• Tartalom

1997. évi CXXXV. törvény

a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről1

2012.07.06.

Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok Alaptörvényben és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben meghatározott társulási jogának gyakorlati érvényesítése, a helyi önkormányzatok együttműködésének bővítése, közös érdekű feladataik célszerűbb, gazdaságosabb és hatékonyabb megvalósítása, a polgároknak nyújtott közszolgáltatásaik színvonalának javítása, a térségi kapcsolatok elmélyítése, a társulások általánosabbá és tartósabbá tétele érdekében az alábbi törvényt alkotja:2

Általános rendelkezések

1. § E törvény rendelkezéseit a helyi önkormányzatok közös feladatellátására és társulására akkor kell alkalmazni, ha törvény másként nem rendelkezik.

2. § A helyi önkormányzatok képviselő-testületei (a továbbiakban: képviselő-testület) önkéntes és szabad elhatározásukból, egyenjogúságuk tiszteletben tartásával, a kölcsönös előnyök és az arányos teherviselés alapján írásbeli megállapodással hozhatnak létre társulást.

3. § (1) Társulási megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) helyi önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester, a jegyző, a képviselő-testület hivatala ügyintézője államigazgatási feladat- és hatásköre ellátására köthető. A megállapodást a polgármester, államigazgatási feladat- és hatáskör esetén a polgármester és a jegyző írja alá.

(2) A helyi önkormányzat feladatellátási kötelezettségét nem érinti a társulás létrehozása.

4. § (1) A társulásban részt vevő képviselő-testületek (a továbbiakban: a társulás tagja) mindegyikének minősített többséggel hozott döntése szükséges:

a) a megállapodás jóváhagyásához;

b) a megállapodás módosításához;

c) a megállapodás megszüntetéséhez;

d) a társuláshoz történő csatlakozáshoz való hozzájáruláshoz;

e) a társulási megállapodás év közbeni felmondásához.

(2)3 A társulási megállapodást felmondani – kivéve, ha a felmondás az (1) bekezdésben foglalt úton történik, vagy ha a felmondás a társulási megállapodás alapján ellátott államigazgatási hatósági hatáskör ellátásához szükséges, jogszabályban előírt feltétel teljesülésének megszűnése folytán bekövetkező hatáskörmegszűnés miatt válik év közben szükségessé – a naptári év utolsó napjával lehet. A felmondásról szóló – az (1) bekezdésben meghatározott szavazataránnyal hozott – döntést a képviselő-testület legalább három hónappal korábban köteles meghozni és a társulás tagjaival közölni.

(3) A társulás tagjainak több mint a fele minősített többséggel hozott határozatával a naptári év utolsó napjával fontos okból kizárhatja a társulásból azt a képviselő-testületet, amely a megállapodásban foglalt kötelezettségének ismételt felhívásra határidőben nem tett eleget.

5. § (1) A megállapodás határozatlan vagy a megállapodás szerinti határozott időre, feladat megvalósítására, feltétel teljesítésére szól, melynek módosítását, megszüntetését, felmondását a társulás bármely tagja kezdeményezheti.

(2) A társulás tagjai a megállapodás módosításáról, megszüntetéséről vagy felmondásáról a kezdeményezés megküldésétől számított hatvan napon belül döntenek.

6. § (1) A társulás megszűnik:

a) ha a megállapodásban meghatározott időtartam eltelt, vagy más megszűnési feltétel megvalósult;

b) ha a társulás valamennyi tagja elhatározta a társulás megszüntetését;

c) a bíróság jogerős döntése alapján.

(2) A társulás tagjai a társulás megszűnésekor kötelesek egymással elszámolni.

(3) A társulás tagjai a megállapodásban meghatározottak szerint célszerűségi és gazdasági szempontból ellenőrzik a társulás működését.

(4) A polgármester a megállapodásban meghatározottak szerint, de legalább évente egyszer beszámol a képviselő-testületének a társulás tevékenységéről, pénzügyi helyzetéről, a társulási cél megvalósulásáról.

A társulási megállapodások típusai

7. § (1) A képviselő-testület megállapodhat más képviselő-testülettel abban, hogy annak szerve, intézménye, más szervezete meghatározott feladatot, hatáskört, szolgáltatást ellát a megbízó önkormányzat számára.

(2) A megállapodás tartalmazza:

a) a megbízó és a megbízott nevét, székhelyét;

b) azt a feladatot, hatáskört, szolgáltatást, melyet a megbízott ellát, illetőleg nyújt;

c) a megbízás időtartamát;

d) a megbízás teljesítésének feltételeit, a díját, a költségeket, ezek elszámolásának és ellenőrzésének a módját;

e)4 a megbízás díjának nem teljesítése esetén irányadó eljárást (a társulás döntésétől függően a fizetési kötelezettséget nem teljesítő önkormányzatok ellen felhatalmazással történő beszedési megbízás alkalmazását),

f)5 államigazgatási feladat- és hatáskör ellátása esetén a hatáskör címzettjének rendelkezését a kiadmányozásról;

g)6 azt, amiben a képviselő-testületek megállapodtak.

8. § (1) Két vagy több képviselő-testület megállapodhat intézmény vagy más szervezet közös fenntartásában, egyes alapítói jogok közös gyakorlásában, munkavállaló közös foglalkoztatásában azzal, hogy a közös fenntartással, illetve a közös foglalkoztatással kapcsolatos feladat- és hatásköröket a megállapodásban meghatározott képviselő-testület, illetve annak szerve gyakorolja.

(2) A megállapodásban meghatározott képviselő-testület, illetőleg szervének döntése előtt a képviselő-testületek – megállapodás esetén a polgármesterek – véleményét ki kell kérni a közös intézmény, más szervezet vezetője, a közösen foglalkoztatott munkavállaló megbízása, kinevezése és felmentése esetén. A társulással kapcsolatos döntésekről a képviselő-testületeket tájékoztatni kell.

(3) A megállapodásban meghatározott költségvetést érintő döntéshez a képviselő-testületek mindegyikének egyetértése szükséges.

(4) A megállapodás tartalmazza:

a) a társulás nevét, székhelyét;

b) a társulás tagjainak és a közös feladat- és hatáskör gyakorlásával megbízott nevét, székhelyét;

c) a társulás által ellátott feladatot, hatáskört, szolgáltatást, a közösen fenntartott intézmény vagy más szervezet megnevezését;

d) a megállapodás időtartamát;

e) a költségek viselésének arányát és teljesítésének feltételeit;

f)7 az önkormányzatok által vállalt pénzügyi hozzájárulás nem teljesítése esetén irányadó eljárást (a társulás döntésétől függően a fizetési kötelezettséget nem teljesítő önkormányzatok ellen felhatalmazással történő beszedési megbízás alkalmazását),

g)8 a társuláshoz való csatlakozás és a társulási megállapodás felmondásának részletes szabályait, az elszámolás rendjét a társulás megszűnése esetén;

h)9 a társulás ellenőrzésének rendjét;

i)10 államigazgatási feladat- és hatáskör ellátása esetén a hatáskör címzettjének rendelkezését a kiadmányozásról;

j)11 a társulásban foglalkoztatott személy alkalmazásának feltételeit;

k)12 intézmény, más szervezet közös fenntartására vonatkozó részletes rendelkezéseket;

l)13 azt, amiben a képviselő-testületek megállapodtak.

9. § Két vagy több képviselő-testület közös döntéshozó szerv létrehozásával megállapodhat intézmény vagy más szervezet közös fenntartásában, egyes alapítói jogok közös gyakorlásában, munkavállaló közös foglalkoztatásában, illetve feladat, hatáskör, szolgáltatás más módon történő közös ellátásában.

10. § (1) A 9. §-ban meghatározott társulás döntéshozó szerve a társulási tanács.

(2) A társulás tagjai megállapodhatnak abban, hogy a társulási tanács az általuk választott – megállapodásban meghatározott számú – helyi önkormányzati képviselőkből áll. A képviselő-testületek – a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – megállapodhatnak abban is, hogy a társulási tanácsban a társulás tagjait a polgármesterek képviselik, és a költségvetési hozzájárulás arányában rendelkeznek szavazati joggal vagy abban, hogy a költségvetési hozzájárulás arányában választanak képviselőt a társulási tanácsba.

(3) Egyik társulási tag sem rendelkezhet a szavazatok több mint a felével.

(4) Szavazni személyesen vagy a társulás tagja által írásban meghatalmazott helyettes képviselő útján lehet.

(5) A társulási tanács tagjai képviselő-testületeiknek beszámolnak a társulási tanácsban végzett tevékenységükről.

(6) A társulás tagja az általa választott képviselőt visszahívhatja.

(7) A társulási tanács megalakultnak tekintendő, ha a képviselő-testületek mindegyike jóváhagyta a megállapodást, megválasztotta képviselőjét, és a társulási tanács alakuló ülése kimondta a megalakulását.

11. § A társulási tanács dönt a társulási megállapodásban meghatározott és a társulás tagjai által átruházott önkormányzati feladat- és hatáskörökben.

12. § A társulási tanács tagjai sorából elnököt választ, és elnökhelyettest, elnökhelyetteseket választhat. Az elnök képviseli a társulást.

13. § (1) A társulási tanács döntését ülésén, határozattal hozza.

(2) A társulási tanács ülését az elnök, távollétében az elnökhelyettes vagy a társulási tanács által felhatalmazott képviselő hívja össze, és vezeti.

(3) Az ülést össze kell hívni:

a) szükség szerint, de évente legalább két alkalommal;

b) a társulási megállapodásban vagy a társulási tanács által meghatározott időpontban;

c) a társulás bármely tagjának – napirendet tartalmazó – indítványára;

d)14 a fővárosi és megyei kormányhivatal kezdeményezésére.

(4)15 A társulási tanács üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyre a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a jegyzőkönyvet az elnök és a társulási tanács által felhatalmazott személy írja alá. A jegyzőkönyvet tizenöt napon belül meg kell küldeni a a fővárosi és megyei kormányhivatalnak.

14. § (1) A társulási tanács akkor határozatképes, ha ülésén a megállapodásban meghatározott számú, de legalább a szavazatok több mint a felével rendelkező képviselő jelen van. A javaslat elfogadásához a megállapodásban meghatározott számú, de legalább annyi képviselő igen szavazata szükséges, amely meghaladja a jelenlévő képviselők szavazatainak több mint a felét.

(2) A társulási tanács részletes működési szabályait – a megállapodásban meghatározott keretek között – maga állapítja meg.

15. § A 9. §-ban meghatározott társulás megállapodása tartalmazza:

a) a társulás nevét, székhelyét;

b) a társulás tagjainak nevét, székhelyét;

c) a társulás tagjai által a társulásra átruházott feladat- és hatásköröket;

d) a társulási tanács működésére vonatkozó szabályokat;

16. § Két vagy több képviselő-testület megállapodhat jogi személyiséggel rendelkező társulás létrehozásában, ha a feladat, szolgáltatás közös ellátása, intézmény vagy más szervezet közös alapítása, fenntartása szükségessé teszi, hogy a társulás önállóan vállaljon kötelezettségeket, és rendelkezzen vagyoni jogokkal.

17. § (1)17 A jogi személyiséggel rendelkező társulás létrehozásához társulási megállapodás szükséges. Működése során – külön törvényben foglaltak szerint – a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A jogi személyiséggel rendelkező társulás működésére a 10–15. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A jogi személyiséggel rendelkező társulás saját vagyonnal rendelkezhet, melynek szaporulata a társulást illeti meg.

(4)18 A jogi személyiséggel rendelkező társulás önkormányzati költségvetési szervet, törvény rendelkezése szerint egyéb szervezetet alapíthat, azonban felelőssége nem haladhatja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(5)19 A jogi személyiséggel rendelkező társulás megszűnése esetén a vagyonát – eltérő megállapodás hiányában – a társulás tagjai között kell felosztani. A vagyonmegosztás módját a társulási megállapodás rögzíti.

(6)20 A jogi személyiséggel rendelkező társulás megállapodásának felmondása esetén a társulás tagja által a jogi személyiséggel rendelkező társulásba bevitt vagyonnal el kell számolni. Ha a társulási megállapodás másképp nem rendelkezik, a vagyontárgy társulás tagja részére történő kiadását a társulási megállapodásban meghatározott időtartamra, de legfeljebb négy évre el lehet halasztani, ha annak természetben történő kiadása veszélyeztetné a jogi személyiséggel rendelkező társulás kötelező feladatának ellátását. Ebben az esetben a társulás kivált tagját – a jogi személyiséggel rendelkező társulással kötött szerződés alapján – használati díj illeti meg.

18. § (1)21 A jogi személyiséggel rendelkező társulás megállapodása tartalmazza:

a) a 15. § a)e) pontjaiban foglaltakat;

b) intézmény, más szervezet közös alapítására, az alapítói jogok gyakorlására vonatkozó részletes rendelkezéseket;

c) a társulás költségvetési felügyeletének rendjét, az ezzel kapcsolatos jogok gyakorlását;

d) a társulásnak átadott vagyontárgyakat;

e) a társulási megállapodás felmondása vagy a társulás megszűnése esetén a társulás tagjainak vagyoni jogait, kötelezettségeit.

(2)22 Amennyiben az önkormányzatok a jogi személyiségű társulást fejlesztési, beruházási céllal hozzák létre, úgy a társulási megállapodásban rögzíteni kell, hogy az önkormányzatok által a fejlesztés, beruházás vonatkozásában vállalt fizetési kötelezettség nem teljesítése esetén a társulás székhelye szerinti vagy a társulási megállapodásban meghatározott önkormányzat (a továbbiakban: székhely önkormányzat) a fizetési határidőt követő 15. naptól a fizetési kötelezettséget nem teljesítő önkormányzat által a pénzforgalmi szolgáltatójának adott felhatalmazás alapján beszedési megbízás benyújtására jogosult. A társulási megállapodásban azt is elő kell írni, hogy ha a székhely önkormányzat nem tesz eleget a társulás felé vállalt fizetési kötelezettségének, úgy a társulási tanács új székhely önkormányzat kijelöléséről dönthet, amelyet egyúttal felhatalmaz arra, hogy a korábbi székhely önkormányzat ellen a korábbi székhely önkormányzat által a pénzforgalmi szolgáltatójának adott felhatalmazás alapján beszedési megbízást nyújtson be.

Együttműködés

19. § A helyi önkormányzatok képviselő-testületei, bizottságai, polgármesterei, jegyzői, a képviselő-testületek intézményei, társulásai feladatkörükben egymással, illetve más jogi személlyel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel eseti és rendszeres kapcsolatot alakíthatnak ki, tanácskozásokat, közös rendezvényeket szervezhetnek tapasztalataik kölcsönös átadása, a helyi sajátosságoknak megfelelő szervezeti megoldások, kulturális és egyéb feladataik hatékonyabb, eredményesebb és színvonalasabb ellátása, valamint a lakosság önszerveződő közösségeivel, a társadalmi és érdekképviseleti szervekkel való hatékonyabb és szélesebb körű együttműködés érdekében.

Vegyes és záró rendelkezések

20. § (1)23 A társulási megállapodást az aláírást követő tizenöt napon belül meg kell küldeni a a fővárosi és megyei kormányhivatalnak, amely arra harminc napon belül törvényességi észrevételt tehet.

(2)24 A fővárosi és megyei kormányhivatal törvényességi felügyeleti jogkörében vizsgálja, hogy a társulás szervezete, működése, döntéshozatali eljárása megfelel-e a jogszabályoknak.

(3)25 Önkormányzati hatáskör, valamint törvény által a képviselő-testület hatáskörébe utalt

a) kinevezés és megbízás a külön törvényben meghatározott többcélú kistérségi társulásra, továbbá e törvény 9. és 16. §-aiban meghatározott társulásokra,

b) intézmény alapítása a külön törvényben meghatározott többcélú kistérségi társulásra, továbbá e törvény 16. §-ában meghatározott társulásra

ruházható át.

21. § (1) E törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépése előtt kötött önkormányzati társulási megállapodásokat a képviselő-testületek felülvizsgálják, és e törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítják e törvény hatálybalépését követő három hónapon belül.

1

A törvényt az Országgyűlés az 1997. december 9-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1997. december 15. Hatályon kívül helyezte a 2011: CLXXXIX. törvény 157. § a) pontja 2013. január 1. napjával.

2

A preambulum a 2011: CCI. törvény 150. §-a szerint módosított szöveg.

3

A 4. § (2) bekezdése a 2008: XLIX. törvény 39. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg, e módosító törvény 38. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 1-jét követően indult eljárásokra kell alkalmazni.

4

A 7. § (2) bekezdésének új e) pontját a 2007: CXLVI. törvény 15. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti e)–f) pont jelölését f)–g) pontra változtatva. A 7. § (2) bekezdésének e) pontja a 2009: LXXXV. törvény 106. §-a szerint módosított szöveg.

5

A 7. § (2) bekezdése eredeti e) pontjának jelölését a 2007: CXLVI. törvény 15. § (1) bekezdése f) pontra változtatta.

6

A 7. § (2) bekezdése eredeti f) pontjának jelölését a 2007: CXLVI. törvény 15. § (1) bekezdése g) pontra változtatta.

7

A 8. § (4) bekezdésének új f) pontját a 2007: CXLVI. törvény 15. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti f)–k) pont jelölését g)–l) pontra változtatva. A 8. § (4) bekezdésének f) pontja a 2009: LXXXV. törvény 106. §-a szerint módosított szöveg.

8

A 8. § (4) bekezdése eredeti f) pontjának jelölését a 2007: CXLVI. törvény 15. § (2) bekezdése g) pontra változtatta.

9

A 8. § (4) bekezdése eredeti g) pontjának jelölését a 2007: CXLVI. törvény 15. § (2) bekezdése h) pontra változtatta.

10

A 8. § (4) bekezdése eredeti h) pontjának jelölését a 2007: CXLVI. törvény 15. § (2) bekezdése i) pontra változtatta.

11

A 8. § (4) bekezdése eredeti i) pontjának jelölését a 2007: CXLVI. törvény 15. § (2) bekezdése j) pontra változtatta.

12

A 8. § (4) bekezdése eredeti j) pontjának jelölését a 2007: CXLVI. törvény 15. § (2) bekezdése k) pontra változtatta.

13

A 8. § (4) bekezdése eredeti k) pontjának jelölését a 2007: CXLVI. törvény 15. § (2) bekezdése l) pontra változtatta.

14

A 13. § (3) bekezdés d) pontja a 2010: CXXVI. törvény 74. §-a, a 2011: CLXXXIX. törvény 150. § a) pontja szerint módosított szöveg.

15

A 13. § (4) bekezdése a 2010: CXXVI. törvény 74. §-a, a 2011: CLXXXIX. törvény 150. § b) pontja szerint módosított szöveg.

16

A 15. § e) pontja a 2007: CXLVI. törvény 15. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

17

A 17. § (1) bekezdése a 2009: CIX. törvény 22. §-ával megállapított szöveg.

18

A 17. § (4) bekezdését a 2007: CXLVI. törvény 15. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: XV. törvény 49. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

19

A 17. § (5) bekezdését a 2007: CXLVI. törvény 15. § (4) bekezdése iktatta be.

20

A 17. § (6) bekezdését a 2007: CXLVI. törvény 15. § (4) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 31. § (4) bekezdését.

21

A 18. § eredeti szövegének jelölését a 2007: CXLVI. törvény 15. § (5) bekezdése (1) bekezdésre változtatta.

22

A 18. § (2) bekezdését a 2007: CXLVI. törvény 15. § (5) bekezdése iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatva. A 18. § (2) bekezdése a 2009: LXXXV. törvény 106. §-a szerint módosított szöveg.

23

A 20. § (1) bekezdése a 2010: CXXVI. törvény 74. §-a, a 2011: CLXXXIX. törvény 150. § b) pontja szerint módosított szöveg.

25

A 20. § (3) bekezdése a 2004: CVII. törvény 14. § (16) bekezdésével megállapított szöveg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére