• Tartalom

84/2010. (III. 25.) Korm. rendelet

a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet és a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi és európai közösségi jogi aktusok végrehajtásának egyes szabályairól szóló 292/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet módosításáról1

2010.04.02.

A Kormány a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (1) bekezdés 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján – az Alkotmány 35. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva –, a 16–23. § tekintetében a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (1) bekezdés 2. pontjában és a Washingtonban, 1973. március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 2003. évi XXXII. törvény 3. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – az Alkotmány 35. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva – a következőket rendeli el:

1. § (1) A védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E rendelet alkalmazásában]

e) tartás: a hasznosítás, a bemutatás és a mentési szállítás kivételével a védelemben részesülő állatfaj egyedének birtokban vagy élőállat gyűjteményben tartása – ideértve az eladásra történő tartást, valamint az egyed gondozását, országhatáron belüli, nem eladásra történő szállítását, idomítását, továbbá preparátumának birtokban tartását is;”

(2) Az R. 2. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

[E rendelet alkalmazásában]

j) mentési szállítás: védelemben részesülő gerinces faj sérült, beteg vagy egyéb ok miatt szabad életre alkalmatlan egyedének életmentés céljából történő és ahhoz szükséges mértékű birtokban tartása, gondozása, belföldi szállítása, amely az egyed mentőközpontba való eljuttatásáig tart.”

2. § Az R. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Védelemben részesülő állatfajok egyedének tartásához, hasznosításához, bemutatásához, valamint az egyed tartójának, hasznosítójának személyében bekövetkező változáshoz – a természetvédelemért felelős miniszternek a Tvt. 44. § (4) bekezdése alapján kiadott rendeletében foglalt tevékenység kivételével, vagy ha az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős állatfajokra vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik – a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges.”

3. § Az R. 4. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Felelős személy az lehet, aki nagykorú, továbbá rendelkezik – a gyűrűzési és jelölési tevékenység kivételével – az 1. számú melléklet szerinti szakirányú végzettséggel és gyakorlattal, valamint megfelel a védelemben részesülő állatfaj egyede tartására vonatkozó engedély megszerzéséhez a természetes személyekre meghatározott jogosultsági feltételeknek a (2) bekezdés c) pontjának kivételével.”

4. § Az R. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

5. § (1) Védelemben részesülő állatfaj valamely épületbe tévedt egyedének megfogása – ha az egyedet a megfogást követően közvetlenül szabadon bocsátják – nem minősül tartásnak vagy befogásnak.
(2) A védelemben részesülő állatfaj egyede által lakó-, élő-, költő-, búvó- vagy pihenőhelyként használt épületrészen külső felújítás vagy karbantartás a természetvédelmi hatóság engedélyével végezhető.
(3) A (2) bekezdés szerinti tevékenység engedélyezhető, ha az nem veszélyezteti az egyed élettevékenységét, túlélési vagy szaporodási esélyeit, továbbá fennmaradását. A természetvédelmi hatóság az engedélyben meghatározza a tevékenység végzésének feltételeit.”

5. § Az R. 6. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Ha a tartási engedély jogosultja természetes személy, akkor a tartást személyesen látja el.”

6. § Az R. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

7. § (1) Védelemben részesülő állatfaj egyedének mentési szállításáról annak megkezdése előtt a szállítás végzője – a megfelelő elhelyezés érdekében – tájékoztatja az egyed megtalálásának helye szerint illetékes természetvédelmi hatóságot. A természetvédelmi hatóság felvilágosítást ad arról a mentőközpontról, ahol az egyed elhelyezhető.
(2) Ha az egyed szabad életre alkalmas, a természetvédelmi hatóság – engedély kiadása nélkül – dönt az egyed szabadba történő visszajuttatásának helyéről, idejéről és módjáról.
(3) Ha a mentőközpont állatorvosának véleménye alapján az egyed stabil, fájdalommentes állapota elérhető, azonban az egyed a szabad életre alkalmatlan, a természetvédelmi hatóság – külön engedély kiadása nélkül – a 8. § szerint jár el.
(4) Ha a mentőközpont állatorvosának véleménye alapján az egyed stabil, fájdalommentes állapota nem érhető el, a természetvédelmi hatóság – engedély kiadása nélkül – megteszi az egyed életének fájdalommentes kioltásához szükséges intézkedéseket, továbbá dönt az elpusztult egyed elhelyezéséről.”

7. § Az R. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

15. § (1) Természetes személy vadon élő állományból kivett héjából (Accipiter gentilis) és karvalyból (Accipiter nisus) egyidejűleg legfeljebb 2 példány tartására jogosult.
(2) A solymászmadár tartására vonatkozó engedély az egyednek az országból az Európai Unió valamely tagállamába történő kivitelére és onnan 30 napon belüli visszaszállítására is jogosít, ha a szállítást a tartási engedély jogosultja személyesen végzi.”

8. § Az R. 16. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A solymászmadarakat – szirti sas (Aquila chrysaetos) esetében legalább 28 négyzetméter alapterületű és 3 méter magas, az északi sólyom (Falco rusticolus), a Feldegg-sólyom (Falco biarmicus), a vándorsólyom (Falco peregrinus) és a héja törzsalakja (Accipiter gentilis gentilis) esetében legalább 12 négyzetméter alapterületű és 2 méter magas – röpdében kell elhelyezni. Egy röpdében legfeljebb 2 madár, továbbá függetlenné válásukig a tenyészpár utódai tarthatók.”

9. § Az R. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A védelemben részesülő állatfajok egyedének tartását, hasznosítását, bemutatását
a) solymászmadarak esetében országos illetékességgel a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
b) egyéb fokozottan védett állatfaj esetében a Főfelügyelőség, vagy
c) az a)–b) pont alá nem tartozó, védelemben részesülő állatfaj esetében a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség)
engedélyezi.”

10. § Az R.18. §-a a következő l) és m) pontokkal egészül ki:

[A védelemben részesülő állatfaj egyedének tartását, hasznosítását, bemutatását engedélyező határozatban rendelkezni kell]

l) az állat elpusztulása esetére a tetem elhelyezésének, ártalmatlanításának helyéről, módjáról, időtartamáról, valamint a tetem megsemmisítéséről;
m) a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi és európai közösségi jogi aktusok végrehajtásának egyes szabályairól szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó védelemben részesülő állat egyede esetében a származási igazolásban, az eredetigazolásban vagy a tenyésztői bizonylatban szereplő adatokról.”

11. § (1) Az R. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szaporulat tartására irányuló kérelmet a szaporulat születését, kelését követő 30 napon belül kell a természetvédelmi hatósághoz benyújtani.
(2) A védelemben részesülő állatfaj egyede tartására, hasznosítására, bemutatására jogosult a jogszabályokban vagy az engedélyben előírt feltételek megváltozását (ideértve a pusztulást, elszökést) 8 napon belül, a felelős személy személyében bekövetkezett változást a változás megtörténtét követő 15 napon belül köteles bejelenteni a természetvédelmi hatóságnak.
(3) A szervező vagy rendező legkésőbb a nemzetközi solymásztalálkozó időpontját megelőző 60. napon írásban tájékoztatja a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget.
(4) Nemzetközi solymásztalálkozó esetén a behozatali, tartási és kiviteli engedély iránti kérelmet a solymásztalálkozó időpontját megelőző legkésőbb 60. napig be kell nyújtani a természetvédelmi hatósághoz, amely a kérelem benyújtásától számított 22 munkanapon belül dönt.
(5) Nemzetközi solymásztalálkozónak minősül az a rendezvény, amely solymászati céllal, tizenöt napnál nem hosszabb ideig kerül megrendezésre, és amelyen legalább három országból vesz részt olyan személy, amely a 16. § (1) vagy (3) bekezdése szerinti vizsgával rendelkezik.”

12. § Az R. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

21. § (1) Engedéllyel tartott
a) solymászmadárról a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
b) egyéb fokozottan védett állatfaj egyedéről a Főfelügyelőség, vagy
c) az a)–b) pont alá nem tartozó, védelemben részesülő állatfaj egyedéről a felügyelőség
nyilvántartást vezet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hatóságok a megelőző tárgyévre vonatkozóan az (1) bekezdés szerint nyilvántartott adatokat, a 3. § (1) bekezdésben foglalt engedélyek, valamint a 18. § k) pontja szerinti jelentésekről vezetett nyilvántartás adatait minden év május 31-ig megküldik a minisztérium részére.”

13. § Az R. 22. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) E rendeletnek a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet és a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi és európai közösségi jogi aktusok végrehajtásának egyes szabályairól szóló 292/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet módosításáról szóló 84/2010. (III. 25.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr.) megállapított rendelkezéseit a Mód. Kr. hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.”

14. § Az R.

a) 6. § (1) bekezdésében a „négy évre” szövegrész helyébe az „öt évre” szöveg,

c) 16. § (1) bekezdés d) pontjában a „3 év” szövegrész helyébe „5 év” szöveg

lép.

15. § Hatályát veszti az R. 16. § (7) bekezdése.

16. § A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi és európai közösségi jogi aktusok végrehajtásának egyes szabályairól szóló 292/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 3. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

3. § (1) Az igazgatási hatóság állítja ki a tanácsi rendeletben meghatározott engedélyeket és – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a bizonylatokat, valamint vezeti az Egyezményben és a tanácsi rendeletben meghatározott nyilvántartásokat. E feladatok ellátása során jogosult a tanácsi rendeletben, illetve az e rendeletben meghatározott nyilvántartásokban szereplő példányok adatainak kezelésére.
(2) A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) és az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: Főfelügyelőség) nyilvántartást vezet a 4. § szerinti bejelentésekről, továbbá a felügyelőség kiállítja a 6. és 7. § szerinti bizonylatokat és igazolásokat, valamint a görögteknős, a mórteknős és a szegélyes teknős esetében a tanácsi rendelet 8. cikk (3) bekezdése vagy 9. cikk (2) bekezdése szerinti bizonylatokat (a tanácsi rendelet 8. cikk (3) bekezdése vagy 9. cikk (2) bekezdése szerinti bizonylat a továbbiakban együtt: EU-bizonylat).”

17. § A Kr. 3. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség ellátja a 4. § szerinti bejelentésekről, a 6. és 7. § szerinti bizonylatokról és igazolásokról szóló nyilvántartások központi koordinációját, valamint kiállítja a 6. § (4) bekezdés szerinti eredetigazolást.”

18. § A Kr. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

4. § (1) Akinek a tanácsi rendelet A. mellékletében szereplő gerinces állatfaj példánya, valamint a tanácsi rendelet B. mellékletében szereplő emlős-, madár- és szárazfölditeknős-faj élő példánya (a továbbiakban együtt: bejelentésköteles példány) van a birtokában, köteles annak megszerzését, tartását, az ország területére történő behozatalát és az ország területéről történő kivitelét, elidegenítését, elhullását, megsemmisülését, valamint szaporulatát bejelenteni. A bejelentést
a) solymászmadár esetén a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez,
b) egyéb fokozottan védett állatfaj esetén a Főfelügyelőséghez vagy
c) az a)–b) pont alá nem eső faj esetén a tartás helye szerint illetékes felügyelőséghez
kell megtenni.”

19. § A Kr. 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a 3. számú melléklet szerint eredetigazolást állít ki
a) a 2004. november 22. napját megelőzően az igazgatási hatóság által nyilvántartott példányok esetében, ha tenyésztői bizonylat, származási igazolás, EU-bizonylat, valamint a tanácsi rendelet 4. cikke szerinti importengedély, 5. cikke szerinti exportengedély és re-export bizonylat nem került kiadásra, valamint
b) a lefoglalt, illetve elkobzott példányok esetében.”

20. § A Kr. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Főfelügyelőség vagy a felügyelőség ahhoz a példányhoz nem állít ki származási igazolást, eredetigazolást vagy tenyésztői bizonylatot, amelyhez valamely tagállam igazgatási hatósága az EU-bizonylatot kiállította.”

21. § A Kr. 10. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(3) Ha származási igazolással, tenyésztői bizonylattal vagy eredetigazolással rendelkező példányhoz EU-bizonylat kerül kiállításra, a származási igazolást, a tenyésztői bizonylatot vagy az eredetigazolást az EU-bizonylatot kiállító hatóság bevonja.”

22. § A Kr. 24. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) E rendeletnek a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet és a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi és európai közösségi jogi aktusok végrehajtásának egyes szabályairól szóló 292/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet módosításáról szóló 84/2010. (III. 25.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseit 2010. április 1-jétől kell alkalmazni.”

23. § A Kr. 10. § (2) bekezdés b) pontjában az „az igazgatási hatóság” szövegrész helyébe az „a kiállító hatóság” szöveg lép.

24. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

1

A rendelet a 24. § alapján hatályát vesztette 2010. április 3. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére