• Tartalom

48/2009. (IX. 28.) IRM rendelet

a jogi segítségnyújtással és áldozatsegítéssel összefüggő egyes miniszteri rendeletek módosításáról1

2009.11.02.

A költségmentesség engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények igazolásáról szóló 2/1968. (I. 24.) IM rendelet tekintetében a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 395. § (4) bekezdésének f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § h) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben –,

a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban címet viselő 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet tekintetében a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 395. § (4) bekezdésének e) és f) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § h) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben –,

a jogi segítői névjegyzék vezetésének részletes szabályairól szóló 42/2003. (XII. 19.) IM rendelet tekintetében a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 75. § c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § h) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva –,

a jogi segítő díjazásáról szóló 11/2004. (III. 30.) IM rendelet tekintetében a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 75. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § h) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben –,

az áldozatsegítő támogatások igénybevételének részletes szabályairól szóló 1/2006. (I. 6.) IM rendelet tekintetében a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 46. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva –,

a jogi segítségnyújtás igénybevételének részletes szabályairól szóló 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelet tekintetében a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 75. § a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § h) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva –

a következőket rendelem el:

A költségmentesség engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények igazolásáról szóló
2/1968. (I. 24.) IM rendelet módosítása

1–4. §2

A költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban címet viselő
6/1986. (VI. 26.) IM rendelet módosítása

5–6. §3

A jogi segítői névjegyzék vezetésének részletes szabályairól szóló
42/2003. (XII. 19.) IM rendelet módosítása

7. §4

A jogi segítő díjazásáról szóló 11/2004. (III. 30.) IM rendelet módosítása

8. §5

Az áldozatsegítő támogatások igénybevételének részletes szabályairól szóló
1/2006. (I. 6.) IM rendelet módosítása

9. § (1)–(5)6

(6)7

(7)8

10. §9

A jogi segítségnyújtás igénybevételének részletes szabályairól szóló
56/2007. (XII. 22.) IRM rendelet módosítása

11–30. §10

31. §11

32. § (1) E rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – 2009. október 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet

a) 8. §-a,

c) 31. §-a

2009. november 1. napján lép hatályba.

33. § (1) E rendelet rendelkezéseit – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a rendelkezés hatálybalépését követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(2) E rendelet

i) 34. § (2) bekezdésében

foglalt rendelkezéseket a hatálybalépéskor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

34–35. §12

36. § E rendelet az alábbi uniós irányelveknek való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Tanács határon átnyúló jogviták estén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében az ilyen ügyekben alkalmazandó költségmentességre vonatkozó közös minimumszabályok megállapításáról szóló 2003/8/EK irányelve (2003. január 27.),

b) az Európai Parlamentnek és Tanácsnak a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 97/7/EK, a 2002/65/EK, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról és a 97/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2007/64/EK irányelve (2007. november 13.).

37. § (1) E rendelet 1–7. §-ai, 9. § (1)–(5), valamint (7) bekezdése, 10–30. §-ai, valamint 34. §-a és 35. §-a 2009. október 2. napján hatályukat vesztik.

(2) E rendelet 8. §-a, 9. § (6) bekezdése és 31. §-a 2009. november 2. napján hatályát veszti.

(3) E rendelet 2015. december 31. napján hatályát veszti.

1. melléklet a 48/2009. (IX. 28.) IRM rendelethez

A Kekir. 1. számú mellékletében a „Tájékoztató az 1–5. számú mellékletek szerinti nyomtatványok hátoldalához” című szövegrész 6. pontja helyébe a következő szöveg lép:
„6. Ha a kérelmező (a hozzátartozó) társadalombiztosítási nyugellátásban vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesül, a kérelemhez a nyugellátás, illetve a nyugdíjszerű szociális ellátás összegéről a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által kiállított igazolást, vagy ennek másolatát kell csatolni. Ha a kérelmező vagy hozzátartozója a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerint álláskeresési járadékban, álláskeresési segélyben valamint vállalkozói járadékban vagy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti időskorúak járadékában, rendszeres szociális segélyben, rendelkezésre állási támogatásban, ápolási díjban vagy a családok támogatásáról szóló törvény szerinti családi pótlékban, gyermekgondozási támogatásban, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági támogatásban, vagy vakok személyi járadékában részesül, a folyósítás időtartamát és az ellátás összegét álláskereső kérelmező esetében az állami foglalkoztatási szerv igazolja; egyébként a folyósító szerv igazolását kell a kérelemhez csatolni.”

2. melléklet a 48/2009. (IX. 28.) IRM rendelethez

Kérelem-nyomtatvány a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló
2005. évi CXXXV. törvény szerinti azonnali pénzügyi segély és/vagy állami kárenyhítés iránti kérelem előterjesztéséhez

A hivatal érkeztető bélyegzője

A) RÉSZ
SZEMÉLYI ADATOK ÉS A BŰNCSELEKMÉNYRE VONATKOZÓ ADATOK
(A nyomtatvány „A” részét azonnali pénzügyi segély és állami kárenyhítés igénylése esetén is ki kell tölteni.)

I. A kérelmező személyi adatai

Neve:

Születési neve:

Születési helye és ideje:

Anyja születési neve:

Lakcíme vagy székhelyének címe:

Értesítési címe*:

Lakástelefon*:
Mobiltelefon*:
E-mail cím*:

Állampolgársága:

Nem magyar állampolgár kérelmező esetén a Magyar Köztársaság területén tartózkodás jogcíme:

II.A kérelemre okot adó bűncselekményre és annak közvetlen következményeként
elszenvedett sérelemre vonatkozó adatok

A bűncselekmény megnevezése:

A bűncselekmény elkövetésének helye:

A bűncselekmény elkövetésének időpontja: ........... év ......................... hó ............. nap

A bűncselekmény elkövetésének rövid leírása:


A kérelmezőt ért sérelmek:
⬜ testi sérülés:
    
⬜ lelki sérülés, érzelmi megrázkódtatás:
    
⬜ vagyoni kár:
    
⬜ egyéb:
    

III.Az igényelt támogatás(ok) megjelölése

Minden áldozat jogosult arra, hogy az áldozatsegítő szolgálat segítséget nyújtson számára a bűncselekmény okozta jogi, szociális, gyermekvédelmi, egészségügyi, társadalombiztosítási, munkaügyi vagy bármely egyéb probléma megoldásához (érdekérvényesítés elősegítése).
Jogosult továbbá arra, hogy az áldozatsegítő szolgálat a bűncselekménnyel összefüggő jogi kérdések rendezése érdekében, rászorultság esetén az áldozati státusz igazolásával ügyvédi támogatáshoz segítse hozzá (jogi segítségnyújtás).
Ezen túlmenően az azonnali pénzügyi segélyt és az állami kárenyhítést ezen a nyomtatványon kell kérni.

A következő támogatásokat igényelem:

⬜azonnali pénzügyi segély
célja, indoka, krízishelyzet leírása:
    
    
    
    
    
    
    
    
⬜ kárenyhítés [Igénylése esetén a nyomtatvány B) részét is ki kell tölteni!]

A pénzben nyújtott támogatás kifizetésének módja:
⬜készpénz (Kizárólag azonnali pénzügyi segély esetén!)
Állami kárenyhítés esetén csak az alábbiak választhatóak:
⬜postai utalvány (cím: ..........................................................)
⬜saját névre szóló fizetési számlára utalás:
(Pénzforgalmi szolgáltató megnevezése .......................................................................................,
számlaszám: ⬜⬜⬜⬜⬜⬜⬜⬜-⬜⬜⬜⬜⬜⬜⬜⬜-⬜⬜⬜⬜⬜⬜⬜⬜)

IV.Mellékletek (megnevezése, darabszáma)

1.

 

2.

 

3.

 

V.Közlemények

1. Kijelentem, hogy korábban igénybe vett, pénzben nyújtott áldozatsegítő támogatásokkal kapcsolatos, illetve a jogi segítségnyújtási díjra vonatkozó visszafizetési kötelezettség terhel / nem terhel.
2. Kijelentem, hogy jelen kérelmemben feltüntetett bűncselekménnyel összefüggésben ugyanilyen tartalmú támogatást korábban kaptam / nem kaptam.
3. Kijelentem, hogy valótlan adatszolgáltatás vagy az ellenőrzésre irányuló vizsgálat akadályoztatása miatt velem szemben a támogatást kizáró ok áll fenn /nem áll fenn.
4. A nyomtatványt kérésemre – jelenlétemben – az áldozatsegítő szolgálat munkatársa töltötte ki. Igen/Nem
5. Egyéb közlendők:
    
    
    
    
    
    

A *-gal jelölt adatok megadása nem kötelező.
Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy az általam tett nyilatkozatok megfelelnek a valóságnak.
A kérelmező a nyomtatvány aláírásával hozzájárul ahhoz, hogy az általa közölt adatokat az Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálata kezelje.
Kelt: ...................................., ......... év ............................. hó ................ nap.
.............................................................
kérelmező aláírása
B) RÉSZ
ÁLLAMI KÁRENYHÍTÉS IGÉNYLÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ADATOK
(A nyomtatvány „B” részét csak állami kárenyhítés igénylése esetén kell kitölteni.)

I. A kérelmező kárenyhítésre való jogosultságának alapja

 a kérelmező a szándékos személy elleni erőszakos bűncselekmény sértettje

 a kérelmező a károsodott vagy meghalt sértettnek az elkövetés időpontjában egy háztartásban élő egyenes ági rokona, örökbefogadója vagy nevelőszülője, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeke, házastársa, élettársa

 a kérelmező eltartására a károsodott vagy meghalt sértett jogszabály, végrehajtható bírósági, illetőleg hatósági határozat vagy érvényes szerződés alapján köteles vagy köteles volt

 a kérelmező a szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény következtében meghalt sértett eltemettetéséről gondoskodott

A testi épség, egészség súlyos károsodását igazoló szakértői véleményt vagy orvosi dokumentumokat, illetve a halotti anyakönyvi kivonatot csatolni kell.

Az együttélést, rokoni kapcsolatot, tartási kötelezettséget igazoló dokumentumokat csatolni kell.

II.Az igényelt kárenyhítés formája és mértéke

Az igényelt kárenyhítés formája:

 Egyösszegű kárenyhítés.

 Járadékjellegű kárenyhítés.

A vagyoni kár összege, leírása:

    

A kár igazolására szolgáló irat(ok) megnevezése:

    

A kár igazolására szolgáló iratokat (pl. számla, nyugta) csatolni kell.

Egyösszegű kárenyhítés esetén az igényelt összeg nagysága:

    

Járadékjellegű kárenyhítés esetén keresőképtelenség fennállása:

    

Várható időtartama:

    

A keresőképtelenséget igazoló és annak várható időtartamát valószínűsítő szakértői véleményt vagy orvosi igazolást csatolni kell.

Járadékjellegű kárenyhítés esetén az igényelt járadék havi összege:

    

Folyósításának tartama:

    

Rendelkezik-e olyan biztosítással, amelyből kárának részbeni vagy teljes megtérülése várható?

    

Ezen túlmenően várható-e, hogy a kár vagy annak egy része más forrásból megtérül? (Pl. kártérítés, szociális vagy nyugdíjbiztosítási ellátás.)

    

A bűncselekményből eredő társadalombiztosítási, egyéb biztosítási igényét érvényesítette-e?

    

A felmerült kár az elkövetőtől vagy más forrásból megtérült-e?

    

Ennek formája:

    

Összege (mértéke):

    

III.Rászorultságot igazoló adatok

Ha a kérelmező valamely itt felsorolt ellátásra jogosult, a jövedelemre és a közös háztartásban élők jövedelmére vonatkozó adatokat nem kell kitöltenie.

 Aktív korúak ellátásában, időskorúak járadékában részesül

 Adósságkezelési szolgáltatás, lakásfenntartási támogatás jogosultja

 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül a családjában gondozott gyermek

 Fogyatékossági támogatásra, vakok személyi járadékára vagy magasabb összegű családi pótlékra jogosult

 Egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából önkormányzati hatáskörben a települési önkormányzat polgármestere által megállapított szociális rászorultság

 Ápolási díjban, közgyógyellátásban, rokkantsági járadékban részesül

 Átmeneti szállást, éjjeli menedékhelyet igénybe vevő hajléktalan személy

 Családok, gyermekek átmeneti otthonát igénybe vevő személy

 Magyarország területén menekültügyi eljárás alatt álló személy

A kérelmező jövedelme

A jövedelemre vonatkozó adatokat a kérelmezőnek saját magára és a vele közös háztartásban élő személy(ek)re vonatkozóan kell kitöltenie.

A folyósított ellátást, járandóságot a munkáltató vagy az ellátást, járandóságot folyósító szerv igazolja. Igazoló iratnak minősül a nyugdíjszelvény, illetve lakossági folyószámla kivonat. Ezeket az igazolásokat csatolni kell.

Vállalkozó esetében a jövedelemigazolást adóigazolás helyettesíti. Havi nettó jövedelemként a kérelem előterjesztését megelőző naptári évben elért adózott jövedelem 1/12-ed részét kell feltüntetni.

Ha a kérelmező mezőgazdasági őstermelő és a kérelem előterjesztését megelőző naptári évben sem adóbevallásra, sem egyszerűsített adóbevallási nyilatkozat tételére nem volt köteles, akkor a kérelem előterjesztését megelőző naptári évben megszerzett nettó jövedelem 1/12-ed részét kell – külön igazolás csatolása nélkül – havi nettó jövedelemként feltüntetni.

A munkáltató neve:

A munkáltató címe:

Havi nettó jövedelem:

A kérelmezővel közös háztartásban élők adatai és jövedelmük

Közös háztartásban élő személynek minősül a kérelmező által eltartott vagy a kérelmező eltartására köteles személy akkor is, ha a kérelem előterjesztésének időpontjában nem lakik a kérelmezővel egy ingatlanban.

Házastárs vagy élettárs neve (születési név is):

Születési helye és ideje:

Anyja születési neve:

Munkáltatójának neve:

Munkáltatójának címe:

Havi nettó jövedelme:

Gyermek neve (születési név is):

Születési helye és ideje:

Anyja születési neve:

Munkáltatójának neve:

Munkáltatójának címe:

Havi nettó jövedelme:

Gyermek neve (születési név is):

Születési helye és ideje:

Anyja születési neve:

Munkáltatójának neve:

Munkáltatójának címe:

Havi nettó jövedelme:

Egyéb hozzátartozó neve (születési név is):

Születési helye és ideje:

Anyja születési neve:

Munkáltatójának neve:

Munkáltatójának címe:

Havi nettó jövedelme:

Egyéb hozzátartozó neve (születési név is):

Születési helye és ideje:

Anyja születési neve:

Munkáltatójának neve:

Munkáltatójának címe:

Havi nettó jövedelme:

IV.A döntéshozatalhoz szükséges egyéb adatok

A kérelmező ellen – a kárenyhítésre okot adó bűncselekmény miatt indult eljárásban, illetve a bűncselekménnyel összefüggésben – indult-e valamely, a IV. pontban megjelölt bűncselekmény miatt eljárás;

    

    

Az itt felsorolt valamely bűncselekmény elkövetése jogerős bírósági határozatban megállapításra került-e?

    

    

 Hamis vád
⬜ Hamis tanúzás
⬜ Hamis tanúzásra felhívás
⬜ Hatóság félrevezetése
⬜ Hatósági eljárás akadályozása
⬜ Mentőkörülmény elhallgatása
⬜ Bűnpártolás
⬜ Zártörés
⬜ Az elkövető, illetőleg az elkövető hozzátartozója sérelmére személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó bűncselekmény

V.Mellékletek

1.

 

2.

 

3.

 

4.

 

5.

 

VII.Közlemények

1. A nyomtatványt az ügyfél kérésére – jelenlétében – az áldozatsegítő szolgálat munkatársa töltötte ki. Igen/Nem

2. Ha a közös háztartásban élő személyekre vonatkozó adat hiányzik, annak oka:

    

3. Egyéb közlendők

    

    

    

    

    

Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy az általam tett nyilatkozatok megfelelnek a valóságnak.
Kelt: ...................................., ......... év ...................... hó ......... nap.
.............................................................
kérelmező aláírása

3. melléklet a 48/2009. (IX. 28.) IRM rendelethez

A jogi segítségnyújtás igénybevételének részletes szabályairól szóló 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelet (a továbbiakban: Jst. vhr.) 1. számú melléklete A) rész I. pontjának 7. alpontja helyébe az alábbi alpont lép:

7. Értesítési címe, telefonszáma, e-mail címe*:

A Jst. vhr. 1. számú melléklete A) rész 12. pontja az alábbiak szerint módosul és ezzel egyidejűleg a 13. pont hatályát veszti:

12. Ha a kérelmező e pontban foglalt
valamely ellátásra jogosult,
ezt igazolnia kell
és a nyomtatvány A) részének
további rovatait nem kell kitöltenie!

– aktív korúak ellátására jogosult vagy aktív korúak ellátásárára jogosult, a szociális ellátásokról és a szociális igazgatásról szóló 1993. évi III. törvény szerinti közeli hozzátartozójával él közös háztartásban
– közgyógyellátásban részesül vagy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát állapították meg
– átmeneti szállást igénybevevő hajléktalan személy
– menekült, menedékes, menekültkénti vagy menedékeskénti, illetve hontalankénti elismerését kérő, továbbá az ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesítését kérő személy és a jövedelmi és vagyoni helyzetéről tett nyilatkozata alapján a számára biztosított ellátásra és támogatásra jogosult
– vízum kiadása, tartózkodási engedély vagy letelepedett jogállás megszerzése, illetve honosítás iránti üggyel kapcsolatban jogi segítségnyújtást kérő olyan személy, akinek a felmenője magyar állampolgár vagy az volt, továbbá a visszahonosításra irányuló eljárásban részt vevő személy
– családjában olyan gyermeket gondoz, akinek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapították
– kiemelkedően közhasznú szervezet vagy munkavállalói érdek-képviseleti szervezet, ha közérdekből, külön jogszabály felhatalmazása alapján indít pert

1.3. Anyja születési neve:

2.3. Anyja születési neve:

3.3. Anyja születési neve:

4.3. Anyja születési neve:

8. A per tárgya (ha még nem indult meg, az érvényesítendő igény)

8.1. a nyugellátás, hozzátartozói nyugellátás iránti igények érvényesítésével kapcsolatos per

8.2. az egészségbiztosítási igények érvényesítésével kapcsolatos per

8.3. az apasági és a származás megállapítása iránti egyéb per

8.4. a szülői felügyelet megszüntetése vagy visszaállítása iránti per

8.5. a gondnokság alá helyezés iránti és a gondnoksággal kapcsolatos egyéb per

8.6. gyermek elhelyezésével és átadásával, valamint a kapcsolattartással összefüggő per

8.7. a törvényen alapuló tartással kapcsolatos per, ideértve a tartásdíjnak a kötelezett járandóságait folyósító szervtől vagy más személytől való behajtása, a tartásdíj megszüntetése vagy összegének megváltoztatása, továbbá a tartásdíjra irányuló végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti per is

8.8. a munkaviszonnyal, a közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszonnyal, más szolgálati viszonnyal, valamint a szövetkezeti tagsági viszony alapján létrejött munkaviszony jellegű jogviszonnyal kapcsolatos per (a továbbiakban: munkaügyi per), kivéve azokat a munkaügyi pereket, amelyekben a feleket tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg

8.9. a bányakár megtérítése iránti per

8.10. bűncselekménnyel a személy életében, testi épségében vagy egészségében okozott kár megtérítése iránti igény érvényesítése

8.11. Egyéb:

A Jst. vhr. 1. számú melléklete „Tájékoztató a nyomtatvány kitöltéséhez” címet viselő része helyébe az alábbi rendelkezés lép:

TÁJÉKOZTATÓ

a nyomtatvány kitöltéséhez

– A nyomtatvány a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 1., 11. és 17. §-a szerinti jogi segítségnyújtás engedélyezése iránti kérelem előterjesztésére szolgál. A nyomtatvány A) részének kitöltésével a kérelmezőre, valamint a jövedelmére és vagyonára vonatkozó adatokat, a B), C) vagy D) részének kitöltésével pedig a kért támogatásra vonatkozó adatokat kell megjelölni [igény szerint kell kitölteni a B)–D) részt].

– A nyomtatványt a fél tölti ki és látja el aláírásával. Cselekvőképtelen fél helyett törvényes képviselője jogosult a nyomtatvány kitöltésére és aláírására, a támogatási ügyben önálló eljárásra nem jogosult korlátozottan cselekvőképes fél kérelméhez pedig csatolni kell vagy a nyomtatványra rá kell vezetni a törvényes képviselője hozzájárulásáról szóló nyilatkozatát.

– Az Igazságügyi Hivatal területi hivatala (területi hivatal) a nyomtatvány kitöltésében kérelemre segítséget nyújt.

– A nyomtatvány a kitöltésének időpontjától vagy a legrégebbi igazolás keltének időpontjától számított 30 napon belül nyújtható be, de a nyomtatványhoz csatolható ennél régebben kiállított okirat is, ha az meghatározott időszakra valamely ellátásra való jogosultságot igazol.

– A ki nem töltendő rovatokat üresen kell hagyni vagy át kell húzni, a -tel jelölt lehetőségek közül a választottat be kell ikszelni.

– A nyomtatványhoz csatolt mellékleteket a Mellékletek rovatban fel kell sorolni.

– Ha valamely rovatban nem elegendő a hely az adatok feltüntetéséhez vagy nem elegendő a rovatok száma, pótlapon kell a kérelmet folytatni.

– A nyomtatvány A) részét a kérelmezőnek magára és a vele közös háztartásban élő személyekre (azon személyek összessége, akik – függetlenül a rokoni kapcsolatoktól – egy jövedelmű, illetve fogyasztói közösséget képeznek, folyamatos életviteli költségeiket részben vagy egészben közösen viselik) vonatkozóan kell kitölteni. A nagykorú személyeknek a III. pontban foglalt adatokra vonatkozó nyilatkozatot aláírásukkal is el kell látniuk; ha ennek akadálya van, annak okát a Közlemény rovatban fel kell tüntetni. Közös háztartásban élő személynek minősül a kérelmező által eltartott vagy a kérelmező eltartására köteles személy akkor is, ha a kérelem előterjesztésének időpontjában nem lakik a kérelmezővel egy ingatlanban.

– A) II.: a kérelmező vagy a vele közös háztartásban élő személy jövedelmét (részére folyósított ellátását, járandóságot) a munkáltató vagy az ellátását, járandóságot folyósító szerv igazolja, a nyomtatvány vonatkozó részeit a munkáltató, illetve az ellátást, járandóságot folyósító szerv tölti ki. Ha a jövedelem nyomtatványon történő igazolására nincs mód, az külön irat csatolásával (pl. munkáltató jövedelem igazolása, nyugdíjas esetében nyugdíjszelvény vagy folyószámla kivonat másolata) is megtehető; a kérelmezőnek azonban ilyen esetben is ki kell tölteni a nyomtatványnak a jövedelemre vonatkozó rovatait. Vállalkozó esetében a munkáltatói jövedelemigazolást adóhatósági jövedelemigazolás helyettesíti, amelynek kiállítását a fél az adóhatóság bármely területi szervénél kérheti. Ez esetben a kérelem előterjesztését megelőző évben elért adózott jövedelme 1/12-ed részét kell esetében havi nettó jövedelemként feltüntetni. Ha a mezőgazdasági őstermelő a kérelem előterjesztését megelőző naptári évben adóbevallásra és egyszerűsített adóbevallási nyilatkozat tételére sem volt köteles, a kérelem előterjesztését megelőző naptári évben megszerzett nettó jövedelme 1/12-ed részét kell – külön igazolás csatolása nélkül – havi nettó jövedelemként feltüntetni.

– A) IV.1., 3., 4. és 5. pont: a területi hivatal tölti ki. (vastag vonallal keretezett részek)

– A) IV.2. pontban a közös háztartásban élő személyek havi összes nettó jövedelmét csökkentő összegként a közös háztartásban élő bármely személy által fizetett tartásdíj vagy járadék havi összegét lehet feltüntetni és a lakás vásárlásához, felújításához, építéséhez pénzintézet által folyósított hitel havi törlesztő részletét, ha a lakás a hitel felvételekor megfelelt a méltányolható lakásigény feltételeinek. A tartásdíj és a hitel megfizetését igazoló előző havi folyószámla kivonat, feladóvevény másolatát a nyomtatványhoz csatolni kell.

– A) V.: az 1.1 pontban a kérelmező tulajdonában álló azon ingatlant kell feltüntetni, amelyben a kérelmező bejelentett lakóhelye van. A 2. pontban a mozgáskorlátozott személy 1 db gépjárművét nem kell feltüntetni. A 3. pontban nem kell feltüntetni a kérelmező szokásos életszükségleti és berendezési tárgyait és a 130 000 Ft-ot meg nem haladó összegű készpénzét, pénzügyi intézménynél elhelyezett összeget. Szokásos életszükségleti és berendezési tárgynak minősül különösen nem kiugróan magas értékű, szükséges ruházati cikk, ágynemű, bútor, fűtő- és világító eszköz, nélkülözhetetlen konyhai és háztartási felszerelés, hűtőgép, mosógép, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz stb.

– C) I.5. pont: ha a kérelmező végrehajtást kérő és a megelőző perben is volt már pártfogó ügyvédje, a nyomtatvány A) részét nem kell kitöltenie, de a jövedelmi, vagyoni helyzetére vonatkozó, 30 napnál nem régebbi igazolásokat csatolnia kell és nyilatkoznia kell arról, hogy a nyomtatvány adatai közül melyekben következett be változás.

– C) I.7. pont: ha a bíróság a felet költségmentességben részesítette és a költségmentesség a pártfogó ügyvédi képviselet költségeire is kiterjed, a kérelmezőnek a nyomtatvány A) rész II–V. pontjait nem kell kitöltenie, de mellékletként csatolnia kell a költségmentesség engedélyezésről szóló bírósági határozat másolatát.

– C) I.8. pont: ha a per tárgya a 8.1–10. pont alá tartozik, a kérelmezőnek a nyomtatvány A) rész II–V. pontjait nem kell kitöltenie. Ha a per tárgya a 8.3–10. pont alá tartozik (tárgyi költségfeljegyzési jog), azonban a kérelmezőt a rászorultsága alapján kedvezőbb támogatási forma is megilletheti (mentesül a pártfogó ügyvédi díj visszatérítése alól), a kedvezőbb elbíráláshoz a nyomtatvány A) rész II–V. pontjait ki kell töltenie és a feltüntetett adatokat megfelelően igazolnia is kell”.

– C) I.9. pontban kell feltüntetni, hogy a fél az eljárás mely szakaszában (elsőfokú, másodfokú eljárásban, felülvizsgálati, illetve perújítási eljárásban, hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásban) kér támogatást.

A polgári peres eljárásokban nyújtandó támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a keresetlevelet vagy a bírósági eljárás lefolytatása iránti más kérelmet, folyamatban lévő eljárás esetén az eljárás folyamatban létének igazolására alkalmas bírósági irat másolatát (bírósági ügyszámmal ellátott, érkeztetett keresetlevél, beavatkozó fél esetében a beavatkozást megengedő hatósági határozat vagy a beavatkozást tartalmazó, bíróság által érkeztetett, ügyszámmal ellátott nyilatkozat, valamint más, az eljárás folyamatban létének igazolására alkalmas olyan bírósági irat másolata, amelyből a per tárgya, az eljáró vagy az eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság és az ellenfél személye egyértelműen megállapítható.

A büntetőeljárásban biztosítandó támogatás iránti kérelemhez csatolni kell magánfél és sértett fél esetén a feljelentés érkeztetett példányának másolatát vagy annak átvételéről szóló hatósági igazolás másolatát vagy a büntetőeljárás megindulásának, illetve folyamatban létének igazolására alkalmas, a büntetőügyben eljáró nyomozó hatóság, ügyész vagy bíróság által kiállított okirat, pótmagánvádló fél esetén a vádindítvány egy példányát vagy ha már azt benyújtotta a bírósághoz, a bíróság által érkeztetett, ügyszámmal ellátott példányának másolatát.

– D) Ha kiskorú sértett vagy kiskorú magánfél kéri büntetőeljárásban pártfogó ügyvédi képviselet biztosítását, a kérelmezőnek a nyomtatvány A) rész II-V. pontjait nem kell kitöltenie.

– D) 4. pontban kell feltüntetni, hogy a fél az eljárás mely szakaszában (elsőfokú, másod- vagy harmadfokú eljárásban, felülvizsgálati, illetve perújítási eljárásban, hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásban) kér támogatást.

– A Közlemény rovatban fel kell tüntetni:

= ha a közös háztartásban élő személyek aláírása hiányzik, annak okát,

= a pártfogó ügyvéd biztosítására irányuló kérelem [C) vagy D) rész kitöltése] esetén a jogi képviselő biztosításának indokait

= azt, ha a kérelmező jövedelme meghaladja a támogatás engedélyezéséhez előírt összeghatárt, de a kérelmező azért kér támogatást, mert akadályozva van a jövedelemmel való rendelkezési jogának gyakorlásában (ennek okát és körülményeit részletesen ki kell fejteni és az azt valószínűsítő iratokat is csatolni kell),

= azt, ha a kérelmezőt a korábban igénybe vett jogi szolgáltatás díjának megfizetésére kötelezték, de annak azért nem tett eleget, mert megváltozott jövedelmi és vagyoni helyzete, egyéb személyes körülményei ezt nem tették lehetővé.

– A nyomtatványban tett nyilatkozatok valóságtartalmáért annak aláírója felelősséggel tartozik. Valótlan tartalmú nyilatkozatnak, illetőleg valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratnak vagy igazolásnak jogtalan haszonszerzési célzattal történő benyújtását a törvény bünteti.

– A kérelmező a nyomtatvány kitöltésével és a területi hivatalhoz történő benyújtásával hozzájárul ahhoz, hogy az általa közölt adatait a területi hivatal kezelje.

– Ha a nyomtatványban vagy mellékleteiben foglalt adatokban változás következik be, azt 3 munkanapon belül – ha szükséges, a megfelelő mellékletekkel ellátva – írásban be kell jelenteni a területi hivatalnak.

A *-gal jelölt adatok megadása nem kötelező.

4. melléklet a 48/2009. (IX. 28.) IRM rendelethez

A jogi segítségnyújtás igénybevételének részletes szabályairól szóló 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelet (a továbbiakban: Jst. vhr.) 3. számú mellékletének I. pont 1. alpontja helyébe az alábbi alpont lép:

1. A fél neve és lakcíme:

4. A határozattal engedélyezett támogatás formája:
⬜ előlegező/költségfeljegyzéses (Jst. 11/B. §)
⬜ állam által átvállalt/költségmentes (Jst. 11/A. §)

1

A rendelet a 37. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2015. december 31. napjával.

2

Az 1–4. §-t a 37. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

3

Az 5–6. §-t a 37. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

4

A 7. §-t a 37. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

5

A 8. §-t a 37. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

6

A 9. § (1)–(5) bekezdését a 37. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

7

A 9. § (6) bekezdését a 37. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

8

A 9. § (7) bekezdését a 37. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

9

A 10. §-t a 37. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

10

A 11–30. §-t a 37. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

11

A 31. §-t a 37. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

12

A 34–35. §-t a 37. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére