• Tartalom

27/2007. (X. 10.) ÖTM rendelet

a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program előirányzatából nyújtott, az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikk (1) bekezdés hatálya alá tartozó támogatások felhasználásáról1

2009.09.18.

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 24. § (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény 53. § (7) bekezdésében, valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 59. § (10) bekezdésében megállapított feladatkörömben – a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában megállapított felelősségi körében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. §2 E rendelet hatálya a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program előirányzatából nyújtott, az Európai Közösséget létrehozó Szerződés (a továbbiakban: EK Szerződés) 87. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó támogatások felhasználására, kezelésére, működtetésére terjed ki.

Értelmező rendelkezések

2. §3 E rendelet alkalmazásában:

1. acélipar: a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 800/2008/EK bizottsági rendelet) 2. cikk 29. pontjában meghatározott fogalom,

2. alapkutatás: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. cikk 2. pontjában meghatározott fogalom,

3. állami támogatás: az EK Szerződés 87. cikk (1) bekezdése szerinti támogatás, valamint a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1998/2006/EK bizottsági rendelet) szerinti csekély összegű támogatás (a továbbiakban: támogatás),

4. bérköltség: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 15. pontjában meghatározott fogalom,

5. diszkont kamatláb: az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet] 1. § 36. pontjában meghatározott fogalom,

6. hajógyártás: a hajógyártáshoz nyújtott állami támogatásokról szóló keretszabály (2003/C 317/06) 3.1 pont (11) bekezdésében meghatározott fogalom,

7. halászathoz és akvakultúrához kapcsolódó tevékenység: a halászati és akvakultúratermékek piacának közös szervezéséről szóló, 1999. december 17-i 104/2000/EK tanácsi rendelet szerinti halászati és akvakultúra tevékenységet szolgáló beruházásokhoz, továbbá halászati termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházáshoz kapcsolódó tevékenység,

8. immateriális javak: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 11. pontjában meghatározott fogalom,

9. ipari kutatás: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. cikk 3. pontjában meghatározott fogalom,

10. kis- és középvállalkozás (a továbbiakban együtt: KKV): az a vállalkozás, amely a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában megfelel a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározott vállalkozások valamelyikének,

11. kísérleti fejlesztés: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. cikk 4. pontjában meghatározott fogalom,

12. közszolgáltatás: az EK Szerződés 86. cikk (2) bekezdése szerinti általános gazdasági érdekű szolgáltatás,

13. közvetlenül beruházási projekt által teremtett munkahelyek: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 14. pontjában meghatározott fogalom,

14. K+F projekttámogatás: alapkutatásra, ipari kutatásra vagy kísérleti fejlesztésre irányuló projekthez nyújtott támogatás,

15. kutatási szervezet: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. cikk 1. pontjában meghatározott fogalom,

16. mezőgazdasági termék: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 22. pontjában meghatározott fogalom,

17. mezőgazdasági termék feldolgozása: a 800/2008/ EK bizottsági rendelet 2. cikk 23. pontjában meghatározott fogalom,

18. mezőgazdasági termék forgalomba hozatala: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 24. pontjában meghatározott fogalom,

19. nagyberuházási projekt: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 12. pontjában meghatározott fogalom,

20. nehéz helyzetben lévő vállalkozás: a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 8. számú mellékletében meghatározott fogalom,

21. referencia alapkamatláb: a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 1. § 20. pontjában meghatározott fogalom,

22. saját forrás: a kedvezményezett által a fejlesztési programhoz biztosított forrás, amelybe az államháztartás alrendszereiből kapott támogatás nem számítható be, kivéve az államháztartás alrendszereibe tartozó támogatást igénylő, pályázó költségvetési szerv esetében az ezen költségvetési szerv felügyeleti szervének költségvetésében az adott célra előirányzott összeg, valamint az Önkormányzati EU Önerő Alapból nyújtott támogatás,

23. szén: az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által a szén tekintetében megállapított nemzetközi kodifikációs rendszer értelmében kiváló minőségű, közepes minőségű és gyenge minőségű A és B csoportba sorolt szén,

24. szénipar: az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által a szén tekintetében megállapított nemzetközi kodifikációs rendszer értelmében kiváló minőségű, közepes minőségű és gyenge minőségű A és B csoportba sorolt szén kitermelése,

25. szinten tartást szolgáló eszköz: olyan eszköz, amely a kedvezményezett által már használt tárgyi eszközt, immateriális javakat váltja ki anélkül, hogy a kiváltás az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, a termelési, illetve a szolgáltatási folyamat alapvető változását vagy bővülését eredményezné,

26. szintetikusszál-ipar: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 30. pontjában meghatározott fogalom,

27. támogatási intenzitás: a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 1. § 24. pontjában meghatározott fogalom,

28. támogatástartalom: a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 1. § 31. pontjában meghatározott fogalom,

29. elszámolható költség: a támogatás alapjának meghatározásakor figyelembe vett, a támogatás tárgyával összefüggésben közvetlenül felmerült vagy ahhoz közvetett módon hozzárendelhető költségek, ráfordítások és beszerzett eszközök bekerülési értéke, amelyek finanszírozására a támogatás felhasználható,

30. tárgyi eszköz: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 10. pontjában meghatározott fogalom.

A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program előirányzatok felhasználásának általános céljai

3. § (1) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.), az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.), a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről szóló 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet, valamint a 2007–2013 időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 16/2006. (XII. 28.) MeHVM–PM együttes rendelet rendelkezéseivel összhangban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által felügyelt Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program célja, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alap segítségével megteremtse az aktivitás növelésének, az emberi erőforrások fejlesztésének és az ehhez szükséges intézményi reformok sikeres megvalósításának előfeltételét jelentő fizikai infrastrukturális hátteret.

(2) Az operatív program egyik alapvető célja, hogy az országban a humán szolgáltatások területein olyan szelektív infrastrukturális fejlesztések valósuljanak meg, amelyek a szolgáltatások minősége, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében biztosítják a legkirívóbb – mind regionális, mind településtípusonkénti – területi egyenlőtlenségek fölszámolását és a minőségi humán szolgáltatásokhoz történő jobb hozzáférést.

(3) A humán közszolgáltatások hatékonyságának növelése, átfogó reformjuk elősegítése keretében az operatív program kizárólag olyan fejlesztéseket támogat, amelyek az érintett szolgáltatások minőségének kézzelfogható javítása mellett az újonnan létrehozott korszerű kapacitások révén csökkentik a rendszer működésének és fenntartásának fajlagos költségeit, nem rónak addicionális terheket az államháztartásra.

(4) A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program prioritási tengelyei az Európai Unió lisszaboni stratégiájának foglalkoztatási céljai közül többet közvetlenül támogatnak, több beavatkozása az Új Magyarország Fejlesztési Terv horizontális politikáiként megfogalmazott szempontok érvényesülését célzottan is segíti.

(5) A fizikai beruházások minden esetben figyelembe veszik a környezeti, valamint a pénzügyi fenntarthatóság követelményeit.

(6) Az EK Szerződés 87. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó, e rendelet által szabályozott támogatások a 4–22. § alapján nyújthatóak.

A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program előirányzatokból nyújtható állami támogatásnak minősülő támogatások

4. § A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program előirányzatokból nyújtható állami támogatásnak minősülő támogatások az alábbi jogcímeken használhatók fel:

a) korszerű vállalati kutatói, képzési, szakmagyakorlati hely kialakítása;

b) vállalkozások és egyetemek, illetve kutatóhelyek közötti együttműködéshez szükséges kutatás-fejlesztési és innovációs infrastruktúra feltételeinek megteremtése, különös tekintettel új termékek, technológiák, módszerek és alkalmazások kifejlesztésére, kipróbálására alkalmas környezet megteremtésére;

c) a régiókban működő kutatóhelyek és vállalkozások közötti technológiatranszfer felgyorsítása és fokozása;

d) a kutatás-fejlesztési eredmények átadására képes innovációs transzferszolgáltatások (szükséges létesítmények) megteremtése;

e) regionális járóbeteg-szakellátó központ kialakítása és fejlesztése;

f) az oktatási-kulturális intézmények közötti együttműködést szolgáló infrastruktúra fejlesztése;

g) korszerű oktatási és kulturális szolgáltatásokat, intézményi irányítást, információáramlást támogató informatikai háttér kiépítése;

h)4 közszolgáltatási feladatok ellátása;

i)5 kulturális közösségi létesítmények kialakítása, fejlesztése;

j)6 közgyűjtemények iskolabarát fejlesztése, a kulturális örökség értékeinek hozzáférhetővé tétele.

A támogatásban részesíthetők, kedvezményezettek köre

5. § E rendelet hatálya alá tartozó előirányzatokból támogatás a Magyarországon székhellyel vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni vállalkozó részére nyújtható.

A támogatások formái

6. § Az előirányzat forrásaiból a 4. §-ban meghatározott jogcímek alapján támogatásban részesíthető jogalanyok részére működési támogatásnak nem minősülő, visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás (a továbbiakban: vissza nem térítendő támogatás) nyújtható.

Támogatási kategóriák

7. §7 A 4. §-ban megjelölt jogcímek alapján a következő típusú támogatás nyújtható:

a) csekély összegű támogatás nyújtható a 4. § a), e) és f) pontja alapján, csekély összegű támogatás is nyújtható a 4. § c) és h) pontja alapján, amelyre az 1998/2006/EK bizottsági rendelet, valamint a 8. §-ban foglaltak az irányadók,

b) regionális beruházási támogatás (a továbbiakban: beruházási támogatás) nyújtható a 4. § g) pontja alapján, beruházási támogatás nyújtható a 4. § a), d) és f) pontja alapján, amelyre a 9–15. §-ban, a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendeletben, valamint a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. fejezetében, II. fejezet 1. szakaszában foglaltak az irányadók, továbbá e rendelet alapján, ha a nagyberuházási projekteknek nyújtott – az összes forrásból származó – támogatás teljes összege meghaladja azt az összeget, amelyet az adott régióban egy 100 millió euró elszámolható költséggel rendelkező beruházás az érvényes regionális beruházási térkép alapján kaphatna, az EK Szerződés 88. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárás, valamint a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatás (HL C sorozat 2006/C 54/08) szerint kell eljárni,

c) K+F projekttámogatás, műszaki megvalósíthatósági tanulmányokhoz nyújtott támogatás és KKV részére szabadalmak és iparjogvédelmi jogok megszerzéséhez nyújtott támogatás is nyújtható a 4. § b) és c) pontja alapján, ha kizárólag a kutatás-fejlesztési és innovációs célú projekthez kapcsolódó tevékenységek részesülnek támogatásban, amelyre a 16–18. §-ban, valamint a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. fejezetében, II. fejezet 7. szakaszában foglaltak az irányadók,

d) KKV részére tanácsadásra és KKV vásárokon, kiállításokon való részvételéhez (a továbbiakban: KKV támogatás tanácsadásra) is nyújtható támogatás a 4. § b)–d) pontja alapján, amelyre a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. fejezetében, II. fejezet 5. szakaszában, valamint a 19. §-ban foglalt rendelkezések az irányadók,

e) közszolgáltatások ellentételezése formájában támogatás is nyújtható a 4. § h) pontja alapján, amelyre az EK Szerződés 86. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozásoknak közszolgáltatásért járó ellentételezés formájában megítélt állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló, 2005. november 28-i 2005/842/EK bizottsági határozatban (a továbbiakban: 2005/842/EK bizottsági határozat), valamint a 19/A. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók,

f) a 4. § i)–j) pontja alapján, ha azok elősegítik

fa) a kultúra területi és társadalmi felzárkózásra, aktivitásra ösztönző szerepének erősítését,

fb) a nem-formális és informális tanulási formák bővítését, az iskola előtti és iskoláskori készség- és képességfejlesztést, az egész életen át tartó tanulás támogatását, a kreativitás fejlesztését,

fc) az oktatás és a kulturális intézmények partneri együttműködésének erősítését,

fd) a közművelődési és közgyűjteményi intézményrendszer által közvetített tudáshoz, valamint az azt közvetítő szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítását,

fe) a kulturális közösségi programok helyszíneinek kialakítását, alkotó csoportok és műhelyek működéséhez szükséges infrastruktúra megteremtését,

kulturális célú támogatás nyújtható a 19/B–19/C. §-ban foglaltaknak megfelelően, ha az erre vonatkozó támogatási programot az Európai Bizottság az EK Szerződés 88. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárásban engedélyezte.

A csekély összegű támogatásokra vonatkozó szabályok

8. §8 (1) A csekély összegű támogatás odaítélésének feltétele a kedvezményezett nyilatkozata arról, hogy az előző három pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegű támogatások támogatástartalma nem haladja meg a 200 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

(2) Több részletben fizetendő támogatást az odaítélése időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni.

(3) Minden egyes új csekély összegű támogatás odaítélésekor az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatás teljes összegét figyelembe kell venni.

(4) Az 1998/2006/EK bizottsági rendelet 3. cikk 1. pontja szerinti kötelezettséget a támogatást nyújtó köteles teljesíteni.

A BERUHÁZÁSI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

A támogatás célja

9. §9 E rendelet alapján beruházási támogatás csak abban az esetben nyújtható, ha a beruházás költségei az alábbi költségekből tevődnek össze:

a) tárgyi eszközbe vagy immateriális javakba történő beruházás, amely új létesítmény létrehozásához, meglévő létesítmény bővítéséhez, egy létesítmény termelésének további új termékekkel történő diverzifikációjához vagy egy meglévő létesítmény termelési folyamatának alapvető megváltoztatásához kapcsolódik, vagy

b) egy létesítményhez közvetlenül kapcsolódó befektetett eszközök beszerzése, ha a létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna – ha nem vásárolják meg – és az eszközöket független beruházó vásárolja meg.

A támogatás mértéke

10. § (1)10 Az egyes, azonos elszámolható költségekkel rendelkező projektekhez nyújtható bármely támogatás intenzitása nem haladhatja meg a (2)–(4) bekezdésben meghatározott mértékeket. A támogatási intenzitást a tárgyi eszközökbe és immateriális javakba történő beruházás elszámolható költségeinek hányadaként, illetve – közvetlenül a beruházási projekttel létrehozott munkahelyek esetén – az új munkavállaló két éves becsült bérköltségének hányadaként, vagy e fenti két módszer együttes alkalmazásával kell kiszámítani, feltéve, hogy a támogatás nem lépi túl a kétfajta számítás alkalmazásából eredő kedvezőbb értéket.

(2) A támogatás intenzitása nem haladhatja meg a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 30. §-ának (1) bekezdésében meghatározott mértéket.

(3) Amennyiben a pályázó a pályázat benyújtásakor – szállítási ágazat és nagyberuházás kivételével –

a) kisvállalkozásnak minősül, akkor a támogatásintenzitás 20 százalékponttal,

b) középvállalkozásnak, akkor 10 százalékponttal

növelt értéke a (2) bekezdésben meghatározott mértéknek.

(4) Nagyberuházás esetén a támogatási intenzitás a (2) bekezdés alapján meghatározott támogatási intenzitás

a) 100 százaléka, a jelenértéken 50 millió eurónak megfelelő forintösszegig,

b) 50 százaléka, a jelenértéken 50 és 100 millió eurónak megfelelő forintösszeg közötti részre,

c) 34 százaléka, a jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeg feletti részre.

(5)11 Ha egy vállalkozás a kis- és középvállalkozásokba történő kockázatitőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás alapján részesül támogatásnak minősülő kockázatitőke-juttatásban, a tőkejuttatástól számított három éven belül – a nyújtott tőke összegéig – az adott vállalkozásnak e rendelet alapján megítélt beruházási támogatás intenzitását 20 százalékkal csökkenteni kell.

A támogatott beruházás elszámolható költségei és a beruházás által indukált elszámolható költségek12

11. §13 (1) Az alábbi költségek számolhatóak el:

a) a beruházás célját szolgáló tárgyi eszköznek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) szerinti bekerülési értéke,

b) a tárgyi eszköz vételára létesítmény felvásárlásakor,

c) immateriális javak közül a találmány, a szabadalom, a licenc és a know-how Sztv. szerinti bekerülési értéke (a továbbiakban: támogatható immateriális javak),

d) pénzügyi lízinggel kapcsolatos költségeket,

e) ingatlan bérletének költségei, vagy

f) a beruházás üzembe helyezését követő harmadik év végéig újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók – az Sztv. 79. §-a szerint elszámolható – személyi jellegű ráfordításának 24 havi összege, a munkakör létrehozásának napjától számítva.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott elszámolható költségek részletes felsorolását a pályázati dokumentáció tartalmazza. A pályázati dokumentáció az elszámolható költségek körét az (1) bekezdésben meghatározottaktól szűkebben is meghatározhatja.

(3) Az elszámolható költséget szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha a kedvezményezett és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személy között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel.

(4) A földterület és az épületek kivételével az eszközök lízingjével kapcsolatos költségeket csak akkor lehet figyelembe venni, ha az pénzügyi lízing formájában valósul meg, valamint a szerződés tartalmazza az eszköznek a futamidő lejárta utáni megvásárlására vonatkozó kötelezettségét. Földterület és épületek bérlése esetén a beruházási projekt befejezésének várható időpontját követően a bérletnek nagyvállalatok esetében még legalább öt évig, KKV esetében három évig kell folytatódnia.

(5) A támogatott projekt kapcsán beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve a felvásárlás esetét vagy ha KKV részesül támogatásban. Felvásárlás, illetve KKV által vásárolt használt eszköz támogatása esetén az ügylet vagy az eszköz vásárlása kizárólag piaci értéken történhet.

12. § Nem nyújtható támogatás az alábbi költségekre:

a) szinten tartást szolgáló tárgyi eszközök bekerülési értéke, illetve vételára létesítmény felvásárlásakor;

b) a korábban már használatba vett olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelynek alapján az 5. § szerinti kedvezményezett, más társaság vagy egyéni vállalkozó állami támogatást vett igénybe;

c) olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelyet a kedvezményezett csődeljárás vagy felszámolás alatt álló társaságtól szerzett be;

d) szállítási ágazatban a szállító berendezések (gördülő eszközök) bekerülési értéke;

e)14

f) személygépkocsi bekerülési értéke;

g) a 11. § (1) bekezdés a) pontjának ac) alpontja szerinti immateriális javak bekerülési értéke, ha azt a kedvezményezett nem kizárólag a támogatásban részesülő létesítményben használja;

h) nagyvállalkozásnál a korábban már használatba vett tárgyi eszköz bekerülési értéke, kivéve létesítmény felvásárlásakor beszerzett tárgyi eszköz vételárát, valamint a földterület, telek bekerülési értékét.

A beruházási támogatás igénybevételének alapvető feltételei

13. § (1)15 A beruházási támogatás akkor vehető igénybe, ha a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra, hogy a beruházást annak befejezésétől (üzembe helyezés időpontjától) számított legalább öt évig – KKV esetében legalább három évig – fenntartja (kötelező üzemeltetési időszak) az érintett régióban.

(2)16 Az (1) bekezdésben meghatározott követelmény nem zárja ki a gyors technológiai változások miatt a meghatározott fenntartási időszak alatt korszerűtlenné vált eszköz cseréjét, ha a fenntartási időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A korszerűtlenné vált üzem, illetve eszköz, továbbá cseréjét követő fenntartási időszakban a kedvezményezett az üzem vagy a fejlesztés cseréjére támogatásban nem részesülhet.

(3) Ha a támogatást a tárgyi vagy immateriális beruházási költségek, illetve létesítmény felvásárlása esetén a felvásárlás költségei alapján számítják ki, a támogatás akkor vehető igénybe, ha a kedvezményezett az elszámolható költségek legalább 25%-át saját forrásból biztosítja.

(4)17 A beruházási támogatás akkor vehető igénybe, ha a kedvezményezett a támogatásban részesíthető immateriális javakat a kötelező üzemeltetési időszak alatt az érintett régióban használja fel. Nagyvállalatok esetében az immateriális javak aránya nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át. Az immateriális javak csak abban az esetben számolhatóak el, ha teljesítik az alábbi feltételeket:

a) kizárólag a regionális támogatásban részesülő létesítményben használhatóak fel,

b) adott immateriális javaknál értékcsökkenési leírás alkalmazandó,

c) piaci feltételek mellett olyan társaságtól szerezték be, amely felett a kedvezményezettnek külön jogszabály szerinti sem közvetlen, sem közvetett befolyása nincs,

d) a vállalat eszközei közé kell sorolni őket, és legalább öt évig, KKV esetén három évig a regionális támogatásban részesülő létesítményben kell maradniuk.

(5)–(6)18

(7) Munkahelyteremtést szolgáló beruházás esetén a támogatás igénybevételének feltétele, hogy a kedvezményezett azokat az új munkahelyeket, amelyekhez kapcsolódóan az elszámolható költséget a támogatási intenzitás számítása során figyelembe vette, a beruházás befejezésétől számított három éven belül hozza létre, és minden munkahelyet legalább öt évig, KKV-k esetében három évig, azaz a kötelező üzemeltetési időszak alatt az érintett régióban tartsa fenn.

(8)19 Munkahelyteremtést szolgáló beruházás esetén a támogatás igénybevételének feltétele, hogy az újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott nettó munkavállalói létszám a kérelem (pályázat) benyújtását megelőző 12 hónap átlagában a kedvezményezett adott székhelyén, telephelyén, fióktelepén közvetlenül teljes munkaidőben alkalmazott személyek számához képest növekedjen. Az újonnan létrehozott munkakörök számának megállapításakor a részmunkaidős és az idénymunkás alkalmazottak a teljes munkaidőben alkalmazottak arányos törtrészének felelnek meg.

(9) Amennyiben a beruházást, illetve fejlesztést osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanon kívánják megvalósítani, a pályázat befogadásának feltétele a tulajdonostársak között közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt használati megállapodás és az ahhoz tartozó használati megosztásra vonatkozó vázrajz a pályázati dokumentációval történő benyújtása. A per- és igénymentesség követelményének az osztatlan közös tulajdon azon tulajdoni hányada vonatkozásában kell teljesülnie, amely a beruházás, fejlesztés helyszíne.

(10) A vissza nem térítendő támogatás igénybevételével beszerzett tárgyi eszközök az utánkövetési időszak végéig kizárólag a támogatási szerződésben és a pályázatban meghatározott céloknak megfelelően hasznosíthatók. Az előirányzatból támogatott beruházással létrehozott vagyon – amennyiben az a támogatási döntés kedvezményezettjének tulajdonába kerül – az Ámr. 89. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek mellett, a támogatási szerződésben foglalt kötelezettségek lejártáig csak a támogatási döntéshozó előzetes jóváhagyásával idegeníthető el vagy adható bérbe. Ha az elidegenítéshez a támogatási döntéshozó hozzájárult, a támogatási döntés kedvezményezettje mentesül a támogatási összeg visszafizetésének kötelezettsége alól. Hozzájárulás hiányában a támogatási döntés kedvezményezettje köteles a tárgyi eszköz értékére eső támogatás időarányos, értékcsökkenéssel korrigált, az elidegenítés időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegét visszafizetni.

14. §20

15. §21 (1) A támogatott projektek megkezdése időpontjának az alábbi időpontok minősülnek:

a) építési tevékenységet tartalmazó projekt esetén:

aa) az építési naplóba történt első bejegyzés időpontja (építési naplóval igazolva),

ab) olyan építési jellegű munkák esetében, ahol építési napló vezetése nem kötelező, ott a kivitelezői szerződés alapján a kivitelező nyilatkozata a munkálatok megkezdésére vonatkozóan,

b) gép, berendezés, anyag, termék beszerzését tartalmazó projekt esetén az első beszerzett gép, berendezés, anyag, termék megrendelését igazoló okmányon feltüntetett nap,

c) egyéb tevékenységhez kapcsolódó projekt esetén a megvalósításra megkötött első szerződés létrejöttének napja,

d) ha a pályázatban ismertetett projektet több célterületre (építés, beszerzés vagy egyéb) kiterjedően valósítják meg, a projekt megkezdésének időpontja az egyes célterületeknek megfelelő tevékenységek kezdési időpontjai közül a legkorábbi időpont.

(2) A projekt előkészítő tanulmányok megrendelése, elkészítése nem minősül a fejlesztés, beruházás (1) bekezdésben meghatározott megkezdésének.

Vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs támogatásaira vonatkozó szabályok22

A támogatás célja23

16. §24 E rendelet alapján kutatás-fejlesztési és innovációs támogatás alapkutatáshoz, ipari kutatáshoz, kísérleti fejlesztéshez, műszaki megvalósíthatósági tanulmányok készítéséhez, szabadalmak, iparjogvédelmi jogok megszerzéséhez és érvényesítéséhez nyújtható.

A támogatás mértéke

17. §25 (1) K+F projekttámogatás esetén az egyes, azonos elszámolható költségekkel rendelkező projektekhez nyújtható támogatás intenzitása nem haladhatja meg

a) a 100%-ot alapkutatás esetén,

b) az 50%-ot ipari kutatás esetén,

c) a 25%-ot kísérleti fejlesztés esetén.

(2) Ha egy projekt több feladatot foglal magában, az egyes feladatokat minősíteni kell aszerint, hogy melyik, az (1) bekezdésben meghatározott kutatásfajták közé tartozik.

(3) A támogatási intenzitást külön kell megállapítani az egyes kedvezményezettekre, ideértve a (4) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti együttműködési projektben résztvevőket. Ha olyan projekt részesül támogatásban, amely kutatási szervezetek és vállalkozások együttműködésében valósul meg, az adott projekthez nyújtott közvetlen kormányzati hozzájárulás és – ha támogatásnak minősül – a kutatási szervezetek projekthez nyújtott hozzájárulása nem haladhatja meg az egyes kedvezményezettre alkalmazandó támogatási intenzitást.

(4) Az ipari kutatásra és kísérleti fejlesztésre az (1) bekezdésben megállapított támogatási intenzitások a következők szerint növelhetők:

a) ha a támogatást KKV-nak nyújtják, a maximális támogatási intenzitás 10 százalékponttal növelhető a középvállalkozások, 20 százalékponttal a kisvállalkozások esetében,

b) az elszámolható költségek 80%-ának megfelelő támogatási intenzitásig további 15 százalékpontos növelés adható, ha

ba) a projekt legalább két, egymástól független vállalkozás tényleges együttműködésével valósul meg, és a következő feltételek teljesülnek:

baa) egyik vállalkozás sem viseli az együttműködésen alapuló projekt elszámolható költségeinek több mint 70%-át, és

bab) a projekt legalább egy KKV-val folytatott együttműködésben valósul meg, vagy legalább két különböző tagállamban végzik, vagy

bb) a projekt egy vállalkozás és egy kutatási szervezet tényleges együttműködésével valósul meg, és a következő feltételek teljesülnek:

bba) a kutatási szervezet az elszámolható projektköltségek legalább 10%-át viseli és

bbb) a kutatási szervezet jogosult a kutatási projektek eredményeinek közzétételére, ha azok a szervezet által végzett kutatásból származnak, vagy

bc) ipari kutatás esetében a projekt eredményeit széles körben, technikai és tudományos konferenciák keretében, tudományos és műszaki folyóiratokban, szabadon hozzáférhető adattárakban (adatbankok, amelyekben bárki hozzáférhet a kutatási nyersadatokhoz) vagy nyílt és szabad forráskódú szoftvereken keresztül terjesztik.

(5) A (4) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjának alkalmazása szempontjából az alvállalkozásba adás nem minősül tényleges együttműködésnek.

(6) A műszaki megvalósíthatósági tanulmányok támogatása esetében a támogatási intenzitás nem haladhatja meg

a) KKV-nál az ipari kutatási tevékenységeket előkészítő tanulmányok esetében az elszámolható költségek 75%-át, a kísérleti fejlesztési tevékenységeket előkészítő tanulmányok esetében az elszámolható költségek 50%-át,

b) nagyvállalkozásoknál az ipari kutatási tevékenységeket előkészítő tanulmányok esetében az elszámolható költségek 65%-át, a kísérleti fejlesztési tevékenységeket előkészítő tanulmányok esetében az elszámolható költségek 40%-át.

(7) A KKV részére szabadalmak, iparjogvédelmi jogok megszerzéséhez és érvényesítéséhez nyújtott támogatások esetében a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az (1) bekezdésben meghatározott mértéket azzal, hogy ahhoz a kutatási tevékenységhez tartozó támogatási intenzitást kell figyelembe venni, amellyel először sikerült megszerezni az érintett szabadalmi vagy iparjogvédelmi jogot.

Az elszámolható költségek

18. §26 (1) K+F projekttámogatás alkalmazásában elszámolható költségek a következők:

a) a projekttel összefüggésben közvetlenül felmerült személyi jellegű ráfordítások az Sztv. szerint, ideértve kizárólag a kutatók, fejlesztők, technikusok és egyéb kisegítő személyzethez kapcsolódóan felmerült személyi jellegű ráfordítások a támogatott projektben való foglalkoztatásuk arányában,

b) a projekttel összefüggésben közvetlenül felmerült anyagjellegű ráfordítások, ideértve

ba) az anyagköltséget,

bb) az igénybe vett szolgáltatásokat (beleértve a szerződéses kutatás-fejlesztés költségét, a tanácsadás és hasonló szolgáltatások igénybevétele költségét, valamint az épület- és földhasználattal összefüggésben igénybe vett szolgáltatások miatti költségeket),

bc) az egyéb szolgáltatásokat,

c) az általános költségeknek a projekthez – a kutatás-fejlesztést megfelelően jellemző – vetítési alap arányában, a számviteli politikában meghatározott módon hozzárendelt összege,

d) projekttel összefüggésben használt épület Sztv. szerinti értékcsökkenési leírásának a támogatott projektben való használat mértékében meghatározott összege, a projekttel összefüggésben használt földterület beszerzése esetén annak bekerülési értéke, valamint az adásvétellel összefüggésben felmerülő egyéb költségei,

e) műszaki berendezések, gépek és egyéb berendezések, felszerelések Sztv. szerinti bekerülési értéke a támogatott projektben való használatuk mértékéig,

f) harmadik féltől piaci áron megvásárolt, pénzügyi lízingbe vett tudás és szabadalmak Sztv. szerinti bekerülési értéke, illetve a lízingdíjak tőketörlesztő része.

(2) Az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti szerződéses kutatás-fejlesztés költsége, valamint az (1) bekezdés f) pontja szerint vásárolt, pénzügyi lízingbe vett tudás és szabadalom bekerülési értéke, illetve lízingdíjának tőketörlesztő összege abban az esetben vehető figyelembe az elszámolható költségek között, ha a szerződéskötésre a piaci feltételeknek megfelelően került sor.

(3) K+F projekttámogatás esetén valamennyi elszámolható költségnek a kutatás-fejlesztés adott fajtájához kell kapcsolódnia.

(4) Megvalósíthatósági tanulmányok támogatása alkalmazásában elszámolható költségek a tanulmánnyal összefüggésben felmerült anyagjellegű és személyi jellegű ráfordítások.

(5) A KKV részére szabadalmak, iparjogvédelmi jogok megszerzésének és érvényesítésének támogatása alkalmazásában elszámolható költségek a következők:

a) az oltalomnak az első iparjogvédelmi hatóság által történő megítélését megelőzően felmerülő valamennyi költség, beleértve a bejelentés előkészítéséhez, benyújtásához és a vizsgálatához kapcsolódó költségeket, valamint az oltalom megadása előtt az iparjogvédelmi oltalom megszerzése iránti eljárásban felmerülő költségeket,

b) fordítási és egyéb költségek, amelyek az oltalomnak – az a) pontban szereplő iparjogvédelmi hatóságtól eltérő – másik iparjogvédelmi hatóság előtt, az oltalom megszerzésével vagy érvényesítésével kapcsolatban merülnek fel,

c) az oltalom megadása iránti hivatalos eljárásban, illetve az esetleges felszólalási eljárás során az oltalom érvényességének védelme érdekében felmerülő költségek, abban az esetben is, ha ezek a költségek az oltalom megadását követően merülnek fel.

KKV részére nyújtható támogatás tanácsadáshoz
és kiállításokon, vásárokon való részvételhez27

19. §28 (1) E rendelet alapján tanácsadásra, valamint vásárokon, kiállításon való részvételre támogatás KKV számára nyújtható.

(2) Külső tanácsadók által nyújtott szolgáltatások esetében a bruttó támogatás nem haladhatja meg az ilyen szolgáltatások költségének az 50%-át. Az érintett szolgáltatás nem lehet folyamatos vagy visszatérő tevékenység, és nem kapcsolódhat a vállalkozás szokásos működési költségeihez, különösen a folyamatos adótanácsadáshoz, rendszeres jogi szolgáltatáshoz vagy hirdetéshez.

(3) E rendelet alapján, vásárokon, kiállításokon való részvételre kizárólag az adott kiállításon, vásáron való legelső megjelenéshez nyújtható támogatás.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott tevékenység tekintetében elszámolható költségek kizárólag a kiállító helyiség bérletének, kialakításának és működtetésének költségei.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott tevékenységre nyújtható maximális támogatási intenzitás az elszámolható költségek maximum 50%-a.

Közszolgáltatások ellentételezése formájában
nyújtható támogatás29

19/A. §30 (1) A közszolgáltatások ellentételezése formájában nyújtott támogatás kizárólag a közszolgáltatás ellátásával megbízott vállalkozás részére nyújtható.

(2) A közszolgáltatások ellátásáért nyújtott támogatás csak olyan mértékben korlátozhatja a versenyt, amely mindenképpen szükséges a feladat hatékony ellátásához.

(3) A támogatás mértéke nem haladhatja meg a közszolgáltatás ellátásának nettó költségét, azaz a közszolgáltatás működtetésével kapcsolatban felmerült költségek és az ezzel összefüggésben keletkezett bevételek különbségét, figyelembe véve egy, a közszolgáltatás ellátásához kapcsolódó sajáttőke-rész alapján várható ésszerű profitot is.

(4) A kedvezményezett a kapott támogatásról külön elszámolást köteles vezetni, amely elszámolás alapján a (2)–(3) bekezdésekben foglaltak teljesülése ellenőrizhető.

A kulturális célú támogatás célja és igénybevételének alapvető feltételei31

19/B. §32 (1) E rendelet alapján kulturális célú támogatás kizárólag olyan tevékenységhez nyújtható, amely igazoltan elősegíti

a) a kultúra területi és társadalmi felzárkózásra, aktivitásra ösztönző funkcióinak kihasználását,

b) a nem-formális és informális tanulási formák bővítését, az iskola előtti és iskoláskori készség- és képességfejlesztést, az egész életen át tartó tanulás támogatását, a kreativitás fejlesztését,

c) az oktatás és a kulturális intézmények partneri együttműködésének erősítését,

d) a közművelődési és közgyűjteményi intézményrendszer által közvetített tudáshoz, valamint az azt közvetítő szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést,

e) a kulturális közösségi programok helyszíneinek kialakítását, alkotó csoportok és műhelyek működéséhez szükséges infrastruktúra megteremtését.

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó tevékenységekhez nyújtott támogatásban az 5. §-ban meghatározottak köre részesülhet, különösen az alábbiak:

a) Magyarország 6 konvergencia régiójában térségi központi szerepet ellátó nagyvárosok önkormányzatai, továbbá az önkormányzat felsőoktatási intézménnyel vagy gazdasági társasággal kötött konzorciumai, ha a projektgazda az önkormányzat és a konzorciumi partner nem részesül támogatásban,

b) a kulturális intézmények, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvényben foglalt közművelődési, múzeumi és könyvtári intézmények, ezek tulajdonosai, fenntartói, vagyonkezelői.

A kulturális célú támogatás mértéke33

19/C. §34 (1) A kulturális célú támogatások alkalmazásában az elszámolható költségek köre a kultúra területi és társadalmi felzárkózásra, aktivitásra ösztönző funkcióinak kihasználása, a nem-formális és informális tanulási formák bővítése, az iskola előtti és iskoláskori készség- és képességfejlesztés, az egész életen át tartó tanulás támogatása, a kreativitás fejlesztése, az oktatás és a kulturális intézmények partneri együttműködésének erősítése, a közművelődési és közgyűjteményi intézményrendszer által közvetített tudáshoz, valamint az azt közvetítő szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése, a kulturális közösségi programok helyszíneinek kialakítása, alkotó csoportok és műhelyek működéséhez szükséges infrastruktúra megteremtése során közvetlenül felmerülő, igazoltan e célra fordított költségek.

(2) Az igénybe vehető támogatás maximális mértéke nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100%-át.

(3) A támogatás mértékének felső határát és az elszámolható költségek körét a pályázati dokumentáció tartalmazza.

Az állami támogatásokra vonatkozó közös szabályok

20. §35 (1)36 Nem nyújtható támogatás

a) azon szervezet részére, amellyel szemben az Európai Bizottságnak valamely támogatás visszafizetésére kötelező határozata van érvényben;

b) a nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak;

c) azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely a támogatás iránti pályázat benyújtását megelőző három naptári éven belül az államháztartás alrendszereiből, az Európai Unió előcsatlakozási eszközeiből vagy a strukturális alapokból juttatott valamely támogatással összefüggésben a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségét nem vagy csak részben teljesítette, kivéve a vis maior esetét;

d) azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 32. pontja szerint – a pályázata benyújtásának időpontjában – nem minősül köztartozásmentes adózónak;

e) azon szervezet részére, amelyet a támogatás iránti pályázat benyújtását megelőző két naptári éven belül az államigazgatási szerv határozatával vagy annak bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság munkavállalók bejelentés nélküli vagy munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatása miatt jogerősen bírság megfizetésére kötelezett;

f) azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely a támogatott projekt keretében végzett tevékenység folytatásához szükséges hatósági engedélyekkel nem rendelkezik;

g) annak a gazdálkodó szervezetnek a részére, amelynek a számviteli jogszabályok szerint számított saját tőkéje a törzstőke (alaptőke) jogszabályban előírt legkisebb mértéke alá csökkent;

h) annak a személynek vagy szervezetnek a részére, aki a beruházást, illetve a fejlesztést olyan ingatlanon kívánja megvalósítani, amely a pályázat benyújtásának időpontjában nem per- és igénymentes, kivéve, ha a pályázó az igény jogosultja, továbbá ha bérelt ingatlan esetében a bérleti szerződés kizárólagos joggal nem biztosítja a támogatással megvalósuló létesítmény üzemeltetésének lehetőségét legalább a külön rendeletben előírt üzemeltetési kötelezettség idejére;

i)37 azon pályázó részére, amely nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok az Áht. 15. §-ában meghatározott feltételeinek.

(2) E rendelet alapján nem nyújtható

a) támogatás a 800/2008/EK bizottsági rendelet 1. cikk (3) bekezdés a) pontjában foglalt tevékenységekhez az alábbi kivételekkel:

aa) kutatás-fejlesztési és innovációs támogatás,

b) támogatás a 800/2008/EK bizottsági rendelet 1. cikk (3) bekezdés b) pontjában foglalt tevékenységekhez az alábbi kivételekkel,

ba) kutatás-fejlesztési és innovációs támogatás;

c) támogatás a 800/2008/EK bizottsági rendelet 1. cikk (3) bekezdés c) pontjában foglalt tevékenységekhez,

d) támogatás a 800/2008/EK bizottsági rendelet 1. cikk (3) bekezdés d) pontjában foglalt tevékenységekhez az alábbi kivételekkel:

da) kutatás-fejlesztési és innovációs támogatás,

e) támogatás a 800/2008/EK bizottsági rendelet 1. cikk (3) bekezdés e)–g) pontjában foglalt tevékenységekhez,

f) támogatás a 800/2008/EK bizottsági rendelet 1. cikk (4) bekezdésében meghatározott célra, kivéve a turisztikai tevékenységekre irányuló programok esetében,

g) támogatás a 800/2008/EK bizottsági rendelet 1. cikk (6) bekezdésében meghatározott támogatásokra.

(3) E rendelet alapján támogatás csak akkor ítélhető meg, ha a kedvezményezett még a projekttel kapcsolatos munkálatok vagy tevékenységek megkezdése előtt a támogatás iránti kérelmét benyújtja. Nagyvállalkozások esetében a fentieken kívül a kedvezményezettek kötelesek bizonyítani, hogy a támogatás segítségével lényegesen növekszik a projekt mérete, kiszélesedik a tevékenység köre, növekszik a kedvezményezett által a projektre fordítandó összeg, lényegesen felgyorsul a projekt végrehajtási üteme, vagy beruházási támogatás esetében a projekt a támogatás hiányában nem az érintett támogatott régióban valósult volna meg.

(4) Az e rendeletben szereplő, a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatás különböző elszámolható költségek esetén halmozható más, a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatással. Azonos vagy részben azonos elszámolható költségek esetében a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatás abban az esetben halmozható más, a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatással, illetve csekély összegű támogatással, ha az nem vezet a 800/2008/EK bizottsági rendelet szerinti legmagasabb támogatási intenzitás, illetve támogatási összeg túllépéséhez.

(5) A támogatások átláthatóságának növelése céljából e rendeletnek a 800/2008/EK rendelet hatálya alá tartozó támogatásokra vonatkozó előírásai a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján is közzétételre kerülnek. A támogatási programot nem lehet a közzététel előtt elindítani.

(6)38 Az (1) bekezdés d) pontja szerinti kizáró feltétel fennállásának hiányát a személy vagy szervezet

a) 30 napnál nem régebben kiállított közokirattal igazolja, vagy

b) szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

21. § A kedvezményezett köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés napjától számított tíz évig megőrizni.

22. § Egy projekthez igénybe vett összes támogatás – függetlenül attól, hogy annak finanszírozása közösségi, országos, regionális vagy helyi forrásból történik – támogatási intenzitása nem haladhatja meg az állami támogatásokra irányadó közösségi szabályban vagy az Európai Bizottság támogatást jóváhagyó határozatában meghatározott támogatási intenzitást.

Átmeneti és záró rendelkezések

23. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és 2015. december 31-én hatályát veszti.

(2)39 E rendelet alapján támogatási döntést csekély összegű támogatás, a 800/2008/EK bizottsági rendelet, valamint az N 293/2008. számú határozat alapján a kulturális célú támogatás hatálya alá tartozó támogatások tekintetében 2013. december 31-ig lehet hozni.

(3)40

(4)41 Ez a rendelet

a) a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379., 2006. 12. 28., 5–10. o.),

b) a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 800/2008/EK bizottsági rendelet (HL L 214., 2008. 08. 09., 3–47. o.),

c) az EK-Szerződés 86. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozásoknak közszolgáltatásért járó ellentételezés formájában megítélt állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló, 2005. november 28-i 2005/842/EK bizottsági határozat (HL L 312., 2005. 11. 29., 67–73. o.)

hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

1

A rendeletet a 33/2012. (VI. 8.) NFM rendelet 28. §-a hatályon kívül helyezte 2012. június 11. napjával azzal, hogy rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre alkalmazni kell.

2

Az 1. § a 9/2009. (IV. 11.) NFGM rendelet 19. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

3

A 2. § a 9/2009. (IV. 11.) NFGM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

4

A 4. § h) pontját a 9/2009. (IV. 11.) NFGM rendelet 2. §-a iktatta be.

5

A 4. § i) pontját a 9/2009. (IV. 11.) NFGM rendelet 2. §-a iktatta be.

6

A 4. § j) pontját a 9/2009. (IV. 11.) NFGM rendelet 2. §-a iktatta be.

7

A 7. § a 9/2009. (IV. 11.) NFGM rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

8

A 8. § a 9/2009. (IV. 11.) NFGM rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.

9

A 9. § a 9/2009. (IV. 11.) NFGM rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.

10

A 10. § (1) bekezdése a 9/2009. (IV. 11.) NFGM rendelet 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

11

A 10. § (5) bekezdését a 9/2009. (IV. 11.) NFGM rendelet 6. § (2) bekezdése iktatta be.

12

A 11. §-t megelőző alcím a 9/2009. (IV. 11.) NFGM rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.

13

A 11. § a 9/2009. (IV. 11.) NFGM rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.

14

A 12. § e) pontját a 9/2009. (IV. 11.) NFGM rendelet 19. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

15

A 13. § (1) bekezdése a 9/2009. (IV. 11.) NFGM rendelet 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

16

A 13. § (2) bekezdése a 9/2009. (IV. 11.) NFGM rendelet 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

17

A 13. § (4) bekezdése a 9/2009. (IV. 11.) NFGM rendelet 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

18

A 13. § (5)–(6) bekezdését a 9/2009. (IV. 11.) NFGM rendelet 19. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

19

A 13. § (8) bekezdése a 9/2009. (IV. 11.) NFGM rendelet 8. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

20

A 14. §-t a 9/2009. (IV. 11.) NFGM rendelet 19. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

21

A 15. § a 9/2009. (IV. 11.) NFGM rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.

22

A 16. §-t megelőző cím a 9/2009. (IV. 11.) NFGM rendelet 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

23

A 16. §-t megelőző alcím a 9/2009. (IV. 11.) NFGM rendelet 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

24

A 16. § a 9/2009. (IV. 11.) NFGM rendelet 10. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

25

A 17. § a 9/2009. (IV. 11.) NFGM rendelet 11. §-ával megállapított szöveg.

26

A 18. § a 9/2009. (IV. 11.) NFGM rendelet 12. §-ával megállapított szöveg.

27

A 19. §-t megelőző alcím a 9/2009. (IV. 11.) NFGM rendelet 13. §-ával megállapított szöveg.

28

A 19. § a 9/2009. (IV. 11.) NFGM rendelet 13. §-ával megállapított szöveg.

29

A 19/A. §-t megelőző alcímet a 9/2009. (IV. 11.) NFGM rendelet 14. §-a iktatta be.

30

A 19/A. §-t a 9/2009. (IV. 11.) NFGM rendelet 14. §-a iktatta be.

31

A 19/B. §-t megelőző alcímet a 9/2009. (IV. 11.) NFGM rendelet 15. §-a iktatta be.

32

A 19/B. §-t a 9/2009. (IV. 11.) NFGM rendelet 15. §-a iktatta be.

33

A 19/C. §-t megelőző alcímet a 9/2009. (IV. 11.) NFGM rendelet 16. §-a iktatta be.

34

A 19/C. §-t a 9/2009. (IV. 11.) NFGM rendelet 16. §-a iktatta be.

35

A 20. § a 9/2009. (IV. 11.) NFGM rendelet 17. §-ával megállapított szöveg.

36

A 20. § (1) bekezdése a 20/2009. (VIII. 14.) NFGM rendelet 14. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 15. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

37

A 20. § (1) bekezdés i) pontja a 22/2009. (IX. 17.) NFGM rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.

38

A 20. § (6) bekezdését a 20/2009. (VIII. 14.) NFGM rendelet 14. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító rendelet 15. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

39

A 23. § (2) bekezdése a 9/2009. (IV. 11.) NFGM rendelet 18. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

40

A 23. § (3) bekezdését a 9/2009. (IV. 11.) NFGM rendelet 19. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

41

A 23. § (4) bekezdése a 9/2009. (IV. 11.) NFGM rendelet 18. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére