• Tartalom

64/2004. (IV. 27.) FVM rendelet

a gyümölcs szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról1

2010.01.02.

A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 30. §-a (2) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. § Az e rendeletben foglaltakat

a) az 1. számú mellékletben felsorolt gyümölcstermő és alany célra használatos

1. növénynemzetségek,

2. növényfajok fajtáinak, valamint

3. az alany céljára szolgáló fajok

szaporítóanyagként felhasznált növényállományaira és azok forgalomba hozatalra szánt, valamint forgalomba hozott szaporítóanyagára,

b) az a) pontban meghatározott szaporítóanyagot előállító, forgalomba hozó, illetve felhasználó természetes és jogi személyekre, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra (a továbbiakban együtt: szállító), valamint

c)2 a gyümölcs szaporítóanyag előállításának és forgalomba hozatalának ellenőrzését, valamint növény- egészségügyi ellenőrzését végző Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központjára és területi szerveire (a továbbiakban együtt: MgSzH)

kell alkalmazni.

2. § (1)3 A gyümölcs szaporítóanyagok előállítása, forgalomba hozatala és felhasználása állami ellenőrzés alatt áll. Az ellenőrzési, minősítési, minőségtanúsítási feladatokat az MgSzH látja el. Az MgSzH a Tv. 20. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint ellenőrzési feladatait – felügyeleti jogköre megtartása mellett – részben vagy egészben átruházhatja az általa erre feljogosított egyéb, az ellenőrzés eredményében közvetlenül nem érdekelt szervezetre.

(2)4 Az MgSzH

a)5 a certifikációs rendszer keretében előállított gyümölcs szaporítóanyag-tételeket kategóriába sorolással minősíti, illetve a minősítést ellenőrzi a tételek faj-, illetve fajtaazonossága, származása, szaporítási fokozata, növényegészségügyi állapota és külső minősége alapján; a minősített tételeket a szakterületnek megfelelő tanúsító (certifikációs) címkével, valamint az MgSzH felhatalmazása alapján növényútlevéllel látja el,

b) a certifikációs rendszerbe nem tartozó gyümölcs szaporítóanyagoknak az Európai Unió minimum követelményeinek megfelelő (C.A.C.) előállítását és forgalomba hozatalát ellenőrzi, ideértve a 2. számú mellékletben meghatározott, minőségi kategóriába tartozó károsító szervezetektől való mentességét.

(3)6 Az MgSzH

a) a certifikációs rendszer keretében előállított gyümölcs szaporítóanyag-tételek zárlati károsítóktól és az 5. számú melléklet szerinti károsítóktól való mentességét ellenőrzi, elvégzi a vizsgálatokhoz szükséges mintavételezést, a minták vizsgálatát, valamint határozatban kiadja a vizsgálatok eredményét, valamint

b) a certifikációs rendszerbe nem tartozó gyümölcs szaporítóanyagok (C.A.C.) esetében a zárlati károsítóktól való mentességet ellenőrzi.

Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában:

1. Bázis szaporítóanyag: közvetlenül vagy ismert számú vegetatív szaporítási lépés eredményeként a központi törzsültetvény növényanyagából származó, üzemi törzsültetvény létesítésére szolgáló szaporítóanyag, amely

a) előállítása során fajtatulajdonságait megőrizte,

b) kielégíti a bázis szaporítóanyagra fajonként előírt növényegészségügyi követelményeket,

c) hatósági ellenőrzés eredményeként minősítést kapott, valamint

d) továbbszaporítása során certifikált szaporítóanyag előállítására szolgál.

2. C.A.C. (Conformitas Agraria Communitatis) szaporítóanyag: nem törzsültetvényből származó, de ellenőrzött, a vonatkozó legalacsonyabb európai uniós követelményeknek megfelelő szaporítóanyag.

3. C.A.C. ültetvény: a szaporítóanyag előállító által igazoltan fajtaazonos és fajtatiszta, a vonatkozó növényegészségügyi előírásoknak és – a hivatalos szemle alkalmával – a legalacsonyabb szaporítási követelményeknek megfelelő, szaporításra kijelölt ültetvény vagy fa.

4. Certifikáció (tanúsítás): a szaporítóanyag-előállítás ellenőrzési rendszere, amelynek eredményeként a hivatalos ellenőrző szervek igazolják, hogy a termelő a terméket a vonatkozó hazai és nemzetközi előírásoknak megfelelően állította elő; az előállítás során az anyag utódvonalát bizonylati rendszerrel nyilvántartják, minőségét a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően ellenőrzik, az eljárás eredményességét az eljáró hatóság certifikációs címkével tanúsítja.

5.7 Certifikációs (tanúsító) címke: a certifikációs rendszerben előállított szaporítóanyag-tétel növényeire, illetve kötegeire a szállító által felhelyezett, annak kategóriáját tanúsító, fémzár jellegű jelölés, amelyet az MgSzH azonosíthatóan megjelölve ad ki a forgalmazónak, és amely tartalmazza a felhasználó számára szükséges összes adatot, beleértve a növényútlevél adatait is.

6. Certifikált szaporítóanyag: közvetlenül vagy ismert számú vegetatív szaporítási lépés eredményeként üzemi törzsültetvény növényanyagából származó szaporító alapanyag, vagy gyümölcstermő ültetvény létesítésére szolgáló – a certifikációs rendszert elhagyó – ültetési anyag, amely

a) előállítása során fajtatulajdonságait megőrizte,

b) kielégíti a certifikált szaporítóanyagra fajonként előírt növényegészségügyi követelményeket, valamint

c) hatósági ellenőrzés eredményeként minősítést kapott.

7. Egyéb károsító: a gyümölcs olyan nem zárlati és nem vizsgálatköteles, szaporítóanyag útján terjedő károsítója, amelyet külön jogszabály ilyennek minősít.

8.8 Faiskola: gyökeres gyümölcs szaporítóanyagot előállító szaporító terület a rajta lévő növényállománnyal, törzsültetvénnyel, felszerelésekkel, épületekkel, amelynek működését az MgSzH engedélyezte.

9. Faiskolai lerakat: faiskolában termelt ültetési anyagnak a faiskolán kívüli – gyümölcs szaporítóanyag kiskereskedelmi forgalomba hozatalát végző – árusító helye, így különösen az áruda, kertészeti áruház.

10. Fajtaazonos szaporítóanyag: a megjelölésnek megfelelő fajtájú szaporítóanyag, oltvány esetén ideértve az alanyfajtát is.

11. Fajtatiszta szaporítóanyag: a tétel vagy csomagolási egység megjelölésétől eltérő fajtájú, alanyú egyedet nem tartalmazó szaporítóanyag.

12. Harmadik ország: bármely ország a Magyar Köztársaság és az Európai Unió tagállamain (a továbbiakban: tagállam) kívül.

13. Házi faiskola: ültetési anyagot kizárólag saját felhasználás céljára előállító, szaporítóanyag forgalomba hozatalára nem jogosult faiskola.

14. Károsító: a növényre vagy növényi termékre káros bármely növény, állat, kórokozó vagy egyéb fertőzőképes megbetegedést okozó szervezet.

15. Kiinduló anyag: a törzskönyvezett növényállománnyal fajtaazonos növény, illetve növények, amely, illetve amelyek növényanyagának szaporulatából a központi törzsültetvény jelöltet létrehozzák.

16. Központi (prebázis) törzsültetvény: központi törzsültetvény jelöltből minősített vagy annak prebázis szaporítóanyagából létesített növényállomány, amely bázis fokozatú szaporítóanyag előállítására szolgál, és amely mindaddig megőrzi minősítését és helyben megújítható, amíg a meghatározott nevelési körülmények fennállnak és az egyedi vizsgálatok során a vonatkozó növényegészségügyi követelményeket teljesíti.

17. Központi törzsültetvény jelölt: a törzskönyvezett növényállománnyal fajtaazonos olyan növény, amely központi törzsültetvénnyé minősíthető, vagy amelyről nyert prebázis szaporítóanyaggal központi törzsültetvény létesíthető, illetve olyan növények, amelyek központi törzsültetvénnyé minősíthetők, vagy amelyekről nyert prebázis szaporítóanyaggal központi törzsültetvény létesíthető, amennyiben a vonatkozó növényegészségügyi követelményeket teljesítik.

18. Magtermő törzsültetvény: generatív szaporítású alanyfajták vegetatív úton előállított ültetési anyagával telepített, magot termő ültetvény.

19. Prebázis szaporítóanyag: a központi (prebázis) törzsültetvény létesítésére szolgáló növényanyag, amely

a) előállítása során fajtatulajdonságait megőrizte,

b) kielégíti a prebázis szaporítóanyagra fajonként előírt növényegészségügyi követelményeket,

c) hivatalos ellenőrzések eredményeképpen minősítést kapott, valamint

d) továbbszaporítása során bázis szaporítóanyag előállítására szolgál.

20. Szaporítási fokozat (szaporulati fok, kategória): a certifikációs rendszerben a továbbszaporítás során a központi törzsültetvényhez viszonyított leszármazási szint, amely a szaporítás sorrendjében lehet: prebázis, bázis, certifikált fokozatú vagy a certifikációs rendszerbe nem tartozó C.A.C., attól függően, hogy a szaporítóanyag milyen fokozatú ültetvényből származik, valamint a nevelés során mely kategóriának előírt növényegészségügyi technológiát alkalmazták; az oltvány szaporítási fokozatát az alacsonyabb szaporítási fokozatú komponens határozza meg.

21. Szaporítóanyag kiskereskedelmi forgalomba hozatala: végső felhasználók részére történő, kis mennyiségű, nem árutermő ültetvény létesítését szolgáló ültetési anyag értékesítése.

22. Szaporítóanyag nagykereskedelmi forgalomba hozatala: saját előállítású vagy vásárolt szaporítóanyag értékesítése árutermelési célú gyümölcs ültetvény telepítők, faiskolák, lerakatok részére, valamint a szaporítóanyag export és import.

23. Szaporítóanyag tétel: azonos fajú, fajtájú, alanyú, szaporítási fokozatú, virológiai állapotú, származási helyű, korú szaporítóanyag egy egységként kezelt mennyisége.

24. Szűrő faiskola: prebázis ültetési anyagot előállító, a növényvédelmi előírásoknak megfelelő faiskola, ahol a törzsültetvény jelölt egyedeit vírustesztelésükkel egyidejűleg szaporítják annak érdekében, hogy a szaporulatot a vírusvizsgálat eredményétől függően központi törzsültetvénybe, illetve törzsgyümölcsösbe helyezzék.

25. Termelői (termék jelölő) címke: C.A.C. kategóriájú szaporítóanyagok növényeire, illetve kötegeire a szállító által felhelyezett, a fajtaazonosságot és minőséget igazoló jelölés, amelynek előállításáról a termelő gondoskodik, és amely tartalmazza a felhasználó számára szükséges legfontosabb adatokat.

26. Törzsgyümölcsös: a fajták eredeti tulajdonságainak folyamatos ellenőrzésére, hiteles megőrzésére hivatott virágzó és termést hozó ültetvény, amelyet a központi törzsültetvénnyel párhuzamosan, azonos tételből származó ültetési anyaggal létesítenek.

27. Törzskönyvezés: az adott fajta azonosítását szolgáló növényállomány hivatalos nyilvántartásba vétele.

28. Törzskönyvi előjegyzés: törzskönyvezés céljára telepített vagy kijelölt, de a fajtaazonosság elbírálására még nem alkalmas, illetve államilag még nem elismert fajtájú növényállomány hivatalos nyilvántartásba vétele.

29. Tünetmentes szaporítóanyag: vizuális vizsgálat alapján vírustüneteket nem mutató növényanyag.

30.9 Üzemi (bázis) törzsültetvény: bázis szaporítóanyagból létesített, certifikált fokozatú szaporítóanyag előállítására szolgáló, az MgSzH által törzsültetvénnyé minősített növényállomány.

31.10 Üzemi (bázis) törzsültetvény jelölt: bázis szaporítóanyagból szaporítóanyag előállítás céljára létesített, de az MgSzH által törzsültetvénnyé még nem minősített növényállomány.

32. Vegetatív szaporító alapanyagot termő törzsültetvény: szemzőhajtás, oltóvessző, dugvány, bujtvány, sarj, palánta előállítására létesített ültetvény.

33. Virológiai állapot: az ellenőrzésre feljogosított szervezet által igazolt, a vírusfertőzöttségre vonatkozó kategória, amely ,,Vírusmentes'', ,,Vírustesztelt'' vagy ,,Tünetmentes'' lehet.

33.1. Tünetmentes szaporítóanyag: vizuális vizsgálat alapján vírustüneteket nem mutató anyafákról származó növényanyag.

33.2.11 Vírusmentes (VF) szaporítóanyag: olyan vírusmentes anyanövényekről, illetőleg azok vírusmentesen fenntartott szaporulatáról származó növény, amelyet nemzetközileg elismert tudományos módszerekkel megvizsgáltak és az adott fajt fertőző valamennyi ismert vírustól és vírusszerű kórokozótól mentesnek találtak, és amelynek termesztése során az MgSzH által igazoltan a vírusmentes technológiai előírásokat megtartották.

33.3.12 Vírustesztelt (VT) szaporítóanyag: olyan anyanövényekről, illetve azok szaporulatáról származó növényanyag, amelyet nemzetközileg elismert tudományos módszerekkel vírusfertőzöttségre megvizsgáltak, és az adott fajra jellemző, meghatározott gazdasági kárt okozó vírusoktól és vírusszerű szervezetektől mentesnek találtak, illetve amelyet az MgSzH által igazoltan vírusmentes technológiai előírások szerint állítottak elő.

34. Vizsgálatköteles nem zárlati károsító: olyan károsító, amely az importőr ország területén vizsgálatköteles, illetve amelyet gazdasági jelentőségénél fogva jogszabály ebbe a körbe sorol.

35. Zárlat: a követelményeknek nem megfelelő minőségű vagy nem megfelelő módon előállított szaporítóanyag felhasználásának, illetve forgalomba hozatalának korlátozása.

36. Zárlati károsító: potenciális gazdasági jelentőségű károsító, amely a veszélyeztetett területen még nem fordul elő vagy előfordul, de nem terjedt el, és amely ellen hatósági határozat alapján védekezést folytatnak.

37.13 Zárlati termesztés: az MgSzH eseti engedélye alapján olyan tétel faiskolai termesztése, amely valamely tulajdonsága miatt nem bizonyult az Európai Unió területén forgalomba hozatalra alkalmasnak; a harmadik országba szánt, bértermelésre szaporított tételek termesztése is zárlati termesztésnek minősül.

A gyümölcs szaporítóanyagok előállításának és forgalomba hozatalának általános követelményei

4. § (1)14 Gyümölcs szaporítóanyagot kizárólag az MgSzH által engedélyezett faiskolában, illetve szaporítás céljára telepített vagy előkészített ültetvényben szabad forgalomba hozatal céljára előállítani. Forgalomba hozatal céljából szaporítani – a kísérleti, nemesítési és génmegőrzési célból végzett szaporítások, valamint a céltermeltetés kivételével – csak azokat a fajtákat, klónokat szabad, amelyek a Nemzeti Fajtajegyzékben, a Szállítói Fajtajegyzékben, illetve a Közösségi Fajtajegyzékben szerepelnek vagy egyedi szaporítási engedéllyel rendelkeznek. A tagállamokban elismert, de a Nemzeti Fajtajegyzékben nem szereplő fajták csak a Szállítói Fajtajegyzékre vételt követően szaporíthatók.

(2) A tanúsítási (certifikációs) rendszer keretében csak a Nemzeti Fajtajegyzékben szereplő vagy egyedi szaporítási engedéllyel rendelkező fajták szaporíthatók.

(3) Forgalomba hozni csak az e rendeletben előírt, legalább a C.A.C. kategóriára előírt követelményeket kielégítő szaporítóanyagot lehet.

(4) Az előállítás és forgalomba hozatal során a szállító köteles az 5. §-ban részletezett, az általa folytatott tevékenységre jellemző kritikus pontokat figyelemmel kísérni.

(5)15 A szaporítóanyag előállító köteles az MgSzH-nak tárgyévi tevékenységét minden év február 28-áig bejelenteni. A bejelentésben nyilatkoznia kell

a) a tárgyévi faiskolai, szaporítóanyag nagykereskedelmi tevékenység folytatásáról,

b) a szaporító alapanyag előállító ültetvények üzemeltetéséről, valamint

c) az előállított szaporítóanyag kategóriájáról.

(6) A tagállamokból behozott gyümölcs szaporítóanyagok a hazai jogszabályokban előírt feltételekkel hozhatók forgalomba.

(7) A szaporítóanyagot a szaporítás, nevelés, kitermelés, osztályozás, árukikészítés, kötegelés (csomagolás), tárolás és szállítás során tételenként el kell különíteni, és egyértelműen meg kell jelölni, továbbá gondoskodni kell arról, hogy minőségét a szállítás és tárolás során megőrizze.

(8) A tanúsítási rendszer keretében előállított szaporítóanyag csak certifikációs címkével ellátva hozható forgalomba. A C.A.C. kategóriájú szaporítóanyagot a 6. § (7) bekezdése szerinti adatokat tartalmazó árucímkével megjelölten szabad forgalomba hozni.

(9) A faiskolai engedélyes és az ellenőrzött C.A.C. kategóriájú szaporítóanyag termő ültetvény fenntartója a tanúsított és C.A.C. szaporítóanyagot telephelyéről külön engedély nélkül forgalomba hozhatja. Egyéb telephelyről a 26. §-ban előírt engedély birtokában lehet szaporítóanyagot forgalomba hozni.

(10) Tanúsított szaporítóanyagot csak a 3. és 4. számú mellékletben előírt követelményeknek megfelelő minőségben szabad forgalomba hozni.

(11) A hazai előállítású C.A.C. szaporítóanyagok minősége – kivéve ha a szállító és a vásárló írásban attól eltérően állapodott meg – el kell érje a 3. és 4. számú mellékletben foglalt követelményeket. Minőségi vita esetén erre vonatkozó írásos megállapodás hiányában a 3. és 4. számú mellékletben részletezett követelmények az irányadók.

(12) A C.A.C. szaporítóanyagok minőségének

a) szaporító alapanyagok tekintetében a 3. számú melléklet 1.1. pontjában,

b) ültetési anyagok és alanycsemeték tekintetében pedig a 4. számú melléklet 2.1.1., 2.2.1., 2.3.1., 2.4., 2.5.1. és 2.6.1. pontjában

foglalt követelményeknek kell legalább megfelelnie, eltekintve a méretekre vonatkozó táblázatokban foglaltaktól.

(13) A vásárolt szaporító alapanyagot megbontott kötegzárú tételből továbbértékesíteni (viszonteladás) nem szabad.

(14) Harmadik országból behozott szaporító alapanyagot a 28. §-ban foglaltak szerint lehet termesztésbe vonni és forgalomba hozni.

A szállítók ellenőrzési feladatai

5. § A szállítónak a szaporítóanyag termő ültetvény és a faiskola és a nagykereskedelmi telephely üzemeltetése során figyelemmel kell kísérnie az alábbi, a tevékenységére vonatkozó kritikus pontokat:

a) a felhasznált szaporító alapanyagok kezelése, tárolása során biztosítania kell, hogy a szaporítandó alapanyagok minősége

1. minősített (certifikált ) anyag esetében feleljen meg a 3. és 4. számú mellékletben foglalt minőségi követelményeknek,

2. C.A.C. anyag esetében pedig legalább az életképesség tekintetében ne legyen kifogásolható; a minőségi követelmények megítélése tekintetében a 3. és 4. számú mellékletben foglaltak az irányadók;

b) a szaporítóanyagok kiültetése, (magvetés, ki- vagy átültetés) során

1. biztosítani kell az a) pont szerinti minőségi követelmények fenntartását;

2. a tételeket megfelelően jelölni kell a keveredés elkerülése érdekében;

3. a műveleteket dokumentálni kell szabadföldi azonosításra alkalmas vázrajzon, illetve a 19. § (8) bekezdésében előírt nyilvántartásban;

c) az 5. számú mellékletben felsorolt, a termesztett növényfajra és az állomány kategóriájától függően előírt jellemző kártevők elszaporodásának megakadályozása érdekében a diagnosztizálásra alkalmas időszakban folyamatosan ellenőrizni kell a növényállományt és meg kell tenni a szükséges beavatkozásokat;

d) ha a szállító által alkalmazott tevékenység eltér a hazai gyakorlatban alkalmazott szokványos termesztési technológiától vagy szaporítóanyag kezelési eljárásoktól, dolgozza ki a művelési módra vonatkozó saját eljárási szabályzatát és gondoskodjék annak betartásáról, illetve nyomon követhető dokumentációjáról;

e) a faiskolai nevelés – ideértve a szaporítóanyag termő ültetvények fenntartását is – folyamán a növényállomány tekintetében a károsítók megtelepedésének megakadályozása és a növényanyag megfelelő fejlődésének érdekében

1. azt megfelelő szinten gyommentesen kell tartani, különös tekintettel azokra a gyomfajokra, melyek a termesztett fajt károsító kártevőkkel közös gazdanövények,

2. gondoskodni kell a megfelelő vízellátásról,

3. a metszési munkákat (gyökérsarj eltávolítás, szemre metszés, koronába metszés, hónaljazás stb.) a megfelelő időben, és minőségben kell elvégezni;

f) a szaporítási műveletek végzése során különös figyelmet kell fordítani a szaporító alapanyagok életképességének fenntartására, valamint az egyes tételek keveredésének elkerülésére;

g) a szaporító alapanyagok szedése és az ültetési anyagok kitermelése során úgy kell eljárni, hogy a növényanyag az a) pont szerinti minőségi követelményeknek megfeleljen; a szedés, kitermelés, átmeneti és tartós tárolás, kötegelés, csomagolás és szállítás tekintetében a 3. és 4. számú mellékletben foglaltak az irányadók;

h) az ápolási műveletek során, különös tekintettel a növényanyag sebzésével járó beavatkozásokra (metszés, hónaljazás stb.) a károsítók elterjesztésének megakadályozására kell törekedni, így

1. a művelő eszközt megfelelő rendszerességgel, arra alkalmas módszerrel fertőtleníteni kell,

2. a C.A.C. állományban használt művelő eszközökkel csak fertőtlenítést követően lehet tanúsított állományban munkát végezni;

i) a növényállományban végzett kezeléseket (növényvédelem, tápanyag utánpótlás, egyéb kémiai beavatkozások) dokumentálni kell a kezelés okának feltüntetésével;

j) a tevékenységgel kapcsolatos nyilvántartásokat folyamatosan, szakszerűen és napra készen kell vezetni, különös tekintettel az egyes tételek azonosíthatóságára vonatkozó feljegyzésekre.

A gyümölcs szaporítóanyagok megjelölése, címkézés

6. § (1)16 A gyümölcs szaporítóanyagok megjelölésére felhasznált certifikációs (tanúsító) és minősítő címkét az MgSzH biztosítja a szállítók számára. A megfelelő minőséget és a címke-előállítás ellenőrizhetőségét biztosító feltételek mellett a certifikációs címkék saját célra történő előállítására az MgSzH feljogosíthatja a szállítót.

(2) A C.A.C. szaporítóanyagok megjelölésére szolgáló termelői címkéről a szállító gondoskodik.

(3) Az e rendeletben előírt termékjelölés (certifikációs vagy termelői címke) nélküli termékek nem forgalmazhatók.

(4) A címkék anyagának és az arra nyomtatott, illetve írt szövegnek olyan ellenállónak kell lennie, ami legalább egy évig biztosítja a feltüntetett adatok olvashatóságát szabadföldi vagy mesterséges körülmények közötti termesztés, illetve tárolás során.

(5) A címke kategóriánként

a) prebázis és bázis kategóriájú szaporítóanyagnál fehér,

b) certifikált kategóriájú szaporítóanyagnál kék,

c) C.A.C. kategóriájú szaporítóanyagnál narancssárga, vagy bármilyen más, de nem kék

színű.

(6) A certifikációs címkén a következő adatokat kell feltüntetni:

a) EU minőség,

b) tagállam kódja,

c) az ellenőrző hatóság neve vagy kódja,

d) a szállító regisztrációs vagy engedélyszáma,

e) a szállító neve,

f) egyedi sorozatszám, a naptári hét száma vagy tétel száma,

g) botanikai név,

h) a fajta neve, ha van, akkor az alany fajta neve vagy faja,

i) mennyiség,

j) kategória,

k) harmadik országból importált anyag esetén az előállító ország neve,

l) a virológiai állapot,

m) a növényútlevél további adatai.

(7) A C.A.C. kategóriájú szaporítóanyagok megjelölésére szolgáló termelői címkéken a (6) bekezdésben felsoroltak közül legalább az a), c), h) és j) pontok adatait fel kell tüntetni. A többi pontban felsorolt adatot elegendő a származási igazolványon feltüntetni. A virológiai állapotra vonatkozóan sem a termelői címkén, sem a kísérő dokumentumokon (származási igazolvány, számla, szállítólevél) megállapítás nem tehető.

(8) A certifikált kategóriájú fás oltványok minden egyedét a kitermelést megelőzően, a tenyészedényes növényanyagot, a szamócapalántákat és a kötegelt árut a forgalomba hozatalt megelőzően kell tanúsító vagy termelői címkével ellátni. Certifikált kategóriájú fás oltványok kötegelten láthatók el tanúsító címkével, ha

a) árutermő ültetvény telepítés céljára szándékozzák forgalomba hozni,

b) az egy telepítő részére forgalmazni kívánt tétel legalább 200 db oltványból áll,

c)17 a szállítónak a telepítőtől írásos megrendelése van, melyet a kötegellenőrzéskor az MgSzH részére be kell mutatni,

d) kötegelten tanúsított fás oltványok csak a 23. § a) és b) pontja szerint a faiskola telephelyén végzett kötegellenőrzést követően hozhatók forgalomba,

e) kötegelten tanúsított fás oltványokat megbontott kötegből tovább forgalmazni tilos.

(9) Az egy kötegbe köthető növények darabszámát a 3. számú melléklet 2. pontja, valamint a 4. számú melléklet 3. pontja tartalmazza.

(10) A címkét terméktípustól függően

a) a koronás oltványokra a korona vesszők közötti törzsrészre, illetve a suhángoltvány fele magasságában,

b) az egyéb tenyészedényes növények esetén – szamóca kivételével – azok tövi részére,

c) a kötegelten jelölhető faiskolai termékekre – a fémzárolás gyakorlatához hasonlóan – a köteg felső kötésére tűzőgéppel

kell felhelyezni.

(11) A (10) bekezdés c) pontja szerinti esetekben a címkét oly módon kell felhelyezni, hogy a köteget a címke levétele nélkül ne lehessen felbontani vagy fémzárat kell alkalmazni.

(12) A saját felhasználásra, nyilvántartott kísérletre, illetve kísérleti, nemesítési vagy génmegőrzési célra szaporított tételeket a faiskola saját címkéjével szabad felhasználni, illetve forgalomba hozni. A forgalomba hozatal során a kísérő dokumentumon fel kell tüntetni a felhasználás célját.

Nyilvántartás

7. § (1)18 A gyümölcs szaporítóanyag-termő ültetvény és az árutermelő faiskola és a nagykereskedelmi engedéllyel rendelkező szállító köteles a felhasznált, előállított és forgalomba hozott szaporító- és ültetési anyagokról az MgSzH által rendszeresített, a 19. § (8) bekezdése szerinti nyilvántartást folyamatosan vezetni, és azt az ellenőrzés során az MgSzH részére átadni vagy megküldeni.

(2)19 A gyümölcs szaporítóanyag felhasználás és forgalomba hozatal esetén az engedélyes köteles az MgSzH által szigorú számadású nyomtatványként átadott származási igazolványt a nyomtatvány kitöltési útmutatója szerint kiállítani – amellyel kötelezettséget vállal a gyümölcs szaporítóanyag megfelelő fajtatisztaságára, fajtaazonosságára és minőségére – és annak egy példányát az áru kísérőjeként a vásárlónak átadni, egy példányát az MgSzH részére megküldeni, a tőpéldányt pedig a nyomtatvány tömbbel együtt megőrizni.

(3) Telephelyről történő kiskereskedelmi értékesítés esetén eladási jegyzéket kell kiállítani, amely legalább tartalmazza a 6. § (6) bekezdésének a), c), e), h) és j) pontjaiban felsorolt adatokat. A forgalmazási szezon végén a kistételes értékesítésekről kiállított eladási jegyzék tételenkénti összesítésével kell származási igazolványt kiállítani.

(4)20 A forgalomba hozott tételekről kiállított származási igazolvány egy példányát folyamatosan, legalább havonta kell megküldeni az MgSzH részére. Az adott termék aktuális forgalmazási szezonjának elteltével a beküldési határidők végső határideje:

a) ültetési anyagok és szaporító alapanyagok

1. őszi forgalomba hozataláról: december 15.,

2. tavaszi forgalomba hozataláról: május 15.;

b) szemzőhajtás forgalomba hozatalról: október 1.;

c) oltóvesszőforgalomba hozatalról: május 25.

(5)21 A nem Magyarországon előállított, tagállamokból behozott szaporító alapanyagról az engedélyes (faiskolás vagy nagykereskedő) a behozatalt követően az e rendeletben előírt honosító származási igazolványt köteles kiállítani és a továbbiakban ezt nyilvántartásaiban feltüntetni. A honosító származási igazolvány az MgSzH példányát a (4) bekezdés szerinti határidőre be kell küldeni.

(6) A honosító származási igazolványon fel kell tüntetni a forgalmazó nevét, a szaporítóanyag ellenőrző hatóság által nyilvántartott regisztrációs számát, valamint a származási ország megnevezését. Az engedélyes nyilvántartásaiban e bizonylatot kell szerepeltesse, a szállítótól átvett származási bizonylat másolati példányát a honosító származási igazolvány mellékleteként kell kezelje, melyet az ellenőrzés során be kell mutatni.

(7) A nyilvántartásokat és mellékleteit – például jegyzőkönyvek, származási igazolványok – 10 évig meg kell őrizni.

(8)22 Az adminisztráció pontos és szakszerű vezetéséért az MgSzH által kiadott engedélyben szakmai vezetőként megjelölt személy, faiskolai lerakat esetén pedig a regisztráltatott szakvezető felelős.

Növényegészségügyi követelmények

8. § (1)23 Forgalomba hozni csak az MgSzH által a vonatkozó jogszabályok szerint növényegészségügyi szempontból ellenőrzött gyümölcs szaporítóanyagot szabad.

(2) A megfelelőség tanúsításban részesített szaporítóanyag kategóriába sorolásának feltétele a gyümölcs szaporítóanyag előállítása során a megfelelő növényegészségügyi előírások betartása. Egy állomány akkor tekinthető tanúsítottan károsítóktól mentesnek, ha

a) termőhelye előzetes szemle alapján a felhasznált szaporítóanyagok és a növényegészségügyi státus megőrzésének szempontjából (izoláció, elővetemény, talajvizsgálat) alkalmasnak minősül a telepítésre,

b) a felhasznált szaporítóanyag a tanúsítási rendszerben előállított növényállományról vagy a kategóriának megfelelő körülmények között fenntartott szaporulatairól származik,

c) a növényegészségügyi állapot megőrzésére vonatkozó technológiai előírásokat a termelő betartotta,

d) az előállítás során a szaporítóanyag kötelező és rendszeres növényegészségügyi ellenőrző vizsgálatban részesült.

(3) A gyümölcs törzsültetvényekben és faiskolákban a vegetációs időszak folyamán legalább három alkalommal, a szamóca törzsültetvényekben legalább négy alkalommal, egyéb bogyós törzsültetvényekben legalább három alkalommal a károsítók diagnosztizálására legmegfelelőbb időpontban vizuális vizsgálatot kell végezni. A fertőzött egyedeket a hatóság eltávolíttatja és azokat meg kell semmisíteni. A fertőzött fa helyére, illetve a fertőzött területre öt évig közös vírusgazdanövény nem telepíthető.

(4) Vizuális vizsgálat alapján a gyümölcs üzemi törzsültetvényben és a certifikált növényanyagban fajtánként (klónonként) húsz százaléknál nagyobb vírusfertőzöttség észlelése esetén az állományt és szaporulatát vissza kell minősíteni C.A.C. szaporítóanyaggá.

(5) C.A.C. növényállománnyal való keveredés (az izolációs távolság be nem tartása) esetén a virológiai állapotra vonatkozó jelzést valamennyi növényről el kell távolítani, a növényanyag csak C.A.C. minősítésű lehet.

(6)24 Amennyiben az ellenőrző vizsgálatok nem igazolják a gyümölcs szaporítóanyag eredeti növényegészségügyi állapotát vagy a vizsgálatok, illetve a szaporítás vagy termesztés során a termelő a vonatkozó technológiai előírásokat nem tartotta be, az MgSzH a minősítési kategóriára és a virológiai állapotra utaló megkülönböztető jelzés használatát azonnal megtiltja.

Törzskönyvezés

9. § (1)25 A növényfajtát állami elismerésre bejelentőnek vagy a fajta fenntartójának minden faiskolai termesztésre szánt fajta esetében a fajta azonosítására szolgáló növényállományát törzskönyvezésre az MgSzH-nak be kell jelentenie. Amennyiben a bejelentett állomány fajtája még nem részesült állami elismerésben vagy az állomány még nem alkalmas a fajtaazonosság elbírálására, a fajta elismeréséig, illetve a növények kifejlődéséig az állományt az MgSzH törzskönyvezésre előjegyzi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell a növény eredetét, az ültetés idejét, és mellékelni kell a növényegészségügyi alkalmasságot igazoló jegyzőkönyvet, valamint a terület helyszínrajzát a növények pontos helyének megjelölésével.

(3)26 A bejelentett növények törzskönyvezésre való alkalmasságát az MgSzH által összehívott szakbizottság bírálja el. A törzskönyvezett állomány legkisebb nagysága fás fajok esetében négy, bogyós fajoknál öt egyed. A bizottság javaslata alapján az alkalmasnak minősített növényeket az MgSzH a törzskönyvbe bejegyzi és erről a bejelentőt értesíti.

(4) A törzskönyvezett állomány megsemmisülése vagy alkalmatlanná válása esetén, ha a fajtából már létesült törzsgyümölcsös, a törzskönyvezett állomány szerepét az veszi át.

Kiinduló anyag, központi törzsültetvény jelölt

10. § (1) Központi (prebázis) törzsültetvény a törzskönyvezett állományból kijelölt vagy a fajtafenntartó által igazolt eredetű, fajtaazonos kiinduló anyag szaporulatából létesíthető.

(2)27 A szaporításra kiválasztott növényegyedet fenntartója jelöli ki és növényegészségügyi ellenőrzés céljából az MgSzH-nak bejelenti.

(3) A kiválasztott egyed helyszíni vizuális növényegészségügyi vizsgálata kiterjed a növény és környezete egészségi állapotára, zárlati és vizsgálatköteles nem zárlati károsítók, egyéb vírusok és vírusszerű szervezetek, valamint a szaporítóanyaggal átvihető más, gazdaságilag jelentős károsítók jelenlétére.

(4)28 Az MgSzH által továbbszaporításra alkalmasnak minősített egyedet a fajta jogosultja vagy fenntartója nyilvántartja az MgSzH által rendszeresített minőségi származási igazolványon, valamint gondoskodik a kiinduló anyag felszaporításáról és virológiai tesztelésének, illetve vírusmentesítésének elvégzéséről.

(5) A kiválasztott növényegyedet a mentességet megőrző körülmények biztosításával le kell szaporítani. Az így kapott szaporulatot a tesztelés időtartama alatt a gyökérösszenövéssel, pollennel, légbeli vagy talajban élő vektorokkal történő fertőzéstől mentességet biztosító körülmények között szűrő faiskolában kell nevelni. A szükséges ellenőrző vizsgálatok elvégzése után ez az anyag a fajta (klón) központi (prebázis) törzsültetvény- és törzsgyümölcsös alapanyaga.

(6) A kiinduló anyagot a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) által kiadott módszertani útmutató alapján kell a mentesség megállapítása céljából az 5. számú mellékletben meghatározott károsítókra megvizsgálni. A fertőzött anyag vírusmentesítéséről, illetve a mentesítés eredményének ellenőrzéséről a módszertani útmutatóban leírtak szerint gondoskodni kell.

(7) Ha egy adott faj kiinduló anyagánál vírusfertőzöttség gyanúja áll fenn, az első teszteléssel egy időben vírusmentesítést kell végezni.

A gyümölcs szaporítóanyag-termő ültetvényekre vonatkozó általános követelmények

11. § (1) A növényállománynak fajtatisztának, illetve fajtaazonosnak kell lennie, és ezt a gyümölcs szaporítóanyag forgalomba hozatala során származási igazolvánnyal kell igazolni.

(2)29 A központi törzsültetvényből, illetve bázis faiskolából évente kikerülő bázis ültetési anyag valamennyi tételéből ellenőrző termesztésre mintát kell átadni az MgSzH részére.

(3) Az ültetvényekben lévő fajtákat, illetve klónokat egymástól jól elkülöníthetően kell elhelyezni. A törzses fajok szaporítóanyag-termő ültetvényének minden egyedét, bogyós fajoknál a tételeket időjárást álló jeltáblával vagy azonosítását lehetővé tévő címkével kell ellátni.

(4) Az ültetvény kategóriája központi (prebázis), üzemi (bázis) törzsültetvény vagy szaporításra kijelölt C.A.C. ültetvény lehet.

(5) Az ültetvény és az egyed kondíciójának, kezeltségének alkalmasnak kell lennie az előírt minőségű szaporító- és ültetési anyag termelésének biztosítására.

(6)30 Az üzemi és a központi törzsültetvények növényeit szaporítóanyag-termesztésre csak akkor szabad felhasználni, ha azok rendelkeznek az MgSzH tanúsítványával és éves minősítő szemle során a követelményeknek megfeleltek. A C.A.C. ültetvények növényeinek rendelkeznie kell az MgSzH által az adott évre kiállított érvényes szemlejegyzőkönyvvel.

(7)31 A törzsültetvények állományáról az MgSzH által rendszeresített nyilvántartást kell vezetni, amely a bogyós gyümölcsű és az alanyültetvények esetében az adott év szemlejegyzőkönyve. A tanúsítvány csak a nyilvántartó lappal, illetve az adott év szemlejegyzőkönyvével együtt érvényes.

(8) A törzsültetvényeken termett gyümölcs szaporítóanyagokról, valamint azok felhasználásáról a szemlejegyzőkönyveken és származási igazolványokon alapuló naprakész nyilvántartást kell vezetni.

(9)32 A törzsültetvényekben lévő növényekről a 6. számú melléklet szerinti időtartamig szabad szaporítóanyagot szedni. Szamóca és málna kivételével a törzsültetvények gyümölcs szaporítóanyaga mindaddig felhasználható, amíg az ültetvény eleget tesz a kategóriájára előírt növényegészségügyi követelményeknek és a megtermelt szaporítóanyag kielégíti a 3. és 4. számú mellékletben előírt minőségi követelményeket. E követelmények nem teljesülése esetén az MgSzH a törzsültetvények tanúsítványát visszavonja. A törzsültetvények élettartama szamóca esetében legfeljebb 2 év, málna esetében legfeljebb 4 év.

(10) A C.A.C. ültetvény szaporítóanyagának felhasználására a 4. § (12) és (13) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(11)33 A tanúsítvánnyal rendelkező törzsültetvényekben üzemeltetésük ideje alatt az MgSzH évente – bejelentés nélkül – elvégzi a minősítő szemlét.

(12)34 A C.A.C. kategóriájú szaporításra kijelölt fákat, ültetvényeket az MgSzH-hoz évenkénti szemlére február 28-áig be kell jelenteni. A kérelemben fel kell tüntetni az ültetvények fajtáját, területnagyságát vagy egyedszámát és helyét (helység, helyrajziszám, táblaszám), a kérelmező nevét és címét.

Törzsültetvények létesítése, üzemeltetése

12. § (1) A fajtafenntartónak a Nemzeti Fajtajegyzékre felvett növényfajta törzskönyvezett növényeiből kiindulva vagy az általa igazoltan fajtaazonos kiinduló anyag felhasználásával létrehozott központi törzsültetvény jelöltből központi törzsültetvényt – bázis szaporítóanyagot termőt és törzsgyümölcsöst – kell létesítenie.

(2)35 Törzsültetvényt csak faiskolai engedélyes természetes személy vagy szervezet létesíthet az MgSzH előzetes engedélyével. A létesítés iránti kérelmet a telepítést megelőző legalább 6 hónappal kell az MgSzH-hoz előterjeszteni.

(3)36 A terület alkalmasságának elbírálására előzetes termőhelyi szemlét kell kérni az MgSzH-tól. A termőhelyi szemle

a) az izolációs távolság felmérésére,

b) az előveteményekre,

c) a talaj vírusvektor fonálféreg fertőzöttségének meghatározására, valamint

d) a különleges szakmai feltételek – elkülönítés lehetősége a szaporítás, a nevelés, a kitermelés, a csomagolás és a szállítás folyamatában, valamint a bizonylatolási feltételek megléte, az ügyviteli fegyelem betartása, és mindezek személyi garanciája – vizsgálatára

terjed ki.

(4)37 Az MgSzH a törzsültetvény létesítésének engedélyezéséről, vagy annak elutasításáról határozatot hoz.

(5) A szaporítás célját szolgáló központi (prebázis) törzsültetvényekben a fajtafenntartó vagy megbízottja, az üzemi (bázis) törzsültetvényben az ültetvény fenntartója köteles folyamatos fajtafenntartást végezni és az ültetvényt minősítésre, szemlére előkészíteni.

(6)38 Az MgSzH a törzsültetvények minősítését és éves szemléjét a vizsgálatra legalkalmasabb időpontban végzi el.

(7)39 Az MgSzH a törzsültetvények minősítő szemléjéről jegyzőkönyvet készít, amelynek tartalmaznia kell a törzsültetvény elfogadott kategóriáját, valamint a szaporítóanyag szedésének és forgalomba hozatalának az engedélyezhetőségét.

(8)40 A törzsültetvény megszüntetéséről a tulajdonosnak értesítenie kell az MgSzH-t.

13. § (1) A törzsültetvény fenntartása során a fenntartó köteles olyan növényvédelmi technológiát alkalmazni, amely a vírusátvitel szempontjából veszélyes vektorok (levéltetvek, kabócák, fonálférgek stb.), illetve egyéb károsítók megtelepedését megakadályozza. Így

a) az ültetvényt gyommentesen kell tartani,

b) az ültetvényben a légbeli vektorok megjelenését arra alkalmas módszerekkel kell előre jelezni,

c) a sharka vírusfertőzésre fogékony fajoknál a fertőzött egyedek szelektálását a tünetek jelentkezésének időpontjában, a vegetációban folyamatosan kell elvégezni, a fertőzésre gyanús növényeket meg kell jelölni, és szelektálás céljából az ellenőrzésre jogosultnak be kell jelenteni,

d) az előírt növényegészségügyi ellenőrző vizsgálatokat el kell végezni, illetve végeztetni,

e) minden olyan eseményt, munkafázist (telepítés, szemzés, szelektálás, kitermelés), amely az elhelyezett növények állagát, növényegészségügyi állapotát módosíthatja, az ellenőrzést végzőnek be kell jelenteni,

f) a növényegészségügyi előírásokat és egyéb biztonsági intézkedéseket maradéktalanul be kell tartani.

(2) A szemzőhajtást termő törzsültetvény növényeiről a csonthéjas fajoknál a pollennel történő vírusátvitel, az almatermésűeknél pedig a tűzhalás (Erwinia amylovora) terjedésének megakadályozása céljából a virágokat bimbós állapotban el kell távolítani. Ettől eltérni csak a 16. § (6) bekezdésében meghatározott módon lehet, a fajtaazonosság megállapítása céljából.

(3) Törzsültetvényekben köztes kultúra termesztése nem engedélyezhető.

(4) Vizuális vizsgálat alapján a károsítóktól mentes gyümölcs szaporítóanyagot termő központi törzsültetvény csonthéjas és héjas anyagában fajtánként (klónonként) egy növényegyed vírusfertőzöttségének észlelése esetén, valamint a mentes gyümölcs szaporítóanyag-termő üzemi törzsültetvény csonthéjas és héjas anyagában fajtánként (klónonként) 30%-nál nagyobb vírusfertőzöttség észlelése esetén a vírus kimutatására alkalmas speciális vizsgálatot (tesztelést) a fajta (klón) összes egyedére el kell végezni. A vizsgálat lezárásáig a fajta (klón) továbbszaporításra nem használható fel. Pozitív tesztelési eredmény esetén a fertőzött egyedet az ültetvényből el kell távolítani és meg kell semmisíteni.

(5) A törzsültetvények létesítésének és üzemeltetésének részletes szabályait a 6. és 7. számú melléklet, a törzsültetvények fenntartásának részletes növényegészségügyi követelményeit a 8. számú melléklet tartalmazza.

Központi törzsültetvény létesítése, üzemeltetése

14. § (1)41 Központi törzsültetvény létesítésére szűrő faiskolában előállított, az MgSzH által fémzárolt és mentesnek minősített, hatóságilag ellenőrzött, illetve a károsítóktól mentes, minőségi származási igazolvánnyal ellátott ültetési anyag használható fel. Külföldről behozott gyümölcs szaporítóanyag csak a vírustesztelések után használható fel, kivéve, ha a behozott anyag vírusmentességét az MgSzH a bemutatott bizonylatok alapján igazolja.

(2) A szűrő faiskolából kikerülő ültetési anyagot – az alany fajták kivételével – gyümölcs szaporítóanyagot termő központi törzsültetvénybe és egyidejűleg ugyanazon tételből törzsgyümölcsösbe kell kihelyezni.

(3) A törzsgyümölcsös mérete – fajtánként és tételenként – törzses fajok esetén legalább öt egyed, bokrok és egyéb bogyós fajok esetén legalább tíz egyed.

(4) A törzsgyümölcsös állományáról nyilvántartást kell vezetni. A törzsgyümölcsösben a fajta eredeti tulajdonságának megőrzése érdekében a fajtafenntartónak rendszeres ellenőrzést kell végeznie, amely egyben a fajtafenntartás része is.

(5) A központi törzsültetvény növényállományát saját állományáról származó szaporító alapanyagból, az e kategóriára előírt növényegészségügyi követelmények között nevelt, fajtaazonos prebázis ültetési anyaggal meg lehet újítani. A megújításra előállított prebázis ültetési anyagokból egyidejűleg törzsgyümölcsöst is kell telepíteni.

(6) A központi törzsültetvény növényállományát a saját állományból történő megújítás lehetőségének hiányában a törzsgyümölcsösből vagy a fajtafenntartó által megjelölt törzsfáról származó gyümölcs szaporítóanyag felhasználásával, szűrő faiskolában előállított ültetési anyaggal kell leváltani.

15. § (1) A szemzőhajtást termő központi törzsültetvény sharkagazda csonthéjas fajokhoz tartozó és mandula növényeit a pollennel, légbeli vagy talajlakó szervezetek által történő fertőződés megakadályozása érdekében izolátor alatt, tenyészedényben kell fenntartani.

(2) Az izolátort és 20 méteres környezetét kiemelt növényvédelmi körzetként kell kezelni, amelyen belül létesítésekor pollennel terjedő vírusok gazdanövényei nem lehetnek.

(3) Az izolátor alatti elkülönített elhelyezés során

a) az izolátornak olyan stabil építménynek kell lennie, amely a szélsőséges időjárási körülmények között is alkalmas a növények védelmére,

b) egy izolátor alatt különböző származású szaporító- vagy ültetési anyag elhelyezése kizárólag csak a teljes légteret elválasztó válaszfalak beépítése esetén engedélyezhető,

c) a tenyészedényben felhasznált tápközeg vírusvektor fonálférgeket nem tartalmazhat, tápanyag utánpótlásra szerves trágya nem használható, valamint

d) az izolátor alatt nevelt növények talaját ültetés céljára ismételten felhasználni tilos.

(4) Vizuális vizsgálat alapján a szabadföldre kiültetett bogyós központi törzsültetvény anyagban fajtánként, klónonként egy növényegyed vírusfertőzöttségének észlelése esetén a vírus kimutatására alkalmas speciális vizsgálatot (tesztelést) a fajta (klón) egyedeinek húsz százalékára ki kell terjeszteni. A vizsgálat lezárásáig a fajta (klón) továbbszaporításra nem használható fel. Pozitív tesztelési eredmény esetén a fajtát (klónt) az ültetvényből el kell távolítani és meg kell semmisíteni.

Üzemi (bázis) törzsültetvények létesítése és üzemeltetése

16. § (1)42 Üzemi törzsültetvényt csak központi törzsültetvényből származó, az MgSzH által fémzárolt, bázis faiskolában előállított szaporítóanyaggal szabad létesíteni. Külföldről behozott szaporítóanyag csak ellenőrző vizsgálat után használható fel, kivéve, ha a behozott anyagnak az 5. számú mellékletben felsorolt károsítóktól való mentességét a MgSzH a bemutatott bizonylatok alapján igazolja.

(2) Az üzemi törzsültetvény állományát a nem sharkagazda fajok esetében legfeljebb két alkalommal saját állományáról származó szaporító alapanyagból, az e kategóriára előírt növényegészségügyi követelmények között nevelt bázis 2., illetve bázis 3. ültetési anyaggal meg lehet újítani.

(3)43 A bázis 2. és 3. ültetési anyag – a szamóca kivételével – nem hozható forgalomba, annak valamennyi tételéből ellenőrző termesztésre mintát kell átadni az MgSzH-nak.

(4) Fás gyümölcsfajok esetében a bázis 2. és 3. ültetési anyagból létesített üzemi 2. és 3. törzsültetvény valamennyi egyedét a szaporítás megkezdése előtt az előírt módszerrel végzett ellenőrző vizsgálatban kell részesíteni.

(5)44 Üzemi 2. és 3. törzsültetvény esetében az MgSzH a tanúsítványt az ültetvényről csak az ellenőrző termesztés és az ellenőrző vizsgálat kedvező eredményét követően adja ki.

(6) Az üzemi törzsültetvény tételei fajtaazonosságának ellenőrzése érdekében tételenként egy egyeden – de húsz darabot meghaladó tétel esetén legfeljebb az egyedszám tíz százalékán – a virágok egy alkalommal fennhagyhatók. A virágoztatott egyedeket a fajtaazonosság megállapítása után az ültetvényből el kell távolítani vagy a fát újbóli ellenőrző vizsgálatnak kell alávetni. Ebben az esetben a virágzott fa szaporítóanyagát az újbóli vírustesztelés eredményének ismertté válásáig felhasználni tilos.

(7) A fajta azonosítás céljából virágoztatott és termést érlelő egyed, illetve egyedek kiválasztása és kijelölése során

a)45 a várhatóan terméshozásra képes – megfelelő kondíciójú – tételek egyedét, illetve egyedeit tárgyév február 28-áig be kell jelenteni az MgSzH részére,

b) a bejelentésnek tartalmaznia kell a tétel törzsültetvény nyilvántartó lapon feltüntetett sorszámát (tételszámát), a fajtát és a telepítés évét,

c) meg kell jelölni a tételen belül a terméshozás céljából virágoztatott fa, illetve fák sor- és tőszámát és ezzel egyidejűleg az ültetvényben egyértelmű azonosításra alkalmas jelöléssel kell ellátni a bejelentett fát, illetve fákat.

A C.A.C. ültetvények követelményei

17. § (1) A C.A.C. ültetvény tételeit egymástól el kell különíteni és a 11. § (3) bekezdésében foglaltak szerint meg kell jelölni.

(2) A tételek fajtaazonosságát és fajtatisztaságát az ültetvény tulajdonosa a tétel származási bizonyítványával, illetve saját írásos nyilatkozatával tanúsítja.

(3)46 Az ültetvény szaporítóanyagának felhasználását az MgSzH a szemle során megállapított szaporításra való alkalmasság és a Szolgálat növényegészségügyi szemlejegyzőkönyve alapján évente engedélyezi.

Gyümölcsfaiskola létesítése, megszűnése

18. § (1)47 Gyümölcs szaporítóanyagot forgalomba hozatal céljából előállítani csak az MgSzH engedélyével rendelkező gyümölcsfaiskolában szabad.

(2) Az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelmet a szaporítás megkezdése előtt kell a minősítő intézethez benyújtani.

(3)48 Az MgSzH a gyümölcsfaiskola létesítését és üzemeltetését a kérelmező részére akkor engedélyezi, ha

a)49

b) a kérelemben megjelölték a faiskola szakmai felelősét, aki az ellenőrző hatóságokkal kapcsolatot tart,

c) a vezető legalább középfokú kertészeti vagy mezőgazdasági növénytermesztési végzettséggel rendelkezik, és ezt a végzettséget igazoló okirat másolatát mellékelve igazolja,

d) a termesztésre kijelölt terület a mellékelt vázrajz alapján beazonosítható, a jogszerű földhasználat igazolt,

e)50 a területnek a tanúsítási rendszerben meghatározott növényegészségügyi követelményeknek való megfelelését, illetve alkalmasságát az MgSzH igazolja,

f) a termékpálya szerinti terméktanács tagja, és azt igazolja,

g) a kérelmező – társas vállalkozás esetén a szakmai vezető – a kérelem benyújtását megelőző öt évben a növényfajták állami elismerésére, valamint a szaporítóanyag előállítására, forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó jogszabályok előírásait szándékosan nem sértette meg.

(4)51 A gyümölcsfaiskolai engedélyt az MgSzH határozatlan vagy határozott időtartamra adja ki.

(5)52 Az engedély adataiban történt változást az engedélyes köteles 30 napon belül írásban bejelenteni az MgSzH-nak.

(6)53 Az MgSzH a gyümölcsfaiskolai engedélyt visszavonja, ha

a) az engedélyes a szaporítási tevékenységet megszünteti,

b) az engedélyes a szaporítóanyag előállításával, forgalomba hozatalával kapcsolatos jogszabályokat súlyosan vagy ismételten megszegi,

c)54 a faiskolai terület növényegészségügyi szempontból alkalmatlanná válik, és az MgSzH az engedély visszavonását javasolja,

d) az engedélyes három egymást követő évben nem folytat termelést, vagy

e) a (3) bekezdés szerinti feltételek valamelyike nem teljesül.

(7)55 A megszűnt faiskolában lévő szaporítóanyag kitermelésének és felhasználásának határidejét az MgSzH írja elő.

(8)56

(9)57 Az MgSzH tájékoztatja az Európai Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) az engedély visszavonásáról, ha arra a (6) bekezdés b) vagy c) pontja miatt került sor.

A gyümölcsfaiskola üzemeltetése és ellenőrzése

19. § (1) A gyümölcsfaiskolában felhasználásra kerülő, nevelés alatt álló és előállított szaporítóanyagnak meg kell felelnie a vonatkozó növényegészségügyi jogszabályok követelményeinek.

(2) Céltermeltetésre zárlati termesztés keretei között a megrendelés szerinti mennyiségben bármely fajta szaporítható, amennyiben származása igazolt és a növényegészségügyi jogszabályok előírásainak megfelel.

(3) Nemesítési célt szolgáló szaporítás esetén a nemesítő írásos megrendelése szükséges.

(4) A tanúsított szaporítóanyagot előállító és a C.A.C. gyümölcsfaiskolát – az izolációs távolság megtartásával – elkülönítetten kell fenntartani.

(5) A tételeket egymástól egyértelműen el kell választani és meg kell jelölni.

(6) A növényállomány területi elhelyezkedéséről vázrajzot kell készíteni, amely alapján a tételek azonosíthatók.

(7) A faiskola fenntartóinak az ellenőrzésekhez a faiskola növényállományát, a kapcsolatos bizonylatokat, valamint a nyilvántartásokat elő kell készítenie.

(8)58 A faiskolának a gyümölcsfaiskolai szaporítóanyag termeléséről az MgSzH által rendszeresített nyilvántartást határidőre és szakszerűen kell vezetnie. A megfelelően vezetett nyilvántartást az MgSzH részére

a) az eltelepített alanycsemetékről, csírásmagról és az elvetett vetőmagról évente május 25-éig,

b) a kézbenoltásokról, a továbbnevelésről, a tenyészedényes nevelésről és az iskolázott dugványokról (például mogyoró, ribiszke, köszméte), sarjról, palántáról (például málna, szamóca) évente május 25-éig, a gesztenye oltásokról évente június 20-áig,

c) a tárgyévi szemzésekről és bogyós oltásokról évente október 10-éig,

d) a fás és az október 30. utáni kitermelésre előállított szamóca kivételével a bogyós ültetési anyag leltárról évente július 20-áig,

e) az alanycsemete (magcsemete, gyökeres dugvány, bujtvány) és az október 30. után kitermelendő szamóca palánta leltárról évente október 30-áig

meg kell küldeni.

(9)59 Az MgSzH a minőség tanúsítás tényét igazoló címkét a faiskolai szemle jegyzőkönyv és a beküldött leltár jelentés alapján adja át a faiskolának.

(10) A szaporításra és forgalomba hozatalra vonatkozó nyilvántartásokat a származási igazolványok adatai szerint, a fajtákat a Nemzeti Fajtajegyzék, az egyedi szaporítási engedély vagy a Szállítói Fajtajegyzék alapján kell megnevezni. A tanúsítási rendszer keretében nevelt vírusmentes (vírustesztelt) tételeket a C.A.C. szaporításoktól külön kell nyilvántartani.

(11)60 A faiskola működését az MgSzH a vegetációs időben végzett helyszíni szemlék és a gyümölcsfaiskola által vezetett nyilvántartások – beleértve az 5. §-ban meghatározott kritikus pontok figyelemmel kísérésének dokumentációját is – ellenőrzése útján a kategóriának megfelelő technológiai előírások betartására, a bizonylatolásra, a nyilvántartásra és a tanúsítás rendjére is kiterjedően felügyeli, egyúttal minősíti a faiskolai növényállományt.

(12) A szabadgyökerű ültetési anyagok kitermelése – a zöld palántaként forgalmazott szamóca kivételével – legkorábban október 10-étől engedélyezett.

(13)61 Szabadgyökerű fás szárú ültetési anyagot április 15. és október 9. között kitermelni és forgalomba hozni tilos. Ettől eltérni az MgSzH külön engedélyével lehet.

A tanúsított (certifikált) szaporítóanyagot termelő faiskola üzemeltetése, ellenőrzése

20. § (1)62 A tanúsított szaporítóanyagot termelő gyümölcsfaiskolákban az MgSzH évente két szemlét tart. Az első szemlét legkésőbb július 15-éig, a második szemlét pedig legkésőbb október 10-éig, de még kitermelés előtt, lombos állapotban kell végezni. Indokolt esetben összevont szemle is végezhető. Az MgSzH a szakmai felügyelet keretében a termelés más időpontjaiban is végezhet ellenőrzést.

(2) Az első gyümölcsfaiskolai szemlén

a) a területre kiadott gyümölcsfaiskolai engedély érvényességét,

b) az előző évben előállított, forgalmazott és selejtezett szaporítóanyag mennyiségét, valamint a nyilvántartási napló, a származási igazolványok, a szemle jegyzőkönyvek és a zárolt tételek selejtezési jegyzőkönyvei alapján a felhasználás és forgalomba hozatal szabályszerűségét,

c) a tárgyévi nyilvántartási napló szakmailag helyes vezetését, a helyszínrajzzal való egyezését, a felhasznált szaporító alapanyagok származását, a származási igazolványok felhasználását, a kiadás jogosságát és helyes kitöltését,

d) a fajta szaporíthatóságát,

e) a nyilvántartási napló és a területi szemle alapján a vázrajz helyességét,

f) a szaporított tételek elválasztását, megjelölését, valamint

g) a szaporítások becsült tételenkénti mennyiségét, egyeztetve a nyilvántartási napló adataival

kell ellenőrizni.

(3) A második gyümölcsfaiskolai szemlén ellenőrizni kell:

a) az első szemle intézkedéseinek elvégzését,

b) a nyilvántartási napló, a vázrajz adatai és a faiskolai táblában történt megjelölése alapján azonosított minden kitermelésre szánt tétel fejlettségét, kezeltségét, fajtatisztaságát, valamint becsléssel az üzemi leltár adatainak valódiságát,

c)63 a növényegészségügyi vizsgálat megtörténtét az MgSzH jegyzőkönyve alapján.

C.A.C. faiskola üzemeltetése és ellenőrzése

21. § (1)64 C.A.C. gyümölcsfaiskolában az MgSzH évente legalább egy szemlét tart, amely során ellenőrzi a 20. § (2) és (3) bekezdése szerinti követelmények teljesülését.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szemlét legkésőbb a kitermelést megelőzően el kell végezni.

(3 ) Ha a faiskolában nevelt ültetési anyag és alanycsemete tételek nem érik el a 4. számú mellékletbe foglalt, a méretekre vonatkozó részletes minőségi követelményeket, de a 4. számú melléklet

a) 2.1.1. pontjában az oltványokra,

b) 2.2.1. pontjában a gyökeres dugványokra és bokrokra,

c) 2.3.1. pontjában a málna, szeder, málnaszederre,

d) 2.4. pontjában a szamóca palántára,

e) 2.5.1. pontjában a termesztőedényben nevelt ültetési anyagokra,

f) 2.6.1. pontjában az alanycsemetékre

vonatkozó alapvető minőségi követelményeknek eleget tesznek, akkor ezt az ellenőrzés során kiállítandó jegyzőkönyvön fel kell tüntetni.

A gyümölcsfaiskolai ellenőrzés részletes követelményei

22. § (1) A gyümölcsfaiskolai ellenőrzésről a szemle időpontjában jegyzőkönyvet kell készíteni, amely

a) az ellenőrzött faiskola nevét és címét,

b) az ellenőrzés tárgyát,

c) a vizsgálat helyét és időpontját,

d) a szemlén részt vevők nevét és beosztását,

e) az ellenőrzött növényanyag és a zárolt tételek szabványos megnevezését, mennyiségét,

f) a szaporítóanyag előállításával, felhasználásával és forgalomba hozatalával kapcsolatban végzett vizsgálat megállapításait,

g) az ellenőrzés során tapasztalt hiányosságokra vonatkozó intézkedéseket, valamint

h) az esetleges hiányosságok megszüntetésének határidejét, és az ellenőrzöttnek a megállapításokra vonatkozó nyilatkozatát

tartalmazza.

(2) A gyümölcsfaiskola teljes növényállományát zárolni kell, ha

a) nem engedélyezett területen létesítették,

b) oly mértékben károsodott vagy gyenge a fejlettsége, hogy a szakmai előírásoknak nem felel meg, vagy

c) növényegészségügyi zárlat alatt áll.

(3) A gyümölcsfaiskolai tételt zárolni kell, ha

a) a szaporított fajta a Nemzeti Fajtajegyzékben, a Szállítói Fajtajegyzékben vagy a Közösségi Fajtajegyzékben nem szerepel,

b) a szaporításhoz felhasznált alapanyag származása nem igazolt, a származási igazolványról azonosítást szolgáló adat hiányzik vagy valótlan,

c) a szaporítóanyag a 4. § (13) bekezdése szerinti legalacsonyabb követelményeket sem elégíti ki,

d) fajtaazonossága vagy fajtatisztasága nem megfelelő vagy nem állapítható meg, így például nem egyezik meg a nyilvántartás, illetve a származási igazolvány adataival, vagy

e) növényegészségügyi zárlat alatt áll.

(4) A gyümölcsfaiskolai tételt alacsonyabb kategóriájúnak kell minősíteni, ha

a) a különböző kategóriájú növényeket nem különítették el és azonos származásfokozatú tételként jelölték, amely esetben a legalacsonyabb származásfokozatú szaporítóanyag határozza meg az érintett tételek kategóriáját,

b) a tanúsított gyümölcsfaiskolában előállított szaporítóanyag nem felel meg a 3. és 4. számú melléklet szerinti minőségi követelményeknek.

(5)65 Az egyéb hiányosságok megszüntetését az MgSzH határidő és jelentési kötelezettség megállapításával együtt előírja.

(6) A zárlatfeloldás feltételeit az ellenőrzöttel közölni kell.

(7) A zárlatot haladéktalanul fel kell oldani, ha a korlátozásra okot adó körülmények megszűnnek és a szaporítóanyagról bebizonyosodik, hogy megfelel e rendelet előírásainak.

Késztermék-ellenőrzés

23. §66 Az MgSzH a kitermelést követően a faiskolai tároló helyeken (például vermelő, hűtőház), valamint a kis- és nagykereskedelmi telephelyeken szúrópróbaszerűen ellenőrzi a forgalomba hozatalra szánt, illetve forgalmazott szaporítóanyagok tekintetében

a) a 4. § (11)–(13) bekezdéseiben foglaltak teljesülését,

b) a termékek kategóriájának és a forgalomba hozatal módjának megfelelő megjelölését és a forgalomba hozatallal kapcsolatos nyilvántartások vezetését, valamint

c) a tárolás módjának szakszerűségét.

Zárlati termesztés

24. § (1)67 Gyümölcsfaiskolai engedélyes zárlati termesztést az MgSzH eseti engedélyével végezhet.

(2) Ha az engedélyes olyan fajtát szaporít, amely a Nemzeti Fajtajegyzéken, a Szállítói Fajtajegyzéken, a Közösségi Fajtajegyzéken vagy valamely tagállam nemzeti fajtajegyzékén nem szerepel, továbbá valamely más tekintetben nem megfelelő tételt bértermelés céljával szaporít harmadik országba történő kiszállítás céljából, a zárlati termesztés engedélyezését kell kérnie.

(3)68 A zárlati termesztés engedélyezése kérelmezhető, ha az MgSzH a szaporítóanyag tétel forgalomba hozatalát a rendelkezésre álló bizonylatok alapján e rendelet előírásai szerint az Európai Unió területén nem engedélyezheti.

(4) Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a tételek származására és nyilvántartására vonatkozó okiratokat.

(5) A zárlati termesztés alatt álló tételekről elkülönített faiskolai nyilvántartást kell vezetni, amelyen fel kell tüntetni a zárlati termesztés tényét.

(6) A bértermelés céljából történő szaporításokból származó növényanyag teljes mennyiségét az Európai Unió területéről ki kell szállítani vagy a termesztő költségére meg kell semmisíteni.

(7) A gyümölcsfaiskola a forgalmazási szezon végén köteles elszámolást készíteni a megtermelt és a kiszállított növényanyag export bizonylatainak tételenkénti összesítésével.

(8)69 Az MgSzH kérelemre dönthet a tételek Európai Unión belüli forgalomba hozatalának engedélyezéséről, amennyiben a forgalomba hozatalig igazolható, hogy azok e rendelet követelményeinek eleget tesznek.

(9) A zárlati termesztés alatt álló szaporítóanyagot legalább a C.A.C. faiskolákra előírt követelmények szerint kell üzemeltetni és ellenőrizni.

Házi faiskola

25. § (1) Saját árutermelő ültetvény létesítéséhez történő szaporítás esetén a termelő házi gyümölcsfaiskolát (a továbbiakban: házi faiskola) létesíthet. A házi faiskolában előállított ültetési anyag forgalomba nem hozható.

(2)70 A házi faiskola létesítését az MgSzH részére évente február 28-áig be kell jelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a házi faiskola helyét (helység, helyrajziszám), területét, a szaporított tételek fajtáját mennyiségét, kategóriáját, oltvány esetében alanyát, a szaporító gazdaság nevét és címét. A termelőnek a fajta szaporításához be kell szereznie a fajtajogosult engedélyét.

(3) Házi faiskolában csak a 7. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő szaporító alapanyagot lehet felhasználni. A házi faiskolában előállított ültetési anyag a felhasznált alapanyagtól függetlenül csak C.A.C. kategóriájú lehet.

(4) A házi faiskolában termelt szaporítóanyagot legalább a C.A.C. faiskolákra előírt követelmények szerint kell üzemeltetni és ellenőrizni.

Szaporítóanyag nagykereskedelmi forgalomba hozatala

26. § (1) A faiskolai engedélyes saját telephelyén szaporítóanyagok nagykereskedelmi forgalomba hozatalára és viszonteladására jogosult.

(2)71

(3)72 Az MgSzH a nagykereskedelmi forgalomba hozatalt akkor engedélyezi, ha

a) a kérelmező, illetve a nagykereskedelmi tevékenység végzéséért felelős szakmai vezetőként tevékenykedő alkalmazottja a 18. § (3) bekezdésének c) pontja szerinti végzettséggel rendelkezik,

b) a kérelmező a cégkivonat, illetve a vállalkozói igazolvány másolatát az engedély iránti kérelemhez csatolja,

c) mellékelte a telephely jogszerű használatát igazoló okirat másolatát és helyszínrajzát,

d) tagja a termékpálya szerinti terméktanácsnak,

e)73 az MgSzH helyszíni szemlén megállapította, hogy a telephely alkalmas a vásárolt növényanyag szakszerű átmeneti tárolására, mely során az életképesség megőrzése biztosított és a tételek elkülönített tárolása megoldható,

f)74 az MgSzH ellenőrzése alapján igazolja, hogy a telephely alkalmas a tárolás, illetve áru-manipulálás során a tételek eredeti növényegészségügyi állapotának megtartására,

g) a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző öt évben nem sértette meg a szaporítóanyagok előállítására, felhasználására vagy forgalomba hozatalára vonatkozó jogszabályokat.

(4) A nagykereskedelmi forgalmazó köteles

a) a vásárolt tételek elkülönítéséről gondoskodni és az értékesített szaporítóanyag-tételekről folyamatosan naprakész nyilvántartást vezetni és azt a bizonylatokkal együtt öt évig megőrizni,

b)75 az értékesített tételekről viszonteladói származási igazolványt kiállítani, annak egy példányát a vásárló részére átadni, egy példányát pedig az MgSzH-nak megküldeni.

(5)76 Az MgSzH a nagykereskedelmi telephelyeken évente legalább egy szemlét végez. A szemle során ellenőrzi

a) a telephelyen folytatott tevékenységtől függően a növényanyag szakszerű tárolását, csomagolását, tételenkénti elkülönítését,

b) a termékek életképességének, minőségének megóvását,

c) az alkalmazott, a tételek keveredésének elkerülését biztosító anyagmozgatási, jelölési eljárás hatékonyságát,

d) az 5. §-ban foglaltak teljesülését,

e) a forgalomba hozatal bizonylatolását a 7. §-ban leírtak szerint.

(6)77 Az MgSzH az engedélyt visszavonhatja, ha az engedélyes a szaporítóanyag forgalomba hozatalára vonatkozó jogszabályokat sorozatosan és súlyosan megszegi.

(7)78 Az MgSzH tájékoztatja a Bizottságot az engedély visszavonásáról, ha arra a (6) bekezdésben meghatározott okból került sor.

(8)79 Az MgSzH engedélyének megszerzése nem mentesít a kereskedelmi tevékenység végzéséhez szükséges egyéb feltételek teljesítése alól.

Kiskereskedelmi forgalomba hozatal

27. § (1)80 Ültetési anyag az engedélyes telephelyén kívül vagy viszonteladás céljából kiskereskedelmi forgalomba hozatal keretében lerakatban, illetve egyéb értékesítő helyen az MgSzH-nál történő bejelentés után hozható forgalomba. A bejelentésnek tartalmaznia kell

a) az árusítóhely vezetőjének nevét, címét, valamint a 18. § (3) bekezdésének c) pontja szerinti végzettségét igazoló okirat másolatát,

b) az árusítóhely címét, külterület esetén helyrajzi számát és a megközelítést segítő térképvázlatot is.

(2)81 Az MgSzH a bejelentés alapján az árusítóhelyet nyilvántartásba veszi, amiről egyidejűleg értesíti az MgSzH-t.

(3)82 Az MgSzH az árusítóhelyen annak nyitvatartási idejében bejelentés nélkül, vagy előre egyeztetett más időpontban ellenőrzést tarthat. Az ellenőrzés kiterjed

a) az árusítóhelyen lévő technikai feltételek szakmai alkalmasságának,

b) az üzemeltetés szakszerűségének,

c) a forgalomba hozatal jogszerűségének, valamint

d) a forgalmazott ültetési anyagok minőségének

vizsgálatára.

(4) A lerakat csak az e rendeletben foglalt minőségi követelményeknek megfelelő, dokumentált származású ültetési anyagot vehet át értékesítésre és hozhat forgalomba. A származást igazoló okiratnak tartalmaznia kell az ültetési anyag szállítóját, faját, fajtáját, oltvány esetén alanyát, kategóriáját, mennyiségét és a forgalomba hozatal időpontját. A vásárolt tételekről folyamatosan nyilvántartást kell vezetni és azt öt évig meg kell őrizni.

(5) Árutermelő ültetvény létesítésére ültetési anyagot nagy tételben, lerakati forgalomba hozatal keretében árusítani tilos.

(6) A lerakat üzemeltetése során folyamatosan gondoskodni kell

a) a szaporítóanyagok minőségének, életképességének és épségének megőrzéséről,

b) tételeinek megjelöléséről, keveredésének megakadályozásáról,

c) minőség szerinti elkülönítéséről, valamint

d) a selejt térről.

(7) Az árusítóhelyen jól látható módon fel kell tüntetni a szaporítóanyagok árumegnevezését, árát, fajtáját, oltvány esetén alanyát.

(8) Az eladásra szánt növények csak az e rendeletben előírt módon megjelölten kerülhetnek forgalomba. A kötegelten vagy más egységcsomagként címkézett ültetési anyag esetében a címkézési egységnél kisebb tételű értékesítésnél az eladó köteles a szaporítóanyagot saját árucímkével ellátni, azon feltüntetni a szaporítóanyag fajtáját, klónját, oltvány esetén alanyát, kategóriáját, mennyiségét.

(9) A faiskolai lerakatban a vásárló részére hozzáférhetővé kell tenni a szaporítóanyagokra vonatkozó jogszabályok minőségi előírásait.

(10) Az árusítóhely az értékesítés során az eladott szaporítóanyagról a vevő kérésére eladási jegyzéket köteles adni, amely tartalmazza

a) az árusítóhely és a vásárló megnevezését, címét,

b) az értékesítés időpontját,

c) az ültetési anyag mennyiségét, fajtáját, kategóriáját, gyümölcsoltvány estén alanyát.

(11)83 Amennyiben az árusítóhely ismételten vagy súlyosan megszegi a szaporítóanyag forgalomba hozatalára vonatkozó előírásokat, az MgSzH az árusítóhely engedélyének visszavonását kezdeményezi az illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél.

Szaporítóanyag import és export

28. § (1)84 Harmadik országból forgalomba hozatal céljára csak az e rendelet minőségi előírásainak megfelelő szaporítóanyagot lehet importálni, a termékpálya szerinti terméktanács javaslata alapján, az MgSzH előzetes szakmai engedélyével.

(2) A szaporítóanyag behozatala iránti kérelemnek tartalmaznia kell a szaporítóanyag faját, fajtáját, klónmegjelölését, alanyát, kategóriáját, mennyiségét, növényegészségügyi állapotát, származási helyét és a szállítás időpontját (határidejét), valamint a felhasználás célját.

(3) A továbbszaporítás céljából behozni kívánt szaporítóanyagot a Szolgálat előzetes állásfoglalása szerinti kategóriában lehet importálni.

(4)85 Az MgSzH az engedély elbírálása során

a) megvizsgálja a küldő országban működő szaporítóanyag ellenőrzési rendszert a tekintetben, hogy az kielégíti-e a hazai követelményekben foglaltakat,

b) megvizsgálja, hogy a behozni kívánt szaporítóanyag megjelölése és kísérő dokumentumai megfelelnek-e a hazai előírásokban foglaltaknak.

(5) A termelő a harmadik ország ellenőrző hatósága által vizsgált és alkalmasnak minősített szaporítóanyagra nyújthat be kérelmet.

(6)86 A behozott szaporítóanyag tárolási helyéről és mennyiségéről az importáló köteles két munkanapon belül az MgSzH-t értesíteni, és kérni annak belföldiesítő ellenőrzését. Az MgSzH az import szaporítóanyagot az e rendeletben foglaltak szerint ellenőrzi és jogosult abból mintát venni további ellenőrzés céljából.

(7)87 Az MgSzH a Szolgálatnak a tétel virológiai állapotára vonatkozó állásfoglalása, valamint a szaporítóanyag bizonylatai és vizsgálata alapján dönt arról, hogy a szaporítóanyag belföldön felhasználható-e, illetve, hogy milyen származási fokúnak fogadja el az importált anyagot.

(8)88 A beérkezett szaporítóanyag-tételekről az MgSzH belföldiesítő jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyv alapján az importőr honosító származási igazolványt állít ki, ami a felhasználó, illetve a tételek megosztása esetén a viszonteladó alapbizonylata. A belföldiesítő jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

a) az exportőr nevét,

b) a származási országot,

c) az importőr nevét és címét,

d)89 az MgSzH importengedélyének számát, valamint

e) az importőr által kiállított honosító származási igazolvány számát.

(9) Külfödi bértermeltetés (reexport) céljára bármely fajta szaporítóanyaga behozható az országba és termesztésbe vonható a 24. §-ban leírtak szerint, ha az a növényegészségügyi előírásoknak megfelel.

(10)90 Szaporítóanyagot harmadik országba exportálni a célország növényegészségügyi előírásainak megfelelő növényegészségügyi bizonyítvánnyal kísérten szabad. A növényanyagról a származási igazolványt ki kell állítani és azt csatolni kell a szállítmány dokumentációjához. Az exportőr kérelmére – amennyiben a kivitelre szánt szaporítóanyag a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelel – az MgSzH nemzetközi származási igazolványt állít ki.

Fajtaazonosság ellenőrzése

29. § (1) A bázis kategóriájú ültetési anyagok fajtaazonosságának ellenőrzését minden esetben el kell végezni. A fajtaazonosság megállapítása történhet ellenőrző termesztéssel vagy más arra alkalmas, hivatalosan elfogadott módszer alkalmazásával. A mintavételt a 9. számú mellékletben leírtak szerint kell végezni.

(2)91 Amennyiben egy ültetési anyag tétel életképessége, fajtaazonossága vagy fajtatisztasága tekintetében kétség merül fel, az MgSzH jogosult az ültetési anyag ellenőrző termesztésének elvégzésére.

(3)92 A fajtaazonosság ellenőrzését az MgSzH bármely érdekelt megrendelésére szolgáltatásként is végezheti.

(4)93 A fajtaazonosság ellenőrzésének eredményéről az MgSzH okiratot állít ki, amelyet az érdekeltek részére megküld.

Hatósági ellenőrzés

30. § (1)94 A szaporítóanyag termesztés és forgalomba hozatal ellenőrzése során az MgSzH a vonatkozó jogszabályok szerint jár el, megállapításait jegyzőkönyvben rögzíti.

(2)95 Az MgSzH ez irányú tevékenysége kiterjed minden olyan helyre, ahol a szaporítóanyag előállítását, kezelését, tárolását végzik, továbbá, ahol szaporítóanyagot forgalomba hoznak, árusítanak vagy szaporító alapanyagot felhasználnak. A termelő, illetve a forgalmazó bármikor köteles a hatósági személy bejutását biztosítani az ellenőrzendő helyre, illetve együttműködni az ellenőrzést végzővel.

(3) A szaporítóanyagok minőségének vizsgálatára vonatkozó részletes szabályokat a 10. számú melléklet tartalmazza.

31. §96 Az MgSzH a minősítésért és ellenőrző vizsgálataiért a külön jogszabályban foglaltak szerinti díjra jogosult.

32. §97 Az MgSzH köteles a Bizottság által szervezett, a gyümölcstermő növények szaporítóanyagai, illetve a gyümölcstermesztésre szánt gyümölcstermő növények forgalmazásáról szóló 92/34/EGK tanácsi irányelv 7. cikkének 1. bekezdésében említett ellenőrzésekhez a Bizottság részére a szükséges információkat megadni, a Bizottsággal együttműködni és minden egyéb módon biztosítani az ellenőrzés elvégzésének feltételeit.

Záró rendelkezések

33. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg a szőlő, komló, gyümölcs és dísznövény szaporítóanyagok előállításáról és forgalmazásáról szóló 90/1997. (XI. 28.) FM rendelet 1. számú melléklete, valamint 9–12. számú melléklete hatályát veszti.

(2) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, az azt kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban – szabályozási tárgykörében – az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

a) a Tanács 92/34/EGK irányelve a gyümölcstermő növények szaporítóanyagai, illetve a gyümölcstermesztésre szánt gyümölcstermő növények forgalmazásáról,

b) a Bizottság 93/64/EGK irányelve a gyümölcstermő növények szaporítóanyagai, illetve a gyümölcstermesztésre szánt gyümölcstermő növények forgalmazásáról szóló 92/34/EGK tanácsi irányelv alapján a szállítók és létesítmények felügyeletére és ellenőrzésére vonatkozó végrehajtási intézkedések meghatározásáról,

c) a Bizottság 93/48/EGK irányelve a 92/34/EGK tanácsi irányelv szerinti gyümölcstermő növények szaporítóanyagaira, illetve a gyümölcstermesztésre szánt gyümölcstermő növényekre vonatkozó feltételek jegyzékének kidolgozásáról.

1. számú melléklet a 64/2004. (IV. 27.) FVM rendelethez

A rendelet hatálya alá tartozó gyümölcsfajok, illetve -nemzetségek
1. Castanea sativa Mill. gesztenye
2. Citrus L.
3. Corylus avellana L. mogyoró
4. Cydonia oblonga Mill. birs
5. Ficus carica L. füge
6. Fortunella Swingle
7. Fragaria L. szamóca
8. Juglans regia L. dió
9. Malus Mill. alma
10. Olea europea L. olívabogyó
11. Mespilus germanica L. naspolya
12. Pistacia vera L. pisztácia
13. Poncirus Raf.
14. Prunus amygdalus Batsch mandula
15. Prunus armeniaca L. kajszibarack
16. Prunus avium L. cseresznye
17. Prunus cerasus L. meggy
18. Prunus domestica L. szilva
19. Prunus persica (L.) Batsch őszibarack
20. Prunus salicina Lindl. japán szilva
21. Pyrus L. körte
22. Ribes L. ribiszke, köszméte, ribiszke X köszméte
23. Rubus L. málna, szeder, málnaszeder
24. Sambucus nigra L. bodza
25. Vaccinium L. áfonya
A rendelet hatálya kiterjed továbbá a fenti nemzetségek és fajok hibridjeire és azokra az alanyokra, amelyekre a felsorolt nemzetségek, fajok vagy hibridjeik szaporítóanyagát oltották vagy rájuk fogják oltani, valamint mindazon fajokra, amelyek fajtáját, illetve klónját gyümölcs fajtaelismerésre bejelentették.

2. számú melléklet a 64/2004. (IV. 27.) FVM rendelethez

A minőséget befolyásoló károsító szervezetek és betegségek jegyzéke a certifikációs rendszerbe nem tartozó
(C. A. C.) gyümölcs szaporítóanyagoknál

Nemzetség vagy faj

Károsító szervezetek vagy betegségek

 

 

– Citrus aurantifolia (Christm) Swing.

Rovarok, atkák és fonálférgek fejlődésük valamennyi stádiumában

– Citrus Limon I. Burm. F

– Aleurothrixus floccosus (Mashell)

– Citrus paradisi Macf

– Meloidogyne spp.

– Citrus reticulata Blanco

– Parabemisia myricae (Kuwana)

– Citrus sinensis (L.) Osbeck

– Tylenchulus semipenetrans

 

Gombák

 

– Phytophtora spp.

 

Vírusok és vírusszerű szervezetek és különösen

 

– Citrus leaf rugose

 

– A fiatal levelek psorosis-jellegű tüneteit előidéző betegségek, pl. psorosis, ring spot, cristacortis, impietratura, concave gum

 

– Infectious variegation

 

– Viroidok, pl. exocortis, cachexiaxyloporosis

– Corylus avellana

Rovarok, atkák és fonálférgek fejlődésük valamennyi stádiumában

 

– Epidiaspis leperii

 

– Eriophis avellanae

 

– Pseudaulacaspis pentagona

 

– Quadraspidiotus perniciosus

 

Baktériumok

 

– Agrobacterium tumefaciens

 

– Xanthomonas campestris pv. corylina

 

Gombák

 

– Armillariella mellea

 

– Chondrostereum purpureaum

 

– Nectria galligena

 

– Phyllactinia guttata

 

– Verticillium spp.

 

Vírusok és vírusszerű szervezetek és különösen

 

– Apple mosaic vírus

 

– Hazel maculatura lineare MLO

– Cydonia Miller

Rovarok, atkák és fonálférgek fejlődésük valamennyi stádiumában

– Pyrus communis L.

– Anarsia lineatella

 

– Eriosoma lanigerum

 

– Pajzstetvek, különösen:
Epidiaspis leperii, Pseudaulacaspis pentagona, Quadraspidiotus perniciosus

 

Baktériumok

 

– Agrobacterium tumefaciens

 

– Pseudomonas syringae pv. syringae

 

Gombák

 

– Armillariella mellea

 

– Chondrostereum purpureum

 

– Nectria galligena

 

– Phytophthora spp.

 

– Rosellinia necatrix

 

– Verticillium spp.

 

Vírusok és vírusszerű szervezetek
Mind

– Fragaria x ananassa duch

Rovarok, atkák és fonálférgek fejlődésük valamennyi stádiumában

 

– Aphelenchoides spp.

 

– Ditylenchus dipsaci

 

– Tarsonemidae

 

Gombák

 

– Phytophthora cactorum

 

– Verticillium spp.

 

Vírusok és vírusszerű szervezetek és különösen

 

– Strawberry green petal MLO

– Juglans regia L.

Rovarok, atkák és fonálférgek fejlődésük valamennyi stádiumában

 

– Pajzstetvek, különösen:
Epidiaspis leperii, Pseudaulacaspis pentagona, Quadraspidiotus perniciosus

 

Baktériumok

 

– Agrobacterium tumefaciens

 

– Xanthomonas campestris pv. juglandi

 

Gombák

 

– Armillariella mellea

 

– Nectria galligena

 

– Chondrostereum purpureum

 

– Phytophthora spp.

 

Vírusok és vírusszerű szervezetek és különösen

 

– Cherry leaf roll vírus

– Malus Miller

Rovarok, atkák és fonálférgek fejlődésük valamennyi stádiumában

 

– Anarsia lineatella

 

– Eriosoma lanigerum

 

– Pajzstetvek, különösen:
Epidiaspis leperii, Pseudaulacaspis pentagona, Quadraspidiotus perniciosus

 

Baktériumok

 

– Agrobacterium tumefaciens

 

– Pseudomonas syringae pv. syringae

 

Gombák

 

– Armillariella mellea

 

– Chondrostereum purpureum

 

– Nectria galligena

 

– Phytophthora cactorum

 

– Rosellinia necatrix

 

– Venturia spp.

 

– Verticillium spp.

 

Vírusok és vírusszerű szervezetek
Mind

– Olea europea

Rovarok, atkák és fonálférgek fejlődésük valamennyi stádiumában

 

– Eusophera pinguis

 

– Meloidogyne spp.

 

– Saissetia oleae

 

Baktériumok

 

– Pseudomonas syringae pv. savastanoi

 

Gombák

 

– Verticillium dahliae

 

Vírusok és vírusszerű szervezetek
Mind

– Pistacia vera

Gombák

 

– Verticillium spp.

 

Vírusok és vírusszerű szervezetek
Mind

– Prunus domestica L.

Rovarok, atkák és fonálférgek fejlődésük valamennyi stádiumában

– Prunus salicina

– Aculops fockeui

 

– Capnodis tenebrionis

 

– Eriophyes similis

 

– Meloidogyne spp.

 

– Pajzstetvek, különösen:
Epidiaspis leperii, Pseudaulacaspis pentagona, Quadraspidiotus perniciosus

 

– Baktériumok

 

– Agrobacterium tumefaciens

 

– Pseudomonas syringae pv. mors prunorum

 

– Pseudomonas syringae pv. syringae

 

Gombák

 

– Armillariella mellea

 

– Chondrostereum purpureum

 

– Nectria galligena

 

– Rosellinia necatrix

 

– Verticillium spp.

 

Vírusok és vírusszerű szervezetek

 

– Prune dwarf vírus

 

– Prunus necrotic ringspot vírus

– Prunus armeniaca (L.)

Rovarok, atkák és fonálférgek fejlődésük valamennyi stádiumában

– Prunus amygdalus Batsch

– Anarsia lineatella

– Prunus persica (L.) Batsch

– Capnodis tenebrionis

 

– Meloidogyne spp.

 

– Pajzstetvek, különösen:
Epidiaspis leperii, Pseudaulacaspis pentagona, Quadraspidiotus perniciosus

 

Baktériumok

 

– Agrobacterium tumefaciens

 

– Pseudomonas syringae pv. mors prunorum

 

– Pseudomonas syringae pv. syringae

 

Gombák

 

– Armillariella mellea

 

– Chondrostereum purpureum

 

– Nectria galligena

 

– Rosellinia necatrix

 

– Taphrina deformans

 

– Verticillium spp.

 

Vírusok és vírusszerű szervezetek, különösen

 

– Prune dwarf vírus

 

– Prunus necrotic ringspot vírus

– Prunus avium L.

Rovarok, atkák és fonálférgek fejlődésük valamennyi stádiumában

– Prunus cerasus

– Capnodis tenebrionis

 

– Meloidogyne spp.

 

– Pajzstetvek, különösen:
Epidiaspis leperii, Pseudaulacaspis pentagona, Quadraspidiotus perniciosus

 

Baktériumok

 

– Agrobacterium tumefaciens

 

– Pseudomonas syringae pv. mors prunorum

 

– Pseudomonas syringae pv. syringae

 

Gombák

 

– Armillariella mellea

 

– Chondrostereum purpureum

 

– Nectria galligena

 

– Rosellinia necatrix

 

– Verticillium spp.

 

Vírusok és vírusszerű szervezetek, különösen

 

– Prune dwarf vírus

 

– Prunus necrotic ringspot vírus

– Ribiszke

Rovarok, atkák és fonálférgek fejlődésük valamennyi stádiumában

 

– Aphelenchoides spp.

 

– Cecidophyopsis ribis

 

Baktériumok

 

– Agrobacterium tumefaciens

 

Gombák

 

– Armillariella mellea

 

– Nectria cinnabarina

 

– Rosellinia necatrix

 

– Verticillium spp.

 

Vírusok és vírusszerű szervezetek, különösen

 

– Currant reversion mycoplasma

 

– Black currant infectious variegation agent

– Rubus

Rovarok, atkák és fonálférgek fejlődésük valamennyi stádiumában

 

– Aceria essigi

 

Baktériumok

 

– Agrobacterium rhizogenes

 

– Agrobacterium tumefaciens

 

– Rhodococcus fascians

 

Gombák

 

– Armillariella mellea

 

– Didymelia applanata

 

– Peronospora rubi

 

– Phytophthora fragariae var. rubi

 

– Verticillium spp.

 

Vírusok és vírusszerű szervezetek és különösen:

 

– Raspberry bushy dwarf vírus

 

– Raspberry leaf curl vírus

3. számú melléklet a 64/2004. (IV. 27.) FVM rendelethez

Vegetatív szaporító alapanyagok követelményei, kötegelése, jelölése
1. Minőségi követelmények
1.1. Általános minőségi követelmények
A szemzőhajtás, oltóvessző, oltóvessző, dugvány legyen:
1.1.1. egészséges, fagy, illetve egyéb károsodástól, mézgásodástól mechanikai sérüléstől, elhalt részektől (a kambium és a farész egyaránt) mentes;
1.1.2. az életképességhez szükséges nedvességtartalmú;
1.1.3. a növényegészségügyi követelményeknek megfelelő;
1.1.4. mérete, megnevezése, csomagolása, szállítása a melléklet előírásainak megfelelő;
1.1.5. diónál a hajtás és az oltóvessző hengeres, hosszú ízközű, a nóduszon kifejlődött ülőrügyekkel rendelkező, és a bélszövet ne legyen vastagabb a vesszőátmérő egyharmadánál;
1.1.6. szaporításra alkalmas, legalsó rügy alatt és a legfelső rügy felett legkevesebb 2 cm hosszú csaprésze, kivéve a csúcsrüggyel zárulókat, amelyeknél a szárrész csak az alsó részén követelmény;
1.1.7. a vizsgált tételben a szaporítóanyag mennyisége az 50 000 db-ot nem haladhatja meg.
1.2. Részletes minőségi követelmények
1.2.1. A szemzőhajtás legyen:
– a héj színét tekintve a fajtára jellemző;
– a héjkéreg és a farész szemmel láthatóan elkülönülő;
– ép, érett, legalább 5 db szaporításra alkalmas (kifejlődött) rüggyel rendelkező, levél nélküli, legfeljebb 15 mm hosszú csonkra metszett levélnyelű;
– dió esetében 8–25 mm, köszméte és ribiszke esetében 4–8 mm, az összes többi gyümölcsfajnál 7–10 mm átmérőjű.
1.2.2. Az oltóvessző legyen:
– az érettséget, továbbá köszméténél és ribiszkénél a vitorla- és a lomblevél eltávolítását leszámítva a 2.2.1. pont követelményeivel megegyező.
1.2.3. Az oltóvessző és oltógally esetében legyen:
– a héj színe a fajtára jellemző;
– teljesen érett, megfásodott, rugalmasan hajlítható és szilárdan törő;
– ép, kifejlődött rügyekkel együtt nyugalmi állapotú, legalább 6 db, köszméténél és ribiszkénél legalább 3 db oltásra alkalmas rüggyel rendelkező;
– dió 10–25 mm, gesztenye 5–15 mm, köszméte és ribiszke 4–8 mm és az összes többi gyümölcsfaj esetében 8–12 mm átmérőjű.
1.2.4. A fás dugvány legyen érett, megfásodott, legalább 20 cm hosszú és legalább 6 mm átmérőjű.
2. Szedés, osztályozás, kötegelés
2.1. A szemzőhajtás, oltóvessző, oltógally és dugvány leszedése a szaporítás céljának megfelelő állapotban és időpontban történjék.
2.2. A leszedett, az 1. pontban foglaltaknak megfelelő, minőség és méret szerint osztályozott szaporítóanyagot az alábbiak szerint kell kötegelni, felhasználásig tárolni, illetve szállításra előkészíteni, megjelölni:
2.2.1. egy kötegbe csak azonos tétel szaporítóanyaga köthető;
2.2.2. az azonos fejlettségű (osztályozott) szaporítóanyagot egy kötegen belül azonos végükkel egyirányba rakva kell elhelyezni;
2.2.3. egy kötegbe 5-tel osztható számú szaporítóanyag köthető, de 100 db-nál több ne legyen.
3. Megnevezés, megjelölés
A 2. pont szerint osztályozott és kötegelt szaporító alapanyagot kötegenként kategóriájának megfelelő címkével kell ellátni. A növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I. 17.) FVM rendeletben felsorolt fajok esetében szaporító alapanyag csak a Szolgálat felhatalmazásával kiállított növényútlevéllel forgalmazható.
4. Csomagolás, szállítás, tárolás
4.1. Csomagolás
4.1.1. Csomagolóanyagként felhasználható minden olyan anyag, amely a terméket megvédi az 5.1.1. pont szerinti károsodástól és a szaporítóanyagot nem károsítja.
4.1.2. A szaporítóanyagok csomagolása függ a szállítás és tárolás módjától, ezek időtartamától és az uralkodó időjárástól. Ennek megfelelően kell a szaporítóanyagot tartalmazó csomagolási egységeket a szállítóeszközön elhelyezni.
4.1.3. A szemzőhajtást, oltóvesszőt, félfás és zöld dugványt a nedvességet jól tartó nyirkos csomagolóanyaggal (vatta, textil, moha stb.) be kell burkolni, majd a növényekre nem káros száraz csomagolóanyaggal (papír, textil stb.) be kell csomagolni. Hosszabb (5 napot meghaladó) tárolás, szállítás esetén a kiszáradás megakadályozása érdekében az egész csomagot műanyag fóliával vagy egyéb vízhatlan anyaggal kell körülkötni úgy, hogy a növényanyag szellőzése biztosítva legyen.
4.2. Tárolás
4.2.1. A szaporításra alkalmas növényekről leszedett szaporítóanyagot – a közvetlen szállítás esetét kivéve – azonnal megfelelő tárolóba kell helyezni.
4.2.2. A tárolás akkor felel meg a követelményeknek, ha annak időtartama alatt, továbbá a ki- és betárolás során a szaporítóanyag minőségében romlás nem következik be, életképességét és épségét károsodás nem éri.
4.2.3. A szaporítóanyagot a tárolóban úgy kell elhelyezni, hogy az egyes tételek egymástól jól elkülönüljenek, ne keveredjenek, azonosíthatók legyenek.
4.3. Fás dugvány tárolása
4.3.1. Hűtő tárolóban 0, +2 °C közötti állandó hőmérsékletet és 95–98% relatív páratartalmat kell biztosítani.
4.3.2. Szabadföldi vermelőben a szaporítóanyagot úgy kell elhelyezni, hogy az legalább a dugvány felső végétől számított 30 cm mélyen legyen, és azt a talaj hézagmentesen takarja. A vermelő talaját megfelelő előkészítéssel (öntözéssel, talajműveléssel) olyan állapotba kell hozni, hogy az a fenti feltételeknek megfeleljen.
4.3.3. Átmeneti tárolás.
Fedett tárolóban (pincében) az alábbi feltételek szerint végezhető:
– a tároló hőmérsékletének 0, +10 °C között, relatív páratartalmának pedig 90% felett kell lenni;
– a tárolás időtartama nem haladhatja meg a biztonságos tárolhatóság felső határát, amely kb. 10 nap.
Szabadföldi tárolást ponyvatakarással a következők szerint lehet végezni:
– kizárólag 0 °C feletti hőmérséklet esetén alkalmazható;
– a takaró alatti légteret 90% feletti relatív páratartalmon kell tartani;
– a tárolás időtartama nem haladhatja meg a biztonságos tárolhatóság felső határát, amely kb. 5 nap.
4.3.4. Oltóvessző tárolása azonos a dugványéval.
4.3.5. Szemzőhajtás tárolása.
A tároló hőmérsékletének +1, +3 °C között kell lenni, és a tárolás időtartama nem haladja meg a 10 napot. A szemzőhajtás tárolása előtt megfelelő csomagolásról (4.1.3.) minden esetben gondoskodni kell.
5. Minősítés
A gyümölcsfaiskolai szaporítóanyag akkor alkalmas a forgalomba hozatalra, ha a 9. számú melléklet szerint vett minta vizsgálata alapján az 1. pont minőségi követelményeinek megfelel.

4. számú melléklet a 64/2004. (IV. 27.) FVM rendelethez

Ültetési anyagok és alanycsemeték, követelményei, kötegelése és jelölése
1. E melléklet alkalmazásában
1.1. Csemete: faiskolai továbbnevelésre alkalmas gyökeres növény (magcsemete, gyökeres dugvány, bujtvány, sarj) és félkész termék.
1.1.1. Magcsemete: magból nevelt oltásra alkalmas növény.
1.1.2. Gyökeres dugvány: dugványból nevelt oltásra alkalmas alany, vagy gyümölcsösbe kiültetésre, továbbnevelésre alkalmas gyümölcstermő növény.
1.1.3. Bujtvány: anyanövényen gyökereztetett hajtás vagy vessző, amely a meggyökeresedés után leválasztva oltásra alkalmas alany vagy gyümölcsösbe kiültetésre, illetve faiskolai továbbnevelésre alkalmas gyümölcstermő növény.
1.1.4. Sarj: a gyökér járulékos rügyeiből fejlődött, gyökeresedés után leválasztott gyümölcstermő növény, amely gyümölcsösbe való kiültetésre, faiskolai továbbnevelésre alkalmas.
1.2. Félkész gyümölcsfaiskolai termék: az ültetési anyag követelményeknek nem megfelelő minőségű, de életképes és faiskolai továbbnevelésre alkalmas növényanyag.
1.3. Közbeoltott oltvány: olyan oltvány amikor az alany és a nemes fajta közé további fajtá(ka)t oltottak.
1.4. Kombinált oltvány: olyan gyümölcstermő növény, amely több, hasonló növekedésű nemes fajtát tartalmaz.
1.5. Koronás oltvány és facsemete: meghatározott törzsmagasságban kinevelt koronájú gyümölcstermő növény.
1.6. Suháng oltvány és facsemete: korona nélküli gyümölcstermő növény.
1.7. Gyümölcstermő bokor: rendszerint tőből elágazódó, meghatározott számú egyéves vesszőből álló cserje (ribiszke, köszméte, málna, mogyoró stb.).
2. Minőségi követelmények
2.1. Gyümölcsfaoltvány és a facsemete minőségi követelményei
2.1.1. Általános minőségi követelmények
Az ültetési anyag legyen:
– fajta (klón) azonos, a nemes, az alany és a közbeoltott része egyaránt, megnevezésével megegyező;
– az előállításához felhasznált alapanyagok igazoltan legalább szaporítóanyag termesztésre ideiglenesen engedélyezett (C.A.C.) gyümölcstermő növényről származzanak;
– fagy- és egyéb károsodástól, mézgásodástól mentes;
– az életképességéhez szükséges nedvességtartalmú;
– a növényegészségügyi követelményeknek megfelelő;
– kategóriájának és virológiai állapotának megfelelő tanúsító (certifikációs) vagy termelői (C.A.C.) címkével ellátott;
– az oltásforradás hézagmentes legyen, benne és környékén kötöző anyag, körkörös hegképződés (kambiumgyűrű) nélküli, sebhely és csonk ne legyen.
Faiskolai táblából való kitermelés október 10-e előtt ne kezdődjön meg.
2.1.2. Részletes minőségi követelmények
2.1.2.1. A koronás oltvány és a facsemete minősége
A korona a kívánt törzsmagasság felett szakszerűen, faiskolai neveléssel kialakított legyen. A korona legfeljebb 1 éves, ép, egészséges a rügyekkel együtt kétharmad hosszúságig érett, nyugalmi állapotú, fajtára jellemző vesszőkből álljon.
Megújított korona esetében a visszavágás helyén legfeljebb 4 rügyes, 2 éves gallyrész van megengedve, amely a koronavessző hosszúságába nem számítható be.
A törzs törzserősítő csapoktól, sarjaktól mentes legyen. Egyenes, legfeljebb közbeoltott oltványok esetében egymással ellentétes oldalon levő két (visszavágásból vagy csapeltávolításból eredő) görbülettel. A kajszi, a szilva, a körte, a köszméte, a ribiszke és a ribiszkeköszméte fajták esetén a függőleges egyeneshez azonosítva a törzsvastagság háromszorosánál nem nagyobb törzsgörbület van meg engedve. A bogyós gyümölcsű oltványok törzsének a lombtalan koronát elhajlás nélkül kell megtartania.
A törzsön a törzsnevelés során keletkezett vágási felület (metszlap, csaphely) legyen körkörösen behegedt, friss metszlap és csonk nincs megengedve. Mechanikai sérülésből származó 3 cm2 felületet meg nem haladó, teljesen beforrt sebhely meg van engedve, de a sebhely szélessége a törzskerület 1/4 részénél szélesebb ne legyen.
A törzs kora legfeljebb 3 év, őszibaracknál, mandulánál 1 év.
A gyökérzet legyen arányban a növény föld feletti részeivel. A gyökérzet ép egészséges legyen, szakított vagy más eredetű súlyos mechanikai sérülés, beforratlan sebhely, repedés nincs megengedve.
2.1.2.2. Koronás oltványok és facsemete mérete (1–2. táblázat)
A sudaras koronájú oltványok esetén a koronavesszők számába a sudár vessző is beleszámít. A törzs átmérőjét a gyökérnyak (talajfelszín) felett 30 cm magasságban, a gyökérágak átmérőjét az elágazástól 5 cm-re mérjük.
1. táblázat: Ültetési anyagok törzs- és hajtásrendszere

Az ültetési anyag típusa

A koronavesszők

Törzsátmérő legalább
(mm)

száma
(db)

hossza
(cm)

Koronás oltvány és
facsemete

3

30

14

Koronába oltott
oltvány

3

30

14

Katlan alakú oltvány
és facsemete

3

30

13

Gyenge növekedésű alanyon spurfajták,
valamint körtefajták

3

25

12

Bogyós oltvány

1

25

12

3

20

12

Kombifa

2

30

14

2. táblázat: Ültetési anyagok gyökérzete

Az ültetési anyag
típusa

Gyökérágak

száma (db)

hossza (cm)

Fás oltvány, facsemete

4

20

Magonc alanyú körteoltvány

2

20

Vegetatív alanyú körteoltvány

3

20

Bogyós oltvány

bojtos

10

2.1.2.3. Suháng oltvány és facsemete minősége
A melléklet szerinti magaságig érett, a fajtájára jellemző héjszínű és megfásodott legyen. A talajtól számított 30 cm magasságig hónaljhajtásoktól, sarjaktól mentes legyen. Legfeljebb 1 (visszavágásból vagy csapeltávolításból eredő) görbülettel, és feleljen meg a 2.1.2.1. pont követelményeinek.
Kora 1 év, gyenge növekedésű alany-nemes kombinációjú oltványoknál 2 év, kivétel az őszibarack és mandula, amelyek 1 évesnél idősebbek ne legyenek.
Kötegen belül az oltványok magasságában 30 cm-nél nagyobb méretkülönbség nincs megengedve.
A gyökérzet minősége a 2.1.2.1. pont szerint.
2.1.2.4. Suháng oltvány és facsemete mérete
Magassága legalább 80 cm, gyenge növekedésű fajtakombinációk és gyenge növekedésű körtefajták esetén legalább 70 cm.
A suháng átmérője (a talaj felett 30 cm-re) legalább 10 mm, gyenge növekedésű fajtaalany kombinációk és gyenge növekedésű körtefajták esetén legalább 8 mm.
A gyökérzet méret a 2.1.2.2. pont szerint.
2.2. Gyökeres dugvány, a bujtvány és a bokor minőségi követelményei
2.2.1. Általános minőségi követelmények (mogyoró, ribizke, köszméte, ribiszkeköszméte)
A növény 1 éves, a rügyekkel együtt 2/3 hosszúságig érett, ép, egészséges és nyugalmi állapotú vesszőkkel rendelkezzen. A megújított (továbbnevelt) bokrok esetén legfeljebb 4 rügyes 2 éves gallyrész meg van engedve, amely a vessző hosszába nem számítható be.
A gyökérzet legyen gazdagon elágazott, arányban a növény föld feletti részével ép, egészséges, szakított vagy más eredetű mechanikai sérüléstől (sebhely, repedés) mentes.
3. táblázat

Megnevezés

Kor
(év)

A vesszők

A gyökerek

száma (db)

hossza (cm)

száma (db)

hossza (cm)

Dugvány, bujtvány

1

1

40

8

10

Bokor

3

3

35

10

12

2.3. A málna és a szeder ültetési anyagának minőségi követelményei
2.3.1. Általános minőségi követelmények
Az ültetési anyag lehet 1 éves gyökérsarj, illetve bujtvány vagy 2 éves iskolázott növény.
Érett, ép (az életképességet károsan befolyásoló sérüléstől mentes), egészséges, szikkadástól mentes vesszői legyenek. Sarj és bujtvány esetében jól fejlett a vessző alapján lévő járulékos rüggyel.
Jól fejlett, ép, egészséges, bojtos gyökérzete legyen arányban a föld feletti részekkel. A gyökéren az eredést veszélyeztető mechanikai eredetű sebhely, sérülés, továbbá szikkadásból, fagysérülésből eredő károsodás ne legyen.
2.3.2. Részletes minőségi követelmények
4. táblázat

Megnevezés

Kor
(év)

A vesszők

A gyökerek

száma (db)

hossza (cm)

Sarj, bujtvány

1

1

80

bojtos

2 éves, iskolázott

2

2

70

bojtos

2.4. A szamócapalánta minőségi követelményei
2.4.1. Általános minőségi követelmények (leveles és hűtőben tárolt, azaz frigó)
A leveles palánta lehet őszi (augusztus–szeptember) és tavaszi felszedésű.
A leveles palánta zömök, fajtájára jellemzően fejlett, nem felnyurgult, ép, egészséges lomblevelekkel és üde, fejlődő szívlevéllel (csúcslevéllel) vagy jól fejlett zárt csúcsrügye legyen.
A hűtőben tárolt (frigó) palánta lomblevél nélküli, nyugalmi állapotú, nagy, jól fejlett csúcsrüggyel. A gyökérzet bojtos, csonkítás nélküli, elágazásokkal rendelkező, sárgásbarna színű és talajmaradványoktól mentes legyen.
A hűtőben való tárolásra a nyugalmi állapotban lévő palánták fagymentes napokon szedhetők fel.
2.4.2. Részletes minőségi követelmények
5. táblázat

Megnevezés

Kor
(év)

A lomb-
levelek száma
(db)

A szív-
levél hossza legfeljebb
(cm)

A gyökerek

A gyökértörzs
átmérő
(mm)

száma (db)

hossza (cm)

Leveles
palánta

1

3

10

6

7

Hűtőben
tárolt (frigó) palánta

1

2

10

6

7

2.5. Termesztőedényes (konténeres) ültetési anyagok minőségi követelményei
2.5.1. Általános minőségi követelmények
Tenyészidőszakban forgalomba kerülő termesztőedényes növények hajtásainak ép, egészséges lombozata legyen.
A növény gyökérzete a termesztőközeget jól szője át, de a gyökerek a termesztőedényt ne nőjék túl.
A tenyészedényes növényeket olyan térállásban kell nevelni, hogy a növény természetes habitusát kifejleszthesse.
A tenyészedény legyen összhangban a növény méretével.
2.5.2. Részletes minőségi követelményei
6. táblázat

Megnevezés

Hajtások

A növény
magassága legalább
(cm)

A törzs
átmérője
(mm)

A termesztő edény mérete
(liter)

száma
(db)

hossza
(cm)

Koronás oltvány és facsemete

4

30

12

5

Suhángoltvány
és facsemete

80

7

2

Gyümölcstermő
bokor

3

30

1

Szeder

1
2

40
25



1
1

Szamócapalánta

3 levél

0,2

2.6. Gyümölcsfaiskolai alanyok minőségi követelményei
2.6.1. Általános minőségi követelmények (magcsemete, gyökeres dugvány, bujtvány)
Az alanynak fajta(faj-)azonosnak, sérüléstől, fagykárosodástól mentesnek, egészségesnek kell lennie, rendelkeznie kell az életképességhez szükséges nedvességtartalommal, azaz továbbnevelésre alkalmasnak kell lennie.
Az aranyribiszke (ribes aureum) bujtványon csonk ne legyen, a nevelési metszések sebfelületei körkörösen beforrottak legyenek, az egyéb mechanikai sérülések (horzsolás, hasítás, ütés, jégverés, rágás stb.) teljesen beforrottak legyenek. Egyenes, az átmérő háromszorosát meg nem haladó görbület megengedett.
A magcsemete a gyökérnyak felett legalább 10 cm magasságig egyenes, elágazástól mentes legyen.
Az alanycsemete 2 évesnél idősebb ne legyen, kivétel a gesztenye, amely 3 éves is lehet.
A magcsemete 2 éves korban csak tűzdelt vagy alávágott állapotban szabványos minőségű.
2.6.2. Alanycsemeték részletes minőségi követelményei

Megnevezés

Magasság (cm)

Éves növekedés (cm)

Gyökérnyak
átmérő

*Gyökérzet

1 éves

2 éves

1 és 2 éves (mm)

1 éves

2 éves

Vegetatív alanyok
Alma, körte és csonthéjas (Prunus spp.) fajok

Aranyribiszke
(a növény
magassága)



25

20

4–12

25

bojtos

70–90
90–140

4

bojtos

6

Magoncalanyok
Alma
Körte
Szilva
Sajtmeggy
Myrobalan
Őszibarack
Mandula
Mandulabarack

25

25

4–12

jól elágazott

Dió (Juglans regia)
Fekete dió (Juglans nigra)
Gesztenye (Castanea staiva)

25

20

6–14

bojtos

2.6.3. Az alanycsemeték méret szerinti osztályozása.
A 3.4. pont szerint meghatározott módon
a) a gyökérnyak átmérő alapján
– a magcsemeték és vegetatív szaporítású alanyok a dió, gesztenye és aranyribiszke kivételével a 4–6 mm; 6–9 mm; 9–12 mm-es osztályokba,
– a dió és a gesztenye alanyokat 6–9 mm; 9–12 mm; 12–14 mm-es osztályokba,
b) az aranyribiszke alanyokat a csemete magassága alapján 70–90 cm; 90–110 cm; 110–140 cm-es osztályokba
sorolva lehet kötegelni.
3. Kitermelés, osztályozás, kötegelés
3.1. A gyökeres gyümölcsfaiskolai csemete- és ültetési anyag a faiskolai táblából való ki- és az anyanövényekről való letermelése lombtalan állapotban végezhető, lombhullástól rügyfakadásig, azokon a napokon, amikor a hőmérséklet +2 °C feletti, és a talaj nem fagyott.
A ki-, illetve a letermelés akkor kezdődjön meg, amikor a növények lombja a hajtások hosszúságának 3/4 részéről könnyen pattanva leválik (ez az időpont növényfajonként változik), de október 10-e előtt ne kezdődjön meg.
3.2. Minden növényanyagot ki- vagy letermelést követően kiszáradástól, fagyástól azonnali vermeléssel, védett helyre szállítással, takarással kell megóvni. A szamócapalántákat a felmelegedéstől és a befülledéstől is védeni kell.
3.3. A ki- vagy a letermelt növényanyagot a 2. fejezetben meghatározott minőségi követelmények figyelembevételével kell tárolásra vagy szállításra előkészíteni.
3.4. A szállításra, tárolásra előkészített csemete- és ültetési anyagot kötegelni kell, egy kötegbe csak azonos tétel növényeit szabad kötni. A kötegeket általában két helyen (gyökérnyaki részén és a felső harmadban) kell tartós, a növényeket nem károsító, roncsolást nem okozó kötözőanyaggal 5-tel osztható mennyiségű kötegekbe összekötni. Az egy kötegbe köthető növények száma:
– oltványok, gyümölcsfacsemeték, 10 db;
– koronás őszibarack, mandula, bogyós oltvány és bogyós bokor, 5 db;
– málna (sarj), szeder, bogyós gyökeresdugványok és dió magonc, 25 db;
– szamócapalánta, 25 db;
– ivartalanul szaporított alanyok (gyökeres bujtvány és dugvány) 25 vagy 50 db;
– magoncalanyok 50 vagy 100 db.
A hidegen tárolt (frigó) palántákat az 1500 db-ot meg nem haladó mennyiséget tartalmazó fóliazsákban, fóliával bélelt dobozban vagy rekeszben lehet elhelyezni, de a csomagolási egységben csak azonos tételből származó palánta legyen.
3.5. A csemete- és ültetési anyag-tételeket a kitermelés, az árumozgatás, a kötegelés, a tárolás és a szállításra való előkészítés során oly módon kell kezelni, hogy azok pontosan azonosíthatók és kellően elkülöníthetők legyenek.
4. Csomagolás, szállítás, tárolás
4.1. Csomagolás
4.1.1. A gyümölcsfaiskolai csemete- és ültetési anyag csomagolása olyan legyen, hogy megvédje a szállítás alatt:
– a mechanikai sérüléstől (törés, horzsolás, zúzódás, rágás stb.);
– az időjárás és egyéb környezeti tényezők okozta minőség- és életképesség-romlásától (száradás, fagyás stb.);
– a fertőzéstől (fülledés, penészedés stb.).
4.1.2. Csomagolásra a gyümölcsfaiskolai csemete- és ültetési anyagot fagymentes védett helyen kell előkészíteni oly módon, hogy
– a kívánt növényanyag kerüljön csomagolásra;
– jelölése megfelelő legyen;
– a gyökérzet védve legyen (pl. pépezés);
– az időjárásnak megfelelő védőcsomagolást kapjon (fagyos időben száraz, fagymentes időben nyirkos).
4.1.3. Csomagolóanyagként felhasználható minden olyan anyag, amely a terméket megvédi és nem károsítja.
4.2. Szállítás
A 4.1. pont előírásainak megfelelően csomagolt csemetét és ültetési anyagot szabályozott légterű járművel vagy egyéb közúti járművel, zárt vasúti kocsival, ponyvázott teherautóval stb. lehet szállítani.
A szállítás olyan módon történjen, hogy
– be- vagy a kirakodás és a szállítás során a növényanyag minőségében és mennyiségében változás ne következzen be;
– életképességében és épségében károsodást ne szenvedjen (fagyás, szikkadás, törés, sérülés stb).
4.3. Tárolás
4.3.1. A faiskolában kitermelt, továbbá a faiskolai lerakatban (árudában) és telepítőhelyre szállított csemetét és ültetési anyagot azonnal tárolóba vagy vermelőbe kell helyezni.
4.3.2. A növényanyagot a tárolóban úgy kell elhelyezni, hogy a tételek egymástól elkülönüljenek, ne keveredhessenek, azonosíthatóak (megjelöltek) és megközelíthetőek legyenek.
4.3.3. A tárolás akkor megfelelő, ha időtartama alatt és az anyagmozgatás során a csemete és ültetési anyag minőségében romlás nem következik be, életképességét vízveszteség, fagysérülés nem éri, nyugalmi állapota fennmarad.
4.3.4. Tárolási módok
4.3.4.1. Hűtőtárolóban: a tárolási hőmérséklet (szabadgyökerű termékeknél) 0 °C és +2 °C közötti, szamócánál –2 °C, a relatív páratartalom pedig a 95%-ot meghaladja. A tárolás időtartama legfeljebb 9 hónap.
4.3.4.2. Fedett tárolóban szabadgyökerű tárolás esetén a hőmérséklet 0 °C és +5 °C közötti legyen, és a relatív páratartalom haladja meg a 95%-ot. Legfeljebb három hét időtartamra alkalmas ideiglenes tárolási mód.
4.3.4.3. Szabadföldi tárolás (vermelőben): a vermelő közeg rögmentes és nyirkos, jól megmunkált legyen, alkalmas a gyökérzet hézagmentes fedésére (száraz időjárás esetén a vermelőt öntözni kell, hogy a gyökérzóna mélységében a vermelő közeg folyamatosan nedves legyen). A növényanyagot – a málna, a szamóca kivételével – egyedenként célszerű vermelni, a vermelő közege a törzs alsó mintegy 30 cm-es részét is takarja.
A vermelő kissé lejtsen, csapadékos tél esetén a felesleges víz elvezetéséről gondoskodni kell.
4.3.4.4. Szabadföldi ideiglenes vermelés
Az őszi vagy tavaszi időszakon belül a szállításig és a telepítésig történő tárolás, a vermelőbe a növényanyag fektetve és kötegelve helyezhető, nedves takaró közeggel fedve a gyökérzetet és a törzs egyharmadát.
5. Minősítés
A gyümölcsfaiskolai csemete és ültetési anyag akkor alkalmas a forgalomba hozatalra, ha a 9. számú mellékletben foglaltak szerint vett minta vizsgálata alapján a 2. pont minőségi követelményeinek megfelelnek.
6. A gyümölcsfaiskolai csemete és ültetési anyag károsodásának okai, tünetei
A gyümölcs növényanyag leggyakrabban a szakszerűtlen tárolás és kezelés következtében károsodik. A különböző károsodások okai és tünetei a következők.
6.1. Fagyhatás
Oka: a gyökérzet esetében fagypont alatti hőmérsékleten tárolt vagy szállított csemete és ültetési anyag gyökerének fedetlenül, takarás nélkül hagyása, vagy szabadban végzett téli tárolásnál a gyökerek sekélyen vagy hézagosan végzett vermelése, tárolása.
Föld feletti részek esetében a mínusz 10 °C alatti tartós hideg, vagy a tél végi időjárásban a hőmérséklet erős, átmenet nélküli ingadozása.
Tünetei: a gyökéren és a föld feletti részeken a funkcionális szövetek (háncs, kambium stb.), a rügyalap és a rügy belsejének elbarnulása, elhalása. A tünetek törzsön és a vesszők vastagabb részein gyakran csak foltokban (fagyfoltok), a gyökéren és a vesszők vékonyabb részein összefüggő felületen jelentkezhetnek.
6.2. Víztartalom-csökkenés (szikkadás)
Oka: a növényanyag gyökérzetének takarás nélküli vagy száraz közegben történő levegős, hézagos tárolása, vermelése.
Tünetei: a kéregrész a térfogatcsökkenés miatt ráncos. A belső szövetek elszíneződnek, metszlapot ejtve száraz tapintásúak.
6.3. Gombás megbetegedések
Oka: az előző alpontokban leírt helytelen kezelésből eredő szöveti károsodás következtében a növényanyagon szaprofita gombák telepedhetnek meg.
Tünete: a betegség következtében a növényanyag felületén a közvetlen vizsgálatnál különböző jellegű penészbevonat tapasztalható.

5. számú melléklet a 64/2004. (IV. 27.) FVM rendelethez

A certifikációs rendszerben vizsgálandó károsítók
1. Az almatermésűek (Malus sp., Pyrus sp., Cydonia sp.) certifikációs rendszerében vizsgálandó vírusok és vírusszerű szervezetek (nemes, alany)

Gazdanövény

A kórokozó típusa

A kórokozó vagy a betegség neve

A kórokozó rövidítése

 

 

 

 

Malus spp.

Vírusok

Apple chlorotic leaf spot virus

ACLSV

 

 

Apple mosaic vírus

ApMV

 

 

Apple stem-grooving virus

ASGV

 

 

Apple stem-pitting virus

ASPV

 

Fitoplazmák

Apple proliferation phytoplasma

AP

 

Vírusszerű
megbetegedések

Rubbery wood, flat limb, Horseshoe wound
Gyümölcs rendellenességek: chat fruit, green crinkle, bumpy fruit of Ben Davis, rough skin,
star crack, russet ring, russet wart

 

 

Viroidok

Apple scar skin viroid

ASSVd

Pyrus és Cydonia spp.

Vírusok

Apple chlorotic leafspot virus

ACLSV

 

 

Apple stem-grooving virus

ASGV

 

 

Apple stem-pitting virus

ASPV

 

Fitoplazmák

Pear decline phytoplasma

PD

 

Vírusszerű
megbetegedések

Bark split, bark necrosis, Rough bark
Quince sooty ringspot (valószínűleg az ASPV okozza)

 

 

 

Pear stony pit (valószínűleg az ASPV okozza)

 

 

 

Rubbery wood, quince yellow blotch

 

 

Viroidok

Pear blister canker viroid

PBCVd

2. A cseresznye és meggy fajok (Prunus avium, P. mahaleb, P. cerasus és az interspecifikus hibridek) certifikációs rendszerében vizsgálandó vírusok és vírusszerű szervezetek (nemes, alany)

A kórokozó típusa

A kórokozó vagy a betegség neve

Rövidítése

 

 

 

Vírusok

Apple chlorotic leafspot virus

ACLSV

 

Apple mosaic virus

ApMV

 

Arabis mosaic virus

ArMV

 

Petunia asteroid mosaic virus
és a cseresznye rákosodást okozó Carnation Italian
ringspot virus

PAMV, CIRV
CaIRSV

 

Cherry green ring mottle virus

CGRMV

 

Cherry leaf roll virus

CLRV

 

Little cherry viruses 1 and 2

LChV–1, LChV–2

 

Cherry mottle leaf virus

ChMLV

 

Prune dwarf virus

PDV

 

Prunus necrotic ringspot virus

PNRSV

 

Raspberry ringspot virus

RpRSV

 

Strawberry latent ringspot virus

SLRSV

 

Tomato black ring virus

TBRV

Vírusszerű megbetegedések

Necrotic rusty mottle, Rusty mottle (európai)

 

3. A mandula (Prunus amygdalus), kajszi (Prunus armeniaca), őszibarack (Prunus persica), szilva fajok (Prunus domestica, Prunus insititia, Prunus salicina, Prunus cerasifera, Prunus besseyi) certifikációs rendszerben vizsgálandó vírusok és vírusszerű szervezetek (nemes, alany)

A kórokozó típusa

A kórokozó vagy a betegség neve

A kórokozó rövidítése

P.amygdalus (mandula)

P.armeniaca (kajszi)

P.persica (őszibarack)

P.domestica (szilva) P.insititia (kökény-szilva) P.salicina (japán-szilva)

P.besseyi, P.cerasifera P.davidiana és az interspecifikus hibridek

 

 

 

 

 

 

 

 

Vírusok

Apple chlorotic
leafspot virus

ACLSV

x

x

x

x

x

 

Apple mosaic
virus

ApMV

x

x

x

x

x

 

Cherry green
ring mottle virus

CGRMV

 

x

x

 

 

 

Myrobalan latent
ringspot virus

MLRSV

 

 

 

x

x

 

Plum pox virus

PPV

x

x

x

x

x

 

Prune dwarf virus

PDV

x

x

x

x

x

 

Prunus necrotic
ringspot virus

PNRSV

x

x

x

x

x

 

Strawberry latent
ringspot virus

SLRSV

 

 

x

 

 

 

Tomato black
ring virus

TBRV

x

 

 

 

 

Fitoplazmák

European
stone fruit yellows
phytoplasma

ESFY

x

x

x

x

x

Vírusszerű
megbetegedések

Peach asteroid
spot agent

 

 

x

x

 

 

Viroidok

Peach latent
mosaic viroid

PLMVd

 

 

x

 

 

 

Hop stunt
viroid

HSVd

 

x

x

x

 

4. Az almatermésű (Malus sp., Pyrus sp., Cydonia sp.) és csonthéjas (Prunus sp.) fajok certifikációs rendszerében vizsgálandó egyéb károsítók
Minden központi törzsültetvény-jelölt anyagot (fajtákat és vegetatív módon előállított alanyokat) meg kell vizsgálni a szaporítóanyaggal átvihető más károsítók esetleges jelenlétének kimutatása érdekében is. Biztosítani kell a mentességet a következő károsítóktól:

Gazdanövény

A károsító típusa

A károsító neve

 

 

 

Almatermésű fajok

Baktériumok

Agrobacterium tumefaciens,

 

 

Erwinia amylovora,

 

 

Pseudomonas spp.,

 

Gombák

Armillariella mellea,

 

 

Chondrostereum purpureum,

 

 

Glomerella cingulata,

 

 

Pezicula malicorticis,

 

 

P. alba,

 

 

Nectria galligena,

 

 

Phytophthora spp.,

 

 

Roessleria pallida,

 

 

Verticillium spp.,

 

 

 

 

Ízeltlábúak

Quadraspidiotus perniciosus

 

 

Eriosoma lanigerum.

 

 

 

Csonthéjas fajok

Baktériumok

Agrobacterium tumefaciens,

 

 

Pseudomonas syringae pv. morsprunorum

 

 

Pseudomonas syringae pv. syringae

 

 

Pseudomonas viridiflava

 

 

Xanthomonas arboricola pv. pruni

 

 

 

 

Gombák

Phytophthora spp.

 

 

 

 

Ízeltlábúak

Quadraspidiotus perniciosus.

5. A szamóca (Fragaria spp.) certifikációs rendszerében vizsgálandó vírusok és vírusszerű szervezetek

A kórokozó típusa

A kórokozó vagy a betegség neve

A kórokozó rövidítése

 

 

 

Vírusok

Strawberry crinkle virus

SCV

 

Strawberry mild yellow edge virus

SMYEV

 

Strawberry mottle virus

SMV

 

Strawberry vein-banding virus

SVBV

 

Tomato ringspot virus

ToRSV

 

Arabis mosaic virus

ArMV

 

Raspberry ringspot virus

RpRSV

 

Strawberry latent ringspot virus

SLRV

 

Tomato black ring virus

ToBRV

 

Strawberry pseudo mild yellow-edge virus

SPMYEV

 

Tobacco streak virus

TSV

 

 

 

Fitoplazmák

Strawberry witches’ broom

 

 

Phytoplasma yellows

 

 

Stawberry green petal phytoplasma

 

 

Stawberry green petal phytoplasma

 

 

 

 

Vírusszerű megbetegedések

Strawberry latent C disease

 

 

Leafroll

 

 

Feather-leaf

 

 

Pallidosis

 

 

Lethal decline

 

 

Chlorotic fleck

 

 

Rickettsia yellows

 

6. A szamóca (Fragaria spp.) certifikációs rendszerében vizsgálandó egyéb károsítók, melyektől a központi törzsültetvénynek mentesnek kell lennie

A károsító típusa

A károsító neve

 

 

Baktériumok

Xanthomonas fragariae

Gombák

Phytophthora fragariae var. fragariae

 

Phytophthora cactorum

 

Colletotrichum acutatum

 

Rhizoctonia fragariae

 

Verticillium albo-atrum

 

Verticillium dahliae

 

Sphaeroteca alchemillae

Ízeltlábúak

Chaetosiphon fragaefolii

 

Tarsonemus fragariae

 

Tetranychus urticae

Fonálférgek

Aphelenchoides bessey

 

Aphelenchoides blastophthorus

 

Aphelenchoides fragariae

 

Aphelenchoides ritzemabosi

 

Ditylenchus dipsaci

 

Meloidogyne hapla

7. A szamóca (Fragaria spp.) certifikációs rendszerében előírt tolerancia értékek vizuális vizsgálat során

A károsító típusa

A károsító neve

Megengedett fertőzöttségi %

KTÜ

ÜTÜ

 

 

 

 

 

Az 5. táblázatban felsorolt vírusok és vírusszerű megbetegedések

 

0

0

2

 

 

 

 

 

Az 5. táblázatban felsorolt fitoplazmák

 

0

0

1

 

 

 

 

 

Baktériumok

Xanthomonas fragariae

0

0

0

 

 

 

 

 

Gombák

Colletotrichum acuatatum

0

0

0

 

Phytophthora cactorum

0

0

1

 

Phytophthora fragariae var. fragariae

0

0

0

 

Verticillium dahliae és V. albo-atrum

0

0

2

 

Rhizoctonia fragariae

0

0

1

 

 

 

 

 

Ízeltlábúak

Chaetosiphon fragaefolii

0

0

1

 

Tarsonemus fragariae

0

0

0.1

 

 

 

 

 

A 6. táblázatban felsorolt fonálférgek

 

0

0

0

Megjegyzés:
KTÜ = központi törzsültetvény, ÜTÜ = üzemi törzsültetvény, CÁ = certifikált állomány
8. A málna (Rubus idaeus), szeder (Rubus fruticosus) -félék és hibridjeik certifikációs rendszerében vizsgálandó vírusok és vírusszerű szervezetek

A kórokozó típusa

A kórokozó vagy a betegség neve

Kórokozó rövidítése

 

 

 

Vírusok

Black raspberry necrosis virus**

BRNV

 

Cucumber mosaic virus

CMV

 

Raspberry vein chlorosis virus

RVCV

 

Arabis mosaic virus

ArMV

 

Cherry leaf roll virus

CLRV

 

Raspberry ringspot virus

RpRSV

 

Strawberry latent ringspot virus

SLRV

 

Tomato black ring virus

TBRV

 

Apple mosaic virus

ApMV

 

Raspberry bushy dwarf virus

RBDV

Fitoplazmák

Rubus stunt phytoplasma

 

Vírusszerű megbetegedések

Raspberry leafspot agent**

 

 

Raspberry yellow spot agent

 

 

Rubus yellow net agent**

 

 

Raspberry leaf mottle agent**

 

Megjegyzés:
** = A megjelölt szervezetek különböző kombinációkban a Rubus (szeder vagy málna) mozaikbetegség tüneteit okozzák.
9. A málna (Rubus idaeus), szeder (Rubus fruticosus) -félék és hibridjeik certifikációs rendszerében vizsgálandó egyéb károsítók, amelyektől a központi törzsültetvénynek mentesnek kell lennie

A károsító típusa

A károsító neve

 

 

Baktériumok

Agrobacterium spp.

 

 

Gombák

Phytophthora fragariae var. rubi

 

egyéb Phytophthora spp.

 

Peronospora rubi

 

 

Ízeltlábúak

Aphidoidea

 

Resseliella theobaldi

10. A málna (Rubus idaeus), szeder (Rubus fruticosus) -félék és hibridjeik certifikációs rendszerében előírt tolerancia értékek vizuális vizsgálat során

A kórokozó típusa

A károsító neve

Megengedett fertőzöttségi %

KTÜ

ÜTÜ

 

 

 

 

 

A 8. táblázatban felsorolt vírusok, vírusszerű szervezetek és fitoplazma

 

0

0,05

2,0

 

 

 

 

 

Fitoplazmák

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Vírusszerű szervezetek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Baktérium

Agrobacterium spp.,

0

0,1

1,0

 

Rhodococcus fascians

 

 

 

 

 

 

 

 

Gomba

Phytophtora spp.

0

0

0

Megjegyzés:
KTÜ = központi törzsültetvény, ÜTÜ = üzemi törzsültetvény, CÁ = certifikált állomány
A légi úton terjedő kórokozóknál a szomszédos növények tűréshatár feletti mértékű fertőződése 50 méteren belül (RBDV esetén 2000 m-en belül) kizárja a certifikációs rendszerből a bevitt anyagot.
11. A ribiszkefélék (Ribes nigrum, R. rubrum), köszméte (R. uva-crispa) és hibridjeik certifikációs rendszerében vizsgálandó vírusok és vírusszerű szervezetek

Gazdanövény

A kórokozó típusa

A kórokozó vagy a betegség neve

A kórokozó rövidítése

 

 

 

 

Ribes nigrum

Vírusok

Strawberry latent ringspot virus

SLRV

R. rubrum

 

Raspberry ringspot virus

RpRSV

 

 

Black currant reversion associated virus

BRAV

 

 

Arabis mosaic virus

ArMV

 

 

Cucumber mosaic virus

CMV

 

 

 

 

 

Vírusszerű megbetegedések

Gooseberry vein-banding agent

 

 

 

 

 

R. uva-crispa

Vírusok

Arabis mosaic virus

ArMV

 

Vírusszerű megbetegedések

Gooseberry vein-banding agent

 

12. A ribiszkefélék (Ribes nigrum, R. rubrum), köszméte (R. uva-crispa) és hibridjeik certifikációs rendszerében vizsgálandó egyéb károsítók, melyektől a központi törzsültetvénynek mentesnek kell lennie

A kórokozó típusa

A kórosító neve

 

 

Gombák

 

Sphaeroteca mors-uvea

 

 

Microsphaera grossulariae

 

 

 

Ízeltlábúak

 

Aphidoidea.

 

 

Cecidophyopsis ribis

 

 

Dasyneura tetensi

 

 

Tetranychus urticae

 

 

 

Fonálférgek

 

Aphelenchoides ritzemabosi

13. A ribiszkefélék (Ribes nigrum, R. rubrum), köszméte (R. uva-crispa) és hibridjeik certifikációs rendszerében előírt tolerancia értékek vizuális vizsgálat során.

A károsító neve

Megengedett fertőzöttségi %

KTÜ

ÜTÜ

 

 

 

 

Fekete ribiszke atavizmus betegség

0

0

0.5

 

 

 

 

Más vírusok és vírusszerű szervezetek

0

0.05

0.2

 

 

 

 

A fekete ribiszke atavizmus betegsége + más vírus betegségek

0

0

0.5

 

 

 

 

Gubacsatka/nagy rügyűség (Cecidophyopsis ribis)

0

0.05

0.1

 

 

 

 

Aphelenchoides ritzemabosi (rügyeken)

0

0.05

0.1

Megjegyzés:
KTÜ = központi törzsültetvény, ÜTÜ = üzemi törzsültetvény, CÁ = certifikált állomány
A légi úton terjedő kórokozóknál a szomszédos növények tűréshatár feletti mértékű fertőződése 50 méteren belül kizárja a certifikációs rendszerből a bevitt anyagot.

6. számú melléklet a 64/2004. (IV. 27.) FVM rendelethez

Gyümölcs szaporítóanyagot termő ültetvények irányadó
felhasználási időtartama
1. A vegetatív szaporítóanyag termő törzsültetvények szaporítóanyagának irányadó felhasználási időtartama a telepítéstől számítva:

Faj

Élettartam
(év)

szamóca

1

málna

4

szeder, szedermálna

6

piros, fekete és fehér ribizke, őszibarack, kajszibarack, mandula, ivartalanul szaporítható alany

10

köszméte, köszméte alany, cseresznye, meggy, szilva, birs, naspolya, alma, körte

12

dió, gesztenye

20

2. A magtermő törzsültetvények szaporítóanyagának irányadó felhasználási időtartama a telepítéstől számítva:
2.1. vadőszibarack, mandula, mandulabarack, myrobalán, vadkajszi esetében 15 év,
2.2. sajmeggy, vadcseresznye esetében 20 év,
2.3. vadalma, vadkörte esetében 30 év.

7. számú melléklet a 64/2004. (IV. 27.) FVM rendelethez

A törzsültetvények és a certifikált gyümölcsfaiskolák létesítésének
részletes növényegészségügyi feltételei
1. A törzsültetvények és certifikált növényanyagok megengedett legkisebb izolációs távolságát eltérő virológiai státuszú ültetvényektől és közös vírusgazda növényektől gyümölcsfajoknál az 1. számú táblázat tartalmazza.
1. számú táblázat: A megengedett legkisebb izolációs távolság gyümölcs törzsültetvényeknél és certifikált növényanyagoknál

Ültetvény típusa

Növényfaj

Sharkagazda

Almatermésű

Cseresznye meggy

Dió

Mogyoró

Magtermő Központi és Üzemi törzsültetvény, Szemzőhajtást termő Központi törzsültetvény

Almatermésű

Elv.út**

50

Elv. út

Elv. út

Elv. út

Magtermő-sharkagazda*

1000

Elv. út

1000

Elv. út

Elv. út

Cseresznye, Meggy

1000

Elv. út

1000

Elv. út

Elv. út

Dió

Elv. út

Elv. út

Elv. út

500

Elv. út

Mogyoró

Elv. út

Elv. út

Elv. út

Elv. út

500

Szemzőhajtást termő sharkagazda

Izolátor alatt

Elv. út

Elv. út

Elv. út

Elv. út

Szemzőhajtást termő Üzemi törzsültetvény, Certifikált növényanyag

Almatermésű

Elv. út

50

Elv. út

Elv. út

Elv. út

sharkagazda

500

Elv. út

500

Elv. út

Elv. út

Cseresznye, Meggy

500

Elv. út

500

Elv. út

Elv. ú

Dió

Elv. út

Elv. út

Elv. út

300

Elv. út

Mogyoró

Elv. út

Elv. út

Elv. út

Elv. út

300

* Sharkagazda = szilvahimlő (plum-pox virus = PPV) vírusra fogékony gyümölcsfajok: szilvafélék, őszibarack, kajszibarack, mandula.
** Elválasztó út = adott gyümölcsfaj más növényfajtól való izolációs távolsága, szélessége minimálisan kettő méter.
Mindegyik ültetvénytípus alkalmassági vizsgálatánál figyelembe kell venni, hogy az uralkodó szélirányban 200–300 m távolságon belül fertőzési gócok ne legyenek.
2. A különböző szaporítási fokozatú növényanyagok fenntartása, valamint a törzsültetvények és certifikált növényanyagok megengedett legkisebb izolációs távolsága bogyós gyümölcsűeknél:
Kiinduló és a központi (prebázis) törzsültetvény jelölt állomány:
– in-vitro és izolátor alatt
Központi törzsültetvény:
– in-vitro vagy izolátor alatt szabadföldre kiültetve,
– egyéb bogyósoktól és közös vírusgazda növényfajoktól: 500 m
– egyéb növényállománytól: elválasztó út (2 méter)
Üzemi törzsültetvény:
– egyéb bogyós és közös vírusgazda növényfajoktól: 50 m
– egyéb növényállománytól: elválasztó út (2 méter)
3. A gyümölcs és bogyósgyümölcsű törzsültetvények és a certifikált faiskolák telepítését megelőző két évben virológiai szempontból az alábbi vírusgazda kultúrnövények előveteményként történő telepítése nem engedélyezett:
Beta
Brassica
Cannabis
Daucus
Helianthus
Humulus
Lycopersicon
Malus
Medicago
Nicotiana
Pastinaca
Phaseolus
Pisum
Prunus
Pyrus
Raphanus
Ribes
Rubus
Rumex
Solanum
Azonos fajú növények telepítése csak 5 év elteltével engedélyezhető.
4. A telepítendő területen a vírusvektor fonálféreg fertőzöttséget a Szolgálat köteles ellenőrizni. A megvizsgált minta alapján a terület vírusvektor fonálférgeket nem tartalmazhat. Ha a vizsgálat fertőzést állapít meg, más területet kell kijelölni.
A vírusvektor fonálféreg fajokat a 2. számú táblázat tartalmazza.
2. számú táblázat: A gyümölcsfélék és bogyósfajok szaporítóanyag termesztésében tilalmazott vírusvektor fonálférgek

Vírusvektor
fonálféreg faj

Növényfaj

Alma, körte

Cseresznye

Őszibarack

Mandula

Szilva

Málnafélék

Ribiszkefélék

Szamóca

Longidorus attenuatus

+

+

+

Longidorus elongatus

+

+

+

+

R. rubrum

+

Longidorus macrosoma

+

+

R. rubrum

+

Xiphinema diversicaudatum

+

+

+

+

+

8. számú melléklet a 64/2004. (IV. 27.) FVM rendelethez

A törzsültetvények fenntartásának növényegészségügyi követelményei, a törzsültetvények kötelező vírustesztelése
1. A törzsültetvényekben a kötelező kontroll vírusteszteléseket minden évben a következők szerint kell elvégezni:
1.1. Gyümölcs magtermő, illetve csonthéjas zölddugványt termő központi és üzemi törzsültetvényekből valamint a szemzőhajtást termő központi törzsültetvényekből:
1.1.1. cseresznye és meggy esetében, 4 éves kortól évente váltva ELISA, illetve Shirofugen teszt az állomány 100%-án a pollennel terjedő vírusokra (PNRSV, PDV, ApMV),
1.1.2. sharkagazda csonthéjasoknál (beleértve a mandulát is), 2 éves kortól évente PPV-re ELISA vagy üvegházi GF 305-ös teszt vagy 1 éves szabadföldi gyorsteszt a növények 100%-án, 4 éves kortól évente ELISA teszt a pollennel terjedő vírusokra (PNRSV, PDV, ApMV) az állomány 100%-án,
1.1.3. almatermésűeknél és csonthéjasoknál fitoplazma fertőzöttség gyanúja esetén a gyanús egyedeket meg kell vizsgálni molekuláris módszerrel.
1.2. Szemzőhajtást termő üzemi törzsültetvényekből:
1.2.1. cseresznye és meggy esetében, 4 éves kortól évente váltva ELISA, illetve Shirofugen teszt az állomány 25%-án, a pollenre, illetve pollennel terjedő vírusokra (PNRSV, PDV, APMV),
1.2.2. sharkagazda csonthéjasoknál (beleértve a mandulát is), 2 éves kortól évente PPV-re ELISA vagy üvegházi GF 305-ös teszt vagy 1 éves szabadföldi gyorsteszt a növények 25%-án, 4 éves kortól évente ELISA teszt a pollennel terjedő vírusokra (PNRSV, PDV, ApMV) az állomány 25%-án.
Amennyiben a megvizsgált növények 50%-a fertőzöttnek bizonyul, a fajta (klón) összes egyedét meg kell vizsgálni. A fertőzött egyedeket az ültetvényből el kell távolítani és meg kell semmisíteni.
1.3. Bogyósgyümölcsű törzsültetvényekből:
1.3.1. Kiinduló állományok: évente a növények 100%-a
1.3.2. Központi törzsültetvény:
10–100 növény esetében fajtánként (klónonként) 10%,
101–10 000 növény esetében fajtánként (klónonként) 1%, de legalább 10 növény,
10 000-nél több növény esetén fajtánként, klónonként 0,05%, de legalább 100 növény
a vizsgálati módszertan alapján a kórokozó kimutatására alkalmas módszernek megfelelően.
Vírusfertőzöttség esetén a fertőzött fajta (klón) összes egyedét a továbbszaporításból ki kell zárni. Pozitív tesztelési eredmény esetén a fajtát (klónt) az ültetvényből el kell távolítani, és meg kell semmisíteni.
1.3.3. Üzemi törzsültetvények: vizuális ellenőrzés
Amennyiben a tesztelések alapján a központi törzsültetvény valamely egyede fertőzöttnek bizonyul, úgy a kiinduló állomány valamennyi egyedét kontrolltesztelésben kell részesíteni, a fertőzött növényeket ki kell szelektálni.
1.4. A fenntartási kötelezettségek elmulasztása és a vizuális vizsgálat során történő vírusfertőzöttség megállapítása esetén az ellenőrzést végző köteles azonnal korlátozó intézkedéseket tenni, a mentességi igazolás kiadását felfüggeszteni, és ezzel egyidejűleg köteles soron kívüli kontroll vizsgálatot elrendelni.
1.5. A kontrollvizsgálat alatt lévő növények szaporulata a vizsgálat elvégzéséig a Szolgálat engedélyével elkülönített helyen tárolandó. Amennyiben a gyors módszerrel megvizsgált növények között fertőzött egyed található, valamint a keveredés gyanúja beigazolódik, a fajta (klón) törzsültetvény létesítésére nem használható, certifikált szaporító-, illetve ültetési anyagként forgalomba nem hozható.
1.6. Valamennyi vizsgálatról a Szolgálat jegyzőkönyvet köteles felvenni, amelyben rögzít minden olyan körülményt, amely a vizsgálati eredmény kiadása szempontjából jelentős, illetve azt meghatározza.
2. A vírusmentesség és egyéb károsítóktól való mentesség igazolása
2.1. Az ellenőrzésre jogosult az előzetesen meghatározott növényekről a vizsgálati mintát a felhasználóval együtt megszedi, és az azonosításhoz szükséges jegyzőkönyv kíséretében a vizsgálat helyére szállítja.
2.2. A rendszeres vizuális, szerológiai (ELISA), molekuláris, biológiai tesztelési ellenőrző vizsgálatokat a törzsállományok esetében az ellenőrzésre jogosult szervezi előírtak figyelembevételével.
2.3. Az ellenőrzésre jogosult köteles a vizsgálatba vont növényeket a vegetációs idő alatt rendszeresen ellenőrizni a vírusmentesség, illetve egyéb károsítókól való mentesség (1–8. számú melléklet) megőrzésére vonatkozó technológiai előírások megtartása szempontjából.
2.4. ,,A szaporítóanyag certifikáció rendszere és követelményei'' című Módszertani Útmutatóban előírt, és a termelő megrendelésére végzett laboratóriumi vizsgálatok eredményét az ellenőrzésre jogosultnak tételesen, valamennyi vizsgált növényre vonatkozóan kell közölnie a megrendelővel, a ,,Bizonyítvány a laboratóriumi vizsgálat eredményéről'' elnevezésű nyomtatványon.
2.4.1. A virológiai vizsgálat eredményközlését a megjegyzés rovatban kell kezdeni:
,,A ........... módszerrel végzett ELISA/molekuláris/biológiai teszt eredménye alapján ........ vírussal fertőzött növény(ek)'' faj, fajta, (klón) tábla, sor, tő felsorolásával.
2.4.2. Az egyéb károsítók vizsgálatának eredményközlését a megjegyzés rovatban kell kezdeni:
,,A ........... módszerrel végzett laboratóriumi vizsgálat eredménye alapján ............ károsítóval fertőzött növény(ek): .................. '' faj, fajta, (klón) tábla, sor, tő felsorolásával.
A pozitív eredmények felsorolását követően a hátoldalon, illetve pótlapon fel kell tüntetni, hogy
,,a .... számú vizsgálati jegyzőkönyv mellékletében felsorolt növények
,,a ... módszerrel végzett laboratóriumi vizsgálat eredménye alapján a 64/2004. (IV. 27.) FVM rendelet 1–8. számú mellékletében felsorolt egyéb károsítóktól mentesek.''
Külön fel kell sorolni a vizsgálatra alkalmatlanná vált mintákat is (faj, fajta, tábla, sor, tő megjelölésével).
2.5. Az ellenőrzésre jogosult abban az esetben adja ki a mentességre vonatkozó határozatot az anyanövényre, illetve szaporító- vagy ültetési anyagra, ha a vizuális vizsgálatok során vírusbetegségek és egyéb károsítók (1–7. táblázat) tüneteit nem észlelte, és a folyamatosan végzett ellenőrzések során megállapította, hogy az ügyfél a belső ellenőrzéseket, az előírt vizsgálatokat elvégeztette, a vírustól és egyéb károsítóktól (1–7. táblázat) való mentesség megőrzésére előírt technológiai követelményeket megtartotta, valamint az ellenőrző diagnosztikai vizsgálatok eredménye negatív.
2.6. A vírusmentességi és egyéb károsítóktól való mentességi igazolást az ellenőrzésre jogosult a vizsgálatok befejezését követően határozat formájában adja ki, amely tartalmazza, hogy
,,A növényegészségügyi feladatok végrehajtásáról szóló 7/2001 (I. 17.) FVM rendelet 32. §-a, valamint a gyümölcs szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 64/2004. (IV. 27.) FVM rendelet, illetve 1–8. számú melléklete alapján ........................................... termelő) a belső ellenőrzéseket, az előírt vizsgálatokat elvégeztette, azok eredménye negatív, a vírusmentesség és az egyéb károsítóktól való mentesség megőrzésére vonatkozó technológiai előírásokat megtartotta. Ezért részére a vírusmentességi és a 64/2004. (IV. 27.) FVM rendelet 1–8. számú melléklete szerinti egyéb károsítóktól való mentességi igazolás kiadható.''
Az ellenőrzésre jogosult fenti határozatával engedélyezi a certifikációs jelzés használatát.
A minősítő intézet az általa végzett fajtaazonossági és minőségi ellenőrzések eredménye alapján engedélyezi a certifikációs jelzés használatát, és kiadja certifikációs jelzést a termelőnek.
2.7. A vírusmentességi és egyéb károsítóktól való mentességi igazolás érvényessége
2.7.1. A vírus és egyéb károsítók vizsgálati eredményére (mentességre) vonatkozó, határozatban kiadott igazolás visszavonásig érvényes, amennyiben a tulajdonos a mentesség megőrzését biztosító (technológiai) előírásokat a vizsgálat és a szaporítás során maradéktalanul betartja, valamint az előírt kontroll vizsgálatokat meghatározott gyakorisággal elvégezteti, és amíg azok eredménye negatív.
2.7.2. Az ellenőrzésre jogosult a mentességi igazolásokat, valamint az azokkal kapcsolatos okmányokat nem selejtezhető ügyiratként köteles kezelni.

9. számú melléklet a 64/2004. (IV. 27.) FVM rendelethez

A mintavételre vonatkozó előírások
1. A mintavétel célja, a vizsgálatokhoz a tétel egészét reprezentáló minta kiválasztása.
2. A minta jellege szerint lehet:
2.1. hivatalos minta, amelyet a minősítő intézet e rendeletben foglaltak szerint vesz és a vizsgálati eredményről a tételre érvényes vizsgálati okmányt állít ki,
2.2. hiteles minta, amelyet egyéb hatóság (önkormányzat, vámhivatal, bíróság stb.) vesz e rendelet szerint, és amelynek vizsgálati eredményét az érdekelt felek az egész tételre vonatkoztathatják,
2.3. magánminta, amely hivatalos és hiteles mintának nem minősülő minta, és amelynek vizsgálati eredménye tájékoztató jellegű és csak a mintanövényekre vonatkozik.
3. A mintavétel történhet közvetlen vizsgálat vagy laboratóriumi vizsgálat céljára.
4. A szaporítóanyag-tételt mintavételre úgy kell előkészíteni, hogy a tétel azonosítható, egyöntetűsége megállapítható és a mintavétel akadály nélkül elvégezhető legyen.
5. A mintavétel előtt meg kell állapítani a mintázandó tétel mennyiségét és a jelölés, valamint a rendelkezésre álló bizonylatok (származási igazolvány, nyilvántartási napló) alapján a tételt azonosítani kell.
6. Ha a vizsgálandó tétel szemrevételezés alapján nem egységes, akkor azt egyöntetű részekre kell bontani, és azokat külön vizsgálati egységenként kell megmintázni és vizsgálni.
7. Az egy tételként vizsgálható szaporítóanyag és a vizsgálathoz szükséges szabvány szerint vett minta mennyiségét az alábbi táblázatok tartalmazzák:
1. számú táblázat: Szaporító alapanyagok mintavétele

A mintavételi
tétel nagysága
(db)

A minta legkisebb mennyisége (db)

Tűrés
a 2. oszlop alatti mintából

közvetlen
vizsgálathoz

laboratóriumi
vizsgálathoz

1.

2.

3.

4.

50-ig

A tétel minden egyes db-ja

3

0

51–500

50

6

3

501–5 000

100

10

5

5 001–10 000

200

15

10

10 001–30 000

300

20

15

30 001–50 000

400

25

20

2. számú táblázat: Ültetési anyagok és facsemeték mintavétele

A mintavételi
tétel nagysága (db)

A minta legkisebb egysége

Tűrés
a 2. oszlop alatti mintából

közvetlen
vizsgálathoz

laboratóriumi
vizsgálathoz és
ellenőrző
termesztéshez

1.

2.

3.

4.

50-ig

minden db

3

0

51–150

20

5

1

151–300

35

5

2

301–500

50

6

3

501–1 200

80

8

5

1 201–3 200

130

10

7

3 201–10 000

200

15

10

10 001–35 000

320

20

14

8. A mintavételről – ha a mintát nem közvetlen vizsgálat céljára veszik, vagy a vizsgálatra nem a mintavétel helyén kerül sor, hanem más szervnél kívánják megvizsgáltatni – jegyzőkönyvet kell felvenni és a mintázott növényanyagtól függően a 8.1. vagy a 8.2. táblázat 3. oszlopában feltüntetett egyedszámú mintát kell megküldeni.
9. A minta jelölése.
9.1. A nem közvetlen vizsgálatra kerülő mintát azonosítás végett függő címkével kell ellátni.
9.2. A címkén fel kell tüntetni:
9.2.1. a tétel megnevezését, kategóriáját és a mennyiségét,
9.2.2. a mintavételi jegyzőkönyv számát (hivatalos és hiteles minta esetén),
9.2.3. a minta kötegein el kell helyezni a megmintázott tétel kötegeiről származó tanúsító vagy termelői címkét is.
10. A mintavételi jegyzőkönyv.
10.1. A mintavételi jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell
10.1.1. a tétel termelőjének, illetve forgalmazójának nevét, címét,
10.1.2. a mintavétel helyét, időpontját,
10.1.3. a mintavételnél közreműködők nevét, beosztását és munkahelyét,
10.1.4. a mintázott tétel pontos megnevezését, kategóriáját és mennyiségét,
10.1.5. a mintavétel módját,
10.1.6. a mintavétel célját és a minőséghiba megjelölését,
10.1.7. a szaporítóanyag tárolásának helyét, módját és körülményeit,
10.1.8. a minta beküldésére kötelezett nevét és lakcímét,
10.1.9. a minta mennyiségét,
10.1.10. a minta vizsgálatát végző intézmény nevét és pontos címét,
10.1.11. a mintázott tételre vonatkozó hatósági rendelkezéseket (zárlat stb.),
10.1.12. a vett minta rendeltetését, annak közlésével, hogy a mintát a rendelet előírása szerint vették.
10.2. A mezőgazdasági termékértékesítésből származó minőségviták esetén a vonatkozó jogszabályi előírásokat az eljárás és a jegyzőkönyv felvétele során figyelembe veszik.
11. A minta csomagolása, szállítása, tárolása.
A mintát úgy kell csomagolni, hogy a szaporítóanyag-minta minőségében és mennyiségében a mintavételtől a vizsgálat megkezdéséig változás ne következzék be, a csomagolóanyag és a zár sértetlen maradjon. A csomagolóanyag zárható nyílását fémzárral, vagy más módon le kell zárni úgy, hogy a csomag tartalmához annak megsértése nélkül hozzáférni ne lehessen.

10. számú melléklet a 64/2004. (IV. 27.) FVM rendelethez

A szaporítóanyag-minta vizsgálata a szaporítóanyagok minőségének megállapítására
1. Közvetlen vizsgálatok
1.1. A vegetatív szaporító alapanyagok vizsgálata
A vegetatív szaporító alapanyagok vizsgálata során a 7. számú melléklet 1. pontja alapján kell figyelembe venni a minőségi paramétereket.
1.1.1. A méretek vizsgálata.
A szaporítóanyag méretének és sérülésének vizsgálata e rendelet előírásai szerint:
– a hajtás, vessző, gally, dugvány vastagság és hosszúság,
– a hajtás, vessző, gally és dugvány csaprész hossz.
1.1.2. Külső szöveti részek vizsgálata.
Sérülésmentesnek tekinthető a szaporítóanyag, ha
– a 7. számú mellékletben meghatározott legkisebb hosszúságig sérüléstől mentes,
– a sérülés csak a holt kérget károsította, illetőleg az beforradt (nem nyílt) és felülete elparásodott,
– a szaporítóanyag rügyei nyugalmi állapotban vannak, nem duzzadtak, nem hajtottak ki, a rügypikkely ép, sérüléstől mentes.
1.1.3. A morfológiai érettség és hajtásfejlettség vizsgálata.
Morfológiailag érett a vessző, ha fajtájának megfelelő színű, rajta ép, egészséges jól fejlett rügyek vannak, és erős hajlítással szálkásan törik.
A hajtás megfelelő, ha az előírt hosszúságot elérte és a morfológiai bélyegek alapján a fajtára jellemző.
1.1.4. A nedvességtartalom vizsgálata.
Káros mértékű a vízveszteség, ha
– a vessző ráncos, matt színű, száraz tapintású és könnyű,
– a hajtás hervadt vagy száradt, turgeszcenciáját tartósan elvesztette.
1.1.5. Faj-, illetve fajtaazonosság és a fajtatisztaság vizsgálata.
Nem lehet fajtaazonosnak tekinteni azt a szaporítóanyag-tételt, amely nem a tétel azonosítására szogáló okmányon (címke, származási igazolvány) feltüntetett fajra, illetve fajtára jellemző morfológiai bélyegekkel rendelkezik.
Faj-, illetve fajtatiszta a szaporítóanyag, ha a tételen belül a morfológiai bélyegek egyöntetűek, a tétel idegen fajtájú, illetve fajú egyedet nem tartalmaz és ez a morfológiai bélyegek alapján egyértelműen meghatározható.
1.1.6. Az egészségi állapot vizsgálata.
Egészségesnek tekinthető a szaporítóanyag, ha károsító szervezet által okozott tünettől és magától a károsítótól mentes (folt, elszíneződés, torzulás, gomba képlet, rágás-, szívásnyom stb. nem található rajta).
A növényegészségügyi állapotot a növényvédelmi hatóság a rendelkezéseinek megfelelően vett minták alapján, az előírt módszerekkel állapítja meg.
1.1.7. A belső szövetrészek érzékszervi vizsgálata.
A szaporítóanyag-minta egyes darabjainak szöveteit átmetszéssel, hosszanti feltárással kell megvizsgálni.
1.1.8. Az éves vessző (oltóvessző, fás dugvány) akkor érett, életképes ha a kéreg a fajra jellemző színű, a háncs és a kambium élénkebb zöld, a fatest kemény állományú, halványan zöldes-fehér, a bélszövet sárgásfehér.
1.1.9. A szemzőhajtás, oltóvessző, félfás dugvány, akkor érett, életképes, ha
– a héj színe a fajtájára jellemzően kialakult,
– a farész félig megfásodott és a héjkéregtől szemmel láthatóan elkülönült,
– a nedvességgel kellően telített, rugalmas szövetállományú.
1.1.10. A rügy életképes, ha a rügyalap és a rügy belseje élénk zöld, vízzel kellő mértékben telített.
1.2. Ültetési anyagok és alanycsemeték
1.2.1. A növény épségének és alakjának vizsgálata
A minta növényeit szemrevételezzük, amelynek során bíráljuk:
– a gyökérzet, a törzs és a korona méreteit, alakját;
– törzs és a vesszők érettségét (a fajtára jellemző színe és a törési próba alapján);
– törzs és a vesszők szikkadását;
– a rügyek nyugalmi állapotát (a rügypikkelyek zártságát, a rügy nem duzzadtságát, növekedési állapotát);
– a növény épségét (mechanikai sérülések, állati kártételek és a nevelés vágásfelületeinek nagyságát, valamint beforrottságát, csonkoktól és sarjaktól való mentességét),
– betegségek és egyéb károsodásokat (gyökérgolyva, gyökérpenész, mézgásodás stb.).
1.2.2. A növény szöveteinek vizsgálata
A csemete és ültetvényanyag életképességét, szöveteinek épségét azok átmetszésével lehet megállapítani.
A növény életképes, ha
– a gyökérzet funkcionális szövetei (háncs, kambium, fatest) rugalmas állományúak, a vágási felület csontfehér, elhalástól mentes és nedves tapintású,
– a törzs háncs és kambium szövetei zöldesfehérek vagy sárgásfehérek, a fatest csontfehér színű és a metszlap nedves tapintású,
– az éves vegetatív részek szövetei nedves tapintásúak a háncs és kambium zöld, a fatest kemény állapotú, halvány zöldesfehér színű,
– a rügyalap és a rügy belseje élénk zöld színű és vízzel kellő mértékben telített.
2. Laboratóriumi vizsgálatok
2.1. A szaporítóanyagok laboratóriumi vizsgálatát hatósági ellenőrzés vagy minősítés alkalmával akkor kell végezni, ha közvetlen vizsgálat során
– a növényanyag épsége és egészségi állapota közvetlen vizsgálat útján megbízhatóan nem állapítható meg,
– karantén vagy veszélyes károsítóval való fertőzöttség gyanúja merül fel, de az a tünetek alapján nem egyértelmű,
– a szaporítóanyagra káros vegyszerrel (pl. herbicid) való szennyezettség vagy kezelés gyanúja merül fel.
2.2. Speciális növényegészségügyi vizsgálatot a növényvédelmi hatóság végezhet, az általa kiadott rendelkezéseknek megfelelően vett minta alapján. A vizsgálatot bármelyik érdekelt fél az illetékes Szolgálattól kérheti.
2.3. A minősítő intézet vagy az általa erre feljogosított laboratórium a fajtaazonosságot genetikai vagy géntermék vizsgálat útján is meghatározhatja hivatalosan elfogadott módszer alapján.
1

A rendeletet az 5/2010. (VII. 7.) VM rendelet 4. §-a hatályon kívül helyezte 2010. július 22. napjával.

2

Az 1. § c) pontja a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

3

A 2. § (1) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) és l) pontja szerint módosított szöveg.

4

A 2. § (2) bekezdés bevezető szövegrésze a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

5

A 2. § (2) bekezdés a) pontja a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

6

A 2. § (3) bekezdés bevezető szövegrésze a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

7

A 3. § 5. pontja a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

8

A 3. § 8. pontja a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

9

A 3. § 30. pontja a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

10

A 3. § 31. pontja a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

11

A 3. § 33.2. pontja a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

12

A 3. § 33.3. pontja a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

13

A 3. § 37. pontja a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

14

A 4. § (1) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

15

A 4. § (5) bekezdés bevezető szövegrésze a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

16

A 6. § (1) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

17

A 6. § (8) bekezdés c) pontja a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

18

A 7. § (1) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

19

A 7. § (2) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

20

A 7. § (4) bekezdés bevezető szövegrésze a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

21

A 7. § (5) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.

22

A 7. § (8) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

23

A 8. § (1) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

24

A 8. § (6) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

25

A 9. § (1) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) és c) pontja szerint módosított szöveg.

26

A 9. § (3) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

27

A 10. § (2) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.

28

A 10. § (4) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a)–b) pontja szerint módosított szöveg.

29

A 11. § (2) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

30

A 11. § (6) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

31

A 11. § (7) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

32

A 11. § (9) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

33

A 11. § (11) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

34

A 11. § (12) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg.

35

A 12. § (2) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) és g) pontja szerint módosított szöveg.

36

A 12. § (3) bekezdés bevezető szövegrésze a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg.

37

A 12. § (4) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 5. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

38

A 12. § (6) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

39

A 12. § (7) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 5. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

40

A 12. § (8) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés i) pontja szerint módosított szöveg.

41

A 14. § (1) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 5. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

42

A 16. § (1) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a)–b) pontja szerint módosított szöveg.

43

A 16. § (3) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

44

A 16. § (5) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

45

A 16. § (7) bekezdés a) pontja a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

46

A 17. § (3) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

47

A 18. § (1) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

48

A 18. § (3) bekezdés bevezető szövegrésze a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

49

A 18. § (3) bekezdés a) pontját a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (2) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.

50

A 18. § (3) bekezdés e) pontja a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

51

A 18. § (4) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

52

A 18. § (5) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

53

A 18. § (6) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

54

A 18. § (6) bekezdés c) pontja a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

55

A 18. § (7) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

56

A 18. § (8) bekezdését a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (2) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.

57

A 18. § (9) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

58

A 19. § (8) bekezdés bevezető szövegrésze a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

59

A 19. § (9) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

60

A 19. § (11) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

61

A 19. § (13) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

62

A 20. § (1) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

63

A 20. § (3) bekezdés c) pontja a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

64

A 21. § (1) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

65

A 22. § (5) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

66

A 23. § bevezető szövegrésze a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

67

A 24. § (1) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

68

A 24. § (3) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

69

A 24. § (8) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

70

A 25. § (2) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

71

A 26. § (2) bekezdését a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § (2) bekezdésének 31. pontja hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 45. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. március 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

72

A 26. § (3) bekezdés bevezető szövegrésze a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

73

A 26. § (3) bekezdés e) pontja a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

74

A 26. § (3) bekezdés f) pontja a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

75

A 26. § (4) bekezdés b) pontja a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

76

A 26. § (5) bekezdés bevezető szövegrésze a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

77

A 26. § (6) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

78

A 26. § (7) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

79

A 26. § (8) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

80

A 27. § (1) bekezdés bevezető szövegrésze a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés j) pontja szerint módosított szöveg.

81

A 27. § (2) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) és k) pontja szerint módosított szöveg.

82

A 27. § (3) bekezdés bevezető szövegrésze a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

83

A 27. § (11) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

84

A 28. § (1) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

85

A 28. § (4) bekezdés bevezető szövegrésze a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

86

A 28. § (6) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) és i) pontja szerint módosított szöveg.

87

A 28. § (7) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

88

A 28. § (8) bekezdés bevezető szövegrésze a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

89

A 28. § (8) bekezdés d) pontja a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

90

A 28. § (10) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

91

A 29. § (2) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

92

A 29. § (3) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

93

A 29. § (4) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

94

A 30. § (1) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

95

A 30. § (2) bekezdése a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

96

A 31. § a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

97

A 32. § a 183/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 8. § (7) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére