• Tartalom

5/2005. (I. 21.) GKM rendelet

a villamosenergia-elosztás és -átvitel, a rendszerirányítás és a rendszerszintű szolgáltatások hatósági díjainak középtávú szabályozásáról1

2009.10.21.

Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Ártv.) 7. §-ának (1) és (2) bekezdésében, valamint a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény (a továbbiakban: VET) 113. §-ának b) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:

1. § E rendelet alkalmazási körébe tartozik a villamos energia

a) átvitel,

b) elosztás,

c) rendszerirányítás,

d) rendszerszintű szolgáltatások

díjainak (a továbbiakban együtt: rendszerhasználati díjak) szabályozása a 2008. december 31-ig terjedő időszakban.

2. § (1) Az 1. § a)–d) pontjai szerinti – külön jogszabályban2 megállapított – hatósági díjakat (árakat) az e rendeletben foglaltak alapján kell megállapítani.

(2) E rendeletben meghatározott középtávú árszabályozási mechanizmus kiindulópontját az 1. számú mellékletben foglalt módszertani szabályok, valamint az azok alapján, e rendelet hatálybalépésével egyidejűleg, külön jogszabályban3 megállapított (az általános forgalmi adót és az energiaadót nem tartalmazó) úgynevezett induló rendszerhasználati díjak (a továbbiakban: induló árak) képezik.

(3) Az induló árak megállapítását követően e rendelet 2. számú mellékletében foglaltak alapján kell az árakat megállapítani.

3. § Ez a rendelet 2005. február 1-jén lép hatályba.

1. számú melléklet az 5/2005. (I. 21.) GKM rendelethez

Az induló rendszerhasználati díjak megállapításának módszertani szabályai
1. Az induló árak megállapításának célja az, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó díjak feleljenek meg a VET-ben előírt követelményeknek.
2. Az induló árak megállapítása során ezen melléklet 3–6. pontjai szerint kell eljárni.
3. Az induló árak megállapítása során figyelembevételre kerülnek:
a) a villamosenergia-ipari engedélyesek által a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: MEH) elnökének a villamosenergia-ipari vállalkozások tevékenységeinek számviteli szétválasztásáról szóló 1/2002. (XII. 31.) MEH irányelvében foglaltaknak megfelelően elkészített 2003. évi auditált mérlegek és eredménykimutatások, tevékenységi beszámolók, valamint az azok elkészítésénél alapul vett adatok, számítások, statisztikák,
b) a 2004-ben bekövetkezett és várhatóan bekövetkező lényeges változások (infláció, jogszabályváltozások, egyedileg értékelendő eszköz- és költségváltozások, mennyiségi változások stb.),
c) a 2005. január 1-je utáni időszakra vonatkozó, megbízhatónak tekintett előrejelzések (új jogszabályok várható hatálybalépése, infláció stb.),
d) a MEH, valamint megbízott szakértői által – az a)–c) pontok és a kapcsolódó MEH dokumentumok figyelembevételével – végzett eszköz- és költség-felülvizsgálat eredményei,
e) a 2004. december 31-én lezáruló ármegállapítási időszakban kialakult árak szintje és szerkezete,
f) a más vizsgált társaságnál érvényesülő vagy érvényesítendő árak, illetve költségek szintje, valamint egyéb – összehasonlító – vizsgálatok eredményei,
g) a
– 2003. évi tény,
– 2004. évi várható,
– 2005. évi tervezett
mennyiségi adatok, valamint az ezek segítségével összeállított korrigált villamosenergia-mérlegek.
4. A 2003. évi indokolt működési költségek inflációs indexálásánál [lásd 5. e) pont] az alábbiak szerint számszerűsített korrigált kétéves inflációt (IKK) kell figyelembe venni:
ahol:

X:

Inflációkorrekciós tényező, értéke: 2,2.

Y04:

A Magyar Nemzeti Bank által közzétett aktuális (utolsó) éves átlagos fogyasztói árindex előrejelzés a 2004. évre (a „Jelentés az infláció alakulásáról” című kiadvány szerint),

Y05:

A Magyar Nemzeti Bank által közzétett aktuális (utolsó) éves átlagos fogyasztói árindex előrejelzés a 2005. évre (a „Jelentés az infláció alakulásáról” című kiadvány szerint).

5. Az (induló) átviteli és elosztási díjak megállapítása során figyelembe veendő fontosabb kategóriák értelmezése:
a) Eszközérték:
Az engedélyes tevékenységekhez rendelt eszközök (tárgyi eszközök és a vagyoni értékű jogokkal csökkentett immateriális javak) tekintetében a 2003. évi tevékenységi beszámolókban szereplő eszközértéket kell kiindulásként figyelembe venni az indokolt korrekciókkal. A MEH az érintetteket a korrekciókról tájékoztatja.
b) Értékcsökkenés:
Meghatározásához az a) pontban leírtak szerinti, adott tevékenységhez rendelt korrigált eszközértéket és a maradó hasznos élettartamot kell alapul venni.
c) Tőkeköltség:
A társaság által végzett hatósági áras tevékenységre kalkulált árképző elem (TKTEV). Kiszámításának módja:
TKTEV = TETEV × WACCTEV
ahol

TETEV:

az adott társaság adott tevékenységéhez rendelt, az a) pont szerint számított (nettó) eszközérték, Ft,

WACCTEV:

adott tevékenységre – pénzügyi modell alapján – meghatározott átlagos súlyozott reál tőkehozam (%), konkrét értékére a MEH tesz javaslatot.

d) Külön metodika alapján számított tételek:
– hálózati veszteség,
– alapműködés finanszírozás hitelkamata.
e) Egyéb működési költségek:
A 2003. évi árszinten számolt, a b)d) pontokban nem érintett indokolt költségeket fel kell szorozni a 4. pontban meghatározott korrigált kétéves infláció (IKK) indexével.
6. Az induló árak megállapítása során a MEH által elfogadott mennyiségi adatok alapján kerül sor az egyes tarifák (díjtételek) számszerűsítésére.

2. számú melléklet az 5/2005. (I. 21.) GKM rendelethez4

Az éves árkorrekciók mechanizmusa
1. Általános árképzési szabályok
1.1. Alapvető fogalmak
a) Árszabályozási év: az adott naptári év január 1. és december 31. napjai közötti időszak.
b) Indokolt költség: a VET-ben megfogalmazott legkisebb költség elvén, valamint az Ártv. 8. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakon alapuló költségek (beleértve a szükséges környezetvédelmi kiadásokat is).
c) Elismert tőkeköltség: a hatósági áras tevékenységekhez rendelt tárgyi eszközök és a vagyoni értékű jogokkal csökkentett immateriális javak – e rendelet 1. számú mellékletének 5. a) pontja szerint figyelembe vett – értékének összege alapján a tevékenységnek megfelelően súlyozott átlagos tőkehozam figyelembevételével az induló árakban számszerűsített árképző elem. (TKTEV)
d) Éves árkorrekció: évente egyszer (az árszabályozási év kezdetén), rendszeresen végrehajtott ármódosítás.
1.2. Az árszintek változtatása
a) Az éves árkorrekciót – az ezen melléklet 2. pontjában meghatározott árképletek, valamint – a szükséges egyedi vizsgálatok eredményeinek figyelembevételével kell végrehajtani.
b) A MEH akkor tesz rendkívüli – az éves árkorrekción kívül végrehajtandó korrekcióra – javaslatot, ha a villamosenergia-piaci események vagy jelentős szabályozási problémák azt egyértelműen szükségessé teszik.
c) Amennyiben az árszabályozási év végén kialakuló tényleges elosztási átlagárak 3%-nál nagyobb mértékben térnek el az árszabályozási év kezdetén számításba vett átlagáraktól, a különbséget utólag figyelembe kell venni. A MEH minden évben elvégzi a számításokat, és annak eredményéről írásban tájékoztatja az érintetteket.
1.3. Az infláció figyelembevétele az ármechanizmus működtetése során
Az éves árkorrekciók során a Magyar Nemzeti Bank által közzétett aktuális (legutolsó) éves átlagos fogyasztói árindex előrejelzésnek (a „Jelentés az infláció alakulásáról” című kiadvány szerint) az „X” tényezővel korrigált értékét kell alkalmazni.
1.4. Inflációkorrekciós tényező (,,X”)
Az inflációkorrekciós tényező értékére mindig az éves árkorrekció alkalmával – az árjavaslatoknak az ár megállapítója (az energiapolitikáért felelős miniszter) számára történő benyújtása kapcsán – a MEH tesz javaslatot a következő korlátok között: 1,8 ≤ X ≤ 2,2. Javaslata megtételekor a MEH elemzi a társaságok működését és a várható folyamatokat. Az „X” értéke minden társaság, társaságcsoport, illetve tevékenység esetében lehet azonos, de indokolt esetben a MEH az egyes társaság(csoport)okra, illetve tevékenységekre vonatkozóan egymástól eltérő mértékű inflációkorrekciós tényezőre is tehet javaslatot. A meghirdetett áraknál alkalmazott „X” tényező értékéről a MEH írásban tájékoztatja az érintett engedélyeseket.
1.5. Az átlagárak és a tarifák (díjtételek)
a) Az árak (tarifák) megállapításához szükséges adatokat az engedélyesek a MEH által előírt részletezettséggel és formában kötelesek megadni. A MEH az ezek felhasználásával meghatározott mennyiségi adatok alapján számszerűsíti az egyes tarifákat (díjtételeket).
b) Az éves (vagy rendkívüli) árkorrekció során érvényesítendő átlagárak (árszint) meghatározásával együtt kell az átlagárakat lebontani tarifákra (díjtételekre). Ennek keretében az induló árak (tarifák) megállapításánál figyelembe vett mennyiségi adatokat, illetve azok súlyarányait kell alapul venni.
c) Az árkorrekció során az a) pont szerint figyelembe vett mennyiségi adatoktól akkor indokolt eltérni, ha:
(i) az induló áraknál figyelembe vett mennyiségi adatok és arányok fenntartása indokolatlan mértékű, az adott szabályozási helyzetben is elfogadhatatlan előnyöket vagy hátrányokat jelentene az érdekeltek számára,
(ii) a tarifarendszerek szerkezete lényegesen módosul.
1.6. Nyereségmegosztás
Az elosztó a hálózat használatáért részére elosztói díjakat fizetők számára köteles – a MEH-hel egyeztetett módon – árengedményt adni az elosztói díjakból, ha az elosztói tevékenységének – a VET 101. § (1) bekezdésével összhangban kimutatott – adott évi üzemi-üzleti eredménye (NYE) túllépi az alábbiak szerint meghatározott nyereségkorlátot (KE):
KE = 1,5 × TKE.
Az ennek alapján adandó elosztói árengedmény mértékét (ME) – a MEH-hel egyeztetett módon – a következő képlettel összhangban kell megállapítani:
ME = (NYE – KE)/2,
ahol:

NYE:

az elosztói tevékenység – a VET 101. § (1) bekezdésével összhangban kimutatott – adott évi üzemi-üzleti eredménye, Ft;

KE:

az elosztói tevékenység nyereségkorlátja, Ft;

TKE:

az elosztási tevékenységre adott évre elismert tőkeköltség, Ft.

2. Különös árképzési szabályok
A rendszerhasználat legmagasabb hatósági díjait az éves árkorrekciók során a következő szabályok alapján kell megállapítani:
2.1. A villamos energia rendszerirányítás díja:
,
2.2. A villamos energia rendszerszintű szolgáltatások díja:
2.3. A villamos energia átvitel díja:
ra = rae × z
ahol „z” a 2.5. pont szerinti inflációkövetési tényező.
Az átviteli eszközállományban bekövetkező változásoknak az értékcsökkenésre és a tőkeköltségre gyakorolt hatása évenként érvényesíthető, amennyiben sor kerül ilyen célú árfelülvizsgálati eljárásra.
2.4. A villamos energia elosztás díja:
ahol „z” a 2.5. pont szerinti inflációkövetési tényező.
2.5. Inflációkövetési tényező:
2.6. Jelölések:

c:

a tárgyévben érvényes közüzemi nagykereskedelmi átlagár változása az ármegállapítást megelőző évhez képest

KRIn–1:

az „n”-edik évi rendszerirányítási díj számítása során az „n–1”-edik évre vonatkozó korrekciós tényező. Meghatározása a rendszerirányítás tételes vizsgálat alá vont költségeinek és megfelelő bevételeinek az „n–1”-edik évi díjszámítás során tervezett értékeiktől való várható, indokolt eltérései alapján történik

KRIn–2:

az „n”-edik évi rendszerirányítási díj számítása során az „n–2”-edik évre vonatkozó korrekciós tényező. Meghatározása a rendszerirányítás tételes vizsgálat alá vont költségeinek és megfelelő bevételeinek az „n–2”-edik évi díjszámítás során tervezett értékeiktől való tényleges, indokolt eltérései alapján történik oly módon, hogy az „n–1”-edik évi díjszámítás „n–2”-dik évre vonatkoztatott korrekciója is figyelembevételre kerül

KRSn–1:

az „n”-edik évi rendszerszintű szolgáltatások díjának számítása során az „n–1”-edik évre vonatkozó korrekciós tényező. Meghatározása a rendszerszintű szolgáltatásokkal összefüggő, tételes vizsgálat alá vont költségeknek és megfelelő bevételeknek az „n–1”-edik évi díjszámítás során tervezett értékeiktől való várható, indokolt eltérései alapján történik

KRSn–2:

az „n”-edik évi rendszerszintű szolgáltatások díjának számítása során az „n–2”-edik évre vonatkozó korrekciós tényező. Meghatározása a rendszerszintű szolgáltatásokkal összefüggő, tételes vizsgálat alá vont költségeknek és megfelelő bevételeknek az „n–2”-edik évi díjszámítás során tervezett értékeiktől való tényleges, indokolt eltérései alapján történik oly módon, hogy az „n–1”-edik évi díjszámítás „n–2”-dik évre vonatkoztatott korrekciója is figyelembevételre kerül

ra:

a villamos energia átvitel tárgyévi díja, Ft/kWh

rae:

a villamos energia átvitel előző évi díja, Ft/kWh

re:

a villamos energia elosztás tárgyévi díja, Ft/kWh

REEe:

az elismert elosztói költségnek (elosztó hálózati veszteség költsége nélkül) az előző, éves árkorrekciónál megállapított értéke, Ft

REVe:

a közüzemi nagykereskedelmi átlagáron elismert elosztó hálózati veszteségnek az előző, éves árkorrekciónál megállapított költsége, Ft

rin:

a villamos energia rendszerirányítás tárgyévi díja, Ft/kWh

rsn:

a villamos energia rendszerszintű szolgáltatások tárgyévi díja, Ft/kWh

RIn:

a rendszerirányítás tervezett összes tárgyévi indokolt költsége, Ft

RSn:

a rendszerszintű szolgáltatások tervezett összes tárgyévi indokolt költsége, Ft

vrn:

a tárgyévre vonatkozó rendszerirányítási és rendszerszintű szolgáltatási díjak előkészítését célzó számítások során mennyiségként figyelembe vett villamosenergia-mennyiség, kWh

ve:

az elosztói hálózatból kitáplált, a tárgyévre vonatkozó elosztási díjak előkészítését célzó számítások során figyelembe vett villamosenergia-mennyiség, kWh

X:

inflációkorrekciós tényező, értékére a MEH tesz javaslatot, a következő korlátok között: 1,8≤X ≤ 2,2

Y:

a Magyar Nemzeti Bank által közzétett aktuális (legutolsó), a következő árszabályozási évre vonatkozó éves átlagos fogyasztói árindex előrejelzés (a „Jelentés az infláció alakulásáról” című kiadvány szerint)

z:

az esedékes éves árkorrekciónál figyelembe veendő inflációkövetési tényező.

1

A rendeletet a 37/2015. (VI. 30.) NFM rendelet 31. § a) pontja hatályon kívül helyezte 2015. július 1. napjával.

2

Jelenleg a villamosenergia-ellátásban alkalmazott általános rendszerhasználati díjak megállapításáról szóló 57/2002. (XII. 29.) GKM rendelet.

3

Jelenleg a villamosenergia-ellátásban alkalmazott általános rendszerhasználati díjak megállapításáról szóló 57/2002. (XII. 29.) GKM rendelet.

4

A 2. számú melléklet az 56/2009. (X. 20.) KHEM rendelet 1. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 6. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 21. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére