77/2009. (XII. 15.) KHEM–IRM–KvVM együttes rendelet
77/2009. (XII. 15.) KHEM–IRM–KvVM együttes rendelet
a közúti járművek környezetvédelmi felülvizsgálatának szabályairól
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdése b) pontjának 30. alpontjában és a c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 133/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésének a) pontjában, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának j) pontjában, továbbá a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában megállapított feladatkörünkben eljárva a következőket rendeljük el:
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:
a)1 a magyar hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott, M1, M2, M3, N1, N2, N3 és T5 járműkategóriájú belső égésű motorral meghajtott vagy egyéb üzemű járművekre, a muzeális jellegű jármű, a motorkerékpár, a segédmotoros kerékpár, a T1-T4 járműkategóriába, és a kizárólag belföldön üzemeltetett T5 járműkategóriába tartozó mezőgazdasági vontató, az 1980. január 1. előtt első alkalommal forgalomba helyezett dízelmotorral szerelt jármű, a tiszta elektromos üzemű jármű, valamint a lassú jármű kivételével,
b) a környezetvédelmi felülvizsgálatban közreműködő tanúsító szervezetre és a felülvizsgálatot végző személyre,
c) a környezetvédelmi felülvizsgálati tevékenység ellenőrzését végzőre.
(2) A Magyar Honvédség, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a rendvédelmi szervek járművére a rendelet hatálya annyiban terjed ki, amennyiben a honvédelemért felelős, illetve az egyes rendvédelmi szerveket irányító miniszter – a közlekedésért felelős miniszterrel, a közlekedésrendészetért felelős miniszterrel, valamint a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben – e rendeletben foglaltaktól eltérően nem rendelkezik.
2. § (1) A rendeletben a járművekkel kapcsolatos fogalmakra a (2) bekezdésben meghatározott kiegészítésekkel a közúti közlekedés szabályairól szóló együttes miniszteri rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.
(2) A rendelet alkalmazásában
a)2 vizsgabiztos: a közúti közlekedésről szóló törvényben, valamint a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990 (IV. 12) KöHÉM rendeletben (a továbbiakban: ER.) meghatározott feltételeknek megfelelő, a rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálat keretében a jármű környezetszennyezésének ellenőrzését végző műszaki vizsgabiztos;
b) hagyományos Otto-motor: olyan motor, amelynek hengerében a keverék meggyújtása külső energia bevitellel (elektromos szikrával vagy más módon) történik, és a keverék összetétele a kipufogógázok összetételétől független; a motor működési módja szerint lehet kétütemű vagy négyütemű, tüzelőanyaga lehet benzin, PB-gáz, CNG és kipufogórendszerében lehet utókezelő berendezés is; e jellemzőket a megnevezéshez csatolt jelzők mutatják, ha a megkülönböztetés indokolt;
c) hagyományos Otto-motoros jármű: hagyományos Otto-motorral meghajtott gépkocsi;
d) szabályozatlan keverékképzésű, katalizátoros motor: olyan hagyományos Otto-motor, amelynek keverék összetételét kipufogógázok összetételétől függően nem befolyásolják; kipufogórendszerébe oxidációs vagy három komponensre ható katalizátor van beépítve, a szabályozás hiányában jellemzően oxidációra alkalmas;
e) szabályozatlan keverékképzésű katalizátoros jármű: szabályozatlan keverékképzésű, katalizátoros motorral meghajtott gépkocsi;
f) szabályozott keverékképzésű, katalizátoros motor: olyan Otto-motor, amelynek keverék összetételét a kipufogógázok összetétele alapján zárt szabályozókörrel befolyásolják; kipufogórendszerébe három komponensre ható katalizátor van beépítve, amely megfelelő keverék-összetétel mellett egy lépésben képes redukcióra és oxidációra;
g) szabályozott keverékképzésű, katalizátoros jármű: szabályozott keverékképzésű, katalizátoros motorral meghajtott jármű;
h) dízelmotor: olyan motor, amelyben a keverék meggyulladását a kompresszió által létrehozott magas hőmérséklet biztosítja és a tüzelőanyag mennyiség főként fordulatszámfüggő szabályozását különböző mechanikus, hidraulikus, illetve pneumatikus szerkezetek biztosítják; a motor működési módja szerint lehet kétütemű vagy négyütemű; tüzelőanyaga lehet gázolaj, gáz-gázolaj vegyes üzem, vagy egyéb öngyulladásra képes tüzelőanyag; kipufogórendszerében lehet utókezelő (különösen katalizátor, részecske szűrő) berendezés is; e jellemzőket a megnevezéshez csatolt jelzők mutatják, ha a megkülönböztetés indokolt;
i) elektronikusan szabályozott dízelmotor: olyan dízelmotor, amelyben a motor hengerébe történő befecskendezést (tüzelőanyag mennyiséget, befecskendezési időpontot, eloszlást, ütemezést, adagolás-kezdetet) különböző működési jellemzők és igények alapján, általában a legalacsonyabb szennyező anyag kibocsátás céljából elektronikusan is vezérelik; nem feltétel, hogy a végfordulatszám határolás és az alapjárati fordulatszám szabályozás is elektronikus úton történjen;
j) dízelmotoros jármű: dízelmotorral vagy elektronikusan szabályozott dízelmotorral meghajtott jármű;
k)3 a jármű a beépített hajtómotor üzeme szempontjából lehet:
ka) belső égésű motorral meghajtott jármű: a c), e), g) vagy i) pontban meghatározott motorral meghajtott gépkocsi, vagy
kb) egyéb üzemű jármű: a c), e), g) és i) pontban foglaltaktól eltérő működésű motorral meghajtott jármű, nem zárva ki azt, hogy a jármű belsőégésű hajtómotorral is rendelkezik;
kc) tiszta elektromos üzemű jármű: belső égésű motorral nem rendelkező, kizárólag (akkumulátoros vagy tüzelőanyag cellás) elektromos energiával hajtott jármű;
l) közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt jármű: a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló kormányrendeletben meghatározott tevékenységekhez használt jármű;
m) zavarjelző lámpa (MIL – Malfunction Indicator Lamp): sárga fényjelzést és/vagy hangjelzést adó készülék, amely jelzi a környezetvédelmi szempontból lényeges szerkezeti részek meghibásodását, valamint tájékoztat a szennyezőanyag-kibocsátás szempontjából lényeges szerkezeti elemek, alkatrészek ellenőrzésére szolgáló fedélzeti diagnosztikai rendszerhez (OBD, illetve EOBD rendszer) kapcsolt bármely szennyezőanyag-kibocsátással kapcsolatos elemnek vagy magának az OBD rendszernek a működési zavaráról;
n) fedélzeti diagnosztikai rendszer (OBD, OBD II vagy EOBD, a továbbiakban együtt: OBD): a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló miniszteri rendelet (a továbbiakban: MR.) A. Függelék A/2. számú mellékletének XI. Részében foglaltaknak megfelelő rendszer, amely ellenőrzi a kipufogógázok összetételét befolyásoló lényeges szerkezeti elemek működését, a zavarjelző lámpa bekapcsolásával jelzi valamely elem meghibásodását, és a fedélzeti számítógépben szabványos hibakódok tárolásával megadja a hiba valószínű helyét. Az OBD rendszernek a gépkocsi tulajdonosa, illetve a környezetvédelmi ellenőrzést végző számára látható elemei a zavarjelző (MIL) lámpa és az utastérben elhelyezett diagnosztikai csatlakozó;
o) fedélzeti diagnosztikai rendszerrel felszerelt jármű: olyan jármű, amely rendelkezik az m) pont szerinti követelményben rögzített OBD fedélzeti diagnosztikai rendszerrel;
p) OBD kiolvasó: a diagnosztikai csatlakozón keresztül a jármű fedélzeti diagnosztikai rendszeréhez csatlakoztatható, azzal kommunikálni képes berendezés, amelyen keresztül legalább a felülvizsgálat előírt adatai és egyes szabványos hibakódok megjeleníthetők;
q)4 a tevékenység keretében alkalmazott technológiai adatok szempontjából
qa) gyári érték: a gyártómű vagy annak hazai képviselője által az adott típusra meghatározott, gyári adatforrásból, javítási könyvből, karbantartási utasításból származó emissziós és diagnosztikai érték;
qb) rendeleti érték: az MR.-ben az egyes járműkategóriákra megállapított szennyezőanyag kibocsátási határérték, illetve a mérést és értékelést meghatározó további jellemzők.
3. § (1)5 A jármű környezetszennyezési jellemzőit a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott vizsgálat keretében az e rendelet 1. mellékletében meghatározott eszközökkel és a 2. mellékletben meghatározott technológiával elvégzett környezetvédelmi felülvizsgálat keretében kell ellenőrizni. A környezetvédelmi felülvizsgálat eredményét a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott „Műszaki vizsgálati bizonyítvány” tartalmazza.
(2) A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott vizsgálatot megelőzően elvégzett környezetvédelmi felülvizsgálat eredményét a környezetvédelmi vizsgáló állomás által elektronikus úton rögzített tanúsítást, a „Műszaki adatlap” környezetvédelmi adatsoraival és minősítésével megegyező tartalmú, a 4. mellékletben meghatározott „Környezetvédelmi adatlap” tartalmazza. A 30 napon belül kiállított megfelelt minősítést tartalmazó Környezetvédelmi adatlapot a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételek szerint a vizsgáló állomás – a jármű környezetvédelmi megfelelőségének tanúsításaként – a vizsgálata során elfogadja.
4. § (1) A 3. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően új jármű forgalomba helyezése esetén, a jármű környezetvédelmi megfelelősége mérések végrehajtása nélkül is tanúsítható, ha a jármű jellemzői a gyártó által meghatározott valamennyi átadási, műszaki és minőségi követelménynek megfelelnek, és a gyártó, illetve vezérképviselet nyilatkozik a jármű környezetvédelmi osztályba sorolásáról.
(2)6 A környezetvédelmi felülvizsgálat módszereinek fejlesztése, a technikai fejlődés által lehetővé váló új vizsgálati eljárások üzemi kísérletben történő kipróbálása érdekében a közlekedésért felelős miniszter az (1) bekezdésben előírtaktól eltérő, azokkal legalább egyenértékűnek ítélt módszer alkalmazását meghatározott kísérleti időszakra engedélyezheti. Az engedély időbeli hatályát a közlekedésért felelős miniszter a kísérleti időszakban szerzett tapasztalatok értékelése alapján meghosszabbíthatja.
5. §7 (1) A járművek környezetvédelmi felülvizsgálata során a kipufogógáz szennyezőanyag tartalmának megengedett legnagyobb mértéke, valamint a szabályozott keverékképzésű motorok légviszonyára vonatkozó követelmény a – tűrésmezővel értelmezett – gyári értéket nem haladhatja meg. Gyári érték hiányában a megengedett legnagyobb mérték az MR.-ben meghatározott érték.
(2) Dízelmotoros jármű esetében a gyári füstölési érték az ENSZ-EGB 24. számú előírásban meghatározott – a füstölés alapján történő jóváhagyást jelző – táblán feltüntetett adat. Gyári érték hiányában az MR.-ben meghatározott érték.
(3) A közlekedési hatóság egyes jármű típusra (kivitelre, változatra, gyártási évjáratra), továbbá a különleges célú járművekre az (1) bekezdésben előírttól eltérő határértéket alkalmazhat, ha a gyakorlati tapasztalat és szakértői vélemény igazolja a gyári dokumentációban, illetve a jóváhagyott adatbázisokban szereplő értékek betarthatatlanságát, vagy a típusra (kivitelre, változatra) a jóváhagyott adatbázisok nem tartalmazzák a felülvizsgálat során ellenőrizendő értékeket (a továbbiakban: egyedi határérték).
(4) A közlekedési hatóság kérelemre, közigazgatási hatósági eljárás keretében, szükség esetén a kérelmező költségére szakértő igénybevételével állapítja meg a környezetvédelmi vizsgálat módszerét és tartalmát azon jármű esetében, amelynél az 4. § (1) bekezdése szerinti felülvizsgálati eljárások nem alkalmazhatók. A közlekedési hatóság erről elektronikus úton tájékoztatja a környezetvédelmi felülvizsgálat végzésében közreműködő tanúsító szervezeteket.
(5) A közúti forgalomban részt vevő, verseny céljára kialakított járművek esetén a közlekedési hatóság az engedélyezési eljárás során, az engedélyező határozatban rögzíti a motor beállítási adatait és a megengedett kibocsátási értékeket. Az engedélyező határozatot a közúti forgalomban a versenygépkönyvvel együtt kell tartani.
6. § A rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálatban közreműködőre (a továbbiakban: vizsgáló állomás) vonatkozó követelmények:
a) a kérelmében meghatározott időtartamban és járműkategóriára (járműtípusra) vonatkozóan folyamatosan végez környezetvédelmi tanúsítást,
b) megfelel a gépjárműfenntartó szervezetre vonatkozó külön jogszabályban meghatározott feltételeknek,
c) rendelkezik a jármű kategória környezetvédelmi felülvizsgálatához szükséges e rendelet szerint meghatározott vizsgálati célra alkalmas eszközökkel és technológiákkal,
d)8 a közlekedési hatóság által vezetett vizsgabiztosi nyilvántartásban szereplő vizsgabiztost alkalmaz.
e)9
7. §10
8. § (1) A vizsgáló állomás tevékenységét a közlekedési hatóság ellenőrzi.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt ellenőrzések és intézkedések részletes szabályait az 5. melléklet tartalmazza.
9. §11 A környezetvédelmi vizsgálatért fizetendő díjat a közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenőrzésével, továbbá a gépjárműfenntartó tevékenységgel kapcsolatos egyes közlekedési hatósági eljárások díjáról szóló miniszteri rendelet határozza meg.
10. § (1) A közlekedési hatóság az általa kezelt adatbázisból teljesíti a törvényben meghatározott nemzetközi és belföldi adatszolgáltatási kötelezettségeit.
(2) A közlekedésért felelős miniszter, illetve a környezetvédelemért felelős miniszter részére a közlekedési hatóság az általa kezelt környezetvédelmi adatbázisból kérésre – egyedi azonosításra nem alkalmas – statisztikai adatot szolgáltat.
11. § (1) E rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2010. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a gépkocsik környezetvédelmi felülvizsgálatáról és ellenőrzéséről szóló 7/2002. (VI. 29.) GKM–BM–KvVM együttes rendelet.
(2) E rendelet 6. § e) pontja 2010. július 1-jén lép hatályba.
12. §12 Az a vizsgabiztos, aki 2017. április 1-je előtt kizárólag önálló környezetvédelmi felülvizsgálatokat végző vizsgáló állomáson folyamatosan végezte a környezetvédelmi felülvizsgálatokat, 2021. december 31-éig mentesül a vizsgabiztosi engedély, a nyilvántartásba vétel és az ER.-ben meghatározott alap, illetve továbbképzési követelmények alól.
13. §13 Ez a rendelet
a) a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b) a gépjárművek és pótkocsijaik időszakos műszaki vizsgálatáról és a 2009/40/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 2014/45/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
1. melléklet a 77/2009. (XII. 15.) KHEM–IRM–KvVM együttes rendelethez14
1. Személyi feltételek
A környezetvédelmi felülvizsgálatot végző szervezetnek vizsgálóállomásonként legalább egy, a Nyilvántartásban szereplő vizsgabiztost kell foglalkoztatnia.
1.1. Felelősség
1.1.1. A vizsgabiztos felel az előírt vizsgálati technológia betartásáért, az általa tanúsított adatok valódiságáért.
1.1.2. A vizsgabiztos felel a Műszaki adatlap környezetvédelmi részének tartalmáért, illetve az ezzel megegyező tartalmú Környezetvédelmi adatlap kiadásáért, a nyilvántartásában szereplő adatok és a Műszaki adatlap környezetvédelmi részének, illetve az ezzel megegyező tartalmú Környezetvédelmi adatlap összhangjáért, a környezetvédelmi felülvizsgálathoz kapcsolódó okmányok, eszközök előírásszerű kezeléséért.
1.1.3. A környezetvédelmi felülvizsgálatot végző szervezet felel a környezetvédelmi felülvizsgálat jogszabályban meghatározott feltételeinek biztosításáért, a tevékenységet végző vizsgabiztos előírásszerű munkavégzésének ellenőrzéséért.
2. Tárgyi feltételek
2.1. A vizsgáló állomás (műhely), műszerei, berendezései
A vizsgáló állomásnak – a gépjármű fenntartó szervezetek személyi és dologi feltételeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételeken túl – rendelkeznie kell:
2.1.1.1. a környezetvédelmi felülvizsgálat végzésére alkalmas, zárt (télen fűtött) aknával vagy emelővel ellátott vizsgáló helyiséggel
2.1.1.2. a környezetvédelmi felülvizsgálat technológiájának végrehajtásához szükséges, a vizsgálandó jármű típusokhoz, illetve járműkategóriához szükséges, a berendezés gyártója által megadott előírásoknak megfelelően ellenőrzött berendezésekkel, segédeszközökkel
2.1.1.3. gázelemző műszerrel
A benzinmotoros járművek környezetvédelmi felülvizsgálatára alkalmazott gázelemző műszer konstrukciója feleljen meg a mérőműszerek forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizálásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és a méréstechnikai előírásoknak (OIML, ISO)
– kétütemű Otto-motoros járművek esetén: egy komponenses II. osztályú (csak CO mérő műszer 2020. december 31-ig, CO-CH mérő időhatár nélkül alkalmazható kétütemű Otto-motoros járművek felülvizsgálatára),
– négyütemű motoros járművek esetén: négykomponenses I. osztályú,
– négyütemű, katalizátoros járművek esetén: négykomponenses I. vagy 0. osztályú
gázelemző műszer.
Az előírtnál pontosabb mérési osztályú berendezés korlátozás nélkül alkalmazható.
A műszerek mérési pontosságát a külön jogszabály szerinti mérésügyi szerv hitelesítése és pontosságellenőrzés biztosítja. A pontosságellenőrzést az akkreditált kalibráló laboratóriumok végzik. A pontosságellenőrzés eredményét jegyzőkönyvben kell dokumentálni. A mérésügyi szerv hitelesítése helyettesíti az ugyanakkor esedékes pontosság-ellenőrzést.
2.1.1.4. füstölésmérő műszerrel
A dízelmotoros járművek környezetvédelmi felülvizsgálatára alkalmazott füstölésmérő konstrukciója feleljen meg a jogszabályoknak és méréstechnikai előírásoknak.
A műszer üzemeltetője köteles gondoskodni a készülék hathavonkénti – a mérésügyi szerv vagy arra feljogosított szervezet által pontosság ellenőrzött (kalibrált) szűrővel végzett – pontosság-ellenőrzéséről.
A környezetvédelmi felülvizsgálatra csak olyan konstrukciójú műszer alkalmazható, amely az alábbi két mérési mód közül legalább a következő b) pontban foglalt mérési móddal rendelkezik:
a) „A” mérési mód, amelyben a készülék a különböző (felfutási jelleg, dinamika stb.) jármű füstölési karakterisztikák mellett a mérésre előírt pontossággal azonos értéket mutat, mint egy 430 mm hosszú mérő kamrájú, és 0,05 s-nál kisebb elektromos időállandójú készülék,
b) „B” mérési mód, amelyben a készülék a különböző (felfutási jelleg, dinamika stb.) jármű füstölési karakterisztikák mellett a mérésre előírt pontossággal azonos értéket mutat, mint egy 430 mm hosszú mérő kamrájú, és 900–1100 ms közötti elektromos időállandójú készülék.
2.1.1.5. OBD kiolvasóval
Az OBD rendszerrel rendelkező Otto-motoros jármű felülvizsgálatára OBD vagy EOBD kiolvasó legyen képes a jármű OBD rendszerét felismerni (OBD státus meghatározása), azzal kommunikálni, és a felülvizsgálat előírt, az OBD által gyűjtött és tárolt adatait kiolvasni.
2.1.1.6. járműdiagnosztikai és kiegészítő mérőberendezésekkel
A technika jelenlegi szintjének megfelelő, alkalmas mérő- vagy vizsgálóberendezéseket is alkalmazni kell a motorhőmérséklet, valamint a hagyományos négy és a kétütemű motoros járművek környezetvédelmi felülvizsgálata során a motor fordulatszámának mérésére.
2.1.1.7. telephelyenként különböző publikus internet felől fix IP címmel, és a közlekedési hatóság informatikai rendszeréhez szükséges csatlakozást és adatrögzítést biztosító számítástechnikai eszközökkel
3. Vizsgálati feltételek változása
A vizsgáló állomás az e mellékletben meghatározott személyi és tárgyi feltételek tekintetében bekövetkezett bármely érdemi változást 5 munkanapon belül köteles a közlekedési hatóságnak bejelentetni.
2. melléklet a 77/2009. (XII. 15.) KHEM–IRM–KvVM együttes rendelethez15
10 másodpercet kell várni.
1. függelék
A környezetvédelmi felülvizsgálathoz kapcsolódó számítások, jellemzők, mérések meghatározása
1. A Lambda (λ) érték számításának menete
A Lambda (λ) értéket a Brettschneider összefüggés alapján az alábbiak szerint kell számítani:
Az alap összefüggés:
A lehetséges egyszerűsítések, és alkalmazott állandók:
|
Benzin |
PB gáz |
CNG |
Etanol |
||
|
X |
levegő nedvességtartalma, kg víz-gőz kg levegőnként A 1 = 1 érték |
nagyon alacsony |
|||
|
Wcv |
víz-szén aránya |
0 |
|||
|
Ocv |
oxigén-szén atomszámának aránya |
0,02 |
0 |
0 |
0,5 |
|
Hcv |
hidrogén-szén atomszámának aránya |
1,73 |
2,53 |
4 |
3 |
|
K |
vízgáz-egyensúlyi állandó |
3,5 |
|||
|
K1 |
FID-mérés és NDIR-mérés közötti átszámítási tényező; a mérőkészülék gyártójának kell megadnia |
||||
|
NO/2 |
nitrogén-oxid/2 |
0 |
A gyártó által adott érték hiányában K1 = 6 × 10-4 érték alkalmazható.
Az állandókkal kapcsolatban lásd még az 1.10.5.2.9-ban leírtakat.
Az egyszerűsítésekkel adódó számítás benzinüzem esetében:
ahol a szögletes zárójelben szereplő gázkoncentrációkat térfogatszázalékban (V/V%) kell behelyettesíteni. PB-gáz vagy CNG esetén a képlet értelemszerűen változik.
2. A szabadgyorsítások ütemezett végrehajtásának jellemzői
nLL - alapjárati fordulatszám
n10 - 1,1 ∙ nLL
n90 - 0,9 ∙ nAR
nAR - leszabályozási fordulatszám
tB - gyorsulási idő, ezen az időn belül egyenletes gyorsulás van
tx - a leszabályozási fordulatszám elérést követő mérési idő rész (forgalmazó által adott érték vagy legalább 0,5 s, maximum 2,0 s),
tM - mérési idő = tB + tx
tH - gázpedáltartási idő = tM + legalább 1 s
tL - alapjárati fordulatszám beállási idő (legalább 15 s)
3. Zavarjelző (MIL) lámpa működésének ellenőrzése:
- A zavarjelző lámpa státus, és a zavarjelző lámpa jelzés összehasonlító értékelése,
- MEGFELEL
- NEM FELEL MEG.
A lámpa működés ellenőrzését környezetvédelmi vizsgabiztos végzi.
|
A |
B |
C |
1. |
MIL lámpa státusz (megkívánt) |
MIL lámpa állapot (tényleges) |
MIL funkció értékelés |
2. |
NEM VILÁGÍT |
NEM VILÁGÍT |
MEGFELEL |
3. |
NEM VILÁGÍT |
VILÁGÍT |
NEM FELEL MEG |
4. |
VILÁGÍT |
VILÁGÍT |
MEGFELEL |
5. |
VILÁGÍT |
NEM VILÁGÍT |
NEM FELEL MEG |
4. Gyorsulási idő, tgy [s], mérése
A gyorsulási idő (tgy) mérése és számítása
A tgy minősítése gyári előírás hiányában:
- tgy ≤ 2,0 s, a maximális sávszélesség 0,5 s
(megengedett össztömeg ≤ 3,5 tonna)
- tgy ≤ 4,0 s, a maximális sávszélesség 0,5 s
(megengedett össztömeg > 3,5 tonna)
(Sávszélesség: a gyorsítási idők szélső értékeinek különbsége.)
5. Gyorsulási idő összevetése és eredménye
Ha a megközelítően azonos tgy gyorsulási idő alatt végzett utolsó három szabadgyorsítás során mért csúcsértékek közötti legnagyobb eltérés
a) kisebb, mint 0,5 m-1, amikor a füstölés határértéke KH ≤ 2,5 m-1 vagy
b) kisebb, mint 0,7 m-1, amikor a füstölés határértéke KH > 2,5 m-1, és
c) a gyorsulási idők nagyságát és eltéréseit környezetvédelmi vizsgabiztos megfelelőnek ítéli,
a mérés megfelelő, a gyorsításokat abba kell hagyni.
Ha a feltételek nem teljesülnek, a gyorsításokat, környezetvédelmi vizsgabiztos döntésétől függően a feltételek teljesítéséig folytatni lehet.
6. A füstölés (K) a feltételeket kielégítő, utolsó három csúcsérték számtani középértékének meghatározása
ahol n = a végrehajtott gyorsítás sorszáma (n ≥ 3).
7. A füstölésmérés, és OBD kiolvasás eredményének értékelése
A jármű környezetvédelmi állapotát az alábbiak szerint kell értékelni.
|
A |
B |
Sorsz. |
Értékelendő jellemző |
Értékelés |
1. |
Üresjárati fordulatszám és ingadozás |
MEGFELEL/NEM FELEL MEG |
2. |
Leszabályozási fordulatszám és ingadozás |
MEGFELEL/NEM FELEL MEG |
3. |
Szabad gyorsítás |
MEGFELEL/NEM FELEL MEG |
4. |
Mért és értékelt füstölések sávszélessége |
MEGFELEL/NEM FELEL MEG |
5. |
Gyorsítási idők |
MEGFELEL/NEM FELEL MEG* |
* - csak 2006. január 1-je utáni első ízben forgalomba helyezett járműveknél. |
3. melléklet a 77/2009. (XII. 15.) KHEM–IRM–KvVM együttes rendelethez16
4. melléklet a 77/2009. (XII. 15.) KHEM–IRM–KvVM együttes rendelethez17
|
Fordulatszám (1/min) |
CO (%) |
CH (ppm) |
λ(légfelesleg) |
Benzinüzem |
|
|
|
|
Gázüzem |
|
|
|
|
Rendeleti határérték: |
|
|
|
|
|
Fordulatszám (1/min) |
CO (%) |
CH (ppm) |
λ(légfelesleg) |
Benzinüzem |
|
|
|
|
Gázüzem |
|
|
|
|
Rendeleti határérték: |
|
|
|
|
Alapjárati fordulatszám (1/min) |
Leszabályozási fordulatszám (1/min) |
Mért „K” érték* |
Rendeleti „K” határérték |
|
|
|
|
5. melléklet a 77/2009. (XII. 15.) KHEM–IRM–KvVM együttes rendelethez18
1. Általános előírások
1.1. A környezetvédelmi felülvizsgálattal kapcsolatos tevékenység eredményességét, a gépjárműfenntartó szervezetek, a vizsgáló állomások, a környezetvédelmi vizsgáló állomások, a vizsgabiztosok munkáját, az oktatásra feljogosított szervezetek tevékenységét, a tevékenységre előírt feltételek teljesítését a közlekedési hatóság egységes feltételek alapján ellenőrzi, ennek érdekében nyilvántartásokat vezet.
1.2. A közlekedési hatóság a környezetvédelmi felülvizsgálói létszámhoz igazodó ellenőrzési rendszert köteles működtetni. A közlekedési hatóság az ellenőrzés keretében rendszeresen, véletlenszerűen, valamint – a közúti és telephelyi műszaki ellenőrzés tapasztalatai alapján – célirányosan ellenőrzi, hogy a környezetvédelmi felülvizsgáló a tevékenységének végzése során megtartja-e a jogszabályi előírásokat.
2. A járművek szennyezőanyag-kibocsátásának ellenőrzése
2.1. A közlekedési hatóság a közúton és telephelyen, valamint forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálaton végzett mérésekkel ellenőrzi a járművek szennyezőanyag-kibocsátását.
2.2. A közlekedési hatóság a 2.1. pont szerinti ellenőrzések alapján nyilvántartást vezet a meg nem felelő járművekről és az azok műszaki adatlapját vagy környezetvédelmi adatlapját kiállító felülvizsgáló helyekről.
2.3. A 2.2. pont szerinti nyilvántartásban foglalt adatokat a közlekedési hatóság negyedévenként összesíti és értékeli, az ellenőrzések tervezésénél figyelembe veszi.
3. A környezetvédelmi felülvizsgálat végzésére feljogosított vizsgabiztosok ellenőrzése.
3.1. A közlekedési hatóság a vizsgabiztosokról névjegyzéket vezet.
3.2. A közlekedési hatóság szakmai felügyeleti és ellenőrzési jogkörében ellenőrzi
3.2.1. a vizsgabiztos által elvégzett környezetvédelmi felülvizsgálat alapján kiállított „Műszaki adatlap”-on, illetve „Környezetvédelmi adatlap”-on feltüntetett megállapítások és hibák valódiságát, minősítését és szakmai megalapozottságát,
3.2.2. a felülvizsgálat előírásoknak megfelelő végrehajtását, beleértve a vizsgálat dokumentálását is,
3.2.3. a vizsgabiztos vizsgálati jogosultságát az adott jármű környezetvédelmi felülvizsgálatára,
3.2.4. a vizsgabiztos által a felülvizsgálat időpontjában használt eszközök megfelelőségét (hitelesítés, pontosságellenőrzés, adatbázis stb.) és azok szakszerű kezelését,
3.2.5. a műszaki adatlapok, környezetvédelmi adatlapok kezelésére vonatkozó ügyviteli szabályok megtartását,
3.2.6. a hatósági díj alkalmazásának szabályszerűségét, a díj és az elvégzett felülvizsgálat összhangját.
3.3. Az ellenőrzés során tapasztaltakról a vizsgáló állomás vezetőjét tájékoztatni kell, és az érdemi megállapításokat az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Az ellenőrzés alapján tett megállapításokra a vizsgáló állomás vezetője észrevételt tehet, a megállapítás megalapozottságának vitatása esetén kérheti a közlekedési hatóság intézkedését.
4. A környezetvédelmi felülvizsgálat végzésére feljogosított helyek (szervezetek) ellenőrzése
4.1. A környezetvédelmi vizsgáló állomások ellenőrzése
4.1.1. A környezetvédelmi felülvizsgáló állomásokat és a felülvizsgálati tevékenységet a közlekedési hatóság rendszeresen ellenőrzi, és az ennek során szerzett tapasztalatokat értékeli.
4.1.2. Az ellenőrzés történhet:
a) éves felülvizsgálat keretében, amelynek során a rendeletben, illetve mellékleteiben, valamint a külön jogszabályban előírt személyi és tárgyi feltételek meglétét, továbbá a környezetvédelmi felülvizsgálati tevékenység minőségét, megbízhatóságát méri fel és értékeli,
b) rendszeres felülvizsgálatként, amelynek során a folyamatos munkavégzéshez előírt feltételek (pl. mérésügyi megfelelőség, ügyrend és adminisztráció stb.) teljesítését értékeli,
c) a környezetvédelmi felülvizsgálaton minősített járművek esetenkénti teljes vagy részellenőrzése során,
d) a környezetvédelmi felülvizsgálat során végrehajtott technológiai folyamatokra kiterjedő ellenőrzésként,
e) a felkért állampolgárok vagy társhatóságok (különösen a környezetvédelmi hatóságok és a fogyasztóvédelmi hatóságok) közreműködésével a járműnek mesterségesen előidézett hibával (hibákkal) környezetvédelmi felülvizsgálatra állítása révén,
f) a felülvizsgáló állomás nem megfelelő munkavégzésének alapos gyanúja esetén a kiállított műszaki adatlapok, környezetvédelmi adatlapok és a forgalmi engedély alapján a felülvizsgált járművek utóellenőrzésével a külön jogszabály szerinti vizsgára rendelés vagy a jármű tulajdonosával (üzemben tartójával) folytatott előzetes egyeztetés utáni, mozgó mérőegységgel végzett mérésekkel.
4.1.3. A közlekedési hatóság az éves ellenőrzés eredményéről és javaslatairól összefoglaló értékelést készít a közlekedésért felelős miniszter részére. Az ellenőrzés során megállapított hiányosságok felszámolása, a jelentésben foglalt javaslatok megvalósítása érdekében tett intézkedésekről a felülvizsgáló helynek 30 napon belül tájékoztatni kell az ellenőrzést végző közlekedési hatóságot.
6–7. melléklet a 77/2009. (XII. 15.) KHEM–IRM–KvVM együttes rendelethez19
Az 1. § (1) bekezdés a) pontja a 2/2018. (II. 5.) NFM rendelet 15. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (2) bekezdés a) pontja a 2/2018. (II. 5.) NFM rendelet 16. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (2) bekezdés k) pontja a 2/2018. (II. 5.) NFM rendelet 16. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (2) bekezdés q) pontja a 2/2018. (II. 5.) NFM rendelet 16. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (1) bekezdése a 72/2015. (XII. 29.) NFM rendelet 14. §-a szerint módosított szöveg.
A 4. § (2) bekezdése az 1/2017. (I. 3.) NFM rendelet 56. §-a szerint módosított szöveg.
Az 5. § a 2/2018. (II. 5.) NFM rendelet 17. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § d) pontja a 2/2018. (II. 5.) NFM rendelet 18. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § e) pontját a 62/2011. (XI. 29.) NFM rendelet 17. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 7. §-t a 12/2021. (III. 5.) ITM rendelet 14. §-a hatályon kívül helyezte.
A 9. § a 72/2015. (XII. 29.) NFM rendelet 15. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 12. §-t a 2/2018. (II. 5.) NFM rendelet 20. §-a iktatta be.
A 13. §-t a 2/2018. (II. 5.) NFM rendelet 21. §-a iktatta be.
Az 1. melléklet a 2/2018. (II. 5.) NFM rendelet 22. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet a 2/2018. (II. 5.) NFM rendelet 22. § (2) bekezdésével megállapított, a 28/2018. (XI. 15.) ITM rendelet 19–20. §-a szerint módosított szöveg.
A 3. mellékletet a 72/2015. (XII. 29.) NFM rendelet 15. § b) pontja hatlályon kívül helyezte.
A 4. melléklet a 72/2015. (XII. 29.) NFM rendelet 15. § c) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. melléklet a 2/2018. (II. 5.) NFM rendelet 22. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6–7. mellékletet a 2/2018. (II. 5.) NFM rendelet 23. §-a hatályon kívül helyezte.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás