• Tartalom
Oldalmenü

2009. évi CIX. törvény

a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról1

2012.03.01.

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása

1. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 3. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A minisztériumokban és a Miniszterelnöki Hivatalban foglalkoztatottakra – a törvény eltérő rendelkezése hiányában – e törvény köztisztviselők adatainak nyilvántartására vonatkozó 61. § (1), (3)–(9) bekezdését, 63. § (1), (4)–(8) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.”

(2) A Ktv. 10. §-a a következő (19)–(20) bekezdéssel egészül ki:

„(19) Pályázati eljárás lefolytatása nélkül adható köztisztviselői kinevezés annak a közigazgatási szervnél foglalkoztatott pályakezdő ösztöndíjas foglalkoztatottnak – kivéve annak, akinek a jogviszonya a munkáltató által történő azonnali hatályú felmondással szűnt meg –, aki a közigazgatási szervnél legalább kilenc hónapig ösztöndíjas foglalkoztatotti jogviszonyban állt, feltéve, hogy az ösztöndíjas foglalkoztatottként ellátott feladatai részét képezik a kinevezésében foglalt munkakörnek és az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonya megszűnése és a kinevezése között egy hónapnál kevesebb telt el. Az így kinevezett köztisztviselőnek próbaideje alatt kell közigazgatási versenyvizsgát tennie. A próbaidő utolsó napján sikeres versenyvizsga hiányában a közszolgálati jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik.
(20) Pályázati eljárás lefolytatása és versenyvizsga nélkül adható köztisztviselői kinevezés annak, aki a Bibó István Közigazgatási Ösztöndíjat megalapozó képzéshez kapcsolódó vizsgákat teljesítette.”

(3) A Ktv. 21. §-ának (2) bekezdése a következő szövegrésszel egészül ki:

„A tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt annak létesítését megelőzően a munkáltatói jogkör gyakorlójának be kell jelenteni.”

(4) A Ktv. 21. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Vezetői megbízással, kinevezéssel rendelkező köztisztviselő – a köztisztviselő munkakörével összefüggő, külön jogszabályban ekként meghatározott tevékenység, valamint a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység végzésére irányuló jogviszony kivételével – munkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszonyt nem létesíthet. A vezető köztisztviselő a munkakörével összefüggő, külön jogszabályban ekként meghatározott tevékenység, valamint a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt annak létesítését megelőzően bejelenti a munkáltatói jogkör gyakorlójának. Amennyiben e tevékenységek végzésére irányuló jogviszonyt a vezető köztisztviselő ellenérték fejében létesíti, akkor ehhez a hivatali szervezet vezetőjének az engedélye szükséges. Az engedélyezésről a hivatali szervezet vezetője át nem ruházható hatáskörében öt munkanapon belül dönt. Az engedélyezés akkor tagadható meg, ha az adott tevékenység végzése a köztisztviselő (6) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettségének teljesítését veszélyeztetné.”

(5) A Ktv. 21. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A köztisztviselő a (2) bekezdésben meghatározott munkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszonnyal kapcsolatos tevékenységét – munkakörével összefüggő, külön jogszabályban ekként meghatározott tevékenység kivételével – a 39. §-ban meghatározott munkaidőn belül a munkáltatói jogkör gyakorlója kizárólag akkor engedélyezi, ha az a munkáltató számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet nem jelent, és a köztisztviselő az így kieső munkaidőt igazolhatóan ledolgozza. E rendelkezést a vezető köztisztviselőre is megfelelően alkalmazni kell.”

(6) A Ktv. a következő 21/A. §-sal egészül ki:

21/A. § Nem keletkeztet összeférhetetlenséget az olyan állami befolyás gyakorlása következtében gazdasági társaságban, vagy más szervezetben keletkező vezető tisztségviselői, illetve felügyelő bizottsági, audit bizottsági tagság, melynek alapja az államháztartás, illetve a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítése érdekében hozott állami intézkedés, különös tekintettel az állami tőkeemelésre, kölcsönnyújtásra, kezesség-, illetve garanciavállalásra.”

(7) A Ktv. 25. §-ának (10) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A Bibó István Közigazgatási Ösztöndíjban részesülő személy az ösztöndíj időtartama alatt közigazgatási szakvizsgát tehet.”

(8) A Ktv. 26. § (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Az e bekezdés alapján I. besorolási osztályba történő besoroláshoz felsőszintű versenyvizsga szükséges.”

(9) A Ktv. 30/B. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

„(13) A címzetes főjegyző számára a költségvetési törvény címadományozási juttatást állapíthat meg, amelynek fedezetét a központi költségvetés fejezeti kezelésű előirányzatként biztosítja. Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a címadományozási juttatás kifizetésének szabályait rendeletben állapítsa meg. Abban az esetben, ha a költségvetési törvény címadományozási juttatást nem állapít meg, akkor a helyi önkormányzat rendeletében saját költségvetése terhére megállapíthat ilyen juttatást, azonban ennek összege nem haladhatja meg az illetményalap huszonnégyszeresét.”

(10) A Ktv. 31. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A központi államigazgatási szerv, valamint annak területi szervei vezetésére, továbbá a minisztérium főosztályának vezetésére kinevezés, megbízás csak annak adható, aki a külön jogszabályban meghatározott közigazgatási felsővezetői képzésén részt vett, és azt sikeresen teljesítette. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a képzésen való részvétel, illetve a teljesítés alól felmentést adhat, ha az érintett személy vállalja, hogy a képzést három éven belül teljesíti. A vezetői kinevezést, megbízást vissza kell vonni, ha az érintett e kötelezettségének határidőn belül nem tett eleget.”

(11) A Ktv. 33. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Ha a központi államigazgatási szerv a köztisztviselő képzésére, továbbképzésére saját forrást használ fel, akkor ennek összegét az éves költségvetésében szerepeltetnie kell. A központi államigazgatási szerv a köztisztviselő képzésére, továbbképzésére tervezett forrást a szolgáltató központ útján használhatja fel a külön jogszabályban meghatározott akkreditált képzési programokra, kivéve, ha a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter megállapítja, hogy a képzés, továbbképzés specialitása miatt a szolgáltató központ útján történő felhasználás indokolatlan lenne.”

(12) A Ktv. 43. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A (4) bekezdés szerint megállapított eltérítés a tárgyévben akkor módosítható, ha a tárgyévben a köztisztviselő vezetői kinevezést, megbízást, kormánytanácsadói, kormányfőtanácsadói, miniszteri tanácsadói, miniszteri főtanácsadói megbízást kap, vagy azt tőle visszavonják, illetve címadományozásra, vagy annak visszavonására, vagy átsorolásra (26. § (2) bekezdés) kerül sor. A módosítás eredményeként az alapilletmény nem lehet alacsonyabb, mint az e törvény alapján az eltérítés nélkül meghatározott összeg.”

(13) A Ktv. 49/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

49/F. § (1) A köztisztviselő cafetéria-juttatásként – választása szerint, az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 12. § (3) bekezdésére is figyelemmel – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70. § (2) bekezdés a) és b), valamint d) és e) pontjaiban, továbbá (5) bekezdésében felsorolt juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig és feltételekkel, valamint az ingyenes vagy kedvezményes internethasználatra jogosult. A miniszter – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – utasításban a vezetése vagy az irányítása alá tartozó szervek vonatkozásában, egyéb szervek esetében pedig a hivatali szervezet vezetője a közszolgálati szabályzatban további választható juttatásokat is meghatározhat, illetve az egyes juttatások választható mértékét magasabban is meghatározhatja.
(2) Nem jogosult cafetéria-juttatásra a tartós külszolgálaton lévő, illetve nemzeti szakértőként foglalkoztatott köztisztviselő, továbbá a köztisztviselő azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy átlagkeresetre nem jogosult, feltéve, hogy a távollét időtartama meghaladja a harminc napot.
(3) A köztisztviselő írásban vagy elektronikus úton a tárgyév január 15-ig – helyi önkormányzatnál tárgyév március 1-jéig –, illetve a jogviszony létesítésekor vagy az áthelyezésekor nyilatkozik arról, hogy a cafetéria-juttatás összegén belül milyen juttatásokra tart igényt. A nyilatkozat ezt követően csak akkor módosítható, ha azt a vezetése vagy az irányítása alá tartozó szervek vonatkozásában a miniszter utasításban, egyéb szervek esetében a hivatali szervezet vezetője a közszolgálati szabályzatban lehetővé teszi. A hivatali szervezet vezetője a közszolgálati szabályzatban előírhatja, hogy a köztisztviselő helyi utazására szolgáló bérlet választására vonatkozó nyilatkozatot korábban kell megtenni.
(4) A köztisztviselőt megillető cafetéria-juttatás éves összegét – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a vezetése vagy az irányítása alá tartozó szervek vonatkozásában a miniszter utasításban, egyéb szervek esetében a hivatali szervezet vezetője a közszolgálati szabályzatban határozza meg, az azonban nem lehet alacsonyabb az illetményalap ötszörösénél, és nem lehet magasabb az illetményalap huszonötszörösénél. A cafetéria-juttatás éves összege biztosít fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterhek megfizetésére is.
(5) A (2) bekezdésben meghatározott esetben, illetve ha a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya a tárgyév közben szűnik meg, az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetéria-juttatás értékét a távollét vége utáni első munkanapon, illetve a jogviszony megszűnésekor vissza kell fizetni, illetve – a köztisztviselő választása szerint, ha a juttatás természete ezt lehetővé teszi – vissza kell adni (a továbbiakban együtt: visszafizetés). Nem kell visszafizetni a cafetéria-juttatás értékét, ha a jogviszony a 15. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott okból szűnik meg.
(6) Ha a köztisztviselőt a tárgyév közben áthelyezik, cafetéria-juttatásra az egyes munkáltatóknál időarányosan jogosult. Ha a köztisztviselő a korábbi munkáltatónál az időarányos részt meghaladó értékű cafetéria-juttatást vett igénybe, visszafizetési kötelezettség nem terheli, azonban az időarányos részt meghaladó mértékkel az új munkáltatónál igénybe vehető cafetéria-juttatás értékét – legfeljebb az új munkáltatónál igénybe vehető juttatás mértékéig – csökkenteni kell.
(7) A közigazgatási szerv adatot szolgáltat a cafetéria juttatásokról a közszolgálati hatóság számára.
(8) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a cafetéria-juttatás kifizetésének rendjét és módját, a visszafizetés rendjét, valamint a (7) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás tartalmát és módját.”

(14) A Ktv. 61. §-a a következő (6)–(9) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A minisztériumok, a Miniszterelnöki Hivatal közszolgálati alapnyilvántartását mint adatfeldolgozó a szolgáltató központ üzemelteti. A minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal a szolgáltató központ elektronikus nyilvántartásában tárolt adatok esetében csak a vele közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő adataiba tekinthet be. A szolgáltató központ – az adatfelhasználás dokumentálásával – jogszabályban meghatározott feladatai ellátása érdekében statisztikai adatfeldolgozást végezhet. A minisztériumok, illetve a Miniszterelnöki Hivatal állományába tartozó, illetve velük jogviszonyt létesítő köztisztviselőtől nem követelhető meg olyan adat igazolása vagy okiratmásolat szolgáltatása, amelyet a szolgáltató központ által üzemeltetett közszolgálati alapnyilvántartás tartalmaz.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott adatfeldolgozást a szolgáltató központ az egységes alapokon megvalósuló személyügyi nyilvántartás és integrált emberi erőforrás-gazdálkodási rendszer keretén belül látja el.
(8) A minisztériumok és a Miniszterelnöki Hivatal a 63. § (6)–(9) bekezdéseiben meghatározott adatszolgáltatásokat a szolgáltató központ útján teljesítik.
(9) A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter – a Kormány által meghatározott módon és adatkörben – jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása érdekében statisztikai lekérdezéseket végezhet a személyügyi rendszerben tárolt adatokból.”

(15) A Ktv. 62. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Nem minősülnek közérdekből nyilvános adatnak a 3. számú melléklet I/A. pontjának másodiktól nyolcadikig terjedő francia bekezdésében, I/B. pontjában, V. pontjának kilencediktől tizedikig terjedő francia bekezdésében, VII. pontjának első francia bekezdésében és XI. pontjában meghatározott személyes adatok, valamint a III. pontjában meghatározott, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 19. § (1) bekezdésének hatálya alá nem tartozó munkáltatóval fennállt jogviszonyokra vonatkozó adatok.”

(16) A Ktv. 63. §-a a következő (6)–(9) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A minisztériumok, valamint a Miniszterelnöki Hivatal az illetmény és egyéb juttatás, valamint az ezekhez kapcsolódó adó-, társadalombiztosítási és egyéb, a közigazgatási szervet terhelő fizetési kötelezettségek teljesítése céljából külön törvényben meghatározott adatokat szolgáltatnak a kincstár részére. A kincstár számfejtett adatokat szolgáltat a szolgáltató központ útján – a díjazással kapcsolatos jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése céljából – a minisztériumok és a Miniszterelnöki Hivatal részére.
(7) A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériummal közszolgálati jogviszonyban állók esetében a (6) bekezdésben meghatározott adatokat a Költségvetés Gazdálkodási Információs Rendszer (a továbbiakban: KGIR) részére kell továbbítani, illetve a KGIR biztosítja a szolgáltató központ útján a számfejtett adatok átadását.
(8) A minisztériumok és a Miniszterelnöki Hivatal a működésükhöz szükséges gazdasági, informatikai, műszaki és elhelyezési feltételek biztosítása céljából adatot szolgáltatnak a köztisztviselő nevéről, neméről, születési idejéről, valamint szervezeti és munkaköri adatokról a Szolgáltatási és Ellátás Alapadat Tár (a továbbiakban: szolgáltatási adattár) rendszer részére. A szolgáltatási adattár a szolgáltató központ útján adatokat szolgáltat a minisztériumok és a Miniszterelnöki Hivatal részére a köztisztviselő elhelyezésének adatairól, valamint – a foglalkoztatás megszüntetésével kapcsolatos jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése céljából – a köztisztviselő által használt eszközökről, igénybe vett szolgáltatásokról.
(9) A közigazgatási szervek köztisztviselőinek képzésével, továbbképzésével, vizsgáztatásával összefüggő nyilvántartást a szolgáltató központ üzemelteti. A szolgáltató központ – az adatfelhasználás dokumentálásával – jogszabályban meghatározott feladatai ellátása érdekében statisztikai adatfeldolgozást végezhet.”

(17) A Ktv. 72. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A Bibó István Közigazgatási Ösztöndíj teljes időtartamát a köztisztviselő besorolásánál figyelembe kell venni.”

(A Kormány rendeletben határozza meg)

(18) A Ktv. 80. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A Kormány rendeletben határozza meg)

e) a Bibó István Közigazgatási Ösztöndíjra, valamint az ösztöndíjat megalapozó képzésre,”

(19) A Ktv. 80. §-ának (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A Kormány rendeletben határozza meg)

„h) a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv által, e törvény alapján folytatott adatfeldolgozásra,”

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása

2. § (1) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 8. §-ának (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(4) A költségvetési kiadások között kell elszámolni az Európai Unió közös költségvetéséhez való, a közösségi jogszabályok alapján meghatározott hozzájárulásokat, és bevételként a vámok, valamint a cukorágazati hozzájárulás beszedési költségének közösségi jogszabály szerinti megtérítését.”

(2) Az Áht. 8/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A költségvetés megállapításakor, illetve a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoláskor (a továbbiakban: zárszámadáskor) rendelkezni kell a költségvetési többlet felhasználásáról, zárszámadáskor, illetve helyi önkormányzatoknál a 69. § szerint jóvá kell hagyni a költségvetési hiány finanszírozásának módját.”

(3) Az Áht. 12. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) A zárolás az előirányzat egy része vagy egésze adott költségvetési évi felhasználásának időleges, feltételhez kötött korlátozása, felfüggesztése. A zárolás feloldásáról vagy a zárolt összegeknek megfelelő előirányzat csökkentéséről, illetve törléséről legkésőbb a költségvetési év zárását megelőzően intézkedni kell.”

(4) Az Áht. 13/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

13/C. § (1) Európai uniós támogatás visszafizetési kötelezettségének megállapítása vagy valamely Európai Unió által társfinanszírozott program, projekt terhére történő közvetlen levonás érvényesítése esetén, amennyiben a visszafizetési kötelezettség vagy levonás szabálytalanság miatt kerül megállapításra, a szabálytalanságért felelős, illetve annak hiányában a szabálytalanul felhasznált forrást folyósító fejezet költségvetéséből kell a visszafizetést, visszapótlást teljesíteni. Amennyiben a visszafizetési kötelezettség vagy levonás más okból kerül megállapításra, a forrást folyósító fejezet költségvetéséből kell a visszafizetést, visszapótlást teljesíteni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti visszafizetést, visszapótlást a felhasznált európai uniós támogatás céljával megegyező célú előirányzatról kell teljesíteni. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy a visszafizetést, visszapótlást a Kormány által meghatározott előirányzatról kell teljesíteni. Ez a rendelkezés kivételt jelent a 24. § (9) bekezdésében foglalt rendelkezés alól.
(3) Amennyiben a szabálytalanságban érintett összeg a későbbiekben behajtásra, megtérítésre kerül, úgy ezen összeget az (1) bekezdés szerinti fejezet (2) bekezdés szerinti előirányzata részére kell visszatéríteni.”

(5) Az Áht. 15/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

15/C. § A 15/A. § és a 15/B. § szerinti közzétételi kötelezettség teljesítését a helyi önkormányzatoknál, továbbá a kisebbségi önkormányzatoknál a kincstár ellenőrizheti. Amennyiben a helyi önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat a közzétételi kötelezettségének teljes körűen nem tesz eleget és a támogatáshoz, illetve a pénzeszköz-felhasználáshoz kötött felhasználású központi költségvetési támogatás kapcsolódik, akkor a központi költségvetési támogatás felhasználása a 64/B. § szerinti jogtalan felhasználásnak minősül és e támogatást köteles – az ott meghatározott kamatfizetési kötelezettség mellett – a központi költségvetés javára visszafizetni.”

(6) Az Áht. a következő 15/D. §-sal egészül ki:

15/D. § (1) Az államháztartás alrendszereiből nem nyújtható támogatás a Magyar Állam, a helyi önkormányzat, kisebbségi önkormányzat, költségvetési szerv vagy közalapítvány legalább többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság részére, amíg a társaság vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsági tagjai, vezető állású munkavállalói, a társaság működése szempontjából meghatározó jelentőségű munkakört ellátó egyéb munkavállalói nevének, munkakörének, illetve tisztségének, valamint a részükre munkaviszonyuk, vezető tisztségük, felügyelő bizottsági tagságuk alapján nyújtott valamennyi közvetett és közvetlen pénzbeli juttatás, egyéb járandóság, a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetésére vonatkozó magatartás tilalmának kötelezettségére kikötött időtartam és ellenérték adatainak név szerinti közzétételi kötelezettségének – külön jogszabályban meghatározottak szerint – a társaság eleget nem tesz.
(2) E törvény alkalmazása során többségi befolyásnak minősül az olyan kapcsolat, amelynek révén a befolyással rendelkező egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával – közvetlenül vagy a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személy (köztes vállalkozás) szavazati jogán keresztül – rendelkezik, azzal, hogy a közvetett módon való rendelkezés meghatározása során a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyt (köztes vállalkozást) megillető szavazati hányadot meg kell szorozni a befolyással rendelkezőnek a köztes vállalkozásban, illetve vállalkozásokban fennálló szavazati hányadával, ha azonban a köztes vállalkozásban fennálló szavazatainak hányada az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni.”

(7) Az Áht. 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az államháztartás alrendszereiben a költségvetés teljesítésével kapcsolatos adatok, valamint a költségvetési és zárszámadási tervezetek, az államháztartás mérlegei, továbbá az ezeket megalapozó információk az Országgyűlés, illetőleg a helyi önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok képviselő-testületei (közgyűlései) elé történő beterjesztés után – ha törvény eltérően nem rendelkezik – nyilvánosak.”

(8) Az Áht. 18/B. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

(A kincstár feladatai különösen:)

d) a kincstári egységes számla terhére, annak forrásaiból – jogszabályban meghatározott feltételekkel – megelőlegezési, likviditási hitelt nyújthat az Egészségbiztosítási Alapnak, a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, az elkülönített állami pénzalapoknak, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek, a helyi önkormányzatoknak, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény hatálya alá tartozó jogi személyiségű területfejlesztési tanácsoknak és munkaszervezeteiknek, a Fővárosi Önkormányzatnak a budapesti 4-es metróvonal megépítésével kapcsolatos általános forgalmi adó megfizetésére, valamint az évzárás keretében, a következő év január 5-éig esedékes járandóságok fedezetére;”

(9) Az Áht. 18/B. §-a (1) bekezdésének l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kincstár feladatai különösen:)

l) vezeti a költségvetési szervek, a helyi önkormányzatok, a helyi önkormányzatok jogi személyiséggel rendelkező társulásai, a külön törvény alapján kincstár által nyilvántartandó, illetve a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személyek törzskönyvi nyilvántartását, valamint a 118/B. § szerinti nyilvántartást;”

(10) Az Áht. 18/B. §-a (1) bekezdésének n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kincstár feladatai különösen:)

n) vezeti a kincstári kör és a pénzforgalmi számlatulajdonosok jogszabályban meghatározott számláit, valamint a külön jogszabály vagy a Kormány által meghatározott feladatok pénzügyi lebonyolítására szolgáló számlákat, valamint a helyi önkormányzat megbízása alapján a helyi önkormányzat és költségvetési szervei, a települési, területi kisebbségi önkormányzat megbízása alapján a települési, területi kisebbségi önkormányzat és költségvetési szervei, továbbá a többcélú kistérségi társulás megbízása alapján a többcélú kistérségi társulás és költségvetési szervei pénzforgalmi számláját;”

(11) Az Áht. 18/B. §-a (1) bekezdésének x) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

(A kincstár feladatai különösen:)

x) a kincstári egységes számla terhére, annak forrásaiból kamatmentes megelőlegezési, likviditási hitelt nyújthat az Európai Unió részére történő cukorágazati hozzájárulás fizetési kötelezettség teljesítésére a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek.”

(12) Az Áht. 18/C. §-ának (12) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(12) A kincstár a kötelezett külön rendelkezése nélkül teljesíti – külön jogszabályban meghatározott számlakörben – a Magyar Állammal, a 18/B. § (4) bekezdésében, valamint a 18/C. § (6) bekezdésében (ide nem értve az önkormányzati családtámogatási folyószámlát), valamint (16)–(17) bekezdésében meghatározott szervezetekkel szemben benyújtott hatósági átutalást és átutalási végzésen alapuló átutalást.”

(13) Az Áht. 18/C. §-a a következő (18) bekezdéssel egészül ki:

„(18) A Kincstár a helyi önkormányzatok részére a külön jogszabály alapján természetben nyújtott családi pótlék kezelésére számlát vezet.”

(14) Az Áht. 18/H. §-ának (2)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kincstár számára a lakáscélú támogatást nyújtó hitelintézet a támogatott személy és – ha a támogatás megállapításának a támogatottnak más személlyel való együttköltözése a feltétele – az együttköltöző személy természetes személyazonosító adatait, adóazonosító jelét, valamint a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségekre vonatkozó adatokat a támogatási szerződés keltétől, szerződésmódosítás keltétől, illetve a támogatási szerződés megszűnésétől számított 15 napon belül átadja. A kincstár az e bekezdésben felsorolt adatokat a lakáscélú támogatás szabályszerű igénybevételének és felhasználásának ellenőrzése céljából jogosult kezelni addig, ameddig a támogatásra vonatkozó visszakövetelési jog vagy a támogatással megszerzett ingatlanon az állami igényt biztosító jelzálogjog, illetve elidegenítési és terhelési tilalom fennáll.
(3) Az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott adatokat a kincstár a nyújtott támogatások visszakövetelésére vonatkozó igény elévüléséig kezeli.”

(15) Az Áht. 18/I. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

18/I. § A 18/B. § (1) bekezdésének l) pontjában említett jogi személyek nyilvántartását (a továbbiakban: törzskönyvi nyilvántartás) a kincstár vezeti. A költségvetési szervek nyilvántartására – e törvényben foglaltak figyelembevételével – külön törvényben foglaltak alkalmazandók.”

(16) Az Áht. 18/J. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A helyi önkormányzatokról, a helyi önkormányzatok jogi személyiséggel rendelkező társulásairól, a külön törvény alapján nyilvántartandó, illetve a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személyekről (a továbbiakban együtt: törzskönyvi jogi személy) a kincstár nyilvános és közhiteles nyilvántartást vezet. A kincstárnak a nyilvántartás vezetésével kapcsolatos eljárásában az ügyintézési határidő tíz munkanap. Ha a kincstár hiánypótlási felhívást bocsát ki, annak teljesítésére tizenöt munkanapos határidőt állapíthat meg. Az eljárásban kizárt az újrafelvételi eljárás.”

(17) Az Áht. 18/K. §-a a következő (6)–(7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a törzskönyvi szervek adatszolgáltatási (bejelentési, változás-bejelentési, okirat benyújtási) kötelezettségének teljesítési határideje az adat keletkezésétől, illetve változásától számított nyolc nap.
(7) Helyi önkormányzat tekintetében a 18/K. § (1) bekezdésének c) és h) pontját, valamint (2) bekezdésének a), b), e), i), j) pontját nem kell alkalmazni. Helyi önkormányzat esetében a 18/J–18/K. § alkalmazása során alapító szerven a helyi önkormányzatot, törzskönyvi szerv alapító okiratán a helyi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatát, valamint alapításon, átalakuláson, jogutódláson, megszűnésen kizárólag a területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény 1. §-ának b), c), e), h), i), j) pontjában foglaltakat kell érteni.”

(18) Az Áht. 28. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A költségvetés, illetve zárszámadás elfogadásával egyidejűleg kell dönteni az államháztartás központi alrendszere költségvetési többletének rendeltetéséről, illetve zárszámadáskor jóváhagyni annak költségvetési hiánya finanszírozásának módját.”

(19) Az Áht. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Kormány nyilvános határozatában – kezesség-, garanciavállalásonként – felhatalmazhatja az államháztartásért felelős minisztert, hogy a Magyar Állam nevében
a) a költségvetési törvényben meghatározott mértékeken belül egyedi állami kezességet, egyedi állami garanciát, illetve egyedi viszontgaranciát vállaljon;
b) a nemzetközi fejlesztési intézményekkel kötendő hitelszerződéseknél összegszerű korlátozás nélkül egyedi állami kezességet, illetve egyedi állami garanciát vállaljon.”

(20) Az Áht. 33. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Egyedi állami kezesség, illetve egyedi állami garancia hitel- és kölcsönfelvételhez vagy kötvénykibocsátáshoz vállalható.”

(21) Az Áht. 33. §-ának (6)–(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Egyedi állami kezesség, állami garancia abban az esetben vállalható, ha a hitel, a kölcsön vagy a kötvény visszafizetése a kötelezett pénzügyi helyzetére vonatkozó információk (különösen pénzügyi, számviteli kimutatások és előrejelzések) alapján, illetőleg a rendelkezésre álló további fedezetekre tekintettel – az állami kezesség, állami garancia beváltása, egyéb állami többlet-támogatás nélkül – kellően biztosított.
(7) Az egyedi állami kezesség, állami garanciavállalás feltétele a közösségi állami támogatási szabályoknak megfelelő, támogatástartalmat nem vagy azt a közösségi állami támogatási szabályokkal összeegyeztethető módon tartalmazó kezességi, illetőleg garanciavállalási díj kikötése. A törvényben vállalt egyedi állami kezesség, állami garancia esetében a kezességi, illetőleg garanciavállalási díj megállapításáról, illetőleg elengedéséről az Országgyűlés dönt az állami kezesség vállalásáról, állami garanciavállalásról szóló törvényben. A Kormány határozata szerinti egyedi állami kezesség, állami garancia esetében a kezességi, illetőleg garanciavállalási díjat az államháztartásért felelős miniszter a kötelezettel kötendő megállapodásban köti ki. Az államháztartásért felelős miniszter indokolt esetben – a közösségi állami támogatási szabályokkal összeegyeztethető módon – a kezességi, illetőleg garanciavállalási díjat, vagy annak egy részét elengedheti.”

(22) Az Áht. 33. §-ának (11)–(12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Jogszabályi állami kezességet, állami garanciát, illetve jogszabályi viszontgaranciát csak törvényben lehet vállalni, részletes szabályait a vállalásról szóló törvény felhatalmazása alapján a Kormány rendeletben állapítja meg.
(12) Jogszabályi állami kezesség, állami garancia vállalásánál a közösségi állami támogatási szabályoknak megfelelő, támogatástartalmat nem vagy azt a közösségi állami támogatási szabályokkal összeegyeztethető módon tartalmazó díj kikötésének kötelezettségéről, a díj mértékéről, illetve a díjfizetés csökkentéséről vagy mellőzéséről a (11) bekezdés szerinti törvényben vagy annak felhatalmazása alapján a Kormány rendeletében kell rendelkezni.”

(23) Az Áht. 33/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A költségvetési törvényben meg kell határozni:
a) a Kormány határozata szerinti egyedi állami kezesség, állami garancia mértékének felső határát;
b) az egyedi viszontgarancia állományának felső határát;
c) a jogszabályi állami kezességvállalásból, állami garanciavállalásból és jogszabályi viszontgarancia-vállalásból eredő állami kötelezettségek állományának felső határát vagy a garantőr szervezet kifizetéseihez viszonyított arányát;
d) a garantőr szervezet által vállalható, viszontgaranciával biztosított kezesség, garancia állományának felső határát;
e) az árfolyam-fedezeti megállapodásból eredő állami kötelezettségek állományának felső határát.”

(24) Az Áht. 33/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

33/D. § (1) E törvény alkalmazásában:
a) állami garancia: olyan önálló, a Magyar Állam nevében vállalt kötelezettség, amely alapján a Magyar Állam, a központi költségvetés terhére, jogszabályban, illetve szerződésben meghatározott feltételek fennállása esetén, amennyiben a kötelezett nem teljesít, a jogosultnak fizetést teljesít az előzetesen rögzített összeghatárig;
b) állami kezesség: a Ptk. szerinti kezességnek megfelelő járulékos, a Magyar Állam nevében vállalt kötelezettség;
c) egyedi állami kezesség, állami garancia: a Kormány Magyar Közlönyben közzétett, nyilvános határozata alapján, vagy az Országgyűlés által törvényben egyedileg meghatározott szerződéses kötelezettséghez vállalt állami kezesség vagy állami garancia;
d) jogszabályi állami kezesség, állami garancia: jogszabályban meghatározott feltételek bekövetkezése esetén, szerződéskötés vagy nyilatkozat kibocsátása nélkül beálló állami kezesség, vagy állami garancia;
e) viszontgarancia: jogi személy részére, az általa vállalt kezesség, illetve garancia érvényesítéséhez kapcsolódó állami megtérítési kötelezettség;
f) egyedi viszontgarancia: a Kormány Magyar Közlönyben közzétett, nyilvános határozata alapján vállalt állami viszontgarancia;
g) jogszabályi viszontgarancia: jogszabályban meghatározott feltételek bekövetkezése esetén, szerződéskötés vagy nyilatkozat kibocsátása nélkül beálló viszontgarancia;
h) árfolyam-fedezeti megállapodás: jogi személy által felvett, éven túli lejáratú devizahitelen, devizakölcsönön vagy az általa kibocsátott éven túli lejáratú devizakötvényen alapuló, euróra átszámított fizetési kötelezettségből eredő, a magyar törvényes fizetőeszközzel szembeni árfolyamkockázat csökkentésére a Magyar Állammal kötendő ügylet, melynek nyereségét a jogi személy köteles befizetni a központi költségvetésbe, a veszteséget pedig a központi költségvetés megtéríti a részére;
i) kiállítási garancia: a 33/B. §-ban meghatározott kiállítások rendezéséhez a Magyar Állam nevében vállalt szerződést biztosító önálló kötelezettség;
j) kiállítási viszontgarancia: a 33/B. §-ban meghatározott kiállítások rendezése érdekében a kiállító által kötött biztosítási szerződéshez a Magyar Állam nevében vállalt szerződést biztosító önálló kötelezettség;
k) nemzetközi fejlesztési intézmény: a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD), az Európai Beruházási Bank (EIB), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), a német Újjáépítési és Hitelbank (KfW), az Északi Beruházási Bank (NIB), valamint az Európa Tanács Fejlesztési Bankja (CEB).
(2) E törvény 33. §-a (7) és (12) bekezdésének alkalmazásában állami támogatás: az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikk (1) bekezdése szerinti támogatás és az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 1. § 5. pontja szerinti csekély összegű támogatás.”

(25) Az Áht. 38/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Kormány az államháztartás alrendszerei költségvetési egyenlegének a tervezettől tartósan és jelentős mértékben eltérő, kedvezőtlen alakulása, vagy megelőző intézkedésként ezt közvetlenül előidéző körülmények bekövetkezése esetén a központi költségvetésben, az alapoknál – a Munkaerőpiaci Alap esetében a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete véleményének előzetes kikérésével –, és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál előirányzatokat zárolhat, csökkenthet, illetve törölhet azon előirányzatok kivételével, amelyeknek évközi megváltoztatási jogát az Országgyűlés magának tartotta fenn.”

(26) Az Áht. a következő 46/A. §-sal egészül ki:

46/A. § (1) A miniszterelnök – a Kormány irányítási és felügyeleti jogkörébe nem tartozó fejezetek kivételével – központi költségvetési fejezetet irányító szervhez, valamint az elkülönített állami pénzalaphoz – a fejezet, a fejezethez tartozó költségvetési szervek, illetve az alap gazdálkodásának figyelemmel kísérésére – kormányrendeletben foglaltak szerint kincstárnokot jelölhet ki. A kincstárnok e tevékenysége kiterjed a bevételek beszedésére és behajtására tett intézkedések, valamint a források felhasználásának (ide értve a kötelezettségvállalásokat is) és a feladatok összhangjának vizsgálatára is.
(2) A kincstárnok tevékenységét az államháztartásért felelős miniszter, az államháztartásért felelős miniszter irányítása alá tartozó fejezet vonatkozásában pedig a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter szakmai irányításával végzi.
(3) A kincstárnok megbízása a miniszterelnök által meghatározott időtartamra szól azzal, hogy a megbízás a miniszterelnök rendelkezése alapján annak lejárta előtt is megszüntethető. A kincstárnok tevékenységének további feltételeit, az ezzel kapcsolatos kizárási, összeférhetetlenségi okokat és körülményeket, valamint a kincstárnok tevékenységére vonatkozó további szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
(4) A kincstárnokok munkáját a kincstárban működő titkárság segíti. A kincstárnoki rendszer felállításával és működtetésével összefüggő kiadásokat a kincstár költségvetésében kell biztosítani.”

(27) Az Áht. 52. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A fejezetet irányító szerv, illetve a külön jogszabályban arra feljogosított szerv a költségvetési törvény elfogadását követően – kormányrendeletben meghatározottak szerint – megállapítja az irányítása alá tartozó fejezetbe sorolt központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési előirányzatait (kincstári költségvetés) és meghatározza az irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv költségvetésének elkészítéséhez szükséges további keretszámokat, szempontokat.”
„(10) E törvénynek a központi költségvetésből származó, Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetében meghatározott támogatások tekintetében meghatározott igénylési, ellenőrzési és elszámolási szabályaitól a költségvetési törvény felhatalmazása alapján kiadott, a közfoglalkoztatás szervezésére jogosult szervezet kijelöléséről és eljárásának szabályairól szóló kormányrendelet a közfoglalkoztatás szervezésére jogosult szerv tekintetében eltérhet.”

(29) Az Áht. 64/D. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) A helyi önkormányzat – a külön jogszabályban meghatározott határidőn belül benyújtott – kérelme alapján az év végi elszámolásban, illetve a kincstár felülvizsgálata során felhívás elfogadásával, vagy jogerős határozattal megállapított visszafizetési és kamatfizetési kötelezettségére vonatkozóan a kincstár elnöke legfeljebb tizenkét havi – a kötelező feladatok ellátásának rendkívüli veszélyeztetettsége esetén legfeljebb harminchat havi – részletfizetést engedélyezhet, amennyiben a kérelmező igazolja, hogy kötelező feladatainak ellátását az egy összegű visszafizetés veszélyeztetné. A részletfizetésről hozott határozat ellen nem lehet fellebbezni. A részleteket a 64/A. § (5) bekezdésében, illetve a 64/B. § (2) bekezdésében szabályozott kamat az adott részlet visszafizetésének napjáig terheli. Amennyiben az önkormányzat a részletfizetést engedélyező határozatban foglalt fizetési kötelezettségének a határozatban foglaltak szerint nem tesz eleget, a visszafizetési és kamatfizetési kötelezettség egy összegben, azonnal esedékessé válik. Ha az így keletkezett egy összegű fizetési kötelezettségének az esedékessé válást követő tizenöt napon belül az önkormányzat nem tesz eleget, a kincstár az önkormányzat felhatalmazása alapján beszedési megbízást nyújt be a helyi önkormányzat ellen, és ezt követően a 63. § (7) bekezdésében foglaltak szerint jár el.”

(30) Az Áht. 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

69. § (1) A helyi önkormányzat költségvetési rendeletének tartalmaznia kell:
a) a működési és felhalmozási célú – finanszírozási célú műveletek és előző évek pénzmaradványa nélküli – tárgyévi költségvetési bevételek és kiadások előirányzatait, ezen belül a személyi jellegű kiadásokat, a munkaadókat terhelő járulékokat, a dologi jellegű kiadásokat, az ellátottak pénzbeli juttatásait, a speciális célú támogatásokat, illetve a helyi önkormányzat által kijelölt felhalmozások (beruházások, felújítások és az egyéb felhalmozási célú kiadások, támogatások) előirányzatait, továbbá
b) az a) pont szerinti tárgyévi költségvetési bevételek és kiadások különbözeteként a költségvetési többlet vagy hiány összegét,
c) a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló előző évek pénzmaradványának igénybevételét, beleértve a 8/A. § (3) bekezdés c) pontja szerinti betét visszavonását működési, illetve felhalmozási cél szerinti tagolásban,
d) a c) ponton túli költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a b)–c) szerinti költségvetési többlet felhasználására szolgáló, a 8/A. § (3) bekezdés a)–b) pontjában meghatározottak szerinti finanszírozási célú műveletek bevételeit, kiadásait működési, illetve felhalmozási cél szerinti tagolásban, valamint
e) a költségvetési létszám-előirányzatokat.
(2) A költségvetési rendeletnek a helyi önkormányzat, valamint a települési, területi kisebbségi önkormányzat önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerveinek az (1) bekezdés a)–d) pont szerinti bevételeit és kiadásait, e) pont szerinti létszám-előirányzatait, valamint az önállóan működő költségvetési szerveinek kiemelt előirányzati csoportosítású költségvetési kereteit, létszámkereteit elkülönítetten és önkormányzati szinten összesítve is tartalmaznia kell.
(3) A települési, területi kisebbségi önkormányzat költségvetési határozatának az (1)–(2) bekezdésben meghatározott szerkezet szerint kell tartalmaznia az előirányzatokat.
(4) A helyi önkormányzatok intézményi társulásban ellátott feladata, e társulás által fenntartott költségvetési szervek költségvetése – amennyiben a társulási megállapodás eltérően nem rendelkezik – a feladatellátást végző költségvetési szerv székhelye szerinti önkormányzat költségvetésében szerepel.”

(31) Az Áht. 73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

73. § (1) A helyi önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetésében elkülönítetten szerepel az általános tartalék és a céltartalék előirányzatok.
(2) Az évközi többletigények, valamint az elmaradt bevételek pótlására szolgál az elkülönítetten jóváhagyott általános és céltartalék.
(3) A tartalékkal való rendelkezés jogát a képviselő-testület, az általa meghatározott keretek között, a bizottságaira és a polgármesterre (elnökre) átruházhatja.”

(32) Az Áht. 74. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

74. § (1) A képviselő-testület által jóváhagyott előirányzatok és költségvetési létszámkeretek között átcsoportosítást a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a képviselő-testület engedélyezhet, illetve közszolgáltató költségvetési szerv vezetőjére az átcsoportosítás jogát átruházhatja a 98. §-ban foglaltak figyelembevételével.”

(33) Az Áht. 75. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

75. § A költségvetési rendeletben meg kell határozni a hitelműveletekkel kapcsolatos hatásköröket.”

(34) Az Áht. 76. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Amennyiben a helyi kisebbségi önkormányzat nem alkotja meg határidőben költségvetési határozatát, az önkormányzat elnöke az (1)–(3) bekezdés szerint jár el, azzal, hogy a képviselő-testület alatt a helyi kisebbségi önkormányzat testületét, a polgármester alatt a helyi kisebbségi önkormányzat elnökét kell érteni.”

(35) Az Áht. 77. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A helyi kisebbségi önkormányzat elnöke jogosult és köteles az (1)–(2) bekezdés szerinti intézkedéseket megtenni, ha a helyi kisebbségi önkormányzat testülete a költségvetési határozatot a törvényben meghatározott határidőben nem alkotta meg, és az átmeneti gazdálkodásról szóló határozatot nem alkotta meg, vagy az hatályát veszítette.”

(36) Az Áht. a következő 83/A. §-sal egészül ki:

83/A. § A helyi önkormányzatoknak, a helyi önkormányzatok jogi személyiséggel rendelkező társulásainak, a települési és területi kisebbségi önkormányzatoknak és társulásainak, valamint a területfejlesztési tanácsoknak a költségvetési szervek működésére és gazdálkodására vonatkozó szabályok közül e törvény 87. és 90–100/E. §-ait kell működési sajátosságuknak megfelelően alkalmazni.”

(37) Az Áht. a következő 83/B. §-sal egészül ki:

83/B. § A helyi önkormányzatra vonatkozó – a 72. §-ban és a 80. §-ban előírt – információk szolgáltatása során a megyei önkormányzati hivatal, a (fő)polgármesteri hivatal elemi költségvetése, beszámolója, évközi adatszolgáltatása tartalmazza a helyi önkormányzat költségvetési szervein kívül ellátott feladatainak adatait is. E feladataira a körjegyzőségbe társult, illetve a társult képviselő-testületbe tartozó önkormányzat külön elemi költségvetést, beszámolót készít, adatszolgáltatást teljesít.”

(38) Az Áht. 84. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

84. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai finanszírozzák és látják el a társadalombiztosítás törvényben meghatározott, kötelező feladatait.”

(39) Az Áht. 85. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

85. § A társadalombiztosítás irányítását, működését, hatásköri és eljárási szabályait, bevételeinek és kiadásainak körét, gazdálkodását, vagyonát, a központi költségvetéssel és az államháztartás másik alrendszerével való kapcsolatát e törvény és külön törvények szabályozzák.”

(40) Áht. 86/B. §-ának (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésében céltartalék képezhető)

c) az évközben felmerülő rendkívüli kiadások fedezetére.”

(41) Az Áht. a következő 95/A. §-sal egészül ki:

95/A. § A helyi önkormányzat többségi befolyása alatt álló vállalkozására a 100/N. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, a 100/M. §-ban foglaltak az önkormányzat döntése szerint alkalmazhatók.”

(42) Az Áht. 96. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az irányító szerv az irányítása alá tartozó, eredeti támogatási előirányzattal nem rendelkező költségvetési szerv részére – az általa ellátandó közfeladatok ellátásának veszélyeztetése nélkül – befizetési kötelezettséget írhat elő, mely összeg a fejezetnél, a helyi önkormányzatnál, a többcélú kistérségi társulásnál év közben jelentkező szakmai többletfeladatok ellátásának fedezetére használható fel. Ha törvény eltérően nem rendelkezik, kormányhivatal részére befizetési kötelezettséget a költségvetési törvény írhat elő, amely kötelezettség alapján befizetendő összeg nem haladhatja meg a kormányhivatal bevételeinek 40%-át.”

(43) Az Áht. 100/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

100/C. § Az önállóan működő költségvetési szerv pénzügyi-gazdasági feladatait az irányító szerv által kijelölt költségvetési szerv látja el azzal, hogy az önállóan működő költségvetési szerv költségvetési keretei terhére kötelezettséget vállalhat és igazolja annak szakmai teljesítését. Az irányító szerv más irányító szervvel megállapodást köthet, hogy az annak irányítása alá tartozó költségvetési szerv végezze el az önállóan működő költségvetési szerv meghatározott pénzügyi-gazdasági feladatait.”

(44) Az Áht. 100/E. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[100/E. § (1) A költségvetési szervek – a 66. §-ban foglalt költségvetési szerv kivételével –]

a) pénzkölcsönt (hitelt) – kivéve a 18/B. § (1) bekezdésének d), x) és zs) pontja, a 100/I. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti megelőlegezési, likviditási hitelt (kölcsönt), a 100/I. § (12) bekezdése és a 100/J. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti fejlesztési hitelt – nem vehetnek fel,”

(45) Az Áht. 100/E. §-a a következő (4)–(5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A helyi önkormányzati költségvetési szerv, a települési, területi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv pénzeszközeit – a képviselő-testület döntése alapján – a helyi önkormányzat, illetve a települési, területi kisebbségi önkormányzat által meghatározott belföldi hitelintézetnél vagy kincstárban nyitott pénzforgalmi számlán, vagy a helyi önkormányzat pénzforgalmi számlájához kapcsolódó alszámlán, illetve pénzforgalmi betétkönyvben kezeli, más hitelintézetnél pénzforgalmi számlát nem nyithat kivéve, ha törvény eltérően nem rendelkezik.
(5) A többcélú kistérségi társulás szabadon választhatja meg belföldi számlavezető hitelintézetét, vagy megbízhatja a kincstárt pénzforgalmi számlája vezetésével, az általa alapított, fenntartott költségvetési szerv kizárólag e hitelintézetnél, kincstárban vezetheti költségvetési elszámolási számláját.”

(46) Az Áht. 100/I. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) A közüzem külön törvényben foglaltak szerint jogosult a saját tulajdonában lévő vagyon értékének összesen legfeljebb 50%-os mértékéig hitelintézettől fejlesztési hitel felvételére. A közüzem saját tulajdonában álló vagyon körét külön törvény állapítja meg.”

(47) Az Áht. 100/J. §-a (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Vállalkozó közintézetként történő besorolás abban az esetben lehetséges, ha)

d) külön törvény a más költségvetési szerv, illetve jóhiszemű harmadik személy irányában fennálló, lejárt, elismert, 60 napot meghaladó ki nem elégített és nem behajtható tartozásaiért fennálló helytállási kötelezettség kielégítésének alapját a vállalkozó közintézet (4) bekezdés szerinti tulajdonában lévő vagyonára korlátozza, illetve a fizetésképtelenség miatt, vagy egyéb okból megszűnő szerv valamennyi elismert vagy nem vitatott pénz- vagy pénzben kifejezett tartozásának rendezéséről egyéb módon megfelelően rendelkezik.”

(48) Az Áht. 100/K. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Jogszabályban meghatározott közfeladat állami tulajdonú (állami részesedéssel működő) gazdálkodó szervezet által legalább az alábbi feltételek együttes fennállása esetén látható el:]

c) jogszabályban biztosított kizárólagos jog vagy jogszabály rendelkezése szerint megkötött szerződés alapján nyújtott közszolgáltatás kivételével nincs korlátozva az adott közszolgáltatás nyújtására jogosultak száma vagy köre,”

(49) Az Áht. 100/K. §-a (1) bekezdésének e)–f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Jogszabályban meghatározott közfeladat állami tulajdonú (állami részesedéssel működő) gazdálkodó szervezet által legalább az alábbi feltételek együttes fennállása esetén látható el:]

e) a közszolgáltatást nyújtó szervezet – a közvetlenül jogszabályon alapuló, a normatív támogatások, a tulajdonosi jogkörben (tagi minőségben) juttatott források, valamint külön törvényben foglalt esetek kivételével – csak versenyeztetés útján jut államháztartásból származó forráshoz,
f) a közszolgáltatást nyújtó szervezet vezető tisztségviselője vagy vezető tisztségviselői közül legalább egy természetes személy a felsőoktatásban, gazdaságtudományok képzési területen vagy a többciklusú képzés bevezetése előtt annak megfelelő egyetemi, főiskolai szakon szerzett végzettséggel, szakképzettséggel rendelkezik, vagy nyilvános pályázat alapján jelölik ki, illetve választják meg,”

(50) Az Áht. 100/K. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A magyar állam, a helyi önkormányzat, költségvetési szerv vagy közalapítvány többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerinti közfeladatot ellátó szervnek, a nevében eljáró személy pedig közfeladatot ellátó személynek minősül.”

(51) Az Áht. 100/L. §-ának (4) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[A (3) bekezdés szerinti alapítás, illetve befolyásszerzés esetén a döntést (engedélyt) kérő előterjesztésben (kérelemben) be kell mutatni]

„h) külön jogszabályban előírt követelmények teljesülését.”

(52) Az Áht. 100/L. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Amennyiben az NVT a központi költségvetési szerv kezdeményezésére a (3) bekezdés a) pontja szerinti előzetes engedélyt megadja, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) kiadja a központi költségvetési szervnek a szükséges meghatalmazást, továbbá megköti a központi költségvetési szervvel a Vtv. 29. § (5) bekezdése szerinti megállapodást.”

(53) Az Áht. 100/M. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A központi költségvetési szerv – ha nem irányító szerv, irányító szerve útján – az MNV Zrt., más költségvetési szerv az irányító szerv előzetes engedélyét köteles kérni a 100/L. § szerinti gazdálkodó szervezet tőkeemeléséhez, nem kötelező tőkeleszállításához, átalakulásához, valamint végelszámolással történő megszüntetéséhez, továbbá a központi költségvetési szerv az MNV Zrt.-vel a Vtv. 29. §-ának (5) bekezdése alapján megkötött szerződésében meghatározott, a gazdálkodó szervezet legfőbb szerve hatáskörébe tartozó egyéb döntéséhez.
(2) A költségvetési szerv 100/L. § szerinti gazdálkodó szervezete legfőbb szervének kizárólagos hatáskörébe tartozik a gazdálkodó szervezet létesítő okiratában vagy központi költségvetési szerv esetén az MNV Zrt.-vel a Vtv. 29. §-ának (5) bekezdése alapján megkötött szerződésében meghatározott értéket elérő alábbi ügyletekről szóló döntés:
a) hitelfelvétel, kölcsönfelvétel,
b) garancia- vagy kezességvállalás,
c) tartozásátvállalás, illetve tartozás elengedés,
d) értékpapír kibocsátás, vásárlás,
e) pénzügyi lízing, tartós bérleti szerződés,
f) ingyenes vagyonjuttatás (így különösen: ajándékozás, ingyenes engedményezés), vagy
g) követelésvásárlás, követelésengedményezés.”

(54) Az Áht. 100/P. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ha a közfeladatot ellátó állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezet megszüntetésére úgy kerül sor, hogy az adott közfeladat ellátására költségvetési szervet hoznak létre, vagy már működő költségvetési szerv részére adják át a közfeladatot, akkor aszerint kell a megszüntetést (végelszámolást) és a költségvetési szerv létrehozását, vagy a már működő költségvetési szerv részére a közfeladat átadását összehangolni, hogy]

a) az új költségvetési szerv nyilvántartásba vételét, illetve a már működő költségvetési szerv alapító okiratának módosítását olyan nappal kell kérelmezni, illetve a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásának annyival kell megelőznie a gazdálkodó szervezet megszüntetésére (végelszámolására) irányuló eljárás megindítását, hogy a közfeladat folyamatos ellátása biztosított legyen, és legkésőbb a gazdálkodó szervezet tevékenysége befejezését követő naptól az új költségvetési szerv megkezdhesse a működését, illetve a már működő költségvetési szerv elláthassa a közfeladatot,”

(55) Az Áht. 101. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Amennyiben a fejlesztési támogatásban részesülő helyi önkormányzat, központi költségvetési szerv közvetlenül, vagy más szervezet (pl. alapítvány, költségvetési szerv, illetve gazdasági társaság stb.) útján közvetve a beruházás megvalósítására tekintettel a kivitelezést végző szervezettől vagy alvállalkozójától (pl. közterület-használati díj, földterület-, épület-, irodatechnikai berendezés, felvonulási terület bérlet, adás-vétel, végleges vagy öt éven túl visszatérítendő ideiglenes pénzeszközátadás stb. jogcímen) – a Ptk. szerinti szerződést biztosító mellékkötelezettség jogcímek kivételével – bevételhez jut, úgy az e bevétel összegére jutó arányos állami támogatást vissza kell fizetni a központi költségvetésbe.”

(56) Az Áht. 105. §-ának (2)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az államháztartás alrendszerei közül a helyi önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok vagyonáról külön törvény rendelkezik.
(3) A helyi önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok vagyongazdálkodásának e törvényben nem szabályozott kérdéseit külön törvény szabályozza.”

(57) Az Áht. 109. § (4) bekezdésének b) pontja a következők szerint módosul:

(Az MNV Zrt.)

b) a Magyar Állam képviseletében gondoskodik a rábízott vagyonnal kapcsolatos bevételek beszedéséről, és a rábízott vagyonnal kapcsolatos kiadások teljesítéséről az államháztartási gazdálkodásra vonatkozó előírások szerint,”

(58) Az Áht. 109. §-a a következő (6)–(9) bekezdésekkel egészül ki:

„(6) Az (1) bekezdésben meghatározott vagyon értékesítéséből származó bevétel – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a központi költségvetés központosított bevételét képezi.
(7) Amennyiben a központi költségvetési szerv jogszabály, vagy az MNV Zrt.-vel kötött szerződés alapján használt állami vagyon használatát, vagy az őt megillető más jog gyakorlását visszterhes szerződés alapján harmadik személynek átengedi (hasznosítja), az ebből származó bevétel – törvény eltérő rendelkezés hiányában – a központi költségvetési szervet illeti meg.
(8) A Magyar Állam nevében az MNV Zrt. hitelt és kölcsönt csak az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény hatálya alá tartozó állami tulajdonú gazdasági társaságok részére nyújthat. E hitelek, kölcsönök nyújtásához és átütemezéséhez az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter előzetes jóváhagyása szükséges.
(9) A Magyar Állam nevében az MNV Zrt. az állami tulajdonú gazdasági társaságoknak tőkeemelést és támogatást csak az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter jóváhagyásával nyújthat.”

(59) Az Áht. a következő 118/B. §-sal egészül ki:

118/B. § A kincstár az elkülönített állami pénzalapokat, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait, a fejezeti kezelésű előirányzatokat nyilvántartja, illetve az államháztartással összefüggő, külön jogszabályban meghatározott adatait kezeli.”

(60) Az Áht. 124. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

a) az államháztartás alrendszereinek pénzforgalmi számlarendjét, befizetési kötelezettségének rendjét, pénzellátási, tervezési, költségvetési gazdálkodási, beszámolási és adatszolgáltatási rendjét;”

(61) Az Áht. 124. § (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

d) a költségvetési szervek egyes típusai – ideértve a felsőoktatási intézményeket, a Magyar Honvédséget, a nemzetbiztonsági szolgálatokat, a rendvédelmi szerveket, a külképviseleteket, a Magyar Tudományos Akadémia nem gazdasági társaság formájában működtetett intézményeit és a társadalombiztosítási költségvetési szerveket –, valamint a társadalombiztosítási pénzügyi alapok költségvetése tervezésének, pénzellátásának, előirányzat-felhasználásának, kincstári gazdálkodásának és nyilvántartásának – e törvény előírásaival összehangolt – sajátosságainak megfelelő szervezeti és eljárási rendjére vonatkozó, a kincstári rendszer általános szabályaitól eltérő részletes szabályait, a 91. § (2) bekezdésében meghatározottak létszám-előirányzatát (létszámkeretét), továbbá a Magyar Honvédség szervei, valamint a rendvédelmi szervek tekintetében a 49. § (5) bekezdésében meghatározott irányítási jogok középirányító szervre történő átruházását;”

(62) Az Áht. 124. §-ának (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg]

f) a kincstárnok tevékenységének feltételeit, az ezzel kapcsolatos kizárási, összeférhetetlenségi okokat és körülményeket, valamint a kincstárnok kijelölésével, megbízásával, működésével, beszámoltatásával, szakmai irányításával kapcsolatos részletes szabályokat.”

(63) Az Áht. 124. § (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter arra, hogy)

b) a kincstári ügyfelek fizetési számlarendjét, a számlavezetés szabályait, a munkabér és egyéb járandóságok számfejtési és folyósítási rendjét,”

(rendeletben szabályozza.)

(64) Az Áht. 124. § (4) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter arra, hogy)

d) a kincstár és a kincstári körbe tartozók által teljesítendő adatszolgáltatások körét, szabályait,”

(rendeletben szabályozza.)

(65) Az Áht. 124. § (4) bekezdésének m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter arra, hogy)

m) a törzskönyvi jogi személyek, az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, a fejezeti kezelésű előirányzatok nyilvántartásba vételének, a nyilvántartás vezetésének, a nyilvántartásból történő adatlekérdezés és adatszolgáltatás, a nyilvántartáshoz gépi adatfeldolgozási eszközzel történő csatlakozás szabályait, a nyilvántartásba bejegyzendő adatok körét, továbbá a törzskönyvi nyilvántartásból történő igazolás, kivonat, másolat kiadásáért megállapítható igazgatási szolgáltatási díjak mértékét és részletszabályait,”

(rendeletben szabályozza.)

(66) Az Áht. 124. § (4) bekezdésének o)–p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter arra, hogy)

o) a kincstári gazdálkodás részletes szabályait, ezen belül a kincstári finanszírozás és a befizetési kötelezettségek teljesítésének rendjét, valamint a kincstár által közvetlenül finanszírozott, feladat-finanszírozás körébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok és központi beruházási előirányzatok felhasználásának részletes szabályait,
p) a kincstári ügyfelek számlavezetéséhez kapcsolódó díjakra, a kincstár által nyújtott szolgáltatások után felszámított díjakra, a 18/B. § (9) bekezdése szerinti rendelkezésre állási díj mértékére, alkalmazására, a kincstárnál alkalmazható fizetési módokra, valamint a készpénzkímélő fizetési rendszerre vonatkozó részletes szabályokat”

(rendeletben szabályozza.)

(67) Az Áht. 125. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A helyi önkormányzati költségvetési szerveknél a 90. § (4) bekezdésében foglalt megvalósítási terv elkészítésétől az irányító szerv 2010–2011. években eltekinthet.”

A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosítása

3. § (1) A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Cct.) 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A céltámogatás az e törvény mellékletében meghatározott céloknak és feltételeknek megfelelő, 50 millió forint, illetve az alatti beruházási összköltségű önkormányzati beruházások megvalósításához igényelhető.”

(2) A Cct. 4/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

4/A. § (1) A céltámogatás nyújtásáról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt, az egészségügyért felelős miniszterrel történt szakmai egyeztetést követően.
(2) A helyi önkormányzatokért felelős miniszter a céltámogatás nyújtásáról szóló döntése előtt véleményezésre hívja fel – társult települések esetén a székhely-település szerinti illetékességgel – a régióban működő Regionális Egészségügyi Tanácsot is.”

(3) A Cct. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

6. § A céltámogatási igények rangsorolásának szempontjait és maximális mértékét a törvény 8. számú melléklete határozza meg. Amennyiben a helyi önkormányzat a beruházás megvalósításához egyéb támogatásban is részesül, úgy a beruházás összköltségének legalább 15%-át a helyi önkormányzatnak saját költségvetése terhére (tényleges saját forrás) kell biztosítania. A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott vagy az országos átlagot is jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott településeken a helyi önkormányzatnak a beruházási összköltség 10%-át, a mindkét szempontból egyidejűleg hátrányosan érintett helyi önkormányzatnak pedig a beruházási összköltség 5%-át kell biztosítania saját forrásként.”

(4) A Cct. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A támogatási feltételeknek megfelelő céltámogatási igények kielégítésére fordítható előirányzat összegét az éves költségvetési törvény határozza meg.”

(5) A Cct. 8. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az egészségügyi ágazatban a gép- és műszerbeszerzés esetén a céltámogatás egy évre igényelhető.”

(6) A Cct. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adott évi céltámogatás előirányzatából támogatásban részesülő önkormányzatok jegyzékét – a külön jogszabály szerinti beruházási adatlapon – a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a támogatási összeg szerinti bontásban minden év május 31-éig nyilvánosságra hozza a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben.”

(7) A Cct. 11. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Címzett és céltámogatás esetében a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a 11. § (4) bekezdése szerinti határidőt a közbeszerzési eljárás elhúzódása esetén – kérelemre – legfeljebb a határidő lejártát követő év április 30. napjáig meghosszabbíthatja.”

(8) A Cct. 13. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

13. § A központi támogatást igénybe vevő önkormányzatnak a címzett és céltámogatás előirányzatának felhasználásáról a befejezést követő hat hónapon belül – a kincstár bevonásával – el kell számolnia. Az elszámolással egyidejűleg a fel nem használt előirányzatról le kell mondania.”

(9) A Cct. 13/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

13/A. § Szennyvízelvezetési és -tisztítási beruházás esetében az önkormányzatnak az üzemeltetési engedélyezési eljárás során, de legkésőbb az üzembe helyezést követő egy éven belül az engedélyező hatóság igazolása alapján a kincstár útján, címzett és céltámogatás esetében a helyi önkormányzatokért felelős miniszter felé igazolnia kell a 80%-os bekötési arány megvalósulását.”

(10) A Cct. 14. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az önkormányzatnak a lemondásról, és felhasználás esetén ezzel egyidejűleg a visszafizetésről – a képviselő-testületi határozatok és az átutalási megbízás másolatának megküldésével – a döntést és a visszafizetést követő nyolc munkanapon belül értesítenie kell a kincstár útján címzett és céltámogatás esetében a helyi önkormányzatokért felelős minisztert. A határidő elmulasztása esetén a vissza nem fizetett összeg után az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 64/B. §-ának (2) bekezdése szerinti – a felhasználási kötöttséggel járó állami támogatásokra vonatkozó – kamatot kell fizetni a központi költségvetés javára.”

(11) A Cct. 17. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

17. § (1) A központi költségvetésből az önkormányzatot megillető központi támogatást a kincstár folyósítja a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által vezetett minisztérium utalványozása alapján.
(2) A beruházó önkormányzatnak finanszírozási szerződést kell kötnie a kincstárral.
(3) A kincstár a központi támogatást a támogatási cél teljesítését igazoló, ki nem egyenlített számla alapján hívja le a támogatási arányok betartásával.
(4) A címzett vagy céltámogatás folyósítása kiegyenlített számla esetében akkor lehetséges, ha a támogatás címzettje
a) a megvalósíthatósági tanulmány, a közbeszerzés tárgyára vonatkozó és a címzett vagy céltámogatás alapját képező jogerős, érvényes hatósági (építésre jogosító) engedélyhez tartozó tervdokumentáció egyszeri költségét igazoló kifizetett számlát nyújt be, vagy
b) lehívta az adott évben rendelkezésére álló összes címzett vagy céltámogatást, és a beruházás folytatása érdekében további számlákat fizet ki, amelyeket a következő év(ek)ben, számára arra az év(ek)re jóváhagyott címzett vagy céltámogatási keret terhére nyújt be a kincstárhoz.
(5) A központi támogatással megvalósuló beruházások pénzügyi adatairól a kincstár az éves költségvetéshez és a zárszámadáshoz kapcsolódóan a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter részére tájékoztatást ad.”
„(6) Az 1992. év előtt támogatásban részesült fejlesztések esetében az (1) bekezdés szerinti beruházási céltól eltérő hasznosítást kérelmezni kell. Az igénybejelentésben megjelölt beruházási cél megszűnése esetén a létesítmény más kötelező feladatra irányuló hasznosíthatósága érdekében a támogatás címzettje 2010. június 30-ig kérelmet nyújthat be a helyi önkormányzatokért felelős miniszterhez. A miniszter a kérelmekről egyedi mérlegelés alapján dönt.”

(13) Cct. 21. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) 2011–2012. években az Országgyűlés új induló beruházásokhoz nem nyújt címzett támogatást.”

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

4. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 10. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Ha a 3. § (3) bekezdése szerinti személy esetében a szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához az Európai Unió tagállama vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, illetve olyan állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez, hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságának igazolása szükséges, akkor közvetítő szervként a kincstár jár el. A kincstár közvetítői eljárásához a megkereső szervnek meg kell adnia a megkeresendő külföldi hatóság nevét, postacímét, és a pontos kérdést, amelyre választ kíván kapni.”

(2) Az Szt. a következő 20/C. §-sal egészül ki:

20/C. § A szociális hatóság a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások, szolgáltatások finanszírozásának ellenőrzése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza
a) a 18. § a)–c) és h)–i) pontjában meghatározott adatokat,
b) a személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatás vagy szakosított ellátás típusát, igénybevételének és megszűnésének időpontját,
c) az intézmény, szolgáltató külön jogszabály szerinti ágazati azonosító jelét,
d) a finanszírozás, támogatás költségvetési törvény szerinti jogcímét és feladatmutatóját.”

(3) Az Szt. 33. §-a a következő (5)–(6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Aktív korúak ellátására egy családban egyidejűleg – a (6) bekezdésben meghatározottak kivételével – csak egy személy jogosult.
(6) Egy családban egyidejűleg két személy abban az esetben jogosult az aktív korúak ellátására, ha az egyik személy a rendelkezésre állási támogatás – ideértve a 37/C. § (4) bekezdése szerinti személyt is –, míg a másik személy a rendszeres szociális segély feltételeinek felel meg.”

(4) Az Szt. 35. §-a a következő (6)–(8) bekezdéssel egészül ki és ezzel egyidejűleg a jelenlegi (6) bekezdés számozása (9) bekezdésre változik:

„(6) Ha az állami foglalkoztatási szerv az álláskeresési megállapodás keretében a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyt
a) egyéni vállalkozóhoz vagy gazdasági társasághoz közvetíti ki foglalkoztatásra irányuló jogviszony – ide nem értve a közfoglalkoztatást – létrehozása érdekében, vagy
b) hazai, illetve uniós forrásból megvalósuló – az állami foglalkoztatási szerv vagy valamely vele együttműködő szervezet által végrehajtott – képzésbe, munkaerő-piaci programba, illetve egyéb, a foglalkoztathatóság javítását célzó programba vonja be,
akkor a települési önkormányzat az érintett személyt – a képzésben, a munkaerő-piaci programban, illetve a foglalkoztathatóság javítását célzó programban történő részvétel időtartama alatt, illetve ameddig a közvetítés eredményéről nem szerez tudomást – közcélú munkára nem kötelezheti.
(7) Az állami foglalkoztatási szerv a (6) bekezdés a) pontja szerinti közvetítés eredményéről a jegyzőt értesíti.
(8) A 36. § (4) bekezdése szerinti közcélú munkavégzés időtartamának számításakor a (6) bekezdés alapján történő foglalkoztatás időtartamát figyelembe kell venni.”

(5) Az Szt. 36. §-a (2) bekezdésének a)–c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Közcélú munkavégzés keretében)

a) az a települési önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról a települési önkormányzat jogszabály vagy önkéntes vállalása alapján költségvetési szerv, önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaság, társadalmi szervezet útján gondoskodik,
b) költségvetési szerv, önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaság, társadalmi szervezet által ellátott, jogszabályon alapuló helyi önkormányzati feladat, amelynek ellátásában a települési önkormányzat megállapodás alapján közreműködik, továbbá
c) költségvetési szerv, a Magyar Állam egyszemélyes tulajdonában álló gazdasági társaság, az állam többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezet vagy társadalmi szervezet által jogszabály alapján ellátott állami feladat, amelynek ellátásában a települési önkormányzat megállapodás alapján közreműködik
látható el.”

(6) Az Szt. 37/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A települési önkormányzat, illetve a közfoglalkoztatási feladatok ellátását magára vállaló önkormányzati társulás a közfoglalkoztatás hatékony megvalósítása és az álláskeresési megállapodásban foglaltakkal való összhang biztosítása céljából – az állami foglalkoztatási szerv által szolgáltatott összefoglaló adatok, információk és előrejelzések alapján – egyéves időtartamra közfoglalkoztatási tervet készít. A közfoglalkoztatási terv tervezetét a polgármester, illetve társulás esetén a társulási megállapodásban kijelölt személy előzetes véleményezésre megküldi az állami foglalkoztatási szervnek, az érintett települési kisebbségi önkormányzatoknak, illetve a 2000 fő feletti települések esetében a helyi szociálpolitikai kerekasztalnak. Az állami foglalkoztatási szerv, a települési kisebbségi önkormányzat és a szociálpolitikai kerekasztal a közfoglalkoztatási terv tervezetével kapcsolatos véleményéről annak kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül tájékoztatja a települési önkormányzatot. Amennyiben az állami foglalkoztatási szerv, a települési kisebbségi önkormányzat és a szociálpolitikai kerekasztal határidőben nem nyilvánít véleményt, úgy kell tekinteni, hogy a közfoglalkoztatási terv tervezetében foglaltakkal egyetért. A települési önkormányzat képviselő-testülete, illetve a társulás döntéshozó szerve az állami foglalkoztatási szerv, a települési kisebbségi önkormányzat és a szociálpolitikai kerekasztal véleményének ismeretében a közfoglalkoztatási tervet évente február 15-éig fogadja el.”

(7) Az Szt. 37/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A közfoglalkoztatási tervet módosítani kell, ha a (2) bekezdés b) pontjában megjelölt közfeladatokban bekövetkezett változás az ellátásukhoz szükséges létszám
a) 2000 fő feletti lakosságszámú településeknél 10%-át,
b) 2000 fő, vagy az alatti lakosságszámú településeknél 20%-át
elérő mértékű bővítését, illetve csökkentését eredményezi.”

(8) Az Szt. 37/B. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján)

d) a települési önkormányzat (3) bekezdés szerinti rendeletében meghatározott feltételeknek megfelel,”

(9) Az Szt. 37/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki és ezzel egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

„(3) A települési önkormányzat az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban foglaltakon túl rendeletében a 35. § (1) bekezdésében foglaltak teljesítése alól további mentesítési feltételeket állapíthat meg az aktív korúak ellátására jogosult személyeknek a közfoglalkoztatásban történő részvételt akadályozó vagy kizáró családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel.”

(10) Az Szt. 37/F. § (1) bekezdése a) pontjának ad) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a személynek)

ad) akire vonatkozóan az aktív korúak ellátására való jogosultság fennállása alatt a munkaügyi hatóság a jogellenes munkavégzés tényét két éven belül ismételten jogerősen megállapította;”

(11) Az Szt. 37/F. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A jegyző a jogellenesen munkát végző, rendelkezésre állási támogatásban, vagy rendszeres szociális segélyben részesülő személy ellátásának folyósítását – a munkaügyi hatóságnak a jogsértés tényét megállapító jogerős és végrehajtható határozata alapján, a határozat jogerőre emelkedéséről szóló értesítés megérkezését követő hónap első napjától – egy hónap időtartamra felfüggeszti.”

(12) Az Szt. 55. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

d) a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből, illetve abból átváltott szabad felhasználású kölcsönszerződésből fennálló hátralék.”

(13) Az Szt. 55/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adósságcsökkentési támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósságkezelés körébe bevont adósság 75%-át, és összege legfeljebb háromszázezer forint, az 55. § (6) bekezdése szerinti esetben legfeljebb hatszázezer forint lehet. A támogatás – az 55. § (6) bekezdése kivételével – egy összegben vagy havi részletekben nyújtható az adós vállalásától függően.”

(14) Az Szt. 55/B. §-a (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ugyanazon személy vagy háztartásának tagja az adósságkezelési szolgáltatás lezárásától – ide nem értve az (1) bekezdés szerinti megszüntetést – számított 6 hónapon belül nem részesülhet adósságkezelési szolgáltatásban.”

(15) Az Szt. 58/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A külön törvényben meghatározottak szerint normatív hozzájárulásra jogosult a jogerős működési engedéllyel szociális szolgáltatást nyújtó, közfeladatot ellátó egyházi és – külön törvényben meghatározott – nem állami fenntartó.”

(16) Az Szt. 86. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az a települési önkormányzat, amelyiknek területén)

c) tízezer főnél több állandó lakos él, az a)–b) pont szerinti alapszolgáltatásokat és a b) pontban nem említett nappali ellátást,”
„(1) Egy szolgáltatónak, intézménynek egy fenntartója van.”

(18) Az Szt. 92/K. §-a (5) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az intézményben ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg
a) nappali intézmény esetén – a nappali melegedő kivételével – a működési engedélyben meghatározott férőhelyszám száztíz százalékát,
b) bentlakásos intézmény esetén a működési engedélyben meghatározott férőhelyszám százöt százalékát,
éves átlagban pedig a férőhelyszám száz százalékát.”
„(6) Házi segítségnyújtás esetében az ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg a működési engedélyben meghatározott ellátotti létszám száztíz százalékát, éves átlagban pedig annak száz százalékát.”

(20) Az Szt. 115. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díja (a továbbiakban: intézményi térítési díj) a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás, támogató szolgáltatás és jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén a szolgáltatási önköltség és a szolgáltatás külön jogszabály szerinti költségvetési támogatásának különbözete.”

(21) Az Szt. 117/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

117/B. § Az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését. Ebben az esetben a 116. § (1) és (3) bekezdésében, valamint a 117. § (2) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni, továbbá nem kell elvégezni a 119/C. §-a szerinti jövedelemvizsgálatot, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő érintett ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást ő vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tenné meg.”

(22) Az Szt. 119/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

119/C. § (1) Az idősotthoni ellátás igénybevételét megelőzően a jegyző megvizsgálja az ellátást igénylő havi jövedelmét. A jövedelemvizsgálatra a 10. § és a 32–32/A. § szabályait is alkalmazni kell.
(2) Az intézmény vezetője a jövedelemvizsgálatot a gondozási szükséglet vizsgálatának kezdeményezésével egyidejűleg kérelmezi a jegyzőnél.
(3) A jegyző a jövedelemvizsgálat alapján igazolást állít ki a havi jövedelemről. Az igazolás az ellátást igénylő természetes személyazonosító adatait és havi jövedelmét, illetve azon belül a vagyonból a (6) bekezdés szerint a havi jövedelemhez hozzáadandó összeget tartalmazza.
(4) Ha a jegyző az ellátást igénylő jövedelmi helyzetét az igazolás kiállítása iránti kérelem benyújtását megelőzően is vizsgálta, a három hónapnál nem régebbi adatok a jövedelem vizsgálatánál felhasználhatók.
(5) A jövedelemvizsgálat keretében a jegyző megvizsgálja az ellátást igénylő vagyoni helyzetét. Vagyonként kell figyelembe venni az ellátás igénylésének időpontjában az ellátást igénylő tulajdonában álló ingatlant, valamint az őt illető hasznosítható, ingatlanon fennálló vagyoni értékű jogot, illetve az ellátás igénylését megelőző 18 hónapban ingyenesen átruházott ingatlant, ha azok együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladja. Osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdoni hányadot kell figyelembe venni.
(6) Az (5) bekezdés szerinti vagyon együttes értékének az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladó részét jövedelemként kell figyelembe venni, azt 96 hónapra elosztva kell meghatározni, és az ellátást igénylő, illetve az ellátott havi jövedelméhez hozzáadni.
(7) Az idősotthoni ellátás igénybevétele során a személyi térítési díj számításakor a vagyonból a (6) bekezdés szerint a havi jövedelemhez hozzáadandó összegként a jegyzői igazolásban meghatározott összeget kell figyelembe venni.”

(23) Az Szt. 127. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 92/K. § (5)–(6) bekezdése szerinti férőhelyszámon, illetve házi segítségnyújtás esetén meghatározott ellátotti létszámon felül ellátott személyek után normatív állami hozzájárulás nem igényelhető és nem számolható el.”

(24) Az Szt. 127/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

127/A. § (1) Ha helyi önkormányzat vagy társulás az általa fenntartott szolgáltatót, intézményt egyházi fenntartónak adja át, az egyházi kiegészítő támogatást a helyi önkormányzat, illetve a társulás köteles a központi költségvetésnek öt éven keresztül folyamatosan, a nettó finanszírozás keretében megtéríteni.
(2) Ha helyi önkormányzat vagy társulás által fenntartott szolgáltató, intézmény megszűnésétől számított tizenkét hónapon belül egyházi fenntartó új szolgáltatót, intézményt hoz létre, a korábbi fenntartó köteles az egyházi kiegészítő támogatás öt éven keresztül fizetendő összegét folyamatosan, a nettó finanszírozás keretében a központi költségvetésnek megtéríteni, feltéve, hogy
a) a megszűnt és a létrehozott szolgáltató, intézmény ellátottainak legalább ötven százaléka azonos, továbbá
b) nappali és bentlakásos intézményi ellátás esetén a megszűnt és a létrehozott intézmény – részben vagy egészben – ugyanabban az ingatlanban működik.
(3) A megtérítendő összeg megállapítása során nem vehető figyelembe a korábbi fenntartó működési engedélyében nem szereplő szociális szolgáltatás – ide nem értve azt az esetet, ha az új szociális szolgáltatást a korábbi férőhelyek átminősítésével hozták létre – és férőhelyszám, illetve ellátható személyek száma.
(4) Ha a nem állami fenntartó a fenntartásában működő szolgáltatót, intézményt egyházi fenntartónak adja át, vagy a nem állami fenntartó által fenntartott szolgáltató, intézmény megszűnésétől számított tizenkét hónapon belül egyházi fenntartó a (2) bekezdés a)–b) pontjában foglaltaknak megfelelő új szolgáltatót, intézményt hoz létre, a nem állami fenntartó köteles az egyházi kiegészítő támogatás öt évre számított átalányösszegét a központi költségvetésnek megtéríteni. Az átalányösszeg a nem állami fenntartónak a fenntartóváltozást, illetve a szolgáltató, intézmény megszűnését megelőzően járó normatív állami hozzájárulás – törtéves működés esetén egész évre számított – összegének és az egyházi kiegészítő támogatás akkor hatályos mértékének szorzata alapján számított összeg ötszöröse. A teljes átalányösszeg megfizetéséig a fenntartóváltozás, illetve az új szolgáltató, intézmény nem engedélyezhető.
(5) Az egyházi kiegészítő támogatás megtérítéséről a kincstár külön kormányrendeletben meghatározott eljárás szerint határozatban dönt.”

(25) Az Szt. 131/A. §-ának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A támogató szolgáltatások, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és a közösségi ellátások működtetését az állam – a külön jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint kiválasztott – fenntartókkal kötött finanszírozási szerződések útján támogatja.”

(26) Az Szt. 132. §-a (1) bekezdésének p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa)

p) a támogató szolgáltatás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjére vonatkozó részletes szabályokat;”

(27) Az Szt. 132. §-ának (1) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa)

u) az egyházi kiegészítő támogatás megtérítésének részletes szabályait.”

(28) Az Szt. 132. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Felhatalmazást kap a települési önkormányzat, hogy rendeletben szabályozza
a) az aktív korúak ellátására jogosult személyek közfoglalkoztatásban vagy képzésben való részvétele alól történő mentesítésének a 37/B. § (1) bekezdés a)–c) pontjában foglaltakon túli további feltételeit, valamint a feltételek fennállásának igazolási szabályait,
b) a rendszeres szociális segélyben részesülő, egészségkárosodottnak nem minősülő személyek együttműködésének eljárási szabályait, a beilleszkedést segítő programok típusait és az együttműködés megszegésének eseteit.”

A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény módosítása

5. § A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény a következő 6/A. §-sal egészül ki:

6/A. § A KSH kiegészítő tevékenységet végezhet.”

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása

6. § (1) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 24. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség – e törvény 6. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerinti – kezdetéig nevelő intézmény. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik. Az óvoda felveheti azt a körzetében lakó gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, fővárosban fővárosi kerületben, illetve, ha a felvételi körzet több településen található, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező három éves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető.”

(2) A Kt. 81. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (15) bekezdés jelölése (16) bekezdésre változik:

„(15) A (13) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha az egyházi jogi személy a helyi önkormányzattól, helyi önkormányzati társulástól vállal át önkormányzati feladatot. E rendelkezések alkalmazásában önkormányzati feladatot vállal át az egyházi jogi személy, ha az általa fenntartott nevelési oktatási intézmény – az e törvény 95/C. § (3)–(5) bekezdése szerint – közreműködik a helyi önkormányzati feladatellátásban, az olyan, a nevelési-oktatási intézménybe felvett gyermekek, tanulók tekintetében, akiknek a lakóhelye – ennek hiányában tartózkodási helye – a nevelési-oktatási intézmény székhelyén, telephelyén található.”

(3) A Kt. 94. §-ának (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

f) a tankönyvvé nyilvánítás feltételeit és rendjét, valamint eljárását, a tankönyvjegyzék elkészítését és kiadását, a tankönyvjegyzékre való felkerülés feltételeit és eljárását, a tankönyvjegyzékre kerüléssel kapcsolatos árkorlátot, a tankönyvjegyzékből való törlés rendjét és eljárását, a tankönyvtámogatás rendjét, a nem üzletszerű tankönyvforgalmazást, a kötelező eszköz- és felszerelési jegyzék kiadását, a kerettantervek, az oktatási program (pedagógiai rendszer) jóváhagyásának rendjét; valamint az e pontban felsorolt eljárásokkal összefüggő igazgatási szolgáltatási díj megállapításának rendjét, mértékét, a megállapított összeg befizetésének szabályait, a befolyt összeg felhasználásának kérdéseit;”

(4) A Kt. 94. §-ának (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

j) a 101. § szerinti közoktatási szakértői és vizsgaelnöki tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a közoktatási szakértői tevékenység 101. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentésének, illetve a 101. § (1) bekezdés b) pontja szerinti engedély kiadásának, valamint az Országos szakértői névjegyzékbe, az Országos vizsgaelnöki névjegyzékbe történő felvétel részletes eljárási szabályait és a közoktatási szakértői, illetve a vizsgaelnöki tevékenység folytatásának szakmai feltételeit, a közoktatási szakértők és a vizsgaelnökök továbbképzését és a továbbképzési kötelezettség elmulasztásának következményeit, valamint az Országos szakértői névjegyzék és az Országos vizsgaelnöki névjegyzék személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát és a névjegyzékek vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, az e pontban felsorolt eljárásokkal összefüggő igazgatási szolgáltatási díj megállapításának rendjét, mértékét, a megállapított összeg befizetésének szabályait, a befolyt összeg felhasználásának kérdéseit;”

(5) A Kt. 94. §-ának (1) bekezdés n)–o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

n) az iskolai felvételi eljárás rendjét, az iskolai vizsgáztatás rendjét, a pedagógiai szakszolgálat megszervezését, a pedagógiai szakszolgálat igénybevételének rendjét, a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény működését; a nevelési-oktatási intézmények részvételét és feladatait a pedagógiai szakszolgálatok ellátásában, az érintett gyermekek, tanulók nevelésében és oktatásában, a szakvélemény elkészítését, az ellenőrzés rendjét, a pedagógiai szakszolgálattal kapcsolatos jegyzői eljárás indításával összefüggő kérdéseket, az eljárás indítására jogosultak körét, azokat a feltételeket, amikor a pedagógiai szakszolgálat igénybevételéért ellenszolgáltatás kérhető, a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmények és a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben történő foglalkoztatáshoz és a vezetői megbízáshoz szükséges képesítési követelményeket, a főjegyző nem helyi önkormányzati fenntartásban lévő közoktatási intézmények engedélyezési eljárásával összefüggő, valamint a törvényességi ellenőrzésükkel kapcsolatos szakmai szabályokat, az egyes szolgáltatásokkal összefüggő igazgatási szolgáltatási díj megállapításának rendjét, mértékét, a megállapított összeg befizetésének szabályait, a befolyt összeg felhasználásának kérdéseit, továbbá a vizsgáztatással, a szakértői és más szolgáltató tevékenységgel kapcsolatos díjazás megállapításának kérdéseit;
o) az egységes óvoda-bölcsőde létesítésének feltételeit, a létesítés és működés, a nevelésben való közreműködés szakmai szabályait, és a harmadik életévüket be nem töltött gyermekek felvételének feltételeit, az oktatásügyi közvetítői szolgálat igénybevételének rendjét, feladatait, működését, az oktatásügyi közvetítői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az oktatásügyi közvetítői tevékenység folytatásával kapcsolatos bejelentés rendjét, az Oktatásügyi közvetítői névjegyzékbe történő felvétel részletes eljárási szabályait, az oktatásügyi közvetítői tevékenység folytatásának szakmai feltételeit, az oktatásügyi közvetítői tevékenységgel összefüggő továbbképzést és a továbbképzési kötelezettség elmulasztásának következményeit, az oktatásügyi közvetítő tevékenységre jogszabályban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazható jogkövetkezményeket, továbbá az Oktatásügyi közvetítői névjegyzék vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, az oktatásügyi közvetítő díjazása megállapításának szabályait, az e pontban felsorolt eljárásokkal összefüggő igazgatási szolgáltatási díj megállapításának rendjét, mértékét, a megállapított összeg befizetésének szabályait, a befolyt összeg felhasználásának kérdéseit;”

(6) A Kt. 94. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az oktatásért felelős miniszter az (1) bekezdésben meghatározott jogkörét]

c) az (1) bekezdés f), j) és n)–o) pontja szerinti egyes szolgáltatásokkal összefüggő igazgatási szolgáltatási díj tekintetében az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével gyakorolja.”

(7) A Kt. 94. §-a (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza)

f) a pedagógus-szakvizsga bevezetését, a pedagógus továbbképzés rendszerét, a továbbképzésben résztvevők juttatásait, kedvezményeit; a pedagógus továbbképzés programjának, az érettségi vizsga vizsgatárgyai jóváhagyási eljárásának részletes szabályait, a pedagógus továbbképzési programok akkreditációjának feltételeit és eljárási rendjét, az akkreditált továbbképzés indításával összefüggő adatszolgáltatás szabályait, továbbá a továbbképzések nyilvántartásának rendjét, a továbbképzés minőségbiztosításának, ellenőrzésének rendjét, az ellenőrzés során feltárt hiányosságok, a minőségbiztosítás követelményeinek megszegése esetén alkalmazható jogkövetkezményeket, az e bekezdésben meghatározott eljárásokkal kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díj megállapításának rendjét, mértékét, a megállapított összeg befizetésének szabályait, a befolyt összeg felhasználásának kérdéseit;”

(8) A Kt. 94. §-a (3) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazás kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza)

j) a nem helyi önkormányzati intézményfenntartókat és a térségi integrált szakképző központ keretei között működő központi képzőhely nem állami fenntartóit megillet ő – a költségvetésről szóló törvényben meghatározott – állami hozzájárulások és támogatások megállapításának, folyósításának, elszámolásának rendjét, az igényléssel, elszámolással, felhasználással összefüggő adatszolgáltatást, továbbá az ellenőrzés rendjét, valamint – a költségvetésről szóló törvényben meghatározott – kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatás és egyházi kiegészítő támogatás, továbbá az oktatásért felelős miniszterrel – mérlegelés alapján – kötött megállapodás keretében folyósított kiegészítő támogatás igénylésének, a jogosultat megillető kiegészítő támogatás megállapításának rendjét, a bármely jogcímen megállapításra kerülő kiegészítő támogatás igényléséhez szükséges adatszolgáltatást és a kiegészítő támogatás folyósításának, elszámolásának rendjét az igényléssel, elszámolással, felhasználással összefüggő ellenőrzés rendjét, a kiegészítő támogatás megállapításához szükséges jegyzői, főjegyzői, társulási tanács elnöki adatszolgáltatást; a kiegészítő támogatásnak a helyi önkormányzatokkal, önkormányzati társulással történő elszámolásával összefüggő eljárás rendjét;”

(9) A Kt. 117. §-a (1) bekezdésének b)–c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A térítési díj tanévenként, a szakmai feladatra – a tanévkezdéskor számított – folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának)

b) öt-tizenöt százaléka a 115. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott esetben, tizennyolc éven aluli tanulóknál;
c) tizenöt-harmincöt százaléka a 115. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott esetben, tizennyolc éven felüli, de huszonkettő éven aluli tanulóknál;”

(10) A Kt. 117. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A térítési díjat – a fenntartó által meghatározottak szerint – a tanulmányi eredménytől függően csökkenteni kell, azonban egy tanítási évben a térítési díj összege nem lehet kevesebb annál az összegnél, mint amely az (1) bekezdésben az egyes szolgáltatások térítési díjához meghatározott alsó százalékhatár alkalmazásával megállapítható. Alapfokú művészetoktatásban az e bekezdésben foglaltakat – beleértve a tanulmányi eredmények alapján történő díjcsökkentést is – azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a térítési díj egy tanítási évben nem lehet kevesebb, mint az adott feladathoz biztosított normatív hozzájárulások egy tanulóra számított összegének zeneművészeti ág esetén tíz, más művészeti ág esetén húsz százaléka. E rendelkezések a hátrányos helyzetű tanulók tekintetében nem alkalmazhatók, tőlük térítési díj nem szedhető.”

(11) A Kt. 118. §-a a következő (10)–(11) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (10)–(12) bekezdés jelölése (12)–(14) bekezdésre módosul:

„(10) A kiegészítő támogatás összegébe be kell számítani a helyi önkormányzat, helyi önkormányzati társulás által az egyházi jogi személynek a közoktatási feladatellátásához kapcsolódóan, illetve az egyházi jogi személy fenntartásában működő nevelési-oktatási intézménynek – a működéshez és a felújításhoz bármilyen formában – nyújtott támogatást. Ennek megállapításához – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint – a jegyző, főjegyző, társulási tanács elnöke szolgáltat adatot. A kiegészítő támogatásra való jogosultságról, a kiegészítő támogatásra jogosultat – megillető – összegéről, az elszámolásról, a visszatérítési kötelezettségről, a kiegészítő támogatás összegének a helyi önkormányzat által történő megtérítéséről az oktatásért felelős miniszter dönt. A kiegészítő támogatásra való jogosultsággal, a kiegészítő támogatás összegével, elszámolásával, visszatérítésével kapcsolatos döntést az egyházi jogi személy, a kiegészítő támogatás összegének a költségvetés részére történő megtérítésével kapcsolatos döntést a helyi önkormányzat, helyi önkormányzati társulás – a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül – a fővárosi, megyei bíróságnál megtámadhatja. E bekezdésben foglaltakat a kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatás tekintetében is alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy a kiegészítő támogatásra való jogosultsággal, a kiegészítő támogatás összegével, elszámolásával, visszatérítésével kapcsolatos döntést a kisebbségi önkormányzat támadhatja meg.
(11) A kiegészítő támogatás átutalására a (9) bekezdés első mondatában és a (10) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell abban az esetben is, ha a gyermek, tanuló ellátásáról nem gondoskodó helyi önkormányzat költségvetésének terhére – az e törvény 95/C. § (6) bekezdése szerint – a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal jelölt ki óvodát, iskolát. A (10) bekezdésben foglaltakat – a visszatérítési kötelezettséggel kapcsolatos rendelkezések kivételével – alkalmazni kell abban az esetben is, amikor a közoktatásért felelős miniszter és a fenntartó kölcsönös megállapodása alapján megkötött közoktatási megállapodás szerint történik a kiegészítő támogatás folyósítása.”

(12) A Kt. 121. §-a (1) bekezdésének 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„27. országos feladat ellátása: országos feladatot lát el a közoktatási intézmény, ha a szolgáltatásait igénybe vevők legalább ötvenegy százaléka – feladatellátási helyenként külön-külön vizsgálva, leszámítva azt a megyét (fővárost), ahol a feladatellátási hely található – legkevesebb öt különböző megyéből (fővárosból) élők közül kerül ki, feltéve, hogy az adott feladatot ellátó, szolgáltatást nyújtó közoktatási intézményből legfeljebb három működik az országban (például nemzeti, etnikai kisebbségi feladatot lát el, vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett intézményként működik, gyógypedagógiai feladatot lát el); továbbá az e törvény 81. §-a (10) és (12) bekezdésének alkalmazásában akkor is, ha kisebbségi nevelés, oktatás feladatait látja el, illetve vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett nevelést, oktatást folytat és az országban legfeljebb egy ilyen intézmény található, amelyik egy településen, a fővárosban egy kerületben működik.”
„(11) A kötelező eszköz és felszerelési jegyzékben meghatározottakat – kivéve, ha a közoktatási intézményt 1998. augusztus 31-e után létesítették – 2012. szeptember 1-jéig kell teljesíteni.”

(14) A Kt. 3. számú melléklet II. Az osztályok, csoportok szervezése cím 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. Összevont osztályokat szervezni az általános iskolában, az alapfokú művészetoktatásban, továbbá a felzárkóztató oktatásban [27. § (8) bekezdés] lehet. Tanév közben osztályt összevonni nem lehet. Összevont osztályt szervezni – a felzárkóztató oktatás kivételével – legfeljebb négy egymást követő iskolai évfolyam tanulójából lehet.”

(15) A Kt. 3. számú melléklet II. Az osztályok, csoportok szervezése cím 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a cím a következő 8. ponttal egészül ki, valamint a jelenlegi 8–10. pont jelölése 9–11. pontra módosul:

„7. Az óvodai csoportra, iskolai osztályra, kollégiumi csoportra megállapított maximális létszámot legfeljebb húsz százalékkal átlépheti a nevelési év, illetőleg a tanítási év indításánál, ha az óvodában legfeljebb két óvodai csoport, illetőleg az iskolában az adott évfolyamon legfeljebb két iskolai osztály, a kollégiumban két kollégiumi csoport indul; továbbá függetlenül az indított osztályok, csoportok számától, akkor is, ha a nevelési év, tanítási év során az új gyermek, tanuló átvétele, felvétele miatt indokolt.
8. Az I. részben meghatározott maximális létszám, illetve a II. rész 7. pontjában meghatározottak szerint számított maximális létszám tíz százalékkal túlléphető, ha az oktatásszervezési okok miatt indokolt, továbbá az intézkedéssel az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat egyetért.”

A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása

7. § (1) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Exim tv.) 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az Állam a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel a Mehib Rt. által a kormányrendeletben előírt feltételekkel vállalt nem-piacképes kockázatú biztosításokból, illetőleg viszontbiztosításokból eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért.”

(2) Az Exim tv. 7. §-a (1) bekezdésének b)–c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az éves költségvetési törvényben meg kell határozni:)

b) az Eximbank által a költségvetés terhére vállalható exporthitel-garanciák állományának felső határát, valamint az egyéb export célú garanciaügyletek állományának felső határát,
c) a Mehib Rt. által a kormányrendeletben előírt feltételekkel vállalt nem-piacképes kockázatú biztosítási kötelezettségek, illetőleg viszontbiztosításból eredő kötelezettségek állományának felső határát,”

(3) Az Exim tv. 26. §-ának (2)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a Mehib Rt. által a központi költségvetés terhére, az Állam készfizető kezessége mellett vállalt biztosítások, illetőleg viszontbiztosítások feltételeit és részletes szabályait rendeletben szabályozza.
(3) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a kamatkiegyenlítési rendszer és az Eximbank által a központi költségvetés terhére vállalható exporthitel-garanciák feltételeit és részletes szabályait, továbbá az egyéb export célú garanciaügyletek feltételeit és részletes szabályait rendeletekben szabályozza.”

Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény módosítása

8. § (1) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Üsztv.) 50/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

50/A. § (1) Az ügyész cafetéria-juttatásként – választása szerint, az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 12. § (3) bekezdésére is figyelemmel – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70. § (2) bekezdés a) és b), valamint d) és e) pontjaiban, továbbá (5) bekezdésében felsorolt juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig, valamint az ingyenes vagy kedvezményes internethasználatra jogosult. A legfőbb ügyész utasításban további választható juttatásokat is meghatározhat, illetve az egyes juttatások választható mértékét magasabban is meghatározhatja.
(2) Nem jogosult cafetéria-juttatásra a tartós külszolgálaton lévő ügyész, valamint az ügyész azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy átlagkeresetre nem jogosult, feltéve, hogy a távollét időtartama meghaladja a harminc napot.
(3) Az ügyész írásban vagy elektronikus úton a tárgyév január 15-ig, illetve a jogviszony létesítésekor vagy az áthelyezésekor nyilatkozik arról, hogy a cafetéria-juttatás összegén belül milyen juttatásokra tart igényt. A nyilatkozat ezt követően csak akkor módosítható, ha azt a legfőbb ügyész utasításban lehetővé teszi. A legfőbb ügyész utasításban előírhatja, hogy az ügyész helyi utazására szolgáló bérlet választására vonatkozó nyilatkozatot korábban kell megtenni.
(4) Az ügyészt megillető cafetéria-juttatás éves összegét a legfőbb ügyész határozza meg, az azonban nem lehet alacsonyabb a legalacsonyabb ügyészi alapilletmény ötven százalékánál, és nem lehet magasabb a legalacsonyabb ügyészi alapilletmény háromszorosánál. A cafetéria-juttatás éves összege biztosít fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterhek megfizetésére is.
(5) A (2) bekezdésben meghatározott esetben, illetve ha az ügyész szolgálati jogviszonya a tárgyév közben szűnik meg, az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetéria-juttatás értékét a távollét vége utáni első munkanapon, illetve a jogviszony megszűnésekor vissza kell fizetni, illetve – az ügyész választása szerint, ha a juttatás természete ezt lehetővé teszi – vissza kell adni (a továbbiakban együtt: visszafizetés). Nem kell visszafizetni a cafetéria-juttatás értékét, ha a jogviszony az ügyész halála miatt szűnik meg.
(6) Ha az ügyészt a tárgyév közben áthelyezik, cafetéria-juttatásra az egyes munkáltatóknál időarányosan jogosult. Ha az ügyész a korábbi munkáltatónál az időarányos részt meghaladó értékű cafetéria-juttatást vett igénybe, visszafizetési kötelezettség nem terheli, azonban az időarányos részt meghaladó mértékkel az új munkáltatónál igénybe vehető cafetéria-juttatás értékét – legfeljebb az új munkáltatónál igénybe vehető juttatás mértékéig – csökkenteni kell.”

(2) Az Üsztv. 81/K. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

81/K. § Az ügyészségi titkárra, fogalmazóra és nyomozóra az 50/A–D. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.”

(3) Az Üsztv. 90/L. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

90/L. § A tisztviselőre, az írnokra és a fizikai alkalmazottra az 50/A–D. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.”

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

9. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 3. § 72. pontjának i) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Adóterhet nem viselő járandóság:)

i) a hallgatói munkadíjnak havonta a hónap első napján érvényes minimálbér kétszeresét meg nem haladó része;”

A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosítása

10. § A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 15. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A (3) bekezdésben meghatározott szervezeti és működési szabályzatban
a) a működési költségek fedezetéről,
b) a térségi fejlesztési tanács elnevezéséről, székhelyéről, részletes tevékenységéről,
c) a munkaszervezeti feladatok ellátásáról, illetve elkülönült munkaszervezet létrehozásáról
is rendelkezni kell.
A törvény alapján kötelezően létrehozott térségi fejlesztési tanács működéséhez szükséges pénzügyi fedezet biztosításával kapcsolatosan a 16. § (4) bekezdésében foglaltak az irányadók azzal a kiegészítéssel, hogy az egyes szavazati joggal rendelkező nem kormányzati szervezeteket terhelő befizetési kötelezettség csak az adott szervezetet képviselő tag egyetértése esetén haladhatja meg a térségi fejlesztési tanács által meghatározott összes befizetési kötelezettség összegének 15 százalékát.”

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása

11. § (1) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 37. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az önkéntes és a létesítményi tűzoltóknak a tűzoltás, műszaki mentés, az ezekre való felkészítés és a rendkívüli készenléti szolgálat időtartamára a munkahelyén történt munkavégzési kötelezettség alóli felmentés miatt kiesett jövedelmét az igénybe vevő téríti meg.”

(2) A Ttv. 41. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A hivatásos tűzoltóság tagjai, valamint az önkéntes tűzoltóság tisztségviselői a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által rendeletben előírt képesítés megszerzése során a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által vezetett minisztérium szakképző tanintézetében tandíjmentességet élveznek. A képzéssel kapcsolatos egyéb költségek fedezetét a küldő szerv vagy a hallgató viseli.”

(3) A Ttv. 44. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A biztosító köteles a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 1. számú melléklete „A” részének 3–5., 6. a) és 7–11. pontjaiban, valamint a „B” részének b), d)–e) alpontjaiban meghatározott biztosítási ágazatokból befolyt biztosítási díjak 1,5%-át hozzájárulás címén – a hivatásos és az önkéntes tűzoltóságok részére a laktanya-építési beruházáshoz, felújításhoz, a tűzoltáshoz és műszaki mentéshez, valamint a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által felügyelt tűzjelzési és monitoring lakossági riasztó-tájékoztató eszközök létesítésére, üzemeltetésére, és az általa alapított, a szakágazat képzési feladatait ellátó oktatási intézmény részére tűzoltó célú szakképzéséhez szükséges technikai eszközök, felszerelések fejlesztésének, felújításának céljára – a központi költségvetésbe befizetni.”

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítása

12. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 43/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

43/A. § A Gazdasági Versenyhivatal a versenykultúra és a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztésére – így különösen a versenyjog, a verseny- és fogyasztóvédelmi politika körébe tartozó tudományos-oktatási programok támogatására, versenyjoggal, verseny-, illetve fogyasztóvédelmi politikával foglalkozó szakemberek képzésére, a versenypolitikával, valamint a fogyasztói döntéshozatallal és védelmével kapcsolatos tájékozottság növelése érdekében végzett tájékoztatásra –, valamint az OECD-GVH Budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központ működtetésére jogosult felhasználni az előző két évben befolyt bírság teljes összege egy évre számított átlagának legfeljebb huszonöt százalékát. Az így rendelkezésre álló összegnek minden évben legalább akkora részét kell a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztésére felhasználni, amilyen arányt képviselnek a megelőző évben befolyt bírságban a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény megsértése miatt kiszabott bírságok. A tárgyévben e célból rendelkezésre álló, de fel nem használt összeg a következő évre átvihető és a versenykultúra, valamint a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztésére fordítható. Az előző két évben befolyt bírság teljes összege egy évre számított átlagának öt százalékát minden évben az OECD-GVH Budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központ működtetésére kell felhasználni. A Gazdasági Versenyhivatal a versenyfelügyeleti eljárásokkal és ágazati vizsgálatokkal kapcsolatos feladatok ellátásához kapcsolódó kiadások fedezésére jogosult felhasználni az előző évben befolyt eljárási díj és eljárási bírság teljes összegét.”

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása

13. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 51. §-ának (2) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn:]

m) lakáscélú támogatások igénybevételének és felhasználásának jogszerűsége céljából feladatkörében ellenőrzést végző kincstárral”

(szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.)

A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása

14. § (1) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Szftv) 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha az (1) bekezdés szerinti kedvezményezett a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott feltételt, illetve az 5. § (8) bekezdésében megjelölt határidőt nem teljesíti, kivételes méltányosságot érdemlő esetben az állami adóhatóság eltekinthet e feltételek meglététől. Kivételes méltányosságot érdemel különösen, ha a rendelkezett összeg átutalásának meghiúsulása a kedvezményezett alapvető céljának elérését súlyosan veszélyezteti. A kivételes méltányosság gyakorlása esetén a 6. § (1) bekezdése szerinti átutalást – legkésőbb a rendelkező nyilatkozat éve utolsó napját követő egy éven belül – az adóhatóság akkor teljesítheti, ha ezt megelőzően a kedvezményezett a köztartozását rendezi.”

(2) Az Szftv. 4/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az állami adóhatóság a magánszemély rendelkező nyilatkozatában felajánlásra kerülő összegre igényt tartó egyházat – kérelmére – technikai számmal látja el, ha a technikai szám kiadását az egyház a jogerős nyilvántartásba vételéről szóló bejegyző határozat jogerőre emelkedését követő második évben, vagy azt követően kezdeményezte. Amennyiben az adóhatóság a technikai számot kiadta, az egyház a technikai szám kiállítása iránti kérelem benyújtását követő évben válik kedvezményezetté. A technikai szám kiadását megtagadó határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. Amennyiben a technikai szám kiadását az állami adóhatóság megtagadja, az egyház az erről szóló határozat bírósági felülvizsgálatát 15 napon belül kezdeményezheti. Az illetékes bíróság 15 napon belül – a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályainak megfelelő alkalmazásával – lefolytatott nemperes eljárásban hozza meg hatályban tartó vagy hatályon kívül helyező határozatát. A bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak nincs helye.”

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

15. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 27. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az otthonteremtési támogatás iránti igényt a kérelmező a nagykorúvá válást követően, de legkésőbb a 30. évének betöltéséig nyújthatja be. E határidő elmulasztása jogvesztő.”

(2) A Gyvt. 41. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A gyermekek napközbeni ellátása megszervezhető – a gyermekek életkorának megfelelően – különösen bölcsődében, hetes bölcsődében, családi napköziben, családi gyermekfelügyelet vagy házi gyermekfelügyelet keretében, nyári napközis otthonban, valamint a Kt. hatálya alá tartozó óvodában, iskolai napköziben.”

(3) A Gyvt. 43. §-a a következő (5)–(10) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A családi napközi működhet az ellátást nyújtó saját otthonában vagy más e célra kialakított helyiségben.
(6) A családi napköziben húszhetestől tizennégy éves korig gondozható gyermek.
(7) A családi napköziben – a saját, napközbeni ellátást máshol igénybe nem vevő gyermeket is beszámítva – legfeljebb öt gyermek gondozható. Ha a családi napköziben egy fogyatékos gyermeket is gondoznak, akkor a gondozható gyermekek száma legfeljebb négy fő. Ha a családi napköziben gondozott valamennyi gyermek fogyatékos, akkor a gondozható gyermekek száma legfeljebb három fő.
(8) A (7) bekezdésben meghatározott létszámon túl még két gyermek, ha fogyatékos gyermekről van szó, még egy gyermek gondozható a családi napköziben, feltéve, hogy az ellátást nyújtónak állandó segítője van.
(9) A családi napköziben gondozott saját gyermek után normatív állami hozzájárulást nem lehet igénybe venni.
(10) A családi napközi feladatait önálló szolgáltató vagy legalább három – telephelyként működő – családi napközit magába foglaló családi napközi hálózat biztosítja. Öt, vagy annál több családi napközi fenntartását hálózatba kell szervezni. A hálózatban biztosítani kell a szolgáltatást nyújtók részére a folyamatos szakmai tanácsadást, valamint az ellátottak igényeihez rugalmasan igazodó szolgáltatások összehangolását.”

(4) A Gyvt. a következő 43/A. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

„Családi gyermekfelügyelet
(1) A gyermekek napközbeni ellátásaként családi gyermekfelügyelet biztosítható az ellátást nyújtó saját otthonában.
(2) A családi gyermekfelügyelet a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést és étkeztetést.
(3) A családi gyermekfelügyelet keretében két évestől négy éves korig gondozható gyermek.
(4) A családi gyermekfelügyelet ellátása során – a saját, napközbeni ellátást máshol igénybe nem vevő gyermeket is beszámítva – legfeljebb három gyermek gondozható.
(5) A családi gyermekfelügyelet keretében gondozott saját gyermek után normatív állami hozzájárulást nem lehet igénybe venni.
(6) Családi gyermekfelügyeletet az a személy biztosíthat, aki megfelel a 43/A. § (4) bekezdésében foglaltaknak.”

(5) A Gyvt. 53. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az otthont nyújtó ellátásban részesülő gyermek családi pótlékának felhasználható részét a gyermek teljes körű ellátásának kiegészítésére kell fordítani, így különösen ruházattal, szabadidő-eltöltéshez, kulturálódáshoz, játékhoz, sporthoz szükséges eszközökkel való ellátására, fejlesztésére, tehetségének gondozására, továbbá a gyermekotthonban elhelyezett gyermek zsebpénzének biztosítására.”

(6) A Gyvt. 66/K. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a hivatásos nevelőszülő legalább öt, a speciális hivatásos nevelőszülő három gyermek teljes körű ellátását biztosítja, a működtetőnek gyermekgondozó alkalmazásával vagy megbízásával kell gondoskodnia a nevelőszülő segítéséről.”

(7) A Gyvt. 93. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az utógondozói ellátást a fiatal felnőtt, ha
a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti ok miatt részesül ellátásban, a huszonegyedik életévének,
b) az (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti ok miatt részesül ellátásban, a huszonnegyedik életévének
betöltéséig kérheti.”

(8) A Gyvt. 93. §-a (6) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az utógondozói ellátás ismételten elrendelhető
a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a fiatal felnőtt huszonegyedik életévének betöltéséig,
b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a fiatal felnőtt huszonnegyedik életévének betöltéséig.”

(9) A Gyvt. 93. §-a (9) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő c)–d) ponttal egészül ki:

(Megszűnik az utógondozói ellátás)

b) – ha a fiatal felnőtt az (1) bekezdés a) pontja szerinti ok miatt részesül ellátásban – a fiatal felnőtt huszonegyedik életévének betöltésével,
c) – ha a fiatal felnőtt az (1) bekezdés b) pontja szerinti ok miatt részesül ellátásban – a fiatal felnőtt huszonnegyedik évének betöltésével, illetve a felsőfokú iskola nappali tagozatán tanulmányokat folytató fiatal felnőtt esetén a tanulmányok befejezésével, de legkésőbb huszonötödik életévének betöltésével,
d) – ha a fiatal felnőtt az (1) bekezdés c) pontja szerinti ok miatt részesül ellátásban – a fiatal felnőtt huszonnegyedik életévének betöltésével.”

(10) A Gyvt. 100. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az otthont nyújtó ellátás nevelőszülő, illetve gyermekotthon által történő biztosítása esetén az ellátottak száma éves átlagban nem haladhatja meg a fenntartó által működtetett – a működési engedélyben meghatározott – nevelőszülői, illetve gyermekotthoni összférőhelyszám 100%-át. A helyettes szülőnél, a gyermekek átmeneti otthonában, illetve a családok átmeneti otthonában ellátottak száma éves átlagban nem haladhatja meg a működési engedélyben meghatározott férőhelyszám 100%-át.”

(11) A Gyvt. 145/A. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

145/A. § (1) Ha a helyi önkormányzat vagy a társulás a fenntartásában működő szolgáltatót, intézményt egyházi jogi személy fenntartásába adja át, az egyházi kiegészítő támogatást a helyi önkormányzat, illetve a társulás köteles a központi költségvetésnek öt éven keresztül folyamatosan, a nettó finanszírozás keretében megtéríteni.
(2) Ha a helyi önkormányzat vagy a társulás fenntartásában működő szolgáltató, intézmény megszűnésétől számított tizenkét hónapon belül egyházi jogi személy új szolgáltatót, intézményt hoz létre, a megszűnt intézményben is végzett gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység után kifizetett egyházi kiegészítő támogatást a helyi önkormányzat, illetve a társulás köteles a központi költségvetésnek öt éven keresztül folyamatosan, a nettó finanszírozás keretében megtéríteni, feltéve, hogy
a) a megszűnt és a létrehozott szolgáltatónál, intézményben ellátott gyermekeknek legalább ötven százaléka azonos, valamint
b) a megszűnt és a létrehozott intézmény – részben vagy egészben – ugyanabban az ingatlanban működik.
(3) A megtérítendő összeg megállapítása során nem vehető figyelembe a korábbi fenntartó működési engedélyében nem szereplő szolgáltató tevékenység – ide nem értve azt az esetet, ha az új szolgáltató tevékenységet a korábbi férőhelyek átminősítésével hozták létre – és férőhelyszám.
(4) Az egyházi kiegészítő támogatás megtérítéséről a kincstár külön kormányrendeletben meghatározott eljárás szerint határozatban dönt.”

(A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni)

b) a családi napköziben, a családi gyermekfelügyelet során,”

(13) A Gyvt. 146. §-a (4) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni)

d) a nyári napközis otthonban,”

(A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni)

h) a szociális nyári gyermekétkeztetés keretében.”

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény módosítása

16. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 117. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

117. § (1) A bíró cafetéria-juttatásként – választása szerint, az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 12. § (3) bekezdésére is figyelemmel – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70. § (2) bekezdés a) és b), valamint d) és e) pontjaiban, továbbá (5) bekezdésében felsorolt juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig, valamint az ingyenes vagy kedvezményes internethasználatra jogosult. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács további választható juttatásokat is meghatározhat, illetve az egyes juttatások választható mértékét magasabban is meghatározhatja.
(2) Nem jogosult cafetéria-juttatásra a bíró azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy átlagkeresetre nem jogosult, feltéve, hogy a távollét időtartama meghaladja a harminc napot.
(3) A bíró írásban vagy elektronikus úton a tárgyév január 15-ig, illetve a jogviszony létesítésekor vagy az áthelyezésekor nyilatkozik arról, hogy a cafetéria-juttatás összegén belül milyen juttatásokra tart igényt. A nyilatkozat ezt követően csak akkor módosítható, ha azt az Országos Igazságszolgáltatási Tanács szabályzata lehetővé teszi. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács szabályzatban előírhatja, hogy a bíró helyi utazására szolgáló bérlet választására vonatkozó nyilatkozatot korábban kell megtenni.
(4) A bírót megillető cafetéria-juttatás éves összegét az Országos Igazságszolgáltatási Tanács határozza meg, az azonban nem lehet alacsonyabb az 1. fizetési fokozat szerinti összeg ötven százalékánál, és nem lehet magasabb az 1. fizetési fokozat szerinti összeg háromszorosánál. A cafetéria-juttatás éves összege biztosít fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterhek megfizetésére is.
(5) A (2) bekezdésben meghatározott esetben, illetve ha a bíró szolgálati jogviszonya a tárgyév közben szűnik meg, az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetéria-juttatás értékét a távollét vége utáni első munkanapon, illetve a jogviszony megszűnésekor vissza kell fizetni, illetve – a bíró választása szerint, ha a juttatás természete ezt lehetővé teszi – vissza kell adni (a továbbiakban együtt: visszafizetés). Nem kell visszafizetni a cafetéria-juttatás értékét, ha a jogviszony a bíró halála miatt szűnik meg.
(6) Ha a bírót a tárgyév közben áthelyezik, cafetéria-juttatásra az egyes munkáltatóknál időarányosan jogosult. Ha a bíró a korábbi munkáltatónál az időarányos részt meghaladó értékű cafetéria-juttatást vett igénybe, visszafizetési kötelezettség nem terheli, azonban az időarányos részt meghaladó mértékkel az új munkáltatónál igénybe vehető cafetéria-juttatás értékét – legfeljebb az új munkáltatónál igénybe vehető juttatás mértékéig – csökkenteni kell.”

Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása

17. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 119. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

119. § (1) Az igazságügyi alkalmazott cafetéria-juttatásként – választása szerint, az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 12. § (3) bekezdésére is figyelemmel – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70. § (2) bekezdés a) és b), valamint d) és e) pontjaiban, továbbá (5) bekezdésében felsorolt juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig, valamint az ingyenes vagy kedvezményes internethasználatra jogosult. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, illetve az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szervek esetében – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az irányító miniszter további választható juttatásokat is meghatározhat, illetve az egyes juttatások választható mértékét magasabban is meghatározhatja.
(2) Nem jogosult cafetéria-juttatásra az igazságügyi alkalmazott azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy átlagkeresetre nem jogosult, feltéve, hogy a távollét időtartama meghaladja a harminc napot.
(3) Az igazságügyi alkalmazott írásban vagy elektronikus úton a tárgyév január 15-ig, illetve a jogviszony létesítésekor vagy az áthelyezésekor nyilatkozik arról, hogy a cafetéria-juttatás összegén belül milyen juttatásokra tart igényt. A nyilatkozat ezt követően csak akkor módosítható, ha azt az Országos Igazságszolgáltatási Tanács szabályzata, illetve az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szervek esetében a miniszter utasításban lehetővé teszi. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács szabályzatban, illetve az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szervek esetében a miniszter utasításban előírhatja, hogy az igazságügyi alkalmazott helyi utazására szolgáló bérlet választására vonatkozó nyilatkozatot korábban kell megtenni.
(4) Az igazságügyi alkalmazottat megillető cafetéria-juttatás éves összegét az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, illetve az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szervek esetében – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az irányító miniszter határozza meg, az azonban nem lehet alacsonyabb az illetményalap ötven százalékánál, és nem lehet magasabb az illetményalap háromszorosánál. A cafetéria-juttatás éves összege biztosít fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterhek megfizetésére is.
(5) A (2) bekezdésben meghatározott esetben, illetve ha az igazságügyi alkalmazott jogviszonya a tárgyév közben szűnik meg, az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetéria-juttatás értékét a távollét vége utáni első munkanapon, illetve a jogviszony megszűnésekor vissza kell fizetni, illetve – az igazságügyi alkalmazott választása szerint, ha a juttatás természete ezt lehetővé teszi – vissza kell adni (a továbbiakban együtt: visszafizetés). Nem kell visszafizetni a cafetéria-juttatás értékét, ha a jogviszony az igazságügyi alkalmazott halála miatt szűnik meg.
(6) Ha az igazságügyi alkalmazottat a tárgyév közben áthelyezik, cafetéria-juttatásra az egyes munkáltatóknál időarányosan jogosult. Ha az igazságügyi alkalmazott a korábbi munkáltatónál az időarányos részt meghaladó értékű cafetéria-juttatást vett igénybe, visszafizetési kötelezettség nem terheli, azonban az időarányos részt meghaladó mértékkel az új munkáltatónál igénybe vehető cafetéria-juttatás értékét – legfeljebb az új munkáltatónál igénybe vehető juttatás mértékéig – csökkenteni kell.”

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása

18. § (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy)

a) a telekalakítási és építési tilalom elrendelése, továbbá a cseretelekadás részletes szakmai szabályait,”

(rendelettel állapítsa meg.)

(2) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy a telekalakítási eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és a díjfizetés részletes szabályait az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendelettel állapítsa meg.”

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

19. § (1)2 A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § k) pont 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

[k) Járulékalapot képező jövedelem:]

„1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, ideértve az Szja tv.-ben szabályozott kis összegű kifizetésből származó jövedelmet is, továbbá az Szja tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összege [ide nem értve az Szja. tv. 69. §-ának (10) bekezdése szerinti üzleti ajándék, reprezentáció címén adott terméket és nyújtott szolgáltatást], a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, a hivatásos nevelőszülői díj, a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló (a továbbiakban: borravaló),”

(2) A Tbj. 19. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a 39. § (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 4950 forint (napi összege 165 forint).”

(3) A Tbj. 26. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A központi költségvetés a 16. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott – foglalkoztatottnak vagy kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő – személyek, a gyermekgondozási díjban részesülők, valamint a 16. § (1) bekezdésének c)–f), h)–o), s) és t) pontjaiban meghatározott személyek után havonta 9300 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet.”

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

20. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 13. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

b) a személyi jövedelemadónak
ba) – 2010. január 1-jét megelőzően elért keresetek, jövedelmek esetén – a keresetek, jövedelmek a) pont szerinti csökkentése után fennmaradó összegre képzett összegével,
bb) – 2009. december 31-ét követően elért keresetek, jövedelmek esetén – a keresetek, jövedelmek a) pont szerint csökkentett összege és az ezen összegre számított – a személyi jövedelemadó szabályai szerinti – adóalap-kiegészítés együttes összegére képzett összegével.”

(2) A Tny. 38. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha az állami adóhatóság a (2) bekezdés a)–c) pontjaiban említett személy kérelmére a nyugdíjbiztosítási járulék vagy a nyugdíjjárulék tartozást, illetve az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) értelmében a magánszemély kérelmére a nyugdíjjárulék tartozást mérsékli vagy elengedi.”
„(5) A nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv a (3) bekezdésben meghatározott végrehajtást az öregségi nyugdíj legkisebb összegét elérő vagy azt meghaladó követelésre kezdeményezi.
(6) A nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv által a közigazgatási hatósági eljárás során kiszabott eljárási bírság jogcímen fennálló követelés érvényesítésére a (2)–(5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.”

(4) A Tny. 101. §-ának (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy)

m) a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervek hivatalos iratainak a közigazgatási hatósági eljárásokban elektronikus úton történő teljesítésével kapcsolatos részletes szabályokat,”

(rendeletben határozza meg.)

Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény módosítása

21. § (1) Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Eft.) 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A támogatások együttes alapja a nyilatkozattal érintett évre bevallott, az összevont adóalapot terhelő, adókedvezményekkel csökkentett személyi jövedelemadó 0,5 százalékának és az egyházak számára a magánszemélyek által a személyi jövedelemadójukból felajánlott 1%-ok összegének pozitív különbözete.”

(2) Az Eft. 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A támogatások együttes alapja az egyházak számára a magánszemélyek által a személyi jövedelemadójukból felajánlott 1%-ok összege, de legalább a nyilatkozattal érintett évre bevallott, az összevont adóalapot terhelő, adókedvezményekkel csökkentett személyi jövedelemadó 0,5%-ának és az egyházak számára a magánszemélyek által a személyi jövedelemadójukból felajánlott 1%-ok összegének pozitív különbözete.”

(3) Az Eft. 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az állami költségvetés a célra meghatározott éves előirányzat terhére hozzájárul az egyházi hitoktatás költségeihez.”

A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény módosítása

22. § A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Tát.) 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A jogi személyiséggel rendelkező társulás létrehozásához társulási megállapodás szükséges. Működése során – külön törvényben foglaltak szerint – a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”

A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló
1997. évi CXL. törvény módosítása

23. § (1) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kulturális tv.) 38. §-a a következő (5)–(9) bekezdésekkel egészül ki:

„(5) A muzeális intézmény a nyilvántartásában lévő kulturális javakat külön jogszabályban meghatározottak szerint írásbeli szerződés alapján cserélheti el a gyűjtőkörébe tartozó más kulturális javakkal.
(6) A muzeális intézmény a kulturális javakat határozott időre, de legfeljebb öt évre szóló írásbeli szerződés alapján adhatja, illetve veheti kölcsön.
(7) A kulturális javak kölcsönbe adásáról szóló szerződéshez mellékelni kell a kölcsönadott kulturális javak leltári számmal ellátott jegyzékét. A kulturális javak kölcsönbe adásáról szóló szerződésben kölcsönzési díj és pénzügyi biztosíték köthető ki.
(8) A kulturális javak kölcsönbe adásáról szóló szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a kölcsönvevő által a kölcsönadott kulturális javaknak biztosítandó állományvédelmi követelményeket, beleértve a klimatikus viszonyokat, a csomagolás és a szállítás feltételeit,
b) a kölcsönadott kulturális javak sérülése esetén követendő eljárást,
c) a kölcsönvevő által nyújtandó vagyonbiztonsági feltételeket, beleértve az esetlegesen szükséges muzeológusi, rendőrségi vagy egyéb fegyveres kíséretet is.
(9) A muzeális intézmény nyilvántartásában szereplő kulturális javak nem muzeális intézmény számára, továbbá külföldre történő kölcsönadásához a miniszter hozzájárulása szükséges. A hozzájárulás megadása során a miniszter azt vizsgálja, hogy a (8) bekezdésben rögzített feltételek fennállnak-e.”

(2) A Kulturális tv. 48. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A közérdekű muzeális gyűjteményekre és kiállítóhelyekre egyebekben – a 49. § kivételével – a múzeumokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.”
95/B. § (1) Közintézetként kell besorolni – az általa ellátott közszolgáltatás kereslet-orientált és versenyképes jellege, valamint a költségvetési szerv szakmai autonómiája alapján –
a) az Országos Széchényi Könyvtárat,
b) a Magyar Országos Levéltárat,
c) a Magyar Nemzeti Filmarchívumot,
d) az országos múzeumokat (kivéve a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumot, Könyvtárat és Levéltárat, valamint a Hadtörténeti Múzeumot).
(2) Az (1) bekezdésben foglalt körülmények fennállása esetén a fenntartó közintézetként sorolhatja be
a) az országos szakkönyvtárat,
b) a megyei múzeumot (ha annak szervezetéhez több, a megye közigazgatási területén működő múzeum tartozik),
c) a megyei könyvtárat,
d) a főváros, illetve megyei jogú városok által fenntartott múzeumot, könyvtárat.
(3) A közintézet közgyűjtemény számára az irányító szerv – az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 87. §-ának (3) bekezdésében meghatározott közszolgáltatási és vállalkozási bevételeire és átvett pénzeszközeire vonatkozóan – éves bevételi követelményt állapít meg, központi költségvetési szerv esetén az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben. Amennyiben a közintézet közgyűjtemény a bevételi követelményt egymást követő három éven keresztül nem teljesíti, az azt követő évtől a közintézmények gazdálkodására és vezetésére vonatkozó szabályokat köteles alkalmazni.
(4) Önállóan működő és gazdálkodó közintézet közgyűjtemény vezetője az lehet, aki a 95. §-ban meghatározott szakirányú felsőfokú végzettségen túlmenően vezetési, szervezési, gazdálkodási ismeretekkel és vezetői gyakorlattal rendelkezik, továbbá az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban áll, illetve akivel ilyen jogviszonyt létesítenek.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott vezetési, szervezési, gazdálkodási ismeretekkel rendelkezőnek kell tekinteni azt, aki felsőoktatási intézményben szerzett közgazdasági végzettséggel vagy a miniszter által külön jogszabályban meghatározottak szerint akkreditált vezetői ismereteket nyújtó tanfolyam eredményes elvégzését igazoló okirattal rendelkezik.
(6) Önállóan működő és gazdálkodó közintézmény közgyűjtemény, valamint önállóan működő közgyűjtemény vezetője az lehet, aki a 95. §-ban meghatározott szakirányú felsőfokú végzettségen túlmenően államháztartási, vezetési ismeretekkel és vezetői gyakorlattal rendelkezik, továbbá az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban áll, illetve akivel ilyen jogviszonyt létesítenek.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott államháztartási, vezetési ismeretekkel rendelkezőnek kell tekinteni azt, aki legalább a miniszter által külön jogszabályban meghatározottak szerint akkreditált vezetői ismereteket nyújtó tanfolyam eredményes elvégzését igazoló okirattal rendelkezik.
(8) Az (5) és (7) bekezdésben előírt képesítést a 2010. január elseje után létrejövő új megbízások esetén a megbízást követő egy éven belül, a 2010. január 1-jén érvényben lévő és még legalább két évig tartó megbízások esetében 2011. december 31-ig kell megszerezni. Amennyiben a képesítés megszerzése nem történik meg, a megbízás e törvény erejénél fogva megszűnik.
(9) A közintézet közgyűjtemény a megvalósítási és teljesítménytervét gyűjteményfejlesztéssel, gyűjteményfeltárással, kutatással, műtárgyvédelemmel, szolgáltatással, bemutatással kapcsolatos szakmai mutatók alapján készíti el.
(10) A közintézet közgyűjtemény a számvitelről szóló törvény szerinti üzemgazdasági (eredmény)szemléletű könyvvezetésre, illetve beszámolásra is köteles.
(11) A miniszter
a) a közművelődési intézmények és szervezetek, a könyvtárak és könyvtári tevékenységet folytató szervezetek, a muzeális intézmények és a levéltárak minőségfejlesztése érdekében, minősítési eljárás során, szakmai minősítő testület bevonásával minősített közművelődési intézmény, minősített könyvtár, minősített muzeális intézmény és minősített levéltár címet adományoz;
b) a minősített intézmények számára évente – pályázat alapján – minőségi díjat tűz ki.”
99. § Ahol e törvény fenntartót említ, a fenntartó alatt a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvényben szabályozott irányító szervet kell érteni.”

(5) A Kulturális tv. 100. §-ának (3) bekezdése a következő a)–b) pontokkal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza:)

a) a közművelődési intézmények és szervezetek, a könyvtárak és könyvtári tevékenységet folytató szervezetek, a muzeális intézmények és a levéltárak minősítési eljárását, a szakmai minősítő testület létrehozását és működését, a minősítési eljárásban szakértőként való közreműködés feltételeit, a minősítési eljárás során kiadható minősítést és a minőségi díjat, a minősítési eljárásért fizetendő díjra vonatkozó szabályokat és a befolyt összeg felhasználásának szabályait,
b) a közintézet közgyűjtemény megvalósítási és teljesítménytervéhez szükséges, gyűjteményfejlesztéssel, gyűjteményfeltárással, kutatással, műtárgyvédelemmel, szolgáltatással, bemutatással kapcsolatos kiemelt szakmai mutatókat.”

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása

24. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt gyám, illetőleg eseti gondnok
a) a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő gyermek (személy) után járó családi pótlék teljes összegét,
b) a gyermekotthonban lévő gyermek (személy) után járó családi pótlék összegének 50%-át
gyámhatósági fenntartásos betétben vagy folyószámlán helyezi el. A szociális intézmény vezetője a családi pótlék teljes összegét az intézmény költségvetésétől elkülönítetten kezeli és biztosítja a személyre szóló felhasználást. A gyermekotthon vezetője a családi pótlék összegének 50%-át az intézmény költségvetésétől elkülönítetten kezeli és a gyermek teljes körű ellátásának kiegészítésére biztosítja a személyre szóló felhasználást.”

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény

25. § A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 66. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

66. § (1) Kötelező az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítése a településrendezési eljárás (a településfejlesztési koncepció, a településrendezési terv, a helyi építési szabályzat és szabályozási terv) során. Nem kell elkészíteni a hatástanulmányt, ha a helyi önkormányzat a településrendezési eljárás alá vont terület tekintetében tíz évnél nem régebbi hatástanulmánnyal rendelkezik, vagy a területre elkészített korábbi hatástanulmány alapján a rendezés alá vont terület örökségvédelmi szempontból nem érintett.
(2) A hatóság – külön jogszabályban meghatározott tartalommal – az engedélyezési eljárásban előírhatja az örökségvédelmi hatásvizsgálat elkészítését, feltéve, hogy az (1) bekezdés szerinti hatástanulmány alapján az eljárással érintett terület örökségvédelmi szempontból érintett.”

A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény módosítása

26. § (1) A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény (a továbbiakban: NCA tv.) 2. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Alapprogram bevételei:)

a) 2011. évtől kezdődően a központi költségvetési támogatás összege a magánszemélyek jövedelemadójaként ténylegesen befizetett összeg 1%-ából a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4. §-ában megjelölt kedvezményezetteknek a tárgyévet megelőző harmadik évben benyújtott, érvényes rendelkező nyilatkozatok alapján ténylegesen kiutalt jövedelemadó-hányaddal megegyező összeg. Az Alapprogram központi költségvetési támogatási összege 2010. évben 7000 millió forint;”

(2) Az NCA tv. a következő 16. §-sal egészül ki:

16. § A 3. § (1) bekezdésének rendelkezéséről eltérően a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvény által az Alapprogram számára biztosított forrásból az a civil szervezet jogosult támogatásra, amelyet a bíróság 2008. december 31-éig nyilvántartásba vett, és a létesítő okiratban foglalt tevékenységet ténylegesen folytatja.”

A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló
2003. évi LXXXVI. törvény módosítása

27. § (1) A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Szht.) 2. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Szakképzési hozzájárulásra kötelezett – a (3)–(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a belföldi székhelyű]

a) gazdasági társaság, kivéve az Szt. 2. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti központi képzőhely és az Szt. 2. § (5) bekezdésének a) és d) pontja szerint szakképzési feladatot ellátó nonprofit gazdasági társaság, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, valamint az Ftv. 121. §-a szerinti intézményi társaság,”

(2) Az Szht. 9. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az alaprésznek az (1) bekezdés szerinti megosztását megelőzően az éves költségvetési törvényben meghatározott „Szakképzési hozzájárulás” és „Szakképzési egyéb bevétel” elnevezésű eredeti bevételi előirányzatok (a továbbiakban együtt: bevételi előirányzat) együttes összegét csökkenteni kell:]

a) a költségvetési törvény által előírt európai uniós társfinanszírozási kötelezettség keretében a szakképzési és felnőttképzési intézkedésekre biztosított összeggel, valamint a Kormány által elrendelt szakképzéssel összefüggő, központi program teljesítését szolgáló előirányzattal,”

(3) Az Szht. 14. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az alaprészből hozzájárulás biztosítható az európai uniós támogatással megvalósuló, a versenyképességet elősegítő szakképzési és szakképzés-fejlesztési programokhoz.”

(4) Az Szht. a következő 34. §-sal egészül ki:

34. § (1) A 2009. évben kezdődő adóévet megelőző adóévekre szakképzési hozzájárulás alapjaként már figyelembe vett bérköltséget, amelynek juttatása a 2008. évet követő adóévben történik, a juttatás évére vonatkozó szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettség meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést a 2009. január 1-jétől juttatott jövedelmekre kell alkalmazni.”

A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény módosítása

28. § (1) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény (a továbbiakban: Atv.) 8. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A pályázaton kívüli támogatások (3) bekezdésben meghatározott mértékén felül az Alapból biztosítható az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtása keretében a kutatással, fejlesztéssel és innovációval foglalkozó intézkedések – ideértve K+F nagy infrastruktúrák fejlesztését célzó beruházásokat – társfinanszírozása, hazai – Kormány által jóváhagyott – K+F infrastrukturális fejlesztések visszatérítendő támogatása, európai uniós együttműködés keretében megvalósuló – Kormány által jóváhagyott – K+F infrastrukturális beruházások vissza nem térítendő támogatása, az Európai Együttműködő Államok Terve (PECS) programban való részvételhez kapcsolódó befizetési kötelezettség.”

(2) Az Atv. 8. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti kutatói tehetséggondozás, kutatói, oktatói továbbképzés, továbbá a (4) bekezdésben meghatározott jogcímek, feladatok éves támogatására együttesen a 2. § b) pontja szerinti tárgyévi központi költségvetési támogatás 8%-át meg nem haladó mértékben kerülhet sor.”

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

29. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 20/A. §-a (2) bekezdésének da) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(az érvényesség időtartama,)

da) amely alap- és középfokú végzettséggel rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal START-kártyája esetén két év, a felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal START-kártyája esetén egy év, de legfeljebb a kiállítás keltétől az igénylő huszonötödik életévének, felsőfokú végzettséggel rendelkező igénylő esetén a harmincadik életévének betöltéséig terjedő időszak,”

30. §3

A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosítása

31. § A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 22. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E fejezet alkalmazásában ajánlatkérők:)

b) az állam, az a) pontban meghatározott szervezeteken kívüli központi költségvetési szerv, részelőirányzatai terhére lefolytatandó beszerzések tekintetében a központi költségvetési szerv jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége, a külön törvény alapján biztosított működési keret terhére lefolytatandó beszerzések tekintetében az országgyűlési képviselőcsoportok a fejezetet irányító szerv vezetőjének engedélyével, a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény 18. § (1) bekezdésének a)–c) pontjában, valamint (3) bekezdésében említett szervek, továbbá az alaptevékenysége ellátásához szükséges beszerzések tekintetében az elkülönített állami pénzalap kezelője, a társadalombiztosítási költségvetési szerv;”

A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása

32. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény a következő 78/A. §-sal egészül ki:

78/A. § 2010-ben az első helyezést elért érmes járadékának mértéke a bérből és fizetésből élők 2008. évi – a Központi Statisztikai Hivatal által számított – országos szintű bruttó nominál átlagkeresetének megfelelő összeg.”

A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló
2004. évi CXXII. törvény módosítása

33. § A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Péptv.) 4. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A programban részt vevő foglalkoztatásra irányuló jogviszonyára a Ktv., a Kjt., illetőleg az Mt. rendelkezéseit – a díjazásra és egyéb juttatásokra, valamint az illetmény- és előmeneteli rendszerre vonatkozó szabályok kivételével – megfelelően alkalmazni kell. A programban részt vevőt – a közszolgálati jogviszonyban állót kivéve – a számára foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján járó természetbeni étkezés vagy étkezési hozzájárulás, továbbá – ha a munkáltató a foglalkoztatottak részére egyébként ilyen juttatást biztosít – ruházati költségtérítés harminc százaléka illeti meg. A jubileumi jutalomra való jogosultság tekintetében a programban való részvétellel összefüggésben foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban töltött idő jogszerző időnek számít, a jubileumi jutalom összegét a (4) bekezdésben meghatározott juttatás alapulvételével kell megállapítani. A programban részt vevőt – a közszolgálati jogviszonyban állót kivéve – utazási költségeinek megtérítése címén a havonta munkában töltött munkanapokkal arányos juttatás illeti meg. A programban részt vevő közszolgálati jogviszonyban állót a Ktv.-ben meghatározott cafetéria-juttatás harminc százaléka illeti meg. Ahol a foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó szabályok távolléti díj, illetmény vagy azokon alapuló juttatás fizetését írják elő, a programban részt vevőt a (4) bekezdésben meghatározott juttatás illeti meg, melynek kifizetésére az illetmény kifizetésének szabályait kell megfelelően alkalmazni.”

A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény módosítása

34. § (1) A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.) 4/A. §-a (1) bekezdésének a)–b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pályakezdő fiatal foglalkoztatása után a munkaadót járulékkedvezmény illeti meg a következők szerint:)

a) alap- és középfokú végzettséggel rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal foglalkoztatásakor a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék összege helyett a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér tíz százalékának, második évében húsz százalékának megfelelő, továbbá
b) felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal foglalkoztatásakor a Tbj. 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék összege helyett a foglalkoztatás első kilenc hónapjában a bruttó munkabér tíz százalékának, azt követő három hónapjában húsz százalékának megfelelő fizetési kötelezettség.”

(2) A Pftv. 4/A. §-ának (2)–(3) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:

„(2) A munkaadó az (1) bekezdésben meghatározott kedvezményt az alap- és középfokú végzettséggel rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal esetében legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér (a továbbiakban: minimálbér) másfélszeres, felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal esetében a minimálbér kétszeres összegének megfelelő járulékalap után érvényesítheti.
(3) A munkaadó által az (1) bekezdés alapján befizetett összeget az állami adóhatóság a Tbj.-ben meghatározott járulékmértékek arányában utalja át a Munkaerőpiaci Alap, a Nyugdíjbiztosítási Alap, illetve az Egészségbiztosítási Alap javára.”

(3) A Pftv. 8. §-a (3) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a munkaadó a kedvezményes foglalkoztatás”

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
2004. évi CXL. törvény módosítása

35. § (1) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 94. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

94. § (1) Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés eredményeként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági határozatban foglalt előírásokat megsértette,
a) és a jogszabály vagy hatósági határozat megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával – újabb hatósági eljárás lefolytatása nélkül – orvosolható, a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább tizenöt munkanapos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére,
b) ha az a) pont szerinti felhívásban meghatározott határidő eredménytelenül telt el, vagy az a) pont alkalmazása kizárt, a hatóság hivatalból megindítja a hatáskörébe tartozó eljárást,
c) ha az a) és a b) pont azért nem alkalmazható, mert a hatóság az adott jogszabálysértés tekintetében nem rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, a hatóság megkeresi az intézkedésre hatáskörrel rendelkező hatóságot, illetve fegyelmi, szabálysértési, büntető-, polgári vagy egyéb eljárást kezdeményez.
(2) Nem alkalmazható az (1) bekezdés a) pontja a 13. § (2) bekezdés b) pontja hatálya alá tartozó jogszabályi rendelkezés vagy az adatszolgáltatási vagy bejelentési kötelezettséget előíró jogszabályi rendelkezésnek a 13. § (2) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti eljárásban megállapított megsértése esetén, valamint ha
a) az ügyben autonóm államigazgatási szerv jár el,
b) azt jogszabály – a jogszabálysértés és a jogkövetkezmény alkalmazását megalapozó jogszabályi rendelkezés tételes megjelölésével – azért zárja ki, mert a jogszabálysértés, a hatósági határozat megsértése vagy az (1) bekezdés a) pontja szerinti határidő biztosítása az életet, a testi épséget, a vagyonbiztonságot, a közlekedés biztonságát, a környezet vagy a természet állapotának fenntarthatóságát, közteherviselési kötelezettség teljesítését vagy harmadik személy alapvető jogát közvetlenül veszélyezteti vagy veszélyeztetné,
c) a hatóság ugyanazon ügyféllel szemben az (1) bekezdés a) pontja szerinti felhívás eredménytelensége miatt egy éven belül jogerősen jogkövetkezményt állapított meg, vagy
d) a hatóság ugyanazon ügyféllel szemben ugyanazon jogszabályi vagy hatósági határozatban megállapított rendelkezés megsértése miatt egy éven belül az (1) bekezdés a) pontja alapján járt el.
(3) A hatóság az (1) és (2) bekezdésben foglaltak ellenőrzése céljából nyilvántartást vezet, amely tartalmazza
a) az ügyfél nevét,
b) az ügyfélnek a hatóság által törvény alapján kezelhető azonosítóját, ennek hiányában természetes személy ügyfél esetén a természetes személyazonosító adatait,
c) a jogszabály vagy hatósági határozatban foglalt rendelkezés megsértése miatti felhívást a jogszabályi rendelkezés vagy hatósági határozatban foglalt rendelkezés, valamint felhívást tartalmazó végzés közlése időpontjának a megjelölésével, és
d) a felhívást tartalmazó végzés eredménytelensége tényét, valamint az emiatt megállapított jogkövetkezményt tartalmazó határozat jogerőre emelkedésének a napját.
(4) A hatóság a (3) bekezdésben meghatározott adatokat azok keletkezésétől számított egy évig kezelheti.
(5) Az (1) bekezdés c) pontja alapján megkeresett szerv köteles a megkeresést érdemben – közigazgatási hatóság esetén az (1) bekezdés alkalmazásával – megvizsgálni és saját intézkedéséről vagy az ilyen intézkedés mellőzésének okáról a megkereső hatóságot huszonkét munkanapon belül tájékoztatni.”

(2) A Ket. 174. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Felhatalmazást kapnak a feladatkörrel rendelkező miniszterek, hogy rendeletben határozzák meg azon jogszabályi rendelkezések körét, amelyek megsértése esetén a 94. § (2) bekezdés b) pontja alkalmazásának van helye.”

Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása

36. § (1) Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 25. §-a után kiegészül a következő alcímmel és 25/A. §-sal:

„A gyógyszerekkel kapcsolatos egyes engedélyezési eljárások eljárási díjai
25/A. § (1) Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek gyártásával, forgalomba hozatalával, forgalmazásával, a forgalomba hozatali engedély fenntartásával, a gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenység folytatásával, a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékek gyógyszerré történő átminősítésével, a párhuzamos importtal, a vizsgálati készítmények klinikai vizsgálatával, a Helyes Laboratóriumi Gyakorlat alkalmazásával kapcsolatos – a melléklet szerinti – engedélyezési, módosítási és egyéb eljárásokért – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az eljárás lefolytatását, illetve az engedély kiadását kérelmező a mellékletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban: díj), a forgalomba hozatali engedély fenntartásáért pedig évente a mellékletben meghatározott fenntartási díjat köteles fizetni.
(2) A külön jogszabályban meghatározott nem kereskedelmi célú klinikai vizsgálat engedélyezése iránti eljárások díjmentesek.
(3) A díjat a melléklet I., II. és III/A–G. pontjaiban felsorolt eljárások esetén klinikai vizsgálatonként és gyógyszerenként kell megfizetni.
(4) A melléklet szerinti díj megállapításánál az alábbiakat kell figyelembe venni:
a) amennyiben hasonszenvi gyógyszer hasonszenvi komponensen kívül nem hasonszenvi (allopátiás) komponenst is tartalmaz, a készítmény – készítési módjától függetlenül – nem számít hasonszenvinek, így az allopátiás szerekre vonatkozó gyógyszer forgalomba hozatali engedélyezési díjakat kell érvényesíteni,
b) amennyiben hasonszenvinek jelzett és ilyen eljárással készült gyógyszer terápiás hatásra való hivatkozással kerül forgalomba, úgy a díjfizetés szempontjából a nem hasonszenvi gyógyszerekkel azonos megítélés alá esik.
(5) Az (1) bekezdés szerint kiadott engedély adataiban, továbbá az egyes gyógyszerek forgalomba hozatali engedélyének adataiban bekövetkezett változás miatti minden egyes önálló, más módosítással össze nem függő módosítási kérelem – gyógyszerenként, azaz gyógyszerformánként vagy hatáserősségenként – külön eljárási díj-köteles, függetlenül attól, hogy a kérelmet egyedileg vagy több gyógyszerre vonatkozóan csoportosítva egyidejűleg nyújtják be. A klinikai vizsgálat engedélyének módosítása során minden egyes önálló, külön jogszabály szerinti, egymással össze nem függő tartalmi módosítás iránti kérelem külön eljárási díj köteles, függetlenül attól, hogy a kérelmet egyedileg vagy több klinikai vizsgálatra vonatkozóan csoportosítva egyidejűleg nyújtják be.
(6) A díjat a kérelem benyújtásakor, az évenkénti fenntartási díjat a tárgyév január hó 31-ig kell a külön jogszabályban meghatározott módon a gyógyszerészeti államigazgatási szerv részére megfizetni.
(7) A befizetett díj – a külön jogszabályban foglaltak kivételével – a gyógyszerészeti államigazgatási szerv bevétele, és azok nyilvántartására, elszámolására az államháztartás alrendszerébe tartozó költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló hatályos jogszabályi előírásokat kell alkalmazni.
(8) A díjfizetés tárgya tekintetében az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 28. § (2)–(3) bekezdésében foglaltakat, a díjfizetésre kötelezettek tekintetében az Itv. 31. § (1) bekezdés első mondatában, valamint 31. § (8) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ahol az Itv. illetéket említ, azon díjat kell érteni.”
„(10) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy a 25/A. § szerinti díj kezelésére és nyilvántartására vonatkozó szabályokat – az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben határozza meg.”

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosítása

163/A. § (1) A 2010. évi költségvetési évre vonatkozóan a 127. § (2) bekezdésében meghatározott rendelkezés a felsőoktatás támogatási összegének megállapítására, éves növekményére vonatkozóan nem alkalmazható.
(2) 2010-ben a képzési normatíva éves összegének megállapításakor a 130. § (3) bekezdés rendelkezéseitől, illetve a 3. számú mellékletben foglaltaktól eltérve az egyes finanszírozási csoportok szorzószámait – az alapképzés első finanszírozási csoportjának kivételével – a Kormány legfeljebb húsz százalékos mértékben módosíthatja.”

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény módosítása

38. § Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 1. § (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Az e törvény hatálybalépése előtt nyilvántartásba vett közalapítvány (a továbbiakban: közalapítvány) működésére a Ptk. alapítványra vonatkozó rendelkezéseit az alábbi eltéréssel kell alkalmazni:]

c) A közalapítvány pályázat kiírása nélkül évente a vagyona 5%-ának mértékéig, de legfeljebb összesen egymillió forint (közvetlen vagy közvetett) támogatást nyújthat az alapító okiratban foglalt célokra. Meghívásos pályázat kiírására kizárólag akkor kerülhet sor, ha
– azt törvény vagy kormányrendelet lehetővé teszi és
– pályázati kiírás tartalmazza a támogatási célt, a támogatás feltételeit és az elszámolás részletes rendjét.”

A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása

39. § A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (továbbiakban: Gyftv.) 39. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(2) Amennyiben a közforgalmú gyógyszertár működtetésére jogosult negyedéves árréstömege
a) 10 000 001 és 11 000 000 Ft között van, a befizetendő összeg a negyedéves árréstömeg 1,5%-a,
b) 11 000 001 és 12 500 000 forint között van, a befizetendő összeg 165 000 Ft és a 11 000 000 Ft feletti rész 2,5%-ának együttes összege,
c) 12 500 001 Ft és 15 000 000 Ft között van, a befizetendő összeg 202 500 Ft és a 12 500 000 feletti rész 4%-ának együttes összege,
d) 15 000 000 Ft felett van, a befizetendő összeg 302 500 Ft és a 15 000 000 feletti összeg 6%-ának együttes összege.”

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása

40. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) 142. §-a a következő (14) és (15) bekezdéssel egészül ki:

„(14) Az Szt. általános szabályaitól eltérően a (2) bekezdés szerinti rendeletben rögzített éves árkorrekciós mechanizmus alapján keletkező, az átviteli rendszerirányítónak járó, a következő évek díjaiban elismerendő különbözeteket az átviteli rendszerirányító köteles az éves beszámolójának mérlegében aktív időbeli elhatárolásként szerepeltetni, köteles továbbá az átviteli rendszerirányító éves beszámolójának mérlegében az átviteli rendszerirányítótól a következő évek díjaiban elvonandó különbözeteket a határkeresztező aukcióból származó bevételeinek a tárgyévi, az átviteli-rendszerirányítási díjban a következő évben figyelembe vett bevételeivel együtt passzív időbeli elhatárolásként szerepeltetni. Az ebben a bekezdésben foglaltak alapján elkészített beszámoló a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 1. § (5) bekezdése alkalmazásában a számvitelről szóló törvény rendelkezéseire figyelemmel megállapítottnak, azokkal összhangban állónak minősül.
(15) A (2) bekezdés szerinti rendeletben meghatározott az átviteli rendszerirányító átviteli rendszerirányítási díjból származó bevételének az elosztók között megosztott része árengedménynek minősül. A megosztott részre az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 71. § (1) bekezdésében és 77. § (3) bekezdésében meghatározottak alkalmazandók.”

Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása

41. § (1) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Átv.) 6. §-a (2) bekezdésének a)–b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Tanács hatáskörébe tartozik:)

a) az állami vagyon fejlesztésével, hasznosításával, elidegenítésével kapcsolatos – állami tulajdonú termőföldek esetén a külön törvény szerinti földbirtok-politikai irányelveket is figyelembe vevő – középtávú stratégiára vonatkozó javaslat kialakítása,
b) az a) pont szerinti javaslatnak – a Kormány elé terjesztése érdekében – az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter részére történő megküldése, majd annak elfogadását követően a végrehajtás szervezése, irányítása,”

(2) Az Átv. 6. §-a (2) bekezdésének j)–k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Tanács hatáskörébe tartozik:)

j) döntés az MNV Zrt. által, az állami vagyon hasznosításával kapcsolatosan kötendő szerződést biztosító mellékkötelezettségek vállalásáról, vagy más biztosíték nyújtásáról,
k) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott értékhatárt meghaladó – a c)–j) pontok hatálya alá nem tartozó – egyéb kötelezettségvállalásról való döntés,”

(3) Az Átv. 6. §-a (2) bekezdésének q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Tanács hatáskörébe tartozik:)

q) az MNV Zrt. üzleti tervének, a számviteli törvény szerinti beszámolójának, valamint a rábízott vagyonról szóló éves beszámolójának és vagyonkezelési tervének elkészítése,”

(4) Az Átv. 6. §-a (2) bekezdésének s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Tanács hatáskörébe tartozik:)

s) jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az állami vagyon gyarapításával kapcsolatos döntés”

(5) Az Átv. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Kormány a Tanács működéséről és az állami vagyonnal való gazdálkodásáról évente, a tárgyévet követő év szeptember 30. napjáig beszámol az Országgyűlésnek.”

(6) Az Átv. 12. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az Ellenőrző Bizottság tagjává az országgyűlési képviselőcsoportok jelöltjei közül képviselőcsoportonként egy-egy személyt, továbbá az Országos Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: OÉT) munkáltatói és munkavállalói oldalának javaslatára egy-egy személyt a miniszterelnök nevez ki. A jelölési joggal rendelkező képviselőcsoport megszűnése esetén – ide nem értve az általános országgyűlési képviselői választást követően ismételten megalakításra kerülő képviselőcsoportot – az általa jelölt tagot a miniszterelnök visszahívja. Az újonnan alakult országgyűlési képviselőcsoportot a jelölés joga megalakulásától megilleti, ilyen esetben az Ellenőrző Bizottság létszáma átmenetileg – a (4) bekezdés szerinti valamely tag megbízatásának lejártáig – a tizenegy főt meghaladhatja.”

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása

42. § (1) Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 82. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 3. számú mellékletben felsorolt termékek, szolgáltatások esetében az adó mértéke az adó alapjának 5 százaléka.”

(2) Az Áfa tv. 3. számú melléklete az e törvény 3. számú melléklete szerint módosul.

A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása

43. § A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 23. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A járulék negyedét kell fizetni, ha a belterületbe vonást a helyi önkormányzat legalább tizenöt új munkahely megteremtését eredményező beruházás megvalósulása érdekében kezdeményezi.”

A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény módosítása

44. § (1) A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

3. § A központi költségvetés a lakossági távhőfogyasztók számára a távhőszolgáltatás igénybevételéhez – a távhőfogyasztás szabályozhatóságának és mérhetőségének általánossá válásáig fennálló versenyhátrány csökkentése érdekében –, valamint a lakossági vezetékes gázfogyasztók számára a gázszolgáltatás igénybevételéhez külön jogszabályban meghatározottak szerint, a fogyasztó jövedelmi helyzetére figyelemmel differenciált összegű támogatást nyújt.”

(2) A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

16. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg
a) a távhőt felhasználó lakóépületek és lakások felújításához nyújtandó támogatás,
b) a lakossági távhőfogyasztók számára a távhőszolgáltatás, a lakossági vezetékes gázfogyasztók számára a gázszolgáltatás igénybevételéhez nyújtandó támogatás
szabályait.”

A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény módosítása

45. § (1) A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továbbiakban: Kszjtv.) 8. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

c) helyi önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve:
ca) a helyi önkormányzat által alapított (irányított) költségvetési szerv esetén a képviselő-testület (közgyűlés),
cb) a többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiséggel rendelkező társulás által alapított (irányított) költségvetési szerv esetén a társulási tanács,
cc) a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8–9. §-ában foglaltak szerinti közös fenntartás, egyes alapítói jogok közös gyakorlása esetén a társulási megállapodásban megjelölt – ennek hiánya esetén a költségvetési szerv székhelye szerinti – helyi önkormányzat képviselő-testülete;”

(2) A Kszjtv. 8. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

f) helyi önkormányzati költségvetési szerv irányító szervének vezetője:
fa) a helyi önkormányzat által alapított (irányított) költségvetési szerv esetén a polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke,
fb) a többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiséggel rendelkező társulás által alapított (irányított) költségvetési szerv esetén a társulási tanács elnöke,
fc) a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8–9. §-ában foglaltak szerinti közös fenntartás, egyes alapítói jogok közös gyakorlása esetén a társulási megállapodásban megjelölt – ennek hiánya esetén a költségvetési szerv székhelye szerinti – helyi önkormányzat polgármestere, főpolgármestere, megyei közgyűlésének elnöke;”

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása

46. § (1) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 82. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az erdővédelmi járulék a költségvetési törvény szerinti központosított bevétel.”

(2) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 110. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

110. § Az erdőgazdálkodási bírság és az erdővédelmi bírság a költségvetési törvény szerinti központosított bevétel.”

A közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosítása

47. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) a következő 24/A. §-sal egészül ki:

24/A. § (1) A típusvizsgálat során – a Kormány rendeletében meghatározott esetben – a közlekedési hatóság által engedélyezett tanúsító szervezet (a továbbiakban: típusvizsgáló) működik közre a tényállás tisztázásában.
(2) A jármű időszakos vizsgálata és rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálata során – a miniszter rendeletében meghatározott esetben – a közlekedési hatóság által engedélyezett tanúsító szervezet (a továbbiakban: vizsgáló állomás) működik közre a tényállás tisztázásában.
(3) A típusvizsgálóra és a vizsgáló állomásra vonatkozó követelményeket, valamint a tanúsítási tevékenységükre vonatkozó szabályokat a miniszter, a típusvizsgáló és vizsgáló állomás engedélyezésére irányuló eljárás részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.
(4) A típusvizsgáló és a vizsgáló állomás engedélyezésére irányuló eljárásban a közlekedési hatóság határozathozatal helyett a típusvizsgálóval, illetve a vizsgáló állomással hatósági szerződést köt a vizsgálatok elvégzéséhez szükséges feltételek biztosítására, valamint a tényállás tisztázásában való közreműködésre.
(5) A vizsgáló állomás tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság feladatait a közlekedési hatóság látja el.”

(2) A Kkt. 27. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

27. § (1) A járműjavítási és karbantartási, valamint a bontási tevékenység (a továbbiakban együtt: járműfenntartó tevékenység) végzésének feltételeit, a javításhoz, karbantartáshoz, illetve a bontáshoz szükséges eszközöket, berendezéseket és alkalmazott technológiákat, illetőleg a járműjavításhoz felhasznált alkatrészekre, felszerelésekre, tartozékokra, valamint a tüzelő- és kenőanyagokra vonatkozó minőségi követelményeket a miniszter rendelete határozza meg.
(2) Aki járműfenntartó tevékenységet kíván folytatni, köteles e szándékát a közlekedési hatóságnak bejelenteni.
(3) A (2) bekezdést a szolgáltatásnak a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő ellátására is alkalmazni kell.
(4) A hulladékká vált jármű bontását a környezetvédelmi hatóság által kiadott veszélyes hulladékkezelési tevékenység végzésére jogosító engedéllyel is rendelkező járműfenntartó (a továbbiakban: regisztrált bontó-hulladékkezelő) végezheti. A (2) bekezdés szerinti bejelentést a veszélyes hulladékkezelési tevékenység engedélyezése iránti kérelemmel egyidejűleg a környezetvédelmi hatóságnál is meg lehet tenni, amely a bejelentést haladéktalanul továbbítja a közlekedési hatósághoz.
(5) A hulladékká vált jármű bontásához a jármű tulajdonosának kérelmére a közlekedési hatóság által kiadott egyedi engedély szükséges. A regisztrált bontó-hulladékkezelő – a közlekedési hatósággal kötött megbízási szerződés alapján – a bontási engedély kiadását megelőző vizsgálatban közreműködik.
(6) A járműfenntartó tevékenység tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság feladatait a közlekedési hatóság látja el.”

(3) A Kkt. 48. § (3) bekezdés a) pontjának 10. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép és az a) pont a következő 24. alponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]

„10. a típusvizsgáló engedélyezésének részletes eljárási szabályait, a típusvizsgálóval kötendő hatósági szerződés tartalmát,”
„24. a vizsgáló állomás engedélyezésének részletes eljárási szabályait, a vizsgáló állomással kötendő hatósági szerződés tartalmát,”

[rendeletben állapítsa meg.]

(4) A Kkt. 48. § (3) bekezdés b) pont 14. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]

„14. a járműfenntartó tevékenység végzésének feltételeit, a szükséges eszközöket, berendezéseket és alkalmazott technológiákat, illetőleg a járműjavításhoz felhasznált alkatrészekre, felszerelésekre, tartozékokra, tüzelő- és kenőanyagokra vonatkozó minőségi követelményeket, továbbá a járműfenntartó tevékenység bejelentésének és a járműfenntartó tevékenységet folytatók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésének eljárási szabályait,”

[rendeletben állapítsa meg.]

(5) Hatályát veszti a Kkt. 24. § (3)–(5) bekezdése, valamint 28. § (2) bekezdése.

48. § (1) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 14. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A nyilvántartót értesíti:]

e) a közlekedési hatóság a járművezetőnek a 8. § a)–d), az e) pontban meghatározott pályaalkalmasságára és utánképzésére vonatkozó, továbbá a k) és l) pontjaiban, valamint a jármű típus-, illetve műszaki vizsgálatát követően a 9. § (2) bekezdésének a), b) és d) pontjaiban meghatározott adatairól;”

(2) A Kknyt. 33. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A nyilvántartásba bejegyzett jármű eladójának és a jármű új tulajdonosának a tulajdonjog, illetve az üzembentartó személyének változás bejelentését teljes bizonyító erejű magánokirattal kell teljesíteni, amelynek – a közlekedési igazgatási eljárásban való felhasználhatóságához szükséges – kötelező tartalmi elemeit kormányrendelet állapítja meg.”

(3) A Kknyt. 33/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép és a következő 33/B. §-sal egészül ki:

33/A. § (1) A jármű előzetes eredetiségvizsgálata során a 9/B. § (1) bekezdés a)–f) pontjaiban meghatározott adatok igazolása tekintetében a tényállás tisztázásában – a Kormány által rendeletben meghatározott esetben – a kormányrendeletben kijelölt engedélyező hatóság által engedélyezett tanúsító szervezetek (a továbbiakban: közreműködő) közreműködnek.
(2) Az engedélyezési eljárásban a kormányrendeletben kijelölt engedélyező hatóság határozathozatal helyett a közreműködővel hatósági szerződést köt az előzetes eredetiségvizsgálat elvégzéséhez szükséges feltételek biztosítására, valamint a tényállás tisztázásában való közreműködésre.
(3) A közreműködő a tanúsítói tevékenységét kizárólag a Kormány által rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő
a) vizsgáló állomáson,
b) olyan – a nyilvántartónak a közreműködő által bejelentett, a közreműködővel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló – nagykorú adminisztrátor és vizsgáló (a továbbiakban együtt: vizsgáló) útján végezheti, aki büntetlen előéletű, nem áll az előzetes eredetiségvizsgálati eljárásában a vizsgálói tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, rendelkezik a kormányrendeletben meghatározott szakmai képesítéssel, továbbá teljesíti a kormányrendeletben meghatározott továbbképzést.
(4) A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott bejelentésben meg kell jelölni a vizsgáló természetes személyazonosító adatait, a közreműködő és a vizsgáló közötti jogviszonyt, a kormányrendeletben meghatározott képzettségi követelményeknek való megfelelést igazoló okirat számát. A nyilvántartó a bejelentést követően a vizsgáló számára jogosultság-azonosítót képez, és azt haladéktalanul közli a közreműködővel.
(5) A nyilvántartó a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl a közreműködőkről vezetett nyilvántartásban nyilvántartja a közreműködő által bejelentett vizsgáló természetes személyazonosító adatait, valamint a vizsgálói jogosultságára vonatkozó adatokat.
33/B. § (1) A nyilvántartó a büntetőeljárás jogerős lezárásáig vagy annak megszüntetéséig felfüggeszti a vizsgálónak a vizsgálói tevékenységre való jogosultságát, ha vele szemben a közélet tisztasága elleni, a közbizalom elleni vagy vagyon elleni bűncselekmény miatt büntetőeljárás indult.
(2) A nyilvántartó a vizsgálói tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a vizsgáló büntetlen előéletű és nem áll a vizsgálói tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás vagy az (1) bekezdés szerinti büntetőeljárás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a nyilvántartó adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a közúti közlekedési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy az (1) bekezdés szerinti büntetőeljárás hatálya alatt áll-e.
(3) A nyilvántartó a vizsgáló (2) bekezdés szerinti személyes adatait a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a vizsgálói tevékenység megtiltásáról szóló döntés jogerőre emelkedéséig kezeli.”
41/A. § Felhatalmazás kap a Kormány, hogy
a) az előzetes eredetiségvizsgálati eljárás, a közreműködő engedélyezésére irányuló eljárás, valamint a vizsgáló bejelentésének részletes szabályait, és a közreműködővel kötendő hatósági szerződés tartalmát,
b) a nyilvántartásba bejegyzett jármű tulajdonjogának, illetve az üzembentartó személyének változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokiratnak a közlekedési igazgatási eljárásban való felhasználhatóságához szükséges kötelező tartalmi elemeit,
c) a közlekedési igazgatási eljárásban a közreműködő hatóságok körét, feladatait és a közreműködő hatóságra vonatkozó részletes eljárási szabályokat, valamint
d) a közreműködők nyilvántartása személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát és a nyilvántartás vezetésének részletes szabályait, a közreműködőre, a vizsgáló állomásra és a vizsgálóra vonatkozó követelményeket, az előzetes eredetiségvizsgálati eljárásban alkalmazható vizsgálati módszert, valamint a vizsgáló képzésének és továbbképzésének szabályait
rendeletben állapítsa meg.”

(4) A Kknyt. 4. § (1) bekezdés f) pontjában az „ellenőrzi” szövegrész helyébe az „ellátja” szöveg, az „eredetiségvizsgálatában” szövegrész helyébe az „eredetiségvizsgálata során a tényállás felderítésében” szöveg, a „vizsgáló állomások tevékenységét” szövegrész helyébe a „tanúsító szervezetek, valamint az adminisztrátorok és a vizsgálók tekintetében a szolgáltatás felügyeletét” szöveg, 33. § (4) bekezdésében az „a jármű üzemben tartója a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettségének önhibájából nem tett eleget,” szövegrész helyébe a „meghatározott kötelezettségének önhibájából nem tett eleget, és a késedelmes teljesítéssel egyidejűleg a mulasztást nem igazolja,” szöveg lép.

(5) Hatályát veszti a Kknyt. 3. §-ában az „és a történeti állomány” szövegrész, 4. § (1) bekezdés e) pontjában az „az f) pontban meghatározott közreműködők igénybevételével” szövegrész, 16. § (2) bekezdésében a „ , valamint a történeti állományból” szövegrész, valamint a 42. § c) pontja.

49. § (1) A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kpt.) 5. §-a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A Nyilvántartót az (1) bekezdés l) pontjában megjelölt adatokról az utánképzésről szóló igazolás kiadására jogosult, külön jogszabályban meghatározott hatóság az igazolás kiállítását követő három munkanapon belül értesíti.”

(2) A Kpt. 5. § (3) bekezdésében a „j)–l)” szövegrész helyébe a „j)–k)” szöveg lép, 8. § (1) bekezdésében az „igazolja, hogy” szövegrész hatályát veszti.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatályba léptető rendelkezések

50. § (1) Ez a törvény – a (2)–(13) bekezdésben foglaltak kivételével – 2010. január 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény kihirdetését követő napon lép hatályba

(3) E törvény 2. §-ával megállapított Áht. 15/D. §-a, e törvény 28. §-a, és 51. §-ának (8) bekezdése a törvény kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(4) E törvény 6. § (1) bekezdésével megállapított Kt. 24. §-ának (1) bekezdése és a 6. § (9) bekezdésével megállapított Kt. 117. § (1) bekezdésének b)–c) pontja 2010. szeptember 1-jén lép hatályba.

(5) E törvény 2. §-ával megállapított Áht. 2/A. § (2) bekezdésének a) pontja 2010. január 2-án lép hatályba.

(6) E törvény 4. §-ával megállapított Szt. 20/C. §-a 2010. október 1-jén lép hatályba.

(7) A Ktv. 31. §-a (2) bekezdésének e törvény 1. §-ával történő módosítása 2012. szeptember 1-jén lép hatályba.

(8)4

(9) E törvény 4. § (3) bekezdése, valamint 55. § (2)–(3) bekezdése 2009. november 15-én lép hatályba.

(10) E törvény 42. §-a és 3. számú melléklete

a) az azt követő második napon, de legkorábban 2010. január 1. napján lépnek hatályba, amikor az Európai Bizottság olyan határozatot hoz, hogy a 3. számú melléklet 2. pontjában foglalt rendelkezés tekintetében nem áll fenn a verseny torzulásának veszélye, vagy

b) 2010. január 15. napján lépnek hatályba, feltéve, hogy a határozat meghozatalára nyitva álló határidő eltelt anélkül, hogy az Európai Bizottság határozatot hozott volna.5

(11) Az adópolitikáért felelős miniszter a (10) bekezdésben meghatározott tényt és időpontját – annak ismertté válását követően haladéktalanul – a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozattal állapítja meg.6

(12) E törvény 54. § (10) bekezdése 2009. december 30-án lép hatályba.

(13) A 21. § (2) bekezdése 2011. január 1-jén lép hatályba.

Hatályon kívül helyező rendelkezések

51. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

b) a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény 236. §-a,

i) az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény mellékletének XV. cím 1. a) pontja,

k) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 4. §-a (3) bekezdésének i) pontjában „az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerében” szövegrész, valamint az 5. §-a (3) bekezdésének i) pontjában „az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerében” szövegrész,

m) a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy” szövegrész.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Bjt. 118. §-a, valamint a 119. § (1) bekezdés d) pontjában a „beiskolázási” szövegrész, továbbá e)–f) és h) pontja.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Cct.

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Szt.

f) 68/B. §-ának (3) bekezdésében a „–119/D” szövegrész,

k) 115. §-a (1) bekezdésének második mondata,

l) 117. §-ának (2) bekezdésében az „– idősotthoni ellátás esetében a 119/C. § (3) bekezdése szerinti jövedelemigazolásban meghatározott –” szövegrész,

(5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Gytv.

f) 32. §-a (6) bekezdésének a) pontjában „az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekkel, továbbá” szövegrész.

(6) E törvény hatálybalépésének napján hatályát veszti a Kt. 81. § (12) bekezdésének harmadik-negyedik mondata, 95/A. §-ának (11) bekezdése, a 101. §-a (7) bekezdésének második mondata, a 118. § (9) bekezdéséből „ – az átengedett és saját bevételeiből –” szöveg, valamint az „illetve az átengedett bevételeit” szöveg és az „, a kiegészítő támogatás összegével csökkenteni kell” szöveg, a 120. §-ának (2) bekezdésének a) pontjában az „a pedagógiai szakszolgálatot nyújtó intézmény” szöveg, továbbá a 2. számú mellékletének, „A pedagógusigazolvány” alcím második és hatodik-nyolcadik mondata.

(7) 2010. december 31-én hatályát veszti

a) a sportról szóló 2004. évi I. törvény 78/A. §-a,

(8) A 2009. december 31-én az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény 47. §-ának a) pontja hatályát veszti.

(9) Hatályát veszti a Ktv. 21. § (4) bekezdése, 30/B. § (1) bekezdésében a „ , valamint a (3) bekezdésben meghatározott címadományozási juttatás kifizetésére” szövegrész, (5) bekezdésében az „és a címadományozási juttatásra” szövegrész, (6) bekezdésében az „és az a) pontban foglalt esetet kivéve a (3) bekezdésben meghatározott címadományozási juttatásra jogosult” szövegrész, (11) bekezdése, a 71. § (2) bekezdés a) pontjában a „119/A. §-át,” szövegrész, 80. § (8) bekezdésében az „ , illetve az ideiglenes külföldi kiküldetésen lévő köztisztviselők napidíjának összegét és azok” szövegrész, 3. számú melléklet IX. pontjában az „(a köztisztviselő bejelentése gazdasági társaságnál vezető tisztségviselői, illetve felügyelő bizottsági tagságával kapcsolatos megbízásáról)” szövegrész.

(10)7

(11) Az Áfa tv. e törvény 42. §-ával és 3. számú mellékletével megállapított rendelkezéseinek hatálybalépésével egyidejűleg az Áfa tv. 3/A. számú melléklete II. részének 1. pontja hatályát veszti, egyidejűleg a 2. pont számozása 1. pontra változik.

Módosító rendelkezések

52. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Szt.

a) 37/A. §-ának (3) bekezdésében a „kincstárnak” szövegrész helyébe a „kincstárnak, valamint az állami foglalkoztatási szervnek” szövegrész,

b) 37/B. §-a (1) bekezdésének c) pontjában a „biztosítani,” szövegrész helyébe a „biztosítani, vagy” szövegrész,

c) 65/F. §-ának (1) bekezdésében az „ellátottak” szövegrész helyébe az „ellátottak – ide nem értve az idős személyeket –” szövegrész,

d) 115. §-ának (9) bekezdésében a „március” szövegrész helyébe az „április” szövegrész,

e) 116. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a „119/C. § (3) bekezdése szerinti jövedelemigazolásban meghatározott” szövegrész helyébe a „családban egy főre jutó” szövegrész,

f) 116. §-a (3) bekezdésének a) pontjában a „25” szövegrész helyébe a „30” szövegrész, b) pontjában a „20” szövegrész helyébe a „25” szövegrész,

g) 119. §-ának (2) bekezdésében a „119/D. § (1)” szövegrész helyébe a „119/C. § (5)” szövegrész

lép.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Kt. 81. § (13) bekezdésének utolsó mondatában a „118. § (9) bekezdése” szöveg helyébe a „118. § (9)–(10) bekezdése” szöveg, a 101. §-át megelőző alcímben a „vizsgáztatási névjegyzék” szöveg helyébe a „vizsgaelnöki névjegyzék” szöveg, a 101. §-ának (6) és (10) bekezdésében az „Országos vizsgáztatási névjegyzékből” szöveg helyébe az „Országos vizsgaelnöki névjegyzék” szöveg, a 102. § (11) bekezdésében a „március utolsó munkanapjáig” szöveg helyébe a „május 15-ig” szöveg, a 118. §-ának (9) bekezdése második mondatában a „harmadik” szöveg helyébe „ötödik” szöveg lép, a 131. §-ának (5) bekezdés c) pontjában a „vizsgáztatási” szöveg helyébe a „vizsgaelnöki” szöveg, a 132. §-ának (6) bekezdésében a „2010. augusztus 31-éig” szöveg helyébe a „2011. augusztus 31-éig” szöveg, a 133. § (2) bekezdésében a „2010/2011” szöveg helyébe a „2012/2013” szöveg, a 133. § (6) bekezdésében a „2010/2011” szöveg helyébe a „2012/2013” szöveg lép. Az „Országos vizsgaelnöki névjegyzék” változatlan formában és időpontig tartalmazza mindazok nevét, akik az Országos vizsgáztatási névjegyzéken szerepeltek.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Gyvt.

a) 148. §-a (5) bekezdésének ac) alpontjában az „1–6. évfolyamon” szövegrész helyébe az „1–7. évfolyamon” szövegrész,

b) 149. §-ának (1) bekezdésében a „családi napközi, valamint házi gyermekfelügyelet” szövegrész helyébe a „családi napközi, családi gyermekfelügyelet, valamint házi gyermekfelügyelet” szövegrész,

c) 149. §-ának (2) és (4) bekezdésében a „családi napközi, valamint a házi gyermekfelügyelet” szövegrész helyébe a „családi napközi, a családi gyermekfelügyelet, valamint a házi gyermekfelügyelet” szövegrész

lép.

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Szht.

a) 4. § (8) bekezdésének első mondatában a „bekezdés a)–c) pontjaiban” szövegrész helyébe a „bekezdésben” szövegrész,

b) 4. § (8) bekezdésének utolsó mondatában az „a)–c) pontjaira” szövegrész helyébe a „szerinti” szövegrész,

c) 4. § (15) bekezdésében a „(12)” szövegrész helyébe a „(13)” szövegrész,

d) 4/F. § (1) bekezdésének második mondatában a „4–5.” szövegrész helyébe „4.” szövegrész

lép.

(5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 1. §-a (2) bekezdésében az „együttesen alkotják az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerét” szövegrész helyébe „az államháztartás központi alrendszerének részei” szövegrész, 4. §-a (3) bekezdésének a) pontjában a „munkanélküli ellátás” szövegrész helyébe „álláskeresési támogatás” szövegrész, b) pontjának 6. alpontjában „a munkanélküli járadékból (segélyből)” szövegrész helyébe „az álláskeresési támogatásból” szövegrész, c) pontjának 3. alpontjában „Start-kártya kiegészítése” szövegrész helyébe „általi megtérítéseket” szövegrész, 6. alpontjában „fegyveres testületek hivatásos állományú tagjai” szövegrész helyébe „rendvédelmi szervek és a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai” szövegrész, f) pontjának 2. alpontjában „magánnyugdíjpénztárba átlépők” szövegrész helyébe „magánnyugdíjpénztári tagdíjfizetés” szövegrész, 5. §-a (1) bekezdésének c) pontjában „gyógyfürdő-szolgáltatást” szövegrész helyébe „gyógyfürdő és egyéb gyógyászati ellátást” szövegrész, (3) bekezdése c) pontjának 5. alpontjában „Start-kártya kiegészítését” szövegrész helyébe „általi megtérítéseket” szövegrész, 10. § (1) bekezdésének b) pontjában „a társadalombiztosítási alrendszeren” szövegrész helyébe „a társadalombiztosítás pénzügyi alapjain” szövegrész lép.

(6) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2001. évi LXXXIV. törvény 14. §-ának a) pontjában a „2009. december 31-ig,” szövegrész helyébe a „2010. december 31-ig” szövegrész lép.

(7) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Cct.

a) 1. § (4) bekezdésében a „kormányzati területfejlesztési feladatokért felelős szerv és a szakminisztérium” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatokért felelős miniszter” szövegrész lép,

b) 3. § (3) bekezdésében a „kormányzati területfejlesztési feladatokért felelős szervnek” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatokért felelős miniszternek” szövegrész lép,

c) 4. § (2) bekezdésében a „6” szövegrész helyébe a „8” szövegrész lép,

d) 11. § (6) bekezdésének a) pontjában, a 14. § (15) bekezdésében, 20. § (2) bekezdésében a „területfejlesztésért és területrendezésért” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatokért” szövegrész lép.

(8) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) az Áht. 18/B. §-ának (9) bekezdésében a „kormányrendeletben” szövegrész helyébe a „jogszabályban” szöveg,

b) az Áht. 18/C. §-ának (7) bekezdésében a „kormányrendeletben” szövegrész helyébe a „jogszabályban” szöveg,

c) az Áht. 86/B. § (4) bekezdésének b) pontjában „az adott alrendszerből” szövegrész helyébe „a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból” szöveg,

d) az Áht. 86/H. §-ának (1) bekezdésében az „alrendszeréhez” szövegrész helyébe „pénzügyi alapjaihoz” szöveg,

e) az Áht. 100/B. § (1) bekezdésében a „kormányrendeletben” szövegrész helyébe a „külön jogszabályban” szöveg,

f) az Áht. 100/J. § (4) bekezdésében a „maradványa (eredménye)” szövegrész helyébe a „maradványából (eredményéből)” szöveg, valamint a „bevétele” szövegrész helyébe a „bevételéből szerzett vagyon, vagyoni értékű jog” szöveg,

g) az Áht. 100/L. § (3) bekezdésének a) pontjában a „döntése” szövegrész helyébe az „előzetes engedélye” szöveg,

h) az Áht. 100/L. § (7) bekezdésében a „közbeszerzési eljárás eredményeként” szövegrész helyébe a „közbeszerzésekről szóló törvényben foglaltak szerint lefolytatott beszerzésből származó” szöveg,

i) az Áht. 100/P. § (6) bekezdésében a „felszámolási eljárás során” szövegrész helyébe a „végelszámolási vagy a felszámolási eljárás során” szöveg,

j) az Áht. 102. § (12) bekezdésének c) pontjában a „kormányrendeletben” szövegrész helyébe a „külön jogszabályban” szöveg,

k) a Kszjtv. 3. §-ának (3) bekezdésében a „csak közszolgáltató költségvetési szervet alapíthat” szövegrész helyébe a „– ha törvény eltérően nem rendelkezik – csak közszolgáltató költségvetési szervet alapíthat” szöveg

lép.

(9) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Áht. 121/C. §-a (5) bekezdésének a) pontjában a „hiányát,” szövegrész helyébe a „hiányát, továbbá aki a (10) bekezdésben előírt vizsgakötelezettséget nem teljesíti;” szöveg, 121/C. §-ának (10) bekezdésében a „venni.” szövegrész helyébe a „venni, és külön jogszabályban előírt esetekben vizsgát tenni.” szöveg lép.

(10) A Ktv. 49/H. §-ának (3) bekezdésében az „A (2) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével a” szövegrész helyébe az „Az (1) bekezdésben foglalt” szöveg lép.

(11)8

(12)9

(13) E törvény kihirdetésével egyidejűleg a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 71. §-ának (3) bekezdésében „a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv” szövegrész helyébe „az egészségbiztosító” szövegrész lép.

(14) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Kulturális tv. 6/A. §-ában az „irányítását és felügyeletét” szövegrész helyébe az „irányítását” szövegrész, 43. §-ának (2) bekezdésében a „felügyeleti” szövegrész helyébe az „irányító” szövegrész, 43. §-ának (4) bekezdésében a „felügyeletet ellátó” szövegrész helyébe az „irányítási jogot gyakorló” szövegrész, a 44. § (3) bekezdésében a „felügyeleti” szövegrész helyébe az „irányítási” szövegrész, a 2. számú mellékletében a „felügyeleti” szövegrész helyébe az „irányító” szövegrész lép.

(15) Az Áht. 108. §-ának (4) bekezdésében a „behajtásra előírni nem kell.” szövegrész helyébe a „behajtásra előírni nem kell, kivéve ha törvény ennél alacsonyabb összeget állapít meg.” szövegrész lép.

(16) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Áht.-nak a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló 2008. évi LXXV. törvénnyel megállapított 8/B. §-ának jelölése 8/C. §-ra változik.

(17)10

(18) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 41/A. §-ának (2) bekezdésében a „közhasznú” szövegrész helyébe a „közhasznú és a közcélú” szöveg lép.

(19) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Ktv. 31. § (15) bekezdésében és a kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló 2006. évi CIX. törvény 174. § (5) bekezdésében a „– Miniszterelnöki Hivatal esetében kormány-főtanácsadói címet –” szövegrész helyébe a „– Miniszterelnöki Hivatal esetében kormány-főtanácsadói megbízást és szakmai főtanácsadói címet –” szöveg, a 32. § (2) bekezdés harmadik mondatában az „Az e munkakörben” szövegrész helyébe az „A főtanácsadói vagy tanácsadói munkakörben” szöveg, 72. § (7) bekezdésében a „valamint államigazgatási munkaviszonyban töltött időt” szövegrész helyébe az „államigazgatási munkaviszonyban töltött időt, valamint a Bibó István Közigazgatási Ösztöndíj teljes időtartamát” szöveg, a 80. § (1) bekezdés a) pontjában a „képesítésre, továbbképzésre,” szövegrész helyébe a „képesítésre, képzésre, közigazgatási felsővezetői képzésre, továbbképzésre,” szöveg, 3. számú melléklet I/A. pontjában a „– neve (leánykori neve)” szövegrész helyébe a „– neve (születési neve), neme” szöveg, V. pontjában a „– pályázatának adatai” szövegrész helyébe a „– pályázatának adatai, – kompetencia adatai” szöveg, IX. pontjában az „(5) bekezdés c) pontjában” szövegrész helyébe a „(2)–(3) bekezdésében” szöveg lép.

(20) A Péptv. 4. § (5) bekezdésében az „A programban részt vevőt” szövegrészek helyébe az „A programban részt vevőt – a köztisztviselőt kivéve” szövegek lépnek.

(21) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 254. § (2) bekezdés a) pontjában a „– veszélyes katasztrófavédelmi és tűzoltói beosztás pótléka 45%” szövegrész helyébe a „– veszélyes katasztrófavédelmi beosztás pótléka 45%, – veszélyes tűzoltói beosztás pótléka 45–50%” szöveg lép.

(22) Az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló 2009. évi LXXIII. törvény 14. § (5) bekezdésében a „mértéke a munkáltatók és a munkavállalók által a tárgyévet megelőző második évben ténylegesen befizetett járulék 0,6%-a” szövegrész helyébe az „annak mértéke 2010-ben a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényben meghatározott összeg, ezt követően pedig ezen összegnek a tárgyévet megelőző második évben a Központi Statisztikai Hivatal által meghatározott éves fogyasztói árnövekedéssel növelt összege” szöveg, továbbá az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény 25. § (3) bekezdésében a „mértéke a munkáltatók és a munkavállalók által a tárgyévet megelőző második évben ténylegesen befizetett járulék 0,08%-a” szövegrész helyébe az „annak mértéke 2010-ben a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényben meghatározott összeg, ezt követően pedig ezen összegnek a tárgyévet megelőző második évben a Központi Statisztikai Hivatal által meghatározott éves fogyasztói árnövekedéssel növelt összege” szöveg lép.

(23) A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 32. § (1) bekezdésében a „lehetővé teszi” szövegrész helyébe a „nem zárja ki” szöveg lép.

(24) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló 2007. évi LXXXIII. törvény 39. § (5) bekezdésének második mondatában a „2010. január 1-jén” szövegrész helyébe a „2011. január 1-jén” szöveg lép.

(25) 2010. október 1-jén az Szt.

a) 21. §-ában a „20” szövegrész helyébe a „20. és 20/C.” szövegrész,

b) 22. §-ában a „20. §-ban” szövegrész helyébe a „20. §-ban, 20/C. §-ban” szövegrész,

c) 23. §-ában a „18. és a 20.” szövegrész helyébe a „18., 20. és 20/C.” szövegrész

lép.

(26) A Ktv. 49/I. §-ának (1) bekezdésében, az Üsztv. 50/C. §-ának (3) bekezdésében, a Hszt. 115/A. §-ának (1) bekezdésében, az Iasz. 121/A. §-ának (1) bekezdésében, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 78/A. §-ának (1) bekezdésében, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 126/A. §-ának (1) bekezdésében szereplő „– a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabály szerint kamattámogatott –”szövegrész helyébe az „állami kamattámogatású” szövegrész lép.

(27) Az Országos Rádió és Televízió Testület 2008. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2009. évi XCVI. törvény 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

4. § (1) Az Országgyűlés az ORTT 2008. évi módosított pénzmaradványát az éves mérleg források oldalán szereplő összegével egyezően 29.248 MFt, azaz huszonkilencmillió-kettőszáznegyvennyolcezer forint értékben hagyja jóvá.”

(28) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 119/A. §-ának (1) bekezdésében szereplő „– a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabály szerint kamattámogatott – ”szövegrész helyébe az „állami kamattámogatású” szövegrész lép.

53. §11

54. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 46. § (2) bekezdésében az „az illetékes önkormányzat jegyzője” szövegrész helyébe az „a Kormány által rendeletben kijelölt szerv” szöveg lép.

(2) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 81. § (2) bekezdésében az „a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől (a továbbiakban: jegyző)” szövegrész helyébe az „a Kormány által rendeletben kijelölt szervtől” szöveg, (3) és (6)–(7) bekezdésében az „a jegyző” szövegrész helyébe az „az eljáró hatóság” szöveg, (5) bekezdésében az „a jegyzőnek” szövegrész helyébe az „az eljáró hatóságnak” szöveg, az „A jegyző” szövegrész helyébe az „Az eljáró hatóság” szöveg, 81/A. § kc) alpontjában és l) pontjában az „a jegyző” szövegrész helyébe az „az eljáró hatóság” szöveg lép.

(3) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 28. § (2) bekezdésében a „részben, de legfeljebb a költségek 90%-áig” szövegrész helyébe a „részben vagy egészben” szöveg, 30. § (4) bekezdésében a „három” szövegrész helyébe az „öt” szöveg lép.

(4) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 156. § (4) bekezdésében a „kilenc, tizenkettő vagy tizenöt tagból” szövegrész helyébe a „három, hat, kilenc, tizenkettő vagy tizenöt tagból” szöveg lép.

(5) A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 2005. évi XXI. törvény 12. § (6) bekezdésében a „2009. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2012. december 31-ig” szöveg lép.

(6) A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 37. § (1) bekezdésében a „2” szövegrész helyébe a „3” szöveg lép.

(7) A gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről szóló 2001. évi XCVI. törvény 4. § (3) bekezdésében az „az üzlet működési engedélyét kiadó jegyző” szövegrész helyébe az „a Kormány által rendeletben kijelölt szerv” szöveg, (4) bekezdésében az „a) a felirat helye szerint illetékes jegyző, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője, b) közforgalmú közlekedési eszközön elhelyezett felirat esetén a közlekedési hatóság” szövegrész helyébe az „a Kormány által rendeletben kijelölt szerv” szöveg lép.

(8) Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 30. § (3) bekezdésében a „2010. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2011. december 31-ig” szöveg lép.

(9) A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 5. § (2) bekezdésében a „három” szövegrész helyébe az „öt” szöveg lép.

(10) A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény 4. §-ának (1) bekezdésében a „hatszázmilliárd” szövegrész helyébe a „háromszázmilliárd” szövegrész, 20. §-ának (3) bekezdésében az „1–19. §-ai, valamint 21–23. §-ai” szövegrész helyébe az „1. § (1) bekezdés c) pontja, 5. § (1) bekezdés a) pontja, 6–7. §-ai, 16. § (1) bekezdés c) pontja, valamint 19. § a) pontja” szövegrész, 24. §-ának (1) és (2) bekezdésében a „2009.” szövegrész helyébe a „2010.” szövegrész lép.

(11) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosításáról szóló 2008. évi LVII. törvény 44. § (3) bekezdésében a „2009. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2011. december 31-ig” szöveg lép.

Átmeneti rendelkezések

55. § (1) Az Szt. 92/K. §-a (5) bekezdésének e törvénnyel megállapított első mondatát és (6) bekezdését, valamint 131/A. §-ának e törvénnyel megállapított első mondatát a 2010. költségvetési évtől kell alkalmazni.

(2) Az e törvény 4. §-ával megállapított Szt. 33. § (5) bekezdésére figyelemmel, ha 2009. november 14-én egy családban több személynek is fennáll az aktív korúak ellátására való jogosultsága – ide nem értve az e törvény 4. §-ával megállapított Szt. 33. § (6) bekezdésében foglaltakat –, a jogosultak közös nyilatkozata alapján a nyilatkozatban megjelölt személy(ek) jogosultságát – feltéve, hogy a jogosultság ezen időpontig a nyilatkozattal érintett jogosult(ak) egyike tekintetében sem szűnt meg – 2009 december 31-ével meg kell szüntetni.

(3) Az e törvény 4. §-ával megállapított Szt. 33. § (5) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(4) Az e törvény hatálybalépését megelőzően étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében kiadott jövedelemigazolások időbeli hatályuk alatt felhasználhatók.

(5) E törvény Tbj.-t módosító rendelkezéseit a 2010. január 1-jétől keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.

(6) A kincstár e törvény hatálybalépését követő 30 napon belül hivatalból jegyzi be a helyi önkormányzatokat és jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulásokat a törzskönyvi nyilvántartásba.

(7) Az e törvény hatálybalépésekor az Áht. 100/K. §-ának hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetek legkésőbb 2011. január 1-jétől kötelesek megfelelni a 100/K. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(8) Az Áht. 100/L. §-ának (2) bekezdésében foglaltak a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2003. évi XXIV. törvény 37. §-ának (3) bekezdésével érintett gazdálkodó szervezetek tekintetében nem alkalmazandók.

(9) E törvény Pftv.-t módosító rendelkezéseit a törvény hatálybalépését követően kiváltott Start-kártyával történő foglalkoztatás esetében kell alkalmazni.

(10) Azon aktív korúak ellátására jogosult személy esetében, akinek az Szt. 2009. december 31-én hatályos 37/E. §-ának (1) bekezdése alapján 2009. december 31-én ellátást folyósítanak, a továbbfolyósítás lejártáig az Szt. 2009. december 31-én hatályos 37/E. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(11) A Kt. 118. § (9) bekezdésében meghatározott ötödik év utáni nyilatkozattételre vonatkozó rendelkezéseket az e törvény hatálybalépése után megkötött közoktatási megállapodások esetén lehet alkalmazni.

(12) Az e törvény hatálybalépésekor a Gyvt. 93. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti ok miatt utógondozói ellátásban részesülő, 20. életévét betöltött fiatal felnőtt utógondozói ellátása legfeljebb 2011. március 31-ig biztosítható.

(13) Ha a (12) bekezdés szerinti fiatal felnőtt 2011. március 31-ig betölti a 24. életévét, utógondozói ellátását a Gyvt. 2009. december 31-én hatályos rendelkezései szerint meg kell szüntetni.

(14) Az Szftv. 4/A. § (2) bekezdésének e törvénnyel megállapított rendelkezését az e törvény hatálybalépését követően benyújtott, technikai szám kiadása iránti kérelmek esetében kell alkalmazni.

(15) E törvény 3. §-ával és 52. § (7) bekezdésével megállapított Cct. módosításokat a 2009. december 31-ét követően megkötött céltámogatási szerződésekre kell alkalmazni.

Az e törvény 3. §-ával megállapított Cct. 13/A. §-ának, 11. § (5) bekezdésének, 14. § (6) bekezdésének, 19. § (6) bekezdésének rendelkezéseit, valamint e törvény 52. § (7) bekezdésének d) pontjával megállapított Cct. 11. § (6) bekezdését és 14. § (15) bekezdését a folyamatban lévő beruházásokra is alkalmazni kell.

(16) E törvény 20. §-ával megállapított Tny. 38. § (3) bekezdését első ízben e törvény hatálybalépését követően indult nyugdíjügyekben – ideértve a szolgálati idő elismerése iránti kérelmeket is – kell alkalmazni.

(17) A Kulturális tv. 94. § (4)–(5) bekezdését 2010. január 1-jétől 2010. december 31-ig nem lehet alkalmazni.

(18) Az e törvény 4. §-ával megállapított Szt. 127/A. §-ának és 15. §-ával megállapított Gyvt. 145/A. §-ának rendelkezéseit abban az esetben kell alkalmazni, ha a fenntartóváltozás, illetve az egyházi fenntartású szolgáltató, intézmény engedélyezése iránti kérelmet e törvény hatálybalépését követően nyújtották be.

(19)12

(20) Mentesül a közigazgatási felsővezetői képzés és vizsga alól az, aki 2012. szeptember 1-jét megelőzően állami vezetői megbízatással, illetve a 31. § (10) bekezdésében meghatározott vezetői megbízással, kinevezéssel legalább egy évig rendelkezett.

(21) E törvény 20. §-ával megállapított Tny. 93. § (5) bekezdését e törvény hatálybalépését követően meghozott fizetésre kötelező határozatokra kell alkalmazni.

(22) A Tny. 97. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltakat a 2010-ben történő nyugdíjmegállapítás során is alkalmazni kell.

(23) A 2010. január 1-jét megelőzően címzetes főjegyző címben részesültek címadományozási juttatására a Ktv. 2010. január 1-jétől hatályos szabályait alkalmazni kell.

(24) A Ket. e törvény 35. §-ával megállapított 94. §-ának rendelkezéseit a felügyeleti eljárás során az e törvény hatálybalépése előtt meghozott döntésekre is alkalmazni kell.

(25)13

(26)14

(27) A VET e törvény 40. §-ával megállapított 142. § (14) bekezdésében foglalt rendelkezés hatálybalépését követően az átviteli rendszerirányító köteles e bekezdés szerint végezni az éves beszámoló zárását akkor is, ha a beszámoló a hatálybalépést megelőző tárgyévre vonatkozik.

(28) Az Áfa tv. 3. számú mellékletének e törvénnyel megállapított II. részét azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben az Áfa tv. 84. §-a szerint megállapított időpont az e törvény 3. számú melléklete hatálybalépésének napjára esik, vagy azt követi.

(29) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény, valamint a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény e törvénnyel megállapított rendelkezéseit az e törvény hatálybalépését követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni azzal, hogy az e törvény hatálybalépését megelőző napon a jármű időszakos vizsgálata során közreműködésre jogosult műszaki vizsgabiztosok, személyek, szervek és szervezetek az e törvény hatálybalépését megelőző napon fennálló feltételek mellett 2010. június 30-ig jogosultak a jármű időszakos vizsgálata során tanúsító szervezetként közreműködni a tényállás tisztázásában.

(30) Az Szftv. 4. §-ának (3) bekezdésének e törvény 14. §-ának (1) bekezdésével megállapított rendelkezését a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A 2008. és 2009. évben benyújtott, már elbírált és az Szftv. 5. § (8) bekezdésében foglalt határidő elmulasztása miatt elutasított kedvezményezetti nyilatkozatok ügyét – legkésőbb 2010. március 31. napjáig előterjesztett kérelemre – utólag meg kell vizsgálni, gyakorolható-e az esetükben az Szftv. 4. §-ának (3) bekezdése szerinti méltányosság.

56. § Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 14. §-ának (11) bekezdését 2010. évben nem lehet alkalmazni.

57. § (1) Az Országgyűlés az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (1) bekezdése alapján úgy rendelkezik, hogy a Budapest XIII., Dagály u. 11/a. szám alatti 25867/1 helyrajzi számú osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanból a Magyar Államot megillető tulajdoni hányad térítésmentesen a tulajdonostárs társadalmi szervezeteknek kerül átadásra. A tulajdonszerzésre a társadalmi szervezetek az ingatlanban már meglévő tulajdoni hányaduk arányában jogosultak. A tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásban történő bejegyzésére alkalmas szerződést a Magyar Állam nevében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. köti meg.

(2) Az Országgyűlés az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (1) bekezdése alapján úgy rendelkezik, hogy a Magyar Állam tulajdonában lévő Budapest, XII. kerület Budakeszi út 32. szám alatti ingatlan (hrsz.: 10864) térítésmentesen a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány tulajdonába kerül, kulturális, szociális és hitéleti célokra. A tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásban történő bejegyzésére alkalmas szerződést a Magyar Állam nevében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. köti meg. A Közalapítvány a célok elérése érdekében az ingatlant értékesítheti. Ha az értékesítésre a tulajdonba adástól számított 5 éven belül kerül sor, a Közalapítvány köteles az értékesítésből származó bevétel 50%-át a központi költségvetés javára befizetni.

(3) A Sziklatemplomként működő budapesti Gellérthegyi-barlangra (kataszteri száma 4732-1) vonatkozóan – ingyenesen – a Magyar Pálos Rend Első Remete Szent Pál Rendjét haszonélvezeti jog illeti meg. A haszonélvezeti jog a Magyar Pálos Rend Első Remete Szent Pál Rendjét a rend jogutód nélküli megszűnéséig megilleti. A haszonélvezeti jognak a közhiteles barlangnyilvántartásban történő bejegyzésére alkalmas szerződést a Magyar Állam nevében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. köti meg.

1. számú melléklet a 2009. évi CIX. törvényhez


Támogatható cél 2010–2012. évekre


Támogatható cél 2010–2012. évekre

Sorszám

Támogatható cél

Igénybevétel feltételei

I.

Egészségügy – Működő kórházak és szakrendelők gépműszer beszerzései

Támogatást igényelhetnek a helyi önkormányzatok 1 millió Ft egyedi értéken felüli és egy éven túl elhasználódó egészségügyi gép-műszer beszerzéséhez a következő szakterületek számára:

 

A helyi önkormányzatokért felelős miniszter a céltámogatási igényeket az alábbi szempontok szerint rangsorolja:

– aneszteziológiai-intenzív terápiás-
sürgősségi eszközök;

 

1. Az ellátásban részesülők társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott és az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott településen élnek-e.

 

 

2. Az érintett kórházak az egészségügyi ellátásban betöltött progresszivitási szintjük szerint hol helyezkednek el.

 

 

3. Az érintett egészségügyi intézmény által ellátottak száma magas-e. Ezen belül: – azon önkormányzatok esetében, amelyek több kórház fenntartói teendőit látják el, külön kell vizsgálni az egyes kórházak által ellátottak számát.

 

 

4. Előnyben kell részesíteni azon műszerigényeket, amelyek nélkülözhetetlenek a működéshez szükséges minimumfeltételek teljesítéséhez.”

A támogatási arány: legfeljebb 75%.

2. számú melléklet a 2009. évi CIX. törvényhez

 

 

 

 

 

 

 

 

Összeg

I.

Nem hasonszenvi (allopátiás) készítmények

 

 

 

 

I.A.

 

Minden allopátiás készítmény kivéve az allergéneket

 

I.A.1.

 

 

Új forgalomba hozatali engedély

 

 

 

I.A.1.1.

 

 

 

Nemzeti eljárásban

 

 

 

I.A.1.1.a.

 

 

 

 

Originális vagy originális családbővítés

1 350 000

I.A.1.1.b.

 

 

 

 

Generikus vagy generikus családbővítése

675 000

I.A.1.1.c.

 

 

 

 

Egyéb vagy egyéb családbővítés

675 000

I.A.1.2.

 

 

 

Kölcsönös elismerésen alapuló eljárásban

 

I.A.1.2.a.

 

 

 

 

Originális vagy originális családbővítés

 

I.A.1.2.a.1.

 

 

 

 

 

RMS

 

3 150 000

I.A.1.2.a.2.

 

 

 

 

 

CMS

 

2 250 000

I.A.1.2.b.

 

 

 

 

Generikus vagy generikus családbővítése

 

I.A.1.2.b.1.

 

 

 

 

 

RMS

 

1 575 000

I.A.1.2.b.2.

 

 

 

 

 

CMS

 

1 175 000

I.A.1.2.c.

 

 

 

 

Egyéb vagy egyéb családbővítés

 

I.A.1.2.c.1.

 

 

 

 

 

RMS

 

1 575 000

I.A.1.2.c.2.

 

 

 

 

 

CMS

 

1 175 000

I.A.2.

 

 

Forgalomba hozatali engedély módosítása

 

 

I.A.2.1.

 

 

 

Nemzeti

 

 

 

 

I.A.2.1.a.

 

 

 

 

Type IA–IB

 

 

180 000

I.A.2.1.b.

 

 

 

 

Type II

 

 

270 000

I.A.2.2.

 

 

 

Kölcsönös elismerésen alapuló eljárásban

 

I.A.2.2.a.

 

 

 

 

Type IA–IB

 

 

 

I.A.2.2.a.1.

 

 

 

 

 

RMS

 

250 000

I.A.2.2.a.2.

 

 

 

 

 

CMS

 

180 000

I.A.2.2.b.

 

 

 

 

Type II

 

 

 

I.A.2.2.b.1.

 

 

 

 

 

RMS

 

350 000

I.A.2.2.b.2.

 

 

 

 

 

CMS

 

270 000

I.A.2.3.

 

 

 

Az alkalmazási előírást nem érintő, kizárólag a címke és betegtájékoztató szövegére vonatkozó módosítások [2005. évi XCV. törvény, 10. § (2) bek.]

20 000

I.A.2.4.

 

 

 

A forgalomba hozatali engedély jogosultság átruházása (jogutódlás)

100 000

I.A.2.5.

 

 

 

A magyar forgalomba hozatali engedélyben olyan kiszerelési egységek hozzáadása/törlése, melyek kölcsönös elismerésen alapuló eljárásban engedélyezésre kerültek

100 000

I.A.2.6.

 

 

 

Globál számozásra történő változtatás

100 000

I.A.2.7.

 

 

 

A készítmény osztályozási besorolásának változása

270 000

I.A.3.

 

 

Forgalomba hozatali engedély megújítása

 

 

I.A.3.1.

 

 

 

Nemzeti

 

 

 

 

I.A.3.1.a.

 

 

 

 

Originális

 

 

675 000

I.A.3.1.b.

 

 

 

 

Generikus

 

 

325 000

I.A.3.1.c.

 

 

 

 

Egyéb

 

 

325 000

I.A.3.2.

 

 

 

Kölcsönös elismerésen alapuló eljárásban

 

I.A.3.2.a.

 

 

 

 

Originális

 

 

 

I.A.3.2.a.1.

 

 

 

 

 

RMS

 

1 575 000

I.A.3.2.a.2.

 

 

 

 

 

CMS

 

1 125 000

I.A.3.2.b.

 

 

 

 

Generikus

 

 

 

I.A.3.2.b.1.

 

 

 

 

 

RMS

 

775 000

I.A.3.2.b.2.

 

 

 

 

 

CMS

 

550 000

I.A.3.2.c.

 

 

 

 

Egyéb

 

 

 

I.A.3.2.c.1.

 

 

 

 

 

RMS

 

775 000

I.A.3.2.c.2.

 

 

 

 

 

CMS

 

550 000

I.A.4.

 

 

Forgalomba hozatali engedély visszavonása

67 500

I.A.5.

 

 

Forgalomba hozatali engedély éves fenntartása

180 000

I.B

 

Allergének

 

 

 

 

 

I.B.1.

 

 

Új forgalomba hozatali engedély

 

 

 

I.B.1.1.

 

 

 

Nemzeti

 

 

 

 

I.B.1.1.a.

 

 

 

 

Kiindulási csoportonként (egy komponens)

45 000

I.B.1.1.b.

 

 

 

 

Kevert allergének (több komponens)

315 000

I.B.1.1.c.

 

 

 

 

Egyéb

 

 

315 000

I.B.1.2.

 

 

 

Kölcsönös elismerésen alapuló eljárásban

 

I.B.1.2.a.

 

 

 

 

Kiindulási csoportonként (egy komponens)

 

I.B.1.2.a.1.

 

 

 

 

 

RMS

 

245 000

I.B.1.2.a.2.

 

 

 

 

 

CMS

 

90 000

I.B.1.2.b.

 

 

 

 

Kevert allergének (több komponens)

 

I.B.1.2.b.1.

 

 

 

 

 

RMS

 

1 215 000

I.B.1.2.b.2.

 

 

 

 

 

CMS

 

565 000

I.B.1.2.c.

 

 

 

 

Egyéb

 

 

 

I.B.1.2.c.1.

 

 

 

 

 

RMS

 

1 215 000

I.B.1.2.c.2.

 

 

 

 

 

CMS

 

565 000

I.B.2.

 

 

Forgalomba hozatali engedély módosítása

 

 

I.B.2.1.

 

 

 

Nemzeti

 

 

 

 

I.B.2.1.a.

 

 

 

 

Type IA–IB

 

 

 

I.B.2.1.a.1.

 

 

 

 

 

Kiindulási csoportonként (egy komponens)

9 000

I.B.2.1.a.2.

 

 

 

 

 

Kevert allergének (több komponens)

45 000

I.B.2.1.a.3.

 

 

 

 

 

Egyéb

 

45 000

I.B.2.1.b.

 

 

 

 

Type II

 

 

 

I.B.2.1.b.1.

 

 

 

 

 

Kiindulási csoportonként (egy komponens)

20 000

I.B.2.1.b.2.

 

 

 

 

 

Kevert allergének (több komponens)

100 000

I.B.2.1.b.3.

 

 

 

 

 

Egyéb

 

100 000

I.B.2.2.

 

 

 

Kölcsönös elismerésen alapuló eljárásban

 

I.B.2.2.a.

 

 

 

 

Type IA–IB

 

 

 

I.B.2.2.a.1.

 

 

 

 

 

RMS

 

 

I.B.2.2.a.1.1.

 

 

 

 

 

 

Kiindulási csoportonként (egy kompo-
nens)

9 000

I.B.2.2.a.1.2.

 

 

 

 

 

 

Kevert allergének (több kompo-
nens)

45 000

I.B.2.2.a.1.3.

 

 

 

 

 

 

Egyéb

45 000

I.B.2.2.a.2.

 

 

 

 

 

CMS

 

 

I.B.2.2.a.2.1.

 

 

 

 

 

 

Kiindulási csoportonként (egy kompo-
nens)

9 000

I.B.2.2.a.2.2.

 

 

 

 

 

 

Kevert allergének (több komponens)

45 000

I.B.2.2.a.2.3.

 

 

 

 

 

 

Egyéb

45 000

I.B.2.2.b.

 

 

 

 

Type II

 

 

 

I.B.2.2.b.1.

 

 

 

 

 

RMS

 

 

I.B.2.2.b.1.1.

 

 

 

 

 

 

Kiindulási csoportonként (egy kompo-
nens)

30 000

I.B.2.2.b.1.2.

 

 

 

 

 

 

Kevert allergének (több komponens)

200 000

I.B.2.2.b.1.3.

 

 

 

 

 

 

Egyéb

200 000

I.B.2.2.b.2.

 

 

 

 

 

CMS

 

 

I.B.2.2.b.2.1.

 

 

 

 

 

 

Kiindulási csoportonként (egy kompo-
nens)

20 000

I.B.2.2.b.2.2.

 

 

 

 

 

 

Kevert allergének (több komponens)

100 000

I.B.2.2.b.2.3.

 

 

 

 

 

 

Egyéb

100 000

I.B.2.3.

 

 

 

Az alkalmazási előírást nem érintő, kizárólag a címke és betegtájékoztató szövegére vonatkozó módosítások [2005. évi XCV. törvény, 10. § (2) bek.]

20 000

I.B.2.4.

 

 

 

A forgalomba hozatali engedély jogosultság átruházása (jogutódlás)

100 000

I.B.2.5.

 

 

 

A magyar forgalomba hozatali engedélyben olyan kiszerelési egységek hozzáadása/törlése, melyek kölcsönös elismerésen alapuló eljárásban engedélyezésre kerültek

100 000

I.B.2.6.

 

 

 

Globál számozásra történő változtatás

100 000

I.B.2.7.

 

 

 

A készítmény osztályozási besorolásának változása

270 000

I.B.3.

 

 

Forgalomba hozatali engedély megújítása

 

 

I.B.3.1.

 

 

 

Nemzeti

 

 

 

 

I.B.3.1.a.

 

 

 

 

Kiindulási csoportonként (egy komponens)

45 000

I.B.3.1.b.

 

 

 

 

Kevert allergének (több komponens)

180 000

I.B.3.1.c.

 

 

 

 

Egyéb

 

 

180 000

I.B.3.2.

 

 

 

Kölcsönös elismerésen alapuló eljárásban

 

I.B.3.2.a.

 

 

 

 

 

RMS

 

 

I.B.3.2.a.1.

 

 

 

 

 

 

Kiindulási csoportonként (egy kompo-
nens)

145 000

I.B.3.2.a.2.

 

 

 

 

 

 

Kevert allergének (több komponens)

765 000

I.B.3.2.a.3.

 

 

 

 

 

 

Egyéb

765 000

I.B.3.2.b.

 

 

 

 

 

CMS

 

 

I.B.3.2.b.1.

 

 

 

 

 

 

Kiindulási csoportonként (egy kompo-
nens)

90 000

I.B.3.2.b.2.

 

 

 

 

 

 

Kevert allergének (több komponens)

615 000

I.B.3.2.b.3.

 

 

 

 

 

 

Egyéb

615 000

I.B.4.

 

 

Forgalomba hozatali engedély visszavonása

9 000

I.B.5.

 

 

Forgalomba hozatali engedély éves fenntartása

 

I.B.5.1.

 

 

 

Kiindulási csoportonként (egy komponens)

9 000

I.B.5.2.

 

 

 

Kevert allergének (több komponens)

45 000

I.B.5.3.

 

 

 

Egyéb

 

 

 

45 000

II.

Hasonszenvi (homeopátiás) készítmények

 

 

 

II.A.

 

 

Új engedélyezések

 

 

 

II.A.1.

 

 

 

 

Egykomponensű gyógyszer

 

II.A.1.1.

 

 

 

 

 

Ha a megnevezett hatékony alkotórész az Európai Gyógyszerkönyvben vagy az Európai Unió tagállamai által használt gyógyszerkönyvek egyikében szerepel

67 500

II.A.1.2.

 

 

 

 

 

Ha a megnevezett hatékony alkotórész az Európai Gyógyszerkönyvben vagy az Európai Unió tagállamai által használt gyógyszerkönyvek egyikében sem szerepel

270 000

II.A.2.

 

 

 

 

Többkomponensű gyógyszer

 

II.A.2.1.

 

 

 

 

 

Ha a megnevezett hatékony alkotórész az Európai Gyógyszerkönyvben vagy az Európai Unió tagállamai által használt gyógyszerkönyvek egyikében szereplő hatóanyagok kombinációja

135 000

II.A.2.2.

 

 

 

 

 

Ha a megnevezett hatékony alkotórész az Európai Gyógyszerkönyvben vagy az Európai Unió tagállamai által használt gyógyszerkönyvek egyikében sem szereplő hatóanyagot (is) tartalmaz

540 000

II.A.3.

 

 

 

 

Egyéb

 

 

540 000

II.B.

 

 

Forgalomba hozatali engedély módosítása

 

 

II.B.1.

 

 

 

Type IA–IB

 

 

 

 

II.B.1.1.

 

 

 

 

Egykomponensű gyógyszer

 

II.B.1.1.a.

 

 

 

 

 

Ha a megnevezett hatékony alkotórész az Európai Gyógyszerkönyvben vagy az Európai Unió tagállamai által használt gyógyszerkönyvek egyikében szerepel

9 000

II.B.1.1.b.

 

 

 

 

 

Ha a megnevezett hatékony alkotórész az Európai Gyógyszerkönyvben vagy az Európai Unió tagállamai által használt gyógyszerkönyvek egyikében sem szerepel

9 000

II.B.1.2.

 

 

 

 

Többkomponensű gyógyszer

 

II.B.1.2.a.

 

 

 

 

 

Ha a megnevezett hatékony alkotórész az Európai Gyógyszerkönyvben vagy az Európai Unió tagállamai által használt gyógyszerkönyvek egyikében szereplő hatóanyagok kombinációja

90 000

II.B.1.2.b.

 

 

 

 

 

Ha a megnevezett hatékony alkotórész az Európai Gyógyszerkönyvben vagy az Európai Unió tagállamai által használt gyógyszerkönyvek egyikében sem szereplő hatóanyagot (is) tartalmaz

90 000

II.B.1.3.

 

 

 

 

Egyéb

 

 

90 000

II.B.2.

 

 

 

Type II

 

 

 

 

II.B.2.1.

 

 

 

 

Egykomponensű gyógyszer

 

II.B.2.1.a.

 

 

 

 

 

Ha a megnevezett hatékony alkotórész az Európai Gyógyszerkönyvben vagy az Európai Unió tagállamai által használt gyógyszerkönyvek egyikében szerepel

18 000

II.B.2.1.b.

 

 

 

 

 

Ha a megnevezett hatékony alkotórész az Európai Gyógyszerkönyvben vagy az Európai Unió tagállamai által használt gyógyszerkönyvek egyikében sem szerepel

18 000

II.B.2.2.

 

 

 

 

Többkomponensű gyógyszer

 

II.B.2.2.a.

 

 

 

 

 

Ha a megnevezett hatékony alkotórész az Európai Gyógyszerkönyvben vagy az Európai Unió tagállamai által használt gyógyszerkönyvek egyikében szereplő hatóanyagok kombinációja

180 000

II.B.2.2.b.

 

 

 

 

 

Ha a megnevezett hatékony alkotórész az Európai Gyógyszerkönyvben vagy az Európai Unió tagállamai által használt gyógyszerkönyvek egyikében sem szereplő hatóanyagot (is) tartalmaz

180 000

II.B.2.3.

 

 

 

 

Egyéb

 

 

180 000

II.B.3.

 

 

 

Az alkalmazási előírást nem érintő, kizárólag a címke és betegtájékoztató szövegére vonatkozó módosítások [2005. évi XCV. törvény, 10. § (2) bek.]

20 000

II.B.4.

 

 

 

A forgalomba hozatali engedély jogosultság átruházása (jogutódlás)

100 000

II.B.5.

 

 

 

A magyar forgalomba hozatali engedélyben olyan kiszerelési egységek hozzáadása/törlése, melyek kölcsönös elismerésen alapuló eljárásban engedélyezésre kerültek

100 000

II.B.6.

 

 

 

Globál számozásra történő változtatás

100 000

II.B.7.

 

 

 

A készítmény osztályozási besorolásának változása

270 000

II.C.

 

 

Forgalomba hozatali engedély megújítása

 

II.C.1.

 

 

 

 

Egykomponensű gyógyszer

 

II.C.1.1.

 

 

 

 

 

Ha a megnevezett hatékony alkotórész az Európai Gyógyszerkönyvben vagy az Európai Unió tagállamai által használt gyógyszerkönyvek egyikében szerepel

45 000

II.C.1.2.

 

 

 

 

 

Ha a megnevezett hatékony alkotórész az Európai Gyógyszerkönyvben vagy az Európai Unió tagállamai által használt gyógyszerkönyvek egyikében sem szerepel

180 000

II.C.2.

 

 

 

 

Többkomponensű gyógyszer

 

II.C.2.1.

 

 

 

 

 

Ha a megnevezett hatékony alkotórész az Európai Gyógyszerkönyvben vagy az Európai Unió tagállamai által használt gyógyszerkönyvek egyikében szereplő hatóanyagok kombinációja

90 000

II.C.2.2.

 

 

 

 

 

Ha a megnevezett hatékony alkotórész az Európai Gyógyszerkönyvben vagy az Európai Unió tagállamai által használt gyógyszerkönyvek egyikében sem szereplő hatóanyagot (is) tartalmaz

350 000

II.C.3.

 

 

 

 

Egyéb

 

 

350 000

II.D.

 

 

Forgalomba hozatali engedély éves fenntartása

 

II.D.1.

 

 

 

Egykomponensű gyógyszer

9 000

II.D.2.

 

 

 

Többkomponensű gyógyszer

45 000

II.E.

 

 

Forgalomba hozatali engedély visszavonása

27 000

III.

Egyéb eljárások

 

 

 

 

 

III.A.

Párhuzamos Import engedély kiadása

 

 

500 000

III.B.

Párhuzamos Import engedély módosítása

 

 

 

180 000

III.B.1.

 

Type IA–IB

 

 

 

 

180 000

III.B.2.

 

Type II

 

 

 

 

 

III.C.

Párhuzamos Import engedély megújítása újabb öt évre

 

 

250 000

III.D.

Párhuzamos Import engedély fenntartása

 

 

 

180 000

III.E.

Egyes gyártási tételek felhasználhatóságának meghosszabbítása

 

27 000

III.F.

A forgalomba hozatali engedélytől való eltérés engedélyezése egyes gyártási tételek esetén

27 000

III.G.

Vizsgálati készítménnyel végzendő klinikai vizsgálat az emberi felhasználásra kerülő vizsgálati készítmények klinikai vizsgálatáról és a helyes klinikai gyakorlat alkalmazásáról szóló 35/2005. (VIII. 26.) EüM rendelet 2. §-a (1) bekezdésének q) pontja szerinti nem kereskedelmi vizsgálat kivételével

 

III.G.1.

 

Engedélyezése

 

 

 

 

450 000

III.G.2.

 

Klinikai vizsgálat engedélyének módosítása

 

90 000

III.H.

Gyógyszergyártási engedély

 

III.H.1.

 

Helyszíni ellenőrzése (telephelyenként)

 

 

450 000

III.H.2.

 

Gyógyszergyártási engedély kiadása

 

 

225 000

III.H.3.

 

Gyógyszergyártási engedély módosítása

 

 

90 000

III.I.

Gyógyszer-nagykereskedelmi engedély

 

III.I.1.

 

Helyszíni ellenőrzése (telephelyenként)

 

 

360 000

III.I.2.

 

Gyógyszer-nagykereskedelmi engedély kiadása

 

90 000

III.I.3.

 

Gyógyszer-nagykereskedelmi engedély módosítása

90 000

III.J.

Vizsgálati készítmények biztonsági vizsgálatait ellátó laboratóriumok helyszíni ellenőrzése a Helyes Laboratóriumi Gyakorlat szempontjából és az erre vonatkozó bizonylat kiadás

382 500

III.K.

Magyarországon forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező gyógyszerkészítmény forgalmazásának, gyártásának rendszeres helyszíni ellenőrzését és annak megfelelőségét igazoló bizonylat kiadása, készítményenként és alkalmanként

22 500

III.L.

Szakértői tevékenység végzése, szaktanácsadás, konzultáció óradíja

8 000

III.M.

Gyógyszerkészítménnyé történő átminősítés

405 000

3. számú melléklet a 2009. évi CIX. törvényhez


1. Az Áfa tv. 3. számú melléklete címének helyébe a következő rendelkezés lép:
„A 82. § (2) bekezdésének alkalmazása alá tartozó termékek, szolgáltatások”

2. Az Áfa tv. 3. számú melléklete a következő II. résszel egészül ki, egyidejűleg a melléklet jelenlegi szövegének jelölése „I. rész: termékek”-re változik:
„II. rész: szolgáltatások

Sorszám

Megnevezés

1.

Távhőszolgáltatás, ideértve a villamos energiáról szóló törvény alapján megújuló energiaforrásnak minősülő energiaforráson alapuló hőszolgáltatást


1

A törvényt az Országgyűlés a 2009. évi november 2-ai ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2009. évi november 10. A törvényt a 2012: LXXVI. törvény 7. § (3) bekezdés 13. pontja hatályon kívül helyezte 2018. január 1. napjával. Alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező törvény 1. §-át.

2

A 19. § (1) bekezdése a 2009: CLI. törvény 18. § (23) bekezdése szerint módosított szöveg.

3

A 30. §-t és az azt megelőző alcímet a 2011: CLXXIV. törvény 67. §-a hatályon kívül helyezte.

4

Az 50. § (8) bekezdését a 2011: CLXXIV. törvény 67. §-a hatályon kívül helyezte.

5

Az 1/2010. (I. 15.) PM határozat alapján az Európai Bizottságnak a távhőszolgáltatás kedvezményes áfa-mértékére vonatkozó határozata meghozatalára nyitva álló határidő 2010. január 15-én lejárt, és ezen időtartam alatt az Európai Bizottság nem hozott határozatot.

7

Az 51. § (10) bekezdését a 2011: CLXXIV. törvény 67. §-a hatályon kívül helyezte.

8

Az 52. § (11) bekezdését a 2011: CXII. törvény 87. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

9

Az 52. § (12) bekezdését a 2011: CLXVII. törvény 104. § (1) bekezdés m) pontja hatályon kívül helyezte.

10

Az 52. § (17) bekezdését a 2011: CLXVII. törvény 104. § (1) bekezdés m) pontja hatályon kívül helyezte.

11

Az 53. §-t a 2010: C. törvény 14. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

12

Az 55. § (19) bekezdését a 2012: V. törvény 62. § (10) bekezdése hatályon kívül helyezte.

13

Az 55. § (25) bekezdését a 2012: V. törvény 62. § (10) bekezdése hatályon kívül helyezte.

14

Az 55. § (26) bekezdését a 2012: V. törvény 62. § (10) bekezdése hatályon kívül helyezte.