• Tartalom
Oldalmenü

19/2011. (V. 10.) NFM rendelet

a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól

2021.10.09.

A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (2) bekezdés 12. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet alkalmazási köre

1. § Ez a rendelet állapítja meg

a)1 a vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő, valamint betölteni kívánó személyek alapképzésére, alapvizsgáztatására, időszakos oktatására és időszakos vizsgáztatására, a vasúti járművezetői gyakorlatra,

b)2 a vasútszakmai oktatók és a különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktatók képzésére, vizsgáztatására, és továbbképzésére,

c) a vizsgabiztosok kinevezésére és továbbképzésére

vonatkozó szabályokat, valamint

d)3 a vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő feladatköröket és munkaköröket.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

1.4 alapképzés: az 1. mellékletben meghatározott, a vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő feladatkör ellátására irányuló munkakör betöltésére alkalmas személyt önálló munkavégzésre felkészítő, elméleti és gyakorlati ismereteket nyújtó, szervezett, a rendeletben meghatározott vizsgával záruló képzés;

2.5 időszakos oktatás: az 1. mellékletben meghatározott munkakör betöltéséhez, feladatkör ellátásához szükséges, a vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő ismeretek szinten tartása céljából, a 2. mellékletben meghatározott időtartamban és gyakorisággal szervezett kontaktórás, illetve zárt rendszerű elektronikus távoktatási formában történő elméleti, valamint gyakorlati oktatás;

3.6 üzemvezetői munkakör: az 1. mellékletben meghatározott feladatkörök ellátására irányuló vasútüzem-vezető, mozgólépcső üzemvezető, különleges kötöttpályás üzemvezető, turisztikai hajtány üzemvezető munkakör;

4. vasúti járművezetői gyakorlat: a vasúti járművezetői tevékenység önálló végzéséhez szükséges, a sikeres alapvizsga után a 3. mellékletben meghatározott gyakorlat teljesítése más vasúti járművezető kísérete mellett;

5. vasúti pályahálózat ismeret: a vasúti járművezetői tanúsítvány megszerzéséhez szükséges ismeretek, amelynek része a vonal- és állomásismeret;

6. vasútszakmai oktató: az alapképzésben vagy az időszakos oktatáson a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő témaköröket oktató személy;

7.7 vizsgabizottság: a vizsgáztató szervezet által kijelölt vizsgabiztosokból álló testület;

8.8 vizsgabiztos: a vasúti közlekedési hatóság (a továbbiakban: hatóság) által névjegyzékbe vett, a vizsgáztató szervezet által vizsgáztatásra kijelölt hatósági személy, aki az alap- és időszakos vizsgáztatást végzi;

9.9 felügyelet alatti munkavégzés: a kiképzett vagy kiképzés alatt álló munkavállalónak az önálló munkavégzésre történő beosztása előtt az erre kijelölt, gyakorlati oktatást végző vasútszakmai oktató vagy különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktató felügyeletében történő foglalkoztatása, amelynek célja a képzés során szerzett ismeretek, valamint a helyi ismeretek készségszintű elsajátítása;

10.10 gyakorlati képzés: az elméleti képzés mellett vagy azt követő képzés, amely az elméleti ismeretek gyakorlati bemutatását, megértését és alkalmazását segíti elő üzemi vagy kísérleti szimulációs körülmények között.

11.11 országos jelentőségű vasútvonalakon vonatokat közlekedtető vasúti járművezető: az a vasúti járművezető, aki normál vagy széles nyomtávú országos, térségi vasúti pályahálózaton közlekedik;

12.12 pályahálózat lényeges jellemzői: a nyomvonal, a jelző- és biztosítóberendezések, az energiaellátás, a vasúti távközlő berendezések, szolgálati helyek, valamint a vágánykapcsolatok;

13.13 eltérés alapvizsga: a megváltozott biztonsági szabályokra vonatkozó alapképzést követő vizsga;

14.14 gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezet;

15.15 képzési központ: az alapképzés végzésére jogosult olyan szervezet, amelynek a hatóság a tanfolyamok szervezésére vonatkozó bejelentését tudomásul vette;

16.16 kiegészítő alapképzés: a sikertelen alapvizsgát követően a rendeletben meghatározott vizsgával záruló képzés, amelyre az alapképzésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni;

17.17 részalapvizsga: az alapképzésen belüli közbenső vizsga;

18.18 különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktató: az alapképzésben vagy az időszakos oktatáson a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő témaköröket oktató személy;

19.19 vizsgáztató szervezet: a Kormány rendeletében kijelölt vasúti vizsgaközpont, a vasúti társaság és a különleges kötöttpályás közlekedési rendszer üzemeltetését végző társaság;

20.20 vasúti társasági vizsga: a vasúti társaság által a hatóságnak bejelentett, a 3. melléklet I/A., II.1/A., V.2.2., V.3.2. pontja szerinti – a vasúti társaság biztonságirányítási rendszerében megjelenített – vizsga;

21.21 alapképesítés: az alapképzés és az ahhoz kapcsolódó vizsgakötelezettség sikeres teljesítésével megszerzett kompetencia;

22.22 digitális oktatási anyag: kontaktórás képzés során alkalmazott – zárt rendszerű elektronikus távoktatásban alkalmazott digitális tananyagnak nem minősülő – digitális formában közölhető tananyag;

23.23 e-learning képzés: e rendelet vagy más jogszabály alapján a hatóság által jóváhagyott zárt rendszerű elektronikus távoktatási formában, zárt rendszerű elektronikus képzésmenedzsment rendszer alkalmazása mellett tartott online tanfolyam;

24.24 Közlekedési Szakértői Testület: a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott Közlekedési Szakértői Testület;

25.25 zárt rendszerű elektronikus távoktatás: a felnőttképzésről szóló törvényben (a továbbiakban: Fktv.) ekként meghatározott fogalom;

26.26 zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszer: az Fktv.-ben ekként meghatározott fogalom.

3. 27 A vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakörök

3. §28 (1) E rendelet alkalmazásában a vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakörnek az 1. mellékletben meghatározott feladatkörök ellátására irányuló munkakör, továbbá ezen munkakört betöltő munkavállaló forgalombiztonsággal összefüggő irányítására és ellenőrzésére kötelezett személy által ellátott munkakör minősül. A vasúti társaság az alapképzéssel betölthető munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók esetében a munkavégzésre vonatkozó szabályban az 1. mellékletben szereplő feladatköröknek megfelelő tevékenységeket feltünteti, és a munkavállalókat erről igazolt módon tájékoztatja.

(2) Az 1. mellékletben meghatározott feladatkörök ellátására irányuló munkaköröket betöltő munkavállalók forgalombiztonsággal összefüggő irányítására és ellenőrzésére kötelezett személy által ellátott munkakörre vonatkozóan a vasúti társaság köteles meghatározni és előírni a társaság biztonságirányítási rendszerében a munkakörük betöltéséhez és az ellenőrzési, irányítási tevékenységük végzéséhez szükséges vizsga meglétét is.

(3) A 3. melléklet tartalmazza a vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakörök betöltéséhez szükséges alapképesítéseket.

(4) A vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakör betöltéséhez szükséges alapképzéshez kapcsolódó vizsga szervezése és végrehajtása a 3. melléklet szerint meghatározott vizsgáztató szervezet feladata.

II. Fejezet

AZ ALAPKÉPZÉS RENDSZERE

4. 29 Az alapképzést végző szolgáltatók nyilvántartása

4. §30 (1)31 Alapképzés végzésére az e rendeletben meghatározott személyi és tárgyi feltételeket teljesítő, a hatóság által az alapképzést végző szolgáltatók nyilvántartásába vett gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: képzőszervezet) jogosult.

(2) A képzőszervezetek nyilvántartásába az a szervezet vehető, amely nyilatkozatban vállalja, hogy

a) az általa szervezett képzés oktatója az e rendeletben előírt személyi feltételnek megfelel, és az adott alapképzés elvégzésére megbízott oktató a végzettségének vagy érvényes alapvizsgáinak megfelelő témakörben oktat,

b) biztosítani tudja a 8. mellékletben meghatározott tárgyi feltételeket és

c) a szervezet tevékenységi körei között szerepel a máshová nem sorolt (Mns) egyéb oktatás.

(3) Az országos jelentőségű vasútvonalakon vonatokat közlekedtető vasúti járművezetők képzésével foglalkozó bejelentő a (2) bekezdésben meghatározott feltételeken túl az alapképzést végző szolgáltatók nyilvántartásába akkor vehető, ha:

a) nyilatkozatban vállalja, hogy rendelkezik olyan vállalatirányítási rendszerrel, amely biztosítja, hogy az e rendeletben meghatározott előírásokkal összhangban lévő képzés nyújtására megfelelő képzettségű és gyakorlattal rendelkező oktatókat alkalmaznak;

b) nyilatkozatban vállalja, hogy biztosítja az egyes tanfolyamok esetében a képzés meghirdetett létszámának megfelelően a képzésben részt vevők által igényelt szálláshelyet;

c) nyilatkozatban vállalja, hogy biztosítja, hogy a felügyelet alatti vezetési gyakorlatot érvényes vasúti járművezetői engedéllyel és a képzés tematikájának megfelelő, érvényes tanúsítvánnyal, valamint a vasúti járművezetés terén legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkező oktatók végzik. Ha az oktató nem rendelkezik érvényes tanúsítvánnyal a vonatkozó vasúti pályahálózatra vagy vasúti járműre, akkor a képzés gyakorlati részén jelen kell lennie egy, az adott vasúti pályahálózatra vagy vasúti járműre vonatkozó tanúsítvánnyal rendelkező vasúti járművezetőnek;

d) nyilatkozatban vállalja, hogy rendelkezik minőségirányítási rendszerrel, amely biztosítja, hogy a nyújtott képzés eleget tesz az e rendeletben meghatározott képzési követelményeknek;

e)32 nyilatkozatban vállalja, hogy biztosítja az oktatók folyamatos, a Vasúti Képzési Módszertani Központ (a továbbiakban: képzési módszertani központ) által szervezett továbbképzésen történő részvételét a szaktudásuk naprakészen tartása érdekében.

(4) Ha a bejelentő országos jelentőségű vasútvonalakon vonatokat közlekedtető vasúti járművezetők képzésével foglalkozó vasúti társaság, a vasútbiztonsági tanúsítvány vagy engedély nyilvántartási számának közlésével is eleget tehet a (3) bekezdés a) és d) pontja szerinti kötelezettségének.

(5) Ha a bejelentésben szereplő adatokban változás áll be, a képzőszervezet tizenöt napon belül köteles a változásról a hatóságot tájékoztatni.

(6) A hatóság a képzőszervezetet 4 éves határozott időtartamra veszi nyilvántartásba. A határozott időtartam lejárta esetén alapképzés csak ismételt bejelentést követően végezhető.

(7) A képzőszervezet minden év március 31-éig beszámol a hatóságnak az általa az előző évben folytatott oktatási tevékenységéről, és – statisztikai adatok közlésével – annak eredményességéről.

5. §33

5/A. §34 (1) A hatóság a képzőszervezetet törli az alapképzést végző szolgáltatók nyilvántartásából, ha a képzőszervezet 180 napon belül három esetben a vizsgázót (vizsgázókat) a vizsgára bejelentette, de a 18. § (3) bekezdésében foglalt feltételek nem teljesülnek.

(2) Ha a hatóság a képzőszervezetet törli az alapképzést végző szolgáltatók nyilvántartásából, a hatóság hivatalból visszavonja a szervezet regisztrációját is.

5. Az alapképzés témakörei, a képzési program

6. § (1)35 Az egyes, a vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakörök betöltéséhez szükséges képesítés megszerzésére irányuló alapképzésen, az alapképzés tárgyát képező témaköröket a 3. melléklet állapítja meg.

(1a)36 A képzési módszertani központ az alapképzésekre, az időszakos oktatásokra és a továbbképzésekre is kiterjedően Eljárási Rendet (a továbbiakban: eljárási rend) készít. A képzési módszertani központ a vasúti közlekedési hatóság által jóváhagyott Eljárási Rendet annak hatálybalépése előtt legkésőbb 15 nappal a honlapján közzéteszi.

(2)37 Az alapképzéshez a képzőszervezet a képzési módszertani központ, illetve a vasúti társasági vizsgákhoz tartozó alapképzések esetében a vizsgáztató szervezet által a képzési programok jóváhagyásának a képzési módszertani központ honlapján közzétett szempontrendszere alapján jóváhagyott képzési programot alkalmazza.

(2a)38 Az alapképzés során zárt rendszerű elektronikus távoktatást, videofelvételt, szimulációs berendezést vagy szimulációt tartalmazó képzési program a képzési módszertani központ által történt jóváhagyás után alkalmazható. A képzési módszertani központ a jóváhagyás során vizsgálja a jogszabályi előírásoknak, a vasúti közlekedés biztonságának, valamint képzés módszertani követelményeknek való megfelelést.

(3)39 A vonal- és állomásismereti képzési programok jóváhagyásához a pályahálózat működtetőjének nyilatkoznia kell arról, hogy a képzési program a valós állapotoknak megfelelő adatokat tartalmazza. A pályahálózat működtetőjének nyilatkozatát a jóváhagyás iránti kérelemhez csatolni kell. Ha a vonalismereti képzés az útvonalat a vezetőfülkében tartózkodó járművezető szemszögéből bemutató videófelvétellel vagy szimulációs gyakorlattal történik, akkor ezt a képzési programban fel kell tüntetni, és a videofelvételt a képzési program részeként kell kezelni. A vonalismereti képzés során csak a képzési módszertani központ honlapján közzétett szempontrendszernek megfelelő videófelvétel, szimulációval történő képzés esetén csak a képzés módszertani központ által minősített szimulációs berendezés és szimuláció használható.

(4)40 A (3) bekezdés szerinti esetben a képzési program készítője a képzési programot évente felülvizsgálja, és az időközben bekövetkezett változásokat figyelembe véve aktualizálja. A módosítás alkalmazásához a képzési programok jóváhagyásának a képzési módszertani központ honlapján közzétett szempontrendszer alapján a a képzési módszertani központ, illetve a vasúti társasági vizsgákhoz tartozó alapképzések estében a vizsgáztató szervezet jóváhagyása szükséges.

(4a)41 A képzési programot felül kell vizsgálni és aktualizálni kell, ha a pályahálózat lényeges jellemzői, vagy a vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával kapcsolatos, a vasúti pályahálózat-működtető által megállapított, a hatóság által a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 30. § (6) bekezdése és 36/H. § (4) bekezdése szerint jóváhagyott szabályok (a továbbiakban: vasútbiztonsági szabályok) megváltoznak.

(4b)42 Az újonnan kiadott, jóváhagyott vagy módosított képzési programokat (a továbbiakban: új képzési program) a a képzési módszertani központ, illetve a vasúti társasági vizsgákhoz tartozó alapképzések estében a vizsgáztató szervezet a hatóságnak megküldi.

(5)43 Az országos jelentőségű vasútvonalakon vonatokat közlekedtető vasúti járművezetők képzésére vonatkozó képzési programnak teljesítenie kell a 6. mellékletben meghatározott képzési célokat és követelményeket.

(6)44 A vasúti járművezetői tanúsítvány megszerzéséhez szükséges vasúti pályahálózat vonal- és állomásismeretre vonatkozó képzési programot az adott pályahálózat működtetőjének egyetértésével bármely vasúti társaság vagy az általa megbízott képzőszervezet, a vasúti járművekre vonatkozó jármű típusismeretre vonatkozó képzési programot az adott járművet üzemeltető vasúti társaság vagy az általa megbízott képzőszervezet készíthet. A képzési program tartalmazza az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a vizsgatémaköröket és a vizsgatémakörök ellenőrző kérdéseit.

(7)45 A kategória modulok közötti átképző képzéseknél a modulra vonatkozó, a 3. mellékletben meghatározott minimális képzési időnél kevesebb is alkalmazható. Az átképző képzések óraszámát a vasúti képzési módszertani központ a hatóság által jóváhagyott Útmutató formájában határozza meg, és a honlapján közzéteszi. Az átképző képzés óraszámának megállapításánál a vasúti képzési módszertani központ figyelembe veszi, hogy a képzésben részt vevők milyen ismeretekkel rendelkeznek. Az így megállapított képzési idő a 3. mellékletben meghatározott minimális képzési idő 50 százalékánál kevesebb nem lehet. A hatóság a jóváhagyás során vizsgálja a jogszabályi előírásoknak, valamint a vasúti közlekedés biztonságának való megfelelést

6. A képzés módszertana

7. § A képzési program kialakítására a következő elvek figyelembevételével kerül sor:

a) a képzési programban kell az elméleti és a gyakorlati képzés arányait meghatározni, amely során megfelelő egyensúlyt kell biztosítani az elméleti képzés, valamint a gyakorlati képzés között;

b) a képzésben, a képzés témakörének megfelelően egyaránt alkalmazhatók a hagyományos és a multimédiás oktatási eszközök;

c) az üzemeltetési szabályok, jelzési szituációk oktatásánál a szóbeli közlés mellett törekedni kell a téma bemutatására, a képzés során az ismeretek elsajátításának folyamatos mérésére elfogadott az interaktív számítógépes ellenőrzés;

d)46 a járművezetők képzése során ajánlott, de nem kötelező szimulációs berendezések használata, különösen a szokatlan munkakörülmények és ritkán alkalmazott szabályok oktatásánál, valamint olyan eseményekkel (így különösen rendkívüli események, vészhelyzet) kapcsolatos gyakorlati oktatás során, amelyeket munkavégzés közben nem lehet bemutatni; az útvonalismeret elsajátítását illetően, a 3. melléklet Járművezető alapképzés táblázataiban meghatározott, más járművezető felügyelete mellett történő vezetési gyakorlaton felül vagy mellett képzési módszerként felhasználhatók az útvonalat a vezetőfülkében tartózkodó járművezető szemszögéből bemutató videófelvételek, szimulációk.

e)47 a képzési módszertani központ által a honlapján Útmutató formájában közzétett, a 3. melléklet szerinti képzések esetében a bemeneti feltételeket, az egyes témakörökben, tantárgyakban a zárt rendszerű elektronikus távoktatás alkalmazhatóságát, valamint az elméleti és gyakorlati óraszámokat tartalmazó feltételrendszernek megfelelően az alapképzésben a zárt rendszerű elektronikus távoktatás is alkalmazható.

7. 48 A vasútszakmai oktatók, különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktatók

8. §49 (1) Az oktatói névjegyzékbe való felvételét az kérheti, aki

a)50 egy évnél nem régebbi vasútszakmai oktatói vagy különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktatói vizsgával,

b) felsőfokú végzettséggel,

c) a képzés tartalmának megfelelő felsőfokú szakmai, alap- vagy képesítő vizsgával, és

d) legalább 3 év vasútforgalmi, vagy a képzés tartalmának megfelelő szakmai gyakorlattal

rendelkezik.

a) a csak gyakorlati képzést végző oktató érettségi végzettséggel,

b)52 a saját célú vasúti pályahálózaton, iparvágányon, közúti villamos vasúti pályahálózaton, elővárosi vasúti pályahálózaton és a különleges kötöttpálya-hálózaton csak gyakorlati képzést végző oktató középfokú végzettséggel,

c) a saját célú vasúti pályahálózaton, iparvágányon, közúti villamos vasúti pályahálózaton és a különleges kötöttpálya-hálózaton elméleti képzést végző oktató érettségi végzettséggel

is kérheti az oktatói nyilvántartásba való felvételét, ha a vasútforgalmi vagy a képzés tartalmának megfelelő legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(3)53 A 3. melléklet „V. Járművezető alapképzés” cím „5. Járművezetői gyakorlat” táblázat „Munkamódszer-átadás” című képzés során az előírt járművezetői kíséretet a munkáltató által külön nyilvántartásba vett, legalább 5 év gyakorlattal rendelkező járművezető láthatja el.

(4) Az alapképzés oktatóit a képzőszervezet a hatósági névjegyzékből választja ki, és bízza meg a képzés elvégzésére. Az oktató a végzettségének, vagy érvényes alapvizsgáinak megfelelő témakörökben oktathat.

(5) A hatóság 30 napon belül törli a névjegyzékből azt az oktatót,

a) aki a 9. § (2) bekezdése szerinti képzésen a tárgyév december 31-éig nem vesz részt, valamint

b)54 aki – a vasútszakmai oktatói vagy különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktatói alapvizsga kivételével – nem rendelkezik érvényes alapvizsgával és a műszaki témakörök oktatására külön végzettséggel nem rendelkezik.

(6)55 Vasúti járművezetők esetében a felügyelet alatti vezetési gyakorlatra a 4. § (3) bekezdés c) pontját is alkalmazni kell.

(6a)56 Vasúti járművezetők esetében a vonalismereti képzés elméleti képzésének részeként az elméleti oktatónak rendelkeznie kell az adott vonalra, vonalszakaszra érvényes tanúsítvánnyal az útvonalat a vezetőfülkében tartózkodó járművezető szemszögéből bemutató videófelvételekkel vagy szimulációkkal történő oktatás esetén.

(7)57 A Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) módosításáról Vilniusban elfogadott, 1999. június 3-án kelt Jegyzőkönyv C Függeléke Mellékletének kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 179/2017. (VII. 5.) Korm. rendelet 2. mellékletében foglalt, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat (a továbbiakban: RID) Mellékletének 1.3 fejezete szerinti oktatásokat – az iparvágány nélküli feladóknál és címzetteknél végzett oktatások kivételével – a RID oktatói minősítést szerzett veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó tarthatja.

(8)58 A RID oktatói minősítést az arra irányuló tanfolyam és vizsga keretében kell megszerezni.

9. § (1)59 Az elméleti vasútszakmai, valamint különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktatók és az üzemvezetői munkakörökben foglalkoztatottak alapképzését a képzési módszertani központ végzi.

(1a)60 A gyakorlati vasútszakmai, valamint különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktatók képzését a 4. § szerinti képzőszervezet, a képzés szakmai irányítását a képzési módszertani központ végzi.

(2)61 Az oktatónak és az üzemvezetői munkakörökben foglalkoztatottaknak a a képzési módszertani központ által szervezett időszakos képzésen évente legalább egy alkalommal – a nyilvántartásba vétel évét kivéve – részt kell vennie. A 8. § (3) bekezdése szerinti kíséretet ellátó vasúti járművezető, valamint az üzemvezetői munkakörben foglalkoztatottak időszakos képzése az éves időszakos oktatási időkeretén felül történik.

(3)62 Az oktatók képzésével, vizsgáztatásával kapcsolatos előírásokat a 3. melléklet tartalmazza. Az oktatókra és az üzemvezetői munkakörökben foglalkoztatottakra vonatkozó képzési programot a képzési módszertani központ készíti el, és a hatóság hagyja jóvá.

8. Az alapképzés tárgyi feltételei

10. §63 (1) Az alapképzéshez a 8. mellékletben meghatározott tárgyi feltételeket a képzőszervezet biztosítja.

(2)64 A 8. mellékletben meghatározott tárgyi feltételeknek a bejelentéskor és az adott alapképzés tartama alatt folyamatosan rendelkezésre kell állniuk.

9. Az alapképzés megkezdése

11. § (1)65 A képzőszervezet akkor kezdheti el az alapképzést, ha

a) rendelkezik az alapképzés céljául kitűzött munkakörre vonatkozó képzési programmal,

b) az alapképzés következő adatait

ba)66 a képzés megnevezését,

bb) a képzés helyszínét,

bc) a képzés megkezdésének és befejezésének időpontját, a képzési napok megjelölésével

bd)67 a képzésen részt vevőknek a szálláshely biztosítására vonatkozó igények teljesítésére vonatkozó tájékoztatást,

legkésőbb az alapképzés megkezdését megelőző hetedik napig elektronikus úton a képzési módszertani központnak bejelentette.

(2)68 A képzőszervezet a képzés szünetelését köteles a hatóságnak és a képzési módszertani központnak bejelenteni.

(3)69 A vizsgaközpont, illetve a képzési módszertani központ a képzési programok végrehajtását ellenőrizheti.

10. Az alapképzésben részt vevőkkel szemben támasztott követelmények

12. § (1)70 Gyakorlati képzésen az vehet részt, aki – az alapképzéssel betölthető munkakörre vonatkozóan – a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkaköröket betöltő munkavállalókkal szemben támasztott egészségügyi követelményekről és az egészségügyi vizsgálat rendjéről szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelel.

(2)71 Az alapképzés – életkorra, iskolai végzettségre, szakismeretekre, előzetes gyakorlatra vonatkozó – részvételi előfeltételeit a vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakörök tekintetében a 3. melléklet határozza meg.

(3)72 Az alapképzés elméleti tantárgyainak oktatásán való részvétel alól az állami felsőfokú végzettséggel rendelkező képzésben részt vevő és a képzést megrendelő vasúti társaság együttes kérelmére a képzési módszertani központ mentesítést adhat, ha a vasúti társaság igazolja, hogy a képzésben részt vevő felkészüléséhez a szükséges konzultációs lehetőség biztosított.

(4)73

(4a)74 Ha egy új képzési program teljes egészében tartalmazza a pályahálózatra vagy vasúti járműre vonatkozó korábbi képzési programot, akkor a képzésben részt vevő és a képzést megrendelő vasúti társaság együttes kérelmére a képzési módszertani központ felmentést ad az új képzési program tantárgyainak oktatásán való részvétel alól annak a munkavállalónak, aki érvényes vizsgával rendelkezik a korábbi képzési program ismeretanyagából.

(5) A mentesítés, vagy a felmentés iránti kérelmet az alapképzésre való jelentkezéssel egyidejűleg, a képzés indítását megelőzően kell előterjeszteni.

(6)75 Az alapképzésben a képzésben részt vevő – ha nem kapott a (3)–(4) bekezdésben foglaltak szerint mentesítést vagy felmentést – köteles részt venni, és a képzési idő – modulrendszerű képzéseknél modulonként – 10%-át meghaladó hiányzásokat pótolni. A hiányzás elméleti ismereteknél konzultációval, gyakorlati ismereteknél a képzési programban előírt gyakorlat elvégzésével pótolható. Ha a hiányzást a képzésben részt vevő igazoltan nem pótolja, vagy annak mértéke meghaladja a képzési idő – a modulrendszerű képzéseknél a képzési modul óraszámának – 30%-át, a képzést nem folytathatja, és vizsgát csak az alapképzés megismétlése után tehet.

(7)76 Az alapképzésen való részvétel alól az Országos Képzési Jegyzékben szereplő, a 9. számú mellékletben felsorolt OKJ bizonyítvánnyal rendelkező képzésben résztvevő és a képzést megrendelő vasúti társaság együttes kérelmére a képzési módszertani központ mentesítést ad.

(8)77 Az alapképzésen való részvétel alól az ágazati programkövetelményekben meghatározott szakképesítésre felkészítő szakmai képzések között szereplő, a 9. számú melléklet 3. táblázatában felsorolt képzésben részt vevő és a képzést megrendelő vasúti társaság együttes kérelmére a hatóság mentesítést ad.

III. Fejezet

AZ ALAPVIZSGÁZTATÁS RENDSZERE

11. A vizsgatémakörök és vizsgatételek meghatározása

13. § (1)78 Az alapvizsga témaköreit és a vizsgatevékenységeket a 3. melléklet tartalmazza. Az alapvizsga témakörei a vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő, az 1. melléklet szerinti feladatkörökre vonatkozó ismeretekre korlátozódnak.

(1a)79 A képzések és vizsgák megnevezését a hatóság határozza meg a képzések és vizsgák konkrét és részletes ismeretanyaga alapján.

(2)80 A vizsgáztató szervezet határozza meg – a képzés és vizsga konkrét és részletes ismeretanyaga alapján – a vizsgatételeket, valamint az alapvizsga lebonyolításának módját.

(3)81 A vizsgatételek, vizsgakérdések, vizsgafeladatok összeállítása és a technikai, technológiai változásoknak megfelelő aktualizálása a hatóság irányításával és a képzőszervezetek javaslatainak figyelembevételével a vizsgáztató szervezet feladata.

(4)82 A vizsgáztató szervezet a kinevezésüket követően, de legkésőbb 3 nappal a vizsgát megelőzően tájékoztatja a vizsgabiztosokat az alapvizsga témaköreiről, a vizsgatételekről és vizsgafeladatokról.

(5)83 A vasúti vizsgaközpont az alap- és időszakos vizsgára is kiterjedően Vizsgaszabályzatot és Eljárási Rendet (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) készít, amelyet a hatálybalépése előtt legkésőbb 15 nappal korábban a honlapján közzétesz. A vizsgaszabályzatot a hatóság hagyja jóvá.

(5a)84 A vizsgáztató szervezet az általa végzett vizsgáztatási tevékenységre vonatkozóan Vizsgaszabályzatot és Eljárási Rendet (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) készít, amelyet a hatóság – a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek való megfelelés esetén – hagy jóvá, és amelyet a vizsgáztató szervezet köteles a hatálybalépése előtt legkésőbb 15 nappal korábban a honlapján közzétenni. A vasúti társaság, valamint a különleges kötöttpályás közlekedési rendszer üzemvezetője a vizsgaszabályzatot a vasúti vizsgaközpont útján és egyetértésével küldi meg jóváhagyásra a hatóság részére.

(6)85 A rendelet 3. mellékletében meghatározott alapképzéseken részt vevők vizsgáztatásához a vizsgatételek, vizsgakérdések, vizsgafeladatok összeállításához a szükséges utasításokat, kiegészítő utasításokat, végrehajtási utasításokat, segédkönyveket, valamint a kapcsolódó szabályozásokat, rendelkezéseket, kezelési szabályzatokat (távközlő-, biztosítóberendezés) és azok módosításait a jóváhagyást követő 30 napon belül az utasítás kezelője, felelőse köteles a képzési módszertani központ és a vasúti vizsgaközpont részére megküldeni. A vasúti járművek üzemeltetési leírásait és azok módosításait a jármű üzemeltetője a járművet érintő típusismereti képzéseket megelőző legkésőbb 30. napig elkészíti, és a képzési és módszertani központnak, valamint a vizsgaközpontnak megküldi.

12. A vizsgabiztosok kinevezése

14. § (1)86 A vizsgabiztosokat a hatóság nevezi ki.

(2) A vizsgabiztos kinevezésének feltételei:

a) felsőfokú végzettség,

b) legalább 5 év vasútforgalmi, vagy a képzés tartalmának megfelelő műszaki szakmai gyakorlat,

c)87 legalább 2 év igazolt vasútszakmai oktatói vagy különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktatói gyakorlat,

d)88 a vizsgaközpont által szervezett, a vizsga lebonyolításának módjáról szóló felkészítő elvégzéséről szóló igazolás.

(3)89 A (2) bekezdés c) pontjában foglaltaktól eltérően nem szükséges vasútszakmai oktatói vagy különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktatói gyakorlat az egyes berendezések kezelési ismereteire, valamint járművezetésre típusismereti, továbbá vonal- és állomásismereti vonatkozó vizsgáztatást végző vizsgabiztos kinevezésénél, amennyiben

a) a vizsga tárgyának megfelelő legalább 5 év szakirányú gyakorlattal és

b) a vizsga tárgyának megfelelő legalább 3 év szakmai irányítási és szakmai felügyeleti gyakorlattal

rendelkezik.

(4)90 A hatóság 30 napon belül visszavonja a vizsgabiztosi kinevezését annak a vizsgabiztosnak, aki nem vesz részt

a) a képzési módszertani központ megváltozott biztonsági szabályokkal kapcsolatos továbbképzésén, vagy

b) a 15. § (5) bekezdése szerinti éves továbbképzésen az adott év december 31-ig.

(5)91 Az országos jelentőségű vasútvonalakon vonatokat közlekedtető vasúti járművezetők gyakorlati vizsgáztatását végző vizsgabiztos kinevezésének a (2) bekezdésben meghatározottakon túli további feltételei:

a)92 a vizsgabiztos a hatóság által rendszeresített, a hatóság honlapján közzétett formanyomtatványon nyilatkozik, hogy a vizsgákat az egyenlő bánásmód követelménye szerint fogja lebonyolítani,

b) a vizsga tárgyával kapcsolatos legalább 4 év szakmai gyakorlat megléte, amelyet a kérelem benyújtási határidejét megelőző legfeljebb ötéves időtartamon belül szerzett meg és a kérelem benyújtásakor hat hónapnál nem régebbi,

c) a vizsgabiztos vasúti járművezetői engedéllyel és a képzés tematikájának megfelelő tanúsítvánnyal, valamint a vasúti járművezetés terén legalább három éves szakmai gyakorlattal rendelkezik,

d) nyilatkozik arról, hogy ismeri a vasúti járművezetők tanúsítási rendszerét.

(6)93 Az (5) bekezdés b) pontja szerinti gyakorlat időtartamába beszámít a vasúti járművezetői igazolvánnyal és tanúsítvánnyal végzett olyan vezető beosztású munkavállalói időszak, amelynek során vasúti járművezetők közvetlen irányítását látta el, valamint a kérelem tárgyának megfelelő oktatói, vizsgabiztosi tapasztalat ideje.

(7)94 A hatósághoz benyújtásra kerülő, vizsgabiztosi kinevezés iránti kérelemhez csatolni kell a (2) bekezdés d) pontja szerinti felkészítő elvégzéséről szóló igazolást, valamint az igazgatási-szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást.

(8)95 A hatóság a vizsgabiztosok részére, kinevezésükkel együtt igazolványt ad ki, valamint tevékenységük folytatásához bélyegzővel látja el őket. A vizsgabiztosok tevékenységük végzése során kötelesek maguknál tartani az igazolványt, valamint az általuk e minőségükben aláírt vizsgaigazolásokat és vizsgajegyzőkönyveket bélyegzővel ellátni. A vizsgabiztos a tevékenységi engedély visszavonása esetén köteles a hatóság részére az igazolványt, valamint a bélyegzőt visszaszolgáltatni.

13. A vizsgabiztosok kijelölése, a vizsgabizottság

15. §96 (1)97 A vizsgán – a 3. mellékletben meghatározottak szerint – a vizsgázó, valamint a vizsgáztató szervezet által a vizsgára kijelölt vizsgabiztos vagy vizsgabizottság vehet részt.

(2) A vizsgán – a vizsga rendjének zavarása nélkül – megfigyelőként jelen lehet

a) a hatóság képviselője,

b)98 a közlekedésbiztonsági szerv képviselője, valamint

c)99 a vizsga szóbeli vizsgatevékenység részén a vizsgáztató szervezettel a vizsgát megelőző két munkanappal közölt bejelentés alapján a képzőszervezet vagy regisztrált szervezet egy képviselője.

(3)100 A vizsgán részt vevő vizsgabiztost vagy a vizsgabizottság elnökét és tagját a vizsgáztató szervezet jelöli ki. A vizsgabizottságnak nem lehet tagja az

a) aki a vizsgára felkészítő képzésben oktatott,

b) aki a 12. § (3) bekezdés alapján konzultációt biztosított a vizsgázó részére,

c)101 aki az országos jelentőségű vasútvonalakon foglalkoztatott munkavállaló esetén a vizsgázó közvetlen szakmai vezetője,

d) aki a vizsgázó közvetlenül a szakmai felügyelete alá tartozó munkavállalója,

e) aki a vizsgázónak a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója,

f) akitől más okból nem várható el a vizsgázó pártatlan értékelése.

A vizsgabizottság tagja a tudomásszerzést követően az összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a vizsgáztató szervezetnek, amelyre tekintettel a vizsgáztató szervezet új tagot jelöl ki.

(4)102 Az országos jelentőségű vasútvonalakon vonatokat közlekedtető vasúti járművezetők alapvizsgáztatására – a vasúti járművezetői tanúsítvány megszerzéséhez szükséges pályahálózat vonal-, állomásismeret és jármű típusismereti vizsga esetén – a vasúti társaság csak olyan vizsgabiztost jelölhet ki, aki a tanúsítványa adatai szerint rendelkezik az adott pályahálózatra, vagy járműtípusra vonatkozó ismerettel.

(5)103 A vizsgabiztosoknak évente – a kinevezés évét kivéve – legalább egy alkalommal a képzési módszertani központ által szervezett továbbképzésen kell részt venniük.

(6) Amennyiben a vizsga több vasúti szakterület ismereteire is kiterjed, a 2. melléklet a szakterületek – így különösen forgalmi, műszaki szakterület – arányának megfelelően tartalmazza a vizsgabizottság létszámát és összetételét.

(7)104 A vasúti járművezetők vasúti járművön szervezett gyakorlati vizsgáinak lefolytatására a vizsgabiztosnak vasúti járművezetői igazolvánnyal, és az adott vonalra és járműtípusra vonatkozó tanúsítvánnyal kell rendelkeznie. Amennyiben a vizsgáztató nem rendelkezik tanúsítvánnyal a vonatkozó vasúti pályahálózatra vagy vasúti járműre, akkor a vizsgán jelen kell lennie egy, az adott vasúti pályahálózatra vagy vasúti járműre vonatkozó tanúsítvánnyal rendelkező vasúti járművezetőnek.

14. Az alapvizsga előkészítése, lebonyolítása

16. § Az alapvizsga előkészítése és a gyakorlati vizsga tárgyi feltételeinek biztosítása a képzőszervezet feladata.

17. § (1)105 Az alapvizsgát a 35/D. § szerinti eltérés alapvizsga kivételével az alapképzés utolsó napját követő 14 napon belül kell megkezdeni. A 35/D. §. szerinti eltérés alapvizsgát az alapképzés utolsó napját követő 90 napon belül kell megkezdeni. Az egyes vizsgatevékenységek között legfeljebb két munkanap telhet el. Ettől eltérő vizsgaidőpontot – a vasúti társasági vizsgák kivételével – a vasúti vizsgaközpont állapíthat meg.

(2) Amennyiben a képzési program szerint a gyakorlati képzés az elméleti résztől elkülönülten történik, az alapvizsgát az elméleti képzés befejezését követő 6 hónapon belül kell megkezdeni.

(3)106 A vizsgák előkészítése és lebonyolítása során az adott vizsgára vonatkozó vizsgatételeket, vizsgakérdéseket, vizsgafeladatokat bizalmasan kell kezelni annak érdekében, hogy azok a vizsgát megelőzően ne juthassanak a vizsgázók tudomására.

(4)107 A vizsgák helyéről és idejéről a vizsgáztató szervezet a hatóságot legalább 3 nappal a vizsgát megelőzően értesíti.

(5)108 Nem minősül sikertelennek az a vizsga, amelyről a vizsgázó távol maradt és a távolmaradásának okát a munkáltatója három munkanapon belül a vizsgáztató szervezet felé igazolja.

(6)109 A vasúti társasági vizsgák esetében a vizsgaeredményeket a vizsgáztatást végzőnek a vizsgaközpont nyilvántartási rendszerében a vizsga utolsó napján rögzítenie kell.

15. A képzésben részt vevő alapvizsgára bocsátásának feltételei

18. §110 (1) A képzésben részt vevő akkor bocsátható alapvizsgára, ha a képzőszervezet őt a vizsgáztató szervezetnek vizsgára bejelentette és a vizsgadíja megfizetésre került.

(2) A vizsgabejelentésnek a vizsga tervezett időpontja előtt legkésőbb a 10. munkanapig kell beérkeznie a vizsgaközpontba, a vizsgabejelentés beérkezését követő 9 munkanapon belüli időpontra vizsgaidőpont nem jelölhető ki. A vizsgabejelentéssel kapcsolatos módosítások a vizsga tervezett időpontját megelőző 5. munkanapig kérhetők, amelyeket a vizsgaközpont új bejelentésként kezel. A vizsga törlése a vizsga tervezett időpontját megelőző 5. munkanapig – az eltérés alapvizsga kivételével az alapképzést követő első alapvizsga esetén a vizsga tervezett időpontját megelőző 2. munkanapig – kérhető.

(3) A képzőszervezet akkor jelentheti be a képzésben részt vevőt vizsgára, ha a képzésben részt vevő:

a) a képzési programban előírt beszámolási kötelezettségét, a számonkérések és gyakorlatok követelményeit a vizsga tervezett időpontját megelőző 3. munkanapig – az eltérés alapvizsga esetén a vizsga tervezett időpontját megelőző 10. munkanapig – teljesíti,

b) megfelelt a 12. §-ban meghatározott képzésben való részvétel feltételeinek.

(4) Ha a vizsgázó a vizsga tervezett időpontját megelőző 3. munkanapig a (3) bekezdésben előírt feltételeket nem teljesíti, a képzőszervezetnek a vizsga tervezett időpontját megelőző 2. munkanapig a vizsga törlését kell kérnie.

(5) A vasúti társasági vizsgák esetében a bejelentéseket a képzőszervezetnek a vizsgaközpont nyilvántartási rendszerében a vizsgabiztos feltüntetésével a vizsga időpontját megelőző 5. munkanapig rögzítenie kell.

(6) Az alapvizsga egyes részei alóli felmentésre való jogosultságot a vizsgaközpont állapítja meg.

(7) Az alapvizsga alól mentesítés nem adható.

(8) A képzésben részt vevő indokolt esetben az alapvizsga halasztását kérheti. A halasztás iránti kérelmet a vizsgaközpont akkor fogadja el, ha a képzésben részt vevő rajta kívülálló okból vagy egyéb méltányolható körülmény alapján kéri a halasztást. Az engedélyezett halasztás időtartama az egy évet nem haladhatja meg.

16. Az alapvizsgáztatás rendje és a vizsga értékelése

19. § (1)111 Az alapvizsga megkezdése előtt a vizsgázónak be kell mutatnia a személyazonosságának igazolása érdekében a személyazonosító igazolványt vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolványt, valamint nyilatkoznia kell, hogy nem áll jogerős bírósági ítélettel kiszabott, letöltendő szabadságvesztés, foglalkozástól eltiltás, vagy – vasúti járművezető esetén – vasúti járművezetéstől eltiltás büntetés hatálya alatt.

(2) Az alapvizsga lehet csak szóbeli, csak írásbeli vagy összetett. Az összetett vizsga írásbeli, szóbeli és – a 3. mellékletben meghatározott esetekben – gyakorlati vizsgatevékenységből áll. Az egyes vizsgák vizsgatevékenységeit a 3. melléklet tartalmazza.

(2a)112 Az alapvizsga lehet alapképzést követő alapvizsga és részalapvizsga. A részalapvizsgával kapcsolatos szabályokat a vizsgaszabályzat tartalmazza.

(3) Az egyes vizsgatevékenységek és a vizsgafeladatok értékelése „megfelelt” vagy „nem felelt meg” minősítéssel történik.

(4) Az írásbeli vizsgatevékenység követelményeinek nem felel meg az a vizsgázó, aki az írásbeli feladatokra adott válaszok több mint 25%-ára „nem felelt meg” minősítést kap.

(5)113 Összetett vizsga esetén a szóbeli vizsgatevékenység csak sikeres írásbeli vizsgatevékenység után kezdhető meg. A vizsgabiztosnak az írásbeli vizsgatevékenység eredményét a szóbeli vizsgatevékenységet megelőzően haladéktalanul a képzőszervezet képviselőjével írásban kell közölnie, kivéve, ha az írásbeli és a szóbeli vizsgatevékenység egy napon van. A képzőszervezet a vizsgázót az írásbeli vizsgatevékenység eredményéről a tudomásszerzést követően haladéktalanul értesíti. A vizsgabiztos (a vizsgabizottság elnöke) az írásbeli vizsgatevékenység eredményét a vizsgázóval a szóbeli vizsgatevékenység előtt szóban közli. A vizsgázó kérésére lehetőséget kell biztosítani a kijavított írásbeli vizsgafeladatok megtekintésére.

(6)114 Összetett vizsga esetén a gyakorlati vizsgatevékenység csak sikeres elméleti vizsgatevékenység után kezdhető meg. Vasúti járművezetési gyakorlati vizsgatevékenységen az a képzésben részt vevő vehet részt, aki a gyakorlati vizsga során használt vasúti pályahálózatra érvényes, sikeres vasúti infrastruktúra ismereti vizsgával, és az adott járműre vonatkozó kategória modul és a típusismereti modul vizsgatémaköreiből sikeres vizsgával rendelkezik.

(7) Az alapvizsgát „megfelelt” vagy „nem felelt meg” minősítéssel kell értékelni. „Nem felelt meg” minősítést kap az a vizsgázó, aki egy vagy több vizsgatevékenységből „nem felelt meg” minősítést kapott.

17. A képzésben részt vevő alapvizsgájának felfüggesztése vagy eltiltása az alapvizsgától

20. § (1) A vizsgabizottság (vizsgabiztos) a képzésben részt vevő vizsgáztatását felfüggeszti, és a képzésben részt vevőt az alapvizsgától legalább egy év, de legfeljebb két év időtartamra eltiltja, ha a képzésben részt vevő

a) a természetes személyazonosító adatait illetően a vizsgabizottságot (vizsgabiztost) megtévesztette, vagy azt megkísérelte,

b) a vizsgabizottság (vizsgabiztos) döntését jogtalan előny adásával vagy erre vonatkozó ígéretével befolyásolni törekedett.

(2) A vizsgabizottság (vizsgabiztos) a vizsgázó vizsgáztatását felfüggeszti, és a vizsgázót az alapvizsgától legalább egy, de legfeljebb hat hónap időtartamra eltiltja, ha a vizsgázó

a) a vizsgán szeszes italtól vagy más, bódító hatású anyagtól vagy szertől befolyásolt állapotban jelent meg,

b) a vizsgán meg nem engedett segédeszközt használt, vagy annak használatát megkísérelte,

c) a vizsga rendjét zavarta.

(3)115 Az egy év és ennél hosszabb időre történő felfüggesztés esetén a képzésben részt vevő további alapvizsgára akkor bocsátható, ha az alapképzésben ismételten részt vesz és a 18. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek. Ebben az esetben az alapképzésben való részvétel alól mentesítés nem adható.

(4)116 A felfüggesztéshez kapcsolódó eltiltás időtartama a 21. § (4) bekezdésében, valamint a 31. § (5) bekezdésében meghatározott határidőbe nem számít bele.

18. Sikertelen alapvizsga esetében követendő eljárás

21. § (1) Aki az alapvizsga elméleti részén egy a 3. mellékletben meghatározott vizsgatevékenységből nem felelt meg, az adott vizsgatevékenységből javítóvizsgát tehet.

(2) Aki a gyakorlati vizsgatevékenységen nem felelt meg, javítóvizsgát tehet.

(3)117 Sikertelen alapvizsgának kell tekinteni azt is, ha a képzésben részt vevő a vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy a vizsgát megkezdi, de nem fejezi be.

(4)118 A képzésben részt vevő legfeljebb 3 alkalommal, a sikertelen alapvizsga napjától számított 10. munkanapot követően, de legfeljebb az első sikertelen alapvizsgától számított 3 hónapon belül tehet javítóvizsgát, amely időtartamba nem számít bele a vizsgaközpont által meghirdetett vizsgáztatási szünet időtartama.

(5)119 Ha a képzésben részt vevő a javítóvizsgán (vizsgákon) nem felelt meg, e vizsgákról igazolatlanul távol maradt, vagy a (4) bekezdésben meghatározott időszakon belül nem jelentkezett vizsgára, további alapvizsgára csak akkor bocsátható, ha az alapképzésnek abból a részéből (elméleti képzési rész, gyakorlati képzési rész), amelyből sikertelen vizsgát tett, ismételten az alapképzés képzési idejének – a modulrendszerű képzéseknél a képzési modul óraszámának – legalább 50%-át elérő kiegészítő alapképzésben részt vesz. A kiegészítő alapképzésben való részvétel alól mentesítés nem adható. A kiegészítő alapképzést a sikertelen alapvizsgát követő három hónapon belül meg kell kezdeni.

19. Az alapvizsga érvényessége

22. § (1)120 Az alapvizsga – a (2)–(3) bekezdésben, valamint a 27. § (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a sikeres vizsgát követően legfeljebb három évig jogosít az adott alapvizsgának megfelelő munkakör betöltésére. Az alapvizsga érvényességét a sikeres időszakos vizsga további három évvel hosszabbítja meg.

(2)121 A vizsgabiztosok alapvizsgája érvényes marad, amíg a vizsgabiztos a vizsgabiztosi névjegyzékben szerepel. Az oktatók vasútszakmai oktatói vagy különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktatói alapvizsgája mindaddig érvényes marad, amíg az oktató az oktatói névjegyzékben szerepel.

(3)122 Amennyiben a balesetvizsgáló szerv az ajánlásában vagy azonnali intézkedésében, továbbá a hatóság, a vasúti társaság, vagy annak biztonsági szervezete az ellenőrzési, felügyeleti feladatainak ellátása során, vagy a vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságát veszélyeztető helyzetek vizsgálatakor a munkavállalónak az adott munkakör ellátásához szükséges ismereteinek hiányát állapítja meg, a hatóság a munkavállalót az ellenőrzés, vagy a vizsgálat megállapításaira tekintettel – a hatósági vizsga megnevezésével – soron kívüli időszakos vizsgára kötelezheti.

(3a)123 Amennyiben a hatóság által soron kívüli időszakos vizsgára kötelezett munkavállaló a vizsgáztatás során sikertelen vizsgát tesz, a munkakört ismételten csak akkor töltheti be, ha sikeres alapvizsgát tett. Alapvizsgára a munkavállaló csak akkor bocsátható, ha a sikertelen vizsgatevékenységre vonatkozóan az alapképzésben részt vett. Ebben az esetben a vizsgatevékenységre vonatkozó alapképzés alól mentesség nem adható.

(4)124 A soron kívüli időszakos vizsgára kötelezés az alapvizsga érvényességét felfüggeszti.

IV. Fejezet

AZ IDŐSZAKOS OKTATÁSOK RENDSZERE

20. Időszakos oktatáson való részvételre kötelezett munkavállalók

23. § (1)125 A 2. mellékletben meghatározott, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő feladatkör ellátásával járó munkaköröket betöltő személyek – az ott meghatározott minimális időkeretben és gyakorisággal – időszakos oktatásokon való részvételre kötelezettek. A munkáltató a 2. mellékletben meghatározott időkeretnél magasabb óraszámot, illetve gyakoriságot írhat elő munkavállalói részére. A vasútszakmai oktató és a különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktató a vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő más munkakörére vonatkozó időszakos oktatáson történő részvételi kötelezettségénél az általa – az oktatási ütemtervben előírt témakörökben – tartott időszakos oktatásokat is be kell számítani.

(2)126 A 2. mellékletben meghatározottakon túl, a országos jelentőségű vasútvonalakon vonatokat közlekedtető vasúti járművezetői munkakörben foglalkoztatottak számára:

a) a magyar nyelvet nem anyanyelvként beszélők számára a nyelvtudásra vonatkozó vizsgát legalább háromévente, vagy egy évet meghaladó távollét esetében,

b) a vasúti pályahálózat ismeretre vonatkozó vizsgát legalább háromévente, vagy egy évet meghaladó távollét esetében,

c) a járműismeretre vonatkozó vizsgát legalább háromévente

kell megismételni.

(3)127 A 2. mellékletben meghatározott óraszámú oktatás elméleti ismeretei zárt rendszerű elektronikus távoktatás keretében, vasútszakmai oktató és a különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktató jelenléte nélkül is megtarthatóak.

21. Oktatásszervezési regisztráció

24. §128 (1) Időszakos oktatás végzésére irányuló szándékot (a továbbiakban: regisztráció) jelenthet be

a) a képzőszervezet, vagy

b) az adott munkakörben munkavállalókat foglalkoztató vasúti társaság, amelynek tevékenységi körei között a máshová nem sorolt (Mns) egyéb oktatás szerepel.

(2) A regisztráció feltétele, hogy a képzőszervezet, vasúti társaság nyilatkozik arról, hogy a 8. mellékletben meghatározott tárgyi feltételeket és hatósági névjegyzékben szereplő oktatót biztosítani tudja, és az adott időszakos oktatás elvégzésére megbízott oktató a végzettségének vagy érvényes alapvizsgáinak megfelelő témakörben oktat.

(3) Az országos jelentőségű vasútvonalakon vonatokat közlekedtető vasúti járművezetői munkaköröket oktató képzőszervezetek, vasúti társaságok esetében a regisztráció feltétele továbbá, hogy a kérelmező:

a) nyilatkozatban vállalja, hogy rendelkezik olyan vállalatirányítási rendszerrel, amely biztosítja, hogy az e rendeletben meghatározott előírásokkal összhangban lévő képzés nyújtására megfelelő képzettségű és gyakorlattal rendelkező oktatókat alkalmazzanak;

b) nyilatkozatban vállalja, hogy a gyakorlati képzést vasúti járművezetői engedéllyel és a képzés tematikájának megfelelő, tanúsítvánnyal, valamint a vasúti járművezetés terén legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkező oktatók végzik;

c) nyilatkozatban vállalja, hogy rendelkezik minőségirányítási rendszerrel, amely biztosítja, hogy a nyújtott képzés eleget tesz az e rendeletben meghatározott képzési követelményeknek;

d)129 nyilatkozatban vállalja, hogy biztosítja az oktatók folyamatos, a képzési módszertani központ által szervezett továbbképzésén történő részvételét a szaktudásuk naprakészen tartására érdekében.

(4) Ha a bejelentő országos jelentőségű vasútvonalakon vonatokat közlekedtető vasúti járművezetők képzésével foglalkozó vasúti társaság, a vasútbiztonsági tanúsítvány vagy engedély nyilvántartási számának közlésével is eleget tehet a (3) bekezdés a) és c) pontja szerinti kötelezettségének.

(5) Több helyszínen végzett időszakos oktatás esetében valamennyi helyszínt külön-külön feltüntetve kell bejelenteni.

(6) A hatóság az időszakos oktatást végző képzőszervezetet, vasúti társaságot 4 éves határozott időtartamra regisztrálja. A határozott időtartam lejárta esetén időszakos oktatás csak ismételt regisztrációt követően végezhető.

(7) A regisztrált szerv minden év március 31-éig beszámol a hatóságnak az általa az előző évben folytatott oktatási tevékenységéről, és – statisztikai adatok közlésével – annak eredményességéről.

22. A regisztráció felfüggesztése, visszavonása

25. § (1)130 Ha a hatóság az általa regisztrált képzőszervezet, vasúti társaság (a továbbiakban együtt: regisztrált szervezet) regisztrációját a vasúti közlekedésről szóló törvény szerint visszavonta, az érintett képzőszervezet vagy vasúti társaság időszakos oktatás végzésére irányuló szándékot legkorábban a visszavonás közlése napját követő 6 hónap eltelte után jelenthet be.

(2) Amennyiben a hatóság

a) képzőszervezet regisztrációját felfüggeszti vagy visszavonja, a felfüggesztés időtartamáról, valamint a visszavonásról értesíti a megbízó vasúti társaságot; a képzőszervezetet időszakos oktatással megbízó vasúti társaság az értesítés kézhezvételének időpontjától számított 30 napon belül köteles a hatóságot tájékoztatni, hogy a munkavállalói időszakos oktatásával melyik regisztrált szervezetet bízza meg;

b) vasúti társaság regisztrációját felfüggeszti vagy visszavonja, a vasúti társaság a felfüggesztés – amennyiben az a 30 napot meghaladja –, valamint a visszavonás időpontjától számított 30 napon belül köteles a hatóságot tájékoztatni, hogy a munkavállalói időszakos oktatásával melyik regisztrált szervezetet bízza meg.

(3)131 Ha a hatóság a regisztrált szervezet regisztrációját felfüggeszti vagy visszavonja, a hatóság hivatalból felfüggeszti vagy visszavonja a szervezet alapképzési tevékenységét is. A regisztrált szervezet alapképzési tevékenység végzésére irányuló szándékot legkorábban a felfüggesztésről vagy visszavonásról szóló döntés közlését követő 6 hónap eltelte után jelenthet be.

(4)132 A hatóság a regisztrációt felfüggeszti vagy visszavonja, ha a regisztrált szervezet a vizsgázót (vizsgázókat) a vizsgára bejelentette, de a 30. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feltételei nem teljesülnek.

23. Oktatási ütemterv

26. § (1)133 Az időszakos oktatások ütemezésére és a szakmai tartalom tervezésére a regisztrált szervezet éves oktatási ütemtervet készít. Az oktatási ütemterv tartalmazza az időszakos oktatásokat munkakörönkénti bontásban, az oktatások helyét, időpontját, az oktatandó ismereteket, időtartamát, a pótoktatások helyét és idejét, az alapvizsgák figyelembevételével az érintett munkaköröket, valamint a vizsgaközponttal előzetesen egyeztetett időszakos vizsgaidőpontokat és a vizsgázók tervezett létszámát. Időszakos oktatás csak oktatási ütemterv szerint végezhető.

(2)134 Az oktatási ütemtervet az oktatási tevékenységet kezdő regisztrált szervezet az első oktatás napját megelőző 10. munkanapig, a tárgyévre vonatkozó éves oktatási ütemtervet a tárgyévet megelőző év december 15-éig, míg azok módosítását a hatálybalépését megelőző 5. munkanapig megküldi a hatóságnak, a képzési módszertani központnak és a vizsgaközpontnak. Az oktatási ütemtervhez csatolni kell a megbízó vasúti társaság nyilatkozatát arról, hogy a regisztrált szervezetet megbízta a munkavállalói időszakos oktatásával. Ha a megbízó vasúti társaság és a regisztrált szervezet által kötött szerződés megszűnik, a megbízó vasúti társaság a szerződés megszűnésének időpontjától számított 3 munkanapon belül köteles a hatóságot írásban tájékoztatni, hogy a munkavállalói időszakos oktatásával melyik regisztrált szervezetet bízza meg.

(3)135 Az időszakos oktatásokon a szokatlan munkakörülmények és ritkán alkalmazott szabályok, valamint rendkívüli események és vészhelyzetek oktatásánál a képzési módszertani központ – az éves időszakos oktatási időkeret meghatározott mértékében – szimulációs berendezés (szimulátor) alkalmazását kötelezővé teheti.

24. Az oktatások mulasztásának következménye és pótlásának lehetősége

27. § (1)136 Az időszakos oktatást és a pótoktatást is elmulasztó munkavállaló vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakörben nem foglalkoztatható. Az oktatás pótlására a munkáltató köteles lehetőséget biztosítani a munkavállaló részére. A pótoktatást az időszakos oktatás befejezésétől számított 30 napon belül kell kitűzni. Az elmulasztott oktatást a távollét utolsó évi oktatási időkeretnek elmulasztott óraszámában kell pótolni.

(2)137 Az adott munkakörből az alapvizsgák 22. § (1) bekezdésben meghatározott érvényességét meghaladó, de a hat évet el nem érő távollét esetében az időszakos oktatást legalább a távollét utolsó évének megfelelő egy éves oktatási időkeretnek megfelelő óraszámban kell pótolni, és a munkavállalónak soron kívüli időszakos vizsgát kell tenni. Ha a távollét a hat évet eléri vagy meghaladja, a munkavállalónak alapképzésben kell részt vennie, valamint alapvizsgát kell tennie.

(3) A munkáltató a (2) bekezdésben meghatározottnál nagyobb pótlási időkeret alkalmazását, illetve az alapképzés ismételt elvégzését is előírhatja.

V. Fejezet

AZ IDŐSZAKOS VIZSGÁZTATÁSOK RENDSZERE

25. Az időszakos vizsga előkészítése, lebonyolítása

28. § (1) Az időszakos vizsga szervezésére a regisztrált szervezet jogosult.

(2)138 A vizsga előkészítése, szervezése a regisztrált szervezet, a vizsgatételek meghatározása és a vizsgabiztosok kijelölése a vizsgáztató szervezet feladata. Az időszakos vizsgát a munkavállalók vizsgáinak érvényességi idején belül kell megszervezni.

26. A vizsgabiztosok kijelölése

29. §139 (1)140 Az időszakos vizsgán részt vevő vizsgabiztos kijelölésére és a vizsgán jelenlévőkre a 15. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A vasúti járművezetői munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók időszakos vizsgáztatást ellátó vizsgáztatókra a 14. §-ban foglaltakat is alkalmazni kell.

(3)141 Az országos jelentőségű vasútvonalakon vonatokat közlekedtető vasúti járművezetők

a) szóbeli és írásbeli időszakos vizsgáztatására – a vasúti járművezetői tanúsítvány megszerzéséhez szükséges pályahálózat vonal-, állomásismeret és jármű típusismereti vizsga esetén – vizsgabiztosnak,

b) tesztrendszerű időszakos vizsgáztatására – a vasúti járművezetői tanúsítvány megszerzéséhez szükséges pályahálózat vonal-, állomásismeret és jármű típusismereti vizsga esetén – a vizsgát előkészítő, a vizsgakérdéseket, a vizsgafeladatokat és azok megoldókulcsait ellenőrző személynek

a vasúti társaság csak olyan személyt jelölhet ki, aki a tanúsítványa adatai szerint rendelkezik az adott pályahálózatra, vagy járműtípusra vonatkozó ismerettel.

27. A munkavállaló bejelentése időszakos vizsgára

30. §142 (1) A regisztrált szervezet az oktatási ütemtervben meghatározott időszakos vizsgáztatást – az időszakos vizsgára kötelezett munkavállalókat – a tervezett vizsganapot megelőző 10. – javítóvizsga esetében 5. – munkanapig a vizsgaszabályzatban meghatározott módon bejelenti a vizsgaközpontnak. A vizsgabejelentés beérkezését követő 9 munkanapban – javítóvizsga esetén 4 munkanapban – vizsgaidőpont nem jelölhető ki. A vizsgabejelentéssel kapcsolatos módosítások – javítóvizsga kivételével – a vizsga tervezett időpontját megelőző 5. munkanapig kérhetők, amelyeket a vizsgaközpont új bejelentésként kezel. A vizsga törlése a vizsga tervezett időpontját megelőző 5. munkanapig kérhető.

(2)143 A bejelentésben csak olyan munkavállalókat lehet feltüntetni, akik az időszakos oktatásokon, vagy a pótoktatásokon az előírt óraszámban részt vettek és a vizsgadíjuk megfizetésre került a vizsgáztató szervezet részére, – soron kívüli időszakos vizsga kivételével – érvényes alapvizsgával rendelkeznek, soron kívüli időszakos vizsga esetén alapvizsgával korábban már rendelkeztek.

(3) Több alapvizsgával rendelkező munkavállaló időszakos vizsgáit ugyanarra a napra kell bejelenteni.

(4)144 Ha az alapvizsgák mennyisége indokolja, az időszakos vizsgákat a vizsgáztató szervezet több napra jelölheti ki.

(5) Soron kívüli időszakos vizsgák bejelentésénél az (1)–(2) bekezdésében meghatározottakat kell alkalmazni.

(6)145 A vasúti társasági vizsgák esetében a bejelentéseket a regisztrált szervezetnek a vizsgaközpont nyilvántartási rendszerében a vizsgabiztos feltüntetésével a vizsga időpontját megelőző 5. munkanapig rögzítenie kell.

28. Az időszakos vizsga rendje, a sikertelen időszakos vizsga esetében követendő eljárás

31. §146 (1)147 Az időszakos vizsga megkezdése előtt a vizsgázónak a személyazonosságának igazolása érdekében a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványt kell bemutatnia, valamint nyilatkoznia kell arról, hogy nem áll jogerős bírósági ítélettel kiszabott, letöltendő szabadságvesztés, foglalkozástól eltiltás, vagy – vasúti járművezető esetén – vasúti járművezetéstől eltiltás büntetés hatálya alatt.

(2) Az időszakos vizsgán résztvevő felfüggesztésére és eltiltására az időszakos vizsgától a 20. § (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3)148 Az időszakos vizsga a vizsgáztató szervezet előírásai alapján lehet írásbeli, szóbeli, tesztrendszerű (interaktív vagy papíralapú), vagy gyakorlati (szimulációs berendezésen), vagy ezek kombinációi. A vizsgázó eredményét „megfelelt” vagy „nem felelt meg” minősítéssel kell értékelni. A vasúti vizsgaközpont az üzemeltetési szabályok alkalmazásának és a vészhelyzetekben nyújtott teljesítmények vizsgájához szimulációs berendezés (szimulátor) használatát is előírhatja.

(4) Az időszakos vizsga az alapvizsga érvényességét meghosszabbítja.

(5) A munkavállaló sikertelen időszakos vizsga esetében a vizsgához kötött tevékenységet nem végezheti, a vizsga igazolatlan elmulasztása esetén a vizsgához kötött munkakörben nem foglalkoztatható. A munkavállaló a sikertelen, vagy az igazolatlanul elmulasztott vizsga napjától számított 5. munkanap után, de – az alapvizsga 22. § (1) bekezdésben meghatározott érvényességét meg nem haladó időben – legfeljebb hat hónapon belül pótolhatja az igazolatlanul elmulasztott vizsgát, vagy 2 alkalommal tehet javítóvizsgát.

(6)149 A munkavállalónak soron kívüli időszakos vizsgát kell tennie, ha az (5) bekezdésben előírt időben sikertelen javítóvizsgát tett, vagy az elmulasztott vizsgát nem pótolta. A munkavállaló a sikertelen vagy az elmulasztott soron kívüli vizsga napjától számított 5. munkanap után, legfeljebb 3 hónapon belül pótolhatja az elmulasztott vizsgát vagy 3 alkalommal tehet javítóvizsgát.

(7) Amennyiben a munkavállaló a (6) bekezdésben előírt időben sikertelen javítóvizsgát tett, vagy az elmulasztott vizsgát nem pótolta, a munkakört ismételten csak akkor töltheti be, ha sikeres alapvizsgát tett. Alapvizsgára a munkavállaló csak akkor bocsátható, ha az alapképzésben részt vett. Ebben az esetben az alapképzés alól mentesség nem adható.

(8)150 Nem minősül sikertelennek az a vizsga, amelyről a vizsgázó távol maradt és a távolmaradásának okát a munkáltatója három munkanapon belül a vizsgáztató szervezet felé igazolja.

(9)151 A vasúti társasági vizsgák esetében a vizsgaeredményeket a vizsgáztatást végzőnek a vizsgaközpont nyilvántartási rendszerében az időszakos vizsga utolsó napján rögzítenie kell.

VI. Fejezet

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

29. A képzések és a vizsgák okmányai

32. § (1)152 Az alapképzések és az időszakos oktatások okmányainak kötelező adatait az képzési módszertani központ a holnapján teszi közzé.

(1a)153 Az alapvizsga vizsgajegyzőkönyvének, a vizsgaigazolásnak és az időszakos vizsga vizsgajegyzőkönyvének kötelező adatait a vizsgaközpont a honlapján teszi közzé.

(2)154 A hatóság és a vizsgaközpont az (1) bekezdés szerinti okmányok tekintetében kötelezően alkalmazandó formanyomtatványt, vagy a vizsgaközpont – a hatóság egyetértésével – az adatokat kódolt formában tartalmazó, a hatósági ellenőrzésre alkalmas kártyaformátumú igazolványt is rendszeresíthet.

(3) Az alapképzésre jelentkezéskor a jelentkezőről az 5. melléklet szerinti adattartalommal a képzőszervezet képzési jelentkezési lapot tölt ki.

(4) A képzőszervezetnek a képzés indításakor képzési naplót kell nyitni és azt a képzés tartama alatt, folyamatosan vezetni kell.

(5) A képzőszervezetnek a vasúti járművezetők gyakorlati képzéséről a képzésben részt vevőkről résztvevőnként naplót kell nyitni és azt a képzés tartama alatt, folyamatosan vezetni kell.

(6) A regisztrált szervezetnek az időszakos oktatásokról, az oktatás ismeretanyagáról, valamint az azon részt vevő munkavállalókról oktatási naplót kell vezetni. Az időszakos oktatásokon való részvételről, valamennyi munkavállalóról külön adatlapot kell vezetni.

33. §155 (1)156 Az alapvizsgára való jelentkezés szabályait a vizsgaszabályzatban kell meghatározni. Az alapvizsgáról – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – hárompéldányos jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv eredeti példányát a vizsgáztató szervezet, egy másolati példányát a képzőszervezet, továbbá egy másolati példányát a vizsgázót alkalmazó vasúti társaság 15 évig köteles megőrizni. A vizsgadolgozatokat a vizsgáztató szervezet 1 évig köteles megőrizni.

(2)157 Amennyiben a képzőszervezet azonos a vizsgázót alkalmazó vasúti társasággal, az alapvizsgáról kétpéldányos jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek eredeti példányát a vizsgáztató szervezet, másolati példányát a képzést végző vasúti társaság köteles megőrizni.

(3)158 Az időszakos vizsgáról négypéldányos vizsgajegyzőkönyvet kell készíteni. Annak eredeti példányát a vizsgáztató szervezet, egy másolati példányát a regisztrált szervezet, egy másolati példányát a vizsgázó őrzi, egy másolati példányát a vizsgáztató szervezet a vizsgázót alkalmazó vasúti társaságnak megküldi. Az időszakos vizsgáról szóló vizsgajegyzőkönyv a következő eredményesen teljesített időszakos vizsga után selejtezhető.

(4)159 Az alapvizsgát és időszakos vizsgát tett munkavállalók nyilvántartása a vizsgáztató szervezet adatszolgáltatása alapján a hatóság és az alkalmazó vasúti társaság feladata. A vizsgázók, valamint az alap- és időszakos vizsgák adatait tartalmazó nyilvántartások, anyakönyvek nem selejtezhetők, és elektronikus úton is nyilvántarthatók.

(5)160 A vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakör vonatkozásában létesített új munkaviszony esetén az új foglalkoztató vasúti társaság jogosult a munkavállaló képzettségének, képesítéseinek, tapasztalatának és szakmai alkalmasságának bizonyítékául szolgáló összes okmány megismerésére, adattartalmának kezelésére, tárolására. Az új foglalkoztató vasúti társaság a vasúti társasági vizsgák esetében, a vizsgaszabályzatában rögzített eljárásrend szerint figyelembe veheti a más társaságnál a társasági vizsgákon megszerzett képesítéseket. A vizsgaközpont a munkavállaló vasúti társasági vizsgáinak elismeréséről a vizsgaközpont vizsgaszabályzatában rögzítettek alapján dönt.

34. § (1)161 A sikeres alapvizsga eredményéről a vizsgáztató szervezet a vizsgázó részére vizsgaigazolást ad, amely alapján a hatóság – ha a vasúti járművezetői engedélyről és vasúti járművezetői tanúsítványról szóló rendelet szerint szükséges – hatósági igazolványt állít ki. Az időszakos vizsga eredményéről a vizsgáztató szervezet a vizsgázó részére vizsgajegyzőkönyvet állít ki. Az alapvizsgáról és az utolsó időszakos vizsgáról szóló igazolásokat a munkavállaló köteles magánál tartani és a hatóság felszólítására felmutatni. Az alapvizsgáról és utolsó időszakos vizsgáról szóló igazolásnak minősül a biztonsági okmányként kiadott vasúti járművezetői tanúsítvány is.

(1a)162 A vizsgáztató szervezet kérelemre a névváltozás folytán, valamint az elveszett, a megrongálódott, vagy egyéb okból használhatatlanná vált vizsgaigazolásról, illetve vizsgajegyzőkönyvről másodlatot állít ki.

(2) A hatóság kérelemre

a) a betelt, az elveszett, a megrongálódott, a névváltozás folytán vagy egyéb okból használhatatlanná vált hatósági igazolás helyett új igazolást állít ki, vagy

b)163

(3)164 Amennyiben a bíróság jogerős ítéletével a munkavállalót 2 évet nem meghaladó időtartamú letöltendő szabadságvesztésre ítélte, vagy foglalkozása körében elkövetett bűncselekménye miatt 2 évet nem meghaladó időtartamra foglalkozásától, vagy járművezetéstől eltiltotta, a hatóság az igazolás vagy a vizsgajegyzőkönyv hatályát felfüggeszti, az igazolást, vagy a vizsgajegyzőkönyvet a bíróság jogerős ítéletében meghatározott időtartamra bevonja, az időtartam lejártát követően a munkavállaló kérelmére az igazolást, vagy a vizsgajegyzőkönyvet a munkavállalónak visszaadja, a felfüggesztést megszünteti.

(4)165 Ha a bíróság a munkavállalót a vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalóként a foglalkozása körében elkövetett bűncselekménye miatt 2 évet meghaladó időtartamú letöltendő szabadságvesztésre ítélte, vagy foglalkozástól, valamint a vasúti jármű vezetésétől 2 évet meghaladó időtartamra eltiltotta, a munkavállalónak alapképzésben kell részt vennie, és új alapvizsgát kell tennie. Ebben az esetben alapképzés alól mentesség nem adható. Új hatósági igazolás csak a sikeres vizsgát követően állítható ki.

30. A honosítás

35. § (1) A külföldön szerzett vasúti képesítés honosításáról – az érdekelt személy kérelmére – a hatóság dönt.

(2)166 A nem magyar állampolgár kérelmező magyar nyelv ismeretének szintjét az államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány kibocsátására jogosult akkreditált vizsgaközpont bírálja el.

(3)167 A honosításhoz szükséges benyújtandó dokumentumok megegyeznek a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvényben meghatározott dokumentumokkal.

(4)168 A hatóság az (1) bekezdésben meghatározott döntését másolatban megküldi a vizsgaközpontnak és a képzési módszertani központnak.

30/A. 169 Az alapképzésre és alapvizsgákra vonatkozó eltérő szabályok új, vagy átalakított vasúti infrastruktúra, új vasúti jármű vagy a vasútbiztonsági szabályok megváltozása esetén

35/A. § (1)170 Új vasúti pálya, vasúti biztosító berendezés, vonatbefolyásoló rendszer, valamint vontatási energia ellátó rendszer (továbbiakban együtt: vasúti infrastruktúra) építése esetén a hatósági használatbavételi engedély kiadásáig a pályahálózat-működtető az új vonalra vonatkozó előképzési programot dolgoz ki, azt a kivitelezési munkálatok ideje alatt legalább évente felülvizsgálja, módosítja és azt közzéteszi, valamint erről a vasúti társaságokat, a hatóságot, a Vasúti Képzési Módszertani Központot és a vizsgaközpontot írásban értesíti. A pályahálózat-működtető előképzési programja tartalmazza a vasúti infrastruktúra lényeges jellemzőit, továbbá az útvonalkönyv és a menetrendi segédkönyv kiegészítésére szolgáló adatokat.

(2)171 A vasúti társaság, amelynek munkavállalói számára az új vasúti pályahálózat-ismeret a munkavégzésnek feltétele, az előképzési program alapján megszervezi a vizsgabiztosok, a vasútszakmai oktatók, a különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktatók és a munkavállalók részére a vasúti pályahálózat-ismeretre vonatkozó elméleti képzést, az Fktv.-ben foglaltakra is figyelemmel. Kontaktórás képzés során digitális tananyag, valamint oktatófilm abban az esetben alkalmazható, ha a képzési módszertani központ jóváhagyta, amelynek során a képzési módszertani központ a digitális tananyagnak, valamint az oktatófilmnek az adott képzés vasútszakmai tartalmának való megfelelőségét vizsgálja. Az elméleti képzést az előképzési program alapján bármely vasútszakmai oktató vagy különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktató is megtarthatja, akinek általános vasúti pályahálózat-ismereti vagy forgalmi képesítése van.

(3)172 A képzést követően a vasúti társaság saját hatáskörében szervez vasúti pályahálózat ismereti elővizsgát, és ad ki elővizsga-igazolást a sikeres vizsgázóknak. A sikeres elővizsgát tett munkavállalókat a vasúti társaság, vagy képzőszerv a hatóságnak bejelenti. A vasúti társaság által szervezett vasúti pályahálózat ismereti elővizsga az azt követő alapvizsgáig, de legfeljebb egy évig érvényes. Az elővizsga legfeljebb 3 alkalommal ismételhető meg a kivitelezési munkák előrehaladásának ütemében. A kivitelezési munkák elhúzódása esetén az elővizsgák ismétlésére vonatkozó korlátozás alól – az ismétlési lehetőségek számának növelése érdekében – a vasúti társaság, vagy vasúti pályahálózat működtető kérelme alapján a hatóság felmentést adhat. A vasúti társaság elővizsgákat a hatósági használatbavételi engedély kiadását követő legfeljebb 180 napig szervezhet.

(4) A vasúti társaság, vagy képzőszerv által szervezett elővizsgán vizsgabiztosként olyan, már vizsgabiztosi névjegyzékben szereplő vizsgabiztos szerepelhet, aki a képzésen maga is részt vett.

(5)173 A vasúti járművezetői gyakorlatot az új pályán úgy is lehet teljesíteni, hogy a vasúti járművön nincs olyan vasútszakmai oktató, különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktató, vagy vasúti járművezető, aki rendelkezik az adott vasúti pályahálózatra vonatkozó érvényes vasúti járművezetői tanúsítvánnyal. A vasúti járművezetői gyakorlat megtörténhet építési forgalom, korlátozott szolgáltatási szintű forgalmi körülmények, vagy üzemi próba alatt is, a vasúti pálya használatbavételi engedélyének véglegessé válását megelőzően. Az előírt gyakorlat megszerzését követően a vasúti vizsgabiztos és vasútszakmai oktató, különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktató kérheti a munkáltatójától, hogy a vasúti pályahálózat ismeretet a vasúti járművezetői tanúsítványba bevezesse.

(6) A jelen §-ban meghatározott értesítési és bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a munkavállaló az új pályahálózaton a pályahálózat ismereti vizsgához kötött munkakörben nem foglalkoztatható.

(7)174 Az elővizsgát követő alapvizsga csak a vizsgához kapcsolódó vizsgamegnevezés meghatározását követően szervezhető. Az elővizsgával rendelkező munkavállaló mentesül a vonalismereti képzésen történő részvételi kötelezettség alól és e nélkül bejelenthető alapvizsgára.

35/B. § (1)175 Vasúti infrastruktúra korszerűsítése esetén a hatósági használatbavételi engedély kiadásáig a pályahálózat-működtető a korszerűsítéssel érintett vonalra vonatkozó előképzési programot dolgoz ki, azt a korszerűsítési munkálatok ideje alatt legalább évente felülvizsgálja, szükség esetén módosítja, közzéteszi, és erről a vasúti társaságokat, a hatóságot, a Vasúti Képzési Módszertani Központot és a vizsgaközpontot írásban értesíti. Az előképzés elméleti képzés. A pályahálózat-működtető által készített előképzési program tartalmazza az infrastruktúra – átalakítás során vagy annak eredményeként bekövetkező – lényeges jellemzőit, továbbá az érvényes útvonalkönyv és a menetrendi segédkönyv módosítását.

(2)176 A vasúti társaság, amelynek munkavállalói számára az átalakított vasúti pályahálózat-ismeret a munkavégzésnek feltétele, az előképzési program alapján megszervezi a vizsgabiztosok, vasútszakmai oktatók, különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktatók és a munkavállalók részére a vasúti pályahálózat-ismeretre vonatkozó elméleti képzést, az Fktv.-ben foglaltakra is figyelemmel. Kontaktórás képzés során digitális tananyag, valamint oktatófilm abban az esetben alkalmazható, ha a képzési módszertani központ jóváhagyta, amelynek során a képzési módszertani központ a digitális tananyagnak, valamint az oktatófilmnek az adott képzés vasútszakmai tartalmának való megfelelőségét vizsgálja. Az elméleti képzést az előképzési program alapján bármely vasútszakmai oktató vagy különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktató is megtarthatja, akinek általános vasúti pályahálózat-ismereti vagy forgalmi képesítése van.

(3)177 A vasúti társaság által szervezett képzésen azok a munkavállalók, vasútszakmai oktatók, különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktatók és vizsgabiztosok vehetnek részt, akiknek az adott vasúti pályára – az átalakítás előtti állapotra – van érvényes vasúti pályahálózat-ismereti vizsgája.

(4)178 A képzést követően – a műszaki átadás-átvételt megelőzően – a vasúti társaság saját hatáskörében szervez vasúti pályahálózat ismereti elővizsgát, és ad ki elővizsga-igazolást a sikeres vizsgázóknak. A sikeres elővizsgát tett vizsgabiztosokat, vasútszakmai oktatókat, különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktatókat és munkavállalókat a vasúti társaság a hatóságnak bejelenti. A vasúti társaság által szervezett vasúti pályahálózat ismereti elővizsga az azt követő alapvizsgáig, de legfeljebb egy évig érvényes. Az érvényes vasúti pályahálózat-ismereti alapvizsga érvényességét a vasúti pályahálózat ismereti elővizsga érvényességének utolsó napjáig meghosszabbítja. Az elővizsga érvényessége új, sikeres elővizsga letételével legfeljebb 3 alkalommal hosszabbítható a korszerűsítési munkák előrehaladásának ütemében. Amennyiben a korszerűsítés az utolsó elővizsga érvényességi idejének lejárta előtt nem zárul le, a sikeres elővizsgák ismétlésére vonatkozó korlátozás alól – az ismétlési lehetőségek számának növelése érdekében – a vasúti társaság indokolt kérelme alapján a hatóság felmentést ad, ha a kérelmező a vasúti pályahálózat korszerűsítési munkálatainak ütemezését bemutatja és igazolja, hogy azok befejezése az elővizsgák érvényessége alatt nem történik meg. Felmentés adható a korszerűsítéssel érintett pályahálózat egy részére is. A felmentés alapján a vasúti társaság elővizsgákat a hatósági használatbavételi engedély kiadását követő legfeljebb 180 napig szervezhet.

(5) A vasúti társaság által szervezett elővizsgán vizsgabiztosként olyan, már vizsgabiztosi névjegyzékben szereplő vizsgabiztos szerepelhet, aki a képzésen maga is részt vett.

(6)179 A vasútszakmai oktató, különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktató az átalakított vonalra vonatkozó ismereteket a sikeres elővizsgát követően oktathatja alapképzésen és időszakos oktatásokon, ha a 8. §-ban meghatározottaknak eleget tesz. Az a vizsgabiztos, aki az elővizsgán vizsgabiztosként vett részt, vagy sikeres elővizsgát tett, az adott vonalra vonatkozó ismeretekből vizsgáztathatja járművezetőket.

(7) Az átalakított pályán a műszaki átadás-átvételt követően csak az átalakított vonalra vonatkozóan sikeres elővizsgát szerzett járművezető vezethet vasúti járművet.

(8)180

(9) A jelen §-ban meghatározott értesítési és bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a munkavállaló az átalakított vasúti pályahálózaton a pályahálózat ismereti vizsgához kötött munkakörben nem foglalkoztatható.

(10)181 Az elővizsgát követő alapvizsga csak a vizsgához kapcsolódó vizsgamegnevezés meghatározását követően szervezhető. Az elővizsgával rendelkező munkavállaló mentesül a vonalismereti képzésen történő részvételi kötelezettség alól és e nélkül bejelenthető alapvizsgára.

35/C. §182 (1)183 Az üzembentartó által üzemeltetni kívánt, üzemeltetett új vasúti jármű előzetes típusengedélyezését, típusengedélyezését vagy már meglévő jármű típusengedélyezését, vagy átalakítási engedélyezését követően és az üzembehelyezési engedélyt megelőzően, vagy olyan történelmi és muzeális vasúti jármű esetén, amely nem különleges menetre vonatkozó üzembehelyezési engedéllyel vesz részt a vasúti forgalomban, a vasúti jármű üzembentartója magyar nyelvű előzetes képzési programot készít a vasúti járműre vonatkozóan. A vasúti jármű üzembentartója az előzetes képzési programot tájékoztatásul a hatóságnak megküldi és erről a hatóságot értesíti.

(2)184 A vasúti jármű üzembentartója az előzetes képzési program alapján megszervezi a vizsgabiztosok, vasútszakmai oktatók, különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktatók és más vasúti járművön gyakorlatot szerzett vasúti járművezetők részére a vasúti járműismeretre vonatkozó elméleti képzést. Kontaktórás képzés során digitális tananyag, valamint oktatófilm abban az esetben alkalmazható, ha a képzési módszertani központ jóváhagyta, amelynek során a képzési módszertani központ a digitális tananyagnak, valamint az oktatófilmnek az adott képzés vasútszakmai tartalmának való megfelelőségét vizsgálja. Ezen a képzésen a résztvevők száma a hatóság engedélye nélkül a 30 főt nem haladhatja meg. A képzés megtartásához nem szükséges vasútszakmai oktató, különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktató.

(3)185 A képzést követően a vasúti jármű üzembentartója saját hatáskörében szervez vasúti járműismereti elővizsgát, és ad ki elővizsga-igazolást a sikeres vizsgázóknak. A sikeres elővizsgát tett munkavállalókat a vasúti jármű üzembentartója, vagy a képzőszerv a hatóságnak bejelenti. A vasúti társaság által szervezett vasúti járműismereti elővizsga az azt követő alapvizsgáig, de legfeljebb egy évig érvényes. Sikeres elővizsga nem ismételhető. A vasúti társaság elővizsgákat legfeljebb egy évig szervezhet.

(4) A vasúti jármű üzembentartója által szervezett elővizsgán vizsgáztatóként eljárhat olyan személy is, aki nem került a hatóság részéről vizsgabiztosként kinevezésre. Az alapvizsga lebonyolítására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.

(5)186 Az elővizsgát követő alapvizsga csak a vizsgához kapcsolódó vizsgamegnevezés meghatározását követően szervezhető. A próbafutáson résztvevő elővizsgával rendelkező munkavállaló mentesül a típusismereti képzésen történő részvételi kötelezettség alól és e nélkül bejelenthető alapvizsgára.

(6) A jelen §-ban meghatározott értesítési és bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a munkavállaló a vasúti pályahálózaton nem jogosult az új vasúti jármű közlekedtetésére.

35/D. §187 (1) Amennyiben a vasútbiztonsági szabályok megváltoznak, a pályahálózat működtető vagy a vasúti társaság köteles az új képzési program alapján megkezdeni azoknak a munkavállalóknak a képzését, akiknek a biztonsági szabályok változása a munkakörükre vonatkozó képzési programban meghatározott ismeretanyag változását eredményezi, és a biztonsági szabályok ismerete a munkavégzés feltétele.

(1b)188 A megváltozott vasútbiztonsági szabályok következtében szükségessé vált képzés nem szervezhető a 2. mellékletben meghatározott minimális óraszámkeret terhére.

(2)189 A megváltozott biztonsági szabályokra vonatkozó képzést olyan vasútszakmai oktató, különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktató is megtarthatja, aki a módosítást megelőzően rendelkezett az adott biztonsági szabályzatra vonatkozóan képesítéssel.

(3) Az eltérés alapvizsgán vizsgabiztosként olyan, már vizsgabiztosi névjegyzékben szereplő vizsgabiztos szerepelhet, aki a módosítást megelőzően vizsgáztatott az adott biztonsági szabályzat ismeretanyagából.

(4) Az alapvizsga érvényességét a hozzá kapcsolódó eltérés alapvizsga nem hosszabbítja meg.

(5) A megváltozott biztonsági szabályok alkalmazásának feltétele, hogy legalább annyi munkavállaló sikeres vizsgát tegyen, amennyi elegendő ahhoz, hogy egy munkavégzési helyen és munkakörben legalább háromnapi folyamatos szolgálatot képesek legyenek ellátni.

30/B. 190 Egyeztetési eljárás

35/E. § (1)191 A vizsgáztató szervezet, illetve a képzési módszertani központ képzéssel, vizsgáztatással kapcsolatosan meghozott döntéseivel kapcsolatban – írásban – egyeztetési eljárás kezdeményezhető a döntés meghozatalától számított 5 napon belül.

(2) Egyeztetést kezdeményezhet:

a) a képzésben résztvevő személy,

b) a képzőszervezet,

c) a regisztrált szervezet,

d) a vizsgázó,

e) a vizsgázó munkáltatója.

(3)192 A vizsgáztató szervezet az egyeztetés eredményéről írásban értesíti az egyeztetést kezdeményezőt.

30/C. 193 Egyéb vasúti hatósági képzések

35/F. §194 A vasúti és a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő egyéb vasúti hatósági képzéseket a 10. melléklet tartalmazza. Az egyéb vasúti hatósági képzések a hatóság által a képzési programok jóváhagyásának a képzési módszertani központ honlapján közzétett szempontrendszere alapján jóváhagyott képzési program alapján végezhetők.

30/D. 195 Zárt rendszerű elektronikus távoktatás

35/G. § (1) A hatóság évente legalább egy alkalommal – a Közlekedési Szakértői Testület szakmai javaslata alapján – pályázatot hirdet az e-learning rendszerű képzésben alkalmazható zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszer (a továbbiakban: Rendszer) és az e-learning rendszerű képzéshez szükséges digitális tananyagok (a továbbiakban: Tananyag) tanúsításának, minősítésének megszerzésére.

(2) A pályázati kiírást közzé kell tenni a hatóság honlapján. A pályázatok beadásának határideje a kiírástól számított 30 nap.

(3) A hatóság az akkreditáció megszerzésére irányuló pályázattal kapcsolatos döntését a Közlekedési Szakértői Testület állásfoglalásának figyelembevételével hozza meg. A pályázatokat a beérkezés sorrendjében abból a szempontból vizsgálja, hogy megfelelnek-e

a) a Rendszer vonatkozásában

aa) a jogszabályi követelményeknek,

ab) a pályázati kiírásnak;

b) a Tananyag vonatkozásában

ba) a jogszabályi követelményeknek,

bb) a pályázati kiírásnak, és

bc) színvonala és kidolgozottsága tekintetében – ideértve, de nem kizárólagosan a speciális pedagógiai és didaktikai elvárásokat, valamint az animációk és tesztek színvonalát és mennyiségét – elérik az adott képzésen korábban akkreditált tananyagok átlagos színvonalát.

(4) Akkreditálni a Rendszert és valamely képzés tantárgy vagy a tantárgy témaköreinek elméleti ismeretanyagát megfelelően feldolgozó e-learning Tananyagot lehet. Az akkreditálásra benyújtott Rendszernek és a Tananyagnak meg kell felelnie a 35/H. §-ban előírt követelményeknek és az (1) bekezdés szerinti pályázati kiírásnak.

(5) A sikeres akkreditáció eredményeként a hatóság a Rendszert vagy Tananyagot a képzési tevékenység során felhasználhatónak minősíti, és akkreditációs számmal látja el.

(6) Az akkreditáció eredményét a beadási határidőtől számított 60 napon belül kell közzétenni. A Rendszer és a Tananyag akkreditációjának érvényességi ideje legfeljebb 38 hónap a kihirdetést követően.

(7) Az akkreditáció időbeli hatálya alatt a Rendszer és a Tananyag akkreditációját megszerző pályázó köteles gondoskodni a tantervi és jogszabályi megfelelőségről. A hatóság a Rendszer és a Tananyag változtatásait ellenőrizheti.

(8) Amennyiben az akkreditált Rendszer vagy Tananyag a (7) bekezdés szerinti kötelező módosítása szerinti változata az erre vonatkozó felszólítást követő 15 napon belül sem felel meg a jogszabályi, tantervi, akkreditációs előírásoknak, a hatóság a Rendszer vagy a Tananyag akkreditációját visszavonja.

(9) A hatóság az akkreditált Rendszerek és a Tananyagok listáját és akkreditációs számát honlapján közzéteszi.

35/H. § (1) Az e-learning rendszerű képzésben alkalmazható Rendszer akkor akkreditálható, ha

a) a pályázó az akkreditációs időszak teljes idejére igazolja a tanúsított Rendszer jogszerű felhasználhatóságát legalább ezer egyidejű felhasználóra vonatkozóan,

b) a Rendszerhez és a tanulók részére a folyamatban lévő aktuális képzések Tananyagaihoz folyamatos, időkorlátozás nélküli tanulói hozzáférést biztosít,

c) a hatóság részére a Rendszerhez és annak minden Tananyagához folyamatos, időkorlátozás nélküli hozzáférést biztosít,

d) adatbázisában rögzíti a tanuló aktuális képzésben történő előrehaladását, a Rendszerben eltöltött idejét, értékeli és rögzíti a tanulónak a Tananyagban szereplő ellenőrző kérdésekre adott válaszait, eredményeit, a tanuló Rendszerben történő kötelező regisztrációját követően a tanuló egyedi azonosítójával a Rendszerbe történő belépéseit, ideértve a tanulói számítógép IP címének naplózását is, azzal, hogy a tanuló Rendszerben eltöltött idejét rögzíteni kell,

e) az e-learning képzésben részt vevő tanuló adatait tartalmazó állomány a hozzáférés kiadását követően haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül elküldésre kerül a hatóság által meghatározott módon a hatóság és a vasúti vizsgaközpont részére,

f) a Rendszer a tanuló e-learning képzésének befejezésekor – képzési igazolás kiállításával egyidejűleg – a tanuló adatait és képzésének leíró adatait az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott, a hatóság által meghatározott szabványos XML formátumú és adattartalmú állomány (a továbbiakban: e-learning képzési statisztika) tudja tárolni; valamint biztosítja a képzőszervezetet – az e-learning képzési statisztika tekintetében – terhelő 5 éves megőrzési kötelezettséget, valamint az igazolás haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül a vizsgaközpont részére a hatóság által meghatározott módon történő megküldését,

g) a Rendszer a tanuló e-learning képzésének befejezésekor automatikusan kiállítja, és az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel látja el az e-learning képzési igazolást a képzőszervezet által meghatározott adattartalommal; a kiállított e-learning képzési igazolást a Rendszernek a kiállítást követően haladéktalanul el kell küldenie vagy letölthetővé kell tennie a tanulónak; az így előállított e-learning képzési igazolást a képzőszervezetnek legalább 5 évig kell megőriznie, valamint a Rendszernek az e-learning képzési igazolás kiállítását követően haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül el kell küldenie a hatóság által meghatározott módon a vasúti vizsgaközpont részére,

h) biztosítja – a hatóság által rendelkezésre bocsátott – kiegészítő ismeretanyag képzéshez történő hozzáadását,

i) a képzési folyamat megszakítható és az egyéni azonosítást követően folytatható,

j) a fejezetek végén kérdésbankból véletlenszerűen önellenőrző tesztet biztosít a tanuló számára, valamint

k) az önellenőrző tesztek a tanuló által a képzési folyamatban tetszőleges számban ismételhetőek.

(2) A képzés Tananyaga akkor megfelelő, ha

a) az – az e-learning tananyagokra vonatkozó speciális pedagógiai és didaktikai elvárásokra figyelemmel – olyan mennyiségű és színvonalú animációval, valamint önellenőrző teszttel van elkészítve, hogy az előírt ismeretanyagot egy átlagos képességű tanuló külső segítség nélkül is el tudja sajátítani, és megszerzett tudásának megfelelőségéről önállóan meg tud győződni,

b) a képzésen belül a Tananyag modulárisan épül fel oly módon, hogy egy átlagos képességű tanulónak képesnek kell lennie bármely modul egyszerre történő elvégzésére, és a modulokat fejezetekbe kell szervezni olyan módon, hogy egy fejezet legfeljebb tíz modult tartalmazhat.

VII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

31. Hatálybalépés

36. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(2)196 Ez a rendelet az 1. melléklet I/1.–I/106. sorszám alatti, a II.1./1.–II.1./44. sorszám alatti, a II.2.1./1–II.2.1./32. sorszám alatti, a II.2.2./1–II.2.2./43. sorszám alatti, a II.2.3./1–II.2.3./35. sorszám alatti, a II.2.4./1.–II.2.4./32. sorszám alatti, a II.2.5./1.–II.2.5/6. sorszám alatti, valamint a III/1. sorszám alatti munkakörök tekintetében 2013. január 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

32. Átmeneti rendelkezések

37. § (1)197 Az e rendelet hatálybalépésekor érvényes, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tevékenység végzésére vonatkozó szakvizsga, alapvizsga, időszakos vizsga és hatósági vizsga érvényességét e rendelet nem érinti, azok az eredeti érvényességi idejük alatt jogosítanak az adott tevékenység végzésére.

(2)198 Az egyes vasúti közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 22/2015. (V. 6.) NFM rendelet (a továbbiakban: Módr1.) hatálybalépését199 követően a 6. melléklet követelményeit az országos pályahálózaton közlekedő vasúti járművezetői alapképzés képzési programjában 2015. július 1-jétől kell alkalmazni.

(3)200 A Módr1. 23. §-ában meghatározott, a vizsgabiztosok kijelölésére vonatkozó rendelkezéseket 2016. január 1-jétől kell alkalmazni.

(4)201 Azon oktatókra és vizsgabiztosokra, akik e rendelet hatálybalépésekor legalább 5 éves oktatói, illetve vizsgabiztosi gyakorlattal rendelkeznek, és e tevékenységüket e rendelet hatálybalépésekor is végzik, a 8. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 14. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezéseket a (3) bekezdésben meghatározott időponton túl sem kell alkalmazni.

(5)202 A vasúti vizsgaközpont a Vizsgaszabályzatot és Eljárási Rendet a Módr1. hatálybalépését203 követő 90 napon belül köteles jóváhagyásra benyújtani.

(6) Azon országos vasúti pályahálózaton vasúti járművet vezető vasúti járművezetők továbbképzésére, akik e rendelet hatálybalépésekor járművezetésre jogosító, hatóság által kibocsátott okmánnyal rendelkeznek, nem vonatkozik a 3. melléklet 2. pontjában, a képzésben való részvétel feltételeként előírt középiskolai végzettség abban az esetben, ha a rendelet hatálybalépésétől számított 5 éven belül vizsgát tesz.

(7)204 A vasúti társaság a 2013. január 1-jétől az e rendelet hatálya alá tartozó, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól szóló 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet módosításáról szóló 5/2013. (II. 12.) NFM rendelet (a továbbiakban: módosító rendelet2) hatálybalépésekor205 érvényes alapvizsgák, szakvizsgák, időszakos vizsgák jegyzőkönyveit és mellékleteit a módosító rendelet2 hatálybalépését követő 6 hónapon belül átadja a vizsgaközpontnak és az adatokat a 32. § (2) bekezdés szerinti formanyomtatványra rávezeti.

(8)206 A rendelet 3. mellékletében meghatározott alapképzések vizsgáztatásához a vizsgatételek, vizsgakérdések, vizsgafeladatok összeállításához a szükséges utasításokat, kiegészítő utasításokat, végrehajtási utasításokat, segédkönyveket, illetve a kapcsolódó szabályozásokat, rendelkezéseket, kezelési szabályzatokat (távközlő-, biztosítóberendezés) és azok módosításait az utasítás kezelője, felelőse, a vasúti járművek magyar nyelvű üzemeltetési leírásait és azok módosításait a jármű üzemben tartója a Módr1. hatálybalépését207 követő 3 hónapon belül elkészítteti és átadja a vizsgaközpontnak.

(9)208 A Módr1. hatálybalépésekor209 érvényes egyszerűsített képzési engedélyek érvényességi ideje a képzési engedély kiadásának napjától számított 5 évre módosul.

(10)210 Azon, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő ellenőrző tevékenységet vagy szakmai felügyeleti munkakört ellátó munkavállalónak, valamint oktatónak, aki a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól szóló 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet módosításáról szóló 10/2012. (II. 15.) NFM rendelet (a továbbiakban: módosító rendelet) hatálybalépését211 megelőzően az időszakos vizsga alól mentesült, 2012. december 31-ig érvényes alapvizsgával kell rendelkeznie, majd a 22. § (1) bekezdésben előírtakat kell alkalmazni a hatálybalépést követően indult és megismételt eljárásokban.

(11)212 E rendeletnek a módosító rendelettel megállapított rendelkezéseit a módosító rendelet hatálybalépése után indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(12)213 A 3. melléklet alkalmazása szempontjából a műszaki és forgalmi elméleti vasútszakmai oktatók elméleti vasútszakmai oktatónak, a műszaki és forgalmi gyakorlati vasútszakmai oktatók gyakorlati vasútszakmai oktatónak minősülnek.

(13)214 Azon mozdonyvezetők esetében, akik az egyes vasúti közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 33/2016. (VIII. 2.) NFM rendelet hatálybalépése215 előtt szereztek vasúti járművezetői engedélyt, a nyelvismeretet teljesítettnek kell tekinteni.

(14)216 A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól szóló 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet módosításáról szóló 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelettel megállapított, a vizsgáztató szervezetre, valamint a vasúti társasági vizsgára vonatkozó rendelkezéseket a (15) bekezdésben foglaltak kivételével 2019. január 1-jétől kell alkalmazni.

(15)217 A vasúti társasági vizsgára vonatkozó rendelkezéseket az időszakos vizsgáztatás vonatkozásában 2020. január 1-jétől kell alkalmazni, ha a vasúti társaság és a vizsgaközpont közötti megállapodás alapján a típusismeret, a vonal- és az állomásismeret modulok esetében a vizsgáztató szervezet 2019. december 31-ig a vizsgaközpont. A vasúti társaság a megállapodás tényét a vizsgáztatási utasításban szerepelteti, amelyet a megállapodás megkötéstől számított 15 napon belül megküld a hatóságnak.

(16)218 A vasúti, légi- és víziközlekedéssel kapcsolatos képzésekről szóló miniszteri rendeletek módosításáról szóló 43/2021. (IX. 8.) ITM rendelettel (a továbbiakban: Módr2.) megállapított 3. melléklet I/A. és II.1/A. táblázatait az alapvizsgáztatás vonatkozásában a 35/D. § szerinti eltérés alapvizsgák kivételével 2021. november 1-jétől, az időszakos vizsgáztatás és a 35/D. § szerinti eltérés vizsgáztatás vonatkozásában 2022. július 1-jétől indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(17)219 A Módr2.-vel megállapított 9. § (1) és (1a) bekezdéseit 2021. november 1. napjától indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

33. Az Európai Unió jogának való megfelelés

38. §220 (1)221 Ez a rendelet

a)222 – a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvénnyel együtt – a vasútbiztonságról szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelv 13. cikk (1) bekezdésének,

b) a közösségi vasúti rendszereken mozdonyokat és vonatokat működtető mozdonyvezetők minősítéséről szóló, 2007. október 23-i 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk (1) bekezdésének, 3. cikk l) pontjának, 11. cikk (4) bekezdésének, 13. cikkének, 16. cikk (2) bekezdésének, 19. cikk (1) bekezdés d), e) és i) pontjának, 20. cikk (2) bekezdésének, 23. cikk (1)–(3) és (5)–(8) bekezdésének, 25. cikkének, 30. cikkének és 37. cikk 3. és 4. pontjának, a III–VII. mellékletének, valamint a VI. melléklet 8. pontjának,

c) a 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az általános szakmai ismeretekkel, az egészségi állapottal, valamint az engedélyekkel kapcsolatos követelmények tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. június 24-i 2014/82/EU bizottsági irányelv 1. cikk 2. és 3. pontjának,

d) a 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a nyelvi követelmények tekintetében történő módosításáról szóló, 2016. június 1-jei (EU) 2016/882 bizottsági irányelvnek

e)223 a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a rendelet

a) a 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban a mozdonyvezetők képzésében részt vevő képzési központok elismerésére, a mozdonyvezetők vizsgáztatóinak elismerésére és a vizsgák szervezésére vonatkozó feltételekről szóló, 2011. november 22-i 2011/765/EU bizottsági határozat,

b)224

c)225 a közösségi vasúti rendszereken mozdonyokat és vonatokat működtető mozdonyvezetők minősítéséről szóló 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv VI. mellékletének módosításáról szóló, 2019. április 5-i (EU) 2019/554 bizottsági rendelet

d)226 az Európai Unió vasúti rendszerének forgalomüzemeltetés és -irányítás alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról és a 2012/757/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. május 16-i (EU) 2019/773 bizottsági végrehajtási rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

34. Hatályon kívül helyező rendelkezések

39. § (1)227

(2)228

1. melléklet a 19/2011. (V. 10.) NFM rendelethez229

A rendelet alkalmazásakor figyelembe veendő munkakörök, feladatkörök és munkaköri csoportok

I. Országos jelentőségű vasútvonalak, térségi és saját célú vasúti pályahálózat, iparvágány, különleges kötöttpálya-hálózat

 

A

B

Sorszám

Munkakör

Feladatkör

Vasúti pálya üzemeltetésével összefüggő munkakörök

1.

Forgalmi csomóponti vezető

Állomási technológiák készítése, a közlekedés biztonságával összefüggő feladatok végrehajtásának szervezése, irányítása, ellenőrzése, felügyelete.

2.

Állomásfőnök I–III.

3.

Forgalmi koordinátor

4.

Forgalmi technológus

5.

Térfőnök

6.

Ügyeletes tiszt (forgalmi)

7.

Vasútüzem-vezető, üzemvezető

A vasúti, a különleges kötöttpályás közlekedési tevékenység és a turisztikai hajtány szakmai irányításának ellátása.

8.

Hálózati fő üzemirányító

A vasúti pályahálózaton a vonatközlekedés hálózati, illetve területi lebonyolításának irányítása, felügyelete.
Összefogja az operatív vonatforgalmi tervezést, mellyel biztosítja a hálózaton és a területeken történő optimális kapacitás kihasználást, felügyeli a vonatok fontossági sorrendjének betartását.
Kapcsolatot tart, információt cserél a szomszédos vasutakkal a határforgalomban közlekedő valamennyi ki- és belépő vonatról.

9.

Tervező főirányító

10.

Területi fő üzemirányító

11.

Rendkívüli helyzeteket kezelő irányító

12.

Különleges szabályozást igénylő küldemények irányítója

13.

Forgalmi vonalirányító

A vonatközlekedés tervezése, szabályozása, felügyelete egy vagy több rendelkezési szakaszon. A központi, távkezelt forgalomirányításra berendezett vonalakon a forgalom lebonyolításának irányítása.

14.

Központi forgalomirányító
(a továbbiakban: KÖFI irányító)

15.

Központi forgalom-ellenőrző irányító
(a továbbiakban: KÖFE irányító)

16.

Mellékvonali forgalomirányító
(a továbbiakban: MEFI irányító)

Mellékvonali forgalomirányításra berendezett vonalon a vonatközlekedés tervezése, szabályozása, felügyelete egy vagy több rendelkezési szakaszon.

17.

Mellékvonali rádiós forgalomirányító
(a továbbiakban: MERÁFI irányító)

18.

Forgalmi szolgálattevő (főrendelkező, rendelkező, jelenlétes forgalmi szolgálattevő, Gyermekvasúti állomásfőnök)

Vonatközlekedés, továbbá a tolatás irányítása állomáson és kijelölt szolgálati helyen.

19.

Külső forgalmi szolgálattevő

20.

Naplózó forgalmi szolgálattevő

Állomásokon vasúti szolgálati okmányok és nyilvántartások vezetése.

21.

Állomáskezelő

Megálló-rakodóhelyen, rakodóhelyen szükség esetén forgalmi tevékenység ellátása, a szolgálati hely feladataitól függően.

22.

Vonat fel- és átvevő

Vonat fel- és átvétel végzése, érkező, továbbá induló vonatok okmányainak elkészítése.

23.

Kocsimester (forgalmi)

Tolatási műveletek szervezése, helyszínen történő irányítása és ellenőrzése. A tolatásvezető a tolatás vezetése mellett a kocsirendezői teendőkkel is megbízható.
A gurítási technológia irányítása, a gurítás vezetése (létesített berendezésekkel és jelzőkkel).

24.

Gurításvezető

25.

Tolatásvezető

26.

Egyszerűsített forgalmi tolatásvezető

A saját célú pályahálózaton, iparvágányon, vontatási telepen tolatási műveletek szervezése, helyszínen történő irányítása és ellenőrzése. A tolatásvezető a tolatás vezetése mellett a kocsirendezői teendőkkel is megbízható.

27.

Vonali tolatásvezető, vonatvezető

A saját célú és keskeny nyomközű vasúti pályahálózaton és a csomóponti kiszolgálást végző vonatoknál, továbbá a munkavonatoknál a vonatok közlekedése során forgalmi tevékenység végzése. A szükségessé váló tolatási mozgások lebonyolítása során a tolatásvezetői teendők ellátása.

28.

Vonali kocsirendező

Nem személyszállító vonatnál – a kocsirendezői feladatokon túl – szükség esetén tolatás közben fék-kezelése, figyelő szolgálat és fedezési feladatok végezése.

29.

Kocsirendező

A tolatás-, illetve gurításvezető irányítása alatt a tolatásban (gurításban) részt vevő, kocsirendezői feladatok (járműkapcsoló-, mozgató-, megállító stb.) ellátása, kézi vagy vegyes fékezéssel közlekedő vonatok sebességének tartása és megállásának elősegítése.

30.

Saruzó

31.

Fékező, vonatfékező

32.

Vontatási telepi rendező

A tolatásvezető irányítása alatt a tolatásban részt vevő, kocsirendezői feladatok (járműkapcsoló-, mozgató-, megállító stb.) ellátása vontatási telepen.

33.

Vezető váltókezelő

A helyszíni vagy központi állítású, valamint gurítódombi berendezéshez tartozó váltók állítása, ellenőrzése, őrzése, továbbá a helyi viszonyoktól függően esetleg gondozása, egyes helyeken a helyhez kötött jelzők kezelése, szükség esetén sorompókezelés és a vonatok mozdonyvezetőinek indításra történő felhatalmazása megbízással.

34.

Váltókezelő
(Gyermekvasúti vezető váltókezelő)

35.

Vágányfék-kezelő

Gépesített gurítódomb vágányfékjeinek kezelése a gurításra kerülő egységeknél.

36.

Pilóta

Vonal-, illetve állomásismeret alapján, figyelési kötelezettség teljesítése a vontatójármű vezetője mellett.

37.

Térközőr

Nyíltvonali szolgálati helyen közlekedés szabályozásában való részvétel, térközjelző kezelése, elő- és visszajelentés adása, nyugtázása.

38.

Vonatjelentő őr

39.

Útsorompó-kezelő

Az útátjáró biztosítására szolgáló berendezések kezelése, meghatározott esetekben az útátjáró fedezése.

40.

Jelzőőr

41.

Gyermekvasúti vonatvezető

A Gyermekvasúton közlekedő vonatok közlekedése során forgalmi tevékenység végzése. A vonatnál szolgálatot teljesítő vonatkísérők forgalmi szempontból rendelkezésre jogosult vezetője, szükség esetén tolatást vezet. A fékpróbát megtartja. Figyelő szolgálatot lát el, végzi az induló vonatok mozdonyvezetőinek indításra történő felhatalmazását.

42.

Gyermekvasúti vezető jegyvizsgáló

A Gyermekvasúton közlekedő vonatok közlekedése során – a kereskedelmi tevékenység végzésén kívül – szükség esetén fékezési, figyelési és fedezési feladatokat is ellát.

Távközlő-, erősáramú és biztosítóberendezések fenntartásával összefüggő munkakörök

43.

TEB vezetőmérnök

A vasúti pálya – felsővezeték, vontatási alállomás, biztosítóberendezés, távközlő-berendezés – villamos infrastruktúrájának üzemeltetése (karbantartása, felügyelete) során a feladatok irányítása, szervezése, koordinálása, ellenőrzése.

44.

TEB szakaszmérnök

45.

Biztosítóberendezési technológiai rendszerszakértő

46.

Távközlőmester, beosztott távközlőmester

47.

Erősáramú mester

48.

Erősáramú művezető

49.

Elektrikus

50.

Felsővezeték-szerelő

51.

Felsővezeték-szerelő különleges körülmények között: nagy magasságban, 25 kV feszültség közelében

52.

Biztosítóberendezési vonalellenőr

53.

Blokkmester, beosztott blokkmester

54.

Biztosítóberendezési művezető

55.

Biztosítóberendezési műszerész

56.

Területi biztosítóberendezési diszpécser

Vasúti pálya fenntartásával összefüggő munkakörök

57.

Vezetőmérnök

A vasúti pálya műszaki állapotának előírás szerinti vizsgálata, mérése és ellenőrzése, a feltárt hiányosságok megszüntetése.
A vasúti pálya építése, felújítása és karbantartása során a felügyeleti, diagnosztikai, hibaelhárítási tevékenységek koordinálása, illetve végzése az előírásokban az egyes munkakörökre vonatkozó szabályoknak megfelelően, a vasúti forgalom magas műszaki színvonalon történő lebonyolításának biztosítása érdekében.

58.

Szakaszmérnök

59.

Főpályamester

60.

Pályamester

61.

Vonalkezelő

62.

Technikus

63.

Diszpécser

64.

Vasúti munkavezető

A vasúti pályaszakaszon történő munkavégzés (gyalogbejárás, hídvizsgálat) során a pálya és tartozékain (sín, kapcsolószer, kitérők, vágánykapcsolatok, hegesztések, aljak, ágyazat) végzett tevékenységek megfelelő műszaki színvonalon történő elvégeztetése, illetve a hiányosságok feltárása, helyreállítása a zavartalan vasúti forgalom biztosítása érdekében.

65.

Előmunkás

66.

Vonalgondozó

Személyszállítási szolgáltatással összefüggő munkakörök

67.

Személyszállítási főirányító

A hálózaton vagy annak egy meghatározott területén közlekedő- és a csomópontokon a személyszállító vonatok irányítási felügyelete és az üzemirányító szolgálattal történő koordinációs feladatok ellátása. Közvetlenül a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő rendelkezést pályavasúti dolgozó felé nem ad.

68.

Vezető jegyvizsgáló (belföldi, nemzetközi), vonatvezető

Személyszállító vonatnál szolgálatot végző valamennyi vonatkísérő forgalmi szempontból rendelkezésre jogosult vezetője. A forgalmi helyzettől függően jogosult és kötelezhető a fékpróba megtartására. Szükség esetén tolatást vezet. Meghatározott esetekben végzi az induló vonatok mozdonyvezetőinek indításra történő felhatalmazását, valamint figyelő szolgálatot lát el.

69.

Jegyvizsgáló
(belföldi, nemzetközi)

A jegyvizsgáló személyszállító vonaton – a kereskedelmi tevékenységén kívül – szükség esetén fékezési, figyelési és fedezési feladatokat végez.

70.

Vonatkezelő-levelező, kirakó

Árukezelés és/vagy levélkezelés.

71.

Mozgólépcső (mozgójárda) kezelő

A mozgólépcső üzemeltetése, megindítása, megállítása, felügyelete, az üzembiztos állapot biztosítása.

72.

Mozgólépcső-üzemvezető

Áruszállítási szolgáltatással összefüggő munkakörök

73.

Árutovábbítási üzemirányító

Az árutovábbító vasúti társaság igényeinek függvényében dönt, és intézkedik a hálózatot, illetve a régiót érintő többlet tehervonatok bevezetéséről, valamint a közlekedésre bevezetett tehervonatok lemondásáról. Árutovábbítási szempontból elkészíti, és/vagy jóváhagyja a hatáskörébe tartozó vonatforgalom-, kiszolgáló tehervonatok-, valamint kiszolgáló menetek tervezését és azok módosítását. Elegytorlódás esetén hálózati, illetve régió szinten prioritási szempontokat határoz meg a tehervonatok továbbításának sorrendjére, a pályahálózat működtetővel konzultálva kerülő útirányt jelöl ki. Figyelemmel kíséri a Tehervonati Közlekedési Rend, a szolgáltatások teljesítését. Rendkívüli események bekövetkezése esetén egyeztető és koordinációs tevékenységet végez. Közvetlenül a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő rendelkezést pályavasúti dolgozó felé nem ad.

74.

Árufuvarozási főnök

Árufuvarozási feladatköre mellett a felügyelete alá tartozó munkavállalók vasúti közlekedés biztonságával összefüggő feladatainak szervezése, irányítása és ellenőrzése.

75.

Állomási operatív koordinátor
(árufuvarozás)

Árufuvarozási feladatköre mellett a rakodóhelyek kiszolgálásával kapcsolatos feladatok ellátása, a pályavasúti és a vontatási munkavállalókkal a vonatok közlekedtetéséhez szükséges tevékenységek koordinálása.

76.

Raktárnok

Árufuvarozási feladatköre mellett a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tevékenység ellátása, a kocsik raksúlyváltójának kezelése, tengelyterhelés ellenőrzése, járműmegfutamodás elleni védekezés és kocsik kezelésére vonatkozó bárcák alkalmazása.

77.

Szállítmánykísérő

A küldemény kísérése.

Járművek üzemeltetésével és fenntartásával összefüggő munkakörök

78.

Kocsivizsgálati vezető

Vontatott járművek fenntartásának szervezése, irányítása és koordinálása.

79.

Kocsivizsgálati vezetőmérnök, reszortos

80.

Kocsivizsgáló

Az érkező, induló vonatoknál a vasúti kocsik vizsgálata. Teherkocsik megrakás előtti és kirakás utáni vizsgálata.
Határállomáson a vasúti kocsik átadási, illetve átvételi eljárásban való részvétele.
Az induló vonatok fékpróbája, a fékberendezéseinek és villamos fűtőberendezéseinek ellenőrzése és biztonságos üzemeltetése.

81.

Féklakatos

 

82.

Tengelyátszerelő

 

83.

Villamosfűtési lakatos (szerelő)

 

84.

Művezető (kocsivizsgáló)

A kocsivizsgálói tevékenység szervezése, irányítása, ellenőrzése.

85.

Gépészeti diszpécser

Az üzemmenetben bekövetkezett zavar esetén az egész területre vonatkozóan operatív intézkedések tétele annak érdekében, hogy a vonatközlekedés minél hamarabb tervszerű legyen.

86.

Vontatási telepi rendező

A vontatási telep járműmozgásának szervezése és irányítása.

87.

Vontatási telepi váltókezelő

88.

Árutovábbítási vontatási irányító

Az árutovábbító vasúti társaság igényeinek függvényében, hálózati és területi operatív irányítás mozdonyszolgálati ügyekben.
A rendkívüli helyzetek elhárításánál koordinálja a munkavégzést, együttműködve a vasútvállalatokkal, kárhely parancsnokkal.
Intézkedik a közlekedési zavarok, elegytorlódások feloldásához szükséges gépészeti erőforrások átcsoportosítására, meghatározza a mozdony- és személyzeti fordulóktól való eltérés rendjét.
A hatáskörébe tartozó területen irányítja, és szükség szerint vezényli a rendelkezésre álló vontatójárműveket és személyzetet.

89.

Hálózati, árufuvarozási vontatási főirányító, irányító

A hálózat operatív irányítása mozdonyszolgálati ügyekben.
A rendkívüli helyzetek elhárításánál közreműködik.
Intézkedik a közlekedési zavarok, elegytorlódások feloldásához szükséges gépészeti erőforrások átcsoportosítására, meghatározza a mozdony- és személyzeti fordulóktól való eltérés rendjét.
A hatáskörébe tartozó területen operatívan irányítja, a rendelkezésre álló vontatójárműveket és személyzetet.
Rendkívüli események bekövetkezésekor a vasúti közlekedés operatív irányítási szervezeteinek bevonásával rendelkezik a mozdony- és személyzetfordulók operatív megváltoztatására, a megfelelő segélynyújtó elhárító egységek riasztására és a pályavasúti üzemirányító szolgálattal együtt biztosítja a helyszínre történő közlekedtetésüket és az érintett vasúti társaság területi vezetőinek értesítését.

90.

Területi vontatási főirányító

91.

Mozdonyfelvigyázó

A kijelölt telephelyen a felügyelete alá tartozó vontatási utazószemélyzet irányítása, ellenőrzése, valamint a rendelkezésre álló eszközpark felügyelete a vontatási szolgáltatások biztosítására.
Az üzemmenetben bekövetkezett zavar esetén a területére vonatkozóan operatív intézkedések tétele annak érdekében, hogy a vonatközlekedés minél hamarabb tervszerű legyen.

92.

Külsős mozdonyfelvigyázó

93.

Vontatási reszortos

Vontatójárművek és vasútijármű vezetők felügyelete.

94.

Vontatási (gépészeti) vonalellenőr

Vontatójárművek és vasútijármű vezetők felügyelete vonattovábbítás közben.

95.

Tolópad-vezető

A tolópad üzemeltetése, megindítása, megállítása, felügyelete, az üzembiztos állapot biztosítása, a csörlő működtetése.

96.

Fordítókorong-kezelő

A fordítókorong üzemeltetése, megindítása, megállítása, felügyelete, az üzembiztos állapot biztosítása, a csörlő működtetése.

Vasúti járművezető munkakörök, feladatkörök (normál és széles nyomtávú járművek esetében)

97.

Vasúti járművezető

Az alapvizsgájának megfelelő (vontatási nem, járműtípus, infrastruktúra), önjáró vasúti (motorkocsi, mozdony, munkagép), valamint közúti-vasúti (kétéltű) járművek vezetése.
A járművezetői teendők elvégzésén kívül – azoknál a vonatoknál, amelyek vezető jegyvizsgáló nélkül közlekednek, illetve az árutovábbító vonatoknál – a vonatkísérők rendelkezésre jogosult vezetője.
Vasútüzemi célú hálózaton a vontató-, valamint közúti-vasúti (kétéltű) járművek vezetése, saját célú vasúti pályahálózaton és az állomási Végrehajtási Utasításban rögzített vágányokon kiszolgálás és tolatás végzése.

Vasúti járművezető munkakörök, feladatkörök (keskeny nyomtávú járművek esetében)

98.

Vasúti járművezető

Az alapvizsgájának megfelelő (vontatási nem, járműtípus, infrastruktúra), önjáró vasúti (motorkocsi, mozdony, munkagép), valamint közúti-vasúti (kétéltű) járművek vezetése.
A járművezetői teendők elvégzésén kívül – azoknál a vonatoknál, amelyek vezető jegyvizsgáló nélkül közlekednek, illetve az árutovábbító vonatoknál – a vonatkísérők rendelkezésre jogosult vezetője.
Vasútüzemi célú hálózaton a vontató-, valamint közúti-vasúti (kétéltű) járművek vezetése, saját célú vasúti pályahálózaton és az állomási Végrehajtási Utasításban rögzített vágányokon kiszolgálás és tolatás végzése.

II. Elővárosi, helyi és városi vasúti pályahálózat


II.1.     Elővárosi vasúti pályahálózat

Sorszám

Munkakör

Feladatkör

Vasúti pálya üzemeltetésével összefüggő munkakörök

1.

Forgalmi vonalirányító, Központi forgalomirányító
(a továbbiakban: KÖFI)

A központi forgalomirányításra berendezett vonalon a forgalom lebonyolításának egyszemélyi felelős irányítója. Rendelkezési joga kiterjed a forgalom lebonyolításában részt vevő valamennyi dolgozóra, továbbá a forgalom lebonyolítását közvetlenül érintő kérdésekben a társszolgálatokra is.

2.

Üzemegységi diszpécser

Az üzemegységi diszpécser az üzemegység beosztott dolgozóinak rendelkezésre jogosult szolgálati elöljárója.
Rendelkezési joga kiterjed a társszolgálatok felé is a közlekedés lebonyolítását érintő kérdésekben.

3.

Forgalmi szolgálattevő

Vonatközlekedés, továbbá a tolatás irányítója állomáson és kijelölt szolgálati helyen.
Szolgálatával kapcsolatos rendelkezéseit a szolgálati helyeken, a nyílt pályán és a vonatokon valamennyi ott szolgálatot teljesítő dolgozó köteles tudomásul venni és végrehajtani.

4.

Vezető jegyvizsgáló, jegyvizsgáló

Személyszállító vonatnál szolgálatot végző vonatkísérők. A vonatkísérők rendelkezésre jogosult vezetője a vezető jegyvizsgáló. A vonat menete közben a részükre kijelölt kocsikban jegyvizsgálatot végeznek. Az utasításban meghatározott esetekben végzik a vonatok indítását.

5.

Vonatvezető

Személyszállító vonat kivételével a vonatszemélyzet rendelkezésre jogosult vezetője.

6.

Naplózó

Állomásokon szolgálati okmányokat vezető dolgozó.

7.

Váltókezelő

A helyszíni vagy központi állítású váltók állításával, ellenőrzésével, őrzésével, továbbá a helyi viszonyokhoz mérten esetleg gondozásával és az egyes állomásokon a helyhez kötött jelzők kezelésével is megbízott dolgozó, tekintet nélkül arra, hogy milyen elnevezésű szolgálati helyen végez szolgálatot.

8.

Tolatásvezető

A tolatásvezető a tolatási műveletet szervező, helyszínen irányító és ellenőrző dolgozó, a tolatás vezetése mellett a kocsirendezői teendőkkel is megbízható.

9.

Kocsirendező

A tolatásvezető irányítása alatt – a járművezető kivételével – a tolatásban részt vevő dolgozó.

10.

Térközőr, vonatjelentő-őr

Nyíltvonali szolgálati helyen közlekedést szabályozó dolgozó.
A térközőr a vonatközlekedést térköz biztosítóberendezéssel, a vonatjelentő őr nem biztosított térközjelzőkkel és távbeszélőn adott közleményekkel szabályozza.

11.

Jelzőőr

Az útátjáró biztosítására szolgáló berendezések kezelése meghatározott esetekben az útátjáró fedezése.

12.

Pilóta

Vonal-, illetve állomásismeret alapján, figyelési kötelezettség teljesítése a vontatójármű vezetője mellett.

Távközlő-, erősáramú és biztosítóberendezés fenntartásával összefüggő munkakörök

13.

Távközlő mester, műszerész

A távközlő-berendezés műszaki állapotának előírás szerinti vizsgálata, mérése és ellenőrzése, a feltárt hiányosságok megszüntetése.

14.

Távközlő diszpécser

A távközlő-berendezés műszaki állapotának előírás szerinti vizsgálata, mérése és ellenőrzése, a feltárt hiányosságok megszüntetése.

15.

Energiadiszpécser, Energiaoperátor

A forgalom és feszültség alattinak tekintendő pályán keletkezett – forgalmat akadályozó üzemzavarok feltárása, megszüntetése, a szükséges áramköri módosítások meghatározása, kapcsolási műveletek elvégzése.

16.

Elektrikus

Pályán keletkezett – forgalmat akadályozó üzemzavarok feltárása, megszüntetése, a pályán telepített villamos berendezések hibáinak közvetlen feltárása, ideiglenes vagy végleges javítása, szakfelügyelet adása.

17.

Felsővezeték-szerelő

Pályán keletkezett – forgalmat akadályozó üzemzavarok feltárása, megszüntetése, a pályán telepített villamos berendezések hibáinak közvetlen feltárása, ideiglenes vagy végleges javítása, szakfelügyelete adása.

18.

Blokkmester, beosztott blokkmester

A vasúti biztosítóberendezés műszaki állapotának előírás szerinti vizsgálata, mérése és ellenőrzése, a feltárt hiányosságok megszüntetése. A biztosítóberendezések felügyeletének ellátása, ellenőrzése, fenntartása, karbantartása.

19.

Biztosítóberendezési művezető

A vasúti biztosítóberendezés műszaki állapotának előírás szerinti vizsgálata, mérése és ellenőrzése, a feltárt hiányosságok megszüntetése. A biztosítóberendezések felügyeletének ellátása, ellenőrzése, fenntartása, karbantartása.

20.

Biztosítóberendezési műszerész

21.

Biztosítóberendezési lakatos

22.

Biztosítóberendezési diszpécser

Vasúti pálya fenntartásával összefüggő munkakörök

23.

Pályamester

A vasúti pálya műszaki állapotának előírás szerinti vizsgálata, mérése és ellenőrzése, a feltárt hiányosságok megszüntetése.
A vasúti pálya építése, felújítása és karbantartása során a felügyeleti, diagnosztikai, hibaelhárítási tevékenységek koordinálása, illetve végzése az előírásokban az egyes munkakörökre vonatkozó szabályoknak megfelelően, a vasúti forgalom magas műszaki színvonalon történő lebonyolításának biztosítása érdekében.

24.

Vasúti munkavezető

A vasúti pályaszakaszon történő munkavégzés során a pálya és tartozékain (sín, kapcsolószer, kitérők, vágánykapcsolatok, hegesztések, aljak, ágyazat) végzett tevékenységek megfelelő műszaki színvonalon történő elvégeztetése, illetve a hiányosságok feltárása, helyreállítása a zavartalan vasúti forgalom biztosítása érdekében.

25.

Vonalgondozó

26.

Előmunkás

Vasúti járművezető munkakörök, feladatkörök

27.

Vasúti járművezető

Az alapvizsgájának megfelelő (vontatási nem, járműtípus, infrastruktúra), önjáró vasúti (motorkocsi, mozdony, munkagép), valamint közúti-vasúti (kétéltű) járművek vezetése.


II.2.     Helyi, városi vasúti pályahálózat

II.2.1.     Közúti villamos vasúti pályahálózat

Sorszám

Munkakör

Feladatkör

Vasúti pálya üzemeltetésével összefüggő munkakörök

1.

Üzemvezető

A közlekedés biztonságával összefüggő feladatok végrehajtásának szervezése, irányítása, ellenőrzése, felügyelete.

2.

Szakszolgálat-vezető

3.

Forgalmi csoportvezető

4.

Forgalmi diszpécser

A rendelkezésre álló technikai berendezések kezelésével irányítja és ellenőrzi a villamos járművek forgalmát. Biztosítja a menetrendszerinti és balesetmentes közlekedés lebonyolítását. Rendkívüli esemény esetében közvetlenül érvényesíthető rendelkezési, illetve irányítói jog illeti meg a forgalom lebonyolítását érintő kérdésekben.

5.

Váltóőr, Tabulátorkezelő

A helyszíni vagy a távolról állítható váltók állításával, ellenőrzésével, őrzésével, továbbá a helyi viszonyokhoz mérten esetleg gondozásával is megbíznak.

6.

Jelzőőr

Az úton előzetes felhatalmazás alapján forgalmat irányít.

7.

Vonatvezető

Az árufuvarozást végző szerelvénynél – a járművezetést kivéve – felelős a helyszínen végzendő valamennyi feladat maradéktalan elvégzéséért, beleértve az áru átvételét, illetve átadásával kapcsolatos tevékenységeket is. A járműkísérők és a járművezetők felé rendelkezésre jogosult.

8.

Kísérő

A közúti forgalomban részt vevő szerelvényen a szükséges forgalmi feladatokat látja el.

Távközlő-, erősáramú és biztosítóberendezések fenntartásával összefüggő munkakörök

9.

Távközlő mester, műszerész

A távközlő berendezés műszaki állapotának előírás szerinti vizsgálata, mérése és ellenőrzése, a feltárt hiányosságok megszüntetése.

10.

Távközlő diszpécser

11.

Elektrikus

Pályán keletkezett – forgalmat akadályozó üzemzavarok feltárása, megszüntetése, a pályán telepített villamos berendezések hibáinak közvetlen feltárása, ideiglenes vagy végleges javítása, szakfelügyelet adása.

12.

Felsővezeték-szerelő

Felsővezetékek felügyeletének ellátása, ellenőrzése, fenntartása, karbantartása.

13.

Blokkmester
(beosztott blokkmester)

A vasúti biztosítóberendezés (tabulátor) műszaki állapotának előírás szerinti vizsgálata, mérése és ellenőrzése, a feltárt hiányosságok megszüntetése. A biztosítóberendezések felügyeletének ellátása, ellenőrzése, fenntartása, karbantartása.

14.

Biztosítóberendezési művezető

15.

Biztosítóberendezési műszerész

16.

Biztosítóberendezési lakatos

17.

Biztosítóberendezési diszpécser

Vasúti pálya fenntartásával összefüggő munkakörök

18.

Szolgálatvezető

A vasúti pálya műszaki állapotának előírás szerinti vizsgálata, mérése és ellenőrzése, a feltárt hiányosságok megszüntetése.
A vasúti pálya építése, felújítása és karbantartása során
a felügyeleti, diagnosztikai, hibaelhárítási tevékenységek koordinálása, illetve végzése az előírásokban az egyes munkakörökre vonatkozó szabályoknak megfelelően, a vasúti forgalom magas műszaki színvonalon történő lebonyolításának biztosítása érdekében.

19.

Üzemvezető

20.

Pályamester

21.

Technikus

22.

Készenlétes

23.

Vasúti munkavezető

A vasúti pályaszakaszon történő munkavégzés során a pálya és tartozékain (sín, kapcsolószer, kitérők, vágánykapcsolatok, hegesztések, aljak, ágyazat) végzett tevékenységek megfelelő műszaki színvonalon történő elvégeztetése, illetve
a hiányosságok feltárása, helyreállítása a zavartalan vasúti forgalom biztosítása érdekében.

24.

Vonalgondozó

25.

Előmunkás

26.

Művezető

A forgalom és feszültség alattinak tekintendő pályán keletkezett, forgalmat akadályozó üzemzavarok feltárása, megszüntetése. Az ismételt forgalomba helyezés műszaki feltételeinek helyszíni biztosítása, a munkálatok szakterületi irányítása.

Személyszállítási szolgáltatással összefüggő munkakörök

27.

Mozgólépcső (mozgójárda) kezelő

A mozgólépcső üzemeltetése, megindítása, megállítása, felügyelete, az üzembiztos állapot biztosítása.

28.

Mozgólépcső-üzemvezető

Járművek üzemeltetésével és fenntartásával összefüggő munkakörök

29.

Tolópad-vezető

A tolópad üzemeltetése, megindítása, megállítása, felügyelete, az üzembiztos állapot biztosítása, a csörlő működtetése.

30.

Fordítókorong-kezelő

A fordítókorong üzemeltetése, megindítása, megállítása, felügyelete, az üzembiztos állapot biztosítása, a csörlő működtetése.

Vasúti járművezető munkakörök, feladatkörök

31.

Vasúti járművezető

Az alapvizsgájának megfelelő (vontatási nem, járműtípus, infrastruktúra), önjáró vasúti (motorkocsi, mozdony, munkagép), valamint közúti-vasúti (kétéltű) járművek vezetése.


II.2.2.     Földalatti vasúti pályahálózat (Metró)

Sorszám

Munkakör

Feladatkör

Vasúti pálya üzemeltetésével összefüggő munkakörök

1.

Üzemvezető

A közlekedés biztonságával összefüggő feladatok végrehajtásának szervezése, irányítása, ellenőrzése, felügyelete.

2.

Szakszolgálat-vezető

3.

Forgalmi csoportvezető

4.

Központi forgalmi menetirányító
(a továbbiakban: KFM)

A vonal forgalmának egyszemélyi felelős irányítója, aki a rendelkezésére álló technikai eszközök és berendezések segítségével irányítja és ellenőrzi a vonatok forgalmának biztonságos és menetrendszerű lebonyolítását.

5.

Központi forgalmi operátor

A központi forgalmi menetirányító segítőjeként a jelző- és vasútbiztosító berendezés és egyéb technikai eszközök kezelését és azok ellenőrzését végzi. A vasútbiztosító berendezés kezeléséért az operátor felelős, de számlált kezelési műveleteket csak a központi forgalmi menetirányító rendelkezésére, illetve hozzájárulásával végezhet.

6.

Központi forgalmi menetirányító
megbízottja

A rendkívüli esemény kiváltó okának elhárításában való közreműködés. Az elhárítással kapcsolatban rendelkezési joga van.

7.

Központi utasforgalom-irányító
diszpécser (KUD)

A központi utasforgalom-irányító diszpécser (KUD) az állomások forgalmi jellegű távfelügyeleti feladatait látja el, a rendelkezésére álló technikai berendezésein keresztül. Ellenőrzi és irányítja az állomási diszpécserek munkáját, közvetlen felettese a központi forgalmi menetirányító.

8.

Állomási forgalmi szolgálattevő

Vágánykapcsolatos állomásokon teljesít szolgálatot. Helyi üzem esetében kezeli a jelző- és vasútbiztosító berendezést, valamint átruházott jogkör esetén a kezelési körzetében irányítja a vonatforgalmat.
Távvezérelt üzem esetében az utasforgalom irányításával és ellenőrzésével is megbízható.

9.

Járműtelepi forgalmi szolgálattevő

Irányítja a szerelvények kocsiszínből forgalomba való ki- és beállását a menetrendi követelményeknek megfelelően.
A kocsiszíni tolatások lebonyolítása mellett biztosítja a szolgálati vonatok összeállítását, forgalomba állítását, a járműtelepi vágányhálózaton végzett összes tolatás összhangját. A járműtelepen a belső vasút-üzemvezető helyettese.

10.

Járműtelepi forgalmi operátor

A forgalmi szolgálattevő segítőjeként a jelző- és vasútbiztosító berendezés, valamint egyéb technikai eszközök kezelését végzi.
A vasútbiztosító berendezés kezeléséért az operátor felelős, beszámlált kezelési műveleteket csak a forgalmi szolgálattevő rendelkezésére, illetve hozzájárulásával végezhet.

11.

Tolatásvezető

A vonalon közlekedő szolgálati vonat felelős vezetője, a járműtelepi tolatási mozgásokat a forgalmi szolgálattevő rendelkezései alapján irányítja.

12.

Műszakvezető diszpécser

Állomási dolgozók szolgálati elöljárója, rendkívüli esetben a Központi forgalmi menetirányító (KFM) megbízottjaként helyszíni feladatok ellátására kirendelhető.

13.

Állomási diszpécser

A rendelkezésére álló technikai eszközök segítségével irányítja és ellenőrzi az állomás utasforgalmát, üzemelteti a felügyelete alá tartozó mozgólépcsőket.

14.

Peronőr

Az állomásokon utasirányítói és ügyeletesi szolgálatot lát el.

15.

Jelzőőr

Meghatározott esetekben az útátjáró fedezése.

Távközlő-, erősáramú és biztosítóberendezések fenntartásával összefüggő munkakörök

16.

Távközlőmester, műszerész

A távközlő-berendezés műszaki állapotának előírás szerinti vizsgálata, mérése és ellenőrzése, a feltárt hiányosságok megszüntetése.

17.

Távközlő diszpécser

18.

Elektrikus

Pályán keletkezett – forgalmat akadályozó üzemzavarok feltárása, megszüntetése, a pályán telepített villamos berendezések hibáinak közvetlen feltárása, ideiglenes vagy végleges javítása, szakfelügyelet adása.

19.

Blokkmester
(beosztott blokkmester)

A vasúti biztosítóberendezés (tabulátor) műszaki állapotának előírás szerinti vizsgálata, mérése és ellenőrzése, a feltárt hiányosságok megszüntetése. A biztosítóberendezések felügyeletének ellátása, ellenőrzése, fenntartása, karbantartása.

20.

Biztosítóberendezési művezető

21.

Biztosítóberendezési műszerész

22.

Biztosítóberendezési lakatos

23.

Biztosítóberendezési diszpécser

Vasúti pálya fenntartásával összefüggő munkakörök

24.

Szolgálatvezető

A vasúti pálya műszaki állapotának előírás szerinti vizsgálata, mérése és ellenőrzése, a feltárt hiányosságok megszüntetése.
A vasúti pálya építése, felújítása és karbantartása során a felügyeleti, diagnosztikai, hibaelhárítási tevékenységek koordinálása, illetve végzése az előírásokban az egyes munkakörökre vonatkozó szabályoknak megfelelően, a vasúti forgalom magas műszaki színvonalon történő lebonyolításának biztosítása érdekében.

25.

Üzemvezető

26.

Pályamester

27.

Vonalgondozó

28.

Technikus

29.

Készenlétes

30.

Vasúti munkavezető

A vasúti pályaszakaszon történő munkavégzés során a pálya és tartozékain (sín, kapcsolószer, kitérők, vágánykapcsolatok, hegesztések, aljak, ágyazat) végzett tevékenységek megfelelő műszaki színvonalon történő elvégeztetése, illetve a hiányosságok feltárása, helyreállítása a zavartalan vasúti forgalom biztosítása érdekében.

31.

Előmunkás

32.

Művezető

A forgalom és feszültség alattinak tekintendő pályán keletkezett, forgalmat akadályozó üzemzavarok feltárása, megszüntetése. Az ismételt forgalomba helyezés műszaki feltételeinek helyszíni biztosítása, a munkálatok szakterületi irányítása.

33.

Műszaki diszpécser

Szervezi és irányítja a metróvonal tűzvédelmi és épületgépészeti berendezéseinek felügyeletét, hibáinak elhárítását.

Személyszállítási szolgáltatással összefüggő munkakörök

34.

Mozgólépcső (mozgójárda) kezelő

A mozgólépcső üzemeltetése, megindítása, megállítása, felügyelete, az üzembiztos állapot biztosítása.

35.

Mozgólépcső-üzemvezető

Járművek üzemeltetésével és fenntartásával összefüggő munkakörök

36.

Kocsiszíni diszpécser

A kocsiszíni diszpécser az utazóforgalmi dolgozók szolgálati elöljárója.
A vonatszemélyzetek a kocsiszíni diszpécsernél jelentkeznek szolgálatra, a szolgálati beosztással kapcsolatban rendelkezési joga van. Szervezi a szükséges kocsiszíni tolatási mozgásokat, illetve a kocsiszíni ki- és beállások rendjét.

37.

Járművezető instruktor

Az utazó forgalmi dolgozók szolgálati elöljárója.
Ellenőrzi a vonatszemélyzetek munkáját, a motorkocsik műszaki állapotával kapcsolatos kérdésekben döntési és rendelkezési joga van. Rendkívüli esetben a központi forgalmi menetirányító megbízottjaként helyszíni feladatok ellátására kirendelhető.

38.

Főinstruktor

39.

Tolópad-vezető

A tolópad üzemeltetése, megindítása, megállítása, felügyelete, az üzembiztos állapot biztosítása, a csörlő működtetése.

40.

Fordítókorong-kezelő

A fordítókorong üzemeltetése, megindítása, megállítása, felügyelete, az üzembiztos állapot biztosítása, a csörlő működtetése.

Vasúti járművezető munkakörök, feladatkörök

41.

Vasúti járművezető

Az alapvizsgájának megfelelő (vontatási nem, járműtípus, infrastruktúra), önjáró vasúti (motorkocsi, mozdony, munkagép), valamint közúti-vasúti (kétéltű) járművek vezetése.

42.

Motorkocsi-segédvezető

Kétszemélyes üzemmódban a motor-kocsivezetővel együtt felelős a szerelvény, illetve a vonat továbbításáért.


II.2.3.     Millenniumi földalatti vasút

Sorszám

Munkakör

Feladatkör

Vasúti pálya üzemeltetésével összefüggő munkakörök

1.

Üzemvezető

A közlekedés biztonságával összefüggő feladatok végrehajtásának szervezése, irányítása, ellenőrzése, felügyelete.

2.

Szakszolgálat-vezető

3.

Forgalmi csoportvezető

4.

Központi forgalmi menetirányító
(a továbbiakban: KFM)

A vonal forgalmának egyszemélyi felelős irányítója, aki a rendelkezésére álló technikai eszközök és berendezések segítségével irányítja és ellenőrzi a vonatok forgalmának biztonságos és menetrendszerű lebonyolítását.

5.

Központi utasforgalom-irányító diszpécser (a továbbiakban: KUD)

A központi utasforgalom-irányító diszpécser (KUD) az állomások forgalmi jellegű távfelügyeleti feladatait látja el, a rendelkezésére álló technikai berendezésein keresztül. Ellenőrzi és irányítja az állomási diszpécserek munkáját, közvetlen felettese a központi forgalmi menetirányító.

6.

Forgalmi szolgálattevő

Forgalmi szolgálattevő vágánykapcsolatos állomásokon teljesít szolgálatot. Helyi üzem esetében kezeli a jelző- és vasútbiztosító berendezést, valamint átruházott jogkör esetén a kezelési körzetében irányítja a vonatforgalmat.

7.

Műszakvezető diszpécser

Műszakvezető diszpécser a térfelvigyázók és a járművezetők szolgálati elöljárója. A járművek műszaki állapotával kapcsolatban rendelkezési jog illeti meg.

8.

Térfelvigyázó

A térfelvigyázó a járműtelepen teljesít szolgálatot, a járművezetők szolgálati elöljárója és a járműtelepi tolatási mozgások irányítója.

9.

Tolatásvezető

Tolatásvezető a tolatási mozgások irányításával megbízott dolgozó.

10.

Peronőr

Az állomásokon utasirányítói és ügyeletesi szolgálatot lát el.

11.

Jelzőőr

Meghatározott esetekben az útátjáró fedezése.

Távközlő-, erősáramú és biztosítóberendezések fenntartásával összefüggő munkakörök

12.

Távközlő mester, műszerész

A távközlő berendezés műszaki állapotának előírás szerinti vizsgálata, mérése és ellenőrzése, a feltárt hiányosságok megszüntetése.

13.

Távközlő diszpécser

14.

Elektrikus

Pályán keletkezett – forgalmat akadályozó üzemzavarok feltárása, megszüntetése, a pályán telepített villamos berendezések hibáinak közvetlen feltárása, ideiglenes vagy végleges javítása, szakfelügyelet adása.

15.

Blokkmester
(beosztott blokkmester)

A vasúti biztosítóberendezés (tabulátor) műszaki állapotának előírás szerinti vizsgálata, mérése és ellenőrzése, a feltárt hiányosságok megszüntetése. A biztosítóberendezések felügyeletének ellátása, ellenőrzése, fenntartása, karbantartása.

16.

Biztosítóberendezési művezető

17.

Biztosítóberendezési műszerész

18.

Biztosítóberendezési lakatos

19.

Biztosítóberendezési diszpécser

Vasúti pálya fenntartásával összefüggő munkakörök

20.

Szolgálatvezető

A vasúti pálya műszaki állapotának előírás szerinti vizsgálata, mérése és ellenőrzése, a feltárt hiányosságok megszüntetése.
A vasúti pálya építése, felújítása és karbantartása során a felügyeleti, diagnosztikai, hibaelhárítási tevékenységek koordinálása, illetve végzése az előírásokban az egyes munkakörökre vonatkozó szabályoknak megfelelően, a vasúti forgalom magas műszaki színvonalon történő lebonyolításának biztosítása érdekében.

21.

Üzemvezető

22.

Pályamester

23.

Vonalgondozó

24.

Technikus

25.

Készenlétes

26.

Vasúti munkavezető

A vasúti pályaszakaszon történő munkavégzés során a pálya és tartozékain (sín, kapcsolószer, kitérők, vágánykapcsolatok, hegesztések, aljak, ágyazat) végzett tevékenységek megfelelő műszaki színvonalon történő elvégeztetése, illetve a hiányosságok feltárása, helyreállítása a zavartalan vasúti forgalom biztosítása érdekében.

27.

Előmunkás

 

28.

Művezető

A forgalom és feszültség alattinak tekintendő pályán keletkezett, forgalmat akadályozó üzemzavarok feltárása, megszüntetése. Az ismételt forgalomba helyezés műszaki feltételeinek helyszíni biztosítása, a munkálatok szakterületi irányítása.

Személyszállítási szolgáltatással összefüggő munkakörök

29.

Mozgólépcső (mozgójárda) kezelő

A mozgólépcső üzemeltetése, megindítása, megállítása, felügyelete, az üzembiztos állapot biztosítása.

30.

Mozgólépcső-üzemvezető

Járművek üzemeltetésével és fenntartásával összefüggő munkakörök

31.

Tolópad-vezető

A tolópad üzemeltetése, megindítása, megállítása, felügyelete, az üzembiztos állapot biztosítása, a csörlő működtetése.

32.

Fordítókorong-kezelő

A fordítókorong üzemeltetése, megindítása, megállítása, felügyelete, az üzembiztos állapot biztosítása, a csörlő működtetése.

Vasúti járművezető munkakörök, feladatkörök

33.

Vasúti járművezető

Az alapvizsgájának megfelelő (vontatási nem, járműtípus, infrastruktúra), önjáró vasúti (motorkocsi, mozdony, munkagép), valamint közúti-vasúti (kétéltű) járművek vezetése.


II.2.4.     Fogaskerekű vasút

Sorszám

Munkakör

Feladatkör

Vasúti pálya üzemeltetésével összefüggő munkakörök

1.

Üzemvezető

A közlekedés biztonságával összefüggő feladatok végrehajtásának szervezése, irányítása, ellenőrzése, felügyelete.

2.

Szakszolgálat-vezető

3.

Forgalmi csoportvezető

4.

Forgalmi diszpécser

A vonal forgalmának egyszemélyi felelős vezetője, a járművezetők szolgálati elöljárója, aki a rendelkezésére álló technikai berendezések kezelésével irányítja és ellenőrzi a vonatok forgalmát, a menetrendszerinti és balesetmentes közlekedés lebonyolítását. Rendkívüli esemény esetében valamennyi szolgálati ág felé közvetlenül érvényesíthető rendelkezési, illetve irányítói jog illeti meg a forgalom lebonyolítását érintő kérdésekben.

5.

Művezető
és a művezető megbízottja

Járműtelepi mozgások megszervezése és lebonyolítása.

6.

Kapcsolást végző műszaki dolgozó

A járművek össze- és szétkapcsolása.

7.

Váltóállító

A központi állítású váltók helyszíni állítása, ellenőrzése, őrzése.

8.

Jelzőőr

Meghatározott esetekben az útátjáró fedezése.

Távközlő-, erősáramú és biztosítóberendezések fenntartásával összefüggő munkakörök

9.

Távközlőmester, műszerész

A távközlő-berendezés műszaki állapotának előírás szerinti vizsgálata, mérése és ellenőrzése, a feltárt hiányosságok megszüntetése.

10.

Távközlő diszpécser

11.

Elektrikus

Pályán keletkezett – forgalmat akadályozó üzemzavarok feltárása, megszüntetése, a pályán telepített villamos berendezések hibáinak közvetlen feltárása, ideiglenes vagy végleges javítása, szakfelügyelet adása.

12.

Blokkmester
és beosztott blokkmester

A vasúti biztosítóberendezés (tabulátor) műszaki állapotának előírás szerinti vizsgálata, mérése és ellenőrzése, a feltárt hiányosságok megszüntetése. A biztosítóberendezések felügyeletének ellátása, ellenőrzése, fenntartása, karbantartása.

13.

Biztosítóberendezési művezető

14.

Biztosítóberendezési műszerész

15.

Biztosítóberendezési lakatos

16.

Biztosítóberendezési diszpécser

Vasúti pálya fenntartásával összefüggő munkakörök

17.

Szolgálatvezető

A vasúti pálya műszaki állapotának előírás szerinti vizsgálata, mérése és ellenőrzése, a feltárt hiányosságok megszüntetése.
A vasúti pálya építése, felújítása és karbantartása során a felügyeleti, diagnosztikai, hibaelhárítási tevékenységek koordinálása, illetve végzése az előírásokban az egyes munkakörökre vonatkozó szabályoknak megfelelően, a vasúti forgalom magas műszaki színvonalon történő lebonyolításának biztosítása érdekében.

18.

Üzemvezető

19.

Pályamester

20.

Vonalgondozó

21.

Technikus

22.

Készenlétes

23.

Vasúti munkavezető

A vasúti pályaszakaszon történő munkavégzés során a pálya és tartozékain (sín, kapcsolószer, kitérők, vágánykapcsolatok, hegesztések aljak, ágyazat) végzett tevékenységek megfelelő műszaki színvonalon történő elvégeztetése, illetve a hiányosságok feltárása, helyreállítása a zavartalan vasúti forgalom biztosítása érdekében.

24.

Előmunkás

25.

Művezető

A forgalom és feszültség alattinak tekintendő pályán keletkezett, forgalmat akadályozó üzemzavarok feltárása, megszüntetése. Az ismételt forgalomba helyezés műszaki feltételeinek helyszíni biztosítása, a munkálatok szakterületi irányítása.

Személyszállítási szolgáltatással összefüggő munkakörök

26.

Mozgólépcső és mozgójárda kezelő

A mozgólépcső üzemeltetése, megindítása, megállítása, felügyelete, az üzembiztos állapot biztosítása.

27.

Mozgólépcső-üzemvezető

Járművek üzemeltetésével és fenntartásával összefüggő munkakörök

28.

Tolópad-vezető

A tolópad üzemeltetése, megindítása, megállítása, felügyelete, az üzembiztos állapot biztosítása, a csörlő működtetése.

29.

Fordítókorong-kezelő

A fordítókorong üzemeltetése, megindítása, megállítása, felügyelete, az üzembiztos állapot biztosítása, a csörlő működtetése.

Vasúti járművezető munkakörök, feladatkörök

30.

Vasúti járművezető

Az alapvizsgájának megfelelő (vontatási nem, járműtípus, infrastruktúra), önjáró vasúti (motorkocsi, mozdony, munkagép), valamint közúti-vasúti (kétéltű) járművek vezetése.

III. Egysínű függővasúti pálya

 

A

B

Sorszám

Munkakör

Feladatkör

1.

Egysínű függővasúti járművezető

A mozdony üzemeltetése, vezetése, megindítása, megállítása, felügyelete, az üzembiztos állapot biztosítása a föld alatti és a föld feletti pályahálózaton.

IV. Valamennyi pályahálózat, kivéve a különleges kötöttpálya-hálózat

 

A

B

Sorszám

Munkakör

Feladatkör

1.

Vasútszakmai oktató

A képzőszervezet, illetve vasúti társaság megbízásával az alapképzésben és időszakos oktatásokon oktatói tevékenység végzése, valamint a vasúti társaság ügykörébe tartozó, nem hatósági vizsgaköteles témakörök képzési és vizsgáztatási feladatai.

V. Különleges kötöttpálya-hálózat

 

A

B

Sorszám

Munkakör

Feladatkör

1.

Különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktató

A képzőszervezet, illetve vasúti társaság megbízásával az alapképzésben és időszakos oktatásokon oktatói tevékenység végzése, valamint a vasúti társaság ügykörébe tartozó, nem hatósági vizsgaköteles témakörök képzési és vizsgáztatási feladatai.

2. melléklet a 19/2011. (V. 10.) NFM rendelethez230

Időszakos oktatásra, valamint időszakos vizsgára kötelezett munkavállalók és az időszakos oktatás rendje

 

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

K

L

M

1.

 

Országos jelentőségű vasútvonalak

Térségi vasúti pályahálózat

Saját célú vasúti pályahálózat, iparvágány

Elővárosi vasúti pályahálózat

Helyi, városi vasúti pályahálózat

Valamennyi különleges kötöttpálya-hálózat

2.

 

Éves oktatási idő óra-
számban

Gyakoriság
– hónap

Éves oktatási idő óra-
számban

Gyakori-
ság
– hónap

Éves oktatási idő óraszám-
ban

Gyakori-
ság

hónap

Éves oktatási idő óra-
számban

Gya- kori- ság

hónap

Éves
oktatási idő óra-
számban

Gyakoriság
– hónap

Éves
oktatási idő óra-
számban

Gyakoriság
– hónap

3.

Vasúti járművezető munkakörök, feladatkörök

30

3

30

3

12

6

12

6

12

6

12

6

4.

Vasúti pálya üzemeltetésével összefüggő munkakörök – országos pályahálózat
1. melléklet 15–22. sorszámú munkakörök

30

3

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

5.

Vasúti pálya üzemeltetésével összefüggő munkakörök – országos pályahálózat –
1. melléklet 1–14; 23–39/B. sorszámú munkakörök

12

6

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

6.

Vasúti pálya üzemeltetésével összefüggő munkakörök, kivéve országos pályahálózat

-

-

12

6

12

6

12

6

12

6

12

6

7.

Távközlő, erősáramú és biztosítóberendezések fenntartásával összefüggő munkakörök

6

12

6

12

6

12

6

12

6

12

6

12

8.

Vasúti pálya fenntartásával összefüggő munkakörök

6

12

6

12

6

12

6

12

6

12

6

12

9.

Személyszállítási szolgáltatással összefüggő munkakörök

6

12

6

12

6

12

6

12

6

12

6

12

10.

Áruszállítási szolgáltatással összefüggő munkakörök

6

12

6

12

6

12

6

12

6

12

6

12

11.

Járművek üzemeltetésével és fenntartásával összefüggő munkakörök

6

12

6

12

6

12

6

12

6

12

6

12

3. melléklet a 19/2011. (V. 10.) NFM rendelethez231


A vasúti, a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő képzések, a képzésben való részvétel feltételei, az alapképzés témakörei, a hatósági vizsgák vizsgatevékenységei, témakörei, a vizsgáztatás feltételei, a vizsgák megfeleltetése, a képzéssel betölthető munkakörök

1.     A képzések és a hatósági vizsgák megnevezése az infrastruktúra – az utasításrendszer – feltüntetésével értelmezendő.
2.     A vizsga megfeleltetése: a képzéshez, azonos infrastruktúrához kapcsolódó érvényes, sikeres hatósági vizsga megléte esetén a vizsga megfeleltetésénél felsorolt hatósági alap- és időszakos vizsgákat külön nem kell tenni.
3.     Az alapvizsgán és az időszakos vizsgán – a kocsivizsgáló és a vasútszakmai oktató alapvizsgák kivételével – 1 fő vizsgabiztos jogosult vizsgáztatásra. A kocsivizsgáló és a vasútszakmai oktató alapvizsgákon vizsgabizottság – 2 fő vizsgabiztos – jogosult vizsgáztatásra.
4.     A vasúti pályahálózat üzemeltetésével, működtetésével kapcsolatos alapképzések esetén a vizsgáztató szervezet a vasúti társaság vagy vasúti vizsgaközpont, illetve a különleges kötöttpálya működtetésével kapcsolatos alapképzések esetén a vizsgáztató szervezet a különleges kötöttpályás közlekedési rendszer üzemeltetését végző társaság vagy vasúti vizsgaközpont.



I. Országos jelentőségű vasútvonalak, térségi és saját célú vasúti pályahálózat, iparvágány, különleges kötöttpálya-hálózat – a vasúti vizsgaközpont által lebonyolított vizsgák

 

A

B

C

D

E

F

1.

Képzés és a hozzá kapcsolódó hatósági vizsga megnevezése

A képzésben való
részvétel feltételei

A képzés témakörei

Hatósági vizsga vizsgatevékenységek, témakörök

A vizsga megfeleltetése

Betölthető munkakörök megnevezése

2.

Általános forgalmi

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő-, biztosítóberendezés és villamos felsővezetéki berendezés ismeretek
– Veszélyes áruk szállításának ismerete

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Forgalmi szolgálattevő:
általános forgalmi
– Vonat fel- és átvevő
– Vonali tolatásvezető
– Tolatásvezető
– Kocsirendező
– Vontatási telepi rendező
– Váltókezelő
– Térközőr
– Jelzőőr
– Biztosítóberendezési forgalmi
– Erősáramú forgalmi
– Egyszerűsített forgalmi:
pálya szakszolgálat
– Egyszerűsített forgalmi: biztosítóberendezési szakszolgálat
– Egyszerűsített forgalmi:
erősáramú szakszolgálat
– Egyszerűsített forgalmi:
távközlő szakszolgálat

– 3., 7–23., 25–30., 32. sorszám alatt felsorolt munkakörök,
– Forgalmi technológus
– Különleges szabályozást igénylő küldemények irányítója
– Állomáskezelő

 

 

 

 

 

– Vasúti munkavezető
– Vezető jegyvizsgáló
– Jegyvizsgáló
– Egyszerűsített forgalmi: személyszállítási szolgáltatás
– Egyszerűsített forgalmi:
árufuvarozási szolgáltatás
– Egyszerűsített forgalmi:
gépészeti szolgáltatás
– Mozdonyfelvigyázó
– Villamosfűtési lakatos
– Különleges kötöttpálya-
hálózaton vonatkísérő,
– Gyermekvasúti vonatkísérő

 

3.

Forgalmi szolgálattevő: általános forgalmi

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő-, biztosítóberendezés és villamos felsővezetéki berendezés ismeretek
– Veszélyes áruk szállításának ismerete

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Váltókezelő
– Térközőr
– Jelzőőr

– 12–14. sorszám alatt felsorolt munkakörök

4.

Önállósító forgalmi

– Általános forgalmi vizsga

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek
3. Gyakorlati ismeretek:
160 óra oktató forgalmi szolgálattevő felügyelete melletti gyakorlati munkavégzés

Kiegészítő tananyagegységek:
– Biztosítóberendezés ismeretek

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Általános forgalmi
– Forgalmi szolgálattevő:
általános forgalmi
– Forgalmi szolgálattevő: Önállósító forgalmi
– Vonat fel- és átvevő
– Vonali tolatásvezető
– Tolatásvezető
– Kocsirendező
– Vontatási telepi rendező
– Váltókezelő
– Térközőr
– Jelzőőr
– Biztosítóberendezési forgalmi
– Erősáramú forgalmi
– Egyszerűsített forgalmi:
pálya szakszolgálat
– Egyszerűsített forgalmi: biztosítóberendezési szakszolgálat
– Egyszerűsített forgalmi:
erősáramú szakszolgálat
– Egyszerűsített forgalmi: távközlő szakszolgálat
– Vasúti munkavezető
– Vezető jegyvizsgáló
– Jegyvizsgáló
– Egyszerűsített forgalmi: személyszállítási szolgáltatás
– Egyszerűsített forgalmi:
árufuvarozási szolgáltatás
– Egyszerűsített forgalmi:
gépészeti szolgáltatás
– Mozdonyfelvigyázó
– Különleges kötöttpálya-hálózaton vonatkísérő, Gyermekvasúti vonatkísérő
– Villamosfűtési lakatos

– 2–4., 7–23., 25–30., 32. sorszám alatt felsorolt munkakörök
– Forgalmi csomóponti vezető
– Forgalmi koordinátor
– Állomásfőnök I–III.
– Térfőnök
– Hálózati fő üzemirányító
– Tervező főirányító
– Területi fő üzemirányító
– Rendkívüli helyzeteket kezelő irányító
– Forgalmi vonalirányító
– KÖFI irányító
– KÖFE irányító
– Forgalmi szolgálattevő
– Külső forgalmi szolgálattevő
– Naplózó forgalmi szolgálattevő
– MEFI irányító
– MERÁFI irányító
– Forgalmi ügyeletes tiszt
– Gyermekvasúti forgalmi állomásfőnök

5.

Forgalmi szolgálattevő: önállósító forgalmi

– Általános forgalmi vizsga: forgalmi szolgálattevők részére

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek
3. Gyakorlati ismeretek:
160 óra oktató forgalmi szolgálattevő felügyelete melletti gyakorlati munkavégzés

Kiegészítő tananyagegységek:
– Biztosítóberendezés ismeretek

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Forgalmi szolgálattevő:
általános forgalmi
– Váltókezelő
– Térközőr, Jelzőőr

– 3., 12–14. sorszám alatt felsorolt munkakörök
– Forgalmi szolgálattevő
– Külső forgalmi szolgálattevő
– Naplózó forgalmi szolgálattevő
– KÖFI irányító

6.

Vasútüzem-vezető

– Általános forgalmi vizsga
– Biztosítóberendezés üzemeltetése esetén: Önállósító forgalmi vizsga

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek
1. Üzemeltetési ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek
– Jogi ismeretek

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Üzemeltetési ismeretek

– Üzemvezetői munkakörök, kivéve mozgólépcső üzemvezető

7.

Vonat fel- és átvevő

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:

– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő-, biztosítóberendezés és villamos felsővezetéki berendezés ismeretek
– Veszélyes áruk szállításának ismerete

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Vonat fel- és átvevő

8.

Vonali tolatásvezető

– Betöltött 18. életév
– 320 óra igazolt kocsirendezői gyakorlat

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő-, biztosítóberendezés, gurítódombi berendezés és villamos felsővezetéki berendezés ismeretek
– Veszélyes áruk szállításának ismerete

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Tolatásvezető
– Kocsirendező
– Jelzőőr
– Vontatási telepi rendező

– 9., 10. sorszám alatt felsorolt munkakörök
– Vonali tolatásvezető
– Jelzőőr
– Vonat fel- és átvevő

9.

Tolatásvezető

– Betöltött 18. életév
– 320 óra igazolt kocsirendezői gyakorlat

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő-, biztosítóberendezés, gurítódombi berendezés és villamos felsővezetéki berendezés ismeretek
– Veszélyes áruk szállításának ismerete

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Kocsirendező
– Jelzőőr
– Vontatási telepi rendező

– 10. sorszám alatt felsorolt munkakörök
– Forgalmi kocsimester
– Tolatásvezető
– Gurításvezető
– Jelzőőr

10.

Kocsirendező

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő-, biztosítóberendezés és villamos felsővezetéki berendezés ismeretek
– Veszélyes áruk szállításának ismerete

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Jelzőőr
– Vontatási telepi rendező

– Vonali kocsirendező
– Kocsirendező
– Saruzó
– Fékező: tolatásnál, gurításnál
– Vágányfék kezelő
– Vontatási telepi rendező
– Vontatási telepi váltókezelő
– Szállítmánykísérő
– Jelzőőr

11.

Vontatási telepi rendező

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő-, biztosítóberendezés és villamos felsővezetéki berendezés ismeretek
– Veszélyes áruk szállításának ismerete

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Vontatási telepi rendező

12.

Váltókezelő

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő-, biztosítóberendezés és villamos felsővezetéki berendezés ismeretek
– Veszélyes áruk szállításának ismerete

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Jelzőőr

– Váltókezelő
– Vezető váltókezelő
– Gyermekvasúti vezető váltókezelő
– Jelzőőr
– Útsorompó-kezelő

13.

Térközőr

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő-, biztosítóberendezés és villamos felsővezetéki berendezés ismeretek

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Jelzőőr

– 14. sorszám alatt felsorolt munkakör
– Térközőr
– Útsorompó-kezelő
– Vonatjelentő őr

14.

Jelzőőr

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő-, biztosítóberendezés és villamos felsővezetéki berendezés ismeretek

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Jelzőőr

15.

Biztosítóberendezési forgalmi

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő-, biztosítóberendezés és villamos felsővezetéki berendezés ismeretek

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Jelzőőr

– 14. sorszám alatt felsorolt munkakör
– Biztosítóberendezési műszerész

16.

Erősáramú forgalmi

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek

– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő-, biztosítóberendezés és villamos felsővezetéki berendezés ismeretek

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Felsővezeték-szerelő
– Felsővezeték-szerelő különleges körülmények között: nagy magasságban, 25 kV feszültség közelében
– Elektrikus

17.

Egyszerűsített forgalmi: pálya szakszolgálat (pályaműködtetői kapacitásigény felhasználásért is felelős lehet)

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő-, biztosítóberendezés és villamos felsővezetéki berendezés ismeretek

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Jelzőőr
– Vasúti munkavezető

– 14. és 21. sorszám alatt felsorolt munkakörök
– Pályás vezetőmérnök
– Pályás szakaszmérnök
– Főpályamester
– Pályamester
– Vonalkezelő
– Pályás technikus
– Pályás diszpécser

18.

Egyszerűsített forgalmi: biztosítóberendezési szakszolgálat
(pályaműködtetői kapacitásigény felhasználásért is felelős lehet)

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő-, biztosítóberendezés és villamos felsővezetéki berendezés ismeretek

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Jelzőőr
– Biztosítóberendezési forgalmi

– 14–15. sorszám alatt felsorolt munkakörök
– Biztosítóberendezési vezetőmérnök
– Biztosítóberendezési szakaszmérnök
– Biztosítóberendezési technológiai rendszerszakértő
– Biztosítóberendezési vonalellenőr
– Blokkmester, beosztott blokkmester
– Területi biztosítóberendezési diszpécser
– Biztosítóberendezési művezető
– Biztosítóberendezés technikus

19.

Egyszerűsített forgalmi: erősáramú szakszolgálat (pályaműködtetői kapacitásigény felhasználásért is felelős lehet)

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő-, biztosítóberendezés és villamos felsővezetéki berendezés ismeretek

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Erősáramú forgalmi

– 16. sorszám alatt felsorolt munkakörök
– Erősáramú vezetőmérnök
– Erősáramú szakaszmérnök
– Erősáramú mester
– Erősáramú művezető

20.

Egyszerűsített forgalmi: távközlő szakszolgálat (pályaműködtetői kapacitásigény felhasználásért is felelős lehet)

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő-, biztosítóberendezés és villamos felsővezetéki berendezés ismeretek

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Jelzőőr

– 14. sorszám alatt felsorolt munkakörök
– Távközlő vezetőmérnök
– Távközlő szakaszmérnök
– Távközlő mester, beosztott távközlő mester

21.

Vasúti munkavezető

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek

– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő-, biztosítóberendezés és villamos felsővezetéki berendezés ismeretek

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Vasúti munkavezető
– Vonalgondozó
– Előmunkás
– Jelzőőr

22.

Vezető
jegyvizsgáló

– Betöltött 18. életév
– 3 hónap jegyvizsgálói gyakorlat

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő-, biztosítóberendezés és villamos felsővezetéki berendezés ismeretek

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Jegyvizsgáló

– Vezető jegyvizsgáló:
belföldi, nemzetközi
– 23. sorszám alatt felsorolt munkakörök

23.

Jegyvizsgáló

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő-, biztosítóberendezés és villamos felsővezetéki berendezés ismeretek
– Általános ismeret a személyszállító járművekre

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Belföldi, nemzetközi jegyvizsgáló
– Vonatkezelő-levelező, kirakó

24.

Kocsivizsgáló

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Járműszerkezeti ismeretek
2. Műszaki kocsiüzemeltetési ismeretek
3. Jelzési ismeretek
4. Forgalmi ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő-, biztosítóberendezés és villamos felsővezetéki berendezés ismeretek

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek
3. Járműszerkezeti ismeretek
Gyakorlati:
1. Műszaki kocsiüzemeltetési ismeretek

– Villamosfűtési lakatos

– 30. sorszám alatt felsorolt munkakörök
– Kocsivizsgáló
– Féklakatos
– Kocsivizsgáló művezető
– Tengelyátszerelő

25.

Egyszerűsített forgalmi: személyszállítási szolgáltatás

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő-, biztosítóberendezés és villamos felsővezetéki berendezés ismeretek
– Veszélyes áruk szállításának ismerete

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Személyszállítási főirányító
– Területi vontatási főirányító
– Vontatási reszortos
– Vontatási gépészeti vonalellenőr

26.

Egyszerűsített forgalmi: árufuvarozási szolgáltatás

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő-, biztosítóberendezés és villamos felsővezetéki berendezés ismeretek
Veszélyes áruk szállításának ismerete

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Árutovábbítási üzemirányító
– Területi vontatási szolgáltatási központvezető
– Vontatási szolgáltatási telephelyvezető
– Területi vontatási vezető
– Vontatási telepvezető
– Vontatási technológus
– Vontatási gépészeti vonalellenőr
– Vontatási vezetőmérnök
– Területi vontatási főirányító
– Hálózati árufuvarozási vontatási főirányító irányító
– Árutovábbítási vontatási irányító
– Raktárnok

27.

Egyszerűsített forgalmi: gépészeti szolgáltatás

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő-, biztosítóberendezés és villamos felsővezetéki berendezés ismeretek
Veszélyes áruk szállításának ismerete

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Villamosfűtési lakatos

– 30. sorszám alatt felsorolt munkakörök
– Kocsivizsgálati vezető
– Kocsivizsgálati vezetőmérnök

28.

Mozdonyfelvigyázó

– Betöltött 20. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési Ismeretek
2. Forgalmi Ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő-, biztosítóberendezés és villamos felsővezetéki berendezés ismeretek

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Mozdonyfelvigyázó
– Külsős mozdonyfelvigyázó
– Gépészeti diszpécser

29.

Különleges kötöttpálya- hálózaton vonatkísérő,
Gyermekvasúti vonatkísérő

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési Ismeretek
2. Forgalmi Ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő-, biztosítóberendezés és villamos felsővezetéki berendezés ismeretek

Elméleti:
írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Vonatvezető: különleges kötöttpálya-hálózaton
– Fékező: különleges kötöttpálya-hálózaton
– Gyermekvasúti vonatvezető
– Gyermekvasúti vezető
jegyvizsgáló
– Jelzőőr

30.

Villamosfűtési lakatos

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési Ismeretek
2. Forgalmi Ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek

– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő- és villamos felsővezetéki berendezés ismeretek

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Villamosfűtési lakatos, szerelő

31.

Egyszerűsített forgalmi tolatásvezető

– Betöltött 18. életév
– 24 óra igazolt kocsirendezői gyakorlat

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő-, biztosítóberendezés, gurítódombi berendezés és villamos felsővezetéki berendezés ismeretek

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Kocsirendező

– Kocsirendező
– Saját célú vasúti pályahálózaton, iparvágányon tolatásvezető, ha
az éves kocsi forgalom 365 kocsit és
a tolatási napok száma az éves
60 napot nem haladja meg
– Vontatási telepi rendező
– Vontatási telepi váltókezelő
– Vontatási telepen
a vontatási telepi rendező, valamint
a vontatási telepi váltókezelő munkakört csak akkor töltheti be,
ha a mozdonynak minősülő járművek tolatását vezeti

32.

Raktárnok

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek
Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő-, biztosítóberendezés és villamos felsővezetéki berendezés ismeretek
Veszélyes áruk szállításának ismerete

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Raktárnok
– Árufuvarozási főnök
– Árufuvarozási operatív koordinátor

33.

Önállósító forgalmi ETCS vonatbefolyásoló rendszerrel történő közlekedésre

– Betöltött 18. életév
– Önállósító forgalmi vagy
– Forgalmi szolgálattevő: önállósító forgalmi

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Forgalmi ismeretek

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Forgalmi ismeretek

Forgalmi csomóponti vezető
– Forgalmi koordinátor
– Állomásfőnök I–III.
– Térfőnök
– Hálózati fő üzemirányító
– Területi fő üzemirányító
– Rendkívüli helyzeteket kezelő irányító
– Forgalmi vonalirányító
– KÖFI irányító
– KÖFE irányító
– Forgalmi szolgálattevő
– Forgalmi ügyeletes tiszt



I/A.     Országos jelentőségű vasútvonalak, térségi és saját célú vasúti pályahálózat, iparvágány, különleges kötöttpálya-hálózat – vasúti társasági vizsgák

 

A

B

C

D

E

F

1.

Képzés és a hozzá kapcsolódó hatósági vizsga megnevezése

A képzésben való részvétel feltételei

A képzés témakörei

Hatósági vizsga vizsgatevékenységek, témakörök

A vizsga megfeleltetése

Betölthető munkakörök megnevezése

2.

Kocsirendező vasúti társasági vizsga

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő-, biztosítóberendezés és villamos felsővezetéki berendezés ismeretek
– Veszélyes áruk szállításának ismerete

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Jelzőőr
– Vontatási telepi rendező

– Vonali kocsirendező
– Kocsirendező
– Saruzó
– Fékező: tolatásnál, gurításnál
– Vágányfék kezelő
– Vontatási telepi rendező
– Vontatási telepi váltókezelő
– Szállítmánykísérő
– Jelzőőr

3.

Vontatási telepi rendezővasúti társasági vizsga

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő-, biztosítóberendezés és villamos felsővezetéki berendezés ismeretek
– Veszélyes áruk szállításának ismerete

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Vontatási telepi rendező

4.

Jelzőőr vasúti társasági vizsga

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő-, biztosítóberendezés és villamos felsővezetéki berendezés ismeretek

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Jelzőőr

5.

Biztosítóberendezési forgalmi vasúti társasági vizsga

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő-, biztosítóberendezés és villamos felsővezetéki berendezés ismeretek

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Jelzőőr

– 4. sorszám alatt felsorolt munkakörök
– Biztosítóberendezési műszerész

6.

Erősáramú forgalmi vasúti társasági vizsga

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő-, biztosítóberendezés és villamos felsővezetéki berendezés ismeretek

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Felsővezeték-szerelő
– Felsővezeték-szerelő különleges körülmények között: nagy magasságban,
25 kV feszültség közelében
– Elektrikus

7.

Egyszerűsített forgalmi pálya szakszolgálat vasúti társasági vizsga (pályaműködtetői kapacitásigény felhasználásért felelős nem lehet)

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő-, biztosítóberendezés és villamos felsővezetéki berendezés ismeretek

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Jelzőőr
– Vasúti munkavezető

– 4. és 11. sorszám alatt felsorolt munkakörök
– Pályás vezetőmérnök
– Pályás szakaszmérnök
– Főpályamester
– Pályamester
– Vonalkezelő
– Pályás technikus
– Pályás diszpécser

8.

Egyszerűsített forgalmi: biztosítóberendezési szakszolgálat vasúti társasági vizsga
(pályaműködtetői kapacitásigény felhasználásért felelős nem lehet)

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő-, biztosítóberendezés és villamos felsővezetéki berendezés ismeretek

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Jelzőőr
– Biztosító-berendezési forgalmi

– 4–5. sorszám alatt felsorolt munkakörök
– Biztosítóberendezési
vezetőmérnök
– Biztosítóberendezési szakaszmérnök
– Biztosítóberendezési technológiai rendszerszakértő
– Biztosítóberendezési vonalellenőr
– Blokkmester, beosztott blokkmester
– Területi biztosítóberendezési diszpécser
– Biztosítóberendezési művezető
– Biztosítóberendezési technikus

9.

Egyszerűsített forgalmi: erősáramú szakszolgálat vasúti társasági vizsga
(pályaműködtetői kapacitásigény felhasználásért felelős nem lehet)

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő-, biztosítóberendezés és villamos felsővezetéki berendezés ismeretek

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Erősáramú forgalmi

– 6. sorszám alatt felsorolt munkakörök
– Erősáramú vezetőmérnök
– Erősáramú szakaszmérnök
– Erősáramú mester
– Erősáramú művezető

10.

Egyszerűsített forgalmi: távközlő szakszolgálat vasúti társasági vizsga
(pályaműködtetői kapacitásigény felhasználásért felelős nem lehet)

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő-, biztosítóberendezés és villamos felsővezetéki berendezés ismeretek

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Jelzőőr

– 4. sorszám alatt felsorolt munkakörök
– Távközlő vezetőmérnök
– Távközlő szakaszmérnök
– Távközlőmester, beosztott távközlőmester

11.

Vasúti munkavezető vasúti társasági vizsga

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő-, biztosítóberendezés és villamos felsővezetéki berendezés ismeretek

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Vasúti munkavezető
– Vonalgondozó
– Előmunkás
– Jelzőőr

12.

Jegyvizsgáló vasúti társasági vizsga

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő-, biztosítóberendezés és villamos felsővezetéki berendezés ismeretek
– Általános ismeret a személyszállító járművekre

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Belföldi, nemzetközi jegyvizsgáló
– Vonatkezelő-levelező, kirakó

13.

Egyszerűsített forgalmi: személyszállítási szolgáltatás vasúti társasági vizsga

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő-, biztosítóberendezés és villamos felsővezetéki berendezés ismeretek
– Veszélyes áruk szállításának ismerete

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Személyszállítási főirányító
– Területi vontatási főirányító
– Vontatási reszortos
– Vontatási gépészeti vonalellenőr

14.

Egyszerűsített forgalmi: árufuvarozási szolgáltatás vasúti társasági vizsga

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő-, biztosítóberendezés és villamos felsővezetéki berendezés ismeretek
– Veszélyes áruk szállításának ismerete

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Árutovábbítási üzemirányító
– Területi vontatási szolgáltatási központvezető
– Vontatási szolgáltatási telephelyvezető
– Területi vontatási vezető
– Vontatási telepvezető
– Vontatási technológus
– Vontatási gépészeti vonalellenőr
– Vontatási vezetőmérnök
– Területi vontatási főirányító
– Hálózati árufuvarozási vontatási főirányító, irányító
– Árutovábbítási vontatási irányító

15.

Egyszerűsített forgalmi: gépészeti szolgáltatás vasúti társasági vizsga

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő-, biztosítóberendezés és villamos felsővezetéki berendezés ismeretek
– Veszélyes áruk szállításának ismerete

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Villamosfűtési lakatos

– 18. sorszám alatt felsorolt munkakörök
– Kocsivizsgálati vezető
– Kocsivizsgálati vezetőmérnök

16.

Mozdonyfelvigyázó vasúti társasági vizsga

– Betöltött 20. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési Ismeretek
2. Forgalmi Ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő-, biztosítóberendezés és villamos felsővezetéki berendezés ismeretek

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Mozdonyfelvigyázó
– Külsős mozdonyfelvigyázó
– Gépészeti diszpécser

17.

Különleges kötöttpálya-hálózaton vonatkísérő,
Gyermekvasúti vonatkísérő vasúti társasági vizsga

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési Ismeretek
2. Forgalmi Ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő-, biztosítóberendezés és villamos felsővezetéki berendezés ismeretek

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Vonatvezető: különleges kötöttpálya-hálózaton
– Fékező: különleges kötöttpálya-hálózaton
– Gyermekvasúti vonatvezető
– Gyermekvasúti vezető
jegyvizsgáló
– Jelzőőr

18.

Villamosfűtési lakatosvasúti társasági vizsga

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési Ismeretek
2. Forgalmi Ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő- és villamos felsővezetéki berendezés ismeretek

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Villamosfűtési lakatos, szerelő

19.

Egyszerűsített forgalmi tolatásvezető vasúti társasági vizsga

– Betöltött 18. életév
– 24 óra igazolt kocsirendezői gyakorlat

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő-, biztosítóberendezés, gurítódombi berendezés és villamos felsővezetéki berendezés ismeretek

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Kocsirendező

– Kocsirendező
– Saját célú vasúti pályahálózaton, iparvágányon tolatásvezető,
ha az éves kocsiforgalom 365 kocsit
és a tolatási napok száma az éves 60 napot nem haladja meg
– Vontatási telepi rendező
– Vontatási telepi váltókezelő
– Vontatási telepen
a Vontatási telepi rendező, valamint a Vontatási telepi váltókezelő munkakört csak akkor töltheti be,
ha a mozdonynak minősülő járművek tolatását vezeti



II. Elővárosi, helyi és városi vasúti pályahálózat – vizsgáztató szervezet: vasúti társaság vagy vasúti vizsgaközpont, illetve a különleges kötöttpálya esetén különleges kötöttpályás közlekedési rendszer üzemvezetője vagy vasúti vizsgaközpont

II.1.     – Elővárosi vasúti pályahálózat – a vasúti vizsgaközpont által lebonyolított vizsgák

 

A

B

C

D

E

F

1.

Képzés és a hozzá kapcsolódó hatósági vizsga megnevezése

A képzésben való részvétel feltételei

A képzés témakörei

Hatósági vizsga vizsgatevékenységek, témakörök

A vizsga megfeleltetése

Betölthető munkakörök megnevezése

2.

Általános forgalmi

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő-, biztosítóberendezés és villamos felsővezetéki ismeretek

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Váltókezelő
– Térközőr
– Tolatásvezető
– Vezető-jegyvizsgáló
– Vonatvezető
– Egyszerűsített forgalmi: távközlő-, villamos felsővezetéki, biztosítóberendezési, pályaszakszolgálat
– Vasúti munkavezető
– Jelzőőr

– Naplózó
– Váltókezelő
– Térközőr
– Tolatásvezető
– Vezető-jegyvizsgáló, jegyvizsgáló
– Vonatvezető
– Egyszerűsített forgalmi: távközlő-, villamos felsővezetéki, biztosítóberendezési, pályaszakszolgálat
– Vasúti munkavezető
– Jelzőőr

3.

Önállósító forgalmi

– Általános forgalmi vizsga

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek
3. Gyakorlati ismeretek: 160 óra oktató forgalmi szolgálattevő felügyelete melletti gyakorlati munkavégzés

Kiegészítő tananyagegységek:
– Biztosítóberendezés ismeretek

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Általános forgalmi
– Váltókezelő
– Térközőr
– Tolatásvezető
– Vezető-jegyvizsgáló
– Vonatvezető
– Egyszerűsített forgalmi: távközlő-, villamos felsővezetéki, biztosítóberendezési, pályaszakszolgálat
– Vasúti munkavezető
– Jelzőőr

– Üzemegységi diszpécser
– Forgalmi vonalirányító, Központi forgalomirányító
– Forgalmi szolgálattevő
– Általános forgalmi vizsgával betölthető munkakörök

4.

Váltókezelő

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő-, biztosítóberendezés és villamos felsővezetéki berendezés ismeretek

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Váltókezelő

5.

Térközőr

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő-, biztosítóberendezés és villamos felsővezetéki ismeretek

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Jelzőőr

– Térközőr
– Vonatjelentő-őr
– Jelzőőr
– Biztosítóberendezési műszerész
– Biztosítóberendezési lakatos
– Távközlő műszerész

6.

Tolatásvezető

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő-, biztosítóberendezés és villamos felsővezetéki ismeretek

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Tolatásvezető
– Kocsirendező

7.

Vezető-jegyvizsgáló, jegyvizsgáló

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő-, biztosítóberendezés és villamos felsővezetéki ismeretek

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Vezető-jegyvizsgáló, jegyvizsgáló
– Jelzőőr

8.

Vonatvezető

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő-, biztosítóberendezés és villamos felsővezetéki ismeretek

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Vonatvezető
– Jelzőőr

9.

Egyszerűsített forgalmi:
pálya-, távközlő-, erősáramú-, biztosítóberendezési szakszolgálat

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő-, biztosítóberendezés és villamos felsővezetéki ismeretek

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Távközlőmester
– Blokkmester, beosztott blokkmester
– Biztosítóberendezési művezető
– Elektrikus
– Pályamester
– Biztosítóberendezési diszpécser
– Távközlő diszpécser
– Energia diszpécser
– Energia operátor

10.

Vasúti munkavezető

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
–Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő-, biztosítóberendezés és villamos felsővezetéki ismeretek

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Jelzőőr

– Vasúti munkavezető
– Vonalgondozó
– Előmunkás
– Jelzőőr

11.

Jelzőőr

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
–Tűzvédelmi ismeretek
–Egészségügyi ismeretek
–Környezetvédelmi ismeretek
–Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő-, biztosítóberendezés és villamos felsővezetéki ismeretek

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Jelzőőr



II.1/A.     Elővárosi vasúti pályahálózat – vasúti társasági vizsgák

 

A

B

C

D

E

F

1.

Képzés és a hozzá kapcsolódó hatósági vizsga megnevezése

A képzésben való részvétel feltételei

A képzés témakörei

Hatósági vizsga vizsgatevékenységek, témakörök

A vizsga megfeleltetése

Betölthető munkakörök megnevezése

2.

Egyszerűsített forgalmi:
pálya-, távközlő-, erősáramú-, biztosítóberendezési szakszolgálat vasúti társasági vizsga

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő-, biztosítóberendezés és villamos felsővezetéki ismeretek

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Távközlőmester
– Blokkmester, beosztott blokkmester
– Biztosítóberendezési művezető
– Elektrikus
– Pályamester
– Biztosítóberendezési diszpécser
– Távközlő diszpécser
– Energia diszpécser
– Energia operátor

3.

Vasúti munkavezető vasúti társasági vizsga

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő-, biztosítóberendezés és villamos felsővezetéki ismeretek

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Jelzőőr

– Vasúti munkavezető
– Vonalgondozó
– Előmunkás
– Jelzőőr

4.

Jelzőőr vasúti társasági vizsga

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő-, biztosítóberendezés és villamos felsővezetéki ismeretek

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Jelzőőr



II.2.     Helyi és városi vasúti pályahálózat – a vasúti vizsgaközpont által lebonyolított vizsgák

II.2.1.     Közúti vasúti – villamos – pályahálózat

 

A

B

C

D

E

F

1.

Képzés és a hozzá kapcsolódó hatósági vizsga megnevezése

A képzésben való részvétel feltételei

A képzés témakörei

Hatósági vizsga vizsgatevékenységek, témakörök

A vizsga megfeleltetése

Betölthető munkakörök megnevezése

2.

Forgalmi diszpécser

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek
3. Közlekedési ismeret: KRESZ

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő-, biztosítóberendezés és villamos felsővezetéki berendezés ismeretek

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek
3. Közlekedési ismeretek: KRESZ

– Váltóőr
– Vonatvezető
– Kísérő

– 3., 4., 5. sorszám alatt felsorolt munkakörök, amennyiben
a képzésben való részvétel feltételei teljesülnek
– Forgalmi diszpécser
– Üzemvezető
– Szakszolgálat-vezető
– Forgalmi csoportvezető

3.

Váltóőr

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek
3. Közlekedési ismeret: KRESZ

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő- és biztosítóberendezés ismeretek

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek
3. Közlekedési ismeretek: KRESZ

– Váltóőr
– Tabulátorkezelő
– Jelzőőr

4.

Vonatvezető

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek
3. Közlekedési ismeret: KRESZ

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő-berendezés ismeretek

Elméleti
Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek
3. Közlekedési ismeret: KRESZ

– Kísérő

– 5. sorszám alatt felsorolt munkakörök, amennyiben
a képzésben való részvétel feltételei teljesülnek
– Vonatvezető

5.

Kísérő

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek
3. Közlekedési ismeret: KRESZ

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő-berendezés ismeretek

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek
3. Közlekedési ismeret: KRESZ

– Kísérő

6.

Egyszerűsített forgalmi: távközlő-, erősáramú-, biztosítóberendezési szakszolgálat

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő-berendezés ismeretek, kivéve távközlő-szakszolgálat

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Távközlőmester, műszerész
– Blokkmester, beosztott blokkmester
– Biztosítóberendezési művezető
– Biztosítóberendezési műszerész
– Biztosítóberendezési lakatos
– Biztosítóberendezési diszpécser
– Távközlő diszpécser
– Elektrikus
– Felsővezeték-szerelő

7.

Egyszerűsített forgalmi: pályaszakszolgálat

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek
3. Közlekedési ismeret: KRESZ

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő-berendezés ismeretek

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek
3. Közlekedési ismeret: KRESZ

– Szolgálatvezető
– Üzemvezető
– Pályamester
– Technikus
– Készenlétes
– Művezető

8.

Vasúti munkavezető

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek
3. Közlekedési ismeret: KRESZ

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő-berendezés ismeretek

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek
3. Közlekedési ismeret: KRESZ

– Vasúti munkavezető
– Vonalgondozó
– Előmunkás



II.2.2.     Földalatti vasúti pályahálózat – Metró

 

A

B

C

D

E

F

1.

Képzés és a hozzá kapcsolódó hatósági vizsga megnevezése

A képzésben való részvétel feltételei

A képzés témakörei

Hatósági vizsga vizsgatevékenységek, témakörök

A vizsga megfeleltetése

Betölthető munkakörök megnevezése

2.

Utasforgalom-irányító

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek
3. Mozgólépcső ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő-berendezés ismeret
– Általános járműismeret
– Utasforgalom-irányítási gyakorlat: vasútszakmai oktató felügyelete alatti munkavégzés

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek
3. Mozgólépcső ismeretek

– Egyszerűsített forgalmi: a távközlő-, erősáramú-, biztosító– berendezési- és pálya szakszolgálatok részére
– Vasúti munkavezető

– Az 5., 6. sorszám alatt felsorolt munkakörök, amennyiben
a képzésben való részvétel feltételei teljesülnek
– Központi utasforgalom-irányító diszpécser
– Műszaki diszpécser
– Állomási utasforgalom-irányító, diszpécser
– Központi forgalmi menetirányító megbízottja
– Peronőr

3.

Vonatforgalom-irányító

– Betöltött 20. életév
– Utasforgalom-
irányítói vizsga

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő-, biztosítóberendezés és harmadik sínes villamosberendezés ismeret
– Általános járműismeret
– Vonatforgalom-irányítási gyakorlat: vasútszakmai oktató felügyelete alatti munkavégzés

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Utasforgalom-irányító
– Tolatásvezető
– Egyszerűsített forgalmi: a távközlő-, erősáramú-, biztosító-berendezési és pályaszakszolgálatok részére
– Vasúti munkavezető

– A 2., 4., 5., 6. sorszám alatt felsorolt munkakörök,
amennyiben
a képzésben való részvétel feltételei teljesülnek
– Üzemvezető
– Szakszolgálat-vezető
– Forgalmi csoportvezető
– Járműtelepi forgalmi operátor
– Járműtelepi forgalmi szolgálattevő
– Központi forgalmi menetirányító
– Központi forgalmi operátor
– Állomási forgalmi szolgálattevő
– Műszakvezető
diszpécser
– Kocsiszíni diszpécser

4.

Tolatásvezető

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő-, biztosítóberendezés és harmadik sínes villamosberendezés ismeret
– Általános járműismeret

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Egyszerűsített forgalmi: a távközlő-, erősáramú-, biztosító-berendezési és pályaszakszolgálatok részére
– Vasúti munkavezető

– Az 5., 6. sorszám alatt felsorolt munkakörök, amennyiben
a képzésben való részvétel feltételei teljesülnek
– Tolatásvezető

5.

Egyszerűsített forgalmi: távközlő-, erősáramú-, biztosítóberendezési és pályaszakszolgálat

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő-, biztosítóberendezés és harmadik sínes villamosberendezés ismeret

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Vasúti munkavezető

– A 6. sorszám alatt felsorolt munkakörök, amennyiben
a képzésben való részvétel feltételei teljesülnek
– Biztosítóberendezési művezető, műszerész
– Biztosítóberendezési diszpécser, lakatos
– Blokkmester, beosztott blokkmester
– Elektrikus
– Műszaki ügyeletes
– Távközlő műszerész, diszpécser
– Pályafenntartási
szolgálatvezető
– Pályafenntartási
üzemvezető
– Pályamester
– Pályafenntartási
technikus
– Pályafenntartási
készenlétes
– Pályafenntartási
művezető
– Központi forgalmi menetirányító megbízottja

6.

Vasúti munkavezető

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő- és harmadik sínes villamosberendezés ismeret

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Vasúti munkavezető
– Vonalgondozó
– Előmunkás
– Jelzőőr



II.2.3. Millenniumi földalatti vasút

 

A

B

C

D

E

F

1.

Képzés és a hozzá kapcsolódó hatósági vizsga megnevezése

A képzésben való részvétel feltételei

A képzés témakörei

Hatósági vizsga vizsgatevékenységek, témakörök

A vizsga megfeleltetése

Betölthető munkakörök megnevezése

2.

Vonat- és utasforgalom-irányító

– Betöltött 20. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő- és biztosítóberendezés, villamos felsővezetéki berendezés és pályaismeret
– Általános járműismeret
– Vonat- és utasforgalom-irányítási gyakorlat, felügyelet alatti munkavégzés

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Tolatásvezető
– Peronőr
– Egyszerűsített forgalmi: a távközlő-, erősáramú-,
biztosító-berendezési és pályaszakszolgálatok részére

– A 3., 4., 5. sorszám alatt felsorolt munkakörök, amennyiben
a képzésben való részvétel feltételei teljesülnek
– Üzemvezető
– Szakszolgálat-vezető
– Forgalmi csoportvezető
– Központi menetirányító
– Forgalmi szolgálattevő
– Térfelvigyázó
– Központi utasforgalom- irányító diszpécser
– Műszakvezető diszpécser

3.

Tolatásvezető

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő-, biztosítóberendezés és felsővezetéki villamos berendezés ismeret
– Általános járműismeret

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Tolatásvezető

4.

Peronőr

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő- és villamos felsővezetéki berendezés ismeret

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Peronőr

5.

Egyszerűsített forgalmi: távközlő-, erősáramú-, biztosítóberendezési és pályaszakszolgálat

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő- és villamos felsővezetéki berendezés ismeret

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Biztosítóberendezési művezető, műszerész
– Biztosítóberendezési lakatos, diszpécser
– Blokkmester, beosztott blokkmester
– Elektrikus
– Felsővezetékes művezető
– Felsővezetékes csoportvezető
– Műszaki diszpécser
– Műszaki ügyeletes
– Távközlő műszerész, diszpécser
– Pályafenntartási szolgálatvezető
– Pályafenntartási üzemvezető
– Pályamester
– Pályafenntartási technikus
– Pályafenntartási készenlétes
– Pályafenntartási művezető
– Központi menetirányító helyszíni megbízottja

6.

Vasúti munkavezető

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Szakterületre vonatkozó üzemeltetési szabályzat: szolgálati utasítás
– Távközlő- és villamos felsővezetéki berendezés ismeret

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Vasúti munkavezető
– Vonalgondozó
– Előmunkás
– Jelzőőr



II.2.4. Fogaskerekű vasút

 

A

B

C

D

E

F

1.

Képzés és a hozzá kapcsolódó hatósági vizsga megnevezése

A képzésben való részvétel feltételei

A képzés témakörei

Hatósági vizsga vizsgatevékenységek, témakörök

A vizsga megfeleltetése

Betölthető munkakörök megnevezése

2.

Forgalmi diszpécser

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő-, biztosítóberendezés és villamos felsővezetéki berendezés ismeret

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Tolatásvezető
– Váltóállító
– Jelzőőr

– A 3., 4., 5. sorszám alatt felsorolt munkakörök, amennyiben a képzésben való részvétel feltételei teljesülnek

– Üzemvezető
– Szakszolgálat-vezető
– Forgalmi csoportvezető
– Forgalmi diszpécser

3.

Tolatásvezető

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő berendezés ismeret
– Járműismeret

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Művezető
– Művezető megbízottja
– Kapcsolást végző
műszaki dolgozó

4.

Váltóállító

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő- és biztosítóberendezés ismeret

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Váltóállító

5.

Jelzőőr

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő berendezés ismeret

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Jelzőőr

6.

Egyszerűsített forgalmi: távközlő-, erősáramú-, biztosítóberendezés szakszolgálat

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő berendezés ismeret, kivéve távközlő szakszolgálat

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Távközlőmester, műszerész
– Blokkmester, beosztott blokkmester
– Biztosítóberendezési művezető
– Biztosítóberendezési műszerész
– Biztosítóberendezési lakatos
– Biztosítóberendezési diszpécser
– Távközlő diszpécser
– Elektrikus

7.

Egyszerűsített forgalmi: pálya szakszolgálat

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő berendezés ismeret

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Szolgálatvezető
– Üzemvezető
– Pályamester
– Technikus
– Készenlétes
– Művezető

8.

Vasúti munkavezető

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Távközlő berendezés ismeret

Elméleti
Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
2. Forgalmi ismeretek

– Vasúti munkavezető
– Vonalgondozó
– Előmunkás



III. Mozgólépcső, mozgójárda, tolópad és fordítókorong – vizsgáztató szervezet: vasúti vizsgaközpont

 

A

B

C

D

E

F

1.

Képzés és a hozzá kapcsolódó hatósági vizsga megnevezése

A képzésben való részvétel feltételei

A képzés témakörei

Hatósági vizsga vizsgatevékenységek, témakörök

A vizsga megfeleltetése

Betölthető munkakörök megnevezése

2.

Mozgólépcső,
mozgójárda kezelő

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek
1. Műszaki alapismeretek
2. Villamossági ismeretek
3. Gépészeti-berendezési ismeretek
4. Fék- és biztosítóberendezési ismeretek
5. Az üzemeltetési szabályzat:
szolgálati utasítás ismeret
6. Hibakeresés és hibaelhárítás
7. Kezelési gyakorlat

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Az üzemeltetési szabályzat: szolgálati utasítás ismeret
2. Gépészeti–berendezési ismeretek
3. Fék- és biztosítóberendezési ismeretek
Gyakorlati:
1. Kezelési gyakorlat
2. Hibakeresés és hibaelhárítás

– Mozgólépcső
üzemvezető
– Mozgólépcső, mozgójárda kezelő

3.

Fordítókorong-kezelő, tolópad-vezető

– Betöltött 18. életév

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Műszaki alapismeretek
2. Villamossági ismeretek
3. Gépészeti-berendezési ismeretek
4. Fék– és biztosítóberendezési ismeretek
5. Az üzemeltetési szabályzat:
szolgálati utasítás ismeret
6. Hibakeresés és hibaelhárítás
7. Kezelési gyakorlat

Kiegészítő tananyagegységek:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek

Elméleti: Írásbeli, szóbeli
1. Az üzemeltetési szabályzat: szolgálati utasítás ismeret
2. Gépészeti-berendezési ismeretek
3. Fék- és biztosítóberendezési ismeretek
Gyakorlati:
1. Kezelési gyakorlat
2. Hibakeresés és hibaelhárítás

– Fordítókorong-kezelő
– Tolópad-vezető



IV. Vasúti oktatók képzése – vizsgáztató szervezet: vasúti vizsgaközpont

 

A

B

C

D

E

F

G

1.

Képzés és a hozzá kapcsolódó hatósági vizsga megnevezése

A képzésben való részvétel feltételei

A képzés témakörei

Hatósági vizsga vizsgatevékenységek, témakörök

Vizsgáztatásra jogosult

A vizsga megfeleltetése

Betölthető munkakörök megnevezése

2.

Vasútszakmai oktató: elméleti oktató

– Legalább 3 éves szakmai gyakorlat

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek
1. Vasútszakmai ismeretek elmélete és oktatásának módszertana
2. Vasútszakmai ismeretek oktatásának módszertana
3. Munkavédelem, tűzvédelem
Kiegészítő tananyagegységek:
– Pedagógiai, andragógiai alapismeretek
– Felnőttképzés pszichológiája
– Oktatástechnológia, oktatástechnika
– Munkavédelem, tűzvédelem
– Oktatási gyakorlat
– A képzés dokumentumai

Írásbeli, szóbeli:
1. Oktatástechnológia, oktatástechnika
2. Vasútszakmai ismeretek oktatásának módszertana
3. Munkavédelem, tűzvédelem Gyakorlati:
1. Vizsgatanítás

Vizsgabizottság:
1 fő vizsgabiztos
– a vizsga elnöke –,
1 fő vizsgabiztos
– vasútszakmai –

– Vasútszakmai elméleti oktató
– Különleges kötöttpályás közlekedési elméleti szakmai oktató

3.

Vasútszakmai oktató: gyakorlati oktató

– 5 év szakmai gyakorlat
– Vasúti járművezetői képzés esetén: vasúti járművezetői képesítés

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek
1. Vasútszakmai ismeretek oktatásának módszertana
2. Gyakorlati oktatás módszertana
3. Munkavédelem, tűzvédelem

Kiegészítő tananyagegységek:
– Pedagógiai, andragógiai alapismeretek
– Felnőttképzés pszichológiája
– Oktatástechnológia, oktatástechnika
– Munkavédelem, tűzvédelem
– Oktatási gyakorlat
– A képzés dokumentumai

Írásbeli, szóbeli:
1. Oktatástechnológia, oktatástechnika
2. Vasútszakmai ismeretek oktatásának módszertana
3. Munkavédelem, tűzvédelem Gyakorlati:
1. Vizsgatanítás

Vizsgabizottság:
1 fő vizsgabiztos
– a vizsga elnöke –,
1 fő vizsgabiztos
– vasútszakmai –

– Vasútszakmai gyakorlati oktató
– Különleges kötöttpályás közlekedési gyakorlati szakmai oktató


V. Vasúti járművezető alapképzések

1.     A vasúti járművezető alapképzés moduláris szerkezetű, amely Általános szakmai ismeretek, Vasúti járműismereti és Vasúti pályahálózat-ismereti, valamint Vezetési gyakorlat részekből áll.
2.     A táblázatok tartalmazzák a vasúti járművezetői engedélyről és a vasúti járművezetői tanúsítványról szóló miniszteri rendeletben meghatározott mozdonyvezetői engedélyhez és a tanúsítványhoz szükséges ismereteket, vizsgákat.
3.     A Vasúti járműismereti és a Vasúti pályahálózat-ismereti moduloknál feltüntetett gyakorlati időket modulonként külön-külön kell teljesíteni. A vezetési gyakorlat modul felügyelet alatti utazása a típusismeret modul felügyelet alatti utazásával egyidejűleg is lebonyolítható.
4.     Kizárólag saját célú vasúti pályahálózathoz, iparvágányhoz, különleges kötöttpálya-hálózathoz kapcsolódó alapképzés kivételével valamennyi járművezető alapképzés esetén közvetlenül a képzés megkezdésekor a jelentkezőnek orientációs utazási gyakorlatot kötelező teljesíteni, amely legalább 8 óra – nappali és éjszakai körülmények között – a szükséges munkabiztonsági oktatás után.
5.     Az országos jelentőségű vasútvonalakra érvényes vasúti járművezetői engedély – mozdonyvezetői engedély – megszerzéséhez szükséges alapképzések**:
a)    Általános szakmai ismeretek modul
b)    Vezetési gyakorlat modul*
6.     A térségi, elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra érvényes vasúti járművezetői engedély – mozdonyvezetői engedély – megszerzéséhez szükséges alapképzések**:
a)    Általános szakmai ismeretek modul
b)    Vezetési gyakorlat modul*
7.     A tanúsítvány megszerzéséhez szükséges alapképzések**:
a)    Kategória modul
b)    Típusismereti modul
c)    Infrastruktúra modul
d)    Vonal- és állomásismereti modul
*Emberi erővel hajtott hajtány esetében külön vezetési gyakorlat modul végrehajtása nem szükséges, az engedély megszerzéséhez típusismereti modul szükséges.
**Az okmányok kiállításához a felsorolt modulok mindegyike szükséges.
8.     Betölthető munkakörök
8.1.     A munkakör betöltéséhez a munkavállalónak rendelkeznie kell a szükséges, érvényes vasúti járművezetői engedéllyel és tanúsítvánnyal.
8.2.     A betölthető munkakörök felsorolása:
a)    Az 1. mellékletben a Vasúti járművezető munkakörök, feladatkörök cím alatt felsorolt munkakörök,
b)    Járművezető instruktor,
c)    Főinstruktor,
d)    Pilóta,
e)    Kocsiszíni diszpécser,
f)    Térfelvigyázó,
g)    Váltóőr,
h)    Tabulátorkezelő,
i)    Kísérő,
j)    Városi közúti vasúti – villamos – pályahálózaton: Jelzőőr,
k)    Elővárosi vasúti pályahálózaton: műszaki irányító, forgalmi üzemvezető, forgalmi csoportvezető,
l)    Mozdonyfelvigyázó,
m)    Külsős mozdonyfelvigyázó,
n)    Gépészeti diszpécser.
9.     Integrált közúti-vasúti kétéltű vasúti járművezető képzés és vizsga
A közúti-vasúti kétéltű vasúti járművezető képzés egységes, integrált képzési program alapján – a modulok összevonásával – is végezhető, amely képzés összevont, integrált vizsgával zárul. Az okmányok megszerzésére vonatkozóan azokat a modulokat lehet figyelembe venni, amelyeket az integrált képzési program és az ahhoz kapcsolódó hatósági vizsga magában foglal.

1.     Általános szakmai ismeretek modulok – a vasúti vizsgaközpont által lebonyolított vizsgák

 

A

B

C

D

E

F

1.

Képzésmodul és a hozzá kapcsolódó hatósági vizsga megnevezése

A képzésben való részvétel feltételei

A képzés témakörei

Hatósági vizsga vizsgatevékenységei, témakörök

Az elméleti és gyakorlati képzés minimális ideje összesen óraszámban

Ebből az előírt gyakorlatok minimális ideje* óraszámban

2.

Országos jelentőségű vasútvonalakra érvényes általános szakmai ismeretek

– A vizsga időpontjáig betöltött 20. életév
– Középfokú végzettség
– A magyar nyelv ismerete

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. A mozdonyvezetői munka, a munkakörnyezet, a mozdonyvezető szerepe és felelőssége a vasútüzemeltetésben, a mozdonyvezetői feladatok ellátásának szakmai és személyi kívánalmai
2. Vasúti technológiák, köztük az üzemeltetési szabályok alapjául szolgáló és rendelkezések ismerete
3. A vasúti infrastruktúra alapelvei
4. Az üzemeltetési kommunikáció alapelvei
5. A vonatok és összeállításuk,
valamint a vontatójárművek, a teherkocsik, a személyszállító kocsik és egyéb járművek műszaki előírásai
6. A vasút-üzemeltetéssel járó általános kockázatok
7. Fizikai alaptörvények

Kiegészítő tananyagegységek:
– Általános munkabiztonsági ismeretek
– Elsősegélynyújtás
– Tűzvédelmi alapismeretek
– Környezetvédelmi alapismeretek
– Jogi alapismeretek

Írásbeli, szóbeli:
1. Általános műszaki, elektrotechnikai ismeretek
2. Vasútüzemi technológiák: forgalomszabályozás, forgalombiztonság, munkamódszer és közlekedésbiztonsági alapismeretek
3. Vasúti pályákra vonatkozó ismeretek
4. Vasúti fékberendezések, féktechnikai alapismeretek
5. Általános vontatójármű
ismeretek
6. Általános üzemeltetési ismeretek
7. Vontatottjármű-ismeretek

240

40

3.

Térségi, elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges
kötöttpálya-hálózatra érvényes általános szakmai ismeretek

– A vizsga időpontjáig betöltött 20. életév
– Alapfokú iskolai végzettség
– A magyar nyelv ismerete

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Általános műszaki, elektrotechnikai ismeretek
2. Vasútüzemi technológiák: forgalomszabályozás, forgalombiztonság, munkamódszer és közlekedésbiztonsági alapismeretek
3. Vasúti pályákra vonatkozó ismeretek
4. Vasúti fékberendezések, féktechnikai alapismeretek
5. Általános vontatójármű
ismeretek
6. Általános üzemeltetési ismeretek
7. Vontatottjármű-ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Általános munkabiztonsági ismeretek
– Elsősegélynyújtás
– Tűzvédelmi alapismeretek
– Környezetvédelmi alapismeretek
– Jogi alapismeretek

Írásbeli, szóbeli:
1. Általános műszaki, elektrotechnikai ismeretek
2. Vasútüzemi technológiák: forgalomszabályozás, forgalombiztonság, munkamódszer és közlekedésbiztonsági alapismeretek
3. Vasúti pályákra vonatkozó ismeretek
4. Vasúti fékberendezések, féktechnikai alapismeretek
5. Általános vontatójármű
ismeretek
6. Általános üzemeltetési ismeretek
7. Vontatottjármű-ismeretek

90

15

4.

Helyi, városi vasúti pályahálózatra, érvényes általános szakmai ismeretek

– A vizsga időpontjáig betöltött 20. életév
– Alapfokú iskolai végzettség
– A magyar nyelv ismerete

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Általános műszaki, elektrotechnikai ismeretek
2. Vasútüzemi technológiák: forgalomszabályozás, forgalombiztonság, munkamódszer és közlekedésbiztonsági alapismeretek
3. Vasúti pályákra vonatkozó ismeretek
4. Vasúti fékberendezések, féktechnikai alapismeretek
5. Általános vontatójármű
ismeretek
6. Általános üzemeltetési ismeretek
7. Vontatottjármű-ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Általános munkabiztonsági ismeretek
– Elsősegélynyújtás
– Tűzvédelmi alapismeretek
– Környezetvédelmi alapismeretek
– Jogi alapismeretek

Írásbeli, szóbeli:
1. Általános műszaki, elektrotechnikai ismeretek
2. Vasútüzemi technológiák: forgalomszabályozás, forgalombiztonság, munkamódszer és közlekedésbiztonsági alapismeretek
3. Vasúti pályákra vonatkozó ismeretek
4. Vasúti fékberendezések, féktechnikai alapismeretek
5. Általános vontatójármű
ismeretek
6. Általános üzemeltetési ismeretek
7. Vontatottjármű-ismeretek

60

10

5.

Térségi, elővárosi, vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges
kötöttpálya-hálózatra érvényes általános szakmai ismeretek

– A vizsga időpontjáig betöltött 20. életév
– Alapfokú iskolai végzettség
– A magyar nyelv ismerete

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Általános műszaki, elektrotechnikai ismeretek
2. Vasútüzemi technológiák: forgalomszabályozás, forgalombiztonság, munkamódszer és közlekedésbiztonsági alapismeretek
3. Vasúti pályákra vonatkozó ismeretek
4. Vasúti fékberendezések, féktechnikai alapismeretek
5. Általános vontatójármű
ismeretek
6. Általános üzemeltetési ismeretek
7. Vontatottjármű-ismeretek

Kiegészítő tananyagegységek:
– Általános munkabiztonsági ismeretek
– Elsősegélynyújtás
– Tűzvédelmi alapismeretek
– Környezetvédelmi alapismeretek
– Jogi alapismeretek

Írásbeli, szóbeli:
1. Általános műszaki, elektrotechnikai ismeretek
2. Vasútüzemi technológiák: forgalomszabályozás, forgalombiztonság, munkamódszer és közlekedésbiztonsági alapismeretek
3. Vasúti pályákra vonatkozó ismeretek
4. Vasúti fékberendezések, féktechnikai alapismeretek
5. Általános vontatójármű
ismeretek
6. Általános üzemeltetési ismeretek
7. Vontatottjármű-ismeretek

60

10

* Az előírt gyakorlatok óraszáma az elméleti és gyakorlati képzés összes idejének 50%-át nem haladhatja meg.

2.     Vasúti járműismereti modulok

2.1.     Kategória modulok – a vasúti vizsgaközpont által lebonyolított vizsgák

 

A

B

C

D

E

F

1.

Képzésmodul és a hozzá kapcsolódó hatósági vizsga megnevezése

A képzésben való részvétel feltételei

A képzés témakörei

Hatósági vizsga vizsgatevékenységei, témakörök

Az elméleti és gyakorlati képzés minimális ideje összesen óraszámban

Ebből az előírt gyakorlatok minimális ideje* óraszámban

2.

Normál, széles és keskeny nyomtávolságú gőzmozdony, gőzakkumulátoros- mozdony

– Országos jelentőségű vasútvonalakra vagy térségi, elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra vagy térségi, elővárosi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra érvényes általános szakmai ismeretek modul vizsga vagy
– Valamely EGT államban kiadott Mozdonyvezetői engedély és a
magyar nyelvnek a 6. melléklet 3. pontjában meghatározott
szintű ismerete

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Gépszerkezettan
2. Kazánismeretek
3. Járműszerkezet
4. Fékberendezések, fékezési ismeretek
5. Üzemeltetési ismeretek
6. Vezetéstechnikai ismeretek

Szóbeli:
1. Gépszerkezettan
2. Kazánismeretek
3. Járműszerkezet
4. Fékberendezések, fékezési ismeretek
5. Üzemeltetési ismeretek
6. Vezetéstechnikai ismeretek

290

Kazánfűtői gyakorlat: 130

3.

Normál, széles és keskeny nyomtávolságú villamosmozdony: váltakozó feszültségű, több áramnemű

– Országos jelentőségű vasútvonalakra vagy térségi, elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra vagy térségi, elővárosi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra érvényes általános szakmai ismeretek modul vizsga
vagy
– Valamely
EGT államban kiadott Mozdonyvezetői engedély és
a magyar nyelvnek a 6. melléklet 3. pontjában meghatározott
szintű ismerete

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Járműszerkezetek
2. Vontatójárművek gépészeti berendezései
3. Erőátviteli berendezések
4. Vezérlő szabályozó és biztonsági berendezések
5. Fékberendezések, fékezési ismeretek
6. Üzemeltetési ismeretek
7. Vezetéstechnikai ismeretek

Szóbeli:
1. Járműszerkezetek
2. Vontatójárművek gépészeti berendezései
3. Erőátviteli berendezések
4. Vezérlő szabályozó és biztonsági berendezések
5. Fékberendezések, fékezési ismeretek
6. Üzemeltetési ismeretek
7. Vezetéstechnikai ismeretek

200

40

4.

Normál, széles és keskeny nyomtávolságú villamosmozdony: egyenfeszültségű

– Országos jelentőségű vasútvonalakra vagy térségi, elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra vagy térségi, elővárosi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra érvényes általános szakmai ismeretek modul vizsga
vagy
– Valamely
EGT államban kiadott Mozdonyvezetői engedély és a magyar nyelvnek
a 6. melléklet
3. pontjában meghatározott szintű ismerete

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Járműszerkezetek
2. Vontatójárművek gépészeti berendezései
3. Erőátviteli berendezések
4. Vezérlő szabályozó és biztonsági berendezések
5. Fékberendezések, fékezési ismeretek
6. Üzemeltetési ismeretek
7. Vezetéstechnikai ismeretek

Szóbeli:
1. Járműszerkezetek
2. Vontatójárművek gépészeti berendezései
3. Erőátviteli berendezések
4. Vezérlő szabályozó és biztonsági berendezések
5. Fékberendezések, fékezési ismeretek
6. Üzemeltetési ismeretek
7. Vezetéstechnikai ismeretek

200

40

5.

Villamos meghajtású elővárosi vasúti jármű

– Országos jelentőségű vasútvonalakra vagy térségi, elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra vagy térségi, elővárosi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra érvényes általános szakmai ismeretek modul vizsga
vagy
– Valamely
EGT államban kiadott Mozdonyvezetői engedély és a magyar nyelvnek
a 6. melléklet
3. pontjában meghatározott szintű ismerete

– Vezetéstechnikai gyakorlat megkezdéséhez a kategóriának és pályahálózatnak megfelelő infrastruktúra-
alapvizsga

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Járműszerkezetek
2. Vontatójárművek gépészeti berendezései
3. Erőátviteli berendezések
4. Vezérlő szabályozó és biztonsági berendezések
5. Fékberendezések, fékezési ismeretek
6. Üzemeltetési ismeretek
7. Vezetéstechnikai ismeretek

Szóbeli:
1. Járműszerkezetek
2. Vontatójárművek gépészeti berendezései
3. Erőátviteli berendezések
4. Vezérlő szabályozó és biztonsági berendezések
5. Fékberendezések, fékezési ismeretek
6. Üzemeltetési ismeretek
7. Vezetéstechnikai ismeretek

200

40

6.

Villamos meghajtású közúti vasúti jármű

– Országos jelentőségű vasútvonalakra vagy térségi, elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra vagy helyi, városi vasúti pályahálózatra érvényes általános szakmai ismeretek modul vizsga
vagy
– Valamely
EGT államban kiadott Mozdonyvezetői engedély és
a magyar nyelvnek a
6. melléklet
3. pontjában meghatározott
szintű ismerete

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Járműszerkezetek
2. Vontatójárművek gépészeti berendezései
3. Erőátviteli berendezések
4. Vezérlő szabályozó és biztonsági berendezések
5. Fékberendezések, fékezési ismeretek
6. Üzemeltetési ismeretek
7. Vezetéstechnikai ismeretek

Szóbeli:
1. Járműszerkezetek
2. Vontatójárművek gépészeti berendezései
3. Erőátviteli berendezések
4. Vezérlő szabályozó és biztonsági berendezések
5. Fékberendezések, fékezési ismeretek
6. Üzemeltetési ismeretek
7. Vezetéstechnikai ismeretek

170

40

7.

Villamos meghajtású földalatti – metró – vasúti jármű

– Országos jelentőségű vasútvonalakra vagy térségi, elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra vagy helyi, városi vasúti pályahálózatra érvényes általános szakmai ismeretek modul vizsga
vagy
– Valamely
EGT államban kiadott Mozdonyvezetői engedély és
a magyar nyelvnek a
6. melléklet
3. pontjában meghatározott
szintű ismerete

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Járműszerkezetek
2. Vontatójárművek gépészeti berendezései
3. Erőátviteli berendezések
4. Vezérlő szabályozó és biztonsági berendezések
5. Fékberendezések, fékezési ismeretek
6. Üzemeltetési ismeretek
7. Vezetéstechnikai ismeretek

Szóbeli:
1. Járműszerkezetek
2. Vontatójárművek gépészeti berendezései
3. Erőátviteli berendezések
4. Vezérlő szabályozó és biztonsági berendezések
5. Fékberendezések, fékezési ismeretek
6. Üzemeltetési ismeretek
7. Vezetéstechnikai ismeretek

200

40

8.

Villamos meghajtású földalatti – metró – vasúti jármű
– segédvezető -

– Országos jelentőségű vasútvonalakra vagy térségi, elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra vagy helyi, városi vasúti pályahálózatra érvényes általános szakmai ismeretek modul vizsga
vagy
– Valamely
EGT államban kiadott Mozdonyvezetői engedély és
a magyar nyelvnek a
6. melléklet
3. pontjában meghatározott szintű ismerete,

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Járműszerkezetek
2. Vontatójárművek gépészeti berendezései
3. Erőátviteli berendezések
4. Vezérlő szabályozó és biztonsági berendezések
5. Fékberendezések, fékezési ismeretek
6. Üzemeltetési ismeretek

Szóbeli:
1. Járműszerkezetek
2. Vontatójárművek gépészeti berendezései
3. Erőátviteli berendezések
4. Vezérlő szabályozó és biztonsági berendezések
5. Fékberendezések, fékezési ismeretek
6. Üzemeltetési ismeretek

200

40

9.

Villamos meghajtású millenniumi földalatti vasúti jármű

– Országos jelentőségű vasútvonalakra vagy térségi, elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra vagy helyi, városi vasúti pályahálózatra érvényes általános szakmai ismeretek modul vizsga
vagy
– Valamely
EGT államban kiadott Mozdonyvezetői engedély és
a magyar nyelvnek a
6. melléklet
3. pontjában meghatározott
szintű ismerete

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Járműszerkezetek
2. Vontatójárművek gépészeti berendezései
3. Erőátviteli berendezések
4. Vezérlő szabályozó és biztonsági berendezések
5. Fékberendezések, fékezési ismeretek
6. Üzemeltetési ismeretek
7. Vezetéstechnikai ismeretek

Szóbeli:
1. Járműszerkezetek
2. Vontatójárművek gépészeti berendezései
3. Erőátviteli berendezések
4. Vezérlő szabályozó és biztonsági berendezések
5. Fékberendezések, fékezési ismeretek
6. Üzemeltetési ismeretek
7. Vezetéstechnikai ismeretek

200

40

10.

Villamos meghajtású fogaskerekű vasúti jármű

– Országos jelentőségű vasútvonalakra vagy térségi, elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra vagy helyi, városi vasúti pályahálózatra érvényes általános szakmai ismeretek modul vizsga
vagy
– Valamely
EGT államban kiadott Mozdonyvezetői engedély és
a magyar nyelvnek a 6. melléklet 3. pontjában meghatározott
szintű ismerete

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Járműszerkezetek
2. Vontatójárművek gépészeti berendezései
3. Erőátviteli berendezések
4. Vezérlő szabályozó és biztonsági berendezések
5. Fékberendezések, fékezési ismeretek
6. Üzemeltetési ismeretek
7. Vezetéstechnikai ismeretek

Szóbeli:
1. Járműszerkezetek
2. Vontatójárművek gépészeti berendezései
3. Erőátviteli berendezések
4. Vezérlő szabályozó és biztonsági berendezések
5. Fékberendezések, fékezési ismeretek
6. Üzemeltetési ismeretek
7. Vezetéstechnikai ismeretek

170

40

11.

Normál, széles és keskeny nyomtávolságú dízelmozdony

– Országos jelentőségű vasútvonalakra vagy térségi, elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra vagy térségi, elővárosi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra érvényes általános szakmai ismeretek modul vizsga
vagy
– Valamely
EGT államban kiadott Mozdonyvezetői engedély és
a magyar nyelvnek a 6. melléklet 3. pontjában meghatározott
szintű ismerete

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Járműszerkezetek
2. Vontatójárművek gépészeti berendezései
3. Erőátviteli berendezések
4. Vezérlő szabályozó és biztonsági berendezések
5. Fékberendezések, fékezési ismeretek
6. Üzemeltetési ismeretek
7. Vezetéstechnikai ismeretek

Szóbeli:
1. Járműszerkezetek
2. Vontatójárművek gépészeti berendezései
3. Erőátviteli berendezések
4. Vezérlő szabályozó és biztonsági berendezések
5. Fékberendezések, fékezési ismeretek
6. Üzemeltetési ismeretek
7. Vezetéstechnikai ismeretek

200

40

12.

Normál, széles és keskeny nyomtávolságú karbantartó, építő vasúti jármű, vágánygépkocsi, saját géperejű vasúti munkagép

– Országos jelentőségű vasútvonalakra vagy térségi, elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra vagy térségi, elővárosi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra érvényes általános szakmai ismeretek modul vizsga
vagy
– Valamely
EGT államban kiadott Mozdonyvezetői engedély és
a magyar nyelvnek a
6. melléklet
3. pontjában meghatározott
szintű ismerete

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Járműszerkezetek
2. Vontatójárművek gépészeti berendezései
3. Erőátviteli berendezések
4. Vezérlő szabályozó és biztonsági berendezések
5. Fékberendezések, fékezési ismeretek
6. Üzemeltetési ismeretek
7. Vezetéstechnikai ismeretek

Szóbeli:
1. Járműszerkezetek
2. Vontatójárművek gépészeti berendezései
3. Erőátviteli berendezések
4. Vezérlő szabályozó és biztonsági berendezések
5. Fékberendezések, fékezési ismeretek
6. Üzemeltetési ismeretek
7. Vezetéstechnikai ismeretek

200

40

13.

Normál, széles és keskeny nyomtávolságú közúti-vasúti kétéltű jármű

– Országos jelentőségű vasútvonalakra vagy térségi, elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra vagy térségi, elővárosi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra érvényes általános szakmai ismeretek modul vizsga
vagy
– Valamely
EGT államban kiadott Mozdonyvezetői engedély és
a magyar nyelvnek a
6. melléklet
3. pontjában meghatározott szintű ismerete
– Mezőgazdasági vontató vezetésére jogosító vezetői engedély

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Járműszerkezetek
2. Vontatójárművek gépészeti berendezései
3. Erőátviteli berendezések
4. Vezérlő szabályozó és biztonsági berendezések
5. Fékberendezések, fékezési ismeretek
6. Üzemeltetési ismeretek
7. Vezetéstechnikai ismeretek

Szóbeli:
1. Járműszerkezetek
2. Vontatójárművek gépészeti berendezései
3. Erőátviteli berendezések
4. Vezérlő szabályozó és biztonsági berendezések
5. Fékberendezések, fékezési ismeretek
6. Üzemeltetési ismeretek
7. Vezetéstechnikai ismeretek

14

4

14.

Normál, széles és keskeny nyomtávolságú motoros hajtány

– Országos jelentőségű vasútvonalakra vagy térségi, elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra vagy térségi, elővárosi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra érvényes általános szakmai ismeretek modul vizsga
vagy
– Valamely
EGT államban kiadott Mozdonyvezetői engedély és
a magyar nyelvnek a
6. melléklet
3. pontjában meghatározott
szintű ismerete

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Járműszerkezetek
2. Vontatójárművek gépészeti berendezései
3. Erőátviteli berendezések
4. Vezérlő szabályozó és biztonsági berendezések
5. Fékberendezések, fékezési ismeretek
6. Üzemeltetési ismeretek
7. Vezetéstechnikai ismeretek

Szóbeli:
1. Járműszerkezetek
2. Vontatójárművek gépészeti berendezései
3. Erőátviteli berendezések
4. Vezérlő szabályozó és biztonsági berendezések
5. Fékberendezések, fékezési ismeretek
6. Üzemeltetési ismeretek
7. Vezetéstechnikai ismeretek

80

20

15.

Normál, széles és keskeny nyomtávolságú hajtány

– Országos jelentőségű vasútvonalakra vagy térségi, elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra vagy helyi, városi vasúti pályahálózatra, vagy térségi, elővárosi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra érvényes általános szakmai ismeretek modul vizsga
vagy
– Valamely
EGT államban kiadott Mozdonyvezetői engedély és
a magyar nyelvnek a
6. melléklet
3. pontjában meghatározott
szintű ismerete

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Járműszerkezetek
2. Erőátviteli berendezések
3. Fékberendezések, fékezési ismeretek
4. Üzemeltetési ismeretek
5. Vezetéstechnikai ismeretek

Szóbeli:
1. Járműszerkezetek
2. Erőátviteli berendezések
3. Fékberendezések, fékezési ismeretek
4. Üzemeltetési ismeretek
5. Vezetéstechnikai ismeretek

38

8

16.

Keskeny nyomtávolságú villamosmozdony

– Országos jelentőségű vasútvonalakra vagy térségi, elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra vagy térségi, elővárosi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra érvényes általános szakmai ismeretek modul vizsga
vagy
– Valamely
EGT államban kiadott Mozdonyvezetői engedély és
a magyar nyelvnek a
6. melléklet
3. pontjában meghatározott
szintű ismerete

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Járműszerkezetek
2. Vontatójárművek gépészeti berendezései
3. Erőátviteli berendezések
4. Vezérlő szabályozó és biztonsági berendezések
5. Fékberendezések, fékezési ismeretek
6. Üzemeltetési ismeretek
7. Vezetéstechnikai ismeretek

Szóbeli:
1. Járműszerkezetek
2. Vontatójárművek gépészeti berendezései
3. Erőátviteli berendezések
4. Vezérlő szabályozó és biztonsági berendezések
5. Fékberendezések, fékezési ismeretek
6. Üzemeltetési ismeretek
7. Vezetéstechnikai ismeretek

100

20

17.

Keskeny nyomtávolságú dízelmozdony

– Országos jelentőségű vasútvonalakra vagy térségi, elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra vagy térségi, elővárosi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra érvényes általános szakmai ismeretek modul vizsga
vagy
– Valamely
EGT államban kiadott Mozdonyvezetői engedély és
a magyar nyelvnek a
6. melléklet
3. pontjában meghatározott
szintű ismerete

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Járműszerkezetek
2. Vontatójárművek gépészeti berendezései
3. Erőátviteli berendezések
4. Vezérlő szabályozó és biztonsági berendezések
5. Fékberendezések, fékezési ismeretek
6. Üzemeltetési ismeretek
7. Vezetéstechnikai ismeretek

Szóbeli:
1. Járműszerkezetek
2. Vontatójárművek gépészeti berendezései
3. Erőátviteli berendezések
4. Vezérlő szabályozó és biztonsági berendezések
5. Fékberendezések, fékezési ismeretek
6. Üzemeltetési ismeretek
7. Vezetéstechnikai ismeretek

100

20

18.

Egysínű függővasúti dízelmozdony

– Országos jelentőségű vasútvonalakra vagy térségi, elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra vagy térségi, elővárosi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra érvényes általános szakmai ismeretek modul vizsga
vagy
– Valamely
EGT államban kiadott Mozdonyvezetői engedély és
a magyar nyelvnek a
6. melléklet
3. pontjában meghatározott
szintű ismerete

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Járműszerkezetek
2. Vontatójárművek gépészeti berendezései
3. Erőátviteli berendezések
4. Vezérlő szabályozó és biztonsági berendezések
5. Fékberendezések, fékezési ismeretek
6. Üzemeltetési ismeretek
7. Vezetéstechnikai ismeretek

Szóbeli:
1. Járműszerkezetek
2. Vontatójárművek gépészeti berendezései
3. Erőátviteli berendezések
4. Vezérlő szabályozó és biztonsági berendezések
5. Fékberendezések, fékezési ismeretek
6. Üzemeltetési ismeretek
7. Vezetéstechnikai ismeretek

200

40

* Az előírt gyakorlatok óraszáma az elméleti és gyakorlati képzés összes idejének 50%-át nem haladhatja meg.

2.2.     Típusismereti modulok – vasúti társasági vizsgák

 

A

B

C

D

E

F

1.

Képzésmodul és a hozzá kapcsolódó hatósági vizsga megnevezése

A képzésben való részvétel feltételei

A képzés témakörei

Hatósági vizsga vizsgatevékenységei, témakörök

Az elméleti képzés minimális ideje órában megadva

Előírt gyakorlatok óraszámban

2.

Típusismeret: járműtípus megjelöléssel

– A típusnak megfelelő kategória vizsga
A vezetési gyakorlathoz:
– A vezetési gyakorlatnál használt infrastruktúrára vonatkozó vizsga

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Berendezések elhelyezkedése a járművön
2. Berendezések kezelése
3. Vezetési és működtetési sajátosságok
4. Vezetéstechnikai ismeretek

Szóbeli:
1. Berendezések elhelyezkedése
a járművön
2. Berendezések kezelése
3. Vezetési és működtetési sajátosságok
4. Vezetéstechnikai ismeretek
Gyakorlati:
1. Üzemeltetési és vezetési gyakorlat

10

Járműismereti gyakorlat:
10*
Felügyelet alatti vezetési gyakorlat: 24

3.

Földalatti – metró
– vasúti segédvezetői típusismeret: járműtípus megjelöléssel

– A típusnak megfelelő kategória vizsga
– A vezetési gyakorlatnál használt infrastruktúrára vonatkozó vizsga

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Berendezések elhelyezkedése a járművön
2. Berendezések kezelése
3. Vezetési és működtetési sajátosságok

Szóbeli:
1. Berendezések elhelyezkedése
a járművön
2. Berendezések kezelése
3. Vezetési és működtetési sajátosságok
Gyakorlati:
1. Segédvezetői gyakorlat

10

Járműismereti gyakorlat:
10
Felügyelet alatti segédvezetői gyakorlat: 24

* Közúti-vasúti kétéltű járműnél a járműismereti gyakorlat ideje 5 óra.

3.     Vasúti pályahálózat-ismereti modulok

3.1.     Infrastruktúra modulok – a vasúti vizsgaközpont által lebonyolított vizsgák

 

A

B

C

D

E

F

1.

Képzésmodul és a hozzá kapcsolódó hatósági vizsga megnevezése

A képzésben való részvétel feltételei

A képzés témakörei

Hatósági vizsga vizsgatevékenységei, témakörök

Az elméleti és gyakorlati képzés minimális ideje összesen óraszámban

Ebből az előírt gyakorlatok minimális ideje* óraszámban

2.

Országos jelentőségű vasútvonalakon személy- és/vagy áruszállítás és tolatás: Infrastruktúra megjelöléssel

– Országos jelentőségű vasútvonalakra érvényes általános szakmai ismeretek modul vizsga és érettségi végzettség vagy
– Valamely
EGT államban kiadott, területi korlátozást nem tartalmazó Mozdonyvezetői engedély és a magyar nyelvnek
a 6. melléklet
3. pontjában meghatározott szintű ismerete és érettségi végzettség

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Vasútvonalak és jellemzőik, valamint a pálya menti berendezések általános ismerete
2. Jelzési, forgalmi ismeretek
3. Fékezési ismeretek
4. Közlekedésbiztonsági ismeretek
5. Rendkívüli helyzetekben követendő eljárások

Írásbeli, szóbeli:
1. Vasútvonalak és jellemzőik, valamint a pálya menti berendezések általános ismerete
2. Jelzési, forgalmi ismeretek
3. Fékezési ismeretek
4. Közlekedésbiztonsági ismeretek
5. Rendkívüli helyzetekben követendő eljárások

300

50

3.

Országos jelentőségű vasútvonalakon munkavégzés, karbantartás, építés és tolatás: Infrastruktúra megjelöléssel

– Országos jelentőségű vasútvonalakra érvényes általános szakmai ismeretek modul vizsga vagy
– Valamely
EGT államban kiadott, területi korlátozást nem tartalmazó Mozdonyvezetői engedély és a magyar nyelvnek
a 6. melléklet
3. pontjában meghatározott szintű ismerete

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Vasútvonalak és jellemzőik, valamint a pálya menti berendezések általános ismerete
2. Jelzési, forgalmi ismeretek
3. Fékezési ismeretek
4. Közlekedésbiztonsági ismeretek
5. Rendkívüli helyzetekben követendő eljárások

Írásbeli, szóbeli:
1. Vasútvonalak és jellemzőik, valamint a pálya menti berendezések általános ismerete
2. Jelzési, forgalmi ismeretek
3. Fékezési ismeretek
4. Közlekedésbiztonsági ismeretek
5. Rendkívüli helyzetekben követendő eljárások

250

50

4.

ETCS országos jelentőségű vasútvonalakon személy-, áruszállítás és tolatás vagy munkavégzés, karbantartás, építés és tolatás

Országos jelentőségű vasútvonalakon személy- vagy áruszállítás és tolatás: Infrastruktúra megjelöléssel
vagy
Országos jelentőségű vasútvonalakon munkavégzés, karbantartás, építés és tolatás: Infrastruktúra megjelöléssel

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Forgalmi ismeretek
2. Közlekedésbiztonsági ismeretek

Írásbeli, szóbeli, gyakorlati:
1. Forgalmi ismeretek
2. Közlekedésbiztonsági ismeretek

20

12

5.

Országos jelentőségű vasútvonalakon tolatás: Infrastruktúra megjelöléssel

– Országos jelentőségű vasútvonalakra érvényes általános szakmai ismeretek modul vizsga és érettségi végzettség vagy
– Valamely
EGT államban kiadott, területi korlátozást nem tartalmazó Mozdonyvezetői engedély és a magyar nyelvnek
a 6. melléklet
3. pontjában meghatározott szintű ismerete és érettségi végzettség

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Szolgálati helyek és jellemzőik, valamint
a pálya menti berendezések általános ismerete
2. Jelzési, forgalmi ismeretek
3. Fékezési ismeretek
4. Közlekedésbiztonsági ismeretek
5. Rendkívüli helyzetekben követendő eljárások

Írásbeli, szóbeli:
1. Szolgálati helyek és jellemzőik, valamint a pálya menti berendezések általános ismerete
2. Jelzési, forgalmi ismeretek
3. Fékezési ismeretek
4. Közlekedésbiztonsági ismeretek
5. Rendkívüli helyzetekben követendő eljárások

120

30

6.

Saját célú, térségi és különleges kötöttpálya pályahálózaton, iparvágányon közlekedés: Infrastruktúra megjelöléssel

– Országos jelentőségű vasútvonalakra vagy térségi, elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra vagy térségi, elővárosi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra érvényes általános szakmai ismeretek modul vizsga
vagy
– Valamely
EGT államban kiadott Mozdonyvezetői engedély és a magyar nyelvnek
a 6. melléklet
3. pontjában meghatározott szintű ismerete

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Vasútvonalak és jellemzőik, valamint a pálya menti berendezések általános ismerete
2. Jelzési, forgalmi ismeretek
3. Fékezési ismeretek
4. Közlekedésbiztonsági ismeretek
5. Rendkívüli helyzetekben követendő eljárások

Írásbeli, szóbeli:
1. Vasútvonalak és jellemzőik, valamint a pálya menti berendezések általános ismerete
2. Jelzési, forgalmi ismeretek
3. Fékezési ismeretek
4. Közlekedésbiztonsági ismeretek
5. Rendkívüli helyzetekben követendő eljárások

80

10

7.

Elővárosi pályahálózaton személyszállítás: Infrastruktúra megjelöléssel

– Országos jelentőségű vasútvonalakra vagy térségi, elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra vagy térségi, elővárosi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra érvényes általános szakmai ismeretek modul vizsga
vagy
– Valamely
EGT államban kiadott Mozdonyvezetői engedély és
a magyar nyelvnek
a 6. melléklet
3. pontjában meghatározott szintű ismerete

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Vasútvonalak és jellemzőik, valamint a pálya menti berendezések ismerete
2. Jelzési, forgalmi ismeretek
3. Fékezési ismeretek
4. Közlekedésbiztonsági ismeretek
5. Rendkívüli helyzetekben követendő eljárások

Írásbeli, szóbeli:
1. Vasútvonalak és jellemzőik, valamint a pálya menti berendezések ismerete
2. Jelzési, forgalmi ismeretek
3. Fékezési ismeretek
4. Közlekedésbiztonsági ismeretek
5. Rendkívüli helyzetekben követendő eljárások

150

30

8.

Elővárosi pályahálózaton nem személyszállítás: Infrastruktúra megjelöléssel

– Országos jelentőségű vasútvonalakra vagy térségi, elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra vagy térségi, elővárosi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra érvényes általános szakmai ismeretek modul vizsga
vagy
– Valamely
EGT államban kiadott Mozdonyvezetői engedély és a magyar nyelvnek
a 6. melléklet
3. pontjában meghatározott szintű ismerete

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Vasútvonalak és jellemzőik, valamint a pálya menti berendezések ismerete
2. Jelzési, forgalmi ismeretek
3. Fékezési ismeretek
4. Közlekedésbiztonsági ismeretek
5. Rendkívüli helyzetekben követendő eljárások

Írásbeli, szóbeli:
1. Vasútvonalak és jellemzőik, valamint a pálya menti berendezések ismerete
2. Jelzési, forgalmi ismeretek
3. Fékezési ismeretek
4. Közlekedésbiztonsági ismeretek
5. Rendkívüli helyzetekben követendő eljárások

150

30

9.

Elővárosi pályahálózat: Infrastruktúra megjelöléssel

– Országos jelentőségű vasútvonalakra vagy térségi, elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra érvényes általános szakmai ismeretek modul vizsga vagy
– Valamely
EGT államban kiadott Mozdonyvezetői engedély és
a magyar nyelvnek
a 6. melléklet
3. pontjában meghatározott szintű ismerete

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Vasútvonalak és jellemzőik, valamint
a pálya menti berendezések ismerete
2. Jelzési, forgalmi ismeretek
3. Fékezési ismeretek
4. Közlekedésbiztonsági ismeretek
5. Rendkívüli helyzetekben követendő eljárások

Írásbeli, szóbeli:
1. Vasútvonalak és jellemzőik, valamint a pálya menti berendezések ismerete
2. Jelzési, forgalmi ismeretek
3. Fékezési ismeretek
4. Közlekedésbiztonsági ismeretek
5. Rendkívüli helyzetekben követendő eljárások

160

30

10.

Helyi, városi pályahálózaton személyszállítás: Infrastruktúra megjelöléssel

– Országos jelentőségű vasútvonalakra vagy térségi, elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra vagy helyi, városi vasúti pályahálózatra, vagy térségi, elővárosi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra érvényes általános szakmai ismeretek modul vizsga
vagy
– Valamely
EGT államban kiadott Mozdonyvezetői engedély és a magyar nyelvnek
a 6. melléklet
3. pontjában meghatározott szintű ismerete

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Vasútvonalak és jellemzőik, valamint a pálya menti berendezések általános ismerete
2. Jelzési, forgalmi ismeretek
3. Fékezési ismeretek
4. Közlekedésbiztonsági ismeretek
5. Rendkívüli helyzetekben követendő eljárások
6. KRESZ ismeret közúti vasúti jármű esetén

Írásbeli, szóbeli:
1. Vasútvonalak és jellemzőik, valamint a pálya menti berendezések általános ismerete
2. Jelzési, forgalmi ismeretek
3. Fékezési ismeretek
4. Közlekedésbiztonsági ismeretek
5. Rendkívüli helyzetekben követendő eljárások
6. KRESZ ismeret közúti vasúti jármű esetén

150

30

11.

Helyi, városi pályahálózaton nem személyszállítás: Infrastruktúra megjelöléssel

– Országos jelentőségű vasútvonalakra vagy térségi, elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra vagy helyi, városi vasúti pályahálózatra, vagy térségi, elővárosi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, különleges kötöttpálya-hálózatra érvényes általános szakmai ismeretek modul vizsga
vagy
– Valamely
EGT államban kiadott Mozdonyvezetői engedély és a magyar nyelvnek
a 6. melléklet
3. pontjában meghatározott szintű ismerete

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Vasútvonalak és jellemzőik, valamint a pálya menti berendezések általános ismerete
2. Jelzési, forgalmi ismeretek
3. Fékezési ismeretek
4. Közlekedésbiztonsági ismeretek
5. Rendkívüli helyzetekben követendő eljárások
6. KRESZ ismeret közúti vasúti jármű esetén

Írásbeli, szóbeli:
1. Vasútvonalak és jellemzőik, valamint a pálya menti berendezések általános ismerete
2. Jelzési, forgalmi ismeretek
3. Fékezési ismeretek
4. Közlekedésbiztonsági ismeretek
5. Rendkívüli helyzetekben követendő eljárások
6. KRESZ ismeret közúti vasúti jármű esetén

150

30

* Az előírt gyakorlatok óraszáma az elméleti és gyakorlati képzés összes idejének 50%-át nem haladhatja meg.


3.2.     Vonal- és állomásismereti modulok – vasúti társasági vizsgák

 

A

B

C

D

E

F

1.

Képzésmodul és a hozzá kapcsolódó hatósági vizsga megnevezése

A képzésben való részvétel feltételei

A képzés témakörei

Hatósági vizsga vizsgatevékenységei, témakörök

Az elméleti és gyakorlati képzés minimális ideje összesen óraszámban

Ebből az előírt gyakorlatok minimális ideje* óraszámban

2.

Vonalismeret: vonal, vonalrész megjelöléssel

– Valamely
EGT államban kiadott Mozdonyvezetői engedély, valamint az adott vonalnak megfelelő infrastruktúra vizsga vagy
– Munkamódszer- átadás képzésben való részvétel

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Szolgálati helyek, általános és különleges előírások, közlekedési korlátozások, útvonalkönyv
2. Követési rendek
3. Lejt viszonyok
4. Értekezési lehetőségek

Szóbeli:
1. Szolgálati helyek, általános és különleges előírások, közlekedési korlátozások, útvonalkönyv
2. Követési rendek
3. Lejt viszonyok
4. Értekezési lehetőségek

1 óra elmélet vagy a vonal mindkét viszonylatát bemutató videófelvétel vagy a vonal mindkét viszonylatát bemutató szimulációs gyakorlat

Felügyelet alatti
vezetési gyakorlat
vagy a járművezető mellett legfeljebb
1 fő utazási gyakorlat* útvonalanként: legalább 3 oda-vissza út vagy a vonal mindkét viszonylatát bemutató videofelvétel, vagy a vonal mindkét viszonylatát bemutató szimulációs gyakorlat esetén 1 oda-vissza út

3.

Állomásismeret: szolgálati hely, tolatási körzet megjelöléssel

– Valamely EGT államban kiadott Mozdonyvezetői engedély, valamint az adott szolgálat helynek megfelelő infrastruktúra vizsga vagy
– Munkamódszer- átadás képzésben való részvétel

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Szolgálati helyek, általános és különleges előírások, közlekedési korlátozások, útvonalkönyv
2. Helyi ismeretek
3. Lejt viszonyok
4. Értekezési lehetőségek

Szóbeli:
1. Szolgálati helyek, általános és különleges előírások, közlekedési korlátozások, útvonalkönyv
2. Helyi ismeretek
3. Lejt viszonyok
4. Értekezési lehetőségek

1

Felügyelet alatti vezetési gyakorlat, vagy
a járművezető mellett legfeljebb 1 fő utazási gyakorlat* szolgálati helyenként:
legalább 2×8 óra, tolatási körzetenként legalább
2×4 óra

* A vonal- és az állomásismereti képzések utazási gyakorlata felügyelet alatti munkavégzésnek minősül.


4.     Vezetési gyakorlat modulok – a vasúti vizsgaközpont által lebonyolított vizsgák

 

A

B

C

D

E

F

1.

Képzésmodul és a hozzá kapcsolódó hatósági vizsga megnevezése

A képzésben való részvétel feltételei

A képzés tananyagegységei

Hatósági vizsga témaköreit tartalmazó tananyagegységek, vizsgatevékenységek

Az elméleti képzés minimális ideje órában megadva

Előírt gyakorlatok óraszámban

2.

Országos jelentőségű vasútvonalakon személy-, illetve áruszállítás és tolatás:
infrastruktúra és kategória megjelöléssel

– Kategória vizsga és befejezett típusismereti elméleti képzés, valamint az adott vonalnak megfelelő infrastruktúra vizsga

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Elindulás, megállás, gyorsítás, lassítás, sebességtartás
2. Jelzések figyelése, végrehajtása, szabályok alkalmazása
3. Utastéri ajtók működtetése
4. Járműre járás
5. Rendkívüli helyzetekben követendő eljárások

Gyakorlati:
1. Elindulás, megállás, gyorsítás, lassítás, sebességtartás
2. Jelzések figyelése, végrehajtása, szabályok alkalmazása
3. Utastéri ajtók működtetése
4. Járműre járás
5. Rendkívüli helyzetekben követendő eljárások

Felügyelet alatti
vezetési gyakorlat
– első kategória: 320*, ebből 120 tolatás – további kategória: 100*,
ebből 30 tolatás

3.

Országos jelentőségű vasútvonalakon munkavégzés, karbantartás, építés és tolatás: infrastruktúra és kategória megjelöléssel

– Kategória vizsga és befejezett típusismereti elméleti képzés, valamint az adott vonalnak megfelelő infrastruktúra vizsga

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Elindulás, megállás, gyorsítás, lassítás, sebességtartás
2. Jelzések figyelése, végrehajtása, szabályok alkalmazása
3. Járműre járás
4. Rendkívüli helyzetekben követendő eljárások

Gyakorlati:
1. Elindulás, megállás, gyorsítás, lassítás, sebességtartás
2. Jelzések figyelése, végrehajtása, szabályok alkalmazása
3. Járműre járás
4. Rendkívüli helyzetekben követendő eljárások

Felügyelet alatti vezetési gyakorlat: 320*, ebből 120 tolatás, Közúti-vasúti kétéltű járműnél 50 óra

4.

Országos jelentőségű vasútvonalakon tolatás:
infrastruktúra és kategória megjelöléssel

– Kategória vizsga és befejezett típusismereti elméleti képzés, valamint az adott vonalnak megfelelő infrastruktúra vizsga

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Elindulás, megállás, gyorsítás, lassítás, sebességtartás
2. Jelzések figyelése, végrehajtása, szabályok alkalmazása
3. Utastéri ajtók működtetése
4. Járműre járás
5. Rendkívüli helyzetekben követendő eljárások

Gyakorlati:
1. Elindulás, megállás, gyorsítás, lassítás, sebességtartás
2. Jelzések figyelése, végrehajtása, szabályok alkalmazása
3. Utastéri ajtók működtetése
4. Járműre járás
5. Rendkívüli helyzetekben követendő eljárások

Felügyelet alatti vezetési gyakorlat
– első kategória: 120*
– további kategória: 50*

5.

Saját célú, térségi és különleges kötöttpálya pályahálózaton, iparvágányon közlekedés:
infrastruktúra és kategória megjelöléssel

– Kategória vizsga és befejezett típusismereti elméleti képzés, valamint az adott vonalnak megfelelő infrastruktúra vizsga

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Elindulás, megállás, gyorsítás, lassítás, sebességtartás
2. Jelzések figyelése, végrehajtása, szabályok alkalmazása
3. Utastéri ajtók működtetése
4. Járműre járás
5. Rendkívüli helyzetekben követendő eljárások

Gyakorlati:
1. Elindulás, megállás, gyorsítás, lassítás, sebességtartás
2. Jelzések figyelése, végrehajtása, szabályok alkalmazása
3. Utastéri ajtók működtetése
4. Járműre járás
5. Rendkívüli helyzetekben követendő eljárások

Felügyelet alatti vezetési gyakorlat: 50*

6.

Elővárosi pályahálózaton személyszállítás: infrastruktúra és kategória megjelöléssel

– Kategória vizsga és befejezett típusismereti elméleti képzés, valamint az adott vonalnak megfelelő infrastruktúra vizsga

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Elindulás, megállás, gyorsítás, lassítás, sebességtartás
2. Jelzések figyelése, végrehajtása, szabályok alkalmazása
3. Utastéri ajtók működtetése
4. Járműre járás
5. Rendkívüli helyzetekben követendő eljárások

Gyakorlati:
1. Elindulás, megállás, gyorsítás, lassítás, sebességtartás
2. Jelzések figyelése, végrehajtása, szabályok alkalmazása
3. Utastéri ajtók működtetése
4. Járműre járás
5. Rendkívüli helyzetekben követendő eljárások

Felügyelet alatti vezetési gyakorlat: 50*

7.

Elővárosi pályahálózaton nem személyszállítás: infrastruktúra és kategória megjelöléssel

– Kategória vizsga és befejezett típusismereti elméleti képzés, valamint az adott vonalnak megfelelő infrastruktúra vizsga

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Elindulás, megállás, gyorsítás, lassítás, sebességtartás
2. Jelzések figyelése, végrehajtása, szabályok alkalmazása
3. Járműre járás
4. Rendkívüli helyzetekben követendő eljárások

Gyakorlati:
1. Elindulás, megállás, gyorsítás, lassítás, sebességtartás
2. Jelzések figyelése, végrehajtása, szabályok alkalmazása
3. Járműre járás
4. Rendkívüli helyzetekben követendő eljárások

Felügyelet alatti vezetési gyakorlat: 50*

8.

Elővárosi pályahálózat: Infrastruktúra és kategória megjelöléssel

– Kategória vizsga és befejezett típusismereti elméleti képzés, valamint az adott vonalnak megfelelő infrastruktúra vizsga

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Elindulás, megállás, gyorsítás, lassítás, sebességtartás
2. Jelzések figyelése, végrehajtása, szabályok alkalmazása
3. Járműre járás
4. Rendkívüli helyzetekben követendő eljárások

Gyakorlati:
1. Elindulás, megállás, gyorsítás, lassítás, sebességtartás
2. Jelzések figyelése, végrehajtása, szabályok alkalmazása
3. Járműre járás
4. Rendkívüli helyzetekben követendő eljárások

Felügyelet alatti vezetési gyakorlat: 50*

9.

Helyi, városi pályahálózaton személyszállítás:
infrastruktúra és kategória megjelöléssel

– Kategória vizsga és befejezett típusismereti elméleti képzés, valamint az adott vonalnak megfelelő infrastruktúra vizsga

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Elindulás, megállás, gyorsítás,
lassítás, sebességtartás
2. Jelzések figyelése, végrehajtása, szabályok alkalmazása
3. Utastéri ajtók működtetése
4. Járműre járás
5. Rendkívüli helyzetekben követendő eljárások

Gyakorlati:
1. Elindulás, megállás, gyorsítás, lassítás, sebességtartás
2. Jelzések figyelése, végrehajtása, szabályok alkalmazása
3. Utastéri ajtók működtetése
4. Járműre járás
5. Rendkívüli helyzetekben követendő eljárások

Felügyelet alatti vezetési gyakorlat: 50*

10.

Helyi, városi pályahálózaton nem személyszállítás:
infrastruktúra és kategória megjelöléssel

– Kategória vizsga és befejezett típusismereti elméleti képzés, valamint az adott vonalnak megfelelő infrastruktúra vizsga

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tananyagegységek:
1. Elindulás, megállás, gyorsítás, lassítás, sebességtartás
2. Jelzések figyelése, végrehajtása, szabályok alkalmazása
3. Járműre járás
4. Rendkívüli helyzetekben követendő eljárások

Gyakorlati:
1. Elindulás, megállás, gyorsítás, lassítás, sebességtartás
2. Jelzések figyelése, végrehajtása, szabályok alkalmazása
3. Járműre járás
4. Rendkívüli helyzetekben követendő eljárások

Felügyelet alatti
vezetési gyakorlat: 50*

* A vezetési gyakorlat modul felügyelet alatti utazása a típusismeret modul felügyelet alatti utazásával egyidejűleg is lebonyolítható. Emberi erővel hajtott hajtány esetében külön vezetési gyakorlat modul nem szükséges.


5.     Járművezetői gyakorlat

A képzés szükségességét a munkavállalót alkalmazó vasúti társaság dönti el.

 

A

B

C

D

1.

Képzés megnevezése

A képzésben való részvétel feltételei

A képzés témakörei

Ajánlott gyakorlatok óraszámban

2.

Munkamódszer-átadás

– Vezetési gyakorlat vizsga

Az alapvizsgának megfelelő járművön és infrastruktúrán más járművezető kísérete mellett végzett járművezetés

50

4. melléklet a 19/2011. (V. 10.) NFM rendelethez232

5. melléklet a 19/2011. (V. 10.) NFM rendelethez233

6. melléklet a 19/2011. (V. 10.) NFM rendelethez234

Az országos jelentőségű vasútvonalakon vonatokat közlekedtető vasúti járművezető képzés céljai, és követelményei

1. Általános szakmai ismeretek és az engedéllyel kapcsolatos követelmények

1.1. Az általános képzés az országos jelentőségű vasútvonalakon vonatokat közlekedtető vasúti járművezető (a továbbiakban: mozdonyvezető) mozdonyvezetői szakma gyakorlása szempontjából releváns összes aspektust tekintve általános jellegű kompetenciákat hivatott biztosítani. Ennek szellemében az általános képzés azokra az alapismeretekre és alapelvekre koncentrál, amelyek a járművek és az adott pályahálózatra jellemző állomás- és vonalismeret (a továbbiakban: pályahálózat) típusától és jellegétől függetlenül alkalmazhatók. Nem követelmény, hogy gyakorlati feladatmegoldást is magában foglaljon.

1.2. A járművek konkrét típusaival, illetve adott pályahálózat biztonsági és üzemeltetési szabályaival és technikáival kapcsolatos ismeretek nem képezik az általános kompetencia részét. Az adott járműtípusokkal vagy pályahálózatokkal kapcsolatos kompetenciákat biztosító képzés a vasúti járművezetői tanúsítványt érinti.

Az általános képzés az alábbi 1.3-1.9. pontban felsorolt területekre terjed ki. A felsorolás rendje nem jelent fontossági sorrendet.

A felsorolásban a kognitív folyamatokra utaló főnevek azokat a kompetenciákat jelzik, amelyeket a résztvevőknek a képzés eredményeképpen el kell sajátítaniuk. Jelentésüket az alábbi táblázat ismerteti:

A kompetencia jellege

Meghatározás

tárgyi tudás, ismeret

az összefüggések megértéséhez szükséges ismeretek (adatok, tények) megszerzése

megértés, tájékozottság, azonosítás, a meghatározás képessége

helyzetek felismerésének és előhívásának képessége, feladat- és problémamegoldás meghatározott keretrendszeren belül

1.3. A mozdonyvezetői munka, a munkakörnyezet, a mozdonyvezető szerepe és felelőssége a vasút-üzemeltetésben, a mozdonyvezetői feladatok ellátásának szakmai és személyi kívánalmai

 

a)    a vasút-üzemeltetésre és a biztonságra vonatkozó szabályok és szabályozás (a mozdonyvezetők minősítésére, a veszélyes árukra, a környezetvédelemre, tűzvédelemre stb. vonatkozó követelmények és eljárások) általános irányvonalainak ismerete;
b)    tájékozottság a sajátos követelményekkel, valamint a szakmai és személyi kívánalmakkal kapcsolatban (jellemzően önálló munkavégzés, 24 órás cikluson belül váltott műszak, személyi védelem és biztonság, dokumentumok elolvasása és tartalmuk frissítése stb.);
c)    tájékozottság a biztonság szempontjából kritikus feladatokkal összeegyeztethető magatartásmintákkal kapcsolatban (gyógyszerek, alkohol, drogok és egyéb pszichoaktív anyagok fogyasztásának következményei, betegség, stressz, fáradtság stb. hatása);
d)    a referencia- és üzemeltetési dokumentumok (szabálykönyv, útvonalkönyv, mozdonyvezetői kézikönyv stb.) azonosítása;
e)    a vasút-üzemeltetésben részt vevők felelősségi köreinek és funkcióinak azonosítása;
f)    a feladatvégzéskor és a munkamódszerek megválasztásakor tanúsított precizitás fontosságának megértése;
g)    tájékozottság a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatban (a vasútvonalakon és azok közelében tanúsítandó magatartásra vonatkozó szabályzat, a vontatóegységre való fel- és leszállás biztonságát garantáló magatartásra vonatkozó szabályzat, ergonómia, a személyzetre vonatkozó biztonsági szabályok, egyéni védőfelszerelések stb.);
h)    viselkedés-lélektani készségek és elvek ismerete (stressz-kezelés, helytállás szélsőséges helyzetekben stb.);
i)    a környezetvédelem elveinek ismerete (a fenntarthatóságot szolgáló vezetési szokások stb.).

 

 

1.4.

Vasúti technológiák, köztük az üzemeltetési szabályok alapjául szolgáló biztonsági elvek
a)    a vasút-üzemeltetés biztonságával kapcsolatos elvek, jogszabályok és rendelkezések ismerete;
b)    a résztvevők felelősségi köreinek és funkcióinak azonosítása.

1.5

A vasúti pályahálózat alapelvei
a)    rendszerszintű és strukturális elvek és paraméterek ismerete;
b)    a pálya, az állomás és a rendező pályaudvar általános jellemzőinek ismerete;
c)    a vasúti szerkezeti létesítmények (hidak, alagutak, váltók stb.) ismerete;
d)    az üzemeltetési módok (egyvágányú pálya, kétvágányú pálya stb.) ismerete;
e)    az ellenőrző-irányító és jelzőrendszerek ismerete;
f)    a biztonsági berendezések (hőnfutásjelzők, alagúti füstérzékelők stb.) ismerete;
g)    a vontatási tápellátás (felsővezeték, áramvezető sín stb.) ismerete.

1.6.

Az üzemeltetési kommunikáció alapelvei
a)    a kommunikáció jelentőségének, a kommunikációs eszközöknek és eljárásoknak az ismerete;
b)    a mozdonyvezetői feladatkör ellátásához szükséges kapcsolattartásban részt vevő személyeknek, azok szerep- és felelősségi köreinek az azonosítása (pályahálózat-működtetők személyzete, az egyéb vasúti személyzet munkaköri feladatai stb.);
c)    azon helyzetek/indítóokok azonosítása, amelyek kommunikáció kezdeményezését teszik szükségessé;
d)    tájékozottság a kommunikáció különböző módozataival kapcsolatban.

1.7.

A vonatok és összeállításuk, valamint a vontatójárművek, a teherkocsik, a személyszállító kocsik és egyéb járművek műszaki előírásai
a)    a vontatás általános típusainak (villamos-, dízel-, gőzhajtású stb.) ismerete;
b)    a járműelrendezés (forgóvázak, járműtestek, vezetőfülke, védelmi rendszerek stb.) ismertetésének képessége;
c)    a minősítő rendszerek és tartalmuk ismerete;
d)    a vonatok összeállításáról szóló dokumentáció ismerete;
e)    a fékrendszer-működés és a fékhatásosságra vonatkozó számítások értelmezésének képessége;
f)    a vonatsebesség meghatározásának képessége;
g)    a legnagyobb terhelés és a kapcsolókészülékre ható erők meghatározásának képessége;
h)    a vonatvezérlési rendszer céljának és működésének ismerete.

1.8.

A vasút-üzemeltetéssel járó általános kockázatok
a)     a forgalombiztonságot szabályozó alapelvek megértése;
b)    a vasút üzemeltetésével kapcsolatos kockázatoknak, valamint az ezen kockázatok csökkentésére szolgáló különböző eszközöknek az ismerete;
c)    a biztonságot érintő események ismerete és tájékozottság az ilyen események bekövetkezésekor elvárt magatartással/reakcióval kapcsolatban;
d)    a személyi sérüléssel járó balesetekre vonatkozó eljárások (például evakuálási, kiürítési) ismerete.

1.9.

Fizikai alaptörvények
a)    tájékozottság a kerekeknél fellépő erőkkel kapcsolatban;
b)    a gyorsítást és a fékteljesítményt befolyásoló tényezők (időjárási viszonyok, fékberendezések, csökkent tapadás, homokszórás stb.) meghatározásának képessége;
c)    a villamosság alapelveinek (áramkörök, feszültségmérés stb.) megértése.

2. A Tanúsítvánnyal kapcsolatos képzés céljai, követelményei

2.1. Járműismereti képzés céljai, követelményei


A járművekkel kapcsolatos alapképzés befejezése után a mozdonyvezetőknek képesnek kell lenniük a következő feladatok végrehajtására.

2.1.1. Indulás előtti vizsgálatok és ellenőrzések


A mozdonyvezetőknek képesnek kell lenniük az alábbiakra:

–    a vontatójármű közlekedtetéséhez szükséges dokumentáció és a felszerelés ellenőrzésére,

–    a vontatójármű műszaki állapotának, kapacitásának ellenőrzésére,

–    a vontatójárművön található dokumentáció adatainak ellenőrzésére,

–    az előírt ellenőrzések és vizsgálatok végrehajtásával biztosítani, hogy a vontatójármű alkalmas a szükséges vonóerő kifejtésére, és a biztonsági berendezések működnek,

–    az előírt védelmi és biztonsági berendezések rendelkezésre állásának és működőképességének ellenőrzésére a mozdony átvételekor vagy az út megkezdése előtt,

–    a rutinszerű megelőző karbantartási műveletek végrehajtására.

2.1.2. A járművek ismerete


A mozdonyok üzemeltetéséhez a mozdonyvezetőknek ismerniük kell a rendelkezésükre álló összes vezérlő- és jelzőeszközt, különösen az alábbiakra vonatkozókat:

–    vontatás,

–    fékezés,

–    a forgalombiztonsággal összefüggő elemek.


A járműveknél fellépő rendellenességek észlelése és megkeresése, jelentése és a javításukhoz szükséges teendők megállapítása, valamint egyes esetekben a megfelelő intézkedés végrehajtása érdekében a mozdonyvezetőknek az alábbiakat kell ismerniük:

–    mechanikai szerkezetek,

–    felfüggesztő és rögzítő berendezések,

–    futóművek,

–    biztonsági berendezések,

–    üzemanyagtartályok, üzemanyag-ellátó rendszer, kipufogógáz-elvezető berendezés,

–    a járművekben és a járműveken található jelölések — különösen a veszélyes áruk szállításakor használt szimbólumok — jelentése,

–    menetregisztráló rendszerek,

–    elektromos és pneumatikus rendszerek,

–    áramszedők és nagyfeszültség rendszerek,

–    kommunikációs berendezések (mozdonyrádió, pályatelefon stb.),

–    menetrend,

–    járművek alkatrészei, azok funkciója és a szállított árura jellemző eszközök, különösen a járművek fékezését biztosító rendszer,

–    az alkalmazott féknemek,

–    a vontatójárművek alkatrészei,

–    vonóerőt közvetítő rendszer, motorok és erőátvitel.

2.1.3. Fékek vizsgálata

A mozdonyvezetőknek képesnek kell lenniük az alábbiakra:

–    indulás előtt annak ellenőrzésére és kiszámítására, hogy a vonat tényleges fékezett tömege a jármű dokumentumaiban előírtak szerint megfelel-e az adott vonalra előírt fékezendő tömegnek,

–    indulás előtt, induláskor és menet közben a vontatójármű és adott esetben a vonat fékrendszere egyes alkatrészei működésének ellenőrzésére.

2.1.4. A vonat üzemmódja és legnagyobb sebessége a vonal jellemzői szerint


A mozdonyvezetőknek képesnek kell lenniük az alábbiakra:

–    az indulás előtt nekik átadott információk tudomásulvételére,

–    a vonat üzemmódjának és legnagyobb sebességének meghatározására az olyan változók alapján, mint például a sebességkorlátozások, az időjárási viszonyok vagy a jelzések változásai.

2.1.5. A vonat vezetése a berendezések vagy járművek sérülése nélkül


A mozdonyvezetőknek képesnek kell lenniük az alábbiakra:

–    az összes vezérlőrendszer vonatkozó szabályokkal összhangban történő használatára,

–    a vonat indítására a tapadás és a teljesítmény korlátainak figyelembevételével,

–    a fékek használatára lassításra vagy megállásra, a járművek és a berendezések figyelembevételével.

2.1.6. Rendellenességek


A mozdonyvezetőknek:

–    képesnek kell lenniük a vonat közlekedésével kapcsolatos rendkívüli események figyelésére,

–    képesnek kell lenniük a vonat átvizsgálására és a rendellenességekre utaló jelek azonosítására, megkülönböztetésére, viszonylagos fontosságuk szerinti reagálásra és törekedniük kell a rendellenességek megszüntetésére, minden esetben elsőbbséget biztosítva a vasúti forgalom és a személyek biztonságának,

–    ismerniük kell a rendelkezésre álló védő- és kommunikációs eszközöket.

2.1.7. Üzem közben előforduló rendkívüli események és balesetek, tűzesetek és személyi sérüléssel járó balesetek


A mozdonyvezetőknek:

–    képesnek kell lenniük a vonat védelmét biztosító intézkedések megtételére, és segítséget hívni a vonaton tartózkodó személyek sérülésével járó baleset esetén,

–    képesnek kell lenniük annak megállapítására, hogy a vonat szállít-e veszélyes árut, és ezen áru azonosítására a vonatterhelési kimutatás és a kísérőokmányok alapján,

–    ismerniük kell rendkívüli eseménynél a vonat kiürítésére vonatkozó eljárásokat.

2.1.8. A közlekedés feltételei a járműveket érintő rendkívüli esemény után


A mozdonyvezetőknek az eseményt követően fel kell tudniuk mérni, hogy a vonat folytathatja-e útját, és milyen körülmények között, annak érdekében, hogy ezekről a körülményekről mielőbb tájékoztathassák a pályahálózat-működtetőt.

A mozdonyvezetőknek meg kell tudniuk állapítani, hogy szükség van-e külön műszaki vizsgálatra, mielőtt a vonat továbbindul.

2.1.9. A vonat megállítása


A mozdonyvezetőknek képeseknek kell lenniük arra, hogy megtegyék a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a vonat még a legkedvezőtlenebb feltételek között se indulhasson vagy mozdulhasson el a mozdonyvezető akaratán kívül.

A mozdonyvezetőknek továbbá ismerniük kell azokat az eljárásokat amelyekkel a vonat vagy a járművek megfutamodás elleni védelmét biztosítják.

2.2. Vasúti pályahálózat (iInfrastruktúra) ismeretek képzés céljai, követelményei

2.2.1. A megfékezettség vizsgálata


A mozdonyvezetőknek képesnek kell lenniük indulás előtt ellenőrizni és kiszámítani, hogy a vonat tényleges fékezett tömege a jármű dokumentumaiban előírtak szerint megfelel-e az adott vonalra előírt fékezendő tömegnek.

2.2.2. A vonat típusa és a vonat legnagyobb sebessége a vonal jellemzői szerint


A mozdonyvezetőknek képesnek kell lenniük az alábbiakra

–    az indulás előtt nekik átadott információk tudomásulvételére (például sebességkorlátozások és a jelzőkre, jelzésekre vonatkozó változások),

–    a vonat üzemeltetési módjának (terhelés és fékezés), valamint legnagyobb sebességének meghatározására a pálya jellemzői alapján.

2.2.3. Pályaismeret


A mozdonyvezetőknek képesnek kell lenniük a rendkívüli helyzetek felismerésére, és a biztonsági és más jellemzők – például a menetrendszerűség és a gazdasági szempontok – tekintetében való megfelelő reagálásra. Ezért alaposan ismerniük kell az útvonalukon vagy bármilyen más, megállapodás szerinti kerülő útvonalon található vasúti pályákat és létesítményeket.

A fontos szempontok az alábbiak:

–    üzemeltetési feltételek (kétvágányú vagy menetirányváltásra alkalmas egyvágányú közlekedés stb.),

–    menetrend-ellenőrzés végrehajtása és tájékozódás a vonatkozó dokumentumok alapján,

–    adott közlekedési módra használható vágányok azonosítása,

–    az alkalmazandó közlekedési szabályok és a jelzési rendszer ismerete,

–    közlekedtetési rendszer,

–    a térközrendszer és az annak kezelésére vonatkozó szabályok,

–    állomások neve és elhelyezkedése, valamint az állomások és a jelzőberendezések távolból történő azonosíthatósága annak érdekében, hogy a sebességet ennek megfelelően lehessen szabályozni,

–    a különböző feszültségrendszerű felsővezetéki hálózatok átmeneteinél, alkalmazott jelzések,

–    a különböző vonatkategóriákra vonatkozó sebességkorlátozások,

–    emelkedési- és lejtviszonyok,

–    különleges fékezési körülmények, például lejtős pályaszakaszokon,

–        különleges közlekedési jellemzők speciális jelzések, jelek, indítási körülmények stb.

2.2.4. Biztonsági szabályok

A mozdonyvezetőknek képesnek kell lenniük az alábbiakra:

–        csak az összes előírt feltétel (menetrend, felhatalmazás, menesztés vagy jelzés, jelzések használata, ha szükséges stb.) teljesülése utáni vonatindításra,

–    a vágány mellett és a vezetőfülkében található jelzések megfigyelésére, azonnali és helyes értelmezésükre és a szükséges intézkedés végrehajtására,

–    a vonat biztonságos vezetésére a konkrét üzemmódnak megfelelően: utasítás esetén speciális üzemmód, ideiglenes sebességkorlátozások, közlekedés a beállított menetiránnyal szemben, rendkívüli helyzetben jelzések figyelmen kívül hagyására kapott engedély, üzemmód–váltás, megfordulás, munkaterületen történő áthaladás stb. alkalmazása,

–    a menetrend szerinti és menetrendtől eltérő megállások figyelembevételére, és szükség esetén további feladatok végrehajtására az utasok számára a megállások során, különösen az ajtók kinyitása és zárása.

2.2.5. A vonat vezetése


A mozdonyvezetőknek képesnek kell lenniük az alábbiakra:

–    az út teljes időtartama alatt a vonat pályán elfoglalt helyének ismerete,

–    a fékek használata lassításra vagy megállásra, a járművek és a létesítmények figyelembevételével,

–    a vonat haladásának a menetrenddel és bármilyen energiatakarékossággal kapcsolatos utasítással összhangban történő módosítása, figyelembe véve a vontatójármű, a vonat, a pálya és a környezet jellemzőit.

2.2.6. Rendellenességek


A mozdonyvezetőknek képesnek kell lenniük az alábbiakra:

–    amennyire azt a vonat üzemeltetése engedi, az infrastruktúrával és a környezettel kapcsolatos rendkívüli események: jelzések, vágányok, energiaellátás, útátjárók, a vágány környezete, egyéb forgalom figyelésére,

–    konkrét távolságok ismeretére az akadályok elhárítása érdekében,

–    a pályahálózat-működtetőnek mielőbbi értesítésére a megfigyelt rendellenesség helyéről és természetéről, meggyőződve arról, hogy a tájékoztatást a másik fél értette,

–    a vasúti pálya megfigyelése, minden szükséges esetben a forgalom és a személyek biztonságának biztosítása vagy az ehhez szükséges intézkedések megtétele.

2.2.7. Üzem közben előforduló rendkívüli események és balesetek, tűzesetek és személyi sérüléssel járó balesetek

A mozdonyvezetőknek képesnek kell lenniük az alábbiakra:

–    a vonat védelmére irányuló intézkedések megtételére, és az értesítési kötelezettség teljesítésére személyi sérüléssel járó baleset esetén,

–    tűz esetén a vonatmegállítás helyének meghatározására, és ha szükséges, az utasok kimentésének lehetővé tételére,

–    a lehető leghamarabb felhasználható információkat szolgáltatni a tűzesetről, ha a tüzet a mozdonyvezető egyedül nem képes megfékezni,

–    a pályahálózat működtetőjének lehető leghamarabbi tájékoztatása ezekről a körülményekről,

–    annak eldöntésére, hogy a vasúti pálya járható-e, és ha igen, milyen feltételekkel.

A képzési programok az előzőeken túl tartalmazhatják az a transzeurópai vasúti rendszerre vonatkozó átjárhatóságot biztosító műszaki előírásokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott, az Európai Unió vasúti rendszerének forgalomüzemeltetés és -irányítás alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról és a 2012/757/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. május 16-i (EU) 2019/773 bizottsági végrehajtási rendeletszerinti képzési célokat, illetve követelményeket is, továbbá az Ügynökség által javasolt kritériumokat.

3. A mozdonyvezetőkkel szemben támasztott nyelvi követelmények

3.1. A mozdonyvezetők nyelvi követelményeit a közösségi vasúti rendszereken mozdonyokat és vonatokat működtető mozdonyvezetők minősítéséről szóló 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv VI. mellékletének módosításáról szóló, 2019. április 5-i (EU) 2019/554 bizottsági rendelet tartalmazza.

7. melléklet a 19/2011. (V. 10.) NFM rendelethez235

8. melléklet a 19/2011. (V. 10.) NFM rendelethez236



Képzési központok, képzőszervezetek és regisztrált szervezetek esetében
az alapképzés és időszakos oktatás tárgyi feltételei

I. Helyiségek

 

Helyiségek

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

1.

Oktatóterem

Képzési, oktatási helyszínenként egyidejűleg képzésben, oktatásban lévők figyelembevételével, csoportonként 1

képzési, oktatási helyszínenként, oktatás-képzésben lévő csoportlétszám max.: elméleti képzés esetén 30 fő, gyakorlati képzés esetén 12 fő- csoportonként

2.

Kiszolgáló helyiségek: WC - mosdó

képzési, oktatási helyszínenként legalább 1

Az egy időben jelen lévő résztvevői létszám figyelembe vételével

A képzési, oktatási helyszínenként – a székhelyen, a telephelyen vagy bármely más helyszínen, ahol képzést, oktatást folytat a képzőszervezet, vasúti társaság – a helyiség, a megnevezett eszköz, felszerelés biztosítandó.

II. Helyiségek bútorzata, egyéb berendezési tárgyai

 

A

B

C

 

Eszköz, berendezés

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

1.

Oktatóterem

 

 

 

Tanulóasztalok vagy padok és székek

csoport, résztvevők létszámának figyelembevételével

 

 

Oktatói asztal, szék

oktatótermenként 1-1

 

 

Tábla vagy flipchart (megfelelő íróeszközzel és táblatörlővel)

oktatótermenként 1

 

 

Szeméttároló

oktatótermenként 1

 

 

Ruhatároló vagy fogas

csoport, résztvevők létszámának figyelembevételével

 

2.

Oktatástechnikai eszközök, berendezések

A képzési programban, vagy az oktatási ütemtervben előírt oktatás tárgykörének bemutatására, gyakorlására alkalmas legyen.

alkalmanként

3.

Egyéb eszközök

 

 

 

Hang és képlejátszásra alkalmas eszköz vagy eszközök

Képzési program, oktatási ütemterv előírása szerint.

alkalmanként

 

Számítógép, internet hozzáféréssel, perifériákkal

képzési helyszínenként 1

központi képzési helyszínen

 

vetítővászon

képzési helyszínenként 1

alkalmanként

 

vetítésre alkalmas eszköz

képzési helyszínenként 1

alkalmanként

 

Nyomtatási lehetőség

képzési helyszínenként 1

központi képzési helyszínen

 

A képzés jellegétől függően oktatási segédanyag sokszorosítására alkalmas berendezés

képzési helyszínenként 1

pl. nyomtató, fénymásoló / központi képzési helyszínen

4.

Gyakorlati képzőhely

A képzési program alapján a gyakorlati képzéshez biztosítani kell a képzés szakterületének megfelelő eszközöket, berendezéseket, alkalmas járműveket, vasúti járművek javítását végző helyet, tanműhelyt, vasúti pályát és szolgálati helyiséget vagy azok használati lehetőségét.

 

5.

Elektronikus, vezetékes vagy mobil telefonos elérhetőség

központi képzési helyszínen 1

 

9. melléklet a 19/2011. (V. 10.) NFM rendelethez237

E rendelet hatálya alá tartozó OKJ képzések, és a szakképesítésre felkészítő szakmai képzések a vasúti ágazatban

1. Megfeleltetési táblázat szakmai képzés keretében megszerzett végzettség esetén

 

A

B

C

D

E

1.

Szint

Tanulmányi terület

Sorszám

OKJ-s végzettség

E rendelet 3. melléklete szerinti vizsga

2.

54

525

04

Dízelmotoros vasúti jármű szerelője

– Dízelmozdony kategória modul
– Karbantartó, építő vasúti jármű kategória modul
– Keskeny nyomtávolságú dízelmozdony kategória modul

3.

54

525

11

Vasúti jármű dízelmotor- és hajtásszerelő

 

4.

62

521

02

Mozgólépcső ellenőr

– Mozgólépcső, mozgójárda kezelő

5.

33

521

01

Mozgólépcső karbantartó-szerelő

– Mozgólépcső, mozgójárda kezelő

6.

54

841

05

Vasútforgalmi szolgálattevő

– Általános forgalmi

7.

54

525

07

Vasúti villamos jármű szerelője

– Villamosmozdony kategória modul

8.

54

525

13

Vasúti jármű villamos rendszereinek szerelője

– Villamos meghajtású elővárosi vasúti jármű kategória modul
– Villamos meghajtású közúti vasúti jármű kategória modul
– Villamos meghajtású földalatti
– metró – vasúti jármű kategória modul
– Villamos meghajtású földalatti
– metró – vasúti jármű
– segédvezető kategória modul
– Villamos meghajtású millenniumi földalatti vasúti jármű kategória modul
– Villamos meghajtású fogaskerekű vasúti jármű kategória modul
– Keskeny nyomtávolságú villamosmozdony kategória modul

9.

54

525

09

Kocsivizsgáló

– Kocsivizsgáló

2. Megfeleltetési táblázat munkakörhöz vagy tevékenységhez kapcsolódó végzettség esetén

 

A

B

C

D

1.

Szakközépiskolai ágazat

Munkakörhöz vagy tevékenységhez kapcsolódó végzettség: FEOR-’08 alapján

E rendelet 3. melléklet szerinti vizsga

 

2.

XXI.

Közlekedés

5231/6 Jegyvizsgáló

– Jegyvizsgáló

3. Megfeleltetési táblázat szakmai képzés keretében megszerzett végzettség esetén

 

A

B

C

D

E

1.

Tanulmányi terület

E rendelet 3. melléklet szerinti táblázat sorszáma

Sorszám

Szakmai képzés keretében megszerzett végzettség

E rendelet 3. melléklet szerinti vizsga

2.

1041

I.

23

Jegyvizsgáló

Jegyvizsgáló

3.

1041

I.

10

Kocsirendező

Kocsirendező

10. melléklet a 19/2011. (V. 10.) NFM rendelethez238

Egyéb vasúti hatósági képzések

1. Kazánbiztosi képzés

2. Veszélyes áruk fuvarozásába bevont vasúti kocsik műszaki vizsgálata képzés

3. Vasútszakmai oktatók pedagógiai, andragógiai továbbképzése

4. Különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktatók pedagógiai, andragógiai továbbképzése

5. Vasúti hatósági vizsgabiztosok pedagógiai, andragógiai továbbképzése

6. Felsőfokú kiegészítő hatósági vasúti jármű vizsgabiztosi képzés

7. Felsőfokú kiegészítő hatósági műhely részterületi vezetői képzés

8. Az Európai Vasúti Ügynökség (ERA) egyablakos ügyintézői felületének (OSS) használatára felkészítő képzés

9. Vasúti biztonsági menedzser képzés

10. Vasúti biztonsági kultúra ismeretek képzés

11. Vasúti balesetvizsgálók továbbképzése

11. melléklet a 19/2011. (V. 10.) NFM rendelethez239

1

Az 1. § a) pontja a 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelet 16. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

2

Az 1. § b) pontja a 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelet 16. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

3

Az 1. § d) pontja a 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelet 16. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

4

A 2. § 1. pontja a 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelet 16. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

5

A 2. § 2. pontja a 43/2021. (IX. 8.) ITM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

6

A 2. § 3. pontja a 43/2021. (IX. 8.) ITM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

7

A 2. § 7. pontja a 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelet 16. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

9

A 2. § 9. pontját a 10/2012. (II. 15.) NFM rendelet 1. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelet 16. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

10

A 2. § 10. pontját a 10/2012. (II. 15.) NFM rendelet 1. § (2) bekezdése iktatta be.

11

A 2. § 11. pontját az 5/2013. (II. 12.) NFM rendelet 1. §-a iktatta be, szövege a 33/2016. (VIII. 2.) NFM rendelet 32. § a) pontja szerint módosított szöveg.

12

A 2. § 12. pontját az 5/2013. (II. 12.) NFM rendelet 1. §-a iktatta be.

13

A 2. § 13. pontját a 22/2015. (V. 6.) NFM rendelet 8. §-a iktatta be.

14

A 2. § 14. pontját a 22/2015. (V. 6.) NFM rendelet 8. §-a iktatta be.

15

A 2. § 15. pontját a 22/2015. (V. 6.) NFM rendelet 8. §-a iktatta be, szövege a 33/2016. (VIII. 2.) NFM rendelet 32. § b) pontja szerint módosított szöveg.

16

A 2. § 16. pontját a 20/2017. (VI. 22.) NFM rendelet 7. §-a iktatta be.

17

A 2. § 17. pontját a 20/2017. (VI. 22.) NFM rendelet 7. §-a iktatta be.

18

A 2. § 18. pontját a 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelet 1. §-a iktatta be.

19

A 2. § 19. pontját a 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelet 1. §-a iktatta be, szövege a 43/2021. (IX. 8.) ITM rendelet 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

20

A 2. § 20. pontját a 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelet 1. §-a iktatta be, szövege a 43/2021. (IX. 8.) ITM rendelet 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

21

A 2. § (2) bekezdés 21. pontját a 43/2021. (IX. 8.) ITM rendelet 2. § (3) bekezdése iktatta be.

22

A 2. § (2) bekezdés 22. pontját a 43/2021. (IX. 8.) ITM rendelet 2. § (3) bekezdése iktatta be.

23

A 2. § (2) bekezdés 23. pontját a 43/2021. (IX. 8.) ITM rendelet 2. § (3) bekezdése iktatta be.

24

A 2. § (2) bekezdés 24. pontját a 43/2021. (IX. 8.) ITM rendelet 2. § (3) bekezdése iktatta be.

25

A 2. § (2) bekezdés 25. pontját a 43/2021. (IX. 8.) ITM rendelet 2. § (3) bekezdése iktatta be.

26

A 2. § (2) bekezdés 26. pontját a 43/2021. (IX. 8.) ITM rendelet 2. § (3) bekezdése iktatta be.

27

A 3. alcím a 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelet 16. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

28

A 3. § a 43/2021. (IX. 8.) ITM rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

29

A 4. alcím címe a 33/2016. (VIII. 2.) NFM rendelet 32. § d) pontjával megállapított szöveg.

30

A 4. § a 33/2016. (VIII. 2.) NFM rendelet 15. §-ával megállapított szöveg.

31

A 4. § (1) bekezdése a 43/2021. (IX. 8.) ITM rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.

32

A 4. § (3) bekezdés e) pontja a 37/2020. (X. 14.) ITM rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

33

Az 5. §-t a 33/2016. (VIII. 2.) NFM rendelet 33. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

34

Az 5/A. §-t a 22/2015. (V. 6.) NFM rendelet 10. §-a iktatta be, szövege a 33/2016. (VIII. 2.) NFM rendelet 16. §-ával megállapított szöveg.

35

A 6. § (1) bekezdése a 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelet 16. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

36

A 6. § (1a) bekezdését a 45/2019. (XII. 20.) ITM rendelet 40. § (1) bekezdése iktatta be.

37

A 6. § (2) bekezdése a 45/2019. (XII. 20.) ITM rendelet 40. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

38

A 6. § (2a) bekezdését a 43/2021. (IX. 8.) ITM rendelet 5. §-a iktatta be.

39

A 6. § (3) bekezdése a 45/2019. (XII. 20.) ITM rendelet 40. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

40

A 6. § (4) bekezdése a 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelet 2. §-ával megállapított, a 45/2019. (XII. 20.) ITM rendelet 48. § c) és d) pontja szerint módosított szöveg.

41

A 6. § (4a) bekezdését az 5/2013. (II. 12.) NFM rendelet 4. §-a iktatta be, szövege a 22/2015. (V. 6.) NFM rendelet 40. § b) pontja, a 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelet 16. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

42

A 6. § (4b) bekezdését az 5/2013. (II. 12.) NFM rendelet 4. §-a iktatta be, szövege a 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelet 16. § 6. pontja, a 45/2019. (XII. 20.) ITM rendelet 48. § d) pontja szerint módosított szöveg.

43

A 6. § (5) bekezdése a 33/2016. (VIII. 2.) NFM rendelet 32. § a) pontja szerint módosított szöveg.

44

A 6. § (6) bekezdését a 22/2015. (V. 6.) NFM rendelet 11. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 33/2016. (VIII. 2.) NFM rendelet 17. §-ával megállapított, a 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelet 16. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

45

A 6. § (7) bekezdését a 43/2021. (IX. 8.) ITM rendelet 6. §-a iktatta be.

46

A 7. § d) pontja a 3/2019. (II. 27.) ITM rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

47

A 7. § e) pontját a 43/2021. (IX. 8.) ITM rendelet 7. §-a iktatta be.

48

A 7. alcím címe a 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelet 16. § 8. pontja szerint módosított szöveg.

49

A 8. § a 22/2015. (V. 6.) NFM rendelet 12. §-ával megállapított szöveg.

50

A 8. § (1) bekezdés a) pontja a 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelet 16. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

51

A 8. § (2) bekezdése a 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelet 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

52

A 8. § (2) bekezdés b) pontja a 43/2021. (IX. 8.) ITM rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.

54

A 8. § (5) bekezdés b) pontja a 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelet 16. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

55

A 8. § (6) bekezdése a 33/2016. (VIII. 2.) NFM rendelet 32. § e) pontja szerint módosított szöveg.

56

A 8. § (6a) bekezdését a 3/2019. (II. 27.) ITM rendelet 3. §-a iktatta be.

57

A 8. § (7) bekezdését a 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelet 3. § (2) bekezdése iktatta be.

58

A 8. § (8) bekezdését a 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelet 3. § (2) bekezdése iktatta be.

59

A 9. § (1) bekezdése a 43/2021. (IX. 8.) ITM rendelet 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

60

A 9. § (1a) bekezdését a 43/2021. (IX. 8.) ITM rendelet 9. § (2) bekezdése iktatta be.

62

A 9. § (3) bekezdése a 45/2019. (XII. 20.) ITM rendelet 48. § e) pontja szerint módosított szöveg.

63

A 10. § a 22/2015. (V. 6.) NFM rendelet 13. §-ával megállapított szöveg.

64

A 10. § (2) bekezdése a 33/2016. (VIII. 2.) NFM rendelet 18. §-ával megállapított szöveg.

66

A 11. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja a 33/2016. (VIII. 2.) NFM rendelet 33. § c) pontja szerint módosított szöveg.

67

A 11. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontját az 5/2013. (II. 12.) NFM rendelet 6. §-a iktatta be.

69

A 11. § (3) bekezdése a 45/2019. (XII. 20.) ITM rendelet 42. §-ával megállapított szöveg.

70

A 12. § (1) bekezdése a 33/2016. (VIII. 2.) NFM rendelet 32. § h) pontja szerint módosított szöveg.

71

A 12. § (2) bekezdése a 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelet 16. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

72

A 12. § (3) bekezdése az 5/2013. (II. 12.) NFM rendelet 7. § (1) bekezdésével megállapított, a 45/2019. (XII. 20.) ITM rendelet 48. § e) pontja szerint módosított szöveg.

73

A 12. § (4) bekezdését a 22/2015. (V. 6.) NFM rendelet 40. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

74

A 12. § (4a) bekezdését az 5/2013. (II. 12.) NFM rendelet 7. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 33/2016. (VIII. 2.) NFM rendelet 19. §-ával megállapított, a 45/2019. (XII. 20.) ITM rendelet 48. § e) pontja szerint módosított szöveg.

75

A 12. § (6) bekezdése a 20/2017. (VI. 22.) NFM rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.

76

A 12. § (7) bekezdését a 22/2015. (V. 6.) NFM rendelet 14. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 45/2019. (XII. 20.) ITM rendelet 48. § e) pontja szerint módosított szöveg.

77

A 12. § (8) bekezdését a 43/2021. (IX. 8.) ITM rendelet 10. §-a iktatta be.

78

A 13. § (1) bekezdése a 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelet 16. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

79

A 13. § (1a) bekezdését a 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelet 4. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 45/2019. (XII. 20.) ITM rendelet 43. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

80

A 13. § (2) bekezdése a 45/2019. (XII. 20.) ITM rendelet 43. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

81

A 13. § (3) bekezdése a 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelet 16. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

82

A 13. § (4) bekezdését az 5/2013. (II. 12.) NFM rendelet 8. §-a iktatta be, szövege a 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelet 16. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

83

A 13. § (5) bekezdését a 22/2015. (V. 6.) NFM rendelet 15. §-a iktatta be, szövege a 20/2017. (VI. 22.) NFM rendelet 15. § c) pontja szerint módosított szöveg.

84

A 13. § (5a) bekezdését a 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelet 4. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 43/2021. (IX. 8.) ITM rendelet 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

85

A 13. § (6) bekezdését a 22/2015. (V. 6.) NFM rendelet 15. §-a iktatta be, szövege a 43/2021. (IX. 8.) ITM rendelet 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

86

A 14. § (1) bekezdése a 45/2019. (XII. 20.) ITM rendelet 44. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

87

A 14. § (2) bekezdés c) pontja a 22/2015. (V. 6.) NFM rendelet 39. § h) pontja, a 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelet 16. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

88

A 14. § (2) bekezdés d) pontját az 5/2013. (II. 12.) NFM rendelet 9. § (1) bekezdése iktatta be.

89

A 14. § (3) bekezdése a 10/2012. (II. 15.) NFM rendelet 5. §-ával megállapított, nyitó szövegrésze a 22/2015. (V. 6.) NFM rendelet 39. § h) pontja, a 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelet 16. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

90

A 14. § (4) bekezdése a 37/2020. (X. 14.) ITM rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

91

A 14. § (5) bekezdését az 5/2013. (II. 12.) NFM rendelet 9. § (2) bekezdése iktatta be, nyitó szövegrésze a 33/2016. (VIII. 2.) NFM rendelet 32. § a) pontja szerint módosított szöveg.

92

A 14. § (5) bekezdés a) pontja a 45/2019. (XII. 20.) ITM rendelet 48. § i) pontja szerint módosított szöveg.

93

A 14. § (6) bekezdését az 5/2013. (II. 12.) NFM rendelet 9. § (2) bekezdése iktatta be.

94

A 14. § (7) bekezdését az 5/2013. (II. 12.) NFM rendelet 9. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 45/2019. (XII. 20.) ITM rendelet 49. § a) pontja szerint módosított szöveg.

95

A 14. § (8) bekezdését a 45/2019. (XII. 20.) ITM rendelet 44. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 43/2021. (IX. 8.) ITM rendelet 24. § a) pontja szerint módosított szöveg.

96

A 15. § a 22/2015. (V. 6.) NFM rendelet 16. §-ával megállapított szöveg.

97

A 15. § (1) bekezdése a 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelet 16. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

98

A 15. § (2) bekezdés b) pontja a 46/2016. (XI. 17.) NFM rendelet 4. §-a szerint módosított szöveg.

99

A 15. § (2) bekezdés c) pontja a 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelet 16. § 12. pontja szerint módosított szöveg.

100

A 15. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelet 16. § 13. pontja, záró szövegrésze a 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelet 16. § 13–14. pontja szerint módosított szöveg.

101

A 15. § (3) bekezdés c) pontja a 33/2016. (VIII. 2.) NFM rendelet 32. § a) pontja szerint módosított szöveg.

103

A 15. § (5) bekezdése a 45/2019. (XII. 20.) ITM rendelet 48. § e) pontja, a 43/2021. (IX. 8.) ITM rendelet 24. § b) pontja szerint módosított szöveg.

104

A 15. § (7) bekezdése a 33/2016. (VIII. 2.) NFM rendelet 32. § j) pontja szerint módosított szöveg.

105

A 17. § (1) bekezdése a 43/2021. (IX. 8.) ITM rendelet 12. §-ával megállapított szöveg.

106

A 17. § (3) bekezdését az 5/2013. (II. 12.) NFM rendelet 11. §-a iktatta be.

107

A 17. § (4) bekezdését az 5/2013. (II. 12.) NFM rendelet 11. §-a iktatta be, szövege a 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelet 16. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

108

A 17. § (5) bekezdését a 22/2015. (V. 6.) NFM rendelet 17. §-a iktatta be, szövege a 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelet 16. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

109

A 17. § (6) bekezdését a 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelet 5. § (2) bekezdése iktatta be.

110

A 18. § a 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.

111

A 19. § (1) bekezdése a 20/2017. (VI. 22.) NFM rendelet 15. § d) pontja szerint módosított szöveg.

112

A 19. § (2a) bekezdését a 20/2017. (VI. 22.) NFM rendelet 9. §-a iktatta be.

113

A 19. § (5) bekezdése a 33/2016. (VIII. 2.) NFM rendelet 20. §-ával megállapított szöveg.

114

A 19. § (6) bekezdése a 33/2016. (VIII. 2.) NFM rendelet 20. §-ával megállapított, a 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelet 17. § a) pontja szerint módosított szöveg.

115

A 20. § (3) bekezdése a 22/2015. (V. 6.) NFM rendelet 39. § i) pontja szerint módosított szöveg.

116

A 20. § (4) bekezdését a 43/2021. (IX. 8.) ITM rendelet 13. §-a iktatta be.

117

A 21. § (3) bekezdése a 43/2021. (IX. 8.) ITM rendelet 14. §-ával megállapított szöveg.

118

A 21. § (4) bekezdése a 43/2021. (IX. 8.) ITM rendelet 14. §-ával megállapított szöveg.

119

A 21. § (5) bekezdése a 20/2017. (VI. 22.) NFM rendelet 10. §-ával megállapított szöveg.

120

A 22. § (1) bekezdése a 10/2012. (II. 15.) NFM rendelet 15. §-a szerint módosított szöveg.

121

A 22. § (2) bekezdése a 22/2015. (V. 6.) NFM rendelet 20. §-ával megállapított, a 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelet 16. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

122

A 22. § (3) bekezdése a 22/2015. (V. 6.) NFM rendelet 20. §-ával megállapított, a 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelet 16. § 1. és 16. pontja szerint módosított szöveg.

123

A 22. § (3a) bekezdését az 5/2013. (II. 12.) NFM rendelet 12. §-a iktatta be.

124

A 22. § (4) bekezdését a 10/2012. (II. 15.) NFM rendelet 6. § (2) bekezdése iktatta be.

125

A 23. § (1) bekezdése a 22/2015. (V. 6.) NFM rendelet 21. §-ával megállapított, a 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelet 16. § 17. pontja szerint módosított szöveg.

126

A 23. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze az 5/2013. (II. 12.) NFM rendelet 22. § h) pontja, a 33/2016. (VIII. 2.) NFM rendelet 32. § a) pontja szerint módosított szöveg.

127

A 23. § (3) bekezdését a 20/2017. (VI. 22.) NFM rendelet 11. §-a iktatta be, szövege a 43/2021. (IX. 8.) ITM rendelet 15. §-ával megállapított szöveg.

128

A 24. § a 33/2016. (VIII. 2.) NFM rendelet 22. §-ával megállapított szöveg.

129

A 24. § (3) bekezdés d) pontja a 45/2019. (XII. 20.) ITM rendelet 48. § j) pontja szerint módosított szöveg.

130

A 25. § (1) bekezdése a 33/2016. (VIII. 2.) NFM rendelet 23. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

131

A 25. § (3) bekezdése a 33/2016. (VIII. 2.) NFM rendelet 23. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

132

A 25. § (4) bekezdését a 22/2015. (V. 6.) NFM rendelet 23. §-a iktatta be.

133

A 26. § (1) bekezdése a 33/2016. (VIII. 2.) NFM rendelet 24. §-ával megállapított szöveg.

134

A 26. § (2) bekezdése a 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelet 8. §-ával megállapított, a 45/2019. (XII. 20.) ITM rendelet 48. § k) pontja szerint módosított szöveg.

135

A 26. § (3) bekezdését a 10/2012. (II. 15.) NFM rendelet 7. §-a iktatta be, szövege a 45/2019. (XII. 20.) ITM rendelet 48. § j) pontja szerint módosított szöveg.

136

A 27. § (1) bekezdése a 43/2021. (IX. 8.) ITM rendelet 16. §-ával megállapított szöveg.

138

A 28. § (2) bekezdése a 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelet 16. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

139

A 29. § az 5/2013. (II. 12.) NFM rendelet 15. §-ával megállapított szöveg.

140

A 29. § (1) bekezdése a 22/2015. (V. 6.) NFM rendelet 39. § o) pontja szerint módosított szöveg.

141

A 29. § (3) bekezdését a 22/2015. (V. 6.) NFM rendelet 24. §-a iktatta be, nyitó szövegrésze a 33/2016. (VIII. 2.) NFM rendelet 32. § a) pontja, záró szövegrésze a 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelet 16. § 16. pontja szerint módosított szöveg.

142

A 30. § a 22/2015. (V. 6.) NFM rendelet 25. §-ával megállapított szöveg.

143

A 30. § (2) bekezdése a 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelet 16. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

144

A 30. § (4) bekezdése a 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelet 16. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

145

A 30. § (6) bekezdését a 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelet 9. §-a iktatta be.

146

A 31. § a 22/2015. (V. 6.)NFM rendelet 26. §-ával megállapított szöveg.

147

A 31. § (1) bekezdése a 20/2017. (VI. 22.) NFM rendelet 15. § e) pontja szerint módosított szöveg.

148

A 31. § (3) bekezdése a 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelet 16. § 20. pontja szerint módosított szöveg.

149

A 31. § (6) bekezdése a 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelet 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

150

A 31. § (8) bekezdése a 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelet 16. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

151

A 31. § (9) bekezdését a 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelet 10. § (2) bekezdése iktatta be.

152

A 32. § (1) bekezdése a 45/2019. (XII. 20.) ITM rendelet 48. § l) pontja szerint módosított szöveg.

153

A 32. § (1a) bekezdését a 45/2019. (XII. 20.) ITM rendelet 45. §-a iktatta be.

154

A 32. § (2) bekezdése a 22/2015. (V. 6.) NFM rendelet 27. §-ával megállapított szöveg.

155

A 33. § a 22/2015. (V. 6.) NFM rendelet 28. §-ával megállapított szöveg.

157

A 33. § (2) bekezdése a 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelet 16. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

158

A 33. § (3) bekezdése a 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelet 16. § 13. pontja szerint módosított szöveg.

159

A 33. § (4) bekezdése a 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelet 11. §-ával megállapított szöveg.

160

A 33. § (5) bekezdése a 43/2021. (IX. 8.) ITM rendelet 17. §-ával megállapított szöveg.

161

A 34. § (1) bekezdése a 33/2016. (VIII. 2.) NFM rendelet 25. §-ával megállapított, a 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelet 16. § 13. pontja szerint módosított szöveg.

162

A 34. § (1a) bekezdését a 22/2015. (V. 6.) NFM rendelet 29. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelet 16. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

163

A 34. § (2) bekezdés b) pontját a 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelet 17. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

164

A 34. § (3) bekezdése az 5/2013. (II. 12.) NFM rendelet 18. § (2) bekezdésével megállapított, a 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelet 16. § 22. pontja szerint módosított szöveg.

165

A 34. § (4) bekezdése a 20/2017. (VI. 22.) NFM rendelet 12. §-ával megállapított, a 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelet 16. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

166

A 35. § (2) bekezdése a 10/2012. (II. 15.) NFM rendelet 10. §-ával megállapított szöveg.

167

A 35. § (3) bekezdését a 22/2015. (V. 6.) NFM rendelet 30. §-a iktatta be.

168

A 35. § (4) bekezdését a 45/2019. (XII. 20.) ITM rendelet 46. §-a iktatta be.

169

A 30/A. alcímet (35/A–35/D. §) az 5/2013. (II. 12.) NFM rendelet 19. §-a iktatta be, az alcím címe a 37/2020. (X. 14.) ITM rendelet 8. §-a szerint módosított szöveg.

170

A 35/A. § (1) bekezdése a 37/2020. (X. 14.) ITM rendelet 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

171

A 35/A. § (2) bekezdése a 43/2021. (IX. 8.) ITM rendelet 18. §-ával megállapított szöveg.

172

A 35/A. § (3) bekezdése a 37/2020. (X. 14.) ITM rendelet 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

173

A 35/A. § (5) bekezdése az 55/2017. (XII. 27.) NFM rendelet 44. §-a, a 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelet 16. § 24. pontja szerint módosított szöveg.

174

A 35/A. § (7) bekezdését a 22/2015. (V. 6.) NFM rendelet 31. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelet 16. § 25. pontja szerint módosított szöveg.

175

A 35/B. § (1) bekezdése a 37/2020. (X. 14.) ITM rendelet 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

176

A 35/B. § (2) bekezdése a 43/2021. (IX. 8.) ITM rendelet 19. §-ával megállapított szöveg.

177

A 35/B. § (3) bekezdése a 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelet 16. § 26. pontja szerint módosított szöveg.

178

A 35/B. § (4) bekezdése a 37/2020. (X. 14.) ITM rendelet 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

179

A 35/B. § (6) bekezdése a 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelet 16. § 27. pontja szerint módosított szöveg.

180

A 35/B. § (8) bekezdését a 37/2020. (X. 14.) ITM rendelet 9. §-a hatályon kívül helyezte.

181

A 35/B. § (10) bekezdését a 22/2015. (V. 6.) NFM rendelet 32. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelet 16. § 25. pontja szerint módosított szöveg.

182

A 35/C. § a 22/2015. (V. 6.) NFM rendelet 33. §-ával megállapított szöveg.

183

A 35/C. § (1) bekezdése a 45/2019. (XII. 20.) ITM rendelet 48. § m) pontja szerint módosított szöveg.

184

A 35/C. § (2) bekezdése a 43/2021. (IX. 8.) ITM rendelet 20. §-ával megállapított szöveg.

185

A 35/C. § (3) bekezdése a 20/2017. (VI. 22.) NFM rendelet 15. § g) pontja, a 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelet 17. § c) pontja szerint módosított szöveg.

186

A 35/C. § (5) bekezdése a 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelet 16. § 25. pontja szerint módosított szöveg.

187

A 35/D. § a 22/2015. (V. 6.) NFM rendelet 34. §-ával megállapított szöveg.

188

A 35/D. § (1b) bekezdését a 37/2020. (X. 14.) ITM rendelet 6. §-a iktatta be.

189

A 35/D. § (2) bekezdése a 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelet 16. § 27. pontja szerint módosított szöveg.

190

A 30/B. alcímet (35/E. §) a 22/2015. (V. 6.) NFM rendelet 35. §-a iktatta be.

191

A 35/E. § (1) bekezdése a 3/2019. (II. 27.) ITM rendelet 6. § a) pontja, a 45/2019. (XII. 20.) ITM rendelet 48. § n) pontja szerint módosított szöveg.

192

A 35/E. § (3) bekezdése a 3/2019. (II. 27.) ITM rendelet 6. § a) pontja szerint módosított szöveg.

193

A 30/C. § alcímet (35/F. §) a 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelet 13. §-a iktatta be.

194

A 35/F. § a 45/2019. (XII. 20.) ITM rendelet 48. § o) pontja szerint módosított szöveg.

195

A 30/D. alcímet (35/G–35/H. §) a 43/2021. (IX. 8.) ITM rendelet 21. §-a iktatta be.

196

A 36. § (2) bekezdése a 10/2012. (II. 15.) NFM rendelet 15. §-a szerint módosított szöveg.

197

A 37. § (1) bekezdése a 22/2015. (V. 6.) NFM rendelet 39. § p) pontja szerint módosított szöveg.

198

A 37. § (2) bekezdését az 5/2013. (II. 12.) NFM rendelet 24. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 22/2015. (V. 6.) NFM rendelet 36. § (1) bekezdése iktatta be.

199

A hatálybalépés időpontja 2015. május 11.

200

A 37. § (3) bekezdését az 5/2013. (II. 12.) NFM rendelet 24. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 22/2015. (V. 6.) NFM rendelet 36. § (1) bekezdése iktatta be.

201

A 37. § (4) bekezdése a 10/2012. (II. 15.) NFM rendelet 15. §-a szerint módosított szöveg.

202

A 37. § (5) bekezdését az 5/2013. (II. 12.) NFM rendelet 24. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 22/2015. (V. 6.) NFM rendelet 36. § (2) bekezdése iktatta be.

203

A hatálybalépés időpontja 2015. május 11.

204

A 37. § (7) bekezdése az 5/2013. (II. 12.) NFM rendelet 20. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

205

A hatálybalépés időpontja 2013. február 27.

206

A 37. § (8) bekezdését az 5/2013. (II. 12.) NFM rendelet 24. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 22/2015. (V. 6.) NFM rendelet 36. § (3) bekezdése iktatta be.

207

A hatálybalépés időpontja 2015. május 11.

208

A 37. § (9) bekezdését újonnan a 22/2015. (V. 6.) NFM rendelet 36. § (3) bekezdése iktatta be.

209

A hatálybalépés időpontja 2015. május 11.

210

A 37. § (10) bekezdését a 10/2012. (II. 15.) NFM rendelet 11. §-a iktatta be, szövege az 5/2013. (II. 12.) NFM rendelet 22. § j) pontja szerint módosított szöveg.

211

A hatálybalépés időpontja 2012. február 23.

212

A 37. § (11) bekezdését a 10/2012. (II. 15.) NFM rendelet 11. §-a iktatta be.

213

A 37. § (12) bekezdését az 5/2013. (II. 12.) NFM rendelet 20. § (2) bekezdése iktatta be.

214

A 37. § (13) bekezdését a 33/2016. (VIII. 2.) NFM rendelet 29. §-a iktatta be.

215

A hatálybalépés időpontja 2016. augusztus 5.

216

A 37. § (14) bekezdését a 20/2017. (VI. 22.) NFM rendelet 13. §-a iktatta be, szövege a 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelet 14. §-ával megállapított, a 3/2019. (II. 27.) ITM rendelet 6. § b) pontja szerint módosított szöveg.

217

A 37. § (15) bekezdését a 3/2019. (II. 27.) ITM rendelet 4. §-a iktatta be.

218

A 37. § (16) bekezdését a 43/2021. (IX. 8.) ITM rendelet 22. §-a iktatta be.

219

A 37. § (17) bekezdését a 43/2021. (IX. 8.) ITM rendelet 22. §-a iktatta be.

220

A 38. § a 22/2015. (V. 6.) NFM rendelet 37. §-ával megállapított szöveg.

221

A 38. § (1) bekezdése a 33/2016. (VIII. 2.) NFM rendelet 30. §-ával megállapított szöveg.

222

A 38. § (1) bekezdés a) pontja a 37/2020. (X. 14.) ITM rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.

223

A 38. § (1) bekezdés e) pontját a 43/2021. (IX. 8.) ITM rendelet 23. § (1) bekezdése iktatta be.

224

A 38. § (2) bekezdés b) pontját a 43/2021. (IX. 8.) ITM rendelet 26. §-a hatályon kívül helyezte.

225

A 38. § (2) bekezdés c) pontját a 45/2019. (XII. 20.) ITM rendelet 47. §-a iktatta be.

226

A 38. § (2) bekezdés d) pontját a 43/2021. (IX. 8.) ITM rendelet 23. § (2) bekezdése iktatta be.

227

A 39. § (1) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

228

A 39. § (2) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

229

Az 1. melléklet a 43/2021. (IX. 8.) ITM rendelet 25. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

230

A 2. melléklet a 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelet 15. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

231

A 3. melléklet a 43/2021. (IX. 8.) ITM rendelet 25. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

232

A 4. mellékletet a 45/2019. (XII. 20.) ITM rendelet 49. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

233

Az 5. mellékletet a 45/2019. (XII. 20.) ITM rendelet 49. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

235

A 7. mellékletet a 45/2019. (XII. 20.) ITM rendelet 49. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

236

A 8. mellékletet a 22/2015. (V. 6.) NFM rendelet 38. § (3) bekezdés a) pontja iktatta be, szövege a 33/2016. (VIII. 2.) NFM rendelet 32. § o) pontja szerint módosított szöveg.

238

A 10. mellékletet a 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelet 15. § (6) bekezdése iktatta be, szövege a 43/2021. (IX. 8.) ITM rendelet 25. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

239

A 11. mellékletet a 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelet 15. § (7) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 45/2019. (XII. 20.) ITM rendelet 49. § e) pontja.