• Tartalom

2003. évi CXXX. törvény

az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről1

2012.01.01.
I. Fejezet2

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §3 E törvényt a büntető ügyekben az Európai Unió tagállamaival folytatott együttműködés, valamint az európai elfogatóparancs alapján folytatott átadási eljárás során kell alkalmazni. Ha az együttműködés nemzetközi szerződésen alapul, a törvény alkalmazásának feltétele, hogy a megkeresett tagállam a nemzetközi szerződés kötelező hatályát elismerte.

2. §4 E törvény eltérő rendelkezésének hiányában a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvényt, a Büntető Törvénykönyvet és a büntetőeljárásról szóló törvényt az Európai Unió tagállamaival (a továbbiakban: tagállam) e törvény alapján folytatott eljárásokban is megfelelően alkalmazni kell.

II. Fejezet5

AZ EURÓPAI ELFOGATÓPARANCS ÉS AZ ÁTADÁS

1. CÍM

ÁTADÁS MAGYARORSZÁGRÓL

3. § (1)6 A Magyarország területén tartózkodó személy az Európai Unió más tagállamának igazságügyi hatósága (a továbbiakban: tagállami igazságügyi hatóság) által kibocsátott európai elfogatóparancs alapján büntetőeljárás lefolytatása, szabadságvesztés büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából elfogható és átadható olyan bűncselekmények esetén, amelyeknél a kibocsátó tagállam joga szerint a büntetési tétel felső határa legalább tizenkét havi szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés, vagy ha jogerősen legalább négy hónapi szabadságvesztésre, illetőleg szabadságelvonással járó intézkedésre ítélték.

(2) A keresett személyt a cselekmény kettős büntethetőségének mérlegelése nélkül az európai elfogatóparancs alapján át kell adni az e törvény 1. számú mellékletében meghatározott bűncselekmény-fajták esetében.

(3) Az e törvény 1. számú mellékletében meghatározott bűncselekmény-fajták esetében, ha az európai elfogatóparancsot kibocsátó igazságügyi hatóság államának joga szerint a büntetési tétel felső határa nem éri el a három évi szabadságvesztést, illetőleg szabadságelvonással járó intézkedést, valamint az 1. számú mellékletben fel nem sorolt bűncselekmény-fajták esetében az átadás akkor engedélyezhető, ha azok a cselekmények, amelyek miatt az európai elfogatóparancsot kibocsátották, a magyar törvény szerint bűncselekménynek minősülnek.

(4)7 Ha az európai elfogatóparancs több bűncselekményre vonatkozik, és e bűncselekmények közül legalább egy megfelel az (1) bekezdésben meghatározott, a büntetési tétel felső határára vonatkozó előírásnak, az átadás a többi, olyan bűncselekményre is engedélyezhető, amely ennek az előírásnak nem felel meg, de a magyar törvény szerint is bűncselekménynek minősül.

(5)8 Az európai elfogatóparancs végrehajtása nem tagadható meg az adókkal és az illetékekkel, a vámokkal és a devizával kapcsolatos bűncselekmények esetén amiatt, hogy a magyar jog nem ismer ugyanolyan adót vagy illetéket, vagy nem tartalmaz ugyanolyan típusú szabályokat az adó-, illeték-, valamint vám- és devizaszabályozás terén, mint a kibocsátó tagállam joga.

4. § Az európai elfogatóparancs végrehajtását meg kell tagadni:

a) ha a keresett személy gyermekkor miatt nem büntethető (Btk. 23. §);

b) ha a 3. § (3) bekezdésében említett valamely esetben az európai elfogatóparancs alapjául szolgáló cselekmény a magyar törvény szerint nem bűncselekmény;

c)9 ha a magyar törvény szerint a büntethetőség vagy a büntetés elévült, feltéve, hogy az európai elfogatóparancs alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik (Btk. 3. és 4. §);

d) ha egy tagállamban a keresett személy ellen az európai elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgáló cselekmény miatt már olyan határozatot hoztak, amely a büntetőeljárás megindításának akadályát képezi, vagy amely alapján a büntetést már végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős ítéletet hozó tagállam joga szerint az nem hajtható végre;

e)10 ha a keresett személyt egy harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt jogerősen felmentették, vagy jogerősen elítélték, feltéve, hogy a büntetést már végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős ítéletet hozó állam joga szerint az nem hajtható végre;

f)11 ha az európai elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgáló cselekmény miatt a keresett személy ellen Magyarország területén büntetőeljárás van folyamatban;

g) ha a magyar igazságügyi hatóság (bíróság, ügyész) vagy nyomozó hatóság az európai elfogatóparancs alapjául szolgáló bűncselekmény miatt a feljelentést elutasította, vagy a nyomozást, illetve az eljárást megszüntette;

h)12 ha az európai elfogatóparancs alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik (Btk. 3. és 4. §), és a bűncselekményre a magyar törvény szerint közkegyelem terjed ki.

5. § (1)13 Ha az európai elfogatóparancsot szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából bocsátották ki, és a keresett személy olyan magyar állampolgár, aki Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik, az európai elfogatóparancs végrehajtását meg kell tagadni, és a szabadságvesztés vagy a szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása iránt kell intézkedni.

(2)14 Ha az európai elfogatóparancsot büntetőeljárás lefolytatása céljából bocsátották ki, és a keresett személy olyan magyar állampolgár, aki Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik, csak akkor adható át, ha a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság megfelelő jogi garanciát nyújt arra, hogy szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés jogerős kiszabása esetén a keresett személyt kérelmére a büntetés vagy az intézkedés végrehajtására visszaszállítják Magyarország területére.

6. §15 Megtagadható az európai elfogatóparancs végrehajtása, ha az olyan bűncselekményre vonatkozik, amelyet egészben vagy részben Magyarország területén követtek el.

7. § Ha az európai elfogatóparancsot olyan határozat végrehajtása céljából bocsátották ki, amelyet a keresett személy távollétében hoztak, és a keresett személlyel nem közölték előzetesen a távollétében hozott határozat alapjául szolgáló tárgyalás időpontját és helyét, az átadás feltételeként kell szabni, hogy a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság megfelelő jogi garanciát nyújt arra, miszerint a keresett személynek lehetősége lesz a kibocsátó tagállamban az ügy újratárgyalását kérni és a bírósági tárgyaláson jelen lenni.

8. § (1) Ha ugyanazon személy ellen két vagy több tagállam bocsátott ki európai elfogatóparancsot, az összes körülmény mérlegelésével kell dönteni arról, hogy melyik európai elfogatóparancs kerüljön végrehajtásra, és annak alapján a keresett személy átadására. A döntés meghozatalakor figyelemmel kell lenni különösen a bűncselekmény súlyára és elkövetési helyére, az európai elfogatóparancsok kibocsátásának időpontjára, valamint arra, hogy az európai elfogatóparancsot büntetőeljárás lefolytatása vagy szabadságvesztés büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából bocsátották-e ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti döntéshez – szükség esetén – beszerezhető az Európai Unióról szóló szerződés 29. cikke szerinti Európai Igazságügyi Együttműködési Egység (a továbbiakban: Eurojust) véleménye.

(3) Ha egy európai elfogatóparancs és egy harmadik ország kiadatási kérelme ütközik, az eljárásra a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(4)16 E § nem érinti Magyarországnak a Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumából eredő kötelezettségeit.

9. §17 Az e Cím alapján mint végrehajtó igazságügyi hatóság kizárólag a Fővárosi Törvényszék jár el egyesbíróként. Határozata ellen, ha e törvény nem zárja ki, fellebbezésnek van helye, amelyet a Fővárosi Ítélőtábla bírál el tanácsülésen. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

10. §18 (1)19 A Magyarország területén elfogott személyt őrizetbe kell venni és a Fővárosi Törvényszék elé kell állítani, ha vele szemben európai elfogatóparancsot bocsátottak ki, illetve ha ellene más tagállam nemzetközi körözést bocsátott ki. Ez az őrizet hetvenkét óráig tarthat.

(2)20 Az (1) bekezdést kell alkalmazni akkor is, ha a Magyarország területén elfogott személyre vonatkozóan a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló 2007. évi CV. törvény 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti figyelmeztető jelzést helyeztek el, és ez a figyelmeztető jelzés a 12. § (2) bekezdése szerint az európai elfogatóparanccsal egyenértékű.

11. § (1)21 A Fővárosi Törvényszék tárgyalást tart, amelyen

a) a keresett személyt meghallgatja, különösen személyazonosságára, állampolgárságára; és – ha erre nyilatkozni kíván – az átadás feltételeit e törvény alapján befolyásoló körülményekre;

b) tájékoztatja a keresett személyt az egyszerűsített átadási eljárás lehetőségéről (12. §) és annak jogkövetkezményeiről;

c)22 ha a keresett személy nem kíván élni az egyszerűsített átadási eljárás lehetőségével, és a bíróság megállapítja, hogy nem áll fenn a 4. §-ban, az 5. § (1) bekezdésében, illetőleg a 6. §-ban említett megtagadási okok valamelyike, elrendeli a keresett személy ideiglenes átadási letartóztatását, és az erről szóló határozatot haladéktalanul megküldi az igazságügyért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter).

(2)23 A tárgyaláson az ügyész és a védő részvétele kötelező. A Fővárosi Törvényszék a tárgyalásról az ügyészt értesíti, a tárgyalásra a védőt idézi.

(3) Ha a keresett személynek nincs meghatalmazott védője, védőt, ha a magyar nyelvet nem ismeri, tolmácsot rendel ki számára.

(4)24 Ha a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság kéri, a Fővárosi Törvényszék az átadási eljárás keretében elrendeli a 24. § (1) bekezdésében megjelölt tárgyaknak a rendőrség általi felkutatását és lefoglalását.

12. § (1)25 A Fővárosi Törvényszék elrendeli a keresett személy átadási letartóztatását és átadását (egyszerűsített átadás), ha

a) az európai elfogatóparancs végrehajtásának és az átadásnak a feltételei fennállnak, és

b) a keresett személy – a megfelelő figyelmeztetést követően – az átadásába beleegyezik, ebben az esetben a figyelmeztetést és a beleegyezést, valamint adott esetben a 31. §-ban említett specialitás szabálya alkalmazásának jogáról való kifejezett lemondást jegyzőkönyvben rögzíti.

(2)26 A Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett figyelmeztető jelzés az európai elfogatóparanccsal egyenértékű, ha a figyelmeztető jelzés és az ahhoz kapcsolódó kiegészítő információ tartalmazza a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló 2007. évi CV. törvény 6. §-a (1) bekezdésének a)–e) pontjaiban, valamint 14. §-ában meghatározott adatokat.

(3)27 Az (1) bekezdésben meghatározott beleegyezés nem vonható vissza.

(4)28 Az egyszerűsített átadás elrendelése ellen fellebbezésnek nincs helye.

13. § (1)29 Ha a keresett személy az átadásába nem egyezik bele, a 11. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt intézkedésről a miniszter értesíti a tagállami igazságügyi hatóságot az európai elfogatóparancs haladéktalan megküldése érdekében.

(2)30 Az európai elfogatóparancsot a miniszter fogadja, és azt haladéktalanul megküldi a Fővárosi Törvényszéknek.

(3)31 Az európai elfogatóparancs hozzáérkezését követően a Fővárosi Törvényszék tárgyalást tart, amelyre a 11. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

(4) Ha az európai elfogató parancs végrehajtásának és az átadásnak a feltételei fennállnak, arról határozattal dönt. A tárgyaláson hozott határozattal szembeni fellebbezésről az ügyésznek, a keresett személynek és védőjének a határozat kihirdetését követően nyomban nyilatkoznia kell.

(5) A fellebbezést két napon belül az iratokkal együtt közvetlenül kell felterjeszteni a Fővárosi Ítélőtáblához.

14. §32 Az európai elfogatóparancs végrehajtásának megtagadása esetén, annak okáról a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot a miniszter a megtagadásról rendelkező jogerős határozat alapján tájékoztatja.

15. § (1) A 11. § c) pontja szerint elrendelt ideiglenes átadási letartóztatást meg kell szüntetni, ha annak elrendelésétől számított negyven napon belül az európai elfogatóparancs nem érkezik meg.

(2) A 12. § (1) bekezdése és a 13. § (4) bekezdése szerint elrendelt átadási letartóztatás a keresett személy átadásáig tart.

(3)33 Az átadási és ideiglenes átadási letartóztatás helyett más személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés nem alkalmazható, illetve óvadék ellenében a keresett személy ideiglenes átadási letartóztatása, illetőleg átadási letartóztatása nem szüntethető meg.

16. § (1) Az európai elfogatóparancs végrehajtásáról és az átadásról szóló jogerős határozatot, ha a keresett személy

a) beleegyezik az átadásába, a beleegyezés kinyilvánítását követő tíz,

b) az átadásába nem egyezik bele, az elfogását követő hatvan

napon belül kell meghozni.

(2)34 Ha kivételes esetben az európai elfogatóparancs végrehajtásáról és az átadásról szóló határozat az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem hozható meg, a Fővárosi Törvényszék a késedelem okainak közlése mellett – a miniszter útján – haladéktalanul tájékoztatja erről a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot. A határidő ebben az esetben további harminc nappal meghosszabbítható.

(3)35 Ha kivételes esetben nem lehet betartani az e §-ban előírt határidőket, a késedelem okainak közlése mellett a miniszter erről tájékoztatja az Eurojustot.

17. §36 Ha az a személy, akivel szemben európai elfogatóparancsot bocsátottak ki, menekültkénti vagy menedékeskénti elismerését kéri, az átadása esetén a menedékjogi eljárást fel kell függeszteni, és azt akkor kell folytatni, ha a személy Magyarország területére visszatér.

18. § (1)37 Ha a keresett személyt nemzetközi jogon vagy a közjogi tisztség betöltésén alapuló mentesség illeti meg Magyarország területén, a 16. §-ban előírt határidőket attól a naptól kell számítani, amelyen a Fővárosi Törvényszékre érkezik a mentesség felfüggesztéséről, illetve a büntetőeljárás megindításához való előzetes hozzájárulásról szóló értesítés.

(2)38 A mentesség felfüggesztése érdekében a Fővárosi Törvényszék haladéktalanul megkeresi a nemzetközi jogon vagy a közjogi tisztség betöltésén alapuló mentesség ügyében döntési jogkörrel rendelkező szervet, illetve személyt. Ha a mentesség felfüggesztése egy másik állam vagy valamely nemzetközi szervezet hatáskörébe tartozik, e tényről a szükséges intézkedés megtétele érdekében – a miniszter útján – értesíti a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot.

19. §39 Ha a Fővárosi Törvényszék megítélése szerint a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság által közölt tények és adatok nem elégségesek az európai elfogatóparancs végrehajtása és az átadás tárgyában történő határozathozatalhoz, kérheti a miniszter útján, hogy sürgősséggel bocsássák a rendelkezésére a szükséges kiegészítő információkat, és – különösen a 4. §-ban, az 5. § (2) bekezdésében, a 7. §-ban, valamint a 25. § (3) bekezdésében meghatározottakat, és a 16. §-ban előírt határidők figyelembevételével – határidőt szabhat ezek megküldésére.

20. § (1)40 A keresett személy átadásáról a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (a továbbiakban: NEBEK) a Rendőrség közreműködésével gondoskodik, és annak – az érintett hatóságok megállapodása szerinti – a lehető legkorábbi időpontban meg kell történnie.

(2) A keresett személyt legkésőbb az európai elfogatóparancs végrehajtásáról és az átadásról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított tíz napon belül át kell adni az európai elfogatóparancsot kibocsátó tagállam illetékes hatóságának.

(3) Ha a keresett személy átadása a (2) bekezdésben előírt határidőn belül a tagállamok bármelyikén kívül eső elháríthatatlan akadály miatt nem lehetséges, új átadási időpontban kell megegyezni. A keresett személyt ebben az esetben az így megállapított új határnapot követő tíz napon belül kell átadni.

(4)41 Az átadás kivételesen ideiglenesen elhalasztható különös méltánylást érdemlő emberiességi okból, különösen, ha megalapozottan feltételezhető, hogy az átadás végrehajtása veszélyeztetné a keresett személy életét vagy egészségét. Az ideiglenes elhalasztási ok megszűnését követően az európai elfogatóparancsot végre kell hajtani. A Fővárosi Törvényszék az ideiglenes elhalasztásról és annak okáról – a miniszter útján – haladéktalanul tájékoztatja a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot, és új átadási időpontban állapodik meg. A keresett személyt ebben az esetben a megállapodás szerinti új időpontot követő tíz napon belül kell átadni.

(5) Az érintett személyt a (2)–(4) bekezdésben említett határidők lejárta után haladéktalanul szabadon kell bocsátani.

(6)42 A miniszter az európai elfogató parancs végrehajtásáról és az átadásról szóló döntésről, valamint a keresett személy európai elfogatóparancs alapján történt fogva tartásának időtartamáról értesíti a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot és a NEBEK-et.

21. § (1) Ha a keresett személy nem mondott le a 31. §-ban meghatározott specialitás szabályának alkalmazásáról, az átadását követően kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtásához a hozzájárulást meg kell adni, ha a bűncselekmény, amelyre vonatkozóan azt kérik, e törvény rendelkezései szerint önmagában is átadási kötelezettséget von maga után. A hozzájárulás a 3. § alapján nem tagadható meg. Az 5. § (2) bekezdésében, illetve a 7. §-ban az átadás feltételeként megszabott jogi garanciákat ebben az esetben is meg kell követelni.

(2) Az erre vonatkozó határozatot legkésőbb a kérelem kézhezvételét követő harminc napon belül tanácsülésen kell meghozni.

(3) A (2) bekezdés szerinti határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.

(4) Az (1) bekezdés szerinti eljárást kell lefolytatni további átadás esetén is, ha a keresett személy nem mondott le a specialitás szabályának alkalmazásáról, és az átadását követően egy másik tagállam bocsát ki ellene európai elfogatóparancsot. A hozzájárulást e törvény rendelkezéseivel, valamint a vonatkozó egyezményekkel összhangban kell elbírálni.

22. § (1)43 A Fővárosi Törvényszék az európai elfogatóparancs végrehajtásáról hozott határozatában elhalaszthatja a keresett személy átadását annak érdekében, hogy ellene Magyarország területén a büntetőeljárást lefolytathassák, illetve hogy – ha már elítélték – az európai elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgáló cselekménytől különböző bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés büntetését vagy szabadságelvonással járó intézkedését végrehajthassák.

(2)44 Az (1) bekezdésben meghatározott átadást elhalasztó határozatot a Fővárosi Törvényszék az európai elfogatóparancs végrehajtásáról hozott határozatát követően is meghozhatja.

(3)45 Az átadás elhalasztása helyett a Fővárosi Törvényszék – a kibocsátó tagállami igazságügyi hatósággal írásban történt közös megállapodásban meghatározott feltételek szerint – ideiglenesen átadhatja a keresett személyt az európai elfogató parancsot kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságnak.

23. § Ha a keresett személy az átadási letartóztatás elrendelésekor előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztését tölti, illetve vele szemben szabadságelvonással járó intézkedést hajtanak végre, az átadási letartóztatást attól az időponttól kezdődően kell foganatba venni, amikor az előzetes letartóztatás megszűnik, illetve a szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása befejeződik.

24. § (1)46 A Fővárosi Törvényszék az európai elfogatóparancsot kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság kérelmére vagy hivatalból elrendeli azoknak a tárgyaknak a lefoglalását és átadását

a) amelyek bizonyítási eszközként felhasználhatók, vagy

b) amelyeket a keresett személy a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett.

(2) Az (1) bekezdésben említett tárgyak akkor is átadhatók, ha az európai elfogatóparancsot a keresett személy halála vagy szökése miatt nem lehet végrehajtani.

(3)47 Ha a Magyarország területén folyamatban lévő büntetőeljárásban az (1) bekezdésben említett tárgyakra szükség van, azokat ideiglenesen vissza lehet tartani vagy a visszaszolgáltatás feltételével át lehet adni az európai elfogatóparancsot kibocsátó tagállamnak.

(4) E § rendelkezései nem érintik az e tárgyakon fennálló tulajdonjogot és egyéb jogokat.

2. CÍM

ÁTADÁS IRÁNTI MEGKERESÉS

25. § (1)48 Ha a terhelttel szemben büntetőeljárást kell lefolytatni az Európai Unió valamely tagállamában történő elfogása és átadása érdekében, a bíróság haladéktalanul európai elfogatóparancsot bocsát ki. Ha a terhelten jogerősen kiszabott szabadságvesztést kell végrehajtani, az európai elfogatóparancsot a büntetés-végrehajtási bíró bocsátja ki. Az európai elfogatóparancsot a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központnak kell megküldeni. Az európai elfogatóparancsot a terhelt bejelentett lakóhelye, ennek hiányában bejelentett tartózkodási helye – ha a terhelt egyikkel sem rendelkezik, a kibocsátó bíróság székhelye – szerint illetékes rendőrkapitányságnak is meg kell küldeni.

(2) Az európai elfogatóparancs olyan cselekmények esetén bocsátható ki, amelyeknél a magyar büntető törvény szerint a büntetési tétel felső határa legalább egy évi szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés. Ha a szabadságvesztést kiszabó vagy a szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó határozatot már meghozták, az európai elfogatóparancs csak akkor bocsátható ki, ha a kiszabott büntetés vagy az alkalmazott intézkedés tartama legalább négy hónap.

(3)49 Az európai elfogatóparancsot e törvény 2. számú mellékletében szereplő formanyomtatványnak megfelelően, az 1. számú melléklet figyelembevételével kell kibocsátani.

(4) Az európai elfogatóparancsot le kell fordítani a végrehajtó tagállam hivatalos nyelvére vagy hivatalos nyelveinek egyikére.

(5) A bíróság az európai elfogatóparancsban kérheti azon tárgyak lefoglalását és átadását,

a) amelyek bizonyítási eszközként felhasználhatók, vagy

b) amelyeket a keresett személy a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett.

(6) A büntetőeljárás befejezését követően haladéktalanul és díjmentesen vissza kell szolgáltatni azokat az átadott tárgyakat, amelyekre az azokat átadó tagállamnak vagy harmadik személynek szerzett joga fennmaradt.

(7)50 Az európai elfogatóparancs hatálya kiterjed Magyarország területére is.

(8)51 Az európai elfogatóparancsot haladéktalanul vissza kell vonni, ha a kibocsátásának oka megszűnt. Az európai elfogatóparancs visszavonásáról szóló végzést a kibocsátó haladéktalanul megküldi a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központnak. Az európai elfogatóparancs visszavonásáról szóló végzést a terhelt bejelentett lakóhelye, ennek hiányában bejelentett tartózkodási helye – ha a terhelt egyikkel sem rendelkezik, a kibocsátó bíróság székhelye – szerint illetékes rendőrkapitányságnak is meg kell küldeni.

26. §52

27. §53 Az európai elfogatóparancsot a terhelt elfogásáról történt értesítéstől számított három napon belül a miniszternek kell továbbításra megküldeni.

28. § (1) Szabadságvesztés végrehajtására irányuló átadás esetén, ha halmazati büntetést szabtak ki, és a tagállami igazságügyi hatóság nem valamennyi cselekmény alapján kiszabott büntetés végrehajtására engedélyezi az átadást, az első fokon eljárt bíróság határozatot hoz az arra a cselekményre eső büntetésrészről, amellyel kapcsolatban az átadást a tagállami igazságügyi hatóság engedélyezi. Az eljárásra a büntetőeljárásról szóló törvénynek a különleges eljárásokra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben írt büntetésrészt a halmazati büntetés alapját képező bűncselekmények büntetési tételei felső határának egymáshoz viszonyított arányából kiindulva kell megállapítani.

(3) Ha a szabadságvesztést, amelyre az átadást a tagállami igazságügyi hatóság engedélyezi, összbüntetésbe foglalták, azt az alapítéletben kiszabott szabadságvesztést kell végrehajtani, amelyre az átadást kérik, illetve engedélyezik. Az (1) és (2) bekezdést értelemszerűen alkalmazni kell, ha az alapítéletben halmazati büntetést szabtak ki.

(4) Ha az átadást az összbüntetésbe foglalt valamennyi szabadságvesztés végrehajtására kérik, illetve engedélyezik, az összbüntetésben megállapított szabadságvesztést kell végrehajtani.

29. § Az európai elfogatóparancs végrehajtásából eredő külföldi fogva tartás teljes időtartamát be kell számítani a bíróság által kiszabott szabadságvesztés büntetésbe vagy szabadságelvonással járó intézkedésbe.

30. § Ha a tagállami igazságügyi hatóság az átadás elhalasztása helyett – az írásban kötött közös megállapodásban meghatározott feltételek szerint – ideiglenesen átadja a keresett személyt, a megállapodásban rögzített feltételek minden magyar hatóságra kötelezőek.

31. § (1) Az átadott személlyel szemben az átadása előtt elkövetett, az átadásának alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző egyéb bűncselekmény miatt nem indítható büntetőeljárás, nem ítélhető el, és egyéb módon sem fosztható meg szabadságától (a specialitás szabálya).

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható az alábbi esetekben:

a)54 ha a személy a végleges szabadon bocsátását követő negyvenöt napon belül nem hagyja el – bár erre lehetősége lett volna – Magyarország területét, vagy elhagyása után ide visszatér;

b) ha a bűncselekmény szabadságvesztés büntetéssel nem büntethető, vagy szabadságelvonással járó intézkedéssel nem fenyegetett;

c) ha a büntetőeljárás eredményeként nem kerül sor személyi szabadságot korlátozó intézkedés alkalmazására;

d)55 ha a személlyel szemben szabadságelvonással nem járó büntetés vagy intézkedés, különösen pénzbüntetés szabható ki, illetőleg alkalmazható, még akkor sem, ha a büntetés vagy intézkedés személyi szabadságának korlátozását eredményezheti;

e) ha a személy beleegyezett az átadásába, és ezzel egyidejűleg lemondott a specialitás szabályának alkalmazásáról;

f) ha a személy az átadása után, az átadását megelőzően elkövetett meghatározott cselekmények vonatkozásában kifejezetten lemondott a specialitás szabályának alkalmazásához fűződő jogáról. A lemondó nyilatkozatot a magyar illetékes igazságügyi hatóság előtt kell megtenni, és azt jegyzőkönyvbe kell venni, amelyet mind az igazságügyi hatóság képviselőjének, mind a nyilatkozattevőnek alá kell írnia. A lemondó nyilatkozatot úgy kell megfogalmazni, hogy abból egyértelműen kitűnjön, hogy azt az érintett személy önként és az abból adódó következmények teljes tudatában tette. A személy védőt vehet igénybe.;

g) ha a személyt átadó tagállami igazságügyi hatóság a (3) bekezdéssel összhangban hozzájárulását adja.

(3) A hozzájárulás iránti kérelmet a 25. § (3) bekezdésében hivatkozott adatok és a 25. § (4) bekezdése szerinti fordítás kíséretében kell a 27. §-ban meghatározott úton előterjeszteni a tagállami igazságügyi hatóságnak.

32. § (1) Az európai elfogatóparancs alapján keresett személy a végrehajtó tagállam hozzájárulása nélkül, az átadása előtt elkövetett bűncselekmény miatt kibocsátott európai elfogatóparancs alapján az alábbi esetekben átadható a végrehajtó tagállamtól különböző tagállamnak:

a)56 ha a keresett személy a végleges szabadon bocsátását követő negyvenöt napon belül nem hagyja el – bár erre lehetősége lett volna – Magyarország területét, vagy elhagyása után ide visszatér;

b) ha a keresett személy beleegyezik abba, hogy az európai elfogatóparancs alapján a végrehajtó tagállamtól különböző tagállamnak átadják. A lemondó nyilatkozatot bíróság előtt kell megtenni, és azt jegyzőkönyvbe kell venni, amelyet mind a bírónak, mind a nyilatkozattevőnek alá kell írnia. A lemondó nyilatkozatot úgy kell megfogalmazni, hogy abból egyértelműen kitűnjön, hogy azt az érintett személy önként és az abból adódó következmények teljes tudatában tette. A személy védőt vehet igénybe;

c) ha a keresett személyre a 31. § (2) bekezdésének a), e), f) és g) pontja szerint nem vonatkozik a specialitás szabálya.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt eseteket kivéve az európai elfogatóparancs alapján átadott személy nem adható ki harmadik államnak azon tagállam illetékes hatóságának hozzájárulása nélkül, amely őt átadta.

33. §57 A keresett személy átvételéről a NEBEK a rendőrség közreműködésével gondoskodik.

3. CÍM

KÖLTSÉGVISELÉS

34. §58 A tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtása során a Magyarország területén felmerülő költség bűnügyi költség, amelyet a Magyar Állam visel.

4. CÍM

ÁTSZÁLLÍTÁS

35. § (1)59 A miniszter engedélyezi, hogy a keresett személyt Magyarország területén átadás céljából átszállítsák, feltéve, hogy tájékoztatást kapott

a) annak a személynek a személyazonosságáról és állampolgárságáról, aki ellen az európai elfogatóparancsot kibocsátották;

b) az európai elfogatóparancs meglétéről;

c) a bűncselekmény jellegéről és jogi minősítéséről;

d) a bűncselekmény körülményeinek ismertetéséről, ideértve az elkövetés időpontját és helyét is.

(2)60 Ha az európai elfogatóparancsot büntetőeljárás lefolytatása céljából bocsátották ki, és a keresett személy olyan magyar állampolgár, aki Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik, a keresett személy csak akkor szállítható át, ha a kibocsátó tagállam megfelelő jogi garanciát nyújt arra, hogy a szabadságvesztés büntetés vagy a szabadságelvonással járó intézkedés jogerős kiszabása esetén kérelmére a büntetés vagy az intézkedés végrehajtására visszaszállítják Magyarország területére.

(3) A légi úton történő átszállítás esetén az (1) bekezdés akkor alkalmazható, ha nem tervezett leszállásra kerül sor.

(4) Ha az átszállítás olyan személyt érint, akit harmadik állam ad ki egy tagállamnak, az (1)–(3) bekezdést megfelelően kell alkalmazni. Ebben az esetben az ,,európai elfogatóparancs'' alatt a ,,kiadatási kérelmet'' kell érteni.

III. Fejezet61

AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIVAL BÜNTETŐ ÜGYEKBEN FOLYTATOTT ELJÁRÁSI JOGSEGÉLY

1. CÍM

AZ ELJÁRÁSI JOGSEGÉLY ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

36. § (1)62 Ha e törvény vagy nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, az Európai Unió tagállamaival büntetőügyekben folytatott együttműködés során az eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztésére a büntetőeljárás megindítását követően a magyar igazságügyi hatóságok közvetlenül jogosultak.

(2) A büntetőeljárás megindítása előtt a tagállami bűnüldöző szerv által megküldött, illetőleg a magyar bűnüldöző szerv által előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresés fogadására és teljesítésére, illetve előterjesztésére a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a büntetőeljárás megindítása előtt előterjesztett megkeresés végrehajtása során az ügyben a büntetőeljárást megindítják, az együttműködést a továbbiakban csak e törvény szerint mint eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítését lehet folytatni.

(3) E fejezet rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.

37. §63 Az eljárási jogsegély formái különösen:

a) közvetlen tájékoztatás,

b) tárgyak visszaadása,

c) fogvatartott személyek ideiglenes átszállítása,

d) kihallgatás zártcélú távközlő hálózat útján,

e) kihallgatás távbeszélőkészülék útján,

f) közös nyomozócsoport létrehozása,

g) fedett nyomozó alkalmazása,

h) ellenőrzött szállítás és bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés,

i) bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés.

38. § (1)64 Ha e törvény másként nem rendelkezik, a tagállami igazságügyi hatóság által előterjesztett eljárási jogsegélyformák iránti megkeresés fogadására és teljesítésére az a magyar igazságügyi hatóság illetékes, amelynek területén a visszaadni kért tárgy található, az ideiglenesen átszállítani kért személyt fogva tartják, a kihallgatni kért személy lakik vagy tartózkodik, illetve a kihallgatni kért személyt fogva tartják.

(2) A magyar igazságügyi hatóságok nemzetközi szerződés alapján a tagállamok bűnüldöző szerveitől is elfogadhatnak, illetve közvetlenül e szervekhez is intézhetnek eljárási jogsegély iránti megkeresést, ha a tagállam belső joga lehetővé teszi azt, hogy a bűnüldöző szervek a büntető ügyekben folytatott jogsegélyforgalomban részt vegyenek.

(3)65 Az eljárási jogsegély iránti megkeresés nem teljesíthető és nem terjeszthető elő, ha az csorbítja Magyarország felségjogait, veszélyezteti biztonságát, sérti közrendjét.

(4)66 A (2) és (3) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, a vádirat benyújtása után a miniszter hatáskörébe tartozik.

39. § (1) A megkeresést írásban, indokolt esetben a megkereső azonosítását lehetővé tevő más alkalmas módon vagy eszközzel – különösen telefax vagy számítástechnikai rendszer útján – is elő lehet terjeszteni, illetőleg az így előterjesztett megkeresést szabályszerűnek kell tekinteni.

(2) Ha a magyar igazságügyi hatóságnak a megkeresés teljesítésére nincs hatásköre vagy nem rendelkezik illetékességgel, a megkeresést haladéktalanul átteszi a hatáskörrel, illetőleg illetékességgel rendelkező magyar igazságügyi hatósághoz. A megkeresés áttételéről – a magyar igazságügyi hatóság pontos megjelölésével – az áttételt elrendelő magyar igazságügyi hatóság értesíti a megkereső tagállami igazságügyi hatóságot.

40. § (1) Ha a megkeresésben foglaltak alapján a teljesítés nem, vagy csak részben lehetséges, a magyar igazságügyi hatóság e körülményről haladéktalanul tájékoztatja a megkereső tagállami igazságügyi hatóságot, és ezzel egyidejűleg megjelöli azokat az adatokat, amelyek ismerete a megkeresés teljesítéséhez szükséges. Szükség esetén a magyar igazságügyi hatóság a megkereső tagállami igazságügyi hatóságot közvetlenül, rövid úton megkeresi a szükséges adatok közlése érdekében.

(2)67 Ha a megkeresés teljesítése során olyan körülmények merülnek fel, amelyek alapján e törvény rendelkezései szerint nincs helye az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésének, az iratokat az akadály megjelölésével az ügyész a legfőbb ügyésznek, a bíróság pedig a miniszternek küldi meg. A legfőbb ügyész, illetve a miniszter – az ok megjelölésével – értesíti a megkereső tagállami igazságügyi hatóságot a megkeresés teljesítésének akadályáról.

41. § Ha a magyar igazságügyi hatóság által előterjesztett megkeresést a tagállami igazságügyi hatóság az abban megjelölt feltételek alapján nem, vagy csak részben tudja teljesíteni, azonban a megkeresés indokai továbbra is fennállnak, a magyar igazságügyi hatóság a tagállami igazságügyi hatóság által megjelölt feltételek teljesítése érdekében intézkedik.

42. § Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresésnek helyt adnak, a külföldi személyek ki- és beutazásának, valamint a tárgyak átadásának és átvételének a magyar útlevél-, az idegenrendészeti és a vámjogszabályok rendelkezései nem képezhetik akadályát.

Az alkalmazandó eljárási szabályok

43. § A magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során a megkereső tagállami igazságügyi hatóság által kifejezetten kért és megjelölt szabályok szerint, illetve technikai módszert alkalmazva jár el, ha ez nem összeegyeztethetetlen a magyar jogrendszer alapelveivel.

44. § A magyar igazságügyi hatóság kérheti a tagállami igazságügyi hatóságot, hogy megkeresését a magyar jogszabályokban foglaltak szerint, illetve az általa meghatározott technikai módszert alkalmazva teljesítse.

45. § Az eljárási jogsegély keretében az érintett személy tanúként vagy terheltként történő kihallgatásakor a magyar, és – erre vonatkozó kérelem esetén – a megkereső tagállam jogának a kihallgatásra, a vallomástétel megtagadására, illetve a vallomástételi mentességekre és akadályokra vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell.

46. § E fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni a jogi személlyel szemben indult büntetőeljárással összefüggésben előterjesztett jogsegély iránti megkeresésekre is. A tagállami igazságügyi hatóság által jogi személy vonatkozásában előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére – ha a megkeresésből más nem következik – a jogi személy székhelye szerint illetékes ügyész, illetve bíróság jogosult.

A HATÁRIDŐK

47. § (1) A megkeresést a megkereső tagállami igazságügyi hatóság által kért határidőt alapul véve kell teljesíteni.

(2) Ha a megkeresés fogadásakor nyilvánvaló, hogy annak teljesítése az abban foglalt határidőn belül nem lehetséges, a magyar igazságügyi hatóság haladéktalanul tájékoztatást ad a megkeresés teljesítéséhez szükséges időtartamról. A megkereső tagállami igazságügyi hatóságtól nyilatkozatot kell kérni arról, hogy a magyar igazságügyi hatóság által megjelölt teljesítési határidő ismeretében is fenntartja-e a megkeresését.

48. § (1) A magyar igazságügyi hatóság a megkeresésben megadott határidő kitűzésének indokát megjelöli.

(2) Ha a megkeresett tagállami igazságügyi hatóság arról tájékoztatja a magyar igazságügyi hatóságot, hogy a megkeresése a kért határidőn belül nem teljesíthető, a magyar igazságügyi hatóságnak haladéktalanul nyilatkoznia kell, hogy a megkeresést továbbra is fenntartja-e.

A hivatalos iratok kézbesítése

49. § (1) A magyar igazságügyi hatóság a hivatalos iratot az Európai Unió tagállamában tartózkodó címzett részére közvetlenül, posta útján, kézbesítési bizonyítvánnyal, zárt iratban kézbesíti.

(2) A hivatalos iratot – ha a címzett a magyar nyelvet nem ismeri – le kell fordítani a címzett anyanyelvére, illetőleg az általa ismertként megjelölt más nyelvre vagy – ha ezek a magyar igazságügyi hatóság által nem ismertek – a címzett tartózkodás helye szerinti tagállam hivatalos nyelvére vagy hivatalos nyelveinek egyikére. Az irathoz a címzett által ismert nyelven mellékelni kell a tájékoztatást az eljárási jogairól és kötelességeiről.

(3) Hivatalos iratot csak abban az esetben lehet a címzett tartózkodási helye szerinti tagállam hatóságainak eljárási jogsegély keretében a kézbesítés érdekében megküldeni, ha

a) a címzett címe ismeretlen, illetőleg nem pontosan ismert, vagy

b) a postai úton történő kézbesítés nem volt lehetséges, vagy

c) megalapozottan feltételezhető, hogy a postai úton való kézbesítés nem vezet eredményre.

2. CÍM

AZ ELJÁRÁSI JOGSEGÉLY EGYES FORMÁI

A közvetlen tájékoztatás

50. § (1) A magyar igazságügyi hatóság a folyamatban lévő vagy befejezett büntető ügyben a tagállami igazságügyi hatóságnak közvetlenül tájékoztatást adhat, illetve ilyen üggyel kapcsolatban közvetlenül tájékoztatást kérhet.

(2)68 A magyar nyomozó hatóság vagy az ügyész a büntetőeljárással kapcsolatban a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személy kilétének, tartózkodási helyének megállapítása, elrejtőzésének, a bűncselekmény befejezésének avagy újabb bűncselekmény elkövetésének megakadályozása végett, vagy késedelmet nem tűrő más okból a tagállami igazságügyi hatóságtól vagy a tagállami bűnüldöző szervtől közvetlenül tájékoztatást kérhet, illetve annak tájékoztatást adhat. A tájékoztatás tényéről, valamint a tájékoztatás tartalmáról a magyar nyomozó hatóság az ügyészt haladéktalanul értesíti.

50/A. §69 (1) Ha az 50. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatás kérés eredménytelen vagy előreláthatóan nem vezetne eredményre, a magyar nyomozó hatóság vagy az ügyész e törvény 7. számú melléklete szerinti formanyomtatványon előterjesztett tájékoztatás iránti kérelemmel fordulhat a tagállami illetékes bűnüldöző hatósághoz vagy ügyészhez. Ha a kérelmet a nyomozó hatóság terjeszti elő, erről a tényről, valamint annak tartalmáról az ügyészt haladéktalanul értesíteni kell.

(2) A magyar nyomozó hatóság vagy az ügyész a tájékoztatás iránti kérelem teljesítése végett a tagállami bűnüldöző szerv számára tizennégy napos határidőt állapít meg.

(3) Ha a tájékoztatás iránti kérelem az e törvény 1. számú mellékletében meghatározott bűncselekmények valamelyikére vonatkozik, a magyar nyomozó hatóság vagy az ügyész a tájékoztatás iránti kérelem teljesítése végett

a) hét napos határidőt,

b) sürgősségi megkeresés esetén nyolc órás határidőt

állapíthat meg.

50/B. §70 (1) Ha a tagállami igazságügyi hatóságtól vagy a tagállami bűnüldöző szervtől az 50. § (2) bekezdésében meghatározott adatra vonatkozó, e törvény 7. számú melléklete szerinti formanyomtatványon érkezik megkeresés, a magyar nyomozó hatóság vagy az ügyész a rendelkezésére álló információt átadja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást e törvény 8. számú mellékletében meghatározott formanyomtatványon kell megadni. Ha az információról a nyomozó hatóság ad tájékoztatást, erről, valamint a tájékoztatás tartalmáról az ügyészt haladéktalanul értesíteni kell.

(3) A tájékoztatás iránti megkeresést a nyomozó hatósághoz vagy az ügyészhez érkezésétől számított tizennégy napon belül kell teljesíteni.

(4) Ha a tájékoztatás iránti megkeresés e törvény 1. számú mellékletében meghatározott bűncselekményfajták valamelyikére vonatkozik, és a kért információ a megkeresett nyomozó hatóság vagy ügyész számára közvetlenül hozzáférhető, a megkeresést annak érkezésétől számított hét napon belül teljesíteni kell.

(5) A (4) bekezdés szerinti feltételek fennállása esetén, ha a megkeresés sürgős, azt a megkeresett nyomozó hatóság vagy az ügyész, a megkeresés érkezésétől számított nyolc órán belül teljesíti.

(6) Ha az (5) bekezdés szerinti tájékoztatás teljesítése aránytalan terhet jelent, azt a megkeresett nyomozó hatóság vagy az ügyész legfeljebb három nappal elhalasztja. Erről a megkereső hatóságot haladéktalanul értesíti, és a késedelem okát e törvény 8. számú melléklete megfelelő részének kitöltésével indokolja.

(7) Ha a (3)–(5) bekezdésben meghatározott határidőn belül a tájékoztatás-adás nem teljesíthető, a megkeresett nyomozó hatóság vagy az ügyész erről a tagállami megkereső hatóságot haladéktalanul értesíti, és a késedelem indokát e törvény 8. számú melléklete megfelelő részének kitöltésével indokolja.

(8) A megkeresés teljesítését meg kell tagadni, ha

a) a teljesítés

aa) Magyarország alapvető nemzetbiztonsági érdekét sérti, vagy

ab) folyamatban lévő nyomozás vagy bűnüldözési, bűnmegelőzési feladatok ellátását, illetve valamely személy biztonságát veszélyezteti, vagy

b) a kért információ

ba) jelentősége nem áll arányban a megkeresésben foglalt céllal, illetve a cél szempontjából lényegtelen, vagy

bb) csak külön engedély alapján hozzáférhető, és ezen engedély hiányzik, vagy

bc) átadása csak más tagállam vagy harmadik ország hozzájárulásával adható át, és ezen hozzájárulás hiányzik.

(9) A megkeresés teljesítése megtagadható, ha a kérelem olyan bűncselekményre vonatkozik, amely egy évnél rövidebb időtartamú szabadságvesztéssel büntetendő.

50/C. §71 (1) A külön jogszabályban meghatározott nyomozó hatóság a bűncselekményből származó jövedelmek és bűncselekményekhez kapcsolódó más vagyon felkutatásának és azonosításának elősegítése érdekében az erre a feladatra kijelölt tagállami közigazgatási, bűnüldözési vagy igazságügyi hatóságtól közvetlenül tájékoztatást kérhet, illetve annak tájékoztatást adhat.

(2) A külön jogszabályban meghatározott nyomozó hatóság által előterjesztett tájékoztatás-kérésre az 50/A. §, az általa történő tájékoztatás-adásra az 50/B. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 7. számú mellékletben meghatározott formanyomtatványon előterjesztett kérelemben meg kell jelölni a megkereséssel érintett vagyonnal, illetve a vélhetően érintett természetes vagy jogi személyekkel összefüggő ismert adatokat is. A kérelemről és annak tartalmáról az ügyészt haladéktalanul értesíteni kell.

(3) Ha a külön jogszabályban meghatározott nyomozó hatóság olyan tény, vagy adat birtokába jut, amely alapján megalapozottan feltehető, hogy a bűncselekményből származó jövedelmek és bűncselekményekhez kapcsolódó egyéb vagyon felkutatásának és azonosíthatóságának elősegítése céljából a kijelölt tagállami hatóságnak feladata ellátásához erre szüksége van, a birtokába jutott adatról vagy tényről, az (1) bekezdésben meghatározott kérelem nélkül is tájékoztatást adhat.

A tárgyak visszaadása

51. § (1) A magyar igazságügyi hatóság azt a tárgyat, amelyre a bűncselekményt elkövették, a tagállami igazságügyi hatóság megkeresésére átadhatja abból a célból, hogy azokat a tagállami igazságügyi hatóság a tulajdonosnak visszaadja. A megkeresés csak akkor teljesíthető, ha a megkereső tagállami igazságügyi hatóság a megkeresés alapjául szolgáló határozatában vagy a mellékletként csatolt okiratokkal kétséget kizáró módon igazolja az érintett személy tulajdonjogát.

(2) A magyar igazságügyi hatóság elrendeli az átadni kért tárgy lefoglalását, és – szükség esetén – az ismeretlen helyen lévő tárgy körözését rendelheti el.

(3)72 A tárgy átadása nem sértheti jóhiszemű harmadik személy jogait, és nem veszélyeztetheti a Magyarország területén folyamatban lévő büntetőeljárás sikerét.

(4)73 Ha az átadni kért tárgyra a Magyarország területén folyamatban lévő büntetőeljárásban szükség van, a tárgy átadását az eljárás jogerős befejezéséig vagy a lefoglalás jogerős megszüntetéséig a magyar igazságügyi hatóság elhalasztja, és erről a megkereső igazságügyi hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.

(5) A magyar igazságügyi hatóság közvetlenül megkeresheti a tagállami igazságügyi hatóságot olyan tárgy átadása érdekében, amelyre a bűncselekményt elkövették, és amelynek visszaadása iránt a magyar igazságügyi hatóság előtt a tulajdonjogát kétséget kizáró módon igazoló személy kérelmet terjesztett elő. A kérelmet a tagállami igazságügyi hatósághoz intézett eljárási jogsegély iránti megkereséshez csatolni kell.

(6)74 A (2)–(4) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell arra a tárgyra, okmányra vagy hatósági jelzésre is, amelyre nem követtek el bűncselekményt, de külön törvény, illetve az Európai Unió jogi aktusa alapján a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett figyelmeztető jelzés eredményeként találták meg. Az így megtalált tárgyat, okmányt vagy hatósági jelzést – a tagállami igazságügyi hatóság erre vonatkozó külön megkeresése nélkül – a NEBEK-en keresztül, a Schengeni Információs Rendszert alkalmazó állam figyelmeztető jelzés kibocsátását elrendelő hatóságának kell átadni.

A fogvatartott személy ideiglenes átszállítása

52. § (1)75 Ha a tagállami igazságügyi hatóság olyan, Magyarország területén teljesítendő eljárási cselekmény iránt terjesztett elő megkeresést, amelyen a megkereső tagállam területén fogva tartott személy jelenléte szükséges, akkor ezt a személyt – a megkereső tagállammal megkötött eseti megállapodás alapján – az eljárási cselekmény végrehajtása érdekében Magyarország területére ideiglenesen át lehet szállítani.

(2)76 Az ideiglenesen átszállított személy fogvatartását a magyar büntetés-végrehajtási jogszabályok szerint Magyarország területén is biztosítani kell.

(3)77 Ha a magyar igazságügyi hatóság olyan eljárási cselekmény iránt terjesztett elő megkeresést, amelyen a Magyarország területén fogvatartott személy jelenléte szükséges, akkor ezt a személyt – a megkeresett tagállammal megkötött eseti megállapodás alapján – ideiglenesen annak a tagállamnak a területére lehet átszállítani, ahol az eljárást le kell folytatni.

(4)78 Az előzetes letartóztatásban lévő terhelt ideiglenes átszállítására vonatkozó megállapodást a vádirat benyújtása előtt a legfőbb ügyész, a vádirat benyújtása után, illetve a szabadságvesztés büntetést vagy szabadságelvonással járó intézkedést töltő személy esetében a miniszter köti meg. A megállapodás tartalmazza az érintett személy ideiglenes átszállításának részleteit, valamint azt a határnapot, amikorra az érintett személyt vissza kell szállítani a megkereső tagállam, illetve Magyarország területére.

(5)79 Az ideiglenes átszállításához az érintett személy kifejezett hozzájárulása szükséges. A Magyarország területén fogva tartott személy hozzájáruló nyilatkozatát tartalmazó iratot és annak fordítását csatolni kell a megkereséshez.

(6) A tagállam területén töltött fogva tartás esetén a magyar törvény szerint elrendelt kényszerintézkedés, illetve szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtását folyamatosnak kell tekinteni.

Kihallgatás zártcélú távközlő hálózat útján

53. § (1) A tanú, a szakértő vagy – erre vonatkozó kifejezett írásbeli hozzájárulása alapján – a terhelt zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatására, illetőleg meghallgatására vonatkozó, a tagállami igazságügyi hatóság által előterjesztett megkeresés teljesítésére kizárólag a bíróság jogosult.

(2)80 A bíróság a tagállami igazságügyi hatóságot közvetlenül megkeresheti tanú zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatása érdekében, ha Magyarország területén az érintett személy megjelenése nem lehetséges.

Kihallgatás távbeszélő készülék útján

54. § (1) Ha a tagállami igazságügyi hatóság – erre vonatkozó kifejezett írásbeli hozzájárulása alapján – tanú vagy szakértő távbeszélő készülék útján történő kihallgatása iránt keresi meg az igazságügyi hatóságot, a kihallgatás lefolytatására a zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatás szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az ügyész is teljesítheti a jogsegély iránti megkeresést.

(2) A távbeszélő készülék útján történő kihallgatásra vonatkozó jogsegély teljesítése nem tagadható meg arra hivatkozással, hogy a magyar büntetőeljárási törvény nem teszi lehetővé ezen jogintézmény alkalmazását.

A közös nyomozócsoport létrehozása

55. § (1)81 A legfőbb ügyész engedélyével az ügyész, illetve a tagállam igazságügyi vagy nyomozó hatósága közös nyomozó csoport létrehozását kezdeményezheti, ha

a) a már megindult büntetőeljárásban a több tagállamra kiterjedő bűncselekmény felderítése különösen bonyolult;

b) a bűncselekmény miatt több tagállam folytat büntetőeljárást, és ezért a nyomozások összehangolására van szükség.

(2) A bűncselekmény különösen akkor több tagállamra kiterjedő, ha

a) azt több tagállamban követik el;

b) azt egy tagállamban követik el, de előkészületének, irányításának, illetve a hozzá kapcsolódó részesi magatartások jelentős részét egy másik tagállamban végzik;

c) azt egy tagállamban követik el, de abban olyan bűnszervezet érintettsége állapítható meg, amely egynél több államban folytat büntetendő tevékenységet;

d) azt egy tagállamban követik el, de más tagállam társadalmi vagy gazdasági rendjét is sérti vagy veszélyezteti.

(3)82 A legfőbb ügyész, illetőleg az általa kijelölt ügyész az érintett tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatósággal – az érintettség mértékét is figyelembe véve – állapodik meg abban, hogy a közös nyomozó csoport mely tagállam területén működjön.

56. § (1)83 A közös nyomozó csoport a legfőbb ügyész, illetőleg az általa kijelölt ügyész és a tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóság közötti eseti megállapodással jön létre.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt megállapodás tartalmazza különösen:

a) a bűncselekmény leírását, amelynek nyomozására a közös nyomozócsoportot létrehozzák;

b) a működési területet;

c) a közös nyomozócsoport összetételét;

d) a közös nyomozócsoport vezetőjét;

e) a működés időtartamát és a meghosszabbítás feltételeit;

f) a közös nyomozócsoport más tagállamban eljáró tagjának kötelezettségeit és jogait;

g) a működés feltételeit;

h) a működés költségeinek viselését;

i) a közös nyomozócsoport más tagállamban eljáró tagja által működési körében okozott károkért való felelősségének szabályairól szóló tájékoztatást.

57. §84 A Magyarország területén működő közös nyomozócsoportot az ügyész vagy a nyomozó hatóság vezetője, illetve a nyomozó hatóságnak a nyomozó hatóság vezetője által kijelölt tagja vezeti. Ha a közös nyomozócsoportot a nyomozó hatóság vezetője, illetve tagja vezeti, az ügyésznek rendszeresen beszámol a közös nyomozócsoport működéséről, és előzetesen tájékoztatja a foganatosítandó nyomozási cselekményekről.

58. § (1)85 A tagállami nyomozó hatóságnak Magyarország területén eljáró tagja

a) a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően kényszerítő eszközt alkalmazhat, továbbá szolgálati lőfegyverét magánál tarthatja, azt azonban kizárólag jogos védelmi helyzetben, illetve végszükségben használhatja; a magyar bűnüldöző szervek tevékenységére vonatkozó jogszabályokban meghatározott más kényszerítő eszközt nem vehet igénybe;

b) a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt elfoghatja, az elfogás helyszínén visszatarthatja, azonban köteles őt haladéktalanul a magyar nyomozó hatóságnak átadni; más kényszerintézkedést nem alkalmazhat.

(2)86 A közös nyomozócsoport feladatának teljesítéséhez szükséges mértékben a tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóságnak Magyarország területén eljáró tagja

a) államának joga szerint és a tagállam hivatalos nyelvén – a 45. § rendelkezéseire figyelemmel – tanút vagy terheltet hallgathat ki, és erről jegyzőkönyvet készíthet, amelynek másolati példányát és magyar fordítását az eljárás irataihoz kell csatolni,

b) a nyomozási cselekményeken jelen lehet, a nyomozási cselekményekről államának joga szerint és a tagállam hivatalos nyelvén jegyzőkönyvet készíthet, amelynek másolati példányát és magyar fordítását az eljárás irataihoz kell csatolni,

c) az ellenőrzött szállításban fedett nyomozóként eljárhat.

(3)87 A (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben, ha a tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóságnak Magyarország területén eljáró tagja az eljárási cselekmény során a tagállam hivatalos nyelvét használja, a magyar igazságügyi vagy nyomozó hatóság – szükség esetén – tolmácsot rendel ki. A tagállam hivatalos nyelvének használatával kapcsolatban felmerült költséget a megkereső tagállam viseli.

(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazásának feltételeiről a közös nyomozócsoport magyar vezetője tájékoztatja a tagállam igazságügyi vagy nyomozó hatóságának tagját.

(5)88 Az eljárási jogsegély teljesítése során a tagállam igazságügyi vagy nyomozó hatóságának tagja Magyarország területén a közös nyomozócsoport magyar vezetőjének utasítása szerint jár el.

(6) Az ügyész vagy a közös nyomozócsoport magyar vezetője haladéktalanul értesíti a tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóságot, ha a tagállam igazságügyi vagy nyomozó hatóságának tagja a magyar jog szerint büntetendő cselekményt követett el.

59. § (1)89 Az Eurojust, illetve annak nemzeti képviselője, valamint az Európai Rendőrségi Hivatal (a továbbiakban: Europol) által kezdeményezett közös nyomozócsoportra, a tagok jogaira és kötelezettségeire e törvényt kell értelemszerűen alkalmazni. Az Europol tisztviselője e törvény szerint vehet részt a közös nyomozócsoportban, de feladatának végrehajtása során nem alkalmazhat a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott kényszerintézkedést, illetőleg a rendőrségről szóló törvényben meghatározott kényszerítő eszközt.

(2)90 Az Európai Unió tagállamaival, illetve az EUROPOL-lal együttműködési megállapodást kötött külföldi hatósággal létrehozott, Magyarország területén működő közös nyomozócsoport kezdeményezheti a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központnál, hogy a számára engedélyezett körben adatot vagy más technikai tanácsadást kérjen az EUROPOL-tól.

(3) Minden olyan adatot, amely az (1) bekezdésben meghatározott közös nyomozócsoport tevékenységéből származik, a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központon keresztül az EUROPOL részére továbbítani kell.

A fedett nyomozó alkalmazása

60. § (1)91 Ha a tagállam igazságügyi vagy nyomozó hatósága által folytatott büntetőeljárás eredményessége érdekében tagállami fedett nyomozónak Magyarország területén, illetve magyar fedett nyomozónak az Európai Unió tagállama területén történő alkalmazása szükséges, a tagállam igazságügyi vagy nyomozó hatósága kérésére tagállami fedett nyomozó Magyarország területén, illetve magyar fedett nyomozó az Európai Unió tagállama területén alkalmazható.

(2)92 Ha a Magyarország területén folyamatban lévő büntetőeljárás eredményessége érdekében az Európai Unió tagállama területén magyar fedett nyomozó, illetve Magyarország területén tagállami fedett nyomozó alkalmazása szükséges, ezt a legfőbb ügyész a tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóságnál kezdeményezheti.

61. § (1) A fedett nyomozó alkalmazására a legfőbb ügyész és a tagállam igazságügyi vagy nyomozó hatósága közötti eseti megállapodás alapján kerülhet sor.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás tartalmazza különösen:

a) a fedett nyomozó alkalmazásának időtartamát,

b) az alkalmazás feltételeit,

c) a fedett nyomozó jogait és kötelezettségeit,

d) a fedett nyomozó lelepleződése esetén alkalmazandó intézkedést,

e) a fedett nyomozó által működési körében okozott károkért való felelősségének szabályairól szóló tájékoztatást.

(3)93 Az 58. §-t kell megfelelően alkalmazni, ha a tagállami fedett nyomozó Magyarország területén jár el.

Az ellenőrzött szállítás és a bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés

62. § A büntetőeljárás megindítását követően az ellenőrzött szállítás, illetve bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés végrehajtására irányuló megkeresés fogadására, teljesítésére, illetőleg annak előterjesztésére a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

A bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés

63. § (1) A büntetőeljárás megindítását követően az ügyész és a nyomozó hatóság – a tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóságtól érkezett megkeresés alapján – bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzést (a továbbiakban: titkos adatszerzés) végezhet.

(2) A magyar nyomozó hatóság a tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóságtól közvetlenül érkezett, titkos adatszerzésre irányuló megkeresésről haladéktalanul értesíti az ügyészt.

(3) A tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóságtól érkező megkeresés akkor teljesíthető, ha a tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóság a saját államának joga szerinti engedéllyel és a titkos adatszerzést végző ügyész vagy nyomozó hatóság a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott bírói engedéllyel rendelkezik.

(4)94 A tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóságtól érkezett megkeresés teljesítése során a titkos adatszerzést a Fővárosi Törvényszék elnöke által e feladatra kijelölt bíró engedélyezi.

(5) A magyar nyomozó hatóság a titkos adatszerzés lefolytatásáról folyamatosan tájékoztatja az ügyészt, és a titkos adatszerzés végrehajtásáról készített jelentést az ügyésznek megküldi.

(6) Az ügyész a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott titkos adatszerzés végrehajtására irányuló megkeresést kizárólag a magyar jogszabályok szerinti bírói engedély beszerzését követően terjesztheti elő a tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóságnál.

64. §95 Az elektronikus hírközlő hálózat útján továbbított közlemény, illetve a számítástechnikai rendszer útján továbbított adatok kifürkészésére irányuló megkeresés – a 63. § (3) bekezdésben foglaltakon felül – akkor teljesíthető, ha a titkos adatszerzéssel érintett személy Magyarország területén tartózkodik, továbbá, ha a titkos adatszerzéssel érintett személy harmadik állam területén tartózkodik, azonban a közlemény vagy adat kifürkészése a Magyarország területén működő elektronikus hírközlési szolgáltató közreműködését igényli, vagy az azt lehetővé tevő technikai eszköz Magyarország területén található.

65. § (1) Az ügyész által a tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóságnál előterjesztett titkos adatszerzés végrehajtására irányuló megkeresésnek tartalmaznia kell különösen:

a) a nyomozást végző ügyész vagy nyomozó hatóság megnevezését, a nyomozás elrendelésének időpontját, az ügy számát,

b) a titkos adatszerzés tervezett alkalmazásának helyét,

c) a titkos adatszerzés tervezett alkalmazásával érintett nevét, illetőleg az azonosítására alkalmas adatot, valamint a titkos adatszerzés vele szemben alkalmazni kívánt eszközének, illetőleg módszerének megnevezését,

d) az alkalmazás tervezett tartamának kezdő és befejező időpontját, naptári napban és órában meghatározva,

e) az alkalmazásnak a büntetőeljárási törvényben meghatározott feltételeinek a meglétére vonatkozó részletes leírást, így különösen az alapul szolgáló bűncselekmény megnevezését,

f) annak igazolását, hogy a titkos adatszerzést a folyamatban levő büntetőeljáráshoz kapcsolódóan szabályszerűen engedélyezték,

g) a titkos adatszerzés végrehajtásához elengedhetetlenül szükséges további technikai és adminisztrációs adatokat.

(2) Az elektronikus hírközlő hálózat útján továbbított közlemény, illetve a számítástechnikai rendszer útján továbbított vagy tárolt adatok kifürkészésére irányuló, az ügyész által a tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóságnál előterjesztett megkeresésnek – az (1) bekezdésben foglaltakon kívül – tartalmaznia kell

a) a titkos adatszerzéssel érintett elektronikus hírközlő eszköz, számítástechnikai rendszer vagy módszer megnevezését,

b) a továbbítandó adatok körét,

c) a titkos adatszerzés időtartamát.

(3) A tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóság által előterjesztett titkos adatszerzés végrehajtására irányuló megkeresés akkor teljesíthető, ha az tartalmazza az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatokat.

(4)96 Ha az elektronikus hírközlő hálózat útján továbbított közlemény, illetve a számítástechnikai rendszer útján továbbított vagy tárolt adatok kifürkészésére irányuló megkeresés esetén a titkos adatszerzéssel érintett személy nem Magyarország területén tartózkodik, de a közlemény vagy az adat kifürkészéséhez, vagy az érintett elektronikus hírközléshez kötődő járulékos és kísérő adatok rögzítéséhez, továbbításához a magyar hatóságok közreműködése szükséges, a megkeresésnek – az (1) és a (2) bekezdésben foglaltak mellett – tartalmaznia kell a tényállás rövid ismertetését is.

66. § (1) A 63. § (1) bekezdésében foglalt titkos adatszerzésre irányuló megkeresés alapján az ügyész, illetve a nyomozó hatóság a megfigyelt, illetve rögzített adatot a megkereső tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóságnak továbbítja.

(2) A titkos adatszerzésre irányuló megkeresés alapján az ügyész vagy a nyomozó hatóság – az (1) bekezdésben foglalt intézkedésen túl – az elektronikus hírközlő hálózat útján továbbított közleménynek, illetve a számítástechnikai rendszer útján továbbított vagy tárolt adatoknak azonos titkossági fokon

a) a megkereső tagállam igazságügyi vagy nyomozó hatóságának eszközére történő átirányításáról (közvetlen továbbítás),

b) a kísérő és járulékos adatok rögzítéséről, illetve továbbításáról,

c) más tagállamban folytatott titkos adatszerzéshez technikai segítség nyújtásáról

rendelkezhet.

67. § E fejezet alkalmazásában a magyar nyomozó hatóság alatt a nyomozást végző ügyészt is érteni kell.

IV. Fejezet97

A BIZONYÍTÁSI ESZKÖZ, AZ ELKOBZÁS ALÁ ESŐ DOLOG ÉS A VAGYONELKOBZÁS ALÁ ESŐ VAGYON MEGŐRZÉSÉT BIZTOSÍTÓ HATÁROZAT VÉGREHAJTÁSÁRA IRÁNYULÓ ELJÁRÁSI JOGSEGÉLY

1. CÍM

A bizonyítási eszköz, az elkobzás alá eső dolog
és a vagyonelkobzás alá eső vagyon megőrzését biztosító tagállami igazságügyi hatóság határozatának végrehajtása

67/A. § (1)98 Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködés során Magyarország igazságügyi hatósága közvetlenül végrehajtja egy tagállami igazságügyi hatóság által

a) a bizonyítási eszközök felderítése, összegyűjtése, biztosítása vagy felhasználása végett, illetőleg

b) az elkobzás, illetőleg a vagyonelkobzás biztosítása érdekében

kibocsátott határozatot, ha azt az e törvény 3. számú melléklete szerinti formanyomtatvány tanúsítvánnyal (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: tanúsítvány) együtt, magyar nyelven a magyar igazságügyi hatóságnak megküldték, és a bizonyítási eszköz, az elkobzás alá eső dolog, illetve a vagyonelkobzás alá eső vagyon Magyarország területén található.

(2) A tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozatot a magyar jog szerint az ilyen határozatot kibocsátani (kényszerintézkedést elrendelni) és a végrehajtás iránt intézkedni jogosult magyar igazságügyi hatóság hajtja végre.

(3) Ha ugyanazon bizonyítási eszköz, elkobzás alá eső dolog, illetve vagyonelkobzás alá eső vagyon biztosítására vonatkozóan két vagy több tagállam igazságügyi hatósága bocsátott ki határozatot, az összes körülmény mérlegelésével kell dönteni arról, hogy melyik tagállam igazságügyi hatósága által kibocsátott határozatot hajtsák végre. A döntés meghozatalakor figyelemmel kell lenni különösen a bűncselekmény súlyára és elkövetési helyére, a határozat kibocsátásának időpontjára.

(4) A tagállami igazságügyi hatóság által megküldött határozat végrehajtására az a magyar igazságügyi hatóság illetékes, amelynek területén a bizonyítási eszköz, az elkobzás alá eső dolog, illetve a vagyonelkobzás alá eső vagyon található. Ha a határozat kibocsátásának alapjául szolgáló bűncselekmény miatt Magyarországon büntetőeljárás van folyamatban, a határozat végrehajtására az a magyar igazságügyi hatóság illetékes, amely a magyar büntetőeljárást folytatja.

(5) Ha a magyar igazságügyi hatóságnak a tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozat végrehajtására nincs hatásköre, vagy nem rendelkezik illetékességgel, azt haladéktalanul átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező magyar igazságügyi hatósághoz, és az áttételről a kibocsátót értesíti.

67/B. § (1) A tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozatot, az e törvény 1. számú mellékletében meghatározott bűncselekményfajták esetében a cselekmény kettős büntethetőségének mérlegelése nélkül végre kell hajtani.

(2) Ha a határozatot kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság államának joga szerint annak a bűncselekménynek a büntetési tétele felső határa, amely miatt a határozat végrehajtását kérik, nem éri el a három évi szabadságvesztést, illetőleg szabadságelvonással járó intézkedést, a tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozatot csak akkor lehet végrehajtani, ha a bűncselekmény megfelel az e törvény 1. számú mellékletében meghatározott bűncselekmények valamelyikének.

(3) Az 1. számú mellékletben fel nem sorolt bűncselekményfajták esetében a tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozatot akkor lehet végrehajtani, ha az a cselekmény, amely miatt a határozat végrehajtását kérik, a magyar törvény szerint bűncselekménynek minősül.

67/C. § (1) A tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozat végrehajtását meg kell tagadni, ha

a) a 67/B. § (2)–(3) bekezdésében említett esetben a határozat alapjául szolgáló cselekmény a magyar törvény szerint nem bűncselekmény;

b) a magyar törvény szerint a határozat alapjául szolgáló bűncselekmény büntethetősége vagy a kiszabott büntetés elévült;

c)99 Magyarországon, illetőleg egy tagállamban a terhelt ellen a határozat kibocsátásának alapjául szolgáló cselekmény miatt már olyan határozatot hoztak, amely a büntetőeljárás megindításának akadályát képezi, vagy amely alapján az elkobzást, a vagyonelkobzást, illetve az ennek megfelelő büntetést vagy intézkedést már végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős ítéletet hozó tagállam joga szerint az nem hajtható végre;

d) a terheltet egy harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt jogerősen elítélték, feltéve, hogy az elkobzást, a vagyonelkobzást, illetve az ennek megfelelő büntetést vagy intézkedést már végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős ítéletet hozó állam joga szerint az nem hajtható végre, illetőleg a terheltet egy harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt jogerősen felmentették;

e) a tagállami igazságügyi hatóság által megküldött tanúsítvány nyilvánvalóan nem a mellékelt, intézkedést elrendelő határozatra vonatkozik;

f) a hiánypótlásra, kijavításra tűzött határidő eredménytelenül eltelt, illetőleg a 67/D. § (2) bekezdésére figyelemmel kiegészített határozat végrehajtása továbbra sem lehetséges;

g)100 a határozat közjogi tisztség betöltésén alapuló mentességet (Be. 551. §), illetve nemzetközi jogon alapuló mentességet (Be. 553. §) élvező személy birtokában lévő bizonyítási eszközre, elkobzás alá eső dologra vagy vagyonelkobzás alá eső vagyonra vonatkozik, és a mentelmi jogot nem függesztették fel, illetve a nemzetközi jogon alapuló mentességet nem függesztették fel;

h) a végrehajtást magyar törvény kizárja.

(2) A tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozat végrehajtása nem tagadható meg az adókkal és az illetékekkel, a vámokkal és a devizával kapcsolatos bűncselekmények esetén amiatt, hogy a magyar jog nem ismer ugyanolyan adót vagy illetéket, vagy nem tartalmaz ugyanolyan típusú szabályokat az adó-, illeték-, valamint vám- és devizaszabályozás terén, mint a kibocsátó tagállam joga.

67/D. § (1) A magyar igazságügyi hatóság a tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozat végrehajtása feltételeinek fennállásáról határozatot hoz, amelyet a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság részére megküld. A magyar igazságügyi hatóság a határozatában a magyar jogszabályok szerint állapítja meg az alkalmazandó intézkedést, és ennek megfelelően rendelkezik ezen intézkedés végrehajtásáról, úgy, hogy az a lehető legnagyobb mértékben megfeleljen annak az intézkedésnek, amelyet a tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozat tartalmaz.

(2) A magyar igazságügyi hatóság a tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozatot hiányos, illetőleg pontatlan tanúsítvány alapján akkor hajthatja végre, ha a pontatlan, illetőleg hiányos adatok annak végrehajtását nem akadályozzák. Ha a tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozatban, illetőleg a tanúsítványban foglaltak alapján a határozat végrehajtása nem, vagy csak részben lehetséges, a magyar igazságügyi hatóság erről a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot haladéktalanul értesíti, a tanúsítvány, illetőleg a benne szereplő hiányzó vagy pontatlan adatok pótlására, kijavítására határidőt tűz, és ezzel egyidejűleg megjelöli azokat az adatokat, amelyek ismerete a tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozat végrehajtásához szükséges.

(3) A magyar igazságügyi hatóság a tanúsítvány helyett olyan hivatalos iratot is elfogadhat, amely a tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozat végrehajtásához szükséges adatokat megfelelő módon tartalmazza.

(4) A határozat végrehajtása más hivatalos irat vagy feltétel meglétéhez nem köthető.

67/E. § (1) A tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozat végrehajtásának megtagadásáról a magyar igazságügyi hatóság határozatot hoz, amelyet a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság részére megküld. A határozat indokolásában számot kell adni a megtagadás okáról. E határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(2) A magyar igazságügyi hatóság haladéktalanul tájékoztatja a határozatot kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot, ha annak végrehajtása akadályba ütközik, különösen ha a bizonyítási eszköz, az elkobzás alá eső dolog vagy a vagyonelkobzás alá eső vagyon eltűnt, megsemmisült, a tanúsítványban meghatározott helyen nem található, illetőleg kiegészítő információ kérése ellenére nem áll rendelkezésre elegendő adat ahhoz, hogy a bizonyítási eszközt, az elkobzás alá eső dolgot vagy a vagyonelkobzás alá eső vagyont a magyar igazságügyi hatóság megtalálja.

67/F. § (1)101 A tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozat végrehajtása elhalasztható, ha e határozat alapjául szolgáló cselekmény miatt vagy azzal összefüggésben Magyarország területén büntetőeljárás van folyamatban, és e büntetőeljárás sikerét a tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozat végrehajtása jelentősen veszélyeztetné.

(2)102 Ha a tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozattal érintett bizonyítási eszközt, elkobzás alá eső dolgot, illetve vagyonelkobzás alá eső vagyont Magyarország területén már lefoglalták, zár alá vették, valamint ha a vagyonelkobzás alá eső vagyon biztosítási intézkedés hatálya alatt áll, illetőleg a bizonyítási eszköz megőrzése érdekében számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzését rendelték el, a tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozatot akkor kell végrehajtani, ha a kényszerintézkedést megszüntették, illetőleg feloldották.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben, a magyar büntetőeljárásban elrendelt kényszerintézkedés megszüntetéséről, illetve feloldásáról szóló határozatot mindaddig nem lehet végrehajtani, amíg a tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozat végrehajtása érdekében a kényszerintézkedés fenntartására szükség van.

(4) A magyar büntetőeljárásban lefoglalt dolgot a Be. 155. §-a alapján nem lehet kiadni addig, amíg

a) a tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozat végrehajtása érdekében elrendelt kényszerintézkedést a magyar igazságügyi hatóság meg nem szüntette,

b) a tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott, a lefoglalt bizonyítási eszköz átadására vonatkozó kérelem, illetve a tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozat végrehajtása érdekében elrendelt kényszerintézkedés hatálya alatt lévő dolog, illetve vagyon elkobzására, illetve vagyonelkobzására vonatkozó határozat elismeréséről és végrehajtásáról a magyar igazságügyi hatóság nem hozott határozatot.

(5) A magyar igazságügyi hatóság a tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozat végrehajtásának elhalasztásáról határozatot hoz, amelyben a végrehajtás elhalasztásának időtartamát feltünteti; a végrehajtás elhalasztásáról szóló határozatot a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságnak megküldi. E határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(6) Ha a végrehajtás elhalasztásának oka megszűnt, a magyar igazságügyi hatóság haladéktalanul intézkedik a határozatban foglalt kényszerintézkedés elrendelése, illetőleg alkalmazása iránt. Erről a magyar igazságügyi hatóság a tagállami igazságügyi hatóságot írásban, azaz posta, telefax vagy számítástechnikai rendszer útján értesíti.

67/G. § (1) A tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozatot a tagállami igazságügyi hatóság által kifejezetten kért és megjelölt szabályok szerint kell végrehajtani, ha ez nem összeegyeztethetetlen a magyar jogrendszer elveivel.

(2) A tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozat végrehajtásáról a magyar igazságügyi hatóság a tagállami igazságügyi hatóságot írásban, azaz posta, telefax vagy számítástechnikai rendszer útján értesíti.

(3) Egyebekben az e fejezetben foglalt határozatok végrehajtása során a lefoglalásra, a számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezésre, a zár alá vételre, illetve a biztosítási intézkedésre vonatkozó eljárási és végrehajtási szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

67/H. § (1) Ha a magyar büntetőeljárás szabályai alapján a magyar igazságügyi hatóság a kényszerintézkedés megszüntetését tartja szükségesnek, erről a tagállami igazságügyi hatóságot értesíti, és a kényszerintézkedés megszüntetése előtt megfelelő határidőt állapít meg a tagállami igazságügyi hatóságnak annak érdekében, hogy észrevételt tegyen.

(2) Az e címben meghatározott eljárásokat soron kívül kell lefolytatni.

2. CÍM

A bizonyítási eszköz, az elkobzás alá eső dolog
és a vagyonelkobzás alá eső vagyon megőrzését biztosító határozat kibocsátása

67/I. § (1)103 Ha a büntetőeljárás során lefoglalás, zár alá vétel, biztosítási intézkedés vagy számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezés elrendelése, illetőleg alkalmazása válik szükségessé, és a bizonyítási eszköz, az elkobzás alá eső dolog, illetve a vagyonelkobzás alá eső vagyon az Európai Unió valamely tagállama területén található, Magyarország igazságügyi hatósága a kényszerintézkedést elrendelő határozattal egyidejűleg kitölti az e törvény 3. számú melléklete szerinti tanúsítványt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a határozatot a tanúsítvánnyal együtt le kell fordítani annak a tagállamnak a hivatalos nyelvére vagy hivatalos nyelveinek egyikére, amelynek területén a bizonyítási eszköz, az elkobzás alá eső dolog, illetve a vagyonelkobzás alá eső vagyon található (végrehajtó tagállam). A magyar igazságügyi hatóság a lefordított határozatot és tanúsítványt a végrehajtó tagállam hatáskörrel és illetékességgel rendelkező igazságügyi hatósága számára közvetlenül küldi meg.

(3) A határozat rendelkező része – a Be.-ben foglaltakon kívül – tartalmazza,

a) hogy a kényszerintézkedés végrehajtása végett a magyar igazságügyi hatóság mely tagállam mely igazságügyi hatóságát keresi meg, valamint, szükség szerint

b) a lefoglalni kért bizonyítási eszköz átadása iránti kérelmet a kibocsátó magyar igazságügyi hatóság részére, vagy

c) rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a kényszerintézkedéssel érintett bizonyítási eszközt, elkobzás alá eső dolgot, illetve vagyonelkobzás alá eső vagyont a b) pont szerinti kérelem, illetőleg az elkobzására, illetve vagyonelkobzásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti kérelem továbbításáig a végrehajtó tagállamban kell tartani.

(4) Ha a nyomozó hatóság lefoglalás vagy számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezés elrendelését, illetőleg biztosítási intézkedés és zár alá vétel alkalmazását tartja szükségesnek olyan bizonyítási eszköz, elkobzás alá eső dolog vagy vagyonelkobzás alá eső vagyon tekintetében, amely az Európai Unió valamely tagállama területén található, előterjesztést tesz az ügyésznek az (1) bekezdésben meghatározott határozat meghozatala, vagy annak bíróságnál történő indítványozása iránt.

67/J. § (1) A magyar igazságügyi hatóság kérheti a végrehajtó tagállam igazságügyi hatóságától, hogy a határozatot a magyar jogszabályokban foglaltak szerint hajtsa végre. Ebben az esetben az alkalmazandó magyar jogszabályokat a tanúsítványban részletesen ismertetni kell.

(2) Ha a magyar igazságügyi hatóság által kibocsátott határozatot a végrehajtó tagállam igazságügyi hatósága az abban megjelölt adatok és feltételek alapján nem, vagy csak részben tudja végrehajtani, a magyar igazságügyi hatóság a végrehajtó tagállam igazságügyi hatósága által megjelölt feltételek teljesítése iránt haladéktalanul intézkedik.

67/K. § (1) A határozatot és a tanúsítványt posta, telefax vagy számítástechnikai rendszer útján kell megküldeni a végrehajtó tagállam hatáskörrel rendelkező és illetékes igazságügyi hatósága részére. A számítástechnikai rendszer útján továbbított határozatot minősített elektronikus aláírással kell ellátni.

(2) Ha a kibocsátó igazságügyi hatóság nem tudja megállapítani, hogy a megkeresett tagállamban melyik igazságügyi hatóság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel a határozat végrehajtására, a kapcsolatfelvételhez szükséges adatokat az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjain keresztül szerzi be.

(3) Ha a 67/I. § (1) bekezdésében említett kényszerintézkedés elrendelésének oka megszűnt, a határozatot kibocsátó magyar igazságügyi hatóság ezt haladéktalanul közli a végrehajtó tagállam igazságügyi hatóságával.

V. Fejezet104

AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN KISZABOTT PÉNZBÜNTETÉS VÉGREHAJTÁSA, VALAMINT A PÉNZBÜNTETÉS VÉGREHAJTÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN

I. CÍM

AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN KISZABOTT PÉNZBÜNTETÉS VÉGREHAJTÁSA

67/L. §105 (1) Az Európai Unió tagállamaiban büntetőeljárásban bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott pénzösszeg (a továbbiakban: tagállami pénzbüntetés), jogi személlyel szemben büntetőeljárásban alkalmazott pénzbírság, büntetőeljárásban megállapított eljárási költség, valamint a sértett vagy a köz javára fizetendő jóvátétel végrehajtása iránti megkeresés esetén a bíróság a végrehajtást átveszi, ha a megkeresés alapjául szolgáló határozat (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: tagállami határozat) jogerőre emelkedett, és azt e törvény 5. számú melléklete szerinti formanyomtatvány tanúsítvánnyal együtt, magyar nyelven a bíróságnak megküldték, valamint a terhelt Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel, vagyonnal vagy jövedelemmel, a jogi személy Magyarországon székhellyel vagy telephellyel rendelkezik.

(2)106 A tagállami határozat alapján a végrehajtásról a terhelt (jóvátétel fizetésére kötelezett) lakóhelye, az eljárás alá vont jogi személy székhelye, ezek hiányában a végrehajtás alá vonható vagyontárgy helye szerinti törvényszék székhelyén működő helyi bíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság intézkedik. Ha az eljárásra illetékes bíróság nem állapítható meg, a megkeresést a Budai Központi Kerületi Bíróság fogadja, és intézkedik a végrehajtás iránt.

(3) Ha a bírósághoz vagy más igazságügyi hatósághoz az Európai Unió valamely tagállamából olyan megkeresés érkezik, amelynek elintézésére nem illetékes, vagy nem rendelkezik hatáskörrel, a megkeresést haladéktalanul továbbítja az illetékes helyi bíróságra, és erről a tagállami igazságügyi hatóságot tájékoztatja.

(4) Az e törvény 4. számú mellékletében meghatározott bűncselekményfajták esetében a végrehajtásról a cselekmény kettős büntethetőségének mérlegelése nélkül intézkedni kell.

(5) A 4. számú mellékletben fel nem sorolt bűncselekményfajták esetében a határozatot akkor lehet végrehajtani, ha a cselekmény, amely miatt a végrehajtást kérik, a magyar törvény szerint is bűncselekménynek minősül.

(6)107 A tagállami határozatban megjelölt összeg előírása és beszedése a törvényszék szervezetében működő bírósági gazdasági hivatal (a továbbiakban: BGH) feladata.

67/M. §108 (1) A tagállami határozat végrehajtását meg kell tagadni, ha

a) a keresett személy gyermekkor miatt nem büntethető (Btk. 23. §);

b)109 a 67/L. § (5) bekezdésében meghatározott esetben, ha a határozat alapjául szolgáló cselekmény a magyar törvény szerint nem bűncselekmény;

c) a magyar törvény szerint a büntetés elévült;

d) egy tagállamban a határozat alapjául szolgáló cselekmény miatt korábban már olyan határozatot hoztak, amely a büntetőeljárás megindításának akadályát képezi, vagy amely alapján a pénzbüntetést már megfizették vagy végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, illetőleg a jogerős határozatot hozó tagállam joga szerint az nem hajtható végre;

e) a terheltet egy harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt jogerősen elítélték, feltéve, hogy a büntetést vagy intézkedést már végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős ítéletet hozó állam joga szerint az nem hajtható végre, illetőleg a terheltet egy harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt jogerősen felmentették;

f) a tagállami igazságügyi hatóság által megküldött tanúsítvány nyilvánvalóan nem a mellékelt határozatra vonatkozik;

g) a tagállami határozat alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik (Btk. 3. és 4. §), és a bűncselekményre a magyar törvény szerint közkegyelem terjed ki;

h) a természetes személy terhelt közjogi tisztség betöltésén (Be. 551. §), vagy nemzetközi jogon alapuló mentességet (Be. 553. §) élvez, és a mentelmi jogát nem függesztették fel;

i) a tagállami határozatban meghatározott összeg vagy annak a határozat jogerőre emelkedésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett átváltási árfolyamon euróra átszámított összege nem haladja meg a 70 eurót.

(2) A tagállami határozat végrehajtása megtagadható, ha a tagállami igazságügyi hatóság által megküldött tanúsítvány hiányos, vagy a tanúsítvány hiányzik. A hiánypótlásra a 67/D. § (2)–(4) bekezdésének rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni. A tagállami határozat végrehajtását meg kell tagadni, ha a hiánypótlásra, kijavításra tűzött határidő eredménytelenül telt el, illetőleg a kiegészített tanúsítvány végrehajtása továbbra sem lehetséges.

(3)110 A tagállami határozat végrehajtása megtagadható, ha a megkeresés olyan bűncselekményre vonatkozik, amelyet egészben vagy részben Magyarország területén követtek el.

67/N. §111 (1) A tagállami határozat végrehajtásának megtagadásáról a bíróság határozatot hoz, amelyet a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság részére megküld. A határozat indokolásában számot kell adni a megtagadás okáról.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(3) Ha a terhelt igazolja, hogy a megkeresésben megjelölt összeget részben vagy egészben megfizette, a bíróság az eljárást felfüggeszti, és egyidejűleg megkeresi a határozatot kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot, hogy a megfizetés tényét harminc napon belül igazolja. Ha a megadott határidőn belül a tagállami igazságügyi hatóság a megkeresésre nem válaszol, az eljárást meg kell szüntetni.

(4) A kibocsátó igazságügyi hatóságnak a határozata hatályon kívül helyezéséről, visszavonásáról, vagy végrehajthatóságának megszűnéséről szóló értesítése alapján a végrehajtást haladéktalanul meg kell szüntetni.

67/O. §112 (1) Ha a megkeresés a sértett vagy a köz javára rendelt jóvátétel megfizetésére vonatkozik, a bíróság a külön jogszabályban meghatározott módon intézkedik a végrehajtás iránt.

(2) A büntetőeljárásban megállapított eljárási költség végrehajtása iránti megkeresést a bűnügyi költség végrehajtására vonatkozó szabályok szerint kell végrehajtani.

(3) A végrehajtás alá eső vagyonon fennálló büntetőeljárási kényszerintézkedésekkel összefüggésben a 67/F. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

67/P. §113 (1) Ha a megkeresésben meghatározott tagállami pénzbüntetés végrehajtásának a feltételei fennállnak, de a tanúsítványban, vagy a határozatban a kibocsátó igazságügyi hatóság nem határozta meg a tagállami pénzbüntetés napi tételeinek számát, vagy egy napi tétel összegét, azt a bíróság a Btk. 51. §-ának megfelelően határozatban állapítja meg. A pénzbüntetés így megállapított mértéke, a (2) bekezdés esetét kivéve, megegyezik a tagállami pénzbüntetésnek a tagállami határozat jogerőre emelkedése napján érvényes, Magyar Nemzeti Bank által közzétett átváltási árfolyamon forintra átszámított összegével.

(2) Ha a megkeresésben megjelölt cselekmény a magyar büntető joghatóság (Btk. 3–4. §) alá tartozik, és a tagállami pénzbüntetés mértéke meghaladja a pénzbüntetés Btk. szerint kiszabható legmagasabb mértéket, tekintettel a Btk. 2. §-ára is, akkor a bíróság a Btk. szerint kiszabható legmagasabb összegben állapítja meg azt.

(3) Ha a megkeresésben megjelölt cselekmény nem tartozik magyar büntető joghatóság alá, a tagállami pénzbüntetés határozatban, illetőleg tanúsítványban megjelölt mértékének megváltoztatása nélkül a bíróság a napi tételek számát a Btk. 51. és 52. §-ának megfelelően határozza meg. Ha a tagállami pénzbüntetés mértéke meghaladja a Btk. szerint kiszabható legmagasabb mértéket, a napi tétel összege a Btk. 52. §-ában megjelöltnél magasabb összegben is meghatározható.

(4) Ha a kibocsátó igazságügyi hatóság a tanúsítványban megjelölte, hogy a tagállami pénzbüntetés végrehajthatatlansága esetére az átváltoztatásához hozzájárul, a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén a Btk. 52. §-át, 114. §-ának (2) bekezdését, valamint a Be. 563. §-át értelemszerűen alkalmazni kell. A bíróság az átváltoztatásról a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot a jogerős határozat megküldésével tájékoztatja.

(5) A tagállami pénzbüntetés végrehajtása iránti megkeresést a pénzbüntetés végrehajtására vonatkozó szabályok szerint kell végrehajtani.

(6) A jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság esetén a 2001. évi CIV. törvény 6. §-ában meghatározott korlátozás nem alkalmazható.

(7)114 A bíróság határozata ellen, ha e törvény nem zárja ki, fellebbezésnek van helye, amelyet a törvényszék tanácsülésen bírál el.

67/R. §115 (1) A tagállami határozatban megjelölt összeg megfizetéséről, illetőleg az eljárási költség megfizetésére kötelezést követően a végrehajtási eljárás eredményéről az eljáró bíróság tájékoztatja a kibocsátó igazságügyi hatóságot.

(2) Ha a terhelt nem fizette meg a pénzbüntetést, és a kibocsátó igazságügyi hatóság az átváltoztatáshoz nem járult hozzá, illetőleg ha a terhelt nem fizette meg önként a sértett vagy a köz javára rendelt jóvátételt, a bíróság tájékoztatja a kibocsátó igazságügyi hatóságot, hogy a határozat végrehajtása Magyarországon nem lehetséges.

(3) E fejezet alapján a terhelt (jóvátételre kötelezett) által megfizetett, illetve a terhelten végrehajtott pénzösszeg nemzetközi megállapodás eltérő rendelkezése hiányában, a magyar államra száll.

II. CÍM

A PÉNZBÜNTETÉS VÉGREHAJTÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN

67/S. §116 (1)117 A pénzbüntetésnek az Európai Unió valamely tagállamában való végrehajtása iránt a bíróság, amelynek eljárásában a pénzbüntetés, a bűnügyi költség végrehajthatóvá válik, a hatáskörrel rendelkező és illetékes tagállami igazságügyi hatósághoz címzett közvetlen megkeresés útján intézkedhet.

(2) A bíróság kiállítja az e törvény 5. számú mellékletben szereplő formanyomtatvány tanúsítványt, amelyet a végrehajtó tagállam hivatalos nyelvére vagy a tagállam által megjelölt nyelvre lefordítva posta, telefax vagy számítástechnikai rendszer útján továbbít. A számítástechnikai rendszer útján továbbított határozatot minősített elektronikus aláírással kell ellátni.

(3)118 Ha a pénzbüntetés, a bűnügyi költség végrehajtása egyidejűleg több tagállamban is lehetséges, a bíróság az összes körülmény mérlegelésével határoz arról, hogy a végrehajtás iránti megkeresést melyik tagállamba küldi meg. A megkeresést egyidejűleg csak egy tagállamba lehet továbbítani.

(4) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a végrehajtó tagállamban a határozat végrehajtására melyik tagállami igazságügyi hatóság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, a kapcsolatfelvételhez szükséges adatokat az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjain keresztül kell beszerezni.

67/T. §119 (1) A bíróság a végrehajtási eljárás megszüntetésére vagy felfüggesztésére, illetőleg a végrehajtás alá eső összeg csökkentésére okot adó körülményről haladéktalanul tájékoztatja a végrehajtó tagállamban eljáró hatóságot.

(2)120 A tanúsítványban meg kell jelölni, hogy a pénzbüntetés, végrehajthatatlansága esetén a bíróság a büntetés átváltoztatásához hozzájárul.

VI. Fejezet121

AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN ELRENDELT VAGYONELKOBZÁS VÉGREHAJTÁSA, VALAMINT
A VAGYONELKOBZÁS VÉGREHAJTÁSA
AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN122

1. CÍM123

AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN ELRENDELT VAGYONELKOBZÁS VÉGREHAJTÁSA

68. §124 (1) Az Európai Unió tagállamaiban lefolytatott büntetőeljárásban,

a) bűncselekményből származó vagy azzal egyenértékű vagyon,

b) bűnszervezetben való részvétel ideje alatt szerzett vagyon, illetőleg

c) bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használt, vagy arra szánt dolog

végleges tulajdonvesztését elrendelő szankciót tartalmazó bírósági határozat (a továbbiakban e Fejezet alkalmazásában: vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat) végrehajtása iránti megkeresés esetén a bíróság a végrehajtást átveszi, ha a határozat jogerőre emelkedett, és azt e törvény 6. számú melléklete szerinti tanúsítvánnyal együtt, magyar nyelven a bíróságnak megküldték, valamint a határozatból megállapítható, hogy a terhelt Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel, illetőleg megalapozott feltételezés szerint vagyonnal vagy jövedelemmel rendelkezik.

(2)125 A vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat alapján a végrehajtásról

a) a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat alá eső vagyon vagy dolog helye,

b) ha a vagyon vagy a dolog helye nem ismert

ba) a terhelt lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye,

bb) ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozatot jogi személlyel szemben hozták, a jogi személy székhelye

szerinti törvényszék székhelyén működő helyi bíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság intézkedik. Ha az eljárásra illetékes bíróság nem állapítható meg, vagy a végleges tulajdonvesztést jelentő szankció alá eső vagyon több helyen található, a megkeresést a Budai Központi Kerületi Bíróság fogadja, és intézkedik a végrehajtás iránt.

(3)126 Ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat meghozatalát megelőzően a kibocsátó tagállam annak a dolognak vagy vagyonnak a biztosítása érdekében, amelyre a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat vonatkozik, a bizonyítási eszközök felderítése, összegyűjtése, biztosítása vagy felhasználása végett, illetőleg az elkobzás, vagyonelkobzás biztosítása érdekében határozatot bocsátott ki, és azt Magyarország igazságügyi hatósága a IV. Fejezet 1. címe alapján végrehajtotta, akkor a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtásáról a IV. Fejezet 1. címe szerint eljárt igazságügyi hatóság székhelye szerint illetékes bíróság intézkedik.

(4) Ha a bírósághoz vagy más igazságügyi hatósághoz az Európai Unió valamely tagállamából olyan megkeresés érkezik, amelynek elintézésére nem illetékes, vagy nem rendelkezik hatáskörrel, a megkeresést haladéktalanul továbbítja az illetékes helyi bíróságra, és erről egyidejűleg a tagállami bíróságot tájékoztatja.

(5) Az e törvény 1. számú mellékletében meghatározott bűncselekmények esetében a végrehajtásról a cselekmény kettős büntethetőségének mérlegelése nélkül intézkedni kell.

(6) Az e törvény 1. számú mellékletben fel nem sorolt bűncselekmények esetében a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozatot akkor lehet végrehajtani, ha a cselekmény, amely miatt a végrehajtást kérik, a magyar törvény szerint is bűncselekmény.

(7) A bíróság a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtásának biztosítása érdekében lefoglalást (Be. 151. §) vagy zár alá vételt (Be. 159. §) rendel el akkor is, ha erre vonatkozóan korábban a IV. fejezet 1. címe szerinti megkeresés nem érkezett.

69. §127 A tagállami határozat végrehajtása céljából hozott bírósági határozat végrehajtása vagyonelkobzás esetén a törvényszéki végrehajtó feladata.

70. §128 (1) A vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtását meg kell tagadni

a) a 68. § (6) bekezdésében meghatározott esetben, ha a határozat alapjául szolgáló cselekmény a magyar törvény szerint nem bűncselekmény;

b)129 ha Magyarországon, vagy egy másik tagállamban a határozat alapjául szolgáló cselekmény miatt korábban már olyan határozatot hoztak, amely a büntetőeljárás megindításának akadályát képezi, vagy amely alapján a végleges tulajdonvesztést jelentő szankciót végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, illetőleg a jogerős határozatot hozó tagállam joga szerint az nem hajtható végre;

c) ha a terheltet egy harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt jogerősen elítélték, feltéve, hogy a végleges tulajdonvesztést jelentő szankciót már végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős ítéletet hozó állam joga szerint az nem hajtható végre, illetőleg a terheltet egy harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt jogerősen felmentették;

d) ha a tagállami igazságügyi hatóság által megküldött tanúsítvány nyilvánvalóan nem a mellékelt határozatra vonatkozik;

e) ha a terhelt közjogi tisztség betöltésén alapuló mentességet (Be. 551. §), illetve nemzetközi jogon alapuló mentességet (Be. 553. §) élvez, és a mentelmi jogot nem függesztették fel, illetve a nemzetközi jogon alapuló mentességet nem függesztették fel;

f) ha a vagyonelkobzást a határozathoz csatolt tanúsítvány i. pontjának 1.2. iii vagy iv alpontja szerinti vagyonra kell elrendelni, de a Btk. 77/B. §-a (1) bekezdésének b) pontja a vagyonelkobzásra nem ad lehetőséget;

g) ha a határozatot a terhelt távollétében hozták, úgy, hogy jogi képviselettel sem rendelkezett, kivéve, ha a tanúsítványból megállapítható, hogy a terheltet közvetlenül, vagy annak a határozatot kibocsátó tagállam jogának megfelelően meghatalmazott képviselője útján a büntetőeljárásról tájékoztatták, vagy ha a terhelt jelezte, hogy nem vitatja a távollétében hozott határozatot;

h) ha a határozat alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik (Btk. 3. és 4. §), és a bűncselekményre a magyar törvény szerint közkegyelem terjed ki.

(2) A vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtását meg kell tagadni, ha a tagállami bíróság által megküldött tanúsítvány hiányos, vagy a tanúsítvány hiányzik, és a hiánypótlásra, kijavításra tűzött határidő eredménytelenül telt el, illetőleg a kiegészített tanúsítvány végrehajtása továbbra sem lehetséges. A hiánypótlásra a 67/D. § (2)–(4) bekezdésének rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni.

(3)130 A vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtása megtagadható, ha a megkeresés olyan bűncselekményre vonatkozik, amelyet egészben vagy részben Magyarország területén követtek el.

(4) A vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtásának megtagadásáról a bíróság határozatot hoz, amelyet a kibocsátó tagállami bíróság részére megküld. A határozat indokolásában számot kell adni a megtagadás okáról.

(5) A (4) bekezdés szerinti határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(6) E Cím alkalmazásában a kibocsátó tagállami bíróság alatt a kibocsátó tagállamban kijelölt hatóságot is érteni kell.

71. §131 (1) A vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtását a bíróság határozatában – ha a 70. § szerinti megtagadási okok nem állnak fenn – a 68. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott vagyonra vonatkozó határozat esetén vagyonelkobzásként, a 68. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott dologra vonatkozó határozat esetén elkobzásként rendeli végrehajtani.

(2) Ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat meghatározott vagyontárgyra vonatkozik, és a tanúsítványból megállapítható, hogy a határozatot kibocsátó tagállam ehhez hozzájárult, a bíróság a vagyonelkobzást a vagyontárgy értékének megfelelő pénzösszegben kifejezve is elrendelheti.

(3) Ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat meghatározott pénzösszegre vonatkozik, a bíróság a vagyonelkobzást a pénzösszeg értékének megfelelő vagyon elkobzására is elrendelheti.

(4) A pénzösszeget a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat kibocsátásának napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett átváltási árfolyamon forintra átszámított összegben kell meghatározni.

(5) A bíróság a határozatában rendelkezik arról, hogy ha az elkobzás, illetve vagyonelkobzás végrehajtásából befolyt összeg a (4) bekezdés szerinti átszámítási szabályok figyelembevételével

a) a tízezer eurónak megfelelő forintösszeget nem haladja meg, akkor az a magyar államot illeti;

b) a tízezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladja, akkor a végrehajtásból befolyt összeg 50%-a magyar államot, 50%-a pedig a vagyonelkobzást elrendelő tagállamot illeti.

(6) Ha több vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat

a) azonos dologra vagy vagyontárgyra vonatkozóan, vagy

b)132 azonos természetes vagy jogi személyre nézve pénzösszegben meghatározva

tartalmaz rendelkezést, és a b) pont esetében a természetes vagy a jogi személy Magyarország területén nem rendelkezik elegendő vagyonnal valamennyi vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtásához, akkor a bíróság az eset összes körülményének mérlegelésével dönt arról, hogy melyik vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozatot hajtja végre. A döntés meghozatalakor figyelemmel kell lenni különösen a bűncselekmény súlyára, a bűncselekmény elkövetésének helyére, valamint a bűncselekmény elkövetésének, az érintett határozatok meghozatalának, valamint továbbításának idejére.

(7)133 A bíróság határozata ellen, ha e törvény nem zárja ki, fellebbezésnek van helye, amelyet a törvényszék tanácsülésen bírál el. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. A fellebbezésben a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat nem támadható. A fellebbezés tényéről az első fokon eljárt bíróság értesíti a kibocsátó tagállami bíróságot.

72. §134 (1) A bíróság az eljárást felfüggeszti,

a)135 ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat meghatározott pénzösszegre vonatkozik, és a tanúsítványból megállapítható, hogy a határozatot egyidejűleg több tagállamnak küldték meg, és a bíróság szerint megalapozottan feltehető, hogy fennáll annak a veszélye, hogy Magyarország és az érintett többi tagállam területén történő végrehajtásból származó teljes összeg meghaladja a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozatban meghatározott pénzösszeget;

b)136 a büntetőeljárás jogerős befejezéséig, ha Magyarország területén olyan büntetőeljárás van folyamatban, amelynek sikerét a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtása veszélyeztetné;

c) a hiánypótlásra, kijavításra tűzött határidő leteltéig, ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozatot kibocsátó tagállami bíróság által megküldött tanúsítvány hiányos, vagy a tanúsítvány hiányzik;

d) ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozattal érintett személy igazolja, hogy a határozat szerinti szankciót bármely államban részben vagy egészben már végrehajtották;

e) ha megalapozottan feltehető, hogy az elkobzás alá eső dolog, vagy a vagyonelkobzás alá eső vagyontárgy a kulturális örökség védett eleme.

(2) Az eljárás felfüggesztéséről a bíróság határozatot hoz, amelyet a kibocsátó tagállami bíróság részére értesítésként megküld. A határozat indokolásában számot kell adni a felfüggesztés okáról.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti felfüggesztést követően a bíróság

a) az eljárást megszünteti, ha a kibocsátó tagállami bíróság arról értesíti, hogy a határozatában meghatározott pénzösszeg a többi tagállam területén történt végrehajtás eredményeként teljes összegben végrehajtásra került, vagy a kibocsátó tagállami bíróság a (2) bekezdés szerinti értesítésre harminc napon belül nem válaszol;

b) az eljárást folytatja és a vagyonelkobzást a kibocsátó tagállami bíróság értesítésében megjelölt pénzösszeg erejéig rendeli végrehajtani, ha a kibocsátó tagállami bíróság arról értesíti, hogy határozatának teljes összegre történő végrehajtásához az értesítésében megjelölt összeg még hiányzik.

(4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti felfüggesztés esetén a büntetőeljárás jogerős befejezését követően a bíróság a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtását

a) elrendeli, ha a büntetőeljárásban a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat alapján az elkobzás alá eső dolog, vagy a vagyonelkobzás alá eső vagyon elkobzását vagy vagyonelkobzását nem rendelték el;

b) megtagadja, ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat alapján az elkobzás alá eső dolog, vagy a vagyonelkobzás alá eső vagyon elkobzását vagy vagyonelkobzását a büntetőeljárásban elrendelték.

(5) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti felfüggesztést követően a bíróság

a) az eljárást folytatja, ha a hiánypótlást, kijavítást a kibocsátó tagállami bíróság a megadott határidőig teljesítette;

b) a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtását megtagadja, ha a hiánypótlásra, kijavításra tűzött határidő eredménytelenül telt el, illetve a kiegészített tanúsítvány alapján a végrehajtás továbbra sem lehetséges.

(6) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti felfüggesztést követően a bíróság megkeresi a kibocsátó tagállami bíróságot, hogy a határozata végrehajtásának tényét harminc napon belül igazolja. Ha a megadott határidőn belül a kibocsátó tagállami bíróság igazolja határozata végrehajtásának tényét, vagy a megadott határidőn belül nem válaszol, a bíróság határozatában a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtását megtagadja. Ha a kibocsátó tagállami bíróság azt igazolja, hogy határozatának végrehajtása nem történt meg, a bíróság az eljárást folytatja.

(7) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti felfüggesztést követően a bíróság megkeresi a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt annak megállapítása céljából, hogy az elkobzás alá eső dolog vagy vagyonelkobzás alá eső vagyontárgy a kulturális örökség védett eleme-e. Ha a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal megállapítja, hogy az adott dolog vagy vagyontárgy a kulturális örökség védett eleme, a bíróság az elkobzás vagy a vagyonelkobzás végrehajtását úgy rendeli el, hogy a tárgy a Magyar Állam tulajdonába és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., tulajdonosi joggyakorlása alá kerüljön, és ezzel egyidejűleg értesíti a kibocsátó tagállami bíróságot, hogy az a dolog vagy vagyontárgy, amelyre a kibocsátó tagállami bíróság határozata vonatkozik, nemzeti kulturális örökséghez tartozó tárgy, így annak átadását megtagadja. Ha a dolog vagy a vagyontárgy nem a kulturális örökség védett eleme, akkor a bíróság az eljárást folytatja.

73. §137 A kibocsátó tagállami bíróságnak a határozat hatályon kívül helyezéséről, visszavonásáról, vagy végrehajthatóságának megszűnéséről szóló értesítése alapján a végrehajtást haladéktalanul meg kell szüntetni.

2. CÍM138

A VAGYONELKOBZÁS VÉGREHAJTÁSA
AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN

74. §139 (1) A bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használt vagy arra szánt dolog elkobzásának, vagy a Btk. 77/B. §-a (1) bekezdésének a)–c) pontja alapján elrendelt vagyonelkobzásnak az Európai Unió valamely tagállamában való végrehajtása iránt az a bíróság, amelynek eljárásában az elkobzás vagy a vagyonelkobzás végrehajthatóvá válik, a hatáskörrel rendelkező és illetékes tagállami bírósághoz címzett közvetlen megkeresés útján intézkedhet.

(2) A bíróság kiállítja az e törvény 6. számú mellékletében szereplő tanúsítványt, amelyet – a megkeresés alapjául szolgáló határozattal együtt – a végrehajtó tagállam hivatalos nyelvére vagy a tagállam által megjelölt nyelvre lefordítva posta, telefax vagy számítástechnikai rendszer útján továbbít. A számítástechnikai rendszer útján továbbított tanúsítványt és határozatot minősített elektronikus aláírással kell ellátni.

(3) A határozatot és a tanúsítványt egyidejűleg – a (7) bekezdésben foglalt kivétellel – csak egy tagállamba lehet továbbítani.

(4) Ha a bíróság a vagyonelkobzást pénzösszegben rendelte el, a határozatot és a tanúsítványt annak a tagállamnak az illetékes bíróságához továbbítja, amelynek területén a vagyonelkobzással érintett természetes vagy jogi személy megalapozottan feltehetően vagyonnal vagy jövedelemmel rendelkezik.

(5) Ha a bíróság a vagyonelkobzást nem pénzösszegben rendelte el, illetve határozata elkobzásra vonatkozik, a határozatot és a tanúsítványt annak a tagállamnak az illetékes bíróságához továbbítja, amelynek területén megalapozottan feltehető, hogy

a) a vagyonelkobzással érintett természetes vagy jogi személy vagyonnal rendelkezik,

b) meghatározott vagyontárgyra vonatkozó vagyonelkobzás, illetve elkobzás esetén, a vagyonelkobzás alá eső vagyontárgy, illetve az elkobzás alá eső dolog található.

(6) Ha a (4) és (5) bekezdés alapján nem állapítható meg, hogy melyik tagállam bírósága illetékes a bíróság határozatának végrehajtására, akkor a határozatot és a tanúsítványt annak a tagállamnak az illetékes bíróságához kell továbbítani, amelynek területén az elkobzással, illetve vagyonelkobzással érintett természetes személy utolsó ismert tartózkodási helye, illetve jogi személy nyilvántartott székhelye található.

(7) A tanúsítvány egyidejűleg több tagállam illetékes bíróságához is továbbítható, ha a bíróság megalapozottan feltételezi, hogy

a) a határozata alapján elkobzás alá eső több dolog, vagy vagyonelkobzás alá eső több vagyontárgy különböző tagállamokban található;

b) a határozata alapján elkobzás alá eső dolog, illetve vagyonelkobzás alá eső vagyontárgy elkobzása több tagállam területére kiterjedő fellépést tesz szükségessé;

c) a határozata alapján elkobzás alá eső dolog, illetve vagyonelkobzás alá eső vagyontárgy több meghatározott tagállam egyikében található;

d)140 a határozata alapján pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás teljes összegének fedezésére Magyarország és bármelyik további tagállam területén található vagyon értéke nem elegendő.

(8) Ha a bíróság a tanúsítványt több tagállamnak küldi meg, akkor a tanúsítványban ennek okát megjelöli.

(9) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a végrehajtó tagállamban a határozat végrehajtására melyik tagállami bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, a kapcsolatfelvételhez szükséges adatokat az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjain keresztül kell beszerezni.

(10) Ha az Európai Unió valamely tagállamában a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozatok fogadására nem bíróságot jelöltek ki, e Cím alkalmazásában a közvetlen megkeresést a tagállam által kijelölt illetékes hatósághoz kell továbbítani.

75. §141 A bíróság az elkobzás vagy a vagyonelkobzás végrehajtására vonatkozó eljárás megszüntetésére vagy felfüggesztésére, illetőleg a vagyonelkobzás alá eső pénzösszeg vagy vagyon csökkentésére okot adó körülményről haladéktalanul tájékoztatja a végrehajtó tagállamban eljáró bíróságot. A vagyonelkobzás alá eső pénzösszeg vagy vagyon csökkentésére okot adó körülményről szóló tájékoztatással egyidejűleg a bíróság meghatározza azt az összeget, amelyre nézve határozatának végrehajtása még nem történt meg.

VI/A. Fejezet142

AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMÁNAK KÜLÖNLEGES INTERVENCIÓS EGYSÉGÉVEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS

75/A. §143 (1) Ha az Európai Unió más tagállama (a továbbiakban: érintett tagállam) válsághelyzet megoldása érdekében – a segítség természetének, valamint az ebből következő műveleti szükségleteknek a meghatározásával – a NEBEK-en keresztül kéri az intervenciós egységekben való közreműködésre kormányrendeletben kijelölt szerv (a továbbiakban: magyar intervenciós egység) segítségét, a NEBEK a kérést haladéktalanul továbbítja a magyar intervenciós egységnek.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti megkeresés elfogadása, elutasítása vagy más jellegű segítség felajánlása a rendőrségről szóló törvényben megahatározott általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv feladat- és hatáskörébe tartozó segítségnyújtásra irányul, akkor az (1) bekezdés szerinti megkeresés elfogadásáról, elutasításáról vagy más jellegű segítség felajánlásáról az intervenciós egységben való közreműködésre kijelölt szerv vezetőjének javaslata figyelembevételével az országos rendőrfőkapitány dönt.

(3) Ha az (1) bekezdés szerinti megkeresés elfogadása, elutasítása vagy más jellegű segítség felajánlása a rendőrségről szóló törvényben megahatározott terrorizmust elhárító szerv (a továbbiakban: terrorizmust elhárító szerv) feladat- és hatáskörébe tartozó segítségnyújtásra irányul, akkor az (1) bekezdés szerinti megkeresés elfogadásáról, elutasításáról vagy más jellegű segítség felajánlásáról a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója dönt, és ezzel egyidejűleg döntéséről az országos rendőrfőkapitányt tájékoztatja.

(4) Az országos rendőrfőkapitány, valamint a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója a megkeresés teljesítését megtagadja, ha

a) az a magyar jog szabályaival ellentétes,

b)144 az veszélyezteti Magyarország biztonságát, sérti közrendjét,

c) az politikai vagy katonai bűncselekményre vonatkozik,

d) nem áll fenn az érintett tagállamban válsághelyzet, vagy

e) a magyar intervenciós egység a kérést technikai vagy személyi feltételek hiányában nem tudja teljesíteni és más segítséget sem tud felajánlani,

és az erről az érintett tagállamot a NEBEK-en keresztül haladéktalanul tájékoztatja.

(5) A megkeresésben foglaltak elfogadása vagy más jellegű segítség felajánlása esetén a segítségnyújtás végrehajtásáról az érintett tagállammal az országos rendőrfőkapitány, valamint a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója megállapodást köt, amely tartalmazza:

a) a bűncselekmény leírását, amelynek megelőzésére a segítségnyújtás irányul,

b) a segítségnyújtás formáját, tartalmát,

c) a segítségnyújtás időtartamát és a meghosszabbítás feltételeit,

d) a segítségnyújtás feltételeit,

e) a segítségnyújtás költségeinek viselését,

f) az intervenciós egység tagja által tevékenysége körében okozott károkért való felelősség szabályait.

75/B. §145 A magyar intervenciós egység tagja jogosult arra, hogy az érintett tagállam területén támogatói minőségben járjon el, és saját hatáskörében eljárva – az érintett tagállam jogával összhangban – megtegye a kért segítség megadásához szükséges intézkedést, ha tevékenységét az érintett tagállam felelőssége, felügyelete és irányítása mellett végzi.

75/C. §146 (1) A rendőrség válsághelyzet megoldása érdekében a NEBEK-en keresztül kérheti az Európai Unió más tagállama intervenciós egységének – a segítség természetének, valamint az ebből következő műveleti szükségleteknek a meghatározásával – segítségét.

(2)147 A megkeresett tagállam különleges intervenciós egységének a tagja (a továbbiakban: beavatkozó személy) eljárása során Magyarország területén okozott kárért a magyar jog szerint felel. Ha a kárt a beavatkozó személy kötelezettségének vétkes megszegésével okozta, akkor a rendészetért felelős miniszter az érintett tagállamtól kérheti azon összeg megtérítését, amelyet a beavatkozó személy eljárása miatt a sértettnek vagy a nevében eljárni jogosult személynek kifizettek.

75/D. §148 A 75/A. § (4) bekezdés szerinti megállapodás eltérő rendelkezése hiányában az érintett tagállam viseli a magyar intervenciós egység alkalmazásával kapcsolatos valamennyi költséget, beleértve a szállítási és szállásköltségeket.

75/E. §149 A 75/A–75/D. § alkalmazásában:

a) különleges intervenciós egység: az Európai Unió tagállamának olyan bűnüldöző egysége, amelynek szakterülete a válsághelyzetek kezelése,

b) válsághelyzet: bármely olyan helyzet, amikor az Európai Unió tagállamának illetékes hatósága joggal feltételezi, hogy egy bűncselekmény súlyos, közvetlen fizikai fenyegetést jelent az érintett tagállamban tartózkodó személyekre, az ott található vagyontárgyakra, infrastruktúrára vagy intézményekre, ideértve különösen a büntető törvénykönyvben meghatározott terrorcselekményt.

VI/B. Fejezet150

AZ EURÓPAI RENDŐRSÉGI HIVATAL

1. CÍM

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

75/F. § E fejezet alkalmazásában

1. hatáskörrel rendelkező hatóság: a tagállamok mindazon állami szervei, amelyek a nemzeti jog szerint a bűncselekmények megelőzésére, felderítésére és üldözésére hatáskörrel rendelkeznek,

2. nemzeti egység: az adott tagállam által az Europollal való kapcsolattartásra kijelölt rendvédelmi szerv vagy az adott tagállam valamely rendvédelmi szervének az Europollal való kapcsolattartásra kijelölt szervezeti egysége.

2. CÍM

AZ EURÓPAI RENDŐRSÉGI HIVATAL JOGÁLLÁSA ÉS RENDELTETÉSE

75/G. § Az Európai Rendőrségi Hivatal (a továbbiakban: Europol) jogi személy.

75/H. § Az Europol segítséget nyújt a tagállamok nyomozó hatóságai számára a szervezett bűnözés, a terrorizmus, valamint a 9. számú mellékletben meghatározott, több tagállamot érintő bűncselekmények felderítésében és nyomozásában, amennyiben e bűncselekmények jelentősége és következményei miatt a tagállamok közös fellépése szükséges.

3. CÍM

AZ EUROPOLLAL TÖRTÉNŐ KAPCSOLATTARTÁSSAL ÉS INFORMÁCIÓCSERÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOKAT ELLÁTÓ SZERV ÉS MAGYARORSZÁG HATÁSKÖRREL RENDELKEZŐ HATÓSÁGA151

75/I. § (1)152 Magyarországon az Europollal történő kapcsolattartással és információcserével összefüggő feladatokat a NEBEK látja el.

(2)153 Magyarország hatáskörrel rendelkező hatósága a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott nyomozó hatóság, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv, továbbá a szervezett bűnözés elleni koordinációt végző szerv (a továbbiakban: Magyarország hatáskörrel rendelkező hatósága).

(3)154 Magyarország hatáskörrel rendelkező hatósága közvetlenül is tarthat fenn kapcsolatot az Europollal. Magyarország hatáskörrel rendelkező hatóságának a vezetője jelöli ki az általa vezetett szervnél az Europollal történő közvetlen kapcsolattartásra feljogosított személyt és e személyről – neve, beosztása, szolgálati helye és elérhetősége megadásával – tájékoztatja a NEBEK-et.

(4)155 A NEBEK vezetője gondoskodik Magyarország hatáskörrel rendelkező hatósága és az Europol közötti közvetlen kapcsolattartás feltételeinek és módjának a kidolgozásáról, továbbá Magyarország hatáskörrel rendelkező hatósága, valamint az annál közvetlen kapcsolattartásra feljogosított személy számára hozzáférhetővé tételéről.

(5)156 A NEBEK vezetője szakmai felügyeletet gyakorol az Europol és a NEBEK, továbbá Magyarország hatáskörrel rendelkező hatóságának közvetlen kapcsolattartásra feljogosított tagjai közötti információcsere, a nyílt, valamint a minősített adatok átadása felett.

(6)157 Magyarország hatáskörrel rendelkező hatósága az Europoltól közvetlenül érkező minden adatot átad a NEBEK-nek.

(7)158 Magyarország hatáskörrel rendelkező hatóságának közvetlen kapcsolattartásra feljogosított tagja tájékoztatja a NEBEK-et az Europol információk, nyílt vagy minősített adatok átadására vonatkozó megkereséséről, illetve a hatáskörrel rendelkező hatóság által a megkeresésre adandó válaszról. A tájékoztatást követő huszonnégy órán belül a NEBEK a megkeresés teljesítését megtiltja, ha annak teljesítése jogszabályba ütközik vagy a megkeresés megtagadásának (11) bekezdés szerinti feltételei fennállnak. A megkeresés teljesíthetőségének akadályairól, illetve a megkeresés teljesítésének (11) bekezdés szerinti megtagadásáról a NEBEK haladéktalanul értesíti az Europolt.

(8) A NEBEK a feladatai ellátása érdekében az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló törvényben meghatározottak szerint jogosult a személyes adat és a bűnüldözési adat – ideértve a titkos információgyűjtéssel érintett adatot és információt is – kezelésére, átvételére és továbbítására. Ezen adatokat a NEBEK jogosult – közvetlen hozzáféréssel is – térítés nélkül átvenni az ilyen adatot tartalmazó adatállományból. Az adatátvételi igényt a megkeresett adatkezelő haladéktalanul köteles a leggyorsabb adattovábbítási úton teljesíteni.

(9)159 A (8) bekezdésben meghatározottakon kívül a NEBEK a feladatai ellátásához szükséges információk beszerzése érdekében megkeresi Magyarország feladatánál fogva érintett hatáskörrel rendelkező hatóságát. Magyarország hatáskörrel rendelkező hatósága haladéktalanul átadja a megkeresésben megjelölt adatokat.

(10) A NEBEK a (8)–(9) bekezdésben foglalt feladatait a nemzetbiztonsági szolgálatok vonatkozásában az adott nemzetbiztonsági szolgálattal kötött együttműködési megállapodásban meghatározottak szerint gyakorolja.

(11) A NEBEK vezetője az Europol vagy más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának információk, nyílt vagy minősített adatok átadására vonatkozó megkeresésének teljesítését megtagadhatja, amennyiben a válaszadás

a) veszélyeztetné a közrend vagy a közbiztonság megőrzését,

b)160 sértené Magyarország alapvető nemzetbiztonsági érdekét,

c) folyamatban lévő titkos információgyűjtés vagy nyomozás sikerét, természetes személyek életét, testi épségét, vagyonát veszélyeztetné, vagy

d) a nemzetbiztonsági szolgálatokra, avagy az azok által végzett műveleti tevékenységre vonatkozó információk kiszolgáltatását jelentené.

4. CÍM

AZ EUROPOL ÁLTAL KEZDEMÉNYEZETT NYOMOZÁS

75/J. §161 Az Europolnak nyomozás megindítására, lefolytatására vagy összehangolására irányuló megkeresésére a választ, valamint a nyomozás eredményéről az Europolnak nyújtott tájékoztatást Magyarország hatáskörrel rendelkező hatósága a NEBEK-en keresztül küldi meg.

5. CÍM

ÖSSZEKÖTŐ TISZTVISELŐ

75/K. § (1)162 A rendészetért felelős miniszter az általa felügyelt rendvédelmi szervek állományából legalább egy fő összekötő tisztviselőt küld az Europolhoz. Más miniszter az általa felügyelt rendvédelmi szerv állományából, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felügyeletét ellátó miniszter a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állományából a rendészetért felelős miniszter egyetértésével küldhet összekötő tisztviselőt az Europolhoz.

(2) Az összekötő tisztviselő az Europol nemzeti összekötő irodájában, a NEBEK vezetőjének utasításai szerint teljesít szolgálatot, a magyar jogszabályoknak és az Europol működésére vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően.

6. CÍM

INFORMÁCIÓFELDOLGOZÓ RENDSZEREK

Europol Információs Rendszer

75/L. § Ha az Europol Információs Rendszerbe a NEBEK által bevitt adatok és az ilyen adatokhoz kapcsolódó, másik tagállam nemzeti egysége által bevitt kiegészítő adatok között nyilvánvaló ellentmondás van, akkor a NEBEK és a kiegészítő adatot bevivő nemzeti egység konzultálnak és megegyeznek egymással. Ugyanilyen módon kell eljárni akkor is, ha a NEBEK visz be az Europol Információs Rendszerbe a másik tagállam nemzeti egysége által bevitt adathoz kapcsolódó, ám azzal nyilvánvaló ellentmondásban lévő kiegészítő adatot.

Elemzési munkafájlok

75/M. §163 A NEBEK az Europol kérésére vagy saját kezdeményezésére e törvény rendelkezései alapján továbbítja az Europolnak mindazon információkat, amelyekre az érintett elemzési munkafájlhoz szüksége van. Magyarország hatáskörrel rendelkező hatóságának közvetlen kapcsolattartásra feljogosított tagja a kért adatokat a 75/I. § (3) bekezdésével összhangban közvetlenül is eljuttatja az elemzési munkafájlokba.

7. CÍM

AZ EGYÉN HOZZÁFÉRÉSI JOGA

75/N. § (1) Bármely természetes személy – ha élni kíván azzal a jogával, hogy megismerheti, hogy az Europol kezel-e vele kapcsolatos személyes adatokat – a kérelmét a NEBEK vezetőjéhez is benyújthatja.

(2) A NEBEK vezetője a kérelmet az Europol munkanyelvére lefordítva, legkésőbb a kérelem kézhezvételétől számított harminc napon belül megküldi az Europolnak. A NEBEK vezetője harminc napon belül gondoskodik az Europol válaszának magyarra fordításáról és a kérelmezőnek történő kézbesítéséről, ha az Europol a kérelemre adott választ a NEBEK-en keresztül továbbítja.

8. CÍM

NEMZETI ELLENŐRZŐ SZERV

75/O. §164 A NEBEK e törvényben meghatározott adatkezelési tevékenységét a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ellenőrzi.

9. CÍM

AZ EUROPOLNAK MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN FELADATOT VÉGREHAJTÓ TISZTVISELŐJÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK165

75/P. § (1)166 Az Europolnak a Magyarország területén működő közös nyomozócsoportban résztvevő tisztviselője a feladatának végrehajtása során a Magyarország területén okozott kárért a magyar jog szerint felel. Az ilyen kárt a közös nyomozócsoportban résztvevő nyomozó hatóság, ha a közös nyomozócsoportban több nyomozó hatóság vesz részt, a rendőrség téríti meg a károsultnak, vagy a károsult részéről arra jogosultnak. Az Europol teljes mértékben megtéríti azt az összeget, amelyet a nyomozó hatóság az e bekezdésben említett kár miatt a károsultnak, vagy a károsult részéről arra jogosultnak kifizettek.

(2)167 Az Europolnak a Magyarország területén működő közös nyomozócsoportban résztvevő tisztviselőjének szolgálati viszonyára, különös tekintettel fegyelmi felelősségére vonatkozóan az eredeti szolgálati helye szerinti tagállam jogát kell alkalmazni.

76. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejű rendelet 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

25. § ,,(1) A Btk. 307–308. §-ainak alkalmazása szempontjából bélyeg:
a) postai szolgáltatás bérmentesítésére alkalmas bélyeg, postai bérmentesítő géplenyomat, továbbá a díjazással kapcsolatos postai felülnyomás, felírás vagy jelzés,
b) a fizetési kötelezettség teljesítésére a hatóság által kibocsátott bélyeg,
c) az adó biztosítására szolgáló hatósági jegy, fém természetének vagy tartalmának bizonyítására szolgáló hatósági jel, valamint termék minőségének, mennyiségének, egyéb lényeges tulajdonságának bizonyítására szolgáló hatósági jegy,
d) a mérésügyi hatóság által mérőeszköz hitelesítésének és vizsgálatának bizonyítására, valamint hordó űrtartalmának jelzésére használt bélyegző és pecsét.
(2) A büntetőjogi védelem az (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt bélyegre akkor is vonatkozik, ha forgalomba még nem került vagy onnan már kivonták.''

77. § A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet a következő 116/A. §-sal egészül ki:

,,
116/A. § A kiadatási letartóztatás, az ideiglenes kiadatási letartóztatás, az európai elfogatóparancs végrehajtásával kapcsolatban elrendelt átadási letartóztatás és ideiglenes átadási letartóztatás, valamint az Európai Unió tagállamaival büntető ügyekben folytatott eljárási jogsegély teljesítéséhez szükséges fogvatartás végrehajtásakor e fejezet rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.''

78. § A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (Nbjt.) 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) A bűnügyi jogsegély formái: a kiadatás, a büntetőeljárás átadása, illetve átvétele, a szabadságelvonással járó büntetés vagy ilyen intézkedés végrehajtásának átvétele, illetve átengedése, a vagyonelkobzás, az elkobzás, illetve ezzel azonos hatású büntetés vagy intézkedés (a továbbiakban: vagyonelkobzás vagy elkobzás) végrehajtásának átvétele, illetve átengedése, az eljárási jogsegély, valamint a feljelentés külföldi államnál.''

79. § Az Nbjt. 6. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

,,(3) A vagyonelkobzás vagy az elkobzás végrehajtásának átvétele, illetve átengedése nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség alapján történhet.''

80. § Az Nbjt. 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) Magyar állampolgár kiadatásának csak akkor van helye, ha a kiadni kért személy egyidejűleg más állam állampolgára, és a Magyar Köztársaság területén nem rendelkezik lakóhellyel.''

81. § Az Nbjt. 14. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

,,(3) Abban az esetben, ha a kiadni kért személy menekültkénti, illetőleg menedékeskénti elismerését kéri, illetve menedékjogi eljárása van folyamatban, a 22. § (1) bekezdésében meghatározott kiadatási letartóztatás, illetőleg a 23. § (3) bekezdés szerint elrendelt ideiglenes kiadatási letartóztatás határideje – a menedékjogi eljárás jogerős befejezését figyelembe véve – oly módon hosszabbodik meg, hogy a menekültkénti vagy menedékeskénti elismerés megtagadását követően legalább negyven nap álljon rendelkezésre a kiadatás ügyében való döntésre és a kiadott személy átadására. A kiadatási, illetve ideiglenes kiadatási letartóztatás időtartama azonban ebben az esetben sem haladhatja meg a letartóztatás kezdetétől számított huszonnégy hónapot.''

82. § Az Nbjt. 18. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

,,Határozata ellen, ha e törvény nem zárja ki, fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Ítélőtábla bírál el tanácsülésen.''

83. § Az Nbjt. 19. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

,,Ha ez az intézkedés sikerre vezet, a rendőrség, illetve a határőrség a kiadni kért személyt őrizetbe veszi, és a Fővárosi Bíróság elé állítja.''

84. § Az Nbjt. 20. §-a (1) bekezdésének c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[(1) A Fővárosi Bíróság]

,,c) a kiadatás kérdésében tárgyalást tart, amely kötelező védelem esetén a védő részvétele nélkül nem tartható meg;
d) a tárgyalásról az ügyészt értesíti, kötelező védelem esetén a védőt idézi, egyébként értesíti.''

85. § (1) Az Nbjt. 22. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(2) A kiadatási letartóztatást a Fővárosi Bíróság haladéktalanul megszünteti, ha
a) a kiadatást az igazságügy-miniszter megtagadta,
b) a kiadatási kérelmet visszavonták,
c) a kiadott személyt a megjelölt időpontot követő tizenöt napon belül a megkereső állam nem vette át.''

(2) Az Nbjt. 22. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre módosul:

,,(3) Az ideiglenes kiadatási letartóztatásban lévő személy esetében a kiadatási letartóztatás kezdőnapja a kiadatási kérelemnek az igazságügy-miniszterhez történő érkezésének napja. Ebben az esetben az ideiglenes kiadatási letartóztatás a kiadatási letartóztatás elrendeléséig tart.''

86. § Az Nbjt. a következő 25/A. §-sal egészül ki:

,,
25/A. § Az ideiglenes kiadatási letartóztatás és a kiadatási letartóztatás helyett más személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés nem alkalmazható. A keresett személy ideiglenes kiadatási letartóztatása, vagy kiadatási letartóztatása óvadék ellenében sem mellőzhető, illetve nem szüntethető meg.''

87. § Az Nbjt. 34. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

,,Az eljárásra a büntetőeljárásról szóló törvénynek a különleges eljárásokra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.''

88. § Az Nbjt. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

35. § ,,A 24. § (1) bekezdését, a 27. §-t, a 29. § (2) bekezdését és a 30. § (1) és (4) bekezdését külföldi állam kiadatás iránti megkeresése esetén is értelemszerűen alkalmazni lehet.''

89–92. §168

93. § A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 532. §-ának (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

532. § ,,(1) Ha a terhelt külföldön tartózkodik, és kiadatásának, vagy az európai elfogató parancs alapján történő átadásának nincs helye, illetőleg kiadatását vagy az európai elfogató parancs alapján történő átadását megtagadták, és a büntetőeljárás átadására sem került sor, az ügyész a vádiratban indítványozhatja, hogy a tárgyalást a vádlott távollétében tartsák meg.
(2) Ha a bírósági eljárásban állapítják meg, hogy a külföldön tartózkodó vádlott kiadatásának vagy az európai elfogató parancs alapján történő átadásának nincs helye, illetőleg kiadatását vagy az európai elfogató parancs alapján történő átadását megtagadták, és a bíróság a büntetőeljárás felajánlását nem tartja indokoltnak, felhívhatja az ügyészt, hogy kívánja-e indítványozni a tárgyalásnak a vádlott távollétében történő folytatását.
(3) Ha az ismeretlen helyen tartózkodó vádlott távollétében megkezdett tárgyalás során állapítják meg, hogy a külföldön tartózkodó vádlott kiadatásának vagy az európai elfogató parancs alapján történő átadásának nincs helye, illetőleg a kiadatását vagy az európai elfogató parancs alapján történő átadását megtagadták, és a bíróság a büntetőeljárás átadását nem tartja indokoltnak, a bíróság az ügyész felhívása nélkül folytatja a tárgyalást.''

94. § A Be. 580. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(2) Az (1) bekezdés esetén sincs helye kártalanításnak, ha a terhelt
a) a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság elől elrejtőzött, megszökött, szökést kísérelt meg,
b) a tényállás megállapításának meghiúsítása érdekében bűncselekményt követett el, és ezt jogerős ítélet megállapította,
c) a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság megtévesztésére törekedett, és ezzel neki felróhatóan okot szolgáltatott arra, hogy a bűncselekmény megalapozott gyanúja reá terelődjék és előzetes letartóztatását, illetőleg ideiglenes kényszergyógykezelését elrendeljék, meghosszabbítsák vagy fenntartsák,
d) előzetes letartóztatását azért rendelték el, mert a lakhelyelhagyási tilalom, a házi őrizet vagy az óvadék szabályait megszegte,
e) felmentése esetén a kényszergyógykezelését rendelték el.''

95. § A Be. 585. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) A pénzbüntetés, a pénzmellékbüntetés és a bűnügyi költség címén befizetett összeget a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával együtt a terheltnek vissza kell téríteni, ha rendkívüli jogorvoslat folytán felmentették, vele szemben az eljárást megszüntették, illetőleg az ennek folytán hozott határozat ilyen kötelezést nem, vagy alacsonyabb mértékben tartalmaz.''

96. § (1) A Be. 598. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(4) A kegyelmi döntésről szóló határozatot a terheltnek és a kegyelmi kérelem előterjesztőjének az a bíróság, illetőleg ügyész kézbesíti, amely előtt az eljárás folyik. Ha a kegyelmi kérelmet a határozat jogerőre emelkedését követően terjesztették elő, a kegyelmi döntésről szóló határozatot az ügyben első fokon eljárt bíróság kézbesíti az elítéltnek, és a kegyelmi kérelem előterjesztőjének. Ha az elítélt a szabadságvesztését tölti, részére a kegyelmi döntésről szóló határozatot az igazságügy-miniszter közvetlenül a büntetés-végrehajtási intézet útján kézbesíti, egyben értesíti az első fokon eljárt bíróságot.''

(2) A Be. 598. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre módosul:

,,(5) A (4) bekezdés szerinti értesítés tartalmazza a kegyelmi határozat számát, a határozathozatal idejét, az igazságügy-miniszter ellenjegyzésének keltét, a kegyelmi döntéssel érintett határozatokat hozó bíróság vagy ügyész megnevezését, az érintett határozatok számát és azok meghozatalának idejét, és a kegyelmi döntés tartalmát. Ha a köztársasági elnök kegyelmet gyakorolt, az értesítés tartalmazza a kegyelemhez fűződő jogkövetkezményekről szóló tájékoztatást is.''

97. § (1) A személy- és tárgykörözésről szóló 2001. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Sztk. tv.) 1. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

,,c) nemzetközi körözés: nemzetközi szerződés, valamint viszonossági gyakorlat alapján büntető-, polgári vagy közigazgatási ügyben magyar hatóság kezdeményezésére más állam hatósága által az adott állam területén, illetve külföldi állam hatósága kezdeményezésére magyar hatóság által a Magyar Köztársaság területén végzett körözés, kivéve az európai elfogatóparancs alapján végzett körözést;''

(2) Az Sztk. tv. 1. §-ának (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

,,f) európai elfogatóparancs: olyan igazságügyi hatósági határozat, amelyet egy EU tagállamban bocsátanak ki, és azt a célt szolgálja, hogy egy másik tagállam büntetőeljárás, szabadságvesztés büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából a keresett személyt elfogja és átadja, illetőleg a keresett tárgyat felkutassa, lefoglalja és átadja.''

98. § (1) A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény 23. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (1) és (2) bekezdés számozása (2) és (3) bekezdésre módosul:

,,(1) Az Európai Rendőrségi Hivatal (a továbbiakban: EUROPOL) által kezdeményezett közös bűnfelderítő-csoportra, a tagok jogaira és kötelezettségeire e törvényt kell értelemszerűen alkalmazni. Az EUROPOL tisztviselője e törvény szerint vehet részt a közös bűnfelderítő-csoportban.''

(2) A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény 52. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

52. § ,,E törvény az Európai Unió következő jogforrásainak az e törvény szabályozási körébe tartozó rendelkezéseivel összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a) a Schengeni Végrehajtási Egyezmény 39–41. cikkei, továbbá 46–47. cikkei;
b) az Európai Unió Tanácsának 2000. május 29-én kelt a tagállamok közötti, büntetőügyekben való kölcsönös segítségnyújtásról szóló Egyezmény 6–7. cikkei, továbbá 12–14. cikkei;
c) az Európai Uniónak az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezménye 2001. október 16-án elfogadott Kiegészítő Jegyzőkönyve;
d) az Európai Unió Tanácsának 2002. június 13-án kelt kerethatározata a közös nyomozócsoportokról;
e) az Európai Unió 1997. december 18-án elfogadott Egyezménye a vámszervek közötti kölcsönös segítségnyújtásról és együttműködésről (Nápoly II Egyezmény);
f) az Európai Unió az Európai rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló Egyezményének 2002. november 28-án elfogadott Kiegészítő Jegyzőkönyve;
g) az Európai Unió tagállamai összekötő tisztekre vonatkozó kezdeményezéseihez közös keretek biztosításáról szóló 1996. október 14-i közös fellépés;
h) az Európai Unió Tanácsának az EUROPOL részéről a tagállamok által felállított közös nyomozócsoportoknak nyújtandó segítségről szóló 2000. november 30-i ajánlása.''

(3) A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény mellékletének 16. és 17. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[A törvény 29. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott bűncselekmények az alábbiak]

,,16. visszaélés kábítószerrel egyes esetei [Btk. 282–282/A. §, 282/B. § (1)–(4) és (6)–(7) bekezdés, 282/C. §];
17. visszaélés kábítószer előállításához használt anyaggal [Btk. 283/A. § (1) bekezdés];''
VII. Fejezet169

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

99. § (1) E törvény I. és II. fejezete, 69. §-a és 97. §-a a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napján lép hatályba.

(2) E törvény III. fejezete és 70–72. §-a az Európai Tanács 2000. május 29-i jogi aktusával, az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikke szerint létrehozott, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezményt a Magyar Köztársaságban kihirdető törvény hatálybalépése napján lép hatályba.170

(3)171 E törvény 68. §-a, 73–96. §-a, 98. §-a és 100–101. §-a 2004. március 1. napján lép hatályba.

100. §172 Az igazságügyért felelős miniszter a Magyar Közlönyben közzéteszi az Európai Unió tagállamainak az európai elfogatóparancs kibocsátására, illetőleg végrehajtására illetékes igazságügyi hatóságainak megnevezését. Az igazságügyért felelős miniszter tájékoztatása irányadó atekintetben, hogy egyes tagállamok hogyan hajtják végre az együttműködés alapjául szolgáló egyezményt, illetőleg kerethatározatot.

101. §173 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a rendészetért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével, a legfőbb ügyész véleményének kikérésével kiadott rendeletben szabályozza az európai elfogatóparancs végrehajtása során a külföldön tartózkodó személynek Magyarország területére szállítása költségeinek előlegezésére és viselésére vonatkozó szabályokat.

102. §174 E törvény az Európai Unió következő jogi aktusainak való megfelelést biztosítja:

a) az Európai Unió 2000. május 29-én elfogadott Egyezménye az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről;

b) az Európai Uniónak az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezménye 2001. október 16-án elfogadott Kiegészítő Jegyzőkönyve;

c) az Európai Uniónak az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló Egyezményének 2002. november 28-án elfogadott Kiegészítő Jegyzőkönyve;

d) a Tanács 2002/465/IB kerethatározata (2002. június 13.) a közös nyomozócsoportokról;

e) a Tanács 2002/584/IB kerethatározata (2002. június 13.) az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról;

f) a Tanács 2002/946/IB kerethatározata (2002. november 28.) a jogellenes be- és átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás elleni küzdelem büntetőjogi keretének megerősítéséről;

g) a Tanács 2003/577/IB kerethatározata (2003. július 22.) a vagyonnal vagy bizonyítékkal kapcsolatos biztosítási intézkedést elrendelő határozatoknak az Európai Unióban történő végrehajtásáról;

h) a Tanács 2005/214/IB kerethatározata (2005. február 24.) a kölcsönös elismerés elvének a pénzbüntetésekre való alkalmazásáról;

i) a Tanács 2006/783/IB kerethatározata (2006. október 6.) a kölcsönös elismerés elvének a vagyonelkobzást elrendelő határozatokra történő alkalmazásáról;

j) A Tanács 2006/960/IB kerethatározata (2006. december 18.) az Európai Unió tagállamainak bűnüldöző hatóságai közötti, információ és bűnüldözési operatív információ cseréjének leegyszerűsítéséről;

k) a Tanács 2002/90/EK irányelve (2002. november 28.) a jogellenes be- és átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás meghatározásáról;

l) a Tanács 2002/187/IB határozata (2002. február 28.) a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából az Eurojust létrehozásáról;

m) Tanács 2007/845/IB határozata (2007. december 6.) a tagállamok vagyon-visszaszerzési hivatalai közötti, a bűncselekményből származó jövedelmek és a bűncselekményekhez kapcsolódó egyéb tulajdon felkutatása és azonosítása terén való együttműködésről;

n)175 az Európai Unió tagállamainak különleges intervenciós egységei közötti együttműködés javításáról válsághelyzetekben szóló, 2008. június 23-i 2008/617/IB tanácsi határozat e törvény 75/A–75/E. §-aival;

n)176 az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló, 2009. április 9-i 2009/371/IB tanácsi határozat.

1. számú melléklet a 2003. évi CXXX. törvényhez177


E törvény 3. § (2) bekezdése, 50/A. § (3) bekezdése, 50/B. § (4) bekezdése és 67/B. § (1) bekezdése értelmében a bűncselekményfajtákhoz a Btk. következő bűncselekményei tartoznak:

 

A

B

C

1.

A kerethatározatban megjelölt bűncselekményfajták

Az egyes bűncselekményfajtákhoz tartozó Btk. tényállások

2.

bűnszervezetben való részvétel

bűnszervezetben részvétel bűntette

263/C. § (1) bek.

3.

bűnszervezetben elkövetett bűncselekmények

137. § 8. pont

4.

terrorizmus

terrorcselekmény bűntette

261. § a (6) bek. kivételével

5.

emberkereskedelem

emberkereskedelem bűntette

175/B. §

6.

vagyoni haszonszerzés végett elkövetett embercsempészés bűntette

218. § (2) bek. a) pont

7.

üzletszerűen elkövetett embercsempészés bűntette

218. § (3) bek. c) pont

8.

gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia

erőszakos közösülés bűntette

197. §

9.

szemérem elleni erőszak bűntette

198. §

10.

megrontás bűntette

201–202/A. §

11.

tiltott pornográf felvétellel visszaélés bűntette

204. §

12.

kiskorút foglalkoztató bordélyház fenntartásával elkövetett üzletszerű kéjelgés elősegítésének bűntette

205. § (3) bek. a) pont

13.

tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett kerítés bűntette

207. § (3) bek. a) pont

14.

kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme

kábítószerrel visszaélés egyes esetei: üzletszerűen vagy jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette (országba behoz, onnan kivisz, vagy az ország területén átvisz)

282. § (2) bek. a) pont, (5) bek. b) pont, (2) bek. b) pont

15.

kábítószer előállításához szükséges anyagra elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette

282. § (3) bek. b) pont

16.

anyagi eszközök szolgáltatásával elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette

282. § (4) bek.

17.

kábítószerrel visszaélés bűntette (kínál, átad, forgalomba hoz, kereskedik)

282/A. § a (6) bek. a) pontja kivételével

18.

kiskorú felhasználásával elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette (országba behoz, onnan kivisz vagy az ország területén átvisz, kínál, átad, forgalomba hoz, kereskedik)

282/B. § (1)–(4) bek., (6) bek., (7) bek. b) pont

19.

kábítószerfüggő személy által elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette

282/C. § (2)–(4) bek.

20.

kábítószer előállításához használt anyaggal visszaélés bűntette (forgalomba hoz, kereskedik, országba behoz, onnan kivisz vagy az ország területén átvisz, átad)

283/A. § (1) bek.

21.

fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme

nemzetközi gazdasági tilalom katonai célú felhasználásra szánt termék kereskedelmével összefüggésben elkövetett megszegésének bűntette

261/A. § (3) bek. a) pont

22.

robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés bűntette

263. §

23.

lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntette

263/A. §

24.

nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés bűntette

264/C. § a (4) bek. kivételével

25.

korrupció

vesztegetés bűntette

250. §, 251. § az (1) bek. kivételével, 252. §, 253. § a (4) bekezdés kivételével, 254. § az (1) bek. kivételével, 255. §

26.

befolyással üzérkedés bűntette

256. §

27.

nemzetközi kapcsolatban vesztegetés bűntette

258/B. § a (4) bek. kivételével, 258/C. § az (1) bek. kivételével, 258/D. §

28.

nemzetközi kapcsolatban befolyással üzérkedés bűntette

258/E. §

29.

csalással kapcsolatos bűncselekmények, ideértve az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. július 26-i egyezmény értelmében az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértő csalásokat is

költségvetési csalás bűntette
költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztásának bűntette,
ideértve a 2011. december 31-ig hatályban volt Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése bűntettét

310. § (2)–(7) bek.
310/A. §

30.

bűncselekményekből származó jövedelmek tisztára mosása

bűnpártolás bűntette, amennyiben a bűncselekményből származó előny biztosításában való közreműködéssel követik el

244. § (2) bek.

31.

pénzmosás bűntette

303. § (1)–(4) bek.

32.

pénzmosás vétségének minősített esetei

303/A. § (2) bek.

33.

orgazdaság bűntette

326. § (3)–(6) bek.

34.

pénzhamisítás, ideértve az euró hamisítását is

pénzhamisítás bűntette

304. § (1)–(3) bek.

35.

hamis pénz kiadásának bűntette

306. § (2) bek.

36.

számítógépes bűncselekmények

számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűntett

300/C. § (3)–(4) bek.

37.

környezettel kapcsolatos bűncselekmények, ideértve a veszélyeztetett állatfajok, a veszélyeztetett növény fajok és növényfajták tiltott kereskedelmét is

környezetkárosítás bűntette

280. § (1)–(2) bek.

38.

helyrehozhatatlan károsodást okozó környezetkárosítás vétsége

280. § (3) bek. 3. fordulata

39.

természetkárosítás bűntette

281. § (1)–(3) bek.

40.

hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűntette

281/A. § (1)–(2) bek.

41.

segítségnyújtás jogellenes beutazáshoz és tartózkodáshoz

embercsempészés bűntette

218. § (1)–(3) bek.

42.

szándékos emberölés, súlyos testi sértés

emberölés bűntette

166. § a (4) bek. kivételével

43.

erős felindulásban elkövetett emberölés bűntette

167. §

44.

testi sértés bűntette

170. § az (1) és (6) bek. kivételével

45.

foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűntette az (1) bek. szerinti eredményt kivéve

171. § (3) bek.

46.

közlekedés biztonsága elleni bűntett

184. § (2) bek.

47.

vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése bűntette

185. § (2) bek.

48.

közúti veszélyeztetés bűntette

186. § (2) bek.

49.

ittas vagy bódult állapotban járművezetés bűntette

188. § (2)–(3) bek.

50.

emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme

emberi test tiltott felhasználása bűntette

173/I. § (1)–(3) bek.

51.

emberrablás, személyi szabadságtól való jogellenes megfosztás és túszejtés

kényszerítés bűntette

174. §

52.

személyi szabadság megsértése bűntette

175. §

53.

emberrablás bűntette jogellenes fogvatartás bűntette

175/A. § a (6) bek. kivételével
228. §

54.

rasszizmus és idegengyűlölet

lelkiismereti és vallásszabadság megsértésének bűntette

174/A. §

55.

nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak bűntette

174/B. §

56.

közösség elleni izgatás bűntette

269. §

57.

szervezett lopás vagy fegyveres rablás

rablás bűntette

321. § (3) bekezdés c) pont, (4) bekezdés a), c) és d) pont, valamint (5) bekezdés a) és b) pont,

58.

kifosztás bűntette

322. § (2) bek. b) pont

59.

kulturális javak – ideértve a régiségeket és műtárgyakat is – tiltott kereskedelme

orgazdaság egyes esetei

326. § (3) bek.

60.

kulturális javakkal visszaélés bűntette

216/B. §

61.

csalás

csalás bűntette

318. § (1), (4)–(7) bek.

62.

költségvetési csalás bűntette,
ideértve a 2011. december 31-ig hatályban volt adócsalás bűntettét, valamint a munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás bűntettét

310. § (2)–(7) bek.

63.

költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztásának bűntette

310/A. §

64.

zsarolás és védelmi pénz szedése

zsarolás bűntette

323. §

65.

kényszerítés bűntette

174. §

66.

termékhamisítás és iparjogvédelmi jog megsértése

bitorlás bűntette

329. §

67.

szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése bűntette

329/A. § (2)–(3) bek.

68.

szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása bűntette

329/B. § (3) bek.

69.

iparjogvédelmi jogok megsértése bűntette

329/D. § (2)–(3) bek.

70.

hivatalos okmányok hamisítása és azzal való kereskedés

közokirat-hamisítás bűntette

274. § (1) bek.

71.

hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette

275. §

72.

egyedi azonosító jel meghamisításának bűntette

277/A. §

73.

jövedékkel visszaélés elősegítésének bűntette (előállít, forgalomba hoz)

311/B. § (2) bek.

74.

fizetőeszközök hamisítása

pénzhamisítás bűntette

304. § (1)–(3) bek.

75.

készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés bűntette

313/C. § a (2) és a (7) bek. kivételével

76.

hormontartalmú anyagok és más, növekedésserkentők tiltott kereskedelme

 

77.

nukleáris és radioaktív anyagok tiltott kereskedelme

radioaktív anyaggal visszaélés bűntette

264. § a (4) bek. kivételével

78.

lopott gépjárművek kereskedelme

költségvetési csalás bűntette,
ideértve a 2011. december 31-ig hatályban volt csempészet bűntettét

310. § (2)–(7) bek.

79.

orgazdaság bűntette

326. § a (2) bek. kivételével

80.

erőszakos közösülés

erőszakos közösülés bűntette

197. §

81.

szemérem elleni erőszak bűntette

198. §

82.

gyújtogatás

közveszélyokozás bűntette

259. §

83.

robbanóanyag/robbantószer felhasználásával elkövetett rongálás bűntette

324. § (4) bek. c) pont

84.

a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá tartozó bűncselekmények

a Btk. XI. fejezetében felsorolt bűncselekmények

154. § és a 165. § kivételével

85.

légi vagy vízi jármű jogellenes hatalomba kerítése

légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése bűntette

262. §

86.

szabotázs

rombolás bűntette

142. §

87.

közveszélyokozás bűntette

259. § (1)–(3) bek.

88.

közérdekű üzem működése megzavarásának bűntette

260. § (1)–(2) bek.

2. számú melléklet a 2003. évi CXXX. törvényhez


EURÓPAI ELFOGATÓPARANCS
EURÓPAI ELFOGATÓPARANCS1

Ezt az elfogatóparancsot illetékes igazságügyi hatóság bocsátotta ki. Kérem, hogy az alább megnevezett személyt büntetőeljárás lefolytatása vagy szabadságvesztés büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából fogják el és adják át.

a) A keresett személy személyazonosságával kapcsolatos információk:     

Családi név:     

Utónév (utónevek):     

Születési név, ha van:     

Álnevek vagy felvett nevek, ha ilyenek vannak:     

Nem:     

Állampolgárság:     

Születési idő:     

Születési hely:     

Lakhely és/vagy ismert cím:     

A keresett személy által beszélt nyelv(ek) (ha ismert):     

    

A keresett személy különös ismertetőjelei/leírása:     
    

A keresett személy fényképe és ujjlenyomatai, ha rendelkezésre állnak és továbbíthatók, vagy annak a szervezetnek (személynek) a kapcsolatfelvételi adatai, akivel az ilyen információk vagy egy DNS-profil megszerzése érdekében fel kell venni a kapcsolatot (amennyiben ezek az adatok rendelkezésre állnak és továbbíthatóak, de azokat nem mellékelték).

b) Az elfogatóparancs alapjául szolgáló határozat:

1. Elfogatóparancs vagy azonos joghatályú bírósági határozat:

 

Típus:

2. Végrehajtható ítélet:

 

Ügyiratszám:     

c) A büntetés tartamára vonatkozó adatok:

 

 

1. A bűncselekmény(ek) esetén kiszabható szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés maximális tartama:

 

 

2. A kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés tartama:

 

 

A még letöltendő büntetés tartama:

 

 

 


_______
1 Ezt az elfogatóparancsot – ha ismert, hogy mely államról van szó – a végrehajtó tagállam valamely hivatalos nyelvén vagy az ezen állam által elfogadott valamely nyelven kell kibocsátani, illetve egy ilyen nyelvre kell lefordítani.

d) A vádlott távollétében hozott határozat és:

 

– az érintett személyt személyesen idézték vagy más módon tájékoztatták a tárgyalás időpontjáról és helyéről, amely a távollétében hozott határozatra vezetett,

vagy

 

– az érintett személyt nem idézték személyesen és más módon sem tájékoztatták a tárgyalás időpontjáról és helyéről, amely a távollétében hozott határozatra vezetett, de az átadás után a következő jogi garanciák illetik meg (az ilyen jogi garanciák előzetesen is megadhatók):

Részletezze a jogi garanciákat:

 


3M13264_4

e) Bűncselekmények:

 

 

Ez az elfogatóparancs összesen

bűncselekményre vonatkozik.

 

A bűncselekmény(ek) elkövetési körülményeinek leírása, ezen belül annak (azoknak) időpontja, az elkövetés helye és a keresett személy részvételének módja a bűncselekmény(ek)ben:

 

 

 

 

A bűncselekmény(ek) jellege és jogi minősítése, valamint az alkalmazandó törvényi rendelkezés/törvénykönyv:

 

 

 

 

I. Adott esetben jelöljön meg az alábbi – a kibocsátó tagállam joga szerint meghatározott – bűncselekmények között egyet vagy többet, amely büntetési tételének felső határa a kibocsátó tagállamban legalább háromévi szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés:

 

 

bűnszervezetben való részvétel;

terrorizmus;

emberkereskedelem;

gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia;

kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme;

fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme;

korrupció;

csalással kapcsolatos bűncselekmények, ideértve az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló

1995. július 26-i egyezmény értelmében az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértő csalásokat is;

bűncselekményekből származó jövedelmek tisztára mosása;

pénzhamisítás, ideértve az euró hamisítását is;

számítógépes bűnözés;

környezettel kapcsolatos bűncselekmények, ideértve a veszélyeztetett állatfajok és a veszélyeztetett növényfajok

 

és fafajták tiltott kereskedelmét is;

segítségnyújtás jogellenes beutazáshoz és tartózkodáshoz;

szándékos emberölés, súlyos testi sértés;

emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme;

emberrablás, személyi szabadságtól való jogellenes megfosztás és túszejtés;

rasszizmus és idegengyűlölet;

szervezett lopás vagy fegyveres rablás;

kulturális javak – ideértve régiségeket és műtárgyakat is – tiltott kereskedelme;

csalás;

zsarolás és védelmi pénz szedése;

termékhamisítás és iparjogvédelmi jog megsértése;

hivatalos okmányok hamisítása és azzal való kereskedés;

fizetőeszközök hamisítása;

hormontartalmú anyagok és más, növekedésserkentők tiltott kereskedelme;

nukleáris és radioaktív anyagok tiltott kereskedelme;

lopott gépjárművek kereskedelme;

erőszakos közösülés;

gyújtogatás;

a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá tartozó bűncselekmények;

repülőgép/hajó hatalomba kerítése;

szabotázs.

II. A fenti I. szakaszban nem említett bűncselekmény(ek) teljes körű ismertetése:

 

f) Az ügyre vonatkozó egyéb lényeges körülmények (nem kötelező információk):

 

(NB: Ide tartozhatnak a területenkívüliséggel, az elévülési határidők számításának megszakadásával és a bűncselekmény

 

egyéb következményeivel kapcsolatos megjegyzések.)

 

 

 

g) Ez az elfogatóparancs az olyan tárgyak lefoglalására és átadására is kiterjed, amelyek bizonyítékként szolgálhatnak.

Ez az elfogatóparancs az olyan tárgyak lefoglalására és átadására is kiterjed, amelyeket a keresett személy a bűncselekmény eredményeképpen szerzett meg:

 

Tárgy leírása (és helye) (ha ismert):

 

 

 

 

h) A bűncselekmény(ek), amelyek ezen elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgáltak, életfogytig tartó szabadságvesztés büntetéssel vagy életfogytig tartó szabadságelvonással járó intézkedéssel büntethetők/életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés vagy életfogytig tartó szabadságelvonással járó intézkedés kiszabására vezetett/vezettek:

– a kibocsátó tagállam jogrendszere lehetőséget ad a kiszabott büntetés vagy intézkedés felülvizsgálatára – kérelemre vagy legkésőbb 20 év elteltével – a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának felfüggesztése céljából,

és/vagy

– a kibocsátó tagállam jogrendszere lehetőséget ad kegyelem alkalmazására, amelyre a személy a kibocsátó tagállam joga vagy gyakorlata szerint jogosult és amely a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának megszüntetését célozza.

 

i) Az elfogatóparancsot kibocsátó igazságügyi hatóság:

 

Hivatalos elnevezése:

 

Képviselőjének neve2:

 

 

Betöltött tisztség (beosztás/rang):

 

 

Ügyiratszám:

 

Cím:

 

 

Tel.: (országhívószám)(körzetszám) (...)

 

Fax: (országhívószám)(körzetszám) (...)

 

E-mail:

 

Annak a személynek a kapcsolatfelvételi adatai, akivel az átadáshoz szükséges gyakorlati teendők ügyében kapcsolatba kell lépni:

 

 

Amennyiben az európai elfogatóparancs továbbítására és igazgatási fogadására központi hatóságot jelöltek ki:

 

 

Központi hatóság megnevezése:

 

Kapcsolattartó személy neve, adott esetben (beosztás/rang):

 

 

Címe:

 

 

Tel.: (országhívószám)(körzetszám) (...)

 

Fax: (országhívószám)(körzetszám) (...)

 

E-mail:

 

A kibocsátó igazságügyi hatóság és/vagy képviselőjének aláírása:

Név:

Betöltött tisztség (beosztás/rang):

Kelt:

 

 

Hivatalos pecsét (amennyiben van ilyen)

 

 

 



_______
2 A különböző nyelvi változatokban szerepeltetni kell az igazságügyi hatóság „jogosítottjára” történő utalást.

3. számú melléklet a 2003. évi CXXX. törvényhez178


E törvény 67/I. §-a értelmében a tanúsítvány az alábbi adatokat tartalmazza:

a)    A biztosítási intézkedést elrendelő határozatot kibocsátó igazságügyi hatóság:
Hivatalos megnevezése:    
    
Képviselőjének neve:    
Betöltött tisztsége (beosztás/rang):    
Ügyiratszám:    
Cím:    
    
Tel.: (országhívószám) (körzetszám) (…)     
Fax: (országhívószám) (körzetszám) (…)     
E-mail:    
A kibocsátó igazságügyi hatósággal folytatott kommunikáció nyelve(i):    
Azon személy(ek) elérhetőségi adatai (ideértve az e személlyel/személyekkel folytatott kommunikáció nyelvét/nyelveit is), akivel/akikkel a határozat végrehajtásával kapcsolatos további információigény esetén, illetve (megfelelő esetben) a bizonyíték átadásához szükséges gyakorlati rendelkezések megtétele ügyében kapcsolatba kell lépni:    
    
    

b)    A kibocsátó államban a biztosítási intézkedést elrendelő határozat végrehajtása terén hatáskörrel rendelkező hatóság:
Hivatalos megnevezése:    
    
Képviselőjének neve:    
Betöltött tisztsége (beosztás/rang):    
Ügyiratszám:    
Cím:    
    
Tel.: (országhívószám) (körzetszám) (…)     
Fax: (országhívószám) (körzetszám) (…)     
E-mail:    
A végrehajtási hatáskörrel rendelkező hatósággal folytatott kommunikáció nyelve(i):     
    
Azon személy(ek) elérhetőségi adatai (ideértve az e személlyel/személyekkel folytatott kommunikáció nyelvét/nyelveit is), akivel/akikkel a határozat végrehajtásával kapcsolatos további információigény esetén, illetve (megfelelő esetben) a bizonyíték átadásához szükséges gyakorlati rendelkezések megtétele ügyében kapcsolatba kell lépni:    
    

c)    Az a) és a b) pont kitöltése esetén ezt a pontot is ki kell tölteni annak feltüntetése céljából, hogy e két hatóság közül melyikkel kell, illetve mindkettővel szükséges-e kapcsolatba lépni:    
⬜    Az a) pontban említett hatóság
⬜    A b) pontban említett hatóság

d)    Amennyiben a biztosítási intézkedést elrendelő határozat továbbítására és adminisztratív átvételére központi hatóságot jelöltek ki (csak Írország és az Egyesült Királyság tekintetében alkalmazandó):
Központi hatóság megnevezése:    
    
A kapcsolattartó személy neve (beosztás/rang és név) (megfelelő esetben):    
    
Cím:    
    
Ügyiratszám:    
Tel.: (országhívószám) (körzetszám)     
Fax: (országhívószám) (körzetszám)     
E-mail:    

e)    A biztosítási intézkedést elrendelő határozat:
1.    Kelte és (megfelelő esetben) hivatkozási száma
2.    A határozat célja
2.1.     Későbbi elkobzás
2.2.    Bizonyíték biztosítása
3.    A bizonyítékkal kapcsolatos biztosítási intézkedést elrendelő határozat végrehajtása során betartandó alaki követelmények és eljárások ismertetése (megfelelő esetben)

f)    A biztosítási intézkedést elrendelő határozat tárgyát képező, a végrehajtó államban található vagyonra vagy bizonyítékra vonatkozó információ:
A vagyon vagy bizonyíték leírása és fellelhetőségének helye:
1.    a)    A vagyon pontos leírása és (megfelelő esetben) a behajtandó legnagyobb összeg (feltéve, hogy a határozat feltüntet ilyen legnagyobb összeget a jövedelmek értékére vonatkozóan)
b)    A bizonyíték pontos leírása
2.    A vagyon vagy bizonyíték fellelhetőségének pontos helye (ha nem ismert, a legutolsó ilyen hely)
3.    A biztosítani rendelt vagyont vagy bizonyítékot birtokló személy, illetve a vagyon vagy bizonyíték haszonélvezője, feltéve, hogy nem azonos a bűncselekménnyel gyanúsított vagy annak elkövetéséért elítélt személlyel (amennyiben a kibocsátó állam nemzeti joga alapján e rendelkezés alkalmazandó)
    
    

g)    A bűncselekménnyel gyanúsított vagy annak elkövetéséért elítélt (1) természetes vagy (2) jogi személy(ek) (amennyiben a kibocsátó állam nemzeti joga alapján e rendelkezés alkalmazandó) és/vagy azon személy(ek) személyazonosságával kapcsolatos információ (ha van ilyen), aki(k)re a biztosítási intézkedést elrendelő határozat vonatkozik:
1.    Természetes személyek
Vezetéknév:    
Keresztnév/keresztnevek:    
Leánykori név (megfelelő esetben):    
Álnevek vagy felvett nevek (ha vannak ilyenek):    
Nem:    
Állampolgárság:    
Születési idő:    
Születési hely:    
Lakóhely és/vagy ismert cím; ha nem ismert, a legutolsó ismert cím:    
    
Az érintett személy által beszélt nyelv(ek) (ha ismert):    
    
2.    Jogi személyek
Cégnév:    
Jogi forma:    
Nyilvántartási szám:    
Bejegyzett székhely:    
    

h)    A biztosítási intézkedést elrendelő határozat végrehajtását követően a végrehajtó államban foganatosítandó intézkedés:
Elkobzás
1.1.    A vagyont a végrehajtó államban kell tartani későbbi vagyonelkobzás céljából
1.1.1. A kibocsátó államban …… -án/-én kelt, elkobzást elrendelő határozat végrehajtása iránti kérelem csatolva
1.1.2.    A végrehajtó államban végzendő elkobzás és az azt elrendelő határozat későbbi végrehajtása iránti kérelem csatolva
1.1.3.    Az 1.1.1., illetve az 1.1.2. pontban említett kérelem benyújtásának várható időpontja:     
vagy
Bizonyíték biztosítása
2.1.    A biztosítási intézkedéssel érintett vagyont bizonyítékként való felhasználás céljából át kell adni a kibocsátó államnak
2.1.1.    Az átadás iránti kérelem csatolva
vagy
2.2.    A biztosítási intézkedéssel érintett vagyont a végrehajtó államban kell tartani a kibocsátó államban bizonyítékként történő későbbi felhasználás céljából
2.2.2.    A 2.1.1. pontban említett kérelem benyújtásának várható időpontja:     

i)    Bűncselekmények:
A biztosítási intézkedést elrendelő határozat alapjául szolgáló lényeges indokok ismertetése, valamint a biztosítási intézkedést elrendelő határozatot és a tanúsítványt kibocsátó igazságügyi hatóság ismerete szerinti tényállás összefoglalása:
    
    
    
    
    
A biztosítási intézkedést elrendelő határozat alapjául szolgáló bűncselekmény(ek) jellege és jogi minősítése, valamint az alkalmazandó törvényi rendelkezés/törvénykönyv:
    
    
    
    
    
1.    Megfelelő esetben jelöljön meg az alábbi bűncselekmények közül egyet vagy többet, amelyekhez a fent meghatározott bűncselekmények kapcsolódnak, ha a bűncselekmény büntetési tételének felső határa a kibocsátó államban legalább három évig terjedő szabadságvesztés:
□    bűnszervezetben való részvétel;
□    terrorizmus;
□    emberkereskedelem;
□    gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia;
□    kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme;
□    fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme;
□    korrupció;
□    csalással kapcsolatos bűncselekmények, ideértve az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. július 26-i egyezmény értelmében az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértő csalásokat is;
□    bűncselekményből származó jövedelem tisztára mosása;
□    pénzhamisítás, beleértve az euró hamisítását is;
□    számítógépes bűncselekmények;
□    környezettel kapcsolatos bűncselekmények, beleértve a veszélyeztetett állatfajok, valamint a veszélyez-
tetett növényfajok és -fajták tiltott kereskedelmét is;
□    segítségnyújtás jogellenes beutazáshoz és tartózkodáshoz;
□    szándékos emberölés, súlyos testi sértés;
□    emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme;
□    emberrablás, személyi szabadság megsértése és túszejtés;
□    rasszizmus és idegengyűlölet;
□    szervezett vagy fegyveres rablás;
□    kulturális javak, beleértve a régiségeket és a műtárgyakat is, tiltott kereskedelme;
□    csalás;
□    zsarolás és védelmi pénz szedése;
□    termékhamisítás és szerzői jogi kalózkodás;
□    hivatalos okmányok hamisítása és az azokkal való kereskedés;
□    fizetőeszközök hamisítása;
□    hormontartalmú anyagok és más növekedésserkentők tiltott kereskedelme;
□    nukleáris és radioaktív anyagok tiltott kereskedelme;
□    lopott gépjárművek kereskedelme;
□    erőszakos közösülés;
□    gyújtogatás;
□    a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá tartozó bűncselekmények;
□    légi vagy vízi jármű jogellenes hatalomba kerítése;
□    szabotázs.
2.    A fenti 1. szakaszban nem említett bűncselekmény(ek) teljes körű ismertetése:
    
    
    

j)    A biztosítási intézkedést elrendelő határozattal szemben az érdekelt felek – beleértve a jóhiszemű harmadik feleket is – részére rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségek a kibocsátó államban:
A rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségek ismertetése, beleértve a szükséges lépéseket is
A bíróság megnevezése, ahová a kereset benyújtható
Azokra a személyekre vonatkozó információ, akik jogorvoslati joggal élhetnek
A kereset benyújtásának határideje
A kibocsátó állam azon hatósága, amely további információval szolgálhat a kibocsátó államban benyújtandó jogorvoslatra vonatkozó eljárásról, valamint arról, hogy rendelkezésre áll-e jogi segítség és fordítói szolgálat:
A hatóság megnevezése:
Kapcsolattartó személy (megfelelő esetben):    
Cím:    
Tel.: (országhívószám) (körzetszám)     
Fax: (országhívószám) (körzetszám)     
E-mail:    

k)    Az ügyre vonatkozó egyéb lényeges körülmények (nem kötelező információ):    
    
    

l)    A biztosítási intézkedést elrendelő határozat szövegét csatolták a tanúsítványhoz.
A kibocsátó igazságügyi hatóság és/vagy képviselőjének a tanúsítvány tartalmának pontosságát igazoló aláírása:    
    
Név:    
Betöltött tisztség (beosztás/rang):    
Dátum:    
Hivatalos bélyegző (ha van ilyen)

4. számú melléklet a 2003. évi CXXX. törvényhez179


E törvény 67/L. § (4) bekezdése értelmében a bűncselekményfajtákhoz a Btk. következő bűncselekményei tartoznak:

 

A

B

C

1.

A kerethatározatban megjelölt bűncselekményfajták

Az egyes bűncselekményfajtákhoz tartozó Btk. tényállások

2.

bűnszervezetben való részvétel

bűnszervezetben részvétel bűntette

263/C. § (1) bek.

3.

bűnszervezetben elkövetett bűncselekmények

137. § 8. pont

4.

terrorizmus

terrorcselekmény bűntette

261. § a (6) bek. kivételével

5.

emberkereskedelem

emberkereskedelem bűntette

175/B. §

6.

vagyoni haszonszerzés végett elkövetett embercsempészés bűntette

218. § (2) bek. a) pont

7.

üzletszerűen elkövetett embercsempészés bűntette

218. § (3) bek. c) pont

8.

gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia

erőszakos közösülés bűntette

197. §

9.

szemérem elleni erőszak bűntette

198. §

10.

megrontás bűntette

201–202/A. §

11.

tiltott pornográf felvétellel visszaélés bűntette

204. §

12.

kiskorút foglalkoztató bordélyház fenntartásával elkövetett üzletszerű kéjelgés elősegítésének bűntette

205. § (3) bek. a) pont

13.

tizennyolcadik életévét be nem töltött személy üzletszerű kéjelgésre felhívásával elkövetett kerítés bűntette

207. § (3) bek. a) pont

14.

kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme

kábítószerrel visszaélés egyes esetei:
üzletszerűen vagy jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette (országba behoz, onnan kivisz vagy az ország területén átvisz)

282. § (2) bek. a) pont,
(5) bek. b) pont, (2) bek. b) pont

15.

kábítószer előállításához szükséges anyagra elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette

282. § (3) bek. b) pont

16.

anyagi eszközök szolgáltatásával elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette

282. § (4) bek.

17.

kábítószerrel visszaélés bűntette (kínál, átad, forgalomba hoz, kereskedik)

282/A. §

18.

kiskorú felhasználásával elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette
(országba behoz, onnan kivisz vagy az ország területén átvisz, kínál, átad, forgalomba hoz, kereskedik)

282/B. § az (5) bek. kivételével

19.

kábítószerfüggő személy által elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette

282/C. §

20.

kábítószer előállításához használt anyaggal visszaélés bűntette (forgalomba hoz, kereskedik, országba behoz, onnan kivisz vagy az ország területén átvisz, átad)

283/A. § (1) bek.

21.

fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme

nemzetközi gazdasági tilalom katonai célú felhasználásra szánt termék kereskedelmével összefüggésben elkövetett megszegésének bűntette

261/A. § (3) bek. a) pont

22.

robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés bűntette

263. §

23.

lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntette

263/A. §

24.

nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés bűntette

264/C. §

25.

korrupció

vesztegetés vétsége és bűntette

250–255. §

26.

befolyással üzérkedés bűntette

256. §

27.

nemzetközi kapcsolatban elkövetett vesztegetés vétsége és bűntette

258/B–258/D. §

28.

nemzetközi kapcsolatban befolyással üzérkedés bűntette

258/E. §

29.

csalással kapcsolatos bűncselekmények, ideértve az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. július 26-i egyezmény értelmében az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértő csalásokat is

költségvetési csalás bűntette,
költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása
ideértve a 2011. december 31-ig hatályban volt Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése bűntettét

310. § (2)–(7) bek.
310/A. §

30.

bűncselekményekből származó jövedelmek tisztára mosása

bűnpártolás bűntette, amennyiben a bűncselekményből származó előny biztosításában való közreműködéssel követik el

244. § (2) bek.

31.

pénzmosás vétsége és bűntette

303. §, 303/A. §

32.

pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztásának vétsége

303/B. §

33.

orgazdaság vétsége és bűntette

326. § bek.

34.

pénzhamisítás, ideértve az euró hamisítását is

pénzhamisítás vétsége és bűntette

304. §

35.

pénzhamisítás elősegítésének vétsége

304/A. §

36.

hamis pénz kiadásának vétsége és bűntette

306. §

37.

számítógépes bűncselekmények

számítástechnikai rendszer és adatok elleni vétség és bűntett

300/C. §

38.

számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszásának vétsége

300/E. §

39.

környezettel kapcsolatos bűncselekmények, ideértve a veszélyeztetett állatfajok, a veszélyeztetett növényfajok és növényfajták tiltott kereskedelmét is

környezetkárosítás vétsége és bűntette

280. §

40.

természetkárosítás vétsége és bűntette

281. §

41.

hulladékgazdálkodás rendje megsértésének vétsége és bűntette

281/A. §

42.

segítségnyújtás jogellenes beutazáshoz és tartózkodáshoz

embercsempészés vétsége és bűntette

218. §

43.

szándékos emberölés, súlyos testi sértés

emberölés bűntette

166. § a (4) bek. kivételével

44.

erős felindulásban elkövetett emberölés bűntette

167. §

45.

testi sértés bűntette

170. § az (1) és (6) bek. kivételével

46.

foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűntette az (1) bek. szerinti eredményt kivéve

171. § (3) bek.

47.

közlekedés biztonsága elleni bűntett

184. § (2) bek.

48.

vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése bűntette

185. § (2) bek.

49.

közúti veszélyeztetés bűntette

186. § (2) bek.

50.

ittas vagy bódult állapotban járművezetés bűntette

188. § (2)–(3) bek.

51.

emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme

emberi test tiltott felhasználása vétsége és bűntette

173/I. §

52.

emberrablás, személyi szabadságtól való jogellenes megfosztás és túszejtés

kényszerítés bűntette

174. §

53.

személyi szabadság megsértése bűntette

175. §

54.

emberrablás bűntette

175/A. §

55.

jogellenes fogvatartás bűntette

228. §

56.

rasszizmus és idegengyűlölet

lelkiismereti és vallásszabadság megsértésének bűntette

174/A. §

57.

nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak bűntette

174/B. §

58.

közösség elleni izgatás bűntette

269. §

59.

szervezett lopás vagy fegyveres rablás

rablás bűntette

321. § (3) bek. a) és c) pont és
(4) bek. b)–c) pont

60.

kifosztás bűntette

322. § (2) bek. b) pont

61.

kulturális javak – ideértve a régiségeket és műtárgyakat is – tiltott kereskedelme

orgazdaság egyes esetei

326. § (3) bek.

62.

kulturális javakkal visszaélés bűntette

216/B. §

63.

csalás

csalás vétsége és bűntette

318. §

64.

költségvetési csalás vétsége és bűntette,
ideértve a 2011. december 31-ig hatályban volt adócsalás vétségét és bűntettét, valamint a munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás vétségét és bűntettét

310. §

65.

költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása

310/A. §

66.

zsarolás és védelmi pénz szedése

zsarolás bűntette

323. §

67.

kényszerítés bűntette

174. §

68.

termékhamisítás és iparjogvédelmi jog megsértése

bitorlás bűntette

329. §

69.

szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése vétsége és bűntette

329/A. §

70.

szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása vétsége és bűntette

329/B. §

71.

jogkezelési adat meghamisítása vétsége

329/C. §

72.

iparjogvédelmi jogok megsértésének vétsége és bűntette

329/D. §

73.

hivatalos okmányok hamisítása és azzal való kereskedés

közokirat-hamisítás vétsége és bűntette

274. §

74.

hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette

275. §

75.

visszaélés okirattal vétsége

277. §

76.

egyedi azonosító jel meghamisításának bűntette

277/A. §

77.

jövedékkel visszaélés elősegítésének vétsége és bűntette (előállít, forgalomba hoz)

311/B. §

78.

fizetőeszközök hamisítása

pénzhamisítás bűntette és vétsége

304. §

79.

készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisításának vétsége

313/B. §

80.

készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétsége és bűntette

313/C. § a (7) bek. kivételével

81.

hormontartalmú anyagok és más, növekedésserkentők tiltott kereskedelme

 

 

82.

nukleáris és radioaktív anyagok tiltott kereskedelme

radioaktív anyaggal visszaélés bűntette

264. §

83.

lopott gépjárművek kereskedelme

költségvetési csalás bűntette,
ideértve a 2011. december 31-ig hatályban volt csempészet bűntettét

310. § (2)–(7) bek.

84.

orgazdaság bűntette

326. § (3)–(6) bek.

85.

erőszakos közösülés

erőszakos közösülés bűntette

197. §

86.

szemérem elleni erőszak bűntette

198. §

87.

gyújtogatás

közveszélyokozás vétsége és bűntette

259. §

88.

robbanóanyag/robbantószer felhasználásával elkövetett rongálás bűntette

324. § (4) bek. c) pont

89.

a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá tartozó bűncselekmények

a Btk. XI. fejezetében felsorolt bűncselekmények

154. § és a 165. § kivételével

90.

légi vagy vízi jármű jogellenes hatalomba kerítése

légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése bűntette

262. §

91.

szabotázs

rombolás bűntette

142. §

92.

közveszélyokozás bűntette

259. § (1)–(3) bek.

93.

közérdekű üzem működése megzavarásának bűntette

260. § (1)–(2) bek.

94.

olyan magatartás, amely sérti a közúti közlekedés szabályait, beleértve a vezetési- és pihenőidőre, valamint a veszélyes anyagokra vonatkozó rendelkezések megszegését

közlekedési bűncselekmények

Btk. XIII. Fejezet

95.

csempészet

költségvetési csalás vétsége és bűntette
ideértve a 2011. december 31-ig hatályban volt csempészet vétségét és bűntettét

310. §

96.

szellemi tulajdonjogok megsértése

szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése vétsége és bűntette

329/A. §

97.

személy elleni erőszakkal fenyegetés és személy elleni erőszakos cselekmények, beleértve a sporteseményeken elkövetett erőszakos cselekményeket

rendbontás vétsége és bűntette

271/A. §

98.

szándékos emberölés és súlyos testi sértés sorában az e mellékletben felsorolt bűncselekmények

 

99.

bűncselekménnyel okozott kár

azon bűncselekmények, amelyek tényállási elemeiben az érték, kár, vagyoni hátrány, illetőleg a bevétel-csökkenés szerepel

 

100.

lopás

lopás vétsége és bűntette

316. §

101.

az EK-Szerződés alapján vagy az EU-Szerződés VI. címe alapján elfogadott jogi aktusokból eredő kötelezettségek végrehajtása céljából a kibocsátó állam által megállapított bűncselekmények

jogellenes belföldi tartózkodás elősegítése

214/A. §

102.

nemzetközi bíróság előtt elkövetett igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény

249/B. §

103.

nemzetközi gazdasági tilalom megszegése

261/A. §

104.

haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel visszaélés

263/B. §

105.

természetkárosítás

281. §

106.

költségvetési csalás vétsége és bűntette,
ideértve a 2011. december 31-ig hatályban volt csempészet vétségét és bűntettét

310. §

107.

költségvetési csalás vétsége és bűntette,
költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztásának bűntette,
ideértve a 2011. december 31-ig hatályban volt Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése bűncselekményét

310. §
310/A. §

108.

pénzmosás vétsége és bűntette

303. §, 303/A. §

109.

pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztásának vétsége

303/B. §

110.

továbbá gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia sorában felsorolt bűncselekmények

 

5. számú melléklet a 2003. évi CXXX. törvényhez180


E törvény 67/T. §-a értelmében a tanúsítvány az alábbi adatokat tartalmazza:

a)
– Kibocsátó állam:     
– Végrehajtó állam:     

b) A pénzbüntetést megállapító határozatot kibocsátó hatóság:
Hivatalos neve:     
Címe:     
    
Ügyiratszám (...)     
Tel.szám (országhívószám) (körzetszám):     
Faxszám (országhívószám) (körzetszám):     
E-mail (ha rendelkezésre áll):     
A kibocsátó hatósággal való kapcsolattartás során használható nyelvek:     
    
Azon személy(ek) elérhetőségei, aki(k)től a határozat végrehajtása végett, illetve adott esetben a végrehajtásból befolyó pénzösszegnek a kibocsátó állam részére történő átutalása végett további felvilágosítást lehet kapni (név, beosztás/rang, telefonszám, telefaxszám és, amennyiben rendelkezésre áll, e-mail cím): 
    

c) A kibocsátó államban a pénzbüntetést megállapító határozat végrehajtásáért felelős hatóság [amennyiben eltér a
b) pontban szereplő hatóságtól]:
Hivatalos neve:     
Címe:     
    
Tel.szám (országhívószám) (körzetszám):     
Faxszám (országhívószám) (körzetszám):     
E-mail (ha rendelkezésre áll):     
A végrehajtásáért felelős hatósággal való kapcsolattartás során használható nyelvek:     
    
Azon személy(ek) elérhetőségei, aki(k)től a határozat végrehajtása végett, illetve adott esetben a végrehajtásból befolyó pénzösszegnek a kibocsátó állam részére történő átutalása végett további felvilágosítást lehet kapni (név, beosztás/rang, telefonszám, telefaxszám és, amennyiben rendelkezésre áll, e-mail cím):     
    
    

d) Amennyiben a pénzbüntetést megállapító határozatok továbbítása a kibocsátó államban valamely központi
hatóság hatáskörébe tartozik:
A központi hatóság neve:     
    
Kapcsolattartó személy, szükség szerint (beosztás/rang és név):     
    
Címe:     
    
Ügyiratszám:     
Tel.szám (országhívószám) (körzetszám):     
Faxszám (országhívószám) (körzetszám):     
E-mail (ha rendelkezésre áll):     

e) Azon hatóság vagy hatóságok, amely(ek)hez megkereséssel lehet fordulni [amennyiben a c) és/vagy d) pontokat
kitöltötték]:

⬜    A b) pontban feltüntetett hatóságot
a következőkkel kapcsolatban lehet megkeresni:     

⬜    A c) pontban feltüntetett hatóságot
a következőkkel kapcsolatban lehet megkeresni:     

⬜    A d) pontban feltüntetett hatóságot
a következőkkel kapcsolatban lehet megkeresni:     


1M25480M_5

f) A pénzbüntetést megállapító határozat által kötelezett természetes vagy jogi személyre vonatkozó információ:

1. Természetes személy esetén

Név:     

Utónév (utónevek):     

Leánykori név (szükség szerint):     

Felvett nevek (szükség szerint):     

Nem:     

Állampolgárság:     

Személyi azonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító szám (amennyiben rendelkezésre áll):*     

    

Születési idő:     

Születési hely:     

Utolsó ismert lakcím:     

A természetes személy által értett nyelv(ek) (amennyiben ez az adat rendelkezésre áll):     

    

a)     Amennyiben a határozatot azért továbbítják a végrehajtó államnak, mert annak a személynek, akivel szemben a határozatot hozták, abban az államban van a szokásos tartózkodási helye, kérjük, adja meg a következő kiegészítő információkat:

A végrehajtó államban található szokásos tartózkodási hely:     

    

b)     Amennyiben a határozatot azért továbbítják a végrehajtó államnak, mert az a személy, akivel szemben a határozatot hozták, vagyonnal rendelkezik a végrehajtó államban, kérjük, adja meg a következő kiegészítő információkat:

A személy vagyonának leírása:     

A személy vagyonának fellelhetősége:     

c)     Amennyiben a határozatot azért továbbítják a végrehajtó államnak, mert az a személy, akivel szemben a határozatot hozták, jövedelemmel rendelkezik a végrehajtó államban, kérjük, adja meg a következő kiegészítő információkat:

A személy jövedelemforrásának (-forrásainak) leírása:     

A személy jövedelemforrásának (-forrásainak) fellelhetősége:     

2. Jogi személy esetén

Név:     

Jogi személy formája:     

Bejegyzési szám (amennyiben rendelkezésre áll)181:     

Bejegyzett székhely (amennyiben rendelkezésre áll)1:     

A jogi személy címe:     

a)     Amennyiben a határozatot azért továbbítják a végrehajtó államnak, mert az a jogi személy, amellyel szemben a határozatot hozták, vagyonnal rendelkezik a végrehajtó államban, kérjük, adja meg a következő kiegészítő információkat:

A jogi személy vagyonának leírása:     

A jogi személy vagyonának fellelhetősége:     

b)     Amennyiben a határozatot azért továbbítják a végrehajtó államnak, mert az a jogi személy, amellyel szemben a határozatot hozták, jövedelemmel rendelkezik a végrehajtó államban, kérjük, adja meg a következő kiegészítő információkat:

A jogi személy jövedelemforrásának (-forrásainak) leírása:     

A jogi személy jövedelemforrásának (-forrásainak) fellelhetősége:     


* A magyar hatóságok a személyi azonosító szám, társadalombiztosítási azonosító szám külföldre továbbítására csak akkor jogosultak, ha az adatkezelés a cél megvalósulásához elengedhetetlen.

181 Amennyiben a határozatot azért továbbítják a végrehajtó államnak, mert annak a jogi személynek a bejegyzett székhelye, amellyel szemben a határozatot hozták, ebben az államban található, a bejegyzési számot és a bejegyzett székhelyet fel kell tüntetni.

g) A pénzbüntetést kiszabó határozat:

1. A pénzbüntetést kiszabó határozat jellege (a megfelelő négyzetet jelölje be):

    (i) A kibocsátó állam bíróságának a kibocsátó állam joga szerinti bűncselekmény tárgyában hozott határozata.

⬜    (ii) A kibocsátó állam bíróságtól eltérő hatóságának a kibocsátó állam joga szerinti bűncselekmény tárgyában hozott határozata. Megerősítést nyert, hogy az érintett személynek lehetősége nyílt arra, hogy valamely, különösen büntetőügyekben hatáskörrel rendelkező bíróság elbírálja az ügyét.

⬜    (iii) A kibocsátó állam bíróságtól eltérő hatóságának olyan cselekmény tekintetében hozott határozata, amely a kibocsátó állam nemzeti joga szerint szabálysértésként büntetendő. Megerősítést nyert, hogy az érintett személynek lehetősége nyílt arra, hogy valamely, különösen büntetőügyekben hatáskörrel rendelkező bíróság elbírálja az ügyét.

    (iv) Valamely, különösen büntetőügyekben hatáskörrel rendelkező bíróságnak a (iii) pontban említett határozatra vonatkozóan hozott határozata.

A határozat kelte: 
A határozat jogerőre emelkedésének időpontja: 
A határozat hivatkozási száma (ha rendelkezésre áll): 
A pénzbüntetés a következő fizetési kötelezettséggel jár (kérjük, jelölje meg a megfelelő négyzetet(eket) és jelezze az összeget a pénznem megjelölésével):

    (i) Bűncselekmény elkövetése miatt történő elítélés alapján határozatban kiszabott pénzösszeg.
    Összeg:     

⬜    (ii) Ugyanazon határozat által a sértett javára megállapított kártérítés, amennyiben a sértett az eljárásban
nem lehet magánfél, és a bíróság büntetőügyi hatáskörében jár el.
    Összeg:     

⬜    (iii) A határozathoz vezető bírósági vagy közigazgatási eljárás költségeire vonatkozó pénzösszeg.
    Összeg:     

    (iv) Ugyanazon határozat által megállapított, valamely állami alapnak vagy sértetteket segítő szervezetnek fizetendő pénzösszeg.
    Összeg:     

A pénzbüntetés teljes összege a pénznem megjelölésével:     
    


2.     A bűncselekmény(ek) elkövetésével kapcsolatos tények összefoglalása és körülmények leírása, az elkövetés idejét és helyét is beleértve:     
    
    
    
    
A bűncselekmény(ek) jellege és jogi minősítése, valamint a határozat alapjául szolgáló törvényi rendelkezések/ törvénykönyv:     
    
    
    


3.    Amennyiben a fenti 2. pontban meghatározott bűncselekmény(ek) az alábbiak közül egy vagy több bűncselekménynek felel(nek) meg, kérjük, jelezze ezt a megfelelő négyzet(ek) megjelölésével:
⬜ bűnszervezetben részvétel;
⬜ terrorizmus;
⬜ emberkereskedelem;
⬜ gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia;

⬜ kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme;
⬜ lőfegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme;
⬜ vesztegetés;
⬜ csalás, ideértve az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. július 26-i egyezmény
értelmében az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértő csalást is;
⬜ bűncselekményből származó jövedelem tisztára mosása;

⬜ pénzhamisítás, beleértve az euro hamisítását is;
⬜ számítógépes bűncselekmények;
⬜ környezettel kapcsolatos bűncselekmények, beleértve a veszélyeztetett állatfajok, valamint a veszélyeztetett
növényfajok és -fajták tiltott kereskedelmét is;
⬜ jogellenes beutazás és tartózkodás elősegítése;
⬜ szándékos emberölés, súlyos testi sértés;

⬜ emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme;
⬜ emberrablás, személyi szabadság megsértése és túszejtés;
⬜ rasszizmus és idegengyűlölet;
⬜ szervezett vagy fegyveres rablás;
⬜ kulturális javak – köztük régiségek és műtárgyak – tiltott kereskedelme;

⬜ csalással kapcsolatos bűncselekmények;
⬜ zsarolás;
⬜ termékhamisítás és jogbitorlás;
⬜ közokirat-hamisítás és hamisított közokirattal való kereskedés;
⬜ fizetési eszközök hamisítása;

⬜ hormontartalmú anyagok és más növekedésserkentők tiltott kereskedelme;
⬜ nukleáris és radioaktív anyagok tiltott kereskedelme;
⬜ lopott járművek kereskedelme;
⬜ erőszakos közösülés;
⬜ gyújtogatás;

⬜ a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá tartozó bűncselekmények;
⬜ légi vagy vízi jármű hatalomba kerítése;
⬜ szabotázs;
⬜ a közúti közlekedés szabályait sértő magatartás, beleértve a vezetési és pihenőidőre, valamint a veszélyes
anyagokra vonatkozó rendelkezések megszegését is;

⬜ csempészet;
⬜ szellemi tulajdonjogok megsértése;
⬜ személy elleni erőszakkal fenyegetés és személy elleni erőszakos cselekmények, beleértve a sporteseményeken
⬜ elkövetett erőszakos cselekményeket;
⬜ bűncselekménnyel okozott kár;
⬜ lopás;

⬜ az EK-Szerződés alapján vagy az EU-Szerződés VI. címe alapján elfogadott jogi aktusokból eredő kötelezettségek végrehajtása céljából a kibocsátó állam által megállapított bűncselekmények.
Amennyiben ezt a négyzetet megjelölte, kérjük, tüntesse fel az EK-Szerződés vagy az EU-Szerződés alapján
elfogadott azon jogi aktus pontos rendelkezéseit, amellyel a bűncselekmény kapcsolatos:     
    
    

4.    Amennyiben a fenti 2. pontban meghatározott bűncselekmény(ek) nem szerepelnek a 3. pontban, kérjük, adjon pontos leírást az érintett bűncselekményről(-ekről):     
    
    
    

h) A pénzbüntetést kiszabó határozat jogi státusza:

1. Erősítse meg (a megfelelő négyzetek megjelölésével) az alábbiakat:

a)     a határozat jogerős határozat

b)     a tanúsítványt kiállító hatóság tudomása szerint ugyanazon cselekmény miatt ugyanazon személlyel szem-
ben a végrehajtó államban nem hoztak határozatot, és a kibocsátó vagy a végrehajtó államtól eltérő, bár-
mely állam által kibocsátott ilyen határozat nem került végrehajtásra.


2. Kérjük, jelezze, hogy az ügy írásbeli eljárás tárgyát képezte-e:

a)    Nem, nem képezte írásbeli eljárás tárgyát.
b)    Igen. Megerősítést nyert, hogy az érintett személy, a kibocsátó állam jogának megfelelően, személyesen
vagy a nemzeti jog szerint meghatalmazott képviselője útján tájékoztatást kapott az ügyben a jogorvoslat-
hoz való jogáról és az ilyen jogorvoslati lehetőség határidejéről.


3. Kérjük, jelezze, hogy az érintett személy személyesen járt-e el az eljárás során:

a) Személyesen járt el.
b) Nem járt el személyesen. Megerősítést nyert: 
⬜    hogy a személyt, a kibocsátó állam jogával összhangban, személyesen vagy a nemzeti jog szerint megha-
talmazott képviselője útján értesítették az eljárásról,
vagy
⬜    hogy a személy jelezte, hogy nem vitatja az ügyet.


4. A pénzbüntetés részleges megfizetése

Amennyiben a pénzbüntetés egy részét a kibocsátó államban – illetve a tanúsítványt kibocsátó hatóság tudomása szerint bármely másik államban – már megfizették, kérjük a megfizetett összeget feltüntetni:     
    
    

i) Alternatív szankciók, beleértve a szabadságelvonással járó szankciókat

1.    Kérjük, jelezze, hogy a kibocsátó állam engedélyezi-e a végrehajtó állam számára alternatív szankciók alkal-
mazását abban az esetben, ha a büntetést kiszabó határozat teljes vagy részleges végrehajtására nincsen lehetőség:
⬜ Igen
⬜ Nem


2.    Amennyiben igen, kérjük, jelölje meg, hogy melyik szankció alkalmazható (a szankció jellege és a büntetés
felső tétele):

⬜ Szabadságelvonás. Maximális időtartama:     
⬜ Közérdekű munka (vagy annak megfelelő büntetés). Maximális időtartama:     
⬜ Egyéb szankciók. Megnevezés:     

j) Az ügy egyéb lényeges körülményei (fakultatív információ):     
    

k) A pénzbüntetést megállapító határozat szövege a tanúsítvány mellékletét képezi.

A tanúsítványt kibocsátó hatóságnak és/vagy képviselőjének a tanúsítvány valóságnak megfelelő tartalmát igazoló aláírása:     
Neve:     
Betöltött tisztsége (beosztás/rang):     
Dátum:     

Hivatalos pecsét (amennyiben rendelkezésre áll)

6. számú melléklet a 2003. évi CXXX. törvényhez181


E törvény 75. §-ának (2) bekezdése értelmében a tanúsítvány az alábbi adatokat tartalmazza:

a) Kibocsátó és végrehajtó államok

Kibocsátó állam: 

Végrehajtó állam: 

b) A vagyonelkobzást elrendelő határozatot kibocsátó bíróság:

Hivatalos név: 

Cím: 

Ügyszám: 

Telefonszám: (ország-előhívószám) (terület-/város-előhívószám)

Fax szám: (ország-előhívószám) (terület-/város-előhívószám)

E-mail cím (amennyiben rendelkezésre áll):

A bírósággal való kapcsolattartás során használható nyelvek:

 

Azon kapcsolattartó személy(ek) elérhetőségei, aki(k) további felvilágosítást tudnak adni a vagyonelkobzást elrendelő határozat végrehajtásával vagy adott esetben a két vagy több végrehajtó államnak továbbított vagyonelkobzást elrendelő határozat végrehajtásának összehangolásával vagy a végrehajtásból származó pénzeszközök vagy vagyontárgyak a kibocsátó államnak történő megküldésével kapcsolatban (név, beosztás/besorolás, telefonszám, fax szám és, amennyiben rendelkezésre áll, e-mail cím)

c) A kibocsátó államban a vagyonelkobzást elrendelő határozat végrehajtásáért felelős hatóság [amennyiben eltér a
b) pontban szereplő bíróságtól]:

 

 

Hivatalos név:    

Cím:    

    

Telefonszám: (ország-előhívószám) (terület-/város-előhívószám)    

Fax szám: (ország-előhívószám) (terület-/város-előhívószám)    

E-mail cím (amennyiben rendelkezésre áll):    

    

A végrehajtásért felelős hatósággal való kapcsolattartás során használható nyelvek:    

    

Azon kapcsolattartó személy(ek) elérhetőségei, aki(k) további felvilágosítást tudnak adni a vagyonelkobzást elrendelő határozat végrehajtásával vagy adott esetben a két vagy több végrehajtó államnak továbbított vagyonelkobzást elrendelő határozat végrehajtásának összehangolásával vagy a végrehajtásból származó pénzeszközök vagy vagyontárgyak a kibocsátó államnak történő megküldésével kapcsolatban (név, beosztás/besorolás, telefonszám, fax szám és, amennyiben rendelkezésre áll, e-mail cím)
    
    

 

d) Amennyiben a vagyonelkobzást elrendelő határozatok továbbítása és fogadása a kibocsátó államban valamely központi hatóság hatáskörébe tartozik:

A központi hatóság megnevezése:     
    

Kapcsolattartó személy, amennyiben alkalmazandó (beosztás/besorolási fokozat és név):     

    

Cím:    

    

Ügyszám:    

Telefonszám: (ország-előhívószám) (terület-/város-előhívószám)    

Fax szám: (ország-előhívószám) (terület-/város-előhívószám)    

E-mail cím (amennyiben rendelkezésre áll):    

 

e) A hatóság vagy hatóságok, amely(ek)hez megkereséssel lehet fordulni [amennyiben a c) és/vagy d) pontokat kitöltötték]:

 

 

 

⬜ A b) pontban feltüntetett hatóságot

 

a következőkkel kapcsolatban lehet megkeresni:

 

 

 

⬜ A c) pontban feltüntetett hatóságot

 

a következőkkel kapcsolatban lehet megkeresni:

 

 

 

⬜ A d) pontban feltüntetett hatóságot

 

a következőkkel kapcsolatban lehet megkeresni:


8M20865_5

 

f) Amennyiben a vagyonelkobzást elrendelő határozat egy biztosítási intézkedést elrendelő határozatnak a vagyonnal vagy bizonyítékkal kapcsolatos biztosítási intézkedést elrendelő határozatoknak az Európai Unióban történő végrehajtásáról szóló 2003. július 22-i 2003/577/IB tanácsi kerethatározat88 értelmében a végrehajtó államnak továbbított folytatását képezi, a biztonsági intézkedést elrendelő határozat azonosításához szükséges információt meg kell adni (a biztonsági intézkedést elrendelő határozat kibocsátásának és továbbításának dátuma, azon hatóság, amely részére a határozatot továbbították, hivatkozási szám, ha rendelkezésre áll):

 

 


88 Hl L 196., 2003.8.2., 45. o.

 

g) Amennyiben a vagyonelkobzást elrendelő határozatot több, mint egy végrehajtó államnak továbbították, a következő információkat kell megadni:

 

1. A vagyonelkobzást elrendelő határozatot a következő egyéb végrehajtó államoknak továbbították (ország és hatóság):

 

 

 

2. A vagyonelkobzást elrendelő határozatot több, mint egy végrehajtó államnak továbbították az alábbi ok miatt (jelölje meg a megfelelő négyzetet):

 

 

 

2.1. Amennyiben a vagyonelkobzást elrendelő határozat egy vagy több meghatározott vagyontárgyat érint:

 

⬜ A vagyonelkobzást elrendelő határozatban foglalt különböző vagyontárgyak vélhetően különböző végrehajtó államokban találhatók.

 

⬜ A meghatározott vagyontárgy elkobzása több mint egy állam területére kiterjedő fellépést tesz szükségessé.

 

⬜ A vagyonelkobzást elrendelő határozatban foglalt meghatározott vagyontárgy vélhetően két vagy több meghatározott végrehajtó állam egyikében található.

 

 

 

2.2. Amennyiben a vagyonelkobzást elrendelő határozat pénzösszegre vonatkozik:

 

⬜ Az érintett vagyonnal kapcsolatban nem került sor biztosítási intézkedés elrendelésére a 2003. július 22-i 2003/577/IB kerethatározat szerint.

 

⬜ A kibocsátó államban és bármelyik végrehajtó államban elkobozható vagyon értéke valószínűsíthetően nem elegendő a vagyonelkobzást elrendelő határozatban megnevezett teljes összeg fedezésére.

 

⬜ Egyéb ok(ok) (éspedig):

 

 

 

h) A vagyonelkobzást elrendelő határozat által kötelezett természetes vagy jogi személyre vonatkozó információ:


1. Természetes személy esetén:

Név:     

Keresztnév, keresztnevek:     

Leánykori név (amennyiben alkalmazandó):     

Felvett nevek (amennyiben alkalmazandó):     

Nem:     

Állampolgárság:     

Személyi azonosító szám vagy szociális biztonsági azonosító szám (amennyiben lehetséges):     

Születési idő:     

Születési hely:     

Utolsó ismert lakcím:     

    


A természetes személy által értett nyelv(ek) (amennyiben ez az adat rendelkezésre áll):     

    


8M20865_9

 

1.1. Amennyiben a vagyonelkobzást elrendelő határozat pénzösszegre vonatkozik:

 

A vagyonelkobzást elrendelő határozatot az alábbi okból továbbítják a végrehajtó államnak (jelölje meg a megfelelő négyzetet):

 

a) a kibocsátó állam alapos okkal feltételezi, hogy az a természetes személy, aki ellen a vagyonelkobzást elrendelő határozatot kibocsátották vagyonnal vagy jövedelemmel rendelkezik a végrehajtó államban. Kérjük adja meg a következő kiegészítő információkat:

 

Azon indokok, amelyek alapján feltételezhető, hogy a természetes személynek vagyona/jövedelme van: 

 

A természetes személy vagyonának/jövedelem-forrásának leírása:

 

 

A természetes személy vagyonának/jövedelem-forrásának fellelhetősége (amennyiben ez nem ismeretes, legutóbbi ismert fellelhetősége):

 

 

⬜  b) nincsen olyan, az 1.1.a. pontban említett ésszerű indok, amely alapján a kibocsátó állam megállapíthatná, hogy a vagyonelkobzást elrendelő határozat mely tagállamnak küldhető meg, azonban a természetes személynek, aki ellen a vagyonelkobzást elrendelő határozatot kibocsátották, a szokásos tartózkodási helye a végrehajtó államban található. Kérjük adja meg a következő kiegészítő információkat:

 

A végrehajtó államban található szokásos tartózkodási hely:

 

 


1.2. Amennyiben a vagyonelkobzást elrendelő határozat meghatározott vagyontárgy(ak)ra vonatkozik:

 

A vagyonelkobzást elrendelő határozatot az alábbi okból továbbítják a végrehajtó államnak (jelölje meg a megfelelő négyzetet):

 

⬜  a) a meghatározott vagyontárgy(ak) a végrehajtó államban található(k) [lásd az i) pontot]:

 

⬜  b) a kibocsátó állam joggal feltételezi, hogy a vagyonelkobzást elrendelő határozat alá eső meghatározott vagyontárgy(ak) egésze vagy annak egy része a végrehajtó államban található(k). Kérjük adja meg a következő kiegészítő információkat:

 

Azon okok, amelyek alapján feltételezhető, hogy a meghatározott vagyontárgy(ak) a végrehajtó államban található(k):

⬜  c) nincsen olyan, a b) pontban említett ésszerű indok, amely alapján a kibocsátó állam megállapíthatná,
hogy a vagyonelkobzást elrendelő határozat mely tagállamnak küldhető meg, azonban a természetes személynek, aki ellen a vagyonelkobzást elrendelő határozatot kibocsátották, a szokásos tartózkodási helye
a végrehajtó államban található. Kérjük adja meg a következő kiegészítő információkat:

 

A végrehajtó államban található szokásos tartózkodási hely:

 

 


8M20865_11

 

2.  Jogi személy esetén:

Név:     

Jogi személy formája1:     

Nyilvántartási szám (amennyiben rendelkezésre áll)1:     

A jogi személy nyilvántartott székhelye (amennyiben rendelkezésre áll):     

A jogi személy címe:     

2.1. Amennyiben a vagyonelkobzást elrendelő határozat pénzösszegre vonatkozik:

 

A vagyonelkobzást elrendelő határozatot az alábbi okból küldik meg a végrehajtó államnak (jelölje meg a megfelelő négyzetet):

 

a) a kibocsátó állam joggal feltételezi, hogy az a jogi személy, amely ellen a vagyonelkobzást elrendelő határozatot kibocsátották vagyonnal vagy jövedelemmel rendelkezik a végrehajtó államban. Kérjük adja meg a következő kiegészítő információkat:

Az okok, amelyek alapján feltételezhető, hogy a jogi személynek vagyona/jövedelme van:     

A jogi személy vagyonának/jövedelem-forrásának leírása:     

    

A jogi személy vagyonának/jövedelem-forrásának fellelhetősége (amennyiben ez nem ismeretes, legutóbbi ismert fellelhetősége):    

    


1 Amennyiben a vagyonelkobzást elrendelő határozatot azért küldik meg a végrehajtó államnak, mert annak a jogi személynek a nyilvántartott székhelye, amely ellen a vagyonelkobzást elrendelő határozatot kibocsátották ebben az államban található, úgy a nyilvántartási számot és a nyilvántartott székhelyet fel kell tüntetni.

b) nincsen olyan, az a) pontban említett ésszerű indok, amely alapján a kibocsátó állam megállapíthatná,
hogy a vagyonelkobzást elrendelő határozat mely tagállamnak küldhető meg, azonban a jogi személynek, amely ellen a vagyonelkobzást elrendelő határozatot kibocsátották, a nyilvántartott székhelye a végrehajtó államban található. Kérjük adja meg a következő kiegészítő információkat:

 

A végrehajtó államban nyilvántartott székhely: 

 

 

 

 

2.2. Amennyiben a vagyonelkobzást elrendelő határozat meghatározott vagyontárgy(ak)ra vonatkozik:

A vagyonelkobzást elrendelő határozat a lefoglalási határozatot az alábbi okból továbbítják a végrehajtó
államnak (jelölje meg a megfelelő négyzetet):

 

⬜ a) a meghatározott vagyontárgy(ak) a végrehajtó államban található(k) [lásd az i) pontot]:

 

⬜ b) a kibocsátó állam joggal feltételezi, hogy a vagyonelkobzást elrendelő határozat alá eső meghatározott vagyontárgy(ak) a végrehajtó államban található(k). Kérjük adja meg a következő kiegészítő információkat:

 

Az okok, amelyek alapján feltételezhető, hogy a vagyon a végrehajtó államban található: 

 

⬜    c) nincsen olyan, a 2.1.b. pontban említett ésszerű indok, amely alapján a kibocsátó állam megállapíthatná,
hogy a vagyonelkobzást elrendelő határozat mely tagállamnak továbbítható, azonban a jogi személynek, amely ellen a vagyonelkobzást elrendelő határozatot kibocsátották, a nyilvántartott székhelye a végrehajtó államban található. Kérjük adja meg a következő kiegészítő információkat:

 

A végrehajtó államban nyilvántartott székhely:

 

 

i)  A vagyonelkobzást elrendelő határozat

A vagyonelkobzást elrendelő határozat -án/-én kelt (dátum)     

A vagyonelkobzást elrendelő határozat -án/-én emelkedett jogerőre (dátum)     

A vagyonelkobzást elrendelő határozat hivatkozási száma (amennyiben rendelkezésre áll)     

1.    A vagyonelkobzást elrendelő határozatra vonatkozó információk

1.1.    Kérjük [a megfelelő négyzet(ek) megjelölésével] jelezze, hogy a vagyonelkobzást elrendelő határozat az
alábbiak közül melyekre vonatkozik:

 

⬜ pénzösszegre

A végrehajtó államban a végrehajtás tárgyát képező összeg a pénznem megjelölésével (számmal és betűvel): 
    

A végrehajtás tárgyát képező teljes összeg a pénznem megjelölésével (számmal és betűvel):     
    

 

⬜  meghatározott vagyontárgy(ak)ra

 

A meghatározott vagyontárgy(ak) leírása:

 

A meghatározott vagyontárgy(ak) fellelhetősége (amennyiben ez nem ismeretes, legutóbbi ismert fellelhetősége): 

 

 

 

Amennyiben a meghatározott vagyontárgy(ak) elkobzása egynél több végrehajtó állam területére kiterjedő fellépést tesz szükségessé, a fellépés leírása: 

 

 


8M20865_16

 

1.2. A bíróság az alábbi kérdésekről határozott a vagyonnal kapcsolatban (kérjük, a megfelelő négyzet(ek) megjelölésével jelezze):

 

i. a jövedelem bűncselekményből származik, vagy értéke az ilyen jövedelemmel részben vagy egészben megegyező,

 

ii. ilyen bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak,

 

iii. az alábbi a), b) és c) pontban meghatározott kiterjesztett vagyonelkobzásnak a kibocsátó államban történő alkalmazása eredményeképpen elkobzás alá esik. A határozat alapjául szolgál, hogy a Bíróságnak meghatározott tények alapján teljes mértékben az a meggyőződése, hogy a szóban forgó vagyon a következőkből származik:

    a) az elítélt személy által a szóban forgó bűncselekményért történő elítélését megelőző időszakban
elkövetett bűncselekményekből, amelyeket a Bíróság ésszerűnek tekint az egyedi eset körülményei között,
vagy

    b) az elítélt személy által a szóban forgó bűncselekményért történő elítélését megelőző időszakban
elkövetett hasonló bűncselekményekből, amelyeket a Bíróság ésszerűnek tekint az egyedi eset
körülményei között, vagy

 

c) az elítélt személy által elkövetett bűncselekményből, és bebizonyosodott

 

iv. elkobzás alá esik a kibocsátó állam jogának bármely egyéb, a kiterjesztett vagyonelkobzással kapcsolatos rendelkezése értelmében.

 

Amennyiben kettő vagy több elkobzási kategória érintett, kérjük, részletezze, mely vagyonnak mely kategória szerinti elkobzására kerül sor:

 

 

2. A vagyonelkobzást elrendelő határozathoz vezető bűncselekmény(eke)t érintő információk:

 

 

 

2.1. A vagyonelkobzást elrendelő határozathoz vezető bűncselekmény(ek) elkövetésével kapcsolatos tények összefoglalása és körülmények leírása, az elkövetés idejét és helyét is beleértve

 

 

 

 

 

 

2.2. A vagyonelkobzást elrendelő határozathoz vezető bűncselekmény(ek) természete és jogi minősítése és a határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések

    
    
    
    

 

2.3. Amennyiben alkalmazandó, az alábbiak közül kérjük jelöljön meg egy vagy több bűncselekményt, amely a fenti 2.2. pontban meghatározott bűncselekménnyel vagy bűncselekményekkel kapcsolatos, ha a bűncselekmény(ek) a kibocsátó államban maximálisan legalább 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető(k) [kérjük, a megfelelő négyzet(ek) megjelölésével jelezze]:

 

⬜ bűnszervezetben való részvétel;

 

⬜ terrorizmus;

 

⬜ emberkereskedelem;

 

⬜ gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia;

 

⬜ kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme;

 

⬜ fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme;

 

⬜ korrupció;

 

⬜ csalással kapcsolatos bűncselekmények, ideértve az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. július 26-i egyezmény értelmében az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértő csalásokat is;

 

⬜ a bűncselekményből származó jövedelem tisztára mosása;

⬜ pénzhamisítás, beleértve az euró hamisítását is;
⬜ számítógépes bűncselekmények;

 

⬜ környezettel kapcsolatos bűncselekmények, beleértve a veszélyeztetett állatfajok, valamint a veszélyeztetett növényfajok és -fajták tiltott kereskedelmét is;

 

⬜ segítségnyújtás jogellenes beutazáshoz és tartózkodáshoz;

 

⬜ szándékos emberölés, súlyos testi sértés;

 

⬜ emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme;

 

⬜ emberrablás, jogellenes fogvatartás és túszejtés;

 

⬜ rasszizmus és idegengyűlölet;

 

⬜ szervezett vagy fegyveres rablás;

 

⬜ kulturális javak, beleértve a régiségeket és a műtárgyakat, tiltott kereskedelme;

 

⬜ csalás;

 

⬜ befolyással üzérkedés és zsarolás;

 

⬜ termékhamisítás és szabadalombitorlás;

 

⬜ hivatalos okiratok hamisítása és az azokkal való kereskedelem;

 

⬜ fizetőeszközök hamisítása;

 

⬜ hormontartalmú anyagok és más növekedésserkentők tiltott kereskedelme;

 

⬜ nukleáris vagy radioaktív anyagok tiltott kereskedelme;

 

⬜ lopott gépjárművek kereskedelme;

 

⬜ erőszakos közösülés;

 

⬜ gyújtogatás;

 

⬜ a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá tartozó bűncselekmények;

 

⬜ légi vagy vízi jármű jogellenes hatalomba kerítése;

 

⬜ szabotázs.

 

2.4. Amennyiben a 2.2. pontban felsorolt, vagyonelkobzást elrendelő határozathoz vezető bűncselekmény(ek) nem a 2.3. pontban leírt bűncselekményeket valósítja/valósítják meg, kérjük írja le pontosan az érintett bűncselekmény(eke)t [a leírás magában foglalja a tényleges érintett bűncselekményt (például a jogi minősítéssel szemben)]:

 

 

 

 

 


8M20865_19

j)  A vagyonelkobzást elrendelő határozat meghozatalához vezető eljárás

A vagyonelkobzást elrendelő határozat meghozatalához vezető eljárással kapcsolatban jelezze az alábbiakat
[a megfelelő négyzet(ek) megjelölésével]:

 

a) Az érintett személy személyesen járt el.

 

b) Az érintett személy nem személyesen járt el, de jogi képviselettel rendelkezett.

 

c) Az érintett személy nem személyesen járt el, és nem rendelkezett jogi képviselettel. Megerősítést nyert, hogy:

    az illetőt személyesen vagy a nemzeti jogának megfelelően meghatalmazott képviselője útján vagy a
kibocsátó állam jogával összhangban tájékoztatták az eljárásról,
vagy

 

az illető jelezte, hogy nem vitatja a vagyonelkobzást elrendelő határozatot.

k) Átváltás és vagyon továbbítása

 

1. Amennyiben a vagyonelkobzást elrendelő határozat iránti kérelem meghatározott vagyontárgyat érint, kérjük jelezze, hogy a kibocsátó állam engedélyezi-e, hogy az elkobzást a végrehajtó állam a vagyon értékével megegyező pénzösszeg-fizetési kötelezettség formájában teljesítse.

 

⬜ Igen

 

⬜ Nem

2. Amennyiben a vagyonelkobzást elrendelőhatározat pénzösszeget érint, kérjük jelezze, hogy a vagyon-
elkobzást elrendelő határozat végrehajtásából származó pénzen kívül más vagyon is továbbítható-e a kibocsátó államnak.

 

⬜ Igen

 

⬜ Nem

l) Alternatív intézkedések, beleértve a szabadságelvonással járó szankciókat

 

1. Kérjük jelezze, hogy a kibocsátó állam engedélyezi-e, hogy a végrehajtó állam alternatív intézkedéseket alkalmazzon abban az esetben, ha a határozat teljes mértékű vagy részleges végrehajtására nincsen lehetőség:

 

⬜ Igen

 

⬜ Nem

 

2. Amennyiben igen, kérjük jelölje meg, hogy melyik szankció alkalmazható (a szankció jellege, a maximálisan kiszabható büntetés)

 

⬜ Fogvatartás. Maximális időtartama:

 

⬜ Közérdekű munka (vagy annak megfelelő büntetés). Maximális időtartama:

 

 

⬜ Egyéb szankciók. Megnevezés:

 

m) Az ügy egyéb lényeges körülményei (fakultatív információ): 

 

 

n) A vagyonelkobzást elrendelő határozat a tanúsítvány mellékletét képezi.

 

A tanúsítványt kibocsátó hatóságnak és/vagy képviselőjének a tanúsítvány tartalmának pontosságát igazoló aláírása: 

 

 

 

Név: 

 

A betöltött tisztség (beosztás/besorolási fokozat): 

 

 

Dátum: 

 

 

Hivatalos pecsét (amennyiben rendelkezésre áll)

7. számú melléklet a 2003. évi CXXX. törvényhez182


E törvény 50/A. §-ának (2) bekezdése szerinti formanyomtatvány az alábbi adatokat tartalmazza:

INFORMÁCIÓCSERE A(Z) 2006/960/IB TANÁCSI KERETHATÁROZAT SZERINT A KÉRELMEZŐ TAGÁLLAM ÁLTAL
KITÖLTENDŐ FORMANYOMTATVÁNY INFORMÁCIÓRA ÉS BŰNÜLDÖZÉSI OPERATÍV INFORMÁCIÓRA
VONATKOZÓ KÉRELEM
Ez a formanyomtatvány információknak és bűnüldözési operatív információknak a(z) 2006/960/IB kerethatározat* szerinti kérelmezésére szolgál.
– Adminisztratív információ

Kérelmező hatóság (név, cím, telefon, fax, e-mail, tagállam):

 

Ügyintéző adatai (opcionális):

 

A kérelem címzettje a következő tagállam:

 

Ezen kérelem dátuma és időpontja:

 

E kérelem hivatkozási száma:

 


8M20873_1

Előző kérelmek

Erre az ügyre vonatkozóan ez az első kérelem

A kérelem az ugyanarra az ügyre vonatkozó előző kérelmeket követ

Előző kérelem / kérelmek

Válasz(ok)

 

Dátum

Hivatkozási szám (a kérelmező tagállamban)

Dátum

Hivatkozás szám (a megkeresett tagállamban)

1.

 

 

 

 

2.

 

 

 

 

3.

 

 

 

 

4.

 

 

 

 


8M20873_2

Amennyiben a kérelmet a kérelmező tagállamban egynél több hatóságnak küldik meg, kérjük valamennyi felhasznált csatorna megnevezését.

 

ENU/Europol összekötő tisztviselő

    Információért
    Végrehajtásért

    Interpol nemzeti központi iroda
(NCB)

    Információért
    Végrehajtásért

 

Sirene

    Információért
    Végrehajtásért

 

Összekötő tisztviselő

    Információért
    Végrehajtásért

 

Egyéb (kérjük, nevezze meg):

    Információért
    Végrehajtásért

Amennyiben ugyanazt a kérelmet egy másik tagállamnak is megküldik, kérjük a másik tagállam és a felhasznált csatorna megnevezését (opcionális)

 



II – Határidők


Emlékeztető: A(z) 2006/960/IB kerethatározat 4. cikke szerinti határidők
A – A bűncselekmény a 2002/584/IB kerethatározat 2. cikkének (2) bekezdésének hatálya alá tartozik
és
A kért információ vagy bűnüldözési operatív információ valamely bűnüldöző hatóság számára közvetlenül hozzáférhető adatbázisban található
🡢 Sürgősségi kérelem    🡢 Határidő: 8 óra, amely meghosszabbítható
🡢 Nem sürgősségi kérelem    🡢 Határidő: 1 hét (.
B – Egyéb esetek: határidő: 14 nap (..
8M20873_3

Sürgősségi kérelem

NEM sürgősségi kérelem

.A sürgősség okai (például: a gyanúsított személyek őrizetbe vétele, az ügyet meghatározott időpont előtt a Bíróság elé kell utalni).

A kért információ vagy bűnüldözési operatív információ:

 


8M20873_4

A VIZSGÁLT BŰNCSELEKMÉNY(EK) VAGY BŰNÖZŐI TEVÉKENYSÉG(EK) TÍPUSA.

Azon körülmények leírása, amelyek között a bűncselekmény(eke)t elkövették, beleértve annak / azoknak időpontját, helyét és azon személy bűncselekmény(ek)ben való részvételének mértékét, akivel kapcsolatban az információt vagy bűnüldözési operatív információt kérik:


8M20873_5

A bűncselekmény(ek) természete:

A – A(z) 2006/960/IB kerethatározat 4. cikke (1) vagy (3) bekezdésének alkalmazása

A.1. A bűncselekmény a kérelmező tagállamban legalább három éves maximális időtartamú szabadságvesztéssel büntethető

ÉS

A.2. A bűncselekmény(ek) az alábbiakban felsoroltak közé tartozik / tartoznak:

    Bűnszervezetben való részvétel

    Terrorizmus

    Emberkereskedelem

    Gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia

    Kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme

    Fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott
kereskedelme

    Korrupció

    Csalással kapcsolatos bűncselekmények, ideértve az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. július 26-i egyezmény értelmében az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértő csalásokat is

    Szervezett vagy fegyveres rablás

    Kulturális javak – ideértve a régiségeket és műtárgyakat is – tiltott kereskedelme

    Csalás

    Zsarolás és védelmi pénz szedése

    Termékhamisítás és szerzői jogbitorlás

    Hivatalos okmányok hamisítása és az azokkal való kereskedés

    Fizetőeszközök hamisítása

    Hormontartalmú anyagok és más növekedésserkentők tiltott kereskedelme

    Bűncselekményekből származó jövedelmek tisztára mosása

    Pénzhamisítás, ideértve az euro hamisítását is

    Számítógépes bűncselekmények

    Környezettel kapcsolatos bűncselekmények, ideértve a veszélyeztetett állatfajok, valamint a veszélyeztetett növényfajok és növényfajták tiltott kereskedelmét is

    Segítségnyújtás jogellenes beutazáshoz és tartózkodáshoz

    Szándékos emberölés, súlyos testi sértés

    Emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme

    Emberrablás, személyi szabadság megsértése és túszejtés

    Rasszizmus és idegengyűlölet

    Nukleáris és radioaktív anyagok tiltott kereskedelme

    Lopott gépjárművek kereskedelme

    Erőszakos közösülés

    Gyújtogatás

    A Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá tartozó bűncselekmények

    Légi vagy vízi jármű jogellenes hatalomba kerítése

    Szabotázs

🡢 A bűncselekmény ezért az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározat 2. cikke (2) bekezdésének hatálya alá tartozik 🡢
így a(z) 2006/960/IB kerethatározat 4. cikkének (1) bekezdése (sürgős esetek) és (3) bekezdése (nem sürgős esetek)
alkalmazandó az ezen kérelem megválaszolására kiszabott határidők tekintetében

    B – A bűncselekmény(ek) nem tartozik / tartoznak az A. pont hatálya alá.
         Ez esetben, a bűncselekmény(ek) leírása:

 

Az információra vagy bűnüldözési operatív információra vonatkozó kérelem célja

 

 

Kapcsolat a kért információ vagy bűnüldözési operatív információ célja és azon személy között, akire az információ vagy bűnüldözési operatív információ vonatkozik

 

 

Azon személy(ek) személyazonossága (amennyiben ismert), aki(k)re az a bűnügyi nyomozás vagy bűnüldözési operatív művelet irányul, amely az információra vagy bűnüldözési operatív információra irányuló kérelem alapjául szolgál

 

 

Azon okok, amelyek alapján vélhető, hogy az információ vagy bűnüldözési operatív információ a megkeresett tagállamban található

 

 

Az e kérelemben található információ felhasználásának korlátozása a kérelem benyújtásának okától eltérő okokból, illetve a közbiztonságot közvetlenül fenyegető komoly veszély megelőzése érdekében.

a felhasználás engedélyezett

a felhasználás engedélyezett, de az információ szolgáltatójának említése nélkül

az információ szolgáltatójának felhatalmazása nélkül nem használható fel

a felhasználás nem engedélyezett

8. számú melléklet a 2003. évi CXXX. törvényhez183


E törvény 50/B. §-ának (2) bekezdése szerinti formanyomtatvány az alábbi adatokat tartalmazza:


INFORMÁCIÓCSERE A(Z) 2006/960/IB TANÁCSI KERETHATÁROZAT SZERINT A MEGKERESETT TAGÁLLAM
ÁLTAL KITÖLTENDŐ FORMANYOMTATVÁNY AZ INFORMÁCIÓ ÁTADÁSA/KÉSEDELME/ELUTASÍTÁSA ESETÉN


E formanyomtatvány rendeltetése a kért információ és/vagy bűnüldözési operatív információ átadása, illetve a kérelmező hatóság tájékoztatása, amennyiben a rendes határidő betartása lehetetlen, amennyiben a kérelmet engedélyezés céljából be
kell nyújtani valamely igazságügyi hatósághoz, vagy amennyiben az információ átadását elutasítják.

Ez a formanyomtatvány az eljárás folyamán többször használható (például ha a kérelmet először be kell nyújtani egy igaz-
ságügyi hatósághoz, majd a későbbiekben a kérelem végrehajtását el kell utasítani).

8M20876_0

Megkeresett hatóság (név, cím, telefon, fax, e-mail,
tagállam)

 

Ügyintéző adatai (opcionális):

 

E válasz hivatkozási száma

 

Az előző válasz dátuma és hivatkozási száma

 

 

A válasz a következő kérelmező hatóságnak szól

 

A kérelem dátuma és időpontja

 

A kérelem hivatkozási száma

 


8M20876_1

A(z) 2006/960/IB kerethatározat 4. cikke szerinti rendes határidők a következők lettek volna

A bűncselekmény a 2002/584/IB kerethatározat 2. cikke (2)
bekezdésének hatálya alá tartozik

és

a kért információ vagy bűnüldözési operatív információ a megkeresett
tagállam bűnüldöző hatósága számára közvetlenül hozzáférhető adatbázisban található

Sürgősségi kérelem    è 8 óra

Nem sürgősségi kérelem    è 1 hét

Egyéb esetben

    è 14 nap


8M20876_2

A 2006/960/IB kerethatározat szerint átadott információ; a megadott információ és a bűnüldözési operatív információ

1. Az átadott információ vagy bűnüldözési operatív információ felhasználása

    kizárólag az információ megadásának alapjául szolgáló célra, vagy a közbiztonságot azonnal és súlyosan fenyegető esemény megakadályozására használható fel;

    egyéb célokra való felhasználás is engedélyezett, a következő feltételekre is figyelemmel (választható):

2. A forrás megbízhatósága

    megbízható

    többé-kevésbé megbízható

    nem megbízható

    nem megállapítható

3. Az információ vagy bűnüldözési operatív információ pontossága

    bizonyos

    a forrástól származik

    másodkézből való – megerősített

    másodkézből való – nem megerősített

4. A bűnügyi nyomozás vagy bűnüldözési operatív művelet eredményét, amelynek keretében az információcsere létrejött, jelenteni

kell az információt átadó hatóságnak

    nem

    igen

5. Spontán információcsere esetében: okok, amelyek alapján feltételezhető, hogy az információ vagy bűnüldözési operatív

információ segíthet a 2002/584/IB kerethatározat 2. cikke (2) bekezdésében említett bűncselekmények felderítésében,

megelőzésében vagy kivizsgálásában:


8M20876_3

KÉSEDELEM – A(z) 2006/960/IB kerethatározat 4. cikke szerint alkalmazandó határidőn belül válaszadás nem lehetséges

Az információ vagy bűnüldözési operatív információ megadása a megadott határidőn belül nem lehetséges az alábbiakban szereplő

okok miatt

Az információ vagy bűnüldözési operatív információ megadásának valószínű ideje:

    1 nap         2 nap         3 nap

    … hét

    1 hónap

    Az igazságügyi hatóság engedélyének kérelmezése megtörtént.

    Az engedély megadásához / elutasításához vezető eljárás várhatóan (…) hetet vesz igénybe.


8M20876_4

ELUTASÍTÁS – Az információ vagy bűnüldözési operatív információ megadása:

nem lehetséges és nem kérelmezhető nemzeti szinten; vagy

nem lehetséges az alábbiakban szereplő okok miatt:

A – A bírósági felülvizsgálathoz kapcsolódó ok, amely nem teszi lehetővé az információ átadását, vagy kölcsönös jogsegély igénybevételét teszi szükségessé

 

az illetékes igazságügyi hatóság nem engedélyezte az információhoz vagy bűnüldözési operatív információhoz való hozzáférést és annak cseréjét

 

A kért információt vagy bűnüldözési operatív információt korábban kényszerítő intézkedések révén szerezték meg, és annak rendelkezésre bocsátása a nemzetközi jog szerint nem engedélyezett

 

az információ vagy bűnüldözési operatív információ

•    nincs a bűnüldöző hatóságok birtokában; vagy

•    nincs hatóságok vagy magánszervek birtokában olyan formában, amely a bűnüldöző hatóságok számára kényszerítő intézkedések megtétele nélkül elérhetővé teszi azokat

    B – Az információ vagy bűnüldözési operatív információ rendelkezésre bocsátása alapvető nemzetbiztonsági érdekeket sértene vagy folyamatban lévő nyomozás vagy bűnüldözési operatív művelet sikerét, vagy egyének biztonságát veszélyeztetné, vagy nyilvánvalóan nem állna arányban a kérelemben foglalt céllal, illetve a cél szempontjából lényegtelen lenne.

Az „A” vagy „B” pont választása esetén, amennyiben szükségesnek ítéli, adjon további információt, vagy indokot (…) az elutasításra vonatkozóan (kitöltése nem kötelező):

    D – A megkeresett hatóság a kérelem végrehajtásának elutasítása mellett dönt, mivel a kérelem a következő, a megkeresett állam jogszabályai szerint egy év vagy annál rövidebb időtartamú szabadságvesztéssel büntethető bűncselekményre vonatkozik (a bűncselekmény jellegének és jogi besorolásának megadása):

    E – Az információ vagy bűnüldözési operatív információ nem áll rendelkezésre

    F – A kérelmezett információt vagy bűnüldözési operatív információt más tagállam vagy harmadik állam bocsátotta rendelkezésre, arra a specialitás elve vonatkozik, és az érintett állam nem járult hozzá annak átadásához.

9. számú melléklet a 2003. évi CXXX. törvényhez184



Az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló, 2009. április 9-i 2009/371/IB tanácsi határozat mellékletében megjelölt bűncselekményfajták megfeleltetése a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) alapján

 

A

B

C

1

Az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló 2009/371/IB Tanács határozatának mellékletében megjelölt bűncselekményfajták

Az egyes bűncselekményfajtákhoz tartozó Btk. tényállások megnevezése

Az egyes bűncselekményfajtákhoz tartozó Btk. tényállások törvényhelye

2

szándékos emberölés, súlyos testi sértés

népirtás bűntette
emberölés bűntette
erős felindulásban elkövetett emberölés bűntette
öngyilkosságban közreműködés bűntette
magzatelhajtás bűntette
testi sértés vétsége és bűntette

155. §
166. § (1)–(3) bekezdés
167. §
168. §
169. § (2) bekezdés c) pont
170. § (2)–(6) bekezdés

3

emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme

emberi test tiltott felhasználása bűntette
emberkereskedelem bűntette

173/I. §
175/B. § (2) bekezdés e) pont,
(3) bekezdés b) pont, (4) bekezdés,
(5) bekezdés a) pont

4

emberrablás, személyi szabadság megsértése, megfosztás és túszejtés

kényszerítés bűntette
személyi szabadság megsértése bűntette
emberrablás bűntette
jogellenes fogvatartás bűntette

174. §
175. §
175/A. §
228. §

5

rasszizmus és idegengyűlölet

apartheid bűntette
a lelkiismereti és vallásszabadság megsértése bűntette
közösség tagja elleni erőszak bűntette
közösség elleni izgatás bűntette
a nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása bűntette

157. §
174/A. §
174/B. §
269. §
269/C. §

6

szervezett rablás

bűnszövetségben vagy csoportosan elkövetett rablás bűntette
kifosztás bűntette
jármű önkényes elvétele bűntette egyes esetei

321. § (3) bekezdés c) pont és
(4) bekezdés c) pont
322. § (2) bekezdés b) pont és
(3) bekezdés b) pont
327. § (2) bekezdés b) pont és
(3) bekezdés

7

kulturális javak – ideértve a régiségeket és műtárgyakat is – tiltott kereskedelme

visszaélés kulturális javakkal bűntette
orgazdaság bűntett egyes esetei

216/B. §
326. § (3) bekezdés b)–c) pont

8

csalással kapcsolatos bűncselekmények

2011. december 31-ig hatályban volt jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűntette csődbűncselekmény vétsége és bűntette

290. § (1)–(4) bekezdés

 

 

rossz minőségű termék forgalomba hozatala bűntette

292–293. §

 

 

minőség hamis tanúsítása bűntette

295. §

 

 

a fogyasztó megtévesztése vétsége

296/A. §

 

 

hitelezési csalás bűntette

297/A. §

 

 

gazdálkodó szervezet vezető állású személyének visszaélése vétsége

298/A. §

 

 

saját tőke csorbítása bűntette

298/B. §

 

 

bennfentes kereskedelem bűntette

299/A. §

 

 

tőkebefektetési csalás bűntette

299/B. §

 

 

piramisjáték szerezése bűntette

299/C. §

 

 

költségvetési csalás

310. §

 

 

2011. december 31-ig hatályban volt adócsalás vétsége és bűntette

 

 

 

2011. december 31-ig hatályban volt munkáltatással összefüggésben

 

 

 

elkövetett adócsalás vétsége és bűntette

 

 

 

2011. december 31-ig hatályban volt csempészet vétsége és bűntette

 

 

 

2011. december 31-ig hatályban volt Európai Közösségek pénzügyi

 

 

 

érdekeinek megsértése vétsége és bűntette

 

 

 

sikkasztás vétsége és bűntette

317. §

 

 

csalás vétsége és bűntette

318. §

 

 

hűtlen kezelés vétsége és bűntette

319. §

9

zsarolás és védelmi pénz szedése

önbíráskodás bűntette
zsarolás bűntette

273. §
323. §

10

iparjogvédelmi jog megsértése és termékhamisítás

szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése vétsége és bűntette
szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása vétsége és bűntette
jogkezelési adat meghamisítása vétsége
iparjogvédelmi jogok megsértése vétsége és bűntette
árú hamis megjelölése bűntette

329/A. §
329/B. § (1)–(3) bekezdés
329/C. §
329/D. §
296. §

11

hivatalos okmányok hamisítása és hamisított okirattal való kereskedés

közokirat-hamisítás vétsége és bűntette
hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette
visszaélés okirattal vétsége
egyedi azonosító jel meghamisítása bűntette
jövedékkel visszaélés elősegítésének vétsége és bűntette egyes esetei (előállít, forgalomba hoz)

274. §
275. §
277. § (1) bekezdés
277/A. §
311/B. §

12

pénz és más fizetőeszközök hamisítása

pénzhamisítás bűntette
pénzhamisítás elősegítése vétsége
hamis pénz kiadása vétsége és bűntette
bélyeghamisítás bűntette
készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása vétsége
készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítás elősegítése vétsége

304. §
304/A. §
306. §
307–308. §
313/B. §
313/D–313/E. §

13

számítógépes bűnözés

számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény vétsége és bűntette
számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása vétsége

300/C. §
300/E. § (1) és (2) bekezdés

14

korrupció

vesztegetés vétsége és bűntette
vesztegetés feljelentésének elmulasztása bűntette
befolyással üzérkedés bűntette
közérdekű bejelentő üldözése vétsége
vesztegetés nemzetközi kapcsolatban vétsége és bűntette
befolyással üzérkedés nemzetközi kapcsolatban bűntette
vesztegetés feljelentésének elmulasztása nemzetközi kapcsolatban bűntette

250–255/A. §
255/B. §
256. §
257. §
258/B–258/D. §
258/E. §
258/F. §

15

fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme

nemzetközi gazdasági tilalom megszegése bűntette (lőfegyver, lőszer, robbanóanyag, robbantószer, ezek felhasználására szolgáló készülék, egyéb katonai célú felhasználásra szánt termék)
visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel bűntette
visszaélés lőfegyverrel és lőszerrel bűntette
visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel bűntette
visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel vétsége és bűntette

261/A. § (3) bekezdés a) pont
263. §
263/A. §
263/B. § (1)–(4) bekezdés
264/C. § (1)–(4) és (7) bekezdés

16

veszélyeztetett állatfajok tiltott kereskedelme

természetkárosítás bűntette

281. § (1)–(4) bekezdés

17

veszélyeztetett növényfajok és fajták tiltott kereskedelme

természetkárosítás bűntette

281. § (1)–(4) bekezdés

18

környezettel kapcsolatos bűncselekmények

állatkínzás vétsége és bűntette
környezetkárosítás vétsége és bűntette
természetkárosítás bűntette
a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése vétsége és bűntette

266/B. §
280. § (1)–(3) bekezdés
281. § (1)–(4) bekezdés
281/A. § (1)–(3) bekezdés

19

hormontartalmú anyagok és más, növekedésserkentők tiltott kereskedelme

 

 

20

terrorizmus

terrorcselekmény bűntette
légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése bűntette

261. § [kivéve a (3), a (6) és
a (9) bekezdést]
262. § (1)–(3) bekezdés

21

emberkereskedelem, embercsempészet

emberkereskedelem bűntette
beutazási és tartózkodási tilalom megsértése vétsége
jogellenes belföldi tartózkodás elősegítése vétsége
embercsempészés bűntette

175/B. §
214. §
214/A. §
218. § (1)–(4) bekezdés

22

tiltott kábítószer-kereskedelem

visszaélés kábítószerrel bűntette

282. § (2) bekezdés a) és b) pont,
282. § (3) bekezdés a) és b) pontja (amennyiben a cselekményt jelentős mennyiségű kábítószer termesztése, előállítása céljából követik el)
282/A. § (1)–(5) bekezdés
282/B. § (2) bekezdés a)–c) pontok
282/B. § (3) bekezdés a)–b) pontok,
282/B. § (4) bekezdés
(amennyiben a bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószer előállítása, termesztése, forgalomba hozatala vagy kereskedelme céljából követik el)
282/B. § (6) bekezdés
282/C. § (2)–(4) bekezdés

23

nukleáris és radioaktív anyagokkal kapcsolatos bűncselekmények

visszaélés radioaktív anyaggal vétsége és bűntette
visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével bűntette
visszaélés atomenergia alkalmazásával bűntette

264. §
264/A. §
264/B. §

24

pénzmosási tevékenységek

pénzmosás vétsége és bűntette
pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása vétsége

303–303/A. §
303/B. §

25

gépjárművekkel kapcsolatos bűncselekmények

a gépjárműre vagy gépjárművekre elkövetett
a) lopás vétsége és bűntette
b) sikkasztás vétsége és bűntette
c) csalás vétsége és bűntette
d) orgazdaság vétsége és bűntette
e) hitelsértés vétsége
f) jármű önkényes elvétele bűntette

316. §
317. §
318. §
326. §
330. §
327. §

1

A törvényt az Országgyűlés a 2003. december 22-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2003. december 29. A törvényt a 2012: CLXXX. törvény 182. §-a hatályon kívül helyezte 2013. január 1. napjával.

2

Az I. Fejezet – e törvény 99. § (1) bekezdése alapján – a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napján lépett hatályba.

3

Az 1. § második mondatát a 2007: XIII. törvény 3. §-a iktatta be.

4

A 2. § a 2005: CX. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

5

A II. Fejezet – e törvény 99. § (1) bekezdése alapján – a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napján lépett hatályba.

6

A 3. § (1) bekezdése a 2011: CL. törvény 88. § a) pontja szerint módosított szöveg.

7

A 3. § új (4) bekezdését a 2005: CX. törvény 2. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozását (4) bekezdésre változtatva.

8

A 3. § eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2005: CX. törvény 2. §-a.

9

A 4. § c) pontja a 2008: LXXX. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

10

A 4. § e) pontja a 2005: CX. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

11

A 4. § f) pontja a 2011: CL. törvény 88. § b) pontja szerint módosított szöveg.

12

A 4. § h) pontja a 2007: XIII. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

13

Az 5. § (1) bekezdése a 2007: XIII. törvény 14. § (2) bekezdésének e) pontja, a 2011: CL. törvény 88. § b) pontja szerint módosított szöveg.

14

Az 5. § (2) bekezdése a 2011: CL. törvény 88. § c) pontja szerint módosított szöveg.

15

A 6. § a 2011: CL. törvény 88. § b) pontja szerint módosított szöveg.

16

A 8. § (4) bekezdése a 2011: CL. törvény 88. § d) pontja szerint módosított szöveg.

17

A 9. § a 2011: CCI. törvény 248. § a) pontja szerint módosított szöveg.

18

A 10. § a 2008: LXXX. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

19

A 10. § (1) bekezdése a 2011: CL. törvény 88. § a) pontja, a 2011: CCI. törvény 248. § a) pontja szerint módosított szöveg.

20

A 10. § (2) bekezdése a 2011: CL. törvény 88. § a) pontja szerint módosított szöveg.

21

A 11. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2011: CCI. törvény 248. § a) pontja szerint módosított szöveg.

22

A 11. § (1) bekezdésének c) pontja a 2007: XIII. törvény 14. § (3) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

23

A 11. § (2) bekezdése a 2011: CCI. törvény 248. § a) pontja szerint módosított szöveg.

24

A 11. § (4) bekezdése a 2011: CCI. törvény 248. § a) pontja szerint módosított szöveg.

25

A 12. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2011: CCI. törvény 248. § a) pontja szerint módosított szöveg.

26

A 12. § új (2) bekezdését a 2008: LXXX. törvény 3. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2)–(3) bekezdés számozását (3)–(4) bekezdésre változtatva.

27

A 12. § eredeti (2) bekezdésének számozását a 2008: LXXX. törvény 3. §-a (3) bekezdésre változtatta.

28

A 12. § eredeti (3) bekezdésének számozását a 2008: LXXX. törvény 3. §-a (4) bekezdésre változtatta.

29

A 13. § (1) bekezdése a 2007: XIII. törvény 14. § (3) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

31

A 13. § (3) bekezdése a 2011: CCI. törvény 248. § c) pontja szerint módosított szöveg.

32

A 14. § a 2007: XIII. törvény 14. § (3) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

33

A 15. § (3) bekezdése a 2006: LI. törvény 285. § (1) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

35

A 16. § (3) bekezdése a 2007: XIII. törvény 14. § (3) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

36

A 17. § a 2011: CL. törvény 88. § b) pontja szerint módosított szöveg.

37

A 18. § (1) bekezdése a 2011: CL. törvény 88. § b) pontja, a 2011: CCI. törvény 248. § e) pontja szerint módosított szöveg.

40

A 20. § (1) bekezdése a 2007: CV. törvény 41. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

43

A 22. § (1) bekezdése a 2011: CL. törvény 88. § b) pontja, a 2011: CCI. törvény 248. § f) pontja szerint módosított szöveg.

44

A 22. § (2) bekezdése a 2011: CCI. törvény 248. § f) pontja szerint módosított szöveg.

45

A 22. § (3) bekezdése a 2011: CCI. törvény 248. § f) pontja szerint módosított szöveg.

46

A 24. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2011: CCI. törvény 248. § f) pontja szerint módosított szöveg.

47

A 24. § (3) bekezdése a 2011: CL. törvény 88. § a) pontja szerint módosított szöveg.

48

A 25. § (1) bekezdése a 2007: CV. törvény 41. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

49

A 25. § (3) bekezdése a 2008: LXXX. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

50

A 25. § (7) bekezdését a 2007: CV. törvény 41. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CL. törvény 88. § b) pontja szerint módosított szöveg.

51

A 25. § (8) bekezdését a 2007: CV. törvény 41. § (3) bekezdése iktatta be.

52

A 26. §-t a 2008: LXXX. törvény 12. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

53

A 27. § a 2007: XIII. törvény 14. § (3) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

54

A 31. § (2) bekezdés a) pontja a 2011: CL. törvény 88. § b) pontja szerint módosított szöveg.

55

A 31. § (2) bekezdés d) pontja a 2009: CXLIX. törvény 93. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

56

A 32. § (1) bekezdés a) pontja a 2011: CL. törvény 88. § b) pontja szerint módosított szöveg.

57

A 33. § a 2007: CV. törvény 43. § (4) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

58

A 34. § a 2011: CL. törvény 88. § a) pontja szerint módosított szöveg.

59

A 35. § (1) bekezdésének bevezető szövegrésze a 2007: XIII. törvény 14. § (3) bekezdésének a) pontja, a 2011: CL. törvény 88. § b) pontja szerint módosított szöveg.

60

A 35. § (2) bekezdése a 2011: CL. törvény 88. § c) pontja szerint módosított szöveg.

61

A III. Fejezet – a 2005: CXVI. törvény 4. § (2) bekezdése alapján – 2005. november 23-án lépett hatályba.

62

A 36. § (1) bekezdése a 2007: XIII. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

63

A 37. § bevezető szövegrésze a 2007: XIII. törvény 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

64

A 38. § (1) bekezdése a 2007: XIII. törvény 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

65

A 38. § (3) bekezdése a 2011: CL. törvény 88. § b) pontja szerint módosított szöveg.

66

A 38. § (4) bekezdése a 2007: XIII. törvény 14. § (3) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

67

A 40. § (2) bekezdése a 2007: XIII. törvény 14. § (3) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

68

Az 50. § (2) bekezdése a 2008: LXXX. törvény 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

69

Az 50/A. §-t a 2008: LXXX. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta be.

70

Az 50/B. §-t a 2008: LXXX. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta be.

71

Az 50/C. §-t a 2008: LXXX. törvény 5. § (2) bekezdése iktatta be.

72

A 51. § (3) bekezdése a 2011: CL. törvény 88. § a) pontja szerint módosított szöveg.

73

A 51. § (4) bekezdése a 2011: CL. törvény 88. § a) pontja szerint módosított szöveg.

74

Az 51. § (6) bekezdését a 2007: CV. törvény 41. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2008: LXXX. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

75

Az 52. § (1) bekezdése a 2011: CL. törvény 85. §-ával megállapított szöveg.

76

Az 52. § (2) bekezdése a 2011: CL. törvény 88. § b) pontja szerint módosított szöveg.

77

Az 52. § (3) bekezdése a 2011: CL. törvény 88. § a) pontja szerint módosított szöveg.

78

Az 52. § (4) bekezdése a 2007: XIII. törvény 14. § (3) bekezdésének a) pontja, a 2011: CL. törvény 88. § b) pontja szerint módosított szöveg.

79

Az 52. § (5) bekezdése a 2011: CL. törvény 88. § a) pontja szerint módosított szöveg.

80

Az 53. § (2) bekezdése a 2011: CL. törvény 88. § b) pontja szerint módosított szöveg.

81

Az 55. § (1) bekezdése a 2005: CX. törvény 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

82

Az 55. § (3) bekezdése a 2005: CX. törvény 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

83

Az 56. § (1) bekezdése a 2005: CX. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

84

Az 57. § a 2011: CL. törvény 88. § a) pontja szerint módosított szöveg.

85

Az 58. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2011: CL. törvény 88. § b) pontja szerint módosított szöveg.

86

Az 58. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2011: CL. törvény 88. § b) pontja szerint módosított szöveg.

87

Az 58. § (3) bekezdése a 2011: CL. törvény 88. § b) pontja szerint módosított szöveg.

88

Az 58. § (5) bekezdése a 2011: CL. törvény 88. § b) pontja szerint módosított szöveg.

89

Az 59. § (1) bekezdése a 2011: XXIV. törvény 43. §-a szerint módosított szöveg.

90

Az 59. § (2) bekezdése a 2011: CL. törvény 88. § b) pontja szerint módosított szöveg.

91

A 60. § (1) bekezdése a 2011: CL. törvény 88. § c) pontja szerint módosított szöveg.

92

A 60. § (2) bekezdése a 2011: CL. törvény 86. §-ával megállapított szöveg.

93

A 61. § (3) bekezdése a 2011: CL. törvény 88. § b) pontja szerint módosított szöveg.

94

A 63. § (4) bekezdése a 2011: CCI. törvény 248. § f) pontja szerint módosított szöveg.

95

A 64. § a 2011: CL. törvény 87. §-ával megállapított szöveg.

96

A 65. § (4) bekezdése a 2011: CL. törvény 88. § b) pontja szerint módosított szöveg.

97

Az új IV. Fejezetet (67/A–67/K. §-okat) a 2005: CX. törvény 8. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti IV–V. Fejezet számozását V–VI. Fejezetre változtatva.

98

A 67/A. § (1) bekezdés nyitó és záró szövegrésze a 2011: CL. törvény 88. § b) pontja szerint módosított szöveg.

99

A 67/C. § (1) bekezdés c) pontja a 2011: CL. törvény 88. § e) pontja szerint módosított szöveg.

100

A 67/C. § (1) bekezdésének g) pontja a 2007: XIII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

101

A 67/F. § (1) bekezdése a 2011: CL. törvény 88. § b) pontja szerint módosított szöveg.

102

A 67/F. § (2) bekezdése a 2011: CL. törvény 88. § b) pontja szerint módosított szöveg.

103

A 67/I. § (1) bekezdése a 2011: CL. törvény 88. § b) pontja szerint módosított szöveg.

104

Az V. Fejezetet [67/L–67/T. §–ok] a 2007: XIII. törvény 8. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti V–VI. Fejezetek számozását VI–VII. Fejezetre változtatta.

105

A 67/L. §-t és az azt megelőző alcímet a 2007: XIII. törvény 8. §-a iktatta be.

106

A 67/L. § (2) bekezdése a 2011: CCI. törvény 248. § g) pontja szerint módosított szöveg.

107

A 67/L. § (6) bekezdése a 2011: CCI. törvény 248. § g) pontja szerint módosított szöveg.

108

A 67/M. §-t a 2007: XIII. törvény 8. §-a iktatta be.

109

A 67/M. § (1) bekezdésének b) pontja a 2008: LXXX. törvény 12. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

110

A 67/M. § (3) bekezdése a 2011: CL. törvény 88. § b) pontja szerint módosított szöveg.

111

A 67/N. §-t a 2007: XIII. törvény 8. §-a iktatta be.

112

A 67/O. §-t a 2007: XIII. törvény 8. §-a iktatta be.

113

A 67/P. §-t a 2007: XIII. törvény 8. §-a iktatta be.

114

A 67/P. § (7) bekezdése a 2011: CCI. törvény 248. § g) pontja szerint módosított szöveg.

115

A 67/R. §-t a 2007: XIII. törvény 8. §-a iktatta be.

116

A 67/S. §-t és az azt megelőző alcímet a 2007: XIII. törvény 8. §-a iktatta be.

117

A 67/S. § (1) bekezdése a 2009: CXLIX. törvény 93. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

118

A 67/S. § (3) bekezdése a 2009: CXLIX. törvény 93. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

119

A 67/T. §-t a 2007: XIII. törvény 8. §-a iktatta be.

120

A 67/T. § (2) bekezdése a 2009: CXLIX. törvény 93. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

121

Az eredeti IV. Fejezet számozását V. Fejezetre változtatta a 2005: CX. törvény 8. §-a. Az V. Fejezet számozását VI. fejezetre változtatta a 2007: XIII. törvény 8. §-a.

122

A VI. Fejezet címe a 2008: LXXX. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

123

Az 1. Cím megjelölést a 2008: LXXX. törvény 7. §-a iktatta be.

124

A 68. § a 2008: LXXX. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

125

A 68. § záró szövegrésze a 2011: CCI. törvény 248. § g) pontja szerint módosított szöveg.

126

A 68. § (3) bekezdése a 2011: CL. törvény 88. § b) pontja szerint módosított szöveg.

127

A 69. § a 2008: LXXX. törvény 7. §-ával megállapított, a 2011: CCI. törvény 248. § h) pontja szerint módosított szöveg.

128

A 70. § a 2008: LXXX. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

129

A 70. § (1) bekezdése b) pontja a 2011: CL. törvény 88. § e) pontja szerint módosított szöveg.

130

A 70. § (3) bekezdése a 2011: CL. törvény 88. § b) pontja szerint módosított szöveg.

131

A 71. § a 2008: LXXX. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

132

A 71. § (6) bekezdés b) pontja a 2011: CL. törvény 88. § b) pontja szerint módosított szöveg.

133

A 71. § (7) bekezdése a 2011: CCI. törvény 248. § i) pontja szerint módosított szöveg.

134

A 72. § a 2008: LXXX. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

135

A 72. § (1) bekezdés a) pontja a 2011: CL. törvény 88. § b) pontja szerint módosított szöveg.

136

A 72. § (1) bekezdés b) pontja a 2011: CL. törvény 88. § b) pontja szerint módosított szöveg.

137

A 73. § a 2008: LXXX. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

138

A 2. Cím megjelölést a 2008: LXXX. törvény 7. §-a iktatta be.

139

A 74. § a 2008: LXXX. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

140

A 74. § (7) bekezdés d) pontja a 2011: CL. törvény 88. § b) pontja szerint módosított szöveg.

141

A 75. § a 2008: LXXX. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

142

A VI/A. Fejezetet (a 75/A–75/E. §-t) a 2010: CXLVII. törvény 95. §-a iktatta be.

143

A 75/A. §-t a 2010: CXLVII. törvény 95. §-a iktatta be.

144

A 75/A. § (4) bekezdés b) pontja a 2011: CL. törvény 88. § b) pontja szerint módosított szöveg.

145

A 75/B. §-t a 2010: CXLVII. törvény 95. §-a iktatta be.

146

A 75/C. §-t a 2010: CXLVII. törvény 95. §-a iktatta be.

147

A 75/C. § (2) bekezdése a 2011: CL. törvény 88. § b) pontja szerint módosított szöveg.

148

A 75/D. §-t a 2010: CXLVII. törvény 95. §-a iktatta be.

149

A 75/E. §-t a 2010: CXLVII. törvény 95. §-a iktatta be.

150

A VI/B. fejezetet (75/F–75/P. §-t) a 2011: XXIV. törvény 1. §-a iktatta be.

151

A VI/B. Fejezet 3. Címének címe a 2011: CL. törvény 88. § f) pontja szerint módosított szöveg.

152

A 75/I. § (1) bekezdése a 2011: CL. törvény 88. § g) pontja szerint módosított szöveg.

153

A 75/I. § (2) bekezdése a 2011: CL. törvény 88. § b) és h) pontja szerint módosított szöveg.

154

A 75/I. § (3) bekezdése a 2011: CL. törvény 88. § i) pontja szerint módosított szöveg.

155

A 75/I. § (4) bekezdése a 2011: CL. törvény 88. § c) pontja szerint módosított szöveg.

156

A 75/I. § (5) bekezdése a 2011: CL. törvény 88. § b) pontja szerint módosított szöveg.

157

A 75/I. § (6) bekezdése a 2011: CL. törvény 88. § h) pontja szerint módosított szöveg.

158

A 75/I. § (7) bekezdése a 2011: CL. törvény 88. § h) pontja szerint módosított szöveg.

159

A 75/I. § (9) bekezdése a 2011: CL. törvény 88. § b) és h) pontja szerint módosított szöveg.

160

A 75/I. § (11) bekezdés b) pontja a 2011: CL. törvény 88. § b) pontja szerint módosított szöveg.

161

A 75/J. § a 2011: CL. törvény 88. § b) pontja szerint módosított szöveg.

162

A 75/K. § (1) bekezdése a 2011: CXLI. törvény 68. §-ával megállapított szöveg.

163

A 75/M. § a 2011: CL. törvény 88. § h) pontja szerint módosított szöveg.

164

A 75/O. § a 2011: CXII. törvény 81. § (10) bekezdése szerint módosított szöveg.

165

A VI/B. Fejezet 9. Címének címe a 2011: CL. törvény 88. § f) pontja szerint módosított szöveg.

166

A 75/P. § (1) bekezdése a 2011: CL. törvény 88. § j) pontja szerint módosított szöveg.

167

A 75/P. § (2) bekezdése a 2011: CL. törvény 88. § a) pontja szerint módosított szöveg.

168

A 89–92. §-t a 2007: XIII. törvény 14. § (2) bekezdésének e) pontja hatályon kívül helyezte.

169

Az eredeti V. Fejezet számozását VI. Fejezetre változtatta a 2005: CX. törvény 8. §-a Az VI. Fejezet számozását VII. fejezetre változtatta a 2007: XIII. törvény 8. §-a.

170

A 2005: CXVI. törvény hatálybalépésének napja: 2005. november 23.

171

A 99. § (3) bekezdése a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 652. pontja szerint módosított szöveg.

172

A 100. § a 2007: XIII. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.

174

A 102. § a 2008: LXXX. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.

175

A 102. § n) pontját a 2010: CXLVII. törvény 96. §-a iktatta be.

176

Az 102. § újabb n) pontját a 2011: XXIV. törvény 3. §-a iktatta be.

177

Az 1. számú melléklet a 2011: LXIII. törvény 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

178

A 3. számú mellékletet a 2005: CX. törvény 12. §-a iktatta be.

179

A 4. számú mellékletet a 2007: XIII. törvény 14. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: LXIII. törvény 9. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

180

Az 5. számú mellékletet a 2007: XIII. törvény 14. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CXII. törvény 86. § (15) bekezdése szerint módosított szöveg.

181

A 6. számú mellékletet a 2008: LXXX. törvény 12. § (1) bekezdése iktatta be.

182

A 7. számú mellékletet a 2008: LXXX. törvény 12. § (1) bekezdése iktatta be.

183

A 8. számú mellékletet a 2008: LXXX. törvény 12. § (1) bekezdése iktatta be.

184

A 9. számú mellékletet a 2011: XXIV. törvény 2. §-a iktatta be, szövege a 2011: LXIII. törvény 9. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére