• Tartalom

9/2005. (III. 31.) AB határozat1

2005.03.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati szabályozás alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének az útépítési és közművesítési hozzájárulásról szóló 5/2001. (IV. 26.) rendelete 5. § (12) bekezdése alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti.
2. Az Alkotmánybíróság Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének az útépítési és közművesítési hozzájárulásról szóló 5/2001. (IV. 26.) rendelete 1. § (2) bekezdése, 2. § (2) bekezdése és (5) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
Az indítványozó Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének az útépítési és közművesítési hozzájárulásról szóló – 43/2001. (XII. 17.), 49/2001. (2002. I. 2.), 16/2002. (VII. 4.) rendelettel módosított – 5/2001. (IV. 26.) rendelete (a továbbiakban: Ör.) 1. § (2) bekezdése, 2. § (1) és (5) bekezdése, valamint 5. § (12) bekezdése alkotmányellenessége megállapítását és megsemmisítését kérte. Rámutatott arra, hogy az Ör. 1. § (1) bekezdése alapján az Ör. hatálya kiterjed az önkormányzat illetékességi területén – az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok kivételével – a részben vagy egészben önkormányzati beruházásban megvalósuló útépítéssel és közművesítéssel érintett ingatlanokra, illetőleg azok tulajdonosaira. Az Ör. 1. § (2) bekezdése szerint közművesítéssel érintett az az ingatlan, amely a közművesítési beruházás esetén közvetlenül, teleknyúlvánnyal, magánúttal, szolgalmi úton a létesített közművezetékről ellátható. Az Ör. 2. §-a alapján a közművesítéssel érintett ingatlan tulajdonosa közművesítési hozzájárulást köteles fizetni, ez a kötelezettség az útépítéssel, illetve közművesítéssel érintett valamennyi ingatlan tulajdonosát érinti. Az indítványozó úgy véli: ezek a rendelkezések magasabb szintű jogszabályokkal ellentétesek, sértik a jogbiztonságot, az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe, 44/A. § (2) bekezdésébe ütköznek. Ezen túl az Ör. 5. § (12) bekezdése sérti a szerződési szabadságot, az Alkotmány 13. § (1) bekezdésébe foglalt tulajdonjogot is. Az indítványozó álláspontja szerint az Ör. rendelkezései ellentétesek az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ét.) 28. § (1) bekezdésével, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vt.), a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (VI. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) rendelkezéseivel. Véleménye szerint a közművesítési hozzájárulás fizetésére, valamint a közművekre történő csatlakozásra az ingatlan tulajdonosa akkor kötelezhető, ha a közműberuházás befejeződik az épületek használatbavételi engedélye megszerzése időpontjáig, kivételesen, ha a bekötésre hatósági jogkörben való eljárásban kerül sor. Alkotmányellenességet lát az Ör. 2. § (5) bekezdésében, amely a hozzájárulás fizetését kötelezővé teszi akkor, ha az ingatlan közhálózatra való rákötése nem történik meg, annak ellenére, hogy a rákötést a magasabb szintű jogszabály a tulajdonos döntési szabadságának tekinti. Utal arra, hogy a rákötést a jegyző kivételesen, meghatározott jogszabályok megsértése esetén rendelheti el.
II.
Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következő jogszabályi rendelkezésekre alapozta:
1. Az Alkotmány rendelkezései:
2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”
13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.”
42. § A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga. A helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása.”
44/A. § (1) A helyi képviselőtestület:
a) önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül,
(...)
(2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.”
2. Az Ötv. rendelkezései:
1. § (1) A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye önkormányzata (a továbbiakban: helyi önkormányzat) a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyekben (a továbbiakban: helyi közügy) önállóan jár el.
(2) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak.
(3) A helyi önkormányzat – a törvény keretei között – önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.
(4) A helyi önkormányzat – a választott helyi képviselő-testület által, vagy a helyi népszavazás döntésével – önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabályt nem sért. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását.
(5) Törvény a helyi önkormányzatnak kötelező feladat- és hatáskört is megállapíthat. A kötelezően ellátandó önkormányzati feladat- és hatáskörök meghatározásával egyidejűleg az Országgyűlés biztosítja az ellátásukhoz szükséges anyagi feltételeket, dönt a költségvetési hozzájárulás mértékéről és módjáról.”
8. § (1) A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól; közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt feladatokban a települési önkormányzat maga határozza meg – a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően –, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.”
16. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.”
3. Az Ét. rendelkezései:
28. § (1) A helyi építési szabályzatban, illetőleg a szabályozási tervben a területre előírt kiszolgáló utakat és a közműveket az újonnan beépítésre szánt, illetve a rehabilitációra kijelölt területeken legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig meg kell valósítani. E kötelezettség teljesítése, ha jogszabály vagy megállapodás arra mást nem kötelez, a települési – a fővárosban megosztott feladatkörüknek megfelelően a fővárosi, illetve a fővárosi kerületi – önkormányzat feladata.
(2) Ha a helyi közutat, illetőleg közművet a települési önkormányzat létesíti, annak költségét részben vagy egészben az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja. A hozzájárulás mértékét és arányát az érintett ingatlanok tekintetében a települési önkormányzat rendelettel szabályozza.”
4. A Vt. rendelkezései:
4. § (1) A települési önkormányzat feladata:
a) a helyi vízi közüzemi tevékenység fejlesztésére vonatkozó – a vízgazdálkodás országos koncepciójával és a jóváhagyott nemzeti programokkal összehangolt tervek kialakítása és végrehajtása;
b) a helyi víziközművek működtetése, a koncessziós pályázat kiírása, elbírálása és a koncessziós szerződés megkötése;
c) a közműves vízellátás körében a települési közműves vízszolgáltatás korlátozására vonatkozó terv jóváhagyásáról és a vízfogyasztás rendjének megállapításáról való gondoskodás;
d) a vízgazdálkodási feladatokkal kapcsolatos önkormányzati hatósági feladatok ellátása;
e) a természetes vizek fürdésre alkalmas partszakaszainak és azzal összefüggő vízfelületének kijelölése;
f) a helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, az árvíz- és belvízelvezetés.
(2) A települési önkormányzat – a vízgazdálkodási tevékenységek, mint közfeladatok (közszolgáltatások) körében – köteles gondoskodni:
a) a települések lakott területén az ivóvízminőségű vízre vonatkozó előírásoknak megfelelő ivóvízellátásról;
b) a 2000 lakosegyenértékkel jellemezhető szennyvízkibocsátás feletti szennyvíz-elvezetési agglomerációt alkotó településeken a keletkező használt vizek (szennyvizek) szennyvízelvezető művel való összegyűjtéséről, tisztításáról, a tisztított szennyvíz elvezetéséről, illetőleg a más módon összegyűjtött szennyvíz, továbbá a szennyvíziszap ártalommentes elhelyezésének megszervezéséről;
c) a b) pontban meghatározott feladatok ellátásáról a lakosegyenértéktől függetlenül azokon a területeken, amelyeket a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről, továbbá a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló jogszabályok határoznak meg;
d) a hulladékgazdálkodásról szóló külön törvény szerint nem közművel összegyűjtött szennyvizek ártalom mentes elhelyezésének szervezéséről és ellenőrzéséről.”
13. § (1) A víziközművek működtetése során végzett vízellátás, szennyvízelvezetés, -elhelyezés és -tisztítás, valamint egyesített rendszer esetén a csapadékvíz-elvezetés közüzemi tevékenység. A víziközművek működtetőit a közüzemi tevékenység keretében az ivóvízellátás és a szennyvízelvezetés szolgáltatására szerződéskötési kötelezettség terheli.
(2) Az (1) bekezdésben említett közüzemi tevékenységre a Polgári Törvénykönyvnek a szerződésre vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni.”
5. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései:
387. § Közüzemi szerződés alapján a szolgáltató köteles meghatározott időponttól a felhasználó számára folyamatosan és biztonságosan a felhasználó igénye szerint meghatározott közüzemi szolgáltatást – így különösen gázt, villamos energiát és vizet – nyújtani, a felhasználó pedig köteles időszakonként díjat fizetni.
388. § (1) Jogszabály kimondhatja, hogy a szerződés a szolgáltatás igénybevételével jön létre.
(2) A szolgáltató a szerződés megkötését csak jogszabályban meghatározott esetekben tagadhatja meg, illetőleg a szerződés tartalmát csak jogszabályban meghatározott feltételektől teheti függővé.
(3) A szolgáltató a felhasználóval szemben a teljesítést csak jogszabályban meghatározott esetekben szüneteltetheti, illetőleg korlátozhatja.
(4) A szolgáltató a szerződést csak a jogszabályban meghatározott feltételek esetén mondhatja fel.”
6. A R. rendelkezései:
3. § (1) A szolgáltatásra, illetőleg a szolgáltató részére végzett víz és szennyvíz átadás-átvételre a fogyasztónak a szolgáltatóval, illetőleg az átadónak az átvevővel szerződést kell kötnie, amely tartalmazza:
a) a szerződő felek és azonosító adatai körében a felek nevét, címét vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén annak székhelyét, cégjegyzékszámát, továbbá természetes személy esetén a személyi adatok körében anyja nevét, születési helyét és idejét;
b) a szerződés tárgyának fontosabb műszaki jellemzőit, a mennyiségi és minőségi adatokat;
c) a szerződés időbeli hatályát, a szolgáltatás, illetőleg a víz- és szennyvízátadás megkezdésének időpontját;
d) a teljesítés helyét;
e) az ellenérték megállapításának, ezen belül a számlázásnak, a mérőeszköz leolvasásának és a számla kiegyenlítésnek a módját;
f) a szerződésszegés következményeit;
g) a fogyasztó, illetőleg az átvevő személyében bekövetkezett változás bejelentési kötelezettségét a szolgáltató, illetőleg átadó részére;
h) egyéb, a szerződő felek által lényegesnek tartott feltételeket.”
4. § (1) A víziközmű törzshálózat mentén fekvő ingatlanoknak a víziközmű hálózatba történő bekötését az ingatlan tulajdonosa vagy egyéb jogcímen használója a szolgáltatónál kezdeményezheti, akinek a szolgáltató a bekötés lehetőségeiről és feltételeiről előzetes tájékoztatást ad.
(...)
(3) A települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) közegészségügyi és a környezetvédelmi és a vízgazdálkodási jogszabályok megsértése esetén az ingatlanok bekötését a tulajdonos költségére elrendeli.”
7. Az Ör. rendelkezései:
1. § (1) E rendelet hatálya a Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat illetékességi területén a Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata tulajdonában lévő ingatlanok kivételével – a részben vagy egészben önkormányzati beruházásban megvalósuló útépítéssel és közművesítéssel érintett ingatlanokra, illetőleg azok tulajdonosaira terjed ki.
(2) Az (1) bekezdés szerinti útépítéssel vagy közművesítéssel érintett az az ingatlan, mely a közterületi útépítési, illetőleg közművesítési beruházás esetén közvetlenül, teleknyúlvánnyal, magánúttal, illetőleg a közvetlenül érintett ingatlanokon adott szolgalmi úton keresztül a megvalósított közterületi útról megközelíthető, illetve a létesített közművezetékről ellátható, a szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésétől függetlenül.”
2. § (1) Az 1. § szerint út és közművesítéssel érintett ingatlan tulajdonosa útépítési- és közművesítési hozzájárulást (továbbiakban: hozzájárulást) köteles fizetni.
(2) A hozzájárulás fizetésének kötelezettsége az útépítéssel, illetve közművesítéssel érintett valamennyi ingatlan tulajdonosát terheli. Közös tulajdonú ingatlan esetén a tulajdonostársak által fizetendő hozzájárulás tulajdoni arányuk szerint kerül megállapításra. A hozzájárulás fizetési kötelezettség a tulajdonostársakat egyetemlegesen terheli.
(...)
(5) A hozzájárulást akkor is meg kell fizetni, ha az ingatlan közhálózatra való rákötése nem történik meg.”
5. § (12) A létesülő víz-, szennyvízcsatorna-hálózatra a közművesítéssel érintett már beépített ingatlant akkor is rá kell csatlakoztatni, ha a vízszolgáltatás, illetőleg a szennyvízelvezetés egyébként műszakilag másként, a korábbi szabályok szerint már megoldott, kivéve, ha a bekötés, illetőleg elvezetés – szolgalommal – közterületen megvalósított, más közhálózati vezetékkel biztosított.
A már beépített ingatlan tulajdonosa a rácsatlakozást a közüzemi hálózat üzembe helyezését követő egy éven belül köteles elvégezni a (14) bekezdésben foglaltak figyelembevételével. A rácsatlakozás határideje indokolt esetben meghosszabbítható. A határidő meghosszabbításáról a Szociális és Lakásgazdálkodási Bizottság dönt.”
III.
Az indítvány részben megalapozott.
1. Az Alkotmánybíróság először a közművesítési hozzájárulási díjfizetési kötelezettségének, az Ör. 1. § (2) bekezdése, 2. § (2) bekezdése és (5) bekezdése – egymással összefüggő – rendelkezéseinek az alkotmányosságát vizsgálta.
Az indítványozó a támadott rendelkezések alkotmányellenességét arra hivatkozással állítja, hogy véleménye szerint a Képviselő-testület túllépte jogalkotási hatáskörét, felhatalmazásának kereteit, a támadott rendelkezések magasabb szintű jogszabályokkal ellentétesek, sértik a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) 1. § (2) bekezdését, továbbá az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésébe ütköznek. Értelmezése szerint ugyanis az Ét. 28. §-a alapján a közművesítés költségeit „kizárólag abban az esetben lehet az érintett ingatlanok tulajdonosaira hárítani, ha újonnan beépítésre szánt területen fekvő ingatlanokról van szó, és legkésőbb a közművezeték által kiszolgálni kívánt építmények használatba vételéig megvalósult a közművesítés.”
Az Ör. 1. § (1) bekezdése alapján a rendelet hatálya az önkormányzat illetékességi területén – az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok kivételével – a részben vagy egészben önkormányzati beruházásban megvalósuló útépítéssel és közművesítéssel érintett ingatlanokra, illetőleg azok tulajdonosaira terjed ki. A (2) bekezdés meghatározza az útépítéssel vagy közművesítéssel érintett ingatlanokat. Az Ör. 2. § (1) bekezdése alapján az út és közművesítéssel érintett ingatlan tulajdonosa köteles fizetni az útépítési és közművesítési hozzájárulást. Az (5) bekezdés szerint a hozzájárulást akkor is meg kell fizetni, ha az ingatlan közhálózatra való bekötése nem történik meg.
Az Alkotmánybíróság más önkormányzat rendeletének alkotmányossági vizsgálata során már állást foglalt az Ét. 28. § (2) bekezdése alapján a települési önkormányzat rendeletalkotási jogkörének terjedelméről és a 914/B/2000. AB határozatában a következőre mutatott rá:
„Az utak és a közművek kiépítése az érintett ingatlanok tulajdonosainak alapvető érdeke, ugyanakkor a települési önkormányzatok feladata is. Az Ötv. 8. § (1) bekezdése a települési önkormányzatok általános feladatai között külön kiemeli a településfejlesztést, a helyi közutak és közterületek fenntartását, a vízrendezést és a csapadékvíz elvezetését, a csatornázást. Az Ötv. 8. § (2) bekezdése hangsúlyozza, hogy az (1) bekezdésben foglalt feladatokban a települési önkormányzat maga határozza meg – a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően –, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. Az Ötv. 1. § (5) bekezdése alapján törvény a helyi önkormányzatnak kötelező feladat- és hatáskört is megállapíthat Az Ötv. 8. § (3) bekezdése szerint törvény a települési önkormányzatokat kötelezheti arra, hogy egyes közszolgáltatásokról és közhatalmi helyi feladatok ellátásáról gondoskodjanak.
Az Ét. 28. § (1) bekezdése arra kötelezi a települési önkormányzatokat, hogy a helyi építési szabályzatban, illetőleg a szabályozási tervben a területre előírt kiszolgáló utakat és közműveket az újonnan beépítésre szánt, illetve a rehabilitációra kijelölt területeken legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatba vételéig meg kell valósítaniuk. Az Ét. 28. § (2) bekezdése azonban önmagában is megáll, általános rendelkezést tartalmaz mindazon esetekre, amikor az önkormányzat létesíti a helyi közutat, illetőleg közművet. A (2) bekezdésben nincs olyan visszautalás, hogy a költségek részben vagy egészben történő áthárítására csak az (1) bekezdésben meghatározott (helyi építési szabályzatban, illetőleg a szabályozási tervben előírt, továbbá a rehabilitációra kijelölt) területen megvalósuló út- és közműépítés esetén van lehetőség. Az (1) bekezdés lényege, hogy az ott megjelölt területen, az építési szabályzatban, illetőleg a szabályozási tervben a területre előírt kiszolgáló utakat és közműveket az általuk kiszolgált építmények használatba vételéig meg kell valósítani. Ez a kötelezettség a települési (a fővárosban a feladatkörük szerint a fővárosi, illetve a fővárosi kerületi) önkormányzatot terheli.” (ABH 2001, 1438, 1442.)
Az Ét. 28. § (2) bekezdése tehát általános felhatalmazást ad arra, ha a helyi közutat, illetőleg közművet a települési önkormányzat létesíti, annak költségét részben vagy egészben az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja. Az Ét. 28. § (2) bekezdése a költségek áthárítását nem köti feltételekhez, törvényi felhatalmazás alapján a költségek áthárítása történik a közművesítési hozzájárulás fizetési kötelezettségének a megállapításával. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. 1. § (2) bekezdését, 2. § (2) és (5) bekezdését a képviselő-testület az Ét. 28. § (2) bekezdésének felhatalmazása alapján alkotta meg, nem lépte túl a felhatalmazás kereteit, amikor az érintett ingatlanok tulajdonosait közművesítési hozzájárulás fizetésére kötelezte. Következésképpen az Ör. támadott rendelkezései – az indítvánnyal ellentétben – nem ellentétesek magasabb szintű jogszabállyal, nem ütköznek az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe, 44/A. § (2) bekezdésébe, a Jat.1. § (2) bekezdésébe. Ezért az Alkotmánybíróság az indítványt ebben a részében elutasította.
2. Az indítványozó az Ör. 5. § (12) bekezdése alkotmányellenességének a megállapítását és megsemmisítését is kérte, mert az „a már beépített ingatlanok tulajdonosait is a közművekre való rácsatlakozásra kötelezi függetlenül attól, hogy azok szennyvízelvezetése korábbi jogszabály alapján már jogszerűen megoldott, s ezzel az ilyen tulajdonosra szerződéskötési kötelezettséget ró jogszabályi felhatalmazás nélkül.” Utal arra, hogy ilyen kötelezésre csak kivételesen, jogszabálysértés esetén hatósági jogkörben kerülhet sor. Az indítványozó a támadott rendelkezés alkotmányellenességét a jogbiztonság sérelmén túl, abban látja, hogy az Ör. 5. § (12) bekezdése sérti a tulajdonhoz való jogot, az Alkotmány 13. § (1) bekezdését, a szerződéskötés szabadságát, a Ptk. 387. §-át.
Az indítvány ebben a részében megalapozott. A települési önkormányzatnak az Ét. 28. § (2) bekezdése alapján arra van felhatalmazása, ha a helyi közutat, illetőleg közművet a települési önkormányzat létesíti, annak költségeit részben vagy egészben az érintett ingatlanok tulajdonosaira hárítsa. A közművesítési hozzájárulás fizetésének kötelezettsége független attól, hogy a beépített ingatlanon a vízszolgáltatás, illetőleg a szennyvízelvezetés egyébként műszakilag másként, a korábbi szabályok szerint már megoldott.
A közművesítési hozzájárulás fizetésére való kötelezésen túl azonban a települési önkormányzatnak nincs törvényi felhatalmazása arra, hogy a megépített közműre való rácsalakozást kötelezővé tegye az érintett ingatlanok tekintetében.
A Vt. 13. § (1) bekezdése alapján a víziközművek működtetése során végzett vízellátás, szennyvízelvezetés, -elhelyezés és -tisztítás, valamint egyesített rendszer esetén a csapadékvíz-elvezetés közüzemi tevékenységnek minősül. A víziközművek működtetőit a közüzemi tevékenység keretében az ivóvízellátás és a szennyvízelvezetés szolgáltatására szerződéskötési kötelezettség terheli, amelyre a Ptk. 387–388. §-ait kell alkalmazni. A Ptk. ezen rendelkezései ugyancsak a szolgáltató kötelezettségeit határozzák. Kivételes esetben a települési önkormányzat jegyzője közegészségügyi és a környezetvédelmi és a vízgazdálkodási jogszabályok megsértése esetén az ingatlanok bekötését a tulajdonos költségére elrendeli [Vt. 4. § (3) bekezdés].
A Vt. 4. § (1) bekezdése alapján a víziközmű törzshálózat mentén fekvő ingatlanoknak a víziközmű hálózatba történő bekötését az ingatlantulajdonos vagy egyéb jogcímen használója a szolgáltatónál kezdeményezheti. Az ingatlan tulajdonosa (egyéb jogcímen használója) maga döntheti el, hogy kezdeményezi-e az ingatlan bekötését a közműhálózatba. A szolgáltató a kezdeményezés teljesítését, a szerződés megkötését csak jogszabályban meghatározott esetekben tagadhatja meg [Ptk. 388. § (3) bekezdés]. Amennyiben a tulajdonos (használó) az ingatlannak a közműre való bekötését kezdeményezi, akkor viszont a R. 3. § (1) bekezdése alapján a szolgáltatásra a fogyasztónak a szolgáltatóval már szerződést kell kötnie. A Ptk. 198. § (2) bekezdése szerint szerződéskötési kötelezettséget jogszabály megállapíthat. A Ptk. 685. § a) pontja alapján a Ptk. alkalmazásában önkormányzati rendelet csak külön törvényi felhatalmazás alapján minősül jogszabálynak. Ilyen törvényi felhatalmazása az önkormányzatnak ebben az ügyben nincs. A felhatalmazás hiánya miatt az Alkotmánybíróság megállapította az Ör. 5. § (12) bekezdésének alkotmányellenességét, ezért azt megsemmisítette.
Tekintettel arra, hogy az Ör. 5. § (12) bekezdésének alkotmányellenességét az Alkotmánybíróság megállapította – állandó gyakorlatának megfelelően – nem vizsgálta azt, hogy fennáll-e az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével, 13. § (1) bekezdésével, a Ptk. 387. §-ával való ellentét is. [61/1997. (XI. 19.) AB határozat, ABH 1997, 361, 364.; 16/2000. (V. 24.) AB határozat, ABH 2000, 425, 429.; 29/2000. (X. 11.) AB határozat, ABH 2000, 193, 200.; 56/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 478, 482.; 35/2002. (VII. 19.) AB határozat, ABH 2002, 199, 213.; 4/2001. (II. 20.) AB határozat ABK 2004, 880, 883–884.]
A határozatnak a Magyar Közlönyben való közzététele az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41. §-án alapul.
Alkotmánybírósági ügyszám: 489/B/2004.
1

A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére