• Tartalom

1996. évi LIX. törvény

az öregségi nyugdíjkorhatár emeléséről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról1

2007.07.01.

Az Országgyűlés az öregségi nyugdíjkorhatár emelésével kapcsolatosan a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról a következő törvényt alkotja:

ELSŐ–MÁSODIK RÉSZ2

HARMADIK RÉSZ

Záró rendelkezések


21. § (1)3 Ez a törvény – a (2)–(3) bekezdés kivételével – 1997. január 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény 9. §-a 1996. június 30-án lép hatályba.
(3) Az Fltm. 10. §-a – az e törvény 11. §-ával megállapított módosításokkal – 1998. január 1-jén lép hatályba.
(4) Az 1996. december 31-e után a nyugdíjak megállapításánál a T. 43. § (1) bekezdés a), illetve b) pontja alapján a jogosult számára kedvezőbb szabályozást kell alkalmazni.
(5) Annak részére, akinek az előnyugdíjra való jogosultságát 1997. december 31-ig már megállapították, az előnyugdíjat kell folyósítani.
(6)4
(7) Annak a nőnek, aki 1996. december 31-ig előnyugdíjra, korengedményes nyugdíjra, átmeneti járadékra jogosultságot szerzett, illetőleg szerez, az öregségi nyugdíjkorhatára változatlanul 55 év. Annak a nőnek, aki 1997. január 1-je és december 31-e közötti időszakban szerez előnyugdíjra jogosultságot, az öregségi nyugdíjkorhatára 57 év. Annak a férfinak, aki 1997. december 31-ig előnyugdíjra, korengedményes nyugdíjra, átmeneti járadékra jogosultságot szerzett, illetőleg szerez, az öregségi nyugdíjkorhatára változatlanul 60 év.
(8) Az 1944. január 1-je és 1944. december 31-e között született nő esetében az 1997. január 1-je és 1997. december 31-e közötti időszakban az Flt. 30. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott időtartam négy év.
(9) Az, akinek munkaviszonya, közszolgálati jogviszonya, közalkalmazotti jogviszonya, bírósági, ügyészségi szolgálati viszonya e törvény kihirdetésének időpontjáig tett nyilatkozat, illetőleg kötött megállapodás alapján szűnik meg, a törvény kihirdetését követő tizenkét hónapig – választása szerint – az 1996. december 31-i feltételek szerint is jogosult öregségi nyugdíjra.
(10) Az 1–8. §-ok rendelkezéseit az 1996. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő nyugellátásokra, hozzátartozói nyugellátásokra kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az a nő, aki 1997. évben az 56. életévét betöltötte és nyugdíját ebben a naptári évben igénybe veszi, a 39. § (8) és (10) bekezdésben előírtaktól függetlenül jogosult előrehozott nyugdíjra.
(11) A 39. § (8) bekezdésében szereplő gyermekek után járó kedvezmény az 1947. január 1-je előtt született nőknek, a 39. § (9) bekezdésében szereplő gyermekek után járó kedvezmény az 1940. január 1-je előtt született férfiaknak jár.
(12) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a T. 39. § (8) bekezdés f) pontjában, valamint a (9) bekezdésben meghatározott feltételeket rendeletben szabályozza.
1

A törvényt az Országgyűlés az 1996. július 3-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1996: július 10. A törvényt a 2011: CLXVII. törvény 104. § (1) bekezdés d) pontja hatályon kívül helyezte 2012. január 1. napjával.

2

Az Első–Második részt [1–20. §-ok] a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 257. pontja hatályon kívül helyezte.

3

A 21. § (1) bekezdésének második mondatát a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 257. pontja hatályon kívül helyezte.

4

A 21. § (6) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 257. pontja hatályon kívül helyezte.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére