• Tartalom
Oldalmenü

368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet

az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról

2021.01.15.

A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 1–24., 26. és 27. pontjában és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 72. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikkében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet1

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § E rendelet alkalmazásában

1. fejlesztés: olyan – alapvetően felhalmozási kiadásokban megtestesülő – tevékenység, amely új, vagy a korábbinál műszaki, technikai szempontból korszerűbb tárgyi eszköz létrehozására irányul, illetve meglévő tárgyi eszköz műszaki, technikai paramétereinek korszerűsítését valósítja meg,

2. felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettség: a felsőoktatásban gazdaságtudományok képzési területen vagy a többciklusú képzés bevezetése előtt annak megfelelő egyetemi, főiskolai szakon szerzett szakképzettség,

3.2 foglalkoztató: a központosított illetményszámfejtési körbe tartozó jogi személy – ide értve az ahhoz megállapodás alapján csatlakozó szervet is –, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 4. § a) pont 6. alpontja szerinti esetben a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár),

4.3 forgótőke: a központosított illetményszámfejtés esetén a megbízó és a Kincstár között létrejött megállapodás alapján olyan engedményezés, amely jogszabályon és a munkavállaló egyéni megbízásán alapuló munkáltatói fizetési kötelezettség teljesítésének fedezetét képezi,

4a.4 kifizetések elhúzódása: pénzügyi teljesítés elhúzódása, amelyet a kötelezettségvállaló érdekkörén kívül felmerülő, általa előre nem látható és a pénzügyi teljesítés időpontjáig el nem hárítható ok vagy körülmény idéz elő,

5. mozgóbér: a helyettesítésre tekintettel biztosított és a rendes munkaidőt, szolgálatteljesítési időt meghaladóan végzett munka, szolgálat teljesítéséért jogszabály alapján járó külön ellenérték,

5a.5 pénzügyi teljesítés: a kötelezettségvállaló részéről történő kifizetés, ideértve a pénzforgalommal járó részteljesítést is,

6. program: ágazati vagy térségi fejlesztési célt megvalósító fejlesztési terv, mely több egymással összefüggő projekt útján, az érintettek együttműködése alapján valósul meg, az európai uniós források felhasználása során a külön jogszabályban meghatározott fogalom,

7. projekt: tartalmilag és formailag részletesen kidolgozott, megfelelő pénzügyi háttérrel és végrehajtási ütemezéssel rendelkező fejlesztési elképzelés, az európai uniós források felhasználása során a külön jogszabályban meghatározott fogalom,

8. támogatott tevékenység: a támogatási szerződésben meghatározott olyan tevékenység – ideértve a kedvezményezett működését is –, amely során felmerült költségek megtérítését a költségvetési támogatás részben vagy egészében biztosítja,

9. támogatott tevékenység időtartama: támogatási szerződésben meghatározott olyan időtartam, amely során felmerülő, a támogatott tevékenység megvalósításához kapcsolódó költségek elszámolhatóak,

10.6 törzskönyvi okirat: a törzskönyvi jogi személy törzskönyvi nyilvántartásba vétele, törzskönyvi nyilvántartásba vett adatai változásának bejelentése és a törzskönyvi jogi személy törzskönyvi nyilvántartásból való törlése során a kérelemhez csatolandó valamennyi okirat – a vezetői kinevezésről, megbízásról és felmentésről, a vezetői megbízás visszavonásáról, megszüntetéséről szóló okirat és bankszámla-szerződés kivételével –, valamint a Kincstárnak a törzskönyvi nyilvántartás vezetése során keletkezett döntése és más okirata.

1/A. § A központi kezelésű előirányzatok, fejezeti kezelésű előirányzatok, elkülönített állami pénzalapok, társadalombiztosítás pénzügyi alapjai jogi személyiséggel nem bírnak, munkáltatóként munkaerőt nem foglalkoztathatnak, saját tulajdonnal nem rendelkezhetnek.

1/B. §8 (1) A fejezetet irányító szerv mint költségvetési szerv és mint fejezetet irányító szerv e két feladatkörében külön félként eljárva szerződést nem köthet, más magánjogi kötelmet nem vállalhat.

(2) A fejezetet irányító szerv az e minőségében az irányítása alá tartozó fejezetbe sorolt költségvetési szervekre általa előírt követelményeket költségvetési szervként teljesíti.

(2a)9 Ha a fejezetet irányító szerv az Áht. 6/B. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint, az ott meghatározott feladatok részbeni vagy teljes körű ellátására kezelő szervet vagy kezelő szerveket jelöl ki, az e feladatok ellátására a kezelő szervvel a feladatellátás biztosítását szolgáló valamennyi feltételt tartalmazó megállapodást köt. Ha több kezelő szerv kerül kijelölésre, a megállapodásnak tartalmaznia kell a feladatok megosztásával és azok felelősségi rendjével kapcsolatos rendelkezéseket is.

(3)10 A kormányzati főhivatal a központi költségvetés tervezéséhez (15–18. §), a költségvetési maradvány elszámolásához (150–152. §) és a beszámoláshoz (160. § és 161. §) kapcsolódóan megtett intézkedéseiről tájékoztatja azt a fejezetet irányító szervet, amely fejezethez a központi költségvetésben címrend szerint kapcsolódik.

1/C. §11 A központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap nem költségvetési szervi formában működő kezelő szervének az általa kezelt központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap

a) előirányzataira nézve el kell készítenie a 13. § (3) bekezdése szerinti szabályzatot,

b) előirányzatai tekintetében a tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységei vezetőjére a 11. §-t és a 12. §-t, alkalmazottaira az 55. § (3) bekezdését kell alkalmazni.

1/D. §12 (1) A központi költségvetés XLIII. fejezetébe sorolt,

a) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó állami vagyonnal kapcsolatos költségvetési bevételek és költségvetési kiadások elszámolására szolgáló központi kezelésű előirányzatok kezelő szerve az MNV Zrt.,

b) a Kormánynak a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ktfr.) 144. §-a szerinti tagja tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó állami vagyonnal kapcsolatos költségvetési bevételek és költségvetési kiadások elszámolására szolgáló központi kezelésű előirányzatok kezelő szerve – a kötelezettségvállalás és a teljesítésigazolás kivételével – a Ktfr. 150. §-a alapján az MNV Zrt.,

c) az a) és b) pontba nem tartozó tulajdonosi joggyakorlókhoz tartozó állami vagyonnal kapcsolatos költségvetési bevételek és költségvetési kiadások elszámolására szolgáló központi kezelésű előirányzatok kezelő szerve az érintett tulajdonosi joggyakorló.

(2) A központi költségvetés XLV. fejezetébe sorolt, a Beruházási Ügynökség feladatkörébe tartozó a Kormány egyedi határozatában jóváhagyott kormányzati beruházásokkal, valamint az azokhoz kötődő tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos költségvetési bevételek és költségvetési kiadások elszámolására szolgáló központi kezelésű előirányzatok kezelő szerve a Beruházási Ügynökségként kijelölt gazdasági társaság.

2. §13

II. Fejezet

A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK JOGÁLLÁSA

3. § (1)15 A költségvetési szervnél az egységes rovatrend B3. Közhatalmi bevételek és a B405. Ellátási díjak rovatain elszámolandó bevételek vállalkozási tevékenységre nem használhatók fel.

(2)16

(3)17 A költségvetési szerv vállalkozási tevékenységeinek összesített maradványa negatív nem lehet.

4. § (1)18 Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 8. § (2) bekezdése szerinti közös alapításról az alapító szerveknek megállapodást kell kötniük, amelynek tartalmaznia kell

a) az alapítás költségeinek forrását alapítók szerint,

b) a folyamatos működtetés, üzemeltetés feltételeit, ezen belül az alapítók hozzájárulásának arányát, mértékét, éves megállapításának módját,

c) az irányítási jogok gyakorlásának módját, esetleges megosztását vagy valamely alapító szerv részére történő kizárólagos biztosítását,

d) a közös működtetés megszűnésének, megszüntetésének szabályait, és

e) rendelkezést a jogszabályban foglalt egyéb kérdésekről.

(2) Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában költségvetési szerv alapítása esetén csak akkor nyitható meg a költségvetési szerv fizetési számlája, ha a törzskönyvi nyilvántartásba vétele megtörtént.

5. §20 (1) Az alapító okirat tartalmazza a költségvetési szerv

a)21 megnevezését magyar nyelven,

b) székhelyét, telephelyeit,

c) alapításáról rendelkező jogszabály teljes megjelölését, ha az alapításról jogszabály rendelkezett,

d) irányító szervének vagy felügyeleti szervének megnevezését, székhelyét,

e) illetékességét, működési területét,

f) közfeladatát, alaptevékenységét, ezek kormányzati funkció szerinti megjelölését és főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolását,

g) vezetőjének megbízási rendjét, és

h) alkalmazásában álló személyek jogviszonyának megjelölését.

(2)22 Az alapító okirat – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – az alábbiak fennállása esetén tartalmazza a költségvetési szerv

a) megnevezését idegen nyelven és rövidített nevét,

b) jogelődjének megnevezését, székhelyét,

c) vállalkozási tevékenysége felső határát a módosított kiadási előirányzatok arányában,

d) megszűnésének időpontját vagy pontos feltételét, ha a költségvetési szerv határozott időre vagy bizonyos feltétel bekövetkeztéig jön létre.

(3)23 Ha az Áht. 9. § a) pontja szerinti alapítói jogok gyakorlására jogosult és az irányító szerv személye nem azonos, az alapító okiratban mindkettőt meg kell jelölni.

(4)24 Az alapító okirat módosítása esetén el kell készíteni és a módosító okirathoz csatolni kell az alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt változatát is. Az alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt változatát nem kell hitelesíteni, arra vonatkozóan a Kincstár igazolja, hogy az alapító okirat egységes szerkezetbe foglalt változata megfelel az alapító okirat módosítások szerinti tartalmának.

(5)25 Az Áht. 8/A. § (3) bekezdésében foglalt költségvetési szerv alapító okiratának módosításához az államháztartásért felelős miniszter egyetértése szükséges, ha a módosításra a költségvetési szerv – ideértve annak jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységét is –

a)26

b)27

c) közfeladatának, alaptevékenységének, ezek kormányzati funkció szerinti megjelölésének és főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolásával

kapcsolatban kerül sor.

6. §29 A fejezetet irányító szervet, a helyi önkormányzati költségvetési szerv irányító szervét és a nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv irányító szervét és annak vezetőjét az 1. melléklet határozza meg.

7. §31 (1) A költségvetési szerv

a) a személyi juttatásokkal és az azokhoz kapcsolódó járulékok és egyéb közterhek előirányzataival minden esetben,

b) a működtetéshez, a vagyon használatához, valamint az a) pontba nem tartozó, a közfeladatai ellátásához szükséges egyéb előirányzataival jogszabály vagy az irányító szerv döntése alapján

rendelkezik.

(2)32

8. §33

9. §34 (1)35 A gazdasági szervezet

a) a költségvetés tervezéséért, az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának és felhasználásának (a továbbiakban együtt: gazdálkodás) végrehajtásáért, a finanszírozási, adatszolgáltatási, beszámolási és a pénzügyi, számviteli rend betartásáért, és

b) a költségvetési szerv és a hozzá rendelt költségvetési szervek működtetéséért, a használatában lévő vagyon használatával, védelmével összefüggő feladatok teljesítéséért

felelős szervezeti egység.

(2)36 Az (1) bekezdés b) pontja szerinti feladatok ellátása a gazdasági szervezeten kívül, szolgáltatás megrendelésével is történhet.

(2a)37 A helyi önkormányzat és az általa alapított költségvetési szerv, a helyi nemzetiségi önkormányzat és az általa alapított költségvetési szerv, az önkormányzati társulás és az általa alapított költségvetési szerv és a Kincstár közötti megállapodás alapján a Kincstár is elláthatja az (1) bekezdés a) pontjában foglalt egyes feladatokat. A megállapodásnak tartalmaznia kell az (1) bekezdés a) pontjában foglalt feladatok részletes munkamegosztását és az ehhez kapcsolódó felelősségi köröket.

(3)38 A gazdasági szervezet feladatait indokolt esetben több szervezeti egység is elláthatja, ez azonban nem eredményezhet az egyes szervezeti egységek által ellátott tevékenységek között párhuzamosságot. Ha több szervezeti egység látja el a gazdasági szervezet feladatait, a szervezeti egységek összességét kell gazdasági szervezetnek tekinteni.

(4)39 Ha az önkormányzati hivatalnál, illetve a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szervnél az (1) bekezdés szerinti feladatok ellátására önálló szervezeti egység kialakítására nincs lehetőség, az önkormányzati hivatal, illetve a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv egészében kell biztosítani az (1) bekezdés szerinti feladatok ellátását. Az ilyen önkormányzati hivatal, illetve társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv gazdasági szervezet hiányában is ellátja az Áht. 6/C. § (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott feladatokat.

(5)40 Az Áht. 10. § (4a)–(4c) bekezdése és a (4) bekezdés szerinti költségvetési szerv (a továbbiakban együtt: gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv) (1) bekezdés szerinti feladatait

a) az Áht. 10. § (4a) és (4b) bekezdése szerinti esetben az irányító szerv vagy az irányító szerv irányítása alá tartozó más költségvetési szerv az állományába tartozó alkalmazottakkal, a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét tartalmazó megállapodásban (a továbbiakban: munkamegosztási megállapodás) meghatározott helyen és módon,

b) a (4) bekezdés szerinti esetben az önkormányzati hivatal, illetve a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv alkalmazásában álló, az önkormányzati hivatal, illetve a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv vezetője által kijelölt személy,

c)41 az Áht. 10. § (4c) bekezdése szerinti esetben a törvényben vagy kormányrendeletben kijelölt költségvetési szerv az állományába tartozó alkalmazottakkal, a munkamegosztási megállapodásban meghatározottak szerint

látja el, kivéve ha az (1) bekezdés b) pontja szerinti feladatok ellátása szolgáltatás vásárlásával történik.

(5a)42 A munkamegosztási megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy az (1) bekezdés szerinti feladatok közül melyik feladatot melyik költségvetési szerv látja el. Egy feladatra csak egy költségvetési szerv jelölhető ki. Az irányító szerv az önkormányzati hivatalt külön gazdasági szervezet nélkül is kijelölheti az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására. A munkamegosztási megállapodást az irányító szerv hagyja jóvá.

(5b)43 A Miniszterelnöki Kormányiroda gazdasági szervezeti feladatai ellátására a Ktfr. 6/B. § (2) bekezdésében kijelölt szerv a központi költségvetés XXII. Miniszterelnöki Kormányiroda fejezetbe sorolt központi költségvetési szervi, fejezeti kezelésű előirányzatok és központi kezelésű előirányzatok tekintetében – az 1. melléklet I. pont 21. alpont a) és b) pontjában meghatározott előirányzatok kivételével – a tervezéssel, az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának és felhasználásának végrehajtásával (gazdálkodással), finanszírozással, adatszolgáltatással és a beszámolással kapcsolatos feladatokat a gazdasági szervezete útján, a 9. § (5) bekezdés c) pontja szerinti megállapodás alapján látja el. A megállapodásban rögzíteni kell az Áht.-ban és az e rendeletben, továbbá az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: államháztartási számviteli kormányrendelet) meghatározott kötelezettségek teljesítését biztosító feltételeket, továbbá a költségvetési szervi előirányzatok, a fejezeti kezelésű előirányzatok és a központi kezelésű előirányzatok tekintetében ellátandó feladatokat, hatásköröket.

(6) A központi kezelésű előirányzat és a fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerve a kezelt központi kezelésű előirányzatok és fejezeti kezelésű előirányzatok tekintetében a tervezéssel, gazdálkodással, finanszírozással, adatszolgáltatással és beszámolással kapcsolatos feladatokat a gazdasági szervezetével vagy ezekkel a feladatokkal a szervezeti és működési szabályzatában kijelölt más szervezeti egységével látja el.

(7) Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerve a kezelt elkülönített állami pénzalapokkal és társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival kapcsolatos tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatokat – figyelemmel a (8) bekezdésben foglaltakra is – a gazdasági szervezetével vagy ezekkel a feladatokkal a szervezeti és működési szabályzatában kijelölt más szervezeti egységével látja el.

(8)44 Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala törvény alapján elkülönített állami pénzalap vagy társadalombiztosítás pénzügyi alapja előirányzatai meghatározott része felett rendelkezési joggal bír, az azzal kapcsolatos gazdálkodási, nyilvántartás-vezetési, adatszolgáltatási feladatokat a fővárosi és megyei kormányhivatal szervezeti és működési szabályzata alapján e feladatért felelős szervezeti egysége vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője által kijelölt, a fővárosi és megyei kormányhivatal alkalmazásában álló személy látja el.

(9)45

10. §46

10/A. §47 A gazdasági szervezetnek a 13. § (5) bekezdése szerinti ügyrenddel kell rendelkeznie. A gazdasági szervezet ügyrendjében nem kell szabályozni a 13. § (2)–(3a) bekezdése szerint kiadott szabályzatokban rendezett kérdéseket. Ha a gazdasági szervezet feladatait több szervezeti egység látja el, a szervezeti egységeknek külön-külön kell rendelkezniük ügyrenddel, de a gazdasági szervezet egészére nézve nem kell külön ügyrendet készíteni.

11. § (1) A költségvetési szerv gazdasági vezetője

a)48 vezeti és ellenőrzi a gazdasági szervezetet,

b)49 felelős az e rendeletben számára meghatározott feladatok ellátásáért, és

c)50 a költségvetési szerv más szervezeti egységéhez beosztott, továbbá a költségvetési szervhez rendelt más költségvetési szerv alkalmazásában álló, a tervezéssel, gazdálkodással, finanszírozással, adatszolgáltatással és beszámolással kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős személynek iránymutatást ad.

(2)51 Ha a gazdasági szervezet feladatait a 9. § (3) bekezdésében foglaltak szerint több szervezeti egység látja el, gazdasági vezetőnek e szervezeti egységek vezetőinek irányítását végző, ennek hiányában a szervezeti és működési szabályzatban megjelölt személyt kell tekinteni.

(3)52 A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervnél gazdasági vezetőt nem kell megbízni, e rendelet gazdasági vezetőre meghatározott követelményeit

a)53 az önkormányzati hivatal, a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv vezetőjére,

b)54 az irányító szerv vagy az irányító szerv döntése alapján az irányító szerv irányítása alá tartozó más költségvetési szerv vezetőjére, illetve

c)55 törvény vagy kormányrendelet által kijelölt, a Kormány vagy a miniszterelnök irányítása alá tartozó költségvetési szerv gazdasági szervezete vezetőjére

kell alkalmazni, kivéve ha az önkormányzati hivatal, illetve a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv állományában van olyan személy, aki megfelel az e rendelet gazdasági vezetőre meghatározott követelményeknek és a költségvetési szerv vezetője a 9. § (1) bekezdése szerinti feladatok ellátására írásban kijelölte. Az e bekezdésben meghatározott esetben a 9. § (1) bekezdése szerinti feladatok ellátásáért az a)–c) pontban meghatározott személy felel az e bekezdésben meghatározott kivétellel.

(4)56

(4a)57

(5)58 E rendelet gazdasági vezetőre vonatkozó rendelkezéseit a 9. § (6) és (7) bekezdése esetén a kezelő szervnél a kezelt központi kezelésű előirányzatokkal, fejezeti kezelésű előirányzatokkal, elkülönített állami pénzalapokkal vagy társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységek vezetőire nézve is alkalmazni kell.

(6)59 A gazdasági vezető a feladatait a költségvetési szerv vezetőjének közvetlen vezetése és ellenőrzése mellett látja el. A gazdasági vezető az általa ellátott feladatok tekintetében a költségvetési szerv vezetőjének helyettese abban az esetben is, ha munkaköri elnevezése, beosztása ezt nem jelöli. Ezek a rendelkezések nem vonatkoznak a Legfőbb Ügyészség, az önkormányzati hivatal, a kormányzati főhivatal, az autonóm államigazgatási szerv, valamint – a (7) bekezdésben foglaltak kivételével – a minisztérium és a Miniszterelnöki Kormányiroda gazdasági vezetőjére, akik a szervezeti és működési szabályzatban megjelölt személy vezetése és ellenőrzése alatt látják el feladataikat.

(7)60 A minisztérium és a Miniszterelnöki Kormányiroda gazdasági ügyekkel megbízott politikai felsővezetője, valamint a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 3. § (7) bekezdés a) és b) pontja szerinti szakmai felsővezetője e rendelet alkalmazásában abban az esetben minősül gazdasági vezetőnek, ha az (1) bekezdés szerinti feladatokat kivétel nélkül ellátja.

(8)61 A gazdasági vezető átmeneti vagy tartós akadályoztatása esetén a költségvetési szerv vezetője haladéktalanul köteles gondoskodni helyettesítéséről, a gazdasági vezetői álláshely megüresedése esetén annak betöltéséről. Az álláshely betöltéséig tartó átmeneti időszakra a költségvetési szerv vezetője írásban az 55. § (3) bekezdése szerinti végzettségű alkalmazottat jelöl ki a gazdasági vezetői feladatok ellátására a gazdasági vezető kinevezésére jogosult személy egyetértésével.

12. §62 (1)63 A gazdasági vezetőnek a felsőoktatásban szerzett végzettséggel – állami felsőoktatási intézmény gazdasági vezetőjének a felsőoktatásban szerzett végzettséggel és gazdaságtudományok képzési területen szerzett szakképzettséggel – és emellett

a) okleveles könyvvizsgálói vagy államháztartási mérlegképes könyvelői szakképesítéssel vagy az engedélyezés szempontjából ezzel egyenértékű szakképesítéssel, vagy

b)64 gazdasági vezetői, belső ellenőri, érvényesítői, pénzügyi ellenjegyzői – 2012. január 1. előtt az Áht. szerinti ellenjegyzői –, vagy a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 150. § (1) és (2) bekezdése szerinti feladatok ellátásában költségvetési szervnél szerzett legalább öt éves igazolt szakmai gyakorlattal, valamint mérlegképes könyvelői szakképesítéssel vagy a felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséggel

kell rendelkeznie.

(1a)65 Ha a költségvetési szervnél a pénzügyi-számviteli feladatok ellátását önálló szervezeti egység végzi, és annak vezetője megfelel az (1) bekezdés szerinti feltételeknek, a gazdasági vezetőnek – az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséggel és költségvetési szervnél szerzett öt év vezetői tapasztalattal kell rendelkeznie.

(2)66 A gazdasági vezetőnek szerepelnie kell az Szt. 151. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásban, és rendelkeznie kell a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel, kivéve ha az Szt. 150. § (1) és (2) bekezdése szerinti feladatokat ellátó, a gazdasági vezető irányítása alatt álló alkalmazottak közül legalább egy rendelkezik az (1) bekezdés szerinti szakképesítéssel, szerepel az Szt. 151. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásban és rendelkezik a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel.

(3)67

13. § (1) A költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzata tartalmazza

a) a költségvetési szerv alapításáról szóló jogszabály teljes megjelölését, ha a költségvetési szerv alapításáról jogszabály rendelkezett,

b)68 a költségvetési szerv alapító okiratának keltét, számát, az alapítás időpontját,

c)69 az ellátandó, és a kormányzati funkció szerint besorolt alaptevékenységek, rendszeresen ellátott vállalkozási tevékenységek megjelölését,

d) azon gazdálkodó szervezetek részletes felsorolását, amelyek tekintetében a költségvetési szerv alapítói, tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogokat gyakorol,

e)70 a szervezeti felépítést és a működés rendjét, a szervezeti egységek – ezen belül a gazdasági szervezet – megnevezését, feladatait, a költségvetési szerv szervezeti ábráját,

f) azon ügyköröket, amelyek során a szervezeti egységek vezetői a költségvetési szerv képviselőjeként járhatnak el,

g)71 a szervezeti és működési szabályzatban nevesített munkakörökhöz tartozó feladat- és hatásköröket, a hatáskörök gyakorlásának módját, a helyettesítés rendjét (ideértve – a költségvetési szerv vezetőjének és gazdasági vezetőjének akadályoztatása esetén vagy ha a tisztség ideiglenesen nincs betöltve – az általános helyettesítés rendjét), az ezekhez kapcsolódó felelősségi szabályokat,

h) jogszabályban meghatározott kivétellel a munkáltatói jogok gyakorlásának – ideértve az átruházott munkáltatói jogokat is – rendjét, és

i)72 azoknak a költségvetési szerveknek a felsorolását, amelyek tekintetében a költségvetési szerv az Áht. 10. § (4a) és (4b) bekezdése alapján a 9. § (1) bekezdése szerinti feladatokat ellátja.

(2)73 A költségvetési szerv vezetője belső szabályzatban rendezi a működéséhez kapcsolódó, a költségvetési szerv előirányzatait terhelő pénzügyi kihatással bíró, jogszabályban nem szabályozott kérdéseket, így különösen

a)74 a tervezéssel, gazdálkodással – így különösen a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítés igazolása, érvényesítés, utalványozás gyakorlásának módjával, eljárási és dokumentációs részletszabályaival, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével –, az ellenőrzési, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok teljesítésével kapcsolatos belső előírásokat, feltételeket,

b) a beszerzések lebonyolításával kapcsolatos eljárásrendet,

c) a belföldi és külföldi kiküldetések elrendelésével és lebonyolításával, elszámolásával kapcsolatos kérdéseket,75

d) az anyag- és eszközgazdálkodás számviteli politikában nem szabályozott kérdéseit,

e) a reprezentációs kiadások felosztását, azok teljesítésének és elszámolásának szabályait,

f) a gépjárművek igénybevételének és használatának rendjét,

g)76 a vezetékes- és mobiltelefonok használatát, és

h) a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének, továbbá a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának rendjét.

(3)77 A központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve a kezelt központi kezelésű előirányzatokkal, fejezeti kezelésű előirányzatokkal, elkülönített állami pénzalapokkal, társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival kapcsolatos tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladataira nézve külön szabályzatot készít a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott tartalommal. Ha a központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap terhére költségvetési támogatás nyújtható, az e bekezdés szerinti szabályzatban rendelkezni kell az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának, a támogatói döntések meghozatala és a kötelezettségvállalás belső egyeztetési és engedélyezési eljárási, továbbá dokumentációs szabályairól, határidőiről, a pénzügyi teljesítés, a beszámoltatás, az ellenőrzés feladatainak rendjéről, mindezek határidőiről, szervezeti megosztásáról, az egyes szervezeti egységek feladatairól is.

(3a)78 Ha a (3) bekezdés szerinti előirányzatok meghatározott része felett tárca nélküli miniszter rendelkezik, ezen előirányzatok tekintetében a (3) bekezdésben meghatározott tárgykörök szabályozására a tárca nélküli miniszter tevékenységét jogszabály alapján segítő minisztériumot vezető miniszter a tárca nélküli miniszter egyetértésével jogosult.

(3b)79 A (2) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevételével belső szabályzataiban rendelkezik

a) az önkormányzati hivatal a helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat,

b) a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv a társulás, és

c) a térségi fejlesztési tanács munkaszervezete a térségi fejlesztési tanács

sajátos tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatairól, vagy ezekről külön szabályzatot készít.

(4) Ha a költségvetési szerv számára a (2) bekezdés b)–h) pontjában felsorolt tevékenységeket jogszabály alapján más költségvetési szerv alapfeladatként látja el vagy nyújtja, az adott tevékenységre vonatkozó szabályozást a feladatot ellátó költségvetési szervvel egyeztetett módon kell kiadni.

(4a)80 Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában az újonnan alapított költségvetési szerv, helyi nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács az (1)–(4) bekezdés szerinti szabályzatokat a megalakulás időpontjától számított harminc napon belül köteles elkészíteni. Jogszabály-módosítás esetén a szükséges változásokat a jogszabály hatálybalépését követő harminc napon belül kell a szabályzatokon átvezetni.

(4b)81 Az (1)–(4) bekezdés szerinti szabályzatokat oly módon kell elkészíteni, hogy azokból megállapíthatóak legyenek a felelősségi körök, a javaslattételi, engedélyezési, jóváhagyási, kontroll és beszámoltatási eljárások.

(5) A költségvetési szerv szervezeti egységei által ellátott feladatok munkafolyamatainak leírását, a szervezeti egység vezetőinek és alkalmazottainak feladat- és hatáskörét, a helyettesítés rendjét, továbbá a szervezeti egység költségvetési szerven belüli belső és azon kívüli külső kapcsolattartásának módját, szabályait – ha azokról a szervezeti és működési szabályzat vagy a költségvetési szerv más szabályzata nem rendelkezik – a szervezeti egységek ügyrendje tartalmazza.

14. § (1) A költségvetési szerv megszüntetését megelőzően az irányító szervnek gondoskodnia kell

a) a közfeladat jövőbeni ellátása módjának, szervezeti formájának meghatározásáról, kivéve, ha a megszüntetésre azért került sor, mert a közfeladat iránti szükséglet megszűnt,

b) az eszközök és a források leltározásáért, az éves költségvetési beszámoló elkészítéséért, a vagyonátadás lebonyolításáért felelős személyek kijelöléséről, a feladatok határidőinek meghatározásáról,

c) az ellátandó közfeladatokhoz tartozó hatósági engedélyeknek – a megszüntetendő költségvetési szerv kérelmére történő – visszavonásáról és annak előkészítéséről, hogy az új hatósági engedélyek a közfeladatokat a továbbiakban ellátó szervek részére kiadhatóak legyenek,

d) ha a közfeladat ellátásához díjbevétel kötődik, a díjbeszedési jogosultság átadásának előkészítéséről, és

e)82 a költségvetési szerv alkalmazásában álló személyekkel kapcsolatos munkáltatói intézkedések meghatározásáról, a határidők kijelöléséről, a közfeladatokat a továbbiakban ellátó szervek részéről történő továbbfoglalkoztatás lehetőségéről.

(2) A megszüntetésről rendelkező jogszabályban, megszüntető okiratban rendelkezni kell a megszüntetés okáról, a megszűnő költségvetési szerv közfeladatának jövőbeni ellátásáról, és meg kell jelölni azt a naptári napot ameddig, vagy azt az időtartamot, amelyre vonatkozóan, és meghatározható azon kör, mérték, amelyre kiterjedően a költségvetési szerv utoljára kötelezettséget vállalhat. A költségvetési szerv ezzel ellentétes kötelezettségvállalása semmis.

(3) A megszüntető okirat a (2) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza a megszűnő költségvetési szerv nevét, székhelyét, ha a megszüntetésről jogszabály rendelkezett a jogszabály teljes megjelölését, a megszüntetésről döntő szerv megnevezését és székhelyét, valamint a megszűnés módját.

(4) Ha közfeladat ellátásának kötelezettsége a költségvetési szerv megszüntetése nélkül kerül más államháztartáson belüli vagy kívüli szervezethez, a (2) bekezdésben foglaltakat a módosító okiratra nézve is alkalmazni kell.

(5)83 Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában, ha a költségvetési szerv általános jogutódlással történő megszüntetése több alapító szervhez tartozó költségvetési szervet érint, vagy annak eredményeként megváltozik az irányító szerv, az alapító szervek megállapodásban jelölik ki az új irányító szervet. Ilyen esetben a megszüntető okiratot – kiválás esetén az alapító okirat módosítását – a korábbi alapító szerv, a létrejövő új költségvetési szerv alapító okiratát, továbbá az új irányító szerv irányítása alá került költségvetési szerv alapító okiratának módosítását a megállapodásban kijelölt új alapító szerv adja ki.

(6)84 Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv megszüntetése esetén a költségvetési szerv előirányzatait a fejezetet irányító szervnek vagy az Áht. 11. § (5) bekezdése szerinti kijelölt, a fejezetet irányító szerv nevében eljáró szervnek a megszüntetés napjával, de legkésőbb harminc napon belül, az előirányzatokat terhelő pénzforgalom nélküli tranzakciókat hatvan napon belül rendeznie kell a Kincstárnál, azzal, hogy az előirányzatok rendezése során előirányzat-átcsoportosításra az Áht. 11. § (5) bekezdése szerinti kijelölt szerv nem jogosult. Ha a költségvetési szerv jogutódja a megszűnés napját követően jön létre vagy közfeladatát a jövőben az irányító szerv által alapított államháztartáson kívüli szervezet látja el, a megszűnő költségvetési szerv pénzeszközeit a fejezetet irányító szerv fizetési számlájára kell átvezetni.

III. Fejezet

A TERVEZÉS ÉS A KÖLTSÉGVETÉS SZERKEZETE

14/A. §86 (1)87 Az államháztartásért felelős miniszter a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 5/A. §-a szerinti előrejelzést az azt alátámasztó módszerekkel, feltevésekkel és vonatkozó paraméterekkel együtt április 30-áig és október 31-éig készíti el, és teszi közzé az általa vezetett minisztérium honlapján. Az előrejelzés készítése során a korábbi előrejelzések (4) bekezdés szerinti értékelését figyelembe kell venni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti előrejelzések tartalmazzák az Európai Bizottság által készített legújabb előrejelzésekhez képest a különbségeket, jelentős eltérések esetén az eltérés indokát.

(3) A makrogazdasági és költségvetési előrejelzésekben érzékenységvizsgálat keretében meg kell vizsgálni – a növekedésre és a kamatlábak változására vonatkozó különböző feltételezések esetén – a fő költségvetési változók alakulásának pályáját. A makrogazdasági és költségvetési előrejelzésekben alkalmazott alternatív feltételezések tartományának megválasztásakor az előrejelzések múltbeli megbízhatósága az irányadó, továbbá törekedni kell a vonatkozó kockázati forgatókönyvek figyelembevételére.

(4) Az államháztartásért felelős miniszter a központi költségvetési tervezéshez felhasznált makrogazdasági és költségvetési előrejelzéseket évente egyszer objektív kritériumok alapján átfogóan értékeli, többek között utólagos értékeléssel is. Az értékelés módszertanát – ideértve az objektív kritériumok meghatározását –, menetét, időzítését és az értékelés eredményét az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi. Ha az értékelés alapján legalább négy egymást követő évben a makrogazdasági előrejelzések tekintetében jelentős eltérés mutatkozik, az előrejelzés módszertanát vagy annak paramétereit meg kell változtatni.

15. § (1)88 A központi költségvetési tervezésnek a legvalószínűbb makrogazdasági és költségvetési forgatókönyvön vagy egy annál óvatosabb forgatókönyvön kell alapulnia. A központi költségvetés fejezeteinek Áht. 13. § (2) bekezdése szerint tervezett kiadásait az Áht. 29. § (1) bekezdése alapján az adott fejezetre megállapított összes kiadás szerkezeti változásokkal és a szintrehozásokkal módosított összegeként kell megállapítani.

(2) Szerkezeti változásként kell szerepeltetni

a) a tervévet megelőző évben tartós jelleggel átcsoportosított előirányzatok összegét,

b) a kiadási előirányzatoknak a közfeladatok megszűnéséből, intézmény átszervezésből, belső szerkezeti korszerűsítésből, vagy más hasonló okból adódó módosításait, és

d) a bevételi előirányzatok tartós változásait.

(3) Szintrehozásként kell számításba venni a költségvetési évet megelőző évben nem teljes éven át ellátott, szerkezeti változásként beépült közfeladatok egész évi bevételi és kiadási előirányzatának megfelelő összegű kiegészítését.

(4)89 A fejezetet irányító szervi jogállással bíró költségvetési szerv tervezett kiadásait az Áht. 13. § (2) bekezdése szerint tervezett kiadások között külön meg kell jelölni.

16. §90 (1)91 A fejezetet irányító szerv az Áht. 13. § (2) bekezdése szerinti tervezett bevételek és kiadások megállapításához meghatározza

a) az általános és kötelezően érvényesítendő tervezési követelményeket, előfeltételeket, módszertant, előírásokat,

b)92 a fejezetbe sorolt költségvetési szervek, központi kezelésű előirányzatok, fejezeti kezelésű előirányzatok tervezett bevételi és kiadási előirányzatainak értékeit a 33/B. § alapján lebontott tervszámok 15. § szerinti szerkezeti változásokkal és a szintrehozásokkal módosított összegeként,

c)93 a b) pontban megjelölt adatokhoz igazodóan a közfeladatok ellátása körében a szakmai, működtetési, alkalmazási, díjazási követelményekben, feltételekben érvényesítendő változásokat, és

d) a tervezés eljárási teendőit, ideértve a gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv és a hozzá rendelt gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv tervezésben való együttműködésének, munkamegosztásának feladatait,

és arról tájékoztatja a 17. § (1) bekezdése alapján a tervezett bevételek és kiadások kidolgozásáért felelősöket.

(2) A tervezett bevételek és kiadások között meg kell tervezni mindazokat a bevételeket és kiadásokat, amelyek

a) az ellátott közfeladatokkal kapcsolatosak,

b) a tapasztalatok alapján rendszeresen előfordulnak, vagy eseti jelleggel várhatóak,

c) jogszabályon, magánjogi kötelmen alapulnak, vagy

d) az eszközök hasznosításával függenek össze.

17. §94 (1)95 A költségvetési szerv, valamint az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerve a tervezett bevételeket és kiadásokat, továbbá az azokat befolyásoló jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, szerződések vagy más kötelezettségek módosítására vonatkozó javaslatokat a fejezetet irányító szervnek – a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv a tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatait ellátó költségvetési szerven keresztül – küldi meg.

(2) A fejezetet irányító szerv a tervezett bevételek és kiadások államháztartásért felelős miniszterrel való egyeztetését megelőzően

a) felülvizsgálja azokat abból a szempontból, hogy megfelelően érvényesítik-e az általa a 16. § (1) bekezdésében foglaltak szerint megjelölt követelményeket, szempontokat,

b) kidolgozza a központi kezelésű előirányzatok, a fejezeti kezelésű előirányzatok, valamint saját – költségvetési szervi – tervezett bevételeit és kiadásait, és

c)96 véglegezi az (1) bekezdés szerinti javaslatokat.

(3) A Kormány és az Európai Unió Bizottsága által jóváhagyott éves vagy több évre szóló szakmai programokban vállalt kötelezettségek figyelembevételével kell éves szinten megtervezni a vállalt nemzeti társfinanszírozás összegét. A fejezetet irányító szerv a program benyújtásakor megjelölt finanszírozási eszközt a költségvetés tervezésekor biztosítja. Ha a Kormány célelőirányzatból történő finanszírozásra vállalt kötelezettségét, a fejezetet irányító szerv a tervezéskor a megfelelő célelőirányzatból elkülöníti és külön megtervezi az éves társfinanszírozás előirányzatát.

(4)97 A fejezetet irányító szerv a tervezett bevételeket és kiadásokat, valamint az (1) bekezdés szerinti javaslatok alapján szükséges intézkedéseket az államháztartásért felelős miniszterrel lefolytatott egyeztetések során rögzített szempontok alapján véglegezi. Ennek során döntenie kell a nem ellátható közfeladat átmeneti felfüggesztéséről, megszüntetéséről, vagy a szükséges forrásoknak a közfeladat ellátásához szükséges összegű átcsoportosításáról.

18. § A fejezetet irányító szervi jogállással bíró költségvetési szerv a tervezett bevételei és kiadásai elkészítésére a 16. § (2) bekezdése, 17. § (2) bekezdés b) pontja és (4) bekezdése rendelkezéseit alkalmazza abban az esetben is, ha a központi költségvetésben önálló fejezettel rendelkezik, de más költségvetési szerv felett nem gyakorol irányító szervi hatásköröket, vagy önálló fejezettel nem rendelkezik, de fejezetet irányító szervi jogállással van felruházva. A szervezeten belül a tervezett bevételek és kiadások kialakításának, egyeztetésének rendjét belső szabályzat rögzíti.

18/A. §98

19. §99

20. §100

21. §101

22. §102

23. §103 (1)104 A Kormány részére a céltartalékok – kivéve az Egészségbiztosítási Alap Gyógyító-megelőző ellátás céltartalék – felhasználására vonatkozó előterjesztést az államháztartásért felelős miniszter nyújthat be.

(2) A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék felhasználására vonatkozó előterjesztésben a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék terhére átcsoportosítandó előirányzat mértéke nem lehet kevesebb, mint 50 millió forint. Az előterjesztésben

a) nyilatkozni kell arról, hogy a benyújtást megelőzően elvégzett felülvizsgálat alapján a közfeladat ellátására felhasználható szabad előirányzat nem áll rendelkezésre,

b) be kell mutatni, hogy a közfeladat ellátásával összefüggésben várhatóan milyen költségek, milyen ütemezésben merülnek fel,

c)105 visszatérítési kötelezettséggel igényelt rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék esetén meg kell jelölni a visszatérítés tervezett időpontját,

d)106 tájékoztatást kell adni a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék szabad előirányzatának mértékéről, és

e)107 be kell mutatni a tartalék biztosításának célját.

(3)108 A Kormány Áht. 21. § (1) bekezdése szerinti

a) egyedi határozatában fel kell tüntetni

aa)109

ab) az átcsoportosítással érintett előirányzatok címrendi besorolását,

ac) az átcsoportosítással érintett előirányzat mértékét,

ad) az átcsoportosítás egyszeri vagy tartós jellegét,

ae) az elszámolás és – a visszatérítési kötelezettséggel biztosított előirányzat esetében – a visszatérítés időpontját,

b) egyedi határozata mellékletét a 2. melléklet szerinti formában kell elkészíteni.

(4)110 A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból visszatérítési kötelezettséggel biztosított előirányzat visszatérülését, valamint a nem visszatérítési kötelezettséggel biztosított előirányzat fel nem használt, vagy nem rendeltetésszerűen felhasznált részét – ide nem értve, ha azt a 150. § (4) bekezdése vagy a 152. § (2) és (3) bekezdése szerint a Központi Maradványelszámolási Alap előirányzat javára kell befizetni – a Kincstár által megjelölt fizetési számlára be kell fizetni, amely az adott évi rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék előirányzatát növeli. Ha a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék terhére átcsoportosított előirányzat egészére vagy annak legalább egy részére az átcsoportosításról, illetve – az Áht. 36. § (2) bekezdése szerinti esetben – a kötelezettségvállalás engedélyezéséről szóló kormányhatározat közzétételét követő hatvan napon belül a kötelezettségvállaló mulasztásából kötelezettségvállalásra nem kerül sor, az átcsoportosított előirányzat egészét – ide nem értve, ha azt a 150. § (4) bekezdése vagy a 152. § (2) és (3) bekezdése szerint a Központi Maradványelszámolási Alap előirányzat javára kell befizetni – vissza kell téríteni, illetve az előirányzat-átcsoportosítás iránt nem kell intézkedni. A visszatérítésre és a további felhasználásra e bekezdést kell alkalmazni.

23/A. §111

24. § (1)112 A helyi önkormányzat költségvetési bevételi előirányzatai és költségvetési kiadási előirányzatai között kell megtervezni

a)113 a helyi önkormányzat bevételeit – így különösen a helyi adó bevételeket, a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatásokat, a központi költségvetésből származó egyéb költségvetési támogatásokat –, elkülönítetten az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit,

b)114 a helyi önkormányzat költségvetési kiadásait, így különösen

ba) a helyi önkormányzat nevében végzett beruházások, felújítások kiadásait beruházásonként, felújításonként,

bb) a helyi önkormányzat által a lakosságnak juttatott támogatásokat, szociális, rászorultsági jellegű ellátásokat,

bc) az általános és céltartalékot, és

bd) elkülönítetten az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek kiadásait, valamint a helyi önkormányzat ilyen projektekhez történő hozzájárulásait.

(2)115 A helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek közül az önkormányzati hivatal költségvetési bevételi előirányzatai és költségvetési kiadási előirányzatai között az önkormányzati hivatal nevében végzett tevékenységekkel kapcsolatos költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat kell megtervezni.

(3)–(4)116

25. §117

26. §118

27. § (1) A jegyző a költségvetési rendelettervezetet a költségvetési szervek vezetőivel egyezteti, annak eredményét írásban rögzíti, majd a rendelettervezetet és az egyeztetés eredményét a polgármester a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint a képviselő-testület bizottságai elé terjeszti.

(2)120 A polgármester a képviselő-testület elé terjeszti a bizottságok által megtárgyalt rendelettervezetet, amelyhez csatolja legalább a pénzügyi bizottság írásos véleményét.

28. § Az Áht. 24. § (4) bekezdés c) pontja szerinti közvetett támogatásokat legalább az alábbi részletezettségben kell bemutatni:

a) az ellátottak térítési díjának, kártérítésének méltányossági alapon történő elengedésének összege,

b) a lakosság részére lakásépítéshez, lakásfelújításhoz nyújtott kölcsönök elengedésének összege,

c) a helyi adónál, gépjárműadónál biztosított kedvezmény, mentesség összege adónemenként,

d) a helyiségek, eszközök hasznosításából származó bevételből nyújtott kedvezmény, mentesség összege, és

e) az egyéb nyújtott kedvezmény vagy kölcsön elengedésének összege.

29. §121 (1) A helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának szerkezetére, elkészítésére a 24. §-t, a 27. §-t és a 28. §-t kell alkalmazni azzal, hogy a 24. § (2) bekezdése szerinti költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési bevételi előirányzatai és költségvetési kiadási előirányzatai között kell szerepeltetni, jegyzőn az Áht. 6/C. § (2) bekezdés b) pontja szerinti helyi önkormányzat jegyzőjét kell érteni.

(2) Az országos nemzetiségi önkormányzat, a térségi fejlesztési tanács költségvetési határozatának szerkezetére, elkészítésére a 24. §-t, a 27. §-t és a 28. §-t kell alkalmazni azzal, hogy a 24. § (2) bekezdése szerinti költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat az országos nemzetiségi önkormányzat, térségi fejlesztési tanács költségvetési bevételi előirányzatai és költségvetési kiadási előirányzatai között kell szerepeltetni, az önkormányzati hivatal és a jegyző alatt az országos nemzetiségi önkormányzat, térségi fejlesztési tanács tervezési feladatainak ellátásáért az Áht. 6/C. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint felelős szervet és annak vezetőjét kell érteni.

(3) A társulás költségvetési határozatának szerkezetére és elkészítésére a 24. §-t, a 27. §-t és a 28. §-t kell alkalmazni azzal, hogy a 24. § (2) bekezdése szerinti költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat a társulás költségvetési bevételi előirányzatai és költségvetési kiadási előirányzatai között kell szerepeltetni, az önkormányzati hivatal és a jegyző alatt a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó önkormányzati hivatalt és az azt vezető jegyzőt is érteni kell.

30. §123 Az Áht. 28. § (1) bekezdése szerinti miniszteri rendelet, szabályzat mellékletében a központi kezelésű előirányzatok és fejezeti kezelésű előirányzatok előirányzatának felhasználási szabályait a 3. mellékletben meghatározott módon kell szabályozni. A központi költségvetésről szóló törvény elfogadását követően a rendeletet, szabályzatot a fejezetet irányító szerv vezetője haladéktalanul felülvizsgálja és azt módosítja. Ha a fejezetet irányító szerv szabályzatot ad ki, a szabályzatnak rendelkeznie kell az Áht. 109. § (5) bekezdésében foglaltakról is.

31. §124

31/A. §126 Az elemi költségvetés az államháztartási számviteli kormányrendelet 6. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti költségvetési jelentésben szereplő eredeti előirányzatokat – költségvetési szerv év közben történő alapítása, társulás, nemzetiségi önkormányzat év közben történő megalakulása, új központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja előirányzata év közben történő létrehozása esetén a módosított előirányzatokat –, valamint az államháztartási számviteli kormányrendelet 6. § (2) bekezdés ac) és ad) alpontja szerinti adatszolgáltatások tervértékeit tartalmazza.

32. §127 (1)128 Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv az elemi költségvetést a fejezetet irányító szervnek – a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv az e rendeletben meghatározott tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatait ellátó költségvetési szerv útján – küldi meg a fejezetet irányító szerv által meghatározott időpontig. A fejezetet irányító szerv a felülvizsgált és jóváhagyott elemi költségvetésekről adatot szolgáltat a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerben.

(2)129 A fejezeti kezelésű előirányzatok elemi költségvetését a fejezetet irányító szerv készíti el és arról adatot szolgáltat a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerben.

(3)130

(4)131 Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelő szervei elkészítik az általuk kezelt elkülönített állami pénzalap, illetve társadalombiztosítás pénzügyi alapja elemi költségvetését, és arról adatot szolgáltatnak a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerben.

(5)132 A központi kezelésű előirányzatok elemi költségvetését a fejezetet irányító szerv, ha a fejezetet irányító szerv vezetője az államháztartásért felelős miniszter, a Kincstár készíti el. A Kincstár által készített elemi költségvetéshez az államháztartási számviteli kormányrendeletben meghatározott szervezetek adatot szolgáltatnak. Az elemi költségvetésről – ha annak elkészítésére nem a Kincstár köteles – a fejezetet irányító szerv adatot szolgáltat a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerben.

(6)133 A Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerbe történő adatszolgáltatás határideje a költségvetési évet megelőző év november 30-a, illetve – év közben alapított költségvetési szerv vagy új előirányzat év közben történő létrehozása esetén – az alapítást, létrehozást követő harminc nap. Ha a központi költségvetésről szóló törvény a költségvetési évet megelőző év november 20-áig nem kerül az Országgyűlés által elfogadásra és kihirdetésre, az előzetes elemi költségvetést az Országgyűlés számára benyújtott központi költségvetésről szóló törvényjavaslat vagy – annak benyújtása esetén – az összegző módosító javaslattal egybeszerkesztett szövege alapján kell elkészíteni. Ilyen esetben az elemi költségvetést a központi költségvetésről szóló törvény kihirdetésétől számított harminc napon belül – ha az Áht. 28/A. § (3) bekezdése szerinti követelmény teljesítéséhez szükséges – módosítani, véglegesíteni kell.

32/A. §134 (1) Ha a következő évre szóló központi költségvetési törvény kihirdetésre kerül, és annak hatálybalépése előtt, de legkésőbb a tárgyév december 31-éig beolvadással vagy jogutód nélküli megszűnéssel a következő évre szóló központi költségvetési törvényben külön címként nevesített költségvetési szerv megszűnik, a megszűnt költségvetési szervhez a Kincstár átmeneti, technikai szervezetet rendel. A technikai szervezet a törzskönyvbe nem kerül bejegyzésre.

(2) A cím és a hozzá tartozó technikai szervezet kiadási és bevételi előirányzatairól a központi költségvetési törvénnyel összhangban, a költségvetési szervekre irányadó szabályok szerint elemi költségvetés készül azzal az eltéréssel, hogy az elemi költségvetésről a fejezetet irányító szerv szolgáltat adatot a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerbe.

(3) Az (1) bekezdés szerinti cím a hozzá tartozó technikai szervezet vonatkozásában a fejezetet irányító szerv fejezeti hatáskörben legkésőbb a következő évre szóló központi költségvetési törvény hatálybalépését követő tizedik munkanapig kezdeményezi a Kincstárnál

a) a központi, irányító szervi támogatás, valamint az azzal fedezett kiadási előirányzatok átcsoportosítását a jogutód vagy az Áht. 11. § (5) bekezdése szerinti szerv, vagy – ha a megszűnő költségvetési szerv közfeladatait a jövőben államháztartáson kívüli szervezet látja el – az államháztartáson kívüli szervezetet finanszírozó fejezeti kezelésű előirányzat javára,

b) a központi, irányító szervi támogatás kivételével a bevételi és az azokkal fedezett kiadási előirányzatok csökkentését és – ha a bevételt az a) pont szerinti költségvetési szervnél, illetve fejezeti kezelésű előirányzatnál kell a jövőben elszámolni – az a) pont szerinti költségvetési szervnél, illetve fejezeti kezelésű előirányzatnál azok növelését.

(4) Az (1) bekezdés szerinti címen és a hozzá tartozó technikai szervezeten kizárólag a következő évre szóló központi költségvetési törvény szerinti eredeti kiadási és bevételi előirányzatok megnyitását, valamint azok (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti évközi módosítását lehet elszámolni. Kiadás és bevétel, maradvány, vagyon és létszám a címeken vagy alcímeken és a hozzá tartozó technikai szervezeten nem mutatható ki.

(5) A Kincstár a technikai szervezet adatait a (3) bekezdés szerinti intézkedések elszámolását követően lezárja. A fejezetet irányító szerv – az év közben megszűnő költségvetési szervekre irányadó szabályok szerint – éves költségvetési beszámolót készít az elemi költségvetés szerinti adattartalommal.

33. §135 (1) A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács és az általuk irányított költségvetési szerv elemi költségvetését a polgármester, a nemzetiségi önkormányzat elnöke, a társulási tanács elnöke vagy a térségi fejlesztési tanács elnöke hagyja jóvá.

(2) Az önkormányzati hivatal a helyi önkormányzat, valamint a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szerv jóváhagyott elemi költségvetéséről az önkormányzati rendelettervezet képviselő-testület elé terjesztésének határidejét – év közben alapított költségvetési szerv esetén annak törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzését – követő harminc napon belül adatot szolgáltat a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerben.

(3) A nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács és az általuk irányított költségvetési szerv elemi költségvetésének elkészítésére a (2) bekezdést kell alkalmazni, azzal, hogy önkormányzati hivatalon az Áht. 6/C. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint az adatszolgáltatási feladatok ellátásáért felelős szervet kell érteni.

33/A. §136

33/B. §137 Az Áht. 29. § (1) bekezdésében meghatározott összegek kialakításához a fejezetet irányító szerv szeptember 30-áig megküldi az államháztartásért felelős miniszternek a költségvetési évet követő három évre vonatkozó szakmai és költségvetési tervét, amely tartalmazza különösen a közfeladatokban tervezett változásokat, az ehhez szükséges törvénymódosításokat és mindezzel összefüggésben a tervezett bevételi és kiadási főösszeget.

IV. Fejezet

A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

34. § (1)138 Az államháztartás központi alrendszerében a költségvetési év eredeti vagy módosított költségvetési kiadási előirányzatain felüli források évközi biztosítása – a (2)–(2b) bekezdésben foglaltak kivételével – előirányzat-átcsoportosítással történik.

(2)139 Az államháztartás központi alrendszerén belül előirányzat-átcsoportosítás helyett a Kincstár által vezetett fizetési számlák közötti átutalással kell teljesíteni

a) az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető előirányzatok végleges felhasználását,

b)140 az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap, és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési kiadási előirányzatainak továbbadását, ha annak forrása részben vagy egészben nem az egységes rovatrend B816. Központi, irányító szervi támogatás rovaton elszámolandó bevétel, és

c) az olyan ügylet ellenértékét, amelyről az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát vagy számlát helyettesítő okmányt kell kiállítani.

(2a)141 Ha egyedi határozat a (2) bekezdés a) pontja szerinti előirányzatok vagy a (2) bekezdés b) pontja szerinti forrásokkal biztosított kiadási előirányzatok terhére történő előirányzat-átcsoportosításról rendelkezik, azt a Kincstár által vezetett fizetési számlák közötti (2) bekezdés szerinti átutalással kell végrehajtani.

(2b)142 Az (1) bekezdésben és a (2) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérően a fejezeti kezelésű előirányzatról nyújtott kutatás-fejlesztési támogatás Magyar Tudományos Akadémia és költségvetési szervei részére történő továbbadását a Kincstár által vezetett fizetési számlák közötti átutalással kell teljesíteni.

(3) Az államháztartás központi alrendszerében a természetes személyek és az államháztartás központi alrendszerén kívüli jogi személyek, jogi személyiség nélküli egyéb szervezetek számára a kiadásokat a fizetési számlák megterhelésével vagy – ha jogszabály azt megengedi – készpénzes fizetéssel kell teljesíteni.

34/A. §143 Az egységes rovatrend B1. Működési célú támogatások államháztartáson belülről, B2. Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről, B6. Működési célú átvett pénzeszközök és B7. Felhalmozási célú átvett pénzeszközök rovatain megtervezett költségvetési bevételi előirányzatok a költségvetési évben meghatározott céllal rendelkezésre bocsátott költségvetési bevételekkel abban az esetben is megnövelhetők, ha a költségvetési bevételi előirányzatok még nem teljesültek túl, azonban az adott cél a költségvetési év költségvetési bevételi előirányzatainak tervezésekor nem volt figyelembe vehető.

34/B. §144 A költségvetési év során a költségvetési szerv átalakítása és a költségvetési szerv közfeladatának más költségvetési szerv részére történő átadása esetén az átalakítással érintett költségvetési szerv jogutódja, valamint a közfeladatot más költségvetési szervtől átvevő költségvetési szerv a jogelőd költségvetési szervnél az átalakítás, illetve a közfeladat átvételének napjáig jóváhagyott, de pénzügyileg nem teljesített költségvetési bevételi előirányzatokkal a költségvetési bevételi előirányzatait megnövelheti.

35. § (1)145 A költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat közhatalmi bevételek, működési bevételek és felhalmozási bevételek költségvetési bevételi előirányzatok eredeti vagy – ha a bevételek tervezettől történő elmaradása miatt csökkentették – módosított előirányzatán felül teljesített költségvetési bevétel (e § alkalmazásában a továbbiakban: többletbevétel) az irányító szerv előzetes engedélyével, a felhasználásra engedélyezett többletnek megfelelő összegű, az irányító szerv hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosítás után használható fel.

(2)146 Ha a többletbevétel a Kormány irányítása alá tartozó fejezetbe sorolt költségvetési szerv, fejezeti kezelésű előirányzat esetén eléri, vagy meghaladja az eredeti előirányzat 50%-át és legalább az ötszáz millió forintot, az ezt meghaladó többletbevétel az államháztartásért felelős miniszter előzetes engedélyével használható fel az (1) bekezdésben meghatározott módon.

(3) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv a többletbevétel felhasználására irányuló kérelmet a fejezetet irányító szervhez nyújtja be. A fejezeti kezelésű előirányzat (2) bekezdés szerinti hányadot vagy összeget el nem érő többletbevételének felhasználására abban az esetben kell engedélyt kérni, ha a fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerve nem azonos a fejezetet irányító szervvel. Ha a fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerve a fejezetet irányító szerv, a bevételi előirányzat növelésére fejezetet irányító szervi hatáskörben kiadott intézkedést az engedély megadásának kell tekinteni.

(4)147 A fejezetet irányító szerv a (3) bekezdés alapján beérkezett kérelmeket és a fejezetet irányító szerv által kezelt fejezeti kezelésű előirányzatok többletbevételeit megvizsgálja abból a szempontból, hogy annak felhasználásához az államháztartásért felelős miniszter engedélye szükséges-e, ennek alapján dönt a felhasználás engedélyezéséről, megtagadásáról, vagy – ha a többletbevétel felhasználásával egyébként egyetért – azok jóváhagyására kérelmet nyújt be az államháztartásért felelős miniszternek. A fejezetet irányító szerv által benyújtott kérelemben ismertetni kell a többletbevétel keletkezésének okát, a bevétel jellegét, tervezett felhasználási módját, külön megjelölve, ha annak felhasználási célja jogszabály, szerződés, nemzetközi kötelezettség vagy más hasonló okból kötött.

(5) Az államháztartásért felelős miniszter döntését a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül hozza meg, amelyben meghatározhatja a többletbevétel felhasználásának engedélyezett célját is. Ha az államháztartásért felelős miniszter határidőn belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy a többletbevétel – a fejezetet irányító szerv által benyújtott kérelemben megfogalmazott céllal történő – felhasználásával egyetért.

(6)148 Ha a többletbevétel felhasználásához az államháztartásért felelős miniszter engedélye nem szükséges, és a többletbevétel felhasználásával az irányító szerv egyetért, vagy az államháztartásért felelős miniszter a többletbevétel felhasználását engedélyezi, az érintett költségvetési bevételi előirányzat és az engedélyezett felhasználási célnak megfelelő költségvetési kiadási előirányzat módosítását az irányító szerv kezdeményezi, és erről az érintetteket egyidejűleg értesíti.

(7) Ha az irányító szerv vagy az államháztartásért felelős miniszter a többletbevétel felhasználását nem engedélyezi, az irányító szerv erről az érintetteket értesíti.

(8) A felhasználásra nem engedélyezett többletbevételt a döntés közlésétől számított öt napon belül központi költségvetési szerv és fejezeti kezelésű előirányzat esetén a központi költségvetésbe – a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai fejezeteibe sorolt költségvetési szerv esetén azon belül az adott társadalombiztosítás pénzügyi alapjába –, egyéb költségvetési szerv esetén az irányító szerv költségvetésébe be kell fizetni.

(9)149 Az irányító szerv vagy az államháztartásért felelős miniszter döntéséig a többletbevétellel a költségvetési szerv, fejezeti kezelésű előirányzat költségvetési bevételi előirányzatait nem lehet módosítani. Az irányító szerv a befizetési kötelezettségről történő tájékoztatásával egyidejűleg kezdeményezi a szükséges előirányzat-módosítást.

(10)150 Az (1) és (5)–(9) bekezdéstől eltérően a helyi önkormányzati, helyi nemzetiségi önkormányzati és országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv esetén az irányító szerv értékhatárhoz kötött előzetes engedélyt adhat a többletbevétel felhasználásához. Ez esetben az irányító szerv hatáskörében az előirányzat módosításra utólag, a költségvetési szerv adatszolgáltatása alapján kerül sor.

36. §151 (1)152 Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv saját hatáskörben a költségvetési kiadási előirányzatokat a 34/A. § és a 34/B. § szerint, a költségvetési bevételi előirányzatok növelésével egyidejűleg, továbbá a B813. Maradvány igénybevétele rovaton elszámolt maradvány által fedezett módon, annak összegéig megemelheti.

(2) A költségvetési szerv személyi juttatások költségvetési kiadási előirányzatai

a)153 a 35. § szerint jóváhagyott többletbevétellel és a 34/B. § szerinti bevételi előirányzatokkal fedezett módon,

b) a költségvetési szerv kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradványának személyi juttatásokból származó részével,

c) az egységes rovatrend K33. Szolgáltatási kiadások rovatai kiadási előirányzatai terhére, ha annak célja, hogy a korábban szolgáltatás vásárlással ellátott feladatokat a költségvetési szerv az állományába tartozó személyekkel lássa el, továbbá bármely rovat terhére, ha a személyi juttatások költségvetési kiadási előirányzatainak növelése az azok jóváhagyásakor még nem ismert jogszabályváltozás miatt szükséges,

d)154 a költségvetési szervnél eredeti bevételi előirányzatként nem megtervezett, év közben rendelkezésre bocsátott, felhasználási célja szerint személyi jellegű kifizetést tartalmazó forrásból

növelhető.

(3) A (2) bekezdés d) pontja szerinti forrás illetmény- vagy munkabéremelésre, a meglévő létszám határozatlan időre szóló foglalkoztatással történő növelésére abban az esetben használható fel, és a (2) bekezdés a) pontja szerinti többletbevétel ilyen célú felhasználására is csak abban az esetben adható engedély, ha a forrás tartós és a következő évben a költségvetési szerv költségvetésében eredeti előirányzatként megtervezik.

(4) A fejezetet irányító szerv a fejezeti kezelésű előirányzat költségvetési kiadási előirányzatait az (1) és (2) bekezdés szerinti esetekben megemelheti. A személyi juttatások költségvetési kiadási előirányzatai növelésére a (2) bekezdés szerinti esetekben, a (3) bekezdésben foglaltak megtartásával kerülhet sor.

(5) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerve a bevételek kiemelt előirányzatain belül az egyes rovatok bevételi előirányzatait saját hatáskörben módosíthatja – növelheti és csökkentheti –, ha a tervezett bevételek jogcímének változása miatt az indokolt, de a bevételi kiemelt előirányzat megváltoztatása nem szükséges.

37. § (1) Az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető központi kezelésű előirányzatok túllépése esetén a Kincstár az előirányzat-felhasználási keretet megemeli.

(2)155 Az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető fejezeti kezelésű előirányzatok túllépésekor a fejezetet irányító szervnek a folyósítást megelőzően – a Kincstár által megállapított formában – be kell nyújtania az államháztartásért felelős miniszternek az eredeti költségvetési kiadási előirányzat túllépését megalapozó indokokat és számításokat. Ha a túllépés korábban közölt adataiban változás következik be, azokról ismételten adatot kell szolgáltatni.

(3) Az államháztartásért felelős miniszter a (2) bekezdés szerint benyújtott számítások, indokolások jog- és tényszerűségét megvizsgálja, megfelelően igazolt igény esetén jelzi a Kincstár részére a folyósítás engedélyezését, egyéb esetben felhívja a fejezetet irányító szervet a hiányosságok pótlására. A megnyitott előirányzat-felhasználási keret fel nem használt részének visszautalását a fejezetet irányító szerv kezdeményezi a Kincstárnál.

38. §157 A fejezetet irányító szerv új fejezeti kezelésű előirányzatot vagy elkülönített állami pénzalap előirányzataként új előirányzatot hozhat létre, ha

a) év közben előre nem tervezett, az egységes rovatrend B1. Működési célú támogatások államháztartáson belülről, B2. Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről, B6. Működési célú átvett pénzeszközök és B7. Felhalmozási célú átvett pénzeszközök rovatain elszámolandó bevételhez jut, vagy

b)158 az általa irányított fejezetbe sorolt központi költségvetési szerv előirányzatán, fejezeti kezelésű előirányzaton vagy elkülönített állami pénzalap kiadási előirányzatán megtakarítás keletkezik,

és a fejezeti kezelésű előirányzatok, elkülönített állami pénzalap előirányzatai között a tervezett új fejezeti kezelésű előirányzattal, elkülönített állami pénzalap előirányzatával azonos kiadási cél nem került jóváhagyásra.

39. §159 (1)160 Az Áht. 33. § (3) bekezdése szerinti, a költségvetési szervek részére biztosított költségvetési támogatásokkal kapcsolatos előirányzat-átcsoportosítás a Kormány döntése nélkül a személyi juttatások eredeti költségvetési kiadási előirányzatainak 10%-áig történő növelésére irányulhat.

(2)161

40. §162 A Kincstár az Áht. 33. § (6) bekezdése szerinti adatokat a 156. § (4) bekezdése szerinti egyeztetést követően, a tárgyhónapot követő hónap utolsó napjáig, a december hónapról készült adatokat a tárgyévet követő év február 15-éig teszi közzé.

41. §163 (1)164 A Kormány hatáskörében elrendelt új alcím, jogcím-csoport, jogcím létrehozásáról, a fejezetrend, a címrend és a címrend alá rendezett alcímek, jogcímcsoportok módosításáról, kiegészítéséről, továbbá előirányzat-átcsoportosításról rendelkező határozatra a 23. § (3) bekezdését kell alkalmazni.

(1a)165 A Kormány egyedi határozatával biztosított többletforrásra megállapított kiemelt előirányzati bontásnak a tényleges felhasználás során bekövetkező változásából eredő előirányzat-átcsoportosítás a fejezetet irányító szerv saját hatáskörében végrehajtható azzal, hogy a személyi juttatások kiemelt előirányzatra történő előirányzat-átcsoportosításhoz az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértése szükséges.

(2) Ha az előirányzat-átcsoportosításhoz az államháztartásért felelős miniszter előzetes hozzájárulására van szükség, annak megadását az egyoldalú jognyilatkozatba, megállapodásba foglaltan kell megtenni, vagy a külön dokumentumban megadott előzetes hozzájárulást az egyoldalú jognyilatkozathoz, megállapodáshoz mellékletként kell csatolni.

(3) Ha az átcsoportosított előirányzat végső felhasználója az előirányzatot átvevő fejezetet irányító szerv irányítása alá tartozó költségvetési szerv, a megállapodást ez a költségvetési szerv is aláírja. Ebben az esetben a fejezetet irányító szerv arra vállal kötelezettséget, hogy az átvett előirányzatot a végső felhasználó rendelkezésére bocsátja, a felhasználás elszámoltatásában közreműködik, és a fel nem használt, továbbá a nem rendeltetésszerűen felhasznált előirányzatot az átadó jelzése alapján elvonja, az átcsoportosított előirányzat végső felhasználója pedig a megállapodásban az átvevőre nézve megállapított összes egyéb kötelezettség teljesítéséért felel.

(4) A fejezetet irányító szerv Áht. 33. § (3) bekezdése szerinti intézkedésének elrendelésére a fejezetet irányító szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt, a fejezetet irányító szerv állományába tartozó személy jogosult, és az intézkedést az 55. § szerint kijelölt pénzügyi ellenjegyző ellenjegyzi.

(5)166 A középirányító szerv az Áht. 33. § (3a) bekezdése szerinti intézkedésének elrendelésére, a fejezetet irányító szerv egyidejű tájékoztatása mellett a középirányító szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt, a középirányító szerv állományába tartozó személy jogosult, és az intézkedést az 55. § szerint kijelölt pénzügyi ellenjegyző ellenjegyzi.

42. § Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv a kiadási és bevételi előirányzatokat saját hatáskörben a 36. § (1)–(3) bekezdésében foglaltak szerint megemelheti.

43. §168 (1)169 A fejezetet irányító szerv a fejezeti kezelésű előirányzatok esetén a költségvetési kiadások kiemelt előirányzatai és a kiemelt előirányzaton belüli rovatok között átcsoportosítást hajthat végre.

(2)170 A költségvetési szerv a költségvetési kiadások kiemelt előirányzatai és a kiemelt előirányzaton belüli rovatok között átcsoportosítást hajthat végre.

(3)171 Az (1) és (2) bekezdés szerinti átcsoportosítás során a személyi juttatások költségvetési kiadási előirányzatai a 36. § (2) bekezdés c) pontja szerinti esetekben növelhetők, az egységes rovatrend K336. Szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások rovat költségvetési kiadási előirányzata pedig csak a K1. Személyi juttatások rovatai költségvetési kiadási előirányzatai terhére növelhető.

(4)172

(5)173 A központi kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve a költségvetési kiadási kiemelt előirányzatai és a kiemelt előirányzaton belüli rovatok között átcsoportosítást hajthat végre.

43/A. §174 (1)175 A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, valamint a térségi fejlesztési tanács költségvetési kiadásai kiemelt előirányzatai közötti átcsoportosításra a képviselő-testület, a nemzetiségi önkormányzat testülete, közgyűlése, a társulási tanács, illetve a térségi fejlesztési tanács jogosult.

(2) A költségvetési rendelet a helyi önkormányzat költségvetési kiadásai kiemelt előirányzatai közötti átcsoportosításra a polgármester számára felhatalmazást adhat.

(3)176 A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, és a térségi fejlesztési tanács költségvetési kiadásai kiemelt előirányzatain belül a rovatok közötti átcsoportosításra az elemi költségvetés jóváhagyására jogosult személy, vagy az általa írásban kijelölt, az Áht. 6/C. § (1) bekezdése vagy (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti szerv állományába tartozó személy jogosult.

44. § (1) A 43. § (1) bekezdése szerinti intézkedés elrendelésére a fejezetet irányító szerv vezetője, vagy az általa írásban kijelölt, a fejezetet irányító szerv állományába tartozó személy jogosult, és az intézkedést az 55. § szabályainak megfelelően kijelölt pénzügyi ellenjegyző ellenjegyzi.

(2) A 43. § (2) bekezdése szerinti intézkedés elrendelésére a költségvetési szerv vezetője, vagy az általa írásban felhatalmazott, a költségvetési szerv állományába tartozó személy jogosult, és az intézkedést az 55. § szabályainak megfelelően kijelölt pénzügyi ellenjegyző ellenjegyzi.

45. § (1)177 A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerint a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény, részvételi, ajánlattételi felhívás – a Kbt. 53. § (5) és (6) bekezdése alapján megindított közbeszerzési eljárás, valamint a Kbt. 104. §-a alapján megindított olyan közbeszerzési eljárás, amelyben a keretmegállapodás önmagában fizetési kötelezettséget nem keletkeztet kivételével –, a pályázati kiírás, továbbá minden olyan nyilatkozat, harmadik személlyel szemben vállalt kötelezettség, amely feltételesen, valamely személy nyilatkozatától függő fizetési kötelezettséget tanúsít, a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel kötelezettségvállalásnak tekintendő.

(2) Ha a közbeszerzési eljárás, pályázat eredménytelen lett, a fizetési kötelezettséget keletkeztető nyilatkozat nem történt meg, a korábban lekötött előirányzat lekötését a kötelezettségvállalások meghiúsulásának szabályai szerint fel kell oldani.

(3)178 Kezesség, garancia vállalására törvényben és e rendeletben foglalt szabályok szerint kerülhet sor. Ha a jogosult a kezességet beváltja, a garanciát érvényesíti, az Áht. 36. § (1) bekezdése szerinti más fizetési kötelezettségekkel kapcsolatos szabályokat kell alkalmazni.

(4) A kötelezettségvállalásra és pénzügyi ellenjegyzésre vonatkozó rendelkezéseket a kötelezettségvállalások olyan tartalmú módosítására is alkalmazni kell, amely a korábban megállapított fizetési kötelezettségek összegét növeli, vagy a 46. § szerint érintett évek közötti megoszlását módosítja.

45/A. §180 (1) A Kormány Áht. 36. § (2) bekezdése szerinti egyedi határozatában fel kell tüntetni

a) a kötelezettségvállalás célját,

b) a kötelezettségvállalás összegének felső korlátját,

c) azon előirányzat címrendi besorolását, amely terhére a kötelezettségvállalásra sor kerül,

d) azt a határidőt, amelyen belül az államháztartásért felelős miniszternek az előirányzat-átcsoportosításról gondoskodnia kell.

(2) Ha az előirányzat-átcsoportosítás tárgyévi előirányzattal nem rendelkező közfeladathoz kapcsolódik, a címrend ezzel összefüggő kiegészítéséről a Kormány Áht. 36. § (2) bekezdése szerinti egyedi határozatában kell rendelkezni.

(3) A Kormány Áht. 36. § (2) bekezdés szerinti egyedi határozatának elfogadására vonatkozó előterjesztés az államháztartásért felelős miniszter álláspontjának beszerzését követően nyújtható be a Kormány részére.

(4) Az előirányzat-átcsoportosításról az államháztartásért felelős miniszter a Kormány Áht. 36. § (2) bekezdése szerinti egyedi határozatában megállapított határidőn belül, egy összegben gondoskodik. Az átcsoportosított előirányzat kizárólag a Kormány Áht. 36. § (2) bekezdése szerinti egyedi határozatában megjelölt kötelezettségvállalás fedezetéül szolgálhat, annak terhére más kötelezettség nem vállalható.

(5) Az Áht. 36. § (2) bekezdése szerinti kötelezettség úgy vállalható, hogy az ahhoz kapcsolódó fizetési kötelezettség teljesítésének legkorábbi időpontja az előirányzat-átcsoportosítás (4) bekezdés szerinti időpontjánál későbbi időpontra essen.

46. § (1)181 A helyi önkormányzati költségvetési szerv költségvetési évi kiadási előirányzatai terhére abban az esetben vállalható kötelezettség, ha az abból származó valamennyi kifizetés a költségvetési évet követő év június 30-áig megtörténik.

(2)182 Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kiadási előirányzatai terhére a költségvetési év december 31-ét követően esedékes határozott és határozatlan idejű vagy a helyi önkormányzati költségvetési szerv kiadási előirányzatai terhére vállalt a költségvetési évet követő év június 30-át követő időpontra is fizetési kötelezettséget tartalmazó határozott idejű fizetési kötelezettség (a továbbiakban: több év előirányzatait terhelő kötelezettségvállalás) esetén

a) a december 31-éig esedékes fizetési kötelezettségeket tartalmazó kötelezettség a költségvetési év kiadási előirányzatai terhére,

b) a december 31-ét követően esedékes fizetési kötelezettségeket tartalmazó kötelezettség az esedékesség szerinti év vagy évek költségvetései terhére, évente az Áht. 36. § (4) bekezdése, (4a) bekezdése vagy (4c) bekezdése szerinti mértékig

vállalható. A b) pont szerinti kötelezettségvállalásnak nem feltétele, hogy annak fedezete a kötelezettség vállalásának évében a költségvetési szerv, fejezeti kezelésű előirányzat költségvetésében rendelkezésre álljon.

(3)183 A központi kezelésű előirányzatok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapja, az elkülönített állami pénzalapok, továbbá a helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok, társulások és a térségi fejlesztési tanácsok kiadási előirányzatai terhére kötelezettségvállalásra a (2) bekezdés szerint kerülhet sor azzal, hogy a december 31-ét követően esedékes fizetési kötelezettségek mértékére az Áht. 36. § (4) bekezdés a) pontja vagy (5a) bekezdése szerinti esetben az ott meghatározottakat kell alkalmazni.

(4)184 Az Áht. 36. § (1) bekezdése szerinti más fizetési kötelezettségekkel az (1)–(3) bekezdés szerint kell a költségvetési év szabad kiadási előirányzatait vagy az Áht. 36. § (4) bekezdése, (4a) bekezdése, (4c) bekezdése vagy (5a) bekezdése szerint a több év előirányzatait terhelő kötelezettségvállalások felső határának mértékét csökkenteni.

47. §185

48. §186

49. § Nem vállalható több év előirányzatait terhelő kötelezettség olyan költségvetési támogatás biztosítására, amely

a)187 az Áht. 32. § a) pontja szerinti előirányzatok, a foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalap költségvetési kiadási előirányzatai, valamint az állami költségvetési kedvezményezettek sajáterő támogatására szolgáló előirányzat kivételével előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető előirányzatot terhelne,

b) célja a kedvezményezett működésének támogatása, vagy

c) esetén nem bizonyítható a többéves kötelezettség indokoltsága, a támogatott tevékenység több évre átnyúló jellege.

50. § (1) A megkötött visszterhes szerződésnek, adott megbízásnak, megrendelésnek, vagy más hasonló visszterhes magánjogi kötelem írásba foglalását tartalmazó okiratnak az általános adatokon, feltételeken túlmenően tartalmaznia kell

a) a szakmai, műszaki teljesítés mennyiségi és minőségi jellemzőinek meghatározását, határidejét,

b) a kifizetendő összeget vagy a számlázás alapjául szolgáló egységárat, a pénzügyi teljesítés devizanemét, módját és feltételeit,

c) a kifizetés határidejét, több év előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén évenkénti ütemezésben, és

d) a pénzügyi ellenjegyzés tényét és a pénzügyi ellenjegyző keltezéssel ellátott aláírását.

(1a)188 Jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel kötött visszterhes szerződés esetén az (1) bekezdés szerinti okiratnak az (1) bekezdésben meghatározottakon túl tartalmaznia kell a szervezet képviselőjének nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy átlátható szervezetnek minősül. A szervezet képviselője a nyilatkozatban foglaltak változása esetén arról haladéktalanul köteles a kötelezettségvállalót tájékoztatni. A valótlan tartalmú nyilatkozat alapján kötött visszterhes szerződést a kötelezettségvállaló felmondja vagy – ha a szerződés teljesítésére még nem került sor – a szerződéstől eláll.

(2)189 Az egységes rovatrend K122. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem saját alkalmazottnak fizetett juttatások és K336. Szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások rovatain megtervezett költségvetési kiadási előirányzatok terhére akkor köthető szerződés, ha

a) azt jogszabály nem zárja ki,

b) a szerződés megkötése a közfeladatok ellátásához feltétlenül szükséges, és

c)190 törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában az adott feladat elvégzéséhez megfelelő szakértelemmel, szakképzettséggel és gyakorlattal, vagy egyéb megfelelő sajátos szakmai adottságokkal, képességekkel rendelkező személyt a szerződést kötő nem alkalmaz, vagy a szerződés tárgyát képező szolgáltatás egyedi, időszakos, vagy időben rendszertelenül ellátandó feladat.

(3)191 Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv által az egységes rovatrend K6. Beruházások és K7. Felújítások rovatai terhére megkötött visszterhes szerződések módosítása a szerződésben meghatározott ellenérték növelése céljából – nem érintve a Kbt. 141. §-ában foglaltakat – abban az esetben lehetséges, ha a módosítás

a) olyan szerződést érint, amelynek ellenértéke költségvetési támogatásból kerül biztosításra, és a módosítás a költségvetési támogatás felhasználását érintő jogszabály megváltozására tekintettel indokolt,

b) a Kormány egyedi döntésében foglaltak végrehajtásával függ össze,

c) a szerződéses tevékenység tartalmának bővítése következtében indokolt, és a költségnövekmény a tartalom bővülésével arányban áll, vagy

d) a szerződéses tevékenység tartalmának bővítését nem eredményezi, és a többlet fizetési kötelezettség

da) nem éri el a szerződésben szereplő eredeti összeg 15%-át, és a módosítást kezdeményező fél alá tudja támasztani a többletköltségek piaci árnak történő megfelelését, vagy

db) a szerződésben szereplő eredeti összeg 15%-át eléri vagy meghaladja, és igazságügyi szakértő alátámasztja a többletköltségek piaci árnak történő megfelelését.

(4)192 A szerződés módosítására nem kerülhet sor, ha a (3) bekezdés d) pontja szerinti fizetési kötelezettség növekménymértéke eléri vagy meghaladja a szerződésben szereplő eredeti összeg 30%-át.

(5)193 A (3) bekezdés d) pont db) alpontja szerinti igazságügyi szakértő megbízásáról az államháztartásért felelős miniszter gondoskodik.

(6)194 A Kormány a (3)–(5) bekezdésben foglalt eljárási szabályoktól egyedi döntéssel eltérhet.

50/A. §195 Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat vagy a központi kezelésű előirányzat kezelő szerve által az egységes rovatrend K6. Beruházások vagy K7. Felújítások rovatai terhére építési beruházás megvalósítását célzó visszterhes szerződés az építési beruházás koncepció- és vázlatterveinek kormányrendeletben meghatározottak szerinti, országkép- és településképvédelmi szempontú előzetes véleményezés során kiadott előzetes településképi hozzájárulás birtokában köthető.

51. § (1)196 Törvény eltérő rendelkezése hiányában az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervnél az egységes rovatrend K1102. Normatív jutalmak és a K1103. Céljuttatás, projektprémium rovatai költségvetési kiadási előirányzatai terhére a költségvetési évben együttesen az egységes rovatrend K1101. Törvény szerinti illetmények, munkabérek rovat eredeti előirányzatának 12%-áig, más költségvetési szervnél a költségvetési rendeletben, határozatban meghatározott összegig vállalható kötelezettség.

(1a)197 A 2014–2020 közötti programozási időszak uniós fejlesztéspolitikai céljai teljesítésével összefüggő feladatok végrehajtásában részt vevő olyan költségvetési szerv, amely

a) központi koordinatív, irányító hatósági vagy közreműködő szervezeti feladatokat lát el,

b) az a) pont szerinti szervek irányítása vagy felügyelete alatt áll és projekt-végrehajtási feladatokat lát el,

c) európai uniós költségvetési tagállami kapcsolatokkal összefüggő államháztartási vonatkozású feladatokat lát el,

d) ellenőrző hatósági, igazoló hatósági feladatokat lát el,

e) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű uniós támogatásból finanszírozott környezetvédelmi projektet valósít meg, vagy

f) a fenti feladatok végrehajtásának hátterét biztosító pénzügyi, jogi vagy humánerőforrás-gazdálkodási feladatokat végez,

az egységes rovatrend K1103. Céljuttatás, projektprémium rovata elsősorban európai uniós forrásból fedezett költségvetési kiadási előirányzata terhére az (1) bekezdésben meghatározott mértéknél nagyobb kötelezettséget is vállalhat.

(1b)198 A 2014–2020 közötti programozási időszak uniós fejlesztéspolitikai céljai teljesítésével összefüggő feladatok végrehajtásában részt vevő azon kormányzati főhivatal, amely a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló kormányrendeletben kijelölt szervként a kutatás, technológiai fejlesztés és innováció területén szakpolitikai felelősi feladatokat lát el, illetve az irányító hatóság eljárásában a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény alapján közreműködik, az egységes rovatrend K1103. Céljuttatás, projektprémium rovata elsősorban európai uniós forrásból fedezett költségvetési kiadási előirányzata terhére az (1) bekezdésben meghatározott mértéknél nagyobb kötelezettséget is vállalhat.

(2) A költségvetési szerv állományába tartozó személy részére megbízási díj vagy más szerződés alapján díjazás a munkaköri leírása szerint számára előírható feladatra nem fizethető. Más esetben díjfizetésére a feladatra vonatkozóan előzetesen írásban kötött szerződés e rendelet szabályai szerint igazolt teljesítése után kerülhet sor. A szerződésben ki kell kötni, hogy a díj kizárólag abban az esetben illeti meg a költségvetési szerv állományába tartozó személyt, ha a szerződésben rögzített feladat mellett a munkakörébe tartozó feladatainak is maradéktalanul eleget tett.

52. § (1)199 Kötelezettségvállalásra – jogszabályban meghatározott kivétellel –

a) a költségvetési szerv,

b) a központi kezelésű előirányzat, a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap, illetve a társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve, a lebonyolító szerv számára rendelkezésre bocsátott összeg tekintetében a lebonyolító szerv, és

c) a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, illetve térségi fejlesztési tanács

[az a)–c) pont e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: kötelezettséget vállaló szerv] nevében az a) és b) pont szerinti esetben a kötelezettséget vállaló szerv vezetője vagy az általa írásban felhatalmazott – a (4) és (5) bekezdés szerinti kivétellel – a kötelezettséget vállaló szerv alkalmazásában álló személy, a c) pont szerinti esetben a (6)–(8) bekezdésben meghatározott személy (a továbbiakban együtt: kötelezettségvállaló) írásban jogosult.

(2)200 Az (1) bekezdés alkalmazásában

a)201 – ha a fővárosi és megyei kormányhivatal vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala törvény alapján elkülönített állami pénzalap vagy társadalombiztosítás pénzügyi alapja előirányzatai meghatározott része felett rendelkezési joggal bír – a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetőjét vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának vezetőjét,

b) az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. § (1) bekezdés b) és c) pontjában és 10. §-ában meghatározott szervek vezetőjét, és

c)202

a kötelezettséget vállaló szerv vezetőjének kell tekinteni a számukra biztosított előirányzatok terhére vállalt kötelezettségek tekintetében.

(3)203

(4)204 (4) A kötelezettséget vállaló szerv vezetője írásban kötelezettségvállalási joggal ruházhatja fel

a)205 a miniszterelnöki biztost és a miniszterelnöki megbízottat,

b) a Magyar Corvin-lánc kitüntetés adományozására vonatkozó javaslat megtételére jogosult személyt,

c)206 a kormánybiztost és a miniszteri biztost,

d)207 – ha a testületet létrehozó normatív kormányhatározat ekként rendelkezik – a Kit. 10. § (1) bekezdése alapján létrehozott testület vezetőjét, valamint

e)208 az Áht. 10. § (4c) bekezdése szerinti esetben a törvényben vagy kormányrendeletben kijelölt költségvetési szerv alkalmazásában álló személyt.

(5)209 Az Országgyűlés által megválasztott személyek a tisztségük ellátásával összefüggő feladatok tekintetében, a független országgyűlési képviselők és a nemzetiségi szószólók az Országgyűlésről szóló törvény alapján számukra megállapított keret tekintetében jogosultak kötelezettségvállalásra. Törvény alapján az országgyűlési képviselőcsoportok részére megállapított keret tekintetében az országgyűlési képviselőcsoportok vezetőit a kötelezettséget vállaló szerv vezetőjének kell tekinteni.

(6) A helyi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére a polgármester vagy az általa írásban felhatalmazott személy vállalhat kötelezettséget.

(6a)210 Ha a helyi önkormányzatnál nincs a (6) bekezdés alapján kötelezettségvállalásra jogosult személy vagy a kötelezettségvállalásra jogosult személy feladata ellátásában akadályoztatva van, a képviselő-testület egyedi határozatában az önkormányzati hivatal alkalmazásában álló személyt jelölhet ki a helyi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére vonatkozó kötelezettségvállalás gyakorlására. A képviselő-testület általi kijelölés megszűnik, ha a kötelezettségvállalásra más személy válik jogosulttá vagy az arra jogosult személy akadályoztatása megszűnik.

(7) A nemzetiségi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére a nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult kötelezettségvállalásra.

(7a)211 Ha a nemzetiségi önkormányzatnál nincs a (7) bekezdés alapján kötelezettségvállalásra jogosult személy vagy a kötelezettségvállalásra jogosult személy feladata ellátásában akadályoztatva van,

a) települési, területi nemzetiségi önkormányzat esetében a képviselő-testület egyedi határozatában, az Áht. 6/C. § (2) bekezdés b) pontja szerinti önkormányzati hivatal,

b) országos nemzetiségi önkormányzat esetében a közgyűlés egyedi határozatában, az országos nemzetiségi önkormányzati hivatal

alkalmazásában álló személyt jelölhet ki a nemzetiségi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére vonatkozó kötelezettségvállalás gyakorlására. A képviselő-testület vagy a közgyűlés általi kijelölés megszűnik, ha a kötelezettségvállalásra más személy válik jogosulttá vagy az arra jogosult személy akadályoztatása megszűnik.

(8)212 A társulás, térségi fejlesztési tanács kiadási előirányzatai terhére a társulási tanács, térségi fejlesztési tanács elnöke vagy a társulási tanács, térségi fejlesztési tanács általa írásban, vagy az elnöki tisztség betöltésének hiánya esetén a társulási tanács, térségi fejlesztési tanács által határozatban felhatalmazott valamely tagja vállalhat kötelezettséget.

(9)213 Ha a kötelezettségvállalásra egyébként irányadó jogszabályok lehetővé teszik, írásos formának a felek által legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással – ha jogszabály előírja minősített elektronikus aláírással – ellátott elektronikus dokumentum is megfelel. A kötelezettséget vállaló szerv vezetője által az e § szerint adott írásos meghatalmazás legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumban is történhet.

53. § (1) Törvény vagy e rendelet eltérő rendelkezése hiányában nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás az olyan kifizetés teljesítéséhez, amely

a)214 értéke a kétszázezer forintot nem éri el,

b)215 a fizetési számlákról a számlavezető által leemelt díj, juttatás, a külföldi pénzértékben vállalt kötelezettség árfolyamvesztesége, vagy

c)216 az Áht. 36 § (1) bekezdése szerinti más fizetési kötelezettségnek minősül.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kifizetésre e rendeletnek a kötelezettségvállalások teljesítésére (érvényesítés, utalványozás) és nyilvántartására vonatkozó szabályait alkalmazni kell. Az előzetes írásbeli kötelezettségvállalást nem igénylő kifizetések rendjét a kötelezettséget vállaló szerv belső szabályzatában rögzíti.

53/A. §217 (1) A pénzügyi ellenjegyzőnek az Áht. 37. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi fedezet vizsgálata során arról kell meggyőződnie, hogy a tervezett kifizetési időpontokban megfelelő mennyiségű pénzeszköz (likvid fedezet) áll rendelkezésére. A Kormány egyedi határozatán alapuló, több év előirányzatait terhelő kötelezettségvállalás esetén a pénzügyi fedezetet külön vizsgálat nélkül biztosítottnak kell tekinteni, ha a 46. § (2) bekezdés b) pontja, valamint (3) és (4) bekezdése szerinti feltételek teljesülnek.

(2) Az Áht. 32. §-a szerinti előirányzatok terhére történő kötelezettségvállalás és az Áht. 36. § (2) bekezdése szerinti kötelezettségvállalás esetén a pénzügyi ellenjegyzés során kizárólag arról kell meggyőződni, hogy

a) a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat,

b)218 a több év előirányzatait terhelő kötelezettségvállalás esetén a költségvetési évet követő éveket terhelő összegekre a 46. § (2) bekezdés b) pontja, valamint a 46. § (3) és (4) bekezdése szerinti feltételek teljesülnek.

c)219

54. § (1)220

(2)221 A pénzügyi ellenjegyző a feladatai ellátásához szükség szerint szakértőt vehet igénybe.

(3)222 Ha a kötelezettségvállalás nem felel meg az Áht. 37. § (1) bekezdésében, illetve az 53/A. §-ában előírtaknak, a pénzügyi ellenjegyzőnek erről írásban tájékoztatnia kell a kötelezettségvállalót, a kötelezettséget vállaló szerv vezetőjét és gazdasági vezetőjét.

(4)223 Ha kötelezettséget vállaló szerv vezetője a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad a pénzügyi ellenjegyzésre, a pénzügyi ellenjegyző köteles annak eleget tenni, és e tényről az irányító szerv – a központi kezelésű előirányzat és a fejezeti kezelésű előirányzat nem költségvetési szervi formában működő kezelő szerve esetén az érintett fejezetet irányító szerv – vezetőjét, egyéb kötelezettséget vállaló szerv esetén a pénzellátást végző szerv vezetőjét haladéktalanul írásban értesíteni. Az irányító, illetve a pénzellátást végző szerv vezetője a tájékoztatás kézhezvételétől számított nyolc munkanapon belül – helyi önkormányzati, illetve helyi vagy országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv esetén, a képviselő-testület, illetve a közgyűlés soron következő ülésén – köteles megvizsgálni a bejelentést, és kezdeményezni az esetleges felelősségre vonást.

(5)224 Ha a kötelezettséget vállaló szervhez önkormányzati biztost jelöltek ki, a kötelezettségvállaláshoz – a kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző aláírása mellett – a biztos külön ellenjegyzése is szükséges.

(6)225 Ha a kötelezettséget vállaló szervhez költségvetési felügyelő került kirendelésre, a pénzügyi ellenjegyzőnek meg kell győződnie arról, hogy a költségvetési felügyelő az előzetes véleményezési jogát gyakorolhatta-e, ennek során az intézkedés végrehajtásának felfüggesztését nem javasolta. A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére nem kerülhet sor, míg az intézkedés véleményezésére nem biztosítottak lehetőséget vagy a költségvetési felügyelő az intézkedés felfüggesztésére vonatkozó javaslatát fenntartja, és az intézkedés 61/A. § (5) bekezdése szerinti jóváhagyására nem került sor.

55. § (1) A pénzügyi ellenjegyzést a kötelezettségvállalás dokumentumán a pénzügyi ellenjegyzés dátumának és a pénzügyi ellenjegyzés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni.

(2) A kötelezettséget vállaló szervnél a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére

a) a gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén – az e) pontban meghatározott kivétellel – a gazdasági vezető vagy az általa írásban kijelölt, a költségvetési szerv alkalmazásában álló személy,

b)226 a központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve esetén a 9. § (1), (6), (7) vagy (8) bekezdése szerinti szervezeti egység vezetője vagy az általa írásban kijelölt, a kötelezettséget vállaló szerv alkalmazásában álló személy, az 1/D. § (1) bekezdés b) pontja szerinti központi kezelésű előirányzat esetén a fejezetet irányító szerv vezetője által írásban kijelölt, a kezelő szerv alkalmazásában álló személy,

c)227 a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv esetén

ca) a 9. § (5) bekezdés a) pontja szerinti költségvetési szerv gazdasági vezetője vagy az általa e rendelet előírásainak megfelelően írásban kijelölt, a 9. § (5) bekezdés a) pontja szerinti költségvetési szerv alkalmazásában álló személy,

cb) a 9. § (5) bekezdés b) pontja szerint a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátására a kötelezettséget vállaló szerv vezetője által kijelölt, a kötelezettséget vállaló szerv alkalmazásában álló személy,

cc) a 9. § (5a) bekezdése szerinti önkormányzati hivatal esetén az önkormányzati hivatal vezetője által írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal alkalmazásában álló személy,

cd)228 a 9. § (5) bekezdés c) pontja szerinti költségvetési szerv gazdasági vezetője vagy az általa e rendelet előírásainak megfelelően írásban kijelölt, a 9. § (5) bekezdés c) pontja szerinti költségvetési szerv alkalmazásában álló személy,

d)229

e)230 az országgyűlési képviselőcsoportok és az országgyűlési képviselők részére megállapított külön törvény szerinti működési keret terhére vállalt kötelezettség esetén az országgyűlési képviselőcsoportnál gazdasági-pénzügyi feladatokat ellátó, vagy az Országgyűlés Hivatalánál foglalkoztatott személy,

f)231 az 52. § (6) bekezdése szerinti esetben az önkormányzati hivatal gazdasági vezetője vagy az általa írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő, gazdasági szervezettel nem rendelkező önkormányzati hivatal esetén a jegyző által írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő,

g)232 a helyi nemzetiségi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén az Áht. 6/C. § (2) bekezdés b) pontja szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatalának gazdasági vezetője vagy az általa írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő, gazdasági szervezettel nem rendelkező önkormányzati hivatal esetén a jegyző által írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő,

h) az országos nemzetiségi önkormányzat nevében vállalt kötelezettség esetén az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalának gazdasági vezetője vagy az általa írásban kijelölt, az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalának állományába tartozó köztisztviselő,

i)233 a társulás nevében vállalt kötelezettség esetén a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv gazdasági vezetője vagy az általa írásban kijelölt, a költségvetési szerv állományába tartozó személy, gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv esetén a költségvetési szerv vezetője által írásban kijelölt, a költségvetési szerv állományába tartozó személy,

j)234 a lebonyolító szerv számára rendelkezésre bocsátott összeg tekintetében a lebonyolító szerv gazdasági vezetője vagy az általa írásban kijelölt, a lebonyolító szerv állományába tartozó személy, és

k) a térségi fejlesztési tanács esetén a munkaszervezet gazdasági vezetője, ennek hiányában a munkaszervezet vezetője által írásban kijelölt, a munkaszervezet alkalmazottja

írásban jogosult.

(3)235 A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére feljogosított személynek a felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséggel, vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel kell rendelkeznie.

(4)236 Ha a kötelezettségvállalásra elektronikus aláírással ellátott dokumentumban kerül sor, a pénzügyi ellenjegyzés az e dokumentumnak a pénzügyi ellenjegyző legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával történő ellátásával is igazolható. A (2) bekezdés szerinti írásos kijelölés az arra jogosult legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával ellátott elektronikus dokumentumban is történhet.

56. § (1)237 A kötelezettségvállalást követően haladéktalanul gondoskodni kell annak az államháztartási számviteli kormányrendelet szerinti nyilvántartásba vételéről, ezáltal a kötelezettségvállalás értékéből – a 46. §-ban foglaltakkal összhangban – a költségvetési év és az azt követő éveket terhelő rész nyilvántartásba vételéről.

(2)238 A kötelezettségvállalás értékének meghatározásához számba kell venni az abból származó valamennyi fizetési kötelezettséget, még abban az esetben is, ha valamely fizetési kötelezettség bekövetkezése bizonytalan vagy külön jövőbeli nyilatkozattól függ. Ha a fizetési kötelezettség jövőbeni mértéke nem határozható meg pontosan, a körülmények és az előző évek tapasztalatainak gondos mérlegelése alapján az adott piaci, gazdasági, társadalmi körülmények között – az ésszerű gazdálkodás mellett – reális legmagasabb összegű kötelezettséget kell feltételezni. Határozatlan időre vállalt kötelezettség értékét a költségvetési évben és az azt követő három éven keresztül származó fizetési kötelezettségek összegeként kell meghatározni.

(3)239

(4)240

(5)241 Az Áht. 36. § (1) bekezdése szerinti más fizetési kötelezettségek esetén legkésőbb a teljesített kifizetésekkel egyidejűleg kell annak adatait és a kifizetés összegét az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba venni.

(6)242 A kötelezettségvállalás módosulása, meghiúsulása, megszűnése esetén haladéktalanul gondoskodni kell az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatok módosításáról.

56/A. §243 (1)244 Ha a központi költségvetési szerv 60 napja lejárt esedékességű, elismert tartozásállománya a költségvetési szerv módosított kiadási előirányzatai 10%-át, de legalább a százmillió forintot meghaladja, a költségvetési szerv vezetője a tartozásállomány felszámolására irányuló intézkedési tervet készít, amit az 5. mellékletben foglalt táblázat 4. sora szerinti adatszolgáltatással egyidejűleg továbbít a fejezetet irányító szerv vezetőjének. Az intézkedési tervet a fejezetet irányító szerv vezetője hagyja jóvá.

(2) A költségvetési szerv vezetője az (1) bekezdés szerinti intézkedési terv végrehajtásáról kéthavonta beszámol a fejezetet irányító szerv vezetőjének. A beszámolási kötelezettséget mindaddig teljesíteni kell, amíg az (1) bekezdésben meghatározott mértékű tartozásállomány fennáll.

(3) Ha

a)245 a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv 60 napja lejárt esedékességű, elismert tartozásállománya a költségvetési szerv módosított kiadási előirányzatai 20%-át, de legalább az egymilliárd forintot meghaladja vagy

b) az (1) bekezdés szerinti intézkedési terv jóváhagyását követő hat hónapon belül a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv tartozásállománya nem csökken az (1) bekezdésben meghatározott mérték alá,

a fejezetet irányító szerv vezetője jelentést készít a Kormány soron következő ülésére.

(4) A (3) bekezdés szerinti jelentésben a fejezetet irányító szerv vezetője beszámol a tartozásállomány kialakulásához vezető okokról, a tartozásállomány felszámolása érdekében elfogadott intézkedési terv tartalmáról, végrehajtásáról és a tartozásállomány felszámolására irányuló további intézkedésekről.

57. § (1) A teljesítés igazolása során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni és igazolni kell a kiadások teljesítésének jogosságát, összegszerűségét, ellenszolgáltatást is magában foglaló kötelezettségvállalás esetében – ha a kifizetés vagy annak egy része az ellenszolgáltatás teljesítését követően esedékes – annak teljesítését.

(2) A kötelezettséget vállaló szerv belső szabályzatában előírhatja a bevételek meghatározott körére nézve is a teljesítés igazolásának kötelezettségét.

(3)246 A teljesítést az igazolás dátumának és a teljesítés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. Az 53. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek esetén a teljesítésigazolást nem kell elvégezni, kivéve, ha a kötelezettségvállaló szerv belső szabályzata azt kifejezetten előírja.

(4)247 A teljesítés igazolására a kötelezettségvállaló vagy az általa – az adott kötelezettségvállaláshoz vagy a kötelezettségvállalások előre meghatározott csoportjaihoz kapcsolódóan – írásban kijelölt személy jogosult.

(5)248 Ha a teljesítés igazolásának alapjául szolgáló okmány elektronikusan áll rendelkezésre, a teljesítés e dokumentumnak a teljesítésigazoló legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával történő ellátásával is igazolható. A (4) bekezdés szerinti írásos kijelölés a kötelezettségvállaló legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával ellátott elektronikus dokumentumban is történhet.

58. § (1) Kifizetések esetén a teljesítés igazolása alapján – az 57. § (3) bekezdése szerinti esetben annak hiányában is – az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy a megelőző ügymenetben az Áht., az államháztartási számviteli kormányrendelet és e rendelet előírásait, továbbá a belső szabályzatokban foglaltakat megtartották-e.

(2) Ha az érvényesítő az (1) bekezdésben megjelölt jogszabályok, szabályzatok megsértését tapasztalja, köteles ezt jelezni az utalványozónak. Az érvényesítés nem tagadható meg, ha ezt követően az utalványozó erre írásban utasítja. A további eljárásra az 54. § (4) bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni.

(3) Az érvényesítés az 59. § (2) bekezdése szerinti okmány utalványozása előtt történik. Az érvényesítésnek tartalmaznia kell az érvényesítésre utaló megjelölést és az érvényesítő keltezéssel ellátott aláírását.

(4) Az érvényesítésre jogosult személyekre, azok kijelölésére – az (5) bekezdésben foglalt kiegészítéssel – az 55. § (2) bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni. Az érvényesítési feladatokat ellátó személynek az 55. § (3) bekezdése szerinti végzettséggel kell rendelkeznie.

(5) Az európai uniós forrásból biztosított költségvetési támogatások esetén a közreműködő szervezet alkalmazásában álló személy is megbízható az érvényesítési feladatok ellátására. A megbízást írásba kell foglalni.

(6)249 Ha az utalványozás elrendelésére elektronikus dokumentumban kerül sor, az írásos érvényesítés az utalványrendeletnek az érvényesítő legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával történő ellátásával is igazolható. A (4) és (5) bekezdés szerinti írásos kijelölés, megbízás az arra jogosult legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával ellátott elektronikus dokumentumban is történhet.

59. § (1)250 Jogszabályban meghatározott kivétellel az utalványozásra jogosult személyekre, azok kijelölésére, a kijelölés módjára – az (1a) és (1b) bekezdésben meghatározott kivétellel – az 52. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni.

(1a)251 Az 1/D. § (1) bekezdés b) pontja szerinti központi kezelésű előirányzat esetén utalványozásra a fejezetet irányító szerv vezetője által írásban kijelölt, a kezelő szerv alkalmazásában álló személy jogosult.

(1b)252 A kiadások utalványozása az érvényesített okmány alapján történik. A bevételek utalványozására – ha az utalványozás a (4) bekezdésre figyelemmel szükséges, és a kötelezettséget vállaló szerv az 57. § (2) bekezdése alapján előírta a teljesítés igazolását – a teljesítés igazolását követően kerülhet sor.

(2)253 Utalványozni készpénzes fizetési mód esetén az érvényesített pénztárbizonylatra rávezetett, más esetben külön írásbeli rendelkezéssel lehet. A külön írásbeli rendelkezés az érvényesítő és az utalványozó legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával ellátott elektronikus dokumentumban is történhet.

(3) A külön írásbeli rendelkezésen fel kell tüntetni

a) az „utalvány” szót,

b) a költségvetési évet,

c) a befizető, kedvezményezett megnevezését, címét,

d) a fizetés időpontját, módját, összegét, devizanemét,

e)254 a bevétel, kiadás egységes rovatrend és kormányzati funkció szerinti számát, a terheléssel, jóváírással (kifizetéssel, bevételezéssel) érintett pénzeszköz államháztartási számviteli kormányrendelet szerinti könyvviteli számlájának számát,

f) a kötelezettségvállalás nyilvántartási számát,

g)255 az utalványozó keltezéssel ellátott aláírását, elektronikus utalványrendelet esetén a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírását, és

h) az 58. § (3) bekezdése szerinti érvényesítést.

(4) A bevételi és kiadási pénztárbizonylatra rávezetett rendelkezésen a (3) bekezdés szerinti adatokat kell feltüntetni azzal, hogy az okmányon már szereplő adatokat nem kell megismételni.

(5) Nem kell utalványozni

a)256 a közigazgatási hatósági határozaton alapuló, az egységes rovatrend B3. Közhatalmi bevételek rovatain elszámolandó költségvetési bevételek beszedését, az egységes rovatrend B401. Készletértékesítés ellenértéke, B402. Szolgáltatások ellenértéke, B403. Közvetített szolgáltatások ellenértéke és B406. Kiszámlázott általános forgalmi adó rovatain elszámolandó költségvetési bevételeket,

b)257 a fizetési számla vezetésével és az azon végzett műveletekkel kapcsolatban a számlavezető által felszámított díjakkal, költségekkel kapcsolatos költségvetési kiadásokat és kamatbevételeket,

c)258 az egységes rovatrend B813. Maradvány igénybevétele rovatain elszámolandó finanszírozási bevételek teljesítését, és

d) a fedezetkezelői számláról, valamint – a fedezetkezelői számlára történő átutalás esetén – az építtetői fedezetbiztosítási számláról történő kifizetéseket.

(6)259

60. § (1) A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel.

(2)260 Kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója, vagy maga javára látná el.

(3)261 A kötelezettséget vállaló szerv a kötelezettségvállalásra, pénzügyi ellenjegyzésre, teljesítés igazolására, érvényesítésre, utalványozásra jogosult személyekről és aláírás-mintájukról – elektronikus aláírás alkalmazása esetén a használt tanúsítványokról és az elektronikus aláíráshoz kapcsolódó tanúsítvány nyilvános adatairól – a belső szabályzatában foglaltak szerint naprakész nyilvántartást vezet.

61. § (1)262 Költségvetési felügyelői megbízás annak a természetes személynek adható, aki a felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséggel és a kijelölés évét megelőző tíz évben legalább hároméves költségvetési gyakorlattal rendelkezik, továbbá írásban nyilatkozik arról, hogy a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kizáró okok a tekintetében nem állnak fenn.

(2)263 A Kormány irányítása alá tartozó fejezetet irányító szervnél, a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervnél, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervénél (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: kijelölt szerv) nem lehet költségvetési felügyelő az a természetes személy, aki

a) a kijelölt szervvel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll,

b) a kijelölést megelőző három évben a kijelölt szervnél foglalkoztatásra irányuló, illetve rendszeres vagy tartós megbízási, vállalkozási jogviszonyban állt, vagy

c) a kijelölt szervnél döntéshozói, kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, teljesítés igazolói, utalványozási, érvényesítési jogkörrel felruházott személy közeli hozzátartozója.

(3)264 Az állam legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társaságnál (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: állami tulajdonú gazdasági társaság) nem lehet költségvetési felügyelő az a természetes személy, aki

a) az állami tulajdonú gazdasági társaság tekintetében tulajdonosi joggyakorlóként vagy megbízáson alapuló meghatalmazás alapján eljáró szervnél foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll, az állami tulajdonú gazdasági társasággal rendszeres vagy tartós megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban áll, az állami tulajdonú gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottsági tagja,

b) a kijelölést megelőző három évben az állami tulajdonú gazdasági társaság tekintetében tulajdonosi joggyakorlóként vagy megbízáson alapuló meghatalmazás alapján eljáró szervnél foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban állt, az állami tulajdonú gazdasági társasággal rendszeres vagy tartós megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban állt, az állami tulajdonú gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottsági tagja volt, vagy

c) az állami tulajdonú gazdasági társaságnál döntéshozói jogkörrel felruházott vagy pénzügyi-gazdasági feladatokat ellátó személy közeli hozzátartozója.

(4)265 A költségvetési felügyelőt az államháztartásért felelős miniszter megbízólevéllel látja el, amely tartalmazza

a) a kijelölt szerv, az állami tulajdonú gazdasági társaság megnevezését,

b)266 annak megjelölését, hogy a megbízatás a 61/A. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkör ellátására vonatkozik,

c)267 a költségvetési felügyelő nevét és

d) a megbízatás időtartamát.

61/A. §268 (1)269 A költségvetési felügyelő a kijelölt szerv tekintetében

a) előzetesen véleményezi

aa) a kijelölt szerv 13. § (2) és (3) bekezdése szerinti szabályzatait,

ab) a kötelezettségvállalásra irányuló eljárásokat,

ac) a tervezéssel, gazdálkodással és beszámolással összefüggő intézkedéseket,

b) szükség esetén javaslatot tesz, ajánlást fogalmaz meg a belső információáramlások, gazdálkodási folyamatok, érdekeltségi rendszerek átalakítására, továbbá a szakmai szabályozással összefüggésben, amelyre a kijelölt szerv vezetője a javaslat, ajánlás kézhezvételétől számított harminc napon belül írásban véleményt nyilvánít,

c) véleményezi az 56/A. § (1) bekezdése szerinti intézkedési tervet, ellenőrzi annak végrehajtását, és tájékoztatja a fejezetet irányító szervet, ha az intézkedési tervben foglaltak megvalósulását veszélyeztetve látja, és

d) ellenőrzi a kijelölt szerv részére egyedi kormánydöntés alapján biztosított forrás felhasználását.

(2) Az (1) bekezdés a) pont ac) alpontja alkalmazásában tervezéssel, gazdálkodással, beszámolással összefüggő intézkedés

a) a bevétel beszedésére irányuló intézkedés,

b)270 a kijelölt szerv elemi költségvetése, maradvány-elszámolása,

c)271 a költségvetési felügyelő által előre meghatározott körben az előirányzatok módosítására, átcsoportosítására irányuló intézkedés,

d) az elrendelt zárolás végrehajtására irányuló intézkedés,

e) a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból többletforrás biztosítására irányuló igény,

f) a 130. § (3) bekezdése szerinti előrehozásra irányuló kérelem, és

g) az eszközök értékesítésére és selejtezésére irányuló intézkedés.

(3)272 A költségvetési felügyelő az állami tulajdonú gazdasági társaság tekintetében előzetesen véleményezi a társaságnak nyújtott költségvetési támogatások felhasználásával összefüggő intézkedéseket.

(4)273 A költségvetési felügyelő jogosult a kijelölt szerv, illetve az állami tulajdonú gazdasági társaság tekintetében érvényes titoktartási követelmények szerinti nyilatkozatok megtételét követően a kijelölt szerv kezelésében lévő, közpénz felhasználásával összefüggő adatot, illetve az állami tulajdonú gazdasági társaság számára nyújtott költségvetési támogatások felhasználásával összefüggő adatot – ideértve az üzleti vagy más titoknak minősülő adatokat is – megismerni, az azokat tartalmazó iratokba vagy egyéb adathordozókba betekinteni. A költségvetési felügyelő minősített adatot kizárólag a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott személyi biztonsági feltételek teljesülése esetén ismerhet meg. A nemzetbiztonsági szolgálatoknál folytatott tevékenysége során a költségvetési felügyelő nem ismerheti meg azokat az adatokat, amelyek a titkos információgyűjtés során keletkezett információra, forrására vagy az alkalmazott titkos információgyűjtő módszer konkrét jellegére utalnak.

(5)274 A költségvetési felügyelő az (1) bekezdés a) pont ab) és ac) alpontjában és a (3) bekezdésben meghatározott intézkedések tekintetében a kijelölt szerv vezetőjénél, illetve az állami tulajdonú gazdasági társaság vezető tisztségviselőjénél kifogással élhet. A kifogással egyidejűleg a költségvetési felügyelő indokolt javaslatot készít, amit a kijelölt szerv esetén annak vezetőjének, állami tulajdonú gazdasági társaság esetén az állami tulajdonú gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének haladéktalanul megküld. A kifogásolt intézkedés az államháztartásért felelős miniszter (6) bekezdés szerinti jóváhagyásáig vagy a kifogásnak a költségvetési felügyelő általi visszavonásáig nem hajtható végre.

(6)275 A kifogás eredménytelensége esetén a költségvetési felügyelő az indokolt javaslatot megküldi a kijelölt szerv esetén a fejezetet irányító szerv vezetőjének és az államháztartásért felelős miniszternek, állami tulajdonú gazdasági társaság esetén az állami tulajdonú gazdasági társaság tekintetében tulajdonosi joggyakorlóként eljáró szerv vezetőjének. A kifogásolt intézkedés az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyása esetén hajtható végre.

(7)276 Az 56/A. § (1) bekezdése szerinti esetben az intézkedési tervet a fejezetet irányító szerv vezetőjének történő továbbítás előtt a költségvetési felügyelőnek kell megküldeni. A költségvetési felügyelő az intézkedési terv kézhezvételét követő 3 napon belül jelzi a kijelölt szerv vezetőjének az intézkedési tervvel kapcsolatos javaslatait. Ha a kijelölt szerv vezetője a költségvetési felügyelő javaslataival nem ért egyet, a kijelölt szerv vezetője az intézkedési tervet a költségvetési felügyelő észrevételeivel együtt továbbítja a fejezetet irányító szerv vezetőjének.

61/B. §277 (1)278 A költségvetési felügyelő munkájához a Kincstár, a kijelölt szerv és az állami tulajdonú gazdasági társaság rendelkezésre bocsátja a 61/A. § szerinti intézkedések dokumentumait, az arra vonatkozó összefoglaló, és a különböző adatbázisokból, nyilvántartásokból rendelkezésre álló részletes adatokat, elkészíti a költségvetési felügyelő által kért dokumentumokat.

(2)279 A 61/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti intézkedések dokumentumait azok tervezett kiadmányozását – e rendelet szabályai szerint előzetes pénzügyi ellenjegyzést igénylő intézkedés esetén annak pénzügyi ellenjegyzését –, a 61/A. § (3) bekezdése szerinti intézkedések dokumentumait a tervezett intézkedések megtételét legalább három munkanappal megelőzően meg kell küldeni a költségvetési felügyelőnek. Ha a költségvetési felügyelő a kézhezvételtől számított három munkanapon belül a megküldött dokumentumokkal kapcsolatban nem nyilatkozik, az intézkedés megtételére sor kerülhet.

(3)280 A költségvetési felügyelő elhelyezéséhez szükséges feltételeket a kijelölt szerv, illetve az állami tulajdonú gazdasági társaság biztosítja.

(4)281 A költségvetési felügyelő működésével összefüggő kiadásokat az államháztartásért felelős miniszter irányítása alatt álló fejezetben kell biztosítani.

61/C. §282 (1)283 A költségvetési felügyelő tevékenységéről havonta írásban beszámol az államháztartásért felelős miniszternek, valamint kijelölt szerv esetén a fejezetet irányító szerv vezetőjének, állami tulajdonú gazdasági társaság esetén az állami tulajdonú gazdasági társaság tulajdonosi joggyakorlójának.

(2)284 Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a költségvetési felügyelő az államháztartásért felelős miniszter felhívására is köteles a tevékenységéről beszámolni.

(3)285

61/D. §286

V. Fejezet

A GAZDÁLKODÁS SAJÁTOS SZABÁLYAI

61/E. §288 A központosított bevételt beszedő költségvetési szerv rendelkezési joga a központosított beszedési számla tekintetében a tévesen befizetett összegnek a befizető részére történő visszafizetésére vagy más központosított beszedési számlára történő átutalására, illetve a befizetőnek más okból visszajáró összeg visszautalására terjed ki.

62. §290 (1)291 A központosított illetményszámfejtés keretében

a) a személyi juttatások számfejtése,

b) az adók és járulékok megállapítása,

c)292 a személyi jövedelemadózással összefüggő foglalkoztatói, kifizetői feladatok ellátása, valamint az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 16. § (1) bekezdése és 1. melléklet 3. pontja szerint teljesített biztosítotti bejelentések és az Art. 50. § (1) és (2) bekezdése, valamint 56. § (1) bekezdése szerinti bevallások elkészítése,

d)293 a személyi juttatásokat terhelő levonások, letiltások, közvetlen bírósági felhívások érvényesítése, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári számlákat érintő fizetési kötelezettségek megállapítása,

e) a társadalombiztosítási kifizetőhelyi feladatok ellátása, az ezzel kapcsolatos nyilvántartások vezetése,

f)294 a nettó finanszírozáshoz szükséges adatszolgáltatások teljesítése és

g) a foglalkoztatót terhelő munkaügyi statisztikai és más adatszolgáltatások teljesítése

a Kincstár által biztosított számítógépes programon (a továbbiakban: illetményszámfejtő program) keresztül valósul meg.

(2) A személyi juttatások számfejtése nem terjed ki a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 8.19. pont b) alpontja szerinti adómentes reprezentációs és üzleti ajándék kiadásokra.

62/A. §295 (1) A foglalkoztató a központosított illetményszámfejtéssel és a foglalkoztatót terhelő munkaügyi statisztikai és más adatszolgáltatások teljesítésével összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségét – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik – a Kincstár számára az illetményszámfejtő programon keresztül teljesíti.

(2)296 A foglalkoztató

a)297

b) a korábbi jogviszonyból eredő tartozásra vonatkozó igazolást,

c)298 az egyéni járulék és a személyi jövedelemadó megállapításához kapcsolódóan a foglalkoztatóval foglalkoztatási jogviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók, illetve jogszabály alapján biztosítottnak minősülő olyan természetes személyek nyilatkozatát, akiknek vagy akikhez kapcsolódóan a biztosítási jogviszonnyal összefüggésben a foglalkoztató kifizetést teljesít (a továbbiakban együtt: foglalkoztatott), valamint a foglalkoztatót terhelő közterheket befolyásoló nyilatkozatokat,

d) – ha azt a foglalkoztatott átadta – az adó-adatlapot,

e)299 a személyi juttatásból történő levonások, letiltások, közvetlen bírósági felhívások dokumentumait az olyan levonások kivételével, amelyek jogosultja a foglalkoztató, valamint

f)300

g) a társadalombiztosítási kifizetőhelyi feladatok ellátásához szükséges iratokat

h)301 a nyugdíjban, illetve korhatár előtti ellátásban részesülő foglalkoztatott az illetékes nyugdíjfolyósító szervtől, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülők rehabilitációs szervtől kapott határozatát (rehabilitációs kártya), a rokkantsági ellátást, rehabilitációs ellátást megállapító szerv határozatát, valamint a külföldi illetékesség adatait igazoló dokumentumokat

a megküldött dokumentumok összesítő jegyzékével együtt az elektronikusan rendelkezésre álló dokumentumokat elektronikus úton küldi meg, az elektronikusan rendelkezésre nem álló dokumentumokat papír alapon vagy digitalizálva, elektronikusan hitelesítve, elektronikus úton küldi meg a Kincstárnak legkésőbb az azok beérkezését, átvételét követő harmadik munkanapig.

(3)302 A foglalkoztató által megküldött levonást, letiltást, közvetlen bírósági felhívást a Kincstár a számfejtésben érvényesíti, vagy ha a levonás, letiltás, közvetlen bírósági felhívás érvényesítése akadályba ütközik, erről haladéktalanul értesíti a foglalkoztatót.

(4)–(6)303

62/B. §304 (1) Az illetményszámfejtő programban a foglalkoztató egyedi adatrögzítés vagy a Kincstár által meghatározott tartalom és struktúra szerinti csoportos adatátadás útján rögzíti

a) a biztosítotti bejelentéshez és az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentéséhez szükséges adatokat,

b) a foglalkoztatott alkalmazási okiratainak adatait, azok adatváltozásait és ehhez kapcsolódóan a személyi jövedelemadó és a járulékfizetési kötelezettség megállapítására, valamint foglalkoztatási jogviszony esetén a korábbi jogviszonyra vonatkozó adatokat,

c)305 az illetmény- és egészségbiztosítási pénzbeli ellátások számfejtéséhez szükséges, alakilag, tartalmilag jogszabálynak megfelelően kitöltött okmányok, bizonylatok adatait és mindezek adatváltozásait,

d) a jogviszony megszűnése esetén a jogviszony megszűnéséhez vagy megszüntetéséhez, az okirat előállításához és a kapcsolódó elszámoláshoz szükséges adatokat, valamint

e) az olyan levonásokat, amelyek jogosultja a foglalkoztató.

(2) A foglalkoztató

a) a foglalkoztatott munkából való távolmaradását a számfejtést befolyásoló munkaidő nyilvántartás vezetéséhez kötődően,

b) a mozgóbért annak felmerülésekor

az illetményszámfejtő programban rögzíti úgy, hogy az annak a hónapnak a számfejtése keretében figyelembe vehető legyen, amely hónapra tekintettel a személyi juttatás kifizetésre kerül (a továbbiakban: tárgyhavi számfejtés.)

(3) Ha a tárgyhavi számfejtést követően bekövetkező ok miatt a korábbi számfejtés módosítása szükséges, ennek tényéről a következő havi számfejtés időpontjáig a foglalkoztató tájékoztatja a foglalkoztatottat. A különbözetet legkésőbb a tárgyhót követő hónap személyi juttatásaival egyidejűleg kell számfejteni.

(4) Jogalap nélküli kifizetés esetén a jogszabály, a végrehajtható okirat vagy a foglalkoztatott hozzájárulása alapján történő levonásról – ha az más módon nem térült meg és személyi juttatás számfejtésére még sor kerül – a foglalkoztató írásban tájékoztatja a Kincstárt. A levonást a Kincstár érvényesíti.

(5)306 A foglalkoztató az Art. 16. § (1) bekezdése és 1. melléklet 3. pontja szerinti, a foglalkoztatottak bejelentésével kapcsolatos kötelezettségét és az Art. 50. § (1) és (2) bekezdése szerinti, a személyi juttatásokat terhelő, továbbá azokkal összefüggésben felmerülő, az állami adó- és vámhatóság felé teljesítendő bevallási kötelezettségét és azok önellenőrzését a Kincstár útján teljesíti.

(6)307 A költségvetési szerv átalakítása során megvalósuló feladatátadás folytán új költségvetési szervhez kerülő foglalkoztatottak tekintetében a feladatátadást megelőző időszakra benyújtott adóbevallások önellenőrzésére kizárólag a feladatot átvevő foglalkoztató jogosult.

62/C. §308 (1)309 A jogszabályban, illetve az alapján a foglalkoztató által meghatározott bérfizetési napon kifizetésre kerülő személyi juttatások bruttó összegét, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások, a baleseti táppénz és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának összegét, az apákat megillető távolléti díjat és az azokat terhelő levonásokat a Kincstár a tárgyhavi számfejtés keretében – a foglalkoztató által a 62/B. § alapján rögzített adatok alapulvételével – a tárgyhónap utolsó munkanapján állapítja meg.

(1a)310 Amennyiben a bérfizetési határidőket megelőző munkaszüneti napok száma miatt a bérfizetési határidők biztonsággal nem tarthatóak, a tárgyhavi számfejtésre az (1) bekezdésben meghatározott időpontnál legfeljebb 3 munkanappal korábban is sor kerülhet, amelyről a Kincstár az azt megelőző tizenötödik napig tájékoztatja a foglalkoztatót.

(2)311 Az egységes rovatrend K1101. Törvény szerinti illetmények, munkabérek rovaton kívüli személyi juttatások adatait az illetményszámfejtő programban – a Kincstárral kötött eltérő megállapodás hiányában – a foglalkoztató a tárgyhónap utolsó munkanapjáig rögzíti és állapítja meg a kifizetésre kerülő személyi juttatások bruttó összegét, valamint az azokat terhelő levonásokat.

(3)312 A jogszabályban, illetve az alapján a foglalkoztató által meghatározott bérfizetési naptól eltérő időpontban történő kifizetés érdekében történő számfejtésre

a) jogszabályban előírt esetben,

b) a foglalkoztatott érdekeinek biztosítása céljából,

c) a korábbi számfejtés módosítása miatt, vagy

d) a társadalombiztosítás pénzbeli ellátásainak számfejtése céljából

kerülhet sor.

62/D. §313 (1)314 A Kincstár a személyi juttatások kifizetése teljesítéséhez

a) az államháztartási számviteli kormányrendelet szerinti elszámoláshoz szükséges adattartalmú, rovatonként legyűjtött fizetési jegyzék összesítőt és levonási összesítőt,

b) foglalkoztatottankénti fizetési jegyzéket és

c) az átutaláshoz szükséges adatállományt

készít, amelyet legkésőbb a jogszabályban meghatározott bérfizetési napot megelőző munkanapig elektronikus úton megküld a foglalkoztatónak és – az államháztartás önkormányzati alrendszerében – a kifizetést teljesítő szervnek is (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: kifizető).

(2)315 A kifizető

a)316

b)317 átutalja a kifizetendő személyi juttatásokat és levonásokat,

c) intézkedik a társadalombiztosítás pénzbeli ellátásainak kifizetéséről, és

d)318 a fizetési jegyzék egy példányát átadja a foglalkoztatottnak,.

(3)319 Ha a foglalkoztatott a fizetési jegyzék adatai alapján a számfejtés helyességét vitatja, arról a foglalkoztató haladéktalanul írásban tájékoztatja a Kincstárt. A Kincstár legkésőbb a tárgyhavi számfejtés zárását követő hónap utolsó munkanapjáig kivizsgálja a foglalkoztató által jelzett hibát, eltérést, indokolt esetben javítja az adatokat és pótolja az esetleges hiányosságokat.

(4)320 A (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti kötelezettségét a kifizető oly módon teljesíti, hogy az átutalására vonatkozó – a fizetési számlája terhére teljesítendő, az illetményszámfejtő programban előkészített – csoportos átutalási megbízást benyújtja a Kincstárnak, illetve a fizetési számláját vezető hitelintézetnek. E rendelkezéstől a központi költségvetési szerv foglalkoztató kivételével a Kincstárral kötött megállapodás eltérően rendelkezhet.

(5)321 A helyi önkormányzat és a társulás esetében a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott levonást – a (4) bekezdéstől eltérően – a Kincstár a nettó finanszírozás keretében megállapított forgótőke terhére teljesíti.

(6)322 A Kincstár a havi és az egyidejűleg megküldött önrevízióra vonatkozó adóbevallásokból az illetményszámfejtő programmal előállított adatszolgáltatások alapján a személyi juttatásokat terhelő és az azokkal összefüggésben felmerült közterhek befizetését az államháztartás központi alrendszerébe tartozó foglalkoztató fizetési számlájának megterhelésével, a helyi önkormányzat a nettó finanszírozás keretében teljesíti. A társulás és az általa irányított költségvetési szerv közterheit a Kincstár a társulás székhelye szerinti önkormányzat nettó finanszírozása keretében teljesíti.

(7)323 A kifizető ez irányú döntése esetén a Kincstár a fizetési jegyzékek elektronikus úton történő közléséhez informatikai felületet biztosít, amelyen keresztül a foglalkoztatott az illetményszámfejtő programban előállított fizetési jegyzéket elektronikus formában elérheti.

62/E. §324 (1)325 A Kincstár a személyi juttatások, az adók és a járulékok felhasználásáról az államháztartási számviteli kormányrendelet számviteli elszámolásainak megfelelően könyvelési értesítőt készít, amelyet tárgyhavi számfejtésnél a tárgyhónapot követő hónap ötödik munkanapjáig, a 62/C. § (3) bekezdése szerinti esetben a számfejtés napi zárását követő munkanapon elektronikus úton a foglalkoztató rendelkezésére bocsát.

(2)326 Ha az államháztartási számviteli kormányrendelet 44. § (5) bekezdése szerinti egyeztetés alapján a foglalkoztató megállapítja, hogy a könyvelési értesítő hibás adatot tartalmaz, a Kincstár a foglalkoztató tájékoztatása alapján, annak megalapozottsága esetén helyesbítő könyvelési értesítőt készít és elektronikus úton küld meg a foglalkoztató részére. A foglalkoztató által jelzett hiba, eltérés kivizsgálására és javítására, valamint az esetleges hiányosságok pótolására a 62/D. § (3) bekezdését kell alkalmazni. Az adóbevallás hibás, hiányos vagy késedelmes teljesítéséből eredő felelősség azt terheli, akinek a tevékenységében az azt kiváltó ok felmerült.

62/F. §327 A Kincstár ellátja a társadalombiztosítási kifizetőhely jogszabályban meghatározott feladatait. E feladatok tekintetében a Kincstár jogszabályban meghatározott hatósági hatáskört gyakorol.

62/G. §328 A Kincstár a jogviszony megszüntetésére vagy megszűnésének megállapítására vonatkozó foglalkoztatói intézkedés alapján végelszámolást készít, és azt, továbbá a foglalkoztatotti jogviszonyra vonatkozóan jogszabályban előírt igazolásokat a jogviszony megszüntetésének vagy megszűnésének időpontjához igazodóan, amennyiben a papíralapú megküldést jogszabályi előírás nem indokolja elektronikus úton megküldi a foglalkoztatónak.

62/H. §329 (1)330 A Kincstár a személyi jövedelemadó megállapításával kapcsolatos feladatok ellátása keretében elkészíti az adóévet követő év január 31-én jogviszonyban álló foglalkoztatottaknak az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet szerinti összesített igazolását.

(2)331 A Kincstár az általa készített, az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet szerinti összesített igazolást a foglalkoztatott részére történő átadására jogszabályban meghatározott határnapot megelőző ötödik munkanapig elektronikus úton átadja a foglalkoztatónak.

(3)332 A Kincstár az általa készített, az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet szerinti összesített igazolást az annak foglalkoztatott részére történő átadására jogszabályban meghatározott határnapot megelőző ötödik munkanapig megelőzően elektronikus úton átadja a foglalkoztatónak.

62/I. §333 (1)334 A központosított illetményszámfejtési körbe tartozó foglalkoztató jogszabályban meghatározott, központosított illetményszámfejtést érintő statisztikai és egyéb adatszolgáltatásait a Kincstár teljesíti. Az adatszolgáltatásokat a Kincstár elektronikus úton a foglalkoztatónak is megküldi.

(2) A Kincstár a központi statisztikai információs rendszerben szereplő foglalkoztató vonatkozásában a tárgyhavi számfejtés adataival megfelelően aktualizált adatbázisból – személyes adatot nem tartalmazó – statisztikai létszám- és bérgazdálkodási információs rendszert működtet és abból jogszabályban meghatározott rendszerességgel a foglalkoztató és annak irányító szerve, esetenként az államháztartásért felelős miniszter részére adatszolgáltatást teljesít.

63. § (1) A költségvetési szerv a kezelt állami vagyont magáncélra igénybe vevő számára köteles térítést előírni a felhasználás, igénybevétel alapján felmerült közvetlen és közvetett költségek figyelembevételével.

(2) A költségek és a térítés megállapításának rendjét belső szabályzatban kell rögzíteni.

64. § (1) A vállalkozási maradványt az államháztartási számviteli kormányrendeletben foglaltak szerint kell megállapítani.

(2)–(3)335

65. §336

VI. Fejezet337

A TÁMOGATÁSOK

65. §339 A támogatási döntés meghozatalának feltétele, hogy a támogatás nem minősül az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. Korm. rendelet 2. § 1. pontja szerinti állami támogatásnak vagy a támogatás biztosítására az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal összhangban kerül sor.

65/A. §341 (1)342 Ha jogszabály – a központi költségvetés Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított költségvetési támogatások esetén jogszabály vagy a Kormány határozata – a támogatás biztosításának módjáról nem rendelkezik, arról

a) a központi költségvetés Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított költségvetési támogatások esetén támogatói okiratot kell kibocsátani,

b)343 az a) ponttól eltérő más esetben

ba) ötmilliárd forintot el nem érő összegű költségvetési támogatás esetén támogatói okiratot kell kibocsátani,

bb) ötmilliárd forintot elérő vagy azt meghaladó összegű költségvetési támogatás esetén hatósági szerződésnek nem minősülő támogatási szerződésben kell megállapodni a kedvezményezettel.

(2) Ha a támogató a támogatási szerződés megkötésének feltételéül közbeszerzési eljárás megindítását vagy más egyéb feltétel teljesítését írta elő, a támogatási szerződés hatálya e feltétel teljesítésével áll be.

(3) Ha a támogatás biztosítására fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítással kerül sor, a támogatási szerződésre az Áht. 33. § (4) bekezdése szerinti megállapodás e rendeletben meghatározott tartalmi és formai követelményeit is alkalmazni kell.

65/B. §344 (1) A támogatási szerződés csak abban az esetben módosítható, ha a támogatott tevékenység az így módosított feltételekkel is támogatható lett volna.

(2) A támogatott tevékenység megvalósítását a kedvezményezett másra átruházhatja, ha az új kedvezményezett a korábbi kedvezményezettre meghatározott feltételeknek megfelel és ahhoz a támogató előzetesen hozzájárul. Nem kell a támogató hozzájárulása, ha a kedvezményezett személyében beálló változás jogszabályon alapul.

65/C. §346 (1) Az Áht. 49. §-a szerinti lebonyolító szervvel a fejezetet irányító szerv megállapodást köt. A megállapodásban rögzíteni kell az e rendeletben foglalt kötelezettségek megtartását biztosító feltételeket, így különösen a feladat konkrét meghatározását, a felhasználás határidejét, valamint az elszámolással kapcsolatos szabályokat.

(2) A fejezetet irányító szerv a lebonyolítás céljából a Kincstárnál vezetett lebonyolítási számlára átutalja a megállapodásban meghatározott feladatok ellátásához szükséges összeget, amely felett a lebonyolító szerv rendelkezik. A lebonyolítási számla kizárólag a költségvetési támogatások kifizetésére vehető igénybe.

(3) A lebonyolítás céljából rendelkezésre bocsátott összeg felhasználására nézve elkülönített nyilvántartást kell előírni a lebonyolító szerv számára.

(4) A lebonyolító szerv további lebonyolító szervet nem bízhat meg, a lebonyolítási számla feletti rendelkezési jogát nem ruházhatja át.

(5) A feladat elvégzésének határidejét követően a lebonyolító szerv a lebonyolítás céljából rendelkezésére bocsátott összeggel elszámol. Az elszámolás során a lebonyolítási számla egyenlegét, továbbá a lebonyolítás céljából rendelkezésre bocsátott, nem rendeltetésszerűen felhasznált összeget vissza kell utalni a forrást biztosító fizetési számlára.

65/D. §347 Az Áht. 49. §-a szerinti közreműködő szervezet az európai uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatás esetén a támogató képviseletében jár el. A közreműködő szervezet képviseleti joga jogszabályon alapul, a képviselet terjedelmét a fejezetet irányító szerv és a közreműködő szervezet között megkötött megállapodásban kell meghatározni.

66. § (1)349 A pályázati úton nyújtott támogatás esetén a támogatási igény formája pályázat. Pályázatot pályázati kiírás alapján lehet benyújtani. A pályázati kiírást a támogató internetes honlapján és az általa szükségesnek tartott egyéb helyen teszi közzé.

(2) A pályázati kiírás tartalmazza

1. a pályázat címét és célját,

2. a támogató megnevezését,

3. a pályázat benyújtására jogosult és – szükség szerint – a pályázatból kizárt természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek meghatározását,

4. a pályázat tartalmi és formai követelményeit, nem elektronikus kapcsolattartás esetén a benyújtandó pályázatok példányszámát,

5. a támogató rendelkezésére álló forrás megnevezését és összegét,

6. a költségvetési támogatásból elszámolható és el nem számolható költségek körét,

7. szükség szerint az elnyerhető költségvetési támogatás mértékének alsó és felső határát,

8. több részletben történő folyósítás lehetőségét,

9. a maximális támogatási intenzitás mértékét,

10. a szükséges saját forrás mértékét,

11. a pályázat benyújtásának határidejét, helyét és módját, az esetleges pályázati díj összegét és megfizetésének módját,

12. a pályázattal kapcsolatos hiánypótlás lehetőségét és feltételeit,

13. a támogatási döntés elleni jogorvoslatra, kifogás benyújtásának lehetőségére vonatkozó tájékoztatást, a jogorvoslat benyújtásának határidejét és módját,

14. a pályázatok elbírálásának határidejét, főbb szempontjait, a pályázat eredményéről történő értesítés módját és határidejét,

15. a költségvetési támogatás felhasználására vonatkozó feltételeket, ideértve a támogatási szerződés feltételeit, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elvárt biztosítékait, valamint az esetleges közbeszerzési eljárás lefolytatására irányuló kötelezettségre történő utalást is,

16. tájékoztatást arra nézve, hogy a pályázók hol kaphatnak felvilágosítást a pályázattal kapcsolatban,

17. arra történő utalást, hogy a költségvetési támogatás visszatérítendő vagy nem visszatérítendő,

17a.350 a támogatás felhasználásával kapcsolatos ellenőrzés-tűrési és adatszolgáltatási kötelezettségre, valamint nyilvánossági követelményekre vonatkozó tájékoztatást,

18. a támogató által indokoltnak tartott egyéb információkat.

(3) A pályázati kiírásban a pályázat benyújtásának határidejét úgy kell meghatározni, hogy arra a pályázati kiírás közzétételétől számítva legalább harminc nap álljon rendelkezésre. E rendelkezéstől a támogató, ha a pályázat céljára tekintettel indokolt, kivételesen eltérhet, a pályázat benyújtásának határidejét ez esetben úgy kell meghatározni, hogy az ne legyen aránytalanul rövid és biztosítsa a pályázatról való értesülés lehetőségét és a pályázat megfelelő elkészítéséhez objektíven szükséges időt.

(4) A pályázati kiírásban jogszabály által nem rendezett kérdésekről is lehet rendelkezni. A pályázati kiírás és a megkötött támogatási szerződés ellentmondása esetén a támogatási szerződés rendelkezései irányadóak.

(5) A támogató a pályázati kiírás közzététele és a pályázat benyújtásának határideje között köteles biztosítani a pályázók ésszerű időn belüli tájékoztatását.

67. § (1) A pályázati kiírás módosítására kizárólag

a) jogszabály olyan módosítása, amely a támogatási jogviszonyra közvetlenül kihat, vagy

b) egyéb igazolható okból

van lehetőség. A pályázó, ha a pályázatot a módosítás előtti feltételekkel nyújtotta be, a pályázati kiírás módosítása miatt nem kerülhet kedvezőtlenebb helyzetbe azzal szemben, aki a pályázatot a módosított pályázati kiírásnak megfelelően nyújtotta be. Ha a pályázati kiírás módosítása miatt a módosítás előtti feltételekkel benyújtott pályázat nem értékelhető, hiánypótlást kell elrendelni.

(2) A rendelkezésre álló költségvetési kiadási előirányzat kimerülése vagy annak veszélye esetén a pályázatok benyújtására vonatkozó további lehetőséget a támogató kizárhatja. A támogató a kizárásról a pályázati kiírás közzétételének módjával azonos módon közleményt tesz közzé. A kizárás nem érinti a kizárásra vonatkozó közlemény közzétételét megelőzően benyújtott pályázatokat.

68. § Ha a pályázati kiírás nem zárja ki, a pályázat benyújtására a támogató által biztosított elektronikus úton is lehetőség van.

69. § (1) A benyújtott pályázatnak – szükség szerint a pályázati kiírásban közölt formában elkészítve – tartalmaznia kell

a) a pályázó azonosító adatait, így különösen cégnevét (nevét), székhelyét (címét),

b) a pályázó – külföldi pályázó esetén magyarországi – adóazonosító számát,

c) szükség szerint a pályázó képviselőjének és kapcsolattartójának nevét,

d) a pályázó elérhetőségének megjelölését,

e)351 – ha a pályázati kiírás ekként rendelkezik, a működési célú költségvetési támogatások kivételével – a költségvetési támogatásból megvalósítani tervezett tevékenységek ismertetését valamint az azokhoz kapcsolódó részletes költségtervet,

f) az igényelt költségvetési támogatás általános forgalmi adót is tartalmazó összegét és a levonható, visszaigényelhető általános forgalmi adó összegét,

g) a megvalósítás és a finanszírozás tervezett időbeni ütemezését,

h) a rendelkezésre álló saját és egyéb forrás összegét, ezen belül

ha) az államháztartás központi alrendszeréből igényelt, kapott egyéb költségvetési támogatásból, valamint külföldi forrásokból származó összeget, és

hb) az államháztartáson belüli szervezettől, a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezettől, ezen szervezetek tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdálkodó szervezettől vagy alapítói joggyakorlása alá tartozó alapítványtól, közalapítványtól igényelt és kapott egyéb támogatás összegét,

i) – ha az meghatározásra került – a pályázati díj megfizetéséről szóló igazoló szelvény vagy számlakivonat másolatát, és

j) a pályázati kiírásban előírt egyéb adatokat.

(1a)352 Külföldi pályázó esetén a támogató az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásától eltekinthet.

(2) A pályázat befogadását a pályázati kiírás a 75. § (2) és (3) bekezdése szerinti nyilatkozatok, dokumentumok benyújtásától teheti függővé.

70. § (1)353 A támogató legfeljebb a pályázat beérkezését követő hetedik napig tájékoztatja a pályázót arról, hogy a pályázatának érdemi elbírálása megkezdődött. Az érdemi vizsgálat nélküli elutasítás esetén az arra vonatkozó tájékoztatásnak tartalmaznia kell az elutasítás okát, valamint a kifogás benyújtásának lehetőségét és módját.

(2) A pályázat befogadása során vizsgálni kell, hogy

a) a pályázat a benyújtásra meghatározott határidőn belül került benyújtásra,

b) az igényelt költségvetési támogatás összege nem haladja meg a maximálisan igényelhető mértéket, és a támogatási arány nem haladja meg a pályázati kiírásban meghatározott maximális támogatási intenzitást, és

c) a pályázó a pályázati kiírásban meghatározott lehetséges támogatást igénylői körbe tartozik.

(3) Ha a pályázó a befogadott pályázatot hibásan, hiányosan nyújtotta be, a pályázati kiírás lehetőséget nyújt a hiánypótlásra, és a hibák, hiányosságok olyan jellegűek, hogy azok a hiánypótlás során pótolhatók, a támogató megfelelő határidő kitűzésével – a hibák, hiányosságok egyidejű megjelölése mellett – felszólítja a pályázót a pályázat kijavítására. A pályázat kijavítására egy alkalommal van lehetőség. Ha a pályázó a hiánypótlást is hibásan, hiányosan teljesíti, a hiányosságokat nem pótolja a felszólításban meghatározott határidőn belül, vagy a pályázati kiírás nem ad lehetőséget hiánypótlásra, a hibás, hiányos pályázat további vizsgálat nélkül az (1) bekezdésében meghatározott módon elutasítható.

71. §354 (1) A támogatási döntés előkészítését írásban dokumentálni kell. Ebben meg kell határozni az elbírálás során tett észrevételeket, a pályázatok értékelését, és a véleményezésre jogosultak javaslatait a támogató részére. Írásban előkészített dokumentációnak kell tekinteni a megfelelően szabályozott jogosultsággal, zárt informatikai rendszerben, elektronikusan létrehozott dokumentációt is. Az írásos dokumentációban szereplő javaslatról a támogató dönt.

(1a)355 A Kincstár az általa üzemeltetett monitoringrendszerben kezelt, a döntés-előkészítéshez szükséges adatot továbbítja a támogató részére.

(2) A kedvezményezettekről a támogató által aláírt döntési listát kell készíteni. A támogató által aláírtnak minősül az elektronikus aláírással ellátott döntési lista is. A döntési lista tartalmazza a nyertes pályázók adatait, az elnyert költségvetési támogatás összegét és az ebből a költségvetési évben kifizetni tervezett összeget. A döntési lista nem minősül kötelezettségvállalásnak.

(3)356 E §-t nem kell alkalmazni a törvény, kormányrendelet vagy a Kormány egyedi határozata alapján nyújtott támogatási döntésekre.

72. § (1)357

(1a)358 Ha a pályázat műszaki megfelelőségének, műszaki vagy pénzügyi megvalósíthatóságának megítélése különleges szaktudást igényel, a támogató a támogatási döntés meghozatalához e kérdések tekintetében szakértőt vehet igénybe.

(2) A pályázat csökkentett elszámolható összköltséggel vagy csökkentett támogatási összeggel támogatható, ha a pályázat tervezett elszámolható költségei között olyan költségtétel szerepel, amely nem elszámolható, nem szükséges a projekt céljának teljesítéséhez vagy aránytalanul magas, vagy az a rendelkezésre álló szabad előirányzatra tekintettel csak ekként lenne támogatható.

73. §359 (1) A támogató a pályázati kiírásban meghatározott határidőn belül írásban tájékoztatja a pályázat benyújtóját a támogatási döntésről. A tájékoztatás tartalmazza a támogatási döntést, a pályázatban megjelöltnél alacsonyabb költségvetési támogatás biztosítása, a költségvetési támogatás feltételekhez kötése vagy elutasítása esetén ennek indokait, a kedvezményezett által teljesítendő feltételeket és annak határidejét, a támogatási szerződés megkötésére a támogató által megállapított ésszerű határidőre utalást és a kifogás benyújtásának lehetőségét és módját. Támogatói okirattal biztosított költségvetési támogatás esetén a tájékoztatás a támogatói okirat kiadásával valósul meg.

(2) Támogatási szerződés alkalmazása esetén, ha a kedvezményezett mulasztásából a támogató által meghatározott határidőtől számított további harminc napon belül nem kerül sor a szerződéskötésre, a támogatási döntés hatályát veszti. Ha a kedvezményezett mulasztása a támogató megítélése szerint méltányolható okból származik, a szerződéskötésre az általa megállapított határidőt követő harminc napon belül az eredeti határidőnél nem hosszabb időtartamú új határidőt állapíthat meg.

74. §360 (1) A támogatási szerződés alapján létrejött támogatási jogviszonyra – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik – az e rendeletben meghatározott feltételeket a közigazgatási hatósági határozattal, hatósági szerződéssel vagy támogatói okirattal létrejött támogatási jogviszonyra is alkalmazni kell.

(2)361 A támogatási kérelem alapján biztosított költségvetési támogatásra a 68. §-nak, a 69. §-nak, a 71–73. §-nak és a 75. § (3a) bekezdésének pályázatra vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell, azzal, hogy a pályázat alatt a támogatási kérelmet, a pályázó alatt a támogatási igény benyújtóját kell érteni.

75. §362 (1)363 A támogatási szerződés megkötéséhez a kedvezményezettnek be kell nyújtania a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatokat, dokumentumokat. A (2) bekezdés szerinti nyilatkozatokat, dokumentumokat a kedvezményezett papír alapon vagy elektronikus úton küldi meg a támogató részére. A nyilatkozatok, dokumentumok benyújtásának határideje a támogatói okirattal biztosított költségvetési támogatás esetén a támogatói okirat kiadásának, támogatási szerződéssel biztosított költségvetési támogatás esetén a támogatási szerződés megkötésének napja. Támogatási szerződés alkalmazása esetén nem szükséges a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatok benyújtása, ha a kedvezményezett a nyilatkozatokat a támogatási szerződés szövegébe foglalva teszi meg.

(2) A kedvezményezettől írásbeli nyilatkozatot kell kérni arra vonatkozóan, hogy

a) a támogatási igényben foglalt adatok, információk és dokumentumok teljeskörűek, valósak és hitelesek, valamint arra vonatkozóan, hogy az adott tárgyban támogatási igényt korábban vagy egyidejűleg mikor és hol nyújtott be,

b) nem áll jogerős végzéssel elrendelt végelszámolás, felszámolás alatt, ellene jogerős végzéssel elrendelt csődeljárás vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás nincs folyamatban,

c) a saját forrás rendelkezésre áll,

d)364 megfelel az Áht. 48/B. §-ában és 50. §-ában meghatározott követelményeknek, kivéve, ha erről a Kormány az Áht. 50. § (2) bekezdése szerint egyedi határozatban döntött,

e) nem áll fenn harmadik személy irányában olyan kötelezettsége, amely a költségvetési támogatás céljának megvalósulását meghiúsíthatja,

f) – a biztosítékmentesség kivételével – a támogató által előírt biztosítékokat rendelkezésre bocsátja legkésőbb a 85. § (3) bekezdésében meghatározott időpontig,

g) a költségvetési támogatás tekintetében adólevonási joggal rendelkezik-e,

h)365 ha a támogatott tevékenység hatósági engedélyhez kötött, annak megvalósításához szükséges hatósági engedélyeket a támogatott tevékenység megvalósítására vonatkozó beszámolóval egyidejűleg megküldi a támogatónak,

i)366 az elkészült létesítményt saját maga vagy más üzemelteti, és milyen üzemeltetési költségek várhatók a fenntartási időszak alatt, és azoknak mi a forrása, ha a támogatott tevékenység beruházás, és a költségvetési támogatás kedvezményezettje az államháztartás alrendszereibe tartozó szervezet.

(2a)367 Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv kedvezményezett esetén a (2) bekezdés b), c) és f) pontjában foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni, a (2) bekezdés d) pontja szerinti nyilatkozat helyett arról kell nyilatkozni, hogy nem áll fenn az Áht. 48/B. §-ában megjelölt kizáró okok egyike sem.

(3)368 Az államháztartáson kívüli kedvezményezett a támogatási szerződés megkötéséhez vagy – ha a pályázati kiírás lehetővé teszi – legkésőbb a költségvetési támogatás folyósítását megelőzően a támogató rendelkezésére bocsátja

a) a nevében aláírásra jogosult személy vagy személyek ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett vagy közjegyző által hitelesített aláírásmintáját vagy az aláírásminta hitelesített másolatát, valamint

b) nem természetes személy kedvezményezett esetén a létesítő okiratának, alapító okiratának vagy jogszabályban meghatározott nyilvántartásba vételét igazoló okiratának eredeti példányát, vagy az eredeti példány hitelesített másolatát.

(3a)369 Ha a kedvezményezett három éven belül több alkalommal nyújt be pályázatot ugyanahhoz a támogatóhoz, és a (3) bekezdésben meghatározott okiratokban foglalt adatok nem változtak, a (3) bekezdésben meghatározott okiratokat a legkorábban benyújtott pályázathoz kell csatolni, a további pályázatban pedig nyilatkozni arról, hogy a (3) bekezdésben meghatározott okiratokban foglalt adatok nem változtak.

(3b)370 A kedvezményezettől nem kérhető a (3) bekezdés szerinti olyan okirat és dokumentum, amelyet jogszabállyal rendszeresített nyilvános és közhiteles nyilvántartásnak tartalmaznia kell, vagy amelyet ilyen nyilvántartásból a támogató közvetlen adathozzáféréssel megszerezhet, illetve a bevett egyházak és belső jogi személyeik esetében a felelős miniszter által vezetett nyilvántartásból megismerhet.

(3c)371 A (2)–(3a) bekezdésben meghatározott dokumentumok, nyilatkozatok elektronikusan is benyújthatóak.

(4) A (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozaton

a) helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás esetén a képviselő-testületi, társulási tanácsi határozatot, vagy a képviselő-testület költségvetési rendeletbe, határozatba foglalt – a tartalék feletti rendelkezési jogot átruházó – felhatalmazása alapján a polgármester, nemzetiségi önkormányzat elnöke, illetve társulási tanács elnöke nyilatkozatát,

b) költségvetési szerv esetén a költségvetési szerv vezetőjének nyilatkozatát,

c) az a) és b) pont alá nem tartozó esetben – a pályázati kiírás szerint – a kedvezményezett nyilatkozatát vagy a saját forrás rendelkezésre állásának a számlavezető intézmény igazolásával, hitelszerződéssel, tagi kölcsönszerződéssel, magánkölcsönre vonatkozó szerződéssel, pénztári kiadási bizonylattal, engedményezési okirattal, tőkeemelésre vonatkozó igazolással, zárt végű pénzügyi lízingre vonatkozó szerződéssel, értékpapír banki igazolás másolatával vagy a pályázati kiírás által előírt egyéb okirattal való igazolását

kell érteni.

(4a)372 Ha a támogató a költségvetési támogatás feltételeként előírja, hogy a támogatás igénylőjének meghatározott nagyságrendű saját forrással kell rendelkeznie, nem tekinthető saját forrásnak az államháztartás központi alrendszeréből kapott más költségvetési támogatás, kivéve az EU Önerő Alapból és a Kbt. alapján ajánlatkérőnek minősülő szervezetnek a részben európai uniós forrásból finanszírozott projektek megvalósításához európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályokkal összhangban nyújtott önerő támogatást.

(5)373 A (2) és (3) bekezdés alapján benyújtott dokumentumok kiállításának dátuma nem lehet a támogatási igény benyújtásának napjától számított kilencven napnál régebbi.

(5a)374 Az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően, amennyiben a kedvezményezett által benyújtott dokumentumok kiállításának dátuma régebbi, mint a támogatási igény benyújtásától számított 30 nap, a kedvezményezettnek nyilatkoznia kell arról, hogy a dokumentumban megjelölt adatban változás nem következett be. A nyilatkozat aláírásának dátuma nem lehet régebbi, mint a támogatási igény benyújtásától számított 30. nap.

(6) Költségvetési szerv, helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, egyházi jogi személy, közalapítvány, illetve az állam 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet támogatási igénye esetén – ideértve azt az esetet is, ha a támogató a gazdálkodó szervezet felett alapítói, tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogokat gyakorol – nem kell csatolni a (2) és (3) bekezdés szerinti olyan nyilatkozatokat, dokumentumokat, illetve nem kell a támogatási szerződésben megtenni azokat a nyilatkozatokat, amelyek olyan tények fennállását tanúsítják, amelyekről a támogatónak egyébként hivatalos tudomása van.

(6a)375

(6b)376 A kedvezményezett a (2) bekezdés h) pontja szerinti nyilatkozata esetén a szükséges véglegessé vált hatósági engedélyek meglétét a támogatott tevékenység megvalósítására vonatkozó beszámolóban utólagosan igazolni köteles. Az igazolás elmulasztása esetén a jogosulatlanul igénybevett támogatás jogkövetkezményeit kell alkalmazni.

(7)377 Külföldi kedvezményezett esetén – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a (2) bekezdés d) és g) pontja a magyarországi munkaügyi kapcsolatok és forgalmi adó tekintetében alkalmazandóak, a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott megszüntetésre irányuló eljárás a kedvezményezett személyes jogának szabályai alapján értelmezendő. A külföldi kedvezményezett személyes joga alkalmazandó továbbá abban az esetben is, ha jogszabály a támogatás felhasználása tekintetében közbeszerzési kötelezettséget ír elő.

(7a)378 Külföldi kedvezményezett esetén a támogató a (2) bekezdés g) pontja szerinti nyilatkozattól eltekinthet.

(7b)379 Külföldi kedvezményezett esetén a támogatói okirat kibocsátásához a (3) bekezdés szerinti, harminc napnál régebbi dokumentumok és okiratok egyszerű másolata is elfogadható. A kedvezményezett a dokumentumok és okiratok (3) bekezdés szerinti, harminc napnál nem régebbi példányát a támogatói okirat kiadásától számított hatvan napon belül köteles a támogató részére megküldeni.

(8) Ha a (2) és (3) bekezdés szerinti nyilatkozatokat, dokumentumokat a támogatási igényhez csatolták, és a nyilatkozat, dokumentum tartalma a befogadást követően további vizsgálatot nem igényel, azok ismételt benyújtása a támogatási szerződés megkötéséhez nem szükséges.

(8a)380 A költségvetési támogatások esetén a kedvezményezett által e célra megadott elektronikus címre elektronikusan – változatlan tartalom visszaidézésére alkalmas formában – megküldött támogatói okirat abban az időpontban minősül hivatalosan közöltnek, amikor az a kedvezményezett számára hozzáférhetővé vált.

(9) A támogató nem írhatja elő tulajdoni lap másolatának a támogatási igényhez történő csatolását. Szükség esetén a támogatási igény elbírálásához elektronikus tulajdoni lap másolatot kell felhasználni, amelynek költségét – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a támogatási igény benyújtójának kell viselnie.

75/A. §381 Az egyedi kérelem alapján nyújtott támogatások esetén a támogatási döntés előkészítése során a támogató vagy a támogató nevében eljáró szervezet a kérelmező által benyújtott nyilatkozatokban foglalt tartalommal kapcsolatban további ellenőrzést nem végezhet, a nyilatkozat valóságnak való megfelelőségéért és helytállóságáért a kérelmező felelős.

76. § (1) A támogatási szerződésben meg kell határozni az e rendeletben foglalt kötelezettségek megtartását biztosító feltételeket, ha azokról jogszabály nem rendelkezik, így különösen

a)382 a támogatott tevékenységet,

b) a költségvetési támogatás összegét, a támogatási intenzitást, az elszámolható költségeket,

c) a támogatott tevékenység időtartamát és a költségvetési támogatás felhasználásának határidejét,

d) a költségvetési támogatás rendelkezésre bocsátásának módját, feltételeit, ütemezését, részletekben történő folyósítás esetén az egyes finanszírozási időszakokat a kedvezményezett által benyújtott és a támogató által elfogadott költségterv alapján,

e) visszatérítendő költségvetési támogatás esetén a visszafizetés módját – egy összegben vagy részletekben –, és határidejét,

f) a beszámolással – ideértve a beszámoló tartalmi követelményeit is –, továbbá az ellenőrzéssel kapcsolatos szabályokat,

g) a jogosulatlanul igénybe vett támogatás jogkövetkezményeit, visszafizetésének rendjét, – a biztosítékmentesség kivételével – a visszafizetés biztosítékait,

h) a költségvetési támogatással kapcsolatos iratok, valamint a költségvetési támogatás felhasználását alátámasztó bizonylatok teljes körű megőrzésének határidejét,

i) a támogatott tevékenység megvalósításában közreműködők bevonásának lehetőségét, a közreműködők által megvalósítható tevékenységeket,

j) az e rendelet szerinti adatszolgáltatásokhoz szükséges adatok és az azokban bekövetkező változások támogató felé történő bejelentésének kötelezettségét, a bejelentési kötelezettség elmulasztásának következményeit, és

k) a támogatási szerződés felmondásának, illetve az attól történő elállás esetköreit.

(2)383 A támogatási szerződésben – az európai uniós forrásból finanszírozott eszközbeszerzések kivételével – szerepeltetni kell, hogy a kedvezményezett a támogatott tevékenység megvalósítása során a költségvetési támogatás és – saját forrás jogszabály, pályázati kiírás vagy a támogató által történő előírása esetén – a saját forrás terhére a kétszázezer forint értékhatárt meghaladó értékű, áru beszerzésére vagy szolgáltatás megrendelésére irányuló szerződést kizárólag írásban köthet. E bekezdés alkalmazásában írásban kötött szerződésnek minősül az elküldött és visszaigazolt megrendelés is. Az írásbeli alak megsértésével kötött szerződés teljesítése érdekében történt kifizetés összege a támogatott tevékenység költségei között nem vehető figyelembe.

(3)384 A (2) bekezdést nem kell alkalmazni a Kormány által kihirdetett, tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kapcsán végzett humanitárius tevékenységgel összefüggésben nyújtott költségvetési támogatásokra.

(4)385 Ha a fejlesztési, beruházási célú költségvetési támogatásból származó átmenetileg szabad pénzeszközt a helyi önkormányzat kedvezményezett állampapír vásárlásával hasznosítja, a támogatási szerződés előírhatja a lekötés időtartamáról szóló dokumentum benyújtásának kötelezettségét.

77. § (1) Ha

a) a kedvezményezett a támogatási szerződés megkötésétől visszalép,

b) a támogatási döntés hatályát veszti, a támogató a támogatói okiratot visszavonja, vagy

c) a felek a támogatási szerződést közös megegyezéssel felbontják, megszüntetik vagy támogatási szerződést valamelyik fél felmondja vagy attól eláll,

a támogató a felszabaduló összegig a szakmailag megfelelő pályázatok rangsorában a következő helyen álló pályázók részére lehetővé teheti a költségvetési támogatás igénybevételét.

(1a)386 Ha a pályázati kiírás célja másképp nem biztosítható, a támogató a felszabaduló összeg hatékony felhasználása céljából az (1) bekezdéstől eltérően a szakmailag megfelelő pályázatok rangsorára tekintet nélkül nyújthat költségvetési támogatást.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a 71. § (2) bekezdése szerinti döntési listát az új kedvezményezettek tekintetében módosítani kell.

78. §387

79. §388

80. §389

81. §390 Nem köthető támogatási szerződés azzal, aki

a)391 nem felel meg az Áht. 48/B. §-ában és 50. §-ában meghatározott követelményeknek,

b) jogerős végzéssel elrendelt felszámolási, csőd-, végelszámolási vagy egyéb – a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott – eljárás alatt áll,

c) a támogatási döntés tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis vagy megtévesztő adatot szolgáltatott vagy ilyen nyilatkozatot tett,

d) a támogató által vagy jogszabályban meghatározott mértékű saját forrás nem áll rendelkezésére, továbbá azt nem igazolja, vagy arról nem a 75. § (2) bekezdés c) pontja szerint nyilatkozik, vagy

e) jogszabályban vagy e rendeletben a támogatási szerződés megkötésének feltételeként meghatározott nyilatkozatokat nem teszi meg, dokumentumokat nem nyújtja be, vagy a megtett nyilatkozatát visszavonja.

82. § (1) Nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének az, akit

a)392 az Art. 16. § (1) bekezdésében és 1. melléklet 3. pontjában vagy 16. § (1) bekezdésében és 1. melléklet 4. pontjában, illetve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 11. §-ában foglalt, a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettség elmulasztása,

b) a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 34. §-ában meghatározott, a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre (ideértve a gyermekmunka tilalmát is) vonatkozó rendelkezések megsértése,

c) jogszabályban, kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett kollektív szerződésben megállapított munkabér mértékére és a kifizetés határidejére vonatkozó rendelkezések megsértése,

d) a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó, az Mt. 215. § (1) bekezdésének a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos szabályainak megsértése, vagy

e)393 az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) alapján az egyenlő bánásmód követelményének megsértése

miatt hatóság, illetve bíróság a költségvetési támogatás igénylésének időpontját megelőző két éven belül – a korábbival azonos jogsértés elkövetése miatt – jogerős és végrehajtható bírsággal sújtott vagy a központi költségvetésbe történő befizetésre kötelezett.

(2)394 Nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének az, akit harmadik országbeli állampolgár munkavállalási engedély, vagy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti keresőtevékenység folytatása céljából összevont engedélyezési eljárás keretében kiadott összevont engedély nélkül történő foglalkoztatása miatt hatóság, illetve bíróság a költségvetési támogatás igénylésének időpontját megelőző két éven belül jogerős vagy végleges bírsággal sújtott vagy a központi költségvetésbe történő befizetésre kötelezett.

(3)395 Az (1) bekezdés alkalmazásában több telephellyel rendelkező munkáltató esetében a jogsértést megállapító közigazgatási határozat véglegessé válásától és végrehajthatóvá válásától számított két éven belül elkövetett ismételt jogsértésen az ugyanazon telephelyen kétéves időszakon belül jogerős vagy végleges határozattal megállapított azonos jogsértést kell érteni.

(4) A rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételei teljesülésének megállapítása alapjául a következő dokumentumok szolgálnak:

a) az (1) bekezdés a)–d) pontjában és a (2) bekezdésben meghatározott feltételek tekintetében

aa) a munkaügyi hatóság és

ab) a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltató esetén a bányahatóság

által a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény alapján nyilvánosságra hozott adatokat tartalmazó, továbbá

b) az (1) bekezdés a) pontja tekintetében az állami adóhatóság által az Art. alapján nyilvánosságra hozott adatokat tartalmazó, és

c) az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feltétel tekintetében az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését ellenőrző hatóság által az Ebktv. alapján vezetett nyilvántartásból nyilvánosságra hozott adatokat tartalmazó

irat.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott dokumentumok helyett a rendezett munkaügyi kapcsolatok megállapításának alapjául

a) a rendőrség esetében a rendészetért felelős miniszter, a büntetés-végrehajtási szervezet esetében a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv esetében a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter,

b)396

által kiállított igazolás szolgál.

83. §397 (1) A központi költségvetés Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezet költségvetési kiadási előirányzatai terhére nyújtott költségvetési támogatások esetén a helyi önkormányzat a támogatóval szembeni kötelezettségeit a Kincstár útján teljesíti.

(2)398 A központi költségvetés Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított költségvetési támogatásokkal kapcsolatban a támogató megbízása alapján a támogató 70. §-ban meghatározott feladatait, a 75. § szerinti nyilatkozatok meglétének, a 81. §-ban és a 82. §-ban meghatározott feltételek ellenőrzését, a 93. § (1) bekezdése szerinti részbeszámoló, beszámoló pénzügyi felülvizsgálatát, – a támogató és a Kincstár közötti megállapodás alapján – elfogadását, a 94. §-ban és 97–99. §-ban meghatározott feladatokat – a döntés-előkészítés, a támogatási szerződés módosításának, felmondásának vagy az attól való elállás kivételével – a Kincstár látja el.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben

a)399 a támogatási igényt, részbeszámolót, beszámolót és az e Fejezetben, a pályázati kiírásban vagy a támogatási szerződésben meghatározott más nyilatkozatot, dokumentumot a helyi önkormányzat, társult feladatellátás esetében a társulás székhelye szerinti helyi önkormányzat a Kincstár helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes területi szervéhez (a továbbiakban: Igazgatóság) nyújtja be,

b) a 97. § (1) bekezdése szerinti bejelentést a kedvezményezett – a nem nettó finanszírozás keretében folyósított költségvetési támogatás esetében költségvetési évben lemondással és (a részletfizetés iránti kérelem benyújtása kivételével) a visszafizetés teljesítéséről szóló pénzügyi szolgáltatói igazolás csatolásával együtt, a költségvetési támogatás folyósítását követő évben kizárólag a visszafizetés teljesítéséről szóló pénzügyi szolgáltatói igazolással – a Kincstár útján teljesíti a támogató felé.

(4) A nem nettó finanszírozás keretében folyósított költségvetési támogatásról való lemondást legkésőbb a költségvetési év november 30-áig lehet benyújtani. A lemondás hibáinak, hiányosságainak pótlására a 70. § (3) bekezdését kell alkalmazni. A hibátlan, hiánytalan lemondást a benyújtást vagy a hiánypótlás teljesítését követő öt napon belül a Kincstár a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek megküldi.

84. § (1) A támogató az Áht. 50/A. §-a szerinti biztosíték kikötésétől

a) a beszámoló elfogadását követően,

b) költségvetési szerv, egyházi jogi személy, szociális szövetkezet kedvezményezett részére,

c) – ha a költségvetési támogatás teljes egészében a helyi önkormányzat kötelező feladatát, önként vállalt helyi közfeladatát vagy a nemzetiségi önkormányzat nemzetiségi feladatát érinti, vagy a fejlesztés eredményeként létrejövő vagyon a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat törzsvagyonná válik – helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat kedvezményezett részére,

d) – ha a költségvetési támogatás összege nem haladja meg a húszmillió forintot, vagy ha a projektet több kedvezményezett valósítja meg, a ráeső költségvetési támogatás összege nem haladja meg a húszmillió forintot – bármely kedvezményezett részére,

e) – ha a pályázati kiírás ekként rendelkezik – a működési célú vagy kutatásra, fejlesztésre vagy innovációra irányuló költségvetési támogatásban részesülő bármely kedvezményezett részére,

f)400 az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből származó forrás terhére megvalósuló projektek esetében végrehajtó szervként eljáró, a Polgári Törvénykönyv szerint többségi állami befolyás alatt álló gazdasági társaság esetében, ha az alábbi feltételek egyike teljesül:

fa) a támogatásból létrejövő vagyon ingyenesen az állam, helyi önkormányzat vagy nemzetiségi önkormányzat kizárólagos tulajdonába, vasúti pályahálózat működtetője vagy közszolgáltatást ellátó gazdasági társaság kizárólagos tulajdonába kerül,

fb) a Polgári Törvénykönyv 8:2. § szerinti többségi állami befolyás alatt álló gazdasági társaság a támogatást az állam, helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, helyi önkormányzatok társulása, nemzetiségi önkormányzatok társulása vagy – központi költségvetési szerv kivételével – költségvetési szerv vagyonának fejlesztésére fordítja,

fc) a Polgári Törvénykönyv 8:2. § szerinti többségi állami befolyás alatt álló gazdasági társaság a támogatást az fb) alpontban meghatározott szervezetek valamelyikének többségi befolyása alatt álló jogi személy olyan vagyontárgyának fejlesztésére fordítja, amely közfeladat ellátását szolgálja vagy közfeladat ellátását mozdítja elő,

g)401 a vasúti közlekedésről szóló törvény szerint a közlekedésért felelős miniszter által az országos jelentőségű vasútvonalak működtetésére alapított vagy kijelölt kizárólagos állami tulajdonban lévő gazdasági társaság részére,

h)402 a kedvezményezett kérelmére, – ha a kedvezményezett legkésőbb a támogatási jogviszony létrehozását megelőző évben megalapításra került, és szerepel az Art. 260. §-a szerint közzétett köztartozásmentes adózói adatbázisban, vagy a köztartozás-mentességét harminc napnál nem régebbi nemleges adóigazolással igazolja – a turisztikai fejlesztés megvalósítása érdekében létrejött támogatási jogviszony keretében,

i)403 a sportért felelős miniszter által a sportcélú infrastruktúra-fejlesztések és az azokhoz kapcsolódó vagyonjogi ügyletek, továbbá a sportszakmai feladatellátáshoz kapcsolódó működési célú költségek támogatására létrehozott, közfeladat ellátását szolgáló vagy közfeladatot megvalósító kedvezményezettek részére – ha a kedvezményezett legkésőbb a támogatási jogviszony létrehozását megelőző évben megalapításra került, és szerepel az Art. 260. §-a szerint közzétett köztartozásmentes adózói adatbázisban, vagy a köztartozás-mentességét harminc napnál nem régebbi nemleges adóigazolással igazolja – közfeladat ellátását előmozdító támogatási jogviszony keretében,

j)404 a Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság és az EGT államban bejegyzett vállalkozás magyarországi fióktelepe a nemzetközi piacra jutásának elősegítésével kapcsolatos közfeladat megvalósítása érdekében

folyósított költségvetési támogatás esetén eltekinthet.

(2) Biztosíték lehet

a) a kedvezményezett valamennyi – jogszabály alapján beszedési megbízással megterhelhető – fizetési számlájára vonatkozó, a támogató javára szóló beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó nyilatkozata a pénzügyi fedezethiány miatt nem teljesíthető fizetési megbízás esetére a követelés legfeljebb harmincöt napra való sorba állítására vonatkozó rendelkezéssel együtt, vagy

b) bármely olyan eszköz – így különösen zálogjog kikötése, garancia, kezesség, óvadék –, amely biztosítja, hogy a támogató a költségvetési támogatás visszafizetésére vonatkozó igényét maradéktalanul, a lehető legrövidebb időn belül eredményesen tudja érvényesíteni.

85. § (1) Ha jogszabály vagy a pályázati kiírás eltérően nem rendelkezik, biztosíték legfeljebb a költségvetési támogatás összegét elérő biztosítéki értékig kérhető. A 84. § (2) bekezdés a) pontja szerinti biztosíték kivételével a megvalósítást követő időszakra (a továbbiakban: fenntartási időszak)

a) a húszmillió forintot meghaladó, de ötvenmillió forintot meg nem haladó költségvetési támogatással megvalósuló fejlesztési célú költségvetési támogatás esetében biztosítékot nem kell nyújtani,

b) az ötvenmillió forintot meghaladó költségvetési támogatással megvalósuló fejlesztési célú költségvetési támogatások esetében a kifizetett költségvetési támogatás 50%-ának megfelelő mértékben kell biztosítékot nyújtani,

c) annak a kedvezményezettnek, aki a támogatási szerződésben a fenntartási időszakra a pályázatban vállalt indikátorokat a támogatási szerződésben meghatározott határidőben teljesítette, és a projekt megvalósítása alatt az arra jogosult szerv a projekttel kapcsolatban szabálytalanságot nem állapított meg, a költségvetési támogatás 10%-ának megfelelő mértékű biztosítékot kell nyújtania.

(2) Zálogjog biztosítékként történő alkalmazásánál első ranghelyű jelzálogjogot kell előírni. Második vagy további ranghelyre történő bejegyzés akkor fogadható el, ha a korábbi ranghelyű bejegyzések teljesítése esetén a vagyontárgy értéke még fedezetet nyújt a költségvetési támogatás összegére.

(3) A kikötött biztosíték rendelkezésre állását legkésőbb a költségvetési támogatás folyósítását megelőzően kell biztosítani. A biztosítéknak a támogatási jogviszony alapján fennálló kötelezettségek megszűnéséig rendelkezésre kell állnia.

(4) Ha az adott biztosíték a vonatkozó jogszabályok szerint valamely nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, a bejegyzés a költségvetési támogatás folyósításának feltétele.

(5) A kedvezményezett számára a biztosítékcserét lehetővé kell tenni, ha az új biztosíték végrehajthatósága, illetve az általa fedezett érték megfelel a biztosítékokra vonatkozó feltételeknek.

86. § (1) A költségvetési támogatás folyósítására a beszámoló vagy – ha e rendelet szerint előírásra került – a részbeszámoló elfogadását követően kerülhet sor. A költségvetési támogatás Áht. 51. § (1) bekezdése szerinti rendelkezésre bocsátásának módjára vonatkozó döntés meghozatala során figyelemmel kell lenni a költségvetési támogatás céljára, a támogatott tevékenység megvalósítási időszakának hosszára, a kedvezményezett saját forrásának mértékére. E §-t a központi költségvetés Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított költségvetési támogatásra nem kell alkalmazni.

(2) A beszámoló, részbeszámoló hibáinak, hiányosságainak pótlására a 70. § (3) bekezdését kell alkalmazni.

87. §406 (1) A költségvetési támogatás a beszámoló vagy a részbeszámoló elfogadását megelőzően is – a költségvetési támogatás céljához, a támogatott tevékenység megvalósítási időszakának hosszához, a kedvezményezett saját forrásának mértékéhez igazodó módon – folyósítható (a továbbiakban: támogatási előleg).

(2)407 A támogatási előleg összegét a pályázati kiírás vagy a támogatási szerződés határozza meg.

(3)408

(4) A támogatási előleget vagy annak első részletét a támogatási szerződésben meghatározott határidőn belül kell folyósítani.

88. § (1) A költségvetési támogatás folyósítása

a) a kedvezményezett fizetési számlájára,

b) az Áht. 51. § (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozó költségvetési támogatás esetén

ba) a kedvezményezett által megjelölt engedményes fizetési számlájára, vagy

bb) a támogatói okiratban, támogatási szerződésben megjelölt személy által benyújtott, a támogatott tevékenységgel kapcsolatban felmerült beszerzéseket igazoló számlák összegének közvetlenül a szállító vagy a szállító által megjelölt engedményes fizetési számlájára, vagy

c)409 kamattámogatás, kezelési költségtámogatás, egyéb költségtámogatás vagy kezességi díjtámogatás pénzügyi intézmény által történő megelőlegezése esetén a költségvetési támogatást megelőlegező pénzügyi intézmény részére

történő kifizetéssel lehetséges.

(2)410 Az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti esetben a kifizetés feltétele, hogy a kedvezményezett a számla költségvetési támogatáson felüli összege kifizetését igazolja. Ha a támogatási szerződés eltérően nem rendelkezik, az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti kifizetés elszámolására a beszámolóban nincs lehetőség.

(3) Fel kell függeszteni a költségvetési támogatás folyósítását, ha azt a támogatási szerződés megkötését követően a kedvezményezett olyan nyilatkozatot tesz, vagy a támogatás folyósítója olyan körülményről szerez tudomást, amely a költségvetési támogatás visszavonását, a támogatási szerződés felmondását vagy az attól történő elállást teheti szükségessé. A felfüggesztésről és annak okáról a kedvezményezettet haladéktalanul tájékoztatni kell.

(4) E §-t a központi költségvetés Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított költségvetési támogatásra akkor kell alkalmazni, ha a 140–142. § és a 144. § eltérően nem rendelkezik.

89. § (1)411 A költségvetési támogatás folyósítására csak azt követően kerülhet sor, hogy az előirányzat kezelő szerve a Kincstár részére eljuttatta a támogatási döntés 102/F. § (2) bekezdése szerinti adatait.

(2) Ha a Kincstár észleli, vagy valamely közreműködő tudomására jut, hogy a folyósított költségvetési támogatások halmozódásának tényleges szintje meghaladja az érintett támogatási szerződésekben meghatározott mértéket, haladéktalanul értesíti az érintett támogatókat.

90. §412 (1)413 A kedvezményezettet terhelő köztartozás fennállásáról és annak összegéről az állami adó- és vámhatóság a Kincstár elektronikus úton történő megkeresésére adatot szolgáltat. A (2) bekezdésben meghatározott kivétellel az adatszolgáltatásban szereplő köztartozás, de legfeljebb a költségvetési támogatás kifizetésére irányuló átutalási megbízás összegét a Kincstár kedvezményezettenként és adónemenként – ha valamennyi köztartozásra nem biztosít fedezetet adónemenként, a fennálló köztartozás arányaiban – utalja át az állami adó- és vámhatóságnak. A visszatartott költségvetési támogatásnak megfelelő összegű köztartozás az átutalással megfizetettnek minősül.

(2) Ha az Áht. 51. § (3) bekezdése szerinti nem állami intézmény fenntartójának vagy az általa fenntartott intézménynek az állami adó- és vámhatóság adatszolgáltatása alapján köztartozása van, és a fenntartó előzetesen benyújtott kérelme alapján a fejezetet irányító szerv vezetője a Kincstárnak – legkésőbb a költségvetési támogatás fenntartó részére történő folyósításának jogszabályban meghatározott határidejének leteltét megelőző ötödik napig – úgy nyilatkozik, hogy a köztartozás levonása a nem állami intézmény fenntartója vagy az általa fenntartott intézmény közfeladatai ellátását súlyosan veszélyeztetné, a költségvetési támogatást a Kincstár a köztartozás levonása nélkül utalja át a kedvezményezettnek. A köztartozással terhelt nem állami intézmény fenntartókról a Kincstár a költségvetési támogatás folyósítását követő öt napon belül értesíti a fejezetet irányító szerv vezetőjét.

(3) A Kincstár által végzett köztartozás-vizsgálathoz a költségvetési támogatások kifizetésére irányuló átutalási megbízásokon a Kincstár által meghatározott jelölést kell alkalmazni. Az átutalási megbízás ilyen esetben csoportos megbízásként nem nyújtható be.

(4)414 A költségvetési támogatás visszatartásáról a Kincstár tájékoztatja a kedvezményezettet és a támogatót. A visszatartás a kedvezményezett – a költségvetési támogatás megszerzése érdekében vállalt – kötelezettségeit nem érinti.

(5) Ha a Kincstár által kiküldött tájékoztatás a kedvezményezett címének megváltozása vagy bármely más okból nem kézbesíthető, a Kincstár erről tájékoztatja a támogatót.

(6)415 Az állami adó- és vámhatóság adatszolgáltatásának alapja a kedvezményezett adóazonosító száma, amelyet a Kincstár megkeresése tartalmaz.

91. § A költségvetési támogatást, ha annak jogszabályban, támogatási szerződésben meghatározott feltételei fennállnak, a részbeszámoló, beszámoló elfogadásától számított negyvenöt, szállítói finanszírozás esetén harminc napon belül ki kell fizetni.

91/A. §417 A költségvetési támogatás szabályszerű felhasználása érdekében a kedvezményezett közbeszerzési eljárást és más beszerzési eljárást úgy köteles lefolytatni, hogy az a költségvetési támogatás ésszerű és hatékony felhasználását biztosítsa.

92. § (1) A kedvezményezett a támogatott tevékenységről és a támogatott tevékenység megvalósításával kapcsolatban felmerült valamennyi költségről a támogatási szerződésben rögzített határidőig készíti el az Áht. 53. §-a szerinti beszámolót. A támogatási szerződés az egyes finanszírozási időszakok lezárásaként részbeszámoló benyújtását írhatja elő.

(2) A központi költségvetés Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított költségvetési támogatások esetén az éves költségvetési beszámolóban a költségvetési évben nyújtott valamennyi költségvetési támogatásnak az éves költségvetési beszámoló által érintett időszakban felhasznált részéről a Kincstár által az Áht. 107. § (2) bekezdése alapján kiadott űrlap szerinti tartalommal kell beszámolni. Az ilyen tartalmú beszámolás nem érinti a kedvezményezett támogatási szerződésben előírt, e § szerinti beszámolási kötelezettségét. Az éves költségvetési beszámoló Kincstár általi felülvizsgálatára az Áht. 59–60/B. §-át kell alkalmazni.

93. § (1) A költségvetési támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról, a megítélt költségvetési támogatás kifizethetőségéről elsősorban a részbeszámoló, beszámoló alapján kell meggyőződni. A részbeszámoló, beszámoló támogatási szerződésben meghatározott tartalommal és formában ismerteti a költségvetési támogatás és – saját forrás jogszabály, pályázati kiírás vagy a támogató által történő előírása esetén – a saját forrás felhasználásának, a támogatott tevékenység megvalósításának szakmai vonatkozásait, tapasztalatait, elemzi a megvalósítás eredményességét, továbbá részletes pénzügyi elszámolást ad a költségvetési támogatás és a saját forrás felhasználásáról.

(1a)418 A költségvetési támogatás, a saját forrás felhasználása és a támogatott tevékenység részletes szöveges ismertetése helyett – ha jogszabály, támogatói okirat vagy támogatási szerződés másként nem rendelkezik – a kedvezményezett nyilatkozatot tehet arról, hogy a rendelkezésére bocsátott támogatást a támogatási célnak megfelelően, jogszerűen és a támogatási szerződésben meghatározottak szerint használta fel, amelyhez a számviteli bizonylatokról készített összesítőt csatolni köteles.

(2)419 A kedvezményezett kizárólag a támogatott tevékenység időtartama alatt felmerült költségeket szerepeltetheti a részbeszámolóban, beszámolóban.

(3)420 A részbeszámolóhoz, beszámolóhoz csatolni kell a részbeszámoló, beszámoló által érintett időszakban felmerült, a támogatott tevékenység megvalósításához kapcsolódó költségeket igazoló számviteli bizonylatokról készített összesítőt. Az összesítő tartalmazza az elszámolás részét képező költséget igazoló számviteli bizonylatok sorszámát, típusát (így különösen számla, bérkifizetési összesítő, számlakivonat), a kiállításának keltét, a teljesítésének dátumát, a gazdasági esemény rövid leírását, nettó összegét, bruttó összegét, a támogatás terhére elszámolt összeget, a számviteli bizonylat kiállítójának nevét, adószámát, a pénzügyi teljesítés időpontját, valamint a kedvezményezett képviseletére jogosult vagy az általa meghatalmazott személy aláírását.

(4) A költségvetési támogatás terhére elszámolható költségeket és a költségvetési támogatás összegét forintban kell megállapítani, tekintet nélkül arra, hogy a költség forintban vagy más pénznemben keletkezett, vagy a költségvetési támogatás folyósítását a kedvezményezett vagy a szállító mely pénznemben kéri. A forinttól eltérő pénznemben kiállított számla, számviteli bizonylat esetében annak végösszegét és az arra tekintettel elszámolható költség összegét a számlán, számviteli bizonylaton megjelölt teljesítés időpontjában érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett középárfolyamon kell forintra átszámítani, a Magyar Nemzeti Bank által nem jegyzett pénznemben kiállított számla, számviteli bizonylat esetén az Európai Központi Bank által közzétett középárfolyamon kell euróra átváltani.

(5) A támogatási szerződés előírhatja a részbeszámolóhoz, beszámolóhoz benyújtandó okiratok záradékolását.

94. § (1) A részbeszámoló, beszámoló elfogadásáról, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének kötelezettségéről a támogatási szerződésben meghatározott határidőn belül írásban kell értesíteni a kedvezményezettet.

(2) A részbeszámoló, beszámoló határidejének elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetén a támogató írásban, határidő tűzésével felszólítja a kedvezményezettet a kötelezettsége teljesítésére vagy a hiányok pótlására. Hiánypótlásra, ha jogszabály, pályázati kiírás, vagy támogatási szerződés eltérően nem rendelkezik, legfeljebb egy alkalommal van lehetőség.

(3) Ha a részbeszámolási kötelezettség teljesítésére a (2) bekezdés szerinti határidő leteltéig nem vagy nem megfelelően kerül sor, a költségvetési támogatás fennmaradó része nem folyósítható mindaddig, amíg a kedvezményezett a kötelezettségének nem tesz eleget.

95. §421 (1)422 A támogatási szerződés Áht. 53/A. § (5) bekezdésében foglaltak szerinti módosítása legfeljebb egy alkalommal abban az esetben lehetséges, ha a támogatás nyújtásának feltétele nem jogszabályon alapul és a támogatási döntés meghozatala során a döntéshozónak mérlegelési joga van.

(2) A támogatási szerződés módosítása a támogatási szerződésben meghatározott összegen felüli többlet költségvetési támogatás biztosítás érdekében abban az esetben lehetséges, ha a többlet költségvetési támogatás nyújtása

a) a költségvetési támogatás felhasználását érintő jogszabály megváltozására tekintettel indokolt,

b) a Kormány egyedi döntésében foglaltak végrehajtásával függ össze,

c) az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatásra vonatkozó támogatási szerződésmódosítás miatt szükséges,

d) a támogatott tevékenység tartalmának bővítése következtében indokolt, és a költségnövekmény a tartalom bővülésével arányban áll, vagy

e) a támogatott tevékenység tartalmának bővítését nem eredményezi, és a többlet költségvetési támogatási igény

ea) nem éri el a támogatási szerződésben vagy támogatói okiratban szereplő eredeti támogatási összeg 15%-át, és a kedvezményezett alá tudja támasztani a többletköltségek piaci árnak történő megfelelését, vagy

eb) a támogatási szerződésben vagy támogatói okiratban szereplő eredeti támogatási összeg 15%-át eléri vagy meghaladja, és igazságügyi szakértő alátámasztja a többletköltségek piaci árnak történő megfelelését.

(3) A költségnövekmény nem támogatható, ha a (2) bekezdés e) pontja szerinti költségnövekmény mértéke eléri vagy meghaladja a támogatási szerződésben vagy támogatói okiratban szereplő eredeti támogatási összeg 30%-át.

(4) A (2) bekezdés e) pont eb) alpontja szerinti igazságügyi szakértő megbízásáról az államháztartásért felelős miniszter gondoskodik.

(5) A Kormány a (2)–(4) bekezdésben foglalt eljárási szabályoktól egyedi döntéssel eltérhet.

(6) Nem kell a támogatási szerződést módosítani, ha

a) a támogatott tevékenység időtartamának, valamint az ahhoz kapcsolódó felhasználási, beszámolási határidő időpontja a támogatási szerződésben meghatározott határidőhöz képest előreláthatóan a három hónapos késedelmet nem haladja meg – ideértve az ezen határidő-módosítások miatt változó támogatási intenzitás esetét is –,

b) a támogatási szerződésben meghatározott bármely indikátor értékének várható teljesülése eléri a célérték legalább 90%-át,

c) a műszaki, szakmai tartalom megváltozása olyan jellegű, amely során a kedvezményezett által nyilatkozatban vállalt tulajdonsághoz vagy képességhez mérten a támogatott tevékenység eredményessége szempontjából kedvezőbb vagy azonos értékű műszaki, szakmai megoldás valósul meg.

95/A. §423 Az Áht. 51. § (4) bekezdésében meghatározottak kivételével nem tekinthető a költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevételének, támogatási céltól eltérő felhasználásának, ha a helyi önkormányzat kedvezményezett a fejlesztési, beruházási céllal nyújtott költségvetési támogatásból származó átmenetileg szabad pénzeszközt állampapír vásárlásával hasznosítja, feltéve, hogy a támogatási cél határidőben történő megvalósulását ez nem veszélyezteti. A helyi önkormányzat kedvezményezett az így elért hozamot, kamatbevételt kizárólag a támogatott tevékenységgel kapcsolatos kiadásokra használhatja fel.

95/B. §424 (1) A támogatási szerződés 95. § (1) bekezdése szerinti módosítását a támogató vagy a kedvezményezett egyoldalúan, a támogató és a kedvezményezett közösen is kezdeményezhetik.

(2) A támogató a támogatási szerződésben meghatározott támogatási célt – ha az a kedvezményezett hátrányára történik – csak akkor módosíthatja, ha erről a felek a támogatási szerződésben megállapodtak, vagy a támogató általános szerződési feltételt alkalmaz, és az általános szerződési feltételben a támogató ezt kikötötte. A támogatói okiratban meghatározott támogatási cél támogató részéről történő módosítására az általános szerződési feltételekre történő kikötés szabálya irányadó.

(3) A támogatási szerződés eredeti célja a kedvezményezett kezdeményezésére – a 95. § (1) bekezdésében foglaltakon túl – akkor is módosítható, ha a támogatott tevékenység eredeti célja meghiúsul, tartós akadályba ütközése a támogatási szerződésben meghatározott határidőhöz képest előreláthatóan eléri, vagy meghaladja a három hónapos késedelmet, ideértve az ezen határidő-módosítások miatt változó támogatási intenzitás esetét is. A kedvezményezett által kezdeményezett támogatási szerződésben meghatározott eredeti cél módosításáról a támogató a kezdeményezés beérkezésétől számított negyvenöt napon belül dönt.

(4) A támogató és a kedvezményezett a (2) és (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően közösen is kezdeményezheti a támogatási szerződésben meghatározott támogatási cél módosítását azzal, hogy a módosítás során a feleket nem köti a (3) bekezdésben foglalt határidő és a támogatási szerződés módosítása a támogató Áht. 53/A. § (5) bekezdése szerinti előzetes engedélyének minősül. Ha a támogató a támogatást biztosító előirányzat felett fejezetet irányító szervi jogállással nem bíró kezelő szervet, az előzetes engedélynek minősülő módosító szerződés érvényességéhez a fejezetet irányító szerv egyetértő záradéka is szükséges.

(5) A támogatási szerződés (2)–(4) bekezdés szerinti módosítása esetén a támogató a támogatott tevékenység időtartama alatt felmerült, a támogatott tevékenység megvalósításához kapcsolódó költségekről a 92–94. §-ban meghatározottak alapján elszámol a támogató felé.

(6) A támogatási szerződés (2)–(4) bekezdés szerinti módosítása esetén a fel nem használt költségvetési támogatás összege az Áht. 53/A. §-ában és a 96. §-ában foglaltaktól eltérően nem minősül a támogatás jogosulatlan igénybevételének, ha azt a kedvezményezett – a támogató döntése alapján – egy összegben vagy részletekben visszatéríti.

96. § A támogató a támogatási szerződésben meghatározott egyéb esetek mellett jogosult a támogatási szerződéstől elállni, azt felmondani, támogatói okirat alkalmazása esetén a támogatás visszavonásáról rendelkezni, ha az alábbiakban foglalt feltételek közül legalább egy bekövetkezik:

a) a támogatási szerződésben meghatározott megvalósítási időszak kezdő időpontjától számított hat hónapon belül a támogatott tevékenység nem kezdődik meg, vagy a kedvezményezett a költségvetési támogatás igénybevételét neki felróható okból nem kezdeményezi, és késedelmét ezen idő alatt írásban sem menti ki,

b) hitelt érdemlően bebizonyosodik, hogy a kedvezményezett a támogatási döntést érdemben befolyásoló valótlan, hamis adatot szolgáltatott a támogatási igény benyújtásakor,

c) a 81. §-ban meghatározott valamely körülmény a támogatási döntés meghozatalát követően következik be, vagy jut a támogató tudomására,

d) a támogatott tevékenység megvalósítása meghiúsul, tartós akadályba ütközik, vagy a támogatási szerződésben foglalt ütemezéshez képest jelentős késedelmet szenved,

e) a kedvezményezett neki felróható okból megszegi az e rendeletben vagy a támogatási szerződésben foglalt kötelezettségeit, így különösen nem tesz eleget ellenőrzéstűrési kötelezettségének, és ennek következtében a költségvetési támogatás szabályszerű felhasználását nem lehet ellenőrizni,

f) a kedvezményezett a 75. § (2) és (3) bekezdése alapján tett nyilatkozatok bármelyikét visszavonja,

g) a kedvezményezett a 94. § (2) bekezdése szerinti határidőig sem teljesítette vagy nem megfelelően teljesítette a részbeszámolási, beszámolási kötelezettségét,

h) a biztosíték megszűnik, megsemmisül vagy értéke egyébként számottevően csökken, és a kedvezményezett megfelelő új biztosíték, vagy a biztosíték értéke csökkenésének megfelelő további biztosíték nyújtásáról a támogató által megszabott ésszerű határidőn belül nem intézkedik, vagy

i) a kedvezményezett a támogatott tevékenységhez szükséges hatósági engedéllyel nem rendelkezik.

97. § (1) Ha a 96. § a), c), d), f), h) vagy i) pontjában meghatározott bármely körülmény bekövetkezik, a támogatott tevékenység összköltsége a tervezetthez képest csökken, a kedvezményezett adólevonási jogosultságában, más adataiban vagy a költségvetési támogatás egyéb – a pályázati kiírásban meghatározott, a támogatási igényben ismertetett vagy a jogszabályban, támogatói okiratban, támogatási szerződésben rögzített – feltételeiben változás következik be, a kedvezményezett a tudomására jutástól számított nyolc napon belül köteles azt írásban bejelenteni a támogatónak.

(2) Ha a támogató az (1) bekezdés szerinti bejelentés útján vagy egyébként tudomást szerez az (1) bekezdésben meghatározott körülmények bekövetkezéséről, a tudomásszerzést követően a támogatási szerződésben meghatározott határidőn belül megteszi az általa nyilvántartott adatok megváltoztatására, a költségvetési támogatás feltételeinek módosítására, támogatási szerződésben meghatározott esetekben annak visszavonására, az attól történő elállásra, annak módosítására, felmondására, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszakövetelésére, a 98. § (5) bekezdése szerinti részleges visszafizetés elrendelésére vagy más eljárás lefolytatására irányuló intézkedéseket.

(3) Támogatói okirat alkalmazása esetén a költségvetési támogatás visszavonása külön okirat kiadásával és a kedvezményezett részére történő megküldésével történik. A támogatási szerződés felmondásáról, az attól történő elállásról a támogató írásban értesíti a kedvezményezettet.

(4)425 Ha a támogatott tevékenység összköltsége csökken a tervezetthez képest, a költségvetési támogatás összegét az összköltség csökkenésének arányában csökkenteni kell, több forrás esetén az eredeti arányoknak megfelelően. Ha a támogatási szerződés eltérően nem rendelkezik, a támogatott tevékenység összköltségét a költségtervben meghatározott egyes költségnemek arányában kell csökkenteni.

(5)426 Nem kell alkalmazni a (4) bekezdést a Nemzeti Kulturális Alapból biztosított költségvetési támogatások esetén, ha az adott támogatott tevékenységhez biztosított valamennyi költségvetési támogatás összege a hárommillió forintot nem éri el, nem haladja meg a támogatott tevékenység összköltségét és nem ütközik az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályokba.

98. § (1) Az Áht. 53/A. § (2) bekezdése szerinti ügyleti kamat mértéke

a) forintban meghatározott pénztartozás esetén a jegybanki alapkamat kétszerese,

b) külföldi törvényes fizetőeszköz pénznemében meghatározott pénztartozás esetén a külföldi törvényes fizetőeszközt kibocsátó központi bank által meghatározott alapkamat, ennek hiányában a piaci gyakorlatban egy hónapos lejáratra referenciaként használt bankközi kamatláb (a továbbiakban: külföldi kamat) kétszerese.

(2) Az Áht. 53/A. § (2) bekezdése szerinti késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat, illetve – külföldi törvényes fizetőeszköz pénznemében meghatározott pénztartozás esetén – külföldi kamat.

(3) Az ügyleti kamat számításakor a visszaköveteléssel, a késedelmi kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat, illetve külföldi kamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.

(4)427 Az ügyleti kamat számításának kezdő időpontja a költségvetési támogatás folyósításának napja, utolsó napja a visszafizetési kötelezettség teljesítésének napja. Ha a költségvetési támogatás folyósítására részletekben került sor, a jogosulatlan igénybevétel kezdő időpontja a visszafizetési kötelezettség összegével megegyező támogatási részlet folyósításának napja azzal, hogy a számítást az utolsó részlet folyósításának napjától kezdődően visszafelé kell elvégezni. A késedelmi kamat számításának kezdő időpontja a kötelezett késedelembe esésének napja, utolsó napja a visszafizetési kötelezettség teljesítésének napja.

(5) A támogató a támogatói okirat visszavonása vagy a támogatási szerződés módosítása, felmondása vagy az attól történő elállás nélkül is elrendelheti a költségvetési támogatás részleges – a jogszabálysértéssel, illetve a nem rendeltetésszerű vagy szerződésellenes felhasználással arányos mértékű – visszafizetését. Ebben az esetben a kedvezményezett a jogosulatlanul igénybe vett támogatás összegét az Áht. 53/A. § (2) bekezdése szerint köteles visszafizetni.

(6) Ha a visszafizetési kötelezettség a támogató saját érdekkörében felmerülő okból keletkezett, a támogatás visszafizetése a megállapított fizetési határidőig kamatmentes.

99. § (1) A visszafizetési kötelezettségről a támogató a támogatói okirat visszavonásáról szóló döntésben, a támogatási szerződés felek általi módosítása során, a támogatási szerződés felmondásáról vagy az attól történő elállásról küldött értesítésben, vagy külön fizetési felszólításban értesíti a kedvezményezettet.

(2) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a kedvezményezettnek a döntés, értesítés, fizetési felszólítás kézhezvételét követő harminc nap áll rendelkezésére a visszafizetési kötelezettség teljesítésére.

(3) A visszafizetési kötelezettség a támogató döntése alapján részletekben is teljesíthető, azonban ennek időtartama nem haladhatja meg a tizenkét hónapot. A visszafizetés ütemezését külön megállapodásban kell rögzíteni.

(4) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv előirányzat-átcsoportosítással kapott és jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás költségvetési évben történő visszafizetés alatt a költségvetési támogatást biztosító előirányzat javára történő előirányzat-átcsoportosítást kell érteni.

(5)428 A helyi önkormányzat a központi költségvetés Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított költségvetési támogatással összefüggésben keletkező visszafizetési kötelezettségét a Kincstár által megjelölt fizetési számlára történő befizetéssel teljesíti. A nettó finanszírozás keretében folyósított költségvetési támogatás esetében, ha a visszafizetési kötelezettség a folyósítás évében keletkezik, a visszafizetési kötelezettséget az annak során történt elszámolással egyidejűleg kell teljesíteni.

(6)429 A visszafizetési kötelezettséget annak az előirányzatnak a javára kell teljesíteni, amelyből a támogatás folyósítása történt. Ilyen előirányzat hiányában, illetve ha a visszafizetési kötelezettséget az Áht. 67. §-a alapján a kormányzati ellenőrzési szerv érvényesíti, a visszafizetési kötelezettséget a központi költségvetés Áht. 14. § (4) bekezdés d) pontja szerinti fejezete javára kell teljesíteni.

100. § (1) A támogatási igény jogosságát, a költségvetési támogatás és a saját forrás felhasználását jogszabályban, a pályázati kiírásban és a támogatási szerződésben meghatározott szervek ellenőrizhetik.

(1a)430 Az ellenőrzés során az (1) bekezdés szerinti szervek adatot igényelhetnek a Kincstár által működtetett monitoring rendszerből.

(2) Az ellenőrzések lefolytatására a támogatási döntés meghozatalát, a támogatói okirat kiadását vagy a támogatási szerződés megkötését megelőzően, a költségvetési támogatás igénybevétele alatt, a támogatott tevékenység befejezésekor, illetve lezárásakor, valamint a beszámoló elfogadását követő öt évig kerülhet sor.

(3)431 Az ellenőrzés során a támogatónak vagy a támogató nevében eljáró szervezetnek – az irányítása alá tartozó költségvetési szerv kedvezményezett kivételével – ellenőriznie kell a részbeszámolóhoz, beszámolóhoz csatolt, a támogatott tevékenység megvalósításához kapcsolódó költségeket igazoló számviteli bizonylatokról készített összesítőt oly módon, hogy az összesítőből szúrópróbaszerűen kiválasztott bizonylatok létezését és az összesítővel való egyezőségének meglétét az eredeti bizonylatok vagy azok hiteles másolatának bekérésével vagy helyszíni ellenőrzés során vizsgálja. Hiteles másolatként a kedvezményezett képviseletére jogosult vagy az általa meghatalmazott személy által aláírt másolat fogadható el. A kiválasztásba a bizonylatok legkevesebb 5%-át, ha az összesítőn tíz darabnál kevesebb bizonylat szerepel, azok legalább 50%-át, de legkevesebb egy darab bizonylatot kell az ellenőrzésbe bevonni úgy, hogy az ellenőrzött számlák összege elérje az összesítőben szereplő érték minimum 10%-át. A támogató vagy a támogató nevében eljáró szervezet a támogatási szerződésben a bizonylatok száma tekintetében magasabb mértéket is meghatározhat.

101. §432 A támogató vagy a támogató nevében eljáró szervezet és a kedvezményezett a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos valamennyi dokumentumot köteles a kedvezményezett beszámolójának támogató általi jóváhagyásától számított legalább tíz évig megőrizni.

101/A. §433 (1)434 A Kormány egyedi határozatán alapuló, vissza nem térítendő költségvetési támogatásra e fejezet rendelkezéseit az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(1a)435 Az (1) bekezdés szerinti támogatásra a határon túli költségvetési támogatások sajátos szabályairól szóló 98/2012. (V. 15.) Korm. rendelet 3. § (1b) bekezdését minden esetben, más rendelkezéseit abban az esetben kell alkalmazni, ha e § eltérően nem rendelkezik.

(1b)436 Az (1) bekezdésben meghatározott, a Kormány egyedi határozatán alapuló költségvetési támogatásnak minősül minden olyan, a Kormány határozata alapján nyújtott támogatás, amelyben a Kormány a támogatási célt, a kedvezményezett személyét és a biztosítandó költségvetési támogatás összegszerű mértékét meghatározza.

(2) A támogatási döntés meghozatalához nem szükséges

a) támogatási kérelmet benyújtani, ha a költségvetési támogatás nem minősül az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. § 1. pontja szerinti állami támogatásnak,

b)437 a támogatónak a 70. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatást kibocsátania.

(3) A 75. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatokat a Kormány egyedi határozata alapján költségvetési támogatás igénylésére jogosult szervezet a 7. melléklet szerinti formában és tartalommal teszi meg, azzal, hogy a nyilatkozatban

a) közli a költségvetési támogatás folyósításához szükséges lényeges információkat,

b) a 75. § (2) bekezdés a) pontja helyett arról nyilatkozik, hogy a nyilatkozatban foglalt adatok, információk teljeskörűek, valósak és hitelesek,

c) a 75. § (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozatot nem kell megtennie,

d) a 75. § (2) bekezdés f) pontja helyett annak vállalásáról nyilatkozik, hogy a biztosítékokat – ha a támogatói okirat azt előírja – a támogatás folyósításának napjától számított harminc napon belül rendelkezésre bocsátja,

e)438

(4) Ha a költségvetési támogatás az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. § 1. pontja szerinti állami támogatásnak minősül, a támogatási kérelmet a 7. melléklet szerinti nyilatkozattal – kiegészítve a támogatott tevékenység bemutatásával, helyszínének megjelölésével és az elszámolni kívánt költségek részletesebb ismertetésével – kell benyújtani.

(5)439 A támogató vagy a támogató nevében eljáró szervezet a (3) bekezdés szerinti dokumentumot a támogatói okirat tervezetével együtt elektronikus úton vagy papír alapon küldi meg a Kormány egyedi határozata alapján költségvetési támogatás igénylésére jogosult szervezetnek, amely a kitöltött és a képviselője aláírásával ellátott dokumentumot – ha a támogató szóbeli vagy írásos nyilatkozatában azt lehetővé tette, úgy annak elektronikus úton egyszerű másolatát – a támogatónak a támogatói okirat kiadásáig visszaküldi. Ha a támogató a támogatói okiratot a dokumentumok egyszerű másolata alapján adta ki, a kedvezményezett az eredeti példányokat a másolatok elektronikus úton történő megküldését követő harminc napon belül megküldi a támogatónak.

(6) A költségvetési támogatás biztosítása támogatói okirat kibocsátásával történik.

(7) Ha a Kormány egyedi határozata alapján költségvetési támogatás igénylésére jogosult szervezet a dokumentumot a támogatónak az (5) bekezdés szerint megküldte, a támogatói okirat annak változatlan tartalmú kiadásával és arról a kedvezményezett szóbeli tájékoztatásával közöltnek tekintendő.

(8) A támogatói okirat kibocsátásához a 75. § (3) bekezdése szerinti, harminc napnál régebbi dokumentumok és okiratok egyszerű másolata is elfogadható. A kedvezményezett a dokumentumok és okiratok 75. § (3) bekezdése szerinti, harminc napnál nem régebbi példányát a támogatói okirat kiadásától számított hatvan napon belül köteles a támogató részére megküldeni.

(9) A támogatói okirat tartalmára a 76. § (1) bekezdését a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a támogatási intenzitást csak az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. § 1. pontja szerinti állami támogatásnak minősülő költségvetési támogatások esetén kell feltüntetni,

b) az elszámolható költségek meghatározása a 7. melléklet 9. pontja szerinti adattartalommal történik,

c) a költségvetési támogatás rendelkezésre bocsátása

ca) a Kormány egyedi határozata szerinti módon, ennek hiányában

cb) a 87. § (1) bekezdése szerint, egy összegben, költségterv helyett a kedvezményezett (3) és (4) bekezdés szerinti nyilatkozatai alapján

történik,

d) a biztosíték teljesítésére a támogatás folyósítását követő harminc napos határidő áll rendelkezésre,

e) a 76. § (1) bekezdés e) és i) pontját nem kell alkalmazni.

(10)440 A kedvezményezett a támogatott tevékenység részletes bemutatását és a 76. § (1) bekezdés d) pontja szerinti költségtervet a támogatói okirat kiadásától számított hatvan napon belül küldi meg a támogatónak. Ha a kedvezményezett a támogatónak a költségtervet egyáltalán nem, vagy hiányosan, vagy nem az előírtaknak megfelelő tartalommal nyújtja be, és a hiányosságot felszólításra sem pótolja, akkor a támogató a támogatói okiratot jogosult azonnali hatállyal visszavonni.

(10a)441 A támogatási előlegként nyújtott költségvetési támogatást – a Kormány eltérő rendelkezése hiányában – a Kormány egyedi határozatának közzétételét követő tizenöt napon belül kell folyósítani.

(11) A kedvezményezett a megvalósításba a támogató előzetes tájékoztatása esetén vonhat be közreműködőket.

(12) Az e § szerinti költségvetési támogatásokra a 81. § d) pontját és a 85. § (3) bekezdés első mondatát nem kell alkalmazni.

(13)442 Ha a Kormány egyedi határozatában meghozott támogatási döntésének eredeti célját egyedi határozatában utóbb módosítja, a támogatói okirat tartalmát a módosított kormányhatározatban foglaltaknak megfelelően módosítani kell.

(14)443 A (13) bekezdést a Kormány egyedi határozatában meghozott támogatási döntését módosító határozatának (a továbbiakban: módosító kormányhatározat) megjelenését megelőzően létrejött jogviszonyokra abban az esetben kell alkalmazni, ha a kedvezményezett a támogatott tevékenység megvalósítását és a részére támogatási előlegként nyújtott költségvetési támogatás felhasználását a módosító kormányhatározat megjelenésének időpontjában még nem kezdte meg, amely tényről a kedvezményezett a támogató felszólítását követően haladéktalanul, írásban köteles nyilatkozni. A nyilatkozattétel felszólítás ellenére való elmaradása esetén a támogató a jogosulatlanul igénybe vett támogatás jogkövetkezményeit alkalmazza.

(15)444 A (14) bekezdést nem kell alkalmazni arra a Kormány egyedi határozatában meghozott támogatási döntésre, amely esetében az abban foglalt költségvetési támogatás az Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezet terhére került nyújtásra.

102. § (1)445 Ha a támogatott tevékenység beruházás, a beruházással létrehozott vagyon – ha az a kedvezményezett tulajdonába vagy vagyonkezelésébe kerül – támogatási szerződésben meghatározott időpontig csak a támogató előzetes jóváhagyásával és a támogató döntése alapján a foglalkoztatási, a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek átvállalásával, átruházásával idegeníthető el, adható bérbe vagy más használatába, illetve terhelhető meg. A támogató a jóváhagyás feltételeként kikötheti, hogy a kötelezettségek átvállalásának biztosítása érdekében a beruházással létrehozott vagyon elidegenítése esetén az új tulajdonos a kedvezményezett helyébe – részleges elidegenítés esetén a kedvezményezett mellé –, bérbe vagy más módon történő használatba adás esetén – e jogviszony fennállásának idejére – a kedvezményezett mellé a támogatási szerződésbe lépjen be, vagy a kötelezettségek átvállalásáról egyoldalú nyilatkozatot tegyen.

(2) A támogató előzetes jóváhagyásával a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek átvállalása nélkül is lehetséges az idő előtt elhasználódott vagy elavult vagyontárgyak pótlással együtt járó teljes vagy részleges elidegenítése vagy selejtezése.

102/A. § (1) Ha a támogatott tevékenység után általános forgalmi adó fizetési kötelezettség keletkezik, a költségvetési támogatás összegének fedezetet kell biztosítania a támogatott tevékenység rendeltetésszerű elvégzése során a kedvezményezettre áthárított vagy az általa fizetendő általános forgalmi adó teljes összegére nézve, kivéve ha a kedvezményezett az előzetesen felszámított vagy a termék beszerzése, a szolgáltatás igénybevétele után általa fizetendő általános forgalmi adó levonására jogosult.

(2) Ha a kedvezményezett a költségvetési támogatás felhasználása során a fizetendő adójából rá áthárított vagy az általa megállapított adót levonta vagy a keletkező adóterhet másra áthárította, a levonásba helyezett, illetve áthárított és a támogató által is támogatott általános forgalmi adó összegének megfelelő költségvetési támogatást köteles a jogosulatlanul igénybe vett támogatásokra vonatkozó szabályok szerint visszatéríteni.

102/B. § (1) A támogatott tevékenység akkor tekinthető befejezettnek, ha az a támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározottak szerint teljesült, a megvalósítás során keletkezett számlák kiegyenlítése megtörtént, a költségvetési támogatással létrehozott vagy beszerzett eszköz aktiválásra került, és a kedvezményezettnek a támogatott tevékenység befejezését tanúsító, hatósági engedélyekkel és bizonylatokkal alátámasztott beszámolóját, elszámolását a támogató jóváhagyta, és a költségvetési támogatás folyósítása az igazolt támogatás-felhasználásnak megfelelő mértékben megtörtént.

(2) A támogatott tevékenység akkor tekinthető lezártnak, ha a támogatói okiratban, támogatási szerződésben a befejezést követő időszakra nézve a kedvezményezett további kötelezettséget nem vállalt és az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesültek. Ha a támogatói okirat, támogatási szerződés a támogatott tevékenység befejezését követő időszakra nézve további kötelezettséget tartalmaz, a támogatott tevékenység akkor tekinthető lezártnak, ha valamennyi vállalt kötelezettség teljesült, a kedvezményezett a kötelezettségek megvalósulásának eredményeiről szóló záró beszámolóját benyújtotta, és azt a támogató jóváhagyta, valamint a záró jegyzőkönyv elkészült.

102/C. § (1) A nem közigazgatási hatósági határozattal biztosított költségvetési támogatások során a támogató által a támogatás igénylőjének és a kedvezményezettnek e rendelet alapján megküldött értesítéseire, felszólításaira (e § alkalmazásában a továbbiakban: értesítés), továbbá a támogató és a kedvezményezett egymás irányába történő nyilatkozataik megtételére rendelkezésre álló határidők számítására a (2)–(10) bekezdést kell alkalmazni.

(2) Postai úton történő kézbesítés esetén az értesítést hivatalos iratként kell feladni és kézbesíteni.

(3) Ha a postai úton történő kézbesítés azért hiúsul meg, mert a címzett vagy meghatalmazottja úgy nyilatkozik, hogy a küldeményt nem veszi át, az értesítést a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni.

(4) Ha a küldemény a postai kézbesítés második megkísérlését követően is „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, a posta által visszaküldött küldemény visszafordításának napját kell a kézbesítés napjának tekinteni.

(5) A határidőbe nem számít bele a közlés, kézbesítés napja.

(6) A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján.

(7)446

(8) A postai úton küldött nyilatkozat esetén a postára adás, elektronikus úton előterjesztett nyilatkozat esetén az elküldés napját kell a nyilatkozat megtételének napjaként tekinteni. Az ezzel kapcsolatos válasz megtételére rendelkezésre álló határidő ilyen esetben a postai úton küldött nyilatkozat esetén azon a napon kezdődik, amely napon azt a részére kézbesítettnek kell tekinteni. Elektronikus úton előterjesztett nyilatkozat esetén a válaszra rendelkezésre álló határidő a következő munkanapon kezdődik.

(9) A határidő elmulasztása vagy a késedelem jogkövetkezményei a határidő utolsó napjának elteltével állnak be.

(10) A határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni.

102/D. § (1)447 Pályázati úton biztosított költségvetési támogatás esetén a támogatás igénylője vagy a kedvezményezett – kezelő szerv kijelölése vagy lebonyolító szerv igénybevétele, illetve közreműködő szervezet kijelölése esetén – a kezelő szervnél, lebonyolító szervnél, illetve közreműködő szervnél, ennek hiányában a támogatónál kifogást nyújthat be, ha a pályázati eljárásra, a támogatási döntés meghozatalára, a támogatói okiratok kiadására vagy a támogatási szerződések megkötésére, a költségvetési támogatás folyósítására, visszakövetelésére vonatkozó eljárás jogszabálysértő, a pályázati kiírásba vagy a támogatási szerződésbe ütközik. E §-t a kizárólag hazai forrás terhére finanszírozott, pályázati úton biztosított költségvetési támogatás esetén a költségvetési támogatás államháztartáson kívüli igénylője vagy kedvezményezettje tekintetében kell alkalmazni.

(2) Nem nyújtható be kifogás az olyan döntés, intézkedés ellen, amellyel szemben jogorvoslatnak van helye vagy amely a támogatás igénylőjére, illetve a kedvezményezettre vonatkozó jogot, kötelezettséget közvetlenül nem állapít meg.

(3) A kifogás benyújtására a kifogásolt intézkedéshez vagy mulasztáshoz kapcsolódóan megállapított határidőn belül, ennek hiányában az arról való tudomásszerzéstől számított tíz napon belül, de legkésőbb az annak bekövetkezésétől számított harminc napon belül, írásban van lehetőség. A kifogás benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem benyújtásának helye nincs.

(4) A kifogás tartalmazza

a) a kifogást tevő nevét, székhelyét vagy lakcímét, a nem természetes személy kifogást tevő képviselője nevét,

b) a kifogással érintett pályázat vagy támogatói okirat, támogatási szerződés azonosításához szükséges adatokat,

c) a kifogásolt intézkedés vagy mulasztás meghatározását,

d) a kifogás alapjául szolgáló tényeket és a kifogásolt vagy elmaradt intézkedéssel megsértett jogszabályi rendelkezés pontos megjelölését, és

e) nem elektronikus úton történő kapcsolattartás esetén a kifogást tevő aláírását.

(5)448 Érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani a kifogást, ha

a) azt határidőn túl terjesztették elő,

b) azt nem az arra jogosult terjeszti elő,

c) az a korábbival azonos tartalmú,

d) a kifogás nem tartalmazza a (4) bekezdésben meghatározott adatokat,

e) azt a korábbi kifogás tárgyában hozott döntéssel szemben nyújtották be,

f) a kifogás benyújtásának nincs helye,

g) a kifogás kizárólag olyan jogsértés ellen irányul, mely a sérelmezett eljárás megismétlésével nem orvosolható.

(5a)449 Kezelő szerv kijelölése vagy lebonyolító szerv, illetve közreműködő szervezet igénybevétele esetén a kezelő szerv, a lebonyolító szerv, illetve a közreműködő szerv, ennek hiányában a támogató vagy a támogató nevében eljáró szervezet – ha a kifogásban foglaltakkal egyetért – megteszi a kifogásban sérelmezett helyzet megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket, vagy továbbítja a kifogást a fejezetet irányító szervnek.

(6)450 A fejezetet irányító szerv a kifogást annak kézhezvételétől számított harminc napon belül érdemben elbírálja. Az elbírálás határideje egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható, erről a határidő lejárta előtt tájékoztatni kell a kifogás benyújtóját. A kifogás elbírálásában – a fejezetet irányító szerv vezetője kivételével – nem vehet részt az, aki a kifogással érintett eljárásban részt vett.

(7) Ha a kifogás alapos, a fejezetet irányító szerv elrendeli a kifogásban sérelmezett helyzet megszüntetéséhez szükséges intézkedést, egyébként azt elutasítja, és döntéséről – elutasítás esetén az elutasítás indokainak megjelölésével – a kifogást benyújtóját írásban értesíti.

(8) A kifogás tárgyában hozott döntés ellen további kifogás előterjesztésének vagy más jogorvoslat igénybevételének nincs helye.

102/E. §452 (1)453 A támogató vagy a támogató nevében eljáró szervezet

a) – pályázati úton nyújtott támogatás esetén – a pályázati kiírás adatait a pályázati kiírás közzétételét megelőzően,

b) – pályázati rendszeren kívül nyújtott támogatás esetén – a támogatás feltételrendszerének a támogatási jogviszony tartalmát érintő adatait annak meghatározását megelőzően

a Kincstár által meghatározott adattartalommal a Kincstár részére bejelenti. Ha a támogató vagy a támogató nevében eljáró szervezet adatszolgáltatása a monitoringrendszer teljessége szempontjából hibás vagy hiányos, annak kijavítására vagy kiegészítésére a Kincstár utólag kötelezi a támogatót vagy a támogató nevében eljáró szervezetet.

(2)454 Az (1) bekezdés szerinti adatok változását a támogatási döntés meghozatalát megelőzően a támogató vagy a támogató nevében eljáró szervezet a Kincstárnak bejelenti. A bejelentésre az (1) bekezdést kell alkalmazni.

102/F. §455 (1)456 A támogató vagy a támogató nevében eljáró szervezet

a) az Áht. 56/C. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adatokat a támogatási igény benyújtását, kamattámogatás vagy kezességi díjtámogatás formájában nyújtott költségvetési támogatás esetén a támogatási döntést,

b) az Áht. 56/C. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adatokat a támogatási döntést és

c) az Áht. 56/C. § (1) bekezdés c) pontja szerinti adatokat a támogatási jogviszonnyal, a támogatás rendelkezésre bocsátásával és a beszámolással kapcsolatos tény, körülmény megállapítását

követő hét napon belül továbbítja a Kincstárnak.

(2)457 A támogató vagy a támogató nevében eljáró szervezet a Kincstárt hét napon belül értesíti, ha

a) a Kincstár részére az (1) bekezdés a)–c) pontja szerint továbbított adatokban változás történik,

b) a támogatási döntés hatályát veszti, vagy

c)458 a támogató vagy a támogató nevében eljáró szervezet a támogatói okirat kiadásáról, módosításáról, visszavonásáról vagy a támogatási szerződés megkötéséről, módosításáról, felbontásáról, megszüntetéséről dönt.

(3) A támogatás folyósításáról a támogató a támogatás teljes összegének folyósítását követően értesíti a Kincstárt.

VII. Fejezet459

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÁLTALÁNOS MŰKÖDÉSÉNEK ÉS ÁGAZATI FELADATAINAK TÁMOGATÁSA

103. § (1) A központi költségvetésről szóló törvényjavaslat alapján a helyi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladatainak ellátásához igényelhető, feladatmutatók szerint járó támogatásra (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) való jogosultság feltételeiről és az igénylés lebonyolításának rendjéről az államháztartásért felelős miniszter – a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel és az ágazati miniszterekkel együttműködve, a Kincstár útján – tájékoztatót tesz közzé.

(2)460 A helyi önkormányzat, társult feladatellátás esetében a társulás székhelye szerinti helyi önkormányzat a támogatás folyósításához szükséges, tájékoztatóban meghatározott adatokat a tájékoztatóban meghatározott határnapig közli a Kincstárral.

104. § (1) Az államháztartásért felelős miniszter a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel és a feladatkörében érintett ágazati miniszterrel együttműködve az elfogadott központi költségvetésről szóló törvény alapján a Kincstár útján értesítőt bocsát ki.

(2) Az értesítő alapján a helyi önkormányzat az értesítőben meghatározott határnapig a 103. § (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatását módosítja, ha

a) az elfogadott központi költségvetésről szóló törvényben a támogatások igénybevételi szabályai eltérnek a 103. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatóban közölt feltételektől, vagy

b) a helyi önkormányzat számára megállapított támogatás a felelősségi körén kívül eső ok miatt különbözik az elfogadott központi költségvetésről szóló törvény alapján járó támogatástól.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti körülmény bekövetkezését az adatszolgáltatás módosításával egyidejűleg bizonyítani szükséges.

105. §461 A 103. § (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatást, annak évközi módosítását és az éves költségvetési beszámolót megalapozó végleges adatszolgáltatást elektronikus úton történő megküldéssel és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által – az államháztartásért felelős miniszterrel együttműködve, a Kincstár útján – működtetett információs rendszer útján elektronikusan kell teljesíteni.

105/A. §462 A támogatás igénylése és módosítása megalapozottságának ellenőrzését végző személyre a 109. § (4) bekezdését alkalmazni kell. Ha a támogatás igénylésének és módosításának megalapozottsága ellenőrzése során helyszíni ellenőrzésre kerül sor, a helyszíni ellenőrzésre a 109/A–109/C. §-t kell alkalmazni.

105/B. §463 A helyi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladatainak ellátásához kapcsolódó, a 111. § b)–h) pontja szerinti, nem feladatmutató alapján járó támogatások esetén az igénylés a központi költségvetésről szóló törvényben előírtak szerint, a lemondás a 83. § (3) bekezdés b) pontja és a 97. §, a visszafizetés a 99. § (5) bekezdése, a kamatok megállapítása a 98. § szerint történik.

106. § (1) Az Áht. 57. § (3) bekezdése szerinti ellenőrzést úgy kell megszervezni, hogy valamennyi helyi önkormányzatnál a támogatás igénybevételének évében legalább egyszer sor kerüljön ellenőrzés lefolytatására. Az ellenőrzés lefolytatható a támogatási jogcímek meghatározott körére vonatkozóan is.

(2) A felülvizsgálat során hozott jegyzőkönyv, illetve ha az ellenőrzés keretében helyszíni ellenőrzésre is sor kerül, a helyszíni ellenőrzésről készített jegyzőkönyv tartalmazza

a) az eljáró közigazgatási szerv nevét, a jegyzőkönyv készítésének helyét és idejét, a vizsgált helyi önkormányzat, költségvetési szerv nevét, székhelyét, a felülvizsgálat alapjául szolgáló dokumentumok felsorolását, az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat,

b) a helyi önkormányzat által jelzett érintett mutatószámokat jogcímenként,

c) a Kincstár által megállapított mutatószámokat és az ezeket megalapozó adatokat,

d) a b) és c) pontban foglaltak közötti eltérés indokait,

e) az ellenőrök nevét, aláírását és

f) ha a helyszíni ellenőrzés befejezésével nem kerül sor a jegyzőkönyv átadására, a Kincstár illetékes vezetőjének aláírását.

(3)464

(4)465 Az Áht. 57. § (3) bekezdése szerinti határozatot a Kincstár az utolsó adatszolgáltatás-módosítási határidő leteltét megelőző ötödik napig hozza meg.

107. § A helyi önkormányzat a számára megállapított támogatás módosítását, valamint az önkormányzati körön belüli és körön kívüli átadását a költségvetési év során legfeljebb két alkalommal a 105. §-ban meghatározott módon kezdeményezheti, a központi költségvetésről szóló törvényben foglaltak szerint. Ha a módosítás az államháztartás önkormányzati alrendszerén kívüli feladat, illetve intézmény átadásához kapcsolódik, a hiánytalan kérelmet a benyújtást vagy a hiánypótlás teljesítését követő öt napon belül a Kincstár a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek megküldi.

108. § A támogatással való elszámolás az igénylésre jogosult feladata.

108/A. §466 (1) Az Áht. 58. § (2) bekezdése szerinti önellenőrzési pótlék mértéke

a) ha az önellenőrzéssel a helyi önkormányzat visszafizetési kötelezettsége csökken, a csökkenés 10%-a, de legalább tízezer forint,

b) ha az önellenőrzéssel a helyi önkormányzat többlettámogatásra lesz jogosult, a többlettámogatás 10%-a, de legalább tízezer forint,

c) más esetben ötezer forint.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti eset együttes fennállása esetén az a) és b) pontban megállapított önellenőrzési pótlékot külön-külön kell megállapítani és megfizetni.

(3)467 Az önellenőrzésre kérelmet az a helyi önkormányzat nyújthat be, amely az éves költségvetési beszámolóját a Kincstár által üzemeltetett elektronikus rendszerbe feltöltötte, és azt a Kincstár felülvizsgálta és elfogadta. Önellenőrzési kérelem kizárólag az éves költségvetési beszámolóban kimutatott visszafizetési kötelezettség módosítására irányulhat.

(4) A helyi önkormányzat az önellenőrzést a Kincstár által üzemeltetett elektronikus rendszerben benyújtott kérelem feladásával kezdeményezi, továbbá ezzel egyidejűleg megfizeti az önellenőrzési pótlékot a Kincstár által megjelölt fizetési számlára.

(5) Ha az önellenőrzési pótlék megfizetésére a kérelem feladását követő öt munkanapon belül nem kerül sor, a Kincstár a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ellenkező esetben azt megvizsgálja. Ha a kérelem megfelel az éves költségvetési beszámolónak a központi költségvetés Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből kapott támogatások felhasználásának elszámolását ismertető részére előírt alaki és tartalmi követelményeknek, a Kincstár a kérelmet nyolc napon belül jóváhagyja, ellenkező esetben azt elutasítja.

(6)468

109. § (1) Az Áht. 59. §-a szerinti felülvizsgálatot az Igazgatóság területére vonatkozó munkaterv alapján kell megszervezni. A munkatervet a következő négy évre vonatkozóan minden év december 31-éig kell elkészíteni. A munkatervnek tartalmaznia kell az Igazgatóság illetékességi területéhez tartozó valamennyi helyi önkormányzat elszámolásai helyszíni ellenőrzésének tervezett időpontját negyedéves ütemezés szerint, valamint az első évre vonatkozóan a felülvizsgálatba bevont főbb támogatások jogcímeit.

(2)469 A felülvizsgálatot a költségvetési évet követő év szeptember 30-áig kell megkezdeni.

(3) A felülvizsgálat során a Kincstár figyelembe veszi az Állami Számvevőszék ellenőrzése alapján készült jelentésben a tárgyévre és az azt megelőző, a Polgári Törvénykönyv szerinti általános elévülési időn belüli évekre megállapított, az ellenőrzöttet megillető pótlólagos támogatásokat, illetve az ellenőrzött által jogosulatlanul igénybe vett és az Állami Számvevőszék megállapítására vissza nem fizetett támogatásokat is.

(4) Felülvizsgálatot nem végezhet az a személy, aki

a)470 az ügy elintézésében az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) kizárásra vonatkozó szabályai alapján nem járhat el,

b) az adott felülvizsgálatot megelőző három naptári évben, illetve a felülvizsgálattal érintett időszakban az ellenőrzött szerv polgármestere, jegyzője, képviselő testületének tagja, közgyűlésének tagja, az önkormányzati hivatal vezető megbízással rendelkező közszolgálati tisztviselője, közszolgálati tisztviselője, közalkalmazottja, munkavállalója volt, vagy az ellenőrzött szervnél egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban állt,

c) az ellenőrzött szervnél a felülvizsgálat megkezdését megelőző három naptári évben, illetve a felülvizsgálattal érintett időszakban rendszeres vagy tartós megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban állt, vagy a felülvizsgálattal érintett támogatási igény elkészítésében részt vett,

d) az ellenőrzött szervnél bármilyen munkavégzésre irányuló tevékenységet végez, vagy a felülvizsgált időszakban ilyen tevékenységet végzett,

e) az ellenőrzött szerv vezetőjének a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója,

f)471 vagyonnyilatkozati kötelezettségének nem tett eleget vagy azt megtagadta,

g)472 az ellenőrzött szervnél a felülvizsgálat megkezdését megelőző két naptári évben kincstári ellenőrzést végzett.

(5)473

(6) A Kincstár az Áht. 59. §-a szerinti felülvizsgálatok tapasztalatait és számszaki összegzéseit május 31-éig megküldi az államháztartásért felelős miniszternek, a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek és az Állami Számvevőszék elnökének.

109/A. §474 (1) A felülvizsgálat során az Áht. 59. § (2) bekezdése szerinti helyszíni ellenőrzésre az Igazgatóság vezetője által kiadott ellenőrzési terv és az ellenőrök számára általa kiadott megbízólevél alapján kerülhet sor.

(2) Az ellenőrzési terv tartalmazza

a) a helyszíni ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi felhatalmazást,

b) a helyszíni ellenőrzéssel érintett szerv nevét, székhelyét,

c) a helyszíni ellenőrzés során érintett intézményi kört,

d) a helyszíni ellenőrzéssel érintett támogatások jogcímeit, az egyes jogcímekre vonatkozó vizsgálati szempontokat,

e) a helyszíni ellenőrzéssel érintett időszakot,

f) a helyszíni ellenőrzés kezdő időpontját, várható időtartamát,

g) a helyszíni ellenőrzést végzők nevét, beosztását.

(3) A helyszíni ellenőrzés vezetőjének kezdeményezésére az Igazgatóság vezetője dönthet az ellenőrzési terv módosításáról, kiegészítéséről.

(4) A megbízólevél tartalmazza

a) az ellenőrzést végzők nevét, beosztását, kincstári azonosító kártya számát,

b) az ellenőrzés elvégzésére felhatalmazó jogszabályra történő hivatkozást,

c) az ellenőrzési terv számát,

d) az ellenőrzés tárgyát,

e) a megbízólevél érvényességi idejét,

f) az ellenőrzés kezdő időpontját, várható időtartamát.

109/B. §475 A helyszíni ellenőrzésről szóló értesítés tartalmazza a helyszíni ellenőrzés célját és a helyszíni ellenőrzéssel érintett költségvetési szervek megnevezését. Az értesítést az Igazgatóság vezetője úgy közli, hogy azt a polgármester a helyszíni ellenőrzés megkezdése előtt legalább öt nappal kézhez kapja. A polgármester az Igazgatóság értesítése alapján haladéktalanul tájékoztatja a helyszíni ellenőrzésről az érintett költségvetési szervek vezetőit.

109/C. §476 (1) Az ellenőrzés vezetője felelős

a) a helyszíni ellenőrzés előkészítéséért, a helyszíni ellenőrzés megszervezéséért,

b) az ellenőrök – a helyszíni ellenőrzés során – írásba foglalt megállapításai alapján a jegyzőkönyv elkészítéséért, az ellenőrzés megállapításainak valódiságáért és helytállóságáért,

c) a helyszíni ellenőrzés határidőben történő lefolytatásáért,

d) a lefoglalásról szóló jegyzőkönyv kibocsátásáért,

e) a készített iratoknak és iratmásolatoknak az ellenőrzés dokumentációjába történő elhelyezéséért.

(2) Az ellenőr jogosult

a) a helyi önkormányzat, az önkormányzati hivatal és más önkormányzati költségvetési szerv által végzett felügyeleti ellenőrzés, belső ellenőrzés és a törvényességi felügyeletet ellátó fővárosi és megyei kormányhivatal és más ellenőrzést végző közigazgatási szerv megállapításait felhasználni,

b) az ellenőrzött helyi önkormányzat polgármesterétől és jegyzőjétől, továbbá az ellenőrzött szerv vezetőjétől a rendelkezésére bocsátott dokumentáció, adatok teljességéről nyilatkozatot (a továbbiakban: teljességi nyilatkozat) kérni,

c) a helyszíni ellenőrzés során a tényállás tisztázásához szükséges adatokat – szükség esetén segédtáblázatok segítségével, az adatok védelmének megfelelő biztosítása mellett – írásban vagy elektronikusan rögzíteni.

(3) Az ellenőr köteles

a) az ellenőrzési feladatot oly módon végrehajtani, hogy minden, az ügyhöz tartozó lényeges tény megállapításra, feltárásra kerüljön,

b) a megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően írásba foglalni, és azokat elegendő és megfelelő bizonyítékokkal alátámasztani,

c) az ellenőrzött szerv biztonsági szabályait és munkarendjét figyelembe venni.

(4) Az ellenőrzött szerv vezetője a helyszíni ellenőrzést végző személyekkel való kapcsolattartásra kapcsolattartót (a továbbiakban: kapcsolattartó) jelölhet ki. Ha az ellenőrzött szerv vezetője nem jelöl ki kapcsolattartót, az ellenőrzött szerv vezetőjét kell kapcsolattartónak tekinteni. Az ellenőrzött szerv vezetője felelősséggel tartozik annak biztosításáért, hogy a képviseletében a kapcsolattartó teljes jogkörrel eljárhasson.

(5) Az ellenőrzött szerv vezetője jogosult

a) az ellenőr személyazonosságának bizonyítására alkalmas okirat és megbízólevelének bemutatását kérni, ennek hiányában az együttműködést megtagadni,

b) a helyszíni ellenőrzés megállapításait megismerni.

(6) Az (5) bekezdés a) pontját az ellenőrzött szerv kapcsolattartója és alkalmazottai tekintetében is alkalmazni kell.

(7) Az ellenőrzött szerv vezetője, kapcsolattartója és alkalmazottja köteles a helyszíni ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, ennek keretében

a) az ellenőr által kért adatszolgáltatásokat, dokumentumokat iratjegyzék kíséretében határidőre – az általa kért módon és formában – átadni vagy megküldeni,

b) az ellenőrök számára megfelelő munkakörülményeket biztosítani,

c) az ellenőrökkel együttműködni és velük folyamatosan kapcsolatot tartani, és

d) a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okiratok, adatok) teljességéről felhívásra nyilatkozni.

109/D. §477 A felülvizsgálat során megállapított eltérések bizonyítékainak megismerését és a további bizonyításra irányuló indítvány megtételét az Ákr. 76. §-a szerint kell biztosítani. Helyszíni ellenőrzés esetén a bizonyítékok ismertetésének a helyszíni ellenőrzésről készített jegyzőkönyv átadása vagy megküldése minősül.

110. § (1)478 Ha a felülvizsgálat keretében végezett hatósági ellenőrzés során a Kincstár eltérést nem állapít meg, a hatósági ellenőrzést a 106. § (2) bekezdése szerinti jegyzőkönyv felvételével és a helyi önkormányzatnak történő átadásával vagy megküldésével zárja le.

(2)479 Az Áht. 60. §-a szerinti határozat tartalmazza

a) a rendelkező részben

aa)480 jogcímenként a helyi önkormányzatot megillető és az általa visszafizetendő vagy számára pótlólagosan járó támogatások összegét,

ab)481 a fizetendő vagy visszatérítendő ügyleti kamat összegét, a fizetendő vagy visszatérítendő késedelmi kamat mértékét és napi összegét,

ac) az aa) és ab) alpontban meghatározott fizetési kötelezettségek teljesítésének határidejét,

b) az indoklásban

ba) jogcímenként a benyújtott elszámolás adataitól való eltéréseket,

bb) jogcímenként a ba) alpont szerinti eltérés indokait,

bc) a helyi önkormányzat jegyzőkönyvre tett észrevételeiről kialakított véleményt, az észrevételek esetleges el nem fogadásának indokait, és

bd)482 az ügyleti kamat, késedelmi kamat fizetésének vagy visszatérítésének jogalapját, az a) pont ab) alpontja szerinti kamatok alapját.

111. § A visszafizetési kötelezettség, illetve a helyi önkormányzatot megillető pótlólagos támogatás átutalásra kerülő összegének megállapítása és teljesítése során

a)483 a b)–h) pontban meghatározott kivétellel a támogatások egyenlegét,

b) a pénzbeli szociális ellátások kiegészítése összegének egyenlegét,

c) a könyvtári, közművelődési és múzeumi feladatok támogatása összegének egyenlegét,

d)484 a települési önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó-művészeti szervezetek támogatása összegének egyenlegét,

e) a költségvetési támogatások és a vis maior támogatások összegét jogcímenként,

f)485 a tárgyévet megelőző évről áthúzódó bérkompenzáció támogatása összegét,

g)486 a települési önkormányzatok szociális feladatainak egyéb támogatása összegét, és

h)487 a szociális ágazati összevont pótlék összegének egyenlegét

kell figyelembe venni.

112. § (1)488 A helyi önkormányzat ügyleti kamatot fizet az igénybe vett és az önkormányzatot ténylegesen megillető támogatás különbözete után, ha az igénybe vett támogatás legalább 3%-kal meghaladja az önkormányzatot ténylegesen megillető támogatás mértékét. Az ügyleti kamat mértéke, ha

a) a helyi önkormányzat a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott első időpontig lemond a támogatásrészről, a jegybanki alapkamat 50%-a,

b) a helyi önkormányzat a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott második időpontig lemond a támogatásrészről, a jegybanki alapkamat,

c) a visszafizetési kötelezettség az éves költségvetési beszámolóban elszámolás vagy az önellenőrzés során keletkezik, illetve azt a Kincstár az Áht. 59. §-a szerinti felülvizsgálat során vagy az Állami Számvevőszék állapítja meg, a jegybanki alapkamat kétszerese.

(2)489

(3) Ha a jogosulatlanul igénybe vett támogatás összege nem haladja meg az ötszázezer forintot, az (1) bekezdés szerinti kamat 50%-át kell megfizetni.

(4)490 A helyi önkormányzat a 111. § a) pontjában meghatározott egyenleggel kapcsolatban késedelmi kamatot fizet

a) az éves költségvetési beszámolójában kimutatott visszafizetési kötelezettség összege után, ha azt a beszámoló Kincstárhoz történő benyújtási határidejének leteltét követő tizenöt napon belül nem teljesíti, és

b)491 az Áht. 59. §-a szerinti felülvizsgálat, az önellenőrzés során vagy az Állami Számvevőszék által megállapított visszafizetési kötelezettség összege után.

(5)492 A késedelmi kamat fizetési kötelezettség kezdő napja az államháztartási számviteli kormányrendelet által az éves költségvetési beszámoló Kincstárhoz történő benyújtására előírt határidőt követő 16. nap, zárónapja a teljesítés napja. A késedelmi kamat mértéke a jegybanki alapkamat kétszerese. A késedelmi kamatot és a 98. § szerinti ügyleti kamatot a helyi önkormányzat állapítja meg, melyet a Kincstár ellenőriz. Ha a Kincstár a megállapított kamat összegét vitatja, a helyi önkormányzatot határozatban kötelezi a késedelmi kamatkülönbözet megfizetésére, illetve intézkedik a többlet visszautalása érdekében.

(6) E § alkalmazásában jegybanki alapkamaton, ha a helyi önkormányzat visszafizetési kötelezettségének

a) az igénybevétel évében tesz eleget, a megelőző év átlagos jegybanki alapkamatát,

b) az igénybevétel évét követően tesz eleget, az igénybevétel éve átlagos jegybanki alapkamatát

kell érteni.

113. § (1) A helyi önkormányzat

a) a támogatás folyósításának évében történő módosításából származó fizetési kötelezettségét

aa) a nettó finanszírozás keretében folyósított támogatások esetében az annak során történt elszámolással,

ab) egyéb esetben a Kincstár által megjelölt fizetési számlára történő befizetéssel,

b)493 az elszámolás, az elszámolás felülvizsgálata vagy az Állami Számvevőszék által végzett ellenőrzés során keletkező fizetési kötelezettségét a fizetési kötelezettségnek a költségvetési támogatás igénylésének évét követő évére eső részét a Kincstár által megjelölt fizetési számlára történő befizetéssel, és

c) a kapcsolódó kamatfizetési kötelezettségét a Kincstár által megjelölt fizetési számlára történő befizetéssel

teljesíti.

(2) A támogatások Áht. 58. §-a szerinti elszámolása alapján a központi költségvetést megillető összeget a helyi önkormányzat éves költségvetési beszámolójának a Kincstárhoz történő benyújtására az államháztartási számviteli kormányrendelet által előírt benyújtási határidőt követő tizenöt napon belül kell megfizetni. A helyi önkormányzatot megillető pótlólagos támogatást a Kincstár legkésőbb a költségvetési évet követő év május 31-éig utalja át.

(3)494 A támogatások Áht. 59. §-a szerinti felülvizsgálata során a helyi önkormányzat a központi költségvetést megillető összeget a Kincstár Áht. 60. §-a szerinti határozatának véglegessé válásától számított tizenöt napon belül fizeti meg. A helyi önkormányzatot megillető összeget a Kincstár a határozat véglegessé válásától számított tizenöt napon belül utalja át.

(4) Ha a visszafizetendő támogatás együttes összege vagy a fizetendő kamatok együttes összege az ezer forintot nem éri el, azt nem kell megfizetni. A Kincstár a pótlólagosan megállapított ezer forint alatti támogatást és az ezer forint alatti kamatot nem utalja át.

(5)495 Ha a visszafizetett támogatás a teljes visszafizetési kötelezettségre nem nyújt fedezetet, a teljesítést először az Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezet költségvetési kiadási előirányzatai terhére nyújtott költségvetési támogatások jogosulatlanul igénybe vett részére az igénybevétel szerinti sorrendben, majd a helyi önkormányzat általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások összegére, ezt követően az ügyleti kamatra és a késedelmi kamatra kell elszámolni.

114. §496 Az Áht. 60/A. § (2) bekezdése szerinti beszedési megbízást a Kincstár akkor nyújtja be, ha a helyi önkormányzat

a) az Áht. 53/A. § (1) bekezdése szerinti költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevétele, jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a 99. § (2) bekezdésében meghatározott határidő leteltét,

b) a támogatások igénylés évében történő módosításához kapcsolódó fizetési kötelezettségét a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott határidő leteltét,

c) az Áht. 58. §-a szerinti elszámolásban megállapított fizetési kötelezettségét a 113. § (2) bekezdésében meghatározott határidő leteltét, vagy

d) az Áht. 59. §-a szerinti felülvizsgálat keretében megállapított fizetési kötelezettségét a határozat véglegessé válását

követő kilencven napon belül nem teljesítette.

115. § (1) Az Áht. 60/A. § (3) bekezdése szerinti részletfizetés iránti kérelem

a) az éves költségvetési beszámolóban kimutatott visszafizetési kötelezettség esetén április 30-áig,

b) lemondás esetén a lemondás benyújtásával egyidejűleg, jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás visszafizetése esetén a 99. § (2) bekezdése szerinti határidőig,

c)497 az Áht. 59. §-a szerinti felülvizsgálat esetén a határozat véglegessé válásától számított tizenöt napon belül,

terjeszthető elő.

(2) Részletfizetés engedélyezése esetén a jogosulatlanul igénybe vett támogatási összegre vonatkozóan engedélyezett részleteket az utolsó részlet visszafizetés napjáig terheli késedelmi kamat.

VIII. Fejezet

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ELLENŐRZÉSI RENDSZERE

115/A. §499 (1) Az Áht. 68/B. §-a szerinti kincstári ellenőrzés során a Kincstár szabályszerűségi pénzügyi ellenőrzést végez.

(2) A Kincstár a kincstári ellenőrzést az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott éves ellenőrzési terv alapján végzi. A Kincstár az éves ellenőrzési tervet a tárgyév március 31-éig nyújtja be az államháztartásért felelős miniszternek.

115/B. §500 (1) A Kincstár elnöke a kincstári ellenőrzés lefolytatásához kijelöli a vizsgálatvezetőt és a kincstári ellenőrzést lefolytató ellenőröket (a továbbiakban: kincstári ellenőr).

(2)501 Kincstári ellenőrzést

a) felsőoktatásban gazdaságtudományok képzési területen, pénzügy és számvitel alapképzési szakon szerzett végzettséggel, vagy

b) felsőoktatásban gazdaságtudományok képzési területen az a) ponttól eltérő alapképzési szakon és okleveles könyvvizsgálói vagy mérlegképes könyvelői szakképesítéssel vagy ezzel egyenértékű szakképesítéssel rendelkező személy

végezhet.

(2a)502 Kincstári ellenőrzést vizsgálatvezetőként a (2) bekezdésben meghatározott végzettséggel rendelkező olyan személy végezhet, aki ellenőrzési, költségvetési, pénzügyi vagy számviteli munkakörben szerzett, legalább kétéves munkaviszonnyal, közszolgálati, kormányzati szolgálati, adó- és vámhatósági szolgálati, állami szolgálati, közalkalmazotti jogviszonnyal, bírói, igazságügyi, ügyészi vagy hivatásos szolgálati viszonnyal rendelkezik.

(3)503 Nem végezhet kincstári ellenőrzést az, aki az Áht. 59. §-a szerinti felülvizsgálatot a 109. § (4) bekezdése szerint nem végezhet.

(4) A kincstári ellenőr a (3) bekezdés szerinti körülményt az (1) bekezdés szerinti kijelölést vagy a (3) bekezdés szerinti körülmény felmerülését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a Kincstár elnökének. Az összeférhetetlenségről a Kincstár elnöke az összeférhetetlenség okának tudomására jutásától számított 8 napon belül határoz. A döntés meghozataláig a kincstári ellenőrt az összeférhetetlenséggel érintett kincstári ellenőrzéssel összefüggésben az ellenőrzési tevékenysége alól fel kell menteni.

(5)504 A vizsgálatvezetőt és a kincstári ellenőröket a kincstári ellenőrzés lefolytatásához szükséges megbízólevéllel kell ellátni, a 109/A. § (4) bekezdése szerinti tartalommal.

115/C. §505 (1) A kincstári ellenőrzést adatbekérés útján, illetve szükség szerint a helyszínen, a kincstári ellenőrzés végrehajtásához szükséges dokumentációk és informatikai rendszerek adatállományainak értékelésével, a megfelelő ellenőrzési módszerek alkalmazásával kell végrehajtani.

(2) A helyszíni vizsgálatot annak megkezdése előtt legalább 5 nappal korábban írásban be kell jelenteni az ellenőrzött szerv vezetőjének, vagy ha kapcsolattartó kijelölésre került, a kapcsolattartónak. Ennek keretében tájékoztatást kell adni a kincstári ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi felhatalmazásról és a kincstári ellenőrzés várható időtartamáról.

115/D. §506 Az ellenőrzött szerv vezetője, a 109/C. § (4) bekezdése szerint kijelölt kapcsolattartó és alkalmazottja, valamint a kincstári ellenőr jogaira és kötelességeire a 109/C. § (2), (3) és (5)–(7) bekezdését kell alkalmazni.

115/E. §507 Az eljárási bírság kiszabása tekintetében a kincstári ellenőrzéshez kapcsolódó együttműködési, adatszolgáltatási vagy a kincstári ellenőrzés végrehajtását elősegítő kötelezettség megszegésének minősül, ha az ellenőrzött szerv az Áht. 64. §-ában vagy 66. § (2) bekezdésében vagy a 115/D. §-ban vagy a 115/F. § (8)–(10) bekezdésében meghatározott kötelezettségének határidőben nem tesz eleget.

115/F. §508 (1) A Kincstár a kincstári ellenőrzésről jelentést (a továbbiakban: ellenőrzési jelentés) készít.

(2) Az ellenőrzési jelentés tartalmazza

a) az ellenőrzött szerv megnevezését és a kincstári ellenőrzéssel érintett időszakban az ellenőrzött szervnél hivatalban lévő, az ellenőrzött területekért felelős vezetők nevét, beosztását,

b) a kincstári ellenőrzést végző vizsgálatvezető és kincstári ellenőrök nevét,

c) a kincstári ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi felhatalmazás megjelölését, a kincstári ellenőrzés tárgyát és a kincstári ellenőrzéssel érintett időszakot,

d) a kincstári ellenőrzés során alkalmazott ellenőrzési módszereket és eljárásokat,

e)509 az ellenőrzési megállapításokat és javaslatokat,

f) az ellenőrzési jelentés elkészítésének dátumát és a Kincstár elnökének aláírását.

(3) Az ellenőrzési jelentésben lényegre törő, az eredményeket és a hiányosságokat összefoglaló, rövid, tömör értékelést kell adni, továbbá javaslatokat kell megfogalmazni a hiányosságok felszámolása és a folyamatok hatékonyabb, eredményesebb működése érdekében.

(4) A Kincstár az ellenőrzési jelentés tervezetének az ellenőrzött szervre vonatkozó megállapításait és a javaslatokat tartalmazó kivonatát egyeztetés céljából megküldi azon ellenőrzött szerv vezetőjének, akire vonatkozóan az ellenőrzési jelentéstervezet javaslatot tartalmaz.

(5) Ha az egyeztetéssel érintett ellenőrzött szerv vagy az, akire az ellenőrzési jelentés vagy annak kivonatának tervezete megállapításokat vagy javaslatokat tartalmaz, az ellenőrzési jelentés vagy annak kivonatának tervezetében szereplő megállapításokat vagy javaslatokat vitatja, az azokkal kapcsolatos észrevételeit az ellenőrzési jelentés vagy annak kivonata tervezetének kézhezvételétől számított 8 napon belül a Kincstárnak írásban nyújthatja be. Az észrevételben meg kell jelölni azokat a jogszabályhelyeket vagy mellékelni kell azokat a dokumentumokat, amelyek az észrevételben foglaltakat alátámasztják. Ha az e bekezdésben meghatározott határidőben az ellenőrzött szerv részéről nem érkezik az ellenőrzési jelentésre észrevétel, azt akként kell tekintetni, hogy az ellenőrzött szerv az ellenőrzési jelentés vagy annak kivonatának tervezetében szereplő megállapításokkal és javaslatokkal egyetért.

(6)510 Az észrevétel elfogadása esetén a Kincstár az ellenőrzési jelentés vagy annak kivonatának tervezetét az elfogadott észrevételnek megfelelően, az észrevétel benyújtásától számított 8 napon belül módosítja, és erről vagy az észrevétel elutasításáról az ellenőrzött szervet haladéktalanul tájékoztatja.

(7)511 A Kincstár az adott hónapban beérkezett, lezárt ellenőrzési jelentéseket a kincstári ellenőrzés befejezését követő hónap harmadik munkanapjáig, összegyűjtve megküldi az ellenőrzött szerv vezetőjének. A Kincstár a lezárt ellenőrzési időszakról szóló jelentésekről összesítő kimutatást készít, amit az ellenőrzési időszak végét követő második hónap utolsó napjáig elektronikus úton megküld az államháztartásért felelős miniszternek és az Állami Számvevőszéknek.

(8)512 Az ellenőrzési jelentés alapján az ellenőrzött szerv vezetője a végrehajtásért felelős személyeket kijelölő és a végrehajtás határidejét feltüntető intézkedési tervet készít, és azt az ellenőrzési jelentés kézhezvételétől számított harminc napon belül megküldi a Kincstár részére.

(9)513 Ha az intézkedési tervben foglalt intézkedések hiányosak vagy más okból nem elfogadhatóak, a Kincstár az intézkedési tervet indokolással és tizenöt munkanap póthatáridő tűzésével visszaküldi kijavításra, kiegészítésre az ellenőrzött szerv vezetőjének.

(10)514 Az ellenőrzött szerv vezetője az intézkedési terv szerinti intézkedéseket köteles az abban meghatározott határidőre végrehajtani és arról a Kincstárt írásban tájékoztatni.

(11)515 Az intézkedési tervben foglaltak megvalósítását a Kincstár utóellenőrzés keretében ellenőrizheti.

116. §516 (1) Önkormányzati biztos megbízását a képviselő-testületnél

a) a polgármester,

b) a képviselő-testület pénzügyi bizottsága,

c) a jegyző,

d) a képviselő-testület által megbízott könyvvizsgáló, vagy

e) a költségvetési szerv vezetője

kezdeményezheti.

(2) Önkormányzati biztosként

a)517 az a magyar állampolgár bízható meg, aki a felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséggel vagy jogász szakképzettséggel és a kijelölés évét megelőző tíz évben legalább öt éves szakirányú költségvetési gyakorlattal rendelkezik, és írásban nyilatkozik arról, hogy az (5) bekezdésben foglaltak személyére nem jelentenek kizáró okot, vagy

b)518 az a gazdasági társaság bízható meg, amelynek ágazati besorolása megfelel az önkormányzati biztosi tevékenység jellegének, költségvetési szervnél referenciával rendelkezik és az önkormányzati biztosi tevékenységet az a) pontban előírt követelményeknek, valamint az (5) bekezdés szerinti összeférhetetlenségi szabályoknak igazoltan megfelelő alkalmazottjával vagy személyesen eljáró tagjával látja el.

(3) Az önkormányzati biztost a (2) bekezdés szerinti személyek, szervezetek közül a képviselő-testület döntése alapján a polgármester bízza meg, és ennek tényét a helyben szokásos módon teszi közzé.

(4) A képviselő-testület a (3) bekezdés szerinti döntési jogát a pénzügyi bizottságára átruházhatja.

(5)519 Nem lehet önkormányzati biztos az a személy, gazdasági társaság név szerint megnevezett alkalmazottja, tagja, aki

a)520 az adott költségvetési szerv alkalmazottja,

b)521 a kijelölést megelőző három évben az adott költségvetési szerv alkalmazottja volt,

c) rendszeres és tartós megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban áll, vagy állt a kirendelést megelőző három évben az adott költségvetési szervnél,

d) az Áht. 71. § (1) bekezdésben megállapított tartozásállomány jogosultjai tekintetében családi kapcsolat, üzleti érdekeltség vagy munkavégzésre irányuló jogviszony miatt érintett, vagy

e) a költségvetési szerv vezetőjének, gazdasági vezetőjének vagy más alkalmazottjának hozzátartozója, e minőségének fennállása alatt, illetve annak megszűnésétől számított három évig.

117. §522 (1) Az önkormányzati biztossal a polgármester megbízási szerződést köt és megbízólevéllel látja el. A megbízólevél tartalmazza

a) a költségvetési szerv megnevezését, székhelyét,

b) a megbízatás időtartamát,

c) az önkormányzati biztos feladatait, jogkörét, és

d)523 gazdasági társaság esetén a személyesen eljáró alkalmazott, tag megjelölését.

(2) Az önkormányzati biztos jogosult a tervezéssel, gazdálkodással, az adatszolgáltatások teljesítésével és a beszámolással összefüggésben

a) a költségvetési szerv vezetőjétől és valamennyi alkalmazottjától írásbeli és szóbeli tájékoztatást kérni,

b) a költségvetési szerv valamennyi okmányába betekinteni, arról másolatot, kivonatot készíttetni,

c) a költségvetési szerv valamennyi helyiségébe belépni,

d) rögzíteni a kötelezettségvállalás, utalványozás, pénzügyi ellenjegyzés, érvényesítés megbízatásának időtartama alatti eljárási szabályait,

e) a kötelezettségvállalás ellenjegyzését megtagadni, ha azzal nem ért egyet, és

f) szakértőt igénybe venni.

(3) Az önkormányzati biztos köteles

a) figyelemmel kísérni megbízatásának időpontjától kezdve a költségvetési szerv tervezését, gazdálkodását, beszámolását, a jogszabályokban előírt feladatainak ellátását,

b) feltárni azokat az okokat, amelyek a tartós fizetésképtelenséghez vezettek,

c) a b) pontban foglaltak és a költségvetési szerv működésének és gazdálkodásának ismert feltételei alapján a szükséges intézkedések azonnali végrehajtására irányuló intézkedési tervet készíteni, amelyet a képviselő-testület fogad el,

d) azonnali intézkedéseket kezdeményezni és írásbeli utasításokat kiadni a tartozásállomány felszámolására, a gazdálkodás egyensúlyának biztosítására, a követelések behajtására, ezek ütemezésére oly módon, hogy azok az alaptevékenység ellátását ne akadályozzák,

e) a d) pontban foglaltak megvalósítására kezdeményezni és részt venni az adóhatósággal, a szállítókkal, a megrendelőkkel folytatott egyeztető tárgyalásokon,

f) kezdeményezni a d) és e) pontban foglaltak megvalósításához szükséges előirányzat-átcsoportosítást,

g) kezdeményezni a költségvetési szerv vezetőjének, illetve gazdasági vezetőjének a fegyelmi eljárás keretében történő munkából való felfüggesztését, felmentését, ha megállapítja, hogy a tartozásállomány az adott személy kötelezettségének vétkes megszegése miatt jött létre,

h) – a költségvetési szervvel együttműködve – intézkedési tervet kidolgozni a gazdálkodás, a feladatellátás közép- és hosszabb távú ésszerűsítésére, ha a c) és d) pont szerinti intézkedések a fizetésképtelenség okainak tartós megszüntetésére nem elegendők, és

i) betartani a titoktartási kötelezettségre vonatkozó szabályokat.

(4) Az önkormányzati biztos tevékenységéről a képviselő-testületnek havonta – munkájának a költségvetési szerv által történő akadályoztatása esetén soron kívül – beszámol. A beszámolóban számot kell adni a megtett intézkedésekről, a tartozásállomány, a kintlévőségek alakulásáról, továbbá javaslatot kell tenni a költségvetési szerv hatáskörébe tartozó intézkedésekre.

(5) Az önkormányzati biztos megbízatásának megszűnésekor záró értékelést készít, amelyet – a (3) bekezdés h) pontjában megjelölt intézkedési tervvel együtt – a képviselő-testület tárgyal meg és dönt annak elfogadásáról. A képviselő-testületi ülésre a költségvetési szerv vezetőjét is meg kell hívni.

(6) A polgármester a képviselő-testület által elfogadott, az adósság újraképződését megakadályozó záró intézkedési tervben foglaltak végrehajtása érdekében megtett intézkedésekről azok végrehajtásáig negyedévente tájékoztatja a képviselő-testületet.

(7) A (3) bekezdés g) pontja alapján a polgármester vizsgálatot rendel el a költségvetési szerv vezetője, illetve gazdasági vezetője személyi felelősségének megállapítására a tartozásállomány létrejöttével összefüggésben.

(8) A költségvetési szerv vezetője köteles az önkormányzati biztos (2) bekezdésben foglalt jogai teljesítését elősegíteni, részére biztosítani

a) az épületbe, helyiségekbe való állandó bejutást, és

b) irodahelyiséget, a munkavégzés személyi és tárgyi feltételeit.

(9) Az önkormányzati biztos megbízásának megszüntetésére – a megbízási szerződésben meghatározott időtartam letelte előtt – akkor kerülhet sor, ha

a) a költségvetési szervnek a szokásos, illetve a szerződésekben foglalt fizetési határidőkön belüli tartozásállományon felül egyéb tartozása nincs,

b) működése a költségvetési szerv gazdálkodásában javulást nem eredményezett az önkormányzati biztosra felróható okok miatt, vagy

c) a költségvetési szerv pénzügyi helyzete az önkormányzati biztos közreműködésével sem javítható.

(10) A képviselő-testület a (6) bekezdés szerinti intézkedések eredménytelensége esetén

a) a (9) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben új önkormányzati biztos megbízásáról dönthet, vagy

b) a (9) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben intézkedést kezdeményezhet a költségvetési szerv tervezésének, gazdálkodásának javítására, átszervezésére, a finanszírozás felfüggesztésére vagy korlátozására, illetve a költségvetési szerv átalakítására, megszüntetésére.

118. §524 (1) Az önkormányzati biztos tevékenységével összefüggő valamennyi kiadás – az önkormányzati biztos kezdeményezésére felbontott, megszüntetett, módosított szerződésekkel összefüggésben keletkező, költségvetési szervet terhelő kiadásokat kivéve – a helyi önkormányzatot terheli.

(2) Az önkormányzati biztost megillető havi díj összegét, a költségelszámolás rendjét és az abba bevonható költségek körét a 117. § (1) bekezdése szerinti megbízási szerződés tartalmazza. A havi díj összegét a kijelölt költségvetési szerv méretének, valamint vezetője havi alapilletményének figyelembevételével, a hatékonyság és takarékosság követelményeinek egyidejű érvényesítésével kell megállapítani. A költségelszámolás rendje a szerződés mellékletét képezi.

119. §525

IX. Fejezet

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALRENDSZEREINEK FINANSZÍROZÁSI ÉS SZÁMLAVEZETÉSI RENDJE

120. §526

121. §527

122. § (1)528

(2)529 A helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács, valamint az általuk irányított költségvetési szerv likviditási terve a várható bevételeinek – ideértve az időszak elején rendelkezésre álló készpénz és számlaállomány együttes összegét is – alapul vételével, havi ütemezéssel tartalmazza a teljesíthető kiadásokat.

(3)530

122/A. §532 (1) A Kincstár a Kincstári Egységes Számla terhére díj és kamat felszámítása nélkül megelőlegezheti

a) az agrártámogatások Európai Unió által finanszírozott része, valamint az Európai Unió részére történő cukorágazati hozzájárulás-fizetési kötelezettség teljesítéséhez szükséges forrás,

b) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait terhelő ellátások, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait nem terhelő, azok kezelő szervei által folyósított ellátások folyamatos teljesítése érdekében a bevételek és a kiadások időbeli eltéréséből adódó átmeneti finanszírozási igény,

c) az államháztartásért felelős miniszter engedélyével az elkülönített állami pénzalapok – a bevételek és kiadások pénzügyi teljesítése időbeni ütemének eltérése miatt felmerülő, a korábbi év költségvetési maradványával nem fedezett – finanszírozási igény, és

d) a fővárosi önkormányzatnak a budapesti 4-es metróvonal megépítésével kapcsolatos általános forgalmi adó megfizetésének, és

e) a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. részére az európai uniós és ahhoz kapcsolódó központi költségvetési forrás felhasználásával, érvényes támogatási szerződés alapján fizetendő támogatások általános forgalmi adó finanszírozására szolgáló részének

fedezetét.

(2)533 A Kincstár a következő év január 5-éig esedékes járandóságok fedezetének biztosítása érdekében – december 15-ét követően – a Kincstári Egységes Számla terhére megelőlegezi

a) a központi költségvetési szervek foglalkoztatottjai december havi járandóságait, az Egészségbiztosítási Alap által finanszírozott egészségügyi intézmények kivételével,

b) az Egészségbiztosítási Alap által a gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoportból finanszírozott egészségügyi szolgáltatók havi finanszírozási összegének jogszabályban meghatározott részét a szolgáltatók kérelme alapján az Egészségbiztosítási Alap kezelő szervének kezdeményezésére, ha jogszabályban előírt kifizetési időpont teljesítéséhez ez szükséges,

c) a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv által folyósított terhességi gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, táppénz, gyermekgondozási díj, rokkantsági, rehabilitációs ellátások, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 6. §-ában meghatározott ellátások, valamint nem a Nyugdíjbiztosítási Alapból finanszírozott, de a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek által megállapított, folyósított ellátások kiadásait,

d) a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény szerinti családi pótlékot, gyermekgondozási támogatást és anyasági támogatást, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 1998. évi XXVI. törvény szerinti fogyatékossági támogatást és vakok személyi járadékát, valamint az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló 23/1991. (II. 9.) Korm. rendelet szerinti keresetkiegészítést,

e) a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból finanszírozott álláskeresési és keresetpótló támogatások kiadásait,

f)534 a helyi önkormányzatokat a tárgyévet követő évben a nettó finanszírozás keretében megillető, tárgyév december 15-éig megállapított támogatások összegének 4%-át kitevő, és a tárgyév december 20-án fennálló lemondás miatti visszafizetési kötelezettséggel, forgótőke-visszapótlással, valamint jogszabály alapján érvényesített egyéb levonási kötelezettséggel csökkentett összegét.

123. §535 (1) A vidékfejlesztési stratégiai tervekben foglalt agrártámogatások kizárólag abban az esetben finanszírozhatóak a 122/A. § (1) bekezdés a) pontja szerint, ha az így igénybe vett teljes összeget az Európai Unió utólagosan megtéríti, de a kifizetés időpontjában a vidékfejlesztési stratégiai tervekben foglalt célokra felhasználható európai uniós forrás nem áll rendelkezésre.

(2) Az egységes területalapú támogatások megelőlegezésére igénybe vett összeg nagysága nem haladhatja meg a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló törvény alapján meghatározott, évente kifizetésre kerülő, az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap által megtérítendő egységes területalapú támogatások összegét. A cukorágazati hozzájárulás fizetési kötelezettség teljesítésére igénybe vett összeg nem haladhatja meg az Európai Unió részére fizetendő hozzájárulás összegét.

(3) A 122/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti megelőlegezés tervezett igénybevételről a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek az államháztartásért felelős miniszter és a Kincstár részére évente január 15-éig havi bontású éves finanszírozási tervet, valamint minden hónap 15-éig a rendelkezésre álló információk alapján aktualizált havi finanszírozási tervet kell készítenie. Ha a vidékfejlesztési stratégiai tervek kifizetéseinek ütemezése megelőlegezést tesz szükségessé, az államháztartásért felelős miniszter jogosult a vidékfejlesztési stratégiai tervek intézkedései tekintetében a finanszírozási terv és a kifizetések ütemezését módosítani.

(4) Az igénybe vett megelőlegezést a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az Európai Uniótól, illetve a cukorágazati hozzájárulás megfizetésére kötelezettektől e címen befolyó bevételekből soron kívül törleszti.

(5) Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból részben vagy egészben finanszírozott agrártámogatásokhoz kapcsolódó, az ügyféltől származó befizetéseket a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a Kincstári Egységes Számlához kapcsolódó megelőlegezési számlára havonta átutalja.

(6) A 122/A. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti megelőlegezés tervezett igénybevételéről finanszírozási tervet kell készíteni, amely indokolt esetben módosítható. A 122/A. § (1) bekezdés c) pontja szerinti engedélyre vonatkozó kérelmet a finanszírozási igény felmerülése előtt legalább harminc nappal kell benyújtani. Az igénybe vett megelőlegezés összegét az elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve a befolyó költségvetési bevételekből és a társadalombiztosítás pénzügyi alapját nem terhelő ellátások megtérítéseiből soron kívül törleszti.

(7)536 A 122/A. § (1) bekezdés e) pontja szerinti megelőlegezés feltétele, hogy a kifizetés időpontjában a támogatási szerződésben meghatározott célokra felhasználható európai uniós és hazai forrás nem áll rendelkezésre. A tervezett megelőlegezés igénybevételéről a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. az államháztartásért felelős miniszter és a Kincstár részére a költségvetési év január 15-éig havi bontású finanszírozási tervet készít, amelyet a rendelkezésére álló információk alapján minden negyedévet követő hónap 15-éig aktualizál. Az államháztartásért felelős miniszter jogosult a finanszírozási terv és a megelőlegezés igénybevételének ütemezését módosítani. Az igénybe vett megelőlegezést a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. támogatási szerződés alapján számára kiutalt bevételeiből soron kívül törleszti.

(8) A 122/A. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján kiutalható előleg az érintett egészségügyi szolgáltató utalási évre vonatkozó tizenkét havi finanszírozási összegéből számított havi átlagának 40%-a. A kiutalt előleg visszavonásáról az Egészségbiztosítási Alap kezelő szerve egy összegben a január első munkanapján esedékes finanszírozási összeg utalásánál gondoskodik.

123/A. §537

124. § (1) A Kincstár a kincstári körbe tartozó pénzforgalom lebonyolítására a (2) bekezdésben és az Áht. 80. § (2) bekezdése alapján kiadott szabályzatában meghatározott fizetési számlákat vezet.

(2) A Kincstár a felsőoktatási intézmények számára az Áht. 79. § (5) bekezdése szerinti bevételekből származó pénzforgalom kezelésére külön fizetési számlát vezet.

(3)538 A Kincstár az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat kutatóhálózatába tartozó szervezetek államháztartáson kívüli bevételei kezelésére külön fizetési számlát vezet.

(4)539 A Kincstár a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, társulás, valamint a kincstári körön kívüli számlatulajdonosnak nem minősülő, az állam – közvetlen vagy közvetett – többségi tulajdonában álló gazdasági társaság számára az Áht. 51. § (4) bekezdése szerinti európai uniós forrásból és fejlesztési célú, nem európai uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatások fogadására külön fizetési számlát vezet.

124/A. §540

125. §541

126. § (1) A likviditási fedezet vizsgálata során vizsgálni kell, hogy a terhelendő fizetési számlán van-e elegendő fedezet a megbízás teljesítéséhez. A központi kezelésű előirányzatokhoz kapcsolódó fizetési számlák esetén likviditási fedezetvizsgálat nem történik.

(2)542 Az előirányzati fedezetvizsgálat során vizsgálni kell, hogy a megfelelő kiadási előirányzatból rendelkezésre áll-e a kiadás teljesítéséhez szükséges előirányzat. Az előirányzati fedezetvizsgálat – a (2a) bekezdésben meghatározott kivétellel – az egységes rovatrend szerinti kiadási előirányzatok szintjén történik.

(2a)543 Az egységes rovatrend K1. Személyi juttatások rovatait érintő kifizetések teljesítése során az előirányzati fedezetvizsgálat az egységes rovatrend szerinti kiadási előirányzatok szintjén, előirányzati fedezet hiányában kiemelt előirányzati szinten történik.

(3) A (4) bekezdésben foglalt kivételekkel az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető kiadási előirányzatok esetén a Kincstár az előirányzati fedezetvizsgálat során az eredeti vagy a 37. § szerint megemelt előirányzat-felhasználási keret rendelkezésre állását vizsgálja.

(4) A Nyugdíjbiztosítási Alap ellátási célú kifizetéseit megelőzően előirányzati fedezetvizsgálat nem történik.

(5) Az Egészségbiztosítási Alap ellátási célú, előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető előirányzatai terhére teljesülő kifizetéseket, valamint a nem Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott ellátások kiadásait a Kincstár az Egészségbiztosítási Alap kezelő szervéhez rendelt központi ellátási számláról és az ehhez kapcsolódó igazgatási szervek ellátási számlájáról likviditási fedezetvizsgálat nélkül, a nem túlléphető előirányzatok esetén a központi ellátási számlához kapcsolódó előirányzati fedezetvizsgálat mellett teljesíti.

(6)544 A kincstári kör fizetési számlái javára, illetve terhére adott megbízások, továbbá a bevételeket és a kiadásokat érintő pénzforgalom nélküli rendezések során a Kincstár szabályzatában foglaltak szerint átutalási megbízás kiegészítő szelvényt kell használni.

127. § Az Áht. 80. § (2) bekezdés szerinti szabályzatban meg kell határozni

a)545 a 90. § (3) bekezdése szerinti jelölés szabályait,

b)546 az átutalási megbízás kiegészítő szelvény és az Áht. 109. § (3) bekezdés 7. pontja alapján kiadott miniszteri rendeletben foglaltakkal összhangban az államháztartási egyedi szám használatára vonatkozó szabályokat, valamint az egységes rovatrendhez kapcsolódó teljesítések megfigyelésének módját, és

c) a forint és valuta készpénzfelvétellel kapcsolatos részletes szabályokat.

128. § (1) A Kincstár az Áht. 81. § (1) bekezdése szerinti előirányzat-felhasználási keretet (a 128–130. § alkalmazásában a továbbiakban: keret) havonta megállapítja és átvezeti a költségvetési szervek fizetési számlájára.

(2)548 A keret megállapítása során a Kincstár

a)549 a teljesítésarányos finanszírozás alá tartozó előirányzatok esetén a központi támogatás felhalmozási kiadási előirányzatok arányának megfelelő részéből a 129. § szerinti finanszírozási tervben az adott hónapra megjelölt, és

b)550 az időarányos finanszírozás alá tartozó előirányzatok esetén a központi támogatás működési kiadási előirányzatok arányának megfelelő részéből adott hónapra időarányosan jutó

összeget veszi alapul, amelyet a (3) és (4) bekezdés rendelkezései szerint korrigál.

(3)551 A Kincstár a január havi keretet – a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium és az általa irányított költségvetési szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével – a személyi juttatások 1/12-ének 40%-ával és a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 1/12-ével csökkenti. A Kincstár ettől a fejezetet irányító szerv kérelmére eltérést engedélyezhet.

(4)552 Ha a központi költségvetésről szóló törvény a költségvetési évet megelőző év november 20-áig nem kerül az Országgyűlés által elfogadásra és kihirdetésre, és az előzetes, valamint a végleges elemi költségvetés között eltérés mutatkozik, az előzetesen megállapított január havi keret miatti korrekciót a Kincstár a március havi keret megállapításakor végzi el.

(5)–(9)553

(10)554 Likvid fedezet hiányában a 62/D. § (6) bekezdése szerinti befizetési kötelezettséget a Kincstár mindaddig nem teljesíti, amíg a költségvetési szerv fizetési számlája a befizetési kötelezettség összegével nem terhelhető. A befizetési kötelezettség teljesítéséig a költségvetési szerv fizetési számlája terhére benyújtott egyéb fizetési megbízásokat a Kincstár nem teljesíti.

129. § (1) A felhalmozási előirányzatok teljesítésarányos felhasználásának finanszírozása teljesítésarányos előirányzat-finanszírozási terv alapján történik.

(2)555 A teljesítésarányos előirányzat-finanszírozási tervet a fejezetet irányító szervnek a költségvetési év január 10-éig, majd ezt követően havonta, a tárgyhónapot megelőző hónap 20-áig kell benyújtania a Kincstárhoz.

(3)556

(4)557

130. § (1) A Kincstár az általa előre meghatározott időpontokban tájékoztatja a fejezetet irányító szervet az irányítása alá tartozó költségvetési szerv részére a 128. § (2) bekezdés b) pontja szerinti összegéről.

(2) A fejezetet irányító szerv a Kincstár által meghatározott időpontig közli, ha a kereteken korrekciót kíván végrehajtani a költségvetési szervek között. A (3) bekezdésben foglalt kivétellel korrekciót csak a költségvetési szerv számított éves keretének 8%-át, de az időarányosan még esedékes keret összegét meg nem haladó mértékben, legfeljebb három havi visszapótlás mellett, fejezeti szinten nullás egyenleggel lehet kezdeményezni.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakat meghaladó eltérést (e § alkalmazásában a továbbiakban: előrehozást) a Kincstár engedélyezhet. Az előrehozás időarányos visszapótlás mellett történik, kivéve, ha a Kincstár a rendelkezésére álló adatok alapján ettől eltérő módon rendelkezik.

(4)558 Az előrehozást a fejezetet irányító szervnek kell kérnie a Kincstártól. Az előrehozást a következő havi keretnyitások során időarányosan, az időarányos havi ütemezéstől eltérően folyósítandó előrehozást havi részletezésben veszi figyelembe a Kincstár. A Kincstár a kérelem beérkezését követő öt munkanapon belül tájékoztatja a fejezetet irányító szervet az előrehozás nyilvántartásba vételéről vagy annak elutasításáról és az elutasítás indokairól.

131. §559

132. §560 (1)561 A fejezetet irányító szerv fejezeti kezelésű előirányzatonként finanszírozási tervet nyújt be a Kincstárnak a költségvetési év január 15-éig, majd ezt követően havonta a tárgyhónapot megelőző hónap 20-áig. A finanszírozási terv havi részletezésben készül.

(1a)562 A havi finanszírozási terv az irányító szerv kérelmére módosítható. A módosításra irányuló kérelmet a kiadás várható teljesítés időpontját megelőző 10. napig kell benyújtani, amit a Kincstár elbírál. Az európai uniós forrásokból finanszírozott programok előirányzatainál a Kincstár a módosítást elbírálás nélkül végrehajtja.

(2)563 A Kincstár a finanszírozási terv feldolgozásáról vagy visszautasításáról visszaigazolást küld a fejezetet irányító szervnek.

133. § (1) Az elkülönített állami pénzalap előirányzat-felhasználási terve havi részletezettségben a költségvetési és a tervezhető finanszírozási bevételeket és kiadásokat tartalmazza.

(2)564 Az előirányzat-felhasználási tervet az elkülönített állami pénzalap kezelő szerve készíti el és azt – a (2a) bekezdésben meghatározott kivétellel – a tárgyhónapot megelőző hónap 25-éig megküldi a Kincstár részére.

(2a)565 Az elkülönített állami pénzalap központi támogatásokat tartalmazó, a tárgyévre vonatkozó előirányzat-felhasználási tervét az elkülönített állami pénzalap kezelő szerve a tárgyévet megelőző hónap 25-éig készíti el és megküldi a Kincstár részére. A központi támogatásokat tartalmazó előirányzat-felhasználási terv indokolt esetben az elfogadását követően módosítható.

(3) Az elkülönített állami pénzalap pénzeszközei terhére előírt befizetési kötelezettséget – ha törvény másként nem rendelkezik – az előirányzat-felhasználási tervben havonta az éves előirányzat 1/12-ével kell figyelembe venni.

(4)566 A Kincstár az elkülönített állami pénzalap központi támogatását a (2a) bekezdés szerinti előirányzat-felhasználási terv alapján – ha törvény eltérően nem rendelkezik – havonta, a tárgyhó 10-éig bocsátja rendelkezésre.

134. §567 Az állami adóhatóság adatokat szolgáltat foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalap, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap és a Nemzeti Kulturális Alap kezelő szerve, továbbá a Kincstár részére

a) havonta a bevallásra kötelezettek bevallási adatairól elkülönített állami pénzalaponként, bevallási jogcímenkénti bontásban a bevallás esedékességének hónapját követő hónap 15-éig, adathiány esetén a negyedévet követő hónap 15-éig,

b) havonta az analitikus nyilvántartásokkal egyezően a kötelezettségek és befizetések, visszafizetések összegéről, a költségvetési évben és a megelőző időszakban keletkezett tartozások és túlfizetések nyitó és záró állományáról elkülönített állami pénzalaponként az első négy hónapra vonatkozóan május 20-áig, azt követően havonta a tárgyhónapot követő hónap 15-éig,

c) évenként a költségvetési évben esedékes bevallások és a december 31-ig teljesített befizetések, visszafizetések teljes körű éves feldolgozása alapján – az analitikus nyilvántartásokkal megegyezően – a kötelezettségek és befizetések, visszafizetések összegéről, a költségvetési évben és a megelőző időszakban keletkezett tartozások és túlfizetések nyitó és záró állományáról, a költségvetési évben esedékes összes bevallások jogcímenkénti bontásáról, valamint a behajtásból származó bevételek december 31-ig teljesített befizetések összegéről elkülönített állami pénzalaponként a költségvetési évet követő év május 5-éig, és

d) negyedévente a követelések értékvesztésének összegéről, az első negyedévre vonatkozóan május 20-áig, a második, harmadik negyedévre vonatkozóan a tárgynegyedévet követő hónap 15-éig, a negyedik negyedévre vonatkozóan a költségvetési évet követő május 15-éig.

135. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzat-felhasználási tervei a költségvetési és a tervezhető finanszírozási bevételeket és kiadásokat tartalmazzák. Az ellátások előirányzatainak központi intézkedésen alapuló emelése esetén, illetve a hóközi állományváltozás által indokolt esetben az előirányzat-felhasználási terv módosítható.

(2)568 Ha az Egészségbiztosítási Alap előirányzat-felhasználási tervében szereplő gyógyító-megelőző ellátás, gyógyszertámogatás és a gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoportokon belül a jogcímek együttes összege, továbbá a külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése jogcím összege meghaladja az időarányos előirányzati szintet, a Kincstár az előirányzat-felhasználási tervet a pénzügyi folyamatokat bemutató és értékelő levél kíséretében az államháztartásért felelős miniszter részére jóváhagyás céljából megküldi. Az előirányzat-felhasználási tervhez mellékelni kell az Egészségbiztosítási Alap kezelő szervének részletes indokolását.

(3) A Kincstár a jóváhagyott előirányzat-felhasználási terv alapján előirányzat-felhasználási keretet nyit, és arról tájékoztatja az államháztartásért felelős minisztert és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelő szerveit.

(4) Ha az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott, nem túlléphető előirányzatok (a továbbiakban: zárt előirányzatok) előirányzat-felhasználási tervének jóváhagyására a tárgyhónapot megelőző hó utolsó munkanapjáig nem kerül sor, a Kincstár az időarányosan még rendelkezésre álló előirányzatból egy hónapra számított mértékű előzetes előirányzat-felhasználási keretet nyit.

136. § (1)569 A Nyugdíjbiztosítási Alap által folyósított, de nem a Nyugdíjbiztosítási Alapot terhelő ellátások megtérítésére vonatkozó, az ellátások tényleges felhasználás szerinti igénybevételének ütemezését tartalmazó éves előirányzat-felhasználási tervet a Nyugdíjbiztosítási Alap kezelő szerve készíti el a költségvetési évet megelőző év december 25. napjáig. A Kincstár az ellátások összegét a Nyugdíjbiztosítási Alap kezelő szerve által elkészített okmányok alapján a hónap utolsó előtti banki napján utalja át.

(2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai esetén a központi hozzájárulás igénybevételének ütemezésére vonatkozó éves előirányzat-felhasználási tervet a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerve jóváhagyásra az államháztartásért felelős miniszternek küldi meg a költségvetési évet megelőző év december 25-éig. A Kincstár a költségvetési hozzájárulás megtérítését a jóváhagyott tervben meghatározott időpontokban utalja a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai fizetési számlájára.

(3)570 Az éves előirányzat-felhasználási terv a jogosultság jogszabályi feltételeinek megváltoztatásán alapuló módosítása, az igénybe vett támogatás túlteljesülése, vagy alulteljesülése, illetve jogszabályon alapuló évközi intézkedés esetén a havi előirányzat-felhasználási terv benyújtásával egyidejűleg módosítható.

(4) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervének

a) a 123. § (6) bekezdése szerinti finanszírozási tervet, valamint a 135. § (2) bekezdésében meghatározott havi részletezettségű előirányzat-felhasználási tervet jóváhagyásra,

b) a bevételek és kiadások tárgyhónapon belüli ütemezésére, az előirányzatok kiemelt előirányzatonkénti bontására, valamint az egyéb forrásból finanszírozott ellátások éves ütemezésére vonatkozó tájékoztatót, adatszolgáltatást

a Kincstár részére a tárgyidőszakot megelőző hónap 25. napjáig kell megküldenie.

(5) A Kincstár az előirányzat-felhasználási terv alaki és tartalmi ellenőrzése után

a) a Nyugdíjbiztosítási Alap előirányzat-felhasználási tervét visszaigazolja,

b) az Egészségbiztosítási Alap előirányzat-felhasználási tervét, ha

ba)571 a zárt előirányzatok tárgyhónap végéig tervezett összegei az időarányos előirányzatot nem haladják meg, a tárgyhónapot megelőző utolsó kincstári napon gondoskodik az előirányzat-felhasználási keretek megnyitásáról és jóváhagyó aláírásával ellátva ezt visszaigazolja,

bb)572 bármely zárt előirányzat tárgyhónap végéig tervezett összege meghaladja az éves előirányzat időarányos mértékét, az államháztartásért felelős miniszter számára jóváhagyásra megküldi.

(6) A jóváhagyott előirányzat-felhasználási terv alapján a Kincstár gondoskodik az előirányzat-felhasználási keretek megnyitásáról és azt visszaigazolja a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervei részére.

(7) Az időarányos előirányzat számításánál az érintett jogcímcsoport együttes összegét kell figyelembe venni.

(8) Ha a zárt előirányzatoknál az előirányzat-felhasználási terv hó közi módosítása válik szükségessé, az Egészségbiztosítási Alap kezelő szervének a módosítással érintett előirányzatokra vonatkozó tervtáblákat be kell nyújtania az államháztartásért felelős miniszternek jóváhagyásra.

(9) Ha az államháztartásért felelős miniszter a zárt előirányzatok tárgyhavi előirányzat-felhasználási kereteit az előző időszakban képződött megtakarítás beszámításával hagyja jóvá és az előirányzat-felhasználási terv nem így került benyújtásra, az előirányzat-felhasználási tervet a döntésnek megfelelően korrigálni kell. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjának kezelő szerve a korrekciót a Kincstár tájékoztatása alapján soron kívül végrehajtja és a korrigált tervet a Kincstárnak megküldi.

137. § (1) A Kincstár a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kiadásait a naponta befolyt bevételből a tényleges napi szükséglet jóváírásával teljesíti.

(2)573 A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai napi bevételi többletét, valamint a nem társadalombiztosítás pénzügyi alapjait terhelő külön nyilvántartott kiadások megtérített összegének bevételi többletét a Kincstár a 122/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti megelőlegezés törlesztésére automatikusan leemeli.

(3) Az egészségügyi szolgáltatások ártámogatásának kincstári teljesítéséhez a megbízásokat a teljesítést egy munkanappal megelőzően kell a Kincstárnak átadni.

138. § (1)574 A járulék és adó, a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz ellátás, továbbá a gyógyszerforgalmazás címén kimutatott összegeket az állami adóhatóság által vezetett számlák egyenlege alapján a Kincstár naponta átvezeti a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai fizetési számláira.

(2) Az állami adóhatósághoz késedelmi pótlék és bírság címen befolyt összegből a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait megillető részt az állami adóhatóság havonta a tárgyhót követő hónap 15-éig átvezeti a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai fizetési számláira.

(3)575 Az egészségügyi hozzájárulás címén kimutatott összegeket az állami adóhatóság által vezetett számlák egyenlege alapján a Kincstár naponta átvezeti a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai fizetési számláira.

(4) A jogerős fizetési meghagyások alapján teljesített munkáltatói táppénz-hozzájárulás címén az állami adóhatóság által vezetett számlákra befolyt összeget a Kincstár naponta átvezeti az Egészségbiztosítási Alap fizetési számlájára.

(5) Az állami adóhatóság adatokat szolgáltat a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervei, a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, illetve az egészségbiztosításért felelős miniszter, az államháztartásért felelős miniszter, és a Kincstár részére

a) havonta a bevallásra kötelezettek bevallási adatairól alaponként, bevallási jogcímenkénti bontásban a bevallás esedékességének hónapját követő hónap 15-éig,

b) havi bontásban az analitikus nyilvántartásokkal egyezően a kötelezettségek és befizetések, visszafizetések összegéről, a költségvetési évben és a megelőző időszakban keletkezett tartozások és túlfizetések nyitó és záró állományáról társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiként az első négy hónapra vonatkozóan május 20-áig, azt követően havonta a tárgyhónapot követő hónap 15-éig,

c) évenként a költségvetési évben esedékes bevallások és december 31-ig teljesített befizetések, visszafizetések teljes körű éves feldolgozása alapján – az analitikus nyilvántartásokkal megegyezően – a kötelezettségek és befizetések, visszafizetések összegéről, a költségvetési évben és a megelőző időszakban keletkezett tartozások és túlfizetések nyitó és záró állományáról, a költségvetési évben esedékes összes bevallások jogcímenkénti bontásáról, valamint a behajtásból származó bevételek december 31-ig teljesített befizetések összegéről alaponként a költségvetési évet követő év május 5-éig, és

d) negyedévente a járulék, adó és egyéb követelések értékvesztésének összegéről, az első negyedévre vonatkozóan május 20-áig, a második, harmadik negyedévre vonatkozóan a tárgynegyedévet követő hónap 15-éig, a negyedik negyedévre vonatkozóan a költségvetési évet követő év május 15-éig.

(6) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervei az (1) bekezdés szerinti járulék címén átutalt bevételeket – a (7) bekezdésben megjelölt járulékbevételek kivételével – havonta a járulékelemek között az (1) bekezdésben szereplő járulék befizetésekhez tartozó mindenkori bevallott kötelezettség arányában megosztják. Az így elszámolt összegeket az éves járulék-elszámolás keretében, a halmozott éves bevallás arányában kell korrigálni.

(7) A Kincstár a költségvetési évben az állami adóhatóság által vezetett számlákra befolyt START-, START PLUSZ- és START EXTRA kártyával rendelkező biztosítottak járulékaiból, valamint az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulással teljesített járulékokból a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait és a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot megillető bevételek összegéről havonta, a tárgyhót követő hónap 10-éig elektronikusan adatot szolgáltat ezek kezelő szervei részére.

(8) A Kincstárnak az Egészségbiztosítási Alapot terhelő rokkantsági, rehabilitációs ellátások, kártérítési járadékok és baleseti járadékok, továbbá az MNV Zrt.-t, a Hadigondozottak Közalapítványát, a Nemzeti Földalapot terhelő, a Nyugdíjbiztosítási Alap által megelőlegezett ellátásokat, ezek posta- és egyéb költségeinek összegét havonta, a teljesítésről szóló számlát helyettesítő hivatalos értesítés alapján a tárgyhó utolsó előtti munkanapjáig, december hónapban az utolsó előtti kincstári napig kell megtérítenie úgy, hogy az még a tárgyhóban a Nyugdíjbiztosítási Alap fizetési számláján jóváírásra kerüljön. A Kincstár a megtérítésekről az államháztartásért felelős minisztert utólag tájékoztatja.

(9) A központi költségvetést terhelő,

a) a Nyugdíjbiztosítási Alap által folyósított, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alapból finanszírozott ellátások összegét, ezek posta- és egyéb költségeit, valamint a pénzbeli kárpótlások és a közjogi méltóságok részére folyósított ellátások összegét havonta, a teljesítésről szóló számlát helyettesítő hivatalos értesítés alapján, a tárgyhó utolsó előtti munkanapjáig, december hónapban az utolsó kincstári napig kell megtéríteni úgy, hogy az még a tárgyhóban a Nyugdíjbiztosítási Alap fizetési számláján jóváírásra kerüljön, és

b) az Egészségbiztosítási Alap által folyósított közgyógyellátás kiadásait az előirányzat-felhasználási terv alapján havonta a tárgyhó utolsó előtti munkanapjáig kell megtéríteni úgy, hogy az még a tárgyhóban az Egészségbiztosítási Alap fizetési számláján jóváírásra kerüljön.

139. § (1) Az Egészségbiztosítási Alap kezelő szerve a fedezet biztosítása céljából az Egészségbiztosítási Alap fizetési számlája terhére, a Kincstár által vezetett megfelelő fizetési számla javára

a) az Egészségbiztosítási Alap gyógyító-megelőző ellátás előirányzatai terhére 75%-ban, illetve nagyobb arányban, nettó módon finanszírozott, az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó egészségügyi szolgáltató esetén azok tárgyhavi támogatása esedékes bruttó finanszírozási összegéből a jogszabály vagy szerződés alapján a tárgyhónapban levonandó összegek levonás után fennmaradó része 60%-ának átvezetéséről a tárgyhónap első munkanapjáig, a további rész átvezetéséről a tárgyhónap 19-éig, és

b) az a) pont szerinti egészségügyi szolgáltatók, valamint a kifizetőhelyi azonosítóval ellátott helyi önkormányzatok által folyósított, megelőlegezett társadalombiztosítási ellátások összegének átvezetéséről a tárgyhónap 19-éig rendelkezik az Igazgatóság adatszolgáltatása alapján.

(1a)576 A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai részére a központi költségvetés XLII. fejezetén belül a kiadások támogatására pénzeszköz-átadás jogcímcsoport szerinti támogatás átutalása

a) január–november hónapban havonta a tárgyhó 10. napjáig az éves előirányzat havi időarányos összegével,

b)577 december hónapban legfeljebb az éves előirányzat havi időarányos összegével és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai nullszaldós pénzforgalmi egyenlegéig a tárgyhavi utolsó bevétel beérkezése és utolsó ellátás kifizetése után

történik. Ha a társadalombiztosítás pénzügyi alapja tárgyévi utolsó bevételének beérkezése és az utolsó ellátás kifizetése után a pénzforgalmi egyenlege többletet mutat, a Kincstár intézkedik a többlet összegének visszautalásáról, amely az e bekezdés szerinti támogatást csökkenti.

(1b)578 A Kincstár az Egészségbiztosítási Alap részére a központi költségvetés XX. fejezetén belül a közgyógyellátás jogcímcsoport előirányzatából a folyósító szerv által benyújtott és az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott finanszírozási terv alapján finanszírozást teljesít.

(2)579 Az Egészségbiztosítási Alap kezelő szerve az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott, az (1) bekezdés a) pontja hatálya alá nem tartozó egészségügyi szolgáltatók számára kiutalandó támogatások összegéről a tárgyhót megelőző hónap utolsó munkanapjáig ad megbízást a Kincstárnak, amelyet a Kincstár a 4. melléklet szerint teljesít.

(3)580

(4)581 Az Egészségbiztosítási Alap kezelő szerve és a Kincstár az (1) és (2) bekezdéstől eltérő időpontú finanszírozási összeg, vagy jogszabály alapján igényelhető előleg átutalásáról is rendelkezhet.

(5) Az Egészségbiztosítási Alap kezelő szerve az (1) bekezdés a) pontja szerint finanszírozott egészségügyi szolgáltatókat – a (6) bekezdés szerinti eset kivételével – az érintett helyi önkormányzat vagy – a helyi önkormányzat tájékoztatásával – az egészségügyi szolgáltató kezdeményezésére évente felülvizsgálja. A helyi önkormányzat, egészségügyi szolgáltató a felülvizsgálatot a költségvetési évet megelőző év október 31-éig kezdeményezheti az (1) bekezdés a) pontja szerinti arány dokumentálásával.

(6) A gazdálkodási formaváltás esetén az Igazgatóság a törzskönyvi nyilvántartás alapján – az Egészségbiztosítási Alap kezelő szervének értesítésével egyidejűleg – törli az intézményt az (1) bekezdés a) pontja szerint finanszírozott egészségügyi szolgáltatók közül.

140. § (1) Az Áht. 83. § (1) bekezdése szerinti személyi juttatásokat terhelő közterheknek a személyi juttatásokat, valamint az egyéb kifizetéseket terhelő adók, járulékok, magánnyugdíjpénztári tagdíjak minősülnek.

(2)582 Az Áht. 83. § (1) bekezdése szerinti egyéb kötelezettségnek minősül:

a) a helyi önkormányzat, továbbá az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szerv által az Igazgatóság részére engedményezett forgótőke,

b)583 a szolidaritási hozzájárulás,

c)584 az Áht. 108. § (3) bekezdése és 105/B. § (1) bekezdése szerinti bírság, és

d) jogszabály alapján érvényesített más levonási kötelezettség.

(3)585 Az Áht. 83. § (1) bekezdése szerinti támogatások összegét az e § és a 143. § (2) és (3) bekezdése szerinti összegek hozzáadásával és levonásával, – ha a központi költségvetésről szóló törvény eltérően nem rendelkezik – a 4. melléklet szerinti ütemezésben kell folyósítani. A megyei önkormányzat esetén a helyi önkormányzatokért felelős miniszter ettől – a megyei önkormányzatnak a tárgyhó ötödik napjáig benyújtott kérelmére – eltérést engedélyezhet.

(3a)586 A helyi önkormányzat és az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szervek által folyósított (megelőlegezett) társadalombiztosítási ellátások megtérítendő összegét elkülönítetten, a (3) bekezdésében meghatározott támogatással egyidejűleg kell folyósítani.

(4)587 A Kincstár az államháztartásért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter egyetértésével kidolgozza a nettó finanszírozás lebonyolításának szabályait és a feladatok időbeni lebonyolítását tartalmazó aktuális űrlap garnitúrát, amelyet folyamatosan frissítve, első esetben tárgyév január 31-éig, majd a módosulásokkal egyidejűleg a honlapján közzétesz.

(5)588 A helyi önkormányzatokért felelős miniszter a 4. melléklet alapján a helyi önkormányzatokat megillető támogatásokat a tárgyhó 18-áig utalványozza.

(6)589 A folyósítás során a 104. § (1) és (2) bekezdése szerinti finanszírozási különbözeteket az alábbiak szerint kell érvényesíteni:

a)590 a helyi önkormányzatok lemondott általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatásának időarányos részét egy összegben, az adatszolgáltatás határidejét követő második hónapban esedékes nettó finanszírozás során, és

b)591 az adatszolgáltatás határidejét követő második hónaptól a többletigény havonta, egyenlő részletekben kerül utalásra a nettó finanszírozás során.

(7)592 A nettó finanszírozás keretében folyósított támogatások módosítása szerinti finanszírozási különbözeteket a következők szerint kell érvényesíteni:

a)593 a 107. § alapján a helyi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó lemondott támogatás a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározottak szerint egyenlő részletekben kerül levonásra a nettó finanszírozás során,

b)594 a lemondott költségvetési támogatást – az engedélyezett részletfizetés esetét kivéve – egy összegben, legkésőbb a lemondás kezdeményezését követő második hónapban esedékes nettó finanszírozás során,

c)595 az Áht. 60/A. § (3) bekezdése alapján engedélyezett részletfizetés esetén az első részletet legkésőbb a Kincstár értesítését követő második hónapban esedékes nettó finanszírozás során, a fennmaradó részleteket ezt követően folyamatosan,

d)596 az Áht. 60/A. § (3) bekezdése alapján elutasított részletfizetés esetén egy összegben, legkésőbb a lemondás kincstári kezdeményezését követő második hónapban esedékes nettó finanszírozás során, és

e) a pótlólagos igénylés során jelentkező finanszírozási különbözetet a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározottak szerinti hónaptól kezdődően a (6) bekezdés b) pontja szerinti módon.

(8)597 Ha a helyi önkormányzatot a nettó finanszírozás keretében megillető összeg a lemondással érintett összeg egészére nem nyújt fedezetet, a Kincstár az Áht. 60/A. §-a szerint jár el.

(9)598 A központi költségvetés Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított támogatások évközi folyósítása nem követi a helyi önkormányzatok szétválását, egyesülését és a helyi önkormányzatok egymás közötti év közbeni feladatátadását. A finanszírozás módosításáról a helyi önkormányzat gondoskodik a 107. § szerint, vagy a finanszírozást pénzeszköz átadással, átvétellel egymás közötti megállapodás útján rendezik.

(10)599 A forgótőke tárgyhavi visszapótlására csak addig a mértékig kerülhet sor, ameddig arra a helyi önkormányzatot, továbbá az Egészségbiztosítási Alapból nettó módon finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szervet megillető, a nettó finanszírozásnál figyelembe vett támogatások (3) bekezdés szerinti levonásokkal – ide nem értve az engedményezett forgótőkét – csökkentett összege fedezetet nyújt.

141. §600 A helyi önkormányzat, továbbá az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szerv részére az Áht. 83. § (1) és (2) bekezdése szerinti összeget az Áht. 84. § (1)–(3) bekezdése szerinti fizetési számlára kell folyósítani.

142. § (1)601 Ha a helyi önkormányzat ellen a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvény szerinti eljárás indul, a kérelem bírósághoz történő érkezése és az adósságrendezés megindításáról szóló végzés cégközlönyben történő közzététele közötti időszakban az önkormányzat kérelmet nyújthat be a helyi önkormányzatokért felelős miniszterhez, amelyben kérelmezheti, hogy a központi költségvetés Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből, valamint a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból a Startmunka-programhoz kapcsolódóan számára biztosított hozzájárulások, támogatások folyósítása a Kincstárban igazgatóságonként vezetendő elkülönített letéti számlára történjen. A kérelemhez az adósságrendezési eljárás megindítását igazoló dokumentumokat csatolni kell.

(2)602 A helyi önkormányzatokért felelős miniszter engedélye esetén a letéti számla felett a helyi önkormányzat rendelkezik.

(3)603 Az adósságrendezési eljárás megindításáról, illetve az erre irányuló kezdeményezés elutasításáról a helyi önkormányzat a tudomására jutástól számított három napon belül köteles értesíteni a Kincstárt. Az értesítést követően a Kincstár haladéktalanul intézkedik a letéti számla egyenlegének a helyi önkormányzat fizetési számlájára történő átutalásáról.

143. § (1) A Kincstár az Áht. 83. § (3) bekezdése alapján megelőlegezett összeg beszedésére a tárgyhó 20. napját követően nyújt be beszedési megbízást.

(2)604 Ötvenezer forint alatti tartozás esetén a Kincstár a beszedést év közben a következő hónapokban a nettó finanszírozás során a helyi önkormányzatot, továbbá az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szervet megillető összegből történő levonás útján is érvényesítheti.

(3)605 Az Áht. 83. § (6) bekezdéssel érintett önkormányzat tekintetében a Kincstár a felfüggesztés időszakában megelőlegezett tartozásainak beszedését a felfüggesztett támogatások folyósításának hónapjában a nettó finanszírozás során a helyi önkormányzatot megillető összegből történő levonás útján érvényesíti.

144. §606 Az Áht. 83. § (5) vagy (6) bekezdése alapján felfüggesztett összegek folyósítása a kötelezettség teljesítését követő hónap 4. melléklet szerinti utalási időpontjában teljesíthető.

144/A. § (1)608 A központi költségvetésről szóló törvény alapján a központi költségvetést havonta megillető gépjárműadó összege befizetésének ellenőrzése céljából a települési önkormányzat az önkormányzati adóhatóság által a tárgyévben beszedett gépjárműadó összegének adatait, illetve a gépjárműadó fizetési számláról a települési önkormányzat által végrehajtott utalások adatait – havi kimutatással – a tárgyévet követő hónap 20. napjáig továbbítja az Igazgatóságnak.

(2)609 Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatást az önkormányzati adóhatóság teljesíti úgy, hogy az adónyilvántartó rendszerből kinyert – havi bontású gépjárműadó forgalmát részletező – adatokat a Kincstár által üzemeltetett elektronikus rendszerben rögzíti, valamint az adatszolgáltatás hitelesített példányát és a 145. § (4) bekezdés b) pontja szerinti fizetési számláról a terhelési összegeket, továbbá azok záró egyenlegét tartalmazó számlakivonatok hitelesített másolatait legkésőbb a tárgyévet követő hónap 21. napjáig elektronikus úton megküldi az Igazgatóságnak.

(3)610 Az Igazgatóság az (1) és (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését követő hatvan napon belül a rendelkezésre álló adatok alapján ellenőrzi, hogy az (1) és (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét és a gépjárműadó központi költségvetés részére való befizetését megfelelően teljesítette-e az önkormányzati adóhatóság. Ha az ellenőrzés eredményeként ezek helyessége nem állapítható meg, vagy az Igazgatóság tartalmi vagy formai hibát talál, pótlólagos információért, illetve hiánypótlásért megkeresi az önkormányzati adóhatóságot.

(4)611

(5) Ha az Igazgatóság ellenőrzése során nem állapít meg eltérést, arról az önkormányzati adóhatóságot nem értesíti.

(6) Az Áht. 83/A. § (1a) bekezdése alapján kiszabható bírság mértéke legfeljebb

a) a b) pontban meghatározott kivétellel, a tárgyévet megelőző évben az önkormányzati adóhatóság által a belföldi gépjárművek után beszedett gépjárműadó-bevétel 0,5%-ának megfelelő összeg,

b) ha az adatszolgáltatási késedelem a 60 napot meghaladja, akkor a tárgyévet megelőző évben az önkormányzati adóhatóság által a belföldi gépjárművek után beszedett gépjárműadó-bevétel 1,5%-ának megfelelő összeg.

(7) A bírság mértékének megállapításakor az Igazgatóság a kötelezettségszegés súlyát és ismétlődő jellegét mérlegeli.

(8) Ha a bírság, illetve az Áht. 83/A. § (2) bekezdése alapján az Igazgatóság által megállapított különbözet és annak kamata nem éri el a tízezer forintot, azt nem kell megfizetni, és az Igazgatóság az önkormányzati adóhatóság értesítését mellőzi.

(9)612 Ha az Igazgatóság a (3) bekezdés szerinti ellenőrzés során a települési önkormányzat javára ezer forintot meghaladó összegben állapít meg eltérést, akkor határozat hozatala nélkül értesíti az önkormányzati adóhatóságot az eltérésről. Ezer forint alatti eltérés esetén az Igazgatóság mind a határozathozatalt, mind az értesítést mellőzi. Az eltérést a települési önkormányzat a központi költségvetést megillető gépjárműadó-bevétel 145. § (8) bekezdése szerinti utalásai során levonással érvényesíti.

(10)613 A (3) bekezdés szerinti ellenőrzési határidőt — annak lejárta előtt legalább öt nappal — indokolt esetben az ellenőrzést végző Igazgatóság vezetője egyszer, legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja. Az Igazgatóság az ellenőrzési határidő meghosszabbításáról végzést hoz, és erről az önkormányzati adóhatóságot haladéktalanul tájékoztatja.

145. § (1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a helyi önkormányzat a (3)–(5) bekezdés szerinti fizetési számlákat, alszámlákat az Áht. 84. § (1) bekezdése alapján választott számlavezetőnél vezethet.

(2)614 A hitellel rendelkező, kötvényt kibocsátó helyi önkormányzat – az Áht. 84. § (4) bekezdésében foglalt kivételekkel – a helyi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatással, valamint a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos pénzforgalmát a fizetési számlájához kapcsolódó alszámlán köteles elkülöníteni. A helyi önkormányzat – az Áht. 84. § (4) bekezdésében foglalt kivételekkel – az alszámláról a hitelen, kötvényen alapuló fizetési kötelezettségeit nem teljesítheti.

(3)615 A helyi önkormányzat a (2) bekezdésben foglaltakon túl a fizetési számlájához kapcsolódóan a következő alszámlákkal rendelkezhet:

a)616 a helyi önkormányzat lekötött bankbetétei elkülönítésére szolgáló alszámla,

b) a helyi adók és a települési adó befizetésére adónemenként külön adóbeszedési alszámla, a késedelmi pótlék befizetésére pótlék beszedési alszámla, a bírságok, önellenőrzési pótlék és a végrehajtási költség befizetésére bírság beszedési alszámla, a talajterhelési díj befizetésére talajterhelési díj beszedési alszámla, termőföld bérbeadásából származó jövedelem adója befizetésére jövedelemadó beszedési alszámla, a távhőszolgáltatásról más hőellátásra áttérő által felhasznált hőmennyiség és annak előállítása során a pozitív előjelű széndioxid kibocsátási különbözet után fizetendő díj befizetésére beszedési alszámla, a magánfőző által előállított magánfőzött párlat utáni jövedéki adó befizetésére beszedési alszámla,

c) a helyi önkormányzatot megillető, a b) pontba, valamint a (4) bekezdés a)–c) pontjába nem tartozó adók módjára behajtandó köztartozások befizetésére egyéb bevételek elszámolására szolgáló alszámla,

d) a helyi önkormányzat döntése vagy jogszabály rendelkezése alapján egyéb, meghatározott célú pénzeszközök elkülönítésére szolgáló alszámla.

(4)617 A helyi önkormányzat

a) közigazgatási hatósági eljárási illeték, továbbá az azzal összefüggésben felszámított mulasztási bírság, késedelmi pótlék befizetésére szolgáló fizetési számlát,

b) a gépjárműadó befizetésére szolgáló gépjárműadó fizetési számlát,

c) más által kimutatott adók módjára behajtandó köztartozások – kizárólag a helyi önkormányzatot megillető köztartozások kivételével – befizetésére idegen bevételek elszámolására szolgáló fizetési számlát,

d) letéti számlát,

e) devizaszámlát és

f)618 a közfoglalkoztatáshoz nyújtott támogatás elkülönítésére szolgáló alszámlát

nyithat és tarthat fenn.

(5)619 A (3) bekezdés b) és c) pontja szerint nyitott alszámlákról, valamint a (4) bekezdés a)–c) pontja szerint vezetett fizetési számlákról kizárólag az alábbi műveletek teljesíthetők:

a) a helyi önkormányzat fizetési számlájára, valamint annak a (3) bekezdés szerinti alszámláira való átutalás,

b) más által kimutatott és beszedett adók módjára behajtandó köztartozások átutalása a tartozást kimutató által megadott fizetési számlára,

c) a központi költségvetést megillető közigazgatási hatósági eljárási illeték- és az azzal összefüggésben felszámított pótlék-, mulasztási bírságbevétel átutalása a Kincstár által vezetett fizetési számlára,

d) az adózó – visszatérítésre jogosult – részére történő visszatérítés, ideértve az Art. szerint fizetett kamatot is, és

e)620 az adózó kérelmére a (3) bekezdés b) és c) pontja szerint nyitott alszámlák, valamint a (4) bekezdés a)–c) pontja szerint vezetett fizetési számlák közötti átvezetések.

(6)621 A helyi önkormányzat a (3) bekezdés b) és c) pontja, valamint a (4) bekezdés a)–c) pontja szerinti bevételeket e számlákon, alszámlákon köteles beszedni. Ha a helyi önkormányzat más fizetési számlájára, alszámlájára érkezik befizetés, a befizetést a megfelelő fizetési számlákra befolyó bevételekhez kapcsolódó nyilvántartáson is át kell vezetni.

(7)622 A (3) bekezdés b) pontja szerinti alszámlák esetén az indokolt visszatérítéseket az alszámláról kell teljesíteni. Ha az alszámlán lévő összeg nem nyújt fedezetet az utaláshoz, a visszatérítés fedezetének megfelelő összeget a kapcsolódó fizetési számláról kell átvezetni az alszámla javára.

(8)623 A (4) bekezdés a) pontja szerinti fizetési számlára beszedett közigazgatási hatósági eljárási illeték- és az azzal összefüggésben felszámított késedelmi pótlék-, bírságbevételt a visszatérítésekkel csökkentve negyedévente, a (4) bekezdés b) pontja szerinti fizetési számlára beszedett, a központi költségvetést megillető gépjárműadó bevételt havonta, a tárgynegyedévet – a gépjárműadó vonatkozásában a tárgyhónapot – követő hónap 10. napjáig kell a Kincstár által megjelölt fizetési számlára átutalni.

(9)624 A (4) bekezdés c) pontja szerinti fizetési számláról a helyi önkormányzatot megillető bevétel hó végén rendelkezésre álló összegét a tárgyhónapot követő hónap 10-éig kell a helyi önkormányzat fizetési számlájára átutalni. A nem a helyi önkormányzatot megillető bevételt szükség szerint, de legkésőbb a hó végén rendelkezésre álló összeget a tárgyhót követő hónap 10-éig kell a behajtást kérő szerv fizetési számlájára átutalni.

(10)625

(11)626 Ha a (4) bekezdés b) pontja szerinti számláról a (8) bekezdésben előírt fizetési kötelezettség az abban meghatározott határidőn belül nem teljesül, a települési önkormányzat a meg nem fizetett összeg után – a határidő leteltét megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű – kamatot fizet. A kamatfizetés kezdőnapja a fizetési kötelezettség határidejének leteltét követő első nap, a kamatfizetés utolsó napja a késedelmes fizetés napja. A kamatot külön, a Kincstár által meghatározott fizetési számlára kell megfizetni.

146. § (1)627 A nemzetiségi önkormányzatra, a társulásra és a térségi fejlesztési tanácsra a 145. § (1) és (2) bekezdését kell alkalmazni.

(2)628 A nemzetiségi önkormányzat, a társulás és a térségi fejlesztési tanács

a)629 fizetési számlájához kapcsolódóan a 145. § (3) bekezdés a) és d) pontja szerinti alszámlákat,

b) a letéti pénzeszközök kezelésére letéti számlát, és

c) devizaszámlát

vezethet.

147. § (1)630 Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv fizetési számlája megnyitásáról, megszüntetéséről – a költségvetési szerv alapítása, megszüntetése esetén az alapítás, megszüntetés időpontja szerinti határnappal – a költségvetési szerv, gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv esetén a 9. § (5) bekezdése szerinti költségvetési szerv gondoskodik.

(2)631

(3)632 A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás irányítása alá tartozó költségvetési szerv a számlájához kapcsolódóan a 145. § (3) bekezdés a) és d) pontja szerinti alszámlákat vezetheti.

(4)633 A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás és a térségi fejlesztési tanács irányítása alá tartozó költségvetési szerv a fizetési számláján kívül

a) az irányító szerv vezetőjének engedélyével a dolgozói lakásépítésének támogatására munkáltatói lakásépítés és -vásárlás támogatási fizetési számlát,

b) külföldi támogatás, segély fogadására devizaszámlát, és

c)634 letéti számlát

vezethet.

147/A. §635 (1)636 A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, társulás, és az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szerv a számlavezető megváltoztatásáról hozott döntéséről az Igazgatóság útján a Kincstárt a változás tervezett időpontja előtt harminc nappal megelőzően írásban értesíti.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt szerv a fizetési számlája megváltozásáról az Igazgatóság útján a Kincstárat a változással egyidejűleg írásban értesíti.

148. § (1) A költségvetési szerv készpénzt vehet fel házipénztárába.

(2) A házipénztárból felvett készpénzelőleggel a készpénzt felvevőnek el kell számolnia a költségvetési szerv belső szabályzatában meghatározottak szerint.

(3)637 Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv

a) a közfoglalkoztatásban résztvevők bére, valamint munkába járáshoz kapcsolódó közlekedési költségtérítései,

b) az egységes rovatrend és K41. Társadalombiztosítási ellátások és K47. Intézményi ellátottak pénzbeli juttatásai rovaton elszámolandó kiadások,

c) az egységes rovatrend K31. Készletbeszerzés és K34. Kiküldetések, reklám- és propagandakiadások rovatain elszámolandó kiadások,

d) az egységes rovatrend K61. Immateriális javak beszerzése, létesítése, K63. Informatikai eszközök beszerzése, létesítése és K64. Egyéb tárgyi eszközök beszerzése, létesítése rovatain elszámolandó, kisértékű immateriális javak, tárgyi eszközök beszerzésére irányuló kiadások,

e) az egységes rovatrend K33. Szolgáltatási kiadások és K123. Egyéb külső személyi juttatások rovatain elszámolandó, százezer forint értéket el nem érő kiadások,

f)638 az alkalmazottak belföldi és külföldi kiküldetéséhez, tartós külszolgálatához kapcsolódó napidíjak, illetménybe nem tartozó kiadások,

g) az illetékbélyeg-beszerzés kiadásai,

h) a c)–e) pont szerinti kiadásokhoz kapcsolódóan az egységes rovatrend K351. Működési célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó és a K67. Beruházási célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó rovatain elszámolandó kiadások, és

i)639 az a)–h) pont szerinti kiadásokra az alkalmazottaknak elszámolási kötelezettséggel adott előlegek

készpénzben történő teljesítésére igényelheti – a költségvetési szerv pénzkezelési szabályzatában meghatározott házipénztári keret nagyságára is figyelemmel – készpénz felvételét a Kincstártól, és teljesíthet készpénzben kifizetést.

X. Fejezet

MARADVÁNYELSZÁMOLÁS, BESZÁMOLÁS

149. § (1) A költségvetési maradványt az éves költségvetési beszámoló készítésekor kell megállapítani az államháztartási számviteli kormányrendelet előírásainak megfelelően.

(2)640

(3)641

150. §642 (1) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradványának kell tekinteni

a)643 a költségvetési évben befolyt, az egységes rovatrend B3. Közhatalmi bevételek, B4. Működési bevételek és B5. Felhalmozási bevételek rovatain elszámolt olyan költségvetési bevételt, amely bizonyítottan a költségvetési bevétel ellenszolgáltatásaként teljesítendő költségvetési kiadásokra a következő évben kerül felhasználásra, vagy a költségvetési bevétel kizárólagos felhasználási célját jogszabály meghatározza, vagy ha törvény úgy rendelkezik, hogy a maradvány nem vonható el,

b)644 a kötelezettségvállalások azon állományát, amely a költségvetési szerv költségvetési évi felhalmozási célú kiadási előirányzatai – ideértve a nemzetbiztonsági szolgálatoknak a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 63. § (1) bekezdése szerinti speciális működési előirányzatait – vagy a fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési évi kiadási előirányzatai terhére történt, de a pénzügyi teljesítés – a kifizetések elhúzódása miatt – áthúzódik a költségvetési évet követő év december 31-ig,

c)645 a nemzetközi szerződések alapján megvalósuló segélyprogramok, a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából befolyó bevételek költségvetési maradványát, valamint az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény hatálya alá tartozó kibocsátási egységek és légiközlekedési kibocsátási egységek értékesítéséből befolyt bevételek költségvetési maradványát.

d)646 az államháztartáson kívülről származó olyan költségvetési bevétel összegét, amely esetén az átadó az átadott összeg terhére ellátandó feladatot meghatározta,

e)647 az elkülönített állami pénzalapból meghatározott célra, elszámolási kötelezettséggel kapott költségvetési támogatásokat, valamint az Egészségbiztosítási Alapból kapott finanszírozási összegeket, támogatásokat,

f)648 az európai uniós projektből finanszírozott költségvetési támogatások az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv kedvezményezettjénél támogatási előlegként kapott, még fel nem használt összeget, továbbá a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti alapnál európai uniós és hazai társfinanszírozásból, valamint az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból folyósított támogatásokból származó, még fel nem használt összeget,

g)649 a felsőoktatási intézményekben állami részösztöndíjas és önköltséges tanulmányokat folytató hallgatók által fizetett önköltségből és az államháztartáson kívülről érkező adományokból származó költségvetési maradványt,

h)650 az európai uniós forrásból finanszírozott pénzügyi eszközök keretében nyújtott visszatérítendő támogatások kapcsán a kedvezményezett által hitel törlesztésként vagy részesedés ellenértékeként teljesített, ütemezett visszafizetésből eredő költségvetési bevételt,

i)651 a közszolgáltatások finanszírozására szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok kiadási előirányzataira vagy a költségvetési szerv költségvetési évi kiadási előirányzataira vonatkozó kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos, az Áht. 4/A. § (5) bekezdése szerinti kifizetést, valamint a fordított adózás hatálya alá tartozó általános forgalmi adó és az előleggel kapcsolatos előzetesen felszámított általános forgalmi adó összegét,

j)652 a központi költségvetési törvény 1. melléklet I. fejezet 1. cím 1. alcímen belül az Áht. 6. § (7) bekezdés a) pont ad) alpontja szerinti központi támogatásból az Országgyűlésről szóló törvény 109–115. §-ában meghatározott juttatások céljára nyújtott, de a költségvetési év december 31-éig fel nem használt összeget,

k)653 a Kormány egyedi határozatával november 15. napját követően átcsoportosított előirányzat költségvetési maradványát, valamint a Kormány egyedi határozatával november 15. napját követően átcsoportosított forrásból költségvetési szerv részére kifizetett összeget, ha annak terhére az előirányzat-átcsoportosítást követő negyvenöt napon belül megtörténik a kötelezettségvállalás,

l)654 a központi költségvetés terhére pályázati úton nyújtott támogatások államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv kedvezményezettjénél a támogatói döntés alapján támogatásként kapott, még fel nem használt összegét,

m)655 a hazai, az európai uniós és a nemzetközi támogatási programok esetében a támogatási programhoz tartozó pénzügyi teljesítések végleges fedezeteként utólag biztosított támogatási összeget, ha annak terhére az előirányzat-átcsoportosítást követő negyvenöt napon belül megtörténik a kötelezettségvállalás,

n)656 a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból és a Központi Maradványelszámolási Alapból történő, illetve fejezeten belüli és fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításról szóló 1508/2019. (VIII. 23.) Korm. határozattal a Kincstár részére elszámolási és visszafizetési kötelezettséggel a rezsiutalványok kifizetéséhez kapcsolódó kiadást.

(2)657 Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kötelezettségvállalással nem terhelt költségvetési maradványa a teljes költségvetési maradványnak a kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradvány összegével csökkentett mértéke.

(3)658 Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradványa a következő évben – az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv esetén saját hatáskörben, a fejezeti kezelésű előirányzatok esetén a fejezetet irányító szerv hatáskörében – az államháztartási számviteli kormányrendelet 44. § (2) bekezdés h) pontja szerint elvégzett előirányzat-módosítás után a 150. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségvállalások kiegyenlítésére használható fel.

(4)659 Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kötelezettségvállalással nem terhelt költségvetési maradványát az éves költségvetési beszámolónak a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerben a Kincstár által történő elfogadását, de legkésőbb az elfogadásra rendelkezésre álló határidő elteltét követő tíz munkanapon belül a Központi Maradványelszámolási Alap előirányzat javára be kell fizetni. A befizetési kötelezettség elmaradása esetén a Kincstár jogosult a költségvetési szerv, fejezeti kezelésű előirányzat fizetési számláját a be nem fizetett összeggel megterhelni.

151. §660

152. §661 (1)662 A fejezetet irányító szerv a fejezetbe sorolt költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kötelezettségvállalással terhelt, azonban a költségvetési évet követő év december 31-éig pénzügyileg nem teljesült költségvetési maradványáról a költségvetési évet követő második év március 31-éig elszámolást készít az államháztartásért felelős miniszternek. Az elszámolásban be kell mutatni a meghiúsult kötelezettségvállalások miatt kötelezettségvállalással nem terhelt, valamint a kifizetések elhúzódása miatt továbbra is kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradvány összegét.

(2)663 A meghiúsult kötelezettségvállalás miatt kötelezettségvállalással nem terhelt költségvetési maradványt – az államháztartásért felelős miniszter és a Kincstár egyidejű tájékoztatása mellett – a meghiúsulást követő tíz munkanapon belül a Központi Maradványelszámolási Alap előirányzat javára be kell fizetni. A befizetési kötelezettség elmaradása esetén a Kincstár jogosult a költségvetési szerv fejezeti kezelésű előirányzat fizetési számláját a be nem fizetett összeggel megterhelni.

(3) A kifizetések elhúzódása miatt továbbra is kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradvány elvonásáról vagy felhasználásának további engedélyezéséről – a (4) bekezdésben megállapított kivétellel – a Kormány dönt. Az elvont költségvetési maradványra a (2) bekezdést kell alkalmazni azzal, hogy a befizetési kötelezettséget a Kormány döntését követő tizenötödik naptári napig – amennyiben ez munkaszüneti napra esik, az azt követő első munkanapig – kell teljesíteni.

(4)664 A 150. § (1) bekezdés c) és e)–h) pontja szerinti költségvetési maradvány terhére a költségvetési évet követő év december 31-ét követően is a Kormány döntése nélkül vállalható kötelezettség és teljesíthető kifizetés.

153. §665 A Központi Maradványelszámolási Alap kiadási előirányzatának előirányzat átcsoportosítással történő felhasználásáról az államháztartásért felelős miniszter előterjesztése alapján a Kormány egyedi határozatban rendelkezik.

154. §666

155. § (1)667 Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv költségvetési maradványából az irányító szervet megillető rész számítását az irányító szerv határozza meg.

(2)668 Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv költségvetési maradványát az irányító szerv a zárszámadási rendeletével, határozatával egy időben állapítja meg, és – szükség esetén – módosítja költségvetési rendeletét, határozatát.

(3)669

156. § (1) A Kincstár havonta kincstári költségvetési jelentést készít.

(2)671 A kincstári költségvetési jelentés költségvetési szervenként, központi kezelésű előirányzatonként, fejezeti kezelésű előirányzatonként, illetve az elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja előirányzataiként készül a tárgyhónap utolsó napján ismert adatok alapján, az egységes rovatrend szerinti bontásban.

(3) A kincstári költségvetési jelentést a Kincstár a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig – a nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével – a honlapján közzéteszi, ahol

a) az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, a központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve a saját vagy kezelt előirányzatai,

b) a fejezetet irányító szerv az irányítása alá tartozó fejezetbe sorolt valamennyi költségvetési szerv, központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja, és

c) az államháztartásért felelős miniszter valamennyi az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja

adatait megtekintheti, letöltheti.

(4)672 A Kincstár és az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, az államháztartási számviteli kormányrendelet 1. mellékletében nem nevesített központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve a saját könyvvezetése és a kincstári költségvetési jelentés közötti eltéréseket a tárgyhónapot követő hónap 25. napjáig köteles egyeztetni. Az egyeztetés során feltárt és mindkét fél által elfogadott eltéréseket a 169. § (2) bekezdése szerint a Kincstárnak visszaküldött időközi költségvetési jelentésben kell feltüntetni, és ennek alapján azokat mindkét fél könyvvezetésében, illetve nyilvántartásaiban egymással azonos módon – a Kincstár nyilvántartásai esetén a költségvetési szerv, kezelő szerv rendelkezése alapján – javítani kell.

157. §673 A költségvetési év zárását követően

a) az államháztartás központi alrendszerében a költségvetési szerv, valamint a központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve éves költségvetési beszámolót és zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatást, és

b) a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács, valamint az általuk irányított költségvetési szerv éves költségvetési beszámolót

készít.

158. §674 A fejezetet irányító szerv

a) az éves költségvetési beszámoló esetén a költségvetési évet követő év január 31-ig, a zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatás esetén az államháztartásért felelős miniszter zárszámadási tájékoztatójának közzétételét követő öt napon belül – az abban szereplő időpont vagy időpontok alapul vételével – írásban meghatározza azok beküldésének határidejét,

b) az államháztartásért felelős miniszter zárszámadási tájékoztatójának figyelembevételével kialakítja az éves költségvetési beszámoló és a zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatás elkészítéséhez szükséges szempontrendszert, rögzíti azok tartalmi és formai követelményeit, és

c) megküldi – a központilag előírt nyomtatványokon túl – az éves költségvetési beszámoló és a zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatás további mellékleteit képező, fejezetet irányító szervi hatáskörben elrendelt adatszolgáltatások űrlapjait.

159. §675

160. §676 Az éves költségvetési beszámoló készítési kötelezettségnek az államháztartási számviteli kormányrendeletben foglalt módon és határidőre kell eleget tenni.

161. § (1) A zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatás számszaki és szöveges részből áll.

(2)677 A számszaki rész a kiemelt előirányzatok teljesülését mutatja be. A szöveges rész elkészítéséhez az államháztartásért felelős miniszter az államháztartás központi alrendszere tekintetében zárszámadási tájékoztatót tesz közzé.

(3) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatást a 158. § a) pontja szerinti határidőig kell megküldeni a fejezetet irányító szervnek.

(4) A fejezetet irányító szerv az államháztartásért felelős miniszter zárszámadási tájékoztatójában szereplő határidők szerint továbbítja az államháztartásért felelős miniszternek a zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatást.

(5) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerve az éves költségvetési beszámoló benyújtásával egy időben nyújtja be az államháztartásért felelős miniszternek a társadalombiztosítási szervek által folyósított, a központi költségvetésből finanszírozott ellátások részletes elszámolását, ideértve a működési költségtérítést és a postaköltséget is.

162. § A helyi önkormányzat képviselő-testülete részére a zárszámadáshoz a közvetett támogatásokat a 28. § szerinti részletezettséggel kell bemutatni.

XI. Fejezet

KEZESSÉG-, GARANCIAVÁLLALÁS, KÖVETELÉSEK

163. § (1)678 Az Áht. 100. § (1) bekezdése szerinti, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai javára elszámolandó vagyon elfogadásáról a követelést érvényesítő állami adóhatóság vagy a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerve jogosult dönteni. Ha a követelést az állami adóhatóság érvényesíti, a megszerzett vagyon társadalombiztosítás pénzügyi alapjai közötti megosztásáról értesíti a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerveit.

(2) Az állami adóhatóság az általa érvényesített követelések alapján megszerzett vagyon Áht. 100. § (2) bekezdése szerinti, az MNV Zrt. részére történő átadásakor a vagyon nyilvántartásba vételéhez szükséges bizonylatokat a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervei rendelkezésére bocsátja. Az társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervei ennek alapján a vagyont nyilvántartásba veszik, és gondoskodnak az MNV Zrt. adatszolgáltatása alapján a változások átvezetéséről.

(3) Az Áht. 100. § (2) bekezdése szerinti megállapodás megkötése során a vagyon átadójának abban az esetben is a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervei minősülnek, ha a vagyontárgyak elfogadásáról az (1) bekezdés alapján az állami adóhatóság döntött.

(4)679 Az MNV Zrt. az átvett vagyonról analitikus nyilvántartást vezet, továbbá azt évenként értékeli és ennek eredményeképp az értékvesztési, értéknövekedési adatokat megküldi a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervének.

164. § (1)680 Az államháztartásért felelős miniszter a külgazdasági ügyekért felelős miniszter egyetértésével a százmillió USA dollárnál kisebb összegű külföldi követeléseket értékesítheti, azok leépítését célzó konstrukciókat dolgozhat ki és bonyolíthat le, ezzel kapcsolatban szükség és lehetőség szerint pályázatokat írhat ki, a külföldi követeléseket átütemezheti, valamint – a hosszú távú költségvetési szempontok és a külgazdaság-politikai meggondolások figyelembevételével – azokból engedményt adhat, ha azok lejártak, vagy bármilyen okból kétessé váltak.

(2) A külföldi követelések leépítését célzó pályázatokat az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott feltételek szerint a Kincstár írja ki és bonyolítja le. A beérkezett pályázatok elbírálása az államháztartásért felelős miniszter által e célra kijelölt bíráló bizottság feladata. Ha a külföldi követelések leépítése kapcsán magánjogi szerződés megkötése válik szükségessé, a szerződést az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott feltételek szerint a Kincstár köti meg. A Kincstár gondoskodik a megkötött szerződések végrehajtásáról, az ezek kapcsán felmerült jogvitákban az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott álláspont szerint képviseli Magyarország álláspontját.

(3) A százmillió USA dollárnál nagyobb összegű külföldi követelések értékesítésére, átütemezésére, azokból engedmény adására az államháztartásért felelős miniszternek a Kormány adhat felhatalmazást.

XII. Fejezet

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS INFORMÁCIÓS RENDSZERE

165. § (1) Az államháztartás információs rendszerében

a)681 a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított bevételi és kiadási előirányzatokról, azok Országgyűlés, Kormány hatáskörében végzett módosításairól, átcsoportosításairól, továbbá azoknak az egységes rovatrend szerinti előirányzatairól, az előirányzatok módosításairól, átcsoportosításairól a Kincstár, és

b)682 a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások előirányzatainak módosításairól, átcsoportosításairól a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, a nemzetiségi önkormányzatok költségvetési támogatását biztosító előirányzatok módosításairól, átcsoportosításairól a nemzetiségpolitikáért felelős állami szerv

nyilvántartást vezet.

(2) Az előirányzatok nyilvántartása – az előirányzattal rendelkező azonosító adatain túlmenően – kiterjed

a) a költségvetési év azonosítására,

b) az előirányzatnak, és azok módosításának, átcsoportosításának egyszeri vagy tartós jellegére, és

c) az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának hatásköreire.

166. § A központi költségvetésben előirányzatként szereplő minősített adatokat más hasonló, de minősített adatokat nem tartalmazó bevételi, kiadási előirányzatokkal összevontan, az azonosíthatóságot kizáró módon kell megjeleníteni.

167. § (1) Az Országgyűlés és a Kormány által elrendelt előirányzat-módosításokról, átcsoportosításokról az államháztartásért felelős miniszter öt munkanapon belül értesíti a fejezetet irányító szervet és a Kincstárt.

(2)683 A fejezetet irányító szerv az (1) bekezdésben foglaltak végrehajtását szolgáló előirányzatok módosításáról, átcsoportosításáról – a módosítást, átcsoportosítást elrendelő törvényre, határozatra történő hivatkozással – tájékoztatja a Kincstárt.

(3) A fejezetet irányító szerv a hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosításokról, átcsoportosításokról öt munkanapon belül tájékoztatja a Kincstárt.

(4) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv a saját hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosításokról, átcsoportosításokról az intézkedés meghozatalát követő öt munkanapon belül tájékoztatja a Kincstárt és a fejezetet irányító szervet.

(5)684 A költségvetési szerv alkalmazásban álló személyek besorolásán és illetményének összetételén alapuló, egységes kódot használó kulcsszámrendszert az államháztartásért felelős miniszter a Kincstár honlapján közzéteszi.

167/A. § (1) A törzskönyvi nyilvántartás tartalmazza a törzskönyvi jogi személy

1. törzskönyvi azonosító számát (a továbbiakban: PIR szám),

2. alaptevékenységét is kifejező, azonos vagy hasonló tevékenységet ellátó másik törzskönyvi jogi személy nevétől különböző egyedi megnevezését,

3. székhelyét,

4.686 főtevékenységét az államháztartási szakágazatok rendje, valamint közfeladatát, alaptevékenységeit a kormányzati funkciók rendje szerint,

5. törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzésének és törlésének időpontját,

6.687 vezetőjének vagy a vezetői jogok gyakorlására ideiglenesen jogosult személynek a nevét, kinevezésének, megbízásának módját, időpontját, időtartamát, adóazonosító jelét,

7. KSH statisztikai számjelét,

8. nettó finanszírozási körbe tartozását, annak kezdő és záró időpontját,

9. központosított illetmény-számfejtési körbe tartozását, annak kezdő és záró időpontját, valamint a Kincstár központosított illetményszámfejtést végző igazgatóságának kódját.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül – ha a törzskönyvi jogi személy rendelkezik az alábbi adattal, illetve rá vonatkozóan fennáll az alábbi feltétel – a törzskönyvi nyilvántartás tartalmazza a törzskönyvi jogi személy

1. idegen nyelvű megnevezését, rövidített nevét,

2.688 levelezési címét, hivatali kapu vagy cégkapu azonosítóját,

3. önálló ügyintézésre jogosult vagy más szervezeti egysége által történő feladatellátását szolgáló, a törzskönyvi jogi személy székhelyétől tartósan elkülönült telephelyének címét, és – ha a törzskönyvi jogi személy elnevezésétől eltérő megnevezéssel rendelkezik – megnevezését,

4. adószámát, közösségi adószámát,

5.689 az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott adózási módokra vonatkozó választásáról, kizárólag adómentes tevékenység végzéséről, az adómegállapítás különös módjának alkalmazásáról tett nyilatkozatának adatait és az ilyen nyilatkozat benyújtásának időpontját,

6. által ténylegesen végzett adóköteles tevékenységek TEÁOR szerinti besorolását,

7. adókötelezettséget eredményező tevékenysége megkezdésének, illetve befejezésének időpontját,

8. társasági adó alanyiságára vonatkozó nyilatkozatának adatait és benyújtásának időpontját,

9. tevékenysége során keletkezett iratainak őrzési helyét, ha az nem azonos a székhellyel és a törzskönyvi jogi személy az adó alanyának minősül,

10. közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vételének tényét, a közhasznú jogállás megszerzésének, illetve törlésének időpontját,

11. hivatalos elérhetőségeit (vezetékes telefonszám, faxszám körzetszámmal, e-mail cím és mobilszám),

12. működése megszűnésének napját vagy a működés megszűnéséhez kapcsolódó feltételt, ha a törzskönyvi jogi személy alapítása határozott időre vagy bizonyos feltétel bekövetkeztéig szól,

13. jogelődjének, illetve jogutódjának megnevezését, székhelyét, PIR számát, adószámát, nem törzskönyvi jogi személy jogutód esetében a cégjegyzékszámát,

14. megszűnése esetén a jogutódlással összefüggő információkat, különösen a jövőbeni közfeladat-ellátás, vagyonátadás, foglalkoztatottak vonatkozásában,

15.690 létesítő, módosító és megszüntető okiratát digitalizált, vagy elektronikus formában.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakon kívül a törzskönyvi nyilvántartás

a) költségvetési szerv törzskönyvi jogi személy esetében tartalmazza

1. a költségvetési szerv alapításának és megszüntetésének időpontját és módját,

2. a költségvetési szerv létesítő, módosító és megszüntető okiratának, az erről rendelkező jogszabálynak vagy határozatnak keltét, számát vagy azonosító adatát,

3. a költségvetési szerv felett az alapítói jogok gyakorlására, illetve a költségvetési szerv megszüntetésére jogosult valamennyi szerv megnevezését, székhelyét, adószámát,

4. a költségvetési szerv valamennyi irányító vagy felügyeleti, illetve fenntartó szervének megnevezését, székhelyét, adószámát,

5. az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv középirányító szervének PIR számát,

6–7.691

8.692 a költségvetési szervnél alkalmazásban álló személyek jogviszonyának megnevezését,

b) helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács esetében tartalmazza a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás és a térségi fejlesztési tanács létrejöttének és megszűnésének időpontját és módját,

c) jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személynek az a) pont 1–4. alpontja szerinti adatát, valamint valamennyi alapító szervének megnevezését, székhelyét, adószámát, ha azzal a jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy rendelkezik.

(4) A törzskönyvi nyilvántartás – az (1)–(3) bekezdésben meghatározottakon kívül – az államháztartási információs rendszer által igényelt, más nyilvántartásokkal való kapcsolattartáshoz, továbbá a törzskönyvi jogi személy működésének, ellenőrzésének elősegítéséhez szükséges következő adatokat is tartalmazza:

1.693 a törzskönyvi jogi személynek az Áht. 6. § (1) bekezdése szerinti adminisztratív osztályozás alapjául szolgáló azonosító számát (a továbbiakban: államháztartási egyedi azonosító szám),

2. az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv esetében a központi költségvetésről szóló törvény szerinti szerkezeti rend szerinti besorolását,

3.694 a költségvetési szervként működő köznevelési intézmény, szakképző intézmény és felsőoktatási intézmény OM azonosítóját, tevékenysége megkezdésének, illetve befejezésének időpontját,

4. a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi törzskönyvi jogi személy ágazati azonosítóját, szolgáltató tevékenysége megkezdésének, illetve megszűnésének időpontját,

5. a törzskönyvi jogi személy szervtípusát – amely az államháztartási információs rendszer igényeinek megfelelő részletezettségben összetartozó törzskönyvi jogi személyek csoportjának jelölésére adminisztratív osztályozás szerinti kód –, szektorát, KSH gazdálkodási formájának kódját,

6. a törzskönyvi jogi személy KSH területi számjelét, KSH járás kódját,

7. a törzskönyvi jogi személy önkormányzattípusát, településtípusát,

8.695 az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó törzskönyvi jogi személy esetében a megye számát, KSH kódját, a költségvetési szerv gazdasági szervezetének PIR számát, valamint az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó törzskönyvi jogi személy esetében a költségvetési gazdálkodás egységét meghatározó kódot (a továbbiakban: pénzügyi körzet) és a társult feladatellátás egységét meghatározó kódot (a továbbiakban: társulási körzet),

9. a helyi önkormányzat működésének jellegét (polgármesteri hivatalt, közös önkormányzati hivatalt működtető önkormányzat),

10. közös önkormányzati hivatalt működtető önkormányzat esetében a közös önkormányzati hivatal PIR számát,

11. társult képviselő-testület esetén a közös önkormányzati hivatal PIR számát,

12. a közös önkormányzati hivatalt létrehozó települési önkormányzatok felsorolását,

13.696 a társulásban részt vevő települési önkormányzatok felsorolását, a társulási megállapodás szerinti székhely önkormányzatot, a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó törzskönyvi jogi személy nevét, címét, PIR számát,

14.697 a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat fizetési számlájának és a 145. § (2) bekezdése és (4) bekezdés f) pontja szerinti alszámlájának számát, a számlákat vezető hitelintézet nevét és címét,

15. valamennyi adat, tény bejegyzése, módosítása és törlése hatályossá válásának időpontját,

16. valamennyi adat, tény bejegyzése, módosítása és törlése törzskönyvi bejegyzésének időpontját,

17. a törzskönyvi okiratok iktató számát.

(5)698 A törzskönyvi nyilvántartásban

a)699 a székhelyet, a telephelyet és az iratmegőrzési helyet, ha az eltér a székhelytől vagy valamely telephelytől legalább az irányítószám, település, közterület megnevezése, közterület jellege, házszám – ezek hiányában – a helyrajzi szám,

b) a levelezési címet az a) pontban meghatározott módon, vagy az irányítószám, településnév és postafiók

feltüntetésével kell megjelölni.

167/B. § (1)700 A törzskönyvi nyilvántartás vezetésével kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárás

a)701 az erre a célra rendszeresített és a Kincstár honlapján közzétett formanyomtatvány vagy elektronikus űrlap alkalmazásával, írásban előterjesztett kérelemre, vagy

b)702 ha az jogszabálysértő bejegyzés törlésére, hibás bejegyzés javítására, elmulasztott bejegyzés pótlására, a 167/C. § (1)–(4a) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettséggel rendelkező szerv adategyeztetésre történő felhívására vagy a (2) vagy a (4)–(7) bekezdés szerinti bejegyzésre irányul, hivatalból

indul.

(2)703 Az államháztartás információs rendszerének jogszabályban elrendelt módosulása miatt bekövetkező adatváltozások átvezetésére a Kincstár hivatalból indított eljárás keretében eseti csoportos adatmódosítást végezhet. A Kincstár az adatmódosításról és annak hatályossá válásáról a módosítást követő nyolc napon belül értesíti a törzskönyvi jogi személyt, valamint – költségvetési szerv és jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy esetében – az irányító, illetve középirányító szervet.

(3)704 A törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett, az állami adóhatóság által is kezelt adatokról, valamint ezen adatok megváltozásáról – az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott adózási módokra vonatkozó választásról, kizárólag adómentes tevékenység végzéséről, az adómegállapítás különös módjának alkalmazásáról tett nyilatkozat változásának kivételével – a Kincstár az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján értesíti az állami adóhatóságot.

(4)705 Az állami adóhatóság Art. 43. § (7) bekezdése szerinti értesítése alapján a törzskönyvi jogi személy adóazonosító számának megváltozását a Kincstár hivatalból jegyzi be.

(5)706 Az Oktatási Hivatal által elektronikus úton továbbított OM azonosító számot és a tevékenység megkezdésének és befejezésének időpontját a Kincstár hivatalból jegyzi be.

(6) A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi információs rendszertől elektronikus úton átvett ágazati azonosítóját, szolgáltató tevékenysége megkezdésének, illetve megszűnésének időpontját a Kincstár hivatalból jegyzi be.

(7)707 A Kincstár hivatalból intézkedik a törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett adatok módosításáról, ha a fővárosi és megyei kormányhivatal a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 85. § (3a) bekezdésében foglalt döntése alapján kijelölésről dönt és az alapító szervek a döntés kézhezvételét követően nem tesznek eleget a 167/C. § (5) bekezdésében előírtaknak.

(8)708 A törzskönyvi jogi személy nettó finanszírozási körbe tartozását, annak kezdő és záró időpontját, továbbá a központosított illetmény-számfejtési körbe tartozását, annak kezdő és záró időpontját, valamint a Kincstár központosított illetményszámfejtést végző igazgatóságának kódját és annak megváltozását a Kincstár hivatalból jegyzi be.

(9)709 A Kincstár hivatalból intézkedik a törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett hivatali kapu vagy cégkapu azonosító adatok bejegyzéséről, törléséről, illetve módosításáról, ha az egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről szóló 84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet 3. §-ában kijelölt szervezet (a továbbiakban: NISZ Zrt.) által a Kincstárnak megküldött adatszolgáltatás alapján megállapítható, hogy a törzskönyvi jogi személy hivatali kapu vagy cégkapu azonosítója létrejött, megszűnt vagy megváltozott.

(10)710 A Kincstár hivatalból jegyzi be az általa megképzett ÁHTI azonosítót.

167/C. §711 (1)712 A költségvetési szerv és a jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy

a)713 törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzését az irányító szerv a létesítő okirat csatolásával, a bejegyzési kérelem,

b)714 törzskönyvi nyilvántartásból történő törlését az irányító szerv a megszüntető okirat csatolásával, a törlési kérelem,

c)715 létesítő okiratát, a vezetőjét valamint az adóalanyiságot nem érintő, a 167/A. §-ban meghatározott adatának módosítását – az irányító szerv egyidejű értesítésével – a törzskönyvi jogi személy a változás-bejelentési kérelem,

d)716 létesítő okiratát érintő módosítást az irányító szerv az alapító okirat módosítását tartalmazó okirat, valamint az alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt változata csatolásával, a változás-bejelentési kérelem,

e)717 a vezetőre és az adóalanyiságra vonatkozó, a 167/A. §-ban meghatározott adatok bejelentését az irányító szerv a 167/E. § (1) bekezdésében meghatározott dokumentumok csatolásával, a változás-bejelentési kérelem

benyújtásával kéri.

(1a)718 Az (1) bekezdés szerinti kérelmek és okiratok benyújtására a minisztérium és a Miniszterelnöki Kormányiroda esetében maga a szerv, a kormányzati főhivatal esetében a kormányzati főhivatal felett felügyeleti jogot gyakorló szerv jogosult.

(2)719 A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat

a) törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzését létesítő okiratának csatolásával, bejegyzési kérelem,

b) törzskönyvi nyilvántartásból történő törlését – nemzetiségi önkormányzat esetében megszüntető okiratának csatolásával – törlési kérelem,

c) 167/A. § (1), (2) és (4) bekezdésében meghatározott adatának módosítását változás-bejelentési kérelem,

d) szervezeti és működési szabályzatát érintő módosítást a módosított szervezeti és működési szabályzat vagy a módosuló adat megváltozásáról szóló határozata csatolásával, változás-bejelentési kérelem

benyújtásával kéri.

(3)720 A társulás

a)721 törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzését társulási megállapodás, és az azt elfogadó közgyűlési, önkormányzati képviselő-testületi határozatok csatolásával, bejegyzési kérelem,

b)722 törzskönyvi nyilvántartásból történő törlését a társulás megszüntetésére vonatkozó megállapodás és az azt elfogadó közgyűlési, önkormányzati képviselő-testületi határozatok csatolásával, törlési kérelem,

c) 167/A. § (1), (2) és (4) bekezdésében meghatározott adatának módosítását változás-bejelentési kérelem,

d)723 a társulási megállapodást érintő módosítást a módosított megállapodás és az azt elfogadó közgyűlési, önkormányzati képviselő-testületi határozatok csatolásával, változás-bejelentési kérelem

benyújtásával kéri.

(4)724 A térségi fejlesztési tanács

a) törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzését létesítő okiratának csatolásával, bejegyzési kérelem,

b) törzskönyvi nyilvántartásból történő törlését törlési kérelem,

c) 167/A. § (1), (2) és (4) bekezdésében meghatározott adatának módosítását változás-bejelentési kérelem,

d) szervezeti és működési szabályzatát érintő módosítást a módosított szervezeti és működési szabályzata csatolásával, változás-bejelentési kérelem

benyújtásával kéri.

(4a)725 Az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestület

a) törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzését létesítő okiratának csatolásával, bejegyzési kérelem,

b) törzskönyvi nyilvántartásból történő törlését törlési kérelem,

c) 167/A. § (1), (2) és (4) bekezdésében meghatározott adatának módosítását változás-bejelentési kérelem,

d) szervezeti és működési szabályzatát érintő módosítást a módosított szervezeti és működési szabályzat csatolásával, változás-bejelentési kérelem

benyújtásával kéri.

(5)726 A kérelmet a társulási tanács, a közgyűlés, a képviselő-testület és a térségi fejlesztési tanács döntésének meghozatalától vagy a kapcsolódó törvény vagy kormányrendelet kihirdetésétől, egyéb esetben az adat keletkezésétől, megváltozásától számított tizenöt napon belül, a (2)–(4) bekezdésben és a 167/E. §-ban meghatározottak szerinti dokumentumok egy példányának csatolásával kell a Kincstárhoz benyújtani. Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy esetében a kérelmet az alapításról szóló jogszabály vagy annak módosítása hatálybalépésétől, illetve hatályvesztésétől, a jogszabállyal nem érintett egyéb adat esetében az annak keletkezésétől, illetve megváltozásától számított tizenöt napon belül, az (1), (1a) és (4a) bekezdésben és a 167/E. §-ban meghatározottak szerinti dokumentumok egy példányának csatolásával kell a Kincstárhoz benyújtani.

(5a)727 Költségvetési szerv átalakítása esetén az átalakítással érintett költségvetési szerv létesítő okiratának módosítására vagy törzskönyvi nyilvántartásból történő törlésére és a jogutód költségvetési szerv törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzésére vagy létesítő okiratának módosítására vonatkozó kérelmet úgy kell benyújtani, hogy azok egyidejűleg a Kincstár számára rendelkezésre álljanak. A Kincstár az átalakítással érintett költségvetési szerv tekintetében beálló változást a jogutód költségvetési szervet érintő bejegyzéssel egyidejűleg, a jogutód költségvetési szerv bejegyzésével együtt vezeti át a törzskönyvi nyilvántartásban.

(5b)728 A Kincstár jogutód nélküli megszűnés esetén a megszüntető szerv bejelentésétől vagy a megszűnést meghatározó törvényi rendelkezés hatálybalépésétől, jogutóddal történő megszűnés esetén a jogutód bejelentésétől számított tizenöt napon belül, a jogutód feltüntetésével törli a nem költségvetési szerv törzskönyvi jogi személyt a törzskönyvi nyilvántartásból.

(6)729 A költségvetési szerv és a jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy alapítói jogokat gyakorló szervének megszűnése esetén az alapítói jogokat gyakorló szerv jogutódját, az alapítói jogok átruházása esetén az alapítói jogok átvevőjét terheli a költségvetési szerv és a jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy törzskönyvi nyilvántartásba történő változásbejegyzésével kapcsolatos intézkedések megtételének kötelezettsége.

167/D. §730

167/E. § (1)731 A bejegyzési kérelemhez, a törlési kérelemhez és a változás-bejelentési kérelemhez a 167/C. §-ban meghatározott okiratok és dokumentumok mellett, a bejelentett adatok igazolására szolgáló okiratok a következők:

1.732 az Áht. 8/A. § (3) bekezdése alapján kiadott, az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértéséről szóló okirat,

2. a kultúráért felelős miniszter

a) előzetes egyetértéséről szóló okirat a fővárosi önkormányzat által fenntartott levéltár esetében,

b)733 előzetes véleményéről szóló okirat a megyei hatókörű városi könyvár és a fővárosi önkormányzat vagy a települési önkormányzat által fenntartott könyvtár, a települési könyvtár átszervezése vagy megszüntetése, a települési önkormányzatok közművelődési intézményeinek létesítése, átszervezése, szüneteltetése, megszüntetése esetében,

c)734 véleményéről szóló okirat a nemzetiségi kulturális intézmény létesítése, átvétele, átszervezése, megszüntetése vagy tevékenységének hatvan napon túli szüneteltetése esetében,

3.735 helyi önkormányzati törzskönyvi jogi személy esetében az alapítást, adatmódosítást, átalakítást vagy megszüntetést jóváhagyó társulási tanácsi, közgyűlési, önkormányzati képviselő-testületi vagy kistérségi fejlesztési tanácsi határozat kivonata,

4. nemzetiségi önkormányzati törzskönyvi jogi személy esetében az alapítást, adatmódosítást, átalakítást vagy megszüntetést jóváhagyó nemzetiségi önkormányzati közgyűlés vagy képviselő-testületi határozatot magába foglaló testületi ülés jegyzőkönyvének kivonata,

5. közös működtetésű vagy fenntartású törzskönyvi jogi személy esetében az alapítói és irányítói vagy fenntartói jogok gyakorlására, illetve az alapítói és irányítói jogok megosztására vonatkozó 4. § (1) bekezdése szerinti megállapodás,

6. közös működtetésű vagy fenntartású költségvetési szerv esetében – ha a létesítő okirat nem tartalmazza azt – megállapodás arról, hogy a törzskönyvi jogi személy költségvetése melyik irányító szerv költségvetésében szerepel,

7.736 a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat bankszámla-szerződése,

8.737 az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó törzskönyvi jogi személy esetében a feladat-, illetve intézményátadás esetén az átadó és átvevő közötti megállapodás, továbbá az átadásra-átvételre vonatkozó képviselő-testületi, közgyűlési és társulási tanácsi határozatok kivonata,

9. térségi fejlesztési tanács esetében, jogszabály alapján lefolytatott törvényességi felügyeleti eljárás során hozott döntés, ha a döntés a 167/A. §-ban meghatározott adatokat érinti,

10.738 a vezetői kinevezésről, megbízásról, felmentésről, vezetői megbízás visszavonásáról, megszüntetéséről szóló okirat, továbbá a szervezeti és működési szabályzat szerinti ideiglenes megbízás esetén a vezetői jogok gyakorlására ideiglenesen jogosult személy kinevezéséről vagy megbízásáról szóló okirat, valamint a szervezeti és működési szabályzat a vezető általános helyettesítés rendjét magában foglaló kivonata,

11. jogszabály előírása esetén költségvetési szervnél a jogszabályban meghatározott személy egyetértése a vezetői megbízással kapcsolatban,

12.739 az alapító okirata szerint nemzetiségi feladatot ellátó közgyűjtemény vagy közművelődési intézmény létesítésével, megszüntetésével, átszervezésével kapcsolatosan az érintett nemzetiségi önkormányzat egyetértéséről szóló határozatot magába foglaló testületi ülés jegyzőkönyvének kivonata,

13.740 az alapító okirata szerint nemzetiségi nevelési-oktatási feladat ellátó köznevelési intézmény esetében a települési önkormányzat, az állami fenntartó az intézmény létesítésével, megszüntetésével, átszervezésével és nevének megállapításával kapcsolatban a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 84. § (9) bekezdésében meghatározott nemzetiségi önkormányzat egyetértéséről szóló határozatot magába foglaló testületi ülés jegyzőkönyvének kivonata,

14.741 nemzetiségi önkormányzat által fenntartott szakképző intézmény esetében a fenntartói megállapodás,

15.742 feladatellátási szerződés, amennyiben a költségvetési szerv feladatellátási szerződéssel lát el közfeladatot,

16.743 az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv esetében a költségvetési szerv vezetőjének kinevezéséről vagy megbízásáról – ideértve az ideiglenes kinevezést és megbízást is –, illetve a költségvetési szerv vezetőjének felmentéséről vagy a vezetői megbízás visszavonásáról szóló határozatot magába foglaló képviselő-testületi, társulási tanácsi és közgyűlési ülés jegyzőkönyvének kivonata, közös önkormányzati hivatal vezetője esetén a polgármesteri hivatal, vagy közös önkormányzati hivatal székhelytelepülése polgármesterének nyilatkozata,

17.744 vezető adataiban bekövetkezett változás igazolására szolgáló okirat,

18.745 társuláshoz való csatlakozásról, illetve a kiválásról szóló képviselő-testületi döntés,

19.746 köznevelési intézmény, a szakképző intézmény és a felsőoktatási intézmény átalakításáról, megszüntetéséről, átszervezéséről, fenntartói jog átadásáról hozott alapítói, fenntartói döntés,

20.747 közös önkormányzati hivatal esetében a létrehozásáról vagy megszüntetéséről szóló megállapodás.

(2) Létesítő okiratként

a)748 költségvetési szerv esetében az Áht. 8/A. § (2) bekezdése alapján kiadott alapító okirat, a módosító okirat és az alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt változata,

b) helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat esetében a képviselő-testület alakuló ülésén hozott, a törzskönyvi bejegyzéshez szükséges adatokat tartalmazó határozatának kivonata, valamint a törzskönyvi bejegyzést követően a szervezeti és működési szabályzata,

c) társulás esetében a társulási megállapodás,

d) térségi fejlesztési tanács esetében a térségi fejlesztési tanács alakuló ülésén hozott, a törzskönyvi bejegyzéshez szükséges adatokat tartalmazó határozatának kivonata, valamint a törzskönyvi bejegyzést követően a szervezeti és működési szabályzata,

e) jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy esetében a rá vonatkozó jogszabályban előírtaknak megfelelő, a törzskönyvi bejegyzéshez szükséges adatokat tartalmazó alapító okirat,

f)749 az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestület esetén a köztestület alapszabálya

fogadható el.

(3) Megszüntető okiratként

a) költségvetési szerv esetében az Áht. 11. § (7) bekezdése alapján kiadott megszüntető okirat,

b) helyi nemzetiségi önkormányzat esetében a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 74. §-a szerinti esetben a helyi nemzetiségi önkormányzat székhelye szerinti helyi önkormányzat jegyzőjének a törzskönyvi nyilvántartásból történő törléshez szükséges adatokat tartalmazó nyilatkozata a megszűnésről,

c) helyi önkormányzat és nemzetiségi önkormányzat esetében jogszabály vagy a törzskönyvi nyilvántartásból történő törléshez szükséges adatokat tartalmazó határozat,

d) társulás esetében a társulás megszüntetéséről szóló megállapodás,

e) térségi fejlesztési tanács esetében jogszabály vagy a törzskönyvi nyilvántartásból történő törléshez szükséges adatokat tartalmazó határozat,

f) jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy esetében a rá vonatkozó jogszabályban előírtaknak megfelelő, a törzskönyvi nyilvántartásból történő törléshez szükséges adatokat tartalmazó megszüntető okirata,

g)750 az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestület esetén a köztestület megszüntető okirata

fogadható el.

(4)751 A 167/C. § (1)–(4a) bekezdésében meghatározott okiratot, dokumentumot közokiratként kell benyújtani. A törzskönyvi jogi személy nyilvántartásba vételéhez, adatai változásának nyilvántartásba vételéhez és a nyilvántartásból való törléséhez szükséges létesítő okiraton és megszüntető okiraton kívül a 167/A. §-ban meghatározott adatok igazolására szolgáló okiratok egyszerű vagy elektronikus másolatként is benyújthatóak.

(5)752 Az ügyfél az okiratot nyilatkozatával nem pótolhatja.

167/F. §753 Az 5. § (4) bekezdés szerint elkészített és a változás-bejelentési kérelem mellékleteként benyújtott, majd a hatósági eljárás során a Kincstár igazolásával, valamint hitelesítésével ellátott alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt változatából a Kincstár egy eredeti példányt a változás-bejegyzéséről szóló határozat mellékleteként visszaküld kérelmezőnek.

167/G. § (1) A Kincstár a bejegyzési kérelmet és a változás-bejelentési kérelmet benyújtó, adóköteles tevékenységet folytató törzskönyvi jogi személy helyett – az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján – az állami adóhatóságtól beszerzi, és a törzskönyvi nyilvántartásban rögzíti annak adóazonosító számát (ideértve a közösségi adószámot is).

(2) A törzskönyvi nyilvántartásba vett, kincstári körbe tartozó törzskönyvi jogi személy államháztartási egyedi azonosító számának, a központi költségvetésről szóló törvény szerkezeti rendje szerinti besorolásának nyilvántartásba vétele a miniszter által vezetett nyilvántartásból történő információátadás útján történik.

(3)754 A Kincstár a törzskönyvi nyilvántartásba vétellel, illetve az adatmódosítással egyidejűleg a törzskönyvi jogi személy nyilvántartására és azonosítására szolgáló, hat számjegyből álló, annak hatodik számjegyén ellenőrző számmal ellátott egyedi PIR számot és statisztikai számjelet képez, amely tekintetében annak összeállításáról és változásáról a Központi Statisztikai Hivatal részére elektronikus úton adatot szolgáltat.

167/H. §755 (1)756 A Kincstár a törzskönyvi jogi személy nyilvántartott adatára vonatkozó jogszabálysértő bejegyzést akkor törölheti, a hibás bejegyzést akkor javíthatja vagy az elmulasztott bejegyzést akkor pótolhatja, ha az annak alapjául szolgáló adat, körülmény jogszabályból következik, arról a Kincstárnak adatszolgáltatásra irányuló felhívása, illetve más közigazgatási szerv értesítése alapján hivatalos tudomása van, illetve a törzskönyvi jogi személy vagy az irányító szerv adatszolgáltatása alapján megállapítható.

(2)757 Az Áht. 105/B. § (1) bekezdése alapján kiszabható bírság összege legfeljebb ötszázezer forint lehet. A bírság kiszabásánál a Kincstár a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott mérlegelési szempontok figyelembevétele mellett mérlegeli a kötelezettségszegő jogellenes magatartásának súlyát is. A körülmények mérlegelése alapján a Kincstár a kötelezettségszegés súlyához igazodó, arányos bírságot szab ki. A bírság határidőben történő meg nem fizetése esetén a Kincstár hivatalból intézkedik a végrehajtás foganatosításáról.

(3)758 A teljesítési határidő lejárta előtt a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére részletfizetés engedélyezhető, ha a bírság megfizetésére kötelezett szerv igazolja, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre történő teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene. Ha a részletfizetés iránti kérelem elutasításra kerül, a Kincstár egyidejűleg intézkedik a végrehajtás foganatosításáról.

(4)759 A részlefizetést engedélyező végzésben foglalt feltételek fennállásáig végrehajtási cselekmény nem foganatosítható, és erre az időszakra késedelmi pótlék nem számítható fel. Ha a bírság megfizetésére kötelezett a részlefizetést engedélyező végzésben foglalt feltételeket megszegi, a Kincstár a végrehajtást a hátralék teljes összegére foganatosítja a késedelmi pótlék visszamenőleges felszámításával.

(5)760

167/I. § A törzskönyvi jogi személy korábbi adatai visszakereshetőségének biztosítása érdekében a törzskönyvi nyilvántartás adatait a Kincstár húsz évig archiválja. A törzskönyvi okiratot a Kincstár húsz évig őrzi meg.

167/J. §761 (1)762 A törzskönyvi nyilvántartás fennálló és törölt adatai – a törzskönyvi jogi személy vezetőjének vagy a vezetői jogok gyakorlására ideiglenesen jogosult személy adóazonosító jelének kivételével –, az alapító okiratok és a megszüntető okiratok nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet, továbbá azok adatai elektronikus úton is hozzáférhetők. A Kincstár a törzskönyvi nyilvántartás (2) bekezdés szerinti adatait honlapján keresztül is elérhetővé teszi.

(2) A törzskönyvi jogi személynek a Kincstár honlapján közzéteendő, azon elérhető és kereshető adatai:

1.763 a törzskönyvi jogi személy megnevezése, székhelye, PIR száma, adószáma, statisztikai számjele és államháztartási egyedi azonosító száma, a költségvetési szervként működő köznevelési intézmény, szakképző intézmény és felsőoktatási intézmény OM azonosítója, valamint a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatot ellátó költségvetési szerv ágazati azonosítója,

2. a törzskönyvi jogi személy alaptevékenységének államháztartási szakágazata és fő TEÁOR kódja,

3. az államháztartás

a) központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv esetében annak fejezetrend szerinti besorolása,

b)764 önkormányzati alrendszerébe tartozó törzskönyvi jogi személy esetében a megye száma, pénzügyi körzet száma és neve, társulási körzet száma,

4. a törzskönyvi jogi személy vezetőjének neve és kinevezésének időpontja,

5. a költségvetési szerv és a jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy alapításának és megszüntetésének időpontja, a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás és a térségi fejlesztési tanács létrejöttének és megszűnésének időpontja,

6. a törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzés és törlés időpontja,

7. a költségvetési szerv és a jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy alapítójának, irányító szervének vagy felügyeleti szervének és – ha van – fenntartójának megnevezése, székhelye, PIR száma,

8.765 a társulásban résztvevő, illetve közös önkormányzati hivatalt létrehozó települési önkormányzatok neve, székhelye, PIR száma, társulási megállapodás szerinti székhely önkormányzat neve, székhelye, PIR száma,

9.766 a költségvetési szerv alapító okirata, módosító okirata és az alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt változata, továbbá megszüntető okirata digitalizált vagy elektronikus formában.

167/K. § (1)767 A Kincstár a honlapján közzétett, e célra rendszeresített elektronikus űrlapon előterjesztett kérelemre – a felhasználás céljának feltüntetésével –

a) a kérelemben meghatározott időpontra szóló, a törzskönyvi jogi személynek a törzskönyvi nyilvántartásban szereplő, egyes fennálló vagy törölt adatára vonatkozóan törzskönyvi igazolást,

b) a kérelemben meghatározott időpontra szóló, a törzskönyvi jogi személynek a törzskönyvi nyilvántartásban szereplő valamennyi fennálló vagy törölt adatára vonatkozóan törzskönyvi kivonatot,

c) a kérelemben meghatározott időpontra szóló, a törzskönyvi jogi személyek meghatározott csoportjának a törzskönyvi nyilvántartásban szereplő, egyes fennálló vagy törölt adatának igazolására csoportos törzskönyvi igazolást,

d) a kérelemben meghatározott időpontra szóló, a törzskönyvi jogi személyek meghatározott csoportjának a törzskönyvi nyilvántartásban szereplő valamennyi fennálló vagy törölt adatának igazolására csoportos törzskönyvi kivonatot

állít ki.

(2)768 A Kincstár a törzskönyvi jogi személy létesítő okiratáról, módosító okiratáról, az alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt változatáról és a megszüntető okiratáról kérelemre hitelesített másolatot ad ki.

(3)769 A törzskönyvi jogi személyek meghatározott csoportjának vagy teljes körének a törzskönyvi nyilvántartásban szereplő, egyes fennálló vagy törölt adatára vonatkozó (a továbbiakban: csoportos adatszolgáltatás) kérelemben fel kell tüntetni a kérelmező nevét (megnevezését), címét (székhelyét), a kérelemmel érintett törzskönyvi jogi személyek és a 167/A. §-ban meghatározott adatok közül az igényelt adatok körét, a felhasználás célját, az átvétel módját (személyesen vagy elektronikus úton), az értesítési elérhetőséget (elektronikus levélcím, telefonszám).

(4)770 A csoportos adatszolgáltatás – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – költségtérítés ellenében történik, amelynek összegét a Kincstár az adatszolgáltatás teljesítését megelőzően állapítja meg és közli a kérelmezővel. A költségtérítés összegét a Kincstár honlapján megjelölt fizetési számlájára kell befizetni. A csoportos adatszolgáltatás teljesítésére kizárólag a befizetés igazolását követően kerülhet sor.

(5) A csoportos adatszolgáltatás a bíróság, az ügyészség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a nyomozó hatóság, a közigazgatási szervek, a közjegyző, a bírósági végrehajtó, az állami, önkormányzati ellenőrző szervek és az MNV Zrt. számára – közfeladataik ellátása érdekében – ingyenes. A csoportos adatszolgáltatás iránti kérelemben a felhasználás céljára és az ingyenességre hivatkozni kell.

167/L. § A törzskönyvi nyilvántartás adatainak gépi adatfeldolgozási eszközzel való közvetlen elérése – az állami adóhatóság kivételével – a Kincstárral megkötött szerződés alapján történhet.

167/M. §772 (1) Az Áht. 107. § (1) bekezdése szerinti szervek rendszeres bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségeit az 5. melléklet tartalmazza.

(2) Az Állami Számvevőszék – a helyi önkormányzatokkal kapcsolatos ellenőrzési feladatai ellátásához szükséges mértékben – a helyi önkormányzatokra és a helyi nemzetiségi önkormányzatokra vonatkozó adatok kezelő szerveitől az egyes helyi önkormányzatokra vonatkozó adatbázisok rendelkezésre bocsátását kérheti. Az adatszolgáltatási kötelezettség nem vonatkozik a minősített adatokra.

(3) Az Áht.-ban és e rendeletben meghatározott adatszolgáltatások során közölt adatokkal kapcsolatban a Kincstár és az adatok statisztikai feldolgozását végző szervezet adategyeztetést végezhet, az adatszolgáltatóhoz módszertani, elszámolási kérdéseket intézhet, a helyes számviteli szabályok alkalmazására, betartására figyelmeztethet. Szóbeli kérdésre szóban, írásbeli kérdésre írásban kell válaszolni. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az adatszolgáltatónak a válaszadást, illetve hibás adatközlés esetén a megismételt adatszolgáltatást a megkeresést követően haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül kell teljesítenie.

168. §773 A 6. mellékletben megjelöltek kötelesek az ott meghatározott adatokat a leírt módon és időpontokban közzétenni.

169. §775 (1)776 A költségvetési szerv – az államháztartási számviteli kormányrendelet 1. mellékletében meghatározott központi kezelésű előirányzatok kivételével – a központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve, a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, valamint a térségi fejlesztési tanács a költségvetési számvitel nyilvántartási számláin a tárgyidőszakban könyvelt adatokból időközi költségvetési jelentést készít. Az időközi költségvetési jelentés az államháztartási számviteli kormányrendelet 8. § (1) bekezdés a) pontja szerinti költségvetési jelentést, valamint a költségvetési folyamatok nyomon követéséhez szükséges egyes kiegészítő információkat tartalmaz.

(2)777 Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve időközi költségvetési jelentése a kincstári költségvetési jelentésen alapul. Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, kezelő szerv a kincstári költségvetési jelentést kiegészíti a követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek tárgyidőszakban könyvelt adataival, és a 156. § (4) bekezdése szerinti esetleges egyeztetések, javítások lefolytatását követően a tárgyhónapot követő hónap 25. napjáig – a december hónapra készített időközi költségvetési jelentés esetén a költségvetési évet követő év február 5-éig – a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerbe feltölti. A feltöltött időközi költségvetési jelentéseket a Kincstár a feltöltést követő tíz munkanapon belül felülvizsgálja és szükség esetén annak javítását, kiegészítését rendeli el.

(3)778 A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács, valamint – az irányító szerv jóváhagyásával – az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv az időközi költségvetési jelentést a költségvetési év első három hónapjáról április 20-áig, azt követően havonta, a tárgyhót követő hónap 20-áig, a költségvetési év tizenkét hónapjáról a költségvetési évet követő év február 5-éig a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerbe tölti fel.

(4)779 Az Igazgatóság a (3) bekezdés szerint feltöltött időközi költségvetési jelentést a feltöltést követő tíz munkanapon belül ellenőrzi és szükség esetén – legfeljebb tíz munkanapos határidővel – annak javítását, kiegészítését rendeli el. A határidőben nem teljesített javítás, kiegészítés esetén az adatszolgáltatás határidőben be nem nyújtott adatszolgáltatásnak minősül. A megfelelően javított, kiegészített adatszolgáltatást az Igazgatóság a feltöltést, javítás, kiegészítés elrendelés esetén, a javítás, kiegészítés feltöltését követő három munkanapon belül elfogadja, vagy a nem megfelelő tartalommal teljesített javítás, kiegészítés esetén az adatszolgáltatást elutasítja. Az Igazgatóság által elfogadott adatszolgáltatást a Kincstár legkésőbb a (3) bekezdés szerinti határidőt követő 25. munkanapon jóváhagyja.

(5)780 Ha a Kincstár megállapítja, hogy az időközi költségvetési jelentés adatai nem felelnek meg az Áht. 36. § (1) bekezdésében meghatározott gazdálkodási szabálynak, és az adatok a (2) bekezdés szerint nem is javíthatók, akkor az időközi költségvetési jelentés a Kincstár által működtetett elektronikus szolgáltató rendszerben feltölthető, és a Kincstár által elfogadható. Az adatszolgáltatás Kincstár általi elfogadását követő 5 munkanapon belül a Kincstár értesíti az érintett fejezetet irányító szervet.

170. §781 (1)782 Az eszközök és források tárgyidőszakban könyvelt változásairól

a)783 a költségvetési szerv,

b) központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve,

c) a tulajdonosi joggyakorló szervezet a rábízott állami vagyonra és az általa kezelt központi kezelésű előirányzatokra,

d) a Kincstár az államháztartási számviteli kormányrendelet 1. mellékletében meghatározott központi kezelésű előirányzatokra,

e) a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás és térségi fejlesztési tanács

időközi mérlegjelentést készít.

1

Az Ávr. I. fejezete (1–1/D. §) a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.

3

Az Ávr. 1. § 4. pontja a 224/2017. (VIII. 11.) Korm. rendelet 14. § (2) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg.

4

Az Ávr. 1. § 4a. pontját a 282/2019. (XI. 27.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése iktatta be.

5

Az Ávr. 1. § 5a. pontját a 282/2019. (XI. 27.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése iktatta be.

6

Az Ávr. 1. § 10. pontja a 310/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 31. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

7

Az Ávr. 1/B. §-át megelőző alcím címe a 175/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

8

Az Ávr. 1/B. §-a a 175/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

9

Az Ávr. 1/B. § (2a) bekezdését a 445/2020. (X. 1.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

10

Az Ávr. 1/B. § (3) bekezdése a 426/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 8. § 1. pontja, a 47/2019. (III. 12.) Korm. rendelet 8. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

11

Az Ávr. 1/C. §-át megelőző alcímet a 175/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet 29. § (2) bekezdés 2. pontja hatályon kívül helyezte. Az Ávr. 1/C. §-a a 175/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

12

Az Ávr. 1/D. §-a a 284/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet 48. §-ával megállapított szöveg.

13

Az Ávr. 2. §-át a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 63. § (1) bekezdés 2. pontja hatályon kívül helyezte.

14

Az Ávr. 3. §-át megelőző alcím címe a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 30. § (2) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg.

15

Az Ávr. 3. § (1) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

16

Az Ávr. 3. § (2) bekezdését a 175/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet 29. § (2) bekezdés 1. pontja hatályon kívül helyezte.

17

Az Ávr. 3. §-a a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.

18

Az Ávr. 4. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 29. § 1. pontja, a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

19

Az Ávr. 5. §-át megelőző alcím a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.

20

Az Ávr. 5. §-a a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.

21

Az Ávr. 5. § (1) bekezdés a) pontja a 20/2015. (II. 17.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

22

Az Ávr. 5. § (2) bekezdése a 20/2015. (II. 17.) Korm. rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.

23

Az Ávr. 5. § (3) bekezdése a 310/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 31. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

24

Az Ávr. 5. § (4) bekezdése a 243/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet 11. § 2. pontja, a 310/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 31. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

25

Az Ávr. 5. § (5) bekezdését a 310/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 12. §-a iktatta be, nyitó szövegrésze a 282/2019. (XI. 27.) Korm. rendelet 18. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

26

Az Ávr. 5. § (5) bekezdés a) pontját a 445/2020. (X. 1.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdés 1. pontja hatályon kívül helyezte.

27

Az Ávr. 5. § (5) bekezdés b) pontját a 445/2020. (X. 1.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdés 1. pontja hatályon kívül helyezte.

28

Az Ávr. 6. §-át megelőző alcím a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.

29

Az Ávr. 6. §-a a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.

30

Az Ávr. 7. §-át megelőző alcím címe a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

31

Az Ávr. 7. §-a a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.

32

Az Ávr. 7. § (2) bekezdését a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 45. § (2) bekezdés 1. pontja hatályon kívül helyezte.

33

Az Ávr. 8. §-át a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 45. § (2) bekezdés 2. pontja hatályon kívül helyezte.

34

Az Ávr. 9. §-át megelőző jogszabályi hivatkozást a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 63. § (1) bekezdés 4. pontja hatályon kívül helyezte.

35

Az Ávr. 9. § (1) bekezdése a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

36

Az Ávr. 9. § (2) bekezdését a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 3. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése iktatta be.

37

Az Ávr. 9. § (2a) bekezdését a 207/2018. (XI. 10.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

38

Az Ávr. 9. § (3) bekezdése a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 8. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

39

Az Ávr. 9. § (4) bekezdését a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 63. § (1) bekezdés 5. pontja hatályon kívül helyezte, újonnana a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 8. § (3) bekezdése iktatta be.

40

Az Ávr. 9. § (5) bekezdése a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 8. § (5) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 340/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

41

A 9. § (5) bekezdés c) pontját a 340/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése iktatta be.

42

Az Ávr. 9. § (5a) bekezdését a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 8. § (6) bekezdése iktatta be, szövege a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 188. § (6) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

43

Az Ávr. 9. § (5b) bekezdését a 340/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 445/2020. (X. 1.) Korm. rendelet 17. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

44

Az Ávr. 9. § (8) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 188. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

45

Az Ávr. 9. § (9) bekezdését az 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 45. § (2) bekezdés 3. pontja.

46

Az Ávr. 10. §-át a 20/2015. (II. 17.) Korm. rendelet 16. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

47

Az Ávr. 10/A. §-át a 20/2015. (II. 17.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be.

48

Az Ávr. 11. § (1) bekezdés a) pontja a 465/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 24. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

49

Az Ávr. 11. § (1) bekezdés b) pontja a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

50

Az Ávr. 11. § (1) bekezdés c) pontja a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

51

Az Ávr. 11. § (2) bekezdése a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

52

Az Ávr. 11. § (3) bekezdése a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 10. §-ával megállapított, záró szövegrésze a 340/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

53

A 11. § (3) bekezdés a) pontja a 340/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

54

A 11. § (3) bekezdés b) pontja a 340/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

55

A 11. § (3) bekezdés c) pontját a 340/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.

56

Az Ávr. 11. § (4) bekezdését a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 5. pontja hatályon kívül helyezte.

57

Az Ávr. 11. § (4a) bekezdését az 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 45. § (2) bekezdés 5. pontja.

58

Az Ávr. 11. § (5) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 188. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

60

Az Ávr. 11. § (7) bekezdése a 95/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 6. §-a, a 47/2019. (III. 12.) Korm. rendelet 8. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

61

Az Ávr. 11. § (8) bekezdése a 20/2015. (II. 17.) Korm. rendelet 15. § a) pontja szerint módosított szöveg.

62

Az Ávr. 12. § a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.

63

Az Ávr. 12. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 149/2014. (V. 6.) Korm. rendelet 2. §-a szerint módosított szöveg.

64

Az Ávr. 12. § (1) bekezdés b) pontja a 159/2014. (VI. 30.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

65

Az Ávr. 12. § (1a) bekezdését a 159/2014. (VI. 30.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése iktatta be.

66

Az Ávr. 12. § (2) bekezdése a 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 26. §-ával megállapított, a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 45. § (1) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg.

67

Az Ávr. 12. § (3) bekezdését a 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 34. §-a hatályon kívül helyezte.

68

Az Ávr. 13. § (1) bekezdés b) pontja a 243/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg.

70

Az Ávr. 13. § (1) bekezdés e) pontja a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 45. § (1) bekezdés 3. pontja szerint módosított szöveg.

71

Az Ávr. 13. § (1) bekezdés g) pontja a 243/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet 11. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

72

Az Ávr. 13. § (1) bekezdés i) pontja a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

73

Az Ávr. 13. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 436/2017. (XII. 22.) Korm. rendelet 4. §-a szerint módosított szöveg.

74

Az Ávr. 13. § (2) bekezdés a) pontja a 264/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet 25. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

76

Az Ávr. 13. § (2) bekezdés g) pontja a 175/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet 28. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

77

Az Ávr. 13. § (3) bekezdése a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

78

Az Ávr. 13. § (3a) bekezdését az 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta be, szövege a 436/2017. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

79

Az Ávr. 13. § (3b) bekezdését a 436/2017. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése iktatta be.

80

Az Ávr. 13. § (4a) bekezdését a 499/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.

81

Az Ávr. 13. § (4b) bekezdését a 499/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.

82

Az Ávr. 14. § (1) bekezdés e) pontja a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

83

Az Ávr. 14. § (5) bekezdése a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 45. § (1) bekezdés 4. pontja szerint módosított szöveg.

84

Az Ávr. 14. § (6) bekezdése a 465/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 24. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

85

Az Ávr. 14/A. §-át megelőző alcím címe a 175/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet 28. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

86

Az Ávr. 14/A. §-át a 175/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.

87

Az Ávr. 14/A. § (1) bekezdése a 465/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 24. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

88

Az Ávr. 15. § (1) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.

89

Az Ávr. 15. § (4) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 62. § (1) bekezdés 7. pontja szerint módosított szöveg.

90

Az Ávr. 16. §-át megelőző jogszabályi hivatkozást a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 63. § (1) bekezdés 6. pontja hatályon kívül helyezte.

91

Az Ávr. 16. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 62. § (1) bekezdés 8. pontja szerint módosított szöveg.

93

Az Ávr. 16. § (1) bekezdés c) pontja a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

94

Az Ávr. 17. §-át megelőző jogszabályi hivatkozást a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 63. § (1) bekezdés 7. pontja hatályon kívül helyezte.

95

Az Ávr. 17. § (1) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 62. § (1) bekezdés 10. pontja, a 63. § (3) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg.

96

Az Ávr. 17. § (1) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 62. § (1) bekezdés 10. pontja szerint módosított szöveg.

97

Az Ávr. 17. § (4) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 62. § (1) bekezdés 12. pontja szerint módosított szöveg.

98

Az Ávr. 18/A. §-át a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 10. §-a iktatta be, a megelőző alcímmel együtt hatályon kívül helyezte a 175/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet 29. § (2) bekezdés 3. pontja.

99

Az Ávr. 19. §-át és az azt megelőző alcímet a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 45. § (2) bekezdés 6. pontja hatályon kívül helyezte.

100

Az Ávr. 20. §-át és az azt megelőző alcímet a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 45. § (2) bekezdés 7. pontja hatályon kívül helyezte.

101

Az Ávr. 21. §-át és az azt megelőző alcímet a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 45. § (2) bekezdés 8. pontja hatályon kívül helyezte.

102

Az Ávr. 22. §-át és az azt megelőző alcímet a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 45. § (2) bekezdés 8. pontja hatályon kívül helyezte.

103

Az Ávr. 23. §-a a 89/2016. (IV. 29.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

104

Az Ávr. 23. § (1) bekezdése a 282/2019. (XI. 27.) Korm. rendelet 18. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

105

Az Ávr. 23. § (2) bekezdés c) pontja a 499/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 22. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

106

Az Ávr. 23. § (2) bekezdés d) pontja a 499/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 22. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

107

Az Ávr. 23. § (2) bekezdés e) pontját a 499/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be.

108

Az Ávr. 23. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 499/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 22. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

109

Az Ávr. 23. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontját a 499/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdés 1. pontja hatályon kívül helyezte.

110

Az Ávr. 23. § (4) bekezdése a 426/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

111

Az Ávr. 23/A. §-t és a 23/A. §-t megelőző az [Az Áht. 21. § (4a) bekezdéséhez] alcímet a 224/2017. (VIII. 11.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be, az alcímet (23/A. §-t) a 310/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 32. § (1) bekezdés 1. pontja hatályon kívül helyezte.

112

Az Ávr. 24. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § 8. pontja szerint módosított szöveg.

113

Az Ávr. 24. § (1) bekezdés a) pontja a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

114

Az Ávr. 24. § (1) bekezdés b) pontja a 499/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.

116

Az Ávr. 24. § (3)–(4) bekezdését a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 45. § (2) bekezdés 9. pontja hatályon kívül helyezte.

117

Az Ávr. 25. §-t a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 6. pontja hatályon kívül helyezte.

118

Az Ávr. 26. §-át a 260/2014. (X. 15.) Korm. rendelet 11. §-a hatályon kívül helyezte.

119

Az Ávr. 27. §-át megelőző alcím a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § 11. pontja szerint módosított szöveg.

120

Az Ávr. 27. § (2) bekezdése a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdés 5. pontja szerint módosított szöveg.

121

Az Ávr. 29. §-a a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 12. §-ával megállapított szöveg.

122

Az Ávr. 30. §-át megelőző alcím a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 13. §-ával megállapított szöveg.

124

Az Ávr. 31. §-át és a megelőző alcímet a 264/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet 26. § (1) bekezdés 1. pontja hatályon kívül helyezte.

125

Az Ávr. 31/A. §-át megelőző alcímet a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 15. §-a iktatta be, szövege a 175/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet 28. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

126

Az Ávr. 31/A. §-át a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 15. §-a iktatta be, szövege a 465/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 24. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

127

Az Ávr. 32. §-a a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 15. §-ával megállapított szöveg.

128

Az Ávr. 32. § (1) bekezdése a 264/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet 26. § (2) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg.

129

Az Ávr. 32. § (2) bekezdése a 264/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet 26. § (2) bekezdés 2. pontja szerint módosított szöveg.

130

Az Ávr. 32. § (3) bekezdését a 264/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet 26. § (1) bekezdés 2. pontja hatályon kívül helyezte.

131

Az Ávr. 32. § (4) bekezdése a 264/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

132

Az Ávr. 32. § (5) bekezdése a 264/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

133

Az Ávr. 32. § (6) bekezdését a 264/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése iktatta be.

134

Az Ávr. 32/A. §-át a 445/2020. (X. 1.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.

135

Az Ávr. 33. §-a a 175/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

136

Az Ávr. 33/A. §-át a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 14. §-a iktatta be, hatályát vesztette a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 15. §-a alapján.

137

Az Ávr. 33/B. §-át a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 15. §-a iktatta be, szövege a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 16. §-ával megállapított szöveg.

138

Az Ávr. 34. § (1) bekezdése a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § 12. pontja, a 282/2019. (XI. 27.) Korm. rendelet 18. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

139

Az Ávr. 34. § (2) bekezdése a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

140

Az Ávr. 34. § (2) bekezdés b) pontja a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 16. §-ával megállapított, a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § 13. pontja szerint módosított szöveg.

141

Az Ávr. 34. § (2a) bekezdését a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdése iktatta be.

142

Az Ávr. 34. § (2b) bekezdését újonnan a 175/2018. (IX. 27.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

143

Az Ávr. 34/A. §-át az 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be, szövege a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 17. §-ával megállapított, a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

144

Az Ávr. 34/B. §-át a 175/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.

145

Az Ávr. 35. § (1) bekezdése a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. §-ával megállapított szöveg.

146

Az Ávr. 35. § (2) bekezdése a 445/2020. (X. 1.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

147

Az Ávr. 35. § (4) bekezdése a 20/2015. (II. 17.) Korm. rendelet 15. § b) pontja szerint módosított szöveg.

148

Az Ávr. 35. § (6) bekezdése a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § 15. pontja szerint módosított szöveg.

149

Az Ávr. 35. § (9) bekezdése a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § 16. pontja szerint módosított szöveg.

150

Az Ávr. 35. § (10) bekezdése a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § 17. pontja szerint módosított szöveg.

151

Az Ávr. 36. §-a a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 18. §-ával megállapított szöveg.

153

Az Ávr. 36. § (2) bekezdés a) pontja a 175/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet 28. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

154

Az Ávr. 36. § (2) bekezdés d) pontja a 264/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet 25. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

155

Az Ávr. 37. § (2) bekezdése a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § 18. pontja szerint módosított szöveg.

156

Az Ávr. 38. §-át megelőző alcím a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 19. §- ával megállapított szöveg.

157

Az Ávr. 38. §-a a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 19. §- ával megállapított szöveg.

158

Az Ávr. 38. § b) pontja a 46/2017. (III. 17.) Korm. rendelet 1. §-a szerint módosított szöveg.

159

Az Ávr. 39. §-a a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 19. §- ával megállapított szöveg.

160

Az Ávr. 39. § (1) bekezdése a 445/2020. (X. 1.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.

161

Az Ávr. 39. § (2) bekezdését a 445/2020. (X. 1.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdés 2. pontja hatályon kívül helyezte.

162

Az Ávr. 40. §-a a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 19. §- ával megállapított, a 465/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 24. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

163

Az Ávr. 41. §-a a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 19. §- ával megállapított szöveg.

164

Az Ávr. 41. § (1) bekezdése a 465/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 24. § 6. pontja, a 89/2016. (IV. 29.) Korm. rendelet 4. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

165

Az Ávr. 41. § (1a) bekezdését a 310/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdése iktatta be.

166

Az Ávr. 41. § (5) bekezdését a 310/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 14. § (2) bekezdése iktatta be.

167

Az Ávr. 42. § előtti alcím címe a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 11. §-ával megállapított szöveg.

168

Az Ávr. 43. §-a a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 18. §-ával megállapított szöveg.

169

Az Ávr. 43. § (1) bekezdése a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § 19. pontja szerint módosított szöveg.

170

Az Ávr. 43. § (2) bekezdése a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § 20. pontja szerint módosított szöveg.

171

Az Ávr. 43. § (3) bekezdése a 175/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.

172

Az Ávr. 43. § (4) bekezdését a 175/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet 29. § (2) bekezdés 4. pontja hatályon kívül helyezte.

173

Az Ávr. 43. § (5) bekezdése a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § 22. pontja szerint módosított szöveg.

174

Az Ávr. 43/A. §-át az 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 9. §-a iktatta be.

175

Az Ávr. 43/A. § (1) bekezdése a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdés 6. pontja szerint módosított szöveg.

176

Az Ávr. 43/A. § (3) bekezdését a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 19. §-a iktatta be, szövege a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § 23. pontja szerint módosított szöveg.

178

Az Ávr. 45. § (3) bekezdése a 89/2016. (IV. 29.) Korm. rendelet 4. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

179

Az Ávr. 45/A. §-át megelőző alcím címet a 89/2016. (IV. 29.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.

180

Az Ávr. 45/A. §-át a 89/2016. (IV. 29.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.

181

Az Ávr. 46. § (1) bekezdése a 310/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 31. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

182

Az Ávr. 46. § (2) bekezdése a 224/2017. (VIII. 11.) Korm. rendelet 2. §-ával, nyitó szövegrésze a 310/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 15. §-ával megállapított szöveg.

183

Az Ávr. 46. § (3) bekezdése a 224/2017. (VIII. 11.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

184

Az Ávr. 46. § (4) bekezdése a 224/2017. (VIII. 11.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

185

Az Ávr. 47. §-t a 282/2019. (XI. 27.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdés 1. pontja hatályon kívül helyezte.

186

Az Ávr. 48. §-át a 499/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdés 2. pontja hatályon kívül helyezte.

188

Az Ávr. 50. § (1a) bekezdését a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 21. §-a iktatta be, szövege a 23/2014. (II. 6.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított, a 264/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet 25. § 8. pontja szerint módosított szöveg.

189

Az Ávr. 50. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 62. § (1) bekezdés 24. pontja, a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § 26. pontja szerint módosított szöveg.

190

Az Ávr. 50. § (2) bekezdés c) pontja a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § 27. pontja szerint módosított szöveg.

191

Az Ávr. 50. § (3) bekezdését a 224/2017. (VIII. 11.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be.

192

Az Ávr. 50. § (4) bekezdését a 224/2017. (VIII. 11.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be.

193

Az Ávr. 50. § (5) bekezdését a 224/2017. (VIII. 11.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be.

194

Az Ávr. 50. § (6) bekezdését a 224/2017. (VIII. 11.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be.

195

Az Ávr. 50/A. §-t a 476/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

196

Az Ávr. 51. § (1) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 22. §-ával megállapított, a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § 28. pontja szerint módosított szöveg.

197

Az Ávr. 51. § (1a) bekezdését a 82/2015. (III. 31.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be, szövege a 264/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

198

Az Ávr. 51. § (1b) bekezdését a 264/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 47/2019. (III. 12.) Korm. rendelet 8. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

199

Az Ávr. 52. § (1) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 188. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

200

Az Ávr. 52. § (2) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 188. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

201

Az Ávr. 52. § (2) bekezdés a) pontja a 145/2015. (VI. 12.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

202

Az Ávr. 52. § (2) bekezdés c) pontját a 486/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 35. §-a hatályon kívül helyezte.

203

Az Ávr. 52. § (3) bekezdését a 145/2015. (VI. 12.) Korm. rendelet 2. §-a hatályon kívül helyezte.

204

Az Ávr. 52. § (4) bekezdése a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 499/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 22. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

205

Az Ávr. 52. § (4) bekezdés a) pontja a 445/2020. (X. 1.) Korm. rendelet 17. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

206

Az Ávr. 52. § (4) bekezdés c) pontja a 194/2018. (X. 15.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított, a 340/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

207

Az Ávr. 52. § (4) bekezdés d) pontja a 47/2019. (III. 12.) Korm. rendelet 8. § 3. pontja, a 340/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

208

Az 52. § (4) bekezdés e) pontját a 340/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta be.

209

Az Ávr. 52. § (5) bekezdése a 20/2015. (II. 17.) Korm. rendelet 15. § c) pontja, a 465/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 24. § 8. pontja szerint módosított szöveg.

210

Az Ávr. 52. § (6a) bekezdését a 14/2013. (I. 25.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be, szövege a 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet 27. §-ával megállapított szöveg.

211

Az Ávr. 52. § (7a) bekezdését a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 21. § (2) bekezdése iktatta be.

212

Az Ávr. 52. § (8) bekezdése a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 21. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

213

Az Ávr. 52. § (9) bekezdését a 499/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta be.

214

Az Ávr. 53. § (1) bekezdés a) pontja a 224/2017. (VIII. 11.) Korm. rendelet 13. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

215

Az Ávr. 53. § (1) bekezdés b) pontja a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 62. § (1) bekezdés 26. pontja, a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § 29. pontja szerint módosított szöveg.

216

Az Ávr. 53. § (1) bekezdés c) pontja a 89/2016. (IV. 29.) Korm. rendelet 4. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

217

Az Ávr. 53/A. §-át a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 23. §-a iktatta be, szövege a 224/2017. (VIII. 11.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.

218

Az Ávr. 53/A. § (2) bekezdés b) pontja a 445/2020. (X. 1.) Korm. rendelet 17. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

219

Az Ávr. 53/A. § (2) bekezdés c) pontját a 445/2020. (X. 1.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdés 3. pontja hatályon kívül helyezte.

220

Az Ávr. 54. § (1) bekezdését az 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 29. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

221

Az Ávr. 54. § (2) bekezdése az 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 27. §-a szerint módosított szöveg.

222

Az Ávr. 54. § (3) bekezdése az 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 27. §-a, a 89/2016. (IV. 29.) Korm. rendelet 4. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

223

Az Ávr. 54. § (4) bekezdése a 282/2019. (XI. 27.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.

224

Az Ávr. 54. § (5) bekezdése a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 30. § (2) bekezdés 3. pontja szerint módosított szöveg.

225

Az Ávr. 54. § (6) bekezdése a 175/2018. (IX. 27.) Korm. rendelet 8. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

226

Az Ávr. 55. § (2) bekezdés b) pontja a 284/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet 49. §-ával megállapított szöveg.

227

Az Ávr. 55. § (2) bekezdés c) pontja a 20/2015. (II. 17.) Korm. rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.

228

Az 55. § (2) bekezdés c) pont cd) alpontját a 340/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta be.

229

Az Ávr. 55. § (2) bekezdés d) pontját a 20/2015. (II. 17.) Korm. rendelet 16. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

230

Az Ávr. 55. § (2) bekezdés e) pontja a 445/2020. (X. 1.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.

231

Az Ávr. 55. § (2) bekezdés f) pontja az 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

232

Az Ávr. 55. § (2) bekezdés g) pontja az 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdésével megállapított, a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § 30. pontja szerint módosított szöveg.

233

Az Ávr. 55. § (2) bekezdés i) pontja az 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdésével megállapított és a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § 16. pontja szerint módosított szöveg.

234

Az Ávr. 55. § (2) bekezdés j) pontja a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 12. §-ával megállapított szöveg.

235

Az Ávr. 55. § (3) bekezdése a 159/2014. (VI. 30.) Korm. rendelet 7. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

236

Az Ávr. 55. § (4) bekezdését a 499/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta be.

238

Az Ávr. 56. § (2) bekezdése a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § 17. pontja szerint módosított szöveg.

239

Az Ávr. 56. § (3) bekezdését a 224/2017. (VIII. 11.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

240

Az Ávr. 56. § (4) bekezdését a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 7. pontja hatályon kívül helyezte.

243

Az Ávr. 56/A. §-át a 465/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be.

244

Az Ávr. 56/A. § (1) bekezdése a 310/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 31. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

245

Az Ávr. 56/A. § (3) bekezdés a) pontja a 310/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 31. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

246

Az Ávr. 57. § (3) bekezdése a 499/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

247

Az Ávr. 57. § (4) bekezdése a 499/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

248

Az Ávr. 57. § (5) bekezdését a 499/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdése iktatta be.

249

Az Ávr. 58. § (6) bekezdését a 499/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be.

250

Az Ávr. 59. § (1) bekezdése a 284/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet 50. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

251

Az Ávr. 59. § (1a) bekezdését a 284/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet 50. § (2) bekezdése iktatta be.

252

Az Ávr. 59. § (1b) bekezdését a 284/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet 50. § (2) bekezdése iktatta be.

253

Az Ávr. 59. § (2) bekezdése a 499/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 22. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

254

Az Ávr. 59. § (3) bekezdés e) pontja a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdésével megállapított, a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 45. § (1) bekezdés 7. pontja szerint módosított szöveg.

255

Az Ávr. 59. § (3) bekezdés g) pontja a 499/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 22. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

258

Az Ávr. 59. § (5) bekezdés c) pontja a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 24. § (3) bekezdésével megállapított, a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § 35. pontja szerint módosított szöveg.

259

Az Ávr. 59. § (6) bekezdését a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 45. § (2) bekezdés 13. pontja hatályon kívül helyezte.

260

Az Ávr. 60. § (2) bekezdése a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 45. § (1) bekezdés 8. pontja szerint módosított szöveg.

261

Az Ávr. 60. § (3) bekezdése a 499/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 22. § 8. pontja szerint módosított szöveg.

262

Az Ávr. 61. §-a a 175/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított, a 175/2018. (IX. 27.) Korm. rendelet 8. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

263

Az Ávr. 61. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 175/2018. (IX. 27.) Korm. rendelet 8. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

264

Az Ávr. 61. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 175/2018. (IX. 27.) Korm. rendelet 8. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

265

Az Ávr. 61. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a 175/2018. (IX. 27.) Korm. rendelet 8. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

266

Az Ávr. 61. § (4) bekezdés b) pontja a 175/2018. (IX. 27.) Korm. rendelet 7. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

267

Az Ávr. 61. § (4) bekezdés c) pontja a 175/2018. (IX. 27.) Korm. rendelet 8. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

268

Az Ávr. 61/A. §-át a 175/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta be.

269

Az Ávr. 61/A. § (1) bekezdése a 175/2018. (IX. 27.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

270

Az Ávr. 61/A. § (2) bekezdés b) pontja a 264/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet 26. § (2) bekezdés 3. pontja szerint módosított szöveg.

271

Az Ávr. 61/A. § (2) bekezdés c) pontja a 175/2018. (IX. 27.) Korm. rendelet 8. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

272

Az Ávr. 61/A. § (3) bekezdése a 264/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet 25. § 9. pontja, a 175/2018. (IX. 27.) Korm. rendelet 8. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

273

Az Ávr. 61/A. § (4) bekezdése a 264/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet 25. § 10. pontja, a 175/2018. (IX. 27.) Korm. rendelet 8. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

274

Az Ávr. 61/A. § (5) bekezdése a 465/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésével megállapított, a 175/2018. (IX. 27.) Korm. rendelet 8. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

275

Az Ávr. 61/A. § (6) bekezdését a 465/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 175/2018. (IX. 27.) Korm. rendelet 8. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

276

Az Ávr. 61/A. § (7) bekezdését a 465/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 175/2018. (IX. 27.) Korm. rendelet 8. § 1. és 5. pontja szerint módosított szöveg.

277

Az Ávr. 61/B. §-át a 175/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta be.

278

Az Ávr. 61/B. § (1) bekezdése a 175/2018. (IX. 27.) Korm. rendelet 8. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

279

Az Ávr. 61/B. § (2) bekezdése a 175/2018. (IX. 27.) Korm. rendelet 8. § 3. és 5. pontja szerint módosított szöveg.

280

Az Ávr. 61/B. § (3) bekezdése a 175/2018. (IX. 27.) Korm. rendelet 8. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

281

Az Ávr. 61/B. § (4) bekezdése a 175/2018. (IX. 27.) Korm. rendelet 8. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

282

Az Ávr. 61/C. §-át a 175/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta be.

283

Az Ávr. 61/C. § (1) bekezdése a 175/2018. (IX. 27.) Korm. rendelet 8. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

284

Az Ávr. 61/C. § (2) bekezdése a 175/2018. (IX. 27.) Korm. rendelet 8. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

285

Az Ávr. 61/C. § (3) bekezdését a 264/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet 26. § (1) bekezdés 3. pontja hatályon kívül helyezte.

286

Az Ávr. 61/D. §-át és az azt megelőző [Az Áht. 43. §-ához] alcímet a 465/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta be, az alcímet (61/D. §-t) a 310/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 32. § (1) bekezdés 2. pontja hatályon kívül helyezte.

287

Az Ávr. 61/E. §-át megelőző alcímet a 499/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 9. §-a iktatta be.

288

Az Ávr. 61/E. §-át a 499/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 9. §-a iktatta be.

289

Az Ávr. 62. §-át megelőző alcím a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 24. §-ával megállapított szöveg.

290

Az Ávr. 62. §-a a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 24. §-ával megállapított szöveg.

291

Az Ávr. 62. § (1) bekezdés záró szövegrésze a 310/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 32. § (2) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg.

292

Az Ávr. 62. § (1) bekezdés c) pontja a 475/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 39. §-ával megállapított szöveg.

293

Az Ávr. 62. § (1) bekezdés d) pontja a 243/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet 11. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

294

Az Ávr. 62. § (1) bekezdés f) pontja a 243/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet 11. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

295

Az Ávr. 62/A. §-t a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 24. §-a iktatta be.

296

Az Ávr. 62/A. § (2) bekezdés záró szövegrésze a 477/2016. (XII. 27.) Korm. rendelet 59. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

297

Az Ávr. 62/A. § (2) bekezdés a) pontját a 243/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdés 1. pontja hatályon kívül helyezte.

298

Az Ávr. 62/A. § (2) bekezdés c) pontja a 243/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

299

Az Ávr. 62/A. § (2) bekezdés e) pontja a 243/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet 11. § 8. pontja, a 465/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 24. § 12. pontja szerint módosított szöveg.

300

Az Ávr. 62/A. § (2) bekezdés f) pontját a 465/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 25. § (2) bekezdés 2. pontja hatályon kívül helyezte.

301

Az Ávr. 62/A. § (2) bekezdés h) pontját a 475/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 40. §-a iktatta be.

302

Az Ávr. 62/A. § (3) bekezdése a 243/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésével megállapított, a 224/2017. (VIII. 11.) Korm. rendelet 14. § (2) bekezdés 2. pontja szerint módosított szöveg.

303

Az Ávr. 62/A. § (4)–(6) bekezdését a 243/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdés 2. pontja hatályon kívül helyezte.

304

Az Ávr. 62/B. §-t a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 24. §-a iktatta be, szövege a 243/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

305

Az Ávr. 62. § (1) bekezdés c) pontja a 47/2019. (III. 12.) Korm. rendelet 8. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

306

Az Ávr. 62/B. § (5) bekezdése a 475/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 41. §-ával megállapított szöveg.

307

Az Ávr. 62/B. § (6) bekezdését a 310/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 16. §-a iktatta be.

308

Az Ávr. 62/C. §-t a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 24. §-a iktatta be.

309

Az Ávr. 62/C. § (1) bekezdése a 243/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

310

Az Ávr. 62/C. § (1a) bekezdését a 282/2019. (XI. 27.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta be.

312

Az Ávr. 62/C. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 243/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet 11. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

313

Az Ávr. 62/D. §-t a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 24. §-a iktatta be.

314

Az Ávr. 62/D. § (1) bekezdése a 243/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésével megállapított, záró szövegrésze a 310/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 31. § 8. pontja szerint módosított szöveg.

315

Az Ávr. 62/D. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 243/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet 11. § 10. pontja szerint módosított szöveg.

316

Az Ávr. 62/D. § (2) bekezdés a) pontját a 243/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdés 3. pontja hatályon kívül helyezte.

317

Az Ávr. 62/D. § (2) bekezdés b) pontja a 243/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet 11. § 11. pontja szerint módosított szöveg.

318

Az Ávr. 62/D. § (2) bekezdés d) pontja a 475/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 48. §-a szerint módosított szöveg.

319

Az Ávr. 62/D. § (3) bekezdése a 243/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdés 3. pontja szerint módosított szöveg.

320

Az Ávr. 62/D. § (4) bekezdése a 243/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

321

Az Ávr. 62/D. § (5) bekezdése a 243/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdés 4. pontja szerint módosított szöveg.

322

Az Ávr. 62/D. § (6) bekezdése a 499/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 10. §-ával megállapított szöveg.

323

Az Ávr. 62/D. § (7) bekezdését a 475/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 42. §-a iktatta be.

324

Az Ávr. 62/E. §-t a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 24. §-a iktatta be.

325

Az Ávr. 62/E. § (1) bekezdése a 243/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított, a 475/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 47. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

326

Az Ávr. 62/E. § (2) bekezdése a 475/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 47. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

327

Az Ávr. 62/F. §-t a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 24. §-a iktatta be, szövege a 243/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdés 5. pontja szerint módosított szöveg.

328

Az Ávr. 62/G. §-t a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 24. §-a iktatta be, szövege a 243/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított, a 475/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 47. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

329

Az Ávr. 62/H. §-t a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 24. §-a iktatta be.

330

Az Ávr. 62/H. § (1) bekezdése a 475/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 43. §-ával megállapított, a 47/2019. (III. 12.) Korm. rendelet 8. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

331

Az Ávr. 62/H. § (2) bekezdése a 475/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 43. §-ával megállapított szöveg.

333

Az Ávr. 62/I. §-t a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 24. §-a iktatta be.

334

Az Ávr. 62/I. § (1) bekezdése a 243/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet 11. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

335

Az Ávr. 64. § (2)–(3) bekezdését a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 63. § (1) bekezdés 9. pontja hatályon kívül helyezte.

336

Az Ávr. 65. §-át a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 63. § (1) bekezdés 10. pontja hatályon kívül helyezte.

337

Az Ávr. VI. fejezete (66–102/D. §) a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 25. §-ával megállapított szöveg.

338

Az Ávr. 65. §-át megelőző alcím címet a 465/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta be.

339

Az Ávr. 65. §-át a 465/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta be.

340

Az Ávr. 65/A. §-át megelőző alcím címet a 465/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta be.

341

Az Ávr. 65/A. §-át újonnan a 465/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta be.

342

Az Ávr. 65/A. § (1) bekezdése a 264/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet 12. §-ával megállapított szöveg.

343

Az Ávr. 65/A. § (1) bekezdés b) pontja a 140/2018. (VII. 26.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

344

Az Ávr. 65/B. §-át a 465/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta be.

345

Az Ávr. 65/C. §-át megelőző alcím címet a 465/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta be.

346

Az Ávr. 65/C. §-át a 465/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta be.

347

Az Ávr. 65/D. §-át a 465/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta be.

348

Az Ávr. 66. §-t megelőző alcím cím a 465/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 24. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

349

Az Ávr. 66. § (1) bekezdése a 465/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 24. § 13. pontja, 25. § (1) bekezdés 2. pontja szerint módosított szöveg.

350

Az Ávr. 66. § (2) bekezdés 17a. pontját a 175/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be.

351

Az Ávr. 69. § (1) bekezdés e) pontja a 445/2020. (X. 1.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.

352

Az Ávr. 69. § (1a) bekezdését a 224/2017. (VIII. 11.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta be.

353

Az Ávr. 70. § (1) bekezdése a 445/2020. (X. 1.) Korm. rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.

354

Az Ávr. 71. §-át megelőző alcím címet a 465/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 25. § (2) bekezdés 1. pontja hatályon kívül helyezte.

355

Az Ávr. 71. § (1a) bekezdését a 465/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be.

356

Az Ávr. 71. § (3) bekezdése a 140/2018. (VII. 26.) Korm. rendelet 5. §-a szerint módosított szöveg.

357

Az Ávr. 72. § (1) bekezdését a 264/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet 26. § (1) bekezdés 4. pontja hatályon kívül helyezte.

358

Az Ávr. 72. § (1a) bekezdését a 175/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be.

359

Az Ávr. 73. §-a a 465/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.

360

Az Ávr. 74. §-a a 465/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.

361

Az Ávr. 74. § (2) bekezdése a 310/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 31. § 10. pontja szerint módosított szöveg.

362

Az Ávr. 75. §-át megelőző alcím címet a 465/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 25. § (2) bekezdés 4. pontja hatályon kívül helyezte.

363

Az Ávr. 75. § (1) bekezdése a 445/2020. (X. 1.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

364

Az Ávr. 75. § (2) bekezdés d) pontja a 465/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 24. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

365

Az Ávr. 75. § (2) bekezdés h) pontja a 445/2020. (X. 1.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

366

Az Ávr. 75. § (2) bekezdés i) pontját a 224/2017. (VIII. 11.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése iktatta be.

367

Az Ávr. 75. § (2a) bekezdését a 310/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdése iktatta be.

368

Az Ávr. 75. § (3) bekezdése a 445/2020. (X. 1.) Korm. rendelet 8. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

369

Az Ávr. 75. § (3a) bekezdését a 175/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet 9. §-a iktatta be.

370

Az Ávr. 75. § (3b) bekezdését a 310/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 17. § (3) bekezdése iktatta be.

371

Az Ávr. 75. § (3c) bekezdését a 445/2020. (X. 1.) Korm. rendelet 8. § (4) bekezdése iktatta be.

372

Az Ávr. 75. § (4a) bekezdését a 465/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 9. §-a iktatta be.

373

Az Ávr. 75. § (5) bekezdése a 310/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 31. § 11. pontja szerint módosított szöveg.

374

Az Ávr. 75. § (5a) bekezdését a 310/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 17. § (4) bekezdése iktatta be.

375

Az Ávr. 75. § (6a) bekezdését a 82/2015. (III. 31.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 445/2020. (X. 1.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdés 4. pontja.

376

Az Ávr. 75. § (6b) bekezdését a 310/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 17. § (5) bekezdése iktatta be.

378

Az Ávr. 75. § (7a) bekezdését a 224/2017. (VIII. 11.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdése iktatta be.

379

Az Ávr. 75. § (7b) bekezdését a 224/2017. (VIII. 11.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdése iktatta be.

380

Az Ávr. 75. § (8a) bekezdését a 310/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 17. § (6) bekezdése iktatta be.

381

Az Ávr. 75/A. §-át a 310/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 18. §-a iktatta be, szövege a 340/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

382

Az Ávr. 76. § (1) bekezdés a) pontja a 20/2015. (II. 17.) Korm. rendelet 15. § d) pontja szerint módosított szöveg.

383

Az Ávr. 76. § (2) bekezdése a 310/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 31. § 12. pontja szerint módosított szöveg.

384

Az Ávr. 76. § (3) bekezdését a 465/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 10. §-a iktatta be.

385

Az Ávr. 76. § (4) bekezdését a 436/2017. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.

386

Az Ávr. 77. § (1a) bekezdését a 175/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet 10. §-a iktatta be.

387

Az Ávr. 78. §-át és a megelőző alcím címet a 465/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 25. § (2) bekezdés 5. pontja hatályon kívül helyezte.

388

Az Ávr. 79. §-át és az Ávr. 79. §-át megelőző alcím címet a 465/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 25. § (2) bekezdés 6. pontja hatályon kívül helyezte.

389

Az Ávr. 80. §-át és az Ávr. 79. §-át megelőző alcím címet a 465/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 25. § (2) bekezdés 6. pontja hatályon kívül helyezte.

390

Az Ávr. 81. §-át megelőző alcím címet a 465/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 25. § (2) bekezdés 7. pontja hatályon kívül helyezte.

391

Az Ávr. 81. § a) pontja a 465/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 24. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

392

Az Ávr. 82. § (1) bekezdés a) pontja a 475/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 44. §-ával megállapított szöveg.

393

[Az Ávr. 82. § (1) bekezdés e) pontjának a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 380. § a) pontjával elrendelt módosítása, amely szerint a „jogerős és végrehajtható” szövegrész helyébe a „jogerős vagy végleges” szöveg lép, nem vezethető át.]

394

Az Ávr. 82. § (2) bekezdése a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 380. § a) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.

395

Az Ávr. 82. § (3) bekezdése a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 380. § a)–b) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.

396

Az Ávr. 82. § (5) bekezdés b) pontját az 500/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 4. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

397

Az Ávr. 83. §-a a 465/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 11. §-ával megállapított szöveg.

398

Az Ávr. 83. § (2) bekezdése a 310/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 31. § 13. pontja szerint módosított szöveg.

399

Az Ávr. 83. § (3) bekezdés a) pontja a 264/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet 26. § (2) bekezdés 4. pontja szerint módosított szöveg.

400

Az Ávr. 84. § (1) bekezdés f) pontját a 264/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet 13. §-a iktatta be.

401

Az Ávr. 84. § (1) bekezdés g) pontját a 426/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.

402

Az Ávr. 84. § (1) bekezdés h) pontját a 404/2020. (VIII. 17.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

403

Az Ávr. 84. § (1) bekezdés i) pontját a 404/2020. (VIII. 17.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

404

Az Ávr. 84. § (1) bekezdés j) pontját a 445/2020. (X. 1.) Korm. rendelet 9. §-a iktatta be.

405

Az Ávr. 86. §-t megelőző alcím cím a 465/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 24. § 18. pontja szerint módosított szöveg.

406

Az Ávr. 87. §-a a 82/2015. (III. 31.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

407

Az Ávr. 87. § (2) bekezdése a 175/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet 29. § (1) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg.

408

Az Ávr. 87. § (3) bekezdését a 243/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdés 4. pontja hatályon kívül helyezte.

409

Az Ávr. 88. § (1) bekezdés c) pontja a 445/2020. (X. 1.) Korm. rendelet 17. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

410

Az Ávr. 88. § (2) bekezdése a 175/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet 12. §-ával megállapított szöveg.

411

Az Ávr. 89. § (1) bekezdése a 465/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 24. § 19. pontja szerint módosított szöveg.

412

Az Ávr. 90. §-át megelőző alcím címet a 465/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 25. § (2) bekezdés 8. pontja hatályon kívül helyezte.

413

Az Ávr. 90. § (1) bekezdése a 328/2016. (X. 28.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

414

Az Ávr. 90. § (4) bekezdése a 328/2016. (X. 28.) Korm. rendelet 16. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

415

Az Ávr. 90. § (6) bekezdése a 328/2016. (X. 28.) Korm. rendelet 16. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

416

Az Ávr. 91/A. §-át megelőző alcímet a 175/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet 13. §-a iktatta be.

417

Az Ávr. 91/A. §-át a 175/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet 13. §-a iktatta be.

418

Az Ávr. 93. § (1a) bekezdését a 310/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 19. §-a iktatta be.

419

Az Ávr. 93. § (2) bekezdése a 264/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet 14. §-ával megállapított szöveg.

420

Az Ávr. 93. § (3) bekezdése a 264/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet 14. §-ával megállapított szöveg.

421

Az Ávr. 95. §-a a 224/2017. (VIII. 11.) Korm. rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.

422

Az Ávr. 95. § (1) bekezdése a 445/2020. (X. 1.) Korm. rendelet 10. §-ával megállapított szöveg.

423

Az Ávr. 95/A. §-át a 436/2017. (XII. 22.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be, szövege a 282/2019. (XI. 27.) Korm. rendelet 18. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

424

Az Ávr. 95/B. §-át a 445/2020. (X. 1.) Korm. rendelet 11. §-a iktatta be.

425

Az Ávr. 97. § (4) bekezdése a 175/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet 14. §-ával megállapított szöveg.

426

Az Ávr. 97. § (5) bekezdését a 175/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet 14. §-a iktatta be.

427

Az Ávr. 98. § (4) bekezdése a 310/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 31. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

428

Az Ávr. 99. § (5) bekezdése a 465/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 24. § 21. pontja szerint módosított szöveg.

429

Az Ávr. 99. § (6) bekezdése a 465/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 24. § 22. pontja szerint módosított szöveg.

430

Az Ávr. 100. § (1a) bekezdését a 465/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 12. §-a iktatta be.

431

Az Ávr. 100. § (3) bekezdését a 264/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet 15. §-a iktatta be, szövege a 340/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. § 6. és 7. pontja szerint módosított szöveg.

433

Az Ávr. 101/A. §-át a 425/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

434

Az Ávr. 101/A. § (1) bekezdése a 140/2018. (VII. 26.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított, a 445/2020. (X. 1.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdés 2. pontja szerint módosított szöveg.

435

Az Ávr. 101/A. § (1a) bekezdését a 140/2018. (VII. 26.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése iktatta be.

436

Az Ávr. 101/A. § (1b) bekezdését a 445/2020. (X. 1.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdése iktatta be.

437

Az Ávr. 101/A. § (2) bekezdés b) pontja a 445/2020. (X. 1.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

438

Az Ávr. 101/A. § (3) bekezdés e) pontját a 445/2020. (X. 1.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdés 5. pontja hatályon kívül helyezte.

439

A 101/A. § (5) bekezdése a 340/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

440

Az Ávr. 101/A. § (10) bekezdése a 445/2020. (X. 1.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

441

Az Ávr. 101/A. § (10a) bekezdését a 140/2018. (VII. 26.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be.

442

Az Ávr. 101/A. § (13) bekezdését a 12/2019. (II. 5.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be, szövege a 445/2020. (X. 1.) Korm. rendelet 12. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

443

Az Ávr. 101/A. § (14) bekezdését a 12/2019. (II. 5.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

444

Az Ávr. 101/A. § (15) bekezdését az 503/2020. (XI. 17.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

445

Az Ávr. 102. § (1) bekezdése a 224/2017. (VIII. 11.) Korm. rendelet 13. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

446

Az Ávr. 102/C. § (7) bekezdését a 465/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 25. § (2) bekezdés 10. pontja hatályon kívül helyezte.

448

Az Ávr. 102/D. § (5) bekezdés nyitó szövegrésze a 175/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet 28. § 12. pontja szerint módosított szöveg.

449

Az Ávr. 102/D. § (5a) bekezdését a 175/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet 15. §-a iktatta be, szövege a 340/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

450

Az Ávr. 102/D. § (6) bekezdése a 175/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet 28. § 13. pontja szerint módosított szöveg.

451

Az Ávr. 102/E. §-t megelőző alcím címet a 465/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 13. §-a iktatta be.

452

Az Ávr. 102/E. §-át a 465/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 13. §-a iktatta be.

453

Az Ávr. 102/E. § (1) bekezdése a 499/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 22. § 11. pontja, a 340/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. § 8. és 9. pontja szerint módosított szöveg.

454

A 102/E. § (2) bekezdése a 340/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

455

Az Ávr. 102/F. §-át a 465/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 13. §-a iktatta be.

456

A 102/F. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 340/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

457

A 102/F. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 340/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

458

A 102/F. § (2) bekezdés c) pontja a 340/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

459

Az Ávr. VII. fejezete (103–115. §) a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 26. §-ával megállapított szöveg.

460

Az Ávr. 103. § (2) bekezdése a 264/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet 26. § (2) bekezdés 4. pontja szerint módosított szöveg.

462

Az Ávr. 105/A. §-a a 175/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet 16. §-ával megállapított szöveg.

463

Az Ávr. 105/B. §-át a 175/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet 17. §-a iktatta be, szövege a 465/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 24. § 24. pontja szerint módosított szöveg.

464

Az Ávr. 106. § (3) bekezdését a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 381. § a) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.

465

Az Ávr. 106. § (4) bekezdését a 175/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet 18. §-a iktatta be.

466

Az Ávr. 108/A. §-át a 264/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet 16. §-a iktatta be.

467

Az Ávr. 108/A. § (3) bekezdése a 282/2019. (XI. 27.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.

468

Az Ávr. 108/A. § (6) bekezdését a 282/2019. (XI. 27.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdés 2. pontja hatályon kívül helyezte.

469

Az Ávr. 109. § (2) bekezdése a 499/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 22. § 12. pontja szerint módosított szöveg.

470

Az Ávr. 109. § (4) bekezdés a) pontja a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 380. § c) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.

471

Az Ávr. 109. § (4) bekezdés f) pontja a 20/2015. (II. 17.) Korm. rendelet 15. § e) pontja szerint módosított szöveg.

472

Az Ávr. 109. § (4) bekezdés g) pontját a 20/2015. (II. 17.) Korm. rendelet 11. §-a iktatta be.

473

Az Ávr. 109. § (5) bekezdését a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 381. § b) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.

474

Az Ávr. 109/A. §-át a 175/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet 19. §-a iktatta be.

475

Az Ávr. 109/B. §-át a 175/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet 19. §-a iktatta be.

476

Az Ávr. 109/C. §-át a 175/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet 19. §-a iktatta be.

477

Az Ávr. 109/D. §-át a 175/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet 19. §-a iktatta be, szövege a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 380. § e) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 618. §-át.

478

Az Ávr. 110. § (1) bekezdése a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 379. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.

479

Az Ávr. 110. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 465/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 24. § 25. pontja szerint módosított szöveg.

480

Az Ávr. 110. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja a 465/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 24. § 26. pontja szerint módosított szöveg.

481

Az Ávr. 110. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja a 465/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 24. § 27. pontja szerint módosított szöveg.

482

Az Ávr. 110. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja a 465/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 24. § 28. pontja szerint módosított szöveg.

483

Az Ávr. 111. § a) pontja a 175/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet 28. § 16. pontja szerint módosított szöveg.

484

Az Ávr. 111. § d) pontja a 175/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet 28. § 17. pontja szerint módosított szöveg.

485

Az Ávr. 111. § f) pontját a 175/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet 20. §-a iktatta be.

486

Az Ávr. 111. § g) pontját a 175/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet 20. §-a iktatta be.

487

Az Ávr. 111. § h) pontját a 175/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet 20. §-a iktatta be, szövege a 264/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet 17. §-ával megállapított szöveg.

488

Az Ávr. 112. § (1) bekezdése a 175/2018. (IX. 27.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

489

Az Ávr. 112. § (2) bekezdését a 310/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 32. § (1) bekezdés 3. pontja hatályon kívül helyezte.

490

Az Ávr. 112. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a 175/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet 29. § (1) bekezdés 2. pontja szerint módosított szöveg.

491

Az Ávr. 112. § (4) bekezdés b) pontja a 264/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet 25. § 15. pontja szerint módosított szöveg.

492

Az Ávr. 112. § (5) bekezdése a 264/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet 25. § 16. pontja, a 499/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 22. § 13. pontja szerint módosított szöveg.

493

Az Ávr. 113. § (1) b) pontja a 175/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet 28. § 18. pontja szerint módosított szöveg.

494

Az Ávr. 113. § (3) bekezdése a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 380. § d) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.

495

Az Ávr. 113. § (5) bekezdését a 175/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet 21. §-a iktatta be.

496

Az Ávr. 114. §-a a 310/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 20. §-ával megállapított szöveg.

497

Az Ávr. 115. § (1) bekezdés c) pontja a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 380. § b) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 618. §-át.

498

Az Ávr. 115/A. §-át megelőző alcímet a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 27. §-a iktatta be, szövege a 175/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet 28. § 19. pontja szerint módosított szöveg.

499

Az Ávr. 115/A. §-át a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 27. §-a iktatta be, szövege a 499/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 11. §-ával megállapított szöveg.

500

Az Ávr. 115/B. §-át a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 27. §-a iktatta be.

501

Az Ávr. 115/B. § (2) bekezdése a 465/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

502

Az Ávr. 115/B. § (2a) bekezdését a 465/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 14. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 217/2016. (VII. 22.) Korm. rendelet 28. §-a, a 671/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet 21. §-a szerint módosított szöveg.

503

Az Ávr. 115/B. § (3) bekezdése a 20/2015. (II. 17.) Korm. rendelet 12. §-ával megállapított szöveg.

504

Az Ávr. 115/B. § (5) bekezdése a 175/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet 28. § 20. pontja szerint módosított szöveg.

505

Az Ávr. 115/C. §-át a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 27. §-a iktatta be.

506

Az Ávr. 115/D. §-át a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 27. §-a iktatta be, szövege a 175/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet 23. §-ával megállapított szöveg.

508

Az Ávr. 115/F. §-át a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 27. §-a iktatta be.

509

Az Ávr. 115/F. § (2) bekezdés e) pontja a 243/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdés 6. pontja szerint módosított szöveg.

510

Az Ávr. 115/F. § (6) bekezdése a 175/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet 28. § 21. pontja szerint módosított szöveg.

511

Az Ávr. 115/F. § (7) bekezdése a 445/2020. (X. 1.) Korm. rendelet 13. §-ával megállapított szöveg.

512

Az Ávr. 115/F. § (8) bekezdését a 243/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be, szövege a 264/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

513

Az Ávr. 115/F. § (9) bekezdését a 264/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdése iktatta be.

514

Az Ávr. 115/F. § (10) bekezdését a 264/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdése iktatta be.

515

Az Ávr. 115/F. § (11) bekezdését a 264/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdése iktatta be.

516

Az Ávr. 116. §-a a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 20. §-ával megállapított szöveg.

517

Az Ávr. 116. § (2) bekezdés a) pontja a 159/2014. (VI. 30.) Korm. rendelet 7. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

518

Az Ávr. 116. § (2) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 63. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

519

Az Ávr. 116. § (5) bekezdés nyitó szövegrésze a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 63. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

520

Az Ávr. 116. § (5) bekezdés a) pontja a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § 37. pontja szerint módosított szöveg.

521

Az Ávr. 116. § (5) bekezdés b) pontja a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § 37. pontja szerint módosított szöveg.

522

Az Ávr. 117. §-a a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 20. §-ával megállapított szöveg.

523

Az Ávr. 117. § (1) bekezdés d) pontja a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 63. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

524

Az Ávr. 118. §-a a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 20. §-ával megállapított szöveg.

526

Az Ávr. [Az Áht. 74. § (1) bekezdéséhez] alcímet (120. §-t) a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 12. pontja hatályon kívül helyezte.

527

Az Ávr. [Az Áht. 74. § (2) és (3) bekezdéséhez] alcímet (121. §-t) a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 13. pontja hatályon kívül helyezte.

528

Az Ávr. 122. § (1) bekezdését a 499/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdés 3. pontja hatályon kívül helyezte.

529

Az Ávr. 122. § (2) bekezdése a 499/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 12. §-ával megállapított szöveg.

530

Az Ávr. 122. § (3) bekezdését a 499/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdés 3. pontja hatályon kívül helyezte.

531

Az Ávr. 122/A. §-át megelőző alcím a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 29. §-ával megállapított szöveg.

532

Az Ávr. 122/A. §-át a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 29. §-a iktatta be.

533

Az Ávr. 122/A. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 425/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet 3. §-a szerint módosított szöveg.

534

Az Ávr. 122/A. § (2) bekezdés f) pontja a 264/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet 25. § 17. pontja, a 282/2019. (XI. 27.) Korm. rendelet 18. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

535

Az Ávr. 123. §-a a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 29. §-ával megállapított szöveg.

536

Az Ávr. 123. § (7) bekezdése a 243/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet 11. § 16. pontja szerint módosított szöveg.

538

Az Ávr. 124. § (3) bekezdése a 204/2019. (VIII. 23.) Korm. rendelet 13. §-ával megállapított szöveg.

539

Az Ávr. 124. § (4) bekezdését a 175/2018. (IX. 27.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.

541

Az Ávr. 125. §-át a 499/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdés 5. pontja hatályon kívül helyezte.

542

Az Ávr. 126. § (2) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 45. § (1) bekezdésével megállapított, a 264/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet 26. § (2) bekezdés 5. pontja szerint módosított szöveg.

543

Az Ávr. 126. § (2a) bekezdését a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 45. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 23/2014. (II. 6.) Korm. rendelet 5. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

544

Az Ávr. 126. § (6) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 63. § (3) bekezdés 16. pontja szerint módosított szöveg.

545

Az Ávr. 127. § a) pontja a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § 39. pontja szerint módosított szöveg.

546

Az Ávr. 127. § b) pontja a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 46. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

547

Az Ávr. 128. §-t megelőző alcím a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § 38. pontja szerint módosított szöveg.

548

Az Ávr. 128. § (2) bekezdés záró szövegrésze a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § 40. pontja szerint módosított szöveg.

549

Az Ávr. 128. § (2) bekezdés a) pontja a 264/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet 25. § 18. pontja szerint módosított szöveg.

550

Az Ávr. 128. § (2) bekezdés b) pontja a 264/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet 25. § 19. pontja szerint módosított szöveg.

552

Az Ávr. 128. § (4) bekezdése a 264/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet 19. §-ával megállapított szöveg.

553

Az Ávr. 128. § (5)–(9) bekezdését a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 45. § (2) bekezdés 15. pontja hatályon kívül helyezte.

554

Az Ávr. 128. § (10) bekezdése a 175/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet 28. § 22. pontja szerint módosított szöveg.

555

Az Ávr. 129. § (2) bekezdése a 264/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet 20. §-ával megállapított szöveg.

556

Az Ávr. 129. § (3) bekezdését az 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 29. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

557

Az Ávr. 129. § (4) bekezdését a 499/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdés 6. pontja hatályon kívül helyezte.

558

Az Ávr. 130. § (4) bekezdése a 264/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet 25. § 21. pontja szerint módosított szöveg.

559

Az Ávr. 131. §-át a 499/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdés 7. pontja hatályon kívül helyezte.

560

Az Ávr. 132. §-t megelőző alcím címet a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 45. § (2) bekezdés 16. pontja hatályon kívül helyezte.

561

Az Ávr. 132. § (1) bekezdése a 499/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 13. §-ával megállapított és a 310/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 32. § (2) bekezdés 3. pontja szerint módosított szöveg.

562

Az Ávr. 132. § (1a) bekezdését az 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 11. §-a iktatta be, szövege a 310/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 31. § 16. pontja szerint módosított szöveg.

563

Az Ávr. 132. § (2) bekezdése a 310/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 32. § (2) bekezdés 4. pontja szerint módosított szöveg.

564

Az Ávr. 133. § (2) bekezdése a 264/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet 21. §-ával megállapított szöveg.

565

Az Ávr. 133. § (2a) bekezdését a 465/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 16. §-a iktatta be, szövege a 264/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet 21. §-ával megállapított szöveg.

566

Az Ávr. 133. § (4) bekezdése a 465/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 24. § 31. pontja szerint módosított szöveg.

568

Az Ávr. 135. § (2) bekezdése a 159/2014. (VI. 30.) Korm. rendelet 7. § 5. pontja, a 264/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet 25. § 22. pontja szerint módosított szöveg.

569

Az Ávr 136. § (1) bekezdése a 311/2017. (X. 31.) Korm. rendelet 20. §-ával megállapított szöveg.

570

Az Ávr. 136. § (3) bekezdése a 499/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 22. § 15. pontja szerint módosított szöveg.

571

Az Ávr. 136. § (5) bekezdés b) pont ba) alpontja a 264/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet 22. §-ával megállapított szöveg.

572

Az Ávr. 136. § (5) bekezdés b) pont bb) alpontja a 264/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet 22. §-ával megállapított szöveg.

573

Az Ávr. 137. § (2) bekezdése a 499/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 22. § 16. pontja szerint módosított szöveg.

574

Az Ávr. 138. § (1) bekezdése az 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

575

Az Ávr. 138. § (3) bekezdése az 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdésével megállapított, a 23/2014. (II. 6.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdés 3. pontja szerint módosított szöveg.

576

Az Ávr. 139. § (1a) bekezdését a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 31. §-a iktatta be, nyitó és záró szövegrésze a 224/2017. (VIII. 11.) Korm. rendelet 13. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

577

Az Ávr. 139. § (1a) bekezdés b) pontja a 224/2017. (VIII. 11.) Korm. rendelet 13. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

578

Az Ávr. 139. § (1b) bekezdését a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 31. §-a iktatta be, szövege a 499/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 23. § (2) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg.

579

Az Ávr. 139. § (2) bekezdése a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § 43. pontja szerint módosított szöveg.

580

Az Ávr. 139. § (3) bekezdését a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 45. § (2) bekezdés 17. pontja hatályon kívül helyezte.

581

Az Ávr. 139. § (4) bekezdése a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § 44. pontja szerint módosított szöveg.

582

Az Ávr. 140. § (2) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 47. §-ával megállapított szöveg.

583

Az Ávr. 140. § (2) bekezdés b) pontja a 499/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 14. §-ával megállapított szöveg.

584

Az Ávr. 140. § (2) bekezdés c) pontja a 20/2015. (II. 17.) Korm. rendelet 15. § h) pontja, a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 380. § g) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 618. §-át.

586

Az Ávr. 140. § (3a) bekezdését a 224/2017. (VIII. 11.) Korm. rendelet 9. §-a iktatta be.

587

Az Ávr. 140. § (4) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 62. § (1) bekezdés 40. pontja szerint módosított szöveg.

589

Az Ávr. 140. § (6) bekezdés nyitó szövegrésze a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § 45. pontja szerint módosított szöveg.

590

Az Ávr. 140. § (6) bekezdés a) pontja a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § 34. pontja, a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 63. § (3) bekezdés 12. pontja szerint módosított szöveg.

591

Az Ávr. 140. § (6) bekezdés b) pontja 175/2018. (IX. 27.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

592

Az Ávr. 140. § (7) bekezdése a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 21. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

593

Az Ávr. 140. § (7) bekezdés a) pontja a 175/2018. (IX. 27.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

594

Az Ávr. 140. § (7) bekezdés b) pontja a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § 48. pontja szerint módosított szöveg.

595

Az Ávr. 140. § (7) bekezdés c) pontja a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § 49. pontja szerint módosított szöveg.

596

Az Ávr. 140. § (7) bekezdés d) pontja a 397/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § 49. pontja szerint módosított szöveg.

599

Az Ávr. 140. § (10) bekezdése a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 34. § (2) bekezdésével megállapított, a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 63. § (3) bekezdés 11. pontja szerint módosított szöveg.

601

Az Ávr. 142. § (1) bekezdése a 304/2012. (X. 27.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított, a 153/2014. (VI. 18.) Korm. rendelet 5. § a) pontja szerint módosított szöveg.

602

Az Ávr. 142. § (2) bekezdése a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdés 21. pontja szerint módosított szöveg.

603

Az Ávr. 142. § (3) bekezdése a 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 35. §-ával megállapított, a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 63. § (3) bekezdés 10. pontja szerint módosított szöveg.

605

Az Ávr. 143. § (3) bekezdését a 310/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 21. §-a iktatta be.

607

Az Ávr. „[Az Áht. 83/A. §-ához]” alcímét (Ávr. 144/A. §) a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 22. §-a iktatta be.

608

Az Ávr. 144/A. § (1) bekezdése a 284/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet 51. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

610

Az Ávr. 144/A. § (3) bekezdése a 284/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet 51. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

611

Az Ávr. 144/A. § (4) bekezdését a 20/2015. (II. 17.) Korm. rendelet 16. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

612

Az Ávr. 144/A. § (9) bekezdését a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 48. §-a iktatta be, szövege a 282/2019. (XI. 27.) Korm. rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.

613

Az Ávr. 144/A. § (10) bekezdését a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 48. §-a iktatta be.

614

Az Ávr. 145. § (2) bekezdése az 56/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 14. §-ával megállapított, a