• Tartalom

1997. évi CXXIV. törvény

az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről1

2013.08.01.

Az Országgyűlés
– elismerve a magyarországi egyházaknak a nemzet életében és érdekében kifejtett évezredes munkálkodását,
– tudatában a vallásos meggyőződés jelentőségének a magyar társadalomban,
– figyelembe véve, hogy a magyarországi egyházakat 1945 után jogfosztó intézkedések sújtották,
– szem előtt tartva állam és egyház elválasztásának, de a közösségi célok érdekében történő együttműködés követelményét,
a következő törvényt alkotja:2

1. §3 E törvényt az egyházi jogi személyre kell alkalmazni.

2. §4 (1)5

(2)6 A bevett egyház a számvitelről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelően, elkülönítetten köteles nyilvántartani gazdasági-vállalkozási tevékenységének bevételeit, költségeit és ráfordításait, továbbá – ha a közcélú adományról a személyi jövedelemadóról szóló törvény, illetve az adományról a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény rendelkezései szerinti kedvezmény igénybevételére jogosító igazolást állít ki – a kapott adományt (közcélú adományt) és annak felhasználását.

(3)7 A bevett egyház, a belső egyházi jogi személy a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti adomány, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti közcélú adomány utáni kedvezmény igénybevételére jogosító igazolás kiállítására jogosult.

(4)8

(5)9 A bevett egyház, a belső egyházi jogi személy a gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenysége támogatása érdekében részére visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz vagy térítés nélkül nyújtott szolgáltatás alapján jogosult a (3) bekezdés szerinti igazolás kiadására.

(6) A (2) bekezdés szerinti adomány (közcélú adomány) összegét és annak felhasználásának adatait a személyes adatok védelmét biztosító jogszabályok, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságának szabályai szerint bárki megtekintheti és arról saját költségére másolatot készíthet.

(7)10

(8)11

(9)12

(10)13

3. § (1)14 A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény (Etv.) hatálya alá tartozó, a bevett egyház által nem természetben visszakért, számára át nem adott, vagy az Etv. 2. § (4) bekezdése szerint nem rendezett egyházi ingatlanokra vonatkozó pénzbeli igény közös megegyezés esetében járadék forrásává alakítható, amely az egyház hitéleti és közcélú tevékenységének finanszírozására használható fel. A járadék folyósítása a bevett egyház jogutód nélküli megszűnéséig tart.

(2)15 A járadékalap és a kiegészítő járadék összege évente a költségvetésben tervezett éves átlagos fogyasztói árindex változása alapján valorizálásra kerül. Az éves járadék összegét – a költségvetés végrehajtásáról szóló törvény elfogadását követően – a KSH által közzétett előző évi átlagos fogyasztói árindex alapján korrigálni kell.

(3)16 A járadék mértéke az (1) bekezdés szerinti pénzbeli igény alapján számítva az 1998–2001. évek között 4,5%, a 2001. évtől> 5%.

(4)17 A nem természetben visszaigényelt ingatlanokra vonatkozó pénzbeli igény járadékká alakítását a bevett egyház e törvény hatálybalépését követő 180 napon belül írásban kérheti, csatolva azt az értékfeltüntetést is tartalmazó ingatlanjegyzéket, amely a számítás alapját képezi. A járadék induló összege a Kormány, illetve a bevett egyház felhatalmazott képviselője által megkötött megállapodásban kerül meghatározásra, kölcsönösen elfogadott értékelés alapján. A járadék folyósítása 1998. január 1-jétől történik. A Kormány, illetve a bevett egyház felhatalmazott képviselője az e bekezdésben meghatározott megállapodásban a járadék kiegészítésében is megállapodhat, amennyiben a bevett egyház hitéleti és közcélú tevékenysége indokolja.

4. § (1)18 A bevett egyház jogosult – a külön törvényben meghatározottak szerint – a rendelkező nyilatkozatot tevő magánszemélyek által befizetett személyi jövedelemadó egy százalékára, amely a bevett egyház belső szabályában meghatározott módon használható fel.

(2)19 A bevett egyház a számára a magánszemélyek által a személyi jövedelemadójukból felajánlott 1%-okból eredő összegeken túl a (3)–(4) bekezdése szerint meghatározott további támogatásra jogosult.

(3)20 Amennyiben az (1) bekezdés alapján a bevett egyházakat megillető összeg együttesen nem éri el a nyilatkozattal érintett évre bevallott, az összevont adóalapot terhelő, adókedvezményekkel csökkentett személyi jövedelemadó 0,9 százalékát, ennek mértékéig a bevett egyházaknak ténylegesen átutalandó összeget a központi költségvetésből ki kell egészíteni.

(4)21 A támogatásból az egyes bevett egyházak a javukra a személyi jövedelemadó 1%-áról rendelkező magánszemélyek arányában részesülnek.

5. §22 (1) Az egyházi jogi személy által ellátott nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységek központi költségvetésből történő finanszírozása az állami és helyi önkormányzati intézményekkel azonos szempontok szerint, azokkal azonos mértékben történik.

(2) Az egyházi fenntartónak – a felsőoktatási tevékenységet ellátó intézmény esetében az egyházi felsőoktatási intézménynek – az (1) bekezdésben említett tevékenységek után a hasonló feladatot ellátó állami és helyi önkormányzati intézményekkel azonosan járó normatív és egyéb állami hozzájárulás jogcímeit, fedezetét és arányait a központi költségvetésről szóló törvény tartalmazza.

6. § (1)23 A bevett egyház további támogatásra (a továbbiakban: kiegészítő támogatás) jogosult, amelynek alapja a közszolgáltatásokban részesülők azon döntése, ahogyan az egyházi intézmények közszolgáltatásait igénybe veszik.

(2)24 Az (1) bekezdés szerinti kiegészítő támogatás meghatározása minden évben a költségvetési tervezéskor ismert adatok alapján történik, a központi költségvetésről szóló törvényben a közoktatási, egészségügyi, illetve a szociális szolgáltatások igénybevételének figyelembevételével.

(3)25 A kiegészítő támogatás összegének számításához az önkormányzatok adott ágazati működési kiadásainak és felújítási költségeinek összegét csökkenteni kell az intézményi saját bevételekkel, továbbá a közoktatásra központosított előirányzatból adott olyan külön támogatással, amelyhez pályázat útján az önkormányzati fenntartó, az egyházi jogi személy egyaránt hozzájuthat. Az így megállapított összegből határozandó meg a normatív támogatás aránya és a kiegészítő támogatás számított összege.

(4)26 Az egyházi köznevelési intézmény után a bevett egyház számára járó kiegészítő támogatást az egyházi köznevelési intézménynek a fővárosi, megyei feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelési-fejlesztési tervben meghatározott gyermek és tanulói létszáma után kell kiszámítani.

(5)27 A kiegészítő támogatásra vonatkozó önkormányzati tervezett és tényleges adatok ismeretében az eltérés a bevett egyházzal történő egyeztetésnek megfelelően az éves költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben előírtak szerint kerül rendezésre.

7. §28 (1)29 A bevett egyház a tulajdonában lévő közcélú tevékenységet szolgáló és egyéb ingatlanjainak, a vallási, kulturális örökség értékeinek, a műemlékeknek és a művészi alkotásoknak a megőrzéséhez, felújításához, gyarapításához, továbbá levéltára, könyvtára, múzeuma működéséhez a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott összegű, az államiakhoz hasonló támogatásban részesül.

(2)30

(3)31 Az állami költségvetés a célra meghatározott éves előirányzat terhére hozzájárul az egyházi hitoktatás költségeihez.

(4)32 A bevett egyház által ellátott alap- és egyéb közcélú tevékenység elősegítésére további központi költségvetési támogatás is adható, amelyet az Országgyűlés a bevett egyház által meghatározott célokra, a központi költségvetésről szóló törvényben állapít meg.

(5)33 A (4) bekezdésben meghatározott támogatás jellegére és annak igénybevételére vonatkozó kérelmet a bevett egyház legfőbb szervének képviselője nyújtja be az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszterhez (a továbbiakban: miniszter).

8. § (1)34 A bevett egyházat közcélú tevékenysége után megillető állami hozzájárulásokat a szakmai felügyeletet ellátó fejezetek költségvetésében kell megtervezni és a központi költségvetésről szóló törvény előírásai szerint a kincstár útján folyósítani. Az egyéb támogatásokat a miniszter által vezetett minisztérium fejezet költségvetésében kell megtervezni.

(2)35 A 3. § (1) bekezdése szerinti járadékot negyedévenként, az adott negyedév első hónapjának 10. napjáig, az első negyedévben az első hónap utolsó napjáig kell rendelkezésre bocsátani, a 3. § (2) bekezdésében előírt korrekciót pedig egy összegben kell rendezni a költségvetés végrehajtásáról szóló törvény elfogadását követő hónap utolsó napjáig.

(3)36 A 4. § szerinti személyijövedelemadó-részesedést és annak kiegészítését a miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében kell megtervezni, és a felajánlást követő év január 31-éig a bevett egyháznak átutalni.

9. §37 A 3. § (3) bekezdése szerinti írásos nyilatkozatot – az előírt jogvesztő határidőn belül – a miniszternek kell megküldeni.

10. §38 A Kormány jogosult a bevett egyházat közcélú tevékenysége folytatásához szükséges ingatlan megszerzéséhez segíteni.

11. §39

12. § Ez a törvény 1998. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy a 4. § (1) bekezdését először az 1997. évi adóbevallások során kell alkalmazni.

13. §40

14. §41 (1) Az Ehtv.-nek a vallási közösségek jogállásával és működésével kapcsolatos törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CXXXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Ehtvm.) megállapított 33. § (1) bekezdése szerinti, a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeket teljesítő vallási közösség számára

a) – ha a 2012. január 1-jén az Ehtv. 2012. január 1-jén hatályos 34. § (1) bekezdése szerinti szervezetnek minősült – a 2012. január 1-jétől az Ehtvm. hatálybalépéséig terjedő időszakban,

b) – ha a 2012. január 1-jén az Ehtv. 2012. január 1-jén hatályos 34. § (2) bekezdése szerinti szervezetnek minősült – a 2013. január 1-jétől az Ehtvm. hatálybalépéséig terjedő időszakban

érvényesen megtett rendelkező nyilatkozatok szerinti felajánlások alapján az állam az ilyen vallási közösségnek a nemzetgazdaság teljesítőképességétől függően legfeljebb a 4. § (3) bekezdése szerinti támogatáshoz igazodó mértékű támogatást biztosít. A nemzetgazdaság teljesítőképessége tekintetében az államháztartásért felelős miniszter álláspontja az irányadó.

(2) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az (1) bekezdés szerinti vallási közösséget megillető összegről az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős minisztert és az adópolitikáért felelős minisztert a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 6/A. § (1) bekezdésében meghatározott módon értesíti.

(3) A támogatást az e célra biztosított előirányzat terhére a kincstár a miniszter utalványozása alapján legkésőbb a 2012. adóévre vonatkozó rendelkező nyilatkozat évét követő év szeptember 30-áig utalja át az (1) bekezdés szerinti vallási közösség által a miniszter részére e határidőt legalább 60 nappal megelőzően bejelentett fizetési számlájára. A bejelentésre meghatározott határidő elmulasztása jogvesztő.

1

A törvényt az Országgyűlés az 1997. december 2-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1997. december 10.

2

A preambulum a 2011: CCI. törvény 148. §-ával megállapított szöveg.

3

Az 1. § a 2013: CXXXIII. törvény 62. §-ával megállapított szöveg.

5

A 2. § (1) bekezdését a 2011: CLXVI. törvény 84. § 21. pontja hatályon kívül helyezte.

6

A 2. § (2) bekezdése a 2013: CXXXIII. törvény 67. § a) pontja szerint módosított szöveg.

7

A 2. § (3) bekezdése a 2011: CLXVI. törvény – a 2011: CCVI. törvény 50. § (2) bekezdésével megállapított – 49. § (2) bekezdésével megállapított, a 2013: CXXXIII. törvény 67. § a) pontja szerint módosított szöveg.

8

A 2. § (4) bekezdését a 2002: LXII. törvény 105. § h) pontja hatályon kívül helyezte.

9

A 2. § (5) bekezdése a 2013: CXXXIII. törvény 67. § a) és b) pontja szerint módosított szöveg.

10

A 2. § (7) bekezdését a 2011: CLXVI. törvény 84. § 21. pontja hatályon kívül helyezte.

11

A 2. § (8) bekezdését a 2011: CLXVI. törvény 84. § 21. pontja hatályon kívül helyezte.

12

A 2. § (9) bekezdését a 2011: CLXVI. törvény – a 2011: CCVI. törvény 50. § (2) bekezdésével megállapított – 49. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezte.

13

A 2. § (10) bekezdését a 2011: CLXVI. törvény 84. § 21. pontja hatályon kívül helyezte.

14

A 3. § (1) bekezdése a 2000: CXXXIII. törvény 103.§-ának (2) bekezdésével megállapított, a 2013: CXXXIII. törvény 67. § c) pontja szerint módosított szöveg.

15

A 3. § (2) bekezdése a 2002: LXII. törvény 98. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

16

A 3. § (3) — eredetileg (2) — bekezdésének utolsó mondatát a 2000: CXXXIII. törvény 110.§-a (1) bekezdésének q) pontja hatályon kívül helyezte.

17

A 3.§ (4)— eredetileg (3) — bekezdése az 1998: XC. törvény 110.§-ával megállapított, a 2013: CXXXIII. törvény 67. § d) pontja szerint módosított szöveg.

18

A 4. § (1) bekezdése a 2013: CXXXIII. törvény 67. § e) pontja szerint módosított szöveg.

19

A 4. § (2) bekezdése a 2007: CXLVI. törvény 14. § (1) bekezdésével megállapított, a 2013: CXXXIII. törvény 67. § a) pontja szerint módosított szöveg.

20

A 4. § (3) bekezdését a 2002: LXII. törvény 106. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2007: CXLVI. törvény 14. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2012: CCXII. törvény 129. §-ával megállapított, a 2013: CXXXIII. törvény 67. § f) pontja szerint módosított szöveg.

21

A 4. § (4) bekezdését a 2007: CXLVI. törvény 14. § (2) bekezdése iktatta be, a 2013: CXXXIII. törvény 63. §-ával megállapított szöveg.

22

Az 5. § a 2013: CXXXIII. törvény 64. §-ával megállapított szöveg.

24

A 6. § (2) bekezdése a 2012: CCXII. törvény 130. §-ával megállapított szöveg.

25

A 6. § (3) bekezdése a 2013: CXXXIII. törvény 67. § h) pontja szerint módosított szöveg.

26

A 6. § (4) bekezdése a 2013: CXXXIII. törvény 65. §-ával megállapított szöveg.

27

A 6. § (5) bekezdése a 2000: CXXXIII. törvény 103.§-ának (6) bekezdésével megállapított, a 2013: CXXXIII. törvény 67. § i) pontja szerint módosított szöveg.

28

A 7. § a 2000: CXXXIII. törvény 103. §-ának (7) bekezdésével megállapított szöveg.

29

A 7. (1) bekezdése a 2013: CXXXIII. törvény 67. § a) és j) pontja szerint módosított szöveg.

30

A 7. § (2) bekezdését a 2004: CXXXV. törvény 119. § (1) bekezdésének g) pontja hatályon kívül helyezte.

31

A 7. § (3) bekezdése a 2009: CIX. törvény 21. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

32

A 7. § (4) bekezdése a 2013: CXXXIII. törvény 67. § a), j) és k) pontja szerint módosított szöveg.

35

A 8. § (2) bekezdése a 2007: CXLVI. törvény 14. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

36

A 8. § (3) bekezdése a 2007: CXLVI. törvény 14. § (4) bekezdésével megállapított, a 2010: CXLVIII. törvény 137. §-a, a 2013: CXXXIII. törvény 67. § n) pontja szerint módosított szöveg.

39

A 11. §-t a 2011: CXCV. törvény 114. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

40

A 13. §-t a 2000: CXXXIII. törvény 110. § (1) bekezdés q) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2011: CLXVI. törvény – a 2011: CCVI. törvény 50. § (2) bekezdésével megállapított – 49. § (3) bekezdése iktatta be, újból hatályon kívül helyezte a 2013: CXXXIII. törvény 68. §-a.

41

A 14. § a 2013: CXXXIII. törvény 66. §-ával megállapított szöveg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére