• Tartalom

320/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet

a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet módosításáról, továbbá egyes szociális tárgyú kormányrendeleteknek a működési engedélyeztetéssel összefüggő módosításáról és hatályon kívül helyezéséről1

2010.01.01.

A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40. § (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, továbbá a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés o), p) és s) pontjában kapott felhatalmazás, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés i), l) és u) pontjában kapott felhatalmazás, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában, bb) alpontjában és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében a következőket rendeli:

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet módosítása

1. § (1) A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gymr.) 2. § db) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E rendelet alkalmazásában a szolgáltató tevékenység formái:]

„db) gyermekek napközbeni ellátása esetén a bölcsőde, a hetes bölcsőde (Gyvt. 42. §), az önálló családi napközi és a hálózatban működtetett családi napközi (Gyvt. 43. §, a továbbiakban együtt: családi napközi), a családi gyermekfelügyelet (Gyvt. 43/A. §), a házi gyermekfelügyelet (Gyvt. 44. §), továbbá a Gyvt. 41. §-ának (4) bekezdése szerinti ellátások,”

(2) A Gymr. 2. § e) és g)–h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a § a következő i) ponttal egészül ki:

[E rendelet alkalmazásában]

e) ellátási terület: az az egy vagy több település, kistérség, megye vagy régió, illetve az ország teljes területe, ahonnan a szolgáltató (intézmény, hálózat) gyermekeket vagy más ellátottakat fogad;”
g) szolgáltató: az intézménynek és hálózatnak nem minősülő, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző személy vagy szervezet;
h) területi iroda: önálló gyermekjóléti szolgáltató, gyermekjóléti szolgálat, gyermekjóléti központ és területi gyermekvédelmi szakszolgálat esetén a szolgáltató (intézmény) székhelyétől, telephelyétől különböző helyen található, a szolgáltató (intézmény) használatában álló és a szolgáltató tevékenység végzésére használt helyiség;
i) ellátási kötelezettséget teljesítő állami fenntartó: a központi költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, illetve a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8. §-a, 9. §-a, illetve 16. §-a szerinti intézményi társulás és a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása az általa fenntartott szolgáltató (intézmény, hálózat) által végzett olyan szolgáltató tevékenység tekintetében, amelyet a helyi önkormányzat, illetve a társulás valamelyik tagja a Gyvt. alapján biztosítani köteles.”

2. § (1) A Gymr. 3. § (3)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Többféle gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző szolgáltató (intézmény) számára – ideértve azt az esetet is, ha a szolgáltató (intézmény) egyúttal nevelőszülői hálózat, helyettes szülői hálózat vagy külső férőhelyen biztosított utógondozói ellátás működtetője – egy működési engedélyt kell kiadni. Telephellyel rendelkező szolgáltató (intézmény) esetén az ellátást nyújtó székhelyre és az egyes telephelyekre külön kell működési engedélyt kiadni, és e rendeletnek az intézményre vonatkozó szabályait mind az ellátást nyújtó székhelyre, mind a telephelyekre megfelelően alkalmazni kell.
(4) Ha a szolgáltató (intézmény) a székhelyén vagy valamelyik telephelyén a gyermekjóléti szolgáltatás, illetve gyermekek napközbeni ellátása mellett gyermekek átmeneti gondozását, gyermekvédelmi szakellátást vagy bentlakásos szociális intézményi ellátást is nyújt – ideértve azt az esetet is, ha helyettes szülői hálózat, nevelőszülői hálózat vagy külső férőhelyen biztosított utógondozói ellátás működtetője –, a szolgáltató (intézmény) ellátást nyújtó székhelye és valamennyi telephelye tekintetében a székhely, telephely szerint illetékes szociális és gyámhivatalok járnak el első fokon.”

(2) A Gymr. 3. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A fenntartó a működési engedély kiadása, módosítása és visszavonása iránti kérelmet a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által e célra rendszeresített és a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) és a működést engedélyező szervek honlapján, valamint a kormányzati portálon közzétett adatlapon vagy elektronikus űrlapon nyújthatja be. Az adatlap és az elektronikus űrlap adattartalmát az 1. számú melléklet határozza meg.”

3. § (1) A Gymr. 4. § (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Intézményi formában végzett szolgáltató tevékenység engedélyezése esetén a működési engedély kiadása iránti kérelemhez a fenntartónak csatolnia kell]

e) – ha beszerezte – az előzetes szakhatósági hozzájárulást, illetve ha a kérelem szerinti ingatlanra vonatkozóan, azonos rendeltetésre, a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt adtak ki, a használatbavételi engedély, illetve a fennmaradási engedély másolatát.”

(2) A Gymr. 4. § (3) bekezdésének a), d)–e) és h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Az (1)–(2) bekezdésekben nem szabályozott szolgáltató tevékenység engedélyezése esetén a működési engedély kiadása iránti kérelemhez a fenntartónak csatolnia kell]

a) – ha a szolgáltatás nyújtása, illetve a munkakör betöltése külön jogszabály szerint szakképesítéshez vagy tanfolyam elvégzéséhez kötött – a szakképesítést, illetve a tanfolyam elvégzését bizonyító okirat másolatát,”
d) családi napközi és családi gyermekfelügyelet esetén a szolgáltatást nyújtó személynek és helyettesének a külön jogszabály szerinti Egészségügyi Nyilatkozatát, illetve a háziorvos igazolását arra vonatkozóan, hogy a gondozás helyén élő más személyek egészségi állapota nem veszélyezteti az ellátandó gyermekeket,
e) az önálló helyettes szülő háztartásáról készített környezettanulmányt, valamint a háziorvos igazolását arra vonatkozóan, hogy az önálló helyettes szülő és a gondozás helyén élő más személyek egészségi állapota nem veszélyezteti az ellátandó gyermekeket,”
h) családi napközi és a Gyvt. 41. §-ának (4) bekezdése szerinti ellátások esetén – ha beszerezte – az előzetes szakhatósági hozzájárulást, valamint ha a kérelem szerinti ingatlanra vonatkozóan, azonos rendeltetésre, a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt adtak ki, a használatbavételi engedély, illetve a fennmaradási engedély másolatát.”

(3) A Gymr. 4. § (5) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[Állami fenntartó esetén a kérelemhez – az (1)–(3) bekezdésben foglaltakon túl – csatolni kell]

c) – ha a fenntartó a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8. §-a, 9. §-a, illetve 16. §-a szerinti intézményi társulás vagy települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása – a társulási szerződés másolatát.”

(4) A Gymr. 4. § (6) bekezdésének d) és g)–h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Egyházi és nem állami fenntartó esetén a kérelemhez – az (1)–(3) bekezdésben foglaltakon túl – csatolni kell]

d) egyéni vállalkozó fenntartó esetén az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő hatályos adatait igazoló, három hónapnál nem régebbi hatósági bizonyítványt, vagy a működést engedélyező szervnek be kell mutatni az egyéni vállalkozói igazolványt vagy az egyéni vállalkozók nyilvántartásába történő bejelentkezésről, illetve a változás-bejelentésről kiadott, a fenntartó hatályos adatait tartalmazó igazolást (igazolásokat);”
g) egyházi fenntartó esetén
ga) az egyházat nyilvántartásba vevő bírósági végzés másolatát, kivéve, ha az egyházat a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény 22. §-a alapján vették nyilvántartásba, és
gb) az egyház bírósági nyilvántartásba bejegyzett hatályos adatairól kiadott, három hónapnál nem régebbi kivonatot, továbbá
gc) – ha a fenntartó az egyház bírósági nyilvántartásba nem vett szervezeti egysége – a nyilvántartásba vett egyház, egyházi jogi személy képviselőjének a nyilatkozatát a fenntartó nevéről, székhelyéről és képviselőjének személyéről, valamint arról, hogy a fenntartó az általa képviselt egyház, egyházi jogi személy szervezeti egysége és az egyház alapszabálya alapján jogi személyiséggel rendelkezik;
h) a fenntartó és – ha a fenntartóétól különböző adószámmal rendelkezik – a szolgáltató (intézmény, hálózat működtetője) adószámát igazoló közokirat másolatát, kivéve, ha a fenntartó egyéni vállalkozó vagy cég.”

(5) A Gymr. 4. § (7) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő f)–g) ponttal egészül ki:

[Ha a fenntartó a kérelemhez nem csatolta]

e) az (1) bekezdés e) pontja, illetve a (3) bekezdés h) pontja szerinti iratot, vagy nem igazolta, hogy az előzetes szakhatósági állásfoglalásban a hozzájárulás megadásához megkövetelt feltételt teljesítette, a működést engedélyező szerv megkeresi a (9) bekezdés szerinti szakhatóságokat, hogy szakhatósági állásfoglalást adjanak ki, illetve – ha a kérelem szerinti ingatlanra vonatkozóan, azonos rendeltetésre, a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt adtak ki – megkeresi az építésügyi hatóságot, hogy a használatbavételi engedélyről, illetve a fennmaradási engedélyről szolgáltasson adatot,
f) illetve mutatta be a (6) bekezdés d) pontja szerinti iratot, vagy az nem tartalmazza az egyéni vállalkozó fenntartónak az egyéni vállalkozók nyilvános nyilvántartásában feltüntetett valamennyi hatályos adatát, az adatokat a működést engedélyező szerv az egyéni vállalkozók nyilvántartásából szerzi be, illetve ellenőrzi,
g) a (6) bekezdés e)–f) pontja vagy ga)–gb) alpontja szerinti iratot, a működést engedélyező szerv a bíróság nyilvántartásából szerzi be, illetve ellenőrzi az egyházi, nem állami fenntartó nyilvántartásba vett adatait, vagy – ha a fenntartó az egyház bírósági nyilvántartásba nem vett, egyházi fenntartónak minősülő szervezeti egysége – annak a nyilvántartásba vett egyházi jogi személynek a nyilvántartásba vett adatait, amelynek az egyházi fenntartó a szervezeti egysége.”

(6) A Gymr. 4. § (9)–(10) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(9) A Kormány
a) családi napközi működési engedélyének kiadására irányuló eljárásban, ha egy lakásban egy családi napközi kerül kialakításra, és a gondozott gyermekek száma a saját, napközbeni ellátást máshol igénybe nem vevő gyermekeket és az időszakos gyermekfelügyelet keretében ellátott gyermekeket is beleszámítva sem haladja meg a hét főt, – az ellátás helyére vonatkozó közegészségügyi és az ivóvíz-minőségi követelményeknek való megfelelés jogszabályi előírásainak teljesülése kérdésében – első fokú eljárásban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak (a továbbiakban: ÁNTSZ) a szolgáltató székhelye, telephelye szerint illetékes kistérségi, fővárosi kerületi intézetét, másodfokú eljárásban az ÁNTSZ regionális intézetét;
b) az a) pontban nem említett családi napközi, valamint a Gyvt. 41. §-ának (4) bekezdése szerinti ellátások működési engedélyének kiadására irányuló eljárásban
ba) – az ellátás helyére vonatkozó közegészségügyi, az ivóvíz-minőségi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások teljesülése kérdésében – első fokú eljárásban az ÁNTSZ-nek a szolgáltató székhelye, telephelye szerint illetékes kistérségi, fővárosi kerületi intézetét, másodfokú eljárásban az ÁNTSZ regionális intézetét,
bb) – az ellátás helyére vonatkozó létesítési, használati és üzemeltetési tűzvédelmi előírások érvényesítése kérdésében – első fokú eljárásban a szolgáltató székhelye, telephelye szerint illetékes, első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot, másodfokú eljárásban a másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot,
bc) ha a kérelem szerinti ingatlanra vonatkozóan, azonos rendeltetésre, a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt nem adtak ki, – a településrendezési és általános építésügyi követelményeknek való megfelelés kérdésében – első fokú eljárásban a szolgáltató székhelye, telephelye szerint illetékes építésügyi hatóságot, másodfokú eljárásban a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét;
c) bölcsőde, hetes bölcsőde, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon és utógondozó otthon működési engedélyének kiadására irányuló eljárásban
ca) – az intézményre vonatkozó közegészségügyi, az ivóvíz-minőségi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások teljesülése kérdésében – első fokú eljárásban az ÁNTSZ-nek az intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes kistérségi, fővárosi kerületi intézetét, másodfokú eljárásban az ÁNTSZ regionális intézetét,
cb) – az intézményre vonatkozó létesítési, használati és üzemeltetési tűzvédelmi előírások érvényesítése kérdésében – első fokú eljárásban az intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes, első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot, másodfokú eljárásban a másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot,
cc) ha a kérelem szerinti ingatlanra vonatkozóan, azonos rendeltetésre, a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt nem adtak ki, – a településrendezési és általános építésügyi követelményeknek való megfelelés kérdésében – első fokú eljárásban az intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes építésügyi hatóságot, másodfokú eljárásban a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét,
cd) – családok átmeneti otthona és utógondozó otthon esetén csak abban az esetben, ha az intézmény meleg étkeztetést nyújt – az élelmiszer-higiéniai és élelmiszer-biztonsági követelményeknek való megfelelés kérdésében – első fokú eljárásban a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal első fokú szakhatóságként eljáró szervét, másodfokú eljárásban a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal másodfokú szakhatóságként eljáró szervét;
d) egyházi vagy nem állami fenntartású, korai fejlesztést és gondozást, illetve fejlesztő felkészítést végző bölcsőde, hetes bölcsőde és gyermekotthon esetén – a korai fejlesztéshez és gondozáshoz, illetve a fejlesztő felkészítéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek teljesítése kérdésében – első fokú eljárásban az intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes megyei, fővárosi főjegyzőt, másodfokú eljárásban a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét
szakhatóságként jelöli ki. A szakhatóságok ügyintézési határideje huszonkét munkanap. A szakhatóság a fenntartó kérelmére előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki, amely a működési engedélyezési eljárásban akkor használható fel, ha a fenntartó a működési engedély iránti kérelmét az előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadását követő hat hónapon belül benyújtja.
(10) Családi gyermekfelügyelet engedélyezése esetén ki kell kérni az ÁNTSZ – a szolgáltató székhelye, telephelye szerint illetékes – kistérségi, fővárosi kerületi intézete vezető védőnőjének (a továbbiakban: védőnő) véleményét. A védőnő – a megkereséstől számított tíz munkanapon belül – helyszíni vizsgálat alapján azt véleményezi, hogy a családi gyermekfelügyelet körülményei alkalmasak-e a 2–4 éves gyermekek ellátására.”

4. § (1) A Gymr. 6. § (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (2)–(3) bekezdésekben nem szabályozott szolgáltató tevékenység esetén – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – a működési engedélyben fel kell tüntetni]

b) a szolgáltató nevét, amely hálózatban működtetett családi napközi esetén a hálózat és az adott telephely, ellátást nyújtó székhely neve, valamint a gondozó, családgondozó, önálló helyettes szülő, illetve családi napközi és családi gyermekfelügyelet esetén a szolgáltatást nyújtó személy nevét,”

(2) A Gymr. 6. § (6) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[A működési engedélyben fel kell tüntetni, ha]

f) a bölcsőde, a hetes bölcsőde, illetve a gyermekotthon korai fejlesztést és gondozást, illetve fejlesztő felkészítést végez.”

5. § A Gymr. 7. §-a a következő (4)–(5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a szakhatóság a hozzájárulását határozott időre adta meg, a szakhatósági állásfoglalásban meghatározott időre ideiglenes működési engedélyt kell kiadni. Ha a szakhatóság a hozzájárulását ismét határozott időre adta meg, az ideiglenes működési engedély hatálya meghosszabbítható.
(5) Ha az (1)–(4) bekezdés alapján az adott szolgáltató tevékenységre a működési engedély több különböző hatállyal is kiadható lenne, a működési engedélyt a legrövidebb hatállyal kell kiadni. A fennmaradt időre – ha a feltételei egyébként fennállnak – az ideiglenes működési engedély hatálya is meghosszabbítható.”

6. § (1) A Gymr. a 8. §-át megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

„A működési engedély módosítása”

(2) A Gymr. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
8. § (1) A fenntartó köteles kérelmezni a működési engedély módosítását, ha a működési engedélyben feltüntetett adatok megváltoznak.
(2) A működési engedély módosítását
a) az ok bekövetkeztétől számított egy hónapon belül kell kérelmezni
aa) a fenntartó adataiban bekövetkező változás miatt,
ab) a szolgáltató (intézmény, hálózat működtetője) nevének, adószámának megváltozása, illetve telephely működési engedélyében a székhely megváltozása miatt,
ac) közterület átnevezéséből, átszámozásából adódó címváltozás miatt,
ad) az ellátási szerződés adataiban bekövetkező változás miatt,
ae) be nem töltött férőhelyek megszüntetése miatt a b) pontban foglalt kivétellel,
af) fenntartóváltozás miatt, ha az új fenntartó a korábbi fenntartó jogutódlással történő megszűnése révén jött létre, vagy a fenntartó egyéni vállalkozó halála esetén a vállalkozói tevékenységet özvegye folytatja, vagy a fenntartó egyéni vállalkozó egyéni céget alapított, illetve átruházással megszerezte az egyéni cég vagyoni betétjét, és a szolgáltatót (intézményt, hálózatot) az egyéni cég veszi át;
b) a nevelőszülőnek, helyettes szülőnek a nevelőszülői, helyettes szülői hálózat működési engedélyéből történő törlése, illetve a nevelőszülői, helyettes szülői hálózat férőhelyszámának csökkentése miatt a működési engedély módosítását – ha a működési engedély módosítására más okból nincs szükség – abban a naptári negyedévben kell kérelmezni, amelyben a változás bekövetkezett;
c) az a)–b) pontban nem említett esetben azt megelőzően kell kérelmezni, hogy a szolgáltatót (intézményt, hálózatot) elkezdenék a módosítás iránti kérelemben foglaltaknak megfelelően működtetni.
(3) A működési engedély módosítása
a) a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben naptári negyedévenként egyszer kérelmezhető,
b) fenntartóváltozás miatt – a (2) bekezdés af) alpontjában foglaltak kivételével – naptári évenként egyszer kérelmezhető, a kérelmet a korábbi és az új fenntartónak együttesen kell benyújtania.
(4) A működési engedély módosítására a működési engedély kiadására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy
a) a kérelemhez csak a változással összefüggő körülményekkel kapcsolatos iratokat kell csatolni;
b) – ha jogszabály másként nem rendelkezik – csak a változással összefüggő körülményeket kell vizsgálni, és ezekkel kapcsolatban kell bizonyítási eljárást lefolytatni;
c) csak az (5) bekezdés szerinti szakhatóságokat kell az eljárásba bevonni;
d) családi gyermekfelügyelet esetén ki kell kérni a védőnő véleményét, ha a 4. § (10) bekezdése szerint körülmények megváltoznak;
e) helyszíni szemlét kell tartani
ea) bölcsőde, hetes bölcsőde, családi napközi, családi gyermekfelügyelet, a Gyvt. 41. §-ának (4) bekezdése szerinti ellátás, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon és utógondozó otthon esetén, ha az ellátást nyújtó székhely, telephely megváltozik, a férőhelyszám emelkedik, az ellátásba a szolgáltató (intézmény) elhelyezésére korábban nem szolgáló épületet (épületrészt) kívánnak bevonni, vagy az ellátásból korábban erre a célra szolgáló épületet (épületrészt) kívánnak kivonni,
eb) önálló gyermekjóléti szolgáltató, gyermekjóléti szolgálat, gyermekjóléti központ és területi gyermekvédelmi szakszolgálat esetén, ha az ellátást nyújtó székhely megváltozik, vagy a módosítás célja területi irodának a működési engedélyben történő feltüntetése,
ec) az ea)–eb) alpontban nem említett esetben, ha a helyszíni szemle tartása egyéb okból indokolt;
f) csak fenntartóváltozás esetén – ide nem értve a (2) bekezdés af) alpontjában foglaltakat – feltétele a működési engedély módosításának, hogy a kérelem benyújtásakor a szolgáltatót (intézményt, hálózatot) átvevő egyházi, nem állami fenntartó köztartozásmentes adózónak minősüljön.
(5) A működési engedély módosítására irányuló eljárásban szakhatóságként járnak el:
a) családi napközi és a Gyvt. 41. §-ának (4) bekezdése szerinti ellátás esetén a változással összefüggésben a 4. § (9) bekezdésének a), illetve b) pontja szerinti szakhatóságok, ha a szolgáltató ellátást nyújtó székhelye, telephelye megváltozik, az ellátásba a szolgáltató elhelyezésére korábban nem szolgáló épületet (épületrészt) kívánnak bevonni, vagy a működési engedély módosításának célja családi napközi ellátás vagy a Gyvt. 41. §-ának (4) bekezdése szerinti ellátás engedélyezése, és az ehhez kapcsolódó követelményeket a hatáskörrel rendelkező szakhatóság korábban nem vizsgálta meg;
b) bölcsőde, hetes bölcsőde, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon és utógondozó otthon esetén
ba) a 4. § (9) bekezdésének ca)–cc) alpontja, továbbá – ha a hatáskörüket érinti – a 4. § (9) bekezdésének cd) alpontja, illetve d) pontja szerinti szakhatóságok a változással összefüggésben, ha az intézmény ellátást nyújtó székhelye, telephelye megváltozik, vagy az ellátásba az intézmény elhelyezésére korábban nem szolgáló épületet (épületrészt) kívánnak bevonni, vagy ha a működési engedély módosításának célja valamely e pont szerinti szolgáltató tevékenység engedélyezése, és az ehhez kapcsolódó követelményeket a hatáskörrel rendelkező szakhatóság korábban nem vizsgálta meg,
bb) az ÁNTSZ kistérségi, fővárosi kerületi intézete – a közegészségügyi követelmények teljesülésének szakkérdésében –, valamint az elsőfokú tűzvédelmi szakhatóság – a változással összefüggő létesítési, használati és üzemeltetési tűzvédelmi előírások teljesülése kérdésében –, ha a férőhelyek száma emelkedik;
c) a 4. § (9) bekezdésének d) pontja szerinti szakhatóság, ha egyházi vagy nem állami fenntartású bölcsőde, hetes bölcsőde vagy gyermekotthon korai fejlesztést és gondozást, illetve fejlesztő felkészítést kíván nyújtani;
d) gyermekotthon esetén a változással összefüggésben az ÁNTSZ kistérségi, fővárosi kerületi intézete – a közegészségügyi követelmények teljesülésének szakkérdésében –, ha a továbbiakban speciális vagy különleges gyermekotthonként kívánják működtetni;
e) az a szakhatóság, amely a hozzájárulását a korábbiakban határozott időre adta meg, ha a fenntartó az ideiglenes működési engedély határozatlan vagy határozott idejűre történő módosítását, illetve hatályának meghosszabbítását kéri.
(6) Ha a működési engedély módosítása következtében ellátás megszüntetésére kerül sor, a működési engedély módosításának
a) ellátási kötelezettséget teljesítő állami fenntartó esetén feltétele, hogy az ellátott gyermekekről és más ellátottakról (a továbbiakban együtt: ellátott gyermekek) megfelelően gondoskodott,
b) az a) pontban nem említett fenntartó esetén feltétele, hogy a 8/A. § (4) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének határidőben eleget tett, vagy a gyermekekről megfelelően gondoskodott.
(7) A működési engedélyt módosító határozatban fel kell tüntetni
a) azt az időpontot, amelytől kezdődően a szolgáltató (intézmény, hálózat) a módosításnak megfelelően működtethető, és amely a (2) bekezdés a)–b) pontjában nem említett esetben nem lehet korábbi, mint a működési engedélyt módosító határozat jogerőre emelkedésének időpontja, valamint
b) a működési engedélynek a módosítást követően hatályos valamennyi adatát.
(8) A határozott idejű működési engedély hatálya meghosszabbítható vagy határozatlan idejűre módosítható, ha a 7. § (3) bekezdése szerinti szolgáltató (intézmény) elhelyezésére szolgáló ingatlan használatának joga meghosszabbodik, illetve határozatlan idejűre módosul.
(9) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ideiglenes működési engedély a hatályának megváltoztatása nélkül módosítható, feltéve, hogy az ellátás színvonala nem romlik. Ha a fenntartó azelőtt igazolja, hogy a szolgáltató (intézmény, hálózat) megfelel a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, mielőtt az ideiglenes működési engedély hatályát vesztené, a működés engedélyt határozatlan, illetve a 7. § (3) bekezdése szerinti esetben határozott idejűre kell módosítani. Az ideiglenes működési engedély hatálya csak akkor hosszabbítható meg, ha azt jogszabály lehetővé teszi.
(10) Ha a fenntartó azelőtt kérelmezi a határozott idejű, illetve az ideiglenes működési engedély hatályának módosítását, mielőtt az hatályát vesztené, a kérelem elbírálásáig a működési engedély hatálya meghosszabbodik. A működési engedély hatályának meghosszabbítása során a 7. § (5) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(11) Ha a működést engedélyező szerv tudomására jutott tény vagy adat alapján kétséges, hogy a szolgáltató (intézmény, hálózat) a kérelemmel nem érintett, jogszabályokban meghatározott feltételeket teljesíti, a működést engedélyező szerv egyéb működési feltételeket is megvizsgálhat, azokkal kapcsolatban bizonyítási eljárást folytathat le, szükség esetén a 4. § (9) bekezdése szerinti hatóságokat is bevonhatja, továbbá – ha jogsértést állapít meg, a kérelemmel érintett változások és a jogsértés jellegétől függően – erre hivatkozva a kérelmet elutasíthatja, illetve alkalmazhatja a 14/B. § szerinti jogkövetkezményeket.”

7. § A Gymr. a következő 8/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„Bejelentési kötelezettség
8/A. § (1) A fenntartó köteles az első fokú működést engedélyező szervnek a változást követő tizenöt napon belül bejelenteni, ha
a) bölcsőde, hetes bölcsőde, családi napközi, családi gyermekfelügyelet, a Gyvt. 41. §-ának (4) bekezdése szerinti ellátás, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon és utógondozó otthon esetén
aa) az ellátásba a szolgáltató (intézmény) elhelyezésére korábban nem szolgáló épületet (épületrészt) vont be, vagy az ellátásból korábban erre a célra szolgáló épületet (épületrészt) vont ki,
ab) a szolgáltató (intézmény) épületén építésiengedély-köteles építést, bővítést vagy átalakítást végeztetett,
b) az engedélyezés alapjául szolgáló egyéb lényeges körülményben bekövetkező változást, így különösen, ha a szolgáltató (intézmény, hálózat, telephely) vezetője megváltozik, vagy a szakmai program, illetve ellátási szerződés lényeges eleme megváltozik,
feltéve, hogy a változások a működési engedély módosítását nem teszik szükségessé.
(2) Az (1) bekezdés ab) alpontja szerinti bejelentéshez csatolni kell a jogerős használatbavételi engedély vagy fennmaradási engedély másolatát. Ha a fenntartó a használatbavételi engedélyt, illetve a fennmaradási engedélyt nem csatolja, annak adatait a működést engedélyező szerv az építésügyi hatóságtól szerzi be.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti bejelentési kötelezettség nem teljesítése esetén gyermekvédelmi igazgatási bírság (a továbbiakban: bírság) nem szabható ki.
(4) Az egyházi, a nem állami és az ellátási kötelezettséget teljesítőnek nem minősülő állami fenntartó gyermekek napközbeni ellátása esetén legalább két hónappal, gyermekek átmeneti gondozása, otthont nyújtó ellátás és utógondozói ellátás esetén legalább hat hónappal korábban köteles bejelenteni
a) az érintett gyermekek törvényes képviselőinek és az érintett nagykorú ellátottaknak, valamint
b) az első fokú működést engedélyező szervnek,
hogy kérelmezni fogja a működési engedély visszavonását, vagy olyan módosítását, amelynek következtében gyermekek vagy más személyek ellátásának megszüntetésére kerül sor, kivéve, ha ellátásukról megfelelően gondoskodik. Ellátási szerződés a bejelentési kötelezettség teljesítésére eltérő, de legalább egy hónapos határidőt is megállapíthat.
(5) A fenntartó köteles az ok bekövetkeztétől számított öt napon belül bejelenteni a (4) bekezdés a)–b) pontja szerinti személyeknek és szervnek, ha
a) az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultsága a (6) bekezdésben nem említett esetben megszűnt vagy szünetel,
b) az egyéni vállalkozói tevékenysége folytatásának megtiltása iránt eljárás indult, és ha az eljárás befejeződött,
c) a jogutód nélküli megszűnése iránt eljárás indult, és ha az eljárás befejeződött.
(6) Ha a fenntartó egyéni vállalkozó meghal vagy cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezik, az özvegy, az örökös, illetve a gondnok köteles ezt az első fokú működést engedélyező szervnek az ok bekövetkeztétől számított tíz napon belül bejelenteni.
(7) Az (5)–(6) bekezdés alapján teljesített bejelentéshez mellékelni kell a bejelentésben foglaltakat alátámasztó okirat másolatát. Ha a bejelentésre kötelezett az (5) bekezdés a)–b) pontja vagy a (6) bekezdés, illetve bírósági nyilvántartásba vett fenntartó esetén a (5) bekezdés c) pontja alapján teljesített bejelentésben foglaltakat nem igazolja, és az adat az egyéni vállalkozók nyilvántartásában, illetve bírósági nyilvántartásban rendelkezésre áll, a bejelentésben foglaltakat a működést engedélyező szerv a nyilvántartásból ellenőrzi.
(8) A működést engedélyező szerv a (4)–(6) bekezdés szerinti bejelentésről öt munkanapon belül értesíti az ellátásra köteles helyi önkormányzatot, az igazgatóságot és a gyermekjogi képviselőt.”

8. § (1) A Gymr. a 9. §-át megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

„Engedély nélkül végzett szolgáltató tevékenység”

(2) A Gymr. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Amennyiben a fenntartó az (1) bekezdésben meghatározott határidő lejártáig a működési engedély iránti kérelmét nem nyújtja be, vagy a kérelmet elutasítják, a működést engedélyező szerv
a) kötelezi a fenntartót a szolgáltató tevékenység abbahagyására,
b) értesíti a szolgáltató székhelye, telephelye szerint illetékes városi, fővárosi kerületi gyámhivatalt és az ellátásra köteles helyi önkormányzat jegyzőjét, főjegyzőjét,
c) a Gyvt. alapján ellátásra jogosult személyek ellátása érdekében a 12. §-ban foglaltak szerint intézkedik.”

9. § A Gymr. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

10. § (1) A működést engedélyező szerv a működési engedélyt visszavonja
a) a fenntartó – jogszabályoknak és az ellátási szerződésben foglaltaknak megfelelő – kérelmére,
b) a fenntartó egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultságának megszűnése, e tevékenység folytatásának megtiltása vagy szüneteltetése esetén az (5) bekezdésben foglaltak kivételével,
c) a fenntartó jogutód nélküli megszűnése esetén,
d) törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott egyéb esetben.
(2) A fenntartó köteles a működési engedély visszavonását a (3)–(4) bekezdésben foglaltak szerint kérelmezni, vagy – az a)–b) pont szerinti esetben – a szolgáltatót (intézményt, hálózatot) a 8. §-ban foglaltak szerint más fenntartónak átadni, mielőtt
a) az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetését vagy szüneteltetését az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró, országos illetékességű hatóságnak bejelentené, illetve a jogutód nélkül megszűnését kérné,
b) a szolgáltatót (intézményt, hálózatot) megszüntetné, vagy fenntartásával felhagyna,
c) a szolgáltató (intézmény, hálózat) a szolgáltató tevékenységek végzésével felhagyna.
(3) Az ellátási kötelezettséget teljesítő állami fenntartó kérelmére a működési engedély akkor vonható vissza, ha az ellátott gyermekekről megfelelően gondoskodott.
(4) Az egyházi, a nem állami és az ellátási kötelezettséget teljesítőnek nem minősülő állami fenntartó kérelmére a működési engedély akkor vonható vissza, ha
a) a 8/A. § (4) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének határidőben eleget tett, vagy
b) az ellátott gyermekekről megfelelően gondoskodott.
(5) A működési engedély nem vonható vissza
a) a fenntartó egyéni vállalkozó halála esetén, ha az özvegy, illetve az örökös határidőben benyújtott kérelmére a fenntartóváltozást engedélyezik,
b) a fenntartó egyéni vállalkozó cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezése esetén, ha a gondnok az ok bekövetkeztétől számított egy hónapon belül bejelenti, hogy az egyéni vállalkozói tevékenységet az egyéni vállalkozó nevében és javára folytatja,
c) ha a fenntartó egyéni vállalkozó egyéni céget alapított, vagy átruházással megszerezte az egyéni cég vagyoni betétjét, és határidőben benyújtott kérelmére a fenntartóváltozást engedélyezik.”

10. § A Gymr. 12. § (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Amennyiben a szociális és gyámhivatal gyermekek átmeneti gondozásának, otthont nyújtó ellátásnak, illetve utógondozói ellátásnak a működési engedélyét vonja vissza, vagy ilyen szolgáltató tevékenységet végeznek működési engedély nélkül, az ellátás ideiglenes megszervezése érdekében – a szociális és gyámhivatal megkeresése alapján – a gondozási hely szerint illetékes megyei, fővárosi főjegyző haladéktalanul intézkedik.”

11. § A Gymr. a következő 12/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„Tanúsítvány
12/A. § (1) A működési engedélyt kiadó határozat jogerőre emelkedését követő tizenöt munkanapon belül az első fokú működést engedélyező szerv a fenntartó részére a miniszter által erre a célra rendszeresített formában, a 2. számú melléklet szerinti adattartalommal, a szükséges számú példányban tanúsítványt állít ki.
(2) A tanúsítványt a szolgáltató (intézmény, hálózat működtetője) székhelyén, telephelyén és területi irodáiban jól látható módon ki kell függeszteni.
(3) A működési engedélynek a tanúsítványban foglalt adatokat érintő módosítása és visszavonása esetén az első fokú működést engedélyező szerv a tanúsítványt bevonja, és módosítás esetén új tanúsítványt állít ki.”

12. § A Gymr. 14. § (1)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A működést engedélyező szerv legalább évente ellenőrzi, hogy a szolgáltató (intézmény, hálózat) a jogszabályokban és a működési engedélyben foglaltaknak megfelelően működik-e.
(2) A működést engedélyező szerv éves ellenőrzési tervet készít, amelyet minden év január 31-éig megküld a felügyeleti szervének és annak a hatóságnak, amelyet a 14/A. § (2) bekezdése alapján meg kell keresnie.
(3) A működést engedélyező szerv helyszíni ellenőrzést tart
a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben,
b) ha tudomására jut, hogy a szolgáltató (intézmény, hálózat) személyi, tárgyi feltételei vagy működése az ellátott gyermekek életét, testi épségét, egészségét vagy fejlődését veszélyezteti, vagy más jogát sérti, illetve a szolgáltató (intézmény, hálózat) működésére vonatkozó jogszabályokat vagy a működési engedélyben foglaltakat súlyosan megsértették,
c) a 8/A. § (1) bekezdés aa) alpontja szerinti bejelentést követő huszonkét munkanapon belül.
(4) Ha a szolgáltató (intézmény, hálózat) működésével kapcsolatban más hatóság észlel hiányosságot, köteles azt öt munkanapon belül jelezni az első fokú működést engedélyező szervnek.
(5) Családi gyermekfelügyelet ellenőrzése során a 4. § (10) bekezdése szerint körülményekkel kapcsolatban ki kell kérni a védőnő véleményét.”
14/A. § (1) Ha a működést engedélyező szerv a 4. § (9) bekezdése szerinti hatóságot ellenőrzés lefolytatása céljából megkeresi, az a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben – ideértve a meleg étkeztetést nyújtó családi napközinek és a Gyvt. 41. §-ának (4) bekezdése szerinti ellátásnak, valamint a 4. § (9) bekezdésének cd) alpontja szerinti szolgáltató tevékenységnek az ÁNTSZ által történő ellenőrzése során a táplálkozás-egészségügyi és dietetikai feltételek teljesítését is – a szolgáltatónál (intézménynél, hálózatnál), a működést engedélyező szervvel együttműködve, huszonkét munkanapon belül ellenőrzést folytat le.
(2) A működést engedélyező szerv a 14. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzést megelőzően legalább tizenöt munkanappal ellenőrzés lefolytatása céljából megkeresi
a) családi napközi, a Gyvt. 41. §-ának (4) bekezdése szerinti ellátások, bölcsőde, hetes bölcsőde, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon és utógondozó otthon esetén az ÁNTSZ kistérségi intézetét,
b) egyházi vagy nem állami fenntartású, korai fejlesztést és gondozást, illetve fejlesztő felkészítést végző bölcsőde, hetes bölcsőde és gyermekotthon esetén a megyei, fővárosi főjegyzőt.
(4) A 4. § (9) bekezdése szerinti hatóság a szolgáltatónál (intézménynél, hálózatnál) lefolytatandó ellenőrzésről előzetesen értesíti az első fokú működést engedélyező szervet, ha az ellenőrzés lefolytatása céljából nem a működést engedélyező szerv kereste meg.
(5) Ha a 4. § (9) bekezdése szerinti vagy más hatóság szolgáltatót (intézményt, hálózatot) ellenőriz,
a) az ellenőrzésről készült jegyzőkönyv, illetve hivatalos feljegyzés másolatát megküldi az első fokú működést engedélyező szervnek,
b) az ügyben hozott döntését közli az első fokú működést engedélyező szervvel.
14/B. § (1) A működést engedélyező szerv
a) a működési engedélyt visszavonja, ha a szolgáltató (intézmény, hálózat) megszűnt vagy szolgáltató tevékenységet nem végez;
b) a területi irodát, illetve a külső férőhelyet – szükség szerint a szolgáltató férőhelyszámának egyidejű csökkentésével – törli a működési engedélyből, ha az elhelyezésére szolgáló épület (épületrész) állaga az ellátott gyermekek életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti;
c) a nevelőszülőt, helyettes szülőt – szükség szerint a hálózat férőhelyszámának egyidejű csökkentésével – törli a hálózat működési engedélyéből, ha az ellátott gyermekek életét, testi épségét, egészségét vagy fejlődését súlyosan veszélyezteti, illetve más alapvető jogát súlyosan sérti, vagy jogszabály a nevelőszülőként, helyettes szülőként történő működését kizárja;
d) az intézmény épületének egy részét lezáratja, ha az az intézmény működőképességének fenntartása mellett megfelelően lezárható, és állaga az ellátott gyermekek életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti;
e) a b)–d) pontban nem említett esetben a működési engedélyt visszavonja, és kötelezi a fenntartót, hogy a szolgáltató tevékenységgel hagyjon fel, ha a szolgáltató (intézmény, hálózat) személyi, tárgyi feltételei vagy működése az ellátott gyermekek életét, testi épségét, egészségét vagy fejlődését súlyosan veszélyezteti, illetve más alapvető jogát súlyosan sérti;
f) az a)–c) és e) pontban nem említett jogsértés esetén a jogsértés jellegétől és súlyától függően, az ellátott gyermekek érdekeinek figyelembevételével
fa) legalább tizenöt munkanapos, de legfeljebb négy hónapos határidő megjelölésével szólíthatja fel a fenntartót a hiányosság vagy más jogsértés megszüntetésére, illetve a jogszerű működés helyreállítására,
fb) az fa) alpont szerinti felszólítással egyidejűleg – ha az ellátott gyermekek Gyvt. szerinti jogainak megóvása érdekében szükséges – legfeljebb a hiányosság vagy más jogsértés megszüntetéséig, illetve a jogszerű működés helyreállításáig megtilthatja újabb gyermekek, illetve más ellátottak felvételét,
fc) az ügynek az ellátott gyermekek, az ellátási érdek és a fenntartó szempontjából is előnyös rendezése érdekében a hiányosság – legfeljebb három éven belül történő – megszüntetéséről a fenntartóval hatósági szerződést köthet,
fd) a működési engedélyt az ellenőrzés során megállapított tényeknek és a jogszabályoknak megfelelően a b)–c) pontban foglaltakon túl hivatalból módosíthatja, ha a fenntartó elmulasztotta kérni a működési engedély módosítását;
g) a Gyvt.-ben meghatározott esetben bírságot szabhat ki.
(2) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontja alkalmazásának van helye
a) az (1) bekezdés b)–e) pontjában és fb) alpontjában foglalt jogkövetkezmények esetén;
b) bírság kiszabása esetén
bb) a 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja és (4)–(6) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt.
(3) A fenntartó kérelmére az (1) bekezdés fa) alpontja szerinti határidő indokolt esetben egyszer, legfeljebb két hónappal meghosszabbítható. Ha a fenntartó a megjelölt határidőben nem igazolja, hogy a felszólításban foglaltaknak eleget tett, vagy a felszólításban foglaltak teljesítésének megállapítása érdekében egyébként szükséges, a működést engedélyező szerv utóellenőrzést tart. Ha a fenntartó a megjelölt határidőben nem intézkedik a szabályszerű működés megteremtése érdekében, a működést engedélyező szerv a jogsértés jellegétől és súlyától függően, az ellátott gyermekek érdekeinek figyelembevételével
a) a határozatlan vagy határozott idejű működési engedélyt feltételek előírása mellett – legfeljebb két évig hatályos – ideiglenes működési engedélyre módosíthatja,
b) az ügynek az ellátott gyermekek, az ellátási érdek és a fenntartó szempontjából is előnyös rendezése érdekében a hiányosság – legfeljebb három éven belül történő – megszüntetéséről a fenntartóval hatósági szerződést köthet,
c) a hiányosság vagy más jogsértés megszüntetéséig, illetve a jogszerű működés helyreállításáig megtilthatja újabb gyermekek, illetve más ellátottak felvételét,
d) csökkentheti a férőhelyek számát,
e) az intézmény épületének egy részét lezárathatja,
f) a nevelőszülőt, helyettes szülőt – szükség szerint a hálózat férőhelyszámának egyidejű csökkentésével – törölheti a működési engedélyből,
g) a területi irodát, illetve a külső férőhelyet – szükség szerint a szolgáltató férőhelyszámának egyidejű csökkentésével – törölheti a működési engedélyből,
h) a működési engedélyt visszavonhatja, és kötelezheti a fenntartót, hogy a szolgáltató tevékenységgel hagyjon fel,
i) a működési engedélyt az ellenőrzés során megállapított tényeknek és a jogszabályoknak megfelelően az a), d) és f)–g) pontban foglaltakon túl hivatalból módosíthatja, ha a fenntartó elmulasztotta kérni a működési engedély módosítását,
j) a Gyvt.-ben meghatározott esetben bírságot szabhat ki,
k) alkalmazhatja a Gyvt.-ben meghatározott egyéb jogkövetkezményeket.
(4) A jogsértés jellegének, súlyának megfelelően egyidejűleg több jogkövetkezmény is megállapítható.
(5) Az intézmény épületének lezárt része szolgáltató tevékenységhez akkor használható, ha a működést engedélyező szerv a lezárást – az arra okot adó körülmény megszűnése esetén – a fenntartó kérelmére megszünteti.
(6) A hatósági szerződésben meg kell határozni azt az egy vagy több – (3) bekezdés szerinti – jogkövetkezményt, amelyik jogerőssé válik, ha a fenntartó a hatósági szerződésben foglaltakat megszegi. A jogkövetkezmény jogerőssé válását – ha ezzel a működési engedély módosításra vagy visszavonásra kerül – a működést engedélyező szerv végzéssel állapítja meg, amelyben a működési engedély módosítása esetén fel kell tüntetni a módosítás időpontját és a működési engedélynek a módosítást követően hatályos valamennyi adatát.
(7) A (3) bekezdés a) pontja alapján kiadott ideiglenes működési engedély hatálya egy alkalommal, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.
(8) Az újabb gyermekek, illetve más ellátottak felvétele a (3) bekezdés c) pontjában foglaltaktól eltérő időpontig is megtiltható, ha az egyidejűleg alkalmazott más jogkövetkezmény azt indokolja. Ha a tilalmat megszegik, a működést engedélyező szerv a (3) bekezdésben meghatározott más jogkövetkezményt alkalmazhat.”

14. § A Gymr. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

16. § (1) A bírságot az első fokon eljárt működést engedélyező szervnek – ha fizetési kedvezményt nem engedélyeztek – a kiszabó határozat jogerőre emelkedését követő huszonkét munkanapon belül kell megfizetni.
(2) A megbírságolt köteles a bírság megfizetését – a megfizetést követő három munkanapon belül – az első fokon eljárt működést engedélyező szervnél igazolni.
(3) A bírságból befolyt összeget a működést engedélyező szerv negyedévente, a negyedévet követő hónap 20-áig a minisztérium fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlájára utalja át. A működést engedélyező szerv az átutalással egyidejűleg a bírságot kiszabó jogerős határozat egy hitelesített másolati példányát megküldi a minisztériumnak.”

15. § A Gymr. 1–2. számú melléklete helyébe az e rendelet 1–2. számú melléklete szerinti mellékletek lépnek.

A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról
és országos nyilvántartásáról szóló 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet módosítása

16. § A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról szóló 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nyr.) 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az ágazati azonosítót a működést engedélyező szerv a működési engedélyben történő feltüntetéssel adja ki.”

17. § Az Nyr. 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az ágazati azonosító a működési engedély módosítása esetén – ideértve a fenntartóváltozást, további szociális szolgáltatások, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységek engedélyezését, a székhely, illetve a telephely elköltöztetését, valamint a telephely önálló szolgáltatóvá, intézménnyé szervezését, illetve önálló szolgáltató, intézmény telephellyé szervezését – sem módosítható. A megszűnt engedélyes ágazati azonosítója másik engedélyesnek nem adható ki.”

18. § Az Nyr. Országos jelentési rendszer alcíme a következő 13/A. §-sal egészül ki:

13/A. § (1) A Hivatal szociális igazgatási bírságot szabhat ki a fenntartóval szemben, ha az országos jelentési rendszerbe történő bejelentési kötelezettségét határidőben részben vagy egészben nem teljesíti, vagy valótlan adatot szolgáltat. Nem szabható ki szociális igazgatási bírság, ha a hibás vagy hiányos adatról – az adatszolgáltatással megegyező módon – a fenntartó vagy az engedélyes értesítette a Hivatalt.
(2) A szociális igazgatási bírság a mulasztással érintett engedélyesenként szabható ki, további halmazatban történő megállapításának nincs helye.
(3) A szociális igazgatási bírságot a Hivatalnak kell megfizetni.
(4) Az e rendelet alapján kiszabásra kerülő szociális igazgatási bírságra egyebekben az Szmr. 14. §-ának (2)–(3), (5) és (7)–(10) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.”

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálatról szóló 291/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

19. § Az Állami Foglalkoztatási Szolgálatról szóló 291/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A Hivatal a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények működését engedélyező szervek munkáját a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények országos nyilvántartási rendszerén keresztül elektronikusan kiadott iratmintákkal segíti.”

Záró rendelkezések

20. § (1) Ez a rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba.

(2) A Gymr. e rendelettel megállapított rendelkezéseit – a (3) és (11) bekezdésben foglaltak kivételével – a hatálybalépésüket követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(3) A működési engedélyben az e rendelet szerinti adatokat kell feltüntetni, és a szolgáltató (intézmény, hálózat) számára a tanúsítványt ki kell állítani, ha a működést engedélyező jogerős határozatot e rendelet hatálybalépését követően hozzák.

(4) Ha az e rendelet hatálybalépésekor már működő családi napköziket a Gyvt. 2010. január 1-jétől hatályos rendelkezései alapján hálózatban kell működtetni, a fenntartó ennek érdekében 2010. június 30-áig köteles kérni az érintett működési engedélyek módosítását.

(5) A szociális és gyámhivatal a működési engedély módosítására irányuló soron következő eljárás során, de legkésőbb 2010. december 31-éig hivatalból felülvizsgálja azoknak a szolgáltatóknak, intézményeknek a működési engedélyét, amelyek részben vagy egészben e rendelet hatálybalépésével kerültek a hatáskörébe, és a hatályos jogszabályoknak megfelelő működési engedélyt ad ki, továbbá a városi jegyző által korábban kiadott működési engedélyt visszavonja.

(6) Ha a kiadott működési engedély nem felel meg a Gymr. 3. §-ának – e rendelettel megállapított – (3) bekezdése szerinti követelményeknek, a működést engedélyező szerv a jogszabályoknak megfelelő működési engedélyt a módosítására irányuló soron következő eljárás során, de legkésőbb 2010. december 31-éig hivatalból adja ki, és a jogszabállyal ellentétes működési engedélyt visszavonja.

(7) Ha a (3) bekezdésben nem említett esetben a működési engedély az e rendelet szerinti adatokat nem tartalmazza, – az (5)–(6) bekezdés szerinti esetek kivételével – a működési engedélyt a módosítására irányuló soron következő eljárás során, de legkésőbb 2010. december 31-éig hivatalból módosítani kell.

(8) A (3) bekezdésben nem említett esetben a szolgáltató (intézmény, hálózat) részére a tanúsítványt 2010. december 31-éig hivatalból kell kiállítani.

(9) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott határozott idejű működési engedélyek – a Gymr. 7. §-ának (3) bekezdése szerinti körülmények miatt kiadottak kivételével – ideiglenes működési engedélynek minősülnek. Az e rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott határozott idejű vagy ideiglenes működési engedélyek hatálya – ideértve az egyes szociális tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 339/2007. (XII. 15.) Korm. rendelet 29. §-ának (5) bekezdése alapján kiadott ideiglenes működési engedélyeket is – és az e rendelet hatálybalépését megelőzően a fenntartóval megkötött hatósági szerződésben meghatározott teljesítési határidő e rendelet alapján nem csökkenthető.

(10) Ha e rendelet hatálybelépését megelőzően a fenntartóval megkötött hatósági szerződés nem tartalmaz olyan jogkövetkezményt, amely a hatósági szerződésben foglaltak megszegése esetén végrehajtható lenne, és a fenntartó a hatósági szerződésben foglaltakat megszegi, a működést engedélyező szerv a Gymr. – e rendelettel megállapított – 14/B. §-ának (3) bekezdésében meghatározott más jogkövetkezményt alkalmaz.

(11) A 2009. október 1-je előtt hatályos szabályok alapján kiadott gyermekjóléti, gyermekvédelmi vállalkozói engedélyek a működési engedélyezési eljárás során 2010. június 30-áig használhatók fel. Ebben az esetben a működési engedélyezési eljárásban a kérelemhez a gyermekjóléti, gyermekvédelmi vállalkozói engedély másolatát kell csatolni. A gyermekjóléti, gyermekvédelmi vállalkozói engedéllyel rendelkező fenntartók 2010. június 30-áig kötelesek kérni felvételüket az egyéni vállalkozók nyilvántartásába.

21. § (1) Hatályát veszti

a) a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet;

b) a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet módosításáról szóló 81/2001. (V. 16.) Korm. rendelet;

c) a Gymr.

ca) 3. § (7) bekezdésének felvezető szövegében az „ , ismételt kiadásáról” szövegrész,

cc) 14. § (6) bekezdésében az „elektronikus levélben” szövegrész;

d) a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet módosításáról szóló 60/2004. (III. 31.) Korm. rendelet;

e) a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet és a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet módosításáról szóló 127/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet;

f) az egyes szociális tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 376/2004. (XII. 28.) Korm. rendelet;

g) a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet és a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet módosításáról szóló 296/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet;

h) a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet módosításáról szóló 40/2006. (II. 27.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdése;

i) az Nyr.

ia) 2. § (4) bekezdésében az „elvi működési engedélyének, illetve” és az „elvi működési engedélyében,” szövegrész,

ie) 3. számú mellékletének 3.3. pontjában az „elsődleges ellátási terület,” szövegrész;

j) a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet módosításáról szóló 325/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 18. § (2)–(4) bekezdése;

k) a személyes gondoskodás igénybevételével kapcsolatos eljárásokban közreműködő szakértőkre, szakértői szervekre vonatkozó részletes szabályokról szóló 340/2007. (XII. 15.) Korm. rendelet melléklete;

l) a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet módosításáról szóló 353/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet;

m) a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet

ma) 5. § (2) bekezdésében a „ , vagy ismételt kiadása” szövegrész,

mb) 5. § (5) bekezdés b) pontjában és 11. § (2) bekezdésének első mondatában az „ , ismételt kiadása” szövegrész,

mc) 7. § (6) bekezdés b) pontjában az „ , ismételt kiadásának” szövegrész,

md) 22. § (5) bekezdésében az „ , illetve ismételt kiadására” szövegrész,

me) 23–28. §-a és a 23. §-át megelőző alcím,

mf) melléklete;

o) a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet, valamint egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 28/2009. (II. 19.) Korm. rendelet;

p) az egyes szociális tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 174/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet

pa) 1–12. §-a és az 1. §-át megelőző alcím,

q) az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók normatív állami támogatásáról szóló 213/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 15. § (6)–(10) bekezdése;

r) egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeleteknek a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozással összefüggő módosításáról szóló 234/2009. (X. 20.) Korm. rendelet.

(2) A Gymr.

a) 3. § (7) bekezdés a) pontjában az „elektronikus levélben” szövegrész helyébe „a határozat jogerőre emelkedésétől, a fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozat meghozatalától, illetve a 14/B. § (6) bekezdése szerinti végzés meghozatalától számított öt munkanapon belül” szöveg,

b) 3. § (7) bekezdés b) pontjában a „határozatát” szövegrész helyébe a „határozatát és a 14/B. § (6) bekezdése szerinti végzését” szöveg,

c) 4. § (3) bekezdés b) pontjában a „családi napközi esetén a gondozó, továbbá az önálló helyettes szülő” szövegrész helyébe a „családi napközi és családi gyermekfelügyelet esetén a szolgáltatást nyújtó személynek és helyettesének, illetve az önálló helyettes szülőnek a” szöveg,

d) 4. § (3) bekezdés c) pontjában „a családgondozó, gondozó, önálló helyettes szülő nyilatkozatát” szövegrész helyébe a „családi napközi és családi gyermekfelügyelet esetén a szolgáltatást nyújtó személynek és helyettesének, az önálló helyettes szülőnek, valamint a szolgáltatónál külön jogszabályban meghatározott munkakörben, illetve önkéntes jogviszonyban foglalkoztatott személynek a nyilatkozatát” szöveg,

e) 4. § (7) bekezdés a) pontjában a „tulajdoni lapot” szövegrész helyébe a „tulajdoni lap másolatát” szöveg,

f) 4. § (7) bekezdés b) pontjában a „szerzi be” szövegrész helyébe az „ellenőrzi” szöveg,

g) 4. § (8) bekezdésében a „családi napközi” szövegrész helyébe a „családi napközi, a családi gyermekfelügyelet” szöveg, a „gyermekjóléti szolgálat,” szövegrész helyébe a „gyermekjóléti szolgálat, a gyermekjóléti központ és” szöveg,

h) 5. § (2) bekezdés a) pontjában a „családi napközi” szövegrész helyébe a „családi napközi, a családi gyermekfelügyelet, a Gyvt. 41. §-ának (4) bekezdése szerinti ellátások” szöveg,

i) 6. § (1) bekezdés a) pontjában a „székhelyét” szövegrész helyébe a „székhelyét és adószámát” szöveg,

j) 6. § (2) bekezdés a) pontjában a „nevét” szövegrész helyébe a „nevét és – ha a fenntartóétól különböző adószámmal rendelkezik – az adószámát” szöveg,

k) 6. § (3) bekezdés a) pontjában a „székhelyét” szövegrész helyébe a „székhelyét és – ha a fenntartóétól különböző adószámmal rendelkezik – az adószámát” szöveg,

l) 6. § (4) bekezdés a) pontjában a „székhelyét” szövegrész helyébe a „székhelyét és – ha a fenntartóétól különböző adószámmal rendelkezik – az adószámát” szöveg,

m) 7. § (1) és (2) bekezdésében a „határozott idejű” szövegrész helyébe az „ideiglenes” szöveg,

n) 7. § (3) bekezdésében a „szolgáltató tevékenység folytatására szolgáló épület” szövegrész helyébe a „bölcsőde, a hetes bölcsőde, a családi napközi, a családi gyermekfelügyelet, a Gyvt. 41. §-ának (4) bekezdése szerinti ellátás, a gyermekek átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona, a gyermekotthon, illetve az utógondozó otthon elhelyezésére szolgáló ingatlan” szöveg,

o) 15. § (1) bekezdésének első és második mondatában, valamint (2) bekezdésének felvezető szövegében és b) pontjában a „megyei gyámhivatal” szövegrész helyébe a „szociális és gyámhivatal” szöveg,

p) 15. § (2) bekezdés a) és b) pontjában a „14.” szövegrész helyébe a „14/B.” szöveg

lép.

(3) Az Nyr.

a) 1. § b) pontjában „a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Szmr.) 1. §-ának j) pontjában” szövegrész helyébe „a szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 321/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Szmr.) 1. § b) pontjában” szöveg,

c) 3. számú mellékletének 2.4. pontjában „az intézmény” szövegrész helyébe „a szolgáltató, intézmény” szöveg,

d) 3. számú mellékletének 2.6. pontjában „– az ellátottak számára nyitva álló –„ szövegrész helyébe az „ , intézmény ellátottak számára nyitva álló egyéb” szöveg,

e) 3. számú mellékletének 3.4. pontjában a „férőhelyek száma” szövegrész helyébe a „férőhelyek száma, házi segítségnyújtás esetén az ellátható személyek száma, jelzőrendszeres segítségnyújtás esetén a kihelyezhető jelzőkészülékek száma” szöveg,

f) 3. számú mellékletének 3.6. pontjában „az ideiglenes” szövegrész helyébe „a határozott idejű, illetve az ideiglenes” szöveg

lép.

1. számú melléklet a 320/2009. (XII. 29.) Korm. rendelethez

A működési engedély kiadása, módosítása és visszavonása iránti kérelem benyújtására szolgáló adatlapok és elektronikus űrlapok adattartalma
1. a fenntartó neve, székhelye, szervezeti formája, adószáma és elérhetősége;
2. a fenntartó képviselőjének és kapcsolattartójának neve, beosztása és elérhetősége;
3. a szolgáltató (intézmény, hálózat, telephely) vezetőjének neve és elérhetősége;
4. a szolgáltató (intézmény, hálózat) székhelyének és valamennyi telephelyének ágazati azonosítója, továbbá családi napközi esetén annak megjelölése, hogy más családi napközire nyújtott-e be működési engedély iránti kérelmet;
5. működési engedély kiadása iránti kérelem esetén azok az adatok, amelyekkel a fenntartó a szolgáltató (intézmény, hálózat, ellátást nyújtó székhely, telephely) engedélyeztetését kéri, valamint az annak megállapításához szükséges adatok, hogy a jogszabályban meghatározott személyi, tárgyi és egyéb feltételeket teljesítik;
6. működési engedély módosítása iránti kérelem esetén a változások, valamint az annak megállapításához szükséges adatok, hogy a jogszabályban meghatározott személyi, tárgyi és egyéb feltételeket teljesítik;
7. működési engedély visszavonása iránti kérelem esetén a visszavonás feltételeinek teljesítésére vonatkozó adatok;
8. a kérelem elbírálásához jogszabály alapján szükséges egyéb adatok.”

2. számú melléklet a 320/2009. (XII. 29.) Korm. rendelethez

A tanúsítvány tartalma
1. A tanúsítványt kiállító szerv neve, székhelye és elérhetősége.
2. A fenntartó neve, székhelye és elérhetősége.
3. A szolgáltató (intézmény, működtető) neve.
4. A szolgáltató (intézmény, működtető) székhelye.
5. Telephely részére kiállított tanúsítvány esetén a szolgáltató (intézmény) telephelye.
6. Területi irodával rendelkező szolgáltató (intézmény, ellátást nyújtó székhely, telephely) esetén a területi iroda címe.
7. A szolgáltató (intézmény, hálózat) ágazati azonosítója.
8. Az engedélyezett gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységek és az engedélyezett férőhelyek száma a működési engedélyben feltüntetett módon. Nevelőszülői hálózat, helyettes szülői hálózat vagy külső férőhelyen biztosított utógondozói ellátás esetén csak a hálózat engedélyezett összes férőhelyszámát kell feltüntetni.
9. Határozott idejű és ideiglenes működési engedély esetén a működési engedély hatálya, egyéb esetben az arra való utalás, hogy a működési engedély határozatlan időre szól.
10. A tanúsítvány kiállításának helye és ideje.
11. A kiadmányozási joggal rendelkező személy aláírása és a tanúsítványt kiállító szerv bélyegzőlenyomata.”
1

A rendeletet a 489/2013. (XII. 18.) Korm. rendelet 34. § h) pontja hatályon kívül helyezte 2014. január 1. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére