• Tartalom

2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelet

a kedvtelési célú vízijárművek tervezéséről, építéséről és megfelelőségének tanúsításáról1

2014.05.06.

A hajózásról szóló 1973. évi 6. törvényerejű rendelet 31. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § (1)2 A rendelet hatálya

a) tervezés és építés tekintetében

aa)3 azokra a kész és félkész kedvtelési célú vízijárművekre, amelyek hajótesten mért hossza legalább 2,5 méter, de nem éri el a 24 métert,

ab)4 a motoros vízi sporteszközökre,

ac) a 2. számú mellékletben felsorolt, kedvtelési célú vízijárműbe történő beépítés céljára forgalomba hozott részegységekre,

b)5 a hajtó motor gázemissziója tekintetében

ba) a kedvtelési vízijárművekre, illetve motoros vízi sporteszközökre történő felszerelésre, illetve az ezekbe való beépítésre szánt, illetve az ezekre felszerelt vagy beépített motorokra, továbbá

bb) a kedvtelési vízijárművekre, illetve motoros vízi sporteszközökre felszerelt, illetve beépített, de jelentős módosításra kerülő hajtó motorokra,

c)6 a zajkibocsátás tekintetében

ca) beépített motorral, illetve a motorral egybeépített kipufogórendszer nélküli külmotorral felszerelt kedvtelési vízijárművekre,

cb) a kedvtelési vízijárművek beépített, illetve a motorral egybeépített kipufogórendszer nélküli külmotorjára, amennyiben a kedvtelési vízijármű jelentős átalakítását követő 5 éven belül az az Európai Közösségben kereskedelmi forgalomba kerül,

cc) a kedvtelési vízijárműre történő felszerelésre, illetve kedvtelési vízijárműbe történő beépítésre szánt és a motorral egybeépített kipufogórendszerrel forgalmazott hajtó motorokra, valamint

cd) a motoros hajtású vízi sporteszközökre

terjed ki.

(2)7 A rendelet hatálya nem terjed ki:

a) tervezés és építés tekintetében

aa)8 a kizárólag versenyzésre szolgáló és a gyártó által ilyenként feltüntetett vízijárművekre, beleértve a versenyzésre és edzésre szolgáló evezős csónakokat,

ab)9 a kenukra, kajakokra, gondolákra és vízibiciklikre,

ac) a vitorlás deszkákra (szörfökre),

ad) az egyéb szörfökre, ideértve a gépi hajtásúakat is,

ae)10 az 1950. előtt tervezett eredeti történelmi vízijárművekre, valamint azok túlnyomóan eredeti anyagokból készített és a gyártó által ilyenként feltüntetett egyedi utánzataira,

af) a kísérleti célra szolgáló vízijárművekre, amennyiben azok a későbbiekben nem kerülnek az Európai Közösségben kereskedelmi forgalomba,

ag)11 a saját használatra épített vízijárművekre, feltéve, hogy a megépítésüket követő öt éven belül nem kerülnek kereskedelmi forgalomba az Európai Közösség piacán,

ah) a kereskedelmi szolgáltató tevékenység céljára használt vízijárművekre,

ai) a légpárnás vízijárművekre,

aj) a hordszárnyas vízijárművekre,

ak) a felszín alatti vízijárművekre,

al) a koksz-, fa-, olaj- vagy gáztüzelőanyagú kazánról működő gőzgéppel hajtott vízijárművekre;

b) a hajtó motor gázemissziója tekintetében

ba)12 az alábbiakra felszerelt, illetve felszerelésre szánt hajtó motorokra

– a kizárólag versenyzésre szolgáló és a gyártó által ilyenként feltüntetett vízijárművek,

– a kísérleti célra szolgáló vízijárművek, amennyiben az ilyen motorok a későbbiekben nem kerülnek kereskedelmi forgalomba az Európai Közösség piacán,

bb)13 az 1950. előtti tervezésen alapuló eredeti történelmi hajtó motorokra és azok nem sorozatban gyártott utánzataira, amelyeket az ae), valamint az ag) alpont szerinti vízijárművekre szereltek fel,

bc) a saját használatra épített hajtó motorokra, feltéve, hogy a megépítésüket követő öt éven belül az Európai Közösségben nem kerülnek forgalomba;

c) a zajkibocsátás tekintetében

ca) a b) pontban felsorolt vízijárművekre,

cb) a saját használatra épített vízijárművekre, feltéve, hogy a megépítésüket követő öt éven belül az Európai Közösségben nem kerülnek forgalomba.

(3) A saját használatra épített vízijárművekre a megfelelőség tanúsítására vonatkozó rendelkezések nem terjednek ki.

2. § E rendelet alkalmazásában

a)14 kedvtelési célú vízijármű: bármely olyan sport- és szabadidős célokat szolgáló vízijármű, függetlenül hajtási módjától, amelynek a megfelelő harmonizált szabványok szerint mért hajótesthossza 2,5 m és 24 m között van, beleértve azokat a vízijárműveket, amelyek bérelt vagy oktatóhajóként is felhasználhatók, amennyiben azok kedvtelési céllal kerültek forgalomba;

b) kizárólag versenyzésre és edzésre szolgáló vízijármű: csak versenyen és edzésen való részvételre, továbbá ezek helyszínének elérésére és elhagyására szolgáló vízijármű;

c) forgalomba hozatal: vízijármű, illetve részegysége első ízben történő rendelkezésre bocsátása, így különösen: az eladás, raktározás;

d) nem minősül forgalomba hozatalnak:

da) a vízijármű, illetve részegysége kiállításon történő bemutatása, ha egyértelmű utalás történik arra, hogy a vízijármű, illetve részegysége nem felel meg e rendelet előírásainak, vagy az előírt tanúsítást nem folytatták le, továbbá

db) a vízijármű, illetve részegységének raktározása, ha annak az a célja, hogy a vízijárműt, illetve részegységeit az e rendelet előírásainak megfelelően alakítsák át;

e)15 megfelelőségi nyilatkozat: a gyártó vagy Magyarországon letelepedett meghatalmazott képviselőjének írásbeli nyilatkozata, amely szerint a termék e rendelet előírásainak megfelel;

f) típusvizsgálati tanúsítvány: az erre kijelölt tanúsító szerv által kiadott dokumentum annak igazolására, hogy a tervezett gyártás reprezentatív mintapéldánya teljesíti a terméktípusra vonatkozó hazai biztonsági követelményeket;

g)16 elismert, illetve kijelölt tanúsító szervezet: a vízijármű, illetve részegységének a megfelelőség vizsgálatára, ellenőrzésére és tanúsítására külön jogszabályban17 meghatározott feltételek szerint elismert, illetve a közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által kijelölt és az Európai Bizottságnak, valamint az Európai Unió tagállamainak (a továbbiakban: tagállamok) bejelentett szervezet, amely eleget tesz e rendelet 14. számú mellékletében meghatározott követelményeknek;

h) illetékes hatóság: vízijármű, illetve részegységei üzembe helyezésével és üzemben tartásával kapcsolatos ügyekben a hajózási hatóság, fogyasztóvédelmet érintő ügyekben a fogyasztóvédelmi hatóság;

i) nemzeti szabványként közzétett európai szabvány: a CEN vagy a CENELEC európai szabványügyi szervezetek által jóváhagyott, az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétett szabvány, amelyet a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvénynek megfelelően magyar nemzeti szabványként közzétettek.

j)18 motoros vízi sporteszköz: vízen való közlekedésre alkalmas, rendeltetésszerű használata esetén úszóképes és kormányozható, kedvtelési rendeltetésű, hajónak, kompnak, csónaknak nem minősülő, legfeljebb 4 m hosszú, beépített belső égésű motorral működtetett és ülő, álló vagy térdelő személy vagy személyek által vezérelt vízsugárhajtóművel hajtott vízijármű;

k)19 hajtó motor: szikragyújtású vagy kompressziós gyújtású, a vízijármű haladását biztosító belső égésű motor, ideértve a kétütemű és a négyütemű beokat, a motorral egybeépített kipufogórendszerrel rendelkező vagy ez utóbbi nélküli beépített motorokat és külmotorokat egyaránt;

l)20 jelentős motormódosítás: a motor olyan jellegű módosítása, amelynek következtében a motor esetlegesen túllépheti az 1. számú melléklet B. pontjában a hajtó motorok gázemissziójára vonatkozóan meghatározott kibocsátási határértékeket, kivéve a motoralkatrészek olyan szokásos cseréjét, amely a kibocsátási jellemzőkön nem változtat, vagy olyan módosítása, amely a motor névleges teljesítményét 15%-nál nagyobb mértékben növeli;

m)21 jelentős járműátalakítás: a vízijármű olyan jellegű átalakítása, amely

ma) megváltoztatja a vízijármű hajtási módját,

mb) jelentős motormódosítással jár,

mc) olyan mértékben változtat a vízijárművön, hogy az új vízijárműnek minősül;

n)22 hajtási mód: a vízijármű haladását biztosító mechanikus eljárás (propulziós mű), különösen a hajócsavar, illetve a vízsugárhajtás;

o)23 motorcsalád: az azonos felépítésű és elvárhatóan hasonló gázemissziós jellemzőkkel rendelkező, az e rendeletben foglalt gázemissziós követelményeknek teljes mértékben megfelelő motorok gyártó általi csoportosítása;

p)24 gyártó: az a természetes személy, továbbá a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet, valamint a külföldiek magyarországi fióktelepe (a továbbiakban együtt: gazdálkodó szervezet), amely a rendelet hatálya alá tartozó terméket tervez és gyárt, illetve forgalomba hozatal céljából terveztet vagy gyártat;

q)25 meghatalmazott képviselő: az Európai Közösségben letelepedett az a természetes vagy jogi személy, aki a gyártó írásbeli meghatalmazásával rendelkezik arra, hogy az e rendeletben meghatározott kötelezettségek tekintetében a gyártó nevében eljárjon.

3. § (1) Kedvtelési célú vízijárművet az 1. számú mellékletben meghatározott biztonsági, egészségügyi, környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi követelmények megtartásával kell tervezni, építeni és felszereléssel ellátni.

(2) Azt a vízijárművet, illetve részegységet, amely a nemzeti szabványként közzétett európai szabvány követelményeinek megfelel, úgy kell tekinteni, hogy kielégíti az 1. számú mellékletben foglaltakat.

4. § (1) Kedvtelési célú vízijárművet és annak a 2. számú mellékletben megjelölt részegységeit kereskedelmi forgalomba hozni csak a megfelelőség tanúsításával lehet.

(2) A megfelelőséget a 2–16. számú mellékletben foglaltak szerint kell vizsgálni, ellenőrizni és tanúsítani.

(3)26 Az 1. § (1) bekezdésében megjelölt, de az e rendeletben foglalt rendelkezéseknek nem megfelelő termékek vásárokon, kereskedelmi és ipari bemutatókon és kiállításokon akkor állíthatók ki és mutathatók be, ha egy jól látható tábla egyértelműen jelzi, hogy az ilyen termékek nem hozhatók forgalomba és nem helyezhetők üzembe mindaddig, amíg nem biztosították e rendeletnek való megfelelésüket.

(4)27 Amennyiben az 1. § (1) bekezdésében említett termékek más szempontokat érintő egyéb olyan közösségi irányelvek hatálya alá is tartoznak, amelyek szintén rendelkeznek a CE-jelölés feltüntetéséről, úgy e jelölés azt is jelzi, hogy az adott termékek az említett egyéb irányelvek rendelkezéseinek is megfelelnek. A CE-jelölés jelzi az alkalmazandó irányelveknek vagy azok vonatkozó részeinek való megfelelést. Ebben az esetben az ilyen irányelvekben előírt termékkísérő dokumentumokban, megfelelőségi nyilatkozatban vagy útmutatókban meg kell adni a gyártó által alkalmazott ezen irányelvek adatait az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésüknek megfelelően.

4/A. §28 (1)29 Az 1. § (1) bekezdése szerinti vízijármű akkor hozható forgalomba, illetve helyezhető üzembe, ha azon fel van tüntetve a 4. számú mellékletben említett CE-jelölés, amely jelzi, hogy megfelel e rendeletben foglalt rendelkezéseknek, a megfelelőségértékelési eljárást is beleértve.

(2) Félkész vízijármű akkor hozható forgalomba, ha a gyártó vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője vagy a forgalomba hozó személy a 3. számú melléklet 1. pontjának megfelelően úgy nyilatkozik, hogy a vízijárművet mások általi befejezésre szánták.

(3)30 A 2. számú mellékletben felsorolt alkatrészek, illetve részegységek akkor hozhatók forgalomba, illetve helyezhetők üzembe, ha azokon fel van tüntetve a 4. számú melléklet szerinti CE-jelölés, továbbá amennyiben e részegységekhez a 15. számú mellékletben előírt írásos megfelelőségi nyilatkozatot csatoltak, és a gyártó vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban (a továbbiakban: EGT-megállapodás) részes államban letelepedett meghatalmazott képviselője, illetve – az EGT-megállapodásban nem részes államból történő behozatal esetében – a részegységeket forgalomba hozó személy a 3. számú melléklet 2. pontjában említett nyilatkozatának megfelelően kedvtelési célú vízijárműbe történő beépítésre szánják azokat.

(4) A külföldön gyártott

a) beépített motor és a motorral egybeépített kipufogórendszer nélküli külmotor,

b) a nem közúti mozgó gépekbe építendő belső égésű motorok gáznemű és részecskékből álló szenynyezőanyag-kibocsátásának korlátozásáról szóló 1/2000. (VII. 21.) KöViM–KöM együttes rendelet31 szerinti típusjóváhagyással rendelkező azon motor, amely megfelel az említett rendelet 1. számú melléklete 4.2.3. pontjában meghatározott szintnek,

akkor hozható forgalomba, illetve helyezhető üzembe, ha a gyártó vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője a 15. számú melléklet 3. pontja szerint nyilatkozik arról, hogy a motor megfelel az e rendeletben foglalt gázemissziós követelményeknek és azt a gyártó útmutatásának megfelelően kedvtelési célú vízijárműbe vagy motoros vízi sporteszközbe szerelik,

c)32 az a)–b) pontban foglalt rendelkezéseket a kétütemű szikragyújtásos motoroknál 2006. december 31-től kell alkalmazni.

(5) Nem korlátozható, illetve akadályozható a vízijármű, részegység, motor forgalomba hozatala, illetve üzembe helyezése, amennyiben az megfelel az e §-ban említett követelményeknek.

5. § (1)33 Az 1. § (1) bekezdésében felsorolt termékek forgalomba hozatalát, illetve üzembe helyezését megelőzően a gyártónak vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselőjének a (7)–(9) bekezdésben foglalt eljárásokat kell végrehajtania.

(2)34 Amennyiben sem a kedvtelési célú vízijármű gyártója, sem pedig annak az Európai Közösségben letelepedett képviselője nem teljesíti az e rendeletben meghatározott, a megfelelőség tanúsításával kapcsolatos kötelezettségeket, akkor helyette ezt az Európai Közösségben letelepedett és a terméket forgalmazni, illetve üzembe helyezni kívánó természetes személy, valamint gazdálkodó szervezet is megteheti. A forgalomba hozó vagy üzembe helyező személynek ebben az esetben a készre gyártott, illetve megépített termék gyártás utáni vizsgálata iránti kérelmet kell elismert, illetve kijelölt szervezethez benyújtania.

(3)35 A forgalomba hozatalról, illetve üzembe helyezésről intézkedni kívánó személynek az elismert, illetve kijelölt szervezet részére át kell adnia a termékről a termék származási országában történő első forgalomba hozatalára vonatkozó dokumentumokat és a műszaki leírást. Az elismert, illetve kijelölt szervezet megvizsgálja az egyedi terméket és a számításokat, továbbá vizsgálatokat végez annak érdekében, hogy megbizonyosodhasson a terméknek a rendeletben meghatározott követelményeknek való egyenértékű megfelelőségéről.

(4)36 Az elismert, illetve kijelölt szervezet az elvégzett értékelés alapján megfelelőségi jelentést készít, és tájékoztatja a forgalmazó, illetve üzembe helyező személyt a kötelezettségeiről.

(5)37 A forgalmazó, illetve az üzembe helyező személy kérelmére tanúsított termék esetén az 1. számú melléklet 2.2. pontjában foglalt „hajóépítő tábláján” feltüntetik a „Gyártás utáni tanúsítvány” megjegyzést.

(6)38 A forgalmazó, illetve üzembe helyező személy a 15. számú melléklet szerinti megfelelőségi nyilatkozatot állít ki és felviszi, illetve felviteti a termékre a CE jelölést, valamint a vizsgálatot végző elismert, illetve kijelölt szervezet azonosító számát.

(7)39 Az 1. § (1) bekezdésének a) pontjában megnevezett termékek tervezése és építése tekintetében a hajóépítő, illetve annak az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője az 1. számú melléklet A.1. pontjában meghatározott A., B., C. és D. kategóriák esetében a következő eljárásokat alkalmazza:

a) A. és B. kategória esetében:

aa) 2,5 m és 12 m közötti hajótest-hosszúságú vízijármű esetén: belső gyártásellenőrzés és a 6. számú mellékletben említett vizsgálatok (AA modul), vagy a 7. számú mellékletben ismertetett EK-típusvizsgálat (B modul), kiegészítve a 8. számú mellékletben meghatározott típusmegfeleléssel (C modul), vagy a következő modulok egyike: B+D vagy B+E vagy B+F vagy G vagy H,

ab) 12 m és 24 m közötti hajótest-hosszúságú vízijármű esetén: a 7. számú mellékletben említett EK-típusvizsgálat (B modul), kiegészítve a 8. számú mellékletben meghatározott típusmegfeleléssel (C modul), vagy a következő modulok egyike: B+D vagy B+E vagy B+F vagy G vagy H;

b) C. kategória esetében:

ba) 2,5 m és 12 m közötti hajótest-hosszúságú vízijármű esetén:

– az 1. számú melléklet A.3.2. és A.3.3. pontjára vonatkozó nemzeti szabványként közzétett európai szabványok betartása esetén: az 5. számú mellékletben említett belső gyártásellenőrzés (A modul), vagy belső gyártásellenőrzés és a 6. számú mellékletben említett vizsgálatok (AA modul), vagy a 7. számú mellékletben ismertetett EK-típusvizsgálat (B modul), kiegészítve a 8. számú mellékletben meghatározott típusmegfeleléssel (C modul), vagy a következő modulok egyike: B+D vagy B+E vagy B+F vagy G vagy H,

– az 1. számú melléklet A.3.2. és A.3.3. pontjára vonatkozó nemzeti szabványként közzétett európai szabványok be nem tartása esetén: a 6. számú mellékletben meghatározott belső gyártásellenőrzés plusz egyéb vizsgálatok (AA modul), vagy a 7. számú mellékletben foglalt típusvizsgálat (B modul), kiegészítve a 8. számú mellékletben meghatározott típusmegfeleléssel (C modul), vagy a következő modulok egyike: B+D vagy B+E vagy B+F vagy G vagy H,

bb) 12 m és 24 m közötti hajótest-hosszúságú vízijármű esetén: a 7. számú mellékletben foglalt típusvizsgálat (B modul), amelyet a 8. számú mellékletben meghatározott típusmegfelelés (C modul) követ vagy a következő modulok egyike: B+D vagy B+E vagy B+F vagy G vagy H;

c) D. kategória esetében:

2,5 m és 24 m közötti hajótest-hosszúságú vízijármű esetén: az 5. számú mellékletben említett belső gyártásellenőrzés (A modul), vagy belső gyártásellenőrzés és a 6. számú mellékletben meghatározott vizsgálatok (AA modul), vagy a 7. számú mellékletben ismertetett típusvizsgálat (B modul), kiegészítve a 8. számú mellékletben meghatározott típusmegfeleléssel (C modul), vagy a következő modulok egyike: B+D vagy B+E vagy B+F vagy G vagy H;

d) motoros vízi sporteszköz esetében:

az 5. számú mellékletben meghatározott belső gyártásellenőrzés (A modul), vagy belső gyártásellenőrzés és a 6. számú mellékletben említett vizsgálatok (AA modul), vagy a 7. számú mellékletben ismertetett EK-típusvizsgálat (B modul), amelyet a 8. számú mellékletben meghatározott típusmegfelelés (C modul) követ vagy a következő modulok egyike: B+D vagy B+E vagy B+F vagy G vagy H;

e) a 2. számú mellékletben szereplő alkatrészek esetében: a következő modulok egyike: B+C vagy B+D vagy B+F vagy G vagy H.

(8)40 A kipufogógáz-kibocsátás tekintetében: az 1. § (1) bekezdésének b) pontjában megnevezett termékek esetében a motor gyártója vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője a 7. számú mellékletben ismertetett EK-típusvizsgálatot (B modul), majd pedig a 8. számú mellékletben meghatározott típusmegfelelést (C modul), vagy a következő modulok egyikét alkalmazza: B+D vagy B+E vagy B+F vagy G vagy H.

(9)41 A zajkibocsátás tekintetében:

a) az 1. § (1) bekezdése c) pontjának ca) és cb) alpontjában megnevezett termékek esetén a vízijármű gyártója vagy annak az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője a következőket alkalmazza:

aa) nemzeti szabványként közzétett európai szabvány42 szerint végzett zajmérő vizsgálatok esetén: belső gyártásellenőrzés és a 6. számú mellékletben említett vizsgálatok (AA modul), vagy a 11. számú mellékletben az egyedi vizsgálat (G modul), vagy a 12. számú mellékletben előírt teljes minőségbiztosítás (H modul),

ab) a Froude-szám és a teljesítmény/vízkiszorítás arány módszerének alkalmazásával végzett értékelés esetén: az 5. számú mellékletben előírt belső gyártásellenőrzés (A modul), vagy belső gyártásellenőrzés és a 6. számú mellékletben meghatározott vizsgálatok (AA modul), vagy a 11. számú mellékletben az egységek ellenőrzésére meghatározott vizsgálat (G modul), vagy a 12. számú mellékletben előírt teljes minőségbiztosítás (H modul),

ac) az aa) pontban foglaltak szerint tanúsított referencia-vízijárműre vonatkozó adatok használatával történő értékelés esetén: az 5. számú mellékletben említett belső gyártásellenőrzés (A modul), vagy belső gyártásellenőrzés és a 6. számú mellékletben említett kiegészítő követelmények (AA modul), vagy a 11. számú mellékletben az egységek ellenőrzésére meghatározott vizsgálat (G modul), vagy a 12. számú mellékletben előírt teljes minőségbiztosítás (H modul);

b) az 1. § (1) bekezdése c) pontjának cc) és cd) alpontjában említett termékek esetén a motor, illetve a vízi sporteszköz gyártója vagy annak az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője a következőket alkalmazza: belső gyártásellenőrzés és a 6. számú mellékletben említett kiegészítő követelmények (AA modul), vagy a G vagy a H modul;

c)43 az a)–b) pontban foglalt rendelkezéseket a kétütemű szikragyújtásos motoroknál 2006. december 31-től kell alkalmazni.

(10)44 Ha a részben megépített (félkész) vízijármű gyártását más gyártó szereli készre, a részben megépített vízijármű gyártója vagy annak az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője, illetve a forgalomba hozatalért felelős személy a megfelelőséget e rendelet 3. számú melléklete szerinti nyilatkozattal igazolja.

(11)45 Ha a 2. számú mellékletben meghatározott részegységeket más gyártó építi be az általa épített vízijárműbe, a részegység megfelelőségét a gyártó vagy annak az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője, illetve a forgalomba hozatalért felelős személy a 3. számú melléklet szerinti nyilatkozattal igazolja.

6. §46 (1) A következő termékek forgalomba hozatalakor azokon fel kell tüntetni a CE megfelelőségi jelölést:

a) kedvtelési célú vízijármű, motoros vízi sporteszköz, valamint a 2. számú mellékletben felsorolt részegységek, amennyiben eleget tesznek az 1. számú mellékletben foglalt általános követelményeknek;

b) külmotorok, amennyiben eleget tesznek az 1. számú melléklet B. és C. pontjában foglalt általános követelményeknek;

c) a motorral egybeépített kipufogórendszerrel rendelkező külmotorok, amennyiben eleget tesznek az 1. számú melléklet B. és C. pontjában foglalt általános követelményeknek.

(2) A 4. számú melléklet II. pontja szerinti CE jelölést láthatóan, jól olvasható és letörölhetetlen formában kell feltüntetni az 1. számú melléklet A része 2.2. pontjában megnevezett vízijárműveken és motoros vízi sporteszközökön, a 2. számú mellékletben felsorolt részegységeken, illetve azok csomagolásán, továbbá az 1. számú melléklet B 1.1. pontjában megnevezett a motorral egybeépített kipufogórendszerrel rendelkező külmotorokon. A CE jelölés mellett fel kell tüntetni a 9., 10., 11., 12. és 16. számú mellékletben szereplő eljárások végrehajtásáért felelős elismert, illetve kijelölt szerv azonosítószámát.

(3) A rendelet hatálya alá tartozó termékeken tilos olyan jelölések feltüntetése, amelyek a CE megfelelőségi jelölés jelentése és alakja tekintetében megtévesztésre alkalmasak. Bármilyen más jelölés elhelyezhető a rendelet hatálya alá tartozó termékeken és/vagy azok csomagolásán, amennyiben nem zavarja a CE megfelelőségi jelölés láthatóságát és olvashatóságát.

(4) Amennyiben a hajózási hatóság vagy a rendőrség vízirendészeti feladatokat ellátó szerve megállapítja, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó termék nem felel meg a rendeletben foglalt követelményeknek, az adott termék üzemeltetését megtiltja vagy korlátozza.

(5)47 Amennyiben a rendelet hatálya alá tartozó és CE jelöléssel ellátott termékről bebizonyosodik, hogy az nem felel meg a rendeletben foglalt követelményeknek, a hajózási hatóság vagy a rendőrség vízirendészeti feladatokat ellátó szerve erről a fogyasztóvédelmi hatóságot tájékoztatja.

(6)48 E rendelet hatálya alá tartozó vízijárművek, illetve részegységeik forgalomba hozatalát megtiltó vagy korlátozó intézkedést indokolni kell. Az intézkedésről az Európai Bizottságot és a többi tagállamot a fogyasztóvédelmi hatóság tájékoztatja.

(7)49 A piacfelügyeleti hatóság a harmonizált szabványokkal szembeni kifogásokról az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikke alapján köteles értesíteni az Európai Bizottságot.

6/A. §50 Az Európai Parlament és a Tanács 94/25/EK rendelete 3. cikkének (3) bekezdése szerint létrehozott, a Bizottság munkáját segítő állandó bizottság magyar tagját a miniszter jelöli ki.

7. § (1) Ez a rendelet 2001. január 1. napján lép hatályba.

(2)51

(3)52

(4)53

8. §54 (1) Ez a rendelet a 2003/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, a kedvtelési célú vízi járművekre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1994. június 16-i 94/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a rendelet az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

1. számú melléklet a 2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelethez55

A rész – A kedvtelési célú vízijárművek és motoros vízi sporteszközök tervezési, építési és felszerelési előírásai56
Fogalommeghatározások és a kedvtelési célú
vízijárművek kategóriái
1.1. Fogalommeghatározások
1.1.1.–1.1.3.57
1.1.4. Hajótesten mért hossz (L) – a hajótest legkülső pontjai között a hajóközép (HK) síkjában, a hajótesten túlnyúló tartozékok nélkül mért távolság (1.1.1. ábra);
1.1.5. Hajótesten mért szélesség (B) – a hajótest legkülső pontjai között a hajóközép síkjában mért távolság;
1.1.6. Oldalmagasság (D) – a hajótestnek a gerinc vagy a tőkesúly legalsó pontjától a hajóoldal felső pereméig, illetve a fedélzet széléig az L hossz felezőjén mért magassága;
1.1.7. Névleges vitorlafelület (S) – a vitorlarögzítésre szolgáló szerelvények által bezárt olyan területek összege, amely vitorlával borítható (1.1.2. ábra);
1.1.1. ábra Hajótesten mért hossz és egyéb főméretek
1.1.2. ábra Névleges vitorlafelület
1.1.8. Biztonsági távolság – teljes terhelésnél a merülési síktól addig a legalacsonyabb pontig mért függőleges távolság, amely felett a vízijármű már nem tekinthető vízmentesnek. A biztonsági távolság megállapításánál figyelmen kívül hagyhatók a motorteknő oldalfalában a távvezérlés átvezetésére szolgáló, gumiharanggal vagy más egyéb módon vízmentesen lezárt nyílások, azonban ezek összfelülete a 45 cm2 értéket nem haladhatja meg;
1.1.9. Beépített motor – a hajótesten belül, külön erre célra kiképzett térben elhelyezett motor, amely a hajótesten átvezetett erőátviteli rendszeren (irányváltó, tengelyvezeték) keresztül hajtja a hajócsavart vagy egyéb propulziós művet (vízsugárhajtás, cikloidális propeller stb.);
1.1.10. Külmotor – a hajótesten kívül felfüggesztett hajtóegység, amelynél a motor, az erőátviteli és irányváltó szerkezet, valamint a hajócsavar egy egységet képez, és egyik alkotórésze sem halad át a hajótesten, és amely rendszerint egyúttal a vízijármű kormányberendezéseként is szolgál;
1.1.11. Fő kormányzási hely – az a hely, ahonnan a vízijárművet rendszerint irányítják. Amennyiben a kormányállás fedélzetére is kivezetik a kormányvezérlést, a fő kormányzási hely az időjárási viszonyok ellen védett alsó szint;
1.1.12. Munkafedélzet – az a külső fedélzet, amelyen normális üzemeltetési viszonyok között a vízijárművön lévő személyek állhatnak, járhatnak vagy tartózkodhatnak.
1.2. A kedvtelési célú vízijárművek kategóriái
1.2.1.58
1.2.1. Hajózási körzetük és a mértékadó szélerősség, továbbá a mértékadó hullámmagasság függvényében a kedvtelési célú vízijárműveket az alábbi kategóriákba kell sorolni:

Kategória

Szélerősség
(a Beaufort-skála szerint)

Mértékadó hullámmagasság
(H 1/3, méter)

A – óceáni

8-as erősséget meghaladó

4 felett

B – nyílttengeri utak

Legfeljebb 8-as erősségű

4, illetve annál kisebb

C – tengeri part- menti vizek

Legfeljebb 6-os erősségű

2, illetve annál kisebb

D – védett víziutak

Legfeljebb 4-es erősségű

0,3, illetve annál kisebb

A

Olyan hosszabb óceáni utakra alkalmas vízijárművek, ahol – a rendkívüli körülményeket nem számítva – a jellemző szélerősség meghaladhatja a Beaufort-skála szerinti 8-as fokozatot, a mértékadó hullámmagasság pedig elérheti, illetve meghaladhatja a 4 métert, és amelyeknek a vízijármű saját erejéből képes ellenállni;

B

Olyan nyílttengeri utakra alkalmas vízijárművek, ahol a jellemző szélerősség elérheti a 8-as fokozatot, a mértékadó hullámmagasság pedig a 4 métert;

C

Olyan tengeri partmenti vizeken, nagy öblökben, folyótorkolatokban, tavakon és folyókon tett utakra alkalmas vízijárművek, ahol a jellemző szélerősség elérheti a 6-os fokozatot, a mértékadó hullámmagasság pedig a 2 métert;

D

Olyan védett partmenti tengeri, öbölbeli, tavi, folyami és mesterséges csatornán vezető víziutakon történő közlekedésre tervezett és épített vízijárművek, ahol a jellemző szélerősség legfeljebb a Beaufort-skála szerinti 4-es fokozatot érheti el, a jellemző hullámmagasság pedig legfeljebb 0,3 méter, de kivételesen legfeljebb 0,5 méter is lehet.

1.2.2. A belföldön üzemben tartott kedvtelési célú vízijárművek közül a 2. hajózási zónában (Balatonon) üzemben tartottakat a C kategóriába, a 3. hajózási zónában (a többi belföldi víziúton) üzemben tartottakat pedig a D kategóriába kell sorolni.
1.2.3. A tengeri kedvtelési célú vízijárművek közül a korlátlan hajózási körzetű vízijárműveket az A kategóriába, a parttól 200 tengeri mérföldre eltávolodó vízijárműveket a B kategóriába, a parttól 12 tengeri mérföldre eltávolodó vízijárműveket pedig a C kategóriába kell sorolni.
1.2.4.59 A kedvtelési célú vízijárművek és vízi sporteszközök szerkezetének, felszerelésének, stabilitásának és úszóképességének, valamint az e mellékletben meghatározott más jellemzőinek biztosítaniuk kell e termékek kategóriabesorolása szerinti igénybevételnek való ellenállást, továbbá jól irányíthatónak kell lenniük.
Általános követelmények
A kedvtelési célú vízijárműveknek és motoros vízi sporteszközöknek, továbbá azok 2. számú mellékletben felsorolt részegységeinek meg kell felelniük a rájuk vonatkozó általános követelményeknek.
A kedvtelési célú nagyhajók szerkezetének, felszerelésének, stabilitásának és úszóképességének a belvízi, illetve tengeri nagyhajókra vonatkozó jogszabályoknak vagy kijelölt (elismert) hajóosztályozó társaság előírásainak kell megfelelniük.
2.1.61 A kedvtelési vízijármű, illetve motoros vízi sporteszköz azonosítása
Minden kedvtelési célú vízijárművet, illetve motoros vízi sporteszközt el kell látni azonosítási számmal, amely a következő információkat foglalja magában:
a) a gyártó kódja,
b) gyártó ország,
c) egyedi sorozatszám,
d) a gyártás éve,
e) a modell évjárata.
2.2. A hajóépítő táblája
2.2.1. Minden vízijárműnek rendelkeznie kell egy állandó jelleggel jól látható helyen felszerelt, a hajótest azonosítási számától különálló táblával,62 amely a következő információkat tartalmazza:
a) a gyártó neve,
b) megfelelőségi jelölés (lásd a 4. számú mellékletet),
c) kategória az 1. fejezet szerint,
d)63 a gyártó által ajánlott legnagyobb terhelés a 3.6. pont szerint, amelybe a feltöltött, rögzített tartályok tömege nem számít bele,
e) a vízijármű által az út során szállítható személyeknek a gyártó által megállapított száma.
2.2.2. A szállítható személyek maximális számának vagy a maximális terhelés jelölése legalább 6 mm magas, míg a többi felirat legalább 3 mm legyen.
2.2.3. A jelölést nyomtatással, véséssel, vagy beütőbélyeggel, vagy más jól látható módon kell a táblára felvinni.
2.3. Védelem a vízbeesés ellen és a visszajutás lehetőségének biztosítása64
2.3.1. A vízijárműveket úgy kell megtervezni, hogy a vízbeesés veszélye a minimálisra csökkenjen és a fedélzetre való visszajutás lehetségessé váljon.
2.3.2. Az egyes vízijárműveket a 2.3.2. táblázat szerint kell vízbeesés elleni védelemmel, illetve védőfelszereléssel ellátni.
2.3.2. táblázat

Védelem/
védőfelszerelés

A kategória

B kategória

C kategória

D kategória

M

V

M
V

T

M

V

M
V

T

M

V

M
V

T

M*

V

M
V

T

Védőkötél/korlát a munkafedélzet felett:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

450 mm

 

 

 

 

 

 

 

 

>8

>8

x

>8

 

>8

>8

>8

600 mm

x

x

x

x

x

x

x

x

 

>8

>12

>12

 

>12

>12

>12

Kapaszkodó

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

>8

x

x

Habléc, amely megakadályozza a fedélzetről való lecsúszást

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

 

x

x

x

Rögzítő pontok, ahova a biztonsági kötelet be lehet fűzni

 

x

x

x

 

x

x

x

 

xt

xt

 

 

 

 

 

Csúszásmentes fedélzet

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Védőháló

 

 

 

x

 

 

 

x

 

 

 

x

 

 

 

x

Fürdőlétra vagy más eszköz, amely segítségével a vízből a vízijárműre fel lehet jutni+

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Jelmagyarázat:
M motoros kedvtelési célú vízijármű;
V vitorlás kedvtelési célú vízijármű;
MV motoros kedvtelési célú vízijármű vitorlával;
T többtestű kedvtelési célú vízijármű (katamarán, trimarán);
* beleértve az emberi erővel hajtott kedvtelési célú vízijárműveket is;
>8 a 8 métert meghaladó hajótesten mért hossznál kötelező;
<12 a 12 métert meghaladó hajótesten mért hossznál kötelező;
+ az 500 mm-nél nagyobb szabadoldal esetén kötelező;
x kötelező;
t csak a tengeri vízijárműnél kötelező.
2.3.3. A 600 mm magas védőkorlát legalább két vízszintes elemből álljon, amelyből a felső legalább 600 mm, az alsó elem pedig legalább 230 mm magasan legyen a munkafedélzet felett. A védőkorlát elemei közötti, valamint a munkafedélzet feletti függőleges távolság nem haladhatja meg a 380 mm-t. Ha habvédet alkalmaznak, annak minimális magassága legalább 600 mm legyen.
2.3.4. A kapaszkodót a kapaszkodásra leginkább megfelelő helyre kell felszerelni.
2.3.5. A habléc magassága motoros vízijárművön legalább 19 mm, a többi vízijárművön legalább 25 mm legyen.
2.3.6. A mentőkötelet vagy a mentőhevedert a táblázatban előírt rögzítő pontokhoz kell rögzíteni.
A többtestű vízijárművet olyan rögzítő ponttal (pontokkal) kell ellátni a menekülő nyílásnál, amely a vízijármű felborult állapotában is elérhető.
2.3.7. A munkafedélzet felületét érdesíteni kell, vagy pedig csúszásgátló bevonattal kell ellátni.
2.3.8. A többtestű vízijárművek esetében a testek közötti közlekedést lehetővé tevő hálót vagy más tömör szerkezetet kell alkalmazni.
2.3.9. A vízből a vízijárműre való feljutáshoz a fürdőlétrán kívül lépcsőt, hágcsót vagy a hajótesthez szilárdan rögzített egyéb szerkezetet lehet felhasználni.
Ha létrát vagy más lépcsőszerű eszközt alkalmaznak, akkor ennek legalsó foka a hajó legkisebb merülése esetén is a víz felszíne alatt legyen.
2.3.10. Az A és a B kategóriába sorolt vitorlás kishajót, valamint a C kategóriákba sorolt tengeri vitorlás kishajót legalább 2 darab, kötéllel és karabinerrel felszerelt biztonsági hevederrel, továbbá az A és a B kategóriába sorolt vitorlás kishajót Bootsman-székkel kell ellátni.
2.4. Látási viszonyok a kormányzás fő helyéről65
Motoros vízijárművek esetében a szokásos üzemeltetési viszonyok között (sebesség és terhelés) a kezelőnek a kormányzás fő helyéről minden irányban megfelelő kilátással kell rendelkeznie.
A megfelelő kilátás ellenőrzését gyakorlati próbával kell ellenőrizni. Az ellenőrzés során a hajón a maximális megengedett utaslétszám tartózkodjon és a kormányzás fő helyéről minden sebességi tartományban megfelelő kilátást kell tapasztalni.
2.5. Kezelési kézikönyv66
A rendelet hatálya alá tartozó vízijárműhöz magyar nyelvű kezelési kézikönyvet kell mellékelni. A kezelési kézikönyv hívja fel a figyelmet a tűz és az elárasztás veszélyére, és tartalmaznia kell a 2.2., 3.6. és 4. bekezdésben felsorolt adatokat, valamint a vízijármű terhelés nélküli tömegét kilogrammban megadva.
A kezelési kézikönyv a tulajdonos tájékoztatását szolgálja, külön kiemelve a biztonsági kérdéseket. Ez a követelmény a vízijárművekre, azok részeire, alkatrészeire és a külföldről beszerzett használt vízijárművekre egyaránt vonatkozik.
A kezelési kézikönyv térjen ki a vízijármű használatánál előforduló kockázatokra is. A kezelési utasításból a nem az adott vízijárműre vonatkozó információkat törölni kell.
A kezelési kézikönyvnek az adott vízijármű tulajdonságát tartalmazó egyes részeit kézzel is ki lehet tölteni.
Szerkezeti épség és szerkezeti követelmények
3.1. Szerkezet67
3.1.1. A felhasznált anyagok típusának és kombinációjának, valamint az építés módjának biztosítania kell, hogy a vízijármű minden szempontból megfelelő szerkezeti szilárdsággal rendelkezzék. Különös figyelmet kell szentelni az 1. fejezet szerinti tervezési kategóriának, valamint a 3.6. ponttal összhangban a gyártó által előírt maximális terhelésnek. A belvízi nagyhajók szerkezete a Belvízi hajók műszaki felügyeleti előírásainak,68 a tengeri nagyhajók szerkezete pedig kijelölt (elismert) hajóosztályozó társaság előírásainak feleljen meg.
3.1.2. Az acélból és alumíniumötvözetből készített hajótest anyagának jól hegeszthetőnek kell lennie. Az építéshez legalább 200 MPa folyáshatárú acél, illetve legalább 70 MPa folyáshatárú alumíniumötvözet használható.
3.1.3. Az acél hajótest fenék- és fedélzeti lemezelésének vastagsága nem lehet kevesebb, mint
1,5 mm a csónakoknál és a 6 m-nél rövidebb kishajóknál;
2,0 mm a 6–8 m testhosszúságú kishajóknál;
2,5 mm a 8–10 m testhosszúságú kishajóknál;
3,0 mm a 10–20 m testhosszúságú kishajóknál.
A keresztbordák és a hosszmerevítők közötti távolság a fenéklenez vastagságának 175-szörösét nem haladhatja meg.
3.1.4 Alumíniumötvözetből készített hajótestnél a 3.1.3. pontban előírt lemezvastagságot 25%-kal meg kell növelni.
3.1.5. A palánkolt vagy lécezett, fából készült hajótestek héjazatvastagsága nem lehet kevesebb, mint
8 mm a csónakoknál és a 6 m-nél rövidebb kisgéphajóknál;
12 mm a 6–8 m testhosszúságú kisgéphajóknál;
15 mm a 8–10 m testhosszúságú kisgéphajóknál;
20 mm a 10–20 m testhosszúságú kisgéphajóknál.
A palánkolt vagy lécezett, fából készült vitorlás kishajóknál a hajótest szilárdságát számítással kell igazolni.
3.1.6. A vízálló ragasztású rétegelt lemezből készített hajótestek héjazatvastagsága nem lehet kevesebb, mint
4 mm a csónakoknál és a 6 m-nél rövidebb kishajóknál;
8 mm a 6–8 m testhosszúságú kishajóknál;
12 mm a 8–10 m testhosszúságú kishajóknál;
15 mm a 10–20 m testhosszúságú kishajóknál.
A vízálló ragasztású rétegelt lemezből készített hajótestek héjazatának részeit csak bordán, hosszmerevítőn vagy takarólécen lehet illeszteni.
3.1.7. A műanyagból készített hajótestek szerkezete a vonatkozó szabványoknak feleljen meg.
3.2. Stabilitás és szabad oldalmagasság69
3.2.1. A tengeri vízijárműnek az 1. fejezet szerinti kategóriának és a gyártó által előírt maximális terhelésnek (3.6. pont) megfelelő stabilitással és szabad oldalmagassággal/biztonsági távolsággal kell rendelkeznie.
3.2.2. A belvízi csónakok és kishajók legkisebb biztonsági távolsága
a) a C kategóriánál 0,3 m;
b) a D kategóriánál 0,25 m.
3.3. Felhajtóerő és úszóképesség70
3.3.1. A vízijármű megépítésekor biztosítani kell, hogy annak vízkiszorítási jellemzői feleljenek meg az 1.1. pont szerinti kategóriának és a gyártó által a 3.6. pont szerint előírt maximális terhelésnek. Minden lakható, többtörzsű vízijárművet úgy kell megtervezni, hogy az megfelelő felhajtóerővel rendelkezzen ahhoz, hogy felborult állapotban is a felszínen maradjon.
3.3.2. Azokat a csónakokat, amelyek a kategóriájuknak megfelelő használat mellett könnyen elárasztódnak, olyan eszközökkel kell ellátni, amelyek elárasztott állapotban is megfelelő felhajtóerőt biztosítanak.
A felhajtóerőt biztosító légszekrények felhajtóereje legalább
F= 10(Q+7,5 n) (N)
legyen, ahol
Q – az üres felszerelt csónak tömege (kg);
n – a csónakba felvehető személyek száma.
3.4. Nyílászárók a hajótesten, a fedélzeten és a felépítményen71
A hajótesten, a fedélzet(ek)en és a felépítményen található nyílászáróknak olyanoknak kell lenniük, hogy zárt állapotban ne veszélyeztessék sem a vízijármű szerkezeti szilárdságát, sem pedig annak vízmentességét.
Az ablakokat, felülvilágítókat, ajtókat és nyílásfedeleket az elhelyezésük helyén fellépő víznyomásra, továbbá a fedélzeten mozgó személyek testsúlyának megfelelő pontszerű terhelésre kell méretezni.
A hajótesten átmenő, a víznek a hajótestbe való beáramlására vagy a hajótestből való kiáramlására szolgáló és a gyártó által előírt maximális terhelésnek (3.6. pont) megfelelő merülésvonal alatt elhelyezett szerelvényeket könnyen hozzáférhető elzáró szerkezetekkel kell ellátni.
3.5. Elárasztás72
3.5.1. Minden vízijárművet úgy kell megtervezni, hogy az elsüllyedés veszélye minimálisra csökkenthető legyen.
3.5.2. Különleges figyelmet kell fordítani a következőkre:
a) munkatér (cockpit) és külső tárolók, lánckamra stb. melyeknek önürítőknek kell lenniük, vagy egyéb olyan megoldással kell rendelkezniük, amely révén a víznek a hajó belsejébe való behatolása meggátolható,
b) szellőző szerelvények,
c) vízszivattyúk vagy más eszközök nyílása.
3.5.3. A 3.5.1. és a 3.5.2. alpontban foglalt követelményeket a következő megelőző vagy vészhelyzeti eljárásokkal lehet teljesíteni:
– megelőző eljárások: önürítős cockpit, vízzáró fedélzet, magas szabadoldal, nagy elárasztási szög, vízmentes nyílászárók, a szilárdsági és vízmentességi követelmények betartása;
– vészhelyzeti eljárások: többlet felhajtóerőt biztosító légszekrények, fenékvízszivattyú.
3.6.73 A gyártó által előírt maximális terhelés
A gyártó által előírt azon maximális terhelést (üzemanyag-, víz-, élelmiszerkészlet, felszerelések és személyek tömege kilogrammban), amelyre a hajót tervezték, a kategória (1.2. pont), a stabilitás és a szabad oldalmagasság (3.2. pont), továbbá a szükséges felhajtóerő és úszóképesség (3.3. pont) alapján kell meghatározni.
3.7. Mentőeszközök és vészhelyzeti felszerelés
3.7.1. Az A és a B kategóriába sorolt vízijárművön, valamint a C kategóriába sorolt tengeren közlekedő 12 méternél hosszabb kishajót fel kell szerelni automatikusan felfújódó mentőtutajjal és azokon egy vagy több tároló- helyet kell biztosítani a mentőtutaj (illetve mentőtutajok) számára, mely(ek)nek elég nagynak kell lennie (lenniük) ahhoz, hogy befogadjanak annyi személyt, ahány szállítására a vízijárművet tervezték. E tárolóhelynek (-helyeknek) mindenkor könnyen hozzáférhetőknek kell lennie (lenniük).
3.7.2. Az A és a B kategóriába sorolt vízijárművet el kell látni a mentőgyűrűhöz vagy mentőpatkóhoz legalább 8 fm kötéllel erősíthető villanó fényforrással felszerelt jelzőbójával.
3.7.3. A 12 m testhosszúságot el nem érő vízijárművet legalább egy, a felett pedig két, belvízi vízijárműveknél 8 fm tengeri vízijárműveknél 25 fm felúszó kötéllel ellátott mentőgyűrűt vagy mentőpatkót kell felszerelni.
3.7.4. Kishajón a maximális személybefogadó-képességnek megfelelő számú mentőmellényt kell tartani. A tengeri kishajó mentőmellényeit villanó fényforrással, fényvisszaverő csíkkal és jelzősíppal kell felszerelni.
3.7.5. A csónakban az úszni nem tudó személyek részére személyenként egy darab mentőmellényt kell elhelyezni.
3.7.6. A csónakot 1 darab szapollyal kell ellátni.
3.7.7. A kedvtelési célú vízijárművet 12 m testhosszúságig 1. számú, a felett 2. számú egészségügyi mentődobozzal74 kell ellátni.
3.7.8. Az A és a B kategóriába sorolt kishajót, valamint a C kategóriákba sorolt tengeri kedvtelési célú kishajót 4 darab vörös ejtőernyős rakétával, 4 darab vörös csillagrakétával, 4 darab vörös kézifáklyával, 4 darab narancsszínű füstbójával, továbbá megfelelő kilövő készülékkel kell ellátni.
3.7.9. Az A és a B kategóriába sorolt kishajót lékponyvával, továbbá a lék elhárításához szükséges szerszámokkal és tömítőanyagokkal, valamint vitorlás vízijárműveknél az állókötélzet elvágására alkalmas vágószerszámmal kell ellátni.
3.7.10. Az A és a B kategóriába sorolt kishajót, valamint a C kategóriákba sorolt tengeri kedvtelési célú kishajót a 16-os csatorna vételére alkalmas VHF rádiótelefonnal, legalább 2,5 W teljesítményű morzézásra is alkalmas vízmentes jelzőlámpával, legalább 150 X 305 mm csiszolt fém jelzőtükörrel (heliográffal), ködkürttel és radarreflektorral, továbbá az A és a B kategóriába sorolt kishajót Marine SSB rádió adó-vevővel kell ellátni.
3.8. Menekülési utak75
3.8.1. Felborulás esetére minden lakható, többtörzsű, 12 méternél hosszabb vízijárművön megfelelő menekülési utakat kell biztosítani.
3.8.2. Tűz esetére minden lakható vízijárművet megfelelő menekülési lehetőséggel kell ellátni.
3.9. Horgonyzás, kikötés és vontatás76
3.9.1. Minden vízijárművet – figyelembe véve azok kategóriáját és jellemzőit – el kell látni egy vagy több olyan erős rögzítési ponttal vagy egyéb olyan lehetőséggel, amely alkalmas a horgonyzási, kikötési és vontatási terhelés biztonságos fogadására.
3.9.2. A csónakokat és a kishajókat a hajótesten mért hossz függvényében a 3.9.2.1–3.9.2.2. táblázat szerint kell horgonyfelszereléssel ellátni.
3.9.2.1. táblázat
A, B kategóriájú és tengeren közlekedő C kategóriájú csónakok és kishajók horgonyfelszerelése

Hajótesten mért hossz (m)

5-ig

5–7

7–9

9–11

11–13

13–15

15–17

17–20

Főhorgony
(kg)

Négykapás horgony

8

11

15

18

25

35

40

50

Danforth, Bass és
egyéb lemezhorgony

5

7

10

15

18

20

25

35

CQR, Bruce és eke-
horgony

5

7

10

15

18

20

25

35

Horgonylánc

Kaliber (mm)

4

4

6

6

8

8

10

10

Hossz (m)

18

21

24

27

30

33

36

39

Horgonykötél*

Átmérő (mm)

8

12

14

16

18

20

22

24

Hossz (m)

22,5

30

30

32,5

32,5

45

45

60

Tartalék horgony (kg)

A főhorgony tömegének 80%-a, de legfeljebb 25 kg

* Horgonykötél
esetén 10 m hosszú előtétlánccal.
3.9.2.2. táblázat
Belvízen közlekedő C kategóriájú és D kategóriájú csónakok és kishajók horgonyfelszerelése

Hajótesten mért hossz (m)

5-ig

5–7

7–9

9–11

11–13

13–15

15–17

17–20

Főhorgony
(kg)

Négykapás horgony

8

11

15

18

25

35

40

50

Danforth, Bass és
egyéb lemezhorgony

5

7

10

15

18

20

25

35

CQR, Bruce és eke-
horgony

5

7

10

15

18

20

25

35

Horgonylánc

Kaliber (mm)

4

4

6

6

8

8

10

10

Hossz (m)

12

14

16

18

20

22

24

26

Horgonykötél

Átmérő (mm)

8

12

14

16

18

20

22

24

Hossz (m)

5

7

9

11

13

15

17

20

Tartalék horgony (kg)

A főhorgony tömegének 80%-a, de legfeljebb 25 kg

3.9.3. A csónakokat és kishajókat hajótesten mért hossz függvényében a 3.9.3. táblázat szerint kell műanyag vagy kender kikötőkötéllel felszerelni.
3.9.3. táblázat
Csónakok és kishajók kikötőkötéllel való felszerelése

Hajótesten mért hossz (m)

5-ig

5–7

7–9

9–11

11–13

13–15

15–17

17–20

Kikötőkötél

Átmérő (mm)

8

12

14

16

18

20

22

24

Hossz (m)

5

7

9

11

13

15

17

20

Darabszám

2

2

2

2

2

2

3

3

3.9.4. A kishajók orr- és farrészén az alkalmazott kikötőkötél szakítóerejének 1,2-szeresének megfelelő tartóerejű kikötőbakokat vagy kötélbikákat kell felszerelni. Amennyiben a kikötőbakok vagy kötélbikák nem közvetlenül a fedélzet szélén helyezkednek el, akkor kötélvezetőket kell felszerelni.
3.9.5. A csónakokat egy, legalább 5 m hosszú, legalább 8 mm átmérőjű műanyag vagy kender kikötőkötéllel kell felszerelni.
3.9.6. A vízijárműveket csáklyával kell ellátni. Amennyiben a merülés az 1 m-t meghaladja, a csáklya nyelét festett deciméteres beosztással kell ellátni.
Manőverképesség77 és navigációs felszerelések
4.1. A gyártónak biztosítania kell, hogy a vízijármű a tervezésének és építésének megfelelő legkisebb és legnagyobb teljesítményű motor alkalmazása esetén kellő manőverképességgel rendelkezzen. Minden kedvtelési célú tengeri vízijármű esetében a motor maximális névleges teljesítményét a nemzeti szabványként közzétett európai szabványnak megfelelően fel kell tüntetni a kezelési utasításban.
4.2. Az A és a B kategóriába sorolt kishajót, valamint a C kategóriákba sorolt tengeri kedvtelési célú kishajót megvilágítható skálájú beépített kormánytájolóval, kézitájolóval, műholdas helymeghatározó készülékkel (GPS), 7 X 50 távcsővel, kézi vagy villamos mélységmérővel, sebességmérővel, barométerrel, navigációs vonalzókkal és körzőkkel, továbbá az A és a B kategóriába sorolt kishajót szextánssal és kronométerrel kell ellátni.
Beépítési követelmények
5.1. Motorok és motorterek78
Beépített motor
Minden beépített motort a lakótértől elkülönített zárt térben kell elhelyezni annak érdekében, hogy minimálisra csökkenthető legyen a tüzek kialakulásának és terjedésének veszélye, valamint a mérgező kipufogógáz, füst, a hő, a zaj vagy a rezgések által a lakótérre jelentett veszély.
A gyakori megszemlélést és/vagy javítást igénylő motorrészeknek és szerelvényeknek könnyen hozzáférhetőnek kell lenniük.
A motortereken belül alkalmazott szigetelőanyagoknak az ISO 4589 vagy ASTM D 2863 szabvány szerint legalább 21 oxigénindexű éghetetlen anyagból kell lenniük.
5.1.2. Szellőzés
Biztosítani kell a motortér szellőzését. Meg kell akadályozni a motortérbe a szívónyílásokon keresztül való vízbehatolás veszélyét.
5.1.3. Szabadon álló részek
A motor szabadon álló (fedetlen) mozgó vagy forró részeit, amelyek személyi sérülést okozhatnak, megfelelő módon be kell fedni, kivéve, ha az egész motor le van fedve vagy saját zárt terében található.
5.1.4. Külmotorok indítása79
A külmotorral felszerelt vízijárművet olyan eszközzel kell ellátni, amely megakadályozza a hajócsavarral összekapcsolt állapotban lévő motor indítását, kivéve,
a) ha a motor 500 newtonnál (N) kisebb statikus tolóerőt ad le;
b) ha a motor olyan fojtásszabályozó eszközzel rendelkezik, amely a motor beindításakor a tolóerőt 500 N-re korlátozza.
5.1.5.80 Vezető nélkül haladó motoros vízi sporteszköz
Motoros vízi sporteszközt a vezetőnek a sporteszközről történő leszállása vagy leesése esetén működésbe lépő olyan vezérlő készülékkel kell felszerelni, amely vezető nélkül alkalmas a motoros vízi sporteszköz motorjának leállítására vagy a vízi sporteszköz csökkentett haladási sebességgel történő köröző mozgásban tartására.
5.2. Üzemanyag rendszer
5.2.1. Általános követelmények81
Az üzemanyagok vételezésére, tárolására, a szellőzésre és az üzemanyag-ellátásra szolgáló eszközöket és berendezéseket úgy kell kialakítani és beépíteni, hogy a tűz- és a robbanásveszély minimálisra mérsékelhető legyen.
5.2.2.82 Üzemanyagtartályok
Az üzemanyagtartályokat, vezetékeket és csöveket rögzíteni kell, valamint el kell különíteni és meg kell védeni minden jelentős hőforrástól. A tartályok anyaga és kialakítási módja feleljen meg azok térfogatának és a bennük tárolni kívánt üzemanyag típusának. Minden tartálytér szellőzését biztosítani kell.
Benzinüzemű motor üzemanyagát olyan tartályokban kell tárolni, amelyek nem képezik a hajótest részét, és amelyek
a) el vannak szigetelve a motortértől és minden más gyújtó hatású forrástól;
b) el vannak különítve a lakótértől.
Dízelüzemű motor üzemanyaga olyan tartályban is tárolható, amely a hajótest szerves részét képezi.
5.3. Villamos rendszer83
5.3.1. A villamos rendszereket úgy kell megtervezni és üzembe állítani, hogy azok a szokásos használati körülmények között biztosítsák a vízijármű megfelelő működését, és csökkentsék a minimumra a tűz és az áramütés veszélyét.
5.3.2. Figyelmet kell fordítani minden áramkör túláram- és rövidzárlat-védelemmel való ellátására, az akkumulátorról táplált motorindító áramkörök kivételével.
5.3.3. Szellőzést kell biztosítani az akkumulátorokból esetlegesen felszabaduló gázok felhalmozódásának megakadályozására. Az akkumulátorokat szilárdan kell rögzíteni, és meg kell védeni a víz beáramlása ellen.
5.4. Kormányrendszer84
5.4.1. Általános követelmények
A kormányrendszereket úgy kell tervezni, kialakítani és beszerelni, hogy azok az előrelátható működési körülmények között felmerülő kormányterhelés átvitelét lehetővé tegyék.
5.4.2. Vészhelyzeti intézkedések
A vitorlás és a beépített motorral hajtott egymotoros, távirányítású kormánylapátos kormányrendszerrel rendelkező motoros vízijárművet olyan vészhelyzeti berendezéssel kell ellátni, amelynek segítségével a hajó csökkentett sebességnél kormányozható.
5.5. Gázellátó rendszer85
A háztartási gázrendszereknek páraelszívó típusúaknak kell lenniük, és azokat úgy kell kialakítani és beszerelni, hogy a szivárgás és a robbanásveszély elkerülhető legyen, és hogy a rendszerben a szivárgás ellenőrizhető legyen. A felhasznált anyagoknak és alkatrészeknek meg kell felelniük az alkalmazott konkrét gázféleségnek, és alkalmasaknak kell lenniük arra, hogy ellenálljanak a tengeri környezetben előforduló behatásoknak és körülményeknek.
Minden készüléket fel kell szerelni egy minden égőfejhez alkalmas lángőrrel. Minden gázfogyasztó készüléket az elosztási rendszer más-más ágának kell ellátnia, és minden készüléknek külön elzáró szerkezettel szabályozhatónak kell lennie. Megfelelő szellőzést kell biztosítani a szivárgás és az égéstermékek jelentette veszélyek megakadályozása érdekében.
Minden állandóra beszerelt gázrendszerrel ellátott vízijárművön egy olyan külön tárolót kell kiképezni, amely az összes gázpalackokat magában foglalja. E tárolót el kell különíteni a lakótértől, az csak kívülről legyen megközelíthető és kifelé szellőzzön, hogy minden esetlegesen kiszivárgó gáz a hajón kívülre kerüljön. Minden állandóra beszerelt gázellátó rendszert a beszerelést követően ellenőrizni ki kell próbálni.
Az A és a B kategóriába sorolt vízijárművön, valamint a C kategóriákba sorolt tengeri vízijárművön a tűzhelyet kardán felfüggesztéssel kell felszerelni.
5.6. Tűzvédelem86
Általános követelmények
A beszerelt berendezések típusát és a vízijármű térbeosztását a tűz kialakulási és terjedési veszélyének figyelembe vételével kell megválasztani. Különös figyelmet kell fordítani a nyílt lánggal működő eszközök, a forró területek vagy a motorok és azok kisegítő berendezései, az olaj- és üzemanyag-túlfolyók, a fedetlen olaj- és üzemanyagcsövek környezetére, valamint arra, hogy a gépek forró részei fölé ne kerüljenek elektromos vezetékek.
5.6.2.87 Tűzoltó berendezések
A vízijárművet a tűzveszély mértékének megfelelő tűzoltó berendezéssel kell ellátni, és a tűzveszély mértékének megfelelő tűzoltó berendezés elhelyezését, valamint kapacitását jelezni kell. Vízijármű nem helyezhető üzembe a tűzveszély mértékének megfelelő tűzoltó berendezéssel történő felszerelése hiányában. A benzinmotorok elhelyezésére szolgáló tereket olyan tűzoltó berendezéssel kell ellátni, amely tűz esetén nem teszi szükségessé a motortér kinyitását. A hordozható tűzoltó készülékeknek – ahol ilyeneket felszerelnek – könnyen hozzáférhetőknek kell lenniük, és azokat úgy kell elhelyezni, hogy a vízijármű kormányzásának fő helyéről könnyen elérhetők legyenek.
5.7. Jelzőfények, nappali jelzések és jelző- (kód-) lobogók
5.7.1. A belvízi utakon közlekedő vízijármű jelzőfényeinek és nappali jelzéseinek a Hajózási Szabályzat,88 a tengeren közlekedő vízijármű jelzőfényeinek és nappali jelzéseinek pedig a tengeren való összeütközések megelőzésére vonatkozó nemzetközi szabályoknak (COLREG)89 kell megfelelniük.
5.7.2. A jelzőfények fröccsenő víz ellen védett kivitelűek legyenek. A színes üvegek anyagukban egyenletesen színezettek legyenek.
5.7.3. A jelzőlámpák villamos üzeműek legyenek. A vízijárművön jelzőlámpánként legalább 1-1 darab tartalék- izzót és elemről táplált fényforrás esetén legalább 2-2 darab tartalékelemet kell tartani.
5.7.4. A motorral is felszerelt belvízi vitorlás kishajót 1 darab legalább 0,4 m átmérőjű és legalább 0,4 m kúpmagasságú fekete kúppal90 kell felszerelni.
5.7.5. A 12 főnél nagyobb befogadóképességű belvízi kishajót 1 darab legalább 0,5 m átmérőjű és legalább 0,8 m kettős kúpmagasságú kettős sárga kúppal91 kell felszerelni.
5.7.6. A belvízi vitorlás kishajót el kell látni 1 darab legalább 0,4 X 0,4 m méretű A jelentésű kódlobogóval.92
5.7.7. Az A kategóriába sorolt kishajót el kell látni teljes kódlobogó készlettel és nemzetközi kódkönyvvel, a B kategóriába sorolt kishajót, valamint a C kategóriába sorolt tengeri kedvtelési célú kishajót pedig az A, D, F, J, K, L, O, U, V, W és X jelentésű kódlobogóval. A kódlobogók mérete legalább 0,38 X 0,305 m legyen.
5.8.93 Szennyező anyagok kiömlésének megakadályozása
A vízijárműveket úgy kell kialakítani, hogy a szennyező anyagoknak (olaj, üzemanyag stb.) a vízbe történő véletlen kiömlése megakadályozható legyen.
A WC-vel ellátott vízijárművön:
a) beépített tárolótartályt kell kialakítani, illetve
b) lehetővé kell tenni tárolótartály ideiglenes jelleggel történő felszerelését.
Beépített tárolótartállyal épített vízijármű beépített tartályának ürítésére szolgáló vezetéket szabványos csatlakozóval kell felszerelni, amely a szennyvíz átvételére rendszeresített fogadó állomáshoz történő csatlakoztatást lehetővé teszi.
Ezen kívül minden emberi eredetű hulladékot szállító és a hajótesten áthatoló csövet mechanikusan lezárható vagy lepecsételhető szelepekkel kell ellátni.
B rész94 – Kedvtelési célú vízijármű, illetve motoros vízi sporteszköz belső égésű hajtó motorja kipufogógáz-kibocsátására vonatkozó alapvető követelmények
A hajtó motornak meg kell felelnie a kipufogógáz összetételére vonatkozó alábbi követelményeknek.
1. A motor azonosítása
1.1. Vízijármű motorján jól olvashatóan kell feltüntetni a következő adatokat:
– a motorgyártó védjegye vagy kereskedelmi neve,
– a motor típusa, illetve a motorcsalád jelzése,
– egyedi motorazonosító szám,
– CE jelölés, amennyiben az a 6. § (1) bekezdésében foglaltak szerint szükséges.
1.2. Az 1.1. pontban foglalt jelöléseknek a motor szokásos élettartama alatt jól olvashatónak és kitörölhetetlennek kell lenniük. Amennyiben a jelölések a motorra erősített címkén, illetve táblán kerülnek feltüntetésre, úgy a címke, illetve tábla rögzítéséről olyan módon kell gondoskodni, hogy a rögzítés a motor teljes várható élettartama alatt tartós legyen és a címke, illetve tábla ne legyen eltávolítható annak maradandó károsodása vagy olvashatatlanná válása nélkül.
1.3. Az 1.1. pontban megnevezett jelöléseket a motor olyan részén kell elhelyezni, amely a motor rendeltetésszerű működéséhez szükséges, és amelynek cseréjére a motor teljes élettartama alatt nem kerül sor.
1.4. Az 1.1. pontban megnevezett jelöléseket a motorra úgy kell felvinni vagy a motoron rögzíteni, hogy átlagos személy számára az azonosító jelek könnyen megtalálhatók legyenek azt követően is, hogy a motorra a működéséhez szükséges valamennyi alkatrészt felszerelték.
2. Kipufogógáz összetételre vonatkozó követelmények
A rendelet hatálya alá tartozó vízijármű hajtó motorját úgy kell megtervezni, megépíteni és összeszerelni, hogy a szabályos üzembe helyezést követő szokásos használat mellett a kipufogógáz összetétele ne térjen el a következő táblázatban meghatározott határértékektől:
1. táblázat
(g/kWh)

Típus

Szén-monoxid
CO = A + B/PnN

Szénhidrogének
CH = A + B/PnN

Nitrogén-
oxidok
NOX

Részecskék
PT

A

B

n

A

B

n

 

 

Kétütemű szikragyújtású

150,0

600,0

1,0

30,0

100,0

0,75

10,0

Nem alkalmazandó

Négyütemű szikragyújtású

150,0

600,0

1,0

6,0

50,0

0,75

15,0

Nem alkalmazandó

Kompressziós gyújtású

5,0

0

0

1,5

2,0

0,5

9,8

1,0

ahol
A, B és n – a táblázatban megadott értékek,
PN – a névleges motorteljesítmény (kW), a kipufogógáz-kibocsátás mérése pedig a nemzeti szabványként közzétett európai szabványnak megfelelően történik4.
130 kW-nál nagyobb teljesítményű motor esetén az E3 (IMO)5 vagy pedig az E5 (kedvtelési célú tengeri hajó) üzemelési ciklus használható.
A kipufogógáz-kibocsátás vizsgálatára használt referencia-üzemanyagokat külön jogszabály6 állapítja meg.
____________
4 MSZ EN ISO 8178-1:1999.
5 A 2001. évi X. törvénnyel kihirdetett, a hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény és az ahhoz csatolt 1978. évi Jegyzőkönyv (,,MARPOL 1973/1978.”) mellékleteinek kihirdetéséről szóló 34/2001. (X. 12.) KöViM rendelet.
6 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről, A. Függelék A/4. számú melléklete [benzinüzemű és dízelmotorok tekintetében a 98/69/EK irányelv szerint (IX. melléklet, 1. és 2. táblázat), cseppfolyósított gázzal hajtott motorok esetében pedig a 98/77/EK irányelv szerint].
3. Tartósság
A motorgyártó a motorhoz olyan beépítési és karbantartási útmutatót köteles biztosítani, amelynek alkalmazásával a motor rendeltetésszerű használat mellett szokásos élettartama végéig képes megfelelni a fenti határértékeknek.
Ezt az információt a motorgyártó a szokásos működési cikluson alapuló előzetes terhelési próbával, az alkatrészek anyagkifáradásának kiszámításával nyeri annak érdekében, hogy a szükséges karbantartási utasításokat a gyártó elkészíthesse és minden új motorhoz csatolja első forgalomba hozatalakor.
A motor szokásos élettartama a következőt jelenti:
a) a hajóba beépített motor vagy a motorral egybeépített kipufogórendszerrel vagy anélkül gyártott és a hajóra külmotorként felszerelt motor esetén: 480 óra vagy 10 év, aszerint, hogy melyik telik el előbb;
b) motoros vízi sporteszköz motorja: 350 óra vagy öt év, aszerint, hogy melyik telik el előbb;
c) külmotor: 350 óra vagy 10 év, aszerint, hogy melyik telik el előbb.
4. Kezelési kézikönyv
A rendelet hatálya alá tartozó vízijármű, illetve vízi sporteszköz hajtására szánt motort a motor kereskedelmi forgalmazása szerinti területen illetékes tagállam által meghatározott nyelveken összeállított kezelési kézikönyvvel kell ellátni.
A kézikönyv:
a) a motor megfelelő üzemeltetése és karbantartása tekintetében útmutatást ad a motor megfelelő működésének és a rendeletben meghatározott tartósságának biztosítása érdekében, valamint
b) tartalmazza a motor nemzeti szabványként közzétett európai szabvány szerint mért teljesítményére vonatkozó tájékoztatást.
C rész95 – A zajkibocsátásra vonatkozó alapvető követelmények
A beépített motorral vagy a motorral egybeépített kipufogórendszerrel gyártott, illetve anélküli külmotorral felszerelt kedvtelési célú vízijárműnek, illetve motoros vízi sporteszköznek meg kell felelnie a zajkibocsátásra vonatkozó alábbi követelményeknek:
1. Zajkibocsátási szint
1.1. A beépített motorral vagy a motorral egybeépített kipufogórendszerrel, illetve anélkül gyártott külmotorral felszerelt kedvtelési célú vízijármûvet vagy motoros vízi sporteszközt, továbbá azok egybeépített kipufogórendszerrel rendelkezõ motorját úgy kell tervezni, építeni és összeszerelni, hogy a nemzeti szabványként közzétett európai szabványban7 meghatározott vizsgálatok szerint mért zajkibocsátása ne haladja meg az alábbi 2. táblázatban meghatározott határértékeket:
2. táblázat

Egymotoros hajtási teljesítmény (kW)

Legmagasabb hangnyomásszint = LpASmax (dB)

PN ≤10

67

10 < PN ≤40

72

PN > 40

75

______
7 MSZ EN ISO 14509:2001.
ahol

PN

– névleges motorteljesítmény kW-ban névleges sebességnél és

LpASmax

– legnagyobb hangnyomásszint dB-ben.

Két, illetve kettőnél több motorral felszerelt kedvtelési célú vízijármű vagy motoros vízi sporteszköz esetén, valamennyi motortípus tekintetében 3 dB határérték túllépés jóváhagyható.
1.2. A zajmérési vizsgálatok alkalmazása helyett a beépített motorral vagy külmotorként felszerelt és a motorral egybeépített kipufogórendszer nélkül gyártott motorral felszerelt kedvtelési célú vízijármű, illetve vízi sporteszköz a zajkibocsátásra vonatkozó követelmények tekintetében megfelelőnek minősül, amennyiben a hajtó motort és a kipufogórendszert a motorgyártó utasításainak megfelelően építették be és a Froude-szám 1,1 értékűnél kisebb, a teljesítmény és a vízkiszorítás aránya pedig kisebb 40-nél.
1.3. A Froude-szám kiszámítása az alábbi összefüggés szerint történik: a vízijármű, illetve a vízi sporteszköz legnagyobb V sebességét (m/s) el kell osztani a vízvonal Lwl hossza (m) és a gravitációs állandó (g = 9,8 m/s2) szorzatának négyzetgyökével, azaz:

 

Fn =

V

 

√ (g . Lwl)

A teljesítmény és a vízkiszorítás arányának kiszámítása úgy történik, hogy a kW-ban kifejezett P motorteljesítményt el kell osztani a vízijármű, illetve vízi sporteszköz vízkiszorításával (D):

 

D(t) =

P

 

 

D

 

1.4. A zajmérési vizsgálatok további alternatívájaként beépített motorral vagy a külmotorként felszerelt és a motorral egybeépített kipufogórendszer nélkül gyártott motorral felszerelt kedvtelési célú vízijármű vagy motoros vízi sporteszköz a zajkibocsátásra vonatkozó követelmények tekintetében abban az esetben minősül megfelelőnek, ha fő tervezési paraméterei megegyeznek vagy hasonlóak egy hitelesített kedvtelési célú vízijármű, illetve a motoros vízi sporteszköz adataihoz, a nemzeti szabványként közzétett európai szabványban meghatározott tűréshatárok betartásával.
1.5. Hitelesített kedvtelési célú vízijármű: hajótest és beépített motor egy bizonyos párosítása vagy hajótest és a motorral egybeépített kipufogórendszer nélkül gyártott motor egyedi párosítása, amelyről mérések eredményeként bebizonyosodott, hogy megfelel az 1.1. pontban meghatározott módon mért zajkibocsátási követelményeknek, és amelynek valamennyi fő tervezési paraméterét és zajszintmérési eredményét a hitelesített kedvtelési célú vízijárművek jegyzékében közzétették.
2. Kezelési kézikönyv
A beépített motorral vagy a külső hajtó motorként felszerelt és a motorral egybeépített kipufogórendszerrel gyártott, illetve anélküli motorú kedvtelési célú vízijármű és a motoros vízi sporteszköz esetében az e melléklet A részének 2.5. pontjában előírt kezelési kézikönyvben közölni kell a vízijármű és a kipufogórendszer olyan állapotban tartásához szükséges tudnivalókat, hogy az a rendeltetésszerű használat esetén biztosítsa a meghatározott zajhatárértékek betartását.
A rendelet hatálya alá tartozó vízijárműre, illetve vízi sporteszközre külmotorként felszerelt motor esetén az e melléklet B részének 2. pontjában előírt kezelési kézikönyv tartalmazza a motor olyan állapotban tartásához szükséges tudnivalókat, hogy rendeltetésszerű használat esetén biztosítsa a rendeletben meghatározott zajhatárértékek betartását.

2. számú melléklet a 2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelethez

Megfelelőségi jelöléssel ellátandó
részegységek
1. Gyújtásvédett berendezések a beépített és a külmotorokhoz.
2. A hajócsavarral összekapcsolt állapotban történő indítás ellen védőeszközök külmotorokhoz.
3. Kormánykerekek, kormányszerkezetek és horgonylánc-szerelvények.
4.96 Rögzített beszerelésre szánt üzemanyagtartályok és üzemanyag-vezetékek
5. Előre gyártott nyílások és hajóablakok.

3. számú melléklet a 2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelethez97

A gyártó vagy annak az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője, illetve a forgalomba hozatalért felelős személy nyilatkozata98
1.99 Félkész vízijármű esetében a gyártó vagy annak az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője nyilatkozatának a következőket kell tartalmaznia:
a) a gyártó neve és címe;
b) a gyártó Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselőjének neve és címe, vagy – megfelelő esetben – a forgalomba hozatalért felelős személy neve és címe;
c) a félkész vízijármű leírása;
d) nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy a félkész vízijárművet mások általi befejezésre szánják, és hogy az megfelel az építés e szakaszában alkalmazható alapvető követelményeknek.
2.100 A 2. számú mellékletben meghatározott részegységek esetében a gyártó vagy annak az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője, illetve a forgalomba hozatalért felelős személy nyilatkozatának a következőket kell tartalmaznia:
a) a gyártó neve és címe;
b) a gyártó Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselőjének neve és címe, vagy – megfelelő esetben – a forgalomba hozatalért felelős személy neve és címe;
c) a részegység leírása;
d) nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy a részegység megfelel a vonatkozó alapvető követelményeknek.

4. számú melléklet a 2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelethez101

Megfelelőségi jelölés
I. Megfelelőségi jelölés
1. A megfelelőségi jelölés az alábbi szimbólumból és a tanúsítás évszámának két utolsó számjegyéből, valamint a megfelelőség értékelésében közreműködő tanúsító szervezet azonosító számából áll.
H
2. A megfelelőségi jelölés arányosan nagyítható vagy kicsinyíthető, de a magassága nem lehet 5 mm-nél kisebb.
II. CE jelölés
1. A CE jelölés az alábbi szimbólumokból áll a következő formában:
2. A CE jelölés kicsinyítésekor vagy nagyításakor a betűk arányait meg kell tartani.
3. A CE jelölés betűinek azonos magasságúaknak kell lenniük. A jelölés magassága nem lehet kevesebb, mint 5 mm.

5. számú melléklet a 2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelethez102

Belső gyártásellenőrzés és vizsgálatok
(A modul)
1.103 A 2. pontban meghatározott feladatok elvégzése során a gyártó vagy annak az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője biztosítja és kijelenti, hogy az érintett termékek megfelelnek az e rendeletben foglalt követelményeknek. A gyártó vagy annak az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője köteles a CE jelölést minden egyes terméken elhelyezni, és írásos megfelelőségi nyilatkozatot tenni (lásd a 15. számú mellékletet).
2.104 A gyártó köteles létrehozni a 3. pontban leírt műszaki dokumentációt, és a gyártó vagy annak az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője köteles azt az utolsó termék előállításától számított legalább 10 éven át megőrizni és szükség esetén – betekintés céljából – a hajózási hatóság rendelkezésére bocsátani. Ha sem a gyártó, sem annak meghatalmazott képviselője nem belföldön működik, a műszaki dokumentáció hozzáférhető módon való megőrzése annak a személynek a feladata, aki a terméket belföldön forgalomba hozza.
3. A műszaki dokumentációnak ki kell térnie annak meghatározására, hogy a termék milyen mértékben felel meg az előírásokban meghatározott követelményeknek. Ha az e rendeletben foglalt követelményeknek való megfelelés meghatározása szempontjából indokolt, a műszaki dokumentációnak ki kell terjednie a termék tervezésére, gyártására és működtetésére is (lásd a 13. számú mellékletet).
4.105 A gyártó vagy annak az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője köteles a megfelelőségi nyilatkozat egy példányát a műszaki dokumentációval együtt megőrizni.
5. A gyártónak meg kell tennie minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a gyártási folyamat biztosítsa a gyártott termékeknek a 2. pontban említett műszaki dokumentációnak, valamint az e rendeletben foglalt követelményeknek való megfelelést.

6. számú melléklet a 2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelethez106

Belső gyártásellenőrzés plusz egyéb vizsgálatok
(AA modul, 1. lehetőség)
E modul az 5. számú mellékletben említett A modulból, valamint az alábbi kiegészítő követelményekből áll:
A – Tervezés és építés tekintetében
Az érintett gyártó által végzett termelést reprezentáló egy vagy több vízijárművön a gyártónak el kell végeznie vagy el kell végeztetnie a következő vizsgálatok, egyenérték-számítások vagy ellenőrzések közül egyet vagy többet:
– az 1. számú melléklet 3.2. pontja szerinti stabilitási vizsgálat,
– az 1. számú melléklet 3.3. pontja szerinti vízkiszorítási (úszóképességi) vizsgálat.
Mindkét változatra vonatkozó közös rendelkezések:
E vizsgálatokat, számításokat vagy ellenőrzéseket egy, a gyártó által kiválasztott elismert, illetve kijelölt szervezet végzi. A gyártónak az elismert, illetve kijelölt szervezet felelősségére a gyártási folyamat során fel kell tüntetnie a szervezet azonosítószámát.
B – Zajkibocsátás tekintetében
A beépített motorral vagy a motorral egybeépített kipufogórendszer nélkül gyártott külmotorral felszerelt kedvtelési célú vízijármű vagy motoros vízi sporteszköz esetében:
A gyártónak a termékeit reprezentáló egy vagy több vízijárművön el kell végeznie vagy az általa választott elismert, illetve kijelölt szervezettel annak felelőssége mellett el kell végeztetnie az 1. számú melléklet C. pontjában meghatározott zajkibocsátási vizsgálatokat.
Egybeépített kipufogórendszerrel gyártott külmotor esetében:
A motorgyártónak az általa gyártott motorcsaládokból származó egy vagy több mintamotoron el kell végeznie vagy az általa választott elismert, illetve kijelölt szervezettel annak felelőssége mellett el kell végeztetnie az 1. számú melléklet C. pontjában meghatározott zajkibocsátási vizsgálatokat.
Amennyiben egy motorcsaládból egynél több motort vizsgálnak, a 17. számú mellékletben meghatározott statisztikai módszert kell alkalmazni a mintamotor megfelelőségének biztosítása érdekében.

7. számú melléklet a 2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelethez107

Típusvizsgálat
(B modul)
1. Egy kijelölt szervezet meggyőződik arról és tanúsítja a vizsgálandó termelést reprezentáló egy adott minta e rendeletben foglalt követelményeknek való megfelelését.
2.108 A típusvizsgálat iránti kérelmet a gyártó vagy annak az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője az általa választott kijelölt szervezethez köteles benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a következőket:
– a gyártó nevét és címét, valamint – ha a kérelmet a meghatalmazott képviselő nyújtja be – az utóbbi nevét és címét is;
– egy írásos nyilatkozatot, mely szerint ugyanezt a kérelmet semmilyen más kijelölt szervezethez nem nyújtották be;
– a 3. pontban leírtak szerinti műszaki dokumentációt.
A kérelmező köteles a kijelölt szervezet rendelkezésére bocsátani egy, a vizsgálandó termelést reprezentáló mintát (a továbbiakban: típus109).
A kijelölt szervezet további mintákat kérhet, ha ilyenekre a vizsgálati program végrehajtásához szükség van.
3. A műszaki dokumentációnak lehetővé kell tennie annak meghatározását, hogy a termék megfelel-e az e rendeletben foglalt követelményeknek. Amennyire a kérdéses értékelés azt indokolja, a dokumentációnak ki kell terjednie a termék tervezésére, gyártására és működésére is (lásd a 13. számú mellékletet).
4. A kijelölt szervezet köteles:
4.1. megvizsgálni a műszaki dokumentációt, meggyőződni arról, hogy a típust a műszaki dokumentációval összhangban gyártották, és meghatározni azokat az elemeket, amelyeket a vonatkozó szabványok vonatkozó rendelkezéseivel összhangban terveztek meg, valamint azokat az alkatrészeket, amelyek tervezése a nevezett szabványok vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása nélkül történt;
4.2. elvégezni vagy elvégeztetni a megfelelő vizsgálatokat és a szükséges teszteket annak ellenőrzésére, hogy – azokban az esetekben, amikor a vonatkozó szabványok nem kerültek alkalmazásra – a gyártó által alkalmazott megoldások megfelelnek-e az 1. számú mellékletben foglalt követelményeknek;
4.3. elvégezni vagy elvégeztetni a megfelelő vizsgálatokat és a szükséges teszteket annak ellenőrzésére, hogy – azokban az esetekben, amikor a gyártó a vonatkozó szabványok alkalmazását választotta – azokat valójában alkalmazták-e;
4.4. egyeztetni a kérelmezővel a vizsgálatok és szükséges tesztek elvégzésének helyét.
5. Abban az esetben, ha a típus megfelel az e rendeletben meghatározott követelményeknek, a kijelölt szervezet köteles kiadni a kérelmező számára a típusvizsgálatról szóló tanúsítványt. A tanúsítványnak tartalmaznia kell a gyártó nevét és címét, a vizsgálat megállapításait, érvényességi feltételeit, valamint a jóváhagyott típus azonosításához szükséges adatokat.
A műszaki dokumentáció alapvető részeinek felsorolását a tanúsítványhoz mellékelni kell, és annak egy példányát a kijelölt szervezetnek meg kell őriznie.
Ha a gyártótól megtagadják a típusra vonatkozó tanúsítvány kiadását, a kijelölt szervezetnek ezt részletesen meg kell indokolnia.
6. A kérelmezőnek tájékoztatnia kell a típusvizsgálati tanúsítvánnyal kapcsolatos műszaki dokumentációt őrző kijelölt szervezetet a jóváhagyott terméken végzett minden olyan változtatásról, amely további jóváhagyást igényel, amennyiben e változtatások befolyásolhatják a termék alapvető követelményeknek vagy előírt használati feltételeknek való megfelelését. E további jóváhagyást az eredeti típusvizsgálati tanúsítvány kiegészítéseként adják meg.
7. Minden kijelölt szervezet köteles közölni a többi kijelölt szervezettel a kiadott és a visszavont típusvizsgálati tanúsítványokra és azok kiegészítéseire vonatkozó alapvető információkat.
8. A többi kijelölt szervezet példányokat kaphat a típusvizsgálati tanúsítványokról és/vagy azok kiegészítéseiről. A tanúsítványok mellékleteit a többi kijelölt szervezet rendelkezésére kell bocsátani.
9.110 A gyártó vagy annak az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője az utolsó termék gyártásától számított legalább 10 éven át köteles a műszaki dokumentációval együtt megőrizni a típusvizsgálati tanúsítványok és azok kiegészítéseinek példányait.
Ha sem a gyártó, sem annak meghatalmazott képviselője nem belföldön működik, a terméket forgalomba hozó személy köteles gondoskodni a műszaki dokumentáció rendelkezésre bocsátásáról.

8. számú melléklet a 2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelethez111

Típusmegfelelés
(C modul)
1.112 A gyártó vagy annak az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője biztosítja és kijelenti, hogy az érintett termékek megfelelnek a típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, és kielégítik az e rendeletben foglalt követelményeket. A gyártó köteles minden egyes terméken elhelyezni a CE jelölést, és írásos megfelelőségi nyilatkozatot tenni (lásd a 15. számú mellékletet).
2. A gyártó köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak biztosítása érdekében, hogy a gyártási folyamat garantálja a gyártott termékeknek a típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, valamint az e rendeletben foglalt követelményeknek való megfelelését.
3.113 A gyártó vagy annak az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője köteles az utolsó termék gyártási idejétől számított legalább 10 éven át megőrizni a megfelelőségi nyilatkozat egy példányát.
Ha sem a gyártó, sem annak meghatalmazott képviselője nem belföldön működik, a terméket forgalomba hozó személy köteles gondoskodni a műszaki dokumentáció rendelkezésre bocsátásáról.
4.114 Amennyiben a gyártó nem a 12. számú mellékletben meghatározott minőségbiztosítási rendszer szerint működik az ebben a rendeletben a kipufogógáz-kibocsátásra vonatkozóan meghatározott követelményeknek való megfelelőség értékelése tekintetében, akkor a gyártó által választott elismert, illetve kijelölt szervezet véletlenszerű gyakorisággal termékellenőrzést végezhet vagy végeztethet. Amennyiben a minőség nem megfelelő, illetve amennyiben a gyártó által bejelentett adatok valódiságának ellenőrzése szükségesnek mutatkozik, az alábbiak szerint kell eljárni:
A sorozatgyártásból kiemelt motort alávetik az 1. számú melléklet B részében meghatározott vizsgálatoknak. A vizsgálat alá kerülő motort a gyártó előírásai szerint részben vagy teljesen be kell járatni. Amennyiben a sorozatgyártásból kiemelt motor egyedi kipufogógáz-kibocsátási értékei meghaladják az 1. számú melléklet B részében meghatározott határértékeket, a gyártó kérheti, hogy a méréseket a sorozatból mintavétel szabálya szerint kiemelt motorokon végezzék el, ideértve a vizsgálatra eredetileg kiválasztott motort is. Annak biztosítása érdekében, hogy a fent meghatározott motorminta megfeleljen az irányelvnek, a 17. számú mellékletben meghatározott statisztikai módszert kell alkalmazni.

9. számú melléklet a 2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelethez115

A gyártás minőségbiztosítása
(D modul)
1.116 A 2. pontban meghatározott kötelezettségeknek eleget tevő gyártó biztosítja és kijelenti, hogy a kérdéses termékek megfelelnek a típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, és kielégítik az e rendelet által támasztott követelményeket. A gyártó vagy annak az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője köteles minden egyes terméken elhelyezni a H jelölést, és írásos megfelelőségi nyilatkozatot tenni (lásd a 15. számú mellékletet).
2. A gyártó köteles a 3. bekezdésben meghatározott módon jóváhagyott minőségbiztosítási rendszert működtetni a gyártás, valamint a végtermék ellenőrzése és vizsgálata terén, és tevékenységét a 4. pontban meghatározott ellenőrzés tárgyává kell tenni.
3. Minőségügyi rendszer
3.1. A gyártónak az általa választott kijelölt szervezethez kérelmet kell benyújtania az érintett termékekkel kapcsolatos minőségügyi rendszerének értékelésére vonatkozóan.
E kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia:
– a vizsgálandó termékkategóriára vonatkozó minden alapvető információt,
– a minőségügyi rendszerre vonatkozó dokumentációt,
– megfelelő esetben a jóváhagyott típus műszaki dokumentációját (lásd a 13. számú mellékletet), valamint a típusvizsgálat tanúsítványának egy másolatát.
3.2. A minőségi rendszernek biztosítania kell a termékek típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, valamint az e rendeletben foglalt követelményeknek való megfelelést.
A gyártó által alkalmazott elemek, követelmények és rendelkezések összességét szisztematikus és rendezett módon, írásos előírások, eljárások és utasítások formájában kell dokumentálni. A minőségügyi rendszer dokumentációjának lehetővé kell tennie a minőségügyi programok, tervek, kézikönyvek és feljegyzések egységes értelmezését.
Különösen a következők megfelelő leírását kell tartalmaznia:
– a minőségügyi célkitűzések és a vállalatirányítás termékminőséggel kapcsolatos szervezeti felépítése, feladatai és jogköre,
– az alkalmazásra kerülő gyártási, minőség-ellenőrzési és minőségbiztosítási módszerek, folyamatok és rendszeres programok,
– a gyártás előtt, közben és után elvégzésre kerülő vizsgálatok és tesztek, valamint azok elvégzésének gyakorisága,
– a minőségügyi feljegyzések, mint például a szemlejegyzőkönyvek és tesztadatok, kalibrációs adatok, az érintett személyi állomány képesítési adatai stb.,
– a kívánt termékminőség elérésének, valamint a minőségügyi rendszer hatékony működésének ellenőrzésére szolgáló módszerek.
3.3. A kijelölt szervezetnek ellenőriznie kell a minőségügyi rendszert annak meghatározása érdekében, hogy az megfelel-e a 3.2. pontban említett követelményeknek. A szervezetnek a vonatkozó összehangolt szabványt alkalmazó minőségügyi rendszerek esetében fel kell tételeznie az említett követelményeknek való megfelelést.
Az ellenőrzést végző csoportnak legalább egy olyan taggal kell rendelkeznie, akinek gyakorlata van az érintett termék gyártási technológiája terén. Az értékelési eljárásnak magában kell foglalnia egy, a gyártó telephelyén tett helyszíni szemlét is.
A döntésről a gyártót tájékoztatni kell. Az értesítésnek tartalmaznia kell a vizsgálat megállapításait és az azok alapján hozott, indokokkal alátámasztott döntést.
3.4.117 A gyártónak vállalnia kell, hogy eleget tesz a jóváhagyott minőségügyi rendszerből adódó követelményeknek, valamint azt, hogy a minőségügyi rendszert megfelelő és hatékony formában működésben tartja.
A gyártó vagy annak az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője köteles a minőségügyi rendszert jóváhagyó kijelölt szervezetet folyamatosan tájékoztatni a minőségügyi rendszer minden tervezett módosításáról.
A kijelölt szervezetnek értékelnie kell a javasolt módosításokat, és döntést kell hoznia arról, hogy a módosított minőségügyi rendszer ki fogja-e elégíteni a 3.2. bekezdésben meghatározott követelményeket, vagy ismételt értékelésre van-e szükség.
A kijelölt szervezetnek döntéseiről értesítenie kell a gyártót. Az értesítésnek tartalmaznia kell a vizsgálat megállapításait és az azok alapján hozott, indokokkal alátámasztott döntést.
4. A kijelölt szervezet felelősségi körébe tartozó felügyelet
4.1. A felügyelet célja annak a biztosítása, hogy a gyártó megfelelő módon eleget tesz a jóváhagyott minőségügyi rendszerből eredő kötelezettségeinek.
4.2. A gyártó köteles engedélyezni, hogy a kijelölt szervezet ellenőrzési céllal belépjen a gyártás, a vizsgálat és tesztelés, valamint a tárolás helyszíneire, és köteles számára rendelkezésre bocsátani minden szükséges információt, különösen
– a minőségügyi rendszer dokumentációját,
– a minőségügyi feljegyzéseket, például a szemlék jegyzőkönyveit és a tesztadatokat, a kalibrációs adatokat, az érintett személyi állomány képesítési adatait stb.
4.3. A kijelölt szervezet köteles időszakonként ellenőrzéseket végezni annak a biztosítására, hogy a gyártó fenntartja és alkalmazza a minőségügyi rendszert, és köteles az ellenőrzésről készült jelentést a gyártónak átadni.
4.4. A fentieken kívül a kijelölt szervezet váratlan látogatásokat tehet a gyártó telephelyén. E látogatások során a kijelölt szervezet szükség esetén vizsgálatokat végezhet vagy végeztethet annak igazolására, hogy a minőségügyi rendszer megfelelően működik. A kijelölt szervezet köteles a helyszíni szemléről és – amennyiben vizsgálatra is sor került – a vizsgálatról készült jelentést a gyártónak átadni.
5. A gyártó az utolsó termék gyártási idejétől számítva legalább 10 éven át köteles az országos hatóságok számára hozzáférhető módon megőrizni
– a 3.1. pont második albekezdésének második francia bekezdésében említett dokumentációt,
– a 3.4. pont második albekezdésében említett aktualizált változatot,
– a kijelölt szervezetnek a 3.4. pont utolsó albekezdésében, a 4.3. pontban és a 4.4. pontban említett döntését és jelentéseit.
6. Minden kijelölt szervezet köteles a többi kijelölt szervezet rendelkezésére bocsátani a minőségügyi rendszerre vonatkozóan kiadott és visszavont jóváhagyásokkal kapcsolatos alapvető információkat.

10. számú melléklet a 2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelethez118

Termékellenőrzés
(F modul)
1.119 Ez a modul azt az eljárást írja le, amely révén a gyártó vagy annak az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője ellenőrzi és tanúsítja, hogy a 3. pontban szereplő rendelkezések hatálya alá eső termékek megfelelnek-e a típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak és az e rendeletben foglalt követelményeknek.
2.120 A gyártó köteles megtenni minden szükséges intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy a gyártási folyamat garantálja a gyártott termékeknek a típusvizsgálati tanúsítványban leírt típushoz, valamint az e rendeletben foglalt követelményeknek való megfelelést.
A gyártó vagy annak az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője minden terméken köteles elhelyezni a CE jelölést, és köteles írásos megfelelőségi nyilatkozatot tenni (lásd a 15. számú mellékletet).
3.121 A kijelölt szervezet köteles elvégezni a megfelelő vizsgálatokat és teszteket annak ellenőrzése érdekében, hogy a termék megfelel-e az előírások követelményeinek. Ezt vagy minden termék vizsgálata és tesztelése útján kell elvégeznie – a 4. pontban meghatározott módon –, vagy a termékek statisztikai alapon történő vizsgálata és tesztelése útján – az 5. pontban meghatározott módon –, a gyártó szabad választása szerint.
A gyártó vagy annak az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője köteles az utolsó termék gyártási idejétől számítva legalább 10 éven át megőrizni a megfelelőségi nyilatkozat egy példányát.
4. Ellenőrzés minden egyes termék vizsgálata és tesztelése alapján
4.1. Minden terméket egyenként meg kell vizsgálni, és el kell végezni a vonatkozó szabvány(ok)ban felsorolt megfelelő teszteket annak igazolása érdekében, hogy a termékek megfelelnek a típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak és az e rendeletben foglalt követelményeknek.
4.2. A kijelölt szervezet köteles minden jóváhagyott terméken elhelyezni vagy elhelyeztetni azonosító számát, és köteles írásos megfelelőségi tanúsítványt kiadni az elvégzett vizsgálatok alapján.
4.3.122 A gyártó vagy annak az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője köteles biztosítani, hogy kérésre képes bemutatni a kijelölt szervezet által kiadott megfelelőségi tanúsítványokat.
5. Statisztikai ellenőrzés
5.1. A gyártó köteles termékeit egynemű tételek formájában előállítani, és meg kell tennie minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a gyártási folyamat biztosítsa az egyes gyártási tételek egyneműségét.
5.2. Az ellenőrzéshez minden terméknek egynemű tételek formájában kell rendelkezésre állnia. Minden egyes tételből szúrópróbaszerűen mintát kell venni. Az egy adott mintát alkotó termékeket egyenként meg kell vizsgálni, és el kell végezni a vonatkozó szabvány(ok)ban meghatározott megfelelő vizsgálatokat – vagy az azokkal egyenértékű teszteket – annak biztosítása érdekében, hogy az érintett termékek megfelelnek az e rendeletben foglalt követelményeknek, valamint azért, hogy döntést lehessen hozni a kérdéses tétel elfogadásáról vagy elutasításáról.
5.3. A statisztikai ellenőrzési eljárás során a következő elemeket kell alkalmazni:
– alkalmazandó statisztikai módszer,
– mintavételi terv, annak működési jellemzőivel,
123 a kipufogógáz-kibocsátásra vonatkozó követelményeknek való megfelelőség értékelése a 17. számú mellékletben meghatározott eljárás szerint.
5.4. Elfogadott tételek esetében a kijelölt szervezetnek minden egyes terméken el kell helyeznie vagy el kell helyeztetnie azonosító számát, és köteles írásos megfelelőségi tanúsítványt kiadni az elvégzett vizsgálatok alapján. A tételt alkotó minden terméket kereskedelmi forgalomba lehet bocsátani, a mintában szereplő azon termékek kivételével, amelyek nem bizonyulnak megfelelőnek.
Egy tétel visszautasítása esetén a kijelölt szervezet vagy az illetékes hatóság köteles megtenni a megfelelő intézkedéseket a kérdéses tétel kereskedelmi forgalomba kerülésének megakadályozása érdekében. Ha a gyártási tételek visszautasítása gyakran előfordul, a kijelölt szervezet felfüggesztheti a statisztikai termékellenőrzési módszer alkalmazását.
A gyártó a kijelölt szervezet felelősségére a gyártási folyamat során elhelyezheti a terméken a kijelölt szervezet azonosító számát.
5.5.124 A gyártó vagy annak az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője köteles biztosítani, hogy kérésre bármikor képes legyen bemutatni a kijelölt szervezet által kiadott megfelelőségi tanúsítványokat.

11. számú melléklet a 2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelethez125

Az egységek ellenőrzése
(G modul)
1.126 Ez a modul azt az eljárást írja le, amely révén a gyártó ellenőrzi és tanúsítja, hogy a kérdéses termék, amelyre a 2. pontban említett tanúsítványt kiadták, megfelel az e rendeletben foglalt követelményeknek. A gyártó vagy annak az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője köteles a H jelölést a terméken elhelyezni, és írásos megfelelőségi nyilatkozatot tenni (lásd a 15. számú mellékletet).
2. A kijelölt szervezet köteles megvizsgálni az egyes terméket, és köteles elvégezni a vonatkozó szabvány(ok)ban meghatározott megfelelő vizsgálatokat annak érdekében, hogy a termék megfelel az e rendeletben foglalt követelményeknek.
A kijelölt szervezet köteles a jóváhagyott terméken elhelyezni vagy elhelyeztetni azonosító számát, és köteles írásos megfelelési nyilatkozatot tenni az elvégzett vizsgálatok alapján.
3. A műszaki dokumentáció célja, hogy lehetővé tegye az előírásokban szereplő követelmények betartásának meghatározását, valamint a termék tervezésének, gyártásának és működtetésének megértését (lásd a 13. számú mellékletet).

12. számú melléklet a 2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelethez127

Teljes minőségbiztosítás
(H modul)
1.128 Ez a modul azt az eljárást írja le, amely révén a 2. bekezdésben leírt kötelezettségeknek eleget tevő gyártó ellenőrzi és tanúsítja, hogy az érintett termék megfelel-e az e rendeletben foglalt követelményeknek. A gyártó vagy annak az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője köteles minden egyes terméken elhelyezni a H jelölést és írásos megfelelőségi nyilatkozatot tenni (15. számú melléklet).
2. A gyártó köteles a 3. bekezdésben meghatározott módon egy jóváhagyott minőségbiztosítási rendszert működtetni a tervezés, a gyártás, valamint a végtermék ellenőrzése és vizsgálata terén, és tevékenységét a 4. pontban meghatározott ellenőrzés tárgyává kell tenni.
3. Minőségügyi rendszer
3.1. A gyártó köteles az általa alkalmazott minőségügyi rendszer értékelésére vonatkozó kérelmet benyújtani egy kijelölt szervezethez.
E kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia:
– a vizsgálandó termékkategóriára vonatkozó minden alapvető információt,
– a minőségügyi rendszerre vonatkozó dokumentációt.
3.2. A minőségügyi rendszernek biztosítania kell azt, hogy a termékek megfelelnek az e rendeletben foglalt követelményeknek.
A gyártó által alkalmazott elemek, követelmények és rendelkezések összességét szisztematikus és rendezett módon, írásos előírások, eljárások és utasítások formájában kell dokumentálni. A minőségügyi rendszer dokumentációjának lehetővé kell tennie a minőségügyi előírások és eljárások, például a minőségügyi programok, tervek, kézikönyvek és feljegyzések egységes értelmezését.
Különösen a következők megfelelő leírását kell tartalmaznia:
– a minőségügyi célkitűzések és a vállalatirányítás tervezéssel és termékminőséggel kapcsolatos szervezeti felépítése, feladatai és jogköre,
– az alkalmazásra kerülő műszaki tervezési előírások – beleértve a szabványokat –, valamint – abban az esetben, ha a vonatkozó szabványok nem kerülnek teljes egészükben alkalmazásra – azok a módszerek, amelyek alkalmazása révén biztosítani fogják a termékekre vonatkozó előírások alapvető követelményeinek való megfelelést,
– az alkalmazásra kerülő tervellenőrzési és tervhitelesítési módszerek, eljárások és rendszeres programok, amelyeket az érintett termékkategóriába tartozó termékek tervezésekor használni fognak,
– az alkalmazásra kerülő gyártási, minőség-ellenőrzési és minőségbiztosítási módszerek, folyamatok és rendszeres programok,
– a gyártás előtt, közben és után elvégzésre kerülő vizsgálatok és tesztek, valamint azok elvégzésének gyakorisága,
– a minőségügyi feljegyzések mint például a szemlejegyzőkönyvek és tesztadatok, kalibrációs adatok, az érintett személyi állomány képesítési adatai stb.,
– a kívánt terv- és termékminőség elérésének, valamint a minőségügyi rendszer hatékony működésének ellenőrzésére szolgáló módszerek.
3.3. A kijelölt szervezetnek ellenőriznie kell a minőségügyi rendszert annak meghatározása érdekében, hogy az megfelel-e a 3.2. pontban említett követelményeknek. A szervezetnek a vonatkozó szabványt (EN ISO 9001) alkalmazó minőségügyi rendszerek esetében fel kell tételeznie az említett követelményeknek való megfelelést.
Az ellenőrzést végző csoportnak legalább egy olyan taggal kell rendelkeznie, akinek gyakorlata van az érintett termék gyártástechnológiájának értékelése terén. Az értékelési eljárásnak magában kell foglalnia egy, a gyártó telephelyén tett értékelő látogatást is.
A döntésről a gyártót tájékoztatni kell. Az értesítésnek tartalmaznia kell a vizsgálat megállapításait és az azok alapján hozott, indokokkal alátámasztott döntést.
3.4.129 A gyártónak vállalnia kell, hogy eleget tesz a jóváhagyott minőségügyi rendszerből adódó követelményeknek, valamint azt, hogy a minőségügyi rendszert megfelelő és hatékony formában működésben tartja.
A gyártó vagy annak az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője köteles a minőségügyi rendszert jóváhagyó kijelölt szervezetet folyamatosan tájékoztatni a minőségügyi rendszer minden tervezett módosításáról.
A kijelölt szervezetnek értékelnie kell a javasolt módosításokat, és döntést kell hoznia arról, hogy a módosított minőségügyi rendszer ki fogja-e elégíteni a 3.2. bekezdésben meghatározott követelményeket, vagy ismételt értékelésre van-e szükség.
A kijelölt szervezetnek döntéseiről értesítenie kell a gyártót. Az értesítésnek tartalmaznia kell a vizsgálat megállapításait és az azok alapján hozott, indokokkal alátámasztott döntést.
4. A kijelölt szervezet felelősségi körébe tartozó felügyelet
4.1. A felügyelet célja annak a biztosítása, hogy a gyártó megfelelő módon eleget tesz a jóváhagyott minőségügyi rendszerből eredő kötelezettségeinek.
4.2. A gyártó köteles engedélyezni, hogy a kijelölt szervezet ellenőrzési céllal belépjen a tervezés, a gyártás, a vizsgálat és tesztelés, valamint a tárolás helyszíneire, és köteles számára rendelkezésre bocsátani minden szükséges információt, különösen
– a minőségügyi rendszer dokumentációját,
– a minőségügyi rendszer tervezési részével kapcsolatos minőségügyi feljegyzéseket, például az elemzések, számítások és vizsgálatok eredményeit,
– a minőségügyi rendszer gyártási részével kapcsolatos minőségügyi feljegyzéseket, például a szemlék jegyzőkönyveit és a tesztadatokat, a kalibrációs adatokat, az érintett személyi állomány képesítési adatait stb.
4.3. A kijelölt szervezet köteles időszakonként ellenőrzéseket végezni annak a biztosítására, hogy a gyártó fenntartja és alkalmazza a minőségügyi rendszert, és köteles az ellenőrzésről készült jelentést a gyártónak átadni.
4.4. A fentieken kívül a kijelölt szervezet váratlan látogatásokat tehet a gyártó telephelyén. E látogatások során a kijelölt szervezet szükség esetén vizsgálatokat végezhet vagy végeztethet annak igazolására, hogy a minőségügyi rendszer megfelelően működik. A kijelölt szervezet köteles a helyszíni szemléről és – amennyiben vizsgálatra is sor került – a vizsgálatról készült jelentést a gyártónak átadni.
5. A gyártó az utolsó termék gyártási idejétől számítva legalább 10 éven át köteles az országos hatóságok számára hozzáférhető módon megőrizni
– a 3.1. pont második bekezdésének második francia bekezdésében említett dokumentációt,
– a 3.4. pont második bekezdésében említett aktualizált változatot,
– a kijelölt szervezetnek a 3.4. pont utolsó bekezdésében, a 4.3. pontban és a 4.4. pontban említett döntéseit és jelentéseit.
6. Minden kijelölt szervezet köteles a többi kijelölt szervezet rendelkezésére bocsátani a minőségügyi rendszerre vonatkozóan kiadott és visszavont jóváhagyásokkal kapcsolatos alapvető információkat.

13. számú melléklet a 2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelethez130

A gyártó által rendelkezésre bocsátott műszaki dokumentáció
Az 5., 7., 8., 9., 11., 14. és 16. számú mellékletben említett műszaki dokumentációnak minden olyan alapvető adatot és módszert tartalmaznia kell, amelyet a gyártó felhasznál annak biztosítására, hogy a részegységek vagy a vízijárművek megfelelnek a rájuk vonatkozó alapvető követelményeknek.
A műszaki dokumentációnak lehetővé kell tennie a termék tervezésének, gyártásának és működésének megértését, valamint az e rendeletben foglalt követelményeknek való megfelelés értékelését.
A dokumentációnak az értékeléshez szükséges mértékben a következőket kell tartalmaznia:
a) a típus általános leírása,
b) az alkatrészek, szerkezeti részegységek, áramkörök stb. elvi tervei, valamint gyártási rajzai és vázlatai,
c) az említett rajzok és vázlatok, valamint a termék működésének megértéséhez szükséges leírások és magyarázatok,
d) a vonatkozó – részben vagy teljes egészében alkalmazott – szabványok felsorolása, valamint az 1. számú mellékletnek való megfelelés érdekében alkalmazott megoldások leírása abban az esetben, ha a nemzeti szabványként közzétett európai szabványokat nem alkalmazták,
e) a tervezéssel kapcsolatos számítások és az elvégzett vizsgálatok stb. eredményei,
f) az 1. számú melléklet a 3.2. pontja szerinti stabilitásra és az 1. számú melléklet 3.3. pontja szerinti úszóképességre (vízkiszorításra) vonatkozó vizsgálati eredmények és számítások,
g) kipufogógáz-kibocsátásra vonatkozóan elvégzett vizsgálatról készült jelentés, amely igazolja az általános követelmények 2. pontjának való megfelelőséget (1. számú melléklet B rész),
h) zajkibocsátás vizsgálatáról készített jelentés vagy referencia-vízijármű vizsgálatából nyert adatok, amelyek igazolják az általános követelmények 1. pontjának való megfelelőséget (1. számú melléklet C rész).

14. számú melléklet a 2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelethez131

A kijelölt szervezetekkel szemben támasztott minimális követelmények
1.132 Elismert, illetve kijelölt szervezet, annak igazgatója és személyzete nem lehet a rendelet hatálya alá tartozó termék tervezője, gyártója, szállítója, illetve üzembe helyezője, továbbá e jogi vagy természetes személyek képviselője, amennyiben a termék vizsgálatát végzi. A fenti személyek nem vehetnek részt sem közvetlenül, sem meghatalmazott képviselőként a vizsgálat tárgyát képező termék tervezésében, gyártásában, értékesítésében vagy karbantartásában. A rendeletben meghatározott korlátozás nem zárja ki a műszaki információcsere lehetőségét a gyártó és az elismert, illetve kijelölt szervezet között. Az elismert, illetve kijelölt szervezetnek függetlennek kell lennie és felette sem a gyártók, sem a szállítók nem gyakorolhatnak ellenőrzést.
2. A szervezet és annak személyzete köteles az ellenőrző vizsgálatokat a lehető legmagasabb fokú szakmai tisztességgel és műszaki hozzáértéssel végezni, és mentesnek kell lennie mindenféle nyomásgyakorlástól és – különösen pénzügyi természetű – ösztönzéstől, amely befolyásolhatná az általuk hozott döntést vagy a vizsgálat eredményeit, különösen olyan személyek vagy csoportok részéről, akik az ellenőrző vizsgálatok eredményeiben érdekeltek.
3. A szervezetnek rendelkeznie kell a szükséges személyi állománnyal és létesítményekkel, amelyek képessé teszik az ellenőrzéssel kapcsolatos adminisztratív és műszaki feladatok megfelelő ellátására; ezen kívül rendelkeznie kell a konkrét ellenőrző vizsgálatok elvégzéséhez szükséges felszereléssel is.
4. A vizsgálatokért felelős személyzetnek a következőkkel kell rendelkeznie:
– alapos műszaki és szakmai képzettség,
– az általuk végzett vizsgálatok követelményeinek megfelelő szintű ismerete és megfelelő gyakorlat azok elvégzésében,
– a vizsgálatok hitelt érdemlő igazolásához szükséges tanúsítványok, jegyzőkönyvek és jelentések összeállításának képessége.
5. A vizsgálatokat végző személyi állomány pártatlanságát garantálni kell. Díjazásuk nem függhet az általuk elvégzett vizsgálatok számától és azok eredményétől.
6. A szervezetnek felelősségbiztosítást kell kötnie.
7. A szervezet személyi állománya köteles az üzleti titkot megőrizni minden olyan információ tekintetében, amelynek az előírásokban vagy az azt hatályba léptető jogszabályok bármely rendelkezésében meghatározott feladatainak elvégzése során jut birtokába (e titoktartási kötelezettséget egyedül annak az államnak az illetékes hatóságaival szemben nem köteles betartani, amelyben tevékenységét folytatja).

15. számú melléklet a 2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelethez133

Megfelelőségi nyilatkozat
1. Az e rendeletben foglalt követelményeknek való megfelelést tanúsító nyilatkozatnak kísérnie kell:
a) a kedvtelési célú vízijárművet, illetve a motoros vízi sporteszközt, amelynek kezelési utasításához (1. számú melléklet, 2.5. pont) azt csatolni kell,
b) a 2. számú mellékletben felsorolt részegységeket, továbbá
c) a kedvtelési vízijármű, illetve a motoros vízi sporteszköz hajtó motorját, amelynek kezelési utasításához (1. számú melléklet B rész 4. pont) azt csatolni kell.
2. Az írásos megfelelőségi nyilatkozatnak a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) a gyártó vagy annak az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselőjének neve és címe134,
b) a kedvtelési célú vízijármű, illetve a motoros vízi sporteszköz vagy a részegység leírása,
c) hivatkozás az alkalmazott és az érintett termékre vonatkozó szabványokra vagy azokra a műszaki leírásokra, amelyeken a megfelelési nyilatkozat alapul, megfelelő esetben hivatkozás más, az érintett termékre vonatkozó irányelvre, illetve az elismert, illetve kijelölt szervezet által kiadott típusvizsgálati tanúsítványra,
d) megfelelő esetben hivatkozás az elismert, illetve kijelölt szervezet által kiadott EK-típusvizsgálati tanúsítványra,
e) a gyártó vagy annak az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője által aláírási joggal felruházott személy azonosító adatai.
3. A 2. pontban meghatározott megfelelőségi nyilatkozatnak tartalmaznia kell a gyártó nyilatkozatát arról, hogy a kedvtelési vízijárműbe, illetve motoros vízi sporteszközbe a gyártó utasítása szerint beépített, illetve arra felszerelt:
a) beépített hajtó motor és a motorral egybeépített kipufogórendszer nélkül gyártott külső hajtó motor,
b) a külön jogszabályban135 meghatározott II. szint szerinti típusjóváhagyással rendelkező hajtó motor, illetve
c) feltéve, ha szükséges a más jogszabályban136 meghatározott feltételek szerint típusjóváhagyással rendelkező motor
megfelel a rendeletben a kipufogógáz-kibocsátásra vonatkozóan meghatározott követelményeknek, továbbá azt, hogy e motor mindaddig nem helyezhető üzembe, amíg az arról kedvtelési célú vízijárműről, illetve motoros vízi sporteszközről, amelybe a motor beépítésre, illetve felszerelésre kerül, nem készült a rendeletben előírt megfelelőségi nyilatkozat.

16. számú melléklet a 2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelethez137

A termék minőségbiztosítása
(E modul)
1. A gyártónak nyilatkoznia kell arról, hogy a terméke az EK-típusvizsgálati tanúsítványban szereplő típusnak megfelel, és kielégíti a rendeletben a termékre vonatkozóan meghatározott követelményeket. A termékre a CE jelölést a gyártónak vagy a gyártó Közösségben letelepedett képviselőjének kell felvinnie, illetve feltüntetnie, amelyen túlmenően megfelelő megfelelőségi nyilatkozatot is ki kell állítania. A CE jelölés mellett a tanúsításra felkért elismert, illetve kijelölt szervezet azonosító jelét is fel kell vinni a termékre.
2. A gyártónak a végtermék 4. pontban meghatározott felügyelet mellett végzett ellenőrzése és vizsgálata céljára a 3. pontban meghatározott jóváhagyott minőségbiztosítási rendszert kell működtetnie.
3. Minőségbiztosítási rendszer
3.1. A gyártó az általa választott elismert, illetve kijelölt szervezetnél kérelmezi a termékét érintően működtetni tervezett minőségbiztosítási rendszerének értékelését.
A kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:
a) a vizsgálandó termék kategóriájára vonatkozó minden lényeges adat,
b) a minőségbiztosítási rendszer dokumentációja,
c) megfelelő esetben a jóváhagyott típus műszaki dokumentációja és az EK-típusvizsgálati tanúsítvány egy példánya.
3.2. A terméknek a rendeletben foglalt követelményeknek való megfeleltetése céljából a minőségbiztosítási rendszerben a terméket meg kell vizsgálni, valamint a vonatkozó nemzeti szabványként közzétett európai szabványok szerinti megfelelő vizsgálatokat és egyenértékűségi vizsgálatokat el kell végezni. A gyártó által elfogadott minden elemet, követelményt, rendelkezést rendszerezett és áttekinthető módon dokumentálni kell, írásos előírások, eljárások, illetve utasítások formájában. A minőségbiztosítási rendszerhez tartozó gyártási dokumentációnak biztosítania kell a minőségügyi programok, tervek, kézikönyvek és feljegyzések egységes értelmezését.
A gyártási dokumentációnak a következők pontos leírását kell tartalmaznia:
a) minőségi célkitűzések, szervezeti felépítés, a gyártást irányító vezetés felelőssége, hatásköre és feladatai a termékminőséget illetően,
b) a gyártást követő vizsgálatok és próbák,
c) a minőségbiztosítási rendszer hatékony működésének ellenőrzésére szolgáló eszközök,
d) minőségügyi feljegyzések, az ellenőrzésekről szóló jegyzőkönyvek, az elvégzett próbák, illetve vizsgálatok eredményéről szóló feljegyzések, mérési adatok, a gyártásban részt vevő személyek képesítéséről szóló iratok és más a tárgyhoz kötődő feljegyzések.
3.3. Elismert, illetve kijelölt szervezet feladata ellenőrizni a minőségbiztosítási rendszer 3.2. pontban meghatározott feltételeknek való megfelelőségét.
Nemzeti szabványként közzétett európai szabványokon alapuló minőségbiztosítási rendszer esetén követelményeknek való megfelelésből kell kiindulni.
Az értékelést végző csoport legalább egy tagjának a megfelelő termék gyártástechnológiájára vonatkozó tapasztalatokkal kell rendelkeznie. Az értékelési folyamat részeként a gyártó telephelyén helyszíni szemlét kell tartani.
Az értékelésről készített jelentést a gyártó rendelkezésére kell bocsátani. A jelentésnek tartalmaznia kell az értékelés eredményét és indoklását.
3.4. A gyártó vállalja, hogy minőségbiztosítási rendszerből eredő kötelezettségeket a jóváhagyott formában teljesíti és gondoskodik arról, hogy állandóan megfelelő és hatékony módon működjön.
a) A gyártó vagy meghatalmazott képviselője köteles tájékoztatni a minőségbiztosítási rendszert jóváhagyó elismert, illetve kijelölt szervezetet a minőségbiztosítási rendszer tervezett módosításáról.
b) Az elismert, illetve kijelölt szervezetnek arra figyelemmel kell értékelnie a minőségbiztosítási rendszer tervezett módosításait, hogy a módosított minőségbiztosítási rendszer továbbra is megfelel-e a 3.2. pontban előírt feltételeknek, vagy a minőségbiztosítási rendszer újbóli felmérésére és jóváhagyására van szükség.
c) Az értékelésről készített jelentést a gyártó rendelkezésére kell bocsátani. A jelentésnek tartalmaznia kell az értékelés eredményét és indoklását.
4. Elismert, illetve kijelölt szervezet által gyakorolt felügyelet
4.1. A felügyelet célja annak biztosítása, hogy a gyártó megfelelően teljesítse a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszerből eredő kötelezettségeit.
4.2. A gyártónak engedélyeznie kell az elismert, illetve a kijelölt szervezet számára, hogy az ellenőrzés, a vizsgálatok és a tárolás helyszíneire ellenőrzés céljából szabadon beléphessen és megfelelően tájékoztatja, különösen a következőket illetően:
a) a minőségbiztosítási rendszer dokumentációja,
b) műszaki dokumentáció,
c) minőségügyi feljegyzések, vizsgálati jegyzőkönyvek, az elvégzett próbák és mérések során nyert adatok, a gyártásban közreműködő személyek képesítéséről szóló feljegyzések és további a minőség szempontjából érdemi jelentőségű dokumentumok.
4.3. Elismert, illetve kijelölt szervezetnek rendszeres időközönként ellenőrzést kell végeznie annak biztosítására, hogy a gyártó fenntartsa és alkalmazza a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszert és az elvégzett ellenőrzésről szóló jelentést a gyártónak át kell adnia.
4.4. Elismert, illetve kijelölt szervezet előre be nem jelentett látogatást tehet a gyártónál. A látogatás során vizsgálható vagy vizsgáltatható a minőségbiztosítási rendszer megfelelő működése és a vizsgálat eredményéről készített jelentést, illetve jegyzőkönyvet a gyártó rendelkezésére kell bocsátani.
5. A gyártó termék típus gyártásának végső befejezését követően legalább 10 évig köteles a hatóság által történő betekintés céljára megőrizni az alábbiakat:
a) a 3.1. pont c) bekezdésében említett dokumentáció,
b) a 3.4. pont b) bekezdésében szereplő módosítás,
c) a kijelölt szervezettől kapott, a 3.4. pont c) bekezdésében, valamint a 4.3. és a 4.4. pontban megnevezett vizsgálati eredményről szóló jelentéseket.
6. Elismert, illetve kijelölt szervezetnek tájékoztatnia kell más elismert, illetve kijelölt szervezeteket a minőségbiztosítási rendszerre vonatkozó jóváhagyás kiadásáról, illetve visszavonásáról.

17. számú melléklet a 2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelethez138

A gyártás megfelelőségének értékelése
a kipufogógáz összetétele és a zajkibocsátás tekintetében
A gyártás megfelelőségének értékelése
a kipufogógáz összetétele és a zajkibocsátás tekintetében
1. A motorcsaládok megfelelőségének vizsgálata céljából mintavétel útján kell motorokat a sorozatgyártásból kiemelni. A gyártó az elismert, illetve kijelölt szervezettel egyetértésben határozza meg a mintavétel mértékét (n).
2. A kipufogógáz-összetétel és a zajkibocsátás minden szabályozott mutatója tekintetében ki kell számítani a mintából nyert eredmények számtani középértékét (X). A gyártott sorozat akkor minősül a követelmények teljesítése tekintetében megfelelőnek (jóváhagyhatónak), ha teljesül a következő feltétel:
x + k. SL
S – szórás, ahol:

 

S2 =

Σ

(x – X)2

 

(n – 1)

X    – az eredmények számtani középértéke,
x    – a minta egyedi eredményei,
L    – a jóváhagyott határérték,
n    – a motorok száma a mintában,
k    – az n-től függő statisztikai tényező (lásd a táblázatot).

n

2

3

4

5

6

7

8

9

10

k

0,973

0,613

0,489

0,421

0,376

0,342

0,317

0,296

0,279

n

11

12

13

14

15

16

17

18

19

k

0,265

0,253

0,242

0,233

0,224

0,216

0,210

0,203

0,198

 

Ha n ≥ 20, akkor

k =

0,860

 

 

n

1

A rendeletet a 21/2016. (VII. 12.) NFM rendelet 34. §-a hatályon kívül helyezte 2016. augusztus 12. napjával. E hatályon kívül helyező rendelet 32. § (1) bekezdése alapján a kedvtelési célú vízi járművek tervezéséről, építéséről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelet alapján forgalomba hozott termékek 2016. augusztus 12-ét követően továbbra is forgalmazhatók, illetve üzembe helyezhetők.

2

Az 1. § (1) bekezdése a 96/2004. (VII. 19.) GKM rendelet 1. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

3

Az 1. § (1) bekezdése a) pontjának aa) alpontja a 102/2005. (XI. 30.) GKM rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

4

A 96/2004. (VII. 19.) GKM rendelet 19. §-ának (2) bekezdése alapján az 1. §-a (1) bekezdésének ab) alpontjában felsorolt termékeknél e rendelet rendelkezéseit a 2004. augusztus 1. napját követő első kereskedelmi forgalomba hozatal alkalmával kell alkalmazni.

5

A 96/2004. (VII. 19.) GKM rendelet 19. §-ának (2) bekezdése alapján az 1. §-a (1) bekezdésének b) pontjában felsorolt termékeknél e rendelet rendelkezéseit a 2004. augusztus 1. napját követő első kereskedelmi forgalomba hozatal alkalmával kell alkalmazni.

6

A 96/2004. (VII. 19.) GKM rendelet 19. §-ának (2) bekezdése alapján az 1. §-a (1) bekezdésének c) pontjában felsorolt termékeknél e rendelet rendelkezéseit a 2004. augusztus 1. napját követő első kereskedelmi forgalomba hozatal alkalmával kell alkalmazni.

7

Az 1. § (2) bekezdése a 96/2004. (VII. 19.) GKM rendelet 1. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

8

Az 1. § (2) bekezdése a) pontjának aa) alpontja a 102/2005. (XI. 30.) GKM rendelet 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

9

Az 1. § (2) bekezdése a) pontjának ab) alpontja a 102/2005. (XI. 30.) GKM rendelet 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

10

Az 1. § (2) bekezdése a) pontjának ae) alpontja a 102/2005. (XI. 30.) GKM rendelet 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

11

Az 1. § (2) bekezdése a) pontjának ag) alpontja a 102/2005. (XI. 30.) GKM rendelet 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

12

Az 1. § (2) bekezdése b) pontjának ba) alpontja a 102/2005. (XI. 30.) GKM rendelet 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

13

Az 1. § (2) bekezdése b) pontjának bb) alpontja a 102/2005. (XI. 30.) GKM rendelet 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

14

A 2. § a) pontja a 96/2004. (VII. 19.) GKM rendelet 2. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

15

A 2. § e) pontja a 91/2011. (XII. 30.) NFM rendelet 7. §-a szerint módosított szöveg.

16

A 2. § g) pontja a 96/2004. (VII. 19.) GKM rendelet 2. §-ának (2) bekezdésével megállapított és a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 11. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

17

2/2004. (I. 5.) GKM rendelet az úszólétesítmények megfelelőségét vizsgáló ellenőrző és tanúsító szervezetek elismeréséről, kijelöléséről és felhatalmazásáról.

18

A 2. § j) pontját a 96/2004. (VII. 19.) GKM rendelet 2. §-ának (3) bekezdése iktatta a szövegbe.

19

A 2. § k) pontját a 96/2004. (VII. 19.) GKM rendelet 2. §-ának (3) bekezdése iktatta a szövegbe.

20

A 2. § l) pontját a 96/2004. (VII. 19.) GKM rendelet 2. §-ának (3) bekezdése iktatta a szövegbe.

21

A 2. § m) pontját a 96/2004. (VII. 19.) GKM rendelet 2. §-ának (3) bekezdése iktatta a szövegbe.

22

A 2. § n) pontját a 96/2004. (VII. 19.) GKM rendelet 2. §-ának (3) bekezdése iktatta a szövegbe.

23

A 2. § o) pontját a 96/2004. (VII. 19.) GKM rendelet 2. §-ának (3) bekezdése iktatta a szövegbe.

24

A 2. § p) pontját a 96/2004. (VII. 19.) GKM rendelet 2. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 12/2014. (III. 14.) NFM rendelet 5. § a) pontja szerint módosított szöveg.

25

A 2. § q) pontját a 96/2004. (VII. 19.) GKM rendelet 2. §-ának (3) bekezdése iktatta a szövegbe.

26

A 4. § (3) bekezdését a 96/2004. (VII. 19.) GKM rendelet 3. §-a iktatta be, szövegét a 102/2005. (XI. 30.) GKM rendelet 2. § (1) bekezdése állapította meg.

27

A 4. § (4) bekezdését a 96/2004. (VII. 19.) GKM rendelet 3. §-a iktatta be, szövegét a 102/2005. (XI. 30.) GKM rendelet 2. § (2) bekezdése állapította meg.

28

A 4/A. §-t a 96/2004. (VII. 19.) GKM rendelet 4. §-a iktatta a szövegbe.

29

A 4/A. § (1) bekezdése a 102/2005. (XI. 30.) GKM rendelet 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

30

A 4/A. § (3) bekezdése a 102/2005. (XI. 30.) GKM rendelet 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

31

Lásd az Európai Parlament és a Tanács 97/68/EK irányelvét a nem közúti mozgó gépekbe és berendezésekbe szánt belső égésű motorok gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről és a Tanács 88/77/EGK irányelvét a járművekben használt dízelmotorok gáz-halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről.

32

A 4/A. § (4) bekezdésének c) pontját a 102/2005. (XI. 30.) GKM rendelet 4. §-a iktatta be.

33

Az 5. § (1) bekezdése a 96/2004. (VII. 19.) GKM rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.

34

Az 5. § új (2) bekezdését a 96/2004. (VII. 19.) GKM rendelet 5. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2) bekezdés számozását (10) bekezdésre változtatva. Az 5. § (2) bekezdése a 12/2014. (III. 14.) NFM rendelet 5. § b) pontja szerint módosított szöveg.

35

Az 5. § új (3) bekezdését a 96/2004. (VII. 19.) GKM rendelet 5. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozását (11) bekezdésre változtatva.

36

Az 5. § (4) bekezdését a 96/2004. (VII. 19.) GKM rendelet 5. §-a iktatta a szövegbe.

37

Az 5. § (5) bekezdését a 96/2004. (VII. 19.) GKM rendelet 5. §-a iktatta a szövegbe.

38

Az 5. § (6) bekezdését a 96/2004. (VII. 19.) GKM rendelet 5. §-a iktatta a szövegbe.

39

Az 5. § (7) bekezdését a 96/2004. (VII. 19.) GKM rendelet 5. §-a iktatta a szövegbe.

40

Az 5. § (8) bekezdését a 96/2004. (VII. 19.) GKM rendelet 5. §-a iktatta a szövegbe.

41

Az 5. § (9) bekezdését a 96/2004. (VII. 19.) GKM rendelet 5. §-a iktatta a szövegbe.

42

MSZ EN ISO 14509:2001.

43

Az 5. § (9) bekezdésének c) pontját a 102/2005. (XI. 30.) GKM rendelet 5. §-a iktatta be.

44

Az 5. § eredeti (2) bekezdésének számozását a 96/2004. (VII. 19.) GKM rendelet 5. §-a (10) bekezdésre változtatta, szövege a 104/2003. (XII. 29.) GKM rendelet 13. §-ának (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

45

Az 5. § eredeti (3) bekezdésének számozását a 96/2004. (VII. 19.) GKM rendelet 5. §-a (11) bekezdésre változtatta, szövege a 104/2003. (XII. 29.) GKM rendelet 13. §-ának (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

46

A 6. § a 96/2004. (VII. 19.) GKM rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.

47

A 6. § (5) bekezdése a 29/2014. (V. 5.) NFM rendelet 3. § a) pontja szerint módosított szöveg.

48

A 6. § (6) bekezdése a 29/2014. (V. 5.) NFM rendelet 3. § b) pontja szerint módosított szöveg.

49

A 6. § (7) bekezdését a 29/2014. (V. 5.) NFM rendelet 1. §-a iktatta be.

50

A 6/A. §-t a 96/2004. (VII. 19.) GKM rendelet 7. §-a iktatta be, szövege a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 11. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

51

A 7. § (2) bekezdését a 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet 3. § (1) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.

52

A 7. § (3) bekezdését a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 27. §-ának 44. pontja hatályon kívül helyezte.

53

A 7. § (4) bekezdését a 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet 3. § (1) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.

54

A 8. § a 29/2014. (V. 5.) NFM rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

55

Az 1. számú melléklet a 37/2000. (XII. 27.) KöViM rendelet 1. §-ának a) pontja szerint módosított szöveg.

56

Az 1. számú melléklet címe a 96/2004. (VII. 19.) GKM rendelet 9. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

57

Az 1. melléklet A rész 1. Fejezet 1.1. pont 1.1.1.–1.1.3. alpontját a 29/2014. (V. 5.) NFM rendelet 4. §-a hatályon kívül helyezte.

58

Az 1. számú melléklet A rész 1. fejezet 1.2.1. pontja a 96/2004. (VII. 19.) GKM rendelet 9. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

59

Az 1. számú melléklet A rész 1. fejezet 1.2.4. pontját a 96/2004. (VII. 19.) GKM rendelet 9. §-ának (3) bekezdése iktatta a szövegbe.

60

Az 1. számú melléklet A rész 2. fejezet bevezető részének első bekezdése a 96/2004. (VII. 19.) GKM rendelet 9. §-ának (4) bekezdésével megállapított szöveg.

61

Az 1. számú melléklet A rész 2. fejezet 2.1. pontjának címe és első mondata a 96/2004. (VII. 19.) GKM rendelet 9. §-ának (5)–(6) bekezdésével megállapított szöveg.

62

Vonatkozó szabvány: ISO WD 14945 Kishajók. Hajóépítő táblája.

63

Az 1. számú melléklet A része 2. Fejezete 2.2.1. pontjának d) alpontja a 102/2005. (XI. 30.) GKM rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.

64

Vonatkozó szabvány: ISO 15085 Kishajók. Vízbeesés elleni védelem és visszajutás.

65

Vonatkozó szabvány: ISO 11591 Kisgéphajók. Látomező a kormányállásból.

66

Vonatkozó szabvány: MSZ EN ISO 10240 Kishajók. Kezelési kézikönyv.

67

Vonatkozó szabvány: ISO 12215–1 Kishajók. A hajótest szerkezete – méretek. 1. rész: Anyagok – hőre keményedő műgyanták, üvegszálerősítés, laminálás. ISO 6185 Hajóépítési és más tengeri szerkezetek. Felfújható csónakok. Újrafelhasznált műanyagokból készült csónakok.

68

5/1977. (XII. 3.) KPM rendelet a hajózási műszaki felügyeleti tevékenységre vonatkozó rendelkezéseknek, valamint a tengeri és a belvízi hajók műszaki felügyeleti előírásainak kiadásáról.

69

Vonatkozó szabvány: ISO 12217 Kishajók. Stabilitás és úszóképesség.

70

Vonatkozó szabvány: ISO 12217 Kishajók. Stabilitás és úszóképesség. Értékelés és osztályozás. 1. rész: 6 m-nél hosszabb nem vitorlás vízijárművek, 2. rész: 6 m-nél hosszabb vitorlások, 3. rész: 6 m-nél nem hosszabb csónakok.

71

Vonatkozó szabvány: ISO 9093 Kishajók. Tengervízszelepek és hajótesten átmenő szerelvények. ISO 12216 Kishajók. Ablakok, testablakok, búvónyílások, felülvilágítók és ajtók. Szilárdsági és vízmentességi követelmények.

72

Vonatkozó szabvány: ISO 11812 Kishajók. Önürítő és vízmentes munkatér. MSZ EN ISO 28849 Kis vízijárművek. Villamos hajtású fenékvízszivattyúk. ISO 15082 Kishajó. Fenékvíz rendszer.

73

Az 1. számú melléklet A rész 3. fejezet 3.6. pontja a 96/2004. (VII. 19.) GKM rendelet 9. §-ának (8) bekezdésével megállapított szöveg.

74

Vonatkozó szabvány: MSZ 13553

75

Vonatkozó szabvány: ISO 9094–1, ISO 9094–2 Tűzvédelem ISO 12216 Kishajók. Ablakok, testablakok, búvónyílások, felülvilágítók és ajtók. Szilárdság és vízmentességi követelmények.

76

Vonatkozó szabvány: ISO 15084 Kishajók. Horgonyzás, kikötés, vontatás. Rögzítési pontok. MSZ EN 24565 Kishajók horgonyláncai.

77

Vonatkozó szabvány: MSZ ISO EN 8665 Kishajók. Főüzemi gépek és rendszerek. A teljesítmény mérése és bizonylatolása. ISO 11592 A maximális főgépteljesítmény meghatározása. 8 m-nél rövidebb kisgéphajók.

78

Vonatkozó szabvány: ISO 11105 Kishajók. Benzinmotorokkat és/vagy benzintartályokat tartalmazó terek szellőzése.

79

Vonatkozó szabvány: MSZ EN ISO 11547 Kishajók. Sebességfokozatban lévő motor indításgátlása.

80

Az 1. számú melléklet A rész 5. fejezet 5.1.5. pontját a 96/2004. (VII. 19.) GKM rendelet 9. §-ának (9) bekezdése iktatta a szövegbe.

81

Vonatkozó szabványok: MSZ EN ISO 7840 Kisméretű vízijárművek. Tűzálló üzemanyagtömlők. MSZ EN ISO 8469 Kisméretű vízijárművek. Nem tűzálló üzemanyagtömlők. ISO 10088 Kishajók. Állandó üzemanyagrendszer és tartályok. ISO 13592 Kishajók. Benzinmotorok visszagyújtás-gátlása. ISO 9094 Kishajók. Tűzvédelem. MSZ EN ISO 28846 Kis vízijárművek. Villamos készülékek. A környező éghető gázok meggyújtása elleni védelem.

82

Az 1. számú melléklet A rész 5. fejezet 5.2.2. pontja a 96/2004. (VII. 19.) GKM rendelet 9. §-ának (10) bekezdésével megállapított szöveg.

83

Vonatkozó szabvány: ISO 10133 Kishajók. Villamos berendezések. Törpefeszültségű rendszerek. ISO 13297 Kishajó. Villamos berendezések. Váltakozó áramú rendszerek. ISO NP 15584 Kishajók. Beépített benzinmotorok üzemanyag- és villamos rendszere.

84

Vonatkozó szabvány: MSZ EN 28847 Kisméretű vízijárművek. Kormányszerkezet. Sodronyköteles és kötéltárcsás rendszerek. MSZ EN 28848 Kis vízijárművek. Távvezérlésű kormányrendszerek. MSZ EN ISO 10592 Kishajók. Hidraulikus kormányberendezések. MSZ EN 29775 Kis vízijárművek Távvezérlésű kormányrendszerek a hajótesten kívüli 15–40 kW teljesítményú egyedi motorokhoz. ISO 13929 Kishajók. Állványos és fogaskerekes kormányhajtás.

85

Vonatkozó szabvány: ISO 10239 Kishajók. Cseppfolyósított gáz (LPG) rendszerek.

86

Vonatkozó szabvány: ISO DIS 9094 Kishajók. Tűzvédelem. ISO DIS 9094 1.2. Tűzvédelem. 1. rész: Maximum 15 m hosszú vízijárművek.

87

Az 1. számú melléklet A rész 5. fejezet 5.6.2. pontja a 96/2004. (VII. 19.) GKM rendelet 9. §-ának (11) bekezdésével megállapított szöveg.

88

27/1993. (IX. 23.) KÖVIM rendelet a víziközlekedés rendjéről.

89

1977. évi 17. törvényerejű rendelet a tengeren való összeütközések megelőzésére vonatkozó nemzetközi szabályokról szóló egyezmény kihirdetéséről.

90

Hajózási Szabályzat, 3.30 cikk.

91

Hajózási Szabályzat, 3.31 cikk.

92

Hajózási Szabályzat, 19. Melléklet.

93

Az 1. számú melléklet A rész 5. fejezet 5.8. pontja a 96/2004. (VII. 19.) GKM rendelet 9. §-ának (12) bekezdésével megállapított szöveg.

94

Az 1. számú melléklet B részét a 96/2004. (VII. 19.) GKM rendelet 9. §-ának (13) bekezdése iktatta a szövegbe.

95

Az 1. számú melléklet C részét a 96/2004. (VII. 19.) GKM rendelet 9. §-ának (14) bekezdése iktatta a szövegbe.

96

A 2. számú melléklet 4. pontja a 96/2004. (VII. 19.) GKM rendelet 10. §-ával megállapított szöveg.

97

A 3. számú melléklet a 37/2000. (XII. 27.) KöViM rendelet 1. §-ának b) pontjával megállapított szöveg.

98

A 3. számú melléklet címe a 104/2003. (XII. 29.) GKM rendelet 13. §-ának (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

99

A 3. számú melléklet 1. pontja a 104/2003. (XII. 29.) GKM rendelet 13. §-ának (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

100

A 3. számú melléklet 2. pontja a 104/2003. (XII. 29.) GKM rendelet 13. §-ának (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

101

A 4. számú melléklet a 37/2000. (XII. 27.) KöViM rendelet 1. §-ának c) pontja szerint módosított szöveg.

102

Az 5. számú melléklet a 37/2000. (XII. 27.) KöViM rendelet 1. §-ának d) pontjával megállapított szöveg.

103

Az 5. számú melléklet 1. pontja a 104/2003. (XII. 29.) GKM rendelet 13. §-ának (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

104

Az 5. számú melléklet 2. pontja a 104/2003. (XII. 29.) GKM rendelet 13. §-ának (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

105

Az 5. számú melléklet 4. pontja a 104/2003. (XII. 29.) GKM rendelet 13. §-ának (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

106

A 6. számú melléklet a 96/2004. (VII. 19.) GKM rendelet 11. §-ával megállapított szöveg.

107

A 7. számú melléklet a 37/2000. (XII. 27.) KöViM rendelet 1. §-ának e) pontja szerint módosított szöveg.

108

A 7. számú melléklet 2. pontja a 104/2003. (XII. 29.) GKM rendelet 13. §-ának (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

109

A ,,típus'' a termék több változatát is magában foglalhatja, feltéve, hogy az egyes változatok közötti különbségek nincsenek kihatással a termék biztonsági szintjére és a teljesítményével kapcsolatos egyéb követelményekre.

110

A 7. számú melléklet 9. pontja a 104/2003. (XII. 29.) GKM rendelet 13. §-ának (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

111

A 8. számú melléklet a 37/2000. (XII. 27.) KöViM rendelet 1. §-ának f) pontjával megállapított szöveg.

112

A 8. számú melléklet 1. pontja a 104/2003. (XII. 29.) GKM rendelet 13. §-ának (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

113

A 8. számú melléklet 3. pontja a 104/2003. (XII. 29.) GKM rendelet 13. §-ának (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

114

A 8. számú melléklet 4. pontját a 96/2004. (VII. 19.) GKM rendelet 12. §-a iktatta a szövegbe.

115

A 9. számú melléklet a 37/2000. (XII. 27.) KöViM rendelet 1. §-ának g) pontja szerint módosított szöveg.

116

A 9. számú melléklet 1. pontja a 104/2003. (XII. 29.) GKM rendelet 13. §-ának (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

117

A 9. számú melléklet 3.4. pontja a 104/2003. (XII. 29.) GKM rendelet 13. §-ának (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

118

A 10. számú melléklet a 37/2000. (XII. 27.) KöViM rendelet 1. §-ának h) pontjával megállapított szöveg.

119

A 10. számú melléklet 1. pontja a 104/2003. (XII. 29.) GKM rendelet 13. §-ának (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

120

A 10. számú melléklet 2. pontja a 104/2003. (XII. 29.) GKM rendelet 13. §-ának (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

121

A 10. számú melléklet 3. pontja a 104/2003. (XII. 29.) GKM rendelet 13. §-ának (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

122

A 10. számú melléklet 4.3. pontja a 104/2003. (XII. 29.) GKM rendelet 13. §-ának (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

123

A 10. számú melléklet 5.3. pontjának harmadik francia bekezdését a 96/2004. (VII. 19.) GKM rendelet 13. §-a iktatta a szövegbe.

124

A 10. számú melléklet 5.5. pontja a 104/2003. (XII. 29.) GKM rendelet 13. §-ának (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

125

A 11. számú melléklet a 37/2000. (XII. 27.) KöViM rendelet 1. §-ának i) pontja szerint módosított szöveg.

126

A 11. számú melléklet 1. pontja a 104/2003. (XII. 29.) GKM rendelet 13. §-ának (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

127

A 12. számú melléklet a 37/2000. (XII. 27.) KöViM rendelet 1. §-ának j) pontja szerint módosított szöveg.

128

A 12. számú melléklet 1. pontja a 104/2003. (XII. 29.) GKM rendelet 13. §-ának (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

129

A 12. számú melléklet 3.4. pontja a 104/2003. (XII. 29.) GKM rendelet 13. §-ának (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

130

A 13. számú melléklet a 96/2004. (VII. 19.) GKM rendelet 14. §-ával megállapított szöveg.

131

A 14. számú melléklet a 37/2000. (XII. 27.) KöViM rendelet 1. §-ának l) pontja szerint módosított szöveg.

132

A 14. számú melléklet 1. pontja a 96/2004. (VII. 19.) GKM rendelet 15. §-ával megállapított szöveg.

133

A 15. számú melléklet a 96/2004. (VII. 19.) GKM rendelet 16. §-ával megállapított szöveg.

134

Cégnév és teljes cím; a meghatalmazott képviselőnek meg kell adnia a gyártó cég nevét és címét.

135

1/2000. (VII. 21.) KöViM–KöM együttes rendelet a nem közúti mozgó gépekbe építendő belső égésű motorok gáznemű és részecskékből álló szennyezőanyag-kibocsátásának korlátozásáról és az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról.

136

1/2000. (VII. 21.) KöViM–KöM együttes rendelet a nem közúti mozgó gépekbe építendő belső égésű motorok gáznemű és részecskékből álló szennyezőanyag-kibocsátásának korlátozásáról és az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról.

137

A 16. számú melléklet a 96/2004. (VII. 19.) GKM rendelet 17. §-ával megállapított szöveg.

138

A 17. számú mellékletet a 96/2004. (VII. 19.) GKM rendelet 18. §-a iktatta a szövegbe.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére