• Tartalom

2011. évi CLXXV. törvény

az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról1

2011.12.23.

Az Országgyűlés elismerve, hogy
az emberek önkéntes összefogása nélkülözhetetlen Magyarország fejlődéséhez,
a civil szervezetek a társadalom alapvető egységei, amelyek folyamatosan hozzájárulnak közös értékeink mindennapi megvalósulásához;
az egyesülési szabadság érvényesülése, valamint
a civil szervezetek működési alapjainak megteremtése,
társadalmilag hasznos és közösségteremtő tevékenységük elismerése,
közérdekű, illetve közhasznú tevékenységük támogatása
érdekében – összhangban az Alaptörvénnyel, valamint az 1976. évi 8. törvényerejű rendelettel kihirdetett Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának rendelkezéseivel – a következő törvényt alkotja:

1. A törvény hatálya

1. § A törvény hatálya a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) alapján létrehozott alapítványokra, egyesületekre, valamint a közhasznú szervezetekre, illetve az egyesülési jog alapján létrejött egyéb szervezetekre terjed ki.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában

1. adomány: a civil szervezetnek – létesítő okiratban rögzített céljaira – ellenszolgáltatás nélkül juttatott vagyon, áru, illetve nyújtott szolgáltatás;

2. adományosztó szervezet: a civil szervezetek számára nyújtandó adományok szervezésére és juttatására létrejött civil szervezet, amelynek létesítő okiratában e cél alapcélként került megjelölésre;

3. befektetési tevékenység: a civil szervezet eszközeiből történő értékpapír-, társasági tagsági jogviszonyból eredő vagyoni értékű jog, ingatlan és más egyéb éven túli befektetést szolgáló vagyontárgy szerzésére irányuló tevékenység;

4. cél szerinti juttatás: a civil (közhasznú) szervezet által (közhasznú) alaptevékenysége keretében nyújtott pénzbeli vagy nem pénzbeli szolgáltatás;

5. civil delegált: a X. fejezetben meghatározott Tanács, illetve kollégium azon tagja, akit a civil jelöltállítási rendszerben a civil szervezetek választottak meg;

6. civil szervezet: a civil társaság, illetve a Magyarországon nyilvántartásba vett egyesület – a párt kivételével –, valamint az alapítvány. Civil szervezet alatt az e törvény II–VI. és VIII–X. fejezetében a civil társaságot, továbbá a VII–X. fejezetében a kölcsönös biztosító egyesületet és a szakszervezetet nem kell érteni;

7. elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezet: azon szervezet, amelynek éves összes bevétele hatvan százalékát eléri vagy meghaladja a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó éves összes bevétele;

8. feladatfinanszírozást szolgáló költségvetési támogatás: valamely közfeladat államháztartáson kívüli szervezet által történő ellátását, valamint e feladat ellátásához közvetlenül kapcsolódó, arányos működési költségeket finanszírozó költségvetési támogatás;

9. felelős személy: a civil szervezet létesítő okiratában és belső szabályzataiban vezető tisztségviselőként megjelölt vagy egyébként érdemi döntési jogkörrel rendelkező személy, valamint az a személy, aki a létesítő okirat felhatalmazása, a civil szervezet legfőbb szervének határozata vagy szerződés alapján a civil szervezet képviseletére vagy pénzforgalmi számlája feletti rendelkezésre jogosult;

10. gazdálkodó tevékenység: azon tevékenységek összessége, amelyek a civil szervezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményt eredményeznek;

11. gazdasági-vállalkozási tevékenység: a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező, üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység, ide nem értve az adomány (ajándék) elfogadását, továbbá a bevétellel járó, létesítő okiratban meghatározott cél szerinti, valamint a közhasznú tevékenységet;

12. határon túli civil szervezet: határon túli magyarságnak a szülőföldjén való – egyéni és közösségi – boldogulása, anyagi és szellemi gyarapodása, nyelvének és kultúrájának megőrzése és továbbfejlesztése, az anyaországgal való és egymás közötti sokoldalú kapcsolatának fenntartása és erősítése érdekében tevékenykedő, más állam területén működő nonprofit egyesület és alapítvány;

13. hatókör: civil szervezet működésének földrajzi kiterjedése, amely lehet:

a) helyi: a működés területe a székhely (illetve telephelyek) településére vagy annak egy részére korlátozódik;

b) területi: a működés kiterjedése a helyi kiterjedést meghaladja, de nem éri el az országos szint követelményeit;

c) országos: a civil szervezet legalább hét megyében tartós tevékenységet végez;

d) nemzetközi: a civil szervezet több országban fejti ki tevékenységét.

14. induló tőke: a civil szervezet létrehozásakor az alapító(k), illetve alapító tag(ok) által a civil szervezet rendelkezésére bocsátott vagyon;

15. költségvetési támogatás: az államháztartás alrendszerei terhére nyújtott pénzbeli vagy nem pénzbeli juttatás, amelyet a támogató nem elsősorban ellenszolgáltatás ellenében, de konkrét program megvalósítása vagy meghatározott időszakban a támogatott szervezet működtetése érdekében nyújt. Költségvetési támogatás különösen:

a) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás,

b) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás,

c) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás,

d) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint felajánlott összege;

16. közcélú tevékenység: személyek csoportja által, valamely a csoportnál tágabb közösség érdekében – más, e közösségbe nem tartozó személyek érdekeinek sérelme nélkül – végzett tevékenység.

17. közeli hozzátartozó: a Ptk. 685. § b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozó, valamint az élettárs;

18. közérdekű kötelezettségvállalás: a Ptk. 593–596. §-ában meghatározottak szerinti kötelezettségvállalás;

19. közfeladat: jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amit az arra kötelezett közérdekből, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását is;

20. közhasznú tevékenység: minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez;

21. közszolgáltatási szerződés: valamely közfeladat – vagy annak egy része – ellátására a szerv nevében történő ellátására kötött írásbeli szerződés. Nem minősül közszolgáltatási szerződésnek azon közszolgáltatással kapcsolatban kötött szerződés, amelynek nyújtása jogszabályban meghatározott feltételeken alapuló engedélyhez van kötve;

22. közvetlen politikai tevékenység: párt érdekében végzett politikai tevékenység, az országgyűlési képviselői választáson történő jelöltállítás, a megyei, fővárosi önkormányzat képviselő-testületébe történő jelöltállítás, az Európai Parlament tagjának történő jelölés, a megyei jogú város képviselő–testületébe történő jelöltállítás, valamint a polgármester jelölése; nem minősül közvetlen politikai tevékenységnek a külön törvényben meghatározott nemzetiségi szervezet által a helyi, illetve nemzetiségi önkormányzati képviselői választáson történő jelöltállítás valamint a polgármester jelölése.

23. legfőbb szerv: az alapítvány kezelő szerve (szervezete), az egyesület taggyűlése vagy a létesítő okirat rendelkezései szerint közvetlenül vagy közvetett módon választott testület,

24. létesítő okirat: az egyesület alapszabálya, az alapítvány alapító okirata;

25. nem pénzbeli támogatás: vagyoni értékkel rendelkező forgalomképes dolog, szellemi alkotás, illetve vagyoni értékű jog részben vagy egészében, véglegesen vagy ideiglenesen, teljesen vagy részben ingyenesen történő átruházása vagy átengedése, illetve szolgáltatás biztosítása;

26. pályázati felhívás: az a nyilvános vagy előre meghatározott körben közzétett felhívás, amely a pályázók összevetésére alkalmas feltételeket és a pályázattal elnyerhető cél szerinti juttatást, a pályázat értékelésének lényeges feltételeit (beleértve a benyújtási és értékelési határidőket, valamint a pályázat elbírálására hivatottak körét) megjelöli;

27. tartós adományozás: a civil szervezet és az adományozó által írásban kötött szerződés alapján nyújtott pénzbeli támogatás, ha a szerződésben az adományozó arra vállal kötelezettséget, hogy az adományt a szerződéskötés (szerződésmódosítás) évében és az azt követő legalább három évben, évente legalább egy alkalommal – azonos vagy növekvő összegben – ellenszolgáltatás nélkül adja, azzal, hogy nem számít ellenszolgáltatásnak, ha a közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatás nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére;

28. törzsvagyon: az induló tőke, megnövelve alapítvány esetében a csatlakozók által kifejezetten az induló tőke növelése érdekében rendelkezésre bocsátott vagyonnal;

29. vezető tisztségviselő: az alapítvány kezelője, illetve kezelő szervének (szervezetének) és – amennyiben az alapítványnak van felügyelő szerve – felügyelő szervének elnöke és tagja, továbbá – ha az alapítvány kezelő szerve (szervezete) elkülönült jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy állami szerv – a kezelő szerv (szervezet) egyszemélyi felelős vezetője vagy ilyen jogkörben eljáró testületének tagja; az egyesület ügyintéző és képviseleti szervének vagy – amennyiben az egyesületnek van felügyelő szerve – a felügyelő szerv elnöke és tagja.

I. Fejezet

AZ EGYESÜLÉSI JOG ALAPJÁN LÉTREJÖTT SZERVEZETEK

3–8. §2

II. Fejezet

A CIVIL SZERVEZETEK CSŐD-, FELSZÁMOLÁSI ÉS VÉGELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁSA

9–10. §3

III. Fejezet

A CIVIL SZERVEZETEK FELETTI TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉS

3. Az ügyész és a bíróság intézkedései

11. §4

4. Jogorvoslat az ügyész intézkedései ellen

12. §5

IV. Fejezet

CIVIL SZERVEZETEK NYILVÁNTARTÁSA

5. A nyilvántartás vezetése és kezelése

13. § (1)6

(2)7

(3)8

6. Civil Információs Portál

14. § (1)9

(2)10

7. A nyilvántartáshoz való hozzáférés

15–16. §11

V. Fejezet

A CIVIL SZERVEZET GAZDÁLKODÁSA

8. A gazdálkodás általános szabályai

17–23. §12

9. Az adománygyűjtés szabályai

24–26. §13

VI. Fejezet

CIVIL SZERVEZETEK KÖNYVVEZETÉSÉNEK, BESZÁMOLÁSI RENDJÉNEK SZABÁLYAI

10. A könyvvezetés nyilvántartási szabályai

27. §14

11. A beszámolási szabályok

28–30. §15

VII. Fejezet

A KÖZHASZNÚ JOGÁLLÁS

12. A közhasznú jogállás megszerzésének feltételei

31–36. §16

13. A közhasznú szervezet működésével kapcsolatos különös szabályok

37–41. §17

14. A közhasznú szervezet gazdálkodására vonatkozó különös szabályok

42–46. §18

15. A közhasznú működés felügyelete, a közhasznúsági nyilvántartás

47–50. §19

VIII. Fejezet

CIVIL INFORMÁCIÓS CENTRUMOK

51. § (1) A civil szervezetek működésének szakmai támogatása, fenntarthatóságuk erősítése, továbbá az államháztartás alrendszereiből nyújtott támogatások szabályszerű felhasználásának elősegítése érdekében a miniszter civil információs centrumokat működtet.

(2) A civil információs centrumok nyilvános pályázat útján kiválasztott civil szervezetek.

52. § (1) A civil információs centrumok 51. § szerinti tevékenységük keretében az alábbi feladatokat látják el:

a) igény esetén közreműködnek a civil szervezetek e törvény szerinti adminisztratív (elektronikus úton teljesítendő) kötelezettségeik teljesítésében,

b) elősegítik a civil szervezetek és a megyei, települési, valamint kisebbségi önkormányzatok együttműködését,

c) részt vesznek a civil szervezetek és az üzleti szféra kapcsolatainak és együttműködési lehetőségeinek fejlesztésében,

d) folyamatos működésű szakmai tanácsadási rendszert működtetnek jogi, közhasznúsági területen; pénzügyi, könyvelési, adózási kérdésekben; pályázati módszerekre, technikákra vonatkozóan; számítógép-kezelés területén,

e) folyamatos információszolgáltatást biztosítanak az e törvény szerinti intézkedések végrehajtásának megvalósulásáról,

f) az e célra létrehozott számítógépes rendszeren keresztül adatot szolgáltatnak a Civil Információs Portál számára az a)–e) pontok szerinti feladatokkal kapcsolatos adatok és információk terjesztése érdekében.

(2) A civil információs centrumok kötelesek együttműködni egymással és a szakmai hálózatokkal az (1) bekezdés szerinti célok teljes körű megvalósítása érdekében.

IX. Fejezet

A CIVIL SZERVEZETEK ÁLLAMI TÁMOGATÁSÁNAK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

53–54. §20

X. Fejezet

NEMZETI EGYÜTTMŰKÖDÉSI ALAP

16. Az Alap rendeltetése

55. § A Nemzeti Együttműködési Alap (a továbbiakban: Alap) az Áht. szerinti – a civil önszerveződések működését, a nemzeti összetartozást, valamint a közjó kiteljesedését, illetve a civil szervezetek szakmai tevékenységét támogató – központi költségvetési előirányzat. Az Alap feletti rendelkezési jogot – ágazati stratégiai döntéseivel összhangban – a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter gyakorolja, és felel annak felhasználásáért.

17. Az Alap kiadásai

56–57. §21

18. Az Alap bevételei

58. §22

19. A kedvezményezettek

59. §23

20. Az Alap szervezete

60. § (1) Az Alap céljainak megvalósítására vonatkozó elvi, irányító és koordináló döntéseket a Tanács hozza meg. A Tanács kilenc főből áll.

(2) A Tanács

a) három tagját az e törvény szerinti civil jelöltállítási rendszeren keresztül bejelentkezett szervezetek képviseletére jogosult elektorok közvetlenül választják meg,

b) három tagját az Országgyűlés az illetékes szakbizottsága útján jelöli ki,

c) három tagját a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvény rendelkezései szerint civil szervezetekkel megkötött stratégiai partnerségi megállapodás alapján, a szervezetek személyi javaslatára a miniszter saját hatáskörében kéri fel.

(3) A Tanács elnökét a miniszter a Tanács tagjai közül nevezi ki.

(4) A Tanács a miniszter által jóváhagyott éves munkaterv alapján látja el feladatát.

(5) A Tanács valamennyi tagjának kijelölése és a megbízásának átvétele után kezdi meg működését. A Tanács első ülését a miniszter hívja össze.

(6) A szabályszerűen összehívott ülésen a Tanács akkor döntésképes, ha a tagok több mint fele a szavazásban részt vesz. A Tanács minden tagjának egy szavazata van. A Tanács a döntéseit a jelen lévő tagok többségének egyetértésével hozza meg.

(7) A Tanács működésének részletes szabályait a miniszter által jóváhagyott ügyrend határozza meg. A Tanács az ügyrendjét, illetve annak módosítását a tagok legalább kétharmadának az egyetértésével fogadja el.

61. § (1) A miniszter az Alap forrásainak felhasználása, a pályázati kiírások elkészítése, a beérkező pályázatok elbírálása, valamint a támogatott célok megvalósulásának szakmai ellenőrzése érdekében rendelet útján kilenc tagú kollégiumokat hoz létre. A kollégium létrehozására vonatkozó miniszteri rendeletben meg kell határozni a kollégium elnevezését és azt, hogy az 56. § (1) bekezdés a)–j) pontja szerinti mely tevékenységi körét támogatja.

(2) A kollégium

a) három tagja a 71. § és 72. § szerinti civil jelöltállítási rendszeren keresztül kerül megválasztásra,

b) három tagot a kormányzati ágazati szakpolitikai feladatot ellátó miniszter – a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvény rendelkezései szerint – az általa vezetett minisztériummal stratégiai partnerségi megállapodást kötött civil szervezetekkel történt egyeztetést követően delegál,

c) három tagot pedig a miniszter a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvény rendelkezései szerint, a minisztériumával stratégiai partnerségi megállapodást kötött civil szervezetekkel történt egyeztetést követően saját hatáskörében jelöli ki.

(3) A kollégium elnökét a kollégium tagjai közül a miniszter nevezi ki.

(4) A kollégium akkor döntésképes, ha a tagjainak több mint fele a szavazásban részt vesz. A kollégium minden tagjának egy szavazata van. A kollégium a döntéseit a tagok legalább felének egyetértésével hozza meg.

(5) A kollégium működésének szabályait – a jogszabályok és a Tanács vonatkozó döntéseinek keretein belül – ügyrendjében maga határozza meg. A kollégium az ügyrendjét, illetve annak módosítását a tagok legalább kétharmadának egyetértésével fogadja el és a miniszter hagyja jóvá.

(6) A kollégiumnak a Tanács által meghatározott támogatási célok alapján, a Tanács elnökének egyetértésével tárgyév február 15-éig döntenie kell a pályázatok kiírásáról. A Tanács elnökének egyetértése vagy a döntés hiányában a pályázat kiírásáról a Tanács a kollégium javaslatának megérkezésétől, vagy a döntés hiányában a határidő eredmény elteltétől számított tizenöt napon belül köteles dönteni.

(7) A (6) bekezdés szerinti pályázat elbírálásáról a kollégium dönt. Amennyiben a Tanács elnöke a kollégiumnak a pályázat elbírálására vonatkozó támogató döntésével nem ért egyet, akkor azt – a döntés végrehajtásának felfüggesztésével egyidejűleg, indokolással – végleges elbírálás végett a Tanács elé terjeszti, amelyről a Tanács tizenöt napon belül köteles ülésén dönteni.

(8) A kollégium döntéseit egyszerű többséggel hozza.

(9) A Tanács döntései a kollégiumok számára kötelezőek.

62. § (1) A kollégium döntéseiben nem vehet részt a Tanács elnöke és tagja.

(2) A Tanács elnökének és tagjainak, a kollégium elnökének és tagjainak, valamint ezek közeli hozzátartozóinak érdekeltségi körébe tartozóként összeférhetetlennek jelzett szervezet pályázata érvénytelen.

(3) A Tanács elnöke és tagja, a kollégium vezetője és tagja nem vehet részt olyan pályázat elbírálásában, amelynek megítélésénél tőle elfogulatlan állásfoglalás nem várható.

(4) Az összeférhetetlenségről legkésőbb a pályázat elbírálására összehívott ülést megelőző öt nappal az érintettnek írásban az Alapkezelő részére nyilatkoznia kell. Az összeférhetetlenség kérdésében felmerült vita esetén a kollégium, illetve a Tanács öt napon belül sorra kerülő ülésén zárt napirendi pont keretében dönt.

(5) Ha az érintett az összeférhetetlenség fennállásáról valótlanul nyilatkozik vagy valótlan adatot szolgáltat, a Tanács elnöke javaslatot tesz a tisztségviselő visszahívására. A 60. § (2) bekezdés a) pontja alapján megválasztott tag helyett új tag megválasztását a civil jelöltállítási rendszeren keresztül bejelentkezett szervezetek képviseletére jogosult elektorok útján, a 60. § (2) bekezdés b) pontja alapján kijelölt tag helyett új tag kijelölését az Országgyűlés illetékes szakbizottsága útján kell kezdeményezni.

63. § A Tanács az ügyrendje alapján, a kollégiumi struktúra figyelembevételével a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban civil szervezetek képviseletét ellátó öt személy delegálásáról a tagok legalább kétharmadának egyetértésével hoz döntést.

21. Az Alap működése

64. § Az Alapot a miniszter felügyelete vagy irányítása alá tartozó, miniszteri rendeletben kijelölt önálló központi költségvetési szerv (a továbbiakban: Alapkezelő) kezeli. Az Alapkezelő felel a kollégiumi döntések előkészítésének és végrehajtásának törvényességéért, valamint ellátja az Áht. 54/A. §-ában meghatározott feladatokat.

65. § (1) A Tanács és a kollégiumok tagjait – a kijelölésüket, illetve megválasztásukat követő harminc napon belül – a miniszter bízza meg. A Tanács és a kollégiumok tagjainak megbízatása négy évre szól.

(2) A Tanács és a kollégiumok tagjainak költségátalányát és költségtérítése elszámolásának szabályait a miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben határozza meg. A költségátalány és költségtérítés egy hónapra járó összege a mindenkori kötelező legkisebb munkabér havi összegének felét nem haladhatja meg.

66. § (1) Nem lehet a Tanács tagja, és a kollégium tagja

a) politikai párt vezető testületének tagja, tisztségviselője,

b) állami vezető, országgyűlési képviselő, az Európai Parlament tagja, megyei (fővárosi), települési önkormányzat képviselő-testületének tagja, polgármester, alpolgármester,

c) a Tanács tagjának vagy a kollégium tagjának közeli hozzátartozója,

d) az, aki a jelölését megelőző öt éven belül olyan civil szervezet vezető tisztségviselője volt, amely megszűnt, és a megszűnését megelőző kettő éven belül keletkezett állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozás megfizetésére a szervezetet vagy jogutódját jogerős hatósági vagy bírósági határozat kötelezte, és ennek nem tett eleget, kivéve, ha vezető tisztségviselői megbízatására kifejezetten a szervezet anyagi helyzetének rendezése érdekében került sor,

e) az, akinek a megbízatása visszavonással szűnt meg,

f) az, aki a megelőző mindkét ciklusban az Alap valamely testületének tagja volt.

(2) A Tanács tagja és a kollégium tagja a megbízásakor nyilatkozik, hogy nem áll fenn vele szemben az (1) bekezdésben foglalt kizárási ok. Ha a kizárást megalapozó körülmény a megbízást követően keletkezik, a tag köteles az összeférhetetlenséget az azt megalapozó körülmény keletkezésétől számított harminc napon belül megszüntetni.

(3) A Tanács tagjával és a kollégium tagjával kapcsolatos kizárási okot a (2) bekezdés szerinti nyilatkozattételt, illetve határidő lejártát követően a miniszterhez bárki bejelentheti. A miniszter a bejelentés megalapozottsága esetén a bejelentéstől számított harminc napon belül dönt az érintett személy megbízásának visszavonásáról.

67. § (1) E törvény alkalmazásában a civil szervezet a Tanács tagjának, a kollégium tagjának, és a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvény (a továbbiakban: Knyt.) szerinti döntés-előkészítésben közreműködő személynek az érdekeltségi körébe tartozik, ha

a) a tag, illetve a döntésben közreműködő személy vagy ezek közeli hozzátartozója

aa) az alapítvány alapítója, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője, a civil szervezet ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja,

ab) a civil szervezettel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll,

b) a tag tekintetében az a) pontban foglalt feltételek a vizsgált időpontot megelőző három éven belül bármikor fennálltak.

(2) A Tanács és a kollégium tagja megbízásakor nyilatkozik az érdekeltségi körébe tartozó civil szervezetekről, valamint az érdekeltségi kör megváltozását az ezt megalapozó körülmény bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül bejelenti a Tanács elnökének. A Tanács elnöke a bejelentést követő tizenöt napon belül gondoskodik a tag érdekeltségi körébe tartozó civil szervezetek nevének honlapon (Civil Információs Portálon) történő közzétételéről. A Knyt. szerinti döntés-előkészítésben közreműködő személy érdekeltségi körébe tartozó civil szervezetek nevét közzé kell tenni, a közzététel szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

68. § (1) A Tanács tagjának megbízatása megszűnik

a) a megbízatás időtartamának lejártával, illetve a (3) bekezdésben foglalt esetben,

b) a tisztségről történő lemondásával,

c) halálával vagy

d) megbízásának visszavonásával.

(2) A kollégium tagjának megbízatása megszűnik

a) a megbízatás időtartamának lejártával, illetve a (3) bekezdésben foglalt esetben,

b) a tisztségről történő lemondásával,

c) halálával,

d) megbízásának visszavonásával,

e) a kollégium megszűnése esetén.

(3) A civil jelöltállítási rendszerben újra nem választott tanácsi, kollégiumi tagok megbízatása megszűnik a testület új tagjainak a 65. § (1) bekezdése szerinti megbízása napján.

(4) A Tanács tagja és a kollégium tagja a tisztségéről való lemondását írásban, az őt megválasztó, kijelölő vagy felkérő személyhez vagy szervhez jelenti be.

(5) Vissza kell vonni a Tanács tagjának és a kollégium tagjának megbízását, ha

a) feladatát folyamatosan, kilencven napot meghaladóan nem képes ellátni,

b) összeférhetetlenségét határidőben nem szünteti meg,

c) egy naptári év során az ülések több mint egyharmadán nem vesz részt, vagy

d) tisztségére méltatlanná válik.

(6) A miniszter jogosult a saját hatáskörében kijelölt és megbízott tag megbízását indokolás nélkül bármikor visszavonni.

(7) Ha a civil jelöltállítási rendszerben megválasztott tag megbízatása – a megbízatás időtartamának lejárta kivételével – megszűnik, helyébe a civil jelöltállítási rendszerben egyazon elektori gyűlésen a Tanácsba vagy a kollégiumba jelölt, a tag után legtöbb szavazatot elért, tagi tisztséget nem viselő személyt (a továbbiakban: póttag) kell megbízni. A póttag megbízatásának megszűnésére e bekezdést kell alkalmazni.

(8) A megbízatás megszűnése esetén a miniszter gondoskodik a megüresedett hely betöltéséről:

a) a miniszteri delegált esetében a miniszter az új miniszteri delegáltat a megbízatás megszűnésétől számított harminc napon belül bízza meg;

b) a póttagot – a (7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a civil jelöltállítási rendszerben megválasztott tag megbízatásának megszűnésétől számított harminc napon belül kell megbízni, póttag hiányában a miniszter a tagság megszűnéséről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül megindítja a 71–72. § szerinti eljárást.

(9) A (8) bekezdés alapján megbízott tag megbízatása a 65. § (1) bekezdés szerinti időtartamból hátramaradt időtartamra szól.

69. § (1) A Tanács és a kollégiumok ülései nyilvánosak.

(2) A Tanács, illetve a kollégium zárt ülésről vagy a napirendi pont zárt tárgyalásáról dönthet, ha a személyiségi jogok védelme, a személyes adatok védelme vagy a testület működőképességének fenntartása ezt indokolja. A zárt ülésen hozott döntést közzé kell tenni. A zárt ülés, valamint a napirendi pont zárt tárgyalásának elrendeléséhez a jelen lévő tagok kétharmadának egyetértése szükséges.

(3) Az Alapkezelő – a Knyt. 3. §-ában foglaltak szerint – biztosítja a nyertes pályázattal és az elnyert támogatással kapcsolatos, kezelésében lévő adatok nyilvánosságát.

(4) A pályázati felhívást és a hozzá kapcsolódó döntéseket az Alap honlapján (Civil Információs Portálon) és az alapkezelő honlapján közzé kell tenni.

(5) Az Alap működésének nyilvánossága érdekében a Miniszter a Civil Információs Portál keretein belül internetes honlapot működtet. A honlapon közzétételre kerül

a) a Tanács és a kollégiumok döntése a döntés meghozatalától számított harminc napon belül,

b) a Tanács és a kollégiumok tagjainak neve,

c) a tanácsi és kollégiumi tagok 67. § (1) bekezdése szerinti érdekeltségi körébe tartozó civil szervezetek neve,

d) a pályázati felhívás, a részletes pályázati kiírás,

e) a pályázati azonosító, a támogatás célja, a pályázó neve, címe, adószáma, képviselőjének neve, a pályázatot kiíró kollégium megnevezése, a pályázati felhívás címe, az igényelt és elnyert összeg, továbbá ha a pályázó valamely tanácsi, illetve kollégiumi tagnak a 67. § (1) bekezdése szerinti érdekeltségi körébe tartozik, a pályázati adatok között közzétételre kerül e tanácsi, illetve kollégiumi tag neve,

f) a 70. § szerinti beszámoló,

g) a Tanács és a kollégiumok nyilvános üléseinek helye, időpontja, napirendje.

70. § (1) A kollégiumok és az Alapkezelő minden év március 31-éig megküldik a Tanácsnak az előző évi tevékenységükről, valamint az Alap működésével kapcsolatos tapasztalataikról – a miniszter rendeletében meghatározott szempontok szerint – elkészített beszámolót.

(2) A Tanács minden év április 30-áig megküldi az Országgyűlés illetékes szakbizottságának az Alap testületeinek és az Alapkezelő előző évi tevékenységéről, valamint az Alap, illetve a támogatási rendszer működéséről szóló – a miniszter rendeletében meghatározott szempontok szerint elkészített és a tagok legalább kétharmadának egyetértésével elfogadott – beszámolóját.

(3) A Tanács, a kollégiumok és az Alapkezelő a feladatkörüket érintő kérdésben a miniszteri megkeresés kézhezvételét követő harminc napon belül tájékoztatják a minisztert.

22. A civil jelöltállítási rendszer

71. § (1) A civil jelöltállítási rendszeren keresztül a Tanács 60. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott számú tagját, és a kollégium 61. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott számú tagját elektorok jogosultak megválasztani. A Tanács tagjának és a kollégium tagjának választására azon civil szervezetek jogosultak, amelyek országos vagy legalább területi hatókörrel működnek.

(2) Az egyes kollégiumok létszámát és az elektori gyűlések részletes szabályait a miniszter a 61. § (1)–(2) bekezdése szerint határozza meg.

(3) A civil jelöltállítási rendszerbe azon legalább területi, illetve országos hatókörű civil szervezetek küldhetnek elektorokat, amelyek a miniszter ez irányú felhívására a jelöltállítási rendszerben való részvételi szándékukat a felhívásban meghatározott módon jelzik. A jelentkezési határidő nem lehet rövidebb harminc napnál. Az e §-nak megfelelő civil szervezet egy elektort delegálhat, egy választási eljárásban minden személy csak egy civil szervezet képviseletében járhat el elektorként. Azt, hogy a civil szervezet melyik elektori gyűlésen kíván elektort állítani, a jelentkezésben fel kell tüntetni.

(4) A civil szervezetek elektori gyűlését a miniszter hívja össze. Az elektori gyűlés helyét, időpontját és a mandátumvizsgálat módját, az ügyrendet is tartalmazó hirdetmény útján kell közzétenni a Civil Információs Portálon.

72. § (1) A Tanácsnak és a kollégiumnak a civil jelöltállítási rendszer keretében megválasztandó tagját az elektorok egyéni listás szavazással választják meg, az e törvényben meghatározott szabályok szerint.

(2) A szavazólapon minden olyan jelölt neve feltüntetésre kerül, aki a jelen lévő elektorok tíz százalékának támogatását az erre irányuló nyílt szavazás során elnyeri. Az egy testületbe jelölt, de meg nem választott személyek a kapott szavazatok sorrendje szerint póttagi listára kerülnek. Testületi taggá választott személy egy másik testület póttagi listáján nem szerepelhet. Ha a jelöltet több testületbe is jelölik, de egyikbe sem választják tagnak, a jelölt a választást követően nyilatkozik, hogy mely póttagi listán kíván szerepelni.

(3) A szavazólapon minden elektor legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, ahány tagot az adott eljárás során meg kell választani.

(4) A Tanács tagjai és a kollégiumok tagjai azok a jelöltek lesznek, akik a megválasztandó tagok száma szerint a legtöbb szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetén sorsolással kell megállapítani, hogy az egyenlő számú szavazatot elért jelöltek közül melyik jelölt szerez megbízatást.

XI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

23. Felhatalmazó rendelkezések

73. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a civil szervezetek gazdálkodó és adománygyűjtő tevékenységével kapcsolatos részletes szabályokat, valamint a közhasznúsági melléklet formai és tartalmi követelményeit rendeletben állapítsa meg.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy

a) az Alap kezelő szervének kijelölését, az Alap kezelésének, az Alap működésére fordítható forrás mértékének, a visszatérítendő támogatás és az Alap felhasználásának a részletes szabályait, az ellenőrzés és beszámolás rendjét, valamint a pályázati rendszerre vonatkozó további előírásokat az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben,

b)24

c) a Tanács és a kollégium létesítésére, működésére, valamint az összeférhetetlenségre és a nyilvánosságra hozatalra vonatkozó részletes eljárási szabályokat,

d) az Alap testületeinek tevékenységével és az Alap működésével kapcsolatos beszámolók tartalmi elemeit, a beszámolás rendjét,

e) a Tanács tagjának és a kollégium tagjának járó költségátalány és a költségtérítése elszámolásának szabályait az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben,

rendeletben szabályozza.

24. Hatálybalépés

74. § (1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivételekkel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) E törvény 3–12. §, 13. § (1) bekezdése, 14. § (1) bekezdése, 15–50. §, 53–54. §, 56–59. §, 73. § (2) bekezdés b) pontja, valamint a 75. § és a 209. § 2012. január 1. napján lép hatályba.

(3) E törvény 80. § e) pontja 2012. január 2. napján lép hatályba.

(4) E törvény 13. § (2) és (3) bekezdése, valamint a 14. § (2) bekezdése 2012. június 30. napján lép hatályba.

25. Átmeneti rendelkezések

75. §25

26. Az Európai Unió jogának való megfelelés

76. § Ez a törvény

a) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-i 2003/109/EK tanácsi irányelv 11. cikk (1) bekezdés g) pontjának és 21. cikkének;

b) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv 24. cikkének;

c) a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2009. május 25-i 2009/50/EK tanácsi irányelv 14. cikk (1) bekezdés b) pontjának

való megfelelést szolgálja.

27. Módosító rendelkezések

77–79. §26

80. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény

a)–d)27

e)28

f)29

lép.

81–189. §30

28. Hatályon kívül helyező rendelkezések

190–208. §31

209. §32

29. Hatályba nem lépő rendelkezések

210–211. §33

1

A törvényt az Országgyűlés a 2011. december 5-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2011. december 14.

2

A 3–8. § a 74. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

3

A 9–10. § a 74. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

4

A 11. § a 74. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

5

A 12. § a 74. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

6

A 13. § (1) bekezdése a 74. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

7

A 13. § (2) bekezdése a 74. § (4) bekezdése alapján 2012. június 30-án lép hatályba.

8

A 13. § (3) bekezdése a 74. § (4) bekezdése alapján 2012. június 30-án lép hatályba.

9

A 14. § (1) bekezdése a 74. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

10

A 14. § (2) bekezdése a 74. § (4) bekezdése alapján 2012. június 30-án lép hatályba.

11

A 15–16. § a 74. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

12

A 17–23. § a 74. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

13

A 24–26. § a 74. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

14

A 27. § a 74. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

15

A 28–30. § a 74. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

16

A 31–36. § a 74. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

17

A 37–41. § a 74. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

18

A 42–46. § a 74. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

19

A 47–50. § a 74. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

20

Az 53–54. § a 74. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

21

Az 56–57. § a 74. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

22

Az 58. § a 74. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

23

Az 59. § a 74. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

24

A 73. § (2) bekezdés b) pontja a 74. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

25

A 75. § a 74. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

26

A 77–79. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

27

A 80. § a)–d) pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

28

A 80. § e) pontja a 74. § (3) bekezdése alapján 2012. január 2-án lép hatályba.

29

A 80. § f) pontja a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

30

A 81–189. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

31

A 190–208. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

32

A 209. § a 74. § (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jén lép hatályba.

33

A 210–211. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére