• Tartalom

1997. évi LXXXIII. törvény

a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól1

2010.05.01.

Az Országgyűlés az Alkotmányban foglalt elvekből kiindulva, az esélyegyenlőség érdekében az állampolgárok számára az egészségük megőrzéséhez, helyreállításához és egészségi állapotuk javításához szükséges egészségügyi ellátásra, továbbá a foglalkoztatottak betegsége miatt kieső jövedelmük részleges pótlására a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól, valamint azok igénybevételének szabályairól a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. § (1) A törvény hatálya

a) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerint biztosított, továbbá egészségügyi szolgáltatás igénybevételére, valamint baleseti ellátásra és szerződés alapján egyes egészségbiztosítási ellátásokra jogosult személyekre,2

b) a Tbj. szerint társadalombiztosítási járulékot fizető személyekre és szervezetekre,

c) az egészségbiztosítási ellátások teljesítésében szerződés alapján részt vevő szolgáltatókra,

d)3 az Egészségbiztosítási Alapból (a továbbiakban: E. Alap) finanszírozott ellátásokra

terjed ki.

(2)4

Alapelvek

2. § (1)5 Az egészségbiztosítási ellátások közül az egészségügyi szolgáltatások – e törvény keretei között és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott finanszírozási, vizsgálati és terápiás eljárási rendek figyelembevételével – az egészségi állapot által indokolt mértékben vehetők igénybe.

(2)6 Az egészségbiztosítási ellátások – az e törvényben foglalt kivételekkel – a pénzbeli egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettséggel arányosan vehetők igénybe.

3. § (1)7 Az egészségügyi szolgáltatások azonos szakmai tartalommal illetik meg az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira jogosult személyeket.

(2)8 Az egészségügyi szolgáltatásra hajléktalanként jogosult személyt az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásai külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint illetik meg.

4. § Az állam az e törvényben meghatározott ellátások teljesítését akkor is biztosítja, ha az ahhoz szükséges kiadások az E. Alapból nem fedezhetők.

5. §9 Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

5/A. §10 Az utazási költségtérítéssel, a külföldön történő gyógykezeléssel összefüggő eljárásokkal, a méltányosságból igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokkal, a méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátásokkal (ideértve az egyszeri segélyt is) kapcsolatos ügyekben, valamint a Tbj. 13. §-a alapján indult eljárásokban az elektronikus kapcsolattartás kizárt, kivéve ez utóbbi esetben az európai egészségbiztosítási kártyával és az alkalmazandó jogszabályok meghatározásával kapcsolatos eljárásokat.

Fogalommeghatározások

5/B. §11 E törvény alkalmazásában

a) biztosított:

aa) az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásainak tekintetében a Tbj. 5. §-a szerinti biztosított, valamint a Tbj. 13. §-a és 16. §-ának (1) bekezdése szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy,

ab) az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai tekintetében a Tbj. 5. §-a szerinti biztosított,

ac) a baleseti táppénz és baleseti járadék tekintetében a Tbj. 5. §-a szerinti biztosított és a Tbj. 15. §-ának (1) bekezdésében meghatározott személy,

ad) a baleseti egészségügyi szolgáltatás tekintetében a Tbj. 5. §-a szerinti biztosított, valamint a Tbj. 15. §-ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott személy,

b) egészségügyi szolgáltató: a külön jogszabály alapján egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosult természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet,

c)12 gyógyszertár: a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény hatálya alá tartozó gyógyszertár,

d) gyógyszer: az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 1. §-ának 1. pontjában meghatározott termék és a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer,

e)13 gyógyászati segédeszköz: a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 3. §-ának 6. pontja szerinti eszköz,

f)14

g) gyógyászati ellátás: az orvosi rehabilitáció céljából társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető gyógyászati ellátásokról szóló rendeletben meghatározott ellátás,

h) közeli hozzátartozó: a házastárs, az élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér,

i) közös háztartás: a Tbj. 4. §-ának x) pontjában foglaltak szerinti szállás-, lakó- és tartózkodási hely,

j)15 központi várólista: a külön jogszabályban meghatározott nagyköltségű ellátások igénybevételére váró betegek jegyzéke, továbbá a szerv, illetve vérsejtképző őssejt átültetésére váró betegek listája (transzplantációs várólista);

k)16 intézményi várólista: az adott fekvőbeteg ellátó intézményben a betegellátás sorrendjét meghatározó jegyzék, amely – a központi várólista alapján igénybe vehető ellátások kivételével – az egészségügyi ellátások meghatározott sorrend szerinti elvégzése érdekében, továbbá tartós kapacitáshiány esetén kerül kialakításra [a j) és k) pont a továbbiakban együtt: várólista],

l)17 egészségbiztosító: az egészségbiztosítási szerv,

m)18 betegfogadási lista: az adott járóbeteg szakellátó intézményben – amennyiben a biztosított egészségi állapota nem indokolja az azonnali ellátást – a betegellátás sorrendjét szakrendelésenként, az ellátás igénybevételének időpontjával meghatározó lista,

n)19 próbavásárlás: az egészségbiztosító és az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság által végzett olyan helyszíni ellenőrzés, melynek során az ellenőrzést végző személy vásárlói szerepben vagy – a gyógyító-megelőző egészségügyi ellátás kivételével – szolgáltatást igénybe vevő szerepben lép fel,

o)20 gyógyító-megelőző eljárások során alkalmazott egészségügyi technológia: az egészség megőrzésére, helyreállítására, illetve az egészségi állapot diagnosztizálására irányuló tevékenységek, illetve ezek kapcsán felhasznált eszközök, anyagok összessége, ide nem értve gyógyászati segédeszköz alkalmazását és gyógyszer gyógyító-megelőző ellátáson kívüli alkalmazását.

Egészségbiztosítási ellátásra jogosultak

6. § (1) A Tbj. szerint biztosított személy valamennyi e törvényben szabályozott ellátásra jogosult.

(2)21 A II. és III. fejezet alkalmazásában a Tbj. szerinti biztosítottal azonos ellátás illeti meg a Tbj. szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeket, ideértve azokat a személyeket is, akik után a központi költségvetés egészségbiztosítási járulékot fizet.

(3)22 A baleseti ellátás tekintetében a Tbj. szerinti biztosítottal azonos ellátás illeti meg a Tbj. szerint baleseti ellátásra jogosult személyeket.

(4)23 A baleseti egészségügyi szolgáltatások tekintetében a Tbj szerinti biztosítottal azonos ellátás illeti meg a Tbj. szerint baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeket.

7. § Azok a személyek, akik az egészségbiztosítás körébe tartozó egyes ellátásokra a Tbj. szerint megállapodást kötöttek, a megállapodás tárgyát képező ellátás tekintetében a Tbj.-ben, illetőleg az e törvényben foglalt kivételekkel a biztosítottal esnek egy tekintet alá.

8. §24 Államközi vagy kormányközi egyezmény, illetve viszonosság alapján igénybe vett egészségbiztosítási ellátások tekintetében e törvény rendelkezéseit az abban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A viszonosság fennállása tekintetében a külpolitikáért felelős miniszter állásfoglalása irányadó.

8/A. §25 (1)26 E törvény rendelkezéseit a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet (a továbbiakban: Közösségi rendelet) hatálya alá tartozó személyekre és ellátásokra a Közösségi rendeletben meghatározott módon kell alkalmazni.

(2) E törvény rendelkezéseit a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni.

Egészségügyi szolgáltatók

9. §27 Az e törvényben foglalt egészségügyi szolgáltatások az egészségbiztosítóval az adott szolgáltatásra finanszírozási szerződéssel rendelkező (a továbbiakban: finanszírozott) egészségügyi szolgáltatónál vehetők igénybe.

II. Fejezet

AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSAI

1. CÍM

Térítésmentesen, igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások28

I. A betegségek megelőzését
és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatások

10. § (1) A biztosított a betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatások keretében az alábbi vizsgálatokra jogosult:

a) az újszülött egészséges fejlettségét ellenőrző, az esetleges károsodások korai felismerését szolgáló szűrővizsgálatokra;

b) a 0–6 éves korosztály

ba) életkoruknak megfelelően az anyagcserére, az érzékszervek működésére, az értelmi képességre vonatkozó, valamint teljes körű fizikális szűrővizsgálatra,

bb) a fogazati rendellenességek felismerését célzó vizsgálatra, valamint a teljes fogászati státus rögzítésére,

bc) az életkornak megfelelő fejlődésre és az érzelmi állapotra vonatkozó vizsgálatokra,

bd) a környezeti tényezők rizikófaktorai által indukált megbetegedések megelőzését és korai felismerését célzó szűrővizsgálatokra;

c) a 6–18 éves korosztály – ideértve a 18 év feletti nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő személyeket is – a b) pontban foglaltakon túl

ca) az iskola- és ifjúságegészségügyi ellátás keretében végzett szűrővizsgálatokra,

cb)29

d) a 18 éven felüli korosztály

da)30 az életkornak és nemnek megfelelő rizikófaktorok által indukált betegségek tekintetében az egészségbiztosításért felelős miniszter rendeletében nevesített szűrővizsgálatokra az ott meghatározott gyakorisággal,

db)31 a bd) pontban foglalt vizsgálatokra, ide nem értve a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa által végzett munkaköri alkalmasság megállapítására irányuló vizsgálatokat és az ahhoz szükséges további járóbeteg-szakellátásokat,

dc) évente egy alkalommal fogászati szűrővizsgálatra,

e)32 életkortól függetlenül sportegészségügyi vizsgálatokra, kivéve a hivatásos sportoló sportegészségügyi ellátását.

(2) A biztosított az (1) bekezdésben foglaltakon túl jogosult a betegsége várható következményeinek, illetve szövődményeinek korai felismerését célzó vizsgálatok elvégzésére is.

(3)33 Jogszabály a térítésmentes ellátásra való jogosultságot az (1) bekezdésben foglalt szűrővizsgálaton való részvételhez kötheti, illetve azok elmulasztása esetén az azzal összefüggő ellátások igénybevételét részleges térítési díjhoz kötheti.

(4)34 Az (1) bekezdésben foglalt szolgáltatások közül a biztosított a betegségek megelőzését és korai felismerését célzó szolgáltatásokat – az egészségbiztosításért felelős miniszter rendeletében meghatározott gyakorisággal – a biztosított kezdeményezésére vagy egészségügyi ellátása során, illetve a háziorvos vagy a kezelőorvos beutalása, továbbá a szűrővizsgálatot végző egészségügyi szolgáltató értesítése alapján veheti igénybe. A népegészségügyi célú, célzott szűrővizsgálatok esetében az értesítést a szűrővizsgálatot végző egészségügyi szolgáltató vagy az egészségügyi államigazgatási szerv küldi ki.

II. Gyógykezelés céljából végzett ellátások

Háziorvosi ellátás

11. § (1) A biztosított a háziorvosi, házi gyermekorvosi (a továbbiakban együtt: háziorvosi) ellátás keretében a (2) bekezdésben foglalt feltételekkel jogosult

a) az egészséges életmód segítését szolgáló tanácsadásra és egészségi állapotának folyamatos figyelemmel kísérésére,

b)35 betegsége esetén a háziorvosi rendelőben, illetve amennyiben egészségi állapota indokolja az otthonában történő orvosi vizsgálatra és gyógykezelésre – ideértve az ellátás során felhasznált, az elsősegély keretében alkalmazott gyógyszert (kivéve a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszert), illetve kötszert is –,

c) a háziorvos által kezdeményezett, a biztosított otthonában történő szakorvosi vizsgálatra és véleményre,

d) krónikus betegsége esetén háziorvosi gondozásra, életvezetési tanácsadásra és a gyógykezeléshez szükséges, a biztosított vagy a gondozását végző személy által használt diagnosztikus és terápiás eszközök használatának megtanítására,

e) a háziorvos rendelése szerint az alapellátás keretében végzett szakápolásra,

f) keresőképességének elbírálására,

g) egyéb orvos szakértői vizsgálatra és szakvéleményre, amennyiben az társadalombiztosítási ellátásra vagy szociális juttatásra, illetve külön jogszabályban meghatározott kedvezményre való jogosultság megállapítására irányul.

(2) A biztosított az (1) bekezdésben foglalt szolgáltatásokat

a) a külön jogszabály szerint választott háziorvosánál veheti igénybe,

b) amennyiben választott háziorvosát felkeresni nem tudja, annál a finanszírozott szolgáltató háziorvosánál veheti igénybe, amelynek ellátási területén tartózkodási helye van.

Fogászati ellátás

12. § (1) A biztosított – ide nem értve a megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyt – a fogászati ellátás keretében jogosult

a)36 18 éves életkorig, ezt követően a középiskola, szakképző iskola nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje alatt, valamint a terhesség megállapításától a szülést követő 90 napig teljes körű alap- és szakellátásra, ide nem értve a technikai költségeket,

b) 18 éves életkor felett sürgősségi ellátásra, fogsebészeti ellátásra, fogkőeltávolításra és az ínyelváltozások kezelésére,

c)37 60 éves életkor felett a b) pontban foglaltakon túl teljes körű alapellátásra és szakellátásra, ide nem értve a technikai költségeket,

d) az életkortól függetlenül az alapbetegséggel kapcsolatos fog- és szájbetegségek kezelésére, szakorvosi beutaló alapján fogászati góckeresésre,

e)38 a külön jogszabály szerinti fogmegtartó kezelésre.

(2) A megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy a fogászati ellátás keretében térítésmentesen jogosult sürgősségi ellátásra.

Járóbeteg-szakellátás

13. §39 A biztosított betegsége esetén jogosult járóbeteg-szakellátás keretében történő vizsgálatra, gyógykezelésre, ideértve az ellátás során felhasznált – az ellátás finanszírozása során figyelembe vett – gyógyszert (kivéve a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszert), illetve kötszert is, továbbá a gyógykezeléséhez szükséges orvosi szakvéleményre, gondozásra és külön jogszabályban meghatározott esetekben a keresőképességének elbírálására

a) a háziorvos, a járóbeteg-szakellátás és a külön jogszabályban meghatározott egyéb orvos (a továbbiakban: beutaló orvos) beutalása alapján,

b)40 az a) pontban foglaltak hiányában is, amennyiben jogszabály az adott szakellátás beutaló nélkül történő igénybevételét lehetővé teszi,

c) egyéb orvos szakértői vizsgálatra és szakvélemény adására, amennyiben az társadalombiztosítási ellátásra vagy szociális juttatásra, illetve külön jogszabályban meghatározott kedvezményre való jogosultság megállapítására, annak ellenőrzésére irányul.

Fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás

14. § (1)41 A biztosított betegsége esetén a külön jogszabályban meghatározott orvos beutalása alapján jogosult fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra.

(2) A biztosított a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás keretén belül a 19. § (1) bekezdésében foglaltak szerint jogosult

a) a betegsége megállapításához szükséges vizsgálatokra,

b) az orvos előírása szerinti gyógykezelésre – ideértve a műtéti beavatkozásokat és az annak során felhasznált gyógyászati anyagokat, protetikai eszközöket is – és gyógyászati ellátásra,

c) a gyógykezeléséhez szükséges gyógyszerre – ideértve a vérkészítményeket is –, kötszerre és ideiglenes gyógyászati segédeszközre, továbbá a gyógyászati segédeszköz használatának betanítására,

d) a gyógykezeléséhez szükséges ápolásra, szakápolásra, továbbá az otthonába történő távozást követő időre vonatkozó életvezetési tanácsadásra, valamint diétás tanácsadásra,

e) étkezésre, ideértve az orvos által rendelt diétát is,

f) a rendelkezésre álló, az ellátás szakmai és etikai követelményeinek megfelelő színvonalú elhelyezésre arra az időtartamra, amíg az ellátás fekvőbeteg-gyógyintézeti körülmények között indokolt.

(3)42 A biztosított külön jogszabályban foglaltak szerint jogosult fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást kiváltó otthoni szakápolásra és otthoni hospice ellátásra.

(4) A biztosított jogosult társadalombiztosítási ellátásra vagy szociális juttatásra, illetve külön jogszabályban meghatározott kedvezményre való jogosultság megállapítására, annak ellenőrzésére irányuló orvos szakértői véleményt megalapozó kivizsgálásra.

III. Egyéb egészségügyi szolgáltatások

Szülészeti ellátás

15. § (1) A biztosított a 14. § rendelkezései szerint jogosult a magzat méhen belüli gyógykezelésére, továbbá szülészeti ellátásra és terhességének orvosi indikáció alapján történő megszakítására. A biztosított külön jogszabály rendelkezései szerint jogosult anyatejellátásra.

(2) A biztosított orvosi indikáció alapján külön jogszabályban foglalt feltételekkel jogosult a meddőség kezelésére.

Orvosi rehabilitáció

16. § (1) A biztosított az orvosi rehabilitáció keretében jogosult

a) orvos előírása szerinti vizsgálatra, gyógykezelésre, gyógyászati ellátásra és foglalkoztatás-terápiára,

b)43 az egészségbiztosításért felelős miniszter rendeletében meghatározott esetekben szanatóriumi ellátásra,

c) amennyiben az orvosi rehabilitációra fekvőbeteg-gyógyintézetben kerül sor, illetve a b) pontban foglalt esetben a 14. § (2) bekezdés c)–f) pontjaiban foglalt ellátásokra és gyógyászati ellátásra,

d)44 szenvedélybetegsége esetén a külön jogszabályban meghatározott rehabilitációs ellátásra.

(2) A biztosított – külön jogszabályban foglaltak szerint – jogosult egészségügyi beavatkozást követő rekonstrukcióra, továbbá funkciózavart okozó veleszületett vagy szerzett testi rendellenességek korrekciójára a 13–14. §-ban foglaltak szerint.45

Betegszállítás, mentés46

17. § (1)47 A biztosított – beutalás szerinti intézményben végzendő – orvosi vizsgálata vagy gyógykezelése, illetve egészségügyi intézményből tartózkodási helyére történő elbocsátása céljából jogosult betegszállításra,

a) amennyiben egészségi állapota miatt szállítása másként nem oldható meg, és a szállításra beutalásra jogosult orvos rendelése alapján kerül sor,

b) a szállítás külön jogszabályban foglalt kúraszerű kezelés céljából történik.

(2)48 A biztosított jogosult a külön törvényben meghatározott mentés igénybevételére.

IV. Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére vonatkozó közös rendelkezések

18. §49 (1) A biztosítottat az e törvény szerint járó egészségügyi szakellátásra a finanszírozott egészségügyi szolgáltató orvosa vagy külön jogszabályban meghatározott feladatot ellátó orvos a külön jogszabályban meghatározottak szerint utalhatja be.

(2) A biztosított ellátását nem tagadhatja meg a beutaló szerinti egészségügyi szolgáltató, továbbá az a szolgáltató, amely a beutaló orvos előzetes jelzése alapján az ellátást vállalta.

(3) A biztosított területi ellátására nem kötelezett szolgáltató az ellátást csak akkor tagadhatja meg, ha a területi ellátási kötelezettségű feladatainak folyamatos ellátását a területen kívüli betegek fogadása veszélyezteti, és az ellátásra az egészségbiztosító által lekötött szabad kapacitással nem rendelkezik.

(4) A szolgálati jogviszonyban álló és egyes külön jogszabályban meghatározott tevékenységet végző biztosítottak külön jogszabályban meghatározott rendben, valamint a fogva tartott személyek külön jogszabályban meghatározott rendben és feltételek szerint jogosultak az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére.

(5) A gyógyító céllal rendelhető finanszírozott ellátások keretében – a (6) bekezdésben foglalt kivételekkel – valamennyi szakmailag indokolt beavatkozás elvégezhető.

(6)50 Nem vehetők igénybe az E. Alap terhére:

aa) (2) bekezdése a) pontjában meghatározott ellátások,

ab) (3) bekezdésének c)–i) pontjában meghatározott ellátások,

b) a külön jogszabályban meghatározott munkahigiénés szűrő- és ellenőrző vizsgálatok,

c) a külön jogszabályban meghatározott foglalkozás- egészségügyi alapszolgáltatások, amennyiben azok nem az ellátást igénybevevő biztosított foglalkozási megbetegedése, illetőleg üzemi balesete miatt váltak szükségessé,

d) a külön jogszabály által elrendelt orvosszakértői vizsgálatok és szakvéleményezés, kivéve, ha a vizsgálatra és szakvéleményezésre társadalombiztosítási vagy szociális juttatásra, kedvezményre, illetve egészségbiztosítási ellátásra való jogosultság megállapítása céljából kerül sor,

e)51 a külön jogszabályban meghatározott különösen veszélyes (extrém) sportolás, szórakoztató-szabadidős tevékenység közben bekövetkezett baleset miatt szükségessé vált ellátások,

f) hivatásos sportolók sportegészségügyi ellátása,

g) a nem gyógyító célú, kizárólag esztétikai vagy rekreációs célból nyújtott egészségügyi szolgáltatás,

h) a nem egészségügyi indokból végzett művi meddővé tétel,

i) az egészségi állapotot pozitív irányban alapvetően nem befolyásoló, szakmailag nem bizonyítottan hatásos ellátás,

j) a g)–i) pontban meghatározott ellátások következményeinek elhárítására, illetve az eredeti állapot visszaállítására irányuló egészségügyi szolgáltatások,

k) a méltányosságból igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások kivételével a Magyarországon szakmailag elfogadott, de a finanszírozásba még be nem fogadott eljárás, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz alkalmazása, illetve a befogadott egészségügyi szolgáltatás befogadástól eltérő alkalmazása,

l)52 a kizárólag orvostudományi kutatás keretében nyújtott ellátások,

m) a biztosított kísérőjének részére az egészségügyi szolgáltató által biztosított szállás és étkezés, kivéve, ha a biztosított a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerint fogyatékos személynek minősül,

n) a járművezetői alkalmassági vizsgálatok,

o) a lőfegyvertartásra vonatkozó orvosi alkalmassági vizsgálatok,

p) alkohol, illetve kábítószer hatása alatt állás esetén a detoxikálás,

q) alkohol, illetve kábítószer szintjének kimutatása érdekében végzett vérvizsgálatok,

r) látlelet kiadása,

s) a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 307. §-ának (2) bekezdése szerinti, az alperes elmeállapotára vonatkozó szakorvosi véleményezés,

t)53 a biztosított nem kötelező védőoltással történő immunizálása, kivéve, ha a külön jogszabály szerinti védőoltás térítésmentes,

u) az a)–t) pontban meghatározott ellátások keretében, annak részeként kezdeményezett további járóbeteg-szakellátások.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott ellátások körébe tartozó beavatkozásokat az egészségbiztosításért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.54

(8)55

(9)56 A járóbeteg-szakellátást, valamint a fogászati alapellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató – a külön jogszabályban meghatározott esetek kivételével – a biztosítottat – magyar nyelven, közérthetően megfogalmazott – elszámolási nyilatkozatban tájékoztatja

a) a biztosított által igénybe vett ellátásról (a külön jogszabály szerinti OENO-kóddal együtt),

b) az a) pont szerinti ellátásért az egészségbiztosítási finanszírozás keretében külön jogszabály alapján igényelhető legmagasabb finanszírozási összeg mértékéről,

c)57

d) az ellátásért fizetendő külön jogszabály szerinti térítési díjról, amennyiben az az ellátás igénybevételének feltétele.

(10) A fekvőbeteg-gyógyintézet a biztosítottat elbocsátásakor – magyar nyelven, közérthetően megfogalmazott – elszámolási nyilatkozatban tájékoztatja

a) a biztosított által igénybe vett ellátásról (a külön jogszabály szerinti BNO- és HBCs-kóddal együtt),

b) az a) pont szerinti ellátásért az egészségbiztosítási finanszírozás keretében külön jogszabály alapján igényelhető legmagasabb finanszírozási összeg mértékéről,

c)58 az ellátási napok számáról,

d) az ellátásért fizetendő külön jogszabály szerinti térítési díjról, amennyiben az az ellátás igénybevételének feltétele.

(11)59 Az elszámolási nyilatkozatot egy példányban kell kiállítani, amelyen a kiállító orvos aláírásával igazolja, hogy a biztosított az abban megnevezett ellátást igénybe vette. Az aláírt elszámolási nyilatkozatot a biztosítottnak át kell adni, ennek tényét az egészségügyi szolgáltató elektronikus formában rögzíti.

(12)60

(13)–(14)61

18/A. §62

19. §63 (1) Az egészségügyi ellátás keretében a biztosított a kezelőorvos által gyógyító céllal rendelt, az egészségbiztosításért felelős miniszter által az adott ellátásra meghatározott finanszírozási eljárási rend, valamint a vizsgálati és terápiás eljárási rend szerinti szolgáltatásokra jogosult. Ha a biztosított állapota és a gyógyítás szempontjai azt szükségessé teszik, a kezelőorvos a finanszírozási eljárási rendben, valamint a vizsgálati és terápiás eljárási rendben foglaltaktól eltérhet. Az egészségügyi szolgáltató a biztosított kérésére a 23. § f) pontjának figyelembevételével térhet el a finanszírozási eljárási rendben, illetve a vizsgálati és terápiás eljárási rendben foglaltaktól.

(2) Amennyiben az adott ellátás tekintetében az egészségbiztosításért felelős miniszter nem határoz meg finanszírozási, illetőleg vizsgálati és terápiás eljárási rendet, a biztosított a kezelőorvos által gyógyító céllal rendelt, a szolgáltatónál rendelkezésre álló mindazon finanszírozott vizsgálati és terápiás ellátásra jogosult, amely egészségi állapotának lehetséges mértékű helyreállításához szükséges.

(3) Az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele során a biztosított – a 23. § b) pontjában foglaltak figyelembevételével – a finanszírozott egészségügyi szolgáltató munkarendje alapján beosztott orvos helyett másik orvost igényelhet, amennyiben azt a biztosított egészségi állapota által indokolt ellátás szakmai tartalma és az ellátás sürgőssége nem zárja ki, azzal, hogy ezt a szabályt az egészségügyi szolgáltatónál nem munkaviszonyban, illetve közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott orvos választására is alkalmazni kell.

(4) A biztosított, amennyiben a vizsgálatok eredményét vitatja, vagy a javasolt vizsgálati, illetve terápiás módszerrel nem ért egyet, egy további orvosi szakvéleményre és javaslatra jogosult.

19/A. §64 (1) A gyógyító-megelőző eljárások során alkalmazott egészségügyi technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történő befogadása külön jogszabály szerinti eljárásban történik.

(2) A gyógyító-megelőző eljárások során alkalmazott egészségügyi technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történő befogadásához kapcsolódó egyes eljárásokért – az egészségbiztosításért felelős miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott – igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

20. §65 (1)66 A finanszírozási szerződés szerinti ellátásra kötelezett szolgáltató

a) a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátások elvégzését – amennyiben a biztosított egészségi állapota nem indokolja az azonnali ellátását, figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra is – a (2) bekezdésben meghatározott esetben intézményi várólista alapján teljesíti,

b) a járóbeteg-szakellátások elvégzését a külön jogszabály szerinti betegfogadási lista alapján teljesíti,

és az a) és b) pont szerinti teljesítésről, valamint az azonnali ellátásokról külön jogszabályban meghatározott módon rendszeres jelentést küld az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság részére.

(2)67 Intézményi várólistát kell kialakítani

a) külön jogszabály szerinti ellátások esetén,

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó esetben akkor, ha a biztosított ellátására tartós kapacitáshiány miatt nincs lehetőség.

(3)68 Amennyiben a kezelőorvos a biztosított részére az (1) bekezdésben szereplő ellátást rendel, a biztosított az ellátásra a várólistára, illetve betegfogadási listára történő felkerülés időpontja szerint jogosult. Az így meghatározott időponttól eltérni az ellátás szakmai indokoltsága, az ellátás várható eredménye, illetve a biztosított kérése alapján lehet. Az eltérés lehetőségének egészségügyi szakmai feltételeit és szabályait az egészségbiztosításért felelős miniszter rendeletben szabályozza.

(4)69

(5)70 A transzplantációs várólistára való felvételre jogosult:

a) a Tbj. 5. §-a szerinti biztosított,

b) a Tbj. 16. §-ának (1) bekezdése alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy,

c) az a)–b) pont hatálya alá nem tartozó személyek közül az, akinek egészségbiztosítója az ellátás igénybevételét a Közösségi rendelet 22. cikke 1. bekezdésének c) pontja, illetve kétoldalú egyezmény alapján előzetesen, vagy az egyezményben meghatározottak szerint engedélyezte.

(6)71 A biztosított jogosult a kezelőorvosánál mindazon vizsgálatok kezdeményezésére és – a kezelőorvos javaslata alapján – elvégeztetésére, amelyek a várakozás sorrendjét befolyásoló egészségi állapotváltozás megállapításához szükségesek.

(7)72 Az egészségügyi államigazgatási szerv területileg illetékes szerve köteles megvizsgálni, hogy az egészségügyi szolgáltató megfelel-e a működési engedély kiadásának feltételéül külön jogszabályban meghatározott szakmai minimumfeltételeknek, amennyiben a várólista szakember, gép, műszer, orvostechnikai eszköz hiánya miatt hosszú.

(8)73 A biztosítottat a várólistáról vagy betegfogadási listáról törölni kell, ha egészségi állapotában olyan változás áll be, amely az adott beavatkozás elvégzését véglegesen lehetetlenné vagy orvosszakmai szempontból indokolatlanná teszi.

20/A. §74 (1)75 A várólista az adott egészségügyi ellátásra besorolt biztosítottak legfontosabb személyazonosító adatait (családi és utónév, anyja neve, nem, születési év, lakóhely, társadalombiztosítási azonosító jel), az ellátásra való jogosultság sorrendjét, valamint az ellátás várható, illetve – amint ismertté válik – pontosan meghatározott időpontját tartalmazza. A biztosítottak egyéb adatait az egészségügyi dokumentáció tartalmazza. A várólistán szereplő adatokat és a biztosítottak egyéb adatait az egészségügyi és személyazonosító adatok kezelésére vonatkozó jogszabályokban meghatározott rendelkezések szerint kell kezelni. Várólista vezetésére az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság által külön jogszabályban meghatározott módon minősített szoftvert kell alkalmazni.

(2) A központi várólistát kormányrendeletben kijelölt szerv működteti. A kormányrendeletben kijelölt szerv a működtetéshez a külön jogszabályban meghatározott közreműködőt vehet igénybe. Az intézményi várólistát az adott ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató szervezeti és működési szabályzatában e feladatra kijelölt személy vezeti.

(3) A várólista adatai – kizárólag személyazonosításra alkalmatlan módon – intézményi várólista esetében az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató honlapján, központi várólista esetén a kormányrendeletben kijelölt szerv honlapján megtekinthetőek, ebben a formájukban nyilvánosak. A transzplantációs várólista kivételével az ellátás igénybevételének várható időpontját is közzé kell tenni. Az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság honlapjáról a várólista alapján ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók és a kormányrendeletben kijelölt szerv honlapjának is közvetlenül elérhetőeknek kell lenniük.

(4) A várólista adatait a honlapon – folyamatosan, de legkésőbb a változást követő 3 napon belül – úgy kell közzétenni, hogy abból egyértelműen megállapítható legyen az adott biztosított számára a várólistán elfoglalt helye. A közzétételre vonatkozó részletes szabályokat az egészségbiztosításért felelős miniszter rendeletben határozza meg.

(5) A (3) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása érdekében az egészségügyi szolgáltatónál az intézményi várólista kezeléséért felelős személy, illetve a kormányrendeletben kijelölt szerv egyedi azonosítót határoz meg. Az egyedi azonosító nem tartalmazhat a biztosított egészségügyi és személyazonosító adataival összefüggő, továbbá a várólistára történő felvétel időpontjára vonatkozó adatot. Az egészségügyi szolgáltatónál az intézményi várólista kezeléséért felelős személy, illetve a kormányrendeletben kijelölt szerv az egyedi azonosítót annak meghatározásakor, személyesen vagy kezelőorvosa útján közli a biztosítottal.

(6) Az egyedi azonosító tartalmára vonatkozó szabályokról a biztosítottat kezelőorvosa tájékoztatja. Amennyiben a kormányrendeletben kijelölt szerv, illetve az egészségügyi szolgáltatónál az intézményi várólista kezeléséért felelős személy észleli, hogy az adott várólistára érkező egyedi azonosító egy másik, az adott várólistán levő biztosított egyedi azonosítójával megegyezik, akkor a később beérkezett egyedi azonosítót olyan sorszámmal látja el, amely egyértelműen alkalmas az egyedi azonosítók megkülönböztetésére. Erről a biztosítottat a kezelőorvos útján a kormányrendeletben kijelölt szerv, illetve az intézményi várólista kezeléséért felelős személy tájékoztatja.

(7)76 A betegfogadási lista az adott egészségügyi ellátásra előjegyzett biztosítottak családi és utónevét, társadalombiztosítási azonosító jelét valamint az ellátásra történő jelentkezés és az ellátás igénybevételének pontosan meghatározott időpontját és helyét tartalmazza.

(8)77 A betegfogadási lista külön jogszabályban meghatározottak szerint összesített statisztikai adatait – kizárólag személyazonosításra alkalmatlan módon – az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság honlapján közzé kell tenni.

2. CÍM

Árhoz nyújtott támogatással igénybe vehető
szolgáltatások

21. §78 (1) A biztosított jogosult a járóbeteg-ellátás keretében gyógyászati céllal rendelt gyógyszer, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás árához, illetőleg a fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelés alatt számára rendelt végleges gyógyászati segédeszköz árához, továbbá a gyógyászati segédeszköz javítási és kölcsönzési díjához nyújtott támogatásra, amennyiben

a)79 árához

aa)80 forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszer esetében az egészségbiztosító,

ab)81 magisztrális gyógyszerek esetében a külön jogszabály,

támogatást állapít meg,

b)82 azt a finanszírozott egészségügyi szolgáltató e jogosultságra kijelölt orvosa, illetve az egészségbiztosítóval e jogosultságra szerződést kötött orvos rendeli, és

c) a rendelés a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályok szerint történik, és

d)83 az adott gyógyászati segédeszköz árához, illetve kölcsönzési díjához az egészségbiztosító a külön jogszabályban meghatározott eljárásrend szerint támogatást állapít meg, továbbá javítási díjához, illetőleg a gyógyászati ellátás árához külön jogszabály támogatást rendel, és

e)84 a kiszolgálásra, kölcsönzésre vagy javításra az egészségbiztosítóval e feladatra szerződött (a továbbiakban: szerződött) forgalmazónál vagy gyártónál kerül sor.

(2)85 A biztosított az (1) bekezdésben foglaltakon túl akkor is jogosult a külön jogszabályban meghatározott gyógyászati segédeszköz árához nyújtott támogatásra, ha annak kiszolgáltatására egészségügyi ellátás keretében a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi szolgáltatónál kerül sor.

(3)–(5)86

21/A. §87 (1)88 Az egészségbiztosító által – a külön jogszabály szerint – kiemelt, indikációhoz kötött támogatásban részesített gyógyszerért a biztosított dobozonként a külön jogszabályban meghatározott összegű díjat fizet.

(2) A 21. § (1) bekezdés ab) pontjában meghatározott magisztrális gyógyszerek árához nyújtott támogatás megállapítására vonatkozó szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

Utazási költségtérítés

22. § (1)89 A járóbeteg-szakellátásra, a fekvőbeteg-gyógyintézetbe, továbbá gyógyászati ellátásra, rehabilitációra beutalt biztosítottat utazási költségeihez támogatás illeti meg,

a) ha orvosszakértői vizsgálatra utalták vagy rendelték be; vagy

b) ha a beutalás olyan egészségügyi szolgáltatóhoz történik,

ba) amely a biztosított területi ellátására kötelezett, vagy

bb) amely a ba) pont szerinti egészségügyi szolgáltatónál a biztosított lakóhelyéhez (tartózkodási helyéhez) közelebb esik, ha az oda történő beutalásba a biztosított beleegyezett; vagy

c) a megfelelő feltételekkel rendelkező, bármely más – a biztosított lakóhelyéhez (tartózkodási helyéhez) legközelebb eső – egészségügyi szolgáltatóhoz történő beutalás esetén, ha az egészségügyi szolgáltató által nyújtott ellátás biztosítására a b) pont szerinti egészségügyi szolgáltatók szakmai indokok alapján nem alkalmasak.

(2) Amennyiben a biztosított az (1) bekezdésben említett egészségügyi ellátást azért veszi beutaló nélkül igénybe, mert egészségi állapota az azonnali ellátását indokolta, az egészségügyi szolgáltatótól otthonába (tartózkodási helyére) történő utazási költségeihez való támogatásra jogosult.

(3)90 A biztosított a gyógyászati segédeszköz próbájával, illetve kiszolgáltatásával kapcsolatos utazási költségeinek támogatására akkor jogosult, ha a gyógyászati segédeszközt a tartózkodási helyéhez legközelebb eső, a rendelt gyógyászati segédeszköz kiszolgáltatására az egészségbiztosítóval szerződött forgalmazónál szerzi be.

(4)91 A fogyatékos gyermek korai fejlesztését és gondozását, fejlesztő felkészítését nyújtó intézmény igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költségekhez támogatás jár.

(5)92 A betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló szervezett szűrővizsgálat igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költséghez támogatás jár. A biztosított a támogatásra akkor jogosult, ha a jogszabályban meghatározott szűrővizsgálatot behívás alapján vette igénybe.

(6)93 Az utazási költséghez nyújtott támogatás a külön jogszabályban foglaltak szerint illeti meg

a) a 16 éven aluli gyermek kísérőjét,

b) a 16 éven felüli biztosított kísérőjét, amennyiben egészségi állapota miatt a kíséretet a beutaló orvos szükségesnek tartja.

(7)94 Helyi közlekedési eszköz igénybevételéhez nem jár támogatás.

(8)95 Az utazási költséghez nyújtott támogatás mértékét és módját külön jogszabály tartalmazza.

3. CÍM

A biztosított által részleges térítés mellett igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások

23. § A biztosított részleges térítés mellett jogosult

a) 18 éves életkor alatt fogszabályozó készülékre;

b)96 a külön jogszabály szerinti terhesgondozás és a szülészeti ellátás kivételével az ellátást végző orvos 19. § (3) bekezdésében foglaltak szerinti megválasztására;

c) a rágóképesség helyreállítása érdekében jogszabályban meghatározott típusú fogpótlásra;

d)97 a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra, ha azt a biztosított beutaló nélkül veszi igénybe, kivéve az Eütv. 3. §-ának i) pontja szerinti sürgős szükség körébe tartozó – külön jogszabályban98 megnevezett – ellátásokat;

e)99 a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásnak a beutalási rendtől eltérő igénybevételére, ide nem értve az Eütv. 3. §-ának i) pontja szerinti sürgős szükség körébe tartozó – külön jogszabályban100 megnevezett – ellátásokat;

f) saját kezdeményezésére az ellátás 19. § (1) bekezdésében foglaltaktól – többletköltséget okozó – eltérő tartalommal történő igénybevételére;

g)101

h) amennyiben állapota indokolja az e feladatra finanszírozott szolgáltatónál ápolás céljából történő elhelyezésre és ápolásra, ideértve a szükséges gyógyszereket és az étkezést is;

i)102 az egészségbiztosításért felelős miniszter rendeletében foglalt esetekben szanatóriumi ellátásra;

j)103 az egészségügyi ellátás keretében igénybe vett egyéb kényelmi szolgáltatásokra;

k)104 külsődleges nemi jellegek megváltoztatására irányuló beavatkozásra, kivéve, ha fejlődési rendellenesség miatt a genetikailag meghatározott nem külsődleges jegyeinek kialakítása a cél;

24. § (1) A biztosított által is csak térítési díj megfizetése mellett igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások díját arra tekintettel kell megállapítani, hogy az adott ellátás keretében a biztosított részére nyújtanak-e olyan szolgáltatást, amelyre a biztosított térítésmentesen jogosult.

(2)105 Az e fejezetben foglaltak szerint megállapított részleges térítési díjak az egészségügyi szolgáltató bevételét képezik azzal, hogy a szolgáltató a finanszírozási szerződés alapján nem számolhatja el a részleges térítési díj ellenében nyújtott szolgáltatás részleges térítési díjjal fedezett részét. A 23. § b) pontja alapján fizetett részleges térítési díjból az egészségügyi szolgáltató a térítési díj ellenében végzett ellátásban közreműködő személyeket a szabályzatában meghatározott módon külön juttatásban részesítheti.

(3)106 A 23. § c) pontjában meghatározott fogászati ellátások térítési díját 15%-kal csökkenteni kell, amennyiben a biztosított részt vett a külön jogszabályban előírt, időszakos fogászati szűrővizsgálaton.

(4)107 A finanszírozott egészségügyi szolgáltató a biztosított részére – annak kezdeményezése alapján, az egészségügyi ellátás szakmai színvonalának érintése nélkül – külön térítési díj ellenében egyéni igénye szerinti étkezést, valamint az egészségi állapota által nem indokolt, a 14. § (2) bekezdés f) pontja szerinti elhelyezéstől eltérő, az intézmény e célra kijelölt részlegében magasabb színvonalú elhelyezést nyújthat, amennyiben

a) a többletszolgáltatáshoz szükséges feltételek rendelkezésre állnak,

b) a biztosított az egészségügyi szolgáltatónál az ellátást a többletszolgáltatás nélkül is igénybe vehetné, és

c) az egészségügyi szolgáltató a többletszolgáltatás nyújtása mellett a finanszírozási szerződése szerinti kapacitáson folyamatosan és teljeskörűen tud ellátást nyújtani.

25. § (1)108 Az egészségügyi szolgáltató jól látható helyen kifüggeszti a térítési díjak feltüntetésével a szolgáltatónál térítési díj fizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások jegyzékét, továbbá a szolgáltatás megkezdése előtt a biztosítottat tájékoztatja az indokolt és az általa igényelt térítésköteles szolgáltatások díjáról.

(2) A (3) bekezdésben említett szolgáltatások részleges térítési díját a szolgáltató állapítja meg azzal, hogy ez nem tartalmazhat az ellátással kapcsolatban olyan beavatkozásra számított díjat, amelyet a biztosított térítésmentesen jogosult igénybe venni.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak alapján a részleges térítési díj számításánál

a)109

b) a 23. § f) pontja tekintetében a vizsgálati és terápiás rend szerinti és az attól eltérő ellátáshoz szükséges diagnosztikus és terápiás anyag- és gyógyszerköltség különbözetét, valamint fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás esetén az ebből eredő többlet ápolási időt is, az ápolási naponkénti étkezési és elhelyezési költséggel,

c) a 23. § ga) pontja tekintetében az intézeti nyersanyagnorma és a többlet-nyersanyagköltség különbözetét

kell alapul venni.

(4) A 23. § gb) pontja tekintetében a szolgáltató ápolási naponkénti díjat állapít meg.

(5)110 A részleges térítési díjat külön jogszabály állapítja meg a 23. § a), c), h), i) és k) pontjában foglalt ellátások tekintetében.

(6)111 A biztosított által a 23. § b), d) és e) pontja alapján fizetendő részleges térítési díj mértéke annak az összegnek a 30 százaléka, ami az adott ellátásért a külön jogszabályban foglaltak szerint az egészségbiztosító felé elszámolható, azzal, hogy a biztosított által fizetendő összeg nem haladhatja meg a külön jogszabályban meghatározott összeget.

4. CÍM

Méltányosságból igénybe vehető
egészségügyi szolgáltatások

26. § (1)112 Az egészségbiztosító – az E. Alap költségvetésében meghatározott keretek között – méltányosságból

a) a Magyarországon szakmailag elfogadott, de a finanszírozásba még be nem fogadott eljárások, a befogadott egészségügyi szolgáltatás befogadástól eltérő alkalmazása, illetve a biztosított által részleges térítési díj megfizetése mellett az egészségbiztosítás terhére igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások térítési díját vagy annak egy részét átvállalhatja,

b)113

c)114 a társadalombiztosítási támogatásba még be nem fogadott, támogatással nem rendelhető allopátiás gyógyszer, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer, gyógyászati segédeszköz árához támogatást nyújthat.

(2)115 Az egészségbiztosító méltányosságból a gyógyászati segédeszközök árához a külön jogszabályban foglaltaktól eltérő gyakorisággal támogatást nyújthat.

(3)116 A méltányossági jogkör gyakorlása nem terjed ki

a)117 a 23. § b), d)–g) és j) pontjai alapján, valamint

b) a szakmai szempontok figyelembevételével összeállított várólista alapján

igénybe vehető ellátásokra,

c)118 a külön jogszabály alapján háromhavi terápiás (HTL) alapú támogatásban részesített, illetve az egyszerűsített támogatási jegyzékben felsorolt funkcionális csoportokba (alcsoportokba) tartozó gyógyászati segédeszközök körére,

d) az (1) bekezdés c) pontja szerinti gyógyászati segédeszközre, amennyiben a biztosított adott indikációban a gyógyászati segédeszközt – külön jogszabály alapján – támogatással kölcsönzi.

(4)119 Nem nyújtható az (1) bekezdés c) pontja szerinti támogatás olyan gyógyszerhez vagy gyógyászati segédeszközhöz,

a) amelyre vonatkozóan a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja, gyógyászati segédeszköz forgalomba hozója a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény szerinti támogatásba való befogadást a méltányossági kérelem benyújtását megelőző 5 évben kérelmezte, és az egészségbiztosítási szerv elutasító határozatot hozott, kivéve, ha az elutasítás költségvetési fedezet hiányára alapult,

b) amely esetén a kérelem benyújtása hónapját megelőző hónap kezdőnapját közvetlenül megelőző tizenkét hónapban az azonos hatóanyag-tartalmú készítményekkel, azonos funkcionális csoportba tartozó gyógyászati segédeszközökkel méltányosság alapján kezelt betegek száma elérte az 50 főt.

(5)120 Az (1) bekezdés alapján méltányosságból támogatás

a) gyógyszerhez az E. Alap Méltányossági gyógyszertámogatás jogcím időarányos előirányzatának terhére,

b) gyógyászati segédeszközhöz az E. Alap Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport előirányzatának a különös méltánylást érdemlő körülmények esetén felhasználható összeg időarányos részének terhére

nyújtható.

Amennyiben a méltányosságból megítélt támogatás adott hónapban meghaladja az a), illetve b) pontban meghatározott keretet, az a következő havi időarányos részt terheli.

5. CÍM

Külföldön történő gyógykezelés

27. §121 (1)122 Amennyiben a biztosított – ide nem értve a megállapodás alapján egészségügyi ellátásra jogosultakat – az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT), illetve az Európai Közösséggel vagy az EGT-vel megkötött nemzetközi szerződés alapján az EGT tagállamával azonos jogállást élvező állam (a továbbiakban: EGT tagállam) területén kívüli állam (a továbbiakban: harmadik állam) területén átmenetileg tartózkodik munkavállalás, tanulmányok folytatása vagy egyéb jogcímen és a 12–14. §-okban, továbbá a 15. § (1) bekezdésében meghatározott valamely egészségügyi szolgáltatást – a feltétlenül szükséges mértékig –, továbbá sürgősségi betegszállítást azért vesz igénybe harmadik állam területén lévő tartózkodási helyén, mert annak elmaradása az életét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti, illetve maradandó egészségkárosodáshoz vezetne, az egészségbiztosító a felmerült és igazolt költségeket az igénybevétel idején érvényes belföldi költség mértékének megfelelő összegben, sürgősségi betegszállítás esetén a számla szerinti összegnek a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, az igénybevételkor érvényes középárfolyamon számított forint összegben megtéríti.

(2)123 Amennyiben a biztosított munkáltatója a Tbj. szerinti biztosítási jogviszony fenntartása mellett egybefüggően három hónapot meghaladó időtartamra a biztosítottat harmadik állam területén foglalkoztatja, és ez idő alatt a biztosított, illetve a vele együtt harmadik állam területén tartózkodó eltartott házastársa és gyermeke a 12–14. §-okban, továbbá a 15. § (1) bekezdésében meghatározott valamely egészségügyi szolgáltatást, továbbá sürgősségi betegszállítást indokoltan vesz igénybe harmadik állam területén lévő tartózkodási helyén, az egészségbiztosító a felmerült és igazolt költségeket, az igénybevétel idején érvényes belföldi költség mértékének megfelelő összegben, sürgősségi betegszállítás esetén a számla szerinti összegnek a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, az igénybevételkor érvényes középárfolyamon számított forint összegben megtéríti.

(3) Amennyiben a biztosított a Közösségi rendelet hatálya alá tartozik, EGT tagállam területén egészségügyi szolgáltatást a Közösségi rendelet rendelkezései szerint vehet igénybe.

(4) A (2) bekezdés szerinti foglalkoztatás esetében a biztosított és a vele együtt ott tartózkodó eltartott házastársa és gyermeke nem Magyarországon történő egészségügyi ellátása akkor fogadható el indokoltan igénybe vettnek, ha eleget tettek a külön jogszabályban foglaltak szerint a nem Magyarországon történő munkavégzésre való alkalmasság megállapítását célzó orvosi vizsgálati kötelezettségüknek.

(5)124 A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló tartósan harmadik államban foglalkoztatott biztosított, a vele együtt ott tartózkodó eltartott házastársa, élettársa és gyermeke által indokoltan igénybe vett egészségügyi ellátás külföldön felmerült és igazolt költségének 85 százalékát az egészségbiztosító megtéríti.

(6)125 Amennyiben a biztosított – ide nem értve a megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosultakat – EGT tagállam területén a 11. § (1) bekezdésének b) és c) pontjaiban, a 12. § (1) bekezdésében és a 13. § a) és b) pontjaiban meghatározott egészségügyi szolgáltatást nem a Közösségi rendelet alapján vesz igénybe, az egészségbiztosító a felmerült és igazolt költségeket az igénybevétel idején érvényes belföldi költség, legfeljebb azonban a tényleges költség mértékének megfelelő összegben megtéríti.

(7)126 A (3) bekezdéstől eltérően a közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló tartósan valamely EGT tagállamban foglalkoztatott biztosított, a vele együtt ott tartózkodó eltartott házastársa, élettársa és gyermeke választhat, hogy a kiküldetés helye szerinti EGT tagállamban az egészségügyi szolgáltatást a Közösségi rendelet rendelkezései szerint veszi igénybe, vagy az általa indokoltan igénybe vett egészségügyi ellátás felmerült és igazolt költsége 85 százalékának megtérítését kéri az egészségbiztosítótól.

(8)127 Az (1)–(2) és (6) bekezdés szerinti belföldi költségek – ideértve az egészségbiztosításért felelős miniszter által elismert határon átnyúló egészségügyi együttműködés keretében nyújtott szolgáltatások költségeit is – megtérítésének módját és feltételeit a kormány rendeletben állapítja meg.

(9)128 A határon átnyúló egészségügyi szolgáltatói és szolgáltatási együttműködések finanszírozásának részletes szabályait a kormány rendeletben állapítja meg. A határon átnyúló egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó együttműködési megállapodásokat az egészségbiztosításért felelős miniszter tájékoztatóban teszi közzé.

(10)129 Amennyiben a biztosított valamely EGT tagállam területén ellátást vesz igénybe, az egészségbiztosító engedélyezheti a magyarországi egészségügyi szolgáltatóhoz történő szállítás megtérítését.

(11)130 A biztosított által valamely EGT tagállam területén történő ideiglenes tartózkodása során igénybe vett egészségügyi szolgáltatásra – a Közösségi rendelet szerint – jogosító, az egészségbiztosító által kibocsátott Európai Egészségbiztosítási Kártyát (a továbbiakban: EU-Kártya), illetve az azt helyettesítő nyomtatványt az egészségbiztosító a biztosított kérelmére, a (12) bekezdésben foglaltak kivételével díjmentesen, a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével bocsátja a biztosított rendelkezésére.

(12)131 Az EU-Kártya kiadásáért az általános tételű eljárási illetéknek megfelelő összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie a biztosítottnak, ha annak kiadása a még érvényes EU-Kártyának a jogosult birtokából való kikerülése (lopás, elvesztés, megsemmisülés) vagy megrongálódása miatt vált szükségessé.

28. § A Magyarországon nem hozzáférhető gyógyító eljárások más országban való igénybevételéhez a biztosítottaknak – ide nem értve a megállapodás alapján egészségügyi ellátásra jogosultakat – az E. Alap terhére támogatás nyújtható. A támogatás rendjét a Kormány rendeletben szabályozza.

III. Fejezet

AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSAIRA VALÓ IGÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSE

29. §132 (1) A biztosított – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével –

a)133

b) az árhoz nyújtott támogatással igénybe vehető ellátásokra való jogosultságát

ba) a gyógyászati ellátások tekintetében a külön jogszabály szerinti orvosi rendelvény és kezelőlap bemutatásával,

bb) gyógyszer és gyógyászati segédeszköz tekintetében a külön jogszabály szerinti orvosi rendelvény bemutatásával,

c) az utazási költségeihez nyújtott támogatásra való jogosultságát a beutaló orvos által, illetve amennyiben az ellátásra – azonnali ellátás szükségessége miatt – beutaló nélkül került sor, a szolgáltató orvosa által kiállított igazolással

igazolja.

(2)134 Amennyiben az (1) bekezdés b) pontja szerinti ellátásokat árhoz nyújtott támogatással rendelik, a biztosított a kezelőorvos kérelmére nyilatkozik arról, hogy a kezelőorvoson kívül más orvos által rendelt gyógyászati ellátást az adott naptári évben hány alkalommal vett igénybe, illetve, hogy a kezelőorvoson kívül más orvos a betegségével összefüggésben 30 napon belül milyen gyógyszert, milyen mennyiségben vagy annak kihordási idején belül milyen gyógyászati segédeszközt rendelt számára.

(3)135 A Közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy a Közösségi rendelet szerinti formanyomtatvány, illetve hatósági igazolvány bemutatása esetén jogosult egészségügyi szolgáltatás igénybevételére.

(4)136 A Tbj. szerint biztosított vagy egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy az egészségügyi szolgáltatás igénybevételéhez – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (a továbbiakban: TAJ szám) igazoló hatósági igazolványát köteles bemutatni.

(5)137 A 27. § (1) és (2) bekezdése szerinti ellátások költségeinek megtérítése iránti igényt legkésőbb a hazaérkezést követő harminc napon belül, a 27. § (6) bekezdése szerinti ellátások költségeinek megtérítése iránti igényt pedig a hazaérkezést követő tizenöt napon belül kell az egészségbiztosítónál bejelenteni.

(6)138

(7)139 A 22. § szerinti utazási költséghez nyújtott támogatás iránti, valamint a 27. § (1) és (2) bekezdéseiben említett ellátások költségeinek megtérítése iránti kérelem elbírálására a 61. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. A 27. § (3) bekezdésben említett ellátások költségeinek utólagos megtérítésére vonatkozó igény az ellátás igénybevételétől számított hat hónapon belül érvényesíthető. A 27. § (6) bekezdésében említett ellátások költségeinek megtérítése iránti igény a külföldi gyógykezelés befejezésétől számított harminc napon túl nem érvényesíthető.

(8) A nemzetközi egyezmény vagy a Közösségi rendelet hatálya alá tartozó külföldi az egyezményben vagy a Közösségi rendeletben meghatározott egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó jogosultságát az egyezményben vagy a Közösségi rendeletben meghatározott módon igazolja.

(9)140 Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a biztosítási jogviszonynak, illetve a Tbj. 16. § (1) bekezdés a)–o) és s) pontjában meghatározott jogosultsági feltételnek a megszűnését követően

a) 45 napig marad fenn, amennyiben a jogosultsági feltétel a megszűnést megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt,

b) amennyiben a jogosultsági feltétel fennállásának az időtartama 45 napnál rövidebb volt, akkor ezen időtartammal hosszabbodik meg,

c) 45 napig marad fenn, ha a jogosultsági feltétel megszűnését megelőzően fennállt korábbi jogosultsági feltétel 45 napnál hosszabb ideig állt fenn és az utolsóként megszűnt jogosultsági feltétel nem állt fenn 45 napig, de a két jogosultsági feltétel fennállása között 30 napnál kevesebb nap telt el.

(10)141 A (9) bekezdésben foglaltak a biztosítás szünetelése esetén nem alkalmazhatók.

IV. Fejezet

AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS KERETÉBEN IGÉNYBE VEHETŐ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK BIZTOSÍTÁSA

Szerződéses kapcsolatok142

30. §143 (1)144 Az egészségbiztosító az egészségügyi szolgáltatások nyújtására – a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével – finanszírozási szerződést köt az adott szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltatóval, amennyiben az nem rendelkezik olyan, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. §-ának 20. pontjában meghatározott köztartozással (a továbbiakban: köztartozás), amely esedékességének időpontja 60 napnál régebben lejárt.

(2)145 Az (1) bekezdésben foglaltakon túl gyógyszer árhoz nyújtott támogatással történő kiszolgáltatására, gyógyászati segédeszköz árhoz nyújtott támogatással történő forgalmazására, kölcsönzésére, javítására és amennyiben a gyártó az eszköz kiszolgáltatását is végzi, egyedi méretvétel alapján történő gyártására (a továbbiakban együtt: forgalmazás), valamint gyógyászati ellátás támogatással történő nyújtására az egészségbiztosító szerződést köt a szolgáltatóval, amennyiben az

a) erre külön jogszabályban foglaltak szerint jogosult, valamint

b)146 megfelel a külön jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételeknek, így különösen a finanszírozással kapcsolatos adatkezeléssel, adatellenőrzéssel és a társadalombiztosítási támogatás elszámolásával kapcsolatos személyi és tárgyi feltételeknek, és

c) nem rendelkezik olyan köztartozással, amely esedékességének időpontja 60 napnál régebben lejárt.

(3)147 Az egészségbiztosító külön jogszabályban meghatározott esetben külön jogszabály szerinti hatósági bizonyítvánnyal rendelkező nem egészségügyi szolgáltatóval is köthet szerződést gyógyászati segédeszköz egyedi méretvétel alapján társadalombiztosítási támogatással történő gyártására, illetve ezen eszközök társadalombiztosítási támogatással történő javítására.

30/A. §148 Az egészségbiztosító szerződést köthet a gyógyszer forgalomba hozatalára jogosulttal, a gyógyászati segédeszközt forgalomba hozóval, illetve a gyógyászati ellátást nyújtóval az árhoz nyújtott támogatással forgalmazható termék és ellátás áráról, mennyiségéről, minőségi követelményéről, illetve a felek által lényegesnek ítélt egyéb kérdésről.

31. § (1) Az egészségügyi szolgáltatóval kötött finanszírozási szerződésben meg kell határozni

a)149 a lekötött kapacitáson nyújtandó szolgáltatásokat szakmánkénti bontásban, a területi ellátási kötelezettség és a rendelkezésre állás megjelölésével, ideértve azt is, hogy az adott szolgáltatást saját maga vagy közreműködő egészségügyi szolgáltató igénybevételével nyújtja,

b)150 a tárgyi és személyi feltételek azonosítására szolgáló, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság által vezetett nyilvántartás szerinti adatot, valamint a szolgáltatás nyújtásához rendelkezésre álló, a finanszírozás szempontjából meghatározó feltételeket,

c)151 az egészségügyi szakellátásra történő beutalásra jogosult, a táppénzfizetés alapjául szolgáló keresőképesség elbírálására, továbbá a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és ellátás támogatással történő rendelésére jogosult orvos családi és utónevét, orvosi bélyegzőjének számát,

d) az egészségügyi szolgáltató adatszolgáltatási kötelezettségét,

e) a külön jogszabály rendelkezései szerinti feltételeket,

f)152 a külön jogszabályban meghatározott esetben az elszámolható szolgáltatások mennyiségi korlátjait,

g)153 a 21. § (2) bekezdése alapján gyógyászati segédeszköznek az egészségügyi ellátás keretében történő kiszolgáltatására való jogosultságot,

h)154 a szerződés hatályát, a módosítására és felmondására vonatkozó rendelkezéseket, a szerződés megszegése esetén követendő eljárást, ideértve a szerződésszegésen alapuló igények érvényesítési rendjét is,

i)155

(2)156 Az egészségügyi szolgáltató gyógyszert, gyógyászati segédeszközt, valamint gyógyászati ellátást árhoz nyújtott támogatással az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság által minősített, a minőségi és hatékony gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-rendelést elősegítő számítógépes rendszer alkalmazásával rendelhet.

(3)157 A finanszírozási szerződés mellékletét képezi

a)158 az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedély,

b)159 amennyiben az egészségügyi szolgáltató a külön törvény szerinti egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervvel egészségügyi ellátási szerződést kötött az egészségügyi közszolgáltatás nyújtására, e szerződés másolata,

c)160 az egészségügyi szolgáltató nyilatkozata arról, hogy van-e a 30. § (1) bekezdése szerinti lejárt esedékességű köztartozása,

d)161 az egészségügyi dokumentáció vezetésének rendjéről szóló tájékoztató,

e)162 az egészségügyi szolgáltató gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, valamint gyógyászati ellátás árhoz nyújtott támogatással történő rendeléséhez alkalmazott számítógépes rendszer minősítéséről szóló jóváhagyás.

(4)163 A finanszírozási szerződés módosítását – a kapacitásokat szabályozó külön jogszabályokra figyelemmel – bármelyik fél kezdeményezheti.

(5)164 Az egészségügyi szolgáltató köteles bejelenteni

a) ha a működési engedélyét módosították,

b) a személyi és tárgyi feltételek változását, amennyiben azok a finanszírozott feladatkör ellátását érintik.

(6)165 Amennyiben az egészségügyi szolgáltató az (5) bekezdésben foglalt kötelezettségét elmulasztja, köteles az ebből eredő finanszírozási többletet visszatéríteni.

(7)166 Az egészségügyi szolgáltató köteles bejelenteni az egészségbiztosítónak, ha köztartozása esedékességének időpontja lejárt, illetve ha lejárt esedékességű köztartozásában változás következik be.

(8)167 Amennyiben az egészségügyi szolgáltató a (7) bekezdésben meghatározott kötelezettségének legkésőbb a köztartozás esedékessége időpontjának lejártától, illetve a lejárt esedékességű köztartozásában bekövetkezett változás időpontjától számított 30 napon belül nem tesz eleget, illetőleg ha a lejárt esedékességű köztartozását 90 napon belül nem egyenlíti ki, a finanszírozási szerződését fel kell mondani.

32. § (1)168 A nem finanszírozott egészségügyi szolgáltató orvosával az egészségbiztosító – külön jogszabályban foglaltak szerint – gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz támogatással történő rendelésére jogosító szerződést köt, amennyiben az orvos

a) a külön jogszabályban foglaltak szerint gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz rendelésére jogosult,

b) a szerződés megkötését kezdeményezi,

c) a szerződéskötés feltételéül a külön jogszabályban meghatározott kötelezettségének eleget tesz,

d) nem áll gyógyszer- vagy gyógyászatisegédeszköz-gyártóval, -forgalmazóval, -nagykereskedővel gyógyszer- vagy gyógyászatisegédeszköz-ismertető tevékenység végzésére irányuló jogviszonyban,

e) nem rendelkezik gyógyszer- vagy gyógyászatisegédeszköz-gyártó, -forgalmazó, -nagykereskedő vagy gyógyszertárat, illetve gyógyászatisegédeszköz-szaküzletet működtető gazdasági társaságban ötven százalékot meghaladó tulajdoni hányaddal, és

f) gyógyszer- vagy gyógyászatisegédeszköz-gyártó, -forgalmazó, -nagykereskedő vagy gyógyszertárat, illetve gyógyászatisegédeszköz-szaküzletet működtető gazdasági társaságnak nem vezető tisztségviselője.

(2)169 A nem finanszírozott egészségügyi szolgáltató orvosa gyógyszert, gyógyászati segédeszközt, valamint gyógyászati ellátást árhoz nyújtott támogatással az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság által előzetesen minősített, a minőségi és hatékony gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-rendelést elősegítő számítógépes rendszer alkalmazásával rendelhet.

(3)170 A támogatással történő rendelésre jogosító szerződésben meg kell határozni

a) az orvos szakorvosi szakképesítését,

b) azokat a jogcímeket, amelyek alapján az orvos támogatással történő rendelésre válik jogosulttá,

c) a szerződés hatályát, a módosítására és felmondására vonatkozó rendelkezéseket, a szerződés megszegése esetén követendő eljárást, ideértve a szerződésszegésen alapuló igények érvényesítési rendjét is,

d)171 gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, valamint gyógyászati ellátás árhoz nyújtott támogatással történő rendeléséhez alkalmazott számítógépes rendszer minősítéséről szóló jóváhagyást.

(4)172

(5)173 Az egészségbiztosító a külön jogszabályban meghatározottak figyelembevételével gyógyászati ellátás támogatással történő rendelésére jogosító szerződést köt az orvossal, amennyiben az orvos megfelel az (1) bekezdés b)–c) pontjában foglalt feltételeknek és külön jogszabályban foglaltak szerint gyógyászati ellátás rendelésére jogosult.

(6)174 Az egészségbiztosító külön jogszabályban foglaltak szerint gyógyszer, gyógyászati segédeszköz saját maga vagy a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti hozzátartozója részére (pro família) támogatással történő rendelésére jogosító szerződést köt az orvossal, amennyiben az orvos megfelel az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek.

(7)175 Az az orvos, aki rendelkezik a (6) bekezdés szerinti szerződéssel, jogosult saját maga vagy a Ptk. szerinti hozzátartozója szakorvosi ellátásra történő beutalására.

(8)176 Az egészségbiztosító a külön jogszabályban meghatározott feladatot ellátó nem finanszírozott egészségügyi szolgáltatóval a 18. § (1) bekezdés szerinti beutalásra jogosító szerződést köt.

(9)177 Az orvos 8 napon belül köteles bejelenteni az egészségbiztosítónak, ha az (1) bekezdésben meghatározott kizáró ok valamelyike felmerül a vényírási szerződés hatálya alatt. Az egészségbiztosító a kizáró okról történt tudomásszerzést követően a vényírási szerződést 30 napos határidővel felmondja. Amennyiben az egészségügyi szolgáltató a bejelentési kötelezettségét elmulasztja, köteles megtéríteni a kizáró ok felmerülését követően rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz után folyósított társadalombiztosítási támogatást.

33. § (1)178 A gyógyszer kiszolgáltatójával, gyógyászati segédeszköz forgalmazójával kötött szerződésben meg kell határozni

a)179 a készletfenntartásra, a kiszolgáltatásra, a nyilvántartásra és a támogatás elszámolására vonatkozó – az általánostól eltérő vagy külön jogszabályban nem rögzített – rendelkezéseket,

b) a szállítási és elszámolási feltételeket,

(2)181 A szerződés mellékletét képezi

a) a forgalmazás és a kiszolgáltatás végzésére jogosító – külön jogszabály szerinti – engedély másolata,

b) a kiszolgáltató, forgalmazó nyilatkozata arról, hogy van-e a 30. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti lejárt esedékességű köztartozása,

c) a kiszolgáltató, forgalmazó nyilatkozata, amelyben vállalja, hogy a társadalombiztosítási támogatással történő kiszolgáltatás, illetve forgalmazás valamennyi tárgyi, személyi feltételét folyamatosan biztosítja.

(3)182 A gyógyszer kiszolgáltatójának és a gyógyászati segédeszköz forgalmazójának tekintetében a 31. § (6)–(7) bekezdésében foglaltakat értelemszerűen kell alkalmazni.

33/A. §183 (1) A gyógyászati ellátás szolgáltatójával kötött szerződésben meg kell határozni

a) az ellátás nyújtására és elszámolására vonatkozó rendelkezéseket, valamint

(2)185 A szerződés mellékletét képezi

a) a gyógyászati ellátás végzésére jogosító – külön jogszabály szerinti – engedély másolata,

b) a szolgáltató nyilatkozata, amelyben vállalja, hogy az ellátás nyújtásához kapcsolódó – külön jogszabályban meghatározott – feltételeket folyamatosan biztosítja,

c) a szolgáltató nyilatkozata arról, hogy van-e a 30. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti lejárt esedékességű köztartozása.

(3)186 A gyógyászati ellátás szolgáltatójának tekintetében a 31. § (6)–(7) bekezdésében foglaltakat értelemszerűen kell alkalmazni.

Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása

34. § (1) Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása

a) a ráfordítások alapján meghatározott normán,

b) az ellátandó feladatokon,

c) az ellátott esetek számbavételén,

d) fejkvótán,

e) a nyújtott szolgáltatások teljesítményarányain,

f)187 egyes szolgáltatások tekintetében teljesítményegységének mennyiségén,

g)188 az a)–f) pontban foglaltak kombinációján, és

h)189

alapuló rendszerben történik.

(2)190 Az (1) bekezdésben foglalt elveken alapuló finanszírozás szabályait külön törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok tartalmazzák, azzal, hogy az egészségügyi szolgáltató legfeljebb annyi havi finanszírozásra lehet jogosult, ahány hónapig a hatályos szerződése alapján szolgáltatást nyújtott.

(3) A finanszírozásra vonatkozó jogszabályokat a bevezetésük előtt 30 nappal ki kell hirdetni.

35. § (1)191 Az egészségügyi szolgáltató fenntartója vagy működtetője – amennyiben több egészségügyi szolgáltatót is működtet – a finanszírozás keretében kapott összeget minden általa fenntartott egészségügyi szolgáltató tekintetében külön számlán kezeli. Az egészségügyi szolgáltató a finanszírozás keretében kapott összeget más pénzeszközeitől elkülönítetten kezeli. Az egészségügyi szolgáltató elkülönített számlájának megterheléséhez szükséges az egészségügyi szolgáltató és fenntartójának előzetes jóváhagyása. A finanszírozás keretében járó összegnek legfeljebb 10%-a engedményezhető.

(2) Az E. Alapból a finanszírozási szerződésben foglalt feladatokra folyósított összeg nem mentesíti a szolgáltató fenntartóját (tulajdonos, kezelő) az egyéb jogszabályokban előírt fenntartási és fejlesztési kötelezettségek alól. A finanszírozás keretében folyósított összeg csak a finanszírozási szerződésben foglalt feladatokra használható fel.

(3) Abban az esetben, amikor a finanszírozási szerződés megkötésének szempontjából a helyi önkormányzat minősül egészségügyi szolgáltatónak, a finanszírozás keretében kapott összeg az egészségügyi szolgáltatók működésével kapcsolatos igazgatási kiadásaira nem használható fel.

(4)192 A finanszírozott egészségügyi szolgáltató részére – a biztosítási jogviszony keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások igénybevehetőségét veszélyeztető – kritikus gazdálkodási helyzet esetén, amennyiben annak megelőzésére, illetve elhárítására saját hatáskörben bizonyíthatóan minden lehetséges intézkedést megtett, és a tulajdonos saját forrásaiból meghatározott arányú konkrét hozzájárulást, valamint garanciát vállal, az egészségbiztosító – az E. Alap éves költségvetésében e célra megjelölt előirányzat terhére – egyszeri, kamatmentes finanszírozási előleget nyújthat.

(5)193 Azon gyógyszertár számára, amely járóbeteg-ellátás keretében rendelt gyógyszerek árához támogatással igénybe vehető szolgáltatást nyújt, a lakosság biztonságos ellátása érdekében az egészségbiztosító – az E. Alap éves költségvetésében e célra megjelölt előirányzat terhére – kamatmentes finanszírozási előleget nyújthat.

(6)194 Ha az (1) bekezdés szerinti egészségügyi szolgáltató, illetőleg a (3) bekezdésben szabályozott helyi önkormányzat a finanszírozási szerződés alapján az E. Alapból kapott összeget nem a finanszírozási szerződésben meghatározott egészségügyi szolgáltatásokra használja fel, köteles a kapott összeget – a szerződésszegés esetére kikötött egyéb jogkövetkezmények mellett – az E. Alap számára megtéríteni.

(7)195 Ha az egészségbiztosító a szolgáltató részére járó havi finanszírozási összeg utalványozását nem a szolgáltató hibájából külön jogszabályban meghatározott határidőig nem teljesíti, a határidő lejártát követő naptól köteles a szolgáltató részére a Ptk. szabályainak megfelelően az E. Alap ellátási költségvetés egyéb kiadásai terhére késedelmi kamatot fizetni, amennyiben a kamat összege meghaladja az 1000 forintot.

35/A. §196

A szerződés teljesítésének ellenőrzése

36. §197 (1)198 Az egészségbiztosító ellenőrzi az egészségügyi szolgáltatás nyújtására kötött szerződés teljesítését.

(2)199 Az egészségbiztosító jogosult a szolgáltatásokhoz szükséges személyi és tárgyi feltételek vizsgálatára – ideértve a helyszíni ellenőrzést is –, a biztosított ellátására vonatkozó dokumentumokba és az elszámolás alapjául szolgáló nyilvántartásokba való betekintésre, a külön jogszabályban foglaltak szerint a biztosított vizsgálatára, a biztosított ellátása orvosszakmai indokoltságának felülvizsgálatára, valamint a (3) bekezdésben foglaltak ellenőrzésére.

(3)200 Az egészségbiztosító ellenőrzi a finanszírozott egészségügyi szolgáltatások elszámolási rendjét, az elszámolások valódiságát, a folyósított pénzeszközök felhasználásának pénzügyi szabályszerűségét és elkülönítését. Az egészségbiztosító ellenőrzi, hogy az egészségügyi szolgáltató az elszámolási nyilatkozattal kapcsolatos kötelezettségeit teljesíti-e.

(4)201 Az egészségbiztosító ellenőrzi az egészségügyi dokumentáció vezetésére, a beutalás rendjére, továbbá a támogatással rendelhető gyógyszer, gyógyászati segédeszköz rendelésére, készletben tartására, kiszolgáltatására és nyilvántartására, valamint gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás támogatással történő rendelésére és nyújtására vonatkozó előírások megtartását, érvényesülését. A gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás támogatással történő rendelésére a 32. § alapján jogosult orvos az ellenőrzést végző személy rendelkezésére bocsátja az érintett biztosítottra vonatkozó, az ellenőrzés lefolytatásához szükséges egészségügyi dokumentációt.

(5) Az (1)–(4) bekezdésben foglaltak során az ellenőrzéssel érintett személyes és egészségügyi adatok kezelésére az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6)202 Az egészségbiztosító az ellenőrzés megállapításairól és javaslatairól tájékoztatja a szolgáltatót és a közszolgáltatásért felelős szervet, továbbá az egészségügyi szolgáltató fenntartóját, ha az nem a közszolgáltatásért felelős szerv.

(7)203 Amennyiben gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, illetve gyógyászati ellátás támogatással történő rendelésére jogosult orvos az ellenőrzés során megállapított jogosulatlan rendelés tényét vitatja, akkor az egészségbiztosítónál a jogosulatlan rendeléssel érintett személlyel történő adategyeztetést kezdeményezhet, amelyre a 38/B. §-ban foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell.

(8)204 Amennyiben az egészségbiztosító az (1)–(7) bekezdés szerinti ellenőrzés során a szakmai előírások be nem tartását állapítja meg, erről tájékoztatja a szakmai felügyeletet ellátó szervet.

(9)205 Az egészségbiztosító az (1)–(7) bekezdésekben foglalt ellenőrzések során a 30. § és a 31–33/A. §-ok szerinti szerződések alapján, mint szerződő fél jár el.

37. §206 (1) Az egészségügyi szolgáltató megtéríti

a) az elszámolt ellátás finanszírozási összegét, ha az ellenőrzés során megállapítják, hogy

aa) a finanszírozási szerződésben nem szereplő ellátást,

ab) részére nem engedélyezett vagy általa nem végezhető ellátást,

ac) más forrásból megtérülő ellátást,

ad) el nem végzett ellátást,

ae) orvosszakmailag indokolatlanul nem a hatályos jogszabályoknak, finanszírozási protokolloknak, ennek hiányában nem az érvényes szakmai protokolloknak, vagy mindezek hiányában nem az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 119. § (3) bekezdésében foglalt szakmai előírásoknak (ez utóbbi három a továbbiakban együtt: szakmai előírás) megfelelően nyújtott ellátást

számolt el, vagy

af) az egészségügyi szolgáltató vagy beutalásra jogosult orvosa nem a hatályos jogszabályoknak vagy szakmai előírásoknak megfelelően járt el az egészségügyi szolgáltatások rendelésénél,

ag) az elvégzett ellátásokat nem a hatályos jogszabályoknak vagy a finanszírozási szabálykönyvben foglaltak szerint számolta el,

b) a kifizetett finanszírozási többletet, ha az ellenőrzés során megállapítják, hogy egy ellátást több vagy magasabb összegű finanszírozásra jogosító jogcímen számolt el.

(2) Az (1), az (5) és (6), valamint a (9) bekezdés, illetőleg a 31. § (5) bekezdése és a 35. § (6) bekezdése szerinti megtérítési, illetve visszatérítési kötelezettség a jogalap nélkül igénybe vett finanszírozás, illetve az ártámogatás folyósítását követő öt éven belül a finanszírozás és az ártámogatás elszámolása során is érvényesíthető.

(3) A gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás társadalombiztosítási támogatással történő rendelésére a 32. § szerinti szerződés alapján jogosult orvos a rendelésre vonatkozó jogszabályok vagy szakmai előírások megszegésével rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás után köteles megtéríteni a folyósított társadalombiztosítási támogatás összegének azon részét, amelyre a biztosított nem volt jogosult.

(4) Amennyiben a (3) bekezdés szerint jogosulatlanul rendelt és kifizetett támogatás összege meghaladja a tárgyhónapban a külön jogszabályban meghatározott mértéket, a támogatással történő rendelésre való jogosultságot – a (3) és (6) bekezdésben foglaltak mellett – legfeljebb egy évre fel kell függeszteni vagy fel kell mondani, és a szerződés megszűnésétől számított legalább egy, legfeljebb három évig az érintett orvossal a 32. § szerinti szerződés nem köthető.

(5) A finanszírozott egészségügyi szolgáltató az általa vagy a támogatással történő rendelésre jogosult orvosa által a rendelésre vonatkozó jogszabályok vagy szakmai előírások megszegésével rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás után köteles megtéríteni a folyósított társadalombiztosítási támogatás összegének azon részét, amelyre a biztosított nem volt jogosult.

(6) Amennyiben a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás jogosulatlan rendelése közgyógyellátás jogcímen történt, a jogosulatlanul rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás után folyósított társadalombiztosítási támogatás összegén túl a közgyógyellátás jogcímcsoport előirányzatból finanszírozott összeget is meg kell téríteni.

(7) Az (1), a (3), az (5) és (6), valamint a (9) bekezdések, illetőleg a 31. § (5) és a 35. § (6) bekezdése szerinti követelés összege után a jegybanki alapkamat kétszeresét kell fizetni, amennyiben a kamat összege meghaladja az 1000 forintot.

(8) Amennyiben a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök rendelésére jogosult orvos a külön törvényben és annak felhatalmazása alapján kiadott rendeletben foglalt, a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök reklámozására és ismertetésére vonatkozó szabályokat megszegi, úgy – az eljáró hatóság kezdeményezésére – a támogatással történő rendelésre való jogosultságát legfeljebb egy évre fel kell függeszteni.

(9) A szakorvosi javaslatot adó orvos a külön jogszabályban foglalt szakorvosi javaslatra vonatkozó előírások megszegésével adott javaslata alapján rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás után köteles megtéríteni a folyósított társadalombiztosítási támogatás összegének azon részét, amelyre a biztosított nem volt jogosult.

(10) Amennyiben az (1) bekezdés alapján az egészségügyi szolgáltató megtérítési kötelezettsége meghaladja az ellenőrzött időszak alatt az egészségügyi szolgáltatónak járó teljes finanszírozási összeg húsz százalékát, az egészségbiztosító a finanszírozási szerződést felmondhatja.

(11) Amennyiben a 32. § (8) bekezdés szerinti szerződés alapján a nem finanszírozott egészségügyi szolgáltató orvosa nem a hatályos jogszabályoknak vagy szakmai szabályoknak megfelelően járt el az egészségügyi szolgáltatásokra történő beutalás során, a szolgáltató köteles megtéríteni az elszámolt ellátás finanszírozási összegét.

38. §207 (1)208 Gyógyszer támogatással történő kiszolgáltatásának, illetve gyógyászati segédeszköz támogatással történő forgalmazásának ellenőrzése során az egészségbiztosító vizsgálja

a) az egyéves leltáridőszakon belüli beszerzésre, készletváltozásra és értékesítésre vonatkozó okmányokat, valamint a támogatott termékekre vonatkozó leltár termékenkénti adatait,

b) a tényleges készlet összhangját a támogatás alapjául elszámolt vényekkel,

c) a támogatási összeg kiszámításának jogszerűségét és pontosságát,

d) az elszámolás alapját képező adatok nyilvántartására vonatkozó előírások megtartását,

e)209 az egyedi méretvétel alapján rendelésre készített gyógyászati segédeszköz hibás teljesítése esetén a szavatossági igény külön jogszabály szerinti érvényesítéséhez kapcsolódó adatokat,

f)210 a 30. § (2) bekezdése szerinti, és a kiszolgáltatásra, valamint a forgalmazásra vonatkozó külön jogszabályban foglalt feltételek teljesülését,

g)211 az egészségbiztosító és a szolgáltató közötti szerződésben foglalt feltételek teljesülését.

(2)212 Gyógyászati ellátás támogatással történő nyújtásának az ellenőrzése során az egészségbiztosító az (1) bekezdés c)–d) pontjában foglaltakat vizsgálja.

(3)213 Ha az (1)–(2) bekezdés alapján megállapításra kerül, hogy a kiszolgáltató, forgalmazó vagy az ellátást nyújtó a támogatás elszámolására vonatkozó szabályokat megszegte, az az így elszámolt támogatásnak a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegét visszatéríti. A visszatérítési kötelezettség a támogatás jogalap nélküli elszámolását követő 2 éven belül támogatás elszámolása során is érvényesíthető.

(4)214 Amennyiben a kiszolgáltató, forgalmazó vagy az ellátást nyújtó a támogatás elszámolására vonatkozó előírásokat

a) megszegi, vagy két éven belül ismételten megszegi, és

b) az előírások megszegése vagy az a) pont szerinti időtartamon belül az előírások ismételt megszegése következtében kifizetett támogatás összege meghaladja a külön jogszabályban foglalt mértéket,

a támogatással történő kiszolgáltatásra, forgalmazásra, illetve ellátás nyújtására jogosító szerződést az egészségbiztosító felmondja. Az érintett egészségügyi szolgáltatóval a 30. § (2) bekezdés alapján új szerződés a szerződés megszűnésétől számított egy évig nem köthető. Nem köthető továbbá a szerződés megszűnésétől számított egy éven belül olyan egészségügyi szolgáltatóval sem szerződés, amelyben a felmondással érintett egészségügyi szolgáltató tagja vagy vezető tisztségviselője tag vagy vezető tisztségviselő.

(5)215 Amennyiben az egészségbiztosító végzett ellenőrzés során az egyedi méretvétel alapján rendelésre készített gyógyászati segédeszköz vonatkozásában olyan hibás teljesítést állapít meg, amely szavatossági igény érvényesítésével nem szüntethető meg, és a gyógyászati segédeszköz készítéséért elszámolt támogatás összege meghaladja a külön jogszabályban meghatározott mértéket, akkor a társadalombiztosítási támogatás elszámolására vonatkozó szerződést azonnali hatállyal fel kell mondani.

(6)216 A közgyógyellátás jogcímén történő gyógyszer-kiszolgáltatás, gyógyászati segédeszköz-forgalmazás, illetőleg egyéb közgyógyellátás keretében nyújtott ellátás esetében az egészségbiztosító az (1) bekezdés szerinti ellenőrző tevékenysége során – az ott megjelölteken túl – vizsgálja

a) a kiszolgáltatás, forgalmazás, ellátásnyújtás jogcímét,

b) a gyógyszer-kiszolgáltatás gyógyszerkeret összegéig terjedő mértékét,

c) a közgyógyellátás keretében elszámolt térítési díj kiszámításának jogszerűségét és pontosságát.

(7)217 Ha megállapításra kerül, hogy a kiszolgáltató, forgalmazó, ellátást nyújtó a közgyógyellátásra vonatkozó szabályokat megszegte, az elszámolt támogatásnak a (3) bekezdés szerinti összegén túlmenően a közgyógyellátás jogcímcsoport előirányzatból finanszírozott összegnek a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegét is visszatéríti.

(8)218 Amennyiben a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök forgalmazására jogosult személy a külön törvényben és annak felhatalmazása alapján kiadott rendeletben foglalt, a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök reklámozására és ismertetésére vonatkozó szabályokat megszegi, úgy – az eljáró hatóság kezdeményezésére – a támogatással történő forgalmazást legfeljebb egy év időtartamra fel kell függeszteni.

38/A. §219 Ha az egészségbiztosító az ellenőrzés során megállapítja, hogy az egészségügyi szolgáltató

a) a finanszírozási szerződés szerinti,

b) más forrásból megtérülő,

c) el nem végzett

ellátásért a biztosítottal térítési díjat fizettetett, kötelezi az egészségügyi szolgáltatót a térítési díjnak a biztosított részére történő visszafizetésére.

Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének ellenőrzése

38/B. §220 (1)221 Az egészségbiztosító összesíti az egészségügyi szolgáltatóknál és forgalmazóknál vezetett hiteles dokumentációk és a rendelkezésére álló adatok alapján a biztosított által a kötelező egészségbiztosítás terhére igénybe vett egészségügyi szolgáltatásokat.

(2)222 Az egészségbiztosító a biztosított lakóhelyén, tartózkodási helyén – az adatvédelemre vonatkozó jogszabályi rendelkezések figyelembevételével – a biztosított személyes adataira és egészségügyi adataira vonatkozóan adategyeztetést kezdeményezhet, helyszíni ellenőrzést végezhet (a továbbiakban együtt: adategyeztetés).

(3)223 Az adategyeztetésen az egészségbiztosító képviselőjén túl kizárólag az érintett biztosított, valamint az általa erre felhatalmazott személy vehet részt. A biztosítottnak az adategyeztetésen közreműködési kötelezettsége van.

(4)224 Amennyiben a biztosított az (1) bekezdés szerinti összesítésben szereplő valamely egészségügyi szolgáltatás igénybevételét az adategyeztetés során vitatja, az egészségbiztosító az adott egészségügyi szolgáltatást elrendelő, illetve az azt nyújtó egészségügyi szolgáltatónál rendelkezésre álló, a vitatott szolgáltatással kapcsolatos valamennyi dokumentációt ellenőrzi.

(5)225 Az adategyeztetés során az egészségbiztosító a 36. § (2)–(3) és (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével jár el.

38/C–38/D. §226

V. Fejezet

AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS
PÉNZBELI ELLÁTÁSAI

Általános rendelkezések

39. §227 (1) Az, aki ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre vagy baleseti táppénzre és terhességi-gyermekágyi segélyre, illetőleg gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe.

(2)228 Az, aki egyidejűleg gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra (a továbbiakban együtt: gyermekgondozási támogatás) és az (1) bekezdés szerinti ellátásokra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás igénybevétele mellett munkát vállal és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult.

(3) A szülők közös háztartásában élő gyermeke után egyidejűleg csak az egyik szülő jogosult táppénzre, gyermekgondozási díjra.

(4)229 Ha a szülők a közös háztartásban élő gyermek(ek) után egyidejűleg jogosultak lennének az (1) bekezdés szerinti ellátások és a gyermekgondozási támogatás bármelyik formájára, úgy – kivéve az (5) bekezdésben foglalt esetet – ellátást választásuk szerint csak egy jogcímen és csak az egyik szülő részére lehet megállapítani.

(5) Ha a közös háztartásban élő gyermek után az egyik szülő (1) bekezdés szerinti ellátást, vagy gyermekgondozási támogatást vesz igénybe, úgy a másik szülő gyermekápolási táppénzre szerezhet jogosultságot, feltéve, hogy az ellátások nem ugyanazon gyermek után kerülnek megállapításra.

(6)230 Az (1)–(5) bekezdésben említett ellátások között a biztosított, illetőleg a szülő a jogosultság fennállása alatt választhat. A táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt választott újabb ellátást a választás napjától – a korábban folyósított ellátás folyósításának megszüntetésével – lehet megállapítani és folyósítani.

39/A. §231 (1)232 Az egészségbiztosítási pénzellátás (terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a táppénz) összegének megállapításánál jövedelemként azt az összeget kell figyelembe venni, amely után a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt.

(2) A biztosítás megszűnését követően járó pénzellátások összegének megállapítására és folyósítására a biztosítottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Terhességi-gyermekágyi segély

40. § (1)233 Terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és

a) a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy

b)234 a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának, illetve a biztosítási jogviszony megszűnését követően táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül.

(2)235 A terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani

a) a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának az idejét,

b) közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 napot,

c) a rehabilitációs járadék folyósításának idejét.

(3) A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár.

(4) Terhességi-gyermekágyi segély a gondozásba vétel napjától a szülési szabadság még hátralevő tartamára annak a nőnek is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha az (1) bekezdésben foglalt feltételek a gondozásba vétel napján fennállnak.

41. § (1) Nem jár terhességi-gyermekágyi segély a biztosítottnak

a) a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja,

b) ha bármilyen jogviszonyban díjazás – ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó mentes tiszteletdíjat – ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja.

(2) Annak a biztosítottnak, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár terhességi-gyermekágyi segély.

42. § (1) A terhességi-gyermekágyi segély a napi átlagkereset 70%-a.

(2)236 A terhességi-gyermekágyi segély alapjául szolgáló jövedelem naptári napi átlagát a 48. § (1)–(3) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani.

(3)237 A (2) bekezdésben nem említett biztosított terhességi-gyermekágyi segélyének naptári napi összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével kell megállapítani. Ha azonban a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni.238

(4) A terhességi-gyermekágyi segély naptári napi összegének megállapítására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány állapítja meg.

(5) A terhességi-gyermekágyi segélyre, ha jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Gyermekgondozási díj

42/A. §239 (1)240 Gyermekgondozási díjra jogosult

a) a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését – a gyermeket szülő anya esetén a szülést – megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,

b) a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,

és a gyermeket saját háztartásában neveli.

(2) A 39. § (3)–(5) bekezdése, valamint az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásakor szülő alatt érteni kell

a) a vér szerinti és az örökbefogadó szülőt, továbbá a szülővel együtt élő házastársat,

b) azt a személyt, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van,

c) a gyámot.

(3)241

(4)242 A gyermekgondozási díjra történő jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani

a) a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz idejét,

b) a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmány idejéből 180 napot,

c) a rehabilitációs járadék folyósításának idejét.

42/B. §243 (1) A gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermeket szülő anya esetében a szülést, egyéb esetben a jogosultságot megelőző 2 éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.

(2) Abban az esetben, ha a gyermekgondozási díjra jogosult a jogosultság megszerzésekor vagy azt megelőző 2 éven belül jogosult volt gyermekgondozási díjra, a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama nem lehet rövidebb a korábbi gyermekgondozási díj (1) bekezdés alapján megállapított időtartamánál, és ezen gyermekgondozási díj folyósításának időtartama nem hosszabbodik meg a korábbi terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély jogosultsági idejével.

(3) Ha a gyermeket szülő nő – ideértve a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nőt is – meghal, vagy a gyermek nem az ő háztartásában nevelkedik, úgy a gyermekgondozási díj az arra jogosult személynek a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosító időtartamra, illetőleg annak fennmaradó részére is jár.

42/C. §244 Nem jár a gyermekgondozási díj, ha

a) a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás – ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást – ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja;

b)245 a jogosult – munkavégzés nélkül – megkapja teljes keresetét, ha a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt kereset után jár gyermekgondozási díj;

c)246 a jogosult egyéb rendszeres pénzellátásban – ide nem értve az álláskeresési járadékot és segélyt, a vállalkozói és a munkanélküli járadékot, valamint az álláskeresést ösztönző juttatást – részesül [1993. évi III. törvény 4. § (1) bek. i) pont];

d) a gyermeket – a külön jogszabályban foglaltak szerint – ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá ha harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el;

e) a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet) helyezték el, ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést;

f) a jogosult előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti.

42/D. §247 (1)248 A gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70 százaléka, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka.

(2)249 A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet a 48. § (2)–(5) bekezdése szerint kell megállapítani.

(3)250

(4)251 A 48. § (2)–(3) bekezdése alapján maximális összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig – hivatalból – felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani.

(5)252 Ha a gyermekgondozási díjat ugyanazon gyermek után és ugyanazon személy számára ismételten állapítják meg, úgy a díj összege azonos lesz az első ízben megállapított, de a (4) bekezdésben foglaltak szerint korrigált díj összegével.

(6)253 Ha a biztosított egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján jogosult gyermekgondozási díjra, a jogviszonyonként megállapított díjak összegét egybe kell számítani, az ellátás összege egybeszámítás esetén sem haladhatja meg az (1) bekezdésben megállapított legmagasabb összeget.

Táppénz

43. § (1)254 Táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy annak megszűnését követő első, második vagy harmadik napon keresőképtelenné válik és a Tbj.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

(2)255 Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani. E rendelkezés vonatkozik arra az esetre is, ha a több biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn.

(3)256 Ha a biztosított táppénzre jogosultsága a megszűnt biztosítása és a keresőképtelenség bekövetkezésekor fennálló vagy a keresőképtelenség bekövetkezését követően létrejött biztosítása alapján is megállapítható, táppénzre csak a fennálló, vagy a keresőképtelenség bekövetkezését követően létrejött biztosítása alapján jogosult. Egyidejűleg fennálló több jogviszonyból származó jogosultságra a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

44. § Keresőképtelen,

a) aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni;

b) aki terhessége, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult;

c) az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja;

d)257

e)258 az a szülő, nevelőszülő és helyettes szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja;

f) aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül;

g) akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állategészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.

45. § (1) A betegség okozta keresőképtelenség elbírálásánál az a foglalkozás, illetőleg az a munkakör az irányadó, amelyben a biztosított a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően dolgozott.

(2) A keresőképesség elbírálására az egészségügyi szolgáltató finanszírozási szerződésben nevesített orvosa és a keresőképesség elbírálására jogosító szerződést kötött orvos jogosult.

(3) A keresőképtelenség a vizsgálatra jelentkezés időpontjától eltérően, legfeljebb öt napra visszamenőleg is igazolható.

(4)259 Kivételesen indokolt esetben – a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően – az orvosszakértői szerv a keresőképtelenséget a vizsgálatra jelentkezés időpontjától legfeljebb hat hónapra visszamenőleg is igazolhatja.

46. § (1) Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban

a)260 a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át, a biztosítási jogviszony megszűnését követően 30 napon át;

b) egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetőleg ápolása címén a gyermek egyéves koráig;

c) egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként nyolcvannégy naptári napon át;

d) háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként negyvenkettő, egyedülállónak nyolcvannégy naptári napon át;

e) hatévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként tizennégy, egyedülállónak huszonnyolc naptári napon át.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a biztosított, ha részére külön törvény rendelkezése szerint betegszabadság261 jár, a 44. § a) és f) pontjában említett keresőképtelenség esetében táppénzre legkorábban a betegszabadságra való jogosultság lejártát követő naptól jogosult.

(3) Az, aki keresőképtelenségét közvetlenül megelőző egy évnél rövidebb ideig volt folyamatosan biztosított, táppénzt csak a folyamatos biztosításának megfelelő időn át kaphat.

(4) Biztosításának a tartamára tekintet nélkül jár a táppénz annak, aki

a) tizennyolc éves kora előtt válik keresőképtelenné, vagy

b) iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá válik, és keresőképtelenségéig megszakítás nélkül biztosított.

(5) Ha a biztosított a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző egy éven belül már táppénzben részesült, ennek időtartamát az újabb keresőképtelenség alapján járó táppénz folyósításának időtartamába be kell számítani.

(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában nem számít előzménynek az az idő, amely alatt a biztosított

a) egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása,

b) beteg gyermek ápolása,

c) közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás, hatósági elkülönítés vagy a járványügyi, illetőleg állategészségügyi zárlat

miatt részesült táppénzben.

(7)262 A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi megszakítás időtartamába nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély folyósításának az ideje.

47. § (1) A táppénz – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – minden naptári napra jár, ideértve a szabadnapot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is.263

(2) Nem jár táppénz

a)264 a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amelyre a biztosított átlagkeresetre jogosult, illetőleg, amely alatt a biztosítás szünetel, munkavégzési kötelezettség hiányában keresetveszteség nincs, továbbá a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha az azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) a keresőképtelenség már nem áll fenn,

b) a keresőképtelenségnek arra a tartamára, amelyre a biztosított a teljes keresetét megkapja, illetve, ha a keresetét részben kapja meg, a részben megkapott kereset után,

c) a gyermekgondozási segély folyósításának az idejére, ide nem értve a segély mellett végzett munka alapján járó táppénzt,

d) az előzetes letartóztatás és a szabadságvesztés tartamára.

e)265 a saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára.

(3)266 A táppénz folyósítását meg kell szüntetni, ha a jogosult az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható ok nélkül nem jelent meg, vagy a keresőképesség elbírálását külön jogszabályban foglaltak szerint ellenőrző (fő)orvos vizsgálatához nem járult hozzá. Az ellenőrző (fő)orvos – a kezelő orvos jelenlétében – a keresőképességet a jogosult tartózkodási helyén is ellenőrizheti. A táppénz folyósítását akkor is meg kell szüntetni, ha a táppénzre jogosult a keresőképességét elbíráló orvos utasításait nyilvánvalóan nem tartja be, illetőleg a gyógyulását tudatosan késlelteti.

48. § (1)267

(2)268 A táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem (a továbbiakban: jövedelem) naptári napi átlaga alapján kell megállapítani.

(3)269 Ha a biztosított a (2) bekezdésben megjelölt időtartam alatt nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő [46. § (7) bek.] megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.

(4)270 Ha a biztosított a (2)–(3) bekezdésben (irányadó időszakban) táppénzalapként meghatározott jövedelemmel nem rendelkezik, táppénzét – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz alapja a szerződés szerinti, ennek hiányában a tényleges jövedelem.

(5)271 Ha a biztosítottnak azért nem volt a (2)–(3) bekezdés szerint figyelembe vehető jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült a táppénz naptári napi összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani, ha az a (4) bekezdés szerint megállapított összegnél kedvezőbb.

(6) A naptári év folyamán ismételten keresőképtelenné vált biztosított táppénzét a korábbi táppénzének az alapját képező kereset napi átlaga alapján kell megállapítani, ha

a) a korábbi keresőképtelensége is az újabb keresőképtelensége első napját magában foglaló naptári évben kezdődött, és

b)272 a korábbi táppénzét a (2)-(3) bekezdésben foglaltak alapján állapították meg.

(7)273 A táppénz alapjaként figyelembe vehető, a (2) bekezdésben meghatározott jövedelem naptári napi átlagának kiszámítására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány állapítja meg.

(8)274 A táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának hatvan százaléka, ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt ötven százaléka, azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 400 százalékának, a biztosítási jogviszony megszűnését követően a minimálbér 150 százalékának harmincad részét.

48/A. §275 Amennyiben a biztosítási jogviszonya megszűnését követően táppénzre jogosult egészségi állapota alapján várható, hogy a 46. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott idő elteltével a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvénynek (a továbbiakban: Tny.) 23. §-a szerinti nyugellátásra, illetőleg a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Rjtv.) szerinti rehabilitációs járadékra válik jogosulttá, a keresőképességét elbíráló orvos a táppénzre való jogosultság lejárta előtt legalább 15 nappal kezdeményezi az egészségkárosodás mértékének külön jogszabály szerint történő megállapítását.

49. §276 (1) A gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás vagy az ápolási díj mellett munkát végző biztosítottra a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a)277 a táppénzfolyósítás időtartamának megállapításánál biztosítási időként csak a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás vagy az ápolási díj folyósításának időtartama alatt biztosítási jogviszonyban töltött napokat lehet figyelembe venni,

b)278 a táppénz összegének megállapításánál a biztosítási jogviszonynak az a) pontban meghatározott időtartam alatt elért, biztosítási jogviszonyból származó pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelmet kell figyelembe venni a 48. §-ban foglaltak szerint.

(2)279 Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni arra a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatottra, aki pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

Méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátások

50. §280 (1) Az egészségbiztosítási szerv – az E. Alap éves költségvetésében meghatározott keretek között – méltányosságból terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat és táppénzt akkor állapíthat meg a biztosított részére, ha a biztosított az ahhoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik.

(2)281 Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az egészségbiztosító méltányosságból a 46. § (1) bekezdés c)–e) pontjaiban meghatározott időtartamot meghaladóan is állapíthat meg gyermekápolási táppénzt a 44. § e) pontja szerinti keresőképtelen biztosítottak részére.

(3)282 A biztosítási jogviszony megszűnése után folyósított táppénz lejártát követően az egészségbiztosítási szerv méltányosságból legfeljebb 30 napra állapíthat meg táppénzt.

(4)283 A méltányosságból megállapítható pénzbeli ellátások folyósításának idejét és összegét az egészségbiztosítási szerv a méltányossági kérelem elbírálása során az V. fejezetben foglaltaktól eltérőn határozhatja meg, azzal, hogy az összege nem haladhatja meg

a) terhességi-gyermekágyi segély esetén a 42. § (3) bekezdése szerinti összeget,

b)284 gyermekgondozási díj esetén a 48. § (4) bekezdése szerinti összeget,

c) az (1) bekezdés szerinti táppénz esetén – a biztosítási idő figyelembevételével – a 48. § (8) bekezdése szerinti összeget,

d)285 a (3) bekezdés szerinti táppénz esetén a biztosítási jogviszony megszűnése után folyósított táppénz összegét.

(5)286 Az egészségbiztosító méltányosságból a biztosítottat indokolt esetben segélyben részesítheti.

VI. Fejezet

BALESETI ELLÁTÁS

Üzemi baleset és foglalkozási megbetegedés

51. § (1) Baleseti ellátás üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén jár.

(2) Baleseti ellátásként a sérültet baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz és baleseti járadék illeti meg.

52. § (1)287 Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (a továbbiakban: úti baleset). Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.

(2)288 A társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett balesetek közül üzeminek az számít, amely a biztosítottat keresőképtelenségének vagy rokkantságának, továbbá az egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának az elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte.

(3)289 Foglalkozási betegség az a betegség, amely a biztosított foglalkozásának a különös veszélye folytán keletkezett.

(4) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, üzemi baleseten a foglalkozási betegséget, üzemi baleseti sérültön a foglalkozási betegségben megbetegedettet is érteni kell.

53. § (1) Nem üzemi baleset az a baleset, amely

a) kizárólag a sérült ittassága miatt, vagy

b) munkahelyi feladatokhoz nem tartozó engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során, vagy

c) a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során

történt.

(2) Az, aki sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett, az egészségbiztosítás baleseti ellátásaira nem jogosult.

Baleseti egészségügyi szolgáltatás

54. § (1) Az üzemi balesetből vagy foglalkozási megbetegedésből (a továbbiakban együtt: üzemi baleset) eredő egészségkárosodás miatt igénybe vett gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és ellátás árához – amennyiben a támogatás mértéke a nulla százalékot meghaladja – százszázalékos mértékű támogatás jár.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás összege azonos a támogatással rendelhető gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és ellátás – az igénybevételkor érvényes, külön jogszabály szerint a támogatás alapjául elfogadott – árával.

(3)290 A biztosított térítésmentesen jogosult az üzemi balesetével közvetlenül összefüggő, a 23. § c) pontjában meghatározott fogászati ellátásra.

Baleseti táppénz

55. § (1)291 Baleseti táppénz annak jár, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik.

(2) Keresőképtelen az, aki az üzemi balesettel összefüggő és gyógykezelést igénylő egészségi állapota miatt vagy gyógyászati segédeszköz hiányában munkát végezni nem tud.

(3) A baleseti táppénz – az előzetes biztosítási időre és táppénzfolyósításra tekintet nélkül – egy éven keresztül jár azzal, hogy a baleseti táppénz folyósítása legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.

(4)292 Nem jogosult baleseti táppénzre az, aki ugyanazon üzemi balesetből eredően baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy baleseti járadékban részesül.

(5)293 A baleseti táppénzre való jogosultság megállapításánál a betegszabadságra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

(6)294 A baleseti táppénz összegét annál a munkáltatónál elért jövedelem alapján kell megállapítani, ahol az üzemi baleset bekövetkezett, illetőleg ahol az üzemi balesetet szenvedett személy biztosítási jogviszonya fennáll.

(7)295 A baleseti táppénz összege azonos a baleseti táppénzre való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári hónapban végzett munkáért, tevékenységért kifizetett (elszámolt), a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapját képező jövedelme naptári napi összegével, úti baleset esetén annak kilencven százalékával. Ha a biztosított a baleseti táppénzre való jogosultságot megelőző hónapban nem volt pénzbeli egészségbiztosítási járulékfizetésre kötelezett, a baleseti táppénz összege a balesetet megelőzően elért tényleges, annak hiányában a szerződés szerinti jövedelméből számított naptári napi átlagjövedelem, úti baleset esetén annak kilencven százaléka.

(8)296 Az egyéni és a társas vállalkozó baleseti táppénzének alapját a táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani. A baleseti táppénz mértéke az alapját képező jövedelem száz százaléka, úti baleset esetén annak kilencven százaléka.

(9)297 Ha a biztosított a (7) bekezdésben említett időtartam alatt – jövedelem hiányában – pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem fizetett, a baleseti táppénz összege azonos a szerződés szerinti jövedelme naptári napi összegével, úti baleset esetén annak kilencven százalékával.

56. § (1) A biztosított baleseti táppénzre abban a jogviszonyában jogosult, amelyben az üzemi baleset éri.

(2)298 Pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett biztosított, illetőleg baleseti ellátásra jogosult baleseti táppénzét az 55. § (7)–(8) bekezdése szerint kell megállapítani azzal az eltéréssel, hogy jövedelemként azt az összeget kell figyelembe venni, amely után a foglalkoztató, az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozás pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetett. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó baleseti ellátását az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 150 százalékának alapulvételével kell megállapítani.

(3) A saját jogú nyugdíj mellett munkát végző biztosított baleseti táppénzének alapjaként csak a nyugdíjasként elért és a (2) bekezdésben említett jövedelmet lehet figyelembe venni.

(4) A baleseti táppénzre – ha eltérő rendelkezés nincs – a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(5)299 Ha a sérült az első ízbeni baleseti táppénzre való jogosultság megszűnését követő 180 napon belül ugyanazon üzemi baleset következtében újból keresőképtelenné válik, a baleseti táppénz összege a korábbinál kevesebb nem lehet.

(6) Ha a biztosított foglalkozási betegség alapján jogosult baleseti táppénzre, az üzemi baleset napjának a foglalkozási betegség orvosilag megállapított napját kell tekinteni.

Baleseti járadék

57. §300 (1) Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset következtében tizenhárom százalékot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék nem illeti meg.

(2) Ha az egészségkárosodás mértéke a húsz százalékot nem haladja meg, a baleseti járadék legfeljebb két éven át, ha meghaladja, az egészségkárosodás tartamára időbeli korlátozás nélkül jár.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően a szilikózisból és aszbesztózisból eredő és húsz százalékot meg nem haladó egészségkárosodás fennállása alatt a baleseti járadék időbeli korlátozás nélkül jár.

(4) A baleseti járadékra jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelytől az igénylő tizenhárom százalékot meghaladó egészségkárosodását megállapították. Ha az igénylő ezen a napon baleseti táppénzben részesül, a jogosultság a táppénz megszűnését követő nappal nyílik meg. A (2) bekezdésben meghatározott két évet attól a naptól kell számítani, amelytől az 58. § (1) bekezdés a) pontja szerinti baleseti járadékot megállapították.

58. §301 (1) A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset okozta egészségkárosodás fokától függ. Az egészségkárosodás fokának megfelelően

a) az 1. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 14–20 százalék,

b) a 2. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 21–28 százalék,

c) a 3. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 29–39 százalék,

d) a 4. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 39 százalékot meghaladó mértékű.

(2) A baleseti járadék összege az (1) bekezdésben meghatározott fokozatok sorrendjében a havi átlagkereset nyolc, tíz, tizenöt, illetőleg harminc százaléka.

59. § (1) A baleseti járadékot a balesetet közvetlenül megelőző egy éven belül elért kereset havi átlaga alapján kell megállapítani.

(2) A foglalkozási betegség alapján járó baleseti járadékot a foglalkozási betegség veszélyének kitett munkakörben (munkahelyen) elért utolsó egy évi kereset havi átlaga alapján kell megállapítani. Ha az igénylő a baleseti járadék megállapítását megelőző öt éven belül ilyen munkakörben (munkahelyen) egy évnél rövidebb időn át dolgozott, e rövidebb időre kapott kereset havi átlagát kell alapul venni.

(3) A szilikózis vagy azbesztózis alapján járó baleseti járadék megállapításánál a szilikózis vagy azbesztózis veszélyének kitett munkakörben az öt évnél korábban elért keresetet is figyelembe kell venni, ha az igénylő az öt éven belül ilyen munkakörben egy évnél rövidebb ideig dolgozott és a kereset így megállapított átlaga kedvezőbb.

(4) A baleseti járadék alapját képező havi átlagkereset megállapításánál – az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel – a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(5) A havi átlagkereset megállapításánál

a) a nyugdíjjárulék alapját képező keresetet kell figyelembe venni,

b) a figyelembe vett keresetet nem kell csökkenteni a magánszemélyek jövedelemadójával (képzett adójával).

(6) Ha a baleseti járadékot nyugdíjasként elszenvedett üzemi baleset alapján állapítják meg, a havi átlagkereset összegét a nyugdíjasként elért kereset alapján kell meghatározni.

60. § (1) A baleseti fokozat változása esetén a baleseti járadék összegét az új fokozatnak megfelelően módosítani kell.

(2)302 A baleseti járadékra jogosultság megszűnik, ha az egészségkárosodás a tizenhárom százalékot már nem haladja meg. Ha az egészségkárosodás a tizenhárom százalékot újból meghaladja, a baleseti járadékra jogosultság feléled.

(3)303 Az 1. fokozatú baleseti járadék két éven át történt folyósítása után a járadékra jogosultság akkor éled fel, ha az egészségkárosodás utóbb három hónapon át a húsz százalékot meghaladja. Ha az egészségkárosodás ismét huszonegy százalék alá csökken, a tizenhárom százalékot azonban meghaladja, a baleseti járadék ennek az állapotnak a tartamára – legfeljebb két éven át – újból jár.

(4) A baleseti járadék módosításánál, illetőleg újbóli megállapításánál azt az átlagkeresetet kell figyelembe venni, amelynek alapján a baleseti járadékot utoljára megállapították.

VII. Fejezet

A PÉNZBELI ELLÁTÁSOKKAL KAPCSOLATOS IGÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSE

Általános rendelkezések

61. § (1)304

(2)305 Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás iránti igény az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető. Az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani.

(3)306 Az igénybejelentés napja a kérelem benyújtásának – vagy ha a kérelmet posta útján terjesztették elő a kérelem postára adásának – igazolt napja.

(4)307 Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás tárgyában benyújtott kérelem érdemi elbírálása tárgyában kizárólag az e törvényben meghatározott esetekben nem kell határozatot hozni, ha a hatóság a kérelemnek teljes mértékben helyt ad.

(5)308

(6)309 Az igényelbíráló szerv az ügyfelet személyes megjelenésre is felhívhatja az igény elbírálása érdekében. Ha az ellátásban részesülő az orvosi vizsgálaton vagy a kórházban a jogkövetkezményekről való tájékoztatást tartalmazó ismételt felhívásra sem jelenik meg, vagy az orvosi felülvizsgálatnak, kórházi megfigyelésnek elfogadható indok nélkül nem veti magát alá és emiatt a kérelmet elbírálni nem lehet, az eljárást meg kell szüntetni.

(7)310 Ha a kérelem elbírálása után megállapítást nyer, hogy a kérelmet jogszabálysértő módon elutasították, vagy alacsonyabb összegű ellátást állapítottak meg, illetőleg folyósítottak, a jogszabálysértés felfedésétől visszafelé számított öt éven belül járó összeget és az utána járó – a Tbj.-ben meghatározott – késedelmi pótlékot utólag ki kell fizetni.311

(8) Az esedékessé vált és fel nem vett ellátást az esedékességtől számított egy éven belül lehet felvenni.

(9)312

(10) A jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki végzés jogerőre emelkedése napjától számított egy éven belül.

Betegség és anyaság esetére járó
pénzbeli ellátások iránti igény

62. §313 (1)314 A terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj és a táppénz iránti kérelmet a biztosítottnak a Tbj. 4. § a) pontja szerinti foglalkoztatónál kell előterjeszteni.

(2)315 A terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj és a táppénz iránti kérelmet

a) a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely,

b)316

c)317 egyéb esetben az egészségbiztosító

bírálja el és folyósítja.

(3)318

(4)319 A kérelemben foglaltak teljesítése esetén nem kell határozatot hozni.

(5)320 A táppénzt utólag kell folyósítani, a (2) bekezdés a) pontjában említett esetben a bérfizetési napon.

(6)321 A terhességi-gyermekágyi segélyt, a gyermekgondozási díjat havonta utólag kell folyósítani, a (2) bekezdés a) pontjában említett esetekben a bérfizetési napon, egyéb esetekben a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig.

63. § (1)322 Annak, aki egyidejűleg több – biztosítással járó – jogviszonyban kötelezett egészségbiztosítási járulék fizetésére, a táppénz, illetőleg a terhességi-gyermekágyi segély vagy a gyermekgondozási díj iránti kérelmét annak a munkáltatónak kell elbírálni és az ellátást folyósítani, amelyiknél társadalombiztosítási kifizetőhely működik. Több – társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező – munkáltató által történő egyidejű foglalkoztatás esetén az elbírálás és a folyósítás annál a munkáltatónál történik, ahol a biztosítási jogviszony előbb kezdődött. Amennyiben a biztosítási jogviszonyok ugyanazon a napon kezdődnek, a pénzbeli ellátás iránti kérelmet annál a munkáltatónál működő kifizetőhely bírálja el, ahol a biztosított szerződés szerinti jövedelme magasabb.

(2)323 A táppénzfolyósítás időtartamát és a táppénz összegét jogviszonyonként kell megállapítani.

(3) A kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatóknak az igénybejelentéssel kapcsolatos kötelezettségeit, továbbá a kifizetőhelyeknek a terhességi-gyermekágyi segély, a táppénz, a baleseti táppénz megállapításával, folyósításával és elszámolásával összefüggő részletes feladatait és eljárási szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.

Baleseti ellátások iránti igény

64. § (1)324 A bejelentett üzemi baleset tényéről a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv dönt.

(2)325

(3) A határozatnak tartalmaznia kell, hogy mikor történt a baleset, és az milyen egészségkárosító következményekkel jár.

(4)326

(5)327 Az üzemi baleset megállapításáról szóló határozatot közölni kell a biztosítottal, a kezelő orvossal, továbbá a keresőképtelenséget elbíráló orvossal.

65. § (1)328 Az üzemi balesettel összefüggésben egészségbiztosítási baleseti ellátás csak az üzemi baleset tényét megállapító határozat bemutatása esetén állapítható meg.

(2)329 Az üzemi baleset jogerős megállapításáig a biztosítottnak az általános szabályok szerint rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és ellátás árához, továbbá az 54. § (3) bekezdésében foglalt fogászati ellátásért a biztosított által kifizetett térítési díjat a megállapítást követően, a biztosított kérelmére az egészségbiztosító, vasutas dolgozók esetén a vasutas egészségbiztosítási szerv soron kívül megtéríti.

(3)330 A baleseti táppénz iránti kérelem benyújtására, elbírálására és folyósítására a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a baleseti táppénz meghosszabbítása esetén az orvosszakértői szervet szakértőként kell igénybe venni.

(4)331 A baleseti járadék iránti igényt a nyugdíj-megállapító szervnél kell bejelenteni.

(5)332 A baleseti járadék iránti kérelem elbírálására és folyósítására a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvénynek (a továbbiakban: Tny.) a nyugellátások megállapítására és folyósítására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6)333 A baleseti járadék iránti igényt az üzemi baleset bekövetkezése napjától számított három éven belül, illetőleg a foglalkozási megbetegedés megállapítását követő egy éven belül lehet a kérelem benyújtásával érvényesíteni.

VIII. Fejezet

FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK

Visszafizetési és megtérítési kötelezettség

66. § (1)334 Az, aki egészségbiztosítás ellátásai közül pénzbeli ellátást, baleseti járadékot, baleseti táppénzt, vagy utazási költséghez nyújtott támogatást (e szakasz alkalmazásában együtt: ellátás) jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított harminc napon belül írásban kötelezték.

(2)335 Az (1) bekezdésben meghatározott idő elteltével a jogalap nélkül felvett ellátást attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható.

(3)336 A foglalkoztató és egyéb szerv köteles megtéríteni a jogalap nélkül felvett ellátást, ha az ellátás jogalap nélküli megállapítása, illetőleg folyósítása mulasztásának vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásának a következménye és az ellátást az (1) bekezdés alapján visszakövetelni nem lehet.

(4) Ha az ellátás jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg felvételéért a foglalkoztatót vagy egyéb szervet és az ellátásban részesülőt is felelősség terheli, a jogalap nélkül felvett ellátást közrehatásuk arányában kötelesek megtéríteni, illetőleg visszafizetni. Ha a közrehatások aránya nem állapítható meg, a felelősöket egyenlő arányban kell megtérítésre, illetőleg visszafizetésre kötelezni.

(5) Ha az ellátás jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg a felvételéért több foglalkoztatót vagy egyéb szervet terhel felelősség, a jogalap nélkül felvett ellátás megtérítéséért egyetemlegesen felelnek.

(6) A jogalap nélkül felvett ellátással kapcsolatban a közrehatás arányában megállapított megtérítési kötelezettség nem módosítható azon a címen, hogy a visszafizetésre kötelezettől az őt terhelő rész nem hajtható be, illetőleg azt mérsékelték, vagy elengedték.

(7)337 Az a személy, aki EU-Kártyával vagy az azt helyettesítő nyomtatvánnyal, valamint a közösségi rendelet szerinti egyéb nyomtatvánnyal úgy vett igénybe egészségügyi szolgáltatást valamely EGT tagállamban, hogy a 6–7. §-ok és a 8/A. § alapján nem volt jogosult annak igénybevételére, köteles az egészségügyi szolgáltatás E. Alapot terhelő költségeit megtéríteni.

67. §338 (1) A foglalkoztató köteles megtéríteni az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedések miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást, ha a baleset vagy megbetegedés annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettségének nem tett eleget, illetőleg ha ő vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte elő.

(2)339 Munkaerő-kölcsönzés esetén az (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása során a foglalkoztató alatt a Munka Törvénykönyve 193/C. §-ának c) pontjában meghatározott kölcsönvevőt is érteni kell.

68. §340 (1)341 Aki az egészségbiztosítási ellátásra jogosult betegségéért, keresőképtelenségéért, egészségkárosodásáért vagy haláláért felelős – kivéve a 67. §-ban meghatározott esetet –, köteles az emiatt nyújtott egészségbiztosítási ellátást megtéríteni. A megtérítési kötelezettség olyan mértékben áll fenn, amilyen mértékben a felelősség megállapítható.

(2)342 A felelősség megállapítására, ha jogszabály kivételt nem tesz, a Ptk.-nak a szerződésen kívül okozott károkért fennálló felelősségre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a felelősség abban az esetben is fennáll, ha az ellátásra jogosultnak vagyoni kára nincs.

(3)343 A 66. § (3)–(6) bekezdése, a 67. § és az (1)–(2) bekezdés alapján megállapított 5000 forintot meg nem haladó megtérítési kötelezettség esetén a megtérítésre irányuló eljárást nem kell lefolytatni.

(4)344 A 66. § (1), (2) és (4) bekezdése alapján megállapított, 1000 forintot meg nem haladó visszafizetési kötelezettség esetén a visszafizetésre irányuló eljárást nem kell lefolytatni.

68/A. § (1)345 A 67–68. §-ok alapján megtérítésre kötelezett a ténylegesen megállapított és folyósított egészségbiztosítási ellátásért, valamint az egészségbiztosítás keretében igénybe vett, finanszírozott egészségügyi szolgáltatásért felelős. A megtérítés összege nem csökkenthető azért, mert az ellátásban részesülőt egyéb címen is megilletné egészségbiztosítási ellátás.

(2)346 A 66. § (2)–(6) bekezdése alapján visszafizetésre, megtérítésre kötelezettet a visszafizetésre vagy megtérítésre előírt összeg után az Art.-ben meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatfizetési kötelezettség terheli.

(3)347 A 67–68. §-ok alapján megtérítésre kötelezettet a megtérítésre előírt összeg után kamatfizetési kötelezettség terheli. Nem kell a kamatot megfizetni, ha az érintett az eljárásról való tudomásszerzésével egyidejűleg a felelősségét írásban elismeri, és nyilatkozatát a követelés teljes kiegyenlítéséig fenntartja, továbbá a követelés összegét határidőben megfizeti.

(4)348 Az egészségbiztosító jogosult a 67–68. §-ok szerinti megtérítési igényt megalapozó eseménnyel kapcsolatban a más hatóságnál, illetve egyéb szervnél indult eljárás során hozott, a megtérítési igény elbírálásához szükséges döntés megismerésére. Biztosítani kell az egészségbiztosító részére, hogy a döntés alapjául szolgáló iratokba betekinthessen és arról másolatot készíthessen. Az egészségbiztosító megkeresésére a kért iratok másolatát az érintett szerv huszonkét munkanapon belül megküldi a megkereső részére.

68/B. §349 A biztosított köteles megtéríteni a neki felróható módon jogalap nélkül igénybe vett, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás után folyósított támogatás összegét, közgyógyellátás jogcímen történő rendelés esetén pedig a közgyógyellátás jogcímcsoport előirányzatból finanszírozott összeget is, ha arra a 38/B. § alapján lefolytatott eljárást követően írásban kötelezték.

Az ellátások késedelmes kifizetése

69. §350 Ha az egészségbiztosító a pénzbeli ellátási igény érvényesítéséről az előírt határidőn belül nem gondoskodik, az Art.-ben meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot köteles fizetni a jogosult részére. Nem kell megfizetni a kamatot, ha a kamat összege nem haladja meg az 1000 forintot.

A követelés érvényesítése

70. §351 (1)352 Az egészségbiztosító a követelését

a) a 66. § szerinti visszafietésre kötelező határozattal, illetőleg megtérítésre kötelező fizetési meghagyással,

b) a 67–68. §-ok szerinti megtérítésre kötelező fizetési meghagyással,

c)353 a 68/B. § szerinti megtérítésre kötelező határozattal

érvényesíti. A fizetési meghagyás fellebbezéssel meg nem támadható hatósági határozat.

(2)354 A 66–68. §-on alapuló követelés a felvett ellátás kifizetésétől, illetőleg az egészségügyi vagy baleseti egészségügyi szolgáltatás igénybevételétől számított öt éven belül, míg a 68/B. §-on alapuló követelés a gyógyszerhez, gyógyászati segédeszközhöz vagy gyógyászati ellátáshoz nyújtott támogatás igénybevételétől számított öt éven belül érvényesíthető. Ha a követelésre alapot adó magatartás a bíróság jogerős ítélete szerint bűncselekmény, a 66–68. §-on alapuló követelés öt éven túl, a 68/B. §-on alapuló követelés pedig öt éven túl is érvényesíthető mindaddig, amíg a büntethetőség el nem évül.

(3)355 A jogalap nélkül felvett pénzbeli ellátás és baleseti táppénz visszafizetésére kötelező határozatot az a szerv hozza, amely az ellátást folyósította. A 66. §-on alapuló megtérítésre kötelező fizetési meghagyást az egészségbiztosító, vagy a vasutas egészségbiztosítási szerv hozza. Ez utóbb említett igazgatási szerv rendelkezik hatáskörrel a visszafizetésre kötelező határozat meghozatalára is, ha a visszafizetési kötelezettség mellett a foglalkoztató vagy egyéb szerv (személy) megtérítési kötelezettsége is megállapítható.

(4)356 A 67. §-on alapuló, fizetési meghagyást az egészségbiztosító, vagy a vasutas egészségbiztosítási szerv hozza.

(5)357 A 68. §-on alapuló fizetési meghagyást és a 68/B. §-on alapuló határozatot az egészségbiztosító hozza.

(6)358 A 66–68/B. §-on és a 80. § (6) bekezdésén alapuló követelés és az érvényesítéséhez kapcsolódó járulékos költség adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

(7)359 Nem kell behajtani a kamat- és késedelmipótlék-tartozást akkor, ha a kötelezett terhére nyilvántartott követelés összege az 1000 Ft-ot nem haladja meg.

71. §360 (1) Amennyiben a fizetésre kötelezett a fizetésre kötelező döntés jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, az egészségbiztosítási szerv a követelését

a) a bankszámlával rendelkező kötelezett esetében azonnali beszedési megbízással,

b) bankszámlával nem rendelkező kötelezett személy esetében munkabérből vagy egyéb rendszeres járandóságból történő letiltással érvényesíti.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott végrehajtási eljárás nem vezet eredményre, a követelést az egészségbiztosítási szerv megkeresésére az állami adóhatóság adók módjára hajtja be.

(3) A jogalap nélkül felvett táppénzt, baleseti táppénzt elsősorban táppénzből, baleseti táppénzből kell levonni. A levonás a táppénz, baleseti táppénz harminchárom százalékát nem haladhatja meg.

(4) A levonással meg nem térült, illetőleg a túlfizetés összegére tekintettel csak hosszabb idő alatt megtérülő követelés összegét a keresetből is le lehet vonni.

(5) A visszafizetésre kötelezett halála esetén a követelés meg nem térült összegét – az örökség erejéig – az örököstől kell behajtani. A hozzátartozót megillető egészségbiztosítási ellátásból – ide nem értve a jogosult halála hónapjában általa már fel nem vett és a hozzátartozónak járó ellátást – a meg nem térített összeget levonni, illetőleg tőle behajtani nem lehet.

Mérséklés, elengedés

72. §361 (1) A magánszeméllyel szemben jogalap nélkül felvett, illetőleg igénybe vett ellátás visszatérítése, illetőleg megtérítése címen fennálló követelést az egészségbiztosító méltányosságból mérsékelheti, elengedheti, vagy részletfizetést engedélyezhet.

(2) Az egészségbiztosító méltányosságból a kirótt kamatot, késedelmi pótlékot, illetve mulasztási bírságot mérsékelheti, elengedheti vagy részletfizetést engedélyezhet.

73. §362 A baleseti járadékkal összefüggő felelősség érvényesítésére a Tny.-nek a nyugellátásokkal kapcsolatos felelősségi szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a visszafizetéssel, illetőleg megtérítéssel kapcsolatos feladatokat a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv látja el.

IX. Fejezet

JOGORVOSLAT

Visszavonás, módosítás

74. §363 Ha a kérelem elbírálása vagy követelés érvényesítése után megállapítást nyer, hogy a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, a felügyeleti szerv vagy bíróság által el nem bírált határozat jogszabályt sért, vagy a kérelmet tévesen utasították el, illetve az ellátás összegét tévesen állapították meg, vagy az ellátást tévesen folyósították, a hatóság a határozat közlésétől számított öt éven belül a határozatot módosítja vagy visszavonja.

75. §364

Illeték- és költségmentesség365

75/A. §366 A Tbj.-ben meghatározott egészségbiztosítási és baleseti ellátások (beleértve a méltányosságból igénybe vehető ellátásokat is) biztosított általi igénybevételével kapcsolatos eljárások, a bírságok kiszabásával kapcsolatos eljárások, valamint a 72. § (1)–(2) bekezdésében szereplő eljárások illeték- és költségmentesek.

Határozat bírósági felülvizsgálata

76. §367

77. § (1)368 A biztosított keresőképessé nyilvánítása miatt panasszal fordulhat az orvosszakértői szervhez. Az orvosszakértői szerv döntése ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(2)369 A méltányossági jogkörben hozott határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. A méltányossági jogkörben hozott határozat bírósági felülvizsgálatát kizárólag semmisségére hivatkozva lehet kérni.

78. § A baleseti járadékkal kapcsolatos jogorvoslatokra a Tny.-nek a nyugellátások esetében érvényesíthető jogorvoslatokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.370

X. Fejezet

NYILVÁNTARTÁSI ÉS ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG

79. § (1)371 Az egészségbiztosító – ideértve a társadalombiztosítási feladatokat külön jogszabály vagy megállapodás alapján ellátó munkáltatókat és egyéb szerveket – természetes személyről adatokat az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai, illetőleg a társadalombiztosítási feladatot ellátó szervek hatáskörébe utalt más ellátások megállapítása, folyósítása és ellenőrzése céljából TAJ-számon, társadalombiztosítási folyószámlaszámon, illetőleg nyugdíjfolyósítási törzsszámon tarthat nyilván.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célra az alábbi személyes adatok tarthatók nyilván:

a)372 természetes személyazonosító adatok,

b) családi állapot, állampolgárság, eltartott hozzátartozó és élettárs esetén a hozzátartozói minőség,

c)373 lakóhely és tartózkodási hely,

d) foglalkozás, munkahely, munkakör, tevékenység,

e) az egészségbiztosítási ellátások megállapításához szükséges egészségügyi adatok,

f) jövedelemre vonatkozó adatok.

(3)374 Az egészségbiztosító nem társadalombiztosítási feladatokat ellátó szerv és természetes személy részére adatot csak törvény, illetve törvény felhatalmazása alapján – a felhasználás céljának és jogalapjának egyidejű megjelölésével – jogszabályban meghatározott módon szolgáltathat.

(4)375 A bíróság, az ügyészség, a bűnüldözés és a büntetés-végrehajtás szervei, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén, e törvény felhatalmazása alapján a nyilvántartásba felvett adatok teljes körének igénylésére – figyelemmel az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezéseire is – jogosultak.

79/A. §376 (1) Az egészségbiztosító az e törvény alapján kötött szerződésekhez kapcsolódóan az Eüak. 4. §-a (2) bekezdésének g) pontjában foglalt célok teljesítése érdekében kezeli az Eüak. 22. §-ának (5) bekezdésében meghatározott adatokat.

(2) Az egészségügyi szolgáltató az (1) bekezdésében meghatározott adatok kezelését, az egészségbiztosító felé történő továbbítását a külön jogszabályban és a szerződésében előírt formában és módon teljesíti.

(3)377

80. § (1)378 A foglalkoztatók, az egyéni válalkozók és egyéb szervek az egészségbiztosítás pénzbeli és baleseti ellátásainak megállapításához szükséges – külön jogszabályban meghatározott – nyilvántartások vezetésére, valamint adatok bejelentésére kötelezhetők. A foglalkoztatók és egyéb szervek nem kezelhetnek egészségügyi adatot. A nyilvántartások vezetése, illetve az adatszolgáltatás az egészségbiztosító által meghatározott esetben és módon mágneses adathordozón (mágneslemez, mágnesszalag stb.) is teljesíthető.

(2)379 Az egészségbiztosító felhívására a társadalombiztosítási feladatok ellátásához szükséges adatokat tizenöt napon belül kell közölni.

(3)380 Az ellátásban részesülő – ha a jogszabály kivételt nem tesz – köteles az egészségbiztosítónak bejelenteni minden olyan tényt, illetőleg adatot, amely az ellátásra jogosultságát vagy ellátása folyósítását érinti.

(4)381 A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató a biztosítás megszűnését követően folyósított táppénzről, terhességi-gyermekágyi segélyről és gyermekgondozási díjról az Art. 16. §-ának (4) bekezdésében meghatározott adatok feltüntetésével a folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját követő 8 napon belül elektronikus úton köteles bejelentést tenni az egészségbiztosítónak.

(5)382 Ha a Közösségi rendelet vagy a Magyar Köztársaság által kötött nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személy, valamint a Tbj. 11. §-a a) pontjának hatálya alá tartozó magyar állampolgár TAJ számmal rendelkezik, köteles a külföldön, illetve a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszerében létrejött biztosítását és annak megszűnését 15 napon belül bejelenteni az egészségbiztosítónak.

(6)383 Aki az e törvényben meghatározott bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettséget nem vagy késedelmesen teljesíti, illetőleg annak nem az előírt módon tesz eleget, természetes személy 10 ezertől 100 ezer forintig, a Tbj. 4. § a)–b) pontjában meghatározott foglalkoztató, és egyéni vállalkozó 100 ezer forinttól 1 millió forintig terjedő összegű, az elkövetett mulasztással arányos mulasztási bírság fizetésére kötelezhető. A mulasztási bírságot kiszabó elsőfokú végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.

81. § (1)384 Az egészségbiztosító szak- és pénzügyi ellenőrzése kiterjed az egészségbiztosítás pénzbeli, illetőleg baleseti ellátásaival összefüggő nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, a társadalombiztosítási feladatokat ellátó szervek hatáskörébe tartozó ellátásoknak és szolgáltatásoknak a jogosultak részére történő megállapítására, folyósítására, továbbá az ezekkel összefüggő ügyviteli feladatok ellátására. Az ehhez szükséges nyilvántartásokat, egészségügyi szolgáltatói jelentéseket, könyvelési és egyéb okmányokat, illetőleg adatokat rendelkezésre kell bocsátani.

(2)385

XI. Fejezet

Átmeneti rendelkezések

82. § (1)386 A kötelező egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira, illetőleg baleseti ellátásra való jogosultság megállapítása iránti ügyekben e törvény rendelkezéseit a törvény hatálybalépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.

(2)387 A külföldi állampolgárságú munkavállalókra vonatkozó adatok összeállításáról szóló 311/76/EGK rendelet által előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatokat az egészségbiztosító a rendelkezésére álló társadalombiztosítási nyilvántartások alapján szolgáltatja a Központi Statisztikai Hivatal részére.

Záró rendelkezések

83. § (1) E törvény hatálybaléptetéséről a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény rendelkezik.388

(2)389 Felhatalmazást kap a Kormány390

a)391 a finanszírozási szerződések megkötésére és tartalmára, valamint az egészségügyi szolgáltatások finanszírozására vonatkozó szabályok392

b) a keresőképesség elbírálásával kapcsolatos eljárás rendjének,393

c)394 a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és a gyógyászati ellátások árához nyújtott támogatás, illetve a gyógyászati segédeszközök javítási és kölcsönzési díjához nyújtott támogatás formájának, alapjának, mértékének megállapítására vonatkozó hatásköri és eljárási szabályok,395

d) a külföldön történő gyógykezelés feltételeinek és elszámolási rendjének,396

e)397 a beutaló nélkül igénybe vehető szakellátások, a beutalásra jogosult orvosok körének és a beutalási rend,

f)398 a magánszemély által jogalap nélkül felvett, igénybe vett ellátás visszatérítése, illetve megtérítése iránti követelés mérséklése, elengedése esetén gyakorolható méltányosság szempontjainak, valamint a kirótt kamat, késedelmi pótlék, mulasztási bírság mérséklése, elengedése során gyakorolható méltányosság szempontjainak,

g) az utazási költségekhez nyújtott támogatás mértékének és módjának,

h)399 gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, illetve gyógyászati ellátás jogosulatlan rendelése esetén a támogatással történő rendelésre jogosító, illetőleg a támogatással történő kiszolgáltatásra, forgalmazásra, vagy a gyógyászati ellátás támogatással történő nyújtására jogosító szerződés felfüggesztését, illetve felmondását megalapozó értékhatár,

i)400 a kizárólag baleseti egészségügyi szolgáltatás igénybevételére jogosultságot megalapozó üzemi balesetek,

j)401 a szolgálati viszonyban álló személyek, a Magyar Honvédség állományába tartozó személyek, valamint egyes meghatározott tevékenységet végző személyek és a fogvatartottak egészségügyi szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szabályainak,402

k)403 a pénzbeli ellátások, továbbá a baleseti ellátások megállapítására és folyósítására vonatkozó részletes szabályok,

l) a kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatóknak a táppénz igénybejelentésével kapcsolatos kötelezettségei, továbbá a kifizetőhelyeknek a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a táppénz, a baleseti táppénz megállapítására, folyósítására és elszámolására vonatkozó feladatai,

m) a foglalkoztatóknak és egyéb szerveknek az egészségbiztosítási ellátások megállapításához szükséges nyilvántartási és adatszolgáltatási feladatainak,

n) az eltartott hozzátartozók jövedelemszámítási szabályainak,404

o)405 a részleges térítési díjak megállapítási módszerének, az egyes díjtételek képzésénél számításba vehető költségelemeknek, valamint a díjak befizetésére és elszámolására vonatkozó szabályoknak, a térítési díjak egészségügyi szolgáltató általi megállapítása szabályainak, illetve egyes ellátások részleges térítési díjának,406

p)407 az egyes központosított egészségügyi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások igénybevételének, az igényjogosultság igazolásának, valamint a külön jogszabályban meghatározott személyek tekintetében fennálló egészségügyi ellátási rend szabályainak,408

q)409 a szolgáltató teljesítményjelentésére az ártámogatás elszámolására kötött szerződések alapján történő elszámolásra, továbbá a szerződésekkel kapcsolatos egyes bejelentések elektronikus aláírással ellátott formában történő megküldésére vonatkozó részletes szabályok

r)410 az egészségbiztosítást érintő hatásköri és eljárási szabályok,

s) a gyógyszerek árához nyújtott támogatással igénybe vehető szolgáltatást nyújtók számára folyósítható előleg feltételeinek és folyósítása szabályainak,

t)411 a gyógyító-megelőző eljárások során alkalmazott egészségügyi technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történő befogadásának alapelvei, feltételrendszere és részletes szabályai, valamint a már befogadott technológiák körének felülvizsgálatára és módosítására vonatkozó szabályok412

u)413 a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, illetve gyógyászati ellátás támogatással történő rendelésére, illetőleg támogatással történő kiszolgáltatásra, forgalmazásra, egyedi méretvétel alapján történő gyártására és az ilyen eszköz javítására, valamint gyógyászati ellátás támogatással történő nyújtására jogosító szerződésekre vonatkozó szabályok,

v)414 a 37. § szerinti megtérítésre, visszatérítésre, felfüggesztésre és felmondásra vonatkozó részletes szabályok

w)415 az egészségügyi ellátás keretében társadalombiztosítási támogatással kiszolgáltatható gyógyászati segédeszközök körének és az ezek kiszolgáltatására jogosult egészségügyi szolgáltatók körének,

x)416 a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, illetve gyógyászati ellátás árához nyújtott társadalombiztosítási támogatás elszámolására és folyósítására vonatkozó szabályok,

y)417 az elszámolási nyilatkozattal kapcsolatos részletes szabályok,

z)418 az Európai Egészségbiztosítási Kártya érvényességi idejének és kibocsátása szabályainak

zs)419 a várólistára és a betegfogadási listára vonatkozó szabályok420

meghatározására.

(3)421 Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg

a)422 a gyógyászati ellátások körét, az árukhoz nyújtott támogatás alapját és mértékét, valamint a támogatott gyógyászati segédeszközök körét, az árukhoz nyújtott támogatás alapját és mértékét, a támogatási csoportra vonatkozó kihordási időket, a kihordási időre maximálisan felírható mennyiségeket, rendelhetőségi feltételeket,423

b)424 a társadalombiztosítási támogatással kölcsönözhető gyógyászati segédeszközök körét, valamint a kölcsönzési díjhoz nyújtott támogatás alapját és mértékét,425

c)426 a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának és a támogatás mértéke megállapításának szempontrendszerét, valamint a társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyszerek hivatalból történő felülvizsgálatának szempontjait,427

d)428 a nagy értékű, országosan nem elterjedt műtéti eljárások, beavatkozások díjtételeit, valamint az aktív fekvőbeteg-szakellátásban a sürgősségi ellátási formák havi fix összegű díjazását,

e)429 a biztosítottnak a gyógyászati segédeszköz ára után járó támogatás betegségtől függő keretösszegben történő megállapítására vonatkozó szabályokat,

f)430 az európai egészségbiztosítási kártya, illetve a TAJ-számot igazoló okmány kiadásával kapcsolatos igazgatási szolgáltatásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak megfizetésére vonatkozó rendelkezéseket,

g)431 a munkáltató által kezdeményezett, a munkavállaló keresőképtelenségének felülvizsgálatára irányuló külön jogszabály szerinti eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak körét, mértékét, valamint a díj fizetésére vonatkozó egyéb rendelkezéseket,

h)432 a gyógyító-megelőző eljárások során alkalmazott egészségügyi technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történő befogadásához kapcsolódó egyes eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak körét, mértékét, valamint a díjak fizetésére vonatkozó egyéb rendelkezéseket.

(4)433 Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg

a) a betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokat,434

b) a szűrővizsgálatok igazolására vonatkozó rendelkezéseket,435

c)436 az egyes főbb betegségcsoportok finanszírozási, vizsgálati és terápiás eljárási rendje, valamint a gyógyszerterápiás ajánlások kidolgozásának, szerkesztésének, valamint az ezeket érintő szakmai egyeztetések lefolytatásának egységes szabályait,437

d) a meddőség kezelésére vonatkozó rendelkezéseket,438

e) a szanatóriumi ellátásokat,

f) a betegszállításra jogosító kúraszerű kezeléseket,

g)439 a várólista, valamint a betegfogadási lista tekintetében a sorrend kialakításának és az eltérés lehetőségének egészségügyi szakmai feltételeit és szabályait, továbbá a várólista adatainak honlapon történő közzétételére vonatkozó szabályait,440

h) a beutalás szakmai szabályait,

i) az egyes egészségügyi szolgáltatások körébe tartozó beavatkozásokat,

j) a gyógyászati ellátások körébe tartozó szolgáltatásokat,441

k)442 az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának körében a határnapon belüli ismételt felvételre vonatkozó összevonási szabály alóli kivételeket, a tételes elszámolás alá eső egyszerhasználatos eszközök és implantátumok jegyzékét; a tételes elszámolás alá eső gyógyszerek jegyzékét és kódját; a J0 ellátási szintű laboratóriumokból jelenthető eljárásokat (OENO); a meghatározott intézeti körben végezhető ellátásokat tartalmazó homogén betegségcsoportokat; az egynapos beavatkozásokat (kivéve 1 éves kor alatt); az aktív fekvőbeteg-ellátási háttér mellett ambuláns formában is nyújtható kúraszerű kezeléseket; a dializálási eljárásokat; és a vérkészítmények térítési díját,

l) a finanszírozás alapjául szolgáló homogén betegségcsoportokat és azok súlyszámértékét,

m)443 a járóbeteg-szakellátás körébe tartozó beavatkozási csoportokat és azok pontértékét, valamint a járóbeteg-szakellátás egyes tevékenységeinek minimális ellátási idejét,

n)444 a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás rendelésének szakmai követelményeit,445

o) a kötelező egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásainak rendelésére vonatkozó szabályokat,

p) az egészségügyi szolgáltatók által kiállított igazolások kiadási rendjét,

q) az anyatejellátásra való jogosultság feltételeit,

r) az anyatejellátás szakmai és közegészségügyi követelményeit,

s) az anyatej társadalombiztosítási támogatás alapjául szolgáló literenkénti árát, valamint a támogatás elszámolási módját,446

t)447 a magyar egészségbiztosítási jogszabályok alapján egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult, a Magyar Köztársaság területén tartózkodó személyek betegellátásának szabályait,448

u)449 a gyógyászati segédeszközök forgalmazásának, javításának, kölcsönzésének szakmai követelményeit,

v)450 az egyes gyógyászati segédeszközök egészségügyi ellátás keretében történő kiszolgáltatásának szakmai feltételeit,

x)451 a gondozóintézeti gondozás szakmai szabályait,

z)452 szenvedélybetegségek esetén a társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető rehabilitációs ellátások körét,

zs)453 az egészségügyi ellátás keretében igénybe vehető egyéb kényelmi szolgáltatásokra vonatkozó részletes szabályokat.

(5)454 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki az egészségbiztosítási szervet vagy szerveket, valamint a vasutas egészségbiztosítási szervet vagy szerveket.455

(6)456 Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg

a) a (4) bekezdés c) pontja alapján kiadott rendeletben előírt szabályoknak megfelelően a finanszírozási eljárásrendeket,

b) a sürgős szükség körébe tartozó egészségügyi szolgáltatásokat,

c) az orvosi bélyegzők formai és tartalmi elemeire vonatkozó részletes szabályokat,

d) a gyógyító-megelőző eljárások során alkalmazott egészségügyi technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történő befogadásához kapcsolódó eljárás során alkalmazandó szakmai szempontrendszert és szakmapolitikai prioritásokat.

(7)457

(8)458 E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban összeegyeztethető szabályozást tartalmaz a Tanács 1978. december 19-i 79/7/EGK irányelvével a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról.

1

A törvényt az Országgyűlés 1997. július 15-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1997. július 25.

2

Az Ebtv. 1. § (1) bekezdésének a) pontja a Magyar Közlöny 1997. évi 81. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.

3

Az Ebtv. 1. § (1) bekezdés d) pontjának „a (2) bekezdés kivételével” szövegrészét a 2007: LXXXIV. törvény 31. § b) pontjának ba) alpontja hatályon kívül helyezte.

4

Az Ebtv. 1. § (2) bekezdését a 2007: LXXXIV. törvény 31. § b) pontjának bb) alpontja hatályon kívül helyezte.

5

Az Ebtv. 2. §-ának (1) bekezdése a 2006: CXV. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

6

Az Ebtv. 2. §-ának (2) bekezdése a 2006: CXV. törvény 43. § (15) bekezdésének a) pontja és a 2009: XXXV. törvény 49. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

7

Az Ebtv. 3. §-a eredeti szövegének számozását (1) bekezdésre változtatta a 2006: CXXI. törvény 15. § (1) bekezdése.

8

Az Ebtv. 3. §-ának (2) bekezdését a 2006: CXXI. törvény 15. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének számozását (1) bekezdésre változtatta.

9

Az Ebtv. 5. §-a a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

10

Az Ebtv. 5/A. §-át újonnan a 2009: CLIV. törvény 11. §-a iktatta be.

11

Az Ebtv. 5/B. §-át és címét a 2005: CLXXXII. törvény 1. §-a iktatta be.

12

Az Ebtv. 5/B. §-ának c) pontja a 2007: LXXI. törvény 36. § (9) bekezdésének g) pontja szerint módosított szöveg.

13

Az Ebtv. 5/B. §-ának e) pontja a 2008: CVI. törvény 1. §-ával megállapított és a 2009: CLIV. törvény 127. § (12) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

14

Az Ebtv. 5/B. § f) pontját a 2009: CLIV. törvény 126. § (7) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

15

Az Ebtv. 5/B. §-ának j) pontja a 2006: CXV. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

16

Az Ebtv. 5/B. §-ának k) pontját a 2006: CXV. törvény 2. §-a iktatta be, szövege a 2008: I. törvény 120. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

17

Az Ebtv. 5/B. §-ának l) pontját a 2006: CXV. törvény 2. §-a iktatta be.

18

Az Ebtv. 5/B. §-ának m) pontját a 2008: I. törvény 120. § (2) bekezdése iktatta be.

19

Az Ebtv. 5/B. § n) pontját a 2009: CLIV. törvény 12. §-a iktatta be.

20

Az Ebtv. 5/B. § o) pontját a 2009: CLIV. törvény 12. §-a iktatta be.

21

Az Ebtv. 6. §-ának (2) bekezdése a 2005: CLXXXII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

22

Az Ebtv. 6. §-ának (3) bekezdése a 2005: CLXXXII. törvény 19. § (6) bekezdése a) pontjának aa) alpontja szerint módosított szöveg.

23

Az Ebtv. 6. §-ának (4) bekezdése a 2005: CLXXXII. törvény 19. § (6) bekezdése a) pontjának aa) alpontja szerint módosított szöveg.

24

Az Ebtv. 8. §-a a 2007: LXXI. törvény 21. §-ával megállapított szöveg.

25

Az Ebtv. 8/A. §-át a 2001: LXX. törvény 14. §-a iktatta a szövegbe, e módosító törvény 42. § (5) bekezdése alapján az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lépett hatályba.

26

Az Ebtv. 8/A. §-ának (1) bekezdése a 2004: XXVI. törvény 44. §-ával megállapított szöveg.

28

Az Ebtv. II. fejezete 1. címének szövege a 2006: CXV. törvény 3. §-ával megállapított és a 2008: IX. törvény 1. § (1) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg. A 2009: CLIV. törvény 128. § (1) bekezdése alapján az Ebtv. 10–17. §-a szerinti egészségügyi szolgáltatásokra 2010. december 31-ig – 2011. január 1-jei hatálybalépéssel – a 2009: CLIV. törvényben foglaltaknak megfelelő új finanszírozási szerződést kell kötni. Az új finanszírozási szerződések hatályának beálltával egyidejűleg a korábbi finanszírozási szerződések a törvény erejénél fogva megszűnnek.

29

Az Ebtv. 10. § (1) bekezdésének cb) pontját a 2001: LVII. törvény 37. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

30

Az Ebtv. 10. § (1) bekezdése d) pontjának da) alpontja a 2005: XLIX. törvény 38. § (9) bekezdése, a 2006: CXV. törvény 43. § (15) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

31

Az Ebtv. 10. §-a (1) bekezdése d) pontjának db) alpontja a 2006: CXV. törvény 43. § (15) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

32

Az Ebtv. 10. §-a (1) bekezdésének e) pontját a 2001: LVII. törvény 36. § (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

33

Az Ebtv. 10. §-ának (3) bekezdése a 2002: LVIII. törvény 49. § (5) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

35

Az Ebtv. 11. §-a (1) bekezdésének b) pontja a 2005: CLXXXII. törvény 19. § (6) bekezdése a) pontjának ab) alpontja szerint módosított szöveg.

36

Az Ebtv. 12. § (1) bekezdésének a) pontja az 1998: LXVIII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

37

Az Ebtv. 12. § (1) bekezdésének c) pontja a 2000: CXIII. törvény 281. §-a (2) bekezdésének a) 9. pontja szerint módosított szöveg.

38

Az Ebtv. 12. §-a (1) bekezdésének e) pontját a 2001: LXX. törvény 15. §-a iktatta a szövegbe.

39

Az Ebtv. 13. §-ának felvezető szövege a 2005: CLXXXII. törvény 19. § (6) bekezdése a) pontjának ab) alpontja szerint módosított szöveg.

40

Az Ebtv. 13. §-ának b) pontja a 2006: CXV. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

41

Az Ebtv. 14. §-ának (1) bekezdése a 2006: CXV. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

42

Az Ebtv. 14. §-ának (3) bekezdése a 2007: LXXI. törvény 22. §-ával megállapított szöveg.

43

Az Ebtv. 16. §-a (1) bekezdésének b) pontja a 2005: XLIX. törvény 38. § (9) bekezdése, a 2006: CXV. törvény 43. § (15) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

44

Az Ebtv. 16. § (1) bekezdésének d) pontja a 2002: LVIII. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.

45

Az Ebtv. 16. § (2) bekezdése a Magyar Közlöny 1997. évi 81. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.

46

Az Ebtv. 17. §-át megelőző cím a 2003: CXVI. törvény 98. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

47

Az Ebtv. 17. §-a eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta a 2003: CXVI. törvény 98. § (1) bekezdése.

48

Az Ebtv. 17. §-ának (2) bekezdését a 2003: CXVI. törvény 98. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatva.

49

Az Ebtv. 18. §-a a 2006: CXV. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

50

Az Ebtv. 18. §-a (6) bekezdésének bevezető szövegrésze a 2008: I. törvény 124. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

51

Az Ebtv. 18. §-a (6) bekezdésének e) pontja a 2007: LXXI. törvény 36. § (9) bekezdése h) pontjának ha) alpontja szerint módosított szöveg.

52

Az Ebtv. 18. §-a (6) bekezdésének l) pontja a 2007: LXXI. törvény 36. § (9) bekezdése h) pontjának hb) alpontja szerint módosított szöveg.

53

Az Ebtv. 18. § (6) bekezdés t) pontja a 2009: CLIV. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.

55

Az Ebtv. 18. §-ának (8) bekezdését a 2008: I. törvény 157. § (6) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.

56

Az Ebtv. 18. §-ának (9) bekezdése a 2008: I. törvény 125. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

57

Az Ebtv. 18. § (9) bekezdésének c) pontját a 2008: IX. törvény 1. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

58

Az Ebtv. 18. § (10) bekezdésének c) pontja a 2008: IX. törvény 1. § (1) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 7. § (1) bekezdése alapján a c) pontnak a 2008. március 26-án hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni a 2008. április 1-jét megelőzően megkezdett ellátások tekintetében.

59

Az Ebtv. 18. § (11) bekezdése a 2009: LVI. törvény 429. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

60

Az Ebtv. 18. § (12) bekezdését a 2009: LVI. törvény 429. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

61

Az Ebtv. 18. § (13)–(14) bekezdését a 2008: I. törvény 125. § (4) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LVI. törvény 429. § (2) bekezdése.

62

Az Ebtv. 18/A. §-át a 2006: CXV. törvény 7. §-a iktatta be. A 18/A. §-t hatályon kívül helyezte a 2008: IX. törvény 1. § (2) bekezdése, e módosító törvény 6. § (2) bekezdése alapján 2008. július 1. napjával.

63

Az Ebtv. 19. §-a a 2006: CXV. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.

64

Az Ebtv. 19/A. §-át a 2009: CLIV. törvény 14. §-a iktatta be.

65

Az Ebtv. 20. §-a a 2006: CXV. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.

66

Az Ebtv. 20. §-ának (1) bekezdése a 2008: I. törvény 127. §-ával megállapított szöveg.

67

Az Ebtv. 20. §-ának (2) bekezdése a 2008: I. törvény 127. §-ával megállapított szöveg.

68

Az Ebtv. 20. § (3) bekezdése a 2009: CLIV. törvény 15. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

69

Az Ebtv. 20. §-ának új (4) bekezdését a 2008: I. törvény 127. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (4)–(6) bekezdés számozását (5)–(7) bekezdésre változtatva. A (4) bekezdést a 2009: CLIV. törvény 126. § (7) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

70

Az Ebtv. 20. §-a eredeti (4) bekezdésének számozását a 2008: I. törvény 127. §-a (5) bekezdésre változtatta.

71

Az Ebtv. 20. §-a eredeti (5) bekezdésének számozását a 2008: I. törvény 127. §-a (6) bekezdésre változtatta.

72

Az Ebtv. 20. §-a eredeti (6) bekezdésének számozását a 2008: I. törvény 127. §-a (7) bekezdésre változtatta. A (7) bekezdés a 2009: CLIV. törvény 126. § (7) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

73

Az Ebtv. 20. § (8) bekezdését a 2009: CLIV. törvény 15. § (2) bekezdése iktatta be.

74

Az Ebtv. 20/A. §-át a 2006: CXV. törvény 10. §-a iktatta be.

75

Az Ebtv. 20/A. §-ának (1) bekezdése a 2007: LXXI. törvény 24. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 36. § (2) bekezdése alapján a rendelkezés 2008. január 1. napján lépett hatályba.

76

Az Ebtv. 20/A. §-ának (7) bekezdését a 2008: I. törvény 128. §-a iktatta be.

77

Az Ebtv. 20/A. §-ának (8) bekezdését a 2008: I. törvény 128. §-a iktatta be.

78

Az Ebtv. 21. §-a a 2004: XXVI. törvény 47. §-ával megállapított szöveg.

79

Az Ebtv. 21. §-a (1) bekezdésének a) pontja a 2004: CXXXV. törvény 104. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

80

Az Ebtv. 21. §-a (1) bekezdése a) pontjának aa) alpontja a 2005: CLXXXII. törvény 19. § (6) bekezdése a) pontjának ac) alpontja, a 2009: LVI. törvény 177. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

81

Az Ebtv. 21. § (1) bekezdése a) pontjának ab) alpontja a 2005: CLXXXII. törvény 19. § (5) bekezdése a) pontjának aa) alpontja szerint módosított szöveg.

82

Az Ebtv. 21. §-a (1) bekezdésének b) pontja a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése, a 2009: LVI. törvény 177. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

83

Az Ebtv. 21. §-a (1) bekezdésének d) pontja a 2005: CLXXXII. törvény 4. §-ával megállapított, a 2009: LVI. törvény 177. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

84

Az Ebtv. 21. §-a (1) bekezdésének e) pontja a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

85

Az Ebtv. 21. §-ának (2) bekezdése a 2005: XLIX. törvény 1. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 38. § (3) bekezdése alapján 2006. január 1-jén lépett hatályba, (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2006. január 1-jét követően indult ügyekben kell alkalmazni.

86

Az Ebtv. 21. §-ának (3)–(5) bekezdését a 2005: XLIX. törvény 38. § (7) bekezdése a) pontjának aa) alpontja hatályon kívül helyezte.

87

Az Ebtv. 21/A. §-át a 2004: XXVI. törvény 47. §-a iktatta be, szövegét újonnan a 2006: XCVIII. törvény 79. § (1) bekezdése állapította meg.

88

Az Ebtv. 21/A. §-ának (1) bekezdése a 2008: CVI. törvény 2. §-ával megállapított, a 2009: LVI. törvény 177. §-a, a 2009: CLIV. törvény 126. § (7) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

89

Az Ebtv. 22. §-ának (1) bekezdése az 1998: LXVIII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

90

Az Ebtv. 22. §-ának (3) bekezdése a 2002: LVIII. törvény 49. § (5) bekezdésének b) pontja, a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

91

Az Ebtv. 22. §-ának (4) bekezdése a 2006: CXV. törvény 43. § (11) bekezdése a) pontjának ab) alpontja szerint módosított szöveg.

92

Az Ebtv. 22. §-ának új (5) bekezdését a 2002: LXII. törvény 96. §-a iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti (5)–(7) bekezdés számozását (6)–(8) bekezdésre változtatva.

93

Az Ebtv. 22. §-a eredeti (5) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta a 2002: LXII. törvény 96. §-a. A (6) bekezdés a 2007: LXXI. törvény 36. § (9) bekezdése k) pontja szerint módosított szöveg.

94

Az Ebtv. 22. §-a eredeti (6) bekezdésének számozását (7) bekezdésre változtatta a 2002: LXII. törvény 96. §-a.

95

Az Ebtv. 22. §-a eredeti (7) bekezdésének számozását (8) bekezdésre változtatta a 2002: LXII. törvény 96. §-a.

96

Az Ebtv. 23. §-ának b) pontját a 2001: LXX. törvény 42. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2006: CXV. törvény 11. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2007: LXXI. törvény 25. §-ával megállapított szöveg.

97

Az Ebtv. 23. §-ának d) pontja a 2006: CXV. törvény 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

99

Az Ebtv. 23. §-ának e) pontja a 2006: CXV. törvény 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

101

Az Ebtv. 23. §-ának g) pontját a 2007: LXXI. törvény 36. § (8) bekezdésének h) pontja hatályon kívül helyezte.

102

Az Ebtv. 23. §-ának i) pontja a 2005: XLIX. törvény 38. § (9) bekezdése, a 2006: CXV. törvény 43. § (15) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

103

Az Ebtv. 23. §-ának j) pontját a 2002: LVIII. törvény 19. §-a iktatta a szövegbe.

104

Az Ebtv. 23. §-ának k) pontját a 2006: CXV. törvény 11. § (3) bekezdése iktatta be.

105

Az Ebtv. 24. §-ának (2) bekezdésének második mondatát a 2006: CXV. törvény 12. § (1) bekezdése iktatta be.

106

Az Ebtv. 24. §-ának (3) bekezdése a 2006: CXV. törvény 12. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

107

Az Ebtv. 24. §-ának (4) bekezdését a 2006: CXV. törvény 12. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2007: LXXI. törvény 26. §-ával megállapított szöveg.

108

Az Ebtv. 25. §-ának (1) bekezdése az 1998: LXVIII. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

109

Az Ebtv. 25. §-a (3) bekezdésének a) pontját a 2001: LXX. törvény 42. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

110

Az Ebtv. 25. §-ának (5) bekezdése a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése, a 2007: LXXI. törvény 36. § (9) bekezdése l) pontjának la) pontja szerint módosított szöveg.

111

Az Ebtv. 25. §-ának (6) bekezdését a 2006: CXV. törvény 13. §-a iktatta be, szövege a 2007: LXXI. törvény 36. § (9) bekezdése l) pontjának lb) pontja szerint módosított szöveg.

112

Az Ebtv. 26. §-ának (1) bekezdése a 2007: CXLVI. törvény 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, a rendelkezés 2008. január 1-jén lépett hatályba.

113

Az Ebtv. 26. § (1) bekezdés b) pontját a 2009: CLIV. törvény 126. § (7) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte.

114

Az Ebtv. 26. § (1) bekezdés c) pontja a 2009: CLIV. törvény 126. § (7) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.

115

Az Ebtv. 26. §-ának (2) bekezdését a 2006: CXV. törvény 14. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta.

116

Az Ebtv. 26. § (2) bekezdése a 2005: XLIX. törvény 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. A 26. § (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta a 2006: CXV. törvény 14. §-a.

117

Az Ebtv. 26. §-a (3) bekezdésének a) pontja a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

118

Az Ebtv. 26. § (3) bekezdés c) pontja a 2009: CLIV. törvény 16. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

119

Az Ebtv. 26. § (4) bekezdését a 2009: CLIV. törvény 16. § (2) bekezdése iktatta be.

120

Az Ebtv. 26. § (5) bekezdését a 2009: CLIV. törvény 16. § (2) bekezdése iktatta be.

121

Az Ebtv. 27. §-a a 2004: XXVI. törvény 48. §-ával megállapított szöveg.

122

Az Ebtv. 27. §-ának (1) bekezdése a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

123

Az Ebtv. 27. §-ának (2) bekezdése a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

124

Az Ebtv. 27. §-ának (5) bekezdése a 2004: LXXII. törvény 1. §-ának (1) bekezdésével megállapított, a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

125

Az Ebtv. 27. §-ának (6) bekezdése a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

126

Az Ebtv. 27. §-ának új (7) bekezdését a 2004: LXXII. törvény 1. §-ának (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (7)–(8) bekezdés számozását (8)–(9) bekezdésre változtatva. Az Ebtv. 27. §-ának (7) bekezdése a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

127

Az Ebtv. 27. § eredeti (7) bekezdésének számozását a 2004: LXXII. törvény 1. §-ának (2) bekezdése (8) bekezdésre változtatta, szövege a 2005: XLIX. törvény 38. § (9) bekezdése, a 2006: CXV. törvény 43. § (15) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

128

Az Ebtv. 27. § eredeti (8) bekezdésének számozását a 2004: LXXII. törvény 1. §-ának (2) bekezdése (9) bekezdésre változtatta, szövege a 2005: XLIX. törvény 38. § (9) bekezdése, a 2006: CXV. törvény 43. § (15) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

129

Az Ebtv. 27. §-ának (10) bekezdését a 2004: LXXII. törvény 1. §-ának (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

130

Az Ebtv. 27. §-ának (11) bekezdését a 2005: CLXXXII. törvény 6. §-a iktatta be, szövege a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

131

Az Ebtv. 27. §-ának (12) bekezdését a 2005: CLXXXII. törvény 6. §-a iktatta be.

132

Az Ebtv. 29. §-a a 2004: XXVI. törvény 49. §-ával megállapított szöveg.

133

Az Ebtv. 29. §-a (1) bekezdésének a) pontja a 2006: CXXI. törvény 31. § (5) bekezdése alapján hatályát vesztette 2007. április 1. napjával.

134

Az Ebtv. 29. §-ának (2) bekezdése a 2005: CLXXXII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

135

Az Ebtv. 29. § (3) bekezdése a 2008: LXXXI. törvény 147. §-ával megállapított szöveg.

136

Az Ebtv. 29. § (4) bekezdése a 2008: LXXXI. törvény 147. §-ával megállapított, a 2009: LVI. törvény 177. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

137

Az Ebtv. 29. §-ának (5) bekezdése a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

138

Az Ebtv. 29. § (6) bekezdését a 2009: LVI. törvény 178. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

139

Az Ebtv. 29. §-ának (7) bekezdése a 2008: I. törvény 130. §-ával megállapított, a 2009: LVI. törvény 177. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

140

Az Ebtv. 29. §-ának (9) bekezdését a 2006: CXXI. törvény 15. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CLIV. törvény 17. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

141

Az Ebtv. 29. § (10) bekezdését a 2009: CLIV. törvény 17. § (2) bekezdése iktatta be.

142

A 2002: LVIII. törvény 49. § (2) bekezdése alapján az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által 2003. január 1-je előtt az egészségügyi szolgáltatók finanszírozására, a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyfürdő ellátáshoz nyújtott támogatás elszámolására, a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyfürdő ellátás támogatással történő rendelésére kötött szerződések, valamint a kapacitás lekötési megállapodások tekintetében az OEP jogutódja a területileg illetékes megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztár.

143

Az Ebtv. 30. §-a a 2005: XLIX. törvény 3. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 38. § (5) bekezdése alapján a 2005. július 1-jén már megkötött szerződéseknek legkésőbb 2005. november 1. napjától kell az új rendelkezéseknek megfelelniük azzal, hogy ezen szerződések tekintetében az Ebtv. 31. § (6)–(7) bekezdését is ezen időponttól kell alkalmazni.

144

Az Ebtv. 30. §-ának (1) bekezdése a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

145

Az Ebtv. 30. §-ának (2) bekezdése a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg. A 2009: CLIV. törvény 128. § (2) bekezdése alapján az Ebtv. 30. § (2) bekezdése alapján a 2009: CLIV. törvényben foglaltaknak megfelelő új szerződéseket 2010. december 31-ig – 2011. január 1-jei hatálybalépéssel – kell megkötni a gyógyszer kiszolgáltatójával, gyógyászati segédeszköz forgalmazójával, gyógyászati ellátás nyújtójával. Az új szerződések hatályának beálltával egyidejűleg a korábbi szerződések a törvény erejénél fogva megszűnnek.

146

A gyógyszer támogatással történő kiszolgáltatására 2005. július 1-jén már megkötött szerződéseknek az Ebtv. 30. §-a (2) bekezdésének b) pontjában megállapított feltételeknek – a 2005: XLIX. törvény 38. § (6) bekezdése alapján – 2005. július 1-jétől kell megfelelniük. Azon gyógyszertárak esetében, ahol adott település gyógyszerellátását kizárólag egy gyógyszertár biztosítja, a b) pontot 2005. október 1. napjától kell alkalmazni.

147

Az Ebtv. 30. §-ának (3) bekezdését a 2005: CLXXXII. törvény 8. §-a iktatta be, szövege a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

148

Az Ebtv. 30/A. §-át a 2005: XLIX. törvény 4. §-a iktatta be, szövege a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

149

Az Ebtv. 31. §-a (1) bekezdésének a) pontja a 2001: XXXIV. törvény 9. § (6) bekezdésével megállapított, a 2009: LVI. törvény 177. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

150

Az Ebtv. 31. § (1) bekezdés b) pontja a 2009: LVI. törvény 177. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

151

Az Ebtv. 31. §-a (1) bekezdésének c) pontja a 2007: LXXI. törvény 28. § (1) bekezdésével megállapított, a 2009: LVI. törvény 177. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

152

Az Ebtv. 31. §-a (1) bekezdésének új f) pontját a 2005: XLIX. törvény 5. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti f) pont jelölését h) pontra változtatva. E módosító törvény 38. § (5) bekezdése alapján a 2005. július 1-jén már megkötött szerződéseknek legkésőbb 2005. november 1. napjától kell az új rendelkezésnek megfelelniük azzal, hogy ezen szerződések tekintetében az Ebtv. 31. § (6)–(7) bekezdését is ezen időponttól kell alkalmazni.

153

Az Ebtv. 31. §-a (1) bekezdésének g) pontját a 2005: XLIX. törvény 5. § (1) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 38. § (3) bekezdése alapján a rendelkezés 2006. január 1-jén lépett hatályba, (5) bekezdése alapján a 2006. január 1-jén már megkötött szerződéseknek legkésőbb 2006. április 1. napjától kell az új rendelkezésnek megfelelniük azzal, hogy ezen szerződések tekintetében az Ebtv. 31. § (6)–(7) bekezdését is ezen időponttól kell alkalmazni. A g) pontot a 2009: CLIV. törvény 126. § (9) bekezdése hatályon kívül helyezte 2010. október 1. napjával.

154

Az Ebtv. 31. § (1) bekezdése eredeti f) pontjának jelölését h) pontra változtatta a 2005: XLIX. törvény 5. § (1) bekezdése.

155

Az Ebtv. 31. §-a (1) bekezdésének i) pontját a 2006: CXV. törvény 15. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: CLIV. törvény 126. § (7) bekezdés g) pontja.

156

Az Ebtv. 31. §-ának új (2) bekezdését a 2006: XCVIII. törvény 79. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2)–(7) bekezdés számozását (3)–(8) bekezdésre változtatva.

157

Az Ebtv. 31. §-a eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta a 2006: XCVIII. törvény 79. § (2) bekezdése.

158

Az Ebtv. 31. §-a (3) – eredeti (2) – bekezdésének a) pontja a 2005: XLIX. törvény 38. § (7) bekezdése a) pontjának ac) alpontja szerint módosított szöveg.

159

Az Ebtv. 31. §-a (3) – eredeti (2) – bekezdésének b) pontja a 2003: XLIII. törvény 33. § (3) bekezdésének g) pontjával megállapított szöveg.

160

Az Ebtv. 31. § (3) – eredeti (2) – bekezdésének c) pontját újonnan a 2005: XLIX. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 38. § (5) bekezdése alapján a 2005. július 1-jén már megkötött szerződéseknek legkésőbb 2005. november 1. napjától kell az új rendelkezésnek megfelelniük azzal, hogy ezen szerződések tekintetében az Ebtv. 31. § (6)–(7) bekezdését ezen időponttól kell alkalmazni.

161

Az Ebtv. 31. §-a (3) – eredeti (2) – bekezdésének d) pontját a 2005: XLIX. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 38. § (5) bekezdése alapján a 2005. július 1-jén már megkötött szerződéseknek legkésőbb 2005. november 1. napjától kell az új rendelkezéseknek megfelelniük azzal, hogy ezen szerződések tekintetében az Ebtv. 31. § (6)–(7) bekezdését ezen időponttól kell alkalmazni.

162

Az Ebtv. 31. §-a (3) bekezdésének e) pontját a 2006: XCVIII. törvény 79. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: CLIV. törvény 126. § (9) bekezdése 2010. október 1. napjával.

163

Az Ebtv. 31. §-a eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2006: XCVIII. törvény 79. § (2) bekezdése. A (4) bekezdés szövege a 2007: LXXI. törvény 28. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

164

Az Ebtv. 31. §-a eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2006: XCVIII. törvény 79. § (2) bekezdése.

165

Az Ebtv. 31. §-a eredeti (5) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta a 2006: XCVIII. törvény 79. § (2) bekezdése, szövege e módosító törvény 83. § (6) bekezdése a) pontjának aa) alpontja szerint módosított szöveg.

166

Az Ebtv. 31. §-ának (6) bekezdését a 2005: XLIX. törvény 5. § (3) bekezdése iktatta be, számozását (7) bekezdésre változtatta a 2006: XCVIII. törvény 79. § (2) bekezdése, szövege a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

167

Az Ebtv. 31. §-ának (7) bekezdését a 2005: XLIX. törvény 5. § (3) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 38. § (5) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. július 1-jén már megkötött szerződések tekintetében 2005. november 1. napjától kell alkalmazni. Az eredeti (7) bekezdésének számozását (8) bekezdésre változtatta a 2006: XCVIII. törvény 79. § (2) bekezdése, szövege e módosító törvény 83. § (6) bekezdése a) pontjának ab) alpontja szerint módosított szöveg.

168

Az Ebtv. 32. § (1) bekezdése a 2009: CLIV. törvény 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

169

Az Ebtv. 32. §-ának új (2) bekezdését a 2006: XCVIII. törvény 79. § (4) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2)–(5) bekezdés számozását (3)–(6) bekezdésre változtatva.

170

Az Ebtv. 32. §-a eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta a 2006: XCVIII. törvény 79. § (4) bekezdése.

171

Az Ebtv. 32. §-a (3) bekezdésének d) pontját a 2006: XCVIII. törvény 79. § (5) bekezdése iktatta be.

172

Az Ebtv. 32. §-ának (3) bekezdését a 2005: XLIX. törvény 6. § (2) bekezdése iktatta be, számozását (4) bekezdésre változtatta a 2006: XCVIII. törvény 79. § (4) bekezdése, hatályon kívül helyezte a 2009: CLIV. törvény 126. § (7) bekezdés h) pontja.

173

Az Ebtv. 32. §-ának (4) bekezdését a 2005: XLIX. törvény 6. § (2) bekezdése iktatta be, számozását (5) bekezdésre változtatta a 2006: XCVIII. törvény 79. § (4) bekezdése. Az Ebtv. 32. §-ának (5) bekezdése a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

174

Az Ebtv. 32. §-ának (5) bekezdését a 2005: XLIX. törvény 6. § (2) bekezdése iktatta be, számozását (6) bekezdésre változtatta a 2006: XCVIII. törvény 79. § (4) bekezdése. Az Ebtv. 32. §-ának (6) bekezdése a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

175

Az Ebtv. 32. § (7) bekezdését a 2007: LXXI. törvény 29. §-a iktatta be.

176

Az Ebtv. 32. § (8) bekezdését a 2009: CLIV. törvény 19. § (2) bekezdése iktatta be.

177

Az Ebtv. 32. § (9) bekezdését a 2009: CLIV. törvény 19. § (2) bekezdése iktatta be.

178

Az Ebtv. 33. § (1) bekezdésének felvezető mondata a 2005: XLIX. törvény 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 38. § (5) bekezdése alapján a 2005. július 1-jén már megkötött szerződéseknek legkésőbb 2005. november 1. napjától kell az új rendelkezéseknek megfelelniük azzal, hogy ezen szerződések tekintetében az Ebtv. 31. § (6)–(7) bekezdését ezen időponttól kell alkalmazni.

179

Az Ebtv. 33. § (1) bekezdés a) pontja a 2005: XLIX. törvény 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 38. § (5) bekezdése alapján a 2005. július 1-jén már megkötött szerződéseknek legkésőbb 2005. november 1. napjától kell az új rendelkezéseknek megfelelniük azzal, hogy ezen szerződések tekintetében az Ebtv. 31. § (6)–(7) bekezdését ezen időponttól kell alkalmazni.

180

Az Ebtv. 33. § (1) bekezdésének c) pontja a 2006: XCVIII. törvény 83. § (6) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

181

Az Ebtv. 33. §-ának (2) bekezdése a 2005: XLIX. törvény 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 38. § (5) bekezdése alapján a 2005. július 1-jén már megkötött szerződéseknek legkésőbb 2005. november 1. napjától kell az új rendelkezéseknek megfelelniük azzal, hogy ezen szerződések tekintetében az Ebtv. 31. § (6)–(7) bekezdését ezen időponttól kell alkalmazni.

182

Az Ebtv. 33. §-ának (3) bekezdését a 2005: XLIX. törvény 7. § (3) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 38. § (5) bekezdése alapján a 2005. július 1-jén már megkötött szerződéseknek legkésőbb 2005. november 1. napjától kell az új rendelkezéseknek megfelelniük azzal, hogy ezen szerződések tekintetében az Ebtv. 31. § (6)–(7) bekezdését is ezen időponttól kell alkalmazni.

183

Az Ebtv. 33/A. §-át a 2004: XXVI. törvény 50. §-a iktatta be.

184

Az Ebtv. 33/A. §-a (1) bekezdésének b) pontja a 2006: XCVIII. törvény 83. § (6) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

185

Az Ebtv. 33/A. §-ának (2) bekezdése a 2005: XLIX. törvény 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 38. § (5) bekezdése alapján a 2005. július 1-jén már megkötött szerződéseknek legkésőbb 2005. november 1. napjától kell az új rendelkezéseknek megfelelniük azzal, hogy ezen szerződések tekintetében az Ebtv. 31. § (6)–(7) bekezdését is ezen időponttól kell alkalmazni.

186

Az Ebtv. 33/A. §-ának (3) bekezdését a 2005: XLIX. törvény 8. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 38. § (5) bekezdése alapján a 2005. július 1-jén már megkötött szerződéseknek legkésőbb 2005. november 1. napjától kell az új rendelkezéseknek megfelelniük azzal, hogy ezen szerződések tekintetében az Ebtv. 31. § (6)–(7) bekezdését is ezen időponttól kell alkalmazni.

187

Az Ebtv. 34. §-a (1) bekezdésének új f) pontját a 2005: XLIX. törvény 9. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti f)–g) pont jelölését g)–h) pontra változtatva.

188

Az Ebtv. 34. § (1) bekezdése eredeti f) pontjának jelölését g) pontra változtatta a 2005: XLIX. törvény 9. §-a, szövege e módosító törvény 38. § (8) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

189

Az Ebtv. 34. § (1) bekezdése eredeti g) pontjának jelölését h) pontra változtatta a 2005: XLIX. törvény 9. §-a, hatályon kívül helyezte e módosító törvény 38. § (7) bekezdése a) pontjának ad) alpontja.

190

Az Ebtv. 34. § (2) bekezdése a 2009: CLIV. törvény 21. §-ával megállapított szöveg.

191

Az Ebtv. 35. § (1) bekezdése a 2009: CLIV. törvény 22. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

192

Az Ebtv. 35. §-ának (4) bekezdése a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

193

Az Ebtv. 35. § új (5) bekezdését a 2001: LXXXIV. törvény 23. § (1) bekezdése iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti (5) bekezdés számozását (6) bekezdésre változtatva. Az Ebtv. 35. §-ának (5) bekezdése a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

194

Az Ebtv. 35. § eredeti (5) bekezdésének számozását a 2001: LXXXIV. törvény 23. § (1) bekezdése (6) bekezdésre változtatta.

195

Az Ebtv. 35. §-ának (7) bekezdését a 2004: XXVI. törvény 51. §-a iktatta be, szövege a 2009: CLIV. törvény 22. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

196

Az Ebtv. 35/A. §-át a 2006: CXV. törvény 17. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2008: IX. törvény 1. § (1) bekezdésének f) pontja.

197

Az Ebtv. 36. §-a az 1999: CIX. törvény 24. § (11) bekezdése szerint módosított szöveg.

198

Az Ebtv. 36. §-ának (1) bekezdése a 2006: CXV. törvény 18. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 43. § (7) bekezdése alapján a vizitdíjjal és a kórházi napidíjjal kapcsolatban megállapított rendelkezést 2007. február 15-ét követően kell alkalmazni.

199

Az Ebtv. 36. § (2) bekezdése a 2009: CLIV. törvény 23. §-ával megállapított szöveg.

201

Az Ebtv. 36. §-ának (4) bekezdése a 2005: XLIX. törvény 10. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, második mondatát a 2005: CLXXXII. törvény 9. § (1) bekezdése iktatta be. Az Ebtv. 36. §-ának (4) bekezdése a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

203

Az Ebtv. 36. §-ának (7) bekezdése a 2005: XLIX. törvény 10. § (3) bekezdésével megállapított, a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

204

Az Ebtv. 36. §-ának (8) bekezdését a 2005: XLIX. törvény 10. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2005: CLXXXII. törvény 9. § (2) bekezdésével megállapított, a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

205

Az Ebtv. 36. §-ának (9) bekezdését a 2005: CLXXXII. törvény 9. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

206

Az Ebtv. 37. §-a a 2009: CLIV. törvény 24. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 128. § (4) bekezdése alapján a 2010. január 1-jét követően keletkezett esetekre kell alkalmazni.

207

Az Ebtv. 38. §-a a 2005: XLIX. törvény 12. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 38. § (4) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően indult ügyekben kell alkalmazni.

208

Az Ebtv. 38. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege a 2006: CXV. törvény 20. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

209

Az Ebtv. 38. §-a (1) bekezdésének e) pontját a 2006: CXV. törvény 20. § (2) bekezdése iktatta be.

210

Az Ebtv. 38. § (1) bekezdés f) pontját a 2009: CLIV. törvény 25. § (1) bekezdése iktatta be.

211

Az Ebtv. 38. § (1) bekezdés g) pontját a 2009: CLIV. törvény 25. § (1) bekezdése iktatta be.

212

Az Ebtv. 38. §-ának (2) bekezdése a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

213

Az Ebtv. 38. §-a (3) bekezdésének második mondatát a 2006: CXV. törvény 20. § (3) bekezdése iktatta be.

214

Az Ebtv. 38. § (4) bekezdése a 2009: CLIV. törvény 25. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

215

Az Ebtv. 38. §-ának új (5) bekezdését a 2006: CXV. törvény 20. § (4) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (5)–(7) bekezdésének számozását (6)–(8) bekezdésre változtatva. Az (5) bekezdés a 2009: CLIV. törvény 126. § (7) bekezdés i) pontja szerint módosított szöveg.

216

Az Ebtv. 38. §-ának (5) bekezdését a 2005: CLXX. törvény 66. §-a iktatta be, számozását (6) bekezdésre változtatta a 2006: CXV. törvény 20. § (4) bekezdése, szövegét ez utóbbi módosító törvény 43. § (14) bekezdése módosította.

217

Az Ebtv. 38. §-ának (6) bekezdését a 2005: CLXX. törvény 66. §-a iktatta be, számozását (7) bekezdésre változtatta a 2006: CXV. törvény 20. § (4) bekezdése.

218

Az Ebtv. 38. §-ának (7) bekezdését a 2006: XCVIII. törvény 79. § (7) bekezdése iktatta be, számozását (8) bekezdésre változtatta a 2006: CXV. törvény 20. § (4) bekezdése.

220

Az Ebtv. 38/B. §-át és az előtte lévő alcímet a 2005: XLIX. törvény 13. §-a iktatta be, e módosító törvény 38. § (4) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követően indult ügyekben kell alkalmazni.

221

Az Ebtv. 38/B. §-ának (1) bekezdése a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

222

Az Ebtv. 38/B. § (2) bekezdése a 2009: CLIV. törvény 26. §-ával megállapított szöveg.

223

Az Ebtv. 38/B. §-ának (3) bekezdése a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

224

Az Ebtv. 38/B. §-ának (4) bekezdése a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

225

Az Ebtv. 38/B. §-ának (5) bekezdése a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

226

Az Ebtv. 38/C–38/D. §-át és a 38/C. §-t megelőző alcímet a 2005: CLXXXII. törvény 11. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2008: CVI. törvény 73. § (4) bekezdésének aa) alpontja.

227

Az Ebtv. 39. §-a az 1999: XCVII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

228

Az Ebtv. 39. §-ának (2) bekezdése a 2004: CXXXV. törvény 104. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

229

Az Ebtv. 39. §-ának (4) bekezdése a 2000: CXIII. törvény 281. §-a (2) bekezdésének a) 9. pontja szerint módosított szöveg.

230

Az Ebtv. 39. §-ának (6) bekezdését a 2000: CXIII. törvény 231. §-a iktatta a szövegbe.

231

Az Ebtv. 39/A. §-át a 2002: LVIII. törvény 24. §-a iktatta a szövegbe.

232

Az Ebtv. 39/A. § (1) bekezdése a 2006: LXI. törvény 251. § (3) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 251. § (7) bekezdését.

233

Az Ebtv. 40. § (1) bekezdés bevezető szövegrésze a 2009: LXXIX. törvény 40. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 51. § (6) bekezdését.

234

Az Ebtv. 40. § (1) bekezdés b) pontja a 2009: CLIV. törvény 27. §-ával megállapított szöveg.

235

Az Ebtv. 40. § (2) bekezdése a 2009: LXXIX. törvény 40. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 51. § (6) bekezdését.

236

Az Ebtv. 42. §-ának (2) bekezdése a 2006: CXV. törvény 21. §-ával megállapított szöveg.

237

Az Ebtv. 42. § (3) bekezdése a 2006: LXI. törvény 251. § (3) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 251. § (7) bekezdését.

238

Az Ebtv. 42. §-ának (3) bekezdése a Magyar Közlöny 1997. évi 81. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.

239

Az Ebtv. 42/A. §-át az 1999: XCVII. törvény 3. §-a iktatta be.

240

Az Ebtv. 42/A. § (1) bekezdése a 2009: LXXIX. törvény 41. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 51. § (6)–(7) bekezdését.

241

Az Ebtv. 42/A. § (3) bekezdését a 2000: CXIII. törvény 281. §-a (2) bekezdésének b) 4. pontja hatályon kívül helyezte.

242

Az Ebtv. 42/A. § (4) bekezdése a 2009: LXXIX. törvény 41. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 51. § (6)–(7) bekezdését.

243

Az Ebtv. 42/B. §-át az 1999: XCVII. törvény 3. §-a iktatta be, szövege a 2009: LXXIX. törvény 42. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 51. § (6)–(7) bekezdését.

244

Az Ebtv. 42/C. §-át az 1999: XCVII. törvény 3. §-a iktatta be.

245

Az Ebtv. 42/C. §-ának b) pontja a 2002: LVIII. törvény 25. §-ával megállapított szöveg.

246

Az Ebtv. 42/C. § c) pontja a 2009: LXXIX. törvény 52. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

247

Az Ebtv. 42/D. §-át az 1999: XCVII. törvény 3. §-a iktatta be.

248

Az Ebtv. 42/D. §-ának (1) bekezdése a 2005: CLIII. törvény 94. §-ával megállapított szöveg.

249

Az Ebtv. 42/D. §-ának (2) bekezdése a 2000: CXIII. törvény 234. § (2) bekezdésével megállapított, és a 2001: LXX. törvény 42. § (3) bekezdése, a 2009: LXXIX. törvény 55. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 51. § (6)–(7) bekezdését.

250

Az Ebtv. 42/D. § (3) bekezdését a 2009: LXXIX. törvény 55. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 51. § (6)–(7) bekezdését.

251

Az Ebtv. 42/D. §-ának (4) bekezdése a 2001: LXX. törvény 20. §-ával megállapított, a 2009: LXXIX. törvény 55. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 51. § (6)–(7) bekezdését.

252

Az Ebtv. 42/D. §-ának (5) bekezdését a 2001: LXX. törvény 20. §-a iktatta a szövegbe, e módosító törvény 42. § (3) bekezdése alapján a rendelkezést 2001. január 1-jétől visszamenőlegesen kell alkalmazni.

253

Az Ebtv. 42/D. §-ának (6) bekezdését a 2002: LVIII. törvény 26. §-a iktatta a szövegbe.

254

Az Ebtv. 43. § (1) bekezdése a 2006: LXI. törvény 251. § (3) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 251. § (7) bekezdését.

255

Az Ebtv. 43. §-ának (2) bekezdése a 2000: CXIII. törvény 235. §-a szerint kiegészített szöveg.

256

Az Ebtv. 43. § (3) bekezdése a 2009: CLIV. törvény 28. §-ával megállapított szöveg.

257

Az Ebtv. 44. §-ának d) pontját a 2004: XXVI. törvény 94. § (3) bekezdése d) pontjának da) alpontja hatályon kívül helyezte.

258

Az Ebtv. 44. §-ának e) pontja a 2004: XXVI. törvény 55. §-ával megállapított szöveg.

259

Az Ebtv. 45. §-ának (4) bekezdése a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

260

Az Ebtv. 46. § (1) bekezdés a) pontja a 2009: XXXV. törvény 28. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 67. § (1) bekezdése alapján a 2009. július 31-ét követően bekövetkező keresőképtelenségre kell alkalmazni.

262

Az Ebtv. 46. §-a (7) bekezdésének második mondata az 1999: XCVII. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

264

Az Ebtv. 47. §-a (2) bekezdésének a) pontja a 2002: LVIII. törvény 29. §-ával megállapított szöveg.

265

Az Ebtv. 47. §-a (2) bekezdésének e) pontját az 1999: XCIX. törvény 123. §-a iktatta a szövegbe.

266

Az Ebtv. 47. §-ának (3) bekezdése az 1998: LXVIII. törvény 11. §-ával megállapított és a 2003: CXVI. törvény 98. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

267

Az Ebtv. 48. §-ának (1) bekezdését a 2002: LVIII. törvény 49. § (4) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

268

Az Ebtv. 48. §-ának (2) bekezdése a 2000: CXIII. törvény 236. §-ával megállapított, a 2006: LXI. törvény 251. § (3) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 251. § (7) bekezdését.

269

Az Ebtv. 48. §-ának (3) bekezdése a 2000: CXIII. törvény 236. §-ával megállapított, és a 2001: LXX. törvény 42. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

270

Az Ebtv. 48. §-ának (4) bekezdése a 2000: CXIII. törvény 236. §-ával megállapított szöveg.

271

Az Ebtv. 48. §-ának (5) bekezdése a 2001: LXX. törvény 21. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

272

Az Ebtv. 48. §-a (6) bekezdésének b) pontja a 2000: CXIII. törvény 281. §-a (2) bekezdésének a) 9. pontja szerint módosított szöveg.

273

Az Ebtv. 48. §-ának (7) bekezdése a 2003: CXVI. törvény 98. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

274

Az Ebtv. 48. § (8) bekezdése a 2009: XXXV. törvény 29. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 67. § (1) bekezdése alapján a 2009. július 31-ét követően bekövetkező keresőképtelenségre kell alkalmazni.

275

Az Ebtv. 48/A. §-át a 2003: CXVI. törvény 98. § (5) bekezdése iktatta be, szövege a 2007: LXXXIV. törvény 19. § (3) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 30. § (2) bekezdését.

276

Az Ebtv. 49. §-a a 2000: CXIII. törvény 237. §-ával megállapított szöveg.

277

Az Ebtv. 49. §-a (1) bekezdésének a) pontja a 2004: CXXXV. törvény 104. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

278

Az Ebtv. 49. §-a (1) bekezdésének b) pontja a 2004: CXXXV. törvény 104. § (5) bekezdésével megállapított, a 2006: LXI. törvény 251. § (3) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 251. § (7) bekezdését.

279

Az Ebtv. 49. § (2) bekezdése a 2006: LXI. törvény 251. § (3) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 251. § (7) bekezdését.

280

Az Ebtv. 50. §-a a 2009: XXXV. törvény 30. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 67. § (2) bekezdése alapján a 2009. július 31-ét követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.

281

Az Ebtv. 50. § új (2) bekezdését a 2009: CLIV. törvény 29. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2)–(4) bekezdés számozását (3)–(5) bekezdésre változtatva.

282

Az Ebtv. 50. § eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta a 2009: CLIV. törvény 29. §-a.

283

Az Ebtv. 50. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2009: CLIV. törvény 29. §-a.

284

Az Ebtv. 50. § eredeti (3) bekezdés b) pontja a 2009: LXXIX. törvény 55. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 51. § (6)–(7) bekezdését.

285

Az Ebtv. 50. § (4) bekezdés d) pontja a 2009: CLIV. törvény 127. § (12) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

286

Az Ebtv. 50. § eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2009: CLIV. törvény 29. §-a.

287

Az Ebtv. 52. § (1) bekezdése a 2009: XXXV. törvény 49. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

288

Az Ebtv. 52. §-ának (2) bekezdése a 2007: LXXXIV. törvény 19. § (4) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 30. § (2) bekezdését.

289

Az Ebtv. 52. § (3) bekezdésének második mondatát az Alkotmánybíróság a 21/2006. (V. 31.) AB határozat 1. pontjával megsemmisítette 2006. december 31. napjával.

290

Az Ebtv. 54. §-ának (3) bekezdése a 2007: LXXI. törvény 36. § (9) bekezdésének q) pontja szerint módosított szöveg.

291

Az Ebtv. 55. §-ának (1) bekezdése a 2002: LVIII. törvény 31. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

292

Az Ebtv. 55. §-ának új (4) bekezdését a 2004: XXVI. törvény 56. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (4)–(8) bekezdések számozását (5)–(9) bekezdésre változtatva; e módosító törvény 94. § (2) bekezdése alapján 2005. január 1-jén lépett hatályba.

293

Az Ebtv. 55. §-a eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2004: XXVI. törvény 56. §-a.

294

Az Ebtv. 55. §-ának (5) bekezdése a 2000: CXIII. törvény 239. §-ával megállapított szöveg, számozását (6) bekezdésre változtatta a 2004: XXVI. törvény 56. §-a.

295

Az Ebtv. 55. §-ának (6) bekezdését a 2000: CXIII. törvény 239. §-a iktatta be, számozását (7) bekezdésre változtatta a 2004: XXVI. törvény 56. §-a. A (7) bekezdés a 2006: LXI. törvény 251. § (3) bekezdésének c) pontja, a 2009: XXXV. törvény 49. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 67. § (1) bekezdése alapján a 2009. december 31-ét követően bekövetkező üzemi balesetre kell alkalmazni.

296

Az Ebtv. 55. §-ának (7) bekezdését a 2000: CXIII. törvény 239. §-a iktatta be, szövege a 2002: LVIII. törvény 31. § (2) bekezdésével megállapított szöveg; számozását (8) bekezdésre változtatta a 2004: XXVI. törvény 56. §-a. A (8) bekezdés a 2009: XXXV. törvény 49. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg, e módosító törvény 67. § (1) bekezdése alapján a 2009. december 31-ét követően bekövetkező üzemi balesetre kell alkalmazni.

297

Az Ebtv. 55. §-ának (8) bekezdését a 2002: LVIII. törvény 31. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2004: XXVI. törvény 94. § (4) bekezdésének e) pontja eb) alpontja szerint módosított szöveg; számozását (9) bekezdésre változtatta a 2004: XXVI. törvény 56. §-a. A (9) bekezdés a 2006: LXI. törvény 251. § (3) bekezdésének c) pontja, a 2009: XXXV. törvény 49. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 67. § (1) bekezdése alapján a 2009. december 31-ét követően bekövetkező üzemi balesetre kell alkalmazni.

298

Az Ebtv. 56. § (2) bekezdése a 2008: LXXXII. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.

299

Az Ebtv. 56. §-ának (5) bekezdése a 2002: LVIII. törvény 32. §-ával megállapított szöveg. A 2009: CLIV. törvény 128. § (3) bekezdése alapján a 2010. január 1-jét megelőzően elszenvedett úti balesetnek minősülő üzemi baleset esetén az Ebtv. 56. §-ának (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

300

Az Ebtv. 57. §-a a 2007: LXXXIV. törvény 19. § (5) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 30. § (2) bekezdését.

301

Az Ebtv. 58. §-a a 2007: LXXXIV. törvény 19. § (5) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 30. § (2) bekezdését.

302

Az Ebtv. 60. §-ának (2) bekezdése a 2007: LXXXIV. törvény 19. § (6) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 30. § (2) bekezdését.

303

Az Ebtv. 60. §-ának (3) bekezdése a 2007: LXXXIV. törvény 19. § (6) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 30. § (2) bekezdését.

304

Az Ebtv. 61. § (1) bekezdését a 2009: LVI. törvény 178. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

305

Az Ebtv. 61. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 177. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

306

Az Ebtv. 61. § (3) bekezdése a 2009: LVI. törvény 177. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

307

Az Ebtv. 61. §-ának (4) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 19. §-ával megállapított, a 2009: LVI. törvény 177–178. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

308

Az Ebtv. 61. § (5) bekezdését a 2009: LVI. törvény 178. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

309

Az Ebtv. 61. § (6) bekezdése a 2009: LVI. törvény 177–178. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

310

Az Ebtv. 61. § (7) bekezdése a 2009: LVI. törvény 177. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

311

Lásd a Tbj. 56. §-át.

312

Az Ebtv. 61. §-ának (9) bekezdését a 2006: CXV. törvény 43. § (11) bekezdése a) pontjának aa) alpontja hatályon kívül helyezte.

313

Az Ebtv. 62. §-a az 1999: XCIX. törvény 124. §-ával megállapított szöveg.

314

Az Ebtv. 62. § (1) bekezdése a 2009: LVI. törvény 177. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

315

Az Ebtv. 62. § (2) bekezdés bevezető szövegrésze a 2009: LVI. törvény 177. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

316

Az Ebtv. 62. § (2) bekezdésének b) pontját a 2006: CIX. törvény 82. § (1) bekezdésének h) pontja hatályon kívül helyezte.

317

Az Ebtv. 62. §-a (2) bekezdésének c) pontja a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

318

Az Ebtv. 62. §-ának (3) bekezdését a 2006: CXV. törvény 43. § (11) bekezdése a) pontjának aa) alpontja hatályon kívül helyezte.

319

Az Ebtv. 62. §-ának (4) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 339. § 21. pontja, a 2009: LVI. törvény 177. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

320

Az Ebtv. 62. §-ának (5) bekezdése a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

321

Az Ebtv. 62. §-ának (5) bekezdése a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

322

Az Ebtv. 63. § (1) bekezdése a 2009: CLIV. törvény 30. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

323

Az Ebtv. 63. § (2) bekezdésének második és harmadik mondatát a 2000: CXIII. törvény 281. §-a (2) bekezdésének b) 4. pontja hatályon kívül helyezte.

324

Az Ebtv. 64. § (1) bekezdése a 2009: LVI. törvény 177. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

325

Az Ebtv. 64. § (2) bekezdését a 2009: LVI. törvény 178. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

326

Az Ebtv. 64. §-ának (4) bekezdését a 2002: LVIII. törvény 49. § (4) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

327

Az Ebtv. 64. § (5) bekezdése a 2009: LVI. törvény 177. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

328

Az Ebtv. 65. §-ának (1) bekezdése a 2002: LVIII. törvény 33. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

329

Az Ebtv. 65. §-ának (2) bekezdése a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

330

Az Ebtv. 65. § (3) bekezdése a 2009: CLIV. törvény 30. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

331

Az Ebtv. 65. §-ának (4) bekezdése a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg. A (4) bekezdésben a „– vasutas dolgozók esetében a vasutas nyugdíjmegállapító szervnél –” szövegrészt a 2007: CLVI. törvény 23. § (1) bekezdése b) pontjának ba) alpontja hatályon kívül helyezte 2008. január 1. napjával.

332

Az Ebtv. 65. § (5) bekezdése a 2009: LVI. törvény 177. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

333

Az Ebtv. 65. §-ának (6) bekezdését a 2002: LVIII. törvény 33. § (2) bekezdése iktatta be, szövegét újonnan a 2004: XXVI. törvény 57. §-a állapította meg.

334

Az Ebtv. 66. §-ának (1) bekezdése a 2005: XLIX. törvény 38. § (8) bekezdésének f) pontja szerint módosított szöveg.

335

Az Ebtv. 66. §-ának (2) bekezdése a 2005: XLIX. törvény 38. § (7) bekezdése a) pontjának ae) alpontja szerint módosított szöveg.

336

Az Ebtv. 66. §-ának (3) bekezdése a 2005: XLIX. törvény 38. § (7) bekezdése a) pontjának ae) alpontja szerint módosított szöveg.

337

Az Ebtv. 66. §-ának (7) bekezdését a 2005: CLXXXII. törvény 12. §-a iktatta be.

338

Az Ebtv. 67. §-a az 1998: LXVIII. törvény 13. §-ával megállapított szöveg, jelölését (1) bekezdésre változtatta a 2001: XVI. törvény 38. §-a.

339

Az Ebtv. 67. §-ának (2) bekezdése a 2004: XXVI. törvény 58. §-ával megállapított szöveg.

340

Az Ebtv. 68. §-a az 1998: LXVIII. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.

341

Az Ebtv. 68. §-ának (1) bekezdése a 2007: LXXXIV. törvény 19. § (7) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 30. § (2) bekezdését.

342

Az Ebtv. 68. §-ának (2) bekezdését a 2001: XVI. törvény 38. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatva. A (2) bekezdés a 2005: XLIX. törvény 38. § (8) bekezdésének g) pontja szerint módosított szöveg.

343

Az Ebtv. 68. §-ának (3) bekezdését a 2002: LVIII. törvény 34. §-a iktatta be, szövege a 2005: XLIX. törvény 16. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 38. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. július 1-jét követően indult ügyekben kell alkalmazni.

344

Az Ebtv. 68. §-ának (4) bekezdését a 2005: XLIX. törvény 16. §-a iktatta be, e módosító törvény 38. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. július 1-jét követően indult ügyekben kell alkalmazni.

345

Az Ebtv. 68/A. §-át az 1998: LXVIII. törvény 15. §-a iktatta be, jelölését (1) bekezdésre változtatta a 2000: CXIII. törvény 241. §-a.

346

Az Ebtv. 68/A. §-a (2) bekezdését a 2000: CXIII. törvény 241. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta, szövege a 2005: CLXXXII. törvény 19. § (5) bekezdése a) pontjának ab) alpontja szerint módosított szöveg.

347

Az Ebtv. 68/A. §-ának (3) bekezdését a 2005: CLXXXII. törvény 13. §-a iktatta be, szövege a 2009: CLIV. törvény 31. §-ával megállapított szöveg.

348

Az Ebtv. 68/A. §-ának (4) bekezdését a 2005: CLXXXII. törvény 13. §-a iktatta be, szövege a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése, a 2009: LVI. törvény 177. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

349

Az Ebtv. 68/B. §-át a 2005: XLIX. törvény 17. §-a iktatta be, e módosító törvény 38. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. július 1-jét követően indult ügyekben kell alkalmazni.

350

Az Ebtv. 69. §-a a 2005: LXXXIII. törvény 20. §-ával megállapított, a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

351

Az Ebtv. 70. §-a az 1998: LXVIII. törvény 16. §-ával megállapított szöveg.

352

Az Ebtv. 70. §-ának (1) bekezdése a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése, a 2009: LVI. törvény 177. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

353

Az Ebtv. 70. §-a (1) bekezdésének c) pontját a 2005: XLIX. törvény 18. § (1) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 38. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. július 1-jét követően indult ügyekben kell alkalmazni.

354

Az Ebtv. 70. §-ának (2) bekezdése a 2005: XLIX. törvény 18. § (2) bekezdésével megállapított és a 2009: CLIV. törvény 127. § (12) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 128. § (4) bekezdése alapján a 2010. január 1-jét követően keletkezett esetekre kell alkalmazni.

355

Az Ebtv. 70. §-ának (3) bekezdése a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése, a 2009: LVI. törvény 177. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

356

Az Ebtv. 70. §-ának (4) bekezdése a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

357

Az Ebtv. 70. §-ának (5) bekezdése a 2005: XLIX. törvény 18. § (3) bekezdésével megállapított, a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

358

Az Ebtv. 70. § (6) bekezdését a 2009: CLIV. törvény 32. §-a iktatta be.

359

Az Ebtv. 70. § (7) bekezdését a 2009: CLIV. törvény 32. §-a iktatta be.

360

Az Ebtv. 71. §-a a 2009: CLIV. törvény 33. §-ával megállapított szöveg.

361

Az Ebtv. 72. §-a a 2006: CXV. törvény 23. §-ával megállapított szöveg.

362

Az Ebtv. 73. §-a az 1998: LXVIII. törvény 17. §-ával megállapított, a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

363

Az Ebtv. 74. §-a a 2009: LVI. törvény 177–178. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

364

Az Ebtv. 75. §-át és az azt megelőző alcímet a 2006: CXV. törvény 43. § (11) bekezdése a) pontjának ac) alpontja hatályon kívül helyezte.

365

Az Ebtv. 75/A. §-át megelőző alcímét a 2006: CXV. törvény 24. §-a iktatta be.

366

Az Ebtv. 75/A. §-át a 2006: CXV. törvény 24. §-a iktatta be, szövege a 2009: CLIV. törvény 34. §-ával megállapított szöveg.

367

Az Ebtv. 76. §-át a 2009: LVI. törvény 178. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

368

Az Ebtv. 77. §-ának (1) bekezdése a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése, a 2009: LVI. törvény 177. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

369

Az Ebtv. 77. §-ának (2) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 339. § 21. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: LVI. törvény 176. § (1) bekezdése iktatta be. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

372

Az Ebtv. 79. § (2) bekezdés a) pontja a 2009: LVI. törvény 177. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

373

Az Ebtv. 79. § (2) bekezdés c) pontja a 2009: LVI. törvény 177. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

374

Az Ebtv. 79. §-ának (3) bekezdése a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

375

Az Ebtv. 79. § (4) bekezdése a 2009: CLIV. törvény 126. § (7) bekezdés j) pontja szerint módosított szöveg.

376

Az Ebtv. 79/A. §-át a 2006: CXV. törvény 25. §-a iktatta be.

377

Az Ebtv. 79/A. § (3) bekezdését a 2009: CLIV. törvény 126. § (7) bekezdés k) pontja hatályon kívül helyezte.

378

Az Ebtv. 80. §-ának (1) bekezdése az 1999: XCIX. törvény 207. §-a (1) bekezdésének a) pontja, a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

379

Az Ebtv. 80. §-ának (2) bekezdése a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

380

Az Ebtv. 80. §-ának (3) bekezdése a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

381

Az Ebtv. 80. § új (4) bekezdését a 2008: LXXXI. törvény 148. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (4) bekezdés számozását (6) bekezdésre változtatva.

382

Az Ebtv. 80. § (5) bekezdését a 2008: LXXXI. törvény 148. §-a iktatta be, e módosító törvény 270. §-a alapján a bejelentést 2009. április 30-áig azoknak is teljesíteni kell, akiknek a külföldön vagy a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszerében fennálló biztosítása 2009. január 1-jét megelőzően jött létre.

383

Az Ebtv. 80. §-ának (4) bekezdése a 2007: CXLVI. törvény 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, számozását (6) bekezdésre változtatta a 2008: LXXXI. törvény 148. §-a. Az Ebtv. 80. § (6) bekezdése a 2009: LVI. törvény 177. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

384

Az Ebtv. 81. §-ának (1) bekezdése a 2006: CXV. törvény 43. § (14) és (16) bekezdése szerint módosított szöveg.

385

Az Ebtv. 81. §-ának (2) bekezdését a 2004: CXXXV. törvény 119. § (1) bekezdésének e) pontja hatályon kívül helyezte.

386

Az Ebtv. 82. §-a eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta a 2003: XCIV. törvény 6. §-a.

387

Az Ebtv. 82. §-ának (2) bekezdését a 2003: XCIV. törvény 6. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatva. A (2) bekezdés a 2005: LXXXV. törvény 52. §-ával megállapított, a 2006: CXV. törvény 43. § (14) bekezdése szerint módosított szöveg.

388

Az 1997: LXXXII. törvény 132. § (3) bekezdése alapján a hatálybalépés időpontja 1998. január 1.

389

Az Ebtv. 83. §-ának (2) bekezdése a 2002: LVIII. törvény 37. §-ával megállapított szöveg.

391

Az Ebtv. 83. § (2) bekezdés a) pontja a 2009: CLIV. törvény 35. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

394

Az Ebtv. 83. §-a (2) bekezdésének c) pontja a 2005: XLIX. törvény 21. § (1) bekezdésével megállapított szöveg

395

Lásd a 48/1997. (XII. 17.) NM, a 32/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendeletet.

397

Az Ebtv. 83. §-a (2) bekezdésének e) pontja a 2006: CXV. törvény 26. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

398

Az Ebtv. 83. § (2) bekezdésének f) pontját a 2008: IX. törvény 1. § (1) bekezdésének j) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: LVI. törvény 176. § (2) bekezdése iktatta be.

399

Az Ebtv. 83. §-a (2) bekezdésének h) pontja a 2005: XLIX. törvény 21. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

400

Az Ebtv. 83. § (2) bekezdésének i) pontjából az „a baleseti ellátásra jogosító foglalkozási betegségek, illetve” szövegrészét az Alkotmánybíróság a 21/2006. (V. 31.) AB határozat 2. pontjával megsemmisítette 2006. december 31. napjával.

401

Az Ebtv. 83. § (2) bekezdés j) pontja a 2008: XXVIII. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

403

Az Ebtv. 83. § (2) bekezdésének k) pontja a 2007: LXXXIV. törvény 19. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.

405

Az Ebtv. 83. §-a (2) bekezdésének o) pontja a 2008: CVI. törvény 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

407

Az Ebtv. 83. §-a (2) bekezdésének p) pontját a 2006: XCVIII. törvény 83. § (5) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2007: LXXI. törvény 32. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2008: XXVIII. törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

409

Az Ebtv. 83. § (2) bekezdés q) pontját újonnan a 2009: CLIV. törvény 35. § (2) bekezdése iktatta be.

410

Az Ebtv. 83. §-a (2) bekezdésének r) pontja a 2006: CXV. törvény 26. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

411

Az Ebtv. 83. § (2) bekezdés t) pontja a 2009: CLIV. törvény 35. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

413

Az Ebtv. 83. §-a (2) bekezdésének u) pontját a 2005: XLIX. törvény 21. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2005: CLXXXII. törvény 15. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

414

Az Ebtv. 83. §-a (2) bekezdésének v) pontját a 2005: XLIX. törvény 21. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CLIV. törvény 35. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

415

Az Ebtv. 83. §-a (2) bekezdésének w) pontját a 2005: XLIX. törvény 21. § (3) bekezdése iktatta be.

416

Az Ebtv. 83. §-a (2) bekezdésének x) pontját a 2005: XLIX. törvény 21. § (3) bekezdése iktatta be.

417

Az Ebtv. 83. §-a (2) bekezdésének y) pontját a 2008: I. törvény 132. § (1) bekezdése iktatta be.

418

Az Ebtv. 83. § (2) bekezdésének z) pontját a 2005: CLXXXII. törvény 15. § (4) bekezdése iktatta be.

419

Az Ebtv. 83. §-a (2) bekezdésének zs) pontját a 2006: CXV. törvény 26. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2008: I. törvény 132. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

421

Az Ebtv. 83. §-ának (3) bekezdése a 2002: LVIII. törvény 37. §-ával, felvezető szövegrésze a 2005: XLIX. törvény 21. § (4) bekezdésével megállapított, a 2006: CXV. törvény 43. § (15) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

422

Az Ebtv. 83. § (3) bekezdés a) pontja a 2009: CLIV. törvény 35. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

423

Lásd az 1/2003. (I. 21.) ESZCSM, a 19/2003. (IV. 29.) ESZCSM, az 56/2003. (IX. 19.) ESZCSM, az 5/2004. (XI. 19.) EüM rendeletet, a 14/2007. (III. 14.) EüM rendeletet, a 23/2007. (V. 18.) EüM rendeletet.

424

Az Ebtv. 83. §-a (3) bekezdésének b) pontja a 2005: XLIX. törvény 21. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

425

Lásd a 19/2003. (IV. 29.) ESZCSM, a 7/2004. (XI. 23.) EüM rendeletet, a 14/2007. (III. 14.) EüM rendeletet.

426

Az Ebtv. 83. §-a (3) bekezdésének c) pontját a 2004: XXVI. törvény 59. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CLIV. törvény 35. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

428

Az Ebtv. 83. § (3) bekezdés d) pontját újonnan a 2008: XXVIII. törvény 2. § (3) bekezdése iktatta be.

429

Az Ebtv. 83. §-a (3) bekezdésének e) pontját a 2005: XLIX. törvény 21. § (5) bekezdése iktatta be.

430

Az Ebtv. 83. §-a (3) bekezdésének f) pontját a 2008: CVI. törvény 3. § (3) bekezdése iktatta be.

431

Az Ebtv. 83. §-a (3) bekezdésének g) pontját a 2008: CVI. törvény 3. § (3) bekezdése iktatta be.

432

Az Ebtv. 83. § (3) bekezdés h) pontját a 2009: CLIV. törvény 35. § (7) bekezdése iktatta be.

433

Az Ebtv. 83. §-ának új (4) bekezdését a 2002: LVIII. törvény 37. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (4) bekezdés számozását (5) bekezdésre változtatva. A (4) bekezdés felvezető szövegrésze a 2005: XLIX. törvény 21. § (6) bekezdésével megállapított, a 2006: CXV. törvény 43. § (15) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

436

Az Ebtv. 83. § (4) bekezdésének c) pontja a 2005: CLXXXII. törvény 15. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

439

Az Ebtv. 83. § (4) bekezdésének g) pontja a 2009: CLIV. törvény 35. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.

442

A 83. § (4) bekezdésének k) pontját a 2007: CLVI. törvény 23. § (1) bekezdése b) pontjának bb) alpontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2008: XXVIII. törvény 2. § (4) bekezdése iktatta be.

443

Az Ebtv. 83. § (4) bekezdés m) pontja a 2009: CLIV. törvény 35. § (9) bekezdésével megállapított szöveg.

444

Az Ebtv. 83. §-a (4) bekezdésének n) pontja a 2005: XLIX. törvény 21. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.

445

Lásd az 1/2003. (I. 21.) ESZCSM, a 19/2003. (IV. 29.) ESZCSM, a 2/2004. (XI. 17.) EüM, az 5/2004. (XI. 19.) EüM rendeletet.

447

Az Ebtv. 83. §-a (4) bekezdésének t) pontját a 2004: XXVI. törvény 59. § (2) bekezdése iktatta be.

449

Az Ebtv. 83. §-a (4) bekezdésének u) pontját a 2005: XLIX. törvény 21. § (8) bekezdése iktatta be.

450

Az Ebtv. 83. §-a (4) bekezdésének v) pontját a 2005: XLIX. törvény 21. § (8) bekezdése iktatta be.

451

Az Ebtv. 83. §-a (4) bekezdésének x) pontját a 2005: XLIX. törvény 21. § (8) bekezdése iktatta be.

452

Az Ebtv. 83. §-a (4) bekezdésének z) pontját a 2005: XLIX. törvény 21. § (8) bekezdése iktatta be.

453

Az Ebtv. 83. § (4) bekezdés zs) pontját a 2009: CLIV. törvény 35. § (10) bekezdése iktatta be.

454

Az Ebtv. 83. §-a eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2002: LVIII. törvény 37. §-a, szövege a 2006: CIX. törvény 79. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Az (5) bekezdés „valamint az orvosszakértői szervet vagy szerveket,” szövegrészét a 2007: LXXXIV. törvény 31. § b) pontjának bc) alpontja hatályon kívül helyezte.

456

Az Ebtv. 83. § (6) bekezdését újonnan a 2009: XXXV. törvény 31. §-a iktatta be, szövege a 2009: CLIV. törvény 35. § (11) bekezdésével megállapított szöveg.

457

Az Ebtv. 83. §-ának (7) bekezdését a 2006: CXV. törvény 26. § (5) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: CLIV. törvény 126. § (7) bekezdés l) pontja.

458

Az Ebtv. 83. §-ának (6) bekezdését a 2004: XXVI. törvény 59. § (3) bekezdése iktatta be, számozását (8) bekezdésre változtatta a 2006: CXV. törvény 26. § (5) bekezdése.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére