• Tartalom

10/2011. (VI. 17.) PSZÁF rendelet

a befektetési vállalkozások által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére teljesítendő, a tőkehelyzet bemutatására vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségről1

2011.08.31.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény 117. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény 21. § n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § (1) E rendelet hatálya a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 4. § (2) bekezdés 10. pontjában meghatározott befektetési vállalkozásra (a továbbiakban: adatszolgáltató) terjed ki.

(2) Az adatszolgáltató az e rendeletben foglaltak szerint felügyeleti jelentést készít, amelyet megküld a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) részére.

(3) A felügyeleti jelentések elkészítésének alapját a magyar számviteli jogszabályok szerint készített főkönyvi és analitikus nyilvántartások képezik.

2. § Az adatszolgáltató a rendszeres adatszolgáltatási kötelezettséget az 1. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal és formában, és a 2. mellékletben meghatározott kitöltési útmutató szerint köteles elkészíteni és a Felügyelet részére megküldeni.

3. § (1) Az adatszolgáltató az e rendeletben előírt rendszeres adatszolgáltatási kötelezettségét a Felügyelet által meghatározott elektronikus formában, minősített vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva teljesíti.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti kötelezettséget akkor tekinti teljesítettnek, ha az megfelel a 2. melléklet I. rész 3. pontjában foglalt feltételeknek.

(3) Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges iratokat, számviteli, nyilvántartási, informatikai rendszerekben tárolt információkat a rendszeres adatszolgáltatás esedékessége naptári évének utolsó napjától számított öt évig kell megőrizni.

4. § Az adatszolgáltató

a) a negyedéves jelentést a tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig,

b) a 2. melléklet II. rész F. pontjában szereplő előkészített jelentést az adatszolgáltatás elrendelésekor a Felügyelet által megállapított határidőig, és

c) a 2. melléklet II. rész G. pontjában szereplő esetenként küldendő jelentést az egyes tábláknál külön meghatározott időpontig

köteles a Felügyelet részére megküldeni.

5. § (1) Ez a rendelet 2011. augusztus 31-én lép hatályba.

(2) Az e rendelet szerinti adatszolgáltatást első alkalommal

a) a negyedéves jelentésekre 2011. III. negyedévre vonatkozóan,

b) az eseti és az előkészített jelentésekre 2011. augusztus 31-i tárgynapról

kell teljesíteni.

1. melléklet a 10/2011. (VI. 17.) PSZÁF rendelethez

2. melléklet a 10/2011. (VI. 17.) PSZÁF rendelethez


Kitöltési útmutató
I. Rész
AZ ADATSZOLGÁLTATÁSRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

1. Kapcsolódó jogszabályok

Bhkr.: a befektetési vállalkozások hitelkockázatáról szóló 301/2008. (XII.17.) Korm. rendelet,
Bkr.: a befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 251/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet,
Bmkr.: a befektetési vállalkozás működési kockázatának tőkekövetelményéről szóló 169/2008. (VI. 28.) Korm. rendelet,
Bszt.: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény,
Cstv.: a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény,
Hpt.: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény,
Kkr.: a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól szóló 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet,
Nykr.: a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX. 4.) Korm. rendelet,
Öszpr.: az összevont alapú szavatoló tőke és összevont alapon számított tőkekövetelmény számításáról szóló 27/2007. (XII. 20.) PM rendelet,
Pmt.: a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény,
Szmt.: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény,
Tpt.: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény.

2. Rövidítések

A kitöltési útmutatóban használt rövidítéseket, fogalmakat – külön magyarázat hiányában – a befektetési vállalkozásokról, árutőzsdei szolgáltatókról, a kereskedési könyvről, valamint a számvitelről szóló jogszabályoknak megfelelően kell érteni.
EGT állam: Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam (EU tagállamok, Norvégia, Liechtenstein, Izland)
KBF: kollektív befektetési forma
PIBv: a pénzügyi intézmények (hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások), valamint a befektetési vállalkozások összefoglalóan

3. Az adatszolgáltatás formai követelményei

A Felügyeleti jelentések formáját, szerkezetét megváltoztatni nem lehet.
Az adatküldés formai és technikai követelményeit részletesen tartalmazza a Kihelyezett Adatküldő Program (a továbbiakban: KAP) Felhasználói kézikönyve.

A KAP rendszer (a feltöltött küldemény jogosultsági, az előre definiált ellenőrző szabályok teljesülésének és technikai ellenőrzésének eredménye függvényében) a beküldéstől számított 24 órán belül (a küldeményazonosító számot is tartalmazó) automatikus üzenetet küld az adatszolgáltatónak. Hibás adatszolgáltatás esetén „visszautasított”, az adatszolgáltatás sikeres teljesítése esetén pedig „feldolgozott” üzenetet kap az adatszolgáltató. A „feldolgozott” üzenet tekintendő a teljesítés igazolásának.

Ha egy jelentés valamely táblájának adattartalma nemleges, az adott táblát akkor is be kell küldeni. Ilyen esetben a tábla első sorát nulla („0”) értékkel kell kitölteni.
Ha a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) megállapítja, hogy az adatszolgáltatás javítást igényel (pl. téves adatközlés miatt), a javított jelentést a felszólítás kézhezvételétől számítva 2 munkanapon belül a Felügyelet részére meg kell küldeni.
Ha az adatszolgáltató önellenőrzési vagy belső ellenőrzési stb. tevékenysége során kiderül, hogy a jelentett adatok korrekcióra szorulnak (mert a Számviteli politikában meghatározott jelentős mértékű eltérés mutatkozik), akkor a módosítást visszamenőleg is végre kell hajtani. A feltárástól számított 15 munkanapon belül kell a módosított jelentést beküldeni, minden olyan időszakra vonatkozóan, amelyet az adatmódosítás érint.
A módosított jelentésben az érintett tábla javítás miatt módosuló minden sorát (beleértve az összegző sorokat is) a „Mód” oszlopban „M”-mel kell megjelölni. A teljes jelentést (javított adatot nem tartalmazó, és a nemleges táblát is) ismételten meg kell küldeni.

Nem kell értéket beírni
-    az ismétlő sorok mezőibe akkor, ha az adatszolgáltatónak nincs jelentenivalója, vagyis az ismétlő sor minden jelentett értéke nulla lenne,
-    a valós értékelést bemutató mezőkbe, ha az adatszolgáltató még nem alkalmaz valós értékelést.
Minden egyéb esetben értéket (legalább nullát) kell szerepeltetni a mezőben.

A táblák „Megnevezés” mezőibe az adatszolgáltatók nem írhatnak adatot, szöveget.
A táblák szöveges mezőibe történő adatbevitelkor vessző karakter nem használható.

A pénzben kifejezett adatok nagyságrendje: egy forint.

4. Az adatszolgáltatás tartalmi követelményei

Az érvényes számviteli jogszabályok szerint az adatszolgáltatónak saját magának kell az adatgyűjtését, analitikáját, nyilvántartását megszervezni és gondoskodni arról, hogy minden egyes táblába csak bizonylattal alátámasztott, és az adatszolgáltató nyilvántartásaiban rögzített gazdasági eseményekről kerüljön be adat.
A Felügyeleti jelentésben szereplő állományoknak meg kell egyezniük a hó végére lezárt mérleg- és mérlegen kívüli tételek állományaival.
Az egyes (eszköz- és forrás-, illetve eredménykimutatási) tételek részletezése az Szmt., valamint a Bkr. szerinti előírásoknak megfelelően történik.


II. Rész
AZ ADATSZOLGÁLTATÁSRA VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK

A. SZAVATOLÓ TŐKE TÁBLÁK


1M14879_0

BCAA

BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK SZAVATOLÓ TŐKE SZÁMÍTÁSA (CA)

 

 

 

SOR

MEGNEVEZÉS

HIVATKOZÁSOK MAGYAR JOGSZABÁLYOKRA ÉS MEGJEGYZÉSEK

BCAA1

KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETŐ SZAVATOLÓ TŐKE ÖSSZESEN

=BCAA11+ BCAA12+ BCAA13+ BCAA16

illetve = BCAA14+ BCAA15+ BCAA16

Bszt. 105. §, továbbá a Bszt. 2. mellékletben foglaltak.

BCAA11

ALAPVETŐ TŐKE

=BCAA111+ BCAA112+ BCAA113+ BCAA114+ BCAA115

Bszt. 2. melléklet 1. és 2. pontjai

BCAA111

ALAPVETŐ TŐKEKÉNT ELISMERT TŐKEELEMEK

=BCAA1111+BCAA1112+BCAA1113=

= BCAA1101+ BCAA1102

Bszt. 2. számú melléklet 3. a) és 6. pontok

BCAA1111

Befizetett jegyzett tőke

Az Szmt. 35. § és egyidejűleg a Bszt. 2. melléklet 3. a) és 6. pontjának megfelelő befizetett jegyzett tőke névértéke.

(A névértéken felüli befizetések a Tőketartalékban (BCAA11131) jelennek meg.)

BCAA1112

(-) Befizetett jegyzett tőkébe tartozó, visszavásárolt saját részvények névértéke

Bszt. 2. melléklet 5. a) pont.

Kapcsolódó tétel BCAA112112 soron.

BCAA1113

Tőketartalék

=BCAA11131+ BCAA11132

BCAA11131

Befizetett jegyzett tőkéhez kapcsolódó tőketartalék

Bszt. 2. melléklet 3. b), 6., 8. és 9. pontjai

BCAA11132

Egyéb tőketartalék

Az Szmt. 36. § figyelembevételével elszámolt, a BCAA11131 sorban nem szereplő tőketartalék.

BCAA112

ALAPVETŐ TŐKEKÉNT ELISMERT TARTALÉKOK

=BCAA1121+BCAA112301+ +BCAA1124101+ BCAA1124201+BCAA1125

Bszt. 2. melléklet 3. c)-f), 4., 5. c), d), 8. és 9. pontoknak megfelelő, a szavatoló tőkében elismerhető tartalékok és eredménytételek

BCAA1121

Tartalékok

=BCAA11211+ BCAA11212+ BCAA11213

A Bszt. 2. melléklet 3. c)-e) pontok és 5. c) pontok szerinti tartalékok.

BCAA11211

Lekötött tartalék alapvető tőkeként figyelembe vehető része

=BCAA112111+BCAA112112+ BCAA112113

BCAA11212

Általános tartalék

Bszt. 2. melléklet 3. d) pont

BCAA11213

Eredménytartalék

Bszt. 2. melléklet 3. e), 5. c), 8. és 9. pontok.

BCAA112301

Könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti vagy évközi eredmény, ha pozitív

Bszt. 2. melléklet 3. f) pont

BCAA1124101

(-) Évközi eredmény, ha negatív

Bszt. 2. melléklet 5. d) pont

BCAA1124201

(-) Könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti eredmény, ha negatív

Bszt. 2. melléklet 5. d) pont

BCAA1125

(-) Értékpapírosított eszközökből származó jövőbeni, nem realizált nyereség, amely hitelminőség- javítást nyújt az értékpapírosí-tott pozíciókra

Bszt. 2. melléklet 4. pont

BCAA114

ALAPVETŐ TŐKEKÉNT ELISMERT EGYÉB TŐKEELEMEK

= BCAA1141

BCAA1141

Vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke és az alapvető kölcsöntőke teljes összege

Ennek a sornak a BCAA1141101-től BCAA1141105 sorokban lévő részletező sorai az elemek szavatoló tőkébe történő bevonhatóságának erősségét tükrözik csökkenő sorrendben.

BCAA115

(-) EGYÉB LEVONÁSOK AZ ALAPVETŐ TŐKÉBŐL

BCAA115=BCAA1151+BCAA1153+

+BCAA1154

BCAA1151

(-) Immateriális javak

Bszt. 2 melléklet 5. b) pont

BCAA11521

(-) Vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke és alapvető kölcsöntőke limit feletti része

=BCAA1152101+ BCAA1152102+ +BCAA1152103+ BCAA1152104

A limit feletti rész a járulékos tőke összegébe beszámítható (BCAA1211 sor).

BCAA1154

(-) Egyéb levonások

BCAA1154=BCAA115421+BCAA115422

BCAA115421

(-) Kockázati céltartalék és az értékvesztés hiánya (általános kockázati céltartalék nélkül)

Bszt. 2. melléklet 5. e) pont

BCAA115422

(-) Kereskedési könyvi, kevésbé likvid tételek értékelési korrekciója miatti veszteségek

Bszt. 2. melléklet 5. g) pont

(az Szmt. szerinti valós értékelés alá nem vont tételek esetében ezen értékelési korrekcióknak az elszámolt értékvesztésen és megképzett céltartalékon felüli része)

BCAA12

JÁRULÉKOS TŐKE

=BCAA1211+BCAA1213+BCAA1216+BCAA1217+BCAA1218+BCAA1222+BCAA123+BCAA124+BCAA1225

Bszt. 2. melléklet 1. és 14-23. pontok

BCAA1211

Vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőkéből és alapvető kölcsöntőkéből a járulékos tőkébe beszámítható rész

= (-) BCAA1153

= BCAA12111+ BCAA12112

Az alapvető tőke limittúllépése (lásd BCAA11521), amely a járulékos tőkébe még beszámítható.

Negatív alapvető tőkéjű intézménynek ezen a soron 0 értéket kell szerepeltetni.

BCAA12111

Alapvető tőkéből a járulékos tőkébe beszámítható, lejárat nélküli vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke és alapvető kölcsöntőke

A Bszt. 2. melléklet 23. b) pont szerint a járulékos kölcsöntőke rögzített lejárattal nem rendelkező tőkeelemeire nem vonatkozik az 50 %-os beszámíthatósági korlát. A soron a lejárattal nem rendelkező, az alapvető tőkéből a járulékos tőkébe átsorolt és nevesített tőkeelemek szerepelnek.

A tábla vonatkozásában a lejárat nélküli fogalom azt jelenti, hogy a szerződésben előre rögzített lejárati dátum nem szerepel. Ha a szerződés csak felmondási, visszavásárlási időpontot tartalmaz, a tőkeelem lejárat nélkülinek minősül.

Negatív alapvető tőkéjű intézménynek ezen a soron 0 értéket kell szerepeltetni.

BCAA12112

Alapvető tőkéből a járulékos tőkébe beszámítható, lejárattal rendelkező vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke és alapvető kölcsöntőke

A Bszt. 2. melléklet 23. b) pont szerint

A járulékos tőkébe 50 %-os korlátozással beszámítható tőkeelem.

Negatív alapvető tőkéjű intézménynek ezen a soron 0 értéket kell szerepeltetni.

BCAA1213

Értékelési tartalékok

=BCAA12131+ BCAA12132

Bszt. 2. melléklet 14. b) és 22. pont, Szmt. 39. §, 57. §, 58. §, 59/A-59F. §, 60. §.

Negatív alapvető tőkéjű intézménynek 0 értéket kell szerepeltetni.

BCAA12131

a) értékhelyesbítés értékelési tartaléka

Bszt. 2. melléklet 14. b) pont

Szmt. 39. § (1) bekezdés a) pontja, 57. § (1)-(3) bekezdések, 58. §, 60. § (9) bekezdés

Negatív alapvető tőkéjű intézménynek ezen a soron 0 értéket kell szerepeltetni.

BCAA12132

b) valós értékelés értékelési tartalékából járulékos tőkében figyelembe vehető rész

BCAA12132=BCAA121321+BCAA121322

Negatív alapvető tőkéjű intézménynek 0 értéket kell szerepeltetni.

BCAA121321

ba) számviteli valós értékelés értékelési tartaléka

Bszt. 2. melléklet 14. b) pont

Szmt. 39. §, 59/A-59F. §, 60. § (8) bekezdés

Negatív alapvető tőkéjű intézménynek ezen a soron 0 értéket kell szerepeltetni.

BCAA121322

bb) (-) bekerülési értéken értékelt pénzügyi instrumentum cash-flow fedezeti ügyletének valós értékeléséből származó értékelési tartalék

Bszt. 2. melléklet 22. pont

Negatív alapvető tőkéjű intézménynek ezen a soron 0 értéket kell szerepeltetni.

BCAA1216

Lejárat nélküli, a nyereséges évben az elmúlt évek elmaradt hozamkifizetésére is feljogosító, jegyzett és befizetett elsőbbségi részvények és egyéb, járulékos tőkébe sorolható részvények, részjegyek és alárendelt kölcsöntőke

Bszt. 2. melléklet 14. a) és 14. c) pontokban felsorolt járulékos tőke elemekből a lejárat nélküli részek összege.

Lásd még: Bszt. 2. melléklet 19. és 21. pont.

Negatív alapvető tőkéjű intézménynek ezen a soron 0 értéket kell szerepeltetnie.

BCAA1217

IRB szerinti értékvesztés és céltartalék többlet

Bszt. 2. melléklet 14. f) és 15. pontok

Ezen a soron kell figyelembe venni a BCAA181 soron feltüntetett összeget, ha pozitív, maximum a kockázattal súlyozott kitettségérték 0,6 %-ig.

Negatív alapvető tőkéjű intézménynek ezen a soron 0 értéket kell szerepeltetni.

BCAA1218

Lejárat nélküli, járulékos kölcsöntőke

Bszt. 2. melléklet 14. d), 17. és 21. pont.

Negatív alapvető tőkéjű intézménynek ezen a soron 0 értéket kell szerepeltetni.

BCAA1222

Lejárattal rendelkező, a nyereséges évben az elmúlt évek elmaradt hozamkifizetésére feljogosító, jegyzett és befizetett elsőbbségi részvények és egyéb, járulékos tőkébe sorolható részvények, részjegyek

Bszt. 2. melléklet 14. a) pontjában felsorolt járulékos tőkeelemekből a lejárattal rendelkező részek névértéke és tőketartaléka.

A lejárat nélküli részvény- és részjegy- tőkeelemeket a BCAA1216 soron kell feltüntetni.

Negatív alapvető tőkéjű intézménynek ezen a soron 0 értéket kell szerepeltetni.

BCAA1223

Lejárattal rendelkező alárendelt kölcsöntőke

Bszt. 2. melléklet 14. c), 18., 19. és 21. pontok.

A számviteli mérlegben szereplő alárendelt kölcsöntőke értékének a szavatoló tőkébe történő beszámítását legalább a visszafizetés időpontját megelőző utolsó öt évben évente egyenletesen csökkenteni kell. A lejárat nélküli alárendelt kölcsöntőkét a BCAA1216 soron kell feltüntetni.

Negatív alapvető tőkéjű intézménynek ezen a soron 0 értéket kell szerepeltetni.

BCAA1224

Részvénnyé átváltoztatható kötvények és lejárattal rendelkező járulékos kölcsöntőke

Bszt. 2. melléklet 10., 17., 18., 20. és 21. pont.

A lejárat nélküli járulékos kölcsöntőkét a BCAA1218 soron kell feltüntetni.

Negatív alapvető tőkéjű intézménynek ezen a soron 0 értéket kell szerepeltetni.

BCAA1225

(-) Lejárattal rendelkező alapvető-, járulékos-, alárendelt kölcsöntőke és járulékos tőkeként figyelembe vehető, lejárattal rendelkező részvények és részjegyek összegének limit feletti része

Bszt. 2. ú melléklet 23. b) pont

A lejárattal rendelkező, a Bszt. 2. melléklet 10., 17., 18. pontok szerinti kölcsöntőke elemek és a 14. a) pont szerinti részvények összesített értékének az alapvető tőke 50 %-át meghaladó összege.

Negatív alapvető tőkéjű intézménynek ezen a soron 0 értéket kell szerepeltetni.

BCAA123

(-) Járulékos tőke limit feletti része

Bszt. 2. melléklet 23. a) pont

A Járulékos tőkének az Alapvető tőke összegét meghaladó értéke.

Negatív alapvető tőkéjű intézménynek ezen a soron 0 értéket kell szerepeltetni.

BCAA13

(-) LEVONÁSOK AZ ALAPVETŐ TŐKÉBŐL ÉS A JÁRULÉKOS TŐKÉBŐL

BCAA13= BCAA1301+ BCAA1302+ BCAA1303+ BCAA1304+ BCAA1305+ BCAA1306+ BCAA1307+ BCAA1308+ BCAA1309+ BCAA1310+ BCAA1311 BCAA13= BCAA13001+ BCAA13002

Bszt. 2. melléklet 23-27. pontok

A PIBv-ben, biztosítókban, viszontbiztosítókban fennálló tőkebefektetések, ezen társaságoknak nyújtott alárendelt kölcsöntőke, alapvető kölcsöntőke és járulékos kölcsöntőke, valamint a szavatoló tőkével fedezendő egyéb tételek és a limittúllépések tőkekövetelményeinek értékeit tartalmazza a sor.

BCAA13001

Ebből:(-) Levonások az alapvető tőkéből

Bszt. 2. melléklet 24., 25. és 27. pontja.

BCAA13001=BCAA130011+BCAA130012+BCAA130013

BCAA130011

(-) Levonás alapvető tőkéből az 50-50% arányú tételek miatt

Bszt. 2. melléklet 24. pont

A BCAA1301-BCAA1308, valamint BCAA1310 sorokon feltüntetett levonások összegének 50 %-a.

BCAA130012

(-) Levonás alapvető tőkéből járulékos tőke hiánya miatt

Bszt. 2. melléklet 25. pont

Ezen a soron külön kell kimutatni a BCAA1301-BCAA1308, valamint a BCAA1310 sorokon feltüntetett levonások járulékos tőkével nem fedezett összegét.

BCAA130013

(-) Levonás limittúllépés miatt

Bszt. 2. melléklet 27. pont

BCAA13002

Ebből: (-) Levonások a járulékos tőkéből

Bszt. 2. melléklet 24., 25. és 27. pontja.

BCAA13002=BCAA130021+BCAA130022

BCAA130021

(-) Levonás járulékos tőkéből az 50-50% arányú tételek miatt

Bszt. 2. melléklet 23. pont

Ez a sor tartalmazza a BCAA1301-BCAA1308, valamint a BCAA1310 sorokon feltüntetett levonások összegének 50 %-át. Amennyiben az 50%-os súlyú tételek a korlátozások figyelembe vételével meghatározott járulékos tőke értékét meghaladják, a levonás az alapvető tőkéből történik (ld. BCAA130012 sor).

BCAA130022

(-) Levonás limittúllépés miatt

Bszt. 2. melléklet 27. pont

BCAA1301

(-) PIBv-ben lévő tőkebefektetések korlátozása miatt

Bszt. 2. melléklet 24. a) pont

Minősített befolyásnak minősülő részesedés könyv szerinti értéke.

BCAA1302

(-) PIBv-nek nyújtott alárendelt kölcsöntőke, alapve-tő kölcsöntőke és járulékos kölcsöntőke korlátozása miatt

Bszt. 2. melléklet 24. a) pont

Minősített befolyásnak minősülő kölcsöntőke-befektetések könyv szerinti értéke.

BCAA1303

(-) A PIBv-ben lévő nem befolyásoló tőkebefektetés és alárendelt kölcsöntőke, alapvető kölcsöntőke és járulékos kölcsöntőke limit feletti része

Bszt. 2. melléklet 24. b) pont.

Nem minősített befolyásnak minősülő befektetések könyv szerinti értéke.

BCAA1304

(-) Biztosítóban lévő tőkebefektetések korlátozása miatt

Bszt. 2. melléklet 24. a) pont.

Minősített befolyásnak minősülő részesedés könyv szerinti értéke.

BCAA1305

(-) Biztosítónak nyújtott alárendelt kölcsöntőke, alap-vető kölcsöntőke és járulékos kölcsöntőke korlátozása miatt

Bszt. 2. melléklet 24. a) pont.

Minősített befolyásnak minősülő kölcsöntőke-befektetések könyv szerinti értéke

BCAA1306

(-) A Biztosítóban lévő nem befolyásoló tőkebefektetés és alárendelt kölcsöntőke, alap-vető kölcsöntőke és járulékos kölcsöntőke limit feletti része

Bszt. 2. melléklet 24. b) pont

Nem minősített befolyásnak minősülő befektetések könyv szerinti értéke.

(Limit: a Bszt. 2. melléklet 1-23. pontok figyelembevételével számított szavatoló tőke 10 %-a.)

BCAA130610

Kiegészítő információ:

KORLÁTOZÁSOK ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ ÖSSZES ALAPVETŐ ÉS JÁRULÉKOS TŐKE

BCAA130610=BCAA11+(BCAA12-BCAA1217)+BCAA1301+BCAA1302+BCAA1303+BCAA1304+BCAA1305+BCAA1306

Bszt. 2. melléklet 26. pont

Szavatoló tőke a nagykockázatok fedezésére (ha a piaci kockázatokat kiegészítő tőkével nem fedezik), továbbá a minősített, pénzügyi szektoron kívüli befektetések fedezetére.

BCAA1307

(-) A kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásá-nál figyelembe nem vett, 1250 %-os kockázati súlyú értékpa-pírosítási pozíciók összege

Bszt. 2. melléklet 24. d) pont

BCAA1308

(-) IRB szerinti értékvesztés és céltartalék hiány, valamint IRB részesedések várható vesztesége

Bszt. 2 melléklet 24. c) pont

BCAA1310

(-) Kereskedési könyv szerinti nyitva szállítás értéke a második szerződés szerinti (fizetést vagy szállítást követő) 5. munkanaptól az ügylet megszűntéig

Bszt. 2. melléklet 24. e) pont,

BCAA14

KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETŐ ÖSSZES ALAPVETŐ TŐKE

= BCAA11+ BCAA13001

BCAA15

KOCKÁZATOK FEDEZÉ-SÉRE FIGYELEMBE VEHE-TŐ ÖSSZES JÁRULÉKOS TŐKE

= BCAA12+ BCAA13002

BCAA1510

KOCKÁZATOK FEDEZÉ-SÉRE FIGYELEMBE VEHE-TŐ, LEVONÁSOK UTÁNI ÖSSZES ALAPVETŐ ÉS JÁRULÉKOS TŐKE

= BCAA11+ BCAA12+ BCAA13,

illetve = BCAA14 + BCAA15

Bszt. 2. melléklet 28. pont

BCAA16

PIACI KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FELHASZ-NÁLHATÓ ÖSSZES KIEGÉ-SZÍTŐ TŐKE

=BCAA161+BCAA163+BCAA166+

+BCAA167

Bszt. 105. § (1) bekezdés ba) pont és bd) pontja a 2. melléklet 29. pontjában lefektetett limit figyelembe vételével

BCAA161

Járulékos tőke szavatoló tőkébe be nem számítható része

A járulékos tőkének a piaci kockázatok fedezésére szolgáló kiegészítő tőkeelemekhez átcsoportosított, limit feletti része (lásd BCAA1225+BCAA123)

Bszt. 2. melléklet 29. pont

BCAA163

Kiegészítő alárendelt kölcsöntőke

Bszt. 2. melléklet 30. pont, és 105. § (6) bekezdés

BCAA166

(-) Befektetési vállalkozás kereskedési könyvi nagykockázat-vállalásának limittúllépése miatti tőkelevonás

Kkr. 38. § (7) bekezdés és 12. sz. melléklet

BCAA167

(-) Elismert, de fel nem használt kiegészítő tőke

(-) A kiegészítő alárendelt kölcsöntőke és a járulékos tőkeelemek limit feletti része.

Bszt. 2. melléklet 30. pontja

BCAA181

Kiegészítő információk:

IRB SZERINTI ÉRTÉK-VESZTÉS/ CÉLTARTALÉK TÖBBLET (+) / HIÁNY (-)

BCAA181= BCAA1811+BCAA1812

Tájékoztató adat

A különbség pozitív összegét – Bszt. 2. melléklet 14. f) pontjában előírt korlát figyelembe vételével – a BCAA1217, a hiány összegét negatív előjellel a BCAA1308 soron kell feltüntetni.

BCAA1811

IRB szerint beszámítható értékvesztés/céltartalék

A Bszt. 2. melléklet 14. f), 15. és 24. c) pontokban foglalt tételek számításához a Bhkr. 63. § szerinti kitettségekkel kapcsolatos Szmt. és a Bkr. szerinti értékvesztések és céltartalékképzések. Tájékoztató adat

BCAA1812

(-) IRB szerint várható veszteségek

A Bszt. 2. melléklet 14. f), 15. és 24. c) pontokban foglalt tételek számításához a Bhkr. 60. § és a 63. § szerint számított várható veszteségek.

Tájékoztató adat.

BCAA182

ALÁRENDELT KÖLCSÖNTŐKE SZÁMVITELI ÉRTÉKE

Az alárendelt kölcsöntőkének a Bszt. 2. melléklet 19. pont szerinti beszámítási limitekkel nem csökkentett – számviteli – értéke. Tájékoztató adat.

BCAA183

INDULÓ TŐKEKÖVETEL-MÉNY

Bszt. 13. §

Tájékoztató adat.




1M14879_1

BCAB

BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK TŐKEKÖVETELMÉNY SZÁMÍTÁSA

(CA)

 

 

 

SOR

MEGNEVEZÉS

HIVATKOZÁSOK MAGYAR JOGSZABÁLYOKRA ÉS MEGJEGYZÉSEK

BCAB2

TŐKEKÖVETELMÉNY- MINIMÁLIS SZINTJE

=BCAB21+BCAB22+BCAB23+BCAB24 + BCAB26

Bszt. 105. § (1) bekezdés

BCAB21

ÖSSZES TŐKEKÖVETEL-MÉNY A HITELEZÉSI, PARTNER, FELHÍGULÁSI ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSI KOCKÁZATOKRA

=BCAB211+BCAB212

BCAB211

Sztenderd módszer (továbbiakban SA) tőkekövetelménye

A hitelkockázat SA módszer szerinti tőkekövetelménye minden kitettségi osztályra vonatkozóan.

=(BCAB21111 vagy (BCAB21112+ +BCAB21113)) +BCAB2112

A Bhkr. 4-35. §

BCAB21111

SA módszer tőkekövetel-ménye kitettségi osztályok szerint (értékpapírosított pozí-ció nélkül)

= BCAB2111101+ BCAB2111102+ BCAB2111103+ BCAB2111104+ BCAB2111105+ BCAB2111106+ BCAB2111107+ BCAB2111108+ BCAB2111109+ BCAB2111110+ BCAB2111111+ BCAB2111112+ +BCAB2111113+BCAB2111114+ BCAB2111115,

illetve = CS0, n

Bhkr. 4-15. § és 35.§

BCAB2111101

Központi kormányok és központi bankok

= B1CS0,n

BCAB2111102

Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok

= B2CS0,n

BCAB2111103

Közszektorbeli intézmények

= B3CS0,n

BCAB2111104

Multilaterális fejlesztési bankok

= B4CS0,n

BCAB2111105

Nemzetközi szervezetek

= B5CS0,n

BCAB2111106

Intézmények

= B6CS0,n

BCAB2111107

Vállalkozások

= B7CS0,n

BCAB2111108

Lakosság

= B8CS0,n

BCAB2111109

Ingatlannal fedezett követelések

= B9CS0,n

BCAB2111110

Késedelmes tételek

= B0CS0,n

BCAB2111111

Felügyelet által kiemelten kockázatosnak minősített kategóriába tartozó tételek

= B11CS0,n

BCAB2111112

Fedezett kötvények

= B12CS0,n

BCAB2111113

Intézménnyel, vállalkozással szemben fennálló rövid lejáratú követelések

= B13CS0,n

BCAB2111114

Kollektív befektetési értékpapírok

= B14CS0,n

BCAB2111115

Egyéb tételek

= B15CS0,n

BCAB2112

Értékpapírosított pozíciók SA módszer szerinti tőkekövetel-ménye

B1SECSA0,u + B2SECSA0,u

BCAB212

IRB-n alapuló módszer tőkekövetelménye (értékpapíro-sított pozíció nélkül)

=BCAB2121+BCAB2122+BCAB2123+BCAB2124+ BCAB2125

A Bhkr. altáblákban hivatkozott paragrafusai

BCAB2121

FIRB módszer tőkekövetel-ménye, azaz nem saját nemteljesítéskori veszteségráta (LGD) becslést és hitelegyen-értékesítési tényezőt (CCF) alkalmaznak (értékpapírosított pozíció nélkül)

= BCAB212101+BCAB212102+BCAB212103

Bhkr. 41-115. § és a Bhkr. altáblákban hivatkozott további paragrafusai

BCAB212101

Központi kormányok és központi bankok

= BC1CIF0,r

BCAB212102

Intézmények

= BC2CIF0,r

Bhkr. 45. § szerinti kitettség

BCAB212103

Vállalkozások

= BC3CIF0,r

BCAB2122

AIRB módszer tőkekövetelmé-nye, azaz saját nemteljesítéskori veszteségráta (LGD) becslést és hitelegyenértékesítési tényezőt (CCF) alkalmaznak (értékpapí-rosított pozíció nélkül)

=BCAB212201+BCAB212202+ +BCAB212203+ BCAB212204

Bhkr. 64. § (4) bekezdés, 65. § (3) bekezdés, 68. § (4) és (5) bekezdések, 94. § (5) és (6) bekezdések, 100-102. §-ok, 127. §, és a Bhkr. altáblákban hivatkozott paragrafusai

BCAB212201

Központi kormány és központi bank

= BC1CIA0,r

BCAB212202

Intézmények

= BC2CIA0,r

Bhkr. 45. § szerinti kitettség

BCAB212203

Vállalkozások

= BC3CIA0,r

BCAB212204

Lakosság

= BC4CIA0,r

BCAB2123

Részesedések IRB módszer szerint tőkekövetelménye

= BCQ0,k

A Bhkr. altáblákban hivatkozott paragrafusai

BCAB2124

Értékpapírosított pozíciók IRB módszer szerinti tőkekövetelménye

B1SECIRB0,x+ B2SECIRB0,x

BCAB2125

Egyéb, nem hitelkötelezett-séget megtestesítő eszközök tőkekövetelménye

Bhkr. 37. §

BCAB22

ELSZÁMOLÁSI/ SZÁLLÍTÁSI KOCKÁZAT TŐKEKÖVETELMÉNYE

= BCTS1, c

Kkr. 30. § és 6. melléklet szerint

BCAB23

ÖSSZES TŐKEKÖVETEL-MÉNY A POZÍCIÓ-, DEVI-ZAÁRFOLYAM ÉS ÁRUKOCKÁZATRA

= BCAB231+ BCAB232

BCAB231

Pozíció-, devizaárfolyam és árukockázat sztenderd módszer szerinti tőkekövetelménye eszközcsoportonként

= BCAB2311+BCAB2312+BCAB2313+

+BCAB2314

A Kkr. altáblákban hivatkozott paragrafusai

BCAB2311

Kereskedési célú, hitelvi-szonyt megtestesítő értékpapí-rok

= BM1T1,j

BCAB2312

Részvények

= BM2R1,h

BCAB2313

Deviza

= BM3D01,m

BCAB2314

Áruk

= BM4A1,i

BCAB232

Pozíció-, devizaárfolyam és árukockázat belső modell szerinti tőkekövetelménye

= BM5M1,e

BCAB24

ÖSSZES TŐKEKÖVETEL-MÉNY A MŰKÖDÉSI KOC-KÁZATRA

= BCAB241+BCAB242+BCAB243

a Bmkr. szerint

BCAB241

Alapmutató módszer szerinti tőkekövetelmény (BIA módszer)

= BOP1,g

BCAB242

Sztenderdizált/Alternatív sztenderdizált módszer szerinti tőkekövetelmény (TSA/ASA módszer)

= BOP2,g

BCAB243

Működési kockázat fejlett mérési módszer szerinti tőkekövetelmény

(AMA módszer)

= BOP3,g

BCAB26

EGYÉB ÉS ÁTMENETI TŐKEKÖVETELMÉNY

= BCAB261

BCAB261

Átmeneti rendelkezésként előírt tőkekövetelmény minimális alsó korlátjának elérésére vonatkozó tőketöbblet

Az érték ≥ 0

A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló 2007. évi LII. tv. 80. § (1)-(6) bekezdések

BCAB3

ÖSSZEGZŐ ADATOK

 

BCAB31

Szavatoló tőke többlet/hiány egyéb és átmeneti tőkekö-vetelmények előtt

= BCAA1-(BCAB2-BCAB26)

BCAB311

Tőkemegfelelési mutató (továbbiakban TMM) egyéb és átmeneti tőkekövetelmények előtt

= BCAA1/(BCAB2-BCAB26)*8%

Lásd BCAB321 algoritmusát, ahol a számláló és nevező tartalmát a BCAB31 értékének meghatározásához szükséges szavatoló tőke és tőkekövetelmény értékek tartalmazzák.

BCAB32

Szavatoló tőke többlet/hiány egyéb és átmeneti tőkekövetel-mények után

= BCAA1-BCAB2

BCAB321

TMM egyéb és átmeneti tőkekövetelmények után

= (BCAA1/BCAB2) *8 (%)

A tőkemegfelelés szabályozása a minimális szavatolótőke-szükségletnek megfelelő TMM a Bszt. 2. melléklet 21. pontja

BCAB33

FELÜGYELETI FELÜLVIZSGÁLAT (SREP) ELŐÍRÁSAINAK FIGYE-LEMBE VÉTELÉT KÖVETŐ-EN RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ SZAVATOLÓ TŐKE

Bszt. 105. § (5) bekezdés

A felügyeleti felülvizsgálat (SREP) előírásainak figyelembevételét követően rendelkezésre álló szavatoló tőkét a felügyeleti vizsgálatot záró prudenciális levél (szükség esetén határozat) előírásainak megfelelően kell meghatározni.

Az első felügyeleti felülvizsgálat időpontjáig a BCAA1 sorban szereplő, rendelkezésre álló szavatoló tőke összegét kell szerepeltetni.

BCAB3301

FELÜGYELETI FELÜLVIZSGÁLAT (SREP) ELŐÍRÁSAINAK FIGYE-LEMBE VÉTELÉT KÖVETŐ TŐKEKÖVETELMÉNY

Bszt. 162. § szerinti felügyeleti felülvizsgálat keretében, legfeljebb a 164. § (1) bekezdés t) pontjában rögzített mértékű többlet-tőkekövetelmény

A tőkekövetelményt a felügyeleti vizsgálatot záró prudenciális levél (szükség esetén határozat) előírásainak megfelelően kell meghatározni. A többlettőke előírást a Felügyelet a teljes minimális tőkekövetelmény (Bszt. 105. § (1) bekezdés b) pontjában, vagy az egyes kockázatok, illetve érintett portfóliók tőkekövetelménye %-ában) adja meg. A BCAB3301 sorban szereplő értéket a %-os tőketöbblet előírásainak megfelelően kell kiszámítani és ezt a %-os emelést a következő felülvizsgálatig folyamatosan be kell tartani.

Az első felügyeleti felülvizsgálat időpontjáig a BCAB2 sorban szereplő minimális szavatoló tőkeszükséglet összegét kell szerepeltetni.

BCAB331

Szavatoló tőke többlet/hiány felügyeleti felülvizsgálat előírá-sainak figyelembevételét követően

= BCAB33-BCAB3301

BCAB332

Tőkemegfelelési index fel-ügyeleti felülvizsgálat előírásai-nak figyelembevételét követően

= (BCAB33/BCAB3301) *100 (%)

BCAB333

TMM felügyeleti felülvizs-gálat előírásainak figyelembe-vételét követően

=( BCAB33/BCAB3301) *8 (%)

BCAB34

BELSŐ TŐKEMEGFELE-LÉS ÉRTÉKELÉS (ICAAP) UTÁN RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ SZAVATOLÓ TŐKE

Az első ICAAP-ot megelőzően a cella értéke nulla.

BCAB3401

BELSŐ TŐKEMEGFELE-LÉS ÉRTÉKELÉS (IAAP) SZAVATOLÓ TŐKE SZÜKSÉGLETE

Bszt. 106. §

A belső tőkemegfelelés értékelés (ICAAP) során meghatározott szavatoló tőkeszükségletet kell a sorban megjeleníteni.

Az első ICAAP-ot megelőzően a cella értéke nulla.

BCAB341

Szavatoló tőke többlet/hiány belső tőkemegfelelés értékelést követően

= BCAB34-BCAB3401

BCAB342

Tőkemegfelelési index belső tőkemegfelelés értékelést követően

= (BCAB34/BCAB3401) *100 (%)

BCAB343

TMM belső tőkemegfelelés értékelést követően

= (BCAB34/BCAB3401) *8 (%)





B. HITELEZÉSI KOCKÁZAT

BCS, B1CS-B15CS TÁBLÁK, VALAMINT A KBCS, KB1CS-KB15CS TÁBLÁK
(CR SA)

Azonosító

MEGNEVEZÉS

HIVATKOZÁSOK MAGYAR JOGSZABÁLYOKRA ÉS MEGJEGYZÉSEK

OSZLOPOK

1

Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényező (CCF) nélkül

Az eszközök és a mérlegen kívüli tételek nyilvántartásba vételét és értékelését az Szmt., valamint a Bkr. tartalmazza, beleértve a valós értékelés számviteli szabályait is. A hazai számviteli jogrend szerint el nem elismert nemzetközi számviteli szabályok az értékelés szempontjából nem vehetők figyelembe.
A kitettség eredeti értéke a Bhkr. 3. § szerinti értéknek az elszámolt értékvesztéssel vagy céltartalékkal növelt értéke azzal, hogy a mérlegen kívüli tételek esetében az ügyletkockázati súly (hitelegyenértékesítési tényező - CCF) hatását nem kell figyelembe venni.
A Bhkr. 185. §-ban felsorolt származtatott tételek esetében az eredeti kitettség értéket a kockázati céltartalék, hitelegyenértékesítési tényező (CCF) valamint a hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák hatásainak figyelembe vétele nélkül kell meghatározni.
A szabványosított nettósítási megállapodással nem rendelkező (nem beleértve a szerződéses nettósítási megállapodást) származtatott ügyletek, repóügyletek, értékpapír- vagy áru- kölcsönbeadási vagy kölcsönbevételi ügyletek, hosszú elszámolási idejű ügyletek és fedezett kölcsönügyletek esetében a kitettség eredeti értéke egyenlő:
a Bhkr.-ben leírt módszerek (piaci árazás módszere, eredeti kockázat szerinti módszer, sztenderd módszer, belső modell módszer) szerint számított partnerkockázati kitettség értékkel.
A szabványosított nettósítási megállapodásokkal rendelkező repóügyletek, értékpapír- vagy árukölcsönzési ügyletek, valamint az egyéb tőkepiac vezérelt ügyletek esetében az előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek kockázatmérséklő hatását a Bhkr. 156. §-a szerint kell meghatározni.

2

Ebből: Partnerkockázatból származó hitelkockázat

A szabványosított nettósítási megállapodással nem rendelkező származtatott ügyletek, repóügyletek, értékpapír- vagy áru- kölcsönbeadási vagy kölcsönbevételi ügyletek, hosszú elszámolási idejű ügyletek és fedezett kölcsönügyletek esetében a kitettség eredeti értékét a Bhkr.-ben leírt módszerek (piaci árazás módszere, eredeti kitettség szerinti módszer, sztenderd módszer, belső modell módszer) szerint kell meghatározni.

3

(-) Értékvesztés és céltartalék az eredeti kitettséghez kapcsolódóan

Az eszközök és a mérlegen kívüli tételek értékelését az Szmt., valamint a Bkr. tartalmazza, beleértve a valós értékelés számviteli szabályait is. A hazai számviteli jogrend szerint el nem elismert nemzetközi számviteli szabályok az értékelés szempontjából nem vehetők figyelembe. Az értékvesztésre és kockázati céltartalékra vonatkozó szabályokra a Bkr. rendelkezései az irányadók.

4

Nettó kitettség (értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett) értéke

4= 1+3

5–10

Helyettesítésen alapuló hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák

A Bhkr. IV. fejezetében definiált hitelezésikockázat-mérséklési technikák közül a helyettesítésen alapuló hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák egy kitettség vagy kitettségek hitelezési kockázatát oly módon csökkentik, hogy kockázatcsökkentő eszköz (a beáramló helyettesítő tétel) a fedezendő pozíció megfelelő hányadának (kiáramló helyettesített tétel) helyébe lép a saját kockázati súlyával.

5–6

Előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet: korrigált értékek (GA)

Az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetet a Bhkr. 1. § (2) bekezdés 7. pontja definiálja.
A kockázattal súlyozott kitettség érték és várható veszteség összegének kiszámításához teljes fedezet és részleges fedezettség, illetve állami garanciák esetén lásd: Bhkr. 176. §.
Devizanem eltérés esetén a korrekciót a Bhkr. 174. § (3) bekezdése szerint kell számítani.

5

Garanciák

Olyan előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet, amely olyan kötele-zettségvállaláson alapul, mely kielégíti a Bhkr. 128. §, 129. §, 140-143. § 146. § és 147. §-okban leírt minimumkövetelményeket (pl. garancia, készfizető kezesség), amely nem minősül hitelderivatívának.
GA=G*(t-t*)/(T-t*) ahol G*=G(1-HFX).
Ld. még a 9–10. oszlopnál leírtakat.

6

Hitelderivatívák

A hitelderivatívák típusai és elismer-hetőségének kritériumai meghatározását lásd a Bhkr. 131. § és 145–147. §-okban.

7–8

Előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet

Az előre rendelkezésre bocsátott fedezetek definícióját a Bhkr. 1. § (2) bekezdés 8. pontja tartalmazza, az ekként elismerhető fedezetek felsorolását pedig a Bhkr. 117. § (1) és (2) bekezdések ide vonatkozó részei, azzal, hogy a szabványosított nettósítási megállapodások az egyszerű módszernél (azaz a 7. oszlopban) nem vehetők figyelembe (Bhkr. 119. §).
A mérlegen belüli nettósítás, a pénzügyi biztosíték és az egyéb előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek részlet-szabályait lásd a Bhkr. 118. §, 120. §, 121. § és 128. §-okban.
(Bhkr. 151. § és 152. §: Az előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek között készpénz fedezetnek minősül a kielégítési jog megnyíltát eredményező hiteleseményhez kapcsolódó értékpapírba történő befektetés és hitelnyújtó befektetési vállalkozás által a mérlegen belüli nettósítás keretében figyelembe vehető kölcsön és betét egyenlege is.)
Ezen fedezetek értékét a Bhkr. 156. §-ban leírtaknak megfelelően kell meghatározni.

7

Pénzügyi biztosítékok: Egyszerű módszer

A módszer leírását és alkalmazásának feltételeit a Bhkr. 155. § és 156. §-ok részletesen tartalmazzák.
A pénzügyi biztosítékok hitelkockázati fedezetként való elismerhetőségének feltételeit lásd a Bhkr. 136. §-ban. A pénzügyi biztosítékok egyszerű módszerének alkalma-zása esetén (azaz, ha az „f1” oszlopot tölti ki az intézmény), akkor az intézmény az „i” oszlopokban nem szerepeltethet adatot. (Bhkr. 155. § (1) bekezdés), ugyanis az egyszerű és átfogó (lásd. később) módszer egyidejű alkalmazása nem megengedett.
Ha f1>0, akkor i=0.

8

Egyéb előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet

Az egyéb előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek elismerhetőségének kritériumait lásd Bhkr. 138. §-ban, a kivételekre (amikor garanciaként kezelendő) vonatkozó szabályokat pedig lásd a 173. §-ban.

9–10

CRM helyettesítő hatások a kitettségre

Bhkr. 156. § és 176. §
A „beáramló helyettesítő tételek” megegyeznek az értékvesztéssel és a kockázati céltartalékkal csökkentett nettó kitettség összegéből levonásra kerülő azon összeggel, amelyet az ügyfél kockázati kitettség osztálya, a kockázati súlyozás és az ügyfélkategória alapján határoznak meg. Ezt az összeget kell figyelembe venni beáramló helyettesítő tételként a fedezet nyújtójának kitettségi osztályánál és kockázati súlyánál, valamint ügyfélkategóriájánál.
A kiáramló helyettesített tételek (9g1) oszlopba kell írni azt az értéket, amelyet helyettesítenek (pl. vállalkozói hitelt) valamely CRM technikával. „Beáramlóként” a helyettesítő tétel összegét csak annak a kitettségi osztálynak a táblázatában lehet szerepeltetni, amely kitettségi osztályból (pl. központi kormány, központi bank stb.) a helyettesítő tétel származik.
A beáramló helyettesítő tételt ugyanabban a sorban kell feltüntetni, amely sorban a kiáramló helyettesítő tétel szerepel. Például, ha a beáramló helyettesítő tétel mérlegtétel fedezetéül szolgál, akkor a B1CS11 Mérlegtételek sorban kell feltüntetni.
A beáramló helyettesítő tételt a helyettesített tétel típusának megfelelő sorban kell feltüntetni, nem pedig a helyettesítő tétel típusának megfelelő sorban. Így például, ha egy garancia mérlegtételre nyújt fedezetet, akkor azt a beáramló helyettesítő tételek oszlop mérlegtételek sorában kell feltüntetni, és nem a mérlegen kívüli tételek között.
„Kiáramlóként” a helyettesített tétel összegét csak annak a kitettségi osztálynak a táblázatában lehet szerepeltetni, amely kitettségi osztályból (pl. vállalkozások, lakosság stb.) a helyettesített tétel kikerül
Minden táblában fennáll az alábbi egyezőség: g1= -(e1+e2+f1+f2).
Az egyezőség az alábbi formában érvényes az összegző tábla CS0, CS11 és CS12 soraira:
g2 = – g1

9

(-) Kiáramló helyettesített tételek összesen

10

(+) Beáramló helyettesítő tételek összesen

11

Nettó kitettség a CRM helyet-tesítő hatások figyelembevételével, CCF nélkül (11=4+9+10)

A megfelelő kockázati súly kategóriába és kitettségi osztályba sorolt kitettség értéke a helyettesítésen alapuló CRM technikák hatásának figyelembevételével.

12–14

A kitettség értékét módosító CRM technika: előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek. Pénzügyi biztosítékok átfogó módszere

A Bhkr. 155. § (1) bekezdésnek megfelelően a befektetési vállalkozás a pénzügyi biztosítékok hitelezésikockázat-mérséklő hatá-sának számszerűsítése során vagy a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszerét, vagy a pénzügyi biztosítékok átfogó módszerét alkalmazhatja, de a két módszer egyidejűleg nem alkalmazható.
A módszer alkalmazásának részleteit lásd a Bhkr. 157-165. §-okban.

12

Volatilitási korrekciós tényező hatása a kitettségre

Bhkr. 158. §.
A jelentendő érték a volatilitási korrekció kitettségre gyakorolt hatása (Eva-E), ahol E a hitelkockázati fedezet figyelembe vétele nélküli kitettség érték,
EVA a kitettség volatilitással korrigált értéke.

13

(-) Pénzügyi biztosíték volatilitással és lejárati eltérésekkel korrigált értéke (CVAM)

Megfelel a CVAM= CVA(t-t*)/(T-t*)=C(1-HC-HFX)(t-t*)/(T-t*) képlet alapján számolt értéknek, ahol CVA = C (1-HC-HFX) amelyhez a C, Hc, HFX, t, T és t* rövidítések jelentését ld. Bhkr. 158. § (2) bekezdés és a 180. § (2) és (3) bekezdések. Lejárati eltérés: Bhkr. 178. §
Lejárat meghatározása: Bhkr. 179. §
Hitelkockázati fedezet értékelése: Bhkr. 158. §
A kereskedési könyvi műveletekre – beleértve a pénzügyi biztosítékokat és árukat – a Kkr.-ben leírt kereskedési könyvi kockázati kitettségre vonatkozó szabályok az irányadóak.

14

(-) Volatilitási és lejárati korrekciók hatása a pénzügyi biztosíték értékére

A jelentendő összeg a volatilitási és lejárati korrekció együttes hatása (CVAM-C) = C[(1-HC-HFX)-1],
ahol a volatilitási korrekció hatása (CVA-C) = C[(1-HC-HFX)-1],
és a lejárati korrekció hatása (CVAM-CVA)= C(1-HC-HFX)[(t-t*)/(T-t*)-1].
A pénzügyi biztosíték piaci értékének kiszámítása átfogó módszer szerint: Bhkr. 157. § és 180. § (2) bekezdés.

15

Kitettség teljesen korrigált értéke (E*)

Bhkr. 152-154. §, 158. §, 166. § (1) bekezdés.

16–19

Mérlegen kívüli kitettség teljesen korrigált értékének CCF szerinti megoszlása

A Bhkr. 1. melléklete és a 166. § (1) bekezdése.
A mérlegen kívüli kitettség teljesen korrigált CCF nélküli értékét (15 oszlop) kell szétosztani a 0%, 20%, 50%, és 100%-os ügyletkockázati súlyú mérlegen kívüli tételek között (15 oszlop= 16+17+18+19 oszlopok).

20

Kitettség értéke

Kitettség értékének meghatározásához lásd a hitelezésikockázat-mérséklési technikák feje-zeteit (Bhkr. 148–182. §-ok).
Kitettség értéke az értékvesztés elszámolás és céltartalékképzés, valamint az összes hitelezésikockázat-mérséklő (CRM) tétel és a hitelegyenértékesítési tényezők (CCF) alkalmazása után, a Bhkr. 4–40. §-okban meghatározott kockázati súlyozásnak megfelelően.
A mérlegtételek és a mérlegen kívüli tételek együtt. A mérlegen kívüli értékek (16–19. oszlopok) itt már a mérlegesített értékkel szerepelnek.

21

Kockázattal súlyozott kitettség érték

Az egyes tételek kockázati súlyozását a Bhkr. 4–15. § és a 35. §-a részletezi.
A külső hitelminősítő szervezetekkel és export hitelügynökségekkel szembeni követel-ményeket és a hitelminősítéseik megfeleltetését a Bhkr. 36–40. §-ok tartalmazzák.

22

TŐKEKÖVETELMÉNY

Bszt. 105. § (1) bekezdés, Bhkr 2. §

SOROK

11

Mérlegtételek

Az Szmt. 21. § szerinti azon eszközoldali tételek, amelyek nem szerepelnek az alább felsoroltak között.

12

Mérlegen kívüli tételek

A Bhkr. 1. mellékletében felsorolt tételek, kivéve az értékpapír finanszírozó ügyleteket, a hosszú elszámolási idejű ügyleteket, vagy a termékek közötti szerződéses nettósítási megállapodás alapján fennálló ügyleteket.

13

Értékpapír-finanszírozó ügyletek és hosszú elszámolási idejű ügyletek

Repó és a fordított repó megállapodások: Tpt. 5. § (1) bekezdés 110. pont,
értékpapírkölcsönzési ügyletek: Tpt. 5. § (1) bekezdés 44. pont,
biztosítéki megállapodás alapján végzett kölcsönügyletek: Bhkr. 1. § (2) bekezdés 5. pont,
hosszú elszámolási idejű ügyletek: Bhkr. 1. § (2) bekezdés 33. pont.

14

Származtatott ügyletek

Származtatott ügyletek értékelése és súlyozása: Bhkr. 183. § (2) bekezdés

15

Termékek közötti szerződéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség

Azokat a kitettségeket, amelyek a termékek közötti szerződéses nettósítás alapján állnak fenn (a Bhkr. 209–211. §-ok szerint) és nem sorolhatók sem a származtatott, sem az értékpapír-finanszírozó és hosszú elszámolási idejű ügyletek közé, ebben a kategóriában kell szerepeltetni.

2051

Késedelmes tételek

Nem töltendő mező.

2052

Kijelölt hitelminősítő szervezet általi minősítés nélküli kitettség

Nem töltendő mező.

2073

Ingatlannal fedezett kitettség

Nem töltendő mező.

2053

Nem lakóingatlannal fedezett kitettség

Nem töltendő mező.

209

200%

Csak IRB-t alkalmazó befektetési vállalkozásnál (tartós mentesség, fokozatos bevezetés) az összesen táblában (BCS) kollektív befektetési forma portfolióját képező kitettségek (B14CS) esetén (Bhkr. 53. § (2) bekezdés b) pont) szerint kell kitölteni.

212

Egyéb kockázati súlyok

A Bhkr. 3. § (2) bekezdés alapján minden kitettséget be kell sorolni az e bekezdésben szereplő kitettségi osztályok valamelyikébe. A kitettségek kockázati súlyozását a Bhkr. rendelet 4–15. § és 35–40. §-ai tartalmazzák. „Egyéb kockázati súlyt” a Bhkr.-ben nem alkalmaznak. Mindazon kitettségeket, amelye-ket a Bhkr. nem részletez, a Bhkr. 3. § (4) bekezdés alapján 100%-os súllyal kell szerepeltetni.

EGYÉB

Sztenderd módszer kitettségi osztályai

A sztenderd módszer kitettségi osztályai a Bhkr. 3. § (2) bekezdésében definiált kitettségi osztályok, továbbá az összesen tábla.
Alapelv: a sztenderd módszert (SA) választó intézményeknek a hitelezési kockázatok tőkekövetelményének meghatározásához az összes kitettségre vonatkozóan a sztenderd módszer kitettségi osztályai szerinti bontást kell alkalmazniuk.
A szavatoló tőkéből levont tételeket a hitelezési kockázati táblákban nem kell feltüntetni (Bhkr. 3. § (3) bekezdés)

 

Központi kormány és központi bank

Bhkr. 3. § (2) bekezdés a) pont
kitettségi osztály tartalma: Bhkr. 4. §

Regionális kormány és helyi önkormányzattal szembeni kitettség

Bhkr. 3. § (2) bekezdés b) pont,
kitettségi osztály tartalma: Bhkr. 5. §

Közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettség

Bhkr. 3. § (2) bekezdés c) pont, kitettségi osztály tartalma: Bhkr. 6. §

Multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettség

Bhkr. 3. § (2) bekezdés d) pont,
kitettségi osztály tartalma: Bhkr. 7. §

Nemzetközi szervezettel szembeni kitettség

Bhkr. 3. § (2) bekezdés e) pont,
kitettségi osztály tartalma: Bhkr. 8. §

Intézménnyel szembeni kitettség

Bhkr. 3. § (2) bekezdés f) pont,
kitettségi osztály tartalma: Bhkr. 9. §

Vállalkozással szembeni kitett-ség

Bhkr. 3. § (2) bekezdés g) pont,
kitettségi osztály tartalma: Bhkr. 10. §

Lakossággal szembeni kitettség

Bhkr. 3. § (2) bekezdés h) pont
kitettségi osztály tartalma: Bhkr. 11. §

Ingatlannal fedezett kitettség

Bhkr. 3. § (2) bekezdés i) pont,
kitettségi osztály tartalma: Bhkr. 12. §
Ide sorolhatók be a lakossággal szembeni, Bhkr. 11. § (3) és (4) bekezdés szerinti kitettségek is, 75 % súllyal.

Késedelmes tételek kitettségi osztálya

Bhkr. 3. § (2) bekezdés j) pont
kitettségi osztály tartalma: Bhkr. 13. §

 

Felügyelet által kiemelten kockázatosnak minősített kategó-riába tartozó tételek kitettségi osztálya

Bhkr. 3. § (2) bekezdés k) pont
kitettségi osztály tartalma: Bhkr. 35. § (1) és (2) bekezdések.

Fedezett kötvény formájában fennálló kitettség

Bhkr. 3. § (2) bekezdés l) pont
kitettségi osztály tartalma: Bhkr. 14. §

 

Intézménnyel, vállalkozással szemben fennálló rövid lejáratú követelések

Bhkr. 3. § (2) bekezdés n) pont
kitettségi osztály tartalma: Bhkr. 34. §

Kollektív befektetési értékpa-pírban fennálló kitettség

Bhkr. 3. § (2) bekezdés o) pont
kitettségi osztály tartalma: Bhkr. 15. §

Egyéb tételek

Bhkr. 3. § (2) bekezdés p) pont
kitettségi osztály tartalma: Bhkr. 35. § az (1) és (2) bekezdések kivételével.

BCIF ÉS BC1CIF-BC31CIF TÁBLÁK, VALAMINT KBCIF ÉS A KBC1CIF-KBC31CIF TÁBLÁK
(CR IRB VAGY IRBF)

Azonosító

MEGNEVEZÉS

HIVATKOZÁSOK MAGYAR JOGSZABÁLYOKRA ÉS MEGJEGYZÉSEK

OSZLOPOK

1

Belső minősítési rendszer

Bhkr. 74. § (1) és (2) bekezdések.
Ha az adatszolgáltató befektetési vállalkozás egyetlen minősítési rendszert használ egy különböző rendszereket átfogó általános belső skála alapján tud jelentést készíteni, akkor azt alkalmazza.
Egyéb esetben a különböző minősítési rendszereket egyesíteni kell úgy, hogy a következő feltételeknek megfeleljen:
a különböző minősítési rendszerekben a kitettségek minősítési kategóriáinak vagy pooljainak összességét a hozzájuk tartozó nemteljesítési valószínűség (továbbiakban PD) szerint növekvő sorrendbe kell rendezni, függetlenül attól, hogy melyik minősítési rendszerbe tartoznak.

1

Ügyfél-kategóriához, poolhoz tartozó PD (%)

Bhkr. 92. § és 93. §
Az egyes kitettségi osztályokhoz tartozó ügyfél-kategóriákhoz vagy poolokhoz rendelt PD-t kell szerepeltetni a jelentésben.
A számbavételnél a kitettségek kategóriák vagy poolok mentén történő összegzéshez (pl. 1. Összes kitettség. Mérlegtételek, mérlegen kívüli tételek, ...; 1.1 Kitettségi kategóriánként, poolonkénti kitettségek: Összesen; 1.5. Felhígulási kockázat: összes vásárolt követelés) az aggregátumot a kitettségi osztályokhoz tartozó ügyfél-kategóriákhoz és poolokhoz tartozó kitettséggel súlyozott átlagos PD szerint kell felbontani.

2

Kitettség eredeti értéke hitelegyenértékesítési tényező (CCF) nélkül

Az eszközök és a mérlegen kívüli tételek nyilvántartásba vételét és értékelését az Szmt., valamint Bkr. tartalmazza, beleértve a valós értékelés számviteli szabályait is. A hazai számviteli jogrend szerint el nem elismert nemzetközi számviteli szabályok az értékelés szempontjából nem vehetők figyelembe.
A kitettség eredeti értéke értékvesztés, kockázati céltartalék a Bhkr. 71. § szerinti érték, azzal a különbséggel, hogy a mérlegen kívüli tételek esetében az ügyletkockázati súly hitelegyenértékesítési tényező (CCF) hatását nem kell figyelembe venni.
Az egyenes adós és a garantőr együttes nemteljesítése esetén a kitettségeket a kitettségi kategóriához tartozó PD szerint kell besorolni.

3

Ebből: Partnerkockázatból származó hitelkockázat

Lásd CS tábla kitöltési útmutatóját.

4–8

Hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák helyettesítő hatása a kitettségre

A Bhkr. IV. fejezetében definiált hitelezési- kockázat-mérséklési technikák közül a helyettesítésen alapuló hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák egy kitettség kockázatát oly módon csökkentik, hogy a kockázatcsökkentő eszköz (a beáramló helyettesítő tétel) a fedezendő pozíció megfelelő hányadának (kiáramló helyettesített tétel) helyébe lép a saját kockázati súlyával.

4

Garanciák

Bhkr. 140–143. §-ok
A korrigált értéket a Bhkr. 177. §-ban definiáltak szerint kell meghatározni.

5

Hitelderivatívák

Bhkr. 140. § és 144. §
A korrigált értéket a Bhkr. 177. §-ban definiáltak szerint kell meghatározni.
Ha a hitelderivatívák hatását nem az LGD-ben jelenítik meg, akkor ezeket az 5. oszlopban kell jelenteni.
Ha a hitelderivatívák hatását az LGD-ben jelenítik meg, akkor a 14. oszlopot kell használni.

6

Egyéb előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek

Bhkr. 173. §

7–8

CRM helyettesítő hatások a kitettségre

Bhkr. 179. § (1) bekezdés

7

(-) Kiáramló helyettesített tételek: összesen

Az összes helyettesített tétel megegyezik a hitelegyenértékesítési tényező (CCF) nélküli eredeti kitettség azon fedezett részével, amely levonásra kerül az ügyfél kitettségi osztályából, illetve – ahol releváns – a megfelelő kockázati súlyból, vagy ügyfél kategóriából vagy poolból, majd hozzáadódik a hitelkockázati fedezet nyújtójának kitettségi osztályához, és – ahol releváns – a kockázati súlyához vagy ügyfél kategóriájához, pooljához.
Ez az összeg áramlik be helyettesítő tételként a hitelkockázati fedezetet nyújtó kitettségi osztályába és – amennyiben releváns – kockázati súlyába vagy ügyfél kategóriájába.
Az ugyanazon kockázati osztályokon és – ahol releváns – kockázati súlyokon, ügyfél kategóriákon és poolokon belüli helyettesítő és helyettesített tételeket is figyelembe kell venni.
A CIF0 összegző tábla CIF11 és CIF12 soraira az alábbi egyezőségnek fent kell állnia:
f2= -f1

8

(+) Beáramló helyettesítő tételek: összesen

9

Kitettség a CRM helyettesítő hatások figyelembevételével, CCF nélkül

Kitettség összege a megfelelő kockázati kitettségi kategóriában, poolban és kitettségi osztályban az összes helyettesített és helyettesítő tétel figyelembevételével, vagyis az olyan hitelezési kockázat-mérséklési technikák (CRM) alkalmazását követően, melyek helyettesítő hatással bírnak a kitettségre.

10
12

Ebből: Mérlegen kívüli tételek

Lásd a következőkben szereplő „Sorok” -hoz tartozó jogszabályi hivatkozásokat és megjegyzéseket.

11

Kitettség értéke

Bhkr. 71. § és 72. §-ok

13-
19

LGD számítás során figyelembe vett CRM technikák, kivéve az egyenes adós és a garantőr együttes nem teljesítésének esetét

Nem tartoznak ide azok a hitelezésikockázat-mérséklési technikák, amelyek hatással vannak az LGD-re a 6-10. oszlophoz leírt hitelezési kockázat-mérséklési technikák helyettesítő hatásán keresztül.

Bhkr. 166. § (2) bekezdés, 170. § (1) bekezdés, és a 172. §

13

Garanciák

Ebben az oszlopban nem szerepeltetendő érték. A garanciák értékét lásd 4. oszlop

14

Hitelderivatívák

Ebben az oszlopban nem szerepeltetendő érték. A hitelderivatívák értékét lásd 5. oszlop

15

Egyéb előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek

Lásd 6. oszlop

16

Pénzügyi biztosítékok

A kereskedési könyvi tételek/ügyletekhez kapcsolódóan magukba foglalják a kereskedési könyvi kitettségként elismert pénzügyi eszközöket és árukat.
A kielégítési jog megnyíltát eredményező hiteleseményhez kapcsolódó értékpapír típusú hitelderivatívák és a mérlegen belüli nettósítás a Bhkr. 149. § és 150. §-ok szerint pénzügyi biztosítékként kezelendő.
Bhkr. 121. § és 122. §-ok.
A korrigált értéket a Bhkr. 158. § szerint kell jelenteni.

17
19

Egyéb biztosítékok

Bhkr. 123–128. §,
és a Bhkr. 165–167. §

17

Ingatlanok

Az ingatlant terhelő dologi biztosítékot is ideértve: Bhkr. 124. §, 136. § és 167. §

18

Egyéb dologi biztosítékok

Bhkr. 125. §, 138. §
a pénzügyi lízinget is ideértve (Bhkr. 126. § és 139. §)
és a Bhkr. 168. §

19

Követelések

Bhkr. 126. §, 139. § és 169. §

20

Az egyenes adós és garantőr együttes nem teljesítése esetén: előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet

Azok a kitettséget lefedő garanciák és hitelderivatívák, amelyek az adós és a garantőr együttes nemteljesítésének esetére vonatkoznak.
Bhkr. 130. § és 147. §

Lásd továbbá a „garanciák” és „hitelderivatívák” oszlopokhoz tartozó jogszabályi hivatkozásokat és megjegyzéseket.

21

Kitettséggel súlyozott átlagos LGD (%)

Az FIRB módszert alkalmazó intézmények ezt az oszlopot nem töltik ki.

22

A Bhkr. 67. § alapján megállapított lejárati érték

Lásd a Bhkr. 67. §

23

Kockázattal súlyozott kitettség érték

A központi kormánnyal, a központi bankkal, a vállalkozásokkal és hitelintézetekkel és befektetési vállalkozásokkal szembeni kitettségek esetén a Bhkr. 50. § (1)-(3) bekezdésekben leírtak az irányadók.

24

TŐKEKÖVETELMÉNY

Bszt. 105. § (1) bekezdés b) pont bb) alpont

25

Várható veszteség összege

A várható veszteségráta definícióját lásd a Bhkr. 1. § (2) bekezdés 85. pont, várható veszteség számítását lásd a Bhkr. 59. § és 60. §-okban.

26

(-) Értékvesztés és céltartalék

Bhkr. 63. §, Bkr. 5. sz. melléklet a befektetési vállalkozások kintlevőségei, befektetései, mérlegen kívüli tételei és fedezetei minősítésének, illetve értékelésének szempontjairól

27

Adósok/ügyfelek száma

Bhkr. 79. § (1) bekezdés a) és d) pontok és 80. §

SOROK

11

Mérlegtételek

Lásd BCS tábla kitöltési útmutatója

12

Mérlegen kívüli tételek

Lásd BCS tábla kitöltési útmutatója

13

Értékpapír finanszírozó ügyletek és Hosszú elszámolási idejű ügyletek

Lásd BCS tábla kitöltési útmutatója

14

Hitelderivatívák

Lásd BCS tábla kitöltési útmutatója

15

Termékek közötti szerződéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség

Lásd BCS tábla kitöltési útmutatója

2

Ügyfél kategóriánként vagy poolonként

A vállalatokkal, hitelintézetekkel és befektetési vállalkozásokkal, a központi kormányzattal és a központi bankkal szembeni kitettségek esetén lásd a Bhkr. 76. § (1) bekezdés d) pont előírásait.
A vásárolt követelés felhígulási kockázatának kockázati kitettségét nem a kitettségi kategóriánál vagy poolnál, hanem a „Felhígulási kockázat: összes vásárolt követelés” soron kell jelenteni.

3

Különleges hitelezési kitettségek során alkalmazott speciális feltételek

Bhkr. 46. § (2) bekezdés, 50. § (5)–(8) bekezdések.
Csak a vállalatokkal szembeni különleges hitelezés kitettségi alosztályra és annak összesenjére vonatkozik.

341

Ebből: 1. kategóriában

Bhkr. 50. § (5)–(8) bekezdések tábla.

4

Alternatív eljárás: ingatlannal fedezett

Bhkr. 171. §

5

Nyitvaszállításból származó kitettség az alternatív eljárás szerinti kockázati súlyozással vagy 100%

Nyitvaszállításból származó kockázati kitettségek, amelyekre az alternatív eljárás szerinti módszert alkalmazzák; a Kkr. 27. § (2)-(5) bekezdéseiben leírtak az irányadók

6

Felhígulási kockázat: összes vásárolt követelés

Az összes vásárolt követelés felhígulási kockázatának definíciója Bhkr. 1. § (2) bekezdés 18. pont.
Kitettség értéke: Bhkr. 71. § (2) bekezdés.
A kockázati súly számítása: Bhkr. 58. §.

EGYÉB

IRB kitettségi osztályok

Bhkr. 44–49. §-ok.
A Részesedések kitettség osztályt nem tartalmazza a tábla. A részesedésekről külön, a BCQ táblában kell jelenteni.

A LGD becslésére alkalmazott módszer és hitelegyenértékesítési tényezők

A BCIF táblázatokat azoknak az intézményeknek kell kitölteni, akik az LGD becslésére nem alkalmaznak saját módszert.
Saját becsült LGD és felügyeleti LGD alkalmazása nem lehetséges egy jelentésen belül.

BCIF2101…. BCIF 2199
(az (a) lábjegyzet a tábla alatt eredetileg)

ÖSSZES KITETTSÉG MEGOSZLÁSA ÜGYFÉL-KATEGÓRIÁNKÉNT, POOLONKÉNT

A ügyfél-kategóriához vagy poolhoz tartozó PD szerint növekvő sorrendben.
Nemteljesítés bekövetkeztekor, azaz ha a Bhkr. 88. § 89. §-ok szerint nemteljesítési státuszba került, akkor a PD 100%.

Alternatív módszer esetén az ingatlannal fedezett kitettséghez (csak akkor, ha nem rendelkeznek saját módszerrel az LGD becslésére), nem kerül megjelölésre a kötelezett szerinti PD.

 

Belső minősítésen alapuló módszer kitettségi osztályai

Az IRB módszer kitettségi osztályai a Bhkr. 42. § (1) bekezdésében definiált kitettségi osztályok, továbbá az „összesen” tábla.
Alapelv: 41. § (8)–(10) bekezdés vagy a 43. § alapján az intézmények kitettségeik egy részére a SA módszert alkalmazhatják (fokozatos bevezetés vagy tartós mentesítés keretében).

Központi kormány és központi bank


kitettségi osztály tartalma: Bhkr. 44. §

Intézménnyel szembeni kitettség

kitettségi osztály tartalma: Bhkr. 45. §

Vállalkozások

kitettségi osztály tartalma: Bhkr. 46. §

Ebből: különleges hitelezési kitettségek

Kitettségi osztály tartalma:
Bhkr. 46. § (2) bekezdés

BCIA ÉS BC1CIA-BC43CIA TÁBLÁK, VALAMINT A KBCIA ÉS KBC1CIA-KBC43CIA TÁBLÁK
(CR IRB VAGY IRBA)

Azonosító

MEGNEVEZÉS

HIVATKOZÁSOK MAGYAR JOGSZABÁLYOKRA ÉS MEGJEGYZÉSEK

OSZLOPOK

1

Belső minősítési rendszer

Bhkr. 74. § (1) és (2) bekezdések.
Ha az adatszolgáltató befektetési vállalkozás egyetlen minősítési rendszert használ egy különböző rendszereket átfogó általános belső skála alapján tud jelentést készíteni, akkor azt alkalmazza.
Egyéb esetben a különböző minősítési rendszereket egyesíteni kell úgy, hogy a következő feltételeknek megfeleljen: a különböző minősítési rendszerekben a kitettségek minősítési kategóriáinak vagy pooljainak összességét a hozzájuk tartozó PD szerint növekvő sorrendbe kell rendezni, függetlenül attól, hogy melyik minősítési rendszerbe tartoznak.

1

Ügyfél-kategóriához, poolhoz tartozó PD (%)

Bhkr. 92. § és 93. §-ok
Az egyes kitettségi osztályokhoz tartozó ügyfél-kategóriákhoz vagy poolokhoz rendelt PD-t kell szerepeltetni a jelentésben.
A számbavételnél a kitettségek kategóriák vagy poolok mentén történő összegzéshez
(pl. 1. Összes kitettség, Mérlegtételek, mérlegen kívüli tételek, ...;1.1 Kitettségi kategóriánként, poolonkénti kitettségek: Összesen; 1.5. Felhígulási kockázat: összes vásárolt követelés) az aggregátumot a kitettségi osztályokhoz tartozó ügyfél-kategóriákhoz és poolokhoz tartozó kitettséggel súlyozott átlagos PD szerint kell felbontani.

2

Kitettség eredeti értéke hitel-egyenértékesítési tényező (CCF) nélkül

Az eszközök és a mérlegen kívüli tételek nyilvántartásba vételét és értékelését az Szmt., valamint a Bkr. tartalmazza, beleértve a valós értékelés számviteli szabályait is. A hazai számviteli jogrend szerint el nem ismert nemzetközi számviteli szabályok az értékelés szempontjából nem vehetők figyelembe.
A kitettség eredeti értéke a Bhkr. 71. § szerinti érték azzal a különbséggel, hogy a mérlegen kívüli tételek esetében az ügyletkockázati súly hitelegyenértékesítési tényező (CCF) hatását nem kell figyelembe venni. Az egyenes adós és a garantőr együttes nemteljesítése esetén a kitettségeket a kitettségi kategóriához tartozó PD szerint kell besorolni.

3

Ebből: Partnerkockázatból származó hitelkockázat

Lásd CS tábla kitöltési útmutatóját.

4–8

Hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák helyettesítő hatása a kitettségre

A Bhkr. IV. fejezetében definiált hitelezési kockázat-mérséklési technikák közül a helyettesítésen alapuló hitelezésikockázat-mérséklési (CRM) technikák egy kitettség kockázatát oly módon csökkentik, hogy a kockázatcsökkentő eszköz (a beáramló helyettesítő tétel) a fedezendő pozíció megfelelő hányadának (kiáramló helyettesített tétel) helyébe lép a saját kockázati súlyával.

4

Garanciák

Bhkr. 100. § és 101. §

5

Hitelderivatívák

Bhkr. 100–102. §-ok
Ha a hitelderivatívák hatását nem az LGD-ben jelenítik meg, akkor ezeket az 5. oszlopban kell jelenteni.
Ha a hitelderivatívák hatását az LGD-ben jelenítik meg, akkor a 14. oszlopot kell használni.

6

Egyéb előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek

Azokat a hitelezési-kockázat mérséklésére szolgáló eszközöket, melyek megfelelnek a Bhkr. 138. §-ban leírtaknak (készpénz vagy betét) a 6. oszlopban kell feltüntetni, ha azok hatását nem az LGD-ben jelenítik meg.
Ha az egyéb előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek hatását az LGD-ben jelenítik meg, akkor a 15. oszlopot kell használni.

7–8

CRM helyettesítő hatások a kitettségre

A központi kormányzattal és a központi bankkal, intézményekkel és vállalkozásokkal szembeni kitettségekre a Bhkr. 64. § (6) bekez-dés előírásait kell figyelembe venni.
A lakossággal szembeni kitettségre a Bhkr. 68. § (4) és (5) bekezdések az irányadók.

7

(-) Kiáramló helyettesített tételek: összesen

Az összes helyettesített tétel megegyezik a hitelegyenértékesítési tényező (CCF) nélküli eredeti kitettség azon fedezett részével, amely levonásra kerül az ügyfél kitettségi osztályából, illetve – ahol releváns – a megfelelő kockázati súlyból, vagy ügyfél kategóriából vagy poolból, majd hozzáadódik a hitelkockázati fedezet nyújtójának kitettségi osztályához, és – ahol releváns – a kockázati súlyához vagy ügyfél kategóriájához, pooljához.
Ez az összeg áramlik be helyettesítő tételként a hitelkockázati fedezetet nyújtó kitettségi osztályába és – amennyiben releváns – kockázati súlyába vagy ügyfél kategóriájába.
Az ugyanazon kockázati osztályokon és – ahol releváns – kockázati súlyokon, ügyfélkategóriákon és poolokon belüli helyettesítő és helyettesített tételeket is figyelembe kell venni.

8

Beáramló helyettesítő tételek: összesen (+)

9

Kitettség a CRM helyettesítő hatások figyelembevételével, CCF nélkül

Kitettség összege a megfelelő kockázati kitettségi kategóriában, poolban és kitettségi osztályban az összes helyettesített és helyettesítő tétel figyelembevételével, vagyis az olyan hitelezési kockázat-mérséklési technikák (CRM) alkalmazását követően, amelyek helyettesítő hatással bírnak a kitettségre.

10
12

Ebből: Mérlegen kívüli tételek

Lásd a következőkben szereplő „Sorok”-hoz tartozó jogszabályi hivatkozásokat és megjegyzéseket.

11

Kitettség értéke

Bhkr. 71. és 72. §-ok

13–19

LGD becslések során figyelembe vett CRM technikák, kivéve az egyenes adós és a garantőr együttes nemteljesítésének esetét

Nem tartoznak ide azok a hitelezésikockázat-mérséklési technikák, amelyek hatással vannak LGD-re a 6-10. oszlophoz leírt hitelezési kockázat-mérséklési technikák helyettesítő hatásán keresztül.
Az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet esetében a központi kormányzattal, a központi bankkal, hitelintézetekkel és befektetési vállalkozá-sokkal, illetve vállalkozásokkal szembeni kitettségekre a Bhkr. 65. § (3) és (4) bekezdésekben, a lakossággal szembeni kitettségekre a Bhkr. 68. § (4) bekezdésben foglaltakat kell figyelembe venni.
Az előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek esetében a biztosítékot az LGD becslése során a Bhkr. 94. § (5) és (6) bekezdések szerint kell figyelembe venni.

13

Garanciák

Lásd 4. oszlop

14

Hitelderivatívák

Lásd 5. oszlop

15

Egyéb előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek

Lásd 6. oszlop

16

Pénzügyi biztosítékok

A kereskedési könyvi tételek/ügyletekhez kapcsolódóan magukba foglalják a kereskedési könyvi kitettségként elismert pénzügyi eszközöket és árukat.
A kielégítési jog megnyíltát eredményező hiteleseményhez kapcsolódó értékpapír típusú hitelderivatívákat és a mérlegen belüli nettósítást a Bhkr. 149. § és 150. §-ok szerint pénzügyi biztosítékként kell kezelni.
A ráta becslésében a pénzügyi biztosítékot a Bhkr. 94. § (5) és (6) bekezdések előírásai szerint kell figyelembe venni.
A jelentendő összeg a biztosíték becsült piaci értéke.

17
19

Egyéb biztosítékok

A Bhkr. 94. § (5) és (6) bekezdések szerint kell figyelembe venni az egyéb biztosítékok számbavétele során.

17

Ingatlanok

A becsült piaci értéket kell megadni.

18

Egyéb dologi biztosítékok

A biztosíték becsült piaci értéke.

19

Követelések

A biztosíték becsült piaci értéke.

20

Az egyenes adós és garantőr együttes nemteljesítése esetén: előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet

Azok a kitettséget lefedő garanciák és hitelderivatívák, amelyek az adós és a garantőr együttes nemteljesítésének esetére vonatkoznak.
Bhkr. 130. § és 147. §.
Lásd továbbá a „garanciák” és „hitelderivatívák” oszlopokhoz tartozó jogszabályi hivatkozásokat és megjegyzéseket.

21

Kitettséggel súlyozott átlagos LGD (%)

Az LGD értékére hatással lévő összes hitelezésikockázat-mérséklési technikánál a Bhkr. 50-58. §, 65. §, 94. § (4) és (5) bekezdésekben leírtakat kell figyelembe venni.
Az egyenes adós és a garantőr együttes nemteljesítése esetén az LGD jelentendő összegé-nek meghatározásához a Bhkr. 65. § (4) bekezdése az irányadó.
A késedelemben lévő kitettségek, tartalékok esetében a Bhkr. 94. § (8) bekezdésében leírtakat kell figyelembe venni.

22

A Bhkr. 67. § alapján megálla-pított lejárati érték

Lásd a Bhkr. 67. §.

23

Kockázattal súlyozott kitettség érték

A központi kormánnyal, a központi bankkal, a vállalkozásokkal valamint hitelintézetekkel és befektetési vállalkozásokkal szembeni kitettségek esetén a Bhkr. 50. § (1)–(3) bekez-désekben leírtak az irányadók.
A lakossággal szembeni kitettségek esetén a Bhkr. 51. § (1) és (2) bekezdéseket kell figyelembe venni.

24

TŐKEKÖVETELMÉNY

Bszt. 105. § (1) bekezdés b) pont bb) alpont

25

Várható veszteség összege

A várható veszteségráta definícióját lásd Bhkr. 1. § (2) bekezdés 85. pont, várható veszteség számítását lásd a Bhkr. 59. § és 60. §-okban.

26

(-) Értékvesztés és céltartalék

Bhkr. 63. §

27

Adósok/ügyfelek száma

Bhkr. 79. § (1) bekezdés a), d) pontok és 80. §

SOROK

11

Mérlegtételek

Lásd BCS tábla kitöltési útmutatója

12

Mérlegen kívüli tételek

Lásd BCS tábla kitöltési útmutatója

13

Értékpapír finanszírozó ügyletek és hosszú elszámolási idejű ügyletek

Lásd BCS tábla kitöltési útmutatója

14

Hitelderivatívák

Lásd BCS tábla kitöltési útmutatója

15

Termékek közötti szerződéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség

Lásd BCS tábla kitöltési útmutatója

2

Ügyfél kategóriánként vagy poolonként

A vállalatokkal, hitelintézetekkel és befektetési vállalkozásokkal, a központi kormányzattal és a központi bankkal szembeni kitettségek esetén lásd a Bhkr. 76. § (1) bekezdés d) pont előírásait.
Lakossággal szembeni kitettségek esetén a Bhkr. 77. § az irányadó.
A vásárolt követelés felhígulási kockázatának kockázati kitettségét nem a kitettségi kategóriánál vagy poolnál, hanem a „Felhígulási kockázat: összes vásárolt követelés” soron kell jelenteni.

3

Különleges hitelezési kitettségek során alkalmazott speciális felté-telek

Bhkr. 46. § (2) bekezdés, Bhkr. 50. § (5)–(8) bekezdések.
Csak a vállalatokkal szembeni különleges hitelezés kitettségi alosztályra és annak összesenjére vonatkozik.

341

Ebből: 1. kategóriában

Bhkr. 50. § (5)-(8) bekezdések tábla.

4

Alternatív eljárás: ingatlannal fedezett

Bhkr. 171. §

5

Nyitvaszállításból származó kitettség az alternatív eljárás szerinti kockázati súlyozással vagy 100%

A Kkr. 27. § (2)–(5) bekezdéseiben leírtak az irányadók.

6

Felhígulási kockázat: összes vásárolt követelés

Az összes vásárolt követelés felhígulási kockázatának definíciója: Bhkr. 1. § (2) bekez-dés 18. pont. Kitettség értéke: Bhkr. 71. § (2) bekezdés.
A kockázati súly számítása: Bhkr. 58. §

EGYÉB

Az LGD értékére vonatkozó becslés saját módszerrel és hitelegyenértékesítési tényezők

A CIA táblázatokat azoknak a befektetési vállalkozásoknak kell kitölteni, amelyek az LGD becslésére saját módszert alkalmaznak.
Ha egy intézmény vagy csoport egyes kitettségi osztályokon belül az LGD becslésére többféle módszert alkalmaz, külön-külön jelentést kell készíteni az egyes módszerekre vonatkozóan.
Saját becsült LGD és felügyeleti LGD alkalmazása nem lehetséges egy jelentésen belül.

IRB kitettségi osztályok

Bhkr. 44–49. §.
A részesedések kitettségi osztályt nem tartalmazza a tábla. A részesedések kitettségi osztályba tartozó tételeket a CQ táblában kell jelenteni.

BCIA2101….
BCIA2199
((a) lábjegyzet a tábla alatt eredetileg)

ÖSSZES KITETTSÉG MEG-OSZLÁSA ÜGYFÉLKATEGÓ-RIÁNKÉNT, POOLONKÉNT

Az ügyfél-kategóriához vagy poolhoz tartozó PD szerint növekvő sorrendben.
Nemteljesítés bekövetkeztekor, azaz ha a Bhkr. 88. § és 89. §-ok szerint nem teljesítési státuszba került, akkor a PD 100%.
Alternatív módszer esetén az ingatlannal fedezett kitettséghez (csak akkor, ha nem rendelkeznek saját módszerrel az LGD becslésére) nem kell megjelölni a kötelezett szerinti PD-t.

 

Belső minősítésen alapuló módszer kitettségi osztályai

Az IRB módszer kitettségi osztályai a Bhkr. 42. § (1) bekezdésében definiált kitettségi osztályok, továbbá az „összesen” tábla.
Alapelv: 41. § (8)–(10) bekezdés vagy a 43. § alapján az intézmények kitettségeik egy részére az SA módszert alkalmazhatják (fokozatos bevezetés vagy tartós mentesítés keretében).

Központi kormány és központi bank

A kitettségi osztály tartalma: Bhkr. 44. §

Intézménnyel szembeni kitettség

A kitettségi osztály tartalma: Bhkr. 45. §

Ebből: hitelintézetek és befekte-tési vállalkozások

A hitelintézet fogalma: Hpt. 5. § (1) bekezdés
A befektetési vállalkozások fogalma: Bszt. 4 § (2) bekezdés 10. pontja.
A kitettségi osztály tartalma: Bhkr. 45. § (1) bekezdés a) pont.

Vállalkozások

A kitettségi osztály tartalma: Bhkr. 46. §

Ebből: különleges hitelezési kitettségek

A kitettségi osztály tartalma:
Bhkr. 46. § (2) bekezdés

Lakosság

A kitettségi osztály tartalma: Bhkr. 47. §

BCQ ÉS KBCQ TÁBLÁK
(CR EQU IRB)

Azonosító

MEGNEVEZÉS

HIVATKOZÁSOK MAGYAR JOGSZABÁLYOKRA ÉS MEGJEGYZÉSEK

OSZLOPOK

1

Belső minősítési rendszer

Lásd BCIF tábla

1

Ügyfél-kategóriákhoz tartozó nemteljesítési valószínűség (PD)

Lásd „Ügyfél-kategóriákhoz, poolokhoz tartozó PD (%)” a BCIF táblában

2

Kitettség eredeti értéke hitel-egyenértékesítési tényező (CCF) nélkül

A PD/LGD és az egyszerű súlyozási módszer esetén lásd a Bhkr. 54. § és 55. §-ban leírtakat.
Egyszerű kockázati súlyozás módszerére vonatkozóan lásd a Bhkr. 54. § (2) bekezdésben leírtakat.

3-6

Helyettesítésen alapuló hitel-kockázat-mérséklési (CRM) tech-nikák hatása a kitettségre

Lásd a BCIF táblát és a Bhkr. 54. § (3) bekezdés, 55. § (3) bekezdés és 56. § (3) bekezdésben leírtakat.

3

Garanciák

Lásd BCIF tábla kitöltési útmutatóját

4

Hitelderivatívák

Lásd BCIF tábla kitöltési útmutatóját

5-6

CRM helyettesítő hatások a kitettségre

Lásd BCIF tábla kitöltési útmutatóját

5

(-) Kiáramló helyettesített tételek összesen

Lásd BCIF tábla kitöltési útmutatóját

6

(+) Beáramló helyettesítő tételek összesen

Lásd BCIF tábla kitöltési útmutatóját

7

Kitettség a CRM helyettesítő hatások figyelembevételével, CCF nélkül

Lásd BCIF tábla kitöltési útmutatóját

8,10

Mérlegen kívüli tételek

Lásd BCS tábla kitöltési útmutatóját

9

Kitettség értéke

A PD/LGD módszer esetén lásd a Bhkr. 55. § (3) leírtakat. Az egyszerű súlyozási módszer esetén lásd a Bhkr. 73. §, 76. § (1) bekezdés j) pont és az 54. § (2) és (3) bekezdésekben leírtakat.

11

Kitettséggel súlyozott átlagos LGD (%)

Nem töltendő.

12

Kockázattal súlyozott kitettség érték

A PD/LGD módszer esetén lásd a Bhkr. 55. §-ban leírtakat.
Az egyszerű súlyozási módszerre vonatkozóan lásd a Bhkr. 54. §-ban leírtakat.
Belső modellek módszere esetén lásd a Bhkr. 36. §-ban leírtakat.

13

TŐKEKÖVETELMÉNY

Lásd BCIF tábla kitöltési útmutatóját

14

Várható veszteség értéke

Az egyszerű súlyozási módszerre vonatkozóan lásd a Bhkr. 60. § (1) bekezdésében leírtakat.
A PD/LGD módszer esetén lásd a Bhkr. 60. § (2) bekezdésében leírtakat.

15

(-) Értékvesztés és céltartalék

Lásd BCIF tábla kitöltési útmutatóját

EGYÉB

1

PD/LGD módszer: Összesen

A PD/LGD módszer esetén lásd a Bhkr. 55. §-ban leírtakat.

101

199

Ügyfél kategória

Lásd „ Ügyfél kategória vagy pool” a BCIF táblában és a Bhkr. 70. §-ban a PD/LGD módszernél leírtakat a vállalkozásokkal szembeni kitettségnek megfelelően.

2

Egyszerű súlyozási módszer

Bhkr. 54. §

3

Belső modellek módszer

Bhkr. 56. §

BCQ101

BCQ199
((a) lábjegyzet a tábla alatt eredetileg)

ÖSSZES KOCKÁZATI KITETTSÉG MEGOSZLÁSA ÜGYFÉL-KATEGÓRIÁNKÉNT

Az ügyfél-kategóriához vagy poolhoz tartozó nemteljesítési valószínűség (PD) szerint növekvő sorrendben. Nemteljesítés bekövet-kezésekor, azaz ha a Bhkr. 88. § és 89. §-a szerint nemteljesítési státuszba került, akkor a PD 100%.
Alternatív módszer esetén az ingatlannal fedezett kitettséghez (csak akkor, ha nem rendelkeznek saját módszerrel az LGD becslésére) nem kell megjelölni a kötelezett szerinti PD-t.

BCTS ÉS KBCTS TÁBLÁK
(CR TB SETT)

AZONOSÍTÓ

MEGNEVEZÉS

MAGYAR JOGSZABÁLYOK SZERINTI HIVATKOZÁSOK ÉS MEGJEGYZÉSEK

OSZLOPOK

1

Ki nem egyenlített ügyletek teljesítési ára

Kkr. 30. § és 6. számú melléklet.

2

Ki nem egyenlített ügyletek árkülönbözet kitettsége

Ld. Kkr. 30. § és 6. számú melléklet.

3

Tőkekövetelmény

Kitettség utáni tőkekövetelmény:
Kkr. 30. § és 6. számú melléklet.

SOROK

1

Kereskedési könyvben nyilván-tartott ki nem egyenlített ügyletek összesen

A kereskedési könyvi ki nem egyenlített ügyletek és az elszámolási kockázatra vonatkozó tőkekövetelmény számítását ld.: Kkr. 30. § és 6. számú melléklet.

11

Ki nem egyenlített ügyletek – 4 napon belüli

Ld. Kkr. 30. § és 6. számú melléklet.

12

Ki nem egyenlített ügyletek - 5–15 nap

Ld. Kkr. 30. § és 6. számú melléklet.

13

Ki nem egyenlített ügyletek - 16–30 nap

Ld. Kkr. 30. § és 6. számú melléklet.

14

Ki nem egyenlített ügyletek - 31–45 nap

Ld. Kkr. 30. § és 6. számú melléklet.

15

Ki nem egyenlített ügyletek – 45 napon túli

Ld. Kkr. 30. § és 6. számú melléklet.

B1SECSA, B2SECSA, KB1SECSA, KB2SECSA TÁBLÁK
(CR SEC SA)

AZONOSÍTÓ

HIVATKOZÁSOK MAGYAR JOGSZABÁLYOKRA ÉS MEGJEGYZÉSEK

OSZLOPOK

1

Értékpapírosításra kerülő kitettség eredeti értéke

Az eszközátruházó (originator) befektetési vállalkozásoknak jelenteniük kell az értékpapírosítási ügylet alapjául szolgáló kitettség összegét.
Lejárat előtti visszafizetést lehetővé tevő rendelkezés esetén az intézményeknek meg kell adniuk a „befektetőt megillető rész”-t, a Bhkr. 24. § és 244. §-okban definiáltak szerint.

2–4

Szintetikus értékpapírosítás: az értékpapírosított kitettségre vonat-kozó hitelkockázati fedezet

Bhkr. 217. § (3) bekezdés, 218. §, 219. §, 5. melléklet

2

(-) Előre rendelkezésre bocsátott fedezet (CVAM)

Lásd BCS tábla céltartalékokat érintő részét: Bhkr. 219. §, 5. melléklet

3

(-) Előre nem rendelkezésre bocsátott fedezet korrigált értéke (GA)

Lásd BCS tábla céltartalékokat érintő részét: Bhkr. 219. §, 5. melléklet

4

Visszatartott vagy visszavásárolt hitelkockázati fedezet elvi összege

A hitelkockázat fedezésében alkalmazott felügyeleti volatilitási korrekciós tényező hatá-sát nem szabad figyelembe venni a visszatartott, illetve visszavásárolt hitelkockázati fedezet kiszámításakor.

5

Értékpapírosított pozíciók: Eredeti kitettség a hitelegyen-értékesítési tényező (CCF) nélkül

Értékpapírosított pozíciók az Bhkr. 16. §, illetve 223. §, 225. § és 226. §-nakmegfelelően, a hitelegyenértékesítési tényező (CCF) használata, valamint az értékvesztések és céltartalékok bruttó összege nélkül.
Nettósítás csak ugyanazzal a különleges értékpapírosítási célú gazdasági egységgel (KCGE) kötött összetett származékos ügyletekkel kapcsolatban alkalmazható, elismert nettósítási megállapodás megléte esetén.
Az eszközátruházók (originatorok) esetében, a szintetikus értékpapírosítás alkalmazásánál az oszlop számítása: (1) + (2) + (3) + (4).

6

(-) Értékvesztés és céltartalékképzés

Lásd BCS táblát

7

Nettó kitettség (értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett) érték

Értékpapírosított pozíciók az Bhkr. 16. §, illetve 223. §, 225. § és 226. §-nak megfelelően, a CCF-ek használata nélkül.

8–11

Hitelezésikockázat-mérséklési technikák helyettesítő hatása a kitettségre

Lásd BCS táblát

8

Előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet: korrigált érték (GA)

Lásd BCS táblát

9

Előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek

Lásd BCS táblát

10

Összes kiáramló helyettesített tényező (-)

Lásd BCS táblát

11

Összes beáramló helyettesítő tényező

Lásd BCS táblát

12

Nettó kitettség a CRM helyettesítő hatások figyelembe-vételével, CCF nélkül

Lásd BCS táblát

13

(-) Kockázatmérséklési CRM technikák hatása a kitettség összegére: előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet, pénzügyi biztosítékok átfogó módszere, korrigált érték (CVAM)

Lásd BCS táblát

14

Kitettség teljesen korrigált értéke (E*)

Értékpapírosított pozíció a Bhkr. 223–226. §-nak megfelelően, azaz a Bhkr. 223. § (2) bekezdésében leírt CCF alkalmazása nélkül.

15–18

Mérlegen kívüli kitettség teljesen korrigált értékének CCF-ek szerinti részletezése

Bhkr. 223. § (3) bekezdés.
Bhkr. 226. §.

19

Kitettség értéke

Értékpapírosított pozíciók, a Bhkr. 223-226. §

20

(-) Kitettség értékének levonása a szavatoló tőkéből

A Bszt. 2. melléklet 18. pont d) alpontja szerint az itt jelentett értéket a szavatoló tőkéből levonták, ezért ezt a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásánál nem kell figyelembe venni.

21

Kockázati súlyozás alá tartozó kitettség érték

=19+20

22–26

Minősített

Bhkr. 1. § (2) bekezdés 61. pont

27

Nem minősített

Bhkr. 1. § (2) bekezdés 62. pont

28

Bhkr. 19. § és 20. § szerinti módszer

Bhkr. 19. § és 20. §. Ezen oszlopok tartalmazzák mindazokat a nem minősített kitettségeket, ahol a kockázati súly a kitettségek mögötti portfólióból származik (a pool átlagos kockázati súlya, a pool legmagasabb kockázati súlya, vagy egy koncentrációs ráta alkalma-zása).

29

Ebből: Második veszteségviselő kategória az eszközfedezet melletti értékpapír-kibocsátásban (ABCP-ben)

Kitettségérték, amely az Bhkr. 20. § (1) bekezdésében meghatározott eljárás alá esik.

30

Kockázattal súlyozott kitett-ségérték

Bhkr. 16–35. §, 212–245.§ 6–7. melléklet a Bhkr. 18. § vagy 28. §-ban szereplő tartalékok figyelembe vétele nélkül, tekintettel a maximális kockázati súlyozású kitettségi összegre.

31

Teljes tőkekövetelmény a Bhkr. 18. §, illetve 28. §-nak figyelem-bevétele nélkül

A kockázattal súlyozott kitettségértékből származó tőkekövetelmény, a Bhkr. 18. § vagy 28. §-ban szereplő tartalékok figyelembe vétele nélkül, tekintettel a maximális kockázati súlyozású kitettségi összegre.

32

Kiegészítő információ: tőkekövetelmények a sztenderd módszer értékpapírosításból származó kiáramló helyettesített tételek miatt más kockázati kategóriába történő sorolásnak megfelelően

A kockázatmérséklő fedezet nyújtójának visszaosztott kitettségekből eredő tőkeköve-telmények (és ezért a megfelelő táblában számolják), amelyeket figyelembe kell venni a Bhkr. 18. § illetve 28. §-ban foglaltak kiszámításakor.

33

Teljes tőkekövetelmény az Bhkr. 18. §, illetve 28. §-nak figyelem-bevételével

Az értékpapírosításból adódó teljes tőkekövetelmény, ahogyan azt a Bhkr. 18. § vagy 28. §-a meghatározza.

SOROK

1

Eszközátruházó (originator)

Bhkr. 1. § (2) bekezdés 22. pont

2

Befektető

Befektetési vállalkozás, amely értékpapírosítási pozíciót tart egy olyan értékpapírosítási ügyletben, amelyben nem kezdeményező és nem is szponzor.

3

Szponzor

Ha a szponzor a saját eszközeit is értékpapírosítja, akkor az „eszközátruházó (originator)” sorban meg kell adnia a saját értékpapírosított eszközeire vonatkozó információkat.

11, 21, 31

Mérlegtételek

Lásd BCS táblát

12, 22, 32

Mérlegen kívüli tételek és hitelderivatívák

Lásd a BCS táblát. Ez a kategória tartalmazza mindazokat a mérlegen kívüli kitettségeket, amelyeket értékpapírosítanak. A likviditási hitelkereteknél, hitelügyleteknél, készpénzelőleg ügyleteknél és általános piaci zavar esetén az intézményeknek a le nem hívott összeget kell megadni. A kamatláb- és deviza-swapoknál a Bhkr. 71. § (5) szerinti kitett-ségértéket kell szerepeltetni, a BCS táblázatban részletezetteknek megfelelően.

111, 211

Legmagasabb prioritású kategória

Bhkr. 6. melléklet

112, 212

Középső kategória

Azok az értékpapírszegmensek tartoznak ebbe a kategóriába, amelyek nem minősülnek legmagasabb prioritásúnak, vagy első veszteségviselőnek.

113, 213

Első veszteségviselő kategória

Pozíciók azokban az értékpapírszegmen-sekben (Bhkr. 1. § (2) bekezdés 12., 13., 14., 22.., 73., 81. pontok), amelyek az első veszteségviselő kategóriába kerülnek (például visszafizetendő vásárlási kedvezmények vagy az ilyen értékpapírszegmenseknek adott hitelkockázati fedezet). Mindamellett, ha ez az értékpapírszegmens nem nyújt érdemleges hitelminőség-javulást (amire a Bhkr. 20. § (2) bekezdésére utal) az értékpapírosításnál alkalmazott rangsor következő értékpapír-szegmenséhez képest, akkor ez utóbbi érték-papírszegmenst is első veszteségviselő kategóriájúnak kell tekinteni. A hitelminőség-javításnak (a különböző értékpapírszegmensek alkalmazásával történő) ezen értékelését addig kell ismételni, amíg a hitelminőség javítását az első veszteségviselő kategória (kategóriák) alkalmazásával értelmesnek tartják.

13

Lejárat előtti visszafizetés

Bhkr. 1. § (2) bekezdés és 56. pont és 225. §. Csak az eszközátruházóra (originatorra) vonat-kozik az olyan rulírozó értékpapírosítások esetében, amelyek lejárat előtti visszafizetési lehetőséget biztosítanak.

EGYÉB

 

Értékpapírosítás típusa

Az értékpapírosítás típusának megbontása: hagyományos és szintetikus, valamint a két típus összesen, az alábbiakban definiáltak szerint.

 

Hagyományos értékpapírosítás

Bhkr. 1. § (2) bekezdés 22. pont

 

Szintetikus értékpapírosítás

Bhkr. 1. § (2) bekezdés 73. pont

B1SECIRB, B2SECIRB, KB1SECIRB, KB2SECIRB TÁBLÁK
(CR SEC IRB)

AZONOSÍTÓ

HIVATKOZÁSOK MAGYAR JOGSZABÁLYOKRA ÉS MEGJEGYZÉSEK

OSZLOPOK

1

Értékpapírosításra kerülő kitettség eredeti értéke

Az eszközátruházó (originator) befektetési vállalkozásoknak jelenteniük kell az érték-papírosítási ügylet alapjául szolgáló kitettség összegét. A lejárat előtti visszafizetésre lehetőséget adó rendelkezés esetén, az intézményeknek meg kell adniuk a „befektetőket megillető részt”, ahogyan az a Bhkr. 24. § (1)–(4) pontokban definiálva van.

2–4

Szintetikus értékpapírosítás: az értékpapírosított kitettségre vonatkozó hitelkockázati fedezet

Bhkr. 217. § (3) bekezdés, 218. §, 219. §, 5. melléklet

2

Előre rendelkezésre bocsátott fedezet (CVAM) (-)

Lásd BCS tábla tartalékokat érintő része: Bhkr. 219. §

3

(-) Előre nem rendelkezésre bocsátott fedezet (GA)

Lásd BCS tábla tartalékokat érintő része: Bhkr. 219. §

4

Visszatartott vagy visszavásárolt hitelkockázati fedezet elvi összege

A hitelkockázat fedezésében alkalmazott felügyeleti volatilitási korrekciós tényező hatását nem szabad figyelembe venni a visszatartott, illetve visszavásárolt hitelkocká-zati fedezet kiszámításakor.

5

Értékpapírosított poziciók: Eredeti kitettség a hitelegyen-értékesítési tényező (CCF) nélkül

Értékpapírosított pozíciók a Bhkr. 223. §, 225. §, 226. §-nak megfelelően, a hitelegyen-értékesítési tényezők (CCF) használata, valamint az értékvesztés és céltartalék bruttó összege nélkül.
Nettósítás csak ugyanazzal a különleges értékpapírosítási célú gazdasági egységgel (KCGE) kötött összetett származékos ügyletekkel kapcsolatban alkalmazható, elismert nettósítási megegyezés megléte esetén.
Az eszközátruházók (originatorok) esetében a szintetikus értékpapírosítás alkalmazásánál az oszlop számítása: (1) + (2) + (3) + (4).

6–9

Hitelezésikockázat-mérséklési technikák (CRM) helyettesítő hatása a kitettségre

Lásd BCS tábla

6

Előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet: korrigált érték(GA)

Lásd BCS tábla

7

Előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet

Lásd BCS tábla

8

Összes kiáramló helyettesített tétel (-)

Lásd BCS tábla

9

Összes beáramló helyettesítő tétel

Lásd BCS tábla

10

Kitettség a CRM helyettesítő hatások figyelembevételével, CCF nélkül

Lásd BCS tábla

11

(-) Hitelezési kockázatmérsék-lési (CRM) technikák hatása a kitettség összegére: előre rendel-kezésre bocsátott hitelkockázati fedezet, pénzügyi biztosítékok átfogó módszere, korrigált érték (CVAM) (-)

Lásd BCS tábla

12

Kitettség összes hatással korri-gált értéke (E*)

Értékpapírosított pozíció a Bhkr. 223. § (1) és (3) bekezdés, 224–226. §-nak megfelelően, azaz a Bhkr. 223. § (2) bekezdésben leírt számítás alkalmazása nélkül.

13–16

Mérlegen kívüli kitettség telje-sen korrigált értékének CCF-ek szerinti részletezése

Bhkr. 223. § (3) bekezdés.

17

Kitettség értéke

Értékpapírosított pozíciók a Bhkr. 223. §–226. § szerint

18

(-) Kitettség értékének levonása a szavatoló tőkéből

A Bszt. 2. melléklet 18. pont d) alpontja szerint az itt jelentett értéket a szava-toló tőkéből levonták, ezért ezt a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásánál nem kell figyelembe venni.

19

Kockázati súlyozás alá tartozó érték

=17+18

21–27

Minősítésen alapuló módszer

Bhkr. 235. §, 6. melléklet

28

Minősített

Bhkr. 1. § (2) bekezdés 61. pont

29

Nem minősített

Bhkr. 1. § (2) bekezdés 62. pont

30

Felügyeleti képlet módszere

Bhkr. 236. §, 7. melléklet

31

Ebből: Átlagos kockázati súly

A CRM pozícióknál a befektetési vállal-kozásnak a tényleges kockázati súlyt kell jeleznie, ha a pozíció teljes mértékben rendelkezik hitelkockázati fedezettel a Bhkr. 242. §-ban leírtak szerint.
Ha a pozíció részben rendelkezik hitel-kockázati fedezettel, a befektetési vállal-kozásnak a kitettséggel súlyozott átlagos kockázati súly meghatározásához a „T „ korrek-ciót tartalmazó felügyeleti képlet módszert kell alkalmaznia a Bhkr. 243. § (2) és (3) bekezdé-sekben leírtak szerint.

32

Bhkr. 239. § szerinti módszer

Bhkr. 239. §

33

Belső értékelési módszer

Bhkr. 229–233. §

34

Ebből: Átlagos kockázati súly

A kitettség értékéhez átlagos kockázati súlyt kell hozzárendelni.

35

A kockázattal súlyozott kitettség értékét csökkentő értékvesztés és céltartalék összege (-)

Bhkr. 245. §

36

Kockázattal súlyozott kitettség-érték

Bhkr. 17.§, 31.§, 223-245. §, 6. és 7. melléklet, a Bhkr. 233. §-ban szereplő tartalékok figyelembe vétele nélkül, tekintettel a maximális kockázati súlyozású kitettségi összegre.

37

Teljes tőkekövetelmény a Bhkr. 234. § figyelembevétele nélkül

A kockázattal súlyozott kitettségértékből származó tőkekövetelmény, a Bhkr. 234. §-ban szereplő tartalékok figyelembevétele nélkül, tekintettel a maximális kockázati súlyozású kitettségi összegre.

38

Kiegészítő információ: tőke-követelmények az IRB módszer értékpapírosításból származó kiá-ramló helyettesített tételek miatt más kockázati kategóriába történő sorolásnak megfelelően

A kockázatmérséklő fedezet nyújtójának visszaosztott kitettségekből eredő tőkeköve-telmények (és ezért a megfelelő táblában számolják), amelyeket figyelembe kell venni a Bhkr. 234. §-ban foglaltak kiszámításakor.

39

Teljes tőkekövetelmény a Bhkr. 234. § figyelembevételével

Az értékpapírosításból adódó teljes tőkekö-vetelmény, a Bhkr. 234. § szerint.

SOROK

1

Eszközátruházó (originator)

Bhkr. 1. § (2) bekezdés 22. pont

2

Befektető

Befektetési vállalkozás, amely értékpa-pírosítási pozíciót tart egy olyan értékpapí-rosítási ügyletben, amelyben nem eszköz-átruházó és nem is szponzor.

3

Szponzor

Ha a szponzor a saját eszközeit is értékpapírosítja, akkor az „eszközátruházó (originator)” sorban meg kell adnia a saját értékpapírosított eszközeire vonatkozó információkat.

11, 21, 31

Mérlegtételek

Lásd BCS tábla

12, 22, 32

Mérlegen kívüli tételek és derivatívák

Lásd a BCS táblát. Ez a kategória tartalmazza mindazokat a mérlegen kívüli kitettségeket, amelyeket értékpapírosítanak. A likviditási hitelkereteknél, hitelügyleteknél, a készpénz- előleg-ügyleteknél és általános piaci zavar esetén a le nem hívott összeget kell megadni. A kamatláb- és deviza-swapoknál a Bhkr. 224. § szerinti kitettségértéket kell szerepeltetni, a BCS táblázatban részletezetteknek megfelelően.

111, 211

Legmagasabb prioritású kate-gória

Bhkr. 6. melléklet

112, 212

Középső kategória

Azok az értékpapírosztályok tartoznak ebbe a kategóriába, amelyek nem minősülnek legmagasabb prioritásúnak, vagy első veszteségviselőnek.

113, 213

Első veszteségviselő kategória

Pozíciók azokban az értékpapírszeg-mensekben (Bhkr. 1. § (2) bekezdés 12., 13., 14., 22., 73., 81. pontok), amelyek az első veszteségviselő kategóriába kerülnek. Mindamellett, ha ez az értékpapírszegmens nem nyújt érdemleges hitelminőség-javulást (amire a Bhkr. 20. § (2) bekezdésére utal) az értékpapírosításnál alkalmazott rangsor következő értékpapírszegmenshez képest, akkor ez utóbbi értékpapírszegmenst is első veszte-ségviselő kategóriájúnak kell tekinteni. A hitelminőség-javításnak (a különböző érték-papírszegmensek alkalmazásával történő) ezen értékelését addig kell ismételni, amíg a hitelminőség javítását az első veszteségviselő kategória (kategóriák) alkalmazásával értel-mesnek tartják.

13

Lejárat előtti visszafizetés

Bhkr. 1. § (2) bekezdés 56. pont és 225. §. Csak az eszközátruházóra (originatorra) vonatkozik az olyan rulírozó értékpapírosítások esetében, amelyek lejárat előtti visszafizetési lehetőséget biztosítanak.

EGYÉB

 

Értékpapírosítás típusa

Az értékpapírosítás típusának megbontása: hagyományos és szintetikus, valamint a két típus összesen, az alábbiakban definiáltak szerint.

 

Hagyományos értékpapírosítás

Bhkr. 1. § (2) bekezdés 22. pont

 

Szintetikus értékpapírosítás

Bhkr. 1. § (2) bekezdés 73. pont

BSECD, KBSECD TÁBLÁK
(CR SEC DETAILS)

Azonosító

MEGNEVEZÉS

HIVATKOZÁSOK MAGYAR JOGSZA-BÁLYOKRA ÉS MEGJEGYZÉSEK

OSZLOPOK

1

Belső azonosító kód

A belső azonosító kód: az értékpapírosítás azonosítására szolgáló intézmény által használt kód.

2

Értékpapírosítás (a továbbiakban: Ép.) azonosítója

Megnevezés vagy kódszám, mely a piacon az ép. azonosítására szolgál.

3

Ép. típusa: Hagyományos/ Szintetikus

„T” a hagyományos, „Sz” a szintetikus érték-papírosításnál. Lásd a B1SECSA, B2SECSA és a B1SECIRB B2SECIRB táblákat.

4

Az intézmény szerepe: Szponzor/Ép-t eszközátruházó

„S” a szponzornál , „O” az eszközátruházónál (originatornál). Lásd a BSECSA és a BSECIRB táblát.

5

Ép. kezdeményezésének idő-pontja

Értékpapírosítás időpontja: a pool lezárá-sának dátuma (záró dátum: éééé.hh.nn)

6

Az ép. időpontjában kezdemé-nyezett értékpapírosított kitettség teljes összege

Több eszközátruházó intézmény általi érték-papírosítás esetén csak az adatszolgáltató intézményre vonatkozó összeget kell jelenteni, a 6. oszlopban rögzített időpontra vonatkoztatva.

7–14

Értékpapírosított kitettség

Több kezdeményező intézmény általi értékpapírosítás esetén csak az adatszolgáltató intézménynek tulajdonított összeget kell jelenteni. Lásd a B1SECSA, B2SECSA és a B1SECIRB, B2SECIRB táblákat.

7

Teljes összeg

Lásd a B1SECSA, B2SECSA és a B1SECIRB, B2SECIRB táblákat.

8

Intézmények részesedése (%)

Több kezdeményező intézmény általi értékpapírosítás esetén a befektetési vállal-kozásnak a teljes értékpapírosított követelésen belül az általa kezdeményezett értékpapírosított követelést kell jelenteni.

9

Típus

A befektetési vállalkozásnak a következő kódok közül kell kiválasztani a megfelelőt:

1 – lakóingatlan fedezetű jelzáloglevelek,

2 – nem lakóingatlan fedezetű jelzálog-levelek,

3 – hitelkártya követelések,

4 – lízing,

5 – vállalkozásoknak vagy a vállalkozásokkal egyenértékűen kezelt kis- és középvállalko-zásoknak (SME-k) nyújtott hitelek,

6 – fogyasztási hitelek,

7 – kereskedelmi követelések,

8 – értékpapírosítás (visszértékpapírosítás),

9 – egyéb eszközök.

 

 

Abban az esetben, ha a pool többféle eszköztípust tartalmaz, az intézménynek meg kell jelölnie a legfontosabb típust.

10

Alkalmazott módszer (Sztenderd/Belső minősítésen ala-puló/Mix)

„SA” : sztenderd módszer esetén

„IRB”: belső minősítésen alapuló módszer esetén

 

 

„M”: ha mindkét módszert alkalmazzák az értékpapírosítási eljárás során.

11

Kitettségek darabszáma

Csak a belső minősítésen alapuló módszert alkalmazóknak kell értékpapírosítás esetén a megfelelő betűkódokat feltüntetni:

(a) N<6;

(b) 6<=N<34;

(c) 34<=N<=100;

(d) 100<N<=1000;

(e) N>1000.

12

ELGD % (kitettséggel súlyozott átlagos nemteljesítéskori veszte-ségráta (%))

Csak a Felügyeleti képlet módszerét alkalmazó befektetési vállalkozásoknak kell kitölteni. A kitettséggel súlyozott átlagos nemteljesítéskori veszteségráta (ELGD), a Bhkr. 7. melléklete szerint.

13

(-) Értékvesztés és céltartalék

Lásd a B1SECSA, B2SECSA és a B1SECIRB, B2SECIRB táblákat.

14

Értékpapírosítás előtti szavatoló-tőke követelmény (%)

Szavatoló tőke követelmény, mintha az értékpapírosított kitettség nem lenne értékpapírosítva (kezdeményezett értékpapí-rosított kitettség a teljes kitettség összegének százalékában)

15

Értékpapírosítási struktúra első veszteségviselő kategória

Lásd a B1SECSA, B2SECSA és a B1SECIRB, B2SECIRB táblákat. Több eszközátruházó általi értékpapírosítás esetén csak az adatszolgáltató intézménynek tulajdonított összeget kell jelenteni.

16–26

Értékpapírosítási pozíciók: eredeti kitettség CCF-ek nélkül

Lásd a B1SECSA, B2SECSA és a B1SECIRB, B2SECIRB táblákat.

16–21

Mérlegtételek

Lásd a B1SECSA, B2SECSA és a B1SECIRB, B2SECIRB táblákat.

16–17

Legmagasabb prioritású kategó-ria

Lásd a B1SECSA, B2SECSA és a B1SECIRB, B2SECIRB táblákat.

18–19

Középső kategória

Lásd a B1SECSA, B2SECSA és a B1SECIRB, B2SECIRB táblákat.

20–21

Első veszteségviselő kategória

Lásd a B1SECSA, B2SECSA és a B1SECIRB, B2SECIRB táblákat.

16,18,20

Minősített

Lásd a B1SECSA, B2SECSA és a B1SECIRB, B2SECIRB táblákat.

17,19,21

Nem minősített

Lásd a B1SECSA, B2SECSA és a B1SECIRB, B2SECIRB táblákat.

22–24

Mérlegen kívüli tételek és deri-vatívák

Lásd a B1SECSA, B2SECSA és a B1SECIRB, B2SECIRB táblákat.

22

Közvetlen hitelhelyettesítők

Lásd a teljes kockázatú tételek (Bhkr. 1. melléklet)

23

Elismert likviditási hitelkeretek

Az elismert likviditási hitelkeretek kezelését és alkalmazásának feltételeit a Bhkr. 238. § és 239. § rögzíti.

24

Egyéb

Az Egyéb mérlegen kívüli tételeket és származtatott ügyleteket a fentiek nem tartalmazzák.

25–26

Lejárat előtti visszafizetés

Lásd a B1SECSA, B2SECSA és a B1SECIRB, B2SECIRB táblákat.

25

Ellenőrzött?
(igen / nem)

Igen-t kell jelenteni, ha a Bhkr. 24. § (2) bekezdésben leírtaknak megfelel.

26

Alkalmazott CCF

Lásd a B1SECSA, B2SECSA és a B1SECIRB, B2SECIRB táblákat.

27

(-) Kitettség értékének levonása a szavatoló tőkéből

Lásd a B1SECSA, B2SECSA és a B1SECIRB, B2SECIRB táblákat. A Bszt. 2. melléklet 18. pont d) alpontja szerint az itt jelentett értéket a szavatoló tőkéből levonták, ezért ezt a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásánál nem kell figyelembe venni.

28

Teljes tőkekövetelmény a Bhkr. 225. § és 25. § figyelembevétele nélkül

Lásd a B1SECSA, B2SECSA és a B1SECIRB, B2SECIRB táblákat.

29

Teljes tőkekövetelmény a Bhkr. 16. §, 26. §, illetve 231. § figyelembevételével

Lásd a B1SECSA, B2SECSA és a B1SECIRB, B2SECIRB táblákat.



COREP KIEGÉSZÍTŐ TÁBLÁK KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓI:

BC11H, KBC11H MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK Mérlegen kívüli, értékpapír finanszírozó és hosszú elszámolási idejű, származtatott ügyletek, termékek közötti szerződéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettségek és azonnali ügyletek – sztenderd módszert alkalmazó intézetek számára

BC12H, KBC12H MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK Mérlegen kívüli, értékpapír finanszírozó és hosszú elszámolási idejű, származtatott ügyletek, termékek közötti szerződéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettségek és azonnali ügyletek – IRB módszert alkalmazó intézetek számára

A tábla célja
A táblázat célja a mérlegen kívüli tételek, származtatott ügyletek, értékpapír finanszírozó és hosszú elszámolási idejű ügyletek, valamint termékek között szerződéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettségek és azonnali ügyletekből származó kitettségek bemutatása a tőkekövetelmény meghatározásának alátámasztására.
A BC11H és BC12H táblák két részre bomlanak aszerint, hogy a mérlegen kívüli kötelezettség, származtatott ügylet stb. hitelezési kockázatot keletkeztet vagy sem. Ezt alapvetően az határozza meg, hogy a tétel megszűnésekor mérlegbeli eszköztétel vagy veszteség jellegű fizetési kötelezettség jelentkezik.

A tábla kitöltése

A BC11H táblát csak a sztenderd módszert, a BC12H táblát pedig csak az IRB módszert alkalmazó intézeteknek kell kitölteni.

A BC11H és BC12H táblákban a Mérlegen kívüli tételeket a Bhkr. 1. melléklet alapján a 71-72. §-okban lefektetett kitettségértéken kell a táblákban feltüntetni. Az egyes kitettségekhez tartozó céltartalékot, illetve a valós értékelés esetén az értékelési különbözetet a számviteli előírások szerinti értéken külön oszlopban kell szerepeltetni a nettó kitettség érték meghatározásához.

Az Értékpapír finanszírozó ügyleteket és hosszú elszámolási idejű ügyleteket és a Származtatott ügyleteket a Bhkr. 183. §-a szerinti módszerek alapján kell bemutatni.

A hitelezési kockázattal nem rendelkező tételeket a Bkr. előírásainak (és a hivatkozott Szmt. rendelkezéseknek) megfelelő nyilvántartási értéken kell kimutatni.


BC3H, KBC3H: ÉRTÉKPAPÍR-FINANSZÍROZÓ ÉS HOSSZÚ ELSZÁMOLÁSI IDEJŰ ÜGYLETEK, SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK ÉS TERMÉKEK KÖZÖTTI SZERZŐDÉSES NETTÓSÍTÁSI MEGÁLLAPODÁS ALAPJÁN FENNÁLLÓ KITETTSÉGEK ÉS ELSZÁMOLÁSI/NYITVASZÁLLÍTÁSI ÜGYLETEK PARTNERKOCKÁZATA

A tábla célja:

A táblázat a hitelezési kockázatok között megjelenő partnerkockázati kitettség tőkekövetelményének alátámasztására szolgál. A tábla a kitettség értékeket banki könyvi és kereskedési könyvi bontásban mutatja.
Az elszámolási ügyletek partnerkockázati kitettség értéke a BCTS tábla 1 sorában jelenik meg.

A tábla kitöltése:

Az értékpapír-finanszírozó és hosszú elszámolási idejű (BC3H1), származtatott ügyletek (BC3H2) és termékek között szerződéses nettósítási megállapodás alapján fennálló kitettség (BC3H3) banki könyvi és kereskedési könyvi tételek bemutatását szolgálja. A nyitvaszállítási és az elszámolási kockázatot hordozó ügyleteket a kereskedési könyvi kitettségek között kell megjeleníteni.
A banki könyvi tételeket Bhkr., a kereskedési könyvi tételeket a Kkr. alapján kell kitölteni.
A tábla oszlopai szerinti kitettség értékeket (a nyitvaszállítási és elszámolási kockázatot hordozó ügyletek kivételével) a partnerkockázati kormányrendeletben leírt következő módszerek szerint kell kiszámítani:
–    a) és f) oszlop a piaci árazás módszere, Bhkr. 185. §,
–    b) és h) oszlop az eredeti kitettség módszere, Bhkr. 186. §,
–    c) és i) oszlop a sztenderd módszer, Bhkr. 187–194. §,
–    d) és j) oszlop a belső modell módszer, Bhkr. 195. §,
A nyitvaszállítási és elszámolási kockázatot hordozó ügyletek kitettség értékének meghatározását a Kkr. 27. § és 30. §-ai szabályozzák.
Az értékpapír-finanszírozó és hosszú elszámolási idejű ügyleteket (BC3H1 alá tartozó sorok) a Bkr. 183. § (7) bekezdés szerinti bontásban kell részletezni.
A származtatott ügyleteket (BC3H2) a Bhkr. 183. § (1) és (2) bekezdések szerinti bontásban kell jelenteni.
A termékek közötti szerződéses nettósítás (BC3H3) leírását a Bhkr. 209–211. § tartalmazza.


C. NAGYKOCKÁZAT

BC1LE-KBC1LE BANKI ÉS KERESKEDÉSI KÖNYVI NAGYKOCKÁZAT-VÁLLALÁS

A nagykockázat-vállalásra vonatkozó táblák kitöltésénél a Bszt. 101. §, valamint a Kkr. 37/A–38. § az irányadók.

A táblacsoport a befektetési vállalkozás tevékenységében az ügyfelekhez, ügyfélcsoportokhoz kapcsolódó, a szavatoló tőke 10%-át elérő vagy azt meghaladó banki és kereskedési könyvi nagykockázat-vállalások méréséhez, egyúttal a Kkr. 37/A. § (2) és (3) bekezdésekben meghatározott nagykockázati limit betartásának ellenőrzéséhez, a limittúllépés tőkekövetelményének meghatározásához szolgáltat adatokat.

BC1LE – KBC1LE

BANKI ÉS KERESKEDÉSI KÖNYVI NAGYKOCKÁZAT-VÁLLALÁS

OSZLOPOK

MEGNEVEZÉS

MAGYAR JOGSZABÁLYOK SZERINTI HIVATKOZÁSOK ÉS MEGJEGYZÉSEK

1

Törzsszám

Az ügyfél vagy ügyfélcsoport azonosítója.
Belföldi vállalkozás esetén az adószám első nyolc számjegye, belföldi természetes személynél a születési dátum, külföldi ügyfél esetében az adatszolgáltató által alkalmazott azonosító.
Ügyfélcsoport esetében az anyavállalat vagy a főadós (legnagyobb adósságot megtestesítő ügyfél) azonosítóját kell feltüntetni.

2

Intézménytípus

Az egyedi ügyfeleket intézménytípusokba kell besorolni aszerint, hogy az ügyfél a Hpt. 5. § szerinti hitelintézetnek minősül-e vagy sem, illetve hogy az ügyfél az adatszolgáltatóval összevont felügyelet alá tartozik-e (csoporton belüli) vagy sem. Az intézmény típusa:
1: nem hitelintézet
2: hitelintézet
3: a jelentő csoportjához tartozó hitelintézet
4: a jelentő csoportjához tartozó nem hitelintézet
Ügyfélcsoport esetében az oszlop üresen marad.

3

Ügyfél / ügyfélcsoport neve

Egy ügyfélcsoport egy ügyfélnek minősül.
Az ügyfélcsoport meghatározása: Bszt. 4. § (2) 68. pont. Az ügyfélcsoport tartalmának meghatározásakor a Hpt. 2. számú melléklet III. rész 20. pontjában és a 79. § (6) bekezdésében foglaltak az irányadók.
Lásd még: a PSZÁF elnökének a felülvizsgált nagykockázat-vállalási szabályozás felügyeleti értelmezéséről szóló ajánlásának 1. mellékletét.

4

Kitettség eredeti értéke: Összesen 4=5+6+7+8

4= 5+6+7+8
A nagykockázat vállalásának minősülő kitettségek értékvesztés és céltartalék figyelembevétele nélküli bruttó értékeinek összege.

5

4-ből: Eszközök

Kkr. 37/A. § (5) bekezdés a) pont.
A 6-8. oszlopban szereplő kitettségi kategóriákba nem tartozó kockázati kitettségek.

6

4-ből: Származtatott ügyletek

Kkr. 37/A. § (5) bekezdés b) pont.

7

4-ből: Mérlegen kívüli tételek

Kkr. 37/A. § (5) bekezdés a) pont.

8

4-ből: Közvetett kitettségek

Kkr. 37/C. § (6) bekezdése.

9

(-) Értékvesztés és céltartalék képzés

A 4. oszlopban szereplő eredeti kitettség értékre képzett értékvesztés és céltartalék összege negatív előjellel.

10

Nettó kitettség érték a kockázatmérséklés (CRM) figyelembevétele előtt
10=4+9

10= 4+9

11

Ebből: Banki könyvi tételek

A 10. oszlopból a banki könyvi nettó kitettség értéke.

12

CRM hatások előtti nettó kitettség érték a szavatoló tőke %-ában

A 10. oszlopban szereplő összeg és a BCAA tábla BCAA130610 sorában lévő érték hányadosa.

13

CRM hatások előtti banki könyvi nettó kitettség érték a szavatoló tőke %-ában

A 11. oszlopban szereplő összeg és a BCAA tábla BCAA130610 sorában lévő érték hányadosa.

14

(-) Előre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek

Az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetet a Bhkr. 1. § (2) bekezdés 7. pontja definiálja.
A nagykockázat-vállalás tekintetében a hitelkockázati fedezetként érvényesíthető technikákra a Kkr. 37/B. § (4) bekezdés és a Kkr. 37/C. § (6) és (7) bekezdések az irányadók.
A fedezetek elismerhetőségére, értékük és kockázatmérséklő hatásuk kiszámítására a BCS, BCIF és BCIA táblák kitöltési útmutatói az irányadók.

15

(-) Előre rendelkezésre bocsátott fedezetek

Az előre rendelkezésre bocsátott fedezetek definícióját a Bhkr. 1. § (2) bekezdés 8. pontja tartalmazza.
Az oszlop kitöltésénél a Kkr. 37/C. § (1)–(8) bekezdések rendelkezései az irányadók.
A fedezetek elismerhetőségére, értékük és kockázatmérséklő hatásuk kiszámítására a BCS, BCIF és BCIA táblák kitöltési útmutatói az irányadók.

16

(-) Ingatlanfedezet

Ingatlanfedezet nem vehető figyelembe.

17

Nettó kitettség érték a kockázatmérséklés (CRM) figyelembe vétele után
17= 10+14+15+16

17= 10+14+15+16

18

(-) A kockázati limit meghatározásánál levonható tételek

Mentesülnek a nagykockázati limit alól a Kkr. 37/B. § (1) bekezdésében felsorolt kitettségek.

19

Hitelezésikockázat-mérséklési technikák alkalmazása utáni, a levonható tételekkel csökkentett nettó kitettség érték
19=17+18

19=17+18
A Kkr. 37/A. § (3) vagy (4) bekezdés szerint a nagykockázat-vállalási korlátozás alá eső, az egyedi ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szembeni nagykockázati kitettség értéke.

20

Ebből: Banki könyvi tételek

A 19. oszlopban szereplő összegből a banki könyvi nettó kitettség értéke.

21

Levonható tételekkel csökkentett nettó kitettség érték a szavatoló tőke %-ában

A 19. oszlopban szereplő összeg és a Bszt. 2. melléklet 26. pontjában meghatározott szavatoló tőke hányadosa. (A szavatoló tőke nagyságához kötött nagykockázat-vállalás korlátozásának alapja a BCAA130610 sorban szereplő szavatoló tőke.)

22

Levonható tételekkel csökkentett banki könyvi nettó kitettség érték a szavatoló tőke %-ában

A 20. oszlopban szereplő összeg és a BCAA130610 sorában lévő érték hányadosa.

23

(-) Levonások a szavatoló tőkéből

Tájékoztató adat: A szavatoló tőkével teljes mértékben fedezett kitettségek szavatoló tőkéből levont értéke a Kkr. 37/A. § (5) bekezdés ca) pontja szerint.

24

(-) Kereskedési könyvi nagykockázat-vállalás túllépése miatti pótlólagos tőkekövetelmény

A Kkr. 38. §-nak megfelelően képzett pótlólagos tőkekövetelmény.

SOROK

MEGNEVEZÉS

MAGYAR JOGSZABÁLYOK SZERINTI HIVATKOZÁSOK ÉS MEGJEGYZÉSEK

1

ÖSSZESEN

Összesítő adat

001–100

Egyedi ügyfél


Az oszlopnak megfelelő értéket kell feltüntetni

101

Ügyfélcsoport

199

Ügyfélcsoport


BC2LE - KBC2LE NAGYKOCKÁZAT-VÁLLALÁS – AZ ÜGYFÉLCSOPORTOK ÖSSZETÉTELÉNEK RÉSZLETEZÉSE
A tábla a BC1LE, illetve a KBC1LE táblában szereplő ügyfélcsoportok részletezését tartalmazza.

BC2LE – KBC2LE

NAGYKOCKÁZAT-VÁLLALÁS – AZ ÜGYFÉLCSOPORTOK ÖSSZETÉTELÉNEK RÉSZLETEZÉSE

OSZLOPOK

MEGNEVEZÉS

MAGYAR JOGSZABÁLYOK SZERINTI HIVATKOZÁSOK ÉS MEGJEGYZÉSEK

1

Ügyfélcsoport kódja (törzsszáma)

Meghatározása a BC1LE tábla 1. oszlopánál.

2

Ügyfél kódja (törzsszáma)

3

Intézmény típusa

Az ügyfélcsoport tagjainak intézménytípusok szerinti csoportosítása:
1: nem hitelintézet
2: hitelintézet
3: a jelentő csoportjához tartozó hitelintézet
4: a jelentő csoportjához tartozó nem hitelintézet

Az Ügyfélcsoport összesen sorokban az oszlop üresen marad.

4

Ügyfél / ügyfélcsoport neve

Egy ügyfélcsoport egy ügyfélnek minősül.
Az ügyfélcsoport meghatározása: Bszt. 4. § (2) bekezdés 68. pont. Az ügyfélcsoport tartalmának meghatározásakor a Hpt. 2. számú melléklet III. rész 20. pontjában és a 79. § (6) bekezdésében foglaltak az irányadók.
Lásd még: a PSZÁF elnökének a felülvizsgált nagykockázat-vállalási szabályozás felügyeleti értelmezéséről szóló ajánlásának 1. mellékletét.

5

Nettó kitettség érték a kockázatmérséklés (CRM) figyelembevétele előtt

A BC1LE tábla 10. oszlopában szereplő, ügyfélcsoportonkénti értékek tagonkénti részletezése.

6

Hitelezésikockázat-mérséklési technikák alkalmazása utáni, a kockázati limit meghatározásánál levonható tételekkel csökkentett nettó kitettség érték

A BC1LE tábla 19. oszlopában szereplő, ügyfélcsoportonkénti értékek tagonkénti részletezése.

SOROK

MEGNEVEZÉS

MAGYAR JOGSZABÁLYOK SZERINTI HIVATKOZÁSOK ÉS MEGJEGYZÉSEK

1

ÖSSZESEN

Összesítő adat

101

1.Csoport

Ügyfélcsoport-tagok banki és kereskedési könyvi nagykockázat-vállalásainak részletezése csoporttagonként.
Az oszlopnak megfelelő értéket kell feltüntetni.

10101

1.Csoporttag

….

 

10199

99. Csoporttag

….

 

199

99.Csoport

19901

1.Csoporttag

….

 

19999

99. Csoporttag




BC3LE- KBC3LE A 20 LEGNAGYOBB, NAGYKOCKÁZAT-VÁLLALÁSNAK NEM MINŐSÜLŐ, BANKI KÖNYVI ÉS KERESKEDÉSI KÖNYVI KOCKÁZATI KITETTSÉG

A nagykockázat-vállalásnak nem minősülő, 20 legjelentősebb – banki könyvben vagy kereskedési könyvben szereplő – kockázati kitettséget tartalmazza a tábla.

BC3LE - KBC3LE

A 20 LEGNAGYOBB, NAGYKOCKÁZAT-VÁLLALÁSNAK NEM MINŐSÜLŐ, BANKI KÖNYVI ÉS KERESKEDÉSI KÖNYVI KOCKÁZATI KITETTSÉG

OSZLOPOK

MEGNEVEZÉS

MAGYAR JOGSZABÁLYOK SZERINTI HIVATKOZÁSOK ÉS MEGJEGYZÉSEK

1

Törzsszám

Meghatározása a BC1LE tábla 1. oszlopánál.

2

Intézmény típusa

Az ügyfelek intézménytípusok szerinti csoportosítása:
1: nem hitelintézet
2: hitelintézet
3: a jelentő csoportjához tartozó hitelintézet
4: a jelentő csoportjához tartozó nem hitelintézet
Ügyfélcsoportok esetében az oszlop üresen marad.

3

Ügyfél / ügyfélcsoport neve

Az ügyfélcsoport meghatározása: Bszt. 4. § (2) bekezdés 68. pont. Az ügyfélcsoport tartalmának meghatározásakor a Hpt. 2. számú melléklet III. rész 20. pontjában és a 79. § (6) bekezdésében foglaltak az irányadók.
Lásd még: a PSZÁF elnöke .….számú, a felülvizsgált nagykockázat-vállalási szabályozás felügyeleti értelmezéséről szóló ajánlásának 1. mellékletét.

4

Nettó kitettség érték a kockázatmérséklés (CRM) figyelembevétele előtt

A nagykockázat-vállalásnak nem minősülő kockázati kitettségek –értékvesztés és céltartalék figyelembevétele utáni –nettó értékeinek összege.

SOROK

MEGNEVEZÉS

MAGYAR JOGSZABÁLYOK SZERINTI HIVATKOZÁSOK ÉS MEGJEGYZÉSEK

001–100

A 20 legnagyobb kockázati kitettség (egy ügyfélcsoport egy ügyfélnek minősül)

A nagykockázati kitettségeket nem kell jelenteni ebben a táblában.







D. PIACI KOCKÁZAT

BM1T, BM1H, BM1E, BM1C, BM1G, BM1U, BM1J, KBM1T, KBM1H, KBM1E, KBM1C, KBM1G, KBM1U, KBM1J - PIACI KOCKÁZAT: A FORGALMAZOTT, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK POZÍCIÓS KOCKÁZATAI - SZTENDERD MÓDSZER (MKR SA TDI)

Azonosító

Megnevezés

Hivatkozások magyar jogszabályokra és megjegyzések

OSZLOPOK

1,2

Összes pozíció

Bszt. 103. § és 104. §, Kkr. 3–11. §. Ezek bruttó pozíciók, nincsenek nettósítva az instrumentumokkal, de nem tartalmazzák azokat a jegyzési garanciavállalási pozíciókat, amelyeket lejegyeztek, vagy szindikátusi társult tagsággal harmadik fél jegyzett (Kkr. 22. §).

3

( - ) A jegyzési garanciavállalási pozíciókkal kapcsolatos csökken-tési hatás

Nem kell kitölteni

4,5

Nettó pozíciók

Kkr. 9. §, 17. § (10) bekezdés

6,7

( - ) Engedmények a hitelderiva-tívákkal fedezett kereskedelmi könyvi pozíciókból adódóan

Kkr. 24/A. §

8

A tőkekövetelmény számítá-sához figyelembe veendő nettó pozíciók

Azok a nettó pozíciók, amelyekhez tőkekövetelményt kell rendelni, a Kkr. IV. fejezetében szereplő különböző megközelítések-nek megfelelően.

9

Kockázati súly (%)

Nem kell kitölteni, de a számításoknál figyelembe kell venni.

10

Tőkekövetelmény

Valamennyi releváns pozíció tőkekövetelménye, a Kkr. III-IV. fejezete szerint.

SOROK

1

Forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok a kereskedési könyvben

Forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok a kereskedési könyvben és a pozíciókockázatoknak megfelelő tőkekövetel-mények a Bszt. 105. § és a Kkr. II-IV. fejezet szerint.

11

Általános kockázat. Lejárati alapú megközelítés

A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok pozíciói a lejárati alapú megközelítésben, valamint azok tőkekövetelménye a Kkr. 16. § (1)–(5) bekezdések, és (7) bekezdés, 17. § (10) és (11) bekezdések, valamint 4. számú melléklet 4.1. pontok szerint.

111

Első zóna

Kkr. 4. számú melléklet 4.1. pontja szerint.

112

Második zóna

Kkr. 4. számú melléklet 4.1. pontja szerint.

113

Harmadik zóna

Kkr. 4. számú melléklet 4.1. pontja szerint.

1141

Kiegyenlített súlyozott pozíció az összes lejárati sávban

Kkr. 4. számú melléklet 4.1. pontja szerint.

1142

Kiegyenlített súlyozott pozíció az 1. zónában

Kkr. 4. számú melléklet 4.1. pontja szerint.

1143

Kiegyenlített súlyozott pozíció a 2. zónában

Kkr. 4. számú melléklet 4.1. pontja szerint.

1144

Kiegyenlített súlyozott pozíció a 3. zónában

Kkr. 4. számú melléklet 4.1. pontja szerint.

1145

Kiegyenlített súlyozott pozíció az 1. és a 2. zóna között

Kkr. 4. számú melléklet 4.1. pontja szerint.

1146

Kiegyenlített súlyozott pozíció a 2. és a 3. zóna között

Kkr. 4. számú melléklet 4.1. pontja szerint.

1147

Kiegyenlített súlyozott pozíció az 1. és a 3. zóna között

Kkr. 4. számú melléklet 4.1. pontja szerint.

1148

Maradék kiegyenlítetlen súlyo-zott pozíciók

Kkr. 4. számú melléklet 4.1. pontja szerint.

12

Általános kockázat. Futamidő alapú megközelítés

A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok pozíciói a futamidő alapú megközelítésben, valamint azok tőkekövetelménye a Kkr. 16. § (1)–(4) bekezdések és (6)–(7) bekezdések, 17. § (10)–(11) bekezdések, valamint 4. számú melléklet 4.2. pontja szerint.

121

Első zóna

Kkr. 4. számú melléklet 4.2. pontja szerint.

122

Második zóna

Kkr. 4. számú melléklet 4.2. pontja szerint.

123

Harmadik zóna

Kkr. 4. számú melléklet 4.2. pontja szerint.

1241

Kiegyenlített, futamidővel súlyozott pozíció az összes zónában

Kkr. 4. számú melléklet 4.2. pontja szerint.

1242

Kiegyenlített, futamidővel súlyozott pozíció az 1. és a 2. zóna között

Kkr. 4. számú melléklet 4.2. pontja szerint.

1243

Kiegyenlített, futamidővel súlyozott pozíció a 2. és a 3. zóna között

Kkr. 4. számú melléklet 4.2. pontja szerint.

1244

Kiegyenlített, futamidővel súlyozott pozíció az 1. és a 3. zóna között

Kkr. 4. számú melléklet 4.2. pontja szerint.

1245

Maradvány nem kiegyenlített, futamidővel súlyozott pozíciók

Kkr. 4. számú melléklet 4.2. pontja szerint.

13

Egyedi kockázat

A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál az egyedi kockázat tőkekö-vetelménye alá eső pozíciók, és a nekik megfelelő tőkekövetelmény a Kkr. 15. §, valamint 3. számú melléklete szerint. Lásd még: a Kkr. 14. § (4) bekezdését.

131

A Kkr. 3. számú mellékletének első kategóriájába tartozó, hitelviszonyt megtestesítő érték-papírok

A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál az egyedi kockázat tőkeköve-telménye alá eső pozíciók, és a nekik megfelelő tőkekövetelmény, a Kkr. 15. §, valamint 3. számú melléklete szerint.
Lásd még: a Kkr. 14. § (4) bekezdését.

132

A Kkr. 3. számú mellékletének második kategóriájába tartozó, hitelviszonyt megtestesítő érték-papírok

A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál az egyedi kockázat tőkekö-vetelménye alá eső pozíciók, valamint a nekik megfelelő tőkekövetelmény a Kkr. 15. §, valamint 3. számú melléklete szerint.
Lásd még: a Kkr. 14. § (4) bekezdését.

133

A Kkr. 3. számú mellékletének harmadik kategóriájába tartozó, hitelviszonyt megtestesítő érték-papírok

A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál az egyedi kockázat tőkekö-vetelménye alá eső pozíciók, és a nekik megfelelő tőkekövetelmény a Kkr. 15. §, valamint 3. számú melléklete szerint.
Lásd még: a Kkr. 14. § (4) bekezdését.

134

A Kkr. 3. számú mellékletének negyedik kategóriájába tartozó, hitelviszonyt megtestesítő érték-papírok

A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál az egyedi kockázat tőkekö-vetelménye alá eső pozíciók, és a nekik megfelelő tőkekövetelmény a Kkr. 15. §, valamint 3. számú melléklete szerint.
Lásd még: a Kkr. 14. § (4) bekezdését.

135

Az 1250%-os kockázati súlyozású, illetve levonási eljárás alá tartozó értékpapírosítási kitettségek, valamint a nem minősített likviditási lehetőségek

A Bhkr. 16-33.§-a szerint.

14

A kollektív befektetési formában (KBF-ben) való része-sedés pozíciós kockázatának speciális megközelítése

Kkr. 24/B. §-a.
A Kkr. 24/B. § (2) bekezdése szerint kezelt (KBF-ben lévő) pozíciók közül csak azokat tartalmazza, amelyeknél az összes mögöttes befektetés hitelviszonyt megtestesítő értékpapírban van.
Akkor alkalmazható, amikor a KBF-ben lévő pozíciókat, illetve a mögöttes termékeket nem a Kkr. IX. fejezetében meghatározott módszerek szerint kezelik. Magában foglalja, adott esetben, a tőkekövetelményeknél alkalmazható felső értékek kihatásait.

17

Opciókhoz kapcsolódó, delta kockázaton kívüli, egyéb kocká-zatok

Kkr. 24. §, valamint 2. számú melléklet.

BM2R, KBM2R
PIACI KOCKÁZAT: A RÉSZVÉNYEK POZÍCIÓS KOCKÁZATAI –
SZTENDERD MÓDSZER (MKR SA EQU)

Azonosító

Megnevezés

Hivatkozások magyar jogszabályokra és megjegyzések

OSZLOPOK

1,2

Összes pozíció

Bszt. 103. § és 104. §, Kkr. 3–11. §-ai
Ezek bruttó pozíciók, nincsenek nettósítva az instrumentumokkal, de nem tartalmazzák azokat a jegyzési garanciavállalási pozíciókat, amelyeket lejegyeztek, vagy szindikátusi társult tagsággal harmadik fél jegyzett. (Kkr. 22. §)

3

A jegyzési garanciavállalási pozíciókkal kapcsolatos csökkentési hatás

Nem kell kitölteni

4,5

Nettó pozíciók

Kkr. 9. §, 18. §

6

A tőkekövetelmény számí-tásához figyelembe veendő nettó pozíciók

Azok a nettó pozíciók, amelyekhez tőkekö-vetelményt kell rendelni, a Kkr. IV. fejezetében leírtak szerint.

7

Kockázati súly (%)

Nem kell kitölteni, de a számításoknál figyelem-be kell venni.

8

Tőkekövetelmény

Valamennyi releváns pozíció tőkekövetelménye, a Kkr. III–IV. fejezete szerint.

SOROK

1

Részvények a kereskedési könyvben

Részvények a kereskedési könyvben és a pozíciókockázatoknak megfelelő tőkeköve-telmények a Bszt. 105. § és a Kkr. II–IV. fejezete szerint.

11

Általános kockázat

Az általános kockázatnak kitett részvény-pozíciók, valamint azok tőkekövetelménye a Kkr. 20. § és 21. § szerint.

111

Részvényindexekre vonatkozó tőzsdei határidős ügyletek, amelyek széles körűen diverzifikált indexeket reprezentálnak és külön megközelítés alá esnek

Kkr. 21. § szerint.

112

Egyéb részvények, amelyek nem tartoznak 1.1-be

Kkr. 20. § (1) bekezdése szerint.

12

Egyedi kockázat

Az egyedi kockázatnak kitett részvénypozíciók, és a megfelelő tőkekövetelmények a Kkr. 19. § és 21. § szerint.

121

Magas minőségű, likvid és diverzifikált portfóliók, alacsonyabb tőkekövetelményekkel

Kkr. 19. § (2)–(4) bekezdések és 21. §-a szerint.

122

Egyéb részvények, amelyek nem tartoznak 2.1-be

Kkr. 19. § (1) és (4) bekezdések szerint.

13

A kollektív befektetési formában (KBF-ben) való részesedés pozíciós kockázatának speciális megközelítése

Kkr. 24/B. §-a szerint.
Tartalmazza azokat a KBF-ben lévő pozíciókat, amelyek kezelése a Kkr. 24/B. § (2) bekezdése szerint történik, kivéve, ha az összes mögöttes befektetés hitelviszonyt megtestesítő értékpapírban van.
Akkor alkalmazható, amikor a KBF-ben lévő pozíciókat, illetve a mögöttes termékeket nem a Kkr. IX. fejezetében meghatározott módszerek szerint kezelik. Magában foglalja, adott esetben, a tőkekövetelményeknél alkalmazható felső értékek kihatásait.

16

Opciókhoz kapcsolódó egyéb, nem delta kockázatok

Kkr. 24. §, valamint 2. számú melléklet szerint.

BM3D, KBM3D
PIACI KOCKÁZAT: DEVIZAKOCKÁZAT - SZTENDERD MÓDSZER
(MKR SA FX)

Azonosító

Megnevezés

Hivatkozások magyar jogszabályokra és megjegyzések

OSZLOPOK

1

Összes hosszú pozíció

Bruttó pozíciók, az eszközöknek, kinnlévőségeknek és a hozzájuk hasonló olyan tételeknek tulajdoníthatóan, amelyekre utalás történik a Kkr. 40. §-ban.

2

Összes rövid pozíció

Bruttó pozíciók, a forrásoknak, kötelezett-ségeknek és a hozzájuk hasonló olyan tételeknek tulajdoníthatóan, amelyekre a Kkr. 40. § utal.

5,6

Nettó pozíciók

Kkr. 40. § és 41. §-a szerint.
A nettó pozíciókat devizánként, az esetleg egyidejűleg létező hosszú és rövid pozícióknak megfelelően kell kiszámítani.

7,8,

A tőkekövetelmény számí-tásához figyelembe veendő nettó pozíciók

Kkr. 2. § (1) bekezdés 20. pontja és 41. §-a szerint.

9

A tőkekövetelmény számí-tásához figyelembe veendő nettó pozíciók

Nem kell kitölteni.

10,11,12

Kockázati súly (%)

Nem kell kitölteni, de a számításoknál figyelembe kell venni.

13

Tőkekövetelmény

Valamennyi releváns pozíció tőkekövetelménye, a Kkr. VIII. fejezete szerint.

SOROK

01

FORINTON KÍVÜLI ÖSSZES DEVIZAPOZÍCIÓ

A forinton kívüli devizapozíciók és azok tőkekövetelménye, a Kkr. 3. § és 4. §, továbbá 8. §-a szerint (forintra történő átváltás).

014

Egyéb valuták (beleértve a külön devizanemekként kezelt kollektív befektetési formákat is)

Az általános eljárás alá eső devizapozíciók és azok tőkekövetelménye, a Kkr. VIII. fejezete szerint. Itt kell szerepeltetni az EUR és az EMU2-ben lévő valuták devizapozícióit és azok tőkekövetelményét is.

015

Arany

Az általános eljárás alá eső devizapozíciók és azok tőkekövetelménye, a Kkr. VIII. fejezete szerint.

016

Deviza-opciókhoz kapcsolódó egyéb, nem delta kockázatok

Kkr. 24. §, valamint 2. számú melléklete szerint.

 

Kiegészítő rész: devizapozíciók

A nemzetközi kodifikálást követve.

02

EUR

 

03

ERM2 valuták

Az EMU2-ben lévő valuták.

04

GBP

 

05

SEK

 

06

CHF

 

07

EGT állam egyéb valutái

EGT állam egyéb valutái

08

USD

 

09

CAD

 

10

AUD

 

11

JPY

 

12

Az Európai Unión és az Európai Gazdasági Térségen kívüli országok egyéb valutái

Az Európai Unión és az Európai Gazdasági Térségen kívüli országok egyéb valutái

13

Külön devizanemekként kezelt kollektív befektetési
formák (KBF-ek)

Kkr. 40. § (4)–(6) bekezdések szerint.

BM4A, KBM4A
PIACI KOCKÁZAT: ÁRUK – SZTENDERD MÓDSZER
(MKR SA COM)

Azonosító

Megnevezés

Hivatkozások magyar jogszabályokra és megjegyzések

OSZLOPOK

1,2

Összes pozíció: hosszú/rövid

Bruttó hosszú/rövid pozíciók az ugyanazon áruban lévő pozíciók, a Kkr. 34. § (2) bekezdés, 36. § (1) bekezdése szerint (ld. 36. § (2) bekezdést is).

3,4

Kiegészítő rész: tisztán készletfinanszírozásra szolgá-ló pozíciók

Nem kell kitölteni.

5,6

Nettó pozíciók

Kkr. 37. § (1) bekezdése.

7

A tőkekövetelmény számí-tásához figyelembe veendő pozíciók

Valamennyi releváns pozíció, a Kkr. VI. fejezete szerint.

9

Tőkekövetelmény

Valamennyi releváns pozíció tőkekövetelménye, a Kkr. VI. fejezete szerint.

SOROK

1

ÖSSZES ÁRUPOZÍCIÓ

Árupozíciók és azok piaci kockázatának tőkekövetelménye, a Kkr. 3. § és 4. § és VI. fejezete szerint.

11

Lejárat szerinti lépcsőzetes megközelítés

Árupozíciók a lejárat szerinti lépcsőzetes megközelítésben, a Kkr. 36. § szerint.

111

Lejárati sáv ≤1 év

Kkr. 11. számú melléklete szerint.

112

Lejárati sáv > 1 év és ≤3 év

Kkr. 11. számú melléklete szerint.

113

Lejárati sáv > 3 év

Kkr. 11. számú melléklete szerint.

114

Kiegyenlített hosszú és rövid pozíciók az egyes lejárati sávokon belül

Kkr. 36. § (3) és 36. § (5) bekezdés a) pontja.

115

Kiegyenlített pozíciók két lejárati sáv között

Kkr. 36. § (4) és 36. § (5) bekezdés b) pontja.

116

Maradék kiegyenlítetlen pozíciók

Kkr. 36. § (5) bekezdés c) pontja.

13

Egyszerűsített megközelí-tés: összes pozíció

Árupozíciók az egyszerűsített megközelítésben, a Kkr. 37. § szerint.

16

Áruopciókhoz kapcsolódó egyéb, nem delta kockázatok

Kkr. 35. §

181,…,184

Összes pozíció a 4 fő árucsoportban

Árupozíciók és azok piaci kockázatának tőkekövetelménye a 4 fő árucsoport esetében, a Kkr. 3. § és 4. § és VI. fejezete szerint.
Az M4A1 sor megbontása a 4 fő árucsoport szerint.

EGYÉB

 

Áru

Az általános és az egyedi kockázatokra vonatkozó tőkekövetelményeket minden egyes árufajtára külön kell számítani. Ugyanakkor, az árupozíciókat egyetlen táblában, összevontan kell jelenteni. (Figyelem! Az M4A181–M4A184 sorokban az adatok árucsoportonként szerepel-nek!)

BM5M, KBM5M
PIACI KOCKÁZAT: BELSŐ MODELLEK
(MKR IM)

Azonosító

Megnevezés

Hivatkozások magyar jogszabályokra és megjegyzések

OSZLOPOK

1

Korrekciós tényező x az előző 60 üzleti nap átlagos kockáztatott értéke (VaR)

A Kkr. 46. § (1) bekezdés b) pontja és 46. § (2) bekezdése szerint.
Nem tartalmazza sem az egyedi kockázat miatti, sem pedig a nemteljesítési kockázat miatti pótlólagos tőkekövetelményt abban az esetben, ha a modell azokat külön számszerűsíti.

2

Előző napi kockáztatott érték (VaR)

A Kkr. 46. § (1) bekezdés a) pontja szerint.
Nem tartalmazza sem az egyedi kockázat miatti, sem pedig a nemteljesítési kockázat miatti pótlólagos tőkekövetelményt abban az esetben, ha a modell azokat külön számszerűsíti.

3

Egyedi kockázat miatti pótlólagos tőkekövetelmény

Akkor kell megadni, ha a modell az egyedi kockázat miatti pótlólagos tőkekövetelményt külön számszerűsíti.

4

A nemteljesítési kockázat miatti pótlólagos tőkekövetel-mény

A Kkr. 43. § (8) bekezdés i) és k) pontja szerint.
Akkor kell megadni, ha a modell a nemteljesítési kockázat miatti pótlólagos tőkekövetelményt külön számszerűsíti.

5

Tőkekövetelmény

Az összes kockázati tényező alapján számolt összes kockáztatott érték (VaR).
Kkr. 46. §

6

A túllépések száma az előző 250 munkanapban

Kkr. 45. §

7

Korrekciós tényező

Kkr. 46. § (2) bekezdés.

SOROK

1

Összes pozíció

Kkr. 43. § (1) bekezdés és 44. §.

111

Forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Összhangban a Kkr. 43. § (1) bekezdésének a pozíciókockázatra vonatkozó részével, és a 44. § (1) és (2) bekezdésekkel (a kamatlábkockázati tényezőkkel).

1111

Forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok - általános kockázat

Kkr. 2. § (1) bekezdés 1. pontja.
Akkor kell megadni, ha a modell számszerűsíti.

1112

Forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok - egyedi kockázat

Kkr. 2. § (1) bekezdés 7. pontja. Akkor kell megadni, ha a modell számszerűsíti.

112

Részvények

Összhangban a Kkr. 43. § (1) bekezdésének a pozíciókockázatra vonatkozó részével, és a 44. § (4) bekezdésével (a részvénykockázati tényezők-kel).

1121

Részvények –
általános kockázat

Kkr. 2. § (1) bekezdés 1. pontja. Akkor kell megadni, ha a modell számszerűsíti.

1122

Részvények –
egyedi kockázat

Kkr. 2. § (1) bekezdés 7. pontja. Akkor kell megadni, ha a modell számszerűsíti.

113

Devizakockázat

Kkr. 46. § (1) pontja.

114

Árukockázat

Kkr. 46. § (1) pontja.

121

Általános kockázat össze-sen

Akkor kell megadni, ha a modell külön számszerűsíti az általános kockázatot.
Kkr. 46. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja: az összes kockázati tényező általános kockázatának összesített kockáztatott értéke (VaR). Ha alkalmazható, a korrelációs hatások figyelembe vételével (43. § (6) bekezdés).

122

Egyedi kockázat összesen

Akkor kell megadni, ha a modell külön számszerűsíti az egyedi kockázatot.
Kkr. 45. § (5)–(9) bekezdések, 46. § (2) bekezdés.
A kereskedési könyvben szereplő részvények és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok egyedi kockázatának megfelelő kockáztatott érték (VaR), a korrelációs hatásokat is figyelembe véve, ha az alkalmazható (43. § (6) bekezdés).

BM6AM, KBM6AM
PIACI KOCKÁZAT: BELSŐ MODELLEK RÉSZLETEZÉSE
(MKR IM Details)

Azonosító

Megnevezés

Hivatkozások magyar jogszabályokra és megjegyzések

OSZLOPOK

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉS: Ez a jelentési forma előírható minden egyes használt modellre, illetve az összes egyedi modell aggregálásához. Így az összes egyedi modell aggregálása esetén, a következő kódok némelyikét – amelyek inkompatibilisek lehetnek egyedi szinten – egyidejűleg lehet jelenteni. Ha a szervezetek egynél több belső modellel rendelkeznek, akkor az M6AM táblában szereplő minden egyes M6AMxy sorra vonatkozóan ki kell tölteni egy M6BxyM táblát.

Az M6AM táblában szereplő minden egyes modellről (sorról) ki kell tölteni egy M6B01M táblát (ahol „nn” helyére 01, 02, 03,… stb. kerül).

1

Instrumentum-kód

Az instrumentum-kód a szabályozási modell által lefedett instrumentum-kategóriákat mutatja:
1 = részvények;
2 = hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok;
3 = devizák;
4 = áruk.
Például, ha a kockáztatott értéket (összesen) a részvényekre, a hitelviszonyt megtestesítő érték-papírokra és a devizákra számolják, akkor a kód: 123.

2

Az egyedi kockázat kiszámításának kódja a részvények esetében

Az egyedi kockázat kiszámításának kódját mutatja a részvények esetében. A kódok:
1 = az egyedi kockázat nem számszerűsített;
2 = az egyedi kockázat számszerűsített, beleértve az esemény- és a nemteljesítési kockázatot
3 = az egyedi kockázat számszerűsített – az esemény- és a nemteljesítési kockázat kizárásával –, a kockáztatott értéknek azzal a részével, ami az egyedi kockázattal kapcsolatos
4 = az egyedi kockázat számszerűsített – az esemény- és a nemteljesítési kockázat kizárásával – a kereskedési könyv egyedi kockázatokat tartalmazó részportfólióira vonatkozó számításokkal

3

Az egyedi kockázat kiszámításának kódja a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében

Az egyedi kockázat kiszámításának kódját mutatja a hitelviszonyt megtestesítő papírok esetében. A kódok:
1 = az egyedi kockázat nem számszerűsített;
2 = az egyedi kockázat számszerűsített, beleértve az esemény- és a nemteljesítési kockázatot
3 = az egyedi kockázat számszerűsített – az esemény- és a nemteljesítési kockázat kizárásával –, a kockáztatott értéknek azzal a részével, ami az egyedi kockázattal kapcsolatos
4 = az egyedi kockázat számszerűsített – az esemény- és a nemteljesítési kockázat kizárásával – a kereskedési könyv egyedi kockázatokat tartalmazó részportfólióira vonatkozó számítá-sokkal

4

A túllépések számának meghatározásánál használt nyereség/veszteség kódja

A nyereség/veszteség kódja mutatja annak az eredménynek a típusát, amelyet a plusz-tényező kiszámításához használnak [vö.: Kkr. 46. § (2) bekezdés]:
1 = tényleges kereskedési eredmények az érintett napokra [vö.: Kkr. 45. § (2) bekezdés a) pontja, (3) bekezdés, (4) bekezdés];
2 = elméleti kereskedési eredmények az érintett napokra, az előző (kereskedési) nap végén rögzített pozíciókon [vö.: Kkr. 45. § (2) bekezdés b) pontja, (4) bekezdés];

5

A belső modell szerinti kockáztatott érték (VaR) konfidencia-intervalluma

A kockázatkezelési célra használt konfidencia-intervallum (nincs jogszabályi hivatkozás). Akkor kell kitölteni, ha a belső modellnél a kockáztatott érték kiszámításakor 99%-tól eltérő konfidencia-intervallumot alkalmaznak. A konfidencia-intervallumot 3 tizedesre kell megadni. Pl. 99% esetén: 0,990.

6

A belső modell szerinti kockáztatott érték (VaR) tartási periódusa

A kockázatkezelési célra használt tartási periódus (nincs jogszabályi hivatkozás). Akkor kell kitölteni, ha a belső modellnél a kockáztatott érték kiszámításakor nem 10 napos tartási periódussal számolnak.

SOROK

01, 02, …

 

A belső modellek felsorolásához használt kód. Az utolsó két számjegy 01-től kezdődően egyesével növekszik.

BM6B01M, KBM6B01M
PIACI KOCKÁZAT: BELSŐ MODELLEK RÉSZLETEZÉSE
(MKR IM Details)

Azonosító

Megnevezés

Hivatkozások magyar jogszabályokra és megjegyzések

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉS: Ha a szervezetek egynél több belső modellel rendelkeznek, akkor a BM6AM táblában szereplő minden egyes BM6AMxy sorra (vagyis: minden egyes modellre) vonatkozóan ki kell tölteni egy BM6BxyM táblát.

OSZLOPOK

1

Nap

Előre meghatározott: 1-től 92-ig.

2

Szabályozás szerinti kockáztatott érték (VaR) (konfidencia-intervallum = 99%, T=10)

Kockáztatott érték (VaR), összhangban a Kkr. 45. §-ban szereplő előírásokkal, a szorzótényező alkalmazása előtt, 10 napos tartási periódussal és 99%-os konfidencia-intervallummal.

3

Szabályozás szerinti kockáztatott érték (VaR) (konfidencia-intervallum = 99%, T=1)

Kockáztatott érték (VaR), összhangban a Kkr. 45. §-ban szereplő előírásokkal, a szorzótényező alkalmazása előtt, 1 napos tartási periódussal és 99%-os konfidencia-intervallummal.

4

Egyedi kockázat miatti pótlólagos tőkekövetelmény

Akkor kell megadni, ha a modell az egyedi kockázat miatti pótlólagos tőkekövetelményt külön számszerűsíti.

5

A nemteljesítési kockázat miatti pótlólagos tőkekövetel-mény

Kkr. 43. § (8) bekezdés i) és k) pontjaival.

6

Belső modell szerinti kockáztatott érték (VaR)

A VaR eredménye, amit kockázatmenedzselési célokra használnak. A számításoknak az 5. és a 6. oszlopban szereplő információkon kell alapulniuk.

7

Belső modell szerinti kockáztatott értékre (VaR) vonatkozó limit

A belső modell szerinti kockáztatott érték (VaR) határértéke, összefüggésben a belső modell szerinti kockáztatott értékkel. A számításoknak az M6AM tábla 5. és 6. oszlopában szereplő információkon kell alapulniuk.

 

Az utólagos ellenőrzésnél ténylegesen használt nyere-ség/veszteség

A következő két nyereség/veszteség közül csak az egyik használható.

8

Elméleti

Elméleti napi nyereség/veszteség, a Kkr. 45. §-ban definiáltak szerint.

9

Tényleges

Tényleges napi nyereség/veszteség, a Kkr. 45. §-ban definiáltak szerint.

SOROK

01, 02, …92

Egy adott modell esetében a napok felsorolásához használt kód. Az utolsó két számjegy 01-től 92-ig egyesével növekszik.




E. MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT


1M14879_20

BOP, KBOP

A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK MŰKÖDÉSI KOCKÁZATA TŐKEKÖVETELMÉNYÉNEK SZÁMÍTÁSA (OPR)

Azonosító

Megnevezés

Hivatkozások magyar jogszabályokra és megjegyzések

OSZLOPOK

1,2,3

Bruttó jövedelem

A Bmkr. 3. § tartalmazza a bruttó jövedelem meghatározását (amely az irányadó mutató alapjául szolgál).

Az irányadó mutató számítása során csak az auditált adatok vehetők figyelembe, kivéve a Bmkr. 3. § (2) bekezdés és 4. § (2) bekezdés szerinti eseteket, amikor az üzleti terv alapján becsült adatok alkalmazhatók.

4,5,6

Hitelek és kölcsönök (az alternatív sztenderd módszer (ASA) alkalmazása esetén)

A Bmkr. 5. § alapján, a működési kockázat tőkekövetelményének meghatározása során (a Felügyelet engedélyével) alternatív mutatót lehet alkalmazni a lakossági banki és a kereskedelmi banki tevékenység esetében.

Az alternatív mutató alkalmazására a továbbiakban „alternatív sztenderd módszer”-ként utalunk. Az alternatív sztenderd módszer meghatározásának alapja a Bmkr. 5. § (2) bekezdés szerinti összeg.

Az irányadó mutató számításakor figyelembe vehető összegek

Alapvető mutató módszer (BIA) esetén az irányadó mutató számításakor a Bmkr 3. § (3) bekezdés alapján csak annak az évnek az eredménye vehető figyelembe, ahol az összeg pozitív. A számtani átlag számítása során csak a pozitív összegeket kell figyelembe venni, azon évek számával kell osztani, amikor pozitív az összeg.

Sztenderd módszer (TSA)/ alternatív sztenderd módszer (ASA) esetén a Bmkr. 4. § (1) és (2) bekezdés szerint kell eljárni. Ezen módszerek alkalmazásakor az átlagszámításnál figyelembe veendő évek száma minden esetben 3. (A Bmkr. 4. § (1) bekezdése szerint.)

7

Tőkekövetelmény

A Bmkr. szerint a működési kockázatokra számított tőkekövetelmény.

8

Ebből (7. oszlopból):

allokációs mechanizmusból adódó

A tőkekövetelményből a Bmkr. 9. § (2) bekezdés szerinti összeg. Csak azok az intézmények töltik ki, amelyek az allokációs módszert alkalmazzák.

9

Tőkekövetelmény az azt csökkentő hatások előtt (a várható veszteségeket mérséklő belső üzletviteli eljárásokból, biztosítás vagy kockázatot csökkentő más jogügylet alkalmazásából adódóan)

A várható veszteségek kezelésére a Bmkr. 6. § (7) bekezdés vonatkozik.

A biztosítás vagy a kockázatot csökkentő más jogügylet a Bmkr. 8. § szerint.

10

(-) Tőkekövetelmény csökkentése a várható veszteségek üzletviteli eljárásokkal történő mérsékléséből

A várható veszteségek kezelése a Bmkr. 6. § (7) bekezdés szerint.

11

(-) Tőkekövetelmény csökkentése biztosítás vagy kockázatot csökkentő más jogügylet által

A Bmkr. 8. § alapján.

12

Ebből (11. oszlopból):
biztosítás miatt

A Bmkr. 8. § alapján.

13

Biztosítás, vagy kockázatot csökkentő más jogügyletek tőkekövetelmény-csökkentési limitjének túllépése

A Bmkr. 8. § (6) bekezdés alapján.

14

Módosító oszlop

A javítás miatt módosuló sorokat „M”-mel kell jelölni.

SOROK

1

Alapvető mutató módszer szerint (BIA)

Bmkr. 3. §. Ezt a sort csak azok az intézmények töltik ki, amelyek ezt a módszert alkalmazzák.

A Bmkr 10. §, 11. § szerint több módszer együttes alkalmazása esetén itt csak az alapvető mutató módszer szerinti tőkekövetelményt kell szerepeltetni.

2

Sztenderd módszer (TSA) szerint /Alternatív sztenderd módszer (ASA) szerint

Bmkr. 4. § és 5. §. Ezt a sort csak azok az intézmények töltik ki, amelyek ezt a módszert alkalmazzák.

A Bmkr 10. §, 11. § szerint több módszer együttes alkalmazása esetén itt csak a sztenderd / alternatív sztenderd módszer szerinti tőkekövetelményt kell szerepeltetni.

211–218 végű sorok

Sztenderd módszer szerint (TSA)

Az egyes üzletágakba besorolható tevékenységek a Bmkr. 1. melléklete, valamint a Bmkr. 7. § (2) bekezdése szerint.

Az üzletági besorolásra vonatkozó szabályok a Bmkr. 4. § (4)–(6) bekezdése, valamint a Bmkr. 7. § (2) bekezdése szerint.

Ezeket a sorokat csak azok az intézmények töltik ki, amelyek ezt a módszert alkalmazzák.

221–222

végű sorok

Alternatív sztenderd módszer szerint (ASA)

Bmkr. 5. §. Ezeket a sorokat csak azok az intézmények tölti ki, amelyek ezt a módszert alkalmazzák.

3

Fejlett mérési módszer szerint (AMA)

Bmkr. 6–9. §, és 2. melléklet. Ezt a sort csak azok az intézmények töltik ki, amelyek ezt a módszert alkalmazzák. A Bmkr 10–11. § szerint több módszer együttes alkalmazása esetén itt csak a fejlett mérési módszer szerinti tőkekövetelményt kell szerepeltetni.

4

Tőkekövetelmény összesen (több módszer együttes alkalmazása esetén)

A Bmkr. 10–11. § alapján itt az összes tőkeköve-

telményt kell szerepeltetni.


1M14879_21

B1OPD, KB1OPD

BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK – MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT: BRUTTÓ VESZTESÉG ÜZLETÁGANKÉNT ÉS VESZTESÉGKATEGÓRIÁNKÉNT AZ ELMÚLT NÉGY NEGYEDÉVBEN (OPR Details)

Azonosító

Megnevezés

Hivatkozások magyar jogszabályokra és megjegyzések

Ezt a táblát a sztenderd (TSA) / alternatív sztenderd (ASA) és a fejlett mérési módszert (AMA) alkalmazóknak kell kitölteni. A tábla kitöltésénél csak a könyvelt adatok vehetők figyelembe.

OSZLOPOK

1-től 7-ig

Veszteségkategóriák

A veszteségkategóriák meghatározása a Bmkr. 2. melléklete alapján történik.

8

Veszteségkategóriák összesen

„Az események száma” és az „összes veszteség” sorok esetében az 1–7. oszlopban szereplő adatok összegét kell beírni, míg a „maximális egyedi veszteség” sorok esetén az adott sorban szereplő maximális értéket.

9,10

Az adatgyűjtésnél használt küszöbérték: legalacsonyabb/legmagasabb

A Bmkr. 7. § (4) bekezdés szerint. Ha egy adott üzletágban ugyanaz a küszöbérték minden veszteségkategória esetében, akkor azt csak a 9. oszlopba kell beírni.

Ha különböző küszöbértékek is vannak az adott üzletágban, akkor mindkét oszlop kitöltendő.

11

Módosító oszlop

A javítás miatt módosuló sorokat „M”-mel kell jelölni.

SOROK

 

Az üzletág fogalma

Lásd a BOP táblánál leírtakat.

 

A veszteségek üzletágakba sorolása

Bmkr. 4. § (4) és (5) bekezdések, 7. § (2)–(4) és (6) bekezdések, valamint a Bmkr. 1. és 2. melléklete szerint. A veszteségeket az alkalmazott küszöbérték figyelembevételével kell jelenteni. (lásd fent)

011,021,031, 041,051,061, 071,081,091,101

Az események száma

A nyilvántartásra vett események száma üzletáganként.

Ha egy esemény több üzletágra is hatással van, akkor minden olyan érintett üzletágban jelenteni kell, ahol az adott üzletághoz tartozó veszteség meghaladja a vonatkozó küszöbértéket.

A 101-es sorban azonban csak egyszer szabad figyelembe venni ezeket a több üzletágra is kiható eseményeket.

012,022,032, 042,052,062,

072,082,092,

102

Összes veszteség

A belső adatbázisban rögzített összes veszteség üzletáganként, illetve eseménytípusonként megbontva.

013,023,033

043,053,063

073,083,093,103

Maximális egyedi veszteség

A maximális egyedi veszteség üzletágankénti nyilvántartása.

Az olyan eseményeket, amelyek több üzletágra is hatással vannak, a 103-as sorban is egy eseményként kell kezelni (hasonlóan a 101-es sorhoz). Ebből adódóan, a maximális egyedi veszteség a 103-as sorban magasabb lehet, mint az üzletágankénti maximális egyedi veszteségek közül a legnagyobb.

101, 102, 103

Üzletágak összesen

Minden egyes veszteségkategóriára érvényesek a következők:

- A küszöbérték feletti események száma: ez az érték alacsonyabb lehet, mint az üzletágankénti adatok összegzéséből adódó szám, mert a több üzletágra is kiható eseményeket itt csak egyszer szabad figyelembe venni.

- Az összes veszteség megegyezik az egyes üzletági veszteségek összegével.

- A maximális egyedi veszteség: az itt szereplő adat magasabb lehet, mint az egyes üzletágak legmagasabb egyedi vesztesége, ha egy esemény több üzletágra is hatással van.

EGYÉB

 

Veszteségesemény

Az az esemény, amely az adott intézmény eredményét, vagy tőkéjének nagyságát befolyásoló, negatív pénzügyi hatást okoz.

 

Elmúlt év

A könyvelés dátuma alapján, az elmúlt 4 negyedévre vonatkozik.

B2OPLD, KB2OPLD
BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK - FŐBB MŰKÖDÉSI KOCKÁZATI VESZTESÉGEK, AMELYEKET AZ ELMÚLT NÉGY NEGYEDÉVBEN VETTEK NYILVÁNTARTÁSBA, ILLETVE AMELYEK A KORÁBBI ÉVEKET ÉRINTIK, DE MÉG LEZÁRATLANOK (OPR LOSS DETAILS)

Ezt a táblát a sztenderd (TSA) / alternatív sztenderd (ASA) és a fejlett mérési módszert (AMA) alkalmazóknak kell kitölteni, az elmúlt 4 negyedévre, illetve a lezáratlan veszteségekre vonatkozóan.
A tábla kitöltésénél csak a könyvelt adatok vehetők figyelembe.

Azonosító

Megnevezés

Hivatkozások magyar jogszabályokra és megjegyzések

OSZLOPOK

1

Belső referencia szám

Az intézmény saját adatbázisában használt belső kód az egyes veszteségek azonosítására.

2

Bruttó veszteség

A Bmkr. 7. § (5) bekezdés szerinti adatgyűjtés.
A bruttó veszteség számvitelileg kimutatható, ténylegesen felmerült, könyvelt veszteség, az adott intézmény eredményét vagy tőkéjének nagyságát befolyásolva negatív pénzügyi hatást eredményez.

3

Ebből: nem realizált

A bruttó veszteség azon része, amelyet még nem könyveltek le.

4

Státusz: lezárt? igen/nem

Igen („I”), ha a veszteség összege végleges, nem várható további veszteség vagy megtérülés. Nem („N”), ha további veszteség vagy megtérülés várható.

5

Közvetlenül megtérült veszteség-rész

A Bmkr. 7. § (5) bekezdés szerinti adatgyűjtés.
Minden olyan összeg, amely az intézmény saját megtett intézkedéseiből adódóan térült vissza. Ennek megfelelően, a biztosításból származó megtérülés itt nem szerepel.

6

Biztosítás (vagy kockázatot csökkentő más jogügylet) követ-keztében már megtérült veszteség

A Bmkr. 7. § (5) bekezdés szerinti adatgyűjtés.
A működési kockázatból adódó veszteségek biztosítás, vagy kockázatot csökkentő más jogügylet következtében már megtérült összege. Kockázatot csökkentő más jogügylet: lásd a BOP tábla 11. oszlopánál leírtakat.

7

Potenciálisan még megtérülő veszteség (közvetlenül, illetve biztosítás vagy kockázatot csökkentő más jogügylet következtében

A Bmkr. 7. § (5) bekezdés szerinti adatgyűjtés.
Az az összeg, amely várhatóan még megtérül. (Az intézmény – veszteséget okozó esemény hatásának mérséklésére tett – intézkedéseiből, illetve biztosításból vagy kockázatot csökkentő más jogügyletből adódóan.)

8

Hitelkockázattal, vagy piaci kockázattal kapcsolatos

Bmkr. 7. § (2) bekezdés. „H” a hitelkockázatot,
„P” a piaci kockázatot jelenti.

9–17

A bruttó veszteség üzletágankénti százalékos megoszlása

A Bmkr. 7. § (2) bekezdés alapján.

18

Veszteségkategória (szám)

Bmkr. 7. § (2) bekezdés.
Az egyes veszteségkategóriákra használt számkódot a B1OPD tábla alapján kell beírni, 1-től 7-ig:
1 – Belső csalás
2 – Külső csalás
3 – Munkáltatói gyakorlat és munkabiztonság
4 – Ügyfelek, termékek és üzleti gyakorlat
5 – Tárgyi eszközöket ért károk
6 – Üzletmenet fennakadása vagy rendszerhiba
7 – Végrehajtás, teljesítés és folyamatkezelés

19

A bekövetkezés dátuma

Bmkr. 7. § (5) bekezdés.
Az a dátum, amikor az esemény bekövetkezett, vagy elkezdődött (dátum: éééé.hh.nn).

20

A felismerés dátuma

Bmkr. 7. § (5) bekezdés.
Az a dátum, amikor az eseményt felismerték
(dátum: éééé.hh.nn).

21

Az első kártérítés dátuma (biztosításból, vagy kockázatot csökkentő más jogügyletből adódóan)

Bmkr. 7. § (5) bekezdés.
Az a dátum, amikor a biztosítótól (vagy azon féltől, akire a kockázatot áthárították) az első kártérítési összeg megérkezett (dátum: éééé.hh.nn).

22

A legutóbbi kártérítés dátuma (biztosításból, vagy kockázatot csökkentő más jogügyletből adódóan)

Bmkr. 7. § (5) bekezdés.
Az a dátum, amikor a biztosítótól (vagy azon féltől, akire a kockázatot áthárították) a legutóbbi kártérítési összeg megérkezett. Lezárt esemé-nyeknél a legutolsó fizetés dátumát kell feltüntetni (dátum: éééé.hh.nn).

23

Könyvelés dátuma

A bruttó veszteség könyvelésének dátuma
(dátum: éééé.hh.nn).

24

Az eseményhez kapcsolódó veszteségek száma

Az ugyanazon egyedi okra visszavezethető (akár eltérő típusú) eseményeket – ellentétben a működési kockázati kitettség mérésekor, illetve a tőkekalkuláció során alkalmazott elvvel – itt külön eseményekként kell kezelni. Ezen veszteségek darabszámát kell itt jelenteni.
Nem tartoznak ide az ismétlődő események (ahol a kiváltó ok azonos, és a veszteséghatás is azonos vagy hasonló).

25

Módosító oszlop

A javítás miatt módosuló sorokat „M”-mel kell jelölni.

EGYÉB

Főbb működési kockázati veszteségek, amelyeket az előző évben vettek nyilvántartásba, illetve amelyek a korábbi éveket érintik, de még lezáratlanok

A nyilvántartásba vett (és érték alapján csökkenő sorrendbe rendezett) veszteségek darabszám szerinti 10%-át kell jelenteni, a legnagyobbtól kezdve. Ha a veszteségek száma nem érte el a 100-at, akkor minimum 10 db-ot kell jelenteni, illetve ha ennél is kevesebb volt, akkor tételesen valamennyi veszteséget szerepeltetni kell.



F. ELŐKÉSZÍTETT JELENTÉS

Az adatszolgáltató informatikai rendszereit köteles alkalmassá tenni arra, hogy a Felügyelet határozatára beküldendő előkészített jelentést bármelyik napra vonatkozóan két munkanapon belül képes legyen előállítani, és (a helyszíni vagy a helyszínen kívüli ellenőrzés céljából) a Felügyelethez eljuttatni.
30D2 SAJÁT SZÁMLÁS KERESKEDÉSI KÖNYVI POZÍCIÓK
A tábla gyakorisága: előkészített.
A tábla célja
A tábla célja az adatszolgáltató saját számlás pozíciójának vizsgálata.

A tábla kitöltése
A kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciókat tartalmazza a táblázat. A piaci érték meghatározásához a KKr. 5–7. §-ban előírt értékelési szabályokat kell alkalmazni.

A Kkr. 9. § alapján az azonos jogokat megtestesítő értékpapírokat, valamint az azonos pénzügyi eszközre és lejáratra szóló határidős ügyleteket nettósítani kell, míg a mérlegen belüli és mérlegen kívüli pozíciókat egymással szemben nettósítani lehet, ha megfelelnek a Kkr. 9. § (2) bekezdésének. Ebben az esetben az alapterméket kell jelenteni.


G. ESETI JELENTÉS
38J1 KERESKEDÉSI KÖNYVBE NEM KERESKEDÉSI KÖNYVBŐL ÁTSOROLT TÉTELEK
A tábla gyakorisága: eseti.
Az adatszolgáltatás határideje: az átsorolást követő 2. munkanap 18 óra.
A tábla célja
A tábla célja a nem kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók kereskedési könyvbe történő sorolásának, az adott pozíció fedezeti jellegének és piaci értékének bemutatása.
A táblázatban használt fogalmak
Pozíció (Fedezett pozíció): az Szmt. 3. § (8) bekezdés 10. pontja szerinti fedezett ügyletek.
Fedezeti pozíció: az Szmt. 3. § (8) bekezdés 10. pontja szerinti fedezeti ügyletek.
A tábla kitöltése
A táblában azokat a pozíciókat kell szerepeltetni, amelyeket az intézmény nem kereskedési könyvi (banki könyv) nyilvántartásába korábban már felvettek. Azokat az ügyleteket, amelyeket az intézménynél először a kereskedési könyvben vesznek nyilvántartásba, illetve amely pozíciók megszűnnek, nem szabad az átsorolt tételek között bemutatni. Az általános szabálytól eltérően, átsorolt tételként lehet figyelembe venni a kereskedési pozíciók (pl. határidős deviza vétel) fedezeteként kötött pénzpiaci ügyleteket (pl. a bankközi kihelyezést).
A tábla oszlopai
3. és 9. oszlop: Szöveges mező, ahol az adott pénzügyi eszköz szokásos, általában használt mennyiségi egységét kell megadni. Pl.: a részvényeknél db, kötvényeknél a címletérték (kiegészítve a devizanem ISO-kódjával), GDR esetében az őrző által kiállított letéti igazolás mennyiségi egysége stb.
5. és 11. oszlop: A piaci ár meghatározásához a KKr. 5–8. §-ában előírt értékelési szabályokat kell alkalmazni.
6. és 12. oszlop: A pozíciók értékét a kereskedési könyvi nyilvántartás első értékelése alapján kell megállapítani, a KKr. 5–8. §-ában előírt értékelési szabályok alapján.

38J2 KERESKEDÉSI KÖNYVBŐL NEM KERESKEDÉSI KÖNYVBE ÁTSOROLT TÉTELEK
A tábla gyakorisága: eseti.
Az adatszolgáltatás határideje: az átsorolást követő 2. munkanap 18 óra.
A tábla célja
A tábla célja a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók kereskedési könyvből történő kivezetésének, az adott pozíció fedezeti jellegének és piaci értékének bemutatása.
A tábla kitöltése
A táblában csak azokat a pozíciókat kell szerepeltetni, amelyeket az intézmény kereskedési könyvi nyilvántartásába korábban felvettek, és amelyek továbbra is fennállnak, de az intézmény döntése szerint átkerülnek a nem kereskedési könyvi nyilvántartásba. A megszűnő pozíciókat nem szabad az átsorolt tételek között szerepeltetni.
A tábla oszlopai
3. és 9. oszlop: Szöveges mező, ahol az adott pénzügyi eszköz szokásos, általában használt mennyiségi egységét kell megadni. Pl.: a részvényeknél db, kötvényeknél a címletérték (kiegészítve a devizanem ISO-kódjával), GDR esetében az őrző által kiállított letéti igazolás mennyiségi egysége stb.
5. és 11. oszlop: A piaci ár meghatározásához a KKr. 5–8. §-ában előírt értékelési szabályokat kell alkalmazni.
6. és 12. oszlop: A pozíciók értékét a kereskedési könyvi nyilvántartás utolsó értékelése alapján kell megállapítani, a KKr. 5–8. §-ában előírt értékelési szabályok alapján.
1

A rendeletet a 2013: CXLIII. törvény 173. § 42. pontja hatályon kívül helyezte 2013. október 1. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére