• Tartalom

2000. évi XCVI. törvény

a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről1

2008.07.01.

Az Országgyűlés a demokratikus közélet tisztaságának további előmozdítása, a helyi önkormányzás gyakorlásában a közérdek érvényesülése, a helyi önkormányzati képviselőknek a választók érdekeit szolgáló tevékenysége biztosítására a következő törvényt alkotja:

A megbízatás keletkezése és megszűnése

1. § (1) A helyi önkormányzati képviselő (a továbbiakban: önkormányzati képviselő) megbízatása, jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, jogai és kötelezettségei a megbízatás megszűnésével szűnnek meg.2

(2)3 Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület, a közgyűlés (a továbbiakban együtt: képviselő-testület) alakuló ülésén, időközi választás esetén a megválasztását, illetőleg a kislistán, a kompenzációs listán, a megyei közgyűlési listán mandátumhoz jutott képviselők esetében a megbízólevelének átvételét – a választás eredménye elleni jogorvoslat esetén a jogorvoslati eljárás befejezését – követő ülésen a képviselő-testület előtt – a polgármesterre irányadó szöveggel – esküt vagy fogadalmat tesz, és erről okmányt ír alá.

2. § Az önkormányzati képviselő megbízatása megszűnik:

a) a megválasztását követő helyi önkormányzati általános választás napján,

b) a választójogának elvesztésével,

c) az összeférhetetlenség kimondásával,

d) lemondással,

e) ha az önkormányzati képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén,

f) a képviselő-testület feloszlatásával,

g) a képviselő-testület feloszlása esetén,

h) az önkormányzati képviselő halálával.

3. § (1) Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén jelentheti be lemondását. A lemondást és a megbízatás megszűnésének időpontját az ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell.

(2) Az önkormányzati képviselő lemondhat a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával is, melyet a polgármesternek, a főpolgármesternek, a közgyűlés elnökének (a továbbiakban együtt: polgármester) ad át vagy juttat el. Az írásbeli nyilatkozatot a képviselő-testület következő ülésén ismertetni kell.

(3) A lemondás nem vonható vissza.

(4) Az önkormányzati képviselő megbízatása megszűnik

a) a képviselő által meghatározott, a lemondást követő egy hónapon belüli időpontban, ennek hiányában

b) a lemondás bejelentésének, illetve az írásbeli nyilatkozat átvételének napján.

4. § (1) Az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnését a 2. § c) és e) pontja esetén a képviselő-testület a határozatában állapítja meg.

(2) A képviselő-testület (1) bekezdés szerinti határozatát az ülést követő munkanapon kézbesíteni kell:

a) az érintett önkormányzati képviselőnek,

b) a választási bizottságnak,

c)4 a közigazgatási hivatalnak.

Összeférhetetlenség

5. § Az önkormányzati képviselő nem lehet:

a) központi államigazgatási szerv köztisztviselője,

b)5 a közigazgatási hivatal vezetője, köztisztviselője, továbbá annak a területi, helyi államigazgatási szervnek a köztisztviselője, amelynek feladatkörébe az adott önkormányzatot érintő ügyek tartoznak és illetékessége az önkormányzatra kiterjed,

c) jegyző (főjegyző, körjegyző), aljegyző, továbbá ugyanannál az önkormányzatnál a képviselő-testület hivatalának köztisztviselője,

d) a területileg illetékes területfejlesztési tanács munkaszervezetének munkavállalója,

e)6

f) kuratóriumi tagság kivételével a képviselő-testület által létrehozott közalapítvány kezelő szervének tisztségviselője,

g) a képviselő-testület által alapított önkormányzati vállalat vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, vezető testületének tagja,

h) az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója),

i) az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének tagja,

j) helyi és körzeti műsorszolgáltató, lapkiadó, lapterjesztő vezetője, vezető testületének tagja, ügyvezetője, ezek vezető állású alkalmazottja.

6. § Az önkormányzati képviselő tiszteletdíjat, más járandóságot – a költségtérítés kivételével – nem vehet fel az önkormányzat által létrehozott közalapítványban, közhasznú társaságban végzett tevékenységéért.

7. § (1) Az önkormányzati képviselő, a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja jogi képviselőként nem járhat el, és perbeli képviseletet – a törvényes képviselet kivételével – nem láthat el az önkormányzattal, annak intézményével, illetve a képviselő-testület hivatalával szemben.

(2) Az önkormányzati képviselő szakmai vagy üzleti ügyben önkormányzati képviselői minőségére nem hivatkozhat, önkormányzati képviselői megbízatásának felhasználásával jogosulatlanul bizalmas információkat nem szerezhet és nem használhat fel.

Összeférhetetlenségi eljárás

8. § (1) Az önkormányzati képviselő a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek.

(2) Az önkormányzati képviselő a megbízólevelének átvételét, illetve az összeférhetetlen helyzet keletkezését vagy annak az önkormányzati képviselő tudomására jutását követő 30 napon belül köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni, az összeférhetetlen tisztségről való lemondását írásban benyújtani és annak másolatát átadni a polgármesternek.

9. § (1) Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének a megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél.

(2) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottságnak adja át kivizsgálásra.

(3) A bizottság, ennek hiányában a polgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről.

Jogorvoslat

10. § (1) Az érintett önkormányzati képviselő az összeférhetetlenségét megállapító, illetőleg a megbízatása megszűnését a 2. § e) pontja alapján kimondó képviselő-testületi határozat felülvizsgálatát kérheti – jogszabálysértésre hivatkozással – a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül a fővárosi, megyei bíróságtól.

(2)7 A bíróság a kérelemről – annak beérkezésétől számított harminc napon belül – nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz. A bíróság az érintett önkormányzati képviselőt, a polgármestert vagy a keresettel megtámadott határozatot hozó képviselő-testület képviselőjét, illetőleg a kereset előterjesztőjét meghallgathatja. A bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak, felülvizsgálatnak helye nincs.

(3)8 A közigazgatási hivatal a fővárosi, megyei bíróságnál kezdeményezheti az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének a kimondását, ha a képviselő-testület nem dönt az összeférhetetlenségről, vagy döntése jogszabálysértő. A bíróság eljárására a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a bíróság döntése ellen – annak kézhezvételétől számított nyolc napon belül – az érintett önkormányzati képviselő, illetve a közigazgatási hivatal fellebbezést nyújthat be. A fellebbezésről, annak beérkezésétől számított három napon belül a másodfokú bíróság nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz. A bíróság döntése ellen felülvizsgálatnak helye nincs.

10/A. §9 (1) Az önkormányzati képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül az e törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének a melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát.

(2) A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – az önkormányzati képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja, és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 20. §-ában meghatározott juttatásokban nem részesülhet.

(3) A vagyonnyilatkozatot a szervezeti és működési szabályzatban erre kijelölt bizottság tartja nyilván és ellenőrzi. A képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános. A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenőrző bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.

(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről az ellenőrző bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet.

(5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottság felhívására a képviselő köteles saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell.

A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjára vonatkozó rendelkezések

11. § (1)10 A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja (a továbbiakban: a bizottság tagja) a megválasztását követően a képviselő-testület előtt – a polgármesterre irányadó szöveggel – esküt vagy fogadalmat tesz, és erről okmányt ír alá.

(2) A bizottság tagja nem lehet az 5. §-ban meghatározott köztisztviselő, tisztségviselő vagy egyéb személy.

(3) A bizottság tagja a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a bizottság elnökének és a polgármesternek. Az önkormányzati képviselő, a bizottság elnöke és tagja a tudomására jutott összeférhetetlenségi okot a bizottság elnökének vagy a polgármesternek bejelentheti.

(4) Ha a bizottság tagja 30 napon belül nem szünteti meg a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot, a képviselő-testület köteles a határidő lejártát követő ülésén az érintett bizottsági tagságát megszüntetni.

Képzés, továbbképzés

12. § Az önkormányzati képviselők képzéséről, továbbképzéséről a feladataik eredményes ellátása érdekében a képviselő-testület gondoskodik.


[Az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása


12/A. §11 (1) Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület, illetve a képviselő-testület bizottságának ülésén a magyar jelnyelvet, illetőleg az általa választott speciális kommunikációs rendszert használhatja.

(2) A magyar jelnyelv, valamint a választott speciális kommunikációs rendszer használatának valamennyi költségét az önkormányzat biztosítja.]

Hatálybalépés

13. § E törvény a kihirdetését követő önkormányzati általános választás napján lép hatályba.12

Módosuló rendelkezések

14. § A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény 46/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

,,(4) Ha a jelölt a listáról és a megyei jogú város képviselő-testülete tagjaként egyaránt mandátumot kapna, úgy nyilatkoznia kell, hogy melyiket fogadja el. Az el nem fogadott mandátumot törölni kell.''

15. §13

16. § Az Ötv. 33/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

33/A. § ,,(1) A polgármester nem lehet:
a) köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa,
b) az Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettese és számvevője,
c) a Kormány tagja, államtitkár, helyettes államtitkár, központi államigazgatási szerv köztisztviselője,
d) az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság igazgatóságának és felügyelő bizottságának elnöke és tagja, vezető alkalmazottja és munkavállalója,
e) bíró, ügyész, közjegyző, bírósági végrehajtó,
f) a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja,
g) más önkormányzatnál polgármester, alpolgármester,
h) más települési önkormányzat képviselő-testületének tagja,
i) a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője, köztisztviselője; annak a területi, helyi államigazgatási szervnek a köztisztviselője, amelynek feladatkörébe az adott önkormányzatot érintő ügyek tartoznak, és illetékessége az önkormányzatra kiterjed,
j) jegyző (főjegyző, körjegyző), aljegyző, a képviselő-testület hivatalának köztisztviselője,
k) a területileg illetékes területfejlesztési tanács hivatali szervezetének munkavállalója,
l) a képviselő-testület által alapított költségvetési szerv vezetője, vezetőhelyettese, gazdasági vezetője, továbbá olyan közalkalmazott, aki kinevezését, megbízását a képviselő-testülettől kapja,
m) ak,i illetve akinek a személyes közreműködésével működő gazdasági társaság önkormányzati feladatot a képviselő-testületel vagy a képviselő-testület szervével kötött vállalkozási, megbízási szerződés vagy munkaszerződés alapján lát el,
n) kuratóriumi tagság kivételével a képviselő-testület által létrehozott közalapítvány kezelő szervének tisztségviselője,
o) a képviselő-testület által alapított önkormányzati vállalat vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, vezető testületének tagja,
p) az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója),
r) az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének tagja,
s) helyi és körzeti műsorszolgáltató, lapkiadó, lapterjesztő vezetője, vezető testületének tagja, ügyvezetője, ezek vezető állású alkalmazottja.
(2) A főállású polgármester:
a) a tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, művészeti és jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyt – az országgyűlési képviselői megbízatás kivételével – nem létesíthet;
b) a képviselő-testület hozzájárulása nélkül nem lehet
ba) vállalatnak vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, vezető testületének és felügyelő bizottságának tagja,
bb) gazdasági társaság vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének, felügyelő bizottságnak tagja, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója),
bc) szövetkezet tisztségviselője,
bd) alapítvány kezelő szervezetének tagja, tisztségviselője.
(3) A polgármester az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 napon belül köteles megszüntetni.
(4) Ha a polgármester a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tett eleget, bármely képviselő indítványára – a száznál kevesebb lakosú község kivételével a képviselők közül választott háromtagú bizottság javaslata alapján – a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállását, és kimondja az összeférhetetlenséget, illetőleg dönthet a hozzájárulás megadásáról, ha e törvény ezt lehetővé teszi. A képviselő-testület határozatát az ülést követő munkanapon a polgármesternek kézbesíteni kell.
(5) A polgármester az összeférhetetlenségét, illetőleg a megbízatás megszűnését megállapító képviselő-testületi határozat felülvizsgálatát kérheti – jogszabálysértésre hivatkozással – a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül a fővárosi, megyei bíróságtól.
(6) A fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője a fővárosi, megyei bíróságnál kezdeményezheti a polgármester összeférhetetlenségének a kimondását, ha a képviselő-testület nem dönt az összeférhetetlenségről, vagy döntése jogszabálysértő.
(7) A bíróság a kérelemről – annak beérkezésétől számított 30 napon belül – nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz. A bíróság a polgármestert, a keresettel megtámadott határozatot hozó képviselő-testület képviselőjét, illetőleg a kereset előterjesztőjét meghallgathatja. A bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.''

Melléklet a 2000. évi XCVI. törvényhez14


Vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozat helyi önkormányzati képviselő (polgármester, alpolgármester), valamint a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársa és gyermeke számára
A nyilatkozatot adó személye
1. A nyilatkozatot adó:15
a) helyi önkormányzati képviselő, polgármester, alpolgármester* (a továbbiakban együtt: képviselő)
b) a képviselővel közös háztartásban élő házas- vagy élettárs (a továbbiakban: házas-/élettárs)
c) a képviselővel közös háztartásban élő gyermek (a továbbiakban: gyermek)
2. A képviselő neve:     
3. A házas-/élettárs neve:     
4. A gyermek neve:     
__________
* A megfelelő szöveg aláhúzandó!
A) Rész

VAGYONI NYILATKOZAT

I.

Ingatlanok 16
1.
a) A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is):     
b) Az ingatlan területnagysága:     
c) Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése):     
d) Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), az épület alapterülete:     
e) Az ingatlan jogi jellege (társasház, szövetkezeti ház, műemlék, bányatelek stb.):     
f) A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, bérlő stb.):     
g) Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke:     
h) A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete):     
2.
a) A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is):     
b) Az ingatlan területnagysága:     
c) Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése):     
d) Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), az épület alapterülete:     
e) Az ingatlan jogi jellege (társasház, szövetkezeti ház, műemlék, bányatelek stb.):     
f) A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, bérlő stb.):     
g) Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke:     
h) A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete):     
3.
a) A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is):     
b) Az ingatlan területnagysága:     
c) Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése):     
d) Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), az épület alapterülete:     
e) Az ingatlan jogi jellege (társasház, szövetkezeti ház, műemlék, bányatelek stb.):     
f) A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, bérlő stb.):     
g) Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke:     
h) A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete):     
4.
a) A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is):     
b) Az ingatlan területnagysága:     
c) Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése):     
d) Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), az épület alapterülete:     
e) Az ingatlan jogi jellege (társasház, szövetkezeti ház, műemlék, bányatelek stb.):     
f) A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, bérlő stb.):     
g) Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke:     
h) A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete):     
II.

Nagy értékű ingóságok
1.    Gépjárművek:
a)    személygépkocsi:      típus
a szerzés ideje, jogcíme:      típus
a szerzés ideje, jogcíme:      típus
a szerzés ideje, jogcíme:      típus
b)    tehergépjármű, autóbusz:      típus
a szerzés ideje, jogcíme:      típus
a szerzés ideje, jogcíme:      típus
a szerzés ideje, jogcíme:      típus
c)    motorkerékpár:      típus
a szerzés ideje, jogcíme:      típus
a szerzés ideje, jogcíme:      típus
a szerzés ideje, jogcíme:      típus
2.    Vízi vagy légi jármű:
a)    jellege:     
típusa:     
a szerzés ideje, jogcíme:     
b)    jellege:     
típusa:     
a szerzés ideje, jogcíme:     
3.    Védett műalkotás, védett gyűjtemény:
a)    egyedi alkotások:
     megnevezés ...... db
a szerzés ideje, jogcíme:      megnevezés ...... db
a szerzés ideje, jogcíme:      megnevezés ...... db
a szerzés ideje, jogcíme:     
b)    gyűjtemény:
     megnevezés ...... db
a szerzés ideje, jogcíme:      megnevezés ...... db
a szerzés ideje, jogcíme:      megnevezés ...... db
a szerzés ideje, jogcíme:     
4.    Egyéb, darabonként vagy készletenként (gyűjteményenként) a mindenkori képviselői alapdíj hathavi összegét meghaladó értékű ingóság:
a)    megnevezés:     
a szerzés ideje, jogcíme:     
b)    megnevezés:     
a szerzés ideje, jogcíme:     
c)    megnevezés:     
a szerzés ideje, jogcíme:     
d)    megnevezés:     
a szerzés ideje, jogcíme:     
e)    megnevezés:     
a szerzés ideje, jogcíme:     
5.    Értékpapírban elhelyezett megtakarítás vagy egyéb befektetés (részvény, kötvény, részjegy, nagy értékű biztosítás stb.):
megnevezés:     
névérték, biztosítási összeg:     
megnevezés:     
névérték, biztosítási összeg:     
megnevezés:     
névérték, biztosítási összeg:     
megnevezés:     
névérték, biztosítási összeg:     
megnevezés:     
névérték, biztosítási összeg:     
6.    Takarékbetétben elhelyezett megtakarítás:      Ft
7.    A mindenkori képviselői alapdíj hathavi összegét meghaladó készpénz:      Ft
8.    Az összességében a mindenkori képviselői alapdíj hathavi összegét meghaladó pénzintézeti számlakövetelés vagy más, szerződés alapján fennálló pénzkövetelés:
a)    pénzintézeti számlakövetelés:
forintban:     
devizában (forintértéken):     
b)    más szerződés alapján fennálló pénzkövetelés összege:      Ft
9.    Más, jelentősebb értékű vagyontárgyak, ha azok együttes értéke a mindenkori képviselői alapdíj hathavi összegét meghaladja:
megnevezés:     
megnevezés:     
megnevezés:     
megnevezés:     
megnevezés:     
III.

Tartozások
Ebben a rovatban kérjük feltüntetni a köztartozás címén, valamint a pénzintézettel vagy magánszemélyekkel szemben esetlegesen fennálló tartozásait
1. Köztartozás (adó, vám, illeték, tb-járulék stb.):      forint
2. Pénzintézettel szembeni tartozás (hitel, kölcsön stb.):      forint
3. Magánszemélyekkel szembeni tartozás:      forint
IV.

Egyéb közlendők








B) Rész17

JÖVEDELEMNYILATKOZAT

(a képviselői tiszteletdíjon kívüli adóköteles jövedelmek)
1.    Foglalkozása:     
Munkahelye:     
Szünetelteti-e foglalkozását:    igen
nem
Foglalkozásából származó havi adóköteles (bruttó) jövedelme:      Ft
2.    Az 1. pontban írt foglalkozásán kívüli, valamennyi olyan tevékenysége, amelyből adóköteles jövedelme származik:
a) A tevékenység megnevezése:     
b) A kifizető személye (kivéve a jogszabályon alapuló titoktartási kötelezettség alá eső tevékenységek):     
c) A jövedelem rendszeressége (havi, egyéb rendszerességű, eseti vagy időszakos):     
d) A jövedelem (bruttó) összege:      Ft
a) A tevékenység megnevezése:     
b) A kifizető személye (kivéve a jogszabályon alapuló titoktartási kötelezettség alá eső tevékenységek):     
c) A jövedelem rendszeressége (havi, egyéb rendszerességű, eseti vagy időszakos):     
d) A jövedelem (bruttó) összege:      Ft
a) A tevékenység megnevezése:     
b) A kifizető személye (kivéve a jogszabályon alapuló titoktartási kötelezettség alá eső tevékenységek):     
c) A jövedelem rendszeressége (havi, egyéb rendszerességű, eseti vagy időszakos):     
d) A jövedelem (bruttó) összege:      Ft
C) Rész

GAZDASÁGI ÉRDEKELTSÉGI NYILATKOZAT
Gazdasági társaságban fennálló tisztsége vagy érdekeltsége:
I.
1. Gazdasági társaság neve:     
2. Gazdasági társaság formája:     
3. Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.):     
4. A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya:      %
5. A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya:      %
6. A gazdasági társaságban viselt tisztsége:     
II.
1. Gazdasági társaság neve:     
2. Gazdasági társaság formája:     
3. Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.):     
4. A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya:      %
5. A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya:      %
6. A gazdasági társaságban viselt tisztsége:     
III.
1. Gazdasági társaság neve:     
2. Gazdasági társaság formája:     
3. Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.):     
4. A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya:      %
5. A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya:      %
6. A gazdasági társaságban viselt tisztsége:     
IV.
1. Gazdasági társaság neve:     
2. Gazdasági társaság formája:     
3. Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.):     
4. A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya:      %
5. A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya:      %
6. A gazdasági társaságban viselt tisztsége:     
V.
1. Gazdasági társaság neve:     
2. Gazdasági társaság formája:     
3. Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.):     
4. A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya:      %
5. A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya:      %
6. A gazdasági társaságban viselt tisztsége:     
1

A törvényt az Országgyűlés a 2000. június 20-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2000. június 24.

2

Lásd az önkormányzati képviselők mandátumának keletkezéséről az önkormányzati listás választásokon című 24/2006. (IX. 17.) OVB állásfoglalást.

3

Az 1. § (2) bekezdése a 2008: XXVII. törvény 3. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

4

A 4. § (2) bekezdésének c) pontja a 2006: CIX. törvény 7. § (2) bekezdésének i) pontja szerint módosított szöveg.

5

Az 5. § b) pontja a 2006: CIX. törvény 7. § (2) bekezdésének i) pontja szerint módosított szöveg.

6

Az 5. § e) pontját az Alkotmánybíróság az 5/2006. (II. 15.) AB határozatának 1. pontjával megsemmisítette, 2006. február 15. napjával.

7

A 10. § (2) bekezdése a 2007: LIX. törvény 2. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 3. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. július 12. napját követően indult összeférhetetlenségi eljárásokban kell alkalmazni.

8

A 10. § (3) bekezdése a 2007: LIX. törvény 2. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 3. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. július 12. napját követően indult összeférhetetlenségi eljárásokban kell alkalmazni.

9

A 10/A. §-t a 2001: CII. törvény 5. §-a iktatta a szövegbe.

10

A 11. § (1) bekezdése a 2008: XXVII. törvény 3. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

11

A 12/A. §-t és az azt megelőző alcímet a 2009: CXXV. törvény 21. §-a iktatta be. [E módosító törvény 31. § (2) bekezdése alapján 2011. január 1-jén lép hatályba.]

12

A hatálybalépés dátuma – a 106/2002. (VII. 12.) KE határozat alapján – 2002. október 20.

13

A 15. §-t a 2003: XXIV. törvény 34. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

14

A mellékletet a 2001: CII. törvény 5. §-a iktatta a szövegbe.

15

Csak a saját személyére vonatkozó adatokat töltse ki.

16

Az ingatlannyilvántartási adatokkal megegyezően kell kitölteni.

17

Csak a képviselő töltse ki.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére