• Tartalom

2003. évi LVIII. törvény

a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról1

2014.03.15.

Az Országgyűlés az állam és a társadalom egészének a veszélyeztetett területeken élő lakosságról való gondoskodás felelőssége elvéből kiindulva, az érintetteknek a károk utólagos mérséklésében vagy megtérítésében való érdekközössége kialakításának, illetőleg öngondoskodó felelősségének megerősítése és az állami segítség hatékonyabbá tétele érdekében a következő törvényt alkotja:

A törvény célja

1. §2 A Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap (a továbbiakban: Alap) az ár- és belvízkárok megtérítésében való önkéntes részvételre ösztönző elkülönített állami pénzalap, amelybe a Magyarország területén veszélyeztetett területeken lakóingatlan tulajdonnal rendelkező természetes személyek szerződés alapján befizetést teljesíthetnek, ezáltal jogosulttá válnak a káresemények utáni kártalanításra.

2. § E törvény alkalmazásában

a) hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés (fal) közötti terület;

b) nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére nem épült árvízvédelmi töltés, s így azokat a mederből kilépő víz szabadon elöntheti;

c) az árvízzel kapcsolatos belvíz által veszélyeztetett terület: az a terület, amelyet a felgyülemlett víz által felszíni elöntés veszélyeztethet;

d) mentesített ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés épült;

e) veszélyeztetett terület: az a)–d) pontokban meghatározott terület;

f) szerződő: az a természetes személy, aki az e) pontban meghatározott területen lévő lakóingatlan tulajdonosaként, önkéntesen vállalt szerződés alapján rendszeres befizetést teljesít az Alapba;

g) adományozó: az f) pontban meghatározott szerződőn kívül az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, aki/amely az Alap részére önkéntes befizetést teljesít;

h) lakóingatlan: lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. Nem minősül lakóingatlannak a lakóépülethez tartozó földrészlet, valamint az azon létesített, a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült (így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület);

i) víztöbblet: árvízből és belvízből származó, a medréből kilépő vízfolyás vagy állóvíz.

A jogosultság feltételei

3. § Az Alap kezelőjével e törvény szerinti szerződés megkötésére az a természetes személy jogosult,

a) akinek lakóingatlan tulajdona a 2. § e) pontjában meghatározott veszélyeztetett területen található, és

b) a lakóingatlan

ba) jogerős építési engedélynek megfelelően épült és használatbavételére jogerős használatbavételi engedély alapján került sor, vagy

bb) fennmaradását az építésügyi hatóság jogerősen engedélyezte,

amennyiben a kártalanítást jogszabály nem korlátozta vagy nem zárta ki.

4. § (1) Az Alap kártalanítási kötelezettsége a 3. § szerinti szerződés alapján a víztöbblet következtében a veszélyeztetett területeken keletkezett károkért áll fenn.

(2) Az Alap általi kártalanításra az a szerződő jogosult,

a) akinek a tulajdonában lévő lakóingatlanban víztöbblet következtében kár keletkezett, és

b) akinek a szerződéses jogviszonya a kár bekövetkezését megelőzően legalább 30 napja fennállt.

(3) Azon természetes személy kártalanítása során, aki a 3. § szerinti lakóingatlant gazdasági tevékenység folytatására is használja, a lakóingatlan értékének megállapításánál a többirányú használatot értéknövelő tényezőként nem lehet figyelembe venni.

(4) Kártalanításra – a lakóingatlan elidegenítése esetén – az új tulajdonos akkor jogosult, ha az adásvételi szerződés időpontjában a lakóingatlanra az eladó érvényes szerződéssel rendelkezett, és az új tulajdonos az adásvételi szerződés megkötését követő 30 napon belül szerződést köt az Alappal.

A befizetés mértéke

5. § (1) Az Alapba a szerződő a 7. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerint, más természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet kizárólag a 7. § (1) bekezdés b) pontja szerint teljesíthet befizetést.

(2) A szerződő éves befizetési kötelezettségének összege a lakóingatlan értéke alapján a veszélyeztetettségi fokozat szerinti korrekciós tényező alkalmazásával a szerződésben kerül meghatározásra.

(3)3 Szociális rászorultság esetén, a rászorultság mértékétől függően, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának igazolása alapján a befizetés éves összege a szerződésben legfeljebb 30%-kal csökkenthető.

A kártalanítás mértéke

6. § (1) A szerződő káreseményenként legfeljebb tizenöt millió forint kártalanításra jogosult.

(2) Az a szerződő, aki a káresemény bekövetkezését megelőzően hat hónapnál rövidebb ideig teljesített rendszeres befizetést az Alap részére – a 4. § (4) bekezdésében meghatározott kivétellel – a kártalanítás 50%-ára jogosult.

Az Alap működése

7. § (1) Az Alap bevételei:

a) szerződés alapján történő rendszeres befizetések,

b) önkéntes, nem rendszeres befizetések és adományok.

(2) Az Alap egyéb bevételeit képezik:

a) költségvetési támogatás, ha az Alap pénzállománya a kötelezettségeinek teljesítéséhez nem elegendő,

b) árvízkár enyhítésére szolgáló nemzetközi segélyek.

(3)4 Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt befizetés közérdekű célra történő kötelezettségvállalásnak minősül (a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:589. §).

(4) Az Alap bevételei kizárólag

a) az e törvény hatálya alá tartozó káreseménnyel összefüggő kártalanítás megfizetésére, ideértve a káresemény miatt a lakóingatlan lakhatatlanná válását követően a veszélyeztetett területről való elköltözést is, valamint

b) az Alap működési költségeire

használhatók fel.

(5) Az Alap bevétele és év végi maradványa nem vonható el.

8. §5 Az Alappal az államháztartásért felelős miniszter e törvény, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény előírásai szerint rendelkezik.

9. § (1)6 Az Alapot a kincstár (a továbbiakban: Alapkezelő) kezeli.

(2) Az Alapkezelő feladatai különösen:

a) szerződést köt a 3. § szerinti jogosulttal,

b) nyilvántartja és kezeli a szerződők szerződéssel kapcsolatban birtokába került személyes adatait,

c) fogadja a befizetéseket, a káresemény bekövetkezése esetén felméri a károkat és teljesíti a szerződők felé a kifizetéseket.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott szerződésben meg kell határozni különösen:

a) a szerződő természetes személy személyazonosító és lakcímadatait,

b) a lakóingatlan elhelyezkedésére vonatkozó adatokat,

c) az éves befizetés összegét,

d) a befizetések gyakoriságát és módját,

e) az ingatlan szerződéskötéskori állapotát és értékét.

(4) Az Alapkezelő – a (2) bekezdés alapján – külön jogszabályban meghatározott feladatai ellátására mást (beleértve a biztosítóintézetet) is megbízhat.

(5) Az Alapkezelő, illetve a megbízottja az e törvényben foglaltak alapján ellátott feladatokkal kapcsolatban, a kártalanításra való jogosultság fennállásának megállapítása céljából – a szerződés megszűnésétől számított egy évig – kezelheti a szerződő természetes személyek személyazonosító és lakcímadatait, a szerződés tárgyát képező lakóingatlanra vonatkozó adatokat, valamint a befizetésre vonatkozó adatokat.

Átmeneti rendelkezések

10. § (1) E törvény 2003. augusztus 1. napján lép hatályba.

(2) A biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdése az alábbi g) ponttal egészül ki:

,,g) a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap tevékenységére.''

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény 5. §-ának (4) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Biztosító a 4. § szerinti biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységen kívül más üzletszerű tevékenységet nem folytathat, kivéve:)

,,i) a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról szóló 2003. évi LVIII. törvény 9. § (4) bekezdése szerinti tevékenységet.''

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény 9. számú melléklete kiegészül a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap e törvény melléklete szerinti költségvetésével.

(5)7 Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:

a) az Alap felhasználásának, nyilvántartásának és ellenőrzésének szabályait,8

b) az Alapkezelő feladatait, valamint a szerződésekkel kapcsolatos eljárás szabályait,9

c) a korrekciós tényező számításának és alkalmazásának szabályait,10

d) a befizetések éves mértékének számítási módszerét.11

(6)12 Felhatalmazást kap a vízgazdálkodásért felelős miniszter, hogy a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg az ár- és belvíz által veszélyeztetett területek lehatárolásának, a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásának, valamint a besorolás felülvizsgálatának szabályait.13

(7) A lakóingatlan tulajdonosa a 4. § (1) bekezdés szerinti kártalanításra e törvény hatálybalépését követően 2005. december 31-ig akkor is jogosult, ha a 3. § b) pontjában meghatározott feltételeknek nem felel meg.

Melléklet a 2003. évi LVIII. törvényhez



Millió forintban

Cím-
szám

Alcím-
szám

Jogcím-
csop.-szám

Jogcím-
szám

Előir.-
csoportszám

Kiemelt előir.- szám

Cím-
név

Alcím-
név

Jogcím-
csop.-név

Jogcím-
név

Előir.-
csop.- név

ALAP

2003. évi előirányzat

Kiemelt előirányzat neve

Kiadás

Bevétel

Egyenleg

LVIII. Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap

1

 

 

 

 

 

Rendszeres befizetés

 

 

10,0

 

2

 

 

 

 

 

Költségvetési támogatás

 

 

100,0

 

3

 

 

 

 

 

Működési kiadások

 

110,0

 

 

 

1–10. cím összesen:

 

110,0

110,0

0,0

 

Összesen:

 

110,0

110,0

0,0

1

A törvényt az Országgyűlés 2003. június 23-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2003. július 15. A törvényt a 2016: LXVII. törvény 145. § (2) bekezdés 1. pontja hatályon kívül helyezte 2017. január 1. napjával.

2

Az 1. § a 2011: CCI. törvény 228. §-a szerint módosított szöveg.

3

Az 5. § (3) bekezdése a 2012: XCIII. törvény 55. §-a szerint módosított szöveg.

4

A 7. § (3) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 153. §-ával megállapított szöveg.

6

A 9. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 125. § (3) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

7

A 10. § (5) bekezdése a 2006: CIX. törvény 170. § (10) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére