• Tartalom

17/2004. (V. 20.) OM rendelet

a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról1

2015.09.01.

A közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 94. §-a (1) bekezdésének a) és f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, továbbá a közoktatásról szóló törvény 8/A. §-ának és 45. §-ának (2) bekezdésében foglaltak végrehajtására – az eljárási díj tekintetében a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. § A rendelet hatálya – a fenntartóra tekintet nélkül – kiterjed

a) az általános iskolákra,

b) a szakiskolákra,

c) a gimnáziumokra, a szakközépiskolákra (a továbbiakban a gimnázium és a szakközépiskola együtt: középiskola; a szakiskola és a szakközépiskola együtt: szakképző iskola; az a)–c) pont alatt felsorolt iskolák együtt: iskola),

d) az iskola tanulóira,

e) pedagógusokra,

f) a tanulók szüleire, gyámjára (a továbbiakban együtt: szülők).

2. § (1)–(3)2

(4)3 E rendelet 3. számú melléklete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdése alapján felmenő rendszerben bevezetésre kerülő és alkalmazható a miniszter által kiadott kerettanterveket tartalmazza.

(5)4 A Magyar Waldorf Szövetség által kiadott név használati jogával rendelkező iskolák – a magyar Waldorf-iskolák kerettanterve alapján – nyolc, illetve tizenhárom évfolyammal működő egységes iskolaként ellátják az általános iskola, a gimnázium, az alapfokú művészetoktatási intézmény feladatait. A tizenharmadik évfolyamra állami normatív hozzájárulás nem igényelhető.

A közoktatási típusú sportiskolai kerettanterv5

2/A. §6

A kerettantervek jóváhagyásának rendje

3–8. §7

9. §8

10. §9

11. §10

Záró rendelkezések

12. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2)11 Készségfejlesztő speciális szakiskola nem közismereti képzési célú évfolyamain az e rendeletben meghatározott, az „Egyszerű munkafolyamatok elsajátítása” és az „Önálló életkezdésre felkészítés” szakmai tantárgyi programok alkalmazandóak.

(3)12 A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ában hivatkozott mellékletek alapján elkészített és jelenleg alkalmazott kerettanterveket az iskolák kifutó rendszerben alkalmazhatják. A kifutó évfolyamoknál az oktatásszervezési előírások tekintetében a Kormányrendelet 3–10. §-ában foglalt rendelkezéseket 2004. szeptember 1-jétől alkalmazni kell.

(4) Az R. 2016. augusztus 31-én hatályát veszti.

1. számú melléklet a 17/2004. (V. 20.) OM rendelethez13

2. számú melléklet a 17/2004. (V. 20.) OM rendelethez14


A miniszter által – a benyújtó hozzájárulásával – kihirdetett kerettantervek15


1.16 A kerettanterv neve: Hétszíntan tanterv sajátos nevelési igényű gyermekeknek 1-8. évfolyam

A kerettanterv benyújtója:
Hétszínvirág Általános Iskola, Marcali
HÉTSZÍNTAN TANTERV




A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ
GYERMEKEKNEK
1–8. ÉVFOLYAM




TANTERVI FŐMODUL

ELŐZETES INFORMÁCIÓK A HÉTSZÍNVIRÁG ISKOLA KERETTANTERVÉNEK AKKREDITÁCIÓJÁHOZ


A KERETTANTERV NEVE: HÉTSZÍNTAN TANTERV

Iskolánk tantervét a programok áttekintése nélkül nehéz egészében átlátni, ezért összefoglaló táblázatban bemutatjuk azt. Iskolánk rendszere 15 éves kutató-fejlesztő munka során jutott el jelenlegi állapotához. A tantervi koherencia biztosítását mi nemcsak a tantervek leírásában látjuk, hanem a tantervet közvetítő módszerességek rendszerében, azaz az oktatási programban is.

Tantervünk célcsoportja, azok a 6–16 éves korú enyhén sérült értelmi fogyatékos tanulók, akik eltérő tantervű iskolákban vagy a többségi iskolákban integráltan tanulnak. A célcsoport várható, vélelmezhető elvárásainak igyekeztünk megfelelni akkor, amikor tantervünk és tevékenységeink egyik céljaként megjelöltük, hogy minél több gyermeket helyezzünk vissza a normál tantervű általános iskolába.

A tantervünket a NAT alapján megfogalmazott Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvével összhangban alkottuk meg, de bizonyos esetekben meghaladva azt.

Ezen eltérések a következők:

•    A tantárgyi struktúra eltérései
Az első évfolyam első félévében adaptációs programban vesznek részt az első osztályosok.
Az 1–4. évfolyamon a környezetismeret az anyanyelv tantárgyban integráltan szerepel.
1–4. évfolyamon Játék informatikai eszközökkel tantárgy szerepel, 6–8. évfolyamon az informatika a matematika tantárgyba integrálódik.
Integrált tantárgyként, más tartalmakkal jelenik meg az Életvitel a Gazdálkodás tantárgyban.
Iskolánkban megjelenik a projektrendszerű oktatás sajátos tartalmakkal, melyek terveit is mellékeljük.
A természetismeret tantárgyban 5–8. évfolyamig a földrajz, fizika, kémia, biológia integráltan jelenik meg.
Az ének, rajz, dráma, tánc integráltan jelenik meg a művészeti nevelés tantárgyban.

•    Tartalmi eltérések

Multikulturális tartalmak (cigány kultúra elemei) beépültek a tantervbe (A kerettantervben érintőlegesen).
Holisztikus szemléletmódú projektek rendszere jelenik meg. (Értelemszerűen a kerettantervben nem.)
Informatikai oktatás tartalmai.
A tananyag-felsorolás nem kizárólagosan épít az irányelvekre.

A kerettantervben a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos készségek és képességek kialakítását tűzzük ki célul, pl. árértékarány, összehasonlítás, elemzés, termékismertetők kommunikációja, fogyasztói magatartás kialakítása, panasz-, panaszkezelés, egészségre nem ártalmas termékek. A tantárgyakba épített tartalmakon kívül a délután programjában, és az iskola egészében megjelenik a gazdálkodás, értékteremtés rendszere. Diákvállalkozások működnek az iskolában, a tanulók értéket, produktumokat állítanak elő délutáni programjaikon- népi kismesterségek által természetes anyagokból készített produktumokat állítanak elő, környezetbarát, egészségre kevésbé ártalmas taneszközök használnak, eladják azokat belső, külső vásárokon az értékteremtés rendszerén keresztül. Vállalkozói iroda, büfé működik az intézményben. A tanulók saját tervezésű iskolapénzzel, a csiribúval vásárolnak meg különféle szolgáltatásokat, vásári termékeket.

A környezetvédelemmel, egészségvédelemmel-, fejlesztéssel kapcsolatos feladatok a pedagógiai koncepcióban határozottabban kiolvashatók, mint a kerettantervben. Egyes ismeretek azonban beépültek a tantárgyakba. A délutáni foglalkozások között szerepelnek kimondottan egészségvédelemmel, környezetvédelemmel foglakozók. Ezek: egészséges élet, egészségvédelmi jeles napok, környezetvédelmi jeles napok, föld napja vetélkedő, egészségügyi vetélkedő, természetjárás, oldjuk meg – mentálhigiéné.
A tanulók minden nap a személyi higiénés program keretében fogat mosnak, lehetőségük van fürdésre, ruhamosásra.
A projektjeink közül is több fogalakozik ezen témakörökkel. Ezek: Föld, Víz, Gazdálkodás falun, Gazdálkodás városban, Testünk, Emberi test, Egészség, betegség.
Rendszerszerű papírgyűjtés, használt elemek gyűjtése folyik folyamatosan.
Az iskola egészét mindennapjainkban áthatja e három terület.
A nevelőtestület által elfogadott alapértékek közt szerepel a rend és tisztaság, lelki- testi egészség, moralitás, informáltságra törekvés, derű és vidámság, beavatottság, amelyet mindig közvetíteni szeretnénk.


A kerettanterv és annak adaptációs lehetőségei:

A helyi tanterv elkészítését támogató eszközparkot a pedagógiai rendszer kifejlesztése esetén lehet megítélni. Az adaptáció az intézményi szükségletek alapján megvalósulhat:

✓    a kerettanterv szerzői által kifejlesztett oktatási program adaptációjával;
✓    a kerettantervre épített, nem a szerzők által kifejlesztett oktatási program adaptációval;
✓    a kerettantervre épített közvetlen helyi tantervfejlesztéssel, ekkor más oktatási programok helyi tantervhez történő közelítésével.

A három eset közül a kerettanterv szerzői az első két esetben közvetett és közvetlen segítségnyújtást terveznek, szakmai szolgáltatóként. Az első két esetben a szerzők tervei szerint az adaptáló intézmények horizontális tanulását támogató rendszert építenénk ki, melynek alapja az Iskolamester szoftverrendszer. Az igények szerint 120 órás pedagógus továbbképzési tréning programból válogathatnák ki a kollegák az adaptációhoz szükséges képzési modulokat. Azok az intézmények, amelyek nem igényelnek adaptációs támogatást, azok kizárólag a dokumentációt használnák a helyi tantervfejlesztéshez.


A benyújtott tantervi egységek:

1.    Főmodul.
2.    Adaptációs program 1. évfolyam I. félév.
3.    Anyanyelv 1–8. évfolyam.
4.    Matematika 1–8. évfolyam.
5.    Társadalomismeret 5–8. évfolyam.
6.    Természetismeret 5–8. évfolyam.
7.    Művészeti nevelés 1–8. évfolyam.
8.    Gazdálkodás 1–8. évfolyam.
9.    Testi nevelés 1–8. évfolyam.
10.    Közös óra 5–8. évfolyam.
11.    Játék informatikai eszközökkel 1–4. évfolyam.
12.    Projekttervek 4. évfolyam.
13.    Projekttervek 5–8. évfolyam.


A tantervi egységek a projekttervektől eltekintve a következőképpen strukturáltak:

A tantárgyra vonatkozó általános rész:
•    Típus.
•    Óraszám (éves).
•    Jellemzők, alapelvek.
•    Cél, feladat.
•    Követelmény.
•    A tantárgy témakörei
•    A tantárgy óraszámai.
•    Értékelés.
•    Fejlesztési feladatok.

Az évfolyamra vonatkozó rész:
•    Témakörök, tartalmak, tevékenységek.
•    Továbbhaladás feltételei.


Tantárgyi modulok

 

Mate-
matika

Anyanyelv

Társa-
dalom
ismeret

Gazdál-
kodás

Művészeti nevelés

Természet
ismeret

Közös
óra

Projekt

Hon- és népismeret


X

X

X

X

X

 

X

Tánc és dráma


X

X

 

X

 

X

X

Infor-
matika

Számítás-
technika

X

 

 

 

 

 

 

X

Könyv- és könyvtár-
használat

 

X

 

 

 

 

 

X

Médiaismeret


X

 

 

X

 

 

X

Fogyasztóvédelem

X

X

 

X

 

X

 

 

Egészségfejlesztés


 

 

X

 

X

X

X

Környezetvédelem


X

 

X

X

X

 

X



A habilitációs és rehabilitációs órákat átváltottuk a tantárgyi felosztásban, óratervben is szereplő Játék informatikai eszközökkel tantárgy (1–4. évfolyam) és a projektek 4–8. évfolyam óráira. Egésznapos iskolaként a délutáni foglalkozásokat is az egyéni korrekcióra fordítjuk, hiszen minden foglalkozáson képességfejlesztés folyik kis létszámú csoportokban.
A programunk megvalósítása sokoldalúan képzett, lehetőleg gyógypedagógiai végzettséggel rendelkező nevelőket feltételez.

A PEDAGÓGIAI RENDSZER BEMUTATÁSA

A rendszer röviden tartalmazza a Pedagógiai Program tantervhez szorosan kapcsolható részleteit, a Pedagógiai Program bővebb áttekintést tesz lehetővé.

A bemutatás rendszere:
•    A céljaink.
•    A pedagógiai rendszert bemutató táblázat.

A CÉLJAINK


Iskolánk célja: sikeres és boldog ember nevelése.

•    Sikeresnek azt az embert tartjuk, aki saját szocializációs programját eredményesen folytatja. Az eredményes programfolytatásnak sok feltétele van, ebből mi kettőt emelünk ki. Úgy gondoljuk, hogy aki jól és eredményesen kommunikál, eredményesen és jól old meg problémákat, az tudja sikerre vinni programját és szerezheti meg hitelességét.

1.    Célunk tehát a jól és eredményesen kommunikáló gyermek, aki felismeri, elemzi és megoldja problémáit, aki ismeri és alkalmazza a problémamegoldás menetét.
2.    aki szeret beszélni, írni, olvasni, számolni, énekelni, táncolni, rajzolni, szőni, nemezeli, agyagozni, szavalni, színjátszani, stb.
3.     Olyan gyermekeket nevelünk, akiknek céljaik vannak, képesek a céljaik megvalósítására. A megvalósítás során segítséget tudnak kérni, eszközöket és ismerethordozókat tudnak használni.
A fejlesztő tevékenység mellett folyamatosan vezettük be egyes elemeit a programnak, mára már minden évfolyamunkon teljes szerkezetében és tartalmában fut a Hétszínes Program, melynek része a Hétszíntan Tanterv.

•    Boldognak azt az embert tartjuk, aki örömmel éli egyedi életét, testi és lelki egészében.
Célunk tehát, hogy a gyermek az iskolában jól érezze magát. Ennek érdekében iskolánk célja a biztonság, a nyugalom, az elismertség megteremtése. A személyes jó érzés feltétele a testi egészség is, így célunk az egészséges, tiszta, barátságos és gyermekközpontú környezet megteremtése. A testi egészség megvalósulása érdekében célul tűzzük ki a rendszeres testmozgás lehetőségének megteremtését. Célunk, hogy iskolánkban együttműködésen, célorientáltságon alapuló toleráns tanulói viszonyok legyenek.

•    Szocializációnak azt a mintakövetést tartjuk, amely szűkebb és tágabb környezetben eredményes életvezetést tesz lehetővé.

Célunk tehát, az eredményes életvezetés begyakoroltatása.
Célunk olyan minták közvetítése, olyan részcélok kitűzése itt és a programban, és aktuálisan, amelyek a valóság, a környezet, a társak, a szülők, és a szűkebb környezet elvárásait is magukba építik. Célunk, hogy céljaink, mintáink és elvárásaink konkrétak, nyomon követhetőek legyenek.

•    Az iskola felelőssége Alapító Okiratában szereplő időtartama alatt folytatott tevékenységeiben valósul meg. Külön szolgáltatásként, a szülővel együttműködve, az iskolai időtávon túl is segítünk, illetve folytatunk pedagógiai tevékenységet.

E célok alapszolgáltatások és kiegészítő szolgáltatásokon keresztül a műveltség közvetítésével, a tanulók, pedagógusok és szülők aktív és kölcsönös érdekein és megbecsülésükön keresztüli kapcsolattal érhető el.
Az alapszolgáltatásokat a tantervek tartalmazzák. A kiegészítő szolgáltatásokat a részprogramok tartalmai határozzák meg. Iskolánk kiemelten kezeli a cigány tanulók fejlesztését.

A PEDAGÓGIAI RENDSZERT BEMUTATÓ TÁBLÁZAT


2K29876M_5

A NAT 2003 tartalmi szabályozással összefüggő definíciós szótár szerinti elemek

Hétszínes Program/ Pedagógiai rendszer elemei

Programelemek tartalma

Miniszteri
rendeletben foglalt
Pedagógiai rendszer és a programelemek viszonya

Fejlesztési feladat

Időterv

Pedagógiai Koncepció.

Pedagógiai Program

Az iskolánk arculatát, „személyiségét” meghatározó dokumentum.

Tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző program.

Felnőttekre vonatkozó módszertani elvek.

Projektmódszer.

Drámapedagógia.

Kooperatív tanulásszervezés.

•    Az új Közoktatási törvénynek való megfeleltetés.

•    Dokumentum elemzése.

•    Átdolgozás.

2003.

november-
december

Gyermek
Pedagógiai Program

Gyermekek számára közérthető nyelven

fogalmazott Pedagógiai Program.

Tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző program.

Gyermekeknek javaslat.

•    Módosítás a Pedagógiai Programnak megfelelően.

2003. december

Alsós Délután Programja

Az 1–4. évfolyamon direkt irányítású képességfejlesztés az önálló tanulás képességének kialakítása érdekében

kézműves, művészeti,

mozgás, sport jellegű foglalkozásokon.

Tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző program.

Tanulók önálló kreatív tevékenységére épülő foglalkozás programja.

Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés.

•    Dokumentum-
elemzés.

•    Módosítás.

2003. november

Felsős Délután Programja

Az 5–8 évfolyamon önálló választású szabadidő szervezése, az egyéni fejlődés megvalósításához a tanulási utak biztosítása, önmegvalósításban a készségek, képességek fejlesztése technikai

művészeti, ismeretszerző, mozgás, sport, mentálhigiénés, környezetvédelmi, játék tevékenységekben.

Tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző program

Tanulók önálló

kreatív tevékenységére épülő foglalkozás programja.

Kommunikációs képességfejlesztő program.

Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés.

•    Dokumentum-
elemzés.

•    Módosítás.

•    Tartalom-
fejlesztés.

2003. november

Kerettanterv.

Modulleírá-
sok.

Eszközelemek közül a helyi tanterv tartalmazza az információ hordozók listáját, feladathordo-
zókat.

Tanterv.

2001-ben a kerettantervtől eltérő, NAT kompatíbilis akkreditált programcsomag, enyhe értelmi fogyatékosok iskolái számára.

Tantárgyi képességfejlesztő program.

Komplex művészeti program (Művészeti nevelés tantárgy).

Multikulturális tartalmak megjelenése.

Projektmódszer.

Drámapedagógia.

Kooperatív tanulásszervezés.

•    Anyaggyűjtés.

•    Ismerkedés az oktatásban lévő tantervekkel.

•    NAT-nak való megfeleltetés.

•    A tanterv továbbfejlesztése középsúlyos, enyhe értelmi fogyatékos, ép értelmű tanulók oktatására, nevelésére.

•    Háromszintű követelmény-
rendszer kidolgozása.

•    Dokumentum elemzése.

•    Főmodul alkotása.

•    Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelveihez való igazítás.

•    Kisebbségi oktatás irányelveihez való igazítás.

•    Modulok tartalmainak integrálása.

2004. január- május

Projekttervek.

Alapszolgáltatásként lehetőséget nyújt az egyéni tanulás megvalósításához a
4. évfolyamon kéthetente
4 órában,
5–8. évfolyamig
1 héten át, szabad választással
16 témában vegyes évfolyamú csoportokban.

Tanulók önálló kreatív tevékenységére épülő foglalkozás tanterve.

Tantárgyi képesség fejlesztő program.

Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés.

Projektmódszer.

Drámapedagógia.

Kooperatív tanulásszervezés.

Közösségfejlesztő, közösségépítő programok.

•    Modulok tartalmainak integrálása.

•    Dokumentum-
elemzés.

•    Tartalmi fejlesztés.

2004. január- május

Közös óra terve.

5–8. évfolyamon a szociális kompetenciák fejlesztése az osztályfőnöki órák helyett.

Tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző program.

Kommunikációs képességfejlesztő program.

•    Dokumentum-
elemzés.

•    Tartalmi fejlesztés.

2004. január- május

Alsós Adaptációs Program.

Az első évfolyam első félévében az óvoda–iskola átmenetet segítő, intenzív iskolára előkészítés, a hátrányok leküzdése érdekében.

Önálló tanulási képességet kialakító program.

Tanulók önálló kreatív tevékenységére épülő foglalkozás programja.

•    Óvodai programok megismerése.

•    Dokumentum-
elemzés.

•    Tartalmi fejlesztés.

2004. január- május

Felsős Adaptációs Program.

A felső tagozaton az iskolánkba érkező tanulók felzárkóztatása a tanulási technikák és az iskola rendszerének megismertetésével.

Önálló tanulási képességet kialakító program.

Tanulók önálló kreatív tevékenységére épülő foglalkozás programja.

•    Dokumentum-
elemzés.

•    Tartalmi fejlesztés.

2004. január- május

Délutáni programtervek.

Az Alsós Délután Programjának és a Felsős Délután Programjának tematikus tervei, és a hozzájuk kapcsolható képességfejlesztő terápiák, eszközök.

Tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző program.

Tanulók önálló kreatív tevékenységére épülő foglalkozás.

Mentálhigiénés programok.

Előítéletek kezelését megelőző program.

Művészeti körök.

Multikulturális tartalmak megjelenése.

•    Dokumentum-
elemzés.

•    Átdolgozás.

•    Egységes szerkezetbe foglalás.

2003. november

Értékelési eszközök.

Gondolkodás Fejlődési Vizsgálat.

Három fejlődési ponton-bemenet, alapszint, felső szint- 5 gondolkodási területen a műveletek, képességek, készségek feltérképezése. A gondolkodási képességek fejlődésének nyomon követése. A fejlődés eredményének megítélése és a fejlesztés irányának kijelölése évente.

Egyéni fejlődési napló.

•    Dokumentum-
elemzés.

•    Módosítás.

2003. december-
január

Szocializáció Fejlődési Vizsgálat.

A gyermek szociális körülményeinek feltérképezése.

Három fejlődési ponton-bemenet, alapszint, felső szint- az ismeretek feltérképezése az Egyéni, a Család, az Iskola és a Társadalom témakörében. A szociális képességek megnyilvánulásainak nyomon követése.

A fejlődés eredményének megítélése és a fejlesztés irányának kijelölése évente.

Egyéni fejlődési napló.

•    Dokumentum-
elemzés.

•    Módosítás.

2003. december-
január

Kommunikáció Fejlődési Vizsgálat.

Három fejlődési ponton-bemenet, alapszint, felső szint- a beszéd, az olvasás és írás területén a készségek feltérképezése. A kommunikációs képességek fejlődésének nyomon követése. A fejlődés eredményének megítélése és a fejlesztés irányának kijelölése évente.

Kommunikációs képességfejlesztő program.

Egyéni fejlődési napló.

•    Dokumentum-
elemzés.

•    Módosítás.

2003. december-
január

Anyanyelv felmérő.

Háromszintű felmérő rendszer a kommunikációs képességek mérésére, a továbbhaladás feltételeinek teljesülése.

Egyéni fejlődési napló.

•    Dokumentum-
elemzés.

•    Módosítás a tantervhez.

2004. május

Matematika felmérő

Háromszintű felmérő rendszer a matematikai képességek mérésére, a továbbhaladás feltételeinek teljesülése.

Egyéni fejlődési napló.

•    Dokumentum-
elemzés.

•    Módosítás a tantervhez.

2004. május

 

Program-
vizsgálat.

A gyermek választásának nyomon követése a délutáni képességfejlesztő programokból a korrekciós javaslatokkal összevetve.

Egyéni fejlődési napló.

Több évig használható programfüzet elkészítése, nyomtatása

2004. április

Értékelési eszközök.

Ellenőrző.

Saját fejlesztésű nyomtatvány felső tagozatosoknak, a hagyományos ellenőrzőn túl tartalmaz értékeink mentén szerződéseket, tantárgyakhoz kapcsolódó egyéni feljegyzéseket rajzos, írásos formában.

Kommunikációs képességfejlesztő program.

 

 

Könyvecske.

Saját fejlesztésű nyomtatvány alsó tagozatosoknak, a hagyományos ellenőrzőn túl tartalmaz értékeink mentén szerződéseket, tantárgyakhoz kapcsolódó egyéni feljegyzéseket rajzos, írásos formában.

Kommunikációs képességfejlesztő program.

 

 

Napló.

Saját fejlesztésű nyomtatvány, amely a hagyományos naplón túl tartalmazza a vizsgálatok rögzítéséhez szükséges megfelelő rendszerű táblázatokat, a műveltségterületekhez kapcsolódó képességek negyedéves értékelését és az ebből következő korrekciós javaslatokat.

Egyéni fejlődési napló.

 

 

Projektfüzet.

Saját fejlesztésű nyomtatvány, mely a választott16 projektben való részvételét igazolja, egyben tanulmányi napló.

Kommunikációs képességfejlesztő program.

 

 

Eszközi elemek.

Napló szoftver.

Saját fejlesztésű tanuló nyilvántartó rendszer, a mely a diagnózis és az egyéni fejlesztési terv adatait tárolja, kezeli.

Egyéni fejlődési napló.

 

 

Képességfej-
lesztő doboz.

Érték doboz.

Kultúra doboz.

Saját fejlesztésű interaktív eszközök az adott területen.

 

 

 

Osztálygaz-
dálkodás.

Saját fejlesztésű könyvelő szoftver, melynek segítségével regisztráljuk az állami és iskolai támogatások felhasználását, valamint a gyermek értékteremtéséből eredő bevételeit és kiadásait.

Tanulási motivációt fenntartó, erősítő, tevékenység támogató szoftver.

 

 

Gyermek intranet.

Saját fejlesztésű levelező és tájékoztató rendszer, melyet a Diákönkormányzat működtet.

 

 

 

Pedagógus intranet.

Saját fejlesztésű Belső Informatikai Elektronikus Rendszer, mely tartalmaz dokumentumtárat, eszközparkot, szolgáltatásokat, levelezőrendszert, integrált archívumot.

 

 

 

Folyamatok nyilvántartó rendszere

Saját fejlesztésű interaktív nyilvántartó eszköz az iskola összes folyamatára.

 

 

 

 

Szabályzatok nyilvántartó rendszere

Saját fejlesztésű interaktív nyilvántartó eszköz az iskola összes szabályzatára

 

 

 

Partner központúság rendszere

Saját fejlesztésű interaktív nyilvántartó eszköz az iskola partnerközpontú működésére

 

 

 

Egyéni fejlesztési tervet készítő szoftver.

Saját fejlesztésű szoftver, a Képességdoboz struktúrája alapján összeállítja az Egyéni Fejlesztési tervet.

 

 

 

Pedagógiai Módszertani Bank.

Pedagógiai munkát segítő módszertani eszköztár.

 

 

 

 

Szervezeti és Működési Szabályzat.

Az iskola szervezetét és működését meghatározó dokumentum

 

 

 

Értékteremtés.

Folyamatleírás, amely a gyermek tárgyalkotásából, szellemi és egyéb tevékenységeiből származó értékpontok (pénzérték) megszerzésének és felhasználásának szabályait tartalmazza.

Tanulási motivációt fenntartó erősítő tevékenység szervezeti leírása.

 

 

Pedagógus képzési értékelési rendszer.

A pedagógusok önértékelésére, és a vezetői értékelésre építő szempontsor.
A képzési terv és az értékelés összekapcsolódása.

 

 

 

Projektvezetés eljárása.

Az iskolában működő különböző folyamatok megoldására készülő projekttervek / programtervek szabályrendszere.

 

 

 

Tanulási utak védelme program.

Az egyéni tanulás kibontakozásához kívánatos módszertani eszköztár és kultúra.

Az intézményi infrastruktúra leírása, és a tanulási utak nyomon követésének intézményes rendszere.

Tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző program

szervezeti leírása.

 

 

Kapcsolati munka

Az intézmény és partnerei közötti kapcsolattartás módszereit és technikáját leíró dokumentum.

Problémamegoldó fórumok.

 

 

Minőség-
irányítási
Program

Minőségpolitikánk meghatározását, minőségfejlesztési rendszerünk bevezetését és működését leíró dokumentum.

 

 

 

Nyomtatvány-
tár

Az iskola működését meghatározó és segítő saját fejlesztésű formanyomtatványok

 

 

 

 

Értesítők

Adott tanév adatait, eseményeit, gyermekírásait tartalmazó kiadvány.

 

 

 

Hétszínes Centrum

Az iskolánk tartalmi- és szervezeti átalakulását leíró tanulmány. A Fogyatékos Gyermekekért Közalapítvány kiadványa.

 

 

 

Hétszínes CD

Iskolánk 20 éves jubileumára kiadott szakmai anyag.

 

 

 

Hétszínes I–II

Iskolánk 20 éves jubileumára kiadott iskolatörténeti áttekintés, pedagógiai írások.

 

 

 

Hétszínes füzetek

Iskolánk 20 éves jubileumára kiadott iskolatörténeti áttekintés, pedagógiai írások.

 

 

 

Gyermek-
könyvek

A gyermekek alkotásai különböző témákban.

 

 

 

WEB-es jelenlét

Iskolánk megjelenése a világhálón.

 

 

 

Gyermekfilmek.

Másság szépsége.

Melinda I–II.

Phare film.

Gyermekszáj.

Hangerő próba.

Projektfilmek.

Attitűdváltásra alkalmas eszközök

 

 

 

Tovább-
képzési
program.

Dobozok tanfolyam.

A mérő eszközök adaptációját és az eszközök alkalmazását támogató eszköz.

 

 

 

 

Érzékenyítő program tanfolyam.

A Hétszínes Pedagógiai rendszer megismerését a bevezetéshez/adaptációhoz szükséges döntést támogató eszköz.

 

 

2004. május

 

Tábortervek.

Gyerekeknek szervezett erdei és nyári, felnőtteknek tartott kézműves táborok tematikus tervei.

 

 

 

Projekttervek.

A Hétszínes Pedagógiai rendszer bevezetését követően esettanulmányok a várható problémák megoldásáról.

 

 

2004. július

 

Hétszínes Önfejlesztő Program.

A Hétszínes Pedagógiai rendszer intézmény-specifikus adaptációját támogató eszköz, a helyi tanterv készítéséhez szükséges segítség 120 órás akkreditált tanfolyam.

 

 

2004. július

Tantárgyak és óraszámok

ÖSSZESÍTETT ÓRATERV

Tantárgy

Évfolyamok

Összesen

1. évf.
I. félév

1. évf.
II. félév

2. évf.

3. évf.

4. évf.

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

1. évf.
Heti

1. évf.
Évi

Heti

Évi

Összesen

I. félév

II. félév

I. félév

II. félév

2–3–4–5–6–7–8 évf.

2–3–4–5–6–7–8 évf.

Heti

Évi

Anyanyelv









20

9

9

9

8

5

5

5

5

9

153

46

1702

55

1855

Társadalom-ismeret

2

2

3

3

10

370

10

370

Matematika

5

5

5

5

4

4

4

4

5

85

31

1147

36

1232

Gazdálkodás

2

2

2

2

3

3

3

3

2

34

18

666

20

700

Természetismeret

2,5

3

4

4

13,5

499,5

13,5

499,5

Művészeti nevelés

2

2

3

3

2,5

2

2

2

2

34

16,5

610,5

18,5

644,5

Testi nevelés

3

3

3

3

2,5

2,5

2,5

2,5

3

51

19

703

22

754

Közös óra

1

1

1

1

4

148

4

148

Adaptáció

20

400

20

400

Játék informatikai eszközökkel

1,5

1

1

1

1

1,5

1

30

17

3

111

5,5

158

Projekt osztályszinten

2

2

74

2

74

Projekt iskolai szinten 5–6–7–8.

3

3

3

3

12

444

12

444

Összesen heti

21,5

22

22

23

24

25,5

25,5

27,5

27,5

21,5

22

430

374

175

6475

218,5

7279

Összesen évi

430

374

814

851

888

943,5

943,5

1017,5

1017,5

7279


I. félév: 20 hét
II. félév: 17 hét

ÉRTÉKELÉS, MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS


A tanterv és program minőségbiztosítása a Comenius ágazati minőségbiztosítási rendszer II. modellje szerint történik. A modell szerint alkotjuk meg a rendszer minőségbiztosítását, ebből néhány területet, amely a tantervvel összefüggésben van kiemeltünk.

A Tanterv intézményi szintű beválásának értékelése

A tantervet, mint a tanulói utak tartalmi rendszerét a Comenius II. Modell adaptációja során kialakított, a Pedagógiai Programban foglaltak szerint 3 évente, az Irányított Önértékelés keretén belül belső vizsgálattal, a tanulói teljesítményeket külső szakértőkkel vizsgáltatjuk meg és összehasonlító elemzés eredményeképpen a tantervi egységek tartalmait szükség szerint, módosítjuk.

A tanulók értékelése:

A tanulók értékelésének rendszerét összefoglaló táblázat:

MIT?

MIKOR?

MILYEN MÓDON?
HOL?

KI?

Tanuló fejlődése

KÖVETELMÉNYEINK MEGVALÓSULÁSÁT
(ÉRTÉKEK–TUDÁSOK)

FÉLÉVENTE ÉV ELEJI VÁLLALÁS ALAPJÁN

Ellenőrző könyvben.

A gyermek vállalását és önértékelését a team tagok.

TANTÁRGYI TUDÁST
0–6. évfolyam

HAVONTA EGYSZER

Szövegesen, naplóban és a könyvecskében, ellenőrzőben.

Tantárgyat gondozó.

TANTÁRGYI TUDÁST

FÉLÉVENTE

Szövegesen ellenőrzőben és bizonyítványban.
Egységes felmérők alapján.

Tantárgyat gondozó.

TANTÁRGYI TUDÁST
7–8. évfolyam

HAVONTA EGYSZER

Érdemjeggyel naplóban és ellenőrzőben.

Tantárgyat gondozó.

TANTÁRGYI TUDÁST
7–8. évfolyam

FÉLÉVENTE

Érdemjeggyel naplóban, ellenőrzőben, bizonyítványban.
Egységes felmérők alapján.

Tantárgyat gondozó.

MAGATARTÁS – SZORGALOM
0–6. évfolyam

FÉLÉVENTE

Szövegesen Ellenőrző könyvben, könyvecskében, bizonyítványban.

Team tagok.

MAGATARTÁS – SZORGALOM
7–8. évfolyam

FÉLÉVENTE

Szövegesen négy szavas skálán Ellenőrző könyvben, bizonyítványban.

Team tagok.

PROGRAMOKON RÉSZVÉTEL

FOLYAMATOSAN

Szövegesen programfüzetben.

Programszervezők.

Diagnosztikus jellegű, a célzott pedagógiai együttműködést segítő értékelések

Kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás és szocializációfejlődés.

Év eleje és 8. évfolyamon év végén is.

Naplóban, szoftveren, és értékelési anyagokban.

A fejlődési vizsgálatot felvevő.

Programvizsgálat.

Folyamatosan.

Naplóban.

Programszervező.

Negyedéves értékelés.

Negyedévente.

Képességtérképen a naplóban.

Team tagok.

Egyéni képességfejlődés.

Félévente.

Egyéni Fejlesztési Terv.

Tantárgyat gondozó, team.

Adaptációs időszakban fejlődés.

Félévkor.

Egyéni Fejlesztési Terv értékelésével
Nyilatkozat.

Fejlesztők.

Egyéb diagnosztikus értékelések.

Aktuálisan.

 

Szakember.



A tanulói teljesítmények vizsgálata:

S. sz.

Eszköz

Vizsgálati cél

Évfolyamok

Vizsgálati
idő

Elvárt
teljesítmény

Doku-
mentá-
ció

1

2

3

4

5

6

7

8

1.

I. felmérő matematika,
anyanyelv.

Iskolába lépés feltételeinek vizsgálata.

X

 

 

 

 

 

 

 

I félév
vége.

Össz.
25%
a követel-
ményeknek

NY

ED

2.

I. felmérő matematika, anyanyelv.



Szakaszhatár minimum követelménye-
inek teljesítése.

 

 

 

X

X*

 

 

 

Év vége.

Össz. Követel-
mény 100%

NY

ED

3.

II. felmérő matematika anyanyelv.

 

 

 

 

 

X

X*

 

NY

ED

4.

III. felmérő matematika, anyanyelv.

 

 

 

 

 

 

 

X

NY

ED

5.

Fejlődési vizsgálatok. Fejlődési vizsgálatok szintenként.

A vizsgált területeken a gyermekek képességeinek fejlődése.

X

X

X

X

X

X

X

X

Év eleje.
8. év vége.

ED

5.1.

Bemenet.

X

 

 

 

 

 

 

 

Alapszint.

 

X

X

X

X*

 

 

 

Felső szint.

 

 

 

 

X

X

X

X

6.

Tantervi előírások.

A tanterv tartalmainak elsajátítása.

X

X

X

X

X

X

X

X

Havonta legalább egyszer érdemjeggyel vagy szövegesen.

7.

Projekt lapok.

A projektek eredményes-
sége.

 

 

 

 

X

X

X

X

Projekt vége.

PK

8.

Mestermunka bemutatása

Tematikus csúcs elérésének vizsgálata.

 

 

 

 

X

X

X

X

Mester-
munka elkészülte.

9.

Produkció.
Értékteremtés bemutatása.

A produkció színvonala.

X

X

X

X

X

X

X

X

Értelem-
szerűen.


Nyilatkozat = NY
Egyéni Dosszié = ED
Projektkönyv = PK


ADAPTÁCIÓ

ADAPTÁCIÓS PROGRAM

1. ÉVFOLYAM I. FÉLÉV

 

 

Típus

integrált tantárgy

Óraszám

400 óra


Jellemzők, alapelvek
Az adaptációs program minden, az adott évben első osztályba kerülő tanuló számára készült.
A program azoknak a funkcióknak a fejlesztésére irányul, amelyek közvetlenül megalapozzák az iskolai tanuláshoz szükséges képességeket.
A fejlesztés tartalma a különböző tevékenységek, cselekvések végzésekor lezajló pszichikus folyamat valamennyi összetevőjére irányul, azaz biztosítja a pontos, differenciált észlelés, az összerendezett, koordinált mozgás, az információk összekapcsolásának, pontos visszaadásának, az emlékezetnek, a szándékos figyelemnek az integrált fejlődését.
A pszichés funkciók fejlesztése a közvetlen környezet emberi- és tárgyi viszonyrendszereiben, a legjellemzőbb mindennapi cselekvésekben történik. Ennek megvalósulását segíti egy témaajánlás, ahol a témákból adódó tartalmak nem elsajátítandó ismeretek, hanem a fejlesztés keretéül szolgálnak. A témák megválasztását a tanulókat ebben az időszakban közvetlenül körülvevő téri- és idői környezet preferálja. A témák lehetőséget biztosítanak arra is, hogy a pszichés funkciók fejlesztése a szocializáció fejlesztésével egységben, valós élethelyzetekben történjen, kizárja a funkciótréninget. További jelentősége, hogy ugyanazon funkciók más és más témakörben visszatérő fejlesztésével azok folyamatos megerősítését szolgálja.
A fejlesztés csoport(osztály)keretben történik, egyéni fejlesztési tervek alapján. Az egyéni fejlesztés tervezéséhez szükséges pedagógiai diagnózis, a fejlettségi szint megállapításához a Gondolkodás-, Kommunikáció- és a Szocializáció fejlődési vizsgálat szolgál. Különös esetekben esetleg külső szakember bevonásával a diagnózis tovább differenciálható. Ebben az esetben az ajánlott vizsgáló eljárások:

Percepció:
–     vizuális (Frostig);
–     auditív (hangzó differenciálás a PREFER szerint);
–     mozgás (MSSST).
Emlékezet:
–     szukcesszív (KNOX kockák);
–     szimultán (Hisky skála);
–     verbális (szóutánmondás);
–     vizuális (MSSST);
Beszéd:
–     artikuláció (PREFER);
–     ritmus (INIZAN);
–     szókincs (Peabody);
–     mondatalkotás (eseménykép);
–     relációs szókincs (PREFER);
–     fogalomalkotás (3x4 db. kép: bútor, állat, jármű);
–     beszédértés (GMP).
Mozgás:
–     nagymozgások (MSSST);
–     finommozgások (írásmozgás koordináció) (MSSST, Meixner).

Testvázlat, testséma, lateralitás (MSSST).
Pedagógiai vizsgálat.
Játékszituációban való megfigyelés.

Családvizsgálat. A családlátogatás tapasztalatainak feldolgozási szempontjai:
–    a család életmódja;
–    érzelmi légkör, a nevelési attitűd, a fogyatékossághoz való viszonyulás;
–    a családi szocializáció: célracionális,- normatív tevékenységrendszer, a kommunikációs rendszer, a családi interakció és struktúra jellemzői.

A pedagógiai diagnózis felállításához a saját vizsgálatokon kívül felhasználandó a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság véleménye és minden más a gyermek megelőző életszakaszából származó diagnózis, vélemény.
Az egyes tanulókra kidolgozott egyéni fejlesztési terveknek tartalmazniuk kell:
•    az ép, jól működő, a kevésbé sérült funkciók felsorolását, melyek, mint a fejlesztés alapjai jelennek meg a stratégiában
•    a fejlesztés területeit.

Cél, feladat

A személyiség biztonságérzetének megteremtésével, az egyéni diagnosztikára épülő funkcionális képességfejlesztéssel elérni az egyénhez viszonyítva azt a legoptimálisabb adaptív állapotot, amely elégséges előfeltétele a tantárgyi rendszerű fejlesztésnek.

Követelmény

Rendelkezzen az alapvető kultúrtechnikák tanulásához szükséges pszichikus működéssel, képességekkel, szociális érettséggel.

Adaptáció tantárgy témái és altémái

Téma

Altéma

Beszédfejlesztés

A beszéd formai oldalának fejlesztése

A beszéd tartalmi oldalának fejlesztése

Mozgásfejlesztés

Nagymozgások fejlesztése, egyensúlygyakorlatok

Finommotorika

Percepciófejlesztés

Vizuális észlelés fejlesztése

Hallási észlelés fejlesztése

Tapintásos észlelés fejlesztése

Mozgásos észlelés fejlesztése

Interszenzoros fejlesztés

Térészlelés fejlesztése

Időészlelés fejlesztése

Gondolkodásfejlesztés

 

Az időkeret felhasználása feldolgozási témaajánlással és óraszámokkal:

1. 2. 3. hét

4. 5. 6. hét

7. 8. 9. 10. hét

11. 12. 13. 14. hét

15. 16. 17. hét

18. 19. 20. hét

60 óra

60 óra

60 óra

80 óra

60 óra

60 óra

Vizsgálatok

Az iskolai környezet

Az ősz

Az otthon, családi ünnepek

A tél

Vizsgálatok

Értékelés

Folyamatos diagnosztizáló értékelés. A tanulók felé jellemző a folyamatos, sok pozitív megerősítést tartalmazó szóbeli értékelés.

Fejlesztési feladatok

Az adaptációs program egészében ezt a tevékenységet szolgálja.

1. BESZÉDFEJLESZTÉS

Témakörök, tartalmak, tevékenység

1.1. A BESZÉD FORMAI OLDALÁNAK FEJLESZTÉSE

Tartalom, tevékenység
Motoros fejlesztő gyakorlatok: ajaktorna, nyelvtorna, fúvó-szívó gyakorlatok, szájpad-torna, légző gyakorlatok. Hangfelismerés, hangutánzás.

1.2. A BESZÉD TARTALMI OLDALÁNAK FEJLESZTÉSE

Tartalom, tevékenység
Az iskolai környezet adta helyzetekben: pedagógus–gyermekcsoport, pedagógus–gyermek, gyermek–gyermekcsoport, gyermek–gyermek viszonylatokban történő kommunikációs minták gyakorlatai: bemutatkozás, megszólítás, bemutatás, helyes köszönési módok, érdeklődés, kérdésfeltevés, válaszadás, beszámolás eseményekről.

Az őszi évszak adta lehetőségek keretében: az ősz jellemzői, az időjárás változásai – öltözködés, ritmus a természetben – évszakóra, őszi gyümölcsök, zöldségfélék, vásárlás az őszi piacon, az őszi betakarítás, az ősz az irodalomban.

A téli évszak adta lehetőségek keretében: a tél jellemzői, az időjárás változásai–öltözködés, téli örömök –mozgás a szabadban, táplálkozás télen, az állatok télen.
Az otthon, a család, a családi ünnepek adta lehetőségek keretében: a család tagjai, a család egy napja – időrend, napirend, születésnap, névnap, mikulás, karácsony, vendégvárás, terítés, ajándék, ajándékátadás.
Valamennyi témához kapcsolódva: mennyiségélmények, a számosság tényezői, a mennyiségállandóság érzékelése (az egyéni fejlettségi szinthez igazodva folyamatos a számköri megerősítés). Figyelem és emlékezetfejlesztő játékok, feladatok.

Mondókák, versikék, népköltések, mesék, népi gyermekjátékok.
Alapszókincs:
testrészek, saját ruházatuk, alapformák, alapszínek, mindennapi cselekvéseik megnevezése, számok használata.
relációs szókincs: bal-jobb, alul-fölötte, alá-fölé, mögötte, előtte, közte, mellette, mögé, elé, közé, mellé, bent-kint, belül-kívül, fent-lent, puha-kemény, síma-érdes, szögletes, gömbölyű, lapos, kicsi, nagy, közepes, rövid, hosszú, kevés-sok, kisebb-nagyobb, egyenlő nagyságú, különböző nagyságú, több-kevesebb, ugyanannyi.

2. MOZGÁSFEJLESZTÉS

Témakörök, tartalmak, tevékenységek

2.1. NAGYMOZGÁSOK FEJLESZTÉSE, EGYENSÚLYGYAKORLATOK

Tartalom, tevékenység
Járások, futások – tempótartással –, váltással, iránytartással.
Ugrálások: magasba, távolba, különböző alakzatú térbe, tempó- és irányváltásokkal.
Járások, ugrások téri viszonyítási pontokhoz igazítva. Csúszás, mászás, kúszási irány -, tempóváltásokkal, kerülések, átmászások. Egyensúlyozó állások, járások.
Népi gyermekjátékok mozgásai.

2.2. FINOMMOTORIKA FEJLESZTÉSE

Tartalom, tevékenység
Átöltözések különböző cselekvésekhez, taneszközökkel végzett manuális tevékenységek (könyv, füzet lapozgatás, ceruzafogás).
Írásmozgás koordináció: előrajzolt formák áthúzása, másolása, vonalelemek, betűelemek másolása, írása, betűismeret esetén betűírás.
Gyurmázás, agyagozás, gyöngyfűzés, papírhajtogatás, papírtépések, tematikus képek készítése, festés ujjal. Tematikus puzzle-játékok. Vágások, nyírások, festések, sablonok színezése, sablon nélküli színezés, rajzolás, festés, ragasztás.

3. PERCEPCIÓFEJLESZTÉS

Témakörök, tartalmak, tevékenységek

3.1. VIZUÁLIS ÉSZLELÉS FEJLESZTÉSE

Tartalom, tevékenység
A szemmozgás tudatos kontrolljának, a szem fixációs működésének erősítése: ismerkedés egymással, társak megfigyelése, egymás mozdulatainak figyelése, utánzása, irányított szemmozgásokkal.
Vizuális helyzet, pozíció felismertetése: tárgyak helyzetének megfigyelése, részletek, hiányok észrevevése, különböző alakzatok áthelyezése más pozícióba a környezet tárgyaival, eszközökkel.
Vizuális memória fejlesztése: testmozgások, témákhoz kapcsolódó minták emlékezetből történő utánzása.
Vizuális ritmus fejlesztése: a környezet tárgyaiból vizuális minták folytatása- ajándékkészítéshez, a környezet díszítéséhez való felhasználással.

Alak- és formaállandóság felismertetése, megerősítése: alakzatok formálása testmozgással, képes lottók, termések felhasználásával képi formálások, felismertetések, termésképek összeállítása formarajzok alapján.
Alak- háttér megkülönböztető képesség fejlesztése: a tanterem tárgyainak rendezése, időjárási tabló készítése, képkeresések.

3.2. HALLÁSI ÉSZLELÉS FEJLESZTÉSE

Tartalom, tevékenység
Hangzási analízis–szintézis fejlesztése: a környezet hangjainak – emberi hangok, állatok hangja, tárgyak, eszközök hangjai – felismertetése, megkülönböztetése.
Beszédhang analízis, hangkereső gyakorlatok. Ritmusok hallás utáni visszaadása.
Hang-, szódifferenciálások.

3.3. TAPINTÁSOS ÉSZLELÉS ÉS FEJLESZTÉS

Tartalom, tevékenység
Finom motorikus mozgásokkal történő észlelési megerősítés: formaalakítások, minták követése, tapintással személyek és a környezet jellemző tárgyainak felismertetése, megnevezése.

3.4. MOZGÁSOS ÉSZLELÉS FEJLESZTÉS

Tartalom, tevékenység
Megfigyelt mozgásminták behunyt szemmel történő kivitelezése, testérzékeléssel szerzett formák felismerése, ismétlése. Népi gyermekjátékok.

3.5. TÉRÉSZLELÉS ÉS FEJLESZTÉSE

Tartalom, tevékenység
Térbeli helyzetek felismerése. A környezet tárgyainak elhelyezése a téri relációk megnevezésével, megneveztetésével síkbeli és térbeli iránymeghatározásokkal. Népi gyermekjátékok.

3.6. IDŐÉSZLELÉS ÉS FEJLESZTÉSE

Tartalom, tevékenység
Napirend. Napszakok – napi tevékenységekhez kötötten. Napok nevei. Évszakok.
Születésnapok, életkorok. Időbeli sorrendiség a tevékenységekben. Időbeli relációk.

3.7. INTERSZENZOROS FEJLESZTÉS

Tartalom, tevékenység
Vizuális-tapintásos interszenzoros működés fejlesztése: a környezet tárgyainak, a témákhoz használt eszközöknek keresése vizuális mintákban, vizuálisan felismert tárgyak, eszközök felismerése – a vizuális csatorna kizárásával – tapintás útján.
Vizuális – auditív interszenzoros működés fejlesztése: megszólaltatott hanganyagban az adott hangforrások felismertetése, hallott hanganyaghoz hangforrás keresése.
Hallási emlékezet fejlesztése: a környezet jellemző hangjainak exponálás utáni felismertetése, hangforrás keresése.
Auditív – tapintásos interszenzoros működés fejlesztése: a vizuális csatorna kizárásával hangról társai tapintással való megkeresése. Tárgyak jellemzés utáni tapintásos megkeresése.

4. GONDOLKODÁSFEJLESZTÉS

Tartalom, tevékenység
Élőlények, tárgyak, tárgy és eseményképek különféle csoportosítása. Szabad társítások tárgy és eseményképek között. Ok-okozati összefüggést tartalmazó képek összekapcsolása. Manipulációk térben: játékok szétszedése, összerakása, építőjátékokkal való konstrukciók. Manipulációk síkban: kirakók, mozaik játékok.

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI


Érthetően beszél. Rendelkezik közvetlen környezetében az eligazodáshoz szükséges beszédképességgel.
Szükségleteit, érzéseit egyszavas és egyszerű mondatokkal közli. Meg tud nevezni a környezetével és önmagával kapcsolatos fogalmakat. Ismeri a ruhadarabok nevét. Ismeri testrészeit és azok funkcióit. Meg tud nevezni otthona és az iskola környezetéből élőlényeket, élettelen elemeket. Megnevezi a csoportját, családját és ezek tagjait. Ismer feladatokat a család mindennapi életéből. Tudja, hogy a szabályok be nem tartásával helytelenül cselekszik. Tud segítséget kérni munkájához.
Meg tud nevezni sík és térbeli formákat, tárgyakat, a beszédből kihallja a mennyiségre és a tevékenységre utaló szavakat, kifejezéseket. Rendelkezik a közvetlen környezetéből adódó mennyiségélménnyel. Képes tárgyakkal, mint mennyiségekkel manipulatív műveletek végzésére. Tud tárgyakról számosságot megállapítani, adott mennyiségű csoportot létrehozni. Tud kiszámlálni, hozzászámlálni, elvenni, kiegészíteni, bontani.
Képes célirányos mozgástevékenységre.
Képes a nagymozgások összerendezett kivitelezésére tempó és irányváltásokkal. Tud az iskola épületében, a járdán egyedül és csoportosan közlekedni. Szívesen vesz részt népi gyermekjátékokban. Képes egy-kettőt szerepcserével is végigjátszani.
Képes a megadott szempontok alapján a tanult íráselemek és formák vázolására. Ceruzafogás és nyomatéka kialakulóban van. Elemi szintű tapasztalatai vannak az anyagokról és a megmunkálásukhoz szükséges eszközökről. Fel tud öltözni. Örömmel fejezi ki magát rajzban különböző rajzeszközökkel. Részt vesz élettere kialakításában, gondozásában. Mindezen tevékenységeket örömmel végzi.
Képes közvetlen környezetében a látás, hallás, tapintás, mozgás útján tapasztalatokat szerezni tárgyak, emberek tulajdonságairól, viszonyairól.
Tud megkülönböztetni egyenes és görbe vonalakat, nyitott és zárt alakzatokat. Formafelismerése kialakulóban van.
Élvezettel hallgatja és vesz részt a közös éneklésben. Képes önmaga dallamot alkotni (énekbeszéd). A tartalomnak megfelelően elő tud adni ritmizálva két-három mondókát, egy-egy rövid verset, dalt.
Meg tudja nevezni a közvetlen környezetében lévő tárgyak anyagát. Képes tapasztalatot szerezni róluk.
Képes utánzással különféle szerepek megjelenítésére, mesék végighallgatására. A tartalomnak megfelelően elő tud adni dramatizálva két-három mondókát, 1–1 rövid verset.
Rendelkezik alapvető testfogalommal, megtalálja a lakásban és az iskolában a mindennapi életviteléhez szükséges színtereket.
Adott helyiségen belül meg tudja mutatni társai és a tárgyak helyét relációs szókincs segítségével.
Tájékozódni tud a tanteremben, az iskola egyéb helyiségeiben. Tudja tantermében a tárgyak, eszközök helyét.

Ismeri a lakás és az iskola helyiségeit.
Tudja a saját életkorát. Érti a gyermek és a felnőtt közötti korkülönbséget. Tudja a napi tevékenységeit a megfelelő napszakban elvégezni. Ismer az időre vonatkozó kifejezéseket. Tudja a napirendjét. Tudja a hét napjainak a nevét és az évszakokat. Érzékeli az idő múlását tevékenységeihez kötötten a cselekvések elteltével. Időbeli sorrendet ismer a tevékenységeiben.
Képes közvetlen környezete emberi- és tárgyi viszonyrendszereiben a látott és hallott minták mozgásos kivitelezésére
Tud elemi szinten összehasonlítani. Meg tud nevezni otthona és az iskola környezetéből élőlényeket, élettelen elemeket adott szempont szerint csoportosítva. Átéli a napi, heti szokásrendjében a tevékenységek folyamatát az emberi kapcsolatokban, és észleli a környezetében zajló idő-, tér- és állapotbeli változásokat, vagyis a folyamatosság megszakadását, szóban és rajzban képes ezt jelezni.



Irodalomjegyzék

A gyermekek matematikai gondolkodásának kialakulása 2–7 életévben, fejlesztésének hatékony módszerei (Kiss Tihamér)
Alkonyi Mária – Rosta Katalin: Számlálni kezdek
B. Méhes Vera: Számlépcső
Bessenyei Éva: Matek mese
Boa – plusz I–II–III.
Csabay Katalin: Lexi
Dávid Ilona – Duray Miklósné: Részletes program az adaptációs fejlesztéshez
Deák B. Katalin: Óvodások tankönyve
Dr. Szabó Pál: Iskolás lesz a gyermekünk
Erdei Gáborné: Csiga-biga gyerek ki (készségfejlesztő gyakorló feladatra)
Erdei Gáborné: Pont, pont, vesszőcske (Játékos gyakorlókönyv írástanuláshoz)
Franz Sedlak, Brigitte Sindelar: „De jó már én is tudom!”
Füzesi Zsuzsa: Mondókás könyv
Gállos Ilona – Dr. Kovácsné Nagy Ibolya: Az én könyvem (Képes érzékszervi és beszédfejlesztő gyakorlatok)
Huba Judit: Pszichomotoros fejlesztés a gyógypedagógiában
I. Mit gondolsz? (összefüggés) – figyelem-, emlékezet-, gondolkodás- és beszédfejlesztő játék
II. Mit gondolsz? (Analógia)
III. Mit gondolsz? (összehasonlítás, rendezés)
Íráselemek gyűjteménye – Hódmezővásárhely
Kocsis Lászlóné–Rosta Katalin: Ez volnék én? (Testséma fejlesztő feladatlap gyűjtemény)
Korrekciós feladatlapok gyengén látó gyermekek számára
Környezetismeret 1–Kerepesi Károlyné
Marosits Istvánné: Tudod-e? (Készségfejlesztő feladatlapok az olvasástanulás előkészítésére)
Meixner Ildikó: Dysgráfiás fejlesztő feladatlapok
Nagyné dr. Réz Ilona: Téri tájékozódás–fejlesztő program
Nagyné dr. Réz Ilona: Téri tájékozódás–Mellékletek
Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Kudarcok nélkül az iskolában
Rosta Katalin–Rudas Zsuzsanna–Kisházi Gergely: Hüvelykujjam...
Szabó Borbála: Mozdulj rá! (Mozgással kísért vers és mondókagyűjtemény)
Számolás feladatlapok–Pedagógiai Intézeti kiadvány
Színezd ki és rajzolj Te is...
Villányi Györgyné: Játék a matematika?


Audio-vizuális ismerethordozók, eszközök

Írásvetítő
Kazettás magnetofon
Lemezek, kazetták
Lemezjátszó

Állatok világa
Babák
Bábok
Body roll hengerek
Célbadobó
Dominó
Emberek világa
Építőkockák
Érzékelőjátékok
Hangfelismerő–képegyeztető társasjáték.
Hangszerek: dob, cintányér, háromszög
Homokozó játékok
Időjárás naptár
Játékállatok
Játékautók
Játékkártyák
Játékkonyha, szobaberendezések felszereléssel, eszközökkel
Kifestőkönyvek
Labdák
Logikai készlet
Minimat játékok
Montessori tornyok, játékok
Mozaikjátékok
Nagy méretű pléd
Napirendi tábla
Növények világa
Nyomda
Összerakós játékok
Pálcikák
Szerepjátékok kellékei: orvosos játékhoz, közlekedéshez, takarításhoz, fodrászjátékhoz
Színes korongok
Színes rúd készlet
Társasjátékok
Trambulin
Tükör
Ugrálókötél



ANYANYELV

ANYANYELV 1–8. ÉVFOLYAM

Típus

integrált tantárgy

Óraszám

1855 óra

Jellemzők, alapelvek
Az anyanyelv tantárgy tartalmazza a fogalmazási ismeretek, az irodalmi kifejezésformák (5–8.), az irodalomolvasás (5–8.) írás, az íráshasználat (1–4.), a kommunikáció (1–8.), a magyar nyelv (1–4.), memoriter (5–8.) nyelvismeret (5–6.), nyelvtani ismeretek (5–8.), olvasás, szövegértés (1–4.), szerzők és művek (1–8.), szövegértés, szövegalkotás (5–6.), véleményalkotás és értékelés (7–8.): én és társaim, a család, az iskola, a lakóhely témaköröket.
A hon- és népismeret témaköréből a következőket: jelképeink, nemzeti ünnepeink, családi és vallási ünnepek, a lakóhely népessége, a cigányság, a lakóhely nevezetességei és népszokásai, a magyar nép eredetéről, a Himnusz és a Szózat, nemzeti emlékhelyek, akikre büszkék lehetünk témákat. A környezetismeret tantárgy témáiból (1–4.) a megismerési módszerek alapozása, az élettelen természet alapismerete, tájékozódási alapismeretek, az élő természet alapismerete altémák kerültek beépítésre. Tánc és dráma, tantárgyi modul témáiból a drámajátékok és az ünnepi szertartások játékai altémák feldolgozása javasolt. Az anyanyelv tantárgy továbbá teljes tartalommal integrálja a könyvtári informatika tartalmait is.
Az anyanyelv tantárgy központi, illetve alapozó funkciót tölt be a tantervben, folytatja az anyanyelv elsajátításának azt a folyamatát, amely a családban kialakult. Növendékeink többségének családja beás anyanyelvű, az iskoláztatás kezdetén tapasztalható nyelvi hátrányaik azonban elsősorban nem a kétnyelvűségből, hanem inkább a hátrányos szociális helyzetükből erednek, életmódjukból következően gyakorlati intelligenciájuk kevésbé tart igényt az írásbeli kifejezésformákra. Az anyanyelvtanítás beszéd centrikus, ezért a leíró vagy klasszikus grammatika és más nyelvi jelenségek elkülönített oktatása helyett a nyelvhasználati képesség gyakorlati fejlesztését tekinti elsődleges feladatnak.
A nyelvhasználat elsajátításának folyamatában az olvasás, az írás, az irodalom, a fogalmazás, a nyelvtan nem különálló tantárgyak, hanem az anyanyelvtanítás belső mozzanatai, nyelvi tevékenységek a kommunikációban.
A tantárgy tartalmai, mint alapvető társadalmi tevékenységek, mint gondolkodás- és viselkedésformák jelennek meg, az érvényesül, hogy a nyelvelsajátítás lényegi módja az a folyamat, amelyben az ember arra kényszerül, hogy nyelvileg fogalmazza meg a valóságra vonatkozó ítéleteit.
Alapvetően fontos szemléleti és módszertani alapelv, hogy a tananyag, a tanítási tartalom-eszköz a tantárgy nevelési feladatainak megoldásában és a gyermekek képességfejlesztési folyamatában.
Az anyanyelvtanításban csak az a fejlesztő tevékenység hozhatja a kívánt eredményt, amely az egyén tudásának és sajátosságainak figyelembe vétele mellett, a beszédnek, mint összetett folyamatnak a fejlesztésére irányul, s a nyelvet kifejező, informáló funkcióinak megfelelően, elemi formáiban (közlés, megbeszélés, rábeszélés) és alaptípusaiban: szóbeli és írásbeli kifejezésben gyakoroltatja, alkalmaztatja.

Cél, feladat

A nyelvhasználat fejlesztésével hozzájárulni a tanulók személyiségének, az én- és világképének kialakulásához, segítséget nyújtani szükségleteik megfogalmazásában és kielégítéséhez, érzelemviláguk gazdagításával.
Elsajátíttatni a kommunikációs helyzeteknek megfelelő szövegalkotást, magatartási, társalgási és udvariassági formákat. Megteremteni az írásbeli nyelvhasználat alkalmazásának lehetőségeit. Megismertetni a gyermekekkel nemzeti kultúránk és a cigányság hagyományait.

Követelmény

A tantárgy általános követelménye a társadalmi cselekvőképesség kialakításának érdekében: a tanulók a problémahelyzetnek, illetve a tevékenységnek megfelelően tudják használni kommunikációs eszközeiket; megismerjék anyanyelvünk szerkezeti egységeit; képesek legyenek az olvasást és írás eszközként használni; kialakuljanak a társas együttműködéshez szükséges kommunikációs készségeik, képességeik.


Az Anyanyelv tantárgy témakörei és altémái

Téma

Altéma

1

2

3

4

5

6

7

8




VALÓSÁGISMERETI
TARTALMAK

Mindennapi élet színterei, tér és időviszonyai

X

X

X

X

 

 

 

 

Mindennapi élet színterein túlmutató tér-
és időviszonyok

X

X

X

X

 

 

 

 

Valóságos anyagi rendszerek

X

X

X

X

 

 

 

 

Elképzelt eszmei rendszerek

X

X

X

X

X

X

 

 

IRODALOM

Líra

 

 

 

 

 

 

X

X

Epika

 

 

 

 

 

 

X

X

Téma óraszám

 

38

60

72

70

61

66

61

70



GRAMMATIKAI
TUDATOSÍTÁS SZINTJEI

Hangok
hangcsoportok

X

X

X

X

X

X

 

 

Szóelemek, szavak

X

X

X

X

X

X

X

X

Új szószerkezetek

X

X

X

X

X

X

X

X

Mondatok

X

X

X

X

X

X

X

X

Szöveg

X

X

X

X

X

X

X

X

Téma óraszám

 

19

38

26

56

56

51

48

45


NYELVHASZNÁLATI
KÉPESSÉGEK
FEJLESZTÉSE

Szóban

X

X

X

X

X

X

X

X

Olvasásban

X

X

X

X

X

X

 

 

Szövegértés

 

 

 

 

 

 

X

X

Írásban

X

X

X

X

X

X

 

 

Szövegalkotás

 

 

 

 

 

 

X

X

Téma óraszám

 

67

150

148

130

38

38

38

32



KOMMUNIKÁCIÓ
VISELKEDÉSTANULÁS

Nem szóbeli jelek, jelzések

X

X

X

X

 

 

 

 

Kommunikációs gyakorlatok

X

X

X

X

X

X

 

 

Viselkedéstanulás

X

X

X

X

X

X

 

 

Magánéleti megszólalás

 

 

 

 

 

 

X

X

Ügyintézői megszólalás

 

 

 

 

 

 

X

X

Közéleti megszólalás

 

 

 

 

 

 

X

X

Téma óraszám

 

4

28

30

20

20

20

28

28





ÖNMŰVELÉS

Könyv és könyvtárhasználat

X

X

X

X

X

X

X

X

Sajtóismeret

X

X

X

X

 

 

 

 

Dokumentumismeret

 

 

 

 

X

 

 

 

Ismerethordozó
médiák használata

 

 

 

 

 

X

 

 

Intézmények

X

X

X

X

 

 

 

 

Szórakozás, hobby

X

X

X

X

 

 

 

 

Szabadidő, művelődés
forrásai

 

 

 

 

 

 

X

X

Téma óraszám

 

8

20

20

20

10

10

10

10

ÖSSZÓRASZÁM

 

136

296

296

296

185

185

185

185

A tantárgy óraszámai

Évfolyam
Óraszám

1.
II. félév

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Összesen

Heti

9

9

9

8

5

5

5

5

55

Éves

153

333

333

296

185

185

185

185

1855


A tananyag szerkezete, a komponensek jellege indokolttá, szükségszerűvé teszi, hogy egy-egy tanítási órán több komponens tartalmaival foglalkozzunk, ezért a tananyag felsorolásokban célszerű a projekt típusú tervezésben gondolkodni.
A Lépésről-lépésre program a kezdő szakaszban erre ad lehetőséget.
Az altémák óraszámainak elosztása a tanulók fejlettségi szintjének, igényeinek folyamatos nyomon követése mellett a pedagógus döntési hatásköre, az általunk ajánlatként megadott mennyiségek inkább arányokra mutató javaslatok.

Értékelés

Az értékelés minden évfolyamon a tanítási tartalomhoz és a követelményekhez igazodva fogalmazódik meg. A folyamatos diagnosztizáló munkát a Gondolkodás-, a Kommunikáció- és a Szocializáció fejlődési vizsgálattal, illetve különleges esetekben az Adaptációs programban leírt eszközökkel végezzük, a diagnosztizáló munka alapján megalkotott egyéni fejlesztési terv (EFT) szerint folyik a tanuló fejlesztése a tantervi tartalmakkal. A fejlesztés értékelését az EFT rendszeres, félévi felülvizsgálatával lehet elvégezni.
A tantervi követelmények teljesítésének megítéléséhez háromszintű felmérő készült.
A fejlődést a Naplóban negyedévente gyenge, megfelelő, jó minősítéssel jelöljük a Szóbeli kifejezés, Kifejezés írásban, Olvasás- szövegértés, Hangos olvasás, Vers-, szövegtanulás, Nyelvtani problémák felismerése, Nyelvtani feladatmegoldás, Íráskép területeken.

Fejlesztési feladatok

Az anyanyelv tantárgy felépítésével, tananyag kiválasztásával, a tananyag elrendezésével figyelembe veszi az enyhén értelmi fogyatékosnak minősített tanulók beszédének, nyelvi kifejezőkészségének sajátosságait és az egyéni különbözőségeket.
Az l–4. évfolyamon az egyéni fejlesztési tervek készítésénél döntően az eredményes írás –, olvasástanításra helyeződik a hangsúly, ezzel összefüggésben az írás – olvasás tanításához szükséges feltételrendszer biztosítása kiemelt feladat.
A figyelemfejlesztés, az analízis – szintézis műveletei, az optikai, az akusztikai észlelés fejlesztése mellett a cselekedtetéssel megvalósuló további területek – tapintás, kinézis, tér- és időészlelés, az absztrakcióhoz elegendő gyakorlati tapasztalás megszerzése jelentik a folyamatos gyakorlás tartalmait.
A beszédtechnikai, logopédiai gyakorlatok alkalmazása a nyelvhasználati képesség fejlesztése szóban témáknál egyaránt azt szolgálja, hogy a tanulók mind többször jussanak olyan technikák gyakorlásához, melyek segítik a helyes beszéd kialakulását. A dyslexia prevenciós írás-olvasás tanítási módszer alkalmazása alapvetően habilitációs és rehabilitációs célú.

ANYANYELV 1. ÉVFOLYAM II. FÉLÉV

Témakörök, tartalmak, tevékenységek

1. VALÓSÁGISMERETI TARTALMAK

1.1. A MINDENNAPI ÉLET SZÍNTEREI, TÁRGYI-, SZEMÉLYI-, TERMÉSZETI-, TÉR- ÉS IDŐVISZONYAI, TEVÉKENYSÉGFORMÁI, ESEMÉNYEI

Tartalom, tevékenység
Az otthon eseményei: születés - halál, az eseményhez illő viselkedésformák; a különböző cigányközösségekben: személyes élmények elmesélése.
Az iskola eseményei: a jellemző vonásaik, az eseményhez illő öltözködés és viselkedésforma.

1.2. A MINDENNAPI ÉLET SZÍNTEREIN TÚLMUTATÓ TÉR- ÉS IDŐVISZONYOK

Tartalom, tevékenység
Egyszerű földrajzi fogalmak, téri viszonyok előállítása: terepasztal, tereptárgyak, terepkészítés (homokozóban), rendezés, ,,képolvasás.”
Hagyományok: farsang, húsvét, cigány szokások.
Családi ünnep, iskolai ünnepélyek, megemlékezések; eseményképek helyes időrendi sorrendbe helyezése.

1.3. VALÓSÁGOS ANYAGI RENDSZEREK

Tartalom, tevékenység
Az élettelen világ: a környezetünkben lévő használati tárgyak.
Az élővilág: a környezetünkben élő állatok és növények.
Természeti jelenségek, a napszakok változása, évszakok változásának nyomon követése.
Természeti környezet: a természet szépségeinek megjelenési és kifejezési formái.

1.4. ELKÉPZELT ESZMEI RENDSZEREK

Tartalom, tevékenység
Versek: gyermekversek: szövegtanulása, szövegmondása.
Mesék: állatmesék, népmesék.
Népi gyermekjátékok: rajzolók, körözők, vonalhúzogatók;
Szólások, közmondások: az állatok hangjával, mozgásával kapcsolatos szólások.
Diafilmek vetítése, lemezhallgatás

2. GRAMMATIKAI TUDATOSÍTÁS SZINTJEI

2.1. HANGOK, HANGCSOPORTOK

Tartalom, tevékenység
Játékos hangoztatási gyakorlatok a valóságismereti tartalmak alapján.

2.2. SZÓELEMEK, SZAVAK

Tartalom, tevékenység
Szóalkotás, szóbontás.

2.3. SZÓSZERKEZETEK

Tartalom, tevékenység.
Hiányos szószerkezetek kiegészítése kérdés segítségével, szóban.

2.4. MONDATOK

Tartalom, tevékenység
Egyszerű mondat (kérdéskörök: ki? - mi? mi? - mi? ki? - mit csinál? mi-mit csinál? hol? mikor? milyen? hogyan?)
Hangerő, tempóváltás: érzelmeinek megjelenítése a spontán beszéd során.

2.5. SZÖVEG

Tartalom, tevékenység
Események, élmények, érzések, hangulatok, egy-egy mindennapi tevékenység (tisztálkodás, étkezés stb.) elmondása beszélgető körben.

3. NYELVHASZNÁLATI KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE

3.1. NYELVHASZNÁLATI KÉPESSÉG FEJLESZTÉSE SZÓBAN

Tartalom, tevékenység
Beszéd (meg)értés fejlesztése: főfogalom alá rendelés, tárgykép-rendezés(a történés sorrendje, szóbeli utasítások végrehajtása;
Eseményekről, eseményképekről mondatok alkotása.
Beszédkészség növelése: analógiás feladatok, analízis-szintézis gyakorlatok;
Beszédtechnika fejlesztése: légző gyakorlatok, beszédlégzés, rezonancia-, hangadás, artikulációs gyakorlatok játékos hangutánzások, tiszta hangoztatás, helyes ejtés.
Vers- és prózamondás gyakorlása: gyermekversek, mesék, mondókák.
A tanult mondókák ritmizálása, közös és egyéni mondogatása.

3.2. NYELVHASZNÁLATI KÉPESSÉG FEJLESZTÉSE OLVASÁSBAN

Tartalom, tevékenység
Akusztikus és vizuális érzékelés, észlelés, differenciálás folyamatos gyakorlása.
Hanganalízis, hangösszevonás, csoportosítása adott szempontok alapján (pl. magánhangzók időtartama, mássalhangzók zöngéssége).
Egyjegyű kisbetűk: a tanult betűk hangokkal való egyeztetése. Kisbetűk, nagybetűk.
Hangos olvasás: a betűk felismerése, összeolvasása.
Szótagok, szavak összeolvasása, rövid mondatok szótagoló olvasása,
Szövegértő olvasás: a tanult betűkből szerkesztett szavakon, szövegeken.
Szövegértés bizonyítása szituációs és dramatikus játékokkal, feladatmegoldással: főként rajzzal jelöléssel, cselekvéssel, egyeztetéssel, kiegészítéssel, válaszadással.
Szövegbefogadás, szövegalkotás: versek, mesék, gyermekjátékok, mondókák.

3.3. NYELVHASZNÁLATI KÉPESSÉG FEJLESZTÉSE ÍRÁSBAN

Tartalom, tevékenység
Betűírás, betűk szabályos kapcsolása
Írásgyakorlatok: betűk csoportosítása: magánhangzók mássalhangzók, a vonalközbe írás alapján: ,,kétvonalas”, ,,egy utcás”, ,,alsó hurkos”, stb, az ejtés időtartama alapján. Szóelemek, a szavak szintjén: szóelemek, szavak alkotása, szóelemek, szavak bontása. Másolás (betűhalmazokból, nyomtatottból írottba), látó-halló tollbamondás utáni írás, emlékezet utáni írás, helyesírás-fejlesztés (a betűk hosszabb szemlélése után)
Mondatalkotási kísérletek: feladatok a mondatkezdő betű, a mondatvégi írásjel segítséggel történő alkalmazására. Füzethasználat.

4. KOMMUNIKÁCIÓ–VISELKEDÉSTANULÁS

4.1. NEM SZÓBELI JELEK ÉS JELZÉSEK ADÁSA-VÉTELE

Tartalom, tevékenység
Mimika: arcjáték, tekintet, szóértelmezések.
Gesztus: a kéz kifejező mozgásai, a fej kifejező mozgásai, jelek, jelzések (emblémák): otthon, az iskolában. Az utcán látható és hallható jelek, jelzések.

4.2. A KAPCSOLATOK MINŐSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ KOMMUNIKÁCIÓS GYAKORLATOK

Tartalom, tevékenység
Társas érintkezés gyakran használt formulái: kapcsolat kezdeményezése, a kezdeményezés fogadása. Kérdezés, válaszadás: belépés, megjelenés (otthon és az iskolában); köszönés, megszólítás (otthon, az iskolában és a játszótéren); bemutatkozás (gyermekeknek, felnőtteknek); kapcsolat befejezése, elköszönés, távozás (otthonról, iskolából).
Szituációs játékok mindennapi élethelyzethez kapcsoltan.

4.3. VISELKEDÉSTANULÁS (HELYZET ÉS SZEREPGYAKORLATOK)

Tartalom, tevékenység
Bekapcsolódás mesék (részletek) dramatizálásába. Éntudat: családi; életkori; nemi, iskolai adatok. Önismeret: Példakép (játszótárs)választás (Én azért szeretek veled játszani, mert…).
Az otthoni, iskolai, utcai, játszótéri viselkedési szabályok, megoldási helyzetek.

5. ÖNMŰVELÉS–TANULÁS

5.1. KÖNYV ÉS KÖNYVTÁRHASZNÁLAT

Tartalom, tevékenység
Látogatás a könyvtárban. Beiratkozás. Tájékozódás a könyvtárban: a könyvtárban található dokumentum-típusok. A könyvek. A gyermeklexikonok.
A könyvekkel való bánásmód. Könyvtári illemszabályok.

5.2. SAJTÓISMERET

Tartalom, tevékenység
A rádió és a TV gyermekműsorai. Műsorcímek. Gyermeknek szóló újságok.

5.3. INTÉZMÉNYEK

Tartalom, tevékenység
Közművelődési intézmények: múzeum, képtár, művelődési ház, mozi, színház, szabadtéri rendezvény színhelyei. Viselkedési szabályok, az intézmények elvárásai. Piktogramok.

5.4. SZÓRAKOZÁS, ÖNMŰVELÉS, HOBBI

Tartalom, tevékenység
Szabadidős tevékenységek: gyűjtőmunka.

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI


Törekszik a beszédhangok tiszta ejtésére, az érthető beszédre. Be tud számolni a legfontosabb iskolai és otthoni eseményekről, tiszteletben tartja az iskolai és osztály Házirendben megfogalmazott viselkedésformákat. Képes a tevékenységeiben és a tanórán kívüli mindennapi történésekben szerzett tapasztalatait, az irodalom által keletkezett, élményeit kifejezni.
Próbálja használni a beszéd metakommunikációs jellemzőit: hangerő, tempó.
Önállóan tud egyszerű szóbeli utasításokat végrehajtani Képes szövegalkotásra eseményképek felhasználásával.
Felismeri az azonosságokat és a különbözőségeket a tanult valóságismereti tartalmakban. Eligazodik a közvetlen környezetében, a mindennapi élet alapvető tárgyi és személyi viszonyaiban, a tanult alapvető téri- és időrelációkban, tájékozódni a közvetlen környezetében. Ismeri mindennapi életének színtereit, az otthon és az iskola helyiségeit, tudja megadott szempontok szerint csoportosítani az iskola és az otthon tárgyait, berendezéseit.
Képes az élő és az élettelen elkülönítésére, tudja azokat csoportosítani. Felismeri a természet védelmével kapcsolatos helyes és helytelen viselkedési helyzeteket. Részt vesz a környezetében lévő növények és állatok gondozásában, van felelősségérzete.
Tudja a tanult kisbetűket olvasni, összeolvasni szótagok és szavak szintjén. Azonosítani tudja a hangot a betűjével. Képes különbséget tenni a tanult hosszú és rövid hangok között.
Próbál két-hárombetűs szavakat elemeire bontani, illetve a megadott betűkből értelmes, rövid szavakat alkotni.
Képes felismeri a tanult kisbetűk nyomtatott és írott formáját, két-három betűs szavakat és szótagokat, képes a tanult betűk összeolvasására szótagszinten.
Szövegértését tárgy-, illetve eseményképekhez rendelt feladatokkal bizonyítja.
Tud tollbamondás után rövid szavakat írni, képes alakítani és kapcsolni a tanult betűket a vonalrendszerben is, képes szótagok, rövid szavak másolására.
Tudja alkalmazni a társas érintkezés legalapvetőbb szabályait: köszönés, kérés, a másik meghallgatása. Próbál alkalmazkodni és azonosulni a családi és iskolai viszonyokban.
Ismeri az iskolai könyvtár rendjét, képes alkalmazkodni a szabályaihoz.
Érdeklődik a könyvek iránt. Képes együttműködni és megfelelő magatartást tanúsítani a szabadidős tevékenységek végzése során.
Tanári segítségnyújtás mellett a megismeri a gyermeklexikon használatát, önállóan be tud számolni a Tv-ben látott műsorokról. Ismer gyermekújságot.

ANYANYELV 2. ÉVFOLYAM

Témakörök, tartalmak, tevékenység

1. VALÓSÁGISMERETI TARTALMAK

1.1. A MINDENNAPI ÉLET SZÍNTEREI, TÁRGYI, SZEMÉLYI, TERMÉSZETI, TÉR - ÉS IDŐVISZONYAI, TEVÉKENYSÉGFORMÁI, ESEMÉNYEI

Tartalom, tevékenység
Az otthon, a lakás, a lakóhely környezete; nevezetes épületei, azok funkciói; az iskola tárgyi viszonyai: ruházat, tisztító és tisztálkodó eszközök, berendezési, felszerelési tárgyak.
A vásárlás ,,intézményei”, a vásárlás, az ,,intézmények” jellemző jegyei, a vásárlás feltételei.
Az otthon alapvető személyi viszonyai: testvér, családtag, az én családom.
Az iskola alapvető személyi viszonyai: jellemzés külső jegyek alapján, összehasonlítás, feladatmegosztás, együttműködés.
A lakóhely alapvető személyi viszonyai a város tisztaságáért teendő feladatok.
„Én” a város polgára és az idegenek, a segítségnyújtás lehetőségei, határai.
Természeti viszonyok: az időjárás elemei.
Téri relációk, kategóriák: napszakok, a hét napjai, hónapok nevei; relációk.
Az időbeli tájékozódás fejlesztése: időrelációk: régen volt, most van, később lesz. A történések időpontjai: ünnepnap–hétköznap.
Az otthon eseményei: házasságkötés, születés, halál, vendégség, válás; az iskola eseményei, az évfolyam éves rendezvényei: kirándulások, versenyek és egyéb közös rendezvények, a lakóhely eseményei.

1.2. A MINDENNAPI ÉLET SZÍNTEREIN TÚLMUTATÓ TÉR- ÉS IDŐVISZONYOK

Tartalom, tevékenység
Téri viszonyok: ,,terep”-készítés, homokozóban, mérések, becslések, viszonyítások.
Időviszonyok: a ,,múlt”, múzeumlátogatás, hagyományok: szüret, kukoricafosztás, vásár, búcsú.
Ünnepélyek, megemlékezések: családi, iskolai, nemzeti, nemzetközi ünnepek, megemlékezések, keresztény ünnepek, jeles napok.
Leggyakoribb ünnepeink periodikus ismétlődése: a választott események jellemző jegyei, eseményhez illő öltözködés és viselkedésforma.

1.3. VALÓSÁGOS ANYAGI RENDSZEREK

Tartalom, tevékenység
Az élettelen természet vizsgálata: a környezetünkben lévő anyagok; a hulladék elhelyezése az iskolában, otthon és az utcán.
Környezetvédelem: az iskolai környezet rendjének megteremtése.
Az Ellenőrzőkönyv.
Természeti jelenségek, természeti környezet: az évszakok, jellemző jegyeik.
Az időjárás szerepe a növények változásában, az emberek és az állatok viselkedésében. Az időjárás rendszeres megfigyelése. Beszámolás a tapasztalatokról: naptár, tábla.
Az élő természet vizsgálata: a környezet jellemző növényeinek felismerése és megnevezése. A főbb növényi részek megkülönböztetése. A növények ehető részeinek vizsgálata. A környezet állatainak megismerése. Csoportosításuk külső jegyeik, testfelépítésük, hangjuk, élőhelyük alapján. Az ember szerepe a növények és az állatok életében, gondozásában.
Válaszkeresés kérdésekre: könyvtári ,,kutatómunka”.

1.4. ELKÉPZELT, ESZMEI RENDSZEREK

Tartalom, tevékenység
Versek: bölcsődal, altató, természetet, természeti jelenségeket, évszakokat bemutató versek.
Mesék: állatmesék, népmesék;
Mondókák: nyúlhívogatók, békamondókák, felelgetős, párbeszédes, esőindító.
Népi gyermekjátékok: fogócskák, szembekötősdi, bújócskák.
Szólások, közmondások: az állatok és az emberek viselkedésével, a természeti jelenségekkel kapcsolatos szólások.
Versek: bölcsődal, altató, természetet, természeti jelenségeket, évszakokat bemutató versek; állatmesék, népmesék, népköltések.
A tanult téri- és időrelációk használata, mesehallgatás lemezről, diafilm és videofilm változatok megtekintése, bábozás, szerepjáték.

2. A GRAMMATIKAI TUDATOSÍTÁS SZINTJEI

2.1. HANGOK, HANGCSOPORTOK

Tartalom, tevékenység
Hangok, betűk; kettős betűk; kis- és nagybetűk; írott, nyomtatott betűk.
Magánhangzók ejtés időtartama szerinti jelölése.

2.2. SZÓELEMEK, SZAVAK

Tartalom, tevékenység
Név, elnevezés, szógyűjtések, csoportosításuk.
A szavak jelentése, a jelentéstartalom alapján történő csoportosítás:
valakinek/valaminek a nevét, egy dolgot, több dolgot jelentő cselekvést, valakinek/valaminek a tulajdonságát jelentő szó.
Szavak elemeikre bontása; szavak alkotása betűhalmazokból, adott szempont alapján (kezdő, végző hang), szótagokból, azonos magánhangzó/mássalhangzó vázra. Szavak gyűjtése,
az Ablak- Zsiráf lexikon használata.
Szavak átalakítása: betűk cseréjével, szótagcserével, toldalékolással (-k, -t, -bb, -leg...bb, -s, -os/es/ős). Alapszó, toldalékos szó, toldalék.

2.3. SZÓSZERKEZETEK

Tartalom, tevékenység
A megismert versek, mesék, dalok felhasználása:
szószerkezetek átalakítása: elemek cseréje, bővítés.

2.4. MONDATOK

Tartalom, tevékenység
Tagolatlan mondat tagolása. Mondatalkotás: logikai minőség alapján (állítás, kérdés, tiltás) Mondatalkotás a megadott szavakkal.
Mondatok tartalmi bővítése, pontosítása ki? hol? mit? mikor? kérdésekre. Bővített mondat: tárgyas, határozós. Hangerő, tempóváltás, hanglejtés; a kérdő és kijelentő mondatban.

2.5. SZÖVEG

Tartalom, tevékenység
A beszélt szöveg jellemző jegyei: hang, ritmus, tartalom, szándék.
A szöveg tárgya: vers, mese.
A vers jellemző jegyei: tartalom, versszakok, verssorok, rímek, cím, szerző, hangulat, ritmus.
A prózai szöveg jellemző jegyei: a mondatok meghatározott sorrendje, a mondatok kapcsolódása, cím, szerző, tartalom.
Tud a szövegből kiemelni oda nem illő mondatokat.

3. NYELVHASZNÁLATI KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE

3.1. NYELVHASZNÁLATI KÉPESSÉG FEJLESZTÉSE SZÓBAN

Tartalom, tevékenység
Beszédértés fejlesztése: hangzásban hasonló, de más főfogalom alá tartozó szavak elkülönítése,
főfogalom alá helyezés.
Egymással szoros kapcsolatba kerülő szavak kiválogatása.
Tárgykép rendezése: a történés sorrendje. Szóbeli utasítások végrehajtása.
Beszédkészség növelése: analógiás gyakorlatok, analízis-szintézis gyakorlatok.
Azonos gyűjtőfogalom alá tartozók azonosságai és különbözőségei.
Beszédtechnika fejlesztése: rezonancia gyakorlatok, hangadás gyakorlatok,
hangutánzó gyakorlatok, artikulációs gyakorlatok, magánhangzó gyakorlatok,
ritmus gyakorlatok.
Vers- és prózamondás gyakorlása.

3.2. NYELVHASZNÁLATI KÉPESSÉG FEJLESZTÉSE OLVASÁSBAN, AZ ÍROTT SZÖVEG VÉTELE

Tartalom, tevékenység
Kis- és nagybetűk olvasásának tanulása.
Hangos olvasás: betűk, szóelemek, szavak, szókapcsolatok összeolvasása mondatok olvasása.
Szövegértő olvasás: utasítások értelmezése, adatkeresés a szövegben, hiányos mondatok. Szövegbefogadás, szövegalkotás: kérdések a témáról a cím, az illusztráció alapján.
Kötetlen beszélgetés a hallott, olvasott szövegről, a ,,számomra legkedvesebb”, ,,legérdekesebb” rész meghatározása.
A szövegrésznek megfelelő címválasztás, címadás, a választás indoklása.
A szöveg tartalma: felelgető olvasás, szerepenként választott olvasás.
Válogató olvasás: szomszéd szavak, technikai, grammatikai szempontú válogatása.

3.3. NYELVHASZNÁLATI KÉPESSÉG FEJLESZTÉSE ÍRÁSBAN

Tartalom, tevékenység
Kis- és nagy írott betűk tanulása.
Írásgyakorlatok: kis- és nagybetűk, mondatvégi írásjelek, a szóelemek, szavak, mondatok szintjén. A tagolatlan mondat tagolása írásjelekkel.
Emlékezet utáni írás: betűk, írásjelek, ábécé-rendbe írás.
Szóelemek, szavak alkotása; szavak írása: jelentéstartalom, szerkezet alapján.
Szavak átalakítása. Válogató másolás: szóelemek, szavak (kiemeléssel, kiemelés nélkül); kezdő hang, toldalékos szavak: csak a szótő másolása, csak a toldalék másolása.
Szavak, nevek betűrendbe másolása.
Helyesírás-fejlesztés: másolás betűhalmazokból, nyomtatottból írottba, látó-halló tollbamondás. Látó-halló tollbamondás: szótagoló; toldalékoló;
A grammatikai szinthez kapcsolódó aktuális helyesírási gyakorlatok: a főnév, a melléknév, az ige képzői; a többesítő jel.
A szöveg szintjén: pótlás, kiegészítés; szövegrendezés, szövegírás; másolt, diktált és emlékezet utáni írásformában.

4. KOMMUNIKÁCIÓ – VISELKEDÉSTANULÁS

4.1. NEM SZÓBELI JELEK ÉS JELZÉSEK ADÁSA–VÉTELE

Tartalom, tevékenység
Mimika: arcjáték, tekintet, szóértelmezések.
Gesztus: a kéz kifejező mozgásai, a fej kifejező mozgásai, a gesztussal kapcsolatos szólások, közmondások.
Térközszabályozás: a felnőtt és a gyermek közötti térközök, a ,,bizalmas” térköz;
Testhelyzet: az ,,illedelmes”, a ,,nyugodt” állás, az ,,oldott”, a ,,szorongó” ülés;
jelek, jelzések (emblémák): tapintással, szaglással érzékelhető jelek, jelzések; a gyalogosok közlekedését szabályozó jelek, jelzések.
Az emberi környezet kommunikációs jelei, jelzései: a ruházat, a testi állapot jelzései; az állatok jelzései.

4.2. A KAPCSOLATOK MINŐSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ KOMMUNIKÁCIÓS GYAKORLATOK

Tartalom, tevékenység
A kapcsolat kezdeményezése, a kezdeményezés fogadása: belépés, megjelenés, köszönés, megszólítás. Kapcsolat fenntartása, ápolása, szándéknyilvánítás: otthoni, iskolai tevékenységekre, vásárlásra, közlekedésre vonatkozóan.
Tudakozódás: az otthon személyi viszonyairól, a szülők foglalkozásáról, munkájáról, a közlekedési lehetőségekről, az úticél felől, a vásárlási lehetőségekről és szokásokról, a karácsonyi ajándékozással, az ünnepekkel kapcsolatosan.
Véleménynyilvánítás: az otthoni és az iskolai eseményekkel kapcsolatban; jogos panasz, vagy árulkodás? A kapcsolat befejezése: elköszönés, távozás.

4.3. VISELKEDÉSTANULÁS, HELYZET ÉS SZEREPGYAKORLATOK

Tartalom, tevékenység
Éntudat: családi, életkori, nemi, iskolai adatok, a családban és az iskolában elfoglalt hely; változások; feladatok; énkép (önismeret): testi jellemzők, változások. Pszichikus jellemzők: belső jellemzők; pozitív-negatív tulajdonságok, a testvér, a csoporttársak jellemző tulajdonságai.
Véleményalkotás. Erkölcsi jellemzők: az együttműködés lehetőségei, segítségkérés, felajánlás, a felajánlás elfogadás, elutasítás (az iskolában); életmód (értékrend, igényszint, példakép); szociális tanulás; normaállítás- és követés, csoportos játék.
Konfliktuskezelés: a vásárlás és a közlekedés során keletkezett konfliktusok, a csoportos játék szabályainak megszegéséből eredő konfliktusok, megoldási, választási lehetőségek.
Szokásrend, illem: írott és íratlan szabályok; figyelmesség különböző helyzetekben;
az ember állapotára, viselkedésére utaló szólások, közmondások.

5. ÖNMŰVELÉS - TANULÁS

5.1. KÖNYV- ÉS KÖNYVTÁRHASZNÁLAT

Tartalom, tevékenység
Irodalmi foglalkozások az iskolai könyvtárban, az iskolai könyvtár különböző tereinek megismerése. Beiratkozás, kölcsönzés. Viselkedési és könyvtárhasználati szabályok: a könyvekkel való bánásmód ismerete. A könyvek tartalom szerinti csoportosítása. A szépirodalmi könyvek: cím, szerző, illusztrátor; a kép és a szöveg kapcsolata Tájékozódás a könyvben a tartalomjegyzék alapján
Gyermeklexikonok: Ablak- Zsiráf, Szókincstár használata: címszókeresés, szócikk olvasás.

5.2. SAJTÓISMERET

Tartalom, tevékenység
A rádió és TV állandó jellegű gyermekműsorainak ajánlása, a gyermekújságok jellemzői, rovatcímek.

5.3. INTÉZMÉNYEK

Tartalom, tevékenység
Közművelődési intézmények.

5.4. SZÓRAKOZÁS, ÖNMŰVELÉS HOBBI

Tartalom, tevékenység
Szabadidős tevékenységek; szóértelmezések; kép- és betűrejtvények.

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI


A gyakorolt megismerési módszereket: tapasztalat, megfigyelés, csoportosítást, tudja kifejezni rajzban is. Érti a tanár által használt kifejezéseket, relációkat, képes értelmezni a tanult téri és időrelációkat.
Felismeri az egyszerűbb összefüggéseket, azonosságokat, különbözőségeket, az egyszerűbb ok-okozati összefüggéseket, kapcsolatokat közvetlen környezetében, tanári megsegítéssel. Képes az élő és élettelen világ elkülönítésére, azok jellemző jegyeinek ismertetésére. Tudja az időjárás elemeinek a nevét, ismeri a fő csapadékfajtákat. Felismeri és megnevezi a megfigyelt növényeket és állatokat. Meg tudja nevezni a növények főbb részeit, felismeri, hogy a növények részei emberi táplálkozásra alkalmasak, s az egészséges táplálkozásban fontosak. Részt vesz életkorának megfelelően a növényápolásban, állatgondozási munkákban. Felismeri, hogy mikor szorul segítségre, tud segítséget kérni, felismeri a helyes és helytelen emberi viselkedést a természetben. Tudja önállóan, a megadott szempontok szerint csoportosítani az otthon és az iskola tárgyait, berendezéseit, helyiségeit. Tud önállóan tájékozódni közvetlen környezetében, otthon és az iskolában. Helyes időrendi sorrendet állít fel eseményképek segítségével. Tudja a napok, napszakok és évszakok nevét.
Pontos artikulációval, jó ritmusban, közepes tempóban, érthetően beszél. Tud a tanult valóságismereti tartalmakról néhány összefüggő mondatban beszámolni. A megadott szavakból mondatot alkot. Tud hiányos szószerkezeteket kiegészíteni a kérdőszónak megfelelően, képek segítségével a kérdésnek megfelelő mondatot alkot.
Képes megkülönböztetni a betűt a hangtól. Tud valamennyi kis- és nagybetű ismeretében mondatokat, és rövid egyszerű szövegeket szótagolva elolvasni, önállóan 4-5 betűből álló szavakat elemeire bontani. Tudja önállóan kiemelni rövid szövegből az oda nem illő mondatokat. Képes önállóan rövid tagolatlan mondat helyes tagolására.
Ismeri az összes kis és nagy írott betűt a magyar ábécéből, képes a tanult betűk szabályos alakítására és kapcsolására. Tudjon másolással, látó-halló tollbamondással és hosszabb szemlélés után emlékezetből szavakat, rövid mondatot leírni. Képes a magánhangzókat az ejtés időtartamának megfelelően írásban jelölni. Tanári segítséggel a tanult helyesírási szabályokat alkalmazza. Tájékozódik a vonalköz rendszerben, az írása tiszta, könnyen olvasható.
Tudja rendeltetésüknek megfelelően és célszerűen használni a könyveket, füzeteit. Tud különbséget tenni a különböző dokumentumok között, címszót keresni a gyermeklexikonban
Részt vesz kisebb feladatok végrehajtásában, hajlandó a csoporttagokkal való együttműködésre. Alkalmazza a társas érintkezésben a viselkedés legalapvetőbb szabályait.
Pozitív és negatív emberi tulajdonságok között tud különbséget tenni.
Képes megnevezni néhányat saját előnyös vagy hátrányos külső-belső tulajdonságaiból, munkáit segítséggel ellenőrizni és kijavítani.
Tudja segítséggel behatárolni iskolai és otthoni feladatait. Tudja önállóan megnevezni a meglátogatott intézmények alapvető szolgáltatásait. Képes alkalmazkodni az intézmények alapvető rendjéhez. Tudja szabadidejét tartalmas, egyéni érdeklődésének megfelelő önművelő és szükségletkielégítő tevékenységgel kitölteni.

ANYANYELV 3. ÉVFOLYAM

Témakörök, tartalmak, tevékenységek

1.1.A MINDENNAPI ÉLET SZÍNTEREI, TÁRGYI, SZEMÉLYI, TERMÉSZETI, TÉR- ÉS IDŐVISZONYAI, TEVÉKENYSÉGFORMÁI, ESEMÉNYEI

Tartalom, tevékenység
Az otthon, a lakás: az otthon elemei, funkciói; az építőanyagok.
A településformák (tanya-falu-város) jellemző jegyei.
Az otthon tárgyi viszonyai: munkaeszközök, szerszámok, közlekedési és egyéb eszközök.
A lakosságot kiszolgáló intézmények és üzletek a környéken: egészségügyi, művelődési és sportintézmények.
Az otthon alapvető személyi viszonyai: rokonok neve, a cigány család. Saját élettörténet, a születéstől máig.
Az iskola alapvető személyi viszonyai: ,,Én” - az iskola polgára; az iskola környezetében élők munkájának megismerése.
Mindennapi tevékenységformák: házimunka, munka a ház körül, tanulás, az otthon eseményei.
A naptárak. Az ünnepek periódusos ismétlődése. Az iskola eseményei. A lakóhely eseményei: a választott esemény jellemző jegyei, az eseményhez illő öltözködés és viselkedésforma.

1.2. A MINDENNAPI ÉLET SZÍNTEREIN TÚLMUTATÓ TÉR- ÉS IDŐVISZONYOK

Tartalom, tevékenység
Téri viszonyok: felszíni formák, a térkép, a térkép színei, jelei, hazánk térképe, lakóhelyünk helyének meghatározása, a felszíni formákkal összefüggésben.
Időviszonyok: aktuális feladataink (mennyiségi és minőségi különbségek a múltbéli és a jelenkori cselekvéseinkben), feladatvállalás a ,,közel jövőre”;
Babonák, a cigány, a beás családoknál.
Ünnepélyek, megemlékezések: családi-, iskolai-, nemzeti-, nemzetközi ünnepek, megemlékezések; keresztény ünnepek, jeles napok.

1.3. VALÓSÁGOS ANYAGI RENDSZEREK

Tartalom, tevékenység
Az élő természet vizsgálata. Állatok csoportosítása élőhely szerint. vadon élők: erdőben, mezőn, vízparton, vízben élők (emlősök, halak, madarak).
Jellemző tulajdonságaik, búvóhelyük, táplálékuk, kicsinyeik gondozása.
Néhány háziállat felismerése, megnevezése, jellemző tulajdonságaik megnevezése. Az állatok szerepe az ember táplálkozásában életfeltételeik, felhasználásuk. Legfontosabb termesztett növényeink felismerése, megnevezése, az ember által felhasznált részeik. Lomblevelű és tűlevelű fák megkülönböztetése, a cserjék megismerése, a cserje és a fa összehasonlítása.
Különböző növényi társulások megfigyelése. Az erdő, a mező, a víz és a vízpart növényei.
Természeti környezet: a természeti környezet elemei. A környezetet veszélyeztető jelenségek, a környezet védelmében teendő feladataink
A víz előfordulása a természetben, a halmazállapotok felfedezése megfigyeléssel és a legegyszerűbb kísérleti eszközökkel.
A levegő az élet feltétele.

1.4. ELKÉPZELT (ESZMEI) RENDSZEREK

Tartalom, tevékenység
Versek: a vers hangulata, ritmus és a rím megfigyelése, játékosság a költészetben; a versszakok.
Népköltészeti alkotások.
Mondókák: kiszámolók.
Mesék: népmesék, láncmesék, humoros („bolond”) mesék.
Magyar, cigány és más népek rövid terjedelmű meséi:
Hetvenhét magyar népmese, Cigány-magyar képes olvasókönyv.
Mackó anyó dajkát keres, Meseóra, Minden napra egy mese című kötetekből.
A mesék tartalmi és formai jellemzői: helyszínek, próbatételek, varázsszámok, kezdő és befejező nyelvi fordulatok. Szólások, népköltések, versek, közmondások: tréfás, humoros szólások, közmondások. A történetek dramatizálása.
A vers és próza megkülönböztetése.

2. A GRAMMATIKAI TUDATOSÍTÁS SZINTJEI

2.1. HANGOK, HANGCSOPORTOK

Tartalom, tevékenység
Betűk csoportosítása: magánhangzók, mássalhangzók, az ejtés időtartama, a képzés módja (zöngés, zöngétlen), kettős betű, kis-, nagy betű; teljes ábécé-rend készítése; szavak ábécé-rendbe rendezése (az Ablak-Zsiráf gyermeklexikon használatával).

2.2. SZÓELEMEK, SZAVAK

Tartalom, tevékenység
Szavak elemeikre bontása szavak alkotása: betűhalmazokból, szótagokból, azonos magánhangzó/mássalhangzó vázra.
Szavak átalakítása: betűk cseréjével, szótagcserével, toldalékolással (-dik, -ba/be, - ban/ben, -ból/ből, -tól/től, -kor, -ig), összevonással/szétválasztással, egy alapszóhoz más-más toldalék illesztésével, egy toldalékhoz más-más alapszó illesztésével.
Szavak csoportosítása a jelentéstartalom alapján: valakinek/valaminek a mennyiségét, vagy a sorban elfoglalt helyét jelölő szavak, valakinek/valaminek a helyét jelölő szavak, a cselekvés idejét jelölő szavak, rokon értelmű szavak, ellentétes jelentésű szavak,
Szavak csoportosítása a szerkezet alapján: alapszó, toldalékos szó, toldalék.

2.3. SZÓSZERKEZETEK

Tartalom, tevékenység
Hozzárendelő (predikatív) szerkezetek; alárendelő szerkezet: tárgyas szerkezet; határozós szerkezet (hely, idő).

2.4. MONDATOK

Tartalom, tevékenység
Tagolatlan szöveg mondatra tagolása szóvégi írásjelekkel, megadott szavak mondatokká rendezése.
Mondatok alkotása: a beszélő szándéka szerint: kijelentő, kérdő, viszontkérdező, felkiáltó, felszólító és óhajtó mondat.
Mondatok csoportosítása: a beszélő szándéka szerint mondatok átalakítása.

2.5. SZÖVEG

Tartalom, tevékenység
A beszélgetőkör: mondanivalónk kifejezése.
A szöveg tartalma: gyönyörködtetés, közlés, felszólítás, érzelem kifejezése.
A prózai szöveg jellemző jegyei: címhez kapcsolódó tartalom, mondatok, a mondatok meghatározott sorrendje, egymáshoz kapcsolódása.

3. NYELV(HASZNÁLAT)I KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE

3.1. NYELVHASZNÁLATI KÉPESSÉG FEJLESZTÉSE SZÓBAN

Tartalom, tevékenység
Beszéd(meg)értés fejlesztése: főfogalom alá helyezés, hangzásban hasonló, de más főfogalom alá tartozó szavak válogatása, egymással szoros kapcsolatba kerülő szavak csoportosítása, tárgykép- szókép egyeztetés (az olvasott szöveghez képválasztás), szövegből nyert utasítások, információk közlése.
Beszédkészség növelése: összehasonlító gyakorlatok, csoportosító gyakorlatok.
Beszédtechnika fejlesztése: hangerő gyakorlatok, hangváltás gyakorlatok,
magánhangzó gyakorlatok erőteljes artikulációval végezve, ritmus gyakorlatok,
hangsúly gyakorlatok.
Vers- és prózamondás gyakorlása: Elképzelt eszmei rendszerek tartalmai.

3.2. NYELVHASZNÁLATI KÉPESSÉG FEJLESZTÉSE OLVASÁSBAN (AZ ÍROTT SZÖVEG VÉTELE)

Tartalom, tevékenység
Az olvasás jelrendszere: a teljes betűrend kis és nagy nyomtatott és írott betűi:
Hangos olvasás: összeolvasás, időtartamra történő olvasás, szókapcsolatok olvasása, a mondatdallamoknak megfelelő olvasás gyakorlása, az olvasástechnika gyakorlása.
Módszertani ajánlás: gyorsolvasó gyakorlatok, felelgető olvasás, szerepenként (választott) olvasás, válogató olvasás (szomszéd szavak, technikai-, grammatikai szempontú válogatás), a beszélő szándékának érzékeltetése (hangerő, ritmus, hangsúly).
Szövegértő olvasás: feladatvégzés, feleletválasztás, szóbeli beszámolás, szövegbefogadás, szövegalkotás: szövegelemző feladatok végzése, információk, tények, adatok kulcsszavak keresése, kérdések megfogalmazása, szövegidézettel válaszolás.
a cselekvés időrendjének meghatározása, ok-okozati összefüggések keresése, véleményezése, a ,,legkedvesebb”, ,,legérdekesebb” rész meghatározása, a szöveg kiegészítése.
Valóságismereti tartalmak: Elképzelt (eszmei) rendszerek tartalmai

3.3. NYELVHASZNÁLATI KÉPESSÉG FEJLESZTÉSE ÍRÁSBAN

Tartalom, tevékenység
Írásgyakorlatok a betűk szintjén: betűk jelölése betűhalmazokban, szövegben, betűk csoportosítása, ábécé-rend készítés.
Helyesírás fejlesztése: másolás, betűhalmazokból, nyomtatottból írottba
szóelemek bontása, a szavakat elválasztása (tőszók, toldalékos szók); szavak írása (jelentéstartalom, szerkezet alapján).
Helyesírás-fejlesztés: a grammatikai szinthez kapcsolódó aktuális helyesírási gyakorlatok: a hely- az, idő-, a számhatározóhoz és toldalékaihoz kapcsolódó gyakorlatok. j–ly jelölése a begyakorolt szókészletben.
Másolás: szóelemek, szavak, kezdő hang válogató; tulajdonnevek- köznevek;
tulajdonságot jelentő szavak és toldalékai; mennyiséget jelentő, vagy a sorban elfoglalt helyet jelölő szavak írása betűvel, számmal; valakinek/valaminek a helyét jelölő szavak és toldalékai; cselekvést jelentő szavak; a cselekvés idejét jelentő szavak és toldalékai; egy-több dolgot jelentő szavak; alapszók; toldalékos szavak (csak a szótő másolása, csak a toldalék másolása); szavak (nevek) betűrendbe másolása.
Látó-halló tollbamondás: szótagoló; toldalékoló; közvetett (ellentétpár írása); szófajok és toldalékai diktálás alapján történő írása.
Emlékezet utáni írás (a szóelemek, szavak hosszabb szemlélése után).
Írásgyakorlatok a szószerkezetek szintjén: a tanult szószerkezetek írása másolás; látó-halló tollbamondás, emlékezet alapján.
Írásgyakorlatok a mondatok szintjén: tagolatlan mondatok tagolása írásjelekkel, hibásan tagoltak javítása; mondatok írása (a beszélő szándéka, a logikai minőség és a szerkezet alapján); mondatok átalakítása (bővítés, szűkítés). önellenőrzés, javítás. Írásgyakorlatok a szöveg szintjén: pótlás, kiegészítés; szövegrendezés, szövegírás.
Nyelvi játékok. Játék a betűkkel!

4. KOMMUNIKÁCIÓ – VISELKEDÉSTANULÁS

4.1. NEM SZÓBELI JELEK ÉS JELZÉSEK ADÁSA-VÉTELE

Tartalom, tevékenység
Nem szóbeli jelek és jelzések használatának alapozó jellegű tanulása.
A különleges megkülönböztető jelzések, emblémák megismertetése és jelentésük tanulása.
A tiltott és veszélyes helyek jelzéseinek megismerése, kártyára rajzolása

4.2. KAPCSOLATOK MINŐSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ KOMMUNIKÁCIÓS GYAKORLATOK

Tartalom, tevékenység
Kapcsolat kezdeményezés, kezdeményezés fogadása: belépés, megjelenés; köszönés, megszólítás; más népek köszönési szokásai.
A kapcsolat fenntartása, ápolása: szándéknyilvánítás: közlekedésben, közművelődési intézményben; tudakozódás: kérdezés, viszontkérdezés; lakás és iskola eseményei, felszereltsége.
Véleménynyilvánítás: iskolai és otthoni események, kérdések feltevése, válaszadás, vélemény – ellenvélemény.
Kapcsolat befejezése: elköszönés, búcsúzás hosszabb távollét előtt.

4.3. VISELKEDÉSTANULÁS, HELYZET ÉS SZEREPGYAKORLATOK

Tartalom, tevékenység
Adatok, a családban és az iskolában elfoglalt hely, az előző időszakhoz (évfolyam) viszonyított változások.
Énkép (önismeret): testi jellemzők, változások; a testvér, a csoporttárs testi jellemzői. Pszichikus jellemzők: belső jellemzők; csoportosításuk: pozitív-negatív tulajdonságok, a testvér, a csoporttársak jellemző belső tulajdonságai, jellemzések.
Véleményalkotás: ,,Szerintem az a becsületes ember, aki”.
Életmód (értékrend, igényszint, példakép):
Az otthoni és az iskolai tevékenységek számbavétele, a tevékenységek hasznosságának feltárása.
Szociális tanulás, normaállítás és követés: a vásárlással és a közlekedéssel kapcsolatos (írott és íratlan) viselkedési szabályok, döntési helyzetek.
Véleményalkotás: ,,Szerintem a felnőttek legfontosabb feladata”.
„Szerintem a gyermek legfontosabb feladata”.
Konfliktuskezelés: beszélgetőkör: aktuális problémák.
Az ember állapotára, viselkedésére utaló szólások, közmondások.

5. ÖNMŰVELÉS - TANULÁS

5.1. KÖNYV- ÉS KÖNYVTÁRHASZNÁLAT

Tartalom, tevékenység
Ismerkedés a városi, könyvtárral, tájékozódás a lehetőségekről, szolgáltatásokról. Kölcsönzés.
Könyvtárhasználat: különféle témájú könyvek, ismeretközlő könyvek, könyvsorozatok. A könyvtár használati szabályzata
A könyvek tartalomjegyzéke, a kiadás adatai: kiadó, hely, év. Szócikkek a gyermeklexikonokban.

5.2. SAJTÓISMERET

Tartalom, tevékenység
A rádió és TV állandó jellegű műsorai; gyermekújságok.

5.3. INTÉZMÉNYEK

Tartalom, tevékenység
Művelődési Központ, Faluház, színház; mozi; sportlétesítmények.

.5.4. SZÓRAKOZÁS, ÖNMŰVELÉS, HOBBI

Tartalom, tevékenység
Szabadidős tevékenységek; szóértelmezések; kép- és betűrejtvények.

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI


Képes a jellemző jegyek alapján az élő és az élettelen elkülönítésére, tudja azokat csoportosítani. Képes felismerni a tagolódásokat, az ok-okozati összefüggéseket, viszonyokat, kapcsolatokat. Tudja a tanult alapvető téri- és időrelációkat megfelelően és pontosan használni.
Tudja az évszakok, hónapok, napok, napszakok nevét. Ismeri a különleges gépjárművek megkülönböztető jelzéseit, a tiltott és a veszélyes helyek jelzéseit, a látás-, hallás-, mozgássérültek emblémáit. Ismeri a helyes viselkedési és magatartási formákat.
Ismeri a különböző intézmények szolgáltatásait, tudja rendeltetésüknek és a szabályoknak megfelelően használni azokat.
Rendszeresen jár könyvtárba, alkalmazza a viselkedési és könyvtárhasználati szabályokat, használja a könyveket, lexikonokat tanári segítséggel, ismeri néhány gyermekújság címét.
Képes a közművelődési intézmény programjaiból tanári segítséggel érdeklődésének megfelelőt választani, a szabadidős tevékenységek közül önállóan, érdeklődésének megfelelően választ.
Képes gondolatait összefüggő mondatokban, helyes beszédritmusban előadni, egyszerű véleményalkotásra, ismerteti néhány összefüggő mondatban a tanult szöveg tartalmát, népszokások, családi ünnepek, megemlékezések lényegét. Képes megadott szóhalmazból ép mondatot alkotni.
Előzetes felkészülés után tud hangosan, folyamatosan olvasni néhány mondatnyi, közepes tempóban, pontosan.
Bizonyítja szövegmegértését feladatmegoldással, feleletválasztással Ismeri a mese jellemző jegyeit, megkülönbözteti egymástól a verset és a prózát.
Képes a szöveg mondatait a beszélő szándéka alapján felismerni. Képes csoportosítani kérdések segítségével, megadott szempontok szerint a hangokat és betűket, szavakat és mondatokat. Felismeri, össze tudja olvasni és le tudja írni az összes kis és nagybetűt.
Képes eltérő kezdőbetűs szavak ábécé-rendbe sorolására, kevés hibával felismerni és megadott szóhalmazból kiválasztani a toldalékos és az alapszavakat.
Törekszik a tanult mondatfajtákat beszédében alkalmazni. Tud a beszélő szándékának megfelelő mondatokat alkotni eseményképről. Tudja a szavak jelentéstartalmát és eszerint tud csoportosítani.
Képes a vonalközben a tanult betűk szabályos alakítására és kötésére, képes önellenőrzést végezni.
Betartja a mondatra, nevekre vonatkozó elemi helyesírási szabályokat, használja, tanult mondatvégi írásjeleket és ékezeteket. Írása tiszta, rendezett, könnyen olvasható. Képes rövid tagolatlan mondatot tagolni, tartalmilag összekapcsolódó 3-4 mondatos prózai szöveget alkotni, tudja a szöveg mondataiból hiányzó szavakat értelemszerűen pótolni, kiválasztani a szövegbe nem illő mondatokat. Tanári segítséggel a mondatokat csoportosítja a beszélő szándéka szerint, tollbamondással és emlékezetből rövid, összefüggő mondatokat le tud írni.
Felismeri, hogy mikor szorul segítségre, tud segítséget kérni. Ismeri saját adatait, a családban elfoglalt helyét, képes felsorolni családtagjainak nevét, megnevezni közeli rokonait. Ismeri legjellemzőbb tulajdonságait, érzelmi és indulati megnyilvánulásait. A negatív és pozitív belső tulajdonságokat felismeri. Meg tudja nevezni mások alapvető külső jellemzőit. Tudja alkalmazni a társas érintkezésben az érintkezés és viselkedés legalapvetőbb szabályait, képes feladatai megoldására, a csoporttársakkal.

ANYANYELV 4. ÉVFOLYAM

Témakörök, tartalmak, tevékenységek

1. VALÓSÁGISMERETI TARTALMAK

1.1. A MINDENNAPI ÉLET SZÍNTEREI, TÁRGYI, SZEMÉLYI, TERMÉSZETI, TÉR- ÉS IDŐVISZONYAI, TEVÉKENYSÉGFORMÁI, ESEMÉNYEI

Tartalom, tevékenység
Az otthon, a lakás: a barlanglakástól a felhőkarcolóig;
Az iskola, a lakóhely szomszédos települések, helyünk az ország térképén; Térképvázlat.
Az otthon, az iskola tárgyi viszonyai: tulajdonviszonyok a családban, a család anyagi viszonyai;
Az iskola, az otthon alapvető személyi viszonyai: a mindennapi élet szereplői, közösségei, a család kapcsolatai.
A lakóhely tárgyi viszonyai: a város közigazgatási, kulturális és egészségügyi intézményei, városunk főbb közlekedési csomópontjai,
a szomszédos településekre, a fővárosba eljutási lehetőségek. A város alapvető személyi viszonyai: a város nevezetes személyiségei; az utcák, terek, intézmények névadói.
Természeti viszonyok: az időjárás jelentés, az előrejelzés funkciói.
Téri relációk, kategóriák: a sík és a tér, ábrázolások síkban és térben.
Időrelációk, kategóriák: időmértékek (perc, óra, nap, hét, hónap, évszak, év), időkategóriák: ,,most”, ,,régen”, ,,majd” stb.), időrelációk (ma, holnap, tegnap.
Az ember (a gyermek) mindennapi tevékenységformái: pihenés, szórakozás, hobbi;
Az otthon, az iskola eseményei: vendéglátás, ügyintézés; az évfolyam éves rendezvényei :kirándulások, versenyek és egyéb közös rendezvények.
A lakóhely eseményei: a választott események jellemző jegyei, az eseményhez illő öltözködés és viselkedésforma.

1.2. A MINDENNAPI ÉLET SZÍNTEREIN TÚLMUTATÓ TÉR- ÉS IDŐVISZONYOK

Tartalom, tevékenység
Tájékozódási alapismeretek, felszíni formák: síkság, dombság, hegy, hegység. Felszíni vizek a lakóhelyen és környékén: patak, folyó, tó.
Téri viszonyok: a Föld a mi bolygónk
Fő világtájak, tájékozódás világtájak szerint.
Az iránytű. A nap járásának megfigyelése.
Időviszonyok: a ,,jövő”; az időviszonyok értelmezése.
Hagyományok: májusfa állítás, Madarak és Fák napja, a Föld napja; az időjárással kapcsolatos hiedelmek; ünnepélyek, megemlékezések: családi-, iskolai-, nemzeti-, nemzetközi ünnepek, megemlékezések; keresztény ünnepek, jeles napok.

1.3.VALÓSÁGOS ANYAGI RENDSZEREK

Tartalom, tevékenység
Az élettelen természet vizsgálata: a víz a természetben, a víz felhasználásának formái.
A légkör, a levegő felhasználása a gyakorlatban, a levegő tulajdonságai.
Az anyagok vizsgálata érzékszervi úton: szilárd, folyékony, légnemű fogalma.
Az anyagok keveredése, az oldódás megfigyelése.
A levegő, a víz és a talaj lehetséges szennyező anyagai lakóhelyükön
Az élő természet vizsgálata.
Lágy szárú és fás szárú növények, szaporodásuk.
A gyümölcs részei. Egy teljes virág részei.
A tenyésztett állatok szerepe az ember életében, állati eredetű táplálékok és használati tárgyak.
A lakóhely környékének jellemző növényei és állatai, termesztett növények.
Védett természeti értékek a környezetben, környezetvédelmi napok.
Az emberi test részei, az ember életfeltételei, az ember és az élővilág kapcsolatai;
Természeti jelenségek, természeti környezet: az éghajlat hatása az élővilágra, az élővilág és környezetének egymásra utaltsága, a mezőgazdaság ágazatai.

1.4. ELKÉPZELT, ESZMEI RENDSZEREK

Tartalom, tevékenység
Mondókák: harag, április 1-jére.
Népi gyermekjátékok: párbeszédes szerepjátszó játékok, mozdulatutánzó versek állatokról, növényekről, szeretetről.
Egy szabadon választott vers, Kölcsey Ferenc: Himnusz, Petőfi Sándor.
Népdalok. Mesék: más népek meséi. Verses mese. Bibliai történetek, Elbeszélések.

2. A GRAMMATIKAI TUDATOSÍTÁS SZINTJEI

2.1. HANGOK, HANGCSOPORTOK

Tartalom, tevékenység
Teljes ábécé-rend; Szótárak, lexikonok használata.
Kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok.
j'–ly jelölése a tanult szavakban. Kettős betűk a tanult szavakban. Tulajdonnevek, földrajzi nevek helyesírásának gyakorlása képek, szókártyák segítségével.

2.2. SZÓELEMEK, SZAVAK

Tartalom, tevékenység
A szavak elválasztása: 4–5 betűs szavak elemeire bontása;
Toldalékok és helyesírásuk
A szó szerkezete: alapszó; toldalék; toldalékos szó; összetett szó.
Gyakorlások: egy alapszóhoz más-más toldalék illesztésével; egy toldalékhoz más-más alapszó illesztésével.
Szavak jelentéstartalmai;
Szavak csoportosítása jelentéstartalmuk alapján: ige, főnév, melléknév, számnév. Rokon értelmű szavak; ellentétes jelentésű szavak.

2.3. SZÓSZERKEZETEK

Tartalom, tevékenység
Szófaji ismeretek: ige, főnév, melléknév, számnév.

2.4. MONDATOK

Tartalom, tevékenység
Tagolatlan mondat tagolása;
Mondatok alkotása: kijelentő, kérdő, viszontkérdező, felelő, óhajtó, felszólító, felkiáltó, állító, tagadó, tiltó;
A szerkezet alapján: tőmondat, hiányos mondat, bővített mondat;
Mondatok alkotása megadott szavakból.
Mondatok átalakítása: a beszélő szándékának megfelelően; a logikai minőség alapján; a szerkezet alapján: bővítéssel, szűkítéssel, elemek cseréjével. Hangerő-, tempóváltás, az értelmi hangsúly. A lehetséges szórend.

2.5. SZÖVEG

Tartalom, tevékenység
A szöveg funkciója: gyönyörködtetés, közlés, felszólítás érzelem kifejezése stb.;
a szöveg tárgya (irodalmi szöveg, magánjellegű közlemény, hivatalos közlemény); mondat összefüggés; a szöveg mondatainak elemzése a beszélő szándéka alapján; a szöveg átalakítása: bővítés, szűkítés, a hiányzó nyelvi egység pótlása.

3. NYELVHASZNÁLATI KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE

3.1. NYELVHASZNÁLATI KÉPESSÉG FEJLESZTÉSE SZÓBAN

Tartalom, tevékenység
Beszédértés fejlesztése: a ,,rész” hozzárendelése az ,,egész”-hez; egymással szoros kapcsolatba kerülő szavak kiválogatása, a kapcsolat indoklása; tárgykép- szókép egyeztetése; szövegből nyert utasítások, információk.
Beszédkészség növelése: összehasonlító gyakorlatok; csoportosító gyakorlatok.
Beszédtechnika fejlesztése: hangerő gyakorlatok; hangváltás gyakorlatok; magánhangzó gyakorlatok; ritmus gyakorlatok; hangsúly gyakorlatok.
Vers- és prózamondás gyakorlása.

3.2. NYELVHASZNÁLATI KÉPESSÉG FEJLESZTÉSE OLVASÁSBAN (AZ ÍROTT SZÖVEG VÉTELE)

Tartalom, tevékenység
Hangos olvasás: összeolvasás, időtartamra történő olvasás, szókapcsolatok olvasása, a mondatdallamoknak megfelelő olvasás gyakorlása;
Az olvasástechnika gyakorlása (a megfelelően begyakorolt Szöveg ,,bemutató jellegű”, értelmező olvasása, a megfelelő hangerő, a hangszín, a ritmus, a hallgatókkal való kapcsolattartás gyakorlásával).
Módszertani ajánlás: gyorsolvasó gyakorlatok; felelgető olvasás; szerepenként (választott) olvasás; válogató olvasás, a beszélő szándékának érzékeltetése: hangerő, ritmus, hangsúly.
Szövegértő olvasás: feladatvégzés, feleletválasztás, szóbeli beszámolás.
Szövegbefogadás, szövegalkotás: szövegelemző feladatok végzése, információk, tények, adatok kulcsszavak keresése, kísérletek a szöveg tömörítésére, mondattömbök, tételmondatok alkotására; kérdések megfogalmazása, szövegidézettel válaszolás; a cselekvés időrendjének meghatározása, ok-okozati összefüggések keresése, véleményezése, a legkedvesebb, legérdekesebb rész meghatározása. Szöveg kiegészítése.
Módszertani ajánlás: gyorsolvasó gyakorlatok; szerepenként (választott) olvasás; válogató olvasás, a beszélő szándékának érzékeltetése (hangerő, hangsúly, hanglejtés).
„Felolvasás.”

3.3. NYELVHASZNÁLATI KÉPESSÉG FEJLESZTÉSE ÍRÁSBAN

Tartalom, tevékenység
Írásgyakorlatok a betűk szintjén: betűk jelölése, betűk csoportosítása, ábécé-rend készítés;
Helyes írás fejlesztése: másolás: betűhalmazokból, nyomtatottból írottba; tollbamondás: rövid/hosszú magánhangzó/mássalhangzó váltakozása a szóban; emlékezet utáni írás: betűk, írásjelek.
Írásgyakorlatok a szóelemek, szavak szintjén; szóelemek, szavak alkotása; szavak átalakítása; szóelemek bontása, szavak elválasztása (tőszók, toldalékos szók, torlódó magánhangzók/mássalhangzók); szavak írása (jelentéstartalma, szerkezete alapján).
Helyesírás fejlesztés: a grammatikai szinthez kapcsolódó aktuális helyesírási gyakorlatok: a birtokos jelzőhöz, eszköz- és módhatározóhoz, valamint toldalékaihoz kapcsolódó gyakorlatok.
Helyesírást fejlesztő gyakorlatok: szóelemek, szavak (kiemeléssel, kiemelés nélkül); kezdő hangválogató; tulajdonnevek, köznevek; egy-több dolgot jelentő szavak; tulajdonságot jelentő szavak és toldalékai; mennyiséget jelentő, vagy a sorban elfoglalt helyet jelölő szavak írása betűvel, számmal; valakinek/valaminek a helyét jelölő szavak és toldalékai; a cselekvés idejét jelentő szavak és toldalékai; valakinek/valaminek a birtoklását, tulajdonát jelölő szavak és toldalékai; a cselekvés eszközét jelölő szavak és toldalékai; a cselekvés módját jelölő szavak és toldalékai; szavak betűrendbe másolása.
Látó-halló tollbamondás: ellentétpár írása, szófajok és toldalékai diktálás alapján történő írása. emlékezet utáni írás.
Írásgyakorlatok a mondatok szintjén: mondatok tagolása, javítása; mondatok írása a beszélő szándéka alapján, mondatok átalakítása, hibás mondatok javítása. Önellenőrzés, egymás munkáinak javítása.

4. KOMMUNIKÁCIÓ – VISELKEDÉSTANULÁS

4.1. NEM SZÓBELI JELEK ÉS JELZÉSEK ADÁSA–VÉTELE

Tartalom, tevékenység
Mimika: arcjáték, tekintet, szóértelmezések.
Gesztus: a kéz kifejező mozgásai, a fej kifejező mozgásai, a test kifejező mozgásai, a gesztussal kapcsolatos szólások, közmondások, szóértelmezések.
Térközszabályozás.
Testhelyzet: érzelmi, egészségi állapotok kifejezése. Jelek, jelzések, emblémák, kulturális jelképek, jelzések.
Az emberi környezet kommunikációs jelei: az emberek közötti viszonyok, érzelmi állapotok megjelenítése művészeti alkotásokon.

4.2. A KAPCSOLATOK MINŐSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ KOMMUNIKÁCIÓS GYAKORLATOK

Tartalom, tevékenység
A kapcsolat kezdeményezése, a kezdeményezés fogadása: belépés, megjelenés, köszönés, megszólítás; más népek köszönési, üdvözlési, megszólítási formái, szokásai, illedelmes, illetlen köszönés, megjelenés, megszólítás;
A kapcsolat fenntartása, ápolása: üzenetközvetítés, reagálás az üzenetre, tudakozódás, tájékoztatás, meghívás, telefonálás, beszélgetés;
A kapcsolat befejezése: elköszönés, távozás.

4.3. VISELKEDÉSTANULÁS, HELYZET ÉS SZEREPGYAKORLATOK

Tartalom, tevékenység
Éntudat: családi, életkori, nemi, iskolai adatok, szerepek; az előző időszakhoz (évfolyam) viszonyított változások; Énkép (önismeret). Testi jellemzők, változások; Pszichikus jellemzők: pozitív, negatív viselkedésformák. Életmód: értékrend, igényszint, példakép Szociális tanulás, normaállítás és követés:
A beteglátogatás, vendégség, ügyintézés üdülés írott és íratlan viselkedési szabályai; Konfliktuskezelés: a vendégség, az ügyintézés, konfliktusok kezelése, a megoldás lehetőségei, választási, döntési helyzetek; az ember állapotára, viselkedésére utaló szólások, közmondások; alapvető együttélési szabályok.
Szituációs játékok, illusztrációk, rajzok készítése, fotók, képek gyűjtése, filmrészletek megtekintése.

5. ÖNMŰVELÉS – TANULÁS

5.1. KÖNYV- ÉS KÖNYVTÁRHASZNÁLAT

Tartalom, tevékenység
A könyvtár terei és állományegységei, az olvasóterem: a kézikönyvek elhelyezése, videotéka, hangtár.
Kézikönyvek: enciklopédia, szótár, Helyesírási szabályzat, mutató fogalmának értelmezése. A szépirodalmi könyvek csoportjai. Az ismeretterjesztő könyvek tartalmi csoportjai: a szakkönyvek. Olvasási szokások kialakítása. Betűrend a könyvtárban.

5.2. SAJTÓISMERET

Tartalom, tevékenység
A gyermekfolyóiratok jellemzői
Rádió és TV műsorai; Rádió és TV munkatársai; a szerkesztő fogalma.
Sajtótermékek csoportosítása: gyakoriság, tartalom.

5.3. INTÉZMÉNYEK

Tartalom, tevékenység
A múzeumok, kiállítótermek, növény- és állatkertek, arborétumok és rezervátumok szolgáltatásai, belső élete.

5.4. SZÓRAKOZÁS, ÖNMŰVELÉS, HOBBI

Tartalom, tevékenység
Társasjátékok, kép- és betűrejtvények.
A szerző és a szöveg viszonyának megállapítása

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI


Képes a gyakorlati tevékenység, tanulmányi séták, tanulói kísérletek, az órai és a tanórán kívüli mindennapi cselekvések, valamint az irodalmi és más művészeti élményekből gyűjtött közvetlen tapasztalatának szóbeli-, írásbeli kifejezésére és vizuális ábrázolására.
A mindennapi élet színtereinek alapvető személyi viszonyaiban a közösségi struktúrákat, a társadalmi szerepek gyakorlatát felismeri.
Tud tájékozódni a tanult tér- és időbeli kategóriákban, azokat a spontán beszéd és feladatvégzés során helyesen használja. Képes felsorolni az életjelenségeket és az élethez szükséges környezeti feltételeket. Csoportosítja a megadott szempontok alapján lakóhelye élőlényeit.
Felismeri közvetlen környezetében a halmazállapot-változásokat, környezetének legjellemzőbb felszíni formáit és vizeit. Képes tanári segítséggel ismertetni a víz megjelenési formáit a természetben, illetve felhasználási lehetőségeit. Részt vesz környezetvédelemi tevékenységben. Megnevezi a négy égtájat. Tudja, hogy Földünk gömb alakú bolygó. Képes megnevezni városunkkal szomszédos településeket és azok településformáját meghatározni. Felsorolja az emberi test részeit, megnevezi néhány testi-, pszichikus-, erkölcsi jellemzőjét.
Tud a helyzetnek és a személyi viszonyrendszernek megfelelően kommunikálni, képes: a nyelvi formák alkalmazására a mindennapos társas érintkezésben.
Helyes artikulációval, jó ritmusban, közepes tempóban, érthetően beszélni, tudja alkalmazni elemi szinten a gesztust és a mimikát. Gondolatait 4–5 összefüggő mondatban kifejezi, adott témában olyan mondatokat használ, amelyek az ember belső világát, érzelmeit fejezik ki, kívánságokat, igényeket, véleményeket közvetítenek.
A szépirodalmi alkotásokhoz fűződő érzelmeit néhány mondattal el tudja mondani. Ismeri a szöveg funkcióját, felismeri a szövegbe nem illő mondatokat. Meg tud fogalmazni kérdéseket a szöveg témájával kapcsolatban, s az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos kérdésekre önállóan adekvát választ ad. Szöveghűen elmond 3-4 verset emlékezetből. Felismeri a tanult szófajtákat a mondatokban, képes azokat a mondatokba szerkeszteni. A beszélő szándéka szerint óhajtó, felkiáltó, kérdő, kijelentő mondatok alkotására képes, tagolni tudja a tagolatlan mondatot, javítani képes a hibásat. Az azonos kezdőbetűs szavakat helyes ábécé-rendbe tudja állítani.
Tud szöveget pontosan, a köznyelvi kiejtési normáknak megfelelő szólamhangsúly és hanglejtés érzékeltetésével, a természetes beszéd ritmusát megközelítően hangosan olvasni. Tud elemi szintű elemzést végezni az irodalmi alkotásokban, tudja jellemezni a szereplőket legjellemzőbb külső- és belső tulajdonságaik alapján, azokat tudja csoportosítani.
Tudja megadott tanári szempontok szerint csoportosítani a hangokat, a betűket, a szavakat a magyar nyelv jel- és jelelemeire bontani, a megadott szavakat logikai összefüggés alapján párosítani, kiválogatni, a szavakat mondatokká rendezni. Tudja pótolni a szöveg mondataiból hiányzó szavakat. Tud alkotni néhány mondatnyi elbeszélő jellegű szöveget szóban és írásban.
Képes kevés hibával alkalmazni az önálló írás során a tanított alapvető helyesírási szabályokat, ékezeteket, mondatvégi írásjeleket, elválasztást. Képes szavak átalakítására, betű, szótagcserével vagy toldalékolással. Másolással hibátlanul, látó-halló tollbamondással és hosszabb szemlélés után, emlékezetből mondatokat, rövid szöveget tud írni. Betartja és alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat. Írásmunkáját tudja gazdaságosan elhelyezni a füzetlapon. Írásmódja esztétikus, jó tempójú, lendületes. Képes az önellenőrzésre.
Alkalmazza az elfogadott viselkedési és illemszabályoknak megfelelően a kapcsolatteremtési, fenntartási és kapcsolat befejezési formákat, az elfogadott illemszabályoknak megfelelően viselkedik különböző rendezvényeken, eseményeken.
Megkülönbözteti az újságokat. Rendeltetésszerűen használja a könyveket, gyermeklexikonokat, gyermek-enciklopédiákat.
Szabadidejét tartalmasan, egyéni érdeklődésének megfelelő önművelő és szükségletkielégítő tevékenységgel tölti.
Képes tájékozódni a könyvtárban az állományegységek között, s önállóan, érdeklődésének megfelelő műsorok kiválasztására a Rádió és TV újságból.

ANYANYELV 5. ÉVFOLYAM

Témakörök, tartalmak, tevékenységek

1. VALÓSÁGISMERETI TARTALMAK

1.1. ELKÉPZELT ESZMEI RENDSZEREK

Tartalom, tevékenység
Líra: Kölcsey Ferenc: Himnusz. 1-2. versszak, Vörösmarty Mihály: Szózat 1-2. versszak, Petőfi Sándor. Egy szabadon választott vers. A népdal jellemzői.
Epika: Mesék: Andersen, Arany László, Benedek Elek, Grimm, La Fontaine. Legenda, monda, Biblia, bibliai történetek.
Arany János: Rege a csodaszarvasról Elbeszélő költemény: Fazekas Mihály: Ludas Matyi. Alapvető drámai konvenciók megismerése és alkalmazása: belső hangok, gondolatkövetés, monológ. Elbeszélés, regény

2. GRAMMATIKAI TUDATOSÍTÁS

2.1. HANGOK, HANGCSOPORTOK

Tartalom, tevékenység
Szavak csoportosítása: a szóvégi magánhangzóinak időtartama alapján.
Ábécé-rend készítése, lexikon használat, Helyesírási Tanácsadó Szótár, Magyar értelmező kéziszótár és Magyar szinonimaszótár) Szótagolás szabályai. Rímek keresése, kiegészítése.

2.2. SZÓELEMEK, SZAVAK

Tartalom, tevékenység
Folyamatos feladatok: szavak elemeire bontása, szóhatárok meghatározása, szavak alkotása betűhalmazból, szótagokból.
Szavak csoportosítása jelentéstartalmuk alapján.
Szavak átalakítása: képzéssel, jelezéssel, ragozással. Szóösszetétellel: elő- és utótag.
Ikerszavak.

2.3. SZÓSZERKEZETEK

Tartalom, tevékenység
Alárendelő szószerkezet: tárgyas, minőségjelzős, helyhatározós.
Mellérendelő szószerkezet: kapcsolatos.
Hozzárendelő (predikatív) szószerkezet.

2.4. MONDATOK

Tartalom, tevékenység
Tagolatlan mondat tagolása, írásjelek használata.
Mondatok átalakítása szerkezet szerint:
A jelző (minősítő, minőség, kijelölő) a helyhatározó. Helyes szórend meghatározása.
Mondatok átalakítása beszélő szándéka szerint: kijelentő, kérdő, felelő, óhajtó, felszólító, felkiáltó. Helyes hangsúly gyakorlása. logikai minőség szerint: állító, tagadó, tiltó. Számbeli egyezőség gyakorlása, ellenőrzése, javítása.

2.5. SZÖVEG

Tartalom, tevékenység

Szöveg alapján helyszín, időpont, szereplők, hangulat, készítő szándékának, szöveg tárgyának meghatározása. Nemzeti jelképeink. A lakóhely emlékművei, emléktáblái, jelentésük életkornak megfelelő értelmezése.
Elbeszélés jellegű szöveg tagolódása:
Cím szerepe, címalkotás gyakorlása.
Elbeszélő jellegű szöveg jellemző jegyeinek felismerése, gyűjtése. Formai jegyek: érdeklődést felkeltő cím, hármas szerkezeti tagolódás, választékos kifejezés.
Tartalmi jegyek: eseményt mond el, mozgalmas, sok párbeszéd, sok ige, változó igeidők. Elbeszélő jellegű szöveg alkotása írásban és szóban.
Szöveg átalakítása: bővítéssel: díszítő jelzők használata, szűkítéssel: lényegkiemelés, tömörítés. Tagolatlan szöveg tagolása.

3. NYELVHASZNÁLATI KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE

3.1. NYELVHASZNÁLATI KÉPESSÉG FEJLESZTÉSE SZÓBAN

Tartalom, tevékenység
Beszédtechnika: helyes beszédlégzés, kialakítása és gyakorlása szövegolvasás közben,
A megfelelő beszédhang, a hangadás esetleges hibáinak javítása, a hangterjedelem kiszélesítése, a hangszín, a hangadás egyenletességének megteremtése a teljes hangterjedelemben, a görcsmentes hangerőfokozás és hangváltások, kialakítása és gyakorlása
A pontos ejtés, az artikulációs mozgások, a fonéma megkülönböztetésének, a magánhangzók pontos színének, a mássalhangzók tiszta ejtésének, a gondos szóvégejtés a pergő, tiszta szövegmondás, a szabályos beszédritmus, a hangkapcsolatos szabályos ejtésének kialakítása és gyakorlása.
A kifejező képesség, a kommunikáció céljának megfelelő beszéd, a hangsúlyok, érzelmek, indulatok, szándékok megjelenítése, gazdagítása: légző, rezonancia, hangadás, artikulációs, ritmus, időtartam, hangerő, hangváltás: hangsúly- és összetett gyakorlatokkal, beszédszünetek megtartásával.
Beszédmegértés
Szavak szintjén: főfogalom alá helyezés, a ,,rész” hozzárendelése az egészhez, az ,,egész” részeinek felsorolása, hibás szókapcsolatok javítása, új fogalmak, szókapcsolatok tartalmának megismerése az értelmező szótár vagy rokon értelmű szavak alkalmazásával, a mondatban helytelenül használt szó értelmezése másik mondatba helyezéssel.
Mondatok szintjén: mondatpárok készítése, a mondat elemeinek cseréje, az eseményhez tartozó mondat kiválasztása, feladat, utasítások végrehajtása.
Szövegszerkezet szintjén: a mondat sorrendjének megállapítása, a hiányzó ,,láncszem” felismerése, kérdések, válaszok megfogalmazása a szöveghez, dramatizálás: az olvasott, a tanult mese, vers elmondása.
Dramatikus improvizációk a tanár által megadott vagy a tanuló által választott történet alapján.
Beszédkészség: analógiák készítése, a következtetések megfogalmazása, analizáló- szintetizáló gyakorlatok végzése, összehasonlítások a nyelv különböző szintjein, különböző szempontok szerinti csoportosítások, fogalomalkotások, átalakítások, játékos, képzeletet fejlesztő gyakorlatok végzése.
Kifejezőképesség fejlesztése, szókincsbővítés: szavak és szókapcsolatok jelentéstartalmainak feltárása, szavak és szókapcsolatok szövegkörnyezetbe helyezése, rokon értelmű szavakból szósorok alkotása, a hangulati és a fokozati különbségek megállapítása, hangutánzó és hangulatfestő szavak keresése, beépítése szövegkörnyezetbe, a stílushatások véleményezése, szépirodalmi és a köznyelvi szövegek összehasonlítása, azonosságok és különbözőségek meghatározása, szépirodalmi kifejezések gyűjtése,
Szólások, közmondások beépítése a szövegkörnyezetbe (behelyettesítés).
Vers- és prózamondás gyakorlása.

2K29876M_136

3.2. NYELVHASZNÁLATI KÉPESSÉG FEJLESZTÉSE OLVASÁSBAN, AZ ÍROTT SZÖVEG VÉTELE

Tartalom, tevékenység
Hangos olvasás: különböző szépirodalmi, ismeretterjesztő szövegek hangos olvasása.
Gyorsolvasó gyakorlatok.
Szövegelemző, a mondatfonetikai eszközök használatát fejlesztő gyakorlatok: az olvasott szöveg adott szempontok szerinti tagolása, a fő mondanivalót hordozó mondatok kiválasztása (lényegkiemelés, tömörítés), adatkeresés: helyszín, idő, személyek, cselekmény, csoportosítások hely, idő, jellem, magatartásformák, mondatfonetikai eszközök használata ritmus-, hangsáv-, hangerőváltás, hangsúlyozása felolvasásban.
Szövegalkotás: a tartalom elmondása, a témával kapcsolatos élmények, érzések, hangulatok, indulatok, viszonyulások kifejezése.
Szövegértő olvasás: gyorsolvasó gyakorlatok, a szöveg megértését bizonyító gyakorlatok.
Szövegbefogadás, szövegalkotás, a népszokásokat megjelenítő játékok. Az esztendő jeles napjaihoz kapcsolódó szertartások.
Szövegelemzés: a szöveg tartalma, megjelenési formája, hangulata, terjedelme, típusa.
A szöveg tömörítése, mondattömbök, tételmondatok készítése.
Kreatív szövegalkotás: hangnem-, nézőpont-, stílusváltás, a szöveg átalakítása: párbeszédből monológba és viszont; a bevezetés, a befejezés megváltoztatása.
Az ismeretterjesztő szövegek olvasásához ajánlott témakörök:
A technika világa. Természeti jelenségek. Feltalálók, találmányok. Felfedezők, expedíciók. Korok életmódja.

3.3. NYELVHASZNÁLATI KÉPESSÉG FEJLESZTÉSE ÍRÁSBAN

Tartalom, tevékenység
Reproduktív írás, a helyesírás gyakorlása: betűk, szóelemek, szavak, szószerkezetek, mondatok, szöveg írása a grammatikai tudatosítás szintjei szerint.
A helyesírás gyakorlása:
•    a grammatikai tudatosítás szintjein jelentkező aktuális helyesírási feladatok: többes szám jele, melléknévi fokozatok, igékhez járuló jelek; a tárgy, az igék, a helyhatározó ragjainál, a szóösszetételek és szóelválasztások (szótagolás); személynevek, állatnevek írása; a számnevek kétféle jelölése; mondatkezdés, mondatzárás.
A helyesírás fejlődését segítő gyakorlatok:
•    másoló gyakorlatok: szófordító, betűmódosító, szókirakó (betűk, szóelemek), szóbontó (szóelemző, elválasztó), toldalékoló, toldaléktalanítás, analógiák gyűjtése, összekevert mondatrészek rendezése, hibás szavak, mondatok, szövegrészek javítása; kérdések, válaszok, szövegrészek leírása;
•    látó-halló tollbamondó gyakorlatok: betűkiemelés, szótagoltató, ékezetek és írásjelek lejegyzése, szófordítás, ellentétpár-írás, toldalékoló, toldaléktalanítás, a mondat szavainak (első, utolsó, a megadott jelentéstartalmat hordozó) leírása, mondatok írása, ismert szólások, mondások fele;
•    emlékezetből írás: betűk, betűkapcsolatok, szóelemek, szavak, szókapcsolatok, rímválasz, ismert szólások, közmondások fele, kérdések, válaszok, szövegrészek leírása.
Félproduktív írás:
Iskolai feladatlapok, táblázatok kitöltése, postai űrlapok: ajánlott levél és táviratfeladó űrlapok, csomagfeladó, pénzbefizető űrlapok kitöltése; vázlatkészítés tanulása.
Az írásbeli kifejezőképesség fejlesztése.
A szöveg nyelvi jellegzetességeinek feltárása:
•    szavak, szókapcsolatok jelentéstartalmainak feltárása, mondatba helyezése; rokon értelmű szósorok összeállítása, a hangulati és a fokozati különbségek meghatározása;
•    hangutánzó, hangulatfestő szavak, szólások, közmondások, idézetek beépítése a mondatokba, a szövegbe, stílushatásuk megfigyelése.
Szövegalkotás, szövegátalakítás.
A fogalmazáskészítés általános menete: téma kijelölése, cél megfogalmazása, a közlési körülmények
Gyakorlati témájú szövegek alkotása, szerkesztése (különböző helyzeteknek megfelelő mozzanatsorok); a mondatok bővítése az árnyaltabb, hangulatosabb kifejezés érdekében, változatos mondatfajták beépítése a szövegbe,
A mondat szórendjének, a szöveg mondatrendjének vizsgálata, a lehetséges változatok számbavétele.
Szövegalkotások javítása:
•    a tartalmi hiányosságok (időrend, folyamatosság, ellentmondás);
•    a szerkezeti hibák javítása (felesleges nyelvi elemek törlése, a rosszul használt kifejezések helyesbítése); a hiányzó részek, nyelvi elemek pótlása; a mondatkapcsolatok ellenőrzése, egyeztetése.
Elbeszélő jellegű szövegek alkotása (fogalmazás).

4. KOMMUNIKÁCIÓ – VISELKEDÉSTANULÁS

4.1. KOMMUNIKÁCIÓTANULÁS

Tartalom, tevékenység
A beszédcselekvések végrehajtásának tanulása: a közlés, a megbeszélés célja, megoldási formák.
A szándéknyilvánítás tanulása, a közlés felhívó funkciójának felismerése, a kérés és válaszadás gyakorlása:
a tudakozódás és a válaszadás gyakorlása, a felszólítás (felkérés), utasítás és a válaszadás gyakorlása, a meghívás és a válaszadás gyakorlása. a jelképek alkalmazásának megfigyelése.
A véleménynyilvánítás tanulása, a közlés érzelmeket kifejező funkciójának felismerése és érvényesítése: a véleménynyilvánítás és a szerepcsere gyakorlása, az értékelés és a válaszadás gyakorlása, a beszámoló készítésének, és a beszámoló fogadásának gyakorlása.
Érzékelő, ritmus- és fantáziagyakorlatok: rövid mesék, versek önálló elmondása.
Életjáték, dramatikus improvizáció szerepcserével. Telefon, rádióbeszélgetés, interjú.

4.2. VISELKEDÉSTANULÁS

Tartalom, tevékenység
Éntudat- alakítás, fejlesztés: nemi, életkori, családi, iskolai, lakóhelyi, állampolgári szerepek, kapcsolatok.
Önismeret (énkép) fejlesztés: testi és pszichikus jellemzők: érdeklődés, figyelem, emlékezés, képzelet megnyilvánulásai az Ellenőrzőben.
Erkölcsi jellemzők: pozitív erkölcsi tulajdonságok (emberbaráti szeretet, barátság, tisztelet.
A nemzeti jelképek, a magyar zászló és címer iránti tiszteletadás módja., bizalom, szolidaritás, áldozatkészség).
Életmód jellemzők: igények, példaképek, viselkedésminták: Jellegzetes népi hősök.
Szociális tanulás:
•    konfliktuskezelés: dramatikus játékokkal: improvizációkkal szerepkonfliktusok (szerepekből, szereptévesztésekből eredő konfliktusok);
•    normaállítás és követés: törvény; szabály, előírás;
•    illemszabályok: a közlés illemszabályai.

5. ÖNMŰVELÉS, TANULÁS

5.1. KÖNYVTÁRHASZNÁLAT

Tartalom, tevékenység
Könyvtárlátogatás: az iskolai könyvtár térbeli felosztása, rendje.
A könyvtár állományának csoportosítása: nyomtatott információhordozók, audio-vizuális és informatikai eszközök.
A jellemző dokumentumok csoportosítása: kölcsönözhető szépirodalom, szakirodalom, nem kölcsönözhető: kézikönyvek, időszaki kiadványok
Könyvkölcsönzés feltételei, módja., beiratkozás.
Búvárkodás: a könyvtári könyvek ismertetőjelei.
A betűrend: helyesírási segédkönyvek.

5.2. DOKUMENTUMISMERET

Tartalom, tevékenység
A könyv részei: külső: borító, kötéstábla.
Belső részek: címlap, előszó, tartalomjegyzék, fejezetek, mellékletek.
A könyv jellemző adatai: cím, szerző, kiadás, év.
Hírlapok, folyóiratok adatai.
Adott témához kapcsolódó könyvek, információhordozók összeválogatása meghatározott témából.
Búvárkodás szakfolyóiratokban, ismeretterjesztő művekben.
Irodalomjegyzék készítése, ajánlójegyzék az iskolai könyvtár állománya alapján a megadott témákban.

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI


Ismeri és alkalmazza az emberi kapcsolatfelvétel illemszabályait, tartsa be a beszédpartnerrel (partnerekkel) való együttműködésben a kulturált véleménynyilvánítás legalapvetőbb szabályait, képes eligazodni a mindennapi kommunikációs helyzetekben, képes kérni, tudakozódni, felkérni, meghívni. Felismeri, hogy a kommunikáció érték az ember mindennapi gyakorlatában. A társas kapcsolatokban adekvát viselkedési formákat tud megfigyelni, követni.
Törekszik a helyes artikulációjú, jó ritmusú, közepes tempójú, érthető beszédre. Ügyel a megfelelő hangerőre, beszéde alkalmazkodjon a kiejtés fő szabályaihoz és a beszédhelyzethez. Figyel a nyelvhelyességre, javítja a helytelent.
Megérti a némán olvasott szöveget, törekszik annak tartalmát igényes nyelvhasználattal elmondani. Képes kifejezni élményeit, érzéseit, hangulatát az irodalmi művek olvasása kapcsán. Nyitott a művek által nyújtott élmények befogadására, a gondolatok elfogadására, érzelmeinek megjelenítésére.
Képes meghatározni a szöveg alapján a helyszínt, időpontot, szereplőket, hangulatot, a készítő szándékát, a szöveg tárgyát. Ismer irodalmi műveket, s azok alkotóit. Tud érdeklődésének megfelelő könyvet választani, ismeretet szerez a különböző információhordozókból, eligazodik a nyomtatott dokumentumokban. Meg tudja különböztetni a könyvet, folyóiratot, újságot.
Aktív a drámajátékokban, elemző beszélgetésekben, képes együttműködni társaival a bábjátékokban, az improvizációkban.
Törekszik hangos olvasással a szókincsének megfelelő, vagy ahhoz közeli szöveget jó tempóban, kifejezően elolvasni, felolvasni. Tud egy-egy szövegrészletet bemutatni, szerepjáték, szituációs játék, felolvasás felhasználásával. Felismeri a megfigyelési szempontok alapján a művek tagolási egységeit, a cselekmény tér- és időviszonyait a szöveg tartalma alapján. Törekszik a szöveghű, kifejező előadásra. Tudja a memoritereket Meg tudja határozni a versszakok és a verssorok számát, különböző módon tudja jelezni, bemutatni a vers ritmusát, képes rímek felismerésére, hiányos rímek kiegészítésére. Megjeleníti a vers képszerűségét, illusztrációt készít.
Felismeri és megnevezi a már megismert nyelvi elemeket (hang, szótag, szótő, toldalék, szó). Képes jelentéstartalmuk alapján csoportosítani a főneveket, mellékneveket, számneveket, mutató és kérdő névmásokat. Képes képzéssel létrehozni a különböző jelentéstartalmú szavakat, a magadott szempont szerint a szavakat átalakítani. Képes a szavak átalakításához használni a többes szám, a fokozás és az igemódok jeleit, a tárgy ragját, a jelen idejű iktelen igék ragjait és a helyhatározók ragjait. Képes szóösszetételekre főnévi, melléknévi, számnévi elő- és utótaggal, ikresítéssel. Ismeri és tudja használni az ábécé-rendet.
Ismeri az írásbeli szövegalkotás legalapvetőbb szabályait. Képes a helyes mondatalkotásra, szövegalkotásra, képes a szöveg formai és tartalmi jegyeinek felismerésére. Képes tagolatlan mondatot tagolni. Tud önállóan, a tanult műfajban, az elbeszélésben néhány mondatos szöveget alkotni, szóban és írásban beszámolót adni egyszerű eseményekről.
Képes hibátlanul (betűkihagyás és betűcsere nélkül) másolni, a szavakat szótagokra tudja bontani, tud elválasztani. Le tudja írni a szavakat, mondatokat, néhány mondatnyi szöveget látó-halló tollbamondás és emlékezet alapján.
Ismeri a mondaton belüli helyes szórendet. Alkalmazza, tartja a tanult helyesírási, nyelvi, nyelvhelyességi szabályokat (mondatkezdés, írásjelek, tulajdonnevek). Ismeri a javítás technikai szabályait. Használja az írás közben felmerülő helyesírási, értelmezési probléma esetén, vagy önellenőrzéskor, javításkor a megfelelő segédkönyveket. Képes önmaga és mások írásmunkáit ellenőrizni, javítani.
Kialakul a közösséghez tartozás és a hazaszeretet pozitív érzése. Egyre növekvő önállósággal vesz részt a tanórákon az egyéni és a csoportmunkában egyaránt. Tisztában van külső jellemzőivel, ismeri jó és rossz tulajdonságait. Van véleménye saját életmódjáról (igényszint, példakép). Képes konfliktusait felismerni, próbálja kezelni azokat.

ANYANYELV 6. ÉVFOLYAM

Témakörök, tartalmak, tevékenységek

1. VALÓSÁGISMERETI TARTALMAK

1.1. ELKÉPZELT ESZMEI RENDSZEREK

Tartalom, tevékenység
Anekdota, elbeszélés, novella, regény: Tömörkény István, Fekete István.
Petőfi élete. Elbeszélő költemény: Petőfi Sándor: János vitéz
Népballada: Kádár Kata.
Népdalok, kuruc költészet, végvári élet.

2. GRAMMATIKAI TUDATOSÍTÁS

2.1. HANGOK, HANGCSOPORTOK

Tartalom, tevékenység
Magánhangzók, mássalhangzók csoportosítása.
Alapszóhoz kapcsolódó magánhangzók illeszkedésének vizsgálata, szabályai.
A mássalhangzók egymásra hatása a beszédben, írásban (hasonulás, összeolvadás, rövidülés, kivetés).

2.2. SZÓELEMEK, SZAVAK

Tartalom, tevékenység
Szavak csoportosítása jelentéstartam alapján.
Főnév: intézmények nevei, címek,
Melléknév: valamivel való ellátottság vagy valaminek a hiánya, származás, eredet,
Birtokos névmás, egy dolog, több dolog birtoklása.
Határozatlan névmás: főnévi, melléknévi, számnévi.
Általános névmás: főnévi, melléknévi, számnévi.
Ige: cselekvés időpontja szerint.
Szavak átalakítása: képzéssel, jelezéssel, ragozással.
Birtokjel, birtoktöbbesítő, személyjelek, igeidők jelei,
időhatározók, mód- és eszközhatározók, személyragok.
Szóösszetétel: előtag főnév, utótag: ige, igéből képzett főnév, melléknév, – előtag összetett szavak alkotása.
Szókártyák, szótábla készítése, szójegyzékek létrehozása, magyarázórajz, táblázatok készítése.

2.3. SZÓSZERKEZETEK

Tartalom, tevékenység
Alárendelő szószerkezet alkotása: jelzős (birtokos), határozós (idő, mód, eszköz).
Mellérendelő szószerkezet alkotása: választó, ellentétes, magyarázó.
Szószerkezetek keresése, gyűjtése irodalmi szövegből.
A szószerkezetek átalakítása az elemek cseréjével, rokon értelmű szavak alkalmazásával, birtokos jelzős szerkezet-átalakítása minőségjelzős szerkezetbe és vissza.
A szószerkezetek felismerése a mondatokban, azok beemelése a mondatokba.

2.4. MONDATOK

Tartalom, tevékenység
Tagolatlan mondat tagolása.
Képzett, jelezett, ragozott szavak mondatokká rendezése.
Eltérő módú és idejű igék mondatokba helyezése.
Mondatalkotás szerkezet szerint: Tőmondat, hiányos mondat: állítmány, alany hiánya.
Bővített mondat: időhatározóval, módhatározóval, eszközhatározóval,, minőség- és mennyiségjelzővel, birtokos jelzővel.
Számbeli egyezőség, tartalmi megfelelés ellenőrzése.
Szövegből mondatok válogatása lényegkiemelés (jegyzetelés), idézet szempontjából.

2.5. SZÖVEG

Tartalom, tevékenység
Tagolatlan szöveg írásjelekkel való tagolása.
Hír (hirdetés) jellemző jegyeinek megismerése, információ gyűjtése az esemény helyszínéről, időpontjáról, az eseményről (feladatról), hirdetőkről.
Meghívó, hír, hirdetés gyűjtése, megfigyelése, készítése.
Leírás jellegű szöveg jellemző jegyei irodalmi és ismeretterjesztő szövegekben.
Jellemzők rögzítése: bemutat valamit (tárgyilagosság!), nincs párbeszéd, sok melléknév, azonos igeidők használata.
Leíró szöveg szerkezeti tagozódása: bevezetés (esemény, az érdeklődés felkeltése),
tárgyalás (bemutatás), befejezés (vélemény, állásfoglalás).
Leírás készítése, átalakítása bővítéssel, szűkítéssel.

3. NYELVHASZNÁLATI KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE

3.1. NYELVHASZNÁLATI KÉPESSÉG FEJLESZTÉSE SZÓBAN

Tartalom, tevékenység
Beszédértést fejlesztő gyakorlatok.
Beszédkészséget fejlesztő gyakorlatok.
Beszédtechnika fejlesztése: szükség szerinti logopédiai, beszédtechnikai gyakorlatok.
Vers- és prózamondás gyakorlása: elképzelt rendszerek tartalmaiban valósulnak meg.

3.2. NYELVHASZNÁLATI KÉPESSÉG FEJLESZTÉSE OLVASÁSBAN, AZ ÍROTT SZÖVEG VÉTELE

Tartalom, tevékenység
A valóságismereti tartalmaknál megjelölt tananyag, ismeretterjesztő szövegek olvasása, feldolgozása: önállóan, 5-6 mondatos lényegkiemelő beszámolóval,
helyszín, idő, személyek, cselekmény meghatározásával.

3.3. NYELVHASZNÁLATI KÉPESSÉG FEJLESZTÉSE ÍRÁSBAN

Tartalom, tevékenység
Helyesírás gyakorlása a grammatikai tudatosítás altémáiban meghatározott tartalmak alapján.
Önálló szövegalkotás, ismeretterjesztő és szépirodalmi szövegek feldolgozása.

4. KOMMUNIKÁCIÓ – VISELKEDÉSTANULÁS

4.1. BESZÉDFEJLESZTÉS, KOMMUNIKÁCIÓTANULÁS

Tartalom, tevékenység
A beszédcselekvések végrehajtásának tanulása: meggyőzés (tanácsadás, rábeszélés, lebeszélés), kifejezés (jókívánság, elismerés, részvétnyilvánítás, együttérzés) és válaszadás, viccek, csattanók elmondása és reagálás.
Véleménynyilvánítás tanulása, a közlés érzelmeket kifejező funkciójának felismerése és érvényesítése.
A vita tanulása: érvelés, bizonyítás, cáfolás, szerepcsere.
Az előterjesztés és a javaslat készítésének, az előterjesztés fogadásának tanulása
A tájékoztatás tanulása, a közlés tájékoztató funkciójának felismerése és érvényesítése.
Üzenet közvetítése, útbaigazítás, a tájékoztatás fogadásának tanulása.
A társalgás (beszélgetés, párbeszéd, szerepcsere) tanulása.

4.2. VISELKEDÉSTANULÁS

Tartalom, tevékenység
Éntudat- alakítás, fejlesztés: nemi, életkori, családi, iskolai, lakóhelyi, állampolgári szerepek, kapcsolatok
Önismeret (énkép) alakítás, fejlesztés: testi jellemzők (állandóságok és változások), pszichikus jellemzők (érzelem, akarat), erkölcsi jellemzők, pozitív erkölcsi tulajdonságok (titoktartás, elégtétel, kiengesztelődés, megbocsátás, segítségnyújtás), negatív erkölcsi tulajdonságok (kishitűség, gyávaság), életmódjellemzők (életmód, életvitel).
Szociális tanulás:
Normaállítás és követés: szorgalom, elvárás, erkölcsi-anyagi elismerés, büntetés.
Konfliktuskezelés: eltérő normákból, a ,,másságból eredő konfliktusok.
Illemszabályok: az együttélés illemszabályai emberi szokások, azok, amelyekről jó lenne leszokni.

5. ÖNMŰVELÉS – TANULÁS

5.1. ISMERETHORDOZÓ MÉDIÁK HASZNÁLATA

Tartalom, tevékenység
Gyermek és ifjúsági újságok információinak gyűjtése.
Ismeretterjesztő, irodalmi és szakfolyóiratok felépítése: évfolyam, szám, rovat, állandó rovat, rovatokhoz kapcsolódó cikkek, mellékletek. Audio- vizuális információhordozók jellemzői: hang-, videokazetta, lemez, CD, CD-ROM, film, diafilm, diapozitív.
Televízió, rádió műsorainak ajánlása, rögzítése, tartalmának lejegyzése.

5.2. KÖNYVTÁRHASZNÁLAT

Tartalom, tevékenység
Könyvtárlátogatás során ismerkedés a katalógussal.
Az adatbázisban való keresés egy vagy több szempont alapján.
A kézikönyvek: lexikon, enciklopédia, szótár összehasonlítása.
A szellemi munka technikája: az ismeretlen fogalmak tisztázása során a segédkönyvek kiválasztásának szempontjai: az ismeretforrások felkutatása. Katalógus készítése: saját könyvek, osztálykönyvtár. A jegyzetelés technikája.

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI


Helyes artikulációval, jó ritmusban, közepes tempóban, érthetően, megfelelő hangerővel beszél, beszéde alkalmazkodik a kiejtés fő szabályaihoz és a beszédhelyzethez. Tudja problémáihoz kérdéseit pontosan megfogalmazni.

Betartja a kommunikációs helyzetekben a normákat, illemszabályokat, odafigyel a másik ember beszédének érzelmi és értelmi tartalmára. Képes kapcsolatot teremteni és fenntartani kortársaival, a társalgásban részt vesz, képes meggyőzni, előterjesztést és javaslatot készíteni, fogadni.

Képes a közlés kifejező és tájékoztató funkciójával, meggyőzés, kifejezés, válaszadás eszközeivel élni, a vitában részt vesz. Ismeri és betartja az alapvető együttélési szabályokat.
Igénye van az általa kedvelt témakörben irodalmi művek olvasására, meghallgatására, megnézésére. Képes a tanult irodalmi művek értő elolvasására. Képes néma olvasással kb. egyoldalnyi, gyermekeknek szóló ismeretterjesztő szöveg áttekintésére, megértésére. Tudja hangos olvasással a szókincsének megfelelő, vagy ahhoz közeli szöveget biztonsággal, jó tempóban, értelmesen, kifejezően elolvasni, felolvasni. Érzékeli olvasási hibáit, azokat önállóan igyekszik javítani. Irányítással elemzi tartalmi és formai szempontból az olvasottakat. Tudja értelmezni, elemezni az irodalmi szöveget, legyen képes többféle nézőpontból (más-más szemszögből) ugyanazt a művet értelmezni szerepjátékok, szituációs játékok alkalmával. Tud néhány fontos adatot ismertetni: helyzet, a helyszín, a szereplők, a főhős életútjának állomásai, a cselekmény menete, érzelmek. Képes véleményalkotásra a művekkel kapcsolatban, meg tudja ítélni és véleményezi a szerző szándékát. Képes a memoriterek szöveghű elmondására.

Képes gondolatait, egyszerű, érthető módon kifejezni, közölni, összefüggő szóbeli és írásbeli
(5–6 mondatos) szövegalkotásra, a tanult szövegszerkesztés szabályainak alkalmazásával. Képes a tagolatlan szöveget mondatokra tagolni. Tud vázlatot készíteni.

Képes jelentéstartalmuk szerint csoportosítani a szavakat. Tudja használni beszédében, írásában a jelen, múlt, jövő idejű igéket. Tájékozott a megismert szófajok körében és igyekszik alkalmazni az ezekhez kapcsolódó nyelvtani szabályokat. Felismeri a legáltalánosabb hangkapcsolódási törvényszerűségeket, Tudja alkalmazni a tanult helyesírási szabályokat, észre veszi hibáit, kijavítja azt.
A szavak átalakításához tudja használni a képzőket, jeleket, ragokat, képes szóösszetételek alkotására.
Ismeri és tudja használni a könyvtár információhordozóit. Képes a könyvtári anyagokat igénybe venni, a kézikönyvekből információt gyűjteni. Ismeri a sajtó fogalmait, képes ismertetni egy-egy sajtótermékekből szerzett ismereteit.

Véleménye van saját életmódjáról, a másságból eredő konfliktust hajlandó feldolgozni, kezelni. Ki tudja tölteni szabadidejét tartalmas, az egyéni érdeklődésének megfelelő önművelő és szükségletkielégítő tevékenységgel.

ANYANYELV 7. ÉVFOLYAM

Témakörök, tartalmak, tevékenységek

1. IRODALOM

1.1. LÍRA

Tartalom, tevékenység
Szatíra
Költői levelek Arany – Petőfi, Ady – Móricz Zsigmond
Arany János: Családi kör
Ballada: népköltészeti és műköltészeti alkotások.
Válogatás Arany János verseiből, műveiből

1.2. EPIKA

Tartalom, tevékenység
Arany János élete.
Az elbeszélő költemény: Arany János: Toldi.
Elbeszélés: Mikszáth Kálmán.
Regény: Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk.
Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig. A pakk (részlet).
Karcolat: Karinthy Frigyes: Röhög az egész osztály.
Válogatás világirodalmi alkotásokból.
Verne Gyula szabadon választott műveiből részletek.

2. GRAMMATIKAI TUDATOSÍTÁS

2.1. SZAVAK

Tartalom, tevékenység
Szavak csoportosítása jelentéstartalmak alapján.
Főnév: márkanevek, kitüntetések, elismerések.
Melléknév: valamilyen helyzetet, mértéket, fokozatot jelölő szavak.
Névmások: visszaható, kölcsönös, vonatkozó: főnévi, melléknévi, számnévi névmás,
Határozószók: hely, idő, körülmény – határozott fogalmi tartalmakkal, névmási tartalommal, személyragos határozószók.
Névelők, névutók, kötőszók.
Szavak átalakítása.

2.2. SZÓSZERKEZETEK

Tartalom, tevékenység
Szószerkezet alkotása: alárendelő: határozós, mellérendelő: következtető,
Szószerkezetek átalakítása a szerkezet megváltoztatásával, bővítéssel, szűkítéssel, rokon értelmű szavak alkalmazásával.
Szószerkezetek összeillesztésével mondatalkotás.

2.3. MONDAT

Tartalom, tevékenység
Tagolatlan mondat szavakká tagolása.
Mondatalkotás gyakorlása a beszélő szándéka, logikai minőség alapján.
Mondatalkotás, átalakítás a szerkezet alapján.
Tőmondat, hiányos mondat.
Bővített mondat: eszközhatározó, módhatározó, okhatározó, célhatározó számhatározó.
Szerkezet megváltoztatása bővítéssel, szűkítéssel, helyettesítéssel, a részek cseréjével.

2.4. SZÖVEG

Tartalom, tevékenység
Jellemzés tipikus jegyei: a szereplő valamit tesz, cselekszik, valahogyan viselkedik, leíró és/vagy párbeszédes megjelenítés, azonos igeidők használata. Jellemzés szerkezete. Jellemzésből leírás, elbeszélés megfogalmazása.
Olvasottakról vázlat készítése.
Levél jellemző jegyei. A levél formai, helyesírási követelményei. Levél, válaszlevél készítése.
Különböző típusú, műfajú (hír, hirdetés, meghívó, leíró) szöveget készít, átalakít.

3. NYELVHASZNÁLATI KÉPESSÉG FEJLESZTÉSE

3.1. NYELVHASZNÁLATI KÉPESSÉG FEJLESZTÉSE SZÓBAN

Tartalom, tevékenység
Vers- és prózamondó gyakorlatok az Irodalom tartalmainak segítségével.

3.2. SZÖVEGÉRTÉS

Tartalom, tevékenység
Különböző (szépirodalmi, gyakorlattípusú, vallásos, publicisztikai) szövegek hangos és néma olvasása.
Tartalmi szempontú szövegelemzés.
A mondatfonetikai eszközök használatát fejlesztő gyakorlatok.

3.3. SZÖVEGALKOTÁS

Tartalom, tevékenység
Az írás reprodukálása, a helyesírás gyakorlása. Helyesírást fejlesztő gyakorlatok.
Félig reprodukált írás: feladatlapok, táblázatok, nyomtatványok (ajánlott levél) kitöltése, tömörítés, jegyzetelés.
Az írásbeli kifejezőképesség fejlesztése.
Szövegalkotás: A szövegszerkezet elemzése: szerkezeti hibák javítása, ,,átrendezés” a szerkezetnek megfelelően, hiányzó részek, nyelvi elemek pótlása, a mondatkapcsolatok ellenőrzése, egyeztetések.
A stílushibák javítása: a rosszul használt kifejezések helyesbítése, a mondat bővítése az árnyaltabb, hangulatosabb kifejezés érdekében.
A címzettnek, a témának és a mondanivalónak megfelelő szöveg alkotása a mindennapi élet magán- és társas műfajaiban: leírás, jellemzés, önarckép, levél.
Szövegalkotások javítása.

4. KOMMUNIKÁCIÓ

4.1. MAGÁNÉLETI MEGSZÓLALÁSOK

Tartalom, tevékenység
Előkészített megszólalások.
Rokonok köszöntése, kölcsönkérés, javaslat.

4.2. ÜGYINTÉZŐI MEGSZÓLALÁSOK

Tartalom, tevékenység
Félig előkészített megszólalások: iskolában, közművelődési és sportintézményekben kérés, tudakozódás.

4.3. KÖZÉLETI MEGSZÓLALÁSOK

Tartalom, tevékenység
Előkészített megszólalások: az iskolába látogató vendégek köszöntése.
Elismerés kifejezése. Beszámoló az iskolagyűlésen.
Felkérés: gyermeket, felnőttet feladat megoldására.

5. ÖNMŰVELÉS – TANULÁS

5.1. KÖNYVTÁRHASZNÁLAT

Tartalom, tevékenység
A helyi közművelődési könyvtár jellemzőinek megismerése.
Eligazító jelek a könyvtárban: a szakrend jelentése és szerkezete.
A könyvtári dokumentumok tájékoztatói: fülszöveg, előszó, utószó, tartalomjegyzék, fejezetek, mellékletek, táblázatok, képek.
Katalógus összeállítása: pl. szakkatalógus, versek, egy szerző művei.
Ajánló bibliográfia készítése.
A hír, a tudósítás, az interjú, a riport, a hirdetés jellemzői.

5.2. SZABADIDŐ, A MŰVELŐDÉS FORRÁSAI

Tartalom, tevékenység
Lakóhely művészeti, kulturális és sport rendezvényeinek figyelemmel kísérése, műsorkalauz.
Igények, érdeklődés és a lehetőségek felmérése.
Személyes és/vagy csoportos részvétel különböző rendezvényeken.
Aktív részvétel az iskola, a lakóhely szabadidős foglalkozásain.
Különböző gyűjtemények, saját munkák bemutatása.
Részvétel iskolai, lakóhelyi pályázatokon, kiállítások megtekintése.

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI


Felismeri a beszédhelyzet kommunikációs tényezőit, tudjon nyelvileg rugalmasan alkalmazkodni a beszédhelyzethez, a partnerekhez, a témához. Képes az alkalomnak, a helyzetnek megfelelő szöveg alkotására, tudja azokat értékelni, értelmezni a hallgató szempontjából is. Tudja az iskolába érkező vendégeket fogadni, tájékoztatni. Képes saját hivatalos ügyeiben kérni, tudakozódni. Belátja a negatív és pozitív emberi tulajdonságok, cselekvések következményeit. Felismeri kulturális örökség fontosságát az önkifejezés, az önmegvalósítás lehetőségeiben is.

Felismeri a mondatokat a beszélő szándéka és a logikai minőség alapján, meg tudja nevezni a mondatrészeket. Tudja írásában és beszédében használni az okhatározó, célhatározó ragjait. Képes jelentéstartalmuk szerint csoportosítani a márkaneveket, kitüntetéseket, elismeréseket, valaminek a helyzetét, mértékét, fokozatát jelentő szavakat, visszaható, kölcsönös, vonatkozó névmásokat, határozószókat, névelőket, névutókat, kötőszókat, igekötőket, segédigéket, módosítószókat, indulatszókat, kérdő és felelő szavakat. Képes ok-, cél-, idő-, szám- és eszközhatározóval a mondatot bővíteni, szűkíteni. Ismeri a főbb szóalkotási lehetőségeket. Tud szavakat tömbösítéssel átalakítani.
Képes olvasás útján ismeretet szerezni, s arról írásban is számot adni. Képes saját szavaival elmondani az irodalmi művek olvasása során keletkező érzéseit, gondolatait. Beszélget az irodalmi alkotásokról.

Tudja az olvasottak cselekményét vázlatpontokban, írásban és szóban ismertetni. Képes szöveghűen elmondani a kijelölt anyagokat, tud idézni Arany János: Toldi című művéből, s néhány prózai szövegből is.

Képes önálló írásmunkák készítésére, képes jellemzést készíteni, tud levelet, válaszlevelet írni. Tud beszámolót készíteni osztálya, iskolai közössége számára. Képes változatos témájú és műfajú szövegeket alkotni. Ismeri a vázlatkészítés technikáját. Képes önmaga és mások munkáját ellenőrizni, javítani. Törekszik a közlés tartalmához és a közlő szándékához igazodó mondatfonetikai eszközök alkalmazására, az írásbeli szövegalkotását változatos kifejezésformákkal (rokon értelmű és hangulatfestő szavak, idézetek) színesíteni.

Ismeri a tömegkommunikációs eszközök szerepét, hatását. Felismeri a különböző információforrások különbségeit. Tud tájékozódni a könyvtár állományrészei között, tud feladatának megfelelően választani a rendelkezésére álló lehetőségekből.
Részt vesz érdeklődése alapján önművelő és szórakoztató szabadidős tevékenységekben.

ANYANYELV 8. ÉVFOLYAM

Témakörök, tartalmak, tevékenységek

1. IRODALOM

1.1. LÍRA

Tartalom, tevékenység
Dal (szerelem, vívódás kifejezése) Tájlíra Alakrajz, életkép
A nemzeti összetartozás, hazaszeretet, becsület. A reformkor: Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály. Ady Endre, József Attila, a Nyugat nemzedéke, költőink, napjaink költészete.

1.2. EPIKA

Tartalom, tevékenység
Mítosz: népmonda a cigányságról. (történelmi- és helyi mondák).
Eposz Odüsszeia (részlet).
Novella, elbeszélés: Móricz Zsigmond: A hét krajcár.
Dráma, mesejáték: Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde.

2. GRAMMATIKAI TUDATOSÍTÁS

2.1. SZAVAK ÉS KIFEJEZÉSEK

Tartalom, tevékenység
Szavak csoportosítása:
Jelentéstartalmuk alapján: főnév, melléknév, számnév, névmás, ige, határozószók, névelők, névutók, kötőszók, igekötők, segédigék, módosítószók, indulatszók, kérdező és felelő szavak.
Alakjuk szerint: tőszó, toldalékos szó, összetett szó.
Szavak átalakítása képzéssel, jelezéssel, ragozással, azonos toldalék, más-más szótő, egy szótő, más-más toldalék.
Mozaikszavak keletkezése, értelmezése.
Ikerszavak mondatba helyezése.
Szókincs jelentése (az egyén szókincse, aktív, passzív szókincs).
A szókincs rétegződésének fogalma, csoportosítása: irodalmi változat, köznyelvi változat,
népnyelvi változat (tájszók, nyelvjárások), csoportnyelvek (szaknyelv, hobbinyelv, diáknyelv, argónyelv).
A magyar nyelvhasználatban meglevő cigány szavak.
Kifejezések egységeinek csoportosítása: társalgási, népmesei fordulat, körülírások, közhelyszerű kifejezések, képes kifejezések, szakkifejezések.
Cigány és nem cigány kommunikációjának jellemzői az egyes művekben.

2.2. SZÓSZERKEZETEK

Tartalom, tevékenység
Szószerkezetek csoportosítása, átalakítása:
alárendelő: jelzős, tárgyas, határozós;
mellérendelő : kapcsolatos, ellentétes, választó, következtető, magyarázó;
hozzárendelő.

2.3. MONDATOK

Tartalom, tevékenység
Mondatok tagolása, hiányzó írásjelek pótlása.
Lehetséges szórend meghatározása.
Mondatalkotás a beszélő kommunikációs szándékának megfelelően.
Mondatok csoportosítása szerkezet alapján: egyszerű mondat: hiányos mondat, tőmondat, bővített (többszörösen bővített)
Összetett mondat: mellérendelt: kapcsolatos – kötőszavak, ellentétes mondat – kötőszavak, választó mellérendelés – kötőszavak, következtető mellérendelés – kötőszavak, magyarázó mellérendelés – kötőszavak, alárendelt mondatok, alanyi mellékmondat, állítmányi mellékmondat, tárgyi mellékmondat, határozói mellékmondat, jelzői mellékmondat.

2.4. SZÖVEG

Tartalom, tevékenység
Szövegalkotás: személyes történet elmondása.
Témaválasztás alapján (témaválasztás, címadás, anyaggyűjtés, jegyzetelés, rendezés).
a címzettnek, a témának és a mondanivalónak megfelelő szövegek a mindennapi élet magán- és hivatalos műfajaiban (önéletrajz, meghatalmazás, elismervény, könyv- és műsorajánlás, irodalmi, zenei, színházi, és film élményekről, közösségi rendezvényről beszámoló, interjú készítése, beszámolás ismeretanyagokból)
Tudósok, művészek, politikusok, sportolók, népművészek, történelmi személyiségek lakóhelyünkön, az emlékhelyek felkeresése.
Témaválasztás alapján (témaválasztás, címadás, anyaggyűjtés, jegyzetelés, rendezés),
A címzettnek, a témának és a mondanivalónak megfelelő szövegek a mindennapi élet magán- és hivatalos műfajaiban: meghatalmazás, elismervény, irodalmi, zenei, színházi, és film élményekről, közösségi rendezvényről készítése.
Nevezetes emberek meglátogatása, történeteik meghallgatása, beszámoló, interjú készítése.
Szövegátalakítás: szűkítéssel, bővítéssel, a hangulat, a stílus megváltoztatása, a szerkezet (a bevezetés/előzmény, a befejezés megváltoztatása).

3.NYELVHASZNÁLATI KÉPESSÉG FEJLESZTÉSE

3.1. NYELVHASZNÁLATI KÉPESSÉG FEJLESZTÉSE SZÓBAN

Tartalom, tevékenység
Vers- és prózamondó gyakorlatok az Irodalom tartalmaihoz igazodva
A kontaktustartás mellett értelmezés, a ritmus, hanglejtés és hangsúlyok alkalmazása.
A líra műfajainak bemutatása a cigány költők művei alapján Bari Károly, Choli Daróczi József, Kovács József, Nagy Gusztáv.

3.2. SZÖVEGÉRTÉS

Tartalom, tevékenység
Hangulati szempontú szövegelemzés.
A felolvasás szabályai.
Különböző jellegű, műfajú szövegek olvasása pl.: levél, napló, útirajz, ismeretterjesztő szöveg, klasszikus ifjúsági művek.

3.3. SZÖVEGALKOTÁS

Tartalom, tevékenység
Félig reprodukált írás: pályázat, feladóvevény, pénzesutalvány, csekk, kérvény.
A hivatalos levél, pályázat.
Tömörítés. Az olvasott művek bemutatása – olvasónaplóban, feljegyzés, vázlat, jellemzés vagy elbeszélés formájában.
Szabad fogalmazások a kirándulások, ünnepségek, a mindennapi élet eseményeiről, tablók, kiadványok készítése.
Önálló véleménykifejtés egy-egy cigány szerző művéről.
A szövegszerkezet elemzése.
Szövegalkotások javítása: a grammatikai tudatosítás szintjén magánhangzók illeszkedése, hasonulás, összeolvadás, rövidülés, kivetés, összetett szavak, írásmódosulás, elválasztás, rövidítések kétféle írása, írásjelek használata),
Helyesírást fejlesztő gyakorlatok.
Az írásbeli kifejezőképesség fejlesztése.
A szövegszerkezet elemzése.
Szövegalkotások javítása.

4.1. MAGÁNÉLETI MEGSZÓLALÁSOK

Tartalom, tevékenység
Családi konfliktushelyzetek.
Segítségkérés lehetőségei, módja.
A kisközösségi kommunikáció, cigány-cigány kommunikációja az egyes művekben és a valóságban.

4.2. ÜGYINTÉZŐI MEGSZÓLALÁSOK

Tartalom, tevékenység
Előkészítetlen megszólalás.
Tudakozódás, reagálás a tájékoztatásra.
Önkormányzati hivatal: tudakozódás, reagálás a tájékoztatásra.
Fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala: útlevél, igazolványok.

4.3. KÖZÉLETI MEGSZÓLALÁS

Tartalom, tevékenység
Előkészített megszólalások: a társak elismerése, elmarasztalása, vitaindító, megemlékezés, ünnepi beszéd.
Előkészítetlen megszólalások: vendégek köszöntése, búcsúztatása, tájékoztatás a diáktanács munkájáról, az iskolai programokról stb.
Félig előkészített megszólalások: megbeszélés, vita.

5. SZABADIDŐ, MŰVELŐDÉS

5.1. KÖNYVTÁRHASZNÁLAT

Tartalom, tevékenység
Könyv- és műsorajánlás.
Cigány újságok, eltérő arculati és tartalmi elemei.
Cigánysággal kapcsolatos dokumentumok gyűjtése, ajánló bibliográfiák.

5.2. A MŰVELŐDÉS FORRÁSAI

Tartalom, tevékenység
A cigány irodalom élő műhelyeinek figyelemmel kísérése Híres emberek, cigány hírességek.
Műsorajánlás, Kiállítások látogatása, ünnepségek tervezése, szervezése.
Kirándulásokon részvétel, nemzeti emlékhelyek látogatása.
Dramatizálás: egy-egy irodalmi művön keresztül.

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI


A közlés tartalmához és a közlő szándékához igazodó mondatfonetikai eszközöket alkalmazza. Képes a szóbeli, írásbeli szövegalkotásban véleményének megfogalmazására a tárgyszerű, az önálló vélemény kialakítására a magán-, az ügyintézői-, a közéleti kommunikációban egyaránt. Aktívan részt vesz a kisközösségi kommunikációban, az iskolai közösségben a megfelelő kommunikációs műfajt használni.

Képes a családi konfliktushelyzetet oldani, segítséget kérni. Tiszteletben tartja mások véleményét. Tudja ismertetni a népszokásokat. Tiszteli a népi hagyományokat a hétköznapok és az ünnepek szokásaiban egyaránt. Aktív a közös dramatikus játékokban és az azokat elemző megbeszéléseken. Szituációs gyakorlatokban, kreatív feladatokban ügyel a pontos szövegmondásra, él a mimika, a gesztus eszközeivel. Rendelkezik a kreatív szövegalkotáshoz szükséges ismeretekkel, készségekkel. A szövegalkotásban törekszik a választékos kifejezési formák használatára.

Képes felkészülés után különböző műfajú és tartalmú szöveg kifejező, értelmező olvasására, képes verset és prózát bemutatni, felolvasni. Felismeri az adott művek műfaját, az alapvető stílusjegyeket, költői eszközöket, szerkezeti elemeket, az alkotások erkölcsi társadalmi üzeneteit. A verses szövegek előadásában érzékelhető a vers ritmikussága, a szöveg mondásakor törekszik a metakommunikációs eszközök használatára. Tud beszélgetni egy-egy irodalmi alkotásról, a művek tartalmát ismerteti. El tudja elmesélni az olvasott művek cselekményét, jellemzi a szereplőket. Tud önállóan, 7-10 mondatban olvasmányairól, irodalmi, film és színházi élményeiről szóbeli és írásbeli ismertetést tartani. Képes szöveghűen elmondani a kijelölt műveket. Ismeri a magyar irodalom kiemelkedő alakjait, ismeri 5- 6 irodalmi nagyságunk, nagy költőink munkásságát, tud adatokat gyűjteni róluk. Ismeri legalább egy nemzetiségi irodalmár portréját is.

Tudja a szavakat jelentéstartalmuk, alakjuk, szerkezetük szerint csoportosítani. Felismeri nyelvi szövegben a tanult hangtani, szó- és alaktani, mondattani jelenségeket. A tanult nyelvtani, nyelvhelyességi ismereteinek alkalmazására törekszik. Használja a helyesírási segédkönyveket.
Ismeri a tömegkommunikáció szerepét, a különféle műfajok és eszközeik hatását. Képes a könyvtár- és múzeumlátogatás során önállóan szerzett ismereteit felhasználni. Ismeri települése nevezetességeit.
Rendelkezik megfelelő írásmóddal, írástempóval. 7-8 mondatban az olvasott műről szóban és írásban beszámolót készíteni. Írásbeli munkái rendezettek, pontosak. Tájékozott az alapvető kommunikációs helyzetekben és műfajokban, felismeri a tömegkommunikáció szerepét és hatását.
Tudja, hogyan kell tiszteletet adni az ünnepi alkalmakon. Felsorolja legfontosabb nemzeti jelképeinket és tiszteli azokat.


Irodalomjegyzék

A Biblia felfedezése. Larousse – Fabula Kiadó
A városi és a falusi egér és más történetek (állatmesék) Officina Nova
Ábel Zsuzsanna: Képes bibliai lexikon. Minerva. 1987.
Arany László: Magyar népmesék Móra Könyvkiadó
Az én nyelvi munkafüzetem. Hétszínvirág Á.I. Marcali, 1999.
Az ősi magyar hitvilág. Válogatás a magyar mitológiával foglalkozó XVIII- XIX. századi művekből. Gondolat.
B. Fejes Katalin–Nagy József: Anyanyelvünk I.
B. Fejes Katalin–Nagy József: Anyanyelvünk II. 303/Mt/II./1.
Bajtai Zsigmond: ,,Tartsd meg a parancsokat! Hittankönyv 8. osztály
Bajtai Zsigmond: Régtől szólt hozzánk az Úr – Hittankönyv 5. osztály
Bánréti Zoltán: Kommunikálj! Korona 1993.
Békésiné Fejes Katalin: Anyanyelvünk I.
Békésiné Fejes Katalin:Anyanyelvünk II. 203/Mt/II
Benedek Elek: Magyarok története Alföldi Nyomda Rt.
Beszédművelési gyakorlatok 1–2. o.
Bölcs bagoly sorozat
Brookfield, Karen: Az írás, Bp. Park 1995. (Szemtanú)
Búvár könyvek
Cini-cini muzsika. Óvodások verseskönyve Móra Könyvkiadó
Cs. Németh Lajos: Helyesírási gyakorlókönyv 3–4. o. 1990.
Csikósné Jeneiné: Fogalmazás lépésről lépésre I. MS 2519
Csikósné–Jeneiné: Meséről-mesére munkafüzet a szövegértés fejlesztésére MS 2511
Debreczeni Tibor: Drámapedagógiai órák alsóban, felsőben és főiskolán (Kecskeméti Tanárképző Főiskola.)
Deursen: A Biblia világa képekben. Evangéliumi Kiadó
Dickens Charles: Urunk élete A református zsinati iroda sajtóosztálya
Dobsinsky: A naposholdas paripa – Szlovák népmesék
Első atlaszom
Erdei iskola munkafüzet a 2-3-4. évfolyam számára
Erdő mélyén (vadon élő állataink)
Fábiánné–Fábián: Olvasási munkafüzet I. 201/M/I.
Fábiánné–Fábián: Olvasási munkafüzet II. 201/M/II.
Fecskeköszöntő–Gyermekversek a világirodalomból Móra Könyvkiadó
Galgóczi Lászlóné: Kisiskolások anyanyelvi gyakorlókönyve 1.o. MS 2505
Galgóczi Lászlóné: Kisiskolások anyanyelvi gyakorlókönyve 2. MS 2506
Galgóczi Lászlóné: Kisiskolások anyanyelvi gyakorlókönyve 3. o. MS 2507
Galgóczi Lászlóné: Kisiskolások helyesírási gyakorlókönyve. 1991.
Galgóczi Lászlóné: Kisiskolások magyar nyelv könyve 1-2. o. MS 2601
Galgóczi Lászlóné: Kisiskolások magyar nyelv könyve 3. o. MS 262
Görög regék. Trencsényi- Waldapfel Imre. Móra Könyvkiadó
Házi feladat magyar nyelvből 4. osztályosoknak. Homonnai Kiadó
Hernádiné H. Zsuzsanna: ÁBC- ház. Olvasókönyv 2. o. MS 1200
Hernádiné H. Zsuzsanna: ÁBC-ház, Ábécéskönyv (1. félév)
Hernádiné H. Zsuzsanna: ÁBC-ház beszéd–olvasás munkafüzet (2.félév) MS 1502
Hernádiné H. Zsuzsanna: ÁBC-ház. Beszéd, olvasás munkafüzet 2. o. MS 1505
Hernádiné H. Zsuzsanna: Olvasási munkafüzet
Hernádiné H. Zsuzsanna: ÁBC-ház. Írás, helyesírás munkafüzet 2. o. (álló írás) Hernádiné H. Zsuzsanna: ÁBC-ház olvasókönyv (2. félév) MS 1101
Hernádiné Hámorszky Zsuzsanna: ÁBC-ház, Beszéd-írás-olvasás munkafüzet (1. félév, álló írás)
Hetényi Ferencné–Tolvaj Győzőné: Anyanyelvi munkatankönyv 7. osztály
Icinke-picinke – Népmesék óvodásoknak, Móra Könyvkiadó
Illés György: Mesélő könyvtárak, Bp. Móra 1984.
Illyés Gyula: Hét meg hét magyar népmese, Móra Könyvkiadó
Ini-Mirayné Sz. Éva: Játékos beszédnevelés Múzsák 1987.
Itt élned, halnod kell. Apáczai Kiadó. 1993.
Jean, Georges: Az írás, az emberiség emlékezete Bp. Park 1991/Kréta
Kéki Béla: Az írás története Bp. Gondolat 1971.
Képes Biblia – Válogatott történetek Omega Könyvkiadó
Keresztúry Dezső: Híres magyar könyvtárak Minerva Bp.1982.
Kezdődik az iskola (mesék, versek) Móra Kiadó
Kis gyermekek nagy mesekönyve Móra Könyvkiadó
Könyvek és könyvtárak titkai 1-2. o. Celldömölk, Apáczai 2001.04.19.
La Fontaine: A tücsök és hangya. Móra .1977.
Lengyel Dénes: Régi magyar mondák. Móra
Lerchné Egry Zsuzsa: Nyelvtan, helyesírás, fogalmazás. Összefoglaló feladatgyűjtemény
Lerchné Egry Zsuzsa: Nyelvtan, helyesírás, fogalmazás. Tankönyv és munkafüzet 5.,6., 7., 8. osztály.
Mozaik Oktatási Stúdió. Szeged
Lovász–Adamikné: Ablaknyitogató I. 230/I.
Lovász–Adamikné: Ablaknyitogató II. 230/II.
Lovászy-Balogh Beatrix: Gyermekvilág II. 130/II./1.
Mackó anyó dajkát keres. Népek meséi
Magyar hunmondák. Zrínyi Nyomda. 1989.
Magyar mondák. Történelmi olvasókönyv. ÉSZ – ÉRV Bt.
Meixner Ildikó: Én is tudok olvasni 1-2.
Mi ez? Első képeskönyvem. Hétszínvirág Általános Iskola. Marcali
Minden napra egy mese. Móra Könyvkiadó
Móka János: Dramatikus játékok a kisegítő iskolában. SOPI. Kaposvár
Molnár Károlyné–Vad Józsefné: Mindennapok csodái. Munkáltató tankönyv. 1-3. osztály.
Montágh Imre: Gyermekszínjátszók beszédnevelő kézikönyve NPI 1981.
Móra Ferenc: Zengő ábécé
Móricz Zsigmond: Állatmesék Móra Könyvkiadó
Nefelejcs – Szép magyar versek kisiskolásoknak Móra Könyvkiadó
Nézz körül! Környezetismereti olvasókönyv az általános iskola 3-4. o. számára. Tankönyvkiadó, Bp. 1980.
Orosz Lajos- Tamasián Jánosné: Hétszínes program. Marcali, 1999.
Romankovics: Olvasni tanulok 1. o. Olvasókönyv, Feladatlapok RO0001,4,
Romankovics–Romankovicsné: Olvasás – írás munkafüzet 1.-2. o.
T. Aszódi- Hernádiné- Tarbay: Olvasókönyv 300/2
Tarján Tamás: Irodalom. Tankönyv és szöveggyűjtemény 12-13 éveseknek. Korona Kiadó. 1998.
Tarján Tamás: Irodalom. Tankönyv és szöveggyűjtemény 13-14 éveseknek. Korona Kiadó. 1999.
Teknős Péter: Kérdezz! Felelek mindenre. Móra Könyvkiadó, Bp. 1978.
Vadon nőtt gyógynövények
Vadvirágos réteken (réteken, házunk táján élő állatok)
Vár a könyvtár 3-4. o.
Varga Aranka: Meseóra
Varga–Csulák–Fábián–Fábiánné: Olvasókönyv 200/2
Varga Katalin: Én, te, ő. Móra Könyvkiadó
Varga Katalin: Mosó Masa mosódája, Móra Könyvkiadó


Audio- vizuális ismerethordozók, eszközök

Diapozitív sorozatok a fogalmazás tanításhoz
Nyelvtani applikációs készlet az általános iskolák 1-4. osztálya számára
Nyomtatott grafikai eszközök: Irodalmi arcképcsarnok

CD-ROM:
Anyanyelv 1-2. osztály
Manó Kaland
Manó Tél
Multi Kid
Zöld Ödön a Földön
Az állatok világa
Bevezetés a magyarországi cigányság kultúrájába

CD:
Arany János balladái
Hazádnak rendületlenül

Hangkazetta:
Kaláka együttes versfeldolgozásai

Hanglemez:
Megzenésített versek: Halász Judit, Dévai Nagy Kamilla

Diafilmek:
A fehér ló regéje
Állatok és kicsinyeik
János vitéz
Lehel kürtje
Toldi
A néhai bárány
Videofilmek:
A beszélő köntös
A koppányi aga testamentuma
A kőszívű ember
Bánk bán
Csongor és Tünde
Rómeó és Júlia
Goofy fogat mos
Gyöngyvirágtól lombhullásig
Kis növényismeret (erdő, rét, víz, vízpart)

Mesefilmek
Fejlesztő játékok:
Bandoló, memória kártyák, képes lottó, puzzle a környezetünk tárgyairól, élőlényekről; Képes lottó,


MATEMATIKA

MATEMATIKA

1–8. ÉVFOLYAM

Típus

integrált tantárgy

Óraszám

1232 óra

Jellemzők, alapelvek
A Matematika és az Informatika műveltségterületeit magában foglaló integrált tantárgy. A matematika tanulása során elsajátíthatók és gyakorolhatók a gondolkodási műveletek, továbbá a funkcionális képességek (érzékelés, észlelés, felidézés, emlékezet, figyelem, képzelet) melyek folyamatosan fejlődnek és a gondolkodási műveletek szolgálatába állíthatók. Speciális vonása a matematika tantárgynak, hogy segíti a rendszerezési képességek kialakulását, mely képesség alapfeltétele a kombinatív, a logikai és a bizonyítási képességeknek.
Tantervünket meghatározó sajátosság, hogy a matematika a környező világ mennyiségi és tér- és időbeli viszonyait fedezteti fel, ismerteti meg és teszi képessé a tanulókat arra, hogy a tapasztalások útján megszerzett matematikai tudásukat praktikusan fel tudják használni a mindennapi életben és a többi tantárgy tanulása során.

A többi tantárggyal való kapcsolat:
Anyanyelv: Fontos szerepet kap a szóbeli és írásbeli kommunikáció, az anyanyelv helyes használata és a szövegértő olvasás, szövegértelmezés.
Gazdálkodás: ez a tantárgy reális gyakorlóteret biztosít a matematikai ismeretek alkalmazására. A vásárlással kapcsolatos fogalmak: pénzismeret, pénzhasználat, mérés, mértékegységek, a háztartásban használt mérőeszközök, az áru árának kiszámításával kapcsolatos következtetések. Családi költségvetés: bevétel, kiadás, megtakarítás; alaprajzok, nézeti rajzok értelmezése, ez alapján tervek készítése.
Testi nevelés: testmagasság, testtömeg, teljesítmények mérése, összehasonlítása.
Társadalomismeret: időbeli és térbeli tájékozódás.
Természetismeret: alaprajzok, térképek használata, térbeli tájékozódás. Hőmérsékletmérés. Napszakok, évszakok.

Fontos a konkrét cselekvéssel összekapcsolt tapasztalatszerzés, ezért a tanulás-tanítás folyamatában feltétlenül meg kell tartanunk minden új ismeret tanításánál a szemléltetés valamennyi fokozatát: cselekvő szemléltetés, tárgyszemléltetés, szemléltetőeszköz, rajz, kép, megnevezett számok, elvont számok és végül a tanultak gyakorlati alkalmazása.
A tantárgy elsősorban a saját tapasztalataikra alapozottan, a differenciált egyéni fejlesztést szem előtt tartva, az egyéni szükségletekhez igazítva fejleszti és javítja a tanulók gondolkodását, segíti a matematikai szemléletmód formálását, a helyes tanulási szokások kialakítását.
A mindennapi élethelyzetekben előforduló matematikai feladatok önálló megoldásával segíti a társadalmi beilleszkedést, biztosítja az aktív részvételt a termelőmunkában, és lehetővé teszi a továbbképzési igény egyszerűbb szintű kielégítését.
A tananyag felépítése spirális-teraszos. Ezért az egyes évfolyamok számára előírt részletes tartalom felsorolásában látszólag nagy az átfedés. Ugyanakkor évről évre egyre bővebb számkörben, mélyülő ismeretanyagra épül a tevékenység. A feladatok összetettebbek, a felismert összefüggések mélyebbek, általánosabbak.
Ezen túl a tantervi struktúra lehetővé teszi a tantárgy tanulásának eredményességét befolyásoló nehézségek egyéni figyelembevételét. A tanterv lehetőséget biztosít arra, hogy a matematikai gondolkodás zavaraival küzdő, részképesség zavart is mutató enyhén értelmi fogyatékos tanulók egyéni fejlesztési tervben meghatározott differenciált fejlesztéssel, a képességüknek megfelelő számfogalmi körben teljesítve a követelményeket továbbhaladjanak.
Az éves óraszám, a heti óraszám meghatározott, a főtémák közül a Számtan-algebra és a Geometria az összóraszám nagyobb részében szerepel, a kevesebb óraszámmal megadott többi főtéma segíti a témák összeszövését, az ismeretek rendszerezését, az egységes matematikai szemlélet kialakítását. Egy-egy órán a tevékenységek egymásra épülnek, a témák arányait meghatározza az óra célja, a tanulók fejlettsége és előző ismereteik.

Cél, feladat

A környező világ mennyiségi és térbeli viszonyainak felfedeztetése és megismertetése; azon képességek fejlesztése, amelyek segítségével képesek lesznek a tanulók a tapasztalások útján megszerzett matematikai tudásuk praktikus felhasználására a mindennapi életben.

Követelmény

Legyenek képesek életkoruknak megfelelő szinten és módon megoldást találni a mindennapi élethelyzetek matematikai problémáira.

 

A Matematika tantárgy témakörei és altémái

Téma

Altéma

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.



GONDOLKODÁSI
MÓDSZEREK
ALAPOZÁSA

Osztályozás,

X

X

X

X

X

X

X

X

Rendezés

X

X

X

Sejtések, állítások
igazolása

 

X

X

X

X

X

X

X

Kombinatorikus
gondolkodás

 

X

X

X

X

X

X

X

Téma óraszám

 

15

15

10

10

6

6

5

5



SZÁMTAN
ALGEBRA

Számfogalom

X

X

X

X

X

X

X

X

Műveletek

X

X

X

X

X

X

X

X

Szöveges feladatok

X

X

X

X

X

X

X

X

Pénzhasználat

X

X

X

X

X

X

X

X

Téma óraszám

 

50

120

110

110

88

88

65

60


ÖSSZEFÜGGÉSEK
FÜGGVÉNYEK
SOROZATOK

Összefüggések

X

X

X

X

X

X

X

X

Függvények

X

X

X

X

Sorozatok

X

X

X

X

Téma óraszám

 

10

15

25

35

8

8

15

20





GEOMETRIA
MÉRÉSEK

Konstrukciók

X

X

X

X

X

X

X

X

Alakzatok
tulajdonságai

X

X

X

X

X

X

X

X

Transzformációk

X

X

X

X

X

X

X

X

Tájékozódás

X

X

X

X

X

X

X

X

Mérés,
tapasztalatszerzés

X

X

X

X

X

X

X

X

Összefüggések a
mennyiségek körében


X


X


X


X


X


X


X


X

Mértékegységek

X

X

X

X

X

X

X

X

Téma óraszám

 

10

30

35

35

36

36

53

50


STATISZTIKA,
VALÓSZÍNŰSÉG

Adatgyűjtés,
adatelemzés

 

X

X

X

X

X

X

X

Valószínűségi játékok

 

X

X

X

X

X

X

X

Téma óraszám

 

 

5

5

5

4

4

4

7

INFORMATIKA

 

 

 

 

 

X

X

X

X

Téma óraszám

 

 

 

 

 

6

6

6

6

ÉVES ÓRASZÁM

85

185

185

185

148

148

148

148

A tantárgy óraszámai

Év-
folyam

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Összes

Óraszám

Heti

5

5

5

5

4

4

4

4

36

Éves

85

185

185

185

148

148

148

148

1232

Értékelés

A folyamatos diagnosztizáló munkát a Gondolkodás, a Kommunikáció, Szocializáció fejlődési vizsgálattal, ill. különleges esetekben az Adaptációs programban leírt eszközökkel végezzük. A diagnózis ismeretében megalkotott egyéni fejlesztési terv (EFT) alapján folyik a tanuló fejlesztése tantervi tartalmakkal. A fejlesztés értékelését az EFT-k rendszeres, félévenkénti felülvizsgálatával lehet elvégezni.
Az osztályozás mellett nagy hangsúlyt fektetünk a szöveges értékelésre.
Az értékelésben nagyobb szerepet kap a gyermek folyamatos megfigyelése és a szóbeli értékelés, megerősítés. A szóbeli feleletek és a tevékenységek értékelése mellett kisebb szerep jut a feladatlapoknak, melyek a teljesítményt és tudást mérik. A tanulmányi előmenetelének értékelésében meghatározó az önmagához mért fejlődés, melynek aktív résztvevője a gyermek maga is, saját munkájáról alkotott véleményével.

Fejlesztési feladatok

A tantárgy keretén belül az egyéni fejlesztési tervekben kijelölt stratégia alapján történik az alábbi fejlesztési területek alapján.
Tájékozódás: testen, térben, síkban, időben és a világ mennyiségi viszonyaiban.
Megismerés: tapasztalatszerzés, ismerethordozók használata, ismeretek rendszerezése, gondolkodás, emlékezés, képzelet.
Ismeretek alkalmazása. Az információk mozgósítása, felhasználása analóg helyzetekben, alkalmazása döntésekben, utasítások végrehajtásában. Az új tapasztalatok rendezése fogalmi rendszerekhez.
Problémakezelés és megoldás. Megfelelő rendszerek megtalálása, kiválasztása, alkalmazása.
Alkotás és kreativitás: alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotások adott feltételeknek megfelelően; átstrukturálás.
Akarati, érzelmi, önfejlesztő képességek és együttéléssel kapcsolatos értékek fejlesztése: kommunikáció, együttműködés, motiváltság, önismeret, önértékelés, reflektálás, önszabályozás.

A tanítási órák során a folyamatos fejlesztés feladatai
Számemlékezet.
Számfogalom elmélyítés, megerősítés.
Számfogalom kialakításához:
–    számlálás,
–    mennyiségi egyeztetés,
–    matematikai relációs szókincs értelmezése, használata, gyakorlata,
–    mennyiség – számnév – számjegy – egyeztetés,
–    globális mennyiség-felismerés.
A matematikai jelrendszer használatának beépítése a mindennapok sorába.
Szövegmegértés fejlesztése, a szöveges feladatok cselekvéses, majd képek segítségével való megoldása a számolási műveletek megfogalmazásával, művelet elvégzésével; a gondolatmenet kiépítése.
A matematika tanulásához szükséges nyelvi logikai szerkezetek fokozatos megismerése.
Motiváció felkeltése; önfegyelemre, kitartásra nevelés, feladattartás fejlesztése.

MATEMATIKA 1. ÉVFOLYAM II. FÉLÉV

Témakörök, tartalmak, tevékenységek

1. GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK ALAPOZÁSA

1.1. OSZTÁLYOZÁS

Tartalom, tevékenység
Beszélgetés az iskolában használatos eszközökről, játékokról, azok tulajdonságairól. Szógyűjtés tulajdonságok kifejezéséhez. Személyek, tárgyak, képek egy adott szempont szerinti szétválogatása, illetve megadott vagy felfedezett közös tulajdonság szerinti összeválogatása (életkor, nem, külső, forma, nagyság, szín, funkció….). Tulajdonságok változásának megfigyelése. Megkezdett válogatás folytatása a felismert szempont alapján.

1.2. RENDEZÉS

Tartalom, tevékenység
Személyek, tárgyak, képe rendezése lényegesen eltérő tulajdonságaik szerint, majd kisebb eltérések alapján. Hibás rendezések javítása. Rontó - javító játékok. Halmaz változtatása hozzátevéssel, elvétellel: műveletfogalom kialakítása. Adott rendezett tárgyakról, dolgokról igaz tulajdonságok megfogalmazása. Nyitott mondat kiegészítése igazzá konkrét elemmel: kiválasztással, megnevezésével.

2. SZÁMTAN, ALGEBRA

2.1. SZÁMFOGALOM

Tartalom, tevékenység
Számfogalom kialakítása 10-es körben. Tárgyak megszámlálása, leszámlálása. Halmazok elemszámának megállapítása függetlenül az elemek nagyságától, színétől, alakjától, elhelyezkedésétől. Számok bontása természetes számok összegére, egyenlő tagú összegek is. Az új szám helye a természetes számok körében, számok szomszédai. Számok bontása természetes számok különbségére. Számjegyek írása, olvasása. Számok helye a számegyenesen. Számok nagyság szerinti rendezése. Növekvő és csökkenő számsorozatok képzése. Relációs jelek megismerése, használata. Tő- és sorszámnevek.

2.2. MŰVELETEK

Tartalom, tevékenység
A műveletek megjelenítése eljátszással, kirakással és rajzzal. Szóbeli összeadás, kivonás, pótlás. Az összeadás, kivonás jelének megismerése. Halmazok szűkítése, bővítése. Műveletek kapcsolata. A tagok felcserélhetősége. Számok bontott alakja, eszközhasználattal (képről, rajzról). Egyenlő részekre bontás.

2.3. SZÖVEGES FELADATOK

Tartalom, tevékenység
Szöveges feladatok közös szövegértelmezése, eljátszása, kirakása eszközzel, lerajzolása. Szöveges feladatok lejegyzése műveletekkel, rajzzal, számjegyekkel.

2.4. PÉNZHASZNÁLAT

Tartalom, tevékenység
Ismerkedés a pénzérmékkel. ,,Boltos”-játék korongokkal, játékpénzzel, pénzérmékkel. Ismerkedés az iskola ,,pénzével’’.

3. ÖSSZEFÜGGÉSEK, FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK

Tartalom, tevékenység
Kapcsolatok tárgyak, dolgok ,természetes számok között: a több-kevesebb, ugyanannyi, a kisebb - nagyobb, egyenlő relációk fogalmának megértése és használata A >, <, = jelek megismerése. Hozzárendelések, párkeresés adott szempont alapján. Szabályjátékok tárgyakkal, rajzokkal, számokkal. Szabálymegismerés, szabálykeresés. Személyek, tárgyak, eszközök sorba állítása. Sorminták kirakása, színezése, rajzolása. Ciklikus sorok folytatása, növekvő, csökkenő számsorozatok.

4. GEOMETRIA

4.1. KONSTRUKCIÓK

Tartalom, tevékenység
Építkezések és rajzolások szabadon. Beszélgetések épületekről, tárgyakról. Építkezések kiskockákból, rudakból. Adott feltételnek megfelelő építések térben és síkban. Gyurmából, agyagból gömb, henger alakítása. Négyzet, háromszög, kör előállítása tépéssel, nyírással. Előrajzolt síkformák kirakása logikai lapokból azonosítással. Önálló alkotások szívószálból, hurkapálcából.

4.2. ALAKZATOK TULAJDONSÁGAI

Tartalom, tevékenység
Tárgyak jellemzése közösen: alakra, nagyságra vonatkozó tulajdonságokkal. Alakzatok válogatása választott, majd egy adott szempont szerint. Egyszerű alakzatok (háromszög, négyzet kör) felismerése a környezetben. Egyenes és görbe vonalak megkülönböztetése, felismerése.

4.3. TRANSZFORMÁCIÓK

Tartalom, tevékenység
Alakzatok megfigyelése a tükörben. Egy szimmetriatengellyel rendelkező alakzatok előállítása ajándékkészítés, környezet szépítése során: papírhajtások, festékfoltok, tépés.

4.4. TÁJÉKOZÓDÁS

Tartalom, tevékenység
Tájékozódás az osztályban, az iskola épületében. Gyerekek helyzetének meghatározása önmagához viszonyítva (mellettem, előttem, tőlem balra, tőlem jobbra, hátam mögött). Mozgásos játékok tanteremben, folyosón, udvaron. Kisebb mozgásos játékok kézzel, kirakásokkal, játéktárgyakkal. Finomabb mozgások rajzzal.

4.5. MÉRÉS, TAPASZTALATSZERZÉS

Tartalom, tevékenység
Erősen eltérő tulajdonságú mennyiségek szétválogatása. Látogatás a piacon: az árusítás megfigyelése.
Érzékszervi benyomások alapján összehasonlítások végzése a valóság tárgyairól, alakzatairól, dolgokról, eseményekről (több fér bele, kevesebb fér bele, nehezebb-könnyebb, magasabb-alacsonyabb, hosszabb-rövidebb, gyorsabb-lassabb). Alkalmi mérőeszközök használata a mennyiségek méréséhez.

4.6. ÖSSZEFÜGGÉSEK A MENNYISÉGEK KÖRÉBEN

Tartalom, tevékenység
Összehasonlító, összemérő tevékenységek mennyiségekhez kapcsolva. Kezdeti tapasztalatok gyűjtése arról, hogy azonos egységgel mérve több egység nagyobb mennyiséget tesz ki, és hogy kisebb egységgel mérve több teszi ki ugyanazt a mennyiséget, nagyobb egységgel mérve kevesebb. Játékos tevékenységek a tapasztalatok megerősítésére.

4.7. MÉRTÉKEGYSÉGEK

Tartalom, tevékenység
Becslésszerű megállapítások az érzékszervi benyomások alapján. Összehasonlítás, összemérés, mérés alkalmi egységekkel, és közhasználatú mértékegységekkel (m, l, kg). Az időhöz kapcsolódó mértékegységek: évszakok, hét, nap.

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI


Irányítással képes cselekvéssel összekapcsolt tapasztalatszerzésre konkrét elemek vizsgálatára. Tárgyakat, dolgokat könnyen felfedezhető közös tulajdonságuk alapján össze-és eltérő tulajdonságaik alapján szétválogat. Rendez egy adott vagy választott szempont szerint. Tevékenységét, gondolatait szóban kifejezi.

Irányítással kirakja, lerajzolja a két alapműveletet. Ismeri a valóság és a műveletek közti kapcsolatot.

Közös értelmezéssel a feladat szövegét megérti, és választott modellel megjeleníti.

Tájékozódik a tízes számrendszerben, 5-ös számkörben. Felismeri a számok sokféle nevét, a valóság és a számok közti kapcsolatot.

Ismeri, hogy a mindennapi életben mire való a pénz, felismeri az 1, 2, 5 és 10 forintos pénzérméket.

Egyszerű kapcsolatokat kifejez tevékenységgel: elemeket párosít, sorozatokat folytat adott szabály alapján. Megfogalmazza tapasztalatait.

Létrehoz alakzatokat térben és síkban saját elképzelése és utasítás szerint. Látás és tapintás útján megkülönböztet síkbeli és térbeli alakzatokat, azokban azonosságokat ismer fel. Érti azokat a szavakat, amelyek a síkban és térben elhelyezkedő alakzatok, dolgok viszonyára vonatkoznak (alatt, fölött, között, mögött, előtt, mellett, jobb oldal, bal oldal).

Megismerte az alkalmi egységgel való megmérést, kimérést. Tapasztalatot szerzett arról, hogy nagyobb mennyiséghez több kell a választott egységből, nagyobb egységből kevesebb kell ugyanahhoz a mennyiséghez. Próbálkozik a gyakorlati mérések során a mennyiségekhez kapcsolódó alkalmi mértékegységek használatával. Ismeri az időhöz kapcsolódó mértékegységeket: évszakok, hét, nap.

Örömmel, szívesen vesz részt a közös tevékenységekben.

MATEMATIKA 2. ÉVFOLYAM

Témakörök, tartalmak, tevékenységek

1. GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK ALAPOZÁSA

1.1. OSZTÁLYOZÁS

Tartalom, tevékenység
„Keresd az egyforma képeket!”. ,,Válaszd ki az ugyanolyanokat!’’ Adott elem kiválasztása néhány elem közül. ,,Kakukktojás’’ játékok. Tárgyak, személyek, válogatása adott, illetve választott szempont szerint. Megkezdett válogatás folytatása a felismert szempont alapján. Elemek kétfelé válogatása adott, illetve választott szempont szerint. A kiegészítő rész megfogalmazása tagadással. A tulajdonság jelölése jelkártyával. Barkochba-játékok. Kártyajátékok (azonos jelűek gyűjtése).

1.2. RENDEZÉS

Tartalom, tevékenység
Különbségkereső játékok. Elemek rendezése adott, illetve választott szempont alapján. Elkezdett rendezés folytatása adott szempont szerint. Rendezett elemek közül a hiányzók pótlása. Melyik illik a sorba? Hibás rendezések javítása. Elemek két szempont szerinti rendezése. Egy-, illetve két-különbség játékok.

1.3. SEJTÉSEK, ÁLLÍTÁSOK IGAZOLÁSOK

Tartalom, tevékenység
Eseményekhez, történetekhez, kapcsolódó, kijelentő mondatok megfogalmazása állítások, sejtések formájában. Tárgyak, személyek tulajdonságainak megfogalmazása állítás formájában. Döntés egy-egy elemre vonatkozó állítások igazságáról. Nyitott mondatok kiegészítése konkrét elemek, számok behelyettesítésével, döntés az állítás igazságáról. A megsejtett állítás igazságának belátása a megfogalmazott tulajdonsággal rendelkező elem megmutatásával. Adott állítás hamisságának belátása ellenpélda bemutatásával. Elkezdett mondatok befejezése igazzá vagy hamissá.

1.4. KOMBINATORIKUS GONDOLKODÁS

Tartalom, tevékenység
Elemek párosítása. ,,Mi a különbség?” Játékok két dobókockával. Golyós és kártyajátékok. Három (legfeljebb négy) – nem feltétlenül különböző – elem rendezése tevékenységgel, rajzzal. Rendezett elemek között az azonosak, illetve a hiányzók megkeresése. Négy, öt elemből két, három elem kiválasztása, több megoldás keresése. Néhány elemből két-két elem kiválasztása és rendezése. Rendezett párok képzése két halmaz elemeiből, tevékenységgel, rajzzal. Sorminták három színből, két szín egyidejű felhasználásával. Kétjegyű számok képzése.

2. SZÁMTAN, ALGEBRA

2.1. SZÁMFOGALOM

Tartalom, tevékenység
Számfogalom bővítése 20-as körben. Tárgyak megszámlálása, leszámlálása egyesével, kettesével. Apró tárgyak zsákolása – csoportosítás más számrendszerekben (2, 3,). Csoportosítások tízesével.
A helyiérték fogalma a tízes számrendszerben. Az egyjegyű, kétjegyű szám fogalma, helyiértékes írásmód. Számok írása, olvasása, számjegyek négyzetrácsba helyezése. Számok szomszédai. Számok helye a számegyenesen, számok nagyság szerinti rendezése. Páros, páratlan számok. Tő és sorszámnevek fogalma. Számok sokféle neve, az új szám kifejezése természetes számok összegeként, különbségeként, többszöröseként. A tanult szám kifejezése pótlással. Római számírás tízig.

2.2. MŰVELETEK

Tartalom, tevékenység
Összeadás, kivonás, pótlás szóban majd lejegyezve, és rajzzal megjelenítve, 10-es körben eszközhasználat nélkül, 20-as számkörben eszközhasználattal. Tízhez egyjegyűek hozzáadása, elvétele.
Egyjegyűek pótlása tízre. Teljes kétjegyű számhoz egyjegyűek hozzáadása, elvétele számkör átlépés nélkül. Egyjegyűek pótlása teljes kétjegyűre. Egyjegyűhöz egyjegyű adása tízes átlépéssel. Teljes kétjegyűből egyjegyű elvétele számkör átlépéssel
Kétjegyű számok bontása tízesek és egyesek összegére. Számok bontott alakja eszközhasználattal 20-as körben. A feleannyi, kétszerannyi fogalmak megismertetése, alkalmazása a mindennapi életben.
A negyedeléssel való ismerkedés mindennapi példákon keresztül. Szorzás előkészítése egyenlő tagok összeadásával. Osztás előkészítése bennfoglalással és részekre osztással.

2.3. SZÖVEGES FELADATOK

Tartalom, tevékenység
Közös értelmezés, összefüggések felismertetése rajzról, manipuláció és lejegyzés számtannyelven (számfeladat készítése közösen). Válasz megfogalmazása közösen. Képről szöveg alkotása. Számfeladathoz szöveg alkotása. Szóbeli szöveghez tartozó műveleti kártya kiválasztása. Szöveges feladathoz rajz készítése.

2.4. PÉNZHASZNÁLAT

Tartalom, tevékenység
10 Ft-ig a pénzek használata (átváltások, beváltások is). Vásárlás 20 Ft-ból, szituációs játékok. Értékteremtés az iskolában. Az iskolai pénz. Vásárlás iskolai pénzen.

3. ÖSSZEFÜGGÉSEK, FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK

Tartalom, tevékenység
Kapcsolatok tárgyak, dolgok fogalmak között. A jelölések használata: összekötés, nyíl. Kapcsolatok a természetes számok között: > < = relációk használata számok, mennyiségek körében. Események időrendbe állítása. Párkeresés adott vagy felfedezett szempont szerint. Gépjátékok, szabályjátékok elem-párjainak meghatározása adott szabály közös értelmezése után. Különbségjáték logikai készlettel (egy tulajdonság változtatásával). Sorminták kirakása, színezése, rajzolása. Sorozatok folytatása megadott vagy felismert szempont szerint. Soralkotás, növekvő, csökkenő számsorok. Állandó különbségű számsorozatok (1, 2, 5). Páros és páratlan számok sorozata.

4. GEOMETRIA

4.1. KONSTRUKCIÓK

Tartalom, tevékenység
Önálló építkezések megadott darabszámú rudakból. Adott feltételeknek megfelelő építkezések, és síkidomok előállítása. Testek építése minta alapján. Építkezések kiskockákból, rudakból, másolással valóságról, rajzról. Adott feltételeknek megfelelő építkezések, síkidomok előállítása pálcikával, lyukas táblán. Alakzatok kirakása, nyírása. Egyenes rajzolása vonalzóval, görbe vonalak rajzolása szabadkézzel. Háromszög, négyzet és körforma rajzolása – díszítősor. Gyurmából, agyagból téglatest, henger, kocka létrehozása.

4.2. ALAKZATOK TULAJDONSÁGAI

Tartalom, tevékenység
Testek tulajdonságainak megtapasztalása, megfigyelése, megfogalmazása közösen. Tárgyak jellemzése szembetűnő tulajdonságaikkal. Egyszerű alakzatok (háromszög, négyzet, kör) felismerése és megnevezése. Alakzatok válogatása választott, és adott szempont szerint;(gömbölyű, szögletes). Megkezdett válogatás folytatása.

4.3. TRANSZFORMÁCIÓK

Tartalom, tevékenység
Tükörképek megépítése tükörrel. A sík és a tengelyes szimmetria megállapítása tükörrel (természetesen, szakkifejezések nélkül, játék során). Alakzatok rajzolása, nyírása félbehajtott papírlapból. Mozaik játékok. Terület fogalmának előkészítése (lefedés, parkettázás).

4.4. TÁJÉKOZÓDÁS

Tartalom, tevékenység
Gyerekek helyzetének meghatározása önmagához, és más személyhez viszonyítva. Kisebb mozgásos játékok kézzel, kirakással. Finomabb mozgások rajzzal. Útvonal bejárása adott utasítás alapján. ,,Küldönc”- játék.

4.5. MÉRÉS, TAPASZTALATSZERZÉS

Tartalom, tevékenység
Tapasztalatszerzés mennyiségi tulajdonságokról, arról, hogy ezek valamilyen viszonyt fejeznek ki.
Érzékszervei benyomások alapján összehasonlítások végzése a valóság tárgyairól, alakzatairól, dolgokról, eseményekről. Összemérések az ugyanolyan, ugyanannyi, ugyanakkora fogalmak alakításához. A méterrúd, mérőszalag, kétkarú mérleg, literes mérőhenger és az óra megismerése. A különböző mérési technikák megismerése. A mérések gyakorlati végrehajtása kirakással, kiegyensúlyozással. A gyerekek tömegének, testmagasságának megmérése év elején, és év végén, a változás megfigyelése.

4.6. ÖSSZEFÜGGÉSEK A MENNYISÉGEK KÖRÉBEN

Tartalom, tevékenység
Összehasonlító és összemérő tevékenységek mennyiségekhez kapcsolva. Különböző mennyiségek mérése azonos mértékegységgel. Adott mennyiség mérése különböző mértékegységekkel.

4.7. MÉRTÉKEGYSÉGEK

Tartalom, tevékenység
Összehasonlítás, összemérés, mérés alkalmi egységekkel. Hosszúságmérés: a hosszúságméréshez kapcsolódó fogalmak megismerése, használata: hosszúság, távolság, szélesség, vastagság, magasság. A méter és a deciméter megismerése, használatának gyakorlása. Tömegmérés: a nehéz, könnyű nehezebb, könnyebb fogalmak használata. A kilogrammal való mérés kétkarú mérlegen. Űrtartalom -mérés: edények űrtartalmának meg- és kimérése töltögetéssel. A liter és a deciliter megismerése mérések kapcsán. Idő fogalom: az időpont és az időtartam fogalmának előkészítése. Mértékegységek: hét, nap, napszak, óra. Hagyományos óráról az egész órák leolvasása, beállítása.

5. STATISZTIKA, VALÓSZÍNŰSÉG

5. 1. ADATGYŰJTÉS, ADATELEMZÉS

Tartalom, tevékenység
Adatgyűjtés közösen: pl. időjárási naptár. Az adatok rögzítésének alapozása az elemszámnak megfelelő korongok, pálcák kirakásával. Oszlopdiagramok építése dominóból, kockából, legóból. Oszlopdiagramról adatok olvasása közösen. Adott oszlopdiagramról szembetűnő tulajdonságok leolvasása közösen.

5. 2. VALÓSZÍNŰSÉGI JÁTÉKOK

Tartalom, tevékenység
Beszélgetés a biztos és a nem biztos, a lehet és a nem lehet fogalmáról. A játékos kísérletek során a biztos, nem biztos, lehet, lehetetlen, valószínűleg fogalmak alakítása. Tippelések egy kísérlet kimeneteléről, a tippelés összevetése a kísérleti eredménnyel. Korong- és pénzdobálás. Golyók, pálcikák, kártyák húzása.

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI


Érti az eszközhasználat alkalmazásának lényegét, segítséggel használja az eszközöket, játékokat.
Tevékenysége során tapasztalatokat szerez a probléma felismeréséhez.

Azonos és különböző elemeket felismer. Adott tulajdonság alapján tárgyakat, dolgokat képes megkülönböztetni, szétválogatni, adott szempont szerint rendezni. Próbálkozik elemek közös tulajdonságainak kifejezésével. Felfedezte a különböző szempont szerinti rendezés lehetőségét.

Egy-egy elemre vonatkozó állítások igazságát eldönti. Egy ismeretlent tartalmazó egyszerű nyitott mondatot próbálgatással konkrét elem behelyettesítésével kiegészít. Dönt a keletkezett állítás igazságáról.

Ismeri a valóság és a számok közti kapcsolatot, kialakult számfogalma az általa ismert számkörön belül, használja a számok sokféle nevét. Irányítással egyszerű szövegezésű feladatot értelmez, tudja a feladatot modellel és rajzzal megjeleníteni.

Ismeri 20 Ft-ig a magyar pénzérméket, illetve azok vásárló értékét.

Felismeri számok, mennyiségek, alakzatok kapcsolatát egyszerű esetekben. Szabályjátékok, gépjátékok hiányzó elemeit a közösen értelmezett szabály szerint kiegészíti. Egyszerű sorozatot folytat adott szabály alapján kirakással, rajzzal, számmal. Felismeri megkezdett egyszerű sorozat szabályát, tudja követni azt.

Tapasztalatszerző tevékenysége során megismert geometriai tulajdonságokat. Ismer mérési tevékenységeket, eljárásokat különböző mennyiségek jellemzésére.

Síkban, térben alakzatokat létrehoz saját elképzelése és utasítás szerint. Meg tudja ítélni, hogy a létrehozott alakzat rendelkezik-e a kívánt tulajdonságokkal. Képes síkbeli és térbeli alakzatokat megkülönböztetni látás, tapintás útján. Alakzatokban azonosságokat felismer, szétválogatást végez adott tulajdonság szerint. Megállapítja egyszerű síkbeli és térbeli alakzatról, hogy tükrös-e. Ismeri és érti azokat a szavakat és kifejezéseket, amelyek a síkban és térben elhelyezkedő alakzatok, dolgok viszonyára vonatkoznak. Próbálkozik ezeknek a kifejezéseknek a használatával. Egyszerű útvonalakat képes bejárni térben, síkban.

Tud mennyiségeket szétválogatni fajta szerint, és sorba rendezni nagyság szerint. Ismeri az alkalmi egységgel való megmérés és kimérés módszereit, megtapasztalta, hogy a mérés pontossága függ a választott mértékegységtől. Ismeri a mennyiségek közül a hosszúság, a tömeg és az űrtartalom mennyiségeket, a szabványmértékegységek közül a méter, a kilogramm és a liter mértékegységeket. Képes a gyakorlati mérések során a mennyiségekhez kapcsolódó alkalmi és szabvány mértékegységeket megválasztani, és segítséggel használni.

Próbálja tapasztalatait szóban megfogalmazni, beszámol adatgyűjtésekről, a gyűjtött adatok alapján közösen készített oszlopdiagramról olvas, a közösen készülő grafikonon saját adatát felismeri. Kísérletezés közbeni események bekövetkezését megfigyeli, és arról beszámol. A véletlen és a nem véletlen események között különbséget tesz.

MATEMATIKA 3. ÉVFOLYAM

Témakörök, tartalmak tevékenységek

1. GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK

1. 1. OSZTÁLYOZÁS

Tartalom, tevékenység
Elemek tulajdonságainak megnevezése. Kétfelé válogatás adott, illetve választott szempont szerint. Elemek osztályozása különböző megadott és választott szempont szerint tevékenységgel. Megkezdett válogatások folytatása. Halmazszűkítés. Két szempontú válogatások adott és választott szempontok szerinti tevékenységgel (rész- és kiegészítő halmaz képzése) különféle alaphalmazokon. Elrontott válogatások javítása. Barkochba játékok.

1. 2. RENDEZÉS

Tartalom, tevékenység
Elemek rendezése tevékenységgel, rajzban, írásban. Egy-, illetve kétkülönbség játékok. Megkezdett rendezés folytatása. Adott kapcsolatokat kielégítő elemek gyűjtése. Új kapcsolatok keresése.

1. 3. SEJTÉSEK, ÁLLÍTÁSOK, IGAZOLÁSOK

Tartalom, tevékenység
Igaz állítások gyűjtése egy-egy elemről. Állításhoz elemek kiválasztása. Állítások több elemhez kapcsolva, a ,,minden”, a ,,van olyan” kifejezések használata. Az állítást nem kielégítő elemek felismerése. Elemekhez igaz és hamis állítások megfogalmazása. Állítások tagadásai nem szóval, más tulajdonsággal. A > <, = jelek használata nyitott mondatokban. Egyszerű nyitott mondatok kiegészítése konkrét elemek behelyettesítésével adott alaphalmazból konkrét elemek kiválasztásával, az összes elem végigpróbálgatásával, önálló próbálgatással. Állítások igazságának igazolása az adott alaphalmaz összes elemének kipróbálásával. Állítások hamisságának igazolása ellenpélda bemutatásával.
Összetett (két feltételnek megfelelő) nyitott mondatok kiegészítése konkrét elemek behelyettesítésével adott alaphalmazból konkrét elemek kiválasztásával, az összes elem végigpróbálgatásával, önálló próbálgatással. Adott ítéletek logikai értékének megállapítása.

1. 4. KOMBINATORIKUS GONDOLKODÁSCENTRIKUS GONDOLKODÁS

Tartalom, tevékenység
Négy-öt (különböző, és nem feltétlenül különböző) elem rendezése tevékenységgel, rajzzal. Rendezett elemek esetében a hiányzók megkeresése. Öt-hat elemből két-három kiválasztása, több megoldás keresése. A rendezett elemek táblázatba helyezése közösen. Rendezett párok képzése két halmaz elemeiből, a rendezett párok elhelyezése táblázatban közösen. Kiterjed-e a figyelme egy adott csoportban az azonos elemek kizárására, felismeri-e a különbözőket, keresi-e a hiányzókat? Van-e igénye adott feltételeket kielégítő több lehetőség kutatására? Érzi-e a, rend” szerepét a probléma megoldásban?

2. SZÁMTAN, ALGEBRA

2. 1. SZÁMFOGALOM

Tartalom, tevékenység
A tízes számrendszer szerkezeti sajátosságának bővítése az adott számkörre. Számfogalom bővítése 100-as körben. A száz fogalma. Tárgyak megszámlálása, leszámlálása egyesével, kettesével, ötösével, tízesével. Számok alaki értékének ismerete. Kerek tízesek, teljes kétjegyűek írása, olvasása, értelmezése. Számok viszonyítása, rendezése, helye a számsorban. Számok egyes és tízes szomszédai. Helyiértékes írásmód. A számok alaki-, helyi-, és valós értéke. Kétjegyű számok bontása. Számok helye egyesével beosztott számegyenesen, közelítő helye tízes beosztású számegyenesen. Páros, páratlan számok, egyjegyű- kétjegyű számok. Tő- és sorszámnevek. A mindennapi gyakorlatban előforduló római számírás L-ig.

2. 2. MŰVELETEK

Tartalom, tevékenység
Összeadás, kivonás és pótlás 50-es körben, fejben és írásos számfeladatokon keresztül analógiákkal. Műveletek: kerek tízesek összeadása, kivonása, pótlása kerek tízesekhez egyjegyűek hozzáadása, elvétele. Teljes kétjegyű számhoz egyjegyűek hozzáadása, elvétele számkör átlépés nélkül. Teljes kétjegyű számhoz kerek tízesek hozzáadása, elvétele. Teljes kétjegyű számhoz teljes kétjegyűek hozzáadása, elvétele számkör átlépés nélkül. Teljes kétjegyű számhoz egyjegyűek hozzáadása, elvétele. Tízes átlépéssel teljes kétjegyű számhoz teljes kétjegyűek hozzáadása, elvétele számkör átlépés nélkül. Teljes kétjegyű számhoz teljes kétjegyűek hozzáadása, elvétele számkör átlépéssel. Szöveges feladatok a műveletek elmélyítésére. Gyakori törtek közül a fél, negyed, harmad előkészítése, használata mindennapi példákban. Szorzás, bennfoglalás és részekre osztás fogalmának kialakítása. A műveleti jelek bevezetése. Az 1, 10, 5, 2 szorzó és bennfoglaló táblák kiépítése. A műveletek közötti kapcsolat: összeadás – szorzás, kivonás – bennfoglalás.

2. 3. SZÖVEGES FELADATOK

Tartalom, tevékenység
Egyszerű szóbeli, majd írásbeli szöveges feladatok közös értelmezése, eljátszása, kirakása, lerajzolása. Az összeadás és kivonás végzésére utaló kifejezések megkeresése a szövegben. Szöveges feladatokról összefüggések felismerése után számfeladat készítése és írásos válaszadás a kérdésre. Képhez, számfeladathoz szöveg alkotása. A műveletvégzésre utaló szavak gyűjtése az adott művelethez.

2. 4. PÉNZHASZNÁLAT

Tartalom, tevékenység
A pénzérmék megismerése (20, 50, 100). 20 Ft-ig a pénzek fizetőeszközként való használata. Felváltások, beváltások 100 Ft-ig, közös használatuk dramatikus játékokkal egybekötve. Azonos összegek különböző pénzérmékkel való kifizetése. A bolti árak megfigyelése. ,,Mit kapsz ennyiért?” (a 20 Ft, 50 Ft, 100 Ft-os érmék ismerete). Az iskola értékteremtő rendszerének megismerése

3. ÖSSZEFÜGGÉSEK, FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK

Tartalom, tevékenység
Számok, mennyiségek, formák, tárgyak, jelenségek közti kapcsolatok megfigyelése, keresése, felismerése. Szöveges utasítással, nyíl jelöléssel, rajzzal adott relációk elem-párjainak leolvasása (lehetőleg mindkét irányban). A felismert kapcsolatok megjelenítése különböző módon (kiválasztással, összehasonlítással, párosítással, sorba rendezéssel, nyíl jelöléssel, jelekkel). Nagysági relációk számok, műveletekkel kifejezett számok és különböző mértékegységekkel megadott mennyiségek között. Gépjátékok, szabályjátékok egy, majd két tulajdonság változásával. Adott szabály alapján elemek megkeresése. Néhány elem ismeretében újabb elemek megadása. Egyszerű táblázatok kitöltése szöveggel vagy nyitott mondattal adott szabály alapján, illetve felismert és megfogalmazott szabály alapján. Sorozatok alkotása logikai készlettel, színes rudakkal. A 2, 5, 10 többszöröseiből alkotott számsorozatok. Ugyanazzal a számmal növekvő és csökkenő sorozatok folytatása megadott szabály alapján adott elemszámig. Állandó különbségű sorozatok folytatása felismert szabály alapján. Szabályok keresése néhány elemével adott sorozathoz.

4. GEOMETRIA

4. 1. KONSTRUKCIÓK

Tartalom, tevékenység
Építések szabadon és modellről színes rudakból. Testek előállítása gyurmából, agyagból. Test építése kép alapján. Síkidomok nyírása szabadon. Adott síkidom kirakása négyzetlapokból. Adott síkidom előállítása körbekerítéssel szöges táblán. Síkidomok kirakása pálcikákból, szívószálból adott feltételekkel. Pont, vonal helyzete. Vonalak tulajdonságai. Síkidomok rajzolása szabadkézzel, vonalzóval. Alaprajz készítése adott testek felhasználásával. A kerületmérések előkészítése: rajzolt vagy adott síkidomok oldalhosszúságának mérése vonalzóval cm pontossággal.

4. 2. ALAKZATOK TULAJDONSÁGAI

Tartalom, tevékenység
Alakzatok tulajdonságainak felismerése tapintás útján. ,,Mi van a kezedben?” Alakzatok válogatása megadott szempont szerint. Megkezdett válogatás folytatása. Geometriai alakzatok felismerése, megnevezése. Síkidomok tulajdonságainak felismerése (háromszög, téglalap, négyzet). Testek tulajdonságainak felismerése. Alakzatokban azonosságok keresése (ugyanolyan, ugyanakkora, ugyanannyi lapja van).

4. 3. TRANSZFORMÁCIÓK

Tartalom, tevékenység
Saját test szimmetriáinak felfedezése. Szimmetria keresése a természetes környezetben. ,,Önvizsgálat”a tükörben. ,,Majomjáték” utánzással, a résztvevők síkba fordítása után a játék megismétlése. Tevékenységek síktükör segítségével. Tükrös alakzatok létrehozása festékfolttal, nyírással. Tengelyes szimmetria megállapítása tükörrel. Síkbeli alakzatok (négyzet, téglalap, kör, háromszög) szimmetriájának ellenőrzése hajtogatással, tükörrel. A vizsgált és rajzolt síkidomok egy szimmetriatengelyének berajzolása.

4. 4. TÁJÉKOZÓDÁS

Tartalom, tevékenység
Utak bejárása többféle módon. Mozgások és utasítások összekapcsolása. ,,Hideg-meleg” játék. ,,Szembekötős” játékok. Rajzolások utasítás alapján (középre, mellé, jobbra, balra, mögé, elé, fölé, alá). Útvonal rajzolása négyzethálóba utasítások alapján.

4. 5. MÉRÉS, TAPASZTALATSZERZÉS

Tartalom, tevékenység
Azonos típusú mennyiségek becslése, összehasonlítása, összemérése, (hosszúság, tömeg, űr, idő). Különböző mennyiségek mérésére alkalmas megfelelő eszközök kiválasztása (mérőszalag, méterrúd, vonalzó, személymérleg, karos mérleg, mérőpoharak, óra, hőmérő). A mérőeszközök működésének megismerése. A választható alkalmi és szabvány egységek kipróbálása. A különböző mennyiségek méréséhez alkalmazható mérési technikák, illetve eljárások megfigyelése. A mérések gyakorlati végrehajtása közösen, majd önálló próbálgatással.

4. 6. ÖSSZEFÜGGÉSEK A MENNYISÉGEK KÖRÉBEN

Tartalom, tevékenység
Tájékozódás, beszélgetés mennyiségekről. Azonos fajta mennyiségek összehasonlítása, becslése, mérése. Annak tapasztalása, hogy nagyobb mennyiséghez nagyobb mérőszám tartozik. Mennyiségek sorba rendezése összemérés alapján.

4. 7. MÉRTÉKEGYSÉGEK

Tartalom, tevékenység
Mérés alkalmi mértékegységekkel. Hosszúság, szélesség, vastagság, magasság, távolság fogalmak alakítása. Szabvány hosszúság mértékegységek: m, dm, cm megismerése tevékenységek közben. A nehéz, könnyű, súlyos, valamint a nehezebb, könnyebb, súlyosabb relációk ismerete. Szabvány tömeg mértékegységek közül a kilogramm és a dekagramm ismerete a kétkarú mérleg felhasználása során. Edények űrtartalmának meg és kimérése alkalmi egységeket használva. A liter és a deciliter kapcsolatának megismerése konkrét mérések kapcsán. Az idő fogalma. Az időhöz kapcsolódó mértékegységek: év, évszak, hónap, hét, nap, napszak, óra, félóra, negyedóra. Időpontok leolvasása, berajzolása. A hőmérséklet mérése, leolvasása, berajzolása. A hőmérsékletet fokban mérjük (a mínusz fok fogalma).

5. STATISZTIKA, VALÓSZÍNŰSÉG

5. 1. ADATGYŰJTÉS, ADATELEMZÉS

Tartalom, tevékenység
Személyi és testi adatok megfigyelése, mérése, rögzítése. Az osztály tanulóiról szerzett információk rögzítése. Mért és gyűjtött adatok csoportosítása, rendezése adott, illetve választott szempontok szerint. Az adatok táblázatba foglalása. Táblázatok adatainak olvasása, értelmezése. Az időjárás jellemzőinek megfigyelése, rögzítése, táblázatba foglalása.

5. 2. VALÓSZÍNŰSÉGI JÁTÉKOK

Tartalom, tevékenység
Adott kísérlet során egy esemény bekövetkezésének megfigyelése. Játékos tevékenység során megadott események lejegyzése. A játékos kísérletek lehetséges kimeneteleinek összegyűjtése. A megfigyelt adatok rendezése, biztos és véletlen események gyűjtése. Tippelések egy-egy esemény bekövetkezéséről a játék előtt. Kocka, pénzérme, korong dobálása. Golyók, pálcikák, kártyák húzása.

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI


Törekszik a probléma megoldásra.
Tevékenységgel különböző feltételeknek megfelelő egyszerű konstrukciókat létrehoz.
Tárgyakat, dolgokat, számokat közös tulajdonságaik alapján együvé válogat, eltérő tulajdonságaik alapján szétválogat. Elemek közös tulajdonságait megfogalmazza. Felismeri és megfogalmazza a tulajdonságok változásait. Tárgyakat, dolgokat, számokat különbözőségük alapján adott vagy felismert szempont szerint rendez.

Jártas az állítások igazságának eldöntésében, igaz és nem igaz állításokat mond kész halmazokról.
Próbál többféle megoldást keresni.

Biztos a számfogalma az ötvenes számkörben, tájékozott a százas számkörben. Érti az összeadás és kivonás fogalmait. Ismeri a tanult számolási eljárásokat, képes a megismert és megértett matematikai fogalmak használatára, az eredmények ellenőrzésére. Ismeri a számok sokféle nevét, nagyságát, egyes és tízes szomszédait, a számsorban elfoglalt helyét és helyét a számegyenesen, a páros, páratlan tulajdonságot, a jegyek számát (egyjegyű, kétjegyű), alaki, helyi és valós értékét. Jártas a kétjegyű számok írásában, olvasásában, használja a tő- és sorszámneveket.

Ismeri a valóság és a matematikai műveletek kapcsolatát. Érti a két tanult alapműveletet és kapcsolatukat. Tud összeadást és kivonást megjeleníteni eszközzel az ötvenes számkörben (kirakással, rajzzal, analógia segítségével). Tud a 20-as számkörben összeadni és kivonni eszköz nélkül, a 10-es számkörben készségszinten műveletet végezni, tudatosan használja a műveletek nevét, jelét (+ -). Jártas az 1, 2, 5, 10 szorzó és bennfoglaló táblák használatában.

Ismeri a forgalomban lévő pénzérméket (1, 2, 5, 10, 20, 50, 100).Tudja az általa ismert számkörön belül a pénzérméket felváltani, beváltani. Ismeri, hogy egy adott összegért mit vásárolhat. Érdeklődik az iskola értékteremtő rendszere iránt, ismeri saját értékpontjait.

Felfedez konkrét és matematikai relációkat. Megfogalmaz felismert kapcsolatokat, szabályt egyszerűbb esetekben. Képes egyszerű, állandó különbségű sorozatok folytatására megadott elemszámig.

Felismeri az adott méréssel kapcsolatos problémát. Ismeri a mennyiségek méréséhez használható eszközöket és ,,működésüket’’.

Tapasztalata van elemi geometriai tulajdonságok megfogalmazásában. Használ geometriai fogalmakat (csúcs, oldal, háromszög, téglalap, négyzet, kör). Létrehoz adott feltételeknek eleget tevő egyszerű geomet-riai alakzatokat. Tud előállítani testeket gyurmából, agyagból (kocka, téglatest, gömb, henger), síkidomokat vágással, tépéssel, rajzolással (négyzet, téglalap, kör, háromszög). Képes megkülönböztetni a síkbeli és térbeli alakzatokat, ezeket szétválogatja megadott szempont szerint. Felismeri a kockát, téglatestet, gömböt, hengert, négyzetet, téglalapot, kört, háromszöget. Tevékenység segítségével tudja megállapítani alakzatok tükrösségét.

Ismeri a téri elhelyezkedés jellemző fogalmait, játékok során tudja követni az irányváltoztatásokra utaló utasításokat. Használja a tájékozódást segítő irányok, relációk nevét.
Meg tudja különböztetni a mennyiségek összehasonlításának, összemérésének, illetve megmérésének lényegét, ismeri az ezekhez vezető tevékenységek módszereit. Tisztában van azzal, hogy azonos mértékegységgel adott nagyobb mennyiséghez nagyobb mérőszám tartozik. Felismeri a mérendő mennyiséget, tudja felidézni a hozzá tartozó mértékegységet. Ismeri és használja a gyakorlati mérései során a különböző mennyiségekhez kapcsolódó szabvány mértékegységeket és jelölésüket (m, dm, cm, l, dl, kg, dkg, Ft, nap, óra).

Képes kijelölt adatok megfigyelését, gyűjtését célzó tevékenységek végrehajtására, felismer lehetséges észlelési adatokat. Van elképzelése az adatok alapján összefüggések, következtetések megfigyelésére, adatok szétválasztására, rendezésére, szemléltetésére.

Megfigyeli adott események bekövetkezését különböző kísérletekhez kapcsolódva, próbálja megfontolni egyszerű kísérletek lehetséges kimeneteleit.

MATEMATIKA 4. ÉVFOLYAM

Témakörök, tartalmak, tevékenységek

1. GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK

1. 1. OSZTÁLYOZÁS

Tartalom, tevékenység
Egy-egy elem tulajdonságainak megnevezése. ,,Rontó, illetve javító” játékok. Elemek besorolása különböző kapcsolatokat tükröző halmazokba. Megkezdett válogatások folytatása többféleképpen. A kijelölt tartományok elemeinek értelmezése, a tulajdonságok összekapcsolása. Kétfelé válogatás változatos alaphalmazokból. Egy-egy kapcsolatkifejező ábra követése, a kapcsolatok leolvasása.„Kivettem egy elemet, mit tudsz róla?” Honnan vettem ki ezt az elemet, ha igaz rá, hogy ?”
„Melyik elemet nem tudod elhelyezni az adott ábrán?”

1. 2. RENDEZÉS

Tartalom, tevékenység
„Kétkülönbség” játék. Adott alaphalmazokon rész- és kiegészítő halmazok képzése. A részhalmaz és kiegészítő halmaz jelölése jelkártyával. A kiegészítő halmaz tulajdonságának megfogalmazása tagadással. Megkezdett rendezés folytatása többféleképpen. A rendezés felismert szempontjának megfogalmazása. Halmazok metszetének, illetve uniójának jellemzése állítások segítségével. A kapcsolatok kifejezése szóban, vagy jelöléssel. Tulajdonságok és tagadásuk megfogalmazása.

1. 3. SEJTÉSEK, ÁLLÍTÁSOK, IGAZOLÁSOK

Tartalom, tevékenység
Egy-egy elemet jellemző tulajdonságok gyűjtése. Adott tulajdonságot igazzá tevő elemek keresése.
Adott elemek közös, a halmazt meghatározó tulajdonságának megsejtése, ennek kifejezése tevékenységgel, illetve állítás formájában. Állítások tagadása. Egyszerű nyitott mondat igazsághalmazának megkeresése, a nem kisebb, nem nagyobb, legalább, legfeljebb kifejezések használata. Adott halmazok elemeire vonatkozó állítások igazságának eldöntése, halmazok metszetének, illetve uniójának jellemzése állítások segítségével. A ,,minden”, ,,egyik sem” ,,és”, ,,vagy”, ,,nem”, ,,van olyan” logikai kifejezések használata, konkrét véges halmazok jellemzése. Két halmaz közös elemeinek jellemzése, a logikai ,,és” előkészítése. Megkezdett állítások befejezése. Adott elemekre vonatkozó állítások közül az igazak kiválogatása. Azonos tartalmú állítások kiválogatása.

1. 4. KOMBINATORIKUS GONDOLKODÁS

Tartalom, tevékenység
A feltételeknek megfelelő esetek előállítása kirakással, színezéssel, rajzzal. A táblázat vagy fa-diagram hiányzó elemeinek megkeresése. A mások által megalkotott rendszer követése. Szókirakók.
Mondatképzés adott szavakból, szókapcsolatokból. Számképzés dobott vagy húzott számjegyekből.

2. SZÁMTAN, ALGEBRA

2. 1. SZÁMFOGALOM

Tartalom, tevékenység
A tízes számrendszer szerkezeti sajátosságainak elmélyítése. Számfogalom megerősítése 100-as körben. Tárgyak megszámlálása, leszámlálása egyesével, kettesével, ötösével, tízesével. Egész számok írása, olva-sása. Alaki, helyi és valós érték. Helyiértékes írásmód. Számok bontása és összerakása helyiérték szerint. Számok bontása összegre, különbségre, szorzatra. Számok egyes, tízes szomszédai.
Számok helye egyesével felosztott számegyenesen, megközelítő helye tízes, százas beosztású és beosztás nélküli 0-100-as szakaszon. Páros, páratlan számok 100-as körben. A számok tízesre kerekített értékei. A számok nagyságának vizsgálata (viszonyítás egy számhoz, számok rendezése). A negatív számok értelmezése (hőmérséklet, adósság, vagyon), jelölése. A tört szám fogalmának értelmezése manipulációval, modellel, rajzzal. Római számok írása, olvasása százas körben.

2. 2. MŰVELETEK

Tartalom, tevékenység
Összeadás és kivonás értelmezése, fejben számolás gyakorlása, helyes műveleti eljárások elsajátítása, alkalmazása. A 3-as, 4-es, 6-os szorzó és bennfoglaló tábla kiépítése. A zárójel használata, helyes műveleti sorrend ismerete. Írásbeli összeadás és kivonás, becslés. Teljes kétjegyű számok írásbeli összeadása tízes átlépés nélkül, egyeseknél tízes átlépéssel. Írásbeli kivonás tízes átlépés nélkül elvétellel, pótlással. Írásbeli kivonás ellenőrzése. A műveletekhez kapcsolódó jelölések és elnevezések használatának gyakorlása. Tevékenységekhez, történetekhez műveletválasztás: ,,Mit mond a kép?” Az írásbeli szorzás és a maradékos osztás előkészítése.

2. 3. SZÖVEGES FELADATOK

Tartalom, tevékenység
Egyszerű szóbeli és írásbeli szöveges feladatok modellezése. A feltételek és a kérdés szétválasztása. Az adatok lejegyzése, az összefüggések felismerése. A megoldás menetének lejegyzése művelettel. Az eredmény becslése. Kiszámítás a szóbeli és írásbeli műveletek alkalmazásával. Az eredmény ellenőrzése, összehasonlítása a valósággal. Szöveges válasz megfogalmazása. A tanult műveletekhez egyszerű szöveg alkotása. Egyszerű szöveges feladat készítése közösen, majd önállóan képes számfeladatról. A kérdés megfogalmazása. Számfeladathoz megfelelő szöveges feladat kiválasztása.

2. 4. PÉNZHASZNÁLAT

Tartalom, tevékenység
A 200, 500, 1 000 forintos bankjegyek megismerése. 100 Ft-ig a pénzek fizetőértékének megismerése, felváltások, beváltások játékpénzzel. Azonos összegek különböző címletű pénznemekkel való kifizetése. Saját értékpontok vezetése. Vásárlás ,,Csiribúval”.

3. ÖSSZEFÜGGÉSEK, FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK

Tartalom, tevékenység
Kapcsolatok felismerése tárgyak, személyek, fogalmak és számok között (mindkét irányban). Kapcsolatok kifejezése különböző módon (tevékenységgel, rajzzal, szavakkal, nyíl jelöléssel, jelekkel). Kapcsolatok felfedezése, kifejezése újabb elemek megadásával. Nagysági relációk különféle alakú számok és különféle mértékegységekkel megadott mennyiségek között. A relációk kifejezése rajzzal, szavakkal, nyíllal, jellel.
Táblázattal, diagrammal, grafikonnal adott összefüggések összetartozó érték-párjainak leolvasása. Táblázatok kiegészítése adott egyszerű szabály alapján. Táblázatok kiegészítése felismert egyszerű szabály alapján. Az alkalmazott szabály megfogalmazása szóban, nyíl jelöléssel, a nyitott mondat kiegészítésével (szabálymegfogalmazás többféleképpen). Szabályjáték alkalmazása számolási műveletekkel. Hiányos képsorok rendezése, a hiányok pótlása. Sorozatok folytatása, kiegészítése adott szabály szerint. Sorozatok tulajdonságainak vizsgálata. Néhány elemével adott sorozathoz különféle szabály keresése. Állandó különbségű számsorozatok folytatása adott taggal mindkét irányban adott és felismert szabály alapján. A 3, 4, 6 többszöröseiből alkotott számsorozatok.

4. GEOMETRIA

4. 1. KONSTRUKCIÓK

Tartalom, tevékenység
Építések modellről színes rudakból. Testek vizsgálata. Síkidomok előállítása: nyírása feltételek megkötésével, kirakása más síkidomok felhasználásával, körbekerítése szöges táblán, egy-egy feltétel megkötésével.
Pont, egyenes, félegyenes, szakasz fogalma, jelölése. Pont, egyenes, félegyenes, szakasz, síkidom rajzolása szabadkézzel és vonalzóval. Szakasz hosszának mérése, adott hosszúságú szakasz rajzolása cm pontossággal. Négyzetrácsos papíron adott oldalhosszúságú négyzet és téglalap rajzolása. Síkidomok megnevezése határoló oldalak és csúcsok száma szerint. Az oldalak és csúcsok jelölése. A négyzet, téglalap kerületének számítása. Terület mérések előkészítése. Körző használat: körívek alkotása.

4. 2. ALAKZATOK TULAJDONSÁGAI

Tartalom, tevékenység
Alakzatok válogatása adott szempont szerint (testek, síkidomok; lapok/oldalak, csúcsok száma szerint). Rossz válogatás javítása. Testek tulajdonságainak felismerése, megfogalmazása. Síkidomok tulajdonságainak felismerése, megnevezése (háromszög, négyszög, téglalap, négyzet, tükrösség).A derékszög fogalma, derékszögek keresése, felismerése a környezet tárgyaiban. A téglalap és a négyzet felismerése, legfontosabb tulajdonságaik felsorolása, megmutatása rajzról. A téglalap és a négyzet azonos és különböző tulajdonságai. Barkochba-játékok alakzatokkal.

4. 3. TRANSZFORMÁCIÓK

Tartalom, tevékenység
Szimmetrikus síkbeli alakzatok keresése, vizsgálata. Síkbeli alakzatok szimmetriájának ellenőrzése átfordítással. Szimmetrikus alakzatokon szimmetrikusan elhelyezkedő pontok megjelölése. Tükrös alakzat előállítása (egy tükörtengellyel). Adott mintákban, kirakásokban két egybevágó vagy hasonló elem helyzetének megfigyelése, egyik elemnek a másikba történő mozgatása.

4. 4. TÁJÉKOZÓDÁS

Tartalom, tevékenység
A gyerekek által gyakran megtett útvonalak gondolati bejárása elbeszélés alapján. Hely meghatározása viszonyítással és a helyzet változtatása az adott utasításnak megfelelően. Egyszerű alakzatok létrehozása szögestáblán, négyzethálón diktálás alapján. Táblázatból adott figurák, ábrák helyének leolvasása. Sakktáblán elhelyezett bábuk helyének leolvasása. Figurák, ábrák rajzolása diktálás alapján adott táblázatba. Útvonalak bejárása egyszerű, néhány utcát ábrázoló térképen. A valóságban bejárt útvonalak elbeszélése.

4. 5. MÉRÉS TAPASZTALATSZERZÉS

Tartalom, tevékenység
Azonos típusú mennyiségek összehasonlítása, összemérése, rendezése. A különböző mennyiségek mérésére alkalmas eszközök kiválasztása, összegyűjtése. A mérőeszközök működésének felelevenítése, az újak megismerése. A mérések gyakorlati végrehajtása kirakással, kiegyensúlyozással, a mérés pontatlanságának tapasztalása. Ötletek gyűjtése mérésekhez. Adott mennyiségek összehasonlítása becsléssel, a becslés ellenőrzése összeméréssel. Adott mennyiségek meg- és kimérése szabvány mértékegységekkel.

4. 6. ÖSSZEFÜGGÉSEK A MENNYISÉGEK KÖRÉBEN

Tartalom, tevékenység
Összemérés, becslés. Sokféle mennyiség ugyanazzal a mértékegységgel való mérése során megfigyeljük, hogy 2-szer akkora mennyiséghez 2-szer akkora mérőszám tartozik. Különböző mennyiségek mérése során annak megtapasztalása, hogy ugyanazon mennyiség mérésekor kisebb egységhez nagyobb mérőszám tartozik.

4. 7. MÉRTÉKEGYSÉGEK

Tartalom, tevékenység
Szabvány hosszúság mértékegységek: m, dm, cm, (mm) megismerése tevékenységek közben. Szabvány tömeg mértékegységek közül a kilogramm és a dekagramm alkalmazása a kétkarú mérleg felhasználása során. Az űrtartalom mértékegységeinek hektoliter, liter, a deciliter ismerete, használata konkrét mérések kapcsán. Az időpont és az időtartam megkülönböztetése. Az időhöz kapcsolódó mértékegységek: év, hónap, hét, nap, óra, perc. Az időpont leolvasása. Kertek területének mérése alkalmi mértékegységekkel. A hőmérséklet mérése. Hőmérők leolvasása közösen. Hőmérsékletváltozások leolvasása közösen. Adott mennyiségekhez és mérőszámokhoz az illő mértékegységek megválasztása. Mértékváltások a tanult mértékegységekkel.

5. STATISZTIKA, VALÓSZÍNŰSÉG

5. 1. ADATGYŰJTÉS, ADATELEMZÉS

Tartalom, tevékenység
Az osztály tanulóiról szerzett információk lehetséges és célszerű rögzítése. Az adatok táblázatba foglalása, oszlopdiagram készítése közösen. Táblázatok és grafikonok adatainak olvasása, értelmezése. Adatok összehasonlítása, a gyakoribb kiválasztása. Adott adatsokaságról szóló állítások igazságának megállapítása, igaz állítások gyűjtése. Adatgyűjtés a számokról.

5. 2. VALÓSZÍNŰSÉGI JÁTÉKOK

Tartalom, tevékenység
Játékos tevékenység során megadott események lejegyzése és gyakoriságuk megállapítása.: lehet, lehetetlen, biztos, lehet de nem biztos esetekben. A megfigyelt adatok rendezése, a biztos és a véletlen események kigyűjtése. Események sorba állítása a várható bekövetkezés alapján, az elképzelés összevetése az elvégzett kísérlettel. A tapasztalatok okaira magyarázatok keresése.

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI


Ismeri és érti a matematika és a valóság kapcsolatát egyszerűbb esetekben. Értelemszerűen tudja használni a matematika tanult jelrendszerét.

Tapasztalati szinten manipulál, eljátszik, megjelenít matematikai problémákat. Érti a tanult matematikai jelöléseket, fogalmakat. Önálló véleményalkotással próbálkozik.

Adott alaphalmazokon adott tulajdonságú részhalmazokat előállít. Elemek közti egyszerű kapcsolatokat, különbségeket kifejez. Gyakorlott az azonosság, különbözőség megállapításában. Sejtéseket fogalmaz meg számokkal és nem számokkal kapcsolatos nyitott mondatokról. Igénye van az igazolásra. El tudja dönteni kijelentések igaz hamis voltát. A feladataiban felmerülő eldöntendő kérdéseket próbálgatással oldja meg. Megfogalmaz egyszerű állításokat és azok tagadását.

Megkülönbözteti egy előállított rendszerben az azonos, illetve különböző elemeket. Képes tevékenységgel (rajzzal, színezéssel, építéssel) konstrukciókat alkotni. Az előállított elemeket rendezni tudja adott szempont szerint.
Alkalmaz segítő eszközöket egyszerű problémák megoldásához. Ismeri és használja a megértett matematikai fogalmakat.

Biztos a számfogalma a 100-as számkörön belül. Ismeri a számok helyiértékes írásmódját, a számok tulajdonságait, kapcsolatait, tudja ezen ismereteit alkalmazni is. Írja és olvassa a számokat az ismert számkörön belül, és használja a számokkal kapcsolatos fogalmakat. Ismeri az egység-törtek és negatív számok fogalmát.

Tudja értelmezni az összeadás és kivonás műveleteit. 100-as számkörben tízes átlépés nélkül készségszinten tud szóbeli és írásbeli összeadást és kivonást végezni. 50-es számkörben jártas a tízes átlépéses összeadásban, kivonásban. Érti a szorzás, bennfoglalás és a részekre osztás tartalmát Ismeri az 1-es, 2-es, 3-as, 4-es, 5-ös, 6-os és 10-es szorzó- és bennfoglaló táblákat. Használja a műveletekhez kapcsolódó jelöléseket, elnevezéseket.

Értelmezi a szöveggel kifejezett műveleteket, kapcsolatokat. Ismeri a szöveges feladatok megoldásának algoritmusát, tud önállóan megoldani egyszerű szöveges feladatokat.

A pénznemeket 1000 forintig felismeri, és ismeri, hogy adott pénzösszegért mit vásárolhat. Tud 100 Ft-ig önállóan is vásárolni.

Jártas egyszerű relációk értelmezésében, kifejezésében, megfogalmazásában, a számok nagyságának összehasonlításában. Felismeri a számsorozatok növekedését, illetve csökkenését, felfedez egyszerű szabályokat és azokat meg tudja fogalmazni. Állandó különbségű számsorozatokat mindkét irányban folytat.
Felismeri az adott – méréssel kapcsolatos – problémát, megtalálja a megoldást biztosító eljárást. A mennyiségek méréséhez használható eszközzel szerzett tapasztalatok összegyűjtése alapján próbálkozik a probléma megoldásával.

Képes geometriai problémák felismerésére, megfogalmazására. Ismeri a tanult geometriai fogalmakat. Ismeri az egyes eszközök alkalmazási lehetőségeit a feladatmegoldások során. Képes adott feltételeknek eleget tevő geometriai alakzatok kiválasztására, létrehozására. Érti és követi alakzatok modellről történő másolásának utasításait különféle feltételek szerint. Jártas a négyzet és a téglalap kerületének tapasztalati számításában.

Megkülönbözteti a síkbeli és térbeli alakzatokat, valamint azok tulajdonságait, észrevételeit tevékenységgel tudja ellenőrizni. Alakzatokat szétválogat adott, illetve választott szempont szerint. Ismeri a négyzet és téglalap tulajdonságait Meg tudja állapítani alakzatok tükrösségét, kirakással, tépéssel, nyírással létrehoz tükrös alakzatot.

Táblázatos elrendezésekben megtalálja elemek (pontok) helyét rögzített sorhoz, oszlophoz viszonyítva. Használja a téri elhelyezkedés jellemző fogalmait, képes a környezetéről készült egyszerű térképeken útvonalakat bejárni, használja a tájékozódást segítő irányok, relációk nevét. A probléma tartalmához illő eljárás megválasztására képes.

Ismeri a mennyiségek összehasonlításához, összeméréséhez, illetve megméréséhez vezető tevékenységek módszereit, képes a tényleges gyakorlati cselekvésre. A mennyiség, a mértékegység és a mérőszám összefüggéseit ismeri, használja a gyakorlati mérései során a különböző mennyiségekhez kapcsolódó szabvány mértékegységeket és jelölésüket: m, dm, cm, kg, dkg, hl, l, dl, év, hónap, hét, nap, óra, perc.

A lehetséges észlelési adatokat felismeri, próbálkozik azok rendezésével és rögzítésével. Legyen elképzelése az adatok alapján összefüggések, következtetések levonására, várakozásait próbálja összevetni a valósággal. A tapasztalati adatokat a megadott módon tudja rögzíteni. Próbálkozzon a rendezett adathalmaz egyszerű elemzésével”, és sejtései megfogalmazásával.

Megfigyeli és rögzíti adott események bekövetkezését kísérletekhez kapcsolódva. Legyen igénye az elvégzett kísérletek eredményeinek rendezésére. Sejtéseit próbálja a kísérlet alapján alátámasztani vagy elvetni.

MATEMATIKA 5. ÉVFOLYAM

Témakörök tartalmak tevékenységek

1. GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK

1. 1. OSZTÁLYOZÁS, RENDEZÉS

Tartalom, tevékenység
Természetes számok osztályozása: páros-páratlan számok, intervallumok, nagyságrendek, kerekítés adott helyi értékre. Különböző mennyiségek osztályozása adott mértékegységek szerint. Síkidomok osztályozása. Nagysági relációk a természetes számok körében. Két halmaz közös elemeinek keresése.
,,Egyik sem” kifejezés használata. Többszörösök, osztók szerinti rendezések. Törtek nagyság szerinti rendezése. Síkidomok rendezése adott és saját szempont szerint.

1. 2. SEJTÉSEK, ÁLLÍTÁSOK, IGAZOLÁSOK

Tartalom, tevékenység
„Találd ki, mi van a kezemben!” – adott állítások alapján. ,,Gondoltam egy számot’’
Elemek közös tulajdonságainak, illetve kapcsolatainak megsejtése, ennek kifejezése tevékenységgel, illetve állítás formájában. Adott halmazokhoz kapcsolódó állítások logikai értékeinek meghatározása.
Hamis állítások igazzá tevése, illetve igaz állítás elrontása tagadással. Adott állításokat igazzá tevő halmazképzés. Nyitott mondatok igazsághalmazainak megkeresése tervszerű próbálgatással. A megfogalmazott sejtések helyességének ellenőrzése kipróbálással.

1. 3. KOMBINATORIKUS GONDOLKODÁS

Tartalom, tevékenység
Tárgyak, dolgok véletlenszerű, illetve szándékos kiválasztása. Utak bejárása. A feltételeket kielégítő esetek előállítása, megkülönböztetése. Az előállított lehetőségek rendezése táblázatban, fa-diagramon. A megkezdett rendszer folytatása. Azonos tartalmú, de más elemszámú problémák megoldása. ,,Szőnyegezések.” Kombinatorikus feladat négy színnel. Számképzés adott feltételekkel.

2. SZÁMTAN, ALGEBRA

2. 1. SZÁMFOGALOM

Tartalom, tevékenység
Számfogalom bővítése 1000-es körben. A tízes számrendszer szerkezeti sajátosságai. A helyiérték táblázat bővítése. Az ezresek helye. Természetes számok írása, olvasása. Számképzés adott feltételekkel. A számok közelítő helye százas beosztású számegyenesen. Kerekített érték. Számok tulajdonságai: sokféle neve, alaki, helyi, és valódi értéke. A számok kapcsolatai: a számok nagyságának vizsgálata, analógiák a tízes, százas beosztású számegyenesen.
Tört fogalmának megértetése: előállítás tevékenységgel, a részek neve, az egész neve törtrésszel. Számláló, nevező, törtvonal. Negatív szám fogalmának erősítése: Helye a számegyenesen. Hőmérő, adósság.

2. 2. MŰVELETEK

Tartalom, tevékenység
Szóbeli összeadás és kivonás, szorzás és osztás egyszerű esetekben. Becslés.
Háromjegyű számok írásbeli összeadása, kivonása (pótlással) a tízesátlépés fokozatainak betartásával.
Becslés. A műveletek ellenőrzése írásban. A 7, 8, 9 szorzótábla felépítése, rögzítése. Összefüggések keresése a szorzótáblák között. Szorzótáblán kívüli esetek gyakorlása.
Írásbeli szorzás, osztás egyjegyűvel, a fokozatok betartásával. A műveleti tulajdonságok. Műveletek közötti kapcsolatok. Törtek kiegészítése egészre.

2. 3. SZÖVEGES FELADATOK

Tartalom, tevékenység
Egyszerű szövegezésű két művelettel megoldható szöveges feladatok. A feltételek és a kérdés szétválasztása. Az adatok lejegyzése, az összefüggések felismerése. A megoldás menetének lejegyzése művelettel, műveletekkel. Az eredmény becslése. Kiszámítás a szóbeli és írásbeli műveletek alkalmazásával. Az eredmény ellenőrzése, összehasonlítása a valósággal. Szöveges válasz megfogalmazása. Számfeladathoz megfelelő szöveg kiválasztása. Számfeladathoz önálló szövegalkotás.

2. 4. PÉNZHASZNÁLAT

Tartalom, tevékenység
A különböző címletű bankjegyek megismerése. (1000 Ft, 2000 Ft, 5000 Ft). Felváltások, beváltások. Azonos összegek különböző címletekkel való kifizetése. Az osztálypénz közös beosztása, kalkulálás, vásárlások. Az iskola értékteremtő rendszerében való tájékozódás – egyéni gazdálkodás.

3. ÖSSZEFÜGGÉSEK, FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK

3. 1. ÖSSZEFÜGGÉSEK

Tartalom, tevékenység
Összefüggések felismerése, megfogalmazása természetes- és közönséges tört-, negatív számok, mérőszámok és mértékegységek, nem matematikai fogalmak között. Kapcsolatok keresése, leolvasása adott egyszerűbb táblázatokról, fa-gráfról. Adott kapcsolatokat igazzá tevő elem-párok gyűjtése. Kapcsolatok tárgyak, dolgok, fogalmak között. A felismert kapcsolatok kifejezése szavakkal.

3. 2. FÜGGVÉNYEK

Tartalom, tevékenység
Elemek párosítása adott szabály alapján. Tárgyak, dolgok, fogalmak, tulajdonságok egymáshoz rendelése. Megfigyelések, mérések, szöveggel adott függvények számadatainak táblázatba rendezése. Adott párosítás szempontjának felismerése, a párosítás folytatása, a kapcsolat kifejezése szóban vagy nyíl-jelöléssel mindkét irányban. Szabályjátékok, gépjátékok néhány adott eleme után újabb elemek megadása, az alkalmazott szabály megfogalmazása.

3. 3. SOROZATOK

Tartalom, tevékenység
Állandó és változó különbségű sorozatok. Sorozatok elemeinek megadása adott szabály alapján. Hiányos sorozatok kiegészítése. Rendezett elemek közti kapcsolat felismerése, megnevezése. Egyszerű sorozatok képzése mindkét irányban. Néhány elem ismeretében a sorozat folytatása. Sorozatok elemeinek összehasonlítása.

 

4.

GEOMETRIA

4. 1. KONSTRUKCIÓK

Tartalom, tevékenység
Testek építése szabadon, a keletkezett alkotások szétválogatása, tulajdonságaik vizsgálata. Testek építése testekből (színes rudakból, kockákból, gyufásdobozokból). Testek építése síklapokból ragasztással, hajtogatással. Testek építése élekből, Babilon játékkal, pálcikával.
Síkidomok másolása sík- és térmértani modellezőkészlettel, rajzzal. Feltételeknek megfelelő adott tulajdonságú négyzet, téglalap, négyszög, háromszög, sokszög rajzolása szabadkézzel, vonalzóval. Négyzet és téglalap kerülete, területe.
Egyszerű szerkesztések (merőleges derékszögvonalzóval, billentéssel, párhuzamos derékszögvonalzóval eltolással) vonalzóval, körzővel (adott sugarú körök). Kartonból ragasztott testek szétvágása az élek mentén, a testháló megfigyelése. Adott testhálókból testek építése.

4. 2. ALAKZATOK TULAJDONSÁGAI

Tartalom, tevékenység
Egyenesek és szakaszok kölcsönös helyzetének megfigyelése konkrét példákon (párhuzamos, merőleges, metsző, kitérő). Egyenesek, szakaszok helyzetének felismerése konkrét alakzatokon. A derékszög felismerése, összehasonlítása alkalmi eszközzel (vonalzó, papírlap). Sokszögek csoportosítása azonos tulajdonságaik alapján (oldalak száma, hossza, helyzete szögek száma, nagysága alapján). Síkidomok szimmetriatengelyének megállapítása hajtogatással, tükörrel. Az összes tükörtengely megkeresése, berajzolása. Síkidomok másolása során a geometriai tulajdonságok megfogalmazása szimmetriával, szögek számával, egybevágósággal kapcsolatosan. Alakzatok azonos tulajdonságainak keresése (ugyanannyi derékszöge van, mindegyikben van beugrás, vagy azonos hosszúságú oldaluk, egybevágók, hasonlók). Az épített alakzatok tulajdonságainak megfigyelése: egyenes-, vagy görbevonalú, lapok, élek, csúcsok száma, helyzete.

4. 3. TRANSZFORMÁCIÓK

Tartalom, tevékenység
Díszítő-, parketta-, csempe-, burkoló-, textil-, csomagolópapír minták megfigyelése. Minták készítése nem szimmetrikus elemek tükrözésével, átfordítással. Megkezdett szimmetrikus minták rajzolása vonal, illetve pontrácsos papíron leszámolással. A tükörtengelyek megrajzolása. Különböző helyzetben lévő síkidomok, testek egybevágóságának felismerése; eltolások, forgatások, tükrözések kirakással, rajzolással, mozgatással. Pontrácsra, vonalrácsra rajzolt alakzatok másolása nagyított, kicsinyített rácsra. Körző használata, körminták.

4. 4. TÁJÉKOZÓDÁS

Tartalom, tevékenység
Tanulmányi séták, útvonalak tervezése térkép segítségével. Az origó fogalmának előkészítése játékos feladatokkal (pl. útkereszteződések keresése). Pontok megadása síkban vagy térben, játékos feladatokkal. Irányra, állásra, távolságra vonatkozó utasítások követésével adott pontok elérése. Négyzetrácsos papíron megrajzolt egyszerű alakzatok elkészítése diktálás útján. Az iskola és a környékének megismerése, utak bejárása, megfigyelése, a megfigyelések rögzítése. Bejárt útvonalról közösen készített térképeken jellemző objektumok bejelölése.

4. 5. MÉRÉS TAPASZTALATSZERZÉS

Tartalom, tevékenység
Kapcsolatok keresése különféle fajta mennyiségek között (pl. azonos anyagból készült kockák, rudak él-hosszúságának, tömegének összehasonlítása). Az újabb mérőeszközök megismerése (cl mérésére alkalmas eszköz, mm beosztású mérőszalag, gramm, tonna). Az újabb mérőeszközöknél alkalmazható mérési technikák, illetve eljárások megfigyelése, a mérés végrehajtása. Mérési gyakorlatok csoportmunkában, osztályteremben és terepen. A mérés pontosságának összevetése a mérendő mennyiséggel, a célszerűség figyelembevétele.
A négyzet és a téglalap területének lefedése különböző nagyságú négyzetlapokkal, a számítás módjainak felfedezése. Szög mérése derékszöggel, hajtogatott papírral.

4. 6. ÖSSZEFÜGGÉSEK A MENNYISÉGEK KÖRÉBEN

Tartalom, tevékenység
Konkrét mérésekkel szerzett tapasztalatok megfogalmazása konkrét összefüggésekben (2-szer akkora mennyiséghez 2-szer akkora mérőszám tartozik). Átváltások konkrét tevékenységek során. A mennyiség a mértékegység és a mérőszám kapcsolatának kifejezése és a konkrét összefüggés megadása az újonnan megismert mértékegységek alkalmazásával is. Mérési tevékenységek csoportmunkában különböző egységek alkalmazásával; a csoportok munkájának, eredményeinek összehasonlítása.

4. 7. MÉRTÉKEGYSÉGEK

Tartalom, tevékenység
Mértékváltások a tanult mértékegységekkel. A mértékegységek szabványos jelölésének rögzítése a mérendő tulajdonságnak megfelelően, rendezésekkel. Mértékegységek sorba rendezése, váltószámok.
A váltószámok és a helyiértékek kapcsolata. Mértékváltások konkrét számfeladatokkal. Területek mérése lefedéssel. Adott területű síkidomok előállítása egységnyi területek felhasználásával. Szögmérés hajtogatott papírral, derékszöggel.

5. STATISZTIKA, VALÓSZÍNŰSÉG

5. 1. ADATGYŰJTÉS, ADATELEMZÉS

Tartalom, tevékenység
Adatok gyűjtése a gyerekek életével, tulajdonságaival kapcsolatosan. Táblázatok, grafikonok adatainak olvasása, értelmezése összehasonlítása, következtetések megfogalmazása. Két adat számtani közepe.

5. 2. VALÓSZÍNŰSÉGI JÁTÉKOK

Tartalom, tevékenység
Elvégzett kísérletek bekövetkezett eseményeinek megfigyelése. Sejtések megfogalmazása adott kísérlethez kapcsolódva. Kísérlet során az egyes események bekövetkezéseinek rögzítése. Kísérletek során megfigyelt adatok rendezése. A biztos és a véletlen események megkülönböztetése, az elképzelések összevetése a kísérlettel. Tippelés egy esemény bekövetkezéséről, illetve be nem következéséről a kísérlet előtt.

6. INFORMATIKA

Tartalom, tevékenység
A számítógép kialakulása, korábbi számolóeszközök.
A számítógépes környezet: beszélgetés a mindennapi életben előforduló információs jelekről, szimbólumokról. A számítógépek történetével, az informatika magyar vonatkozásaival való ismerkedés.
Algoritmusok leírása szöveggel, rajzzal, játékos számítógépes környezet alkalmazásával. Egyszerű algoritmus kódolása.

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI


Az alkalmas segédeszközt megtalálja és használja egyszerű problémák megoldásához. A matematikai jelöléseket megfelelően alkalmazza. Jártas fogalmak tartalmának értelmezésében.

Jártasságot szerzett elemeknek különböző rendezési szempontok szerinti csoportosításában. Képes konkrét tapasztalatok alapján általános érvényű sejtéseket alkotni. Ki tudja fejezni sejtéseit általánosan megfogalmazott állítások formájában. Állításait próbálgatással igazolja.

Tevékenység segítségével elő tudja állítani az adott feltételeket kielégítő lehetőségeket.
Érzi a matematika és a valóság szoros kapcsolatát.

Tudja értelmezni a szöveggel kifejezett műveleteket, kapcsolatokat. Ismeri az egyszerű szöveges feladat megoldási módját, a megértéshez talál alkalmas segédeszközt Egy művelethez tud szöveget alkotni.
Felismeri a forgalomban lévő bankjegyeket, és hogy egy adott összegért mit vásárolhat, az iskola értékteremtő rendszerét, a Csiribú értékét, gazdálkodik saját értékpontjaival. Szerepet vállal családi bevásárlásban.

Képes egyszerűbb kapcsolatok felismerésére, kialakulóban igénye többféle kapcsolat keresésére. Az adott és felismert összefüggéseket tevékenységgel, rajzzal, szavakkal, jelekkel ki tudja fejezni. Adott kapcsolatot kielégítő elem-párokat megad adott alaphalmazon.

Megkezdett sorozatot folytat. Ismeri a számsorozatok legfőbb tulajdonságait, a felismert szabályt szóban kifejezi.

Bővülnek ismeretei a geometriai tulajdonságokról. Több feltételnek megfelelő alakzatokat létrehoz.
Egyre nagyobb távolságra terjed ki a tájékozódó képessége.

Tud alakzatokat, dolgokat, eseményeket jellemezni és összehasonlítani mennyiségi tulajdonságaikkal.
Épít testekből, lapokból, pálcikákból többféleképpen, egyre több feltételnek megfelelően.
Síkidomokat előállít síkidomokból, pálcikákból többféleképpen, egy-két feltétel megkötésével.
centiméter pontossággal mér, adott hosszúságot centiméter pontosan előállít.

Felismer síkbeli és térbeli alakzatokon egyre több geometriai tulajdonságot (oldalak, élek, szögek száma, nagysága, helyzete, szimmetria, egybevágóság). Tud alakzatokat összehasonlítani és megkülönböztetni geometriai tulajdonságok alapján. Ismeri a tulajdonságok és alakzatok nevét.

Tud sormintát készíteni tükrözéssel, parkettázni kirakással, illetve sablonnal való rajzolással. Tevékenységgel felismer, illetve előállít tükrös és egybevágó alakzatokat.

Megfelelően tájékozódik az iskolája és a lakóhelye környékén. Képes adott útvonalak és adott térképek követésére, összekapcsolására, illetve adott útvonalon tereptárgyak bejelölésére.

A már korábban megismert mennyiségeken kívül területet tud mérni alkalmi mértékegységekkel. Méréseket adott pontossággal végez. Képes adott mennyiségek előállítására különböző kimérésekkel. Konkrét mérésekhez kapcsolódva át- és beváltásokat végez. Megfigyeli az összefüggéseket a mennyiség, a mértékegység és a mérőszám között.

Észlelési adatokat tud megállapítani, ezeket lejegyezni. Képes megfogalmazni sejtéseit és egybevetni a valósággal. Táblázatokról képes adatok leolvasására gyűjtésére, lejegyzésére.

Rendelkezik elemi gyakorlati tapasztalatokkal az algoritmusok leírási lehetőségeiről, segítséggel algoritmusok megjelenítésére képes.

MATEMATIKA 6. ÉVFOLYAM

Témakörök, tartalmak, tevékenységek

1. GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK

1. 1. OSZTÁLYOZÁS, RENDEZÉS

Tartalom, tevékenység
Racionális számok adta halmazok értelmezése. Háromszögek és négyszögek csoportosítása tengelyes szimmetria alapján. Síkidomok csoportosítása. Számkörbővítés, részhalmazok keresése halmazábrákon, halmazok egyesítése. Legnagyobb és legkisebb elemek keresése az egyes számkörökben. Többszörösök, osztók.

1. 2. SEJTÉSEK, ÁLLÍTÁSOK, IGAZOLÁSOK

Tartalom, tevékenység
Elemeivel adott halmazról állítások megfogalmazása. Hamis állítások megfogalmazása. Hamis elemek felismerése. Állítások tagadása más tulajdonság megfogalmazásával. Állítások logikai értékének eldöntése. Adott alaphalmazról logikai kifejezések gyűjtése („és”, ,,vagy”, ,,minden”, ,,egyik sem”, ,,van olyan”). Művelettel, műveletekkel megadott nyitott mondatok igazsághalmazának megkeresése konkrét elemek behelyettesítésével, próbálgatással.
(Adott alaphalmazok: egészek, törtek, negatív számok, geometriai alakzatok, mennyiségek, más műveltségterületek fogalmai.)

1. 3. KOMBINATORIKUS GONDOLKODÁS

Tartalom, tevékenység
Összegek sorrendjének felállítása négyjegyű számok körében. Négyjegyű számok képzése adott feltételek szerint. Az összes lehetőség megtalálása. Számok képzése több feltétel teljesülése esetén. Az összes lehetőség megtalálása. Szám- és szöveges feladatok többféle megoldási lehetősége.

2. SZÁMTAN, ALGEBRA

2. 1. SZÁMFOGALOM

Tartalom, tevékenység
A tízes számrendszer szerkezeti sajátosságai. Számfogalom bővítése a 10 000-es számkörben. Természetes számok olvasása, írása, értelmezésük darab-, és mérőszám szerint. Helyük különböző beosztású számegyenesen. Számszomszédok. Alaki és helyi érték. Kerekítések. Helyiértékek szerinti bontások, összerakások. Negatív számok használata: hőmérséklet, adósság, hiány. Helyük a számegyenesen. Törtszámok a gyakorlatban, előállításuk. Törtszámok írása, olvasása. Helyük a számegyenesen. Relációk azonos és különböző nagyságrendű számok között. A tizedes tört előfordulása.

2. 2. MŰVELETEK

Tartalom, tevékenység
Szóbeli összeadás, kivonás, pótlás, szorzás, osztás kerek százasokkal, ezresekkel. Írásbeli összeadás, kivonás teljes háromjegyű számokkal a fokozatok szerint. Két- és háromjegyű számok szorzása egy és kétjegyű szorzóval. Becslés. A szorzás kezdése a szorzó bármelyik helyiértékével. Ellenőrzés a tényezők felcserélésével. Szorzás, osztás 10-zel, 100-zal, 1000-rel. Három- és négyjegyű számok osztása egyjegyű osztóval. Becslés. Ellenőrzés. Műveletek törtekkel, azonos nevezőjű törtek összeadása és kivonása, pótlása egy egészre. Egység-törtek többszörösének előállítása.

2. 3. SZÖVEGES FELADATOK

Tartalom, tevékenység
Alapműveletekre vezető szöveges feladatok összefüggéseinek megértése. Megoldási módjának a felfedezése és megoldása, a szöveges feladat algoritmusának megfelelően. Több művelettel megoldható szöveges feladatok. A zárójel használata. Több megoldás keresése. Számfeladathoz szöveg alkotása

2. 4. PÉNZHASZNÁLAT

Tartalom, tevékenység
Azonos összegek kifizetése többféleképpen. Adott összeg vásárlóértékének lehetőségei. Közös bevásárlás iskolai célra. A vásárlás megtervezése, az áruk beszerzése, esetleges módosítások. A bevásárlás elszámolása. Értékteremtés, vásárlás az iskolában. Saját bevételek tervezése.
A lakásfenntartásával kapcsolatos számlák, fizetési módok megismerése.

3. ÖSSZEFÜGGÉSEK, FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK

3. 1. ÖSSZEFÜGGÉSEK

Tartalom, tevékenység
Kapcsolat keresése konkrét dolgok között: természetes számok, azonos számlálójú és nevezőjű közönséges törtek, tizedes törtek, negatív számok, mérőszám és mértékegységek. Relációk létesítése alakzatok és hozzájuk rendelt mennyiségek között. Konkrét példák a relációtulajdonságokra.

3. 2. FÜGGVÉNYEK

Tartalom, tevékenység
Szabályjátékok táblázatba foglalása. Táblázatba rendezett adatok közti összefüggések felismerésének gyakorlása. A szabály megfogalmazásának gyakorlása. Relációkat leíró kifejezések használata. Egyszerű összefüggések felismertetése táblázati adatokból. Összefüggések közös megállapítása.

3. 3. SOROZATOK

Tartalom, tevékenység
Sorozatok képzése mindkét irányban, a kiegészítések gyakorlása. Hibás sorozatok javítása. Illik-e a sorozatba? – döntés adott elemről. Többszörösök számsorozatai. Állandó különbségű sorozatok közönséges törtekkel. Hányados sorozatok. Néhány elemből többféle sorozat alkotása.

4. GEOMETRIA

4. 1. KONSTRUKCIÓK

Tartalom, tevékenység
Testek tulajdonságainak megnevezése. Építések modell alapján. Alaprajzok készítése. Síkidomok körbekerítése szöges-táblán, kerület mérése mm pontossággal. Síkidomok kirakása pálcikákból, szívószálból, rajzolása szabadkézzel, vonalzóval adott feltételek megkötésével. Szakaszok és szögek másolása. Derékszög és egyenes szög rajzolása, mérése derékszöggel és szögmérővel. Párhuzamos, merőleges egyenesek, szögfelezők, szakaszfelezők szerkesztése. Négyzet és téglalap szerkesztése, kerületének és területének számítása.

4. 2. ALAKZATOK TULAJDONSÁGAI

Tartalom, tevékenység
Alakzatok válogatása egy-, illetve két szempont szerint (testek, síkidomok; határoló lapok/oldalak párhuzamossága, merőlegessége, szimmetriája). Síkidomok tulajdonságainak felismerése, megnevezése (oldalak párhuzamossága, merőlegessége; szögek nagysága, szimmetria-tengelyek száma). Testek tulajdonságainak felismerése, megnevezése (lapok tulajdonsága). Alakzatokban azonosságok keresése (egybevágók, hasonlók). Adott tulajdonságokhoz alakzatok gyűjtése. A szög fogalma. Szögek fajtái, jelölésük.

4. 3. TRANSZFORMÁCIÓK

Tartalom, tevékenység
Az írásvetítő által létrehozott kép vizsgálata. Adott mintákban, kirakásokban két egybevágó elem helyzetének megfigyelése, egyik elemnek a másikba történő mozgatása. Síkbeli alakzatok tükörképének előállítása tükörrel, hálós papíron leszámlálással. Pont és szakasz tükrözése szerkesztőeszközökkel. Nagyítás, kicsinyítés azonos négyzetrácson.

4 .4. TÁJÉKOZÓDÁS

Tartalom, tevékenység
Utak bejárása többféle módon. Pontok meghatározása a síkban két adattal, játékos feladatokkal (pl. Nézőtéren adott helyek kijelölése; térképen kertek megnevezése). Vonal-, illetve ponthálós papíron megrajzolt alakzatok elkészítése diktálás útján. Fotók elhelyezése adott útvonalon. Útvonalak bejárása térképeken (pl. saját lakóhely bejárása képzeletben, múzeumlátogatások).

4. 5. MÉRÉS TAPASZTALATSZERZÉS

Tartalom, tevékenység
A gyakorlatban használatos szabványos mérőeszközök alkalmazása. A különböző mérőeszközöknél alkalmazható mérési technikák, illetve eljárások megfigyelése, a mérés végrehajtása. A területek lefedésével következtetés a számolási eljárásra. A szögmérő viszonypontjainak megismerése. A szögmérés technikájának megértetése, gyakorlása derékszög, hegyesszög (mindkét állásban) esetében. Adott mennyiségek meg- és kimérése különböző mérőeszköz alkalmazásával.

4. 6. ÖSSZEFÜGGÉSEK A MENNYISÉGEK KÖRÉBEN

4. 7. MÉRTÉKEGYSÉGEK

Tartalom, tevékenység
A terület mértékegységei. A hatványjelölés bevezetése. A négyzet és a téglalap területének számítása különböző szabvány egységekkel. A mérőszám és a mértékegység kapcsolata. Átváltások. Az idő mértékegységeinek alkalmazása az átváltásokban.

5. STATISZTIKA, VALÓSZÍNŰSÉG

5. 1. ADATGYŰJTÉS, ADATELEMZÉS

Tartalom, tevékenység
Beszélgetés, különböző statisztikai felmérésekről, az adatgyűjtés módszereiről, célszerűségéről. Az adatgyűjtés különböző módjainak gyakorlása, adatlap, kérdőív kitöltése, strigulázás. Az adatok feldolgozásának módjai, adatlapok, kérdőívek összevetése közösen, táblázatba rendezése, grafikonok készítése. Két adat számtani közepének értelmezése, meghatározása.

5. 2. VALÓSZÍNŰSÉGI JÁTÉKOK

Tartalom, tevékenység
Egyszerűbb kísérletek lehetséges kimeneteleinek megadása. Az adatrögzítés különböző módjainak megismerése. A rendezett adatok gyakoriságának összeszámlálása, az adatok táblázatba gyűjtése. Két esemény bekövetkezési esélyének összehasonlítása, az elképzelés összevetése az elvégzett kísérlettel. A tapasztalatok okainak megsejtése.

6. INFORMATIKA

Tartalom, tevékenység
A számítógépes környezet elemeinek megismerése: alapegység, monitor, billentyűzet.
A számítógép kezelésével való ismerkedés: bekapcsolás, játék és tantárgyi programok futtatásának megismerése. Az üzemeltetés rendje, egészség- és balesetvédelmi előírások megismertetése.

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI


Tudja használni a továbbhaladáshoz szükséges, tanult és megértett matematikai fogalmakat, egyre pontosabban használja a matematikai nyelvet. Jártas egyszerű matematikai problémák felismerésében, a megoldáshoz szükséges eszközök kiválasztásában.

Önállóan fogalmaz meg egyszerű állításokat és azok tagadását. Felismer egyszerű kapcsolatokat, összefüggéseket. Képes elemek osztályozására, rendezésére az elemek tulajdonságainak megfogalmazására. Tud szempontot adni osztályozáshoz, rendezéshez. Tapasztalatai alapján felismer általánosítható elemeket.

Megfogalmaz igaz és hamis állításokat, törekszik az állítások korrekciójára, pontosítására.
Felfedezi egyes feladatok megoldásában a kombinatorikus megoldás lehetőségét. Az adott megoldáshoz analóg példát tud rendelni.

Érti a matematika és a valóság kapcsolatát. Megérti a számkörbővítéssel kapcsolatos analógiákat. Képes saját gondolatainak közlésére, törekszik mások megértésére.
Tudja értelmezni a számokat darab-, és mérőszám szerint. Ismeri és alkalmazza a számok tulajdonságait és kapcsolatait. Az ismert számkörben tudja a számokat írni, olvasni. A pozitív és negatív egész számok sokféle nevét felismeri, azokat összehasonlítani is tudja.

Értelmezi a négy alapműveletet, ismeri a műveletekhez kapcsolódó algoritmusokat. Jártas a szóbeli számolásban kerek százasokkal, tízesekkel az ezres körben. Az írásbeli műveletekben a várható eredmény nagyságrendjét meg tudja becsülni. Ismeri az írásbeli műveletek ellenőrzését, az azonos nevezőjű törtek összeadását, kivonását, és pótlását egy egészre.

Megérti az egyszerű szövegezésű feladatot, az adatokat ki tudja gyűjteni, képes a szöveges feladat megoldási algoritmusát használni. Igénye az önellenőrzés.

A forgalomban lévő különböző címletű bankjegyeket ismeri, tud azonos összegeket többféle módon kifizetni. Érdeklődik családja havi bevételei és kiadásai iránt. Önállóan is vásárol. Az iskolai pénz értékét, használatát ismeri, értékpontjaival gazdálkodik.

Törekszik egyszerűbb következtetések leolvasására.
Képes egyszerű összefüggések felismerésére, leírására, ezek megállapítására táblázatból. A felismert és követett összefüggéseket szóban, írásban ki tudja fejezni. Konkrét gyakorlati tapasztalatait, megfigyeléseit táblázatba foglalja, egyszerű szabály alapján tud táblázatot készíteni. Érti a relációkat leíró kifejezéseket.

Ismeri a sorozatok legfontosabb tulajdonságait. Számsorozatok szabályát felismeri, állandó különbségű számsorozatot mindkét irányba folytat, tapasztalata van hányados sorozatok alkotásában.

Képes ismeretei alkalmazására, egyszerű problémák önálló megoldására eszköz segítségével. Létrehoz adott feltételeknek eleget tevő többféle alakzatot síkban és térben. Felismeri alakzatok geometriai tulajdonságait, próbál adott tulajdonságokat kielégítő elemeket kiválasztani adott alakzatok közül. Felfedezi alakzatok egybevágóságát, mozgatással, tükrözéssel tudja állításait igazolni. Tudja a négyzet és a téglalap kerületét számítani.

Ismeri, hogy síkbeli pontok két adattal egyértelműen megadhatók. Képes adott térképen útvonalak követésére.

Mennyiségek (terület, szög) mérésére képes: lefedéssel, kirakással, számolással.
Tud előállítani különböző feltételekkel megadott mennyiségeket tevékenység segítségével.
Felismeri a különböző mértékegységek közötti arányokat, érti a mennyiség, a mértékegység és a mérőszám összefüggéseit a különböző mennyiségekhez kapcsolódó mérések során.
A hosszúság, űrtartalom, tömeg, terület, szög és idő szabvány mértékegységeit, a köztük lévő váltószámokat ismeri.
Legyen ötlete az adatok összevetésére, adatelemzésre. Képes megfogalmazni és ellenőrizni sejtéseit. Az adatokat leolvassa táblázatokról és grafikonokról, tud oszlopdiagramokat, táblázatokat készíteni kirakással, rajzzal. Ismeri két szám számtani közepének a fogalmát.

Legyen módszere adott kísérletek eseményeinek lejegyzésére. Sejtse meg adott kísérlet lehetséges kimeneteleinek esélyeit.
A számítógépes környezet alapelemeit ismeri, érdeklődik az informatika iránt. A baleset-megelőzés szabályait betartja. Meglátja a kapcsolatot az információ különféle megjelenési formái között.

MATEMATIKA 7. ÉVFOLYAM

Témakörök, tartalmak, tevékenységek

1. GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK ALAPOZÁSA

1. 1. OSZTÁLYOZÁS, RENDEZÉS

Tartalom, tevékenység
Változatos matematikai tevékenységek: összehasonlítás, rendezés, mérés, konstruálás, modellezés. A ra-cionális számok és számkörbővítés adta halmazok értelmezése. Az összehasonlításhoz, viszonyításhoz szükséges kifejezések: egyenlő, kisebb, nagyobb, nem kisebb, nem nagyobb, legalább, legfeljebb értelmezése, használata. Konkrét tárgyak, a tanult számok és geometriai alakzatok, fogalmak halmazokba rendezése adott szempontok szerint. Halmazok egyesítése. Két- és három halmaz metszete. A logikai ,,és”, ,,vagy” használata.

Ajánlott alaphalmazok: tárgyak képei, számkártyák, számok, geometriai alakzatok, mennyiségek, az osztályfokban megismert műveltségterületek egyre bővülő fogalmai.

1. 2. SEJTÉSEK, ÁLLÍTÁSOK, IGAZOLÁSOK

Tartalom, tevékenység
A helyiértékes írásmód kapcsán a számrendszer értelmezése. Az összeg, különbség változásainak megfogalmazása, az állítások helyességének igazolása. Geometriai tulajdonságok megfogalmazása, az állítások helyességének igazolása. Nyitott mondatok. Feltétel tagadása, több feltétel egyidejű teljesülése.

1. 3. KOMBINATORIKUS GONDOLKODÁS

Tartalom, tevékenység
Kombinatorikus feladatok, a feltétel teljesülése. Egy feltétel rendszeres változtatása, a lehetőségek megtalálása és táblázatba foglalása.

2. SZÁMTAN, ALGEBRA

2. 1. SZÁMFOGALOM

Tartalom, tevékenység
A tízes számrendszer szerkezeti sajátosságai. A számfogalom bővítése 100 000-es számkörben. Alaki és helyiérték, számok szomszédai, számok írása és olvasása. Számjegyek valódi értéke 100 000-es számkörben, helyük a számegyenesen. Összehasonlítások, nagyság szerinti rendezések. Kerekítések. Többszörösök, osztók. Oszthatósági feltételek keresése (2, 5, 10, 100, 1000). Törtrész megadása közönséges törttel. Azonos értékű közönséges törtek felismerése, előállítása. Azonos nevezőjű és számlálójú közönséges törtek összehasonlítása. Közönséges tört és tizedes tört kapcsolata. A 10, 100, 1000 nevezőjű törtek. A tízes számrendszer helyiérték-táblázatának kibővítése az egészeknél kisebb helyiértékekre is. Tizedes törtek írása, olvasása, helye a számegyenesen, összehasonlítása, rendezése.
Törtszámok a gyakorlatban Törtrész, mint mennyiségek mérőszámai. Negatív számok fogalmának megerősítése többféle esetben.

2 .2. MŰVELETEK

Tartalom, tevékenység
Szóbeli összeadás, kivonás, pótlás, kerek ezresekkel, tízezresekkel. Teljes ötjegyű számok összeadása, kivonása írásban. Becslés, ellenőrzés. Tizedes törtek írásbeli összeadása, kivonása a fokozatok szerint. Kerek ezresek szorzása, osztása egyjegyű szorzóval, osztóval szóban. Szorzás, osztás 10, 100, 1000-rel. Írásbeli szorzás 3 jegyű szorzóval (könnyítések a szorzásban: 1 és 0 a szorzóban). Tizedes tört szorzása 1, majd kétjegyű szorzóval. Egész szám szorzása tizedes törttel. Számológép használatának gyakorlása az ellenőrzésre. Különböző nevezőjű törtek összeadása, kivonása (közös nevező valamelyik tag nevezőjével azonos). Legkisebb közös többszörös. Az egyszerűsítés és bővítés értelmezése. Írásbeli osztás kerek tízesekkel. Becslés. Írásbeli osztás 2 jegyű osztóval a fokozatok szerint. Becslés, ellenőrzés. Oszthatósági szabályok rögzítése konkrét osztásokkal.

2. 3. SZÖVEGES FELADATOK

Tartalom, tevékenység
A szöveg önálló értelmezése. Felesleges és lényeges adat szétválasztása. Egy és két művelettel megoldható szöveges feladatok. Zárójeles feladatok. A szöveges feladatok megoldási eljárásának gyakorlása. Az eredmény előzetes becslése, ellenőrzése, összevetése a valósággal. Adott számfeladathoz szöveg kiválasztása illetve szöveg készítése

2. 4. PÉNZHASZNÁLAT

Tartalom, tevékenység
„Postás” játék: pénzesutalvány kitöltése, csekkbefizetés. Egy lakással kapcsolatos aktuális havi számlák megismerése. Bevételek, kiadások számításaival való ismerkedés a háztartásban. Értékteremtés: bevételek és kiadások tervezése, nyomon követése, az egyenleg zárásának előkészítése.

3. ÖSSZEFÜGGÉSEK, FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK

3. 1. ÖSSZEFÜGGÉSEK

Tartalom, tevékenység
A számkörbővítés kapcsán összefüggések megbeszélése. A természetes számok további tulajdonságainak vizsgálata (oszthatóság, közös osztók). Összefüggések közönséges törtek között. Geometriai összefüggések. További kapcsolatok keresése konkrét dolgok között. Rendezési relációtulajdonságaival rendelkező összefüggések vizsgálata. Relációtulajdonságok megfogalmazása konkrét példákban. Mérőszám és mértékegység közti összefüggések megfigyelése, alkalmazása. Táblázatok, diagrammok, fa-gráfok által megadott relációk vizsgálata.

3. 2. FÜGGVÉNYEK

Tartalom, tevékenység
Az egyenes arányosság fogalma. Szöveges feladatok megoldása az adatok táblázatba foglalásával. Elemek párosítása adott utasítás alapján. Összefüggő adatokat tartalmazó táblázatok hiányzó elemeinek megadása. Grafikonok olvasása. Tapasztalati adatok táblázatba rendezése, az adatok alapján diagram készítése közösen. Szabályjáték, gépjáték ismert elemeiből a szabály megfogalmazása, kiválasztása a nyitott mondatok közül. Próbálkozás a szabály önálló megfogalmazásával, lejegyzésével.

3. 3. SOROZATOK

Tartalom, tevékenység
Sorozatok elemeinek megadása adott képzési szabály alapján. Néhány elem folytatása többféle szabály alapján. Hiányos sorozatok kiegészítése. Állandó és változó különbségű sorozatok folytatása pozitív egész számok esetén. Állandó különbségű sorozatok folytatása közönséges törtek esetén. Hányados sorozatok folytatása természetes számok körében.

4. GEOMETRIA

4. 1. KONSTRUKCIÓK

Tartalom, tevékenység
Síkidomok előállítása adott feltételeknek megfelelően (a szimmetria-tengelyek száma, az oldalak párhuzamossága, merőlegessége, szöge). A négyzet és téglalap kerületének és területének számításai. Lapokból megépített test hálójának kiterítése. A felszín fogalma. Testhálókból kocka, téglatest építése. Szakaszfelező merőleges szerkesztése. Szögek másolása, felezése, szerkesztése (90, 60, 30 fokos szögek).

4. 2. ALAKZATOK TULAJDONSÁGAI

Tartalom, tevékenység
Alakzatok párosítása egybevágóság, hasonlóság alapján. Síkidomok tulajdonságainak felismerése, megnevezése (négyszögek, háromszögek, sokszögek, körök). Négyszögek, háromszögek csoportosításai tulajdon-ságaik szerint. Elnevezésük. A négyzetes oszlop, a kocka, és a téglatest fogalmi jegyei.
Testek tulajdonságainak felismerése, megnevezése (lapok tulajdonsága; kapcsolat a lapok, csúcsok, élek száma között) növekvő önállósággal. Alakzatokban azonosságok keresése (oldalak száma, nagysága és helyzete, szögek nagysága és helyzete, egybevágók, hasonlók) növekvő önállósággal. Adott tulajdonságokhoz alakzatok gyűjtése. ,,Barkochba” játékok alakzatokkal.

4. 3. TRANSZFORMÁCIÓK

Tartalom, tevékenység
Minták készítése sablon alkalmazásával tükrözéssel. A kapott minta elemeinek összehasonlítása. Adott mintákban, kirakásokban egyik elemnek a másikba történő mozgatása, a mozgás jellemzése. Síkbeli alakzatok tükörképének előállítása hálós papíron leszámlálással. Pont, szakasz, háromszög tükrözése szerkesztőeszközökkel. Nagyítások, kicsinyítések hálós papíron leszámlálással. Nagyítások, kicsinyítések szerkesztő eszközökkel. Hasonló alakzatok leszámlálással. Figurák rajzolása diktálás alapján, irány, illetve méretváltozta-tással.

4. 4. TÁJÉKOZÓDÁS

Tartalom, tevékenység
Adott mértani testcsoport alaprajzának elkészítése. Utak bejárása egyre bonyolultabb térképeken.
Pontok megadása a síkban két adattal (kertbeültetés, sakktábla, keresztrejtvény, torpedó). A koordináta rendszer. Pontok megadása a térben három adattal, játékos feladatokkal (pl. Lakótelepen lakások keresése, könyvtárakban könyvek megtalálása). Adott irányokkal ellentétes irányú mozgások végrehajtása. Útvonalak bejárása térképen (pl. autóút, repülőút, kirándulások, saját lakóhely bejárása képzeletben, múzeumlátogatások). ,,Közlekedés” lakások tervrajzán: ,,tervrajzok” készítése elbeszélés alapján. Tájékozódás vaktérképen.

4. 5. MÉRÉS TAPASZTALATSZERZÉS

Tartalom, tevékenység
Információk gyűjtése a különféle mennyiségekről konkrét (szabvány egységekkel való) mérések során. Adott területek lefedése négyzetlapokkal, következtetések a számításra. Adott területek rajzolása négyzethálós és milliméterpapíron. Tömeg űrtartalommal, űrtartalom térfogattal való összehasonlítása. A kocka, négyzetes oszlop, téglatest kirakása egységnyi kiskockákból. Derékszög, egyenesszög, hegyesszög, tompaszög mérése lefedéssel, szögmérővel. Ötletek gyűjtése „bonyolultabb” mérésekhez.
Adott mennyiségek meg- és kimérése különböző mérőeszköz alkalmazásával.

4. 6. ÖSSZEFÜGGÉSEK A MENNYISÉGEK KÖRÉBEN

Tartalom, tevékenység
Sokféle mennyiség mérése sokféle mértékegységgel. A felfedezett kapcsolatok megfogalmazása (egyenes- és fordított arányosság). A mértékegységek és a helyiérték-tábla kapcsolata. Mennyiségek felírása tizedes tört alakban. A tapasztalatok során szerzett összefüggések alkalmazása egyszerű számításokban. Át- és beváltások.

4. 7. MÉRTÉKEGYSÉGEK

Tartalom, tevékenység
A hosszúság mérése. Szabvány mértékegységek és váltószámok (kilométer, méter, deciméter, centiméter, milliméter). A tömeg mérése. Szabvány mértékegységek és váltószámok (tonna, kilogramm, dekagramm és gramm). Az űrtartalom. Szabvány mértékegységek és váltószámok (hektoliter, liter, deciliter, centiliter, milliliter). Edények űrtartalmának összehasonlítása a térfogattal. A mértékegységek többszöröseit és törtrészeit kifejező hekto-, kilo-, deka-, deci-, centi-, milli- szócskák és a megfelelő rövidítések jelentése. Összefüggése a tízes számrendszerrel.
Az idő fogalma. Az időhöz kapcsolódó mértékegységek, a köztük lévő váltószámok. A terület mértékegységei. A hatvány jelölés megerősítése a területmértékekben. Váltószámok. A térfogat mérése. Kisebb testből kirakható testek térfogatának mérése leszámlálással. Szögek csoportosítása szögméréssel.
Táblázatok készítése és közös elemzése mérési adatokból.

5. STATISZTIKA, VALÓSZÍNŰSÉG

5. 1. ADATGYŰJTÉS, ADATELEMZÉS

Tartalom, tevékenység
Az osztály tanulóiról szerzett újabb információk gyűjtése, rögzítése. Mért és gyűjtött adatok csoportosítása, táblázatba rendezése, grafikon készítése. Táblázatok, grafikonok adatainak olvasása, értelmezése. Táblázatok, grafikonok alapján a leggyakoribb elem kiválasztása. Adatok számtani közepének értelmezése.

5. 2. VALÓSZÍNŰSÉGI JÁTÉKOK

Tartalom, tevékenység
A kísérlet során az egyes események bekövetkezéseinek rögzítése. A biztos és a véletlen események megkülönböztetése. A ,,lehet”, ,,biztos”, ,,lehetetlen” kifejezések értelmezése. Tippelések egy-egy esemény bekövetkezéséről a kísérlet előtt. Valószínűbb és kevésbé valószínű események sorba állítása a várható bekövetkezés alapján, az elképzelés összevetése az elvégzett kísérlettel. A tapasztalatok okaira magyarázatok keresése.

6. INFORMATIKA

Tartalom, tevékenység
A számítógép perifériás egységeinek, funkcióinak, kezelésüknek megismerése (billentyűzet, monitor, lemezmeghajtók, lemezek, nyomtató, egér, scanner). Az informatikai alapfogalmak megismerése: kód, program, adat. Az operációs rendszer szerepe, fogalma, funkciói. Állományok, könyvtárszerkezet. A könyvtárba való belépés, mozgások könyvtárstruktúrában. Háttértár és könyvtárak váltása, ismert helyen lévő állomány keresése, másolása más könyvtárba.

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI


Egyszerű problémákat matematikai eszközökkel megold. Érzi a matematikai fogalmak további bővítésének lehetőségét. Felismeri az osztályba sorolás módszerét, és alkalmazza az ismert dolgok, fogalmak ábrázolására. Állítások igaz vagy hamis voltát meg tudja állapítani. Ismeri egyes egyszerű esetekben a kombinatorikus megoldás lehetőségét. A feltételek módosításával felismeri a lehetőségek számának változását.
Tudja írni, olvasni a számokat a 100 000-es számkörben, és használja a számokkal kapcsolatos fogalmakat. Képes a számokról való ismereteit alkalmazni a mindennapi életben. Érti a helyiértékes írásmód lényegét, tudja felbontani a többjegyű számokat és a tizedes törteket, elhelyezni azokat helyiérték-táblázatba.
Az alapműveleteket és összefüggéseiket értelmezi. A műveleteket és inverzeiket konkrét esetekben érti. Ismeri a műveletek és a valóság összefüggéseit, a műveletek helyes sorrendjét, a zárójelek szerepét, az összeadást, kivonást, egésszel való szorzást törtszámok esetében is. Tud osztani közönséges törtet egész számmal, egészszámokat kétjegyűvel.
A negatív számok mindennapi életben előforduló néhány esetére és jelentésére példákat mond.
Jártas egyszerű szöveges feladatok önálló értelmezésében, a felesleges és a szükséges adatok szétválasztásában, az adatok lejegyzésében. Tud megfelelő megoldási tervet készíteni egyszerű szövegezésű feladathoz, a megoldást megbecsüli, megtalálja és ellenőrzi, összeveti az eredményt a valósággal.
Érdeklődik a havi bevételek felosztásával, és a kiadások megtervezésével kapcsolatosan. Gazdálkodik értékpontjaival.
Relációkat pontos számhalmazok esetén értelmez. Táblázattal megadott összefüggéseket felismer, a szabályt megalkotja. Sorozatoknál, relációknál a táblázat alapján felismeri a folytatás lehetőségét. Ismer relációtulajdonságokat, értelmezi a táblázattal, diagrammal és fa-gráffal megadott relációkat.
A tapasztalati adatokat tudja táblázatba rendezni, felismer összetartozó elemeket. Próbálja a tanult fogalmak felhasználásával a matematika nyelvén is megfogalmazni a felismert kapcsolatokat. Összefüggéseket keres a táblázatok adatai között.
Adott számsorról önállóan tulajdonságokat állapít meg. A felismert szabályt a matematikai nyelv alkalmazásával fejezi ki, a szabály alapján folytatja a megkezdett sorozatot.
Legyen képes tapasztalatait összegezni, esetleg átfogalmazni és felhasználni más problémák megoldásához. Próbálkozzon a felvetett probléma többféle megoldásával is.
A konkrét mérések során érezzen rá az egyenes arányosság lényegére. Legyen képes testek hálójának kiterítésére, építsen adott hálóból testet. Ki tudja számítani a négyzet és a téglalap területét. mm pontosan mér. Képes a szerkesztő eszközök használatára.
Adott tulajdonságokat kielégítő elemeket kiválaszt adott alakzatok közül, ismeri a kocka, téglatest, háromszög tulajdonságait, a kör alkotórészeit. Képes létrehozni eszköz segítségével alakzatok transzformációit (tükrözés, nagyítás, kicsinyítés). Utasítások alapján tud egyszerű alaprajzokat, térképeket rajzolni.
Képes mennyiségek (terület, térfogat, szög) mérésére lefedéssel, kirakással, leszámlálással. Ismeri a mérőeszközöket. Előállít különböző feltételekkel megadott mennyiségeket. Egyszerű számításokban át- és beváltásokat végez. Célszerűen alkalmazza a mennyiség, a mértékegység és a mérőszám összefüggéseit a különböző mennyiségekhez kapcsolódó problémamegoldás során. Ismeri a hosszúság, űrtartalom, tömeg, terület és idő szabvány mértékegységeit, a köztük lévő váltószámokat.
A cselekvés során megszerzett információk megértésére képes, részben önálló feldolgozására is.
Tapasztalatai alapján törekszik általánosságok megfogalmazására. Ismeri az adatfeldolgozás lehetséges módjait, az adatgyűjtés, a rögzítés legegyszerűbb módszereit. Táblázatok grafikonok alapján tud információkat szerezni. Érti a számtani közép lényegét. Szét tudja választani adott kísérlet lehetséges kimeneteleit, van elképzelése a bekövetkezett események egyszerű rögzítésére.
Megpróbálja összehasonlítani adott kísérlethez kapcsolódó események gyakoriságait.
Ismeri a számítógép perifériás egységeit, az informatikai alapfogalmakat, az operációs rendszer fogalmát, szerepét, funkcióit.

MATEMATIKA 8. ÉVFOLYAM

Témakörök, tartalmak, tevékenységek

1. GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK ALAPOZÁSA

1. 1. OSZTÁLYOZÁS, RENDEZÉS

Tartalom, tevékenység
Két vagy három véges halmaz metszete, uniója. Halmazok metszete, uniója, különbsége, kiegészítő halmaza. Halmazok alkalmazása, az ismeretek bővítése, rendszerezése (számhalmazok, geometriai alakzatok, bármely ismeret).

1. 2. SEJTÉSEK, ÁLLÍTÁSOK, IGAZOLÁSOK

Tartalom, tevékenység
Állítások a halmazok metszetéről, uniójáról, különbségéről, kiegészítő halmazokról. Az állítások tagadása. Egyszerű következtetések. Helyes következtetési sémák megismerése. Közlekedési-terv utazáshoz, folyamatábra értelmezése állomásokon. Háztartási költségvetés.

1. 3. KOMBINATORIKUS GONDOLKODÁS

Tartalom, tevékenység
Egyszerű kombinatorikus feladatokban az elemek kiválogatása, rendezése az adott feltételeknek megfelelően az adatok tervszerű változtatásával.
A lehetőségek megtalálása, rendezése: fa-diagramok, táblázatok (Hányféleképpen lehet?) segítségével.

2. SZÁMTAN, ALGEBRA

2. 1. SZÁMFOGALOM

Tartalom, tevékenység
A tízes számrendszer szerkezeti sajátosságai. Számfogalom bővítése 1 000 000-os számkörben.
Alaki, helyi, és valódi érték. Számok írása és olvasása. Számok szomszédai. Helyük a számegyenesen. Kerekítések.
Közönséges és tizedes törtek olvasása és írása, összehasonlítása egyszerűsítéssel, bővítéssel. Helyük a számegyenesen. Nagyság szerinti rendezésük.
Tizedes törtek összehasonlítása. Adott pontosságú számszomszédaik megállapítása, adott pontosságú kerekítésük. Tizedes törtek közelítő helyének ábrázolása számegyenesen. Nagyság szerinti rendezésük. Tört átalakítása tizedes törtté. Véges vagy végtelen szakaszos tizedes törtek.
Negatív számok értéke, összehasonlításuk, nagyság szerinti rendezésük. Helyük a számegyenesen.

2. 2. MŰVELETEK

Tartalom, tevékenység
Szóbeli összeadás, kivonás, szorzás, osztás, ellenőrzés, becslés. Arányossági következtetések (egyenes és fordított arányosság). Írásbeli összeadás, kivonás, ellenőrzés. Írásbeli szorzás 3 és 4 jegyű szorzóval, ellenőrzés. Írásbeli osztás 2 és 3 jegyű osztóval, ellenőrzés. Alapműveletek törtekkel. Különböző nevezőjű közönséges törtek összeadása és kivonása. Közönséges tört szorzása és osztása egésszel. Következtetés egészről a részre. A századrész kapcsán a százalék fogalma. Egész osztása közönséges törttel. A reciprok fogalma. Tizedes törtek összeadása, kivonása. Tizedes tört szorzása egésszel. Tizedes tört szorzása tizedes törttel. Tizedes tört osztása egésszel. Egész osztása tizedes törttel. A feladatmegoldás során zárójelek használata, a műveletek sorrendje.

2. 3. SZÖVEGES FELADATOK

Tartalom, tevékenység
Egy és két művelettel megoldható szöveges feladatok megoldásának gyakorlása. Szövegértelmezés, adatgyűjtés. Egyenes és fordított arányosság felfedezése szöveges feladatokban. Zárójeles szöveges feladatok: a helyes műveleti sorrend felismerése. Egyszerű szöveges feladat alapján nyitott mondat felírása. Nyitott mondathoz megfelelő szöveg kiválasztása, alkotása.

2. 4. PÉNZHASZNÁLAT

Tartalom, tevékenység
Egy áltagos család, lakással kapcsolatos havi kiadásainak ismerete, értelmezésük. A víz-, gáz-, villanyszámlák kiszámítási módjának megismerése, befizetésük módjai.
Értékteremtés: bevételek és kiadások tervezése, nyomon követése, az egyenleg zárása.

3. ÖSSZEFÜGGÉSEK, FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK

3. 1. ÖSSZEFÜGGÉSEK

Tartalom, tevékenység
Relációk létesítése változó mennyiségek között: egyenes és fordított arányosság.
Állítások és azok megfordításainak megfogalmazása, az igazságtartalmuk vizsgálata;
Diagrammal, gráffal, táblázattal megjelenített összefüggések felismerése, kiegészítése.

3. 2. FÜGGVÉNYEK

Tartalom, tevékenység
Szabályjátékok táblázatba foglalása, a szabály felismerése, felírása jelekkel, betűkkel. Szabályjátékként egy értékhez több alak rendelése. (Egész-, tizedes tört, közönséges tört.) A szabály mindkét irányban való megfogalmazása. Szabályjátékok, gépjátékok a négy alapművelettel kapcsolatban. A függvény, mint egyértelmű hozzárendelés. A függvény megadása az értelmezési tartomány, az értékkészlet és a hozzárendelési szabály megadásával. Adott pontok ábrázolása a derékszögű koordináta rendszerben. Az egyenes arányosság, mint speciális lineáris függvény.

3. 3. SOROZATOK

Tartalom, tevékenység
Fejszámolás gyakorlásaként: számtani szorozatok folytatása mindkét irányban. Negatív differencia esetén a számolás folytatása a negatív számok irányában. Állandó különbségű és hányados sorozatok, törtműveletek gyakorlására is. Sorozatok mértékegységekkel. Néhány elemével adott sorozathoz többféle szabály keresése.

4. GEOMETRIA

4. 1. KONSTRUKCIÓK

Tartalom, tevékenység
Háromszögek szerkesztése három oldalból. Háromszögek szerkesztése két oldalból és a közbezárt szögből. Háromszögek szerkesztése egy oldalból és a rajta fekvő két szögből. A kocka és téglatest hálózatának szerkesztése. A hálózat alapján a felszín kiszámítása. Henger és kúp előállítása térben, rajzolása síkban.

4. 2. ALAKZATOK TULAJDONSÁGAI


Tartalom, tevékenység
Több tulajdonság teljesülésének felismerése. Minden tulajdonság rendszeres vizsgálata. Több tulajdonság egyidejű teljesüléséhez konkrét alakzatok kiválasztása. Minden tulajdonság rendszeres vizsgálata. Több tulajdonság szerinti csoportosítások, rendezések. A főfogalmak kialakítása. Hibás rendezések javítása. Egy ponttól állandó távolságra lévő pontok keresése, egyenesen, síkon, térben.

4. 3. TRANSZFORMÁCIÓK

Tartalom, tevékenység
Háromszögek, négyszögek nagyítása, kicsinyítése. Háromszögek és különböző egyszerű formák tükrözése szerkesztő eszközökkel. A szimmetriából, nagyításból, kicsinyítésből adódó tulajdonságok alkalmazása szerkesztésekben.

4. 4. TÁJÉKOZÓDÁS

Tartalom, tevékenység
Tájékozódás, különböző vonatkoztatási rendszerekben. Pontok ábrázolása koordináta-rendszerekben.
Térképen és földgömbön való tájékozódás.

4. 5. MÉRÉS TAPASZTALATSZERZÉS

Tartalom, tevékenység
Különböző mennyiségek mérése a mérendő mennyiség tulajdonságainak megfelelő mértékegységekkel. A közelítő pontosság. A térfogat mérése szabvány mértékegységekkel, következtetés a számításra.

4. 6. ÖSSZEFÜGGÉSEK A MENNYISÉGEK KÖRÉBEN

Tartalom, tevékenység
Területszámítások, ugyanannak a területnek a lefedése más területegységekkel. A térfogat mérése kapcsán mértékegységeinek összefüggései. Az egyenes és fordított arányosság fogalmának erősítése konkrét összefüggésekkel.

4. 7. MÉRTÉKEGYSÉGEK

Tartalom, tevékenység
Különböző mennyiségek (hosszúság, tömeg, űr-, terület, idő, térfogat) át- és beváltása a természetes számok körében. Mennyiségek kifejezése tizedes törttel. Tizedes tört mérőszámú mennyiség kifejezése más mértékegységekkel.

5. STATISZTIKA, VALÓSZÍNŰSÉG

5. 1. ADATGYŰJTÉS, ADATELEMZÉS

Tartalom, tevékenység
Kitöltött kérdőívek válaszaiból következtetések levonása. Táblázatok, grafikonok adatainak további értelmezése. Adatok számtani közepének közös meghatározása. Adott táblázathoz, grafikonhoz illő jellemzők kiválasztása.

5. 2. VALÓSZÍNŰSÉGI JÁTÉKOK

Tartalom, tevékenység
Kísérletek lehetséges kimeneteleinek megadása. A biztos és a véletlen események megkülönböztetése, indoklások a kísérlethez kapcsolódva. Gyakoriságok összehasonlítása. Két kocka dobásának lehetséges kimenetelei: melyik összeg fordul elő gyakrabban, melyik gyakoribb, az összeg paritása?

6. INFORMATIKA

Tartalom, tevékenység
Oktatóprogramok megismerése, működtetése. Szöveg és ábraszerkesztés. Kisebb méretű dokumentum tervezése, szerkesztése. Margó, betűtípus, keresés, csere, másolás, áthelyezés, sorkiegyenlítés. Ábrák rajzolása, kész rajzok módosítása. Táblázat beszúrása. Mentés, nyomtatás.

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI


Megismerte a számítógép perifériás egységeit, az informatikai alapfogalmakat, az operációs rendszer szerepét, funkcióit. Tanulmányai során használja a számítógépet.
A gyakorlati élet és a többi műveltségi terület igényeihez is alkalmazni tudja a matematikából eddig szerzett ismereteit, készségeit, a megértett és megtanult fogalmakat.

Képes a tanult számok, geometriai alakzatok és fogalmak adott szempontok szerinti halmazokba rendezésére. Felismeri a halmazok egymáshoz való viszonyát. Érti a logikai ,,és”, ,,vagy” tartalmát.
Képes egyszerű kombinatorikus problémák megoldására az elemek rendezésével.

A gyakorlati élet és a többi műveltségi terület igényeihez is alkalmazkodó számolási készsége kialakult.

Tudja írni, olvasni a számokat a racionális számkörben. Használja a számokkal kapcsolatos fogalmakat. Biztos a számfogalma milliós számkörben. Ismeri és alkalmazza a helyiértékes írásmódot a törtrészre kiterjesztve. Tud felbontani tizedes törteket is helyi értékük szerint. A racionális számokkal kapcsolatos fogalmakat ismeri. A helyiértékes írásmódban leírt számokat, tizedes törteket is tudja nagyság szerint rendezni.

A feladatok pontos értelmezése, az adatok lejegyzése után tud egyszerűbb összefüggéseket felírni a matematika nyelvén. Az alapműveleteket pontosan értelmezi és végzi a természetes számkörben, alkalmazza összefüggéseit az inverz műveletekkel. Jártassága alakult ki a műveletvégzésben a racionális számkörben.

Az egyes szöveges feladatokban felismeri a szükséges adatok szerepét, a felesleges adatokkal nem számol. Egyszerű szöveges feladat alapján tud nyitott mondatot felírni. Ismeri a szöveges feladatok megoldásának általános menetét.

Tud a család mindennapjaiban cselekvően részt venni: bevásárlás, csekkbefizetés, zsebpénzének beosztása: gyűjtés bizonyos dologra. Ismeri a család havi kiadásait, a számlák ellenőrzésének, a havi díjak kiszámításának módját.

Felismeri az egyenes arányosságot. Tapasztalatait, mérési eredményeit tudja táblázatba rendezni.
A számtani sorozatok képzési szabályát felismeri, tudja a sorozatot folytatni mindkét irányban.

Tud geometriai alakzatokat szerkeszteni. Képes a kocka és téglatest felszínének kiszámítására testháló segítségével. Ismeri, és helyesen használja az alapvető geometriai fogalmakat alakzatok jellemzésénél,
a tanult síkidomok (téglalap, négyzet) kerületét, területét, azok mértékegységeit, felszín, térfogat fogalmait, a háromszögek, négyszögek legfontosabb tulajdonságait, elnevezésüket, a speciális négyszögeket.
Felismeri az alakzatok egybevágóságát, hasonlóságát és azt tudja valamilyen módon igazolni. Felfedez alakzatokban közös és eltérő tulajdonságokat.

Képes pontok ábrázolására a koordináta rendszerben.

A mértékegység-választás szempontjait felismeri, tud adott mértékegységgel mérést végezni, majd a kapott mennyiséget más mértékegységre váltani. Képes a hosszúság, terület, térfogat, űrtartalom, tömeg és idő mértékegységeit a feladathoz alkalmazni, tudja azokat átváltani.

Következtetései alapján állítást tud megfogalmazni konkrét adatra vonatkozóan is. Tud dönteni, hogy megszerzett ismeretei elegendőek-e adott problémák megoldásához.

Ismeri az ábrázolás és az elemzés legegyszerűbb módszereit. Táblázatok, grafikonok alapján információkat szerez a jellemző adatok leolvasásával, illetve közös értelmezéssel.

Meghatározza egyszerű kísérlet lehetséges kimenetelét és tudja az adatokat rögzíteni. Próbálkozik sejtések megfogalmazásával az események esélyeit illetően. Legyen elképzelése az események gyakoriságának meghatározására, összehasonlítására. Ismeri a ,,biztos”, ,,lehetséges”, ,,lehetetlen” fogalmakat.

Használ egyszerű számítógépes programokat, segítséggel képes egyszerű dokumentum létrehozására.



Irodalomjegyzék

A matematika csodái mf. 1. o. (Dinasztia Kiadó)
A számok világa 1. (Schrondel Tankönyvkiadó)
A számok világa 2.
A számok világa (3.o.) (Schroedel Tankönyvkiadó)
Ábelné–dr. Révészné: Matematika feladatgyűjtemény. 10-12 éveseknek
Ábelné–Kecsediné–dr. Révészné: Matematika 5.-6. osztály
Andrásiné–Czeglédy–Czeglédyné–Hajdu–Novákné: Matematika 6. osztály
Ardai Éva–Tényi Katalin: Számolós színező: összeadás, kivonás 1. o. I., II. félév.
Ardai Éva–Tényi Katalin: Számolós színező: szorzás, bennfoglalás, mértékváltások
Az én matematikám 2. o. feladatgyűjtemény (Apáczai Kiadó, Celldömölk '94.)
Balogh Artúrné–Takács Gábor–Tarnai Ottóné: Matematika 8. osztály (Nemzeti Tankönyvkiadó,Bp.)
Baloghné–Kiss–Molnár–Tarnainé: Matematika 1. o. I., II. kötet (Tankönyvkiadó Bp. '88.)
Baloghné–Tarnainé–Dr. Tóthné: Matematika 2. o. I., II. kötet (Tankönyvkiadó Bp. '89.)
Baloghné–Tarnainé–Dr. Tóthné: Matematika 3. o. (Tankönyvkiadó)
Baloghné–Tarnainé–Dr. Tóthné: Matematika: 4. osztály (Tankönyvkiadó)
Berkes Klára: Ki(s)számoló 5. osztály
Bertha Jánosné–Láda Bálintné: Gondolkodj velünk!
Czeglédy István–Hajdu Katalin: Matematika gyakorló II.
Czeglédy István–Hajdú Sándor: Matematika 5. osztály tankönyv. Matematika 5. osztály tanári kézikönyv
Czeglédy István–Hajdú Sándor: Matematika 6. osztály
Csahóczi Erzsébet: Töprengő (Mozaik Oktatási Stúdió)
Dékány Judit: Kép és szöveggyűjtemény számolni tanuló gyerekeknek
Dr. Janza Károlyné: Mennyiség- tér- és formaismeret
Elek Károlyné: Játékos matematika feladatok 3. o. (Nemzeti Tankönyvkiadó Bp. '96.)
Fejlesztő munkalapok a számok világához (Nemzeti Tankönyvkiadó)
Feladatgyűjtemény 3. osztályosoknak
Gáspár Ildikó: Gyakorlólapok a számjegyírás tanításához 1. osztály (Békés Megyei Pedagógiai Intézet)
Gondolkodás és matek – játéklapok óvodásoknak és kisiskolásoknak
Gránizné Ribarits Valéria–Ligetfalvi Mihályné: Ki(s)számoló 4. osztály
Gyakorlólapok a készségszintű számolás fejlesztéséhez (Nemzeti Tankönyvkiadó)
Gyakorlólapok a tükrösség tanításához
Hajduné Kotaszek Hedvig: Kiszámoló 3. o.– A mechanikus számolási készség fejlesztése (Calibra Kiadó, Bp. '94.)
Házi feladat matematikából 1 osztályosoknak (Homonnai és Társa Kiadó)
Házi feladat matematikából 5. osztályosoknak (Homonnai és Társa Kiadó Nyíregyháza 1998)
Házi feladatok matematikából 6. osztályosoknak (Homonnai és Társa Kiadó)
Homonnai és Társa Kiadó: Házi feladat matematikából: 1. osztály, 2. osztály
Homonnai és Társa Kiadó: Szöveges házi feladat matematikából: 1. osztály, 2. osztály
Homonnai Zoltán: Házi feladat matematikából 2. osztályosoknak, 3. osztályosoknak
Homonnai Zoltán: Házi feladat matematikából 3. 4. osztályosoknak (Homonnai és Társa Kiadó '96.)
Kallós Károlyné–Somogyiné Nagy Aliz: Ötlet, logika, matematika (Gárdonyi Géza Általános Iskola, Győr '95.)
Kép és szöveggyűjtemény számolni tanuló gyerekeknek (Logopédiai Kiadó GMK Bp.)
Kiss Anna–Matekovits Mihály: Matekozik a család! (Magister '93 Kiadó, Bp. '96.)
Krausz Márta: Szöveges házi feladat matematikából 3. osztályosoknak (Homonnai és Társa Kiadó '96.)
Lexi
Lexi iskolás lesz
Ligetfalvi Mihályné: Kisszámoló 2. osztály.
Matematika gyakorló munkafüzet 4. o. (Mozaik Oktatási Stúdió)
Megoldások (Okteszt Könyvkiadó '96.)
Méhes Vera: Számlépcső
Némethné Bakos Katalin: Az én matematikám 4.o. (Apáczai Kiadó)
Némethné Rakos Katalin: A mi matekunk 5. osztály
Némethné Rakos Katalin: A mi matekunk 5. osztály – Feladatgyűjtemény
Némethné Rakos Katalin: A mi matekunk 6. osztály
Némethné Rakos Katalin: Az én matematikám 1. o. tankönyv. (Apáczai Kiadó Celldömölk '94.)
Némethné Rakos Katalin: Az én matematikám 3. osztály. Az én matematikám feladatgyűjtemény 3. osztály
Némethné Rakos Katalin: Az én matematikám 4. osztály
Némethné Rakos Katalin: Matematika kézikönyv 1. osztály. Módszertani ajánlások
Novák Lászlóné–Hajdú Sándor: Matematika gyakorló I.
Szabályjátékok matematikából 3. osztályosok részére(Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft)
Színezd ki... és számolj te is! (Göncöl Kiadó)
Szondi Györgyné: Rajzos számtan
Szöveges házi feladat matematikából 1. o. (Homonnai és Társa Kiadó)
Szöveges házi feladatok matematikából 4. osztályosoknak (Homonnai és Társa Kiadó)
Takács Gábor–Takács Gáborné: Matematika kondicionáló kisiskolásoknak
Takács Gábor–Takács Gáborné: Tanári kézikönyv Matematika 2. osztály
Takács Gáborné–Mátrai Józsefné–Tálas Józsefné: Matematika tk. 7. osztály. (Tankönyvkiadó, Bp. '87.)
Takács Gáborné–Takács Gábor: Matematika 1. o. II. kötet, 2. o. I. kötet (Tankönyvkiadó Bp. '93.)
Takács Gáborné–Takács Gábor: Matematika I. II. kötet
Takács Gáborné–Takács Gábor: Matematika tankönyv. 5. osztály (Tankönyvkiadó Bp. '92.)
Takács Gáborné–Takács Gábor: Matematika tankönyv. 6. osztály (Tankönyvkiadó, Pb. '92.)
Takács Gáborné–Takács Gábor: Matematika: 2. o. I., II. kötet (Tankönyvkiadó Bp. '93.)
Takács Gáborné–Takács Gábor: Tanári kézikönyv matematika 1. o.
Takács Gáborné–Takács Gábor: Tanári kézikönyv: 1. osztály, 2. osztály
Takács Gáborné–Tanács Gábor: Matematika 1. o. I. kötet. (Tankönyvkiadó; Bp. '93.)
V. G. Zsitomirszkij: Pontok, vonalak, síkidomok
Villányi Györgyné: Játék a matematika? – matematikai játékok gyűjteménye óvodapedagógusoknak (Tárogató Kiadó)
Vinnai Péterné–Sinkáné Papp Mária: Matematikai fejtörők – Játékosság, leleményesség, logika, matematika



Audio-vizuális ismerethordozók, eszközök:

„Barátom a tört”
Állatok világa
Az állatkertben
Babilon-készlet
Bandolínók
Klipp-Klapp LÜK
Colorama (Ravensburger)
Colorix (Ravensburger)
Contrast (EDUKA)
Dámajáték
Derékszög vonalzók
Differix (Ravensburger)
Dobókocka
Dominók
Egyenes vonalzó
Egységkockák
Emberek világa
Építőkockák
Erstes Zahlen 1,2,3…
Fa Puzzle (évszakok, foglalkozások)
Fali mágneses sakktábla
Formaazonosító
Formadominó
Francia kártya
Gazdálkodj okosan!
Halma
Helyiértéktáblázat
Hitelesített mérőpoharak
Hőmérő
I know how to dress myself
Időtáblázat
Játék a betűkkel
Játék óra
Játékautók
Játékpénz
Jumbo dominó
Kártyajátékok
Kérdezz, felelek
Kétkarú mérleg
Kilogramm
Kirakható köbdeciméter
Kiteríthető négyzetméter
Köbdeciméter
Körző
Közlekedés világa
Labdák
Labirintusjáték
Lego-készlet
Literes mérőhenger
Logikai játékok
Logikai készlet
Logiko: A ház körül
Logi-sor
Mágneses számok
Magnetic tangram
Malomjáték
Manó Matek 1.
Manó Matek 2. 3.
Marokkó játék
Match the siluhouettes-LOTO
Matekos kirakó
Memória játékok
Mérleg, mérőpoharak
Mérleg, súlysorozat
Mérlegek
Mérőhengerek
Mérőszalag
Mértani testek
Mértékváltó (Műszaki Kiadó)
Mesterlogika
Méterrúd, mérőszalag
Mi ez? (Ravensburger)
Milliméterpapír
Mini LÜK
Minimat készlet
Mirror game
Mozaik malom
Mozaik sakk
Nap-Hold kirakójáték
Négyzetdeciméterek, négyzetcentiméterek
Négyzetméter, milliméterpapír
Number Scale
Olló
Óra, játékóra
Összerakható köbméter
Playing with the colours (EDUKA)
Pontrácsok, vonalhálók
Puzzle játék
Rész-egész összerakó
Reversi
Rulett játék
Sakk
Shapes and lines
Sík- és térmértani modellkészlet
Step by step (EDUKA)
Súlysorozat
Szabvány mérőhengerek
Számegyenes
Számítógép
Számkártya és jelkártya csomag
Számoló pálcika
Számológépek
Személymérleg
Szerkesztőeszközök
Színes rúdkészlet
Szögmérő
Táblai szerkesztőeszközök
Tanulói hőmérő
Threading and twisting
Transform
Wooden
Zsebtükör

TÁRSADALOMISMERET

TÁRSADALOMISMERET 5–8. ÉVFOLYAM

Típus

integrált tantárgy

Óraszám

370 óra

Jellemzők, alapelvek
A tantárgy az Ember és társadalom műveltségterületet magába foglaló komplex tantárgy. Sajátos helyet tölt be – az általános fejlesztési követelménnyel összhangban – a társadalmi cselekvőképesség kialakításában azzal, hogy sokoldalúan tárja a tanulók elé a társadalomban élés lehetőségeit.
A történelem terület feldolgozásának alapvető szempontjai is a fentiekhez igazodnak: a történelem tényei, eseményei, összefüggései az ember megjelenésének pillanatától társadalmi keretek között történnek, a különböző társadalmak többféle társadalmi/emberi létezést mutatnak be. Ezeken az utakon – a kronológia szerint – végighaladva, a feldolgozandó tartalomban elsődleges helye a társadalmi jellemzőknek van, a história a társadalmi jellemzők megértésének eszközévé válik. Azaz, az eseményekben résztvevők szándékainak és azok következményeinek megfigyeltetése, felismertetése, megértetése a központi feladat.

A társadalmi ismeretek feldolgozása során a tanterv biztosítja, hogy a tanulók lehetőséget kapjanak a legalapvetőbb társadalmi tevékenységek gyakorlására személyes élmények, szerepjáték formájában, a legfontosabb ismeretek elsajátítására. Ezen keresztül, illetve ennek segítségével fejlődnek képességeik, formálódik saját társadalmi cselekvőképességük, kialakul és fejlődik identitástudatuk. A tantárgy hozzájárul a humán szocializációs rehabilitációs folyamat eredményességéhez.
A tananyag-elrendezése spirális-teraszos. Az ötödik osztályban tapasztalati szinten megismerkedik a tanuló az emberiség múltjával, majd hatodik osztálytól az általános ismereteken túl mélyebb összefüggéseket, politikai, társadalmi, gazdasági változásokat kísér figyelemmel. Ez az elrendezés biztosítja az életkori sajátosságokhoz való fokozott igazodást, a tanulásban akadályozott tanulók fejlesztésében jól biztosítja a képességfejlődés optimális megvalósulását.
Az 5. évfolyamon az emberiség történelme valamennyi nagy korszakának, a történelmi korok jellemző társadalomtípusainak megismerése történik. A megismerés életmód-központú, kiterjed a társadalmak kultúrájára: az anyagi, a szellemi, a társadalmi kultúra értékeire egyaránt, valamint az életmód jellemzőire: munka, lakás, ruházkodás, élelem, étkezés.
A 6–7–8. osztályos történelem eseménytörténeti feldolgozásaiban épít az 5. évfolyamon szerzett ismeretekre, kialakult képességekre.
Egy-egy történelmi korszak, időszak, esemény feldolgozásánál kiindulási alap a történelmi korról, a jellemző társadalomtípus kultúrájáról, életmódjáról birtokunkban lévő ismeret, ill. az ismeretek megszerzésével kialakult kommunikációs, megismerő és cselekvési képesség.
Így valósítható meg, hogy a tanulók ne csupán befogadói legyenek az információknak, hanem tudatosan asszociáljanak: vessék össze az új és a régi ismereteket, válasszák ki az alapvető problémát és vessék azt vizsgálat alá az egyéni vélemények megfogalmazásával.
Ötödik osztályban a társadalomismeret tanítása a gyermek saját életének eseményeiből, családjának rövid történelméből indul, így a múlt megismerése nem elvont ismeretek elsajátítását jelenti, hanem a gyermek tapasztalataira épít. A megismerhető világ a következő évfolyamokon egyre tágul. Nyolcadik osztályban a szokásos ismétlés helyett a tanulók a megszerzett tudás felhasználásával saját megyéjük történelmét dolgozzák fel, közvetlen környezetük helyszíneihez, eseményeihez kapcsolódnak a korábban elsajátított ismeretek, mintegy integrálva a négy évfolyam ismeretanyagát.

Cél, feladat

Az emberiség és hazánk múltjából és jelenéből szerzett tapasztalatok birtokában, a társadalmi változások megértetésén keresztül olyan készségeket és képességeket alakítson ki a tantárgy, melyek segítségével a tanulók képesek lesznek a társadalomban való eligazodásra, cselekvő részesei lehetnek a társadalom alakításának.
A tanuló jusson szakszerű, reális történelmi ismeretekhez. Segítse az oktatás az érzelmileg is megalapozott énazonosság-tudat, valamint a nemzeti és európai identitás kialakulását.
Követelmény
Legyen képes az adott társadalmi viszonyok között saját szocializációs vonásai, társadalmi szerepei reális felismerésére.
Ismerje az együttélés alapvető szabályait.
Tudja érvényesíteni társadalmi cselekvőképességét valamennyi társadalmi szintéren.
Fejlődjön a tér-idő tájékozódási képessége, az időbeli viszonyítás képessége.
Legyen képes a szűkebb és tágabb környezetben való eligazodásra.
Tudja a tanult évszámokat. Az időszalagon tudjon dolgozni,
Tud tájékozódni a történelmi térképen, és információt gyűjteni a térkép segítségével.
Ismerje meg a különböző társadalmak jellemző kultúráját, életmódját.
Legyen képes összefüggéseket felismerni és megfogalmazni az események és az emberek életmódja között.
Legyenek ismeretei a történelmi korok jellemzőiről, legyen képes összehasonlítani ezeket, vegye észre a jellegzetes eltéréseket.
Ismerje a társadalom rétegződését.
Érzékelje és értse meg a tanuló a társadalmi változások folyamatát, a történeti fejlődést.
Legyen képes az ismert életmódjellemzőket a társadalom alapvető csoportjai szerint rendszerezni
Legyen képes a változások és az egyes csoportok életkörülményei közötti összefüggések felismerésére, azok megfogalmazására.
Fedezze fel az ok-okozati összefüggéseket, az eseményeknek a társadalmi fejlődésre gyakorolt hatását a különböző társadalmi csoporthoz tartozók érdekeit
Ismerje az adott időszak nevezetes történelmi eseményeit, azok előzményeit és következményeit, jellemző eseménytörténetét, tudjon az eseményekhez történelmi személyiségeket társítani.
Ismerje a korszak neves történelmi személyiségeit, nevükhöz fűződő törekvéseket és eredményeket.
Érzékelje népünk történelmében az európai hatások szerepét.
Legyen képes érzékelni, felismerni a magyarság megőrzésének jelentőségét.
Legyen képes megalapozott véleménynyilvánításra, ítéletalkotásra, a törvényszerűségek felismerésére, a hasznosítható tanulságok levonására.
Legyen képes az összefüggések, állásfoglalások megfogalmazására az egyes eseményekkel kapcsolatban.