• Tartalom

2004. évi LIII. törvény

az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttműködéséről1

2012.01.01.

Az Alaptörvény 19. cikkének végrehajtására, az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttműködésének előmozdítása, valamint Magyarország érdekeinek hatékony érvényesítése érdekében – összhangban az Európai Uniónak a nemzeti parlamentek hangsúlyozott szerepének biztosítására irányuló törekvésével – az Országgyűlés az európai integrációs ügyekkel összefüggő ellenőrzési jogkörének, a Kormánnyal folytatott egyeztetésnek, továbbá a Kormány tájékoztatási kötelezettsége részletes szabályainak meghatározása tárgyában a következő törvényt alkotja:2

Általános rendelkezések

1. § (1)3 Az Országgyűlést az Alaptörvényben és külön törvényekben meghatározott jogosítványai mellett e törvény rendelkezései szerint illeti meg a Kormánynak az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben folytatott tevékenysége feletti ellenőrzés joga, az egyeztetéshez, valamint a Kormány tevékenységéről szóló tájékoztatáshoz való jog. Az Országgyűlés e jogköreit bizottságai útján is gyakorolhatja.

(2)4 Az Országgyűlés európai uniós ügyekkel foglalkozó állandó bizottsága az e törvényben meghatározott, az európai uniós tervezetekre vonatkozó eljárás során – ha e törvény másként nem rendelkezik – ügydöntő hatáskörrel rendelkezik.

(3) E törvényben meghatározott feladat- és hatásköreit az Országgyűlés a Házszabályban meghatározott módon látja el.

Az Országgyűlés és a Kormány közötti
egyeztetési eljárás

2. § (1) A Kormány az Országgyűlés részére a kézhezvételt követően haladéktalanul megküld minden uniós jogszabálytervezetet, javaslatot és dokumentumot, amely az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeinek döntéshozatali eljárásában napirenden szerepel (a továbbiakban: európai uniós tervezet).

(2) A Kormány az Országgyűlés kérésére minden további, pontosan megjelölt dokumentumot is megküld az Országgyűlésnek.

(3)5 A Kormány a megküldést követően – az európai uniós döntéshozatali napirendre figyelemmel – megjelöli az álláspontja szerint az Országgyűlés feladat- és hatáskörét érintő tárgykörbe tartozó európai uniós tervezeteket, különösen azokat, amelyek

a) olyan tárgykört érintenek, amelyről az Alaptörvény szerint sarkalatos vagy egyéb törvénynek kell rendelkeznie, vagy

b) hatályos törvénnyel ellentétes rendelkezést tartalmaznak.

(4)6 A Kormány az európai uniós döntéshozatali napirendre figyelemmel megjelöli azokat az európai uniós tervezeteket, amelyek álláspontja szerint Magyarország szempontjából rendkívüli jelentőségűek, ezért indokolt, hogy az Országgyűlés tárgyalja azokat.

(5) A Kormány megindokolja, hogy a megjelölt dokumentumok miért tartoznak törvényalkotási hatáskörbe, illetve miért rendkívüli jelentőségűek.

3. § (1) Az Országgyűlés bármely európai uniós tervezettel kapcsolatban tájékoztatást kérhet a Kormány által képviselni kívánt álláspontról (a továbbiakban: álláspontjavaslat).

(2) A Kormány bármely európai uniós tervezettel kapcsolatban megküldheti álláspontjavaslatát az Országgyűlésnek, és arról egyeztetést kezdeményezhet.

(3) A Kormány álláspontjavaslata tartalmazza

a) az európai uniós tervezet tartalmának összefoglalását,

b) az európai uniós döntéshozatal során alkalmazandó döntéshozatali eljárás megjelölését,

c) az európai uniós tervezet elfogadásának várható uniós menetrendjét és lehetőség szerint a tervezet tanácsi tárgyalásának kezdő időpontját,

d) a Kormány európai uniós tervezettel kapcsolatos álláspontját, az Európai Unió döntéshozatali eljárásában elérni kívánt célokat és azok indokait, valamint

e) az európai uniós tervezetből esetlegesen következő jogalkotási feladatok bemutatását.

(4) Az Országgyűlés bővített álláspontjavaslatot kérhet a Kormánytól, mely tartalmazza a (3) bekezdésben megjelölteken kívül

a) az európai uniós tervezet tárgykörére vonatkozó, hatályos magyar és európai uniós szabályozását tartalmazó jogszabályok megjelölését,

b) az európai uniós tervezet Magyarországra vonatkozó várható gazdasági, költségvetési és társadalmi hatásainak rövid bemutatását,

c) az európai uniós tervezettel kapcsolatban az európai uniós intézményeknek és tagállamoknak a Kormány számára az álláspontjavaslat elkészítésekor ismert véleményét.

(5) A Kormány az álláspontjavaslatát olyan időpontban küldi meg az Országgyűlésnek, hogy az európai uniós döntéshozatali napirendre figyelemmel érdemi egyeztetést lehessen biztosítani.

(6) Az Országgyűlés az álláspontjavaslat ismeretében vagy az európai uniós tervezetre figyelemmel egyeztetést kezdeményezhet.

4. § (1) Az Országgyűlés – az egyeztetés keretében, az európai uniós döntéshozatali napirendre figyelemmel ésszerű határidőn belül – az európai uniós tervezettel kapcsolatban állásfoglalást fogadhat el.

(2) Az Országgyűlés állásfoglalásában megjelöli azokat a szempontokat, amelyeket az Európai Unió döntéshozatali eljárásában szükségesnek tart érvényre juttatni.

(3)7 Az európai uniós tervezet elfogadásáról döntést hozó Tanács ülését megelőzően az európai uniós tervezet tárgya szerint feladatkörrel rendelkező miniszter vagy államtitkár az Országgyűlés felkérése alapján megjelenik az Országgyűlés előtt, és ismerteti a Kormánynak a tanácsülésen képviselni kívánt álláspontját.

(4) A Kormány az európai uniós döntéshozatal során képviselendő álláspontját az Országgyűlés állásfoglalásának alapulvételével alakítja ki.

(5)8 Ha az európai uniós tervezet olyan tárgykört érint, amelynek szabályozásához az Alaptörvény értelmében az Országgyűlés minősített többségű döntése szükséges, a Kormány az állásfoglalástól csak indokolt esetben térhet el.

(6) Ha az Országgyűlés a Kormány álláspontjavaslatával kapcsolatban az európai uniós döntéshozatal napirendje által megkívánt határidőig nem fogad el állásfoglalást, a Kormány ennek hiányában dönt az európai uniós döntéshozatal során képviselendő álláspontról.

5. § A Kormány álláspontjavaslatát az Európai Unió döntéshozatali eljárására figyelemmel módosíthatja. A Kormány folyamatosan tájékoztatja az Országgyűlést az európai uniós tervezetek, illetve az álláspontjavaslatok tartalmának lényeges változásáról. Ez alapján korábbi állásfoglalását az Országgyűlés is módosíthatja.

6. § (1) A Kormány az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményének döntése után írásban tájékoztatja az Országgyűlést arról a döntésről,

a) amellyel kapcsolatosan az Országgyűlés állásfoglalást fogadott el, vagy

b) amelyet az Országgyűlés pontosan megjelöl.

(2)9 A Kormány az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményének döntése után – az (1) bekezdés szerinti tájékoztatáson túl – szóbeli indokolást ad az Országgyűlésnek, ha az általa képviselt álláspont eltért az Országgyűlés állásfoglalásától. Amennyiben az eltérés olyan tárgykört érint, amelynek szabályozásához az Alaptörvény értelmében az Országgyűlés minősített többségű döntése szükséges, az indokolás elfogadásáról az Országgyűlés dönt.

A Kormány egyéb tájékoztatási kötelezettségei

7. § (1)10 Az Országgyűlés elnökének kezdeményezésére a miniszterelnök az Európai Tanács üléseit és a stratégiai jelentőségű eseményeket megelőzően együttesen tájékoztatja az érvényre juttatni kívánt álláspontról az Országgyűlés elnökét, az országgyűlési képviselőcsoportok vezetőit, az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság elnökét és alelnökeit, az alkotmányossággal foglalkozó bizottság elnökét, a külügyekkel foglalkozó bizottság elnökét, valamint az Országgyűlés elnöke által meghívott országgyűlési tisztségviselőket, állandó bizottsági elnököket, állandó bizottságok integrációs albizottságainak elnökeit.

(2)11

(3)12 A Kormány a stratégiai jelentőségű integrációs politikai eseményekről rendszeresen tájékoztatja az Országgyűlést.

(4)13 A miniszterelnök az Európai Tanács üléséről szóban tájékoztatja az Országgyűlés plenáris ülését.

(5)14 A Kormány évente tájékoztatja az Országgyűlés plenáris ülését Magyarország európai uniós tagságával összefüggő kérdésekről és az európai integráció helyzetéről.

8. § (1)15 Az Európai Bizottság, a Bíróság, a Törvényszék, a Számvevőszék és az Európai Beruházási Bank igazgatótanácsa magyar tagjainak személyére az Európai Unió – a tagok kinevezéséről szóló döntés meghozatalára jogosult – intézményének a Kormány tesz javaslatot.

(2) Az Országgyűlés meghallgathatja a Kormány által javasolt személyt.

A szubszidiaritás vizsgálata

9. §16 (1) Az Országgyűlés az európai uniós tervezetekkel kapcsolatban állást foglalhat a szubszidiaritás és arányosság elvének érvényesüléséről.

(2) Az Országgyűlés az Európai Unióról szóló szerződéshez (a továbbiakban: EUSz), az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez (a továbbiakban: EUMSz), illetve az Európai Atomenergia-közösség létrehozásáról szóló szerződéshez csatolt 1. és 2. jegyzőkönyv szerinti, az Európai Unió intézményeinek küldött indokolt véleményéről tájékoztatja a Kormányt.

(3) Az Országgyűlés – az Európai Unió jogalkotási aktusának az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő egy hónapon belül – kezdeményezheti, hogy a Kormány az EUMSz 263. cikke szerint nyújtson be keresetet az Európai Unió Bíróságához arra hivatkozással, hogy az Európai Unió jogalkotási aktusa a szubszidiaritás elvét sérti. Az Országgyűlés a kezdeményezésében megjelöli azokat az érveket, amelyek alapján a jogalkotási aktust a szubszidiaritás elvét sértőnek tartja. Az Országgyűlés kezdeményezése alapján a Kormány – az EUMSz 263. cikkében meghatározott határidőn belül – keresetet nyújt be az Európai Unió Bíróságához, vagy a kereset benyújtását az indokainak részletes megjelölésével elutasítja. A kereset benyújtását, illetve a benyújtás elutasítását megelőzően a Kormány az Országgyűlés kezdeményezésében foglaltakról egyeztetést kérhet.

(4) Ha a Kormány a (3) bekezdésben foglaltak szerint az Országgyűlés kezdeményezése alapján nyújtott be keresetet az Európai Unió Bíróságához, a keresetről, valamint az eljárás során keletkezett egyéb iratról annak benyújtását, illetve kézhezvételét követően haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlést.

Az Országgyűlés kifogása17

9/A. §18 Az Országgyűlés az EUSz 48. cikk (7) bekezdése és az EUMSz 81. cikk (3) bekezdése szerinti kifogás megtételéről tájékoztatja a Kormányt.

Záró rendelkezések

10. § (1) E törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2)–(5)19

1

A törvényt az Országgyűlés a 2004. május 17-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2004. június 16. A törvényt a 2012: XXXVI. törvény 160. § (1) bekezdés f) pontja hatályon kívül helyezte 2012. április 20. napjával. Alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező törvény 145. §-át.

2

A preambulum a 2011: CCI. törvény 259. § a) pontja szerint módosított szöveg.

3

Az 1. § (1) bekezdése a 2011: CCI. törvény 259. § b) pontja szerint módosított szöveg.

4

Az 1. § (2) bekezdése a Magyar Közlöny 2004. évi 95. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

5

A 2. § (3) bekezdése a 2011: CCI. törvény 258. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

6

A 2. § (4) bekezdése a 2011: CCI. törvény 259. § c) pontja szerint módosított szöveg.

7

A 4. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 155. § m) pontja, a 2011: CCI. törvény 259. § d) pontja szerint módosított szöveg.

8

A 4. § (5) bekezdése a 2011: CCI. törvény 259. § e) pontja szerint módosított szöveg.

9

A 6. § (2) bekezdése a 2011: CCI. törvény 259. § e) pontja szerint módosított szöveg.

10

A 7. § (1) bekezdése a 2007: CXXXIX. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

11

A 7. § új (2) bekezdését a 2007: CXXXIX. törvény 2. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2)–(4) bekezdésének számozását (3)–(5) bekezdésre változtatta. A 7. § (2) bekezdését a 2007: CXXXIX. törvény 4. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

12

A 7. § eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta a 2007: CXXXIX. törvény 2. §-a.

13

A 7. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2007: CXXXIX. törvény 2. §-a.

14

A 7. § eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2007: CXXXIX. törvény 2. §-a. A 7. § (5) bekezdése a 2011: CCI. törvény 259. § c) pontja szerint módosított szöveg.

15

A 8. § (1) bekezdése a 2011: CCI. törvény 258. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

16

A 9. § a 2011: CCI. törvény 258. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

17

A 9/A. §-t megelőző alcímet a 2011: CCI. törvény 258. § (4) bekezdése iktatta be.

18

A 9/A. §-t a 2011: CCI. törvény 258. § (4) bekezdése iktatta be.

19

A 10. § (2)–(5) bekezdését a 2009: LXV. törvény 17. § j) pontja hatályon kívül helyezte.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére