrehajtást kérőnek.

(5) Ha a letiltás kérdésében hozott végzés elleni fellebbezés alapján a másodfokú bíróság megváltoztatta a végzést, a másodfokú bíróság — a végrehajtási kérelem alapossága esetén — a letiltást a határozatában mondja ki, és azt 3 napon belül megküldi a munkáltatónak.

(6) A munkáltató köteles a (4) bekezdés szerinti felhívás, illetőleg az (5) bekezdés szerinti határozat kézhezvétele után a letiltó végzésben, illetőleg a bíróság határozatában feltüntetett, az adós munkabéréből levont összeget haladéktalanul kifizetni a végrehajtást kérőnek, és köteles a végrehajtást a továbbiakban is foganatosítani.

26. § Kizárólag közvetlen letiltással kell behajtani a követelést, ha

a) ezt kívánta a végrehajtást kérő,

b) a végrehajtás tartásdíj vagy más, részletekben fizetendő összeg iránt folyik, és a munkabér végrehajtás alá vonható része az esedékes összeget fedezi.

27. § Elsősorban közvetlen letiltással kell behajtani a követelést, ha

a) a végrehajtást kérő járulék nélkül számított követelése (főkövetelés) a társadalombiztosítási jogszabály szerint a munkaviszony alapján megállapított saját jogú öregségi nyugdíj (a továbbiakban: öregségi nyugdíj) legalacsonyabb összegét nem haladja meg, vagy

b) a bíróság a 7. §-ban foglaltakra tekintettel a közvetlen letiltást tartja indokoltnak.

Közvetlen bírósági felhívás

28. § (1) A bíróság az olyan határozatában, amellyel a munkabérben részesülő személyt tartásdíj fizetésére kötelezte, a munkáltatót egyúttal közvetlenül felhívja arra, hogy a határozatban megállapított összeget vonja le, és fizesse ki a jogosultnak.

(2) A bíróság a tartásdíj fizetésére kötelező határozat rendelkező részét a határozat meghozatalától számított 3 napon belül megküldi a munkáltatónak.

(3)83 A másodfokú bíróság közvetlen felhívást akkor bocsát ki, ha az elsőfokú bíróság elutasító határozatával ellentétben tartásdíjat állapított meg, illetőleg, ha az elsőfokú bíróság által megállapított tartásdíj összegét vagy a teljesítésre vonatkozó rendelkezését módosította. Ez megfelelően irányadó a Kúriára is, ha a tartásdíjat felülvizsgálati kérelem alapján állapította meg, illetőleg módosította.

(4) E § szerinti eljárásnak akkor van helye, ha azt a jogosult kérte. E kérelem lehetőségéről a bíróság köteles a jogosultat tájékoztatni.

Egyéb rendelkezések

29. § Nincs helye közvetlen letiltásnak és felhívásnak, ha a bíróság a követelésre vonatkozólag korábban más végrehajtható okiratot állított ki.

30. § (1) A közvetlen letiltás és felhívás a végrehajtási lappal, illetőleg a végrehajtási záradékkal ellátott okirattal esik egy tekintet alá. Ahol a törvény a végrehajtás foganatosításával kapcsolatban a végrehajtót említi, ott helyette a közvetlen letiltást, felhívást kibocsátó bíróságot kell érteni.

(2) Ha a közvetlen letiltást, felhívást követően az ügyben további intézkedés szükséges, ez az ügyben eljáró elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozik.

31. § (1)84 Ha a végrehajtást kérő (a jogosult) bejelentette, hogy a közvetlen letiltás, felhívás nem vezetett a követelés kielégítésére, és az adós egyéb vagyontárgyát kívánja végrehajtás alá vonni, a bíróság kiállítja a megfelelő végrehajtható okiratot.

(2)85 Az (1) bekezdésben foglalt esetben a bíróság a végrehajtható okirattal együtt a korábban hozott közvetlen letiltást tartalmazó végzésének, illetőleg közvetlen felhívást tartalmazó határozatának kiadmányát is megküldi a végrehajtónak.

31/A. §86

Előzetes eljárás

31/B. §87

Intézkedések az Európai Unió tagállamaiban történő végrehajtás érdekében88

31/C. §89 (1)90 Az elsőfokon eljárt bíróság kérelemre kiállítja

a) a 44/2001/EK tanácsi rendelet V. melléklete szerinti tanúsítványt,

d) a 861/2007/EK rendelet IV. melléklete szerinti tanúsítványt,

e)91 a 4/2009/EK tanácsi rendelet I. és II. melléklete szerinti kivonatot,

f)92 a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló Luganóban 2007. október 30. napján aláírt Luganói Egyezmény V. melléklete szerinti igazolást,

g)93 az 1215/2012/EU rendelet 53. cikke szerinti tanúsítványt az 1215/2012/EU rendelet I. mellékletében közzétett formanyomtatvány felhasználásával,

(2)96 A közokiratot kiállító hatóság székhelye szerint illetékes járásbíróság, ha pedig a közokiratot közjegyző állította ki, továbbá a közjegyző által hozott, marasztalást tartalmazó végzés és a közjegyző által jóváhagyott – a bírósági egyezséggel azonos hatályú – egyezség esetén a közjegyző kérelemre kiállítja

a) a 44/2001/EK tanácsi rendelet VI. melléklete szerinti tanúsítványt,

b)97 a 805/2004/EK rendelet I–V. melléklete szerinti tanúsítványt,

c)98 a 4/2009/EK tanácsi rendelet III. és IV. melléklete szerinti kivonatot,

d)99 a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló Luganóban 2007. október 30. napján aláírt Luganói Egyezmény VI. melléklete szerinti igazolást,

e)100 az 1215/2012/EU rendelet 60. cikke szerinti tanúsítványt az 1215/2012/EU rendelet II. mellékletében közzétett formanyomtatvány felhasználásával,

(3)103 A 2201/2003/EK tanácsi rendelet III. és IV. melléklete szerinti, a láthatási jogokra és a gyermek visszavitelét elrendelő határozatokra vonatkozó igazolást az elsőfokon eljárt bíróság állítja ki:

a) hivatalból vagy bármelyik fél kérelmére a rendelet 41. cikkének (1) bekezdésében foglaltak alapján (III. melléklet),

b) hivatalból a rendelet 42. cikkének (1) bekezdésében foglaltak alapján (IV. melléklet).

(4)104 Az 1896/2006/EK rendelet VII. melléklete szerinti formanyomtatványt az európai fizetési meghagyást kibocsátó közjegyző állítja ki.

(5)105 Az (1) bekezdés a), b), e), g) és h) pontja szerinti, valamint a (2) bekezdés a), c), e) és f) pontja szerinti tanúsítvány, igazolás és kivonat több alkalommal is kiállítható.

(6) A bíróság a (3) bekezdés szerinti igazolást kérelemre kijavítja; a kijavításról szóló végzést kézbesíti a feleknek, akik a végzés ellen fellebbezhetnek.

(7) A bíróság az európai végrehajtható okiratra vonatkozó tanúsítványt a 805/2004/EK rendelet 10. cikkében foglaltak alapján kérelemre kijavítja, vagy visszavonja; a kijavításról és a visszavonásról szóló végzést kézbesíti a feleknek, akik a végzés ellen fellebbezhetnek.

A bírósági irat végrehajtói kézbesítése

31/D. §106 (1)107 Ha a 15. §, valamint a 16. § a) és b) pontja szerinti határozat kézbesítése esetén a kézbesítési fikció beállt, vagy a 16. § o) pontja szerinti okirat kézbesítésre került, az a fél, aki a határozat, illetve okirat alapján végrehajtási kérelem előterjesztésére jogosult, a végrehajtói kézbesítés költségeinek megelőlegezésével kérheti, hogy a határozatot tartalmazó iratot önálló bírósági végrehajtó (e §-ban a továbbiakban: kézbesítési végrehajtó) kézbesítse a címzettnek.

(2)108 A végrehajtói kézbesítés költségére külön törvény szerinti költségkedvezmény nem vehető igénybe. A kézbesítés költségét a kézbesítést kérő fizeti meg; ha pedig az (1) bekezdés szerinti határozat alapján végrehajtás indul, a végrehajtói kézbesítés költségét – mint a végrehajtás kérésével kapcsolatos költséget – az adós viseli.

(3)109 A kézbesítési végrehajtó az iratot külön jogszabály rendelkezése szerint kézbesíti a címzettnek; a kézbesítés eredményéről jegyzőkönyvet készít, amelynek egy példányát megküldi annak a bíróságnak, amelynek eljárása során a határozatra vonatkozóan a kézbesítési fikció beállt, és a kézbesítés eredményéről a kézbesítést kérőt is értesíti.

(4) A kézbesítési végrehajtó – kérelemre – a címzett lakóhelyének, tartózkodási helyének, a címzett részére történő kézbesítés helyének felkutatása érdekében a 47. § szerinti megkeresések megtételére jogosult. A végrehajtó az eljárása során a címzettről beszerzett adatokról – kivéve a kézbesítés helyére vonatkozó adatot – nem tájékoztathatja a kézbesítést kérőt.

(5) A végrehajtói kézbesítést önálló bírósági végrehajtó, illetve helyette eljárva önálló bírósági végrehajtó-helyettes vagy végrehajtói kézbesítésre felhatalmazott önálló bírósági végrehajtójelölt végezheti.

(6)110 Jogszabály az (1) bekezdésben foglalt iratokon kívül más irat e § szerinti végrehajtói kézbesítését is előírhatja; ilyen esetben jogszabály a kézbesítés eredményéről történő értesítésről e törvénytől eltérően rendelkezhet.

A közjegyző által elrendelt végrehajtásra vonatkozó különös rendelkezések

31/E. §111 (1)112 Ha a bírósági végrehajtás elrendelésére a közjegyző rendelkezik hatáskörrel [16. § a) és i) pont, 23/C. §], a 11–12/A. §-ban, 18–19/A. §-ban, 31/D. §-ban, 32. §-ban, 35. §-ban, 47/A. §-ban, 49. §-ban, 50. §-ban a (4) bekezdés és az (5) bekezdés a) és d) pontjának kivételével, 51. §-ban, 56. §-ban, 89. §-ban, 172. §-ban, 179. §-ban, 180. §-ban a (3) és (4) bekezdés kivételével, 181. §-ban, 185. §-ban, 186. §-ban a (3) bekezdés kivételével, 189. §-ban, 190. §-ban, 200–201/A. §-ban és a 204/B. §-ban a bíróság alatt, a 39. §-ban a végrehajtást elrendelő bíróság alatt a közjegyzőt is érteni kell.

(2)113 A közjegyző eljárása – mint polgári nemperes eljárás – a bíróság eljárásával azonos hatályú. A közjegyző által hozott határozat a járásbíróság határozatával azonos hatályú.

(3)114 A végrehajtási kérelem előterjesztéséért a közjegyzőnek díjat kell fizetni, melynek mértéke

a)115 végrehajtás elrendelése iránti kérelem esetén az ügyérték 1%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 150 000 forint;

b)116 biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelem esetén az ügyérték 1%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 30 000 forint;

c) ha az ügyérték nem állapítható meg, 5000 Ft.

(4)117 Az ügyérték a végrehajtandó követelésnek az eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított értéke; zálogjog érvényesítésére vonatkozó végrehajtási kérelem esetén ehhez a zálogjoggal biztosított követelés – eljárás megindulásakor fennálló, járulékok nélkül számított – értékét, ha pedig a zálogtárgy értéke ennél kisebb, a zálogtárgy értékét kell figyelembe venni. Az ügyérték megállapításánál a Pp. 21. és 22. §-át megfelelően alkalmazni kell. A díjat a végrehajtást kérő előlegezi és a végrehajtás elrendelése esetén az adós, minden más esetben a végrehajtást kérő viseli; azt végrehajtási költségként kell behajtani. A fizetési meghagyás végrehajtásának elrendeléséért járó díjról külön törvény rendelkezik.

(4a)118 Ha a végrehajtást kérő ugyanazon közjegyzői okirat alapján, ugyanannak a követelésnek a végrehajtását több, egyetemlegesen kötelezett adóssal [5. § (1) bekezdés] szemben egyidejűleg kéri, csak az egyik adóssal szemben előterjesztett végrehajtási kérelemre kell megfizetni a (3) bekezdés szerinti díjat, a további adóssal szemben előterjesztett végrehajtható okirat kiállítási kérelemre 5000 Ft díjat kell adósonként megfizetni. A megfizetett összes díjat az adósokon egyenlő arányban kell behajtani.

(4b)119 Ha a végrehajtást kérő a végrehajtási kérelmét a végrehajtás elrendelése tárgyában hozott határozat meghozatala előtt visszavonja, a díj mértéke a (3) bekezdésben meghatározott összeg

a) 10%-a, de legalább 5000 Ft vagy

b) 50%-a, de legalább 5000 Ft, ha a kérelem visszavonására a hiánypótlás vagy a jogutódlás tárgyában hozott határozat, vagy a hiányoknak a közjegyző által a 12. § (2) bekezdése szerinti pótlása után kerül sor.

(4c)120 Ha a közjegyző az ügyet átteszi, a végrehajtást kérő a végrehajtási díj helyett a közjegyzőnek az ügyben felmerült készkiadásait köteles megfizetni; ezt a költséget a végrehajtást kérő viseli.

(4d)121 A zálogkötelezett a (4a) bekezdés alkalmazásában nem tekinthető egyetemleges adóstársnak.

(5) A végrehajtás (biztosítási intézkedés) elrendeléséért további munkadíj, költségtérítés és illeték – ide nem értve a jogorvoslati eljárás illetékét – nem számítható fel.

(5a)122 A közjegyző által elrendelt végrehajtási eljárás során benyújtott végrehajtási lap visszavonása vagy végrehajtási záradék törlése iránti kérelem előterjesztéséért a közjegyző részére díjat kell fizetni, amelynek mértéke 15 000 forint. Ha a kérelem alapos, a közjegyző a végrehajtási lap visszavonása, vagy a végrehajtási záradék törlése tárgyában hozott döntésében hivatalból rendelkezik a megfizetett díjnak a kérelmet előterjesztő részére történő visszafizetéséről.

(6)123 A közjegyző által foganatosítandó hirdetményi kézbesítésre az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(7)124 A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: MOKK) és a végrehajtást elrendelő közjegyző a végrehajtás elrendelése során keletkezett adatokat kezeli. A MOKK az elrendelt végrehajtási ügyre vonatkozó adatokat a számítástechnikai rendszerén keresztül elektronikus úton továbbítja a Kar hivatali szerve részére.

31/F. §125

III. Fejezet


A VÉGREHAJTÁS FOGANATOSÍTÁSÁNAK
KÖZÖS SZABÁLYAI

A végrehajtás foganatosításának megkezdése

32. § (1)126 A bíróság, illetve a végrehajtható okiratot kiállító szerv a végrehajtható okiratot, valamint a biztosítási intézkedést elrendelő végzést – a 10. § c) és d) pontjában meghatározott végrehajtható okirat kivételével – elektronikus formátumban és úton megküldi a Kar hivatali szervének. A közjegyző a végrehajtható okiratot, valamint a biztosítási intézkedést elrendelő végzést – a 10. § b) pontjában meghatározott végrehajtható okirat esetén kizárólag a végrehajtási záradékot – a MOKK számítástechnikai rendszerén keresztül küldi meg elektronikus formátumban és úton a Kar hivatali szervének. Az ügyelosztás szabályaira figyelemmel a Kar hivatali szerve tájékoztatása alapján a bíróság, illetve a végrehajtható okiratot kiállító szerv a végrehajtható okiratot, valamint a biztosítási intézkedést elrendelő végzést – a 10. § c) és d) pontjában meghatározott végrehajtható okiratok kivételével – közvetlenül megküldi az adós lakóhelye, illetve székhelye szerinti végrehajtónak és a végrehajtást kérőnek.

(2)127 A végrehajtható okiratot, valamint a biztosítási intézkedést elrendelő végzést az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye szerinti végrehajtóhoz kell eljuttatni, ha

a) ezt kívánta a végrehajtást kérő, vagy

b) az (1) bekezdés az adós lakóhelye, illetőleg székhelye hiányában nem alkalmazható.

(3)128 Az egyik adóstárssal szemben elrendelt, illetve elrendelésre kerülő végrehajtás foganatosítására az (1) vagy a (2) bekezdés szerint illetékes végrehajtó részére kell megküldeni az egyetemlegesen felelős többi adóstárssal, a zálogkötelezettel és a kezessel szemben kiállított végrehajtható okiratot is.

(4)129 A biztosítási intézkedés elrendelését követően a biztosítandó követelés teljesítése érdekében elrendelt kielégítési végrehajtás során kiállított végrehajtható okiratot az (1) vagy a (2) bekezdés szerint illetékes, biztosítási intézkedést foganatosító végrehajtó részére kell megküldeni.

33. §130 (1)131 Ha az ügygazda végrehajtó székhelye szerinti fővároson, illetőleg megyén (a továbbiakban együtt: megye) kívül válik szükségessé helyszíni eljárási cselekmény foganatosítása, az ügygazda végrehajtó megküldi a végrehajtható okirat másolatát és a szükséges iratokat elektronikus úton a Kar hivatali szervének, amely továbbítja az ügyelosztás szabályaira figyelemmel az eljárási cselekmény foganatosításának helye szerint illetékes azon végrehajtónak, akinek a székhelye a cselekmény foganatosításának helye szerinti megyében van (a továbbiakban: megkeresett végrehajtó).

(1a)132 Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően az ingatlan birtokba adása iránt az ingatlan értékesítését végző ügygazda végrehajtó intézkedik, ha az értékesített ingatlan a székhelye szerinti megyén kívül található.

(2)133 A megkeresett végrehajtó az eljárási cselekményeket 30 napon belül foganatosítja, és a keletkezett iratokat a készkiadásairól készült költségelszámolással együtt megküldi az ügygazda végrehajtónak.

(3) Ha az eljárási cselekmények folytatása egyidejűleg több helyszínen, illetve több megye területén szükséges, az ügygazda végrehajtó több végrehajtót is megkereshet az eljárás lefolytatására. A megkeresett végrehajtók munkájának összehangolásáról az ügygazda végrehajtó gondoskodik.

(4) A feleknek az előlegezett költségeket az ügygazda végrehajtó részére kell megfizetniük, a végrehajtás során befolyt összegeket az ügygazda végrehajtó részére kell átadni, illetve az ő letéti számlájára kell befizetni. Az ügyben az ügygazda végrehajtó állítja ki a díjjegyzéket, és gondoskodik a megkeresett végrehajtó költségeinek megtérítéséről.

(5)134 Nem minősül e § szerinti megkeresésnek ingóság, valamint ingatlan vonatkozásában az árverési hirdetmény közzétételéhez szükséges fényképfelvétel készítésére irányuló megkeresés.

Költség

34. § (1) A végrehajtás során felmerülő költséget — ha a törvény másképpen nem rendelkezik — a végrehajtást kérő előlegezi, és az adós viseli.

(2)135 A szakértő és szakértő-becsüs közreműködésével és az árverés közhírré tételével felmerülő költségeket az köteles előlegezni, aki ezeket az intézkedéseket kérte. A költségekre a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog nem vehető igénybe.

(3) Az állam által előlegezett végrehajtási költséget behajthatatlanság esetén az állam viseli.

(4)136 A felek az általuk előlegezett költség összegét kötelesek a végrehajtó elszámolási számlájára befizetni, illetőleg nyugta ellenében a végrehajtónak átadni.

(5)137 Ha az adós a végrehajtási eljárás során a végrehajtást kérőnek fizette meg a követelés összegét, a végrehajtást kérő köteles a végrehajtási költségek kielégítéséről is gondoskodni. Ennek keretében a meg nem fizetett illetéket és az állam által előlegezett költséget, valamint a tanú díja fejében járó költségátalányt köteles befizetni a megfelelő számlára, a végrehajtás foganatosításáért az önálló bírósági végrehajtót megillető összeget pedig köteles a végrehajtó elszámolási számlájára befizetni, illetőleg nyugta ellenében a végrehajtónak átadni. Ennek elmulasztása esetén ezen összeg megfizetéséért az adós és a végrehajtást kérő egyetemlegesen felel.

(6)138 A végrehajtó a gyermektartásdíj végrehajtására irányuló ügyekben az előleg bevárása nélkül köteles eljárni. Az előleg folyósítására köteles szerv az eljárás befejezésekor a végrehajtó díjjegyzéke alapján soron kívül megfizeti részére a végrehajtás során befolyt összegből nem fedezhető díját és költségeit.

(7)139 A költségek állam általi előlegezése feltételeinek fennállása esetén a Kar hivatali szerve a 217. § alapján végrehajtási kifogást terjeszthet elő a végrehajtó díj- és költségfelszámítása ellen.

(8)140 Ha a végrehajtó díjjegyzékével szemben a nem adós fizetésre kötelezett határidőben végrehajtási kifogást nem terjesztett elő a végrehajtási lap kiállítása iránti kérelem előterjesztését megelőzően, részére a díjjegyzéket végrehajtói kézbesítés útján is kézbesíteni kell.

34/A. §141 (1)142 A Kart az önálló bírósági végrehajtói szervezetrendszer fenntartásának, az ezzel kapcsolatos igazgatási és nyilvántartási tevékenység végzésének, továbbá a Kar hatáskörébe utalt egyéb feladatok ellátásának érdekében; a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: Hatóság) az önálló bírósági végrehajtói szervezetrendszer feletti felügyelet gyakorlásával kapcsolatos feladatai, továbbá a feladat- és hatáskörébe utalt egyéb közfeladatok ellátásának érdekében az önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó végrehajtási ügyek után általános költségátalány illeti meg.

(2)143 Az önálló bírósági végrehajtó az adóstól a behajtott követelésen felül, a végrehajtási költségekkel együtt hajtja be az általános költségátalányt, és azt befizeti, vagy átutalja a Kar hivatali szervének. Az általános költségátalányból a Hatóságot törvény alapján megillető összeget a Kar hivatali szerve utalja át a Hatóságnak. A költségátalány összegének elszámolása és kielégítése a 164. § szerint történik.

(3)144 Az általános költségátalány mértéke 500 000 forintot meg nem haladó végrehajtási ügyérték esetén ügyenként 5 000 forint, 500 000 forint feletti végrehajtási ügyérték esetén az ügyérték 1%-a.

Jegyzőkönyv

35. § (1)145 A végrehajtó a helyszíni eljárásáról, továbbá a jogszabályban meghatározott más végrehajtási cselekményekről jegyzőkönyvet készít. A helyszíni eljárásról a jegyzőkönyvet a helyszínen kell elkészíteni. A végrehajtó akadályoztatása esetén a jegyzőkönyv máshol is elkészíthető, ilyenkor a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az elkészítés helyét és azt, hogy a végrehajtó milyen okból nem tudta a helyszínen elkészíteni a jegyzőkönyvet.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a)146 a felek és a jelen levő más érdekeltek (a felek képviselői, ügygondnok, zárgondnok, tanú, az adóssal együtt lakó nagykorú családtag stb.) nevét és lakóhelyét, valamint a végrehajtó és a jogi képviselő nevét és irodájának címét,

b) az eljárás helyét és idejét,

c) a végrehajtandó követelés jogcímét és összegét (tárgyát),

d) a végrehajtást elrendelő bíróság (hatóság) megnevezését, továbbá a végrehajtható okirat megnevezését és ügyszámát,

e) a végrehajtási cselekmény leírását,

f) a felek és más érdekeltek kérelmét és észrevételét,

g) a törvényben meghatározott egyéb adatokat és körülményeket.

(3) A jegyzőkönyvet a végrehajtó, a végrehajtási cselekménynél jelen levő felek és más érdekeltek aláírják. Az aláírás megtagadását és ennek okát a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

(4)147 A végrehajtó a tanú és a zárgondnok lakóhelyét – kérelmére – nem tünteti fel a jegyzőkönyvben, hanem a lakóhelyet feljegyzi, és a feljegyzést az iratok között zárt borítékban helyezi el, arról csak a bíróság és a büntetőügyben eljáró hatóság részére ad felvilágosítást.

(5)148 A végrehajtó az eljárási cselekményről a jegyzőkönyvön kívül indokolt esetben kép- és hangfelvételt is készíthet. A végrehajtó a felvételeket az iratoktól elkülönítve, az ügy irattárba helyezésétől számított 5 évig tárolja, ezt követően azokat megsemmisíti. A felvételeket a végrehajtó csak a bíróság és a büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság részére adhatja ki, és részükre teheti lehetővé a felvételekbe való betekintést.

Végrehajtási iratok elektronikus kézbesítési rendszere149

35/A. §150 (1)151 Az önálló bírósági végrehajtó (a 35/A–35/D. § alkalmazásában: végrehajtó) az e törvényben meghatározott egyes végrehajtói iratok kézbesítése és iratbetekintés biztosítása során a Kar hivatali szervének a végrehajtók, valamint a felek és az eljárásban részt vevő egyéb személyek részére rendelkezésre álló, az interneten elérhető, országosan egységes számítástechnikai rendszere (a továbbiakban: kézbesítési rendszer) használatával, gépi adatfeldolgozással jár el.

(2)152 Az e törvényben meghatározott végrehajtási iratok adattartama és egyes eljárási cselekmények megtételének ténye a kézbesítési rendszerbe kerül bevitelre, illetve rögzítésre. A kézbesítési rendszerben – a felek eljárási jogainak érvényesülése, azok gyakorlásának egyszerűsítése, gyorsítása érdekében – rögzített adatokat a végrehajtó és a Kar hivatali szerve kezeli.

(3) A kézbesítési rendszer titkosítással biztosítja, hogy az adott ügyben keletkezett és a kézbesítési rendszerben kezelt adatokat csak az ismerhesse meg, akinek az eljárás irataiba való betekintést törvény biztosítja. E törvény alkalmazásában titkosítás a közölt információ, adat hozzáférhetetlenné tétele azzal, hogy az csak valamely előre meghatározott vagy meghatározható műszaki megoldás alkalmazásával válik elérhetővé. Az iratbetekintés keretében megismert iratokról vélelmezni kell, hogy azok adatai megegyeznek a kézbesítési rendszerben kezelt iratok adataival.

(4) A kézbesítési rendszer a felhasználók számára fenntartott műveletek elvégzését a felhasználók azonosítását követően teszi lehetővé, és naplózza. A kézbesítési rendszerben a beadványok adatainak rögzítését – azonosítását követően – a végrehajtó (végrehajtói iroda) alkalmazottja is végezheti.

(5)153 A Kar hivatali szerve 30 napig őrzi a kézbesítési rendszerben rögzített, kézbesítendő és kézbesített iratokat, 10 évig pedig a feladás és a kézbesítés igazolásához szükséges elektronikus tértivevényeket, valamint a kézbesítendő és kézbesített iratok adatainak leírását, tulajdonságaik rögzítését szolgáló adatokat (metaadatok).

(6)154 A kézbesítendő iratokat a kézbesítéstől, illetve a kézbesítési fikció beálltától számított 30 nap elteltével törölni kell. A kézbesítési rendszer útján előállított elektronikus iratokat archiválni kell, a Kar hivatali szerve az archivált elektronikus iratokat 10 évig megőrzi.

(7) A kézbesítési rendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy

a) a végrehajtó által meghatározott címzettek részére kézbesítendő elektronikus közokiratot a kézbesítési rendszer felhasználói felületén keresztül, hivatalos elektronikus aláírással és időbélyeggel ellátva, meghatározott formátumban, a meghatározott címzetti kör tagjai részére küldje meg;

b) az a) pont szerinti címzettek által a végrehajtónak kézbesítendő iratot a kézbesítési rendszer felhasználói felületén keresztül és minősített elektronikus aláírással és időbélyeggel ellátva, meghatározott formátumban, a címzett végrehajtó részére küldje meg.

(8) A kézbesítési rendszernek alkalmasnak kell lennie a (7) bekezdés szerint kézbesítendő iratok informatikai megfelelőségének ellenőrzésére, és annak során a hibák megjelölésével a kijavításra történő automatizált felszólításra.

35/B. §155 (1) A kézbesítési rendszer – kivéve az üzemszerű karbantartás idejét – folyamatosan elérhető.

(2)156 A kézbesítési rendszer működésében keletkezett üzemzavarról és annak megszűnéséről a kézbesítési rendszer a végrehajtókat elektronikus levélben, az üzemzavar idején szolgáltatást igénybe venni kívánó, egyéb felhasználókat pedig a kézbesítési rendszer igénybevételének megkísérlésekor elektronikus üzenetben értesíti.

(3) A törvény által meghatározott határidőbe nem számít bele az a nap, amely során legalább négy órán át fennálló, a kézbesítési rendszerben felmerült üzemzavar akadályozta a kézbesítési rendszer működését.

(4) E törvény alkalmazása során üzemzavarnak kell tekinteni a kézbesítési rendszerben végzett olyan karbantartásokat, tervezett leállításokat is, amelyek a kézbesítési rendszer szolgáltatásainak igénybevételét korlátozzák vagy megakadályozzák.

Elektronikus kapcsolattartás a végrehajtás foganatosítása során157

35/C. §158 (1)159 A végrehajtó a kézbesítési rendszer igénybevételével, elektronikus úton tart kapcsolatot a féllel, a végrehajtási eljárás egyéb résztvevőjével, más végrehajtóval, a Karral, bírósággal, megkeresett hatósággal, személlyel vagy szervezettel (a továbbiakban ezen alcím alatt: fél), ha azt a fél igényli és a kézbesítési rendszer felhasználási szabályzatát írásban elfogadta, vagy ha azt a fél számára törvény kötelezővé teszi.

(2) A fél, illetve, aki a végrehajtóval való kapcsolattartásra jogszabály alapján köteles, a kézbesítési rendszer igénybevételével, elektronikus úton jogosult kapcsolatot tartani a végrehajtóval, a törvényben meghatározott, elektronikus kapcsolattartásra köteles felhasználó pedig a kézbesítési rendszer igénybevételével, elektronikus úton tart kapcsolatot a végrehajtóval.

(3) Az elektronikus kapcsolattartás során a feladó felhasználó az iratot a kézbesítési rendszer igénybevételével kézbesítteti a címzett felhasználónak.

(4)160 A kézbesítési rendszer felhasználási szabályzata a Karra, a végrehajtóra, és az elektronikus kapcsolattartásra köteles felhasználóra külön elfogadás nélkül kötelező, egyéb felhasználóra pedig annak kifejezett, írásbeli elfogadásával válik kötelezővé.

(5) Nem tartozik e § hatálya alá az elektronikus árverési rendszer, valamint a fizetési meghagyás alapján kiállított végrehajtható okiratok végrehajtónak történő megküldésére szolgáló elektronikus rendszer útján történő kapcsolattartás.

35/D. §161 (1) Az elektronikus kapcsolattartás igénylése iránti, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott, elektronikus iratba foglalt kérelmet és annak jogszabályban meghatározott mellékleteit a kézbesítési rendszer felhasználói szabályzatának elfogadása mellett bárki előterjeszthet a végrehajtónál. A végrehajtó a kérelem teljesítéseként rögzíti a kézbesítési rendszerben az elektronikus kapcsolattartásra jogosult fél:

a)162 természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, személyazonosító okmányának típusát és számát, valamint törvényes képviselőjének nevét, lakóhelyét és személyazonosító okmányának típusát, számát; szervezet esetében elnevezését, székhelyét, a nyilvántartását vezető hatóság elnevezését, nyilvántartási számát, valamint a képviselőjének nevét, lakóhelyét és személyazonosító okmányának típusát, számát;

b) kézbesítési rendszer használatához szükséges felhasználói nevét és jelszavát;

c) kézbesítési rendszer által küldött értesítések fogadására szolgáló elektronikus levelezési címét.

(2)163 A végrehajtó a kérelem teljesítése előtt a 47/A. § szerint ellenőrzi a személyazonosság és a lakóhely igazolására szolgáló személyazonosító okmány száma alapján annak érvényességét és adatainak valódiságát. Ha a fél nem szolgáltatja az (1) bekezdésben meghatározott adatokat, vagy a személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, a végrehajtó a kérelem teljesítését megtagadja.

(3)164 A kézbesítési rendszer használatához szükséges, hogy a felhasználó rendelkezzen a legalább fokozott biztonságú aláírás létrehozásra képes aláírást létrehozó eszközzel, időbélyegző-szolgáltatásra vonatkozó szerződéssel, továbbá titkosító és hitelesítési tanúsítvánnyal.

(4) A fél köteles az (1) bekezdésben meghatározott adataiban bekövetkezett változást haladéktalanul bejelenteni.

(5) A végrehajtó kérelemre rögzíti a kézbesítési rendszerben annak tényét, ha a fél nem kíván a továbbiakban elektronikus kapcsolattartást igényelni.

(6) Az elektronikus kapcsolattartást igénylők (1) bekezdésben foglalt adatait az ügyben eljáró végrehajtó ismerheti meg; az adatok pedig annak a bíróságnak, nemzetbiztonsági szolgálatoknak és büntetőügyben eljáró hatóságnak továbbíthatók, amely minden egyes igényelt adat tekintetében a törvényi rendelkezés megjelölésével igazolja, hogy törvény az ügy elbírálásához, továbbá jogosultság, illetve kötelezettség fennállásának ellenőrzéséhez feljogosította az adat kezelésére és megjelöli annak az eljárásának az ügyszámát és tárgyát, amelyben az igényelt adatok megismerésére törvény alapján jogosult.

(7) A végrehajtó tájékoztatja a felet az első kapcsolatfelvétel alkalmával az elektronikus kapcsolattartás és az elektronikus kapcsolattartás igénylése iránti kérelem előterjesztésének lehetőségéről.

(8) A végrehajtó a fél kérelmére az elektronikus kapcsolattartási szabályok alkalmazása esetén is engedélyt adhat a papír alapú írásbeli kapcsolattartásra, ha az iratok kézbesítése – az iratok nagy terjedelme miatt – más módon nem vagy csak jelentős költségráfordítással lenne lehetséges.

Kézbesítés

36. § (1)165 A végrehajtó a végrehajtható okiratot postán kézbesíti az adósnak.

(2)166 Ha a végrehajtást kérő kívánja, a végrehajtó a helyszínen adja át a végrehajtható okiratot az adósnak, és egyúttal felhívja őt az azonnali teljesítésre.

(3) Ha az adós távolléte miatt a végrehajtható okiratot nem lehetett a helyszínen átadni, ez a végrehajtás foganatosítását nem gátolja. Ilyenkor a végrehajtható okiratot a végrehajtási cselekményről készített jegyzőkönyvvel együtt postán kell kézbesíteni az adósnak.

(4)167 A végrehajtó a végrehajtható okirat adatai és az adós lakóhelyéről, tartózkodási helyéről, székhelyéről, telephelyéről beszerzett adatok alapján, a végrehajtási költség megelőlegezésétől és az átadáshoz, kézbesítéshez szükséges adatok beszerzésének időpontjától számított 15 napon belül intézkedik a végrehajtható okirat átadása vagy kézbesítése iránt.

37. § (1)168 A végrehajtható okiratot és az egyéb végrehajtási iratokat — ha a törvény másképpen nem rendelkezik — a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó általános szabályok szerint kell kézbesíteni.

(2)169 A végrehajtó az (1) bekezdésben említett iratokat személyesen is kézbesítheti, ilyenkor a kézbesítésről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az eljárás eredménytelensége esetén az (1) bekezdés szerint kell eljárni.

37/A. §170 A végrehajtás során kézbesítési kifogás előterjesztésének – kivéve a Pp. 140. §-ában foglalt esetet – nincs helye.

37/B. §171 (1) Ha a végrehajtást kérő belföldön lakóhellyel nem rendelkezik, a végrehajtási kérelem benyújtásával egyidejűleg kézbesítési megbízottat kell megjelölni. A kézbesítési megbízott ügyvéd, valamint magyarországi székhellyel, illetve lakóhellyel rendelkező szervezet vagy természetes személy egyaránt lehet. A végrehajtási kérelemhez mellékelni kell a kézbesítési megbízott megbízását, illetve a megbízatás elfogadását igazoló okiratot. A kézbesítési megbízott feladata, hogy a végrehajtási eljárásban keletkezett, a végrehajtást kérő részére kézbesítendő iratokat átvegye, és azokat a megbízó részére továbbítsa.

(2) Amennyiben a végrehajtást kérő részére szóló irat az (1) bekezdésben meghatározott módon kerül kézbesítésre, azt a kézbesítési megbízott által történő átvételt követő ötödik napon kell a végrehajtást kérő részére kézbesítettnek tekinteni.

(3)172 Amennyiben a végrehajtást kérő kézbesítési megbízottat nem jelöl meg, vagy az (1) bekezdésben meghatározott iratokat a kézbesítési megbízott részére kézbesíteni nem lehet, az iratot hirdetmény útján kell kézbesíteni. A Pp. 145. § (3) és (6) bekezdéseit megfelelően alkalmazni kell.

(4)173 A kézbesítési megbízottra vonatkozó, a Pp. 143. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezés a végrehajtási eljárás során megfelelően irányadó.

37/C. §174 (1) A végrehajtó a végrehajtás foganatosítása során keletkezett iratokat – ha a kézbesítési rendszer használata e törvény szerint kötelező – a kézbesítési rendszer igénybevételével elektronikus úton kézbesíti.

(2) A kézbesítési rendszer az irat feladásának tényéről elektronikus okirati formában

a) a feladó számára a feladást tanúsító elektronikus tértivevényt állít ki a jogszabályban meghatározott tartalommal és megküldi a feladó elektronikus levélcímére;

b) a címzett számára elektronikus tértivevényt állít ki a jogszabályban meghatározott tartalommal és megküldi a címzett elektronikus levélcímére.

(3) A kézbesítési rendszer az irat átvételének tényéről elektronikus okirati formában a feladó számára az átvételt tanúsító, elektronikus tértivevényt állít ki a jogszabályban meghatározott tartalommal és megküldi a feladó elektronikus levélcímére.

(4)175 A Kar hivatali szerve a kézbesítési rendszer működtetése során

a) a kézbesítési rendszerben kézbesítendő és kézbesített elektronikus iratoknak,

b) a feladás és a kézbesítés igazolásához, a feladásról szóló értesítéshez szükséges elektronikus tértivevényeknek, valamint

c) a kézbesítendő és kézbesített elektronikus iratok metaadatainak

elkülönített elhelyezésére szolgáló tárhely fenntartásával biztosítja a felhasználók számára a kézbesítési rendszerben rögzített iratok és értesítések megismerésének lehetőségét.

(5) Az irat átvételének napja az a nap, amikor a címzett az iratot tartalmazó dokumentumnak a kézbesítési rendszerből való letöltésének feltételéül szolgáló tértivevényen az átvételt igazoló tértivevényt kitölti és elektronikus aláírásával, valamit időbélyegzővel látja el.

(6)176 Ha a címzett az iratot a kézbesítési rendszerben részére fenntartott tárhelyen való elhelyezésétől és az erről szóló értesítés elektronikus levélcímére történő elküldésétől számított ötödik munkanapon sem veszi át, a következő munkanapon az iratot kézbesítettnek kell tekinteni (kézbesítési fikció). A kézbesítési fikció beálltáról a kézbesítési rendszer a címzett és a feladó részére értesítést helyez el a részükre fenntartott tárhelyeken, valamint a címzett részére a titkosított küldeményt közvetlenül is megküldi.

(7) A címzett a neki szóló iratot a kézbesítési rendszerben az őrzési időn belül nyithatja meg.

(8) A végrehajtó az elektronikusan kézbesítendő, de papír alapon rendelkezésre álló iratok másolatát hivatalos elektronikus irattá alakítja és intézkedik azok a kézbesítési rendszeren keresztül történő elektronikus kézbesítéséről; illetve a papír alapon kézbesítendő, de elektronikusan rendelkezésre álló iratok másolatát a kézbesítési rendszerből a végrehajtó egyedileg nyomtatja ki és intézkedik azok papír alapú kézbesítéséről.

(9)177 A kézbesítési rendszer üzemeltetési költségei a Kart terhelik, a felhasználók számára annak használata ingyenes.

A végrehajtást kérő részvétele az eljárásban

38. § (1)178 A végrehajtást kérő részt vehet a végrehajtási eljárási cselekmények foganatosításánál, az adós és más személyek sem akadályozhatják meg a végrehajtást kérőt e jogának gyakorlásában.

(2) Ha a végrehajtást kérő kívánja, őt a végrehajtási eljárási cselekmények időpontjáról előzetesen értesíteni kell.

Változás a felek személyében

39. § (1) Ha a végrehajtást kérő vagy az adós személyében változás állt be, a végrehajtható okirat kiállítása előtt a kiállításra jogosult bíróság (hatóság), ha pedig a változás a végrehajtható okirat kiállítása után derült ki, a végrehajtást foganatosító bíróság a jogutódlás kérdésében — szükség esetén a felek és a jogutódok meghallgatása és bizonyítás után — végzéssel (határozattal) dönt.

(1a)179 A jogutódlás tárgyában hozott végzés ellen fellebbezésnek van helye.

(2) Ha a végrehajtó tudomást szerzett a felek személyében történt változásról, a végrehajtási ügyet beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz.

(3) Ha a végrehajtó a végrehajtás foganatosítása előtt az adós haláláról szerzett tudomást, erről tájékoztatja a végrehajtást kérőt, és az ügyet a jogutódlás kérdésében való döntés végett az ő kívánságára terjeszti be a végrehajtást foganatosító bírósághoz.

(4) Ha a végrehajtó a végrehajtás foganatosításakor szerzett tudomást az adós haláláról, és az adós hagyatékában végrehajtás alá vonható vagyontárgy van, a végrehajtó a végrehajtást foganatosítja, az adós ismeretlen jogutóda részére ügygondnokot rendel, és az iratokat beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz.

(5) A (4) bekezdésben említett esetben a lefoglalt vagyontárgy a bíróság döntése után és attól függően értékesíthető. A romlandó dolgot ilyenkor is azonnal értékesíteni kell.

(6) Ha a végrehajtó a végrehajtást kérő haláláról szerzett tudomást, és a jogutódja ismeretlen, a behajtott összeget bírósági letétbe helyezi.

A követelés megszűnésének és csökkenésének
bejelentése

40. §180 (1) A végrehajtást kérő köteles a végrehajtandó követelés megszűnését és csökkenését haladéktalanul bejelenteni a végrehajtónak, köteles egyúttal a végrehajtó felhívásának megfelelően a 34. § (5) bekezdésében említett összegeket is megfizetni.

(2) A végrehajtást kérő felelős a bejelentés elmulasztásából eredő költségért és kárért, valamint a 34. § (5) bekezdésében említett összegek meg nem fizetéséért.

41. §181 (1) Ha az adós okirattal valószínűsítette, hogy a végrehajtandó követelés alaptalan, azt már teljesítették, vagy egyébként megszűnt, vagy arra hivatkozik, hogy a követelés, illetve a végrehajtási jog elévült, a végrehajtó a bizonyítékra utalva felhívja a végrehajtást kérőt, hogy 15 napon belül nyilatkozzon a követelés fennállásáról, egyúttal az adóstól felvett összegből a 34. § (5) bekezdésében említett összegeket fizesse be a megfelelő számlára, illetve fizesse meg a végrehajtónak. A végrehajtást kérőt figyelmeztetni kell a (3) bekezdés szerinti jogkövetkezményekre.

(2) Ha a végrehajtást kérő az adós (1) bekezdés szerinti állítását elismerte, és a felhívásban megjelölt összegeket megfizette, a végrehajtási eljárás befejeződött.

(3) Ha a végrehajtást kérő elmulasztotta a nyilatkozatot, vagy elismerte ugyan az adós állítását, de a felhívásban megjelölt összegeket nem fizette meg, a végrehajtó az ügyet beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz. A végrehajtás megszüntetésének ebben az esetben nincs helye. Ha a befizetés nem történt meg, a bíróság végzéssel kötelezi a végrehajtást kérőt a 34. § (5) bekezdésében említett összegek megfizetésére akkor is, ha őt költségkedvezmény illeti meg. A végrehajtó a végzésben feltüntetett összegek behajtására folytatja az eljárást.

(4) Az (1)–(3) bekezdést megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a követelés csak részben alaptalan, részben szűnt meg vagy az elévülés csak részben következett be.

(5) Ha a végrehajtást kérő az adós (1) bekezdés szerinti állítását nem ismerte el, az adós a végrehajtás megszüntetése (korlátozása) iránt pert indíthat.

Az eljárás időpontja

42. § (1)182 A végrehajtási cselekményeket – vasárnap és munkaszüneti nap kivételével – bármely napon, reggel 6 óra és este 10 óra között lehet elvégezni.

(2) A végrehajtó munkaszüneti napon, továbbá reggel 6 óra előtt és este 10 óra után akkor járhat el, ha erre a végrehajtást foganatosító bíróság elnöke írásban engedélyt adott.

Helyszíni kényszercselekmények

43. § (1) A végrehajtás során a végrehajtó megtekintheti és átvizsgálhatja az adós

a) lakását és egyéb helyiségét,

b) bármely vagyontárgyát,

c) gazdasági tevékenységével kapcsolatos iratait.

(2) A végrehajtás során személymotozásnak nincs helye.

44. §183 (1) A végrehajtó szükség esetén az adós lezárt lakását, a tartózkodási helyéül szolgáló vagy egyéb helyiségét, a hozzájuk vezető bejáratot, továbbá az adós bútorát vagy más ingóságát felnyithatja. Ha ilyenkor az adós vagy nagykorú családtagja nincs jelen, tanút kell alkalmazni. A végrehajtó bármely más eljárási cselekmény lefolytatásánál is alkalmazhat tanút.

(2) Ha az ingatlan vagy a helyiség felnyitása csak a zár vagy lakat eltávolításával lehetséges, a végrehajtó az új zár, lakat kulcsát az ingatlan fekvése szerinti rendőrkapitányságon helyezi el, ahol azt az adós vagy a vele együtt lakó nagykorú családtagja átveheti.

(3) Az adós hatóság által lezárt lakásában vagy helyiségében a végrehajtó a lezárást elrendelő hatósággal egyeztetett időpontban foganatosítja az eljárási cselekményeket.

45. §184 (1) A végrehajtó intézkedésével szembeni ellenszegülés esetén a végrehajtó tájékoztatja az ellenszegülést megvalósító személyt az ellenszegülés esetén követendő eljárásról és az ellenszegülés következményeiről, és közvetlenül a legközelebbi, általános rendőri feladatokat ellátó helyi rendőri szervhez fordul, amely köteles a végrehajtási eljárásban haladéktalanul közreműködni az ellenszegülés megszüntetése végett a végrehajtó intézkedésének befejezéséig.

(2) Ellenszegülésnek minősül, ha a jogszerű végrehajtói intézkedéssel érintett személy

a) nem veti alá magát a végrehajtói intézkedésnek és fizikai erőkifejtés útján is igyekszik azt megakadályozni, vagy

b) a végrehajtói intézkedés során a számára jogszerűen adott végrehajtói utasításokat nem hajtja végre, és ezzel akadályozza a végrehajtói intézkedést.

(3) A végrehajtó a rendőrség közreműködését a következő adatokkal tünteti fel a végrehajtási cselekményről készült jegyzőkönyvben:

a) intézkedés alá vont személy neve, anyja neve, születési ideje és helye, valamint személyazonosításra alkalmas okiratának száma vagy arra való utalás, hogy ezen adatok megállapítására irányuló intézkedés milyen okból nem vezetett eredményre,

b) a rendőri intézkedés megtételének ténye és az alkalmazott kényszerítő eszköz megnevezése,

c) az ellenszegülés esetén követendő eljárásról és az ellenszegülés következményeiről történő tájékoztatás megtörténte,

d) egyéb lényeges jognyilatkozatok, körülmények.

(4) A rendőri közreműködés jogszabályban meghatározott költségtérítésének összege végrehajtási költség; azt előlegezni nem kell. A végrehajtó a közreműködő rendőri szerv igazolása és a végrehajtási cselekményről készült jegyzőkönyv alapján megállapítja a költségtérítés összegét, és az erről szóló jegyzőkönyvet kézbesíti a feleknek.

(5) A rendőri szerv az intézkedéstől számított 8 napon belül megküldi a költségtérítés megállapításához szükséges igazolást a végrehajtó részére.

(6) A költségtérítés behajtott összegét a végrehajtó a közreműködő rendőri szerv székhelye szerinti megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság részére fizeti meg.

Rendbírság

45/A. §185 (1) A végrehajtást foganatosító bíróság 500 000 Ft-ig terjedő rendbírsággal sújtja az adóst vagy a végrehajtási eljárásban közreműködésre kötelezett személyt, szervezetet, ha a végrehajtásból eredő, jogszabályban foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a végrehajtást végző hatóság intézkedésének eredményességét akadályozó magatartást tanúsít. A kiszabott rendbírság összege nem haladhatja meg a végrehajtási ügyértéket. Az adóssal szemben nem lehet rendbírságot kiszabni kizárólag abból az okból, hogy a végrehajtható okiratban foglalt kötelezettségét nem teljesíti.

(2) Ha a végrehajtó a bírságolás alapjául szolgáló körülményről szerez tudomást, a bírságolás kilátásba helyezésével haladéktalanul felhívja a jogsértőt kötelezettségeinek teljesítésére, illetve a magatartás abbahagyására. A végrehajtó a felhívást jegyzőkönyvben rögzíti, annak eredménytelensége esetén a szükséges iratok megküldésével indítványt tesz a bíróságnál a rendbírság kiszabására. A bíróság az indítvány tárgyában haladéktalanul végzést hoz, amelyet bírság kiszabása esetén a végrehajtónak és a megbírságoltnak, az indítvány elutasítása esetén a végrehajtónak kézbesít.

(3) Ha jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet bírságolása indokolt, a rendbírságot a jogi személlyel vagy szervezettel szemben és egyidejűleg a vezetőjével, illetve intézkedésre jogosult tagjával szemben is ki lehet szabni.

(4) A rendbírságot kiszabó végzés ellen fellebbezésnek van helye. Ha a rendbírság kiszabására valamely kötelezettség elmulasztása miatt került sor, és a megbírságolt a fellebbezés előterjesztésével egyidejűleg igazolta, hogy kötelezettségének eleget tett, a bíróság a rendbírságot kiszabó végzését saját hatáskörben hatályon kívül helyezheti, kivéve, ha a mulasztással okozott sérelem a kötelezettség utólagos teljesítésével nem orvosolható.

(5) A bíróságnak a jogerősen kiszabott rendbírságról szóló értesítése végrehajtható okirat, amelyet a rendbírságot kiszabó bíróság a végrehajtónak küld meg. Ha az adós a megbírságolt, és a rendbírság kiszabására az eljárás befejezését megelőzően került sor, a rendbírság behajtását a végrehajtó az alapügyben foganatosítja.

(6) A rendbírság behajtása esetén a végrehajtót előleg nem illeti meg, a végrehajtás költségét a megbírságolt viseli. A behajtott rendbírság összegét a végrehajtó a bírósági gazdasági hivatal számlájára fizeti be.

(7)186 Ha a bírságolás eredménytelennek bizonyult, a végrehajtó ezt jelzi a bíróságnak, amely intézkedik a megbírságolt feljelentése iránt. Ugyanígy jár el a bíróság, ha saját hatáskörben észleli a feljelentésre alapot adó körülményt.

(8)187 A bíróság az (1) bekezdéstől eltérően a lefoglalt gépjármű becsértékének megfelelő összegű rendbírságot szab ki az adóssal szemben, ha az adós nem tesz eleget a 103. § (8) bekezdése alapján használt gépjárműnek az árverés megtartása érdekében történő rendelkezésre bocsátása érdekében kiadott végrehajtói felhívásnak.

Ügygondnok

46. § (1) A végrehajtó az adós részére ügygondnokot rendel, ha az adósnak van lefoglalható vagyontárgya, de az adós

a) lakóhelye vagy tartózkodási helye ismeretlen,

b) külföldön lakik, vagy hosszabb ideig ott tartózkodik,

c) meghalt, és jogutóda ismeretlen.

(2) Nincs szükség ügygondnokra, ha az adósnak képviselője van.

(3)188 Ha az adós cégnek van lefoglalható vagyontárgya, de a cégbíróság az eljárás során a céget hivatalból törölte a cégjegyzékből, a végrehajtó a végrehajtást kérő kérelmére és az ügygondnok költségeinek megelőlegezését követően ügygondnokot rendel, és részvételével folytatja az eljárást.

Az adós és a végrehajtási eljárásban részt vevő személyek adatainak beszerzése, ellenőrzése és kezelése189

47. §190 (1)191 A végrehajtási eljárás eredményes lefolytatása érdekében a végrehajtó szükség esetén beszerzi az adós személyének azonosítására szolgáló, továbbá az adós lakóhelyére (tartózkodási helyére), székhelyére, telephelyére, munkahelyére (egyéni vállalkozására), jövedelmére és a végrehajtás alá vonható vagyontárgyaira (ingó, ingatlan vagyon, fizetési számla, betét, értékpapír, érdekeltség gazdasági társaságban stb.) vonatkozó adatokat.

(2)192 A végrehajtó az (1) bekezdésben megjelölt eljárása során megkeresheti az adósra és vagyonára vonatkozó adatokat kezelő hatóságokat, szervezeteket, így különösen a rendőrséget, a gépjárműveket nyilvántartó hatóságot, a személyi adat- és lakcímnyilvántartó szerveket, okmányirodát, nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet, az egészségbiztosítási szervet, adóhatóságot, cégbíróságot, pénzforgalmi szolgáltatókat, befektetési szolgáltatókat, ingatlanügyi hatóságot, a vízi és légi járművek lajstromát, illetve nyilvántartását vezető szerveket, a távközlési szervezeteket, az ingó jelzálogjogi nyilvántartást (a továbbiakban: zálogjogi nyilvántartás), a vezető és a hitelbiztosítéki nyilvántartást működtető szervezetet, a közjegyzőket, továbbá a Kart a végrehajtási ügyekről vezetett nyilvántartásba történő betekintés céljából.

(3) A nyilvántartásokat vezető hatóságok és szervezetek a végrehajtó megkeresésének 8 napon belül, illeték- és díjmentesen kötelesek eleget tenni.

(4) A végrehajtónak az (1) bekezdésben foglalt adatok beszerzése iránti megkeresésében meg kell jelölnie a végrehajtási ügy vagy a végrehajtás alapjául szolgáló okirat számát.

(5) A végrehajtó a hivatalos eljárása során tudomására jutott adatokat köteles megvédeni a jogosulatlan hozzáférés, nyilvánosságra hozás, és azok törvényellenes módon vagy ilyen célból történő felhasználása ellen, azokat csak jogszabályban meghatározott esetben tüntetheti fel az intézkedéseiről szóló iratokban, és hozhatja mások tudomására.

(6) Ha a végrehajtónak az iratokban szereplő adatokon kívül az adósra vonatkozó egyéb adatok vannak a birtokában, az ügy irattárba helyezésekor ennek tényéről jegyzőkönyvet készít, és a jegyzőkönyv egy példányát az iratok között helyezi el. Az (1) bekezdésben foglalt adatok a végrehajtási ügy irattárba helyezését követő 10 évig kezelhetők, ezt követően a végrehajtó az adatokat tartalmazó iratokat megsemmisíti, illetve az adatok törléséről egyéb módon gondoskodik.

(7)193 A végrehajtó az (1) bekezdés szerinti adatok beszerzése céljából elektronikus úton is megkeresheti az adatokat elektronikus úton nyilvántartó hatóságokat, szervezeteket. A végrehajtó a közúti közlekedési nyilvántartó szervet, valamint a személyiadat- és lakcímnyilvántartó szervet az (1) bekezdés szerinti adatok beszerzése céljából kizárólag elektronikusan, az erre a célra kialakított informatikai rendszer használatával keresi meg.

(8)194 A végrehajtás foganatosításához szükséges, e §-ban meghatározott adatok beszerzése iránt a végrehajtó már a végrehajtható okirat kézbesítése előtt intézkedhet.

47/A. §195 (1) A végrehajtó a (2) bekezdésben foglalt személy által

a) a személyazonosságának és lakcímének igazolása érdekében a végrehajtó rendelkezésére bocsátott adatai nyilvántartási adatokkal való egyezőségének és

b) a személyazonosságának igazolására alkalmas, bemutatott hatósági igazolványa, és tartózkodásra jogosító okmánya (a továbbiakban együtt: igazolvány) nyilvántartási adatokkal való egyezőségének és érvényességének

ellenőrzése céljából megkeresheti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást, a járművezetőiengedély-nyilvántartást, az útiokmány-nyilvántartást vezető vagy a központi idegenrendészeti nyilvántartás (a továbbiakban e §-ban együtt: nyilvántartás) adatait feldolgozó hatóságot.

(2) Az ellenőrzés a természetes személy adós, kötelezett, valamint a végrehajtási eljárásban részt vevő azon személy adatainak ellenőrzésére terjedhet ki, akinek a személyazonosítását a végrehajtó elvégzi. Az ellenőrzéssel érintett, a végrehajtási cselekménynél jelenlévő, nem adós személyt a végrehajtó az ellenőrzés megkezdése előtt tájékoztatja az ellenőrzés céljáról, módjáról és tartalmáról, a (9) bekezdésében megjelölt bejelentési kötelezettségről, valamint az ellenőrzés során megismert adatok kezeléséről.

(3) Az ellenőrzés elektronikus úton történő adatigényléssel valósul meg; az adatigénylés iránti megkeresést a végrehajtó hivatali elektronikus aláírásával látja el.

(4) A végrehajtó a nyilvántartásból a következő adatokat ellenőrizheti:

a) természetes személyazonosító adatok,

b) állampolgárság, hontalanság, menekült, bevándorolt, letelepedett vagy EGT-állampolgár jogállás,

c) lakcím,

d) arcképmás,

e) aláírás,

f) az igazolvány, valamint a személyazonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány okmányazonosítója és az okmányazonosító alapján nyilvántartott következő tények:

fa) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 17. §-ának (4) bekezdése szerinti tények,

fb) a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24. §-ának f) pontja szerinti tények és az okmány érvényességi ideje,

fc)196 a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontjának ba)-bb) alpontja szerinti tények,

fd) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 76. §-ának d) pontja, 80. §-ának b) és c) pontja, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 95. §-a (1) bekezdésének g) pontja, 96. §-a (1) bekezdésének g) pontja, továbbá 100. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontja szerinti tények.

(5)197 A végrehajtó a végrehajtási eljárásban részt vevő képviselő képviseleti jogosultságát

a) a bemutatott arcképes igazolvány alapján az illetékes ügyvédi kamara nyilvántartásában,

b) az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti rendelkezési nyilvántartásban, valamint

c) a bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló törvény szerinti nyilvántartásban

szereplő adatok alapján ellenőrizheti.

(6) Az adatigénylés iránti megkeresésre a 47. § (4) bekezdésében, a megkeresés teljesítésének díjkötelezettségére a 47. § (3) bekezdésében, az ellenőrzés során beszerzett adatok kezelésére pedig a 47. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(7)198 A nyilvántartást vezető hatóság az adatigénylés iránti megkeresés teljesítése előtt ellenőrzi a végrehajtó hivatali elektronikus aláírásához tartozó tanúsítvány érvényességét; a megkeresés teljesítését megtagadja, ha a tanúsítvány érvényességét a bizalmi szolgáltató felfüggesztette vagy a tanúsítványt visszavonta.

(8)199 A végrehajtó a nyilvántartásnak az ellenőrzés során megismert, elektronikus formában lévő adatairól papír alapú másolatot készíthet, amelyet a végrehajtási ügy iratai között zártan helyez el, és azt csak a bíróság, az ügyészség, a büntetőügyben eljáró hatóság, valamint a végrehajtó tevékenységének ellenőrzésére a 230. § szerint jogosult Kar hivatali szerve részére adhatja ki, és részükre teheti lehetővé az adatokba történő betekintést. Az adatokat tartalmazó iratokat a végrehajtó a végrehajtási iratok irattárba helyezésétől számított öt évig tárolja, azt követően gondoskodik a megsemmisítésükről.

(9) Ha az ellenőrzés során a végrehajtó azt állapítja meg, hogy az igazolvány elvesztését, ellopását, megsemmisülését bejelentették és megtalálásának vagy megkerülésének ténye nincs nyilvántartva, az igazolvány jogosulatlan felhasználásának megakadályozása céljából az igazolvány felhasználásának tényéről haladéktalanul értesíti az intézkedésének helye szerint illetékes rendőrkapitányságot és az átvett igazolványt részére megküldi vagy átadja. A bejelentési kötelezettség teljesítése nem minősül a végrehajtói titoktartási kötelezettség megsértésének.

(10) A (9) bekezdés szerinti esetben, vagy ha kétség merül fel a személyazonossággal kapcsolatban, a végrehajtó az 5. § (4) bekezdése szerinti intézkedést is megteheti.

A végrehajtás felfüggesztése

48. §200 (1) A végrehajtást foganatosító bíróság köteles a végrehajtást felfüggeszteni, ha ezt kívánta a végrehajtást kérő, és a felfüggesztés másnak a jogát nem sérti.

(2)201 Ha a zálogjogosult a 114/A. § (1) bekezdése, illetve a 140. § (6) bekezdése szerinti kérelmet terjesztett elő, a kérelem beérkezését követő 3 munkanapon belül a bíróság a végrehajtást felfüggeszti. A bíróság a végrehajtás felfüggesztéséről a végrehajtót azonnal értesíti, egyúttal részére a felfüggesztést elrendelő végzést haladéktalanul megküldi.

(3) A végrehajtást foganatosító bíróság az adós kérelmére kivételesen akkor függesztheti fel a végrehajtást, ha az adós a felfüggesztésre okot adó, méltányolható körülményt igazolta, és az adóst a végrehajtási eljárás során korábban nem sújtották rendbírsággal.

(4) A bíróság – ha a felfüggesztésről szóló döntéshez szükséges – a feleket meghallgathatja.

(5) A bíróság a felfüggesztésre okot adó, méltányolható körülmények körében kiemelten értékeli különösen az adós által eltartásra köteles és tartásra szoruló személyek számát, az adós vagy az eltartott személy tartós és súlyos betegségét, a végrehajtási eljárás során bekövetkezett és az adóst is sújtó természeti katasztrófát.

(6)202 Ha a végrehajtás ingatlan birtokba adása iránt folyik, felfüggesztés az adós kérelmére egy ízben, legfeljebb 6 hónapra rendelhető el.

(7)203 Önkényesen elfoglalt lakás kiürítése során, vagy ha a kötelezett a Pp. 344. § (6) bekezdése szerinti kedvezményben részesült, a kötelezett kérelmére felfüggesztésnek helye nincs.

(8)204 A végrehajtást foganatosító bíróság dönt az adósnak a 805/2004/EK rendelet 23. cikke, az 1896/2006/EK rendelet 23. cikke, a 861/2007/EK rendelet 23. cikke, a 4/2009/EK tanácsi rendelet 21. cikk (3) bekezdése, valamint az 1215/2012/EU rendelet 44. cikke szerinti kérelméről. A bíróság a 805/2004/EK rendelet 23. cikk a) pontja, az 1896/2006/EK rendelet 23. cikk a) pontja, a 861/2007/EK rendelet 23. cikk a) pontja, valamint az 1215/2012/EU rendelet 44. cikke szerinti kérelemnek a végrehajtás felfüggesztésével ad helyt.

49. § (1) Ha a végrehajtható okirat vagy a végrehajtó intézkedése ellen jogorvoslattal éltek, a jogorvoslatot elbíráló bíróság a végrehajtást felfüggesztheti.

(2)205 A bíróság a végrehajtást azokban az esetekben is felfüggesztheti, amelyekben ezt a Pp. vagy más törvény lehetővé teszi.

50. § (1)206 A bíróság a végrehajtást valamennyi vagy azon végrehajtási cselekményre kiterjedő hatállyal függeszti fel, amely a felfüggesztés okára és céljára figyelemmel feltétlenül szükséges; a felfüggesztés nem terjed ki a végrehajtás foganatosítása során szükséges bírósági döntések meghozatalára és a felfüggesztést megelőzően előterjesztett végrehajtási jogorvoslati kérelmek elbírálására. A végrehajtás felfüggesztésének hatálya a felfüggesztést elrendelő határozat meghozatalának időpontjában áll be.

(2)207 A bíróság a végrehajtás felfüggesztése tárgyában 15 napon belül dönt és a felfüggesztést azonnal közli a végrehajtóval.

(3) A felfüggesztést elrendelő határozat elleni jogorvoslatnak a felfüggesztésre nézve nincs halasztó hatálya.

(4)208 Ha a végrehajtást foganatosító bíróság a végrehajtást a 48. § (2) bekezdése alapján függeszti fel, a felfüggesztés a zálogtárgy árveréséről történő értékesítéséről szóló hirdetmény elkészítésére, illetve a zálogtárgy értékesítésére – ide nem értve a romlandó dolgok értékesítését – terjed ki, a többi végrehajtási cselekményt a felfüggesztés tartama alatt is foganatosítani kell.

(5)209 Ha a bíróság a végrehajtást az adós kérelmére

alapján függeszti fel, pénzkövetelés végrehajtása esetén a felfüggesztés az adós munkabérének letiltására, az ingó vagyontárgyak és az ingatlan értékesítéséről szóló hirdetmény elkészítésére, a vagyontárgyak értékesítésére, továbbá a végrehajtás során befolyt összegek kifizetésére terjed ki; a többi végrehajtási cselekményt a felfüggesztés tartama alatt is foganatosítani kell.

(6)210 A felfüggesztés fenntartásának indokoltságát a felfüggesztést elrendelő bíróság bármely fél indokolt kérelmére felülvizsgálja.

51. § A felfüggesztett végrehajtást a felfüggesztést elrendelő bíróság — illetőleg a polgári perrendtartásban vagy más törvényben megállapított más bíróság — intézkedésére lehet tovább folytatni.

A végrehajtás szünetelése

52. § A végrehajtás szünetel, ha

a)211 az adós személyazonossága a szükséges adatok hiányában nem állapítható meg,

b)212 a végrehajtást kérő vagy az adós meghalt, vagy a nem természetes személy adós megszűnt, és a jogutód vagy az ellenérdekű fél nem kérte a jogutódlás megállapítását,

c)213 a végrehajtást kérő az eljárásban való közreműködési kötelezettségének nem tett eleget,

d)214 az adósnak nincs lefoglalható vagyontárgya, illetőleg a lefoglalt vagyontárgy értékesítése sikertelen volt,

e)215 a végrehajtást kérő a végrehajtási költséget — bár köteles rá — nem előlegezte,

f)216 az adós a teljesítésre halasztást kapott, vagy a részletekben való teljesítést engedélyezték, illetve állapította meg számára a végrehajtó,

g)217 külön törvény így rendelkezik.

52/A. §218 (1)219 A végrehajtó a természetes személy adós kérelmére – az adótartozás és az adók módjára behajtandó köztartozás kivételével – megállapíthatja a pénztartozás részletekben történő teljesítésének feltételeit, ha az adós vagyontárgyainak felkutatása és lefoglalása iránt intézkedett, és az adós a végrehajtandó követelés egy részét már megfizette. A végrehajtó a végrehajtás alá vonható vagyontárggyal nem rendelkező adóst is tájékoztatja a részletfizetés lehetőségéről és feltételeiről.

(2) A részletfizetés megállapításáról és tartalmáról a végrehajtó jegyzőkönyvet készít, amelyet kézbesít a feleknek. A jegyzőkönyvben a feleket tájékoztatni kell a (3) bekezdésben foglaltakról és arról, hogy a végrehajtás folytatására milyen esetben kerül sor.

(3) A végrehajtást kérő a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban értesítheti a végrehajtót arról, hogy nem ért egyet a részletfizetés tartalmával, és a részletfizetés tartalmára, a részlet összegére is javaslatot tehet, valamint további biztosítékot kérhet az adóstól a teljesítésre.

(4) Nincs szükség további intézkedésre, ha a végrehajtást kérő a jegyzőkönyvben foglaltakkal egyetért, vagy nem tesz a (3) bekezdés szerinti nyilatkozatot.

(5) A végrehajtó a végrehajtást kérő (3) bekezdés szerinti nyilatkozata alapján a következők szerint módosítja a részletfizetési feltételeket:

a) a részletfizetés megállapítását visszavonja, ha a végrehajtást kérő nem ért egyet a tartásdíjra, munkabérre vagy vele egy tekintet alá eső követelésre engedélyezett részletfizetéssel, vagy ha a magánszemély végrehajtást kérő úgy nyilatkozik, hogy létfenntartását veszélyezteti a részletfizetés, a gazdálkodó szervezet végrehajtást kérő ellen pedig csőd-, felszámolási vagy végrehajtási eljárás van folyamatban,

b) az a) pont alá nem tartozó esetekben jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet végrehajtást kérő esetében a részletfizetést legfeljebb 1 évre, természetes személy esetében pedig legfeljebb 6 hónapra állapítja meg,

c) a részletfizetés megállapítását további, a követelés összegével arányban álló részteljesítéshez kötheti, ha a végrehajtást kérő nyilatkozata erre vonatkozott.

(6) Ha az adós tartozása olyan szerződésből vagy egyoldalú kötelezettségvállalásból (e bekezdésben a továbbiakban együtt: szerződés) ered, amely alapján havi részteljesítésre volt köteles és az adós a szerződés szerinti lejárt részleteket megfizette, valamint az eredeti szerződés szerinti részteljesítésnek megfelelő összegű részletet fizet, vagy ilyen összeg kerül tőle levonásra, a végrehajtó az (1) bekezdés szerinti feltételek fennállása esetén ezen összegben állapítja meg számára a részletfizetést. Ebben az esetben a részletfizetés jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet végrehajtást kérő esetében 1 évnél hosszabb időre is megállapítható.

(7) Ha az adós ellen több végrehajtás van folyamatban, részletfizetés csak valamennyi követelésre és valamennyi végrehajtást kérő nyilatkozatát figyelembe véve állapítható meg.

(8) Ha a bíróság a részletfizetés megállapításával kapcsolatban előterjesztett végrehajtási kifogásnak helyt ad, a végrehajtó intézkedését módosíthatja és megállapíthatja a részletfizetés feltételeit vagy azt, hogy a részletfizetés nem áll fenn.

52/B. §220 (1) A végrehajtó az adós számára – az 52/A. § (5) bekezdés b) pontja szerinti feltételekkel, havi egyenlő összegű részleteket megállapítva – részletfizetést állapít meg, ha megtette az intézkedéseket az adós pénzügyi intézménynél kezelt összegeinek, munkabérének, ingóságainak végrehajtás alá vonása iránt, de azok eredményeként a tartozás teljes összegét nem sikerült behajtani és

a) az 52/A. § alapján még nem került sor korábban részletfizetés engedélyezésére,

b) az adóssal szemben 500 ezer Ft-ot meg nem haladó összegű pénzkövetelés behajtására indult végrehajtás vagy pedig 1 millió Ft-ot meg nem haladó összegű pénzkövetelés behajtására indult végrehajtás, de más követelés biztosítására zálogjog is be van jegyezve az adós lakóingatlanára az ingatlan-nyilvántartásba, és

c) a követelés behajtása érdekében az adós lakóingatlanának árverésére lenne szükség.

(2) A részletfizetés engedélyezéséhez a végrehajtást kérő beleegyezésére nincs szükség; a részletfizetés megállapításáról szóló jegyzőkönyvet részére is kézbesíteni kell.

(3) Az adós által teljesített részlet összegébe a tőle levonásra kerülő letiltott összegeket be kell számítani.

(4) A lakóingatlan becsértékének megállapítására és első árverésének kitűzésére csak akkor kerülhet sor, ha az adós a részlet teljesítését elmulasztotta.

53. § (1) A végrehajtó a végrehajtás szüneteléséről — az okát is feltüntető — jegyzőkönyvet készít, és a jegyzőkönyv másolatát megküldi a feleknek.

(2) Ha a halasztást vagy a részletekben való teljesítést a bíróság engedélyezte, ezt — az (1) bekezdés alkalmazása helyett — fel kell jegyezni a végrehajtási ügyiraton.

54. § (1)221 A végrehajtást akkor lehet folytatni, ha az 52. §

a)222 pontja esetén a személyazonosság megállapításához szükséges adatok pótlására került sor,

b)223 pontja esetén a végrehajtást kérő a jogutódlás megállapítása iránti kérelmet terjesztett elő,

c)224 pontja esetén a végrehajtást kérő a közreműködési kötelezettségének eleget tesz,

d)225 pontja esetén valószínűsítették, hogy az adósnak van olyan vagyontárgya, amely lefoglalható, illetőleg értékesíthető,

e)226 pontja esetén a végrehajtást kérő a költséget előlegezte,

f)227 pontja esetén a halasztás időtartama eltelt, illetőleg az adós a részlet teljesítését elmulasztotta,

g)228 pontja esetén a szünetelés törvényben megállapított oka megszűnt.

(2)229 A végrehajtó által adott részletfizetés esetében a végrehajtást folytatni kell, ha

a) az adós bármely részlet teljesítését elmulasztotta,

b) az adós ellen más követelés behajtására is indult végrehajtás és annak során vagyontárgyai értékesítésének van helye,

c) az adós jövedelmi, vagyoni helyzetében lényeges változás állt be és a végrehajtást kérő ezt valószínűsítette,

d) a bíróság megállapította, hogy az adós a lefoglalt vagyontárgyat a végrehajtás alól elvonta.

(3)230 Az (1) bekezdés e) pontjában írt esetben – ide nem értve azokat az eseteket, amelyekben költségmentesség folytán az állam köteles a végrehajtási költség előlegezésére – nincs helye az eljárás folytatásának, ha a szünetelés megállapításától számított 1 éven belül a költséget nem előlegezték; ebben az esetben a végrehajtás megszűnik.

(4)231 A végrehajtási eljárás szünetelése vonatkozásában a Pp. 121. § (3) bekezdése, valamint a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény 1. § (8) bekezdése nem alkalmazandó.

A végrehajtás megszüntetése és korlátozása

55. § (1)232 A végrehajtást foganatosító bíróság a végrehajtást köteles végzéssel megszüntetni, illetőleg korlátozni, ha

a) ezt kívánta a végrehajtást kérő, és a megszüntetés, illetőleg korlátozás másnak a jogát nem sérti,

b) külön törvény így rendelkezik.

(2)233 Nincs helye a végrehajtás megszüntetésének az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben, ha a végrehajtási költség megfizetésére a 34. és 41. § szerint nem került sor.

56. §234 (1)235 A végrehajtást elrendelő bíróság végzéssel megszünteti vagy korlátozza a végrehajtást, ha

a) közokirat alapján megállapította, hogy a végrehajtandó határozatot jogerős határozat, illetve büntetőeljárásban a bíróság véglegessé vált határozata, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozata hatályon kívül helyezte, megváltoztatta, illetve a végrehajtandó határozat hatályát vesztette, vagy

b) jogerős bírósági határozat alapján megállapította, hogy a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt végrehajtani kívánt követelés vagy az annak alapjául szolgáló jogviszony egészben vagy részben érvényesen nem jött létre.

(2) A bíróság a végrehajtás korlátozásáról – ha az elbíráláshoz szükséges tények nem állapíthatóak meg – a felek meghallgatása, a végrehajtó megnyilatkoztatása vagy egyéb bizonyítás felvétele után határoz.

(3) A bíróság a végrehajtást megszüntető végzésében arról is rendelkezik, hogy ki viseli a végrehajtási költséget.

(4) Az (1) bekezdésben említett esetben a végrehajtást elrendelő bíróság az adós kérelmére végzéssel arra kötelezheti a végrehajtást kérőt, hogy – teljesen, illetve részben – térítse vissza az adósnak a végrehajtás során kapott összeget (vagyontárgyat) és a végrehajtási költséget, illetve annak megfelelő részét. Ez akkor is irányadó, ha az adós a végrehajtás megelőzése végett önként teljesítette a kötelezettségét, és ezt igazolta. Tartásdíj címén kifizetett összeg (átadott vagyontárgy) ilyen visszatérítésének nincs helye.

(5) A (4) bekezdésben foglalt esetben az eljárást az alapügyben eljáró végrehajtó az alapügy keretében foganatosítja (visszvégrehajtás).

56/A. §236 (1) § A végrehajtást elrendelő bíróság az adós kérelmére vagy hivatalból a végrehajtást soron kívül meghozott végzésével megszünteti, ha a végrehajtandó követelést egy másik követelés biztosítására büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel foganatosítása során lefoglalták és a lefoglalás eredményeként annak összegét a végrehajtói letéti számlára befizették.

(2)237 Ha az adós a követelés összegének a végrehajtói letéti számlára történt (1) bekezdés szerinti megfizetését a bíróságnál igazolja, a bíróság az igazolás bírósághoz történő megérkezésétől számított 3 munkanapon belül felfüggeszti a végrehajtást. A végrehajtást felfüggesztő végzés ellen fellebbezésnek van helye.

(3) A bíróság a végrehajtást megszüntető végzésében arról is rendelkezik, hogy ki viseli a végrehajtási költséget, valamint az adós kérelmére végzéssel arra kötelezheti a végrehajtást kérőt, hogy térítse vissza az adósnak a végrehajtás során kapott összeget (vagyontárgyat) és a végrehajtási költséget. Visszatérítésre kötelezés esetén a végrehajtó az 56. § (3) bekezdése szerint jár el.

56/B. §238 A végrehajtás megszüntetése és korlátozása tárgyában hozott végzés ellen fellebbezésnek van helye.

A végrehajtási jog elévülése

57. § (1) A végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el.

(2) A végrehajtási jog elévülését általában kérelemre kell figyelembe venni; hivatalból akkor vehető figyelembe, ha az alapjául szolgáló követelés elévülését is hivatalból kell figyelembe venni.

(3) Ha a végrehajtási jog elévülését a (2) bekezdés szerint figyelembe kell venni, a végrehajtási jog elévülési határidejének letelte után előterjesztett kérelemre nem lehet végrehajtást elrendelni, és a már elrendelt végrehajtást nem lehet folytatni.

(4) A végrehajtási jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja.

A végrehajtó hivatali elektronikus aláírása

57/A. §239 (1) A végrehajtó hivatali elektronikus aláírásaként – ha jogszabály a végrehajtó számára az elektronikus aláírás használatát előírja – csak olyan minősített elektronikus aláírás használható, amely megfelel a következő feltételeknek:

a)240 az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítványban a bizalmi szolgáltató feltüntette, hogy az aláíró önálló bírósági végrehajtó vagy önálló bírósági végrehajtó-helyettes vagy végrehajtói szakvizsgával rendelkező önálló bírósági végrehajtójelölt;

b)241 a bizalmi szolgáltató biztosítja, hogy a tanúsítvánnyal kapcsolatos érvényes visszavonási kérelem alapján a módosított visszavonási állapotot legfeljebb 3 percen belül közzéteszi a nyilvántartásában, és a tanúsítvány ellenőrzését kérő felhasználóknak a tanúsítvány visszavonási állapotáról folyamatos tájékoztatást ad.

(2)242 Az önálló bírósági végrehajtó, önálló bírósági végrehajtó-helyettes és a végrehajtói szakvizsgával rendelkező önálló bírósági végrehajtójelölt (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: hivatali elektronikus aláírással rendelkező végrehajtó) részére a Kar hivatali szerve rendszeresít hivatali elektronikus aláírást.

(3)243 A hivatali elektronikus aláírással rendelkező végrehajtó az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 85. § (1) bekezdése és 97. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségének teljesítéséről a tájékoztatással egyidejűleg értesíti a Kar hivatali szervét is.

(4)244 A hivatali elektronikus aláírással rendelkező végrehajtó nem használhatja az elektronikus aláírást, ha

a) az önálló bírósági végrehajtói szolgálata megszűnt vagy törölték az önálló bírósági végrehajtó-helyettesek, illetve önálló bírósági végrehajtójelöltek névjegyzékéből,

b) az önálló bírósági végrehajtói, önálló bírósági végrehajtó-helyettesi vagy önálló bírósági végrehajtójelölti hivatalából felfüggesztették,

c) az önálló bírósági végrehajtói szolgálatát szünetelteti,

d) az aláírás-létrehozó adat elvesztéséről vagy arról szerzett tudomást, hogy az aláírás létrehozására illetéktelen személy vált képessé.

(5)245 A Kar hivatali szerve a (4) bekezdés a)–c) pontjában, a hivatali elektronikus aláírással rendelkező végrehajtó a d) pontjában foglalt esetben kezdeményezi a bizalmi szolgáltatónál az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítvány érvényességének felfüggesztését, illetve visszavonását.

(6)246 A bizalmi szolgáltató az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítvány érvényességét a Kar hivatali szerve megkeresésére haladéktalanul felfüggeszti, illetve a tanúsítványt visszavonja.

MÁSODIK RÉSZ


PÉNZKÖVETELÉS VÉGREHAJTÁSA

IV. Fejezet


VÉGREHAJTÁS MUNKABÉRRE
ÉS EGYÉB JÁRANDÓSÁGRA

Végrehajtói letiltás

58. § (1) Ha az adós a végrehajtó helyszíni eljárása alkalmával, illetőleg a végrehajtható okirat postai kézbesítésétől számított 15 napon belül nem fizette meg a tartozását, a végrehajtó az adós munkabérét [7. § (1) bek.] letiltja, és ilyen módon lefoglalja.

(2) A letiltásban a végrehajtó felhívja az adós munkáltatóját [24. § (2) bek.], hogy az adós munkabéréből a letiltásban feltüntetett összeget vonja le, és — a felhívásnak megfelelően — fizesse ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen utalja át a végrehajtói letéti vagy más számlára.

(3) A végrehajtó a letiltást megküldi a munkáltatónak és a feleknek.

(4) A tartásdíj behajtására irányuló letiltást az (1) bekezdésben említett határnap, illetőleg határidő letelte után 3 napon belül ki kell bocsátani.

59. § A munkabérre vezetett végrehajtás hatálya újabb letiltás nélkül kiterjed arra a munkabérre is, amelyet az adós — a munkáltató megváltozása esetén — az új munkáltatótól kap.

60. §247 (1) A végrehajtó a munkáltatónál – szükség esetén a 33. § alkalmazásával – a helyszínen is ellenőrizheti, hogy a munkabérre vezetett végrehajtás szabályait a munkáltató megtartja-e.

(2) A munkáltató az (1) bekezdés szerinti eljárás során köteles biztosítani a végrehajtó részére a munkahely területére vagy az ügyintézés helyszínére történő belépést és a munkáltatónak az adósra vonatkozó személyi nyilvántartásába, valamint az adós munkabérére, és a letiltás foganatosítására vonatkozó iratokba történő betekintést.

A levonás közös szabályai

61. § (1)248 A végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), társadalombiztosítási járuléknak, magánnyugdíj-pénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad.

(2) Az (1) bekezdés szerint csökkentett összegből — e törvényben foglalt részletes szabályok szerint — általában legfeljebb 33%-ot, kivételesen legfeljebb 50%-ot lehet levonni.

62. § (1) A 61. § szerinti levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj [27. § a) pont] legalacsonyabb összegének. Ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség (a továbbiakban: gyermektartásdíj) végrehajtása esetén.

(2) Ha az adós több munkáltatótól kap munkabért, az (1) bekezdés szerinti mentesség őt abból a munkabérből illeti meg, amelyet elsőként tiltottak le.

(3) Ha az adós ugyanattól a munkáltatótól egyidejűleg több jogcímen kap munkabért, ezeket az (1) bekezdés szerinti mentesség szempontjából összevontan kell figyelembe venni.

63. § A 61. § szerinti levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét.

Levonási sorrend

64. § (1)249 Az adóssal szemben fennálló több követelést a munkabérből a 165. §-ban megállapított sorrendben, a 164–167. §-nak megfelelően kell levonni.

(2) A 165. § ugyanazon pontja alá eső több követelés egymás közötti sorrendjét aszerint kell megállapítani, hogy az egyes követelésekre vonatkozó letiltások (a levonás alapjául szolgáló okiratok) közül melyik érkezett előbb a munkáltatóhoz.

(3)250 A bíróság a (2) bekezdéstől eltérően elrendelheti, hogy a 165. § a)e) pontjai közül ugyanazon pont alá eső több követelést arányosan kell kielégíteni.

Levonás a munkavállalói munkabérből

65. § (1) A munkaviszony alapján kapott munkabérből (a továbbiakban: munkavállalói munkabér) legfeljebb 33%-ot lehet levonni.

(2) A levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében:

a) tartásdíj (14. §),

b) az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér követelés,

c) jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás.

(3) Több letiltás esetén a levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet.

(4)251 Az (1)–(3) bekezdések alkalmazásában munkavállalói munkabérnek minősül a munkáltató által, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyi jövedelemadó-előleg fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél.

66. § A 65. § a következő járandóságok letiltása esetén is irányadó:

a)252 a kormányzati szolgálati, közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszony, az adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony, továbbá a szolgálati viszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, honvédelmi alkalmazotti jogviszony alapján járó illetmény,

b) a szövetkezeti tagot a munkaviszony jellegű jogviszony alapján megillető munkadíj,

c) az alkotó- és munkaközösségi tag jövedelme,

d) a tudományos továbbképzési ösztöndíjasnak a munkabér jellegű ösztöndíja,

e) bármely személynek a munkájából eredő olyan díjazása, juttatása, követelése, amelyet valamely szervtől vagy személytől rendszeresen, időszakonként visszatérően kap.

Levonás a nyugdíjból

67. § (1)253 Az adós társadalombiztosítási nyugellátásából, korhatár előtti ellátásából, szolgálati járandóságából, táncművészeti életjáradékából és átmeneti bányászjáradékából (a továbbiakban együtt: nyugellátás) legfeljebb 33 százalékot lehet levonni.

(2) A levonás a nyugellátásnak legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében:

a) gyermektartásdíj,

b) jogalap nélkül felvett nyugellátás.

(3) Több letiltás esetén a levonás a nyugellátásnak legfeljebb 50%-áig terjedhet.

(4) Az árvaellátásból — legfeljebb 50% erejéig — a jogalap nélkül felvett árvaellátást lehet levonni.

Levonás egészségbiztosítási pénzbeli ellátásból

68. §254 A baleseti járadékból, a baleseti táppénzből, a táppénzből, a gyermekgondozási díjból, valamint a csecsemőgondozási díjból, örökbefogadói díjból legfeljebb 33%-ot lehet levonni az alábbi követelések fejében:

a) gyermektartásdíj,

b) jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátás.

68/A. §255 (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiból legfeljebb 33%-ot lehet levonni.

(2) A levonás a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében:

a) gyermektartásdíj,

b) megváltozott munkaképességű személyeknek járó, jogalap nélkül felvett ellátás.

(3) Több letiltás esetén a levonás a megváltozott munkaképességű személy ellátásaiból ellátásának legfeljebb 50%-áig terjedhet.

Levonás a gyermekek ellátásához kapcsolódó juttatásokból256

69. §257 (1)258 A gyermekgondozást segítő ellátásból és a gyermeknevelési támogatásból legfeljebb 33%-ot lehet levonni a jogalap nélkül felvett gyermekgondozást segítő ellátás, gyermeknevelési támogatás és anyasági támogatás fejében.

(2)259 A családi pótlékból legfeljebb 33%-ot lehet levonni a jogalap nélkül felvett családi pótlék és anyasági támogatás fejében.

Levonás egyéb járandóságból

70. §260

71. §261

72. §262 Az álláskeresők ellátásaiból (álláskeresési járadékból, nyugdíj előtti álláskeresési segélyből, keresetkiegészítésből, és keresetpótló juttatásból) legfeljebb 33%-ot lehet levonni az alábbi követelések fejében:

a) tartásdíj,

b) jogalap nélkül felvett álláskeresők ellátása,

c) jogalap nélkül felvett, az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátás.

Levonás a fogva tartott adós keresményéből és a letéti pénzből263

73. §264 A fogva tartott adós esetén a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 134. § (1) bekezdése alapján elvégzett közvetlen levonások után fennmaradó keresményének – a 62. § szerinti mentességre való tekintet nélkül –, illetve egyéb letéti pénzének – a 73/A. §-ban és a 74. §-ban meghatározott kivétellel – legfeljebb 50%-át bármely követelés fejében le lehet vonni.

73/A. §265 Az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítás keretében kifizetett, letéti pénzként kezelt összegre vezetett végrehajtáskor – a fogva tartott adós esetén a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 134. § (1) bekezdése alapján elvégzett közvetlen levonások után fennmaradó – az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese feletti összeg korlátlanul végrehajtás alá vonható, az ez alatti összegből pedig az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege és az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese közötti rész 50%-a vonható végrehajtás alá.

Letiltás alól mentes juttatások266

74. §267 Mentes a letiltás alól

a)268 a nemzeti gondozási díj és a hadigondozottak pénzbeli ellátása, az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvény szerint járó életjáradék,

b)269 a települési támogatás, a rendkívüli települési támogatás, az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátás, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj, a tartós ápolást végzők időskori támogatása,

c)270 anyasági támogatás,

d) a rokkantsági járadék és a vakok személyi járadéka,

e)271 az egészségkárosodásra tekintettel járó keresetkiegészítés, az átmeneti keresetkiegészítés, a jövedelemkiegészítés, az átmeneti jövedelemkiegészítés, a bányászok egészségkárosodási járadéka,

f)272 a törvényen alapuló tartásdíj, ideértve a bíróság által előlegezett gyermektartásdíjat is, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényen alapuló gyermekvédelmi pénzbeli ellátások,

g)273 a nevelőszülő részére a gondozásába ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek, utógondozói ellátásban lévő fiatal felnőtt ellátását szolgáló nevelési díj, külön ellátmány és családi pótlék,

h) az ösztöndíj, a tudományos továbbképzési ösztöndíjas munkabér jellegű ösztöndíjának kivételével [66. § d) pont],

i) a kiküldetéssel, külszolgálattal és munkába járással összefüggő költségtérítés,

j) a meghatározott kiadás fedezésére szolgáló összeg,

k)274 a fogva tartott adós részére a kapcsolattartó által célzottan befizetett összeg,

l)–m)275

n)276 a fogyatékossági támogatás.

A munkáltatónak
a letiltással kapcsolatos kötelessége

75. § A munkáltató köteles az adós munkabéréből a letiltásban meghatározott összeget levonni és — a letiltásban foglalt felhívás szerint — kifizetni a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen átutalni a végrehajtói letéti vagy más számlára.

76. § (1)277 A munkáltató kötelessége, hogy legkésőbb a letiltás átvételét követő munkanapon

a) értesítse az adóst a letiltásról,

b) intézkedjék, hogy a munkabér esedékessé válásakor (a kifizetésének napján) a letiltott összeget a munkabérből vonják le, és fizessék ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen utalják át a végrehajtói letéti vagy más számlára,

c) értesítse a letiltás foganatosításának akadályáról a letiltást kibocsátó szervet.

(2)278 A munkáltató jogosult a letiltott összeg kifizetését felfüggeszteni addig, amíg annak összege – az időszakonként esedékessé váló összegek összeadódásával – a négyszáz forintot el nem éri, de legfeljebb hat hónapig. A munkáltató a fizetés felfüggesztéséről a végrehajtót a letiltás kézbesítését követő 8 napon belül, a más kifizetésre jogosultat legkésőbb a fizetéssel egyidejűleg tájékoztatja.

77. § (1) Ha az adós munkabéréből a rendszeresen, időszakonként visszatérő részletekben levonandó követelést valamelyik hónap folyamán részben vagy egyáltalán nem lehetett levonni, az elmaradt részleteket le kell vonni, mihelyt lehetséges.

(2) Az (1) bekezdést alkalmazni kell az előző munkáltatónál és a munkaviszonyon kívül töltött idő alatt esedékessé vált részletekre is.

(3) E §-ban említett esetekben is irányadók a levonást korlátozó rendelkezések.

Tartozásigazolás

78. § (1) A munkáltató köteles az adós részére a munkaviszony megszűnésekor olyan igazolást kiállítani, amely feltünteti, hogy a munkabérből milyen tartozásokat, milyen határozat vagy jogszabály alapján, kinek a részére kell levonni.

(2) Igazolást kell adni arról is, hogy a munkavállalónak az (1) bekezdésben említett tartozása nincs.

(3) Ha az adós (munkavállaló) újabb munkaviszonyt létesít, köteles a tartozásigazolást a munkába lépése előtt az új munkáltatójának átadni.

(4)279 Az új munkáltató köteles a tartozásigazolást az adóstól (munkavállalótól) bekérni és a végrehajtást folytatni. Tartozásigazolás hiányáról az adós (munkavállaló) a munkaviszony létesítése előtt köteles nyilatkozatot tenni.

A munkáltató felelőssége

79. § (1) A munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelesség megszegése esetén a munkáltató a le nem vont összeg erejéig készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek.

(2) Ha a munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelességet a munkáltató alkalmazottja szándékosan szegte meg, és a munkáltatótól a le nem vont összeget nem lehetett behajtani, a be nem hajtott összeg erejéig az alkalmazott készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek.

V. Fejezet


Végrehajtás pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre280

Közös szabályok281

79/A. §282 (1) A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adóst megillető pénzösszeg teljes összegben végrehajtás alá vonható, kivéve a természetes személyt megillető pénzösszegeket, amelyek végrehajtás alá vonása a (2) és (3) bekezdés szerint történik.

(2) A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, természetes személyt megillető összegből az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese feletti összeg korlátlanul végrehajtás alá vonható, az ez alatti összegből pedig az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege és az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese közötti rész 50%-a vonható végrehajtás alá.

(3) A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, természetes személyt megillető pénzösszegnek mentes a végrehajtás alól az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének. Ha a végrehajtás gyermektartásdíj vagy szüléssel járó költség behajtására folyik, ennek az összegnek az 50%-a is végrehajtás alá vonható.

(4) E § rendelkezéseit a pénzforgalmi szolgáltató által több szerződés alapján kezelt, adóst megillető együttes összegre kell alkalmazni.

79/B. §283 (1)284 Ha az átutalási végzésben vagy a végrehajtó által benyújtott hatósági átutalási megbízásban megjelölt fizetési számlán kezelt összeg nem, vagy csak részben fedezi a követelés összegét, a pénzforgalmi szolgáltató a teljesítést kiterjeszti a további fizetésiszámla-szerződés, illetve betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján kezelt, adóst megillető összegre is, kivéve azokat az összegeket, amelyek végrehajtás alá vonása a 307. § (1) bekezdése szerinti kormányrendelet alapján történik.

(2)285 A pénzforgalmi szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott kiterjesztést az alábbi sorrend szerint végzi el:

a) a pénzforgalmi számlán kezelt összeg, ha az nem tartozik a b) pont hatálya alá,

b) a pénzforgalmi számlán betétszerződés alapján kezelt összeg,

c) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott fizetésiszámla-szerződés alapján kezelt összeg, ha az nem tartozik az a) pont hatálya alá,

d)286 a betétszerződés alapján elhelyezett összeg, ha azt a hitelintézet a fizetésiszámla-szerződés szabályainak megfelelően kezeli,

e)287 a takarékbetét-szerződés alapján elhelyezett összeg, ha azt a hitelintézet a fizetésiszámla-szerződés szabályainak megfelelően kezeli.

(3) A (2) bekezdés a)–e) pontjaiban meghatározott sorrendet először az adós rendelkezése alatt álló összes, forintban kezelt, azt követően pedig az összes, külföldi pénznemben kezelt összegre kell alkalmazni.

(4) A (2) bekezdés ugyanazon pontjában szereplő összegek közül előbb az alacsonyabb kamatozású betétösszegeket, majd ezt követően a magasabb kamatozású betétösszegeket, az azonos kamatozású betétösszegek közül előbb a korábban lekötött betétösszegeket, majd ezt követően a később lekötött betétösszegeket kell végrehajtás alá vonni.

(5)288 A (2) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott sorrendtől eltérően az európai számlazárolási végzés végrehajtása során a pénzforgalmi szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott kiterjesztést a 655/2014/EU rendelet 24. cikk (7) bekezdésében meghatározott sorrend szerint végzi el.

(6)289 A végrehajtást foganatosító hatóság rendelkezését az abban foglalt pénznemtől függetlenül forintban kell teljesíteni a pénzforgalmi szolgáltató által jegyzett – a teljesítés napján érvényes – devizavételi árfolyam figyelembevételével.

79/C. §290 (1)291 A pénzforgalmi szolgáltatónál több számlatulajdonos tulajdonában álló számlán kezelt pénzösszeg bármelyik számlatulajdonossal szemben fennálló követelés fejében teljes összegben végrehajtás alá vonható, a 79/A. § rendelkezéseit ebben az esetben is alkalmazni kell.

(2)292 A végrehajtó a számla megterheléséről – a pénzforgalmi szolgáltató által közölt értesítési cím alapján – köteles haladéktalanul értesíteni a nem adós számlatulajdonost.

(3) A nem adós számlatulajdonos a végrehajtást kérő ellen az igényperre vonatkozó szabályok szerint pert indíthat a végrehajtást foganatosító hatóság rendelkezése alapján a számláról leemelt, őt illető pénzösszegek visszafizetése iránt.

79/D. §293 (1)294 A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt,

a) az adóst megillető, de szabad rendelkezése alól kikerült – ügyleti biztosíték céljára elkülönítve kezelt – pénzösszeg csak e meghatározott céllal összefüggő, illetve e meghatározott ügyletből,

b) a zálogjogosultat megillető, de a zálogjogosulti bizományoshoz befolyt és elkülönítve kezelt pénzösszeg csak a zálogszerződésből, illetve a zálogjogosulti bizományosi jogviszonyból

eredő követelések fejében vonható végrehajtás alá.

(2) A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztatók által jogszabály alapján nyitott külön számlán elhelyezett, a foglalkoztatottak egészségbiztosítási ellátása céljára elkülönítve kezelt pénzösszeg a foglalkoztatót terhelő, harmadik személyekkel szemben fennálló tartozás fejében nem vonható végrehajtás alá.

(3) Az egészségügyi szolgáltatót megillető, az Egészségbiztosítási Alapból az egészségügyi szolgáltatás finanszírozására folyósított, és e célra a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény alapján elkülönítetten kezelt pénzösszeg csak a finanszírozási szerződésben foglalt feladatok ellátásából eredő követelések fejében vonható végrehajtás alá.

(4)295 A Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló kormányrendelet alapján nyitott korlátozott rendeltetésű fizetési számlán elhelyezett, az adóst megillető pénzösszeg harmadik személyekkel szemben fennálló tartozás fejében nem vonható végrehajtás alá.

79/E. §296 (1)297 Ha a pénzforgalmi szolgáltató a végrehajtás alá vonandó pénzösszeget a végrehajtást foganatosító hatóság rendelkezése ellenére az adós vagy más javára teljesíti, a követelés összegéért felelős a végrehajtást kérőnek.

(2)298 Ha a pénzforgalmi szolgáltató nem ismeri el, hogy az adóst megillető pénzösszeget kezeli, vagy a végrehajtást foganatosító hatóság rendelkezését nem teljesíti, a végrehajtást kérő pert indíthat ellene a követelés behajtása iránt. A követelés összegéért fennálló helytállási kötelezettség nem mentesíti a pénzforgalmi szolgáltatót a végrehajtásból eredő kötelezettségek nemteljesítése miatt e törvényben és más jogszabályokban meghatározott jogkövetkezmények alkalmazása alól.

(3)299 Ha a pénzforgalmi szolgáltató az adóst megillető, de végrehajtás alá nem vonható mentes pénzösszeget a 79/A. §-ban vagy a 79/D. §-ban foglaltak ellenére kifizeti a végrehajtást foganatosító hatóság rendelkezésére, a pénzforgalmi szolgáltató a mentesnek minősülő összegért felelős az adósnak és köteles azt részére visszatéríteni. A mentes összegért fennálló helytállási kötelezettség nem mentesíti a pénzforgalmi szolgáltatót a végrehajtásból eredő kötelezettségek nemteljesítése miatt e törvényben és más jogszabályokban meghatározott jogkövetkezmények alkalmazása alól.

79/F. §300 (1) Ha a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeg az adós szabad rendelkezése alól átutalási végzés alapján történő visszatartás alapján került ki, ez az összeg átutalási végzés alapján átutalható vagy kiutalható, és hatósági átutalási megbízás alapján is átutalható.

(2) Az adós szabad rendelkezése alól zárolás iránti végrehajtói felhívás alapján kikerült összeg a zárolással biztosított követelés behajtása érdekében kiadott átutalási végzés vagy hatósági átutalási megbízás alapján utalható át vagy utalható ki.

79/G. §301 (1)302 A bank, a takarékszövetkezet, az adós pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegeinek a felkutatása iránti végrehajtói intézkedések fogadása és a végrehajtói megkeresések megválaszolása érdekében e törvény szerinti elektronikus kapcsolattartásra köteles.

(2) Az (1) bekezdés szerinti végrehajtói intézkedést tartalmazó, több címzett megjelölésével feladásra kerülő irat, valamint a megkeresésre adott válaszokat tartalmazó iratok tekintetében a kézbesítési rendszer a 35/A. § (7) bekezdése szerinti szolgáltatást nyújtja.

Átutalási végzés

80. §303 (1) A végrehajtást kérő kérelmére a végrehajtási lap kiállítására, illetve a végrehajtási záradékolásra jogosult bíróság a pénzkövetelés behajtása céljából a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, adós rendelkezése alatt álló, a 7. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott összeg – ideértve a nem pénzforgalmi számlán kezelt összegeket is – végrehajtás alá vonására átutalási végzést hoz.

(2)304 A bíróság az átutalási végzésben felhívja az adóst megillető összeget kezelő pénzforgalmi szolgáltatót, hogy a fizetési számla mentesnek minősülő összeget meghaladó egyenlegéből a követelés összegét – a felhívásnak megfelelően – utalja ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg utalja át a végrehajtást kérő által megjelölt fizetési számlára.

(3)305 A bíróság az átutalási végzést a pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett, a végrehajtási kérelemben megjelölt fizetési számlára hozza meg, és a végzést a pénzforgalmi szolgáltatónak, valamint a feleknek kézbesítteti. Ha a végrehajtási kérelemben az adós több pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlát jelöl meg, a bíróság az elsőként feltüntetett fizetési számlára hozza meg az átutalási végzést; másik pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett további számlára a 81. § (5) bekezdése szerint van helye a végzés meghozatalának.

(4)306 Nem hozható átutalási végzés, ha a behajtandó követelést egy másik követelés biztosítására büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel foganatosítása során lefoglalták és a lefoglalás eredményeként annak összegét a végrehajtói letéti számlára befizették.

81. §307 (1)308

(2)309 A bíróság az átutalási végzést a pénzforgalmi szolgáltatónak azzal a rendelkezéssel küldi meg, hogy a végzésben feltüntetett követelés összegét tartsa vissza, és – ha a végzés kézbesítésétől számított 45 napon belül a bíróságtól nem kap más értesítést – azt a végrehajtást kérőnek utalja ki, vagy utalja át. A végzés elleni fellebbezésről a bíróság a pénzforgalmi szolgáltatót haladéktalanul értesíti, és felhívja arra, hogy az összeg visszatartását folytassa, de kiutalást, átutalást újabb értesítésig ne teljesítsen. A bíróság az átutalási végzés jogerőre emelkedéséről a pénzforgalmi szolgáltatót ugyancsak haladéktalanul és azzal a rendelkezéssel értesíti, hogy a visszatartott összeget – az átutalási végzésben foglalt felhívásnak megfelelően – utalja ki, vagy utalja át a végrehajtást kérőnek.

(3)310 A (2) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával kell értesíteni a pénzforgalmi szolgáltatót az átutalási végzés megváltoztatásáról és hatályon kívül helyezéséről is.

(4) Ha az átutalási végzés kibocsátása fedezet hiánya miatt nem vagy csak részben vezetett eredményre, egyéb végrehajtható okirat kiállításának akkor van helye, ha a végrehajtást kérő igazolja, hogy az adós pénzforgalmi szolgáltatója az átutalási végzést milyen összegben teljesítette. Ha a kérelmet a függőben tartási határidő lejárta előtt terjesztik elő, a bíróság a végrehajtható okirat kiállításával egyidejűleg értesíti az adós pénzforgalmi szolgáltatóját arról, hogy nem kéri az átutalási végzés további függőben tartását.

(5) A (4) bekezdésben foglalt esetben másik pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számla megjelölése esetén újabb átutalási végzés meghozatalának van helye a végrehajtást kérő kérelmére.

Gondoskodás a pénzügyi fedezetről

82. § (1)311 Ha a költségvetési szerv elleni végrehajtás során a pénzforgalmi szolgáltató fedezet hiánya miatt nem tudott eleget tenni az átutalási végzésben foglalt felhívásnak, a pénzforgalmi szolgáltató köteles erről az adós pénzügyi ellátását végző szervet és a bíróságot haladéktalanul értesíteni.

(2) A pénzügyi ellátást végző szerv — ha az adóst a kötelezettség a költségvetését meghaladó mértékben is terheli — a költségvetési gazdálkodás szabályai szerint gondoskodik a pénzügyi fedezet rendelkezésre bocsátásáról.

A végrehajtó intézkedése a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeg végrehajtás alá vonása iránt312

82/A. §313 (1)314 A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adós rendelkezése alatt álló, a 7. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott összeg – ideértve a nem pénzforgalmi számlán kezelt összegeket is – végrehajtás alá vonása iránt a végrehajtó a végrehajtói letéti számla javára benyújtott hatósági átutalási megbízással (e §-ban a továbbiakban: megbízás) intézkedik. Az adós pénzforgalmi szolgáltatója (e §-ban a továbbiakban: pénzforgalmi szolgáltató) a végrehajtó intézkedésének megfelelően köteles a fizetési számla mentesnek minősülő összeget meghaladó egyenlegéből a megbízásban megjelölt követelés összegét a végrehajtói letéti számlára átutalni.

(2) A végrehajtó e § szerinti eljárására a hatósági átutalási megbízás külön jogszabályban foglalt szabályait a (3)–(6) bekezdés szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Ha a pénzforgalmi szolgáltató nem kezel forintban az adós rendelkezése alatt álló, (1) bekezdés szerinti pénzösszeget, akkor a megbízás közvetlenül a külföldi pénznemben kezelt összeg ellen is benyújtható.

(4) Ha a megbízás teljesítése a 79/D. §-ban foglaltakba ütközne, a pénzforgalmi szolgáltató ezt haladéktalanul köteles közölni a végrehajtóval.

(5) Ha a hatósági átutalási megbízás fedezet hiánya miatt nem, vagy csak részben vezetett eredményre, a végrehajtó a végrehajtást kérő erre irányuló kérelmére azt ismételten benyújtja.

(6) Ha az adós elévülésre hivatkozik, a végrehajtó beterjeszti az iratokat a végrehajtást foganatosító bírósághoz, amely elévülés esetén a végrehajtást végzéssel megszünteti. Az elévülés bejelentése nem mentesíti a pénzforgalmi szolgáltatót a megbízás teljesítésének kötelezettsége alól.

(7) Ha a végrehajtható okirat tartalmazza az adós pénzforgalmi számlájának adatait, vagy ha az ügyben helye van végrehajtásnak az adós pénzforgalmi számlán kezelt összegeire és a pénzforgalmi számla adatai egyébként rendelkezésre állnak, a végrehajtó a végrehajtható okirat kézhezvételét követő 2 munkanapon belül kiadja a megbízást, 5 munkanapon belül pedig postai úton kézbesíti a végrehajtható okiratot. Az így behajtott összeg kifizetésére – ha a kifizetés egyéb feltételei is fennállnak – a végrehajtható okirat kézbesítését követő 15 nap elteltével kerülhet sor. Ha a megbízás eredményeként befolyt összeg még a végrehajtási eljárás elején fizetendő költségrészt sem fedezi, a végrehajtó felhívást ad ki a költségrész megelőlegezésére és az általános szabályok szerint folytatja az eljárást.

Takarékbetét végrehajtás alá vonása

83. §315 A pénzügyi intézménynél elhelyezett betét, takarékbetét, valamint a róla szóló betétkönyv és más okirat – a 79/A. és 79/D. §-ban foglalt esetet kivéve – korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható.

VI. Fejezet


INGÓVÉGREHAJTÁS

Az ingófoglalás általános szabályai

84. § (1) Ha az adós a végrehajtható okiratban feltüntetett kötelezettségét önként nem teljesítette, a végrehajtó az adós ingóságait foglalási jegyzőkönyvben összeírja, és ilyen módon lefoglalja.

(2)316 Az ingófoglalásra a végrehajtási költség megelőlegezésének időpontjától számított 30 napon belül kerül sor. Ha a végrehajtó az adósnak a végrehajtható okiratot személyesen adta át, az önkéntes teljesítés elmaradása esetén köteles az ingófoglalást haladéktalanul elvégezni.

(3) Ha a végrehajtható okiratot postán kézbesítették, a kézbesítéstől számított 45 napon belül kell az ingófoglalást elvégezni.

(4)317 A végrehajtó a végrehajtást kérő kérelmére a MOKK által működtetett hitelbiztosítéki nyilvántartásba és – erre utaló adat esetén – a MOKK-nál vezetett zálogjogi nyilvántartásba való betekintéssel meggyőződik arról, hogy az adós zálogkötelezettként szerepel-e a nyilvántartásban, továbbá, hogy vagyonát, illetve valamely vagyontárgyát terheli-e jelzálogjog. Az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dologként jogszabályban meghatározott vagyontárgy foglalása esetén a végrehajtó hivatalból is köteles a zálogjogi nyilvántartásba való betekintéssel meggyőződni arról, hogy terheli-e jelzálogjog a lefoglalt ingót.

(5)318 A végrehajtó a foglaláskor felhívja az adóst, hogy a helyszínen nyilatkozzon arról: mely vagyontárgyait terheli zálogjog. Ha a végrehajtható okiratot postán kézbesítik, a végrehajtó ezzel egyidejűleg felhívja az adóst, hogy a végrehajtható okirat kézbesítésétől számított 15 napon belül nyilatkozzék a vagyontárgyait terhelő zálogjogról.

85. § A foglalást lehetőleg az adósnak, illetőleg képviselőjének, távollétükben pedig az adóssal együtt lakó nagykorú családtagnak a jelenlétében kell elvégezni.

Lefoglalható ingóságok

86. § (1) Lefoglalni az adós birtokában, őrizetében levő vagy más olyan ingóságot lehet, amelyről valószínűsíthető, hogy az adós tulajdonában van.

(2) Nem lehet lefoglalni az adós birtokában, őrizetében levő ingóságot, ha a rajta levő jelből vagy más körülményből minden bizonyítás nélkül kétségtelenül megállapítható, hogy az ingóság nincs az adós tulajdonában.

(3) A házassági életközösség tartama alatt a házastársaknak vagy bármelyiküknek a vagyontárgyát bármelyik házastárs ellen külön vezetett végrehajtás során is le lehet foglalni. Nincs helye a foglalásnak, ha az a házastárs, aki ellen a végrehajtás nem irányul, kétséget kizáróan igazolja, hogy a szóban levő vagyontárgy nem a házastársi vagyonközösséghez, hanem az ő különvagyonához tartozik.

87. § (1) Több ingóság esetén a lefoglalásuk sorrendjét a végrehajtó állapítja meg.

(2) A végrehajtó a foglalást addig folytatja, amíg a követelés — járulékaival együtt, ideértve az eljárás befejezéséig előreláthatóan felmerülő végrehajtási költséget — nincs teljesen fedezve. Figyelembe kell venni, hogy az adós házastársának vagyonközösségi igénye és más bejelentett igény esetén is fedezve legyen a követelés.

Foglalási jegyzőkönyv

88. § (1)319 A foglalási jegyzőkönyvben – a 35. §-ban említetteken kívül – fel kell tüntetni az adós háztartásához tartozók számát, fel kell sorolni a végrehajtás alól mentesen hagyott vagyontárgyakat, illetve azt, hogy a gépjármű lefoglalására a 103. § (5) bekezdése alapján került sor. Mellőzhető a mentesen hagyott vagyontárgyak felsorolása, ha a lefoglalt vagyontárgyak előreláthatólag fedezetet nyújtanak a végrehajtandó követelésre és az eljárás költségeire.

(2) A végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatát a foglaláskor átadja a jelen levő feleknek.

(3) Ha a végrehajtó az adós távollétében foglalt, a foglalási jegyzőkönyv másolatát a 85. §-ban felsorolt más jelenlevőnek kell átadni, és az adós számára kézbesíteni kell.

(4) Ha a végrehajtó a végrehajtást kérő távollétében foglalt, a foglalási jegyzőkönyv másolatát a végrehajtást kérő számára kézbesíteni kell.

Végrehajtás alól mentes vagyontárgyak

89. § (1) Nem lehet lefoglalni — még az adós beleegyezésével sem — azokat a vagyontárgyakat, amelyeket a törvény a végrehajtás alól mentesít.

(2) Ha a törvény a végrehajtás alól mentes vagyontárgyak körét vagylagosan állapítja meg, a mentesség a foglalásnál jelen levő adós által kijelölt vagyontárgyra terjed ki.

(3) Az egyébként mentes dolog is lefoglalható az illető dolog vételárának, a vételéhez adott kölcsön összegének, továbbá elkészítési vagy javítási díjának a behajtása végett, ha a foglalást a bíróság így rendelte el.

90. § (1)320 Mentesek a végrehajtás alól a következő ingóságok:

a)321 az olyan eszköz, amely nélkül az adós foglalkozásának (hivatásának) gyakorlása lehetetlenné válik, így különösen a nélkülözhetetlen szerszám, műszer, technikai, katonai és egyéb felszerelési tárgy, egyenruha, önvédelmi fegyver, szállítóeszköz, ide nem értve a gépjárművet,

b) a rendszeres tanulmányok folytatásához nélkülözhetetlen eszköz, így különösen a tankönyv, tanszer, hangszer,

c) a szükséges ruházati cikk, felsőruházatból 3 felsőruha, 1 télikabát, 1 felöltő, 3 pár lábbeli,

d) a szükséges ágynemű: személyenként 1 készlet a hozzávaló 2 huzattal,

e) az adós háztartásához tartozók számának megfelelően szükséges bútor, legfeljebb 3 asztal és 3 szekrény vagy azonos célt szolgáló más bútor, személyenként 1 ágy vagy más fekvőhely és 1 szék vagy más ülőbútor,

f) a szükséges fűtő- és világító eszköz,

g)322 az adós háztartásához nélkülözhetetlen konyhai és háztartási felszerelés, továbbá 1 hűtőgép vagy fagyasztószekrény és 1 mosógép,

h) az a kitüntetés (érdemrend, érem, jelvény, plakett), amelyet az adós kapott, ha ezt okirattal igazolta,

i) az adós betegsége és testi fogyatékossága miatt szükséges gyógyszer, gyógyászati és technikai segédeszköz, a mozgásában korlátozott adós gépjárműve,

j) az adós háztartásához tartozó kiskorú gyermek által használt — jellegénél fogva gyermekek részére szolgáló — tárgy,

k) az adós és a háztartásához tartozók részére 1 hónapra szükséges élelmiszer és 3 hónapra szükséges tüzelőanyag,

l) a lábon álló, illetőleg be nem takarított termés, gyümölcs,

m) az a dolog, amelyet a felszámolási eljárás során nem lehet az adós vagyonához tartozóként figyelembe venni,

n)323 a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben meghatározott tanúsítványban felsorolt kulturális javak a különleges védelem időtartama alatt.

(2)324 Ha a foglalásra több ingatlanban kerül sor, az (1) bekezdés e)g) és k) pontjában meghatározott mentességet csak az – adós nyilatkozata esetén az általa megjelölt – egyik ingatlanban foganatosított foglalás során lehet érvényesíteni.

(3)325 Nem mentes a végrehajtás alól az az (1) bekezdésben említett olyan vagyontárgy – az a), valamint a h) és i) pontban foglaltak kivételével –, amely nemesfémből vagy egyébként nemes anyagból készült, és a szokásos használati cikkektől eltérően különösen nagy értékű.

91. § Ha az adós élethivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel foglalkozik — a 90. §-ban felsoroltakon kívül —, mentes a végrehajtás alól:

a) az adós földjének megműveléséhez szükséges vetőmag, mezőgazdasági gép és felszerelés, igavonó állat és takarmány,

b) 1 tehén vagy más haszonállat és a részére 3 hónapra szükséges takarmány.

92. § Mentes a végrehajtás alól:

a) a kitüntetéssel, kitüntető címmel, díjjal, jelvénnyel, oklevéllel együtt járó összeg,

b) a biztosítási összeg, a lefoglalt ingóságért járó összeg kivételével,

c) a szakszervezet sztrájkalapjába helyezett összeg.

93. § (1) A szerzőt és a jogutódját megillető szerzői jog mentes a végrehajtás alól.

(2) A szerzői díj 50%-a mentes a végrehajtás alól.

(3) Végrehajtás alá vonni csak közzétett (nyilvánosságra hozott) művet, illetőleg példányait lehet.

94. § Mentes a végrehajtás alól:

a)326 a szövetkezeti tag szövetkezeti részesedése,

b) a saját jogon szerzett kárpótlási jegy, amíg a kárpótlásra jogosultnak a tulajdonában van.

95. § Mentes a végrehajtás alól a postára feladott pénz és más küldemény, továbbá a közforgalmú fuvarozónak fuvarozásra átadott dolog mindaddig, amíg azt a posta, illetőleg a fuvarozó az átvételre jogosultnak nem adta át.

95/A. §327 Mentes a végrehajtás alól a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség tulajdonában álló biztonsági és különleges kőolajkészlet.

96. § (1) Mentes a végrehajtás alól a közraktárban elhelyezett dolog.

(2) A közraktárban elhelyezett dologra vonatkozó jog, illetőleg a róla szóló okirat (áru- és zálogjegy) végrehajtás alá vonható.

96/A. §328 (1) Az adósnak vagy az óvadék jogosultjának kérelmére a végrehajtó mentesíti a végrehajtás alól az óvadékként nyújtott vagyontárgyat mindaddig, amíg az óvadék visszaadásának feltételei nem állnak fenn. A mentesítésnek akkor van helye, ha a kérelmező igazolja, hogy az óvadékkal biztosított jogügyletet nem a hozzátartozójával vagy olyan jogi személlyel kötötte, amellyel való viszonyában többségi befolyás áll fenn, illetve a gazdálkodó szervezet nem a tagjával kötötte.

(2) Az adós vagy a zálogjogosult kérelmére a végrehajtó mentesíti a végrehajtás alól az adóshoz befolyt és elkülönítve tartott készpénzt, az adós birtokába került egyéb vagyontárgyat vagy az adós által érvényesíthető követelést, ha a kérelmező hitelt érdemlő módon igazolja, hogy a vagyontárgy vagy vagyoni értékű jog a zálogjogosultat illeti és azt az adós zálogjogosulti bizományosként tartja magánál vagy e minőségében érvényesítheti.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott mentesítésnek nincs helye, ha a végrehajtás a zálogszerződésből, illetve a zálogjogosulti bizományosi jogviszonyból eredő követelés behajtása iránt folyik.

96/B. §329 A 90. és 91. §-ban felsorolt vagyontárgyak – a 90. § h), l), m) és n) pontjában felsorolt vagyontárgyak kivételével – csak a természetes személy adósok elleni végrehajtás alól tekinthetők mentesnek.

Becslés

97. § (1) A végrehajtó a foglaláskor becsléssel megállapítja a lefoglalt ingóság értékét.

(2) A becsérték megállapításánál a végrehajtó a forgalmi árat veszi alapul. Ha a felek a becsértékben megegyeztek, ez az irányadó.

(3) Ha valamelyik fél kívánja, a végrehajtó a foglalásnál szakértő-becsüst alkalmaz. A foglalás után a végrehajtó szakértő-becsüs közreműködésével a becsértéket módosíthatja, ha ezt bármelyik fél a foglalási jegyzőkönyv kézbesítésétől számított 8 napon belül kérte.

Egyes dolgok lefoglalásának eltérő szabályai

98. §330 Arany, platina, ezüst, továbbá fizetőeszköz lefoglalásakor a végrehajtó az értéket magához veszi, a lefoglalt külföldi pénzt a foglalást követő munkanapon a végrehajtói letéti számlára befizeti. Ugyanígy kell eljárni, ha az adós külföldi pénznemben fizeti meg a végrehajtónak a tartozást.

99. §331 (1) Arany vagy platina felhasználásával készült tárgy, drágakő és nyomdai úton előállított értékpapír lefoglalásakor a végrehajtó a lefoglalt értéket magához veszi, és 24 órán belül bírósági letétbe helyezi.

(2) Dematerializált értékpapír lefoglalása esetén a végrehajtó a foglalásról értesíti az adós értékpapírszámláját vezető befektetési szolgáltatót, aki a lefoglalt értékpapírt az értékpapírokra vonatkozó törvényi rendelkezések szerint a végrehajtó további intézkedéséig zárolt alszámlára helyezi.

100. §332 Készpénz lefoglalásakor a végrehajtó a lefoglalt készpénzt magához veszi, és a foglalást követő munkanapon befizeti a végrehajtói letéti számlára.

101. § (1)333 A gazdálkodó szervezet vagyonából az adóst megillető vagyonrész, illetőleg üzletrész (a továbbiakban: üzletrész) lefoglalásáról a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatának megküldésével értesíti a gazdálkodó szervezetet és a törvényszéket mint cégbíróságot (a továbbiakban: cégbíróság).

(2) Az üzletrész lefoglalását a gazdálkodó szervezet bejegyzi a nyilvántartásába, a cégbíróság pedig a cégjegyzékbe.

102. §334 (1) A végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatának megküldésével három napon belül értesíti a kulturális örökségvédelmi hatóságot, ha

a) a lefoglalt tárgy a védett kulturális javak körébe tartozik,

b) a lefoglalt tárgyról nem állapítható meg, hogy a védett kulturális javak közé tartozik, de valószínűsíthető, hogy a védetté nyilvánítás kritériumainak megfelel.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja esetében biztosítani kell a végrehajtás során, hogy a kulturális örökségvédelmi hatóság a lefoglalt tárgyat megvizsgálja.

103. §335 (1) Gépjármű lefoglalása esetén a végrehajtó köteles a forgalmi engedélyt és a gépjármű törzskönyvét is lefoglalni. Ha ez bármilyen okból nem lehetséges, a forgalmi engedély, illetve a törzskönyv lefoglalásának meghiúsulását és ennek okát a foglalási jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

(2)336 A végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatát, valamint a lefoglalt forgalmi engedélyt és törzskönyvet megküldi a gépjármű-tulajdonos lakcíme vagy székhelye (ennek hiányában telephelye) szerint, külföldi lakóhellyel (székhellyel vagy telephellyel) rendelkező tulajdonos esetében pedig az üzembentartó lakcíme vagy székhelye (ennek hiányában telephelye) szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak. Ha az illetékes hatóság nem állapítható meg, az okmányokat a gépjárművet nyilvántartó hatóságnak kell megküldeni. A végrehajtó által megküldött foglalási jegyzőkönyv másolata alapján a közlekedési igazgatási hatóság haladéktalanul bejegyzi az elidegenítési és terhelési tilalmat. Ha a forgalmi engedély vagy a törzskönyv lefoglalása meghiúsult, a végrehajtó az elidegenítési és terhelési tilalom nyilvántartásba történt bejegyzését követő harminc nap elteltével hívhatja fel a közlekedési igazgatási hatóságot, hogy a gépjárművet vonja ki a forgalomból; a hatóság köteles e felhívásnak haladéktalanul eleget tenni.

(3)337 A végrehajtó a gépjárművet a járműnyilvántartásban szereplő adatok alapján is lefoglalhatja, ha az adós a gépjármű tulajdonosaként van a nyilvántartásba bejegyezve; a közlekedési igazgatási hatóság a végrehajtó megkeresése alapján ilyenkor is a (2) bekezdés szerint jár el.

(4)338 A gépjármű értékesítése vagy átvétele után az új tulajdonos kérelmére az értékesítésről, átvételről készült jegyzőkönyv alapján a közlekedési igazgatási hatóság látja el a gépjárművet a forgalomban való részvételhez szükséges jelzésekkel és okmányokkal.

(5)339 A természetes személy adós foglalkozásának gyakorlásához nélkülözhetetlen gépjármű lefoglalásakor – a zár alá vétel alkalmazásának kivételével – csak a törzskönyvet kell lefoglalni és a foglalási jegyzőkönyv másolatával együtt megküldeni az illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak, ha pedig ez nem állapítható meg, a gépjárművet nyilvántartó hatóságnak; az adós a gépjármű értékesítéséig – a zár alá vétel esetét kivéve – a gépjárművet használhatja. Ha az adós a végrehajtási eljárás tartama alatt a foglalkozásával felhagyott, vagy a foglalkozás végzéséhez szükséges engedélyét visszavonták, az (1)–(4) bekezdés szerint kell eljárni.

(6)340 Ha az (5) bekezdésben említett gépjármű becsértéke nem éri el az igazságügyért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében foglalt összeget, a gépjármű mentes a végrehajtás alól.

(7)341 A végrehajtó a járműnyilvántartásból a következő adatokat igényelheti:

a) a járműtulajdonos személyazonosító adatai, lakóhelye, tartózkodási helye, egyéni vállalkozó székhelye, külföldi esetében állampolgársága is,

b) jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező járműtulajdonos szervezet megnevezése, székhelyének és telephelyének címe, cégjegyzék-, illetve nyilvántartási száma,

c) a jármű

ca) hatósági jelzése, alvázszáma és műszaki adatai (a jármű fajtája, gyártmánya, típusa, gyártási éve, színe és az első magyarországi forgalomba helyezés időpontja),

cb)342 tulajdonoshoz kötött forgalmazási korlátozásra vonatkozó adatok, ideértve az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására elrendelt zárlatra vonatkozó adatokat is,

d) a járműokmányok okmányazonosító jelére, kiadására, érvényességére, cseréjére és visszavonására vonatkozó adatok,

e) a jármű korábbi tulajdonosának (átruházójának) tulajdonjog-változáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezettsége teljesítésének ténye és időpontja.

(8)343 A végrehajtást foganatosító bíróság a természetes személy adósnak a foglalásról való tudomásszerzést követő 8 napon belül a bírósághoz előterjesztett kérelmére a kérelem beérkezését követő 8 napon belül, meghallgatás tartása esetén pedig a meghallgatáson meghozott végzéssel engedélyezheti a lefoglalt gépjármű – több gépjármű esetén egyik gépjárműve – árverésig történő használatát, ha az adósnak arra a munkavégzése helyszínére történő eljutása, üzemi, üzleti tevékenységének folytatása vagy saját és családtagjainak szállítása érdekében van szüksége, és az eljárás során korábban rendbírsággal nem sújtották. A kérelemben meg kell jelölni annak indokát és azt, hogy a kérelmező a meghallgatásra rövid úton milyen módon idézhető, továbbá csatolni kell hozzá a kérelem indokainak alátámasztását igazoló okiratokat. A bíróság a gépjármű használatát engedélyező végzését megküldi a végrehajtónak, aki intézkedik a gépjármű forgalomba történő visszahelyezése iránt. A bíróság végzése ellen nincs helye fellebbezésnek. Az adós köteles a gépjárművet az árverés megtartása érdekében a végrehajtó felhívására a felhívásban megjelölt időpontban és helyszínre szállítani, ennek elmulasztása esetén vele szemben rendbírság kiszabásának van helye.

103/A. §344 (1) Vízi vagy légi jármű lefoglalása esetén a végrehajtó lefoglalja a forgalomban való részvételre jogosító okmányokat is, ezeket a foglalási jegyzőkönyv másolatával együtt megküldi a vízi, légi járművek lajstromát, illetőleg nyilvántartását vezető hatóságnak, amely a jármű lefoglalását bejegyzi a nyilvántartásába. A 103. § (3) bekezdése megfelelően irányadó a vízi és légi járművek lefoglalásánál is.

(2) A végrehajtó az (1) bekezdésben foglalt megkeresésében felhívja az érintett szervet, hogy haladéktalanul adjon tájékoztatást a vagyontárgyat terhelő jelzálogjog jogosultjának adatairól és a végrehajtási jog bejegyzéséről.

103/B. §345 2014. március 15. napját megelőzően bejegyzett jelzálogjoggal terhelt ingóság lefoglalása esetén a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatát megküldi a közjegyzőnek, hogy az ingóság lefoglalását jegyezze be a zálogjogi nyilvántartásba, és adjon tájékoztatást az ingóságon fennálló jelzálogjog jogosultjának adatairól.

103/C. §346 (1) A széfszolgáltatás keretében őrzött ingóságot a végrehajtó a széf lepecsételésével foglalja le, egyúttal értesíti a széfszolgáltatót és az adóst a széf felnyitásának időpontjáról. A megjelölt időpontban az adós a végrehajtónak és a széfszolgáltatónak a jelenlétében felnyitja a széfet, a végrehajtó pedig elkészíti a részletes foglalási jegyzőkönyvet. Ha a megjelölt időpontban az adós nem jelent meg, a széfszolgáltató, ha a széfszolgáltató nem rendelkezik a széf felnyitására kulccsal, a végrehajtó nyittatja fel a széfet.

(2) A vagyontárgyat a foglalást követően – a 98–100. §-ban említett vagyontárgyak kivételével – lehetőség szerint a széfbe kell visszahelyezni, és az értékesítésig abban kell tárolni. Ha nincs lehetőség a széfbe való visszahelyezésre, a végrehajtó intézkedik az ingóság elhelyezése iránt.

(3) A foglalást követően a széf csak a végrehajtó intézkedésére nyitható fel. Ha a foglalás után a széfszolgáltatás megszűnt, erről a széfszolgáltató értesíti a végrehajtót, aki intézkedik az ingóság elhelyezése iránt.

(4) A közös széfben elhelyezett ingóság végrehajtás alá vonására a pénzügyi intézménynél kezelt, több személyt megillető pénzösszeg végrehajtás alá vonására vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell, ideértve a nem adós széftulajdonosnak a foglalásról történő tájékoztatását is.

103/D. §347 Ha az adós lefoglalható vagyontárgyai technológiai vagy termelési, szolgáltatási egészt alkotnak, a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyvben feltünteti az ingóságok egészének becsértékét és az egyes ingóságok becsértékét is.

A lefoglalt ingóság megőrzése

104. § (1) A lefoglalt ingóságot — ha a törvény másképpen nem rendelkezik — az adós őrizetében kell hagyni.

(2) Az adós a lefoglalt ingóságot — az elhasználható dolog kivételével — használhatja, de csak rendeltetésének megfelelően és az állag sérelme nélkül.

(3) A lefoglalt ingóságon elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn. Az adós a lefoglalt ingóságot köteles gondosan megőrizni. A lefoglalt ingóság elhasználása, elzálogosítása, elidegenítése, megsemmisítése vagy a végrehajtás alól más módon való elvonása a Büntető Törvénykönyv szerint bűncselekmény.

Zár alá vétel

105. § (1) Ha valószínű, hogy az adós a lefoglalt ingóságot nem fogja megőrizni, a végrehajtó az ingóságot a megőrzésére alkalmas tárolóban (szekrényben, ládában stb.) vagy külön helyiségben helyezi el, azt lezárja és lepecsételi.

(2) A tároló, a helyiség felnyitása, illetőleg a pecsét megsértése vagy eltávolítása a Büntető Törvénykönyv szerint bűncselekmény.

106. § (1) A végrehajtó a lefoglalt ingóság megőrzésére zárgondnokot jelöl ki, ha

a) az adós a megőrzésre nem vállalkozott,

b) az adós hosszabb ideig távol van,

c) a végrehajtást kérő zárgondnok kijelölését kérte, és ez az ügy körülményeire tekintettel a végrehajtó szerint indokolt,

d)348 ezt az eljárás eredményessége szempontjából szükségesnek tartja, és a zárgondnok kijelöléséhez a végrehajtást kérő hozzájárult.

(2) A zárgondnok költségét és díját a végrehajtó állapítja meg.

Foglalás harmadik személynél

107. § (1) Ha valószínű, hogy az adós tulajdonában levő ingóság a feleken kívül álló harmadik személynél van, a végrehajtó a harmadik személyt nyilatkozatra hívja fel, figyelmeztetve őt a 109. § szerinti jogkövetkezményekre.

(2) A harmadik személy a felhívás kézbesítésétől számított 8 napon belül nyilatkozatban köteles a végrehajtóval közölni, hogy

a) nála van-e a felhívásban megjelölt ingóság és milyen jogcímen,

b) elismeri-e az adósnak az ingóságra vonatkozó tulajdonjogát,

c) tart-e valaki igényt az ingóságra és milyen jogcímen.

108. § Ha a harmadik személy elismerte, hogy a nála levő ingóság az adós tulajdonában van, a végrehajtó az ingóságot a helyszínen lefoglalja.

109. § (1) Ha a harmadik személy a nyilatkozatot elmulasztotta, vagy az adós tulajdonjogát nem ismerte el, a végrehajtást kérő pert indíthat ellene a foglalás tűrése iránt.

(2) A harmadik személy a végrehajtást kérőnek a polgári jog szerint felel azért a költségért és kárért, amely abból ered, hogy

a)349 a 107. § (2) bekezdésében foglalt nyilatkozat megtételét elmulasztotta, vagy az adós tulajdonjogát rosszhiszeműen nem ismerte el,

b) az ingóságot a felhívás kézbesítése után gondosan nem őrizte meg,

c) a foglalást meghiúsította.

Követelés lefoglalása

110. § (1) Ha az adósnak harmadik személlyel szemben követelése van, illetőleg az adós harmadik személlyel olyan szerződést kötött, amelyből később követelése keletkezik, a végrehajtó a követelést lefoglalja, egyúttal a harmadik személyt nyilatkozatra hívja fel, figyelmeztetve őt a 112. és 113. § szerinti jogkövetkezményekre.

(2)–(3)350

111. § A harmadik személy a felhívás kézbesítésétől számított 8 napon belül nyilatkozatban köteles a végrehajtóval közölni, hogy

a) elismeri-e a követelést, illetőleg a később keletkező követelésről szóló szerződést,

b) a követelés mikor esedékes,

c) tart-e valaki igényt a követelésre és milyen jogcímen.

112. § (1) A harmadik személy a felhívás kézbesítése után a követelést sem az adós, sem más javára nem teljesítheti, hanem köteles legkésőbb az esedékesség napján a követelés összegét befizetni a végrehajtói letéti számlára, illetőleg köteles a követelés tárgyát bírósági letétbe helyezni.

(2) Ha a harmadik személy a követelést bárkinek a javára teljesítette, a követelés összegéig (értékéig) felelős a végrehajtást kérőnek.

113. § Ha a harmadik személy a követelést, illetőleg a róla szóló szerződést nem ismerte el, vagy a 111. § szerinti nyilatkozatot, illetőleg a 112. § szerinti befizetést (letétbe helyezést) elmulasztotta, a végrehajtást kérő a harmadik személy ellen pert indíthat a követelés behajtása iránt.

A zálogjogosult értesítése

114. §351 (1)352 A végrehajtó a foglalás után, illetve a lefoglalt vízi, légi jármű lajstromát vezető szervezet 103/A. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatásának kézhezvételét követően haladéktalanul értesíti az ingóság lefoglalásáról azt, akiről valószínűsíthető, hogy a lefoglalt ingóságon zálogjoga áll fenn. Így jár el a végrehajtó a hitelbiztosítéki nyilvántartás és a zálogjogi nyilvántartás adatainak beszerzését követően is.

(2)353 A végrehajtó az (1) bekezdés szerinti eljárása során tájékoztatja a zálogjogosultat arról, hogy a zálogjogból fakadó igényét – ha az alapügyben nem végrehajtást kérő – végrehajtási eljárás során érvényesítheti, és az erre vonatkozó kérelmét az értesítés kézhezvételét követő 15 munkanapon belül kell bejelentenie a végrehajtónál. A végrehajtó a kérelmet haladéktalanul, de legkésőbb annak kézhezvételét követő munkanapon továbbítja a végrehajtást foganatosító bíróságnak.

A zálogjogosult bekapcsolódása a végrehajtási eljárásba

114/A. §354 (1)355 A zálogjogosultnak a 114. § szerinti értesítés kézhezvételét követő 15 munkanapon belül előterjesztett kérelmére a végrehajtást foganatosító bíróság a soron kívül meghozott végzésével megállapítja a zálogjogosult kielégítési jogának megnyíltát, és engedélyezi, hogy a végrehajtási eljárásba bekapcsolódjék, ha a zálogjoggal biztosított követelés jogalapja és összegszerűsége – önálló zálogjog esetén a jogalap és az összegszerűség – nem vitatott.

(2)356 A kielégítési jog megnyíltát – szemben a végrehajtás általános feltételeivel – a bíróság az alapján állapítja meg, hogy a zálogtárgyat végrehajtási eljárás során lefoglalták. A kielégítési jog megnyíltát a foglalás ténye alapján nem lehet megállapítani, ha a zálogjogosult az adós hozzátartozója vagy olyan jogi személy, amelynek az adóssal való viszonyában többségi befolyás áll fenn, illetve a zálogjog alapítására a gazdálkodó szervezet és tagja között került sor.

(3) A végzésnek tartalmaznia kell:

a) a zálogjogosult és az adós adatait,

b) az adóssal szemben folyamatban levő végrehajtási ügy számát, az eljáró végrehajtó nevét,

c) a zálogjogosultnak a végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódásáról hozott döntést,

d) a zálogjoggal biztosított, a végzés meghozatalának időpontjában fennálló követelés összegét,

e) a zálogtárgy adatait,

f)357 a zálogjognak az ingatlan-nyilvántartásba, a légi vagy vízi járművek lajstromába, illetőleg a MOKK-nál vezetett nyilvántartásba történő bejegyzésének időpontját.

(4) A bíróság a zálogjogosult kérelmét az adósnak és a végrehajtást kérőnek azzal a felhívással kézbesíti: a kézhezvételtől számított 8 napon belül nyilatkozzon arról, hogy a zálogjoggal biztosított követelés jogalapját – önálló zálogjog esetén a jogalapot – és összegszerűségét elismeri-e, illetőleg milyen összegben ismeri el. E §-ban foglalt eljárás során a jogalapot és összegszerűséget nem lehet vitatottnak tekinteni, ha azt közokiratba foglalták.

(5) Ha az adós vagy bármelyik végrehajtást kérő a jogalapot vagy az összegszerűséget vitatja, és állítását valószínűsítette, az (1) bekezdés szerinti kérelmet a bíróság végzéssel elutasítja. Ebben az esetben a zálogjogosult perrel érvényesítheti a zálogjogból eredő igényét.

(6) Ha az adós vagy bármelyik végrehajtást kérő a zálogjoggal biztosított követelés összegszerűségét a zálogjogosult kérelmében foglalttól eltérő összegben ismerte el, a bíróság tájékoztatja erről a zálogjogosultat, aki ezen összeg tekintetében is kérheti az (1) bekezdés szerinti végzés meghozatalát.

(7) Az (1) bekezdés szerinti végzés jogerőre emelkedését követően a végrehajtást foganatosító bíróság a végrehajtásnak a 48. § (2) bekezdése alapján történt felfüggesztését megszünteti, és erről a végrehajtót értesíti. Meg kell szüntetni a végrehajtás felfüggesztését akkor is, ha a jogosult nem igazolta, hogy az (5) bekezdés szerinti végzés kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül a pert megindította.

(8) Az (1) bekezdés szerinti végzést meg kell küldeni a zálogjogosultnak, az adósnak, a végrehajtást kérőnek és a végrehajtónak.

(9) A zálogjogosult, az adós és a végrehajtást kérő a végzés ellen fellebbezhet. Ha az adós vagy a végrehajtást kérő az (5) és (6) bekezdés szerint nyilatkozatot nem terjesztett elő, vagy nyilatkozatában a követelés fennállását vagy összegszerűségét elismerte, az ezzel ellentétes álláspontját fellebbezéssel sem érvényesítheti.

(10) A végrehajtási eljárásba e § alapján bekapcsolódó zálogjogosultra a végrehajtási eljárás illetékének és egyéb költségeinek (34. §) előlegezése és viselése, valamint a jogosultat a végrehajtási eljárás során megillető jogok és kötelezettségek tekintetében a végrehajtást kérőre irányadó szabályokat kell alkalmazni.

(11)358 Ha a végrehajtási eljárás folyamatban léte alatt a zálogtárgyat a bekapcsolódás engedélyezését követően másik végrehajtási eljárásban is lefoglalják, a bekapcsolódás hatálya e további végrehajtásra is kiterjed.

(12)359 A bekapcsolódással indult végrehajtási eljárás – ha a zálogjogosultnak a bekapcsolódással érintett költségei megtérültek – a végrehajtás (bekapcsolódással érintett több végrehajtás esetén valamennyi végrehajtás) befejeződésével megszűnik.

Az ingóság értékesítésének időpontja

115. § (1)360 A végrehajtó a lefoglalt ingóság értékesítése iránt a foglalást, illetve a vízi, légi jármű lajstromának, valamint a zálogjogi és hitelbiztosítéki nyilvántartás adatainak beszerzését [84. § (4) bekezdés, 103/A–103/B. §] követő 30 nap eltelte után haladéktalanul intézkedik. Ha az ingóság a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott közfoglalkoztatási program keretében beszerzett és használt ingóság, akkor a becsértékének megállapítása iránt csak a támogatási időszak befejezése után lehet intézkedni.

(2) Ha a foglalástól számított 8 napon belül igénypert indítottak, az igényelt vagyontárgy értékesítése iránt az igényper jogerős befejezése után lehet intézkedni.

(3)361 A végrehajtó az értékesítést olyan időpontra tűzi ki, amely a helyi körülmények között a legcélszerűbb.

116. §362 (1) A romlandó dolgot a foglalás után haladéktalanul értékesíteni kell.

(2) A végrehajtó a romlandó dolgot árverésen kívül, árverési vétel hatályával adja el, ha a felek ezt kifejezetten kérték, és megjelölték a vevő személyét, valamint a vételár összegét.

(3) Ha a romlandó dolog árverésen kívüli eladására nincs lehetőség, a végrehajtó a romlandó dolgot a forgalmazásával foglalkozó kereskedőnek adja el, vagy az önkormányzat által kijelölt legközelebbi piacon, vásáron, vásárcsarnokban – a piaci, vásári értékesítés szabályai szerint, az ingóárverés szabályainak megfelelő alkalmazásával – értékesíti. Ilyenkor a végrehajtó az árverésről nem készít hirdetményt, hanem az értékesítést a helyi körülmények között legcélszerűbb módon teszi közzé.

Elszállítás

117. § (1) Az értékesítendő ingóságnak az értékesítés helyére történő elszállításáról a végrehajtó gondoskodik.

(2)–(3)363

Ingóárverés

118. § Az ingóságot — ha a törvény másképpen nem rendelkezik — rendszerint árverésen kell értékesíteni.

119. § Az árverést a következő helyeken lehet megtartani:

a) a bírósági árverési csarnokban,

b) a bíróság épületében,

c)364 a községi, városi, fővárosi kerületi, illetve a fővárosi önkormányzat épületében vagy a felsorolt önkormányzatok jegyzője, főjegyzője által kijelölt helyiségben,

d) az adós lakásán,

e) a foglalás helyén,

f) az ingóság őrzésének helyén,

g) a végrehajtó által kijelölt más helyen.

120. § Az árverést a végrehajtó árverési hirdetménnyel tűzi ki, és ebben feltünteti:

a) a felek nevét,

b) az árverés helyét és idejét,

c)365 az árverésre kerülő ingóságokat és becsértéküket, valamint a becsérték 2%-ának megfelelő, ötszázezer Ft-ot meg nem haladó becsérték esetén száz forintra, egymillió Ft-ot meghaladó becsérték felett pedig ezer forintra kerekített licitküszöböt,

d) azt, hogy az ingóságokat az árverés előtt hol és mikor lehet megnézni,

e)366 azt, hogy van-e az ingóságokon tulajdonostársnak vagy egyéb személynek előárverezési joga.

121. § Az árverési hirdetményt kézbesíteni kell:

a) a feleknek,

b) az árverés helye szerinti községi, városi, fővárosi kerületi jegyzőnek.

122. § (1) Az árverési hirdetményt ki kell függeszteni:

a) a bíróság hirdetőtábláján,

b) a bírósági árverési csarnok hirdetőtábláján,

c)367 az árverés helye szerinti községi, városi, fővárosi kerületi polgármesteri hivatal, a főpolgármesteri hivatal hirdetőtábláján.

(2)368 Az árverési hirdetményt az árverést megelőzően legalább 15 napon át és legalább az árverést megelőző 5. napig kell a hirdetőtáblán kifüggesztve tartani.

(3)369

(4)370 A végrehajtó az árverési hirdetményt – legalább a (2) bekezdésben foglalt időtartamban – közzéteszi az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában is; az elektronikus árverési rendszer az árverést követő napon automatikusan törli a hirdetményt az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásából.

(5)371 A végrehajtó bármelyik fél kérelmére gondoskodik arról, hogy az árverést egyéb megfelelő módon is közhírré tegyék.

(6)372 Az árverés közhírré tételéhez fűződő jogkövetkezmény az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában történő közzétételhez kapcsolódik.

123. §373 (1) Az árverező személyesen vagy megbízottja, illetve képviselője útján árverezhet.

(2)374 Az árverésen sem személyesen, sem megbízottja vagy képviselője útján nem árverezhet, az árverező képviseletében sem járhat el, és a dolgot árvereztetéssel közvetve sem szerezheti meg – a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel –

a) végrehajtó, végrehajtó-helyettes, végrehajtójelölt, végrehajtó egyéb alkalmazottja, végrehajtói iroda, végrehajtói iroda tagja és alkalmazottja,

b) az a jogi személy, gazdasági társaság, amelyben az a) pont szerinti személy vagy szervezet többségi befolyással rendelkezik,

c)375 az ügyben eljáró végrehajtónak, végrehajtó-helyettesnek és a végrehajtói iroda tagjának, valamint a végrehajtó és a végrehajtói iroda alkalmazottjának közeli hozzátartozója és élettársa,

d) az ügyben eljáró végrehajtást foganatosító bíróság állományába tartozó személy és

e) az adós.

(3)376 Nem minősül kizártnak az árverezésből a (2) bekezdés szerinti személy vagy szervezet, ha a dolog megszerzésére végrehajtást kérői vagy tulajdonostársi jogállása miatt van jogosultsága, vagy ha külön törvény biztosít számára a dolog eladása esetére elővásárlási jogot.

(4)377 Az árverező a vételi ajánlatot nem vonhatja vissza.

123/A. §378 (1) Ha törvény a dologra nézve elővásárlási jogot enged annak kényszerértékesítésére, azt e törvény alkalmazásában előárverezési jognak kell tekinteni (a továbbiakban: előárverezési jog). Előárverezési jog szerződéssel nem alapítható. Az előárverezési jog bírósági végrehajtás során történő gyakorlásának feltételeit e törvény határozza meg.

(2) Az előárverezésre jogosult az árverésről az árverési hirdetmény közzétételével, ha pedig részére e törvény a hirdetmény kézbesítését írja elő, annak kézbesítésével szerezhet tudomást.

(3) Az előárverezésre jogosultat az árverésen az árverező jogállása illeti meg, ha igazolja az (1) bekezdés szerinti jog fennállását és teljesíti e törvénynek az árverezőre vonatkozó feltételeit. Az előárverezésre jogosult ebben az esetben – amellett, hogy az árverésen árverezőként is részt vehet – valamennyi vételi ajánlat vonatkozásában az árverés (és annak esetleges meghosszabbítását követő) befejezéséig a legmagasabb összegű, érvényes vételi ajánlattal megegyező összegű vételi ajánlat tételével gyakorolhatja előárverezési jogát.

(4) Ha az előárverezésre jogosult a végrehajtóhoz intézett nyilatkozatában a vételi ajánlat tartalmát magáévá teszi és az árverés befejezéséig nem érkezik magasabb, érvényes vételi ajánlat, az előárverezésre jogosultat a legtöbbet felajánló árverező jogállása illeti meg.

(4a)379 Az árverezés során a különböző jogszabályokon alapuló előárverezési jogok között sorrend és rangsor nem érvényesül. Ha az árverésen több előárverezésre jogosult vesz részt és az egyikük a legmagasabb összegű, érvényes vételi ajánlat vonatkozásában gyakorolja előárverezési jogát, a többi előárverezésre jogosult ugyanezen összegű vételi ajánlat vonatkozásában előárverezési jogot nem gyakorolhat, kizárólag magasabb összegű vételi ajánlatot tehet.

(5) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az előárverezési jog a jogutódra átszáll. Az előárverezési jog átruházása semmis.

(6) Az elővásárlási jog bírósági végrehajtás során az előárverezési jog alkalmazási körén kívül nem gyakorolható.

(7)380 Ha tulajdonostárs kíván előárverezési jogot gyakorolni, e jogát ingatlan vonatkozásában kizárólag tulajdoni lappal, úszólétesítmények vonatkozásában lajstromozási okmánnyal, légi járművek esetén lajstromozási bizonyítvánnyal, egyéb lefoglalt ingó vagyontárgy vonatkozásában pedig kizárólag a végrehajtási igényperben hozott – igénykeresetnek helyt adó – jogerős bírósági határozattal igazolhatja.

124. § (1) Az adós meghatározhatja az ingóságok árverezésének sorrendjét. Ha nem élt ezzel a jogával, az ingóságokat a foglalási jegyzőkönyvben feltüntetett sorrendben kell elárverezni.

(2)381 Az árverés megkezdésekor a végrehajtó az árverezőkkel közli az ingóság becsértékét (a kikiáltási árat), és felhívja őket ajánlatuk megtételére. A vételi ajánlat akkor érvényes, ha az legalább a licitküszöb összegével meghaladja az előzőleg tett vételi ajánlatot.

(3)382 Ha a felajánlott vételár nem éri el a kikiáltási árat, azt fokozatosan lejjebb kell szállítani a becsérték 1%-áig.

(4) Az árverést addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Ha nincs további ajánlat, a végrehajtó a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltása után kijelenti, hogy az ingóságot a legtöbbet ajánló megvette.

(5)383 A 103. § (5) bekezdése alapján lefoglalt gépjármű vételárát csak olyan összegre lehet leszállítani, amelyből a végrehajtás előrelátható költségei és az adósnak a 170/A. § (1) bekezdése alapján járó összeg fedezhető.

124/A. §384 A 103/D. § alapján lefoglalt ingóságokat a végrehajtó mint egészt árverezi el a 124. § megfelelő alkalmazásával. Ha az első árverés sikertelen, az ingóságokat a második és harmadik árverésen egyenként kell értékesíteni.

125. § (1) A legtöbbet ajánló köteles a teljes vételárat a megvett ingóság elárverezése után készpénzben azonnal kifizetni. Ha nem fizette ki, az ingóságot nyomban tovább kell árverezni. A fizetést elmulasztó árverező nem vehet tovább részt az árverésben.

(2)385 Ha a ki nem fizetett ingóságot a további árverezés során alacsonyabb áron vették meg, mint amennyit a fizetést elmulasztó árverező ajánlott, a két ár közötti különbözetet a fizetést elmulasztó köteles azonnal megtéríteni. Ha a fizetést elmulasztó árverező nem térítette meg a különbözetet, a végrehajtó az erről szóló iratokat 15 napon belül a végrehajtást foganatosító bíróságnak beterjeszti, amely a fizetést elmulasztó árverezőt végzéssel kötelezi a különbözet megtérítésére. A különbözet a végrehajtás során befolyt összeget növeli.

(3)386 A miniszter az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az árverési vételár megfizetésének az (1) bekezdésben foglalttól eltérő módját rendeletben is meghatározhatja.

126. § (1)387 A végrehajtást kérőnek joga van követelése és járulékai erejéig az árverésen készpénzfizetés nélkül venni, feltéve, hogy az ingóságot csak az ő követelése fejében foglalták le, illetőleg — több végrehajtást kérő esetén — valamennyien hozzájárultak a készpénzfizetés nélküli vételéhez; a végrehajtási eljárásba bekapcsolódott zálogjogosult hozzájárulása is szükséges.

(2)388 Az (1) bekezdés akkor alkalmazható, ha a meg nem fizetett illeték, az állam által előlegezett költség, illetőleg a végrehajtási eljárás költsége már fedezve van, vagy azokat a végrehajtást kérő azonnal kifizeti.

(3)389 A vételárat, illetőleg az állam javára kifizetett összeggel, valamint a végrehajtás költségeinek megfelelő összeggel csökkentett részét a készpénzfizetés nélkül vevő végrehajtást kérőnek a követelésébe be kell számítani.

127. § (1) Az árverésen eladott ingóságon az árverési vevő a vételár kifizetésével tulajdonjogot szerez.

(2)390

(3) Ha az árverést megsemmisítették, ez a jóhiszemű árverési vevőnek e törvény szerint megszerzett tulajdonjogát nem érinti.

127/A. §391 (1) Az engedély alapján birtokban tartható ingóság (lőfegyver, méreg, radioaktív anyag stb.) árverésen nem értékesíthető, azt a végrehajtó az adott dolog forgalmazására jogosult személynek, gazdálkodó szervezetnek adja át bizományi értékesítés céljából a legkisebb vételár (becsérték) meghatározásával.

(2) A végrehajtó a helyszínen ellenőrizheti, hogy a forgalmazó eleget tesz-e bizományosi kötelezettségének.

(3)392 Ha a dolgot nem sikerült értékesíteni, 45 nap elteltével a végrehajtó a vételárat 15 napos határidőkkel fokozatosan a becsérték 1%-ára szállítja le. Ha az értékesítés sikertelen, nincs helye a végrehajtást kérő által történő átvételnek (134. §), az ingóságot vissza kell adni az adósnak.

128. § (1)393 Az árverésről a végrehajtó árverési jegyzőkönyvet készít, és ebben – a 35. §-ban említetteken kívül – feltünteti:

a) az elárverezett ingóságot, becsértékét és árverési vételárat,

b) az árverési vevő nevét és a személyazonosításra szolgáló okmányának számát, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet esetén a nevét és székhelyét;

az árverési jegyzőkönyvet az árverési vevő is aláírásával látja el.

(2)394 Az árverési jegyzőkönyv másolatát kézbesíteni kell a feleknek és az árverési vevőnek, vízi vagy légi jármű esetén a nyilvántartó hatóságnak is, továbbá meg kell küldeni – a romlandó dolog árverésének esetét kivéve – az állami adóhatóságnak.

(3)395 A végrehajtó a magánszemély árverési vevő lakóhelyét feljegyzi, és a feljegyzést az iratok között zárt borítékban helyezi el; arról csak a bíróság, a büntetőügyben eljáró, és az ingóságot nyilvántartó hatóság, továbbá az állami adóhatóság részére ad felvilágosítást.

129. § (1) Az első árverésen el nem adott ingóságot második árverésen kell értékesíteni.

(2) A végrehajtó a második árverést az első árveréstől számított 3 hónapon belüli olyan időpontra tűzi ki, amely a helyi körülmények között a legcélszerűbb.

(3)396

Értékpapír értékesítése

130. § (1)397 A bemutatóra szóló vagy egyébként korlátozás nélkül forgalomba hozható értékpapírt a végrehajtó bizományi értékesítésre befektetési szolgáltatónak adja át.

(2)398 A befektetési szolgáltató köteles az értékesítés során befolyt összeget — a bizományi díj levonása után — haladéktalanul átutalni a végrehajtói letéti számlára.

(3)399 Ha a bizományi értékesítés sikertelen volt, a befektetési szolgáltató az értékpapírt visszavásárlásra felajánlja az értékpapír kibocsátójának.

(4) Ha az értékpapír kibocsátója az értékpapírt visszavásárolta, köteles az értékpapír ellenértékét haladéktalanul átutalni a végrehajtói letéti számlára.

(5) Ha az (1)—(4) bekezdés szerinti értékesítés sikertelen volt, a végrehajtó az értékpapírt árverésen értékesíti.

131. § (1)400 A névre szóló, tagsági jogról szóló vagy egyébként korlátozottan forgalomba hozható értékpapír értékesítése céljából a végrehajtó befektetési szolgáltatót bíz meg azzal, hogy az értékpapírt zárgondnokként kezelje, és a belőle származó jövedelmet utalja át a végrehajtói letéti számlára. Dematerializált értékpapír értékesítésével elsősorban a számlavezető befektetési szolgáltatót kell megbízni; ha ez nem lehetséges, bármely befektetési szolgáltató részére adható megbízás.

(2)401 Ha a végrehajtást kérő kívánja, az (1) bekezdés alkalmazása helyett az értékpapírt — a forgalmi korlátozására vonatkozó rendelkezésre tekintet nélkül — árverésen kell értékesíteni. Ilyenkor az adóssal azonos jellegű tagsági joggal rendelkező másik tagot az értékpapírra előárverezési jog illeti meg.

(3) Az első árverés sikertelensége esetén az (1) bekezdés szerint kell eljárni.

Végrehajtás üzletrészre402

132. § (1) A gazdálkodó szervezet vagyonából az adóst megillető üzletrészt a végrehajtó árverésen értékesíti.

(2)403 Az árverésen az érintett gazdálkodó szervezet tagját, a gazdálkodó szervezetet, illetőleg az általa kijelölt személyt az üzletrészre előárverezési jog illeti meg.

(3) A végrehajtó az árverési jegyzőkönyv másolatát az üzletrész tulajdonosában bekövetkezett változás bejegyzése végett megküldi a gazdálkodó szervezetnek és a cégbíróságnak.

132/A. §404 (1)405 Ha az adósnak közkereseti, illetve betéti társaságban vagyonrésze van, a végrehajtó tájékoztatja a végrehajtást kérőt arról, hogy az adós tag helyett a rendes felmondás jogát gyakorolhatja. Ha a végrehajtást kérő a felmondást tartalmazó nyilatkozatát a végrehajtónak átadta, a végrehajtó megküldi azt a gazdasági társaságnak, egyúttal az adósnak a társasággal szemben a tagsági jogviszony megszűnése miatt fennálló követelését lefoglalja (110–113. §).

(2) Az elszámolás megtörténte nem érinti az adósnak a társasági tartozásokért fennálló, jogszabályban megállapított tagi felelősségét. A végrehajtást kérő az elszámolás megtörténte esetén sem felel a társaság tartozásaiért.

(3)–(5)406

Elektronikus árverés

132/B. §407 (1)408 A végrehajtó elektronikus árverés útján értékesíti

a)409 a végrehajtást kérő kérelmére az 50 ezer Ft-ot elérő becsértékű ingóságot, ha a szállítási és tárolási költségeket a végrehajtást kérő megelőlegezte,

b) az ingóságot, ha annak őrzése vagy tárolása egyébként biztosított,

c) az üzletrészt és

d) az értékpapírt, ha e törvény az értékpapír értékesítésére árverés tartását írja elő.

(2) Nem tartható elektronikus árverés romlandó dolgok értékesítésére, vagy ha e törvény az ingóság bizományosi értékesítését írja elő.

(3) A végrehajtó az ingóságot elszállítja és gondoskodik a tárolásáról.

(4)410 Elektronikus ingóárverés tartása során az ingóárverés szabályait a 132/C–G. §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

132/C. §411 (1)412 Az ingó- és ingatlan-árverési hirdetmény elektronikus úton történő közzétételére és a vételi ajánlatok elektronikus úton történő megtételére a Kar hivatali szerve által működtetett, az interneten folyamatosan elérhető informatikai keretrendszer (a továbbiakban: elektronikus árverési rendszer) szolgál, amelyen keresztül elérhető a felhasználók számára az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartása, az árverezők elektronikus nyilvántartása és a licitnapló.

(2) A végrehajtó az elektronikus árverési rendszerbe történő bejegyzéshez (törléshez) a hivatali elektronikus aláírását használja; az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásába és a licitnaplóba történő bejegyzésre (törlésre) csak az általa lefolytatott árverés tekintetében jogosult.

(3) Az elektronikus árverési rendszerbe árverezőként történő belépésre az árverezők nyilvántartásába bejegyzett felhasználó jogosult az e célból megállapított és aktivált felhasználói nevének és jelszavának megadásával.

132/D. §413 (1)414 A végrehajtó az árverési hirdetményt az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában teszi közzé; az árverés közhírré tételéhez fűződő jogkövetkezmény a hirdetmény közzétételétől a licitnapló lezárásáig (a továbbiakban: közzétételi időtartam) történő közzétételhez fűződik. Nem tekinthető közzétettnek az árverés, ha az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartása a közzétételi időtartam 10%-át meghaladó időtartamban nem volt elérhető a felhasználók számára. Ha az árverés szakaszainak befejezését megelőző hatvan percen belül nem volt elérhető az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartása a felhasználók számára, az érintett szakasz időtartama hatvan perccel automatikusan meghosszabbodik.

(2)415 Az árverési hirdetmény a 120. §-ban foglaltak mellett az árverési előleg összegét, az árverés szakaszait és azok időtartamát, illetve az egyes szakaszokhoz tartozó legalacsonyabb vételár összegét, valamint a vételi ajánlat megtételének módját, és a végrehajtói letéti számla számát tartalmazza. Az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában a hirdetmény mellett közzé kell tenni az ingóságnak a rendelkezésre álló adatok szerinti leírását és a 132/B. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti ingóságról készült képfelvételt.

(3) Az elektronikus árverési rendszer az árverési hirdetmény közzétételének és a licitnapló lezárásának (az árverés befejezésének) időpontját automatikusan rávezeti a hirdetményre, amely ezzel kiegészülve jelenik meg az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában.

(4) Az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartása nyilvános, díjmentesen megtekinthető.

132/E. §416 (1) Az árverezők elektronikus nyilvántartásába bármely személy vagy szervezet kérheti a felvételét, aki az elektronikus árverési rendszer árverezőként történő használatának feltételeit rögzítő felhasználási szabályzatban foglaltakat elfogadta.

(2) Az árverezők elektronikus nyilvántartása az árverező következő adatait tartalmazza:

a)417 a természetes személy természetes személyazonosító adatai, lakóhelye, állampolgársága, személyi azonosítója, adóazonosító jele, személyazonosítás céljából bemutatott okmányának típusa és száma, valamint törvényes képviselőjének neve, lakóhelye és személyazonosítás céljából bemutatott okmányának típusa, száma;

b) a szervezet elnevezése, székhelye, a nyilvántartását vezető hatóság elnevezése, nyilvántartási száma, statisztikai jelzőszáma, adószáma, valamint a képviselőjének neve, lakóhelye és személyazonosítás céljából bemutatott okmányának típusa, száma;

c) az együttes árverezők tulajdonszerzési aránya;

d) az elektronikus árverési rendszer árverezőként történő használatához szükséges felhasználói neve és jelszava;

e) az árverező által az ajánlattevőként történő beazonosítására megadott egyedi azonosítója (árverező egyedi azonosítója);

f) az árveréssel kapcsolatos iratok kézbesítésére szolgáló elektronikus levelezési címe;

g)418 annak ténye, hogy az árverező a 123. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti személy vagy szervezet.

(3) Az árverezők elektronikus nyilvántartásába történő bejegyzés és az adatváltozás bejegyzése az árverező adatainak igazolására szolgáló iratok bemutatása és a bejegyzés díjának megfizetése mellett, személyesen, bármely végrehajtónál kérhető. A végrehajtó a bejegyzés előtt a 47/A. § szerint ellenőrzi a személyazonosság, az állampolgárság és a lakóhely igazolására bemutatott okirat érvényességét és adatainak valódiságát.

(4) Ha az árverező nem szolgáltatja a (2) bekezdésben meghatározott adatokat és az azok igazolására szolgáló iratokat, vagy a személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, a végrehajtó a bejegyzést megtagadja.

(5) Az árverező köteles a (2) bekezdésben meghatározott adataiban bekövetkezett változást haladéktalanul bejelenteni.

(6) Árverezőként – a tulajdonszerzési arány megjelölésével – több személy, szervezet is kérheti az árverezők elektronikus nyilvántartásába történő együttes bejegyzését; az együttesen bejegyzett személyeknek, szervezeteknek és a tulajdonszerzési aránynak a nyilvántartásban történő megváltoztatása csak az első ajánlattételük előtt lehetséges.

(7) A végrehajtó kérelemre törli az árverezőt az árverezők elektronikus nyilvántartásából.

(8) Az árverezők elektronikus nyilvántartásába csak a végrehajtók tekinthetnek be; annak adatai pedig csak a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a büntetőügyben eljáró hatóság részére továbbíthatók.

132/F. §419 (1) Az árverést lefolytató végrehajtó kérelemre aktiválja az elektronikus árverési rendszer árverezőként történő használatához szükséges felhasználói nevet és jelszót, ha az árverezők nyilvántartásában szereplő személy vagy szervezet

a) a becsérték 10%-ának megfelelő árverési előleget a végrehajtónál letétbe helyezte, vagy átutalta és azt a végrehajtói letéti számlán jóváírták;

b) az árverésből nincs kizárva; és

c)420 – előárverezési jog gyakorlására is lehetőséget adó felhasználói jogosultság igénylése esetén – igazolta azt, hogy az árverésen e törvény szerint előárverezésre jogosult.

(2) Az árverező az árverési hirdetménynek az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában történő közzétételét követően az árveréshez tartozó licitnapló lezárásáig az aktivált felhasználói nevének és jelszavának, valamint a vételi ajánlat összegének megadásával elektronikus úton vételi ajánlatot tehet az ingóságra.

(3)421 A vételi ajánlatot az elektronikus árverési rendszer automatikusan rögzíti, és egyidejűleg közzéteszi az árveréshez tartozó licitnaplóban. Nem teszi közzé a vételi ajánlatot az elektronikus árverési rendszer, ha az nem haladja meg legalább a licitküszöb összegével az előzőleg közzétett vételi ajánlatot, és akkor sem, ha nem éri el a becsérték (6a)–(6e) bekezdésben meghatározott mértékét vagy a 124. § (5) bekezdésében meghatározott összeget.

(4)422 Ha az árverező vételi ajánlatának közzétételét követően az elektronikus árverési rendszer újabb vételi ajánlatot tesz közzé a licitnaplóban, az árverező kérelmére a végrehajtó 3 munkanapon belül intézkedik az árverési előleg átutalási költséggel csökkentett részének visszautalásáról; kérelem hiányában az árverési vevőn kívüli többi árverezőnek az előleget az árverés befejezése után kell visszautalni.

(5) A licitnapló az érkezés sorrendjében a következő adatokkal tartalmazza a megtett vételi ajánlatokat:

a) a vételi ajánlat összege,

b) az árverező egyedi azonosítója,

c) a vételi ajánlat közzétételének időpontja.

(6)423 Az ingóárverés az árverési hirdetmény közzétételét követő 60. napnak a végrehajtó által meghatározott, 8 és 20 óra közé eső órájáig tart.

(6a)424 Az árverés első szakasza az árverési hirdetmény közzétételét követő 15. napnak a végrehajtó által meghatározott, 8 és 20 óra közé eső órájáig tart. Az első szakaszban legalább a kikiáltási ár 75%-ának megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat. Ha az első szakaszban érvényes vételi ajánlat érkezik, az árverés nem lép a következő szakaszába. Ha az árverés első szakaszának befejezését megelőző öt percen belül érvényes vételi ajánlat érkezik, az első szakasz időtartama ezen vételi ajánlattételtől számított öt perccel automatikusan meghosszabbodik.

(6b)425 Ha az árverés első szakaszában nem érkezik érvényes vételi ajánlat, a rendszer automatikusan továbblép az árverés következő szakaszába, amely az árverési hirdetmény közzétételét követő 30. napnak a végrehajtó által meghatározott, 8 és 20 óra közé eső órájáig tart. A második szakaszban legalább a kikiáltási ár 50%-ának megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat. Ha a második szakaszban érvényes vételi ajánlat érkezik, az árverés nem lép a következő szakaszába. Ha az árverés második szakaszának befejezését megelőző öt percen belül érvényes vételi ajánlat érkezik, a második szakasz időtartama ezen vételi ajánlattételtől számított öt perccel automatikusan meghosszabbodik.

(6c)426 Ha az árverés második szakaszában nem érkezik érvényes vételi ajánlat, a rendszer automatikusan továbblép az árverés következő szakaszába, amely az árverési hirdetmény közzétételét követő 45. napnak a végrehajtó által meghatározott, 8 és 20 óra közé eső órájáig tart. A harmadik szakaszban legalább a kikiáltási ár 25%-ának megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat. Ha a harmadik szakaszban érvényes vételi ajánlat érkezik, az árverés nem lép a következő szakaszába. Ha az árverés harmadik szakaszának befejezését megelőző öt percen belül érvényes vételi ajánlat érkezik, a harmadik szakasz időtartama ezen vételi ajánlattételtől számított öt perccel automatikusan meghosszabbodik.

(6d)427 Ha az árverés harmadik szakaszában nem érkezik érvényes vételi ajánlat, a rendszer automatikusan továbblép az árverés következő szakaszába, amely az árverési hirdetmény közzétételét követő 60. napnak a végrehajtó által meghatározott, 8 és 20 óra közé eső órájáig tart. A negyedik szakaszban legalább a kikiáltási ár 1%-ának megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat. Ha az árverés utolsó szakaszának befejezését megelőző öt percen belül érvényes vételi ajánlat érkezik, az utolsó szakasz időtartama ezen vételi ajánlattételtől számított öt perccel automatikusan meghosszabbodik.

(6e)428 Az ingóárverés befejezésének időpontjában az elektronikus árverési rendszer a licitnaplót automatikusan lezárja és közzéteszi abban a lezárás időpontját, azt, hogy az árverési hirdetmény a közzétételi időtartam hány százalékában volt elérhető a felhasználók számára, és azt a kezdő és befejező időpontot, amelyek között a hirdetmény nem volt elérhető a felhasználók számára.

(7) Ha a végrehajtás a licitnapló automatikus lezárása előtt befejeződik, vagy már nem állnak fenn az ingóság árverési értékesítésének feltételei, a végrehajtó – ennek feltüntetésével – zárja le a licitnaplót.

(8)429 A licitnapló nyilvános, díjmentesen megtekinthető.

132/G. §430 (1) Az ingóság árverési vevője – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az automatikusan lezárt licitnaplóban utolsóként közzétett ajánlatot tevő árverező.

(2)431 Az előárverezési jog jogosultja – a 132/F. § (1) bekezdés c) pontja szerinti aktiválást követően – az aktivált felhasználói nevének és jelszavának megadásával gyakorolhatja előárverezési jogát. Az előárverezési jogot gyakorló nyilatkozatot az elektronikus árverési rendszer az előzőleg közzétett, legmagasabb összegű, érvényes vételi ajánlattal megegyező összegű vételi ajánlatként teszi közzé automatikusan a licitnaplóban.

(3)432 A végrehajtó az árverés befejezését követő 15 napon belül felhívja az árverési vevőt, hogy az árverési jegyzőkönyv aláírása és a vételár kifizetése céljából a végrehajtó irodájában vagy az ingóság tárolási helyén a megadott időpontban jelenjen meg; ha ezt elmulasztja, előlegét elveszti. A jegyzőkönyv aláírását és a vételár kifizetését követő 15 napon belül a végrehajtó átadja az ingóságot az árverési vevőnek. Az árverési vevő letétbe helyezett előlegét be kell számítani a vételárba.

(4) Az elektronikus árverési rendszer a licitnapló lezárását követő 30. napon automatikusan törli az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásából az árverési hirdetményt és a hozzá tartozó licitnaplót.

(5) Az árverés sikertelen, ha nem tettek közzé a licitnaplóban vételi ajánlatot, vagy az árverési vevő a vételárat nem fizette meg a (3) bekezdésben foglaltak szerint.

(6)433 Ha az árverési vevő a vételárat nem fizette meg a (3) bekezdésben foglaltak szerint, második árverést kell tartani. Ezen árverést az első árverés sikertelenségének megállapításától számított 30 napon belül az első árverésre vonatkozó szabályok alkalmazásával kell megtartani azzal, hogy a második árverésen az első árverésen legmagasabb ajánlatot tett, de a vételár fizetését elmulasztó árverező nem árverezhet. Nem kell megtartani a második árverést, ha az árverési vevő annak megkezdése előtt befizette a vételárat (vagy átutalta és az arról szóló terhelési értesítőt a végrehajtónak bemutatta), továbbá megtérítette a második árverés kitűzésével felmerült költséget; ilyenkor az utólag megfizetett vételárba nem lehet beszámítani a (3) bekezdés alapján elvesztett előleget.

(6a)434 Ha a 103/D. § alapján lefoglalt ingóságoknak mint egésznek az árverése azért sikertelen, mert a licitnaplóban nem tettek közzé vételi ajánlatot, az ingóságokat árverésen egyenként kell értékesíteni.

(7)435 Ha a második árverésen az ingóságot alacsonyabb áron adták el, mint amelyet az első árverésen a legmagasabb ajánlatot tett árverező felajánlott, a különbözetet a korábbi legmagasabb ajánlatot tevő és a vételár fizetését elmulasztó árverező a végrehajtó felszólítására 15 napon belül köteles megtéríteni. Ha ezt elmulasztja, a végrehajtó az erről szóló iratokat beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz, amely végzéssel kötelezi a fizetést elmulasztó árverezőt a különbözet megtérítésére; a megtérítendő összegbe az elvesztett előleget be kell számítani. Az elvesztett előleg és a fizetést elmulasztott árverező által megtérített különbözet a végrehajtás során befolyt összeget növeli.

Ingóság árverésen kívüli eladása

133. § (1)436 A végrehajtó az ingóságot a felek kívánságára — az általuk meghatározott vevő részére és az általuk megállapított becsértéken — árverésen kívül, de árverési vétel hatályával adja el.

(2)437 Ha az (1) bekezdés szerinti értékesítésből befolyó vételárból a végrehajtási eljárás költsége és valamennyi végrehajtást kérő – ideértve a végrehajtási eljárásba bekapcsolódott zálogjogosultakat is – követelése előreláthatólag kielégíthető, az árverésen kívüli eladáshoz nem szükséges a végrehajtást kérők beleegyezése. Ebben az esetben a végrehajtó az ingóságot az adós által megjelölt személynek az adós által megállapított becsértéken adja el.

(3)438 Az adós foglalkozásának gyakorlásához nélkülözhetetlen gépjármű nem adható el árverésen kívül, ha a vételárból a végrehajtás előrelátható költsége és az adósnak a 170/A. § (1) bekezdése szerint járó összeg nem fedezhető.

(4)439 Árverésen kívüli eladásra az árverés megkezdéséig van lehetőség. Elektronikus árverés tartása esetén az ingóság a licitnapló automatikus lezárásáig eladható árverésen kívül, de csak a licitnaplóban közzétett vételi ajánlat összegénél magasabb vételárért, kivéve a (2) bekezdésben foglalt feltételek mellett történő eladást, melyre a közzétett vételi ajánlattal megegyező vagy annál alacsonyabb vételáron is lehetőség van.

Az ingóság átvétele a végrehajtást kérő által

134. § (1)440 Ha az ingóságot nem sikerült értékesíteni, a végrehajtást kérő az ingóságot a becsérték 1%-ának megfelelő összeg fejében átveheti.

(2)441 Ha több végrehajtást kérő van, vagy a zálogjogosult végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódását a bíróság engedélyezte, az ingóságot az veheti át, aki a becsérték 1%-át meghaladó legmagasabb árajánlatot tette. Ha a becsérték 1%-ának megfelelően vagy azt meghaladóan több egyenlő árajánlatot tettek, az átvételi jogosultság a 165. §-ban meghatározott sorrend szerint alakul.

(3)442 A becsérték 1%-ának, illetőleg az azt meghaladó átvételi árnak megfelelő összeget be kell számítani a végrehajtást kérő követelésébe.

(4)443 Ha a második árverés az árverési vételár megfizetésének elmulasztása [132/G. § (5) bekezdés] miatt volt sikertelen és az ingóságot alacsonyabb átvételi áron vették át, mint amelyet az árverésen a legmagasabb ajánlatot tevő és a vételár fizetését elmulasztó árverező felajánlott, a 132/G. § (7) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a fizetést elmulasztó árverező által megtérítendő különbözet az általa felajánlott vételár és az átvételi ár különbségének – az elvesztett előleggel csökkentett – összege.

Az ingóság visszaadása az adósnak

135. § (1)444 Ha az ingóságot nem sikerült árverésen értékesíteni, és azt a végrehajtást kérő nem vette át, a végrehajtó felhívja az adóst, hogy az ingóságot 30 napon belül vigye el.

(2) Ha az adós az ingóságért a végrehajtónál jelentkezett, a végrehajtó az ingóságot feloldja a foglalás alól, és visszaadja az adósnak.

(3) Ha az adós a felhívástól számított 30 napon belül az ingóságért nem jelentkezett, a végrehajtó megszünteti az ingóság további őrzését, és az ingóság megsemmisítése vagy hulladékként való átadása iránt intézkedik.

(4)445

VII. Fejezet


INGATLAN-VÉGREHAJTÁS

Az ingatlan-végrehajtás általános szabályai

136. § (1)446 Az adós tulajdonában levő ingatlant az ingatlan jellegére, művelési ágára és az ingatlant terhelő jogra vagy tilalomra, továbbá az ingatlanhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba feljegyzett tényekre tekintet nélkül végrehajtás alá lehet vonni.

(2) Ha az állami tulajdonban álló ingatlant a kezelőjének a tartozása fejében vonták végrehajtás alá, e törvénynek a tulajdonjogra vonatkozó rendelkezéseit a kezelői jogra kell megfelelően alkalmazni.

(3) Mentes a végrehajtás alól az az ingatlan, amelyet a felszámolási eljárás során nem lehet az adós vagyonához tartozóként figyelembe venni.

136/A. §447

137. § (1)448 A végrehajtás alá vont ingatlant megszerző új tulajdonos tulajdonjogát csak a következő jogok terhelhetik:

a) a telki szolgalom,

b) a közérdekű használati jog,

c) az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jog,

d) a törvényen alapuló haszonélvezeti jog akkor is, ha nincs az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezve.

(2)449 Nem terheli az ingatlant megszerző tulajdonos tulajdonjogát a haszonélvezeti jog – függetlenül attól, hogy az ingatlan-nyilvántartásba be van-e jegyezve –, ha annak jogosultja a végrehajtást kérő követelésének kielégítéséért felelős, vagy ha azt a jelzálogjog keletkezése után szerződéssel létesítették.

(3)450 Ha a végrehajtás alá vont, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású földön (a továbbiakban: föld) szerződés alapján keletkezett földhasználati jogosultság áll fenn harmadik személy javára (a továbbiakban: a földhasználó), a végrehajtás alá vont földet megszerző új tulajdonos tulajdonjogát az (1) bekezdésben meghatározott jogok mellett a földhasználati jogosultság is korlátozza a 137/A. §-ban meghatározottak szerint.

137/A. §451 (1) A földhasználati jogosultság – a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – az új tulajdonos tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését követő 6. hónap utolsó napján megszűnik.

(2) Nem szűnik meg az (1) bekezdésben meghatározott határnapon a földhasználati jogosultság, ha

a) az új tulajdonos az (1) bekezdésben meghatározott határnapig a földhasználati jogosultság fenntartására vonatkozó írásbeli nyilatkozatot tesz a földhasználó felé, vagy

b) a földhasználó a földhöz kötődő olyan európai uniós vagy nemzeti forrásból folyósított agrár-vidékfejlesztési támogatást vett igénybe, amelynek feltételéül jogszabály meghatározott időtartamra földhasználati kötelezettséget ír elő.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a földhasználati jogosultság az azt létesítő szerződés megszűnésére irányadó szabályok szerint és időpontban szűnik meg.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a föld lefoglalását követően létesített földhasználati jogosultság megszerzésére is.

137/B. §452 Nem terheli az ingatlant megszerző tulajdonos tulajdonjogát a bűnügyi zárlat ténye, ha a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel tényével terhelt ingatlan értékesítése iránt a 139. § (5)–(7) bekezdése alapján intézkedni lehet.

Az ingatlan lefoglalása

138. § (1)453 Ha a végrehajtható okirat tartalmazza az ingatlan adatait, a végrehajtó a végrehajtási költség megelőlegezését – ideértve az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának a megfizetését – követő 3 munkanapon belül lefoglalja az ingatlant. Ha a végrehajtást kérő a végrehajtási kérelemben úgy rendelkezett, hogy az adós ingatlanát is vonják végrehajtás alá, vagy az adós ingatlanának végrehajtás alá vonását nem zárta ki, de a végrehajtási kérelemben az ingatlan adatait nem jelölte meg, a végrehajtó a végrehajtási költség előlegezését és az ingatlan adatainak beszerzését, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának a megfizetését követő 3 munkanapon belül intézkedik az ingatlan lefoglalása iránt.

(1a)454 Ha az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának megfizetését a végrehajtást kérő a végrehajtási eljárásban igazolta, az igazgatási szolgáltatási díjat a végrehajtási eljárásban végrehajtási költségként kell behajtani.

(2)455 A végrehajtó az ingatlan lefoglalása végett megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, hogy a végrehajtási jogot jegyezze be az ingatlan-nyilvántartásba, egyúttal felhívja az ingatlanügyi hatóságot, hogy a végrehajtási jog bejegyzésével kapcsolatos határozatának megküldésével együtt tájékoztassa a végrehajtót azoknak a nevéről és lakóhelyéről (székhelyéről), akiknek az ingatlanra vonatkozólag az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joguk van, valamint a lefoglalt ingatlant érintően a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználat jogcíméről és időtartamáról. A foglalás a végrehajtási jog bejegyzésével valósul meg.

(3)456 Az ingatlanügyi hatóság a végrehajtási jog bejegyzését – ideértve a megelőző beadványokat is – a végrehajtási költségként megelőlegezett igazgatási szolgáltatási díj megfizetését követően soron kívül intézi el.

(4)457 Az ingatlanügyi hatóság a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló határozatát a végrehajtónak, a feleknek és azoknak kézbesíti, akiknek – az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 16. § e)–f) pontjában meghatározott jogok kivételével – az ingatlanra vonatkozólag az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joguk van, egyúttal megadja a végrehajtónak a (2) bekezdés szerinti tájékoztatást.

(5)458 Halasztó hatályú igényper indításának a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló elsőfokú ingatlan-nyilvántartási határozat alapján van helye.

(6)459 A lefoglalt ingatlanra vonatkozólag jogot csak azzal a feltétellel lehet szerezni, hogy az a végrehajtást kérő végrehajtási jogát nem sérti, és a végrehajtás célját nem hiúsítja meg.

138/A. §460 (1) A végrehajtási eljárás során kezdeményezett azon ingatlan-nyilvántartási eljárásokat, amelyek valamely jog bejegyzésére vagy törlésére irányulnak, a végrehajtó akkor is kezdeményezi az ingatlanügyi hatóság előtt, ha a jogszerzésre jogosult ezen eljárások költségét nem fizeti meg.

(2)461 Az (1) bekezdés szerinti esetben az ingatlanügyi hatóság a beadvány széljegyzését követően a jogszerzésre jogosultat hiánypótlás keretében az eljárás igazgatási szolgáltatási díjának megfizetésére szólítja fel. A díj meg nem fizetése esetén az ingatlanügyi hatóság az érintett ingatlanok vonatkozásában az eljárást megszünteti.

138/B. §462 Ha az ingatlanra kisajátítási eljárás megindításának ténye van feljegyezve, a lefoglalt ingatlan végrehajtási értékesítése és becsértékének megállapítása iránt nem lehet intézkedni. A végrehajtó az ingatlanügyi hatóság zálogjogosultak nevéről és lakóhelyéről (székhelyéről) szóló értesítésének kézhezvétele után tájékoztatja a zálogjogosultat a végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódás lehetőségéről. A zálogjogosultnak a bekapcsolódás iránti kérelmét ezen értesítés kézhezvételét követő 15 munkanapon belül kell bejelentenie a végrehajtónál. A végrehajtó a kérelmet a 140. § (6) bekezdésében foglalt módon továbbítja a bíróságnak, amely azt a 140/A. § szerint bírálja el.

138/C. §463 Lakóingatlan lefoglalásának tényéről a végrehajtó – a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló határozat részére történt kézbesítését követő 15 napon belül – tájékoztatja az ingatlan fekvése szerint illetékes jegyzőt.

Az ingatlan értékesítésének időpontja

139. § (1)464 A végrehajtó a lefoglalt ingatlan értékesítése iránt a végrehajtást kérő kérelmére akkor intézkedhet, ha a 7. § (2) bekezdése szerint a követelés viszonylag rövidebb időn belüli behajtása másképpen nem lehetséges, és a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló határozatnak a végrehajtó részére történt kézbesítésétől számított 45 nap vagy a 138/C. § szerinti tájékoztatástól számított 60 nap eltelt.

(2)465 Ha a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló határozatnak a végrehajtó részére történt kézbesítésétől számított 8 napon belül igénypert indítottak, az igényelt ingatlan becsértékének megállapítása iránt az igényper jogerős befejezése után lehet intézkedni.

(3)466 A végrehajtó az ingatlan árveréséről szóló hirdetményt a becsérték megállapításától, végrehajtási kifogás előterjesztése esetén a becsérték tárgyában hozott jogerős bírósági határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles közzétenni az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában.

(4)467 Ha az ingatlan a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott közfoglalkoztatási programban használt ingatlan, becsértékének megállapítása iránt csak a támogatási időszak befejezése után lehet intézkedni.

(5)468 Ha az ingatlan olyan, a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel tényével terhelt, amelyet az ingatlan elkobzása, nem pénzösszegre irányuló vagyonelkobzás vagy ilyen polgári jogi igény biztosítására rendeltek el, az ingatlan értékesítése iránt a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel tényének törlését követően lehet intézkedni.

(6)469 Ha az ingatlan olyan, a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel tényével terhelt, amelyet a jogi személlyel szemben kiszabható pénzbírság, pénzfizetésre irányuló vagyonelkobzás vagy ilyen polgári jogi igény biztosítására rendeltek el, és annak bejegyzésére a végrehajtási jogot követően került sor, az ingatlan értékesítése iránt lehet intézkedni. Sikeres értékesítést követően a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel jogcímre jutó befolyt összeget az állami adó- és vámhatóságnál a végrehajtási kényszer eredményeként befizetett összegek fogadására és kezelésére elkülönített számlára kell átutalni.

(7)470 Ha az ingatlan olyan, a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel tényével terhelt, amelyet a jogi személlyel szemben kiszabható pénzbírság, pénzfizetésre irányuló vagyonelkobzás vagy ilyen polgári jogi igény biztosítására rendeltek el, és annak bejegyzésére a végrehajtási jogot megelőzően került sor, az ingatlan értékesítése iránt kizárólag akkor lehet intézkedni, ha a végrehajtási jog, a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel jogcíme szerinti követelések és a végrehajtási költségek várhatóan megtérülnek. Sikeres értékesítést követően a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel jogcímre jutó befolyt összeget az állami adó- és vámhatóságnál a végrehajtási kényszer eredményeként befizetett összegek fogadására és kezelésére elkülönített számlára kell átutalni.

(8)471 Amennyiben az ingatlanon a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény alapján keletkezett tulajdonjog és a részletvételhez kapcsolódóan a magyar állam javára jelzálogjog és elidegenítési és terhelési tilalom van bejegyezve, abban az esetben az ingatlan becsértékének megállapítása iránt csak a tulajdonjog bejegyzéstől számított három év elteltével lehet intézkedni.

Az ingatlan becsértéke

140. § (1)472 A végrehajtó az ingatlan értékesítése előtt a 6 hónapnál nem régebbi adó- és értékbizonyítványt is figyelembe véve vagy – bármelyik fél erre irányuló kérelmére – igazságügyi szakértő szakvéleménye alapján megállapítja az ingatlan becsértékét mind a beköltözhető, mind pedig a lakott állapotban történő értékesítés esetére. Az adó- és értékbizonyítványnak, illetve a igazságügyi szakértő szakvéleményének tartalmaznia kell azt, hogy az ingatlan a 147. § (3) bekezdése szerint lakóingatlannak minősül-e.

(2)473 A végrehajtó az ingatlan becsértékét közli a felekkel és azokkal, akiknek az ingatlanra vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joguk van, valamint föld értékesítése esetében a Nemzeti Földalappal is.

(3)474 Ha nem állnak fenn a 141. § (3) bekezdésének a)–d) pontjában foglalt feltételek, a végrehajtó a becsérték közlésével egyidejűleg tájékoztatja a végrehajtást kérőt arról, hogy az ingatlan lakott állapotban történő értékesítésére akkor kerül sor, ha az erre irányuló kérelmét a tájékoztatás kézhezvételétől számított 15 napon belül előterjeszti a végrehajtónál.

(4)475 A végrehajtó a becsérték közlésével egyidejűleg tájékoztatja az adóst arról, hogy az értékesítést követően fennálló kiköltözési kötelezettsége teljesítésének elhalasztása iránti kérelmét legkésőbb a közlés kézhezvételétől számított 15 napon belül terjesztheti elő a bíróságnál.

(5)476 A végrehajtó a becsérték közlésével egyidejűleg tájékoztatja a feleket a részletfizetés lehetőségéről és feltételeiről.

(6)477 A végrehajtó a becsérték közlésével egyidejűleg tájékoztatja a zálogjogosultat arról, hogy a zálogjogból fakadó igényét – ha az alapügyben nem végrehajtást kérő – végrehajtási eljárás során érvényesítheti, és az erre vonatkozó kérelmét az értesítés kézhezvételét követő 15 munkanapon belül kell bejelentenie a végrehajtónál. A végrehajtó a kérelmet haladéktalanul, de legkésőbb annak kézhezvételét követő munkanapon továbbítja a végrehajtást foganatosító bíróságnak.

(7)478 Ha a közléstől számított 15 napon belül végrehajtási kifogást terjesztettek elő, a becsértéket a bíróság – szükség esetén szakértő közreműködésével – állapítja meg. A becsérték megállapításával szemben előterjesztett, a becsérték bíróság általi megállapítására irányuló végrehajtási kifogás előterjesztésével együtt letétbe kell helyezni az igazságügyi szakértő díjának fedezésére szolgáló, a miniszter rendeletében meghatározott összeget.

(8)479 Ha a becsérték megállapítása (kifogás esetén bíróság általi jogerős megállapítása) óta két év eltelt, és az ingatlan még nem került értékesítésre, a végrehajtó bármelyik fél kérelmére az árverés kitűzése előtt a becsértéket az (1) és (2) bekezdésben foglaltak alkalmazásával ismételten megállapítja.

A zálogjogosult bekapcsolódása a végrehajtási eljárásba

140/A. §480 A végrehajtást foganatosító bíróság a zálogjogosult végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódásáról a zálogjogosultnak a 140. § (6) bekezdése szerinti kérelmére a 114/A. § szerint dönt.

Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok jogosultjainak értesítése

140/B. §481 (1)482 Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok jogosultjai részére a végrehajtó valamennyi szükséges tájékoztatást – ha nem ismert más cím – az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett, illetőleg az ingatlanügyi hatóság által közölt címre küldi meg.

(2) A tájékoztatás megtörténtéhez fűződő jogkövetkezmények az (1) bekezdésben megjelölt címre történő kézbesítéshez fűződnek, az eljárás folytatásának nem akadálya az, ha e címre történt kézbesítés sikertelen.

Ingatlanárverés

141. § (1)483 Az ingatlant — ha a törvény másképpen nem rendelkezik — rendszerint árverésen kell értékesíteni.

(2)484 Az ingatlant – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – beköltözhető állapotban kell árverezni.

(3)485 Lakottan kell árverezni az ingatlant,

a) ha abban a végrehajtási eljárás megindulását megelőzően kötött, érvényes bérleti szerződés alapján bérlő lakik, kivéve ha az adós és a zálogjogosult korábban az ingatlan beköltözhető állapotban történő értékesítésében állapodott meg, és a bérleti szerződés megkötésére e megállapodás ellenére került sor,

b) ha abban – a 137. § (2) bekezdésben foglalt esetet kivéve – haszonélvező lakik,

c) ha az osztatlan közös tulajdonban levő ingatlanban a nem adós tulajdonostárs lakik,

d) ha az adós és a végrehajtást kérő (több végrehajtást kérő esetén valamennyi végrehajtást kérő) a lakottan történő értékesítésben megállapodott, vagy

e) ha a lakottan történő értékesítéssel valamennyi végrehajtást kérő egyetért,

f) ha abban az adós egyenesági felmenője lakik, és lakóhelye a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben volt, az ingatlan tulajdonjogát az adós tőle ingyenesen szerezte, kivéve ha az adós és a zálogjogosult korábban az ingatlan beköltözhető állapotban történő értékesítésében állapodott meg.

(4)486 Ha a (3) bekezdés e) pontjában foglalt esetben a végrehajtást kérők nem egyeztek bele a lakottan történő értékesítésbe, az adósnak a lakásban maradására vonatkozó korábbi szerződéses kikötések a hatályukat vesztik.

(5)487 A (3) bekezdés c) pontjában foglalt esetben is beköltözhetően kell értékesíteni az adós tulajdoni hányadát, ha a tulajdonostársak ingatlan használatára vonatkozó megállapodása vagy bíróság határozata alapján az adós a nem adós tulajdonostárs által használt ingatlan- vagy épületrésztől elkülönülten használható ingatlan- vagy épületrész használatára jogosult.

142. §488 Az ingatlan árverése során az elektronikus ingóárverés szabályait a jelen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

143. §489 (1) Az árverést a végrehajtó árverési hirdetménnyel tűzi ki, és ebben feltünteti:

a) nevét, hivatali helyiségének címét, telefonszámát, letéti számlájának számát,

b) a felek nevét, a főkövetelések jogcímét és összegét,

c) az ingatlan ingatlan-nyilvántartási adatait [helyrajzi szám, művelési ág, a fekvés helye, tulajdonos, a 137. § (1) bekezdése szerinti terhek] és a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználat jogcímét és időtartamát,

d) az ingatlan tartozékait, jellemző sajátosságait,

e) az ingatlan lakott vagy beköltözhető állapotban történő értékesítését,

f) az ingatlan kikiáltási árát,

g) az árverési előleg (a továbbiakban: előleg) összegét,

h)490 az árverésen a 147. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak alapján tehető legalacsonyabb vételi ajánlat összegét, és azt, hogy a lakóingatlanra van-e a lakóingatlan fekvése szerinti települési önkormányzatnak vagy tulajdonostársnak előárverezési joga,

i) az árverés kezdő és befejező időpontját, az ingatlan megtekintésének időpontját,

j) 10 millió Ft-ot meg nem haladó becsérték esetén a becsérték 2%-ának megfelelő, de legalább 1000 Ft összegű, 10 millió Ft-ot meghaladó becsérték felett a becsérték 1%-ának megfelelő összegű, ezer forintra kerekített licitküszöböt,

k) tájékoztatást arról, hogy az árverezőkre vonatkozó törvényi rendelkezésekről, az elektronikus ajánlattétel feltételeiről és határidejének lejártáról, a vételár megfizetéséről, második árverés tartásáról szóló tájékoztatás az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában érhető el.

(2)491 A Kar hivatali szerve az (1) bekezdés k) pontjában foglaltakról szóló általános tájékoztatást folyamatosan közzéteszi az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában.

144. § (1) Az árverési hirdetményt kézbesíteni kell

a) a feleknek,

b) azoknak, akiknek az ingatlanra vonatkozólag az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joguk van,

c) az ingatlan fekvése szerinti községi, városi, fővárosi kerületi jegyzőnek,

d)492 az ingatlanügyi hatóságnak.

(2)493 Az ingatlanügyi hatóság az árverés kitűzését bejegyzi az ingatlan-nyilvántartásba.

145. § (1) Az árverési hirdetményt ki kell függeszteni:

a) a bíróság hirdetőtábláján,

b)494 az ingatlan fekvése szerinti községi, városi, fővárosi kerületi polgármesteri hivatal, a főpolgármesteri hivatal hirdetőtábláján,

c)495 az ingatlanügyi hatóság hirdetőtábláján.

(2)496 Az árverési hirdetményt az árverésnek a hirdetményben feltüntetett időtartamára kell a hirdetőtáblán kifüggesztve tartani.

(3)497

(4)498 A végrehajtó bármelyik fél kérelmére gondoskodik arról, hogy az árverést egyéb megfelelő módon is közhírré tegyék.

(5)499

145/A. §500 Az árverési hirdetménynek az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában történő közzétételére a 132/D. §-t azzal kell alkalmazni, hogy a hirdetmény mellett az ingatlanról készült képfelvételt is közzé kell tenni az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában.

145/B. §501 (1) Az ingatlanárverés az árverési hirdetmény közzétételét követő 60. napnak a végrehajtó által meghatározott, 8 és 20 óra közé eső órájáig tart.

(2) Az árverés első szakasza az árverési hirdetmény közzétételét követő 20. napnak a végrehajtó által meghatározott, 8 és 20 óra közé eső órájáig tart. Ha az első szakaszban érvényes vételi ajánlat érkezik, az árverés nem lép a következő szakaszába. Ha az árverés első szakaszának befejezését megelőző öt percen belül érvényes vételi ajánlat érkezik, az első szakasz időtartama ezen vételi ajánlattételtől számított öt perccel automatikusan meghosszabbodik.

(3) Ha az árverés első szakaszában nem érkezik érvényes vételi ajánlat, a rendszer automatikusan továbblép az árverés következő szakaszába, amely az árverési hirdetmény közzétételét követő 40. napnak a végrehajtó által meghatározott, 8 és 20 óra közé eső órájáig tart. Ha a második szakaszban érvényes vételi ajánlat érkezik, az árverés nem lép a következő szakaszába. Ha az árverés második szakaszának befejezését megelőző öt percen belül érvényes vételi ajánlat érkezik, a második szakasz időtartama ezen vételi ajánlattételtől számított öt perccel automatikusan meghosszabbodik.

(4) Ha az árverés második szakaszában nem érkezik érvényes vételi ajánlat, a rendszer automatikusan továbblép az árverés következő szakaszába, amely az árverési hirdetmény közzétételét követő 60. napnak a végrehajtó által meghatározott, 8 és 20 óra közé eső órájáig tart. Ha az árverés harmadik szakaszának befejezését megelőző öt percen belül érvényes vételi ajánlat érkezik, a harmadik szakasz időtartama ezen vételi ajánlattételtől számított öt perccel automatikusan meghosszabbodik.

(5) Az ingatlanárverés befejezésének időpontjában az elektronikus árverési rendszer a licitnaplót automatikusan lezárja és közzéteszi abban a lezárás időpontját, azt, hogy az árverési hirdetmény a közzétételi időtartam hány százalékában volt elérhető a felhasználók számára, és azt a kezdő és befejező időpontot, amelyek között a hirdetmény nem volt elérhető a felhasználók számára.

145/C. §502 (1) A vételi ajánlatok elektronikus úton történő megtételére a 132/F. § rendelkezéseit kell alkalmazni az e §-ban foglalt eltérésekkel.

(2)503 Ha az árverező ingatlanszerzése engedélyhez kötött, az elektronikus árverési rendszer árverezőként történő használatához szükséges felhasználói név és jelszó aktiválásának az is feltétele, hogy az ingatlanszerzési engedélyét a végrehajtónak bemutassa.

(3)504 A vételi ajánlatot az elektronikus árverési rendszer akkor nem teszi közzé az árveréshez tartozó licitnaplóban, ha az nem éri el a kikiáltási ár 147. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott mértékét, vagy nem haladja meg legalább a licitküszöb összegével az előzőleg közzétett vételi ajánlatot.

(4)–(5)505

(6)506

146. §507

147. § (1)508 Az ingatlan kikiáltási ára a becsérték összege.

(2)509 Az ingatlanra – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az árverés

a) első szakaszában legalább a kikiáltási ár 90%-ának,

b) második szakaszában legalább a kikiáltási ár 70%-ának,

c) harmadik szakaszában legalább a kikiáltási ár felének

megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat.

(3)510 Lakóingatlanra az árverés

a) első szakaszában legalább a kikiáltási ár 90%-ának,

b) második szakaszában legalább a kikiáltási ár 80%-ának,

c) harmadik szakaszában legalább a kikiáltási ár 70%-ának,

d) mindhárom szakaszában fogyasztóval kötött szerződésen alapuló követelés behajtása esetén legalább a kikiáltási ár 100%-ának

megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat, ha az adósnak ez az egyetlen lakóingatlana, lakóhelye ebben van, és a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben volt.

(4)511 Lakóingatlannak kell tekinteni

a) a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlant (tulajdoni illetőséget) a hozzá tartozó földrészlettel, ha arra használatbavételi engedélyt adtak ki,

b) az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett lakó-, illetőleg gazdasági épületet, épületcsoportot és az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó föld együttesét.

(5)512 A 138/C. §, a 139. § (1) bekezdés, valamint a 154/A. § (11) és (12) bekezdés alkalmazásában lakóingatlan az ingatlan-nyilvántartásban üdülő rendeltetési jelleggel nyilvántartott ingatlan, ha az ingatlan címe megegyezik az adós lakóhely igazolására szolgáló személyazonosító okmányában megjelölt címmel és lakóhelye a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben az ingatlanban volt.

148. §513

149. § (1)514 Az árverési vevő köteles a teljes vételárat az árverési jegyzőkönyv aláírásának napjától – ha pedig az árverést jogorvoslattal támadták meg, a jogorvoslatot elbíráló határozat rendelkezése szerint annak jogerőre emelkedését követően a vételár megfizetésére vonatkozó végrehajtói felhívás kézbesítésétől – számított 15 napon belül befizetni vagy átutalni a végrehajtói letéti számlára; ha ezt elmulasztja, előlegét elveszti.

(2) A végrehajtó a vételár megfizetésére legfeljebb 2 hónapig terjedő halasztást adhat, ha ezt a vételár nagyobb összege vagy más fontos körülmény indokolttá teszi.

(3) A vételár előleggel csökkentett összege után az esedékesség napjától a Polgári Törvénykönyv szerinti késedelmi kamatot kell fizetni, amely a végrehajtás során befolyt összeget növeli.

150. § (1)515 Ha az árverési vevőnek az adóssal szemben olyan követelése van, amelyre vonatkozóan a végrehajtást elrendelték, az árverési vevő – a kiköltözési kötelezettségének a 154/B. § szerint eleget tevő adóst megillető összeg és a végrehajtási költségek kivételével – visszatarthatja az árverési vételárat, vagy azt a részét, amely a követelésének a kielégítéséhez szükséges.

(2) Ha az árverési vevőnek az (1) bekezdésben említett követelését a vételár felosztásakor nem lehet kielégíteni, az árverési vevő köteles a vételárat, illetőleg visszatartott részét, továbbá a Polgári Törvénykönyv szerint a szerződéses kapcsolatokban járó — az árverést követő 15. naptól esetékes — kamatot a végrehajtó felhívásától számított 15 napon belül befizetni a végrehajtói letéti számlára.

151. § (1) Az árverési vevő megállapodhat a jelzálogos hitelezővel, hogy a jelzálogjog — amennyiben a vételárból a jelzálogos hitelező kielégítéshez jutna — az ingatlanon továbbra is fennmarad.

(2)516 Ha az árverési vevő a végrehajtónál a megállapodást igazolta, – a kiköltözési kötelezettségének a 154/B. § szerint eleget tevő adóst megillető összeg és a végrehajtási költségek kivételével – visszatarthatja a vételárat, illetőleg azt a részét, amely a jelzálogos hitelező követelésének kielégítéséhez szükséges.

(3) Ha a jelzálogos hitelező követelését a vételár felosztásakor nem lehet kielégíteni, a 150. § (2) bekezdése szerint kell eljárni.

152. § (1)517 Az árverésről a végrehajtó árverési jegyzőkönyvet készít, és ebben – a 35. §-ban említetteken kívül – feltünteti:

a)518 az elárverezett ingatlannak az ingatlan-nyilvántartási adatait, lakott vagy beköltözhető állapotban történt értékesítését, a kikiáltási árat, azt, hogy a legalacsonyabb érvényes vételi ajánlat összegére mely szabályok vonatkoztak (147. §), és az árverési vételárat,

b) az árverési vevő nevét, személyazonosító adatait, lakóhelyét, illetőleg székhelyét.

(2)519 A végrehajtó az árverés befejezését követő 8 napon belül felhívja az árverési vevőt, hogy az árverési jegyzőkönyv aláírása céljából a végrehajtó irodájában a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül jelenjen meg; ha ezt elmulasztja, előlegét elveszti.

(3)520 A végrehajtó az árverési jegyzőkönyv aláírásával egyidejűleg adhat az árverési vevő részére halasztást – a 149. § (2) bekezdése szerinti feltételekkel – a vételár megfizetésére.

(4)521

153. § (1) Az árverési jegyzőkönyv másolatát kézbesíteni kell a feleknek és azoknak, akiknek az ingatlanra vonatkozólag az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joguk van.

(2) Ha az árverési vevő a teljes vételárat kifizette, és az árveréstől számított 30 nap eltelt, a végrehajtó megküldi az árverési jegyzőkönyv másolatát

a) az árverési vevő részére az árverési vétel igazolása céljából,

b)522 az ingatlanügyi hatóság részére az árverési vevő tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése végett.

(3)523 A végrehajtó a tulajdonjog bejegyzési eljárás megindítása iránti megkeresésében tájékoztatja az ingatlanügyi hatóságot az adós adóazonosító jeléről, adóazonosító jel hiányában az adós nevéről, születési helyéről, idejéről, anyja leánykori nevéről és lakóhelyéről (nem magyar állampolgárságú magánszemélynek az útlevélszámáról), továbbá arról, hogy az árverés jogerőre emelkedett, és az árverési vételárat kifizették.

(4)524 Az elektronikus árverési rendszer az árverés befejezését – ha pedig arra nem került sor, a licitnapló végrehajtó általi lezárását – követő 30. napon automatikusan törli az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásából az árverési hirdetményt és a hozzá tartozó licitnaplót.

154. § (1) Ha az árverési vevő a teljes vételárat kifizette, és az árveréstől számított 30 nap eltelt, a végrehajtó az árverésen megvett ingatlant átadja az árverési vevőnek.

(2) Az ingatlan után az adó és más köztartozás az árverési vevőt az árverés napjától terheli.

(3) Az ingatlan után járó bérösszeg (haszonbér) az árverési vevőt az árverés utáni legközelebbi esedékességi időponttól illeti meg, feltéve, hogy az árverési vevő az árverésről a bérlőt (haszonbérlőt) ezelőtt az időpont előtt értesítette. Az értesítés elmulasztásából vagy a késedelmes értesítésből eredő kár az árverési vevőt terheli.

154/A. §525 (1)526 Az adós és az adós jogán az ingatlanban lakó személyek – a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel – az árveréstől számított 30. napig, ha a végrehajtó ennél hosszabb határidőt adott a vételár megfizetésére, eddig az időpontig, jogorvoslat előterjesztése esetén pedig az erről szóló határozat rendelkezése szerint a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15. napig kötelesek az ingatlant ingóságaiktól kiürítve elhagyni, és biztosítani, hogy a végrehajtó átadja azt az árverési vevőnek.

(2) A végrehajtást foganatosító bíróság a jogorvoslat benyújtásáról, a jogorvoslatot elbíráló bíróság pedig a jogorvoslatot elbíráló határozat jogerőre emelkedéséről tájékozatja a végrehajtót, és részére a határozatot megküldi.

(3) Az adós és a vele lakó személyek ideiglenesen mentesülnek a kiköltözési kötelezettség alól, ha a vételár kifizetése határidőben nem történt meg; ebben az esetben a teljes vételár kifizetésétől számított 30 napon belül kell kiköltözni az ingatlanból.

(4) A végrehajtást foganatosító bíróság az adósnak a – becsérték közlésének kézhezvételétől számított 15 napon belül előterjesztett – kérelmére az ingatlan elhagyására egyszeri halasztást adhat, ha az ingatlan a 147. § (3) és (4) bekezdésében foglaltaknak megfelel, és az adós az elhelyezését ideiglenesen sem tudja biztosítani. Nincs helye halasztásnak, ha az adóst az eljárás során korábban rendbírsággal sújtották, vagy kérelmére a bíróság legalább 6 hónapra a halasztásra is okot adó körülmény miatt a végrehajtást felfüggesztette.

(5) A halasztás időtartama legfeljebb az árverés időpontjától számított 6 hónapig terjedhet.

(6) A halasztás iránti kérelemben meg kell jelölni a halasztás indokát és a kérelem alaposságát valószínűsítő körülményeket, azt, hogy a kérelmező mely címről, illetve rövid úton milyen módon idézhető a meghallgatáson való megjelenésre, a kérelmet alátámasztó iratokat pedig csatolni kell. Ha a kérelem elbírálásához a kérelmező meghallgatása szükséges, a bíróság a meghallgatásra a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belüli határnapot tűz ki, és erre a kérelmezőt azzal idézi, hogy távolmaradása (képviselőjének távolmaradása) a kérelem elintézésének nem akadálya.

(7) A kérelemről a beérkezését követő 8 napon belül, meghallgatás tartása esetén a meghallgatáson kell dönteni.

(8) A halasztás tárgyában hozott döntést haladéktalanul kézbesíteni kell a kérelmezőnek. A halasztást elrendelő végzést, illetve az elutasító végzés elleni fellebbezésről szóló értesítést a végrehajtó részére is meg kell küldeni.

(9) A kérelmet elutasító végzés ellen a kérelmező fellebbezhet. A fellebbezést a végzés kézbesítésétől számított 15 napon belül, meghallgatás esetén a végzés kihirdetésekor lehet bejelenteni. Fellebbezés esetén az árverés megtartható, de az árverési vevőt tájékoztatni kell a halasztás tárgyában folyamatban levő eljárásról.

(10)527 Ha a kiköltözésre az (1) és (5) bekezdésben foglalt időpontig nem került sor az árverési vevő a kiköltözési határidő lejártát követő 15. napig kérelmezheti az ingatlan birtokba adását.

(11)528 A végrehajtó köteles – a lakóingatlan birtokba adására irányuló kérelem részére történt kézbesítését követő 8 napon belül – tájékoztatni a lakóingatlan fekvése szerint illetékes jegyzőt arról, hogy az árverési vevő az ingatlan birtokba adására irányuló kérelmet terjesztett elő.

(12)529 A végrehajtó az árverési vevő kérelmére – szükség esetén rendőrség közreműködésével – akkor intézkedik az ingatlan birtokba adása iránt a 182. § és a 182/A. § megfelelő alkalmazásával, ha a (11) bekezdés szerint a jegyző részére megküldött tájékoztatástól 60 nap eltelt.

(13)530 Az ingatlan birtokba adása során a végrehajtást kérő jogai és kötelezettségei az árverési vevőt illetik meg, illetve terhelik.

154/B. §531 (1)532 Ha az adós a kiköltözési kötelezettségének a 154/A. § (1) és (5) bekezdésben foglalt határidőben eleget tett, és az ingatlant kiürített állapotban, az árverési hirdetményben feltüntetett tartozékokkal együtt átadja az árverési vevőnek, az ingatlan birtokba adását, de legkésőbb a kiköltözési határidő lejártát követő 8 napon belül előterjesztett kérelmére megilleti

a) az 5 millió forint alatti árverési vételár esetén annak 1%-ának,

b) 5 millió forint és azt meghaladó összegű árverési vételár esetén 50 000 forint és az 5 millió forint feletti rész 0,5%-ának,

c) 10 millió Ft és azt meghaladó összegű árverési vételár esetén 75 000 forint és az a 10 millió forint feletti rész 0,25%-ának

megfelelő összeg.

(2) A végrehajtó a kifizetés feltételeinek fennállását jegyzőkönyvben rögzíti, melyet a feleknek kézbesít; az összeg kifizetése iránt a jegyzőkönyv kézbesítését követő 15. nap elteltével, kifogás esetén a jogerős elbírálásáról szóló végzés alapján, annak kézhezvételét követő 15 napon belül intézkedik. A kifizetés után fennmaradó összeg minősül végrehajtás során befolyt összegnek, ez használható fel a végrehajtási költségek és a követelés kielégítésére.

155. §533 Az árverés sikertelen, ha

a) nem tettek vételi ajánlatot, vagy a felajánlott vételár nem érte el az ingatlan becsértékének felét, vagy lakóingatlan esetében a 147. § (3) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén a becsérték összegét, illetve annak 70%-át;

b) az árverési vevő az árverési jegyzőkönyvet nem írta alá;

c) az árverési vevő nem fizette be vagy nem utalta át a teljes vételárat a 149. § (1) bekezdésében foglalt határidőn belül, illetőleg a végrehajtó által a vételár megfizetésére adott határidőn belül; vagy

d) az árverés nem szabályszerűen került kitűzésre.

156. § (1)534 Ha az árverési vevő a vételárat nem fizette meg vagy az árverés nem szabályszerűen került kitűzésre, második árverést kell tartani. Ezen árverést az első árverés sikertelenségének megállapításától számított 30 napon belül az első árverésre vonatkozó szabályok alkalmazásával ki kell tűzni azzal, hogy a második árverésen az első árverésen legmagasabb ajánlatot tett, de a vételár fizetését elmulasztó árverező nem árverezhet.

(2)535 Nem kell megtartani a második árverést, ha az árverési vevő az árverési jegyzőkönyvet aláírta és befizette a vételárat (vagy átutalta és az arról szóló terhelési értesítőt a végrehajtónak bemutatta), továbbá megtérítette a második árverés kitűzésével felmerült költséget, mielőtt a licitnaplóban vételi ajánlatot tesznek közzé. A vételár megfizetését a végrehajtó haladéktalanul rögzíti a licitnaplóba, és a licitnaplót lezárja. Ilyenkor az utólag megfizetett vételárba nem lehet beszámítani a 149. § alapján elvesztett előleget.

(3)536

(4)537 A vételi ajánlatok összegére, a kikiáltási árra és annak leszállítására – a 140. § (8) bekezdésének figyelembevételével – az első árverésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5)538 A végrehajtó a lakóingatlan árverezése során a felek kívánságára az általuk meghatározott értékre lecsökkenti azt az összeget, amelyen érvényes vételi ajánlat tehető. Az ilyen módon lefolytatott árverésből befolyó árverési vételár felosztását követően fennmaradó követelés megszűnik, a végrehajtási eljárás pedig befejeződik.

(6)539

Nyilvános pályázat540

156/A–156/G. §541

Ingatlan árverésen kívüli eladása

157. § (1) A végrehajtó az ingatlant a felek kívánságára — az általuk meghatározott vevő részére és az általuk megállapított becsértéken — árverésen kívül, de árverési vétel hatályával adja el.

(2)542 Ha az (1) bekezdés szerinti értékesítésből befolyó vételárból a végrehajtási eljárás költsége és valamennyi végrehajtást kérő – ideértve a végrehajtási eljárásba bekapcsolódott zálogjogosultakat is – követelése előreláthatólag kielégíthető, és az ingatlanra vonatkozólag más érdekeltnek nincs az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joga, az árverésen kívüli eladáshoz nem szükséges a végrehajtást kérők beleegyezése. Ebben az esetben a végrehajtó az ingatlant az adós által megjelölt személynek az adós által megállapított becsértéken adja el.

(3)543 Ha az ingatlanra vonatkozólag más érdekeltnek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett — a 137. §-ban fel nem sorolt — joga van, az árverésen kívüli eladáshoz az ő beleegyezése szükséges.

(4)544 Az ingatlan – az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel – az árverés megkezdéséig adható el árverésen kívül.

(5)545 Vételi ajánlat licitnaplóban történő közzétételét követően az árverésen kívüli eladásra akkor van lehetőség, ha a felajánlott vételár magasabb a közzétett vételi ajánlat összegénél, kivéve a (2) bekezdésben foglalt feltételek mellett történő eladást, melyre a közzétett vételi ajánlattal megegyező vagy annál alacsonyabb vételáron is lehetőség van.

(6)546 Árverésen kívüli eladás esetén az erről szóló jegyzőkönyvre megfelelően alkalmazni kell az árverési jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat.

A folyamatos árverezés iránti hirdetmény közzététele547

158. §548

159. §549 (1)550 Ha a 155. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja alapján az első árverés sikertelen volt, vagy ha a 156. § alapján megtartott második árverés is sikertelen volt, a végrehajtó a sikertelen árverést követő 15 napon belül közzéteszi az ingatlan folyamatos árverezése iránti hirdetményt, valamint az ingatlanról készült képfelvételt az árverési hirdetmények elektronikus nyilvántartásában. A hirdetmény a 143. § (1) bekezdés a)–h) és j) pontjában foglalt adatokat tartalmazza.

(2) Az ingatlan folyamatos árverezése iránti hirdetménynek az árverési hirdetmények elektronikus nyilvántartásában történő közzétételétől az árverés mindaddig szünetel, amíg az ingatlanra vételi ajánlatot tenni kívánó árverező nem kéri felhasználói nevének és jelszavának aktiválását, vagy a végrehajtást kérő a hirdetmény közzétételétől számított 3 hónap elteltével újabb árverés kitűzését nem kérte.

(3) Az ingatlanra az árverési vételi ajánlatra vonatkozó szabályok szerint tehető vételi ajánlat.

(3a)551 Földek esetén az ingatlan folyamatos árverezése iránti hirdetmény közzétételét követően a (3) bekezdéstől eltérően, az ingatlanra írásban a végrehajtónál tehető vételi ajánlat.

(4)552 A vételi ajánlat megtételét követő 15 napon belül a végrehajtó az első árverésre vonatkozó szabályok szerint intézkedik az újabb árverés kitűzése iránt.

(5)553 Ha az újabb árverés kitűzését a végrehajtást kérő kérte, a végrehajtó 15 napon belül intézkedik az első árverésre vonatkozó szabályok szerint az árverés kitűzése iránt.

(6)554 Az újabb árverésre az első árverés szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(7) A becsérték ismételt megállapítása iránti kérelem beérkezését követő munkanapon a végrehajtó törli az ingatlan folyamatos árverezése iránti hirdetményét az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásából, a becsérték ismételt megállapításától – végrehajtási kifogás előterjesztése esetén pedig a becsérték tárgyában hozott jogerős bírósági határozat kézhezvételétől – számított 30 napon belül pedig közzéteszi az ismételten megállapított becsérték alapján elkészített, folyamatos árverezés iránti új hirdetményt. Ha a kérelem beérkezésének időpontjában az árverési hirdetmény már közzétételre került, a végrehajtó az árverés befejezését követően sikertelen árverés esetén intézkedik a becsértéknek a 140. § (8) bekezdése szerinti ismételt megállapítása iránt.

(8)555 Fogyasztóval kötött szerződésen alapuló követelés behajtása esetén, ha a lakóingatlan folyamatos árverezése iránti hirdetmény közzététele óta egy év eltelt, és a lakóingatlan még nem került értékesítésre, a végrehajtó az újabb árverést úgy tűzi ki, hogy a lakóingatlanra legalább a kikiáltási ár 90%-ának megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat az árverés mindhárom szakaszában.

160. §556 (1) Ha az újabb árverés is sikertelen volt, a 159. § szerint kell eljárni.

(2)557 Az (1) bekezdésben említett árverést követően tartott újabb árverésekre is az első árverés szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a kikiáltási árat lakóingatlan esetén is a becsérték feléig lehet leszállítani.

(3) Ha a (2) bekezdés alapján tartott utolsó eredménytelen árverést követően 5 év eltelt és nincs folyamatban újabb kitűzött árverés, vagy egyébként a végrehajtás érdemi befejezésére került sor, végrehajtó intézkedik az ingatlan folyamatos árverezése iránti hirdetménynek az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásából történő törlése iránt.

Közös tulajdonban levő ingatlan árverése

161. § (1) Ha az osztatlan közös tulajdonban levő ingatlanra nem valamennyi tulajdonostárssal szemben van a végrehajtási jog bejegyezve, az árverést csak az adós tulajdoni hányadára lehet kitűzni.

(2)558 Az adós tulajdonostársai az árverés kitűzéséig együttesen kérhetik, hogy az egész ingatlant árverezzék el. A kérelmet a végrehajtó által jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozatban vagy közjegyzői okiratban kell előterjeszteni.

(3) A (2) bekezdésben szabályozott esetben

a) az ingatlanra az adós kivételével bármelyik tulajdonostárs is árverezhet,

b) az árverező tulajdonostárs a tulajdoni hányadának megfelelően arányosan csökkentett előleget köteles letétbe helyezni, és ha az ingatlant megvette, nem kell megfizetnie a vételárnak azt a részét, amely az ő tulajdoni hányadára esik,

c) a tulajdonostárs hozzájárulásával lehet az ő tulajdoni hányadát a becsértékénél alacsonyabb áron elárverezni,

d)559 a tulajdonostárs tulajdoni hányadának értékesítéséből befolyt összegből a végrehajtó levonja az értékesítésnek a tulajdoni hányadra eső, külön jogszabályban meghatározott költségét.

162. § (1)560 Ha az ingatlan közös tulajdonát — bírósági határozat, a bíróság által jóváhagyott egyezség vagy bírósági végrehajtási záradékkal ellátott okirat alapján — árveréssel kell megszüntetni, e törvénynek az ingatlanárverésre vonatkozó szabályai az alábbi (2)—(5) bekezdésben foglalt eltérésekkel irányadók.

(2)561 A pénzkövetelés behajtására irányuló végrehajtást a bíróság bármelyik tulajdonostárs kérelmére elrendelheti.

(3) A végrehajtást elrendelő bíróság állapítja meg

a)562 az ingatlan becsértékét, és azt a 140. § (8) bekezdésének alkalmazásával az első árverési hirdetmény elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában történő közzétételéig bármelyik tulajdonostárs kérelmére módosíthatja,

b)563 az árverési feltételeket [143. § l) pont], továbbá az eljárási költség viselésének és a befolyt vételár felosztásának a módját.

(4) Az ingatlanra bármelyik tulajdonostárs is árverezhet.

(5)564 Az első árverési hirdetmény elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában történő közzétételét követően a végrehajtó a 140. § (8) bekezdése szerint módosítja az ingatlan becsértékét bármelyik tulajdonostárs kérelmére.

163. §565

VIII. Fejezet


A VÉGREHAJTÁS SORÁN BEFOLYT ÖSSZEG KIFIZETÉSE

A kifizetés pénzneme

163/A. §566 (1) A végrehajtás során befolyt összeget a kifizetés napja szerint érvényes, a végrehajtói letéti számlát vezető hitelintézet által jegyzett devizavételi árfolyam figyelembevételével, a végrehajtható okiratban foglalt pénznemben kell a végrehajtást kérőnek kifizetni. A kifizetést az adós részére forintban kell eszközölni, kivéve a lefoglalt külföldi pénzt (98. §).

(2) A végrehajtás során befolyt összegnek az (1) bekezdés szerinti kifizetéséhez szükséges átváltás költsége a végrehajtási költségek körébe tartozik.

A végrehajtási költség elsőbbsége

164. §567 (1)568 A végrehajtás során befolyt összegből mindenekelőtt a végrehajtási költséget – az eljárás kezdeményezésével, elrendelésével és foganatosításával felmerült költséget –, és abból elsősorban a meg nem fizetett végrehajtási illetéket és az előlegezésre kötelezett szerv által előlegezett költséget kell kielégíteni.

(2)569 A 4/2009/EK tanácsi rendelet szerinti tartási igény végrehajtására indult ügyben az ezen végrehajtási ügyre jutó végrehajtási költségeket a tartásdíj-követeléssel azonos sorrendben, de a 166. § szerinti egyéb költségeket megelőzően kell kielégíteni azzal, hogy a befolyt összegnek legfeljebb az 50%-a számolható el a végrehajtási költségekre.

(3)570 A végrehajtás során befolyt összegből az ügygazda végrehajtót illeti meg a tevékenységéért járó 254. § szerinti díj, költségtérítés és behajtási jutalék.

Kielégítési sorrend

165. §571 (1)572 Ha a befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelést, a kielégítési sorrend – a követelések jogcímét alapul véve – a következő:

a) gyermektartásdíj,

b) jogszabályon alapuló egyéb tartásdíj,

c) munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság (65. és 66. §),

d) polgári perben vagy büntetőeljárásban az adóssal szemben a bűncselekmény következtében keletkezett és a természetes személy sértett javára megállapított polgári jogi igény,

e) a büntető- és a büntetésvégrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jogi igény kivételével),

f) adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás,

g) egyéb követelés,

h) a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság.

(2)573 Egy összegben előre vállalt tartásdíj behajtása esetén – ide nem értve a közjegyzői okiraton és a fizetési meghagyáson alapuló tartásdíj-követelést – a tartásdíjnak a felosztási terv elkészítéséig tartó időszakra eső, időarányosan kiszámított hányada elégítendő ki az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerint; a tartásdíj ezt meghaladó része, valamint a közjegyzői okiraton és a fizetési meghagyáson alapuló tartásdíj-követelés az egyéb követelések között elégíthető ki.

166. § A követelés érvényesítésével és behajtásával felmerült, a bíróság (hatóság) által megállapított költséget és a követelés egyéb járulékait a követeléssel azonos sorrendben kell kielégíteni.

167. § A 165. § szerinti sorrendben előbb álló követelés teljes kielégítése után lehet a sorrendben hátrább álló követelést kielégíteni.

168. § Ha a befolyt összeg nem fedezi az azonos sorrendben felsorolt valamennyi követelést, e követeléseket arányosan kell kielégíteni.

Kielégítés zálogjog alapján

169. §574 Az ingóságnak mint zálogtárgynak az értékesítéséből befolyt összeget elsősorban a zálogjoggal biztosított követelés kielégítésére kell fordítani.

170. §575 (1)576 Ha az ingatlan, továbbá a vízi, illetőleg a légi jármű értékesítéséből befolyt összegből jelzálogjoggal biztosított követelést is ki kell elégíteni, az ilyen követelést – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a 165. § (1) bekezdés d)–h) pontjában meghatározott követeléseket megelőzően kell kielégíteni.

(2) Jelzálogjoggal biztosított több követelés esetén e követeléseket a bejegyzett jelzálogjogok rangsorában kell kielégíteni.

(3) Ha a jelzálogjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére a végrehajtási jog ranghelyét követően került sor, a jelzálogjoggal biztosított követelést azon követelést követően lehet – az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásával – kielégíteni, amelyre e végrehajtási jog vonatkozik.

Kielégítés a gépjármű értékesítéséből befolyt összegből

170/A. §577 (1)578 A természetes személy adós foglalkozásának gyakorlásához nélkülözhetetlen gépjármű értékesítéséből befolyt vételárnak a végrehajtási költségek kielégítése után fennmaradó részéből a miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében foglalt összeg az adóst illeti meg, a fennmaradó összeg fordítható a követeléseknek – a 165–168. § szerint történő – kielégítésére.

(2) Ha a gépjármű értékesítéséből befolyt vételárból zálogjoggal biztosított követelést is ki kell elégíteni, e §-ban foglalt rendelkezés nem alkalmazható, a 169. § szerint kell eljárni.

Felosztási terv

171. §579 (1)580 Ha a végrehajtás alá vont vagyonból befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelést, a végrehajtó az intézkedésének, illetőleg a végrehajtás során történő értékesítésnek a jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül felosztási tervet készít, és azt megküldi a feleknek, valamint a Kar hivatali szervének, egyúttal tájékoztatja őket a felosztási tervben foglaltakkal szemben benyújtható jogorvoslat lehetőségéről.

(2) A végrehajtó az ingatlan értékesítéséből befolyt vételár felosztása során azokat a követeléseket elégíti ki, amelyek az értékesítés alapját képező hirdetményben fel voltak tüntetve, illetve amelyek tekintetében a végrehajtható okirat az árverésen kívüli értékesítést megelőzően a végrehajtóhoz megérkezett, és a követelés jogosultja az eljárás költségét megelőlegezte. A később elrendelt végrehajtások jogosultjai az előbbi végrehajtást kérők követeléseinek teljes kielégítését követően fennmaradó összegből részesülhetnek a kielégítés általános szabályai szerint.

(3) A (2) bekezdésben foglalt eseteken kívül a végrehajtó a felosztási terv elkészítéséig, a bíróság pedig a felosztási terv ellen benyújtott végrehajtási kifogás elbírálásáig elrendelt végrehajtások jogosultjainak kielégítéséről dönthet a felosztási tervben.

(4)581 A felosztási terv ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül végrehajtási kifogást lehet előterjeszteni a 217. § alapján. A bíróság a végrehajtási kifogásról végzéssel dönt; ha a végrehajtási kifogásnak helyt ad, a felosztási tervet megsemmisíti, vagy – ha arra minden adat rendelkezésre áll – megváltoztatja. A bíróság a felosztási terv végrehajtási kifogással nem érintett részét is megváltoztathatja, ha abban elírás vagy számítási hiba van, illetőleg a végrehajtó nem a jogszabálynak megfelelően készítette el a felosztási tervet.

171/A. §582

Kielégítés kisajátításból befolyt összegből583

171/B. §584 (1) Ha a végrehajtás alá vont ingatlant kisajátították, a kisajátításról szóló törvény alapján a végrehajtó részére kifizetett összeget az árverés során befolyt összeg kifizetésére vonatkozó szabályok szerint kell elszámolni és kifizetni.

(2) Ha a végrehajtás alá vont ingatlanra árverést korábban még nem tűztek ki, a végrehajtó a vételárhányad felosztása során azokat a követeléseket elégíti ki, amelyek tekintetében a végrehajtási jogot az ingatlan-nyilvántartásba korábban bejegyezték.

HARMADIK RÉSZ


KÜLÖNLEGES VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁSOK

IX. Fejezet


MEGHATÁROZOTT CSELEKMÉNY VÉGREHAJTÁSA

Közös szabályok

172. § (1) Ha a végrehajtás meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra, tűrésre, abbahagyásra (a továbbiakban: meghatározott cselekményre) irányul, a bíróság a végrehajtható okiratban az adóst, illetőleg a kötelezettet (e fejezetben a továbbiakban: kötelezett) — megfelelő határidő kitűzésével — felhívja az önkéntes teljesítésre.

(2) A végrehajtható okiratot a végrehajtó a feleknek postán kézbesítteti.

(3) A végrehajtó a végrehajtható okiratot azzal a felhívással küldi meg a végrehajtást kérőnek, hogy az önkéntes teljesítésre kitűzött határidő eltelte után a teljesítést vagy elmaradását közölje a végrehajtóval.

173. § (1) Ha a végrehajtást kérő közlése szerint a kötelezett a meghatározott cselekményt önként nem teljesítette, a végrehajtó ezt — szükség esetén — a helyszínen ellenőrzi.

(2) A teljesítés elmaradása esetén a végrehajtó a végrehajtást kérő közlését és a helyszíni ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet haladéktalanul beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz.

174. § A bíróság végzéssel határoz a végrehajtás módjáról, így:

a) a kötelezettet a meghatározott cselekmény pénzegyenértékének megfizetésére kötelezheti,

b) feljogosíthatja a végrehajtást kérőt, hogy a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégezze, vagy mással elvégeztesse; egyúttal a kötelezettet az előreláthatólag felmerülő költség előlegezésére kötelezheti,

c)585 a kötelezettel szemben 500 000 Ft-ig terjedő pénzbírságot szabhat ki,

d) a rendőrség közreműködésével kényszerítheti ki a meghatározott cselekményt.

175. § (1) Ha a kötelezett jogi személy, a 174. § c) pontjában említett pénzbírságot mind a jogi személlyel szemben, mind pedig a vezetőjével szemben egyidejűleg is ki lehet szabni.

(2) Ha a kötelezett jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, a pénzbírságot mind a szervezet vezetőjével szemben, mind pedig az intézkedésre köteles tagjával szemben egyidejűleg is ki lehet szabni.

176. § Ha a kötelezett a pénzbírságot kiszabó végzésben megállapított határidő alatt sem teljesítette a kötelezettségét, a pénzbírság ismételten kiszabható.

177. § (1) A bíróság a végrehajtásnak a 174. §-ban felsorolt azt a módját köteles elrendelni, amely — az ügy körülményeit figyelembe véve — a leghatékonyabban mozdítja elő a kötelezettség teljesítését.

(2) A bíróság a végrehajtás módjáról a végrehajtást kérő kívánságát is figyelembe véve — szükség esetén a felek meghallgatása után — határoz.

Meghatározott ingóság kiadása

178. §586 (1) A végrehajtó a meghatározott ingóság kiadására kötelezettnek a végrehajtható okiratot a végrehajtást kérő jelenlétében a helyszínen adja át. Ha a végrehajtást kérő az ingóságot megjelölte, a végrehajtó azt részére átadja.

(2) A végrehajtást kérő köteles az ingóságot az átadásától számított 15 napig, ha pedig a bíróságtól ez alatt az idő alatt igényperről kapott értesítést, a per befejezéséig gondosan megőrizni.

(3) Ha a kötelezett a végrehajtást kérő által megjelölt ingóság kiadását megtagadta, a végrehajtó a rendőrség közreműködését közvetlenül igénybe veszi, és a végrehajtást így azonnal elvégzi.

(4) Ha a kötelezett a helyszíni eljáráson nincs jelen, ez az eljárás lefolytatásának nem akadálya, ilyenkor a végrehajtható okiratot a helyszíni eljárásról készült jegyzőkönyvvel együtt postán kell részére kézbesíteni.

178/A. §587 Mentesek a végrehajtás alól a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben meghatározott tanúsítványban felsorolt kulturális javak a különleges védelem időtartama alatt.

179. §588 (1)589 Ha a végrehajtást kérő a meghatározott ingóságot nem tudta megjelölni, vagy ha az ingóság bármely okból nem lelhető fel, illetve a 178/A. § szerinti mentesség esetén a végrehajtó – szükség esetén a lakás vagy helyiség felnyitásával – az ingóság valószínű értéke erejéig a kötelezett egyéb vagyontárgyait lefoglalja.

(2) Ha a kötelezett vagyontárgyainak lefoglalására kerül sor, a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyvet beterjeszti a végrehajtást elrendelő bírósághoz, amely a felek meghallgatása után megállapítja az ingóság értékét. A meghallgatás mellőzhető, ha a végrehajtás alapjául szolgáló határozat az értéket már megállapította.

(3) A további végrehajtás az ingóság értékének megfelelő összeg behajtása iránt folyik.

Gyermek átadása

180. §590 (1) A gyermek átadására és elhelyezésére vonatkozó bírósági határozat (a bíróság által jóváhagyott egyezség) végrehajtása során a 172–177. §-ban foglalt rendelkezéseket e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)591 A bíróság a végrehajtható okiratban – megfelelő határidő tűzésével – felhívja a kötelezettet az önkéntes teljesítésre és az önkéntes teljesítés elmaradása esetére elrendeli a gyermek rendőrség közreműködésével történő átadását. A bíróság a végrehajtható okirattal együtt a végrehajtás alapjául szolgáló bírósági határozat másolatát is megküldi a végrehajtónak.

(3)592 A végrehajtó a végrehajtható okiratot, valamint a végrehajtás alapjául szolgáló bírósági határozat másolatát a gyámhatóság részére is kézbesíti azzal a felhívással, hogy a kötelezett önkéntes teljesítésének előmozdítása érdekében folytasson le helyszíni eljárást, tájékoztassa a kötelezettet az önkéntes teljesítés elmaradásának következményeiről, a gyermek rendőrségi átadásban való részvétele megelőzésének fontosságáról, és eljárásának eredményét a végrehajtható okirat kézbesítésétől számított 15 napon belül közölje a végrehajtóval.

(4)593 Ha a teljesítés elmaradt, a végrehajtó a helyszíni eljárásra időpontot tűz, és erről értesíti a végrehajtást kérőt, a 180/A. § (1) bekezdése szerinti meghatalmazottat, a gyámhatóságot és a rendőrséget. Ha az eljárás eredménytelen, a végrehajtó a következő helyszíni eljárásra kitűzött időpontról rövid úton küld értesítést az előzőekben felsoroltaknak.

(5)594 A végrehajtó a kötelezett tartózkodási helyén – ha a gyermek nem tartózkodik ott, a gyermek tartózkodási helyén – a gyámhatóság és a rendőrség közreműködésével foganatosítja az átadást. A 180. § és a 180/A. § alkalmazása szempontjából lakó- és tartózkodási hely a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartásba bejelentett lakóhely és tartózkodási hely, továbbá a be nem jelentett, akár életvitelszerű, akár ideiglenes vagy alkalomszerű tartózkodásra szolgáló hely.

180/A. §595 (1)596 A gyermeket a végrehajtást kérőnek, távollétében a Pp. 65. § a)–c) pontja szerinti, a gyámhatóság által jóváhagyott meghatalmazottjának (a továbbiakban: meghatalmazott) vagy a gyámhatóságnak kell átadni. A meghatalmazottnak és a gyámhatóságnak haladéktalanul intézkednie kell a gyermek végrehajtást kérőnek történő átadása iránt.

(2) A kötelezett a gyermek átadásakor köteles tájékoztatást adni az átvevő személynek a gyermek egészségi állapotáról, és egyéb olyan körülmény fennállásáról, amelynek nem ismerete a gyermek életét, testi épségét veszélyeztetheti.

(3) A kötelezett az eljárás késleltetése nélkül köteles a gyermek személyes iratait, a gyermek által használt tárgyakat, a szükséges ruházati cikkeket, a rendszeres tanulmányok folytatásához nélkülözhetetlen eszközöket, a gyermek betegsége vagy testi fogyatékossága miatt szükséges gyógyszereket, gyógyászati és technikai segédeszközöket az átvevő személynek átadni. Egyéb tárgyak átadása – ha az késleltetheti a gyermek átadását – külön eljárás keretében teljesíthető.

(4) A végrehajtó az eljárása kezdetén tájékoztatja a kötelezettet a (2) és (3) bekezdésben foglalt kötelezettségéről.

(5) A végrehajtó indítványára a rendőrség az 5. § (3) bekezdése szerint eltávolíthatja a kötelezettet és más személyeket – a végrehajtást akadályozó magatartásuk miatt – a gyermek átadásának helyszínéről. A rendőrség intézkedésének igénybevételére a végrehajtó előzetesen figyelmezteti az érintetteket, ennek tényét – amely tartalmazza indokolt esetben a rendbírság kiszabására teendő indítványra történő figyelmeztetést is – jegyzőkönyvben rögzíti.

(6) Ha a kötelezett vagy a kiadni rendelt gyermek a bejelentett lakó- vagy tartózkodási helyén, továbbá a hatóságok által ismert címen nem lelhető fel, felkutatására a végrehajtó személykörözést – és ha annak szükségessége felmerül – nemzetközi körözést rendel el.

(7)597 Ha a személykörözés végrehajtása során a rendőrség a gyermeket előállítja, erről haladéktalanul – rövid úton is – értesíti a végrehajtót, a gyermeket pedig – a végrehajtó egyidejű értesítése mellett – a legközelebbi, ideiglenes hatályú elhelyezés biztosítására is kijelölt gyermekotthonban helyezi el. Az elhelyezésig biztosítani kell az előállítás időpontjában a gyermekkel együtt tartózkodó hozzátartozó számára – kivéve, ha a gyermeket vagy az eljárás sikerességét veszélyezteti –, hogy a gyermekkel együtt legyen, részére a szükséges ellátást biztosítsa.

(8)598 A gyermek előállítása jogszabályban meghatározott költségtérítésének összegét a kötelezett viseli, az végrehajtási költségnek minősül, amelyet előlegezni nem kell. A költségtérítés igazolására, megállapítására, behajtására és megfizetésére az ellenszegülés megszüntetése érdekében történő rendőrségi közreműködés költségtérítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Gyermek átadása kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása esetén599

180/B. § (1) A végrehajtó a végrehajtási költségek előlegezésének bevárása nélkül haladéktalanul a helyszíni eljárásra időpontot tűz, és erről értesíti a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti eljárás kérelmezőjét és kérelmezettjét, valamint a gyámhatóságot és a rendőrséget. A kérelmezőnek a gyermek átadásánál jelen kell lennie. Ha az eljárás eredménytelen, a végrehajtó a következő helyszíni eljárásra kitűzött időpontról rövid úton küld értesítést az előzőekben felsoroltaknak.

(2) A végrehajtó a kérelmezett tartózkodási helyén – ha a gyermek nem tartózkodik ott, a gyermek tartózkodási helyén – a gyámhatóság és a rendőrség közreműködésével foganatosítja az átadást. E rendelkezés alkalmazása szempontjából lakó- és tartózkodási hely a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartásba bejelentett lakóhely és tartózkodási hely, továbbá a be nem jelentett, akár életvitelszerű, akár ideiglenes vagy alkalomszerű tartózkodásra szolgáló hely.

(3) A kérelmezett az eljárás késleltetése nélkül köteles a gyermek személyes iratait, a gyermek által a kapcsolattartás során használt tárgyakat, a szükséges ruházati cikkeket, a rendszeres tanulmányok folytatásához nélkülözhetetlen eszközöket, a gyermek betegsége vagy testi fogyatékossága miatt szükséges gyógyszereket, gyógyászati és technikai segédeszközöket a kérelmezőnek átadni.

(4) A végrehajtó az eljárása kezdetén tájékoztatja a kérelmezettet a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségéről.

(5) A végrehajtó indítványára a rendőrség az 5. § (3) bekezdése szerint eltávolíthatja a gyermek átadásának helyszínéről azokat a személyeket, akik a gyermek átadását akadályozzák. A rendőrség intézkedésének igénybevételére a végrehajtó előzetesen figyelmezteti az érintetteket, ennek tényét – amely tartalmazza indokolt esetben a rendbírság kiszabására teendő indítványra történő figyelmeztetést is – jegyzőkönyvben rögzíti.

Lakásügyben hozott bírósági határozat
végrehajtása

181. § A lakás és más — nem lakás céljára szolgáló — helyiség (a továbbiakban: lakás) kiürítésére, átadására vagy használatára irányuló, illetőleg a felmondás érvényességét megállapító bírósági határozatban, a bíróság által jóváhagyott egyezségben vagy bírósági végrehajtási záradékkal ellátott okiratban megállapított kötelezettség végrehajtására a 172—177. §-ban foglalt rendelkezéseken felül a 182. §-ban foglalt rendelkezéseket is alkalmazni kell.

181/A. §600 (1) Jogi személy végrehajtást kérő által lakás kiürítése iránt kezdeményezett végrehajtási eljárásban a 147. § (3) és (4) bekezdés szerinti lakóingatlanának elhagyására köteles természetes személy kötelezett kérelmére a végrehajtó a lakóingatlan önkéntes kiürítésére – a végrehajtható okiratban – megállapított határidőt 90 nappal meghosszabbítja, ha a kötelezettel szemben korábban rendbírságot nem szabtak ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelmet a kötelezett a végrehajtható okirat kézhezvételét követő 15 napon belül terjesztheti elő.

(3) A határidő meghosszabbításáról szóló jegyzőkönyvet a végrehajtó a feleknek kézbesíti.

182. §601 (1) Ha a kötelezett vagy képviselője nincs jelen a végrehajtás foganatosításánál, a kiürítendő lakásban lévő ingóságokat a végrehajtó összeírja. Az ingóságoknak másik lakásban vagy másik helyiségben való elhelyezése után a lista egy példányát itt is el kell helyezni. Ha az ingóságok elhelyezése olyan lakásban történt, amelyet kizárólag a kötelezett vagy családtagjai használnak, a végrehajtás foganatosítása után a lakást le kell zárni és le kell pecsételni.

(2)602 Ha a másik lakásban a kötelezett ingóságait vagy egy részüket nem lehetett elhelyezni, raktárban vagy más alkalmas helyiségben való elhelyezésükről – a kötelezett költségére és veszélyére – a végrehajtást kérő gondoskodik. A végrehajtást kérő az ingóságokat 60 napig köteles tárolni, ezt követően megszünteti az ingóságok további őrzését, és az ingóságok megsemmisítése vagy hulladékként való átadása iránt intézkedik.

182/A. §603 (1)604 A végrehajtó a lakóingatlan kiürítésének foganatosítását [174. § d) pont] a november 15-től április 30-ig terjedő időszakot követő időszakra halasztja el, ha a kötelezett magánszemély. Nincs helye halasztásnak az önkényesen elfoglalt lakás kiürítése során, vagy ha a kötelezettel szemben korábban rendbírságot szabtak ki.

(2) A végrehajtó a lakás kiürítésének elhalasztásáról jegyzőkönyvet készít, amelynek másolatát megküldi a feleknek.

(3) A bíróság – erre irányuló végrehajtási kifogás esetén – a kiürítés foganatosítására utasítja a végrehajtót, ha

a) a kötelezett vagy a vele egy háztartásban élő személy a kiürítendő lakóingatlan helyett más beköltözhető lakóingatlan használatára jogosult,

b) a végrehajtást kérő a halasztás időtartamára a kötelezett elhelyezéséről gondoskodik, vagy

c) a magánszemély végrehajtást kérő valószínűsíti, hogy a kiürítendő lakóingatlan birtokba vétele nélkül lakhatása nem biztosított.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott időszak lejártát követően a lakóingatlan kiürítésének foganatosításáról a végrehajtó soron kívül intézkedik.

Önkényesen elfoglalt lakás kiürítése

183. §605 (1) A bíróság az önkényesen elfoglalt lakás kiürítését – végrehajtható okirat kiállítása nélkül – nemperes eljárás során hozott végzésben rendeli el. E végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.

(2)606 Az önkényesen elfoglalt lakás kiürítése iránti kérelmet az ingatlan fekvése szerinti járásbírósághoz kell benyújtani. A kérelemben meg kell jelölni

a) a kérelmező adatait és rövid úton történő értesítésének módját,

b) az ingatlan pontos címét,

c) az ingatlan tulajdonosának adatait,

d) a lakás elfoglalása előtt ki és milyen jogcímen lakott a lakásban,

e) a lakásban tartózkodó személyek adatait, az ott tartózkodó személyek számát és azt, hogy van-e köztük kiskorú,

f) a kért intézkedést [183. § (1) bek.],

g) annak a helyiségnek vagy raktárnak a megjelölését, ahol a kérelmező a kötelezett ingóságainak – a kötelezett költségére és veszélyére történő – elhelyezéséről gondoskodik.

(3) Ha a kérelem megfelel a (2) bekezdésben foglaltaknak, a bíróság a kérelem beérkezését követő 5 munkanapon belül meghozza az (1) bekezdés szerinti végzést. A végzésben a bíróság a végrehajtót arra hívja fel, hogy a végrehajtási költségek előlegezését követő 3 munkanapon belül foganatosítsa a lakás kiürítését, és az eljárás időpontjáról értesítse az illetékes rendőri szerv vezetőjét, kiskorú személy érintettsége esetén pedig az illetékes gyámhatóságot is.

(4) A bíróság a végzést haladéktalanul kézbesíti a kérelmezőnek és a végrehajtónak.

(5) A végrehajtó rendőr vagy tanú jelenlétében a helyszínen kézbesíti a végzést a lakásban tartózkodó nagykorú személynek, és felhívja őt, hogy a lakásban tartózkodó valamennyi személlyel együtt a lakást az ingóságoktól kiürítve 2 napon belül hagyja el.

(6) Ha a lakásban a helyszíni eljárás időpontjában nem tartózkodik senki, vagy ott csak kiskorú személy található, a végrehajtó a bíróság végzését és a helyszíni eljárásáról készített jegyzőkönyvet kifüggeszti a lakás ajtajára.

(7) A végrehajtó szükség esetén – a rendőrség közreműködésével – a 2 nap elteltével a helyszínen ellenőrzi a teljesítést és foganatosítja a lakás kiürítését. A helyszíni eljáráson kiskorú személy érintettsége esetén a gyámhatóság képviselője is részt vesz.

(8) Ha a második helyszíni eljárás alkalmával a lakásban nem tartózkodik senki, vagy ott csak kiskorú személy található, a lakásban lévő ingóságokat a végrehajtó elszállíttatja a kérelmező által megjelölt raktárba, a lakásban tartózkodó kiskorú személyeket pedig átadja a gyámhatóság képviselőjének, aki intézkedik ideiglenes elhelyezésük iránt.

(9) A (8) bekezdésben foglalt esetben a végrehajtó a lakás ajtajára kifüggeszti a helyszíni eljárásáról készített jegyzőkönyvet, és abban megjelöli az ingóságok átvételének helyét, valamint azt, hogy a lakásban talált kiskorú személyeket melyik gyámhatóság részére adta át. Az ingóságok kezelésére a 182. § (2) és (3) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

183/A. §607 (1) A bérbeadó a határozott időre kötött lakás- és más – nem lakás céljára szolgáló – helyiségbérleti szerződés esetén a meghatározott idő lejártát követő 60 napon belül kérheti a 183. §-ban meghatározott rendelkezések alkalmazását, ha a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolja, hogy a bérleti szerződésben meghatározott idő eltelt. A kiürítés iránti kérelem benyújtására nyitva álló határidő jogvesztő.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárás során is alkalmazni kell a 182/A. § rendelkezéseit azzal, hogy az ingatlan a kiürítés elhalasztása szempontjából nem minősül önkényesen elfoglalt lakásnak.

183/B. §608 (1) A bérbeadó, a tulajdonos, vagy az egyébként rendelkezésre jogosult (a továbbiakban e §-ban együtt: bérbeadó)

a) a közösségi közlekedés, mint közszolgáltatás biztonságát és zavartalan működését szolgáló, vagy

b) az a) pontba nem tartozó, személy- vagy teherszállítás céljára használt,

a közforgalom számára nyitva álló hivatali, vállalati vagy más épületre, helyiségre, épületnek nem minősülő építményre vagy területre (a továbbiakban e §-ban együtt: helyiség) megkötött helyiségbérleti – vagy egyéb, helyiség használati jogot is biztosító – szerződés (a továbbiakban e §-ban együtt: szerződés) megszűnését követő 60 napon belül kérheti a 183. §-ban meghatározott rendelkezések megfelelő alkalmazását.

(2) A kérelemhez csatolni kell a következő iratokat is:

a) olyan ingatlan-nyilvántartási térkép másolatot, amelyen a bérbeadó a helyiség pontos helyét megjelölte, valamint

b) olyan fényképet, amelyből az ingatlan-nyilvántartási térképen a helyiség helyes megjelölése megállapítható,

c) a szerződés megszűnését eredményező kérelmezői nyilatkozat végrehajtói kézbesítéséről szóló jegyzőkönyvet, vagy a nyilatkozat kézbesítésének egyéb, közokiratba foglalt igazolását, amelyből az is kitűnik, hogy az a) és b) pontban foglalt okiratok is mellékletét képezték a kézbesített iratnak, és

d) a szerződés megszűnését eredményező, közjegyzői okiratba foglalt kérelmezői nyilatkozatot.

(3) Ha a bérbeadó ezt kéri, a 31/D. § szerinti végrehajtói kézbesítés útján kell kézbesíteni a szerződés megszűnését eredményező, közjegyzői okiratba foglalt kérelmezői nyilatkozatot a helyiséget használó részére.

(4) A helyiség kiürítése során a 182/A. § rendelkezései nem alkalmazhatóak.

183/C. §609 (1) A hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény alapján megkötött bérleti szerződés megszűnését követő 60 napon belül a bérbeadó kérheti a 183. §-ban meghatározott rendelkezéseknek a bérbe adott lakóingatlanra vonatkozó alkalmazását.

(2) A 182/A. §-t az (1) bekezdés szerinti eljárás során is alkalmazni kell azzal, hogy a bérbe adott lakóingatlan a kiürítés elhalasztása szempontjából nem minősül önkényesen elfoglalt lakásnak.

184. § A 183. § a fizető-vendéglátás keretében használatba adott és más kereskedelmi szálláshely (szálloda, turistaház stb.) kiürítésére is irányadó.

Szellemi tulajdonjogok megsértése miatt
indított perben hozott határozat végrehajtása

184/A. §610 (1)611 Ha a meghatározott cselekmény végrehajtása szabadalombitorlás, használati mintaoltalom bitorlása, mikroelektronikai félvezető termék topográfiájára vonatkozó oltalom bitorlása, növényfajta-oltalom bitorlása, illetve a növényfajta-oltalomból eredő díjigényhez kapcsolódó – a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 109/B. §-ának (3) bekezdésében szabályozott – adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének elmulasztása, védjegybitorlás, földrajzi árujelző-oltalom bitorlása, formatervezési mintaoltalom bitorlása, kiegészítő oltalmi tanúsítvány bitorlása, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmára vonatkozó rendelkezések, szerzői jog vagy üzleti titokhoz fűződő jog megsértése miatt indított perben hozott határozat végrehajtására irányul, a végrehajtási lap kiállítására jogosult bíróság – a végrehajtási lap kiállítása helyett – a végrehajtást közvetlenül elrendelő határozatot hoz, amelyben a kötelezettet azonnali teljesítésre hívja fel és egyidejűleg megállapítja a késedelem esetén fizetendő pénzbírság napi összegét.

(1a)612 Ha megítélése szerint a meghatározott cselekmény végrehajtásához, az önkéntes teljesítés megállapításához, az eljárás tárgyának beazonosításához segítséget nyújt, a végrehajtást elrendelő bíróság mellékletként csatolja a végrehajtható okirathoz a végrehajtási kérelem mellékleteként előterjesztett, a végrehajtható határozat meghozatalát megelőző eljárásban is az ügyiratok részévé vált képfelvételt.

(2)613 A pénzbírság napi összege tízezer forinttól kétszázezer forintig terjedhet. A pénzbírság napi összege a teljesítési határidő lejártát követő harmincadik napon és azt követően minden hónapban az előző tárgyidőszak szerinti összeg kétszeresére emelkedik. A kötelezett a pénzbírságot a teljesítési határidő lejártától a meghatározott cselekmény teljesítésének igazolásáig, illetve a meghatározott cselekmény kikényszerítéséig eltelt időszakra köteles megfizetni. A pénzbírságra megfelelően alkalmazni kell a 175. § rendelkezéseit azzal, hogy a kötelezettel szemben kiszabott pénzbírságról szóló értesítést a bíróság megküldi a végrehajtónak; a végrehajtás befejezését megelőzően a végrehajtóhoz érkezett értesítés alapján a pénzbírság behajtását a végrehajtó az alapügyben foganatosítja, annak során a végrehajtót előleg nem illeti meg, a végrehajtás költségét pedig a pénzbírság megfizetésére kötelezett viseli.

(3) A határozatot a bíróság a végrehajtást kérő félnek és a végrehajtónak kézbesítteti. A végrehajtó a határozat kézhezvételét követően három munkanapon belül felhívja a végrehajtást kérőt a végrehajtási eljárás költségeinek haladéktalan előlegezésére. Ideiglenes intézkedés végrehajtása esetén a végrehajtót eljárása kezdetén előlegként a teljes munkadíjnak és a várhatóan felmerülő készkiadásnak, illetve költségátalánynak megfelelő összeg illeti meg.

(4)614 A végrehajtó az előleg beérkezését követően három munkanapon belül a helyszínen kézbesíti a határozatot a kötelezettnek, és felhívja őt a teljesítésre. Ha a végrehajtó felhívására a kötelezett azonnal nem teljesít, a végrehajtó a (6) bekezdés szerint jár el.

(5) Ha a kötelezett a meghatározott cselekményt a teljesítési határidő lejártát követően teljesíti, és ezt igazolja, a végrehajtó az erről készített jegyzőkönyvet a napi összegben megállapított pénzbírság kiszabása céljából a teljesítési határidő lejárta napjának megjelölésével egyidejűleg beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz.

(6) A teljesítés elmaradása esetén a végrehajtó a helyszíni ellenőrzésről készített és a teljesítési határidő lejártának napját is tartalmazó jegyzőkönyvet három munkanapon belül beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz a végrehajtás módjának meghatározása és a kötelezett napi összegben megállapított pénzbírságban történő marasztalása érdekében. A bíróság a végrehajtás módjáról a 174. és a 177. §-nak megfelelően, soron kívül határoz azzal, hogy a 174. § a) és c) pontja nem alkalmazható.

(7) Ha az e címben szabályozott végrehajtás meghatározott ingóság átadására, kiadására vagy lefoglalására irányul, a végrehajtó a határozat kézbesítésekor az ingóságot lefoglalja, és intézkedik a határozatban megjelölt személyhez történő elszállítása iránt. Ha a kötelezett az ingóság átadását, kiadását megtagadja, vagy a foglalást megakadályozza, a végrehajtó a rendőrség közreműködésének közvetlen igénybevételével foganatosítja a végrehajtást.

(8) Ha a bíróság a lefoglalt eszközöknek és anyagoknak a bírósági végrehajtás szabályai szerinti értékesítését írja elő, azt a végrehajtó az ingóárverésre irányadó szabályok szerint foganatosítja azzal, hogy nincs helye az ingóság kötelezett részére történő – a 135. § (1)–(2) bekezdéseiben szabályozott – visszaadásának.

(9) Ha az (1) bekezdésben foglalt perben hozott határozat kizárólag pénzfizetésre kötelezést tartalmaz, a határozat végrehajtása a pénzkövetelés végrehajtására vonatkozó szabályok szerint történik.

184/B. §615

A hitelbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyzést, módosítást, törlést elrendelő bírósági határozat végrehajtása616

184/C. §617 (1) Hitelbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyzést, módosítást, törlést elrendelő bírósági határozat végrehajtása során a 172–177. §-ban foglalt rendelkezéseket az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A bíróság a végrehajtható okiratban megfelelő határidő tűzésével felhívja a kötelezettet a hitelbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyzéshez szükséges, a hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló törvény szerinti nyilatkozat megtételére.

(3) Ha az önkéntes teljesítés elmaradt, a végrehajtó a hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló törvény szerint intézkedik a határozat végrehajtása iránt.

X. Fejezet


BIZTOSÍTÁSI INTÉZKEDÉS VÉGREHAJTÁSA

A biztosítási intézkedés elrendelésének feltételei

185. § Ha a követelés teljesítése érdekében a 13. § alapján végrehajtható okiratot még nem lehet kiállítani, a végrehajtást kérő azonban valószínűsítette, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van, a végrehajtást kérő kérelmére a bíróság biztosítási intézkedésként elrendeli:

a) a pénzkövetelés biztosítását, illetőleg

b) a meghatározott dolog zárlatát.

186. § (1) Biztosítási intézkedés akkor rendelhető el, ha a követelés olyan határozaton alapul, amelynek alapján egyébként a 15. és 16. § szerint végrehajtási lapot lehetne kiállítani, de erre azért nincs lehetőség, mert

a) a határozat még nem jogerős, vagy nem előzetesen végrehajtható, illetőleg

b) a határozat jogerős ugyan, de a teljesítési határidő még nem telt le.

(2) A biztosítási intézkedést az a bíróság rendeli el, amely a határozat alapján — a megfelelő feltételek esetén — a végrehajtási lap kiállítására jogosult lenne.

(3)618 Biztosítási intézkedés rendelhető el e § alapján akkor is, ha a követelés olyan bírósági határozaton alapul, amelyet a 44/2001/EK tanácsi rendelet, a 4/2009/EK tanácsi rendelet, az 1215/2012/EU rendelet vagy a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján Magyarországon el kell ismerni. A biztosítási intézkedést a 16. § c) pontjában meghatározott bíróság rendeli el.

(4)619 A bíróság a biztosítási intézkedést – 400 millió forintot meg nem haladó összegben – az (1) bekezdés alapján elrendeli, ha a követelés a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított perben hozott ítéletnek a tervezési, építési, kivitelezési szerződés teljesítéséből eredő díjkövetelés megfizetésére kötelező részén alapul, amely ítélet a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményében meghatározott összeget (részben vagy egészben) mint pénzbeli marasztalást tartalmazza.

(5)620 A végrehajtási tanúsítvány tárgyában határozatot hozó bíróság biztosítási intézkedést rendelhet el, ha a 208. § alapján végrehajtási tanúsítvány kiállításának lenne helye.

187. § (1) Biztosítási intézkedés rendelhető el az olyan követelés érdekében, amely iránt belföldi bíróságnál

a) házassági vagyonjogi keresetet indítottak,

b)621 szabadalombitorlás, használati mintaoltalom bitorlása, mikroelektronikai félvezető termék topográfiájára vonatkozó oltalom bitorlása, növényfajta-oltalom bitorlása, védjegybitorlás, földrajzi árujelző-oltalom bitorlása, formatervezési mintaoltalom bitorlása, kiegészítő oltalmi tanúsítvány bitorlása, szerzői jog megsértése miatt, vagy a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 4. és 6. §-ában foglalt rendelkezések megsértése miatt eljárást indítottak, az irányadó külön törvényekben meghatározott feltételekkel,

c)622 egyéb keresetet indítottak, egyúttal a követelés létrejöttét, mennyiségét és lejártát közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolták.

(2)623 A biztosítási intézkedést az a bíróság rendeli el, amelynél a kereseti kérelmet benyújtották. A biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelem tárgyában szükség esetén meghallgatást kell tartani.

(3)624 Biztosítási intézkedés rendelhető el e § alapján akkor is, ha a 44/2001/EK tanácsi rendelet, a 4/2009/EK tanácsi rendelet vagy az 1215/2012/EU rendelet szerinti ügyben a kereseti kérelmet az Európai Unió másik tagállamának bíróságához nyújtották be. A biztosítási intézkedést a 16. § c) pontjában meghatározott bíróság rendeli el.

(4)625 A (2) bekezdésben meghatározott bíróság biztosítási intézkedést rendel el – 400 millió forintot meg nem haladó összegben – az olyan követelés érdekében, amely iránt belföldi bíróságnál a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított pert indítottak, illetve viszontkeresetet érvényesítettek, és a tervezési, építési, kivitelezési szerződés teljesítéséből eredő díjkövetelés megfizetésére vonatkozó követelés a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményén alapul.

(5)626 Biztosítási intézkedésként ideiglenes számlazárolás rendelhető el e § alapján a 655/2014/EU rendelet 5. cikkében meghatározott esetekben is.

(7)628 A 655/2014/EU rendelet alapján indított eljárásokban az ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés eljárásának létrehozásáról szóló 655/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben említett formanyomtatványok meghatározásáról szóló 2016/1823. bizottsági (EU) végrehajtási rendeletben meghatározott formanyomtatványokat kell alkalmazni.

188. § (1) Biztosítási intézkedés rendelhető el az olyan követelés érdekében, amely iránt belföldi választottbíróságnál keresetet indítottak, ha a végrehajtást kérő

a) a kérelméhez csatolta a választottbíróság igazolását arról, hogy a választottbírósági eljárás megindult, és

b) a követelésének létrejöttét, mennyiségét és lejártát közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolta.

(2) A biztosítási intézkedést a 16. § d) pontja szerint illetékes bíróság rendeli el.

189. § (1) Ha a közkereseti és a betéti társasággal szemben a követelés teljesítése érdekében végrehajtható okiratot állítottak ki, a közkereseti társaság tagjával és a betéti társaság beltagjával szemben az említett követelés érdekében biztosítási intézkedés rendelhető el.

(2) A biztosítási intézkedést az a bíróság rendeli el, amely a társasággal szemben a végrehajtható okiratot kiállította.

A biztosítási intézkedés elrendelése

190. § (1)629 A bíróság a biztosítási intézkedésről soron kívül, de legfeljebb 8 napon belül végzéssel dönt, és a biztosítási intézkedést elrendelő végzést haladéktalanul megküldi elektronikus úton a Kar hivatali szervének.

(2)630 A bíróság a biztosítási intézkedést elrendelő végzést kézbesítteti a végrehajtást kérőnek, továbbá ha az adós cég, egyúttal a nyilvántartó hatóságnak, az ingatlan zárlatát elrendelő végzést pedig az adósnak is.

(3)631 A biztosítási intézkedés tárgyában hozott végzés ellen fellebbezésnek van helye. A biztosítási intézkedést elrendelő végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.

(4)632 A végrehajtó a biztosítási intézkedést elrendelő végzés kézhezvétele után haladéktalanul felhívja a végrehajtást kérőt az előleg rövid határidő alatt történő megfizetésére, a díjelőleg beérkezése után a biztosítási intézkedés végrehajtását haladéktalanul megkezdi. Biztosítási intézkedés végrehajtása esetén a végrehajtót eljárása kezdetén előlegként a teljes munkadíjnak és a várhatóan felmerülő készkiadásnak, illetőleg költségátalánynak megfelelő összeg illeti meg.

Pénzkövetelés biztosítása

191. § (1)633 A pénzkövetelés biztosítását elrendelő végzést a végrehajtó a helyszínen adja át az adósnak; egyúttal felhívja őt, hogy a biztosítandó összeget azonnal fizesse ki a végrehajtó kezéhez. Ha az adós ennek nem tett eleget, a végrehajtó az adós vagyontárgyait lefoglalja; így kell eljárni akkor is, ha az adós nincs jelen, ebben az esetben a végrehajtó a végrehajtható okiratot a foglalási jegyzőkönyv másolatával együtt postán kézbesíti az adósnak.

(2)634 A végrehajtó a követelés biztosítása érdekében felhívja az adóst megillető összeget kezelő pénzforgalmi szolgáltatót, hogy a biztosítandó összeget és az eljárás költségeinek fedezésére szolgáló összeget a számláról sem az adós, sem más javára ne fizesse ki, ha pedig a számla egyenlege nem éri el a biztosítandó összeget, a jövőbeni befizetések tekintetében is hasonlóan járjon el (zárolás iránti végrehajtói felhívás). A zárolás iránti végrehajtói felhívás teljesítéséből adódó intézkedéseket a pénzforgalmi szolgáltató köteles haladéktalanul megkezdeni és a fizetési megbízások teljesítésére a pénzforgalomról szóló törvényben meghatározott határidők szerint teljesíteni. A zárolás iránti végrehajtói felhívás teljesítése – a hatósági átutalás és az átutalási végzés kivételével – megelőzi az egyéb fizetési megbízások teljesítését, a hatósági átutalási megbízással, átutalási végzéssel és zárolás iránti másik végrehajtói felhívással való viszonyában pedig a teljesítés sorrendjét a pénzforgalmi szolgáltató általi átvétel időpontja határozza meg. A pénzügyi fedezet hiánya miatt részben vagy egészben nem teljesíthető zárolás iránti végrehajtói felhívást a pénzforgalmi szolgáltató a pénzforgalomról szóló törvény rendelkezései szerint sorbaállítja a teljesítéshez szükséges fedezet biztosításáig.

(3)635 A pénzforgalmi szolgáltató a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül tájékoztatja a végrehajtót arról, hogy az intézkedést milyen összegre tudta foganatosítani, ezt követően az adós vagyontárgyai csak a fennmaradó követelés erejéig foglalhatók le. A felhívást követő későbbi befizetések tekintetében is hasonlóan kell eljárni.

(4)636 A fizetési számlán elhelyezett összegre vonatkozó mentességi szabályokat a biztosítási intézkedés esetén is alkalmazni kell.

(5)637 Az ingatlan lefoglalása végett a végrehajtó haladéktalanul megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, hogy a pénzkövetelés biztosítására irányuló végrehajtási jogot jegyezze be az ingatlan-nyilvántartásba. A további eljárásra a 138. § megfelelően irányadó.

(6)638 Munkabér [7. § (1) bek.] akkor tiltható le, ha az adósnak a biztosítandó összeg fedezetéül szolgáló, végrehajtás alá vonható más vagyontárgya nincs.

192. § (1)639 Pénzkövetelés biztosítása esetén a foglalási cselekmények a foglalással, zár alá vétellel, követelés lefoglalása és munkabér letiltása esetén a végrehajtói letéti számlára történő befizetéssel, továbbá a pénzforgalmi szolgáltatóhoz intézett felhívás kiadásával befejeződnek. A lefoglalt romlandó dolgot ilyenkor is értékesíteni kell.

(2) Az adóstól átvett, illetőleg az eljárás során befolyt összeget a végrehajtást kérő részére nem lehet kiutalni, azt a végrehajtói letéti számlán kell kezelni.

193. § A végrehajtó a lefoglalt vagyontárgyat a foglalás alól feloldja, ha

a)640 az adós a foglalás után kifizette a biztosítandó összeget, vagy a számlájára, betétjére a pénzforgalmi szolgáltatónak kiadott felhívás teljesítésével a követelés fedezete biztosítva van,

b) a végrehajtást kérő a romlandó dolog értékesítésének költségét nem előlegezte.

193/A. §641 (1) E §-ban meghatározott biztosítási intézkedést gazdálkodó szervezettel szemben pénzkövetelés biztosítására lehet elrendelni, ha

a) a jogosult nem a 191–193. §-ban meghatározott biztosítási intézkedést kívánja igénybe venni, vagy

b) a pénzkövetelés biztosítása során a gazdálkodó szervezet végrehajtás alá vont vagyontárgyai nem fedezik a teljes követelést.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a bíróság a biztosítási intézkedést a követelésnek a pénzkövetelés biztosítása során végrehajtás alá vont vagyontárgyakkal nem fedezett részének biztosítására rendeli el, és az az adós jövőbeni vagyontárgyainak elidegenítésére vonatkozik.

(3) A biztosítási intézkedést elrendelő végzést a végrehajtó a helyszínen átadja az adós képviselőjének, és felhívja őt, hogy a biztosítandó összeget azonnal fizesse ki a végrehajtó kezéhez. Ha az adós a kért összeget kifizette, a végrehajtó ezt jelenti a bíróságnak. A további eljárásra a 191–193. § irányadó, az adós által kifizetett összegre a 192. § (2) bekezdését kell alkalmazni.

(4) Ha az adós a biztosított összeget nem fizette ki, a biztosítási intézkedés hatálya alatt a gazdálkodó szervezet vagyontárgyának elidegenítése – a gazdálkodó szervezet tevékenységével összefüggő, a rendes gazdálkodás körébe tartozó szokásos forgalmi ügyletek kivételével – csak független könyvvizsgáló olyan nyilatkozata alapján történhet, amely szerint a jogügylet nem veszélyezteti a követelés későbbi kielégítését.

Zárlat

194. § (1) Az ingóság zárlatát elrendelő végzést a végrehajtó a helyszínen adja át az adósnak, és egyúttal lefoglalja az ingóságot.

(2) Az ingóság zárlata zár alá vétellel is történhet.

(3) A lefoglalt romlandó dolgot zárlat esetén is értékesíteni kell. A 193. § b) pontja ilyenkor is irányadó.

(4)642 Az elrendelt zárlat ellenére sem lehet lefoglalni a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben meghatározott tanúsítványban felsorolt kulturális javakat a különleges védelem időtartama alatt.

195. §643 Az ingatlan zárlatát elrendelő végzés átvétele után a végrehajtó haladéktalanul megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, hogy a zárlatot jegyezze be az ingatlan-nyilvántartásba. A további eljárásra a 138. § megfelelően irányadó.

196. §644 A zárlat bejegyzéséről szóló ingatlan-nyilvántartási határozat kézhezvétele után a végrehajtó az ingatlant zárgondnok kezelésébe adja, ha

a) az adós az ingatlan kezelésében hosszabb távollét miatt vagy más okból akadályozva van, vagy pedig

b) a végrehajtást kérő zárgondnok kijelölését kérte, és ez az ügy körülményeire tekintettel a végrehajtó szerint indokolt.

197. § (1)645 A föld zárgondnokául a végrehajtó elsősorban a járási hivatal által javasolt személyt vagy szervet jelöli ki.

(2)646 A járási hivatal a végrehajtó megkeresésére 8 napon belül nyilatkozni köteles: javasol-e valakit zárgondnoknak.

198. § A zárgondnok köteles

a) az ingatlant a rendes gazdálkodás szerint kezelni,

b) gazdálkodásáról és az ingatlan jövedelméről a végrehajtónak elszámolni,

c) az ingatlan tiszta jövedelmét a végrehajtói letéti számlára befizetni.

199. § Az ingatlan zárgondnokának díját — a végrehajtó javaslatának figyelembevételével — a bíróság állapítja meg.

A biztosítási intézkedés megszűnése

200. § (1) A biztosítási intézkedés hatálya addig tart, amíg a biztosítandó követelés teljesítése érdekében a kielégítési végrehajtást nem rendelték el, illetőleg amíg a bíróság a biztosítási intézkedést nem szüntette meg.

(2) A biztosítási intézkedés végrehajtása során elvégzett foglalás hatálya kiterjed a követelés teljesítése érdekében elrendelt kielégítési végrehajtásra is.

201. § (1) A bíróság a biztosítási intézkedést megszünteti, ha a végrehajtást kérő követelése iránti eljárás az adós marasztalása nélkül ért véget. Ilyenkor a végrehajtást kérő viseli a biztosítási intézkedéssel felmerült költséget.

(2) Ha a végrehajtást kérő követelése iránti eljárás csak részben vezetett eredményre, az adós csak a marasztalással arányos, kisebb végrehajtási költséget köteles viselni.

(3) Az (1) és (2) bekezdés a zárgondnok költségének és díjának viselésére is irányadó.

(4) A végrehajtást kérő köteles megtéríteni azt a kárt, amelyet a biztosítási intézkedés rosszhiszemű kérésével az adósnak okozott.

201/A. §647 (1) Ha a végrehajtást kérő követelése iránti eljárás az adós marasztalásával ért véget, de a jogosult a követelés kielégítése iránti végrehajtási kérelmet a végrehajtás általános feltételei (13. §) együttes bekövetkeztének időpontjától számított 3 hónapon belül nem terjesztette elő, e határidő lejárta után az adós kérelmet terjeszthet elő a bíróságnál a biztosítási intézkedés megszüntetése iránt.

(2) A bíróság az (1) bekezdés szerinti kérelem előterjesztéséről tájékoztatja a végrehajtást kérőt, és felhívja őt, hogy a követelése kielégítése iránti végrehajtási kérelmet 30 napon belül terjessze elő az illetékes bíróságnál. Ha a végrehajtást kérő ennek nem tett eleget, a bíróság a biztosítási intézkedést megszünteti.

(3) A 30 napos határidő elmulasztása miatt igazolási kérelemnek nincs helye.

(4) Ha a bíróság a biztosítási intézkedést a (2) bekezdés alapján megszünteti, a biztosítási intézkedéssel felmerült költség megtérítésére – ideértve a zárgondnok díját és költségét – a végrehajtást kérőt kötelezi.

201/B. §648 A fizetési meghagyásos eljárás során elrendelt biztosítási intézkedést a fizetési meghagyásos eljárás perré alakulása esetén a fél kérelmére a perbíróság a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül felülvizsgálja, és ennek eredményeként a biztosítási intézkedés hatályát fenntartja vagy azt megszünteti.

201/C. §649

202. §650

202/A. §651

203. §652

204. §653

204/A. §654

XI. Fejezet655


ZÁLOGTÁRGY EGYSZERŰSÍTETT
VÉGREHAJTÁSI ÉRTÉKESÍTÉSE

A végrehajtás elrendelése

204/B. §656 A bíróság a zálogjogosult kérelmére a zálogszerződésről szóló közokiratot akként látja el végrehajtási záradékkal [23/C. § (3) bekezdés], hogy a zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítésével rendeli el a zálogjoggal biztosított pénzkövetelés végrehajtását, ha a zálogjogosult a zálogkötelezettel – a legalacsonyabb eladási ár, illetve ennek számítási módja meghatározásával – a kielégítési jog megnyílta előtt írásban megállapodott a zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítésében.

A pénzkövetelés végrehajtása szabályainak megfelelő alkalmazása

204/C. § (1) A zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítésére irányuló végrehajtás foganatosítására a pénzkövetelés végrehajtásának szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A végrehajtás foganatosítása a végrehajtható okiratban megjelölt zálogtárgyra történik; az adós egyéb vagyontárgyainak, jövedelmének felkutatására és végrehajtás alá vonására nem kerül sor.

(3)657 A végrehajtás – függetlenül a végrehajtás során befolyt összegtől – a zálogtárgy vételárából a zálogjogosult végrehajtást kérőt megillető összeg kifizetésével, a zálogtárgy zálogjogosult általi átvételével, illetve az értékesített, átvett ingatlan birtokba adásával, az adós teljesítése esetén pedig a zálogjoggal biztosított követelés és a végrehajtási költségek megfizetésével befejeződik.

(4) Ha az adós ellen más követelés behajtására is végrehajtást rendeltek el, a végrehajtó a zálogjoggal biztosított követelés végrehajtását az általános szabályok szerint folytatja, de a zálogjogosult – a 7. § (1) és (2) bekezdésének alkalmazása nélkül – továbbra is csak a zálogtárgy vételárából történő kielégítésre, illetve a zálogtárgy átvételére jogosult.

A zálogtárgy árverésének előkészítése

204/D. § (1) A végrehajtó a végrehajtási költség megelőlegezését követő 8 munkanapon belül kézbesíti a végrehajtható okiratot az adósnak, melynek során tájékoztatja a (3) bekezdés szerinti nyilatkozattételi kötelezettségéről és az elmulasztásának jogkövetkezményeiről.

(2) A zálogtárgy lefoglalására és becsértékének megállapítására nem kerül sor. Ha az adós a végrehajtható okirat helyszíni kézbesítésével egyidejűleg, postai kézbesítés esetén pedig a kézhezvételtől számított 15 napon belül a tartozását nem fizette meg, a végrehajtó – kivéve, ha a zálogtárgyat más követelés biztosítására is terheli zálogjog – kitűzi a zálogtárgy árverését.

(3) Az adós a (2) bekezdésben foglalt határidőn belül – kivéve, ha a tartozást megfizeti – köteles nyilatkozni a végrehajtónak a zálogtárgy ingóság tárolási helyéről és arról, hogy vállalja-e az ingóság megőrzését.

(4) Ha az adós az ingóságok megőrzését nem vállalja, a végrehajtó – a szállítási és tárolási költségek megelőlegezését követően – intézkedik a zálogtárgy elszállítása iránt; ugyanígy kell eljárni akkor is, ha az adós nyilatkozatot nem tett, de a végrehajtó tudomására jut az ingóságok fellelési helye. Az elszállításról az ingóságok tételes felsorolását is tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni.

(5) Ha az adós a (3) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételét elmulasztja, vele szemben rendbírság kiszabásának van helye a 45/A. § (2) bekezdése szerinti külön felhívás kiadása nélkül.

(6) Ha a zálogtárgyat más követelés biztosítására is terheli zálogjog, a végrehajtó a 114. § megfelelő alkalmazásával értesíti a zálogjogosultat a végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódás iránti kérelem előterjesztésének lehetőségéről. A bíróság a zálogjogosult végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódásának engedélyezése során a zálogjogosult kielégítési jogának megnyíltát nem a zálogtárgy lefoglalása, hanem egyszerűsített végrehajtási értékesítésének elrendelése alapján állapítja meg.

(7) A végrehajtó az ingó- és ingatlan-árverési hirdetményben a zálogtárgy becsértéke helyett a zálogjogosult és a zálogkötelezett megállapodásában rögzített, illetve a zálogjogosult és a zálogkötelezett megállapodása szerinti számítási móddal megállapított legalacsonyabb vételár összegét tünteti fel azzal a tájékoztatással, hogy annál alacsonyabb összegben nem lehet árverezni a zálogtárgyra.

(8) Ingatlan árverése során az árverési előleg a zálogtárgy legalacsonyabb vételárának 10%-a, a licitküszöb pedig a legalacsonyabb vételárnak a 143. § j) pontjában meghatározott százaléka.

204/E. § (1) Ha a zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítését más követelés behajtására is elrendelte a bíróság, a végrehajtó a legalacsonyabb vételár összegéről tájékoztatja a végrehajtóhoz utóbb érkezett végrehajtható okirat szerinti zálogjogosult végrehajtást kérőt. Ha a zálogjogosult a tájékoztatás kézhezvételétől számított 15 napon belül nem értesíti a végrehajtót írásban egyet nem értéséről vagy a (2) bekezdés szerinti megállapodásáról, a végrehajtó a legalacsonyabb vételár összegét tünteti fel az árverési hirdetményben.

(2) A zálogjogosultak – az eredeti megállapodásaikban rögzített legkisebb vételárak közötti összegben – megállapodhatnak a legkisebb vételár összegéről; ha 15 napon belül ezt írásban közlik a végrehajtóval, a végrehajtó ezt az összeget tünteti fel az árverési hirdetményben legkisebb vételárként.

(3) Egyetértés és megállapodás hiányában a végrehajtó az általános szabályok szerint megállapítja a zálogtárgy becsértékét és kitűzi az árverést.

(4) A végrehajtó a megállapított legalacsonyabb vételárról, illetve a (3) bekezdés szerint megállapított becsértékről tájékoztatja a végrehajtásba bekapcsolódott zálogjogosultat.

A zálogtárgy árverése

204/F. § (1) Több zálogtárgy értékesítése esetén az értékesítésük sorrendjére a zálogszerződésben foglalt megállapodás irányadó, ennek hiányában azt a végrehajtást kérő határozhatja meg.

(2) Az ingatlanra megtett, a legalacsonyabb vételár összegét el nem érő vételi ajánlatot az elektronikus árverési rendszer nem teszi közzé a licitnaplóban.

(3) Az árverés megkezdésekor a végrehajtó az árverezőkkel a legkisebb vételárat és a kikiáltási árat közli. A kikiáltási ár ingó árverése esetén a legalacsonyabb vételár összege, ingatlan árverése esetén pedig a licitnaplóban utolsóként közzétett vételi ajánlat, s csak ennek hiányában a legalacsonyabb vételár összege.

(4) Az árverésen a kikiáltási ár nem szállítható le.

(5) Az árverés sikertelen, ha nem tettek legalább a legalacsonyabb vételárnak megfelelő összegű vételi ajánlatot.

(6) A zálogtárgyat a második sikertelen árverést követően legalább a legalacsonyabb vételárnak megfelelő összegben veheti át a végrehajtást kérő.

(7) A zálogtárgy becsértékének megállapítása [204/E. § (3) bekezdés] esetén az árverést az általános szabályok szerint kell megtartani.

204/G. § (1) Lakóingatlan egyszerűsített végrehajtási értékesítése esetén a kiköltözési kötelezettség teljesítésére a 154/A. § (1)–(3) bekezdését akként kell alkalmazni, hogy a kiköltözési határidő az árveréstől (jogorvoslati kérelem jogerős elbírálásától, vételár megfizetésétől) számított 90 nap.

(2) A kiköltözési kötelezettség teljesítésére halasztás nem adható.

Végrehajtási kifogás előterjesztése

204/H. § (1) A zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítése során végrehajtási kifogás – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – csak a következő végrehajtási cselekményekkel kapcsolatban terjeszthető elő:

a) a zálogtárgy becsértékének a 204/E. § (3) bekezdése szerinti megállapítása,

b) az ingatlan legkisebb vételárának vagy becsértékének 204/E. § (4) bekezdése szerinti közlése, amely ellen előterjesztett kifogást a bíróság a 140. § (7) bekezdése szerint bírálja el,

c) a zálogtárgy árverése,

d)658 az értékesített ingatlan birtokba adása,

e) a végrehajtói költség megállapítása és a vételár felosztása,

f) késedelmes végrehajtói intézkedés.

(2) Az árverési jegyzőkönyv kézhezvételét követő 15 napon belül előterjesztett végrehajtási kifogásban az árverést megelőző jogszabálysértő végrehajtói intézkedések megsemmisítése is kérhető; ilyen intézkedés megsemmisítése esetén a bíróság az árverést is megsemmisítheti.

XII. Fejezet659


KÜLFÖLDI HATÁROZAT VÉGREHAJTÁSA

205. § A külföldi bíróság és a külföldi választottbíróság határozatát (a továbbiakban együtt: külföldi határozat) törvény, nemzetközi egyezmény vagy viszonosság alapján lehet végrehajtani.

206. § A külföldi bíróság határozata akkor hajtható végre, ha a határozat — jellegénél fogva — megfelel a 15. §-ban foglaltaknak.

207. § A végrehajtást kérő a végrehajtási kérelemhez köteles csatolni a végrehajtandó külföldi határozatot és — szükség esetén, a bíróság felhívására — ennek magyar fordítását.

208. § Ha a külföldi határozat a 205. § szerint végrehajtható, a 16. § c), illetőleg d) pontjában említett bíróság a végzésével a külföldi határozatra végrehajtási tanúsítványt vezet, amelyben azt tanúsítja, hogy a határozat a magyar jog szerint a belföldi bíróság (választottbíróság) határozatával azonos módon végrehajtható.

209. §660 A 208. § szerint hozott végzés ellen, a kérelmet visszautasító és a kérelmet elutasító végzés ellen fellebbezésnek van helye. A 208. § szerint hozott végzés jogerőre emelkedése után a bíróság a végrehajtási tanúsítvánnyal ellátott külföldi határozat alapján végrehajtási lapot, illetve vele egy tekintet alá eső végrehajtható okiratot állít ki.

210. § A külföldi határozat végrehajtása során a külön törvényben és a nemzetközi egyezményekben foglalt rendelkezéseket is alkalmazni kell, továbbá a viszonosságon alapuló joggyakorlatot is figyelembe kell venni.

210/A. §661 (1)662 A bíróság

a) a 44/2001/EK tanácsi rendelet szerinti, a bírósági határozat (perbeli egyezség) és közokirat végrehajthatóságának megállapítására irányuló eljárás során – ha a 44/2001/EK tanácsi rendelet másképpen nem rendelkezik – és

b) a hágai jegyzőkönyv hatálya alá nem tartozó tagállamban, a 4/2009/EK tanácsi rendelet szerinti tartási ügyben hozott bírósági határozat (perbeli egyezség) és kiállított közokirat végrehajthatóságának megállapítására irányuló eljárás során – ha a 4/2009/EK tanácsi rendelet másképpen nem rendelkezik –,

c)663 a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti öröklési ügyben hozott bírósági határozat (perbeli egyezség) és kiállított közokirat végrehajthatóságának megállapítására irányuló eljárás során – ha a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet másképpen nem rendelkezik

az e Fejezetben foglaltak szerint jár el.

(2) Ha a bíróság az (1) bekezdés szerinti eljárása során a végrehajtási tanúsítványt kiállította, kérelemre biztosítási intézkedést kell elrendelnie.

210/B. §664 Ha a határozat végrehajtása bírósági végrehajtás útján, e törvény szerint történik, a bíróság a 2201/2003/EK tanácsi rendelet szerinti, a bírósági határozat végrehajthatóságának megállapítására irányuló eljárás során – ha a 2201/2003/EK tanácsi rendelet másképpen nem rendelkezik – az e Fejezetben foglaltak szerint jár el.

XIII. Fejezet665

210/C. §

210/D. §

210/E. §

210/F. §

210/G. §

XIV. Fejezet666


KÖZPONTI HATÓSÁGI MEGKERESÉS VÉGREHAJTÁSA A TARTÁSRA KÖTELEZETT ADATAINAK BESZERZÉSE ÉRDEKÉBEN

210/H. § (1) A 4/2009/EK tanácsi rendelet alapján kijelölt hazai központi hatóság által a tartásra kötelezett adatainak beszerzésére kiállított megkeresés (a továbbiakban e §-ban: megkeresés) alapján indult végrehajtás foganatosítására a végrehajtás foganatosításának közös szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy az adóson a tartásra kötelezettet kell érteni.

(2) Végrehajtást kérőnek az állam minősül, amelynek nevében a központi hatóság jár el; a végrehajtás költségeit az állam viseli.

(3) Ha a központi hatóságnak nem áll rendelkezésére az adós belföldi lakóhelyére, tartózkodási helyére vonatkozó adat, a polgárok személyi adatait kezelő szervet keresi meg a lakóhelyre vagy tartózkodási helyre vonatkozó adat beszerzése érdekében, és a beszerzett adat alapján küldi meg a megkeresést az illetékes végrehajtónak.

(4) A végrehajtó a megkeresést az adós megkeresésben megjelölt adatainak beszerzésével, a 47. § alkalmazásával teljesíti. A végrehajtható okirat az adós részére nem kerül kézbesítésre.

(5) A végrehajtás felfüggesztésének és szünetelésének nincs helye.

(6) A végrehajtó a megkeresés teljesítéséről a beszerzett adatok feltüntetésével jegyzőkönyvet készít, amelyet megküld a központi hatóságnak.

NEGYEDIK RÉSZ


JOGORVOSLATOK

XV. Fejezet667


A VÉGREHAJTÁS ELRENDELÉSÉVEL KAPCSOLATOS JOGORVOSLATOK

A végrehajtási lap visszavonása
és a végrehajtási záradék törlése

211. § (1) Ha a bíróság a végrehajtási lapot a törvény megsértésével állította ki, a végrehajtási lapot vissza kell vonni.

(2) Ha a bíróság az okiratot a törvény megsértésével látta el végrehajtási záradékkal, a végrehajtási záradékot törölni kell.

(3)668 A bíróság akkor is visszavonja a végrehajtási lapot vagy törli a végrehajtási záradékot, ha az adós kérelmére megállapítja, hogy

a) a 805/2004/EK rendelet 21. cikke alapján a végrehajtás visszautasításának,

c)669 a 4/2009/EK tanácsi rendelet 21. cikk (2) bekezdésének második albekezdése, vagy az 1215/2012/EU rendelet 46. cikke alapján a végrehajtás megtagadásának

feltételei fennállnak.

212. § (1) A végrehajtást elrendelő bíróság a végrehajtási lap visszavonását, illetőleg a végrehajtási záradék törlését bármelyik fél kérelmére, a végrehajtó jelentése alapján vagy saját kezdeményezéséből végzéssel bármikor elrendelheti.

(2) A végzést kézbesíteni kell a feleknek, akik a végzés ellen fellebbezhetnek.

Fellebbezés a végrehajtás elrendelésével kapcsolatban

213. § (1) Ha a bíróság a végrehajtást végzéssel rendelte el, vagy a végrehajtható okiratnak a kérelemtől eltérő kiállítása esetén az eltérésről végzést hozott, a felek e végzés ellen fellebbezhetnek.

(2)670 Az (1) bekezdésben foglalt végzés elleni fellebbezésnek a végrehajtás foganatosítására nincs halasztó hatálya, azonban – ha e törvény másképpen nem rendelkezik – a lefoglalt dolgok értékesítése iránt nem lehet intézkedni, és a végrehajtás során befolyt összeget nem lehet a jogosult részére kifizetni.

(3)671 A végrehajtható okirat kiállítását megtagadó végzés ellen a végrehajtást kérő fellebbezhet.

(4)672 Ha a végrehajtás közvetlen bírósági felhíváson (28. §) alapul, a felek azt a határozatot fellebbezhetik meg, amely a közvetlen bírósági felhívást tartalmazza.

Felülvizsgálati kérelem a végrehajtás elrendelésével kapcsolatban

214. § (1)673 Felülvizsgálati kérelemnek van helye a másodfokon jogerőre emelkedett olyan végzés ellen, amellyel a bíróság külföldi határozat végrehajtási tanúsítvánnyal való ellátásáról, illetőleg végrehajtásának elrendeléséről döntött.

(2)674 A felülvizsgálati kérelem benyújtására és elbírálására a Pp. felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezései megfelelően irányadók.

215. §675

216. §676

XVI. Fejezet677


A VÉGREHAJTÁS FOGANATOSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS JOGORVOSLATOK

Végrehajtási kifogás

217. §678 (1) A végrehajtónak a végrehajtási eljárás szabályait és a végrehajtási kifogást előterjesztő jogát vagy jogos érdekét lényegesen sértő intézkedése, illetőleg intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: intézkedése) ellen a fél vagy más érdekelt végrehajtási kifogást (a továbbiakban: kifogás) terjeszthet elő a végrehajtást foganatosító bírósághoz. E § alkalmazásában a végrehajtási eljárás szabályainak lényeges megsértése az olyan jogszabálysértés, amelynek a végrehajtási eljárás lefolytatására érdemi kihatása volt.

(2) A kifogást a végrehajtó intézkedésétől számított 15 napon belül kell benyújtani a végrehajtónál, aki azt – a kifogásolt intézkedésre vonatkozó iratok másolatával együtt – 3 munkanapon belül továbbítja a végrehajtást foganatosító bíróságnak. Ha az intézkedés később jutott a kifogást előterjesztő tudomására, vagy a kifogás előterjesztésében a végrehajtó intézkedésétől számított 15 napon túl is akadályozva volt, a végrehajtási kifogás előterjesztésének határidejét a tudomásszerzéstől, illetőleg az akadály megszűnésétől kell számítani, amennyiben a kifogást előterjesztő a későbbi tudomásszerzés vagy az akadályoztatás tényét kellően igazolja. A végrehajtó intézkedésétől számított 3 hónap eltelte után nem lehet kifogást előterjeszteni; e határidő elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak.

(3)679 A kifogásra a Pp. perindításra vonatkozó rendelkezései közül az áttételre, a visszautasításra és az elutasításra, valamint a keresetlevél előterjesztéséhez fűződő joghatások fenntartására vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók. A bíróság a kifogást nyomban, de legkésőbb a beérkezését követő 8 munkanapon belül megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nem kell-e azt hiánypótlásra visszaadni, nincs-e helye az áttételének vagy visszautasításának, és a szükséges intézkedéseket megteszi.

(4) A végrehajtó intézkedése ellen bármilyen címen előterjesztett megtámadást kifogásnak kell tekinteni. A kifogásban meg kell jelölni a kifogásolt végrehajtói intézkedést, és azt, hogy a kifogást előterjesztő az intézkedés megsemmisítését vagy megváltoztatását milyen okból, mennyiben kívánja. A végrehajtó intézkedésével szembeni ismételt kifogásban új tény állítására, új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az a kifogásolt intézkedésről való tudomásszerzést követően jutott az előterjesztő tudomására, feltéve, hogy az – elbírálása esetén – reá kedvezőbb döntést eredményezett volna, vagy ha az az intézkedés jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul.

(5)680 Ha a kifogás elkésett, nem tartalmazza a miniszteri rendeletben meghatározott szakértői díjelőleg letétbe helyezéséről szóló igazolást, vagy olyan intézkedés ellen irányul, amely nyilvánvalóan nem lényegesen jogszabálysértő, továbbá ha a kifogást az előterjesztő felhívás ellenére hiányosan adja be, a bíróság a kifogást hivatalból elutasítja. Azt, aki a kifogást elutasító végzés ellen nyilvánvalóan alaptalan fellebbezéssel él, a másodfokú bíróság pénzbírsággal (Pp. 166. §) sújthatja.

(6) A végrehajtó intézkedésének elmulasztása miatt kifogás különösen akkor terjeszthető elő, ha

a) a jogszabály a végrehajtó részére az intézkedés elvégzésére határidőt állapított meg, azonban az eredménytelenül eltelt,

b) a végrehajtó a végrehajtási eljárásban részt vevő személy, a megkeresett szerv vagy személy részére az eljárási cselekmény elvégzésére határidőt tűzött ki, amely eredménytelenül eltelt, és a végrehajtó a mulasztóval szemben nem alkalmazta a törvény által lehetővé tett intézkedéseket, vagy

c) a végrehajtó elmulasztotta a végrehajtási eljárás ésszerű időn belül történő befejezésére irányuló kötelezettségét azáltal, hogy az ügyben az utolsó érdemi intézkedése óta eltelt az az ésszerű időtartam, amely elegendő volt arra, hogy a végrehajtó az intézkedést elvégezze, azonban ezt nem tette meg.

(7) A kifogást előterjesztő a végrehajtó intézkedésének elmulasztása esetén a kifogásban kérheti a bíróságtól a lényeges jogszabálysértés tényének megállapítását és a végrehajtónak az elmulasztott intézkedés elvégzésére – megfelelő határidő tűzésével – történő utasítását.

217/A. §681 (1) A bíróság a végrehajtási kifogásról tárgyaláson kívül, – ha a kifogás elbírálásához szükséges tények a beszerzett iratokból nem állapíthatóak meg, vagy az iratok bizonyító erejét illetően kételye merül fel – a felek meghallgatása vagy egyéb bizonyítás felvétele után, soron kívül határoz.

(2) A bíróság – ha azok nem állnak rendelkezésre – a végrehajtási kifogás beérkezésétől számított 8 munkanapon belül intézkedik a kifogás elbírálásához szükséges iratok beszerzése iránt, a végrehajtó pedig a bíróság megkeresésének 8 munkanapon belül köteles eleget tenni. A bíróság a végrehajtási kifogást elbíráló végzését 45 napon belül hozza meg, kivéve, ha ahhoz a felek meghallgatása vagy egyéb bizonyítás felvétele szükséges.

(3) A bíróság a kifogásról – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a kifogásban foglalt kérelem keretei között dönt. A bíróság a kérelem korlátaira tekintet nélkül határoz a le nem rótt illeték, valamint az állam által előlegezett és meg nem térült költség megfizetéséről.

(4) A bíróság a végrehajtó intézkedését – a kifogásban foglalt kérelem korlátaira tekintet nélkül – megsemmisítheti, és a végrehajtót új intézkedés megtételére kötelezheti, ha a végrehajtási eljárás lényeges szabályainak megsértése miatt szükséges az intézkedés megismétlése. A végzésnek tartalmaznia kell az intézkedés megsemmisítésének okait és az új eljárásra vonatkozó utasításokat.

(5) Ha a kifogásolt intézkedés a jogszabályoknak megfelel vagy nem lényegesen jogszabálysértő, a bíróság a kifogásolt intézkedést hatályában fenntartja és a kifogást elutasítja. Ha a kifogásolt intézkedés lényegesen jogszabálysértő, a bíróság a kifogásolt intézkedést egészben vagy részben megsemmisíti, vagy – ha jogszabály ezt lehetővé teszi és a döntéshez szükséges tények megállapíthatók – a végrehajtó intézkedését egészben vagy részben megváltoztatja, intézkedés elmulasztása esetén pedig az elmulasztott intézkedés megtételére utasítja a végrehajtót.

217/B. §682 (1) Lényegesen jogszabálysértő végrehajtói intézkedés vagy intézkedés elmulasztása esetén az önálló bírósági végrehajtó – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – köteles a kifogással érintett végrehajtási ügyben járó munkadíja 20%-ának, ugyanazon végrehajtási cselekmény tekintetében ismételt eljárási szabálysértés esetén pedig 50%-ának megfelelő pénzösszeg megfizetésére a (3) és (4) bekezdésben meghatározottak szerint.

(2) Nem terheli a végrehajtót az (1) bekezdés szerinti kötelezettség akkor, ha a kifogás elbírálása keretében történik az ingatlan forgalmi értékének meghatározása, vagy ha a lényeges eljárási szabálysértéshez nem a végrehajtó érdekkörében felmerülő ok vezetett.

(3) A bíróság a kifogásnak helyt adó végzésében kötelezi a végrehajtót az (1) bekezdésben meghatározott összegnek a végrehajtói letéti számlára 60 napon belül történő befizetésére. A befizetett összeg – a végrehajtást kérő részére történő kifizetés erejéig – a végrehajtás során befolyt összeget növeli; ezen felüli összeg pedig az államot illeti, azt a bírósági gazdasági hivatal számlájára kell befizetni.

(4) Ha a befizetési határidőn belül sor kerül a végrehajtót megillető díjazás elszámolására, a végrehajtó a befizetési kötelezettségének az őt megillető díjigénynek a befizetendő összeggel történő csökkentésével is eleget tehet.

(5) E § alkalmazásában a végrehajtó munkadíja

a) pénzkövetelés végrehajtása esetén az ügyérték alapján számított munkadíja,

b) meghatározott cselekmény esetén öt órai munkavégzésért járó munkadíja,

c) egyéb végrehajtási ügyben a külön jogszabály szerint járó munkadíja.

(6) A végrehajtó – az összeg megjelölésével – nyilatkozik a bíróságnak arról, ha a (3) bekezdés alapján befizetési kötelezettsége keletkezik az állam felé.

Fellebbezés
a végrehajtás foganatosításával kapcsolatban

218. § (1)683 A bíróságnak a végrehajtás foganatosítása során hozott végzése ellen fellebbezésnek van helye.

(2)684 Ha a bíróság helyt adott a végrehajtási kifogásnak, az erről szóló végzés ellen a végrehajtó is fellebbezhet, feltéve, hogy a végzésben a bíróság

a) a végrehajtó intézkedésének megsemmisítéséről döntött, vagy

b)685 a végrehajtó által előterjesztett díjjegyzéket vagy a végrehajtási költségek tekintetében a felosztási tervet módosította, illetve a 217/B. § (1) bekezdése szerinti jogkövetkezményt alkalmazta.

(3)686 A kifogást elbíráló végzés elleni fellebbezés elbírálására a kifogás elbírálására vonatkozó rendelkezések megfelelően alkalmazandók.

219. §687

Más jogorvoslatok

220. §688 Ha a végrehajtás foganatosítása során a jogsérelem a rendőrség, az ingatlanügyi hatóság vagy más szerv eljárásában történt, az említett szervek eljárásáról szóló jogszabályok szerint van helye jogorvoslatnak.

XVII. Fejezet689


A JOGORVOSLATOK EGYÉB SZABÁLYAI

A jogorvoslatok halasztó hatálya

221. § A bíróság határozata elleni jogorvoslatnak halasztó hatálya van, kivéve, ha

a) a törvény eltérően rendelkezik, vagy

b) a jogorvoslat a rendőrség közreműködésének elrendelésével függ össze.

222. § A végrehajtó és a rendőrség intézkedése elleni jogorvoslatnak nincs halasztó hatálya.

Ügyészi jogorvoslatok

223. §690 (1) Az ügyész – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – mindazokkal a jogorvoslatokkal élhet, amelyeket e törvény szerint a fél, illetőleg más érdekelt terjeszthet elő.

(2) A bíróság határozata és intézkedése ellen az ügyész csak akkor élhet jogorvoslattal ha abban a bíróság az ügyész által előterjesztett végrehajtási kifogásról döntött.

(3)691 Az ügyész az alatt az idő alatt élhet jogorvoslattal, amely a fél vagy más érdekelt részére nyitva áll, végrehajtási kifogást azonban a végrehajtó intézkedésétől számított 3 hónapon belül bármikor előterjeszthet.

A polgári perrendtartás szerinti jogorvoslatok

224. § (1)692 A végrehajtható okiratok és a végrehajtás során hozott bírósági határozatok kijavítására és kiegészítésére, a fellebbezés és más jogorvoslatok előterjesztésének határidejére, a határidők elmulasztása miatt benyújtható igazolásra, valamint általában a jogorvoslatokkal összefüggő egyéb eljárási kérdésekre a Pp. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2)693 A végrehajtó kérelemre vagy hivatalból saját hatáskörben kijavíthatja és kiegészítheti az általa készített jegyzőkönyvet. A kijavításról és a kiegészítésről a végrehajtó jegyzőkönyvet készít, amelyet a feleknek kézbesít.

A közjegyző által elrendelt végrehajtás során
igénybe vehető jogorvoslatokra vonatkozó
különös rendelkezések

224/A. §694 Ha a bírósági végrehajtás elrendelése a közjegyző hatáskörébe tartozik, e rész rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a végrehajtást elrendelő bíróságon a közjegyzőt, a végrehajtást elrendelő bíróság által hozott határozat alatt a közjegyző által hozott határozatot kell érteni;

b)695 a közjegyző határozata elleni fellebbezést a közjegyző székhelye szerint illetékes törvényszék bírálja el.

ÖTÖDIK RÉSZ


A VÉGREHAJTÁS SZERVEZETE

XVIII. Fejezet696


A VÉGREHAJTÁSI SZERVEZET KÖZÖS SZABÁLYAI

Az eljáró szervek és személyek

225. §697 (1)698 A végrehajtás elrendelését és foganatosítását – e törvényben megállapított szabályok szerint – a bíróság, illetve a közjegyző, továbbá e törvényben meghatározott más szervek és személyek, így különösen a következők végzik:

a) az önálló bírósági végrehajtó,

b)699

c) az önálló bírósági végrehajtó-helyettes,

d)700

e) a végrehajtójelölt (e fejezetben a továbbiakban együtt: végrehajtó).

(2) A végrehajtó eljárása – mint polgári nemperes eljárás – a bíróság eljárásával azonos.

(3)701

(4)702

(5) Az önálló bírósági végrehajtó ellátja a számára külön jogszabályban megállapított feladatokat is.

(6)703 A végrehajtást elrendelő bíróságnak azt a bíróságot kell tekinteni, amely a végrehajtható okirat kiállítására jogosult. Végrehajtást foganatosító bíróságnak – ha e törvény másként nem rendelkezik – azt a bíróságot kell tekinteni, amely mellé az eljáró önálló bírósági végrehajtót kinevezték.

(7)704 A végrehajtást elrendelő közjegyzőnek azt a közjegyzőt kell tekinteni, aki a végrehajtható okirat kiállítására jogosult.

(8)705 A végrehajtó a hivatalos iratain, névtábláján és bélyegzőjén jogosult az állami címer használatára.

A végrehajtói tevékenység keretei

226. §706 (1) A végrehajtó nem járhat el abban az ügyben, amelyben – a Pp.-nek a bíró kizárására vonatkozó szabálya szerint – mint bíró sem járhatna el.

(2)707 Ha a végrehajtó az eljárásban a vele szemben fennálló kizárási okot maga jelentette be, vagy egyébként a mellőzéséhez hozzájárult, a kizárásról és az eljáró végrehajtó kijelöléséről a Kar hivatali szervének vezetője határoz.

(3) Ha

a)708 a Kar hivatali szerve vezetőjének döntése szerint a kizárási ok nem áll fenn, vagy

b) a kizárási okot nem a végrehajtó jelentette be, és a kizárásához nem járult hozzá,

a kizárásról a Pp. szabályainak megfelelő alkalmazásával a végrehajtást foganatosító bíróság dönt.

(4)709 A (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a Kar hivatali szervének vezetője a döntését – a kizárási ügyben keletkezett iratokkal együtt –, a b) pontja szerinti esetben pedig a végrehajtó a kizárási indítványt és az indítványra vonatkozó álláspontját tartalmazó iratot beterjeszti a végrehajtást foganatosító bíróságnak.

(5)710 Ha a bíróság az eljárásból a végrehajtót kizárta, az erről szóló végzést megküldi a Kar hivatali szervének vezetője részére. Az eljáró végrehajtót a Kar hivatali szervének vezetője jelöli ki; ugyanazon járásbíróság mellé kinevezett, ha pedig ez nem lehetséges, a megyében működő járásbíróság mellé kinevezett – Budapesten és Pest megyében egyaránt budapesti és pest megyei székhelyű – végrehajtó jelölhető ki, ha pedig ez sem lehetséges, bármely végrehajtó kijelölhető az eljárás lefolytatására.

(6)711 A bíróság kizárási indítványnak helyt adó végzése ellen és a Kar hivatali szerve vezetőjének a végrehajtó kijelölésére vonatkozó döntése ellen jogorvoslatnak helye nincs.

226/A. §712 A végrehajtó által foganatosított végrehajtás adósának vagyonába tartozó dolgot, egyéb vagyoni elemet a végrehajtó, a végrehajtó-helyettes, a végrehajtójelölt, a végrehajtó egyéb alkalmazottja és az a végrehajtói iroda, amelynek a végrehajtó tagja – a 123. § (3) bekezdésében foglalt eset kivételével – sem személyesen, sem megbízottja vagy képviselője útján, közvetve sem szerezheti meg.

227. §713 (1) A végrehajtó a tisztsége ellátásán kívül csak tudományos, művészi, irodalmi, oktató és műszaki alkotó munkát, továbbá sporttevékenységet végezhet kereső tevékenységként.

(2)714 A végrehajtó

a) a végrehajtói irodában való részvételt kivéve nem lehet gazdasági társaság és szövetkezet vezető tisztségviselője és felügyelőbizottságának tagja, valamint nem végezhet sem személyes közreműködéssel, sem korlátlan anyagi felelősséggel járó vállalkozási tevékenységet,

b) nem közvetíthet ingatlan- és kölcsönügyletet, nem vállalhat a végrehajtói tevékenységgel összefüggésben kezességet vagy szerződést biztosító más kötelezettséget,

c) nem lehet választottbíróság tagja.

(3)715 Nem esik az (1) és (2) bekezdésben foglalt tilalom alá a Karban végzett tevékenység, továbbá az, ha az önálló bírósági végrehajtó – a (2) bekezdés a) pontjában foglaltak sérelme nélkül – a zálogjogosult megbízása alapján a zálogtárgy értékesítését végzi.

(4) A munkaviszony, szolgálati viszony és munkavégzési kötelezettséggel járó egyéb jogviszony létesítésének és a vállalkozás fenntartásának tilalma nem vonatkozik az állásából felfüggesztett végrehajtóra, végrehajtó-helyettesre és végrehajtójelöltre, és a szolgálatát szüneteltető végrehajtóra.

(5)716 Az állásából felfüggesztett végrehajtó, végrehajtó-helyettes és végrehajtójelölt a felfüggesztés alatt végrehajtói tevékenységet nem végezhet, végrehajtói irodával munkavégzésre, illetve foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt nem létesíthet.

228. § A végrehajtó sem hivatalában, sem hivatalán kívül nem tanúsíthat olyan magatartást, amely a feladatának ellátásához szükséges közbizalmat megingathatja, vagy hivatásának tekintélyét csorbíthatja.

229. § (1)717 A végrehajtót az eljárása során tudomására jutott adat és tény tekintetében – ha törvény kivételt nem tesz – titoktartási kötelezettség terheli; e kötelezettsége a végrehajtói működésének megszűnése után is fennmarad. Ez a rendelkezés irányadó a végrehajtói iroda tagjára és alkalmazottjára is.

(2)718 A végrehajtónak a titoktartási kötelezettség alóli felmentésére a bírósági dolgozókra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók azzal, hogy a Kar hivatali szervének vezetője jogosult a titoktartás alóli felmentés megadására.

(3)719 Az összeférhetetlenség és a titoktartás szabályai a végrehajtó-helyettesre és a végrehajtójelöltre, a kizárás szabályai a végrehajtó-helyettesre is irányadók azzal, hogy a végrehajtó-helyettes az ügy elintézéséből akkor is ki van zárva, ha az őt alkalmazó végrehajtóval szemben áll fenn kizárási ok.

(4)720 A titoktartás szabályai a végrehajtás során közreműködő tanúra, ügygondnokra és zárgondnokra is irányadóak. Titoktartási kötelezettségük az erre történő figyelmeztetésükről való tudomásszerzés időpontjával áll be; a figyelmeztetést a helyszíni eljárásról készült jegyzőkönyvben, illetve a zárgondnok rendeléséről, ügygondnok kijelöléséről szóló iratban fel kell tüntetni. A titoktartás alóli felmentés megadására esetükben az eljárt végrehajtó, szolgálatának megszűnése után a Kar hivatali szervének vezetője jogosult; a felmentés nem tagadható meg, ha azt az ügyben eljárt végrehajtó is megkapta.

229/A. §721 A végrehajtó az általa intézett végrehajtási ügyről a sajtó, a rádió és a televízió részére nem adhat tájékoztatást. Végrehajtási ügyről a sajtó, a rádió és a televízió részére a Kar hivatali szervének vezetője vagy az általa kijelölt személy ad tájékoztatást.

A végrehajtási szervezet felügyelete

230. § (1)722 A végrehajtási szervezet feletti általános felügyeletet a Hatóság látja el.

(1a)723 A Hatóság felügyeli a végrehajtókkal, végrehajtó-helyettesekkel és végrehajtójelöltekkel kapcsolatos panaszügyek intézését, a bíróság hatáskörébe tartozó ügyek kivételével.

(2)724 Az önálló bírósági végrehajtó eljárásának törvényességével kapcsolatban a végrehajtó székhelye szerinti törvényszék elnöke fegyelmi eljárást kezdeményezhet, és a végrehajtó tevékenységének vizsgálatát kezdeményezheti.

(3)725 Az önálló bírósági végrehajtók ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának rendszeres ellenőrzése a Kar hivatali szervének feladata.

(4)726 A Kar hivatali szerve a végrehajtó működésének ellenőrzését a Kormány rendeletében meghatározott eljárás lefolytatásával végzi, ennek keretében a Kormány rendeletében meghatározott időszakonként minden végrehajtó tevékenységének vizsgálatát el kell végezni.

(5)727

(6)728 A végrehajtói tevékenység vizsgálatának és ellenőrzésének eredményéről a Hatóság elnökét soron kívül, de legkésőbb az ellenőrzési jelentés keltétől számított 45 napon belül tájékoztatni kell.

230/A. §729 (1)730

(2)731 A végrehajtó vizsgálatát végző személy a vizsgálat lefolytatása érdekében a végrehajtó irodájába beléphet, végrehajtói működésével kapcsolatos iratait, nyilvántartásait, pénzügyi bizonylatait megtekintheti, azokról másolatot készíthet, végrehajtó által lefolytatott eljárási cselekményen részt vehet, és felhívhatja a végrehajtót a vizsgálat tárgyára vonatkozó adatszolgáltatására, tájékoztatás adására.

(3) A végrehajtó köteles a vizsgálatot végző személy felhívásának eleget tenni, a vizsgálat elvégzése érdekében valamennyi rendelkezésére álló adatot, iratot rendelkezésére bocsátani, a helyszíni vizsgálat lefolytatását lehetővé tenni, irodájába a belépést és az iratokba, nyilvántartásokba, pénzügyi bizonylatokba a betekintést biztosítani; ha e kötelezettségének nem tesz eleget, a helyszíni vizsgálaton nem jelenik meg vagy nem nyilatkozik, ez a vizsgálat lefolytatását nem gátolja.

(4) A végrehajtó-helyettes és végrehajtójelölt vizsgálata során megfelelően alkalmazni kell az (1)–(3) bekezdésben foglaltakat azzal, hogy a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettség a vizsgált személyt alkalmazó végrehajtót is terheli.

(5)732

(6)733 A Hatóság képviselője jogosult a végrehajtó vizsgálatán részt venni, a vizsgálat tárgyát képező adatokat megismerni.

231. §734 (1) A Hatóság elnöke

a) részt vehet a Kar szerveinek ülésén,

b) törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében tájékoztatást kérhet a Kar szerveitől és azok tisztségviselőitől,

c) törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében megismerheti a Kar és szervei által kezelt valamennyi adatot,

d) törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében megtekintheti a Kar és szervei bármely iratát,

e) beléphet a Kar és szervei által használt bármely helyiségbe,

f) felügyeli a Kar ügyintézési és ügyviteli tevékenységét,

g) elrendelheti a Kar gazdálkodásának és informatikai rendszereinek vizsgálatát, és

h) rendkívüli közgyűlést hívhat össze.

(2) A Hatóság elnöke

a) tájékoztatást nyújt a sajtó, a rádió és a televízió részére a végrehajtási ügyekről és a Kar ügyeiről,

b) elrendelheti a végrehajtó összeférhetetlenségének ellenőrzését,

c) elrendelheti a 226/A. §-ban foglaltak betartásának ellenőrzését,

d) iránymutatás kiadását kezdeményezheti, és

e) jóváhagyja az ugyanazon járásbíróság mellett működő végrehajtók esetében a végrehajtási ügyek elosztásának rendjét, és az ügyek elosztásának rendje év közbeni megváltoztatását.

XIX. Fejezet735


AZ ÖNÁLLÓ BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÓ

A végrehajtói szolgálat keletkezése

232. §736 (1)737 Az önálló bírósági végrehajtót (e fejezetben a továbbiakban: végrehajtó) a Hatóság elnöke nevezi ki hét évre, de legfeljebb a 65. életéve betöltésének napjáig, meghatározott székhelyre és meghatározott járásbíróság mellé azzal, hogy egy végrehajtó egy székhelyre, illetőleg egy járásbíróság mellé kerül kinevezésre.

(2)738 Ugyanarra a székhelyre, illetőleg ugyanazon járásbíróság mellé több végrehajtót is ki lehet nevezni.

(3)739 A végrehajtó székhelye és illetékességi területe megegyezik annak a járásbíróságnak a székhelyével és illetékességi területével, amely mellé kinevezték.

(4) A végrehajtó az illetékességi területén indult ügyben a székhelye szerinti megye területén, a budapesti és Pest megyei székhelyű végrehajtó Budapest és Pest megye területén jár el.

(5)740 A végrehajtó az illetékességi területén indult ügyben az ingatlan-végrehajtást az ország egész területén foganatosítja.

(6)741

233. §742 (1) Végrehajtóvá az nevezhető ki, aki

a) magyar állampolgár,

b)743

c) a 24. évét betöltötte,

d)744 az országgyűlési képviselők választásán választható,

e)745 egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik,

f) a végrehajtói szakvizsgát letette, és

g)746 kétéves bírósági végrehajtó-helyettesi gyakorlatot szerzett.

(2)747 Nem nevezhető ki végrehajtóvá az,

a)748 aki büntetett előéletű,

b)749 akinek a bíróság büntetőjogi felelősségét jogerős ügydöntő határozatban megállapította, függetlenül attól, hogy mentesült-e az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól,

ba) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,

bb) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,

bc) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

bd) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

be)750 szándékos bűncselekmény miatt kiszabott pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

bf)751 szándékos bűncselekmény miatt kiszabott elzárás esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

bg)752 gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

c)753 akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a kényszergyógykezelést megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított három évig,

d)754 aki a jogi képesítéshez kötött foglalkozástól vagy a végrehajtói foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,

e)755 akit a végrehajtói fegyelmi bíróság jogerős határozattal hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel sújtott vagy akinek a végrehajtói szolgálatát 2021. október 1. napját megelőzően a miniszter, 2021. október 1. napját követően a Hatóság elnöke a 239. § (4a) bekezdése alapján szüntette meg, a fegyelmi bíróság határozata jogerőre emelkedésétől vagy a miniszter, illetve a Hatóság elnöke határozata véglegessé válásától számított 10 évig,

f)756 aki egészségi állapota miatt vagy más okból a szolgálat ellátására alkalmatlan, vagy

g)757 aki életmódja vagy magatartása miatt a végrehajtói szolgálat ellátásához szükséges közbizalomra érdemtelen,

h)758 akivel szemben a 227. §-ban meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn és nem vállalja, hogy kinevezése esetén azt az eskütétel időpontjáig megszünteti,

i)759 aki cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt áll.

j)760 aki büntetőeljárás – ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádas eljárást – hatálya alatt áll,

k)761 akinek a végrehajtói szolgálati jogviszonya a 239. § (1) bekezdés a)–c) pontja alapján szűnt meg, a megszűnést követő 10 évig.

(3)762

(4) A jogi szakvizsgával rendelkező személy végrehajtóvá nevezhető ki, ha

a)763 megfelel az (1) bekezdés a)–d) és f) pontjában foglaltaknak,

b) vele szemben a (2) bekezdés szerinti kizáró ok nem áll fenn, és

c)764

234. §765 A végrehajtói állást pályázat útján kell betölteni, kivéve, ha a határozott idő lejárta előtt a Hatóság elnöke megállapítja a végrehajtó szolgálata folyamatosságát.

234/A. §766 (1)767 A Hatóság elnöke a végrehajtó által előterjesztett kérelem alapján határozatlan időre megállapítja a szolgálat folyamatosságát,

a) ha a kinevezését követően a végrehajtót nem sújtották jogerősen fegyelmi büntetéssel, vagy

b) ha a kinevezését követően a végrehajtót legfeljebb kettő alkalommal sújtották jogerősen fegyelmi büntetéssel, amelyek közül legfeljebb egy volt súlyosabb figyelmeztetésnél, de egyik sem volt súlyosabb írásbeli megrovásnál és a kérelem előterjesztését követően a Kar hivatali szerve által – a Kormány rendeletében meghatározott, a végrehajtó működésének ellenőrzésére vonatkozó szabályok szerint – lefolytatott átfogó ellenőrzés során fegyelmi eljárás kezdeményezésére okot adó körülmény nem került megállapításra.

(2) A végrehajtó az (1) bekezdés szerinti kérelmet legkorábban a kinevezés lejártát megelőző 180. napon, de legkésőbb a kinevezés lejártát megelőző 90. napon terjesztheti elő. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.

(3) A Kar hivatali szerve a végrehajtó kinevezésének lejártát megelőző egy éven belül tájékoztatja a végrehajtót a kinevezése lejártának időpontjáról és a (2) bekezdésben foglaltakról.

234/B. §768 (1)769 A végrehajtói állásra pályázó a pályázat benyújtásával egyidejűleg

a) igazolja a kinevezéshez szükséges adatokat és tényeket, továbbá

b)770 a hatósági nyilvántartást vezető szerv által kiállított igazolással tanúsítja, hogy a 233. § (2) bekezdés a)–d), i) és j) pontjában meghatározott körülmény vele szemben nem áll fenn vagy kéri, hogy e tény fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv, illetve a gondnokoltakat nyilvántartó szerv a Kar hivatali szerve részére – annak a végrehajtói kinevezés feltételeinek vizsgálata céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa.

(2)771 Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a végrehajtói állásra pályázó tekintetében a 233. § (2) bekezdés a)–d), i) és j) pontjában meghatározott körülmény fennáll-e.

235. §772 (1) A végrehajtó más székhelyre történő áthelyezésére csak

a) végrehajtói állás betöltése, vagy

b) végrehajtók kölcsönös áthelyezése

esetén van lehetőség.

(2)773 Ha a végrehajtói álláshelyet a Hatóság elnöke a 234. § szerinti eljárása során más székhelyre kinevezett végrehajtó személyével tölti be, a végrehajtót e székhelyre és járásbíróság mellé helyezi át.

(3)774 A Hatóság elnöke a végrehajtókat – közös, indokolással ellátott, írásban előterjesztett kérelmükre és a Kar hivatali szerve vezetőjének egyetértésével – egymás székhelyére pályázat nélkül kölcsönösen áthelyezheti.

(4) Az áthelyezéssel a végrehajtó szolgálata folyamatos marad, de megváltozik az álláshelye, székhelye és illetékességi területe, továbbá – a kölcsönös áthelyezés esetét kivéve – eredeti álláshelye megüresedik. A végrehajtó áthelyezése nem érinti a korábbi székhelyén lefolytatott eljárásokkal kapcsolatos felelősségét. Az áthelyezésre megfelelően alkalmazni kell a kinevezésre vonatkozó szabályokat.

236. § (1)775 A végrehajtó a végrehajtói működése körében, illetve az eljárása során okozott kárért kártérítésre és személyiségi jogsértésért sérelemdíj megfizetésére a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint köteles.

(2)776 A kártérítés, illetve a sérelemdíj fedezetére a végrehajtó köteles legalább harmincmillió forint értékű felelősségbiztosítást kötni és azt a működése alatt fenntartani. A végrehajtó köteles felelősségbiztosítását szolgálatának szünetelése alatt fenntartani, továbbá abban az esetben is, ha a végrehajtót hivatalából felfüggesztették.

(3)–(6)777

237. §778 (1)779 A végrehajtó köteles a szolgálatba lépését megelőzően a Kar hivatali szerve vezetőjének, illetve az általa kijelölt személynek igazolni az összeférhetetlenség megszüntetését, bemutatni a bélyegzője lenyomatát, a letéti és elszámolási számlájának nyitásáról szóló fizetésiszámla-szerződést, a felelősségbiztosítási szerződést és bejelenteni hivatali helyiségének címét.

(2)780 A Kar hivatali szervének vezetője vagy az általa kijelölt személy ellenőrzi, hogy a végrehajtó hivatali helyisége és annak felszerelése alkalmas-e a hivatás gyakorlására.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettség a végrehajtói szolgálat időtartama alatt bekövetkezett változások tekintetében is fennáll.

(4) A letéti számlán elhelyezett pénzösszeg után a végrehajtó kamatot nem fizet, őrzési díjat és költséget nem számíthat fel.

238. § (1)781 A felelősségbiztosítás megkötése vagy a biztosíték összegének befizetése, a bélyegző, fizetésiszámla-szerződés jóváhagyása és a hivatali helyiség alkalmasságának megállapítása után a végrehajtó a kinevezését követő egy hónapon belül a Kar elnöke előtt esküt tesz.

(2)782 Az eskü szövege az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegéből és az annak zárómondatát megelőző következő szövegből áll: „Hivatásom gyakorlása során szakmai kötelességeimet lelkiismeretesen és a legjobb tudásom szerint teljesítem.”

(3)783 Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskü tétele során: önálló bírósági végrehajtó.

A végrehajtói szolgálat megszűnése

239. §784 (1) A végrehajtói szolgálat megszűnik

a)785 a végrehajtó felmentéséről szóló határozat jogerőre emelkedésének vagy a végrehajtói szolgálat megszűnésének a felmentésről szóló határozatban megjelölt

b)786 a végrehajtói szolgálat megszűnésének megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedésének,

c) a bírósági végrehajtói fegyelmi bíróság hivatalvesztést, a végrehajtó alkalmatlanságát vagy érdemtelenségét megállapító határozata jogerőre emelkedésének,

d) a végrehajtó 65. életéve betöltésének,

e) a végrehajtó halálának,

f)787 a szolgálat folyamatosságának megállapítása hiányában a határozott idő utolsó

napján.

(2)788 A Hatóság elnöke a végrehajtót felmenti, ha a végrehajtó a szolgálatáról a Hatóság elnökéhez intézett írásbeli nyilatkozatában lemondott.

(3)789 A Hatóság elnöke a végrehajtói szolgálat megszűnését állapítja meg, ha

a)790 a végrehajtó magyar állampolgárságát elvesztette, vagy az országgyűlési képviselők választásán már nem választható,

b)791 a végrehajtóval szemben a 233. § (2) bekezdés b) pont ba)–bd), bg) alpontjában, c), d) vagy i) pontjában meghatározott körülmény következett be,

c) a végrehajtó a 238. §-ban meghatározott esküt nem tette le,

d)792 a távolléttel érintett napok száma meghaladja egy naptári évben a 275 napot, vagy három egymást követő naptári év mindegyikében a 270 napot, kivéve a 240/B. § (2) bekezdésében foglalt esetet,

e)793 a végrehajtó a kinevezését megelőzően vagy azt követően keletkezett összeférhetetlenséget felszólításra nem szüntette meg,

f)794 a végrehajtónak 30 napot meghaladóan nincs bejelentve állandó helyettese,

g)795 a végrehajtó a kinevezését követő 3 hónapon belül nem alapít végrehajtói irodát vagy nem lép be tagként végrehajtói irodába,

h)796 a végrehajtót helyi önkormányzati képviselőnek, illetve polgármesternek megválasztották.

(4)797 A Hatóság elnöke a végrehajtói szolgálat megszűnését állapítja meg, ha a végrehajtó kinevezését követően jut tudomására, hogy a kinevezés 233. § (1) bekezdésében meghatározott feltételei a kinevezés időpontjában nem álltak fenn, vagy a végrehajtóval szemben a kinevezés időpontjában a 233. § (2) bekezdés a)–d) vagy i) pontjában meghatározott körülmény állt fenn.

(4a)798 A Hatóság elnöke a végrehajtói szolgálat megszűnését állapítja meg, ha a végrehajtói vizsgálat eredménye alapján megállapítható, hogy a végrehajtó jogszabályban meghatározott kötelezettségeit súlyosan vagy rendszeresen ismétlődően megszegte.

(5)799 Ha a Kar bármely tagja vagy hivatali szervének alkalmazottja a szolgálat megszűnésére okot adó körülményről szerzett tudomást, köteles azt a Kar hivatali szerve vezetőjének haladéktalanul bejelenteni, aki köteles erről haladéktalanul tájékoztatni a Hatóság elnökét. Összeférhetetlenség esetén a Kar hivatali szervének vezetője írásban felszólítja a végrehajtót, hogy az összeférhetetlenséget 30 napon belül szüntesse meg; e határidő eredménytelen eltelte esetén jelenti be a Hatóság elnökének az összeférhetetlenség fennállását.

(6)800 A végrehajtó felmentéséről, a végrehajtói szolgálat megszűnésének megállapításáról a Hatóság elnöke a Kar hivatali szervének vezetője véleményének beszerzését követően dönt, és e döntéséről – a határozat megküldésével – értesíti a Kar hivatali szervét.

239/A. §801 (1)802 A végrehajtói szolgálat fennállása alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében a Kar hivatali szerve ellenőrzi azt is, hogy a végrehajtóval szemben fennáll-e a 233. § (2) bekezdés a)–d), i) vagy j) pontjában meghatározott körülmény.

(2)803 A hatósági ellenőrzés céljából a Kar hivatali szerve adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből és a gondnokoltak nyilvántartásából. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, amely alapján megállapítható a végrehajtóval szembeni 233. § (2) bekezdés a)–d), i) vagy j) pontjában meghatározott körülmény fennállása. Az adatigénylést a Kar hivatali szerve minden félévet követően valamennyi végrehajtóval szemben lefolytatja, és ennek eredményéről a Kar hivatali szerve félévente utólag, a tárgyfélévet követő hónap 15. napjáig tájékoztatja a Hatóság elnökét.

(2a)804 A (2) bekezdés szerinti adatigénylést a Kar hivatali szerve a tudomására jutott információ ellenőrzése érdekében eltérő időpontban is lefolytathatja; ennek eredményéről a Kar hivatali szerve az adat megérkezését követő hónap 15. napjáig tájékoztatja a Hatóság elnökét.

(3)805 A Kar hivatali szerve, valamint a Hatóság elnöke a 233. § (2) bekezdés a)–d), i) vagy j) pontjában meghatározott körülmény vizsgálata céljából kezeli

a) a végrehajtói állásra pályázó vagy kijelölt személy,

b) a végrehajtó

azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv vagy a gondnokoltakat nyilvántartó szerv által e célból kiállított igazolás tartalmaz.

(4)806 A (2) és (2a) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a Kar hivatali szerve, valamint a Hatóság elnöke abból a célból, hogy az esetlegesen fennálló kinevezési akadályról és jogviszony megszüntetési, illetve felfüggesztési okról tudomást szerezzen,

a) a végrehajtói kinevezésről meghozott döntésig, vagy

b) a végrehajtói kinevezés esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a végrehajtói szolgálat megszűnésének, illetve felfüggesztésének megállapítására irányuló eljárásban az eljárás végleges befejezéséig

kezeli.

239/B. §807 (1) A Kar hivatali szervének vezetője a 239/A. § (2) és (2a) bekezdése alapján tudomására jutott adatok alapján megállapítja a szolgálatból történő felfüggesztés, valamint a névjegyzékből történő törlés feltételeinek bekövetkeztét, ha a végrehajtó, a végrehajtó-helyettes vagy a végrehajtójelölt közvádra üldözendő, 3 évnél súlyosabb szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett, szándékos bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll.

(2) A Kar hivatali szervének vezetője az (1) bekezdés szerinti megállapítása alapján

a) a végrehajtót felfüggesztheti, valamint a végrehajtó-helyettest és a végrehajtójelöltet a névjegyzékből törölheti, ha az olyan közvádra üldözendő szándékos bűncselekmény miatt áll büntetőeljárás hatálya alatt, amely 5 évnél nem súlyosabb szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett,

b) azonnali hatállyal felfüggeszti a végrehajtót, valamint törli a névjegyzékből a végrehajtó-helyettest és a végrehajtójelöltet, ha az olyan közvádra üldözendő szándékos bűncselekmény miatt áll büntetőeljárás hatálya alatt, amely 5 évnél súlyosabb szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett.

(3)808 A Kar hivatali szervének vezetője a szolgálatból történő felfüggesztés feltételei bekövetkeztének megállapításáról, valamint a felfüggesztésről soron kívül, de legkésőbb 15 napon belül tájékoztatja a Hatóság elnökét.

(4) A felfüggesztés a (2) bekezdés szerinti büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart.

(5) A felfüggesztést követően a Kar hivatali szervének vezetője soron kívül azzal a rendelkezéssel keresi meg a végrehajtó letéti számláját vezető pénzforgalmi szolgáltatót, hogy a letéti számláról a számlavezető a végrehajtó rendelkezésére ne teljesítsen kifizetést.

240. §809 A végrehajtó nem gyakorolhatja hivatását:

a) a 239. § (1) bekezdés a), c) és d) pontjában meghatározott esetekben a végrehajtói szolgálat megszűnésének időpontjától kezdődően,

b)810 a magyar állampolgárság elvesztésének időpontjától, vagy attól az időponttól kezdődően, amelytől az országgyűlési képviselők választásán nem választható,

c)811 a 233. § (2) bekezdés b)–d) vagy i) pontjában meghatározott körülmény bekövetkezését megállapító bírósági határozat jogerőre emelkedésének vagy a gyámhatósági határozat véglegessé válásának napjától kezdődően,

d)812

e)813 a 238. §-ban meghatározott eskütételt megelőzően.

240/A. §814 (1)815 Ha a végrehajtó szolgálata megszűnik vagy az állandó helyettese jár el, a végrehajtó, illetve a végrehajtási iratokat, nyilvántartásokat, ezek megőrzésére szolgáló számítástechnikai eszközöket (a továbbiakban e § alkalmazásában együtt: végrehajtási iratok) birtokló személy a 240. §-ban meghatározott időponttól számított 15 napon belül a szolgálatba lépő új végrehajtó, illetve a felfüggesztéstől, szüneteléstől számított 15 napon belül az állandó helyettes részére átadja a folyamatban lévő és befejezett végrehajtási ügyek iratait, a végrehajtási ügyek nyilvántartásait tartalmazó iratokat, valamint a végrehajtási ügyek és nyilvántartások számítógépes adathordozón rögzített adatait tartalmazó eszközöket, amelyeket az átvételre jogosult köteles átvenni.

(2)816 A 245. § (1) bekezdés a)–c) pontja alapján eljáró helyettesnek rendelkezési joga van a helyettesített végrehajtó letéti számlája felett, ha pedig a megüresedett végrehajtói álláshelyre új végrehajtót neveztek ki, a letéti számlán kezelt összegeket átadja a szolgálatba lépő végrehajtónak. Ha a 245. § (1) bekezdés a)–c) pontja alapján történő helyettesítés esetén a végrehajtói álláshelyre új végrehajtót neveztek ki, a letéti számlán kezelt összegeket a helyettesítő átadja a szolgálatba lépő végrehajtónak. Ha a felfüggesztés vagy a szünetelés megszűnik, a helyettes letéti számla feletti rendelkezési joga megszűnik.

(3) A végrehajtási iratokat birtokló személy köteles lehetővé tenni az átvevő személy számára azt, hogy az átadás céljából a végrehajtó irodájába belépjen, valamint iratait és nyilvántartásait megvizsgálja. A végrehajtási iratokat átvevő személy az átvételt igazolja.

(4)817 A végrehajtási iratokat birtokló személy vagy az átvételre jogosult személy kérelmére a végrehajtási iratokat a Kar hivatali szerve veszi át és haladéktalanul gondoskodik az átvételre jogosult személy részére történő átadásáról.

(5)818 A Kar hivatali szerve az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szerinti hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi a végrehajtási iratok átadásának megtörténtét. A végrehajtási iratokat birtokló személy köteles lehetővé tenni a helyszíni ellenőrzést lefolytató személy számára azt, hogy az ellenőrzés elvégzése céljából a végrehajtó irodájába belépjen, valamint iratait és nyilvántartásait megvizsgálja.

(6)819 Ha a végrehajtási iratokat birtokló személy az (5) bekezdés szerinti kötelezettségének nem tesz eleget, a végrehajtó irodája a helyszíni ellenőrzés lefolytatása céljából, a végrehajtási iratok mielőbbi átadásának érdekében – az Ákr. 70. § (3) és (4) bekezdésének alkalmazásával – felnyitható.

(7)820 A Kar hivatali szervének vezetője jóváhagyásával az állandó helyettes és az újonnan kinevezett önálló bírósági végrehajtó a végrehajtási ügyek átadása során megállapodhatnak úgy is, hogy a folyamatban lévő végrehajtási ügyeket az állandó helyettes foganatosítja, az újonnan kinevezett önálló bírósági végrehajtó csak a kinevezését követően elrendelt végrehajtási ügyekben jár el.

A végrehajtói szolgálat szünetelése821

240/B. §822 (1) Az egybefüggően 30 napot meghaladó távollét esetén a 31. naptól a végrehajtói szolgálat szünetel. Ha egy naptári évben a távollét összesen meghaladja a 90 napot, a végrehajtói szolgálat a 91. naptól szünetel.

(2)823 Ha

a) a végrehajtót országgyűlési képviselőjelöltként nyilvántartásba vették, ettől az időponttól a választás eredményének jogerős megállapításáig, illetve megválasztása esetén a mandátuma megszűnéséig,

b) a végrehajtót különleges jogállású szerv vezetőjévé vagy vezetőjének helyettesévé nevezték ki, a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvény szerinti közszolgálati jogviszonyának, vagy a különleges jogállású szervet létrehozó törvény szerinti jogviszonyának időtartama alatt,

c) a végrehajtót szakmai felsővezetővé nevezték ki, a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyának időtartama alatt

a végrehajtói szolgálata szünetel.

(2a)824

(3) A szünetelést a Kar hivatali szerve állapítja meg.

(4) A végrehajtó a szünetelés időtartama alatt végrehajtói tevékenységet nem végezhet.

(5) A végrehajtói szolgálat szünetelése alatt a végrehajtó kari tagsága fennmarad, de nem gyakorolhatja a kari tagságból eredő jogokat és nem terhelik az abból eredő kötelezettségek.

A végrehajtói szolgálattal kapcsolatos eljárás

240/C. §825 (1)826 A Hatóság elnöke a végrehajtó kölcsönös áthelyezése, felmentése, továbbá szolgálata folyamatossága és megszűnése megállapítása, valamint a végrehajtói kinevezés érvénytelenségének megállapítása ügyében az Ákr. rendelkezései szerint jár el.

(2)–(3)827

Önálló bírósági végrehajtó-helyettes

240/D. §828 (1)829 Az önálló bírósági végrehajtó-helyettes (e fejezetben a továbbiakban: végrehajtó-helyettes) önállóan foganatosíthat eljárási cselekményeket, az ebből eredő kártérítési, illetve sérelemdíj iránti igényeket a végrehajtóval szemben kell érvényesíteni. A végrehajtó-helyettes azonban hagyományos ingóárverést (118–129. §) nem tarthat, árverési jegyzőkönyvet nem készíthet, valamint ingatlan birtokbaadását és meghatározott cselekmény végrehajtását sem foganatosíthatja.

(2) A végrehajtó-helyettes – a 254/E. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel – a végrehajtóval áll munkaviszonyban.

240/E. §830 Végrehajtó-helyettesként az működhet, akit a Kar hivatali szerve az önálló bírósági végrehajtóhelyettesek nyilvántartásába felvett, és a 238. § (2) bekezdése szerinti esküt letette. Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskütétel során: önálló bírósági végrehajtó-helyettes. A Kar hivatali szerve a nyilvántartásba való felvételét kérő személyt meghallgatja. A meghallgatáson jelen lehetnek a Kar elnökségének tagjai.

240/F. §831 (1) Végrehajtó-helyettesként lehet nyilvántartásba venni azt, aki

a) magyar állampolgár,

b)832

c)833

d)834 az országgyűlési képviselők választásán választható,

e)835 egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik,

f) egyéves végrehajtójelölti gyakorlatot szerzett,

g) a végrehajtói szakvizsgát letette, és

h) önálló bírósági végrehajtóval vagy végrehajtói irodával végrehajtó-helyettesi munkakör betöltésére munkaszerződést kötött.

(2) Nem lehet végrehajtó-helyettesként nyilvántartásba venni azt, akivel szemben a 233. § (2) bekezdésében foglalt kizáró ok áll fenn.

(3)836 Végrehajtó-helyettes lehet az a jogi szakvizsgával rendelkező személy, aki megfelel az (1) bekezdés a)–d) és g)–h) pontjában foglaltaknak, ha nem áll fenn vele szemben a (2) bekezdés szerinti kizáró ok.

(4)837 A végrehajtó-helyettesek nyilvántartásába vétel iránti eljárás, valamint a nyilvántartásból való törlés iránti eljárás során a végrehajtó-helyettes tekintetében a 233. § (2) bekezdés a)–d), i) és j) pontjában foglalt körülmény vizsgálata során a 234/B. §, valamint a 239/A. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(5)838 A Kar hivatali szerve törli a végrehajtó-helyettest a végrehajtó-helyettesek névjegyzékéből, ha

a) a végrehajtó-helyettesi munkakör betöltésére irányuló munkaviszonya megszűnt,

b) a névjegyzékbe vétel feltételei a nyilvántartásba vétel időpontjában nem álltak fenn,

c)839 a 233. § (2) bekezdés b)–d) vagy i) pontjában foglalt kizáró ok következett be,

d) elhalálozott,

e) a végrehajtói fegyelmi bíróság jogerős határozatával a végrehajtó-helyettesek nyilvántartásából történő törlés fegyelmi büntetéssel sújtotta vagy alkalmatlanságát, érdemtelenségét állapította meg,

f)840 a vele szemben a nyilvántartásba vételét követően keletkezett összeférhetetlenséget Kar hivatali szerve felszólítására 30 napon belül nem szüntette meg,

g)841 a 65. életévét betöltötte.

Végrehajtójelölt

241. § (1)842 Önálló bírósági végrehajtójelöltként (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: végrehajtójelölt) az járhat el, akit a Kar a végrehajtójelöltek nyilvántartásába felvett, és a 238. § (2) bekezdése szerinti esküt letette. Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskü tétele során: önálló bírósági végrehajtójelölt. A Kar a nyilvántartásba való felvételét kérő személyt meghallgatja.

(2)843 Végrehajtójelöltként azt lehet nyilvántartásba venni, aki

a) magyar állampolgár,

b) a 18. évét betöltötte,

c)844 nem áll a 233. § (2) bekezdésében meghatározott kizáró ok hatálya alatt,

d) középfokú iskolai végzettséggel rendelkezik.

(3)845 A végrehajtójelölt – a 254/E. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel – a meghatározott végrehajtóval áll munkaviszonyban.

(4)846 A végrehajtói szakvizsgával rendelkező önálló bírósági végrehajtójelölt önállóan foganatosíthat eljárási cselekményeket; az ebből eredő kártérítési, illetve sérelemdíj iránti igényeket a végrehajtóval szemben kell érvényesíteni. A végrehajtójelölt azonban hagyományos ingóárverést nem tarthat, árverési jegyzőkönyvet nem készíthet, valamint ingatlan birtokbaadását és meghatározott cselekmény végrehajtását sem foganatosíthatja.

(4a)847 A végrehajtói szakvizsgával nem rendelkező végrehajtójelölt a végrehajtó irányítása alapján és utasításai szerint közreműködik a végrehajtási eljárásban, a közreműködéséből eredő kártérítési, illetve sérelemdíj iránti igényeket a végrehajtóval szemben kell érvényesíteni. A végrehajtójelölt végrehajtási cselekményt azonban – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – önállóan a végrehajtó nevében sem foganatosíthat.

(5)848 Végrehajtói kézbesítést a végrehajtójelölt akkor végezhet, ha a végrehajtójelölti kézbesítési vizsgát letette.

(6)849 A Kar hivatali szerve törli a végrehajtójelöltet a végrehajtójelöltek névjegyzékéből, ha

a) a végrehajtójelölti munkakör betöltésére irányuló munkaviszonya megszűnt,

b) a névjegyzékbe vétel feltételei a nyilvántartásba vétel időpontjában nem álltak fenn,

c)850 a 233. § (2) bekezdésében foglalt kizáró ok következett be,

d) elhalálozott,

e) a végrehajtói fegyelmi bíróság jogerős határozatával a végrehajtójelöltek nyilvántartásából történő törlés fegyelmi büntetéssel sújtotta vagy alkalmatlanságát, érdemtelenségét állapította meg,

f)851 a vele szemben a nyilvántartásba vételét követően keletkezett összeférhetetlenséget Kar hivatali szerve felszólítására 30 napon belül nem szüntette meg.

(7)852 A végrehajtójelöltek nyilvántartásába vétel iránti eljárás, valamint a nyilvántartásból való törlés iránti eljárás során a végrehajtójelölt tekintetében a 233. § (2) bekezdés a)–d) és i) pontjában foglalt körülmény vizsgálata esetén a 234/B. §, valamint a 239/A. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Képzési, továbbképzési kötelezettség853

241/A. §854 (1)855 A végrehajtó, a végrehajtó-helyettes és a végrehajtójelölt köteles a jogszabályban meghatározott szervezet képzésein és továbbképzésein részt venni.

(2)856 A végrehajtó köteles az alkalmazásában álló végrehajtó-helyettes és végrehajtójelölt részére a képzésen történő részvétel lehetőségét biztosítani, ennek érdekében a képzés idejére őt a munkavégzés alól mentesíteni.

242. §857

A végrehajtó helyettesítése

243. §858 (1) A végrehajtót az általa foglalkoztatott, legalább egyéves végrehajtó-helyettesi gyakorlattal rendelkező végrehajtó-helyettes vagy az állandó helyettese helyettesítheti.

(2)859 A végrehajtó a kinevezését követő 30 napon belül köteles bejelenteni az állandó helyettesét a Kar hivatali szervének, és azzal egyidejűleg be kell nyújtania az állandó helyettese és közte létrejött, az állandó helyettesítésre vonatkozó megállapodást.

(3) Ha a végrehajtónak több végrehajtó-helyettese van, ki kell jelölnie azt a helyettest, aki a helyettesítésre jogosult, és a kijelölést haladéktalanul be kell jelentenie a Kar hivatali szervének.

(4)860 Állandó helyettes bármely végrehajtó lehet. Az állandó helyettes új állandó helyettes bejelentéséig köteles ellátni helyettesítési feladatait. Amennyiben az állandó helyettes a helyettesi feladatainak ellátásában akadályozva van, nem látja el vagy arról lemondott, a Kar hivatali szervének vezetője a helyettesi feladatok ellátására a Kar elnökségével történő egyeztetést követően állandó helyettest nevez ki. A végrehajtó kettőnél több állandó helyettességet nem vállalhat.

(5) A végrehajtó-helyettes a munkaviszonya fennállása alatt köteles ellátni helyettesítési feladatait.

(6) A helyettesített végrehajtó által foglalkoztatott végrehajtó-helyettes a helyettesítés tartama alatt a helyettesítést ellátó állandó helyettes vagy végrehajtó-helyettes utasításait köteles teljesíteni.

(7) Ha a végrehajtási ügy intézése során egyidejűleg több helyszínen is végrehajtási cselekményt kell foganatosítani, a végrehajtó és állandó helyettese, valamint a végrehajtó által foglalkoztatott végrehajtó-helyettes a különböző helyszíneken – ugyanabban a végrehajtási ügyben is – egyidejűleg eljárhat.

244. §861 (1) A végrehajtó köteles a távollétét és annak megszűnését bejelenteni a Kar hivatali szervének. A bejelentéssel egyidejűleg be kell nyújtania a helyettesítő nyilatkozatát, amely szerint a helyettesítő személy a távollét időtartama alatt a helyettesítési feladatokat ellátja.

(2) Ha a végrehajtó egyúttal állandó helyettes is, az (1) bekezdés szerinti bejelentésével egyidejűleg a távollétről tájékoztatnia kell azt a végrehajtót is, akinek bejelentett állandó helyettese.

(3) Az állandó helyettes (2) bekezdés szerinti tájékoztatása esetén a végrehajtó a 243. § (2) bekezdésében foglaltak szerint köteles bejelenteni a végrehajtót, aki az állandó helyettes távolléte alatt az állandó helyettesi feladatokat ellátja.

245. §862 (1) Helyettesnek kell eljárni, ha

a) a végrehajtói állás megüresedett,

b) a végrehajtót a hivatalából felfüggesztették,

c) a végrehajtó szolgálata szünetel,

d) a végrehajtó 30 napot meg nem haladóan van távol.

(2)863 Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a végrehajtót az általa foglalkoztatott végrehajtó-helyettes, a helyettesítés egyéb eseteiben az állandó helyettes helyettesíti.

(3) Amennyiben a végrehajtó nem foglalkoztat legalább egyéves végrehajtó-helyettesi gyakorlattal rendelkező végrehajtó-helyettest, a végrehajtót állandó helyettese helyettesíti.

(4) A távollét bejelentését követően a Kar hivatali szerve felhívja a helyettesként eljárni köteles személyt a helyettesítési feladatainak ellátására a helyettesként történő eljárásról szóló okirat kiállításával, és a helyettesítést feltünteti a végrehajtók névjegyzékében.

(5) A végrehajtó-helyettes helyettesként a végrehajtó hatáskörében teljes jogkörrel és önálló felelősséggel jár el.

(6) A helyettes gondoskodik a végrehajtó irodájának zavartalan működéséről, a működési költségeket kifizeti, a számláit kezeli, a végrehajtó alkalmazottjai felett a munkáltatói jogokat gyakorolja az alapvető munkáltatói jogok kivételével.

246. §864

247. §865

248. § (1) A helyettes minden végrehajtási ügyet ellát; az iratokat mint ,,helyettes bírósági végrehajtó'' írja alá.

(2) A végrehajtóra vonatkozó rendelkezéseket a helyettesre megfelelően alkalmazni kell.

(3)866

A Kar867

249. §868 (1) A végrehajtók szakmai és érdek-képviseleti szerve a Kar.

(2) A Kar jogi személy, székhelye Budapest. A Kart a törvényszék nem veszi nyilvántartásba.

(3)869 A Kar tagjai a végrehajtók, a végrehajtó-helyettesek és a végrehajtójelöltek. A végrehajtó a kinevezése napján, a végrehajtó-helyettes a végrehajtó-helyettesi névjegyzékbe történő felvétele napján, a végrehajtójelölt a végrehajtójelölti névjegyzékbe történő felvétele napján válik a Kar tagjává.

1

A törvényt az Országgyűlés az 1994. április 6-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1994. május 11.

3

A 4. § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta a 2000: CXXXVI. törvény 1. §-a. Az (1) bekezdés második mondatát a 2008: XXXIX. törvény 1. §-a iktatta be, e módosító törvény 44. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. augusztus 1-jén folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell.

4

A 4. § (2) bekezdését beiktatta, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta a 2000: CXXXVI. törvény 1. §-a.

5

A 4. § (3) bekezdését a 2019: LXXXI. törvény 6. §-a iktatta be.

7

Az 5. § (4) bekezdését a 2000: CXXXVI. törvény 2. §-a iktatta be, szövege a 2007: LXIV. törvény 41. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 64. §-a alapján a rendelkezést a folyamatban lévő végrehajtási ügyekben is alkalmazni kell.

8

A 6. §-t a 2009: LXXXV. törvény 65. § (4) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte, alkalmazására lásd e módosító törvény 66. § (1)–(4) bekezdését.

9

A 7. § (1) bekezdése a 2016: LXIV. törvény 17. §-ával megállapított, a 2018: CXV. törvény 18. § a) pontja szerint módosított szöveg. [A 7. § (1) bekezdésében a 2018: CXXV. törvény 302. § a) pontjával elrendelt módosítás, amely szerint hatályát veszti az „ , az állami szolgálati” szövegrész, nem vezethető át.] A 7. § (1) bekezdése a 2020: CLII. törvény 9. § a) pontja szerint módosított szöveg.

11

A 7. § (3) bekezdését a 2000: CXXXVI. törvény 4. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: LXXXV. törvény 87. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 66. § (1)–(4) bekezdését.

12

A 7. § (3) bekezdés a) pontja a 2013: CCLII. törvény 94. § (21) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

14

A 7. § (3) bekezdés b) pontja a 2013: CCLII. törvény 94. § (21) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

15

A 7. § (4) bekezdését a 2000: CXXXVI. törvény 4. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: LXXXV. törvény 87. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 66. § (1)–(4) bekezdését.

17

A 7. § (5) bekezdését a 2000: CXXXVI. törvény 4. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: LXXXV. törvény 87. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 66. § (1)–(4) bekezdését.

18

A 7. § (6) bekezdését a 2016: LXVII. törvény 39. §-a iktatta be.

19

A 9. § a 2017: CXXX. törvény 20. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

20

A 10. § a 2019: LXXXI. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

21

A 11. § (2) bekezdés a) pontja a 2017: CXXXVI. törvény 29. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

22

A 12. § (1) bekezdése a 2011: CLXXX. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

23

A 12. § (2) bekezdése a 2011: CLXXX. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított, a 2017: CXXX. törvény 22. § a) pontja szerint módosított szöveg.

24

A 12. § (4) bekezdését a 2011: CLXXX. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be.

25

A 12. § (5) bekezdését a 2017: CXXX. törvény 20. § (2) bekezdése iktatta be.

26

A 12/A. §-t a 2000: CXXXVI. törvény 7. §-a iktatta a szövegbe.

27

A 12/A. § (1) bekezdése a 2007: LXIV. törvény 65. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

28

A 13. § (1) bekezdés b) pontja a 2017: CXCVII. törvény 34. §-ával megállapított szöveg.

29

A 13. § új (3) bekezdését a 2008: XXXIX. törvény 2. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozását (5) bekezdésre változtatva. E módosító törvény 44. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. augusztus 1-jén folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell.

30

A 13. § (4) bekezdését a 2008: XXXIX. törvény 2. §-a iktatta be, szövege a 2009: L. törvény 65. § (3) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 61. § (6) bekezdését.

31

A 13. § eredeti (3) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2008: XXXIX. törvény 2. §-a.

32

A 14/A. §-t a 2014: LXXIII. törvény 3. § (1) bekezdése iktatta be.

33

A 15. § eredeti szövegének megjelölését (1) bekezdésre változtatta a 2007: CLI. törvény 16. §-a, szövege a 2017: CXCVII. törvény 47. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

34

A 15. § (1) bekezdés a) pontja a 2017: L. törvény 71. § a) pontja szerint módosított szöveg.

35

A 15. § (1) bekezdés b) pontja a 2017: CXCVII. törvény 35. §-ával megállapított szöveg.

36

A 15. § (2) bekezdését a 2007: CLI. törvény 16. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének megjelölését (1) bekezdésre változtatva. A (2) bekezdés a 2017: CXCVII. törvény 47. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

37

A 16. § a) pontja a 2009: L. törvény 65. § (4) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 61. § (6) bekezdését.

40

A 16. § d) pontja a 2011: CCI. törvény 86. § b) pontja szerint módosított szöveg.

41

A 16. § e) pontját a 2003: XXXI. törvény 9. §-a iktatta be, szövege a 2011: CCI. törvény 86. § c) pontja, a 2012: CCXI. törvény 16. § (3) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

42

A 16. § f) pontját a 2003: CII. törvény 110. § k) pontja iktatta be, szövege a 2019: CXVII. törvény 25. §-ával megállapított szöveg.

43

A 16. § g) pontját a 2005: XLI. törvény 1. §-a iktatta be, szövege a 2011: CCI. törvény 86. § c) pontja, a 2012: CCXI. törvény 16. § (3) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

44

A 16. § h) pontját a 2005: XLI. törvény 1. §-a iktatta be, szövege a 2011: CCI. törvény 86. § c) pontja, a 2012: CCXI. törvény 16. § (3) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

46

A 16. § j) pontját a 2008: XXXIX. törvény 3. §-a iktatta be, szövege a 2011: CCI. törvény 86. § c) pontja, a 2012: CCXI. törvény 16. § (3) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

47

A 16. § k) pontját a 2009: LXXXV. törvény 87. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2012: CCXI. törvény 16. § (3) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

48

A 16. § l) pontját a 2010: CXXVII. törvény 6. §-a iktatta be, szövege a 2011: CCI. törvény 86. § c) pontja, a 2012: CCXI. törvény 16. § (3) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

49

A 16. § m) pontját a 2013: XCIII. törvény 19. §-a iktatta be.

50

A 16. § n) pontját a 2014: LXXIII. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be.

51

A 16. § o) pontját a 2020: XCII. törvény 16. §-a iktatta be.

52

A 17. § a 2011: CLXXX. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

53

A 18. § (2) bekezdés c) pontját a 2020: XCII. törvény 17. §-a iktatta be.

54

A 18. § (3) bekezdése a 2016: LXVII. törvény 40. §-ával megállapított, a 2017: CXXXVI. törvény 30. § a) pontja szerint módosított szöveg.

55

A 18/A. §-t a 2017: CXXX. törvény 20. § (3) bekezdése iktatta be.

56

A 18/B. §-t a 2020: XCII. törvény 18. §-a iktatta be.

57

A 19/A. §-t a 2007: LXIV. törvény 42. §-a iktatta be, szövege a 2017: CXXX. törvény 22. § b) pontja szerint módosított szöveg.

58

A 20. § (1) bekezdése a 2009: L. törvény 65. § (6) bekezdésével megállapított, a 2012: CCXI. törvény 16. § (3) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

59

A 21. §-t a 2009: L. törvény 73. § d) pontja hatályon kívül helyezte, alkalmazására lásd e módosító törvény 61. § (6) bekezdését.

60

A 22. § b) pontja a 2016: XXIX. törvény 161. §-ával megállapított, a 2017: CXXXVI. törvény 29. § (15) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

61

A 22. § c) pontját a 2009: L. törvény 73. § d) pontja hatályon kívül helyezte, alkalmazására lásd e módosító törvény 61. § (6) bekezdését.

62

A 22. § d) pontja a 2009: L. törvény 73. § d) pontja szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 61. § (6) bekezdését.

63

A 22. § e) pontját a 2003: CII. törvény 110. § l) pontja iktatta be, szövege a 2009: XXVII. törvény 37. § (4) bekezdése, a 2010: CXLVIII. törvény 58. §-a szerint módosított szöveg.

64

A 22. § f) pontját a 2009: XXVIII. törvény 17. § (4) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. május 15. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

65

A 23. § a 2012: LXXXVI. törvény 33. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

66

A 23/A. §-t az 1997: CLV. törvény 54. §-a (1) bekezdésének b) pontja iktatta be, szövege a 2010: CLVIII. törvény 124. §-ával megállapított szöveg.

68

A 23/A. § (2) bekezdése a 2012: CCXI. törvény 16. § (3) bekezdés b) pontja, a 2013: CXLIII. törvény 10. §-a szerint módosított szöveg.

69

A 23/A. § (3) bekezdését a 2012: CCXIV. törvény 98. §-a iktatta be, szövege a 2017: CXXXIX. törvény 2. §-a szerint módosított szöveg.

70

A 23/B. §-t a 2005: XLI. törvény 2. §-a iktatta be, szövege a 2010: CXXVII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

71

A 23/B. § (1) bekezdés a) pontja a 2011: CCI. törvény 86. § d) pontja, a 2012: CCXI. törvény 16. § (3) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

72

A 23/B. § (1) bekezdés b) pontja a 2011: CCI. törvény 86. § d) pontja, a 2012: CCXI. törvény 16. § (3) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

73

A 23/B. § (1) bekezdés c) pontja a 2011: CCI. törvény 86. § d) pontja, a 2012: CCXI. törvény 16. § (3) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

74

A 23/B. § (1) bekezdés d) pontját a 2014: LXXIII. törvény 3. § (3) bekezdése iktatta be.

75

A 23/B. § (1) bekezdés e) pontját a 2015: LXXI. törvény 15. § (1) bekezdése iktatta be.

76

A 23/B. § (2) bekezdés a) pontja a 2011: CCI. törvény 86. § d) pontja, a 2012: CCXI. törvény 16. § (3) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

77

A 23/B. § (2) bekezdés b) pontja a 2011: CCI. törvény 86. § d) pontja, a 2012: CCXI. törvény 16. § (3) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

78

A 23/C. §-t a 2009: L. törvény 65. § (7) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 61. § (6) bekezdését.

79

A 23/C. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2010: XXXVIII. törvény 124. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

80

A 23/C. § (3) bekezdése a 2010: XXXVIII. törvény 124. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

81

A 23/C. § (4) bekezdése a 2010: XXXVIII. törvény 124. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

82

A 23/C. § (6) bekezdését a 2010: XXXVIII. törvény 124. § (2) bekezdése iktatta be.

83

A 28. § (3) bekezdése a 2011: CCI. törvény 86. § e) pontja szerint módosított szöveg.

84

A 31. § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta a 2000: CXXXVI. törvény 11. §-a.

85

A 31. § (2) bekezdését beiktatta, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta a 2000: CXXXVI. törvény 11. §-a.

86

A 31/A. §-t a 2000: CXXXVI. törvény 12. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2017: CXXXVI. törvény 30. § b) pontja.

87

A 31/B. §-t és alcímét a 2000: CXXXVI. törvény 12. §-a iktatta be, a 31/B. §-t hatályon kívül helyezte a 2007: LXIV. törvény 65. § (2) bekezdése.

88

A 31/C. §-t megelőző alcímet a 2004: LXV. törvény 7. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2005: XLI. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

89

A 31/C. §-t a 2004: LXV. törvény 7. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2008: XXXIX. törvény 5. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 44. § (1) bekezdése alapján a rendelkezéseit a 2008. december 12-én folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell.

90

A 31/C. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: CXCVII. törvény 47. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

91

A 31/C. § (1) bekezdés e) pontját a 2010: CXXVII. törvény 8. § (1) bekezdése iktatta be.

92

A 31/C. § (1) bekezdés f) pontját a 2013: XCIX. törvény 3. § (1) bekezdése iktatta be.

93

A 31/C. § (1) bekezdés g) pontját a 2014: LXXIII. törvény 3. § (4) bekezdése iktatta be.

94

A 31/C. § (1) bekezdés h) pontját a 2015: LXXI. törvény 15. § (2) bekezdése iktatta be.

95

A 31/C. § (1) bekezdés i) pontját a 2015: LXXI. törvény 15. § (2) bekezdése iktatta be.

96

A 31/C. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2009: L. törvény2009: CXV. törvény 94. § (4) bekezdésével megállapított – 65. § (8) bekezdésével megállapított, a 2012: CCXI. törvény 16. § (3) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

97

A 31/C. § (2) bekezdés b) pontja a 2009: L. törvény2009: CXV. törvény 94. § (4) bekezdésével megállapított – 65. § (8) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény – 2009: CXV. törvény 94. § (3) bekezdése szerint módosított – 61. § (6) bekezdését.

98

A 31/C. § (2) bekezdés c) pontját a 2010: CXXVII. törvény 8. § (2) bekezdése iktatta be.

99

A 31/C. § (2) bekezdés d) pontját a 2013: XCIX. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be.

100

A 31/C. § (2) bekezdés e) pontját a 2014: LXXIII. törvény 3. § (5) bekezdése iktatta be.

101

A 31/C. § (2) bekezdés f) pontját a 2015: LXXI. törvény 15. § (3) bekezdése iktatta be.

102

A 31/C. § (2) bekezdés g) pontját a 2015: LXXI. törvény 15. § (3) bekezdése iktatta be.

103

A 31/C. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: CXCVII. törvény 47. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

104

A 31/C. § (4) bekezdése a 2009: L. törvény 65. § (9) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 61. § (6) bekezdését.

105

A 31/C. § (5) bekezdése a 2014: LXXIII. törvény 3. § (6) bekezdésével megállapított, a 2015: LXXI. törvény 15. § (5) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

106

A 31/D. §-t és alcímét a 2004: LXV. törvény 7. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 17. § (2) bekezdése alapján rendelkezései a 2004. július 15-én folyamatban lévő ügyekben is alkalmazandók, ha a kézbesítési vélelem 2004. július 15-ét követően állt be.

107

A 31/D. § (1) bekezdése a 2021: LI. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

108

A 31/D. § (2) bekezdése a 2007: LXIV. törvény 43. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 64. §-a alapján a rendelkezést a folyamatban lévő végrehajtási ügyekben is alkalmazni kell.

109

A 31/D. § (3) bekezdése a 2017: CXXX. törvény 22. § b) pontja szerint módosított szöveg.

110

A 31/D. § (6) bekezdését a 2007: LXIV. törvény 43. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 64. §-a alapján a rendelkezést a folyamatban lévő végrehajtási ügyekben is alkalmazni kell.

111

A 31/E. §-t és az azt megelőző alcímet a 2009: L. törvény 65. § (10) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 61. § (6) bekezdését.

112

A 31/E. § (1) bekezdése a 2011: CLXXX. törvény 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

113

A 31/E. § (2) bekezdése a 2012: CCXI. törvény 16. § (3) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

114

A 31/E. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 2011: CLXXX. törvény 78. § b) pontja szerint módosított szöveg.

115

A 31/E. § (3) bekezdés a) pontja a 2011: CLXXX. törvény 78. § c) pontja szerint módosított szöveg.

116

A 31/E. § (3) bekezdés b) pontja a 2011: CLXXX. törvény 78. § d) pontja szerint módosított szöveg.

117

A 31/E. § (4) bekezdése a 2011: CLXXX. törvény 4. § (2) bekezdésével megállapított, a 2017: CXXX. törvény 22. § c) pontja szerint módosított szöveg.

118

A 31/E. § (4a) bekezdését a 2011: CLXXX. törvény 4. § (2) bekezdése iktatta be.

119

A 31/E. § (4b) bekezdését a 2011: CLXXX. törvény 4. § (2) bekezdése iktatta be.

120

A 31/E. § (4c) bekezdését a 2011: CLXXX. törvény 4. § (2) bekezdése iktatta be.

121

A 31/E. § (4d) bekezdését a 2013: CCLII. törvény 94. § (2) bekezdése iktatta be.

122

A 31/E. § (5a) bekezdését a 2019: CXVII. törvény 26. §-a iktatta be.

123

A 31/E. § (6) bekezdését a 2013: CCLII. törvény 94. § (3) bekezdése iktatta be.

124

A 31/E. § (7) bekezdését a 2017: CXXXVI. törvény 29. § (2) bekezdése iktatta be.

125

A 31/F. §-t a 2009: L. törvény 65. § (10) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CLXXX. törvény 79. § b) pontja.

126

A 32. § (1) bekezdése a 2020: XCII. törvény 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

127

A 32. § (2) bekezdése a 2020: XCII. törvény 63. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

128

A 32. § (3) bekezdését a 2011: CLXXX. törvény 5. §-a iktatta be, szövege a 2020: XCII. törvény 19. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

129

A 32. § (4) bekezdését a 2020: XCII. törvény 19. § (3) bekezdése iktatta be.

130

A 33. § a 2000: CXXXVI. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.

131

A 33. § (1) bekezdése a 2017: LXI. törvény 4. §-ával megállapított, a 2020: XCII. törvény 63. § 2. pontja, a 2021: LI. törvény 18. § a) pontja szerint módosított szöveg.

132

A 33. § (1a) bekezdését a 2017: CXXXVI. törvény 29. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2020: XCII. törvény 63. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

133

A 33. § (2) bekezdése a 2020: XCII. törvény 63. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

134

A 33. § (5) bekezdését a 2020: XCII. törvény 20. §-a iktatta be.

135

A 34. § (2) bekezdése a 2017: CXXX. törvény 20. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

136

A 34. § (4) bekezdése a 2000: CXXXVI. törvény 14. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

137

A 34. § (5) bekezdését a 2000: CXXXVI. törvény 14. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CCI. törvény 86. § f) pontja, a 2019: LXXXI. törvény 13. § a) pontja szerint módosított szöveg.

138

A 34. § (6) bekezdését a 2000: CXXXVI. törvény 14. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

139

A 34. § (7) bekezdését a 2017: CXXXVI. törvény 29. § (5) bekezdése iktatta be.

140

A 34. § (8) bekezdését a 2020: XCII. törvény 21. §-a iktatta be, szövege a 2021: LI. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

141

A 34/A. §-t a 2000: CXXXVI. törvény 15. §-a iktatta a szövegbe.

142

A 34/A. § (1) bekezdése a 2016: CIV. törvény 24. § (1) bekezdésével megállapított, a 2021: XXXII. törvény 40. § (9) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

143

A 34/A. § (2) bekezdése a 2021: XXXII. törvény 40. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

144

A 34/A. § (3) bekezdése a 2019: LXVI. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.

145

A 35. § (1) bekezdésének utolsó mondatát a 2000: CXXXVI. törvény 16. § (1) bekezdése iktatta a szövegbe.

146

A 35. § (2) bekezdésének a) pontja a 2000: CXXXVI. törvény 16. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

147

A 35. § (4) bekezdését a 2000: CXXXVI. törvény 16. § (3) bekezdése iktatta a szövegbe.

148

A 35. § (5) bekezdését a 2000: CXXXVI. törvény 16. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: CXCVII. törvény 47. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

149

A 35/A. §-t megelőző alcímet a 2011: CLXXX. törvény 6. §-a iktatta be.

150

A 35/A. §-t a 2011: CLXXX. törvény 6. §-a iktatta be.

151

A 35/A. § (1) bekezdése a 2015: CVII. törvény 54. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

152

A 35/A. § (2) bekezdése a 2015: CVII. törvény 54. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

153

A 35/A. § (5) bekezdése a 2015: CVII. törvény 54. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

154

A 35/A. § (6) bekezdése a 2015: CVII. törvény 54. § 3. pontja, a 2017: CXXX. törvény 22. § b) pontja szerint módosított szöveg.

155

A 35/B. §-t a 2011: CLXXX. törvény 6. §-a iktatta be.

156

A 35/B. § (2) bekezdése a 2015: CVII. törvény 54. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

157

A 35/C. §-t megelőző alcímet a 2011: CLXXX. törvény 6. §-a iktatta be.

158

A 35/C. §-t a 2011: CLXXX. törvény 6. §-a iktatta be.

159

A 35/C. § (1) bekezdése a 2015: CVII. törvény 54. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

160

A 35/C. § (4) bekezdése a 2015: CVII. törvény 54. § 8. pontja szerint módosított szöveg.

161

A 35/D. §-t a 2011: CLXXX. törvény 6. §-a iktatta be.

162

A 35/D. § (1) bekezdés a) pontja a 2014: LXXIII. törvény 3. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.

163

A 35/D. § (2) bekezdése a 2014: LXXIII. törvény 3. § (9) bekezdésével megállapított szöveg.

164

A 35/D. § (3) bekezdése a 2016: CXXI. törvény 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

165

A 36. § (1) bekezdése a 2017: CXXXVI. törvény 29. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

166

A 36. § (2) bekezdése a 2017: CXXXVI. törvény 29. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

167

A 36. § (4) bekezdését a 2011: CLXXX. törvény 7. §-a iktatta be.

168

A 37. § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta a 2000: CXXXVI. törvény 17. §-a.

169

A 37. § (2) bekezdését a 2000: CXXXVI. törvény 17. §-a iktatta a szövegbe, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta.

170

A 37/A. §-t a 2004: LXV. törvény 8. §-a iktatta be, szövege a 2017: CXXX. törvény 22. § d) pontja szerint módosított szöveg.

171

A 37/B. §-t a 2005: XXXVI. törvény 7. §-a iktatta be.

172

A 37/B. § (3) bekezdése a 2017: CXXX. törvény 22. § e) pontja szerint módosított szöveg.

173

A 37/B. § (4) bekezdését a 2008: XXXIX. törvény 6. §-a iktatta be, szövege a 2017: CXXX. törvény 20. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

174

A 37/C. §-t a 2011: CLXXX. törvény 8. §-a iktatta be.

175

A 37/C. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a 2015: CVII. törvény 54. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

176

A 37/C. § (6) bekezdése a 2017: CXXX. törvény 22. § f) pontja szerint módosított szöveg.

177

A 37/C. § (9) bekezdése a 2015: CVII. törvény 54. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

178

A 38. § (1) bekezdése a 2000: CXXXVI. törvény 18. §-ával megállapított szöveg.

179

A 39. § (1a) bekezdését a 2018: XCI. törvény 3. § (1) bekezdése iktatta be.

180

A 40. § a 2000: CXXXVI. törvény 19. §-ával megállapított szöveg.

181

A 41. § a 2017: CXXX. törvény 21. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

182

A 42. § (1) bekezdése a 2000: CXXXVI. törvény 21. §-ával megállapított szöveg.

183

A 44. § a 2000: CXXXVI. törvény 22. §-ával megállapított szöveg.

184

A 45. § a 2011: CLXXX. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.

185

A 45/A. §-t és alcímét a 2000: CXXXVI. törvény 23. §-a iktatta a szövegbe.

186

A 45/A. § (7) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 47. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

187

A 45/A. § (8) bekezdését a 2013: XCIX. törvény 4. §-a iktatta be.

188

A 46. § (3) bekezdését a 2000: CXXXVI. törvény 24. §-a iktatta a szövegbe.

189

A 47. §-t megelőző alcím a 2007: LXIV. törvény 44. §-ával megállapított szöveg.

190

A 47. § és alcíme a 2000: CXXXVI. törvény 25. §-ával megállapított szöveg.

191

A 47. § (1) bekezdése a 2009: LXXXV. törvény 87. § (4) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 66. § (1)–(4) bekezdését.

192

A 47. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 73. § (1) bekezdésének j) pontja, 79. § (6) bekezdésének u) pontja és 84. § (1) bekezdésének e) pontja, a 2009: LXXXV. törvény 87. § (18) bekezdése, a 2012: LXXXV. törvény 15. § a) pontja, a 2013: CCXXI. törvény 37. § (4) bekezdés a) pontja, a 2014: XV. törvény 53. § (3) bekezdés a) pontja, a 2015: CVII. törvény 54. § 9. pontja, a 2017: LXI. törvény 11. § a) pontja szerint módosított szöveg. [A 2012: XCIII. törvény 27. § a) pontja szerint elrendelt módosítás amely szerint „az okmányirodát” szövegrész helyébe a „a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát (a továbbiakban: járási hivatal)” szöveg lép, nem vezethető át.]

193

A 47. § (7) bekezdését a 2007: LXIV. törvény 44. §-a iktatta be, szövege a 2015: CLXXXVI. törvény 24. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 205. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

194

A 47. § (8) bekezdését a 2011: CLXXX. törvény 10. §-a iktatta be.

195

A 47/A. §-t a 2007: LXIV. törvény 45. §-a iktatta be, e módosító törvény 64. §-a alapján rendelkezéseit a folyamatban lévő végrehajtási ügyekben is alkalmazni kell. A rendelkezés e módosító törvény 63. § (2) bekezdésének b) pontja alapján 2008. január 1-jén lépett hatályba.

196

A 47/A. § (4) bekezdés f) pont fc) alpontja a 2013: LXXXIV. törvény 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

197

A 47/A. § (5) bekezdése a 2017: XLIII. törvény 23. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

198

A 47/A. § (7) bekezdése a 2016: CXXI. törvény 13. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

199

A 47/A. § (8) bekezdése a 2016: CIV. törvény 24. § (2) bekezdésével megállapított, a 2017: CXCVII. törvény 47. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

200

A 48. § a 2000: CXXXVI. törvény 26. §-ával megállapított szöveg.

201

A 48. § (2) bekezdése a 2011: CLXXX. törvény 78. § f) pontja szerint módosított szöveg.

202

A 48. § (6) bekezdése a 2020: XCII. törvény 63. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

203

A 48. § (7) bekezdése a 2004: LXV. törvény 17. § (4) bekezdése, a 2017: CXXX. törvény 22. § g) pontja szerint módosított szöveg.

204

A 48. § (8) bekezdését a 2005: XLI. törvény 4. §-a iktatta be, szövege a 2014: LXXIII. törvény 3. § (11) bekezdésével megállapított szöveg.

205

A 49. § (2) bekezdése a 2004: LXV. törvény 17. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

206

Az 50. § (1) bekezdése a 2011: CLXXX. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.

207

Az 50. § (2) bekezdése a 2000: CXXXVI. törvény 27. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

208

Az 50. § (4) bekezdését a 2000: CXXXVI. törvény 27. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2008: XXXIX. törvény 45. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 44. § (1) bekezdése alapján a rendelkezéseit a 2009. január 1-jén folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell.

209

Az 50. § (5) bekezdését a 2000: CXXXVI. törvény 27. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2008: XXXIX. törvény 9. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 44. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. december 12-én folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell.

210

Az 50. § (6) bekezdését a 2000: CXXXVI. törvény 27. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

211

Az 52. § új a) pontját a 2000: CXXXVI. törvény 28. §-a iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti a) pont jelölését d) pontra változtatva.

212

AZ 52. § új b) pontját a 2000: CXXXVI. törvény 28. §-a iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti b) pont jelölését e) pontra változtatva. A b) pont a 2020: XCII. törvény 22. §-ával megállapított szöveg.

213

AZ 52. § új c) pontját a 2000: CXXXVI. törvény 28. §-a iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti c) pont jelölését f) pontra változtatva. A c) pont a 2020: XCII. törvény 22. §-ával megállapított szöveg.

214

Az 52. § eredeti a) pontjának jelölését a 2000: CXXXVI. törvény 28. §-a d) pontra változtatta.

215

Az 52. § eredeti b) pontjának jelölését a 2000: CXXXVI. törvény 28. §-a e) pontra változtatta.

216

Az 52. § eredeti c) pontjának megjelölését f) pontra változtatta a 2000: CXXXVI. törvény 28. §-a. Az f) pont a 2007: LXIV. törvény 66. § (1) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg; ez utóbbi módosító törvény 64. §-a alapján a rendelkezést a folyamatban lévő végrehajtási ügyekben is alkalmazni kell.

217

Az 52. § eredeti d) pontjának jelölését a 2000: CXXXVI. törvény 28. §-a g) pontra változtatta.

218

Az 52/A. §-t a 2007: LXIV. törvény 46. §-a iktatta be, e módosító törvény 64. §-a alapján rendelkezéseit a folyamatban lévő végrehajtási ügyekben is alkalmazni kell.

219

Az 52/A. § (1) bekezdés első mondata a 2008: XXXIX. törvény 10. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 44. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. augusztus 1-jén folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell.

220

Az 52/B. §-t a 2013: XCIX. törvény 5. §-a iktatta be.

221

Az 54. § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta a 2000: CXXXVI. törvény 29. § (2) bekezdése.

222

Az 54. § új a) pontját a 2000: CXXXVI. törvény 29. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti a) pont jelölését d) pontra változtatva.

223

Az 54. § új b) pontját a 2000: CXXXVI. törvény 29. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti b) pont jelölését e) pontra változtatva.

224

Az 54. § új c) pontját a 2000: CXXXVI. törvény 29. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti c) pont jelölését f) pontra változtatva.

225

Az 54. § eredeti a) pontjának jelölését a 2000: CXXXVI. törvény 29. § (1) bekezdése d) pontra változtatta.

226

Az 54. § eredeti b) pontjának jelölését a 2000: CXXXVI. törvény 29. § (1) bekezdése e) pontra változtatta.

227

Az 54. § eredeti c) pontjának jelölését a 2000: CXXXVI. törvény 29. § (1) bekezdése f) pontra változtatta.

228

Az 54. § eredeti d) pontjának jelölését a 2000: CXXXVI. törvény 29. § (1) bekezdése g) pontra változtatta.

229

Az 54. § új (2) bekezdését a 2007: LXIV. törvény 47. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2) bekezdés számozását (3) bekezdésre változtatva. E módosító törvény 64. §-a alapján a rendelkezést a folyamatban lévő végrehajtási ügyekben is alkalmazni kell.

230

Az 54. § (2) bekezdését beiktatta, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta a 2000: CXXXVI. törvény 29. § (2) bekezdése. A (2) bekezdés számozását a (3) bekezdésre változtatta a 2007: LXIV. törvény 47. §-a.

231

Az 54. § (4) bekezdését a 2017: CXXX. törvény 21. § (2) bekezdése iktatta be.

232

Az 55. § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta a 2000: CXXXVI. törvény 30. §-a.

233

Az 55. § (2) bekezdését beiktatta, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta a 2000: CXXXVI. törvény 30. §-a.

234

Az 56. § a 2017: CXXX. törvény 21. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

235

Az 56. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 36. §-ával megállapított szöveg.

236

Az 56/A. §-t a 2015: CXCIII. törvény 7. §-a iktatta be.

237

Az 56/A. § (2) bekezdése a 2018: XCI. törvény 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

238

Az 56/B. §-t a 2018: XCI. törvény 3. § (3) bekezdése iktatta be.

239

Az 57/A. §-t és az előtte lévő alcímet a 2007: LXIV. törvény 48. §-a iktatta be, e módosító törvény 64. §-a alapján rendelkezéseit a folyamatban lévő végrehajtási ügyekben is alkalmazni kell. A rendelkezés e módosító törvény 63. § (2) bekezdésének b) pontja alapján 2008. január 1-jén lépett hatályba.

240

Az 57/A. § (1) bekezdés a) pontja a 2019: LXXXI. törvény 8. § (1) bekezdésével megállapított, a 2021: LI. törvény 17. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

241

Az 57/A. § (1) bekezdés b) pontja a 2016: CXXI. törvény 13. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

242

Az 57/A. § (2) bekezdése a 2021: LI. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

243

Az 57/A. § (3) bekezdése a 2016: CXXI. törvény 13. § (2) bekezdésével megállapított, a 2021: LI. törvény 17. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

244

Az 57/A. § (4) bekezdése a 2021: LI. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.

246

Az 57/A. § (6) bekezdése a 2015: CVII. törvény 54. § 3. pontja, a 2016: CXXI. törvény 13. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

247

A 60. § a 2000: CXXXVI. törvény 32. §-ával megállapított szöveg.

248

A 61. § (1) bekezdése a 2000: CXXXVI. törvény 33. §-ával megállapított, a 2019: CXXII. törvény 118. §-a szerint módosított szöveg.

249

A 64. § (1) bekezdése a 2000: CXXXVI. törvény 34. §-ával megállapított szöveg.

250

[A 64. § (3) bekezdésének a 2011: CLXXX. törvény 78. § g) pontjával elrendelt módosítása, amely szerint a „Vht. 165. § a)–e) pontjai” szövegrész helyébe a „Vht. 165. § (1) bekezdés a)–g) pontjai” szöveg lép, nem vezethető át. A 64. § (3) bekezdésének a 2017: XCIII. törvény 17. § a) pontjával elrendelt módosítása, amely szerint a „Vht. 165. § (1) bekezdés a)–g) pontjai” szövegrész helyébe a „Vht. 165. § (1) bekezdés a)–h) pontja” szöveg lép, nem vezethető át.]

251

A 65. § (4) bekezdése a 2012: LXXXVI. törvény 33. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

253

A 67. § (1) bekezdése a 2011: CLXVII. törvény 44. §-ával megállapított, a 2016: CLXIV. törvény 5. §-a szerint módosított szöveg.

254

A 68. § és alcíme a 2000: CXXXVI. törvény 36. §-ával megállapított szöveg. A 68. § nyitó szövegrésze a 2014: XCIX. törvény 92. § 1. pontja, a 2018: CXVII. törvény 33. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

255

A 68/A. §-t a 2012: XXXI. törvény 22. § (1) bekezdése iktatta be.

256

A 69. §-t megelőző alcímet a 2000: CXXXVI. törvény 37. §-a iktatta a szövegbe.

257

A 69. § a 2000: CXXXVI. törvény 37. §-ával megállapított szöveg.

258

A 69. § (1) bekezdése a 2015: CCXXIII. törvény 63. §-a szerint módosított szöveg.

259

A 69. § (2) bekezdése a 2010: LXVI. törvény 10. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

260

A 70. §-t a 2000: CXXXVI. törvény 183. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

261

A 71. §-t a 2004: CV. törvény 209. §-ának 5. pontja hatályon kívül helyezte.

262

A 72. § a 2016: XXVI. törvény 18. §-ával megállapított szöveg.

263

A 73. §-t megelőző alcímet a 2017: CXLIV. törvény 2. § (1) bekezdése iktatta be.

264

A 73. § a 2017: CXLIV. törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított, a 2020: CL. törvény 3. §-a szerint módosított szöveg.

265

A 73/A. §-t a 2020: CL. törvény 2. §-a iktatta be.

266

A 74. §-t megelőző alcím a 2011: CLXXX. törvény 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

267

A 74. § nyitó szövegrésze a 2011: CLXXX. törvény 78. § h) pontjával megállapított szöveg.

268

A 74. § a) pontja a 2000: CXXXVI. törvény 39. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

269

A 74. § b) pontja a 2016: XXVI. törvény 19. §-ával megállapított, a 2017: CLXXVIII. törvény 7. §-a, a 2018: CXVII. törvény 33. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

270

A 74. § c) pontja a 2011: CLXXX. törvény 12. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

271

A 74. § e) pontja a 2012: XXXI. törvény 22. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

272

A 74. § f) pontja a 2000: CXXXVI. törvény 39. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

273

A 74. § g) pontja a 2011: CLXXX. törvény 12. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

274

A 74. § k) pontját a 2004: CV. törvény 209. §-ának 5. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2017: CXLIV. törvény 2. § (3) bekezdése iktatta be.

275

A 74. § k)–m) pontját a 2004: CV. törvény 209. §-ának 5. pontja hatályon kívül helyezte.

276

A 74. § n) pontját az 1999: CXXII. törvény 58. §-ának (7) bekezdése iktatta be.

277

A 76. § eredeti szövegének megjelölését (1) bekezdésre változtatta a 2011: CLXXX. törvény 13. §-a.

278

A 76. § (2) bekezdését a 2011: CLXXX. törvény 13. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének megjelölését (1) bekezdésre változtatta.

279

A 78. § (4) bekezdése a 2017: LXXII. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.

280

Az V. Fejezet címe a 2009: LXXXV. törvény 87. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

281

Az V. fejezet címét követő alcímet a 2000: CXXXVI. törvény 40. §-a iktatta a szövegbe.

282

A 79/A. §-t a 2000: CXXXVI. törvény 40. §-a iktatta be, szövege a 2009: LXXXV. törvény 87. § (6) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 66. § (1)–(4) bekezdését.

283

A 79/B. §-t a 2000: CXXXVI. törvény 40. §-a iktatta a szövegbe.

284

A 79/B. § (1) bekezdése a 2009: LXXXV. törvény 87. § (7) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 66. § (1)–(4) bekezdését.

285

A 79/B. § (2) bekezdése a 2009: LXXXV. törvény 87. § (8) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 66. § (1)–(4) bekezdését.

286

A 79/B. § (2) bekezdés d) pontja a 2013: CCLII. törvény 94. § (21) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

287

A 79/B. § (2) bekezdés e) pontja a 2013: CCLII. törvény 94. § (21) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

288

A 79/B. § (5) bekezdése a 2016: LXVII. törvény 42. §-ával megállapított szöveg.

289

A 79/B. § (6) bekezdését a 2016: LXVII. törvény 42. §-a iktatta be.

290

A 79/C. §-t a 2000: CXXXVI. törvény 40. §-a iktatta a szövegbe.

291

A 79/C. § (1) bekezdése a 2009: LXXXV. törvény 87. § (18) bekezdése szerint módosított szöveg.

292

A 79/C. § (2) bekezdése a 2009: LXXXV. törvény 87. § (18) bekezdése szerint módosított szöveg.

293

A 79/D. §-t a 2000: CXXXVI. törvény 40. §-a iktatta be, szövege a 2011: CLXXX. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.

294

A 79/D. § (1) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 94. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

295

A 79/D. § (4) bekezdését a 2018: XCI. törvény 3. § (4) bekezdése iktatta be.

296

A 79/E. §-t a 2000: CXXXVI. törvény 40. §-a iktatta a szövegbe.

297

A 79/E. § (1) bekezdése a 2009: LXXXV. törvény 87. § (18) bekezdése szerint módosított szöveg.

298

A 79/E. § (2) bekezdése a 2009: LXXXV. törvény 87. § (18) bekezdése szerint módosított szöveg.

299

A 79/E. § (3) bekezdését a 2013: XCIX. törvény 6. §-a iktatta be.

300

A 79/F. §-t a 2011: CLXXX. törvény 15. §-a iktatta be.

301

A 79/G. §-t a 2011: CLXXX. törvény 16. §-a iktatta be.

302

A 79/G. § (1) bekezdése a 2014: XV. törvény 53. § (1) bekezdésével megállapított, a 2017: LXI. törvény 11. § b) pontja szerint módosított szöveg.

303

A 80. § a 2009: LXXXV. törvény 87. § (9) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 66. § (1)–(4) bekezdését.

304

A 80. § (2) bekezdése a 2011: CLXXX. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.

305

A 80. § (3) bekezdését a 2011: CLXXX. törvény 17. §-a iktatta be.

306

A 80. § (4) bekezdését a 2015: CXCIII. törvény 8. §-a iktatta be.

307

A 81. § a 2011: CLXXX. törvény 18. §-ával megállapított szöveg.

308

A 81. § (1) bekezdését a 2015: CXCIII. törvény 11. §-a hatályon kívül helyezte.

309

A 81. § (2) bekezdése a 2015: CXCIII. törvény 10. § a) pontja szerint módosított szöveg.

310

A 81. § (3) bekezdése a 2015: CXCIII. törvény 10. § b) pontja szerint módosított szöveg.

311

A 82. § (1) bekezdése a 2009: LXXXV. törvény 87. § (11) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 66. § (1)–(4) bekezdését.

312

A 82/A. §-t megelőző alcímet a 2000: CXXXVI. törvény 43. §-a iktatta be, szövege a 2009: LXXXV. törvény 87. § (18) bekezdése szerint módosított szöveg.

313

A 82/A. §-t a 2000: CXXXVI. törvény 43. §-a iktatta be, szövege a 2009: LXXXV. törvény 87. § (12) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 66. § (1)–(4) bekezdését.

314

A 82/A. § (1) bekezdése a 2011: CLXXX. törvény 19. §-a szerint módosított szöveg.

315

A 83. § a 2000: CXXXVI. törvény 44. §-ával megállapított szöveg.

316

A 84. § (2) bekezdésének első mondata a 2000: CXXXVI. törvény 45. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

317

A 84. § (4) bekezdését a 2000: CXXXVI. törvény 45. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: CCXXI. törvény 37. § (1) bekezdésével megállapított, a 2017: CXXXVI. törvény 29. § (15) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

318

A 84. § (5) bekezdését a 2000: CXXXVI. törvény 45. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

319

A 88. § (1) bekezdése a 2000: CXXXVI. törvény 46. §-ával megállapított szöveg.

320

A 90. § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta a 2000: CXXXVI. törvény 47. § (3) bekezdése.

321

A 90. § a) pontja a 2000: CXXXVI. törvény 47. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

322

A 90. § g) pontja a 2000: CXXXVI. törvény 47. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

323

A 90. § (1) bekezdés n) pontját a 2012: XCV. törvény 10. § (3) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 9. §-a alapján a 2012. július 13-át követően kötött kölcsönzési szerződések alapján indult eljárásokban kell alkalmazni.

324

A 90. § (2) bekezdését a 2000: CXXXVI. törvény 47. § (3) bekezdése iktatta a szövegbe.

325

A 90. § (3) bekezdését a 2000: CXXXVI. törvény 47. § (3) bekezdése iktatta a szövegbe.

326

A 94. § a) pontja a 2013: CCLII. törvény 94. § (20) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

327

A 95/A. §-t a 2013: XXIII. törvény 54. § (1) bekezdése iktatta be.

328

A 96/A. §-t a 2000: CXXXVI. törvény 48. §-a iktatta be, szövege a 2013: CCLII. törvény 94. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

329

A 96/B. §-t a 2000: CXXXVI. törvény 48. §-a iktatta be, szövege a 2012: XCV. törvény 10. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 9. §-a alapján a 2012. július 13-át követően kötött kölcsönzési szerződések alapján indult eljárásokban kell alkalmazni.

330

A 98. § a 2001: XCIII. törvény 14. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 4. § (1) bekezdése alapján a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

331

A 99. § a 2000: CXXXVI. törvény 49. §-ával megállapított szöveg.

332

A 100. § a 2001: XCIII. törvény 14. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg, e módosító törvény 4. § (1) bekezdése alapján a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

333

A 101. § (1) bekezdése a 2011: CCI. törvény 86. § j) pontja szerint módosított szöveg.

334

A 102. § a 2016: CIV. törvény 24. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

335

A 103. § a 2000: CXXXVI. törvény 50. §-ával megállapított szöveg. (E módosító törvény 50. §-ának az 1994. évi LIII. törvény 103. §-ának (2) és (3) bekezdését módosító rendelkezése a 2001: XXIII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.)

336

A 103. § (2) bekezdése a 2016: CXXVII. törvény 18. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

337

A 103. § (3) bekezdése a 2009: L. törvény 72. § (7) bekezdése szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 61. § (6) bekezdését.

338

A 103. § (4) bekezdése a 2009: L. törvény 72. § (7) bekezdése szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 61. § (6) bekezdését.

339

A 103. § (5) bekezdése a 2007: LXIV. törvény 66. § (1) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg, e módosító törvény 64. §-a alapján a rendelkezést a folyamatban lévő végrehajtási ügyekben is alkalmazni kell.

341

A 103. § (7) bekezdését a 2009: L. törvény 65. § (12) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 61. § (6) bekezdését.

342

A 103. § (7) bekezdés c) pont cb) alpontja a 2017: LII. törvény 22. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

343

A 103. § (8) bekezdését a 2013: XCIX. törvény 7. §-a iktatta be.

344

A 103/A. §-t a 2000: CXXXVI. törvény 50. §-a iktatta a szövegbe.

345

A 103/B. §-t a 2000: CXXXVI. törvény 50. §-a iktatta be, szövege a 2013: CCXXI. törvény 37. § (4) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 34. §-át.

346

A 103/C. §-t a 2000: CXXXVI. törvény 50. §-a iktatta a szövegbe.

347

A 103/D. §-t a 2000: CXXXVI. törvény 50. §-a iktatta a szövegbe.

348

A 106. § (1) bekezdésének d) pontját a 2000: CXXXVI. törvény 51. §-a iktatta a szövegbe.

349

A 109. § (2) bekezdésének a) pontja a 2000: CXXXVI. törvény 52. §-ával megállapított szöveg.

350

A 110. § (2)–(3) bekezdését a 2000: CXXXVI. törvény 183. § (1) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.

351

A 114. § és alcíme a 2000: CXXXVI. törvény 53. §-ával megállapított szöveg.

352

A 114. § (1) bekezdése a 2013: CCXXI. törvény 37. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 34. §-át.

353

A 114. § (2) bekezdése a 2006: LI. törvény 283. § (2) bekezdésével megállapított és a 2010: CLIII. törvény 17. §-a szerint módosított szöveg.

354

A 114/A. §-t és alcímét a 2000: CXXXVI. törvény 53. §-a iktatta a szövegbe.

355

A 114/A. § (1) bekezdése a 2010: CLIII. törvény 17. §-a szerint módosított szöveg.

356

A 114/A. § (2) bekezdésének második mondata a 2006: IV. törvény 341. § (2) bekezdésével, első mondata a 2008: XXXIX. törvény 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 44. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. augusztus 1-jén folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell.

357

A 114/A. § (3) bekezdés f) pontja a 2013: CCXXI. törvény 37. § (4) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 34. §-át.

358

A 114/A. § (11) bekezdését a 2008: XXXIX. törvény 11. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 44. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. augusztus 1-jén folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell.

359

A 114/A. § (12) bekezdését a 2008: XXXIX. törvény 11. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 44. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. augusztus 1-jén folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell.

360

A 115. § (1) bekezdése a 2017: LXI. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

361

A 115. § (3) bekezdését a 2000: CXXXVI. törvény 54. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

362

A 116. § a 2000: CXXXVI. törvény 55. §-ával megállapított szöveg.

363

A 117. § (2)–(3) bekezdését a 2008: LXXX. törvény 12. § (4) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

364

A 119. § c) pontja a 2013: CXXVIII. törvény 12. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

365

A 120. § c) pontja a 2011: CLXXX. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.

366

A 120. § e) pontját a 2013: CCLII. törvény 94. § (6) bekezdése iktatta be.

367

A 122. § (1) bekezdése c) pontja a 2013: CXXVIII. törvény 12. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

368

A 122. § (2) bekezdése a 2000: CXXXVI. törvény 56. §-ával megállapított szöveg.

369

A 122. § új (3) bekezdését a 2000: CXXXVI. törvény 56. §-a iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti (3)–(4) bekezdés számozását (4)–(5) bekezdésre változtatva. A 122. § (3) bekezdését a 2011: CLXXX. törvény 79. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

370

A 122. § új (4) bekezdését a 2008: XXXIX. törvény 12. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (4)–(5) bekezdés számozását (5)–(6) bekezdésre változtatva. A 122. § (4) bekezdése a 2011: CLXXX. törvény 21. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

371

A 122. § (4) – eredeti (3) – bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2008: XXXIX. törvény 12. §-a.

372

A 122. § (5) – eredeti (4) – bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta a 2008: XXXIX. törvény 12. §-a. A 122. § (6) bekezdése a 2011: CLXXX. törvény 21. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

373

A 123. § a 2000: CXXXVI. törvény 57. §-ával megállapított szöveg.

374

A 123. § (2) bekezdése a 2011: CLXXX. törvény 22. §-ával megállapított, nyitó szövegrésze a 2012: CCXI. törvény 16. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

375

A 123. § (2) bekezdés c) pontja a 2013: XCIX. törvény 26. § b) pontja, a 2013: CCLII. törvény 94. § (21) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

376

A 123. § (3) bekezdését a 2011: CLXXX. törvény 22. §-a iktatta be, szövege a 2012: CCXI. törvény 16. § (3) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

377

A 123. § (4) bekezdését a 2011: CLXXX. törvény 22. §-a iktatta be.

378

A 123/A. §-t a 2011: CLXXX. törvény 23. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: LXXXV. törvény 16. §-a, újonnan ez utóbbi módosító törvény 11. §-a iktatta be.

379

A 123/A. § (4a) bekezdését a 2013: CCLII. törvény 94. § (7) bekezdése iktatta be.

380

A 123/A. § (7) bekezdését a 2013: CCLII. törvény 94. § (8) bekezdése iktatta be.

381

A 124. § (2) bekezdése a 2011: CLXXX. törvény 24. §-a szerint módosított szöveg.

382

A 124. § (3) bekezdése a 2012: LXXXV. törvény 15. § b) pontja, a 2020: XCII. törvény 63. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

383

A 124. § (5) bekezdését a 2000: CXXXVI. törvény 58. §-a iktatta a szövegbe.

384

A 124/A. §-t a 2000: CXXXVI. törvény 59. §-a iktatta a szövegbe.

385

A 125. § (2) bekezdése a 2011: CLXXX. törvény 25. §-a szerint módosított szöveg.

386

A 125. § (3) bekezdését a 2000: CXXXVI. törvény 60. §-a iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 169. § g) pontja szerint módosított szöveg.

387

A 126. § (1) bekezdése a 2012: LXXXV. törvény 15. § c) pontja szerint módosított szöveg.

388

A 126. § (2) bekezdése a 2000: CXXXVI. törvény 61. §-ával megállapított szöveg.

389

A 126. § (3) bekezdése a 2000: CXXXVI. törvény 61. §-ával megállapított s