• Tartalom

2005. évi CXIV. törvény

a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról1

2011.12.22.

Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek – az Alkotmány 68. §-ának (4) bekezdésében biztosított – azon jogának érvényre juttatása érdekében, amely szerint helyi (települési és területi) és országos önkormányzatokat hozhatnak létre, az Alkotmány 71. §-ának (4) bekezdése alapján a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

A KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSA

1. § E fejezet hatálya kiterjed a települési és fővárosi kerületi (a továbbiakban együtt: települési) kisebbségi önkormányzatok, a fővárosi és megyei (a továbbiakban együtt: területi) kisebbségi önkormányzatok, valamint az országos kisebbségi önkormányzatok tagjainak megválasztására.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Választójog

2. § (1) A települési kisebbségi önkormányzati választásokon választó és választható (a továbbiakban: kisebbségi választópolgár), aki

a) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben meghatározott kisebbséghez tartozik, és a kisebbséghez tartozását vállalja és kinyilvánítja,

b) magyar állampolgár,

c) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választójoggal rendelkezik, és

d) a kisebbségi választói jegyzékben szerepel2.

(2) A kisebbségi választópolgár a szavazás jogát szabad elhatározása alapján, a lakóhelye szerinti településen gyakorolhatja.

(3) A kisebbségi választópolgár a választhatóság jogát szabad elhatározása alapján gyakorolhatja.

A választás napja és a megbízatás időtartama

3. § (1) A települési kisebbségi önkormányzati képviselők választását négyévenként, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napján kell megtartani.

(2) Időközi választásra nem kerülhet sor.

(3) A települési kisebbségi önkormányzat képviselő-testületének megbízatása a települési kisebbségi önkormányzati képviselők következő választása napjáig tart.

Választókerület

4. § A választáson a település (fővárosi kerület) egy választókerületet alkot.

A választás kitűzése

5. § A választást akkor kell kitűzni, ha a településen a kisebbségi választói jegyzékben szereplő kisebbségi választópolgárok száma a választás kitűzésének napján eléri a 30-at.

A képviselők száma

6. §3 A képviselők száma 4 fő.4

Jelölés

7. § (1) Jelöltet az e törvény szerinti jelölő szervezet állíthat.

(2) Több jelölő szervezet közös jelöltet is állíthat.

(3)5 A választást akkor lehet megtartani, ha legalább 4 jelölt van.

Szavazás

8. §6 A kisebbségi választópolgár legfeljebb 4 jelöltre szavazhat.

Az eredmény megállapítása

9. §7 Eredménytelen a választás, ha 4-nél kevesebb jelölt kap érvényes szavazatot.

10. § (1)8 Képviselő az a 4 jelölt lesz, aki a legtöbb szavazatot kapta.

(2) Szavazategyenlőség esetén sorsolással kell megállapítani, hogy az egyenlő számú szavazatot elért jelöltek közül melyik szerez mandátumot.

(3) Az a jelölt, aki egyetlen szavazatot sem kapott, nem lehet képviselő.

A megüresedett mandátum betöltése

11. § Ha a települési kisebbségi önkormányzat képviselőjének megbízatása megszűnik, helyére a szavazatszám szerinti sorrendben következő jelölt lép. Ha nincs ilyen jelölt, a mandátum betöltetlen marad.

A TERÜLETI KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSA

Választójog

12. § A területi kisebbségi önkormányzati választásokon választó és választható, aki települési kisebbségi önkormányzat tagja (a továbbiakban: elektor).

A választás napja és a megbízatás időtartama

13. § A területi kisebbségi önkormányzat képviselő-testületének megbízatása a területi kisebbségi önkormányzatok következő választásának napjáig tart.

A választás kitűzése

14. § A választást ki kell tűzni, ha a választás kitűzésekor a megye területén legalább 10 településen, illetőleg a fővárosban legalább 10 fővárosi kerületben települési kisebbségi önkormányzat működik.

A képviselők száma

15. §9 A megválasztható képviselők száma 7 fő.

Listaállítás

16. § (1) Az a jelölő szervezet állíthat listát, amely a megyében (fővárosban) a megválasztott elektorok legalább 10%-át jelöltként állította a települési kisebbségi önkormányzati választáson. A jelöltek számába beszámítanak:

a) az adott jelölő szervezet által önállóan állított jelöltek;

b) a közös jelöltek közül az adott jelölő szervezetre eső jelölthányad, melyet közös jelöltenként, a jelöltet állító jelölő szervezetek arányában kell megállapítani. Nem keletkezik jelölthányad a közös lista állítását megalapozó közös jelöltek után.

(2) Azok a jelölő szervezetek, amelyek a megválasztott elektorok legalább 10%-át közösen állították jelöltként a települési kisebbségi önkormányzati választáson, közös listát indíthatnak.

(3)10 A választást akkor lehet megtartani, ha a jelölő szervezetek által állított listákon legalább 7 jelölt van.

Szavazás

17. § Az elektor egy listára szavazhat.

Az eredmény megállapítása

18. § A listák a leadott szavazatok arányában, az alábbi számítási módszer alapján szereznek mandátumot:

a) össze kell állítani egy táblázatot, amelyben minden lista neve alatt képezni kell egy számoszlopot. A számoszlop első száma az adott listára leadott szavazatok száma, a következő a fele, majd a harmada, a negyede stb.,

b) minden lista számoszlopában annyi szám szerepelhet, amennyi a listán szereplő jelöltek száma,

c) a táblázat segítségével lehet kiosztani a mandátumokat. Meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot, és amelyik lista számoszlopában találjuk meg azt, az a lista kap egy mandátumot. Ezt követően meg kell keresni a következő legnagyobb számot. Amelyik lista oszlopában találjuk, az a lista kap egy mandátumot. Ezt az eljárást kell folytatni mindaddig, míg kiosztásra kerül az összes mandátum. Ha a táblázatban előforduló legnagyobb szám keresésekor egyenlő legnagyobb számok vannak, akkor az a lista kap mandátumot, amelyik már szerzett mandátumot, illetőleg amelyik több mandátumot kapott, végezetül, amelyik a listasorsolásnál kisebb sorszámot kapott.

19. § A listán szereplő jelöltek a listán elfoglalt helyük sorrendjében szereznek mandátumot.

A megüresedett mandátum betöltése

20. § (1) Ha a területi kisebbségi önkormányzat képviselőjének megbízatása megszűnik, helyére – a listán eredetileg is szereplő jelöltek közül – a jelölő szervezet által megnevezett, ennek hiányában a listán soron következő jelölt lép.

(2) Ha a listán nincs több jelölt, a mandátum betöltetlen marad.

(3)11 Ha a képviselők száma 4 fő alá csökken, illetőleg ha a képviselő-testületet feloszlatják vagy az kimondja feloszlását, időközi választást kell tartani.

AZ ORSZÁGOS KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSA

21. § Az országos kisebbségi önkormányzati képviselők választására a 12–20. § rendelkezéseit a 22–26. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A választás kitűzése

22. § A választást ki kell tűzni, ha országosan legalább 4 települési kisebbségi önkormányzat működik.

A közgyűlés tagjainak száma

23. §12 A közgyűlés tagjainak száma

a) 15 fő, ha a megalakult települési kisebbségi önkormányzatok száma nem több mint 15,

b) 21 fő, ha a megalakult települési kisebbségi önkormányzatok száma 16 és 50 között van,

c) 25 fő, ha a megalakult települési kisebbségi önkormányzatok száma 51 és 100 között van,

d) 29 fő, ha a megalakult települési kisebbségi önkormányzatok száma 101 és 200 között van,

e) 37 fő, ha a megalakult települési kisebbségi önkormányzatok száma 201 és 500 között van,

f) 53 fő, ha a megalakult települési kisebbségi önkormányzatok száma több mint 500.

Listaállítás

24. § A választást akkor lehet megtartani, ha a jelölő szervezetek által állított listákon összesen legalább annyi jelölt van, mint a megválasztható közgyűlési tagok száma.

A megüresedett mandátum betöltése

25. § Ha a közgyűlés tagjainak száma a 23. §-ban meghatározott létszám fele alá csökken, időközi választást kell tartani.

Értelmező rendelkezések

26. § (1) E fejezet rendelkezéseit kisebbségenként külön-külön kell alkalmazni.

(2) E fejezet alkalmazásában

a)13 jelölő szervezet: az egyesülési jogról szóló törvény szerint bejegyzett olyan egyesület (ide nem értve a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény szerint bejegyzett szervezetet), amelynek alapszabályában – a települési kisebbségi önkormányzati választás évét megelőző legalább 3 éve – rögzített célja az adott nemzeti vagy etnikai kisebbség képviselete;

b) kisebbség: a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben felsorolt nemzeti és etnikai kisebbség.

II. Fejezet

A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK JOGAIRÓL SZÓLÓ 1993. ÉVI LXXVII. TÖRVÉNYT MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK

27. § A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nekt.) preambuluma utolsó bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Az Országgyűlés e célok megvalósítása érdekében a nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozó személyeket és közösségeiket megillető jogok összegzése végett, valamint e jogok érvényesülésének biztosítására és az érvényesítés módjának szabályozására – figyelembe véve a nemzetközi jog rendelkezéseit és a Magyar Köztársaság Alkotmányában rögzített elveket – a következő törvényt alkotja:”

28. § A Nekt. 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvény hatálya kiterjed mindazon, a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, akik magukat valamely nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozónak tekintik, valamint e személyek közösségeire.”

29. § A Nekt. 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A kisebbségek tekintetében tilos az egyenlő bánásmód követelményének bárminemű megsértése.”

30. § A Nekt. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Magyar Köztársaság tilalmaz minden olyan politikát, magatartást, amely
a) a kisebbségnek a többségi nemzetbe való beolvasztását, a többségi nemzetből történő kirekesztését, illetőleg elkülönítését célozza vagy ezt eredményezi,
b) a kisebbségek által lakott területek nemzeti vagy etnikai viszonyainak megváltoztatására irányul,
c) a kisebbséget vagy kisebbséghez tartozó személyt hovatartozása miatt üldözi, életkörülményeit nehezíti, jogai gyakorlásában akadályozza,
d) a kisebbség erőszakos ki- vagy áttelepítésére irányul.”

31. § A Nekt. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyben a Nekt. a következő új 5/A. §-sal egészül ki:

5. § „(1) A Magyar Köztársaságban a kisebbségek joga települési, területi és országos kisebbségi önkormányzat (a továbbiakban együtt: kisebbségi önkormányzat) létesítése.
(2) A kisebbségi önkormányzat létesítésének kezdeményezésében és választásában az a választópolgár vehet részt, aki szerepel a kisebbségi választási nyilvántartásban (a továbbiakban: kisebbségi választói jegyzék). A választópolgár csak egy kisebbségi választói jegyzékben szerepelhet. A kisebbségi választói jegyzékre vonatkozó részletes szabályokat külön törvény tartalmazza.
(3) Valamely kisebbség képviseletét az a jelölt vállalhatja, aki szerepel a kisebbségi választói jegyzékben. A képviseleti jog csak egy kisebbség esetében gyakorolható.

5/A. § (1) A kisebbségi önkormányzatok alapvető feladata a kisebbségek érdekeinek védelme és képviselete az ezen önkormányzatok részére törvényben megállapított feladat- és hatáskörök gyakorlásával.
(2) A kisebbségi önkormányzatok jogállását, jogait, kötelezettségeit, szervezetét, működési feltételeit, gazdálkodásának sajátos szabályait, a központi állami szervek, a helyi önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok egymás közötti kapcsolatait e törvény szabályozza.”

32. § A Nekt. a következő új 6/A. §-sal egészül ki:

6/A. § (1) Értelmező rendelkezések:
1. kisebbségi közügy:
a) az e törvényben biztosított egyéni és közösségi jogok érvényesülése, a kisebbséghez tartozók érdekeinek kifejezésre juttatása – különösen az anyanyelv ápolása, őrzése és gyarapítása, továbbá a kisebbségek kulturális autonómiájának a kisebbségi önkormányzatok által történő megvalósítása és megőrzése – érdekében a kisebbségekhez tartozók meghatározott közszolgáltatásokkal való ellátásával, ezen ügyek önálló vitelével és az ehhez szükséges szervezeti, személyi és anyagi feltételek megteremtésével összefüggő ügy,
b) a közhatalmat gyakorló állami és helyi önkormányzati szervekben, továbbá a kisebbségi önkormányzati szervekben való kisebbségi képviselethez és mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek biztosításához kapcsolódó ügy,
2. kisebbségi önkormányzat: a törvényben meghatározott közszolgáltatási feladatokat ellátó, testületi formában működő, jogi személyiséggel rendelkező, demokratikus választások útján e törvény alapján, külön törvény által meghatározott eljárási rendben létrehozott szervezet, amely a kisebbségi közösséget megillető jogosultságok érvényesítésére, a kisebbségek érdekeinek védelmére és képviseletére, a kisebbségi közügyek települési, területi (megyei, fővárosi) vagy országos szinten történő önálló intézésére jön létre,
3. kisebbségi közoktatási intézmény: az a közoktatási intézmény, amelynek alapító okirata a közoktatásról szóló törvényben foglaltak szerint tartalmazza a nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok ellátását, feltéve, hogy e feladatokat a közoktatási intézmény ténylegesen ellátja, továbbá óvoda, iskola és kollégium esetén a tanulók legalább 25%-a részt vesz a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésben, illetve a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben-oktatásban,
4. kisebbségi közoktatásban alkalmazottak köre: azok, akik a kisebbségi közoktatási intézményben pedagógus munkakörben, illetve nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben végzik tevékenységüket,
5. megfelelő színvonalon való további gondoskodás: az intézmény fenntartói jogának a kisebbségi önkormányzat által történő átvétele nem eredményezi az átvétel előtti szolgáltatások színvonalának romlását, a rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek csökkenését,
6. kisebbségi tömegtájékoztatás: a kisebbségi közösség tájékoztatását, művelődését, kulturális autonómiájának megőrzését, kiterjesztését szolgáló, az írott vagy elektronikus sajtóban (televízióban, rádióban) rendszeresen vagy időszakonként biztosított híradás, műsorszolgáltatás, függetlenül attól, hogy a tömegtájékoztatást végző sajtószervet valamely kisebbségi szervezet működteti, vagy a szolgáltatást a közszolgálati média – külön törvényben meghatározottak szerint – illetőleg közszolgáltatási szerződés alapján más szolgáltatók nyújtják,
7. hivatalos okmány: külön jogszabály által személyazonosító okmánynak minősített okmány.
(2) E törvény alkalmazásában:
a) a kisebbségi önkormányzat testületének hatáskörébe tartozó választás, kinevezés, vezetői megbízás joga – a kisebbségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettesei választásának kivételével – magában foglalja a felmentés, vezetői megbízás visszavonásának jogát, továbbá az egyéb megbízási, jelölési vagy delegálási jog magában foglalja a megbízás, jelölés, illetőleg delegálás visszavonásának jogát,
b) az egyéb munkáltatói jogon – a kinevezés, vezetői megbízás, felmentés, vezetői megbízás visszavonása, az összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása kivételével – minden más munkáltatói jogot kell érteni,
c) országos kisebbségi önkormányzat esetén a munkáltatói jog magában foglalja a hivatal munkavállalói feletti munkáltatói jogot is, melyet a hivatal vezetője gyakorol,
d) az intézmény alapításának joga magában foglalja az intézmény átvételének, átszervezésének és megszüntetésének jogát,
e) hozzátartozó: az egyenesági rokon és ennek házastársa, a testvér, a házastárs, az élettárs,
f) kisebbségi kulturális intézmény: olyan kulturális intézmény, amelynek feladata elsődlegesen a kisebbségi kultúra, hagyományok és a közösségi nyelvhasználat megőrzése, gyakorlása,
g) kulturális intézmény: a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény mellékletében szereplő közművelődési intézmény és közgyűjtemény, továbbá a kulturális örökségvédelmi törvény értelmező, illetve záró rendelkezései alapján meghatározott intézmény,
h) ideiglenes kezelés: a jó gazda gondosságával történő használat, hasznosítás, a hasznok szedésének joga azzal a megkötéssel, hogy e vagyon – jogszabályban előírt kivétellel – nem idegeníthető el és nem terhelhető meg, továbbá e vagyon tekintetében az ideiglenes kezelői jog sem engedhető át.”

33. § A Nekt. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, a § a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyben a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:

„(1) Valamely kisebbséghez való tartozás vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga. A kisebbséghez való tartozás kérdésében – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – nyilatkozatra senki sem kötelezhető.
(2) Törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály valamely kisebbségi jog gyakorlását az egyén nyilatkozatához kötheti.”

34. § A Nekt. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

8. § „A kisebbséghez tartozó joga, hogy kisebbséghez tartozását az országos népszámlálás alkalmával anonim módon (névtelenül) megvallhassa.”

35. § A Nekt. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Kérésre az anyakönyvezés és az egyéb hivatalos okmányok kiállítása – az (1) bekezdésben meghatározottak szerint – kétnyelvű is lehet.”

36. § A Nekt. 13. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kisebbséghez tartozó személynek joga van:)

b) részt venni anyanyelvű oktatásban és művelődésben;”

37. § A Nekt. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

17. § „A kisebbségek közösségeinek joguk van az önszerveződéshez, illetőleg törvény keretei között létrehozhatnak bármely szervezetet.”

38. § (1) A Nekt. 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közszolgálati rádió és televízió – külön törvény rendelkezései szerint önálló szervezeti keretek között és elkülönült költségvetéssel – biztosítja a kisebbségi műsorok rendszeres készítését, sugárzását és terjesztését.”

(2) A Nekt. 18. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kisebbségi közösségeknek joguk van:)

a) kisebbségi óvodai nevelés, kisebbségi alap- és középfokú nevelés és oktatás, továbbá felsőfokú képzés, illetve az országos kisebbségi önkormányzat útján a kiegészítő kisebbségi oktatás feltételeinek megteremtését kezdeményezni és kialakításában közreműködni,”

39. § A Nekt. 21. §-át megelőző cím, valamint a 21–30. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a Nekt. a következő új 24/A–24/E., továbbá 30/A–30/T. §-okkal és megfelelő címekkel egészül ki:

A kisebbségek önkormányzatai, a kisebbségi önkormányzatok létrehozása”

21. § „(1) Az egyes kisebbségek külön törvényben meghatározottak szerint:
a) községben, városban és a főváros kerületeiben települési, továbbá a megyében és a fővárosban területi kisebbségi önkormányzatot, valamint
b) országos kisebbségi önkormányzatot hozhatnak létre.
(2) A kisebbségekhez tartozó választópolgárok települési, illetőleg területi kisebbségi önkormányzati képviselővé vagy országos kisebbségi önkormányzati képviselővé választásáról külön törvény rendelkezik.”

22. § „A kisebbségi önkormányzatot a választópolgárok a külön törvényben foglaltaknak megfelelően közvetlen választás útján hozhatják létre.”

23. § „(1) A települési kisebbségi önkormányzati testület képviselőinek létszáma 5 fő.
(2) A megyei, a fővárosi kisebbségi önkormányzat képviselőinek létszáma 9 fő.
(3) Ugyanaz a kisebbség a településen csak egy települési kisebbségi önkormányzatot hozhat létre.
(4) Egy kisebbség a megyében, illetőleg a fővárosban csak egy területi kisebbségi önkormányzatot hozhat létre.
(5) Ugyanaz a kisebbség csak egy országos kisebbségi önkormányzatot hozhat létre. Több kisebbség közös, társult országos kisebbségi önkormányzatot alakíthat. Az országos kisebbségi önkormányzat tagjainak létszáma külön törvény szerint 15–53 fő lehet.

A kisebbségi önkormányzat megszűnése”

24. § „(1) A kisebbségi önkormányzat – a képviselő-testület megbízatásának megszűnésével egyidejűleg – megszűnik, ha a képviselő-testület megbízatásának megszűnését követően nem kerül sor új képviselő-testület megválasztására.
(2) Ha a kisebbségi önkormányzat megszűnik, a kisebbségi önkormányzati képviselők választására csak a következő önkormányzati általános választás alkalmával kerülhet sor.

A képviselő-testület megbízatásának megszűnése

24/A. § A kisebbségi önkormányzat képviselő-testületének megbízatása megszűnik, ha
a) a képviselő-testület megbízatása lejárt,
b) a képviselő-testületet feloszlatták,
c) a képviselő-testület kimondta feloszlását,
d) a képviselők száma a megválasztható képviselők számának fele alá csökkent.

A kisebbségi önkormányzatok jogai és kötelezettségei

24/B. § (1) A kisebbségi önkormányzati jogok a kisebbséghez tartozó választópolgárok közösségét illetik meg, akik ezeket a jogaikat törvényben meghatározott módon, választott képviselőik útján gyakorolják.
(2) A kisebbségi önkormányzat jogi személy. A kisebbségi önkormányzati feladat- és hatáskörök a kisebbségi önkormányzat testületét illetik meg, a kisebbségi önkormányzatot az elnök képviseli.
(3) A kisebbségi önkormányzatok a feladat- és hatáskörükbe tartozó kisebbségi közügyekben – a törvény keretei között – önállóan vagy az állami és önkormányzati szervekkel együttesen járhatnak el.
(4) A kisebbségi önkormányzatok a feladat- és hatáskörükben eljárva önállóan vagy a (3) bekezdésben meghatározott szervekkel együttesen határozzák meg a kisebbségi közügyek intézésének módját.

24/C. § (1) A kisebbségi önkormányzati jogokat és a kisebbségi önkormányzat hatáskörének jogszerű gyakorlását a bíróság védi.
(2) Az önállóan vagy együttesen eljáró kisebbségi önkormányzat jogszabálysértő döntését – a vonatkozó törvényi előírások szerint – a bíróság bírálhatja felül.

24/D. § (1) A kisebbségi önkormányzati jogok minden kisebbségi önkormányzat tekintetében egyenlőek. A kisebbségi önkormányzatok kötelezettségei eltérők lehetnek.
(2) A kisebbségi önkormányzatok között, illetőleg a kisebbségi önkormányzatok és a helyi önkormányzatok között nincs alá-fölérendeltségi viszony.

24/E. § (1) A kisebbségi önkormányzatok a kisebbségi közügyek intézése érdekében jogosultak az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező állami és önkormányzati szervek eljárásának kezdeményezésére, azoktól tájékoztatást kérhetnek, részükre javaslatot tehetnek. A kezdeményezés joga magában foglalja az állami és/vagy önkormányzati fenntartású (tulajdonban levő) intézmények működésével kapcsolatos, a kisebbségek jogait sértő gyakorlat megszüntetésének, egyedi döntés megváltoztatásának, visszavonásának kezdeményezését is.
(2) A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv vezetője az (1) bekezdés szerinti kezdeményezésről a kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles érdemben határozni, illetve nyilatkozni. Ha a megkeresett szerv vezetője a megkeresés tárgyát illetően nem rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, köteles a megkeresést 3 napon belül a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez áttenni.
(3) Ha a megkeresett állami vagy önkormányzati szerv, illetve önkormányzat a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, a kisebbségi önkormányzat jogosult a felettes szerv vagy a törvényességi ellenőrzést gyakorló szerv soron kívüli eljárását kezdeményezni. A soron kívüli eljárás eredményéről legkésőbb 30 napon belül tájékoztatni kell a kezdeményezőt.

A települési kisebbségi önkormányzatok feladat- és hatásköre”

25. § „A települési kisebbségi önkormányzat – jogszabályi keretek között – saját hatáskörében határozza meg:
a) szervezete és működése részletes szabályait az alakuló ülést követő 3 hónapon belül,
b) a települési kisebbségi önkormányzat nevét, jelképeit, kitüntetéseit, továbbá ezek odaítélésének feltételeit és szabályait,
c) az általa képviselt kisebbség helyi ünnepeit,
d) a törzsvagyon körét, kizárólagos rendelkezése alatt álló vagyona használatának szabályait,
e) intézmény alapítását, átvételét és fenntartását,
f) gazdálkodó és más szervezet alapítását vagy az ezekben való részvételt,
g) önkormányzati társulás létrehozását vagy társuláshoz való csatlakozást,
h) pályázat kiírását,
i) ösztöndíj alapítását,
j) a helyi önkormányzat vagyonán belül részére elkülönített vagyon használatát,
k) a helyi önkormányzat rendeletében költségvetését, zárszámadását, a települési önkormányzat által rendelkezésére bocsátott források felhasználását,
l) műemlékei és emlékhelyei védetté nyilvánításának kezdeményezését,
m) részt vesz a helyi bíróságok ülnökeinek választásában.”

26. § „(1) Ha a települési kisebbségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a települési önkormányzatnak vagy szervének döntése szükséges, a települési kisebbségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a döntésre jogosult köteles a következő ülésén napirendre tűzni, illetőleg a kezdeményezés benyújtásától számított 30 napon belül döntést hozni.
(2) A helyi önkormányzat a települési kisebbségi önkormányzatnak a 25. § (1) bekezdése j) és k) pontja alapján hozott határozatát a kézhezvételtől számított 60 napon belül változatlan tartalommal köteles beépíteni a saját költségvetéséről, zárszámadásáról szóló rendeletébe.”

27. § „(1) A helyi önkormányzat a települési kisebbségi önkormányzat részére biztosítja – a helyi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában rögzített módon – a települési kisebbségi önkormányzat testületi működésének feltételeit. A végrehajtásról a polgármesteri hivatal gondoskodik.
(2) A testületi működés feltételeinek biztosításán, az ezzel kapcsolatos teendőkön értendő különösen:
a) a testületi működéshez igazodó helyiséghasználat biztosítása,
b) a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátása és az ezzel járó költségek viselése.
(3) A polgármesteri hivatal mint a települési kisebbségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve – az adott helyi önkormányzat és az érintett települési kisebbségi önkormányzatok megállapodása alapján – több település települési kisebbségi önkormányzata számára is elláthatja a gazdálkodási feladatokat.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltak elmulasztása esetén a 24/E. § (3) bekezdésében foglaltak az irányadók.”

28. § „(1) A helyi sajtó, a helyi hagyományápolás és kultúra, valamint a kollektív nyelvhasználat kérdéskörében a kisebbségi lakosságot e minőségében érintő helyi önkormányzati rendeletet a képviselő-testület csak az e lakosságot képviselő települési kisebbségi önkormányzat egyetértésével alkothatja meg.
(2) A kisebbségi intézmények vezetőinek kinevezésére (felmentésére, vezetői megbízás visszavonására) – ha nem a települési kisebbségi önkormányzat gyakorolja a kinevezési jogot –, illetőleg a kisebbséghez tartozók képzésére is kiterjedő helyi önkormányzati döntés meghozatalára csak az érintett települési kisebbségi önkormányzat egyetértésével kerülhet sor. Települési kisebbségi önkormányzat hiányában az adott kisebbség helyi egyesületeinek véleményét ki kell kérni.
(3) Az egyetértési, illetőleg a véleményezési jog jogosultja az (1) és (2) bekezdésben meghatározott jogát az ez irányú kezdeményezés kézhezvételétől számított 30 napon belül gyakorolhatja. E határidő elmulasztása jogvesztő.”

29. § „(1) A 28. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott egyetértési, véleményezési jog jogosultjának nyilatkozatáról, illetőleg a nyilatkozat elmulasztásáról a döntéshozót az előterjesztőnek a döntést megelőzően tájékoztatnia kell.
(2) Ha a helyi önkormányzat a 28. § (1) és (2) bekezdésében előírt egyetértés vagy vélemény hiányában dönt, az érintett települési kisebbségi önkormányzat kezdeményezésére a közigazgatási hivatal a döntést soron kívül megvizsgálja, és indokolt esetben jogorvoslatért a bírósághoz, illetve az Alkotmánybírósághoz fordulhat. A települési kisebbségi önkormányzat kezdeményezése a megtámadott döntés végrehajtására halasztó hatályú.
(3) Ha a közigazgatási hivatal nem ért egyet a települési kisebbségi önkormányzat kezdeményezésével és ezért nem fordul a bírósághoz vagy az Alkotmánybírósághoz, azt közvetlenül a kisebbségi önkormányzat is megteheti. A kisebbségi önkormányzat ilyen irányú kezdeményezése a végrehajtás szempontjából nem halasztó hatályú, azonban a kisebbségi önkormányzat a végrehajtás felfüggesztését kérheti a bíróságtól.
(4) Ha a települési kisebbségi önkormányzat egyetértés vagy vélemény hiányában dönt, az (1) és (3) bekezdésben, valamint a 28. § (3) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.”

30. § „(1) A települési kisebbségi önkormányzat kapcsolatot tart kisebbségi egyesületekkel, más szervezetekkel, velük együttműködési megállapodást köthet. A települési kisebbségi önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik e közösségekkel.
(2) A kisebbségi egyesületek, intézmények és más szervezetek – e bekezdés értelmezésében ideértve a kisebbségi célú közhasznú társaságokat is – a kisebbségi kultúra, oktatás, tudomány és művelődés támogatására kiírt állami pályázatokon a települési kisebbségi önkormányzatokkal azonos feltételek mellett vehetnek részt.

30/A. § (1) A települési kisebbségi önkormányzat a helyi kisebbségi közügyek ellátása során a törvény által kötelezően előírt, illetőleg önként vállalt feladat- és hatáskörében jár el.
(2) A települési kisebbségi önkormányzatok a kisebbségi közügyek intézése során, törvényben meghatározottak szerint, a helyi kisebbségi igényektől és teljesítőképességtől függően egymástól eltérő feladat- és hatáskörben járhatnak el.
(3) A települési kisebbségi önkormányzat kötelező feladatai különösen:
a) saját kezdeményezésére a helyi önkormányzat által átruházott feladat- és hatáskör ellátása,
b) saját kezdeményezésére más kisebbségi önkormányzat által átruházott feladat- és hatáskör ellátása.
(4) A települési kisebbségi önkormányzat a (3) bekezdésben említett feladatokon kívül – a rendelkezésére álló források keretei között – önként vállalt feladatot láthat el különösen a kisebbségi oktatás és nevelés, a helyi írott és elektronikus sajtó, a hagyományápolás és közművelődés területén.
(5) A települési kisebbségi önkormányzat a kötelező és önként vállalt feladatainak ellátására intézményt – ideértve az intézményátvételt is –, gazdasági társaságot, más szervezetet alapíthat, kinevezi ezek vezetőit, illetve gyakorolja a külön jogszabály szerinti alapítói jogokat.
(6) A települési kisebbségi önkormányzat csak olyan gazdálkodó szervezetet alapíthat vagy olyan működésében vehet részt, ahol felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét, és vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.
(7) A települési kisebbségi önkormányzat többségi befolyása alatt álló vállalkozásra az államháztartásról szóló törvényt kell megfelelően alkalmazni.

30/B. § (1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete az átruházható feladat- és hatáskörét a települési kisebbségi önkormányzat testületére annak kezdeményezésére – a 47. és 49. §-ban foglalt eljárás kivételével – a (3) bekezdésben meghatározott megállapodás alapján átruházhatja. A hatósági, valamint a közüzemi szolgáltatásokkal összefüggő feladat- és hatáskörök nem ruházhatók át.
(2) A települési kisebbségi önkormányzatok testületei a saját kezdeményezésükre történt megállapodás alapján a feladat- és hatáskörüket – a (3) bekezdésben meghatározott jogszabályi feltételek fennállása esetén – az általuk képviselt kisebbséggel azonos, más kisebbségi önkormányzatra kölcsönösen átruházhatják. Az átruházás nem terjedhet ki a helyi önkormányzat által átruházott feladat- és hatáskörre.
(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján – ha e törvény másképpen nem rendelkezik – az átadó és az átvevő önkormányzat, valamint az érintett országos kisebbségi önkormányzat háromoldalú megállapodást köt. A megállapodás kötelezően tartalmazza, hogy a megállapodással egyidejűleg
a) a megállapodás tárgyát képező feladat- és hatáskört az átvevő az átadótól átveszi,
b) az átadó az ellátandó feladat- és hatáskör ellátásával arányban álló anyagi, tárgyi és pénzügyi feltételeket az átvevő rendelkezésére bocsátja,
c) az átvevő tudomásul veszi, hogy az átadó – ha a feladat ellátása nehézségbe ütközik – az országos kisebbségi önkormányzat egyetértésével, egyoldalú nyilatkozattal visszavonhatja az átadott feladat- és hatáskört; ez esetben az átvevő az átvett vagy annak helyébe lépő vagyont, vagyonrészt – átadáskori értékben – az eredeti átadó rendelkezésére köteles bocsátani,
d) az átadó és az átvevő tudomásul veszi, hogy ha bármely okból ellehetetlenül a megállapodás tárgyát képező kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátása, a hatáskört az a területileg illetékes helyi önkormányzat gyakorolja tovább, amely a jogszabály előírásai szerint köteles azt ellátni.
(4) A (3) bekezdés szerinti megállapodás végrehajtásával kapcsolatban a megállapodás résztvevői között felmerült vitáról az illetékes közigazgatási hivatal a felek kezdeményezésétől számított 15 munkanapon belül egyeztetést tart. Ha az egyeztetés során 30 munkanapon belül nem jön létre megegyezés, a közigazgatási hivatal a törvényességi ellenőrzési jogkörében jár el.

30/C. § (1) A települési kisebbségi önkormányzat testülete a feladat- és hatáskörét a szerveire (elnök, bizottság), valamint – törvényben meghatározottak szerint – társulására átruházhatja.
(2) A települési kisebbségi önkormányzat a szerveire (elnök, bizottság) átruházott hatáskör tekintetében utasítást adhat a hatáskör gyakorlásához, és e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható át.
(3) A települési kisebbségi önkormányzat az át nem ruházható feladat- és hatáskörében dönt:
a) szervezeti és működési szabályzatának megalkotásáról vagy felülvizsgálatáról, módosításáról az alakuló ülést követő 3 hónapon belül,
b) költségvetéséről, zárszámadásáról, a települési önkormányzat vagyonán belül a részére elkülönített vagyon használatáról,
c) a helyi önkormányzat által rendelkezésére bocsátott források tervezéséről és felhasználásáról,
d) intézmény alapításáról, átvételéről, megszüntetéséről, átszervezéséről, intézmény vezetőjének kinevezéséről, felmentéséről,
e) a helyi önkormányzattól vagy más kisebbségi önkormányzattól átvett feladattal kapcsolatos megállapodás megkötéséről,
f) gazdálkodó szervezet vagy más szervezet létrehozásáról, megszüntetéséről és az ezekben való részvételről,
g) önkormányzati társulás létrehozásáról és az ilyen társuláshoz való csatlakozásról,
h) érdek-képviseleti szervhez történő csatlakozásról, külföldi önkormányzattal, más szervezettel való együttműködési megállapodás megkötéséről,
i) elnökének, elnökhelyettesének megválasztásáról,
j) bizottság létrehozásáról,
k) a törzsvagyona körének meghatározásáról,
l) az ülnökök megválasztásáról,
m) az olyan ügyben, amely a törvény szerint az át nem ruházható hatáskörébe tartozik.

A települési kisebbségi önkormányzat működése

30/D. § (1) A megválasztott települési kisebbségi önkormányzat testületének alakuló ülését a helyi választási bizottság elnöke a választást követő 15 napon belülre hívja össze.
(2) Az alakuló ülést a legidősebb települési kisebbségi önkormányzati képviselő mint korelnök vezeti.
(3) A települési kisebbségi önkormányzati képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen anyanyelvén, magyarul, illetőleg mindkét nyelven is leteheti a 67. § szerinti esküt. Az eskü letételéig a települési kisebbségi önkormányzati képviselő a jogait nem gyakorolhatja.

30/E. § (1) A települési kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete szükség szerint, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott számú, de évente legalább négy ülést tart. Az ülést össze kell hívni a települési kisebbségi önkormányzati képviselők több, mint egyharmadának vagy a települési kisebbségi önkormányzat bizottságának indítványára. Az ülést az elnök hívja össze és vezeti.
(2) A testület ülése nyilvános.
(3) A testület zárt ülést tart a következő ügyekben: választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá az összeférhetetlenségi és a kitüntetési ügyekben, valamint ha törvény az ügyet érintően a nyilvánosságot kizárja.
(4) A testület zárt ülést rendelhet el, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.
(5) A zárt ülésen a települési kisebbségi önkormányzat tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Az érintett meghívását törvény kötelezővé teheti.

30/F. § (1) A testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a kisebbség nyelvén és magyar nyelven vagy kizárólag magyar nyelven kell készíteni. A két nyelven készített jegyzőkönyv közül a kisebbség nyelvén készült jegyzőkönyv tekintendő hitelesnek. A jegyzőkönyv tartalmazza a megjelent testületi tagok és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket. A települési kisebbségi önkormányzat döntése: határozat.
(2) A jegyzőkönyv elkészítéséről az elnök gondoskodik. A jegyzőkönyvet az elnök és a testület által – a képviselők közül – kijelölt jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá. Az elnök a jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül megküldi a helyi önkormányzat jegyzőjének, aki azt 5 napon belül megküldi a közigazgatási hivatalnak.
(3) A települési kisebbségi önkormányzat testületi ülésére készült előterjesztések és jegyzőkönyvek – a zárt ülésre készült előterjesztések és jegyzőkönyvek kivételével – megtekinthetőek.
(4) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül. A külön törvény szerinti közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. E jegyzőkönyv készítésére egyebekben a nyilvános ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadóak.

30/G. § A testület a határozatait nyílt szavazással hozza. A 30/E. § (3) és (4) bekezdése szerinti ügyekben titkos szavazás is tartható. Az elnök név szerinti szavazást rendel el a jelen lévő képviselők több, mint a felének kezdeményezésére.

30/H. § (1) A települési kisebbségi önkormányzat testülete akkor határozatképes, ha az ülésen a települési kisebbségi önkormányzati képviselők több, mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelen lévő települési kisebbségi önkormányzati képviselők több, mint a felének igen szavazata szükséges.
(2) A települési kisebbségi önkormányzat testületének döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely más települési kisebbségi önkormányzati képviselő javaslatára a testület dönt. A kizárt képviselő a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek minősül.
(3) A megválasztott képviselők több, mint felének szavazata (minősített többség) szükséges a 30/C. § (3) bekezdésében, a 30/J. §-ban, a 30/P. § (3) bekezdésében, a 60. § (1) bekezdésében, a 60/A. § (3) bekezdésében és a (4) bekezdésének b) pontjában meghatározott ügyeknek, továbbá a szervezeti és működési szabályzat szerint minősített többséget igénylő ügyeknek az eldöntéséhez.
(4) A települési kisebbségi önkormányzat testületi ülésére a területileg illetékes hatáskörrel rendelkező főjegyzőt, jegyzőt vagy annak megbízottját (a továbbiakban együtt: jegyző) meg kell hívni. A jegyző köteles jelezni a települési kisebbségi önkormányzat testületének, illetőleg az elnöknek, ha döntéseiknél jogszabálysértést észlel.

30/I. § A települési kisebbségi önkormányzat testülete évente legalább egyszer közmeghallgatást tart.

30/J. § A települési kisebbségi önkormányzat testülete a megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását.

A települési kisebbségi önkormányzati képviselő

30/K. § (1) A települési kisebbségi önkormányzati képviselő, mint a települési kisebbségi önkormányzat testületének tagja, a kisebbségi ügyekben az adott helyi kisebbség érdekeit képviseli. Részt vesz a települési kisebbségi önkormányzat testületi döntéseinek előkészítésében, a döntésben és a végrehajtás megszervezésében.
(2) A települési kisebbségi önkormányzati képviselő megbízatása, jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, jogai és kötelezettségei a megbízatás megszűnésével szűnnek meg.
(3) A települési kisebbségi önkormányzati képviselő
a) a települési kisebbségi önkormányzat testületi ülésén az elnöktől, elnökhelyettestől, a bizottság elnökétől, a jegyzőtől települési kisebbségi önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen szóban, illetőleg legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni,
b) kérésére írásbeli hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg kérésére véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben,
c) megbízás alapján képviselheti a települési kisebbségi önkormányzat testületét,
d) köteles részt venni a testület munkájában.
(4) A települési kisebbségi önkormányzati képviselőt a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartamra munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a települési kisebbségi önkormányzati testület téríti meg, aminek alapján a képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A testület átalányt is megállapíthat.
(5) A települési kisebbségi önkormányzati képviselő megbízatása megszűnik
a) a képviselő-testület megbízatásának megszűnésével,
b) írásbeli vagy a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvébe foglalt lemondással,
c) a választójog elvesztésével,
d) az összeférhetetlenség kimondásával,
e) a települési kisebbségi önkormányzat képviselő-testületének feloszlásával, feloszlatásával,
f) ha a települési kisebbségi önkormányzati képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén.

A települési kisebbségi önkormányzat bizottságai

30/L. § (1) A települési kisebbségi önkormányzat testülete bizottságot (bizottságokat) hozhat létre. A bizottság tagjainak legalább fele a települési kisebbségi önkormányzat képviselője. A bizottság működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
(2) A bizottság a feladatkörében előkészíti a testület döntését. A települési kisebbségi önkormányzat testülete által ráruházott hatáskörben döntési joga lehet, e jogkörében hozott döntéseit a települési kisebbségi önkormányzat testülete felülvizsgálhatja.
(3) A bizottságot a települési kisebbségi önkormányzat elnökének vagy a bizottsági tagok egyharmadának indítványára össze kell hívni.
(4) A bizottság működésére, határozatképességére, döntéshozatalára a települési kisebbségi önkormányzati testület működésének, döntéshozatalának szabályait kell megfelelően alkalmazni.

30/M. § (1) A bizottság elnökét és tagjai közül legalább 2 tagot a települési kisebbségi önkormányzati képviselők közül kell választani. A települési kisebbségi önkormányzat elnöke és elnökhelyettese nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja. A bizottság tagjainak száma legalább 3 fő.
(2) A települési kisebbségi önkormányzat elnöke felfüggesztheti a bizottság döntését, ha az ellentétes a települési kisebbségi önkormányzat testületének határozatával, vagy sérti a települési kisebbségi önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a települési kisebbségi önkormányzat testülete a soron következő ülésén határoz.
(3) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottság dönt. A döntéshozatalnál a határozatképesség szempontjából az érintett jelenlévőnek számít.

A települési kisebbségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettese és tagja

30/N. § (1) Az alakuló ülésen a települési kisebbségi önkormányzat testülete a tagjai közül társadalmi megbízatású elnököt, az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású elnökhelyettest választ.
(2) Az elnöki és az elnökhelyettesi tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetére a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik a testület összehívásának és vezetésének módjáról.
(3) A települési kisebbségi önkormányzat elnöke a helyi önkormányzat képviselő-testületi ülésén tanácskozási joggal vesz részt.

30/O. § (1) Nem lehet a települési kisebbségi önkormányzat elnöke: a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, az országgyűlési biztos, az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke és számvevője, a Kormány tagja, az államtitkár, a helyettes államtitkár, a központi államigazgatási szerv köztisztviselője, a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője és köztisztviselője, a területi, helyi államigazgatási szervnek az a köztisztviselője, akinek feladatkörébe az adott települési kisebbségi önkormányzatot érintő ügyek tartoznak, és illetékessége a települési (területi) kisebbségi önkormányzatra kiterjed, a területileg illetékes helyi önkormányzat jegyzője (főjegyzője, körjegyzője), a polgármesteri hivatalának köztisztviselője, a bíró, ügyész, közjegyző, bírósági végrehajtó, a fegyveres erők, rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja, a területileg illetékes területfejlesztési tanács munkaszervezetének tagja, az, aki ugyanannál a települési kisebbségi önkormányzatnál a települési kisebbségi önkormányzat által létesített vagy fenntartott intézmény, gazdasági társaság vezetője, vezető tisztségviselője, aki a vezetői megbízást a települési kisebbségi önkormányzattól kapta.
(2) Az elnök az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 napon belül köteles megszüntetni.
(3) Ha az elnök a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tett eleget, bármelyik települési kisebbségi önkormányzati képviselő indítványára a testület dönt az összeférhetetlenség kérdésében, indokolt esetben a határozatában kimondja az összeférhetetlenség fennállását.
(4) Az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseit az elnökhelyettesre és a települési kisebbségi önkormányzati képviselőre is alkalmazni kell.

30/P. § (1) Az elnök megbízatása megszűnik:
a) a képviselői megbízatás megszűnésével [30/K. § (5) bekezdés],
b) az elnöki tisztségnek a bíróság által történő – a (3) bekezdés szerinti – megszüntetésével.
(2) Az elnök megbízatása visszahívással nem szüntethető meg.
(3) Az elnök sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt a települési kisebbségi önkormányzat testülete – minősített többséggel hozott határozata alapján – keresetet nyújthat be az elnök ellen a települési kisebbségi önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei, fővárosi bírósághoz az elnök tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti az elnöknek e tisztségből történő felfüggesztését is.
(4) A bíróság eljárása során a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a perben viszontkeresetnek, szünetelésnek és egyezségnek nincs helye.
(5) Az elnökhelyettesre az elnökre irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

A települési kisebbségi önkormányzat elnökének, elnökhelyettesének, képviselőjének, bizottsága elnökének és tagjának díjazása

30/Q. § (1) A települési kisebbségi önkormányzat testülete az elnökének, elnökhelyettesének, tagjának, valamint az általa létrehozott bizottság elnökének és tagjának – a települési kisebbségi önkormányzat költségvetése terhére – tiszteletdíjat állapíthat meg.
(2) A települési kisebbségi önkormányzat elnökének tiszteletdíja nem lehet magasabb, mint a köztisztviselői illetményalap háromszorosa, elnökhelyettes esetében nem érheti el az elnök részére megállapított összeget.
(3) Bizottság elnöke, tagja esetében a tiszteletdíj nem lehet magasabb a kisebbségi önkormányzat elnöke tiszteletdíjának 30%-ánál.
(4) A települési kisebbségi önkormányzati képviselő tiszteletdíja nem lehet magasabb a települési kisebbségi önkormányzat elnöke tiszteletdíjának 25%-ánál.
(5) Az elnök és az elnökhelyettes tiszteletdíját a települési kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete összegszerűen állapítja meg.
(6) Az elnök tiszteletdíjat, más járandóságot – a költségtérítés kivételével – nem vehet fel a kisebbségi önkormányzat által létrehozott közalapítványban, közhasznú társaságban végzett tevékenységéért.

A területi kisebbségi önkormányzat

30/R. § (1) A területi kisebbségi önkormányzatra e törvénynek a települési kisebbségi önkormányzat jogállására, feladat- és hatáskörére, szerveire vonatkozó 27–29. §-át, 30/A–30/Q. §-át és az 59. § (3) és (4) bekezdését a 30/R–30/T. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A területi kisebbségi önkormányzat:
a) véleményt nyilvánít az általa képviselt kisebbséget e minőségében érintő megyei (fővárosi) önkormányzati rendeletek tervezetéről,
b) közreműködik az általa képviselt kisebbségek középfokú kisebbségi oktatása terén a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező állami szervek szakmai ellenőrzésében, a közoktatási törvényben szabályozott módon,
c) kezdeményezheti a megyei vagy fővárosi önkormányzatnak a nemzeti és etnikai kisebbségi kollégiumi ellátásra, középiskolai és szakiskolai ellátásra vonatkozó feladat- és hatásköre átadását,
d) kezdeményezheti a községi, fővárosi kerületi, városi helyi önkormányzatnak a nemzeti és etnikai kisebbségi kollégiumi ellátásra, középiskolai és szakiskolai ellátásra vonatkozó feladat- és hatásköre átadását,
e) területi kisebbségi önkormányzatok társulása révén körzeti jellegű kisebbségi közszolgáltatás megszervezését vállalhatja, ha az megfelel a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezéseinek.

30/S. § (1) A területi kisebbségi önkormányzat testülete bizottságokat hozhat létre. Pénzügyi bizottság létrehozása kötelező.
(2) A területi önkormányzat tagjai az alakuló ülésen maguk közül választják meg a területi kisebbségi önkormányzat elnökét és elnökhelyettesét.

30/T. § A területi kisebbségi önkormányzat testülete által megállapítható tiszteletdíj összege nem lehet magasabb
a) elnök esetében a köztisztviselői illetményalap hatszorosánál,
b) elnökhelyettes esetében nem lehet magasabb az elnök részére megállapított összegnél,
c) bizottság elnöke, tagja esetében a megyei kisebbségi önkormányzat elnöke tiszteletdíjának 30%-ánál,
d) képviselő esetében a területi kisebbségi önkormányzat elnöke tiszteletdíjának 25%-ánál.”

40. § A Nekt. 31. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

31. § „Az országos kisebbségi önkormányzatra (a továbbiakban: országos önkormányzat) e törvénynek a települési kisebbségi önkormányzat jogállására, feladat- és hatáskörére, szerveire vonatkozó 30/A–30/Q. §-át – a 37. § (2) bekezdésében és a 39–39/C. §-ban foglalt eltérésekkel – megfelelően alkalmazni kell.”

41. § A Nekt. 35. §-a, valamint az azt megelőző cím helyébe a következő rendelkezések lépnek:

Az országos önkormányzat alakuló ülése”

35. § „(1) Az országos önkormányzat megbízatása alakuló ülésével kezdődik. Az alakuló ülést a képviselők megválasztását követő 30 napon belül az Országos Választási Bizottság elnöke hívja össze.
(2) Ha új közgyűlést nem választottak, az országos önkormányzat megszűnik, és vagyonának kezelését a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal veszi át.
(3) Az alakuló ülést – az elnök megválasztásáig – a legidősebb önkormányzati képviselő mint korelnök vezeti.
(4) Az alakuló ülés megválasztja a háromtagú mandátumvizsgáló bizottságot. A mandátumvizsgáló bizottság megvizsgálja a megválasztott képviselők mandátumát, és a vizsgálat eredményéről jelentést tesz a közgyűlésnek.
(5) Az alakuló ülésen az országos önkormányzat a testületének tagjai közül megválasztja az országos önkormányzat elnökét, elnökhelyetteseit.
(6) Az országos önkormányzat az alakuló ülésen megválasztja a pénzügyi ellenőrző bizottságot.
(7) A leköszönő elnök, a hivatalvezető és az új elnök együttesen gondoskodik a szabályszerű átadásról és átvételről.”

42. § A Nekt. 36–39. §-ai helyébe a következő cím és rendelkezések lépnek, egyben a Nekt. a következő 39/A–39/H. §-okkal egészül ki:

Az országos önkormányzat feladat- és hatásköre”

36. § „Az országos önkormányzat ellátja az általa képviselt kisebbség érdekeinek országos, és ahol nincs területi kisebbségi önkormányzata, területi (megyei, fővárosi) képviseletét és védelmét. A kisebbség kulturális autonómiájának megteremtése érdekében intézményeket hozhat létre, és összehangolhatja azok működését.”

37. § „(1) Az országos önkormányzat – jogszabályi keretek között – határozatban önállóan dönt:
a) elnevezéséről, székhelyéről, szervezetéről, szervezetének és működésének részletes szabályairól az alakuló ülést követő 3 hónapon belül,
b) költségvetéséről, zárszámadásáról, vagyonleltára megállapításáról,
c) törzsvagyona köréről,
d) jelképeiről,
e) az általa képviselt kisebbség országos ünnepeiről,
f) kitüntetéseiről, ezek odaítélésének feltételeiről, szabályairól,
g) rendelkezésére álló rádió- és televíziócsatorna felhasználásának elveiről és módjáról,
h) a rendelkezésére álló közszolgálati rádió és televízió műsoridő felhasználásának elveiről,
i) intézmény alapításáról, fenntartásáról, működtetéséről, megszüntetéséről, így különösen alap- és középfokú kisebbségi oktatási intézmények, továbbá felsőoktatási intézmény vagy felsőoktatási intézmény keretében megvalósítandó képzés alapításáról, fenntartásáról és működtetéséről, illetőleg átvételének kezdeményezéséről,
j) gazdálkodó szervezet, egyéb szervezet létrehozásáról,
k) színház működtetéséről,
l) múzeumi kiállítóhely, országos gyűjtőkörrel rendelkező közgyűjtemény létesítéséről, fenntartásáról,
m) kisebbségi könyvtár fenntartásáról,
n) művészeti, tudományos intézet, kiadó alapításáról, működtetéséről,
o) jogsegélyszolgálat létrehozásáról és működtetéséről,
p) működése körében pályázatok kiírásáról, ösztöndíj alapításáról,
q) a közoktatási törvény szerinti közoktatási megállapodásnak az oktatási miniszterrel történő megkötéséről,
r) a közoktatási törvény szerinti közoktatási megállapodásnak a helyi önkormányzattal történő megkötéséről,
s) sajtóközlemények közzétételéről,
t) a kisebbségi utónévjegyzék összeállításáról, a kisebbségi utónévvel kapcsolatos megkeresésekről,
u) egyéb, törvény által meghatározott feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekről.
(2) A helyi önkormányzat képviselő-testülete a feladat- és hatáskörét – a hatósági, valamint a közüzemi szolgáltatásokkal összefüggő feladat- és hatáskörök kivételével – az országos önkormányzat testületére, annak kezdeményezésére külön megállapodás alapján köteles átruházni, ha a kezdeményező önkormányzat az átruházott feladat- és hatáskörében eljárva kisebbségi közügyet lát el, és a feladat ellátásához a jogszabályban meghatározott feltételeket biztosítani tudja.
(3) Az országos önkormányzat véleményt nyilvánít a települési, illetőleg a területi kisebbségi önkormányzat által történő intézmény átvétele esetén.”

38. § „(1) Az országos önkormányzat
a) véleményt nyilvánít – a helyi önkormányzat rendelete kivételével – az általa képviselt kisebbségeket e minőségében érintő jogszabályok tervezetéről, a megyei, fővárosi önkormányzati rendeletekről akkor, ha az adott kisebbség területi kisebbségi önkormányzatot nem alakít,
b) véleményt nyilvánít a kisebbségek védelmével kapcsolatos két- és többoldalú nemzetközi megállapodások hazai végrehajtásáról és kezdeményezi az abban foglaltak érvényesítéséhez szükséges intézkedések megtételét,
c) közreműködik – külön törvényben meghatározottak szerint – a kisebbségi önkormányzati választások megtartásához szükséges kisebbségi választói jegyzékkel kapcsolatos tájékoztatási feladatok ellátásában,
d) a képviselt kisebbségek csoportjait érintő kérdésekben közigazgatási szervektől tájékoztatást kérhet, részükre javaslatot tehet, a hatáskörükbe tartozó ügyekben intézkedést kezdeményezhet,
e) közreműködik a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező állami szervekkel az általa képviselt kisebbségek alap-, közép- és felsőfokú kisebbségi oktatásának szakmai ellenőrzésében.
(2) A kisebbség történelmi hagyományokkal rendelkező településeinek és építészeti emlékeinek megőrzésével és ápolásával kapcsolatos jogszabály (ide nem értve a helyi önkormányzat rendeletét) és a közoktatási törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletek megalkotásakor – a kisebbséghez tartozók óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását érintő kérdésekben – az országos önkormányzatok egyetértése szükséges.”

39. § „Az országos önkormányzat elnöke, elnökhelyettese, illetőleg képviselője részt vehet a települési és területi kisebbségi önkormányzat ülésein.

39/A. § (1) Az országos önkormányzati feladat- és hatáskörök az országos önkormányzat közgyűlését illetik meg. A közgyűlés a feladat- és hatáskörét az át nem ruházható hatáskörök kivételével az elnökére, bizottságára, valamint – törvényben meghatározottak szerint – társulására átruházhatja.
(2) A közgyűlés szervei: az elnök, az – egy vagy több – elnökhelyettes, a bizottságok és a hivatal.

39/B. § (1) Az országos önkormányzat a szervezeti és működési szabályzatában részletesen szabályozza hivatala működését.
(2) A hivatal vezetőjét az elnök javaslatára a közgyűlés határozatlan időre nevezi ki. A hivatal vezetője tekintetében – a felmentés esetét kivéve – az elnök gyakorolja a munkáltatói jogokat. A felmentés jogát a közgyűlés gyakorolja.
(3) A hivatal vezetője köteles jelezni az országos önkormányzat testületének, a bizottságának és az elnöknek, ha döntéseinél jogszabálysértést észlel.
(4) A hivatal az országos önkormányzat szervezeteként előkészíti és végrehajtja annak határozatait, ellátja a gazdálkodással kapcsolatos feladatokat.
(5) A hivatal országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv. Az országos önkormányzat megszűnését követően a hivatal ellátja a megszűnt országos önkormányzat intézményműködtetési és egyéb, az országos önkormányzat által létrehozott szervezet működéséhez kapcsolódó tulajdonosi (résztulajdonosi), fenntartói (részfenntartói) feladatokat, ide nem értve az e törvény szerinti hatáskörátadásból, közoktatási megállapodásból, illetőleg közoktatási és kulturális intézményfenntartói jogának átvételéből adódó feladatokat.
(6) Az (5) bekezdésbe nem tartozó ingó és ingatlan vagyont, pénzeszközöket és iratanyagot a hivatal a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal ideiglenes kezelésébe adja az országos önkormányzat megszűnését követő 60 napon belül. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal az új országos önkormányzatnak – a megalakulását követő 30 napon belül – számadási kötelezettség mellett visszaadja az átadott, illetőleg helyükbe lépett vagyontárgyakat és az iratanyagot.
(7) A hivatal (5) bekezdés szerinti hatásköre az új országos önkormányzat megalakulásával visszaszáll az országos önkormányzatra. A hivatal az (5) bekezdés alapján végzett tevékenységéről számadási kötelezettséggel tartozik a közgyűlésnek, egyidejűleg az (5) bekezdésben meghatározott jogkörét önállóan a továbbiakban nem gyakorolhatja.

39/C. § Az országos önkormányzat közgyűlése által megállapítható illetmény, illetőleg tiszteletdíj összege nem lehet magasabb:
a) elnök esetében a köztisztviselői illetményalap tízszeresénél,
b) elnökhelyettes esetében a köztisztviselői illetményalap nyolcszorosánál,
c) a bizottság elnöke esetében a köztisztviselői illetményalap hatszorosánál,
d) a bizottság tagja esetében a köztisztviselői illetményalap háromszorosánál,
e) képviselő esetében a köztisztviselői illetményalap kétszeresénél.

39/D. § (1) Az országos önkormányzatoknak és munkaszervezeteiknek a működésükkel kapcsolatos gazdálkodására, beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére a költségvetési szervekre vonatkozó szabályokat az e törvényben meghatározott eltérésekre tekintettel kell alkalmazni.
(2) Az országos önkormányzat hitelt csak fizetőképességének veszélyeztetése nélkül vehet fel, annak fedezetéül, illetve törlesztésre az államháztartás alrendszereiből kapott támogatást, illetve vagyont nem használhat fel.
(3) Az országos önkormányzat az államháztartás alrendszereitől jogszabály vagy megállapodás alapján céljelleggel kapott támogatások felhasználásáról a juttató szerv által meghatározott módon elszámol. Az ilyen támogatások elkülönített nyilvántartásáról gondoskodnia kell.
(4) Az országos önkormányzat csak a törvényi feladatainak végrehajtására juttathat támogatást külső szervezeteknek, személyeknek. A támogatási lehetőségeket az érintettek számára nyilvánosságra kell hozni, és a támogatás odaítélésekor a jogosultak számára az egyenlő bánásmód követelményét kell biztosítani.
(5) Az országos önkormányzat tagjai, munkavállalói, külső szervezetek, személyek, mindezek hozzátartozói csak a szervezeti és működési szabályzatban megállapított korlátokkal kaphatnak juttatást az országos önkormányzattól.

39/E. § (1) Az országos önkormányzat által folytatott vállalkozási tevékenység bevételeit és kiadásait elkülönítetten kell nyilvántartani, és azokat az éves beszámolóban szerepeltetni kell.
(2) Az országos önkormányzat a zárszámadásáról szóló határozatában rendelkezik arról, hogy a vállalkozási tevékenységének eredményéből mennyit használhat fel működésre és mennyit kisebbségi közügyből fakadó feladatainak ellátására.
(3) Az országos önkormányzat többségi befolyása alatt álló vállalkozására, továbbá azon vállalkozásra, amelyben az országos önkormányzat és a települési kisebbségi önkormányzat együttes részesedése eléri a többségi irányítást biztosító befolyást, az államháztartási törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

39/F. § (1) Az országos önkormányzat vállalkozása kisebbségi közügyek ellátását nem veszélyeztetheti, és csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulása mértékét.
(2) A gazdálkodás biztonságáért a közgyűlés, a szabályszerűségéért a közgyűlés elnöke felel.
(3) A veszteséges gazdálkodás következményei az önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért az állami költségvetés nem tartozik felelősséggel.
(4) Az országos önkormányzat adósságrendezési eljárására a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárására vonatkozó törvényi előírások irányadók.
(5) A fizetőképesség helyreállítása érdekében az országos önkormányzat köteles felfüggeszteni – kötelező feladata ellátásának kivételével – egyéb feladatai finanszírozását.

39/G. § (1) Az országos önkormányzat gazdálkodását, továbbá az állami költségvetésből nyújtott támogatás, illetve az állam által meghatározott célra ingyenesen juttatott vagyon felhasználását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az országos önkormányzat a saját és intézményei pénzügyi ellenőrzését jogszabályban meghatározott képesítésű belső ellenőr útján látja el, önállóan vagy más országos önkormányzattal közösen.
(2) Az országos önkormányzat köteles pénzügyi bizottságot létrehozni. A pénzügyi bizottság feladata az országos önkormányzatnál és intézményénél különösen: az éves költségvetési tervezetnek, a féléves és éves beszámoló tervezetének véleményezése, a pénzügyi folyamatok figyelemmel kísérése és értékelése, a pénzügyi döntések (különösen hitelfelvételek) megalapozottságának vizsgálata, a pénzügyi jogszabályok és belső szabályzatok hatályosulásának vizsgálata. A bizottság a vizsgálatának megállapításait haladéktalanul a közgyűlés elé terjeszti. A közgyűlés a jelentésről soron kívül dönt. A közgyűlés egyet nem értése vagy a döntés elmaradása esetén a bizottság megküldi a jelentést az Állami Számvevőszéknek.
(3) Az országos önkormányzat önállóan vagy más országos önkormányzattal közösen – a jogszabályban meghatározott feltételek szerinti követelményeknek megfelelő, névjegyzékben szereplő – költségvetési könyvvizsgálót (szervezetet) köteles megbízni, továbbá jogszabály által meghatározott egyszerűsített tartalmú, az önkormányzatnak és intézményeinek adatait összevontan tartalmazó, éves pénzforgalmi jelentését, könyvviteli mérlegét, pénzmaradvány- és eredménykimutatását köteles a Belügyi Közlönyben és a Cégközlönyben közzétenni. A könyvvizsgálóra egyebekben a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) rendelkezései az irányadók.
(4) Az országos önkormányzat a közgyűlés által elfogadott költségvetését minden év február 28-ig, beszámolóját minden év május 15-ig, a szervezeti és működési szabályzatát annak elfogadását, módosítás esetén a módosítását követő 45. napon belül közzéteszi a Magyar Közlönyben, és ha ilyen van, akkor az országos önkormányzat internetes honlapján.

39/H. § (1) Az országos önkormányzat képviselője a megbízólevelének átvételétől számított 30 napon belül, majd ezt követően minden év január 31-ig az e törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házastársának vagy élettársának, valamint gyermekének az e törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatát.
(2) A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – az országos önkormányzat képviselője nem gyakorolhatja képviselői jogait, és nem részesülhet a 39/C. §-ban meghatározott juttatásokban.
(3) A vagyonnyilatkozatot a szervezeti és működési szabályzatban erre kijelölt bizottság tartja nyilván és ellenőrzi. A képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános. A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenőrző bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.
(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről az ellenőrző bizottság a soron következő ülésén tájékoztatja az országos önkormányzatot.
(5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottság felhívására a képviselő köteles a saját, illetve hozzátartozója vagyonnyilatkozatával feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül törölni kell.
(6) Az országos önkormányzat hatásköréből nem ruházható át a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés.
(7) Az országos önkormányzat a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást zárt ülés keretében tárgyalja meg.”

43. § A Nekt. 40. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege az alábbiak szerint módosul:

„(1) Az Ötv. 12. § (7) bekezdése alapján a kisebbség helyi szószólója (a továbbiakban: szószóló) jogosult:”

44. § A Nekt. 41. §-ának (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„(2) A szószóló e megbízatása ellátásáért külön tiszteletdíjra nem jogosult, rá egyebekben a tanácsnokra vonatkozó költségtérítést, juttatást szabályozó rendelkezéseket kell alkalmazni.”

45. § (1) A Nekt. 43. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az állam a magyarországi kisebbségek anyanyelvét közösség-összetartó tényezőként ismeri el. Az állam tekintet nélkül arra, hogy a nevelési, oktatási intézménynek ki a fenntartója, támogatja a kisebbségek által használt nyelv alkalmazását a kisebbségi nevelésben, oktatásban.
(2) A kisebbséghez tartozó gyermek a szülője vagy gyámja (a továbbiakban együtt: szülő) döntésétől függően anyanyelvű, illetve anyanyelvi (anyanyelven és magyar nyelven folyó) vagy magyar nyelvű nevelésben, oktatásban vehet részt. Attól az évtől kezdve, amelyben a gyermek a 14. évét eléri – ha nem cselekvőképtelen –, a szülő e választási jogát gyermekével közösen gyakorolja.”

(2) A Nekt. 43. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A feladatellátásra köteles helyi önkormányzatnak meg kell szerveznie a kisebbségi óvodai nevelést, továbbá a kisebbségi iskolai nevelést és oktatást, ha ezt ugyanahhoz a kisebbséghez tartozó 8 tanuló szülője kérte, és az óvodai csoport, iskolai osztály a közoktatási törvény rendelkezései alapján megszervezhető. Ha a tanulólétszám nem teszi lehetővé a kisebbségi oktatás egy településen belüli megszervezését, az érintett országos önkormányzat kezdeményezésére a megyei (fővárosi) önkormányzat megteremti a kiegészítő kisebbségi oktatás feltételeit.”

46. § A Nekt. 45. § (2)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A cigány kisebbségi oktatás folyhat kizárólag magyar nyelven, de a szülők igényei alapján az oktatási intézmény biztosítja a cigány nyelv (romani, illetve beás) oktatását is.
(3) A kisebbségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban biztosítani kell a népismeret körébe tartozó ismeretanyag elsajátítását, így különösen a kisebbség és az anyaország történelmének, a kulturális értékeknek és hagyományoknak a megismerését.”

47. § (1) A Nekt. 46. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kisebbségek anyanyelvű és anyanyelvi oktatásához az anyanyelvű pedagógusok képzésének, továbbképzésének biztosítása állami feladat.”

(2) A Nekt. 46. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A kisebbséghez tartozó által az anyaországban szerzett egyetemi vagy főiskolai oklevél, továbbá az iskolai végzettséget vagy szakképzettséget tanúsító bizonyítvány nemzetközi szerződésben, illetve jogszabályban meghatározottak szerint a Magyar Köztársaságban szerzett megfelelő oklevéllel, bizonyítvánnyal egyenértékű.”

48. § A Nekt. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

48. § „(1) A kisebbségi nevelési, oktatási intézményt az érintett kisebbséghez nem tartozók csak akkor vehetik igénybe, ha az intézmény – az adott kisebbség igényeinek kielégítése után – betöltetlen férőhellyel rendelkezik. A felvétel (beiratkozás) előzetesen nyilvánosságra hozott szabályok alapján történhet.
(2) A magyar nyelv oktatását – az elsajátításához szükséges óraszámban és színvonalon – a kisebbségi közoktatás keretében is biztosítani kell.
(3) Az olyan településeken, ahol a magyar anyanyelvű lakosság – vagy más kisebbség – van számszerű kisebbségben, a magyar anyanyelvű, illetve más anyanyelvű gyermekek anyanyelvű vagy anyanyelvi nevelését és oktatását törvényben meghatározottak szerint a helyi önkormányzat biztosítani köteles.”

49. § A Nekt. 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyben a Nekt. a következő új 49/A–49/E. §-okkal egészül ki:

49. § „(1) A kisebbségi önkormányzat – a vonatkozó törvényben meghatározottak szerint – részt vehet a kisebbséghez tartozók kulturális ellátásának segítésével összefüggő kötelező önkormányzati feladatok végrehajtásában.
(2) A kisebbségi önkormányzat jogosult kisebbségi kulturális intézmény létesítésére, fenntartására, más által létesített kulturális intézmény fenntartói jogának, illetve közművelődési feladat ellátásának átvételére. A feladat ellátását az állam a költségvetési törvényben meghatározott mértékben támogatja.

49/A. § (1) A kisebbség országos önkormányzatának megkeresésére az intézményt fenntartó helyi önkormányzat köteles átadni a kizárólag kisebbségi kulturális feladatot ellátó és az érintett kisebbség kulturális igényeit kielégítő kulturális intézmény fenntartói jogát a kérelmező országos önkormányzatnak.
(2) A több kisebbség igényeit ellátó kulturális intézmény fenntartói joga a kisebbségek országos önkormányzatainak megállapodása alapján adható át a megállapodás szerinti országos önkormányzatnak vagy önkormányzatoknak.
(3) Az adott kisebbséghez nem tartozó lakosság részére a vonatkozó törvényben előírt feladatok kötelező ellátását a felek megállapodásban kötelesek rögzíteni.
(4) Az intézményt átvevő kisebbségi önkormányzat felelős az intézmény rendeltetés szerinti működtetéséért, tevékenységének és gazdálkodásának jogszerűségéért és célszerűségéért.
(5) Az átvevő köteles az átvett ingatlanvagyon állagát megőrizni. Az átvevő a polgári jog általános szabályai szerint felel az átvett vagyon állagában bekövetkezett kárért.

49/B. § (1) A kulturális intézmény, illetve a feladat átadásáról, átvételéről az átadó helyi önkormányzat és az átvevő kisebbségi önkormányzat megállapodást köt.
(2) A megállapodás tartalmát a felek – a jogszabályi keretek között – szabadon állapítják meg. Az átadás és az átvétel célja, hogy az önkormányzati közművelődési alapellátás tartalmi és szervezeti folyamatossága a kisebbségi önkormányzat kezelésében is fennmaradjon és lehetőség szerint bővüljön. A megállapodásnak tartalmaznia kell:
a) a kulturális intézmény feladatát,
b) a kulturális intézmény tevékenységében érintettek körét,
c) a megállapodás időbeli hatályát,
d) a kulturális intézmény törvényes feladatának elvégzéséhez szükséges legrövidebb nyitvatartásának idejét,
e) a kulturális feladat ellátásában a közreműködőktől megkívánt szakképzettséget,
f) az intézmény működtetésének személyi, tárgyi, pénzügyi feltételeit,
g) a tulajdonviszonyok alakulására vonatkozó rendelkezéseket,
h) a kulturális intézmény helyi önkormányzat által történő visszavételének feltételeit.

49/C. § (1) A kisebbségi közművelődési intézmény létesítése, átvétele, átszervezése, megszüntetése, illetőleg tevékenységének 60 napon túli szüneteltetése esetén a testületi döntés meghozatala előtt 30 nappal a nemzeti kulturális örökség miniszterének véleményét be kell szerezni és annak tartalmát a testülettel ismertetni kell.
(2) Az átvétel nem érinti a kulturális intézményben dolgozók munkavégzésre irányuló jogviszonyát. A munkáltatói jogokat az átvételt követően az átvevő gyakorolja. Az átadás nem minősül átszervezésnek. Az intézmény fenntartói jogának átadása nem járhat átszervezéssel. Az ellenkező bizonyításáig az átadás tervezett időpontját megelőző és az átadás időpontját követő két éven belüli átszervezést a fenntartói jog átadásával összefüggő átszervezésnek kell tekinteni. E rendelkezés alkalmazásában átszervezés az intézmény összevonása, illetve egy intézménynek több intézményre tagolása.
(3) A kulturális feladat átadásával együtt a feladat ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyont az átvevő birtokába és használatába kell adni. Az átadás ingyenes. A használatba adás legrövidebb ideje 10 év.
(4) A jogszabályi feltételek és kötelezettségek nem teljesülése esetén a szakterületet ellátó és felügyelő államigazgatási szerv a bíróságnál kezdeményezheti a megállapodás felbontását és a szerződést megelőző eredeti állapot helyreállítását. A bírósági eljárásban a nemzeti kulturális örökség miniszterét – szakértői állásfoglalás céljából – meg kell keresni.
(5) Az átvétel ideje alatt a helyi önkormányzat fenntartói joga szünetel, és a fenntartói irányításnak a vonatkozó törvényben meghatározott feladatait az átvevő kisebbségi önkormányzat gyakorolja. Ha a kisebbségi önkormányzat a feladatait nem tudja ellátni, az intézmény fenntartói jogának gyakorlását az átadó helyi önkormányzat a kisebbségi önkormányzattal kötött megállapodásban rögzített feltételek szerint köteles visszavenni.
(6) A kisebbségi önkormányzatot az általa fenntartott kulturális intézmény működtetéséhez a költségvetésről szóló törvényben meghatározott támogatás illeti meg.

49/D. § (1) A helyi önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat – a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény szerint – a kulturális intézmény közös fenntartására, közművelődési feladat közös ellátására megállapodást köthet. A közös fenntartású kulturális intézmény tekintetében a 49/C. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(2) Ha jogszabály a kisebbségi önkormányzat részére valamely döntés meghozatalánál a kulturális intézmény és a kulturális feladat átadásával kapcsolatos ügyben véleményezési vagy egyetértési jogot biztosít, az eljárásra a 47/A. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

49/E. § (1) A kisebbség anyanyelvű irodalommal történő ellátását nyilvános könyvtári ellátás biztosítja.
(2) Azokon a településeken, ahol nincs a helyi önkormányzat által fenntartott települési könyvtár, a kisebbségi lakosság részére az anyanyelvű könyvtári ellátást a helyi önkormányzat a vonatkozó törvény szerint biztosítja.”

50. § A Nekt. 53. és 54. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

53. § „(1) A helyi önkormányzat az illetékességi területén működő települési, illetőleg területi kisebbségi önkormányzat indokolt igényének megfelelően köteles biztosítani, hogy
a) rendeletének kihirdetése, hirdetményének közzététele – a magyar nyelven történő közzététel mellett – a kisebbség anyanyelvén is megtörténjék,
b) a közigazgatási eljárás során használt nyomtatványok a kisebbség anyanyelvén is rendelkezésre álljanak,
c) a helység- és utcaneveket megjelölő, a közhivatalok, közszolgáltatást végző szervek elnevezését feltüntető táblák feliratai vagy ezek működésére vonatkozó közlemények – a magyar nyelvű szövegezés és írásmód mellett, azzal azonos tartalommal és formában – a kisebbség anyanyelvén is olvashatóak legyenek.
(2) Az indokoltság kérdésében az igény előterjesztését követő 30 napon belül a képviselő-testület dönt.”

54. § „Azon a településen, ahol a kisebbséghez tartozó lakosság számaránya ezt indokolja, a helyi köztisztviselői és közalkalmazotti, valamint közjegyzői és bírósági végrehajtói állások betöltése során – az általános szakmai követelmények megtartása mellett – biztosítani kell az adott kisebbség anyanyelvét is ismerő személy alkalmazását.”

51. § A Nekt. 55. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, a § az alábbi új (3)–(5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) és (4) bekezdés számozása (6) és (7) bekezdésre változik:

55. § „(1) Az állam a kisebbségi közügyek ellátásához a költségvetési törvényben
a) támogatást nyújt, melynek általános és feladatalapú feltételeit kormányrendelet határozza meg,
b) kiegészítő normatív támogatást nyújt a kisebbségi óvodai neveléshez, illetőleg a kisebbségi oktatáshoz és neveléshez,
c) a kisebbségek oktatási és kulturális önigazgatása körében a VI. fejezetben (42–50. §-ban) meghatározott támogatásokat ad,
d) támogatja az 55/A. § szerinti Közalapítványt, valamint a kisebbségi társadalmi szervezetek működését.
(2) Az országos önkormányzatok által működtetett intézmények a 47. § (10) és (11) bekezdése, a 49/C. § (3) bekezdése kivételével normatív állami hozzájárulás tekintetében a humán szolgáltatást ellátó egyházi intézményekkel azonos elbírálás alá esnek.
(3) A települési, illetve területi kisebbségi önkormányzatokat a 47. § (10) és (11) bekezdése, a 49/C. § (6) bekezdése kivételével a normatív állami hozzájárulás az egyházakra irányadó szabályok szerint illeti meg. A normatív állami hozzájárulást a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat a helyi önkormányzat útján veszi igénybe.
(4) A (3) bekezdés szerinti normatív állami hozzájárulást és az (1) bekezdés a) pontja szerinti működési támogatást a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat a helyi önkormányzat útján veszi igénybe, amely 8 napon belül köteles azt átutalni a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat számlájára.
(5) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatásra a kisebbségi önkormányzat testületi határozatban meghatározott kisebbségi közügy ellátása esetén jogosult.”

52. § A Nekt. 55/A. § (3)–(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A Közalapítvány döntéshozó szerve a Kuratórium. Ennek tagjai a következők:
a) a kisebbségek országos önkormányzatainak – azok közgyűlése által megválasztott – egy-egy tagja, országos önkormányzat hiányában az adott kisebbség helyi kisebbségi önkormányzatai, ezek hiányában az adott kisebbség társadalmi szervezetei által kijelölt személy,
b) az Országgyűlés hazai nemzeti és etnikai kisebbségi ügyekkel foglalkozó állandó bizottsága által kijelölt egy kormánypárti és egy ellenzéki frakciót képviselő személy,
c) az alapító által kijelölt négy személy és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által kijelölt egy személy.
(4) A Kuratórium elnöke és egyben annak képviseletében eljáró személy a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal mindenkori elnöke.
(5) A Közalapítvány ellenőrzésre jogosult szervének (felügyelő bizottság) tagjai a következők:
a) az Országgyűlés hazai nemzeti és etnikai kisebbségi ügyekkel foglalkozó állandó bizottsága által kijelölt egy kormánypárti és egy ellenzéki frakciót képviselő személy,
b) az alapító által kijelölt két személy.
(6) A felügyelő bizottság elnöke az alapító által kijelölt személy.
(7) A (3)–(6) bekezdés szerinti választás, illetőleg kijelölés joga magában foglalja a megbízás, kijelölés visszavonásának jogát.”

53. § A Nekt. 57. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

57. § „(1) A kisebbségi önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) A települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat által fenntartott költségvetési szervek felügyeleti ellenőrzését a települési, illetőleg területi kisebbségi önkormányzat belső ellenőre vagy a helyi önkormányzat szerveinek gazdálkodását ellenőrző belső ellenőr végzi, és az ellenőrzés eredményéről tájékoztatja a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat testületét.”

54. § A Nekt. 58. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

58. § „(1) A települési kisebbségi önkormányzatok vagyonára, gazdálkodására e törvény rendelkezéseit, továbbá az Ötv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A kisebbségi önkormányzat vagyonát, illetve bevételeit képezik különösen:
a) az állam költségvetési hozzájárulása,
b) a helyi önkormányzat hozzájárulása,
c) a saját bevételek,
d) a támogatások,
e) a vagyonának hozadéka,
f) az adományok,
g) az átvett pénzeszközök.”

55. § (1) A Nekt. 59. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az e törvényben szabályozott feladat- és hatáskör átruházása esetén a szükséges vagyontárgyakat az átadó önkormányzat (helyi önkormányzat, kisebbségi önkormányzat) az átvevő kisebbségi önkormányzat tulajdonába vagy használatába adja, külön megállapodásban foglaltaknak megfelelően. Ez nem akadályozhatja a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörének ellátását.”

(2) A Nekt. 59. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A települési kisebbségi önkormányzat megalakulását követő 2 hónapon belül a kisebbségi közügyek ellátásához, a működési feltételek 27. § szerinti biztosításához szükséges ingó és ingatlan vagyontárgyakat a helyi önkormányzat a települési kisebbségi önkormányzat ingyenes használatába adja. Az átadás nem akadályozhatja a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörének ellátását. Az ingyenes használatba adott vagyontárgyak körét a helyi önkormányzat a rendeletében elkülönítetten határozza meg.
(4) A használati jogra, az átadás rendjére a Polgári Törvénykönyv szabályai irányadók azzal, hogy a használatba adás feltételeit írásban kell rögzíteni, az átadásra kerülő vagyonrészek pontos körülírásával, értékének és az átadással megoldani kívánt kisebbségi közügynek a meghatározásával.”

56. § A Nekt. a következő új 59/A. §-sal egészül ki:

59/A. § (1) A jogszabály alapján az országos önkormányzat használatába adott épületet, illetőleg épületrészt egyszeri ingyenes vagyonjuttatásként az országos önkormányzat tulajdonába kell adni.
(2) Az önálló épülettel, épületrésszel nem rendelkező országos önkormányzatokra az (1) bekezdés rendelkezését kell megfelelően alkalmazni.
(3) Az egyszeri ingyenes vagyonjuttatásként megszerzett épület vagy épületrész az országos önkormányzat törzsvagyonát képezi, mely a törvény erejénél fogva – a 60/A. § (4) bekezdése a) pontjának rendelkezései szerint – forgalomképtelen vagyontárgynak minősül.”

57. § A Nekt. 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, a Nekt. a következő új 60/A–60/O. §-okkal, ezeken belül a következő új IX–XI. Fejezetekkel és a megfelelő címekkel egészül ki, egyben a jelenlegi IX. Fejezet számozása XII. Fejezetre változik:

60. § „(1) A kisebbségi önkormányzatokat – törvényben meghatározott eltérésekkel – megilletik mindazok a jogok, és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik. A tulajdonost megillető jogosultságokról a kisebbségi önkormányzat testülete át nem ruházható hatáskörében minősített többséggel határoz.
(2) Települési, illetőleg területi kisebbségi önkormányzat megszűnésekor a jogutódlás megtörténtéig a megszűnt települési, illetőleg területi kisebbségi önkormányzat tulajdonát képező összes ingó és ingatlan vagyon, vagyoni értékű jog a helyi önkormányzat ideiglenes kezelésébe kerül. A jogutódlás megtörténtével az újonnan alakuló települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat tulajdonába kerül a kezelt vagyon egésze vagy a helyébe lépő azonos értékű vagyon.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott megszűnéskor a helyi önkormányzat gyakorolja a megszűnt települési, illetőleg területi kisebbségi önkormányzat intézményei tekintetében a fenntartói, felügyeleti jogokat, valamint az intézményvezetők tekintetében a munkáltatói jogokat. A helyi önkormányzat az ideiglenesen kezelésbe vett vagyont nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, másnak kezelésre át nem adhatja. Az új települési, illetőleg területi kisebbségi önkormányzat megalakulását követő 30 napon belül a helyi önkormányzat elszámol az ideiglenesen kezelésbe vett vagyonnal.
(4) A jogutódlást követő 30 napon belül az újonnan alakuló települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat részére át kell adni az ideiglenes kezelésben tartott vagyont vagy az annak helyébe lépő vagyont, és az ideiglenes kezelés időszakáról elszámolást kell benyújtani.
(5) A települési, illetve területi kisebbségi önkormányzatok tartozásaiért a helyi önkormányzat kizárólag abban az esetben és addig a mértékig felel, ahogyan azt a közöttük létrejött megállapodásban vállalta.

60/A. § (1) A kisebbségi önkormányzat vagyona a kisebbségi közügyek ellátását szolgálja.
(2) A kisebbségi önkormányzat a kisebbségi közügyek ellátása során vagyonával önállóan gazdálkodik. Gazdálkodásának biztonságáért a kisebbségi önkormányzat testülete, annak szabályszerűségéért az elnök felelős.
(3) A kisebbségi önkormányzat vagyonának elkülönített része a törzsvagyon, melynek körét a kisebbségi önkormányzat testülete át nem ruházható hatáskörében minősített többséggel határozza meg. A törzsvagyon körébe tartoznak mindazok az ingó és ingatlan vagyonrészek, továbbá vagyoni értékű jogok, amelyek a kisebbségi önkormányzat tulajdonában, kizárólagos használatában vannak, és közvetlenül a kisebbségi közügyek ellátását szolgálják.
(4) A törzsvagyon körébe tartozó vagyonrészek közül
a) forgalomképtelen a működést biztosító ingatlan vagyonrész, továbbá minden más olyan vagyonrész, amelyet törvény vagy a kisebbségi önkormányzat a szervezetét és működését meghatározó határozatában annak nyilvánít,
b) korlátozottan forgalomképesek a törzsvagyonhoz tartozó mindazon vagyonrészek, amelyek nem tartoznak az a) pontban meghatározott vagyonhoz.
(5) A törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyairól törvényben vagy minősített többséggel hozott kisebbségi önkormányzati határozatban meghatározott feltételek alapján lehet rendelkezni.

60/B. § A kisebbségi önkormányzatok költségvetése az államháztartás részét képezi, ahhoz a teljes pénzforgalmával kapcsolódik. A kisebbségi önkormányzatok költségvetése a központi költségvetéstől elkülönül, ahhoz az állami támogatásokkal és más költségvetési kapcsolatokkal kötődik.

60/C. § (1) A kisebbségi önkormányzatok gazdálkodására az államháztartás működési rendjére, illetőleg a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és költségvetési kötelezettségének rendjére vonatkozó szabályok irányadóak.
(2) A települési és területi kisebbségi önkormányzatok az államháztartás helyi önkormányzati rendszeréhez tartoznak, gazdálkodásukra a helyi önkormányzati költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) Az országos önkormányzatok gazdálkodására a központi költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

60/D. § A kisebbségi önkormányzat által nyitandó bankszámlához az illetékes választási bizottság igazolása, illetőleg a kisebbségi önkormányzat testülete (közgyűlése) alakuló ülésének jegyzőkönyve is szükséges.

A KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK TÁRSULÁSAI

60/E. § (1) A kisebbségi önkormányzat a feladatainak hatékonyabb ellátására szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, illetve kisebbségi önkormányzattal. A társulás feltételeit megállapodásban kell rögzíteni.
(2) Társulás a 60/F. és 60/G. §-ban foglaltakon kívül a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvényben meghatározott módon is létrehozható.
(3) A társulás nem sértheti az abban részt vevők önkormányzati jogait.
(4) A társult kisebbségi önkormányzatok között a társulások működése során felmerülő vitás kérdésben a bíróság dönt. A társuló kisebbségi önkormányzatok megállapodhatnak abban, hogy a vitás kérdésben bármelyik kisebbségi önkormányzat kérheti a megállapodásban megjelölt önkormányzati érdekszövetség által felkért tagokból álló egyeztető bizottság állásfoglalását, továbbá, hogy a kereset benyújtása előtt a kisebbségi önkormányzat kéri az egyeztető bizottság állásfoglalását.

Intézményi társulás

60/F. § (1) Az érdekelt kisebbségi önkormányzatok megállapodhatnak két vagy több községet, illetőleg várost és községet ellátó egy vagy több kisebbségi intézmény közös alapításában, fenntartásában és fejlesztésében.
(2) A megállapodásban meg kell határozni:
a) a közös intézmény tevékenységi és ellátási körét,
b) az egyes önkormányzatok pénzügyi hozzájárulásának arányát,
c) az intézmény fenntartásával kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket, valamint ezek gyakorlásának a módját,
d) a megállapodás felmondásának feltételeit.

Társult kisebbségi önkormányzati testület

60/G. § (1) Az ugyanahhoz a kisebbséghez tartozó kisebbségi önkormányzati testületek társult kisebbségi önkormányzati testületet alakíthatnak.
(2) Társult kisebbségi önkormányzati testület alakítása esetén a kisebbségi önkormányzatok részben vagy egészben egyesítik a költségvetésüket, és közösen működtetik az intézményeiket.
(3) A társult kisebbségi önkormányzat testületi működésének feltételeit az érintett helyi önkormányzatok megállapodásában meghatározott önkormányzat biztosítja. A testület működési feltételeinek biztosítására egyebekben e törvény 27. §-át kell alkalmazni azzal, hogy a működési feltételek biztosításában valamennyi érintett helyi önkormányzat részt vesz.
(4) A társult kisebbségi önkormányzat testülete az alakuló ülésén határozatba foglalja megalakulását, székhelyét, a hozzá tartozó kisebbségi önkormányzatok felsorolását. A társult kisebbségi önkormányzati testület dönt a szervezetéről, működési rendjéről. A társult kisebbségi önkormányzat testületi ülését össze kell hívni bármely részt vevő kisebbségi önkormányzat elnökének kezdeményezésére.

A KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSE

60/H. § (1) A fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője ellátja a kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését. A mérlegelési jogkörben hozott önkormányzati döntésnek kizárólag a jogszerűségét vizsgálhatja.
(2) Az országos önkormányzat (1) bekezdés szerinti törvényességi ellenőrzését az önkormányzat székhelye szerinti közigazgatási hivatal vezetője látja el.

60/I. § (1) A közigazgatási hivatal vezetője a törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva vizsgálja, hogy megfelel-e a jogszabályoknak a kisebbségi önkormányzat
a) szervezete, működése, döntéshozatali eljárása,
b) bármely határozata, ideértve a kisebbségi önkormányzat testületének, elnökének, bizottságának, illetőleg társulásának határozatait is.
(2) Nem terjed ki a közigazgatási hivatal vezetőjének törvényességi ellenőrzési jogköre – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – azokra a kisebbségi önkormányzati döntésekre, amelyek alapján helye van
a) munkaügyi vitának (köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonyból származó vitának),
b) külön jogszabályban meghatározott bírósági vagy államigazgatási eljárásnak.
(3) A közigazgatási hivatal vezetőjének törvényességi ellenőrzési jogköre a (2) bekezdésben felsorolt ügyekre is kiterjed a (1) bekezdés a) pontja szerinti körben, továbbá a (2) bekezdés a) pontja szerinti ügyekben, ha a határozat a munkavállaló javára történő jogszabálysértést tartalmaz.
(4) A közigazgatási hivatal vezetője a feladat- és hatáskörében a kisebbségi önkormányzat kérésére szakmai segítséget nyújt.

60/J. § (1) A közigazgatási hivatal vezetője a törvényességi ellenőrzés körében – határidő kitűzésével – felhívja az érintetteket a törvénysértés megszüntetésére. Az érintett a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni és a megadott határidőn belül az annak alapján tett intézkedésről vagy egyet nem értéséről a közigazgatási hivatal vezetőjét tájékoztatni.
(2) Ha a megadott határidőn belül nem történt intézkedés, vagy az érintett a felhívásban foglaltakkal nem értett egyet, a közigazgatási hivatal vezetője kezdeményezheti:
a) a jogszabálysértő határozat bírósági felülvizsgálatát,
b) a kisebbségi önkormányzat testületének összehívását a törvénysértés megszüntetésére,
c) a testület elnöke, elnökhelyettese felelősségének megállapítását.
(3) A jogszabálysértés megszüntetésére a pert a kisebbségi önkormányzat ellen a megadott határidő lejártától számított 30 napon belül lehet megindítani. A kereset benyújtásának – a 29. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével – a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya, de a bíróság a végrehajtást felfüggesztheti. Ha a jogszabálysértő döntés végrehajtása a közérdek súlyos sérelmével vagy elháríthatatlan kárral járna, a végrehajtás felfüggesztését – az érintett egyidejű értesítésével – kérni kell a bíróságtól.
(4) A közigazgatási hivatal vezetője a törvényességi ellenőrzése során törvényességi ellenőrzési tapasztalatai alapján a kisebbségi önkormányzat gazdálkodását érintő vizsgálat lefolytatását kezdeményezheti az Állami Számvevőszéknél.

A KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK ÉS A KÖZPONTI ÁLLAMI SZERVEK KAPCSOLATA

60/K. § (1) Az Országgyűlés törvényben szabályozza:
a) a kisebbségi önkormányzatok jogállását, kizárólagos feladat- és hatáskörét, a kötelezően ellátandó feladatait, kötelező szervtípusait, működésének garanciáit, anyagi eszközeit és gazdálkodásának alapvető szabályait,
b) a kisebbségi önkormányzati képviselők jogállását, megválasztásuk rendjét, jogait és kötelezettségeit.
(2) Az Alkotmánybíróság a Kormány javaslatára feloszlatja azt a kisebbségi önkormányzati testületet, amelynek működése az Alkotmánnyal ellentétes.

60/L. § A köztársasági elnök köztársasági biztost nevez ki meghatározott kisebbségi önkormányzati feladatok ellátásának irányítására – az új kisebbségi önkormányzati testület megválasztásáig, illetve ennek meghiúsulásáig terjedő időre –, ha az Alkotmánybíróság a kisebbségi önkormányzati testületet feloszlatta.

60/M. § A Kormány:
a) kétévente legalább egy alkalommal áttekinti a Magyar Köztársaság területén élő kisebbségek helyzetét, és arról az Országgyűlésnek beszámol,
b) a belügyminiszter közreműködésével, a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője útján biztosítja a kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését,
c) javaslatot terjeszt az Alkotmánybírósághoz az Alkotmánnyal ellentétesen működő kisebbségi önkormányzati testület feloszlatására,
d) rendeletben határozza meg a kisebbségek vonatkozásában ellátandó helyi közszolgálat képesítési előírásait,
e) dönt az államigazgatási szerv és a kisebbségi önkormányzat között keletkezett – jogilag szabályozott más eljárás keretébe nem tartozó – vitában.

60/N. § A Kormány által kijelölt miniszter:
a) kezdeményezi a Kormánynál az Alkotmánnyal ellentétesen működő kisebbségi önkormányzati testület feloszlatására vonatkozó előterjesztés benyújtását,
b) közreműködik a kisebbségi önkormányzatok feladatát és hatáskörét érintő jogszabályok, egyedi állami döntések tervezeteinek előkészítésében.

60/O. § A feladat- és hatáskör szerint illetékes miniszter:
a) rendeletben szabályozza a kisebbségi önkormányzatok által fenntartott intézmények működésének szakmai követelményeit, az intézmények dolgozóinak képesítési előírásait, ellenőrzi az előírások érvényesülését,
b) az a) pontban meghatározott ellenőrzés eredményéről tájékoztatja a kisebbségi önkormányzatot, javaslatot tesz a hiányosságok megszüntetésére, kezdeményezheti, hogy a kisebbségi önkormányzati testület tárgyalja meg az ellenőrzés tapasztalatait, törvénysértés esetén tájékoztatja a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet,
c) a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott címen és feltételekkel a kisebbségi önkormányzat részére pénzügyi támogatást nyújt, illetőleg nyújthat.”

58. § A Nekt. 61. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül további kisebbség kíván bizonyságot tenni arról, hogy megfelel az e törvényben foglalt feltételeknek, legalább 1000, magát e kisebbséghez tartozó választópolgár e tárgykörben a népi kezdeményezésre vonatkozó aláírásgyűjtő íveket az Országos Választási Bizottság elnökének nyújtja be. Az eljárás során az országos népszavazásra és népi kezdeményezésre vonatkozó törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az Országos Választási Bizottság az eljárása során köteles kikérni a Magyar Tudományos Akadémia elnökének állásfoglalását a törvényi feltételek fennállásáról.”

59. § A Nekt. 63. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A törvényben nem szabályozott kérdésekben a kisebbségi önkormányzatokra megfelelően alkalmazni kell a helyi önkormányzatokra, helyi önkormányzati képviselőkre, polgármesterekre és helyi önkormányzati társulásokra vonatkozó jogszabályokat.
(2) A költségvetési törvényben az országos kisebbségi önkormányzatok támogatására megállapított előirányzatok évközi módosítása az Országgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.
(3) A költségvetési törvény az országos önkormányzatok költségvetését az Országgyűlés fejezetében állapítja meg, ezen belül elkülönítve az országos kisebbségi önkormányzatok által részben vagy egészben fenntartott intézmények központi költségvetési támogatását.”

60. § A Nekt. 64. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza
a) a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának, beszámolókészítésének, könyvvezetésének, információszolgáltatásának és a kisebbségi önkormányzatok költségvetési szervei belső ellenőrzésének rendjét,
b) a kisebbségi önkormányzatoknak a központi költségvetésből nyújtott feladatarányos támogatások (általános működési támogatás és feladatalapú támogatás) feltételrendszerét és elszámolásának rendjét.”
65. § A bármely módon megszűnő kisebbségi önkormányzat jogutóda az újonnan választott, megalakult kisebbségi önkormányzat. A megszűnő kisebbségi önkormányzat a megszűnés napjával könyveit lezárja, és a rá vonatkozó rész tekintetében a költségvetés alapján gazdálkodó szervek éves beszámolójával azonos tartalmú költségvetési beszámolót készít.

66. § Az e törvény alapján indított perben [24/C. §, 29. §, 30/P. §, 60/E. §, 60/I. §, 60/J. §] a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

67. § Az e törvény 30/D. §-ának (3) bekezdésében meghatározottak szerinti eskü szövege:
„Én .............................. (név) mint a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény szerinti ........................ (kisebbség megjelölése) kisebbségi közösség tagja, esküszöm, hogy képviselői tisztségem ellátása során kisebbségi közösségemhez hű leszek, az Alkotmányt és a jogszabályokat megtartom, a tudomásomra jutott titkot megőrzöm, munkám során választóim akaratához híven, lelkiismeretesen járok el, minden igyekezetemmel a ........................... kisebbség (kisebbség megjelölése) anyanyelvének, hagyományainak, kultúrájának a megőrzésén és fejlesztésén fogok fáradozni. (Az esküt tevő meggyőződése szerint:) Isten engem úgy segéljen!””

62. §14 A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Övjt.) 25. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A választópolgár csak egy választókerületben fogadhat el egy kislistás vagy egy egyéni választókerületi és egy kompenzációs listás, továbbá egy fővárosi listás vagy megyei listás, továbbá egy polgármesteri, valamint egy főpolgármesteri jelölést.”

63. § A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

2. § „E törvényt kell alkalmazni:
a) az országgyűlési képviselők választására,
b) az Európai Parlament tagjainak választására,
c) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választására,
d) a kisebbségi önkormányzatok tagjainak megválasztására,
e) az országos népszavazásra,
f) a helyi népszavazásra,
g) az országos népi kezdeményezésre,
h) a helyi népi kezdeményezésre, továbbá
i) azokra a választási eljárásokra, amelyekre e törvény alkalmazását törvény elrendeli [az a)–i) pontban foglaltak együtt: választás].”

64. § A Ve. 105/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A helyi választási bizottság:
a) dönt a polgármester-, a kislistás, illetőleg az egyéni választókerületi jelöltek, a kompenzációs listák, valamint a csak egy településen jelöltet állítani kívánó jelölő szervezetek nyilvántartásba vételéről, illetőleg elutasításáról,
b) kisorsolja a kompenzációs listák sorszámát,
c) jóváhagyja a település szavazólapjainak adattartalmát,
d) dönt a polgármester- és a képviselő-választással kapcsolatos kifogásról,
e) dönt a szavazatszámláló bizottságnak az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján hozott, kizárólag a települési (polgármester-, képviselő-) választást érintő, valamint a települési és a területi önkormányzati vagy főpolgármester-választást egyaránt érintő határozata elleni fellebbezésről,
f) megsemmisíti a polgármester-, illetőleg a képviselő-választás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely azt érdemben befolyásolta,
g) egyenlő szavazatszám esetén kisorsolja, hogy a kislistás választáson melyik jelölt szerez mandátumot,
h) megállapítja és közzéteszi a polgármester- és a képviselő-választás eredményét,
i) kiadja a polgármesternek és a települési önkormányzati képviselőknek a megbízólevelet,
j) kitűzi az időközi polgármester- és képviselő-választást, és megállapítja annak naptár szerinti határnapjait,
k) a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését.”

65. § A Ve. a következő XII/A. és XII/B. fejezettel (115/B. §–115/U. §) egészül ki:


A TELEPÜLÉSI KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSA

115/B. § Az I–X. fejezet – a külképviseleti névjegyzékkel és a külképviseleti szavazással kapcsolatos rendelkezések, továbbá a 9. §, a 12. §, a 13. § (1) bekezdése, a 14. § (1) és (3) bekezdése, a 15. § (1) és (3) bekezdése, a 45–50. § és a 76. § kivételével –, valamint a 112. § rendelkezéseit a települési kisebbségi önkormányzati képviselők választásán a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.

A választás kitűzése

115/C. § A települési kisebbségi önkormányzati képviselők választását a szavazást megelőző 65. napig kell kitűzni. A választás megtartását nem akadályozza, ha a kisebbségi választói jegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzését követően 30 alá csökken.

Szavazókörök

115/D. § A szavazásra településenként önálló, az önkormányzati választásoktól eltérő szavazókört (szavazóköröket) kell kialakítani.

A választójogosultság nyilvántartása

115/E. § (1) A helyi választási iroda a választás évében május 31-ig levél útján tájékoztatja a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választójoggal rendelkező, október 1. napjáig nagykorúvá váló magyar állampolgárokat a kisebbségi választói jegyzékbe való felvétellel kapcsolatos tudnivalókról, és megküldi részükre a 11. melléklet szerinti nyomtatványt. A tájékoztató szövegét a nemzeti és etnikai kisebbségek ügyében illetékes kormányzati szerv az országos kisebbségi önkormányzatokkal egyezteti.
(2) A kisebbségi választói jegyzékbe való felvételt a választás évének július 15. napjáig lehet kérni a lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjétől a kérelemnek az önkormányzat épületében elhelyezett gyűjtőládába helyezésével. A kisebbségi választói jegyzékbe való felvétel levélben is kérhető úgy, hogy az legkésőbb a választás évének július 15. napjáig megérkezzen a helyi választási irodába.
(3) A kisebbségi választói jegyzékbe való felvétel iránti kérelmet a 11. melléklet szerinti nyomtatványon lehet benyújtani.
(4) A kisebbségi választói jegyzékbe való felvétel iránti kérelem tartalmazza a polgár
a) családi és utónevét,
b) születési családi és utónevét,
c) lakóhelyét,
d) személyi azonosítóját,
e) nyilatkozatát arról, hogy az adott nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozik, továbbá
f) aláírását.
(5) Ha a polgár több kisebbség választói jegyzékébe is kéri felvételét, valamennyi kérelme érvénytelen.

115/F. § (1) A helyi választási iroda vezetője legkésőbb július 15-én határozattal dönt a kérelmező kisebbségi választói jegyzékbe vételéről.
(2) A helyi választási iroda vezetője a kérelmező állampolgárságát és választójogát a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, valamint a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartása alapján ellenőrzi. A választójog ellenőrzése céljából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás és a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartása összekapcsolható.
(3) Fel kell venni a kérelmezőt a kisebbségi választói jegyzékbe, ha a kérelem tartalmazza a 115/E. § (4) bekezdésében foglalt adatokat, a kérelmező magyar állampolgár és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választójoggal rendelkezik; ellenkező esetben a kisebbségi választói jegyzékbe való felvételt meg kell tagadni.
(4) A helyi választási iroda vezetője haladéktalanul értesíti a kérelmezőt a kisebbségi választói jegyzékbe való felvételt megtagadó határozatáról. A kisebbségi választói jegyzékbe való felvételt megtagadó határozatnak tartalmaznia kell a kisebbségi választói jegyzékbe vétel megtagadásának indokát és annak bizonyítékait, valamint a határozattal szembeni jogorvoslati lehetőségről szóló tájékoztatást is.
(5) A kisebbségi választói jegyzékbe való felvételt megtagadó határozattal szemben az erről szóló értesítés kézhezvételét követő három napon belül nyújtható be kifogás a helyi választási iroda vezetőjéhez.

115/G. § (1) A választópolgárokat a szavazás helyéről, idejéről és módjáról a helyi választási iroda vezetője kisebbségi értesítő megküldésével tájékoztatja.
(2) A kisebbségi választói jegyzékből törölni kell azt, akit a névjegyzékből töröltek.
(3) A kisebbségi választói jegyzék – az abban szereplő választópolgárok száma kivételével – nem nyilvános, abba csak
a) a helyi választási iroda tagjai a kisebbségi választói jegyzék összeállítása, továbbvezetése, a kisebbségi értesítők elkészítése és megküldése során,
b) a helyi választási bizottság és a helyi választási iroda tagjai a jelölt választójogának ellenőrzése során,
c) a választási bizottság és a választási iroda tagjai, valamint a bíróság a jogorvoslati eljárásban,
d) a szavazatszámláló bizottság a szavazás során,
e) az érintett személy a saját adatait illetően
tekinthet be. A kisebbségi választói jegyzékbe történt betekintésről nyilvántartást kell vezetni.
(4) A kisebbségi választói jegyzéket a szavazás eredményének jogerőssé válását – a jegyzékkel kapcsolatos jogorvoslat esetén annak elbírálását – követően haladéktalanul meg kell semmisíteni.
(5) A kisebbségi választói jegyzékbe felvett kisebbségi választópolgárok száma közérdekű adat, azt a helyi választási iroda vezetője nyilvánosságra hozza, valamint az Országos Választási Iroda közzéteszi.

115/H. § (1) A kisebbségi választói jegyzékbe a 115/F. § (1) bekezdésében megállapított határidőt követően – a jogorvoslati eljárások kivételével – nem vehető fel választópolgár.
(2) A kisebbségi választói jegyzékre – a 115/B. §-ban és 115/G. §-ban foglalt korlátozásokkal – a névjegyzékre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

Választási szervek

115/I. § (1) A települési kisebbségi önkormányzati választásokon az alábbi választási bizottságok működnek:
a) szavazatszámláló bizottság,
b) helyi választási bizottság,
c) területi választási bizottság.
(2) A települési kisebbségi önkormányzati választásokon az alábbi választási irodák működnek:
a) helyi választási iroda,
b) országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda,
c) területi választási iroda,
d) Országos Választási Iroda.
(3) A szavazatszámláló bizottság tagja a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választójoggal rendelkező személy lehet. A kisebbségi jelölő szervezet a szavazatszámláló bizottságba nem bízhat meg tagot.
(4) A kisebbségi jelölő szervezet megbízottja a helyi választási bizottság ülésein a saját kisebbségével kapcsolatos döntések meghozatalában teljes jogú tagként, egyéb kérdések megtárgyalásán tanácskozási joggal vehet részt. A tanácskozási joggal rendelkező tagot a bizottság határozatképességének megállapításakor nem kell figyelembe venni.
(5) A szavazatszámláló bizottság
a) ellenőrzi a szavazóhelyiséget, levezeti a szavazást, gondoskodik a szavazás törvényes lebonyolításáról,
b) dönt a szavazás folyamán felmerült vitás kérdésekben,
c) megszámlálja a szavazatokat, és megállapítja a szavazókörben a szavazás eredményét, amiről jegyzőkönyvet állít ki,
d) indítványozza az illetékes választási bizottságnak a szavazás szavazóköri eredményének megsemmisítését, ha olyan törvénysértést észlel, amely azt érdemben befolyásolta.
(6) A helyi választási bizottság
a) kitűzi a települési kisebbségi önkormányzati választást,
b) dönt a települési kisebbségi önkormányzati jelöltek, valamint a csak egy településen jelöltet állítani kívánó jelölő szervezetek nyilvántartásba vételéről, illetőleg elutasításáról,
c) kisorsolja a jelöltek sorrendjét a szavazólapon,
d) jóváhagyja a szavazólapok adattartalmát,
e) dönt a benyújtott kifogásról,
f) dönt a szavazatszámláló bizottság határozata elleni fellebbezésről,
g) megsemmisíti a választás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely azt érdemben befolyásolta,
h) egyenlő szavazatszám esetén kisorsolja, hogy melyik jelölt szerez mandátumot,
i) megállapítja és közzéteszi a választás eredményét,
j) kiadja a képviselőknek a megbízólevelet,
k) a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését.
(7) A területi választási bizottság
a) dönt a csak egy megyében/fővárosban jelöltet állítani kívánó jelölő szervezetek nyilvántartásba vételéről, illetőleg elutasításáról,
b) dönt a helyi választási bizottság határozata elleni fellebbezésről,
c) a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését.
(8) Az Országos Választási Bizottság
a) állásfoglalást ad ki a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése és az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében; az állásfoglalás iránymutató jellegű, az ellen jogorvoslatnak helye nincs; az állásfoglalást a Magyar Közlönyben közzé kell tenni,
b) beszámol az Országgyűlésnek a települési kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról.

Jelölés

115/J. § (1) A jelölő szervezet bejelentéséhez csatolni kell annak alapszabályát, amely bizonyítja, hogy a törvényben meghatározott feltételnek megfelelően alapszabályában rögzített célja az adott nemzeti vagy etnikai kisebbség képviselete.
(2) A jelöltnek arról is nyilatkoznia kell, hogy
a) a kisebbség képviseletét vállalja,
b) a kisebbségi közösség nyelvét ismeri-e,
c) a kisebbségi közösség kultúráját és hagyományait ismeri-e,
d) korábban volt-e más kisebbség kisebbségi önkormányzatának tagja vagy tisztségviselője.
(3) A (2) bekezdés szerinti nyilatkozat tartalmát bárki megismerheti.
(4) A jelölt választójogát a helyi választási bizottság a jelölt lakóhelye szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjének megkeresése útján ellenőrzi, aki tájékoztatja a helyi választási bizottságot, hogy a jelöltként bejelentett személy szerepel-e a kisebbségi választói jegyzékben.

Szavazás

115/K. § (1) Kisebbségenként külön szavazólapot kell készíteni.
(2) A települési kisebbségi önkormányzati választás szavazólapja tartalmazza a kisebbség megnevezését; a jelöltek családi és utónevét a helyi választási bizottság által kisorsolt sorrendben; az 52. § (3) bekezdése szerinti megkülönböztető jelzést, a jelöltek neve előtt a szavazásra szolgáló kört, a jelölő szervezet nevét – a jelölő szervezet kérésére annak rövidítését is –, valamint a szavazás módjára vonatkozó tájékoztatást.
(3) A szavazólapot két nyelven (magyar nyelven és a kisebbség nyelvén) kell elkészíteni. A jelölt nevét csak a jelölt kérésére, a jelölő szervezet nevét csak a jelölő szervezet kérésére kell feltüntetni a kisebbség nyelvén is.
(4) Közös jelölt esetén a szavazólapon valamennyi jelölő szervezet nevét fel kell tüntetni.

A szavazatok összesítése

115/L. § A települési kisebbségi önkormányzati képviselők választásának eredményét a szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve(i) alapján a helyi választási bizottság állapítja meg.

A TERÜLETI ÉS AZ ORSZÁGOS KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSA

115/M. § Az I. fejezet, a II. fejezet – a 7/A. § kivételével –, az V. fejezet – a 25. § kivételével –, az 51–53. §, az 55–58. §, a 65–71. §, valamint a X. és a XII/A. fejezet rendelkezéseit a területi és az országos kisebbségi önkormányzati képviselők választásán a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.

A választás kitűzése

115/N. § (1) A területi és az országos kisebbségi önkormányzati képviselők általános választását az Országos Választási Bizottság a települési kisebbségi önkormányzati képviselők választását követő év márciusára, valamennyi kisebbség tekintetében azonos napra tűzi ki.
(2) Az Országos Választási Bizottság – a választás kitűzésével egyidejűleg – megállapítja a megválasztható országos kisebbségi önkormányzatok létszámát, valamint azt, hogy mely kisebbségi jelölő szervezetek jogosultak listát állítani a területi és az országos kisebbségi önkormányzatok választásán.

Szavazókörök

115/O. § (1) A szavazásra azokon a településeken kerül sor, ahol a szavazás napján települési kisebbségi önkormányzat működik.
(2) Az elektor azon a településen gyakorolhatja választójogát, ahol a települési kisebbségi önkormányzat tagjává választották. A szavazásra jogosult elektorokról a helyi választási bizottság elektori jegyzéket készít.

Választási szervek

115/P. § (1) A területi és az országos kisebbségi önkormányzati választásokon az alábbi választási bizottságok működnek:
a) helyi választási bizottság,
b) területi választási bizottság,
c) Országos Választási Bizottság.
(2) A területi és az országos kisebbségi önkormányzati választásokon az alábbi választási irodák működnek:
a) helyi választási iroda,
b) országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda,
c) területi választási iroda,
d) Országos Választási Iroda.
(3) A helyi választási bizottság
a) elkészíti és vezeti az elektori jegyzéket,
b) ellenőrzi a szavazóhelyiséget, levezeti a szavazást, gondoskodik a szavazás törvényes lebonyolításáról,
c) dönt a szavazás folyamán felmerült vitás kérdésekben,
d) a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését.
(4) A területi választási bizottság
a) dönt a területi listák és az azon levő jelöltek, valamint a csak egy megyében/fővárosban jelöltet állítani kívánó jelölő szervezetek nyilvántartásba vételéről, illetőleg elutasításáról,
b) kisorsolja a területi listák sorszámát,
c) jóváhagyja a területi listás szavazólap adattartalmát,
d) dönt a területi kisebbségi önkormányzati választással kapcsolatos kifogásról,
e) dönt a helyi választási bizottságnak az (1) bekezdés b) és c) pontja alapján hozott, kizárólag a területi kisebbségi önkormányzati választást érintő határozata, valamint az (1) bekezdés a) pontja alapján hozott határozata elleni fellebbezésről,
f) megszámlálja a területi kisebbségi önkormányzati választáson a listákra leadott szavazatokat, és megállapítja a területi kisebbségi önkormányzati választás eredményét, amiről jegyzőkönyvet állít ki, közzéteszi a választás eredményét,
g) megsemmisíti a területi kisebbségi önkormányzati választás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely azt érdemben befolyásolta,
h) kiadja a területi kisebbségi önkormányzati választáson mandátumot szerzett képviselőknek a megbízólevelet,
i) megszámlálja az országos kisebbségi önkormányzati választáson a listákra leadott szavazatokat, amiről jegyzőkönyvet állít ki,
j) a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését.
(5) Az Országos Választási Bizottság
a) állásfoglalást ad ki a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése és az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében; az állásfoglalás iránymutató jellegű, az ellen jogorvoslatnak helye nincs; az állásfoglalást a Magyar Közlönyben közzé kell tenni,
b) kitűzi a területi és az országos kisebbségi önkormányzati választást,
c) dönt minden olyan kifogásról, amely nem tartozik a területi választási bizottság hatáskörébe,
d) dönt a helyi választási bizottságnak az (1) bekezdés b) és c) pontja alapján hozott, az országos kisebbségi önkormányzati választást érintő határozata elleni fellebbezésről,
e) dönt a területi választási bizottság határozata elleni fellebbezésről,
f) megállapítja az országos kisebbségi önkormányzati választás eredményét, amiről jegyzőkönyvet állít ki, közzéteszi a választás eredményét,
g) kiadja az országos kisebbségi önkormányzati választáson mandátumot szerzett képviselőknek a megbízólevelet,
h) kitűzi az időközi területi és országos kisebbségi önkormányzati választást,
i) a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését,
j) beszámol az Országgyűlésnek a területi és országos kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról.

Jelölés

115/R. § A listát legkésőbb a szavazást megelőző 26. napon kell bejelenteni.

Szavazás

115/S. § (1) A területi, illetőleg az országos kisebbségi önkormányzati választás szavazólapja tartalmazza a kisebbség megnevezését; a listák nevét a területi választási bizottság, illetőleg az Országos Választási Bizottság által kisorsolt sorrendben; a listán induló jelöltek közül a megválasztható képviselők számának megfelelő számú jelölt nevét a kisebbségi jelölő szervezet által bejelentett sorrendben; valamint a szavazás módjára vonatkozó tájékoztatást.
(2) Szavazni a helyi választási bizottság által kijelölt helyiségben lehet. A szavazást le kell zárni, ha valamennyi elektor leadta szavazatát.
(3) Az elektor a szavazólapot, illetőleg szavazólapokat borítékba zárja, amelyen fel kell tüntetni a kisebbség megnevezését.

A szavazatok összesítése

115/T. § (1) A szavazás lezárását követően a helyi választási bizottság felbontja az urnát, és a borítékokat – azok felbontása nélkül – kisebbségenként külön-külön szállítóborítékba zárja, amelyen feltünteti a benne lévő borítékok számát. A szállítóborítéko(ka)t haladéktalanul a területi választási bizottsághoz kell szállítani.
(2) A területi választási bizottság – a szavazást követő napon, miután valamennyi érintett településről megérkeznek a szállítóborítékok – kisebbségenként megszámlálja a szavazatokat, és a szavazatszámlálás eredményéről – külön a területi és külön az országos kisebbségi önkormányzati választás tekintetében – jegyzőkönyvet állít ki.
(3) A területi kisebbségi önkormányzati képviselők választásának eredményét a területi választási bizottság állapítja meg.
(4) Az országos kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról kiállított jegyzőkönyvet haladéktalanul az Országos Választási Bizottsághoz kell szállítani.
(5) Az országos kisebbségi önkormányzati képviselők választásának eredményét a területi választási bizottságok jegyzőkönyvei alapján az Országos Választási Bizottság állapítja meg az azok beérkezését követő napon.

A megüresedett mandátum betöltése

115/U. § (1) Ha a megválasztott képviselő kiesik, helyére a jelölő szervezet a mandátum megüresedésétől számított 30 napon belül jelentheti be a mandátumot szerző jelöltet a területi választási bizottságnál, illetőleg az Országos Választási Bizottságnál.
(2) Az időközi választást a képviselő-testület, illetőleg közgyűlés megbízatásának megszűnésétől számított négy hónapon belülre kell kitűzni.”

66. § (1) A Ve. 149. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

f) jelölési fajta: az országgyűlési képviselők választásán az egyéni választókerületi, a területi listás, az országos listás jelölés; az Európai Parlament tagjainak választásán a listás jelölés; a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a polgármester-/főpolgármester-, a kislistás, az egyéni választókerületi, a kompenzációs listás, a fővárosi/megyei listás jelölés; a kisebbségi önkormányzati képviselők választásán a települési kisebbségi önkormányzati, a területi kisebbségi önkormányzati, az országos kisebbségi önkormányzati jelölés,”

(2) A Ve. 149. §-ának k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

k) kisebbségi jelölő szervezet: a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról szóló törvény szerinti jelölő szervezet,”

67. § (1) Az Ötv. 9. § (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a részönkormányzat testületére, a kisebbségi önkormányzat testületére, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja.”

(2) Az Ötv. 12. § (7) bekezdésének első mondata az alábbiak szerint módosul:

„A települési kisebbségi önkormányzat elnöke az adott kisebbség helyi szószólójává válik.”

(3) Az Ötv. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

24. § „(1) A bizottság elnökét és tagjainak több, mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a települési kisebbségi önkormányzat elnöke, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja.
(2) A bizottságba indokolt beválasztani a települési kisebbségi önkormányzat tagját, a feladatköre szerinti területi szolgáltatást nyújtó jelentősebb szervezet képviselőjét, társadalmi szervezet küldöttjét, a szolgáltatást igénybe vevő más választópolgárt.”

(4) Az Ötv. 38. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A polgármesteri hivatal ellátja a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben meghatározott feladatokat.”

(5) Az Ötv. 62. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Ha a fővárosban fővárosi kisebbségi önkormányzat alakul, a fővárosi közgyűlés köteles megalakítani kisebbségi ügyekkel foglalkozó bizottságát, amelynek munkájában a fővárosi kisebbségi önkormányzat elnöke állandó tanácskozási joggal vesz részt.”

(6) Az Ötv. 70. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A megyei önkormányzat biztosítja a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesítését.”

(7) Az Ötv. 74. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha a megyében területi kisebbségi önkormányzat alakul, a megyei közgyűlés köteles megalakítani kisebbségi ügyekkel foglalkozó bizottságát, amelynek munkájában a megyei kisebbségi önkormányzat elnöke állandó tanácskozási joggal vesz részt.”

68. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 124. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A helyi bíróság ülnökeit a bíróság székhelye szerint illetékes települési, illetőleg települési kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete, a megyei bíróság ülnökeit a megyei (fővárosi), megyei jogú városi közgyűlés és a területi kisebbségi önkormányzatok képviselő-testületei választják meg. A kerületi bíróságok ülnökeit a bíróság illetékességi területe szerinti települési önkormányzatok és a települési kisebbségi önkormányzatok képviselő-testületei, a Budakörnyéki Bíróság ülnökeit a Pest Megyei Közgyűlés és a Pest megyei kisebbségi önkormányzatok képviselő-testületei választják meg. A megyei bíróság és a munkaügyi bíróság ülnökeit a megyei (fővárosi), megyei jogú városi közgyűlés és a területi kisebbségi önkormányzatok képviselő-testületei választják meg.”

69. §15

70. § (1) A Nekt. 1. melléklete helyébe e törvény 1. melléklete lép.

(2) A Ve. 8. melléklete helyébe e törvény 2. melléklete lép, egyidejűleg a Ve. az e törvény 3. mellékletét képező 8/A. melléklettel, valamint az e törvény 4. mellékletét képező 11. melléklettel egészül ki.

71. § Ahol jogszabály „helyi kisebbségi önkormányzat” fogalmat használ, ott értelemszerűen „települési kisebbségi önkormányzat” vagy „megyei, fővárosi kisebbségi önkormányzat” fogalmat kell érteni.

72. § (1) E törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) E törvény 1–26. §-át első alkalommal a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2006. évi általános választásával egy napon tartott települési kisebbségi önkormányzati választásokon és az azt megelőző választási eljárás során kell alkalmazni azzal, hogy az e törvény hatálybalépését megelőzően bejegyzett jelölő szervezet állíthat jelöltet, illetőleg listát.

(3) Az országos önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére vonatkozó szabályokat első alkalommal a 2006. évi kisebbségi önkormányzati választásokat követően kell alkalmazni.

(4) E törvény hatálybalépése az azt megelőzően alakult kisebbségi települési önkormányzatok megbízatását és jogállását nem érinti; rájuk az e törvény kihirdetésekor hatályban volt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(5) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

b) az Ötv. 98. § (2) bekezdés a) pontjában a „ , helyi kisebbségi, valamint a kisebbségi települési önkormányzatok”, (3) és (4) bekezdésének bevezető szövegében, valamint 99. § (3) bekezdésében a „ , helyi kisebbségi, valamint a kisebbségi települési önkormányzat” szövegrész;

d) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény módosításáról szóló 1995. évi VI. törvény;

e) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról szóló 1994. évi LXII. törvény 34–37. §-a, 39. §-a, 40. §-ának (2)–(5) bekezdése, 43. §-a és 47. §-a;

f) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló 1994. évi LXIII. törvény 56. és 64. §-a;

g)–h)16

i) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról szóló 1999. évi LXV. törvény;

j) az Övjt. 26. §-a (1) bekezdésének harmadik mondata; XI. fejezete (48–50/C. §-a); 54/A. §-ának l) pontjából az „a helyi kisebbségi önkormányzat tagja” szövegrész; 54/A. §-ának m) és p) pontja; 54/A. §-ának x) pontjából a „valamint a helyi kisebbségi önkormányzati képviselők választása” szövegrész; 57. §-ának e) pontja; 63. §-ának (2) bekezdése; 5. számú melléklete;

k) a Ve. XII. fejezetének címéből a „ , valamint a helyi kisebbségi önkormányzatok tagjainak” szövegrész; 100. §-ából a „ , valamint a helyi kisebbségi önkormányzatok tagjainak” szövegrész; 101. §-ának c) pontjából a „ , valamint a helyi kisebbségi önkormányzati képviselők választása” szövegrész; 108. §-a; 109. §-a; a 110. § (1) bekezdésének a)–c) pontjából és (2) bekezdéséből az „ , a helyi kisebbségi önkormányzati” szövegrész, valamint (3) bekezdése; 112. §-ából és 113. §-ának (2) bekezdéséből az „és a helyi kisebbségi önkormányzati” szövegrész; 114. §-a és az előtte lévő „A helyi kisebbségi önkormányzati választás kitűzése” alcím; 115. §-ának (3) bekezdése; 149. §-a h) pontjából a „helyi” szövegrész, továbbá j) pontja; 163. §-a, 164. §-a és 166. §-a;

l)–m)17

(6) Az Öt. 98. § (4) bekezdésében a „szerveik” szövegrész helyébe a „szervei” szöveg lép.

(7) Az 56. § rendelkezéseit a törvény hatálybalépését követő naptári év december 31-ig kell végrehajtani. A végrehajtásról a Kormány gondoskodik.18

(8)19 Az országos kisebbségi önkormányzatok költségvetési szervként történő gazdálkodásának feltételeit 2008. január 1-jétől kell biztosítani. A végrehajtásról a Kormány gondoskodik.

73. §20

1. melléklet a 2005. évi CXIV. törvényhez


Vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozat országos önkormányzati képviselő
(elnök, elnökhelyettes), valamint a vele közös háztartásban élő házastársa vagy élettársa és gyermeke számára
Vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozat országos önkormányzati képviselő (elnök, elnökhelyettes), valamint a vele közös háztartásban élő házastársa vagy élettársa és gyermeke számára

A nyilatkozatot adó személye

1. A nyilatkozatot adó:
a) országos önkormányzati képviselő, elnök, elnökhelyettes (a továbbiakban együtt: képviselő)
b) a képviselővel közös háztartásban élő házastárs vagy élettárs (a továbbiakban: házastárs/élettárs)
c) a képviselővel közös háztartásban élő gyermek (a továbbiakban: gyermek)
2. A képviselő neve:    
3. A házastárs/élettárs neve:    
4. A gyermek neve:    
A) Rész

VAGYONNYILATKOZAT

I. Ingatlanok

1.
a) A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is):    
b) Az ingatlan területnagysága:    
c) Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése):    
d) Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), az épület alapterülete:    
e) Az ingatlan jogi jellege (társasház, szövetkezeti ház, műemlék, bányatelek stb.):    
f) A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, bérlő stb.):    
g) Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke:    
h) A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete):    

2.
a) A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is):    
b) Az ingatlan területnagysága:    
c) Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése):    
d) Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), az épület alapterülete:    
e) Az ingatlan jogi jellege (társasház, szövetkezeti ház, műemlék, bányatelek stb.):    
f) A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, bérlő stb.):    
g) Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke:    
h) A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete):    

3.
a) A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is):    
b) Az ingatlan területnagysága:    
c) Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése):    
d) Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), az épület alapterülete:    
e) Az ingatlan jogi jellege (társasház, szövetkezeti ház, műemlék, bányatelek stb.):    
f) A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, bérlő stb.):    
g) Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke:    
h) A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete):    

4.
a) A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is):    
b) Az ingatlan területnagysága:    
c) Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése):    
d) Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), az épület alapterülete:    
e) Az ingatlan jogi jellege (társasház, szövetkezeti ház, műemlék, bányatelek stb.):    
f) A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, bérlő stb.):    
g) Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke:    
h) A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete):    


II. Nagy értékű ingóságok

1. Gépjárművek:
a) személygépkocsi:      típus
a szerzés ideje, jogcíme:      típus
a szerzés ideje, jogcíme:      típus
a szerzés ideje, jogcíme:      típus
b) tehergépjármű, autóbusz:      típus
a szerzés ideje, jogcíme:      típus
a szerzés ideje, jogcíme:      típus
a szerzés ideje, jogcíme:      típus
c) motorkerékpár:      típus
a szerzés ideje, jogcíme:      típus
a szerzés ideje, jogcíme:      típus
a szerzés ideje, jogcíme:      típus

2. Vízi vagy légi jármű:
a) jellege:    
típusa:    
a szerzés ideje, jogcíme:    
b) jellege:    
típusa:    
a szerzés ideje, jogcíme:    

3. Védett műalkotás, védett gyűjtemény:
a) egyedi alkotások:      megnevezés … db
a szerzés ideje, jogcíme:      megnevezés … db
a szerzés ideje, jogcíme:      megnevezés … db
a szerzés ideje, jogcíme:      megnevezés … db
b) gyűjtemény:      megnevezés … db
a szerzés ideje, jogcíme:      megnevezés … db
a szerzés ideje, jogcíme:      megnevezés … db
a szerzés ideje, jogcíme:      megnevezés … db

4. Egyéb, darabonként vagy készletenként (gyűjteményenként) a mindenkori képviselői alapdíj hathavi összegét meghaladó értékű ingóság:
a) megnevezés:    
a szerzés ideje, jogcíme:    
b) megnevezés:    
a szerzés ideje, jogcíme:    
c) megnevezés:    
a szerzés ideje, jogcíme:    
d) megnevezés:    
a szerzés ideje, jogcíme:    
e) megnevezés:    
a szerzés ideje, jogcíme:    

5. Értékpapírban elhelyezett megtakarítás vagy egyéb befektetés (részvény, kötvény, részjegy, nagy értékű biztosítás stb.):
megnevezés:    
névérték, biztosítási összeg:    
megnevezés:    
névérték, biztosítási összeg:    
megnevezés:    
névérték, biztosítási összeg:    
megnevezés:    
névérték, biztosítási összeg:    
megnevezés:    
névérték, biztosítási összeg:    

6. Takarékbetétben elhelyezett megtakarítás:      Ft

7. A mindenkori képviselői alapdíj hathavi összegét meghaladó készpénz:      Ft

8. Az összességében a mindenkori képviselői alapdíj hathavi összegét meghaladó pénzintézeti számlakövetelés vagy más, szerződés alapján fennálló pénzkövetelés:
a) pénzintézeti számlakövetelés:
forintban:    
devizában (forintértéken):    
b) más, szerződés alapján fennálló pénzkövetelés összege:      Ft

9. Más, jelentősebb értékű vagyontárgyak, ha azok együttes értéke a mindenkori képviselői alapdíj hathavi összegét meghaladja:
megnevezés:    
megnevezés:    
megnevezés:    
megnevezés:    
megnevezés:    


III. Tartozások

Ebben a rovatban kérjük feltüntetni a köztartozás címén, valamint a pénzintézettel vagy magánszemélyekkel szemben esetlegesen fennálló tartozásait
1. Köztartozás (adó, vám, illeték, tb-járulék stb.):      forint
2. Pénzintézettel szembeni tartozás (hitel, kölcsön stb.):      forint
3. Magánszemélyekkel szembeni tartozás:      forint


IV. Egyéb közlendők
B) Rész

JÖVEDELEMNYILATKOZAT
(a képviselői tiszteletdíjon kívüli adóköteles jövedelmek)

1. Foglalkozása:    
Munkahelye:    
Szünetelteti-e foglalkozását:    igen
    nem
Foglalkozásából származó havi adóköteles (bruttó) jövedelme:      Ft

2. Az 1. pontban írt foglalkozásán kívüli, valamennyi olyan tevékenysége, amelyből adóköteles jövedelme származik:
a) A tevékenység megnevezése:    
b) A kifizető személye (kivéve a jogszabályon alapuló titoktartási kötelezettség alá eső tevékenységek):    
c) A jövedelem rendszeressége (havi, egyéb rendszerességű, eseti vagy időszakos):    
d) A jövedelem (bruttó) összege:      Ft

a) A tevékenység megnevezése:    
b) A kifizető személye (kivéve a jogszabályon alapuló titoktartási kötelezettség alá eső tevékenységek):    
c) A jövedelem rendszeressége (havi, egyéb rendszerességű, eseti vagy időszakos):    
d) A jövedelem (bruttó) összege:      Ft

a) A tevékenység megnevezése:    
b) A kifizető személye (kivéve a jogszabályon alapuló titoktartási kötelezettség alá eső tevékenységek):    
c) A jövedelem rendszeressége (havi, egyéb rendszerességű, eseti vagy időszakos):    
d) A jövedelem (bruttó) összege:      Ft
C) Rész

GAZDASÁGI ÉRDEKELTSÉGI NYILATKOZAT

Gazdasági társaságban fennálló tisztsége vagy érdekeltsége:

I.

1. Gazdasági társaság neve:    
2. Gazdasági társaság formája:    
3. Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.):    
4. A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya:      %
5. A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya:      %
6. A gazdasági társaságban viselt tisztsége:    


II.

1. Gazdasági társaság neve:    
2. Gazdasági társaság formája:    
3. Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.):    
4. A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya:      %
5. A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya:      %
6. A gazdasági társaságban viselt tisztsége:    


III.

1. Gazdasági társaság neve:    
2. Gazdasági társaság formája:    
3. Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.):    
4. A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya:      %
5. A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya:      %
6. A gazdasági társaságban viselt tisztsége:    


IV.

1. Gazdasági társaság neve:    
2. Gazdasági társaság formája:    
3. Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.):    
4. A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya:      %
5. A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya:      %
6. A gazdasági társaságban viselt tisztsége:    


V.

1. Gazdasági társaság neve:    
2. Gazdasági társaság formája:    
3. Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.):    
4. A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya:      %
5. A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya:      %
6. A gazdasági társaságban viselt tisztsége:    

2. melléklet a 2005. évi CXIV. törvényhez

SZAVAZÓLAP
(a település neve)
............................................. kisebbségi önkormányzati képviselők választása
........... (év) ............................... (hónap) ............ (nap)

Érvényesen szavazni legfeljebb 5 jelöltre lehet!

1.    O (jelölt neve, jelölő szervezet neve)
2.    O (jelölt neve, jelölő szervezet neve)
3.    O (jelölt neve, jelölő szervezet neve)
4.    O (jelölt neve, jelölő szervezet neve)
5.    O (jelölt neve, jelölő szervezet neve)
6.    O (jelölt neve, jelölő szervezet neve)
7.    O (jelölt neve, jelölő szervezet neve)
8.    O (jelölt neve, jelölő szervezet neve)
9.    O (jelölt neve, jelölő szervezet neve)
10.    O (jelölt neve, jelölő szervezet neve)
11.    O (jelölt neve, jelölő szervezet neve)
12.    O (jelölt neve, jelölő szervezet neve)
X.    O (jelölt neve, jelölő szervezet neve)

A jelöltekre szavazni a nevük mellett lévő körben elhelyezett egymást metsző két vonallal lehet, például:

[A szavazólapon a jelölő szervezet bíróság által bejegyzett neve mellett a jelölő szervezet kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését is.

A szavazólapot két nyelven (magyar nyelven és a kisebbség anyanyelvén) kell elkészíteni. A jelölt nevét csak a jelölt kérésére, a jelölő szervezet nevét csak a jelölő szervezet kérésére kell feltüntetni a kisebbség anyanyelvén is.]

3. melléklet a 2005. évi CXIV. törvényhez


(A területi és az országos kisebbségi önkormányzati választás szavazólapjának mintája)
SZAVAZÓLAP
Fővárosi/ ........... megyei/Országos .................. kisebbségi önkormányzati képviselők választása

Érvényesen szavazni csak 1 listára lehet!

1.
O
(jelölő szervezet neve)

2.
O
(jelölő szervezet neve)

3.
O
(jelölő szervezet neve)

X.
O
(jelölő szervezet neve)

 

 

 

 

(jelölt neve)

(jelölt neve)

(jelölt neve)

(jelölt neve)

(jelölt neve)

(jelölt neve)

(jelölt neve)

(jelölt neve)

(jelölt neve)

(jelölt neve)

(jelölt neve)

(jelölt neve)

(jelölt neve)

(jelölt neve)

(jelölt neve)

(jelölt neve)

(jelölt neve)

(jelölt neve)

(jelölt neve)

(jelölt neve)


A listára szavazni a lista feletti körben elhelyezett egymást metsző két vonallal lehet, például:

[A szavazólapon a jelölő szervezet bíróság által bejegyzett neve mellett a jelölő szervezet kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését is.

A szavazólapot két nyelven (magyar nyelven és a kisebbség anyanyelvén) kell elkészíteni. A jelölt nevét csak a jelölt kérésére, a jelölő szervezet nevét csak a jelölő szervezet kérésére kell feltüntetni a kisebbség anyanyelvén is.]

4. melléklet a 2005. évi CXIV. törvényhez


Kisebbségi választói jegyzékbe vétel iránti kérelem
Kisebbségi választói jegyzékbe vétel iránti kérelem

Családi név:    ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜
Utónév:    ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜
Születési családi név:    ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜
Születési utónév:    ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜
Személyi azonosító:    ⬜ - ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ - ⬜ ⬜ ⬜ ⬜
Lakóhely:    ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ irányítószám
    ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ település
    ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ út, utca, tér stb.
    ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ szám ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ emelet ⬜ ⬜ ⬜ ⬜ ajtó


Kijelentem, hogy az alább megjelölt kisebbségi közösség tagja vagyok. (CSAK EGY KISEBBSÉG JELÖLHETŐ MEG!)

⬜ bolgár

⬜ cigány

⬜ görög

⬜ horvát

⬜ lengyel

⬜ német

⬜ örmény

⬜ román

⬜ ruszin

⬜ szerb

⬜ szlovák

⬜ szlovén

 

⬜ ukrán

 


Kérem felvételem a kisebbségi választói jegyzékbe!

Kelt: ............................................................................. Aláírás: .......................................................................
1

A törvényt az Országgyűlés a 2005. október 17-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2005. október 26. Hatályon kívül helyezte a 2011: CLXXIX. törvény 237. §-a 2012. január 1. napjával.

2

Lásd a 21/2006. (VII. 4.) OVB állásfoglalást a passzív választójogról a települési kisebbségi önkormányzati választáson.

3

A 6. § a 2010: LXII. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 3. § (1) bekezdése alapján első alkalommal a 2010. évi általános kisebbségi önkormányzati választások során kell alkalmazni.

4

Lásd a települési kisebbségi önkormányzati választás szavazólapjának adattartalmáról szóló 6/2010. (IX. 6.) OVB állásfoglalást.

5

A 7. § (3) bekezdése a 2010: LXII. törvény 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 3. § (1) bekezdése alapján első alkalommal a 2010. évi általános kisebbségi önkormányzati választások során kell alkalmazni.

6

A 8. § a 2010: LXII. törvény 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 3. § (1) bekezdése alapján első alkalommal a 2010. évi általános kisebbségi önkormányzati választások során kell alkalmazni.

7

A 9. § a 2010: LXII. törvény 1. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 3. § (1) bekezdése alapján első alkalommal a 2010. évi általános kisebbségi önkormányzati választások során kell alkalmazni.

8

A 10. § (1) bekezdése a 2010: LXII. törvény 1. § (5) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 3. § (1) bekezdése alapján első alkalommal a 2010. évi általános kisebbségi önkormányzati választások során kell alkalmazni.

9

A 15. § a 2010: LXII. törvény 1. § (6) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 3. § (1) bekezdése alapján első alkalommal a 2010. évi általános kisebbségi önkormányzati választások során kell alkalmazni.

10

A 16. § (3) bekezdése a 2010: LXII. törvény 1. § (7) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 3. § (1) bekezdése alapján első alkalommal a 2010. évi általános kisebbségi önkormányzati választások során kell alkalmazni.

11

A 20. § (3) bekezdése a 2010: LXII. törvény 1. § (8) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 3. § (1) bekezdése alapján első alkalommal a 2010. évi általános kisebbségi önkormányzati választások során kell alkalmazni.

12

A 23. § a 2010: LXII. törvény 1. § (9) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 3. § (1) bekezdése alapján első alkalommal a 2010. évi általános kisebbségi önkormányzati választások során kell alkalmazni.

13

A 26. § (2) bekezdés a) pontja a 2011: CLXXV. törvény 161. §-a szerint módosított szöveg.

14

A III. Fejezet megjelölését és címét – amely a 62. §-t megelőzően volt jelölve – a 2007: LXXXII. törvény 2. § 829. pontja hatályon kívül helyezte.

15

A 69. §-t a 2007: LXXXII. törvény 2. § 829. pontja hatályon kívül helyezte.

16

A 72. § (5) bekezdésének g)–h) pontját a 2007: LXXXII. törvény 2. § 829. pontja hatályon kívül helyezte.

17

A 72. § (5) bekezdésének l)–m) pontját a 2007: LXXXII. törvény 2. § 829. pontja hatályon kívül helyezte.

19

A 72. § (8) bekezdése a 2007: CLVIII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

20

A 73. §-t a 2007: LXXXII. törvény 2. § 829. pontja hatályon kívül helyezte.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére