• Tartalom

18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet

az ipari és kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről1

2008.08.31.

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § Az ipari és kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit e rendelet mellékleteként kiadom.

2. § E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

Melléklet a 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelethez2

Az Oktatási Minisztérium hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményének jegyzéke

OKJ szám

Szakképesítés megnevezés

 

 

 

 

31 5291 02

Csipkekészítő

 

52 7899 04

Dekoratőr, kirakatrendező

 

51 5276 02

Divat-sílustervező asszisztens

 

31 5293 01

Fazekas

 

21 5291 05

Gyékény-, szalma-, csuhéjtárgy-készítő

 

52 7899 02

Lakberendező

 

52 5278 02

Nyomdai kiadvány- és képszerkesztő

 

31 5292 09

Porcelánkészítő

 

21 5293 01

Szőnyegszövő

 

53 5278 01

Tipográfus

 

32 5292 02

Üvegfestő és ólmozottüveg készítő

 

CSIPKEKÉSZÍTŐ
I/A. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 31 5291 02
2. A szakképesítés megnevezése: Csipkekészítő
3. Hozzárendelt FEOR szám: 7515
4. Szakképzési évfolyamok száma: 2
5. Képzési idő, maximális óraszám: –
6. Elmélet aránya: 30%
7. Gyakorlat aránya: 70%
I/B. A szakképesítés egyéb adatai
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előírt gyakorlat:
Iskolai előképzettség: a nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség.
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni: –
10. Szakmai alapképzés időtartama:
11. Szintvizsga:
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel betölthető munkakör, foglalkozás
-----------------------
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma, megnevezése
-----------------------
7515 Csipkekészítő
2. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások
-----------------------
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma, megnevezése
-----------------------
7519 Egyéb háziipari foglalkozások
3. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése
A csipkekészítő feladata:
– különböző technikájú csipkék előállítása textil díszítésre és önálló funkciójú csipketárgyak, tárgycsoportok készítése,
– adott terv, önálló tervezés vagy másolás alapján terítő, díszpárna, függöny, textil étkező garnitúra, dísztörölköző, felsőruházat és egyéb, lakáshoz és öltözékhez illő díszítések, illetve garnitúrák készítése,
– a meghibásodott csipkék javítása.
Munkáját úgy végzi, hogy sem saját, sem munkatársai testi épségét ne veszélyeztesse, és a környezeti károsodást elkerülje.
Tevékenységét önálló vállalkozás keretei között is folytathatja.
III. A szakképesítés szakmai követelményei
A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:
– A tevékenység során felhasználható anyagok meghatározása
= a csipkekészítéshez használható alapanyagok termelésének, tulajdonságainak és felhasználásának ismerete
= növényi eredetű szálasanyagok és feldolgozásuk módjai
= a mesterséges szálasanyagok, természetük, tulajdonságaik
= a csipke hordozásához leggyakrabban használt textil anyagok
= a fonalak csoportosítása
– Viselettörténeti ismeretek
= a csipkék történelmi stílus-, motívum- és alkalmazási területei
= a különböző korok viseletének csipke díszítettsége
= ruhák (fehérneműk és felsőruhák) díszítése
= lakástextilek csipkedíszítése
= a csipkedíszítések történelmi hagyományokat követő újszerű lehetőségei
= csipkedíszítés a népművészetben
– Csipketechnikák
= a csipketechnikák elméleti alapjai
= a csipketechnikák motívum kincse, eszköz-, fonaligénye és színvilága
= a csipketechnikák csoportosítása, rendszerezése
= a csipketechnikák kialakulása
= a csipketechnikák díszítő elemei
– Csipkék tervezése
= az elképzelt csipke lerajzolása a látszati rajz szabályai szerint
= az elképzelt csipke megszerkesztése a szakrajzi előírások szerint
= az alapanyagok meghatározása
= a kiviteli mód meghatározása
– A csipkék elkészítése
= a tervek megértése és értelmezése
= a műhelyrajzok olvasása
= a megfelelő fonal kiválasztása
= az anyagfelhasználás kiszámítása
= a munkafolyamatok sorrendjének kialakítása
= a tervben előírt méretek, minták pontos betartása
= a befejező munkálatok elvégzése
= a minőségi követelmények ellenőrzése
– A meghibásodott csipkék javítása
= a javíthatóság megállapítása
= a javítás módjának meghatározása
= a javítás elvégzése
– A munkavédelmi, tűzrendészeti és környezetvédelmi előírások folyamatos betartása.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
1. A szakmai vizsga részei
Szóbeli vizsga:
A vizsgázónak a kiadott vizsgakérdésekből összeállított tételekből egyet kell megválaszolnia. A tételek a szakmai ismeretek, anyagismeret, munka- és környezetvédelem témaköreit foglalják magukba.
Időtartam: nem korlátozott.
Gyakorlati vizsga:
A gyakorlati vizsga eredményét a vizsgázó által elkészített vizsgaremek alapján kell meghatározni. A vizsgaremek a vizsgázó által kiválasztott 2 tárgy, különböző technikával elkészítve.
A vizsgázónak be kell nyújtania a vizsgaremek tervrajzát a szükséges utasításokkal.
2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
– Felmentést kaphat a szóbeli vizsga alól a javítóvizsgát tevő vizsgázó, ha korábbi vizsgaeredményét anyakönyvi kivonattal igazolni tudja.
– A gyakorlati vizsga alól felmentés semmilyen feltétel mellett nem adható.
3. A vizsga értékelése
– A szóbeli vizsga értékelése egyetlen osztályzattal történik.
– A gyakorlati vizsga értékelését az elkészített vizsgadarab szakszerűségi mutatói alapján kell elvégezni és egyetlen osztályzattal minősíteni.
– A részvizsgák eredményei között elégtelen nem lehet. Ha egy vagy több részosztályzat elégtelen, úgy a szakmai vizsgát eredménytelennek kell tekinteni, és szakképesítés nem adható ki.
4. A szakképzésben való részvétel feltételei:
– egészségi alkalmasság,
– nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség és betöltött tankötelezettségi kor.
* * *
DEKORATŐR, KIRAKATRENDEZŐ
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 52 7899 04
2. Szakképesítés megnevezése: Dekoratőr, kirakatrendező
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
-----------------------
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezése
-----------------------
5116 Kirakatrendező, dekoratőr, árubemutató (pl. manöken)
2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások
-----------------------
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezése
-----------------------
3622 Kiállítási és kereskedelmi propaganda ügyintéző
3719 Egyéb kulturális foglalkozások
3729 Egyéb művészeti foglalkozások
5343 Díszletező, díszítő
7521 Címfestő
3713 Kulturális szervező munkatárs
7349 Egyéb faipari foglalkozások
3. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A kereskedelmi cégek, áruházak, vállalkozások, idegenforgalmi és vendéglátó vállalatok, állami, önkormányzati, kulturális intézmények stb. részére:
A megrendelői elképzeléseknek (marketing célnak) megfelelő külső és belső dekoratőri látványtervek (eladáshelyi reklám) tervezése, készítése, a kivitelezés megszervezése, a szükséges installációs anyagok beszerzése, megrendelése, elkészítése vagy elkészíttetése. A kivitelezés kirakatrendezői, árurendezői, munkáinak tervezése és kivitelezése.
Ezen belül különösen
– A megbízó marketing- és reklámstratégiája szellemében elképzeléseket, ötleteket megfogalmazni, vizuálisan megjeleníteni, felvázolni.
– Dekoratőri látványtervet készíteni méretarányosan (sík vagy makett), az előkészítő tevékenység; felmérés, tanulmány után.
– Azonos szellemiségben, stílusban megfogalmazni a részeket; áruhordozó, árurendezés, grafika-tipográfia, kiegészítők, világítás effektus stb. Az egyedi elképzelésekről szakrajzot készíteni, amelynek alapján ez elkészíthető, legyártható (fa, fém, műanyag stb.).
– Kivitelezés technológiai folyamatának megtervezése: költségtervezés, költségszámítás készítése.
– A látványterv, elképzelés elfogadtatásával, a megbízással kapcsolatos tárgyalás, indoklás, érvelés, stratégia.
– A megbízással, kivitelezéssel összefüggő szervezési, lebonyolítási, megrendelési, beszerzési feladatok végrehajtása.
– A dekoratőri elemek; drapéria, installáció, attrap tervezése, készítése, kivitelezése, beszerzése vagy készíttetése.
– Áruválaszték összeválogatása, kiegészítőkkel – darab, divat, méter, konfekció – árurendezés mesterfogásaival kompozíció készítése, árurendezés, kirakatrendezés, látványrendezés, kiállításrendezés.
– A létrehozott produktum folyamatos gondozása, karbantartása, cseréje.
– A végzett munka elszámolása.
– A dekorációk, kirakatok, árubemutatók szakszerű lebontása, anyagok, elemek raktározásra, értékesítésre előkészítése, újrarendeléshez felhasználható állapotba hozása vagy selejtezésre javasolása.
– A kisvállalkozás, szolgáltatás (kereskedelmi, üzleti, kulturális) marketing és reklámstratégiájának megfogalmazása.
– A kisvállalkozás vizuális arculatának megtervezése, következetes alkalmazása, adottságok ismerete, hatásmechanizmusok felismerése és ennek megfelelő akcióterv(ek), látványterv készítése.
– Költségvetés elkészítése; a kivitelezés technológiai folyamatának megtervezése, megszervezése.
– A kisvállalkozás árurendezési-látványrendezési feladatainak elkészítése, elvégzése a megfelelő kiegészítőkkel.
A különböző időtartamra és helyre készülő (külső, belső) dekoratőri munkák tervezése és az alapanyagok és kivitelezésbeli, technológiai különbségek számításbavételével szakszerű dekorációk, grafikák, feliratok készítése.
III. A szakképesítés szakmai követelményei
III/1. A szakma gyakorlása során előforduló összefüggések. Komplexitás – integrálás
– A dekoratőr, kirakatrendező ismerje a piaci összefüggéseket, a marketing koncepciókat, tevékenységeket és technikákat. Tudja alkalmazni a különböző reklám elképzelésre adható vizuális dekoratőri választ, megoldásokat; tudjon együttműködni a vállalati felsővezetéssel, a marketing vezetőkkel és ezzel hozzájárulni a vállalat, a vállalkozás piacképességének megőrzéséhez, értékesítésének növekedéséhez, esztétikumának, imázsának fejlődéséhez.
– Legyen képes P4 (SP) akciók tervezésére, szervezésére és lebonyolítására, ismerje a P4 (SP) eszközeit, lehetőségeit. Legyen képes a látványtervezésre, költségvetés készítésére, a kivitelezés megszervezésére; a technológiai folyamatok sorrendiségének betartására, irányítására, az árurendezés teljes spektrumának művelésére: darab, divat, méter, konfekció.
– Legyen képes az egyedi, kis- és nagyszériás kereskedelmi áruk rendezésére; tudja alkalmazni a megfelelő mesterfogásokat a konkrét feladatokhoz: előválogatás, koncepció, tervezés alapján. Megértse a mások által rajzban, makettban elkészített tervet, és ennek alapján legyen képes a megvalósításra, kivitelezésre.
– Rendelkezzen kereskedelmi áruismerettel, ki tudja választani és kiemelni az áruk pozitív tulajdonságait, az árukészlettel ízlést formálni.
– Rendelkezzen kreatív alkotói, szervezői (elméleti és gyakorlati) képességekkel; szín-, forma-, arány- és térérzékkel.
– A kirakatrendezés keretében integrálja a látvány teljességéhez tartozó többi szakma alapfokú ismeretét, a technológiai folyamatokat, grafikai, tipográfiai elemeket, áruhordozókat, kiegészítőket; élni tudjon a kreatív deko (tárgytársítás, díszítés, dekorálás, csomagolás) és a világítástechnika adta lehetőségekkel, a vizuális kommunikáció szerepét alkalmazza a kapcsolatteremtésben. A vizuális kommunikáció leghatékonyabb eszközét a grafikai számítógépet és perifériáit ismerje és működtesse. Ismerje a szövegszerkesztő és grafikai programokat, tudja használni azokat az adott feladat elvégzéséhez.
III/2. A szakma gyakorlása során előforduló feladatcsoportok, feladatok és követelmények
1. A munkahelyre vonatkozó szabályozások, munkaköri leírás, bérezés, továbbképzés, munkarend, munkaidő, munkaviszony (Munka Törvénykönyve) stb. ismerete és betartása
– Érdekvédelmi (szakmai, szakszervezeti, kamarai) képviseletek ismerete, közreműködés munkájukban.
– Munkahelyre vonatkozó általános és konkrét előírások; munkavédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi, elsősegélynyújtási, biztonsági, raktározási, szállítási, beszerzési munka ismerete.
– A vállalkozói engedély alapján végzett tevékenységekre vonatkozó törvények, jogszabályok ismerete, alkalmazása (adó, számvitel, tb, tanulószerződés stb.).
2. Az áruk rendszerezése, jellemzőinek, minőségének ismerete
– Ismerje és tudja alkalmazni az árurendezés szerszámait, eszközeit, állványokat és áruhordozókat
= tűfajták, tűpárna, mágnespatkó, mérőléc és szalag, ollók, kalapács, fogók, drótok, kézi és elektromos fúró, csavarhúzó, akasztóhorog, csavar, csavarok, szegek, kárpitosszeg belövő (elektromos) vágó, daraboló stb.,
= emelők (üveg, plexi, fém stb.),
= állványok (drót, műanyag, üveg, tányér stb.),
= áruhordozók – alak, anyag, forma szerint nagyon sokféle lehet – rácsok, drótkompozíciók, szabó vagy próbababa, babamellek, kirakati figurák (női, férfi, gyermek), figuratív és nonfiguratív alakzatok stb.
3. Megértse és alkalmazza az árurendezés mesterfogásait; szakszerű ismerete legyen az anyagtulajdonságok (anyagismeret) alapján a rendezés lehetőségeiről. Teremtse meg a szakmai és esztétikai követelmények összhangját, harmóniáját
– Kemény darabáru rendezése, méret, funkció és anyag szerint (földön, áruhordozón, levegőben). Csoportosítások, kompozíciós megoldások, kiegészítőkkel.
– Divatáru rendezése, alapanyag, funkció, szín, forma stb. szerint, csoportosítások, térkompozíciók, kiegészítőkkel.
– Méteráru rendezése, különböző megmunkálási formák az anyag karakterének megfelelő mesterfogásokkal. Textíliák osztályozása, anyagok minősége, szálrendszere alapján.
– Konfekció (női, férfi, kamasz, bébi) rendezése különböző típusú, karakterű áruhordozókra, különböző módon. A vásárlói típusok – célcsoport adottságainak figyelembevételével – a konfekció rendezése során más-más karakterek tudatos kihangsúlyozása, kiemelése.
– Megértse és alkalmazza az áruajánlás, kihelyezés, árurendezés, kirakatrendezés különbségeit, a rendezés mennyiség, méret és funkció szerinti felosztását (árubemutató, vitrin, élménysziget, élménysarok, kirakat, kirakatsor).
– Legyen ismerete kiállítás rendezéséről, tervezéséről.
– Rendezvényekre dekoráció (dekoratív felület) készítése textilből, méteráruból, erre a célra alkalmas anyagokból; kifeszítés, síkhajtogatások (tagolások), térhajtogatás; dőlés, görbülés, csavarodás, törés, ívelés; felületek, alakzatok beborítása különös tekintettel a sarkok és végek feldolgozására.
4. Integrálja az árubemutatók, kirakatok, dekorációk tervezése során a különböző követelményeket az elérhető cél és a kifejezendő tartalom szempontjából. A megjelenítés formái között lehetőséget biztosítson a döntéshozó team részére: választásra, mérlegelésre.
Az alapvető feladat a közérthető (realista) vizuális megjelenítőkészség.
A megrendelő-befogadó és a szakemberek számára érthető, dekódolható előadásmód, esztétikus, érzékletes, megjelenítéssel párosuljon. A rajzeszközöket szakszerűen használja.
– Megértse és alkalmazni tudja a feladathoz a marketing és reklámismeretet: P4 (SP).
– Ötleteiről vázlatokat tudjon készíteni, a különböző formai, kompozíciós és színváltozatok (színkontrasztok tudatos használatával).
– A helyszín szakszerű felmérése után legyen képes méretarányos, érzékletes, kifejező, érthető terv készítésére (látványterv vagy makett formájában).
– Tudjon komplett tervdokumentációt készíteni, amely tartalmazza a kivitelezéssel kapcsolatos részletterveket, szakrajzokat, költségvetést, szakszámításokat, a kivitelezés technológiai folyamatát, szervezését, ügyintézésének menetét.
– Megértse és alkalmazza a vizuális megjelenítés különböző szemléletű ábrázolásmódjait, a megfelelő rajzeszközök kiválasztásával a grafikai megjelenítés, előadásmód szakszerűségével.
– Ismerje a tartalom és a forma összefüggését a kompozíció, a szín, a megjelenítés szemlélete és a reklámcél alapján.
– Integrálja a vizuális megjelenítés különböző alapmegoldásait (rajz, grafika, ábrázoló geometria).
5. Integrálja a XX. század (saját korunk) művészettörténeti törekvéseit a dekoratőrség területére, megértse és tudja alkalmazni a karakteres tartalmi és formai elemeket egy-egy konkrét reklámcél elérésének érdekében.
– Tudatosan vállalja fel a vizuális kultúra és műveltség terjesztését a dekoratőrségen keresztül.
– Ismerje és értse a művészettörténet korszakait, stílusait.
– Ismerje a nagyobb korszakok karakteres stíluselemeit, jellemzőit, tudja emlékezetből lerajzolni.
– Esztétikai, érzelmi véleményét, téleteit racionálisan is indokolni tudja. Megértse a művészettörténeti alapfogalmakat az építészet, szobrászat, festészet, grafika-reklámgrafika, iparművészet területén.
6. Ismerje és alkalmazza a dekoratőr, kirakatrendező szakmában használatos anyagokat és feldolgozásuk, megmunkálásuk technológiáját. Legyen jártas néhány szakma alapismereteiben: könyvkötő, festő-tapétázó, asztalos, lakatos, műanyagfeldolgozó, villanyszerelő, szitázó-sokszorosító, gipszformakészítő, fotózás, nyomtatás.
– Ismerje ezek kézi- és elektromos kéziszerszámait; munka- és balesetvédelmi előírásait, szabályait.
7. A dekoratőri-kirakatrendezői megbízással összefüggő, az arculathoz igazodó embléma és márkajelzések szakszerű használata, alkalmazása, az alkalmazott tipográfia megválasztása, következetes használata a szlogentől a szöveges tablókon keresztül az árcéduláig.
– Ismerje a tipográfia történetét, és képes legyen kerek és vágotthegyű íróeszközzel írni. Ismerje a tipográfia törvényeit.
– Jártas legyen egy kisvállalkozás (egy bolt) vizuális tipográfiai arculatának tervezésében, kivitelezés megszervezésében.
– Ismerje a számítógépek grafikai, tipográfiai programjait.
8. A grafikai eszközök szakszerű használata, alkalmazása, a dekoratőr tevékenység során. Ismerje a színek esztétikai, lélektani hatásait, alkalmazását a marketing és a reklám területén.
– Megértse a grafikus szemlélet és megfogalmazás tárgyi és emberi (arc, alak) konkrét látványból kiinduló sokféleségét, tartalmi-formai gazdagságát, lehetőségeit, és tudja alkalmazni a célnak és felismert képességeinek legmegfelelőbb megoldást.
– Megértse a grafikai megfogalmazás és a tipografizált szöveg közötti összefüggést: a tartalom és a képi-fogalmi forma viszonyát, tudja alkalmazni a marketing és reklámcél érdekében. Ismerje a léptékváltást.
9. Megértse és alkalmazni tudja a vizuális egzakt nyelvezetet: az ábrázoló geometriát. Különböző szemléletű ábrázolási módok előnyeit kihasználva és a legmegfelelőbbet választva (mérethűség, látszatszerűség), illetve mindhárom szemléletben: (monge, axonometrikus, perspektivikus) ábrázolni tudja ugyanazt a feladatot.
– Ismerje a fa- és fémipari szakrajz készítését, alkalmazni tudja elképzelései megvalósítására.
10. Megértse és alkalmazni tudja a perspektív szemlélet törvényeit üzletbelső, kirakat, kirakatsor és a hozzá tartozó geometrikus tárgyak érzékletes megjelenítésénél.
– Megértse és alkalmazza a divatáru, méteráru, konfekció rajzi feldolgozása során (közvetlen tapasztalatszerzés, anyaggyűjtés után) alakítottságukat, rendezettségüket, térbeli helyzetüket, arányaikat, fény-árnyék viszonyaikat.
– A közvetlen tapasztalatokat alkalmazza a dekoratőri látványtervek készítésénél.
– Ismerje az emberi fej és alak szerkezetét, arányait, formáját, természetes mozgáslehetőségeit, és alkalmazza a kirakati figurák mozdulatainak megtervezésénél.
– Tudjon vázlatot készíteni különböző rajzeszközzel, alkalmazni tudja a rajzeszköz szakszerű használatát az emlékezetből való rajzolás során is.
– Képes legyen gazdag tónusú (ceruzával 40-es skála) árnyalt, érzékletes megjelenítésre.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
1. A szakmai vizsga célja
– Annak megállapítása, hogy a vizsgázó
= felelősséggel alkalmazni tudja a szakmai ismereteket,
= tudja-e, hogy milyen külső és belső tényezők alakítják a vállalat piaci eredményeit,
= felismeri-e a piaci változásokat, tud-e javaslatot készíteni a piaci problémák megoldására,
= képes-e marketing szemléletű team-munkára a vállalati felsővezetéssel, marketing vezetőkkel,
= tudja-e, hogy milyen döntési lehetőségei vannak és azok milyen kombinációban alkalmazhatók,
= meg tudja-e határozni a piaci célt legeredményesebben támogató reklámot, árukihelyezést, eladásösztönzési feladatokat,
= tud-e a marketing stratégiának megfelelő tervet készíteni,
= következetesen integrálni, a részeket az egész szellemében megfogalmazni és ennek megfelelően részletterveket készíteni,
= képes-e az elképzelés megvédésére és a kivitelezés megszervezésére,
= képes-e a gyakorlatban megvalósítani, beszerezni, előkészíteni, kiegészítőket elkészíteni vagy elkészíttetni, dekoratőri-kirakatrendezői látványt készíteni, az árut szakszerűen rendezni.
– Alkalmassá váljon a munkakör betöltésére, vállalkozás indítására, középvezetői feladatok ellátására.
2. A szakmai vizsga általános követelményei
– A vizsgázó ismerje
= a marketing szemléletű vezetés követelményrendszerét P4 (SP)-re vonatkozó döntési kritériumait,
= a marketing stratégiák lehetőségeit saját szakmai területén,
= a tervkészítést ötlettől a kiviteli rajzig,
= a piacot, a döntési lehetőségeket, a döntések várható hatását, a költségeket és a végrehajtás-kivitelezés módozatait,
= a szakmai és esztétikai követelményeket.
– A vizsgázó legyen képes
= a csoportos döntés előkészítésben kreatívan résztvenni,
= a fogyasztói magatartás empatikus megértésére ,,a célcsoport megszólítására'',
= nyitottságra és érzékenységre a piaci változások észrevételéhez,
= a döntésekhez felelősségérzetre, tudatos kockázatviselésre,
= munkájának megszervezésére, tevékenységének koordinálására, célirányos motivált munkavégzésre,
= a szakmai, kereskedelmi és esztétikai követelmények összehangolására.
3. A szakmai vizsga részei
– Írásbeli (verbális és képi) vizsga.
– Gyakorlati vizsga.
– Szóbeli vizsga.
A vizsgarészek tantárgyai és időtartama
a) Az írásbeli (verbális és képi) vizsga tantárgyai és időtartama:
– Komplex 360 perc.
b) A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama:
– Vizsgamunka 3 nap.
A szakmai vizsga írásbeli és gyakorlati tételeit az adott időszakban aktuális, az adott helyen és árukészlethez kötődő értékesítési feladatok határozzák meg. Budapest területén megszervezhető kirakatoknak a vállalat-vállalkozás konkrét marketing stratégiájához kell igazodniuk.
c) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama:
– marketing és reklámismeretek,
– művészettörténet,
– munkavédelmi ismeretek.
A vizsgázónak minden tantárgyból egy-egy tételre kell megválaszolnia, egy-egy feleletre 5–10 perc fordítható.
4. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok
4.1. Írásbeli (verbális és képi) vizsgakövetelmények
Szakdolgozat, tervdokumentáció készítése
– A vizsgázó képes legyen egy konkrét dekoratőri feladat (kirakat, élménysziget stb.) kapcsán a vállalati marketing stratégiát; áruértékesítési, reklámelképzelést tükröző komplex vizuális megoldást és ehhez tervet készíteni.
– A tanult ismeretanyagra felépített komplex választ készíteni, amely a tanultakon kívül tükrözi az egyéni véleményformálást, az önálló gondolati elemeket, javaslatokat, kreatív megoldási terveket (önálló kutatási, vizsgálati munka).
– A vizsgázónak azt kell bizonyítania egy meghatározott feladat kidolgozásával, hogy mennyire tudja hasznosítani és kreatívan alkalmazni a tanultakat, és a részeket egységes szemléletű komplex egésszé alakítania.
– A vizsgázó megértse a feladatot és megfelelő marketing és reklám választ adjon a szakdolgozatban.
– A vizsgázó ötleteit jelenítse meg vizuálisan M = 1:20 arányban.
– A vizsgázó legyen képes a konzultált ötletek alapján M = 1:10 léptékű látványterv vagy makett készítésére az írásbeli vizsga 360 perces idején belül.
– A vizsgázó szakszerű monge, axonometrikus és perspektív képet tudjon rajzolni M = 1:10 méretarányban a dekoratőri feladat áru nélküli részéről.
– A vizsgázó tudja kidolgozni a műszaki részletterveket, kottázott asztalosipari, fémipari szakrajzot készíteni M = 1:10, M = 1:1 vagy 1:2 arányban.
– A jelölt legyen képes grafikai, tipográfiai elképzeléseinek különböző léptékű megjelenítésére M = 1:10, M = 1:1, M = 1:2.
– A vizsgázó tudjon a kivitelezéshez szükséges szakszámítást, konszignációt, költségtervezést, ütemtervet készíteni, ismerje a kivitelezés technológiai sorrendjét.
– A vizsgázó integrálni tudja a feladathoz a dekoratőri látvány részeit; árurendezés, grafika, tipográfia, áruhordozók, kreatív deko, fényeffektus.
4.2. Gyakorlati vizsgakövetelmények
– A vizsgázó ismerje a terv és a kivitel léptékkülönbségéből, térbeliségéből, anyagszerűségéből fakadó különbségeit; a megvalósítás során szükséges kreatív újragondolását.
– A vizsgázó legyen képes megszervezni és végigcsinálni a kivitelezés, a megvalósítás feladatsorát, a vizsgahelyet adó vállalat vezetőinek támogató bizalmát elnyerni tervének kivitelezéséhez.
– A vizsgázó tudja a kivitelezés ütemtervét, munkafolyamatait egyeztetni a minősített terv alapján.
– A vizsgázó legyen képes a felkészülési idő alatt a szükséges anyagbeszerzésre, kiegészítők, installációk elkészítésére (elkészíttetésére), a grafikai-tipográfiai részek, elemek elkészítésére, áruhordozók beszerzésére (elkészítésére), a szükséges mozgás, fényeffektus stb. megvalósításához szakember segítségével.
– Legyen képes a gyakorlati vizsga három napja alatt a dekoratőri feladatok feltételeinek és elkészítésének biztosítására, megvalósítására: a meglévő beszedésére, rendbetételére, átépítésére, bevonására-tapétázására, festésére, az installáció áruhordozó elhelyezésére, az áru megrendezésére, a kreatív deko és árcédulák elhelyezésére, a bevilágításra.
– Legyen képes a bolt-üzlet nyitvatartási idejéhez igazodni.
– Legyen képes pénzügyileg elszámolni és végül szakszerűen lebontani, anyagokat, elemeket raktárra, értékesítésre visszaadni, anyagokat újrafelhasználáshoz visszabontani vagy selejtezésre javasolni.
4.3. Szóbeli követelmények
– A vizsgázó ismerje marketing és reklámismeretekből
= a marketing koncepció kialakulásának folyamatát,
= a marketing fejlődését, fogalomrendszerét,
= a piac működését, funkcióit, szereplőit,
= a marketing- és a piackutatás jelentőségét, területeit, folyamatát,
= a primer és szekunder piackutatások jellemzőit,
= a piaci szegmentálás ismérveit, funkcióit és feltételeit,
= a marketingmix fogalmát,
= az ármarketinget, árstratégiát,
= az értékesítési funkciókat, struktúrákat, csatornákat,
= a kommunikáció helyét, szerepét a vállalati, vállalkozási marketingben,
= a PR fogalmát, lényeges jegyeit, irányait és eszközeit,
= a reklám kialakulását, fejlődését meghatározó és befolyásoló tényezőket,
= a reklám cél- és eszközrendszerét, közgazdasági helyét és szerepét,
= az ösztönzést Sales Promotion, Point of Sales, Merchandising,
= a kirakat kialakulását, fejlődését,
= a vállalati reklámmunka főbb jellemzőit, fejlesztésének célkitűzéseit, a fogyasztókra gyakorolt hatását, mérésének lehetőségeit,
= a vásárok és kiállítások jelentőségét,
= a reklámtervezést, a kreativitást, a reklámgondolat adaptálását a különböző médiákra, reklámhordozókra,
= a lélektan, reklámlélektan alapfogalmait,
= a személyiséget meghatározó tényezőket,
= az identitás, identifikáció, empátia fogalmait.
– A vizsgázó ismerje művészettörténetből
= az impresszionista szemlélet kialakulását, előzményeit, művészeti, divizionista módszert,
= posztimpresszionizmus szellemi irányait, karakteres képviselőit, szándékukat,
= Cesanne festészetét és a rá hivatkozó tendenciákat,
= a kubizmust és elméleteit,
= a konstruktivizmust és kapcsolatát az építészettel,
= a futurizmust, a futurizmust mint politikai mozgalmat,
= a dadaizmus kialakulásának okait,
= a szürrealizmust az irodalomban és a képzőművészetben, figuratív és non figuratív képviselőit,
= Duchamp, és hatását a XX. századi irányzatokra,
= a művészeti élet központjának áthelyeződését Amerikába,
= a különböző művészeti irányzatok idejét, műveit, művészeit,
= a műfaji határok problematikáját, műfajok összemosódását,
= az akció, a happening és a performance közötti különbségeket,
= collage, montage, assenblage, enviroment, happening lényeges mozzanatait, különbségüket,
= a nemzetközi fluxus mozgalmat, a konceptualizmust, a Land-art, mail-art, body-art jellemzőit,
= a ,,modern'' fogalmát, modernista gondolkodást, poszt modern jelenséget,
= a primer autonóm művészet és a szekunder alkalmazott művészet esztétikai, társadalmi, fogalmi megközelítését.
– A vizsgázó legyen képes marketing és reklámismeretekből
= felismerni, rendszerezni azokat a piaci jelenségeket, amelyek befolyásolják a résztvevők viselkedését,
= a piaci információkat egy konkrét termékre vagy szolgáltatásra alkalmazni,
= PR tevékenység szervezésére,
= a reklámlélektani szempontokat tudatosan alkalmazni a dekoratőrség és kirakatrendezés területén,
= egy konkrét termékre vagy szolgáltatásra vonatkozó marketing és reklámterv kidolgozására.
– A vizsgázó legyen képes művészettörténetből
= felismerni, rendszerezni, elemezni XX. századi művészeti alkotásokat,
= felmérni az irányzatok társadalmi, vizuális, lélektani hatását, kifejező erejét,
= felfedezni a marketing és reklámmunkában az autonóm művészetek másodlagos funkcióját (a megváltozott tartalom és forma kapcsolatában a köznapivá válás, a közérthetőség elősegítésére, saját dekoratőr-kirakatrendezői ötletein, munkáin keresztül tudatosan alkalmazni).
4.4. Munkavédelmi ismeretek
A vizsgázó ismerje a legfontosabb munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi szabályokat.
5. Részvételi feltételek
a) A szakképzésben való részvétel feltételei:
– érettségi bizonyítvány,
– sikeres felvételi vizsga,
– a szakma gyakorlásához szükséges egészségi alkalmasság,
– gyakorlati munkahely a tanulmányi idő alatt, valamint
– pályaalkalmassági követelményeknek kell megfelelni.
b) A szakmai vizsgára bocsátás feltételei:
– bizonyítvány, hogy a képzési programban foglalt követelményeknek megfelelt a tantárgyi vizsgákon,
– szakvizsgák (komplex beszámolók) letétele: darabáru, divatáru, méteráru, konfekció.
A szakmai vizsgán számon kérhető, ellenőrizhető és értékelhető tudás csak részleges lehet, egy kisebbik része látható mindannak, amelynek birtokában a dekoratőri-kirakatrendezői feladatok megoldhatók, ezért a vizsgára bocsátáshoz a darabáru, divatáru, méteráru, konfekció szakvizsgák – zsűri által értékelt – letétele szükséges; a szakmai vizsgán ezek egyikéből tart beszámolót a város, az ország nyilvánossága előtt.
c) A szakmai vizsga részei alól felmentés nem adható.
6. A vizsga értékelése
6.1. Az írásbeli vizsga értékelése
A vizsgarészek tárgyainak sorrendje és az adható pontszám:
1. Tervezés 55
2. Marketing és reklámismeretek 15
3. Ábrázoló geometria (szakrajz) 15
4. Technológiai ismeretek (szakszámítás) 15
Összpontszám: 100
Javaslat a szaktanárok által adott pontszám érdemjegyre történő átváltására:
0–39 elégtelen (1)
40–54 elégséges (2)
55–69 közepes (3)
70–84 jó (4)
84–100 jeles (5)
A javasolt osztályzatok minősítése módosítható a vizsgabizottság elnökének döntése alapján.
6.2. Gyakorlati vizsga értékelése:
A szakmunkás vizsgabizottság tagjai külön-külön (1–5-ig terjedő) osztályzattal értékelik a látott produktumot. Két vagy több osztályzat különbségnél megbeszélés alapján konszenzusra kell jutni, vagy az elnök dönt.
6.3. Szóbeli vizsga tárgyai
1. Marketing és reklámismeretek.
2. Művészettörténet (XIX. század végétől napjainkig).
3. Munkavédelmi ismeretek.
A kérdező tanár javaslatát (1–5-ig terjedő osztályzatot) az elnök módosíthatja.
Szakmai elméleti érdemjegyet az írásbeli és szóbeli vizsga számtani átlaga adja (a kerekítés általános szabályai szerint).
* * *
DIVAT-STÍLUSTERVEZŐ ASSZISZTENS
I/A. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 51 5276 02
2. A szakképesítés megnevezése: Divat-stílustervező asszisztens
3. Hozzárendelt FEOR szám: 3729
4. Szakképzési évfolyamok száma: 2
5. Képzési idő, maximális óraszám: –
6. Elmélet aránya: 40%
7. Gyakorlat aránya: 60%
I/B. A szakképesítés egyéb adatai
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előírt gyakorlat:
Iskolai előképzettség: középiskola utolsó évfolyamának elvégzése.
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni: szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni.
10. Szakmai alapképzés időtartama:
11. Szintvizsga:
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
-----------------------
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezése
-----------------------
3729 Egyéb művészeti foglalkozások
2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások
---------------
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezése
---------------
7321 Szabó, varrónő, modellkészítő
3114 Ruhaipari technikus
3. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegezése
– Ruhatervező iparművész irányításával vagy önállóan végez öltözködési stílus- és divattanácsadást.
– Szalonokban egyéni megrendelésre segíti kiválasztani a legmegfelelőbb modellt, valamint a kellékeket, kiegészítőket.
– Egyéni megrendelésre vagy kollekció összeállításához különböző rajztechnikákkal modellrajzokat készít.
– Mintadarab elkészítéséhez gyártmányrajzot készít.
– Bemutatókhoz vagy kereskedelmi kollekció összeállításához megtervezi a női (férfi, gyermek-) ruházat darabjait (blúz, szoknya, nadrág, mellény, ruha, kosztüm, kabát, kötött öltözék, bőrruházat, fehérnemű, fürdőruha, sportruházat, formaruha, egyenruha stb.), a legcélszerűbb anyagok, szabásvonalak és a divatirányzatok figyelembevételével.
– Megtervezi a modellekhez felhasználandó anyagokat, vagy meglévő anyagokhoz tervez modelleket.
– Részt vesz a kiállítások, divatbemutatók szervezésében, kollekciók, valamint az egyéni viselet darabjainak színválasztásában, a színek összehangolásában, a színkombinációk kiválasztásában, kidolgozásában, az egyéniség, az életkor, az alkalom stb. figyelembevételével.
– Elkészíti a kereskedelmi kollekciók modellterveit különféle színvariációkban.
– Részt vesz a modellek készítése során a varrási műveletek kiválasztásában, a kidolgozási munkák irányításában.
– Részt vesz reklám- és fotóirodák, modellügynökségek, divatlapok, áruházak, üzletek, szalonok arculatának kialakításában, megtervezésében.
III. A szakképesítés szakmai követelményei
A) A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok
1. Rajzfeladatok
1.1. A rajzkészítés gyakorlati feladatai
– Síklapok és geometrikus testek ábrázolása.
– Anyagszerűség ábrázolása.
– Ruhaterv vonalas rajzának elkészítése.
– Geometrikus és térbeli ruhadarabok, drapériák rajzainak készítése.
– Rajzi jelölések alkalmazása tervrajzokon.
– Figura nélküli ruhatervek ábrázolása.
1.2. Alakrajzkészítés feladatai
– A test arányainak, a testrészek viszonyának ábrázolása.
– Drapéria és az emberi test kapcsolatának ábrázolása.
– A gerincoszlop szerepének érzékeltetése a mozdulat során, rajzban.
– Alapállások változatainak megrajzolása.
– Frontális és oldalnézeti ábrázolások készítése.
– Kontraposztos mozdulatok ábrázolása.
– Testarányok változtatásának érzékeltetése a divatrajzokon.
1.3. Rajztechnikai feladatok
– Mozgó figuraábrázolások kivitelezése különböző öltözékekben, különféle rajztechnikákkal.
– Színes rajztechnikák kivitelezése a tervezési munka során.
– Divatrajzok készítése különféle technikákkal.
– Anyagféleségek rajzainak készítése különféle technikákkal.
– Kollázskészítés.
1.4. Divatrajzkészítés feladatai
– Különféle típusú és stílusú modellek divatrajzainak elkészítése egyéni rajzstílusban.
– Gyorsrajzkészítés (krokizás).
2. Művészeti ismeretek alkalmazásának feladatai
2.1. Művészeti anatómiai ismeretek alkalmazásának feladatai
– Az emberi test felépítésének ismerete és jellemzése.
– A csontrendszer felépítésének ismerete és illusztrálása rajzban.
– Az izomrendszer felépítésének ismerete és jellemzése.
– Az emberi test fejlődésének és arányainak jellemzése.
– Az anatómiai és ergonómiai kutatások, méretrendszerek ismerete és jellemzése.
– Az anatómiai ismeretek alkalmazása az öltözékek kialakítása során.
2.2. Színelméleti ismeretek alkalmazásának feladatai
– A színek jelentőségének magyarázata.
– Színkeverés alkalmazása a színek tulajdonságainak
felhasználásával.
– A színek hatásának értelmezése, megkülönböztetése, jelentésük magyarázata.
– A színek összehangolásának alkalmazása.
– A folt és a vonal, a minta, a ritmus jelentésének ismerete és alkalmazása a tervrajzokon, kiállításokon, bemutatókon.
– Az egyén színeinek ismerete, szín- és stílustanácsadás.
2.3. Művészettörténeti ismeretek és alkalmazásuk feladatai
– A művészet fogalma, kialakulása, művészeti stílusok, történelmi korszakok ismerete és áttekintő jellemzése.
– Az egyes történelmi korszakok kronológiai rendjének, főbb történeti eseményeinek ismerete, jellemzése.
– A gazdasági, társadalmi fejlődés kultúrára gyakorolt hatásainak ismerete és jellemzése.
– A művészettörténet fő stíluskorszakainak időrendbe állítása, valamint az építészet, a társművészetek, a képzőművészet főbb műalkotásainak jellemzése:
= az ókori kelet kultúrái, Mezopotámia, Egyiptom,
= az ókori görög és római művészet,
= ókeresztény és bizánci művészet,
= a népvándorlás korának művészete, preromán művészet,
= a középkor művészete: román stílus, gótikus művészet,
= a reneszánsz művészete,
= a barokk művészet,
= a klasszicizmus és a romantika, a XIX. század művészete,
= modern művészet.
2.4. Népművészeti ismeretek alkalmazásának feladatai
– A néprajz fogalmának, történetének magyarázata.
– Népművészeti műfajok kialakulása és változásainak jellemzése.
– A technikai civilizáció hatásainak jellemzése.
– A népi mesterségek jellemzése.
2.5. Öltözködés-történeti ismeretek alkalmazásának feladatai
– Az öltözködés kialakulásának, a különböző történelmi korok öltözködéskultúrájának ismerete, jellemzése, alkalmazása a tervezés során:
= az öltözködés kezdete – lepelruhák,
= az európai román és gótikus viselet,
= a reneszánsz viselet,
= a barokk viselet,
= a rokokó viselet,
= a polgári divat a XIX. században,
= historizmus a divatban,
= a női divat reformja a XX. század elején (1896–1917),
= az art deco (1910–1945),
= a fiatalok forradalma 1945 után,
= a magyar viselet a honfoglalástól a XVIII. század végéig,
= a magyar viselet a reformkortól napjainkig.
2.6. Magyar népviseleti ismeretek alkalmazásának feladatai
– A magyar népviseletek eredetének, történeti korszakainak, tájjellegének, megjelenési formáinak ismerete, jellemzése, felhasználása a tervezés során:
= régi magyar viseletek, paraszti öltözetek,
= alföldi viseletek,
= matyó viseletek,
= felföldi viseletek,
= dunántúli viseletek,
= erdélyi viseletek,
= magyarországi nemzetiségi viseletek,
= magyar romantikus viseletek (népviseletek továbbélése mai öltözködésünkben).
3. A tervezés elméleti és gyakorlati feladatai
3.1. Tervezési alapismeretek alkalmazásának feladatai:
– A női öltözékrendszer és az öltözék elemeinek kialakulása, fejlődésének ismerete és jellemzése.
– A divat szakkifejezéseinek ismerete és alkalmazása.
– Az öltözékek külső és belső arányainak, célszerű anyagainak, szabásvonalainak kialakítása a tervezés során.
– Tervdokumentáció-készítés.
– Öltözékterv-kivitelezés.
3.2. Divatlapolvasás feladatai
– A kialakult divatsajtó, szakfolyóiratok, szakirodalom, a ruhaipari szakkifejezések ismerete és alkalmazása.
– Az öltözéktípusok, az egyes ruhafajták jellegzetességeinek szakszerű meghatározása.
3.3. Divattrend-ismeretek és alkalmazásuk feladatai
– A divattrend szerepének és jelentőségének meghatározása.
– Trendcsoportok meghatározása.
– A trendek összetételének jellemzése.
– Trendstílusok jellemzőinek magyarázata, megkülönböztetése.
– Trendinformációk ismerete.
3.4. Ötletfejlesztés feladatai
– Ötletgyűjtés korabeli divatrajzokból.
– Tervezés az alapötlet felhasználásával.
– Tervezés az ötlet továbbfejlesztésével.
3.5. A funkcionális tervezés gyakorlati feladatai
3.5.1. Szabás nélküli kiterített formák (drapéria, lepelruha) tervezése.
3.5.2. Anyagtársítások készítése különféle ruhaformák terveihez.
3.5.3. Tervezés eltérő alkatokra az alkati sajátosságok és az öltözködés összefüggéseinek alkalmazásával.
3.5.4. Tervezés elmúlt korok inspirációi alapján (retro).
3.5.5. Tervezés a magyar népművészet inspirációja alapján.
3.5.6. Kereskedelmi kollekció tervezése az aktuális divatirányzat, a trend figyelembevételével.
3.5.7. Alkalmi öltözékek tervezése.
3.5.8. Kalaptervezés.
3.5.9. Formaruha, egyenruha tervezése.
3.5.10. Tervezés saját alkatra.
3.5.11. Bőrruházat tervezése.
3.5.12. Divatbemutató tréning.
3.6. Divatbemutató előkészítésének és lebonyolításának feladatai
– A divatbemutató koncepciójának összeállítása.
– A kiválasztott időszak színeinek ismerete, alkalmazása a bemutatókon.
– Anyag- és színtablók készítése.
– Célcsoportok öltöztetésének jellemzése.
– Kellékezés.
– Szabászati elvek ismerete és alkalmazása a szabászati konzultációk során.
– Próbák irányítása, közreműködés a kivitelezésben.
– Modellkészítés és varrás irányítása, alapvető feladatainak elvégzése, konzultálás a kivitelezőkkel.
– Tablók készítése.
– Mozgáspróbák szervezése és közreműködés a lebonyolításban.
– Stábértekezlet szervezése és közreműködés a lebonyolításban.
4. Textil- és ruhaipari elméleti és gyakorlati feladatok
4.1. Alapanyag és áruismeret alkalmazásának feladatai
– A textilipari nyersanyagok (természetes, mesterséges és kevert szálasanyagok) főbb viselésre és használatra vonatkozó tulajdonságainak jellemzése.
– A fonal és cérnagyártás alapfogalmai, különbsége.
– Fonalféleségek, cérnafajták ismerete, és felhasználási lehetőségeik meghatározása a divatigényeknek megfelelően.
– Az öltözködési alapanyagok előállításának alapismeretei (szövés, kötés, mintázás) és jellemzése.
– A kikészítés alapismeretei és jellemzése.
– Áruismeret: szövetminőségek típusainak viselési és megmunkálási tulajdonságainak és felhasználási területeinek jellemzése.
4.2. Szerkesztési és modellezési ismeretek alkalmazásának feladatai
Divatrajzolvasás:
– Divatrajzok jellegzetességeinek szakszerű leírása, funkció, szín, alapanyag, szabászati jelleg és technológiai kivitel szerint.
Szabásminták szerkesztése:
– Női arányos testalkat felépítésének jellemzése.
– Mérettáblázatok használata.
– Arányostól eltérő alkatok jellemzése.
– Alapvető női felsőruházati cikkek és alkatrészeik szerkesztése (szoknya, ruha, női blúz, blézer, nadrág).
Modellezés:
– Divatrajzról, alapminták felhasználásával és átalakításával különféle divatvonalú szoknyák, ruhák, nadrágok és kosztümkabát szabásmintáinak elkészítése.
4.3. Szabás-varrás gyakorlati feladatai
– A felfektetés, felrajzolás, szabás alapelveinek ismerete és alkalmazása.
– A legismertebb kézi öltések és gépi varrástípusok készítése.
– A ruházat legjellemzőbb kisalkatrészeinek készítése.
– Egyedi méretre készülő alapvető ruhadarabok lepróbálása, leigazítása, elkészítése a ragasztási, varrási, vasalási műveletek alkalmazásával.
– A szabás, varrás, vasalás eszközeinek használata.
5. Számítógépes gyártás-előkészítés alkalmazásának feladatai
– Számítógépes gyártás-előkészítési rendszerek ismerete, jellemzése.
– Szabásminták adatainak leolvasása scannerrel, illetve digitalizáló berendezéssel.
– Számítógépes felfektetési rajz készítése, a manuális beavatkozás szabályainak ismerete és alkalmazása.
– Számítógépes program segítségével mérettáblázat készítése, alkatrészek szabásmintáinak szerkesztése, modellezése, szériázása, elhelyezése modellkönyvtárban.
– Szabásminták, szériák, terítékrajzok nyomtatása.
– Kivágóberendezések működtetése.
6. Munkajogi ismeretek alkalmazásának feladatai
– Törvények, jogszabályok, rendeletek fogalmának ismerete.
– A Munka Törvénykönyve alapfogalmainak ismerete és érvényesítése.
– Munkajogi kérdések ismerete, alkalmazása.
– A Polgári Törvénykönyv szerződésekre vonatkozó előírásainak ismerete, alkalmazása.
7. A kommunikáció feladatai
– Az álláskeresés elméleti és gyakorlati szabályainak ismerete.
– Önéletrajz, pályázat, munkaszerződés készítése.
– A köszönés, a bemutatkozás, a megszólítás formáinak ismerete és alkalmazása.
– A kommunikáció formáinak ismerete, alkalmazása a felettesekkel és munkatársakkal kapcsolatban.
– Az illemtan, az etikett főbb szabályainak (viselkedés, stílus, öltözködés), ismerete és alkalmazása gyakorlati helyzetekben.
– Üzleti etika.
8. Munka- és környezetvédelem feladatai
– A környezet és munkavédelem definícióinak ismerete.
– A környezetorientált értékrendszer, a környezeti etika elfogadása, alkalmazása a gyakorlatban.
– Az emberre ható élő és élettelen környezeti tényezők ismerete.
– A környezetszennyezés következményeinek és egészségkárosító hatásának felismerése.
– A munkahelyekre és a tevékenységre vonatkozó általános és speciális tűzvédelmi előírások betartása.
– A ruhaipari munkahelyek kialakításának ismerete a munkavédelmi és ergonómiai követelmények betartása.
– A munkaterületre vonatkozó baleset-elhárítási szabályok ismerete és betartása.
– Munkahelyi baleset bejelentésével, a sérült ellátásával kapcsolatos feladatok ismerete, alkalmazása.
9. Marketing alapismeretek alkalmazásának feladatai
Marketing ismeretek alkalmazása:
– A marketing alapfogalmainak ismerete, meghatározása.
– A marketing szerepe a társadalomban és az üzleti életben.
– A piac fogalma, típusai.
– Fogyasztói szokások.
Marketing eszközök alkalmazása:
– A termék fogalma, típusai, termékkategóriák.
– Termék életciklus.
– Árpolitika.
– Az értékesítés, értékesítés ösztönzése.
– A reklám.
Marketing rendszer:
– Marketing információs rendszer.
– Marketing szervezet.
– Marketing stratégia.
B) Követelmények
1. Rajz
1.1. A rajzkészítés gyakorlati követelményei
A tanuló legyen képes:
– ábrázolni síklapokat és geometrikus testeket különböző rálátásban,
– a textilfajták viselkedését és a formák összefüggéseit érzékeltetni rajzban,
– az anyagszerűséget egyszerűen ábrázolni, drapériatanulmányokat készíteni,
– ruhatervek vonalas rajzait elkészíteni,
– síkban kiterített geometrikus ruhákat, ruharészleteket arányosan ábrázolni,
– próbababán lévő modelleket térbelileg ábrázolni,
– egyszerű rajzi jelölésekkel különféle díszítéseket (hajtások, plisszék, szegők stb.), alkatrészeket (gallér- és zsebformák, váll- és ujjmegoldások stb.) ábrázolni,
– figura nélküli ruhaterveket esztétikusan ábrázolni.
1.2. Alakrajzkészítés követelményei
– Tudja ábrázolni a test arányait, a testrészek egymáshoz való viszonyát.
– Legyen képes a drapéria és az emberi test kapcsolatának ábrázolására.
– Tudja érzékeltetni a gerincoszlop meghatározó szerepét a mozdulatokban és annak ábrázolásában.
– Tudjon alapállásokat vázolni mozdulatok szempontjából.
– Legyen képes alakrajzot készíteni frontálisan és oldalnézetből.
– Értse és alkalmazza a kontraposztot mint a divatrajzok legelterjedtebb alapmozdulatát.
– Tudja, hogy mi történik a testen belül, hova kell kerülnie a súlypontnak, hogyan kell kicsavart testhelyzetekben, felemelt karokkal, bonyolultabb mozdulatokkal alakot ábrázolni.
– Ismerje a testarányok megnyújtásának szerepét, a lendületes és kifejező divatrajz készítésének részleteit.
1.3. Rajztechnikai követelmények
– Alapvető készségszinten legyen képes figuraábrázolásokra különböző öltözékekben és mozdulatokkal.
– Ismerje és tudja alkalmazni a különféle színes rajztechnikákat.
– Tudjon különféle rajztechnikákkal anyagféleségeket ábrázolni.
– Tudjon különféle technikákkal divatrajot készíteni ceruzával, szénnel, tussal, pasztellkrétával, akvarellel különféle papírtípusokra.
– Ismerje és képes legyen alkalmazni a kollázskészítés technikáját.
1.4. Divatrajzkészítés (kroki) követelményei
– Legyen képes a ruha, a sziluett, a mozdulat és a ruhakarakter összhangjának rajzi megjelenítésére.
– Tudja megjeleníteni a különféle típusú és stílusú modellek divatrajzait meghatározott technikával egyéni rajzstílusban.
– Alkalmazza a ruha és a mozgás kapcsolatát különböző testhelyzetű figurák rajzain.
– Tudjon gyorsrajzot (krokit) készíteni.
2. Művészeti ismeretek
2.1. Művészeti anatómia követelményei
– Tudja meghatározni az emberi test alapvető anatómiai jellemzőit, felépítését.
– Tudja bemutatni csontvázon és rajzban illusztrálni a csontrendszer feladatát, összetételét, kapcsolatait, a test felosztását, az egyes csontformák szerepét funkciójuk szerint.
– Tudja jellemezni az izomrendszert mint a test külső megjelenési formájának hordozóját, kialakítóját, az izmok összetételét, működését.
– Tudja megnevezni a csontrendszert mozgató izmokat, megrajzolni vázlatosan külső formai megjelenésüket, felsorolni funkciójukat a test különböző területein és meghatározni felosztásukat.
– Tudja definiálni az emberi test fejlődését és növekedési folyamatát.
– Legyen tájékozott az ideális testarány változásokról a művészet tükrében.
– Tudja meghatározni az arány szerepét a figura esztétikája terén és a látvány egészében.
– Legyen képes alkalmazni az alkati sajátosságokat, eltéréseket, a korrekciós lehetőségeket az öltözék kialakításánál.
– Legyen felkészült az anatómiai és ergonómiai kutatások szerepét, lényegét, a mérettáblázatok, méretrendszerek kialakításának elvét illetően.
– Tudja alkalmazni az anatómiai ismereteket az öltözékek kialakítása során.
2.2. Színelmélet követelményei
– Ismerje a színek jelentőségét életünkben.
– Ismerje a színek tulajdonságait a fizika szempontjából, a színek felosztását a színérzet, a színjelleg szempontjából.
– Tudja meghatározni és alkalmazni a színkeverés elvét, a színek tulajdonságait, a színkontrasztok, a színcsaládok, a színritmus jellemzőit.
– Ismerje a színek hatásait: térhatás, pszichikai, fiziológiai hatások.
– Legyen képes meghatározni a színekhez kapcsolódó asszociációkat, a színek jelentését (népi, társadalmi, vallási), bemutatni a szín és az egyéniség összefüggéseit.
– Tudjon színeket összehangolni.
– Tudja bemutatni a színek egymásra gyakorolt hatását, a színkombinációk hatásait, a színarányok szerepét adott felületen és egy ruhafelületen belül.
– Alkalmazza a szín és a színfolt befolyásoló szerepét az öltözéken belül – a kiemelés, a felosztás, a kiegyensúlyozottság, az arányeltolódás lehetőségeit.
– Tudja demonstrálni a folt és vonal jelentését, jelentőségét: a minta és szín érvényesülésével különböző helyzetekben (kiállításokon, divatbemutatókon) az öltözék színvariációs lehetőségeivel, a színsorok hatásaival, egymással való kapcsolatukkal, a mintakombinációkkal.
– Ismerje az egyén színeit, a szín- és stílustanácsadás elvét.
– Legyen képes javaslatot tenni személyre szólóan a legelőnyösebb külső és az öltözet összehangolására.
2.3. Művészettörténet követelményei
– Tudja meghatározni a művészet fogalmát, kialakulását, a művészeti stílusokat, ismerje és tudja jellemezni a történelmi korszakokat.
– Ismerje az egyes történelmi korszakok kronológiai rendjét, főbb történeti eseményeit és tudja jellemezni.
– Ismerje és tudja jellemezni a gazdasági, társadalmi fejlődés kultúrára gyakorolt hatásait.
– Ismerje az egyes stílusok jellemzőit: a formák és technikák fejlődését az építészet és társművészetek, a képzőművészet egyéb ágaiban. Tudjon leírást adni az egyes korszakok főbb műveiről.
– Ismerje a művészeti stílusok viszonyát a történeti korszakfelosztáshoz, az egyes stílusok időbeni egymásutániságát, a korszakolás határainak problémáját.
Az ókori kelet kultúrái, Mezopotámia, Egyiptom.
Az ókori görög és római művészet.
– Legyen tájékozott az ókori művészetek történeti hátterével kapcsolatos vallási, ideológiai kérdésekben, ismerje a fontosabb mitológiai tudnivalókat, irodalmi műveket.
– Tudja jellemezni az ókor jelentős emlékeinek felépítését és díszítőelemeinek stílusát, az építőtechnika fejlődését.
– Kövesse nyomon az ókori emberábrázolás vonásait a szobrászatban, a festészetben, a kompozíció, mozdulatábrázolás, arányrendszer, karakter- és jellemábrázolás összehasonlításával a legfontosabb alkotók és műveik alapján.
Ókeresztény és bizánci művészet.
A népvándorlás korának művészete, preromán művészet.
A középkor művészete: román stílus, gótikus művészet.
– Ismerje a középkori művészet történelmi-ideológiai hátterét.
– Ismerje a keresztény templomtípusok és építészeti formák kialakulását, rendszerét, a román és gótikus stílus közötti különbségeket, a legfontosabb európai és magyar emlékeket.
– Tudja jellemezni az építészet és a többi művészeti ág viszonyát: a szobrászat és a festészet fejlődését a két stílus emlékein.
– Legyen tájékozott a városi központok, az udvari lovagi kultúra és az irodalom művészetre gyakorolt hatásait illetően.
A reneszánsz művészete:
– Tudja ismertetni a reneszánsz és a középkor összehasonlítása alapján a művészet és a gondolkodás új formáit.
– Ismerje a reneszánsz két korszakának különbségeit, az ember- és valóságábrázolás új problémáit a legismertebb alkotók és műveik tükrében.
– Tudja jellemezni Magyarország művészeti-diplomáciai kapcsolatait, kulturális helyzetét a középkori és a reneszánsz Európában.
A barokk művészet:
– Tudja ismertetni a reneszánsz és a barokk stílus különbségeit: az építészet új műfajait az európai újkor művészetében, a legfontosabb vezető területeket és központokat és ezek kisugárzását.
– Tudja meghatározni a barokk stílus mibenlétének jellemzőit, a szobrászat, a festészet építészet, illetve a többi művészeti ág (bútor, ötvösség, iparművészet) viszonylatában.
– Ismerje a barokk korban az abszolút monarchia fogalmát, a legfontosabb uralkodói központok életformáját, stílusteremtő alkotókat és alkotásokat.
– Ismerje a magyarországi barokk művészet jellemzőit, a török hódoltság korszakát és hatásait.
A klasszicizmus és a romantika, a XIX. század művészete.
– Tudja jellemezni a klasszicizmus és az ókor feléledését a XIX. században, az építészet új követelményeit, a nagyvárosok, intézmények, iparosodás hatásait a művészetben.
– Tudja jellemezni az építészet és a historizáló stílusok vonásait.
– Legyen tájékozott a felvilágosodás és a XIX. századi filozófiai irányzatok hátterét illetően.
– Ismerje a festészet és a szobrászat XIX. századi törekvéseit, az emberi pszichikum és egyéniség kérdéseit az ábrázolóművészetekben, a művészeti élet szerveződését (akadémiák, művésztársaságok, folyóiratok, irányzatok stb.).
– A magyarországi művészetben ismerje a reformkor törekvéseit, a klasszicizmus és historizmus mestereit és műveit (építészet, festészet, szobrászat), az egyes irányzatokat Magyarország és az európai művészet viszonylatában.
– Tudja jellemezni Budapest világvárossá fejlődését.
– Akadémizmus a XIX. század festészetében, szobrászatában.
Modern művészet:
– Legyen tájékozott a századforduló új stílusalakítási törekvéseivel, művészeti irányzataival, a modern művészet kialakulásának körülményeivel kapcsolatban.
– Ismerje a modern művészet mestereit, iskoláit, ezek művészetszervező törekvéseit és hatásukat a művészet ágaiban (iparművészet, ipari forma, bútor, üveg stb.).
– Ismerje az avantgarde törekvések jellemzőit és hatásukat.
2.4. Népművészet követelményei
– Tudja meghatározni a néprajz fogalmát és ismertetni történetét.
– Tudja ismertetni a népművészeti műfajok kialakulását és jellemezni változásait.
– Legyen képes a technikai civilizáció hatásainak jellemzésére.
– Ismerje a népi mesterségeket és tudja jellemezni főbb vonásaikat.
2.5. Öltözködéstörténet követelményei
Az öltözködés kezdetei, lepelruhák:
– Tudja meghatározni az öltözködés kialakulásának hipotéziseit és jellemezni az öltözködés kezdeteit jelentő lepelruhák típusait:
= egyiptomi ágyékkötő és ingruha,
= asszír rojtos köpeny,
= görög ing,
= római tunika, tóga,
= arab, afrikai, indiai lepelruha,
= bizánci és ókeresztény viselet,
= szabott ruhaváltozatok kezdetei a XII–XIII. században.
Az európai román és gótikus viselet:
– Tudja megfogalmazni a román és a gótikus viselet jellemzőit Európában és jellemezni a divat megjelenését, variánsait a XIV–XV. században, felsorolni a burgundi divat ismertetőjegyeit.
A reneszánsz viselet:
– Tudja jellemezni az olasz reneszánsz viselet darabjait a XV. század második felében, a reneszánsz változatait a XVI. században, az olasz, a német, a spanyol reneszánsz viselet ismertetőjegyeit.
A barokk viselet:
– Tudja felismerni a barokk viselet ismertetőjegyeit a XVII. században, jellemezni a 30 éves háború divatját, felsorolni a divatközpontokat (Franciaország, Németalföld, XIV. Lajos a Napkirály udvartartása), valamint bemutatni a francia divatipar megalapozásának történetét.
A rokokó viselet:
– Ismerje fel a rokokó viselet stílusjegyeit és változatait a XVIII. században:
= regence,
= XV. Lajos stílus,
= copf stílus,
= Marie Antoinette mint divatkirálynő,
= polgári divat a XVIII. század végén,
= angol hatás, felvilágosodás eszméi a divatban.
A polgári divat a XIX. században:
– Tudja jellemezni a francia forradalom és Napóleon hatását a divatra, a klasszicizmus és empire (1793–1814) reformját az öltözködésben és az életmódban, az antik eszményképek újjáélesztését, a Napóleon császári pompát, London új divatközponttá válását.
– Ismerje fel a biedermeier főbb stílusjegyeit (1814–1840).
– Tudja Bécs divatközponttá válásának történetét.
– Tudja definiálni a női és férfi szerep kettéválását.
Historizmus a divatban:
– Tudja felsorolni a historizmus divatjának ismertetőjegyeit (neobarokk, neorokokó 1840–1860).
– Tudja jellemezni a női divat rangjelző szerepét az ingruhától a krinolinig, a férfi ruházat leegyszerűsödését, a turnür viseletet.
– Legyen tájékozott a divat terjedéséről, megjelenítési formáiról (viseletrajzok, divatlapok), a divatcégek megjelenéséről, a XIX. század végéig, a francia haute couture kialakulásáról.
A női divat reformja a XX. század elején (1896–1917):
– Tudja jellemezni a szecessziós divatot, a női divat reformját a századfordulón (P. Poiret, Gazette du BonTon).
Az ,,art deco'' (1910–1945):
– Ismerje az ,,art deco'' és a népi ízlés jellemzőit az 1920–1930-as években.
– Tudja felsorolni a divatirányzatokat: Chanel és a garszon ideál, a sport lady, a konzervatív férfi ideál, az 1940-es évek ideálja, Hollyvood hatása.
A fiatalok forradalma 1945 után:
– Tudja jellemezni a pop art, a népies stílus, a hippizmus jelenségét, az öltözködés szerepének átalakulását az 1970-es években, a konfekció elterjedését, a rétegízlések kielégítését, a japán és punk hatást az 1980-as években, a sport szerepét, a márkanevek fétisizálását.
– Ismerje napjaink nagy divatházait.
A magyar viselet a honfoglalástól a XVIII. század végéig:
– Tudja jellemezni a magyar viseletet a honfoglalástól a XVIII. század végéig.
– Ismerje fel a keleti típusú öltözködést és harcmodort, a török hatást a XV. századtól kezdve.
– Legyen tájékozott a XVII. századi jellegzetes magyar viseletről és átalakulásáról a XVIII. században.
A magyar viselet a reformkortól napjainkig:
– Ismerje a magyar viselet újjászületését a reformkorban és az 1860-as években.
– Legyen tájékozott a magyar divattervezés kezdeteiről, a magyar díszruha változatairól 1867, 1869, 1916-ban.
2.6. Magyar népviseletek követelményei
– Ismerje a magyar népviseletek eredetét, tudja jellemezni történeti korszakait, tájjellegét, megjelenési formáit:
= régi magyar viseletek, paraszti öltözetek,
= alföldi viseletek,
= matyó viseletek,
= felföldi viseletek,
= dunántúli viseletek,
= erdélyi viseletek,
= magyarországi nemzetiségi viseletek,
= magyar romantikus viseletek (népviseletek továbbélése mai öltözködésünkben).
3. A tervezés elmélete és gyakorlata
3.1. Tervezési alapismeretek követelményei
– Tudja ismertetni és jellemezni a női öltözékrendszer és az öltözék elemeinek kialakulását, fejlődését, a divat hatását a modern öltözködésben.
– Ismerje és alkalmazza a divat szakkifejezéseit.
– Legyen képes az öltözékek külső és belső arányainak, célszerű anyagainak, szabásvonalainak elemzésére és kialakítására a tervezés során:
= horizontális, vertikális, átlós belső osztások azonos befoglaló formában,
= a blúz, a szoknya, a nadrág, a mellény,
= a ruha,
= a kosztüm, a kabát,
= a kötött öltözék,
= a bőrruházat,
= a fehérnemű és fürdőruha,
= a sportruházat,
= a formaruha.
– Tudjon tervezési vázlatokat, tervdokumentációt készíteni a várható változások (szín, anyag, forma) alkalmazásával.
– Legyen képes egy kiválasztott öltözékterv műhelyben történő kivitelezésére.
3.2. Divatlapolvasás követelményei
– Ismerje és tudja használni a divatsajtóban, szakfolyóiratokban, szakirodalomban használatos ruhaipari szakkifejezéseket.
– Tudja felsorolni az egyes öltözéktípusok, ruhafajták jellegzetességeit, szakszerű leírását a funkció, szín, alapanyag és szabászati jelleg szerint, és előfordulásukat a különböző évek divatjában.
3.3. Divattrend-ismeretek követelményei
– Ismerje és tudja jellemezni a divattrend szerepét, jelentőségét.
– Tudja meghatározni a trendcsoportokat szakterület szerint.
– Tudja jellemezni a trendek összetételét korcsoportok, nemek, öltözéktípusok szerint.
– Ismerje a trendstílusok jellemzőit, kialakításuk befolyásoló tényezőit (gazdasági előfeltételek, kutatási eredmények, kereskedelmi befolyásoló tényezők, kulturális hatások, művészeti irányzatok, politikai hatások, mozgalmak stb.).
– Ismerje a trend információbázisokat, az információs lehetőségeket, az információ felhasználásának területeit, hatásait, módjait.
3.4. Ötletfejlesztés követelményei
– Tudjon ötletet gyűjteni megadott korabeli divatrajzokból.
– Tudjon tervezni az alapötlet felhasználásával.
– Tudja az ötletet továbbfejleszteni a tervezés során.
3.5. Funkcionális tervezés követelményei
3.5.1. Szabás nélküli kiterített formák (drapéria, lepelruha) tervezése.
– Tudjon tervezni szabad formakialakítással egyedi ruhaterveket szabászati szerkesztés nélkül geometrikus síkelemekből (kör, négyzet, téglalap stb.) és ókori lepelruhákból modern változatban.
3.5.2. Anyagtársítások készítése különféle ruhaformák terveihez.
– Legyenek képesek arány- és anyagábrázolási, szabászati ismereteik alapján kreativitásuk fejlesztésére, neves ötletadó tervezők példáinak bemutatása alapján pedig önálló öltözéktervezésre.
3.5.3. Tervezés eltérő alkatokra az alkati sajátosságok és az öltözködés összefüggéseinek alkalmazásával.
– Ismerje fel a jellegzetes női testformákat, tudja alkalmazni az alakot legjobban öltöztető formákat, szabásvonalakat, színeket, mintákat az aktuális divattrend felhasználásával.
– Ismerje a tipikustól eltérő testalkatok helyes és helytelen öltöztetésének jellemzőit, a kellékek szerepét, az ízlésformálás fontosságát.
3.5.4. Tervezés elmúlt korok inspirációi alapján (retro).
– Legyen képes ötletet meríteni az elmúlt korok öltözékeinek tárházából és az inspirációkat átértékelve a mai kor igényeinek megfelelő öltözékterveket elkészíteni.
3.5.5. Tervezés a magyar népművészet inspirációja alapján.
– Tudja jellemezni a különböző magyar népviseletek hatását a közelmúlt divattrendjére.
– Legyen képes önálló gyűjtés alapján sajátkezű rajz, illetve fotodokumentációs anyag összeállítására, a tervező számára érdekes, ötletadó részletek ábrázolására, a felhasználási módok megfogalmazására.
– Tudjon sikeresen beépíteni egy önmaga által választott ötletet a mai divatirányzatba.
– Legyen képes az alapötletet továbbfejleszteni.
3.5.6. Kereskedelmi kollekció tervezése az aktuális divatirányzat, a trend figyelembevételével.
– Tudjon tervezni egymással kombinálható modellekből kereskedelmi kollekciót.
– Ismerje a kollekció alaptípusok jellemzőit, az egyéni vagy alapruhatár és a kereskedelmi kollekcióalap összetevőit.
– Tudjon koordinált kollekciót tervezni adott témakörhöz stílus és alkalom szerint egymáshoz illeszkedő modellekből.
– Legyen képes az adott kollekción belül a szín, az alapanyag, a szabásvonalak, a díszítőelemek összhangjának megteremtésére.
– Tudjon kollázsokat készíteni a stílus, az anyag és a szín összehangolásával.
3.5.7. Alkalmi öltözékek tervezése
– Ismerje az ünnepi alkalmakra viselhető öltözékek fő jellegzetességeit (szín, alapanyag, forma, díszítés stb.).
– Tudjon tervezni délutáni ruhát, színházba, hangversenyre illő öltözéket, coctail ruhát, estélyi ruhát.
– Tudjon délutáni és estélyi ruha kollekciót tervezni.
3.5.8. Kalaptervezés
– Tudjon az öltözék igényes összképéhez tartozó sapkát, kalapot, fejdíszt tervezni és modellezni, illetve kiválasztani.
3.5.9. Formaruha, egyenruha tervezése
– Ismerje és tudja alkalmazni az egységes arculati karakter meghatározásának elveit különböző funkcióknak megfelelő öltözékek tervezésénél.
– Tudjon különbséget tenni a formaruha és az egyenruha között.
– Tudjon formaruhát vagy egyenruhát tervezni megadott koncepció szerint.
3.5.10. Tervezés saját alkatra
– Ismerje az egyéniség fogalmát, az egyéni öltözködés összetevőit.
– Ismerje saját arányait, az alkalmazható szín- és formalehetőségeket.
– Tudjon tervezni öltözéket saját részre, sajátos stílussal.
3.5.11. Bőrruházat tervezése
– Ismerje a bőrtípusokat, tudja behatárolni felhasználási területüket a funkció, a stílus és a gazdasági összefüggések ismeretében.
– Legyen képes bőrből készülő öltözéktervek készítésére.
3.5.12. Divatbemutató tréning
– Ismerje a divatbemutató koncepciójának összeállítási elveit.
– Ismerje a kiválasztott időszak színeit, az anyag- és színtablók készítési elvét.
– Ismerje a célcsoportokat és tudja jellemezni öltöztetésüket.
– Legyen tájékozott a szabászati elveket és a próbákat illetően.
– Ismerje a modellkészítés és varrásirányítás alapvető feladatait.
– Ismerje a bemutató stílusának megfelelő mozgás és zene kiválasztásának elveit.
3.6. Divatbemutató előkészítésének és lebonyolításának követelményei
– Legyen képes a divatbemutató koncepciójának összeállítására.
– A kiválasztott időszak színeit alkalmazza a bemutatón.
– Tudjon anyag- és színtablót készíteni.
– Tudja szakszerűen megtervezni a célcsoport öltözékét.
– Tudja kiválasztani a megfelelő kellékeket.
– Tudjon konzultálni a szabászokkal, modellkészítőkkel.
– Vegyen részt a próbák irányításában.
– Vegyen részt a mozgáspróbák szervezésében és a lebonyolításban.
– Vegyen részt a stábértekezlet munkájában, a divatbemutató megszervezésében, lebonyolításában.
4. Textil- és ruhaipari elméleti és gyakorlati ismeretek
4.1. Alapanyag és áruismeret követelményei
– Ismerje és tudja jellemezni a textilipari nyersanyagokat (természetes, mesterséges szálasanyagok), azok főbb viselésre és használatra vonatkozó tulajdonságait, a keverékekre vonatkozó szabályokat.
– Tudja meghatározni a fonal- és cérnagyártás alapfogalmait, a fonal és cérna különbségeit.
– Ismerje a fonalféleségeket, cérnafajtákat és felhasználási lehetőségeiket a divatigényeknek megfelelően.
– Legyen tájékozott az öltözködési alapanyagok előállításának alapfogalmai (szövés, kötés, mintázás) terén.
– Ismerje az alapkötéseket, a szövés elvét és a szövött anyagok mintázási lehetőségeit.
– Legyen jártas a különféle nyersanyagokból készült szövetek kikészítéseinek jellemzésében.
– Ismerje a különféle szövetminőségek fajtáit, viselési és megmunkálási tulajdonságait, felhasználási területeit.
4.2. Szerkesztés és modellezés követelményei
Divatrajzolvasás:
– Ismerje a ruhaipar területén használatos szakkifejezéseket.
– Tudja meghatározni az egyes öltözéktípusok, ruhaformák jellegzetességeit, szakszerű leírását a funkció, alapanyag, szabászati jelleg és a technológiai kivitel szerint.
Szabásminták szerkesztése:
– Ismerje a női arányos testalkat felépítését, a testalkat hosszúsági és szélességi felosztását.
– Tudjon méretet venni a testalkatról, ismerje a mérettáblázatok fajtáit, tartalmát és tudja alkalmazni egyszerű szerkesztéseknél.
– Ismerje és tudja jellemezni az arányostól eltérő alkatokat.
– Legyen képes segédlettel az alapvető női felsőruházati cikkek: szoknya, ruha, női blúz, blézer, nadrág alkatrészeit normál középméretre megszerkeszteni.
Modellezés:
– Legyen képes divatrajzról, alapminták felhasználásával és átalakításával különféle divatvonalú szoknyák, ruhák, nadrágok és kosztümkabát szabásmintáinak kialakítására.
– Tudja a modellezés szabályait tudatosan alkalmazni.
4.3. Szabás-varrás gyakorlati követelményei
– Ismerje és legyen képes alkalmazni a felfektetés, felrajzolás, szabás alapelveit.
– Tudja megfelelő minőségben elkészíteni a legismertebb kézi öltéseket és gépi varrástípusokat.
– Tudja szakszerűen elkészíteni a ruházat legjellemzőbb kisalkatrészeit (övek, pántok, ujjak, kézelők, zsebek, elejeszél megoldások, hasítékok, gallérok, húzózár bevarrások).
– Tudjon egyedi méretre készülő alapvető ruhadarabokat lepróbálni, leigazítani, elkészíteni, a ragasztási, varrási, vasalási műveletek alkalmazásával.
– Legyen képes a rendelkezésre álló szabászeszközök, varrógépek és a vasalás eszközeinek szakszerű, balesetmentes használatára.
5. Számítógépes gyártás-előkészítés követelményei
A tanulóknak tudniuk kell:
– ismertetni a legfontosabb számítógépes gyártás-előkészítési rendszereket,
– szabásminták adatait leolvasni scannerrel, illetve digitalizáló berendezéssel,
– számítógéppel felfektetési rajzot készíteni,
– egy számítógépes program segítségével mérettáblázatot készíteni, alkatrészek szabásmintáit megszerkeszteni, modellezni, és modellkönyvtárban elhelyezni,
– szabásmintákat, terítékrajzokat kinyomtatni,
– kivágóberendezések működési elveit.
6. Munkajogi ismeretek követelményei
– Ismerjék a törvények, jogszabályok, rendeletek fogalmát.
– Ismerjék a Munka Törvénykönyve alapfogalmait és legyenek képesek érvényesítésükre.
– Legyenek jártasak a munkajogi kérdések területén.
– Ismerjék és tudják alkalmazni a Polgári Törvénykönyv szerződésekre vonatkozó előírásait.
7. A kommunikáció követelményei
– Ismerjék az álláskeresés elméleti és gyakorlati szabályait.
– Tudjanak önéletrajzot, pályázatot, munkaszerződést készíteni.
– Tudják alkalmazni a köszönés, a bemutatkozás, a megszólítás különböző formáit.
– Ismerjék a kommunikáció különböző formáinak alkalmazásait a felettesekkel és munkatársakkal kapcsolatban.
– Ismerjék és alkalmazzák az illemtan, az etikett (viselkedés, stílus, öltözködés) főbb szabályait gyakorlati helyzetekben.
– Ismerjék az üzleti etika szabályait.
8. Munka- és környezetvédelem követelményei
– Ismerjék a környezet és a munkavédelem definícióit.
– Legyenek képesek a környezetorientált értékrendszer, a környezeti etika elfogadására és alkalmazására a gyakorlatban.
– Ismerjék az emberre ható élő és élettelen környezeti tényezőket.
– Ismerjék fel a környezetszennyezés következményeinek egészségkárosító hatásait.
– Legyenek tájékozottak a munkahelyekre és a tevékenységre vonatkozó általános és speciális tűzvédelmi előírások betartása terén.
– Ismerjék a ruhaipari munkahelyek kialakításának munkavédelmi és ergonómiai követelményeit.
– Tudják betartani a munkaterületre vonatkozó baleset-elhárítási szabályokat.
– Legyenek tisztában a munkahelyi baleset bejelentésével, a sérült ellátásával kapcsolatos feladatokkal.
9. Marketing alapismeretek követelményei
Marketing ismeretek alkalmazása terén:
– Tudja meghatározni a marketing alapfogalmait, a marketing szerepét a társadalomban és az üzleti életben.
– Tudja definiálni a piac fogalmát és felsorolni típusait.
– Ismerje a fogyasztói szokások jellegzetességeit.
Marketing eszközök terén:
– Ismerje a termék fogalmát, típusait, a termékkategóriákat.
– Tudja jellemezni a termék életciklusát.
– Tudja definiálni az árpolitikát.
– Ismerje az értékesítés, értékesítésösztönzés módszereit.
– Tudja meghatározni a reklám fogalmát, formáit, eszközeit, hatásait.
Marketing rendszer terén:
– Legyen tájékozott a marketing információs rendszer, a marketing szervezet felépítése, működése terén.
– Tudja a marketing stratégia fogalmát, elveit jellemezni.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
A szakmai vizsga részei
A tanulmányokat záró szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll.
1. A vizsgarészek tantárgyai és időtartama
A) Szakmai elméleti vizsgarészek
Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:
– Öltözködéstörténet záródolgozat
– Anyag- és áruismeret 120 perc.
– Szerkesztés-modellezés 180 perc.
Az írásbeli vizsga megkezdésének feltétele az ,,Öltözködéstörténet záródolgozat'' határidőre történő beadása a vizsgázó részéről.
Az ,,Anyag- és áruismeret'', valamint a ,,Szerkesztés-modellezés'' tantárgyak írásbeli vizsgafeladatainak kijelölése központi feladatlapok alapján történik.
A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama:
– Művészettörténet.
– Társadalmi, gazdasági-jogi ismeretek.
A vizsgázónak minden tárgyból egy-egy kérdést kell megválaszolni, egy-egy feleletre maximum 10 perc fordítható.
B) Szakmai gyakorlati vizsgarészek
A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama:
– Varrásgyakorlat 120 perc.
– Tervrajzok dokumentáció.
– Modellbemutató.
A szakmai gyakorlati vizsga megkezdésének feltétele a Tervrajzok dokumentáció határidőre történő beadása a vizsgázó részéről.
2. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
2.1. Az írásbeli vizsga tartalma
2.1.1. Az Öltözködéstörténet záródolgozat vizsgatárgy tartalma
Egy 20–30 oldalas gépelt dolgozatot kell leadni saját rajzaikkal vagy másolt ábrákkal illusztrálva, a hallgató által kiválasztott öltözködéstörténeti témából. Egy kiválasztott év vagy időszak divatját javasolt feldolgozni eredeti divatlapok alapján, esetleg egy kiegészítő darab pl. kalap, cipő változását hosszabb távra vonatkozóan.
A záródolgozatot egy pályázati kiírásnak megfelelő dosszié formában kell elkészíteni.
2.1.2. Az Anyag- és áruismeret vizsgatantárgy tartalma
Az öltözködésben használatos textilipari nyersanyagok eredete, viseletre vonatkozó tulajdonságaik, feldolgozásuk (fonás, szövés), felhasználásuk.
Szövet és kelmetípusok, mintázási lehetőségeik, kikészítésük, felhasználási területeik. Adott szövetmintából kiindulva határozza meg a szövettípust, fő jellemzőit és további minőségeit.
2.1.3. Szerkesztés-modellezés vizsgatantárgy tartalma
Szöveges feladatok köre:
– Arányos női testalkat felépítése, hosszúsági és szélességi felosztása.
– A testalkatok jellemzői.
– A méretvétel helyei, a mérettáblázatok fajtái, tartalma.
Szerkesztési feladatok köre:
– Alapminták szerkesztése mérő- és rajzeszközök segítségével méretarányosan (szoknya, ruha, blézer, nadrág).
– A szerkesztést a testméret és a szerkesztési táblázat segítségével kell elkészíteni.
Modellezések köre:
– Megadott divatrajz alapján alapminta-átalakítás a modellezési szabályok alkalmazásával.
2.2. A szóbeli vizsga tartalma
A szóbeli vizsgán a jelölteknek az alábbi témakörökben kell kérdéseket megválaszolniuk:
2.2.1. Művészettörténet tantárgy tartalma:
– Általános művészettörténet.
– Népművészet, népviseletek.
2.2.2. Társadalmi, gazdasági-jogi ismeretek tantárgy tartalma:
– Kommunikáció.
– Marketing ismeretek.
– Munka- és környezetvédelem, munkajog.
2.3. A szakmai gyakorlati vizsga tartalma
2.3.1.Varrásgyakorlat tartalma
Különféle alkatrészek, technológiai megoldások szakszerű kivitelezése:
Kézi öltések, gépi varrástípusok, formázóvarrások, zsebek, elejeszélek, kézelős ujjak, húzózáras hasítékok, nyakköreldolgozások, gallérkészítés és felvarrás, övkészítés és felvarrás, aljafelhajtások, felvarrások.
2.3.2. Tervrajzok dokumentáció tartalma
A dokumentáció a záróvizsga tervezési feladatainak tervrajz gyűjteménye.
Tartalmaznia kell:
– a modellcsoport stílusát,
– a modellrajzot elöl- és hátulnézetben,
– a modellek méretarányosan kicsinyített szabásmintáit,
– az anyagválasztás indoklását,
– milyen alkatra,
– milyen alkalomra,
– milyen célcsoport számára tervezte a kollekciót.
2.3.3. Modellbemutató vizsgatantárgy tartalma
A vizsgázónak meg kell szerveznie egy szabadon választott témájú kollekció (minimum 3 db) terveinek kivitelezését és bemutatóját.
A bemutatóra készített modellek a tervrajzok dokumentáció alapján kell, hogy készüljenek.
3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
Ha a vizsgázó más szakmai vizsga keretében az adott tantárgyból eredményesen vizsgázott, felmenthető a tantárgy tanulása és a vizsga letétele alól.
A hallgatónak a jogosultságát okmányaival hitelesen kell igazolnia.
A gyakorlati vizsga alól felmentés semmilyen feltétel mellett sem adható.
4. A vizsga értékelése
A) Szakmai elméleti és gyakorlati vizsga
4.1. Az írásbeli vizsga értékelése
4.1.1. Az Öltözködéstörténet záródolgozat értékelésénél elsődleges szempont annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes volt-e a szakirodalom alapján a választott témát feldolgozni és egy képzőművészeti iskolázottságot tanúsító dossziét összeállítani.
Vizsgálni kell azt is, hogy önálló vagy másolt munkát adott-e be a vizsgázó, valamint a külalak színvonala megfelelő-e.
Tartalmi és kivitelezési szempontok alapján a dolgozatot 1–5-ig terjedő osztályzattal kell értékelni. A javasolt osztályzatot és a szöveges véleményt a dolgozatra rá kell vezetnie a javító tanárnak.
4.1.2. Anyag- és áruismeret
Az írásbeli feladatokat a mindenkori feladatsorhoz készített útmutató szerint kell értékelni, és egyetlen (1–5-ig terjedő) osztályzattal kell értékelni.
A pontszámok osztályzattá alakítása:
0–20 pont 1 elégtelen,
21–29 pont 2 elégséges,
30–41 pont 3 közepes,
42–51 pont 4 jó,
52–60 pont 5 jeles.
4.1.3. Szerkesztés-modellezés
Az írásbeli feladatokat a mindenkori feladatsorhoz készített útmutató szerint kell értékelni, és egyetlen (1–5-ig terjedő) osztályzattal kell értékelni.
A pontszámok osztályzattá alakítása:
0–33 pont 1 elégtelen,
34–49 pont 2 elégséges,
50–69 pont 3 közepes,
70–85 pont 4 jó,
86–100 pont 5 jeles.
Az írásbeli vizsga végső érdemjegyét a kerekítés általános szabályai szerint kell megállapítani.
Elégtelenre kell minősíteni a jelölt írásbeli vizsgaeredményét, ha bármely tantárgyra kapott osztályzata elégtelen.
4.2. A szóbeli vizsga értékelése
A szóbeli vizsgát egyetlen osztályzattal kell minősíteni.
A szóbeli vizsgatárgyak kerekített átlagát a Művészettörténet osztályzata figyelembevételével kell megállapítani.
Elégtelenre kell minősíteni a jelölt szóbeli vizsgaeredményét, ha bármely tantárgyra kapott osztályzata elégtelen.
A szakmai elméleti vizsga eredményét a szóbeli és írásbeli vizsgaeredmények alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:
Az írásbeli és szóbeli vizsga átlageredményét az írásbeli vizsga eredménye felé kell kerekíteni.
Eredménytelennek kell tekinteni a szakmai elméleti vizsgát, ha a jelölt a szóbeli vagy az írásbeli vizsgájára elégtelen osztályzatot kapott.
4.3. A szakmai gyakorlati vizsga értékelése
A gyakorlati vizsga jegyét 1–5-ig terjedő osztályzattal a
– Tervrajzok,
– Modellbemutató,
– Varrásgyakorlat
gyakorlati kivitelezésére kapott érdemjegy átlagával kell megállapítani.
Kerekítő tényezőként a Modellbemutató érdemjegyét kell figyelembevenni.
Eredménytelennek kell tekinteni a gyakorlati vizsgát, ha bármelyik gyakorlati vizsgarészre kapott érdemjegy elégtelen.
B) A szakképesítő vizsga értékelése
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette.
A szakmai gyakorlati vizsgarész eredménytelensége esetén a teljes vizsgát (valamennyi vizsgarész – szakmai elmélet és gyakorlat – vizsgáját) meg kell ismételni.
A szakmai elméleti vizsga eredménytelensége esetén az eredménytelen vizsgarészekből a jelölt javítóvizsgát tehet.
A szóbeli vizsgarész 3 hónap eltelte után javítható.
Az írásbeli és a gyakorlati vizsgarész 6 hónap eltelte után javítható.
5. A szakképzésben való részvétel feltételei:
– egészségi alkalmasság,
– a középiskolai utolsó évfolyamának elvégezése,
– rajzkészség, valamint
– szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni.
* * *
Elektronikus és mechanikus vagyonvédelmirendszer-szerelő3
* * *
FAZEKAS
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben
szereplő adatai
1. Szakképesítés azonosító száma: 31 5293 01
2. Szakképesítés megnevezése: Fazekas
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
-----------------------
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezése
-----------------------
7523 Keramikus
2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások
-----------------------
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezése
-----------------------
7523 kerámia égető
7523 kerámikus*
8141 kerámia termékeket gyártó gépkezelő
(korongozó)
7637 Cserépkályha- és kandallóépítő*
_______
* A megjelölt foglalkozások az alapszakmára épülő átképzés útján szerezhető megfelelő szintű szakképzettséggel tölthető be.
3. A munkaterület rövid, jellemző leírása
a) A fazekas kézműves technológiával egyedi vagy kissorozatú, hagyományos cserép tárgyakat, tárgycsoportokat készít:
– agyagból égetett használati tárgyakat készít, hagyományokra épülő tervek alapján,
– agyagból korongozott, égetett mázatlan vörös (terrakotta) és mázatlan fekete (redukciós égetésű), mázazott (elsősorban ólom- és ónmázas) használati tárgyakat (edényeket, dísztárgyakat) állít elő nem tűzálló, tűzálló vagy lángálló agyagból a fazekasság hagyományos formakincsének és stilisztikai elemeinek alkotó felhasználásával,
– készleteket, tárgygarnitúrákat tervez és készít a hagyományokra építve a mai igények figyelembevételével.
b) Egyéb fazekas munkák készítése:
– korongozott (tál alakú) kályhacsempék (kályhaszemek), kályhafiókok és más égetve készült cserépkályha elemek előállítása.
c) A szakképesítéssel rendelkezők képesek az önálló munkára, a fenti munkadarab típusok elkészítésére.
d) Az idevonatkozó munkavédelmi, tűzrendészeti, környezet-és egészségvédelmi ismeretek birtokában munkájukat úgy tudják megszervezni, hogy saját maguk, munkatársaik és környezetük károsodását elkerüljék.
III. A szakképesítés szakmai követelményei
III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok.
III/2. Követelmények:
1. Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások ismerete, betartása, alkalmazása
a) A munkaszerződés (tanulószerződés) lényeges elemeinek felsorolása, megnevezése, értelmezése, a Munka Törvénykönyve és annak legfontosabb rendelkezései.
b) Adózási ismeretek, adótípusok, és a tb-vel kapcsolatos alapismeretek.
c) A szakmára, a műhelyre érvényes munkavédelmi előírások ismerete, alkalmazása.
d) A szakmára vonatkozó biztonsági előírások alkalmazása a munkafolyamatokban.
e) A baleseteknél, tűzeseteknél alkalmazandó intézkedések, az elsősegélynyújtás szabályai és végrehajtása, a baleset kivizsgálásának segítése.
f) A tűz megelőzésére vonatkozó intézkedések és a tűzoltás szabályainak ismerete, a tűzoltó készülékek kezelése.
g) A mérgező anyagok, oxidtartalmú mázak, gyúlékony anyagok kezelésére vonatkozó előírások ismerete, alkalmazásuk. A műhely megfelelő levegőcseréjének biztosítása.
h) Az elektromos áram élettani hatásainak ismerete az áramütés elleni védekezés szabályai, intézkedések az elektromos áram által okozott baleseteknél.
i) A szakmára, a munkahelyre jellemző környezeti szennyezések felsorolása, a környezetszennyezést csökkentő eljárások, módszerek ismerete, alkalmazása.
2. Vállalkozási ismeretek
a) A vállalkozási alapismeretek, az egyéni vállalkozásról és a gazdasági társaságokról szóló törvény legfontosabb rendelkezéseinek ismerete.
b) A munkahely megfelelő kialakítása, a helyes anyagtárolás, a közlekedési utak biztosítása.
c) A különböző technológiai, folyamatok végzése során a speciális biztonsági előírások alkalmazása (védőfelszerelések használata) segítőmunkatárs feladatainak ellátása stb.)
3. A munkafolyamat megtervezése és előkészítése
a) A munka elvállalása során a jelöltek legyenek képesek a feladat megértésére, az elvégzendő munkafeladat műveletekre bontására, a műveleti sorrend meghatározására.
b) Az alapanyagok ismeretében, azok minőségi követelményeinek számbavétele alapján legyenek képesek kiválasztani a célszerűséget meghatározó használati igények figyelembevételével a különböző alapanyagok alkalmazási lehetőségeit (mázas, mázatlan kerámia, hőálló és nem hőálló termékek).
c) Ismerjék a jelöltek a nyersanyagok kitermelésének módszereit, az alapanyag (massza) gyártástechnológiáját és az arra szolgáló berendezések használatát.
d) Legyenek jártasak a műszaki dokumentációk olvasásában, motívumok szabadkézi rajzainak elkészítésében, a vállalt munkadarab terveinek elkészítésében. A méretek, formák meghatározásában.
e) Legyenek képesek tervdokumentáció alapján pontosan, igényesen és önállóan dolgozni. Tudjanak alapfokon méretezni, szerkeszteni, legyenek gyakorlottak a műszaki és gyártástechnológiai rajzok használatában.
f) Legyenek képesek kiválasztani a megfelelő munkafeladathoz és anyaghoz, a formához a kívánt darabszámhoz szükséges anyagokat, szerszámokat, eszközöket, ismerjék azok balesetmentes, szakszerű használatát.
g) Legyenek képesek a célszerűség és a takarékosság elvei szerint előkészíteni a kívánt feladatok megoldását.
h) Legyenek jártasak az egyes tárgyak, tárgycsoportok készítéséhez szükséges kivitelezési módok meghatározásában.
i) Legyenek képesek bemutatni a munkafolyamatok sorrendjét, kivitelezését, megítélni az elkészítendő munkadarab megközelítő időnormáját.
4. Az alapműveletek és a díszítő eljárások végzése
a) Sajátítsák el és alkalmazzák a készség szintjén népi fazekas szakma hagyományos tárgykészítő alapműveleteit, formázó eljárásait, elsősorban a korongozást, de legyenek képesek alkalmazni az egyéb kerámiakészítő és díszítő eljárásokat is: a lapedény készítést, a kézi sajtolást.
b) Legyenek képesek a teljes munkafolyamatot minden részletre kiterjedően megtervezni és kivitelezni, a fazekasság formai lehetőségeinek felhasználásával.
c) Ismerjék a gyakorlatban és a kivitelezésben egyaránt az egységes stílusú kerámiatárgy készítésének lehetőségeit. Legyenek jártasak a hagyományos formák követésében, a Kárpát-medence fazekasságában megőrzött formák és díszítőelemek ismeretében és használatában.
d) Ismerjék az egyes tárgyak készítéséhez szükséges kivitelezési módokat, alapműveleteket és díszítő eljárásokat. Legyenek jártasak a formák, a méretek meghatározásában, a forma egésze és a részletek arányainak esztétikus megválasztásában.
e) Rendelkezzenek megfelelő gyakorlattal a díszítő eljárások alkalmazásában, ismerjék a legfontosabb díszítési, festési és mázazási eljárásokat, azok színvilágát, a mázakat, a földfestékek alaprecepjeit, készítését és keverési arányait.
f) Ismerjék a hagyományos fazekasközpontok formai-, és színvilágát, díszítő eljárásait és díszítményeit, azok felhasználásának lehetőségeit napjaink tárgykultúrájában és kézműves fazekasságában.
g) Legyenek képesek az égetés munkafolyamatainak elvégzésére a gyakorlatban is. Ismerjék fel és tudják alkalmazni az oxidációs és redukciós égetési technikák funkcionális és esztétikai jellemzőit, eltéréseit, és sorolják fel jellegzetességeiket a felhasználás szempontjából.
h) Tegyenek szert bizonyos önállóságra az olyan egyszerűbb használati tárgyak, tárgycsoportok készítésében, amelyek stílusukat tekintve hagyományon alapulnak, de egyben megfelelnek a korszerű, ízléses használati tárgy követelményeinek is.
i) Legyenek képesek bármely működő fazekasműhelyben közvetlen szakmai irányítás és felügyelet mellett bonyolultabb tárgyakat korongozni és azokat hagyományra épülő módon készíteni.
5. A minőségi követelmények részletes ismerete és betartása, az esetleges hibák felismerése, javítása
a) Legyen képes a jelölt a szakma minőségi követelményeinek felsorolására, az egyes munkafolyamatok leggyakoribb hibáinak felismerésére.
b) Rendelkezzen önállósággal a minőségi követelmények ismeretében és betartásában, az esetleges hibák felismerésében és javításában.
c) Ismerje a késztermékkel kapcsolatos utómunkálatokat: a késztermékek megfelelő tárolását, szállítását, csomagolását.
6. Az elkészített tárgyak gazdasági számításainak elvégzése, a vállalkozási lehetőségek ismerete
a) Az alapanyagok és kellékek alkalmassági, minőségi és gazdaságossági szempontú kiválasztásának kidolgozása, a befektethető pénzalapok arányában.
b) A munkafolyamathoz, az anyaghoz és a kívánt darabszámhoz igazodó eszközök, szerszámok meghatározása, műhelyfelszerelés megválasztása.
c) Az egyes fazekastermék-típusok, sorozatok készítéséhez szükséges kivitelezési módok, formák és díszítések megtervezése, beszerzése az eladhatósági szempontok figyelembevételével, az alkalomhoz és a piachoz igazodva.
d) A munkafolyamatok sorrendjének kialakítása, és a termelés megszervezése a megrendelés vagy a várható piac igényei szerint.
e) Az egyes termékek árkalkulációjának elkészítése a termelési ár, a haszon és az adóformák figyelembevételével, a konkrét példák alapján.
f) A számlázással kapcsolatos ismeretek, a számlák szerepe, tartalma, szabályai.
g) Egy egyszemélyes, illetve egy kis létszámú fazekasműhely létesítésének megtervezése.
h) Üzleti terv készítése az alapanyag beszerzéstől az értékesítési forma megválasztásáig, az értékesítésig; a lehetőségek alternatíváinak feltüntetésével és elemzésével.
i) A munkavállalói magatartás, a jogok és a kötelességek ismerete. A szakképzett munkavállaló helye egy közép- vagy nagyobb vállalkozás gazdasági szerkezetében.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
IV/1. A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll.
Írásbeli vizsga tartalma
(Az írásbeli vizsga feladatait a szakképesítésért felelős miniszter esetenként határozza meg.)
Az írásbeli vizsga tantárgyai:
a) Általános szakmai teszt, amely 15 kérdésből áll. Magába foglalja a
– mesterség történetének néhány jeles hagyomány elemét,
– az alapanyagok és a gyártástechnológiák ismeretét,
– a díszítési eljárásokat,
– a minőségi követelményeket,
– a gazdaságossági, szakmai számításokat.
Időtartama: 60 perc
b) Rajz elkészítése, helyben
– egy rajzlapra előrenyomott tányér díszítése bármely tájegység jellemző mintakincsével.
Időtartama: 60 perc.
c) Önálló házi dolgozat készítése az alábbi témák valamelyikéből:
– a fazekashagyomány egy kiválasztott darabjának szakmai, esztétikai elemzése.
– egy ma is működő fazekas kisiparos, népművész vagy népi iparművész tevékenységének elemző bemutatása.
d) A hallgató nyújtsa be vizsgaremekének komplett gyártási utasításait az alábbi követelmények figyelembevételével:
– a vizsgamunka pontos tervrajza utasításokkal, anyagok rövid leírásának szabályszerűségével, a földfesték receptjeivel, a díszítési eljárások pontos meghatározásával,
– színtanulmányok, méretarányos műhelyrajzok,
– mintaterv hagyományos minták felhasználásával.
A házi dolgozatok benyújtásának határideje az írásbeli dolgozat napja.
A szóbeli vizsga tantárgyai
Szóbeli vizsga tartalma:
A vizsgázónak a kiadott vizsgakérdésekből egy a), b), c) és egy d) vagy e) kérdésből álló feladatcsoportot kell megválasztani, amelyekből:
a) történeti áttekintés Európa és Kárpát-medence fazekas hagyományairól és régészeti emlékeiről,
– a Kárpát-medence népi fazekasságának központjai és a tájegységek formai és stílusjegyei.
b) Szakmai ismeretek
– az edénykészítés folyamata, a különböző formázási eljárások,
– a különböző díszítési eljárások,
– az égetés folyamatai, kemencetípusok, azok használata,
– a fazekastermékek helye a kerámiaipari termékek között, és csoportosításuk.
c) Anyagismeret
– a fazekasság által használt nyersanyagok előfordulási helyei (plasztikus, nem plasztikus nyersanyagok),
– az anyagok előkészítésének kézi és gépi eszközei,
– a mázak és földfestékek készítése és használata,
– a fazekasműhely felszerelése, és eszközei.
d) Biztonságtechnikai ismeretek
– munkavédelem,
– tűzvédelem,
– környezetvédelem,
– egészségvédelem, elsősegélynyújtási ismeretek.
e) Munkajogi, vállalkozási, gazdasági alapismeretek.
A gyakorlati vizsga tantárgyai
A vizsgamunkák (a vizsgaremekek) benyújtásából, és azok alapos értékeléséből, valamint helyszíni bemutatóból áll.
Benyújtandó munkák:
(Ezek körét a vizsgáztató intézmény határozza meg, és az elnök hagyja jóvá.) A vizsgaremekek kijelölésénél az alábbiakat érdemes figyelembe venni:
– 5–8 db tárgyból álló kollekció a felkészülési időszak munkáiból a tanuló választása alapján. A kiválasztott jellemzők (tájegység, stílus, funkció stb.) indoklásával.
– 6 db egyforma méretű tárgy (edény) tervezése és kivitelezése vizsgaremekként önálló munkafeladatként elkészítve. Fontos, hogy a vizsgamunkák tartalmazzák az alapműveletek, díszítő eljárások széles körét, és hogy a jelölt azokat tudatosan alkalmazza, azokról beszélni tudjon.
Értékelés szempontjai:
– a célnak megfelelő forma és külső megjelenés (díszítés) kialakítása, tervezettsége,
– eredetiség és hagyományőrzés, a funkciónak megfelelő önálló alkotótevékenység és hagyományőrzés,
– a részek, részelemek egymáshoz illeszkedése, arányaik kialakítása, a készlet vagy garnitúra stílusegysége,
– a nyersanyag, a funkció, a méret, a forma egymáshoz illeszkedése,
– a díszítő eljárások megválasztása az anyagtechnológia, a hagyomány és a funkció szempontjából, a vásárlói igény és a várható ízlés figyelembevétele,
– az egyszerűbb összetett tárgyak kivitelezésének minőségi elbírálása.
Helyszíni vizsga:
A vizsgázó a gyakorlatban bemutat egy fontos alapműveletet, lehetőség szerint korongozással:
– 3db 20 cm magas egyforma tárgy helyszíni elkészítése korongon,
– 1db szabadon választott nagyobb tárgy elkészítése.
Időtartam: 240 perc.
IV/2. A felmentés feltételei a szakmai vizsga egyes részei alól:
– Felmentést kaphat a szóbeli vizsga anyagismereti témakörből az a jelölt, aki a rokon szakmák valamelyikéből szakmunkás vizsgát tett, és azt oklevéllel igazolni tudja.
– A szóbeli vizsga munka-, tűz- és környezetvédelmi témaköréből felmenthető az a jelölt, aki valamely szakmából eredményes szakvizsgát tett, és azt három évnél nem régebbi oklevelével igazolni tudja.
– Felmentést kaphat írásbeli és/vagy szóbeli vizsga alól a javítóvizsgára utasított vizsgázó, ha korábbi vizsga részeredményeit vizsgajegyzőkönyv kivonattal igazolni tudja.
– Gyakorlati vizsga alól felmentés semmilyen feltétel mellett nem adható.
IV/3. A szakmai vizsga értékelése:
– Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette.
– Az írásbeli vizsga értékelését a központilag kiadott feladathoz tartozó értékelési útmutató szerint kell végezni és egyetlen osztályzattal minősíteni.
– A szóbeli vizsga három részeredményéből [az a), b), c) tételekből] alakul ki a bizonyítványba bekerülő egyetlen osztályzat.
– A gyakorlati vizsga értékelését az elkészített munkadarab (vizsgaremek) szakszerűségi mutatói alapján kell elvégezni és egyetlen osztályzattal minősíteni.
– A szakmai gyakorlati vizsgarész eredménytelensége esetén a teljes vizsgát (minden vizsgarész vizsgáját) meg kell ismételni. Ismétlővizsgát legkorábban 6 hónap eltelte után lehet tenni.
– Az elméleti vizsgaeredményt az írásbeli és szóbeli eredmény alapján kell meghatározni.
– A szakmai elméleti vizsga eredménytelensége esetén az eredménytelen vizsgarészből a jelölt javítóvizsgát tehet.
– A szóbeli vizsgarész 3 hónap eltelte után javítható
– Az írásbeli vizsgarész 6 hónap eltelte után javítható.
– A részvizsgák eredményei között elégtelen nem lehet. Ha egy vagy több részosztályzat elégtelen, úgy a szakmai vizsgát eredménytelennek kell tekinteni, és szakképesítés nem adható ki.
A szakmai vizsga lebonyolításának rendjét a 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet tartalmazza.
* * *
GÁZAUTÓ-SZERELŐ4
* * *
Gumiabroncs-javító és kerékkiegyensúlyozó5
* * *
Gyékény-, szalma-, csuhéjtárgy-készítő
I/A. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 21 5291 05
2. A szakképesítés megnevezése: Gyékény-, szalma-, csuhéj tárgykészítő
3. Hozzárendelt FEOR szám: 7519
4. Szakképzési évfolyamok száma: 2
5. Képzési idő, maximális óraszám: –
6. Elmélet aránya: 30%
7. Gyakorlat aránya: 70%
I/B. A szakképesítés egyéb adatai
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előírt gyakorlat:
Iskolai előképzettség: befejezett iskolai végzettséget nem igényel.
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni: szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni.
10. Szakmai alapképzés időtartama:
11. Szintvizsga:
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
-----------------------
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezése
-----------------------
7519 Egyéb háziipari foglalkozások
2. A szakképesítéssel betölthető további rokon munkakör, foglalkozás nincs.
3. A munkaterület rövid, jellemző leírása
– A természetben található szálas anyagok gyűjtése és feldolgozása. A valamikori háziipar újraélesztése.
– A gyékény, szalma, csuhéj megmunkálási technikáinak elsajátítása.
– A különféle technikák begyakorlása használati tárgyak előállításával.
– A technikák, technológiák elsajátításával meg kell szerezni az anyag, a forma, a funkció egységét alkotó készséget.
– A megszerzett ismeretek gyakorlati alkalmazása a valamikori háziipar újjáélesztését segíti.
– A mai kor emberének való használati tárgyak, viseleti kiegészítők készítése.
– Alkotó munka kizárólag hazai, esetenként saját maga által termelt, illetve gyűjtött anyag felhasználásával.
III. A szakképesítés szakmai követelményei
1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok
– A hagyományos népi kultúra értékeinek megismerése.
– Jelen követelmény alapanyagainak beillesztése a mai életbe.
– Különböző alapanyagú használati tárgyak rendeltetésének ismerete.
– Anyag, forma funkció szerinti elemzése.
– A felhasználásra kerülő alap- és segédanyagok ismerete, beszerzési, termesztési lehetőségük, tulajdonságuk szerinti alkalmazásuk.
– A gyékény, szalma és csuhéj (a továbbiakban: a jelen követelmény alapanyagai) alapanyagú termékek feldolgozási technológiai, kivitelezési folyamatai.
– Az alapanyagok kiválasztásától, feldolgozásától a termék elkészítéséig tartó munkafolyamatok.
– A különböző eszközök, szerszámok, segédeszközök ismerete és készítése.
– Az anyag, a forma, a funkció összehangolásának elsajátítása.
– A különböző anyagokból készült tárgyak mérete, forma, funkció arányának összefüggései.
– A jelen követelmény alapanyagainak technikái – fonásának, sodrásának, pödrésének – ismerete, alkalmazásuk.
– A díszítőmotívumok alkalmazása.
– A segédeszközök, rámák, keretek fűzőtűk stb. készítése és használata.
– Anyag-előkészítési, -feldolgozási és -megmunkálási módok.
– A gyékény, gabona, csuhéj betakarításánál használt gépek, illetve eszközök használata.
– A díszítő eljárások technikai ismerete és kivitelezése.
– A munkafolyamatok befejezése, felületkezelés és csomagolás.
2. Követelmények
2.1. Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások ismerete, betartása, alkalmazása
– A munkahelyre vonatkozó munkajogi előírások ismerete.
– A szakmára, a munkahelyre érvényes munkavédelmi előírások ismerete, alkalmazása.
– A szakmára vonatkozó biztonsági előírások alkalmazása a munkafolyamatokban.
– A baleseteknél és tűzeseteknél alkalmazandó intézkedések, az elsősegélynyújtás szabályai és azok végrehajtása.
– A tűz megelőzésére vonatkozó intézkedések és a tűzoltás szabályainak ismerete, a tűzoltó készülékek kezelése.
– A különböző munkafolyamatok balesetmentes elvégzése, a baleseti előírások betartása.
– Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó előírások (az 1993. évi XXXIII. törvény és a munkaügyi, valamint a népjóléti miniszter munkaegészségügyet és munkabiztonságot érintő jogszabályai) ismerete és azok alkalmazása.
– Védőberendezések használata, elsősegély nyújtása, tűzvédelmi ismeretek betartása.
2.2. Vállalkozási ismeretek és alkalmazásuk
– Vállalkozás létesítésének feltételei.
– A számla, a készpénzfizetési számla és nyugta jellemzői, kötelező tartalmi elemei, helyes kitöltésük.
– Az adózáshoz kapcsolódó bírságok, pótlékok, önellenőrzés.
– A személyi jövedelemadó (szja) jellemzői, mértéke, adókedvezmények, adóelőleg-számítás.
– Társadalombiztosítási, nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkavállalói járulékok.
– Munkavállalói ismeretek (munkaviszony létesítése, megszűnése, munkaszerződés tartalma, jogok és kötelezettségek stb.).
2.3. Megmunkálási ismeretek
– A fonásra használható gabonafélék ismerete.
– A gabonafélék termesztése és aratása.
– A fonásra használható gabona törekmentes cséplése.
– Szállítása, tárolása.
– Az anyag előkészítése, osztályzása.
– Feldolgozása.
– Szárítása.
– A segédanyagok ismerete, kezelése.
– A hulladék hasznosítása.
– A kukorica termesztése, törése.
– A termést borító fellevél (a továbbiakban: csőhéj, csuhéj), csőhéj nyerése.
– A csőhéj szárítása, tárolása, válogatása, előkészítése a feldolgozásra.
– A gyékény termőterületei (a tavak, holtágak, lápok vizei).
– A gyékényfajták és tulajdonságai.
– A gyékényszál összetétele.
– A levelek minőségi értékei.
– A levelek bontása, előkészítése a bontásra.
– A gyékényvágás ideje.
– A gyékényvágás eszközei.
– A természetben található szálas anyagok felületkezelési eljárásai.
– Fehérítés.
– Színezés.
– Tartósítás.
– Az anyagok előkészítés ismerete.
– A segédanyagok, kötözők, díszítők ismerete.
– A természetben előforduló szálas anyagok formái.
– A szegésdíszek ismerete.
– A szalmakötés technikája.
– A hurokba fogott spirális technika alakítása.
– Varrószálak nyerése fűz- és mogyoróvesszőből.
– A munkához való eszközök készítése karbantartásának ismerete.
– A különböző formájú kerek óval öblösödő és szűkülő formák készítésének ismerete.
– A különböző egyszerű díszek, szegések ismerete.
– A különféle szalmafonatok ismerete.
– Négyes, ötös, hetes, kilences, tizenegyes és tizenkét ágú fonatok ismerete.
– A csipkésfonatok készítésének ismerete.
– A csipkésfonatok fajtái.
– A fonatok toldása, illesztése, végtelenítése.
– A fonatok simítása mángorlása.
– A mángorló ismerete.
– A fonatok kézi, gépi varrása.
– A fonatok hasznosítása.
– A kalapok varrása.
– A varrógépek ismerete.
– A kalapok formára alakítása, gőzölése.
– A gőzölő gép ismerete.
– A tarisznyák, táskák, szatyrok, kisebb nagyobb dobozok, apró tárgyak formára szövése, alakítása.
– Különböző spirálfonatok készítése, felhasználása.
– Síkba készült lapfonatok készítése.
– Egyszerűbb, bonyolultabb, az arató koszorún előforduló díszek készítésének ismerete.
– Karácsonyfa- és egyéb ünnepi díszek készítésének ismerete.
– Viseleti kiegészítők, ékszerek, kitűzők készítésének ismerete.
– Képkeretek készítésének ismerete.
– Faliszőnyeg, lábtörlő, kefetartó, újságtartó készítésének ismerete.
– A készdarabok konfekcionálása.
– A gyékénykötés technikája.
– A gyékényfonás technikája, technikai ismeretei.
– A gyékényfonásnál használt segédeszközök (pl. kaptafák, sablonok) ismerete.
– A gyékényfonásnál előállítható tárgyak (pl. tálcák, papucsok, kalapok) készítésének ismerete.
– A székek, ülőkék befolyásának ismerete.
– A spirálkötés technikai ismerete.
– Az anyag előkészítése.
– A szálak vezetése, toldása.
– A különböző varratok ismerete.
– A különböző vastagságú kötések alakítása, öblösítése, szűkítése.
– A készmunkák egyszerűbb díszesebb szegése.
– A gyékény szövése.
– Az anyag előkészítése.
– Ijan sodrása (felvetőszál-készítés).
– Szatyorfül készítése.
– A gyékényszövő előkészítése, felállítása.
– A borda sűrűségének megválasztása.
– A szövő felvetése ijannal vagy spárgával.
– Bordába fűzés, a láncvetés megfeszítése.
– A szövés ismerete.
– A szálak vezetése.
– Az oldalszálak letisztítása.
– A gyékényszövet levágása.
– A láncszálak eldolgozása.
– A szatyrok elnevezése.
– A szatyrok készítése, fülezése.
– Gyékényponyvák, szőnyegek, csomagolóanyagok szövése.
– A késztermék tárolása.
– A kukoricahaj (csőhéj, csuhéj).
– Az anyag előkészítésének ismerete.
– Különböző formák, szatyrok, tarisznyák, dobozok farámáinak elkészítése.
– A sodratok készítésének ismerete, toldása.
– A sodratok függőleges vízszintes fűzésének rendszerének ismerete.
– Díszítési lehetőségek.
– A szatyor-, táskafülek, dobozzárók készítésének ismerete.
– Alátétek, szőnyegek, falvédők, lábtörlők, papucsok készítésének ismerete.
– Szegések, befejezések készítésének ismerete.
– Székek, ülőkék, fekhelyek befonásának ismerete.
– Népi játék készítés ismerete.
2.4. Néprajzi, népművészeti ismeretek
– A magyar népi kézműves kultúra kialakulása, fejlődése.
– A feudális viszonyok befolyása.
– A paraszti házi önellátás, a házimunkában kiemelkedő paraspecialisták szerepe a háziipar kialakulásában.
– A heti piacok, vásárok kialakulása.
– A népi építkezés, ácsmesterség, a nád- és zsupptetőfedés.
– A magyar nyelvi terület hagyományos nád, szalma, gyékény, csuhéj munkái.
– A mai hagyományokra épülő népi iparművészet.
– A paraspecialisták működése.
– A hagyományos népi kultúra átalakulása.
– A háziipar kialakulása és fejlődése.
2.5. Szakrajz
A szakrajz sajátosságai és ábrázolási módja, szabványvonalak, szabványírás, testcsoportok és befogadó forma, síkmértani szerkesztések, vetületi rajzok.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
1. A szakmai vizsga részei
A szakmai vizsga szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll.
A vizsgarészek tantárgyai és időtartama.
a) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama
Szakmai ismeretek:
– Anyagismeret.
– Tárgyelemzés (múzeumi vagy gyűjtött tárgy).
– Megmunkálási ismeretek.
– Néprajzi ismeretek.
Munkajogi, munkavédelmi ismeretek:
A vizsgázónak minden témából a központi tételsor által meghatározott, teljes képzési anyagra épülő kérdésekre kell válaszolnia.
Az értékelés egy-egy érdemjeggyel történik.
b) Gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsga munkafeladatát a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki és a vizsgabizottság elnöke és a területi kamarát képviselő vizsgabizottsági taggal egyetértésben hagyja jóvá.
A vizsga időtartama: 180 perc.
A vizsgaremekek, vizsgamunkák elkészítése (max. 5 db), jelen követelmény alapanyagainak felhasználásával. Az elkészített tárgyakat a vizsgán kell bemutatni.
2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
Felmentést kaphat egyes elméleti vizsgatárgyak alól az a jelölt, aki ezek követelményeit már köztes vizsga formájában eredményesen teljesítette, és ezt igazolni tudja.
3. A vizsga értékelése
– A szóbeli vizsgát az 1. pont részjegyei összesítése alapján, egyetlen osztályzattal kell minősíteni.
– A szakmai elméleti vizsga eredményét a szóbeli vizsgaeredmény alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:
= eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a vizsgázó a szóbeli vizsgájára elégtelen osztályzatot kapott.
– A szakmai gyakorlati vizsga eredményét egyetlen osztályzattal kell minősíteni, figyelembe véve a munkafolyamatok megtervezését, szakszerű végrehajtását, a biztonságtechnikai szabályok betartását és a mérések szakszerűségét, pontosságát.
– A gyakorlati vizsga eredménytelensége esetén a teljes vizsgát (minden vizsgarész vizsgáját) meg kell ismételni.
– Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette.
– A szakmai gyakorlati vizsgarész eredménytelensége esetén a teljes vizsgát (minden vizsgarész vizsgáját) meg kell ismételni. Ismétlővizsgát legkorábban 6 hónap eltelte után lehet tenni.
– A szakmai elméleti vizsga eredménytelensége esetén az eredménytelen vizsgarészből a jelölt javítóvizsgát tehet.
– A szóbeli vizsgarész 3 hónap eltelte után javítható.
4. A vizsgára bocsátás feltételei
A jelöltnek a képzés teljes ideje alatt részt kell venni a szakmai oktatásban.
A szakmai vizsga a 26/2001. (VII. 27.) OM rendeletben meghatározott rendelkezések alapján történik.
V. Egyéb tudnivalók
Szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni.
* * *
KERÉKPÁRSZERELŐ6
* * *
Kishajó- és csónaképítő7
* * *
KÖNNYŰGÉPKEZELŐ8
* * *
LAKBERENDEZŐ
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 52 7899 02
2. A szakképesítés megnevezése: Lakberendező
3. Hozzárendelt FEOR szám: 5399
4. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség: érettségi vizsga
5. Előzetes szakmai gyakorlat: –
6. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie:
– egészségi alkalmasság,
– pályaalkalmassági követelményeknek (rajzkészség) kell megfelelni.
7. Előírt gyakorlat: –
8. Képzési idő, maximális óraszám: 650 óra.
9. Elmélet aránya: 60%
10. Gyakorlat aránya: 40%
11. Évfolyamok száma: –
II. A szakképesítés szakképzési törvényben meghatározott egyéb adatai
12. Szakmai alapképzés időtartama: –
13. Szintvizsga: –
III. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
-----------------------
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezése
-----------------------
5399 Egyéb szolgáltatási foglalkozások
2. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése
– Ábrázolási ismeretekkel rendelkező szakember, aki a kereskedelemben kapható késztermékekből képes szakszerűen a lakások és helyiségek berendezését esztétikusan és praktikusan megoldani, összhangban a megrendelő igényeivel, széles körű anyagi és tárgyi ismeretek birtokában.
– Munkáját úgy végzi, hogy sem saját, sem munkatársai testi épségét ne veszélyeztesse, és a környezeti károsodást elkerülje.
– Tevékenységüket önálló vállalkozás keretei között is folytathatják.
IV. A szakképesítés szakmai követelményei
A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok, és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:
– Ábrázoló geometriai alapfogalmak ismerete
= a térelemek meghatározása,
= a térelemek és dimenziók összefüggése,
= a térelemek kölcsönös helyzete,
= szabályos testek szerkesztése,
= a Monge-féle képsíkos ábrázolás,
= a transzformáció és alkalmazása,
= térelemek árnyékai, az árnyékszerkesztés alaptörvényei,
= az építészeti árnyék,
= axonometria és fajtái,
= a perspektivikus kép keletkezése.
– A színtan alapjai
= színkör,
= színkontraszt és fajtái,
= összhangzattan.
– A lakberendező által felhasznált anyagok, tárgyak ismerete
= textíliák,
= padlóburkolatok,
= világítótestek,
= festékek,
= tapéták,
= lakásdíszítő elemek.
– Bútortörténeti ismeretek
– Bútorfunkciók ismerete
= szekrénysorok és beépített szekrények,
= heverők,
= fotelek, székek, kanapék,
= asztalok,
= kiegészítő bútorok,
= szerkezeti csomópontok,
= a bútorok összeépítése,
= a bútorok méretei.
– Lakásfunkciók ismerete
= lakások tájolása,
= az előszoba funkciói,
= a nappali funkciói,
= a konyha funkciói,
= az étkező funkciói,
= a hálószoba funkciói,
= a gyermekszoba funkciói,
= a fürdő, WC funkcióinak elemzése,
= garderobe, kamra és egyéb tárolóhelyiségek elemzése.
– Irodák, üzletek funkcióinak ismerete
= egytermű irodák berendezése,
= szolgáltató irodák berendezése,
= többtermű irodák berendezése,
= kereskedelmi kiszolgáló egységek berendezése.
– A munkavédelmi, tűzrendészeti és környezetvédelmi előírások folyamatos betartása.
V. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: a szakképzést végző intézmény igazolása arról, hogy a vizsgázó az oktatási programban meghatározott követelményeknek maradéktalanul eleget tett.
2. A szakmai vizsga részei,
– írásbeli,
– gyakorlati,
– szóbeli.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető tudás
3.1. Írásbeli vizsga:
A vizsgázónak a vizsgán a gyakorlati vizsgafeladat műleírását és konszignációját kell elkészítenie.
3.2. Gyakorlati vizsga:
A gyakorlati vizsgán a vizsgázó meghatározott funkcióra alaprajzot rendez be.
3.3. Szóbeli vizsga:
A vizsgázónak a kiadott vizsgakérdésekből összeállított tételekből egyet kell megválaszolnia. A tételek az anyag- és áruismeret és a szakmai ismeretek (bútorfunkciók, bútorstílusok, színtan) témaköreit foglalják magukban.
Időtartam: nem korlátozott.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
– A felmentés feltételei az 1993. évi LXXVI. törvény 11. §-a alapján, valamint a 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet 7. §-a szerint.
– A gyakorlati vizsga alól felmentés semmilyen feltétel mellett nem adható.
5. A vizsga értékelése
– Az írásbeli vizsgát egyetlen osztályzattal kell minősíteni.
– A szóbeli vizsga értékelése egyetlen osztályzattal történik.
– A gyakorlati vizsga értékelését az elkészített vizsgadarab szakszerűségi mutatói alapján kell elvégezni és egyetlen osztályzattal minősíteni.
– A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli eredmény alapján kell meghatározni.
– A részvizsgák eredményei között elégtelen nem lehet. Ha egy vagy több részosztályzat elégtelen, úgy a szakmai vizsgát eredménytelennek kell tekinteni, és szakképesítés nem adható ki.
* * *
NEHÉZGÉPKEZELŐ9
* * *
NYOMDAI KIADVÁNY- ÉS KÉPSZERKESZTŐ
I/A. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben
szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 52 5278 02
2. A szakképesítés megnevezése: Nyomdai kiadvány- és képszerkesztő
3. Hozzárendelt FEOR szám: 7359
4. Szakképzési évfolyamok száma: 2
5. Képzési idő, maximális óraszám: –
6. Elmélet aránya: 50%
7. Gyakorlat aránya: 50%
I/B. A szakképesítés egyéb adatai
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előírt gyakorlat:
Iskolai előképzettség: középiskola utolsó évfolyamának elvégzése.
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni: szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni.
10. Szakmai alapképzés időtartama:
11. Szintvizsga:
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
--------------------
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezése
--------------------
7359 Egyéb nyomdaipari foglalkozások
2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások
---------------
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezése
---------------
7351 Betűszedő, nyomdai szövegszerkesztő
3715 Könyv- és lapkiadó szerkesztő munkatársa
7352 Korrektor
3. A munkaterület rövid, jellemző leírása
Nyomtatványoldalak önálló kialakítása az adott gyártási utasítások alapján, a szedési, tördelési, tipográfiai és helyesírási szabályok figyelembevételével. Különböző nyomdai eredetik feldolgozása fototechnikai és elektronikai úton, grafikai másolóeredetik készítése valamennyi nyomtatványfajtából a különféle nyomtatási eljárások számára.
III. A szakképesítés szakmai követelményei
1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok
– Személyi számítógép üzemeltetése.
– Számítógép-rendszerprogramok megfelelő kezelése.
– Önálló számítógépes munkahely megszervezése, kialakítása és illesztése a rendszerkörnyezethez.
– A számítógépben előforduló kisebb hibák, az eszközök közötti kommunikációban előforduló kisebb fennakadások elhárítása.
– Előkészített képek fogadása, szedett szövegek beemelése a tördelési felületre.
– Grafikák készítése – többnyire minta alapján – grafikai program segítségével.
– Ábrák digitalizálása.
– Kiadványszerkesztő program tökéletes kezelése.
– A létrehozandó nyomtatvány fajtájára jellemző tipográfiai szabályok alkalmazása a nyomtatvány kialakítása során.
– Adatkezelés, archiválás, kommunikáció más számítógépekkel.
– Fényképészeti technikák kezelése, a feldolgozáshoz szükséges anyagok ismerete.
– A különböző technológiai folyamatok ismerete (a megvilágítás, kidolgozás összhangjának megteremtése a továbbfeldolgozás technológiájának megfelelően).
– Elektronikus képfeldolgozó berendezések kezelése.
– Képfeldolgozó számítógépek kezelése.
– Képfeldolgozó program tökéletes kezelése.
– Általános és speciális munkavédelem, környezetvédelem, tűzvédelem.
2. Követelmények
A tanuló ismerje:
= tevékenységének helyét, szerepét a nyomdaipari feldolgozási rendszerben,
= a rábízott munkaeszköz – a számítógép és a hozzá kapcsolódó perifériák – alapvető jellemzőit, ismerje ezen jegyek alapján a rendelkezésére álló berendezéseket,
= a rendelkezésére álló eszközök lehetőségeit és felhasználhatóságuk korlátait,
= a munkaterületén előforduló egyéb eszközök (fénymásológép, levilágítógép, printer, előhívó automata gépsor, denzitométer) működését és kezelését,
= a munkaeszközéül szolgáló számítógép operációs rendszerét,
= valamelyik operációs segédprogramot;
– annak az operációs héjprogramnak a jellemzőit, lehetőségeit és korlátait, amelyben az általa használt programok működnek
= a munkáját befolyásoló alapvető fény- és színtani, reprotechnikai törvényeket,
= annak az operációs alapprogramnak a jellemzőit, lehetőségeit és korlátait, amelyben az általa használt programok működnek,
= a szín- és árnyalatkorrekció elveit, és tudja felismerni alkalmazásuk szükségességét.
A tanuló értse, tudja értelmezni:
= azokat a gyártási dokumentációkat, amiket rendelkezésére bocsátanak,
= az optimális feladatvégzéshez szükséges programok kiválasztását,
= a rendelkezésére álló hardver elemek összekapcsolását,
= a rendelkezésére álló szoftverkörnyezetnek a feladat elvégzéshez szükséges beállítását (fontok kiválasztása, billentyűzet definiálása stb.),
= az egyes nyomtatványféleségek tipográfiai jellemzőit,
= a munkaterületén végbemenő munkafolyamatokat, a kiadványszerkesztés egyes fázisait, a kapcsolattartás módját a megrendelővel és más munkaterületekkel,
= a fényképészeti technikák és technológiák alkalmazását,
= a szükséges színtani, fénytani és kémiai folyamatokat,
= a munkaterületén végbemenő munkafolyamatokat, a megelőző és követő nyomtatási, kötészeti technológiák munkafolyamatait és azok képfeldolgozási szempontból fontos követelményeit,
= a korrektúrajeleket,
= a szedési, tördelési szabályokat,
= a vállalkozási alapismereteket.
A tanuló tudja alkalmazni, használni:
– legalább egy, másolóeredeti készítésére alkalmas eszközt
= a képfeldolgozáshoz szükséges technikákat,
= a rendelkezésére álló (tanult) eszközöket,
= az általa tanult programokat,
= érvényt szerezni az egyes tipográfiai szabályoknak az adott kiadványszerkesztő programban,
= érvényre juttatni az egyes nyomtatványféleségek tipográfiai jellemzőit az általa alkalmazott programban;
– a képeket, szövegeket, grafikákat ,,mozgatni'', azokat egy tördelt egységben integrálni;
– legalább egy vektoros és egy bittérképes grafikai programot nyomdatechnikailag helyesen használni, az ezekben rejlő lehetőségeket kihasználni
= a vonalas eredetiket digitalizálni, vektorizálni,
= értékelni az általa elvégzett szín- és árnyalatkorrekciót, színellenőrző eljárásokat a továbbfeldolgozás szempontjából,
= a helyesírási szabályokat,
= az általános és speciális munka- és környezetvédelmi, tűzvédelmi előírásokat.
A tanuló legyen képes integrálni, tervezni, önállóan cselekedni:
= kifogástalanul tudja használni a számítógép számára fontos tartozékokat (egér, billentyűzet, adatrögzítő eszközök, monitor),
= megtervezni az előállítandó nyomtatvány munkafolyamatait,
= a rendelkezésére álló képfeldolgozó eszközökkel, a számítógép számára fontos tartozékokkal (egér, billentyűzet, adatrögzítő eszközök, monitor),
= a reprodukciós folyamatot, az igényelt képátalakítás munkafolyamatait,
= a továbbfeldolgozási folyamatok követelményeinek ismeretében az elkészült másolóeredeti minőségi elbírálására és a hibák kiküszöbölésére.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
1. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
2. A szakmai vizsga részei
Írásbeli vizsga (komplex vizsga)
– Általános nyomdaipari ismeret.
– Szakmai ismeret.
– Anyag- és áruismeret.
– Szakmai rajz.
A vizsga időtartama: 180 perc.
Szóbeli vizsga (4 külön tétel)
– Szakmai ismeret (alkalmazás szint).
– Anyag- és áruismeret (alkalmazás szint).
– Általános nyomdaipari ismeret (ismeret szint).
– Munkavédelmi ismeret (alkalmazás szint).
A vizsga időtartama: max. 15 perc vizsgázónként.
Gyakorlati vizsga (alkalmazás szint)
A tanuló a rendelkezésére álló eszközök (számítógép és perifériái, számítógépes rendszerkörnyezet, programok, hagyományos képfeldolgozási eszközök) segítségével tudjon egy komlex, az eddig megszerzett tudását átfogóan felmérő, oldalpár szedési-tördelési, képkidolgozási feladatot végrehajtani a vizsgafeladatban meghatározott gyártási paraméterek alapján. A vizsgafeladat nehézségi fokát úgy kell megszabni, hogy az igazodjon a tanulmányi idő alatt elsajátítható programok szinjéhez.
A vizsga időtartama: 240 perc.
A vizsga értékelése
Szakmai írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsga értékelését a központi tételekhez kiadott megoldási útmutató szerint kell elvégezni, és egyetlen jeggyel kell értékelni.
Ha bármelyik résztantárgy nullapontos lenne, úgy az írásbeli eredménye elégtelen.
Szakmai szóbeli vizsga
– A szóbeli vizsga értékelését egyetlen jeggyel kell értékelni.
– A vizsgatantárgyak átlageredményét a Szakmai ismeret tantárgy eredménye felé kerekítve kell megállapítani.
– Minden vizsgatantárgyból a kettes jegyet el kell érni.
– Az elégtelen osztályzatú vizsgatantárgyból – vagy tantárgyakból – egy póttétel húzható.
Szakmai gyakorlati vizsga
– A gyakorlati vizsga eredményét a munka megtervezése, a pontossága, szakszerűsége szempontjainak figyelembevételével, egyetlen jeggyel kell értékelni.
A szakmai vizsga értékelése és minősítése
– Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész (írásbeli, gyakorlati, szóbeli) követelményét sikeresen teljesítette.
– Eredménytelennek (sikertelennek) kell tekinteni a szakmai vizsgát, ha a jelölt valamelyik vizsgarészből elégtelen jegyet kapott.
– Az eredménytelen vizsgarészből (a szóbeli vizsgarész vizsgatantárgyából, vizsgatantárgyaiból) a jelölt legkorábban a következő vizsgaidőszakban tehet javítóvizsgát.
– A szakmai elméleti vizsgát egyetlen jeggyel kell értékelni.
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.
A szakmai vizsga értékelésére a 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet szabályai irányadók.
3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei:
4. A szakképzésben való részvétel feltételei:
– középiskola utolsó évfolyamának elvégzése, valamint
– szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni (szemészeti vizsgálat, kifogástalan színlátás, jó kézügyesség és kombinatív készség).
V. Javasolt vizsgakérdés témakörök
– Tipográfiai ismeretek.
– Különböző nyomtatási eljárások másolóeredetivel szembeni elvárásai.
– Személyi számítógépek alapismerete.
– Operációs rendszerprogramok ismerete.
– Grafikus felületen működő szövegszerkesztő program ismerete.
– Vektorgrafikus program ismerete.
– Grafikus felületen működő tördelőprogram ismerete.
– Fényképészeti alapismeretek (eszközök, anyagok).
– Elektronikus képfeldolgozó berendezések ismerete.
– Képfeldolgozásra alkalmas számítógépek ismerete.
– Képfeldolgozó program ismerete.
Adatkezelés, archiválás.
– Hálózati rendszerprogram ismerete.
– Általános- és speciális munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi előírások.
* * *
PORCELÁNKÉSZÍTŐ
I/A. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 31 5292 09
2. A szakképesítés megnevezése: Porcelánkészítő
3. Hozzárendelt FEOR szám: 7523
4. Szakképzési évfolyamok száma: 2
5. Képzési idő, maximális óraszám: –
6. Elmélet aránya: 30%
7. Gyakorlat aránya: 70%
I/B. A szakképesítés egyéb adatai
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előírt gyakorlat:
Iskolai előképzettség: nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség.
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni: szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni.
10. Szakmai alapképzés időtartama:
11. Szintvizsga:
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
-----------------------
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezése
-----------------------
7523 Porcelánkészítő
2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások
-----------------------
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezése
-----------------------
3729 Keramikus
7637 Kályhás
3. A munkaterület rövid, jellemző leírása
– Díszműáruk, szerviz, műszaki, egészségügyi és ipari porcelán nyerstermékek készítése.
– Nyerstermék előállítása kézi formázással.
– Kézi-gépi, gépi formázással, öntéssel, sajtolással, faragással és esztergályozással a minta követelményeinek betartásával.
– A technológiai dokumentációk ismeretével és gyakorlatban való alkalmazásával.
– A munkavégzéshez szükséges alap- és segédanyagok ismerete, rendeltetésszerű használata.
– A munkavégzéshez szükséges gépek, berendezések ismerete, rendeltetésszerű használata.
III. A szakképesítés szakmai követelményei
III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok
1.1. Feladatcsoportok, feladatok a technológiai folyamatok sorrendjében
Technológiai folyamatok:
– anyag-előkészítés,
– formázó- faragó és öntőmassza készítése,
– alakítás öntéssel,
– alakítás kézi-gépi formázással, faragással,
– elkészítés, kiegészítő tevékenység.
Feladatcsoportok feladatokra bontva:
Anyagelőkészítés:
– masszakészítés,
– homogenizálás,
– szűrőpréselés,
– vákuumozás.
Az alakítási módtól függően a megfelelő eszközök kiválasztása, előkészítése.
Öntésnél:
– üreges és tömörfalu öntés kézi, gépi eljárással,
– falvastagság ellenőrzése,
– kiszedés, utómunkálatok.
Formázás: kézi-gépi eljárással
– befogó gyűrű, sablon kiválasztása, rögzítés, formázási paraméterek beállítása,
– lapsodrás, ráformázás,
– masszabáb készítés, beformázás,
– súly és falvastagság ellenőrzése,
– ki-, illetve leszedés, további megmunkálás,
– sajtolás,
– préselés (izosztatikus).
Elkészítés:
– előkészítés, nedves tisztítás, nyersáru kezelés,
– nyerstermék összeállítása ragasztással,
– szárítás, retusálás,
– áttörés, fonás, virágkészítés,
– esztergályozással, faragással készített nyerstermék előállítása,
– gépi faragásnál a munkadarabok befogása és faragása.
1.2. Szerszámok, eszközök ismerete
– Kiválasztása, használata és kezelése: különböző anyagú (fa, műanyag, fém), kiképzésű és rendeltetésű mintázó, kaparó, retusáló, simító, vágó, esztergályozó, karcoló, lyukasztó, fúró, bélyegző kéziszerszámok, gipszből: lap, munkaforma, gömbszelet, befogógyűrű, továbbá: ecsetek, szivacs, formázó sablon, formázó fej.
– Elkészítése: kaparók, retusáló, karcoló, lyukasztó és fúró eszközök.
1.3. Gépek, berendezések beállítása, kezelése
– Masszaüzemi gépek ismerete.
– A nyerstermék alakításához használt gépek ismerete.
– Öntő, formázó gépkorongok, automata és félautomata formázókorongok, szárítók (folyamatos, szakaszos üzemű) kezelése.
1.4. Segédberendezések ismerete, kezelése
– Munkahelyi elszívás rendszere.
– Formaporoló működése, használata.
– Szállítás gépeinek ismerete, targonca, emelők.
– Szállítás eszközei: tálcák, deszkák, szállító kocsik.
– Masszatömb átemelők, masszaszeletelők, bábvezető gyűrűk, menesztő tárcsák, szerelő-tároló állványok.
1.5. A munkatárgyak méreteinek, súlyának méréséhez és ellenőrzéséhez szükséges mérőeszközök használata
– Kiválasztása és használata a következő eszközöknek: mérlegek, mérőléc, tolómérők, faragó kések.
– Elvégezni az alábbi méréseket: munkadarab súlyát, falvastagságát.
1.6. Munkatárgyak elkészítésének, darabrészek megmunkálásának műveleteit mintadarab alapján önálló részműveletekre (alapműveletekre) bontani, műveleti sorrendet meghatározni
Ezzel kapcsolatban a munkát, a munkahelyet önállóan megszervezni.
1.7. A készítendő munkatermékekhez a követelményeknek, az előírásoknak megfelelő nyersanyagokat, félkészgyártmányokat felismerni, segédanyagokat megválasztani, azokat előkészíteni, felhasználni, a technológiai dokumentációban rögzítettek szerint kezelni
Egyszerűbb anyagvizsgálatokat ismerni, alkalmazni.
– A főbb munkatermékek:
= egyszerű és bonyolult figurális termékek,
= díszítő elemek: virágok, rózsák, szabadkézzel alakított termékek,
= asztali porcelán,
= hotel porcelán,
= szaniter termékek,
= ipari porcelántermékek.
– Nyersanyagok, félkészgyártmányok:
= porcelán alap- és nyersanyagok, kaolin, földpát, kvarc, mészkő, dolomit, félkész termékek, színesmassza, atomizer poros, porcelánformázó és öntőmassza, porcelánmáz, munkaformák,
= szerelvények, portlandcement, kén-kitt, ragasztóanyagok, sajtolómassza-granulátum.
– Segédanyagok:
= folyósítók (természetes, mesterséges), ragasztók, gipsz, petróleum, olajok.
– Anyagvizsgálatok:
= a feldolgozásra kerülő porcelánmassza (formázó, öntő, sajtoló) alkalmasságának észlelésen alapuló gyakorlati vizsgálata, tisztaság, nedvesség, egyneműség,
= segédanyagok minősítése.
– A műszaki dokumentációk használata:
= technológiai leírások fogalma, ismerete,
= technológiai utasítások,
= műveleti utasítások,
= termék törzslapok kezelése,
= fehéráru mintadarab.
1.8. A selejt termék felismerése, okainak megszüntetése
– A megfelelő termék fogalma (pl. ISO előírás).
– Selejt fogalma.
– Mérethiba.
– Selejt okainak ismerete.
– Selejt megszüntetésének módja
= technológiai hibák esetén, munkavégzésből adódó selejtképződés esetében.
1.9. A foglalkozás során előforduló munkavédelmi, munkajogi, tűzvédelmi és környezetvédelmi előírások ismerete
– Baleseti lehetőségek: elcsúszás, kéz-, lábsérülés, áramütés.
– Munkaártalmak: porártalom, bőrkiszáradás.
– A balesetek megelőzése és elhárítása.
– Védőberendezések: porelszívó, légszűrő, védőburkolat.
– Védőfelszerelések: munkaruha, védőruha, védőkrémek.
– Munkahelyekre vonatkozó sajátos szabályozások ismerete és betartása.
– Szakmai képviseletek és érdekképviseletek ismerete.
III/2. Képzési követelmények
2.1. A gyakorlatban legyen képes:
– a szakma anyagainak ismeretére és ezek előkészítésére a gyártáshoz,
– egyszerű és bonyolultabb figurák, dísztárgyak, egészségügyi termékek készítésére öntéssel,
– üreges és tömörfalu öntés kivitelezésére,
– egyszerű és összetettebb dísztárgyak, edények készítésére, be- és ráformázással,
– forgástestek és eltérő formájú munkadarabok elkészítésére, tisztítására,
– több darabrészből álló termékek készítésére ragasztással,
– finom művű porcelántermékek áttöréssel történő diszítésére,
– speciális igények szerinti fonott termékek elkészítésére (kosárfonás),
– önálló és díszítő virágok szabadkézzel történő kialakítására speciális igények szerint (minta után),
– kézi és gépi faragással előállított termékek készítésére,
– nagyméretű porcelánszigetelők precíz megmunkálására, az alkalmazott berendezés, gép kezelésére.
2.2. A szakmai képzés tantárgyai és témakörei
Szakmai ismeret
Ismerje:
– A porcelán fogalmát.
– A porcelángyártás alap- és segédanyagait, azok felhasználására vonatkozó technológiai előírásokat.
– Porcelángyártási tevékenység elvégzéséhez szükséges műveleteket.
– Egyszerű termékek előállítását öntéssel, formázással.
– Bonyolult termékek előállítását ragasztással, áttöréssel, díszítéssel.
– Minta utáni szabadkézi alakítás műveleteit.
– A műveletek elvégzéséhez szükséges kéziszerszámok, segédeszközök, berendezések kezelését, szerepüket a technológiai folyamatban.
– A különböző kerámiai termékek általános gyártási ismeretét.
– A nyersanyagok előkészítését, masszák készítését, szárítást, égetést, mázolási módokat, a folyamatok során alkalmazott berendezések ismeretét.
– A gipszforma gyártását.
– Díszítési és színezési módokat.
– Egyszerű, bonyolult porcelánszigetelők faragását.
– A porcelánszigetelők szerelvényezését.
– A baleset-elhárítási és egészségvédelmi előírásokat.
– A munkavédelemi és környezetvédelemi előírásokat.
Szaktörténet
Ismerje:
– Az ősi agyagművesség kialkulását, a kerámiaipar fejlődését.
– A porcelán feltalálását (Kína).
– Az európai porcelán feltalálását (Meissen).
– Nevezetesebb európai porcelángyárak történeti áttekintését.
– A magyar népi fazekas kerámiaipar és porcelánipar fejlődését.
Anyag- és gyártásismeret
Ismerje:
– A kerámiaipar gyártmányait.
– A kerámiaipar nyersanyagait (keletkezésük, kitermelésük, felhasználásuk).
– A földtani, ásvány- és kőzettani alapismereteket.
– A kerámiaipar nyersanyagainak tulajdonságát és tulajdonságuk vizsgálatát.
– A kerámiaiparban felhasználásra kerülő egyéb anyagokat (gipsz, műanyagok és segédanyagok).
– A szakma alap- és segédanyagainak fizikai és kémiai tulajdonságait.
– A kerámiai masszák összetételét.
– A kerámia mázakat, és nyersanyagait.
– A kerámiai égető berendezéseket, égetési segédeszközöket és azok nyersanyagait.
– A kerámiaipar díszítő festékeit, azok tulajdonságait.
– A szerelvények fajtáit.
Szakrajz
Ismerje és legyen képes alkalmazni a különböző geometrikus térábrázolási szerkesztési módokat:
– Mértani testek látszati és axonometrikus ábrázolását.
– Vetületben ábrázolást, méretarány, méretek megadásával.
– Porcelántermékek műhelyrajzának készítését.
– Különböző porcelánformák vetületi ábrázolását és metszeteit.
– Műhelyrajz készítését, rajz olvasását a porcelániparban.
– Természeti tárgyak rajzolását.
– Kicsinyítés, nagyítás elvégzését.
– Anatómiai rajzok készítését.
– Porcelánok ornamentális és figurális díszítményeinek rajzolását.
– Egyszerűbb drapéria rajzok készítését.
Művészettörténet és szaktörténet
– A különböző korok és stílusok műalkotásainak ismerete az őskortól napjainkig az egyetemes és hazai művészettörténetben.
– Az őskor művészete.
– Az ókori kultúrák
= Egyiptom, Mezopotámia művészete,
= Görög művészet, Kréta-Mykéne,
= A római birodalom művészete.
– A középkor
= Bizánc,
= Iszlám.
= A népvándorlás kora és a karoling művészet.
– Románkori művészet.
– A gótika.
– Magyarország középkori művészeti emlékei.
– A reneszánsz.
– A magyarországi reneszánsz művészet.
– A barokk.
– A magyarországi barokk művészet.
– A XIX. század művészete: klasszicizmus, historizmus, romantika.
– Magyarország XIX. századi művészete.
– A XX. század művészete.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
IV/1. A szakmai vizsga részei
A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll.
Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartamai:
– Szakmai ismeret 120 perc,
– Anyag és gyártásismeret 60 perc,
– Szakrajz 60 perc.
A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama:
– Szakmai ismeret,
– Munkavédelmi ismeretek,
– Anyag- és gyártásismeret,
– Művészettörténet- és szaktörténet.
A vizsgázó minden tantárgyból a húzott tétel alapján ad feleletet. Egy-egy feleletre maximálisan 5–10 perc fordítható.
A gyakorlati vizsga tantárgyai, időtartama:
– Gyakorlati vizsgaremek készítése.
– Vizsgamunka a kijelölt gyakorlati
vizsganapon 420 perc.
IV/2. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok
2.1. Az írásbeli vizsga tartalma
Szakmai ismeret vizsgatárgy tartalma:
– Porcelán termék előállítása öntéssel, formázással, sajtolással, esztergályozással és faragással.
– Porcelán termék összeállítása ragasztással. Elkészítése tisztítással.
– A folyamatok során alkalmazott masszák, segédanyagok, szerszámok, segédberendezések, gépek ismerete.
– A folyamatok során előforduló hibalehetőségek és ezek elhárítása.
– Szakmai számítások: terület, térfogat, anyagösszetétel, teljesítményszámítások, gyártási idő, anyagköltség számítása.
Anyag- és gyártásismeret vizsgatárgy tartalma:
– Az alapanyagok, nyersanyagok és a segédanyagok tulajdonságai, felhasználása és vizsgálata.
Szakrajz vizsgatárgy tartalma:
A Szakrajz tantárgy vizsgája az alábbi területet egy-egy megoldandó feladatát tartalmazza:
– egyszerű ornomentikák kicsinyítése és nagyítása,
– vetületi ábrázolás, méretezés,
– axonometrikus ábrázolás,
– műhelyrajz készítése.
2.2. A szóbeli vizsga tartalma
A szóbeli vizsga során a jelölteknek az alábbi tantárgyakból (témakörökből) összeállított vizsgakérdésekre kell megválaszolniuk.
– Szakmai ismeret.
– Anyag- és gyártásismeret.
– Művészettörténet, szaktörténet.
– Munkajogi, munkavédelmi ismeretek (jogok, kötelességek, érdekképviseletek).
2.3. A gyakorlati vizsga tartalma
A vizsgamunka tartalma:
Gyakorlati vizsgaremek készítése a szakmunkásvizsgát megelőzően:
– Olyan munkadarab készítése, amelyben az alábbi műveletek komplex módon érvényesülnek:
= bonyolult öntési, formázási, ragasztási, tisztítási munkafolyamattal készre kivitelezett, önálló feladat megoldás.
– Vizsgamunka a kijelölt gyakorlati vizsganapon a helyi sajátosságoknak megfelelően:
= összetett feladat készítése, mely magában foglalja a tanult műveleteket és tudnivalókat, a vele szemben támasztott minőségi és mennyiségi követelményeket.
IV/3. A vizsga értékelése
Szakmai elméleti vizsga:
A vizsgarészek tantárgyait külön-külön (1–5-ig terjedő) osztályzattal kell értékelni.
– Az írásbeli vizsga értékelését a központi tételekhez kiadott útmutató szerint kell elvégezni és egyetlen (1–5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.
– A szóbeli vizsgát tantárgyanként egyetlen (1–5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.
A szakmai elméleti vizsga eredményét a szóbeli és írásbeli vizsgaeredmények alapján kell meghatározni az érvényes szakmai vizsgáztatás általános szabályai szerint:
– A szóbeli vizsgatantárgyakat kerekített átlaguk alapján egyetlen osztályzatnak kell tekinteni.
– Az írásbeli és szóbeli vizsga átlageredményét az írásbeli vizsga eredménye felé kell megállapítani.
– Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt a szóbeli vagy írásbeli vizsgájára elégtelen osztályzatot kapott.
Szakmai gyakorlati vizsga:
– Gyakorlati vizsgaremek feladat készítése, 1–5-ig terjedő osztályzattal kell értékelni.
– Vizsganapon készített gyakorlati feladat készítése, 1–5-ig terjedő osztályzattal kell értékelni.
A szakmai gyakorlati vizsga végső érdemjegyét úgy kell megállapítani, hogy az elbírálásban a vizsganapon elkészített vizsgamunka érdemjegye nagyobb súlyt képviseljen.
Ha bármely érdemjegy elégtelen a gyakorlati vizsga végső osztályzata is elégtelen.
A szakképesítő vizsga értékelése:
– Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette.
– A szakmai gyakorlati vizsgarész eredménytelensége esetén a teljes vizsgát meg kell ismételni.
– A szakmai elméleti vizsga eredménytelensége esetén az eredménytelen vizsgarészből a jelölt javítóvizsgát tehet.
* * *
SZŐNYEGSZÖVŐ
I/A. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 21 5293 01
2. A szakképesítés megnevezése: Szőnyegszövő
3. Hozzárendelt FEOR szám: 7313
4. Szakképzési évfolyamok száma: 2
5. Képzési idő, maximális óraszám: –
6. Elmélet aránya: 30%
7. Gyakorlat aránya: 70%
I/B. A szakképesítés egyéb adatai
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előírt gyakorlat:
Iskolai előképzettség: befejezett iskolai végzettséget nem igényel.
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni: szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni.
10. Szakmai alapképzés időtartama:
11. Szintvizsga:
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
-----------------------
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezése
-----------------------
7313 Szövő
2. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások
-----------------------
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma, megnevezése
-----------------------
7319 Egyéb textilipari foglalkozások
3. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése
A szőnyegszövő feladata:
– gyapjúfonalból padlószőnyeg szövése,
– adott terv, saját tervezés vagy másolás alapján falvédő, díszpárna és ágytakaró szövése, garnitúra készítése,
– faliszőnyegek, tarisznyák, futók és gyapjútakarók készítése,
– rongyszőnyeg készítése,
– meghibásodott szőnyegek és szőttesek javítása.
Munkáját úgy végzi, hogy sem saját, sem munkatársai testi épségét ne veszélyeztesse, és a környezeti károsodást elkerülje.
Tevékenységét önálló vállalkozás keretei között is folytathatja.
III. A szakképesítés szakmai követelményei
A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:
– A tevékenység során felhasználható anyagok meghatározása
= az alapanyagok (különböző textilek) készítési módjai, felhasználási lehetőségei
= az alapanyagok, a fonási eljárások, felvetések és a szövés története
= alapanyagok, segédanyagok, kellékanyagok
= kéziszövéssel készült textilek típusai
= az alapanyagok, kellékek hibáinak felismerése
– A szőnyegszövés alapvető technikáinak, történetének ismerete
= a népi szövés fajtái
= a különböző korok, vidékek gyapjúszőnyeg kultúrája
= a kéziszövés módjai
= az egyes tárgyak (szőnyegek, takarók, párnák, falvédők stb.)
= a gépi és kézi szövött textíliák közötti különbség
– Tárgyak tervezése
= az elképzelt vagy valós tárgy megjelenítése a látszati rajz szabályai szerint
= az elképzelt vagy valós tárgy megszerkesztése a szakrajz szabályai szerint
= a szerkesztés és a színek alapvető ismerete
= a használat során történő igénybevétel ismerete
= az alapanyaghoz és a kívánt darabszámhoz igazodó eszközök, szerszámok meghatározása
= a díszítő eljárások és lehetőségek ismerete
– A tárgyak készítése
= a textiltervek megértése
= a tervnek, az anyagnak és az igénybevételnek egyaránt megfelelő technológia kiválasztása
= a munkafolyamatok sorrendjének kialakítása
= a szövési műveletek elvégzése a tervben előírt méretek, minták betartásával
= a díszítő, befejező munkálatok elvégzése
= a minőségi előírások betartása
– A szőnyegszövés eszközeinek, gépeinek ismerete
= a szövő, felvető és fonó szerkezetek működési elvének ismerete, működtetése
= a szövőszék és egyéb eszközök tisztítása, karbantartása
= a meghibásodott eszközök hibaokainak feltárása, megszüntetése
– A meghibásodott tárgyak javítása
= a javíthatóság megállapítása
= a meghibásodott tárgyhoz felhasznált alapanyagok, kellék- és segédanyagok felismerése
= a szövési eljárás meghatározása
= a javítás elvégzése
– A munkavédelmi, tűzrendészeti és környezetvédelmi előírások folyamatos betartása.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
1. A szakmai vizsga részei
Szóbeli vizsga:
A vizsgázónak a kiadott vizsgakérdésekből összeállított tételekből egyet kell megválaszolnia. A tételek a szakmai ismeretek, anyag- és gyártásismeret, munka- és környezetvédelem témaköreit foglalják magukba.
Időtartam: nem korlátozott.
Gyakorlati vizsga:
A gyakorlati vizsga eredményét a vizsgázó által elkészített vizsgaremek alapján kell meghatározni. A vizsgaremek a vizsgázó által kiválasztott és elkészített tárgy. Tartalmaznia kell az alapműveletek, díszítő eljárások széles körét.
A vizsgázónak be kell nyújtania a vizsgaremek komplett technológiai rajzát.
2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
– Felmentést kaphat a szóbeli vizsga alól a javítóvizsgát tevő vizsgázó, ha korábbi vizsgaeredményét anyakönyvi kivonattal igazolni tudja.
– A gyakorlati vizsga alól felmentés semmilyen feltétel mellett nem adható.
3. A vizsga értékelése
– A szóbeli vizsga értékelése egyetlen osztályzattal történik.
– A gyakorlati vizsga értékelését az elkészített vizsgadarab szakszerűségi mutatói alapján kell elvégezni és egyetlen osztályzattal minősíteni.
– A részvizsgák eredményei között elégtelen nem lehet. Ha egy vagy több részosztályzat elégtelen, úgy a szakmai vizsgát eredménytelennek kell tekinteni, és szakképesítés nem adható ki.
4. A szakképzésben való részvétel feltételei:
– egészségi alkalmasság,
– nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség és betöltött tankötelezettségi kor.
* * *
TIPOGRÁFUS
I/A. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 53 5278 01
2. A szakképesítés megnevezése: Tipográfus
3. Hozzárendelt FEOR szám: 7359
4. Szakképzési évfolyamok száma: –
5. Képzési idő, maximális óraszám: 1000
6. Elmélet aránya: 30%
7. Gyakorlat aránya: 70%
I/B. A szakképesítés egyéb adatai
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előírt gyakorlat:
Iskolai előképzettség: érettségi vizsga és meghatározott szakmai előképzettség.
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni: szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni.
10. Szakmai alapképzés időtartama: –
11. Szintvizsga: –
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
-----------------------
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezése
-----------------------
7352 Nyomdász
2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások
---------------
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezése
---------------
3729 Egyéb művészeti foglalkozások
7359 Egyéb nyomdaipari foglalkozások
3. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A tipográfus olyan szakember, aki a megrendelővel előzetesen megbeszélt követelmények, elképzelések rögzítése után önállóan tervez, tervvázlatokat készít és kivitelez különböző nyomtatványokat, lapokat és könyveket a rendelkezésre álló szöveg- és képanyagból, továbbá képes önálló arculat létrehozására, logo, embléma tervezésére.
Ezeknek a kivitelezéséhez műszaki dokumentációt készít, részt vesz a gyártás ellenőrzésében és lebonyolításában.
III. A szakképesítés szakmai követelményei
3.1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok:
– személyi számítógép üzemeltetése,
– számítógép-rendszerprogramok megfelelő kezelése,
– önálló számítógépes munkahely megszervezése, kialakítása és illesztése a rendszerkörnyezethez,
– a számítógépben előforduló kisebb hibák, az eszközök közötti kommunikációban előforduló kisebb fennakadások elhárítása,
– előkészített képek fogadása, szedett szövegek beemelése a tördelési felületre,
– grafikák készítése grafikai program segítségével,
– ábrák digitalizása,
– kiadányszerkesztő program tökéletes kezelése,
– a létrehozandó nyomtatvány fajtájára jellemző tipográfiai szabályok alkalmazása a nyomtatvány kialakítása során,
– adatkezelés, archiválás, kommunikáció más számítógépekkel,
– általános és speciális munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi előírások.
3.2. Követelmények
Az általános szakismeret és szakelmélet terén
Ismerje:
– az írás fejlődésének útját a képírástól a betűig
ezen belül
= a képírás kialakulását a korai barlangrajzoktól kezdve a piktogram szerű rajzokon keresztül,
= az ideogrammák kialakulását,
= a hangok jelzésére szolgáló betű kialakulását (fonogramma);
– a betű történetét
ezen belül
= az írásfajták fejlődését az V. századtól a XIV. századig,
= az európai betűformákat – kapitális rusztika, unciális minuszkula, karoling minuszkula – mint a latin írás alapjai;
– a legfontosabb betűtípusokat
ezen belül
= a művészeti korok fejlődését, összefüggésben a nyomtatott betű kialakulásával;
– Gutenberg és kortársai munkásságát a barokk, a rokokó, a klasszicizmus és a szecesszió korában;
– a betűt mint kompozíciós és felületképző elemet
ezen belül
= a tipográfiai tervezés és betű egymásrahatását,
= a betű, a szavak, sorok, szövegoldalak, könyvek kialakulásának folyamatát,
= a betűnek mint grafikai rajzolatnak az általa kialakult látványnak az összefüggéseit;
– a papír alapanyagait;
– a papírfajtákat, súlyát, méretét, szálirányát;
– a vászonfajtákat, fűzőanyagokat;
– présaranyozó fóliákat, nyomdafestékeket, anilin festékeket;
– fontosabb könyvkötészeti szabványokat.
Legyen ismerete a sík, a tér, a forma, a szín kialakításáról (kompozíció, az arány, a méret, a szerkezet, rész és egész, kiemelés és elhagyás, ritmusok, tér, a fény és árnyék összefüggései).
Alkalmazza:
– a különböző karakterű betűk megválasztásának szempontjait, lehetőségeit
= több ezer betűtípust ismeretében, a téma hangulatához, tartalmához a legmegfelelőbb kiválasztása;
– a színek kölcsönhatását, harmóniáját, (komplementerek, kontrasztokat, reflexeket, hideg és meleg színeket);
– a vonal, a folt, a szín kompozíciós, dekoratív, illusztratív lehetőségeit
= a betű mellett a megfelelő hatás, a látvány elérése érdekében más dekoratív elemek alkalmazása a betű mellett. Ilyen a kép, a grafika, a színes tónus, a lénia, a keret;
– tipográfiai alapelveket;
– a betűritmus, szövegfolt, szövegszerkesztés, tördelés alapelveit;
– a jel (monogram, piktogram, embléma) betűs és tematikus változatait;
– számítógépes szöveg- és képszerkesztő rendszereket (szövegszerkesztés, szövegtördelés, képfeldolgozás; grafikai programok, Internet, digitális képtovábbítás);
– a magyar helyesírás szabályait;
– a Munka Törvénykönyve rá vonatkozó előírásait;
– a tűz- és balesetvédelmi előírásokat;
– az érintésvédelemi előírásoka;
– környezetvédelmi előírásokat.
Legyen képes különböző típusú betűk és szövegek rajzolására, tervezésére, igényes és esztétikus megjelenítésére.
A tipográfiai tervezés területén
Ismerje:
– tevékenységének helyét, szerepét a nyomdaipari feldolgozási rendszerben,
– a rábízott munkaeszköz – a számítógép és a hozzá kapcsolódó perifériák – alapvető jellemzőit, ismerje fel ezen jegyek alapján a rendelkezésre álló berendezéseket,
– a rendelkezésére álló eszközök lehetőségeit és felhasználhatóságuk korlátait,
– a munkaterületén előforduló egyéb eszközök (fénymásológép, levilágítógép, printer, előhívó automata gépsor, denzitométer) működését és kezelését,
– a névjegy, meghívó, plakát, szórólap és egyéb kiadványok sajátosságait,
– a doboz, a csomagolóanyag, árucímke funkcióját,
– a könyvtervezés esztétikáját és a különbözőségekből adódó, jellegzetességeket.
Alkalmazza:
– megadott szempontok alapján cég, termék termékcsoport, szolgáltatás stb. embléma, logo tervezését,
– adott szöveg, képanyag alapján termékismertető, katalógus, könyv, könyvborító tervezését,
– szépirodalmi, verses, műszaki-tudományos, mesekönyv, művészeti album és egyéb könyvek tervezési, tördelési szabályait,
– forgatókönyv, illusztráció, képaláírás, címlap, védőborító készítését,
– a nyomtatási eljárásokat, grafikai kifejezésmódokat: magasnyomtatás, mélynyomás, rézkarc, síknyomás, litográfia, szitanyomás eljárásait,
– a gyártási dokumentációkat,
– az optimális feladatvégzéshez szükséges programok kiválasztását,
– a rendelkezésre álló hardverelemek összekapcsolását,
– a rendelkezésre álló szoftverkörnyezetnek a feladat elvégzéshez szükséges beállítását (fontok kiválasztása, billentyűzet definiálása stb.),
– a munkaterületén végbemenő munkafolyamatokat, a kiadványszerkesztés egyes fázisait, a kapcsolattartás módját a megrendelővel és más munkaterületekkel,
– a korrektúrajeleket,
– a szedési, tördelési szabályokat,
– a vállalkozási alapismereteket.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
4.1. A szakképzésben való részvétel feltétele:
– érettségi vizsga,
– beiskolázáshoz szakmai előképzettség (tervezőszerkesztő végzettség) szükséges, valamint
– szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni.
4.2. A szakmai vizsga részei
A szakmai vizsga az évközi gyakorlati munkák bemutatásából, a vizsgán készített gyakorlati feladatok megoldásából és szóbeli vizsgarészből áll. A vizsgázónak bizonyítania kell azt, hogy
– képes komplex módon a gyakorlatban alkalmazni a szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeiben felsoroltakat. Az ennek való megfelelést bizonyítja a végrehajtott gyakorlati feladatokkal és elméleti felkészültségével.
4.2.1. Gyakorlati vizsga
Az év végi vizsgán végrehajtandó gyakorlati feladatok:
1. betűrajz kompozíció,
2. szignet,
3. klasszikus szépirodalmi könyv A/5, címnegyedív,
4. műszaki könyv A/4, oldalpár (képes-rajzos),
5. gyermekkönyv terve táblaborító B/5,
6. verseskönyv 4 oldal belív,
7. művészeti könyv védőborító.
A fenti feladatokat előrenyomott tükörlapon, ceruza, vonalzó, tipométer használatával, a megfelelő műszaki dokumentáció elkészítésével kell megoldani.
A vizsgán ezen feladatokból kettőt kell megoldani (tételhúzás alapján), összesen 60 perc időtartam alatt.
Célja: az év közben iskolán kívül végrehajtott gyakorlati feladatok alátámasztása, az ,,önálló munka'', a konkrét gyakorlati feladat megoldási képességének bizonyítása a vizsgabizottság előtt.
A vizsga során a hallgatónak az egész évben végzett gyakorlati munkáit be kell bemutatnia. Ez több darabból áll, melynek témáját a képzési év közben a képző intézmény szaktanárai határozzák meg.
A szaktanárok év közben folyamatosan szakmai instrukciókkal látják el a hallgatókat a gyakorlati feladatokkal kapcsolatban.
Évközi gyakorlati (tervezési) feladatok, amelyeket a gyakorlati vizsgán be kell mutatni:
embléma; névjegy; levélpapír; boríték; hirdetés; egyszerűbb prospektus; dobozterv; CD borító vagy italcímke; belső oldalak; A/4-es színes lap kopf, borító és oldalpár.
Gyakorlati vizsga értékelése
A gyakorlati vizsga eredményét a munka megtervezése, a pontossága, szakszerűsége szempontjainak figyelembevételével, egyetlen jeggyel kell minősíteni.
4.2.2. Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsgán a vizsgabizottság azt vizsgálja, hogy a jelölt mennyire sajátította el az elméleti ismeretanyagot, és az általa tanult eszközöket milyen sikerrel alkalmazta a bemutatott munkáiban.
Szóbeli vizsga értékelése
– A szóbeli vizsga értékelését egyetlen jeggyel kell minősíteni.
– A vizsgatantárgyak átlageredményét a kiadvány- és könyvtervezés tantárgyak eredménye felé kerekítve kell megállapítani.
– Minden vizsgatantárgyból a kettes jegyet el kell érni.
– Az elégtelen osztályzatú vizsgatantárgyból – vagy tantárgyakból – egy póttétel húzható.
A vizsga két részből áll:
a) A gyakorlati munkák szóbeli védése (év közben és az év végi vizsgán végrehajtott gyakorlati feladatok megoldási módjainak szakmai indoklása).
b) Felelet: A vizsgán a hallgató a témakörök alapján előre összeállított tételsorból kérdést húz és arra összefüggő feleletet ad.
Szóbeli vizsgakérdések tantárgyi felbontása:
– Kiadványtervezés.
– Grafikai ismeretek.
– Könyvtervezés.
– Anyagismeret.
A szóbeli vizsgán a hallgató általános szakirányú tájékozottságáról kell, hogy számot adjon.
4.3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A vizsgarészek alól felmentés nem adható.
4.4. A vizsga értékelése, minősítése
– Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményét sikeresen teljesítette.
– Eredménytelennek (sikertelennek) kell tekinteni a vizsgát, ha a jelölt valamelyik vizsgarészből elégtelen jegyet kapott.
– Az eredménytelen vizsgarészből (a szóbeli vizsgarész vizsgatantárgyából, vizsgatantárgyaiból) a jelölt legkorábban a következő vizsgaidőszakban tehet javítóvizsgát.
– Az eredménytelen vizsgarészből legfeljebb kétszer lehet javítóvizsgát tenni.
– Két sikertelen javítóvizsga után a teljes szakmai képzés megismétlésével lehet a jelöltet a teljes vizsga ismétlésére bocsátani.
– A vizsga minősítését egyetlen jeggyel kell minősíteni.
– A minősítést a három vizsgarész jegyének átlaga alapján úgy kell meghatározni, hogy hatvan százaléktól felfelé kell kerekíteni:
= kitűnően megfelelt, ha mindhárom vizsgarész jegye 5-ös;
= jelesen megfelelt, ha az átlageredmény legalább 4,6;
= jól megfelelt, ha az átlageredmény legalább 3,6;
= közepesen megfelelt, ha az átlageredmény legalább 2,6;
= megfelelt, ha az átlageredmény nem éri el a 2,6-ot;
= nem felelt meg, ha (már) az egyik vizsgarészből elégtelen jegyet kapott.
* * *
ÜVEGFESTŐ ÉS ÓLMOZOTTÜVEG KÉSZÍTŐ
I/A. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 32 5292 02
2. A szakképesítés megnevezése: Üvegfestő és ólmozottüveg készítő
3. Hozzárendelt FEOR szám: 7524
4. Szakképzési évfolyamok száma: 2
5. Képzési idő, maximális óraszám: –
6. Elmélet aránya: 40%
7. Gyakorlat aránya: 60%
I/B. A szakképesítés egyéb adatai
8. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előírt gyakorlat:
Iskolai előképzettség: nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség és szakmai előképzettség.
9. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni: szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni.
10. Szakmai alapképzés időtartama:
11. Szintvizsga:
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
-----------------------
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezése
-----------------------
7524 Üveggyártó
2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások
-----------------------
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezése
-----------------------
7638 Üvegező
7638 Üvegező és képkeretező
3. A munkaterület rövid, jellemző leírása
– Üveghomályosítás (savmaratás, homokfúvás, illetve bélyegezés) segítségével plasztikus díszítménnyel látja el a síküveget.
– Tervrajz, illetve sablon alapján kiszabja, festi majd különböző ragasztóanyag segítségével vastagabb üveglapra mozaikszerűen felragasztja a síküveget.
– Tervrajz, illetve sablon nyomán kiszabja és ólomhuzalba foglalja a színtelen, illetve anyagában színezett síküveget.
– Tervrajz, kartonrajz és színvázlat alapján kiválasztja, kiszabja, megfesti, beégeti és ólomhuzalba foglalja a síküveget.
– Megtervezi és végrehajtja a díszítmények részleges és teljes javítását, a hiányok pótlását.
III. A szakképesítés szakmai követelményei
III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok
1. Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, biztonságtechnikai előírások ismerete, betartása, alkalmazása
– A munkahelyre vonatkozó speciális szabályozások (munkaköri leírások, bérezésre, továbbképzésre, munkarendre, munkaidőre vonatkozó szabályozások) ismerete és betartása.
– A munkahelyre (ólomöntő-, ólomhúzó-, ólmozó-, rajzoló, festő-, égető-, savmarató-, homokfúvó-, tisztító-, üvegtároló műhelyre) vonatkozó előírások betartása.
– Különböző technológiai folyamatok (ólomöntés, ólomhúzás, égetés, savmaratás, homokfúvás, üvegszállítás, szabás, forrasztás) végzése során a biztonsági előírások alkalmazása, a védőfelszerelés használata.
– A síküveg tárolására, szállítására, felhasználására vonatkozó előírások betartása, védőfelszerelés használata.
– A tisztító-, marató-, ragasztóanyagok tulajdonságainak ismerete.
2. Vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos feladatok
– Gazdasági tevékenységgel kapcsolatos feladatok ellátása.
– Kommunikáció a megrendelőkkel és szállítókkal.
3. Síküvegfestés munkafolyamatainak megtervezése, előkészítése, végrehajtása
– Pauszálás, átdörzsölés.
– Átnyomás.
– Sablonálás.
– Üvegvágás
= vonalzó mellett,
= sablon mellett,
= csúszka (slitni) mellett,
= körvágóval.
– Üveg tisztítása.
– Festék elkészítése
= palettára helyezés, törés,
= összekeverés,
= hígítás,
= feldörzsölés.
– Ecset kiválasztása.
– Kontúrozás.
– Felviaszolás.
– Fedőfesték (überzug) felvitele az üvegre
= áthúzás,
= oszlatás,
= festékkiszedés (stupfolás).
– Leviaszolás.
– Kartonálás.
– Beégetés.
4. Festett és anyagában színezett síküveg darabok ólomhuzalba foglalása
– A részek ólomba foglalása
= ólmozólécek felszögezése,
= szél-ólomhuzal felrakása,
= üvegdarabkák befoglalása, rögzítése,
= ólomhuzalvégek levágása.
– Az ólomhuzal találkozási pontjainak összeforrasztása.
– Tömítés, tisztítás.
– Az ólomhuzal patinizálása.
– A merevítőpálcák felrakása.
5. Anyagában színezett síküveg darabok összeállítása ragasztással
– Az üveg előkészítése.
– Peremkészítés.
– Ragasztóanyag elkészítése, felöntése és egyenletes elsimítása.
– Az üvegdarabkák berakása, a többlet ragasztóanyag leszedése.
– Felületek tisztítása.
6. Ólmozott üvegfestmény javítása
– Pauszálás, átdörzsölés.
– Újraforrasztás.
– Tömítés.
– Részleges és teljes javítás.
7. Üveghomályosítás
– Síküveghomályosítás sav segítségével.
– Mattsav készítése.
– Peremragacs készítése, felragasztása.
– Mattsav felöntése, a mattítás folyamata.
– Savmaradék leöntése, salak, peremragacs leszedése.
– Fürdetési módszerrel történő savhomályosítás.
– Tónusmaratás.
– Plasztikus maratás.
– Monografálás.
– Bélyegzés.
– Betűmattítás.
– Síküveghomályosítás homokfúvás segítségével.
– Jégvirág minta kialakítása állati enyv segítségével.
III/2. Követelmények
1. Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, biztonságtechnikai előírások ismerete, betartása, alkalmazása
– Tudja az adott témára vonatkozó törvényeket, jogszabályokat, rendeleteket összegyűjteni, értelmezni azokat szakmai útmutatás alapján (pl. környezetvédelem, társasági formák).
– Ismerje egy adott témára vonatkozóan a jogi szabályozási eszközök hozzáférhetőségi helyét és módját.
– Tudja adott példák alapján megkülönböztetni a közjog és magánjog ismérveit, valamint a törvényeket, rendeleteket és a jogszabályokat.
– Tudja az államszervezet felépítését megmagyarázni az Alkotmány alapján.
– Tudja a polgárjog alapfogalmait, jogrendszerét bemutatni a Polgári Törvénykönyv szerint.
– Legyen képes a gazdasági társulások jogi szabályozásának megkülönböztetésére a jogi és gazdasági kritériumok alapján.
– Tudja szabatosan megmagyarázni a munkaviszony létesítésével, megszűnésével kapcsolatos alapfogalmakat.
– Tudja definiálni a próbaidővel és szabadsággal kapcsolatos fogalmakat a Munka Törvénykönyve alapján.
– Tudja felsorolni a munkáltató és munkavállaló jogait a Munka Törvénykönyve rendelkezései alapján.
– Tudja ismertetni a vállalkozáson belüli és kívüli érdekegyeztetési folyamatokat a Munka Törvénykönyve alapján.
– Tudja definiálni a kollektív szerződéssel kapcsolatos fogalmakat a Munka Törvénykönyve alapján.
– Tudjon személyi jövedelemadó előleget számítani a hatályban lévő rendeletek, illetve az adott vállalkozás belső szabályzata szerint, példák alapján.
– Tudja ismertetni az egyéb levonások fajtáit példák alapján.
– Tudjon személyi jövedelemadó bevallást készíteni az adott időpontban érvényes szabályoknak megfelelően kiemelve az
= adókedvezmények fajtáit és elszámolásukat konkrét példák alapján,
= adócsökkentő tételek fajtáit és elszámolásukat konkrét példák alapján.
– Tudja felsorolni az adózási mulasztások legegyszerűbb jogkövetkezményeit.
– Ismerje és alkalmazza a munkahelyére vonatkozó előírásokat és szabályokat.
– Ismerje az egyes műhelyek rendeltetését, tudja szakszerűen használni berendezéseit, tartsa be a vonatkozó biztonsági előírásokat.
– Ismerje az egyes technológiai folyamatok végzésére vonatkozó biztonsági előírásokat, tudja alkalmazni azokat.
– Ismerje és tudja alkalmazni a síküvegek tárolására, szállítására és felhasználására vonatkozó előírásokat, tudja szakszerűen használni a védőfelszereléseket.
– Ismerje a tisztító-, marató-, ragasztóanyagok tulajdonságait, tudja alkalmazni a kezelésükre vonatkozó biztonsági előírásokat.
2. Vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos feladatok
– Tudja ismertetni az alaki előírások figyelembevételével a számlák jellemzőit az adott időpontban érvényes jogszabályok alapján.
– Tudja szabatosan megfogalmazni az egyes pénzforgalmi előírásokat, tudja az előírásokat alkalmazni egy adott vállalkozás pénzforgalmára vonatkozóan.
– Tudja szabatosan megfogalmazni a bankszámlákkal kapcsolatos törvényi előírásokat, tudja kitölteni a bankszámla nyitásával kapcsolatos bizonylatokat útmutatás alapján.
– Tudja a társadalombiztosítási járulékra vonatkozó legfontosabb törvényi előírásokat szabatosan megfogalmazni.
– Tudjon általános forgalmi adót számítani egyszerű példa alapján.
– Tudja felsorolni a hitelezési módokat.
– Tudja ismertetni egy adott vállalkozás hitelfelvételi lehetőségeit egyszerű példák alapján.
– Tudja a hitelek után fizetett kamatok mértékét kiszámítani egyszerű példák alapján.
– Tudja megkülönböztetni a költség és a kiadás kategóriát példák alapján.
– Egyszerű példák alapján tudjon költségszámítást végezni.
– Tudja felsorolni az álláskeresés elméleti és gyakorlati tudnivalóit.
– Tudjon szervezési feladatokat ellátni:
= tudja saját munkáját megszervezni a munkaterületének megfelelően,
= tudja koordinálni a szükséges kapcsolatokat.
– Tudja elsajátítani az adott időszak legújabb ismereteit önirányított képzésben és továbbképzésben való részvétel megszervezésével.
– Tudjon team-tagként aktívan részt vállalni a feladatok megoldásában.
– Tudja definiálni az önéletrajz, a pályázat és a munkaszerződés fogalmát tartalmi sajátosságaik alapján.
– Tudjon a magyar nyelv kiejtési és nyelvhelyességi szabályainak megfelelően beszélni.
– Tudjon tömören és lényegretörően üzenetet továbbítani.
– Tudja ismertetni az illemtan, etikett főbb szabályait és gyakorlati helyzetekben tudja bemutatni azokat.
– A köznapi kommunikáció követelményeihez igazodóan legyen képes a biztonságos eligazodásra (értés, közlés).
– Tudja bemutatni és alkalmazni a köszönés, a bemutatkozás, a bemutatás, a megszólítás formáit és szabályait munkahelyen és magánéletben helyzetgyakorlatokkal.
3. Síküveg festés munkafolyamatainak megtervezése, előkészítése, végrehajtása
– Ismerje a tervezés, kartonkészítés, színvázlat készítésének műveleteit.
– Legyen képes adott karton és színvázlat alapján pauszrajzot, sablont készíteni, és adott sablon segítségével az üveget pontos méretre vágni.
– Ismerje az egyes síküveg fajtákat, tudja az adott színtervhez legjobban megfelelő síküveget és a vágáshoz alkalmazható eszközt kiválasztani.
– A síküveg kiválasztásakor tudja alkalmazni a fénytan szabályait.
– Ismerje és tudja alkalmazni a színkeverés szabályait, a színtan alapfogalmait, tudja ismereteit felhasználni a festékek készítésekor.
– Tudja alkalmazni az egyes fémoxidok színképző hatását, a színező-, kontúr- és patinizáló (fedő) festék tulajdonságait, ismerje a flusz összetételét, tudja elkészíteni.
– Ismerje és tudja jellemezni a kötő- és segédanyagok tulajdonságait.
– Tudja a festék elkészítésének műveleteit, az egyes festési eljárásokat, az egyes eljárásokhoz használható festékek és ecsetek tulajdonságait, alkalmazásukat.
– Ismerje és tudja elmagyarázni az égetés folyamatát, alkalmazza ismereteit az égetést megelőző előkészítő munkák során.
4. Festett és anyagában színezett síküvegdarabok ólomhuzalba foglalása
– Ismerje a díszműüvegezés alap- és segédanyagainak szerepét, tulajdonságait, az alkalmazandó szerszámok, gépek, segédeszközök felépítését, kezelését.
– Tudja az egyes részeket a tervnek megfelelően a kívánt méretpontossággal ólomhuzalba foglalni.
– Ismerje és alkalmazza a forrasztás műveletével kapcsolatos szabályokat.
– Tudja az ólomhuzalba foglalt üvegmező tömítésének műveleteit, a tömítéshez használt kitt anyagának tulajdonságait, készítésének menetét, az üvegmező tisztításának módozatait.
– Ismerje az ólom oxidációs folyamatát, a patinizáló anyag összetételét, alkalmazza ismereteit az ólomhuzal sötétítése során.
– Ismerje a merevítés (hafnizás) szabályait, az alkalmazandó anyag tulajdonságát, készítését, alkalmazza ismereteit a hafnizás művelete során.
5. Anyagában színezett síküvegdarabok összeállítása ragasztással
– Ismerje az üvegragasztáshoz alkalmazható oldó- és ragasztóanyagok összetételét, tulajdonságait, a ragasztó készítésének menetét.
– Megfelelő technológiai sorrendben és pontossággal tudja az üvegragasztást elkészíteni.
6. Ólmozott üvegfestmény javítása
– Ismerje a részleges és teljes javítás műveleti sorrendjét, tudja alkalmazni azt restaurálási munkája során.
7. Üveghomályosítás
– Ismerje a maratásnál végbemenő kémiai folyamatokat, a matt maratás és a savpolírozás művelete közötti különbséget.
– Tudja a homályosításhoz használható maratóanyagok összetételét, tudja definiálni tulajdonságaikat, ismerje a maratás sebességének változtathatóságát, alkalmazza azokat a maratás munkafolyamatának végzésekor.
– Ismerje a maratáskor alkalmazható védőbevonatok, valamint peremragacs feladatát, tulajdonságát, összetételét, készítésének menetét. Alkalmazza azokat a táblahomályosítás műveletekor.
– Tudja a mattítás technológiai folyamatát a peremragacs- és fürdetési eljárás során.
– Tudja a tónusmaratás technológiai folyamatát, az alkalmazott segédanyagok tulajdonságát.
– Ismerje a plasztikus maratás fúvatásos, stupfolásos és kikaparásos módszer technológiai folyamatát, az alkalmazott anyagok tulajdonságát.
– Ismerje a monografálás, a bélyegzés és a betűmattítás készítéséhez használható segédanyagok összetételét a homályosítás technológiai folyamatát.
– Ismerje a homokfúváshoz használható segédanyag összetételét, tulajdonságát, a berendezés részeit, technológiai folyamatát.
– Ismerje az állati eredetű enyvek tulajdonságát, összehúzó hatását, az enyvoldat készítésének menetét, alkalmazza ismereteit a jégvirág minta kialakításának során.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
1. A szakmai vizsgán számon kérhető ismeretek a szint megjelölésével
Anyagismeret témakörből:
– Tudja jellemezni az üveg szerkezetét és az üveg összetételét.
– Tudja jellemezni a folyékony és megszilárdult üveg tulajdonságait.
– Tudja felsorolni az üveggyártás nyersanyagait.
– Tudja jellemezni az üvegolvasztó kemencék anyagait és típusait.
– Tudja elmagyarázni az üvegolvasztás folyamatát.
– Tudja ismertetni az üveggyártási eljárásokat.
– Tudja definiálni az üvegfestéshez és díszműüvegezéshez használt síküvegfajtákat és tulajdonságaikat.
– Tudja jellemezni az üvegfestés, díszműüvegezés, üveghomályosítás, ragasztás segédanyagait.
– Tudja definiálni a fémek tulajdonságait.
Művészettörténet témakörből:
– Ismerje és tudja jellemezni az őskori és az ókori kelet művészetét.
– Ismerje és tudja elmagyarázni az ókori klasszikus művészetek (Bizánc és az iszlám) főbb jellemzőit.
– Tudja meghatározni a román, gótikus, reneszánsz, barokk kori művészetek főbb stílusjegyeit.
– Ismerje a klasszikus kapitalizmus korának művészetét.
– Ismerje és tudja jellemezni a XX. századi művészetet.
– Tudja definiálni az ornamentika alapfogalmait, alaptörvényeit.
– Ismerje és tudja alkalmazni az őskor, ókor, iszlám, középkori európai művészetek ornamentikáját.
– Ismerje és tudja alkalmazni a késői középkor és az újkor ornamentikáját.
– Ismerje és tudja alkalmazni a klasszikus kapitalizmus és a XX. század ornamentikáját.
Szakrajz témakörből:
– Ismerje és tudja szakszerűen használni a rajzeszközöket.
– Szakszerűen alkalmazza a rajzkészítésénél használt anyagokat.
– Tudjon nagyítást és kicsinyítést készíteni.
– Tudja a térbeli testeket síkban képies hatást kiváltó módon ábrázolni.
– Tudjon különböző tárgyakat körvonallal, foltban való rajzzal ábrázolni.
– Ismerje és alkalmazza a színtan és a színkeverés szabályait.
– Ismerje és tudja alkalmazni a sötét és világos színek közötti átmenetek elvi és technikai kivitelezési eljárásait.
– Tudjon a színekkel, tónusokkal plasztikai hatásokat kialakítani.
– Ismerje a félárnyék, önárnyék szerkesztésének szabályait, tudja azokat alkalmazni.
– Legyen képes levelek, virágok, gyümölcsök rajzi ábrázolására.
– Ismerje az emberi test részeit.
– Ismerje és tudja alkalmazni az ember és a drapéria ábrázolási szabályait.
– Tudjon őskori, egyiptomi, görög, római, perzsa, román, gótikus, reneszánsz, barokk, empir és szecessziós díszítményeket rajzolni és festeni.
Munka- és környezetvédelem témakörből:
– Tudja elmagyarázni és alkalmazni a síküvegek tárolásának, szállításának, vágásának és megmunkálásának baleseti és munkavédelmi szabályait.
– Ismerje és tudja alkalmazni a különböző technológiai folyamatok (ólomöntés, ólomhúzás, égetés, savmaratás, homokfúvás, forrasztás) baleseti és munkavédelmi szabályait.
– Tudja a tisztító-, marató- és ragasztóanyagok használatának biztonsági, munka- és környezetvédelmi szabályait alkalmazni.
– Ismerje és gyakorlati munkája során tudja alkalmazni a gépek és szerszámok biztonságtechnikai előírásait.
2. A szakmai vizsga részei
A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll.
Írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama
– Szakmai ismeretek 180 perc.
– Munkatervezés 60 perc.
Szóbeli vizsga (lásd a gyakorlati vizsgánál)
Gyakorlati vizsga
– Vizsgaremek.
– Vizsgamunka 3 nap, összesen 1140 perc.
1. nap kartonrajz, sablonálás, üvegvágás 420 perc.
2. nap festés, kontúrozás (beégetés) 420 perc.
3. nap ólomhuzalba foglalás 300 perc.
2.1. Az írásbeli vizsga tartalma
A) A Szakmai ismeretek vizsgatárgy tartalma
A Szakmai ismeretek tantárgy vizsgája az alábbi területek egy-egy megoldandó kérdését tartalmazza:
– Anyagismeret.
– Művészettörténet.
– Szakrajz.
– Munka- és környezetvédelem.
A Szakmai ismeretek vizsga lebonyolítható tesztlapokkal is. Ez esetben minden területről hat-hat feladatot kell megoldani.
B) A Munkatervezés vizsgatárgy tartalma
– Műszaki rajzok, színtervek, gyártási folyamatok ismerete és alkalmazása.
– Adott festett, homályosított, ragasztott díszítmény gyártási folyamatának leírása.
– Szakmai számítások: kerület, terület, térfogat, tömeg, anyagszügséglet, anyagköltség számítása.
2.2. A szóbeli vizsga tartalma
– Szituációs kommunikációs gyakorlat a megrendelő-vállalkozó témakörben.
– Ha a jelölt az írásbeli vizsgán 60% alatti teljesítményt ér el, a gyakorlati vizsga alatt, a gyakorlati vizsga témakörével kapcsolatos szakmai ismeretekre vonatkozó kérdésekre ad választ.
2.2. A gyakorlati vizsga tartalma
A) Vizsgaremek készítése
A vizsgaremek egy 40 x 40 cm méretű választott stílusú ornamentika készítése. A vizsgaremekhez a színtervet, a kartonrajzot és a sablonokat mellékelni kell.
A vizsgadarabnak a következő műveleteket kell tartalmaznia:
– Színterv, kartonrajz, sablon készítése.
– Üvegszabás, festés, égetés.
– Ólomhuzalba foglalás.
B) Vizsgamunka tantárgy tartalma
Központilag kiadott színterv alapján meghatározott méretű ornamentika készítése.
3. A vizsga értékelése
3.1. A szakmai elméleti vizsga
Ha a jelölt az írásbeli eredménye alapján szóbeli vizsgára is kötelezett, az írásbeli és a szóbeli vizsga átlageredményét az írásbeli vizsgaeredmény felé kerekítve kell megállapítani.
3.2. A szakmai gyakorlati vizsga
A szakmai gyakorlati vizsga eredményét a Vizsgaremek és a Vizsgamunka tantárgy súlyozott (25–75%) számtani átlagértékének a Vizsgamunka osztályzata felé kerekített értékeként kell meghatározni.
V. Egyéb tudnivalók
Szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni.
* * *
1

A rendeletet a 37/2013. (V. 28.) EMMI rendelet 3. § (5) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte 2013. szeptember 1. napjával. E hatályon kívül helyező rendelet 3. § (4) bekezdése alapján a folyamatban lévő képzéseket a megkezdésükkor hatályos szakmai és vizsgakövetelményeket megállapító rendelet alapján kell befejezni.

2

A melléklet a 20/1996. (III. 28.) IKM rendelet, a 46/1997. (IX. 5.) IKIM rendelet, a 29/1998. (V. 13.) IKIM rendelet, a 11/1998. (XI. 6.) GM rendelet, a 48/1999. (VIII. 6.) GM rendelet, a 19/2000. (VII. 26.) OM rendelet, a 25/2000. (VIII. 31.) OM rendelet, a 2/2002. (I. 18.) OM rendelet, a 61/2002. (XII. 19.) OM rendelet, a 11/2003. (V. 9.) OM rendelet, a 22/2003. (VII. 11.) OM rendelet, a 30/2003. (XI. 26.) OM rendelet, a 15/2004. (V. 14.) OM rendelet 2. §-ának (2) bekezdése és a 7/2005. (III. 22.) OM rendelet 5. §-ának (2) bekezdése, a 17/2005. (VI. 23.) OM rendelet, a 18/2005. (VII. 1.) OM rendelet 2. §-ának (3) bekezdése, 2/2006. (VIII. 8.) SZMM rendelet 2. § (4) bekezdése, a 21/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 3. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg, ez utóbbi módosító rendelet 2. §-ának (4) bekezdése alapján a folyamatban lévő képzéseket a megkezdésükkor érvényes követelmények alapján kell befejezni. Javító-, pótlóvizsgák letételére a korábbi követelmények szerint a képzés befejezését követő 1 évig, de legkésőbb 2013. augusztus 31-ig van lehetőség. Lásd még ez utóbbi módosító rendelet 2. § (2)–(5) bekezdését. A melléklet a 78/2007. (VIII. 31.) GKM rendelet 2. § (5) bekezdésének a) pontja, a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. § (4) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg. A folyamatban lévő képzésekre vonatkozóan lásd ez utóbbi módosító rendelet – 22/2008. (VIII. 29.) KHEM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított – 2. § (3) bekezdését. A melléklet a 15/2008. (VII. 28.) IRM rendelet 3. § (1) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg. A hatályon kívül helyezett vizsgakövetelmények alkalmazására vonatkozóan lásd ez utóbbi módosító rendelet 2. § (2)–(3) bekezdését.

3

Az „Elektronikus és mechanikus vagyonvédelmirendszer-szerelő” szakképesítésre vonatkozó szakmai és vizsgakövetelményeket a 15/2008. (VII. 28.) IRM rendelet 3. § (1) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 2. § (2) bekezdése alapján a 2008. augusztus 1. napján folyamatban lévő képzéseket a megkezdésükkor hatályos jogszabályokban foglalt szakmai és vizsgakövetelmények alapján kell befejezni. Javító-, pótlóvizsgák letételére a képzés megkezdésekor hatályos jogszabályi követelmények szerint a képzés befejezését követő 1 évig, de legkésőbb 2013. augusztus 31-ig van lehetőség. Lásd még e módosító rendelet 2. § (3) bekezdését.

4

A „Gázautó-szerelő” szakképesítésre vonatkozó szakmai és vizsgakövetelményeket a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. § (4) bekezdése b) pontjának bb) alpontja hatályon kívül helyezte. A folyamatban lévő képzésekre vonatkozóan lásd e módosító rendelet – 22/2008. (VIII. 29.) KHEM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított – 2. § (3) bekezdését.

5

A „Gumiabroncs-javító és kerékkiegyensúlyozó” szakképesítésre vonatkozó szakmai és vizsgakövetelményeket a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. § (4) bekezdése b) pontjának bb) alpontja hatályon kívül helyezte. A folyamatban lévő képzésekre vonatkozóan lásd e módosító rendelet – 22/2008. (VIII. 29.) KHEM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított – 2. § (3) bekezdését.

6

A „Kerékpárszerelő” szakképesítésre vonatkozó szakmai és vizsgakövetelményeket a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. § (4) bekezdése b) pontjának bb) alpontja hatályon kívül helyezte. A folyamatban lévő képzésekre vonatkozóan lásd e módosító rendelet – 22/2008. (VIII. 29.) KHEM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított – 2. § (3) bekezdését.

7

A „Kishajó- és csónaképítő” szakképesítésre vonatkozó szakmai és vizsgakövetelményeket a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. § (4) bekezdése b) pontjának bb) alpontja hatályon kívül helyezte. A folyamatban lévő képzésekre vonatkozóan lásd e módosító rendelet – 22/2008. (VIII. 29.) KHEM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított – 2. § (3) bekezdését.

8

A „Könnyűgépkezelő” szakképesítésre vonatkozó szakmai és vizsgakövetelményeket a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. § (4) bekezdése b) pontjának bb) alpontja hatályon kívül helyezte. A folyamatban lévő képzésekre vonatkozóan lásd e módosító rendelet – 22/2008. (VIII. 29.) KHEM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított – 2. § (3) bekezdését.

9

A „Nehézgépkezelő” szakképesítésre vonatkozó szakmai és vizsgakövetelményeket a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. § (4) bekezdése b) pontjának bb) alpontja hatályon kívül helyezte. A folyamatban lévő képzésekre vonatkozóan lásd e módosító rendelet – 22/2008. (VIII. 29.) KHEM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított – 2. § (3) bekezdését.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére