• Tartalom

2010. évi XII. törvény

az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek az új Polgári Törvénykönyvvel összefüggő módosításáról1

2010.03.01.

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény
módosítása

1–6. §2

A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása

7–18. §3

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosítása

19–39. §4

A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása

40–41. §5

A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény módosítása

42–45. §6

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása

46–49. §7

A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosítása

50. §8

Hatályba léptető rendelkezések

51. § (1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

(2) Az 1–50. § és az 52. §-a 2011. január 1-jén lép hatályba.

(3) Az 51. § (6) bekezdése 2010. május 1-jén lép hatályba.

(4) Az 51. § (10) és (13) bekezdése 2010. május 15-én lép hatályba.

(5) Ez a törvény 2011. július 31-én hatályát veszti.

(6) A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 35. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel – ide nem értve a csekket és az elektronikus pénzeszközt – lebonyolított fizetési művelethez közvetlenül kapcsolódó, a kedvezményezettel szemben a pénzforgalmi szolgáltató által érvényesíthető jutalékok, díjak és egyéb költségek mértéke nem haladhatja meg a fizetési művelet teljesítésének fedezetét biztosító fizetési számlára vagy hitelkeretre terhelt összeg két százalékát.”

(7) Nem lép hatályba az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2009. évi CL. törvény 165. §-a.

(8) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 61/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A (2) bekezdésben megjelölt társaság európai léginavigációs szolgáltatással összefüggő együttműködés keretében létrejövő gazdasági társaságban kisebbségi vagy többségi tulajdonrészt szerezhet, valamint gazdasági társaságot alapíthat.”

(9) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény 11. § (5) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A Felügyelet elnökének közszolgálati jogviszonyával összefüggő munkáltatói intézkedéseket – a 12–13. §-ban meghatározott esetekben az ott megjelölt döntés alapján – a helyettesítésére kijelölt alelnök teszi meg.”

(10) Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha az adóalany bevétele és a 8. § (7) bekezdés alapján az összes bevételt növelő összeg együttesen meghaladja az adóalanyiság választására jogosító értékhatárt, az adóalanyiság választására jogosító értékhatárt meghaladó rész után az eva mértéke 50 százalék.”

(11) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 49. § (4) bekezdésében a „nyugdíjat, a családi pótlék jövedelemnek minősülő megosztott részét” szövegrész helyébe a „nyugdíjat” szöveg, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 52. § (4) bekezdés h) pontjában a „nem viselő járandóságokat” szövegrész helyébe „nem viselő járandóságot” szöveg, a „családi pótlékot” szövegrész helyébe az „anyasági támogatást” szöveg, 3. számú melléklet F) pont b) alpontjában az „A családi pótlékot, anyasági támogatást” szövegrész helyébe az „Az anyasági támogatást” szöveg, a „részére családi pótlékot, anyasági támogatást” szövegrész helyébe a „részére anyasági támogatást” szöveg lép, továbbá hatályát veszti az Art. 3. számú melléklet F) pont b) alpontjában a „ , továbbá a gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult szülővel együtt élő házastárs vagy élettárs természetes személyazonosító adatairól, lakcíméről, adóazonosító jeléről vagy arról, hogy az igénylő az ellátást egyedülállóként vette igénybe” szövegrész.

(12) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló 2009. évi CXIII. törvénynek a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 13. § (1) bekezdés g) pontját megállapító 7. § (1) bekezdésében a „2710 19 41 vámtarifaszámú” szövegrész „2710 19 41 és 2710 19 45 vámtarifaszámú” szöveggel lép hatályba.

(13) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Taotv.) 3. számú melléklet A) pont 13. alpontjában az „olyan államban illetőséggel rendelkező külföldi személy részére történik, amely állam és a Magyar Köztársaság között nincs hatályos egyezmény a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és vagyonadók területén vagy a juttatás ellenőrzött külföldi társaság részére” szövegrész helyébe a „külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére” szöveg lép.

(14) A Taotv. 3. számú melléklet B) pontja a következő új 15. alponttal egészül ki:

[A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:]

„15. az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ha az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatásra, juttatásra a 4. § 36. vagy 38. pontja alapján került sor.”

(15) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 32/B. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) Ha a biztosító úgy ítéli meg, hogy a közlekedési balesettel érintett gépjármű kormányműve, futóműve, illetve karosszériája (alváza) olyan károsodást szenvedett, amely miatt a közúti forgalomban való további részvételre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlannak tekinthető és a helyreállítás – a jogosult erre irányult nyilatkozata alapján – nem történik meg, a kárfelvételi eljárás befejezésétől számított 8 munkanapon belül – az alkalmatlanság okának feltüntetésével – értesíti a közlekedési hatóságot, kivéve, ha a károsult a hulladékká vált gépjárművekről szóló jogszabály hatálya alá tartozó gépjármű esetén annak bontási átvételi igazolását a biztosítónak bemutatja.”

(16) A földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény 4. § (2) bekezdésében a „föld alatti tárolóban tárolt” szövegrész helyébe a „föld alatti tárolóban tárolt, illetve föld alatti tárolóteret üzemeltető földgáztárolóval kötött szerződés alapján tároltatott” szöveg lép.

(17) 2010. április 1-jén hatályát veszti a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 33. § (2) bekezdés b) pontja.

(18) A Taotv. – e törvénnyel megállapított – 3. számú melléklet B) pont 15. alpontját a 2010-ben kezdődő adóévben adott – felsorolt – juttatásokra kell alkalmazni.

Átmeneti rendelkezések

52. § A 2010. december 31-ig alapított óvadék esetén – a követelés, illetve az alapul szolgáló jogviszony fennállásáig – a Ptk.-nak az óvadék alapításakor hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

53. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 11. §-a a következő új (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Hivatalos közbeszerzési tanácsadóként nem járhat el az, aki az adott eljárásban átláthatósági biztosként jár el.”

(2) A Kbt. a következő új alcímmel és 11/A. §-sal egészül ki:

„Az átláthatósági megállapodás és az átláthatósági biztos
11/A. § (1) A verseny tisztaságának és nyilvánosságának elősegítése érdekében az ajánlatkérő és az átláthatósági biztos átláthatósági megállapodást köthet, amelyben az adott közbeszerzési eljárás valamennyi ajánlattevője is részt vesz.
(2) Az átláthatósági megállapodás alapján – az átláthatósági biztos által nyújtott monitoring szolgáltatás révén – a felek előmozdítják a teljes közbeszerzési eljárásra (ideértve annak előkészítését is), valamint az annak alapján megkötött szerződésre vonatkozó jogszabályok és a nyilvánosság követelményének érvényesülését.
(3) Az ajánlatkérő az átláthatósági megállapodást a (részvételi) dokumentációban, ennek hiányában az ajánlattételi (részvételi) felhívásban köteles közzétenni, ebben az esetben az ajánlattevő (részvételre jelentkező) ajánlatában (részvételi jelentkezésében) nyilatkozattal köteles azt elfogadni.
(4) Az átláthatósági biztos a jogszabályok betartása és a nyilvánosság követelményének érvényesülése érdekében a közbeszerzési eljárás (ideértve annak előkészítését is) valamennyi iratába betekinthet, valamennyi eljárási cselekménynél jelen lehet, a közbeszerzési eljárásban részt vevőktől a közbeszerzési eljárással kapcsolatos tájékoztatást kérhet. Ha az átláthatósági biztos tevékenysége során jogszabálysértést tapasztal, erre haladéktalanul, írásban is felhívja a felek figyelmét.
(5) Az átláthatósági biztos büntetlen előéletű személy lehet, e feltételt az érintett a megbízását megelőzően, a jogviszony alatt pedig a Közbeszerzések Tanácsa felhívására hatósági bizonyítvánnyal igazolja. Az átláthatósági biztosi tevékenységet végző személyek nyilvántartását a Közbeszerzések Tanácsa vezeti. A Közbeszerzések Tanácsa a honlapján közzéteszi az átláthatósági biztosi tevékenységet végző személyek családi nevét és utónevét vagy utóneveit, elérhetőségi címét (postacím, telefon-, telefaxszám, e-mail) és nyilvántartási számát.
(6) Nem járhat el az adott közbeszerzési eljárásban átláthatósági biztosként,
aki a) az ajánlatkérővel, illetőleg az ajánlattevővel (e § alkalmazása során ideértve a részvételre jelentkezőt is), valamint az ajánlattevő által a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójával, illetve erőforrást biztosító szervezetével munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, vagy a megállapodás megkötését megelőző öt évben ilyen viszonyban állt,
b) aki az átláthatósági megállapodás megkötésekor az ajánlatkérő vezetője, vezető állású munkavállalója, az ajánlatkérő felett irányító vagy ellenőrzési jogokat gyakorló személy, illetőleg az ajánlattevő tagja, vezető tisztségviselője, könyvvizsgálója, felügyelőbizottságának tagja, vagy az azt megelőző öt évben az ajánlatkérő vezetője, vezető állású munkavállalója, az ajánlatkérő felett irányító vagy ellenőrzési jogokat gyakorló személy, illetőleg az ajánlattevő tagja, vezető tisztségviselője, könyvvizsgálója, felügyelőbizottságának tagja volt,
c) aki az ajánlatkérő vagy az ajánlattevő szervezetében tulajdonosi részesedéssel rendelkezik vagy tulajdonosi részesedéssel rendelkezett az elmúlt öt évben,
d) az a)–c) pont szerinti személyek hozzátartozója.
(7) Ha az átláthatósági biztos közreműködése összeférhetetlenség vagy egyéb kizáró körülmény miatt az eljárás során válik kizárttá, az eljárás további részében nem vehet részt, az ajánlatkérő pedig másik átláthatósági biztossal köteles megállapodni. Az átláthatósági biztos átláthatósági megállapodásban rögzített díját az ajánlatkérő viseli.
(8) Átláthatósági megállapodás megkötését jogszabály kötelezővé teheti.
(9) Az átláthatósági megállapodás tartalmi elemeit és részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály tartalmazza.”

(3) A Kbt. 99. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szerződéskötés tervezett időpontját az ajánlati felhívásban kell megadni azzal, hogy az nem határozható meg az írásbeli összegezés [93. § (2) bekezdés] eredményhirdetésen történő átadását vagy megküldését követő naptól számított huszadik napnál korábbi és harmincadik – építési beruházás esetén hatvanadik – napnál későbbi időpontban.”

(4) A Kbt. 350/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A bíróság határozata ellen a határozat közlésétől számított nyolc napon belül fellebbezésnek van helye.”

(5) A Kbt. 327. § (1) bekezdése a következő új j) ponttal egészül ki:

[A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását a következő szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörük ellátása során e törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás jut tudomásukra:]

j) az átláthatósági biztos azzal az eljárással kapcsolatban, amelyben átláthatósági biztosként részt vesz vagy részt vett.”

(6) A Kbt. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 403/A. §-sal egészül ki:

403/A. § A 2010. január 1-je és a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. évi törvény módosításáról szóló 2010. évi ... törvény hatálybalépése között eltelt időszakban indított közbeszerzési eljárásban hozott döntés esetén nincs helye a jogsértés megállapításának azon a címen, hogy az eljárást nem elektronikus úton folytatták le, vagy annak egyes eljárási cselekményei nem elektronikus úton történtek.”

(7) A Kbt. 404. § (1) bekezdése a következő új p) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza]

p) az átláthatósági megállapodás megkötésének kötelező eseteit, az átláthatósági megállapodás e törvényben nem szabályozott tartalmi elemeit, az átláthatósági biztosi tevékenység végzésének feltételeit, továbbá az átláthatósági biztosi tevékenységet végző személyek nyilvántartásának Közbeszerzések Tanácsa általi vezetésének rendjét.”

(8) A Kbt. 5. § (2) bekezdésében a „a Közbeszerzések Tanácsa honlapján, ha rendelkezik honlappal, saját honlapján is” szövegrész helyébe „ha rendelkezik honlappal, saját honlapján, ha honlappal nem rendelkezik a Közbeszerzések Tanácsa honlapján” szöveg, 17/C. § (1) bekezdésében a „a Közbeszerzések Tanácsa honlapján, ha rendelkezik honlappal, saját honlapján is” szövegrész helyébe „ha rendelkezik honlappal, saját honlapján, ha honlappal nem rendelkezik a Közbeszerzések Tanácsa honlapján” szöveg, 96. § (2) bekezdésében az „A törvény harmadik része szerinti eljárásokban, ha” szövegrész helyébe a „Ha” szöveg, a 96/B. § (3) bekezdésében az „elektronikus úton, a törvény harmadik része szerinti eljárásban faxon vagy elektronikus úton kell megküldeni az ajánlatkérő részére, aki a kérelemmel kapcsolatos álláspontjáról az ajánlattevőt a kérelem megérkezésétől számított három napon belül, a törvény harmadik része szerinti eljárásban a benyújtási módnak megegyező módon tájékoztatja” szövegrész helyébe a „faxon vagy elektronikus úton kell megküldeni az ajánlatkérő részére, aki a kérelemmel kapcsolatos álláspontjáról az ajánlattevőt a kérelem megérkezésétől számított három napon belül a benyújtási módnak megegyező módon tájékoztatja, továbbá az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról, valamint az arra adott válaszáról az eljárás valamennyi ajánlattevőjét is tájékoztatja” szöveg, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 22. § (1) bekezdésében a „ha törvény másként nem rendelkezik” szövegrész helyébe a „a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 6. § d) pontjában meghatározott pénzügyi eszközökre kötött ügyletek kivételével, ha törvény másként nem rendelkezik” szöveg, a Kbt. 96/C. §-ában és 118. § (1) bekezdésében az „elektronikus úton” szövegrész helyébe a „faxon vagy elektronikus úton” szöveg, 99/A. §-ában a „a Közbeszerzések Tanácsa honlapján, ha rendelkezik honlappal, saját honlapján is” szövegrész helyébe „ha rendelkezik honlappal, saját honlapján, ha honlappal nem rendelkezik a Közbeszerzések Tanácsa honlapján” szöveg, 132. §-ában az „elektronikus úton, vagy közvetlenül” szövegrész helyébe a „telefaxon, elektronikus úton vagy közvetlenül” szöveg, 243. § c) pontjában az „és a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység” szövegrész helyébe a „ , a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység és az átláthatósági biztos tevékenysége” szöveg, illetőleg a 2. § (2) bekezdése szerinti időpontban a 327. § (2) bekezdésének b) pontjában a „g) pontja szerinti szervezet” szövegrész helyébe a „g) pontja szerinti szervezet vagy j) pontja szerinti személy” szöveg lép.

(9) Nem lép hatályba a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló 2008. évi CVIII. törvény 68. §-ának a Kbt. 240. § (2) bekezdését, valamint 255. § (5) bekezdését megállapító rendelkezése.

(10) Hatályát veszti

b) a Kbt. 96. § (2) bekezdésében az „elektronikus úton, a törvény harmadik része szerinti eljárásokban” szövegrész 96. § (4) bekezdésében az „ , a törvény harmadik része szerinti eljárásban elektronikus úton” szövegrész, 323. § (2) bekezdésében a „ , ha a kérelem e törvény második része szerinti közbeszerzési eljárással vagy annak mellőzésével kapcsolatos tíz napon belül” szövegrész, 324. § (4) bekezdésében a „ , ha az e törvény harmadik része szerinti eljárással vagy annak mellőzésével kapcsolatos közbeszerzési ügyre irányul,” szövegrész, 325. § (2) bekezdésében a „vagy – ha a kérelem e törvény második része szerinti közbeszerzéshez vagy annak mellőzéséhez kapcsolódik – a kérelmet nem elektronikus úton vagy elektronikus úton, de nem olvasható formában nyújtották be,” szövegrész, 329. § (2) bekezdésében az „ , a közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárás esetében elektronikus úton” szövegrészek, 345. § (2) bekezdésében a „– ha annak tárgya e törvény második része szerinti közbeszerzéshez vagy annak mellőzéséhez kapcsolódik kizárólag elektronikus úton –” szövegrészek, 345. § (3) bekezdésében az „Az eljárásban – ha annak tárgya e törvény második része szerinti közbeszerzéshez vagy annak mellőzéséhez kapcsolódik – a beadványok benyújtása és a bírósági iratok kézbesítése a Pp.-ben, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerint kizárólag elektronikus úton történhet.” szövegrész, 347. § (1) bekezdésében az „A keresetlevél – ha annak tárgya e törvény második része szerinti közbeszerzéshez vagy annak mellőzéséhez kapcsolódik – a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz kizárólag elektronikus úton nyújtható be.” szövegrész, 347. § (2) bekezdésében és 350. § (6) bekezdésében a „– ha annak tárgya e törvény második része szerinti közbeszerzéshez vagy annak mellőzéséhez kapcsolódik – elektronikus úton” szövegrész, 348. § (1) bekezdésében a „ , ha annak tárgya e törvény második része szerinti közbeszerzéshez vagy annak mellőzéséhez kapcsolódik, legkésőbb annak beérkezését követően öt, egyéb esetben” szövegrész, 348. § (3) és (5) bekezdésében, 348/A. § (5) bekezdésében a „– ha a per tárgya e törvény második része szerinti közbeszerzéshez vagy annak mellőzéséhez kapcsolódik –” szövegrész, 349. § (1) bekezdésében az „A fellebbezés – ha a per tárgya e törvény második része szerinti közbeszerzéshez vagy annak mellőzéséhez kapcsolódik – kizárólag elektronikus úton nyújtható be.” szövegrész, 350. § (5) bekezdésében „A keresetlevél – ha annak tárgya e törvény második része szerinti közbeszerzéshez vagy annak mellőzéséhez kapcsolódik – a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz kizárólag elektronikus úton nyújtható be.” szövegrész,

d) a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló 2009. évi LII. törvény 9. §-a.

Melléklet a 2010. évi XII. törvényhez


A biztosításközvetítői és biztosítási szaktanácsadói nyilvántartás részletes szabályai

1. A felügyeleti nyilvántartás a következőket tartalmazza:

A) A biztosításközvetítést végző természetes személyek nyilvántartása
a) neve, születési helye, születési ideje, anyja neve, lakcíme,
b) nyilvántartási száma és annak kelte,
c) azon állam vagy államok neve, amelyekben a biztosításközvetítői tevékenységet folytatja,
d) ha a biztosításközvetítő természetes személy tevékenységét egy függő biztosításközvetítő vállalkozás keretében végzi, akkor
da) ennek a vállalkozásnak a neve (a változások nyomon követésével),
db) a vállalkozás nyilvántartási száma,
dc) a vállalkozásnál fennálló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése (a változások nyomon követésével),
e) a biztosításközvetítői tevékenység jellege (független, függő),
f) a biztosító vagy biztosítók, illetve a független biztosításközvetítő neve, amellyel (amelyekkel) közvetítésre irányuló jogviszonyban áll (a változások nyomon követésével),
g) a biztosító megbízásából eljáró közvetítő esetén a közvetített termékek 1. és 2. számú mellékletek szerinti ágazati besorolása biztosítónként,
h) a végzettség típusa (felsőfokú végzettség vagy külön jogszabályban meghatározott szakképesítés), megfelelő végzettség hiányában az ennek megszerzéséhez előírt határidő.

B) A biztosításközvetítő vállalkozások nyilvántartása
a) a biztosításközvetítői tevékenységet végző vállalkozás neve, rövidített neve, székhelye, telephelye és fióktelepe címe, adószáma, képviseletére jogosultak neve és beosztása,
b) nyilvántartási száma és annak kelte,
c) azon állam vagy államok neve, amelyekben a biztosításközvetítői tevékenységet folytatja,
d) a biztosításközvetítői tevékenység jellege (független, függő),
e) a biztosító, illetve a független biztosításközvetítő neve (kivéve az alkuszé), amellyel közvetítésre irányuló jogviszonyban áll (a változások nyomon követésével),
f) a függő biztosításközvetítő esetén a közvetített termékek 1. és 2. számú mellékletek szerinti ágazati besorolása biztosítónként.

C) A biztosítási szaktanácsadást végző, illetve a szaktanácsadó vállalkozáson belül a szaktanácsadói tevékenységet irányító természetes személyek nyilvántartása
a) a biztosítási szaktanácsadói tevékenységet végző, illetve a szaktanácsadó vállalkozáson belül a szaktanácsadói tevékenységet irányító természetes személy neve, születési helye, születési ideje, anyja neve, lakcíme,
b) a biztosítási szaktanácsadó, illetve a szaktanácsadó vállalkozáson belül a szaktanácsadói tevékenységet irányító nyilvántartási száma és annak kelte,
c) azon állam vagy államok neve, amelyekben a biztosítási szaktanácsadó tevékenységet folytatja,
d) amennyiben biztosítási szaktanácsadó vállalkozáson belül a szaktanácsadói tevékenységet irányítja, akkor
da) annak a biztosítási szaktanácsadó vállalkozásnak a neve, amelynek a szaktanácsadói tevékenységét irányítja,
db) a vállalkozás nyilvántartási száma,
dc) a vállalkozással fennálló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése.

D) Biztosítási szaktanácsadó vállalkozások nyilvántartása
a) a biztosítási szaktanácsadást végző vállalkozás neve, rövidített neve, székhelye, telephelye és fióktelepe címe, adószáma, a képviseletére jogosultak neve és beosztása,
b) a biztosítási szaktanácsadást végző vállalkozás nyilvántartási száma és annak kelte,
c) azon állam vagy államok neve, amelyekben a biztosítási szaktanácsadó tevékenységet folytat.

2. A biztosítók, illetve a független biztosításközvetítők által, az általuk foglalkoztatott biztosításközvetítőkről vezetett nyilvántartás a következőket tartalmazza (a biztosításközvetítő adataiban, a közvetítői jogviszony tartama alatt bekövetkezett változások nyomon követésével és dokumentálásával:

A) A biztosításközvetítést végző természetes személyek nyilvántartása
a) a biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy neve, születési helye, születési ideje, anyja neve, lakcíme,
b) nyilvántartási száma és annak kelte,
c) azon állam vagy államok neve, amelyekben a biztosításközvetítői tevékenységet folytatja,
d) ha a biztosításközvetítő természetes személy tevékenységét egy függő biztosításközvetítő vállalkozás keretében végzi, akkor
da) ennek a vállalkozásnak a neve,
db) a vállalkozás nyilvántartási száma,
dc) a vállalkozással fennálló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése,
e) a biztosításközvetítői tevékenység jellege (független, függő),
f) a biztosítóval vagy a független biztosításközvetítővel
fa) fennálló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése,
fb) fennálló jogviszony keretében a biztosítónak vagy a független biztosításközvetítőnek végzett tevékenység részletes meghatározása,
fc) fennállott jogviszony esetleges korlátozása, a jogviszony megszüntetésének oka, körülményei,
g) a biztosító megbízásából eljáró közvetítő esetén a közvetített termékek 1. és 2. számú mellékletek szerinti ágazati besorolása,
h) a végzettség típusa (felsőfokú végzettség vagy külön jogszabályban meghatározott szakképesítés), az ezt igazoló dokumentum másolata, megfelelő végzettség hiányában az ennek megszerzéséhez előírt határidő,
i) a biztosítótól, illetve független biztosításközvetítőtől kilépett biztosításközvetítő természetes személytől bevont közvetítői igazolvány,
j) bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány.

B) A biztosításközvetítő vállalkozások nyilvántartása
a) a biztosításközvetítői tevékenységet végző vállalkozás neve, rövidített neve, székhelye, telephelye és fióktelepe címe, adószáma, képviseletére jogosultak neve és beosztása,
b) nyilvántartási száma és annak kelte,
c) azon állam vagy államok neve, amelyekben a biztosításközvetítői tevékenységet folytatja,
d) a biztosításközvetítői tevékenység jellege (független, függő),
e) a függő biztosításközvetítő esetén a közvetített termékek 1. és 2. számú mellékletek szerinti ágazati besorolása.”
1

A törvényt az Országgyűlés a 2010. február 15-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2010. február 26. A törvény az 51. § (5) bekezdése alapján hatályát vesztette 2011. július 31. napjával.

2

Az 1–6. § a 2010: CXXIII. törvény 232. §-a alapján nem lép hatályba.

3

A 7–18. § a 2010: CXXIII. törvény 232. §-a alapján nem lép hatályba.

4

A 19–39. § a 2010: CXXIII. törvény 232. §-a alapján nem lép hatályba.

5

A 40–41. § a 2010: CXXIII. törvény 232. §-a alapján nem lép hatályba.

6

A 42–45. § a 2010: CXXIII. törvény 232. §-a alapján nem lép hatályba.

7

A 46–49. § a 2010: CXXIII. törvény 232. §-a alapján nem lép hatályba.

8

Az 50. § a 2010: CXXIII. törvény 232. §-a alapján nem lép hatályba.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére