• Tartalom

40/2010. (II. 26.) Korm. rendelet

a közigazgatási felsővezetői képzésről1

2010.04.10.

A Kormány a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 80. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, valamint az Alkotmány 35. § (1) bekezdésének b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A képzés szervezetrendszere

1. § (1) Az állami közigazgatási felsővezetői képzés kialakításáért, működtetéséért, valamint fejlesztéséért a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) felel.

(2)2 A miniszternek az (1) bekezdés szerinti tevékenységében a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (a továbbiakban: KSZK), valamint a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium (a továbbiakban: Kollégium) közreműködik.

(3)3

2. § (1) A KSZK

a) javaslatot tesz

aa) a felvételi vizsga követelményeire, a képzés kimeneti követelményeire, a vizsgakövetelményekre,

ab) a képzés tananyagára, valamint

ac) a tanulmányi- és vizsgaszabályzatra,

b) javaslatot tesz a képzés díjára és annak felhasználására,

c) kifejleszti a képzési programot,

d) végzi a képzéssel kapcsolatos monitoring feladatokat, hallgatói elégedettségi felmérést végez,

e) vezeti a képzéssel összefüggő nyilvántartást,

f) évente beszámolót készít a miniszter részére,

g) a miniszter által meghatározottak szerint közreműködik a képzési rendszer koncepciójának kidolgozásában, továbbá

h) lefolytatja a képzést.

(2) A KSZK a miniszter jóváhagyásával az (1) bekezdés a), c) és h) pontokban meghatározott feladatai ellátásához közbeszerzési vagy nyílt pályázati eljárásban kiválasztott, magyar vagy külföldi, felnőttképzési vagy felsőoktatási intézmény közreműködését veheti igénybe.

3. §4 A Kollégium

a) véleményezi

aa) a képzési rendszer koncepciójára,

ab) a felvételi vizsga követelményeire, a képzés kimeneti követelményeire, a vizsgakövetelményekre,

ac) a képzés tananyagára, a képzési programra, továbbá a képzés díjának megállapítására,

ad) a tanulmányi és vizsgaszabályzatra és

ae) a közreműködő intézmény igénybevételére

tett javaslatot,

b) véleményezi a KSZK éves beszámolóját,

c) lefolytatja a felvételi eljárást, dönt a felvételről, valamint

d)5

4. § A miniszter

a) megállapítja

aa) a képzési rendszer koncepcióját,

ab) a felvételi vizsga követelményeit, a képzés kimeneti követelményeit, a vizsgakövetelményeket,

ac) a képzés tananyagát,

ad) a képzés díját, valamint

ae) a tanulmányi és vizsgaszabályzatot,

b)6

c) hatósági jogkörében engedélyezi a képzési programot,

d) dönt a képzési díj felhasználásáról,

e) dönt felvételi pályázat kiírásáról, az adott évben felvehető hallgatók számáról, továbbá

f) felügyeli és ellenőrzi a képzés szervezését, működését.

5. § (1) Ha a KSZK felsőoktatási intézmény közreműködését veszi igénybe, a 2. § (2) bekezdésben foglalt tevékenység ellátására, akkor együttműködési megállapodást kötnek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodásban a felsőoktatási intézménynek vállalnia kell, hogy elfogadja a miniszter által megállapított

a) felvételi vizsgakövetelményeket, a képzés kimeneti követelményeit, a vizsgakövetelményeket,

b) képzési tananyagot,

c) képzési programot,

d) képzési díjat, valamint

e) tanulmányi és vizsgaszabályzatot.

(3) Ha a KSZK magyar felsőoktatási intézmény közreműködését veszi igénybe, a (2) bekezdésben meghatározottakon túl a felsőoktatási intézménynek az (1) bekezdés szerinti megállapodásban azt is vállalnia kell, hogy

a) a képzést szakirányú továbbképzési szakként biztosítja,

b) gondoskodik a szaknak az azzal megegyező tartalmú szakképzésben elsajátított ismeretek beszámításának lehetőségéről, továbbá a szak kreditjeinek elismeréséről, és

c) gondoskodik a minőségbiztosításról.

(4) Ha a KSZK külföldi felsőoktatási intézmény közreműködését veszi igénybe, a (2) bekezdésben meghatározottakon túl a felsőoktatási intézménynek az (1) bekezdés szerinti megállapodásban azt is vállalnia kell, hogy a képzés sikeres befejezését követően tanúsítványt állít ki.

2. A felvételi vizsga

6. § (1) A képzésre történő jelentkezés feltételei:

a) felsőfokú iskolai végzettség,

b) az angol, francia vagy német nyelv legalább középszintű ismerete,

c) közigazgatási szakvizsga vagy közigazgatási versenyvizsga, kivéve, ha a jelentkező valamelyik alól jogszabály alapján mentesül, továbbá

d) legalább három év szakmai gyakorlat.

(2) A jelentkezők írásbeli vizsgából és szóbeli meghallgatásból álló felvételi vizsgát tesznek. Az írásbeli vizsga a jelentkező közpolitikai kérdésekben való általános tájékozottságát értékeli, míg a szóbeli meghallgatáson a jelentkező a nyelvismeretéről, vezetői készségeiről, képességeiről ad számot.

(3) A felvételi vizsgára való felhívást és a vizsga követelményeit közzé kell tenni a Hivatalos Értesítőben és a KSZK honlapján.

3. A képzés

7. § (1) A képzés időtartama négy szemeszter.

(2) A képzés gyakorlatorientált, moduláris szerkezetű, elméleti alap és vezetői modulból áll. Az egyes modulok a tanulmányi- és vizsgaszabályzatban meghatározott kreditpontot érnek.

(3)7 Az alapmodul teljesítése alól a Kollégium mentesítheti azt a személyt, aki a közigazgatással összefüggő tárgykörben tudományos fokozattal rendelkezik.

(4)8 A vezetői modul teljesítése alól a Kollégium mentesítheti azt a személyt, aki egybeszámítva legalább négyéves, állami vezetőként, központi államigazgatási szerv vezetőjeként, annak helyetteseként vagy főosztály- vezetőjeként szerzett gyakorlattal rendelkezik.

(5) A képzés tartalmát képező általános témaköröket e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

8. § (1) A képzésen részt vevő minden szemesztert követően vizsgát tesz.

(2) A vizsgáztató nem vizsgáztathat, ha tőle valamely okból az elfogulatlan vizsgáztatás nem várható el. E tényt a vizsgáztató és a vizsgázó is bejelentheti.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti bejelentést a vizsgáztató teszi meg, akkor a vizsgáztató helyett mást kell kijelölni.

(4) A vizsgázónak a vizsgáztató elfogultságára vonatkozó bejelentését a vizsga megkezdését megelőzően kell megtennie a vizsgaszervezőnél, aki – ha a bejelentést alaposnak találja – a vizsgáztató helyett más vizsgáztatót jelöl ki. Ha a vizsgaszervező elutasítja a vizsgázó bejelentését, akkor a vizsgázó a vizsgaszervező döntésével szemben a KSZK vezetőjéhez fordulhat. Ha a KSZK vezetője a bejelentésnek helyt ad, akkor a vizsga eredményét megsemmisíti, mely esetben a vizsgát meg kell ismételni.

(5) Végbizonyítványt az kaphat, aki az eredményes vizsgákat követően sikeres záróvizsgát tett.

9. § (1)9 A képzés során oktatott tantárgyak esetében, a tanulmányi- és vizsgaszabályzatban meghatározott értéket figyelembe véve, a Kollégium – a képző intézmény javaslatának figyelembevételével – eseti jelleggel állapítja meg, hogy a jelentkező által korábban folytatott tanulmányok során elvégzettek közül mely tantárgyat fogadja el egyenértékűnek a képzésben oktatott tantárgyakkal, és azt milyen értéken számítja be.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem érintik a felsőoktatási intézmény kredit-elismerési eljárását, rendjét.

10. § (1) Oktató az lehet, aki

a) a képzést folytató intézménynél oktatói tevékenységet végez,

b) felsőfokú végzettséggel, valamint a központi államigazgatásban legalább hétéves közigazgatási gyakorlattal és a felsőoktatásban legalább egy év oktatói gyakorlattal rendelkezik,

c) közigazgatási területen tudományos fokozattal, vagy legalább hétéves, kutatóintézetben szerzett tapasztalattal rendelkezik, vagy

d)10 egyéb különleges tudományos vagy szakmai tapasztalatára tekintettel felkérésére a Kollégium javaslatot tesz.

(2) Az oktatókat a képzést folytató intézmény oktatói kivételével a miniszter kéri fel.

(3) Az oktatók jegyzékét a KSZK a honlapján közzéteszi.

4. A képzés finanszírozása

11. § (1) A képzés díját – a KSZK javaslata alapján – a miniszter állapítja meg. A képzés díját szemeszterenként kell megfizetni a KSZK-nak a Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára.

(2) A vezető köztisztviselő a képzésért nem fizet képzési díjat, ha vezetői megbízásának, kinevezésének feltétele a képzés teljesítése.

(3) A közigazgatási szerv a képzési díj megfizetésének átvállalására tanulmányi szerződést köthet a köztisztviselővel, ha a köztisztviselő legalább három év közigazgatási gyakorlattal és közigazgatási szakvizsgával rendelkezik.

12. § A képzés, valamint a Magyary Zoltán Közigazgatási Ösztöndíj pénzügyi fedezetét a Miniszterelnöki Hivatal költségvetésében kell tervezni.

5. A Magyary Zoltán Közigazgatási Ösztöndíj

13. § (1) A képzés díjának megfizetésére Magyary Zoltán Közigazgatási Ösztöndíjra lehet pályázni. Az ösztöndíj összege legfeljebb a képzés díjával megegyező mértékű lehet.

(2)11 Az ösztöndíj odaítélésének feltételeit és a benyújtás határidejét – a Kollégium javaslatára – a miniszter állapítja meg

(3) Az ösztöndíjat a miniszter nyílt pályázatban hirdeti meg. Az ösztöndíjra pályázatot csak a felvételt nyert vagy a képzésen tanulmányokat folytató, a díj megfizetésére köteles hallgató adhat be.

(4)12 Az ösztöndíj-pályázatokat a Kollégium bírálja el.

(5) A pályázatot (ideértve az ösztöndíj odaítélésének feltételeit és a benyújtás határidejét) és az ösztöndíjasok névsorát a Hivatalos Értesítőben és a KSZK honlapján közzé kell tenni.

(6)13 Az ösztöndíjat a Kollégium visszavonja, ha a pályázó a képzést nem kezdi meg, nem folytatja, vagy az ösztöndíj odaítélése feltételeinek már nem felel meg. Ha a hallgató a tanulmányi félév során szakítja meg a tanulmányait, akkor az ösztöndíjat időarányosan kell tőle visszavonni.

6. Záró rendelkezések

14. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A képzés programjának kidolgozását, és a 2010 szeptemberében, valamint 2011 februárjában induló képzések költségeit az ÁROP 3.2.1. számú kiemelt projektből kell finanszírozni.

(3)14 E rendelet rövidítése: EMPAr.

1. melléklet a 40/2010. (II. 26.) Korm. rendelethez

A közigazgatási felsővezetői képzés témakörei
1. Az alapmodul
1.1. Az alap tréningmodul célja a modern közigazgatási ismeretek megalapozása, az európai igazgatási kultúrák összehasonlítása és a magyar igazgatáskultúra megismerése
1.2. Az alap tréningmodul témakörei:
1.2.1. A „jó kormányzás elve” a gyakorlatban: hazai és nemzetközi irányok
1.2.2. Állami irányítás, felügyelet, ellenőrzés eszközei; feladat- és hatáskör-telepítés elvei a magyar közigazgatásban, döntési mechanizmusok a központi és a területi közigazgatásban
1.2.3. Közigazgatási szervek, közigazgatási intézmények vezetése: stratégiaalkotás, finanszírozás kérdéskörei, pénzügyi folyamatok menedzselése
1.2.4. Nemzetközi gyakorlatok a kormányzati és igazgatási struktúrák kiépítésében
1.2.5. Közigazgatási reform, államreform nemzetközi és hazai tapasztalatai
1.2.6. A közpolitika alakításának módszerei, eszközei a gyakorlatban
1.2.7. Társadalmi párbeszéd
2. A vezetői modul
2.1. A vezetői tréningmodul célja a közigazgatás következő generációjának felkészítése arra, hogy a közigazgatás vezető posztjain lássák el feladataikat
2.2. A vezetői tréningmodul témakörei:
2.2.1. Közigazgatási szervezetek fejlesztése és menedzselése (tudásalapú szervezet kialakítása, szervezeti struktúra, a feladat-felelősség valamint hatáskör egysége)
2.2.2. Közigazgatási stratégiai menedzsment (szervezeti kultúra, minőségfejlesztés, szervezeti stratégia kialakítása és annak megvalósítása)
2.2.3. A közigazgatási vezető humánerőforrás-gazdálkodási feladatai (munkaerő tervezése, kiválasztás, teljesítmény- menedzsment, karriertámogatás, vezetői kontrolling eszköztára)
2.2.4. A közigazgatási vezető személyiségének fejlesztése (értékek, vezetési stílus, motiválás eszköztára, mások fejlesztési lehetőségeinek felismerése és ösztönzése)
2.2.5. A közigazgatási vezetői eszköztár (kommunikáció, csapatépítés, időgazdálkodás, értekezletek vezetése és tárgyalás, lobbi tevékenység)
2.2.6. Közigazgatási változásmenedzsment (konfliktusok kezelése, krízismenedzsment)
1

A rendeletet a 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet 34. § b) pontja hatályon kívül helyezte 2012. szeptember 29. napjával.

2

Az 1. § (2) bekezdése a 103/2010. (IV. 7.) Korm. rendelet 22. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

3

Az 1. § (3) bekezdését a 103/2010. (IV. 7.) Korm. rendelet 22. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezte.

4

A 3. § nyitó szövegrésze a 103/2010. (IV. 7.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

5

A 3. § d) pontját a 103/2010. (IV. 7.) Korm. rendelet 22. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezte.

6

A 4. § b) pontját a 103/2010. (IV. 7.) Korm. rendelet 22. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezte.

7

A 7. § (3) bekezdése a 103/2010. (IV. 7.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

8

A 7. § (4) bekezdése a 103/2010. (IV. 7.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

9

A 9. § (1) bekezdése a 103/2010. (IV. 7.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

10

A 10. § (1) bekezdés d) pontja a 103/2010. (IV. 7.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

11

A 13. § (2) bekezdése a 103/2010. (IV. 7.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

12

A 13. § (4) bekezdése a 103/2010. (IV. 7.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

13

A 13. § (6) bekezdése a 103/2010. (IV. 7.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

14

A 14. § (3) bekezdését a 103/2010. (IV. 7.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdése iktatta be.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére