• Tartalom

2005. évi XLVI. törvény

a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény és a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény módosításáról1

2007.07.01.

Első Fejezet

A magyar állampolgárságról szóló
1993. évi LV. törvény módosítása

1. § A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ápt.) 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés b)–e) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén – kérelmére – kedvezményesen honosítható az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem magyar állampolgár, aki Magyarországon lakik és felmenője magyar állampolgár volt.”

2. § Az Ápt. 4/A. § (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem köteles vizsgát tenni:]

b) aki magyar tannyelvű nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézményben végzettséget szerzett;”

3. § (1) Az Ápt. 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az állampolgársági bizonyítvány tartalmazza:
a) az eljáró hatóság megnevezését, az ügy számát,
b) a kérelmező nevét, születési helyét és idejét,
c) a ténymegállapítást,
d) a ténymegállapítás alapjául szolgáló jogszabály megjelölését,
e) a döntéshozatal helyét, idejét, a kiadmányozó nevét, hivatali beosztását és a hatóság bélyegzőlenyomatát,
f) az állampolgársági bizonyítvány érvényességi idejét.”

(2) Az Ápt. 11. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az állampolgársági bizonyítvány, továbbá az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelmet elutasító határozat felülvizsgálata a Fővárosi Bíróságtól kérhető.
(5) Az állampolgársági bizonyítvány kiadására irányuló eljárásban újrafelvételi, illetve méltányossági kérelem nem nyújtható be.”

4. § Az Ápt. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

13. § „(1) Az állampolgárság megszerzésére irányuló nyilatkozatot és kérelmet, továbbá az állampolgárságról lemondó nyilatkozatot, valamint az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelmet (a továbbiakban együtt: állampolgársági kérelem) be lehet nyújtani
a) Magyarországon élő kérelmező választása szerint a lakóhelye szerint illetékes települési – fővárosban a kerületi – önkormányzat polgármesteri hivatala anyakönyvvezetőjéhez vagy a külön jogszabályban meghatározott körzetközponti jegyző székhelyén működő anyakönyvvezetőhöz,
b) külföldön élő kérelmező esetében az illetékes magyar konzuli tisztviselőhöz.
(2) Az állampolgársági kérelmet jogszabályban meghatározott adattartalommal, továbbá – az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelem kivételével – magyar nyelven kell benyújtani. A kérelmet saját kezűleg alá kell írni. A kérelem benyújtásakor a kérelmező személyazonosságát ellenőrizni, továbbá a kérelem adatait a csatolt okmányok adataival egyeztetni kell.
(3) Más személy állampolgárságának igazolására irányuló bizonyítvány iránti kérelmet benyújthat az, aki erre vonatkozó jogos érdekét igazolja.
(4) Az állampolgársági kérelmet az anyakönyvvezető öt napon belül, a konzul az átvételtől számított első diplomáciai postával köteles felterjeszteni a belügyminiszterhez.”

5. § Az Ápt. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

14. § „(1) Az állampolgársági kérelemnek tartalmaznia kell az érintett
a) születési családi és utónevét, házassági nevét (a továbbiakban együtt: név), születési helyét és idejét, anyja nevét,
b) jelenlegi és korábbi házasságkötésének helyét és idejét, a házastárs(ak) nevét, születési helyét és idejét, a házastárs anyja nevét,
c) felmenői nevét, születési helyét és idejét, a felmenők házasságkötésének helyét és idejét,
d) lakcímét, valamint
e) az állampolgárságára, külföldre távozásának időpontjára vonatkozó adatokat.
(2) A 12. § szerinti megkeresésnek tartalmaznia kell az (1) bekezdés a) pontjában foglalt adatokat, továbbá mindazokat az adatokat, amelyek az (1) bekezdésben meghatározott adatkörből rendelkezésre állnak.
(3) Az állampolgársági kérelemhez a kérelmezőnek mellékelnie kell születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratokat, továbbá a kérelem elbírálásához e törvény 4–5., 8. és 11. §-ában meghatározott feltételek fennállását igazoló, külön jogszabályban meghatározott okiratokat.
(4) Ha az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott adatot magyar anyakönyv tartalmazza, és a kérelmező az adatot igazoló okirattal nem rendelkezik, kérelmére a belügyminiszter gondoskodik az okirat beszerzéséről. Ha a kérelem elbírálásához olyan adat szükséges, amely más magyar hatóság nyilvántartásából vagy irataiból ismerhető meg, ezek beszerzésére a belügyminiszter intézkedik.
(5) Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában az idegen nyelvű okiratot
a) hiteles magyar nyelvű fordítással és
b) diplomáciai felülhitelesítéssel
ellátva kell az állampolgársági kérelemhez csatolni.
(6) Ha az állampolgársági kérelem hiányos, vagy az elbíráláshoz szükséges okiratokat a kérelmező – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – nem csatolta, a belügyminiszter a hiány pótlására határidő tűzésével és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett a kérelmezőt felhívhatja. Okirat hiánya esetén a beszerzéséhez szükséges időtartam figyelembevételével megállapított határidőt kell kitűzni. Az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelem esetén a hiánypótlási felhívás kibocsátásának határideje a kérelem beérkezésétől számított tizenöt nap.”

6. § (1) Az Ápt. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A honosítási okiratot a belügyminiszter 15 napon belül megküldi a kérelmező lakóhelye szerint illetékes polgármesternek, a 4. § (6) és (7) bekezdése alapján honosított esetében a polgármesternek vagy diplomáciai futár útján a magyar konzuli tisztviselőnek.”

(2) Az Ápt. 16. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (2) és (3) bekezdés jelölése (3) és (4) bekezdésre változik:

„(2) A polgármester vagy a konzuli tisztviselő az okirat megérkezését követő 15 napon belül értesíti a kérelmezőt az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének időpontjáról és helyéről.”

7. § (1) Az Ápt. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A belügyminiszter a 6. § (1) bekezdésében foglalt előterjesztést honosítás esetén tizenkét hónapon belül, visszahonosítás esetén pedig hat hónapon belül nyújtja be a köztársasági elnöknek. A belügyminiszter hat hónapon belül tesz javaslatot a köztársasági elnöknek a lemondás elfogadására, vagy hozza meg a 8. § (3) bekezdése szerinti határozatot.”

(2) Az Ápt. 17. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelem esetén a belügyminiszter a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról, az eljárás megszüntetéséről és felfüggesztéséről, valamint az eljárási költség viselése tekintetében végzéssel dönt.”

8. § Az Ápt. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A magyar állampolgárság megszerzésével kapcsolatos adatszolgáltatást – beleértve a 14. § (1) bekezdésében és a 20/A. §-ban meghatározott adatokat is – az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének helye szerint illetékes anyakönyvvezető teljesíti más anyakönyvvezetőnek, a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó hatóságnak, az idegenrendészeti, a menekültügyi hatóságnak, valamint a Központi Statisztikai Hivatalnak.”

9. § Az Ápt. a következő alcímmel és új 20/B. §-sal egészül ki:

A külföldi helységnév használata

20/B. § (1) A honosítási vagy visszahonosítási eljárás során a külföldi helységnevet – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – az illető országban előírt hivatalos formában kell használni. A hivatalos külföldi helységnév mellett – ha ismert – járulékosan (zárójelben) a magyar elnevezést is fel kell tüntetni, ha a településnek volt hivatalos magyar elnevezése.
(2) A honosítást vagy visszahonosítást kérő külföldi kérelmezheti, hogy amennyiben a külföldi helységnek volt hivatalos magyar elnevezése, az eljárás során kizárólag azt használják.
(3) A külföldi helységnév után – ha az az iratokból megállapítható – a tartomány vagy szövetségi tagállam, valamint minden esetben az ország nevét zárójelben kell feltüntetni.
(4) Az ország nevét az anyakönyvi esemény időpontjában érvényes módon kell bejegyezni.”

Második Fejezet

A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló
2001. évi XXXIX. törvény módosítása

10–31. §2

32. § (1)3 Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2006. január 1-jén lép hatályba.

a)–f)4

(2) E törvény 3–5. §-a, 7. § (2) bekezdése, 18. § (2) bekezdése, 21–27. §-a, valamint 29. §-a 2005. november 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg az Idtv. 40. § (5) bekezdésének második mondatában a „határozat” szövegrész helyébe a „végzés” szövegrész lép, valamint az Ápt. 24. § (2)–(3) bekezdése hatályát veszti.

1

A törvényt az Országgyűlés a 2005. június 6-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2005. június 14. A törvényt a 2012: LXXVI. törvény 8. § (3) bekezdés 2. pontja hatályon kívül helyezte 2012. június 27. napjával. Alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező törvény 1. §-át.

2

A 10–31. §-t a 2007: II. törvény 109. § (6) bekezdésének e) pontja hatályon kívül helyezte.

3

A 32. § (1) bekezdésének felvezető szövege a 2007: II. törvény 109. § (6) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

4

A 32. § (1) bekezdésének a)–f) pontját a 2007: II. törvény 109. § (6) bekezdésének e) pontja hatályon kívül helyezte.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére