• Tartalom

2001. évi LVIII. törvény

a Magyar Nemzeti Bankról1

2011.07.01.

Az Országgyűlés törvényt alkot a Magyar Nemzeti Bankról, annak elsődleges céljairól, alapvető feladatairól, intézményi, szervezeti, személyi, pénzügyi függetlenségéről, működéséről, figyelemmel a fejlett piacgazdaság követelményeire.

I. Fejezet

A MAGYAR NEMZETI BANK JOGÁLLÁSA, ELSŐDLEGES CÉLJA ÉS ALAPVETŐ FELADATA

1. §2 (1) A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a Magyar Köztársaság központi bankja. Az MNB a Központi Bankok Európai Rendszerének tagja.

(2) Az MNB, valamint döntéshozó szerveinek tagjai e törvényben foglalt feladataik végrehajtása és kötelességeik teljesítése során függetlenek, nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat az Európai Központi Bank kivételével a Kormánytól, az Európai Unió intézményeitől és szerveitől, tagállamainak kormányaitól vagy bármilyen más szervtől.

2. § Az MNB elnöke az Országgyűlésnek beszámolási kötelezettséggel tartozik.

3. § (1) Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása.

(2) Az MNB elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül, a rendelkezésére álló monetáris politikai eszközökkel támogatja a Kormány gazdaságpolitikáját.

Az MNB alapvető feladatai

4. § (1)3 Az MNB meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát.

(2)4 Az MNB kizárólagosan jogosult bankjegy- és érmekibocsátásra. Az MNB által kibocsátott bankjegy és érme – ideértve az emlékbankjegyet és emlékérmét is – a Magyar Köztársaság törvényes fizetőeszköze.5

(3) Az MNB hivatalos deviza- és aranytartalékot képez és kezeli azt.

(4) Az MNB a devizatartalék kezelésével és az árfolyampolitika végrehajtásával kapcsolatban devizaműveleteket végez.

(5)6 Az MNB kialakítja a fizetési és elszámolási, valamint az értékpapír-elszámolási rendszereket és figyelemmel kíséri (felvigyázza) azok tevékenységét e rendszerek biztonságos és hatékony működése, továbbá a pénzforgalom zavartalan lebonyolítása érdekében.

(6)7 Az MNB feladatai ellátásához szükséges statisztikai információkat gyűjt és hoz nyilvánosságra.

(7)8 Az MNB más felelős hatóságokkal együttműködve támogatja a hitelintézetek prudenciális felügyeletére és a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitására vonatkozó politika hatékony kialakítását és vitelét; ennek érdekében különösen feltárja a pénzügyi közvetítőrendszer egészét fenyegető üzleti és gazdasági kockázatokat, elősegíti a rendszerszintű kockázatok kialakulásának megelőzését, valamint a már kialakult rendszerszintű kockázatok csökkentését vagy megszüntetését.

(8) Az MNB egyéb tevékenységet – jogszabályban meghatározott felhatalmazás alapján – csak elsődleges célja és alapvető feladatai teljesítésének veszélyeztetése nélkül folytathat.

II. Fejezet

AZ MNB FELADATAI

Monetáris politika

5. § Az MNB a 3. § (1) bekezdésében meghatározott elsődleges célja szolgálatában a 7. §-ban foglalt eszközökkel befolyásolja a pénz- és hitelkínálatot, valamint a pénz- és hitelkeresletet.

6. § Az MNB monetáris politikáját, valamint e politika érvényesítésének eszközeit e törvény keretei között önállóan alakítja ki.

A monetáris politika eszközei

7. § Monetáris politikáját az MNB az alábbi eszközökkel valósítja meg:

a) számlavezetési körében betétet fogad el és megfelelő biztosíték ellenében hitelt nyújt a 16. §-ban foglalt korlátozással,

b) nyíltpiaci műveletek és visszavásárlási megállapodások keretében értékpapírokat vásárol, elad és közvetít az azonnali és származtatott piacokon,

c) saját értékpapírokat bocsát ki,

d) árfolyamokat és kamatokat befolyásol és meghatároz,

e) értékpapírokat számítol le (visszleszámítol),

f) szabályozza a kötelező tartalékot,

g) egyéb jegybanki eszközöket alkalmaz.

8. §9

Kötelező jegybanki tartalék

9. § (1)10 Az MNB elnöke rendeletében előírhatja, hogy pénzügyi intézmények és a befektetési vállalkozások idegen forrásaik meghatározott arányában (tartalékráta) tartalékot helyezzenek el az MNB-nél.

(2) Az MNB pénzügyi intézmények és befektetési vállalkozások különböző típusú forrásaira eltérő mértékű tartalékrátát írhat elő.

10. §11 (1)12 Az MNB elnöke rendeletben szabályozza a tartalék kiszámítására, képzésének és elhelyezésének módjára, valamint a teljesítés elmaradása esetén alkalmazandó intézkedésekre vonatkozó előírásokat.

(2) A tartalékráta mértékéről a monetáris tanács dönt. Az MNB elnöke a tartalékráta mértékét rendeletében hirdeti ki.

Árfolyamok

11. § (1)13 Az MNB külföldi pénznemek forintra és forintnak külföldi pénznemekre való átszámítására vonatkozó hivatalos árfolyamokat jegyez és hoz nyilvánosságra.

(2)14 Az árfolyamrendszerről és annak valamennyi jellemzőjéről, különösképpen a sávszélességről, a középárfolyamról és a valutakosár összetételéről a Kormány az MNB-vel egyetértésben dönt. Az árfolyamrendszert érintő változtatások nem veszélyeztethetik az MNB árstabilitás elérésével és fenntartásával kapcsolatos elsődleges célját.

(3) Az MNB a (2) bekezdésben előírt módon kialakított árfolyamrendszer keretei között szükség és lehetőség szerint védi és befolyásolja az árfolyamokat a belföldi és a külföldi devizapiacokon.

(4)15 Az árfolyampolitikát a Kormány és az MNB az Európai Unió tagállamai közös érdekű ügyeként kezeli.

Kamatok

12. § Az MNB irányadó kamatként jegybanki alapkamatot állapít meg. Az MNB a jegybanki alapkamat mértékét a Magyar Közlönyben közzéteszi.16

13. § A 9. § (1) bekezdésben meghatározott intézmények által elhelyezett kötelező tartalékok után az MNB kamatot téríthet. A kamatok a tartalékráta különböző típusú forrásai szerint eltérő mértékűek lehetnek.

Rendkívüli hitelnyújtás hitelintézet szükséghelyzetében

14. §17 Amennyiben olyan körülmény áll fenn, amely miatt a hitelintézet működése a pénzügyi rendszer stabilitását veszélyezteti, az MNB a hitelintézetnek a monetáris finanszírozás 16. § (1) bekezdése szerinti tilalmának betartásával rendkívüli hitelt nyújthat. E hitel rendelkezésre bocsátását az MNB a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) intézkedésétől, valamint a Felügyelet által kezdeményezett intézkedésnek a hitelintézet részéről történő teljesítésétől is függővé teheti.

Az MNB számlavezetési tevékenysége;
kapcsolat az államháztartással18

15. §19 (1) Az MNB vezeti

a) a kincstári egységes számlát,

b) az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság pénzforgalmi számláját,

c)–d)20

(2) Az MNB a kincstári egységes számla mindenkori egyenlege után a piaci kamatnak, de legfeljebb a jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamatot fizet a központi költségvetés javára.

16. §21 (1)22 Az MNB az államnak, helyi önkormányzatnak vagy az államháztartás körébe tartozó más intézménynek, az Európai Unió intézményeinek és szerveinek, a tagállamok központi kormányzatainak, a tagállami regionális, helyi vagy más közigazgatási szerveknek, egyéb közjogi testületeknek, vagy a felsoroltak befolyásoló irányítása alatt működő gazdálkodó szervezet részére – az Európai Közösséget létrehozó Szerződésnek a monetáris finanszírozás tilalmára vonatkozó 101. cikkében, továbbá a Szerződés 104. cikkében és a 104b. cikke (1) bekezdésében említett tilalmak alkalmazásához szükséges fogalmak meghatározásáról szóló 1993. december 13-i, 3603/93/EK tanácsi rendeletben foglaltak figyelembevételével – nem nyújthat folyószámlahitelt, nem biztosíthat részükre semmi egyéb hitellehetőséget, ezen intézmények értékpapírjait közvetlenül a kibocsátótól nem vásárolhatja meg (a monetáris finanszírozás tilalma).

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából egy gazdálkodó szervezetet akkor kell az állam, helyi önkormányzat vagy az (1) bekezdésben felsorolt intézmények befolyásoló irányítása alatt működőnek tekinteni, ha az állam, helyi önkormányzat vagy az államháztartás körébe tartozó más intézmény, az Európai Unió intézménye és szerve, a tagállamok központi kormányzata, a tagállam regionális, helyi vagy más közigazgatási szerve együttesen, közvetve vagy közvetlenül:

a) a jegyzett tőkében többségi részesedéssel rendelkezik,

b) ellenőrzi a részesedéshez fűződő szavazati jogok többségét, vagy

c) kinevezheti a gazdálkodó szervezet vezető testülete és felügyelő bizottsága tagjainak több, mint felét.

(3)23 Az (1) bekezdés nem alkalmazható az állam, helyi önkormányzat vagy az államháztartás körébe tartozó más intézmény, az Európai Unió intézménye és szerve, a tagállamok központi kormányzata, a tagállam regionális, helyi vagy más közigazgatási szerve közvetlen vagy közvetett tulajdonában levő hitelintézet esetében. Ezen körbe tartozó hitelintézeteknek a jegybanki pénzkínálat vonatkozásában a magántulajdonban levő hitelintézetekkel azonos elbánásban kell részesülniük.

(4) E § alkalmazásában a közvetett tulajdon: egy vállalkozás tulajdoni hányadának, illetőleg szavazati jogának a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetőleg szavazati joggal rendelkező más vállalkozás (köztes vállalkozás) tulajdoni hányadán, illetőleg szavazati jogán keresztül történő birtoklása vagy gyakorlása.

17. § (1) Az MNB a külföldi pénznemben fennálló követeléseinek és kötelezettségeinek a tárgyév utolsó napján érvényes hivatalos árfolyamon történő értékeléséből származó árfolyamnyereséget, illetve árfolyamveszteséget a forint árfolyam kiegyenlítési tartalékába köteles helyezni.

(2) Az MNB a devizában fennálló, értékpapíron alapuló követelések piaci értékelése alapján megállapított különbözetet – a nyitóállomány visszavezetése után – a deviza-értékpapírok kiegyenlítési tartalékába köteles helyezni.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott forint árfolyam kiegyenlítési tartalék és deviza-értékpapír kiegyenlítési tartalék az MNB saját tőkéjének része. A kiegyenlítési tartalékok egyenlegei egymással szemben nem számolhatók el.

(4) Amennyiben az (1), illetve a (2) bekezdés szerinti kiegyenlítési tartalékok valamelyike a rendelkezésre álló adatok alapján negatív egyenlegű, akkor a negatív egyenleg mértékéig a tárgyévet követő év március 31-éig a központi költségvetés közvetlenül a megfelelő kiegyenlítési tartalék javára készpénzben térítést nyújt, amit a tárgyévi mérlegben el kell számolni.

(5)24 Amennyiben az (1), illetve a (2) bekezdés szerinti kiegyenlítési tartalékok valamelyike a végleges adatok alapján – figyelemmel a (4) bekezdés szerinti térítésre is – negatív egyenlegű, akkor a részvényes 46/A. § b) pontjában foglaltak szerint hozott határozatát követő nyolc napon belül a központi költségvetés közvetlenül a megfelelő kiegyenlítési tartalék javára készpénzben térítést nyújt. Ha a (4) bekezdés szerinti térítés meghaladja a végleges adatok alapján megállapított egyenleget, akkor a túlfizetést az MNB a részvényes 46/A. § b) pontjában foglaltak szerint hozott határozatát követő nyolc napon belül a központi költségvetésnek megtéríti a kiegyenlítési tartalék terhére. E tételeket a kifizetések évében kell a mérlegben kimutatni.

18. §25

19. § Az MNB az állam megbízása alapján, illetve az állam tulajdonában lévő értékpapírok – ide nem értve a részvényeket – tekintetében az állam megbízottjaként az értékpapírpiacon eljárhat.

20. § (1)26 Az állam megbízása alapján az MNB közreműködhet az állam devizában történő hitelfelvételeiben és külföldi értékpapír-kibocsátásaiban, valamint az állam külföldi követeléseinek kezelésével kapcsolatos feladatok ellátásában.

(2)27 Az MNB az állammal, illetőleg az állam megbízottjaként piaci feltételek mellett határidős és fedezeti ügyleteket köthet.

21–22. §28

23. § (1)29

(2)30

24–25. §31

Pénzforgalommal kapcsolatos feladatok32

26. §33 (1) Az MNB alakítja ki az országos fizetési és elszámolási rendszert.

(2) A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény szerinti fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszereket az MNB jelöli ki.

(3)34 Az MNB elnöke a 60. § (2) bekezdésében meghatározott körben szabályozza a fizetési megbízások lebonyolítását.

(4)35

27. §36 (1)37 Az MNB engedélye szükséges a pénzforgalmi elszámolóház üzletszabályzatának, szabályzatainak, illetőleg ezek módosításának hatálybalépéséhez.

(2)38 Az MNB az (1) bekezdés szerinti engedélyt akkor adja meg, ha az üzletszabályzat, illetve szabályzat megfelel az MNB elnöke által e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a pénzforgalmi elszámolóház üzletszabályzatának, szabályzatainak tartalmi és formai követelményeiről szóló rendeletében foglaltaknak.

(3)39 A pénzforgalmi elszámolóház az MNB által engedélyezett üzletszabályzatát vagy üzletszabályzat módosítását legkésőbb az MNB engedélyének hatálybalépése napján, egységes szerkezetben a honlapján közzéteszi.

Jegybanki információs rendszer40

28. § (1)41 A 4. § (1)–(7) bekezdéseiben meghatározott feladatai ellátásához – ideértve a monetáris, a fizetési mérleg és a kapcsolódó állományi, az értékpapír, a pénzügyi számla, a pénzügyi stabilitási, a pénzforgalmi, a fizetési rendszer statisztikák összeállítását – az MNB jegybanki információs rendszert működtet, amelyhez a jogszabályban meghatározott szervezetek és természetes személyek az MNB által előírt – személyes adatnak nem minősülő – információkat kötelesek szolgáltatni. A jegybanki információs rendszer működtetése során az MNB jogosult a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervtől a rendelkezésre álló, személyes adatnak nem minősülő adatokat egyedi azonosításra alkalmas módon is átvenni. A jegybanki információs rendszer részeként működtetett statisztikai információs rendszer szakmai tartalmát és módszertanát az MNB – az államháztartásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), illetőleg a Felügyelet véleményét kikérve – a Központi Statisztikai Hivatallal egyetértésben alakítja ki.

(2)42 Az MNB nyilvánosságra hozza a hitelintézeti rendszer működésére és az ország pénzügyi helyzetére vonatkozó összes fontos információt, illetőleg ezek részletes adatait rendszeresen az Országgyűlés, a Kormány és a minisztériumok (központi államigazgatási szervek), valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete rendelkezésére bocsátja.

(3) Az adatokat csak olyan formában lehet nyilvánosságra hozni, hogy azokból az egyedi adatszolgáltatókra vonatkozó információk ne legyenek megállapíthatók.

(4)43 Az MNB elnöke a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk köréről, a szolgáltatás módjáról és határidejéről szóló rendeletében – az MNB alapvető feladatainak ellátásához szükséges kutatási, elemzési, döntés-előkészítési tevékenységek elvégzése érdekében – előírhatja, hogy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.), a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.), a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) hatálya alá tartozó szervezetek, az állami adóhatóság, a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv, az egészségbiztosítási szerv, a Központi Statisztikai Hivatal, a cégbíróság, továbbá a központi költségvetésből finanszírozott családtámogatási és fogyatékossági, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi és közoktatási ellátásokra és támogatásokra vonatkozóan a kincstár a jegybanki információs rendszerbe történő információszolgáltatáshoz a kezelésükben lévő személyes adatot, adótitkot, banktitkot, értékpapírtitkot, biztosítási titkot és pénztártitkot visszafordíthatatlan módon úgy módosítsák, hogy az információkat ne lehessen az érintettekkel kapcsolatba hozni, annak érdekében, hogy a szervezetre vonatkozó bizalmas vagy a természetes személyre vonatkozó személyes jellegtől így megfosztott információkat szolgáltassák az MNB részére. Az MNB elnöke rendeletében kijelöli az információkat szolgáltató szervezeteket.

(5)44 Az MNB elnöke rendeletében úgy is előírhatja a (4) bekezdésben írt információk bizalmas vagy személyes jellegtől való megfosztását, hogy az információkat az MNB által egyedileg a (4) bekezdés alapján kötelezett rendelkezésére bocsátott kódképzési módszer alapján meghatározott anonim kapcsolati kóddal kell szolgáltatni. Az MNB ezen rendelkezésre bocsátást követően és az információszolgáltatást megelőzően a kódképzési módszert törli.

(6)45 Az MNB jogosult azonos kódképzési módszer alapján meghatározott anonim kapcsolati kóddal a (4) bekezdésben írt információkat több szervezettől megkérni, és az így kapott információkat összekapcsolni.

(7)46 A (4) bekezdés alapján kötelezett köteles megtagadni az információk átadását, ha az adatokat nem lehetséges megfosztani azok bizalmas vagy személyes jellegétől. A megtagadást és annak indokát a (4) bekezdés alapján kötelezett köteles az MNB tudomására hozni az információszolgáltatásra előírt határidőben.

(8)47 Az anonim kapcsolati kód képzésének módszerét és a kódképzés alapját az MNB úgy állapítja meg, hogy

a) a kódképzés alapját nem képezik olyan szervezetet vagy természetes személyt azonosító adatok, amelyek kezelésére az MNB jogosult,

b) a kódképzés konkrét, egyedi módszere tartalmaz egyedi, véletlenszerűen megállapított elemet.

(9)48 A (4) és (5) bekezdés szerinti információszolgáltatás során az információt szolgáltató szervezet az információszolgáltatás előtt a természetes személy lakcímére vonatkozó adatot úgy módosítja, hogy abból az érintett lakóhelye a kistérségnél pontosabban ne legyen megállapítható.

(10)49 Az MNB köteles az információk (4) és (5) bekezdés szerinti létrehozásával összefüggésben közvetlenül felmerülő, indokolt költségeket – részletes költségkimutatás alapján – az információt szolgáltató szervezeteknek az információszolgáltatást követően megtéríteni.

(11)50 A (4) bekezdés alapján kötelezett a kódképzés módszerét nem módosíthatja és azt az anonim kapcsolati kód képzése után haladéktalanul, majd magát az anonim kapcsolati kódot az információszolgáltatást követően haladéktalanul törli.

(12)51 Az MNB az összekapcsolást követően az anonim kapcsolati kód és az átvett adatok közötti kapcsolatot helyreállíthatatlanul megszünteti és az anonim kapcsolati kódot törli.

(13)52 A jelen § alkalmazásában anonim kapcsolati kód alatt az ugyanazon természetes személyre vagy szervezetre vonatkozó, természetes személyt vagy szervezetet azonosító adatokból olyan, véletlenszerű elemet is tartalmazó módszerrel képzett karaktersor értendő, amellyel ugyanazokból az adatokból mindig ugyanaz a karaktersor jön létre, de amely eredményeképpen létrejött karaktersorból a természetes személyt vagy szervezetet azonosító adatok nem állíthatók helyre.

Jegybanki ellenőrzés

29. §53 (1) A jegybanki ellenőrzés

a) e törvény rendelkezéseinek,

b) a Hpt.-nek az MNB engedélyezési hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi szolgáltatások végzésének feltételeire vonatkozó rendelkezéseinek,

c) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvénynek az MNB felügyeleti hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző szolgáltatókra vonatkozó rendelkezéseinek,

d) a jegybanki információs rendszerhez információszolgáltatást előíró jogszabály rendelkezéseinek,

e) az MNB elnöke rendeleteinek

a megtartására, az MNB hatósági határozataiban, szakhatósági állásfoglalásaiban foglaltak végrehajtására, valamint a Tpt. és a Hpt. alapján kiszervezett tevékenységet végzők ellenőrzésére terjed ki.

(2) A jegybanki ellenőrzés a jogszabályban meghatározottak szerinti adatszolgáltatásból származó adatok ellenőrzése, valamint az MNB által lefolytatott hatósági ellenőrzési eljárás. Ennek keretében az MNB jogosult adatok, beszámolók, mérlegek, bizonylatok és vizsgálati anyagok bekérésére.

(3) Az MNB a helyszíni ellenőrzést végző személyt megbízólevéllel látja el.

(4) Ha a vizsgált okmányok hitelességének, teljességének megállapítása vagy a vizsgálati megállapítások kiegészítése válik szükségessé, úgy a jegybanki ellenőrzést végző személy jogosult a jegybanki ellenőrzés hatálya alá tartozó szervezeteknél és természetes személyeknél az (1) bekezdésben említett tárgykörökkel összefüggő tényeket vizsgálni.

(5) A jegybanki ellenőrzés időtartama legfeljebb hat hónap lehet.

Az MNB hatósági eljárásainak közös szabályai54

29/A. §55 Az MNB – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint jár el

a) a jegybanki ellenőrzés,

b) a hitelintézeti elszámolóházak üzletszabályzata és szabályzatai, valamint módosításuk jóváhagyása,

c) a Hpt. alapján az MNB engedélyezési hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi szolgáltatások engedélyezése, valamint ezen engedélyek visszavonása,

d) a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény szerinti kijelölés, valamint annak visszavonása,

e) a forgalomban lévő magyar törvényes fizetőeszközről utánzat készítésének és készíttetésének engedélyezése, valamint

f) külön törvényben meghatározottak szerinti szakhatósági közreműködése

során.

29/B. §56 (1) A kérelmező a kérelemre indított eljárásban – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni.

(2) Az MNB döntését részben vagy egészben a honlapján vagy egyéb módon közzéteheti.

(3) Az MNB döntése ellen fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél az MNB határozatának és önálló jogorvoslattal megtámadható végzésének bírósági felülvizsgálatát kérheti a Fővárosi Bíróságtól azzal, hogy a bíróság a felülvizsgálat iránti keresetet, kérelmet a polgári perrendtartásról szóló törvénynek a közigazgatási perekre vonatkozó szabályai szerint, harminc napon belül bírálja el.

(4) Az eljárás felfüggesztését az ügyfél nem kérheti.

(5) A 29/A. § d) pontjában meghatározott ügyekben az ügyintézési határidő három hónap.

(6)57 A hiánypótlási felhívás kibocsátásának határideje a kérelem beérkezésétől számított tizenöt nap.

(7) Az MNB az eljárásában a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés meghozataláig terjedő időtartamra végzésben megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, továbbá elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, ha erre – a 4. § (1)–(7) bekezdésében meghatározott alapvető feladatai ellátása érdekében, a késedelemmel járó jelentős vagy helyrehozhatatlan kár veszélye miatt – halaszthatatlanul szükség van. Az MNB e végzését soron kívül hozza meg.

(8) Olyan kötelezett esetén, amely számára az MNB fizetési számlát vezet, az MNB közvetlen kielégítés útján hajtja be a pénzfizetésre szóló határozatból eredő lejárt tartozást.

Az MNB intézkedései és szankciói58

29/C. §59 (1) Ha az MNB megállapítja a 29. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályokban vagy az MNB hatósági határozatában foglaltaknak az ellenőrzött szervezet, a szervezet vezetője, valamint a rá irányadó jogszabályok szerint vezető állásúnak minősülő személy általi megszegését, elmulasztását, késedelmes vagy hiányos teljesítését, a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályai szerinti intézkedéseket alkalmazza, továbbá bírságot szabhat ki (a továbbiakban együtt: intézkedés). Az MNB által kirótt bírság az MNB saját bevétele.

(2) Az intézkedéseket az MNB együttesen és ismételten is alkalmazhatja. Ismételt intézkedés csak ismételt jogsértés esetén vagy abban az esetben alkalmazható, ha a korábbi intézkedés nem vezetett eredményre.

(3) Ha a szabályszegést a szervezet az MNB által szabott határidőig nem szünteti meg, az MNB határidő tűzésével felszólítja a szervezet vezetőjét, a rá irányadó szabályok szerint vezető állásúnak minősülő személyt a jogszabályok betartására.

(4) Az MNB az intézkedések alkalmazásánál tekintettel van

a) a szabályszegés vagy a mulasztás súlyosságára,

b) a cselekménynek a 29. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó szervezetekre gyakorolt hatására,

c) a szabályszegéssel vagy a mulasztással előidézett kockázatra, a kár mértékére, valamint a kárenyhítési hajlandóságra,

d) a felelős személyek által az MNB-vel kapcsolatban tanúsított együttműködésre,

e) az intézkedéssel érintett személy jó- vagy rosszhiszeműségére, az általa a szabályszegéssel vagy a mulasztással elért vagyoni előnyre,

f) az intézkedés alapjául szolgáló adatok, tények, információk eltitkolására vagy annak szándékára, valamint

g) a szabályszegés, illetve a mulasztás ismétlődésére és gyakoriságára.

(5) Nem lehet intézkedést alkalmazni a szabályszegésnek vagy a mulasztásnak az MNB tudomására jutásától számított három év, valamint az elkövetésétől számított öt év elteltével.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott határidőkön belül intézkedés akkor is alkalmazható, ha az intézkedéssel érintett természetes személy az intézkedés alkalmazásakor már nem áll az ellenőrzött szervezet vagy személy alkalmazásában, megbízatása megszűnt vagy az ellenőrzött tevékenységet már nem végzi.

(7) Ha az Európai Unió másik tagállamában engedéllyel rendelkező pénzügyi intézmény fióktelepe, a pénzügyi intézmény Magyarországon végzett határon átnyúló szolgáltatása megsérti a 29. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályokban vagy az MNB hatósági határozatában foglalt előírásokat, az MNB felszólítja a fióktelepet, a pénzügyi intézményt a szabályellenes helyzet megszüntetésére. Ha a fióktelep vagy a pénzügyi intézmény a felszólításnak nem tesz eleget, az MNB értesíti a Felügyeletet annak érdekében, hogy az értesítse az Európai Unió másik tagállamának felügyeleti hatóságát a szabályellenes helyzetről, vagy kezdeményezze, hogy a felügyeleti hatóság tegye meg a megfelelő intézkedést.

(8) A bírságot a kiszabásáról hozott határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kell a határozatban megjelölt számlára befizetni.

29/D. §60 (1) Ha a hitelintézet megsérti a 29. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályok valamely előírását, vagy az MNB hatósági határozatában foglaltak teljesítését elmulasztja, késedelmesen vagy hiányosan teljesíti, a hitelintézet terhére kiszabható bírság összege a bírsággal érintett hitelintézet típusához a Hpt.-ben megállapított minimális jegyzett tőke egytized százalékától két százalékáig terjedhet.

(2) A hitelintézet vezető állású személyével szemben – ideértve a bankképviselet vezetőjét – kiszabott bírság a bírsággal érintett személy megelőző évben tisztségével vagy megbízatásával elért nettó jövedelmének tíz százalékától ötven százalékáig terjedő összeg, de legalább százezer forint. Kétmillió forintot el nem érő nettó jövedelem esetén a bírság összege egymillió forintig terjedhet.

(3) Ha a pénzügyi vállalkozás vagy a pénzügyi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző egyéb jogi személy megsérti a 29. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályok előírását vagy az MNB hatósági határozatában foglaltak teljesítését elmulasztja, késedelmesen vagy hiányosan teljesíti, a vele szemben kiszabható bírság összege kétszázezertől kétmillió forintig terjedhet.

(4) Pénzügyi vállalkozás, a pénzügyi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző egyéb jogi személy működésére vonatkozó döntés előkészítésével és a döntés meghozatalával összefüggésben tevékenykedő természetes személyek felróható magatartásának megállapításakor a bírság a bírsággal érintett személy megelőző évben az adott tisztségéből eredően felvett nettó jövedelmének harmincöt százalékáig terjedő összeg lehet. Ilyen jövedelem hiányában a bírság összege százezer forinttól egymillió forintig terjedhet.

(5) Ha a Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár vagy a központi szerződő fél megsérti a 29. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályok valamely előírását, vagy az MNB hatósági határozatában foglaltak teljesítését elmulasztja, késedelmesen vagy hiányosan teljesíti, a vele szemben kiszabható bírság összege százezer forinttól tízmillió forintig terjedhet.

(6) Ha az egyéb ellenőrzött állami, önkormányzati, gazdasági, társadalmi vagy más egyéb szervezet megsérti a 29. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályok valamely előírását, vagy az MNB hatósági határozatában foglaltak teljesítését elmulasztja, késedelmesen vagy hiányosan teljesíti, a vele, a szervezet vezetőjével, valamint a rá irányadó jogszabályok szerint vezető állásúnak minősülő személyekkel szemben kiszabható bírság összege kétszázezer forinttól kétmillió forintig terjedhet.

30. §61

Pénzkibocsátás

31. §62 (1) A bankjegyek és érmék kibocsátását, címletét és külső kiállítását, valamint bevonását az MNB elnöke rendeletben hirdeti ki. Az MNB elnökének rendeletében megjelölt határnappal a bevont bankjegyek és érmék elveszítik törvényes fizetőeszköz jellegüket.

(2) Az MNB által kibocsátott bankjegyeket és érméket azok bevonásáig magyar törvényes pénznemben teljesítendő fizetésnél mindenki köteles névértéken elfogadni.

(3) Az MNB a forgalomból általa bevont, törvényes fizetőeszköznek már nem minősülő bankjegyeket a bevonás határnapjától számított 20 évig, az érméket a bevonás határnapjától számított 5 évig névértéken magyar törvényes fizetőeszközre váltja át. Az MNB e kötelezettsége ellátásához közreműködőt vehet igénybe.

(4) Készpénzben (bankjegy vagy érme átadásával) történő fizetés esetén 50 darabnál több érmét elfogadni csak a hitelintézet és a posta köteles egy fizetési művelet során.

(5) A hamis vagy meghamisított bankjegy és érme fizetési művelet során nem fogadható el.

(6) A nehezen felismerhető, valamint a sérült bankjegyet és érmét fizetési művelet során elfogadni nem kötelező.

(7) Az MNB a nehezen felismerhető, valamint a sérült bankjegyet és érmét törvényes fizetőeszközre költségmentesen váltja át. Az MNB e kötelezettsége ellátásához közreműködőt vehet igénybe.

(8) Megsemmisült bankjegy vagy érme ellenértékét az MNB nem téríti meg. Bankjegy vagy érme tekintetében megsemmisítési eljárás nem indítható. A nehezen felismerhető, valamint a sérült törvényes fizetőeszköznek minősülő érme – ide nem értve az MNB által kibocsátott emlékérmét –, továbbá az MNB által már bevont érme alapanyagként való értékesítésének, illetve az ezen érmékből nyert alapanyagok értékesítésének kizárólagos joga az MNB-t illeti meg, azzal, hogy az értékesítés piaci feltételek mellett történik.

(9) Az MNB elnöke az e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a készpénzforgalmazás feltételeit szabályozó rendeletében határozza meg az érme más címletű érmére, illetőleg bankjegyre, továbbá a bankjegy más címletű bankjegyre, illetőleg érmére való átváltásának szabályait, ideértve az átváltásra kötelezettek körét, a díjazás feltételeit is.

31/A. §63 (1)64 Az MNB ellátja a magyar és a külföldi törvényes fizetőeszközök hamisítás elleni védelmével kapcsolatban a hatáskörébe tartozó technikai és egyéb feladatokat, így különösen a készpénzszakértői, oktatási, adatszolgáltatási és tájékoztatási feladatokat. Az MNB készpénzszakértői feladatai ellátása során, a szakértői vizsgálat alapján hamisnak vagy meghamisítottnak minősített fizetőeszközökkel összefüggésben indított büntetőeljárásban történő felhasználás céljából – az adott büntetőeljárás jogerős lezárásáig – jogosult a feltehetően hamis vagy meghamisított fizetőeszközök természetes személy befizetőjének (birtokosának) személyes adatait (családi és utónév, lakcím, azonosító okmány megnevezése és száma) kezelni, és ennek keretében az említett adatokat a pénzhamisítási ügyekben a büntetőeljárást lefolytató, illetve bűnüldözési feladatokat ellátó szervek részére továbbítani.

(2)65 A feltehetően hamis vagy meghamisított (a továbbiakban: hamisgyanús) magyar és külföldi fizetőeszközöket szakértői vizsgálat céljából az MNB részére meg kell küldeni, vagy a szakértői vizsgálatra történő továbbítás céljából az MNB elnökének rendeletében meghatározott szervezet részére át kell adni.

(3)66 A hamis és a meghamisított magyar és külföldi fizetőeszközökért nem jár térítés.

(4)67 Az MNB elnökének rendeletében meghatározott, a Hpt. szerinti pénzforgalmi, pénzváltási és pénzfeldolgozási szolgáltatást, továbbá a postáról szóló 2003. évi CI. törvény szerinti nemzetközi postautalvány-szolgáltatást nyújtó köteles az általa fellelt hamisgyanús magyar és külföldi fizetőeszközöket az MNB-nek megküldeni, valamint a fellelés körülményeiről az MNB által előírt módon és tartalommal, ideértve az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatokat is, adatszolgáltatást teljesíteni.

32. § Az MNB a bankjegy- és érme-előállítás költségeit ráfordításai között számolja el.

33. §68

34. §69 (1) Forgalomban lévő törvényes fizetőeszközről utánzatot készíteni vagy készíttetni bármely célra csak az MNB elnökének rendeletében meghatározottak szerint lehet. Az utánzatok előállítása, nyilvántartása, őrzése és megsemmisítése tekintetében az MNB elnökének rendeletében meghatározottak szerint kell eljárni.

(2) Az euro-utánzatokra – ideértve az euro-érmékhez hasonló érmeket és zsetonokat is – vonatkozó előírásokat a szankciókra vonatkozó szabályok kivételével az euro-érmékhez hasonló érmekről és zsetonokról szóló, 2004. december 6-i 2182/2004/EK tanácsi rendelet előírásainak figyelembevételével az MNB elnökének rendelete határozza meg.

III. Fejezet

AZ MNB KAPCSOLATAI MÁS SZERVEKKEL

Kapcsolat az Országgyűléssel

35. § Az MNB elnöke az MNB tevékenységéről és monetáris politikájáról évente beszámol az Országgyűlésnek. Az Országgyűlés eseti tájékoztatást is kérhet.

Kapcsolat a Kormánnyal, a minisztériumokkal
és a nyilvánossággal

36. § Az MNB feladataival és a pénzügyi rendszer működésével kapcsolatos döntések és jogszabályok tervezeteire nézve ki kell kérni az MNB véleményét.

37. §70 A miniszter az MNB-t előzetesen tájékoztatja a költségvetési javaslatról. Az MNB jogosult ezzel kapcsolatos véleményét a Kormánynak, illetve a költségvetésről szóló törvényjavaslat Országgyűléshez történő benyújtását követően az Országgyűlés illetékes bizottságának is kifejteni.

38. § Az MNB-t e törvényben meghatározott feladatkörében a Kormány nem utasíthatja.

39. §71 (1) A monetáris tanács (49. §) napirendjét a Kormánynak meg kell küldeni.

(2) A monetáris tanács ülésein a Kormányt szavazati jog nélkül a miniszter vagy az általa felhatalmazott személy képviseli.

40. § A Kormány ülésének az MNB feladatkörét érintő napirendi pontjához az MNB elnökét meg kell hívni.

41. § (1)72 Az MNB a monetáris folyamatok alakulásáról és alapvető feladatai körébe tartozó egyéb lényeges kérdésekről legalább negyedévente jelentést készít és hoz nyilvánosságra. A tájékoztatás módjáról és gyakoriságáról az MNB közleményt jelentet meg.

(2) Az MNB a Kormány, illetve a minisztériumok részére a monetáris folyamatok alakulásáról és alapvető feladatai körébe tartozó egyéb lényeges kérdésekről kérésre eseti információt nyújt.

(3)73 Az MNB elnöke az MNB működésének irányításával összefüggő, a működés szempontjából kiemelten fontos, az 50. § (1) bekezdés szerinti jogkörében meghozott döntéseiről a döntés meghozatalát követően a minisztert tájékoztatja. Az MNB köteles az általa végrehajtott devizaműveletekről, valamint az arany- és devizatartalékokról a minisztert hetente tájékoztatni. A miniszter és az MNB elnöke évente írásban megállapodnak az MNB által szolgáltatandó további információk köréről.

(4)74 A Kormány felkérése alapján az MNB elláthatja a nemzetközi pénzügyi szervezetekben a Kormányra háruló feladatokat, amennyiben erről törvény eltérően nem rendelkezik.

42. §75 A Kormány, a minisztériumok (központi államigazgatási szervek), illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete az MNB kérésére tevékenységükkel kapcsolatban információt nyújtanak.

42/A. §76 (1) A Nemzetközi Valutaalap által a Magyar Köztársaság tagságát illetően hozott határozat, valamint az alapokmány értelmében a Nemzetközi Valutaalapnak időszakonként fizetendő összegeket jogszabályban vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott megfelelő forrásokból a Magyar Köztársaság nevében kifizetést teljesítő szerv az MNB, beleértve a Nemzetközi Valutaalap Különleges Lehívási Jogok Főosztályában való részvétellel kapcsolatos fizetések teljesítését is.

(2) Az MNB a Nemzetközi Valutaalap alapokmányával összhangban, a Magyar Köztársaság tagságával összefüggésben, át nem ruházható, kamatfizetési kötelezettséget nem tartalmazó váltókat állíthat ki a Nemzetközi Valutaalap javára.

(3) A Nemzetközi Valutaalap alapokmánya által megkívánt pénzügyi szerv feladatát a Magyar Köztársaság részéről az MNB látja el. Ezzel összefüggésben az MNB a felhatalmazott szerv arra, hogy a Magyar Köztársaság nevében a Nemzetközi Valutaalap alapokmányának rendelkezései alapján végrehajtható valamennyi műveletet és ügyletet létrehozza és lebonyolítsa, ideértve azt is, hogy a Nemzetközi Valutaalap alapokmányának rendelkezései alapján a Magyar Köztársaságnak átutalt vagy fizetett bármilyen összeg tekintetében a pénzügyi szerv minőségében jogosultként járjon el.

(4) A Nemzetközi Valutaalapnak a Magyar Köztársaságban tartott valutakészleteit kijelölt letéteményesként az MNB őrzi.

Kapcsolat
a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével

43. § (1) Az MNB feladatai ellátása során együttműködik a Felügyelettel.

(2)77

44. § (1) Az MNB és a Felügyelet azokat az adatokat és információkat bocsátja egymás rendelkezésére, amelyek a másik szervezet feladatának ellátásához szükségesek.

(2) A feladat ellátásához szükséges adat- és információátadás módját és rendjét az MNB és a Felügyelet megállapodásban rögzíti.

Kapcsolat az Állami Számvevőszékkel

45. § (1)78

(2)79

(3)80 Az MNB könyvvizsgálójának megválasztását, illetve visszahívásának kezdeményezését megelőzően az Állami Számvevőszék elnökének a véleményét ki kell kérni.

(4)81

IV. Fejezet

AZ MNB SZERVEZETE

Az MNB jogi formája

46. § (1) Az MNB részvénytársasági formában működő jogi személy.

(2) Az MNB cégnevét a cégjegyzékbe nem kell bejegyezni. A részvénytársaság elnevezést az MNB cégnevében nem kell feltüntetni.

(3)82 Az MNB alapító okiratát a részvényes állapítja meg, amelyet be kell mutatni az Országgyűlésnek.

(4)83 Az MNB részvényei az állam tulajdonában vannak. Az államot mint részvénytulajdonost a miniszter képviseli.

(5)84 Az MNB jegyzett tőkéje 10 000 000 000 Ft, azaz tízmilliárd forint.

46/A. §85 A részvényes részvényesi határozattal dönt:

a) az alapító okirat megállapításáról és módosításáról,

b) a mérleg és az eredménykimutatás megállapításáról,

c) a könyvvizsgáló megválasztásáról és visszahívásáról,

d) a könyvvizsgáló díjazásának megállapításáról.

Az MNB szervei

47. §86 (1) Az MNB szervei: a monetáris tanács és a felügyelő bizottság.

(2) Az MNB-ben közgyűlés és igazgatóság nem működik.

48. §87

A monetáris tanács

49. § (1) Az MNB – a 4. §-ban, a 11. § (2) bekezdésében, valamint a 14. §-ban meghatározott feladataival kapcsolatos – legfőbb döntéshozó szerve a monetáris tanács.

(2)88 A monetáris tanács szükség esetén bármikor összehívható, de havonta legalább egy alkalommal ülésezik.

(3)89 A monetáris tanács legalább öt-, legfeljebb héttagú testület. A monetáris tanács tagjai megbízatásuk időtartama alatt munkaviszonyban állnak az MNB-vel.

(4)90 A monetáris tanács tagjai:

a) az MNB elnöke, mint a monetáris tanács elnöke;

b) az MNB alelnökei;

c) további legfeljebb négy tag, akiket hat évre az Országgyűlés választ.

(5)91 A monetáris tanács tagja az a magyar állampolgár lehet, aki monetáris, pénzügyi, illetőleg a hitelintézeti tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben kiemelkedő elméleti, illetőleg gyakorlati szakmai ismeretekkel rendelkezik.

(6)92 A (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tagnak javasolt személyt az Országgyűlés illetékes bizottsága meghallgatja.

(7)93 A monetáris tanács (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tagja a kinevezésében megjelölt időpontban, ennek hiányában kinevezésével, (4) bekezdés c) pontja szerinti tagja megválasztásával hivatalba lép. A monetáris tanács (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tagja a köztársasági elnök előtt, (4) bekezdés c) pontja szerinti tagja az Országgyűlés előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel esküt vagy fogadalmat tesz és okmányt ír alá.

(8)94 A monetáris tanács tagjának megbízatása megszűnik:

a) a megbízatási időtartam leteltével;

b) lemondással;

c) felmentéssel;

d) halállal.

(9)95 A lemondást írásban kell közölni a (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tagnak a köztársasági elnökkel és a miniszterelnökkel, a (4) bekezdés c) pontja szerinti tagnak az Országgyűlés elnökével.

(10)96 A monetáris tanács (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tagjait a köztársasági elnök, (4) bekezdés c) pontja szerinti tagjait az Országgyűlés kizárólag abban az esetben mentheti fel, ha a monetáris tanács tagja nem felel meg a feladatai ellátásához szükséges feltételeknek, illetve súlyos kötelezettségszegést követ el.

(11)97 A (4) bekezdés c) pontja szerinti tagok kinevezésére, illetve felmentésére az Országgyűlés Gazdasági és Informatikai Bizottsága teszi meg a javaslatot az Országgyűlés számára.

(12)98 A (11) bekezdés szerinti felmentési javaslatot a monetáris tanács érintett tagja részére meg kell küldeni, aki a Munka Törvénykönyve (a továbbiakban: Mt.) szabályai szerint munkaügyi bírósághoz fordulhat.

(13)99 A (11) bekezdés szerinti felmentésre irányuló javaslat a bírósághoz fordulási határidő lejártát vagy – bírósághoz fordulás esetén – a bíróság döntésének jogerőre emelkedését követően terjeszthető az Országgyűlés elé.

(14)100

(15)101 A monetáris tanács határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van. A monetáris tanács határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza, szavazategyenlőség esetén elnökének, illetve az elnök akadályoztatása esetén elnökhelyettesének szavazata dönt.

(16)102 A monetáris tanács álláspontját a monetáris tanács elnöke vagy – akadályoztatása esetén – elnökhelyettese jogosult nyilvánosságra hozni.

(17)103 A monetáris tanács évente az első ülésen a jelenlevők egyszerű szótöbbségével megválasztja a monetáris tanács elnökhelyettesét. Az elnökhelyettes megbízatásának megszűnése esetén a monetáris tanács a soron következő ülésén új elnökhelyettest választ.

(18)104 A monetáris tanács tagjai – ideértve az MNB elnökét és alelnökeit –, valamint a felügyelő bizottság tagjai megbízatásuk megszűnését követő 3 éven belül monetáris tanácsi tagságot nem viselhetnek.

(19)105 Az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 122. cikke szerinti eltérés Tanács döntésével történő megszüntetése hatálybalépésének napján a monetáris tanács megszűnik, tagjainak a monetáris tanácsban betöltött megbízatása e nappal lejár.

Az MNB elnöke

50. §106 (1) Az MNB élén elnök áll. Az elnök felelős a monetáris tanács döntéseinek végrehajtásáért és az MNB működésének irányításáért. Az elnök hatáskörébe tartozik:

a) a 4. §-ban foglalt feladatok végrehajtásának irányítása;

b) a felügyelő bizottság hatáskörébe nem tartozó feladatok tekintetében az MNB belső ellenőrzési szervezetének irányítása;

c) az MNB alkalmazottai – ide nem értve a monetáris tanács 49. § (4) bekezdés c) pontja szerinti tagjait – fölötti munkáltatói jogok gyakorlása, kivéve az alelnökök kinevezésével, illetve felmentésével kapcsolatos jogkört;

d) minden egyéb, az MNB működésének irányításával összefüggő, a monetáris tanács hatáskörébe nem tartozó döntés meghozatala.

(2) Az MNB elnöke a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 247. §-a alapján vezető tisztségviselőnek minősül.

(3) Az MNB elnökét hatéves időtartamra a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki.

(4) Az MNB elnökét a 49. § (10) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a köztársasági elnök menti fel a miniszterelnök javaslatára.

(5) A (4) bekezdés szerinti felmentési javaslatot az MNB elnöke részére meg kell küldeni, aki az Mt. szabályai szerint munkaügyi bírósághoz fordulhat.

(6) A felmentésre irányuló javaslat a bírósághoz fordulási határidő lejártát vagy – bírósághoz fordulás esetén – a bíróság döntésének jogerőre emelkedését követően terjeszthető a köztársasági elnök elé.

(7) Az MNB elnökét akadályoztatása esetén az általa kijelölt általános hatáskörű alelnök helyettesíti.

(8) Az elnök (1) bekezdés szerinti hatásköreit az alelnökökre átruházhatja.

(9)107 A 49. § (5) és (8) bekezdéseit az MNB elnöke tekintetében is alkalmazni kell.

Az MNB alelnökei

51. § (1)108 Az MNB-nek két alelnöke van. Kinevezésükre, illetve felmentésükre a javaslatot az MNB elnöke teszi meg, amelyet – egyetértése esetén – a miniszterelnök terjeszt a köztársasági elnök elé. A javaslatnak tartalmaznia kell a kinevezendő alelnök feladatkörét. Az alelnök feladatkörének változásáról az MNB elnöke tájékoztatja a köztársasági elnököt, a miniszterelnököt és az Országgyűlés illetékes bizottságát.

(2) Az MNB alelnökeinek megbízatása hat évre szól.

(3)109 A 49. § (5) és (8) bekezdéseit az MNB alelnökei tekintetében is alkalmazni kell.

(4)110 Az MNB alelnökét a 49. § (10) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a köztársasági elnök menti fel a miniszterelnök és az MNB elnök (1) bekezdés szerint tett javaslatára.

(5)111 A (4) bekezdés szerinti felmentési javaslatot az MNB alelnöke részére meg kell küldeni, aki az Mt. szabályai szerint munkaügyi bírósághoz fordulhat.

(6)112 A felmentésre irányuló javaslat a bírósághoz fordulási határidő lejártát vagy – bírósághoz fordulás esetén – a bíróság döntésének jogerőre emelkedését követően terjeszthető a köztársasági elnök elé.

52. §113

A felügyelő bizottság

52/A. §114 (1) A felügyelő bizottság az MNB folyamatos tulajdonosi ellenőrzésének szerve.

(2) Az MNB belső ellenőrzési szervezete, a (3) bekezdésben foglalt korlátozással, a felügyelő bizottság, illetőleg a felügyelő bizottság hatáskörébe nem tartozó feladatok tekintetében az elnök irányítása alá tartozik. Amennyiben az elnök az irányítási jogkörének gyakorlása során olyan vizsgálati megállapításról szerez tudomást, amely a felügyelő bizottság hatáskörébe tartozik, akkor erről a megállapításról tájékoztatást ad a felügyelő bizottságnak.

(3) A felügyelő bizottság ellenőrzési hatásköre nem terjed ki a 4. § (1)–(7) bekezdésében meghatározott feladatokra, illetve azoknak az MNB eredményére gyakorolt hatására. A felügyelő bizottság a Gt. 35. § (3) bekezdésében előírt jelentését ezen korlátozásoknak megfelelően készíti el.

(4) A felügyelő bizottság tagjai:

a) az Országgyűlés által választott elnöke,

b) az Országgyűlés által választott további tagok,

c) a miniszter képviselője,

d) a miniszter által megbízott szakértő.

(5) A (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tagok együttes számának meghatározásához meg kell állapítani a felügyelő bizottság megválasztására irányuló eljárás megkezdésének napján az Országgyűlés kormánypárti képviselőcsoportjainak számát és ellenzéki képviselőcsoportjainak számát. A tagok együttes száma megegyezik az így megállapított két szám közül a nagyobbik kétszeresével. A tagok felét a kormánypárti, másik felét az ellenzéki képviselőcsoportok jelölik úgy, hogy minden képviselőcsoport legalább egy tagot jelöl. Ha valamelyik képviselőcsoport nem jelöl tagot, az adott oldal másik (többi) képviselőcsoportja(i) jelöl(nek) helyette. Nem akadálya a felügyelő bizottság megválasztásának, ha nem állítanak annyi jelöltet, amennyit meg lehet választani.

(6) A felügyelő bizottság elnökét a kormánypárti képviselőcsoport(ok) jelöli(k).

(7) A képviselőcsoportok jelöltjeinek (4) bekezdés b) pontja szerinti taggá történő megválasztásáról az Országgyűlés egyszerre, egy csoportban szavaz.

(8) Felügyelő bizottsági tagnak hitelintézeti, pénzügyi, illetve számviteli kérdésekben kiemelkedő szakmai ismeretekkel, valamint az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkező magyar állampolgárt lehet jelölni.

52/B. §115 A felügyelő bizottság tagjainak megbízatása az Országgyűlés megbízatásának időtartamára szól, és az Országgyűlés megbízatásának megszűnéséig tart. A felügyelő bizottság működése addig tart, amíg az új Országgyűlés az alakuló üléstől számított három hónapon belül az új felügyelő bizottsági tagokat megválasztja. Ha az új Országgyűlés az említett határidőig az új felügyelő bizottsági tagokat nem választja meg, a felügyelő bizottság működése mindaddig tart, amíg az új Országgyűlés a felügyelő bizottsági tagokat megválasztja.

52/C. §116 A felügyelő bizottsági tagot az őt megválasztó Országgyűlés, illetőleg az őt megbízó miniszter hívhatja vissza.

52/D. §117 A felügyelő bizottsági tag az őt megválasztó Országgyűlésnek, illetőleg az őt megbízó miniszternek tájékoztatási kötelezettséggel tartozik.

Az elnök, az alelnökök, a monetáris tanács és a felügyelő bizottság tagjainak díjazása118

53. § (1)119 Az elnök tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó, MNB-től származó havi keresete a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszerese.

(2)120 Az 50. § (7) bekezdése szerinti alelnök MNB-től származó keresete az elnök keresetének 80%-a.

(3)121 Az MNB további alelnökének MNB-től származó keresete az elnök keresetének 70%-a.

(4) A monetáris tanács 49. § (4) bekezdésének c) pontjában meghatározott tagjainak MNB-től származó keresete az elnök keresetének 35%-a.

(5)122 A felügyelő bizottság elnökének tiszteletdíja e törvény által meghatározott fix összeg. A tiszteletdíj mértéke havi bruttó 1 200 000 forint.

(6)123 A felügyelő bizottság további tagjainak tiszteletdíja e törvény által meghatározott fix összeg. A tiszteletdíj mértéke havi bruttó 800 000 forint.

(7)124 Az MNB elnökét és alelnökeit a monetáris tanácsi tagságért külön díjazás nem illeti meg.

(8)125 Az MNB elnökét és alelnökeit megbízatásuk 49. § (8) bekezdésének a) pontja szerinti megszűnésekor hathavi keresetükkel azonos összegű végkielégítés illeti meg.

Titoktartási kötelezettség és az alkalmazottak
jogállása

54. § (1)126 Az MNB alkalmazottai és felügyelő bizottsági tagjai kötelesek a feladatkörük ellátása során tudomásukra jutott minősített adatot, banktitkot, fizetési titkot, értékpapírtitkot és üzleti titkot megőrizni. Ez a kötelezettség a megbízatás megszűnését követően is fennmarad.

(2)127 A banktitok, fizetési titok, az értékpapír titok és az üzleti titok fogalmára, és azok megtartásának kötelezettségére az ezt szabályozó törvények rendelkezései az irányadók.

55. §128

56. § Az MNB alkalmazottaira – e törvényben szabályozott kivételekkel – az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni.

Összeférhetetlenség

57. §129 (1)130 Az MNB 49. § hatálya alá tartozó, valamint a 4. § (1)–(7) bekezdéseiben meghatározott alapvető feladatokat ellátó (a továbbiakban: minősített munkakört betöltő) alkalmazottja – ha törvény eltérően nem rendelkezik – nem létesíthet és nem tarthat fenn tagsági viszonyt, munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt, vezetői tisztségviselői jogviszonyt vagy felügyelő bizottsági tagságot pénzügyi intézménynél, ide nem értve azon pénzügyi intézményt, amelyben az MNB részesedéssel rendelkezik, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző egyéb jogi személynél, befektetési vállalkozásnál, az Országos Betétbiztosítási Alapnál és a Befektetővédelmi Alapnál.

(2)131 Az MNB 49. § hatálya alá tartozó, valamint a minősített munkakört betöltő alkalmazottja pénzügyi intézményben, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyben és befektetési vállalkozásban – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – befolyással nem rendelkezhet.

(3) Az MNB 49. § hatálya alá tartozó, valamint a minősített munkakört betöltő alkalmazottja

a) a jogviszonya keletkezésének időpontjában nyilatkozik a meglévő és

b) a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követően haladéktalanul nyilatkozik a jogviszonyának fennállása alatt öröklés útján szerzett,

pénzügyi intézményben, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyben, befektetési vállalkozásban lévő befolyásáról és a befolyását az MNB-vel létrejövő jogviszonya keletkezésének az időpontjától számított, illetőleg az öröklés esetén a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követő három hónapon belül megszünteti.

(4)132 Az MNB 49. § hatálya alá tartozó, valamint a minősített munkakört betöltő alkalmazottja a Bszt. szerinti pénzügyi eszköz szerzését – az állampapír, a nyilvános, nyíltvégű, befektetési alap által kibocsátott befektetési alapjegy kivételével – a megszerzést követő három munkanapon belül köteles bejelenteni.

(5) Az MNB 49. § hatálya alá nem tartozó alkalmazottja munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt csak az MNB elnökének előzetes engedélyével létesíthet vagy tarthat fenn, kivéve a tudományos, oktatási, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet, amelyet köteles bejelenteni.

(6)133 Az MNB 49. § hatálya alá nem tartozó és nem minősített munkakört betöltő alkalmazottja

a) a jogviszonya keletkezésének időpontjában nyilatkozik a pénzügyi intézményben, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyben, befektetési vállalkozásban fennálló befolyásáról, és

b) haladéktalanul nyilatkozik, ha jogviszonya fennállása alatt az a) pontban meghatározott befolyást szerzett.

(7)134 Az MNB alkalmazottja haladéktalanul bejelenti, ha a jogviszonya keletkezésének időpontjában vagy a jogviszonya fennállása alatt a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója pénzügyi intézményben, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyben, befektetési vállalkozásban befolyással rendelkezik, illetőleg befolyást szerez.

(8) Az MNB alkalmazottja az (1)–(3) bekezdésben foglalt jogviszonya, befolyása megszüntetéséig, valamint a (4)–(7) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítéséig nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely olyan szervezetre vonatkozik, amelyben az alkalmazott, a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója befolyással rendelkezik vagy amellyel más, az (1)–(7) bekezdésben meghatározott jogviszonyban van.

(9) Az MNB alkalmazottja a jogviszonya keletkezésének időpontjában köteles nyilatkozni szövetkezeti hitelintézetben fennálló tagsági viszonyáról.

(10) Az MNB alkalmazottja a jogviszonya keletkezésekor fennálló tagsági viszonyát addig nem köteles megszüntetni, amíg a szövetkezeti hitelintézettel szemben tartozása áll fenn. Ezen időszak alatt azonban nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely arra a szervezetre vonatkozik, amelyben tagsági viszonya van.

(11)135 Az MNB alkalmazottja

a) a jogviszonya keletkezésének időpontjában írásban nyilatkozik arról, hogy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója pénzügyi intézménynél, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személynél vagy befektetési vállalkozásnál vezető tisztségviselői jogviszonyban, felügyelő bizottsági tagsági viszonyban, munkaviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, és

b) haladéktalanul bejelenti, ha a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának az a) pontban meghatározott jogviszonya keletkezett.

(12)136 Az MNB alkalmazottja nem vehet részt olyan döntés előkészítésében vagy meghozatalában, amely érinti azt a pénzügyi intézményt, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyt vagy befektetési vállalkozást, amelynél a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója a (11) bekezdésben meghatározott jogviszonnyal rendelkezik.

(13)137 Az MNB 49. § hatálya alá nem tartozó alkalmazottja az e §-ban foglalt bejelentéseket és nyilatkozatokat a munkáltatói jogkör gyakorlójának teszi meg.

(14)138 Az MNB-ben nem létesíthető olyan jogviszony, amelynek eredményeként az MNB alkalmazottja közeli hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne.

(15) Az MNB az e §-ban meghatározott kötelezettségek teljesítése érdekében, annak ellenőrzése céljából az alkalmazottak által tett bejelentéseket és nyilatkozatokat a munkaviszony megszűnését követő három évig nyilvántartja.

(16) E § alkalmazásában közeli hozzátartozón a Ptk. 685. §-ának b) pontjában ilyenként meghatározott személyt és az élettársat kell érteni.

58. § (1) Az MNB monetáris tanácsának tagja csak jegybanki döntéshozói feladataival összeegyeztethető egyéb tevékenységet végezhet, pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathat, nem lehet országgyűlési vagy önkormányzati képviselő, önkormányzati vagy állami vezető és köztisztviselő.

(2) Az MNB monetáris tanácsának tagja nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelő bizottságának tagja.

(3)139 Az MNB elnöke és alelnökei további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthetnek.

(4) A monetáris tanács 49. § (4) bekezdésének c) pontja szerinti tagja bejelentési kötelezettség mellett létesíthet olyan további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló további jogviszonyt, amely nem eredményez összeférhetetlenséget a monetáris tanácsi tagságával.

(5) A monetáris tanács tagjai létesíthetnek tudományos, oktatási, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet jelentő munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt, amelyet annak létesítése előtt kötelesek bejelenteni.

(6)140 Az MNB monetáris tanácsának 49. § (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tagja az 57. §-ban és az 58. § (4) és (5) bekezdésében foglalt bejelentési, illetőleg nyilatkozattételi kötelezettségének a köztársasági elnöknél, 49. § (4) bekezdés c) pontja szerinti tagja e kötelezettségének az Országgyűlés elnökénél tesz eleget.

(7) Az MNB monetáris tanácsának tagjára nézve az 57. § (1) bekezdésben foglalt összeférhetetlenségi szabályokat az MNB-vel fennálló munkaviszonyuk megszűnését követően is, 6 hónapig alkalmazni kell.

Vagyonnyilatkozat

58/A. §141 (1)142 Az MNB elnöke, alelnökei és a monetáris tanács 49. § (4) bekezdésének c) pontjában meghatározott tagjai, valamint a felügyelő bizottság tagjai az országgyűlési képviselőkkel azonos módon, azonos tartalommal és gyakorisággal tesznek vagyonnyilatkozatot. Az évenkénti vagyonnyilatkozatot a kötelezettség esedékessé válásának évében az azt megelőző év december 31-ei állapotára vonatkozóan, a kinevezéskor, illetve a felmentéskor esedékes vagyonnyilatkozatot a kinevezés, illetve a felmentés napjának állapotára vonatkozóan kell megtenni. A nyilatkozattételre kötelezett saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekeinek (hozzátartozó) az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatát. A vagyonnyilatkozat – kivéve a hozzátartozó vagyonnyilatkozatát – nyilvános, annak oldalhű másolatát az Országgyűlés elnöke az Országgyűlés honlapján közzéteszi.

(2)143

(3)144 A vagyonnyilatkozatot az Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottsága tartja nyilván. Az MNB elnöke, alelnökei és a monetáris tanács 49. § (4) bekezdésének c) pontjában meghatározott tagjai, valamint a felügyelő bizottság tagjai vagyonnyilatkozatára, illetve az azzal kapcsolatos eljárásra az e §-ban meghatározott eltérésekkel az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára, illetve vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást bárki kezdeményezheti az Országgyűlés elnökénél.

(4)145

58/B. §146 A felügyelő bizottság tagjaira nézve az 57. § (1), (3)–(6), (9)–(10) és (13) bekezdéseinek és az 58. § (7) bekezdésének rendelkezéseit alkalmazni kell.

Könyvvizsgáló

59. § Az MNB könyvvizsgálója legfeljebb öt évre kaphat megbízást, a megbízás lejártát követően 5 éven belül újra nem választható.147

V. Fejezet

VEGYES RENDELKEZÉSEK

Jogosultságok

60. §148 (1)149 Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy rendeletben szabályozza

a) az alapkamat mértékét,150

b) a kötelező tartalékráta mértékét,151

c) a kötelező jegybanki tartalék kiszámítását, képzésének és elhelyezésének módját, valamint a teljesítés elmaradása esetén alkalmazandó intézkedéseket,152

d) a bankjegyek és az érmék (ideértve az emlékbankjegyeket és az emlékérméket is) kibocsátását, címletét, külső kiállítását, bevonását,153

e) a magyar és a külföldi törvényes fizetőeszközök hamisítás elleni védelmével kapcsolatos, a 31/A. § (1) bekezdésében meghatározott technikai és egyéb feladatokat,154

f) a forgalomban lévő törvényes fizetőeszközről utánzat készítésének vagy készíttetésének engedélyezési feltételeit, valamint az utánzat előállításával, nyilvántartásával, őrzésével és megsemmisítésével kapcsolatos követelményeket,155

g) az euro-utánzatokra – ideértve az euro-érmékhez hasonló érmeket és zsetonokat is – vonatkozó előírásokat a szankciókra vonatkozó szabályok kivételével, az euro-érmékhez hasonló érmekről és zsetonokról szóló, 2004. december 6-i 2182/2004/EK tanácsi rendelet előírásainak figyelembevételével, és156

h) a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk és az információt szolgáltatók körét, a szolgáltatás módját és határidejét,157

i)158 az MNB kérelemre induló hatósági eljárásáért – ide nem értve a Hpt. alapján az MNB engedélyezési hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi szolgáltatások engedélyezése és az engedélyek visszavonása, valamint a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény szerinti kijelölés iránti eljárást – fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a díj fizetésével kapcsolatos szabályokat.159

(2)160 Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy az MNB 4. § (5) bekezdésében és 26. § (3) bekezdésében foglalt feladatai körében rendeletben szabályozza

a)161 a fizetési forgalomban a fizetési megbízások lebonyolításának továbbá a fizetési módok részletes szabályait,162

b) a készpénzforgalmazás feltételeit,163

c) a pénzfeldolgozási tevékenység szabályait, és164

d)165 a Hpt. 3. §-a (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott szolgáltatások végzésének részletes szabályait.166

(3)167 Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy az MNB 4. § (5) bekezdésében és a 27. § (1)–(2) bekezdéseiben foglalt feladatai körében rendeletben szabályozza

a)168 a Hpt. szerinti fizetési rendszer működtetése tevékenységet végző szervezetek üzletszabályzatának tartalmi és formai követelményeit és a tevékenység végzéséhez szükséges szabályzatokra vonatkozó követelményeket;169

b) a Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezet esetében üzletszabályzatának tartalmi és formai követelményeit,170 továbbá

ba) az ügyfelekkel való jogviszony keletkezésére, megszűnésére vonatkozó szabályokat,

bb) az ügyfelekkel szemben meghatározandó pénzügyi és technikai feltételeket,

bc) az elszámolás és a teljesítés rendjét,

bd) a kockázatok kezelésének szabályait,

be) a kötelező biztosíték képzésének, felhasználásának szabályait,

bf) a tőzsdei ügylet elszámolásához kapcsolódó kötelezettségvállalás szabályait,

bg) a garanciaalapok képzésének, igénybevételének, kezelésének szabályait,

bh) a szolgáltatást igénybe vevők részére felszámított díjak megállapításának alapelveit;

c) a központi értéktár esetében171

ca) az ügyfelekkel való jogviszony keletkezésére, megszűnésére vonatkozó szabályokat,

cb) az ügyfelekkel szemben meghatározandó pénzügyi és technikai feltételeket,

cc) a szolgáltatást igénybe vevők részére felszámított díjak megállapításának alapelveit,

cd) a kockázatok kezelésének szabályait;

d) a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet esetében172

da) az ügyfelekkel való jogviszony keletkezésére, megszűnésére vonatkozó szabályokat,

db) az ügyfelekkel szemben meghatározandó pénzügyi és technikai feltételeket,

dc) a tőzsdei ügylet teljesítéséhez kapcsolódó kötelezettségvállalás szabályait,

dd) a kockázatok kezelésének szabályait,

de) a kötelező biztosítékok képzésének, felhasználásának szabályait,

df) a garanciaalapok képzésének, igénybevételének, kezelésének szabályait, és

dg) a szolgáltatást igénybe vevők részére felszámított díjak megállapításának alapelveit.

(4)173 Az MNB elnökének rendelete esetében az igazságügyért felelős miniszter véleményét nem kell kikérni.

(5)174 Az (1) bekezdés a), illetve rendkívüli esetben az (1) bekezdés b) pontja alapján kiadott rendelet rendelkezhet úgy is, hogy a kihirdetés napján, vagy a rendeletben meghatározott, a kihirdetést követő időpontban lép hatályba.

(6)175

(7) Az (1) bekezdés c) pontja alapján kiadott rendeletet annak hatálybalépése előtt 15 nappal kell kihirdetni.

(8)176

60/A. §177 (1) Az MNB elnöke a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása érdekében javaslatot tehet a Kormánynak jogszabály megalkotására vagy törvényalkotás kezdeményezésére, illetve a Kormány tagjának jogszabály megalkotására. Az MNB elnökének döntése szerint a javaslattétel a nyilvánosság útján is történhet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott javaslatra a Kormány nevében a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, illetve a Kormány tagja 15 munkanapon belül köteles az MNB elnökét – amennyiben a javaslattétel is a nyilvánosság útján történt, a nyilvánosság útján – tájékoztatni a jogszabály megalkotására, illetve kezdeményezésére irányuló eljárás megindulásáról, törvényi szintű szabályozás esetén az Országgyűlés elé terjesztés határidejéről, rendeleti szintű szabályozás esetén a kihirdetés határidejéről; ennek hiányában döntése indokairól.

(3) Ha a (2) bekezdés alapján megadott határidő eredménytelenül telt el, a kezdeményezés címzettje haladéktalanul köteles az MNB elnökét – amennyiben a javaslattétel is a nyilvánosság útján történt, a nyilvánosság útján – tájékoztatni a késedelem okairól, valamint – egyetértése esetén – az Országgyűlés elé terjesztés vagy a kihirdetés új határidejéről.

61. §178 (1)179 Az MNB jogosult

a) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 2. §-ának 22. pontjában meghatározott pénzforgalmi szolgáltató,

b a Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezet,

c) a Hpt. szerinti fizetési rendszer működtetése tevékenységet végző szervezet,

d) a pénzfeldolgozási tevékenységet végző szervezet,

e) a központi értéktár,

f) az Országos Betétbiztosítási Alap,

g) a Befektető-védelmi Alap,

h) a 4. § (1), (4), (5) és (7) bekezdésekben meghatározott alapvető feladatok ellátásával összefüggésben bármely más belföldi szervezet és

i) a 4. § (1), (4), (5) és (7) bekezdésekben meghatározott alapvető feladatok ellátásával összefüggésben, továbbá nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségek ellátása érdekében külföldi szervezet

részére forintban és külföldi pénznemben bankszámlát vezetni.

(2) Az MNB a 4. § (1)–(7) bekezdéseiben foglalt feladatai ellátása során jogosult forintban, külföldi pénznemben és nemesfémekkel a pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység körébe tartozó bármely egyéb műveletet végezni.

(3) Az MNB a 4. § (1) és (7) bekezdésében meghatározott feladata ellátása során a Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást végezhet.

62. § (1) Az MNB-t jegybanki feladatainak ellátásával összefüggésben keletkező követelése alapján belföldi adósának bármilyen címen birtokába jutott vagyona felett törvényes zálogjog illeti meg. Az MNB követelését törvényes zálogjoga alapján a zálogtárgyakból bírósági eljárás nélkül, a legalkalmasabbnak talált módon elégítheti ki. E rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell az MNB rendelkezésére bocsátott óvadékból történő kielégítésre is.

(2) Jegybanki feladatai ellátásával összefüggésben az MNB javára szolgáló zálogjog és óvadék esetében a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény ilyen biztosítékok közvetlen érvényesíthetőségének korlátozására vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(3)180 Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell az Európai Unió másik tagállamának központi bankja, valamint az Európai Központi Bank javára, a központi banki feladataik ellátásával kapcsolatosan nyújtott biztosítékokra is.

(4)181 Az MNB a 7. §-ban meghatározott tevékenységéből eredő, a hitelintézetekkel szemben keletkezett követeléseit a hitelintézetek részére vezetett pénzforgalmi számlák terhére – hatósági átutalás és az átutalási végzés alapján történő átutalás teljesítését megelőző sorrendben – elégítheti ki.

63. § Az MNB ellen bírósági eljárás belföldön csak székhelyén indítható. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a munkaviszonyból származó perekre.

64. § Az MNB könyveinek és e könyvekből vett cégszerűen aláírt kivonatoknak közokirati bizonyító erejük van.

Az MNB jövedelemszabályozása

65. §182 (1)183 Az MNB a részvényes döntése alapján fizet a tárgyévi eredményéből vagy az eredménytartalékból osztalékot. Az osztalékfizetési kötelezettséget a tárgyévi beszámolóról a részvényesnek a 46/A. § b) pontjában foglaltak szerint hozott határozatát követő 8 napon belül kell teljesíteni.

(2) Az MNB osztalékelőleget nem fizet.

(3)184 Amennyiben a tárgyévi veszteség összege az eredménytartalékot meghaladja, a különbözetet a központi költségvetés közvetlenül az eredménytartalék javára a tárgyévi beszámolóról a részvényesnek a 46/A. § b) pontjában foglaltak szerint hozott határozatát követő 8 napon belül megtéríti.

VI. Fejezet

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK
JOGSZABÁLYAIHOZ VALÓ KÖZELÍTÉS

66. §185

VII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

67. § (1)186 Az MNB számára feladatot

a)187 a pénzforgalmi szolgáltatással és a hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységek engedélyezésével kapcsolatos feladatkörében törvény,

b) az a) pontban meghatározottakon kívül e törvény

állapíthat meg.

(2) Az (1) bekezdésben említett feladatnak összhangban kell állnia az MNB-nek az e törvényben meghatározott jegybanki feladatával és felelősségével.

67/A. §188

68. §189

69. §190 (1) Az MNB-nek – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – sem belföldi, sem külföldi szervezetben nem lehet részesedése.

(2) Az MNB részesedést szerezhet

a) a tevékenységével összefüggően létrehozott,

b)191 a fizetési rendszer működtetése tevékenységet

c) tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári és központi szerződő fél tevékenységet végző

szervezetben.

(3) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó az MNB 4. § (1) és (7) bekezdésében meghatározott feladatainak teljesítése során végrehajtott műveletei keretében történő, szabályozott piacra bevezetett, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírok megszerzésére, azzal, hogy az MNB nem szerezhet minősített befolyást a kibocsátóban. Az MNB a 4. § (1) és (7) bekezdésében meghatározott feladatai keretében nem szerezhet meg közvetlenül a kibocsátótól tagsági jogokat megtestesítő értékpapírokat.

70. §192 A Gt. rendelkezéseit az MNB tekintetében az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

71. § (1)193 E törvény hatálybalépését megelőzően az MNB által a központi költségvetésnek nyújtott hitelek feltételeinek piaci körülményeket kell tükrözniük.

(2) A privatizációs bevételekből legalább akkora részt, mint amelyre az MNB az állami vagyon értékesítéséhez hitelt nyújtott, az MNB-vel szemben fennálló államadósság csökkentésére kell fordítani.

(3)194 Az MNB az Országos Betétbiztosítási Alapnak – kérésére – sürgős, rendkívüli, a pénzügyi rendszer egészének stabilitását és a pénzforgalom zavartalanságát veszélyeztető esetben a monetáris finanszírozás 16. § (1) bekezdése szerinti tilalmának betartásával hitelt nyújthat, amelynek lejárata legfeljebb három hónap lehet.

71/A. §195 A jegybanki ellenőrzés a 2004. május 1-je előtt kibocsátott, az ellenőrzött cselekmény elvégzésekor vagy esemény bekövetkeztekor, illetve állapot fennállásakor még hatályos pénzforgalmi jogszabályok, az MNB engedélyezési hatáskörébe tartozó pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások végzésének egyes feltételeiről szóló jogszabály, valamint a jegybanki rendelkezések megtartására is kiterjed.

72. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A 17. § 2002. január 1-jén, a 65. § (4) bekezdése 2003. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 2001. év eredményének megállapításakor az MNB törvény 2001. január 1-jén hatályos 20. §-ának (1) és (2) bekezdéseit, a 2002. évi osztalékelőleg-fizetési kötelezettség megállapításakor az MNB törvény 2001. január 1-jén hatályos 78. §-ának (4) bekezdését, a kiegyenlítési tartalékokkal kapcsolatos fizetési kötelezettség teljesítésére pedig e törvény 17. §-ának (4)–(5) bekezdéseit kell alkalmazni.

(4)196

73. §197 (1)198

(2) A 2009. október 1-jét megelőzően elkövetett jogszabálysértés esetén intézkedést csak az elkövetés időpontjában hatályos rendelkezések alapján lehet alkalmazni.

74. §199 E törvénynek a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról szóló 2011. évi I. törvény (a továbbiakban: 2011. évi I. törvény) 1. §-ával megállapított 49. § (4)–(13) bekezdését a monetáris tanács a 2011. évi I. törvény hatálybalépését200 követően az Országgyűlés által választandó tagjainak tekintetében kell alkalmazni. A 2011. évi I. törvény hatálybalépésekor a monetáris tanács hivatalban lévő tagja megbízatása megszűnéséig megőrzi monetáris tanácsi tagságát, rá megbízatásának megszűnéséig a 49. § a 2011. évi I. törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos (4)–(13) bekezdését kell alkalmazni.

75. §201

1

A törvényt az Országgyűlés a 2001. június 19-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2001. július 5. A törvényt a 2011: CCVIII. törvény 78. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte 2012. január 1. napjával.

2

Az 1. § a 2003: CXV. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

3

A 4. § (1) bekezdése a 2003: CXV. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

4

A 4. § (2) bekezdése a 2003: CXV. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

5

Lásd a 7/2001. (MK 84.) MNB hirdetményt, a 8/2001. (MK 84.) MNB hirdetményt, a 9/2001. (MK 84.) MNB hirdetményt, a 10/2001. (MK 84.) MNB hirdetményt, a 11/2001. (MK 86.) MNB hirdetményt, az 1/2002. (MK 7.) MNB hirdetményt, a 2/2002. (MK 24.) MNB hirdetményt, a 3/2002. (MK 68.) MNB hirdetményt, a 4/2002. (MK 90.) MNB hirdetményt, az 5/2002. (MK 121.) MNB hirdetményt, a 6/2002. (MK 131.) MNB hirdetményt, a 7/2002. (MK 134.) MNB hirdetményt, a 8/2002. (MK 144.) MNB hirdetményt, az 1/2003. (MK 34.) MNB hirdetményt, a 2/2003. (MK 35.) MNB hirdetményt, a 3/2003. (MK 47.) MNB hirdetményt, a 4/2003. (MK 103.) MNB hirdetményt, az 5/2003. (MK 118.) MNB hirdetményt, az 1/2004. (MK 36.) MNB hirdetményt, a 2/2004. (MK 54.) MNB hirdetményt, a 3/2004. (MK 54.) MNB hirdetményt, a 4/2004. (MK 54.) MNB hirdetményt, a 3/2004. (IX. 24.) MNB rendeletet, a 6/2004. (XI. 29.) MNB rendeletet, a 4/2005. (IV. 5.) MNB rendeletet, az 5/2005. (IV. 12.) MNB rendeletet, a 7/2005. (V. 12.) MNB rendeletet, a 9/2005. (V. 28.) MNB rendeletet, a 18/2005. (IX. 6.) MNB rendeletet, a 20/2005. (IX. 28.) MNB rendeletet, a 21/2005. (X. 18.) MNB rendeletet, a 22/2005. (XI. 10.) MNB rendeletet, a 3/2006. (II. 22.) MNB rendeletet, a 4/2006. (III. 17.) MNB rendeletet, az 5/2006. (III. 23.) MNB rendeletet, a 6/2006. (IV. 12.) MNB rendeletet, a 7/2006. (VI. 13.) MNB rendeletet, a 9/2006. (VII. 14.) MNB rendeletet, a 12/2006. (VIII. 22.) MNB rendeletet, a 14/2006. (IX. 14.) MNB rendeletet, a 16/2006. (X. 13.) MNB rendeletet, a 17/2006. (X. 13.) MNB rendeletet, a 18/2006. (X. 16.) MNB rendeletet, a 19/2006. (X. 16.) MNB rendeletet, az 1/2007. (I. 16.) MNB rendeletet, a 2/2007. (I. 31.) MNB rendeletet, a 4/2007. (III. 19.) MNB rendeletet, az 5/2007. (V. 10.) MNB rendeletet.

6

A 4. § (5) bekezdése a 2004: XXXI. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

7

A 4. § (6) bekezdése a 2004: XXXI. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

8

A 4. § (7) bekezdése a 2009: CXLVIII. törvény 38. §-ával megállapított szöveg.

9

A 8. §-t a 2008: CIX. törvény 18. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

10

A 9. § (1) bekezdése a 2004: XXXI. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

11

A 10. § a 2004: XXXI. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

12

A 10. § (1) bekezdése a 2007: XV. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

13

A 11. § (1) bekezdése a 2004: XXXI. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

14

A 11. § (2) bekezdése a 2002: XXIII. törvény 23. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

15

A 11. § (4) bekezdését a 2003: CXV. törvény 3. §-a iktatta be.

17

A 14. § a 2008: CIX. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

18

A 15. §-t megelőző alcím a 2008: CIX. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

19

A 15. § a 2008: CIX. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

20

A 15. § (1) bekezdés c)–d) pontját a 2009: LXXXV. törvény 65. § (1) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.

21

A 16. § a 2004: XXXI. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

22

A 16. § (1) bekezdése a 2008: CIX. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

23

A 16. § (3) bekezdése a 2007: XV. törvény 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

24

A 17. § (5) bekezdése a 2007: LXXXV. törvény 13. § (4) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

25

A 18. §-t a 2008: CIX. törvény 18. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

26

A 20. § (1) bekezdése a 2003: CXV. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

27

A 20. § (2) bekezdése a 2007: XV. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

28

A 21–22. §-t a 2008: CIX. törvény 18. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

29

A 23. § (1) bekezdését a 2001: XCIII. törvény 6. § (1) bekezdésének v) pontja hatályon kívül helyezte.

30

A 23. § (2) bekezdését és a 23. §-t megelőző „Devizahatósági feladatok” alcímet a 2003: CXV. törvény 18. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

31

A 24–25. §-t a 2003: CXV. törvény 18. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

32

A 26. §-t megelőző alcím a 2007: XV. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

33

A 26. § a 2004: XXXI. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

34

A 26. § (3) bekezdése a 2008: CIX. törvény 18. § (2) bekezdése és a 2009: LXXXV. törvény 112. § (7) bekezdése szerint módosított szöveg.

35

A 26. § (4) bekezdését a 2009: LXXXV. törvény 65. § (1) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.

36

A 27. § a 2008: CIX. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

37

A 27. § (1) bekezdése a 2009: LXXXV. törvény 112. § (7) bekezdése szerint módosított szöveg.

38

A 27. § (2) bekezdése a 2009: LXXXV. törvény 112. § (7) bekezdése szerint módosított szöveg.

39

A 27. § (3) bekezdése a 2009: LXXXV. törvény 112. § (7) bekezdése szerint módosított szöveg.

40

A 28. § előtti cím a 2004: XXXI. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.

41

A 28. § (1) bekezdése a 2008: CIX. törvény 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

42

A 28. § (2) bekezdése a 2010: CLVIII. törvény 122. § (16) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 119. § (5)–(6) bekezdését.

43

A 28. § (4) bekezdését a 2004: XXXI. törvény 23. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 2008: CIX. törvény 6. § (2) bekezdése iktatta be.

44

A 28. § (5) bekezdését a 2008: CIX. törvény 6. § (2) bekezdése iktatta be.

45

A 28. § (6) bekezdését a 2008: CIX. törvény 6. § (2) bekezdése iktatta be.

46

A 28. § (7) bekezdését a 2008: CIX. törvény 6. § (2) bekezdése iktatta be.

47

A 28. § (8) bekezdését a 2008: CIX. törvény 6. § (2) bekezdése iktatta be.

48

A 28. § (9) bekezdését a 2008: CIX. törvény 6. § (2) bekezdése iktatta be.

49

A 28. § (10) bekezdését a 2008: CIX. törvény 6. § (2) bekezdése iktatta be.

50

A 28. § (11) bekezdését a 2008: CIX. törvény 6. § (2) bekezdése iktatta be.

51

A 28. § (12) bekezdését a 2008: CIX. törvény 6. § (2) bekezdése iktatta be.

52

A 28. § (13) bekezdését a 2008: CIX. törvény 6. § (2) bekezdése iktatta be.

53

A 29. § a 2009: LVI. törvény 253. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

54

A 29/A. §-t megelőző alcímet a 2009: LVI. törvény 253. § (2) bekezdése iktatta be.

55

A 29/A. §-t a 2009: LVI. törvény 253. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

56

A 29/B. §-t a 2009: LVI. törvény 253. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

57

A 29/B. § (6) bekezdése a 2010: CLII. törvény 2. § (50) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

58

A 29/C. §-t megelőző alcímet a 2009: LVI. törvény 253. § (3) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

59

A 29/C. §-t a 2009: LVI. törvény 253. § (3) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

60

A 29/D. §-t a 2009: LVI. törvény 253. § (3) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

61

A 30. §-t a 2008: CIX. törvény 18. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

62

A 31. § a 2008: CIX. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.

63

A 31/A. §-t a 2003: CXV. törvény 8. §-a iktatta be.

64

A 31/A. § (1) bekezdése a 2007: XV. törvény 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

65

A 31/A. § (2) bekezdése a 2008: CIX. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.

66

A 31/A. § (3) bekezdése a 2008: CIX. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.

67

A 31/A. § (4) bekezdése a 2008: CIX. törvény 9. §-ával megállapított és a 2009: LXXXV. törvény 112. § (7) bekezdése szerint módosított szöveg.

68

A 33. §-t a 2008: CIX. törvény 18. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

69

A 34. § a 2007: XV. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.

70

A 37. § a 2007: XV. törvény 18. § (4) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

71

A 39. § a 2007: LXXXV. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

72

A 41. § (1) bekezdésének első mondata a 2004: XXXI. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.

73

A 41. § (3) bekezdését a 2003: CXV. törvény 9. §-a be, szövege a 2007: LXXXV. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

74

A 41. § (4) bekezdését a 2003: CXV. törvény 9. §-a iktatta be.

75

A 42. § a 2010: CLVIII. törvény 122. § (17) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 119. § (5)–(6) bekezdését.

76

A 42/A. §-t a 2010: XI. törvény 6. §-a iktatta be.

77

A 43. § (2) bekezdését a 2007: LXXXV. törvény 13. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte.

78

A 45. § (1) bekezdését a 2002: XXIII. törvény 30. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

79

A 45. § (2) bekezdését a 2011: LXVI. törvény 38. § (2) bekezdés f) pontja hatályon kívül helyezte.

80

A 45. § (3) bekezdése a 2007: LXXXV. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

81

A 45. § (4) bekezdését a 2002: XXIII. törvény 30. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

82

A 46. § (3) bekezdése a 2007: LXXXV. törvény 13. § (4) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

83

A 46. § (4) bekezdése a 2007: XV. törvény 18. § (4) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

84

A 46. § (5) bekezdését a 2004: XXXI. törvény 14. §-a iktatta be.

85

A 46/A. §-t a 2007: LXXXV. törvény 4. §-a iktatta be.

86

A 47. § a 2007: LXXXV. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

87

A 48. §-t és a megelőző alcímet a 2007: LXXXV. törvény 13. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte.

88

A 49. § (2) bekezdése a 2007: LXXXV. törvény 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

89

A 49. § (3) bekezdése a 2007: LXXXV. törvény 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

90

A 49. § (4) bekezdése a 2011: I. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

91

A 49. § (5) bekezdése a 2011: I. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

92

A 49. § (6) bekezdése a 2011: I. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

93

A 49. § (7) bekezdése a 2011: I. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

94

A 49. § (8) bekezdése a 2011: I. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

95

A 49. § (9) bekezdése a 2011: I. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

96

A 49. § (10) bekezdése a 2011: I. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

97

A 49. § (11) bekezdése a 2011: I. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

98

A 49. § (12) bekezdése a 2011: I. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

99

A 49. § (13) bekezdése a 2011: I. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

100

A 49. § (14) bekezdését a 2007: XV. törvény 18. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 18. § (2) bekezdése alapján a 2007. április 6. napján megbízatással rendelkező monetáris tanácsi tag esetében megbízatása lejártáig a 49. § (14) bekezdésének 2007. április 5. napján hatályban lévő rendelkezése alkalmazandó.

101

A 49. § (15) bekezdése a 2004: CXXVI. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

102

A 49. § (16) bekezdése a 2004: CXXVI. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

103

A 49. § (17) bekezdését a 2004: CXXVI. törvény 2. §-a iktatta be, szövege a 2007: XV. törvény 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

104

A 49. § (18) bekezdését a 2007: LXXXV. törvény 6. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: I. törvény 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

105

A 49. § (19) bekezdését a 2007: LXXXV. törvény 6. § (3) bekezdése iktatta be.

106

Az 50. § a 2007: LXXXV. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

107

Az 50. § (9) bekezdése a 2011: I. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

108

Az 51. § (1) bekezdése a 2007: LXXXV. törvény 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

109

Az 51. § (3) bekezdése a 2011: I. törvény 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

110

Az 51. § (4) bekezdését a 2011: I. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be.

111

Az 51. § (5) bekezdését a 2011: I. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be.

112

Az 51. § (6) bekezdését a 2011: I. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be.

113

Az 52. §-t és a megelőző alcímet a 2007: LXXXV. törvény 13. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte.

114

Az 52/A. §-t és az előtte lévő alcímet a 2002: XXIII. törvény 23. § (4) bekezdése iktatta be. Az 52/A. § a 2007: LXXXV. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.

115

Az 52/B. §-t a 2002: XXIII. törvény 23. § (4) bekezdése iktatta a szövegbe.

116

Az 52/C. §-t a 2002: XXIII. törvény 23. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2007: XV. törvény 18. § (4) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

117

Az 52/D. §-t a 2002: XXIII. törvény 23. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2007: XV. törvény 18. § (4) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

118

Az 53. § előtti cím a 2002: XXIII. törvény 23. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

119

Az 53. § (1) bekezdése a 2010: XC. törvény 95. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 138. § (3) bekezdése alapján 2010. szeptember 1-től a 2010. augusztus 21-én tisztséget betöltő személyekre is alkalmazni kell. Amennyiben a 95. §-ban meghatározott jogviszonyokban a havi kereset összege meghaladja a 95. § szerint számított összeget, akkor a havi kereset összege 2010. augusztus 21-ével a 95. § szerinti összegre csökken.

120

Az 53. § (2) bekezdése a 2007: LXXXV. törvény 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

121

Az 53. § (3) bekezdése a 2007: LXXXV. törvény 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

122

Az 53. § új (5) bekezdését a 2002: XXIII. törvény 23. § (6) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (5) bekezdés számozását (7) bekezdésre változtatva, szövege a 2010: CLIII. törvény 39. §-ával megállapított szöveg.

123

Az 53. § új (6) bekezdését a 2002: XXIII. törvény 23. § (6) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (6) bekezdés számozását (8) bekezdésre változtatva, szövege a 2010: CLIII. törvény 39. §-ával megállapított szöveg.

124

Az 53. § eredeti (5) bekezdésének számozását (7) bekezdésre változtatta a 2002: XXIII. törvény 23. § (6) bekezdése, szövege a 2007: LXXXV. törvény 10. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

125

Az 53. § eredeti (6) bekezdésének számozását (8) bekezdésre változtatta a 2002: XXIII. törvény 23. § (6) bekezdése. Az 53. § (8) bekezdése a 2007: XV. törvény 12. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 18. § (2) bekezdése alapján a 2007. április 6. napján megbízatással rendelkező MNB elnök és alelnök esetében megbízatása lejártáig a 53. § (8) bekezdésének 2007. április 5. napján hatályban lévő rendelkezése alkalmazandó.

126

Az 54. § (1) bekezdése a 2002: XXIII. törvény 23. § (7) bekezdésével megállapított és a 2009: LXXXV. törvény 112. § (7) bekezdése, a 2009: CLV. törvény 42. § (24) bekezdése szerint módosított szöveg; alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 40. §-át.

127

Az 54. § (2) bekezdése a 2009: LXXXV. törvény 112. § (7) bekezdése szerint módosított szöveg.

128

Az 55. §-t a 2008: CIX. törvény 18. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

129

Az 57. § a 2008: CIX. törvény 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

130

Az 57. § (1) bekezdésében foglaltaknak a 2008: CIX. törvény 17. § (2) bekezdése alapján az MNB azon alkalmazottja, akinek az MNB-vel fennálló jogviszonya 2009. január 1-jét megelőzően keletkezett, 2009. január 1-jétől számított 120 napon belül köteles eleget tenni azzal, hogy amíg e kötelezettségének nem tesz eleget, addig nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely olyan szervezetre vonatkozik, amelyben az alkalmazott vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója befolyással rendelkezik vagy más, az 57. § (1)–(7) és (11) bekezdésében meghatározott jogviszonnyal rendelkezik.

131

Az 57. § (2) bekezdésében foglaltaknak a 2008: CIX. törvény 17. § (2) bekezdése alapján az MNB azon alkalmazottja, akinek az MNB-vel fennálló jogviszonya 2009. január 1-jét megelőzően keletkezett, 2009. január 1-jétől számított 120 napon belül köteles eleget tenni azzal, hogy amíg e kötelezettségének nem tesz eleget, addig nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely olyan szervezetre vonatkozik, amelyben az alkalmazott vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója befolyással rendelkezik vagy más, az 57. § (1)–(7) és (11) bekezdésében meghatározott jogviszonnyal rendelkezik.

132

Az 57. § (4) bekezdésében foglaltaknak a 2008: CIX. törvény 17. § (2) bekezdése alapján az MNB azon alkalmazottja, akinek az MNB-vel fennálló jogviszonya 2009. január 1-jét megelőzően keletkezett, 2009. január 1-jétől számított 120 napon belül köteles eleget tenni azzal, hogy amíg e kötelezettségének nem tesz eleget, addig nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely olyan szervezetre vonatkozik, amelyben az alkalmazott vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója befolyással rendelkezik vagy más, az 57. § (1)–(7) és (11) bekezdésében meghatározott jogviszonnyal rendelkezik.

133

Az 57. § (6) bekezdésében foglaltaknak a 2008: CIX. törvény 17. § (2) bekezdése alapján az MNB azon alkalmazottja, akinek az MNB-vel fennálló jogviszonya 2009. január 1-jét megelőzően keletkezett, 2009. január 1-jétől számított 120 napon belül köteles eleget tenni azzal, hogy amíg e kötelezettségének nem tesz eleget, addig nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely olyan szervezetre vonatkozik, amelyben az alkalmazott vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója befolyással rendelkezik vagy más, az 57. § (1)–(7) és (11) bekezdésében meghatározott jogviszonnyal rendelkezik.

134

Az 57. § (7) bekezdésében foglaltaknak a 2008: CIX. törvény 17. § (2) bekezdése alapján az MNB azon alkalmazottja, akinek az MNB-vel fennálló jogviszonya 2009. január 1-jét megelőzően keletkezett, 2009. január 1-jétől számított 120 napon belül köteles eleget tenni azzal, hogy amíg e kötelezettségének nem tesz eleget, addig nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely olyan szervezetre vonatkozik, amelyben az alkalmazott vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója befolyással rendelkezik vagy más, az 57. § (1)–(7) és (11) bekezdésében meghatározott jogviszonnyal rendelkezik.

135

Az 57. § (11) bekezdésében foglaltaknak a 2008: CIX. törvény 17. § (2) bekezdése alapján az MNB azon alkalmazottja, akinek az MNB-vel fennálló jogviszonya 2009. január 1-jét megelőzően keletkezett, 2009. január 1-jétől számított 120 napon belül köteles eleget tenni azzal, hogy amíg e kötelezettségének nem tesz eleget, addig nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely olyan szervezetre vonatkozik, amelyben az alkalmazott vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója befolyással rendelkezik vagy más, az 57. § (1)–(7) és (11) bekezdésében meghatározott jogviszonnyal rendelkezik.

136

Az 57. § (12) bekezdésében foglaltaknak a 2008: CIX. törvény 17. § (2) bekezdése alapján az MNB azon alkalmazottja, akinek az MNB-vel fennálló jogviszonya 2009. január 1-jét megelőzően keletkezett, 2009. január 1-jétől számított 120 napon belül köteles eleget tenni azzal, hogy amíg e kötelezettségének nem tesz eleget, addig nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely olyan szervezetre vonatkozik, amelyben az alkalmazott vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója befolyással rendelkezik vagy más, az 57. § (1)–(7) és (11) bekezdésében meghatározott jogviszonnyal rendelkezik.

137

Az 57. § (13) bekezdésében foglaltaknak a 2008: CIX. törvény 17. § (2) bekezdése alapján az MNB azon alkalmazottja, akinek az MNB-vel fennálló jogviszonya 2009. január 1-jét megelőzően keletkezett, 2009. január 1-jétől számított 120 napon belül köteles eleget tenni azzal, hogy amíg e kötelezettségének nem tesz eleget, addig nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely olyan szervezetre vonatkozik, amelyben az alkalmazott vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója befolyással rendelkezik vagy más, az 57. § (1)–(7) és (11) bekezdésében meghatározott jogviszonnyal rendelkezik.

138

Az 57. § (14) bekezdésében foglaltaknak a 2008: CIX. törvény 17. § (2) bekezdése alapján az MNB azon alkalmazottja, akinek az MNB-vel fennálló jogviszonya 2009. január 1-jét megelőzően keletkezett, 2009. január 1-jétől számított 120 napon belül köteles eleget tenni azzal, hogy amíg e kötelezettségének nem tesz eleget, addig nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely olyan szervezetre vonatkozik, amelyben az alkalmazott vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója befolyással rendelkezik vagy más, az 57. § (1)–(7) és (11) bekezdésében meghatározott jogviszonnyal rendelkezik.

139

Az 58. § (3) bekezdése a 2007: LXXXV. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.

140

Az 58. § (6) bekezdése a 2011: I. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

141

Az 58/A. §-t és alcímét a 2001: CII. törvény 8. § (2) bekezdése iktatta be, szövegét újonnan a 2004: XXXI. törvény 15. §-a állapította meg.

142

Az 58/A. § (1) bekezdése a 2007: XV. törvény 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 18. § (3) bekezdése alapján a monetáris tanács és a felügyelőbizottság 2007. április 6. napján megbízatással rendelkező tagjai a fenti időpontot követő 30 napon belül a vagyonbevallást a 2006. december 31-ei vagyoni állapotra vonatkozóan teszik meg.

143

Az 58/A. § (2) bekezdését a 2007: XV. törvény 18. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

144

Az 58/A. § (3) bekezdése a 2007: XV. törvény 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 18. § (3) bekezdése alapján a monetáris tanács és a felügyelőbizottság 2007. április 6. napján megbízatással rendelkező tagjai a fenti időpontot követő 30 napon belül a vagyonbevallást a 2006. december 31-ei vagyoni állapotra vonatkozóan teszik meg.

145

Az 58/A. § (4) bekezdését a 2008: CIX. törvény 18. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

146

Az 58/B. §-t a 2002: XXIII. törvény 23. § (10) bekezdése iktatta a szövegbe.

147

Lásd az Állami Számvevőszéknek a Magyar Közlöny 2002. évi 1. számában megjelent hirdetményét.

148

A 60. § a 2004: XXXI. törvény 16. §-ával megállapított szöveg.

149

A 60. § (1) bekezdése a 2008: CIX. törvény 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

153

Lásd a 3/2004. (IX. 24.) MNB rendeletet, a 6/2004. (XI. 29.) MNB rendeletet, a 4/2005. (IV. 5.) MNB rendeletet, az 5/2005. (IV. 12.) MNB rendeletet, a 7/2005. (V. 12.) MNB rendeletet, a 9/2005. (V. 28.) MNB rendeletet, a 18/2005. (IX. 6.) MNB rendeletet, a 20/2005. (IX. 28.) MNB rendeletet, a 21/2005. (X. 18.) MNB rendeletet, a 22/2005. (XI. 10.) MNB rendeletet, az 1/2006. (II. 15.) MNB rendeletet, a 3/2006. (II. 22.) MNB rendeletet, a 4/2006. (III. 17.) MNB rendeletet, az 5/2006. (III. 23.) MNB rendeletet, a 6/2006. (IV. 12.) MNB rendeletet, a 7/2006. (VI. 13.) MNB rendeletet, a 9/2006. (VII. 14.) MNB rendeletet, a 12/2006. (VIII. 22.) MNB rendeletet, a 14/2006. (IX. 14.) MNB rendeletet, a 16/2006. (X. 13.) MNB rendeletet, a 17/2006. (X. 13.) MNB rendeletet, a 18/2006. (X. 16.) MNB rendeletet, a 19/2006. (X. 16.) MNB rendeletet, az 1/2007. (I. 16.) MNB rendeletet, a 2/2007. (I. 31.) MNB rendeletet, a 4/2007. (III. 19.) MNB rendeletet, az 5/2007. (V. 10.) MNB rendeletet, a 6/2007. (VI. 6.) MNB rendeletet, a 8/2007. (VII. 3.) MNB rendeletet, a 10/2007. (X. 1.) MNB rendeletet, a 11/2007. (XI. 6.) MNB rendeletet, a 13/2007. (XI. 13.) MNB rendelete, az 1/2008. (I. 12.) MNB rendeletet, a 2/2008. (I. 16.) MNB rendeletet, a 3/2008. (II. 14.) MNB rendeletet, az 5/2008. (IV. 3.) MNB rendeletet, a 8/2008. (V. 30.) MNB rendeletet, a 10/2008. (IX. 9.) MNB rendeletet, a 12/2008. (X. 31.) MNB rendeletet, a 4/2009. (II. 14.) MNB rendeletet, az 5/2009. (II. 14.) MNB rendeletet, a 6/2009. (II. 14.) MNB rendeletet, a 7/2009. (II. 14.) MNB rendeletet, a 8/2009. (II. 14.) MNB rendeletet, a 12/2009. (V. 8.) MNB rendeletet, a 13/2009. (V. 11.) MNB rendeletet, a 14/2009. (V. 11.) MNB rendeletet, a 15/2009. (VI. 3.) MNB rendeletet, a 22/2009. (VIII. 28.) MNB rendeletet, a 23/2009. (IX. 22.) MNB rendeletet, a 25/2009. (X. 14.) MNB rendeletet, a 26/2009. (X. 14.) MNB rendeletet, a 27/2009. (X. 14.) MNB rendeletet, a 30/2009. (XI. 20.) MNB rendeletet, a 11/2010. (VIII. 18.) MNB rendeletet, a 12/2010. (VIII. 18.) MNB rendeletet, a 14/2010. (IX. 21.) MNB rendeletet, a 16/2010. (X. 29.) MNB rendeletet, a 17/2010. (X. 29.) MNB rendeletet, az 1/2011. (I. 7.) MNB rendeletet, a 2/2011. (I. 11.) MNB rendeletet, a 4/2011. (II. 23.) MNB rendeletet, az 5/2011. (IV. 7.) MNB rendeletet, a 6/2011. (IV. 13.) MNB rendeletet, a 7/2011. (VI. 6.) MNB rendeletet, a 9/2011. (VII. 29.) MNB rendeletet, a 10/2011. (VIII. 9.) MNB rendeletet, a 15/2011. (X. 19.) MNB rendeletet, a 16/2011. (X. 19.) MNB rendeletet, a 18/2011. (XII. 5.) MNB rendeletet, a 19/2011. (XII. 5.) MNB rendeletet, a 20/2011. (XII. 5.) MNB rendeletet, a 21/2011. (XII. 5.) MNB rendeletet, a 22/2011. (XII. 5.) MNB rendeletet, a 23/2011. (XII. 5.) MNB rendeletet.

158

A 60. § (1) bekezdésének i) pontját a 2009: LVI. törvény 253. § (4) bekezdése iktatta be.

160

A 60. § új (2) bekezdését a 2008: CIX. törvény 12. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2) bekezdés számozását (4) bekezdésre változtatta.

161

A 60. § (2) bekezdés a) pontja a 2009: LXXXV. törvény 112. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

165

A 60. § (2) bekezdés d) pontja a 2009: LXXXV. törvény 112. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

167

A 60. § eredeti (3) bekezdését a 2007: XV. törvény 18. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2008: CIX. törvény 12. § (2) bekezdése iktatta be.

168

A 60. § (3) bekezdés a) pontja a 2009: LXXXV. törvény 112. § (7) bekezdése szerint módosított szöveg.

173

A 60. § (2) bekezdése a 2007: XV. törvény 15. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. A 60. § eredeti (2) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2008: CIX. törvény 12. § (2) bekezdése. [A 60. § eredeti (4) bekezdését a 2007: XV. törvény 18. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.]

174

A 60. § (5) bekezdése a 2008: CIX. törvény 12. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

175

A 60. § (6) bekezdését a 2008: CIX. törvény 18. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

176

A 60. § (8) bekezdését a 2008: CIX. törvény 18. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

177

A 60/A. §-t újonnan a 2009: CXLVIII. törvény 39. §-a iktatta be.

178

A 61. § a 2008: CIX. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.

179

A 61. § (1) bekezdése a 2009: LXXXV. törvény 112. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

180

A 62. § (3) bekezdését a 2003: CXV. törvény 14. §-a iktatta be.

181

A 62. § (4) bekezdését a 2003: CXV. törvény 14. §-a iktatta be, szövege a 2009: LXXXV. törvény 112. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

182

A 65. § a 2003: CXV. törvény 15. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 19. §-a alapján a 2003. évi jövedelemelszámolásra vonatkozóan a 2003. december 31-én hatályos 65. § szabályait kell alkalmazni.

183

A 65. § (1) bekezdése a 2007: LXXXV. törvény 13. § (4) bekezdésének c) és d) pontja szerint módosított szöveg.

184

A 65. § (3) bekezdése a 2007: LXXXV. törvény 13. § (4) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg.

185

A 66. §-t a 2004: XXXI. törvény 23. §-a hatályon kívül helyezte.

186

A 67. § (1) bekezdése a 2004: XXXI. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.

187

A 67. § (1) bekezdés a) pontja a 2009: LXXXV. törvény 112. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

188

A 67/A. §-t a 2001: XCIII. törvény 12. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2004: XXXI. törvény 23. §-a.

189

A 68. §-t a 2003: CXV. törvény 18. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

190

A 69. § a 2008: CIX. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.

191

A 69. § (2) bekezdés b) pontja a 2009: LXXXV. törvény 112. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

192

A 70. § a 2006: IV. törvény 352. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

193

A 71. § (1) bekezdése a 2004: XXXI. törvény 18. §-ával megállapított szöveg.

194

A 71. § (3) bekezdése a 2008: CIX. törvény 16. §-ával megállapított szöveg.

195

A 71/A. §-t a 2004: XXXI. törvény 19. §-a iktatta be.

196

A 72. § (4) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 504. pontja hatályon kívül helyezte.

197

A 73. §-t újonnan a 2009: LVI. törvény 253. § (5) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

198

A 73. § (1) bekezdése ugyanezen bekezdés alapján hatályát vesztette.

199

A 74. §-t és az azt megelőző alcímet a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 504. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2011: I. törvény 5. §-a iktatta be.

200

A hatálybalépés napja: 2011. február 25.

201

A 75. §-t és az azt megelőző alcímet a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 504. pontja hatályon kívül helyezte.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére