• Tartalom

39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet

a víziközlekedés rendjéről1

2009.03.26.

A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. §-a (2) bekezdésének p) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a belügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:

1. § A víziközlekedés rendjét az e rendelet mellékleteként közzétett Hajózási szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) állapítja meg.

2. § A Szabályzat alkalmazási köre a belföldön, valamint a Duna teljes szakaszán és – amennyiben erről nemzetközi szerződés rendelkezik – a Duna és a Tisza mellékfolyóinak külföldi szakaszain magyar lobogó alatt közlekedő, illetve üzemeltetett úszólétesítményekre, továbbá a Magyar Köztársaság területén idegen lobogó alatt közlekedő, illetve üzemeltetett úszólétesítményekre terjed ki.

3. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2003. október 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti

a) a víziközlekedés rendjéről szóló 27/1993. (IX. 23.) KHVM rendelet,

b) az egyes hajózási jogszabályok módosításáról szóló 30/1999. (X. 6.) KHVM rendelet,

c) a kedvtelési célú vízijárművek tervezéséről, építéséről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelet 7. §-ának (2) és (4) bekezdése,

d) az egyes hajózási jogszabályok módosításáról szóló 25/2002. (V. 18.) KöViM rendelet.

(2) A Szabályzat I. része 4.04 cikkének 3. bekezdése és 8.01 cikke, továbbá II. része 2.05 cikke 3. bekezdésének első mondata 2004. január 1-jén lép hatályba.

4–7. §2

Melléklet a 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelethez

HAJÓZÁSI SZABÁLYZAT
I. RÉSZ3
ÁLTALÁNOS BELVÍZI HAJÓZÁSI SZABÁLYOK4
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.01 cikk – Fogalommeghatározások
E Szabályzat alkalmazásában:
a)    hajó – belvízi hajó, beleértve a kishajót és kompot, továbbá az úszómunkagépet és a tengeri hajót;
b)    géphajó – saját gépi berendezéssel hajtott hajó;
c)    vitorlás hajó – vitorlával haladó hajó (a vitorlával haladó és egyidejűleg saját gépi hajtóberendezését is használó hajót géphajónak kell tekinteni);
cc)5    gyorsjáratú hajó – az a géphajó – a kishajók kivételével –, amely képes 40 km/h-t meghaladó holtvízi sebességgel közlekedni, ha ezt a hajó bizonyítványába bejegyezték;
d)    kishajó – az a hajó, amelynek hajótesten mért hossza 20 m-t nem éri el, kivéve
–    a kishajónak nem tekinthető hajók vontatására, tolására vagy mellévett alakzatban továbbítására épített vagy felszerelt hajót,
–    azt a hajót, amelyen 12 főnél több utas szállítását engedélyezték, továbbá
–    a kompot;
e)    úszómunkagép – gépi berendezéssel ellátott, víziúton és egyéb vízen, illetve kikötőben való munkavégzésre szolgáló úszólétesítmény (pl. szívókotró, vedersoros kotró, elevátor, cölöpverő, úszódaru);
f)    úszómű – helyváltoztatásra általában nem szolgáló úszólétesítmény (pl. fürdőhajó, úszódokk, kikötőponton, csónakház);
g)    úszóanyagok köteléke – tutaj, továbbá helyváltoztatásra szolgáló és hajónak, illetve úszóműnek nem tekinthető egyéb létesítmény, kötelék vagy eszköz;
h)    komp – víziúton való átkelésre szolgáló olyan hajó, amelyet az illetékes hatóság kompnak minősített;
i)    tolt bárka – tolva történő továbbításra tervezett vagy erre külön felszerelt hajó;
j)    hajón szállítható bárka – a tengeri hajó fedélzetén való szállításra és belvízi hajózásra szolgáló tolt bárka;
k)    kötelék – a vontatott vagy tolt kötelék, továbbá mellévett alakzat;
l)    vontatott kötelék – az egy vagy több hajóból, úszóműből vagy úszóanyagok kötelékéből összeállított, egy vagy több géphajó által vontatott kötelék.
Az utóbbiak a kötelék részét képezik;
m)    tolt kötelék – olyan merev kötelék, amelyben található hajók közül legalább egy a köteléket továbbító géphajó (tolóhajó) előtt helyezkedik el;
n)    mellévett alakzat – olyan egymáshoz oldalukkal csatolt hajókból álló merev kötelék, amelyek közül egyik sem helyezkedik el az alakzatot továbbító géphajó előtt;
o)    veszteglő – az a hajó, úszóanyagok köteléke vagy úszómű, amely közvetlenül vagy közvetve horgonyon vagy a parthoz kikötve áll;
p)    menetben levő – az a hajó, úszóanyagok köteléke vagy úszómű, amely nem áll közvetlenül vagy közvetve horgonyon vagy a parthoz kikötve, illetve nincs zátonyon fennakadva.
A menetben levő hajó, úszóanyagok köteléke vagy az úszómű tekintetében a ,,megáll’’ kifejezés, a parthoz viszonyított megállást jelenti;
q)    halászattal foglalkozó hajó – bármely műveletképességét korlátozó – kerítőhálóval, horogsorral, vonóhálóval vagy egyéb – halászeszközzel halászó hajó; kivéve az olyan hajót, amelyet a vontatott horogsor vagy egyéb halászeszköz műveletképességében nem akadályoz;
r)    fehér fény,
vörös fény
zöld fény,
sárga fény,
kék fény
olyan fény, amelynek színe megfelel az e Szabályzat I-4. mellékletében foglalt előírásoknak;
s)    erős fény,
közepesen erős fény,
szokásos fény
az olyan fény, amelynek fényerőssége megfelel a Szabályzat I-5. mellékletében foglalt előírásoknak;
t)    villogó fény és nagyon gyors villogó fény – percenként 50-60-szor, illetve 100-120-szor ritmikusan felvillanó fény;
u)    rövid hang – kb. 1 másodperc időtartamú hang,
hosszú hang – kb. 4 másodperc időtartamú hang,
a két egymást követő hang közötti időtartam kb. 1 másodperc;
v)    nagyon rövid hangok sorozata – a legalább hat, egyenként 1/4 másodperc időtartamú, kb. 1/4 másodperc időtartamú szünettel elválasztott hangból álló sorozat;
v-bis) harangkongatás – egy kettős harangütés;
w)    háromtónusú hangjelzés – három, egymást követő, különböző magasságú, összesen kb. 2 másodperc időtartamú, háromszor ismétlődő jelzés.
A hangok frekvenciájának 165–297 Hz tartományban kell lennie, a legmagasabb és a legalacsonyabb hang közötti különbségnek pedig legalább két egész hangközt kell kitennie. Minden három hangból álló sorozatnak a legmélyebb hangon kell kezdődnie és a legmagasabb hangon kell befejeződnie;
x)    éjszaka – a napnyugta és a napkelte közötti időszak;
y)    nappal – a napkelte és a napnyugta közötti időszak;
z)    biztonságos sebesség – olyan sebesség, amelynél a hajó vagy a kötelék biztonságosan közlekedhet, műveletezhet, továbbá az adott körülmények és viszonyok között szükséges távolságon belül megállhat;
z-bis1 korlátozott látási viszonyok – a köd, homály, hóesés, zápor vagy egyéb ok által korlátozott láthatóság;
z-bis2 hajóút – a víziútnak az adott vízállásnál hajózásra használt és jelzésekkel kitűzött része;
z-bis3 kimerült állapot – nem kielégítő pihenés vagy betegség miatt fellépő, a magatartási normától való eltérésben és a reakcióidő növekedésében megnyilvánuló állapot;
z-bis4 bódult állapot – alkohol, kábítószer, illetve gyógyszer vagy más hasonló anyag fogyasztásának következtében fellépő és laboratóriumi vizsgálatokkal vagy a klinikai tünetek alapján külön jogszabályban6 meghatározottak szerint megállapítandó állapot;
z-bis5 Motoros vízi sporteszköz – olyan, hajónak, kompnak, csónaknak nem minősülő kedvtelési rendeltetésű vízijármű, amely saját gépi hajtással rendelkezik, alkalmas egy vagy több személlyel közlekedni és vízen siklásra, sportolásra szolgál (pl. waterbob, waterscooter, jetbike, jetski stb.).
1.02 cikk – A hajó vezetője
1.    A hajót, illetve úszóanyagok kötelékét, kivéve
–    a tolt kötelékben továbbított hajókat, továbbá
–    az 1.08 cikkben7 említett egyéb hajókat,
de beleértve a tolt köteléket továbbító tolóhajót, ehhez szükséges8 képesítéssel rendelkező személynek kell vezetnie. Ez a személy a továbbiakban: a hajó vezetője.
2.    A köteléket az ehhez szükséges3 képesítéssel rendelkező vezetőnek kell vezetnie. A vezető személyének meghatározása az alábbiak szerint történik:
a)    ha a kötelékben csak egy géphajó van, a kötelék vezetője a géphajó vezetője;
b)    ha a vontatott kötelék élén két vagy több géphajó nyomdokvonalban halad, a kötelék vezetője az elől haladó géphajó vezetője;
c)    ha a vontatott kötelék élén két vagy több géphajó nem nyomdokvonalban halad és közülük az egyik biztosítja az egész kötelék kormányzását, a kötelék vezetője az egész kötelék kormányzását biztosító géphajónak a vezetője;
d)    egyéb esetekben a kötelék vagy a mellévett alakzat vezetőjét kellő időben kell meghatározni.
3.    A hajó vezetőjének a hajózás ideje alatt a hajón, továbbá az úszómunkagép vezetőjének a munkavégzés ideje alatt is az úszómunkagépen kell tartózkodnia.
4.    A hajón, a kötelékben vagy az úszóanyagok kötelékén az e Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartásáért a vezető felel. A kötelékben levő vontatott hajók vezetői kötelesek a kötelék vezetőjének utasításait végrehajtani, azonban ilyen utasítások nélkül is meg kell tenniük hajóik biztonságos vezetése érdekében a körülmények által megkívánt valamennyi szükséges intézkedést. Ugyanezek az előírások vonatkoznak a mellévett alakzat hajóinak azokra a vezetőire, akik a mellévett alakzatnak nem vezetői.
5.    Minden úszóművet erre kiképzett személy felügyelete alatt kell tartani. Ez a személy felel a Szabályzat rendelkezéseinek az adott úszóművön történő megtartásáért.
6.    A hajó vezetése közben a vezető kimerült vagy bódult állapotban nem lehet.
1.03 cikk – A személyzet és a hajón tartózkodó más személyek kötelezettségei
1.    A személyzet tagjai kötelesek végrehajtani a hajó vezetőjének – hatáskörében adott – utasításait, elő kell segíteniük a Szabályzat és más vonatkozó rendelkezések megtartását.
2.    A hajón tartózkodó minden más személy is köteles végrehajtani a hajó vezetőjének a hajózás biztonsága vagy a hajó rendjének fenntartása érdekében adott utasításait.
3.    A személyzet tagjai és a hajón tartózkodó más olyan személyek, akik ideiglenesen maguk határozzák meg a hajó menetirányát és sebességét, az e Szabályzat előírásainak megtartásáért ugyancsak felelősséget viselnek.
4.    A személyzet szolgálatban lévő tagjai, továbbá a hajón tartózkodó más, a hajó vezetésében ideiglenesen résztvevő személyek, kimerült vagy bódult állapotban nem lehetnek.
1.04 cikk – Kötelező gondosság
1.    A hajónak mindenkor biztonságos sebességgel kell haladnia.
2.    A hajó vezetőjének a Szabályzat külön rendelkezése hiányában is meg kell tennie a kötelező gondosságból és a bevált szakmai gyakorlatból fakadó valamennyi óvintézkedést, hogy elkerülje különösen:
–    az emberéletet fenyegető veszélyt,
–    a hajókban vagy úszóanyagok kötelékeiben, partban és a hajóútban vagy annak közvetlen közelében levő bármilyen műtárgyban, illetve berendezésben okozott kárt,
–    a hajózási akadályok előidézését,
–    lehetőség szerint a környezet szennyezését.
3.    A fenti rendelkezések arra a személyre is vonatkoznak, akire az úszómű felügyeletét bízták.
1.05 cikk – A hajó vezetése rendkívüli körülmények között
A hajó vezetője a közvetlenül fenyegető veszély elhárítása érdekében köteles minden – a körülmények által megkövetelt – intézkedést megtenni még akkor is, ha emiatt az e Szabályzatban foglaltaktól el kell térnie.
1.06 cikk – A víziút használata
A hajó, kötelék és úszóanyagok köteléke hosszának, szélességének, tetőpont (fixpont) magasságának, merülésének és sebességének meg kell felelnie a víziút és a műtárgyak műszaki jellemzőinek.
1.07 cikk – Legnagyobb terhelés, megengedett utaslétszám
1.    A hajót nem szabad úgy terhelni, hogy a merülésvonal a merülési jel alsó éle felett legyen.
2.    A rakomány elhelyezése nem veszélyeztetheti a hajó stabilitását és nem zavarhatja a kilátást a kormányállásból.
A menetben lévő hajó, illetve kötelék rakománya a hajó, illetve kötelék előtt a közvetlen vagy közvetett kilátást nem korlátozhatja úgy, hogy a holttér 350 méternél nagyobb legyen.
3.    Személyhajón az utasok száma az illetékes hatóság által engedélyezett létszámot nem haladhatja meg.
Gyorsjáratú hajón az ülőhelyek számánál több személy nem tartózkodhat.
4.    Ezen túlmenően a konténereket szállító hajó stabilitását indulás előtt ellenőrizni kell, ha:
a)    a hajó szélessége 9,5 m-t nem éri el és a konténereket egynél több szintben rakták;
b)    a hajó szélessége 9,5 m vagy azt meghaladja, és a konténereket kettőnél több szintben rakták;
c)    a hajó szélessége 11 m vagy azt meghaladja, és a konténereket háromnál több szintben vagy keresztirányban több mint hármasával rakták;
d)    a hajó szélessége 15 m vagy azt meghaladja és a konténereket háromnál több szintben rakták
1.08 cikk – A hajó szerkezete, felszerelése és személyzete
1.    A hajó és az úszóanyagok köteléke szerkezetének és felszerelésének biztosítania kell a rajtuk tartózkodó személyek és a hajózás biztonságát, továbbá a Szabályzatban foglalt követelmények megtartását.
2.    A hajónak és az úszóanyagok kötelékének – kivéve a tolt kötelékben levő hajót, de beleértve a tolt köteléket továbbító tolóhajót – a hajón tartózkodó személyek, valamint a hajózás biztonságához elegendő számú és képesített személyzettel kell rendelkeznie. A gép nélküli, egymás mellé csatolt hajókon és a merev csatolásban vontatott hajókon a személyzettől el lehet tekinteni, ha az egymás mellé csatolt vagy mereven csatolt kötelék elegendő számú és képesített személyzettel rendelkezik a hajón tartózkodó személyek, továbbá a hajózás biztonságához.
1.09 cikk – A hajó vezetése
1.    Menetben lévő hajón a kormányrudat, illetve kormánykereket legalább egy 16 éves kort betöltött képesített személynek kell kezelnie.
2.    A hajó vezetéséhez a kormányos részére biztosítani kell, hogy a kormányállásba érkező vagy onnan kiinduló minden információt és parancsot megkaphasson, illetve továbbadhasson. Ehhez elegendően széles sávban közvetlen kilátással kell rendelkeznie valamennyi irányba, és számára a hangjelzéseknek hallhatóaknak kell lenniük. Ha a megfelelő közvetlen kilátás nem valósítható meg, a kormányos számára biztosítani kell éles és torzításmentes, kellő látómezejű optikai berendezés használatának lehetőségét.
3.    Rendkívüli körülmények esetén a hajó vezetőjének tájékoztatására a hajón külön figyelőállást vagy hangjelzés vételére szolgáló állást kell létesíteni.
4.    Minden menetben lévő gyorsjáratú hajón a kormányállásban a kormányvezérlő karnál, illetve a kormánykeréknél egy olyan, legalább 21 éves, személynek kell lennie, aki rendelkezik az 1.02 cikk 1. bekezdésében, valamint a 4.05 cikk 1. bekezdés c) pontjában előírt képesítéssel. A kormányállásban ugyanilyen képesítéssel rendelkező második személynek is tartózkodnia kell, kivéve a kikötés, az indulás, valamint a zsilipekben és azok várakozóhelyein való tartózkodás idejét.
1.10 cikk – Hajóokmányok
1.    A víziközlekedésben részt vevő hajónak – a tengeri hajó kivételével – a következő okmányokkal kell rendelkezni:
a)    hajóbizonyítvány,
b)    köbözési bizonyítvány (csak az áruszállításra szolgáló hajó részére),
c)    személyzeti jegyzék (kivéve azt a hajót, amelyiken nincs személyzet),
d)    hajónapló (csak a géphajók részére), továbbá a nemzetközi szerződések, illetve megállapodások alapján megkövetelt, hajózásra vonatkozó egyéb okmányok,
e)    a személyzetes hajókon – veszélyes áru szállítása esetén a veszélyes áruk nemzetközi belvízi szállításáról szóló szabályzat (a továbbiakban: ADN Szabályzat) 8.1.2.1, 8.1.2.2 és 8.1.2.3 pontjában megkövetelt okmányok is – a hajó vezetőjének (vezetőinek) hajóvezető bizonyítványa, illetve bizonyítványai, a személyzet többi tagjának a szabályszerűen vezetett szolgálati könyve.
2.    A kishajónak a fenti bekezdéstől eltérően nem kötelező a b) és d) pontokban foglalt okmányokkal rendelkeznie, továbbá nem szükséges a kedvtelési célú kishajón a c) pontban foglalt okmány, az a) pont szerinti okmányt pedig a hajózásra jogosító nemzeti okmány9 helyettesítheti.
3.    Az úszóanyagok kötelékének hajózásra jogosító nemzeti okmánnyal kell rendelkeznie.
4.    A Szabályzat, illetve más vonatkozó előírások alapján a hajón tartandó okmányokat az illetékes hatóságok képviselőinek felszólítására be kell mutatni.
5.    Azon a tolt bárkán, amelyet az alábbi adatokat tartalmazó fémtáblával láttak el, nem kötelező a hajón tartani a hajóbizonyítványt és a köbözési bizonyítványt:
Lajstromozási szám:    
Hajóbizonyítvány száma:    
Illetékes hatóság:    
Érvényes:    -ig
Ezeket az adatokat jól olvashatóan kell begravírozni vagy beütni a táblába úgy, hogy a betűk és a számok magassága legalább 6 mm legyen. A fémtábla szélessége legalább 60 mm, hosszúsága legalább 120 mm legyen, azt a bárka jobb oldalán a far közelében, jól látható helyen, szilárdan kell rögzíteni.
A fémtáblán feltüntetett és a bárka hajóbizonyítványában levő adatok azonosságát az illetékes hatóság a táblába beütött bélyegével igazolja. A hajóbizonyítványt és a köbözési bizonyítványt a bárka tulajdonosánál kell őrizni.
1.11 cikk – Hajózási szabályzatok
A Szabályzat, továbbá a víziút adott szakaszán hatályos helyi szabályzat10 és az 1.22 cikk szerinti átmeneti rendelkezések egy-egy példányának – a kishajó és a személyzet nélküli hajó kivételével – valamennyi hajón rendelkezésre kell állnia.
1.12 cikk – Veszélyt jelentő tárgy a hajón, tárgy elvesztése, akadály
1.    Tilos a hajó és az úszóanyagok köteléke oldalán túlnyúló olyan tárgy elhelyezése, amely más hajó, úszóanyagok köteléke, úszómű és a víziúton vagy annak közvetlen közelében lévő létesítmény számára veszélyt jelenthet.
2.    A horgony felhúzott állapotban nem nyúlhat a hajó fenéksíkja, gerincvonala vagy az úszóanyagok kötelékének alsó síkja alá.
3.    Ha a hajó vagy úszóanyagok köteléke olyan tárgyat veszít el, amely a hajózás számára akadályt vagy veszélyt jelenthet, a hajó vezetőjének haladéktalanul értesítenie kell a legközelebbi illetékes hatóságot, a lehető legpontosabban megjelölve a tárgy elvesztésének helyét, köteles továbbá lehetőség szerint ezt a helyet megjelölni.
4.    Ha a hajó a víziutat elzáró ismeretlen akadályt észlel, vezetőjének ezt haladéktalanul be kell jelentenie a legközelebbi illetékes hatóságnál, a lehető legpontosabban megjelölve az akadály észlelésének helyét.
1.13 cikk – A víziút jeleinek védelme
1.    Tilos a víziút jeleit (pl. táblát, úszótalpat, úszót, bóját) hajó vagy úszóanyagok köteléke kikötésére, illetve műveletezésre igénybe venni, e jeleket megrongálni, vagy rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná tenni.
2.    Ha a hajó vagy úszóanyagok köteléke a víziút jelzőrendszerének részét képező tárgyat, illetve berendezést elmozdított vagy megrongált, a hajó vezetője köteles erről a legközelebbi illetékes hatóságot haladéktalanul értesíteni.
3.    A hajó vezetője köteles haladéktalanul bejelenteni a legközelebbi illetékes hatóságnál a jelzőberendezéseket érintő minden eseményt vagy rendellenességet (pl. nem világító fényjelzés, úszójel elmozdulása, jel sérülése).
1.14 cikk – Műtárgy megrongálása
Ha a hajó vagy úszóanyagok köteléke műtárgyat (pl. zsilip, híd) rongál meg, vezetője köteles erről a legközelebbi illetékes hatóságot haladéktalanul értesíteni.
1.15 cikk – A víziútba dobás tilalma
1.    Tilos a víziútba dobni, ejteni, önteni vagy folyatni olyan tárgyat, illetve anyagot, amely a hajózás, illetőleg a víziút egyéb használói számára akadályt vagy veszélyt jelenthet.
2.    Különösen tilos bármely formában a víziútba dobni, önteni vagy folyatni olajat és olajhulladékot, illetve ezek vízzel képzett elegyét.
3.    Az 1. vagy a 2. pontban említett anyag véletlen kidobásakor vagy kidobásának veszélye esetén a hajó vezetője köteles haladéktalanul értesíteni a legközelebbi illetékes hatóságot és a lehető legpontosabban megjelölni a kidobás jellegét és helyét.
1.16 cikk – Mentés és segítségnyújtás
1.    A hajón tartózkodó személyek biztonságát fenyegető balesetnél a hajó vezetőjének minden rendelkezésére álló eszközt fel kell használnia e személyek mentése érdekében.
2.    Az emberéletet veszélyeztető vagy a hajóút elzárásának veszélyével fenyegető balesetet szenvedett hajó vagy úszóanyagok köteléke közelében tartózkodó minden hajó vezetője köteles a saját hajójának biztonsága által megengedett mértékben haladéktalanul segítséget nyújtani.
1.17 cikk – Fennakadt vagy elsüllyedt hajó
1.    A fennakadt vagy elsüllyedt hajó, illetve a fennakadt vagy szétszakadt úszóanyagok köteléke vezetőjének az eseményről a legrövidebb időn belül értesítenie kell a legközelebbi illetékes hatóságot. A fennakadt vagy elsüllyedt hajó vezetője vagy a személyzetének egy tagja köteles mindaddig a hajón vagy a káreset helyének közelében maradni, amíg az illetékes hatóságok engedélyt nem adnak a helyszín elhagyására.
2.    Ha a hajó, illetve az úszóanyagok köteléke a hajóútban vagy annak közelében akadt fenn zátonyon vagy süllyedt el, a fennakadt hajó vagy úszóanyagok kötelékének vezetője köteles – kivéve, ha erre nyilvánvalóan nincs szükség – a legrövidebb időn belül a 3.27 és 3.41 cikkben foglalt jelzések elhelyezésének kötelezettsége mellett, a legmegfelelőbb helyeken és a baleset helyétől kellő távolságban figyelmeztetni a közeledő hajókat és az úszóanyagok kötelékeit, hogy azok a szükséges intézkedéseket kellő időben megtehessék.
3.    Ha a baleset zsilipen való áthaladáskor történt, a hajó vezetője köteles a történteket a zsilip kezelőszemélyzetének haladéktalanul bejelenteni.
4.    Ha az e cikk 1. és 2. bekezdésében említett hajó, kötelék vagy mellévett alakzat része, a fenti pontokban foglalt kötelezettségek a kötelék, illetve a mellévett alakzat vezetőjét terhelik.
1.18 cikk – A hajóút felszabadítására vonatkozó kötelezettség
1.    Ha a fennakadt vagy elsüllyedt hajó, a fennakadt úszóanyagok köteléke, illetve a hajó vagy úszóanyagok köteléke által elvesztett tárgy a hajóút teljes
vagy részleges elzárását idézi elő, illetve ilyen veszély fennáll, a hajó vagy úszóanyagok kötelékének vezetője köteles minden intézkedést megtenni, hogy a hajóutat a legrövidebb időn belül felszabadítsa.
2.    Ugyanez a kötelezettség terheli a süllyedéssel fenyegetett vagy műveletképtelenné vált hajó vezetőjét is.
3.    Ha az e cikk 1. és 2. bekezdésében említett hajó, kötelék vagy mellévett alakzat része, a fenti pontokban foglalt kötelezettségek a kötelék, illetve a mellévett alakzat vezetőjét terhelik.
1.19 cikk – Különleges rendelkezések
1.    A hajó vezetője, továbbá az úszómű felügyeletével megbízott személy köteles végrehajtani az illetékes hatóságoknak a hajózás biztonsága vagy a hajózás rendje érdekében kiadott rendelkezéseit.
2.    Az illetékes hatóságok külön rendelkezéssel megtilthatják a hajó indulását, amennyiben
a)    a hajó nem rendelkezik hajóbizonyítvánnyal, illetve hajózásra jogosító nemzeti okmánnyal, vagy ha ezek az okmányok érvénytelenek;
b)    a hajó nem felel meg az 1.07 cikkben foglalt rendelkezéseknek;
c)    a hajó személyzete vagy felszerelése nem felel meg az 1.08 cikkben foglalt rendelkezéseknek.
1.20 cikk – Ellenőrzés
A hajó vezetőjének, továbbá az úszóművek felügyeletével megbízott személynek biztosítania kell az illetékes hatóságok képviselői számára azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik, hogy meggyőződhessenek a Szabályzat és az egyéb vonatkozó rendelkezések megtartásáról, továbbá elő kell segítenie, hogy az illetékes hatóságok képviselői haladéktalanul a fedélzetre léphessenek.
1.21 cikk – Különleges szállítások
1.    Különleges szállításnak minősül a víziúton való bármely helyváltoztatás
a)    az 1.06 és az 1.08 cikkben foglalt előírásoknak meg nem felelő hajóval, illetve kötelékkel;
b)    úszóművel, illetve az úszóanyagok kötelékével, amennyiben azok helyváltoztatása a hajózásra veszélyt vagy akadályt nem jelent, illetve a műtárgyakat nem veszélyezteti.
2.    Különleges szállítás csak az ilyen szállításokkal érintett víziútszakaszon illetékes hatóság által kiállított külön engedély alapján végezhető.
3.    A különleges szállítás során be kell tartani az illetékes hatóság által esetenként megállapított feltételeket.
4.    Minden különleges szállításra az 1.02 cikk rendelkezéseinek figyelembevételével vezetőt kell kijelölni.
1.22 cikk – Különleges átmeneti rendelkezések
A hajó vezetőjének meg kell tartania az illetékes hatóságok által rendkívüli esetekben a hajózás biztonsága, valamint rendje érdekében hozott és közzétett átmeneti rendelkezéseit11 is.
1.23 cikk – Sport- és egyéb rendezvények
Az a sportrendezvény, vízi ünnepély és egyéb rendezvény, amely a hajózás biztonságát és rendjét befolyásolhatja, az illetékes hatóságok engedélyével történhet.
1.24 cikk – Veszélyes anyagok szállítására vonatkozó rendelkezések
A veszélyes árut szállító hajó vezetője köteles a személyzet és a hajózás biztonságát szolgáló különleges óvórendszabályokat megtartani.
1.25 cikk – Menedékhely és telelés
Ha az időjárási viszonyok nem teszik lehetővé a további hajózást, az illetékes hatóság által az adott kikötőre vagy menedékhelyre előírt külön rendelkezések, továbbá a be- és kirakodási műveletekre vonatkozó helyi feltételek megtartásával a hajó vezetője kikötőt, illetve menedékhelyet vehet igénybe.
1.26 cikk – A Szabályzat alkalmazási területe
1.    E Szabályzatot a Duna hajózható szakaszán12, továbbá a kikötők, illetve menedékhelyek és rakodóhelyek vízterületén kell alkalmazni, megtartva az illetékes hatóságoknak az ezekre a kikötőkre, menedékhelyekre, rakodóhelyekre vonatkozó különleges rendelkezéseit, továbbá a be- és kirakodási műveletekre megállapított feltételeket.
2.    A Dunán közlekedő hajók vezetői, továbbá az e Szabályzatban említett egyéb személyek kötelesek a dunamenti államok, illetve a különleges folyami igazgatóságok által az adott folyamszakaszra előírt helyi szabályokat is megtartani.
MERÜLÉSI JELEK ÉS MÉRCÉK, A HAJÓK KÖBÖZÉSE
2.01 cikk – A hajók azonosító jelei a kishajók kivételével
1.    A hajónak – a kishajók kivételével – a hajótesten vagy szilárdan rögzített táblákon, illetve lemezeken a következő azonosító jeleket kell viselnie:
a)    Név, szám-, illetve betűjel.
A hajó nevét (szám-, illetve betűjelét, a továbbiakban: a hajó neve) a hajó mindkét oldalán és hátulról is láthatóan kell feltüntetni. Amennyiben mellévett alakzatban vagy tolt kötelékben a géphajó nevét feltüntető feliratok közül egy vagy több takarásba kerül, a nevet meg kell ismételni oly módon elhelyezett táblán, hogy a név – a más hajó által takart irányból is – látható legyen. A táblán fel kell tüntetni a hajó tulajdonosának nevét (vagy szokásos rövidítését) is. Ha a hajónak nincs neve, a hajón fel kell tüntetni számát vagy a lajstromozási számot és az anyakikötő vagy a lajstromozás helye szerinti ország betűjelét vagy betűjeleit az I-1. mellékletben foglaltak szerint.
b)    Anyakikötő, illetve a lajstromozás helye.
Az anyakikötő nevét, illetve a lajstromozás helyét és az anyakikötő vagy lajstromozás helye szerinti ország részére rendszeresített betűjelet vagy betűjeleket a hajó mindkét oldalán vagy a farán kell feltüntetni.
2.    Fel kell tüntetni továbbá – a kishajók kivételével – :
a)    az áruszállításra szolgáló hajón a hajó tonnában kifejezett hordképességét a hajó mindkét oldalán a hajótesten vagy szilárdan rögzített táblán;
b)    a személyszállításra szolgáló hajón az engedélyezett legnagyobb utaslétszámot. Ezt a hajón jól látható helyen kell feltüntetni.
3.    Az azonosító jeleket latin betűkkel, jól olvashatóan és letörölhetetlen módon kell feltüntetni. Letörölhetetlennek tekinthető az olajfestékkel készített felirat. A hajó nevét feltüntető felirat betűmagassága legalább 20 cm, az egyéb feliratoké legalább 15 cm, a betűk szélessége és vonalvastagsága pedig magasságukkal arányos legyen. A betűket sötét alapon világos színnel, világos alapon sötét színnel kell felvinni.
4.    A fenti azonosító jelek a nemzeti ABC írásjegyeivel megismételhetők.
5.    A fenti pontokban foglaltaktól eltérően a tengeri hajó megőrizheti saját azonosító jeleit.
6.    A személyzettel rendelkező menetben levő hajó nappal köteles a hajó farrészén nemzeti lobogóját viselni. A gyorsjáratú hajó a nemzeti lobogó helyett a nemzeti lobogóval azonos formájú és színű táblát viselhet.
2.02 cikk – A kishajók azonosító jelei
1.    A kishajó hivatalos nyilvántartási jelét köteles viselni. Ha ilyen jel nincs előírva, a következő jellel kell ellátni:
a)    név vagy szám-, illetve betűjel;
b)    a hajó tulajdonosának neve és lakhelye.
2.    Az 1. a) pontban megadott nyilvántartási és azonosító jeleket a hajó külső részén, jól olvasható, letörölhetetlen, legalább 10 cm magasságú latin betűkkel kell feltüntetni, amikor letörölhetetlennek tekinthető az olajfestékkel készített felirat. Ha a hajónak nincs neve, szám-, illetve betűjele, a hajón fel kell tüntetni tulajdonosának nevét (vagy szokásos rövidítését) és ezt szükség szerint a számjel követi.
3.    A hajó tulajdonosának nevét és lakhelyét jól látható helyen, a hajó belső vagy külső részén kell feltüntetni.
4.    A hajó csónakjának belső vagy külső oldalán csak a hajó nevét kell feltüntetni, kiegészítve szükség szerint a tulajdonos azonosítását lehetővé tevő egyéb adatokkal.
2.03 cikk – A hajó köbözése
Minden áruszállításra szolgáló belvízi hajót, a kishajók kivételével, köbözni kell.
2.04 cikk – Merülési jelek és mércék
1.    Minden hajót, a kishajók kivételével, el kell látni a legnagyobb merülés síkját feltüntető jelekkel. A belvízi hajók legnagyobb merülésének meghatározására vonatkozó eljárást és a merülési jelek elhelyezésének feltételeit e Szabályzat I-2. melléklete tartalmazza. Tengeri hajónál a merülési jeleket a nyári édesvízi merülésvonal helyettesíti.
2.    Minden olyan hajót, amelynek merülése elérheti az 1 m-t, merülési mércékkel kell ellátni. A belvízi hajók merülési mércéinek felvitelének feltételeit az I-2. melléklet tartalmazza.
2.05 cikk – A horgony azonosító jelei
1.    A hajók horgonyait letörölhetetlen azonosító jelekkel kell ellátni. Ha a horgonyt ugyanaz a hajótulajdonos másik hajóján használja, az eredeti jelzések megtarthatók.
2.    Az 1. bekezdésben foglalt követelmény a tengeri hajók és a kishajók horgonyaira nem vonatkozik.
A HAJÓ LÁTHATÓ JELZÉSEI
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
3.01 cikk – Alkalmazás és fogalommeghatározások
1.    Az éjszakai menetre a 3.08–3.19 cikk, a veszteglésre a 3.20–3.28 cikk vonatkozik.
A nappali menetre a 3.29–3.36 cikk, a veszteglésre a 3.36-bis–3.42 cikk vonatkozik.
A 3.21, 3.25, 3.28, 3.37 és a 3.42 cikk vonatkozik továbbá a fennakadt hajókra, úszóanyagok kötelékeire és úszóművekre is.
2.    Ha a látási viszonyok ezt megkövetelik, az éjszakára előírt jelzéseket nappal is viselni kell.
3.    E fejezet alkalmazásában azt a tolt köteléket, amelyeknek legnagyobb hossza nem haladja meg a 110 m-t, illetve legnagyobb szélessége a 12 m-t, továbbá azt a mellévett alakzatot, amelynek legnagyobb hossza nem haladja meg a 110 m-t, illetve legnagyobb szélessége a 23 m-t, azonos méretű magányos géphajónak kell tekinteni.
4.    Az e fejezetben előírt jelzések ábráit az I-3. melléklet tartalmazza.
5.    E fejezet alkalmazásában:
a)    árbocfény – olyan 225° látószögű, folyamatosan világító erős fehér fény, amely a hajó orra felől nézve a középsíkra merőleges síktól hátrafelé legfeljebb 22°30’ szögben látható;
b)    oldalfények – a jobb oldalon egy olyan közepesen erős zöld fény és a bal oldalon egy olyan közepesen erős vörös fény, amelyek folyamatosan világítanak és 112°30’ látószögűek, a hajó orra felől nézve a középsíkra merőleges síktól hátrafelé legfeljebb 22°30’ szögben láthatók;
c)    farfény – olyan 135° látószögű, folyamatosan világító közepesen erős vagy szokásos fehér vagy sárga színű fény, amely a hajó fara felől nézve mindkét oldal felé 67°30’ szögben látható;
d)    minden oldalról látható fény – 360° látószögben megszakítás nélkül kibocsátott fény;
e)    magasság – a merülési jelek síkja feletti magasság, illetve merülési jelekkel nem rendelkező hajóknál a legnagyobb merülésnek megfelelő vízvonal feletti magasság.
3.02 cikk – Jelzőfény
Eltérő rendelkezés hiányában a Szabályzatban előírt jelzőfényeknek folyamatos és egyenletes fényt kell kibocsátaniuk.
3.03 cikk – Táblák, lobogók és lengők
1.    Eltérő rendelkezés hiányában a Szabályzatban előírt tábla és lobogó téglalap alakú.
2.    A tábla, lobogó és a lengő színezése nem lehet sem fakult, sem szennyezett.
3.    A tábla, lobogó és lengő méreteinek elegendőnek kell lenniük ahhoz, hogy biztosítsák a jó láthatóságot. Ez a feltétel akkor tekinthető teljesítettnek, ha
a)    a tábla és lobogó hossza, illetve szélessége legalább 1 m, kishajóknál pedig 0,6 m;
b)    a lengő hossza legalább 1 m és szélessége az alapnál legalább 0,50 m.
3.04 cikk – Henger, gömb, kúp és kettőskúp
1.    A Szabályzatban előírt henger, gömb, kúp és kettőskúp távolról azonos alakot mutató szerkezettel helyettesíthető.
2.    A jel színezése nem lehet fakult sem szennyezett.
3.    A jel méreteinek elegendőknek kell lenniük ahhoz, hogy biztosítsák a jó láthatóságot. Ez a feltétel minden esetben teljesítettnek tekinthető, ha
a)    a henger magassága legalább 0,8 m és átmérője legalább 0,5 m;
b)    a gömb átmérője legalább 0,6 m;
c)    a kúp magassága legalább 0,6 m és alapátmérője legalább 0,6 m;
d)    a kettőskúp magassága legalább 0,8 m és alapátmérője legalább 0,5 m.
3.05 cikk – Tiltott jelzőfény és jelzés
1.    Tilos a Szabályzatban előírt jelzőfényen és jelzésen kívül más fényt és jelzést használni, vagy azokat a Szabályzatban előírt vagy engedélyezett feltételektől eltérően alkalmazni.
2.    A hajók vagy a hajó és a part közötti összeköttetésre más jelzőfény és jelzés is használható azzal a feltétellel, hogy azok nem téveszthetők össze a Szabályzatban meghatározott jelzőfényekkel vagy jelzésekkel.
3.06 cikk – Tartalék jelzőfény
Ha a Szabályzatban előírt jelzőfény nem működik, azt haladéktalanul tartalék jelzőfénnyel kell helyettesíteni. Amennyiben az előírt jelzőfény erős, akkor a tartalék jelzőfény közepesen erős lehet, amikor pedig az előírt jelzőfény közepesen erős, akkor a tartalék jelzőfény szokásos lehet. A meghibásodott jelzőfény kijavítását a lehető legrövidebb időn belül el kell végezni.
3.07 cikk – Világító berendezés, fényszóró, tábla, lobogó stb. használatának tilalma
1.    Tilos világító berendezést, fényszórót, továbbá táblát, lobogót vagy más tárgyat használni, ha az tévesen a Szabályzatban előírt jelzőfényként, jelzésként értelmezhető, vagy csökkentheti az ilyen jelzőfények láthatóságát, illetve nehezíti helyes felismerését.
2.    Tilos világító berendezést vagy fényszórót használni, ha azok a hajózást vagy a szárazföldi közlekedést veszélyeztető vagy zavaró vakítást okozhatnak.
II. ÉJSZAKAI JELZÉSEK
II.A. ÉJSZAKAI JELZÉSEK MENETBEN
3.08 cikk – Menetben levő magányos géphajó éjszakai jelzései
1.    A magányos géphajóknak viselniük kell:
a)    egy árbocfényt a hajó mellső részén, a hajó hossztengelyében, legalább 6 m magasságban. Ez a magasság 4 m-re csökkenthető, ha a hajó hossza nem haladja meg a 40 m-t;
b)    oldalfényeket azonos magasságban, a hajó hossztengelyére merőleges azonos síkban, az árbocfény mögött és az alatt legalább 1 m-rel. Ezeket a jelzőfényeket a hajó belső oldala felől úgy kell takarni, hogy a zöld fény bal oldalról, a vörös fény jobb oldalról ne legyen látható;
c)    egy farfényt a hajó hátsó részén, a hajó hossztengelyében, olyan magasságban, hogy az a mögötte haladó hajóról jól látható legyen.
2.    A magányos géphajó viselhet13 továbbá egy második árbocfényt is, amely a hajó hossztengelyében a mellső árbocfény mögött és legalább 3 m-rel felette oly módon helyezkedik el, hogy a két fény között vízszintesen mért távolság legalább háromszorosa legyen a függőleges távolságnak.
3.    Az ideiglenesen kisegítő géphajó (előfogat) után haladó magányos géphajónak meg kell tartania az 1. és 2. bekezdésben előírt jelzőfényeket.
4.    A Szabályzat egyéb rendelkezéseiben előírt jelzéseken kívül a gyorsjáratú hajónak, menetben, nappal és éjszaka a következőket kell viselnie:
két nagyon gyors (percenként 100-120-szor felvillanó) sárga villogó fényt.
Ezeket a villogó fényeket alkalmas helyen kell elhelyezni, olyan magasságban, hogy minden oldalról jól láthatók legyenek, egymástól függőlegesen kb. 1 m távolságra.
5.    Az állandó híd, illetve a zárt állapotban lévő nyitható híd alatt, duzzasztóművön vagy zsilipen áthaladáskor a hajó az akadálytalan áthaladás érdekében az 1. és 2. bekezdésben előírt árbocfényeket kisebb magasságban viselheti.
6.    E cikkben foglalt rendelkezések a kishajóra és a kompra nem vonatkoznak.
3.09 cikk – Menetben levő vontatott kötelék éjszakai jelzései
1.    A vontatott kötelék élén haladó géphajónak, továbbá a másik géphajó, a tolt kötelék vagy a mellévett alakzat előtt előfogatként haladó géphajónak viselnie kell:
a)    két árbocfényt egymás felett egymástól kb. 1 m távolságban a hajó mellső részén, a hajó hossztengelyében; a felső jelzőfényt a 3.08 cikk 1. a) pontja szerint, az alsó fényt pedig az oldalfények felett lehetőleg 1 m-rel magasan kell elhelyezni;
b)    a 3.08 cikk 1. b) pontja szerinti oldalfényeket;
c)    a fehér farfény helyett a hajó hossztengelyében és ahhoz elegendő magasságban levő sárga farfényt, hogy az jól látható legyen a hajót követő vontatott kötelékről, illetve arról a géphajóról, tolt kötelékről vagy mellévett alakzatról, amely előtt az előfogatot adó hajó halad.
2.    Ha a kötelék élén több géphajó halad, vagy ha a géphajó, tolt kötelék vagy mellévett alakzat előtt egymás mellett több előfogatot adó hajó halad egymással összecsatolva vagy egymástól függetlenül, akkor e hajók mindegyikének viselnie kell:
Az 1. a) pontban előírt árbocfények helyett három, egymás felett kb. 1 m távolságban, a hajó mellső részén, a hajó hossztengelyében elhelyezett árbocfényt; a felső és alsó jelzőfényeket az 1. a) pontban előírt jelzőfényekkel azonos magasságban kell elhelyezni.
    Abban az esetben, amikor a hajó, az úszóanyagok köteléke vagy az úszómű mozgatása több géphajóval történik, ezt az előírást azok mindegyikére alkalmazni kell.
3.    A vontatott kötelék végén elhelyezkedő hajónak, illetve hajóknak viselniük kell a 3.08 cikk 1. c) pontja szerinti farfényt.
Ha a kötelék utolsó sorában kettőnél több hajó van egymáshoz csatolva, csak az e sorban haladó két szélső hajónak kell ezt a jelzőfényt viselnie. Ha a kötelék végén kishajók haladnak, azokat e pont követelményei tekintetében figyelmen kívül kell hagyni.
4.    Az állandó híd vagy a zárt állapotban lévő nyitható híd alatt, duzzasztóművön vagy zsilipen áthaladáskor a vontatott kötelék hajói az 1. a) és 2. pontban előírt jelzőfényeket az akadálytalan áthaladás érdekében kisebb magasságban viselhetik.
5.    Az e cikkben foglalt rendelkezések a kizárólag kishajót vontató kishajóra, továbbá a vontatott kishajóra nem vonatkoznak.
3.10 cikk – Menetben levő tolt kötelék éjszakai jelzései
1.    A tolt köteléknek viselnie kell:
a)    három árbocfényt a kötelék élén levő hajó mellső részén.
Ezeket a jelzőfényeket
–    a kötelék hossztengelyére merőleges síkban levő vízszintes alapú, egyenlő oldalú háromszög alakban,
–    a kötelék hossztengelyéhez közel levő hajón a kötelék hossztengelyére merőlegesen,
–    a felső jelzőfény esetében legalább 6 m magasságban; a két alsó jelzőfényt kb. 1,10 m-rel a felső jelzőfény alatt, egymástól kb. 1,25 m távolságra
kell elhelyezni.
Az ezeket a jelzőfényeket hordozó árbocoknak annak a hajónak a hossztengelyében kell lennie, amelyen azokat elhelyezik;
b)    a 3.08 cikk 1. b) pontja szerinti oldalfényeket, amelyeket a kötelék legszélesebb helyén, a tolóhajóhoz a lehető legközelebb kell elhelyezni, a kötelék széleitől legfeljebb 1 m távolságra és legalább 2 m magasságban;
c)    a tolóhajón a 3.08 cikk 1. c) pontja szerinti három farfényt a hossztengelyre merőleges vízszintes vonalon, egymástól kb. 1,25 m távolságra, olyan magasságban, hogy azokat a kötelék egyik hajója se takarhassa.
2.    A fenti 1. bekezdésben foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell a tolt kötelékre akkor is, ha az egy vagy több előfogatot adó géphajó mögött halad.
3.    Az állandó híd vagy a zárt állapotban lévő nyitható híd alatt, duzzasztóművön vagy zsilipen áthaladáskor a tolt kötelék az akadálytalan áthaladás érdekében az 1. a) pontban előírt árbocfényeket kisebb magasságban viselheti.
3.11 cikk – Menetben levő mellévett alakzat éjszakai jelzései
1.    A mellévett alakzatnak viselnie kell:
a)    a 3.08 cikk 1. a) pontjában előírt árbocfényt minden géphajón;
b)    a 3.08 cikk 1. b) pontjában előírt oldalfényeket. Ezeket az alakzat külső oldalán, lehetőleg azonos magasságban és a legalacsonyabban levő árbocfény alatt legalább 1 m-rel kell elhelyezni;
c)    a 3.08 cikk 1. c) pontjában előírt farfényt, minden hajón.
2.    A fenti 1. bekezdésben foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell azokra a mellévett alakzatokra is, amelyek egy vagy több előfogatot adó géphajó után haladnak.
3.    Az állandó híd vagy a zárt állapotban lévő nyitható híd alatt, duzzasztóművön vagy zsilipen áthaladáskor a hajó az akadálytalan áthaladás érdekében az 1. a) pontban előírt jelzőfényeket kisebb magasságban viselheti.
4.    Az e cikkben foglalt rendelkezések nem vonatkoznak sem a csak kishajót mellévett alakzatban továbbító kishajóra, sem pedig a mellévett alakzatban haladó kishajókra.
3.12 cikk – Menetben levő vitorlás hajó éjszakai jelzései
1.    A vitorlás hajónak viselnie kell:
a)    a 3.08 cikk 1. b) pontjában előírt oldalfényeket, azonban ezek a jelzőfények közepesen erős fények helyett szokásos fények lehetnek;
b)    a 3.08 cikk 1. c) pontjában előírt farfényt.
2.    Az 1. bekezdésben említett jelzőfényeken kívül a vitorlás hajó viselhet: két egymás felett elhelyezkedő, minden oldalról látható szokásos vagy közepesen erős fényt. A felső jelzőfény vörös, az alsó zöld. Ezeket a jelzőfényeket megfelelő helyen, az árboccsúcson vagy az árboc felső részén, egymástól legalább 1 m távolságban kell elhelyezni.
3.    Az e cikkben foglalt rendelkezések a kishajóra nem vonatkoznak.
3.13 cikk – Menetben levő kishajó éjszakai jelzései
1.    A magányosan haladó kisgéphajónak viselnie kell
a)    egy árbocfényt a hajó hossztengelyében, legalább: 1 m-rel az oldalfények felett. Szükség esetén megengedett az árbocfénynek az oldalfényekkel azonos magasságban való elhelyezése is. Az árbocfény ne erős, hanem közepesen erős legyen;
b)    oldalfényeket, amelyek közepesen erős helyett szokásosak lehetnek. Ezeket úgy kell elhelyezni, hogy:
(i)    feleljenek meg a 3.08 cikk 1. b) pontjában foglalt előírásoknak, vagy
(ii)    egymás mellett vagy közös lámpatestben, a hajó hossztengelyében, a hajó orrán vagy annak közelében legyenek;
c)    a 3.08 cikk 1. c) pontjában előírt farfényt. Ez a jelzőfény elhagyható, azonban ebben az esetben az a) pontban említett árbocfényt minden oldalról látható, közepesen erős fehér fénnyel kell helyettesíteni.
2.    A 7 m-nél rövidebb kisgéphajók az 1. bekezdésben előírt jelzőfények helyett a megfelelő helyen és magasságban elhelyezett minden oldalról látható szokásos fehér fényt viselhetnek.
3.    Ha a kishajó kizárólag kishajót vontat vagy mellévett alakzatban továbbít, az 1. bekezdésben előírt jelzőfényeket kell viselnie.
4.    A vontatott vagy mellévett alakzatban továbbított kishajónak egy minden oldalról látható, szokásos fehér fényt kell viselnie. Ez a követelmény a hajók csónakjára nem vonatkozik.
5.    A vitorlás kishajónak viselnie kell:
–    oldalfényeket és farfényt; ilyen esetben az oldalfényeket egymás mellett vagy egy közös lámpatestben kell a hajó hossztengelyében a hajó orrán vagy annak közelében, a farfényt pedig a hajó hátsó részén kell elhelyezni; ezek a fények szokásos fények lehetnek, vagy
–    egy közös lámpatestben elhelyezett oldalfényeket és farfényt az árboccsúcson vagy az árboc felső részén megfelelő helyen; ezek a fények szokásos fények lehetnek, vagy
–    ha a hajó hossza a 7 m-t nem éri el, egy minden oldalról látható szokásos fehér fényt; más hajó közeledtekor az ilyen hajónak egy második szokásos fehér fényt is kell mutatnia.
6.    Annak a magányosan haladó kishajónak, amely nem tekinthető kisgéphajónak vagy vitorlás kishajónak, viselnie kell egy minden oldalról látható szokásos fehér fényt.
A hajó csónakjának ugyanezen körülmények között ezt a fényt csak más hajó közeledtekor kell mutatnia.
7.    Az állandó híd vagy a zárt állapotban lévő nyitható híd alatt, duzzasztóművön vagy zsilipen áthaladáskor az akadálytalan áthaladás érdekében az e cikkben előírt árbocfények kisebb magasságban is elhelyezhetők.
3.14 cikk – Menetben levő, egyes veszélyes árukat szállító hajó kiegészítő éjszakai jelzései
1.    Az ADN Szabályzat 7.1.5.0 és 7.2.5.0 pontjának megfelelően veszélyes árukat szállító hajó a Szabályzat más rendelkezései által előírt fényeken kívül az ADN Szabályzatban előírt számú kék fényt köteles viselni.
2.    Ezt a fényt, illetve ezeket a fényeket, alkalmas helyen és olyan magasságban kell elhelyezni, hogy minden oldalról látható legyen.
3.    Amennyiben a tolt kötelék vagy a mellévett alakzat egy vagy több, az 1. bekezdésben feltüntetett hajóból áll, a fenti 1. bekezdésben előírt fényt, illetve fényeket a köteléket vagy mellévett alakzatot továbbító hajónak kell viselnie.
4.    A többféle, 1. bekezdésben feltüntetett veszélyes árut szállító hajónak, tolt köteléknek vagy mellévett alakzatnak, annak a veszélyes árunak megfelelő jelzést kell viselnie, amelyikhez a fenti 1. pont szerint a legtöbb kék fény szükséges.
5.    Az e cikkben előírt fények fényerőssége legalább a szokásos kék fények fényerőssége legyen.
3.15 cikk – (tárgytalan)
3.16 cikk – Menetben levő komp éjszakai jelzései
1.    A nem szabadon közlekedő kompnak viselnie kell:
a)    egy közepesen erős, minden oldalról látható és legalább 5 m magasságban elhelyezett fehér fényt. Ez a magasság csökkenthető, ha a komp hossza a 20 m-t nem haladja meg;
b)    egy közepesen erős, minden oldalról látható és az a) pontban előírt fény fölött kb. 1 m-re elhelyezett zöld fényt.
2.    A szabadon közlekedő kompnak viselnie kell:
a)    egy minden oldalról látható közepesen erős fehér fényt, az 1. a) pontban előírt módon;
b)    egy minden oldalról látható közepesen erős zöld fényt, az 1. b) pontban előírt módon;
c)    a 3.08 cikk 1. b) és c) pontjában előírt oldalfényeket és farfényt.
3.    A szabadon közlekedő, áthaladási elsőbbséget élvező kompnak viselnie kell:
a)    egy minden oldalról látható közepesen erős fehér fényt, az 1. a) pontban előírt módon;
b)    egy minden oldalról látható közepesen erős zöld fényt, az 1. b) pontban előírt módon;
c)    egy második, minden oldalról látható és a b) pontban előírt zöld fény felett kb. 1 m-rel elhelyezett közepesen erős zöld fényt;
d)    a 3.08 cikk 1. b) és c) pont előírásainak megfelelő oldalfényeket és farfényt.
3.17 cikk – (tárgytalan)
3.18 cikk – Műveletképtelen hajó kiegészítő éjszakai jelzései
1.    A műveletképtelen hajónak szükség esetén az e Szabályzat egyéb rendelkezéseiben előírt fényeken kívül mutatnia kell egy lengetett vörös fényt, amely kishajón vörös helyett fehér is lehet.
2.    Szükség esetén a műveletképtelen hajónak ezen kívül a meghatározott hangjelzéseket is adnia kell.
3.19 cikk – Menetben levő úszóanyagok köteléke és az úszómű éjszakai jelzései
Az 1.21 cikkben foglalt különleges előírásokat nem érintve, az úszóanyagokból álló köteléknek és az úszóműnek viselnie kell a körvonala felismeréséhez elegendő számú, minden oldalról látható, szokásos fehér fényt.
II.B. ÉJSZAKAI JELZÉSEK VESZTEGLÉSKOR
3.20 cikk – Veszteglő hajó éjszakai jelzései
1.    A veszteglő magányos hajónak vagy egymás mellett veszteglő, illetve egymáshoz csatolt hajóknak a hajóút felőli oldalon, legalább 3 m magasságban elhelyezett, minden oldalról látható szokásos fehér fényt kell viselniük.
2.    A nyílt helyen (a parttal közvetlen vagy közvetett összeköttetés nélkül) veszteglő tolt köteléknek, a hajóút felőli oldalán, a tolóhajón és a kötelék elején legalább 3 m magasan elhelyezett, két minden oldalról látható szokásos fehér fényt kell viselnie.
3.    Veszteglő kishajó – a hajó szolgálati csónakjának kivételével – az 1. bekezdésben előírt fények helyett viselhet egy szokásos fehér fényt a megfelelő helyen és olyan magasságban elhelyezve, hogy az minden oldalról látható legyen.
4.    Az e cikkben előírt jelzések viselése nem kötelező,
a)    ha a hajó vagy a kötelék olyan víziúton vesztegel, amelyen a hajózás ideiglenesen nem lehetséges vagy tilos;
b)    ha a hajó vagy a kötelék a part mellett vesztegel és kellően meg van világítva;
c)    ha a hajó vagy a kötelék nyilvánvalóan veszélytelen helyzetben, a hajóúton kívül vesztegel;
d)    ha a kishajó a parthoz van kikötve.
5.    E cikk rendelkezései a 3.23 és 3.27 cikkben említett hajókra nem vonatkoznak.
3.21 cikk – Egyes veszélyes árukat szállító, veszteglő hajó kiegészítő éjszakai jelzései
A 3.14 cikkben foglalt előírásokat az e cikkben említett hajókra akkor is alkalmazni kell, amikor azok vesztegelnek.
3.22 cikk – (tárgytalan)
3.23 cikk – Kikötőhelyen veszteglő komp éjszakai jelzései
1.    A kikötőhelyén veszteglő, nem szabadon közlekedő kompnak viselnie kell a 3.16 cikk 1. bekezdésében előírt jelzőfényeket.
2.    Az üzemelés alatt kikötőhelyén veszteglő, szabadon közlekedő kompnak viselnie kell a 3.16 cikk 1. bekezdésében előírt fényeket. A rövid idejű veszteglés közben a komp viselheti a 3.08 cikk 1. b) és c) pontjában előírt jelzőfényeket. A 3.16 cikk 1. b) pontjában előírt zöld fényt az üzemelés befejeztével ki kell kapcsolni.
3.24 cikk – (tárgytalan)
3.25 cikk – Veszteglő úszóanyagok köteléke és úszómű éjszakai jelzései
A veszteglő úszóanyagok köteléke és az úszómű, az 1.21 cikk alapján esetenként megállapított különleges rendelkezések megtartásával, körvonalának a hajóút felőli felismeréséhez elegendő számú, minden oldalról látható szokásos fehér fényt kell viselnie.
A 3.20 cikk 4. bekezdésében foglalt rendelkezéseket ebben az esetben is alkalmazni kell.
3.26 cikk – Halászhajó hálóinak vagy egyéb halászeszközeinek éjszakai jelzései
Ha a halászhajó hálói vagy egyéb halászeszközei a hajóút közvetlen közelében vagy a víziút más részén vannak kihelyezve és azok a hajózást zavarhatják, ezeket a hálókat vagy más egyéb halászeszközöket helyük felismeréséhez elegendő számú, minden oldalról látható szokásos fehér fénnyel kell megjelölni.
3.27 cikk – Munkát végző úszómunkagép és fennakadt vagy elsüllyedt hajó éjszakai jelzései
1.    Munkát végző úszómunkagépnek és más, szondázást vagy mérést végző veszteglő hajónak viselniük kell:
a)    két szokásos, vagy közepesen erős, egymás felett kb. 1 m távolságban elhelyezett zöld fényt azon az oldal(ak)on, amely felől a hajóút szabad, és
b)    megfelelő esetekben azon az oldalon, amely felől a hajóút nem szabad, egy szokásos vagy közepesen erős vörös fényt, az a) pontban előírt két zöld fény közül a felsővel azonos magasságban elhelyezve és azzal azonos fényerővel,
illetve abban az esetben, amikor ezek a hajók hullámzás elleni védelemre szorulnak
c)    szokásos vagy közepesen erős vörös és fehér fényt egymás felett kb. 1 m távolságban elhelyezve úgy, hogy a vörös fény felül legyen azon az oldal(ak)on, amely felől a hajóút szabad;
d)    egy vörös fényt azon az oldalon, amely felől a hajóút nem szabad, amely a c) pontban előírt vörös fénnyel azonos magasságban van elhelyezve és azzal azonos fényerejű.
Ezeket a fényeket olyan magasságban kell elhelyezni, hogy azok minden oldalról láthatók legyenek.
2.    A fennakadt vagy elsüllyedt hajónak az 1. pont c) és d) pontjaiban előírt fényeket kell viselnie. Ha az elsüllyedt hajó helyzete akadályozza a jelzések elhelyezését a hajón, akkor azokat csónakokon, bójákon vagy más alkalmas eszközön kell elhelyezni.
3.    Az illetékes hatóságok az 1. pont a) és b) pontjában foglalt fényekre vonatkozó előírások megtartásának kötelezettsége alól felmentést adhatnak.
3.28 cikk – Hajózást veszélyeztető horgony éjszakai jelzései
1.    Ha a 3.20 és a 3.25 cikkben meghatározott esetekben a hajó, az úszóanyagok köteléke és az úszómű horgonyai úgy vannak kihelyezve, hogy azok a hajózást veszélyeztethetik, az ilyen horgonyokhoz legközelebb levő veszteglést jelző fényt két minden oldalról látható, egymás felett kb. 1 m távolságban elhelyezett szokásos fehér fénnyel kell helyettesíteni.
2.    A hajónak, az úszóanyagok kötelékének és az úszóműnek minden olyan horgonyát, amely a hajózást veszélyeztetheti, minden oldalról látható szokásos fehér fényt viselő, radarreflektorral felszerelt úszóval kell megjelölni.
III. NAPPALI JELZÉSEK
III.A. NAPPALI JELZÉSEK MENETBEN
3.29 cikk – Menetben levő vontatott kötelék nappali jelzése
1.    A vontatott kötelék élén haladó géphajónak és a géphajó, tolt kötelék vagy mellévett alakzat előtt haladó előfogatot adó géphajónak viselnie kell egy sárga hengert, két-két (fekete és fehér) sávval a felső és az alsó részén, ahol a fehér sávoknak a hengerpalást szélein kell lenniük.
Ezt a hengert a hajó elején függőlegesen kell elhelyezni, olyan magasságban, hogy az minden oldalról látható legyen.
2.    Ha a kötelék élén több géphajó halad, vagy ha a géphajó, tolt kötelék, mellévett alakzat előtt több előfogatot adó géphajó halad összecsatolva vagy egymástól függetlenül, minden géphajónak viselnie kell az 1. bekezdésben előírt hengert.
Ha a hajó, az úszóanyagok köteléke vagy az úszómű továbbítása több géphajóval történik, ezt az előírást azok mindegyikére alkalmazni kell.
3.    Az állandó híd vagy a zárt állapotban lévő nyitható híd alatt, duzzasztóművön vagy zsilipen áthaladáskor az akadálytalan áthaladás érdekében az 1. és 2. bekezdésben előírt henger kisebb magasságban is elhelyezhető.
4.    Az e cikkben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni sem a kishajóra, sem pedig csak a kishajóval vontatott kishajóra.
3.30. cikk – Menetben levő vitorlával haladó és egyidejűleg saját géperőt is használó hajó nappali jelzései
A vitorlával haladó és egyidejűleg saját géperőt is használó hajónak viselnie kell egy csúcsával lefelé álló fekete kúpot. Ezt a kúpot a lehető legmagasabban, a legjobban látható helyen kell elhelyezni.
3.31 cikk – A 12 főnél nagyobb engedélyezett utaslétszámú és 20 m-nél kisebb testhosszúságú hajó nappali jelzése
A 12 főnél nagyobb engedélyezett utaslétszámú és 20 m-nél kisebb testhosszúságú hajónak viselnie kell egy sárga kettőskúpot, alkalmas helyen és olyan magasságban, hogy az minden oldalról látható legyen.
3.32 cikk – Menetben levő, egyes veszélyes árut szállító hajó kiegészítő nappali jelzései
1.    Az ADN Szabályzat 7.1.5.0 és 7.2.5.0 pontjának megfelelően veszélyes árukat szállító hajó a Szabályzat más rendelkezései által előírt jelzéseken kívül az ADN Szabályzatban előírt számú, csúcsával lefelé fordított kék kúpot köteles viselni.
2.    Ezt a kúpot, illetve kúpokat, alkalmas helyen és olyan magasságban kell elhelyezni, hogy minden oldalról látható legyen
3.    Amennyiben a tolt kötelék vagy a mellévett alakzat egy vagy több, az 1. bekezdésben feltüntetett hajóból áll, a fenti 1. bekezdésben előírt jelzéseket a köteléket vagy mellévett alakzatot továbbító hajónak kell viselnie.
4.    A többféle, az 1. bekezdésben feltüntetett, veszélyes árut szállító hajónak, tolt köteléknek vagy mellévett alakzatnak, annak a veszélyes árunak megfelelő jelzést kell viselnie, amelyikhez a fenti 1. pont szerint a legtöbb kék kúp szükséges.
3.33 cikk – (tárgytalan)
3.34 cikk – Menetben levő komp nappali jelzései
A kompnak viselnie kell egy legalább 6 m magasságban elhelyezett zöld gömböt. Ez a magasság csökkenthető, ha a komp hossza nem haladja meg a 20 m-t.
3.35 cikk – Műveletképtelen hajó kiegészítő nappali jelzései
1.    A műveletképtelen hajónak szükség esetén a Szabályzat egyéb rendelkezései által előírt jelzéseken kívül egy lengetett vörös zászlót kell mutatnia.
2.    Szükség esetén a műveletképtelen hajónak a meghatározott hangjelzéseket is kell adnia.
3.36 cikk – Áthaladási elsőbbséget élvező hajó kiegészítő nappali jelzései
Annak a hajónak, amelynek az illetékes hatóság áthaladási elsőbbséget biztosított, a Szabályzat egyéb rendelkezéseiben előírt jelzéseken kívül a hajó elején – olyan magasságban, hogy az jól látható legyen – egy legalább 1 m hosszú vörös lengőt kell viselnie.
III.B. NAPPALI JELZÉSEK VESZTEGLÉS KÖZBEN
3.36-bis cikk – A veszteglő hajó nappali jelzései
1.    A nyílt helyen (a parttal közvetlen vagy közvetett összeköttetés nélkül) magányosan vagy kötelékben veszteglő (horgonyzó) géphajónak – a kishajó kivételével – viselnie kell a hajó elején alkalmas helyen egy, olyan magasságban elhelyezett fekete gömböt, hogy az minden oldalról látható legyen.
2.    Az e cikkben előírt jelzés viselése nem kötelező, ha
a)    a hajó olyan víziúton vesztegel, amelyen a hajózás ideiglenesen nem lehetséges vagy tilos;
b)    a hajó a hajóúton kívül, nyilvánvalóan veszélytelen helyzetben vesztegel.
3.    Az e cikkben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni a 3.41 cikkben meghatározott hajókra.
3.37 cikk – Egyes veszélyes árukat szállító, veszteglő hajó nappali jelzései
A 3.32 cikkben foglalt előírásokat az e cikkben meghatározott hajókra akkor is alkalmazni kell, amikor azok vesztegelnek.
3.38 cikk – (tárgytalan)
3.39 cikk – (tárgytalan)
3.40 cikk – Halászhajó hálóinak vagy egyéb halászeszközeinek nappali jelzései
Ha a halászhajó hálói vagy egyéb halászeszközei a hajóútban vagy annak közvetlen közelében vannak kihelyezve és azok a hajózást zavarják, a hálókat vagy más egyéb halászeszközöket a helyük felismeréséhez elegendő számú sárga úszóval vagy sárga zászlóval kell megjelölni.
3.41 cikk – Munkát végző úszómunkagép, fennakadt vagy elsüllyedt hajó nappali jelzései
1.    A munkát végző úszó munkagépnek és a szondázást vagy méréseket végző, veszteglő hajónak viselnie kell:
a)    két zöld kettőskúpot egymás felett kb. 1 m távolságban elhelyezve azon az oldal(ak)on, amely felől a hajóút szabad,
b)    megfelelő esetekben azon az oldalon, amely felől a hajóút nem szabad, egy vörös gömböt az a) pontban előírt két zöld kettőskúp közül a felsővel azonos magasságban elhelyezve, vagy
abban az esetben, amikor ezek a hajók hullámzás elleni védelemre szorulnak:
c)    azon az oldal(ak)on, amely felől a hajóút szabad, egy olyan lobogót, amelynek felső fele vörös, alsó fele fehér, vagy két egymás felett elhelyezett lobogót, illetve gömböt, amelyek közül a felső vörös, az alsó fehér;
d)    azon az oldalon, amely felől a hajóút nem szabad, egy vörös lobogót vagy gömböt az ellentétes oldalon elhelyezett vörös-fehér vagy vörös lobogóval azonos magasságban.
2.    Az 1. pont a)–b) pontjában előírt jelzések az alábbi jelekkel helyettesíthetők:
a)    azo(ko)n az oldal(ak)on, amely(ek) felől a hajóút szabad, áthaladást engedélyező E.1. jelzőtáblával (I-7. melléklet);
b)    azon az oldalon, amely felöl a hajóút nem szabad, áthaladást tiltó A.1. jelzőtáblával (I-7. melléklet), olyan magasságban, mint az a) pont szerinti jelzés.
3.    A jelzőtáblát, kettőskúpot, gömböt és lobogót olyan magasságban kell elhelyezni, hogy az minden oldalról látható legyen. A lobogó azonos színű jelzőtáblával helyettesíthető.
4.    A fennakadt vagy elsüllyedt hajónak nappal az 1. pont c)–d) pontjában előírt jelzéseket kell viselnie. Ha az elsüllyedt hajó helyzete akadályozza a jelzések elhelyezését a hajón, azokat csónakokon, bójákon vagy más alkalmas eszközön kell elhelyezni.
5.    Az illetékes hatóságok az 1. és 2. pont a)–b) pontjában foglalt jelzések használatának kötelezettsége alól felmentést adhatnak.
3.42 cikk – Hajózást veszélyeztető horgony nappali jelzése
Az a hajó, úszóanyagok köteléke és úszómű, amely úgy állt horgonyra, hogy horgonyai a hajózást veszélyeztethetik, mindegyik horgonyukat kötelesek radarreflektorral felszerelt sárga úszóval megjelölni.
IV. KÜLÖNLEGES JELZÉSEK
3.43 cikk – A hajóra lépést tiltó jelzés
1.    Ha a hajóra lépést a személyzethez nem tartozó személynek rendelkezés tiltja, ezt a tilalmat fehér színű, kör alakú, vörössel szegélyezett, vörös vonallal átlósan áthúzott és fekete színű gyalogos alakját ábrázoló táblával kell jelezni. Ezt a táblát szükség szerint a hajón vagy a járókon kell elhelyezni. A 3.03 cikk 3. bekezdésében foglaltaktól eltérően az átmérő kb. 0,6 m legyen.
2.    A táblát szükség szerint meg kell világítani úgy, hogy az éjszaka jól látható legyen.
3.44 cikk – Dohányzást vagy nyílt láng használatát tiltó jelzés
1.    Ha a hajón tilos a dohányzás vagy a nyílt láng használata, a tilalmat fehér színű, kör alakú, vörössel szegélyezett, vörös vonallal átlósan áthúzott és a közepén fekete színű füstölgő cigarettát ábrázoló táblával kell jelezni.
Ezt a táblát szükség szerint a hajón vagy a járó(ko)n kell elhelyezni.
A 3.03 cikk 3. bekezdésében foglaltaktól eltérően az átmérő kb. 0,6 m legyen.
2.    A táblát szükség szerint meg kell világítani úgy, hogy az éjszaka jól látható legyen.
3.45 cikk – A folyamfelügyelet hajójának jelzései
A folyamfelügyeleti szolgálatot ellátó hajót mindkét oldalán az orr-részen, kékkel keretezett fehér, rombusz alakú megkülönböztető jelzéssel kell ellátni, továbbá viselnie kell:
a)    nappal – az állami lobogót, valamint a megkülönböztető jelzést ábrázoló fehér lengőt;
b)    nappal és éjszaka – ha a feladataik ellátásához szükséges – villogó kék fényt.
3.46 cikk – Vészjelzés
1.    A segítséget kérő, veszélyben levő hajó a következő jelzéseket alkalmazhatja:
a)    körkörösen mozgatott zászlót/lobogót vagy más alkalmas tárgyat;
b)    lobogót, alatta vagy felette elhelyezett gömbbel vagy hasonló tárggyal;
c)    körkörösen mozgatott fényt;
d)    rövid időközönként vörös csillagrakétákat, illetve rakétákat vagy lövedékeket;
e)    a morze ábécé szerinti . . . – – – . . . (SOS) jelek együtteséből álló fényjelzést;
f)    kátrány, olaj stb. égetésével keletkező lángot;
g)    vörös színű ejtőernyős rakétát vagy kézilámpát;
h)    kinyújtott karok felülről mindkét oldalról lefelé történő lassú mozgatását.
2.    Ezek a jelzések a 4.01 cikk 4. bekezdésében foglalt hangjelzéseket helyettesíthetik, illetve kiegészíthetik.
3.47 cikk – Melléállást tiltó jelzés
1.    Ha az illetékes hatóságok különleges rendelkezései, illetve előírásai (pl. rakományának jellege miatt), tiltják a hajó mellé állást, a hajónak a hossztengelyében, a fedélzeten egy fehér, négyzet alakú, alul háromszög alakú kiegészítő táblával ellátott táblát kell viselnie.
Ez a minden oldalán fehér, vörössel szegélyezett, a bal felső sarkától a jobb alsó sarkáig egy vörös átlós vonallal áthúzott, négyzet alakú tábla a közepén egy fekete ,,P’’ betűt ábrázol.
A háromszög alakú tábla mindkét oldalán fehér és a rajta levő fekete számok azt a távolságot jelzik, amelyen belül a veszteglés is tilos.
2.    Éjszaka ezt a táblát meg kell világítani úgy, hogy az a hajó mindkét oldala felől látható legyen.
3.    Ez a cikk a 3.21 és 3.37 cikkben meghatározott hajóra, tolt kötelékre és mellévett alakzatra nem vonatkozik.
3.48 cikk – Hullámzás elleni védelem kiegészítő jelzése
1.    Az a menetben lévő vagy veszteglő hajó, úszóanyagok köteléke és úszómű (a 3.27 és 3.41 cikkben meghatározottak kivételével), amely más hajó vagy úszóanyagok köteléke elhaladása által keltett hullámzás elleni védelemre szorul, az e fejezetben foglalt egyéb jelzésekre vonatkozó rendelkezések megtartásával felmutathat
éjszaka: egy szokásos vagy közepesen erős vörös és fehér fényt, egymás felett kb. 1 m távolságra elhelyezve, amikor a vörös fényt a fehér felett úgy kell elhelyezni, hogy ezek a fények minden oldalról láthatók, és más fényekkel összetéveszthetetlenek legyenek;
nappal: egy felül vörös, alul fehér lobogót, olyan magasságban elhelyezve, hogy minden oldalról látható legyen. Ez a lobogó két egymás felett elhelyezett lobogóval helyettesíthető, a felső vörös az alsó fehér. Ezek a lobogók azonos színű táblákkal is helyettesíthetők.
2.    A 3.27 és 3.41 cikk rendelkezéseinek megtartásával az 1. bekezdésben említett jelzést kizárólag
a)    súlyosan sérült vagy mentési munkában részt vevő hajó, úszóanyagok köteléke és úszómű, továbbá a műveletképtelen hajó,
b)    az illetékes hatóság írásbeli engedélyével rendelkező hajó, úszóanyagok köteléke és úszómű
viselheti.
3.49 cikk – Víziúton munkát végző, menetben levő hajó kiegészítő jelzései
A víziúton menetben levő szondázást vagy mérést végző hajó a Szabályzat egyéb rendelkezéseiben előírt jelzésekre vonatkozó követelmények megtartásával felmutathat éjszaka és nappal közepesen erős vagy szokásos, minden oldalról látható, villogó sárga fényt.
Ezt a jelzést kizárólag az illetékes hatóság írásbeli engedélyével rendelkező hajó viselheti.
A HAJÓ HANGJELZÉSEI, RÁDIÓTELEFON, RADAR
4.01 cikk – Általános rendelkezések
1.    Ha a Szabályzat vagy más vonatkozó rendelkezés a harangütéstől eltérő hangjelzést ír elő, ezeket a hangjelzéseket a következő módon kell adni:
a)    géphajón – a b) pontban említett kishajó kivételével – kellő magasságban elhelyezett, mechanikus hangjelző készülékkel, amely előtt – és lehetőség szerint mögött – semmilyen akadály nem helyezkedhet el. Az ezzel a hangjelző készülékkel leadott hangjelzésnek meg kell felelnie a Szabályzat I-6. mellékletének I. fejezetében foglaltaknak;
b)    gépnélküli hajón és olyan kisgéphajón, amely nem rendelkezik hangjelzés adására alkalmas eszközzel – dudával vagy kürttel – e hangjelzésnek meg kell felelnie a Szabályzat I-6. melléklete I. fejezetének 1. b) és 2. b) pontjában foglaltaknak.
2.    A géphajó – kivéve a kisgéphajót – hangjelzését szinkronizált, minden oldalról látható közepesen erős sárga fényjellel kell kísérni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a kishajóra, továbbá a radarral völgymenetben haladó hajó 6.32 cikk 4. a) pontjában foglalt jelzéseire és a harangütésre, illetve kongatásra.
3.    Eltérő rendelkezés hiányában kötelékben a hangjelzéseket csak arról a hajóról kell adni, amelyen a kötelék vezetője tartózkodik.
4.    Ha veszélyben levő hajó segítséget kér, ezt harangkongatással vagy ismételt hosszú hangjelekkel jelezheti. Ezek a hangjelek helyettesíthetik vagy kiegészíthetik a 3.46 cikkben előírt jelzéseket.
5.    A hangjelek hallhatósága érdekében a súlyozott közepes hangnyomás a kormányállásban, a kormányos fejmagasságában, a hajó szokásos közlekedési viszonyai között nem haladhatja meg a 70 dB (A) értéket.
6.    A harangkongatás időtartama legalább 4 másodperc. Ez helyettesíthető valamely fémtárgy fémtárgyhoz való azonos időtartamú sorozatos ütésével.
4.02 cikk – A hangjelzés használata
1.    A Szabályzat egyéb rendelkezéseinek megtartásával a hajónak – az e cikk 2. bekezdésében említett kishajó kivételével – szükség esetén használnia kell a Szabályzat I-6. melléklete III. fejezetében foglalt jelzéseket.
2.    A magányosan haladó kishajó és a csak kishajót vontató vagy mellévett alakzatban továbbító kishajó szükség esetén használhatja a Szabályzat I-6. melléklete III.A. fejezetében előírt jelzéseket.
4.03 cikk – Tiltott hangjelzés
1.    Tilos a Szabályzattól eltérő hangjelzést használni, illetve a jelzést a Szabályzatban előírt vagy megengedett feltételektől eltérően alkalmazni.
2.    A hajók vagy a hajó és a part közötti összeköttetésre más hangjelzés is alkalmazható azzal a feltétellel, hogy az a Szabályzatban meghatározott jelzéssel nem téveszthető össze.
4.04 cikk – Rádiótelefon-összeköttetés13.
1.    A hajón vagy úszóművön lévő valamennyi rádiótelefon-berendezésnek meg kell felelnie a hajózható belvízi utakon lévő rádiótelefon-szolgálatról szóló regionális megállapodás (Bázel, 2000.) és a Rádiószabályzat (a 2000. évi isztambuli módosításokkal) vonatkozó rendelkezéseinek.
2.    Nemzetközi forgalomban a hajót el kell látni „A hajózható belvízi utak rádiótelefon-szolgálati útmutatója – Általános rész és Regionális (dunai) rész” című kiadvánnyal.
3.    Géphajó – a kishajók, kompok és úszómunkagépek kivételével – csak abban az esetben közlekedhet, ha azt két üzembiztos rádiótelefon-berendezéssel szerelték fel. Menetben a rádiótelefon-berendezésnek állandóan képesnek kell lennie a ,,hajó-hajó’’ és a hajózási közlemények csatornáin a rádióközlemények adására és vételére. A hajózási közlemények csatornáját csak ideiglenesen, a más csatornákon való vétel, illetve adás idejére szabad kikapcsolni.
4.    Komp és önjáró úszómunkagép csak abban az esetben közlekedhet, ha azt kifogástalan üzemi állapotban lévő rádiótelefon-berendezéssel szerelték fel. Menetben a „hajó-hajó” rádióforgalmazásra szolgáló csatornán működő rádiótelefon-berendezésnek információvétel és adás céljából állandóan készenléti üzemmódban kell lennie. Ezt a csatornát rövid időre csak a más csatornákon történő adás, illetve vétel céljából szabad kikapcsolni. Az e bekezdés első és második mondatában foglalt rendelkezéseket az üzemelés idejére is alkalmazni kell.
5.    Minden rádiótelefon-berendezéssel felszerelt hajó a be nem látható szakaszokra, gázlókba, szabályozott forgalmú szakaszokra és a szűkületekbe való behajózás előtt köteles ott-tartózkodását a „hajó-hajó” rádióforgalmazásra kijelölt csatornán jelezni.
6.    A B.11 jelzés (I-7. melléklet) arra utal, hogy az illetékes hatóságok megkövetelik a rádiótelefon használatát.
4.05 cikk – Radar
1.    A hajó korlátozott látási viszonyok között abban az esetben tekinthető radarral közlekedőnek, ha
a)    azt a belvízi utakon való hajózásra radarberendezéssel és fordulási szögsebességet jelző készülékkel szerelték fel. A készüléknek üzembiztos állapotban kell lennie és meg kell felelnie a sorozatgyártású berendezésnek az illetékes hatóság által a hajózásbiztonsági szempontok figyelembevételével jóváhagyott mintadarabjának.
A nem szabadon közlekedő kompot fordulási szögsebességet jelző készülékkel nem kell felszerelni;
b)    azt az 1.01 cikk w) pontjában foglalt háromtónusú hangjelzés leadására alkalmas hangjelző készülékkel szerelték fel. Ez a rendelkezés a kishajókra és a nem szabadon közlekedő kompokra nem vonatkozik;
c)    a hajón radarhajózásra feljogosító, a Duna Bizottság ajánlásainak megfelelő bizonyítvánnyal14. vagy más egyenértékű okmánnyal rendelkező személy tartózkodik.
Kishajót járulékosan üzembiztos „hajó-hajó” csatornán működő rádiótelefon-berendezéssel kell felszerelni.
2.    Kötelék és mellévett alakzat esetében az 1. bekezdésben foglaltakat csak arra a hajóra kell alkalmazni, amelyen a kötelék vezetője tartózkodik.
A VÍZIÚT JELEI ÉS KITŰZÉSE
5.01 cikk – Jelek
1.    A víziút tiltó, utasító, korlátozó, tájékoztató, továbbá ajánlott kiegészítő jeleit, azok jelentését a Szabályzat I-7. melléklete határozza meg.
2.    A Szabályzat előírásait és más vonatkozó rendelkezést nem érintve, a hajó vezetőjének meg kell tartania a víziúton vagy annak partján elhelyezett jelekkel – beleértve az 1.19. cikkben foglalt különleges rendelkezéseket – közölt utasítást, illetve figyelembe kell venniük a fenti 1. pont szerinti és a víziúton elhelyezett jelekkel tudomásukra hozott ajánlást.
5.02 cikk – Kitűzés
1.    A víziúton a hajózás biztonsága érdekében elhelyezhető kitűző jeleket a Szabályzat I-8. melléklete állapítja meg, továbbá különösen pontosítja azt, hogy milyen feltételekkel lehet használni az egyes jeleket.
2.    A hajózható folyószakaszokon a hajóút kitűzése a menetben levő hajó oldalaira vonatkoztatott laterális rendszerben történik. A Szabályzat a hajóút jobb és bal oldala, illetve a jobb és bal part fogalmát a völgymeneti hajó helyzetéből nézve alkalmazza.
HAJÓZÁSI SZABÁLYOK
A. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
6.01 cikk – Fogalommeghatározások
1.    Ebben a fejezetben a ,,hegymenet’’ a folyó forrásának irányába való haladást jelenti.
2.    E fejezet alkalmazásában:
a)    találkozás – amikor két hajó egymáshoz viszonyított ellentétes vagy közel ellentétes irányban halad,
b)    előzés – amikor a hajó (előző hajó) más hajót (előzendő hajót) hátulról, annak hajóközép (HK) síkjához viszonyított 22°30’ értéket meghaladó szögben megközelít és megelőz,
c)    keresztezés – amikor két hajó az a) és b) pontban foglaltaktól eltérően közelíti meg egymást.
6.01-bis cikk – Gyorsjáratú hajó
A gyorsjáratú hajónak valamennyi más hajó számára biztosítania kell annak menetiránya megtartásához és műveletei végzéséhez szükséges teret, továbbá nem követelheti, hogy az neki kitérjen.
6.02 cikk – Kishajó
1.    E fejezetben a ,,kishajó’’ kifejezés a kizárólag kishajókból álló kötelékre is vonatkozik.
2.    Ha az e fejezetben foglalt rendelkezések előírják, hogy az adott hajózási szabály nem alkalmazható más hajókkal szemben a kishajóra, akkor ennek a kishajónak más hajók részére – beleértve a gyorsjáratú hajókat – biztosítania kell a menetirányuk megtartásához és műveleteik végzéséhez szükséges teret, továbbá nem követelhetik, hogy azok neki kitérjenek.
B. TALÁLKOZÁS, KERESZTEZÉS ÉS ELŐZÉS
6.03 cikk – Általános szabályok
1.    A találkozás vagy az előzés csak akkor engedhető meg, ha a hajóút szélessége – valamennyi helyi körülményt és más hajók mozgását is figyelembe véve – kétséget kizáróan elegendő az egyidejű áthaladáshoz.
2.    Az alábbi 6.04, 6.05 és 6.29 cikkben előírt jelzéseket a kötelékben annak a hajónak kell leadnia, amelyen a kötelék vezetője tartózkodik.
3.    Találkozásnál vagy előzésnél az összeütközés minden veszélyét kizáró irányban haladó hajók nem változtathatják meg menetirányukat úgy, hogy ezzel az összeütközés veszélyét idézzék elő.
4.    A keresztezés csak akkor megengedett, ha a hajó vezetője meggyőződött arról, hogy a keresztezés más hajók számára is biztonságos módon hajtható végre.
6.03-bis cikk – Keresztezés
1.    Ha két egymást keresztező hajó olyan irányban halad, hogy az összeütközés veszélye jöhet létre, az a hajó, amelyik a másik hajót a saját jobb oldala felől látja, köteles a másik hajó útjából kitérni, és ha a körülmények lehetővé teszik, el kell kerülnie az útvonal keresztezését a másik hajó előtt.
A hajóút menetirány szerinti jobb szélén haladó hajó nem változtathatja meg a menetirányát.
Ez a rendelkezés nem alkalmazható a kishajóra más hajók vonatkozásában.
2.    Az e cikk 1. bekezdésében említett előírásokat a 6.13, 6.14 és 6.16 cikkben foglaltak esetében nem kell alkalmazni.
3.    Az e cikk 1. bekezdésében foglaltaktól eltérően, ha két különböző fajtájú kishajó oly módon halad egymást keresztező útvonalon, hogy az összeütközés veszélye jöhet létre,
–    a kisgéphajóknak ki kell térnie más olyan kishajó útjából, amely nem kisgéphajó,
–    az olyan kishajónak, amely nem kisgéphajó és nem vitorlával haladó kishajó, ki kell térnie a vitorlás kishajók útjából.
Ugyanakkor az a hajó, amelyik a hajóút menetirány szerinti jobb szélén halad menetirányát nem változtathatja meg.
4.    Az e cikk 1. bekezdésében foglaltaktól eltérően, ha két vitorlás hajó olyan egymást keresztező útvonalon halad, hogy az összeütközés veszélye jöhet létre, az egyiknek ki kell térnie az alábbiak szerint:
a)    ha a hajók különböző oldalszéllel haladnak, a baloldali széllel haladó köteles a másik útjából kitérni,
b)    ha a hajók azonos oldalszéllel haladnak, a szél felőli oldalon lévő köteles a szél alatt haladó útjából kitérni,
c)    ha a szelet balról kapó hajó a másik hajót a szél felőli oldalon látja és nem tudja meghatározni, hogy az milyen széllel halad, köteles annak útjából kitérni.
Az a hajó, amelyik a hajóút menetirány szerinti jobb szélén halad, menetirányát nem változtathatja meg.
Az e bekezdésben foglalt rendelkezések a kishajóra más olyan hajó vonatkozásában, amelyek nem kishajó, nem alkalmazhatók.
6.04 cikk – A találkozás általános szabályai
1.    Találkozáskor a hegymenetben haladó – a helyi viszonyokat és a többi hajó mozgását figyelembe véve – köteles szabaddá tenni az utat a völgymenetben haladó számára.
2.    A hegymenetben haladó nem ad jelzést, ha a völgymenetben haladónak bal oldala felől enged utat.
3.    Ha a hegymenetben haladó jobb oldala felől enged utat a völgymenetben haladónak, a jobb oldalán kellő időben köteles:
a)    nappal:
–    erős villogó fehér fényt mutatni, illetve világoskék zászlóval vagy táblával jelezni, vagy
–    világoskék táblát egy közepesen erős villogó fehér fénnyel egyidejűleg mutatni;
b)    éjjel: közepesen erős villogó fehér fényt mutatni; ezzel egyidejűleg egy világoskék táblával is jelezhetnek.
Ezeket a jelzéseket elölről és hátulról is láthatóan az elhaladás befejezéséig kell mutatni. Tilos ezeket a jelzéseket a szükséges időn túl mutatni, kivéve, ha a hajó azt jelzi, hogy kész a völgymenetben haladó hajókat jobb oldalon elengedni. A világoskék táblát legalább 0,05 m széles fehér kerettel kell ellátni; a keret karos szerkezete és a villogó fényt adó lámpatest sötét színű legyen.
4.    Ha feltételezhető, hogy a hegymenetben haladó hajó szándékát a völgymenetben haladó hajó nem értette meg, a hegymenetben haladó hajó köteles a következő hangjelzéseket adni:
–    egy rövid hangjelzést, ha az elhaladást a hajók bal, vagy
–    két rövid hangjelzést, ha az elhaladást a hajók jobb
oldala felől kívánja végrehajtani.
5.    A 6.05 cikkben foglalt rendelkezések megtartásával a völgymenetben haladó hajó köteles a fenti rendelkezéseknek megfelelően a hegymenetben haladó hajó által javasolt oldal felől elhaladni és a hegymenetben haladó hajó által adott, a 3. és 4. bekezdésben foglalt jelzéseket megismételni.
6.    Az 1–5. bekezdésben foglalt rendelkezések a kishajónak nem kishajókkal történő találkozásakor, illetve kishajók találkozásakor nem alkalmazhatók.
6.05 cikk – Eltérés a találkozás általános szabályaitól
1.    Eltérően a 6.04 cikkben foglalt rendelkezésektől
a)    a völgymenetben haladó menetrend szerint közlekedő személyhajó, ha annak megengedett legnagyobb utaslétszáma eléri az illetékes hatóság által megállapított értéket és azon a partoldalon akar kikötni, amely mentén hegymenetben levő hajó közlekedik;
b)    völgymenetben haladó vontatott kötelék, ha a hegymenetbe forduláshoz meghatározott part mentén akar haladni
megkövetelheti, hogy a hegymenetben lévő hajó megváltoztassa a részére a 6.04 cikk rendelkezései szerint biztosított útirányt, ha ez az útirány neki nem alkalmas.
Ezt csak akkor követelheti meg, ha meggyőződött arról, hogy követelése kockázat nélkül teljesíthető.
2.    Az 1. bekezdésben foglalt esetben a völgymenetben haladó kellő időben köteles a következő jelzéseket adni:
–    ha a találkozást bal oldala felől tervezi, egy rövid hangjelet,
–    ha a találkozást jobb oldala felől tervezi, két rövid hangjelet, továbbá a 6.04 cikk 3. bekezdésében előírt látható jelzést.
3.    A hegymenetben haladó ebben az esetben köteles a völgymenetben haladó követelését teljesíteni és azt a következők szerint visszaigazolni:
–    ha a találkozást bal oldala felől hajtja végre, egy rövid hangjelzéssel,
–    ha a találkozást jobb oldala felől hajtja végre, két rövid hangjelzéssel és a 6.04 cikk 3. bekezdésében előírt látható jelzéssel.
4.    Ha kétség merül fel annak tekintetében, hogy a völgymenetben haladó szándékát a hegymenetben haladó megértette-e, a völgymenetben haladó köteles az e cikk 3. bekezdésében előírt hangjelzést megismételni.
5.    Ha a hegymenetben haladó a völgymenetben haladó által követelt találkozási módot nem tartja alkalmasnak, és fennáll az összeütközés veszélye, köteles egy nagyon rövid hangokból álló hangsorozatot adni. Ebben az esetben a hajók vezetői kötelesek minden lehetséges intézkedést megtenni a veszélyhelyzet elhárítására.
6.    Az 1–5. bekezdésben foglalt rendelkezések a kishajónak olyan hajóval történő találkozásakor, amely nem kishajó, illetve kishajók találkozásakor nem alkalmazhatók.
6.06 cikk – Találkozás partról vontatott hajóval
Partról vontatott hajó és más módon haladó hajó találkozásakor, az utóbbinak – a 6.04 és 6.05 cikkben foglaltaktól eltérően – mindenkor át kell engednie azt az oldalt, amely felől a vontatást végzik.
6.07 cikk – Találkozás hajóútszűkületekben
1.    Az olyan szakaszon vagy helyen való találkozás lehetőségének elkerülésére, ahol a hajóút szélessége kétséget kizáróan nem elegendő az egymás melletti elhaladáshoz (hajóútszűkület), a következő szabályokat kell alkalmazni:
a)    minden hajó köteles a lehető legrövidebb idő alatt áthaladni a hajóútszűkületen,
b)    ha a látótávolság korlátozott, a hajóknak a hajóútszűkületbe való behajózás előtt egy hosszú hangjelzést kell leadniuk; szükség esetén – különösen a hosszú hajóútszűkületekben – a jelzést az áthaladás folyamán ismételni kell,
c)    azokon a víziutakon, amelyeken a völgy-, illetve a hegymenet meghatározott:
(i)    ha a hegymenetben haladó hajó vagy kötelék azt észleli, hogy völgymenetben haladó hajó vagy kötelék a hajóútszűkületbe hajózik be, a hajóútszűkület előtt meg kell állnia és mindaddig várakoznia kell, amíg a völgymenetben haladó hajó vagy kötelék a hajóútszűkületen áthalad;
(ii)    ha a hegymenetben haladó hajó vagy kötelék már behajózott a hajóútszűkületbe, a völgymenetben haladó hajó vagy kötelék köteles – amennyiben ez lehetséges – a hajóútszűkület felett megállni és mindaddig várakozni, amíg a hegymenetben haladó hajó vagy kötelék a hajóútszűkületen áthalad.
2.    Ha a hajóútszűkületben a találkozás elkerülhetetlen, a hajók kötelesek minden lehetséges intézkedést megtenni, hogy az a legkevésbé veszélyes helyen és feltételekkel történjen. Ha a hajó vezetője összeütközés veszélyét észleli, egy nagyon rövid hangokból álló hangsorozatot kell adnia.
3.    Kishajóra csak az e cikk 1. bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezést kell alkalmazni.
6.08 cikk – Találkozás tiltása a víziút jelzéseivel
1.    Az A.4. tiltó jelzéssel (I-7. melléklet) megjelölt szakaszhoz közeledve a hegymenetben levő hajó, illetve kötelék a völgymenetben levő hajó, illetve kötelék közeledtekor köteles a szakasz előtt megállni és várakozni, amíg a völgymenetben levő hajó, illetve kötelék ezen át nem halad.
2.    Ha az illetékes hatóság a találkozás elkerülésére váltakozó irányú áthaladást ír elő,
–    az áthaladási tilalmat az A.1. általános tiltó jelzéssel (I-7. melléklet),
–    az áthaladás engedélyezését az E.1. általános figyelmeztető jelzéssel
jelzi.
A helyi viszonyoktól függően az áthaladási tilalmat jelző tábla előtt a B.8. jelzőtábla (I-7. melléklet) is elhelyezhető.
3.    Ha a jelzőállomás valamilyen okból nem mutatja a 2. bekezdésben előírt jelzéseket, a hajónak meg kell állnia, és meg kell várnia az illetékes hatóság rádiótelefonon vagy jelzésekkel adott engedélyét.
6.09 cikk – Az előzés általános szabályai
1.    Az előzés akkor kezdhető meg, ha az előző meggyőződött az előzés veszélytelenségéről.
2.    Az előzendő köteles szükség és lehetőség szerint az előzést megkönnyíteni. Köteles sebességét csökkenteni, ha ez szükséges ahhoz, hogy az előzés biztonságos körülmények között és elegendően gyorsan menjen végbe ahhoz, hogy más hajó haladását ne zavarja.
Ez a rendelkezés nem alkalmazható abban az esetben, ha a kishajó nem kishajót előz.
6.10 cikk – Előzés
1.    Ha az előzés nyilvánvalóan veszélytelen, az előzést végző az előzött hajó bármelyik oldala felől elhaladhat.
2.    Ha vitorlás hajó más vitorlás hajót előz, az előző hajónak általában az előzött hajó szélirány felőli oldalán kell elhaladnia. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a vitorlás kishajót más fajtájú vitorlás hajó előzi.
Ha valamely hajót vitorlás hajó előz, az előzött hajó köteles megkönnyíteni az előző hajónak a szélirány felőli oldalon történő elhaladását. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a kishajó olyan hajót előz, amely nem kishajó.
3.    Ha az előzés az előzött sebességének és menetirányának megváltoztatása nélkül megvalósítható, az előző hajónak nem kell hangjelzést adnia.
4.    Ha az előzésnek csak azzal a feltétellel lehet helye, hogy az előzendő hajónak meg kell változtatnia menetirányát, vagy kétség merül fel annak tekintetében, hogy az megértette-e az előző hajó szándékát és ez az összeütközés veszélyéhez vezethet, az előző hajó köteles a következő hangjelzéseket adni:
a)    két hosszú és két rövid hangjelet, ha az előzendő hajót balról,
b)    két hosszú és egy rövid hangjelet, ha az előzendő hajót jobbról
szándékozza előzni.
5.    Ha az előzendő teljesítheti az előzni szándékozó kérését – szükség esetén ellenkező irányba kitérve – elegendő helyet kell adnia a kért oldalon és köteles a következő hangjelzéseket adni:
a)    egy rövid hangjelet, ha az előzést balról,
b)    két rövid hangjelet, ha az előzést jobbról
lehet végrehajtani.
6.    Ha az előzés nem végezhető el a kért oldalon, az előzendő hajó köteles a következő hangjelzéseket adni:
a)    egy rövid hangjelet, ha az előzést balról,
b)    két rövid hangjelet, ha az előzést jobbról
lehet végrehajtani.
Ha az előzni szándékozó előzési szándékát fenntartja, az a) pont szerinti esetben két rövid, a b) pont szerinti esetben egy rövid hangjelet kell adnia.
Ebben az esetben az előzendő – szükség esetén ellenkező irányba kitérve – a kért oldalon köteles a szükséges helyet biztosítani.
7.    Ha az összeütközés veszélye miatt az előzés lehetetlen, az előzendő hajó köteles öt rövid hangjelet adni.
8.    A 4–7. bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók sem a kishajóra más fajtájú hajó vonatkozásában, sem a kishajó kishajó általi előzésére.
6.11 cikk – Előzés tiltása a víziúton elhelyezett jelekkel
A 6.08 cikk 1. pontja rendelkezéseinek megtartásával tilos az előzés:
a)    általában az A.2., jelzéssel (I-7. melléklet) megjelölt szakaszon;
b)    kötelékek között az A.3. jelzéssel (I-7. melléklet) megjelölt körzetben;
ezt a tilalmat nem kell figyelembe venni, ha a kötelékek közül az egyik tolt kötelék és annak legnagyobb méretei nem haladják meg a 110 x 12 m-t.
C. EGYÉB HAJÓZÁSI SZABÁLYOK
6.12 cikk – Hajózás előírt útirányú szakaszon
1.    Azon a szakaszon, amelyen előírt a menetirány, ezt a menetirányt az I-7. melléklet szerinti B.1., B.2., B.3. vagy B.4. utasító jelzéssel kell jelölni.
A szakasz végét az E.11. figyelmeztető jelzéssel lehet jelölni.
2.    Az ilyen szakaszon a hegymenetben haladó semmi esetre sem akadályozhatja a völgymenetben haladót; szükség esetén a B.4. jelhez közeledve köteles sebességét csökkenteni vagy megállni, hogy lehetőséget adjon a völgymenetben lévő hajónak műveletei végrehajtására.
6.13 cikk – Fordulás
1.    A hajó csak akkor fordulhat meg, ha meggyőződött arról, hogy más hajók mozgása ezt veszély nélkül lehetővé teszi és más hajó nem kényszerül menetiránya és sebessége hirtelen megváltoztatására.
2.    Ha a tervezett művelet más hajót menetiránya vagy sebessége megváltoztatására kényszerít, a fordulni szándékozó hajónak figyelmeztetésül kellő időben a következő hangjeleket kell adnia:
a)    egy hosszú és egy rövid hangjelet, ha jobbra szándékozik fordulni, illetve
b)    egy hosszú és két rövid hangjelet, ha balra szándékozik fordulni.
3.    A kockázat nélküli fordulás elősegítésére a többi hajónak – ha ez szükséges és lehetséges – meg kell változtatnia a sebességét és/vagy útirányát. A hajónak különösen a hegymenetbe forduló (ráfordító) hajót kell segítenie abban, hogy ezt a műveletet kellő időben végrehajthassa.
4.    A fenti 1–3. bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók a kishajóra olyan hajóval kapcsolatban, amely nem kishajó. A kishajók egymás között alkalmazott magatartására csak az 1. és a 3. pont rendelkezéseit kell alkalmazni.
5.    Az A.8. tiltó jelzéssel (I-7. melléklet) megjelölt szakaszon megfordulni tilos, azonban, ha a víziúton E.8. figyelmeztető jelzéssel (I-7. melléklet) megjelölt szakasz van, ajánlott, hogy a hajó vezetője ott hajtsa végre a fordulást, amelyre továbbra is az ebben a cikkben foglalt előírások vonatkoznak.
6.14 cikk – A hajó vezetése elinduláskor
A kikötési vagy a horgonyzási helyét megfordulás nélkül elhagyó hajóra is – a kompok kivételével – a 6.13 cikkben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni, azonban az említett cikk 2. bekezdésében előírt jelzéseket az alábbiakkal kell helyettesíteni:
–    egy rövid hangjel, ha a hajó jobbra tart, és
–    két rövid hangjel, ha a hajó balra tart.
6.15 cikk – A vontatott kötelék hajói közé behatolás tilalma
A vontatott kötelék hajói közé behatolni tilos.
6.16 cikk – Be- és kihajózás a kikötő, mellékág bejáratánál a víziút keresztezésével
1.    A hajó akkor hajózhat be kikötőbe, mellékágba vagy hajózhat ki azokból és térhet rá a fő víziútra, illetve keresztezheti azt, ha meggyőződött arról, hogy ez a művelet biztonságosan elvégezhető, és más hajó nem kényszerül menetiránya vagy sebessége hirtelen megváltoztatására.
Ha a völgymenetben haladó hajónak ahhoz, hogy a kikötőbe vagy a mellékágba behajózhasson, meg kell fordulnia, és hegymenetben kell haladnia, elsőbbséget kell adnia bármely, a kikötőbe vagy a mellékágba behajózni szándékozó, hegymenetben haladó hajónak.
A mellékágnak tekintett víziutakat az E.9., illetve az E.10. jelzéssel (I-7. melléklet) lehet megjelölni.
2.    Az e cikk 1. bekezdésében említett valamely műveletet végrehajtó hajónak, ha az általa tervezett művelet más hajót menetiránya vagy sebessége megváltoztatására kényszerít, kellő időben köteles azt jelezni
–    három hosszú és egy rövid hangjel adásával, ha a behajózáshoz vagy a kihajózást követően jobbra kívánnak haladni;
–    három hosszú és két rövid hangjel adásával, ha a behajózáshoz vagy a kihajózást követően balra kívánnak haladni;
–    három hosszú hangjel adásával, ha a víziutat keresztezni kívánják.
A keresztezés befejezésig – szükség esetén – a hajó köteles
–    egy hosszú és egy rövid hangjelet adni, ha jobbra kíván haladni,
–    egy hosszú és két rövid hangjelet adni, ha balra kíván haladni.
3.    A többi hajó – ha az szükséges – köteles menetirányát vagy sebességét megváltoztatni.
Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a fő víziúton a kikötő vagy a mellékág kijáratánál B.10. jelzést (I-7. melléklet) helyeztek el.
4.    Ha a kikötő vagy mellékág kijáratának közelében B.9. jelzést (I-7. melléklet) helyeztek el, a kikötőből vagy a mellékágból kihajózó hajó csak abban az esetben térhet rá a fő víziútra vagy keresztezheti azt, ha ez a művelet nem kényszeríti az ott haladó hajót menetiránya vagy sebessége megváltoztatására.
5.    A hajó nem hajózhat be a kikötőbe vagy a mellékágba, ha a fő víziúton az I-7. melléklet II. részének 2. pontja szerinti kiegészítő jelzéssel ellátott A.1. jelzést helyeztek el.
A hajó nem hajózhat ki a kikötőből vagy a mellékágból, ha a kijáratnál az I-7. melléklet II. részének 2. pontja szerinti kiegészítő jelzéssel ellátott A.1. jelzést helyeztek el.
6.    A hajó akkor is behajózhat a kikötőbe vagy a mellékágba, ha a fő víziúton haladó hajót menetirányuk vagy sebessége megváltoztatására kényszeríti, amennyiben a fő víziúton az I-7. melléklet II. részének 2. pontja szerinti kiegészítő jelzéssel ellátott E.1. jelzést helyeztek el. Kihajózhat a kikötőből vagy a mellékágból, ha a kijáratnál az I-7. melléklet II. részének 2. pontja szerinti kiegészítő jelzéssel ellátott E.1. jelzést helyeztek el. Ebben az esetben a fő víziúton a B.10. jelzést (I-7. melléklet) helyezik el.
7.    Az 1–3. bekezdésben foglalt rendelkezések a kishajó és olyan hajó viszonylatában, amely nem kishajó, a 4. pont rendelkezései a kishajónak nem tekinthető hajó és a kishajó viszonylatában, a 2. pontban foglalt rendelkezések a kishajók közötti viszonylatban nem alkalmazhatók.
6.17 cikk – Hajók párhuzamos haladása
1.    Hajók csak akkor haladhatnak párhuzamosan, ha ezt a rendelkezésre álló szabad tér lehetővé teszi, és amikor ez a hajózást nem akadályozza vagy veszélyezteti.
2.    Előzés, illetve találkozás kivételével tilos a 3.14 és a 3.32 cikkben előírt két vagy három kék fényt, illetve két vagy három kék kúpot viselő hajótól vagy köteléktől 50 m távolságon belül haladni.
3.    Az 1.20 cikkben foglalt rendelkezések megtartásával a hajónak tilos menetben levő hajó vagy úszóanyagok köteléke mellé állni, vagy azok sodrában haladni, annak vezetőjének kifejezett hozzájárulása nélkül.
4.    Vízisíelőnek és hajó használata nélküli vízisportot folytató személynek kellő távolságot kell tartania menetben levő hajótól, úszóanyagok kötelékétől, továbbá munkát végző úszómunkagéptől.
6.18 cikk – Horgony, kötél és lánc vonszolásának tilalma
1.    Horgony, kötél és lánc vonszolása tilos.
2.    Az 1. bekezdésben foglalt tilalom a veszteglőhelyen végzett kisebb helyváltoztatásokra és egyéb műveletezésre nem vonatkozik, de vonatkozik a 7.03 cikk 1. b) pontjában foglalt rendelkezések szerint az A.6. tiltó jelzéssel (a Szabályzat I-7. melléklete) jelölt szakaszon történő helyváltoztatásra és egyéb műveletezésre is.
3.    Az 1. bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik továbbá a 7.03 cikk 2. bekezdésében foglalt rendelkezések szerint E.6. tájékoztató táblával (I-7. melléklet) jelölt szakaszra sem.
6.19 cikk – Ereszkedő hajózás
1.    Az ereszkedő hajózás tilos. A tilalom a veszteglő- és rakodóhelyeken történő kisebb helyváltoztatásra nem vonatkozik.
2.    A völgymenetben orral folyásiránnyal szemben előremenetben működő géppel haladó hajót nem ereszkedőnek, hanem hegymenetben haladónak kell tekinteni.
6.20 cikk – Hullámkeltés
1.    A hajónak úgy kell szabályozni sebességét, hogy ne keltsen olyan hullámot vagy szívóhatást, amely menetben lévő vagy veszteglő hajóban vagy a műtárgyban kárt okozhat. A hajó sebességét kellő időben csökkenteni kell, különösen
a)    kikötő bejárata előtt,
b)    a part mellé vagy kikötőhelyen kikötött, illetve ott rakodó hajó közelében,
c)    a veszteglőhelyen tartózkodó hajó közelében,
d)    a nem szabadon közlekedő komp közelében,
e)    a víziútnak az illetékes hatóság által az A.9. jelzéssel (I-7. melléklet) jelölt szakaszán,
azonban sebessége a biztonságos műveletezéshez szükségesnél kisebb nem lehet.
2.    Az 1.04 cikkben foglalt rendelkezések megtartásával az 1. pont b) és c) pontjának rendelkezései a kishajóra nem vonatkoznak.
3.    A 3.27 cikk 1. c) pontjában előírt fényeket, a 3.41 cikk 1. c) pontjában előírt lobogókat viselő hajó, továbbá a 3.48 cikk 1. bekezdésében előírt fényeket, lobogókat viselő hajó, úszóanyagok köteléke és úszómű közelében a többi hajó az 1. pont előírásai szerint köteles csökkenteni sebességét, valamint a lehető legnagyobb oldaltávolságot tartani.
6.21 cikk – Kötelék
1.    A köteléket továbbító géphajónak elegendő gépteljesítménnyel kell rendelkeznie a kötelék megfelelő műveletképességének biztosítására.
2.    A tolóhajónak völgymenetben biztosítania kell a haladó tolt kötelék kellő időben történő, elfordulás nélküli megállítását úgy, hogy a kötelék műveletképessége megmaradjon.
3.    A vontatott, tolt vagy mellévett köteléket továbbító géphajónak tilos a kötelék hajóit kikötéskor vagy horgonyzáskor mindaddig magukra hagyni, ameddig a hajóutat nem szabadították fel és a kötelék vezetője meg nem győződött a hajók biztonságos helyzetéről.
4.    Hajón szállítható bárka csak akkor helyezhető a tolt kötelék elejére, ha a kötelék elején horgonyok vannak.
5.    Személyhajót, ha azon utasok tartózkodnak, mellévett alakzatban vagy vontatott kötelékben továbbítani tilos. Személyhajó mellévett alakzatban vagy vontatott kötelékben való továbbítása csak havaria esetén engedhető meg.
6.22 cikk – Ideiglenes hajózási zárlat
Ha az illetékes hatóságok az A.1. tiltó jelzéssel (az I-7. melléklete) ideiglenes hajózási zárlatot rendeltek el, minden hajó köteles e tiltó jelzés előtt megállni.
6.22-bis cikk – Hajózás munkát végző úszómunkagép, fennakadt, illetve elsüllyedt hajó közelében
Tilos a 3.27 és 3.41 cikkben említett hajó közelében elhaladni azon az oldalon, amelyen
–    az a 3.27 cikk 1. b) és d) pontjában előírt fényt, vagy
–    a 3.41 cikk 1. b) és d), illetve 2. b) pontjában előírt vörös gömböt, vörös lobogót vagy A.1. táblát
viseli.
D. KOMP
6.23 cikk – Kompra vonatkozó szabályok
1.    A komp akkor keresztezheti a hajóutat, ha meggyőződött arról, hogy a többi hajó mozgása ezt veszélytelenül lehetővé teszi, és más hajó nem kényszerül menetiránya vagy sebessége hirtelen megváltoztatására.
2.    Ezen túlmenően a nem szabadon közlekedő kompra az alábbi szabályok vonatkoznak:
a)    Ha a komp nem közlekedik, köteles azon a helyen vesztegelni, amelyet az illetékes hatóság számára kijelölt; ha nem jelöltek ki részére veszteglőhelyet, úgy kell vesztegelnie, hogy a hajóút szabad maradjon.
b)    Hosszköteles komp közlekedése tilos.
c)    A komp nem tartózkodhat a hajóútban az üzemeléséhez szükséges időn túl.
E. ÁTHALADÁS HÍD ALATT, DUZZASZTÓMŰVÖN ÉS ZSILIPEN
6.24 cikk – A híd alatti és duzzasztóművön való áthaladás általános szabályai
1.    Ha a hajóút nem kellő szélességű a hídnyíláson és duzzasztóművön hajók egymás melletti egyidejű áthaladására, akkor a 6.07 cikk szabályait kell alkalmazni.
2.    Ha a hídnyíláson és duzzasztóművön keresztül megengedett az áthaladás és azon
a)    A.10. jelet (I-7. melléklet) helyeztek ki, akkor tilos a két jelzőtábla közötti téren kívül hajózni,
b)    D.2. jelet (I-7. melléklet) helyeztek ki, akkor ajánlott a hajóval két jelzőtábla vagy fény között maradni.
6.25 cikk – Áthaladás állandó híd alatt
1.    Ha az állandó híd egyes nyílásait egy vagy több vörös fénnyel vagy vörös-fehér-vörös jelzőtáblával (A.1. jelzés az I-7. melléklet szerint) jelölték meg, ezekben a hídnyílásokban hajózni tilos.
2.    Ha az állandó híd nyílását a felette elhelyezett
a)    D.1. a) (I-7. melléklet), vagy
b)    D.1. b) (I-7. melléklet)
jelzéssel (I-7. melléklet) jelölték meg, ajánlatos elsősorban ezt a hídnyílást használni.
Ha a hídnyílást az a) pontban említett jelzéssel jelölték, az mindkét irányú áthaladásra nyitott.
Ha a hídnyílást a b) pontban említett jelekkel jelölték, az az ellenkező irányú áthaladás számára zárt. Ebben az esetben a hídnyílást az ellenkező oldalon az A.1. tiltó jelzéssel (I-7. melléklet) jelölik.
3.    Ha az állandó híd egyes nyílásait a 2. pont szerint jelölték, a jelzés nélküli nyílásokon a hajó csak a saját kockázatára és felelősségére haladhat át.
6.26 cikk – Áthaladás nyitható híd alatt
1.    A Szabályzat és más vonatkozó rendelkezések előírásainak megtartásával a hajó vezetője nyitható hídhoz közeledve vagy az alatti áthaladáskor köteles követni a híd kezelőszemélyzetének megfelelő esetekben a hajózás biztonságára és rendjére vonatkozóan adott utasításait.
2.    Nyitható hídhoz közelítve a hajó sebességét csökkenteni kell.
Ha a hajó nem tud vagy nem szándékozik a híd alatt áthaladni, továbbá, ha a parton a B.5. tábla (I-7. melléklet) van elhelyezve, köteles a tábla előtt megállni.
3.    Nyitható híd megközelítésekor tilos az előzés, kivéve, ha a híd kezelőszemélyzete erre külön utasítást ad.
4.    A nyitható híd alatti áthaladást a következő jelzésekkel lehet szabályozni:
a)    egy vagy több vörös fény: az áthaladás tilos;
b)    azonos magasságban elhelyezett egy vörös és egy zöld fény, vagy a zöld fény felett elhelyezett egy vörös fény: az áthaladás egyelőre tilos, de a híd nyitás alatt áll, a hajóknak indulásra fel kell készülniük;
c)    egy vagy több zöld fény: az áthaladás szabad;
d)    egymás felett elhelyezett két vörös fény: a híd nyitása a hajózás számára szünetel;
e)    a hídon elhelyezett sárga fény az a) és d) pontban említett jelzéssel együtt: az áthaladás tilos, kivéve a kis magasságú hajókat, azok áthaladása mindkét irányban megengedett;
f)    a hídon elhelyezett két sárga fény az a) és d) pontban említett jelzéssel együtt: az áthaladás tilos, kivéve a kis magasságú hajókat, azok áthaladása a jelzett oldalról szabad, ellenkező oldalról tilos.
5.    A 4. bekezdésben említett vörös fényjelek vörös-fehér-vörös táblákkal (A.1. jelzés, I-7. melléklet), a zöld fényjelek zöld-fehér-zöld táblákkal (E.1. jelzés, I-7. melléklet), a sárga fények pedig sárga táblákkal (D.1. jelzés, I-7. melléklet) helyettesíthetők.
6.27 cikk – Áthaladás duzzasztóművön
1.    Duzzasztóművön való áthaladáskor, illetve annak közelében horgonyt, kötelet, láncot vonszolni tilos.
2.    A duzzasztómű átjárónyílásán az áthaladás csak akkor szabad, ha azt jobbról, illetve balról az E.1. jellel (I-7. melléklet) jelölték.
3.    A duzzasztómű átjárónyílásán az áthaladás tilalmát egy vagy több vörös fénnyel vagy vörös-fehér-vörös táblával (A.1. jelzés, I-7. melléklet) lehet jelölni.
4.    A 2. bekezdésben foglalt rendelkezésektől eltérően, ha a duzzasztóművön híd van, a duzzasztómű átjárónyílásán az áthaladás engedélyezhető az áthaladás helye feletti hídon elhelyezett D.1. jelzéssel (I-7. melléklet) is.
6.28 cikk – Áthaladás zsilipen
1.    A hajó a zsilip várakozóhelyéhez közeledésekor köteles csökkenteni sebességét. Ha nem tud, vagy nem szándékozik azonnal behajózni a zsilipbe és a parton B.5. táblát (I-7. melléklet) helyeztek el, a tábla előtt köteles megállni.
2.    A zsilip várakozóhelyén és a zsilipben a – hajózási tájékoztató szolgálattal való kapcsolattartásra alkalmas – rádiótelefonnal felszerelt hajó köteles a zsilipre kijelölt hullámhosszon vételkészen állni.
3.    A zsilipen való áthaladás a várakozóhelyre érkezés sorrendjében történik. A kishajó külön zsilipelésre nem tarthat igényt, az a zsilipszemélyzet értesítése után hajózhat be a zsilipkamrába. Ezen túlmenően, ha kishajó más fajtájú hajóval együtt zsilipel, csak az után hajózhat be a zsilipkamrába.
4.    A zsiliphez közeledve, különösen a várakozóhelyen, az előzés tilos.
5.    A zsilipben a horgonyt teljesen fel kell emelni. Ez a rendelkezés a várakozóhelyre is vonatkozik, amennyiben horgony használatára nincs szükség.
6.    A zsilipbe behajózásnál a hajónak – a zsilipkapuval, védőberendezéssel, más hajóval, úszóanyagok kötelékével vagy úszóművel való ütközés elkerülésére – sebességét csökkentenie kell.
7.    A zsilipben
a)    ha a zsilipkamra falain határokat jelöltek meg, a hajónak ezek között kell maradnia;
b)    a zsilipkamra feltöltése és ürítése alatt a hajót – ameddig nem kap engedélyt a kihajózásra – ki kell kötni, hogy ne ütközzön a zsilipkamra falához, a zsilipkapuhoz, védőberendezéshez, továbbá más hajóhoz vagy úszóanyagok kötelékéhez;
c)    az ütköző használata kötelező, amelynek, ha nincs a hajóhoz rögzítve úszóképesnek kell lennie;
d)    a hajónak és úszóanyagok kötelékének tilos vizet kifolyatni vagy kibocsátani a zsilip járó és munkafelületére, más hajóra vagy úszóanyagok kötelékére;
e)    a kikötéstől a kihajózás megkezdéséig a propulziós művet csak a zsilipelés biztonsága érdekében szabad használni;
f)    a kishajónak más hajótól kellő távolságot kell tartania.
8.    A zsilipben és a zsilip előkikötőjében a hajónak legalább 10 m oldaltávolságot kell tartania a 3.14 cikk szerinti kék fényt vagy a 3.32 cikkben előírt kék kúpot viselő más hajótól vagy köteléktől. Ez a rendelkezés az ugyanilyen jelzéseket viselő hajóra és kötelékre nem vonatkozik.
9.    A 3.14 cikk 2. vagy 3. bekezdése szerinti két, illetve három kék fényt, továbbá a 3.32 cikk 2. vagy 3. bekezdésében előírt két, illetve három kék kúpot viselő hajót és köteléket külön kell zsilipelni.
10.    A 3.14 cikk 1. bekezdése szerinti kék fényt vagy a 3.32 cikk 1. bekezdésében előírt kék kúpot viselő hajó személyhajóval együtt nem zsilipelhető.
11.    A zsilip előtti várakozóhelyhez közeledve, továbbá a zsilipbe behajózva, illetve onnan kihajózva a gyorsjáratú hajó olyan sebességgel köteles haladni, amely nem okoz kárt a zsilipben, a hajókban vagy az úszó anyagokban és a hajón tartózkodó személyekre nézve semmilyen veszélyt nem jelent.
12.    A hajózás biztonságának és rendjének fenntartása, az áthaladás gyorsítása és a kihasználtság érdekében a zsilip személyzete e cikk rendelkezéseitől eltérő, illetve kiegészítő utasításokat adhat. A zsilipben és a zsilip várakozóhelyén tartózkodó hajó köteles ezeket az utasításokat követni.
6.28-bis cikk – Behajózás a zsilipbe és kihajózás abból
1.    A zsilipbe való behajózás szabályozása – nappal és éjszaka – a zsilip egyik vagy mindkét végén elhelyezett következő jelzésekkel történik:
a)    két egymás felett elhelyezett vörös fény: a behajózás tilos, a zsilip nem üzemel;
b)    egy vörös fény vagy két vízszintesen elhelyezett vörös fény: a behajózás tilos, a zsilip zárva;
c)    a b) pont szerinti vörös fények egyike nem világít, illetve egy vörös fény, vagy egy vörös és felette egy zöld fény: a behajózás tilos, a zsilip nyitásra előkészítés alatt áll;
d)    egy vagy két vízszintesen elhelyezett zöld fény: a behajózás szabad.
2.    A zsilipből való kihajózás szabályozása – nappal és éjszaka – a következő jelzésekkel történik:
a)    egy vagy két vörös fény: a kihajózás tilos;
b)    egy vagy két zöld fény: a kihajózás szabad.
3.    Az 1. és 2. bekezdésben előírt egy vagy két vörös fényt egy A.1., az egy vagy két zöld fényt egy E.1. tábla (I-7. melléklet) helyettesítheti.
4.    Fény- vagy táblajelzés hiányában tilos be-, illetve kihajózni a zsilipszemélyzet külön engedélye nélkül.
6.29 cikk – A zsilipen való áthaladás sorrendje
A 6.28 cikk 3. pontjától eltérően a zsilipen áthaladáskor elsőbbség illeti meg:
a)    az illetékes hatóságok, a tűzoltóság, rendőrség, vámőrség, illetve a mentő és egészségügyi feladatokat ellátó szolgálatok halaszthatatlan okok miatt közlekedő hajóját;
b)    az illetékes hatóság által erre feljogosított és a 3.36 cikkben említett vörös lengőt viselő hajót.
Amennyiben ilyen hajó közeledik a zsilip várakozóhelyéhez vagy ott tartózkodik, más hajó köteles a lehető legnagyobb mértékben megkönnyíteni az ilyen hajó áthaladását.
F. KORLÁTOZOTT LÁTÁSI VISZONYOK; RADARHAJÓZÁS
6.30 cikk – A korlátozott látási viszonyok közötti hajózás általános szabályai
1.    Korlátozott látási viszonyok között
–    a hajó köteles a látási viszonyoknak megfelelő biztonságos sebességgel közlekedni;
–    a hajót a hajók, valamint a hajó és a part közötti összeköttetést biztosító, működőképes és az illetékes hatóságok előírásainak megfelelő rádiótelefon-berendezéssel kell felszerelni;
–    a hajó orrán – kötelékben az első hajón – figyelőhelyet kell felállítani; a figyelőhely jelzéseinek láthatónak, illetve hallhatónak kell lenniük a hajó vagy a kötelék vezetője számára, ennek hiányában a vezetővel beszédkapcsolatot kell létesíteni;
–    a hajónak adnia kell a 6.32 és 6.33 cikkben előírt hangjelzéseket, valamint viselnie kell a menetben levő hajó éjszakai jelzéseként előírt fényeket.
2.    A hajónak haladéktalanul meg kell állnia, ha a láthatóság csökkenése, más hajók jelenléte és mozgása, valamint a helyi viszonyok a hajózás biztonságát fenyegetik. Ezen túlmenően, ha a vontatott hajó és a kötelék élén haladó géphajó közötti látási kapcsolat megszűnik, a köteléknek a legközelebbi alkalmas helyen meg kell állnia.
3.    Annak eldöntéséhez, hogy a hajónak meg kell-e állnia vagy továbbhaladhat-e, továbbá a radart használó hajó sebességének meghatározásához a radarjelek is felhasználhatók. A hajónak figyelembe kell vennie a láthatóság többi hajó számára bekövetkezett csökkenését is.
4.    Megálláskor a hajónak a lehetőségekhez mérten fel kell szabadítania a hajóutat.
5.    A korlátozott látási viszonyok között közlekedő hajók kötelesek a 16. csatornán, illetve a német, osztrák, szlovák és magyar Duna-szakaszon a 10. csatornán rádiótelefon-kapcsolatot fenntartani. A hajók egymás közötti rádióforgalmazására a 10. csatornát kell használni. Találkozáskor a hajó köteles közölni a többi hajóval a hajózás biztonságának fenntartásához szükséges információkat.
6.    A korlátozott látási viszonyok között haladó hajók találkozáskor kötelesek olyan mértékben jobbra tartani, hogy a találkozás a hajók bal oldala felől történjen. A 6.04 cikk 3., 4. és 5. pontját, valamint a 6.05 cikk előírásait – az 5. bekezdésben foglalt nagyon rövid hangokból álló hangsorozat leadása kivételével – korlátozott látási viszonyok között nem kell alkalmazni.
6.31 cikk – Hangjelzés veszteglés közben
1.    Korlátozott látási viszonyok között a kikötőn és az illetékes hatóság által veszteglésre kijelölt helyen kívül a hajóútban vagy annak közelében veszteglő hajó és úszóanyagok köteléke, amint meghallja a közeledő hajónak a 6.32 cikk 4. a) és 5. a) pontjában vagy a 6.33 cikk 2. bekezdésében előírt jelzéseit, ha
a)    a hajóút bal oldalán vesztegelnek, akkor egy
b)    a hajóút jobb oldalán vesztegelnek, akkor két
c)    meghatározhatatlan helyzetben van, akkor három
harangkongatást köteles leadni.
2.    Az 1. pont szerinti jelzéseket legfeljebb egyperces időközönként kell ismételni.
3.    Az 1. és 2. pont rendelkezéseit tolt kötelékben csak a tolóhajóra, mellévett alakzatban az alakzat egy hajójára, vontatott kötelékben a vontatóhajóra és a kötelék utolsó hajójára kell alkalmazni.
4.    E cikket alkalmazni kell a más hajó számára veszélyt jelentő, hajóúton vagy annak közelében fennakadt hajóra is.
6.32 cikk – Radarhajózás
1.    A hajók korlátozott látási viszonyok között radarral csak abban az esetben közlekedhetnek, ha a kormányállásban egy, az adott hajótípusra és az adott szakaszra érvényes dunai belvízi hajóvezetői képesítésen (oklevélen) kívül a 4.05 cikk 1. pontjának c) pontjában előírt bizonyítvánnyal rendelkező személy, továbbá egy második radarhajózásban jártas személy folyamatosan tartózkodik.
Amennyiben a hajóbizonyítvány igazolja, hogy a hajót egyszemélyes radarhajózásra alakították ki, a második személynek nem kell folyamatosan a kormányállásban tartózkodnia.
2.    Radarral közlekedő hajókon, vontatott és tolt kötelékeken, továbbá mellévett alakzatokon nem kötelező a 6.30 cikk 1. bekezdésében előírt figyelőhelyet felállítani, ha a vezető képes meghallani az előírt hangjelzéseket.
3.    A radarral völgymenetben haladó hajó, amint a radarernyőn olyan hajóknak a radarjeleit észleli, amelyek helyzete vagy tartott menetiránya veszélyhelyzetet idézhet elő, illetve, ha olyan helyhez közeledik, ahol a radarernyőn még nem látható hajók tartózkodhatnak, köteles
a)    a 4.05 cikk 1. bekezdésének b) pontjában előírt háromtónusú hangjelzést adni, amelyet a szükséges gyakorisággal meg kell ismételni. Ez a rendelkezés a kishajókra nem vonatkozik;
b)    csökkenteni sebességét, a hajóút szélére húzódni, szükség esetén orral völgymenetben megállni vagy megfordulni.
4.    A radarral hegymenetben haladó hajó, amint a 3. bekezdés a) pontja szerinti háromtónusú hangjelzést hallja, vagy a radarernyőn olyan hajót észlel, amelynek helyzete vagy tartott menetiránya veszélyhelyzetet idézhet elő, illetve olyan szakaszhoz közeledik, ahol a radarernyőn még nem látható hajók tartózkodhatnak, köteles a 6.33 cikk 2. bekezdésében előírt, szükség szerinti alkalommal megismételt jelzéseket adni, és a völgymenetben haladó hajóval rádiótelefonon közölni hajójának fajtáját, nevét, haladási irányát, helyzetét (fkm), továbbá azt, hogy mutat-e a hajója a 6.04 cikkben előírt kék táblát vagy fehér fényt, vagy nem. A kishajóknak elegendő közölniük fajtájukat, haladási irányukat és helyzetüket (fkm), továbbá azt az oldalt, amerre kihúzódnak.
A völgymenetben radarral haladó hajók kötelesek a hegymenetben haladó hajónak rádiótelefonon válaszolni és közölni hajójuk fajtáját, nevét, haladási irányát és helyzetét, továbbá a javasolt találkozási mód elfogadását vagy megjelölni azt az oldalt, amerre kihúzódnak.
5.    Radarral közlekedő hajóknak az előzés csak akkor megengedett, ha a hajók az előzés oldaláról rádiótelefonon előzetesen megállapodtak és a hajóút elegendően széles.
6.    Az 1. és 3–5. bekezdésben foglalt rendelkezések kötelékek esetében csak azokra a hajókra vonatkoznak, amelyeken a kötelék vezetője tartózkodik.
6.33 cikk – Nem radarral közlekedő hajóra vonatkozó rendelkezések
1.    A korlátozott látási viszonyok között nem radarral közlekedő hajónak a 6.30 cikkben előírt figyelőhellyel és rádiótelefonnal kell rendelkeznie.
2.    A korlátozott látási viszonyok között közlekedő magányos hajó köteles egy hosszú hangjelzést adni, az a kötelékben hajózó hajó pedig, amelyen a kötelék vezetője tartózkodik, köteles két hosszú hangjelzést adni. A jelzéseket legfeljebb egyperces időközönként kell megismételni.
3.    A nem radarral közlekedő kishajó a 2. bekezdésben előírt jelzést adhatják le, amely megismételhető.
4.    A korlátozott látási viszonyok között a nem radarral közlekedő hajó, amint az a 6.32 cikk 3. bekezdésének a) pontjában említett háromtónusú hangjelzést hallja, köteles
a)    ha a parthoz közel tartózkodik, ehhez a parthoz – amennyire lehetséges – közel húzódni, továbbá szükség esetén ott maradni a másik hajó elhaladásáig;
b)    ha a hajóútban tartózkodik – különösen, ha az egyik parttól a másik felé tart –, a lehető leggyorsabban a hajóutat felszabadítani.
5.    A nem radarral közlekedő hajó, amint – megítélése szerint elölről – a 2. bekezdésben említett ködjelzést hallja, köteles haladéktalanul sebességét az iránytartáshoz elegendő legkisebbre csökkenteni és a hajózást a legnagyobb óvatossággal folytatni, illetve szükség esetén kitérni vagy megállni.
G. KÜLÖNLEGES SZABÁLYOK
6.34 cikk – Különleges elsőbbségek
Találkozásnál vagy keresztezésnél a hajók a 3.18 vagy a 3.35 cikkben előírt jelzéseket viselő hajónak kötelesek utat engedni.
6.35 cikk – Vízisízés és hasonló tevékenység
1.    Vízisízés és hasonló tevékenység csak nappal és jó látási viszonyok között megengedett.
2.    Azt a vízterületet, amelyeken vízisízés és hasonló tevékenység megengedett, illetőleg tiltott, az illetékes hatóság jelöli ki.
3.    A vontató hajón a vezetőt egy olyan személynek kell kísérnie, akit a vontatókötél kezelésével és a vízisíelő figyelemmel kísérésével bíztak meg, és aki ennek a feladatnak az ellátására képes.
4.    Ha a vontató hajó és a vízisíelő nem vízisíelésre külön kijelölt vízterületen tartózkodik, köteles kellő távolságot tartani minden más hajótól, a parttól és a fürdőzőktől.
5.    A vontatókötelet vonszolni tilos.
6.36 cikk – Halászhajók tevékenysége
Tilos több, egymás mellett haladó hajóról vontatott kerítőhálóval halászni, valamint a hajóúton vagy veszteglésére kijelölt helyen halászeszközt elhelyezni.
6.37 cikk – Könnyűbúvár-tevékenység
Tilos engedély nélkül könnyűbúvár-tevékenységet folytatni olyan helyeken, ahol az a hajózást akadályozhatja, így különösen
a)    a 3.16 és 3.34 cikk szerinti jelzéseket viselő hajók szokásos útvonalán,
b)    a kikötők bejárata előtt,
c)    a veszteglőhelyek közelében,
d)    a vízisízésre és hasonló tevékenységre kijelölt vízterületeken.
A VESZTEGLÉS SZABÁLYAI
7.01 cikk – A veszteglés általános szabályai
1.    A Szabályzat más rendelkezéseinek megtartásával a hajónak és az úszóanyagok kötelékének a parthoz olyan közel kell kiválasztania a veszteglőhelyet, amennyire azt a merülése, illetőleg a helyi viszonyok lehetővé teszik és a hajózást nem akadályozza.
2.    Az illetékes hatóság által előírt külön feltételek megtartásával az úszóművet úgy kell elhelyezni, hogy a hajóút szabadon maradjon.
3.    A hajót, a köteléket és az úszóanyagok kötelékét vesztegléskor, valamint az úszóművet az áramlás, a szél, a hullámkeltés és a más hajó által kiváltott szívóhatás figyelembevételével megfelelően kell lehorgonyozni vagy kikötni, úgy, hogy a vízállás változását követni tudja és más hajót ne veszélyeztessen, illetve ne zavarjon.
7.02 cikk – Veszteglés
1.    A hajó, az úszóanyagok köteléke és az úszómű nem vesztegelhet:
a)    azon a víziút-szakaszon, ahol általában tilos a veszteglés,
b)    az illetékes hatóság által megjelölt szakaszon,
c)    az A.5. jelzéssel (I-7. melléklet) megjelölt szakaszon, ahol a tilalom a víziútnak arra az oldalára vonatkozik, amelyen ezt a jelzést elhelyezték,
d)    híd és nagyfeszültségű villamos vezeték alatt,
e)    a 6.07 cikkben foglalt rendelkezések szerinti hajóútszűkületben, valamint azon a szakaszon, amely a veszteglés következtében szűkületté válna, illetve e szakasz bevezető részén,
f)    mellékág be- és kijáratánál,
g)    komp útvonalán,
h)    kikötőhelyhez vezető útvonalon,
i)    E.8. jelzéssel (I-7. melléklet) megjelölt fordítóhelyen,
j)    a 3.47 cikkben előírt jelzést viselő hajó mellett, a jelzés fehér háromszögében méterben feltüntetett távolságon belül,
k)    a vízfelületnek az A.5.1. jelzéssel (I-7. melléklet) megjelölt részén, amelynek a jelzéstől mért szélességét a tábla tartalmazza.
2.     Azon a víziút-szakaszon, amelyen a veszteglés az 1. a)–d) pont rendelkezései alapján tilos, a hajó és az úszóanyagok köteléke, valamint az úszómű csak az E.5.–E.7. jelzéssel (I-7. melléklet) megjelölt vízterületen vesztegelhet, a 7.03–7.06 cikkben meghatározott feltételekkel.
7.03 cikk – Horgonyzás
1.    A hajó és az úszóanyagok köteléke, valamint az úszómű nem horgonyozhat:
a)    olyan víziút-szakaszon, amelyen a horgonyzás tilos;
b)    az A.6. jelzéssel (I-7. melléklet) megjelölt víziút-szakaszon; a tilalom a vízútnak csak arra az oldalára vonatkozik, amelyre ezt a jelzést kihelyezték.
2.     Ahol a horgonyzás a fenti a) és b) pontban foglalt rendelkezések alapján tilos, a hajó, az úszóanyagok köteléke és az úszómű csak az E.6. jelzéssel (I-7. melléklet) megjelölt víziút-szakaszon és oldalon horgonyozhat.
7.04 cikk – Kikötés
1.    A hajó, az úszóanyagok köteléke és az úszómű nem köthet ki a parthoz
a)    azon a víziút-szakaszokon, amelyen a kikötés általában tilos,
b)    az A.7. jelzéssel (I-7. melléklet) megjelölt víziút-szakaszon , azonban a tilalom a vízútnak csak arra az oldalára vonatkozik, amelyre ezt a jelzést kihelyezték.
2.    Azon a szakaszon, ahol a parthoz kikötés az 1. a) pont rendelkezései alapján tilos, a hajó, az úszóanyagok köteléke és az úszómű csak az E.7. jelzéssel (I-7. melléklet) megjelölt víziút-szakaszon és oldalon köthet ki.
3.    Kikötéshez vagy zátonyról leszabadításra tilos fát, mellvédet, oszlopot, kerékvetőt, fémlépcsőt vagy korlátot stb. használni.
7.05 cikk – Veszteglőhely
1.    Azon a veszteglőhelyen, ahol E.5. jelzést (I-7. melléklet) helyeztek ki, a hajó és az úszóanyagok köteléke csak a víziút jelzett oldalán vesztegelhet.
2.    Azon a veszteglőhelyen, ahol E.5.1. jelzést (I-7. melléklet) helyeztek ki, a hajó és az úszóanyagok köteléke a vízterületnek azon a szakaszán vesztegelhet, amelynek a jelzéstől mért szélességét – méterben – a tábla feltünteti.
3.    Azon a veszteglőhelyen, ahol E.5.2. jelzést (I-7. melléklet) helyeztek ki, a hajó és az úszóanyagok köteléke a vízterületnek csak azon a szakaszán vesztegelhetnek, amely a jelzésen méterben feltüntetett két távolság között található.
4.    Azon a veszteglőhelyen, ahol E.5.3. jelzést (I-7. melléklet) helyeztek ki, a víziút jelzett oldalán az egymás mellett veszteglő hajók és úszóanyagok kötelékeinek száma nem haladhatja meg a jelzésen római számmal feltüntetett értéket.
5.    A veszteglőhelyen egyéb rendelkezés hiányában a hajóknak a víziút jelzett oldalán, a parttól kezdődően kell egymás mellé állniuk.
6.    A veszteglőhely vízterülete a parti jelek kiegészítéseként úszó jelekkel is határolható
–    a hajóút jobb oldala felől A.5. világító bójával (I-8. melléklet);
–    a hajóút bal oldala felől A.6. világító bójával (I-8. melléklet).
Ebben az esetben a hajóutat a veszteglőhely vízterületétől az úszó jelek választják el.
7.06 cikk – Veszteglés engedélyezése egyes hajókategóriák számára
Az E.5.4.–E.5.15. jelzéssel (I-7. melléklet) jelölt veszteglőhelyen, a víziút megjelölt oldalán csak olyan hajókategóriáknak szabad vesztegelni, amelyekre a jel hatálya kiterjed, és csak azon az oldalon, ahol ezt a jelzést kihelyezték.
7.07 cikk – Egyes veszélyes árukat szállító hajók, tolt kötelékek és mellévett alakzatok veszteglése egymás közelében
1.    A hajók, a tolt kötelékek és a mellévett alakzatok között vesztegléskor legalább a következő távolságot kell tartani:
–    10 m-t, ha az egyik hajó a 3.14 cikk szerinti egy kék fényt vagy a 3.32 cikkben előírt egy kék kúpot visel,
–    50 m-t, ha az egyik hajó két, a 3.14 cikk szerinti kék fényt vagy két, a 3.32 cikk szerinti kék kúpot visel,
–    100 m-t, ha az egyik hajó három, a 3.14 cikk szerinti kék fényt vagy három, a 3.32 cikkben előírt kék kúpot visel.
Ha a hajók, tolt kötelékek vagy mellévett alakzatok eltérő számú kék fényt, illetve kék kúpot viselnek, a közöttük lévő távolságot a legnagyobb számú kék fény, illetve kék kúp szerint kell megállapítani. Ha a hajók, tolt kötelékek vagy mellévett alakzatok azonos jelzéseket viselnek, a közöttük levő legkisebb távolságot nem kell megállapítani.
2.    Kivételes esetekben az illetékes hatóság a veszteglést a fenti rendelkezésektől eltérően is engedélyezheti.
7.08 cikk – Az őrszolgálat ellátása
1.    A hajóútban veszteglő hajón elegendő létszámú őrszemélyzetnek kell tartózkodnia.
2.    Az összes többi veszteglő hajót, úszóanyagok kötelékét és úszóművet olyan személy felügyelete alatt kell tartani, aki szükség esetén – ha azt a helyi viszonyok vagy az illetékes hatóságok rendelkezései megkövetelik – gyors intézkedésre képes.
3.    A 3.14 vagy a 3.32 cikkben előírt jelzéseket viselő veszteglő hajón, továbbá a tartályhajón, mindenkor elegendő őrszemélyzetnek kell lennie. A 3.14 vagy a 3.32 cikkben előírt jelzést viselő személyzetnélküli hajó a kikötőnek vagy veszteglőhelynek azon a vízterületén vesztegelhet, amelyen felügyeletük biztosított.
VESZÉLYES ÁRUK SZÁLLÍTÁSA
8.01 cikk – „Tartsa magát távol tőlem” jelzés
1.    Olyan esemény vagy káreset alkalmával, amelynek következtében a szállított veszélyes anyagok elfolyhatnak, „Tartsa magát távol tőlem” jelzést kell leadni
a)    azon a tartályhajón, amelynek a 3.14 cikk szerinti egy vagy két kék fényt, illetve a 3.32 cikk szerinti egy vagy két kék kúpot kell viselnie, ha a személyzete nem képes elhárítani az emberi életet vagy a hajózást a veszélyes anyagok elfolyása következményeként fenyegető veszélyt,
b)    azon a hajón, amelynek a 3.14 cikk szerinti három kék fényt, illetve a 3.32 cikk szerinti három kék kúpot kell viselnie, ha a személyzete nem képes elhárítani az emberi életet vagy a hajózást a veszélyes anyagok elfolyása következményeként fenyegető veszélyt.
Ez a rendelkezés a tolt bárkára és a hasonló nem önjáró hajóra nem vonatkozik. Ha azok kötelék részei, a „Tartsa magát távol tőlem” jelzést annak a hajónak kell leadnia, amelyen a kötelék vezetője tartózkodik.
2.    A „Tartsa magát távol tőlem” jelzés hang- és fényjelzésből áll. A hangjelzés legalább 15 perc időtartammal folyamatosan ismétlődő egy rövid és egy hosszú hangból áll.
A hangjelzéssel egyidejűleg a 4.01 cikk 2. bekezdése szerinti fényjelzést is le kell adni.
A bekapcsolást követően a „Tartsa magát távol tőlem” jelzést automatikusan kell leadni; a kapcsolónak olyannak kell lennie, hogy azt véletlenül ne lehessen működésbe hozni.
3.    Azoknak a hajóknak, amelyek észlelték a „Tartsa magát távol tőlem” jelzést, a fenyegető veszély elhárítására minden lehetséges intézkedést meg kell tenniük. Különösen kötelesek:
a)    ha a veszélyes körzet felé haladnak, attól a lehető legnagyobb távolságot tartani, szükség esetén visszafordulni,
b)    ha csak éppen akkor haladtak át a veszélyes körzeten, a lehető leggyorsabban folytatniuk útjukat.
4.    A 3. bekezdésben említett hajók kötelesek haladéktalanul
a)    bezárni minden ablakot és nyílást,
b)    eloltani minden védelem nélküli fényt,
c)    abbahagyni a hajón a dohányzást,
d)    leállítani minden olyan segédgépet, amely a hajó üzemeltetéséhez nem szükséges,
e)    elkerülni a szikraképződést.
5.    A 4. bekezdésben foglaltak a veszélyes körzet közelében veszteglő hajóra is vonatkoznak. Ha az „Tartsa magát távol tőlem” jelzést észlel, szükség esetén a személyzetnek a hajót el kell hagynia.
6.    A 3–5. bekezdésben említett intézkedéseknél a folyó áramlását és a szél irányát figyelembe kell venni.
7.    A hajóknak a 3–6. bekezdésben említett intézkedéseket akkor is meg kell tenniük, amikor a „Tartsa magát távol tőlem” jelzést partról adják le.
8.    A „Tartsa magát távol tőlem” jelzést észlelt hajó vezetője erről a legközelebbi illetékes hatóságot haladéktalanul értesíteni köteles.
8.02 cikk – Adatszolgáltatási kötelezettség
1.    A veszélyes árut szállító hajó és kötelék vezetője az ADN Szabályzat rendelkezéseinek megfelelően az illetékes hatóság által szükség esetén B11 jelzéssel (I-7. melléklet) megjelölt szakaszokba való behajózás, illetve az ellenőrzési pontok, forgalomirányítási központok és zsilipek előtt köteles az előírt csatornán rádiótelefonon közölni az alábbi adatokat:
a)    a hajó fajtája,
b)    a hajó neve,
c)    helyzete, haladási iránya (megfelelő esetben),
d)    a hajó lajstromozási száma, tengeri hajóknál – IMO-száma,
e)    hordképesség,
f)    a hajó hossza és szélessége,
g)    a kötelék fajtája, hossza és szélessége,
h)    a hajó útja,
i)    berakó kikötő,
j)    kirakó kikötő,
k)    a szállított veszélyes áruk fuvarokmány szerinti leírása (UN szám vagy azonosítási szám, osztály, szükség esetén csomagolási csoport és/vagy osztályozási kód, továbbá mindegyik küldemény mennyisége). Az 1. osztályba sorolt rakománynál be kell jelenteni az ilyen anyagot tartalmazó küldemények bruttó tömegét, továbbá a tárgyakban lévő robbanóanyagok nettó tömegét,
l)    a veszélyes áru szállításakor szükséges jelzés,
m)    a hajón tartózkodó személyek száma.
Az első mondatban felsorolt ellenőrzési pontok külön kérésére a hajó vezetője köteles közölni az általa vezetett hajó, illetve kötelék merülési adatait.
2.    Az 1. bekezdésben felsorolt adatokat – a c) és h) pont kivételével – az illetékes hatóságnak bármely más szolgálat és személy írásban, távbeszélőn vagy – ha ez lehetséges – elektronikus úton is bejelentheti. A hajó vezetője minden esetben köteles az adatszolgáltatási kötelezettség alá eső szakaszra való behajózás, illetve az onnan való kihajózás időpontját közölni.
3.    Ha a hajó az adatszolgáltatási kötelezettség alá eső szakaszon két órát meghaladó időtartamra megszakítja útját, a hajó vezetője köteles az útmegszakítás kezdetének és befejezésének időpontját bejelenteni.
4.    Ha az 1. bekezdésben meghatározott adatokban az adatszolgáltatási kötelezettség alá eső szakaszon való áthaladás alatt változás következik be, ezt az illetékes hatóságnak haladéktalanul be kell jelenteni.
5.    A fenti adatok bizalmasak és az illetékes hatóság azokat harmadik személy tudomására nem hozhatja.
Az illetékes hatóság víziközlekedési baleset esetében a mentési műveletek végzéséhez szükséges megfelelő adatokat a mentést végző szolgálatok tudomására hozhatja.
A VÍZI KÖRNYEZET VÉDELME ÉS A HAJÓN KELETKEZETT HULLADÉK ELTÁVOLÍTÁSA
9.01 cikk – Fogalommeghatározások
E fejezet alkalmazásában az alábbi kifejezések a következőket jelentik:
I. ÁLTALÁNOS FOGALMAK
a)    Hulladék-szennyvíz – meg kell különböztetni a hajó üzemeltetése során keletkező hulladékot és a rakománnyal összefüggő hulladékot.
b)    Hajóüzemi hulladék – a hajó üzemeltetése és kezelése során keletkező hulladék.
c)    Rakománnyal összefüggő hulladék – a rakomány szállítása következtében a hajón keletkezett hulladék és szennyvíz.
d)    Szakosított hulladékgyűjtő pont – az 1.01 cikk a) pontja szerinti hajó, illetve a hajóüzemi, valamint a rakománnyal összefüggő hulladék gyűjtésére az illetékes hatóságok engedélyével rendelkező parti berendezés.
e)    Kizárólagos igénybevétel – olyan szállítás, amely során állandóan hasonló rakományt vagy más olyan rakományt továbbítanak, amely nem igényli a rakterek vagy a rakománytartály tisztítását.
II. A HAJÓ ÜZEMELTETÉSE
a)    Fáradt kenőanyag – az olajozókannából, csapágyból és olajozó berendezésből elfolyó és egyéb másodlagosan nem felhasznált kenőanyag.
b)    Fáradt olaj – motor, fogaskerékhajtás, hidraulikus szerkezet fáradt olaja és egyéb másodlagosan nem felhasznált kenőanyaga.
c)    Egyéb olaj-, illetve kenőanyagtartalmú hulladék – használt szűrő (használt olaj- és levegőszűrő), használt tőrlőgyapot (használt törlőgyapot és kóc), edény (üres, nem védőfonatos edény), csomagolóanyag.
d)    Fenékvíz – raktérből, géptérből, orr-térből, vízgátból, illetve a kettős oldal teréből származó olajos fenékvíz.
e)    Kommunális szennyvíz – a konyhából, étkezőből, mosdóból (mosdóból és zuhanyozóból) és a mosodából származó szennyvíz, továbbá a fekália.
f)    Háztartási szemét – hajóüzemi hulladékot vagy annak összetevőit nem tartalmazó szerves és szervetlen háztartási hulladék (például: élelmiszer-maradék, papír, üveg és hasonló konyhai hulladék).
g)    Tisztítási hulladék – a hajón a tisztítóberendezés üzemeltetése során keletkezett hulladék.
h)    Szeparált szennyvíz – a fenékvízről a hajó eszközeivel leválasztott víz.
i)    Szennyvíz – a rakomány maradványának elegye, például a kiszívatható vagy nem kiszívatható mosóvízzel, rozsdával vagy sárral.
j)    Egyéb különleges hulladék – a hajó üzemeltetése során keletkező hulladék a fenti a)–g) és i) pontban felsoroltak kivételével.
III. RAKOMÁNY
a)    Visszamaradó rakomány – a tartályban vagy a csővezetékben az ADN szerinti kiegészítő ürítő rendszerek alkalmazása nélkül végzett kirakodás után visszamaradó bármely folyékony rakomány, továbbá a raktérből kézi és gépi seprővel vagy elszívó eszközökkel el nem távolítható bármely szárazáru. A rakomány csomagolására és rögzítésére használt anyagot a rakomány részének kell tekinteni.
b)    Rakománymaradék – a tartályban vagy a csővezetékben az ADN szerinti kiegészítő ürítő rendszerek alkalmazásával el nem távolítható bármely folyékony rakomány, továbbá a raktérből kézi vagy gépi seprővel el nem távolítható bármely szárazáru.
c)    Rakodás utáni rakománymaradék – olyan száraz és a megfelelő esetekben folyékony rakomány, amely a rakodási műveletek alatt a hajónak a raktereken kívüli részeire hullik (pl. a habvéd szegélyére).
d)    Nem tisztított raktér/tartály – visszamaradó rakományt tartalmazó raktér, illetve tartály.
e)    Kisepert raktér – a visszamaradó rakománytól teljesen (pl. kézi vagy gépi seprővel) megtisztított olyan raktér, amelyben csak rakománymaradék van.
f)    Kiürített tartály – a visszamaradó rakománytól teljesen (pl. az ADN17. szerinti kiegészítő ürítő rendszerek alkalmazásával) kiürített olyan tartály, amelyben csak rakománymaradék van.
g)    Elszívással tisztított raktér – a visszamaradó rakománytól szívással megtisztított olyan raktér, amelyben lényegesen kevesebb rakománymaradék van, mint a kisepert raktérben.
h)    Kitisztítás – a visszamaradó rakománynak a raktérből, illetve a tartályból olyan megfelelő eszközökkel (pl. gépi és kézi seprővel, elszívó eszközökkel, kiegészítő ürítő rendszerekkel) való eltávolítása, amely lehetővé teszi az alábbi fogalmaknak megfelelő tisztasági fokot:
–    kisepert vagy
–    elszívással tisztított a raktérnél, illetve
–    kiürített a rakománytartálynál,
–    továbbá a rakománymaradéknak a rakodási műveletek befejeztével máshová – raktér kivételével – való átrakását.
i)    Mosás – a rakománymaradéknak a kisepert vagy elszívással tisztított raktérből, illetve a vízgőzzel vagy vízzel kimosott tartályból való eltávolítása.
j)    Kimosott raktér/tartály – a mosás után bármely rakomány fogadására kész raktér, illetve tartály.
k)    Mosási szennyvíz – a kisepert vagy elszívással tisztított raktér, illetve a kiürített tartály tisztításából származó víz. Ide tartozik továbbá a ballasztvíz és a raktérből vagy tartályból származó esővíz.
9.02 cikk – Általános elővigyázatossági kötelezettség
A hajó vezetője, a személyzet többi tagja és a hajón tartózkodó egyéb személy köteles a körülményeknek megfelelő elővigyázatosságot tanúsítani annak érdekében, hogy
–    elkerülje a víziút szennyezését, és
–    a legnagyobb mértékben csökkentse a hajón keletkező hulladék és szennyvíz mennyiségét.
9.03 cikk – A vízbefolyatás és dobás tilalma
1.    Tilos a víziútba dobni, illetve folyatni fáradt olajat, fenékvizet, fáradt kenőanyagot vagy más olajat, kenőanyagot tartalmazó hulladékot, kommunális szennyvizet, háztartási hulladékot és egyéb különleges hulladékot. A rakománymaradék vízbe dobása, illetve folyatása a Duna menti országok előírásainak megfelelően engedhető meg.
2.    A fenti 1. bekezdésben említett hulladékok véletlen vízbedobása, illetve ilyen vízbedobás veszélye esetén, a hajó vezetője köteles haladéktalanul értesíteni erről a legközelebbi illetékes hatóságot és a legnagyobb pontossággal közölni a vízbedobás jellegét és helyét.
9.04 cikk – A hulladékok gyűjtése és feldolgozása a hajón
1.    A hajó vezetője köteles biztosítani a 9.03 cikk 1. bekezdésében meghatározott, a hajó üzemeltetése során keletkezett olajat vagy kenőanyagokat tartalmazó hulladékoknak külön erre szolgáló edényekben való elkülönített összegyűjtését, továbbá a géptéri fenékvíz összegyűjtését. Az edényeket a hajón úgy kell elhelyezni, hogy azok bármely folyását időben és könnyen észlelni és kiküszöbölni lehessen.
2.    Tilos:
a)    a fáradt olaj gyűjtésére fedélzeten tárolt mobil tartályokat használni;
b)    a hulladékokat a hajón elégetni, kivéve azokat az eseteket, amikor az égetés az illetékes hatóság által jóváhagyott berendezésben történik.
9.05 cikk – Környezetvédelmi napló
1.    1. Az ENSZ EGB 61. számú határozata14 szerinti géptérrel rendelkező hajónak – a kishajó kivételével – „A Duna vízének hajózásból eredő szennyezésének megelőzésére vonatkozó ajánlások” 1. mellékletében foglalt minta szerinti érvényes környezetvédelmi naplóval (olajnaplóval) kell rendelkeznie.
2.    A környezetvédelmi naplót (olajnaplót) az illetékes hatóság adja ki és ellenőrzi.
3.    A 9.04 cikk 1. bekezdésében meghatározott hulladékot a hajó állapotától és üzemétől függő rendszeres időközökben, megfelelő igazolás ellenében, le kell adni az illetékes hatóságok engedélyével rendelkező hulladékgyűjtő helyre. Az igazolás a hulladékgyűjtő hely munkatársa által a környezetvédelmi naplóba (olajnaplóba) tett megfelelő bejegyzésből áll.
4.    Az illetékes hatóság megkövetelheti egyéb adatoknak is a környezetvédelmi naplóba (olajnaplóba) való bejegyzését, így
–    a kirakásra vonatkozó adatokat (kirakási bizonylat),
–    a mosóvíz fedélzet alatti térből való eltávolítására vonatkozó adatokat,
–    a háztartási szennyvíz eltávolítására vonatkozó adatokat,
–    a szennyvizek, tisztítási maradékok és egyéb különleges hulladékok eltávolítására vonatkozó adatokat.
5.    A hajón keletkezett hulladék eltávolítására vonatkozóan a Dunai Hajózás Alapvető Rendszabályai (DHAR) és az Európai Belvízi Hajózási Szabályzat (CEVNI) alkalmazási körén kívüli víziutakon hatályos előírások szerint kiállított egyéb okmányokkal rendelkező hajónak készen kell állni arra, hogy igazolja a hulladékoknak fenti víziutakon kívüli eltávolítását. Ilyen igazolásként szolgálhat többek között a hajók által okozott szennyezés megelőzéséről szóló nemzetközi egyezmény (MARPOL’73) által előírt olajnapló.
9.06 cikk – Hulladékfeldolgozási előírások
1.    A hajókról származó kezelt víz nem tekinthető kőolajtartalmú hulladéknak, illetve annak vízzel képződött elegyének, amennyiben abban a kőolajmaradék nem haladja meg a 15 mg/l értéket.
2.    A hajóról származó kezelt szennyvíz és háztartási víz a víziút vízének védelme szempontjából nem tekinthető szennyezettnek, ha mutatói nem haladják meg az alábbi értékeket:
–    coli-index – 1000;
–    lebegő anyagok – 50 mg/l;
–    BOI5 – 50 mg/l;
–    CCO-CR – 150 mg/l.
Az ilyen mutatókat a víz különleges kezelésével kell elérni, amelynek során a vízzel való hígítás nem megengedett.
9.07 cikk – Kezelt folyadék kidobása
A 9.03 cikk 1. bekezdésében foglalt tilalom nem vonatkozik a hajó által kezelt folyadék kidobására, amennyiben abban a maradékok legnagyobb koncentrációja kilépéskor állandóan és hígítás nélkül megfelel a 9.06 cikkben foglalt előírásoknak.
9.08 cikk – Festés és a hajó külső tisztítása
Tilos a hajók külhéját olajjal törölni vagy olyan anyagokkal tisztítani, amelyek vízbedobása tiltott. Tilos továbbá az alábbi anyagokat vagy azok preparátumait tartalmazó antivegetatív festékek használata:
a)    higanyvegyületek;
b)    arzénvegyületek,
c)    szerves ónvegyületek,
d)    szextoklorid hexán.
HAJÓK LAJSTROMOZÁSI HELYE SZERINTI ORSZÁGOK BETŰJELEI

Ausztria

A

Belgium

B

Bulgária

BG

Cseh Köztársaság

CZ

Fehéroroszország

BY

Finnország

FI

Franciaország

F

Hollandia

N

Horvátország

HR

Lengyelország

PL

Litvánia

LT

Luxemburg

L

Magyarország

HU

Málta

MLT

Moldova

MD

Németország

D

Norvégia

NO

Olaszország

I

Oroszországi Föderáció

RUS

Portugália

P

Románia

R

Svájc

CH

Svédország

SE

Szerbia és Montenegró

YU

Szlovákia

SK

Ukrajna

UA

BELVÍZI HAJÓ MERÜLÉSI JELEI ÉS MÉRCÉI
1.    Fogalommeghatározások
a)    a ,,legnagyobb merülés síkja” – a legnagyobb megengedett merüléshez tartozó vízvonalsík;
b)    a ,,szabadoldal” – a legnagyobb merülés síkja és a fedélzet felső élének legalacsonyabb pontja, vagy – fedélzet hiányában – a folytonos oldallemezelés felső élének legalacsonyabb pontja között függőlegesen mért távolság;
c)    a ,,biztonsági távolság” – a legnagyobb merülés síkja és – a kidobó-, illetve szívónyílásokat figyelmen kívül hagyva – azon legalacsonyabb pont között függőlegesen mért távolság, amely felett a hajót nem lehet vízmentesnek tekinteni;
d)    a ,,hajózási zónák” – a víziútnak a belvízi hajók szerkezete és felszerelése tekintetében, vagyis a szabadoldal és biztonsági távolsága meghatározása tekintetében az 5%-os valószínűségű legnagyobb mértékadó hullámmagasság alapján felosztott zónái, nevezetesen:
–    1. zóna – max. 2,0 m hullámmagasság;
–    2. zóna – max. 1,2 m hullámmagasság;
–    3. zóna – max. 0,6 m hullámmagasság.
    Ebben a fogalommeghatározásban a mértékadó hullámmagasság a hullámhegy és hullámvölgy között mért azon legnagyobb magasságok számtani középértéke, amelyek száma rövid idejű megfigyelés esetén a teljes hullámszám legalább 10%-át teszi ki.
2.    A legkisebb szabadoldal, a biztonsági távolság és a legnagyobb merülés síkja
2.1    A hajó legkisebb szabadoldal-magasságát és biztonsági távolságát az illetékes hatóság a hajózási zóna és a hajó típusának függvényében állapítja meg.
2.2    A legnagyobb merülés síkját a legkisebb szabadoldalra és a biztonsági távolságra vonatkozó követelmények figyelembevételével kell megállapítani.
Biztonsági okokból, a hajótest szilárdságából és a hajó stabilitásából kiindulva, az illetékes hatóság a legnagyobb merülés síkját olyan alacsonyabb határértékben is megállapíthatja, amelyet ezeknek a hatóságoknak kell meghatározni.
3. A legnagyobb merülés jelölése
3.1    A hajón – a kishajó kivételével – jól láthatóan és letörölhetetlenül jelölni kell a legnagyobb merülést. Ezek a jelek a merülési jelek, amelyeket az illetékes hatóság felügyelete alatt mindkét oldalra fel kell vinni a főbordasíkban.
3.2    A merülési jel középen vízszintes merülésvonallal metszett körgyűrű –- és szükség szerint, ha a hajó rendeltetésszerűen különböző hajózási zónákban közlekedik – kiegészítő merülésvonalakból áll.
A körgyűrű középpontjának a főbordasíkban kell lennie. A merülésvonal annak a körgyűrűt metsző vízszintes vonalnak az alsó éle, amely a körgyűrű középpontján halad át.
A kiegészítő merülésvonal alsó éle a megfelelő hajózási zónára meghatározott szabadoldalnak felel meg.
A kiegészítő merülésvonalakat a fő merülésvonallal függőleges vonallal összekötve a körgyűrű közepétől nézve az orr felé kell felvinni.
A 2. és 3., vagy csak a 3. hajózási zónában közlekedő hajóra a körgyűrű felvitele nem kötelező.
3.3    A merülési jelnél a körgyűrű és a vonalak szélessége 30 mm, a körgyűrű külső átmérője 200 mm, a körgyűrűt metsző vízszintes vonal hossza 30 mm, a kiegészítő merülésvonal hossza 150 mm.
A zónát jelölő számok mérete 60 × 40 mm (1. ábra).
A szabadoldal kijelölésére illetékes hatóságok jelüket a hajótesten feltüntethetik.
A merülési jel és a köbözési jel összevonható. Ebben az esetben a körgyűrűt metsző merülésvonal (illetve körgyűrű nélküli több merülésvonalnál a legfelső vonal) szélessége 40 mm.
4.    Merülési mérce
4.1    Ha a hajó merülése elérheti az 1 m-t, akkor mindkét oldalán hátul legalább egy merülési mércével kell ellátni. A hajó kiegészítő merülési mércékkel is ellátható.
A mércék helyét, számát és kialakítását az illetékes hatóság a hajózási zónának, a hajó típusának, hosszának, merülésének és trimmjének megfelelően állapítja meg.
4.2    A merülési mércéket az üres hajó merülésvonala alatt 0–300 mm magasságban és a legnagyobb merülés felett 100–300 mm magasságban, legalább deciméterenkénti beosztással kell ellátni.
Ezeket a mércéket beosztásukat feltüntető jól látható színű vonalakkal vagy számokkal (vonalak nélkül) lehet jelölni. A nullapontjuk a mérce feletti fenékszint, illetve rúdgerinces hajónál a gerincnek a mérce melletti legalacsonyabb pontja.
A merülési mérce beosztását az illetékes hatóság felügyelete alatt be kell pontozni vagy vésni.
4.3    Az előírásoknak megfelelő köbözési mércével ellátott hajón, a köbözési mérce helyettesítheti a merülési mércét.
A merülési jel vázlata

3. zóna

3–2. zóna

3–1. zóna

A hajózási zónáknak megfelelő merülési jelek ábrázolása
1. ábra
I-3.15 melléklet
A HAJÓ LÁTHATÓ JELZÉSEI
1. Általános rendelkezések
1.1    A következő ábrák a Szabályzat I. része 3. fejezetének cikkeiben foglalt jelzésekre vonatkoznak; azonban az illetékes hatóságok által meghatározott esetekben előírt vagy engedélyezett jelzésekre nem vonatkoznak.
1.2    Az ábrák tájékoztató jellegűek, csak a Szabályzat szövege az egyedüli hiteles.
Az esetleg előírt kiegészítő jelzésekre vonatkozóan az ábrák
–    csak a kiegészítő jelzést; vagy
–    ha ez szükséges, egyidejűleg az alapjelzést és a kiegészítő jelzést
tüntetik fel.
Az ábrák alatti magyarázatok csak a kiegészítő jelzésekre vonatkoznak.
1.3    Azt a tolt köteléket, amelynek legnagyobb méretei nem haladják meg a 110 × 12 m-t, valamint azt a mellévett alakzatot, amelynek legnagyobb méretei nem haladják meg a 110 × 23 m-t, magányos géphajónak kell tekinteni (3.01 cikk, 3. bekezdés).
1.4    Eltérő rendelkezések hiányában a következő fogalmak jelentése azonos a 3.01 cikk 5. bekezdésében foglaltakkal:
1.4.1    Az „árbocfény” kifejezés oly módon elhelyezett 225° látószögű, folyamatosan világító erős fehér fényt jelent, amely a hajó orra felől nézve, a középsíkra merőleges síktól hátrafelé 22° 30'-ig látható;
1.4.2    Az „oldalfények” kifejezés a jobb oldalon egy közepesen erős zöld fényt és bal oldalon egy közepesen erős vörös fényt jelent, amelyek folyamatosan világítók és 112° 30'-es látószögűek, a hajó orra felől nézve a középsíkra merőleges síktól hátrafelé 22° 30'-ig láthatók;
1.4.3    A „farfény” kifejezés olyan 135° látószögű, folyamatosan világító közepesen erős vagy szokásos fehér fényt jelent, amely a hajó fara felől nézve mindkét oldal felé 67° 30'-ig látható;
1.4.4    A „minden oldalról látható fény” kifejezés 360° látószögben megszakítás nélkül kibocsátott fényt jelent.
1.5    Magyarázatok az ábrákhoz:

A szemlélő számára nem látható fények, középen ponttal jelölve

a

Minden oldalról látható folyamatos fény

b

A látóhatár korlátozott ívén látható folyamatos fény

c

Villogó fény

d

Szükség szerint vagy nem kötelezően alkalmazott fény

e

Lobogó vagy tábla

f

Lengő

g

Gömb

h

Henger

i

Kúp

j

Kettős kúp

k

Radarreflektor

l

Éjszakai jelzések

Nappali jelzések

2. Jelzések menetben
2.1    Magányos hajó

2.1.1 (3.08 cikk, 1. bekezdés):

 

 

 

Nincs kiegészítő jelzés.

Árbocfény, oldalfények, farfény.

 

 

 

 

 

2.1.2 (3.08 cikk, 2. bekezdés):

 

 

 

Nincs kiegészítő jelzés.

Szükség esetén az árbocfény mögött elhelyezett második árbocfény.

 

 

2.1.3 Ideiglenesen előfogatot adó géphajó után haladó magányos géphajó

 

 

(3.08 cikk, 3. bekezdés):

 

 

 

Nincs kiegészítő jelzés.

Árbocfény, oldalfények, farfény és szükség esetén az árbocfény mögött elhelyezett második árbocfény.

 

 

 

 

2.1.4 Magányosan haladó gyorsjáratú hajó

(3.08 cikk, 4. bekezdés):

2.1.4 Magányosan haladó gyorsjáratú hajó

A menetben lévő gyorsjáratú hajó a 3.08 cikk 1. bekezdésében előírtakon kívül nappal és éjszaka két, minden oldalról látható, nagyon gyors (percenként 100-120 villanás) villogó fényt köteles viselni.
2.2     Vontatott kötelék

2.2.1

Csak a vontatott kötelék élén haladó géphajó

(3.09 cikk, 1. bekezdés):

 

2.2.2

Csak a vontatott kötelék élén haladó géphajó

(3.29 cikk, 1. bekezdés):

 

 

 

 

 

 

 

 

Két, egymás felett elhelyezett árbocfény, oldalfények, sárga farfény a fehér helyett.

 

Sárga henger, két-két (fekete és fehér) sávval a felső és alsó részén úgy, hogy a fehér sáv legyen a hengerpalást szélén.

 

 

 

 

 

2.2.3

Ha kötelék élén több géphajó halad, azok mindegyike

(3.09 cikk, 2. bekezdés):

 

2.2.4

Ha kötelék élén több géphajó halad, azok mindegyike

(3.29 cikk, 2. bekezdés):

 

 

 

 

 

 

Három, egymás felett elhelyezett árbocfény, oldalfények, sárga farfény a fehér helyett.

 

Sárga henger, két-két (fekete és fehér) sávval a felső és alsó részén úgy, hogy a fehér sáv legyen a hengerpalást szélén.

Éjszakai jelzések

Nappali jelzések

2.2.5 A kötelék végén haladó vonta-
tott hajó vagy hajók
(3.09 cikk, 3. bekezdés):
    Nincs kiegészítő jelzés.
Fehér farfény.
    Nincs kiegészítő jelzés.
Fehér farfények a kötelék szélső hajóin.
2.3     Tolt kötelék
2.3.1 (3.10 cikk, 1. bekezdés):
    Nincs kiegészítő jelzés.
Egyenlő oldalú háromszög alakban
elhelyezett három árbocfény, oldal-
fények, három farfény a tolóhajón.

Éjszakai jelzések

Nappali jelzések

2.4      Mellévett alakzat
2.4.1 (3.11 cikk, 1. bekezdés):
    Nincs kiegészítő jelzés.
Árbocfény és farfény mindegyik
géphajón és az alakzat külső
oldalain oldalfények.
2.4.2 Egy vagy több előfogatot adó géphajó
után haladó mellévett alakzat
(3.11 cikk, 2. bekezdés):
    Nincs kiegészítő jelzés.
Árbocfény és farfény mindegyik
géphajón és az alakzat külső
oldalain oldalfények.
2.5     Vitorlás hajó
2.5.1 (3.12 cikk, 1. és 2. bekezdés):
    Nincs kiegészítő jelzés.

Éjszakai jelzések

Nappali jelzések

Oldalfények, amelyek közepesen erős
fények helyett szokásos fények lehetnek,
farfény, és szükség esetén két, egymás
felett elhelyezett szokásos vagy közepesen
erős, minden oldalról látható fény, melyek
közül a felső vörös, az alsó zöld fény.
2.6     Kishajó
2.6.1 Kisgéphajó
(3.13 cikk, 1. bekezdés):
    Nincs kiegészítő jelzés.
Árbocfény, amely erős helyett
közepesen erős fény; oldalfények,
amelyek közepesen erős fények
helyett szokásos fények; farfény
vagy:
    Nincs kiegészítő jelzés.
árbocfény, amely erős fény helyett
közepesen erős; oldalfények, amelyek
közepesen erős fények helyett
szokásosak, amelyeket egymás mellett
vagy közös lámpatestben a hajó orrán
vagy annak közelében kell elhelyezni,

Éjszakai jelzések

Nappali jelzések

vagy:
    
     Nincs kiegészítő jelzés.
minden oldalról látható közepesen
erős fehér fény, a fenti egyik módon
elhelyezett oldalfények,
vagy:
ha a kisgéphajó hosszúsága kevesebb
7 m-nél
(3.13 cikk, 2. bekezdés):
     Nincs kiegészítő jelzés.
Minden oldalról látható szokásos fehér
fény.
2.6.2 Vontatott vagy mellévett alakzatban haladó kishajó
    Nincs kiegészítő jelzés.
Minden oldalról látható szokásos fehér
fény.

Éjszakai jelzések

Nappali jelzések

2.6.3 Vitorlás kishajó
(3.13 cikk, 5. bekezdés):
    Nincs kiegészítő jelzés.
Oldalfények, amelyek közepesen erős
helyett szokásos fények lehetnek a
hajó orrán vagy annak közelében
egymás mellett, vagy közös lámpatestben
elhelyezve; farfény,
vagy:
     Nincs kiegészítő jelzés.
oldalfények, amelyek közepesen erős
helyett szokásos fények lehetnek és
farfény egyetlen lámpatestben egyesítve,
az árboccsúcson vagy az árboc felső
részén elhelyezve,
vagy:
ha a kishajó hosszúsága 7 m-nél kevesebb:
     Nincs kiegészítő jelzés.
Minden oldalról látható szokásos fehér
fény és más hajók közeledésekor –
második szokásos fehér fény.

Éjszakai jelzések

Nappali jelzések

2.6.4

Magányosan haladó kishajók, amelyek nem tekinthetők kisgéphajóknak vagy vitorlás kishajóknak

(3.13 cikk, 6. bekezdés):

 

 

 

 

 

 

 

 

Nincs kiegészítő jelzés.

Minden oldalról látható szokásos fehér fény.

 

 

2.6.5

Vitorlával haladó saját gépi hajtóberendezését is használó kishajó

(3.13 cikk, 1. bekezdés):

 

2.6.6

Vitorlával haladó saját gépi hajtóberendezését is használó kishajó

(3.30 cikk):

 

A 2.6.1 pontban foglalt jelzések egyike, például:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Erős helyett közepesen erős árbocfény; oldalfények, amelyek közepesen erős helyett szokásos fények lehetnek a hajó orrán vagy annak közelében egymás mellet vagy közös lámpatestben elhelyezve; farfény.

 

Csúcsával lefelé fordított fekete kúp.

Éjszakai jelzések

Nappali jelzések

2.7     A12 főnél több utas szállítására engedélyezett olyan hajó, amely méreteinél fogva kishajó
2.7.2 (3.31 cikk):
Nincs kiegészítő jelzés.     
Sárga kettős kúp.
2.8     Veszélyes áruk szállítását végző hajó

2.8.1    Meghatározott veszélyes árukat szállító hajó

(3.14 cikk, 1. bekezdés)

Kiegészítő jelzés:

2.8.2    Meghatározott veszélyes árukat szállító hajó

(3.32 cikk, 1. bekezdés)

Kiegészítő jelzés:

 

 

Az áru veszélyességi fokától függően: egy, kettő vagy három minden oldalról látható szokásos kék fény.

Az áru veszélyességi fokától függően: egy, kettő vagy három csúcsával lefelé fordított kék kúp.

 

 

2.8.3    Meghatározott veszélyes árukat szállító tolt kötelék

2.8.4    Meghatározott veszélyes árukat szállító tolt kötelék

(3.14 cikk, 4. bekezdés)

Kiegészítő jelzés:

(3.32 cikk, 4. bekezdés)

Kiegészítő jelzés:

Az áru veszélyességi fokától függően:
egy, kettő vagy három minden oldalról látható szokásos kék fény.

Az áru veszélyességi fokától függően:
egy, kettő vagy három csúcsával lefelé fordított kék kúp.

 

 

2.8.5    Meghatározott veszélyes árukat szállító mellévett alakzat

2.8.6    Meghatározott veszélyes árukat szállító mellévett alakzat

(3.14 cikk, 3. bekezdés)

Kiegészítő jelzés az alakzatot továbbító hajóra:

(3.32 cikk, 3. bekezdés)

Kiegészítő jelzés az alakzatot továbbító hajóra:

Az áru veszélyességi fokától függően:

egy, kettő vagy három minden oldalról látható szokásos kék fény.

Az áru veszélyességi fokától függően:

egy, kettő vagy három csúcsával lefelé fordított kék kúp.

2.9 Kompok

2.9.1

Nem szabadon közlekedő kompok

(3.16 cikk, 1. bekezdés):

 

2.9.2

Nem szabadon közlekedő kompok

(3.34 cikk):

 

 

 

 

 

 

 

 

Közepesen erős zöld fény közepesen erős fehér fény felett, amelyek minden oldalról láthatók.

 

Zöld gömb.

2.9.3

Szabadon közlekedő kompok

(3.16 cikk, 2. bekezdés):

 

2.9.4

Szabadon közlekedő kompok

(3.34 cikk):

 

 

 

 

 

 

 

 

Közepesen erős zöld fény közepesen erős fehér fény felett, amelyek minden oldalról láthatók, oldalfények, farfény.

 

Zöld gömb.

 

 

 

 

2.9.5

Szabadon közlekedő és elsőbbséget élvező kompok

(3.16 cikk 3. bekezdés):

 

 

 

Nincs kiegészítő jelzés.

Közepesen erős fehér fény felett és egymás felett elhelyezett két minden oldalról látható közepesen erős zöld fény, oldalfények, farfény.

 

 

2.10 Műveletképességüket vesztett hajók

2.10.1

(3.18 cikk, 1. bekezdés):

 

2.10.2

(3.35 cikk, 1. bekezdés)

 

Kiegészítő jelzés:

 

 

Kiegészítő jelzés:

 

 

 

Lengetett vörös fény; kishajókon ez a fény fehér lehet.

 

Lengetett vörös zászló.

Éjszakai jelzések

Nappali jelzések

2.11 Úszóanyagok kötelékei és úszóművek

2.11.1

(3.19 cikk):

 

 

 

 

 

Nincs kiegészítő jelzés.

Elegendő számú minden oldalról látható közepesen erős fehér fény.

 

 

2.12 Áthaladási elsőbbséget élvező hajók

2.12.1

(3.36 cikk):

 

 

 

 

 

 

 

Kiegészítő jelzés:

 

Nincs kiegészítő jelzés.

 

 

 

 

 

 

Vörös lengő.

Éjszakai jelzések

Nappali jelzések

3. Veszteglési jelzések
3.1 Általános rendelkezések

3.1.1

Nyílt helyen horgonyon veszteglő magányos vagy kötelékben lévő géphajó

(3.20 cikk, 1. bekezdés):

 

3.1.2

Nyílt helyen horgonyon veszteglő magányos vagy kötelékben lévő géphajó

(3.З6-bis cikk, 1. bekezdés):

 

 

 

 

 

 

 

 

Minden oldalról látható szokásos fehér fény az orr-részen.

 

Fekete gömb a hajó mellső részén.

 

 

 

 

 

3.1.3

Nyílt helyen veszteglő tolt kötelék

(3.20 cikk, 2. bekezdés):

 

3.1.4

Nyílt helyen veszteglő tolt kötelék

(3.36-bis cikk, 1. bekezdés):

 

 

 

 

 

 

 

 

Két szokásos fehér fény, az egyik a tolóhajón, a másik a kötelék elején.

 

Fekete gömb a tolóhajón.

 

 

 

 

 

3.1.5

Nyílt helyen veszteglő kishajó

(3.20 cikk, 3. bekezdés):

 

3.1.6

Nyílt helyen veszteglő kishajó

(З.З6-bis cikk, 1. bekezdés):

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Minden oldalról látható fehér fény.

 

Nincs kiegészítő jelzés.

3.2 Veszélyes áruk szállítását végző hajók
1

A rendeletet az 57/2011. (XI. 22.) NFM rendelet 3. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte 2012. január 1. napjával.

2

A 4–7. §-t a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 10. §-ának 221. pontja hatályon kívül helyezte.

4

A Duna Bizottság LX. ülésszakán a DC/SES-60/47 határozattal elfogadott ,,A dunai hajózás alapvető rendszabályai''-nak megfelelően.

5

A 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 56. § (4) bekezdése alapján a gyorsjáratú hajók üzembentartói az általuk üzemeltetett gyorsjáratú hajók maximális menetsebességét a hajóbizonyítványba 2008. március 31-éig kötelesek bejegyeztetni.

6

2/1988. (V. 19.) IM rendelet az igazságügyi szakértőkről, 51. §.

7

Itt és e részben a továbbiakban a cikkre utalás a Szabályzat I. részének cikkére vonatkozik.

8

Magyar lobogójú hajók esetében a hajózási képesítésekről szóló 15/2001. (IV. 27.) KöViM rendelet szerint.

9

Magyar lobogójú kishajónál hajólevél.

10

Lásd például a Szabályzat II. részét.

11

2000. évi XLII. törvény a víziközlekedésről, 56. §.

12

Lásd még a rendelet 2. §-ában foglaltakat.

13

Például hosszúsága jelzésére.

13.

Lásd a polgári frekvenciagazdálkodás egyes hatósági eljárásairól szóló 2/2001. (I. 31.) MeHVM rendeletet. A 2/2001. (I. 31.) MeHVM rendeletet hatályon kívül helyezte és a tárgykört újraszabályozta a 6/2004. (IV. 13.) IHM rendelet.

14.

15/2001. (IV. 27.) KöViM rendelet a hajózási képesítésekről, 2. számú melléklet.

17.

2/1982. (II. 22.) KPM rendelet a veszélyes áruk nemzetközi belvízi szállításáról szóló szabályzatról.

14

Ajánlások a belvízi hajókra vonatkozó műszaki előírások európai színtű egységesítésére, 1–2 szakasz:
22. Géptér – a hajónak az a része, amelyben a fő- és segédgépek helyezkednek el. A gépterek főgéptérre, géphelyiségre és kazántérre oszthatók fel.
23. Főgéptér – az a helyiség, amelyben a főgépek helyezkednek el.
24. Géphelyiség – az a helyiség, amelyben csak segédgépek, nevezetesen belső égésű motorok helyezkednek el (segédgéptér).

15

A mellékletben foglalt Szabályzat I-3. melléklete a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 30. §-a szerint módosított szöveg.

16

A mellékletben foglalt Szabályzat I-5. melléklete a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 31. §-a szerint módosított szöveg.

17

A mellékletben foglalt Szabályzat I-6. melléklete a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 32. §-a szerint módosított szöveg.

18

A mellékletben foglalt Szabályzat I-7. melléklete a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 33. §-a szerint módosított szöveg.

19

A mellékletben foglalt Szabályzat I-8. melléklete a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 34. §-ával megállapított, valamint a 3/2008. (VI. 3.) KHEM rendelet 11. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

*

* Vörös hengeres alakú, illetve zöld kúpos alakú csúcsjelzés, amelyeket más víziutakon szükség esetén a hajóút szétágazásának jelzése felett használnak és azt jelzik, hogy melyik oldalról kell elhaladni (fő hajóút). A Dunán nem használatos. A CEVNI 8. mellékletében az ilyen jelzéseket a 4. ábra tünteti fel (TRANS/SC.3/115/Rev.2).

*

* A zárójelben szereplő ábraszám az Európai Belvízi Hajózási Szabályzat (CEVNI) szerinti ábraszámot jelenti.

*

* A zárójelben szereplő ábraszám az Európai Belvízi Hajózási Szabályzat (CEVNI) szerinti ábraszámot jelenti.

20

A mellékletben foglalt Szabályzat II. része a 32/2005. (VI. 2.) GKM rendelet 4. § (2) bekezdésének c)–e) pontja, a 16/2006. (IV. 6.) GKM rendelet 3. §-a, a 75/2006. (X. 31.) GKM rendelet 1. §-a, a 95/2006. (XII. 27.) GKM rendelet 49. §-a, a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 35–50. §-a és 56. § (3) bekezdése, a 3/2008. (VI. 3.) KHEM rendelet 11. § (4)–(9) bekezdése és 13. § (5) bekezdésének a) pontja, a 15/2008. (VII. 31.) KHEM rendelet 1. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 2. § (3) bekezdése alapján a Szabályzat II. rész 9.12. cikk 6. bekezdésében meghatározott, az illetékes országos sportági szakszövetség által szabályozott biztonsági feltételek 2008. augusztus 31-éig a Rendőrség jóváhagyása nélkül is alkalmazhatóak, ezen időpontot követően csak akkor alkalmazhatók, ha a biztonsági feltételeket a Rendőrség jóváhagyta.

21

13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet a belvízi utakon közlekedő úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról, melléklet 23.02 cikk, 2.2 pont.

22

13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet a belvízi utakon közlekedő úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról, melléklet és 15/2001. (IV. 27.) KöViM rendelet a hajós képesítésekről.

23

    13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet a belvízi utakon közlekedő úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról, melléklet 23.05 és 23.06 cikk.

25

1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről, 184. §.

27

28/2000. (XII. 18.) KöViM rendelet a hajózási tevékenység engedélyezésének rendjéről.

29

Lásd a II-4. mellékletet.

30

32/2001. (IX. 28.) KöViM rendelet a légijárművek lajstromozásának szabályairól.

31

Lásd a frekvenciasávok nemzeti felosztásának megállapításáról szóló 284/2002. (XII. 21.) Korm. rendeletet. A 284/2002. (XII. 21.) Korm. rendeletet hatályon kívül helyezte és a tágykört újraszabályozta a 346/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet.

32

27/2002. (XII. 5.) GKM rendelet a víziközlekedés irányítására és a hajóút kitűzésére szolgáló jelekről, valamint e jelek létesítéséről, üzemeltetéséről, módosításáról és megszüntetéséről, 1. számú melléklet, E.4.c tábla.

33

II-1. melléklet.

34

50/2002. (XII. 29.) GKM rendelet a kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről, 46. §, x) pont.

35

50/2002. (XII. 29.) GKM rendelet a kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről, 46. §, w) pont.

36

13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet a belvízi utakon közlekedő úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról.

37

17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet a hajózásra alkalmas, illetoleg hajózásra alkalmassá teheto természetes és mesterséges felszíni vizek víziúttá nyilvánításáról.

38

Folyamkilométer a torkolattól (a Dunán Szulinától) mért távolság.

39

A melléklet II. rész 7.16 cikke hatályát veszti az Európai Unió Tanácsának a közös határokon a határellenőrzés fokozatos megszüntetéséről 1985. június 14-én létrejött Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, Schengenben, 1990. június 19-én kelt Egyezménynek és az azokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktusoknak a Szerződő Felek államai általi teljes körű alkalmazását jóváhagyó határozatai hatálybalépésének napján. A 2007/801/EK tanácsi határozat 1. cikk (1) bekezdése alapján a schengeni vívmányokat 2007. december 21-től, a légi határokra vonatkozóan azonban 2008. március 30-tól kell alkalmazni.

40

30/2003. (III. 18.) Korm. rendelet a víziközlekedés egyes belvízi utakon környezetvédelmi okokból való korlátozásáról és a korlátozás alá eső területeken kiadható üzemeltetési engedélyről.

41

30/2003. (III. 18.) Korm. rendelet a víziközlekedés egyes belvízi utakon környezetvédelmi okokból való korlátozásáról és a korlátozás alá eső területeken kiadható üzemeltetési engedélyről.

42

    Lásd a II-5. melléklet II. fejezetének C. pontját.

43

    46/2001. (XII. 27.) BM rendelet a szabad vízen való tartózkodás alapveto szabályairól, 4. § (2) bekezdés.

44

    Lásd a II-5. melléklet II. fejezetének C. pontját.

45

    46/2001. (XII. 27.) BM rendelet a szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól, 4. § (3) bekezdés.

46

    Lásd a II-7. mellékletet.

47

    30/2003. (III. 18.) Korm. rendelet a víziközlekedés egyes belvízi utakon környezetvédelmi okokból való korlátozásáról és a korlátozás alá eső területeken kiadható üzemeltetési engedélyről.

48

    Lásd a II-5. melléklet II. fejezetének C. pontját.

49

    46/2001. (XII. 27.) BM rendelet a szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól, 4. § (2) bekezdés.

50

    Lásd a II-5. melléklet II. fejezetének C. pontját.

51

    46/2001. (XII. 27.) BM rendelet a szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól, 4. § (3) bekezdés.

52

    49/2002. (XII. 28.) GKM rendelet a kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmények általános üzemeltetési szabályairól, valamint az üzemeltetési szabályzatok alkalmazásáról.

53

    30/2003. (III. 18.) Korm. rendelet a víziközlekedés egyes belvízi utakon környezetvédelmi okokból való korlátozásáról és a korlátozás alá eső területeken kiadható üzemeltetési engedélyről.

54

    Lásd a II-7. mellékletet.

55

    49/2002. (XII. 28.) GKM rendelet a kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmények általános üzemeltetési szabályairól, valamint az üzemeltetési szabályzatok alkalmazásáról.

56

    30/2003. (III.18.) Korm. rendelet a víziközlekedés egyes belvízi utakon környezetvédelmi okokból való korlátozásáról és a korlátozás alá eső területeken kiadható üzemeltetési engedélyről.

57

A mellékletben foglalt Szabályzat II-1. melléklete a 16/2006. (IV. 6.) GKM rendelet 3. §-ával megállapított, a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 51. §-a szerint módosított szöveg.

58

2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelet a kedvtelési célú vízijárművek tervezéséről, építéséről és megfelelőségének tanúsításáról, 1. számú melléklet.

59

A mellékletben foglalt Szabályzat II-2. melléklete a 16/2006. (IV. 6.) GKM rendelet 9. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

60

A mellékletben foglalt Szabályzat II-4. melléklete a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 52. §-ával megállapított szöveg.

61

A mellékletben foglalt Szabályzat II-5. melléklete a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 53. §-a, a 3/2008. (VI. 3.) KHEM rendelet 11. § (10) bekezdése szerint módosított szöveg.

62

A mellékletben foglalt Szabályzat II-6. melléklete a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 54. §-a szerint módosított szöveg.

63

Lásd a II-5. mellékletet; tájékoztató ábra az I-IV. fejezetben meghatározott jelek, jelzések elhelyezésének lehetőségeiről (kúp alakú zöld bója esetleg ritmikus zöld fénnyel, henger alakú vörös bója esetleg ritmikus vörös fénnyel).

64

A mellékletben foglalt Szabályzat II-10. melléklete a 98/2007. (XII. 7.) GKM rendelet 55. §-a szerint, a 3/2008. (VI. 3.) KHEM rendelet 13. § (5) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére