• Tartalom

9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet

az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról

2008.05.23.

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (2) bekezdésének 1. pontjában foglalt felhatalmazás alapján az önkormányzati és területfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 168/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § A létesítmények, építmények létesítésére – ideértve a tervezést, az átalakítást, illetve a módosítást is –, valamint a létesítmények, építmények, gépek, berendezések, eszközök és – a robbanó és robbantó anyagok kivételével – az anyagok használatára, technológiák alkalmazására vonatkozó tűzvédelmi szabályokat, tűzvédelmi műszaki követelményeket a rendelet mellékletében foglalt Országos Tűzvédelmi Szabályzat (a továbbiakban: OTSZ) tartalmazza.

2. § (1) Az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóság – más, legalább azonos biztonsági szintet nyújtó előírások megtétele esetében – kérelemre az eltérést engedélyezheti az OTSZ

a) 3. rész II. fejezetének 1. táblázatában meghatározott legkisebb távolság alól, továbbá a 3. rész II. fejezetének 3.4.; 3.5.1.; 3.5.2.; 3.5.3.; 6.1.; 6.2.; 6.5.; 6.7.; 6.8.; 6.9.; 6.10.; 6.11. pontjai, valamint

b) 5. rész I/4. fejezetének 4.8.4.; 4.8.4.1. pontjai, az I/5. fejezetének 1.1.; 1.2.; 1.4.; 2.11.; 4.5–5.4.1.; 5.4.9.; 5.4.11.; 5.4.13.; 5.1–5.3.; 5.5–7.; pontjai, az I/6. fejezet 1.1–1.7.2.; 1.7.5.; II. fejezet 3.10–3.14; 6.3.; 7.1.; 7.8–7.12.; 9.1–9.4.; 10.3–10.3.6.; 12.10.; 12.11.; 12.15.; 17.1.; 19.1.; 19.5.; 20.1.; 20.4.; 20.7.; 20.8.; 21.2.; 21.4.; 21.5.; 23.10–23.15.; 24.1–25.11.; 26.2–28.2. pontjai előírásai alól.

(2) Az OTSZ

a) 1. rész I. fejezete, a II. fejezete, a III. fejezete, a VII. fejezetének 2.7. pontja, a VIII. fejezetének 1.4. pontja és XIV. fejezetének 1.2. pontjai,

c) 4. rész XI. fejezete,

d) 5. rész I/1–3. fejezete, az I/4. fejezet 1.1–1.2.9.; 2.5.; 3.6.1–3.6.3.; 3.6.6.; 3.6.7.; 3.7.2–3.7.2.3.; 4.8.5; 4.8.6.; 4.8.12.3. pontjai és az M1. melléklete, az I/5. fejezet 1.3.; 2.1.; 3.1.; 3.2.; 4.1.; 4.2.; 4.4.; 5.4.2–5.4.4.; 5.4.6.; 5.4.7.; 5.4.10.; 5.4.12. pontjai, az I/6. fejezet 1.7.3.; 1.7.4 pontjai, az I/7. fejezet 2.1.1.; 2.2–2.3.1.3.; 3 pontjai., az I/8. fejezet; az I/9. fejezet 1–2. pontjai, az I. cím: 3.1.3.; 3.3.1.; 3.3.3.; 3.3.4.; 3.3.4.1–3.3.5.5. pontjai és az 1. sz. függelék, az M1.; M2. mellékletek, valamint az M4. melléklet, a II. cím: 2.1–2.1.2.; 5.4. pontjai, az V. cím, az I/10. fejezet 1–5. pontjai, a II. fejezet 1–3.2.; 3.9.; 4.1–5.3.; 6.4.; 6.6.; 10.1.; 10.2.; 11.10.; 12.2–12.4.; 12.8.; 12.9.; 17.2.; 17.3.; 18.1.; 19.2.; 19.4.; 20.3.; 20.6.; 21.3.; 23.1.; 23.2.; 23.5–23.7.; 26.1. pontjai

rendelkezései alól eltérés nem engedélyezhető.

(3) Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság – más, legalább azonos biztonsági szintet nyújtó előírások megtétele esetében – kérelemre az eltérést engedélyezheti az OTSZ – (1)–(2) bekezdésben nem említett – rendelkezéseitől.

(4) Az OTSZ-ben hivatkozott szabványoktól eltérő, de azokkal legalább azonos biztonsági szintet nyújtó műszaki megoldást kérelemre az (1) és (3) bekezdésben kijelölt hatóság jóváhagyja.

(5) A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a tűzvédelmi műszaki követelmény, tűzvédelmi szabály vagy szabvány alkalmazásának pontos helyszínét, az érintett építmény, szabadtér, dolog megnevezését;

b) az érintett tűzvédelmi műszaki követelmény, tűzvédelmi szabály vagy szabvány azon részét, amelyre az eltérési kérelem vonatkozik;

c) a tűzvédelmi műszaki követelménytől, tűzvédelmi szabálytól vagy szabványtól való eltérés indokát;

d) a kérelemhez mellékelni kell a tervezett eltérő megoldás olyan részletességű műszaki dokumentációját, amely bizonyítja, hogy az eltérő megoldás a rendelettel megállapított tűzvédelmi műszaki követelményben, tűzvédelmi szabályban vagy szabványban foglalt előírásokkal legalább egyenértékű biztonságot nyújt.

(6) A rendelet mellékleteiben meghatározott műszaki követelményektől való eltérés, a más hatóság hatáskörébe tartozó engedélyezési eljárást megelőzően engedélyezhető.

3. § Az e rendeletben meghatározott technikai jellegű előírásoknak nem kell megfelelnie az olyan termékeknek, amelyeket az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő, az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások az emberi egészség és élet védelme, valamint a közbiztonság tekintetében az e rendeletben meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak.

4. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 90. napon lép hatályba.

(2) A már üzemelő tűz és hiba átjelző rendszereket legkésőbb 2013. március 1-ig a rendelet 2. rész IV. fejezetének 4.6. pontjában foglalt tűzvédelmi műszaki követelmények szerint át kell építeni. A már üzemelő tűz és hiba átjelző rendszerek 4.6.2. a) pontban meghatározott regisztrációját legkésőbb 2008. október 1-ig végre kell hajtani.

(3)1

(4) A (3) bekezdés a rendelet hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

(5) E rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, – a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított – 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikkében előírt egyeztetése megtörtént.

Melléklet a 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelethez


OTSZ 1. rész

TŰZOLTÓ TECHNIKAI ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK

I. FEJEZET

TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉKEK KARBANTARTÁSA

1    Fogalom meghatározások.
1.1.    Készenlétben tartó: az a személy vagy szervezet, amely jogszabály által tűzoltó készülék készenlétben tartására kötelezett.
1.2.    Karbantartás: (ellenőrzés és javítás) műszaki és adminisztratív tevékenységek összessége, melyek célja, hogy a tűzoltó készülék eredeti állapotát megtartsa, vagy abba azt úgy állítsa vissza, hogy képes legyen az eredeti funkcióit ellátni.
1.3.    Karbantartó szervezet: karbantartó személyeket alkalmazó, tűzoltó készülék javító műhelyt fenntartó hatóság által regisztrált vállalkozás.
1.4.    Karbantartó személy: karbantartó szervezet alkalmazásában (munkaviszonyban vagy egyéb szerződéses jogviszonyban) álló, jogszabályban meghatározott végzettséggel és gyakorlattal rendelkező természetes személy (tűzoltó készülék ellenőr).
1.5.     Hatóság: Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, mely regisztrálja a karbantartó szervezet nevét, címét és felügyeli tevékenységét.
1.6.    OKF azonosító jel: egyedileg sorszámozott és a sorozatszám első három karaktere által a karbantartó szervezetet azonosító, hamísítás elleni védelemmel ellátott (hologramos) matrica, melyet a regisztrált karbantartó szervezetek a hatóság által kijelölt forgalmazótól vásárolhatnak meg.
2    Általános előírások:
a)    tűzoltó készülék karbantartást kizárólag a hatóság által regisztrált karbantartó szervezet végezhet,
b)    A karbantartó szervezet irányítja és felel a karbantartó személy(ek) munkájáért,
c)    a tűzoltáskor működésképtelen tűzoltó készülékről a hatóság felé bejelentést kell tenni; a tűzoltóság a tudomására jutott esetekről a hatóságot értesíti,
d)    a karbantartási időszakokra vonatkozó a rendelet hatályba lépése előtt kiadott eltérési engedélyek érvényüket vesztik.
3    A készenlétben tartó feladatai:
a) a készenlétben tartó vagy képviselője, megfelelő időközökben, rendszeresen vizsgálja a tűzoltó készülékeket, melynek során ellenőrzi, hogy minden egyes tűzoltó készülék:
aa) a tervezett telepítési helyen van,
ab) a tűzoltó készülék látható, a használat nem ütközik akadályba és a tűzoltó készülékkel szemben állva a magyar nyelvű használati utasítás olvasható,
ac) valamennyi nyomásmérő vagy jelző műszer jelzése a működési zónában található,
ad) a tűzoltó készülék zárolása sértetlen és ép, hiánytalan szerelvényekkel ellátott.
ae) a tűzoltó készülék felülvizsgálata esedékes-e;
b) a készenlétben tartó szükség esetén köteles gondoskodni a hiányosságok megszűntetéséről, az ellenőrző vizsgálatokat lehetőleg havonta, de legalább negyedévente kell elvégezni és a tűzvédelmi szabályzathoz kapcsolva az 1. rész I. fejezetének 5. függelékében meghatározottak szerint kell dokumentálni;
c) az a) pont szerinti vizsgálatokat karbantartó személy is végezheti;
d) a készenlétben tartónak kell gondoskodnia, a készenlétben tartott tűzoltó készülékek az 1. rész I. fejezetének 1. függelékében meghatározott időközönkénti, arra jogosult általi karbantartásáról; a részben vagy teljesen kiürült, (kiürített) tűzoltó készülékek újratöltésről;
e) az időszakot le kell rövidíteni, ha azt a környezeti körülmények vagy egyéb veszély indokolja.
4    A tűzoltó készülék karbantartó felszereltsége és működése.
4.1.    A karbantartó szervezetnek a javító műhelyében legyen meg a tevékenység végzéséhez szükséges valamennyi általános és speciális felszerelése, műszaki útmutatást, technológiát tartalmazó leírása.
4.2.     A műhely helyiségeinek száma, alapterülete és kialakítása tegye lehetővé a különböző munkafázisok elvégzését, a munkaegészségügyi szabályok betartását; az oltópor tárolására, átfejtésére és a nyomáspróba (vizes technológia) végzésére külön helyiségeket kell biztosítani.
4.3.    A karbantartó szervezet legalább az alábbi, a mérések műszaki igényeinek és a joghatású mérésre vonatkozó előírásoknak megfelelő mérő- és ellenőrző eszközökkel, felszerelésekkel rendelkezzen:
a)    a mérendő tömegnek megfelelő méréshatárú osztású és pontosságú mérleg (belsőpalack esetében legfeljebb 1 grammos osztású és legalább 1 grammos pontosságú)
b)    világító tartályvizsgáló tükör,
c)    nyomásmérő 1,6 % pontosságú,
d)    nagyító,
e)    menet ellenőrző idomszer,
f)    nyomáspróba berendezés (tartály, fejszerelvény, portömlő vizsgálatához),
g)    zártrendszerű portöltő,
h)    páratartalom mérő,
i)    biztonsági szelep beállító,
j)    nyomaték kulcs,
k)    tolómérce,
l)    gyártó által javasolt célszerszámok,
m)    csavarkulcsok, fogók,
n)    befogó-rögzítő szerkezet(ek ),
o)    azonosítható plombafogó.
4.4.    A karbantartó szervezetnek nyilvántartást kell vezetnie a karbantartó személyek szakvizsga bizonyítványainak számairól, érvényességéről és a kizárólagosan az adott személy által használt azonosítókról.
4.5.    A karbantartó szervezetnek a tűzoltó készülék karbantartó tevékenységre vonatkozóan minőségirányítási rendszert kell bevezetnie és alkalmaznia, és a rendszer működését legkésőbb a regisztrációtól számított egy éven belül – bármely nemzeti rendszerben akkreditált tanúsítótól származó – tanúsítvánnyal kell igazolnia.
4.6.    Ha a karbantartó a tanúsítványt nem szerzi meg, vagy a lejárt tanúsítványt nem újítja meg, a hatóság a nyilvántartásból törli, és tűzoltó készülék karbantartást nem végezhet.
5    Biztonsági intézkedések.
6.1.    Tűzbiztonság a karbantartás idején:
a)    a készenlétben tartónak számolnia kell azzal, hogy a karbantartási és az újratöltési eljárások a megelőző tűzvédelmi intézkedések hatékonyságát időlegesen csökkenthetik,
b)    a helyszínen nem javítható és a selejt tűzoltó készülékek pótlásáról a készenlétben tartónak kell gondoskodni.
6.1.    Személyi biztonság a tűzoltó készülék szétszerelésekor:
a)    meg kell győződni arról, hogy a tűzoltó készülék tartályában vagy szerelvényében van-e nyomás,
b)    a gyártó által előírt befogó szerkezetet kell alkalmazni, majd az elsütőfejet vagy a szelep szerkezetet lassan kell meglazítani, és amikor a nyomásleeresztő hornyon minden maradó nyomás eltávozott, csak akkor szabad a szerelvényeket teljesen kicsavarni.
c)    ha a tűzoltó készülékben visszamaradt nyomást nem sikerül megszüntetni, a további szerelést nem szabad folytatni, amíg a gyártó által kiadott biztonsági intézkedéseknek nem tettek eleget,
d)    a szén-dioxiddal oltó vagy egyéb nagy nyomással működő tűzoltó készülékek, és a hajtóanyag palackok szelepeit befogás nélkül eltávolítani tilos,
e)    szén-dioxiddal vagy gázzal oltó tűzoltó készülékek karbantartását, az ártalmas gőzök miatt, csak jól szellőztetett környezetben szabad végezni,
f)    a tűzoltó készülékek szétszerelésekor a karbantartó személynek gondoskodni kell arról, hogy a tűzoltó készülékről esetleg elszabaduló alkotóelemek, szerelvények sérülést ne okozzanak.
6    Élettartam és selejtezés.
6.1.    A tűzoltó készülékek, és alkatrészek élettartama a következők kivételével nem haladhatja meg a 20 évet:
a)    a szén-dioxiddal oltó és a hajtóanyag palack,
b)    az 50 kg és az annál nagyobb töltettömegű tűzoltó készülékek szakértői névjegyzékben szereplő szakértő véleménye alapján, 20 éven túl is üzemben tartható, de a meghosszabbítása nem lehet több mint, kétszer 5 év.
6.2.    Az alábbi tűzoltó készülékek nem vehetők át karbantartásra:
a)    olyan tűzoltó készülék, melyhez a gyártó által ajánlott alkatrészek és oltóanyag, technológiai utasítás nem áll rendelkezésre,
b)    a forgalomból kivont vagy a szabálytalanul forgalomba került tűzoltó készülék,
c)    az újra nem tölthető tűzoltó készülék, ha a tűzoltó készüléken a felhasználhatósági határidő már lejárt,
d)    ha a tűzoltó készülék gyártója, gyártási időpontja nem állapítható meg (nem olvasható),
e)    olyan tűzoltó készülék, melynek életkora az 1. rész I. fejezetének 1. függelékében meghatározott élettartamot elérte.
6.3.    A karbantartó személy köteles írásban értesíteni a készenlétben tartót, ha a tűzoltó készülékek karbantartása nem végezhető el.
6.4.    A selejtezésről a tulajdonos gondoskodik; a tűzoltó készüléket ki kell üríteni, és roncsolással használhatatlanná tenni.
7    A karbantartást igazoló címke.
7.1.    A karbantartás elvégzését az igazoló címke és az OKF azonosító jel felragasztásával kell jelölni, mely a gyártó jelöléseit nem takarhatja el;
7.2.     az OKF azonosítót, a címkét részben átfedve, de az adatokat nem takarva kell felragasztani;
7.3.     a karbantartás során a korábban használt karbantartást igazoló címkéket – kivéve a legutolsó közép- vagy teljes körű karbantartást és gyártói végellenőrzést, vagy újratöltést igazoló címkéket – az OKF azonosító jellel együtt el kell távolítani.
7.4.    A címke tartalma:
a)    „FELÜLVIZSGÁLVA” szó,
b)    a karbantartó szervezet neve és címe,
c)    a karbantartó személy aláírása, vagy az aláírással egyenértékű azonosító jelzése,
d)    a karbantartás jellege (alap-/közép-/teljes körű karbantartás, újratöltés),
e)    a karbantartás dátuma (év, hónap), és érvényessége (a következő alap-karbantartás esedékessége) hónapokban; és/vagy a következő alapkarbantartás esedékessége (év, hónap),
7.5.    A címke kivitele:
a)    öntapadós,
b)    közérthető nyelvezetű,
c)    segédeszköz nélkül olvasható, a betűméret minimum 3 mm, legkisebb és legnagyobb betűméret aránya kettőnél nagyobb nem lehet.
d)    nem zavaró lógóval, emblémával kiegészíthető,
e)    anyagát úgy kell megválasztani, hogy élettartama arányos legyen a felülvizsgálat érvényességi idejével.
7.6.    Az OKF azonosító kizárólag a karbantartást igazoló címkével együtt, és csak egyszer használható fel.
7.7.    Az MSZ 1040 szerint gyártott tűzoltó készülékek esetében nyomáspróba adatait (év, hó, a nyomáspróbát végző jele) a tűzoltó készülék tartályán (palackján) maradandó és jól látható módon, adattáblán fel kell tüntetni.
8    Karbantartás.
8.1.    Általános szabályok:
a)    a tevékenységet a karbantartó által fenntartott műhelyben, megfelelően felszerelt mozgó szervizben, vagy a készenlétben tartó által rendelkezésre bocsátott helyiségben is megtörténhet, ha a műhelyfeltételek adottak,
b)    a tűzoltó készülékeken és hajtóanyag palackokon karbantartásakor az 1. rész I. fejezetének 2.–4. függelékében meghatározott műveleteket kell elvégezni,
c)    a karbantartó személynek ellenőriznie kell, hogy a tűzoltó készülék minden szempontot figyelembe véve használatra alkalmas, és nem tartozik a 6.2. pontban felsorolt tűzoltó készülékek közé,
8.2.    A karbantartó személy az alábbi esetekben a tűzoltó készüléket készenlétben tartásra alkalmatlannak minősíti:
a)    ha a tűzoltó készülék felépítése veszélyes állapotú,
b)    ha a tűzoltó készülék alkalmazása esetén veszélyes lehet,
c)    ha a tűzoltó készülék állapota miatt nem működőképes,
d)    ha a tűzoltó készülék, vagy a hajtóanyagpalack töltetének vesztesége, nyomásának csökkenése meghaladja a gyártó által megadott értéket,
8.3.    Ha a tűzoltó készüléken a hiba a helyszínen nem javítható ki, a karbantartó adatait, a dátumot és a „JAVÍTÁSRA SZORUL” feliratot tartalmazó címkével kell szembetűnő helyen ellátni és írásban tájékoztatni kell a készenlétben tartót.
8.4.    A nem javítható vagy .6.2. pontban felsoroltak közé tartozó tűzoltó készülék a karbantartó személynek „SELEJT” felirattal kell ellátni és erről írásban kell tájékoztatni a készenlétben tartót.
8.5.    A karbantartást követően a felhasználásra alkalmas tűzoltó készüléket a karbantartó személynek a karbantartást igazoló címkével kell ellátnia.
8.6.    A karbantartó személynek a tűzoltó készülék felfüggesztését és egyéb felszereléseit is meg kell vizsgálni, és a tapasztalt hibáról, sérülésről a készenlétben tartót írásban tájékoztatnia kell.
8.7.    A ciklusidőket alapkarbantartás esetében a legutolsó karbantartástól, közép- és teljes körű karbantartás esetében a tűzoltó készüléken feltüntetett gyártási időponttól kell számításba venni.
8.8.    Az 5. és 15. évben esedékes középkarbantartás magába foglalja az éves alapkarbantartás műveleteit is; a 10 éves teljes körű karbantartás magába foglalja az éves és az 5. évi műveleteket is; amikor a tűzoltó készülékek teljes körű karbantartása esedékes, az eljárást a 4. függelék szerint kell végrehajtani és figyelembe kell venni az újratöltésre vonatkozó előírásokat is; a 4. függelék előírásai mellett a gyártó ajánlásait kell betartani.
8.9.    Amennyiben vizet alkalmaznak a különböző eljárásoknál, a tűzoltó készüléket az újratöltést megelőzően teljesen ki kell szárítani.
8.10.    A szén-dioxiddal oltók és a hajtóanyag palackok karbantartására és hidraulikus vizsgálataira, a hatályos nemzeti szabályozásokat kell alkalmazni.
8.11.    Tűzoltó készülékek újratöltése:
a)    az újratöltött tűzoltó készülékeken legalább alapkarbantartást kell végezni, vagy a soron következő fokozat (közép- vagy teljes körű karbantartás) műveletei is elvégezhetőek,
b)    a részlegesen használt tűzoltó készüléket teljesen ki kell üríteni, és az oltóanyagot ki kell selejtezni,
c)    a tűzoltó készülékek újratöltését a gyártó által megadott eljárások, és utasítások szerint kell végezni,
d)    az újratöltött tűzoltó készülékeken az újratöltés időpontját fel kell tüntetni.
8.12.    Alkatrészek pótlása:
a)    kizárólag a gyártó által megadott, jóváhagyott vagy szállított alkatrészeket és oltóanyagot szabad használni,
b)    ha a gyártó megszűnt és az eredeti alkatrészek nem állnak rendelkezésre a forgalmazási engedéllyel forgalomba hozott tűzoltó készülékek esetében a hatóság, tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal forgalomba hozott tűzoltó készülékek esetében a tanúsító szervezet engedélyezheti helyettesítő alkatrészek és oltóanyag felhasználását.
8.13.    Az oltóporral kapcsolatos műveletek.
a)    Az oltóport érintő műveletek megkezdése előtt ellenőrizni kell, hogy a b) pontban előírt feltétel teljesül.
b)    Oltóport tartalmazó tűzoltó készüléket csak a lehető legszárazabb körülmények között – ahol a relatív páratartalom legfeljebb 70%, a környezeti hőmérséklet 20 °C –, a vizsgálatokhoz szükséges legrövidebb ideig szabad szétszerelni, hogy a légköri nedvesség az oltóport ne károsítsa.
c)    Az oltópor típusoknak egymáshoz vagy a szennyező anyagokhoz való keveredését meg kell akadályozni; egyidejűleg csak azonos típusú oltóport tartalmazó tűzoltó készüléket szabad szétszerelni és megvizsgálni.
d)    A megbontott gyári csomagolású, de teljesen fel nem használt oltóporokat légmentesen kell tárolni.
8.14.    A környezetre ártalmas anyagok, hulladékok kezelése.
a)    A környezeti elemekre, különösen a légkörre káros töltetű (halon, HCFC, HFC, stb.) tűzoltó készüléket nem szabad a szabadba kiüríteni; a töltési és lefejtési műveleteknél a gáz visszanyerésére alkalmas, zárt rendszerű eljárást kell alkalmazni, és szükség esetén az ilyen oltóanyagot regenerálni vagy ártalmatlanítani kell.
b)    A selejtezendő oltóanyagot, alkatrészeket a környezetvédelmi előírások betartásával kell kezelni.
9    A karbantartó személy képzése és gyakorlata.
9.1.    A karbantartó személynek legalább 3 hónapos gyakorlat és egy tanfolyamon való részvételt követően – a hatályos jogszabály alapján – sikeres vizsgát kell tennie (szakvizsga).
9.2.    A szakvizsga érvényességi idejének meghosszabbítására 5 évenként ismételten vizsgát kell tenni, a felkészítő tanfolyam újbóli elvégzésének kötelezettsége nélkül.

A tűzoltó készülékek élettartama és a karbantartási időközök

8M028004_0

 

A tűzoltó készülék típusa

Alapkarban-
tartás1
(2. függelék)

Közép-
karbantartás1
(3. függelék)

Teljes körű karbantartás1
(4. függelék)

A tűzoltó készülék élettartama

1

Porral oltó, vizes oltóanyag-bázisú habbal és vízzel oltó

1 év

5 és 15 év

10 év

20 év

3

Törőszeges porral oltó 2

1 év

15 év

10 év

20 év

4

Gázzal oltó

1 év

-

10 év

20 év

5

Valamennyi szén-dioxiddal oltó

1 év

-

10 év

A vonatkozó szabályozás szerint

6

Az MSZ 1040 szabványsorozat alapján gyártott tűzoltó készülék (szén-dioxiddal oltó kivételével)

hat hónap

-

5 év

20 év, de legkésőbb 2014.12.31-ig3


1. állandó nyomású vízzel, habbal, porral és gázzal oltók,

2. törőszeges, állandó nyomású porral oltók,

3. hajtóanyag palackos vízzel és habbal oltók,

4. hajtóanyag palackos porral oltók,

5. szén-dioxiddal oltók.


1 A kötelező ellenőrzési és javítási ciklusidők tűrési ideje 2 hónap.
2 Az eredetileg zárt (törőszeges) porral oltó tűzoltó készülékeket – újratöltésre - vissza kell juttatni a gyártóhoz
3 Lásd még: 6.1.

Az alapkarbantartás műveletei:

Sor-
szám

A karbantartás tárgya

1

2

3

4

5

Az elvégzendő feladatok és tevékenységek

1.

A biztonsági és jelzőszerelvények ellenőrzése:

X

X

X

X

X

A tűzoltó készülék működőképességének megállapítása érdekében ellenőrizni kell a biztonsági és a jelzőszerelvényeket.

2.

A nyomásmérők ellenőrzése és átvizsgálása, a tűzoltó készülék üzemi nyomásának ellenőrzése:

X

X

 

 

 

A nyomásmérők ellenőrzése során, ha nem működnek akadálymentesen, vagy ha a mért nyomásérték az előírttól eltér, akkor a gyártó által megadottak szerint kell eljárni. A hajtóanyag mennyiségét nyomásméréssel kell ellenőrizni.

3.

A tűzoltó készülék külső szemrevételezése

X

X

X

X

X

Meg kell vizsgálni, hogy a tűzoltó készülékek kifogástalan és biztonságos működését gátló korróziós hiba, horpadásos vagy domború deformáció vagy egyéb károsodás látható-e. Ha ilyenek találhatók, akkor a gyártó által megadottak szerint kell eljárni.

4.

A szén-dioxiddal oltó tűzoltó készülék tömegellenőrzése:

 

 

 

 

X

A tűzoltó készülék tömegét le kell mérni, és ellenőrizni kell a palackba beütött értékkel. A szén-dioxid-veszteség legfeljebb 10% lehet.

5.

Az ürítő tömlő és lövőke ellenőrzése:

X

X

X

X

X

Ellenőrizni kell a tömlő és a lövőke állapotát, meg kell győződni arról, hogy használatra alkalmas, kifogástalan állapotban vannak.

6.

A matrica ellenőrzése:

X

X

X

X

X

Ellenőrizni kell a matrica épségét, olvashatóságát és megfelelő tartalmát.

7.

A vízzel és habbal oltó tűzoltó készülékek tartályainak kiürítése:

 

 

X

 

 

Az oltóanyagtöltetet egy tiszta edénybe kell kiönteni és a gyártó által megadottak szerint kell ellenőrizni, további használatra való alkalmasságát megvizsgálni.

8.

A porral oltó tűzoltó készülék oltópor-
ellenőrzése:

 

 

 

X

 

Vizsgálni kell az idegen anyagok jelenlétét, a csomósodást és a rögképződést. A tűzoltó készülék forgatásával az oltóport fel kell lazítani, ügyelve arra, hogy az ne folyhasson ki. Amennyiben a fenti felsorolt hibák valamelyike is látható, valamint nem válik folyóssá az oltópor vagy bármilyen elváltozás tapasztalható, azt ki kell selejtezni, majd a 4. függelék 2. megjegyzésében foglaltak szerint újra kell tölteni.

9.

A tűzoltó készülék szerelvényeinek ellenőrzése:

 

 

X

X

 

Szükség esetén levegő átfúvatással meg kell tisztítani a tűzoltó készülék szerelvényeit. Meg kell győződni arról, hogy a tömlő, a lövőke, a szűrő (ha van ilyen felszerelve), a felszállítócső és a töltőszelep hibátlan. Hiba esetén ki kell javítani, vagy cserélni kell azokat. Ellenőrizni kell a működtető és ürítő szerelvényeket (ha van ilyen felszerelve). Meg kell tisztítani, fel kell újítani, vagy új szerelvénnyel kell pótolni, ha szükséges.

10.

A működtető- és az elsütőfej-szerelvény ellenőrzése:

X

X

 

 

X

Ahol a működtető- és az elsütőfej-szerelvény kiszerelhető a töltet kibocsátása nélkül, meg kell tisztítani, és ellenőrizni kell a hibátlan működőképességet, valamint az alkatrészek épségét. A sérült elemeket szükség esetén cserélni kell. A mozgó alkatrészeket és a csavarmeneteket a gyártó ajánlása szerinti kenőanyag alkalmazásával védeni kell.

11.

A hajtóanyag-palack leszerelése:

 

 

X

X

 

A rögzítő szerelvények meglazításával a hajtóanyagpalackot le kell szerelni.

12.

A hajtóanyag-palack vizsgálata:

 

 

X

X

 

A hajtóanyagpalackok külső szemrevételezése. A sérült palackok pótlásakor a gyártó előírásai szerint kell eljárni. A palack tömegét le kell mérni, és az értéket a palackon lévő beütéssel kell összehasonlítani. Ha a palackban az előírt értékhez képest 10%-kal nagyobb veszteség van, akkor a gyártó előírása szerint a hajtóanyagpalackot ki kell cserélni.
A nyomástartó edények nemzeti szabályozásai alkalmazhatók.

13.

Az O gyűrűk, alátétek cseréje:

X

X

X

X

X

A tömítőelemek ellenőrzésekor vagy cseréjekor a gyártó előírásai szerint kell eljárni. Ha a tömlő zárófóliás tömítőgyűrűvel van szerelve, azt minden esetben cserélni kell.

14.

A vízzel, habbal oltó tűzoltó készülékek tartályainak belső vizsgálata:

 

 

X

 

 

A műveletet világító segédeszközzel kell elvégezni. Ellenőrizni kell a tartályok külső és belső bevonatának épségét és korróziómentességét. A sérült bevonatot fel kell újítani.

15.

A porral oltó tűzoltó készülékek tartályainak vizsgálata:

 

 

 

X

 

A műveletet világító segédeszközzel kell elvégezni. Ellenőrizni kell a tartály korróziómentességét.

16.

A vízzel, habbal oltók újratöltése:

 

 

X

 

 

A gyártó előírásait figyelembe véve az eredeti töltetet vissza kell tölteni, vagy újjal kell helyettesíteni.

17.

A tűzoltó készülékek összeszerelése:

X

X

X

X

X

A gyártó előírásait figyelembe véve kell elvégezni. A véletlen működtetés megelőzése érdekében biztosító-szerelvényt kell alkalmazni és egyedi azonosítására alkalmas plombafogóval fémzárolni, vagy azzal egyenértékű eljárást kell használni.

18.

A karbantartást igazoló címke kitöltése:

X

X

X

X

X

Minden karbantartási ciklust jelölni kell az 1. rész I. fejezetének és 8. pontban foglalt előírások szerint.


A középkarbantartás műveletei

1.

A táblázatban megadottak az 1. rész I. fejezetének 2. függelékben szereplőkkel együtt végzendők el.

2.

A nyomásjelző műszerrel felszerelt, állandó nyomású tűzoltó készüléken, a gyártó előírásai szerint, a nyomásjelző működőképességét kell ellenőrizni.

3.

A tűzoltó készüléket ki kell üríteni.

4.

A gyártó útmutatása szerint meg kell vizsgálni az oltóanyagot.

5.

Nagyítóval részletesen vizsgálni kell a tűzoltó készüléket. Vizsgálni kell, hogy léteznek-e korróziós, sérült helyek:
a) a zárószerelvényeken, az elsütőfej-szerelvényen,
b) a nyomásmérő és jelző eszközön,
c) a tömlő- és a pisztolyszerelvényen.

6.

Világítóeszköz és tükör segítségével meg kell vizsgálni a tartály belsejét, különös tekintettel a korróziós nyomokra és a belső bevonat hibátlanságára vonatkozóan. A hegesztési varratok épségét fokozottan vizsgálni kell. A tevékenység során a gyártó előírásai szerint kell eljárni, kétes esetekben, pedig a gyártóhoz kell fordulni.

7.

Meg kell vizsgálni minden záróelemet, a csatlakozó menet, alak, méret és bevonat szempontjából.

8.

A tűzoltó készüléket, a gyártó előírásait figyelembe véve meg kell tölteni oltóanyaggal, és össze kell szerelni.

9.

A biztosító- és biztonsági szerelvények felszerelését követően, a karbantartást igazoló címkét ki kell tölteni.


A teljes körű karbantartás műveletei

1.

A táblázatban szereplő feladatokat az 1. rész I. fejezetének 2. és 3. függelékében felsorolt eljárásokkal együtt kell elvégezni.

2.

A tűzoltó készülékek teljes szétszerelését követően a hibás részeket selejtezni szükséges, majd ezeket újjal kell pótolni.

3.

A tartályt a rajta lévő jelölés értékének megfelelő nyomáson nyomáspróbának kell alávetni.
A jelöletlen tartályokat javítani nem szabad, azokat selejtezni kell.
Az MSZ 1040 szerinti tűzoltó készülékeknél a nyomáspróbát a legfeljebb 25 kg össztömegű tűzoltó készülék esetén festetlen, az annál nagyobb össztömegű tűzoltó készülék esetén a hegesztési varratok környezetében, fémtiszta állapotban szükséges végezni (kivéve:
a)    a gyári porszórásos festéssel gyártott tartályok,
b)    szén-dioxiddal oltók alumínium palackjai,
c)    olyan belső védőbevonattal rendelkező tartályok, melyeknél a festék eltávolítás vagy az újrafestés a belső bevonat épségét megsértheti).

4.

Nyomáspróbának kell alávetni a biztonsági szelepet és a tűzoltó készülék mindazon szerelvényét, amely a működtetés során a nyomás által terhelt.

5.

A biztonsági szerelvényt (biztonsági szelep, stb.) a gyártó előírásait figyelembe véve ellenőrizni és szükség esetén beállítani vagy cserélni kell.

6.

Meg kell tölteni, össze kell szerelni, és biztosítószerelvénnyel kell ellátni a tűzoltó készüléket, majd ki kell töltetni a karbantartást igazoló címkét.


Karbantartási igazoló napló

..............................................................
A készenlétben tartó neve:
..............................................................
Az ellenőrző vizsgálatokat végző neve(i):
A tűzoltó készülékek ellenőrzési és javítási nyilvántartása
A karbantartó(k) neve(i):.................................................................................................
.........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................

8M028004_4

Sor-
szám

A tűzoltó készülék

A vizsgálat dátuma (negyedév)

Javítás szükséges

Megjegyzés

 

készenléti helye

Típusa

gyári száma

I.

II.

III.

IV.

 

 

Vizsgálatot végző aláírása:

 

 

 

 


Karbantartási igazoló címke

 

Felülvizsgálva

 

Karbantartás típusa:
(alap, közép, teljes körű karbantartás, újratöltés)

 

Karbantartó szervezet neve, címe:
(csak regisztrált karbantartó szervezet lehet)

 

Karbantartást végző személy neve, aláírása:

 

Karbantartás ideje:

 

Érvényes /
Gültig bis / Valid to:



TŰZOLTÓ TECHNIKAI ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK
II. FEJEZET
JELZŐTÁBLA VÍZVEZETÉKEKHEZ ÉS TŰZOLTÓ VÍZFORRÁSOKHOZ

1.    FELHASZNÁLÁSI TERÜLET.
1.1.    A jelzőtáblák (a továbbiakban: tábla) kialakításuktól függően a következők:
a)    A jelű tábla: ivóvíz-távvezetékekhez,
b)    B jelű tábla: helyi vízelosztó vezetékekhez,
c)    C jelű tábla: bekötővezetékekhez,
d)    D jelű tábla: tűzoltó vízforrásokhoz.

2.    KÖVETELMÉNYEK.
2.1.    a jelzőtábla méretei: a táblák és az írásjelek méreteit, továbbá a felirati mezők elrendezését az 1. rész II. fejezete függelékének 1-8. ábrái tartalmazzák; az A, B és C jelű táblák esetén a távolságjelző kereszt szárszélessége 4-5 mm, szárhosszúsága 35 mm; a távolsági adatok esetén az egész métereket a tizedméterektől vesszővel kell elválasztani; a D jelű, egyben a tűzcsapot jelző táblára vonatkozó 4. ábra az alaptábla méreteit is mutatja; a D jelű táblára vonatkozóan az 1. rész II. fejezete függelékének 4-8. ábrája példaként mutatja az egyes tűzoltó vízforrások tábláinak kialakítását és feliratozását.
2.1.1.    a jelzőtábla anyaga: a táblák és az írásjelek anyaga a 2.1.2. pontjának b) alpontjában meghatározott követelményeket kielégítő – anyagában színezett – műanyag; meglevő hálózatok tábláinak pótlásához a fejezet követelményeit kielégítő fémtáblák is felhasználhatóak,
2.1.2.    a jelzőtábla kivitele:
a)    a „Víztávvezeték” feliratot az „A” jelű táblán, továbbá a „Víz” feliratot a „B” jelű táblán, fent, középen, a „C” jelű táblán pedig, jobbra, fent kell elhelyezni,
b)    a jelzőtáblának az időjárási és mechanikai hatásokkal szemben ütés-, korrózió-, és öregedésállónak, valamint színtartónak kell lennie; hosszan tartó UV sugárzás, nedvesség vagy ingadozó hőmérséklet hatására sem következhet be a táblák olyan mértékű alakváltozása és elszíneződése, amely a feliratozás olvashatatlanságát eredményezné,
c)    a nem használható tűzcsap (1. rész II. fejezete függeléke 8. ábra) jelölésére átlósan elhelyezett, a keret szélességével és színével megegyező csíkot kell elhelyezni – levehető módon – a tűzcsapot jelző táblán (1. rész II. fejezete függeléke 4. ábra).
2.1.3.    a jelzőtábla színe:
a)    a tolózárat jelző tábla (A, B és C jelű tábla) alapszíne RAL 5010 enciánkék, betű-, szám- és jel színe (a továbbiakban: feliratozása) RAL 9002 szürkésfehér,
b)    az ürítőzárat jelző tábla (A és B jelű tábla) alapszíne RAL 6018 sárgászöld, feliratozása RAL 9002 szürkésfehér,
c)    a légtelenítő szerelvényt jelző tábla (A és B jelű tábla) alapszíne RAL 5010 enciánkék, feliratozása RAL 9002 szürkésfehér,
d)    a házi főelzárót jelző C jelű tábla alapszíne RAL 5010 enciánkék, feliratozása RAL 9002 szürkésfehér,
e)    a válaszzárt jelző tábla (nyomásövezeti zónahatáron A és B jelű tábla) alapszíne RAL 3000 tűzvörös, feliratozása RAL 9002 szürkésfehér,
f)    A tűzcsapot, a sekély kutat, a mély kutat és a medencét jelző D jelű tábla alapszíne RAL 9010 fehér, kerete RAL 3000 tűzvörös, feliratozása RAL 9005 fekete.
2.1.4.    a jelzőtábla feliratozása:
a)    az írásmód függőleges, vastag vonalú, közepes írás,
b)    a felirati mezők tartalmának részletezése az A, B és C jelű táblákon (1. rész II. fejezete függeléke 1-3 ábrája);
ba)     a szerelvény nyilvántartására való legfeljebb 12 helyiértékű szám vagy barcode (az A, B és C jelű táblához),
bb)     a szerelvény rendeltetésére utaló rövidítések a következők:
Z    tolózár,
L    légtelenítő szelep,
H    házi főelzáró,
AL    önműködő légtelenítés,
Ü    ürítőzár,
VZ    válaszzár nyomásövezeti zónahatáron,
c)    a csővezeték névleges átmérője (DN) mm-ben,
d)    távolsági adatok méterben, felülnézetben balról vagy jobbról, és elölről; az üresen maradt bal vagy jobb oldali mezőbe a szerelvény kezelőszervének nyitási irányát kell feltüntetni, balra forgó nyíl, ha felülről nézve az óramutató járásával ellentétes vagy jobbra forgó nyíl, ha az óramutató járásával megegyező a szerelvény nyitási iránya,
e)    utalás a vezeték üzemeltetőjére (az A és a B jelű tábla esetén).
2.1.5.    a felirati mezők tartalmának részletezése a „D” jelű táblák ábrái alapján:
a)    a szerelvény rendeltetésére utaló rövidítések a következők szerint;
T    tűzcsap,
M     medence,
hT     habtűzcsap,
E     52mm kiömlőnyílású tűzcsap,
K    kút,
b)    A vízforrás jellemző adatai;
ba)    a T után levő szám annak a nyomócsőnek a névleges átmérőjét (DN) jelenti mm-ben, amelyről a megjelölt tűzcsap a vizet kapja; ebből a számból következtetni lehet a tűzcsap vízhozamára,
bb)    az M után levő szám – 999 m3-ig – a medence űrtartalmát jelenti m3-ben. 999 m3-nél nagyobb űrtartalmú medence jelölése a következő;
bba)    1000-1999 m3-ig a harmadik számjegy helyére 1,
bbb)    2000-2999 m3-ig a harmadik számjegy helyére 2,
bbc)    3000-3999 m3-ig a harmadik számjegy helyére 3 kerül, és így tovább, az első két számjegy helye, pedig üresen marad; az 1. rész II. fejezete függeléke 7. ábráján feltüntetett három nulla (000) a számjegyek helyét mutatja,
bc)    a K után levő szám a kút átlagos vízszintjének a talajszinttől mért mélységét jelenti m-ben (Sekély kút az, amelynek az átlagos vízfelszíne a talajszinttől mérve 6 m-nél nincs mélyebben, míg a mély kút átlagos vízfelszíne ennél mélyebben van),
c)    távolsági adatok méterben, felülnézetben balról vagy jobbról, és elölről; az üresen maradt bal vagy jobb oldali mezőbe vagy a tábla valamelyik alsó sarkába a szerelvény kezelőszervének nyitási irányát kell feltüntetni, balra forgó nyíl, ha felülről nézve az óramutató járásával ellentétes vagy jobbra forgó nyíl, ha az óramutató járásával megegyező a szerelvény nyitási iránya,
2.1.6.    ha a csővezetékben ipari víz van, akkor a rövidítések elé „I” betűt (az ipari víz rövidítését) kell tenni (IZ, IT),
2.1.7.    a háromágú nyíl a vízforrás helyének az irányát jelenti a melléje vagy alája írt számokkal, jobbra, balra, és előre; a kör alakú nyíl az elzárószerelvény nyitási irányát mutatja,
2.1.8.    Az „E” betűt a tábla alsó sarkában kell elhelyezni.

3.    ELHELYEZÉS.
3.1.    A táblát céljának megfelelő helyen, 1,5m és 2m közötti magasságban, maradóan és jól látható módon kell felerősíteni. Felerősítéskor ügyelni kell arra, hogy a tábla el ne fordulhasson. Föld alatti vagy föld feletti tűzcsap vagy habtűzcsap jelzésére a táblát a tűzcsaphoz tartozó szerelvényszekrény felett kell elhelyezni.
A medence tábláján, ha a medencében szívócső van, amelyhez a tűzoltó szivattyú közvetlenül csatlakoztatható, a távolságot jelző számok a szívócső távolságát, egyéb esetben pedig, a szívóakna fedélnek a táblától mért távolságát kell megadni.

4.    ALKALMAZÁS.
4.1.    Táblával kell megjelölni minden föld alatti és föld feletti tűzcsapot, oltóvíztároló medencét, kutat és egyéb vízforrást.
4.2.    Nem kell külön táblával megjelölni a fali tűzcsapot.

Jelzőtáblák

Példák
1

A 4. § (3) bekezdése e rendelet 4. § (4) bekezdése alapján hatályát vesztette.

2

Lásd a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről és a szakvizsga részletes szabályairól szóló 53/2005. (XI.10.) BM rendeletet.

3

A műanyag alapanyagú tűzoltó kapcsokra az 1. rész V. fejezet előírásai vonatkoznak.

5

Egyszeres vezetékhiba: kettőnél kevesebb hiba a vezetékhálózatban, zárlat, szakadás, földzárlat, vezeték ellenállás vagy impedancia megváltozása.

6

Ez a követelmény akkor teljesül, ha
-    az automatikus érzékelők és a kézi jelzésadók külön-külön zónán vannak,
-    vagy ha egy áramkörre (érpárra), több zóna érzékelője és jelzésadója csatlakozik: az áramkör visszatérő struktúrájú és a zónahatárokon izolátorokat helyeznek el.

7

Ez a követelmény akkor teljesül, ha
-    a kézi jelzésadók és az automatikus érzékelők külön-külön zónán vannak,
-    vagy ha egy áramkörre (érpárra), több zóna érzékelője és jelzésadója csatlakozik: az áramkör visszatérő struktúrájú és a zónahatárokon izolátorokat helyeznek el.

8

Ez a követelmény akkor teljesül,
-    ha a tűzriasztást jelző hangjelzők áramellátása, vezérlése önálló áramkörre csatlakozik,
-    vagy ha a tűzriasztást jelző hangjelzők áramellátása, vezérlésére szolgáló az áramkör visszatérő struktúrájú és az eltérő funkciójú elemek kapcsolódási pontján is izolátorokat helyeznek el.

9

Ez a követelmény akkor teljesül, ha
-    a bemeneti/kimeneti eszközök önálló áramkörre csatlakoznak,
-    vagy ha a bemeneti/kimeneti eszközök csatlakoztatására szolgáló áramkör visszatérő struktúrájú és a zónahatárokon valamint az eltérő funkciójú elemek kapcsolódási pontján is izolátorokat helyeznek el.

10

Ez a követelmény akkor teljesül, ha
-    a kiegészítő berendezések működésének indítása önálló áramkörre csatlakozik,
-    vagy ha a bemeneti/kimeneti eszközök csatlakoztatására szolgáló áramkör visszatérő struktúrájú és a zónahatárokon valamint az eltérő funkciójú elemek kapcsolódási pontján is izolátorokat helyeznek el.

11

A követelmény teljesül: ha az 4.3.2.1. pontban rögzített követelményeket teljesítik és egy zóna legfeljebb 32 elemet tartalmaz.

12

A követelmény teljesül: ha az 4.3.2.1. pontban rögzített követelményeket teljesítik.

13

A követelmény teljesül: ha az 4.3.2.1. pontban rögzített követelményeket teljesítik.

14

A követelmény teljesül: ha az 4.3.2.1. pontban rögzített követelményeket teljesítik.

15

A követelmény teljesül: ha az 4.3.2.1. pontban rögzített követelményeket teljesítik.

16

A követelmény teljesül: ha legalább két riasztási zónát hoznak létre és az 4.3.2.1. pontban rögzített követelményeket teljesítik, vagy két önálló áramkörrel valósítják meg a tűzriasztást jelző eszközök működtetését.

17

A követelmény teljesül, ha egy áramkörre csatlakozó érzékelők nem védenek a megadottnál nagyobb területet, vagy nem védenek a megadottnál több tűzszakaszt.

18

        E fejezet tárgya azok a vizsgálati eljárások, amelyekkel a létesítmények üzemben lévő, 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezésein az időszakos felülvizsgálat alkalmával ellenőrizni kell, hogy teljesülnek-e a vonatkozó követelmények tűzvédelmet érintő élet- és vagyonbiztonsági előírásai.
E fejezet szerinti időszakos felülvizsgálat a lakó- (kivéve a 25 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem utáni áramköröket), kereskedelmi-, köz-, ipari-, mezőgazdasági és kertészeti épületek, továbbá lakókocsik, kiállítások vásárok és más ideiglenes (áthelyezhető) építmények, valamint a kikötők következő villamos berendezéseire terjed ki:
a)    váltakozó áram esetén 1000 V-ot, egyenáram esetén 1500 V-ot meg nem haladó névleges feszültségű áramkörök;
b)    a készülékek belső áramkörét kivéve, minden olyan áramkör, amely legfeljebb 1000 V feszültségű villamos berendezésből származó, de 1000 V-nál nagyobb feszültségen működik, (kisülőlámpa-világítás, elektrosztatikus szűrőberendezés áramköre, vagy távközlés, jelzőrendszer, vezérlés és hasonlók rögzített energiaátviteli (erősáramú) táphálózata, stb.);
c)    szabadtéren elhelyezett minden fogyasztói berendezés.
Nem tárgya e fejezetnek az új berendezések üzembe helyezése előtt vagy üzembe helyezése során elvégzendő vizsgálat eljárásainak ismertetése.
Nem vonatkozik e fejezet az áramszolgáltatói elosztóhálózatokra, a vasutak munkavezetékeire, a járművek villamos berendezéseire és a bányák mélyszinti (föld alatti) erősáramú berendezéseire, továbbá az olyan hordozható berendezésekre, amelyekben az áramforrás a berendezés részét képezi.
Nem vonatkozik e fejezet azokra a gyógyászati berendezésekre, amelyek villamos áramnak a beteg testén való keresztülvezetésére szolgálnak, továbbá a villamos vontatás készülékei (beleértve a vasúti járművek villamos szerkezeteit és a jelzőkészülékeket), az autók villamos szerkezetei (beleértve a villamos autókat), a hajófedélzeti, mobil és rögzített partközeli létesítmények villamos berendezései, a repülőgépek villamos berendezései, azok a közvilágítási villamos berendezések, amelyek a közcélú hálózat részei.

19

        E fejezet tárgya a 150 kVA-nál nagyobb névleges teljesítményű villamosenergia-fejlesztő, valamint 1 kV-nál nagyobb névleges feszültségű villamosenergia-átalakító és -elosztó berendezések, továbbá a hozzájuk tartozó villamos kapcsolóberendezések - a bányák külszíni berendezéseit is beleértve -, továbbá az ilyen berendezések elhelyezésére szolgáló építmények, és az ilyen berendezések előírt tűztávolságán belül telepítendő, más építmények, helyiségek, éghető anyagot tároló területek tűz elleni védelme.
Nem tárgya e fejezetnek a bányák föld alatti berendezései, az akkumulátortelepek (-helyiségek), az erőművi és az alállomási hidrogénhűtésű berendezések, valamint a villamos vontatójárművek transzformátorainak tűz elleni védelme.

20

    E fejezet 2. címének hatálya az épületek, műtárgyak, egyéb építmények és helyhez kötött tárgyak (a továbbiakban – e fejezet szempontjából – általában: épületek és egyéb építmények) villámvédelmi besorolására terjed ki.

21

    E fejezet 3. címének hatálya kiterjed minden, nem ideiglenes jellegű épület, műtárgy, egyéb különleges építmény és helyhez kötött tárgy villámhárító berendezésre. Nem tárgya jelen előírásoknak az erős- és gyengeáramú szabadvezetékek és kábelek, valamint a szabadtéri alállomások villámvédelme, de az ilyen berendezésekhez tartozó épületek (alállomás-épületek, stb.), továbbá az ezekre telepített az adó- és vevőantennák villámhárító berendezését jelen előírások szerint kell létesíteni.

22

    E fejezet hatálya „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt robbanásveszélyes helyiségben, szabadtéren az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem – építészeti elemek, eszközök, – felülvizsgálatára terjed ki, kivéve azon védelmi megoldások, amelyek nem a tűz és robbanásveszély elleni védelmet szolgálják.

*

* E fejezet tárgya a III. és a IV. tűzveszélyességi fokozatú (4. rész XI. fejezet) tüzelő- vagy fűtőolaj (a továbbiakban: olaj) elégetésére használatos tüzelőberendezések olajszükséglete lefejtésének és tárolásának tűzvédelmi előírásai.

*

* E fejezet tárgya a III. és a IV. tűzveszélyességi fokozatú (4. rész XI. fejezet) tüzelő- vagy fűtőolaj (a továbbiakban: olaj) elégetésére használatos tüzelőberendezések olajszükséglete lefejtésének és tárolásának tűzvédelmi előírásai.

*

* E fejezet tárgya a III. és a IV. tűzveszélyességi fokozatú (4. rész XI. fejezet) tüzelő- vagy fűtőolaj (a továbbiakban: olaj) elégetésére használatos tüzelőberendezések olajszükséglete lefejtésének és tárolásának tűzvédelmi előírásai.

**

** E fejezet tárgya az olajtüzeléshez tartozó tároló- és kiszolgáló építmények, berendezések telepítési távolsága.

*

* E fejezet tárgya a III. és a IV. tűzveszélyességi fokozatú (4. rész XI. fejezet) tüzelő- vagy fűtőolaj (a továbbiakban: olaj) elégetésére használatos tüzelőberendezések olajszükséglete lefejtésének és tárolásának tűzvédelmi előírásai.

*

* E fejezet tárgya a legfeljebb 300 liter mennyiségű éghető folyadék (4. rész XI. fejezet) helyiségben való tárolásának és szállításának tűzvédelmi előírásai. Nem tárgya a fejezetnek az etilalkohol-tartalmú élvezeti, pipere- és gyógyszercikkek (tömény szeszes italok, kölnivíz, tinktúrák, stb.), az éghető folyadékkal készült háztartási cikkek, a lakk- és festékanyagok, ezek oldószerei, valamint a folyékony robbantóanyagok tárolása és szállítása, továbbá az ásvány-olajipari laboratóriumok nem tárolási célú, éghető folyadékainak a kezelése.

*

* E fejezet tárgya az éghető folyadékokat és olvadékokat (4. rész XI. fejezet) (a továbbiakban: éghető folyadék) atmoszférikus nyomáson tároló, fekvő, föld alatti, szimpla és dupla falú, egy- vagy többkamrás, hengeres acéltartályok gyártása, és beépítése 1 m –nél nagyobb névleges űrtartalom esetén.

*

* E fejezet tárgya az éghető folyadékokat és olvadékokat (4. rész XI. fejezet) (a továbbiakban: éghető folyadék) atmoszférikus nyomáson tároló, fekvő, föld alatti, szimpla és dupla falú, egy- vagy többkamrás, hengeres acéltartályok gyártása, és beépítése 1 m –nél nagyobb névleges űrtartalom esetén.

**

** E fejezet tárgya az éghető folyadékokat és olvadékokat (4. rész XI. fejezet) (a továbbiakban: éghető folyadék) atmoszférikus nyomáson tároló, fekvő, föld alatti, szimpla és dupla falú, egy- vagy többkamrás, hengeres acéltartályok gyártása, és beépítése 1 m –nél nagyobb névleges űrtartalom esetén.
A fejezet előírásai a 4. rész V. fejezete szerinti szálerősítésű tartályok telepítésére és szerelvényezésére is vonatkoznak a 4. rész III. fejezetére való hivatkozás esetében. A fejezet alkalmazása során az üzemanyagtöltő állomások (benzinkút) esetén figyelembe kell venni a 4. rész VII. fejezetét, olajtüzeléses rendszerek tartályai esetén pedig a 4. rész III/1. fejezete előírásait is.
E fejezetet kell alkalmazni a technológiai atmoszférikus, fekvő, hengeres tárolótartályok létesítése során, kivéve azokat a tartályokat, amelyekben a munkafolyamatok során felhasznált folyadékok:
- a folyamatos munkavégzéshez szükséges mennyiségben vannak készenlétben, kész-, vagy közbenső termékként kerülnek tárolásra, és
- tárolt mennyisége nem haladja meg az egy nap alatt felhasznált, vagy a termelt mennyiséget.
A fejezet alkalmazása kiterjed a 8 hónapnál hosszabb időre szüneteltetett üzemeltetés utáni, újbóli üzembe helyezésre kerülő tartályokra is. Nem tárgya a fejezetnek a bányatörvény hatálya alá tartozó, a szénhidrogén-bányászatban használatos technológiai tartályok.

*

* E fejezet tárgya az éghető folyadékokat és olvadékokat (4. rész XI. fejezet) (a továbbiakban: folyadék) tároló, nyomástartó edénynek nem minősülő, fekvő, föld alatti és föld feletti, szimpla és dupla falú, egy- vagy többkamrás, hengeres acéltartályok (4. rész III/1. és III/2. fejezete) műszaki vizsgálata. Előteres föld alatti vagy földtakarás alatti tartályokra a föld alatti tartályokra előírtak érvényesek.

*

* E fejezet tárgya az éghető folyadékokat és olvadékokat (4. rész, XI. fejezet) (a továbbiakban: folyadékokat) atmoszférikus nyomáson tároló, föld feletti, álló hengeres, fenekén felfekvő merevtetős, helyhez kötött acéltartály (a továbbiakban: tartály) műszaki, elhelyezési, biztonságtechnikai, tűz- és környezetvédelmi előírásai.
E fejezet hatálya a technológia területén az atmoszférikus, vagy a legfeljebb 55 mbar túlnyomású tartályokra terjed ki.
Nem tárgya a fejezetnek a bányatörvény hatálya alá tartozó, a szénhidrogén bányászatban használatos technológiai tartályok.

*

* E fejezet tárgya az éghető folyadékokat (4. rész XI. fejezet) (a továbbiakban: folyadékok) atmoszférikus nyomáson tároló, föld feletti, álló, hengeres, úszótetős (külső, belső), helyhez kötött acéltartály (a továbbiakban: tartály) műszaki, elhelyezési, biztonságtechnikai, tűz- és környezetvédelmi előírásai.

*

* E fejezet tárgya az éghető folyadékokat és olvadékokat (4. sz. rész, XI. fejezet) (a továbbiakban: folyadék) tároló, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti, álló, hengeres acéltartályok (4. sz. rész, IV/1. fejezet és IV/2. fejezet) használatbavételi és időszakos ellenőrző vizsgálata.

*

* E fejezet tárgya az éghető folyadékokat (4. rész XI. fejezet) atmoszférikus nyomáson tároló, föld alatti és feletti, fekvő, hengeres, legfeljebb 100 m3 űrtartalmú; szálerősítésű műanyag (kompozit) tartály (a továbbiakban: tartály) tűzvédelmi és biztonsági előírásai.
Nem tárgya a fejezetnek az 1,0 m-nél kisebb átmérőjű, a 2 m-nél kisebb űrtartalmú és a műanyaggal bélelt fémtartály.

*

* E fejezet tárgya a tűzveszélyes folyadékok (4. rész XI. fejezet) legfeljebb 20 m összmennyiségű, szabványos, vagy a tűzvédelmi hatóság által jóváhagyott egyéb tárolóedényeinek elhelyezésére és a tűzveszélyes folyadék több kisebb tételben való kimérésére (a továbbiakban: tárolás) használatos zárt helyiség (a továbbiakban: kamra) tűzvédelmi előírásai. Nem tárgya a fejezetnek a tűzveszélyes folyadékok forgalomba hozatalával foglalkozó kiskereskedelmi boltok, eladóhelyek tűzvédelmi előírásai.

*

* E fejezet tárgya: a járműveket, munkagépeket, lassú járműveket folyékony üzemanyaggal, kenőanyagokkal, vagy a fogyasztókat kiszerelt termékekkel ellátó, valamint „1” kategóriájú cseretelepen tárolt pébégáz palackok cseréjével foglalkozó telepített valamint a különleges (konténer, vízi, légi stb.) üzemanyagtöltő állomások létesítésének előírásai.
Nem tárgya a fejezetnek a gázüzemű járművek üzemanyagtöltő berendezése, vagy a nemzetközi légikikötők amelyre külön jogszabályok vonatkoznak.

23

MSZ EN 13012:2002

27

Jelenleg az 1991. évi XLV. Törvény és a végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Kormányrendelet

31

a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény

*

* E fejezet tárgya a gáz és olajipari létesítmények, berendezések általános tűzvédelmi követelményei.

*

* E fejezet tárgya az Éghető folyadékok és olvadékok tűzveszélyességi csoportosítására vonatkozó műszaki követelmény szerinti éghető folyadékok és olvadékok (a továbbiakban: folyadék) tároló-, raktározó-, lefejtő-, töltő- és kiszolgáló létesítményeinek, berendezéseinek általános követelményei.

*

* E fejezet tárgya az éghető folyadékokat és olvadékokat (4. sz. rész XI. fejezet) (a továbbiakban: folyadék) tároló és kiszolgáló létesítmények, önállóan vagy létesítményeken belül elhelyezett építmények, berendezések általános előírásai, valamint a tárolás módjai és eszközei.
Nem tárgya a fejezetnek a termék előállításában részt vevő technológiai berendezések.
E fejezetet nem kell alkalmazni abban az esetben, ha
- a munkahelyeken éghető folyadékok vannak jelen, amelyeket a munkafolyamatban feldolgoznak,
- a folyamatos munkavégzéséhez, legfeljebb egy napi termeléshez szükséges mennyiségben, éghető folyadékokat tartanak készenlétben, és
- a munkahelyen éghető folyadékokat, mint kész- vagy közbenső termékeket legfeljebb egynapi mennyiségben leraknak.

*

* E fejezet tárgya a tárolótelepeken vagy egyedi építményként létesülő, az XI. fejezet szerinti éghető folyadékokat és olvadékokat (a továbbiakban: folyadék) lefejtő- és töltőállomások, továbbá berendezések létesítési előírásai.

*

* E fejezet tárgya az éghető folyadékok és olvadékok (XI. fejezet) (a továbbiakban: folyadék) tárolótelepeinek vagy egyedi építményként létesített tárolóinak, lefejtő- és töltőberendezéseinek stb. kiegészítő berendezései (szivattyú, csővezeték, stb.). Nem tárgya a fejezetnek a folyadékok tárolótelepen kívüli szállítására használatos csővezetékek (távvezetékek), vagy azok szivattyú- és elosztóállomásai. A robbanásveszélyes terek meghatározását, a zónák beosztását és a foganatosítandó védőintézkedéseket a IX/1. fejezet tartalmazza.

*

* E fejezet tárgya a XI. fejezet szerinti éghető folyadékokat és olvadékokat (a továbbiakban: folyadék) tároló- és kiszolgáló létesítmények, vagy a létesítményeken belüli építmények, berendezések telepítési, elhelyezési előírásai.

*

* E fejezet tárgya az ipari gázpalackok szállításának, tárolásának és kezelésének módja. Nem tárgya a fejezetnek a propán-bután gázt és annak elegyeit tartalmazó gázpalackok, valamint a belenyomott gázzal működő tűzoltó készülékek tartálya. A fejezet előírásai a palackkötegekre és a gáztároló hordókra is vonatkoznak. A gázpalackok szállításával kapcsolatos előírásokat a belföldi szállítások körében szükséges alkalmazni.

*

* E fejezet tárgya az éghető folyadékok és olvadékok (a továbbiakban: éghető cseppfolyós anyagok) tűzveszélyességi csoportosítása.
Nem tárgya a fejezetnek a cseppfolyósított éghető gázok, a radioaktív; a robbanó-, a robbantó-, az öngyúló, a vegyileg nem állandó, a forráspontja alatti hőmérsékleten bomló, vagy a gyújtóhatású vagy szerves peroxidokat tartalmazó, továbbá a nedvesség vagy víz hatására gyúlékony gázokat fejlesztő cseppfolyós anyagok előírásai.

32

Cseppfolyós halmazállapotú az az anyag, amelynek 1 kg mennyisége, 35 °C hőmérsékleten, legfeljebb 101,325 kPa (1,0 bar) abszolút nyomáson, egy 150 mm átmérőjű, henger alakú edényben, 15 percen belül hézag nélkül felveszi az edény alakját. Vitás esetekben az anyagoknak 35 °C vagy az üzemi hőmérséklet melletti cseppfolyós állapot meghatározásához penetrométerrel végzett próbát kell alkalmazni.

33

A nyílttéri lobbanáspont jele: Tlpnyt

34

A környezeti hőmérsékleten való tárolás nem minősül kezelésnek. Az üzemi hőmérsékletjele: Tü

35

A tűzveszélyességi fokozatok függetlenek a szállításra vonatkozó előírások osztály, sorszám és betű szerinti besorolásától (ADR, ADN, RID, SZMGSZ).

*

* E fejezet tárgya a PB-gáz cseretelepek tűzvédelmi követelményei.

*,

    9/2006. (II. 27.) IM rendelet

**)

    6/2007 (III.13.) ÖTM rendelet

37

E fejezet tárgya az építmények tűzvédelmével kapcsolatos, fontosabb építészeti és tűztechnikai fogalmak meghatározása.

*

    a vizsgálati módszer leírását az M1 melléklet tartalmazza

38

0,5 mm vastagságot meg nem haladó felületképzések kivételével.

*

E fejezet tárgya helyiségek, tűzszakaszok, épületek, építmények kiürítési követelményeinek – előírása tűz esetére.

*

Az ajtók átbocsátó képességének meghatározásánál a szabad nyílásszélességet (tokbelméretet) kell figyelembe venni.

*

E fejezet tárgya az épületekben tárolt, felhasznált, feldolgozott, forgalomba hozott szilárd, folyékony és gáznemű anyagok, valamint az épület szerkezeteit képező vagy ezekben lévő éghető anyagok tömegéből és fűtőértékéből származó hőmennyiségnek (a tűzterhelésnek) és az épületben keletkező tűz időtartamának, valamint ennek figyelembevételével, az épület szerkezeteivel szemben támasztott mértékadó tűzállósági követelményeknek a számítása, a csarnoképületek kivételével.

*

Nem tárgya a fejezetnek az olyan épületek, ahol beépített gázzal oltó, vízköddel oltó vagy könnyűhabbal oltó berendezés van;

*

E cím tárgya a tűzesetek során keletkező hő és füst elvezetése átriumokból, közlekedő folyosókról.

*

E fejezet tárgya az épületek belső terében keletkező esetleges térrobbanás vagy nem robbanóanyag által okozott egyéb robbanás túlnyomásának levezetésére való – a jogszabályok, műszaki előírások által meghatározott esetekben alkalmazandó – lefúvató hasadó, vagy hasadó-nyíló felületek kialakítási követelményei.

*

Ezen fejezet a létesítmények, építmények, gépek, berendezések, eszközök és – a robbanó és robbantó anyagok kivételével – az anyagok használatára, technológiák alkalmazására vonatkozó tűzvédelmi rendelkezéseket állapítja meg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére