• Tartalom

2011. évi CXCV. törvény

az államháztartásról1

2013.04.26.

Az Országgyűlés az államháztartás egyensúlyának és a közpénzekkel való áttekinthető, hatékony, ellenőrizhető gazdálkodás garanciáinak megteremtése céljából a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A törvény célja

1. § (1) E törvény célja, hogy a közfeladatok maradéktalan ellátása érdekében biztosítsa az államháztartás átlátható működési feltételeit.

(2) A közfeladatok ellátása elsősorban költségvetési szervek alapításával és működtetésével történik.

(3) Az államháztartáson kívüli szervezetek a közfeladatok ellátásában jogszabályban meghatározott feltételekkel közreműködhetnek. A közfeladat ellátásának finanszírozása az ellátott feladattal arányos pénzügyi fedezet részben vagy egészben történő biztosításával valósul meg.

2. Értelmező rendelkezések

2. § (1) E törvény alkalmazásában

a) agrártámogatások: a részben vagy egészben az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott közvetlen, piaci, valamint intervenciós intézkedésekhez kapcsolódó kifizetések, továbbá az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból és az Európai Halászati Alapból finanszírozott vidékfejlesztési támogatások,

b) állami garancia: olyan önálló, az állam nevében vállalt kötelezettség, amely alapján az állam a központi költségvetés terhére, jogszabályban, szerződésben meghatározott feltételek szerint, a kötelezett nem teljesítése esetén a jogosultnak fizetést teljesít az előzetesen rögzített összeghatárig,

c) állami kezesség: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti kezességnek megfelelő, az állam nevében vállalt kötelezettség,

d) állami támogatás: az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 107. cikke szerinti támogatás,

e) előirányzat-átcsoportosítás: az átcsoportosítást végrehajtó költségvetésének – az Országgyűlés vagy a Kormány intézkedése, és a fejezetet irányító szervek megállapodása esetén a központi költségvetés, a fejezetet irányító szerv intézkedése esetén a fejezet, az államháztartás önkormányzati alrendszerében a költségvetési rendelet, határozat összesített – kiadási előirányzatai főösszegének változatlansága mellett, a kiadási előirányzatok egyidejű csökkentésével és növelésével végrehajtott módosítás,

f) előirányzat-módosítás: a megállapított kiadási előirányzat növelése vagy csökkentése, a bevételi előirányzatok egyidejű növelése vagy csökkentése mellett,

g) európai uniós forrás: az Európai Unió költségvetéséből, az Európai Gazdasági Térség Európai Unión kívüli tagállamának költségvetéséből, valamint a Svájci Hozzájárulás programból származó forrás,

h) helyi nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve és annak vezetője: a helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete és a képviselő-testület elnöke,

i) helyi önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve és annak vezetője:

ia)2 a közös önkormányzati hivatal kivételével a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szerv esetén a képviselő-testület, közgyűlés (a továbbiakban együtt: képviselő-testület) és a polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester),

ib)3 a közös önkormányzati hivatal esetén a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti helyi önkormányzat képviselő-testülete és annak polgármestere,

ic)4 a társulás által irányított költségvetési szerv esetén a társulási tanács és annak elnöke,

id) a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény szerinti térségi fejlesztési tanács (a továbbiakban: térségi fejlesztési tanács) által irányított költségvetési szerv esetén a térségi fejlesztési tanács és a térségi fejlesztési tanács elnöke,

j) Kormány irányítása alá tartozó fejezet: a központi költségvetésről szóló törvény fejezete a k) pontban nevesített fejezetek kivételével,

k) Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv: az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek az Országgyűlés, a Köztársasági Elnökség, az Alkotmánybíróság, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, az Állami Számvevőszék, a Bíróságok, az Ügyészség, a Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia fejezetekhez tartozó költségvetési szervek kivételével,

l) kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet: a 3. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakon kívül az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló 2009. május 25-i 479/2009/EK rendelet (a továbbiakban: 479/2009/EK rendelet) szerint a kormányzati szektorba sorolt szervezet,

m)5 költségvetési maradvány: a költségvetési év során az alaptevékenység bevételeinek és kiadásainak különbözete, amely az államháztartás központi alrendszerében a módosított bevételi és kiadási előirányzatok és azok teljesítésének a Kormány rendeletében meghatározott tételekkel korrigált különbözeteként megjelenő előirányzat-maradvány, az államháztartás önkormányzati alrendszerében a teljesített bevételeknek és kiadásoknak a Kormány rendeletében meghatározott tételekkel korrigált különbözeteként megjelenő pénzmaradvány,

n)6 költségvetési támogatás: a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kivételével az államháztartás központi alrendszeréből ellenérték nélkül, pénzben nyújtott támogatások, ide nem értve az adományokat, segélyeket, felajánlásokat, a pártok és pártalapítványok támogatását, a tanulóknak, hallgatóknak biztosított ösztöndíjakat, a fogyatékos és a súlyos mozgáskorlátozott személyeknek ezen élethelyzetére tekintettel nyújtott pénzbeli ellátásokat, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokat, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerinti foglalkoztatást elősegítő képzési támogatásokat, a jogszabály alapján nyújtott családtámogatásokat, korhatár alatti ellátásokat, jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatásokat, az apákat megillető munkaidő-kedvezményekkel összefüggő költségek megtérítését, az energiafelhasználási támogatásokat, a helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatai támogatásait, a közfoglalkoztatási támogatásokat, valamint a szociálpolitikai menetdíj támogatásokat,

o)7 kötelezettségvállalás: a kiadási előirányzatok, és – ha jogszabály azt lehetővé teszi – a 49. § szerinti lebonyolító szerv számára a Kormány rendeletében meghatározottak szerinti rendelkezésre bocsátott összeg terhére fizetési kötelezettség – így különösen a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére, szerződés megkötésére, költségvetési támogatás biztosítására irányuló – vállalásáról szóló, szabályszerűen megtett jognyilatkozat,

p) országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve és annak vezetője: az országos nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete és a képviselő-testület elnöke,

q)8 önkormányzati hivatal: a polgármesteri hivatal, a főpolgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal és a közös önkormányzati hivatal,

r)9 társulás: a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) és a nemzetiségek jogairól szóló törvény szerint létrehozott társulás, valamint a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény alapján létrejött területfejlesztési önkormányzati társulás,

s)10 zárolás: a kiadási előirányzatok felhasználásának időlegesen, feltételhez kötötten történő korlátozása, felfüggesztése.

(2)11 E törvény II. fejezete alkalmazásában jogszabályon, 9. § (1) és (3) bekezdése alkalmazásában törvényen az Országgyűlés Hivatala tekintetében az Országgyűlés házszabályi rendelkezéseit is érteni kell.

3. Az államháztartás alrendszerei

3. § (1) Az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerből áll.

(2) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozik

a) az állam,

b) a központi költségvetési szerv,

c) a törvény által az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestület, és

d) a c) pont szerinti köztestület által irányított köztestületi költségvetési szerv.

(3) Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozik

a) a helyi önkormányzat,

b) a helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat (a továbbiakban együtt: nemzetiségi önkormányzat),

c)12 a társulás,

d) a térségi fejlesztési tanács, és

e) az a)–d) pontban foglaltak által irányított helyi önkormányzati, helyi nemzetiségi önkormányzati, országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv.

4. A költségvetési bevételek, költségvetési kiadások, költségvetés

4. § (1) A költségvetési év megegyezik a naptári évvel.

(2)13 A költségvetés a költségvetési évben teljesülő költségvetési bevételek és költségvetési kiadások előirányzott összegét tartalmazza (a továbbiakban bevételi előirányzatok és kiadási előirányzatok). A bevételi előirányzatok azok teljesítésének kötelezettségét, a kiadási előirányzatok azok felhasználásának jogosultságát jelentik.

(3)14 A költségvetési bevételeket és a költségvetési kiadásokat pénzforgalmi szemléletben kell számba venni. A pénzforgalomban megvalósuló tételek mellett a Kormány rendeletében meghatározott pénzforgalommal nem járó kiegészítő tételeket is el kell számolni költségvetési bevételként vagy költségvetési kiadásként.

5. § (1) Költségvetési bevételek különösen

a) a közhatalmi – adók, illetékek, járulékok, hozzájárulások, bírságok, díjak, és más fizetési kötelezettségek – bevételek,

b) a közfeladatok ellátása során nyújtott közszolgáltatások ellenértékei,

c) az európai uniós forrásokból és az államháztartáson kívülről érkező támogatásokból származó bevételek,

d) e törvény eltérő rendelkezése hiányában a nemzeti vagyonnal kapcsolatos bevételek, és

e) a kapott kamatok.

(2) Költségvetési kiadások különösen

a) a költségvetési szervek működési és felhalmozási kiadásai,

b) az államháztartáson kívül ellátott közfeladatok finanszírozásával kapcsolatos kiadások,

c) az európai uniós tagságból és más nemzetközi kötelezettségekből származó fizetési kötelezettségek,

d) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból finanszírozott ellátások,

e) a nemzeti vagyonnal kapcsolatos kiadások, és

f) az államháztartás alrendszereinek adósságával kapcsolatos kiadások.

(3) A költségvetésben meg kell állapítani a költségvetési bevételek és költségvetési kiadások különbözeteként a költségvetési többletet vagy hiányt (a továbbiakban együtt: költségvetési egyenleg). A központi költségvetés hiányának finanszírozásáról az államháztartásért felelős miniszter gondoskodik. Az államháztartás önkormányzati alrendszerében a költségvetési hiány finanszírozásáról a költségvetési rendelet, költségvetési határozat rendelkezik.

6. § (1) A költségvetési kiadások – a központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető költségvetési kiadásai kivételével – a költségvetésben megállapított (a továbbiakban: eredeti előirányzat), vagy az év közben módosított (a továbbiakban: módosított előirányzat) kiadási előirányzatok mértékéig teljesíthetők.

(2)15 A kiadási előirányzatok – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – működési költségvetés és felhalmozási költségvetés előirányzat-csoportokra tagozódnak.

(3)16 A működési költségvetés a kiadási előirányzatokat személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó, dologi kiadások, ellátottak pénzbeli juttatásai, és egyéb működési célú kiadások, a felhalmozási költségvetés beruházások, felújítások, és egyéb felhalmozási kiadások (a továbbiakban együtt: kiemelt előirányzatok) szerinti bontásban tartalmazza.

(4) A bevételi előirányzatokat a Kormány rendeletében foglalt kiemelt előirányzatokra kell bontani.

(5) Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait az azokat szabályozó törvény által meghatározott jogcímek szerinti bontásban kell meghatározni.

II. Fejezet

A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK JOGÁLLÁSA

5. A költségvetési szerv fogalma, tevékenységei

7. § (1)17 A költségvetési szerv jogszabályban vagy az alapító okiratban meghatározott közfeladat ellátására létrejött jogi személy. A nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti állami intézményfenntartó központ egyes szervezeti egységei törvényben foglaltak szerint jogi személyiséggel rendelkezhetnek.

(2) A költségvetési szerv tevékenysége lehet

a) alaptevékenység, amely a létrehozásáról rendelkező jogszabályban, alapító okiratában a szakmai alapfeladataként meghatározott, valamint a (3) bekezdés szerinti, nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység,

b) vállalkozási tevékenység, amely haszonszerzés céljából, államháztartáson kívüli forrásból, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató-, értékesítő tevékenység.

(3) A költségvetési szerv a rendelkezésére álló kapacitásokat szakmai alapfeladata ellátására használhatja. Kivételesen az időlegesen szabad kapacitásait nem kötelezően végzett tevékenységre is hasznosíthatja.

6. A költségvetési szerv alapítása

8. § (1) Költségvetési szerv alapítására jogosult

a) központi költségvetési szerv esetén az Országgyűlés, a Kormány vagy a miniszter,

b)18 helyi önkormányzati költségvetési szerv esetén a helyi önkormányzat – a közös önkormányzati hivatal esetén a Mötv.-ben foglaltak szerint az érintett helyi önkormányzatok –, a helyi önkormányzatok társulása, a térségi fejlesztési tanács,

c)19 helyi nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv esetén a helyi nemzetiségi önkormányzat vagy a helyi nemzetiségi önkormányzatok társulása,

d)20 országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv esetén az országos nemzetiségi önkormányzat vagy az országos nemzetiségi önkormányzatok társulása, és

e) köztestületi költségvetési szerv esetén a köztestület

(az a)–e) pont a továbbiakban együtt: alapító szerv).

(2)21 Költségvetési szervet a miniszter más miniszterrel, az (1) bekezdés b)–d) pontjában megjelölt szerv más ugyanilyen szervvel közösen is alapíthat.

(3) Költségvetési szerv alapítása történhet oly módon is, hogy a költségvetési szervből kiválás történik, amely alapján a költségvetési szerv az alapító okirat módosítását követően tovább működik, ezzel egyidejűleg pedig az alapításra vonatkozó szabályok szerint egy új költségvetési szerv jön létre.

(4) Az Országgyűlés vagy a Kormány által alapított költségvetési szerv alapításáról jogszabályban, más alapító szerv által alapított költségvetési szerv esetén alapító okiratban kell rendelkezni. Jogszabállyal alapított költségvetési szerv esetén – a jogszabályban megjelölt alapítási időpontot megelőzően – a költségvetési szerv alapításáról alapító okiratot is ki kell adni.

(5) Az alapító okiratot a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel az alapító szerv adja ki.

(6) Az Országgyűlés vagy a Kormány által alapított költségvetési szerv alapító okiratát az irányító szerv, a minisztériumét, a Miniszterelnökségét, a kormányhivatalét, valamint a fővárosi, megyei kormányhivatalét a miniszterelnök adja ki.

(7) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv alapító okiratának kiadásához és módosításához – a miniszterelnök által kiadott alapító okirattal rendelkező költségvetési szerv és a honvédelemért felelős miniszter által alapított költségvetési szerv alapító okirata kivételével – az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértése szükséges.

(8) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv alapító okiratát a Hivatalos Értesítőben közzé kell tenni.

7. A költségvetési szerv irányítása, felügyelete

9. § (1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a költségvetési szerv irányítása a következő hatáskörök gyakorlásának jogát jelenti:

a)22 a költségvetési szerv alapító okiratának kiadása, szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása, átalakítása és megszüntetése,

b)23 a költségvetési szerv vezetője tekintetében a kinevezés és felmentés, vagy a vezetői megbízás adása, visszavonása, és az egyéb munkáltatói jogok gyakorlása,

c)24 a költségvetési szerv gazdasági vezetőjének kinevezése és felmentése, vagy a megbízása, megbízásának visszavonása, továbbá díjazásának megállapítása,

d)25 a bevételi és kiadási előirányzatokkal való gazdálkodás rendszeres figyelemmel kísérése, a végrehajtás, illetve a költségvetési szerv által ellátandó közfeladatok meg nem valósításának veszélye esetén a jogszabályban meghatározott szükséges intézkedések megtétele,

e)26

f) a költségvetési szerv által ellátandó közfeladatok ellátására vonatkozó, és az erőforrásokkal való szabályszerű és hatékony gazdálkodáshoz szükséges követelmények érvényesítése, számonkérése, ellenőrzése,

g) jogszabályban meghatározott esetekben a költségvetési szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása,

h) egyedi utasítás kiadása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására,

i) a költségvetési szerv jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezése, és

j) a költségvetési szerv kezelésében lévő közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok, valamint a b), c) és f)–i) pont szerinti irányítási jogkörök gyakorlásához szükséges, törvényben meghatározott személyes adatok kezelése.

(1a)27 Jogszabállyal alapított költségvetési szerv esetén jogszabály, más költségvetési szerv esetén az átadó irányító szerv és az átvevő irányító szerv közötti megállapodás alapján a költségvetési szerv az államháztartás azonos alrendszerébe tartozó más irányító szerv irányítása alá kerülhet. Törvény elrendelheti, hogy a költségvetési szerv az irányító szervtől az államháztartás más alrendszerébe tartozó irányító szerv irányítása alá kerüljön.

(2) A költségvetési szerv költségvetésének végrehajtásáért az irányító szerv közjogi felelősséggel tartozik.

(3) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv esetén törvény vagy kormányrendelet az irányítási jogkört korlátozhatja, azok gyakorlásával más szervet vagy személyt ruházhat fel.

(4)28 Törvény vagy kormányrendelet meghatározhatja azokat az irányítási hatásköröket, amelyek a központi költségvetési szerv irányítása alá tartozó más költségvetési szervre, mint középirányító szervre átruházhatók.

(5) Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az irányító szerv feladatkörének gyakorlásához szükséges hatásköröket az irányító szerv vezetője – a fejezetet irányító szervnek címzett hatásköröket a fejezetet irányító szerv vezetője – gyakorolja.

(6) A helyi önkormányzati költségvetési szerv, a helyi nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv és az országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve feladatkörének gyakorlásához szükséges hatásköröket – ha törvény másként nem rendelkezik – az irányító szerv gyakorolja, kivéve az (1) bekezdés c) és i) pontjában foglalt hatáskört, amelyet az irányító szerv vezetője gyakorol.

(7) Ha jogszabály költségvetési szerv felügyeletét említi, azon

a) – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az (1) bekezdés b) és c) pontjában,

c) – kizárólag az a) és b) ponttal összefüggésben – az (1) bekezdés i) és j) pontjában

meghatározott hatáskörök együttesét kell érteni.

8. A költségvetési szerv szervezete, működése

10. § (1) A költségvetési szerv vezetője felelős a közfeladatok jogszabályban, alapító okiratban, belső szabályzatban foglaltaknak megfelelő ellátásáért, valamint a költségvetési szerv számára jogszabályban előírt kötelezettségek teljesítéséért.

(2) A költségvetési szerv vezetője – helyettesítés kivételével – más költségvetési szervnél nem lehet vezető.

(3) A költségvetési szerv gazdálkodási besorolása szerint önállóan működő vagy önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

(4) A Kormány rendeletében meghatározott költségvetési szerv gazdasági szervezettel rendelkezik. A gazdasági szervezetet a Kormány rendeletében meghatározott képesítéssel rendelkező gazdasági vezető irányítja.

(5) A költségvetési szerv feladatai ellátásának részletes belső rendjét és módját szervezeti és működési szabályzat állapítja meg. A szervezeti egységekre vonatkozó szabályokat a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában vagy a szervezeti egységek ügyrendjében, a gazdálkodás részletes rendjét belső szabályzatban kell meghatározni.

9. A költségvetési szerv átalakítása, megszüntetése

11. § (1) Az alapító szerv jogosult a költségvetési szervet jogutóddal vagy jogutód nélkül megszüntetni.

(2) A költségvetési szerv általános jogutódlással történő megszüntetése átalakítással történhet. Az átalakítás lehet egyesítés vagy különválás. Az egyesítés lehet beolvadás vagy összeolvadás.

(3) Beolvadás esetén a beolvadó költségvetési szerv megszűnik, jogutódja az átvevő költségvetési szerv. Összeolvadás esetében az egyesítendő költségvetési szervek megszűnnek, jogutódjuk az átalakítással létrejövő új költségvetési szerv. Különválás esetén a különváló költségvetési szerv megszűnik, jogutódjai az átalakítással létrejövő költségvetési szervek.

(3a)29 Költségvetési szerv közös átalakítására a 8. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazandók azzal, hogy az alapító szerven kívül a Kormány is jogosult az irányítása vagy felügyelete alá tartozó, továbbá miniszter vagy miniszterek által alapított költségvetési szerv átalakítására.

(4) A költségvetési szerv általános jogutóddal történő megszüntetése a vele szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá.

(5) A költségvetési szerv jogutód nélküli megszüntetése esetén az állami vagyonról szóló törvény (a továbbiakban: Vtv.) vagy a megszüntetésről rendelkező jogszabály, megszüntető okirat eltérő rendelkezése hiányában a költségvetési szerv megszüntetés időpontjában fennálló magánjogi jogait és kötelezettségeit – ideértve a vagyonkezelői jogot is – az alapító szerv, az Országgyűlés vagy a Kormány által alapított költségvetési szerv esetén az alapító szerv által kijelölt szerv gyakorolja és teljesíti.

(6) A jogutód nélkül megszüntetett költségvetési szerv nem magánjogi jogai és kötelezettségei a jövőre nézve megszűnnek azzal, hogy a megszűnés napján fennálló kötelezettségek teljesítéséért és követelések beszedéséért az (5) bekezdés szerinti szerv felel.

(7) A költségvetési szerv megszüntetéséről jogszabállyal alapított költségvetési szerv esetén jogszabályban, a nem jogszabállyal alapított költségvetési szerv esetén megszüntető okiratban kell rendelkezni. A jogszabály és a megszüntető okirat kiadására, a megszüntető okirat közzétételére, valamint az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésére a 8. § (4)–(8) bekezdését kell alkalmazni.

III. Fejezet

A TERVEZÉS ÉS A KÖLTSÉGVETÉS SZERKEZETE

10. A tervezés alapelvei

12. § (1) A tervezés célja annak biztosítása, hogy tervezett bevételek közgazdaságilag megalapozottan, a tervezett kiadások kizárólag a közfeladatok megfelelő ellátásához szükséges mértékben kerüljenek jóváhagyásra.

(2) Olyan új közfeladat írható elő vagy vállalható, amelynek ellátásához megfelelő pénzügyi fedezet áll rendelkezésre. Ha a tervezés során a pénzügyi fedezet már nem biztosítható, intézkedni kell a közfeladat megszüntetéséről.

(3) Valamely természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli más szervezet fizetési kötelezettségének állam által történő átvállalásáról kizárólag az Országgyűlés, a központi költségvetésről szóló törvényben vagy a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben (a továbbiakban: zárszámadásról szóló törvény) dönthet.

11. A központi költségvetés előkészítése

13. § (1) Az államháztartásért felelős miniszter javaslatára a Kormány március 31-ig meghatározza a gazdaság- és pénzügypolitika fő irányait, így különösen az adópolitika és a költségvetési politika céljait, rögzíti az államadósság csökkentésével összhangban álló költségvetési egyenleg célt.

(2) Az államháztartásért felelős miniszter – az (1) bekezdésben foglaltak szerint – kidolgozza a tervezés részletes ütemtervét és tartalmi követelményeit, így különösen a kiadások felülvizsgálatának irányait, a tervezés során érvényesítendő számszerű és szabályozási követelményeket, a tervezéshez használt dokumentumokat, az előírt adatszolgáltatások teljesítésének módját, valamint a központi költségvetésről szóló törvény fejezeteinek tervezett kiadási főösszegeit.

(3) A fejezetet irányító szerv az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott részletességgel – a fejezetre nézve megállapított tervezett kiadási főösszeg megtartásával – május 31-ig megtervezi az adott fejezetbe sorolt költségvetési szerv, központi kezelésű előirányzat és fejezeti kezelésű előirányzat, valamint az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai tervezett bevételeit és kiadásait.

(4) A fejezetet irányító szerv a megtervezett bevételeket és kiadásokat július 31-ig egyezteti az államháztartásért felelős miniszterrel, egyidejűleg tájékoztatást ad a költségvetési bevételeket és a költségvetési kiadásokat befolyásoló jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, szerződések vagy más kötelezettségek módosításának lehetőségéről, módjáról.

(5)30 A központi költségvetésről szóló törvény elkészítéséhez a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet, valamint a besorolás szempontjából statisztikai módszertani vizsgálat alá vett jogi személy adatszolgáltatást teljesít az államháztartásért felelős miniszternek.

(6) A (2)–(5) bekezdés alapján az államháztartásért felelős miniszter elkészíti a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat tervezetét, amelyet az abban foglaltak megalapozásához szükséges törvénymódosításokat tartalmazó önálló törvényjavaslattal együtt a Kormány elé terjeszt.

12. A központi költségvetésről szóló törvény szerkezete, tartalma

14. § (1) A központi költségvetésről szóló törvény a költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat fejezetekbe tagolva (fejezetrend) állapítja meg.

(2) A központi költségvetésről szóló törvényben az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai alaponként külön fejezetben jelennek meg.

(3)31 A központi költségvetésről szóló törvény a helyi önkormányzatok központi adókból származó részesedését, a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatai támogatásait, valamint a részükre juttatandó költségvetési támogatásokat önálló fejezetként tartalmazza.

(4) A központi költségvetésről szóló törvény az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon, valamint törvény által előírt önálló fejezeteken kívül fejezetként tartalmazza

a) a Nemzeti Földalapba sorolt vagyon,

b) a Vtv., továbbá a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló törvény hatálya alá tartozó, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. rábízott vagyoni körébe tartozó vagyon,

c) az államháztartás központi alrendszere adóssága kezelésének, és

d) az állam más fejezetbe nem sorolható közvetlen

költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait.

(5) A fejezetet irányító szerv a fejezetbe tartozó költségvetési szervek közös irányító szerve, amely a fejezetbe tartozó központi kezelésű előirányzatokkal és fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatban ellátja az e törvényben meghatározott feladatokat, a következők figyelembevételével:

a) a Közbeszerzési Hatóság, a kormányhivatal és törvényben meghatározott más költségvetési szerv a Kormány rendeletében foglalt szabályok szerint fejezetet irányító szervi jogállással bír,

b) az elkülönített állami pénzalapok tekintetében a fejezetet irányító szerv feladatait az alappal való rendelkezésre jogosult és felhasználásért felelős miniszter, vagy a törvény alapján döntési jogosultsággal rendelkező testület látja el,

c) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai tekintetében a fejezetet irányító szerv feladatait a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter és az egészségbiztosításért felelős miniszter, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai fejezetbe sorolt költségvetési szervek tekintetében a társadalombiztosítás pénzügyi alapjának kezelő szerve látja el, és

d) a központi költségvetésről szóló törvény azon fejezetei tekintetében, amelyek kizárólag központi kezelésű előirányzatokat tartalmaznak, a fejezetet irányító szerv feladatait a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott szerv, ennek hiányában az államháztartásért felelős miniszter látja el.

15. § (1) A fejezetek címekre, alcímekre, jogcímcsoportokra, jogcímekre tagozódnak. A központi költségvetésről szóló törvényben szereplő címek címrendet képeznek.

(2) A költségvetési szervek a fejezeteken belül címet alkotnak. A területileg széttagoltan működő, de azonos alaptevékenységet végző költségvetési szervek közül több is képezhet egy címet.

(3) A fejezeti kezelésű előirányzatok fejezetenként egy címet alkotnak. A fejezeti általános tartalékot fejezeti kezelésű előirányzatként kell megtervezni.

(4) A (2) és (3) bekezdésben nem szereplő költségvetési kiadásokat – az elkülönített állami pénzalapok, társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési kiadásai kivételével – a központi kezelésű előirányzatok között kell megtervezni.

(5) A 14. § (3) és (4) bekezdése szerinti fejezetek kizárólag központi kezelésű előirányzatokat tartalmaznak.

(6) Az elkülönített állami pénzalap költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait tartalmazó fejezet az elkülönített állami pénzalap működéséről szóló törvényben meghatározott tartalmú bevételi és kiadási előirányzatokat cím, alcím szerinti bontásban tartalmazza.

(7) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait tartalmazó fejezet a szabályozási szempontból összetartozó bevételi és kiadási előirányzatokat cím, alcím, jogcím-csoport, jogcím szerinti bontásban tartalmazza. A működési bevételek és kiadások címként jelennek meg, ezen belül alcímet alkotnak a központi hivatali szervek és az igazgatási szervek.

16. § (1) A központi költségvetésről szóló törvény az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek kiadási előirányzatait előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok szerinti bontásban, bevételi előirányzataikat összesítve tartalmazza.

(2) A központi kezelésű előirányzatok és a fejezeti kezelésű előirányzatok bevételi és kiadási előirányzatait a központi költségvetésről szóló törvény előirányzat-csoport, kiemelt előirányzat bontás nélkül, összesítve tartalmazza.

17. § (1) A központi költségvetésről szóló törvényben a bevételi és kiadási előirányzatok központi kezelésű előirányzatként, fejezeti kezelésű előirányzatként, elkülönített állami pénzalapok előirányzataiként, társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzataiként vagy az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek előirányzataiként jelennek meg.

(2) A központi kezelésű előirányzatok – a (3)–(5) bekezdésben foglalt kivételekkel – az állam nevében beszedendő költségvetési bevételek és teljesítendő költségvetési kiadások elszámolására szolgálnak.

(3) A fejezeti kezelésű előirányzatok a fejezetet irányító szerv sajátos szakmai, ágazati feladatai ellátása, vagy az államnak a fejezethez tartozó költségvetési szervek tevékenységével kapcsolatban felmerülő, illetve szakmailag ahhoz kapcsolódó sajátos kötelezettségei teljesítése során felmerülő költségvetési bevételek és költségvetési kiadások elszámolására szolgálnak.

(4) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól szóló törvény szerinti társadalombiztosítás pénzügyi alapjai a társadalombiztosítás rendszerének működtetése során az állam nevében beszedendő költségvetési bevételek és teljesítendő költségvetési kiadások elszámolására szolgálnak.

(5) Elkülönített állami pénzalapot közfeladat részben államháztartáson kívüli forrásból történő ellátásának biztosítása céljából törvény hozhat létre. Az elkülönített állami pénzalapok a közfeladat ellátása során az állam nevében beszedendő költségvetési bevételek és teljesítendő költségvetési kiadások alapszerű elszámolására szolgálnak.

(6) Az elkülönített állami pénzalap létrehozásáról szóló törvényben meg kell határozni

a) az elkülönített állami pénzalap rendeltetését,

b) az elkülönített állami pénzalap bevételi forrásait, teljesíthető kiadásai körét, és

c) az alappal való rendelkezésre jogosult és felhasználásért felelős minisztert, testületet.

18. § (1) A központi kezelésű előirányzatokhoz, a fejezeti kezelésű előirányzatokhoz, az elkülönített állami pénzalapokhoz és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaihoz kapcsolódó tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, adatszolgáltatási és beszámolási feladatokat – a (2)–(5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a fejezetet irányító szerv látja el.

(2)32 Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai esetén az (1) bekezdés szerinti feladatokat a törvényben kijelölt kezelő szerv látja el.

(3) Az elkülönített állami pénzalap kezelését központi költségvetési szerv vagy kivételesen köztestület láthatja el. Az elkülönített állami pénzalap kezelésének kiadásait az elkülönített állami pénzalap költségvetése az elkülönített állami pénzalapot létrehozó törvényben vagy a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékben finanszírozhatja.

(4) A központi kezelésű előirányzat és a fejezeti kezelésű előirányzat esetén jogszabály a fejezetet irányító szerv (1) bekezdésben meghatározott feladatai ellátására – a tervezéssel, az előirányzatok módosításával, átcsoportosításával, valamint az éves költségvetési beszámoló jóváhagyásával kapcsolatos feladatok kivételével – kezelő szervet kijelölhet. Ha e törvény központi kezelésű előirányzat vagy fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szervéről rendelkezik, azon – kezelő szerv kijelölése hiányában – a fejezetet irányító szervet kell érteni.

(5) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait a költségvetési szervek vagy a fejezeti kezelésű előirányzatok bevételi és kiadási előirányzatai tartalmazzák.

19. § (1) Az állami vagyonnal való gazdálkodásból származó bevételek és kiadások – törvény vagy a 73. § (1) bekezdése eltérő rendelkezése hiányában – a központi költségvetés költségvetési bevételét és költségvetési kiadását képezik.

(2) Az állami vagyon értékesítéséből származó bevétel – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a 14. § (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti fejezetek javára elszámolandó költségvetési bevételt képez.

20. § (1) Az európai uniós források felhasználásukat követően számolhatók el költségvetési bevételként abban az esetben, ha annak végső kedvezményezettje az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, vagy a forrás felhasználásának tekintetében az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv tényleges döntési jogkörrel bír. Az Európai Unió költségvetéséből közvetlenül kapott támogatás összegét a felhasználás időpontjáig idegen pénzeszközként kell nyilvántartani.

(2) Az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatások azon – a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított előirányzat terhére korábban megelőlegezett – részét, amelyet az Európai Bizottság végső egyenleg kifizetés formájában térít meg, a 14. § (4) bekezdés d) pontja szerinti fejezet bevételei között kell elszámolni.

(3) Az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatások azon, a központi költségvetésből – az uniós fejlesztések fejezet kivételével – megelőlegezett részét, amelyet az Európai Bizottság utólagos elszámolás alapján térít meg, a 14. § (4) bekezdés d) pontja szerinti fejezet bevételei között kell elszámolni.

21. § (1)33 A központi költségvetésről szóló törvényben rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékot kell képezni az év közben meghozott kormányzati döntésekből következő feladatok finanszírozására és az előirányzott, de elháríthatatlan ok miatt elmaradó költségvetési bevételek pótlására.

(2) A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék előirányzata nem lehet több a központi költségvetésről szóló törvény kiadási főösszegének 2%-ánál, és nem lehet kevesebb 0,5%-ánál.

(3) A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék terhére – az éves hatást tekintve – annak legfeljebb 40%-os mértékéig vállalható kötelezettség az első félévben. Ennél nagyobb kötelezettségvállaláshoz az Országgyűlés jóváhagyása szükséges.

(4) A céltartalék olyan, a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kiadási előirányzat, amely évközi kormányzati intézkedés fedezetéül szolgál, és amelynek célját és rendeltetését egyidejűleg meghatározták, azonban az előirányzat felhasználásának fejezet, cím, alcím szerinti megoszlása a központi költségvetésről szóló törvény elfogadásakor még nem ismert.

(5) Ha a központi költségvetésről szóló törvény – ide nem értve a fejezeti általános tartalékot – az (1)–(4) bekezdésben foglaltakon kívül más tartalék létrehozásáról rendelkezik, a központi költségvetésről szóló törvényben meg kell határozni a tartalék célját, felhasználásának módját és feltételeit.

(6) A központi költségvetésről szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában az e § szerinti tartalékok felhasználásáról a Kormány egyedi határozatban rendelkezik.

13. A központi költségvetésről szóló törvény elfogadása

22. § (1) A Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Stabilitási tv.) szerint egyezteti a Költségvetési Tanáccsal.

(2) A Kormány szeptember 30-áig benyújtja az Országgyűlésnek a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot.

(3) A Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat indokolásában

a) tájékoztatást ad a több év előirányzatait terhelő programok, beruházások és más fejlesztések későbbi évekre vonatkozó hatásairól,

b) bemutatja a költségvetési évet követő három év várható előirányzatainak keretszámait főbb csoportokban, és

c) mellékeli a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételeire és kiadásaira vonatkozóan három évre, a demográfiai folyamatokra és azok hatásaira vonatkozóan ötven évre szóló előrejelzését.

(4) Az Országgyűlés részére a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat benyújtásakor tájékoztatásul be kell mutatni

a) az államháztartás bevételeit és kiadásait mérlegszerűen (a továbbiakban: költségvetési mérleg) alrendszerenként és összevontan, közgazdasági és funkcionális tagolásban,

b) az államháztartás alrendszerei költségvetési egyenlegének összefüggését és kapcsolatát a 479/2009/EK rendelet szerinti kormányzati szektor hiányával, és az ugyanott meghatározott kamatkiadásokat figyelmen kívül hagyó elsődleges egyenlegmutatóval, és

c) a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat adóbevételeiben érvényesülő közvetett támogatásokat, így különösen az adóelengedéseket, adókedvezményeket tartalmazó kimutatást adónemenként.

(5) A Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat szerkezetéhez igazodó részletező táblázatokat és ezek szöveges indokolásait, valamint a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban foglaltak megalapozásához szükséges törvénymódosításokat tartalmazó törvényjavaslatot a központi költségvetésről szóló törvényjavaslattal egyidejűleg nyújtja be az Országgyűlésnek.

(6) A központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács véleményével együtt tárgyalja meg.

(7)34 Az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása során november 30-áig egyedi határozatban meghatározza a központi költségvetésről szóló törvény fejezeteinek bevételi és kiadási főösszegét és a központi költségvetés költségvetési egyenlegét. A határozat elfogadása után a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat vitájában benyújtott módosító javaslatok – a (8) bekezdésben foglalt kivétellel – a költségvetési egyenleg mértékét és a központi költségvetésről szóló törvény fejezetei bevételi és kiadási főösszegeit nem módosíthatják.

(8)35 A Kormány zárószavazás előtti módosító javaslatot nyújt be, amely érintheti a költségvetési egyenleg mértékét és a központi költségvetésről szóló törvény fejezetei bevételi és kiadási főösszegeit

b) ha a (7) bekezdés szerinti határozat elfogadását követően nemzetközi szervezettel megkötésre kerülő szerződésből eredő kötelezettség teljesítése miatt feltétlenül szükséges,

c) ha az Alkotmánybíróság, az Európai Unió Bírósága, illetve más bíróság vagy jogalkalmazó szerv a (7) bekezdés szerinti határozat elfogadását követően meghozott döntéséből az állam által teljesítendő olyan mértékű fizetési kötelezettség fakad, amelynek teljesítésére a (7) bekezdés szerinti kiadási főösszegek nem biztosítanak fedezetet, vagy

d) ha a Magyarországgal szemben fennálló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkében meghatározott túlzott hiány eljárás megszüntetése érdekében az szükséges.

14. A helyi önkormányzat költségvetési rendelete

23. § (1) A helyi önkormányzat a költségvetését költségvetési rendeletben állapítja meg.

(2) A helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza

a)36 a helyi önkormányzat költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok, és kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, állami (államigazgatási) feladatok szerinti bontásban,

b)37 a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek engedélyezett létszámát, valamint költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok, és kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, állami (államigazgatási) feladatok szerinti bontásban,

c)38 a költségvetési egyenleg összegét működési és felhalmozási cél szerinti bontásban,

d)39 a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló előző évek költségvetési maradványának, vállalkozási maradványának igénybevételét, ideértve a 73. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti betét visszavonását működési és felhalmozási cél szerinti tagolásban,

e)40 a d) ponton túli költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási bevételeket és kiadásokat működési és felhalmozási cél szerinti tagolásban,

f) a költségvetési év azon fejlesztési céljait, amelyek megvalósításához a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik vagy válhat szükségessé, az adósságot keletkeztető ügyletek várható együttes összegével együtt,

g) a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásokból fennálló kötelezettségeit az adósságot keletkeztető ügyletek futamidejének végéig, illetve a kezesség érvényesíthetőségéig, és a Stabilitási tv. 45. § (1) bekezdés a) pontja felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeit, és

h)41 a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos hatásköröket, így különösen a Mötv. 68. § (4) bekezdése szerinti értékhatárt, a finanszírozási bevételekkel és kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket, valamint a 34. § (2) bekezdése szerinti esetleges felhatalmazást.

(3) A költségvetési rendeletben elkülönítetten szerepel az évközi többletigények, valamint az elmaradt bevételek pótlására szolgáló általános tartalék és céltartalék.

(4)42 A Mötv. 111. § (4) bekezdésének alkalmazásában működési hiányon a (2) bekezdés e) pontja szerinti külső finanszírozású működési célú költségvetési hiányt kell érteni.

15. A költségvetési rendelet előkészítése, elfogadása

24. § (1)43 A jegyző, főjegyző, megyei főjegyző (a továbbiakban együtt: jegyző) által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester október 31-ig nyújtja be a képviselő-testületnek.

(2)44 A jegyző által előkészített költségvetési rendelet-tervezetet a polgármester a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek.

(3)45

(4) A költségvetés előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell – szöveges indokolással együtt – bemutatni:

a) a helyi önkormányzat költségvetési mérlegét közgazdasági tagolásban, előirányzat felhasználási tervét,

b) a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve, és

c) a közvetett támogatásokat – így különösen adóelengedéseket, adókedvezményeket – tartalmazó kimutatást.

16. A helyi önkormányzat átmeneti gazdálkodásának szabályai

25. § (1)46 Ha a költségvetési rendeletet a képviselő-testület a költségvetési évben legkésőbb március 15-ig nem fogadta el, az átmeneti gazdálkodásról rendeletet alkot, amelyben felhatalmazást ad, hogy a helyi önkormányzat és költségvetési szervei a bevételeiket folytatólagosan beszedhessék, kiadásaikat teljesítsék.

(2) Az átmeneti gazdálkodásról szóló rendeletben meg kell határozni a felhatalmazás időtartamát. A felhatalmazás az új költségvetési rendelet hatálybalépésének napján megszűnik.

(3) Ha a képviselő-testület a költségvetési rendeletet a költségvetési év kezdetéig vagy az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet hatályvesztéséig nem alkotta meg, és az átmeneti gazdálkodásról rendeletet nem alkotott, vagy az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet hatályát vesztette, a polgármester jogosult a helyi önkormányzatot megillető bevételek beszedésére és az előző évi kiadási előirányzatokon belül a kiadások arányos teljesítésére.

(4)47 A (3) bekezdés alapján folytatott gazdálkodásról a képviselő-testület részére a polgármester beszámol. A képviselő-testület az új költségvetési rendeletet az (1) és (3) bekezdés szerint beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat az új költségvetési rendeletbe beépítve fogadja el.

17. A nemzetiségi önkormányzatok, társulások, térségi fejlesztési tanácsok költségvetése

26. § (1)48 A nemzetiségi önkormányzatra, a társulásra és az általuk irányított költségvetési szervekre a 23–25. § rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy

a) költségvetési rendeleten költségvetési határozatot kell érteni,

b) a képviselő-testület hatáskörét a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete vagy a társulási tanács gyakorolja,

c) a polgármester részére meghatározott feladatokat a nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy a társulási tanács elnöke látja el,

d) a jegyző részére meghatározott feladatokat – a helyi nemzetiségi önkormányzatok kivételével – az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalvezetője vagy a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv vezetője látja el.

(2) A térségi fejlesztési tanácsra a 23–25. § rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy költségvetési rendeleten költségvetési határozatot kell érteni, a képviselő-testület hatáskörét a térségi fejlesztési tanács tagjai gyakorolják, a polgármester részére meghatározott feladatokat a térségi fejlesztési tanács elnöke, a jegyző részére meghatározott feladatokat a térségi fejlesztési tanács munkaszervezetének vezetője látja el.

18. 49 A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás és a térségi fejlesztési tanács feladatainak ellátása

27. § (1) A helyi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról az önkormányzati hivatal gondoskodik.

(2) A helyi nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a helyi nemzetiségi önkormányzat székhelye szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatala gondoskodik. A helyi önkormányzat és az érintett helyi nemzetiségi önkormányzatok a feladatok ellátásának részletes szabályait a nemzetiségek jogairól szóló törvény szerinti megállapodásban rendezik.

(3) Az országos nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról az országos nemzetiségi önkormányzat hivatala gondoskodik.

(4)50 A társulás bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv gondoskodik.

(5)51

(6) A térségi fejlesztési tanács bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a térségi fejlesztési tanács munkaszervezete gondoskodik.

19. A költségvetés elfogadását követő feladatok

28. § (1)52 A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályait a fejezetet irányító szerv vezetője az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítja meg, a jogszabály kiadását nem igénylő rendelkezéseket – a Kormány rendeletében foglaltak figyelembevételével – az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott belső szabályzatban állapítja meg. Jogalkotási jog hiányában a fejezetet irányító szerv vezetője – az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével – szabályzatot ad ki.53

(1a)54 Az (1) bekezdés szerinti rendelet, szabályzat – a költségvetési évre tekintet nélkül – tartalmazza az adott fejezet valamennyi fejezeti kezelésű előirányzatára vonatkozó felhasználási szabályokat. A rendeletben, szabályzatban a fejezeti kezelésű előirányzat felhasználási szabályait mindaddig szabályozni kell, amíg annak módosított kiadási előirányzatai terhére kifizetés teljesíthető.

(2) A központi költségvetésről szóló törvény elfogadását követően a fejezetet irányító szerv az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kiemelt előirányzatait, valamint az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 6. § (5) bekezdése és 73. § (1) bekezdés b) pont bf) alpontja szerinti bevételeit és kiadásait kincstári költségvetés kiadásával állapítja meg.

(3)55 Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek, a fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kincstári költségvetésben, a helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok, társulások, térségi fejlesztési tanácsok, valamint az általuk irányított költségvetési szervek költségvetési rendeletben, határozatban megállapított bevételei és kiadásai közgazdasági tartalom szerinti további részletezéséről elemi költségvetés készül.

(4) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai elemi költségvetését a fejezetet irányító szerv hagyja jóvá.

(5)56 A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács és az általuk irányított költségvetési szerv elemi költségvetését a polgármester, a nemzetiségi önkormányzat elnöke, a társulási tanács elnöke vagy a térségi fejlesztési tanács elnöke hagyja jóvá. E bekezdés alkalmazásában a közös önkormányzati hivatal esetén polgármester alatt a közös önkormányzati hivatal irányító szervének vezetőjét kell érteni.

20. A középtávú tervezés

29. § (1) A Kormány egyedi határozatban állapítja meg a központi költségvetés – a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított fejezetek szerinti bontású – bevételeinek és kiadásainak, valamint költségvetési egyenlegének a költségvetési évet követő három évre tervezett összegét, amelyet az államháztartási és makrogazdasági folyamatok alakulása alapján szükség szerint aktualizál.

(2)57 A 14. § (3) bekezdés és (4) bekezdés c) és d) pontja szerinti fejezetek, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kivételével a fejezetet irányító szerv a fejezetre vonatkozó bevételi és kiadási tervszámokat a fejezetbe sorolt költségvetési szervekre, központi kezelésű előirányzatokra, fejezeti kezelésű előirányzatokra, illetve az elkülönített állami pénzalap bevételi és kiadási előirányzataira lebontja.

(3)58 A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás évente, legkésőbb a költségvetési rendelet, határozat elfogadásáig határozatban állapítja meg a Stabilitási tv. 45. § (1) bekezdés a) pontja felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeinek, valamint a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek a költségvetési évet követő három évre várható összegét.

IV. Fejezet

A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

21. Általános szabályok

30. § (1) Az előirányzatok módosítása, átcsoportosítása lehet csak az adott költségvetési évben érvényesülő (a továbbiakban: egyszeri) vagy a költségvetési éven túl tartósan érvényesülő (a továbbiakban: tartós).

(2) A költségvetési bevételek a bevételi előirányzatokon felül is teljesíthetők.

(3)59 A bevételi előirányzatok – Kormány rendeletében és a 31. § (1) bekezdésében meghatározott kivételekkel – kizárólag azok túlteljesítése esetén növelhetők, és a költségvetési bevételek tervezettől történő elmaradása esetén azokat csökkenteni kell.

(4) Kormányrendelet előírhatja, hogy a költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat bevételi előirányzatain felüli többletbevétel csak előzetes engedéllyel legyen felhasználható.

22. A központi költségvetés előirányzatainak módosítása, átcsoportosítása

31. § (1) A központi kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzatait módosítani kell, ha az adott költségvetési bevételre vonatkozó jogszabályi előírások év közben változnak.

(2) Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzatai az (1) bekezdésben foglalt eseten kívül módosíthatók, ha a bevételi előirányzatok túlteljesítése, vagy – ha törvény másként nem rendelkezik – a felülvizsgált és jóváhagyott előző évi maradványok erre fedezetet biztosítanak.

(3) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kiadási előirányzatai a Kormány rendeletében foglalt esetekben módosíthatók.

(4) A központi kezelésű előirányzatok előirányzatai módosítására az Országgyűlés jogosult.

(5) Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzatai módosítására a fejezetet irányító szerv jogosult.

32. § A központi költségvetésről szóló törvény csak a következő költségvetési kiadások tekintetében adhat felhatalmazást előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül az eredeti előirányzaton felüli kiadás teljesítésére:

a) az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos költségvetési kiadás,

b) jogszabály által alanyi jogon összegszerűen megállapított, továbbá magánszemélyeket jogszabályban meghatározott feltételek alapján megillető támogatásokkal kapcsolatos költségvetési kiadás,

c) az állammal szemben folyamatban lévő peres ügyekkel és az állam által fizetendő kártérítésekkel, kártalanításokkal kapcsolatos költségvetési kiadás,

d) a Kormány által egyedi határozatban biztosított beruházásösztönzési célú költségvetési kiadás,

e) az állami kezességekkel, állami garanciákkal, állami viszontgaranciákkal, kiállítási garanciákkal és viszontgaranciákkal kapcsolatos költségvetési kiadás,

f) devizában teljesítendő költségvetési kiadás, az árfolyamváltozás hatásának mértékéig, és

g) adósságszolgálattal kapcsolatos kiadás.

33. § (1) A központi költségvetésről szóló törvény és e törvény eltérő rendelkezése hiányában a központi költségvetésről szóló törvény által megállapított előirányzatok közötti átcsoportosításra, valamint a címrend módosítására, kiegészítésére – a nem a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek kivételével – a Kormány egyedi határozatban jogosult. A Kormány a címrend változásáról a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: zárszámadási törvényjavaslat) indokolásában beszámol.60

(2) A fejezetet irányító szerv a Kormány rendeletében foglalt esetekben a költségvetési évben a fejezeten belül új alcímet, jogcím-csoportot, jogcímet hozhat létre.

(3) A fejezetet irányító szerv a fejezeten belül a költségvetési szervek előirányzatai terhére átcsoportosítást hajthat végre, ha a költségvetési szerv előirányzatain megtakarítás keletkezik, vagy az átcsoportosítás a közfeladatok változásával, költségvetési szervek alapításával, átalakításával, megszüntetésével kapcsolatban szükséges.

(4)61 A fejezetet irányító szerv – a 32. § b)–g) pontja szerinti előirányzatok kivételével – a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére a fejezeten belül átcsoportosítást hajthat végre, ha

a) a fejezeti kezelésű előirányzat előirányzatain megtakarítás keletkezik, vagy az átcsoportosítás a közfeladatok változásával kapcsolatban szükséges, vagy

b) a fejezeti általános tartalék fejezeten belüli átcsoportosítása előre nem valószínűsíthető és nem tervezhető költségvetési kiadás teljesítéséhez szükséges.

(4a)62 A (4) bekezdés szerinti előirányzat-átcsoportosítás – a (4) bekezdés b) pontja szerinti és az olyan előirányzat-átcsoportosítás kivételével, amely az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos költségvetési kiadásokkal érintett fejezeti kezelésű előirányzatok javára történik – a Kormány irányítása alá tartozó fejezet esetében az államháztartásért felelős miniszter előzetes engedélyével történhet.

(5)63 A fejezetet irányító szerv a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére más fejezethez tartozó címekhez, alcímekhez a fejezetet irányító szerv hatáskörében átcsoportosítást hajthat végre, ha az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv részére pályázati úton elnyert költségvetési támogatás biztosításával, az európai uniós források felhasználásával vagy elkülönített állami pénzalap javára feladatátadással kapcsolatban szükséges.

(6) A nem a Kormány irányítása alá tartozó fejezetbe sorolt költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok előirányzatai más fejezethez tartozó címekhez, alcímekhez a fejezetet irányító szerv hatáskörében átcsoportosíthatók.

(7) Az elkülönített állami pénzalapok előirányzatainak fejezeten belüli vagy más fejezethez történő átcsoportosításáról a fejezetet irányító szerv dönt.

(8) Az (5)–(7) bekezdés szerinti fejezetek közötti átcsoportosításra az érintett fejezetet irányító szervek megállapodása alapján kerülhet sor.

23. Az előirányzatok módosítása, átcsoportosítása az államháztartás önkormányzati alrendszerében

34. §64 (1) A helyi önkormányzat költségvetési rendeletében megjelenő bevételek és kiadások módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a képviselő-testület dönt.

(2) A helyi önkormányzat költségvetési rendelete a polgármester számára lehetővé teheti a helyi önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítását és a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítást.

(3) A helyi önkormányzati költségvetési szerv bevételi és kiadási előirányzatai a Kormány rendeletében meghatározott esetben a helyi önkormányzati költségvetési szerv saját hatáskörében módosíthatóak, a kiadási előirányzatok egymás között átcsoportosíthatóak.

(4) Ha a helyi önkormányzat év közben a költségvetési rendelet készítésekor nem ismert többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, e tényről a polgármester a képviselő-testületet tájékoztatja.

(5)65 A képviselő-testület a (2) és (3) bekezdés szerinti előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás átvezetéseként – az első negyedév kivételével – negyedévenként, a döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-ei hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét. Ha év közben az Országgyűlés – a helyi önkormányzatot érintő módon – a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetben meghatározott támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.

(6)66 A nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács, valamint az általuk irányított költségvetési szervek előirányzatainak módosítására, átcsoportosítására az (1)–(5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, azzal, hogy a képviselő-testület hatáskörét a nemzetiségi önkormányzat testülete, közgyűlése, a társulási tanács, illetve a térségi fejlesztési tanács tagjai gyakorolják, polgármesteren a nemzetiségi önkormányzat elnökét, a társulási tanács elnökét, illetve a térségi fejlesztési tanács elnökét kell érteni.

24. Az előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás

35. §67 Az előirányzat-csoportok közötti és a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás lehetőségét a Kormány rendeletben határozza meg.

25. Kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzés

36. § (1)68 A 32. §-ban és az (5) bekezdésben foglalt kivételekkel a költségvetési év kiadási előirányzatai és – ha jogszabály azt lehetővé teszi – a 49. § szerinti lebonyolító szerv számára a Kormány rendeletében meghatározottak szerinti rendelkezésre bocsátott összeg terhére kötelezettségvállalásra az azokat terhelő korábbi kötelezettségvállalásokkal és más fizetési kötelezettségekkel csökkentett összegű eredeti vagy módosított kiadási előirányzatok (a továbbiakban: szabad előirányzat) mértékéig kerülhet sor.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában más fizetési kötelezettségnek a jogszabályon, jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági, hatósági döntésen, vagy más, a fizetési kötelezettség összegét vagy az összeg megállapításának módját, továbbá a felek valamennyi jogát és kötelezettségét megállapító kötelező előíráson alapuló fizetési kötelezettség minősül.

(3)69 Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségvállalás esetén a pénzügyi teljesítésnek – a Kormány rendeletében foglalt kivételekkel – legkésőbb a költségvetési év december 31-éig meg kell történnie.

(4) Az (5) bekezdésben foglaltak, valamint a 20. § (1) bekezdése alapján idegen pénzeszközként nyilvántartott pénzeszközök terhére vállalt kötelezettségek kivételével több év, vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzata terhére kötelezettségvállalásra

a) az államháztartás központi alrendszerében a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, valamint a 14. § (3) bekezdés és (4) bekezdés b) és c) pontja szerinti fejezetek kiadási előirányzatai esetén törvényben foglaltak szerint, egyéb esetben a költségvetési évet követő három évben a 29. § (2) bekezdése szerinti kiadási tervszámokkal, az azt követő években a kiadási tervszámok utolsó évére megállapított kiadási tervszámmal,

b) az államháztartás önkormányzati alrendszerében az irányító szerv által megállapított, ennek hiányában a költségvetési év kiadási előirányzataival

megegyező összegű kiadási előirányzatok szabad előirányzatának mértékéig kerülhet sor, amelynek fedezetét a kötelezettséget vállalónak a tervezésekor biztosítania kell.

(4a)70 A 49. § szerinti lebonyolító szerv számára a Kormány rendeletében meghatározottak szerinti rendelkezésre bocsátott összeg terhére – a 32. § a) pontja szerinti előirányzatok kivételével – több évre, vagy a költségvetési éven túli évre szóló kötelezettség nem vállalható.

(5) A Kormány által egyedi határozatban biztosított beruházásösztönzési célú költségvetési támogatások esetén a költségvetési éven túli évek kiadási előirányzatai terhére vállalható kötelezettségek felső korlátját a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg, a költségvetési év kiadási előirányzatain felül a költségvetési évben a Kormány egyedi döntésével vállalható kötelezettség.

(6) Kormányrendelet meghatározhatja a kötelezettségvállalás további feltételeit.

(7) A kötelezettségvállalásra jogosult személyek körét a Kormány rendeletben határozza meg.

37. § (1) Kötelezettséget vállalni a Kormány rendeletében foglalt kivételekkel csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban lehet. A pénzügyi ellenjegyzőnek meg kell győződnie arról, hogy a szabad előirányzat rendelkezésre áll, a tervezett kifizetési időpontokban a pénzügyi fedezet biztosított, és a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.

(2) A pénzügyi ellenjegyzésre jogosult személyek körét, a pénzügyi ellenjegyző feladatait, összeférhetetlenségének eseteit, képesítési követelményeit a Kormány rendeletben határozza meg.

26. A teljesítés igazolása, érvényesítés, utalványozás

38. § (1)71 A bevételi előirányzatok javára bevételt elszámolni és a kiadási előirányzatok terhére kifizetést elrendelni – a Kormány rendeletében meghatározott kivételekkel – utalványozás alapján lehet. A kiadási előirányzatok terhére történő utalványozásra – a Kormány rendeletében meghatározott kivételekkel – a teljesítés igazolását, és az annak alapján végrehajtott érvényesítést követően kerülhet sor.

(1a)72 Az (1) bekezdés rendelkezéseit a 72. § (2) bekezdése szerinti elszámolásokra és a 73. § szerinti bevételek elszámolására és kiadások teljesítésére is alkalmazni kell.

(2) A teljesítés igazolására, utalványozásra, érvényesítésre jogosultakat, feladataikat, összeférhetetlenségük eseteit, és az érvényesítő képesítési követelményeit a Kormány rendeletben határozza meg.

27. A költségvetési főfelügyelő, felügyelő

39. § (1) A Kormány – a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kivételével – a fejezetet irányító szervhez, a fejezethez tartozó költségvetési szervekhez, valamint az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerveihez költségvetési főfelügyelőt, felügyelőt rendelhet ki.

(2) A költségvetési főfelügyelő, felügyelő a gazdálkodás költségvetés-politikával való összhangja és a takarékos, szabályszerű, eredményes működés érdekében a Kormány rendeletében meghatározott intézkedéseket tehet, így különösen előzetesen véleményezi a kötelezettségvállalásra irányuló eljárásokat és a nagy összegű kötelezettségvállalások tekintetében kifogással élhet.

(3) A költségvetési főfelügyelő, felügyelő határozott időtartamra szóló megbízásáról és a megbízás visszavonásáról az államháztartásért felelős miniszter – az államháztartásért felelős miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szerv esetén a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter egyetértésével – gondoskodik. A költségvetési főfelügyelő, felügyelő tevékenységének szakmai irányítását az államháztartásért felelős miniszter végzi.

(4) A költségvetési főfelügyelő, felügyelő felett a (3) bekezdésben foglaltakon felüli munkáltatói jogokat a kincstár vezetője gyakorolja. A kincstár elnöke e jogkörök gyakorlásában nem utasítható.

(5)73 A költségvetési főfelügyelő kormányzati szolgálati jogviszonyára a minisztériumban főosztályvezetői munkakörben, a költségvetési felügyelő kormányzati szolgálati jogviszonyára a minisztériumban főosztályvezető-helyettesi munkakörben alkalmazott kormánytisztviselőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

28. Rendkívüli intézkedések

40. § (1) A Kormány a központi költségvetés költségvetési egyenlegének, vagy a Stabilitási tv. 4. § (1) bekezdése alapján a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított értékeknek a tervezettől eltérő, kedvezőtlen alakulása esetén a központi költségvetés előirányzatait – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – zárolhatja, csökkentheti, törölheti azon előirányzatok kivételével, amelyek évközi módosításának, átcsoportosításának jogát az Országgyűlés magának tartotta fenn.

(2) A zárolás nem vonatkozhat a 32. § szerinti előirányzatokra, az európai uniós források, az adományok, segélyek, valamint a felsőoktatási intézmények állami részösztöndíjas és önköltséges tanulmányokat folytató hallgatói által fizetett önköltség előirányzataira.

(3) A zárolás feloldásáról vagy a zárolt összegnek megfelelő előirányzat csökkentéséről, törléséről legkésőbb a költségvetési év zárását megelőzően intézkedni kell.

(4) Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, vagy ennek következményei elhárítása céljából a Kormány e törvény rendelkezéseitől eltérő átmeneti intézkedéseket hozhat, amelyről az Országgyűlés legközelebbi ülésén be kell számolnia. E jogkörében a Kormány az (1) bekezdésben foglaltakon túl a központi költségvetésről szóló törvényben nem szereplő kiadásokat teljesíthet és rendkívüli fizetési kötelezettséget írhat elő.

(5) Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, vagy ennek következményei elhárítása céljából a polgármester e törvény rendelkezéseitől eltérő, a helyi önkormányzat költségvetése körében a (4) bekezdés szerint átmeneti intézkedéseket hozhat, amelyekről a képviselő-testület legközelebbi ülésén be kell számolnia.

V. Fejezet

A GAZDÁLKODÁS SAJÁTOS SZABÁLYAI

29. Az előirányzatok felhasználásának korlátai, bírságbevételek

41. § (1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a költségvetési szerv, valamint az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pénzeszközei terhére azok kezelő szerve jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetet nem hozhat létre, abban tagsági, részesedési viszonyt nem szerezhet, és ahhoz nem csatlakozhat.

(2) Törvény eltérő rendelkezése hiányában az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv költségvetéséből támogatás, adomány, és más ellenérték nélküli kötelezettség nem vállalható, valamint kifizetés nem teljesíthető.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a költségvetési szerv költségvetéséből a foglalkoztatottak számára jogszabály alapján nyújtható munkáltatói kölcsönökre, támogatásokra, az ellátottak pénzbeli juttatásaira, valamint a költségvetési szerv által foglalkoztatottak jóléti célú – oktatási, szociális vagy sportcélú – tevékenységet végző szervezetének juttatott támogatásokra.

(4) A költségvetési szerv saját nevében a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletet érvényesen nem köthet, továbbá

a) törvényben meghatározott kivétellel értékpapírt nem bocsáthat ki, nem szerezhet meg,

b)74 faktoringot magában foglaló szerződést nem köthet, és

c) garanciát és kezességet nem vállalhat.

(5) A (4) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell a fejezeti kezelésű előirányzatok, elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pénzeszközei terhére végzett ügyletekre is.

42. § (1)75 Az önálló szabályozó szerv kivételével az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv által kiszabott és beszedett bírság, annak késedelmi kamata és pótléka a költségvetési szervnél és területi szerveinél nem használható fel. A beszedett bírság, késedelmi kamat, pótlék – a bírságból jogszabály alapján a helyi önkormányzatot megillető rész kivételével – a 14. § (4) bekezdés d) pontja szerinti fejezet javára elszámolandó költségvetési bevételt képez.

(2) A beszedett bírság tekintetében keletkező visszafizetési kötelezettséget a bírságot felhasználó költségvetési szerv vagy – az (1) bekezdés szerinti esetben – a 14. § (4) bekezdés d) pontja szerinti fejezet kiadási előirányzatainak terhére kell teljesíteni.

(3)76 Törvény eltérő rendelkezése hiányában – a bíróság, ügyészség által kiszabott eljárási bírság és rendbírság kivételével – a jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírság, valamint a meg nem fizetett bírság miatt jogerősen kiszabott és meg nem fizetett késedelmi pótlék köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.

30. Létszám, személyi juttatások, illetményszámfejtés

43. § (1) A Miniszterelnökség, a minisztérium, a kormányhivatal, a központi hivatal, a Kormány irányítása vagy felügyelete alatt álló rendvédelmi szerv, és a honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szerv engedélyezett létszámát a Kormány, más költségvetési szerv engedélyezett létszámát az irányító szerv állapítja meg.

(2) A személyi juttatások előirányzatát a foglalkoztatottak jogviszonyait szabályozó jogszabályok alapján kell megállapítani.

44. § (1) A költségvetési szerv a számára munkát végző személyek részére a munkabért, illetményt, egyéb juttatást, és az ehhez kapcsolódó adó-, társadalombiztosítási és egyéb, a munkáltatót terhelő fizetési kötelezettségeket a központosított illetményszámfejtés vagy a saját illetményszámfejtése útján végzi.

(2)77 A kincstár központosított illetményszámfejtést működtet, és ellátja az ehhez kapcsolódó kifizetőhelyi feladatokat. A nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, a helyi önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok, ezek társulásai, valamint a helyi önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok és ezek társulásai által irányított költségvetési szervek számára kötelező a központosított illetményszámfejtéshez történő csatlakozás. A kincstárral kötött megállapodás alapján a központi illetményszámfejtéshez más szervezetek is csatlakozhatnak.

(3) A költségvetési szervek és azon szervek, amelyek illetményszámfejtése a központosított illetményszámfejtés keretében történik, a személyi juttatásokat és egyéb kifizetéseket terhelő, továbbá azokkal összefüggésben felmerülő, az állami adóhatóság felé teljesítendő bevallási és befizetési kötelezettségüket – a 83. § (1) bekezdése szerint finanszírozott szervek a kincstár útján – a tárgyhónapot követő hónap 20-áig teljesítik.

31. Az állami vagyonnal való gazdálkodás sajátos államháztartási szabályai

45. § (1) A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.), a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt., és törvényben vagy az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter rendeletében kijelölt tulajdonosi joggyakorló szervezet (a továbbiakban együtt: tulajdonosi joggyakorló szervezet) az állam nevében hitelt, kölcsönt csak az állam tulajdonában álló gazdasági társaság részére nyújthat. A hitel, kölcsön nyújtásához, átütemezéséhez az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter előzetes jóváhagyása szükséges.

(2) A tulajdonosi joggyakorló szervezet az állam tulajdonában álló gazdasági társaságnak az állam nevében tőkeemelést és támogatást csak az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter jóváhagyásával nyújthat. Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a jóváhagyásról az állami támogatások versenyszempontú ellenőrzéséért felelős szervezet és az államháztartásért felelős miniszter írásos véleményének ismeretében dönt.

(3) Az állami vagyonnal való gazdálkodás során az államháztartáson kívüli tulajdonosi joggyakorló szervezet saját számláján nem számolhatja el az állam nevében végzett műveletek hatását.

(4) Ha az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv jogszabály, vagy az MNV Zrt.-vel kötött szerződés alapján használt állami vagyon használatát, vagy az őt megillető más jog gyakorlását visszterhes szerződés alapján harmadik személynek átengedi, az ebből származó költségvetési bevétel – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a költségvetési szervet illeti meg.

45/A. §78 (1) Az állam Magyarország területén székhellyel rendelkező, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény alapján banknak minősülő hitelintézetben a piaci magánbefektető elv alapján, jogi és adózási megfelelőségi vizsgálat lefolytatását követően, középtávú üzleti tervvel alátámasztott alaptőke-felemeléssel, a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított előirányzat terhére tulajdonosi részesedést szerezhet.

(2) Az alaptőke felemelésére vonatkozó, valamint az állam tulajdonszerzésének bejegyzésére irányuló jogügylet tekintetében, továbbá a hatósági és bírósági eljárásokban az államot a gazdaságpolitikáért felelős miniszter képviseli.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott alaptőke-felemeléssel megszerzett állami tulajdonosi részesedéssel működő bank (a továbbiakban: Bank) állami tulajdonú részesedése tekintetében a tulajdonosi jogok gyakorlására a gazdaságpolitikáért felelős miniszter jogosult.

(4) A (2) és (3) bekezdés esetében a 41. § (1) bekezdése nem alkalmazandó.

45/B. §79 (1) A Bankra a gazdasági társaságokról szóló törvényt az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni a hitelintézeti törvényben meghatározott előírások betartása mellett.

(2) A Bank ügyvezető szerve az igazgatóság, amely az igazgatóság elnökéből és további igazgatósági tagokból áll.

(3) A Bank munkaszervezetének élén vezérigazgató áll, akinek feladatait és hatáskörét az igazgatóság határozza meg.

(4) A vezérigazgató és a vezérigazgató helyettesei felett a munkáltatói jogokat az igazgatóság gyakorolja.

(5) A Bank működésének, valamint az állami vagyonnal való gazdálkodásának ellenőrzését felügyelő bizottság végzi.

(6) Nem lehet az igazgatóság vagy a felügyelő bizottság tagja, aki

a) országgyűlési, illetve önkormányzati képviselő, miniszter, polgármester, főpolgármester,

b) büntetett előéletű,

c) a vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.

(7) Az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagja, a vezérigazgató pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathat.

(8) Ha a felügyelő bizottság megítélése szerint az igazgatóság, a vezérigazgató vagy annak helyettese tevékenysége jogszabályba, a Bank létesítő okiratába vagy közgyűlése határozatába ütközik, vagy egyébként sérti az állam érdekeit, ezt köteles jelezni a gazdaságpolitikáért felelős miniszternek is.

(9) A felügyelő bizottság tagja feladatát az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható fokozott gondossággal, és az állam érdekeit képviselő tag esetében az állam érdekeinek elsődlegessége alapján látja el. A tagok – a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény közös károkozásra vonatkozó szabályai szerint – korlátlanul és egyetemlegesen felelnek az állammal szemben az ellenőrzési kötelezettségük felróható megszegésével okozott károkért. Ha a kárt testületi határozat okozta, mentesül a felelősség alól az a tag, aki a döntésben nem vett részt, vagy a határozat ellen szavazott.

32. A vállalkozási tevékenység

46. § (1) A központi kezelésű előirányzatok, a fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pénzeszközeiből a 7. § (2) bekezdés b) pontja szerinti vállalkozási tevékenység nem folytatható.

(2) A költségvetési szerv a Kormány rendeletében meghatározott korlátokkal folytathat vállalkozási tevékenységet.

(3) A költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységéből származó vállalkozási maradványnak a társasági adó általános mértékével megegyező hányadát köteles a központi költségvetésbe – az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv esetén az irányító szerv költségvetésébe – befizetni. A felsőoktatási intézmény mentesül a befizetési kötelezettség teljesítése alól, ha a vállalkozási maradványt annak keletkezésétől számított három éven belül a vagyonkezelésében lévő állami vagyon fejlesztésére, állami vagyonhoz kapcsolódó beruházásra, vagy e törvény hatálybalépése előtt beruházást helyettesítő szolgáltatás-vásárlásra (PPP) kötött szerződésből származó fizetési kötelezettség teljesítésére használja fel.

33. Befizetési kötelezettség

47. § (1) Az irányító szerv az irányítása alá tartozó költségvetési szerv bevételi előirányzatai után befizetési kötelezettséget írhat elő. A Kormány irányítása alá tartozó fejezetet irányító szerv a befizetett összeget az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével használhatja fel.

(2) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a központi költségvetésről szóló törvény a kormányhivatal részére a költségvetési bevételei után a központi költségvetésbe történő befizetési kötelezettséget írhat elő. A befizetendő összeg nem haladhatja meg a kormányhivatal költségvetési bevételeinek 50%-át.

VI. Fejezet

A KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁSOK

34. A költségvetési támogatásokra vonatkozó általános szabályok

48. § (1) Költségvetési támogatás pályázat vagy egyedi elbírálás útján nyújtható. Pályázatot pályázati kiírás alapján lehet benyújtani. A támogatási kérelem, pályázat (a továbbiakban együtt: támogatási igény) elbírálásáról és elfogadásáról jogszabályban, ennek hiányában a kezelő szerv belső szabályzatában megjelölt személy, testület dönt.

(2) A támogatási igény elbírálása és elfogadása (a továbbiakban együtt: támogatási döntés) esetén a kötelezettségvállalási jogkört gyakorló személy (a továbbiakban: támogató) a költségvetési támogatásról közigazgatási hatósági határozatot hoz vagy támogatói okiratot ad ki (a továbbiakban együtt: támogatói okirat), hatósági szerződést vagy támogatási szerződést (a továbbiakban együtt: támogatási szerződés) köt.

(3) A nem hatósági szerződésként kötött támogatási szerződés kötelező tartalmi elemeit miniszteri rendelet is meghatározhatja. Ha a költségvetési támogatás biztosítására fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítással kerül sor, a támogatási szerződésre a 33. § (8) bekezdése szerinti megállapodás kormányrendeletben meghatározott tartalmi és formai követelményeit is alkalmazni kell.

49. § A fejezetet irányító szerv a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátásával lebonyolító szervet is megbízhat, ha azt jogszabály lehetővé teszi.

50. § (1) Költségvetési támogatás abban az esetben biztosítható, ha a támogatási igény benyújtója

a) megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek,

b) a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvényben foglalt közzétételi kötelezettségének eleget tett, és

c) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén átlátható szervezetnek minősül.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában átlátható szervezet

a) a nemzetközi szervezet, a külföldi állam, külföldi helyhatóság, a külföldi állami vagy helyhatósági szerv, a köztestület, a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerint az Országgyűlés által elismert magyarországi egyház, vallásfelekezet és vallási közösség, az államháztartás alrendszereibe tartozó jogi személy, valamint a gazdálkodó szervezet, amelyben az állam vagy az önkormányzat külön-külön vagy együtt 100%-os részesedéssel rendelkezik, továbbá

b) az olyan államháztartáson kívüli jogi személy vagy az olyan jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely megfelel a következő feltételeknek:

ba) – a nyilvánosan működő részvénytársaság, civil szervezet kivételével – tulajdonosi szerkezete, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint meghatározott tényleges tulajdonosa megismerhető,

bb) az Európai Unió tagállamában, az EGT-megállapodásban részes államban, az OECD tagállamában, vagy olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye van,

bc) nem minősül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint meghatározott ellenőrzött külföldi társaságnak, és

bd) az államháztartáson kívüli jogi személyben vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással, szavazati joggal bíró államháztartáson kívüli jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet tekintetében a ba), bb) és bc) pont szerinti feltételek fennállnak.

(3) Az agrártámogatások kivételével a költségvetési támogatási igény benyújtásának feltételéül előírható, hogy a benyújtónak ne legyen esedékessé vált és még meg nem fizetett adótartozása – ide nem értve a helyi adókat –, valamint járulék-, illeték- vagy vámtartozása (a továbbiakban együtt: köztartozás).

(4) Jogszabály az (1)–(3) bekezdésben meghatározottakon kívül további kizáró okokat is megállapíthat.

(5) A visszafizetési kötelezettséggel nyújtott költségvetési támogatás visszafizetésének biztosítása, valamint a költségvetési támogatás visszavonása, a támogatási szerződés felmondása, vagy az attól történő elállás esetén visszafizetendő költségvetési támogatás visszakövetelése céljából – a Kormány rendeletében foglalt kivételekkel – a támogatói okiratban, támogatási szerződésben megfelelő biztosítékot kell kikötni.

(6)80 Ha a költségvetési támogatás részben vagy egészben az Európai Unió valamely közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott feltételek szerint kerül nyújtásra, a költségvetési támogatás az (1)–(5) bekezdéstől eltérően akkor biztosítható, ha a támogatási igény benyújtója megfelel az uniós jogi aktusban foglalt feltételeknek. Jogszabály további feltételeket csak abban az esetben állapíthat meg, ha azt az uniós jogi aktus lehetővé teszi.

51. § (1) A költségvetési támogatások felhasználását – ha ennek a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti feltételei fennállnak – közbeszerzés alkalmazásához kell kötni.

(2) A költségvetési támogatás nem köthető olyan feltételhez, hogy a közbeszerzési eljárás ajánlattevőjét előzetesen válasszák ki. Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy a támogatási igény elbírálását megelőzően közbeszerzési eljárás kerüljön megindításra, vagy a támogató annak megindítását határozza meg a költségvetési támogatás feltételeként.

35. A költségvetési támogatások folyósítása

52. § (1) A költségvetési támogatás igénybevétele utólagos elszámolás melletti előfinanszírozás vagy beszámolást követő utófinanszírozás formájában történhet.

(2) A költségvetési támogatás folyósítása egy összegben vagy részletekben, időarányosan vagy teljesítésarányosan történhet.

(3) Az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusának eltérő rendelkezése hiányában az államháztartáson kívüli természetes személynek, jogi személynek és jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetnek folyósításra kerülő költségvetési támogatásból a költségvetési támogatásban részesülő természetes személyt, jogi személyt, jogi személyiség nélküli más szervezetet (a továbbiakban együtt: kedvezményezett) terhelő köztartozás összegét – a Kormány rendeletében meghatározott kivétellel és módon, az állami adóhatóság adatszolgáltatása alapján – az agrártámogatások esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, más költségvetési támogatás esetén a kincstár visszatartja, és az állami adóhatóság megfelelő bevételi számláján jóváírja.

(4) A központi költségvetésről szóló törvény alapján a humánszolgáltatások után nem állami intézmény fenntartójának biztosított normatív és egyéb hozzájárulás esetén a (3) bekezdés rendelkezéseit a fenntartó és az általa fenntartott intézmények köztartozásaira egyaránt alkalmazni kell.

36. Beszámolás, visszakövetelés

53. § (1) A kedvezményezettet beszámolási kötelezettség terheli a költségvetési támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról. Ha a kedvezményezett a beszámolási kötelezettségének határidőben nem vagy nem megfelelő módon tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a költségvetési támogatás folyósítása felfüggesztésre kerül.

(2) A költségvetési támogatások jogosulatlan igénybevétele, jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása, továbbá a támogatási szerződéstől történő elállás, annak felmondása, a támogatói okirat visszavonása esetén a kedvezményezett a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás összegét – a VII. fejezet szerinti költségvetési támogatások kivételével – a Ptk. szerinti kamattal, késedelem esetén késedelmi kamattal növelt mértékben köteles visszafizetni. Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv kedvezményezettet kamatfizetési kötelezettség nem terheli. Nem teljesítés esetén a visszafizetendő összeget és annak kamatait az állami adóhatóság megkeresésre adók módjára hajtja be.

37. Költségvetési támogatások ellenőrzése

54. § A kedvezményezett köteles a költségvetési támogatások lebonyolításában részt vevő és a költségvetési támogatást ellenőrző szervezetekkel együttműködni, az ellenőrzést végző szerv képviselőit ellenőrzési munkájukban a megfelelő dokumentumok, számlák, a megvalósítást igazoló okmányok, bizonylatok rendelkezésre bocsátásával, valamint a fizikai teljesítés vizsgálatában a helyszínen is segíteni. Ha a kedvezményezett az ellenőrzés során felróható magatartásával az ellenőrző szerv munkáját ellehetetleníti, a támogató a támogatói okiratot visszavonhatja, a támogatási szerződéstől elállhat. A támogatói okirat visszavonása, a támogatási szerződéstől való elállás esetén a kedvezményezett az addig igénybe vett költségvetési támogatást köteles visszafizetni.

38. Egyéb szabályok

55. § A költségvetési támogatásokra vonatkozó további szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

39. Összehangolási, monitoring szabályok

56. § A kincstár monitoring rendszert működtet a költségvetési támogatásokról, és közreműködik ezek felhasználásának összehangolásában.

VII. Fejezet

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÖNKORMÁNYZATI ALRENDSZERÉNEK TÁMOGATÁSA

40. 81 Közös szabályok

57. §82 (1) A helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetben meghatározott támogatásokat e fejezet rendelkezései szerint a kincstár útján igényli, azok módosítását a kincstár útján kezdeményezi, és azokról a kincstár útján mond le.

(2) A helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat a költségvetési évet követően elszámol az általa igénybe vett támogatással.

57/A. §83 (1) Ha a helyi önkormányzat vagy a helyi nemzetiségi önkormányzat

a) a támogatáshoz valótlan adatot szolgáltatott,

b) az igénybe vett támogatást nem a megjelölt célra használta fel,

c) a jogszabályban meghatározott arányt meghaladó mértékű támogatást vett igénybe, illetve

d) a támogatásra vonatkozó valamely feltételt megszegett

(e fejezet alkalmazásában az a)–d) pont a továbbiakban együtt: jogosulatlan igénybevétel), a támogatásról vagy annak a jogosulatlan igénybevétellel érintett részéről haladéktalanul köteles lemondani és azt visszafizetni.

(2) Jogosulatlan igénybevétel esetén és a visszafizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat jogszabályban meghatározott mértékű kamatot fizet. Ha a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat visszafizetési kötelezettségnek nem tesz eleget, a kincstár – az engedélyezett részletfizetés kivételével – beszedési megbízást nyújt be a kötelezett fizetési számlájával szemben.

(3) A helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat kérelme alapján a visszafizetési és kamatfizetési kötelezettségére vonatkozóan – a késedelmi kamat kivételével – a kincstár legfeljebb tizenkét havi részletfizetést engedélyezhet, ha a kérelmező igazolja, hogy kötelező feladatainak ellátását az egyösszegű visszafizetés veszélyeztetné. A részletfizetésről hozott határozattal szemben nincs helye fellebbezésnek. A részletfizetési kérelem benyújtása tekintetében a Kormány rendeletében meghatározott határidőt követő hatvan napon túl igazolási kérelem benyújtásának helye nincs.

(4) Ha a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat a részletfizetést engedélyező határozatban foglalt fizetési kötelezettségének a határozatban foglaltak szerint nem tesz eleget, a visszafizetési és kamatfizetési kötelezettség egy összegben, azonnal esedékessé válik. Ha az így keletkezett egyösszegű fizetési kötelezettséget a kötelezett az esedékessé válást követő tizenöt napon belül nem teljesíti, a kincsár beszedési megbízást nyújt be a kötelezett fizetési számlájával szemben.

57/B. §84 A helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezet terhére jogszabály alapján juttatott támogatásai tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (a továbbiakban: Ket.) kizárólag a támogatások felülvizsgálatára és a jogosulatlan igénybevételhez kapcsolódó fizetési könnyítésre, az e törvényben nem szabályozott kérdésekben kell alkalmazni.

41. 85 A helyi önkormányzatok és a helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások igénylésének és felhasználásának felülvizsgálata

58. § (1) A kincstár a költségvetési év utolsó napjáig a rendelkezésére álló adatok alapján közigazgatási hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja a helyi önkormányzatok, a helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások igénylésében és évközi módosításában szerepeltetett mutatószámokat és azok alakulását, az igénylés és annak módosítása megalapozottságát.

(2) Ha a kincstár az (1) bekezdés szerinti mutatószámokat megalapozatlannak tartja, a Ket. 94. § (1) bekezdése szerinti végzésben kötelezi a helyi önkormányzatot, a helyi nemzetiségi önkormányzatot, hogy a soron következő módosítás során a mutatószámokat a végzésben foglaltaknak megfelelően vezesse át.

(3) Ha a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat a végzésben foglaltaknak nem tesz eleget, a kincstár a Ket. 94. § (1) bekezdés b) pontja alapján hivatalból megindított hatósági eljárás keretében hozott határozatát a Ket. 101. § (5) bekezdés c) pontjában foglaltak fennállása esetén fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánítja, amely alapján önmaga jogosult a módosítást megalapozó mutatók átvezetésére.

42. 86 A költségvetési támogatás igénylésének és felhasználásának felülvizsgálata

59. §87 (1) A kincstár a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat által a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezet terhére igényelt költségvetési támogatás esetén szabályszerűségi szempontból vizsgálja a támogatási igényt, és szükség esetén, határidő kitűzésével hiánypótlásra történő felhívást ad ki. Ha a felhívás címzettje a felhívásnak nem tesz eleget vagy azt nem megfelelően teljesíti, a kincstár nem továbbítja a támogatási igényt az elbírálásra jogosult szervnek és erről – a támogatási igény benyújtójával egyidejűleg – értesíti azt.

(2)88 A kincstár a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat által a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezet terhére igénybe vett költségvetési támogatások felhasználását a rendelkezésére álló adatok alapján, illetve helyszíni ellenőrzés során a költségvetési év utolsó napjáig ellenőrzi.

(3)89 Ha a kincstár a költségvetési támogatások felhasználását megalapozatlannak tartja, a Ket. 94. § (1) bekezdése szerinti végzésben kötelezi a helyi önkormányzatot, a helyi nemzetiségi önkormányzatot a költségvetési támogatásról vagy annak egy részéről való lemondásra. A végzésben foglaltak önkéntes teljesítésének elmaradása esetén az 58. § (3) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy a végrehajthatóvá nyilvánított határozat alapján a kincstár jogosult a költségvetési támogatás visszavonására, módosítására.

43. Az elszámolás felülvizsgálata

60. § (1)90 A 14. § (3) bekezdés szerinti fejezetből származó támogatások elszámolásának felülvizsgálatát a kincstár a költségvetési évet követő év december 31-éig megkezdi. A felülvizsgálat során a kincstár az Állami Számvevőszék jelentéseiben foglalt megállapításokat is figyelembe veszi.

(2)91 A felülvizsgálat megszervezése során biztosítani kell, hogy legalább négyévenként valamennyi helyi önkormányzatnál, helyi nemzetiségi önkormányzatnál sor kerüljön a költségvetési évet megelőző év – a kincstár által meghatározott támogatások jogcímeinek – helyszíni ellenőrzésére, amely a Ptk. szerinti általános elévülési időn belül, a korábban helyszínen nem vizsgált időszakra és jogcímekre kiterjeszthető.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon kívül helyszíni ellenőrzés a felülvizsgálat bármely szakaszában tartható.

(4)92 A helyszíni ellenőrzés kiterjed a 14. § (3) bekezdés szerinti fejezetből származó támogatások igénybevétele alapját bizonyító dokumentumoknak a költségvetési szerveknél, továbbá – szükség esetén – ezek igénylésében, elszámolásában érintett valamennyi gazdálkodó szervezetnél és más jogi személyeknél történő ellenőrzésére is.

(5) A kincstár a lefolytatott helyszíni ellenőrzésről jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet az ellenőrzés befejezésétől számított harminc napon belül átad vagy megküld az ellenőrzöttnek. A jegyzőkönyvre az átvételt követő tizenöt napon belül lehet észrevételt tenni.

(6) Ha a kincstár a felülvizsgálat során az elszámolás során közölt adatokhoz képest eltérést tár fel, legfeljebb harminc napos határidő kitűzésével felhívást ad ki az elszámolás módosítására. A határidő a felhívás címzettjének kérelme alapján további tizenöt nappal meghosszabbítható.

(7)93 Ha a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat adatszolgáltatása és a kincstár álláspontja között eltérés maradt fenn, közigazgatási hatósági eljárás indul. Az eljárás megindításának napja:

a) ha a (6) bekezdés szerinti felhívásra annak címzettje nem nyilatkozik, a határidő eredménytelen elteltét követő nap,

b) a felhívásra adott válasz kincstárhoz való beérkezését követő nap, ha ezt követően nem kerül sor helyszíni vizsgálatra,

c) helyszíni vizsgálat esetén, ha annak megállapítása nem épül be a felhívásba, az erről szóló jegyzőkönyv megküldését követő nap.

(8)94 A kincstár a felülvizsgálat során tett megállapításokról, a várható jogkövetkezményekről, ezek indokairól és jogalapjáról az eljárás megindítását követő negyvenöt napon belül jegyzőkönyvet juttat el a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat számára.

(9)95 A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat a jegyzőkönyv átvételét követő tizenöt napon belül a jegyzőkönyv megállapításaira észrevételt tesz, vagy nyilatkozik arról, hogy a jegyzőkönyv megállapításait elfogadja. A határidő a címzett kérelme alapján további tizenöt nappal meghosszabbítható.

(10)96 A kincstár az észrevételek alapján a jegyzőkönyv megállapításait felülvizsgálja, és az észrevételek beérkezését, vagy – ha a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat nem nyilatkozott – a határidő eredménytelen elteltét követő harminc napon belül határozatot hoz.

(11)97 Az elsőfokú eljárásban meghozott határozat vagy végzés ellen benyújtott fellebbezést a kincstár központi szerve bírálja el. A másodfokú döntés meghozatalára hatvan nap áll rendelkezésre. A jogerős határozat végrehajtható, tekintet nélkül arra, hogy a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat kéri-e annak bírósági felülvizsgálatát.

VIII. Fejezet

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ELLENŐRZÉSI RENDSZERE

44. Az államháztartási kontrollok rendszere

61. § (1) Az államháztartási kontrollok célja az államháztartás pénzeszközeivel és a nemzeti vagyonnal történő szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás biztosítása.

(2) Az államháztartás külső (törvényhozói) ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az Állami Számvevőszék látja el.

(3) Az államháztartás kormányzati szintű ellenőrzése a kormányzati ellenőrzési szerv, az európai támogatásokat ellenőrző szerv és a kincstár által valósul meg.

(4) Az államháztartás belső kontrollrendszere a költségvetési szervek belső kontrollrendszere – beleértve a belső ellenőrzést – keretében valósul meg.

62. § Az államháztartásért felelős miniszter ellátja – az Állami Számvevőszék véleményének kikérésével – az államháztartás belső kontrollrendszerének – amely magában foglalja az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzést – a nemzetközi standardokkal összhangban lévő fejlesztésével, szabályozásával, koordinációjával és harmonizációjával kapcsolatos feladatokat, megalkotja az ezekhez kapcsolódó jogszabályokat, módszertani útmutatókat, valamint ellátja a szakmai egyeztető fórumok működtetésével és kötelező továbbképzések szervezésével kapcsolatos feladatokat.

45. A kormányzati ellenőrzési szerv és az európai támogatásokat ellenőrző szerv

63. § (1) A kormányzati ellenőrzési szerv ellenőrzési jogköre kiterjed

a) a kormánydöntések végrehajtásának ellenőrzésére,

b) a Kormány irányítása alá tartozó fejezetekbe sorolt központi kezelésű előirányzatok, fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai felhasználásának, valamint a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek kormányzati ellenőrzésére,

c) a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, a köztestületeknek, az alapítványoknak, a térségi fejlesztési tanácsoknak és az egyesületeknek nyújtott költségvetési támogatások és az államháztartás központi alrendszeréből nyújtott más támogatások – ideértve a nemzetközi szerződések alapján kapott támogatásokat és segélyeket is –, és az említett szervezetek részére meghatározott célra ingyenesen juttatott állami vagyon felhasználásának ellenőrzésére,

d) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba tartozó és állami tulajdonban álló, valamint az olyan gazdasági társaságok – ide nem értve a Magyar Nemzeti Bankot – ellenőrzésére, amelyekben az állam többségi befolyással rendelkezik,

e) azon alapítványok, közalapítványok ellenőrzésére, amelyek felett az alapítói jogokat a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv gyakorolja, vagy az államháztartás központi alrendszeréből támogatásban részesülnek,

f) az állami kezesség vállalása és beváltása jogosságának ellenőrzésére, ideértve a központi költségvetés, valamint a tartozás eredeti kötelezettjénél és jogosultjánál a kezességi szerződés feltételei betartásának ellenőrzését,

g) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 24. § (11) bekezdése alapján a magánnyugdíjpénztárak által a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak átadott portfóliókkal kapcsolatos gazdálkodás jogszerűségének ellenőrzése céljából az Mpt. hatálya alá tartozó magánnyugdíjpénztárak és szervezetek portfólióátadást megelőző működésének, gazdálkodásának – beleértve az általuk közvetlenül vagy közvetve kezelt portfóliót képező eszközöket is – ellenőrzésére,

h) az a)–g) pontban foglaltakkal összefüggésben létrejött jogviszonyokra, valamint azon szerződő felekre is, amelyek a jogviszony teljesítésében közvetlen vagy közvetett módon közreműködnek, és

i) az Összefogás az Államadósság Ellen Alap gazdálkodása jogszerűségének ellenőrzésére.

(2) A kormányzati ellenőrzési szerv feladatai ellátásával összefüggésben jogosult a minősített adat, az üzleti titok és az ellenőrzött szervezet, valamint az ellenőrzés kapcsán adatszolgáltatásra kötelezett szervezet által kezelt egyéb titokfajták megismerésére.

(3)98 A kormányzati ellenőrzési szerv az állami vagyon kezelésének ellenőrzése keretében a Magyar Államot, mint tulajdonost törvény alapján megillető ellenőrzési jogkört külön meghatalmazás nélkül kizárólag az állami vagyonnal való gazdálkodás, a vagyonérték-megőrző és vagyongyarapító tevékenység értékelése érdekében gyakorolhatja, a Magyar Állam közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló gazdasági társasági részesedés tekintetében.

(4)99 A kormányzati ellenőrzési szerv személyes adatot az (1) bekezdés szerinti ellenőrzési tevékenysége céljából, az ahhoz szükséges mértékben, az ellenőrzés dokumentumainak megőrzéséig kezelhet.

64. § (1) A kormányzati ellenőrzést végző személy a feladatai ellátása érdekében az ellenőrzött, és az ellenőrzés kapcsán adatszolgáltatásra kötelezett szerv, szervezet bármely helyiségébe beléphet, számára akadálytalan hozzáférést kell biztosítani valamennyi dokumentumhoz és az informatikai rendszerek archív és élő adatállományához. Kérésére az ellenőrzött szerv, illetve az ellenőrzés kapcsán adatszolgáltatásra kötelezett szerv bármely dolgozója köteles szóban vagy írásban információt szolgáltatni.

(2) A kormányzati ellenőrzést végző személy az ellenőrzés során a dokumentumokba és az informatikai rendszerek adatállományába akkor is betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, ha azok minősített adatot, üzleti titkot vagy törvény által védett egyéb titkot tartalmaznak. Az eredeti iratokat, valamint az informatikai rendszerek adatállományait eredeti adathordozón – másolat készítése és átvételi elismervény átadása mellett – elviheti, és az ellenőrzés befejezéséig magánál tarthatja. Az ellenőrzés befejezése után az átvett eredeti iratokat, adathordozókat, vissza kell szolgáltatni kivéve, ha büntető- vagy fegyelmi eljárás kezdeményezése indokolt.

(3)100 A kormányzati ellenőrzést végző személy jogosult az adathordozókról fizikai tükörmásolatot készíteni vagy készíttetni, és a tükörmásolat felhasználásával az adathordozón tárolt adatokat átvizsgálni.

65. §101 (1) A kormányzati ellenőrzési szerv ellenőrzése során az ellenőrzött szerv, szervezet vagy más – az ellenőrzés lefolytatásához szükséges adatok, tények, információk birtokában lévő – személy, szervezet vezetője, alkalmazottja a jogszabályokban meghatározottak szerint adatszolgáltatásra és együttműködésre köteles.

(2) Az ellenőrzéshez kapcsolódó adatszolgáltatási, együttműködési vagy az ellenőrzés végrehajtását elősegítő kötelezettség megszegése esetén

a) az érintett személy eljárási bírsággal sújtható, amennyiben a kötelezettségszegés felróható módon történt,

b) a kormányzati ellenőrzési szerv vezetője kezdeményezheti az állami adóhatóságnál az ellenőrzött vagy az ellenőrzés kapcsán adatszolgáltatásra kötelezett szerv adószáma alkalmazásának felfüggesztését.

(3) Az eljárási bírságot a kormányzati ellenőrzési szerv vezetője határozatban szabja ki. A bírságolással kapcsolatos eljárásra a Ket. rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(4) Az ügyfelet az eljárás hivatalból történő megindításáról nem kell értesíteni. Az eljárásban kizárt az újrafelvételi eljárás, valamint egyezség megkötése.

(5) A döntés ellen fellebbezésnek nincs helye. A bírsággal sújtott személy a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül kérheti a döntés bírósági felülvizsgálatát.

(6) A helyszíni ellenőrzés lefolytatásának akadályozása esetén az ellenőrzött vagy az ellenőrzés kapcsán adatszolgáltatásra kötelezett szerv adatszolgáltatási vagy együttműködési kötelezettségének érvényesítéséhez a kormányzati ellenőrzési szerv a rendőrség közreműködését veheti igénybe.

66. § (1) Ha a kormányzati ellenőrzési szerv ellenőrzése során a közpénzek vagy az állami vagyon jogszabálysértő, rendeltetésellenes vagy pazarló felhasználását és ezzel összefüggésben károkozást vagy ennek veszélyét állapítja meg, a kár megelőzése, enyhítése érdekében az illetékes hatósághoz, illetve szervezethez fordulhat

a) a munkabérek és az ahhoz kapcsolódó közterhek folyósításának kivételével a kincstárnál vagy hitelintézetnél vezetett fizetési számlák zárolása,

b) az államháztartás központi alrendszeréből nyújtott költségvetési támogatások folyósításának felfüggesztése,

c) a személyi jövedelemadó 1%-ából történő felajánlások folyósításának felfüggesztése, és

d) az ellenőrzött szerv, szervezet részére visszatérítendő általános forgalmi adó folyósításának felfüggesztése

céljából.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a megkeresett hatóság, szervezet köteles a megkeresés kézhezvételét követő tizenöt napon belül a szükséges intézkedéseket megtenni, és erről a kormányzati ellenőrzési szerv elnökét írásban értesíteni.

(3) Ha az (1) bekezdésben foglaltak alapján tett intézkedés fenntartása a továbbiakban már nem szükséges, erről a kormányzati ellenőrzési szerv elnöke az intézkedést foganatosító hatóságot, szervezetet értesíti.

67. §102 (1) A kormányzati ellenőrzési szerv az ellenőrzései során feltárt, a kormányzati ellenőrzési szerv által ellenőrzött, az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervet és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba tartozó, állami tulajdonban álló, valamint az állam többségi befolyása alatt lévő gazdasági társaságot megillető, az ellenőrzés tárgyával kapcsolatos polgári jogviszonyból fakadó jog, követelés, egyéb polgári jogi igény érvényesítése iránt, valamint a költségvetési támogatás visszafizetése érdekében a jogosult nevében és helyett a bíróságok és más hatóságok, valamint harmadik személyek előtt külön meghatalmazás nélkül eljárhat.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a kormányzati ellenőrzési szerv saját nevében közvetlen jogi érdek fennállásának igazolása nélkül keresetet indíthat a hatáskörében eljárva megismert szerződés vagy a szerződés egyes rendelkezései semmisségének megállapítása iránt.

(3) A kormányzati ellenőrzési szerv az ellenőrzés tárgyával kapcsolatos büntetőeljárásokban jogosult a Magyar Állam, valamint az (1) bekezdésben meghatározott szervezetek, mint sértettek képviseletét ellátni.

(4) A kormányzati ellenőrzési szerv a 63. § (1) bekezdésben, valamint az (1) bekezdésben meghatározott jogosultsága gyakorlása érdekében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat – a családi állapotra, a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyére, a nemre és a nyilvántartásból való kikerülés okára vonatkozó adat kivételével – jogosult igényelni.

68. § Az európai támogatásokat ellenőrző szerv ellenőrzési jogköre kiterjed a kormányrendeletben meghatározott forrásokból nyújtott költségvetési támogatásokkal kapcsolatos ellenőrzésekre

a) a lebonyolításban érintett szervezeteknél,

b) a kedvezményezetteknél, és

c) a költségvetési támogatásokkal összefüggésben megvalósított beszerzésekre, az ezekre kötött szerződések teljesítésének vizsgálatára, ebben a vonatkozásban azon szerződő felekre is, amelyek a szerződés teljesítéséért felelősek, vagy abban közreműködnek.

46. A költségvetési szervek belső kontrollrendszere

69. § (1) A belső kontrollrendszer a kockázatok kezelése és tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer, amely azt a célt szolgálja, hogy megvalósuljanak a következő célok:

a) a működés és gazdálkodás során a tevékenységeket szabályszerűen, gazdaságosan, hatékonyan, eredményesen hajtsák végre,

b) az elszámolási kötelezettségeket teljesítsék, és

c) megvédjék az erőforrásokat a veszteségektől, károktól és nem rendeltetésszerű használattól.

(2) A belső kontrollrendszer létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetője felelős az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók figyelembevételével.

47. Belső ellenőrzés

70. § (1) A belső ellenőrzés kialakításáról, megfelelő működtetéséről és függetlenségének biztosításáról a költségvetési szerv vezetője köteles gondoskodni. A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet tevékenységét a költségvetési szerv vezetőjének közvetlenül alárendelve végzi, jelentéseit közvetlenül a költségvetési szerv vezetőjének küldi meg. Az irányító szerv belső ellenőrzést végezhet

a) az irányítása alá tartozó bármely költségvetési szervnél,

b) a saját vagy az irányítása, felügyelete alá tartozó költségvetési szerv használatába, vagyonkezelésébe adott nemzeti vagyonnal való gazdálkodás tekintetében,

c) az irányító szerv által nyújtott költségvetési támogatások felhasználásával kapcsolatosan a kedvezményezetteknél és a lebonyolító szerveknél, és

d) az irányítása alá tartozó bármely, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 1. § a) pontjában meghatározott köztulajdonban álló gazdasági társaságnál.

(2) A belső ellenőr bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenysége keretében a jogszabályoknak és belső szabályzatoknak való megfelelést, a tervezést, gazdálkodást, és a közfeladatok ellátását vizsgálva megállapításokat és javaslatokat fogalmaz meg a költségvetési szerv vezetője részére. A belső ellenőr ezenkívül más tevékenységbe nem vonható be.

(3) A belső ellenőrzést végző személy az ellenőrzött szervnél minősített adatot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba is betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, személyes adatokat kezelhet az adatvédelmi, illetve a minősített adat védelmére vonatkozó előírások betartásával.

(4) A költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet csak az államháztartásért felelős miniszter engedélyével rendelkező személy végezhet. E tevékenységek folytatását az államháztartásért felelős miniszter annak engedélyezi, aki cselekvőképes, büntetlen előéletű, és nem áll a belső ellenőrzés körébe tartozó tevékenység vonatkozásában a foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, továbbá rendelkezik a jogszabályban előírt végzettséggel és gyakorlattal.

(5) Az államháztartásért felelős miniszter a belső ellenőrzési tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az érintett

a) természetes személyazonosító adatát,

b) nyilvántartási számát,

c) lakcímét vagy tartózkodási helyének címét,

d) értesítési címét,

e) telefonszámát,

f) elektronikus elérhetőségét,

g) felsőfokú iskolai végzettségét igazoló oklevelének számát, a kiállító intézmény nevét és a kiállítás keltét,

h) egyéb képesítéseinek megnevezését, az ezen képesítést igazoló oklevél vagy bizonyítvány számát, a kiállító intézmény nevét, a kiállítás keltét,

i) a szakmai gyakorlat időtartamát vagy a gyakorlat alóli felmentést igazoló dokumentum meglétére vonatkozó utalást, és

j) a kötelező szakmai továbbképzésen történő részvétel idejét.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott adatok közül a belső ellenőr nyilvántartási száma, neve és választása alapján az (5) bekezdés c)–f) pontjában meghatározott adatainak egyike nyilvános, ezen adatokról bárki tájékoztatást kaphat. A nyilvántartásba vételt végző szervezet a nyilvántartásban szereplő belső ellenőr nyilvános adatait honlapján nyilvánosságra hozza, és biztosítja, hogy a nyilvános adatokról a nyilvántartásba vételt végző szervezettől bárki tájékoztatást kaphasson.

(7)103 Törölni kell a nyilvántartásból, aki a (4) bekezdésben, az (5) bekezdés szerinti nyilvántartásba vétel szabályait meghatározó jogszabályban foglaltakat vagy a kötelező továbbképzési kötelezettségre vonatkozó feltételeket nem teljesíti. A nyilvántartásba vétel, valamint a nyilvántartásból való törlés szabályait az államháztartásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. A nyilvántartásból törölt természetes személyek adatait a nyilvántartásba vételt végző szervezet a törlést követő tíz évig megőrzi.

(8)104 A belső ellenőri tevékenység engedélyezésére, a nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítására és törlésére irányuló eljárásért az államháztartásért felelős miniszter rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A (4) bekezdés szerinti döntéssel kapcsolatos hatósági eljárás ügyintézési határideje hatvan nap. Ha a kérelmező a kérelmét hibásan vagy hiányosan terjeszti elő, a kérelmezőt az államháztartásért felelős miniszter a kérelem előterjesztését követő harminc napon belül hiánypótlásra hívja fel.

48. A kincstári biztos, az önkormányzati biztos

71. § (1) Az államháztartásért felelős miniszter – a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv esetén a Kormány kezdeményezésére az Országgyűlés – kincstári biztost jelöl ki az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervhez, ha annak elismert, az esedékességet követő hatvan napon túli tartozásállománya meghaladja az éves eredeti kiadási előirányzatának 3,5%-át vagy az ötvenmillió forintot.

(2) A tartozásállomány fennállásáig a pénzügyi ellenjegyzés és az érvényesítés szabályain felül csak a kincstári biztos ellenjegyzésével vállalható kötelezettség, és rendelhető el utalványozás.

(3) A kincstári biztos a költségvetési szerv szervezeti felépítését, működési folyamatát, és gazdálkodását érintő racionalizálási javaslatokat tehet, intézkedéseket kezdeményezhet.

(4) Ha a helyi önkormányzat vagy a többcélú kistérségi társulás által irányított költségvetési szerv harminc napon túli elismert tartozásállományának mértéke eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át vagy a százötven millió forintot, és e tartozását egy hónapon belül nem tudja harminc nap alá szorítani, az irányító szerv a költségvetési szervhez – az egészségbiztosítási szerv által finanszírozott költségvetési szervhez az egészségbiztosítási szerv kérésére, vagy ha azt nem kérte, véleményének előzetes kikérésével – a (2) és (3) bekezdésben foglalt hatáskörrel rendelkező önkormányzati biztost jelöl ki. Önkormányzati rendelet önkormányzati biztos kirendelését az e bekezdésben meghatározottaknál kisebb mérték, rövidebb időtartam, lejárat esetén is kötelezővé teheti.

IX. Fejezet

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALRENDSZEREINEK FINANSZÍROZÁSI ÉS SZÁMLAVEZETÉSI RENDJE

49. 105 Finanszírozási bevételek és kiadások

72. §106 (1) Az államháztartás alrendszereiben a költségvetési hiány finanszírozása, a költségvetési többlet felhasználása a finanszírozási bevételeken és kiadásokon keresztül valósul meg.

(2) Nem lehet költségvetési vagy finanszírozási bevételként és kiadásként elszámolni a pénzeszközök olyan változásának hatását, amelyek előlegként nem jelentik azok végleges felhasználását, átmenetileg nem számolhatók el az azonosításhoz szükséges feltételek hiánya miatt, továbbá a pénzeszközök közötti pénzforgalom, a letéti és más idegen pénzeszközök kezelésével, az államháztartáson belüli támogatások, vagy a bevételek beszedésének, kiadások teljesítésének lebonyolításával kapcsolatosak.

(3) A finanszírozási bevételeket és kiadásokat pénzforgalmi szemléletben kell számba venni. A pénzforgalomban megvalósuló tételek mellett a Kormány rendeletében meghatározott pénzforgalommal nem járó kiegészítő tételeket is el kell számolni.

73. §107 (1) Finanszírozási bevételek és kiadások

a) az államháztartás mindkét alrendszerében:

aa) a befektetési vagy forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátása, értékesítése, vásárlása, beváltása a vételárban, eladási árban elismert kamat kivételével,

ab) a hosszú és rövid lejáratú hitel, kölcsön – ide értve a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdés e) pontja szerinti ügyleteket is – felvétele és tőkeösszegének törlesztése,

ac) a szabad pénzeszközök betétként való elhelyezése és visszavonása,

ad) finanszírozási bevételként a költségvetési maradvány, vállalkozási maradvány,

ae) a költségvetési szerv, fejezeti kezelésű előirányzat kiadási és bevételi előirányzatainak különbségeként az államháztartás központi alrendszerében központi támogatásként, az államháztartás önkormányzati alrendszerében irányító szervi támogatásként folyósított támogatás kiutalása és fizetési számlán történő jóváírása,

af) a pénzügyi lízing lízingbevevői félként a lízingszerződésben kikötött tőkerész törlesztésére teljesített kiadások,

b) kizárólag az államháztartás központi alrendszerében:

ba) az ÁKK Zrt. által állampapírokkal végzett repóügyletek,

bb) a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény alapján a Magyar Nemzeti Bank és a központi költségvetés közötti elszámolásokból a Magyar Nemzeti Bank deviza-árfolyamváltozásból származó eredményének (ideértve az eredménytartalékot is) és az értékpapírok értékesítéséből származó realizált eredményének tulajdonítható rész, előjelre való tekintet nélkül,

bc) a Magyar Fejlesztési Bankról szóló 2001. évi XX. törvény 5. § (2) bekezdése alapján vállalt árfolyam-garanciából eredő, a Magyar Fejlesztési Bank és az állam közötti elszámolások előjelre való tekintet nélkül,

bd) az állam nevében a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságnak nyújtott tulajdonosi kölcsön és annak visszatérülése, ha a kölcsön visszafizetése a kötelezett pénzügyi helyzetére vonatkozó információk – különösen a pénzügyi, számviteli kimutatások és előrejelzések – alapján a közfeladatok ellátásáért fizetendő összegen felüli központi költségvetési többlettámogatás biztosítása nélkül kellően megalapozott,

be) az MNV Zrt.-nek a rábízott vagyonnal való gazdálkodás során hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal végzett műveletei, és

bf) a 78. § (4) bekezdése szerinti megelőlegezések és azok visszatérítése.

(2) Az (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti, devizában meghatározott ügyleteket a kibocsátásakor, értékesítésekor, vásárlásakor, beváltásakor, felvételekor, törlesztésekor érvényesített devizaárfolyammal – az árfolyamfedezeti műveletek figyelembevétele mellett – meghatározott forintértékét kell finanszírozási bevételként, kiadásként elszámolni.

74. §108

50. A kincstári rendszer

75. § Az államháztartás alrendszerei költségvetése végrehajtásának pénzügyi lebonyolításával és finanszírozásával összefüggő, központi kezelést igénylő feladatait a kincstár és az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) látja el.

76. § (1) A kincstár

a) közreműködik a Kincstári Egységes Számla likviditásának kezelésében az ÁKK Zrt.-vel kötött megállapodás alapján, és

b) előrejelzi a 79. § alapján vezetett számlák kiadásai és bevételei összesített egyenlegének alakulását, amelyhez az adósságkezeléssel összefüggő napi adatokat az ÁKK Zrt. bocsátja rendelkezésre.

(2) A kincstár feladatai ellátása érdekében jogosult

a) törvényben meghatározott körben, mértékben és célra pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására, ideértve a fizetési számla vezetését és a készpénz nélküli fizetési forgalom lebonyolítását is,

b) elektronikus pénz kibocsátására,

c) az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 5. § (1) bekezdés a)–c) és g) pontja szerinti befektetési szolgáltatási tevékenység és 5. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére,

d) a kincstári körbe tartozók esetén díjazás ellenében a kárpótlási jegyek őrzésével és kezelésével kapcsolatos feladatok ellátására, és

e) olyan fizetési eszköz alkalmazására, amely birtokosa rendelkezhet a számla-követeléséről, és ezáltal más számára fizetést teljesíthet, amely rendszerint személyazonosító kód, illetve más hasonló azonosító használatához kötött, ilyen különösen a számla-követelésről való rendelkezést a telefon vagy számítógép útján biztosító egyéb eszköz (távolról hozzáférést biztosító fizetési eszköz).

(3) A kincstár a (2) bekezdés c) pontja szerinti feladatait a kibocsátó által kiadott jegyzési, forgalomba hozatali lebonyolítási rendnek megfelelően, egyedi megállapodás alapján végzi.

51. A Kincstári Egységes Számla

77. § (1) A kincstár a Magyar Nemzeti Banknál Kincstári Egységes Számla elnevezésű számlával rendelkezik. A kincstár a Magyar Nemzeti Banknál devizaszámlát nyithat, és azon az e törvényben meghatározott tevékenységével kapcsolatban megszerzett devizát tarthatja és használhatja fel.

(2) A Kincstári Egységes Számla a 79. § (1), (2) és (4) bekezdése szerinti fizetési-számlavezetési tevékenységgel összefüggő pénzforgalom lebonyolítását szolgálja.

52. Likviditáskezelés

78. § (1) A kincstár a likvidásmenedzsment keretében folyamatosan figyelemmel kíséri a bevételek alakulását s ennek figyelembevételével biztosítja a kiadások rendelkezésre állását.

(2)109 A költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás és a térségi fejlesztési tanács a bevételek beérkezésének és a kiadások teljesítésének ütemezéséről likviditási tervet készít.

(3) A központi kezelésű előirányzatokból a kincstár által folyósított ellátási kiadásokat havi bontású finanszírozási terv alapján kell folyósítani.

(4) A kincstár a Kincstári Egységes Számla terhére, a Kormány rendeletében meghatározott feltételekkel és módon, díj és kamat felszámítása nélkül megelőlegezheti

a) az agrártámogatások Európai Unió által finanszírozott része, valamint az Európai Unió részére történő cukorágazati hozzájárulás-fizetési kötelezettség teljesítéséhez szükséges forrás,

b) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait terhelő ellátások, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait nem terhelő, azok kezelő szervei által folyósított ellátások folyamatos teljesítése érdekében a bevételek és a kiadások időbeli eltéréséből adódó átmeneti finanszírozási igény,

c)110 az államháztartásért felelős miniszter engedélyével az elkülönített állami pénzalapok – a bevételek és kiadások pénzügyi teljesítése időbeni ütemének eltérése miatt felmerülő, a korábbi év költségvetési maradványával nem fedezett – finanszírozási igény,

d)111 a Fővárosi Önkormányzatnak a budapesti 4-es metróvonal megépítésével kapcsolatos általános forgalmi adó megfizetésének, és

e)112 a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. részére az európai uniós és ahhoz kapcsolódó központi költségvetési forrás felhasználásával, érvényes támogatási szerződés alapján fizetendő támogatások általános forgalmi adó finanszírozására szolgáló részének

fedezetét.

(5) A kincstár a következő év január 5-éig esedékes járandóságok fedezetének biztosítása érdekében – december 20-át követően – a Kincstári Egységes Számla terhére megelőlegezi

a) a központi költségvetési szervek foglalkoztatottjai december havi járandóságait, az Egészségbiztosítási Alap által finanszírozott egészségügyi intézmények kivételével,

b) az Egészségbiztosítási Alap által a gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoportból finanszírozott egészségügyi szolgáltatók havi finanszírozási összegének jogszabályban meghatározott részét a szolgáltatók kérelme alapján az Egészségbiztosítási Alap kezelő szervének kezdeményezésére, ha jogszabályban előírt kifizetési időpont teljesítéséhez ez szükséges,

c) a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv által folyósított terhességi-gyermekágyi segély, táppénz, gyermekgondozási díj, rokkantsági, rehabilitációs ellátások, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 6. §-ában meghatározott ellátások, valamint nem a Nyugdíjbiztosítási Alapból finanszírozott, de a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek által megállapított, folyósított ellátások kiadásait, és

d) a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból finanszírozott álláskeresési és keresetpótló támogatások kiadásait.

53. A kincstár által vezetett számlák

79. § (1) A kincstári elszámolások körébe az államháztartás központi alrendszerébe tartozó jogi személyek és előirányzatok pénzforgalma (a továbbiakban együtt: kincstári kör) tartozik. A kincstári kör fizetési számlái – az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv dolgozói lakásépítésének, lakásvásárlásának munkáltatói támogatására szolgáló számla, a nemzetbiztonsági szolgálatok alapfeladatai ellátásához szükséges speciális kiadások teljesítéséhez szükséges számla, és a (6) bekezdésben foglalt eset kivételével – kizárólag a kincstárnál vezethetők.

(2)113 A kincstárban fizetési számlát kötelesek vezetni

a) a térségi fejlesztési tanácsok,

b) a megyei önkormányzatok és a megyei önkormányzatok önkormányzati hivatalai,

c) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa,

d) a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap,

e) az MNV Zrt.,

f) a Diákhitel Központ Zrt.,

g) a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap,

h) a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.,

i) az Országgyűlés által, a Kormány által és a megyei önkormányzat által alapított közalapítványok,

j) az olyan nonprofit gazdasági társaságok, amelyekben az állam legalább többségi befolyással rendelkezik, és

k) a Nemzeti Üdülési Szolgálat

[az a)–k) pont a továbbiakban együtt: kincstári körön kívüli számlatulajdonosok].

(3) A kincstári körön kívüli számlatulajdonosok – a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap kivételével – hitelintézetnél forintban vezetett fizetési számlával – az általuk foglalkoztatott személyek lakásépítésének, lakásvásárlásának munkáltatói támogatására szolgáló számla kivételével – nem rendelkezhetnek. A kincstári körön kívüli számlatulajdonosok – a megyei önkormányzatok és a megyei önkormányzatok önkormányzati hivatalai kivételével – átmenetileg szabad pénzeszközeiket a kincstár által értékesített, értékpapírszámlán, értékpapír-letéti számlán nyilvántartott állampapírok vásárlásával hasznosíthatják.

(4)114 A kincstár vezeti a helyi önkormányzat megbízása esetén a helyi önkormányzat és költségvetési szervei, a nemzetiségi önkormányzat megbízása esetén a nemzetiségi önkormányzat és költségvetési szervei, valamint a társulás megbízása esetén a társulás és költségvetési szervei fizetési számláját.

(4a)115 A kincstár az Országgyűlés által elismert egyház megbízása esetén az egyház számára fizetési számlát vezet.

(4b)116 A Kincstár a 72. § (2) bekezdése szerinti pénzeszközök elkülönítésére letéti és más sajátos elszámolási, lebonyolítási számlákat vezethet.

(5)117 A kincstár az (1)–(4a) bekezdés szerinti tevékenysége és az általa nyújtott szolgáltatások után jutalékot, díjat számolhat fel, azonban – a felsőoktatási intézményekben állami részösztöndíjas és önköltséges tanulmányokat folytató hallgatók által fizetett önköltség és az államháztartáson kívülről érkező adományok elkülönített kezelésére a felsőoktatási intézmény számára jogszabályban foglaltak alapján vezetett fizetési számla pénzeszközei kivételével – kamatot nem fizethet. A kincstár jogosult az általa vezetett fizetési számlák megterhelésével továbbhárítani a pénzforgalmi szolgáltatások díját, továbbá jogszabályban meghatározott más esetben azokat megterhelni.

(6) A kincstári kör és a kincstári körön kívüli számlatulajdonosok devizaeszközei kezelésére a kincstár devizaszámlát vezet. A kincstár a devizaszámla vezetése során díjakat számolhat fel és kamatot fizethet. A kincstár engedélyével kivételes esetben hitelintézetnél is vezethető devizaszámla.

80. § (1) A kincstár végrehajtja a kiadások teljesítésére, a bevételek beszedésére irányuló pénzügyi lebonyolítási feladatokat, ennek keretében a Kormány rendeletében foglalt kivételekkel a kiadásokhoz kötődően likviditási és előirányzati fedezet, valamint alaki, formai és pénzügyi ellenőrzést végez.

(2) A kincstár szabályzatban állapítja meg

a) a kincstári kör és a kincstári körön kívüli számlatulajdonosok számára vezetett fizetési számlák és az azokhoz kapcsolódóan nyitható alszámlák típusait,

b)118 az a) pont szerinti, valamint a helyi önkormányzatok, a helyi nemzetiségi önkormányzatok és a társulások, továbbá az általuk irányított költségvetési szervek számára a Kormány rendeletében foglaltak szerint nyitható fizetési számlák, alszámlák megnyitásának, törzsadataik módosításának, megszüntetésének feltételeit,

c) a kincstár szolgáltatásai után felszámított jutalékokat, díjakat, egyéb költségeket, ezek számításának módszerét,

d) a kincstár által vezetett devizaszámlák után fizetett kamat számításának módját, a kamat megváltoztatásának lehetőségét, a fizetendő kamatból történő esetleges levonásokat,

e) a kincstár által vezetett fizetési számlák feletti rendelkezési jogosultság gyakorlásának feltételeit, módját, a kincstárban alkalmazott fizetési módokat, a fizetési megbízások teljesítési határidejét,

f) a kincstár által teljesített szolgáltatásokhoz kapcsolódóan igénybe vett közreműködőkkel szemben érvényesített általános szerződési feltételeket,

g) a kincstári kártyaforgalommal kapcsolatos részletes szabályokat és a kincstári kártya használatával és alkalmazásával kapcsolatos tudnivalókat,

h) a kincstár feladatainak ellátásáért felelős szervezeti egységeket, azok elérhetőségét,

i) a kincstár által vezetett fizetési számlák forgalmáról, a számlatulajdonosok által benyújtott megbízások teljesítéséről készített számlakivonat, továbbá – kincstári kör esetén – a számlakivonatban a számlatulajdonos költségvetése végrehajtásáról adott egyéb kiegészítő információk tartalmát, elkészítésük, megküldésük módját, gyakoriságát, és

j) a Kormány rendeletében meghatározott egyéb szabályokat,

és azt elektronikus úton a honlapján, továbbá az érintettek számára az ügyintézésre nyitva álló szervezeti egységeinél nyomtatott formában is közzé teszi.

54. 119 Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok finanszírozása

81. § (1)120 Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv részére a kincstár havonta a működési költségvetésre jutó központi támogatás időarányos, a felhalmozási költségvetésre eső központi támogatás teljesítésarányos részének megfelelő összegű előirányzat-felhasználási keretet nyit.

(2) Az előirányzat-felhasználási keret előrehozása a Kormány rendeletében meghatározott esetben és módon történhet.

(3) Az előirányzat-felhasználási keret megállapítása során a kincstár a köztartozások összegét zárolja. A tartozásállomány csökkentésére irányuló átutalási megbízások esetén a kincstár az átutalási megbízásban foglalt összeggel a zárolt keretből teljesíti a megbízást.

(4) A kincstár jogosult az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv fizetési számláját a költségvetési szervet terhelő közterhek megfizetése céljából megterhelni.

(5) A fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési kiadásai teljesítéséhez szükséges központi támogatás biztosítása, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása finanszírozási terv alapján történik.

55. Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai finanszírozása

82. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai esetén a központi támogatást – ha törvény másként nem rendelkezik – az időarányos mértékig, havi bontású finanszírozási terv szerint, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelő szerve által folyósított, de a központi kezelésű előirányzatokból finanszírozott ellátási kiadások megtérítését az alap kezelő szervének havi elszámolása alapján kell folyósítani.

(2) Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kiadási előirányzatainak felhasználása előirányzat-felhasználási terv alapján történik.

(3) Ha a Nyugdíjbiztosítási Alap tervezett éves költségvetési bevétele kisebb a teljesítendő kifizetések összegénél, a különbség a központi költségvetésről szóló törvényben a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetésén kívül tervezett központi kezelésű előirányzatból átadásra kerül a Nyugdíjbiztosítási Alap számára. A központi költségvetés terhére történő tényleges kifizetésekre a költségvetési évben a tényleges költségvetési bevételek és költségvetési kiadások alakulása függvényében kerülhet sor.

56. Az államháztartás önkormányzati alrendszerének finanszírozási rendje

83. § (1)121 A helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatai támogatását, a 14. § (3) bekezdés szerinti fejezetből származó – a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott – egyéb költségvetési támogatást, továbbá az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szerveknek folyósított támogatást a személyi juttatásokat terhelő közterhek, valamint a Kormány rendeletében meghatározott egyéb kötelezettségek beszámításával csökkentett összegben (a továbbiakban: nettó finanszírozás), ütemezetten a kincstár folyósítja. Az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szervet terhelő tartozások összege csak az egészségbiztosítási szerv által folyósított támogatásból vonható le.

(2)122 A 14. § (3) bekezdés szerinti fejezetből származó, az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó támogatásokat a központi költségvetésről szóló törvényben foglaltak szerint kell folyósítani.

(3)123 Ha az (1) bekezdés szerinti források az (1) bekezdésben meghatározott tartozásokra nem nyújtanak fedezetet, a különbözetet a kincstár a Kincstári Egységes Számla terhére megelőlegezi. A kincstár az ezen a jogcímen keletkező követelésének érvényesítése érdekében havonta beszedési megbízást nyújt be a helyi önkormányzattal, helyi nemzetiségi önkormányzattal, Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szervvel szemben. A megelőlegezett összeg után a megelőlegezést követő hónap első napjától a fizetési kötelezettség teljesítéséig a kincstár a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű kamatot számít fel.

(4) Ha az e törvényben foglaltak alapján a kincstár által benyújtott beszedési megbízás hatvan napon belül nem teljesül, a kincstár adósságrendezési eljárás megindítását kezdeményezi, amelyben az állam képviseletében teljes jogkörrel eljár.

(5)124 E törvény alapján a kincstár által benyújtható beszedési megbízások teljesítése céljából a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szerv köteles a beszedési megbízás benyújtására történő felhatalmazást a számlavezetője részére megadni. Ennek elmulasztása esetén a helyi önkormányzatokért felelős miniszter – az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szerv esetén a kincstár – a nettó finanszírozás alapján a mulasztót megillető összeg folyósítását a kötelezettség teljesítéséig felfüggeszti.

(6)125 Ha a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat

a) a költségvetési évre vonatkozóan nem rendelkezik elfogadott költségvetéssel,

b) nem fogadja el a költségvetési évet megelőző évre vonatkozó zárszámadását, illetve

c) a 108. § szerinti adatszolgáltatási kötelezettségeit nem teljesíti,

a helyi önkormányzatokért felelős miniszter az a)–c) pont szerinti kötelezettség teljesítésére meghatározott határidő utolsó napját követő hónap első napjától a mulasztás megszüntetéséig a nettó finanszírozás alapján a helyi önkormányzatot, helyi nemzetiségi önkormányzatot megillető összeg folyósítását felfüggeszti.

(7)126 Ha a nemzetiségi önkormányzat a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetből támogatásban nem részesül, e § szabályait esetében nem kell alkalmazni.

57. Számlavezetés az államháztartás önkormányzati alrendszerében

84. § (1)127 A megyei önkormányzat kivételével a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat és a társulás fizetési számláját választása alapján egy belföldi hitelintézet vagy a kincstár vezeti.

(2)128

(3)129 A megyei önkormányzat önkormányzati hivatala és a térségi fejlesztési tanács munkaszervezete kivételével az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv fizetési számláját az irányító szerv által az (1) bekezdés szerint választott számlavezető vezeti.

(4)130 A helyi önkormányzat hitelfelvétele, kötvénykibocsátása fedezetéül az önkormányzati törzsvagyon, a helyi önkormányzat általános működésének és ágazati feladatainak támogatása és a költségvetési támogatás nem használható fel. Ez az előírás nem vonatkozik az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatás előfinanszírozása céljából felvett hitelre, amelynek fedezetéül az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatás felhasználható, továbbá a likvid hitel igénybevételére, amelynek fedezetéül a helyi önkormányzat általános működésének és ágazati feladatai támogatása felhasználható.

58. A pénzeszközök felhasználása

85. § A bevételek beszedésekor, kiadások teljesítésekor lehetőség szerint készpénzkímélő fizetési módokat kell alkalmazni. A kiadások készpénzben történő teljesítésére csak jogszabályban szabályozott esetekben kerülhet sor.

X. Fejezet

MARADVÁNYELSZÁMOLÁS, BESZÁMOLÁS

59. Előirányzat-maradvány, pénzmaradvány

86. § (1) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat bevételi és kiadási előirányzatai a költségvetési évet megelőző év előirányzat-maradványának összegével a Kormány rendeletében meghatározott esetben és módon megnövelhetőek.

(2) A központi kezelésű előirányzatok szabad előirányzatai a költségvetési év utolsó napján törlésre kerülnek, előirányzat-maradvánnyal nem rendelkeznek.

(3) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzat-maradványának felhasználhatóságáról az Országgyűlés a zárszámadásról szóló törvényben dönt.

(4) Ha törvény másként nem rendelkezik, az elkülönített állami pénzalap előirányzat-maradványa a következő években felhasználható.

(5) Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv esetén az irányító szerv jogosult dönteni a költségvetési szerv pénzmaradványának elvonandó és felhasználható összegéről.

60. Évközi kimutatások, beszámolás

87. § (1) A polgármester a helyi önkormányzat gazdálkodásának első félévi helyzetéről szeptember 15-éig, háromnegyed éves helyzetéről a költségvetési koncepció ismertetésekor írásban tájékoztatja a képviselő-testületet. A tájékoztatás tartalmazza a helyi önkormányzat költségvetési rendeletében megjelenő előirányzatok és a költségvetési egyenleg alakulását.

(2)131 A nemzetiségi önkormányzat, a társulás, illetve a térségi fejlesztési tanács elnöke a gazdálkodásról az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően beszámol a képviselő-testületnek, a társulási tanácsnak, illetve a térségi fejlesztési tanács tagjainak.

88. § (1) A vagyonról és a költségvetés végrehajtásáról a számviteli jogszabályok szerinti éves költségvetési beszámolót kell készíteni. Az éves költségvetési beszámolót a 28. § (4) és (5) bekezdésében megjelölt személy hagyja jóvá.

(2)–(4)132

61. A költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolás általános szabályai

89. § (1) A költségvetés végrehajtásáról az éves költségvetési beszámolók alapján évente, az elfogadott költségvetéssel összehasonlítható módon, az év utolsó napján érvényes szervezeti, besorolási rendnek megfelelően záró számadást (továbbiakban: zárszámadás) kell készíteni.

(2) A zárszámadás során valamennyi bevételről és kiadásról el kell számolni.

62. A zárszámadásról szóló törvény

90. § (1) A Kormány a zárszámadásról szóló törvényjavaslatot a költségvetési évet követő nyolcadik hónap utolsó napjáig az Országgyűlés elé terjeszti. A Kormány a zárszámadásról szóló törvényjavaslatot, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és az elkülönített állami pénzalapokról készített éves költségvetési beszámolókat a zárszámadásról szóló törvényjavaslat Országgyűlés elé történő beterjesztését két hónappal megelőzően megküldi az Állami Számvevőszéknek. A zárszámadásról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés az Állami Számvevőszék jelentésével együtt tárgyalja meg.

(2) A zárszámadásról szóló törvényben jóvá kell hagyni a költségvetési hiány finanszírozásának vagy a költségvetési többlet felhasználásának módját.

(3) Az Országgyűlés részére zárszámadáskor tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell bemutatni:

a) a 22. § (4) bekezdése szerinti mérlegeket és kimutatásokat, az államháztartás költségvetési mérlegében az államháztartás központi alrendszerén belül költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok, állami vagyon, egyéb központi kezelésű előirányzatok, elkülönített állami pénzalapok és társadalombiztosítás pénzügyi alapjai szerinti bontásban,

b)133 az államháztartás központi alrendszerében a finanszírozási bevételekről és kiadásokról készített összegzést,

c) a Stabilitási tv. 2. § (2)–(4) bekezdése szerinti bontásban az államadósságot, és kapcsolatát a 479/2009/EK rendelet szerinti kormányzati szektor adósságával,

d) az állami kezességek, állami garanciák és állami viszontgaranciák állományát, és

e) az állam tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek működéséből származó kötelezettségeket, a részesedések alakulását.

(4) A 21. § (6) bekezdésében, 29. § (1) bekezdésében és 33. § (1) bekezdésében meghatározott egyedi határozatot a Kormány a Magyar Közlönyben közzéteszi.

(5)134 A Kormány

a) 21. § (6) bekezdésében és 33. § (1) bekezdésében meghatározott egyedi határozata

b) kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradvány felhasználására vonatkozó egyedi határozata, és

c) a központi költségvetésről szóló törvényben az előirányzatok átcsoportosításával, módosításával összefüggésben biztosított jogkörében hozott egyedi határozata

az adott költségvetési évre vonatkozó központi költségvetésről szóló törvény hatályvesztésének időpontjával végrehajtottnak tekintendő, és az ezt követő nappal visszavontnak minősül.

63. Zárszámadás az államháztartás önkormányzati alrendszerében

91. § (1) A jegyző által elkészített zárszámadási rendelettervezetet a polgármester a költségvetési évet követő negyedik hónap utolsó napjáig terjeszti a képviselő-testület elé. A képviselő-testület a zárszámadásról rendeletet alkot.

(2) A zárszámadási rendelettervezet előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell bemutatni:

a) a 24. § (4) bekezdése szerinti mérlegeket, kimutatásokat azzal, hogy az előirányzat felhasználási terven a pénzeszközök változásának bemutatását kell érteni,

b) a helyi önkormányzat adósságának állományát lejárat, a Stabilitási tv. 3. §-a szerinti adósságot keletkeztető ügyletek, bel- és külföldi irányú kötelezettségek szerinti bontásban,

c) a vagyonkimutatást, és

d) a helyi önkormányzat tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek működéséből származó kötelezettségeket, a részesedések alakulását.

(3)135 A nemzetiségi önkormányzat és a társulás zárszámadásának megalkotására az (1) és (2) bekezdést kell alkalmazni a 26. § (1) bekezdésében meghatározott eltérésekkel.

(4) A térségi fejlesztési tanács zárszámadásának megalkotására az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy zárszámadási rendeleten zárszámadási határozatot kell érteni, a képviselő-testület hatáskörét a térségi fejlesztési tanács tagjai gyakorolják, a polgármester részére meghatározott feladatokat a térségi fejlesztési tanács elnöke, a jegyző részére meghatározott feladatokat a térségi fejlesztési tanács munkaszervezetének vezetője látja el.

XI. Fejezet

KEZESSÉG-, GARANCIAVÁLLALÁS, KÖVETELÉSEK

64. Az állami kezesség, állami garancia, állami viszontgarancia, a kiállítási garancia és viszontgarancia szabályai

92. § (1) Egyedileg meghatározott szerződéses kötelezettséghez az állam nevében állami kezességet, állami garanciát (a továbbiakban: egyedi állami kezesség) a Kormány egyedi határozatában vagy törvényben foglalt felhatalmazás alapján az államháztartásért felelős miniszter vállalhat.

(2) Egyedi állami kezesség abban az esetben vállalható, ha az nemzetgazdasági vagy valamely ágazatpolitikai cél megvalósítását szolgálja és a szerződéses kötelezettség teljesítése a kötelezett pénzügyi helyzetére vonatkozó információk alapján, és a rendelkezésre álló fedezetre tekintettel – az egyedi állami kezesség beváltása és egyéb állami többlettámogatás nélkül – megalapozott.

(3) Törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételek bekövetkezése esetén, szerződéskötés vagy nyilatkozat kibocsátása nélkül beálló állami kezesség, állami garancia (a továbbiakban: jogszabályi állami kezesség) vállalható.

(4) Az egyedi állami kezesség és a jogszabályi állami kezesség készfizető kezesség formájában csak az (1) és (3) bekezdés szerinti törvény, határozat kifejezett felhatalmazása esetén vállalható.

(5) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az egyedi állami kezesség és a jogszabályi állami kezesség feltétele az állami támogatási szabályoknak megfelelő, támogatástartalmat nem, vagy azt az állami támogatási szabályokkal összeegyeztethető módon tartalmazó kezességvállalási vagy garanciavállalási díj kikötése.

(6) Törvény eltérő rendelkezése hiányában az egyedi állami kezesség és a jogszabályi állami kezességvállalás alapján az állam által kifizetett összeg a tartozás eredeti kötelezettjének az állammal szembeni tartozásává válik, és azt adók módjára kell behajtani.

(7) Az Európai Bizottság előzetes jóváhagyása esetén a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához egyedi állami kezesség (a továbbiakban: megmentési célú egyedi állami kezesség) vállalható. A megmentési célú egyedi állami kezesség esetén a (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.

(8) Hitelviszonyon alapuló jogviszonyhoz kapcsolódó jogszabályi állami kezesség feltétele a jogszabályi állami kezességen túlmenően az alapügylet tőkeösszege felének megfelelő fedezet hitelező általi előírása.

(9) A jogszabályi állami kezességgel fedezett alapjogviszony feltételeinek módosítása esetén is biztosítani kell, hogy a jogszabályi állami kezesség nélküli fedezettség aránya legalább olyan mértékű legyen, mint az alapjogviszony létrejöttekor.

(10) A jogszabályi állami kezességgel fedezett alapjogviszony feltételeinek módosítása nem eredményezheti az állami kezességvállalás arányának növekedését. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az alapjogviszony módosításakor a járulékok tőkésítéséből keletkező összegre az állami kezességvállalás nem terjed ki.

93. § (1) Jogi személy részére, az általa vállalt kezesség, garancia érvényesítéséhez az állam nevében törvényben megtérítési kötelezettség vállalható (a továbbiakban: állami viszontgarancia).

(2) Az állami viszontgarancia alapján az állam által kifizetett összeg behajtása annak a jogi személynek a feladata, amely a viszontgarancia alapjául szolgáló kezességet, garanciát nyújtja (a továbbiakban: garantőr szervezet). A garantőr szervezet a követelés behajtásából származó, a Kormány rendeletében meghatározott költségekkel csökkentett bevételt az érvényesített állami viszontgarancia mértékével megegyező arányban köteles az államnak megfizetni. Ha a garantőr szervezet e kötelezettségének nem tesz eleget, a meg nem fizetett összeg az állammal szembeni tartozássá válik, és azt adók módjára kell behajtani. Az adók módjára behajtandó tartozás előírása, nyilvántartása és végrehajtása az állami adóhatóság feladata.

94. § (1) Az államháztartásért felelős miniszter a kultúráért felelős miniszter javaslatára a (2) és (3) bekezdés szerint a kiállítási tárgyakban bekövetkezett károk megtérítéséért az állam nevében közvetlen és önálló kötelezettséget vállalhat a kiállítási tárggyal rendelkezni jogosult (e § alkalmazásában a továbbiakban: jogosult) irányába olyan kiállítások esetén, amelyek megrendezéséhez kiemelkedő kulturális érdek fűződik (a továbbiakban: kiállítási garancia).

(2) A kiállítási garancia a jogosult és az állami vagy önkormányzati muzeális intézmény vagy kiállítóhely (a továbbiakban: kiállító) megállapodása szerinti időtartamra, de legfeljebb a tárgyak eredeti őrzési vagy kiállítási helyéről történő elmozdításától az oda történő visszahelyezéséig, vagy a jogosult és a kiállító által meghatározott egyéb helyre való elhelyezéséig szól.

(3) A kiállítási garancia nem terjed ki arra az időszakra és összegre, amelyre vonatkozóan a kiállító vagy a jogosult biztosítással vagy érvényes garanciával rendelkezik, kiterjed viszont valamennyi a jogosult és a kiállító megállapodásában meghatározott káreseményre, kivéve amelyek

a) a jogosult vagy annak alkalmazottai, megbízottai szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása,

b) a kiállítási tárgy tulajdonságaiból fakadó természetes amortizáció, vagy

c) a jogosult jóváhagyásával történő restaurálás

eredményeképpen keletkeztek.

(4) A kiállítási tárgy elveszése esetén kifizetett kártérítést haladéktalanul vissza kell fizetni az állam részére, ha a kiállítási tárgy később előkerül.

(5) Az államháztartásért felelős miniszter a kiemelkedő kulturális érdeket jelentő kiállítás megrendezése érdekében az állam nevében – a kiállítási garanciával tartalmában és feltételeiben megegyező – közvetlen és önálló kötelezettséget vállalhat a kiállító által kötött biztosítási szerződésből eredő, a biztosító társaság által kifizetett összeg megtérítésére a biztosító társaság felé (a továbbiakban: kiállítási viszontgarancia).

(6) A kár megtérítésére tekintettel a biztosító társaságot megillető jogok a kiállítási viszontgarancia alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg erejéig az államra szállnak át.

95. § (1) A 92–94. § szerinti eljárásokban – az e törvényben meghatározott kivételekkel – az államot az államháztartásért felelős miniszter képviseli.

(2) A 92–94. § szerinti fizetési kötelezettségekből eredő, az államot terhelő kifizetés során – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az állami adóhatóság jár el.

(3) Az Országgyűlés a költségvetési év során vállalható egyedi állami kezesség, kiállítási garancia és kiállítási viszontgarancia, valamint állami viszontgarancia mértékét, annak felső határát a központi költségvetésről szóló törvényben állapítja meg.

65. Kezesség- és garanciavállalás az államháztartás önkormányzati alrendszerében

96. § (1)136 A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, valamint a térségi fejlesztési tanács garanciát és kezességet érvényesen kizárólag hitel, kölcsön vagy kötvény visszafizetésére vállalhat, ha a hitel, kölcsön vagy kötvény visszafizetése a kötelezett pénzügyi helyzetére vonatkozó információk alapján, és a rendelkezésre álló fedezetre tekintettel – a kezesség beváltása, garancia érvényesítése és a kezességet, garanciát vállaló általi egyéb többlettámogatás nélkül – kellően biztosított.

(2)137 Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, valamint a térségi fejlesztési tanács által vállalt garancia, kezesség feltétele az állami támogatási szabályoknak megfelelő, támogatástartalmat nem, vagy azt az állami támogatási szabályokkal összeegyeztethető módon tartalmazó garanciavállalási vagy kezességvállalási díj kikötése.

66. Követelések

97. § (1) Az állam, az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek, a nemzetiségi önkormányzatok, valamint az általuk irányított költségvetési szervek követeléséről lemondani csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet.

(2)138 A helyi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács, valamint az általuk irányított költségvetési szervek követeléséről lemondani csak törvényben vagy helyi önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben és módon lehet.

(3) Az önkéntes teljesítésre történő felhíváson kívül a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított értékhatárt el nem érő kis összegű követelést behajtásra előírni nem kell.

98. § A jogszabályban meghatározott lakásépítési támogatással, lakásépítési kedvezménnyel, fiatalok otthonteremtési támogatásával, megelőlegező kölcsönnel, valamint – jogszabályban meghatározott esetben – kiegészítő kamattámogatással összefüggésben az állam javára jelzálogjogot és annak biztosítására szolgáló elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni. A jogszabályban meghatározott kiegészítő kamattámogatással, megelőlegező kölcsönnel összefüggésben a hitelintézet javára jelzálogjogot és annak biztosítására szolgáló elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.

99. § Ha az Európai Bizottság tiltott állami támogatás visszafizettetését rendeli el, a visszafizetendő összeg adók módjára behajtandó követelésnek minősül.

100. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai javára elszámolandó, a kötelezett által nem teljesített befizetéseken alapuló követelések fejében gazdasági társaságban való érdekeltséget megtestesítő részvényt vagy üzletrészt, továbbá egyéb vagyontárgyakat elfogadni csak abban az esetben és mértékben lehet, ha a pénzbeli teljesítés nem vagy csak részben lehetséges.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyont az MNV Zrt. részére készpénzes értékesítésre vagy az értékesítésig további hasznosításra át kell adni. A vagyon átadója és az MNV Zrt. az átadáskor megállapodásban rendelkezik a vagyon értékesítése, hasznosítása során felmerülő költségekről.

(3) Az MNV. Zrt. az átadott vagyon értékesítéséből, hasznosításából származó költségvetési bevételnek a (2) bekezdés szerinti megállapodásban rögzített költségekkel csökkentett részét – az elkülönített állami pénzalap esetén a központi támogatás arányában a központi költségvetést megillető hányad kivételével – a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja fizetési számlájára köteles átutalni.

101. § (1) Az állam külföldi követeléseivel (e § alkalmazásában a továbbiakban: külföldi követelés) való gazdálkodás feladatait az államháztartásért felelős miniszter a kincstár közreműködésével látja el.

(2) Az államháztartásért felelős miniszter a külföldi követelések leépítését, átütemezését célzó pénzügyi konstrukciókat, megállapodásokat dolgoz ki.

(3) Az államháztartásért felelős miniszter állami tulajdonban álló gazdasági társaságot is bevonhat a külföldi követelések rendezésével kapcsolatos feladatok ellátásába.

XII. Fejezet

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS INFORMÁCIÓS RENDSZERE

67. Az államháztartás információs rendszerének feladata, szerkezete

102. § (1) Az államháztartás információs rendszerét úgy kell kialakítani, hogy az –elemzésére, értékelésére is alkalmas módon – segítse az államháztartási pénzügyi folyamatok tervezését, az előirányzatok kialakítását, a költségvetés végrehajtását és ellenőrzését.

(2) Az államháztartás információs rendszerét össze kell hangolni a statisztikai, a nemzetközi kormányzati pénzügyi statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségekkel, a nemzeti számlák rendszerével.

(3) A bevételek és kiadások zárt rendszerű és megfelelő csoportosításban történő bemutatásához mérlegeket kell kialakítani és összeállítani, figyelemmel az osztályozási rendszerek szempontjaira és előírásaira. A mérlegek – az e törvényben meghatározott kivétellel – a költségvetés előterjesztésekor a vonatkozó év tervadatait, az előző év várható, és az azt megelőző év tényadatait, a zárszámadáskor a költségvetési év terv- és tény-, továbbá az előző év tényadatait tartalmazzák.

103. § (1) Az államháztartás információs rendszerének működtetéséért és fejlesztéséért az államháztartásért felelős miniszter felelős. Az államháztartásért felelős miniszter az államháztartás információs rendszerével kapcsolatos feladatok ellátásáról a kincstár útján gondoskodik.

(2) Az államháztartás információs rendszere az államháztartás egészére, a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetekre, és az államháztartással kapcsolatba kerülő természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek e kapcsolatára kiterjedő

a) azonosító adatokat,

b) költségvetési, pénzügyi, számviteli adatokat, és

c) a költségvetési adatokhoz és információkhoz kapcsolódó naturális mutatószámokat

gyűjtő, nyilvántartó, feldolgozó és szolgáltató információs rendszer.

(3) A tervezés, gazdálkodás, zárszámadás során, és az államháztartás információs rendszerében a költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat azok felmerülési helye szerinti adminisztratív, az államháztartás szakfeladatrendje szerinti funkcionális, és a 6. § (2)–(5) bekezdés szerinti közgazdasági osztályozási rendszerben kell nyilvántartani és bemutatni.

68. A törzskönyvi nyilvántartás

104. § (1) A kincstár nyilvános és közhiteles törzskönyvi nyilvántartást vezet a költségvetési szervekről, a helyi önkormányzatokról, a nemzetiségi önkormányzatokról, a többcélú kistérségi társulásokról, a jogi személyiségű társulásokról, a térségi fejlesztési tanácsokról, valamint jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személyekről (a továbbiakban együtt: törzskönyvi jogi személy).

(2) A törzskönyvi nyilvántartás vezetése során a Ket. rendelkezéseit az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. A törzskönyvi nyilvántartás vezetésével kapcsolatban az ügyintézési határidő tizenöt nap. Ha a kincstár hiánypótlási felhívást bocsát ki, annak teljesítésére legfeljebb húsznapos határidőt állapíthat meg. Az eljárásban kizárt az újrafelvételi eljárás.

(3)139 A kincstár döntése ellen fellebbezésnek nincs helye. Az alapító szerv a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül a határozat vagy az önálló fellebbezéssel megtámadható végzés felülvizsgálatát kérheti az alapító szerv székhelye szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságtól (e § alkalmazásában a továbbiakban: bíróság).

(4) A bíróság eljárása során felfüggesztésnek és szünetelésnek nincs helye. A bíróság a feleket meghallgathatja. A bíróság a kérelemről annak beérkezésétől számított harminc napon belül, a közigazgatási hatósági eljárásban hozott végzések elleni bírósági felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint dönt. E határidő számításakor a hiánypótlásra felhívó végzés postára adásától (átadásától) a hiányok pótlásáig, a hiánypótlás elmaradása esetén a hiánypótlásra biztosított határidő lejártáig eltelt idő nem vehető figyelembe. A bíróság eljárására egyebekben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény 4. §-át kell alkalmazni. A bíróság a kincstár döntését megváltoztathatja. A bíróság határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

(5) Az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak a jóhiszeműségét, aki a törzskönyvi jogi személlyel szemben a törzskönyvi nyilvántartásban szereplő adatokban bízva szerez jogot. Az ellenkező bizonyításáig a törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett adatról vélelmezni kell, hogy az fennáll, és a törzskönyvi nyilvántartás szerinti jogosultat illeti meg. Az adatok törlése esetén – az ellenkező bizonyításáig – azt kell vélelmezni, hogy azok nem állnak fenn.

(6) A törzskönyvi nyilvántartás fennálló és törölt adatai, az alapító okiratok és a megszüntető okiratok nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet, továbbá azok adatai elektronikus úton is hozzáférhetők. A kincstár a törzskönyvi nyilvántartás jogszabályban meghatározott adatait honlapján keresztül is elérhetővé teszi.

105. § (1) A költségvetési szerv a törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzésével, a bejegyzés napjával jön létre. A költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező jogszabály, alapító okirat későbbi időpontot, törvény más időpontot is megállapíthat a létrejövetel napjaként, ez esetben a kincstár a költségvetési szervet ezen időponttal jegyzi be a törzskönyvi nyilvántartásba.

(2) A költségvetési szerv a törzskönyvi nyilvántartásból való törlésével, a törlés napjával szűnik meg. Az átalakításról, megszüntetésről rendelkező jogszabály, megszüntető okirat későbbi időpontot, törvény más időpontot is megállapíthat a megszűnés napjaként, ez esetben a kincstár a költségvetési szervet ezen időponttal törli a törzskönyvi nyilvántartásból.

(3) A nem költségvetési szerv törzskönyvi jogi személy az alapító szerv által vagy törvényben meghatározott napon jön létre és szűnik meg. A kincstár jogutód nélküli megszűnés esetén a megszüntető szerv bejelentésétől vagy a megszűnést meghatározó törvényi rendelkezés hatálybalépésétől, jogutóddal történő megszűnés esetén a jogutód bejelentésétől számított tizenöt napon belül, a jogutód feltüntetésével törli a nem költségvetési szerv törzskönyvi jogi személyt a törzskönyvi nyilvántartásból.

(4) Átalakítás esetén az átalakulással megszűnő költségvetési szervet a jogutód költségvetési szerv vagy szervek bejegyzésével egyidejűleg, a jogutód vagy jogutódok feltüntetésével kell törölni a törzskönyvi nyilvántartásból.

(5) A költségvetési szerv alapító okiratának a költségvetési szerv átalakítását, megszüntetését nem eredményező módosítása a bejegyzés napjával válik hatályossá, kivéve, ha törvény vagy kormányrendelet más időpontot, vagy az alapító okirat módosítására irányuló kérelem későbbi időpontot állapít meg.

(6) A nem költségvetési szerv törzskönyvi jogi személyre vonatkozó bejegyzés módosítása a bejegyzés napjával válik hatályossá, kivéve, ha törvény más időpontot, vagy az adatmódosításra irányuló kérelem későbbi időpontot állapít meg.

(7) A bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal, vagy ugyanabban az eljárásban több alkalommal hiányosan teljesítő szerv vezetője háromszázezer forintig terjedő bírsággal sújtható. A bírság kiszabásánál a kincstár mérlegeli az eset összes körülményét, a kötelezettségszegő jogellenes magatartásának súlyát, gyakoriságát. A körülmények mérlegelése alapján a kincstár a kötelezettségszegés súlyához igazodó, arányos bírságot szab ki, vagy indokolt esetben a bírság kiszabását mellőzi.

69. Kincstári adatkezelés

106. § (1) A kincstár az általa folyósított családtámogatási és fogyatékossági ellátásokkal, valamint a lakástámogatásokkal kapcsolatos feladatai során az ellátások, támogatások jogszabályban megállapított feltételeinek ellenőrzése céljából egységes szociális nyilvántartást vezet. A kincstár az egységes szociális nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg, kivéve, ha e korlátozás alól az államháztartásért felelős miniszter előterjesztésére a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényben meghatározott egyedi felmentést ad.

(2) A kincstár az egységes szociális nyilvántartás vezetése során jogosult a következő adatok kezelésére:

a) a családtámogatási ellátásban részesülő személy, valamint ha az ellátást más személyre tekintettel állapítják meg, úgy e személy neve, születési helye és ideje, anyja neve, lakóhelye, a társadalombiztosítási azonosító jele, az ellátás jogcíme és összege,

b) a fogyatékossági ellátásban részesülő személy neve, születési helye és ideje, anyja neve, lakóhelye, a társadalombiztosítási azonosító jele, az ellátás jogcíme és összege, és

c) a lakáscélú támogatásokkal kapcsolatban a (3) bekezdésben foglalt adatok.

(3) A lakáscélú támogatást nyújtó hitelintézet a támogatott személy és – ha a támogatás megállapításának a támogatottnak más személlyel való együttköltözése a feltétele – az együttköltöző személy természetes személyazonosító adatait, adóazonosító jelét, valamint a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségekre vonatkozó adatokat a támogatási szerződés keltétől, szerződésmódosítás keltétől, illetve a támogatási szerződés megszűnésétől számított harminc napon belül a kincstár számára átadja. A kincstár az átadott adatokat a lakáscélú támogatás szabályszerű igénybevételének és felhasználásának ellenőrzése céljából a támogatásra vonatkozó visszakövetelési jog vagy a támogatással megszerzett ingatlanon az állami igényt biztosító jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom fennállásáig jogosult kezelni.

(4) A (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott adatokat a kincstár a nyújtott támogatások visszakövetelésére vonatkozó igény elévüléséig kezeli.

(5)140 Az egységes szociális nyilvántartásból

a) a települési önkormányzat jegyzője az általa megállapított támogatások feltételeinek meghatározása érdekében szükséges adatokat,

b) a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerint a hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátások feltételeinek meghatározása érdekében szükséges adatokat,

c) a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának járási (fővárosi kerületi) gyámhivatala a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerint a hatáskörébe tartozó pénzbeli ellátások feltételeinek meghatározása érdekében, valamint az iskoláztatási támogatás szüneteltetésével kapcsolatos feladatainak ellátásához szükséges adatokat,

d) a fővárosi és megyei kormányhivatal szociális és gyámhivatala az a)–c) pontok szerinti eljárásban hozott döntés elleni, a hatáskörébe tartozó jogorvoslati eljárás lefolytatásához, valamint az a)–c) pontok szerinti ügyekkel összefüggő felügyeleti eljárás lefolytatásához szükséges adatokat, és

e) a Diákhitel Központ Zrt. a célzott kamattámogatás megállapításához a gyermekgondozási segélyre vonatkozó adatokat

közvetlen lekérdezéssel díjmentesen elérheti.

(6) A kincstár – az ellátás jogcímének és összegének kivételével – a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatok pontosságának ellenőrzése érdekében adategyeztetést folytathat az egészségbiztosítási szervvel. Az adategyeztetés módjáról a kincstár és az egészségbiztosítási szerv megállapodást köt.

(7) Az állami adóhatóság a kincstár által folyósított ellátások és támogatások megállapítása és ellenőrzése céljából a kincstár részére teljesített adatszolgáltatása keretében törvényben meghatározott személyes adatok mellett feltünteti a támogatásban részesülő személy adóazonosító jelét is. A kincstár a jogosulatlan támogatások, ellátások igénybe vevőiről adóazonosító jel feltüntetésével tájékoztatja az állami adóhatóságot, ha a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszakövetelésére vagy behajtására az állami adóhatóság jogosult. Az adatok átadásának módjáról a kincstár és az állami adóhatóság megállapodást köt.

(8)141 A kincstár a közoktatási, szociális, valamint gyermekvédelmi és gyermekjóléti célból a helyi önkormányzatoknak, helyi nemzetiségi önkormányzatoknak biztosított támogatások, továbbá a nem állami intézmény fenntartójának biztosított normatív és egyéb hozzájárulások jogszabályban megállapított feltételeinek ellenőrzése céljából jogosult a fenntartók és a fenntartott intézmények ellátotti körébe tartozók neve, születési helye és ideje, anyja neve, lakóhelye, tanulói azonosítója, pedagógus azonosítója, társadalombiztosítási azonosító jele, továbbá az ellátás jogcíme és összege adatainak kezelésére. A kincstár ezen személyes adatokat a támogatással való elszámolási határidejének lejártát követő öt évig, vagy – ha az későbbi – a jogerős közigazgatási határozat ellen benyújtott keresetet elbíráló peres eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedésének napjáig kezelheti.

(9)142 A kincstár a (8) bekezdésben meghatározott intézményfenntartók, intézmények részére a normatív és egyéb hozzájárulások, támogatások igénybevételét megalapozó adatok nyilvántartásához elektronikus rendszert biztosít.

(10)143 A (2), (8) és (9) bekezdésben meghatározott adatokat nyilvántartó rendszerek a kincstárnak a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatai támogatásai, továbbá a nem állami intézmény fenntartójának biztosított normatív és egyéb hozzájárulások megállapításával, folyósításával, felülvizsgálatával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatai ellátása érdekében összekapcsolhatók.

106/A. §144 (1) A kincstár a központosított illetményszámfejtés keretében jogosult a munkabér, az illetmény, a tiszteletdíj, a költségtérítés és egyéb pénzbeli juttatás számfejtése, kifizetése és annak ellenőrzése céljából az érintett

a) természetes személyazonosító adatainak, állampolgárságának, nemének, lakcímének, társadalombiztosítási azonosító jelének, adóazonosító jelének, fizetési számlaszámának,

b) eltartott gyermeke természetes személyazonosító adatainak, lakcímének és társadalombiztosítási azonosító jelének,

c) iskolai és egyéb végzettségére vonatkozó adatának,

d) foglalkoztatásával összefüggésben a munkahely megnevezésének, a jogviszony jellegének, a beosztásának, a besorolásának, a munkakörének, a jogviszonya kezdete és befejezése időpontjának, a jogviszony megszűnése módjának

kezelésére.

(2) A kincstár az (1) bekezdés szerinti személyes adatokat az érintett jogviszonya befejezését követő öt évig, vagy – ha az későbbi – a jogviszonyra vonatkozóan benyújtott keresetet elbíráló peres eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedésének napjáig kezelheti.

(3) Ha a központi költségvetésről szóló törvény alapján a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézmény nem állami fenntartója részére olyan támogatás nyújtására kerül sor, amelynek alapján munkabér, illetmény, tiszteletdíj, költségtérítés vagy egyéb pénzbeli juttatás kifizetése történik, annak kifizetése és ellenőrzése céljából a kincstár jogosult annak az érintettnek az (1) bekezdésében meghatározott adatait a (2) bekezdésben meghatározott időtartamban kezelni, akire tekintettel a nem állami intézmény fenntartójának a költségvetési támogatás kifizetésre kerül.

70. Adatszolgáltatási kötelezettségek

107. § (1)145 A költségvetési szervek, a központi kezelésű előirányzatok és fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervei, a helyi önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok, a társulások, a térségi fejlesztési tanácsok, valamint a 109. § (8) bekezdése alapján kiadott közleményben megjelölt kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek és besorolás szempontjából statisztikai módszertani vizsgálat alá vett jogi személyek e törvényben és a Kormány rendeletében meghatározott adatszolgáltatásokat teljesítenek.

(2) A kincstár nyomtatványt, elektronikus űrlapot alkalmazhat, illetve a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter jóváhagyásával rendszeresíthet különösen az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásra és az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott bejelentések, kérelmek előterjesztésére. A kincstár a nyomtatványokról, elektronikus űrlapokról, elektronikus nyomtatványkitöltő programokról, azok formájáról, tartalmáról, használatának, kitöltésének, benyújtásának módjáról tájékoztatót tesz közzé.

108. § (1) Az elemi költségvetésről és az éves költségvetési beszámolóról az államháztartás információs rendszere keretében adatszolgáltatást kell teljesíteni.

(2)146 A költségvetési szerv, valamint a központi kezelésű előirányzat, a fejezeti kezelésű előirányzat és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerve évközi beszámolót és időközi mérlegjelentést, az elkülönített állami pénzalapok kezelő szerve időközi mérlegjelentést, a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás és a térségi fejlesztési tanács évközi beszámolót, időközi költségvetési jelentést és időközi mérlegjelentést készít.

(3)147 A Stabilitási tv. 2. §-a szerinti államadósság, államadósság-mutató számításához, valamint az Európai Unió felé teljesítendő évközi költségvetési és adósságállományi monitoringjelentések összeállításához – a költségvetési szerv kivételével – a (2) bekezdésben megjelölt szervezet, a tulajdonosi joggyakorló szervezet, valamint a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet adatszolgáltatást teljesít az államháztartás információs rendszerébe.

XIII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

71. Felhatalmazó rendelkezések

109. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg

1. a költségvetési szervek alapítására, 10. § (3) bekezdés szerinti besorolására vonatkozó szabályokat, átalakításuk, megszüntetésük részletes szabályait, az alapító és a megszüntető okirat tartalmi kellékeit, az önállóan működő költségvetési szerv gazdálkodásának, az irányítói, középirányítói jogok átadásának, gyakorlásának, és a fejezeti jogosítványokkal felruházott költségvetési szerv jogállásának sajátos szabályait,

2. a költségvetési szervek gazdasági szervezetének és gazdasági vezetőjének feladatait, a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv pénzügyi-gazdasági feladatainak ellátását, a gazdasági vezető képesítési előírásait, továbbá a 10. § (5) bekezdése szerinti belső szabályzatok tartalmi követelményeire vonatkozó részletszabályokat,

3. a központi költségvetés tervezéséhez kapcsolódóan a központi költségvetésről szóló törvény fejezeteinek tervezett kiadási főösszegei megállapításának módját és a 13. § szerinti feladatok végrehajtásának részletes szabályait,

4. az elfogadott központi költségvetésről szóló törvény alapján fejezetenként a fejezetet irányító szervet, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervét, a központi kezelésű előirányzatok, fejezeti kezelésű előirányzatok esetén a kezelő szerv kijelölésének módját, feltételeit, a kezelő szerv által ellátható feladatokat, a központi és fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap nem költségvetési szervi formában működő kezelő szervének szabályzataira, szervezeti felépítésére, pénzügyi feladatokat ellátó alkalmazottaira vonatkozó sajátos követelményeket,

5. a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék felhasználásának rendjét,

6.148 az államháztartás önkormányzati alrendszerében az irányító szerv és az általa irányított költségvetési szervek költségvetési bevételei és költségvetési kiadásai között megtervezendő tételeket, a költségvetési koncepció és a költségvetési rendelet, határozat előkészítésének, elfogadásának részletszabályait, a 24. § (4) bekezdés c) pontja szerinti közvetett támogatások további részletezését a költségvetés és a zárszámadás elfogadása során,

7. a fejezetet irányító szerv által az adott költségvetési évre az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendelet, szabályzat tartalmi követelményeit,

8.149 a kincstári költségvetés tartalmi és formai követelményeit, kiadásának rendjét, az elemi költségvetés készítésével kapcsolatos követelményeket, a bevételi kiemelt előirányzatokat,

9.150 a költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat többletbevétele felhasználása engedélyezésének eseteit, az engedélyezés szempontjait, eljárási szabályait, az engedélyezők körét, az engedély megadása, megtagadása esetén a többletbevétel további rendeltetését, a 33. § (2) bekezdése szerinti eseteket, valamint az előirányzatok módosításának és az előirányzatok átcsoportosításának módját, az előirányzat-csoportok közötti és a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás eseteit, módját és az arra jogosultak körét

10. a 32. § szerinti előirányzatoknál a jóváhagyott előirányzat túllépésének rendjét,

11. a kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzés, szakmai teljesítés igazolása, utalványozás, érvényesítés jogosultsági és összeférhetetlenségi szabályait, eljárásrendjét, a 36. § (3) bekezdése szerinti eseteket, a kötelezettségvállalás 36. § (6) bekezdése szerinti további feltételeit, a Kormány által egyedileg jóváhagyott többéves kiadási kötelezettséget jelentő fejlesztési programok kötelezettségvállalásának szabályait, a 36. § (1) bekezdése szerinti kivételeket, valamint a fedezet rendelkezésre állásának vizsgálatára és a kötelezettségek nyilvántartására vonatkozó előírásokat,

12. a költségvetési főfelügyelő, felügyelő megbízásának feltételeit, módját, az ezzel kapcsolatos kizárási, összeférhetetlenségi okokat és körülményeket, feladatait, intézkedéseit, a 39. § (2) bekezdés szerinti nagy összegű kötelezettségvállalás fogalmát, a költségvetési főfelügyelő, felügyelő tevékenységével, helyettesítésével, beszámolásával kapcsolatos szabályokat,

13. az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalát vezető hivatalvezető képesítési követelményeit,

14. a személyi juttatások felhasználásának korlátait, a kezelt állami vagyonnal való gazdálkodás államháztartási szempontú sajátos előírásait, valamint a költségvetési szervek vállalkozási tevékenysége végzésének és a vállalkozási maradvány megállapításának, felhasználásának részletszabályait,

15. a 49. § szerinti lebonyolító szerv megbízásának, feladatellátásának, elszámoltatásának szabályait, a költségvetési támogatások biztosításának e törvény előírásain felüli további feltételeit, a költségvetési támogatások igénylésének, biztosításának, folyósításának – ide értve a köztartozás-mentesség vizsgálatát is –, felhasználásának, a felhasználásról szóló beszámolásnak, ellenőrzésnek, és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás visszakövetelésének részletes szabályait, a kincstár által működtetett monitoring rendszerrel kapcsolatos szabályokat, valamint az európai uniós forrásból nyújtott támogatások és az államháztartás alrendszereinek felajánlott külföldi segélyek és adományok felhasználásának információs rendszereit és monitoring szabályait,151

16.152 a 14. § (3) bekezdés szerinti fejezetben meghatározott támogatások igénylésére, az arról történő lemondásra, az évközi módosításra, az igénylés, igénybevétel évközi felülvizsgálatára a hatósági eljárásban meghozott határozatok, végzések kötelező tartalmi elemeire vonatkozó részletes szabályokat, valamint az 57/A. § (2) bekezdése szerinti kamatok alapját, mértékét, felszámításának szabályait, kezdő és záró napját, valamint a 83. § (5) és (6) bekezdésében a nettósításban felfüggesztett támogatás visszatérítésének szabályait,

17. a kormányzati ellenőrzéssel, a belső kontrollrendszerrel, a belső ellenőrzéssel, a belső kontrollrendszerrel és a belső ellenőrzéssel kapcsolatos kötelező továbbképzésekkel, a kincstári biztos és az önkormányzati biztos kijelöléséhez kapcsolódó, jogállásával, hatáskörével, a gazdálkodási önállóságában korlátozott költségvetési szerv működésével kapcsolatos részletes szabályokat,

18. a 81. § szerinti előirányzat-felhasználási keret tervezésének, megállapításának, megnyitásának, előrehozásának, köztartozás fennállása esetén zárolásának, az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv fizetési számlája – a költségvetési szervet terhelő közterhek megfizetése céljából történő – megterhelésének, továbbá a költségvetési szerv által beszedett központosított bevételek befizetésének szabályait,

19. a fejezeti kezelésű előirányzatok finanszírozási terve elkészítésének szabályait, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai finanszírozási, elszámolási rendjét, az államháztartás önkormányzati alrendszere finanszírozási rendjének részletes szabályait,

20. a 78. § (2) bekezdése szerinti likviditási tervek tartalmát, elkészítésének, aktualizálásának, valamint a 78. § (4) bekezdése szerinti megelőlegezések feltételeinek, a megelőlegezett összeg visszapótlásának szabályait,

21.153 a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, és a térségi fejlesztési tanács fizetési számláinak és az ahhoz kapcsolódó alszámlák körét, felhasználásuk szabályait, a kincstár által végzett fedezetvizsgálat szempontjait, a fedezetvizsgálat alóli kivételeket, és a 80. § (2) bekezdése szerinti szabályzat további tartalmi elemeit,

22. az államháztartás alrendszereiben a készpénzhasználat és a házipénztár működtetésének részletes szabályait,

23. a költségvetési maradvány megállapításának, felhasználhatóságának, jóváhagyásának részletes szabályait,

24. a költségvetési beszámolás, az irányító szerv és a beszámolást készítő feladatait, a zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatási feladatokat,

25. az állami kezesség, állami garancia, állami viszontgarancia, kiállítási garancia és kiállítási viszontgarancia vállalásának, módosításának, beváltásának, nyilvántartásának eljárási és részletszabályait,

26. a külföldi követelések értékesítésének szabályait,

27. az államháztartás információs rendszerében vezetett nyilvántartások körét, tartalmát, és az államháztartás információs rendszerébe teljesített adatszolgáltatások kötelezettjeit, az adatszolgáltatások gyakoriságát, módját, a szolgáltatandó adatok körét,

28. a honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szervek és a nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetése tervezésének, pénzellátásának, előirányzat-felhasználásának, gazdálkodásának, beszámolásának a kincstári rendszer általános szabályaitól eltérő sajátos szabályait,

29. a Kormány irányítása vagy felügyelete alatt álló rendvédelmi szervekről, a honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szervekről és a nemzetbiztonsági szolgálatokról a kincstárnál nyilvántartásba vehető adatok körét, a kincstári nyilvántartásba nem vehető adatokat nyilvántartó szerv kijelölését, továbbá az ezen adatokra vonatkozó nyilvántartás sajátos eljárási szabályait,

30. a Magyar Honvédség szervei, valamint a rendvédelmi szervek tekintetében az irányítói jogok középirányító szervre történő átruházásának részletszabályait,

31. a határon túli költségvetési támogatások, az egyházak részére nyújtott költségvetési támogatások, továbbá az országos nemzetiségi önkormányzatok és intézményeik működési támogatása sajátos szabályait,154

32. az állami támogatási programokra és az egyedi állami támogatásokra vonatkozó szabályozásoknak az Európai Unió versenyjogi szabályaival való összehangolása rendjét, beleértve az intézményi és az eljárási szabályokat,155

33. az államháztartási könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettség részletes szabályait,

34.156 az államháztartási összesítések konszolidációs rendjét

35. a központosított illetményszámfejtés szabályait,157

36.158 a letéti pénzkezeléshez kapcsolódóan a letéti számla megnyitásának, a letéti számlán lévő pénzeszközzel való pénzügyi műveletek végzésének és a letéti számla vezetésének szabályait,

37.159 a helyi önkormányzatok vis maior támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki

a) a kincstárt,

b) a kormányzati ellenőrzési szervet,160 és

c) az európai uniós és egyéb nemzetközi forrásból származó támogatásokat ellenőrző szervet,

és megállapítsa feladatát, hatáskörét, szervezetét, és ellenőrzései részletes szabályait.

(3) Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter arra, hogy

1. az elemi költségvetés adattartalmát,

2. a költségvetési szervek vezetői és gazdasági vezetői továbbképzésének részletes szabályait,

3. az 57–60. § szerinti felülvizsgálatok részletes módszereit,

4. a belső ellenőrzési tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, az engedéllyel rendelkezőkről vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a belső ellenőrzési tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, a kötelező szakmai továbbképzés és a kapcsolódó vizsgáztatás szabályait, továbbá a nyilvántartásba vétel iránti eljárásért, valamint a nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítása vagy törlése iránti eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj szabályait,

5. a 109. § (1) bekezdés 29. pontjának figyelembevételével a törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzendő adatok körét, a nyilvántartásba vétel, a nyilvántartás vezetésének, a nyilvántartásból történő adatlekérdezés és adatszolgáltatás, a nyilvántartáshoz gépi adatfeldolgozási eszközzel történő csatlakozás szabályait,161

6. a szakfeladatrendet, a szakfeladatok tartalmi meghatározását, azok mutatószámait és az államháztartás szakágazati rendjét,

7. a 103. § (3) bekezdése szerinti adminisztratív osztályozás alapjául szolgáló államháztartási egyedi azonosítók alkalmazásának rendjét, és

8. a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás 1991. július 1. előtti rendszeréből származó állami kötelezettségek teljesítésének feltételeit, módját, részletes eljárási szabályait, a járadékok emelésének mértékét, valamint a költségvetési szervek vagyonbiztosítása alapján az 1971. január 1. napja előtt gépjárművel okozott káreseményekkel összefüggésben a központi költségvetést terhelő keresetpótló baleseti, illetve költségpótló baleseti kártérítési járadékok folyósításával kapcsolatos kötelezettségek feltételeit, módját, részletes eljárási szabályait, a járadékok emelésének mértékét

rendeletben szabályozza.

(4) Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben megállapítsa a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeit, a feltételek igazolásának módját és általános eljárási szabályait.162

(5)163 Felhatalmazást kap a Kormány tagja, hogy – a központi költségvetésről szóló törvény uniós fejlesztések fejezet tekintetében abban az esetben, ha annak meghatározására más nem kapott felhatalmazást – az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben – a költségvetési évre tekintet nélkül – állapítsa meg az általa irányított fejezetbe sorolt fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásával kapcsolatosan a támogatási igények benyújtásának, elbírálásának, a pályázatok lebonyolításának, a beszámolásnak, a visszakövetelésnek és a felhasználás ellenőrzésének szabályait, továbbá fejezeti kezelésű előirányzatonként164

a) a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználási célját,

b) azon személyek, szervezetek körét, amelyek számára a fejezeti kezelésű előirányzat forrásaiból kifizetés vagy átcsoportosítás teljesíthető,

c) ha a fejezeti kezelésű előirányzat felhasználási célja költségvetési támogatás,

ca) a költségvetési támogatás pályázati úton vagy egyedi döntéssel történő biztosításának és rendelkezésre bocsátásának módját,

cb) a költségvetési támogatáshoz kapcsolódóan előleg folyósításának lehetőségét,

cc) a visszafizetési kötelezettséggel nyújtott költségvetési támogatás esetén a visszafizetés határidejét,

cd) a kikötendő biztosítékokat, és

d) a kezelő szerv esetleges kijelölését, a lebonyolító szerv igénybevételének lehetőségét.

(5a)165 Felhatalmazást kap a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben megállapítsa a központi költségvetés 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetébe tartozó olyan központi kezelésű előirányzat terhére nyújtott költségvetési támogatás

a) felhasználási célját és lehetséges kedvezményezettjei körét, továbbá

b) igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait,

amely előirányzatra vonatkozóan az a) és b) pont szerinti szabályokat törvény nem állapítja meg és azok megállapítására más nem kapott felhatalmazást.

(5b)166 Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a 14. § (3) bekezdése és (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti fejezetbe nem tartozó központi kezelésű előirányzatok jogszabály kiadását igénylő felhasználási szabályait és kijelölje azok kezelő szervét, ha azt törvény nem állapítja meg, illetve jelöli ki, és arra más nem kapott felhatalmazást.

(6)167 Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat, hogy rendeletben állapítsa meg a kiadások készpénzben történő teljesítésének eseteit.

(7) Az (1) bekezdés 15. pontjában foglalt felhatalmazás alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott nyilvántartásokkal kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával az adatkezelő csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg.

(8)168 A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek és a besorolás szempontjából statisztikai módszertani vizsgálat alá vett jogi személyek megnevezését az államháztartásért felelős miniszter a Hivatalos Értesítőben és a Kormány honlapján közzéteszi.

(9)169 A nemzetközi pénzügyi intézményekkel létrehozandó megállapodásokat az államháztartásért felelős miniszter köti meg.

72. Hatályba léptető rendelkezések

110. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2011. december 31-én lép hatályba.

73. Átmeneti rendelkezések

111. § (1) Ha jogszabály állami garanciát, állami kezességvállalást vagy állami helytállást említ, azon az e törvényben szabályozott állami kezességvállalást kell érteni.

(2) Az 1993. január 1-jét megelőzően jogszabály által biztosított, jogszabályi felhatalmazás alapján vállalt állami kezességre, garanciára, helytállásra – a kezességvállalás érintetlenül hagyásával – e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Azon kiállítási garanciákra és kiállítási viszontgaranciákra, amelyek vállalásának előkészítése e törvény hatálybalépésekor már megkezdődött, az e törvény hatálybalépését megelőzően hatályos szabályokat kell alkalmazni.

(4) A 92. § (9) bekezdését az e törvény hatálybalépését megelőzően létrejött állami kezességgel biztosított alapjogviszony e törvény hatálybalépését követően történő módosítása során is alkalmazni kell.

(5) A 8. § alapítási szabályai nem érintik az e törvény hatálybalépésekor már megalapított költségvetési szervek alapításának érvényességét, azonban a nem e törvény előírásai szerint alapított költségvetési szervek átalakításánál, megszüntetésénél e törvény rendelkezései szerint kell eljárni.

(6)170 A 24. § (2) bekezdésétől eltérően a 2013. évi költségvetési rendeletet, határozatot 2013. február 15-éig kell a képviselő-testület, társulási tanács elé beterjeszteni.

(7) A központi költségvetési szervhez 2011. december 31-éig befolyt és e törvény hatálybalépéséig fel nem használt bírságbevételek és azok kamatainak felhasználására a bírság kiszabását lehetővé tevő törvénynek a bírság felhasználására jogosult személyét és a bírság felhasználásának célját meghatározó rendelkezése esetén annak 2011. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. A központi költségvetési szervek által 2011. december 31-éig jogerősen kiszabott és 2012. január 1-jét követően befolyt bírságbevételek és azok kamatai tekintetében a 42. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

(8)171

(9) A VI. fejezet szabályait az e törvény hatálybalépését követően benyújtott támogatási igényekre, pályázati úton biztosított költségvetési támogatás esetén az e törvény hatálybalépését követően megjelentetett pályázati kiírásokra, és az azok alapján nyújtott költségvetési támogatásokra kell először alkalmazni.

(10)172

(11) Ahol jogszabály Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervet említ, azon a 63. § (1) bekezdésében meghatározott kormányzati ellenőrzési szervet kell érteni.

(12) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a kincstári kör kincstáron kívül forintban vezetett fizetési számláit a számla felett rendelkezni jogosult – az általa foglalkoztatott személyek lakásépítésének, lakásvásárlásának munkáltatói támogatására szolgáló számla és a nemzetbiztonsági szolgálatok alapfeladatai ellátásához szükséges speciális kiadások teljesítéséhez szükséges számla kivételével – e törvény hatálybalépését követő hatvan napon belül köteles megszüntetni és egyenlegét a kincstárnál vezetett fizetési számlára átutalni. E kötelezettség alól – kizárólag az e törvény hatálybalépése napján a kincstáron kívül vezetett fizetési számla esetén – az államháztartásért felelős miniszter a számla felett rendelkezni jogosult hatvan napon belül benyújtott kérelmére kivételesen felmentést adhat.

(13)173 A kincstári körön kívüli számlatulajdonos – a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap kivételével – 2013. június 30-ig köteles a kincstárnál – ha azzal még nem rendelkezik – forint fizetési számlát nyitni, a nem a kincstárnál forintban vezetett fizetési számláit – a 79. § (3) bekezdésében meghatározott fizetési számlái kivételével – megszünteti, és azok egyenlegét a kincstárnál vezetett fizetési számlájára átutalni. Ha a kincstári körön kívüli számlatulajdonos kincstáron kívül vezetett fizetési számláját az egyes közpénzügyi tárgyú törvényeknek az államháztartás önkormányzati alrendszerét érintő módosításáról, és azok más törvénnyel való összhangjának biztosításáról szóló 2012. évi XVII. törvény hatálybalépése174 napján folyószámlahitellel terhelt, a körön kívüli számlatulajdonosnak az e bekezdésben meghatározott kötelezettségét a fizetési számla negatív egyenlegének megszűnését követő kilencven napon belül kell teljesítenie. A kincstáron kívül vezetett fizetési számla megszüntetésének kötelezettsége alól az államháztartásért felelős miniszter a fizetési számla felett rendelkezni jogosult 2013. június 30-ig benyújtott kérelmére kivételesen felmentést adhat.

(14)175 A (13) bekezdésben meghatározott jogi személy fizetési számláját vezető hitelintézet – a 79. § (3) bekezdésében meghatározott számla és az államháztartásért felelős miniszter (13) bekezdés szerinti engedélye alapján kincstáron kívül továbbra is vezethető fizetési számla kivételével – új folyószámlahitel igénybevételét nem biztosíthatja. Ha a (13) bekezdésben meghatározott jogi személy a fizetési számla megszüntetési és átutalási kötelezettségének a (13) bekezdésében meghatározott határnapig, illetve határidőig nem tett eleget, és e határidő alatt az államháztartásért felelős miniszter (13) bekezdés szerinti engedélyét sem mutatta be, a fizetési számlát vezető hitelintézet a (13) bekezdés szerinti határnap elteltét, illetve határidő leteltét követő harminc napon belül az érintett fizetési számláját megszünteti és azok egyenlegét a fizetési számla felett rendelkezni jogosult, ennek hiányában a kincstár által közölt fizetési számlára átutalja.

(15)176 A (12)–(14) bekezdés alapján határozott időre megadott felmentések érvényességét az államháztartásért felelős miniszter a fizetési számla felett rendelkezni jogosult kérelmére kivételesen indokolt esetben meghosszabbíthatja.

(16)177 E törvény 2012. december 31-én hatályos rendelkezéseit 2013. június 30-áig a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény alapján működő többcélú kistérségi társulásokra, valamint a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény alapján létrejött társulásokra is alkalmazni kell.

(16a)178 A többcélú kistérségi társulás megszűnése esetén a társulási megállapodásban megjelölt önkormányzat (a továbbiakban: kijelölt önkormányzat) felel a tárgyévben, illetve a tárgyévet megelőző években a központi költségvetésből származó támogatásokkal való elszámolásért. Eltérő megállapodás hiányában a kijelölt önkormányzat a többcélú kistérségi társulás korábbi székhelye szerinti települési önkormányzat. A társulási tanács elnöke a megszüntetésről hozott döntést követően haladéktalanul tájékoztatja a kincstárat a kijelölt önkormányzatról.

(17) A Magyar Államkincstár Részvénytársaság munkavállalóinak köztisztviselőként történő továbbfoglalkoztatása esetén

a) a végkielégítésre és a jubileumi jutalomra jogosító idő meghatározásánál is közszolgálati jogviszonyban töltött időnek minősül a 2001. december 31-ig a Magyar Államkincstárnál elismert közalkalmazotti, valamint 2002. január 1-jétől a Magyar Államkincstár Részvénytársaságnál munkaviszonyban töltött idő, a munkavállaló nem jogosult ugyanazon fokozatú jubileumi jutalomra, ha másik foglalkoztatási jogviszonyban már megkapta,

b) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényben meghatározott felmentési idő mértéke meghaladhatja a hat hónapot azon köztisztviselők esetében, akik a Magyar Államkincstár megszűnésekor a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 33. §-ában foglaltak alapján 2001. december 31-ével azonos vagy magasabb mértékű felmentési időre voltak jogosultak közalkalmazotti jogviszonyuk megszűnésekor.

(18)179 A többcélú kistérségi társulások által igénybevett támogatások elszámolása felülvizsgálata megkezdésének határideje – a 60. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően – a költségvetési évet követő második év június 30-a.

(19)–(22)180

(23)181 A helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat 2011. évben igénybevett támogatásai elszámolásának 60. § szerinti felülvizsgálatára az e törvény 2012. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

111/A. §182

111/B. §183 Az egyes törvényeknek a kormányzati ellenőrzéssel összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXIX. törvénnyel megállapított 63. § (1) bekezdés d) pontot, 64. § (3) bekezdést, 65. és 67. §-t az egyes törvényeknek a kormányzati ellenőrzéssel összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXIX. törvény hatálybalépésekor184 folyamatban lévő kormányzati ellenőrzések során is alkalmazni kell.

111/C. §185 A Bank igazgatósága tagjának és felügyelő bizottsága tagjának megbízatása megszűnik, ha e törvénynek az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 45/A. §-a szerinti tulajdonosi részesedésszerzést követő 30 napon belül az e törvénynek a Módtv.-vel megállapított 45/B. §-ában meghatározott összeférhetetlenségi okot nem szünteti meg.

111/D. §186 A közös önkormányzati hivatal megalakításáig, de legfeljebb a közös önkormányzati hivatalhoz történő kijelölésről szóló döntésig a közös önkormányzati hivatalhoz nem csatlakozó, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 146/B.§ (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti települési önkormányzatok esetében közös hivatalon az e települési önkormányzatok számára hivatali teendőket ellátó közös hivatalt kell érteni.

74. Módosító rendelkezések

112. § (1)–(3)187

(4)–(14)188

113. § (1)189

(2)–(3)190

75. Hatályon kívül helyező rendelkezések

114. § (1)–(3)191

(4)192

(5)193

1

A törvényt az Országgyűlés a 2011. december 23-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2011. december 30.

2

Az Áht. 2. § (1) bekezdés i) pont ia) alponja a 2012: CXCVI. törvény 21. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

3

Az Áht. 2. § (1) bekezdés i) pont ib) alponja a 2012: CXCVI. törvény 21. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

4

Az Áht. 2. § (1) bekezdés i) pont ic) alponja a 2012: CXCVI. törvény 21. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

5

Az Áht. 2. § (1) bekezdés m) pontja a 2012: XVII. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

6

Az Áht. 2. § (1) bekezdés n) pontja a 2012: XVII. törvény 2. §-a, a 2012: CXCVI. törvény 22. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

7

Az Áht. 2. § (1) bekezdés o) pontja a 2012: CXCVI. törvény 22. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

8

Az Áht. 2. § (1) bekezdés q) pontja a 2012: CXCVI. törvény 21. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

9

Az Áht. 2. § (1) bekezdés q) pontját a 2012: XVII. törvény 1. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2012: CXCVI. törvény 21. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

10

Az Áht. 2. § (1) bekezdés s) pontját a 2012: CXCVI. törvény 21. § (3) bekezdése iktatta be.

11

Az Áht. 2. § (2) bekezdése a 2012: XXXVI. törvény 159. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

12

Az Áht. 3. § (3) bekezdés c) pontja a 2012: CXCVI. törvény 23. § (1) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg.

13

Az Áht. 4. § (2) bekezdése a 2012: XVII. törvény 2. §-a szerint módosított szöveg.

14

Az Áht. 4. § (3) bekezdését a 2012: XVII. törvény 1. § (3) bekezdése iktatta be.

15

Az Áht. 6. § (2) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 21. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

16

Az Áht. 6. § (3) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 21. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

17

Az Áht. 7. § (1) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 21. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

18

Az Áht. 8. § (1) bekezdés b) pontja a 2012: CXCVI. törvény 22. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

19

Az Áht. 8. § (1) bekezdés c) pontja a 2012: CXCVI. törvény 23. § (1) bekezdés 2. pontja szerint módosított szöveg.

20

Az Áht. 8. § (1) bekezdés d) pontja a 2012: CXCVI. törvény 23. § (1) bekezdés 2. pontja szerint módosított szöveg.

21

Az Áht. 8. § (2) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 22. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

22

Az Áht. 9. § (1) bekezdés a) pontja a 2012: CXCVI. törvény 22. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

23

Az Áht. 9. § (1) bekezdés b) pontja a 2012: CXCVI. törvény 22. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

24

Az Áht. 9. § (1) bekezdés c) pontja a 2012: CXCVI. törvény 22. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

25

Az Áht. 9. § (1) bekezdés d) pontja a 2012: CXCVI. törvény 22. § 8. pontja szerint módosított szöveg.

26

Az Áht. 9. § (1) bekezdés e) pontját a 2012: CXCVI. törvény 23. § (2) bekezdés 1. pontja hatályon kívül helyezte.

27

Az Áht. 9. § (1a) bekezdését a 2012: XVII. törvény 1. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2012: CXCVI. törvény 21. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

28

Az Áht. 9. § (4) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 21. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.

29

Az Áht. 11. § (3a) bekezdését a 2012: CXCVI. törvény 21. § (8) bekezdése iktatta be.

30

Az Áht. 13. § (5) bekezdése a 2012: XVII. törvény 2. §-a szerint módosított szöveg.

31

Az Áht. 14. § (3) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 22. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

32

Az Áht. 18. § (2) bekezdése a 2012: CCVIII. törvény 33. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

33

Az Áht. 21. § (1) bekezdése a 2012: CCVIII. törvény 34. § a) pontja szerint módosított szöveg.

34

Az Áht. 22. § (7) bekezdése a 2012: CLX. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

35

Az Áht. 22. § (8) bekezdését a 2012: CLX. törvény 1. §-a iktatta be.

36

Az Áht. 23. § (2) bekezdés a) pontja a 2012: CXCVI. törvény 21. § (9) bekezdésével megállapított szöveg.

37

Az Áht. 23. § (2) bekezdés b) pontja a 2012: CXCVI. törvény 21. § (9) bekezdésével megállapított szöveg.

38

Az Áht. 23. § (2) bekezdés c) pontja a 2012: CXCVI. törvény 21. § (9) bekezdésével megállapított szöveg.

39

Az Áht. 23. § (2) bekezdés d) pontja a 2012: CXCVI. törvény 21. § (9) bekezdésével megállapított szöveg.

40

Az Áht. 23. § (2) bekezdés e) pontja a 2012: CXCVI. törvény 21. § (9) bekezdésével megállapított szöveg.

41

Az Áht. 23. § (2) bekezdés h) pontja a 2012: CXCVI. törvény 21. § (10) bekezdésével megállapított szöveg.

42

Az Áht. 23. § (4) bekezdését a 2012: XVII. törvény 3. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 2012: CXCVI. törvény 21. § (11) bekezdése iktatta be.

43

Az Áht. 24. § (1) bekezdése a 2013: XLIX. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

44

Az Áht. 24. § (2) bekezdése a 2012: CCVIII. törvény 33. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

45

Az Áht. 24. § (3) bekezdését a 2012: CXCVI. törvény 23. § (2) bekezdés 2. pontja hatályon kívül helyezte.

46

Az Áht. 25. § (1) bekezdése a 2012: CCVIII. törvény 33. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

47

Az Áht. 25. § (4) bekezdése a 2012: XVII. törvény 2. §-a szerint módosított szöveg.

48

Az Áht. 26. § (1) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 21. § (13) bekezdésével megállapított szöveg.

49

Az Áht. 18. alcím címe a 2012: CXCVI. törvény 21. § (14) bekezdésével megállapított szöveg.

50

Az Áht. 27. § (4) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 21. § (15) bekezdésével megállapított szöveg.

51

Az Áht. 27. § (5) bekezdését a 2012: CXCVI. törvény 23. § (2) bekezdés 3. pontja hatályon kívül helyezte.

52

Az Áht. 28. § (1) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 21. § (16) bekezdésével megállapított szöveg.

54

Az Áht. 28. § (1a) bekezdését a 2012: CXCVI. törvény 21. § (17) bekezdése iktatta be.

55

Az Áht. 28. § (3) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 23. § (1) bekezdés 3. pontja szerint módosított szöveg.

56

Az Áht. 28. § (5) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 21. § (18) bekezdésével megállapított szöveg.

57

Az Áht. 29. § (2) bekezdése a 2012: XVII. törvény 2. §-a szerint módosított szöveg.

58

Az Áht. 29. § (3) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 23. § (1) bekezdés 4. pontja szerint módosított szöveg.

59

Az Áht. 30. § (3) bekezdése a 2012: XVII. törvény 2. §-a szerint módosított szöveg.

61

Az Áht. 33. § (4) bekezdése a 2012: CCVIII. törvény 33. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.

62

Az Áht. 33. § (4a) bekezdését a 2012: CCVIII. törvény 33. § (8) bekezdése iktatta be.

63

Az Áht. 33. § (5) bekezdése a 2012: CC. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.

64

Az Áht. 34. § a 2012: XVII. törvény 1. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

65

Az Áht. 34. § (5) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 23. § (1) bekezdés 5. pontja szerint módosított szöveg.

66

Az Áht. 34. § (6) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 23. § (1) bekezdés 6. pontja szerint módosított szöveg.

67

Az Áht. 35. § a 2012: XVII. törvény 1. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.

68

Az Áht. 36. § (1) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 22. § 11. pontja szerint módosított szöveg.

69

Az Áht. 36. § (3) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 22. § 12. pontja szerint módosított szöveg.

70

Az Áht. 36. § (4a) bekezdését a 2012: CCVIII. törvény 33. § (10) bekezdése iktatta be.

71

Az Áht. 38. § (1) bekezdése a 2012: CCVIII. törvény 33. § (11) bekezdésével megállapított szöveg.

72

Az Áht. 38. § (1a) bekezdését a 2012: CCVIII. törvény 33. § (12) bekezdése iktatta be.

73

Az Áht. 39. § (5) bekezdése a 2012: V. törvény 58. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

74

Az Áht. 41. § (4) bekezdés b) pontja a 2012: CXCVI. törvény 23. § (1) bekezdés 7. pontja szerint módosított szöveg.

75

Az Áht. 42. § (1) bekezdése a 2012: XVII. törvény 1. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.

76

Az Áht. 42. § (3) bekezdése a 2012: XVII. törvény 2. §-a szerint módosított szöveg.

77

Az Áht. 44. § (2) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 21. § (19) bekezdésével megállapított szöveg.

78

Az Áht. 45/A. §-t a 2012: CCVIII. törvény 33. § (13) bekezdése iktatta be.

79

Az Áht. 45/B. §-t a 2012: CCVIII. törvény 33. § (13) bekezdése iktatta be.

80

Az Áht. 50. § (6) bekezdése a 2012: XVII. törvény 2. §-a szerint módosított szöveg.

81

Az Áht. 40. alcím címe a 2012: CXCVI. törvény 21. § (20) bekezdésével megállapított szöveg.

82

Az Áht. 57. § a 2012: CXCVI. törvény 21. § (21) bekezdésével megállapított szöveg.

83

Az Áht. 57/A. §-t a 2012: CXCVI. törvény 21. § (22) bekezdése iktatta be.

84

Az Áht. 57/B. §-t a 2012: CXCVI. törvény 21. § (22) bekezdése iktatta be.

85

Az Áht. 41. alcím (58. §) a 2012: CXCVI. törvény 21. § (23) bekezdésével megállapított szöveg.

86

Az Áht. 42. alcím címe a 2012: CXCVI. törvény 21. § (24) bekezdésével megállapított szöveg.

87

Az Áht. 59. § a 2012: CXCVI. törvény 21. § (25) bekezdésével megállapított szöveg.

88

Az Áht. 59. § (2) bekezdése a 2012: CCVIII. törvény 33. § (15) bekezdésével megállapított szöveg.

89

Az Áht. 59. § (3) bekezdését a 2012: CCVIII. törvény 33. § (16) bekezdése iktatta be.

90

Az Áht. 60. § (1) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 22. § 13. pontja szerint módosított szöveg.

91

Az Áht. 60. § (2) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 22. § 14. pontja, a 2012: CCVIII. törvény 34. § b) pontja szerint módosított szöveg.

92

Az Áht. 60. § (4) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 23. § (1) bekezdés 8. pontja szerint módosított szöveg.

93

Az Áht. 60. § (7) bekezdés nyitó szövegerésze a 2012: CXCVI. törvény 22. § 15. pontja szerint módosított szöveg.

94

Az Áht. 60. § (8) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 22. § 16. pontja szerint módosított szöveg.

95

Az Áht. 60. § (9) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 22. § 16. pontja szerint módosított szöveg.

96

Az Áht. 60. § (10) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 22. § 17. pontja szerint módosított szöveg.

97

Az Áht. 60. § (11) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 22. § 17. pontja szerint módosított szöveg.

98

Az Áht. 63. § új (3) bekezdését a 2012: CLXXXIX. törvény 1. §-a iktatta be, és egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozását (4) bekezdésre változtatta.

99

Az Áht. 63. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2012: CLXXXIX. törvény 1. §-a.

100

Az Áht. 64. § (3) bekezdését a 2012: CLXXXIX. törvény 2. §-a iktatta be.

101

Az Áht. 65. § a 2012: CLXXXIX. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

102

Az Áht. 67. § a 2012: CLXXXIX. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

103

Az Áht. 70. § (7) bekezdése a 2012: XVII. törvény 1. § (9) bekezdésével megállapított szöveg.

104

Az Áht. 70. § (8) bekezdését a 2012: XVII. törvény 1. § (10) bekezdése iktatta be.

105

Az Áht. 49. alcím címe a 2012: CCVIII. törvény 33. § (14) bekezdésével megállapított szöveg.

106

Az Áht. 72. §-a a 2012: CCVIII. törvény 33. § (17) bekezdésével megállapított szöveg.

107

Az Áht. 73. §-a a 2012: CCVIII. törvény 33. § (17) bekezdésével megállapított szöveg.

108

Az Áht. 74. §-t a 2012: CCVIII. törvény 35. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

109

Az Áht. 78. § (2) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 23. § (1) bekezdés 10. pontja szerint módosított szöveg.

110

Az Áht. 78. § (4) bekezdés c) pontja a 2012: CXCVI. törvény 22. § 19. pontja szerint módosított szöveg.

111

Az Áht. 78. § (4) bekezdés d) pontja a 2012: CXCVI. törvény 22. § 20. pontja szerint módosított szöveg.

112

Az Áht. 78. § (4) bekezdés e) pontját a 2012: CXCVI. törvény 21. § (26) bekezdése iktatta be.

113

Az Áht. 79. § (2) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 21. § (29) bekezdésével megállapított szöveg.

114

Az Áht. 79. § (4) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 22. § 21. pontja szerint módosított szöveg.

115

Az Áht. 79. § (4a) bekezdését a 2012: CXCVI. törvény 21. § (30) bekezdése iktatta be.

116

Az Áht. 79. § (4b) bekezdését a 2012: CCVIII. törvény 33. § (18) bekezdése iktatta be.

117

Az Áht. 79. § (5) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 22. § 22. pontja szerint módosított szöveg.

118

Az Áht. 80. § (2) bekezdés b) pontja a 2012: CXCVI. törvény 23. § (1) bekezdés 11. pontja szerint módosított szöveg.

119

Az Áht. 54. alcím címe a 2012: XVII. törvény 2. §-a szerint módosított szöveg.

120

Az Áht. 81. § (1) bekezdése a 2012: CCVIII. törvény 35. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

121

Az Áht. 83. § (1) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 22. § 23. pontja szerint módosított szöveg.

122

Az Áht. 83. § (2) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 23. § (1) bekezdés 12. pontja szerint módosított szöveg.

123

Az Áht. 83. § (3) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 23. § (1) bekezdés 13. pontja szerint módosított szöveg.

124

Az Áht. 83. § (5) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 23. § (1) bekezdés 14. pontja szerint módosított szöveg.

125

Az Áht. 83. § (6) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 21. § (32) bekezdésével megállapított szöveg.

126

Az Áht. 83. § (7) bekezdését a 2012: CXCVI. törvény 21. § (31) bekezdése iktatta be.

127

Az Áht. 84. § (1) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 22. § 24. pontja, a 2012: CCVIII. törvény 34. § c) pontja szerint módosított szöveg.

128

Az Áht. 84. § (2) bekezdését a 2012: CCVIII. törvény 35. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

129

Az Áht. 84. § (3) bekezdése a 2012: XVII. törvény 2. §-a szerint módosított szöveg.

130

Az Áht. 84. § (4) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 21. § (33) bekezdésével megállapított szöveg.

131

Az Áht. 87. § (2) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 23. § (1) bekezdés 15. pontja szerint módosított szöveg.

132

Az Áht. 88. § (2)–(4) bekezdését a 114. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte.

133

Az Áht. 90. § (3) bekezdés b) pontja a 2012: CXCVI. törvény 22. § 25. pontja szerint módosított szöveg.

134

Az Áht. 90. § (5) bekezdése a 2012: CCVIII. törvény 33. § (20) bekezdésével megállapított szöveg.

135

Az Áht. 91. § (3) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 21. § (34) bekezdésével megállapított szöveg.

136

Az Áht. 96. § (1) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 23. § (1) bekezdés 16. pontja, a 2012: CCVIII. törvény 35. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

137

Az Áht. 96. § (2) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 23. § (1) bekezdés 16. pontja szerint módosított szöveg.

138

Az Áht. 97. § (2) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 23. § (1) bekezdés 17. pontja szerint módosított szöveg.

139

Az Áht. 104. § (3) bekezdése a 2012: CCXI. törvény 83. §-a szerint módosított szöveg.

140

Az Áht. 106. § (5) bekezdése a 2013: XXVII. törvény 92. §-ával megállapított szöveg.

141

Az Áht. 106. § (8) bekezdése a 2012: XVII. törvény 1. § (13) bekezdésével megállapított, a 2012: CXCVI. törvény 22. § 26. pontja szerint módosított szöveg.

142

Az Áht. 106. § (9) bekezdését a 2012: XVII. törvény 1. § (14) bekezdése iktatta be, szövege a 2012: CXCVI. törvény 22. § 27. pontja szerint módosított szöveg.

143

Az Áht. 106. § (10) bekezdését a 2012: XVII. törvény 1. § (14) bekezdése iktatta be, szövege a 2012: CXCVI. törvény 22. § 28. pontja szerint módosított szöveg.

144

Az Áht. 106/A. §-t a 2012: CCVIII. törvény 33. § (22) bekezdése iktatta be.

145

Az Áht. 107. § (1) bekezdése a 2012: XVII. törvény 2. §-a, a 2012: CXCVI. törvény 23. § (1) bekezdés 18. pontja szerint módosított szöveg.

146

Az Áht. 108. § (2) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 23. § (1) bekezdés 19. pontja szerint módosított szöveg.

147

Az Áht. 108. § (3) bekezdése a 2012: XVII. törvény 2. §-a szerint módosított szöveg.

148

Az Áht. 109. § (1) bekezdés 6. pontja a 2012: CXCVI. törvény 23. § (1) bekezdés 20. pontja szerint módosított szöveg.

149

Az Áht. 109. § (1) bekezdés 8. pontja a 2012: CXCVI. törvény 23. § (1) bekezdés 21. pontja szerint módosított szöveg.

150

Az Áht. 109. § (1) bekezdés 9. pontja a 2012: XVII. törvény 2. §-a szerint módosított szöveg.

152

Az Áht. 109. § (1) bekezdés 16. pontja a 2012: CXCVI. törvény 21. § (35) bekezdésével megállapított szöveg.

153

Az Áht. 109. § (1) bekezdés 21. pontja a 2012: CXCVI. törvény 23. § (1) bekezdés 22. pontja szerint módosított szöveg.

156

Az Áht. 109. § (1) bekezdés 34. pontja a 2012: CXCVI. törvény 23. § (1) bekezdés 22. pontja szerint módosított szöveg.

158

Az Áht. 109. § (1) bekezdés 36. pontját a 2012: XVII. törvény 1. § (15) bekezdése iktatta be, szövege a 2012: CXCVI. törvény 22. § 29. pontja szerint módosított szöveg.

159

Az Áht. 109. § (1) bekezdés 39. pontját a 2012: CXCVI. törvény 21. § (36) bekezdése iktatta be.

163

Az Áht. 109. § (5) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 22. § 30. pontja szerint módosított szöveg.

165

Az Áht. 109. § (5a) bekezdését a 2012: CXCVI. törvény 21. § (37) bekezdése iktatta be.

166

Az Áht. 109. § (5b) bekezdését a 2012: CXCVI. törvény 21. § (37) bekezdése iktatta be.

167

Az Áht. 109. § (6) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 21. § (38) bekezdésével megállapított szöveg.

168

Az Áht. 109. § (8) bekezdése a 2012: XVII. törvény 2. §-a szerint módosított szöveg.

169

Az Áht. 109. § (9) bekezdését a 2012: XVII. törvény 1. § (16) bekezdése iktatta be.

170

Az Áht. 111. § (6) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 21. § (39) bekezdésével megállapított szöveg.

171

Az Áht. 111. § (8) bekezdését a 2012: CXCVI. törvény 23. § (2) bekezdés 4. pontja hatályon kívül helyezte.

172

Az Áht. 111. § (10) bekezdését a 2012: CXCVI. törvény 23. § (2) bekezdés 4. pontja hatályon kívül helyezte.

173

Az Áht. 111. § (13) bekezdése a 2012: XVII. törvény 1. § (17) bekezdésével megállapított, a 2012: CCVIII. törvény 34. § i) pontja szerint módosított szöveg.

174

A hatálybalépés napja: 2012. március 31.

175

Az Áht. 111. § (14) bekezdése a 2012: XVII. törvény 1. § (17) bekezdésével megállapított szöveg.

176

Az Áht. 111. § (15) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 21. § (40) bekezdésével megállapított szöveg.

177

Az Áht. 111. § (16) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 21. § (41) bekezdésével megállapított szöveg.

178

Az Áht. 111. § (16a) bekezdését a 2012: CCVIII. törvény 33. § (26) bekezdése iktatta be.

179

Az Áht. 111. § (18) bekezdése a 2012: CXCVI. törvény 21. § (42) bekezdésével megállapított szöveg.

180

Az Áht. 111. § (19)–(22) bekezdését a 2012: LXIX. törvény 75. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CXCVI. törvény 23. § (2) bekezdés 4. pontja.

181

Az Áht. 111. § (23) bekezdését a 2012: CCVIII. törvény 33. § (27) bekezdése iktatta be.

182

Az Áht. 111/A. §-t a 2012: LXIX. törvény 76. §-a iktatta be hatályon kívül helyezte a 2012: CXCVI. törvény 23. § (2) bekezdés 5. pontja.

183

Az Áht. 111/B. §-t a 2012: CLXXXIX. törvény 5. §-a iktatta be.

184

A hatálybalépés időpontja 2012. december 15.

185

Az Áht. 111/C. §-t a 2012: CCVIII. törvény 33. § (28) bekezdése iktatta be.

186

Az Áht. 111/D. §-t a 2012: CCVIII. törvény 33. § (29) bekezdése iktatta be.

187

Az Áht. 112. § (1)–(3) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

188

Az Áht. 112. § (4)–(14) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

189

Az Áht. 113. § (1) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

190

Az Áht. 113. § (2)–(3) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

191

Az Áht. 114. § (1)–(3) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

192

Az Áht. 114. § (4) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

193

Az Áht. 114. § (5) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére