• Tartalom

1998. évi LXVI. törvény

az egészségügyi hozzájárulásról1

2010.01.01.

Az egészségügyi szolgáltatásokra szolidaritási elv alapján jogosultak ellátásai pénzügyi fedezetének biztosítása és az arányos közteherviselés elvének érvényesítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. § (1) A külön törvényben meghatározott egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében az e törvényben meghatározott egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.

(2)2 Az egészségügyi hozzájárulás százalékosan meghatározott, adó jellegű fizetési kötelezettség.

A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás

2. §3 Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti munkáltatót, kifizetőt (a továbbiakban együtt: kifizető) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti belföldi magánszemélynek juttatott, a 3. § (1) bekezdésében, a belföldi magánszemélyt az általa megszerzett, a 3. § (3) bekezdésében meghatározott jövedelem után.

3. §4 (1)5 A kifizető, – kifizető hiányában vagy ha a kifizető az adóelőleg alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani – a jövedelmet szerző magánszemély 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti

a) összevont adóalapba tartozó jövedelemnél

aa) az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem,

ab) a vállalkozói kivét és a kivétkiegészítés együttes összegének, illetve a személyes közreműködői díj és a személyes közreműködőidíj-kiegészítés együttes összegének, de legfeljebb a vállalkozóra irányadó, Tbj.-ben meghatározott tevékenységre jellemző kereset tárgyévi összegének a vállalkozói jogviszonyra tekintettel a tárgyévre bevallott nyugdíjjárulék alapját meghaladó része,

b) külön adózó jövedelmek közül

ba) a természetbeni juttatások adóalapként meghatározott értéke,

bb) a kamatkedvezményből származó jövedelem,

bc) az egyösszegű járadékmegváltások,

bd) a kisösszegű kifizetések

után.

(2)6 Több társas vállalkozásban is személyesen közreműködő tag esetén az (1) bekezdés ab) alpontja alkalmazásakor járulékalapként annál a társas vállalkozásnál bevallott járulékalapot kell figyelembe venni, amelynél a személyes közreműködőidíj-kiegészítést meg kell állapítani. Az (1) bekezdésben meghatározott jövedelem után az egészségügyi hozzájárulást nem pénzbeli juttatás esetén is meg kell fizetni.

(3)7 A magánszemély az adóévben megszerzett

a) vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],

b) értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],

c)8 25 százalékos adóterhet viselő osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],

d) árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],

e)9 ingatlan bérbeadásából [Szja tv. 16. § (1) bekezdés és 74. §] származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg

után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (3) bekezdése alapján megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (1) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a Tbj. 36–37. §-a és 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az a)–e) pontban meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ).

(4)10 Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá nem tartozó, Szja tv. szerinti társas vállalkozás 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet azon összeg után, amelyet a számvitelről szóló törvény szerint a vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő tag részére osztalékként, részesedésként meg lehetett volna állapítani, ki lehetett volna fizetni, de legfeljebb a pozitív adózott eredmény tag részesedésével arányos része után. Az így megállapított egészségügyihozzájárulás-alap nem lehet több, mint a Tbj.-ben meghatározott tevékenységre jellemző kereset azon része, amely meghaladja a vállalkozói jogviszonyra tekintettel bevallott nyugdíjjárulék-alap és az (1) bekezdés ab) alpontjában meghatározott egészségügyihozzájárulás-alap együttes összegét.

(5)11 Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetése alól az a jövedelem, természetbeni juttatás, adóköteles béren kívüli juttatás és járulék alapjául szolgáló azon összeg, amely után a fennálló biztosítási jogviszonyra tekintettel járulékfizetési kötelezettség – ideértve az egészségügyi szolgáltatási járulékot is – keletkezik, valamint az a jövedelem, amely után az adót nem kell megállapítani és/vagy megfizetni. Mentes továbbá az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, ha a lakásbérleti jogviszony tárgyát képező lakás a bérbeadó állandó lakóhelye, kivéve, ha a bérbeadó a lakást saját vállalkozása vagy vele együtt élő közeli hozzátartozója (élettársa) vállalkozása részére adja bérbe.

(6)12 Mentesül az (1) bekezdés ab) alpontjában meghatározott kötelezettség alól a személyes közreműködői díj-kiegészítés azon része, amelynek megfelelő összeg után a megelőző adóév(ek)ben a (4) bekezdés szerint egészségügyi hozzájárulás-fizetés történt.

(7)13 Nem fizet a magánszemély egészségügyi hozzájárulást az osztalék azon része után, amelynek megfelelő összeg után a megelőző adóév(ek)ben a társas vállalkozás a (4) bekezdésben meghatározott egészségügyi hozzájárulást fizetett.

(8)14 A 3. § (1) bekezdésének ab) alpontját nem kell alkalmazni, ha az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerinti kötelezettséget teljesít.

(9)15 A társas vállalkozás a 3. § (1) bekezdésének ab) alpontjában és (4) bekezdésében meghatározott kötelezettségéből, az egyéni vállalkozó a 3. § (1) bekezdésének ab) alpontjában meghatározott kötelezettségéből levonhatja a Tbj. 36. §-a, illetve 37. §-a szerint megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulékot.

4. § (1)16 A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség a 3. § (1) és (3) bekezdéstől eltérően a (2) bekezdés szerint a kifizetőt, a (3)–(4) bekezdés szerint a magánszemélyt terheli.

(2)17

(3)18 A tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a bevétel 5 százalékának a 15 százaléka.

(4) A fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a tételes átalányadó 20 százaléka, ha e tevékenység alapján a magánszemély nem minősül a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény szerinti egyéni vállalkozónak.

(5)19

5. § (1)20 Nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a következő jogcímeken keletkező jövedelmek után:

a)21 táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermeknevelési támogatás, gyermekgondozási díj,

b)22 az adóterhet nem viselő járandóság, a magánnyugdíjpénztár és az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által szolgáltatásként kifizetett összeg, a kedvezményezett részére az Mpt. 28. § (1) bekezdésének a) pontja alapján fizetett összeg, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár megszűnése esetén a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés, valamint a volt pénztártagnak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése miatt visszafizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíjkiegészítés,

c) a kifizető által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a kifizetőt terhelő összege,

d)23 az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adomány,

e)24 az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 51/C. §-ában meghatározott szolgáltatás,

f)25 az iskolai szövetkezet és az iskolai szövetkezeti csoport nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagjának az iskolai szövetkezet, illetve az iskolai szövetkezeti csoport tevékenységében kifejtett személyes közreműködéséért a törvény hatálybalépését követően kapott ellenszolgáltatás.

g)26 az Szja tv. 70. §-ában említett juttatások azon része, amely 25 százalékos adókulccsal adózik.

(2)27 A kifizetőt és a bérbeadó természetes személyt nem terheli a 3. § (1) bekezdésében meghatározott egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem után, ha a bérbeadó bérleti díjból származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre irányadó szabályokat alkalmazza.

(3)28 A Tbj. 13. §-ában említett közösségi rendelet hatálya alá tartozó, másik tagállamban biztosított személy jövedelme után nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni. Az egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség alóli mentességet a természetes személy az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban fennálló biztosítást tanúsító igazolással igazolja.

6–9. §29

Eljárási szabályok

10. § (1) Az egészségügyi hozzájárulás bevallására,30 megfizetésére, nyilvántartására, ellenőrzésére, a kötelezettség megsértésével kapcsolatos jogkövetkezmény megállapítására, a tartozás beszedésére, behajtására, illetőleg az ezekkel összefüggő hatósági ügyben – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az Art. alkalmazásában az egészségügyi hozzájárulás adónak minősül.

(3)31 Az egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos adóhatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el.

(4)32

11. § (1)33

(2)34 A kifizetőt, valamint a magánszemélyt terhelő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a kifizető havonta állapítja meg, vonja le, a jövedelem kifizetését (juttatását) követő hónap 12. napjáig fizeti meg és az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint vallja be az állami adóhatóságnak. Ha a 3. §-ban meghatározott jövedelem nem kifizetőtől származik vagy az egészségügyi hozzájárulás levonására nincs lehetőség, az egészségügyi hozzájárulást a magánszemély állapítja meg, fizeti meg és vallja be a (8) bekezdés rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával.

(3)35 A magánszemély legkésőbb a kifizetés időpontjáig nyilatkozik a kifizetőnek arról, hogy a több kifizetőtől és/vagy magánszemélytől származó ingatlan bérbeadásból keletkező jövedelme a naptári évben meghaladja az egymillió forintot.

(4)36

(5)37 Az egyéni vállalkozó e törvény alkalmazásában magánszemélynek minősül.

(6)38 A kamatkedvezményből származó jövedelem után fizetendő százalékos egészségügyi hozzájárulást évente, az adóévet követő január 12-éig kell megfizetni. Ha a kamatkedvezmény évközben megszűnik, az egészségügyi hozzájárulást a megszűnés napját követő hónap 12-éig kell megfizetni. A Szja törvény 69. §-ának (10) bekezdésében meghatározott reprezentáció és üzleti ajándék után fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a Szja törvény 69. §-a (8) bekezdésének a)–c) pontjában meghatározottak szerint kell megállapítani, megfizetni és bevallani.

(7)39 A magánszemély egészségügyi hozzájárulásának megállapításánál, illetőleg megfizetésénél az Art. kerekítési szabályai nem alkalmazhatóak.

(8)40 Az egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett magánszemély a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást előlegként, az adóelőleg, illetőleg az adó megfizetésével egyidejűleg állapítja meg és fizeti meg. A tárgyévre vonatkozóan elkészített személyi jövedelemadó bevallásban kell az előlegként megfizetett egészségügyi hozzájárulással elszámolni, az adóbevallás benyújtásának határidejéig a különbözetet megfizetni, illetőleg a bevallás megfelelő rovatában lehet a túlfizetésként mutatkozó különbözet összegéről rendelkezni. Az adóelőleg megfizetésére nem kötelezett magánszemély a százalékos egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadó bevallásában a bevallásra előírt határidőig állapítja meg, vallja be, és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg. Az előzőektől eltérően az egyéni vállalkozó a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást havonta állapítja meg, fizeti meg és az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint vallja be, a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásában vallja be és a tárgyévet követő év január 12-éig fizeti meg. Az egyéni vállalkozó a vállalkozói osztalékalap és a kivétkiegészítés után fizetendő egészségügyi hozzájárulást a tárgyévre vonatkozó bevallásában vallja be és a bevallás benyújtására előírt határidő lejártáig fizeti meg.

(9)41 Ha az egyszerűsített bevallási nyilatkozat tételére jogosult mezőgazdasági őstermelő jövedelemadóját a munkáltató az adóbevallást helyettesítő elszámolásra vonatkozó rendelkezések szerint állapítja meg, a magánszemély a munkáltatónak tett, bevallást helyettesítő nyilatkozatában köteles nyilatkozni az e tevékenységből származó bevételéről is. A nyilatkozat alapján a munkáltató az egészségügyi hozzájárulást megállapítja, és az adózás rendjéről szóló törvénynek a jövedelemadó-hátralék levonására vonatkozó szabályai megfelelő alkalmazásával megfizeti. Amennyiben a jövedelemadó-hátralék és az egészségügyi hozzájárulás együttes levonására – a levonható összeg százalékos korlátozására tekintettel – nincs lehetőség, a levonást a kötelezettségek arányában kell teljesíteni.

(10)42 A társas vállalkozás a 3. § (1) bekezdésének ab) alpontjában meghatározott egészségügyi hozzájárulást a személyes közreműködőidíj-kiegészítésről kiadott igazolás napját követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg.

(11)43 E törvény alkalmazásában nem minősül kifizetőnek

a) az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár a tag kilépése, illetőleg a várakozási idő letelte után a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés,

b) a számlavezető a nyugdíj-előtakarékossági számlákról szóló törvényben meghatározott számlatulajdonos részére kifizetett, egyéb jövedelemnek minősülő összeg

c)44 az önkéntes egészségpénztár és az önkéntes önsegélyező pénztár a jogosulatlanul igénybe vett pénztári szolgáltatás esetén.

(12)45

11/A. §46 (1) A 3. § (3) bekezdése szerinti jövedelmek után a magánszemélyt a naptári év folyamán mindaddig terheli a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség, amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik, hogy az egészségbiztosítási járulékot vagy a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a hozzájárulás-fizetési felső határig megfizette.

(2)47 A magánszemély nyilatkozhat arról, hogy a 3. § (3) bekezdése szerinti egészségbiztosítási járulék összege várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt. Ha a hozzájárulás-fizetési felső határt az egészségbiztosítási járulék összege mégsem éri el, a magánszemély az őt terhelő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást 6 százalékkal növelten, a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg. Ugyanígy kell eljárni, ha magánszemély a 11. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatot nem teszi meg és a nyilatkozat hiányában a kifizető nem vonta le a magánszemélyt terhelő egészségügyi hozzájárulást.

(3)48 Ha a magánszemély az egészségügyi hozzájárulást a fizetési kötelezettségét meghaladóan fizette meg vagy a fizetendő egészségügyi hozzájárulásnál a kifizető többet vont le, a túlfizetést a magánszemély az adóévre benyújtott bevallásában visszaigényelheti. Ha az adóévben fizetendő egészségügyi hozzájárulás meghaladja a kifizető által levont összeget, a különbözetet a magánszemély az adóévre vonatkozó bevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidő lejártáig fizeti meg.

(4)49 Ha a magánszemély a 3. § (3) bekezdésében foglaltak szerint egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett, vagy a (3) bekezdés szerint visszaigénylési jogosultságát gyakorolja, az adóévről köteles bevallást benyújtani. Nem kell az egészségügyi hozzájárulást a magánszemélynek bevallania, ha a kifizető az egészségügyi hozzájárulást levonta, és a magánszemély az Szja tv. vagy az Art. alapján nem köteles bevallás benyújtására.

Záró rendelkezések

12. § (1)50 Ez a törvény 1999. január 1-jén lép hatályba.

(2) A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást – figyelemmel a (6) bekezdésben foglaltakra is – az 1999. január 1-jétől juttatott (megszerzett) jövedelmek után kell megfizetni.

(3) Az egészségügyi hozzájárulás az Egészségbiztosítási Alapot (a továbbiakban: E. Alap) illeti meg. Felhasználásának részletes szabályait külön törvény állapítja meg. A befizetett egészségügyi hozzájárulást az E. Alap javára az adóhatóság folyamatosan utalja át.

(4) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló, többször módosított 1991. évi IV. törvény 58. §-a (5) bekezdésének c) pontjában meghatározott munkaadók a gazdasági miniszter rendeletében meghatározott feltételek szerint – foglalkoztatáspolitikai érdekből – támogatásban részesülnek a Munkaerőpiaci Alapból az általuk foglalkoztatott munkavállalók után fizetendő tételes mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetéséhez. Felhatalmazást kap a gazdasági miniszter, hogy a szociális és családügyi miniszterrel együttműködve rendeletben állapítsa meg a támogatás feltételeit és részletes szabályait.

(5)51 Ahol jogszabály egészségügyi hozzájárulást említ, azon az e törvény szerinti egészségügyi hozzájárulást is érteni kell, továbbá az Szja.-nak, illetve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvénynek a társadalombiztosítási járulékkal összefüggő rendelkezéseit a tételes egészségügyi hozzájárulásra is alkalmazni kell.

(6) A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a 3. § (1) bekezdésének ba) alpontja szerinti jövedelmek után első ízben az 1999. évre vonatkozóan megállapított vállalkozói osztalékalapra, illetőleg az 1999. január 1-jétől kezdődő beszámolási időszakra elkészített eredménykimutatás, eredménylevezetés alapján kifizetett osztalékra kell megfizetni.

1

A törvényt az Országgyűlés az 1998. november 12-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1998. november 14.

2

Az 1. § (2) bekezdése a 2009: LXXVIII. törvény 44. § a) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 50. §-a alapján a 2009. december havi tételes egészségügyi hozzájárulás fizetésére és bevallására a 2009. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

3

A 2. § a 2005: CXIX. törvény 142. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 202. § (6)–(7) bekezdését.

4

A 3. § a 2005: CXIX. törvény 143. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 202. § (6)–(7) bekezdését.

5

A 3. § (1) bekezdése a 2009: LXXVII. törvény 122. §2009: CXVI. törvény 108. § 20. pontja szerint módosított – (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 224. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett hozzájárulásfizetési-kötelezettségre kell alkalmazni.

6

A 3. § (2) bekezdése a 2009: LXXVII. törvény 122. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 224. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett hozzájárulásfizetési-kötelezettségre kell alkalmazni.

7

A 3. § (3) bekezdése a 2006: LXI. törvény 157. §-ával megállapított, a 2007: CXXVI. törvény 420. § b) pontja és 449. § b) pontja, a 2008: LXXXI. törvény 250. § (3) bekezdése, a 2009: CXVI. törvény 102. § a) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 152. §-a alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett hozzájárulás-fizetési kötelezettségre kell alkalmazni.

8

A 3. § (3) bekezdés c) pontja a 2008: LXXXI. törvény 250. § a) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 269. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettségre kell alkalmazni.

9

A 3. § (3) bekezdésének e) pontja a 2007: CXXVI. törvény 420. § b) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 483. §-át.

10

A 3. § (4) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 449. § c) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: LXXVII. törvény 122. §2009: CXVI. törvény 122. §-a szerint módosított – (2) bekezdése iktatta be. Ez utóbbi módosító törvény 224. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a vállalkozás 2010. évi üzleti év mérleg szerinti eredménye alapján kell alkalmazni, a fizetési és bevallási kötelezettséget a beszámoló közzétételére előírt határidőt követő hónap 12-éig kell teljesíteni.

11

A 3. § (5) bekezdése a 2006: LXI. törvény 157. §-ával megállapított, a 2007: CXXVI. törvény 420. § c) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 483. §-át.

12

A 3. § (6) bekezdését a 2009: LXXVII. törvény 122. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 224. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett hozzájárulásfizetési-kötelezettségre kell alkalmazni.

13

A 3. § (7) bekezdését a 2009: CXVI. törvény 70. §-a iktatta be, e módosító törvény 152. §-a alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett hozzájárulás-fizetési kötelezettségre kell alkalmazni.

14

A 3. § (8) bekezdését a 2009: CXVI. törvény 70. §-a iktatta be, e módosító törvény 152. §-a alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett hozzájárulás-fizetési kötelezettségre kell alkalmazni.

15

A 3. § (9) bekezdését a 2009: CLII. törvény 24. § (5) bekezdése iktatta be.

16

A 4. § (1) bekezdése a 2005: CXIX. törvény 144. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 202. § (6)–(7) bekezdését.

17

A 4. § (2) bekezdését a 2008: LXXXI. törvény 250. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

18

A 4. § (3) bekezdése a 2000: CXIII. törvény 220. §-ának (1) bekezdésével megállapított, a 2009: CXVI. törvény 139. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módósító törvény 152. §-a alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett hozzájárulás-fizetési kötelezettségre kell alkalmazni.

19

A 4. § (5) bekezdését a 2009: LXXVII. törvény 194. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 224. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett hozzájárulásfizetési-kötelezettségre kell alkalmazni.

20

Az 5. § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta az 1998: XCI. törvény 39. § (11) bekezdésének b) pontja.

21

Az 5. § (1) bekezdésének a) pontja az 1999: XCIX. törvény 127. §-ával megállapított szöveg.

22

Az 5. § (1) bekezdésének b) pontja a 2002: XLII. törvény 209. §-ával megállapított szöveg.

23

Az 5. § (1) bekezdésének d) pontja a 2009: LXXVII. törvény 123. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 224. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett hozzájárulásfizetési-kötelezettségre kell alkalmazni.

24

Az 5. § (1) bekezdésének e) pontját a 2004: CI. törvény 318. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: LXXVII. törvény 123. § (2) bekezdése iktatta be. Ez utóbbi módosító törvény 224. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett hozzájárulásfizetési-kötelezettségre kell alkalmazni.

25

Az 5. § (1) bekezdésének f) pontját az 1999: LXIV. törvény 7. §-ának (5) bekezdése iktatta be, szövege a 2007: CXXVI. törvény 420. § e) pontja, a 2009: CXVI. törvény 139. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

26

Az 5. § (1) bekezdés g) pontját a 2009: CXVI. törvény 71. § (1) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 152. §-a alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett hozzájárulás-fizetési kötelezettségre kell alkalmazni.

27

Az 5. § (2) bekezdését beiktatta, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta az 1998: XCI. törvény 39. § (11) bekezdésének b) pontja. A (2) bekezdést a 2001: LXX. törvény 42. § (5) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: LXXVII. törvény 123. § (3) bekezdése iktatta be. Ez utóbbi módosító törvény 224. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett hozzájárulásfizetési-kötelezettségre kell alkalmazni.

28

Az 5. § (3) bekezdését a 2009: CXVI. törvény 71. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 152. §-a alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett hozzájárulás-fizetési kötelezettségre kell alkalmazni.

29

A 6–9. §-t és a 6. §-t megelőző „A tételes egészségügyi hozzájárulás” alcímet a 2009: LXXVIII. törvény 44. § b)–c) pontja hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 50. §-a alapján a 2009. december havi tételes egészségügyi hozzájárulás fizetésére és bevallására a 2009. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

30

Az egészségügyi hozzájárulás bevallására vonatkozó rendelkezések alkalmazásáról lásd a 2005: CLXIII. törvény 12. §-át.

31

A 10. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 83. § (5) bekezdésének s) pontja szerint módosított szöveg.

32

A 10. § (4) bekezdését a 2004: CI. törvény 245. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: CXXVI. törvény 449. § f) pontja.

33

A 11. § (1) bekezdését a 2009: LXXVIII. törvény 44. § d) pontja hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 50. §-a alapján a 2009. december havi tételes egészségügyi hozzájárulás fizetésére és bevallására a 2009. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

34

A 11. § (2) bekezdése a 2005: CXIX. törvény 145. § (1) bekezdésével megállapított, valamint a 2006: CIX. törvény 83. § (5) bekezdésének s) pontja, a 2007: CXXVI. törvény 420. § g) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 483. §-át.

35

A 11. § új (3) bekezdését a 2006: LXI. törvény 158. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3)–(4) bekezdésének számozását (4)–(5) bekezdésre változtatta. Alkalmazására lásd e módosító törvény 251. § (7) bekezdését.

36

A 11. § (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2006: LXI. törvény 158. § (1) bekezdése. A 11. § (4) bekezdését a 2009: LXXVIII. törvény 44. § d) pontja hatályon kívül helyezte. Ez utóbbi módosító törvény 50. §-a alapján a 2009. december havi tételes egészségügyi hozzájárulás fizetésére és bevallására a 2009. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

37

A 11. § (4) bekezdésének első mondatát a 2000: CXIII. törvény 224. §-ának (2) bekezdése iktatta be, második mondatát a 2002: XLII. törvény 315. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte. A 11. § eredeti (5) bekezdését a 2002: XLII. törvény 315. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, a 11. eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2006: LXI. törvény 158. § (1) bekezdése.

38

A 11. § új (6) bekezdését az 1999: XCIX. törvény 130. §-a iktatta a szövegbe, s egyidejűleg az eredeti (6)-(8) bekezdése számozását (7)-(9) bekezdésre módosította. A (6) bekezdés utolsó mondatát a 2001: L. törvény 74. §-a iktatta a szövegbe, e módosító törvény 88. § (2) bekezdése alapján az adózó választhatja, hogy a 2001: L. törvény 68. és 70. §-ával, 71. §-a (2) bekezdésével, valamint 4. számú mellékletének 2–4. pontjával, továbbá 72–75. §-ával megállapított, a Szja tv.-t, a Tbj-t, az Eho tv.-t és az Flt-t módosító §-ok valamennyi rendelkezését egységesen a 2001. január 1-jétől keletkező adókötelezettségeire alkalmazza. A (6) bekezdés a 2004: CI. törvény 318. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

39

A 11. § eredeti (6) bekezdésének számozását az 1999: XCIX. törvény 130. §-a (7) bekezdésre módosította.

40

A 11. § eredeti (7) bekezdésének számozását (8) bekezdésre változtatta az 1999: XCIX. törvény 130. § (7) bekezdése, szövege a 2002: XLII. törvény 211. § (1) bekezdésével megállapított, a 2003: XCI. törvény 224. § (1) bekezdésének 1.2. pontja, a 2004: CI. törvény 318. § (6) bekezdése, a 2005: CXIX. törvény 145. § (2) bekezdése, a 2006: LXI. törvény 158. § (2) bekezdése és 251. § (3) bekezdésének b) pontja, a 2008: LXXXI. törvény 145. §-a, a 250. § (1) bekezdés b) pontja, a 2009: CXVI. törvény 102. § b) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 152. §-a alapján a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett hozzájárulás-fizetési kötelezettségre kell alkalmazni. A 11. § (8) bekezdése a 2009: CLII. törvény 24. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.

41

A 11. § eredeti (8) bekezdésének számozását (9) bekezdésre változtatta az 1999: XCIX. törvény 130. §-a, szövege a 2001: LXXXIV. törvény 24. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

42

A 11. § (10) bekezdését a 2001: LXXXIV. törvény 24. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LXXVIII. törvény 44. § d) pontja. Ez utóbbi módosító törvény 50. §-a alapján a 2009. december havi tételes egészségügyi hozzájárulás fizetésére és bevallására a 2009. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. A 11. § (10) bekezdését újonnan a 2009: CLII. törvény 24. § (7) bekezdése iktatta be.

43

A 11. § (11) bekezdését a 2002: XLII. törvény 211. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2005: CLVI. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.

44

A 11. § (11) bekezdésének c) pontja a 2007: CXXVI. törvény 246. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 483. §-át.

45

A 11. § (12) bekezdését a 2007: CXXVI. törvény 246. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LXXVIII. törvény 44. § d) pontja. Ez utóbbi módosító törvény 50. §-a alapján a 2009. december havi tételes egészségügyi hozzájárulás fizetésére és bevallására a 2009. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

46

A 11/A. §-t a 2005: CXIX. törvény 146. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 202. § (6)–(7) bekezdését.

47

A 11/A. § (2) bekezdése a 2006: CXXXI. törvény 96. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 212. §-a alapján a rendelkezést a 2007. január 1-jét követő időszakra kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelmekre kell alkalmazni.

48

A 11/A. § (3) bekezdése a 2008: LXXXI. törvény 146. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 269. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettségre kell alkalmazni.

49

A 11/A. § (4) bekezdése a 2008: LXXXI. törvény 146. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 269. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettségre kell alkalmazni.

50

A 12. § (1) bekezdése a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 378. pontja szerint módosított szöveg.

51

A 12. § (5) bekezdése az 1998: XCI. törvény 39. §-a (11) bekezdésének c) pontja szerint kiegészített szöveg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére