• Tartalom

19/2011. (X. 20.) PSZÁF rendelet

a hitelintézetek adatszolgáltatási kötelezettségéről1

2013.07.01.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény 117. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény 21. § n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § (1) E rendelet hatálya a hitelintézetre, a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozásra (a továbbiakban együtt: hitelintézet) és az Európai Unió másik tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepére (a továbbiakban: fióktelep) terjed ki.

(2) A hitelintézet és a fióktelep (a továbbiakban: adatszolgáltató) az e rendeletben foglaltak szerint felügyeleti jelentést készít, amelyet megküld a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) részére.

(3) A felügyeleti jelentések elkészítésének alapját a magyar számviteli jogszabályok szerint készített főkönyvi és analitikus nyilvántartások képezik.

(4) A hitelintézet a Felügyelet által kiadott tevékenységi engedélyről szóló határozat jogerőre emelkedésének napjától a felügyeleti engedély visszavonásáról szóló határozat jogerőre emelkedésének napjáig köteles az e rendelet szerinti adatszolgáltatás teljesítésére.

(5) A fióktelep a működése megkezdésének napjától a tevékenysége befejezésének napjáig köteles az e rendelet szerinti adatszolgáltatás teljesítésére.

2. §2 Felügyeleti jelentés: a Felügyelet Kihelyezett Adatküldő Program rendszerén (a továbbiakban: KAP) keresztül letölthető, a formai szabályokat is tartalmazó adatszolgáltatási táblák együttese, amelyhez a rendelet előírása szerint kötelezően csatolt, pdf fájl típusú szöveges melléklet vagy a Felügyelet Elektronikus Rendszere hitelesített Adatok fogadásához (a továbbiakban: ERA) elnevezésű rendszerén keresztül beküldendő űrlap (20ABU) tartozhat.

3. § Az adatszolgáltató a felügyeleti jelentését az 1. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal és formában, valamint a 2. mellékletben meghatározott kitöltési útmutató szerint köteles elkészíteni és a Felügyelet részére megküldeni.

4. § (1) Az e rendeletben előírt adatszolgáltatási kötelezettséget a Felügyelet által meghatározott elektronikus formában, fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírással ellátva (a továbbiakban: elektronikus úton) a KAP rendszeren keresztül kell teljesíteni. Ez alól kivételt képez az 1. melléklet 20ABU Kérdőív az összevont felügyelet alá nem tartozó hitelintézet rendszeres negyedéves beszámolójához című jelentése, amelyet az ERA rendszeren keresztül kell teljesíteni.

(2)3 Az adatszolgáltatás akkor minősül teljesítettnek, ha a Felügyelet a KAP, illetve az ERA rendszeren keresztül, a feltöltött küldemény jogosultsági, az előre definiált ellenőrző szabályok teljesülésére vonatkozó és technikai ellenőrzésének eredménye függvényében a beküldéstől számított 24 órán belül, a KAP rendszerben a „feldolgozott”, az ERA rendszerben az érkeztetési számot tartalmazó automatikus üzenetben értesíti az adatszolgáltatót a küldemény fogadásáról.

(3) Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges iratokat és a számviteli, nyilvántartási, informatikai rendszerekben tárolt információkat a rendszeres adatszolgáltatás esedékessége naptári évének utolsó napjától számított öt évig kell megőrizni.

5. § (1) Az 1. mellékletben szereplő, Egyedi jelentések – részvénytársaságok és szövetkezeti hitelintézetek, Egyedi jelentések – hitelintézeti fióktelepek, Konszolidált jelentések – hitelintézetek című összefoglaló táblák tartalmazzák a (2)–(7) bekezdésekben felsorolt típusú felügyeleti jelentésekbe tartozó táblákat és a jelentések beküldési gyakoriságát.

(2) Az adatszolgáltató

a) a napi jelentést a beszámolás napját követő 2. munkanapig,

b)4 az előkészített napi és az előkészített negyedéves jelentést – a Felügyelet felhívása alapján adatszolgáltatásra kötelezettek meghatározott körének – a felhívásban meghatározott határidőre és időtartamig,

c) a havi jelentést a beszámolás napját követő hónap 15. munkanapjáig,

d)5 a negyedéves jelentést a beszámolás napját követő hónap 20. munkanapjáig, kivéve a negyedévben értékesített fedezeti lakóingatlanokról szóló L5 jelentést, amelyet a tárgynegyedévet követő hónap 15. naptári napjáig,

e) az évenkénti jelentést – a (4), (5) és (7) bekezdésben foglaltak kivételével – a negyedik negyedévre vonatkozó negyedéves jelentéssel együtt,

f)6

g)7

elektronikus úton köteles a Felügyelet részére megküldeni.

(3) A beszámolás napja az adott időszak utolsó munkanapja.

(4) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet az összevont alapú jelentését negyedévente

a) a tárgynegyedévről a tárgynegyedév utolsó napját követő 40 munkanapon belül,

b) a tárgy (üzleti) évről – amely a december 31-i auditált éves beszámoló alapulvételével készül – legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-áig

elektronikus úton köteles a Felügyelet részére megküldeni.

(5) Az adatszolgáltatónak az éves beszámoló alapján készített auditált mérlegadatokat és eredménykimutatást tartalmazó felügyeleti jelentéseket, valamint a cégszerű aláírással ellátott éves beszámolót a jogszabályban meghatározottak szerinti könyvvizsgálói záradékkal és jelentésekkel, az üzleti jelentést, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozattal együtt magyar nyelven, az adatszolgáltató elektronikus aláírásával, elektronikus úton, a beszámoló elfogadását követő 15 munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-ig kell eljuttatnia a Felügyelet részére.

(6) A hitelintézetnek az évközi auditálást követően az auditált számviteli beszámoló alapján készített felügyeleti mérleget, eredménykimutatást a könyvvizsgálói záradékkal együtt magyar nyelven, az adatszolgáltató intézmény elektronikus aláírásával, elektronikus úton, a könyvvizsgálói jelentés dátumát követő 15 munkanapon belül kell eljuttatnia a Felügyelet részére.

(7)8 Az adatszolgáltató a felügyeleti alapdíj számításáról szóló éves bevallást tárgyév január 31. napjáig, a felügyeleti változó díj számításáról szóló negyedéves jelentést a Felügyeletnek küldendő negyedéves adatszolgáltatási jelentés részeként, a tárgynegyedévet követő hónap 20. munkanapjáig, a tárgyévre számított felügyeleti változó díj auditálás utáni esetleges különbözetét a tárgyévet követő év második negyedévére vonatkozó bevallásban külön korrekciós tételként köteles elektronikus úton eljuttatni a Felügyelet részére.

6. § (1) Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a hitelintézetek adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 7/2011. (VI. 16.) PSZÁF rendelet.

7. § Az e rendelet szerinti adatszolgáltatást a 2012. január 1-jével kezdődő vonatkozási időszakra kell alkalmazni.

1. melléklet a 19/2011. (X. 20.) PSZÁF rendelethez9



3K50343_0

ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA - EGYEDI JELENTÉSEK - RÉSZVÉNYTÁRSASÁGOK ÉS SZÖVETKEZETI HITELINTÉZETEK

Táblakód

Megnevezés

Egyedi adatszolgáltatás

MNB-PSZÁF közös táblák

1AB

Felügyeleti mérleg (Eszközök könyv szerinti bruttó adatokkal)

 

H

 

N

É

A

 

 

1AN

Felügyeleti mérleg (Eszközök könyv szerinti nettó adatokkal)

 

H

 

N

É

A

 

 

1B

Felügyeleti mérleg (Források)

 

H

 

N

É

A

 

 

1C

Mérlegtételekhez kapcsolódó tájékoztató adatok

 

H

 

N

É

A

 

 

1D

Eladott eszközök halasztott fizetéssel, illetve visszavásárlási kötelezettséggel

 

H

 

N

É

A

 

 

1E

Tranzakciók számításához szükséges adatok

 

H

 

N

É

A

 

 

1F

Értékpapírosítással kapcsolatos adatok

 

H

 

N

É

A

 

 

1G

Eszköz és forrástételek hó végi állományának devizaszerkezete (hitelek bruttó, értékpapírok nettó könyv szerinti értéken)

 

H

 

N

É

A

 

 

2A

Eredménykimutatás

 

H

 

N

É

A

 

 

PSZÁF táblák

2C

Eredményadatok részletezése

 

 

 

N

É

A

 

 

3DBA

Származtatott ügyletek (HUF) (tájékoztató adatok: kötési árak, elvi főösszegek, piaci értékek)

 

 

 

N

É

A

 

 

3DBB

Származtatott ügyletek (EUR) (tájékoztató adatok: kötési árak, elvi főösszegek, piaci értékek)

 

 

 

N

É

A

 

 

3DBC

Származtatott ügyletek (USD) (tájékoztató adatok: kötési árak, elvi főösszegek, piaci értékek)

 

 

 

N

É

A

 

 

3DBD

Származtatott ügyletek (CHF) (tájékoztató adatok: kötési árak, elvi főösszegek, piaci értékek)

 

 

 

N

É

A

 

 

3DBE

Származtatott ügyletek (Egyéb devizák) (tájékoztató adatok: kötési árak, elvi főösszegek, piaci értékek)

 

 

 

N

É

A

 

 

3H

Hátrasorolt követelések és kötelezettségek

 

H

 

N

É

A

 

 

3I

Tulajdonosi kapcsolatok

 

H

 

N

É

A

 

 

3J1

Valós értékelést nem alkalmazó hitelintézetek- értékpapírok értékelési adatai

 

H

 

N

É

A

 

 

3J2

Valós értékelést alkalmazó hitelintézetek - értékpapírok értékelési portfóliók szerinti adatai

 

H

 

N

É

A

 

 

3K1

Lejáratig tartott értékpapírok közül a tárgynegyedévben kereskedési célúvá vagy értékesíthetővé átsorolt tételek

 

 

 

N

É

A

 

 

3K2

Kereskedési célú értékpapírok közül a tárgynegyedévben nem kereskedési célúvá átsorolt értékpapírok

 

 

 

N

É

A

 

 

4AT

Lejárati összhang elemzés - összesítő

 

H

 

N

É

A

 

 

4AA

Lejárati összhang elemzés - HUF

 

H

 

N

É

A

 

 

4AB

Lejárati összhang elemzés - EUR

 

H

 

N

É

A

 

 

4AC

Lejárati összhang elemzés - USD

 

H

 

N

É

A

 

 

4AD

Lejárati összhang elemzés - CHF

 

H

 

N

É

A

 

 

4AE

Lejárati összhang elemzés - Egyéb devizák

 

H

 

N

É

A

 

 

4B

Tájékoztató adatok a befektetési szolgáltatási tevékenységről és a kiegészítő szolgáltatásról

 

H

 

N

É

A

 

 

4E

Egyes betétek és letétek azonosítása

 

H

 

N

É

A

 

 

4LAN

Egyes mérlegtételek könyv szerinti bruttó állománya

ENa

 

 

 

 

 

 

 

DMM

Havi jelentés a devizafinanszírozás megfelelési mutatóról

 

H

 

N

É

A

 

 

5A

Hpt. előírások vizsgálata

 

H

 

N

É

A

 

 

5B

Bankközi állományok adatai

 

H

 

N

É

A

 

 

5H

Határon átnyúló tevékenység

 

 

 

N

É

A

 

 

6B

Lakástakarékpénztár adatai

 

 

 

N

É

A

 

 

6CA

Lakástakarékpénztár – Termékösszetétel (értéken)

 

 

 

N

É

A

 

 

6CB

Lakástakarékpénztár – Termékösszetétel (darabszám)

 

 

 

N

É

A

 

 

6DA

Jelzálog-hitelintézet adatai (forintban)

 

H

 

N

É

A

 

 

6DB

Jelzálog-hitelintézet adatai (EURO, USD, CHF)

 

H

 

N

É

A

 

 

6E

Lakástakarékpénztár – Érvényben lévő szerződések adatai

 

 

 

N

É

A

 

 

6F

Lakástakarékpénztár – Kiutalások (várható) adatai

 

 

 

N

É

A

 

 

6GA

Elszámolóház - Mérlegadatok részletezése

 

H

 

N

É

A

 

 

6GB

Elszámolóház – Bevételi adatok részletezése

 

H

 

N

É

A

 

 

7A

Eszközök – Átlagállományok

 

 

 

N

É

A

 

 

7B

Források – Átlagállományok

 

 

 

N

É

A

 

 

7C

Tájékoztató adatok

 

 

 

N

É

A

 

 

7F

Projektfinanszírozási hitelek

 

 

 

N

É

A

 

 

7G

Önálló zálogjog adatai

 

 

 

N

É

A

 

 

7H

Hitelintézet által folyósított hitelek és a hitelállomány alakulása

 

H

 

N

É

A

 

 

7I

Hitelintézet konzorciális hitelezési tevékenységének adatai

 

 

 

N

É

A

 

 

7J

Hitelintézet kiemelt közvetítő útján végzett záloghitelezési tevékenysége

 

 

 

N

É

A

 

 

7K

Hitelintézet által nyújtott gyűjtőszámlahitelekhez kapcsolódó adatok

 

H

 

N

É

A

 

 

L5

A negyedévben értékesített fedezeti lakóingatlanok

 

 

N

 

 

 

 

 

8AB

Portfolió összetétel - Kockázatvállalás ügyfelenként a legrégebben lejárt követelés szerint

 

 

 

N

É

A

 

 

8APT

Portfolió elemzés – Kiemelt hiteltermékek kockázati monitoringja - Összesítő

 

H

 

N

É

A

 

 

8APA

Portfolió elemzés – Kiemelt hiteltermékek kockázati monitoringja - Forint

 

H

 

N

É

A

 

 

8APB

Portfolió elemzés – Kiemelt hiteltermékek kockázati monitoringja - Euró

 

H

 

N

É

A

 

 

8APC

Portfolió elemzés – Kiemelt hiteltermékek kockázati monitoringja - Svájci frank

 

H

 

N

É

A

 

 

8APD

Portfolió elemzés – Kiemelt hiteltermékek kockázati monitoringja - Egyéb deviza

 

H

 

N

É

A

 

 

8NACT

Portfolió összetétel - Kockázatvállalás szerződésenként a legrégebbi hátralék szerint (bruttó könyv szerinti értéken) - Összesítő

 

H

 

N

É

A

 

 

8NACA

Portfolió összetétel - Kockázatvállalás szerződésenként a legrégebbi hátralék szerint (bruttó könyv szerinti értéken) - Forint

 

H

 

N

É

A

 

 

8NACB

Portfolió összetétel - Kockázatvállalás szerződésenként a legrégebbi hátralék szerint (bruttó könyv szerinti értéken) - Euró

 

H

 

N

É

A

 

 

8NACC

Portfolió összetétel - Kockázatvállalás szerződésenként a legrégebbi hátralék szerint (bruttó könyv szerinti értéken) - Svájci frank

 

H

 

N

É

A

 

 

8NACD

Portfolió összetétel - Kockázatvállalás szerződésenként a legrégebbi hátralék szerint (bruttó könyv szerinti értéken) - Egyéb deviza

 

H

 

N

É

A

 

 

8C

Értékvesztés és értékvesztés visszaírása

 

 

 

N

É

A

 

 

8D

Céltartalék változása

 

 

 

N

É

A

 

 

8E

Értékelési különbözet változása

 

 

 

N

É

A

 

 

8PBB

Portfolió összetétel - Minősítés - Fedezetek figyelembevételével

 

 

 

N

É

A

 

 

8PBC

Átstrukturált hitelek állományának alakulása

 

 

 

N

É

A

 

 

8PBF

Fedezetek, biztosítékok és egyéb mérlegen kívüli tételek

 

 

 

N

É

A

 

 

9AA

Kamatkockázat elemzés (HUF)

 

 

 

N

É

A

 

 

9AB

Kamatkockázat elemzés (EUR)

 

 

 

N

É

A

 

 

9AC

Kamatkockázat elemzés (USD)

 

 

 

N

É

A

 

 

9AD

Kamatkockázat elemzés (CHF)

 

 

 

N

É

A

 

 

9AE

Kamatkockázat elemzés (GBP)

 

 

 

N

É

A

 

 

9AF

Kamatkockázat elemzés (JPY)

 

 

 

N

É

A

 

 

9AG1

Kamatkockázat elemzés (a küszöbértéket elérő vagy meghaladó 1. deviza)

 

 

 

N

É

A

 

 

9AG2

Kamatkockázat elemzés (a küszöbértéket elérő vagy meghaladó 2. deviza)

 

 

 

N

É

A

 

 

9AG3

Kamatkockázat elemzés (a küszöbértéket elérő vagy meghaladó 3. deviza)

 

 

 

N

É

A

 

 

9AG4

Kamatkockázat elemzés (a küszöbértéket elérő vagy meghaladó 4. deviza)

 

 

 

N

É

A

 

 

9AG5

Kamatkockázat elemzés (a küszöbértéket elérő vagy meghaladó 5. deviza)

 

 

 

N

É

A

 

 

9AG6

Kamatkockázat elemzés (a küszöbértéket elérő vagy meghaladó 6. deviza)

 

 

 

N

É

A

 

 

9D

Pénzmosással és terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos adatok

 

 

 

N

É

A

 

 

9FA

Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok I

 

 

 

N

É

A

 

 

9FB

Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok II

 

 

 

N

É

A

 

 

9I

Informatikai adatok

 

 

 

N

É

 

 

 

10GA

Legnagyobb betétesek

 

 

 

N

É

A

 

 

10GB

Tulajdonosoktól és személyektől származó források

 

 

 

N

É

A

 

 

10GC

Befektetésektől származó források

 

 

 

N

É

A

 

 

11AA

Tulajdonosi szerkezet 1

 

 

 

N

É

A

 

 

11AB

Tulajdonosi szerkezet 2

 

 

 

N

É

A

 

 

11AC

Szövetkezeti hitelintézetek tagságával és részjegyállományával kapcsolatos adatok

 

 

 

N

É

A

 

 

14A

Mérleg – következő év végére várható állományok

 

 

 

 

É

 

 

V

14B

Eredmény - következő év végére várható adatok

 

 

 

 

É

 

 

V

14HD

Mikro-, kis- és középvállalkozások részesedése a hitelintézetek által a vállalkozásoknak folyósított hitelekből és hitelállománya

 

H

 

N

É

A

 

 

14ND

Mikro-, kis- és középvállalkozások részére a hitelintézetek által nyújtott hitelek - portfólió minősítése

 

 

 

N

É

A

 

 

15B

Saját számlás kereskedési könyvi pozíciók

ENa

 

 

 

 

 

 

 

15C

Kereskedési könyvbe nem kereskedési könyvből átsorolt tételek

 

 

 

 

 

 

 

V

15D

Kereskedési könyvből nem kereskedési könyvbe átsorolt tételek

 

 

 

 

 

 

 

V

16BA

Ügyfél törzsadatok analitikája*
* a 20AB negyedéves beszámolót készítő hitelintézetek

 

 

E

 

 

 

 

 

16BB

Hitelek analitikája*
* a 20AB negyedéves beszámolót készítő hitelintézetek

 

 

E

 

 

 

 

 

16BC

Mérlegen kívüli kötelezettségek analitikája*
* a 20AB negyedéves beszámolót készítő hitelintézetek

 

 

E

 

 

 

 

 

20AA

Összevont felügyelet alá tartozó hitelintézetek rendszeres negyedéves beszámolója

 

 

 

N

É

A

 

 

20AB

Összevont felügyelet alá nem tartozó hitelintézet rendszeres negyedéves beszámolója

 

 

 

N

É

A

 

 

20ABU

Kérdőív az összevont felügyelet alá nem tartozó hitelintézet rendszeres negyedéves beszámolójához

 

 

 

N

É

A

 

 

HAD

Hitelintézet felügyeleti alapdíj számítása (éves)

 

 

 

 

É

 

 

 

HVDN

Hitelintézet felügyeleti változó díj számítása (negyedéves)

 

 

 

N

É

 

 

 

PVAD

Pénzügyi vállalkozás felügyeleti alapdíj számítása (éves)*
* Prudenciális szempontból hitelintézetnek minősülő pénzügyi vállalkozás

 

 

 

 

É

 

 

 

PVVDN

Pénzügyi vállalkozás felügyeleti változó díj számítása (negyedéves)*
* Prudenciális szempontból hitelintézetnek minősülő pénzügyi vállalkozás

 

 

 

N

É

 

 

 

A1AB

Évközi auditált jelentés - Felügyeleti mérleg (Eszközök könyv szerinti bruttó adatokkal)

 

 

 

 

 

 

 

ÉA

A1AN

Évközi auditált jelentés - Felügyeleti mérleg (Eszközök könyv szerinti nettó adatokkal)

 

 

 

 

 

 

 

ÉA

A1B

Évközi auditált jelentés - Felügyeleti mérleg (Források)

 

 

 

 

 

 

 

ÉA

A2A

Évközi auditált jelentés - Eredménykimutatás

 

 

 

 

 

 

 

ÉA

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Jelentés gyakoriságának kódja

Rendszeresen küldendő jelentések

 

 

 

 

 

 

 

Na

Napi jelentés

 

 

 

 

 

 

 

H

Havonta küldendő jelentés

 

 

 

 

 

 

 

N

Negyedévente küldendő jelentés

 

 

 

 

 

 

 

É

Évente küldendő jelentés

 

 

 

 

 

 

 

A

Auditált jelentés (évzáráskor )

 

 

 

 

 

 

 

ÉA

Évközi auditált jelentés

 

 

 

 

 

 

 

ENa

Előkészített napi jelentés

 

 

 

 

 

 

 

E

Előkészített jelentés

 

 

 

 

 

 

 

V

Eseti jelentés (változás esetén)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Jelentés gyakoriságának kódja

Felügyeleti jelentéssel együtt kötelezően beküldendő mellékletek megnevezése

Rövid név

 

 

 

 

 

 

 

N

Negyedévente küldendő jelentés

 

 

 

 

 

 

 

 

Az összevont felügyelet alá tartozó hitelintézetek rendszeres negyedéves beszámolója (20AA)

szovjelöf

 

 

 

 

 

 

 

 

Nem összevont felügyelet alá tartozó hitelintézet rendszeres negyedéves beszámolója (20AB)

szovjelnöf

 

 

 

 

 

 

 

 

Nem összevont felügyelet alá tartozó hitelintézet rendszeres negyedéves kérdőíve (20ABU)

szovjelkiv

 

 

 

 

 

 

 

A

Auditált jelentés (évzáráskor )

 

 

 

 

 

 

 

 

Az összevont felügyelet alá tartozó hitelintézetek rendszeres negyedéves beszámolója (20AA)

szovjelöf

 

 

 

 

 

 

 

 

Nem összevont felügyelet alá tartozó hitelintézet rendszeres negyedéves beszámolója (20AB)

szovjelnöf

 

 

 

 

 

 

 

 

Nem összevont felügyelet alá tartozó hitelintézet rendszeres negyedéves kérdőíve (20ABU)

szovjelkiv

 

 

 

 

 

 

 

 

Éves beszámoló – mérleg

merleg

 

 

 

 

 

 

 

 

Éves beszámoló – eredménykimutatás

erkim

 

 

 

 

 

 

 

 

Éves beszámoló – cash-flow

cashflow

 

 

 

 

 

 

 

 

Éves beszámoló – kiegészítő melléklet

kiegmell

 

 

 

 

 

 

 

 

Könyvvizsgálói záradék vagy jelentés

konyvzar

 

 

 

 

 

 

 

 

Közgyűlési határozat vagy jegyzőkönyv

kozgyhat

 

 

 

 

 

 

 

 

Adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat

erfeloszt

 

 

 

 

 

 

 

 

Üzleti jelentés

uzljel

 

 

 

 

 

 

 

ÉA

Évközi auditált jelentés

 

 

 

 

 

 

 

 

Évközi auditált beszámoló – mérleg

evkmerleg

 

 

 

 

 

 

 

 

Évközi auditált beszámoló – eredménykimutatás

evkerkim

 

 

 

 

 

 

 

 

Évközi audit – Könyvvizsgálói záradék vagy jelentés

evkkonyvzar

 

 

 

 

 

 

 




3K50343_1

ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA
EGYEDI JELENTÉSEK - HITELINTÉZETI FIÓKTELEPEK

Táblakód

Megnevezés

Fióktelepek

MNB-PSZÁF közös táblák

F1AB

Fióktelep – Felügyeleti mérleg (Eszközök könyv szerinti bruttó adatokkal)

H

 

N

É

A

 

 

F1AN

Fióktelep – Felügyeleti mérleg (Eszközök könyv szerinti nettó adatokkal)

H

 

N

É

A

 

 

F1B

Fióktelep – Felügyeleti mérleg (Források)

H

 

N

É

A

 

 

F1C

Fióktelep – Mérlegtételekhez kapcsolódó tájékoztató adatok

H

 

N

É

A

 

 

F1E

Fióktelep – Tranzakciók számításához szükséges adatok

H

 

N

E

A

 

 

F1F

Fióktelep – Értékpapírosítással kapcsolatos adatok

H

 

N

É

A

 

 

F1G

Fióktelep – Eszköz és forrástételek hó végi állományának devizaszerkezete (hitelek bruttó, értékpapírok nettó könyv szerinti értéken)

H

 

N

É

A

 

 

F2A

Fióktelep – Eredménykimutatás

H

 

N

É

A

 

 

PSZÁF táblák

F3CB

Fióktelep – Mérlegen kívüli tételek – Függő és jövőbeni kötelezettségek, származtatott és azonnali ügyletek

H

 

N

É

A

 

 

F3I

Fióktelep – Tulajdonosi kapcsolatok

H

 

N

É

A

 

 

F3J1

Fióktelep – Valós értékelést nem alkalmazó fióktelepek - értékpapírok értékelési portfóliók szerinti adatai

H

 

N

É

A

 

 

F3J2

Fióktelep – Valós értékelést alkalmazó fióktelepek - értékpapírok értékelési portfóliók szerinti adatai

H

 

N

É

A

 

 

F3K1

Fióktelep – Lejáratig tartott értékpapírok közül a tárgynegyedévben kereskedési célúvá vagy értékesíthetővé átsorolt tételek

 

 

N

É

A

 

 

F3K2

Fióktelep – Kereskedési célú értékpapírok közül a tárgynegyedévben nem kereskedési célúvá átsorolt értékpapírok

 

 

N

É

A

 

 

F4AT

Fióktelep – Lejárati összhang elemzés - összesítő

H

 

N

É

A

 

 

F4AA

Fióktelep – Lejárati összhang elemzés - HUF

H

 

N

É

A

 

 

F4AB

Fióktelep – Lejárati összhang elemzés - EUR

H

 

N

É

A

 

 

F4AC

Fióktelep – Lejárati összhang elemzés - USD

H

 

N

É

A

 

 

F4AD

Fióktelep – Lejárati összhang elemzés - CHF

H

 

N

É

A

 

 

F4AE

Fióktelep – Lejárati összhang elemzés - Egyéb devizák

H

 

N

É

A

 

 

F4B

Fióktelep – Tájékoztató adatok a befektetési szolgáltatási tevékenységről és a kiegészítő szolgáltatásról

H

 

N

É

A

 

 

F5B

Fióktelep – Bankközi állományok adatai

H

 

N

É

A

 

 

F6B

Lakástakarékpénztár fióktelep adatai

 

 

N

É

A

 

 

F6CA

Lakástakarékpénztár fióktelep – Termékösszetétel (értéken)

 

 

N

É

A

 

 

F6CB

Lakástakarékpénztár fióktelep – Termékösszetétel (darabszám)

 

 

N

É

A

 

 

F6D

Jelzálog–hitelintézet fióktelep adatai

H

 

N

É

A

 

 

F6E

Lakás–takarékpénztár fióktelep – Érvényben lévő szerződések adatai

 

 

N

É

A

 

 

F6F

Lakástakarékpénztár fióktelep – Kiutalások (várható) adatai

 

 

N

É

A

 

 

F7C

Fióktelep – Tájékoztató adatok

 

 

N

É

A

 

 

F7EB

Fióktelep – Lebonyolításra átvett hitelek

 

 

N

É

A

 

 

F7F

Fióktelep – Projektfinanszírozási hitelek

 

 

N

É

A

 

 

F7H

Fióktelep által folyósított hitelek és a hitelállomány alakulása

H

 

N

É

A

 

 

F7K

Fióktelep által nyújtott gyűjtőszámlahitelekhez kapcsolódó adatok

H

 

N

É

A

 

 

L5

A negyedévben értékesített fedezeti lakóingatlanok

 

N

 

 

 

 

 

F8APT

Fióktelep – Portfolió elemzés – Kiemelt hiteltermékek kockázati monitoringja – Összesítő

H

 

N

É

A

 

 

F8APA

Fióktelep – Portfolió elemzés – Kiemelt hiteltermékek kockázati monitoringja – Forint

H

 

N

É

A

 

 

F8APB

Fióktelep – Portfolió elemzés – Kiemelt hiteltermékek kockázati monitoringja – Euró

H

 

N

É

A

 

 

F8APC

Fióktelep – Portfolió elemzés – Kiemelt hiteltermékek kockázati monitoringja – Svájci frank

H

 

N

É

A

 

 

F8APD

Fióktelep – Portfolió elemzés – Kiemelt hiteltermékek kockázati monitoringja – Egyéb deviza

H

 

N

É

A

 

 

F8NACT

Fióktelep – Portfolió összetétel – Kockázatvállalás szerződésenként a legrégebbi hátralék szerint (bruttó könyv szerinti értéken) - Összesítő

H

 

N

É

A

 

 

F8NACA

Fióktelep – Portfolió összetétel – Kockázatvállalás szerződésenként a legrégebbi hátralék szerint (bruttó könyv szerinti értéken) - Forint

H

 

N

É

A

 

 

F8NACB

Fióktelep – Portfolió összetétel – Kockázatvállalás szerződésenként a legrégebbi hátralék szerint (bruttó könyv szerinti értéken) - Euró

H

 

N

É

A

 

 

F8NACC

Fióktelep – Portfolió összetétel – Kockázatvállalás szerződésenként a legrégebbi hátralék szerint (bruttó könyv szerinti értéken) - Svájci frank

H

 

N

É

A

 

 

F8NACD

Fióktelep – Portfolió összetétel – Kockázatvállalás szerződésenként a legrégebbi hátralék szerint (bruttó könyv szerinti értéken) - Egyéb deviza

H

 

N

É

A

 

 

F8PBB

Fióktelep – Portfolió elemzés – Minősítés - Fedezetek figyelembevételével

 

 

N

É

A

 

 

F8PBC

Fióktelep – Átstrukturált hitelek állományának alakulása

 

 

N

É

A

 

 

F8PBF

Fióktelep – Fedezetek, biztosítékok és egyéb mérlegen kívüli tételek

 

 

N

É

A

 

 

F9D

Fióktelep – Pénzmosással és terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos adatok

 

 

N

É

A

 

 

F9FA

Fióktelep – Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok I

 

 

N

É

A

 

 

F9FB

Fióktelep – Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok II

 

 

N

É

A

 

 

F10GA

Fióktelep – Legnagyobb betétesek

 

 

N

É

A

 

 

F14HD

Fióktelep – Mikro-, kis- és középvállalkozások részesedése a fióktelepek által a vállalkozásoknak folyósított hitelekből és hitelállománya

H

 

N

É

A

 

 

F14ND

Fióktelep – Mikro-, kis- és középvállalkozások részére a fióktelepek által nyújtott hitelek - portfólió minősítése

 

 

N

É

A

 

 

F20A

Fióktelepek rendszeres negyedéves beszámolója

 

 

N

É

A

 

 

HFAD

EU tagállami hitelintézet fióktelepe felügyeleti alapdíj számítása (éves)

 

 

 

É

 

 

 

HFVDN

EU tagállami hitelintézet fióktelepe felügyeleti változó díj számítása (negyedéves)

 

 

N

É

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Jelentés gyakoriságának kódja

Rendszeresen küldendő jelentések

 

 

 

 

 

 

 

H

Havonta küldendő jelentés

 

 

 

 

 

 

 

N

Negyedévente küldendő jelentés

 

 

 

 

 

 

 

É

Évente küldendő jelentés

 

 

 

 

 

 

 

A

Auditált jelentés (évzáráskor )

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Jelentés gyakoriságának kódja

Felügyeleti jelentéssel együtt kötelezően beküldendő mellékletek megnevezése

Rövid név

 

 

 

 

 

 

N

Negyedévente küldendő jelentés

 

 

 

 

 

 

 

 

Fióktelep - Negyedéves szöveges jelentés (F20A)

szovjelfiok

 

 

 

 

 

 

A

Auditált jelentés (évzáráskor )

 

 

 

 

 

 

 

 

Fióktelep - Negyedéves szöveges jelentés (F20A)

szovjelfiok

 

 

 

 

 

 

 

Éves beszámoló – mérleg

merleg

 

 

 

 

 

 

 

Éves beszámoló – eredménykimutatás

erkim

 

 

 

 

 

 

 

Éves beszámoló – cash-flow

cashflow

 

 

 

 

 

 

 

Éves beszámoló – kiegészítő melléklet

kiegmell

 

 

 

 

 

 

 

Könyvvizsgálói záradék vagy jelentés

konyvzar

 

 

 

 

 

 

 

Közgyűlési határozat vagy jegyzőkönyv*

kozgyhat

 

 

 

 

 

 

 

Üzleti jelentés

uzljel

 

 

 

 

 

 



3K50343_2

ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA
KONSZOLIDÁLT JELENTÉSEK - HITELINTÉZETEK

Táblakód

Megnevezés

KONSZOLIDÁLT ADATSZOLGÁLTATÁS

Konszolidált táblák

12A

Összevont alapú mérleg – Eszközök

 

 

N

A

12B

Összevont alapú mérleg – Források

 

 

N

A

12C

Összevont alapú mérlegen kívüli tételek

 

 

N

A

12D

Összevont alapú eredménykimutatás

 

 

N

A

12EA

Összevont alapú felügyelet alá "bevont" vállalkozások

 

 

N

A

12EB

Összevont alapú felügyelet alá nem került vállalkozások

 

 

N

A

13JB

Összevont alapú portfolió elemzés - Minősítés

 

 

N

A

13JC

Összevont alapú portfolió elemzés - Kockázatvállalás szerződésenként a legrégebbi hátralék szerint (bruttó könyv szerinti értéken)

 

 

N

A

13KA

Belföldi pénzügyi szervezetek adatai

 

 

N

A

13KB

Külföldi pénzügyi szervezetek adatai

 

 

N

A

KONSZDMM

Havi jelentés a devizafinanszírozás megfelelési mutatóról-Konszolidált tételek

EH

 

 

 

KDMM

Havi jelentés kiegészítő adatokról – Konszolidált tételek

EH

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Jelentés gyakoriságának kódja

Rendszeresen küldendő jelentések

 

 

 

 

N

Negyedévente küldendő jelentés

 

 

 

 

EH

Előkészített havi jelentés

 

 

 

 

A

Auditált jelentés (évzáráskor )

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Jelentés gyakoriságának kódja

Felügyeleti jelentéssel együtt kötelezően beküldendő mellékletek megnevezése

Rövid név

 

 

 

A

Auditált jelentés (évzáráskor )

 

 

 

 

 

Konszolidált éves auditált beszámoló – mérleg

konszmerleg

 

 

 

 

Konszolidált éves auditált beszámoló – eredménykimutatás

konszerkim

 

 

 

 

Konszolidált éves auditált beszámoló – cash-flow

konszcashflow

 

 

 

 

Konszolidált éves auditált beszámoló – saját tőke változása

konsztokevalt

 

 

 

 

Konszolidált éves auditált beszámoló – kiegészítő melléklet

konszkiegmell

 

 

 

 

Konszolidált éves auditált beszámoló – Közgyűlési határozat vagy jegyzőkönyv

konszkozgyhat

 

 

 

 

Konszolidált éves auditált beszámoló – könyvvizsgálói záradék vagy jelentés

konszkonyvzar

 

 

 

2. melléklet a 19/2011. (X. 20.) PSZÁF rendelethez10


KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ
I.    RÉSZ

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

I.1. Kapcsolódó jogszabályok

1. a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.),
2. a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Eximtv.),
3. a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.),
4. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.),
5. a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.),
6. a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.),
7. a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ltpt.),
8. a jelzálog-hitelintézetekről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Jht.),
9. a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Fkt.),
10. a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.),
12. a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény,
14. a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: KKVtv.),
15. a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.),
16. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.),
17. az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Különadó tv.),
18. az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény,
19. a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.),
20. a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.),
21. a viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Vbit.),
22. a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény [a továbbiakban: 2008. évi CIV. törvény],
23. a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló 2009. évi IV. törvény (a továbbiakban: Lkkf. tv.),
24. a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Ptv.),
25. a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény,
26. a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (a továbbiakban: Psztv.),
27. a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: devizakölcsöntv.),
28. a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény (a továbbiakban: NET tv.),
29. a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény (a továbbiakban: Batv.),
30. az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.),
31. a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. törvény (a továbbiakban: MNBtv.),
32. a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet],
33. a lakás-takarékpénztár általános szerződési feltételeiről szóló 47/1997. (III. 12.) Korm. rendelet,
34. a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és a nagykockázatok fedezéséhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól szóló 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kkr.),
35. a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hitkr.),
36. a befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 251/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Beszkr.),
38. az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V. 5.) Korm. rendelet,
39. a hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló 196/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hkr.),
40. a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nykr.),
41. a kis- és középvállalkozások helyzetével, támogatásával összefüggő adatszolgáltatásról szóló 5/2009. (I. 16.) Korm. rendelet,
42. a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet],
43. a körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról szóló 361/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Klhr.),
44. a hitelintézetek likviditási szintjének meghatározásáról, valamint devizapozícióbeli lejárati összhangjának szabályozásáról szóló 366/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 366/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet],
45. a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítését érintő megtérítésről és a közszférában dolgozók támogatásáról szóló 57/2012. (III. 30.) Korm. rendelet,
46. a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendelet [a továbbiakban: 21/2006. (V. 18.) IM rendelet],
47. a termőföldnek nem minősülő ingatlanok hitelbiztosítéki értékének meghatározására vonatkozó módszertani elvekről szóló 25/1997. (VIII. 1.) PM rendelet,
48. a hitelintézetek befektetési szabályzatáról szóló 28/2011. (XII. 5.) PSZÁF rendelet,
49. a hitelintézetek által szolgáltatandó tőkemegfelelési adatok köréről és az adatszolgáltatás módjáról szóló 8/2011. (VI. 16.) PSZÁF rendelet,
50. a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló 21/2012. (IV. 16.) KIM rendelet
51. a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk és az információt szolgáltatók köréről, a szolgáltatás módjáról és határidejéről szóló MNB rendelet (a továbbiakban: MNB rendelet).


I.2. Rövidítések

A kitöltési útmutatóban használt rövidítéseket – külön magyarázat hiányában – a fenti jogszabályok által meghatározott módon kell érteni.

ÁHT: államháztartás
ÁKK Zrt.: Államadósság Kezelő Központ Zrt.
ÁSZF: Általános Szerződési Feltételek
EBA: European Banking Authority
EKB: Európai Központi Bank
EGT állam: Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam (EU tagállamok, Norvégia, Liechtenstein, Izland)
EKB: Európai Központi Bank
ESS: egységes statisztikai számjel
EU: Európai Unió
GBC: Giro Bankkártya Zrt.
GIRO: a GIRO Elszámolásforgalmi Zrt.
GMU: Gazdasági és Monetáris Unió (az Európai Unión belüli euróövezet)
HBA: Hitelszövetkezetek Első Hazai Önkéntes Betétbiztosítási és Intézményvédelmi Alapja
IMF: International Monetary Fund
KKV: mikro-, kis-, és középvállalkozások
KSH: Központi Statisztikai Hivatal
KVH Rt.: Központi Váltó- és Hitelbank Rt.
Ltp: lakástakarékpénztár
MBSZ: Magyar Bankszövetség
MPI-k: monetáris pénzügyi intézmények
MNB: Magyar Nemzeti Bank
MNV Zrt.: Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.
Mód.: módosítás – A jelentő táblákban a „Mód” jelölésű oszlopokban kell jelezni – az „Eredeti” jelentéshez képest az adatban bekövetkezett változást
NGM: Nemzetgazdasági Minisztérium
OTSZ: Országos Takarékszövetkezeti Szövetség
OTIVA: Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap
PEK: Posta Elszámoló Központ
PIBB: a Pénzügyi intézmények (hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások), a Befektetési vállalkozások, és a Biztosító részvénytársaságok (beleértve a viszontbiztosítókat is) összefoglalóan
PM: Pénzügyminisztérium
PSZÁF: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
REPIVA: Regionális Pénzintézetek Intézvényvédelmi Alap
SZT: szavatoló tőke
TAKIVA: Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap
TB: Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár összefoglalóan
TEÁOR: a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere
TÉSZ: Takarékszövetkezetek Országos Érdekvédelmi Szövetsége

I.3. Fogalmak

1. Államkötvény: Tpt. 5. § (1) bekezdés 6. pontja által meghatározott állampapírok közül csak a Magyar Állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok a kincstárjegyek kivételével.
2. Állampapírok: Tpt. 5. § (1) bekezdés 6. pontja szerinti fogalom.
3. Áthidaló kölcsön: az Lkkf. tv. 1. § 2. pontja szerinti fogalom.
4. Átvezetési számla: a pénzeszközökkel kapcsolatos számlák egymás közötti forgalmában az ellenszámla helyettesítője. A Hitkr. szerint az átvezetési számla állománya a pénzeszközállomány része.
5. Ballon törlesztési típusú hitel: olyan hitelkonstrukció, melynek jellemzője a viszonylag hosszú türelmi idő, amikor a türelmi idő lejártáig a hitelfelvevő alacsony tőkeösszegeket törleszt, döntően csak a kamatot fizeti, és a tőke jelentős részét a hiteltörlesztés utolsó szakaszában törleszti vissza.
6. Bullet törlesztési típusú hitel: olyan hitelkonstrukció melyben a tőke jelentős részét a futamidő végén fizetik vissza.
7. Bázisdeviza: A devizapár (beleértve a forint-deviza műveletet is) tekintetében az a devizanem, melynek egy (fix) egységében kerül kifejezésre a másik devizanem (változó deviza) mennyisége.
8. Befektetési jegy: a Batv. 3. § 15. pontja szerinti fogalom.
9. Beruházási hitel: az Szmt. 3. § (4) bekezdésének 7. pontja szerinti fogalom.
10. Betét a felügyeleti mérleg forrás oldalán: a hitelintézettel szemben fennálló követelés, amely ügyfélbetét-szerződés, bankszámla-szerződés alapján a hitelintézetnél elhelyezett pénzeszközöket jelent, ide értve a hitelintézet által kibocsátott utazási csekket, valamint az elektronikus pénz használatával összefüggésben előre kifizetett pénzösszeget (elektronikus pénz) is, valamint a hitelintézet pénz- és tőkepiaci üzletkötéssel foglalkozó szervezeti egysége által kötött bankközi ügyleteket.
11. Betéti okirat: a hitelintézetnél elhelyezett betétek közül az, amely nem számlán és nem könyves-betétben került elhelyezésre, függetlenül az okirat elnevezésétől, címletezésétől, lejáratától, illetve attól, hogy bemutatóra szóló-e vagy sem (a hitelintézet által kibocsátott takaréklevél, értékjegy, pénztárjegy, betétjegy, takarékjegy, takarékszelvény, értéklevél, kamatjegy, trezorjegy).
12. Devizabelföldi: a Tpt. 5. § (1) bekezdés 30. pontja szerinti személyek, szervezetek.
13. Devizakülföldi: a Tpt. 5. § (1) bekezdés 31. pontja szerinti személyek, szervezetek.
14. Egyéb hitel: minden, a kiemelt hitelsorokba nem tartozó hitel.
15. Elszámolási számla: a nostro és loro számlák közös megnevezése.
16. Elvi főösszeg: a határidős kamatlábügyletek és a swapok esetében az a szerződésben szereplő érték, amire a szerződésben meghatározott készpénzkifizetéseket vonatkoztatják.
17. Eredeti lejárat (kibocsátáskori, illetve szerződéskötéskor meghatározott futamidő): a pénzügyi instrumentum azon kötött „élettartamát” jelenti, amelynek eltelte előtt az nem váltható vissza (pl. kibocsátott értékpapírok), illetve amelynek letelte előtt csak valamely hátrányos szerződéses feltétellel (pl. járó, de nem esedékes kamat elvesztése) váltható vissza (pl. a betétek és a felvett hitelek egyes típusai), illetve nyújtott hitelek szerződésben meghatározott lejárata.
18. Értékpapír-kölcsönzés: a Tpt. 5. § (1) bekezdés 44. pont szerinti fogalom.
19. Értékpapírosítás: a felügyeleti mérleg és a kapcsolódó MNB-PSZÁF közös táblák vonatkozásában az MNB rendelet 2. melléklet I. Az információk szolgáltatására vonatkozó általános rendelkezések című fejezet F. Fogalmak cím 6. Felügyeleti mérlegben és eredménykimutatásban használt rövidítések, fogalmak alcím 6. 17. pontja szerinti fogalom.
20. Felhőszolgáltatás: a 9I Informatikai adatok táblában szereplő fogalom, amely a számítási felhőre irányuló számítástechnikai tevékenység, amikor olyan állományokkal és programokkal dolgozik az intézmény, amelyek fizikailag nem az intézmény saját számítógépén, hanem az interneten, egy ismeretlen helyen találhatók, képletesen a „felhőben”.
21. Felmondási idő: megegyezik azon időtartammal, amely akkor kezdődik, amikor a pénzügyi instrumentum tulajdonosa értesítést küld az instrumentum visszaváltására irányuló szándékáról, és addig a napig tart, amikor a tulajdonos az instrumentumot már hátrányos szerződéses feltétel nélkül visszaválthatja.
22. Felmondásos betét: Olyan lejárat nélküli nem transzferálható betétek, amelyek csak egy előzetes felmondási időszak letelte után válthatók pénzre, illetve a felmondási idő előtti készpénzre váltás csak szankció ellenében lehetséges (kamatveszteség).
23. Felmondott felvett hitelek: azok a hitelintézet által felvett hitelek, amelyeket rendes felmondás keretében mondtak fel.
24. Fizetési számla: A Ptv. 2. § 8. pontja szerinti számla.
25. Fogyasztási hitel: a háztartásoknak a mindennapi élet szokásos használati tárgyainak megvásárlásához, javíttatásához, illetve szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott kölcsön (például áruvásárlási, gépjármű-vásárlási, személyi hitel). A fogyasztási hitelek között kell jelenteni azokat a hitelkártya-konstrukciókat is, ahol a bank nem biztosít kamatmentes periódust, és a kártya csak a hitelhez történő hozzáférést biztosítja.
26. Fogyasztó: a Hpt. 2. számú melléklet III. fejezet 4. pontja szerinti természetes személy.
27. Folyószámlabetét: az a folyószámla-szerződés alapján elhelyezett nem lekötött betét, amelyből kifizetések is teljesíthetők a folyószámlán kialakult pozitív egyenleg erejéig.
28. Folyószámlahitel: a hitelintézet által vezetett fizetési számlán és a nem fizetési műveletek teljesítésére szolgáló, az ügyfél által bármikor hozzáférhető egyéb számlán kialakult negatív egyenleg (overdraft). Folyószámlahitelnek minősül az a kártyahitel is, amelynél a bank kamatmentes periódust biztosít. Azt a kártyahitelt, ahol a bank kamatmentes periódust nem biztosít a kártyához, a fogyasztási hitelek között kell jelenteni. A folyószámlahitelek között kell kimutatni a határozott futamidővel nem rendelkező újratöltődő (rulírozó, rollover) hiteleket is.
29. Határon átnyúló szolgáltatás: A Hpt. 2. számú mellékletének III. rész 43. pontja szerinti fogalom, az 5H Határon átnyúló tevékenység tábla alkalmazásában a Hpt. 32/D. § (1) bekezdése figyelembevételével.
30. Hátralévő futamidő: A hitel, betét. illetve egyéb instrumentum szerződésben meghatározott lejáratának és a jelentés vonatkozási ideje között fennálló időtartam.
31. Hitelintézet: e rendelet (a továbbiakban: R.) alkalmazásában a Hpt. szerinti hitelintézet és hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás.
32. Hitelkártya vagy credit kártya: a bankkártyák egyik típusa a betéti kártyák (debit kártya) és a hitelkerethez kapcsolódó betéti (debit) kártyák mellett. A hitelkártya a kártyabirtokos és a hitelintézet közötti szerződésben előre meghatározott összegű hitelkerethez kapcsolódó kártya, amelynek egyenlegét hitelszámlán tartja nyilván a hitelintézet. Az ügyfél a hitelkeret erejéig vehet fel készpénzt, illetve vásárolhat. Szerződésben meghatározott törlesztési feltételek mellett a hitelkártya műveletek (kivéve a készpénzfelvételi műveleteket) kamatmentes periódussal is rendelkezhetnek.
33. Hitelkeret: a hitelező és az adós között írásban létesített hitelszerződés alapján az adós részére rendelkezésre tartott pénzösszeg, amelynek terhére a hitelintézet – meghatározott szerződési feltételek megléte esetén – a kölcsönszerződés megkötésére vagy egyéb hitelművelet végzésére köteles.
34. Hitelleírás (a tranzakciók kiszámításához szükséges adatokat tartalmazó 1E táblában): az előző hónap végén még a mérlegben szereplő hitel- és hiteljellegű követelések leírása, valamint azok törlesztésekkel csökkentett szerződés szerinti, illetve bruttó könyv szerinti értéke alatti eladása a tárgyhónapban.
35. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: a R. vonatkozásában a Szmt. 3. § (6) bekezdés 2. pontja szerint meghatározott fogalom, a felügyeleti mérleg szempontjából ide nem értve a határozott idejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyet. (Lásd a 76. fogalmat.)
36. Intézményi változás: az adatszolgáltató MPI-k körében bekövetkező változás: összeolvadás, beolvadás, különválás, kiválás, megszűnés, átalakulás más típusú intézménnyé.
37. ISIN kód: elszámolóház által, a bejelentésre kötelezett értékpapírokra meghatározott egyedi azonosító kód.
38. Járulékos vállalkozás: olyan vállalkozás, amelynek elsődleges tevékenysége, hogy hitelintézet számára végez üzletszerű tevékenységet kiegészítő tevékenységet, így különösen ingatlankezelést, adatfeldolgozást, pénzszállítást, biztonsági, illetőleg kommunikációs szolgáltatást.
39. Jelzáloghitel: e R. vonatkozásában a hiteladósnak ingatlanra alapított jelzálogjog – ideértve az önálló zálogjogként alapított jelzálogjogot is – fedezete mellett nyújtott hitel.
40. Jelzáloglevél: a Jht. szerint meghatározott értékpapír.
41. Jogi személy: a Ptk. 28-74/H. § szerinti szervezetek.
42. Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság: a Ptk. 578/H. § szerinti fogalom.
43. Kisvállalkozók: a kisvállalkozók a jogi személyiség nélküli vállalkozók (közkereseti társaság, betéti társaság, polgári jogi társaság, jogi személyiség nélküli munkaközösség, építőközösség, társasház, művészeti alkotóközösség, külföldiek kereskedelmi képviselete, illetve információs és szerviz irodája).
44. Kollektív befektetési értékpapír: a Batv. 3. § 42. pontja szerinti fogalom.
45. Kockázati tőkealap-jegy: a Tpt. 5. § (1) bekezdés 74. pontja szerinti értékpapír.
46. Könyv szerinti bruttó érték: az eszközök, a mérlegen kívüli tételek beszerzési, bekerülési, illetve nyilvántartási (értékvesztésekkel, céltartalékkal, értékcsökkenéssel nem csökkentett, értékelési különbözettel, értékhelyesbítéssel nem módosított) értéke, a hitelintézet által kötött szerződésből eredő követelés esetén a még nem törlesztett tőkeösszeg, megvásárolt követelések esetén a bekerülési értékből még nem törlesztett rész.
47. Könyv szerinti nettó érték: a könyv szerinti bruttó értéknek az Szmt. és a Hitkr. által meghatározott értékvesztéssel, céltartalékkal csökkentett, illetve értékcsökkenéssel, értékelési különbözettel (valós értékelési különbözet, értékhelyesbítés) módosított összege.
48. Konszolidációs államkötvények: a hitel-, bank- és adóskonszolidációk során kibocsátott, átadott államkötvények.
49. Konzorciális hitel: a hitelfelvevő részére hitelintézetek egy csoportja által nyújtott hitel, függetlenül elnevezésétől. Csak azok a hitelek tekinthetők konzorciális hitelnek, amelyek esetében a hitelfelvevő a hitelszerződésből meg tudja állapítani, hogy a hitel több hitelnyújtótól származik.
50. Könyvesbetét: a felügyeleti mérlegjelentésben a hitelintézetnél elhelyezett betétek közül az, amelynek elhelyezésekor a betétszerződés alapján betétkönyvet állítanak ki (pl. takarékbetétkönyv, nyereménybetétkönyv stb.), ide nem értve a takaréklevelet.
51. Kötési vagy névérték: a határidős (tőzsdei és tőzsdén kívüli) ügylet és opciós ügylet esetén az a szerződéskötéskor meghatározott érték, amelyért a szerződésben szereplő befektetési eszköz meghatározott mennyiségét egy, a szerződésben rögzített egységáron átruházzák, illetve a befektetési eszközre vételi vagy eladási jogot biztosítanak.
52. KKV tv. szerinti vállalkozások a Mikro-, kis- és középvállalkozás adatai című táblák (14HD,14ND, F14HD, F14ND) vonatkozásában:
Mikrovállalkozás: a KKVtv. 3. § (3) bekezdése szerinti vállalkozás.
Kisvállalkozás: a KKVtv. 3. § (2) bekezdése szerinti vállalkozás.
Középvállalkozás: a KKVtv. 3. § (1) bekezdésében foglalt vállalkozás, amely nem minősül a KKVtv. 3. § (2) és (3) bekezdése szerint kis- vagy mikrovállalkozásnak.
53. Kumulatív elsőbbségi részvény: azon osztalékelsőbbségi részvény, vagy ezzel egyenrangú jegyzett és befizetett saját tőke (szövetkezetek esetében a befektetői tagok által jegyezhető szavazati jogot nem biztosító részjegyek, illetve célrészjegyek tartozhatnak ebbe a körbe), amely esetében a tulajdonos a nyereséges évben minden korlátozás nélkül jogosult az elmúlt év(ek) elmaradt hozamának kifizetésére is.
54. Különleges célú gazdasági egység: [angol neve: Financial Vehicle Corporation (FVC)] az Épkr. 2. § 10. pontja szerinti fogalom.
55. Lakosság: A háztartások szektorán belül ide tartoznak a természetes személyek, valamint a háztartásban alkalmazottat foglalkoztató, adószámmal rendelkező magánszemélyek.
56. Látra szóló és folyószámla betét: a folyószámla betét a hitelintézet által vezetett fizetési számla és az ügyfél által bármikor hozzáférhető egyéb bankszámla pozitív egyenlege. Látra szóló betétnek minősül a fenti számlákhoz kapcsolódó lekötetlen betét, az egy napra lekötött betét, a hitelintézet által kibocsátott utazási csekk, az elektronikus pénz használatával összefüggésben előre kifizetett, nem lekötött pénzösszeg (elektronikus pénz), valamint a látra szóló takarékbetét is. (Az egy napos futamidő munkanapban értendő.) Látra szóló betétnek kell tekinteni a futamidő nélküli betétet is (a betéti okiratokat kivéve).
57. Lekötött betét: olyan nem transzferálható, egy napnál hosszabb időre lekötött betétek, amelyeket nem lehet, vagy csak bizonyos hátrányos szerződéses feltétellel (pl. járó, de nem esedékes kamatok elvesztése) lehet a szerződés szerinti rögzített határidő előtt visszaváltani. A két éven túli lekötésű betétek tartalmazhatnak nyugdíj-előtakarékossági számlákat is. A futamidő nélküli betéteket (a betéti okiratokat kivéve) a látra szóló betétek közé kell sorolni.
58. Letéti igazolás: a globális letéti igazolás (GDR) és az amerikai letéti igazolás (ADR), amely a letéti intézmény által bizonylati formában kibocsátott, saját joga szerint értékpapírnak minősülő, átruházható befektetési forma, a letétbe helyezett, mögöttes értékpapírokra vonatkozó tulajdonjogot bizonyító okirat.
59. Letéti jegy: a letéti jegyről szóló 287/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet szerinti értékpapír.
60. Lombard hitel nyújtása: minden olyan hitelnyújtás a hitel céljától függetlenül, amikor az ügyfél a hitelintézeti forint- és devizabetétjét, vagy a már meglévő értékpapírját a hitelintézetnél óvadéki letétbe helyezi, hogy ennek fedezete mellett részére hitelt folyósítsanak.
61. Multicurrency (többdevizás) hitel: olyan hitel, amelyben a bank lehetőséget nyújt az ügyfélnek arra, hogy a hitelt az általa megválasztott, a hitelszerződésben előzetesen rögzített devizanemek egyikében hívja le. Nem tartoznak ide az olyan konstrukciók, amelyek esetében a bank döntése a hitel denominációjának megváltoztatása.
62. Nonprofit szervezetek: A Gt. 4. § és 365. § (6) bekezdése szerinti fogalom, figyelembe véve a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvénynek a fogalom használatára vonatkozó rendelkezéseit is. A szektorbesorolásban (lásd I.5.3. fejezet) külön szektort csak a háztartásokat segítő nonprofit intézmények alkotnak. Az üzleti szervezetek által finanszírozott és irányított nonprofit szervezeteket a nem pénzügyi vállalatokhoz, az államháztartás intézményei által finanszírozott és irányított nonprofit szervezetek a központi kormányzathoz vagy a helyi önkormányzatokhoz kell besorolni.
63. Nem valódi penziós (elhelyezési) ügylet: az Szmt. szerinti fogalom.
64. Névre szóló betét: a Hpt. szerint az a betét, amelynek tulajdonosa a betétszerződés, a takarékbetét-szerződés vagy a bankszámla-szerződésben feltüntetett azonosító adatok alapján egyértelműen azonosítható.
65. Önálló vállalkozók: a 21/2012. (IV. 16.) KIM rendelet 4. melléklete szerinti fogalom.
66. Őstermelők: az Szja tv. és a 21/2012. (IV. 16.) KIM rendelet 4. melléklete szerinti fogalom.
67. Penziós ügylet: az Szmt. 3. § (8) bekezdés 11. pontja szerinti fogalom.
68. Pénzpiaci alapok: azok a befektetési alapok, amelyek befektetési jegyei likviditás szempontjából a bankbetétekhez hasonlóak, és eszközeiket elsősorban pénzpiaci eszközökbe, vagy maximum 1 éves hátralévő lejáratú transzferálható hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba, vagy pénzpiaci eszközök kamataihoz hasonló megtérülésű eszközökbe fektetik.
69. Pénzpiaci eszközök: a Tpt. 5. § 101. pontja szerint meghatározott fogalom.
70. Projektfinanszírozási hitelek: új létesítmény vagy egy már meglévő létesítmény építési, műszaki, technológiai szempontból teljes mértékben különálló új részegységének létrehozásával kapcsolatos, rendszerint több kockázatvállalási ügyletre és kapcsolódó pénzügyi és befektetési szolgáltatás nyújtására kiterjedő szerződések, amelyek arra a számításra épülnek, hogy a létesítmény a hasznos élettartama alatt fedezi az üzemi költségeket és az adósságszolgálatot.
71. Projektcég: gazdasági projekt megvalósítása céljából alapított társaság, amely megszűnik, ha valamennyi kötelezettségét teljesítette és már járulékos kötelmek (pl. garanciális kötelezettségek, jótállás, szavatosság) sem állnak fenn. A projektcég finanszírozásának feltétele, hogy más tevékenységek ne veszélyeztessék a fő projekt megvalósítását (profiltiszta társaság).
72. Repó- és fordított repóügylet: A Tpt. 5. § (1) bekezdés 110. pontja szerinti fogalom.
73. Speciális Pénz- és Tőkepiaci Intézmények: az egyéb pénzügyi közvetítők, illetve a pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző vállalkozások közé sorolt speciális szervezetek gyűjtő elnevezése. Ide tartoznak: a Budapesti Értéktőzsde, az Országos Betétbiztosítási Alap, a Befektető Védelmi Alap, biztosító szövetkezetek és egyesületek, magán- és önkéntes nyugdíjpénztárak, egészségpénztárak, valamint a befektetési alapkezelők.
74. Sajátos szállításos repó ügyletek: a Tpt. szerinti repó ügyletnek a Hitkr. 16/A. §-ban meghatározott speciális típusa.
75. Szállításos és óvadéki repó ügylet: a repó és fordított repó ügyleteknek az Szmt. 3. § (8) bekezdés 2. pontjában meghatározott típusai.
76. Tulajdoni részesedést jelentő befektetés: e R. vonatkozásában az Szmt. 3. § (6) bekezdés 3. pontja szerint meghatározott fogalom, azzal az eltéréssel, hogy a felügyeleti mérleg szempontjából a vagyoni érdekeltség és az egyéb tulajdoni részesedés mellett magában foglalja a – Szmt. 3. § (6) bekezdés 2. pontja szerint a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közé tartozó – határozott idejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyet is.
77. Ügyfelek: természetes személyek, önálló vállalkozók, gazdasági társaságok, állami vállalatok, szövetkezetek, területi önkormányzatok, költségvetési szervek, pártok, érdekképviseleti szervek, alapítványok, alapok, egyesületek, ezeken kívül még az itt fel nem sorolt olyan szervezetek, amelyek gazdálkodásukról az Szmt. alapján mérleget, illetve eredménykimutatást kötelesek készíteni.
78. Újratárgyalt vagy prolongált szerződések (2010. január 1-je előtti), valamint átstrukturált szerződések (2010. január 1-jét követően): a Hitkr. 7. számú melléklet V. fejezet (12) bekezdés c) pontja, valamint a Hitkr. 7. számú melléklet VII. fejezet szerinti fogalom.
79. Vonatkozási idő: azon időpont, illetve időszak, amelyre az adatszolgáltatás vonatkozik.


I.4. Az adatszolgáltatás formai követelményei

I.4.1. A felügyeleti jelentések formáját, szerkezetét megváltoztatni nem lehet.

I.4.2. Az adatküldés formai és technikai feltételeiről a PSZÁF a Kihelyezett Adatküldő Programban (KAP) kézikönyvet tesz közzé.

I.4.3. Ha egy jelentés valamely táblájának adattartalma nemleges, az adott táblát akkor is be kell küldeni. Ilyen esetben a tábla első sorát nulla („0”) értékkel kell kitölteni.

I.4.4. Ha a PSZÁF megállapítja, hogy az adatszolgáltató adatszolgáltatása javítást igényel (pl. téves adatközlés miatt), a javított jelentést a felszólítás kézhezvételétől számítva 2 munkanapon belül a PSZÁF részére meg kell küldeni.

I.4.5.1. Ha az adatszolgáltató önellenőrzése, belső ellenőrzése, vagy egyéb lefolytatott ellenőrzés folytán kiderül, hogy a jelentett adatok korrekcióra szorulnak (mert a Számviteli politikában meghatározott jelentős mértékű eltérés mutatkozik), akkor a módosítást visszamenőleg is végre kell hajtani. A feltárástól számított 15 munkanapon belül kell a módosított jelentést beküldeni, minden olyan időszakra vonatkozóan, amelyet az adatmódosítás érint.
I.4.5.2. Az adatszolgáltató a módosító jelentés beküldésével egyidejűleg, tájékoztatja a felügyeletet ellátó szakfőosztályt a módosításról és annak indokairól.
I.4.5.3. A módosított jelentésben az érintett tábla javítás miatt módosuló minden sorát (beleértve az összegző sorokat is) a „Mód” oszlopban „M”-mel kell megjelölni. A teljes jelentést (a javított adatot nem tartalmazó, és a nemleges táblát is) ismételten meg kell küldeni.
Nem kell értéket beírni
– az ismétlő sorok mezőibe akkor, ha az adatszolgáltatónak nincs jelentenivalója, vagyis az ismétlő sor minden jelentett értéke nulla lenne,
– a valós értékelést bemutató mezőkbe, ha az adatszolgáltató még nem alkalmaz valós értékelést.
Minden egyéb esetben értéket (legalább nullát) kell szerepeltetni a mezőben.

I.4.6.1. A táblák „Megnevezés” mezőibe az adatszolgáltatók nem írhatnak adatot, szöveget.
I.4.6.2. A táblák szöveges mezőibe történő adatbevitelkor vessző karakter nem használható.

I.4.7.1. A részvénytársasági formában működő hitelintézeteknek, továbbá a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozásoknak az adatokat millió forintban és egészre kerekítve, a szövetkezeti hitelintézeteknek és a hitelintézeti fióktelepeknek millió forintban, három tizedesre kerekítve kell megadni, ha az adott tábla kitöltési útmutatója másként nem rendelkezik. Kivételt képeznek a felügyeleti díjra vonatkozó táblák, amelyeknél ezer forintban, egészre kerekítve kell jelenteni az adatokat.
I.4.7.2. Az általánosan jellemző millió forint alapú adatszolgáltatástól eltérően egyes tábláknál vagy a táblák meghatározott soraiban devizában kell teljesíteni az adatszolgáltatást. A devizaérték nagyságrendjét a tábla vagy a táblán belüli sor kitöltési útmutatója tartalmazza.
I.4.7.3. Egy táblán belül csak azonos nagyságrendű pénznem értékek szerepelhetnek, amelyek kerekítésben eltérhetnek egymástól.


I.4.8. A felügyeleti jelentéssel egyidejűleg az elektronikus úton, pdf formátumban, kötelezően beküldendő file-okat az alábbi általános formai előírások figyelembe vételével kell csatolni:
– a file név nem tartalmazhat szóközt, a megnevezésben az elválasztás egy aláhúzás karakterrel történik,
– a file név felépítése: törzsszám_vonatkozás vége_melléklet típusa.pdf

A törzsszám az adatszolgáltató adószámának első nyolc karaktere.
A vonatkozás vége tárgyidőszak záró napja 8 karakterrel, szóköz és pontok nélkül. Az éves auditált felügyeleti jelentéssel egyidejűleg küldendő dokumentumok esetén a vonatkozás vége a mérleg fordulónapja: például 2012. évre vonatkozóan: „20121231”.
A negyedéves szöveges jelentések esetén az adott negyedév zárónapját kell feltüntetni az alábbiak szerint, például 2012. júniusra vonatkozóan „20120630”.

I.4.9. A melléklet típusa a PSZÁF felé elektronikusan megküldendő alábbi dokumentumok rövid megnevezését tartalmazza az alábbiak szerint:

3K50350_0

Megnevezés

Rövid név

Az összevont felügyelet alá tartozó hitelintézetek rendszeres negyedéves beszámolója (20AA)

szovjelöf

Nem összevont felügyelet alá tartozó hitelintézet rendszeres negyedéves beszámolója (20AB)

szovjelnöf

Nem összevont felügyelet alá tartozó hitelintézet rendszeres negyedéves kérdőíve (20ABU)

szovjelkiv

Fióktelep - Negyedéves szöveges jelentés (F20A)

szovjelfiok

Évközi auditált beszámoló – mérleg

evkmerleg

Évközi auditált beszámoló – eredménykimutatás

evkerkim

Évközi audit – Könyvvizsgálói záradék vagy jelentés

evkkonyvzar

Éves beszámoló – mérleg

merleg

Éves beszámoló – eredménykimutatás

erkim

Éves beszámoló – cash-flow

cashflow

Éves beszámoló – kiegészítő melléklet

kiegmell

Könyvvizsgálói záradék vagy jelentés

konyvzar

Közgyűlési határozat vagy jegyzőkönyv**

kozgyhat

Adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat

erfeloszt

Üzleti jelentés

uzljel

Konszolidált éves auditált beszámoló – mérleg

konszmerleg

Konszolidált éves auditált beszámoló – eredménykimutatás

konszerkim

Konszolidált éves auditált beszámoló – cash-flow*

konszcashflow

Konszolidált éves auditált beszámoló – saját tőke változása*

konsztokevalt

Konszolidált éves auditált beszámoló – kiegészítő melléklet

konszkiegmell

Konszolidált éves auditált beszámoló – Közgyűlési határozat vagy jegyzőkönyv

konszkozgyhat

Konszolidált éves auditált beszámoló – könyvvizsgálói záradék vagy jelentés

konszkonyvzar


*/ A Cash-flow és Saját tőke változása dokumentumokat a nem IFRS alapú konszolidált beszámolót készítő bankcsoportoknak – ha nem készítik – nemleges jelentésként be kell küldeni.
**/ A közgyűlési határozat vagy jegyzőkönyv nevű dokumentumot a PSZÁF részére akkor is meg kell küldeni, ha a közgyűlési határozat a beszámoló elfogadásán és az eredményfelosztáson túl egyéb határozatot nem tartalmaz. Közgyűlés hiányában a pénzügyi intézmény döntéshozó testületét kell érteni. Az éves beszámoló szempontjából az EGT székhellyel rendelkező hitelintézet fióktelepének döntéshozó testülete a külföldi hitelintézet döntéshozó testülete.

A melléklet típusa táblázatban felsorolt és a jelentésekhez csatolandó kötelező mellékletek köre a hitelintézetek szervezeti formája és a jelentés típusa szerint változik, amelyek részletes felsorolását a R. 1. melléklet összefoglaló táblái tartalmazzák.

I.5. Az adatszolgáltatás tartalmi követelményei

I.5.1. Általános követelmények

I.5.1.1. Az érvényes számviteli jogszabályok szerint az adatszolgáltatónak saját magának kell az adatgyűjtését, analitikáját, nyilvántartását megszervezni és gondoskodni arról, hogy minden táblába csak bizonylattal alátámasztott, és az adatszolgáltató nyilvántartásaiban rögzített gazdasági eseményekről kerüljön be adat.

I.5.1.2. A felügyeleti jelentésben szereplő állományoknak (a napi vonatkozási idejű jelentések kivételével) meg kell egyezniük a hó végére lezárt mérleg- és mérlegen kívüli tételek állományaival. Az éves jelentés sorait a könyvvizsgáló által ellenőrzött (auditált) mérlegadatok és mérlegen kívüli nyilvántartások alapján kell a PSZÁF részére megküldeni.

I.5.1.3. Az egységes értelmezés érdekében az adatszolgáltatásoknál rezidensnek tekintendők a belföldiek, nem-rezidensnek a külföldiek az MNB rendeletben meghatározott szektorbesorolás szerint.

I.5.1.4. A kül- vagy belföldön fióktelepet működtető magyarországi hitelintézet egyedi felügyeleti adatszolgáltatásában a kül- vagy belföldi fióktelepek adatai a hitelintézet adataival együtt szerepelnek, az Szmt. teljesség elvének megfelelően.

I.5.1.5. A külföldi pénznemben fennálló állományi és forgalmi adatok forintra történő átszámítása

Egyes adatszolgáltatások (pl. a mérleg minden sora) forint, euró, illetve egyéb deviza, valamint összesen oszlopokat tartalmaznak. Az egyes sorokban a külföldi pénznemben fennálló vagy külföldi pénznemen alapuló követelések, illetve kötelezettségek forintra átszámított összegét kell a megfelelő devizaoszlopokban szerepeltetni.
Az állományi típusú jelentéseknél a valutakészletek, valamint a külföldi pénznemre szóló követelések és kötelezettségek forintra történő átszámítását a Hitkr. 9. § (4) bekezdése, az MNB által nem jegyzett deviza- és valutakészleteket a Hitkr. 9. § (5) bekezdése alapján megállapított devizaárfolyamon kell elvégezni.
A forgalmi típusú jelentéseknél a forintra átszámítás az ügylet napján érvényes árfolyammal történik az intézmény számviteli politikájában lefektetetteknek megfelelően, ha az adott tábla kitöltési útmutatója másként nem rendelkezik.

I.5.1.6. A jelentések típusait meghatározó tényezők

A jelentések típusát a hitelintézet típusa és egy meghatározott táblacsoport jelentési gyakorisága együttesen határozza meg. A jelentések típusairól a R. 1. mellékletének „Egyedi jelentések - Részvénytársaságok és szövetkezeti hitelintézetek”, az „Egyedi jelentések - Hitelintézeti fióktelepek” és a „Konszolidált jelentések – Hitelintézetek” című összefoglaló táblázatok adnak bővebb információt.

I.5.1.7. A szakosított hitelintézetek egyedi táblái
A „6”-os számjelzéssel kezdődő táblák szakosított hitelintézetekre vonatkoznak. Egy adott táblában csak az érintett szakosított hitelintézetnek (KELER, lakás-takarékpénztár vagy jelzálog-hitelintézet) kell adatokat szolgáltatni, míg a hitelintézeteknek és a nem érintett szakosított hitelintézeteknek a táblát nemlegesen kell beküldeni a PSZÁF részére.
Az Elszámolóház egyrészt mint szakosított hitelintézet, másrészt mint kereskedési könyvet vezető hitelintézet szolgáltat adatot. Ezen túlmenően az elszámolóházra vonatkozó adatszolgáltatás követelményeinek is eleget kell tennie.

I.5.2. A felügyeleti jelentések sajátosságai

I.5.2.1. Negyedéves jelentés
A jelentés készítésekor a negyedév utolsó hónapjára vonatkozóan külön Havi jelentést nem kell beküldeni. Év végi nem auditált jelentésként a IV. negyedévi jelentést, mint előzetes jelentést kell beküldeni. A Negyedéves jelentés készítésekor a negyedév utolsó hónapjára vonatkozóan külön Havi jelentést nem kell beküldeni.

I.5.2.2. Auditált jelentés
Az egyedi és konszolidált auditált jelentés alapja a könyvvizsgáló által hitelesített, a hitelintézet, hitelintézeti fióktelep arra jogosult testülete (a hitelintézet közgyűlése, taggyűlése, tulajdonosi határozata, a fióktelep központjának közgyűlése vagy taggyűlése) által elfogadott éves beszámoló. A számszaki jelentések mellett az éves beszámolót a külön jogszabályban meghatározottak szerinti könyvvizsgálói jelentéssel (adott esetben korlátozó záradékkal) együtt kell megküldeni a PSZÁF-nak. A szöveges jelentésekre szintén érvényesek az elektronikus adatszolgáltatás jogszabályi rendelkezései. A beszámolót, beleértve a könyvvizsgálói záradékot, a PSZÁF Kihelyezett Adatküldő Programján (KAP) keresztül, fokozott biztonságú elektronikus aláíró tanúsítvánnyal hitelesítve kell beküldenie a hitelintézetnek a PSZÁF részére. Az adózott eredmény felhasználására vonatkozó közgyűlési határozat adatszolgáltatási kötelezettsége a fióktelepekre nem vonatkozik.

I.5.2.3. A hitelintézet könyvvizsgálójának a Hpt. 136. § (2) bekezdés szerint elkészített kiegészítő jelentését papír alapon kell megküldenie a PSZÁF részére.

I.5.2.4. Eseti jelentés
Ha a PSZÁF olyan esemény bekövetkezése esetén ír elő adatszolgáltatást, amelynek időpontja, gyakorisága előre nem határozható meg, a hitelintézet Eseti jelentésben tud eleget tenni kötelezettségének. Az évközi auditált beszámoló alapján készítendő évközi auditált felügyeleti jelentéseket (A1AB, A1AN, A1B, A2A) is eseti jelentésként kell megküldeni.

I.5.2.5. Előkészített jelentés
E jelentések vonatkozási időpontját, határidejét, az adatszolgáltatás időtartamát és az adatszolgáltatásra kötelezettek körét a PSZÁF egyedi felhívásban határozza meg. A hitelintézetnek biztosítania kell, hogy nyilvántartásai, informatikai rendszerei alkalmasak legyenek e jelentések előállítására.

I.5.2.6. Éves jelentés
Az éves jelentések közös jellemzője, hogy azokat évente egyszer köteles megküldeni az adatszolgáltató a PSZÁF részére az alábbi időpontokban:
•    a IV. negyedévi jelentéssel együtt az előretekintő éves tervtáblákat (14A, 14B),
•    január 31-ig történik a tárgyévben alapdíj fizetésére kötelezettek éves felügyeleti alapdíj bevallása, amelyet a hitelintézet a jellegének megfelelő tábla beküldésével teljesít.

I.5.3. Szektor-meghatározások

A szektor-meghatározásokat az MNB rendelet 2. melléklet I. Az információk szolgáltatására vonatkozó általános rendelkezések című fejezet A. Szektor-meghatározások címében foglaltak figyelembe vételével kell alkalmazni.

I.5.4. Általános előírások

I.5.4.1. A felügyeleti mérlegben jelentett állományoknak meg kell egyezniük a hó végére lezárt főkönyv állományaival. A hó végi zárlati munkálatok során a Hitkr. 12. § (2) bekezdése szerint kell eljárni.

A zárlati munkálatokban végrehajtandó főkönyvi helyesbítés az alábbiakat jelenti:
- az állományokból ki kell venni a hónap utolsó napja után esedékes tételeket, és
- az állományokba be kell számítani a hó vége utáni harmadik munkanapig ismertté vált, a hó utolsó napjáig még le nem könyvelt, a tárgyhónapot érintő, teljesített tételeket.

I.5.4.2. A Számviteli mérleggel ellentétben a felügyeleti mérlegben nem kell átsorolni az éven belül esedékes eszközöket és kötelezettségeket az eredeti futamidő szerinti mérlegsorból a rövid lejáratú tételek közé.

I.5.4.3. A monetáris statisztikai mérleg sajátosságai

I.5.4.3.1. A befektetési jegyek teljes állományát az Szmt.-től eltérően a tulajdoni részesedések között kell kimutatni.

I.5.4.3.2. A hitelintézet által felvett konzorciális hiteleket – a belföldi és a külföldi szervezésűeket is – a konzorcium egyes tagjaival szembeni tartozásként kell kimutatni, az egyes tagok által nyújtott rész fennálló állományával megegyező összegben. Konzorcium keretében nyújtott hitelek, valamint lebonyolításra átvett hitelek esetében a hitelintézeteknek az általuk nyújtott összegeket a végső adóssal szembeni követelésként kell kimutatniuk, a közvetítő (szervező, lebonyolító) hitelintézetnek pedig csak akkora összeget kell a felügyeleti mérlegben a végső adóssal szemben szerepeltetnie, amekkora összeget saját részéről neki nyújtott. A számviteli mérlegben hitelintézetekkel szembeni kötelezettségként kimutatandó, más hitelintézetektől lebonyolításra átvett és még nem továbbadott hitelek összegét (ideértve a konzorciális hitelnyújtás keretén belül a szervező bankhoz a hitelnyújtó hitelintézet által átutalt hiteleket is), illetve a végső adós (hitelfelvevő) által átutalt törlesztő részletek lebonyolító (szervező) bank által még nem továbbutalt összegét nem bankközi tartozásként, hanem hitelintézetekkel szembeni passzív elszámolásként kell a felügyeleti mérlegben szerepeltetni.

I.5.4.3.3. Megbízásból vezetett devizaszámlák esetében a hó végén a megbízott hitelintézetnél maradt valutakészletnél a lebonyolításra átvett hitelekhez hasonló módon kell eljárni: a valutakészletet a megbízott hitelintézetnek a valutakészletében kell jelenteni, s a megbízó hitelintézettel szemben ebből eredő kötelezettségét hitelintézettel szembeni passzív elszámolásként kell kimutatni.

I.5.4.3.4. A megvásárolt követelés-faktorálásból és forfetírozásból eredő követelés. A faktorálás általában rövid lejáratú, a forfetírozás éven túli lejáratú követelés (az esetek jelentős részében vevőkövetelések) megelőlegezését, megvásárlását jelenti. A nem pénzügyi vállalatok esetében külön soron, a többi szektornál az egyéb hitelek között jelentendő. A megvásárolt követelés lejárat szerinti besorolásakor a követelés-megvásárláskor nyújtott hitel eredeti lejáratát (és nem a megvásárolt követelés eredeti lejáratát) kell figyelembe venni. Nem értendők ide a megvásárolt hitelek. A megvásárolt hitelek az eredeti adósnak megfelelő szektorral szembeni hitelek között szerepeltetendők, a hitelek eredeti céljának és eredeti lejáratának megfelelő helyen, feltéve, hogy eladáskor nem módosították az eredeti szerződést.

I.5.4.3.5. A pénzügyi eszközök valódi penziós és sajátos szállításos repó ügylet keretében történt eladásából keletkezett pénzbevételt a hitelintézet kötelezettségeként a források között, a vagyontárgyak valódi penziós és sajátos szállításos repó ügylet keretében történt vásárlásából keletkezett követeléseket az eszközök között a megfelelő szektoroknál kijelölt sorokban kell hozni. A felügyeleti mérlegben a valódi penziós ügyletekre vonatkozó soroknak tartalmazniuk kell a sajátos szállításos repó ügyletekből származó, mérlegtételként kimutatandó követeléseket, illetve kötelezettségeket is.

I.5.4.3.6. A pénzügyi eszközök nem valódi penziós ügylet keretében történő átadását/átvételét a számviteli előírásoknak megfelelően tényleges eladásként vagy vételként kell kezelni a felügyeleti mérlegben is, azaz összege kikerül a penzióba adó mérlegéből és mérlegen kívüli tételként (a visszavásárlási kötelezettségek között) szerepel. (A nem valódi penziós ügyletek szabályai szerint számolandó el a sajátos szállításos repóügyletnek nem minősülő szállításos repóügylet is.)
I.5.4.3.7. Az értékpapírok kölcsönbeadásából eredő értékpapír-követelést nyújtott hitelként, az értékpapírok kölcsönbevételéből eredő értékpapír-kötelezettséget felvett hitelként kell jelenteni.

I.5.4.3.8. A cash-pool és a kamat pool (notional pool) konstrukciók eltérően kezelendők a mérlegben:
–    A cash-pool esetén összevonódnak a részt vevő számlák egyenlegei, és a főszámla egyenlege (illetve a pool számára nyújtott hitel állománya) a pool-vezető szektorbesorolásának és rezidens-nem-rezidens státuszának megfelelően jelentendő.
–    A kamat pool esetén a poolban résztvevő számlák nem vonhatók össze. Az egyes ügyfelek számláinak egyenlegét a megfelelő szektoroknál kell kimutatni.

I.5.4.3.9. Kártyaelszámolásokkal kapcsolatos szabályozás:

A különböző elszámolási körökben, szinteken kialakult, pénzügyileg rendezendő nettó pozíciókat az egyéb aktív, illetve passzív elszámolások között, annál a szektornál kell kimutatni, ahová az elszámolást végző intézmény tartozik:

1.    Az I. szint esetében (bankon belüli kör; mind a kártya birtokosa, mind a kártyát elfogadó kereskedő ugyanazon hitelintézet ügyfele, vagy a birtokos a kártyáját a kibocsátó bank illetve annak megbízottja által üzemeltetett ATM-ből, illetve POS berendezésen keresztül vesz fel készpénzt) az érintett bank elszámolja a saját ügyfeleit érintő műveleteket az ügyfélszámlákon, tehát pénzügyileg a bankon kívül elrendezendő nettó pozíció nem keletkezik.
2.    A II. szint esetén (GBC kör) a GBC-vel szembeni nettó követelés, illetve tartozás az E. Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzőkön belül a Pénzügyi és befektetési vállalkozásokkal szembeni egyéb elszámolások között jelentendő.
3.    A III. szint (magyarországi kibocsátású [Visa, illetve MasterCard] bankkártyával magyarországi elfogadóhelyen lebonyolított olyan tranzakciók, amelyek az I. és II. szintbe nem tartoznak bele), valamint a szponzorált bankok esetében hitelintézetekkel szembeni egyéb aktív, illetve passzív elszámolásként jelentendő a fennálló nettó összeg.
4.    A IV. szint (nemzetközi elszámolási körök: Magyarországon kibocsátott kártyával külföldön, vagy külföldi kibocsátású kártyával Magyarországon lebonyolított tranzakciók) esetében az ilyen jellegű követelés, illetve tartozás a VISA-val, illetve az MasterCard-dal szemben áll fenn, tehát a külfölddel szembeni egyéb aktív illetve passzív elszámolások közé kerül.

I.5.4.3.10. A felügyeleti mérlegben szereplő eszköz és forrás tételeket mindig eredeti lejáratuk alapján kell a lejárati kategóriákba sorolni a forrás oldali felmondott hitelek kivételével. Nem befolyásolja a lejárat szerinti besorolást sem a szökőév eltérő hossza, sem az, ha az instrumentum lejárata munkaszüneti vagy bankszünnapra esik, és ezért a teljesítés az azt követő munkanapon történik meg.

Rövid lejárat:

az instrumentum eredeti lejárata ≤ 1 év

Hosszú lejárat:

az instrumentum eredeti lejárata > 1 év

Hosszú, legfeljebb 2 éves lejárat:

1 év < az instrumentum eredeti lejárata ≤ 2 év

Hosszú, 2 éven túli lejárat:

az instrumentum eredeti lejárata > 2 év

Hosszú, legfeljebb 5 éves lejárat:

1 év < az instrumentum eredeti lejárata ≤ 5 év

Hosszú, 5 éven túli lejárat:

az instrumentum eredeti lejárata > 5 év


A forrás oldalon szereplő felmondott hitelek lejárati besorolása:

Legfeljebb 3 hónapos lejárat:

a hitel felmondási ideje ≤ 3 hónap

3 hónapon túli, legfeljebb 2 éves lejárat:

3 hónap < a hitel felmondási ideje ≤ 2 év

Hosszú, 2 éven túli lejárat:

a hitel felmondási ideje > 2 év


I.5.4.11. Az alábbi esetekben kell átsorolások miatt kiigazítási adatokat jelenteni:

1.    változás történik az adatszolgáltató ügyfeleinek szektorbesorolásában – ideértve az MPI-k körében bekövetkező változásokat is (például egy hitelintézet egyéb pénzügyi intézménnyé alakul át, vagy egy alapítási engedéllyel rendelkező, még nem pénzügyi vállalatként kezelt új hitelintézet megkapja működési engedélyét stb.).
2.    változás történik az egyes állományok instrumentum-, lejárat-, vagy denomináció szerinti besorolásában (akár az előírások változásának következtében is).


II.    RÉSZ

RÉSZLETES SZABÁLYOK

A. cím Egyedi adatszolgáltatás

1. Fejezet Részvénytársasági és szövetkezeti hitelintézetek

II. rész A. cím 1. fejezet 1. szakasz MNB-PSZÁF közös táblák

II.A.1.1.1. – 1AB Felügyeleti mérleg (Eszközök könyv szerinti bruttó adatokkal)

A tábla kitöltése

A tábla sorai

1AB1 Pénztár és elszámolási számlák
Itt kell kimutatni – a jegybanknál elhelyezett éven belüli betétek kivételével – a Hitkr. 2. § 3. pontja szerinti pénzeszköznek minősülő eszközöket, valamint a hitelintézeteknél vezetett pénzforgalmi (elszámolási, nostro) számlákat (függetlenül attól, hogy a nostro számlák számviteli szempontból nem pénzeszközök, hanem hitelintézetekkel szembeni követelések), valamint a velük kapcsolatos átvezetési számlákat. Amennyiben az elszámolási és átvezetési számlák összevont egyenlege a hó végén negatív, akkor ezt az egyenleget forrásként (nem pedig negatív előjelű eszközként) kell kimutatni, mivel ez rövidlejáratú hitelfelvételt jelent.

Az 1AB11 Pénztárkészlet sorban kell kimutatni a hitelintézetnél lévő forint és valuta készpénzállományt, a törvényes fizetési eszköznek minősülő emlékérméket, azok fizikai elhelyezésétől függetlenül [pénztár, értéktár, pénzkiadó automaták (ATM) stb.], továbbá a hitelintézet központja és fiókja, valamint a fiókok közötti úton lévő készpénz állományát. Itt kell a hitelintézetnek azokat a pénzeszköznek minősülő megvásárolt csekkeket is kimutatnia, amelyeknek a beváltását a csekkszámlavezető hitelintézetnél még nem kezdeményezte. A beszedésre már elindított csekket a hitelintézetekkel szembeni követelések között kell kimutatni. A más bankkal folytatott külföldi bankjegy- és érme-kereskedelemmel kapcsolatos követeléseket, illetve tartozásokat (úton lévő valuta) belföldi, illetve külföldi hitelintézetekkel szembeni rövid lejáratú követelésként, illetve tartozásként kell kimutatni.

Az 1AB12 Jegybanki elszámolási számlák sorba kell felvenni a hitelintézet MNB-nél vezetett forint pénzforgalmi (elszámolási) számlájának, betétszámlájának és deviza elszámolási (nostro) számlájának hó végi egyenlegét. A sor tartalmazza az ezekhez kapcsolódó átvezetési számlák állományát is. Itt kell kimutatni a hónap utolsó munkanapján a mérlegben szereplő, az éjszakai kihelyezett jegybanki bankjegykészletbe átadott forintbankjegyek állományát is.

Az 1AB13 Szövetkezeti hitelintézetek MTB-nél lévő elszámolási számlája sorban azoknak a szövetkezeti hitelintézeteknek kell a Magyar Takarékszövetkezeti Banknál vezetett pénzforgalmi (elszámolási) számlájuk egyenlegét közölniük, amelyek pénzeszközüket, illetve kötelező jegybanki tartalékjukat az MNB által – az MNBtv. alapján – számlavezetésre felhatalmazott hitelintézetnél helyezik el. A sor tartalmazza az ehhez kapcsolódó átvezetési számlák állományát is.

Az 1AB14 Elszámolási számlák belföldi hitelintézeteknél sorban a belföldi, az 1AB151 Elszámolási számlák GMU hitelintézeteknél sorban a GMU hitelintézeteknél, az 1AB152 Elszámolási számlák egyéb külföldi bankoknál sorban az egyéb külföldi bankoknál vezetett pénzforgalmi (elszámolási, nostro) számlák, valamint a hozzájuk kapcsolódó átvezetési számlák egyenlegét kell közölni.

1AB2 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összesen

Ebben az eszközcsoportban kell kimutatni a hitelintézet tulajdonában lévő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat bruttó könyv szerinti értéken és külön kimutatva értékvesztésüket, illetve értékelési különbözetüket. Itt kell jelenteni a hitelintézet tulajdonába került, hátrasorolt követelésnek minősülő kölcsönkötvényt is, amely megfelel az alárendelt és egyéb kölcsöntőkékre vonatkozóan a Hpt. 5. számú mellékletében meghatározott feltételeknek. A szektoronkénti bontásnál az eredeti kibocsátó szerint kell az értékpapírokat besorolni, akkor is, ha értük valaki garanciát vállalt. A külön nem nevesített hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kötvény néven szerepel a mérlegben. Az eredeti lejárat szerinti besorolás során a hátrasorolt követelésnek minősülő értékpapír esetében a felmondási határidőt, részvénnyé átváltoztatható kötvény esetében a részvénnyé történő átválthatóság időpontját kell a lejárat dátumaként figyelembe venni. A valós értéken értékelt értékesíthető pénzügyi eszközök közé sorolt értékpapírok pozitív értékelési különbözete az Szmt. 59/B. § (9) bekezdésének és a Hitkr. 9. § (9) bekezdésének megfelelően nem része az eszköz könyv szerinti értékének, azt a felügyeleti mérleg 1AB914 Egyéb során kell megjeleníteni.

1AB2111-1AB2113 sorok: A központi kormányzat által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok hitelintézet tulajdonában lévő állományát kell itt jelenteni [kincstárjegyek, a Magyar Állam által külföldön vagy belföldön kibocsátott különböző (kincstári, lakásfedezeti, államadóssági és egyéb, nem konszolidációs) államkötvények, konszolidációs államkötvény, az állam által 1995 végén átvállalt, korábban kibocsátott TB kötvény, kárpótlási jegyek].

Az 1AB2121-1AB2122 TB kötvény sorokon kell kimutatni a TB által 2008 után kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állományát.

Az 1AB2211-1AB22122 Jegybanki kötvény sorokon kell szerepeltetni a KVH Rt. kötvények állományát is.

Az 1AB2321-1AB23222 Belföldi hitelintézetek egyéb kötvénye sorokban kell kimutatni a belföldi hitelintézetek által belföldön, illetve külföldön kibocsátott jelzálogleveleken kívüli egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (pl. kötvény, letéti jegy stb.) hitelintézet tulajdonában lévő állományát a megfelelő lejárat szerint bontva.

1AB3 Tulajdoni részesedések összesen

Itt kell kimutatni a hitelintézet által birtokolt belföldi részvények, részesedések, továbbá befektetési jegyek és a kockázati tőkealapok jegyeinek állományát, valamint azok értékvesztésének és értékelési különbözetének összegét, szektoronként bontva. A valós értéken értékelt értékesíthető pénzügyi eszközök közé sorolt értékpapírok pozitív értékelési különbözete az Szmt. 59/B. § (9) bekezdésének és a Hitkr. 9. § (9) bekezdésének megfelelően nem része az eszköz könyv szerinti értékének, azt a felügyeleti mérleg 1AB914 Egyéb során kell megjeleníteni.
Külön soron kell kiemelni a belföldön vagy külföldön értéktőzsdére bevezetett részvények állományát. (A Budapesti Értéktőzsdére bevezetett részvények szektor szerinti bontását az MNB honlapján közzétett, az MNB rendelet 3. melléklet 7. pontja szerinti lista tartalmazza.) A cégnyilvántartásba még nem bejegyzett vállalkozásokba történt befektetések (befizetett pénzbeli, vagy nem pénzbeli alapítói hozzájárulások) összegét is figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy a főkönyvben hol tartják nyilván. Azokat a kevésbé mobilizálható befektetéseket, amelyeket a hitelintézet üzletpolitikai, illetve veszteségmérséklési célból szerzett, valamint a nem forgalomképes vagyoni érdekeltségeket a vagyoni érdekeltségek között kell kimutatni. A hitelintézet üzletszerű tevékenységét kisegítő saját járulékos vállalkozásokban (mind belföldön, mind külföldön) történt befektetéseket kizárólag a Vagyoni érdekeltségek eszközcsoportban kell kimutatni.

1AB4 Jegybanki és bankközi betétek

Ebben a részben kell kimutatni a pénzeszközöknél nem szerepeltetett jegybanki betéteket, a hitelintézeteknél betéti szerződés keretében elhelyezett betéteket, a hitelintézetekkel kötött valódi penziós és sajátos szállításos repó ügyletekből eredő követelések állományát, valamint a bankközi betétek értékvesztését. A Treasury-n keresztül, betét- vagy hitelszerződés nélkül kötött ügyletek alapján fennálló bankközi követelések helyét (hitelként vagy betétként történő jelentését) az dönti el, hogy ki kezdeményezte az ügyletet. (Ha az adatszolgáltató betétet helyez el, akkor az adatszolgáltató a kezdeményező, ha az adatszolgáltató hitelt helyez ki, akkor a hitelfelvevő a kezdeményező.) A rövid lejáratú betét sorokban kell jelenteni a határidős, swap és opciós ügyletek lezárása előtti pénzmozgásokból származó, mérlegtételként kimutatandó követeléseket (tartozik egyenlegű margin fedezeti számlák) is [Hitkr. 21. § (3) bekezdés].

Az 1AB411-1AB412 Jegybanknál elhelyezett betétek sorokban kell kimutatni a jegybanknál elhelyezett, a jegybanki elszámolási számláknál figyelembe nem vett valamennyi forint- és devizabetét állományát, ideértve a jegybanknál elhelyezett fix futamidejű, fel nem mondható forintbetéteket és a hitelintézetek saját fejlesztéseire elkülönített, jegybanknál ténylegesen elhelyezett betéteket is.

Az 1AB421-1AB422 Belföldi hitelintézeteknél elhelyezett betétek sorokban a belföldi hitelintézeteknél betétszerződés alapján elhelyezett forint-, illetve devizaeszközöket kell szerepeltetni lejárati bontás szerint.

Az 1AB423 Belföldi hitelintézetek – követelés valódi penziós ügyletből sorban a más belföldi hitelintézettel szembeni valódi penziós és sajátos szállításos repó ügyletekből eredő követelések állományát kell szerepeltetni (könyv szerinti bruttó értéken).

Az 1AB424 Belföldi hitelintézetek bankközi betéteinek értékvesztése sorban a 1AB421-1AB423 sorban szereplő eszközök értékvesztését kell jelenteni.

Az 1AB4311-1AB433 sorokba a külföldi hitelintézetek betéteinek állománya – GMU és egyéb külföld szerinti megbontásban – és értékvesztése kerül.

1AB5 Hitelek

Ez a rész tartalmazza a hitelintézet által nyújtott hitelek és hitel jellegű követelések könyv szerinti bruttó állományát szektoronkénti és eredeti lejárat szerinti bontásban, esetenként hiteltípusok szerint is részletezve, valamint értékvesztését és értékelési különbözetét (szektoronként összevontan).
A hitelállomány a Hitkr. 2. § 48. pontja és a 7. számú melléklet VII. fejezete szerinti átstrukturált hitelek (beleértve a 2. § 48. pont c) alpontja szerinti kiegészítő megállapodásokat és új szerződéseket) és azok tőkésített kamata, továbbá a Hitkr. 2010. január 1-jei változása előtt újratárgyalt hitelek állománya. Az átstrukturált hitelekhez kapcsolódó tőkésített kamat követelés után képzett értékvesztés állományát az érintett hitelekhez kapcsolódó értékvesztés sorokban kell kimutatni [Hitkr. 13. § (2) bekezdés b) pontja].
A prolongált hiteleket az eredeti hitelszerződés szerinti lejáratnak megfelelően kell kimutatni. A Hitkr. 2. § (29) bekezdés szerint megvásárolt (engedményezett) hiteleket az eredeti ügyféllel szembeni követelésként, a hitelek eredeti célja és az eredeti hitelszerződésben szereplő eredeti lejárat szerint kell szerepeltetni.
(Ha azonban a hitel megvásárlásakor a hitel lejáratára vonatkozóan szerződés-módosítás történt, akkor az új szerződésben szereplő lejárat tekintendő eredeti lejáratnak.)
A hitelállomány tartalmazza a Hitkr. 15. § (17) bekezdés szerinti követelés megelőlegezést is.
A hiteleknek tartalmazniuk kell a halasztott fizetéssel eladott eszközök miatti követelések, a saját tulajdonú értékpapírok kölcsönbeadásából eredő értékpapír-követelések, valamint az értékpapír kölcsönbevételekor a kölcsön futamideje alatt pénzben fizetett óvadék miatti követelések összegét is, annak a szektornak az „egyéb” hitelei között, amelyhez az eszközöket halasztott fizetéssel megvásárló vevő, az értékpapírt kölcsönbe vevő, illetve kölcsönbe adó tartozik. A beváltott bankgaranciák állományát a rövid lejáratú (illetve az egyéb rövid lejáratú) hitelek között kell jelenteni. A lakáscélú hitelek halasztott kamatának tőkésített összegében fennálló kamatkövetelések, valamint a tandíjhitelek türelmi idő alatt esedékes és a türelmi idő lejártáig elhalasztott kamatainak, kamatjellegű jutalékainak tőkésített összegében fennálló kamatkövetelések után képzett céltartalék állományát az érintett hitelekhez kapcsolódó értékvesztés sorokban kell kimutatni [Hitkr. 5. § (5) bekezdés c) és i) pontja]. A rövid lejáratú hitel sorokban kell jelenteni a határidős, swap és opciós ügyletek lezárása előtti pénzmozgásokból származó, mérlegtételként kimutatandó követeléseket (tartozik egyenlegű margin fedezeti számlák) is [Hitkr. 21. § (3) bekezdés]. A valódi penziós ügyletekre vonatkozó soroknak tartalmazniuk kell az óvadéki repó és a sajátos szállításos repó ügyletekből eredő követeléseket is. A hiteleknek tartalmazniuk kell a hitel formájában nyújtott, hátrasorolt követelésnek minősülő alapvető, járulékos, alárendelt és kiegészítő alárendelt kölcsöntőke állományát, amely megfelel a Hpt. 5. számú mellékletében meghatározott feltételeknek. Lejárat szerinti bontásának meghatározásánál a kölcsöntőke felmondási határidejét kell figyelembe venni.

A folyószámlahitelek között kell jelenteni a határozott futamidővel nem rendelkező újratöltődő (rulírozó, rollover) hitelek, valamint a hitelkártyához kapcsolódó hitelkövetelések – beleértve a Széchenyi Kártyahitelek – állományát is. Itt kell kimutatni továbbá az értékpapír fedezettel rendelkező folyószámlahitelek állományát is.

Az 1AB51111-1AB5114 Központi költségvetésnek nyújtott hitel sorokban kell feltüntetni a központi költségvetésnek közvetlenül nyújtott hiteleken felül az állam által szerződés vagy jogszabály alapján más pénztulajdonostól átvállalt hitelek állományát is. (A korábbi TB kötvény-kibocsátásból eredő, 1995 végén átvállalt tartozást az államkötvények között kell kimutatni.)

Az 1AB52 Jegybanknak nyújtott hitel sorban kell szerepeltetni a jegybanknak nyújtott konzorciális hitel összegét bekerülési értéken, valamint a hitelintézet tulajdonába került külföldi hitelezőtől megvásárolt vagy átvett MNB-tartozások állományát.

Az 1AB5311-1AB5312 Belföldi hitelintézeteknek nyújtott hitel sorokba kell beállítani a hitelintézetekkel szemben hitelszerződés alapján, illetve (a valódi penziós ügyleteken, a sajátos szállításos repó ügyleteken, a betétszerződéseken kívül) bármilyen megállapodás alapján ténylegesen fennálló követelések állományát (ideértve a számlavezetőként nyújtott hiteleket, valamint a más belföldi hitelintézet számára belföldön szervezett konzorciális hitelből a hitelintézet által nyújtott részt is). A Treasury-n keresztül, betét- vagy hitelszerződés nélkül kötött ügyletek alapján fennálló bankközi követelések helyét (hitelként vagy betétként történő jelentését) az dönti el, hogy ki kezdeményezte az ügyletet. (Ha az adatszolgáltató betétet helyez el, akkor az adatszolgáltató a kezdeményező, ha az adatszolgáltató hitelt helyez ki, akkor a hitelfelvevő a kezdeményező.) A rövid lejáratú hitelek között kell jelenteni a más belföldi hitelintézetnek eladott, illetve más belföldi hitelintézettől megvásárolt valutakészletekkel (úton lévő valuta), valamint a devizaszámla, illetve valutakészlet ellenében történt forint bankjegy- és érme-kereskedelemmel kapcsolatos követelések hó végén fennálló állományát is. Itt kell megjeleníteni más hitelintézetekkel, mint eredeti hitelezővel szembeni követelés-megelőlegezés miatt felmerülő kölcsönök állományát. Az egyéb szektorba tartozó hiteleket a szektor szerinti egyéb hitel sorokban kell megjeleníteni.

Az 1AB5313 Belföldi hitelintézeteknek nyújtott külföldi szervezésű hitel sorban kell feltüntetni a belföldi hitelintézetek külföldi tartozásainak a hitelintézet tulajdonába került állományát, valamint a belföldi hitelintézetek külföldi szervezésű konzorciális hiteleiből a hitelintézet által nyújtott részt.

Az 1AB55221-1AB552222 Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) – váltó sorokban kell szerepeltetni a hitelintézet által leszámítolt, illetve a belföldi vevőkkel szembeni követelés ellenében kapott, nem leszámítolással szerzett – a nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott – összes váltó értékét (ideértve az óvatolt, valamint a nem forgatható váltókat is) lejárat szerinti bontásban.

Az 1AB55231-1AB552322 Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) megvásárolt követelés sorokba a nem pénzügyi vállalatokkal, mint végső adósokkal szembeni megvásárolt követelések (faktorálásból és forfetírozásból eredő követelések) kerülhetnek lejárat szerint megbontva. (A faktorálás általában rövid lejáratú, a forfetírozás éven túli lejáratú követelés megelőlegezést, vásárlást jelent.) A megvásárolt (nem hitel) követelés lejárat szerinti besorolásakor a követelés-megvásárláskor nyújtott hitel eredeti lejáratát (és nem a megvásárolt követelés eredeti lejáratát) kell figyelembe venni.

Az 1AB55241-1AB552422 Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) – lakáscélú hitel soroknak a lakásépítő vállalkozások, építőközösségek, lakásszövetkezetek, társasházak stb. részére lakások, illetve lakóparkok építésére nyújtott hitelek állományát kell tartalmazniuk lejárat szerint megbontva. A nem lakáscélú ingatlanok építésére, vásárlására nyújtott hiteleket – a jelzálogtól függetlenül – az egyéb hitelek között kell feltüntetni.

Az 1AB55251-1AB552522 Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) – egyéb hitel sorokban kell kimutatni a külön sorokban nem jelentett hitelfajtákat, illetve követeléseket, ideértve a halasztott fizetéssel eladott részesedés, illetve követelés még nem kiegyenlített összegét, a hitelintézet által saját kockázatára, visszkereseti kötelezettséggel kihelyezett állami alapjuttatás, az államtól lebonyolításra átvett pénzeszközökből – nem pénzügyi vállalatoknak – történt kihelyezések mérlegben szereplő összegét, a banki alapjuttatás címén fennálló követelések, a beváltott garanciák, a nem pénzügyi vállalatok számára Széchenyi-kártyához kapcsolódóan nyújtott hitelek (kivéve a Széchenyi Kártyahitelek állományát, amelyet a folyószámlahitelek között kell szerepeltetni), valamint az értékpapír vásárlására nyújtott hitelek állományát is. Ezeken a sorokon kell kimutatni a nem lakáscélú ingatlanvásárlási és építési hiteleket is, a jelzálogtól függetlenül. Ide tartoznak az eseti hitelek is. (Eseti hitel: nem pénzügyi vállalatoknak illetve önálló vállalkozóknak nyújtott ad hoc jellegű, a hitelfelvevő átmeneti likviditási problémáinak megoldására szolgáló rövid lejáratú hitel.)

Az 1AB55261-1AB55262 sorokban a hitelintézet nem pénzügyi vállalatokkal szembeni, pénzügyi lízinggel kapcsolatos követeléseit a Hitkr. által előírt (könyv szerinti bruttó) értéken kell szerepeltetni.

Az 1AB55271-1AB552722 sorok a hitelintézet nem pénzügyi vállalatokkal szembeni összes valódi penziós, óvadéki repó és sajátos szállításos repó ügylettel kapcsolatos követeléseit tartalmazza lejárat szerint bontva.

1AB5611-1AB5627 Háztartásokkal szembeni követelés sorok: A megfelelő lakossági hitel sorokban a hitelintézet saját dolgozói részére nyújtott hitelek állományát is fel kell tüntetni. A bármilyen (devizabetét, értékpapír, egyéb pénzügyi eszköz stb.) fedezet mellett nyújtott hitelt a hitel céljának megfelelő sorban kell szerepeltetni. Az Lkkf. tv. alapján az állami hitelvédelmi program keretében nyújtott hitelek állományát az új áthidaló hitel eredeti lejárata szerint besorolva azon hitelek között kell jelenteni, amelyekhez kapcsolódóan az áthidaló hitelt igénybe vették (pl. lakáscélú hitel, szabad felhasználású jelzáloghitel).

A devizakölcsöntv. alapján nyújtott gyűjtőszámlahitel állományát a forint oszlopban, a hozzá tartozó hitel eredeti céljának megfelelő – lakáshitel vagy szabad felhasználású jelzáloghitel – soron, a gyűjtőszámla-szerződésben foglalt lejáratnak megfelelő lejárati kategóriában kell a mérlegben szerepeltetni.

A következő instrumentumokat kell a háztartásokkal szembeni követelés sorokon szerepeltetni:

A Lakosság – lakáscélú hitel sorokban kell közölni mind a támogatott, kedvezményes, mind a piaci feltételekkel nyújtott lakáscélú (építési, lakásvásárlási, ingatlanvásárlási, lakásfelújítási, lakásbővítési) hitel – jelzáloggal való terhelés mellett vagy anélkül nyújtott – összegét, ideértve a bankkölcsön, a lakáscseréhez nyújtott piaci kamatozású (áthidaló) hitelek és a lakástakarék-pénztárakkal kötött szerződéshez kapcsolódó azonnali hitelek állományát is. Az üdülő vagy garázs építésére, vásárlására nyújtott hitelek is lakáscélúnak tekintendők. A nem lakáscélú ingatlan hiteleket – a jelzálogtól függetlenül – az egyéb hitelek között kell feltüntetni. Az önálló vállalkozók által értékesítési céllal épített lakásokkal kapcsolatban nyújtott hitelek állományát az önálló vállalkozók – egyéb hitel sorokon kell jelenteni. A lakáscélú hitelhez tartozó gyűjtőszámla hitel állományát – a mentesített követelésrész és a legmagasabb árfolyamot meghaladó árfolyam miatt felmerülő törlesztési kötelezettség kivételével – szintén itt kell kimutatni.

A lakosságnak nyújtott fogyasztási hitelek állományát tovább kell bontani a következő hitelfajták szerint:

-    az 1AB561211-1AB5612122 sorokban az ingatlanfedezet nélküli személyi hitelek állományát kell jelenteni. (A személyi hitelt a hitelintézet a hitelfelvétel konkrét céljának megjelölése nélkül folyósítja az ügyfélnek.) Az ingatlanfedezetű személyi hitelek állománya a 197-199. sorban, a szabad felhasználású jelzáloghitelek között jelentendő.
-    az 1AB561221-1AB5612222 sorokban a gépjármű vásárlási hitelek állománya jelentendő. (A gépjármű vásárlási hitelek közé azon hitelek állománya sorolandó, amelyek új, vagy használt gépjárművek megvásárlását finanszírozzák.)
-    az 1AB561231-1AB5612322 sorokban a szabad felhasználású jelzáloghitelek állománya jelentendő. Itt kell kimutatni az ingatlanfedezetű személyi hitelek, továbbá az ingatlanfedezetű áruvásárlási- és egyéb fogyasztási hitelek állományát is. A szabad felhasználású jelzáloghitelhez tartozó gyűjtőszámla hitel állományát – a mentesített követelésrész és a legmagasabb árfolyamot meghaladó árfolyam miatt felmerülő törlesztési kötelezettség kivételével – szintén itt kérjük kimutatni.
-    az 1AB561241-1AB5612422 sorokban az áruvásárlási hitelek, valamint az egyéb, fogyasztási hitelnek tekintendő, de a fenti három hitelcélba nem sorolható hitelek állományát kell jelenteni. [Az áruvásárlási hitel tartós fogyasztási cikkek (gépjármű kivételével) lakossági ügyfél által történő megvásárlását finanszírozza. Az egyéb fogyasztási hitelek között kell jelenteni a lombard hiteleket is (az értékpapírral fedezett folyószámlahitel kivételével, azokat ugyanis a folyószámlahitelek között kell kimutatni), illetve itt kell kimutatni azokat a hitelkártya-konstrukciókat, ahol a bank nem biztosít kamatmentes periódust, és a kártya csak a hitelhez történő hozzáférést biztosítja.] Az ingatlanfedezetű áruvásárlási és egyéb fogyasztási hitelek állománya az 1AB561231-1AB5612322 sorokban, a szabad felhasználású jelzáloghitelek között jelentendő.

A dolgozói hitel a hitelcél szerinti megfelelő sorban jelentendő, vagyis a dolgozói hitelt a normál ügyfelek szerint kell besorolni.

Az 1AB56221-1AB562222 sorokban az önálló vállalkozóknak gépjárművásárlás finanszírozására nyújtott hitelek állománya jelentendő (beleértve a gépjárműként használt haszonjárműveket finanszírozó hiteleket is).

Az önálló vállalkozók által értékesítési céllal épített lakásokkal kapcsolatban nyújtott hitelek állományát az 1AB56231-1AB562322 sorokban kell jelenteni.

Lejáratától függően az 1AB56141-1AB561422 Lakosság – egyéb hitel sorok között kell jelenteni a lakosság részére nyújtott, máshol nem szerepeltetett hiteleket (pl. tandíj hitel, záloghitel, nem lakáscélú ingatlanvásárlási hitel stb.).
A magánszemélyeknek nyújtott ingatlanfedezetű fogyasztási hiteleket (személyi hiteleket, áruvásárlási hiteleket, illetve a szabad felhasználású hiteleket) nem itt, hanem az 1AB561231-1AB5612322 sorokban, a szabad felhasználású jelzáloghitelek között kell kimutatni.

Az 1AB56241-1AB562422 Önálló vállalkozók – egyéb hitel sorok között kell jelenteni eredeti lejáratának megfelelően az önálló vállalkozók részére nyújtott, máshol nem szerepeltetett hiteleket (pl. záloghitel, nem lakáscélú ingatlanvásárlási hitel stb.). Itt kell kimutatni az önálló vállalkozók által értékesítési céllal épített lakásokkal kapcsolatban nyújtott hitelek állományát is.
A Háztartások – Önálló vállalkozók – egyéb hitel – rövid sorba kell besorolni az önálló vállalkozók számára nyújtott, a Széchenyi-kártyához kapcsolódó hiteleket is (kivéve a Széchenyi Kártyahitelt, amelyet a folyószámlahitelek között kell szerepeltetni). Az önálló vállalkozók – egyéb hitelébe tartoznak az önálló vállalkozók részére nyújtott eseti hitelek is. (Eseti hitel: nem pénzügyi vállalatoknak, illetve önálló vállalkozóknak nyújtott ad hoc jellegű, a hitelfelvevő átmeneti likviditási problémáinak megoldására szolgáló rövid lejáratú hitel.)

Az 1AB58111-1AB584 sorokban kell kimutatni a külföldiekkel (nem-rezidensekkel) szemben forintban vagy devizában fennálló valamennyi, máshol nem jelentett követelés állományát (az értékpapírok és érdekeltségek kivételével), valamint értékvesztését és értékelési különbözetét. Az 58111. és az 58211. sorban kell jelenteni a GMU hitelintézeteknek és az egyéb külföldi bankoknak eladott, illetve azoktól megvásárolt valutakészletekkel (úton lévő valuta), valamint a devizaszámla, illetve valutakészlet ellenében történt forint bankjegy- és érme-kereskedelemmel kapcsolatos követelések hó végén fennálló állományát is. Itt kell szerepeltetni a külföldiekkel kötött valódi penziós, óvadéki repó és sajátos szállításos repó ügyletekből származó követelések állományát is. Az EKB honlapján megtalálható MFI-listában nem hitelintézeti és nem pénzpiaci alap kategóriába besorolt GMU egyéb intézményekkel szembeni követeléseket a GMU pénzpiaci alapokkal szembeni követelések között (az 58121-58122. sorokban) kell jelenteni.

1AB6 Vagyoni érdekeltségek

Ebben az eszközcsoportban kell kimutatni azokat a kevésbé mobilizálható befektetéseket, amelyeket a hitelintézet üzletpolitikai, illetve veszteségmérséklési célból szerzett, valamint a nem forgalomképes vagyoni érdekeltségeket szektor szerinti bontásban. A befektetéseket a Hitkr. szerinti értéken kell szerepeltetni, külön kimutatva könyv szerinti bruttó értéküket, valamint értékvesztésüket és értékelési különbözetüket (összevontabban). Idetartoznak a hitelintézet stratégiai, üzletpolitikai (illetve befolyásolási, irányítási, ellenőrzési) célját, a banki tevékenységet (pénzügyi vállalkozásként), a banküzem működtetését (járulékos vállalkozásként) tartósan szolgáló, az egyéb pénzügyi közvetítő és a pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző intézményekben, valamint a veszteségmérséklés érdekében (hitel-tőke konverzió kapcsán) szerzett, illetve a tartósan a hitelintézet birtokában maradó (nem piacképes, tőzsdén és OTC-n nem forgalmazott), vállalkozásokban lévő részvények, részesedések, vagyoni érdekeltségek, amelyek nem szerepelnek a tulajdoni részesedések között. A cégnyilvántartásba még nem bejegyzett vállalkozásokba történt befektetések (befizetett pénzbeli, vagy nem pénzbeli alapítói hozzájárulások) összegét is figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy a főkönyvben hol tartják nyilván. Itt kell minden – a hitelintézet üzletszerű működését kiegészítő tevékenységet végző – saját járulékos vállalkozásokba történt befektetést kimutatni. Az „egyéb részesedések, üzletrészek” sorokban az olyan befektetéseket, vagyoni érdekeltségeket kell szerepeltetni, amelyek nem részvények.

Az 1AB611-1AB613 sorokban az összes belföldi – Hpt. szerint meghatározott – hitelintézeti befektetés bekerülési értékét, valamint a befektetés értékvesztését és értékelési különbözetét kell feltüntetni.

Az 1AB6311 Járulékos vállalkozások részvényei és az 1AB6312 Járulékos vállalkozásokban egyéb részesedések, üzletrészek sorokon kell a – hitelintézetek üzletszerű működését kiegészítő tevékenységet végző – saját járulékos vállalkozásokba történt minden befektetést kimutatni. A nem pénzügyi vállalati szektornál kell a nem pénzügyi vállalatokban lévő valamennyi olyan befektetést feltüntetni, amely nem veszteségmérséklés során került a hitelintézet tulajdonába.

Az 1AB633 sorban csak a nem pénzügyi vállalatok hitel-tőke konverzióból származó részvényeinek és egyéb üzletrészeinek állományát kell kimutatni. Az egyéb szektorok hitel-tőke konverzióból származó részvényeit, üzletrészeit a megfelelő vagyoni részesedés sorokban kell jelenteni.

Az 1AB6413 és az 1AB6422 Hitel-tőke konverzióból származó külföldi részvények, részesedések, egyéb üzletrészek sorokban kell GMU és egyéb külföld bontásban jelenteni azokat a veszteségmérséklésként, hitel-tőke konverzióval szerzett külföldi vagyoni érdekeltségeket, amelyek nem hitelintézetekkel, pénzügyi, befektetési, vagy járulékos vállalkozásokkal, illetve biztosítókkal kapcsolatosak.


1AB7 Befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó követelés összesen

Ebbe a részbe a Hitkr. szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő követelések állománya kerül szektor szerint bontva.

A 1AB792-1AB792 sorokban a befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó követelések értékvesztését és értékelési különbözetét kell jelenteni.

1AB8 Aktív kamatelhatárolások
Az Aktív kamatelhatárolások sorokba kell kerülnie a Hitkr. szerint elszámolandó aktív időbeli elhatárolások közül a járó, de még nem esedékes, elhatárolt kamatok és kamatjellegű jutalékok összegének. Külön kell kimutatni a nyújtott hitelekre, elhelyezett betétekre, az értékpapírokkal, valamint a derivatívákkal összefüggő aktív kamatelhatárolásokat. A nyújtott hitelek, elhelyezett betétek aktív kamatelhatárolását szektor szerinti bontásban kell megadni. A lakosság által állami kamattámogatással igénybe vett hitelek után járó, de pénzügyileg még nem rendezett kamattámogatásának elhatárolását lakossággal szembeni aktív kamatelhatárolásként kell kimutatni. Amennyiben az államtól járó kamattámogatást a hitelintézet az ügyfél kamatbefizetéséhez képest később számolja el a Kincstárral, ezt az összeget, az ügyfélkamat elszámolásával egyidejűleg a központi kormányzattal szembeni egyéb aktív elszámolások és egyéb aktív időbeli elhatárolások közé kell átvezetni a kamattámogatás pénzügyi rendezéséig.
1AB91 Egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök

Ebben a részben kell szerepeltetni a külföldiekkel és belföldiekkel szembeni, forinttal, illetve devizával kapcsolatos valamennyi aktív elszámolást, ideértve az aktív időbeli elhatárolásokat (a kamatelhatárolások kivételével) és a mérlegben kimutatandó, pozitív értékkel rendelkező derivatív tételek állományát is. A halasztott fizetéssel eladott eszközök miatti követelések összegét a hitelek között kell jelenteni.

1AB911 Aktív elszámolás és egyéb aktív időbeli elhatárolás összesen

Ezek a sorok nem tartalmazzák a mérlegben kimutatandó, pozitív értékkel rendelkező származékos (derivatív) tételek állományát.

Az aktív elszámolások és egyéb aktív időbeli elhatárolások között feltüntetendő – az egyes szektorokra jellemző – legfontosabb tételek a következők:

Központi kormányzat (1AB91111 sor):
Ebbe a sorba tartoznak az állami költségvetést illető adók – adónemenként nettósított – állománya, ha az egyes adónemek egyenlege Tartozik jellegű (ha Követel jellegű, akkor a forrás oldalra kerül); a központi kormányzattal szembeni egyéb aktív elszámolások, vagy időbeli elhatárolások között nyilvántartott egyéb követelések.

Nem pénzügyi vállalatok (1AB9115 sor):
Ebbe a sorba pénzügyi vállalatokkal szembeni követelések, a külkereskedelmi ügyletekkel kapcsolatos elszámolások miatti követelések, a gazdasági társasággal – a hitelintézetek kivételével – kapcsolatos követelések, a nem pénzügyi vállalatokkal szembeni aktív elszámolások, a vevővel, szállítóval (ha a számlaegyenleg Tartozik jellegű) szembeni követelések kerülnek, ideértve az adásvételi szerződés alapján adott előlegeket, valamint az itt szereplő követelések kamatelhatárolásait is.

Háztartások (lakosság és önálló vállalkozók) (1AB91161-1AB91162 sor):
Itt a munkavállalókkal és tagokkal szembeni egyéb, nem hitel jellegű követelések szerepelhetnek.

Külföld (1AB9118 sor):
Itt kell jelenteni a hitelintézet forint bankjegy- és érme forintszámla ellenében történt vételével vagy eladásával kapcsolatban nem-rezidensekkel szemben fennálló követeléseit is.

Szektor szerint nem bontható aktív időbeli elhatárolás (1AB9119 sor):
Itt azokat a nem kamat jellegű aktív időbeli elhatárolásokat kell jelenteni, amelyek valamilyen okból nem sorolhatók be valamelyik szektorhoz (pl. saját kibocsátású jelzáloglevelek elhatárolt árfolyamnyeresége, ha a kibocsátó és a forgalmazó nem azonos).

Az 1AB912 Úton lévő tételek soron az eszközoldali úton lévő tételek állományát kell kimutatni (pl. csekkekkel kapcsolatos bankközi elszámolások). Itt kell kimutatni a PEK számlák állományát is Tartozik egyenleg esetén.

Az 1AB913 Függő tételek sor a mérleg zárásakor még hiányzó információk miatt (pl. pontatlan számlaszám megadás stb.) véglegesen nem rendezett tételeket tartalmazza.

Az 1AB914 Egyéb sorban kell kimutatni mindazokat a (nem időbelileg elhatárolt) tételeket, amelyek más eszköz-sorokban nem szerepelnek. Itt kell megjeleníteni többek között a valós értéken értékelt értékesíthető pénzügyi eszközök közé sorolt értékpapírok könyv szerinti értékének részét nem képező pozitív értékelési különbözetét az Szmt. 59/B. § (9) bekezdésének és a Hitkr. 9. § (9) bekezdésének megfelelően.

Az 1AB9151 Származtatott ügyletek - valós értékelők - pozitív értékelési különbözet sorban a valós értékelést alkalmazó hitelintézetnek a származékos ügyletek pozitív értékelési különbözetét kell kimutatni.

Az 1AB9152 Származtatott ügyletek - nem valós értékelők - pozitív devizaátértékelési különbözet sorban a nem valós értékelést alkalmazó hitelintézet fedezeti célú származékos ügyleteinek (például fedezeti célú devizaswap, illetve fedezeti célú kamatozó devizaswap ügyletekből eredő határidős követeléseknek és kötelezettségeknek) és a kamatarbitrázs ügyleteinek pozitív devizaátértékelési különbözetét kell kimutatni, figyelembe véve a Hitkr. 22. § (3) bekezdése mellett a Hitkr. 22. § (11) bekezdését is.

Az 1AB916-917 sorban az egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök értékvesztését és értékelési különbözetét kell jelenteni.

1AB92 Saját eszközök

Ebben az eszközcsoportban a hitelintézet saját eszközeinek tekintendő tételek szerepelnek.

Az 1AB92111-1AB9212 sorban szerepel a hitelintézet által visszavásárolt saját, belföldön, illetve külföldön kibocsátott kötvény és a cégbírósági bejegyzésig a saját részvény, visszafizetett szövetkezeti részjegy állománya, abban az esetben is, ha követeléskiegyenlítés útján került a hitelintézethez.

Az 1AB922 Egyéb saját eszközök sorban a hitelintézet összes olyan készletének állományát kell szerepeltetni, amelyet nem követelés ellenében kapott.

Az 1AB9231-1AB9232 sorokban külön ki kell mutatni a követelés ellenében kapott eszközök állományát, valamint az ezekre és a készletekre képzett értékvesztés fennálló állományát.

Az 1AB9241-1AB9244 sorban az immateriális javak és a tárgyi eszközök összegét az Szmt. által előírt terv szerinti értékcsökkenési leírással csökkentett bekerülési értéken, a felsorolt részletezés szerint kell feltüntetni.
Az 1AB felügyeleti mérlegben azt az eszközt, amelyre az Szmt. 52. § (1)-(4) bekezdés szerint terv szerinti értékcsökkenést kell elszámolni, az eszköz terv szerinti értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értékét könyv szerinti bruttó értéknek kell tekinteni, amely a terven felüli értékcsökkenéssel, értékvesztéssel vagy értékelési különbözettel térhet el az eszköznek az 1AN táblában kimutatott könyv szerinti nettó adatától.

Az 1AB9241 Immateriális javak – vagyoni jogok sorban az ingatlanhoz nem kapcsolódó vagyoni jogok értékét kell jelenteni.

Az 1AB9242 sorban kell az immateriális javak között elszámolt szoftverállományt kimutatni.

Az 1AB9243 sorban kell az immateriális javak egyéb – külön soron nem kiemelt – állományát feltüntetni, beleértve az Szmt. 25. § (2) bekezdése szerint az immateriális javak között kimutatható alapítás-átszervezés aktivált értékét is.

Az 1AB9251-1AB9256 sorokon a pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközök közül az ingatlanokat és a műszaki berendezéseket, gépeket, felszereléseket, járműveket kell külön soron kimutatni, a többi ilyen célú tárgyi eszközt az egyéb soron kell jelenteni. Az ezen eszközökhöz tartozó értékhelyesbítést a 9256. soron kell kimutatni.

Az 1AB9251 Pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközök elhelyezés bérleti joga sorban az intézmény elhelyezését szolgáló, vásárolt bérleti jogokat, a 1AB9252 sorban a pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú ingatlanokhoz kapcsolódó egyéb vagyoni értékű jogokat kell jelenteni.

Az 1AB9253, illetve az 1AB9254 sorban a mérlegben közvetlen pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközként szereplő ingatlanok, illetve műszaki berendezések, gépek, felszerelések, járművek értékét kell jelenteni, az 1AB9255 sorban a pénzügyi és befektetési célú beruházásokat és a beruházásokra adott előlegeket is szerepeltetni kell.

Az 1AB9261-1AB9256 nem pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközök sorokban kell a nem a hitelintézet működéséhez kapcsolódó tárgyi eszközöket (beleértve a nem banküzemi ingatlanokat is) és értékhelyesbítésüket szerepeltetni. A 9261. sorban kell kimutatni a szavatoló tőke számítása során levonandó, nem a pénzügyi intézmény elhelyezését szolgáló ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat.

II.A.1.1.2. – 1AN Felügyeleti mérleg (Eszközök könyv szerinti nettó adatokkal)

A tábla kitöltése

Az 1AN tábla tartalmilag azonos a 1AB táblában található felügyeleti mérleg eszköz oldalával, csak az egyes sorokban az eszközök nettó (értékvesztéssel, céltartalékkal csökkentett, értékelési különbözettel módosított) értéken jelentendők. Az 1AN tábla kitöltésénél is a 1AB táblához készített kitöltési útmutató az irányadó. A két eszköztábla kitöltése során biztosítani kell az azonos mérlegtételek megegyező tartalmú adatokkal való kitöltését és a lejárat szerinti bontások összhangját is.


II.A.1.1.3. – 1B Felügyeleti mérleg (Források)

A tábla kitöltése

A tábla sorai

1B1 Betétek
Ez a rész szektoronkénti és lejárat szerinti bontásban tartalmazza a hitelintézet által az ügyfelektől gyűjtött betéteket, a repó ügyletekből, valamint az egyéb valódi penziós ügyletekből szerzett forrásokat, valamint a tőlük betét formájában kapott hátrasorolt forrásokat. (A rezidens és GMU rezidens monetáris pénzügyi intézményektől, illetve az egyéb külföldi bankoktól származó betéteket a Monetáris intézményektől származó betétek között kell jelenteni.) A repó ügyletekből szerzett forrás-soroknak az óvadéki repó ügyletekből eredő kötelezettségeken kívül tartalmazniuk kell a sajátos szállításos repó ügylet keretében a repóba adó által szerzett forrásokat is. A saját tulajdonú értékpapírok kölcsönbe adásakor pénzben kapott óvadék összegét a lekötött betétek között kell jelenteni. A háztartások betétein belül a lakossági betétek között kell kimutatni a hitelintézet saját dolgozói számára vezetett betétszámlák állományát is. A rövid lejáratú lekötött betétek között kell jelenteni a határidős, swap és opciós ügyletek lezárása előtti pénzmozgásokból származó, mérlegtételként kimutatandó kötelezettségeket is [Hitkr. 21. § (3) bekezdés].

A nem pénzügyi vállalatok lekötött betétei között jelentendő a működési engedéllyel nem rendelkező (jövőbeli) hitelintézetek által a hitelintézetnél elhelyezett alaptőke összege is, függetlenül attól, hogy az alapítók belföldiek vagy külföldiek. A működési engedély hatálybalépésétől kezdve az összeg áthelyezendő a belföldi hitelintézetektől származó bankközi betétek közé.

Az okiratban lekötött betétek állományában szerepeltetni kell a több évre lekötött takaréklevélre és egyéb okiratban lekötött betétekre az egy-egy év elteltével felhalmozódott kamat állományát is, akkor is, ha az egyes évek letelte után összegük nem kerül tőkésítésre. (Az év közben felhalmozódott – az ügyfélnek járó, de nem esedékes – kamatok összegét a passzív kamatelhatárolások között kell ezekre a betétekre is kimutatni.)

A szektor szerint nem bontható betéti okiratokat a Háztartások – lakosság lekötött betétei között kell jelenteni, a megfelelő lejárat szerinti kategóriában.

Lejárt lekötött betétek kezelése:
–    amennyiben az ügyfél megújítja a betétet, akkor annál a lejáratnál kell jelenteni, ahová a megújítás után sorolandó;
–    a folyamatos lekötésű betéteket (amelyek az ügyfél közreműködése nélkül kerülnek újra lekötésre) továbbra is a lekötött betétek állományában kell szerepeltetni, az eredeti lejáratnál;
–    ha a betétet a folyószámláról kötötték le, és lejárat után a hitelintézet visszahelyezi a betétösszeget a folyószámlára, akkor a lejárt betétet a látra szóló és folyószámlabetétek között kell jelenteni;
–    ha az ügyfél nem újítja meg a betétet, de a hitelintézet újralekötés nélkül is az eredeti betétszerződésben rögzített változatlan feltételeket biztosít, a lejárt betétösszeget a lekötött betétek között kell szerepeltetni, az eredeti lejáratnál;
–    ha az ügyféllel kötött eredeti szerződés értelmében a határozott időre lekötött betét a lejárat után futamidő nélküli betétté alakul át, a lekötött betétek között kell jelenteni, eredeti lejárata szerint.


1B2 Monetáris intézményektől származó betétek

Ebben a részben kell jelenteni a más belföldi, illetve a külföldi hitelintézetektől, valamint pénzpiaci alapoktól származó, betétszerződés alapján szerzett források, látra szóló és folyószámlabetétek állományát (tartalmazza a loro számlákat is). A Treasury-n keresztül, betét- vagy hitelszerződés nélkül kötött ügyletek alapján fennálló bankközi kötelezettségek helyét (betétként vagy felvett hitelként történő jelentését) az dönti el, hogy ki kezdeményezte az ügyletet. Ha az adatszolgáltatónál helyez el betétet a partnerintézmény, akkor a betételhelyező a kezdeményező, ha az adatszolgáltató hitelfelvétellel szerez forrást, akkor az adatszolgáltató a kezdeményező. Amennyiben a látra szóló és folyószámlabetét számlák egyenlege a hó végén Tartozik jellegű, akkor ezt az egyenleget nem negatív előjelű forrásként, hanem monetáris intézményekkel szembeni rövid lejáratú követelésként (hitelként) kell kimutatni, mivel ez rövid lejáratú hitelnyújtást jelent. A lekötött betét soroknak tartalmazniuk kell a saját tulajdonú értékpapírok kölcsönbe adásakor monetáris intézményektől pénzben kapott óvadék összegét, valamint a monetáris intézményektől betét formájában kapott hátrasorolt forrásokat is. A rövid lejáratú lekötött betétek között kell jelenteni a határidős, swap és opciós ügyletek lezárása előtti pénzmozgásokból származó, mérlegtételként kimutatandó kötelezettségeket (követel egyenlegű margin fedezeti számlák) is [Hitkr. 21. § (3) bekezdés].

A működési engedéllyel nem rendelkező (jövőbeli) hitelintézetek által a hitelintézetnél elhelyezett alaptőke összegét a nem pénzügyi vállalatok lekötött betétei között kell szerepeltetni. A működési engedély hatálybalépésétől kezdve azonban az összeg áthelyezendő a belföldi hitelintézetektől származó bankközi betétek közé.

A már működő belföldi hitelintézetek alaptőke-emelésében közreműködő hitelintézetnek a hozzá tőkeemelésre befolyt összegeket – a tőkeemelés Cégbírósághoz történő benyújtásáig – az egyéb passzív elszámolások között (a 736. Egyéb soron) kell kimutatnia. A Cégbírósághoz történt benyújtás után ezen összegeket szintén a belföldi hitelintézetektől származó betétek közé kell áthelyezni.

1B3 Felvett hitelek

Itt kell kimutatni szektor szerint bontva minden pénzügyi vagy egyéb pénzügyi tevékenységből eredő forrást vagy kötelezettséget, amelyet nem betéti szerződés alapján szerzett, illetve vállalt a hitelintézet, s amely nem sorolható a számviteli előírások, illetve a Hpt. által meghatározott passzív (kamat és egyéb) időbeli elhatárolások, valamint olyan tételek közé, amelyek a jelen kitöltési útmutató alapján a felügyeleti mérleg más részeiben jelentendők. Ebben a részben kell jelenteni a hitel formájában fennálló hátrasorolt kötelezettségeket, valamint a monetáris intézményektől repó ügyletekből és egyéb valódi penziós ügyletekből származó forrásokat is. A repó ügyletekből szerzett forrás-soroknak az óvadéki repó ügyletekből eredő kötelezettségeken kívül tartalmazniuk kell a sajátos szállításos repó ügylet keretében a repóba adó által szerzett forrásokat is. A hitelintézet által saját célra kölcsönbe vett értékpapírok miatti értékpapír-tartozást a kölcsönbe adó szektorbesorolásától; a sajátos szállításos repó ügylet keretében a repóba vevő hitelintézet által átvett értékpapírok harmadik félnek való átruházásából, fedezetkénti bevonásából, kölcsönbe adásából származó [a Hitkr. 16/A. § (6) bekezdésnek megfelelően a repóba adóval szemben kimutatandó] kötelezettséget a repóba adó szektorbesorolásától függően a felvett hitel-sorokon kell jelenteni. Az 39221-392222. Egyéb nemzetközi intézménytől, külföldi kormányoktól szerzett forrás-sorokban jelentendők az EU területén működő nemzetközi intézményektől, valamint az EU nemzetközi intézményeitől (kivéve az EKB-t) felvett hitelek is. A külföldi bankjegy- és érme-kereskedelemmel, valamint a devizaszámla, illetve valutakészlet ellenében történt forint bankjegy- és érme-kereskedelemmel kapcsolatos tartozásokat a rövid lejáratú tartozások között – a más belföldi hitelintézettel kapcsolatos állományokat az 3311. sorban, a külföldi bankokkal szembeni tartozásokat az 39111- 39121., illetve 39211. sorokban – kell jelenteni. Az OTIVÁ-tól és TAKIVÁ-tól felvett hitelek a pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzőktől felvett hitelek között jelentendők. A felvett hitelként kell kimutatni a Hitkr. 15. § (17) bekezdés szerint más hitelintézetektől, faktorcégektől elfogadott követelés megelőlegezés bekerülési értékét.

A felvett hitel soroknak tartalmazniuk kell a felmondott, de még fennálló hiteltartozások állományát is (eredeti lejárat szerint bontva), kivéve a 2 éven túli eredeti lejáratú, nem belföldi hitelintézetektől felvett hitel-sorokat, mert ezek esetében a felmondott hitelek állományát – a kötelező tartalék kiszámításához – szektor és felmondási idő hossza szerinti bontásban külön sorokon kell jelenteni.

Az 1B311-1B3122 sorokon az Államháztartástól felvett hitelek között kell jelenteni az államtól továbbkölcsönzésre folyósított pénzeszközök állományát is, vagyis a hitelintézet mérlegében szereplő, az államtól átvett valamennyi világbanki forrást, valamint azokat az államtól származó egyéb forrásokat, amelyeket a hitelintézet saját kockázatára továbbkölcsönzött [Hitkr. 5. § (5) bekezdés b).pont].

Az 1B363 sorban a szövetkezeti formában működő hitelintézeteknél a tagoknak a hátrasorolt kötelezettségnek nem minősíthető, más vagyoni hozzájárulását kell feltüntetni.

1B4 Saját kibocsátású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Ebben a forráscsoportban a hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékét kell feltüntetni a kibocsátás helye (belföldön vagy külföldön), zárt körben vagy nem zárt körben és instrumentum-típus (kötvény, letéti jegy, átváltoztatható kötvény, jelzáloglevél, egyéb értékpapír) szerinti bontásban. Itt jelentendők a hátrasorolt kötelezettségnek számító hitelviszonyt megtestesítő saját értékpapírok kibocsátásából származó kötelezettségek is. A betéti okiratban lévő, nem értékpapírnak számító betéteket a Betétek részben kell kimutatni.

Ha az értékpapírt külföldön bocsátják ki, abban az esetben is a külföldön kibocsátott értékpapírok között kell jelenteni, ha az ISIN-kódja magyar, azaz a besorolás független az értékpapír ISIN-kódjától.

1B5 Befektetési szolgáltatási tevékenységből származó forrás

Ezeken a sorokon a Hitkr. szerint ilyen címen fennálló kötelezettségeket kell feltüntetni szektor szerinti bontásban.

1B6 Passzív kamatelhatárolások

A Passzív kamatelhatárolások sorokba kell kerülnie a Hitkr. szerint elszámolandó passzív időbeli elhatárolások közül a járó, de még nem esedékes, elhatárolt kamatok és kamatjellegű jutalékok összegének. Külön kell kimutatni a felvett hitelekre, gyűjtött betétekre (a takaréklevelek és egyéb betéti okiratok állományában szerepeltetett, korábbi években felhalmozódott kamat kivételével), az értékpapírokkal, valamint a derivatívákkal összefüggő passzív kamatelhatárolásokat. A betétek, felvett hitelek esetében a passzív kamatelhatárolásokat szektor szerinti bontásban kell megadni.

1B7 Egyéb passzív elszámolások

Az egyéb passzív elszámolások sorokban kell szerepeltetni a külföldiekkel és belföldiekkel szembeni, forintban, euróban és egyéb devizában fennálló valamennyi egyéb passzív elszámolást, ideértve a passzív időbeli elhatárolásokat (a 61-63. sorokban kimutatott kamatelhatárolások kivételével), a mérlegben kimutatandó, negatív értékkel rendelkező derivatív tételek állományát, az úton lévő és a függő tételeket, valamint egyéb tételeket.

A 1B71 Úton lévő tételek sorban kell szerepeltetni az úton lévő forint és devizatételeket egyaránt. Ideértendő például a “Giro indított és fogadott tételek elszámolási számla”, valamint a PEK számla állománya Követel egyenleg esetén. Az úton lévő devizatételek, illetve a deviza elszámolásokkal kapcsolatos forintösszegek közé értendők például a hitelintézethez beérkezett, de az ügyfelek számláján még nem jóváírt, illetve az ügyfelek számlájáról már leemelt, de a deviza nostro számlákról még el nem indított összegek (pl. a hó végét követő értéknappal jóváírandó, illetve elindítandó összegek). A fiókok közti, valamint a központ és a fiókok közti (belső klíring) elszámolási számlák a hónap végére – helyes könyvelés esetén – egyenleget nem mutathatnak. (A mérleg lezárására biztosított 3 napos határidő lehetővé teszi a hibás tételek korrigálását.)

A 1B72 Függő tételek sor a beszámolás napján a hiányzó információk miatt (pl. pontatlan számlaszám megadás miatt nem ismert ügyfél esetén stb.) véglegesen még nem rendezett tételeket tartalmazza.

1B73 Passzív elszámolás és egyéb passzív időbeli elhatárolás

A 1B73111-1B733 sorokban kell szerepeltetni a külföldiekkel és belföldiekkel szembeni, forinttal, euróval, illetve egyéb devizával kapcsolatos valamennyi passzív elszámolást, ideértve a passzív időbeli elhatárolásokat is (a 61-63. sorokban szerepeltetett kamatelhatárolások kivételével).

A passzív elszámolások és egyéb passzív időbeli elhatárolások között feltüntetendő – az egyes szektorokra jellemző – legfontosabb tételek a következők:

Központi kormányzattal szemben (1B73111 sor):
Ebben a sorban szerepel a központi költségvetéstől lebonyolításra átvett, de folyósításra még nem került kölcsön állománya (ha a főkönyvi számla összevont egyenlege Követel jellegű); a központi kormányzattal szembeni egyéb tartozások állománya, ideértve az adótartozások adónemenként nettósított összegét, ha az egyes adónemek egyenlege Követel jellegű; a Munkaerőpiaci Alappal kapcsolatban kimutatott kötelezettség értéke stb.
TB-vel szemben (1B73112 sor):
Ide kell kerülnie a társadalombiztosítással (a Nyugdíjbiztosítási Alappal, valamint az Egészségbiztosítási Alappal és önkormányzataikkal) szembeni tartozások állományának.
Helyi önkormányzatokkal szemben (1B73113 sor):
Itt a helyi önkormányzatokkal szembeni tartozások (pl. helyi adók) szerepelnek.
Hitelintézetekkel szemben (1B73131 sor):
Itt a Hitkr. szerint hitelintézeti kötelezettségként kimutatandó, más hitelintézetektől lebonyolításra átvett és még nem továbbadott hitelek összege (ideértve a konzorciális hitelnyújtás keretén belül a szervező bankhoz a hitelnyújtó hitelintézet által átutalt hiteleket is, illetve a végső adós (hitelfelvevő) által átutalt törlesztő részletek lebonyolító (szervező) bank által még nem továbbutalt összegét), valamint a hitelintézetekkel szembeni passzív elszámolások és egyéb passzív időbeli elhatárolások szerepelnek.

Nem pénzügyi vállalatokkal szemben (1B7315 sor):
Ide a beruházási szállítókkal, az egyéb belföldi szállítókkal, illetve vevőkkel (ha a számla egyenlege Követel jellegű) szembeni tartozások, a nem pénzügyi vállalatokkal szembeni passzív elszámolások és egyéb passzív időbeli elhatárolások stb. kerülnek.
Ezen a soron kell jelenteni szállítói és vevői tartozásokkal kapcsolatos kamatelhatárolásokat is.

Háztartásokkal (lakossággal és önálló vállalkozókkal) szemben (1B73161-1B73162 sor) és Háztartásokat segítő nonprofit intézményekkel szemben (1B7317 sor):
Itt a munkavállalókkal és tagokkal kapcsolatos passzív elszámolások (jövedelem elszámolás, fel nem vett járandóság és egyéb elszámolások) és egyéb passzív időbeli elhatárolások, valamint a háztartásokat segítő nonprofit intézményekkel szembeni passzív elszámolások összegét kell feltüntetni.
Külföld (1B7318 sor):
Itt kell jelenteni a hitelintézet forintszámla ellenében történt forint bankjegy- és érme-kereskedelemmel kapcsolatban nem-rezidensekkel szemben fennálló tartozásait is.

Szektor szerint nem bontható passzív időbeli elhatárolás (1B732 sor):
Itt azokat a nem kamat jellegű passzív időbeli elhatárolásokat kell jelenteni, amelyek valamilyen okból nem sorolhatók be valamelyik szektorhoz (pl. saját kibocsátású jelzáloglevelek elhatárolt árfolyamvesztesége, ha a kibocsátó és a forgalmazó nem azonos).
Passzív időbeli elhatárolások működési költségekre (1B733 sor):
Ebbe a sorba a passzív időbeli elhatárolásokból külön ki kell emelni a beszámolási időszakot érintő működési költségek összegét.

Az 1B741 Származtatott ügyletek - valós értékelők - negatív értékelési különbözet sorban a valós értékelést alkalmazó hitelintézetnek a származékos ügyletek negatív értékelési különbözetét kell kimutatni.

Az 1B742 Származtatott ügyletek - nem valós értékelők - negatív devizaátértékelési különbözet sorban a nem valós értékelést alkalmazó hitelintézet fedezeti célú származékos ügyleteinek (például fedezeti célú devizaswap, illetve fedezeti célú kamatozó devizaswap ügyletekből eredő határidős követeléseknek és kötelezettségeknek) és a kamatarbitrázs ügyleteinek negatív devizaátértékelési különbözetét kell kimutatni, figyelembe véve a Hitkr. 22. § (3) bekezdése mellett a Hitkr. 22. § (11) bekezdését is.

A 1B76 Egyéb sorba kerülnek mindazok a forrásoldali mérlegtételek (kivéve a passzív időbeli elhatárolásokat), amelyek más forrás sorokban nem szerepelnek. Itt kell például kimutatni a más munkáltató által a hitelintézethez lebonyolításra átadott munkáltatói hitelekből a címzettnek még nem továbbított összeget, valamint a hitelek törlesztő részleteiből a hitelintézet által a munkáltatónak még nem átadott részt. Ezen a soron kell nyilvántartania hitelintézeti alaptőke-emeléskor az alaptőke-emelést végrehajtó banknak az alaptőke-emelés összegéből a tőkeemelés Cégbírósághoz történő benyújtásáig befolyt összegeket – amennyiben részben, vagy egészben ő a forrásgyűjtő bank. Itt kell szerepeltetni továbbá a már működő belföldi hitelintézetek alaptőke-emelésében közreműködő (a tőkeszámlát vezető) hitelintézetnek a hozzá tőkeemelésre befolyt összegeket – a tőkeemelés Cégbírósághoz történő benyújtásáig. A Cégbírósághoz történt benyújtás után ezek az összegek a belföldi hitelintézetektől származó betétek közé sorolandók, ameddig átutalásuk az alaptőke-emelést végrehajtó hitelintézet számlája javára még nem történt meg. Ezen a soron kell kimutatni a szövetkezeti formában működő hitelintézeteknél a tagok hátrasorolt kötelezettségnek minősülő egyéb vagyoni hozzájárulását, továbbá a szövetkezeti részjegy tőke állományában, illetve értékében a legutóbbi jegyzett tőke változás cégbírósági bejegyzését követően bekövetkezett részjegy jegyzés esetén a tagokkal szembeni kötelezettségeket a cégbírósági bejegyzés időpontjáig. (Hitkr. 8. §)

1B8 Céltartalék

Ebben a csoportban a forrás oldalon kimutatandó – a Hpt., a számviteli és külön jogszabályi előírások szerinti képzés és felhasználás (illetve felszabadítás) különbségeként előálló – kockázati és egyéb céltartalékok beszámolás napján fennálló állománya szerepel.

A 1B81 Függő és jövőbeni kötelezettség utáni kockázati céltartalék sorban a mérlegen kívül nyilvántartott függő és jövőbeni kötelezettségek után a Hpt. 87. § (1) bekezdés alapján a Hitkr. 7. számú melléklet szerint képzett kockázati céltartalékok beszámolás napján fennálló együttes összegét kell jelenteni.

A 1B82 Általános kockázati céltartalék sorban – a Hpt. és a számviteli szabályok által előírt – általános kockázati céltartalék meglévő állományát kell szerepeltetni.

A 1B83 sorban kell külön feltüntetni a lakás-takarékpénztárak kiegyenlítési céltartalékának állományát.

A 1B84 Egyéb céltartalék sorban kell a számviteli, illetve az egyéb jogszabály által előírt céltartalékok beszámolás napján fennálló állományát szerepeltetni. Ebben a sorban kell kimutatni a Hitkr. 7. § (14) bekezdése alapján, a Hitkr. 23. § (2) bekezdése, (4)-(5) bekezdése és a 24. § (5) bekezdése szerint a mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt, nem fedezeti célú határidős, opciós és swap ügyletek határidős ügyletrésze után képzett egyéb céltartalék összegét is.

1B9 Saját tőke
Ebben a sorban kell összesíteni az évközi, illetve év végi saját tőke elemek állományát, amelyet a részletező sorokban a számviteli előírásoknak megfelelően kell feltüntetni. A fióktelepként működő hitelintézetnek a saját tőkeként kimutatott forrásait kell itt jelentenie.

A 1B9111-1B9112 sorokon – az Szmt. által meghatározottak szerint – a Cégbíróságon bejegyzett tőke összegét kell feltüntetni. A fióktelepként működő hitelintézet esetén a jegyzett tőke sorban a dotációs tőkét kell feltüntetni. A szövetkezeti hitelintézetek esetében itt azt a (részjegy, vagyoni hozzájárulás) tőke összeget kell kimutatni, amelyet a Cégbíróságon már bejegyeztek, függetlenül annak a szövetkezetnél külön nyilvántartott összetételétől. Tőkeleszállítás esetén a cégbírósági bejegyzésig a jegyzett tőke értéke változatlan, de a visszafizetett tőke (részjegy) összeget nem itt, hanem a számviteli előírások szerint az eszközoldalon, a visszavásárolt saját részvény, szövetkezeti részjegy soron kell kimutatni. Hitelintézeti alaptőke-emeléskor az alaptőke-emelés összegéből a tőkeemelésnek a Cégbíróságnál történő bejegyzéséig a befolyt összegeket az alaptőke-emelést végrehajtó banknak – amennyiben részben vagy egészben ő a forrásgyűjtő bank – az egyéb passzív elszámolások között az 1B76 Egyéb soron kell nyilvántartania.

A 1B9112 soron a kumulatív elsőbbségi részvények állományát kell kimutatni, amelyek megfelelnek a Kumulatív elsőbbségi részvény tulajdonságainak. A szövetkezeti részjegyek közül ebbe a kategóriába tartozhatnak a befektetői tagok által jegyezhető részjegyek.
A 1B9111 soron a kumulatív elsőbbségi részvények nélküli jegyzett tőke összegét kell kimutatni. Ebben a sorban kell megjeleníteni azokat a normál szövetkezeti részjegyeket, amelyek a szavatoló tőke alapvető tőkeelemeként a befizetett jegyzett tőke soron beszámíthatók, mivel a részjegyek tulajdonosainak történő kifizetés a Hpt. 216/A. § szerint korlátozott, és a részjegyek nem rendelkeznek a kumulatív elsőbbségi részvényekre vonatkozó tulajdonságokkal.

A 1B912 Jegyzett, de be nem fizetett tőke sorban a jegyzett tőke még be nem fizetett összegét kell kimutatni negatív előjellel.

1B921-1B922 Tőketartalék sorok: a számviteli szabályok szerinti tőketartalékokat a 921. ázsió és 922. egyéb tőketartalék sorokban részletezve kell feltüntetni. A “Tőketartalék – ázsió” sorban azt az ázsió összeget, amely a Cégbíróságnál még be nem jegyzett tőkeemeléssel kapcsolatos, de amelyre vonatkozóan a szükséges dokumentumok benyújtása a PSZÁF-hoz már megtörtént, addig nem lehet itt figyelembe venni, amíg számvitelileg nincs rendezve. A “Tőketartalék – egyéb” sorban kell a szövetkezeti formában működő hitelintézeteknek az 1994. június 30-ai ingatlanátértékeléshez kapcsolódó tőketartalékot jelenteniük.

A 1B931-1B933 Eredménytartalék sorokban külön kell feltüntetni az előző évek után képződött (a 931. sorban), az előző év végi nyereségből tartalékként tervezett, de közgyűlés által még jóvá nem hagyott (a 932. sorban) és az egyéb módon (pl. átvétel útján) keletkezett eredménytartalékot (a 933. sorban).

A 1B932 Eredménytartalék előző évi előzetes eredményből sort csak a mérleg fordulónapját követően az előző évet lezáró, a közgyűlés által jóváhagyott éves beszámoló (auditált mérleg) megjelenéséig lehet kitölteni. Itt a jogszabályi előírások szerint kötelezően elszámolandó tételek (tartalékok, adófizetés) figyelembevétele után az előzetes eredményből megmaradó, de a tervezett osztalékfizetést nem tartalmazó – a későbbiek során várható eredménytartalékként szereplő – mérleg szerinti eredményt kell kimutatni.

A 1B941 soron kell kimutatni a számviteli szabályok alapján a visszavásárolt saját részvénynek, visszafizetett szövetkezeti részjegynek az Eredménytartalékból a Lekötött tartalékba átvezetett visszavásárlási értékét (a jegyzett tőke leszállításáig).

A 1B942 soron a számviteli szabályok alapján a lekötött tartalékba sorolt egyéb tételeket kell kimutatni az előző soron szerepeltett érték kivételével.

A 1B951 Értékhelyesbítés értékelési tartaléka sorban a számviteli szabályok szerint meghatározott összeg szerepelhet.

A 1B9521-1B953 Értékelési tartalék sorokban a Hpt. által előírt és a számviteli szabályok szerint megképzett, a valós értékelésből származó értékelési tartalékokat kell feltüntetni. A 9521. soron kell kimutatni a cash-flow fedezeti ügyletek valós értékelési tartalékának pozitív vagy negatív egyenlegét. A 9522. soron kell kimutatni az egyéb egyedi pénzügyi és tőke instrumentumok valós piaci értéken történő értékeléséből származó értékelési tartalékot, így többek között a valós értéken értékelt értékesíthető pénzügyi eszközök közé sorolt értékpapíroknak az 1AB914 Egyéb soron kimutatott pozitív értékelési különbözetéből származó értékelési tartalék összegét. Itt kell kimutatni a valós értékelés módszertanára való átállás, illetve a módszertan alkalmazásának megszüntetése esetén a saját tőkével szemben elszámolandó értékeket. Itt kell megjeleníteni a Hitkr. 9/B. § (5) bekezdés szerinti értékelési tartalékot is.

A 1B953 Értékelési tartalék – egyéb sorban kell kimutatni az Szmt. 64. § (3) bekezdése szerint a gazdasági társaságban lévő – az Szmt. 27. § (2) és (4) bekezdése szerinti – tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési értékét meghaladó piaci értékét a befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítésével azonos összegben.


A 1B96 Általános tartalék sorban a Hpt. 75. § (2) bekezdése által előírt és a számviteli szabályok szerint megképzett és rendelkezésre álló általános tartalékot kell kimutatni. (Az 1997. január 1-jét megelőzően megképzett és veszteségrendezésre még fel nem használt általános tartalékot továbbra is itt kell nyilvántartani.)

A 1B97 Mérleg szerinti eredmény (év közben Eredmény) sorba az Eredménykimutatás (2A. tábla) alapján kiszámított (halmozott) eredményt kell feltüntetni. (A devizaoszlopban nem szerepelhet összeg.) Év közben ez az eredmény az eredményszámlák lezárása utáni – a bevételeknek, ráfordításoknak és költségeknek – a társasági adóelőleg befizetett összegével csökkentett egyenlege. Év végén az előzetes eredménynél az (előzetes adatok alapján meghatározott) adófizetési kötelezettséggel számított összeget kell figyelembe venni. Az év végi végleges adat az éves beszámoló mérleg szerinti (auditált) eredménye.


II.A.1.1.4. – 1C Mérlegtételekhez kapcsolódó tájékoztató adatok

A tábla kitöltése

A tábla sorai

1C1 Saját kibocsátású, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összesen

1C11 100% alatti nominális tőkegarancia mellett kibocsátott legfeljebb két éves lejáratú saját hitelviszonyt megtestesítő ép állománya
Ezen a soron a saját kibocsátású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közül azok állományát kell jelenteni, amelyek lejáratkor az eredeti szerződéses összegnél alacsonyabb visszavásárlási értékkel rendelkezhetnek.

1C121-1C125 Visszavásárolt saját kibocsátású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok névértéke
A visszavásárolt saját kibocsátású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közül az intézmény szavatoló tőkéjének pozitív összetevőjét is képviselő értékpapírok névértékét az 1C121-1C124 sorokon, az intézmény szavatoló tőkéjének pozitív összetevőjét nem képviselő egyéb értékpapírok névértékét az 1C125 soron kell szerepeltetni.

1C21-1C24 Központi szerződő féllel szembeni repó követelések és kötelezettségek
Ezeken a sorokon a központi szerződő féllel kötött repóügyletek állományát kell kimutatni. A Belföldi központi szerződő féllel szembeni repó követelés és kötelezettség sorokon (1C21 és 1C23 sorok) az E szektorba sorolt KELER KSZF Központi Szerződő Fél Kft.-vel kötött repóügyletek állományát kell jelenteni. A GMU központi szerződő féllel szembeni repó követelés és kötelezettség sorokon (1C22 és 1C24 sorok) a GMU tagállamokban működő központi szerződő féllel kötött repóügyleteket kell jelenteni. A GMU központi szerződő felekkel történő ügyletkötés feltétele, hogy a hitelintézet a központi szerződő fél tagja legyen, vagyis csak az intézmény tagja lehet ügyfél is. Az euroövezeti központi szerződő felekről egyelőre nem áll rendelkezésre lista, az azonosítása az alapján történik, hogy az adatszolgáltató hitelintézet tagja-e ilyen típusú intézménynek. (Ilyen, a GMU területén működő központi szerződő fél például a Deutsche Börse Group Németországban.) Amennyiben a magyar hitelintézet külföldi anyavállalata GMU központi szerződő féllel leánya nevére köt repóügyleteket, és ez a hazai hitelintézet mérlegében megjelenik, a fennálló állományokat a fenti sorokon kell jelenteni.

1C31-1C34 Belföldi nem pénzpiaci befektetési alapokkal szembeni követelések és kötelezettségek
Ezeken a sorokon az egyéb pénzügyi közvetítők D3 alszektorába sorolt befektetési alapoknak nyújtott hiteleket (1C31 sor), a befektetési alapokkal szembeni repóügyletekből származó követeléseket (1C32 sor) az általuk elhelyezett látra szóló- és folyószámlabetéteket (1C33 sor), valamint lekötött betéteket (1C34 sor) kell jelenteni.

1C411-1C4222 Transzferálható betétek
A transzferálható betét a látra szóló és folyószámlabetétek alkategóriája.
A transzferálható betétek olyan betétek, amelyekről jelentős késedelem, korlátozás vagy büntetés nélkül kérésre közvetlenül fizetések teljesíthetők más gazdasági szereplőknek átutalás, beszedési megbízás, esetleg hitelkártya vagy bankkártya, elektronikus pénz, csekk vagy hasonló általánosan használt pénzforgalmi eszközök révén. Nem tekinthető transzferálható betétnek a csak készpénz felvételére szolgáló betét, vagy az olyan betét, amelyről csak a pénztulajdonos más betétje közbeiktatásával vehető fel készpénz, vagy teljesíthető átutalás.

1C43 Felmondásos betét
Ezen a soron az ún. felmondásos betétek teljes állományát kell jelenteni. A mérlegben a felmondásos betéteket a lekötött betét – rövid soron kell jelenteni a megfelelő szektor szerinti bontásban. Az MNB az e soron jelentett felmondásos betétek szektor szerinti bontásáról további információkat kérhet.

1C51-1C54 Különleges célú gazdasági egységekkel (FVC-kel) kapcsolatos tételek
Az FVC a D vagy E szektorba tartozó, értékpapírosítást végző pénzügyi közvetítő vállalat. A fenti sorokon az ilyen rezidens és GMU rezidens intézmények által a hitelintézetnél elhelyezett betéteket, valamint az ilyen intézmények által kibocsátott, a hitelintézet tulajdonában lévő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt kell jelenteni. A különleges célú gazdasági egységekről lista készül, amely megtalálható lesz az MNB honlapján közzétett, az MNB rendelet 3. melléklet 1. pontja szerinti listában.

1C61-1C632 Részvények
Az 1C61 soron a visszavásárolt saját részvények, visszafizetett szövetkezeti részjegyek névértékét kell jelenteni abban az esetben is, ha követeléskiegyenlítés útján kerültek a hitelintézethez. Az 1C621-1C632 sorokon a 2008. évi CIV. törvény alapján a különleges osztalékelsőbbségi részvény és a különleges vétójogot biztosító szavazatelsőbbségi részvény állománya jelentendő.

1C71-1C78 Egyéb tájékoztató adatok
Az 1C71 Munkáltatói és helyi támogatás állománya sornak kell tartalmaznia a munkáltatók, illetve az önkormányzatok által lakásépítéshez, -vásárláshoz a háztartásoknak nyújtott és a hitelintézet által továbbított hitelek fennálló állományát (nem ideértve a hitelintézet saját dolgozóinak nyújtott hiteleket) nyilvántartási értéken.

Az 1C721-1C722 Ltp-vel kötött szerződéshez kapcsolódó azonnali hitelek állománya sorokban a lakás-takarékpénztárakkal kötött szerződéssel rendelkező ügyfelek részére nyújtott azonnali banki hitelek állományát kell feltüntetni könyv szerinti bruttó és nettó értéken. Ezek az állományok az éven túli, lakáscélú hitelek részét képezik, s a hitelnyújtók döntően az 1997-ben megalakult lakás-takarékpénztárak tulajdonosai.

Az 1C731 Egyéb aktív időbeli elhatárolás (1AB911-ből) sorban a felügyeleti mérleg eszköz oldalán az 1AB911 Aktív elszámolás és egyéb aktív időbeli elhatárolás összesen sorból az egyéb aktív időbeli elhatárolásokat kell kiemelni egy összegben.

Az 1C732 Egyéb passzív időbeli elhatárolás (1B73-ból) sorban a Mérleg forrás oldalán az egyéb passzív elszámolások között a 1B73 sorban kimutatott egyéb passzív időbeli elhatárolások összegét kell kiemelni.

Az 1C74 Látra szóló takarékbetétek összesen sorba a háztartások látra szóló és folyószámlabetétei közül a lakossági látra szóló takarékbetétek állományát kell feltüntetni.

Az 1C76-1C78 sorokon az állami hitelvédelmi program keretében, az Lkkf tv. alapján nyújtott hitelek állományát kell jelenteni eredeti lejárat szerinti bontásban. Ezen a soron nem kell jelenteni a hitelintézet saját hitelvédelmi programjának keretében nyújtott hiteleket.
1C81 Lakosságnak ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott hitelek bruttó értéken összesen

Ebben a részben az ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett, a Jht. alapján lakosságnak nyújtott jelzáloghiteleket, továbbá az ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett lakosságnak nyújtott egyéb jelzáloghiteleket kell szerepeltetni. Vagyis az ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott teljes lakossági hiteállományt jelenteni kell a fent megnevezett csoportosítás szerint.

1C811 Jht. alapján nyújtott jelzáloghitelek összesen

Ezen a soron kizárólag a Jht. alapján, ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett, lakosságnak nyújtott jelzáloghiteleket kell szerepeltetni.

Jelzáloghitelek alatt e táblában azon – jelzáloglevél fedezetéül felhasználható – hitelek értendők, amelyeket a Jht. által szabályozottan jelzálog-hitelintézetek, vagy ugyanezen törvény jelzáloghitelezésre vonatkozó előírásait betartva hitelintézetek nyújtanak.

1C8111 Lakáscélú jelzáloghitelek
Azon hitelek állományát tartalmazza, amelyeket lakáscélra (bővítés, építés, vásárlás, korszerűsítés és felújítás) nyújtottak.

1C81111 Jelzáloglevél kamattámogatása mellett nyújtott hitelek a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet alapján meghatározott hitelek.

Jelzálog-hitelintézetek és azon hitelintézetek által kitöltendő sor, amelyek jelzálog-hitelintézetekkel konzorciális vagy refinanszírozási konstrukció keretében együttműködnek. Azon lakáscélú jelzáloghitelek állományát tartalmazza felhasználási cél szerint bontva, amelyek kamattámogatása jelenleg a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 12.§-a alapján meghatározott.

1C81112 Állami kiegészítő kamattámogatású és jelzáloglevéllel finanszírozott kamattámogatásos lakáshitelek kombinációja
Itt az eszköz és forrásoldali kamattámogatás kombinált formájában nyújtott hiteleket kell kimutatni. Azon lakáscélú jelzáloghitelek állományát tartalmazza, amelyek kamattámogatása jelenleg a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 13. §-a alapján meghatározott. Jelzálog-hitelintézetek és az FHB Jelzálogbank Nyrt.-vel (konzorciális vagy refinanszírozási konstrukció keretében) együttműködő hitelintézetek által kitöltendő sor.

1C81113 Állami kamattámogatásos jelzáloghitelek 2009. október 1-jétől
Ezen a soron kell jelenteni a 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet alapján nyújtható állami kamattámogatású jelzáloghitelek állományát. (2009. október 1-je után folyósított állomány).

1C81114 Piaci kamatozású és egyéb lakáshitelek
Csak jelzálog-hitelintézetek által kitöltendő sor. Azon hiteleket tartalmazza felhasználási cél szerint bontva, amelyeket lakáscélú felhasználásra, támogatás nélkül nyújtottak.

1C8112 Általános célú jelzáloghitelek
Csak jelzálog-hitelintézetek által kitöltendő sor. A nem lakáscélú jelzáloghitelek állományát tartalmazza.

1C81121 Nem lakóingatlan-célú felhasználásra nyújtott ingatlan célú hitelek
Az általános jelzáloghiteleken belül a Jht. alapján lakosságnak ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett nem lakóingatlan célú felhasználásra nyújtott ingatlan célú hitelek állományát tartalmazza.
1C81122 Egyéb felhasználásra nyújtott hitelek
Azon jelzáloghitelek állományát tartalmazza, amelyeket lakás- és egyéb ingatlan célú felhasználáson kívül bármely egyéb célra nyújtottak.

1C812 NEM Jht. alapján nyújtott jelzáloghitelek összesen
Itt a lakosságnak ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott hitelek közül azok állománya jelentendő, amelyek a jelzáloghitelek 1C811 Jht. alapján nyújtott jelzáloghitelek összesen sornál leírt fogalomba nem tartoznak bele.

1C8121 Lakáscélú jelzáloghitelek
Azon NEM Jht. alapján nyújtott hitelek állományát tartalmazza, amelyeket lakáscélra (bővítés, építés, vásárlás, korszerűsítés és felújítás) nyújtottak.

1C81211 Állami kiegészítő kamattámogatású
Hitelintézetek által NEM Jht. alapján nyújtott azon hitelek állományát tartalmazza felhasználási cél szerint bontva, amelyek kamattámogatása jelenleg a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 13. §-a alapján meghatározott.

1C81212 Egyéb eszközoldali kamattámogatású
Ez a sor a hitelintézetek által NEM Jht. alapján nyújtott azon hitelek állományát tartalmazza, amelyek kamattámogatása a költségvetéstől közvetlenül lehívható, de nem a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 13. §-a alapján meghatározottak. E sorban kell jelenteni a 2001. februárt megelőzően eszközoldali támogatás mellett nyújtott lakáscélú hiteleket.

1C81213 Állami kamattámogatásos jelzáloghitelek 2009. október 1-jétől
Ezen a soron kell jelenteni a 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet alapján nyújtható állami kamattámogatású NEM a Jht. alapján nyújtott jelzáloghitelek állományát (2009. október 1-je után folyósított állomány).

1C81214 Piaci kamatozású és egyéb lakáshitelek
A hitelintézetek által NEM a Jht. alapján nyújtott azon hiteleket kell itt kimutatni felhasználási cél szerint bontva, amelyeket lakáscélú felhasználásra támogatás nélkül nyújtottak. Itt jelentendők a saját dolgozónak nyújtott kamatmentes hitelek is.

1C8122 Általános célú jelzáloghitelek
A hitelintézetek által NEM a Jht. alapján nyújtott azon hitelek állományát tartalmazza, amelyeket ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett nem lakáscélra nyújtottak.

1C81221 Nem lakóingatlan-célú felhasználásra nyújtott ingatlan célú hitelek
Ez a sor a NEM a Jht. alapján lakosságnak ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett nem lakáscélú, de ingatlancélú felhasználásra nyújtott hitelek állományát tartalmazza.

1C81222 Egyéb felhasználás
Itt a bármely célra, jelzálogjog fedezete mellett NEM a Jht. alapján nyújtott hitelek állományát kell szerepeltetni, kivéve a lakáscélú és egyéb ingatlancélú felhasználást.

1C82 Lakosságnak ingatlanfedezet nélkül nyújtott lakáscélú hitelek bruttó értéken összesen
Itt kell jelenteni az ingatlanfedezet nélkül (egyéb fedezettel vagy fedezet nélkül) nyújtott lakáscélú hitelek állományát felhasználási cél szerint bontva.

1C83 Lakosságnak ingatlanfedezet nélkül, nem lakóingatlan-célú felhasználásra nyújtott hitelek bruttó értéken
Itt kell jelenteni az ingatlanfedezet nélkül (egyéb fedezettel vagy fedezet nélkül) nem lakáscélú ingatlanvásárlásra nyújtott hitelek állományát.

1C91 Folyószámla hitelekből nem kamatozó és kamatozó hitelkártya-követelés
Ezeken a sorokon kell jelenteni szektor szerinti bontásban az 1AB tábla 5511., 5521., 5611., 5621., és 571. sorain jelentett folyószámlahitelek állományából a kamatmentes periódust biztosító kártyahitelek állományát.

A „kamatozó hitelkártya követelés” sorokon kell kimutatni a tárgyidőszak utolsó napján nem kamatmentes periódusban lévő hitelkártya-követelések, a „nem kamatozó hitelkártya követelés” sorokon pedig a tárgyidőszak utolsó napján kamatmentes periódusban lévő hitelkártya követelések jelentés-készítés időpontjában ismert állományát.

1C92 Nyújtott és felvett konzorciális hitelek állománya

Ebben a részben kell kimutatni a Felügyeleti mérleg kitöltési útmutató I. 3. Fogalmak részben definiált és I.5.4.3.2. Az adatszolgáltatás tartalmi követelményei – Általános előírások részben értelmezett konzorciális hitelezési tevékenységből származó követelés és kötelezettség állományát. A nyújtott hitelek között kell jelenteni azokat a kitettségeket, amelyeket a hitelintézet konzorcium keretében helyezett ki – beleértve a másodlagos forgalmazásban vásárolt állományt is – vagy konzorcium tagjaként a hitelintézet által nyújtott konzorciális hitelek összesen állományát devizabontás nélkül, míg a felvett konzorciális hiteleket deviza- és szektorbontás nélkül egy összegben kell kimutatni.


II.A.1.1.5. – 1D Eladott eszközök halasztott fizetéssel, illetve visszavásárlási kötelezettséggel

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a Hpt. szerint a hitelintézeteknél pénzkölcsön nyújtásának minősülő, halasztott fizetéssel eladott eszközök miatti – a számviteli mérlegben vevővel szembeni – követelések, valamint a mérlegen kívüli követelések közül a halasztott fizetéssel vagy visszavásárlási kötelezettséggel eladott eszközök összértékét kell feltüntetni a fennálló követelés alapján, a lejárati időtartamtól függetlenül.

A tábla oszlopai

Külön-külön oszlopban kell kimutatni
a) a csak visszavásárlási kötelezettséggel,
b) a halasztott fizetéssel és visszavásárlási kötelezettséggel, valamint
c) a csak halasztott fizetéssel eladott eszközöket.

A felsorolást a saját eszközökre, a hitel (és egyéb) követelésekre, az értékpapírokra, valamint a vagyoni érdekeltségekre vonatkozóan – a csoportosítás szerint – könyv szerinti, eladási és visszavásárlási értéken kell végrehajtani.
A jelentésben az eladott eszközök értékét mindaddig ki kell mutatni, míg a vételár kiegyenlítésre nem kerül, illetve a visszavásárlás meg nem történik.

A tábla sorai

A Saját eszközök sorokban a felügyeleti mérleg 1AB92 Saját eszközök csoportban felsorolt eszközök halasztott fizetéssel, illetve visszavásárlási kötelezettséggel történő értékesítését kell feltüntetni. Ezekben a sorokban az ilyen módon eladott saját részvény értékét is mindaddig ki kell mutatni, míg a vételár kiegyenlítésre nem kerül, illetve a visszavásárlás meg nem történik.
A Követelések sorokban kell szerepeltetni a halasztott fizetéssel vagy visszavásárlási kötelezettséggel eladott valamennyi követelést (a felügyeleti mérleg 1AB5 soraiból).
Az Értékpapír sorokban minden olyan értékpapír eladását fel kell tüntetni, amely nem jelent tulajdoni részesedést. (Itt a felügyeleti mérleg 1AB2 soraiból eladásra került értékpapírokat, kötvényeket kell kimutatni.)
A Befektetés sorokban a tulajdoni jogokat jelentő értékpapírok (részvények), részesedések és más vagyoni érdekeltség eladását kell szerepeltetni függetlenül attól, hogy azok forgatási, befektetési céllal, vagy vagyoni érdekeltségként kerültek a hitelintézet birtokába.

A táblában könyv szerinti értéken az adott eszköznek az I. 3. Fogalmak 46. pontja szerinti értéke értendő. Eladási érték alatt a szerződésben rögzített értéknek a teljesített fizetések figyelembevételével vett összegét kell érteni.
Részletfizetés esetén az eladási árat a befolyt összegben, a nyilvántartási értéket pedig arányosan (a részletfizetést a teljes eladási árhoz viszonyítottan) kell figyelembe venni. A visszavásárlási érték a szerződésben rögzített összeg.


II.A.1.1.6. – 1E Tranzakciók számításához szükséges adatok

A tábla kitöltése

Hitelleírásnak jelentendő – csak ebben a táblában – az előző hónap végén még a mérlegben szereplő, és az adott hónapban leírt hitelkövetelések előző hó végén fennálló könyv szerinti bruttó értéke, valamint az előző hónap végén még a mérlegben szereplő, és az adott hónapban bruttó érték alatt eladott hitelkövetelések előző hó végén fennálló könyv szerinti bruttó értéke és eladási értéke közötti különbözet. A hitelkövetelések közé értendők a valódi penziós ügyletekből származó követelés-sorokon jelentett összegek és a monetáris intézmények által elhelyezett betétek is. A bruttó érték alatt eladott hitelkövetelésekre vonatkozó leírásokat abban a hónapban kell szerepeltetni az érintett sorokban, amelyik hónapban a hitelintézet kivezette azokat a könyveiből, függetlenül attól, hogy az ellenérték kifizetésére mikor került sor. Az eladott követeléseket abban az oszlopban kell jelenteni, amelyben eredetileg a mérlegben volt, még akkor is, ha más devizában történt az eladás.

A tábla sorai

Az 1E11-1E156 sorok az egyes szektoroknak nyújtott hitelekre vonatkozó – a kitöltési előírásokban megfogalmazott – hitelleírásokat tartalmazzák szektor szerinti bontásban. Az adott havi leírásadatokat negatív előjellel kell jelenteni. Az 1E141 Háztartásoknak és háztartásokat segítő nonprofit intézményeknek nyújtott – fogyasztási hitel sorban jelentendők a folyószámla hitelek leírásai is. Az 1E142 Háztartásoknak és háztartásokat segítő nonprofit intézményeknek nyújtott – lakáscélú hitel sorban csak a lakosságnak nyújtott lakáscélú hitelek leírásai jelentendők. Az 1E1432 Önálló vállalkozóknak nyújtott egyéb hitele sorban kell jelenteni az önálló vállalkozók lakáscélú hiteleinek, gépjárművásárlási hiteleinek és egyéb hiteleinek, valamint velük szembeni valódi penziós (és sajátos szállításos repó) ügyletből eredő követelések leírásait.

Az 1E21-1E36 sorokban a hitelintézet által birtokolt részesedésekben, az államháztartás által legfeljebb 2 éves eredeti lejárattal kibocsátott értékpapírok, valamint 2 éven túli eredeti lejáratú értékpapírok könyv szerinti nettó értékében egyik hónapról a másikra bekövetkezett árváltozásokat kell jelenteni, megfelelő előjellel ellátva: amennyiben az értékpapírok és részesedések nettó értéke árváltozás miatt nőtt a hónap során, akkor pozitív, ha csökkent, negatív előjellel kell az összeget szerepeltetni. Az árváltozásnak csak azoknak a tárgyhó végén a mérlegben lévő részesedéseknek és értékpapíroknak a tárgyhó során bekövetkezett árváltozását kell tartalmaznia, amelyek már az előző hónap végén is a hitelintézet tulajdonában voltak. Az előző hó végén és a tárgyhó végén a mérlegben szereplő azonos típusú, de eltérő sorszámú értékpapírok árváltozását nem kell jelenteni. Annak az értékpapírnak az árváltozását sem kell a jelentésben szerepeltetni, amely mind az előző, mind a tárgyhónap végén szerepelt a mérlegben, de a hónap során a hitelintézet eladta és újra visszavásárolta. A devizában denominált értékpapírok árváltozását eredeti devizanemben kell kiszámítani, és a tárgyhavi hivatalos átlagárfolyamon kell forintra átszámítani. A devizában denominált értékpapírok esetében az árváltozás nem tartalmazhatja a devizaárfolyam-változás hatására bekövetkezett átértékelődéseket.

A jelenlegi magyar számviteli gyakorlat szerint az értékpapírok a mérlegben vagy beszerzési értéken maradnak, s csak az értékvesztés-képzés, illetve -visszaírás miatt változik nettó értékük, vagy valós értéken szerepelnek, és az értékelési különbözet alakulásától függően is változik nettó értékük. Ez azt jelenti, hogy a hitelintézet tulajdonában lévő legfeljebb 2 éves eredeti lejáratú állampapírok és 2 éven túli lejáratú értékpapírok előző hó végén is meglévő állományának értékvesztés- és értékelési különbözet-változása lesz az „árváltozás” miatti állományváltozás. Ha a hitelintézet a hó során nem ad el, illetve nem vásárol értékpapírt, akkor – negyedéves értékvesztés- és értékelési különbözet-változást feltételezve – csak minden harmadik hónapban szerepel majd itt adat, amely értékvesztés-képzéskor negatív, értékvesztés-visszaíráskor pozitív értéket, értékelési különbözet változáskor a változás jellegéből adódóan negatív vagy pozitív értéket vesz fel. Amennyiben a hitelintézet tulajdonában lévő részesedések értékelése azonos módon történik az értékpapírokéval, a számítás módja azoknál is azonos az előzőleg leírtakkal.

Az 1E21 sorban az államháztartás által legfeljebb 2 éves lejáratra kibocsátott értékpapírok állományának árváltozása jelentendő.

Az 1E221-1E2264 sorok a két éven túli lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, az 1E31-1E36 sorok a részvények és egyéb részesedések (ideértve a befektetési jegyeket is) árváltozását tartalmazzák összesen és szektor szerinti bontásban.

Ebben a táblában egyéb pénzügyi vállalatok alatt az egyéb pénzügyi közvetítők, pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők, biztosítók és nyugdíjpénztárak értendők.


II.A.1.1.7. – 1F Értékpapírosítással kapcsolatos adatok

A tábla kitöltése

A tábla sorai

Az 1F1111-1F2252 sorokon a hitelek adott időszaki nettó forgalmát kell jelenteni a következő alábontások szerint:
•    az értékpapírosítás érinti-e a mérlegben kimutatott hitelállományt,
•    az értékpapírosításban részt vevő fél,
•    szektor szerinti bontásban.

A nettó forgalmat a tárgyidőszakban értékpapírosított vagy eladott hitelek és a tárgyidőszakban megvásárolt hitelek különbségeként kell meghatározni.
A nettó forgalom számítása során figyelmen kívül kell hagyni az euroövezeti rezidens valamint hazai monetáris pénzügyi intézménynek átadott vagy átvett hiteleket, valamint az intézményi változások során (egyesülés, szétválás stb.) átadott vagy átvett hiteleket.


II.A.1.1.8. – 1G Eszköz és forrástételek hóvégi állományának devizaszerkezete (hitelek bruttó, értékpapírok nettó könyv szerinti értéken)

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a felügyeleti mérleg jelentés tábláinak Egyéb deviza oszlopában szereplő hitel, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, részvény és egyéb részesedés, valamint betét és felvett hitel állományoknak, és az egyéb eszközök és források állományának devizanemenkénti részletezését kell jelenteni millió forintra átszámított értéken. Az euróban fennálló állományokat a táblában nem kell jelenteni, mert összegük a mérlegből is megállapítható.

A hitelek, elhelyezett betétek devizaszerkezetét bruttó, az értékpapírokét nettó könyv szerinti értéken kell a táblában szerepeltetni. A hitel és elhelyezett betét soroknak a mérlegben a valódi penziós ügyletekből származó követelések sorokon jelentett összegeket, a betét és felvett hitel állományoknak a mérlegben szereplő (óvadéki és sajátos szállításos) repó ügyletekből származó kötelezettségeket is tartalmazniuk kell.

A tábla sorai

Az 1G1271, 1G1281 és 1G1282 soroknak tartalmaznia kell a GMU monetáris pénzügyi intézményeknek, illetve az egyéb külföldi bankoknak nyújtott hiteleket, valamint a náluk elhelyezett betéteket és a náluk lévő nostro számlákat is. Az 1G2111-1G2192 sorokban a betéteken kívül a felvett hitelek és azok részeként a kapott hátrasorolt kötelezettségek állományának is szerepelnie kell. Az 1G221-1G222 sornak a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátásával szerzett hátrasorolt kötelezettségeket is tartalmaznia kell. Az 1G31 sorban a mérlegben a befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó követelések, az aktív kamatelhatárolások, az egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök, valamint a saját eszközök (visszavásárolt saját kötvények nélkül) sorokban jelentett állományok együttes összegének devizaszerkezetét kell jelenteni. Az 1G32 sorban a mérlegben a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó források, a passzív kamatelhatárolások, valamint az egyéb passzív elszámolások között jelentett állományok devizabontását kell megadni.
E táblában egyéb pénzügyi vállalatok alatt az egyéb pénzügyi közvetítők, pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők, biztosítók és nyugdíjpénztárak értendők.

A tábla d) oszlopában az egyéb EU tagországok devizáit kell kimutatni. Az ebben az oszlopban jelentett összegek devizánkénti bontásáról negyedév végekre vonatkozóan az MNB rendelet szerinti F19, illetve F33 azonosító kódú adatszolgáltatás 03. táblájában kell információt adniuk az adatszolgáltatóknak.

II.A.1.1.9. – 2A Eredménykimutatás

A tábla kitöltése

Az irányadó jogszabályok mellett az eredménytétel könyvelésének szabályaira a hitelintézetek számviteli politikája, annak mellékletei és kapcsolódó szabályzatai (pl. fedezetértékelési, befektetési szabályzat) adnak előírásokat, így többek között:
•    a könyvelés dátumára (kötésnapos vagy értéknapos könyvelés);
•    devizában és valutában (a továbbiakban: deviza) keletkeztetett ügylet és tranzakció esetén az alkalmazott átváltási árfolyamra;
•    a forint árfolyamváltozásából származó konverziós és átértékelési eredmény elszámolásának módjára (beleértve a kötésnap és az értéknap közötti árfolyamváltozás elszámolását is);
•    az időbeli elhatárolások alkalmazott módszerére;
•    az értékvesztés és céltartalék-képzés gyakorlatára a minősített állományban bekövetkezett tranzakció esetén;
•    a valós értékelési különbözet elszámolására;
•    a többdevizás pénzügyi műveletek esetén a pozíciós számlák alkalmazására;
•    az előző ponthoz kapcsolódóan az eredményszámlák zárásakor vagy tranzakciónként az egyenlegek, illetve tételek átvezetésére a Tárgyévi eredmény számlára;
•    a multicurrency (vagy szerződés szerint átváltható devizanemű) ügyletek kezelésére a tényleges fennálló árfolyamkockázat tükrében, a pénzügyi teljesítéstől függetlenül;

Az adatszolgáltatás alapja a számviteli szabályokkal összhangban lévő és a hitelintézeti könyvvizsgáló által hitelesített számviteli politika alapján készített eredménykimutatás, függetlenül attól, hogy a fenti sajátosságok miatt az egyes hitelintézeti eredménykimutatások egymástól eltérhetnek.

A felügyeleti eredménykimutatás (a továbbiakban: eredménykimutatás) a Hitkr. 2. számú mellékletében szereplő Eredménykimutatás I. (függőleges tagolás) tábla szerkezetét követi. A soroknak a jogszabályéval egyező sorok arab számos, illetve azok részletező kisbetűs tételszámait (a továbbiakban: tétel) a kitöltési útmutató a megnevezések után zárójelben tartalmazza.
A tábla első oszlopában a tárgyhónapra könyvelt, a másodikban az év elejétől halmozott értékeket kell kimutatni forintban.

A fő sorok alábontásain belül a következő rendezőelv érvényesül:
•    A kamat- és kamat jellegű bevételeket és ráfordításokat fő termékcsoportonként (pénzügyi követelések és kötelezettségek, értékpapírok, származtatott ügyletek) a felügyeleti mérleg szektor bontásának megfelelően kell kimutatni.
•    Az eredménykimutatás a származtatott ügyletek eredménytételeit elkülönítetten tartalmazza. A származtatott ügyletek eredményét az ügylet célja [kamat-, illetve nem kamat-fedezeti és egyéb (kereskedési célú)] és az értékelés jellege (valós értékelésbe vont és valós értékelés alá nem tartozó) szerint kell megosztani. Nettósítás csak abban az esetben lehetséges, ha a könyvelés a számviteli szabályoknak megfelelően nettó módon történik, függetlenül a pénzügyi teljesítés módjától.
•    Az egyéb pénzügyi, befektetési szolgáltatási és egyéb bevételeken és ráfordításokon belül a realizált árfolyamnyereségtől, illetve veszteségtől elkülönítetten jelenik meg a valós értéken történő értékelés szabályai alá tartozó pénzügyi instrumentumok átértékelési nyeresége és vesztesége.
•    Az alábbi táblázat az eredménykimutatás meghatározott soraira vonatkozóan jelöli, hogy az adott sort a valós értéken történő értékelést alkalmazó vagy a valós értéken történő értékelést nem alkalmazó hitelintézeteknek kell-e kitöltenie:

PSZÁF sorkód

Valós értékelést alkalmazó

Valós értékelést nem alkalmazó

hitelintézetek

Származtatott ügyletek kamat-, egyéb pénzügyi és befektetési szolgáltatási eredménye, opciók opciós díja

2A01141, 2A01142

nem

igen

2A01143, 2A01144

igen

nem

2A01241, 2A01242

nem

igen

2A01243, 2A01244

igen

nem

2A041121

nem

igen

2A041122

igen

nem

2A041221

nem

igen

2A041222

igen

nem

2A042131

nem

igen

2A042132

igen

nem

2A042133

igen

igen

2A042231

nem

igen

2A042232

igen

nem

2A042233

igen

igen

Valós értéken történő értékelés miatti Értékelési különbözetek

2A04113

igen

nem

2A04123

igen

nem

2A04214

igen

nem

2A04224

igen

nem


•    Az eredménykimutatás 2A08 Értékvesztés, kockázati céltartalékképzés változása című sora a Sajátos értékelési szabályoknak megfelelően (Hitkr. 7. számú melléklet) tartalmazza a követelések és befektetési célú értékpapírok után elszámolt értékvesztés és értékvesztés visszaírás, illetve kockázati és általános kockázati céltartalék-képzés és -felhasználás tárgyévben elszámolt összegeit, a számviteli szabályok szerinti értékvesztés és általános céltartalék-képzésre vonatkozó jogszabályi kivételek figyelembevételével.
•    A hitelezési veszteség tárgyévi eredményt érintő sorai a követelés jellegének megfelelő tagolásban jelennek meg az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei vagy ráfordításai, az egyéb bevételek és ráfordítások, illetve a rendkívüli ráfordítások sorokban.

Az eredménykimutatásban alapértelmezésben
•    a bevételek eredményt növelő,
•    a ráfordítások és költségek eredményt csökkentő tételek (nem kell negatív előjellel ellátni),
•    a céltartalék képzés ráfordításként,
•    a céltartalék felhasználás és felszabadítás (céltartalék csökkenés) bevételként,
•    az értékvesztés elszámolása ráfordításként,
•    az értékvesztés – számviteli szabályok szerinti – visszaírása bevételként szerepel.

Az alapértelmezéstől eltérően negatív előjellel kell ellátni azokat az eredménytételeket, amelyeket a számviteli szabályoknak és az ügylet jellegének megfelelően kell az adott tétel-csoportban kimutatni, függetlenül attól, hogy az a bevételt vagy a ráfordítást csökkenti [lásd a tétel megnevezése előtti (-) jelet], így pl.:

•    Az Szmt., illetve a Hitkr. előírásainak megfelelően ráfordítás csökkentő tételként kell kimutatni a tárgyévben képzett céltartalék és értékvesztés tárgyévi felhasználását, felszabadítását, illetve visszaírását.
•    A kapcsolódó ügyletek (származtatott ügylethez kapcsolódó alapügylet, alapügylet és annak fedezeti ügylete) valós értéken történő értékeléséből származó értékelési nyereséget és veszteséget ugyanazon tétel-csoportban kell kimutatni bevételt vagy ráfordítást csökkentő tényezőként.
•    A valós értékelésbe vont, fedezeti célú származtatott ügyletek értékelési különbözeten kívüli egyéb bevételét és ráfordítását a fedezett ügylettel azonos tételcsoportban – az alapügylettől elkülönítetten – ráfordítást, illetve bevételt csökkentő tételként kell kimutatni.
•    Ha valamelyik ráfordítás vagy költség sor Követel, illetve bevétel sor Tartozik egyenleget mutat, akkor ezt a tételt negatív előjellel kell feltüntetni. Az egyes eredmény sorokban veszteség esetén a negatív előjelet ki kell tenni.

A tábla sorai

A 2A01 sor Kamatkülönbözet (Hitkr. 2. számú melléklet, tételszám nélkül) a hitelintézet összes kamat- és kamatjellegű bevételének, illetve ráfordításának az egyenlegét tartalmazza a Hitkr. 10. § (2)-(8) bekezdés szerint, szektoronkénti bontásban. A tőkearányosan kamatozó ügyletek mellett a hozamot árfolyamkülönbözet vagy díj formájában eredményező ügylettípusok közül a kamatok között csak a Hitkr. 10. § (3) bekezdés szerintiek mutathatók ki.

A belföldiektől kapott bevételek és belföldieknek fizetett ráfordítások fő szektorcsoportonkénti alábontása a felügyeleti mérleg szektorbesorolásának megfelelően:
•    Államháztartás (összevontan: Központi kormányzat, TB és Helyi önkormányzat),
•    Monetáris intézmények (elkülönítetten: Jegybank és Egyéb monetáris intézmények),
•    Nem pénzügyi vállalatok (összevontan: Nem pénzügyi vállalatok és Járulékos vállalkozások),
•    Háztartás (elkülönítetten: Lakosság és Önálló vállalkozók),
•    Egyéb belföldi szektorok (összevontan: Egyéb pénzügyi vállalatok – benne Egyéb pénzügyi közvetítők, Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők, Biztosítók – és Háztartásokat segítő nonprofit intézmények).
A külföldiektől kapott bevételeket és külföldieknek fizetett ráfordításokat külön kell részletezni az alábbi bontásban:
•    GMU monetáris intézmények, egyéb külföldi – nem GMU országbeli – bankok
•    GMU nem monetáris intézmények, egyéb külföldi nem bankok.

A kamatjellegű bevételek és ráfordítások között azokat a jutalékokat és díjakat lehet kimutatni, amelyek olyan alapköveteléshez (tőke) kapcsolódnak, amely után kamat is jár, és általában azzal egyidejűleg kerülnek felszámításra. Másik fontos feltétel, hogy a kamat és a kamat jellegű jutalék irányának azonosnak kell lennie. Nem sorolható be a kamat jellegű jutalékok közé az a jutalék, amelyet a Hitkr. 10. § (10) bekezdése az egyéb pénzügyi és befektetési szolgáltatások között nevesít.

2A011 sor Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek (Hitkr. 2. számú melléklet 1. tétel)
Külön-külön kell feltüntetni a hitelnyújtásból és betételhelyezésből, a hitelintézet tulajdonában lévő értékpapír állományból és elkülönítetten a származtatott ügyletekből származó kamat- és kamatjellegű bevételeket, késedelmi kamatokat, továbbá az olyan mérleg alatti tételekhez, pénzügyi műveletekhez kapcsolódó jutalékbevételeket, amelyekhez kamatbevétel is kapcsolódik. Kamatjellegű jutalék bevételnek számolható el többek között a rendelkezésre tartási jutalék, a kezelési költség, a folyósítási jutalék, a váltóleszámítolási díj, illetve kamat, a faktordíj, illetve kamat, a Hitkr. 22. §-a szerinti határidős, opciós és swap fedezeti ügyleteknél felmerülő, a tárgyévi eredményben ilyen címen figyelembe vehető kamat- és árfolyam-különbözetből származó, kamatként elszámolt bevétel, a Hitkr. 10. §-a szerint az értékpapírkölcsön után kapott kölcsönzési díj összege, továbbá az óvadéki és a Hitkr. 16/A §. szerinti sajátos szállításos repó ügyletek után járó kamatok.

2A0111 sor Hitelek, betétek, és egyéb követelések (származtatott ügyletek nélkül)
Ez a sor meghatározóan a hitelintézetekkel – beleértve a konzorciális hitelezést is – [Hitkr. 5. § (3) bekezdés] és ügyfelekkel [Hitkr. 5. § (4)-(7) bekezdés] szembeni követelések után járó bevételeket tartalmazza. Kamat- és kamat jellegű bevétel származhat olyan – nem hitelintézetekkel és ügyfelekkel szemben fennálló, az egyéb követelések között kimutatott – kintlévőségekből is, amelyek jogszabály vagy szerződés alapján járnak.

2A0112 sor Értékpapírok (származtatott ügyletek nélkül)
A sor tartalmazza a felügyeleti mérleg eszközei között lévő forgatási és befektetési célú értékpapírokból [Hitkr. 5. § (8) bekezdés] származó kamat és kamatjellegű bevételeket, kibocsátó szektorok szerint részletezve.
Ennek megfelelően – az Szmt-vel összhangban – az értékpapír vásárlásnál megfizetett felhalmozott kamatot és az elszámolt kamatbevételt, illetve az értékpapír értékesítésekor az eladási árban lévő kamat összegét összevontan, azaz a tényleges kamatjövedelem összegében kell kimutatni.
A szállításos típusú ügyletek az értékpapír portfolió részét képezik. Az ügylet kamatát és árfolyameredményét az azonnali eladási tranzakcióval azonos módon kell elszámolni. A kamatot ezen a tételen belül, míg az árfolyameredményt az ügylet tárgyát képező értékpapír jellege szerint, azaz befektetési célú értékpapír esetén az egyéb pénzügyi szolgáltatások, forgatási célú értékpapír esetén a befektetési szolgáltatások ráfordításaként kell kimutatni.
A valós értékelésbe vont értékpapírok felhalmozott, illetve realizált kamatát el kell választani a nettó piaci áron értékelt portfolió piaci értékelési különbözetétől. A kamatot ebben a sorban kell kimutatni.

Megjegyezzük, hogy az értékpapírügylet teljes hozamának számításánál a kamat mellett többek között a vásárolt értékpapírok vételárában, illetve a kibocsátott értékpapírok kibocsátási árában foglalt árfolyamkülönbözetet is figyelembe kell venni, és az ügylet futamideje alatt folyamatosan el kell határolni. Ezek az árfolyameredmények a kamatok között nem mutathatók ki, de az eredményesség mérése érdekében az egyéb pénzügyi szolgáltatások eredménytételein belül külön sorokon jelennek meg.

2A0113 sor Egyéb kamat és kamat jellegű bevételek (származtatott ügyletek nélkül)
Ebben a sorban kell kimutatni többek között a Hitkr. 10. § (2) bekezdés g), h), i) pontja, a 10. § (3) bekezdés és a 10. § (7) bekezdés szerinti bevételi tételeket. Ebben a sorban kell kimutatni azokat a bevételeket is, amelyek a fenti sorokban nem kerültek részletezésre.
2A0114 sor Származtatott ügyletek
Itt kell szerepeltetni a Hitkr. 2. § 19. pontjában meghatározott kamatarbitrázs ügyletek kamatbevételeit és kamatráfordításait. Itt kell kimutatni a Hitkr. 10. § (3) bekezdés szerinti kamatfedezeti célú fedezeti ügyletek kamatként, árfolyameredményként realizált és a jövőben várhatóan realizálódó eredménytételeit, ha a fedezett alapügylet eredménye is kamat- vagy kamatjellegű ráfordítás, illetve bevétel. Az opciós ügyletek besorolásának feltételei a biztos jövőbeni származtatott ügyletekével azonosak.
A valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén a kamatarbitrázs és kamatfedezeti ügylet után a tárgyévben elszámolható nyereség kamatjellegű ráfordítást csökkentő tételként, a veszteség kamatjellegű bevételt csökkentő tételként vagy a kamatbevételt, illetve kamatráfordítást kiegyenlítő tételként kerül elszámolásra.

A valós értékelést nem alkalmazó hitelintézetek esetében a Hitkr. 21-24. § rendelkezései, a valós értékelést alkalmazó hitelintézeteknél a Hitkr. 9/A-9/F. § rendelkezései az irányadók.
A kamatswap ügyletek (beleértve a változó kamatot változóra cserélő bázissswap ügyleteket is) kamatbevételének és ráfordításának egyenlegét – ha az bevételi többlet – ezen a soron kell kimutatni [Hitkr. 23. § (6) bekezdése szerint].
A forint és deviza, vagy különböző devizák cseréjére kötött kamatozó devizaswap ügyletek kamatbevételét és -ráfordítását a Hitkr. 22. § szerint bruttó módon kell megjeleníteni a kamat és kamat jellegű bevételek és ráfordítások között.
Az értékpapír ügyletekhez hasonlóan a származtatott ügyletek indulásakor a partnerek induláskori nem nulla nettó jelenértékű feltételekben állapodhatnak meg. Ez a díjtétel a kamatok között nem mutatható ki, azt az ügylet futamideje alatt folyamatosan el kell határolni az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételével szemben.
A Hitkr. 2. § 32-35. pontjaiban leírt kamatláb-opciós ügyletekhez kapcsolódóan az ügyletek lehívásakor, értékesítésekor realizált eredményt kell kimutatni (a kapott, vagy fizetett opciós díjat az ügylet jellegének megfelelő időpontban és módon a befektetési szolgáltatások eredménytételei között kell kimutatni).

2A012 sor Fizetett kamatok és kamat jellegű ráfordítások (Hitkr. 2. számú melléklet 2. tétel)
E tételcsoportban kell kimutatnia a hitelintézeteknek a passzív bankműveletek után elszámolt kamat és kamatjellegű ráfordításokat.
Külön-külön kell feltüntetni a betétek fogadásából és hitelfelvételből, az értékpapír kibocsátási ügyletekből és elkülönítetten a származtatott ügyletekből származó kamat- és kamatjellegű ráfordításokat, továbbá az olyan pénzügyi műveletekhez, mérleg alatti tételekhez kapcsolódó jutalék ráfordításokat, amelyekhez kamatkiadás is kapcsolódik. Kamatjellegű jutalék ráfordításnak számolható el többek között a rendelkezésre tartási jutalék, a kezelési költség, a folyósítási jutalék, a váltó leszámítolási díj, illetve kamat, a faktordíj, illetve kamat, a Hitkr. 22. §-a szerinti határidős, opciós és swap fedezeti ügyleteknél felmerülő, a tárgyévi eredményben ilyen címen figyelembe vehető kamat- és árfolyam-különbözetből származó, kamatként elszámolt ráfordítás, a Hitkr. 10. §-a szerint az értékpapírkölcsön után fizetett kölcsönzési díj összege, továbbá az óvadéki és a Hitkr. 16/A. § szerinti sajátos szállításos repó ügyletek után fizetendő kamatok.

2A0121 sor Hitelek, betétek és egyéb kötelezettségek (származtatott ügyletek nélkül)
Ez a sor meghatározóan a hitelintézetekkel – beleértve a konzorciális hitelezést is – [Hitkr. 7. § (1) és (5) bekezdés] és ügyfelekkel [Hitkr. 7. § (2)-(5) bekezdés] szembeni kötelezettségek után fizetett (fizetendő) kamatokat és kamat jellegű ráfordításokat tartalmazza. Kamat- és kamat jellegű ráfordítás származhat olyan – nem hitelintézetekkel és ügyfelekkel szemben fennálló, az egyéb, vagy hátrasorolt kötelezettségek között kimutatott – tartozásokból is, amelyeket jogszabály vagy szerződés alapján kell fizetni.

2A0122 sor Értékpapírok (származtatott ügyletek nélkül)
A Hitkr. 7. § (6) bekezdésben nevesített, kibocsátott értékpapírok után elszámolt kamatráfordítások szektoronkénti alábontása helyett terméktípus szerinti bontást kell alkalmazni.

2A0123 sor Egyéb kamat és kamatjellegű ráfordítások (származtatott ügyletek nélkül)
Ebben a sorban kell kimutatni többek között a Hitkr. 10. § (2) bekezdés g), h), i) pontja, a 10. § (3) bekezdés és a 10. § (7) bekezdés szerinti ráfordításokat, továbbá azokat a ráfordításokat is, amelyek a fenti sorokban nem kerültek részletezésre.

2A0124 sor Származtatott ügyletek
A sor tartalmára a 2A0114 sorban leírtak az irányadók, a nettósításra vonatkozó útmutatások értelemszerű alkalmazása mellett.

2A02 sor Bevételek értékpapírokból – osztalék (Hitkr. 2. számú melléklet 3. tétel)

A 2A021 sorban [Hitkr. 2. számú melléklet 3. a) tétel] kell szerepeltetni a forgatási célú részvényekből, részesedésekből származó osztalékot. A 2A022 [Hitkr. 2. számú melléklet 3. b) tétel] és 2A023 soroknak [Hitkr. 2. számú melléklet 3. c) tétel] tartalmazniuk kell a befektetési célú részvényekből, részesedésekből származó kapott osztalékot, külön a kapcsolt vállalkozásoktól, külön pedig az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásoktól. A besorolást az Szmt. rendelkezései alapján kell végrehajtani.

2A03 sor Jutalék és díjeredmény
Itt kell kimutatni a pénzügyi és befektetési szolgáltatáshoz kapcsolódó – nem kamatjellegű – jutalék és díj típusú bevételeket, ráfordításokat, az opciós díj kivételével.

2A031 sor Kapott (járó) jutalék- és díjbevételek (Hitkr. 2. számú melléklet 4. tétel)

2A032 sor Fizetett (fizetendő) jutalék- és díjráfordítások (Hitkr. 2. számú melléklet 5. tétel)

A 2A0311 és a 2A0321 Pénzügyi szolgáltatások jutalékbevétele, illetve ráfordítása sorokban mindazokat a jutalék, illetve jutalékjellegű bevételeket, díjakat, valamint költségeket, ráfordításokat kell kimutatni, amelyek a pénzügyi szolgáltatásokból származnak, de nem kamatjellegűek a Hitkr. 10. § (10) és (11) bekezdésének megfelelően.

A 2A0312 és a 2A0322 sorok a Bszt. szerinti Befektetési szolgáltatásokért kapott (járó) és fizetett (fizetendő) jutalék- és díjtételeket tartalmazzák a Hitkr. 11. § (1) bekezdés a), b), d) és e) pontjában, továbbá a 11. § (2) bekezdésében foglalt részletezésben és tartalommal.

2A04 sor Pénzügyi műveletek nettó eredménye (Hitkr. 2. számú melléklet 6. tétel)
Ez a blokk tartalmazza az egyéb pénzügyi szolgáltatásból, valamint a befektetési szolgáltatásból származó pénzügyi műveletek nettó eredményét.
Mivel ebben a blokkban sokféle eredménytípus jelenik meg és a hitelintézetek adózás előtti eredményének több mint fele ebből a jövedelemből származik, az alábbi szignifikáns eredménytípusokra kell megbontani a bevételeket és ráfordításokat:
•    realizált, illetve elhatárolt árfolyameredmény (származtatott ügyletek nélkül),
•    származtatott ügyletek realizált, illetve elhatárolt eredménye,
•    valós értéken történő értékelésből származó értékelési különbözete,
•    forgatási célú értékpapírok értékvesztése/értékvesztés visszaírása (csak a befektetési szolgáltatásoknál).

2A041 Egyéb pénzügyi szolgáltatásokból származó eredmény
2A0411 Bevételek – Egyéb pénzügyi szolgáltatások [Hitkr. 2. számú melléklet 6. a) tétel]
2A0412 Ráfordítások – Egyéb pénzügyi szolgáltatások [Hitkr. 2. számú melléklet 6. b) tétel]
2A042 Befektetési szolgáltatásokból származó eredmény
2A0421 Bevételek – Befektetési szolgáltatások [Hitkr. 2. számú melléklet 6. c) tétel]
2A0422 Ráfordítások – Befektetési szolgáltatások [Hitkr. 2. számú melléklet 6. d) tétel]

A 2A04111 és 2A04121 Egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei és ráfordításai sorokban a Hitkr. 10. § (10) és (11) bekezdésben foglaltak az irányadók.

A 2A041111 és 2A041211, illetve 2A041112 és 2A041212 sorokban kell szerepeltetni a befektetési célú értékpapírok, illetve a vagyoni érdekeltségek értékesítéséből származó (valamint hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén azok törlesztéskor, lejáratakor, bevonásakor, részvénnyé történő átváltásakor) realizált bevételeket és ráfordításokat. Az Szmt. 84. § és a Hitkr. 10. § (10) bekezdése szerint a realizált árfolyameredmény az eladási érték (névérték) és a könyv szerinti érték nyereség- vagy veszteség jellejű különbözete.

A 2A041113 és 2A041213, illetve 2A041114 és 2A041214 sorokban az értékpapírok vételárában, illetve kibocsátási árában foglalt árfolyamkülönbözeteknek az értékpapírok lejáratáig elhatárolt részéből a tárgyidőszakot érintő bevételeket és ráfordításokat tartalmazzák.

A 2A041115 és 2A041215 sorokban a vásárolt követelések értékesítésének nyereségét vagy veszteségét kell kimutatni a Hitkr. 15. § (4) bekezdés szerint, a Hitkr. 9. § (18) figyelembevételével. Ennek megfelelően értékesítési nyereségként az eladási értéknek a könyv szerinti értéket, de legfeljebb a vásárolt követelésnek a törlesztésekkel csökkentett bekerülési értékét meghaladó része számolható el. A fennmaradó különbözetet értékvesztés visszaírásként a 2A0821 Értékvesztés visszaírása követelések után soron kell elszámolni. Vásárolt követelések leírásakor a könyv szerinti érték összegében veszteség keletkezik, amelyet a 2A041215 sorban kell kimutatni.

A 2A041116 és 2A041216, illetve a 2A04111 és 2A041217 sorokban kell kimutatni a deviza- és valutaforgalomban, a többdevizás pénzügyi tranzakciókban realizált marzs (marge) és konverziós nyereséget és veszteséget, illetve a devizaeszközök és kötelezettségek forint árfolyamváltozásból adódó átértékelési különbözetének nyereségét, veszteségét.

A 2A041118 sor a tárgyévben megtérült hitelezési veszteségek összegét tartalmazza.

A 2A041119 és 2A041218 Egyéb sorokban azokat az értékeket kell szerepeltetni, amelyek máshol, illetve a részletező sorokban nem kerültek kiemelésre, de a Hitkr. 10. § (10)-(13) bekezdés szerint az egyéb pénzügyi szolgáltatásokból származó eredményen belül számolandók el.

2A04112, 2A04122 Származtatott ügyletek

Két típusú eredményt kell ezekben a sorokban feltüntetni a Hitkr. 10. § (11) bekezdése szerint:
•     a nem kamatfedezeti célú, egyéb fedezeti célra kötött határidős, opciós, valamint swap ügyletek üzleti év eredményében ilyen címen figyelembe vehető nyereségéből, illetve veszteségéből származó bevétel, illetve ráfordítás összegét, ha az általa fedezett alapügylet (nem kereskedési célú alapügylet) eredménye is ilyen bevételként vagy ráfordításként kerül elszámolásra, továbbá
•     a valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén a nem kamatfedezeti célú egyéb fedezeti célra kötött ügylet után a tárgyévben elszámolható nyereséget az egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításait csökkentő tételként, a veszteséget az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeit csökkentő tételként.

2A04113, 2A04123 Értékelési különbözet

A Hitkr. 9/B. § (6)-(8) bekezdés szerint a kereskedési célú pénzügyi eszközök közé sorolt saját és vásárolt követelések, és a (14) bekezdésben foglalt értékpapír kölcsön miatt fennálló kötelezettségek és a hozzájuk kapcsolódó származtatott ügyletek valós értékelése során elszámolt értékelési különbözeteket a pénzügyi szolgáltatásból származó egyéb bevételek és ráfordítások között kell kimutatni az eredménykimutatásban felsorolt részletezésben és módon.

2A042 sor Befektetési szolgáltatásokból származó eredmény a Bszt. szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységek (kereskedési célú tevékenységek) eredménytételeit tartalmazza a Hitkr. 11. § (1) bekezdés szerint.

2A0421 Bevételek – Befektetési szolgáltatások (kereskedelmi tevékenység)
2A042141 Ráfordítások – Befektetési szolgáltatások (kereskedelmi tevékenység)

2A04211 és 2A04212 sorokra a Hitkr. 11. § (1) bekezdés c) pontja első részében foglaltak az irányadók.

A 2A042111 és 2A042211 sorokon az értékpapírok értékesítéséből származó realizált árfolyamnyereséget, árfolyamveszteséget kell kimutatni.

A 2A042111 soron kell kimutatni a valós értékelés alá eső kamatozó értékpapírok kamatának aktív időbeli elhatárolását, a valós értékelés értékelési különbözetétől elkülönítetten.

A 2A042112 és 2A042212 Egyéb sorokon az egyéb kereskedési céllal tartott pénzügyi instrumentumok (származtatott ügyletek kivételével) realizált (vagy várhatóan realizálódó) ügyleteinek lejárata, futamidő előtti lezárása, eladása, érvényesítése során realizált bevételeket, ráfordításokat kell kimutatni.

A 2A04212 Forgatási célú értékpapírok értékvesztésének visszaírása és a 2A04222 Forgatási célú értékpapírok értékvesztése sorokon a tárgyidőszakban megképzett értékvesztés és értékvesztés visszaírás összegét kell szerepeltetni. Évközi visszaírás esetén a 2A04222 sor értékét kell csökkenteni

A 2A04213 és a 2A04223 Származtatott ügyletek soron a Hitkr. 11. § (1) bekezdés c) pontja szerint egyrészt
•    a saját számlára, kereskedési célra (nem fedezeti célra), vagy kereskedési célú alapügylet fedezete céljára kötött határidős és opciós tőzsdei, tőzsdén kívüli, valamint swap ügyletekből származó, várható vagy ténylegesen realizált árfolyamnyereség, illetve -veszteség, kamatbevétel, illetve -ráfordítás üzleti évben elszámolható összegét kell kimutatni (fedezeti ügylet esetében feltéve, hogy az alapügylet eredménye is ilyen bevételként vagy ráfordításként kerül elszámolásra),