61/2011. (XI. 25.) NFM rendelet
a kereskedelmi repülőtér légijármű által történő igénybevételéért fizetendő díj megállapításának elveiről és módszereiről
A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 74. § (1) bekezdés z) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § c) pontjában foglalt feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el:
1. A rendelet hatálya
1. § E rendelet hatálya a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 41. § (2) bekezdésében meghatározott repülőtéren folytatott, az 1. mellékletben felsorolt szolgáltatásokból és szükséges infrastruktúra rendelkezésre bocsátásából (a továbbiakban: szabályozott szolgáltatások) származó bevételekre terjed ki.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. repülőtér használó: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely utasokat, postai küldeményeket vagy árut szállít légi úton az adott repülőtérre, vagy az adott repülőtérről;
2. repülőtéri díj: a repülőtér üzemben tartója javára beszedett és a repülőtér használói által a kizárólag a repülőtér üzemben tartója által szolgáltatott, a légijármű leszállásához, felszállásához, világításához és parkolásához, valamint az utasok és áru kezeléséhez kapcsolódó létesítmények és szolgáltatások igénybevételéért fizetett díj.
3. A díjak megállapításának és nyilvántartásának alapelvei
3. § (1) A repülőtér üzemben tartójának a szabályozott szolgáltatásokból származó bevételeire felső határt (a továbbiakban: árplafont) kell alkalmazni.
(2) Az árplafon azt határozza meg, hogy a repülőtér üzemben tartója egy adott évben a szabályozott szolgáltatásokon összesen mekkora egy utasra vetített – általános forgalmi adó nélkül számított – árbevételt realizálhat.
(3) A légiközlekedési hatóság a repülőtér üzemben tartója által a szabályozott szolgáltatásokra alkalmazott díjtételek mértékét és belső szerkezetét közvetlenül nem befolyásolhatja. A repülőtér üzemben tartója az egyes díjtételeket szabadon állapíthatja meg, feltéve, hogy az egy utasra jutó szabályozott árbevétel a mindenkori árplafon alatt marad.
(4) A díjtételeket úgy kell megállapítani, hogy azok az általános közérdekű okokból alkalmazott eltérő díjú zajvédelmi díjat kivéve egyenlően terhelik a repülőtér használókat. Az általános közérdekű okokból bevezetett eltérések megállapításakor az eltérés okán alapuló, objektív és átlátható szempontokat kell alkalmazni.
(5) A repülőtér üzemben tartójának az általa érvényesített zajvédelmi díjakat és a zajhoz kapcsolódó kiadásait a zajvédelmi díj megállapításának részletes szabályairól és a beszedett díj összegének felhasználási rendjéről szóló rendeletnek megfelelően elkülönítve kell nyilvántartania.
4. A Díjszabályzat
4. § (1) Az Lt. 41. § (3) bekezdésében meghatározott díjszabályzatot (a továbbiakban: Díjszabályzat) a repülőtér üzemben tartója ötéves időszakokra állapítja meg.
(2) A Díjszabályzatnak legalább a 2. mellékletben meghatározott elemeket kell tartalmaznia.
5. Konzultáció és megoldáskeresés
5. § (1) A Díjszabályzat és módosításainak előkészítése során a repülőtér üzembentartója konzultációt folytat a repülőtér használóival, azok képviselőivel vagy azok társulásaival (a továbbiakban együtt: repülőtér használói) a repülőtéri díjrendszer működéséről, a repülőtéri díjak szintjéről és a nyújtott szolgáltatás minőségéről.
(2) A konzultációt a repülőtér üzemben tartójának legalább négy hónappal a Díjszabályzat vagy annak módosításának érvénybe lépése előtt, a repülőtér díjrendszerét vagy a repülőtéri díjak szintjét érintő módosításokra vonatkozó javaslatnak a javasolt változások indoklásával együtt történő átadásával kell kezdeményeznie. Ennek keretében a repülőtér üzemben tartója átadja a repülőtér használói számára a repülőtéren a repülőtér üzemben tartója által felszámított összes díj rendszerének vagy szintjének meghatározásához alapul szolgáló elemekre vonatkozó dokumentációt, amely legalább a következő információkat tartalmazza:
a) a felszámított repülőtéri díj ellenében nyújtott szolgáltatások és infrastruktúra jegyzéke,
b) a repülőtéri díj megállapítására használt módszerek,
c) az átfogó költségszerkezet azon létesítmények és szolgáltatások tekintetében, amelyekre a repülőtéri díjak vonatkoznak,
d) a díjakból befolyt bevétel és az általuk fedezett szolgáltatások összköltsége,
e) azon létesítmények és szolgáltatások állami finanszírozása, amelyekre a repülőtéri díjak vonatkoznak,
f) a repülőtér helyzetével kapcsolatos előrejelzések a díjak, a forgalomnövekedés és a javasolt beruházások tekintetében,
g) a repülőtér infrastruktúrájának és berendezésének használatára vonatkozó információk egy adott időszak során, és
h) a repülőtér üzembentartója által javasolt, a díjtételekre vagy a szabályozott szolgáltatásokra hatással lévő beruházások várható következménye a repülőtér-kapacitásra gyakorolt hatásuk tekintetében.
(3) A konzultációt megelőzően a repülőtér üzemben tartójának kérésére a repülőtér használói legalább a következő információkat adják át a repülőtér üzemben tartója számára:
a) a forgalomra vonatkozó előrejelzések,
b) a légijármű flotta összetételére és tervezett használatára vonatkozó előrejelzések,
c) a repülőtéren tervezett fejlesztéseik bemutatása, és
d) a szabályozott szolgáltatásokkal kapcsolatos igényeik a repülőtéren.
(4) A repülőtér üzemben tartója a Díjszabályzat kiadását követően évente legalább egyszer konzultál a repülőtér használóival, kivéve, ha az érintett felek a legutolsó konzultáció alkalmával ettől eltérően állapodtak meg. A konzultációk gyakoriságát a Díjszabályzatban kell meghatározni.
(5)1
(6) A repülőtér üzemben tartója a díjtételekre vagy a szabályozott szolgáltatásokra hatással lévő új infrastrukturális beruházásaira vonatkozó terveinek véglegesítése előtt is konzultációt folytat a repülőtér használóival.
6. Az alapértelmezett árplafon meghatározása
6. § (1) Az alapértelmezett árplafon függ
a) a megelőző években a repülőtér üzemben tartója által a repülőtérrel kapcsolatosan megvalósított beruházások összköltségétől,
b) a megelőző években tapasztalt forgalomnövekedés mértékétől és
c) az Eurostat által havonta közzétett európai fogyasztói árindex (European Index of Consumer Prices All Items Index – a továbbiakban: EICP) aktuális értékétől.
(2) Az egyes évekre vonatkozó árplafon meghatározása során mindig a megelőző év augusztusi átlagos éves (annual avarage rate of change) EICP értéket kell használni.
(3) A számítást teljes mértékben szubjektív értékítélettől mentes, objektív alapokon kell elvégezni.
7. § (1) Az új ötéves díjszámítási időszak első évében érvényes árplafon értéket a 3. melléklet 3.1. pontja szerinti képlettel kell meghatározni.
(2) Az ötéves díjszámítási időszak minden évében ugyanazt az alapértelmezett árplafon-változást kell alkalmazni, amely a HICP szerinti inflációs ráta azonos százaléka.
(3) Az ötéves díjszámítási időszak utolsó évének szeptember 1-jéig a légiközlekedési hatósághoz jóváhagyás céljából benyújtandó díjszabályzatban be kell mutatni a következő ötéves időszakban alkalmazandó alapértelmezett árplafonra vonatkozó becslést (a továbbiakban: becsült alapértelmezett árplafon).
(4) A becsült alapértelmezett árplafont az előző díjszámítási időszak ötödik évének második félévére vonatkozó tényadatok megismerése előtt kell meghatározni. Az alapértelmezett árplafon értékét a repülőtér üzemben tartója az előző díjszámítási időszak ötödik évének második félévének tényadatai alapján véglegesíti.
7. A Díjszabályzat és az árplafon jóváhagyása
8. § (1) A repülőtér üzemben tartója az 5. §-ban foglalt konzultációs eljárás lezárását követően, legalább 120 nappal a tervezett hatályba lépés előtt olyan Díjszabályzatot terjeszt a légiközlekedési hatóság elé jóváhagyás céljából,
a) amelyet az előző 12 hónap utasforgalmát alapul véve az utasok létszámának több mint 70%-át szállító légitársaságok támogatnak; vagy
b) amely – a légitársaságok (1) bekezdésben foglalt támogatása hiányában – a 6–7. §-ban és a 3. mellékletben foglaltak szerint meghatározott alapértelmezett árplafon értékre került kidolgozásra.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett alapértelmezett árplafon bármikor helyettesíthető a légitársaságok által az (1) bekezdés a) pontja szerint támogatott értékkel.
(3)2 A Díjszabályzat elbírálása során a légiközlekedési hatóság a csak a szabályozott szolgáltatások után szedett bevételekre vonatkozó, ún. „kétkasszás” módszer alkalmazása mellett az alábbi tényezőket veszi figyelembe:
a) a szabályozott szolgáltatásokhoz felhasznált tőke és a működési költségek szabályozott és szabályozatlan szolgáltatások közötti megoszlása,
b) várható forgalomnövekedés,
c) a piaci kockázat aktuális szintje a légiközlekedési szektorban,
d) a szabályozott szolgáltatások nyújtásához várhatóan szükséges beruházások mértéke,
e) a repülőtér üzemben tartójának a szabályozás alá eső szolgáltatásain elérhető, az adott piaci viszonyok között elfogadható megtérülési ráta értéke,
f) a repülőtér üzemben tartójának a repülőtér üzemeltetésére irányuló jogviszonyában előírt kötelezettségek,
g) szolgáltatási színvonal és fogyasztói elégedettség,
h) várható hatékonyságjavulás,
i) a jövőbeni díjmódosítások iránt a légitársaságok részéről megnyilvánuló támogatás mértéke,
j) a belgrádi, a bécsi, a pozsonyi és a prágai nemzetközi repülőtereken megfigyelhető, egy gépmozgásra eső összes költség, figyelembe véve a szolgáltatás színvonalát is.
(4)–(5)3
9. § (1) A Díjszabályzathoz mellékelni kell az 5. § (2) bekezdésében foglalt információkat és a repülőtéri díj megállapítását bemutató dokumentumokat, valamint független pénzügyi-számviteli szakértőtől származó megfelelőségi jelentést.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a repülőtér üzemben tartója a légiközlekedési hatóság kérésére rendelkezésre bocsátja a jóváhagyáshoz szükséges, a megadott információk igazolására szolgáló további dokumentumokat is.
10. § A repülőtér üzemben tartója az érvénybe lépés előtt két hónappal honlapján közzé teszi Díjszabályzatát.
8. A Díjszabályzat és az árplafon módosításának alapelvei
11. § (1) Az alapértelmezett árplafon módosítása a Díjszabályzat módosítására irányuló kérelem benyújtásával kezdeményezhető.
(2) A repülőtér üzemben tartója kizárólag a Díjszabályzat módosításával rendelkezhet korábban díjmentes szolgáltatás díjfizetési kötelezettséggel járó szolgáltatássá minősítéséről vagy egészítheti ki a Díjszabályzatot abban korábban nem szereplő szolgáltatással.
(3) A Díjszabályzat módosítására a Díjszabályzat jóváhagyására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
12. § A légiközlekedési hatóságnak a Díjszabályzat módosításához adott hozzájárulása nem érinti a repülőtér üzemben tartójának az ötéves időszak lejártát követő újabb Díjszabályzat jóváhagyásra történő benyújtására vonatkozó kötelezettségének teljesítését.
13. § (1) A repülőtér üzemben tartója a körülmények olyan kivételes és jelentős megváltozása esetén is kérheti a Díjszabályzat vagy az árplafon felülvizsgálatát, amelyek az üzemeltetési feltételeket jelentősen megváltoztatják és a repülőtér üzemben tartójának fel nem róható okból következtek be, feltéve, ha a repülőtér üzemben tartója
a) minden elvárható lépést megtett a kedvezőtlen hatás mérséklésére,
b) a Díjszabályzat vagy az árplafon forgalomhoz kapcsolódó módosítását végrehajtotta, amennyiben a változás a forgalomhoz kapcsolódik, és ennek hatásait figyelembe vette.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben – az eljárás rövidítéséről szóló indoklás megadásával – a repülőtér üzemben tartója az árplafon vagy a Díjszabályzat módosításának érvénybe lépése előtt kevesebb, mint négy hónappal is kezdeményezheti a konzultáció lefolytatását.
(3)4 A konzultációt a Díjszabályzat módosítása vagy az árplafon felülvizsgálata iránti kérelem benyújtását megelőzően kell lefolytatni, és a repülőtér használók módosítással kapcsolatos álláspontját a kérelemhez mellékelni kell.
9. Az alapértelmezett árplafon módosításának esetei
14. § (1) Amennyiben valamely évben a tényleges bevételek elmaradnak az e rendelet szerint megengedett szinttől, a repülőtér üzemben tartója a különbséget az adott ötéves díjszabási időszakon belül átviheti a következő évekre, de nem viheti át a következő ötéves díjszabási időszakra. Az ilyen bevételkiesések az egyes évek közötti átvitel során nominális értéken számítandók, így a repülőtér üzemben tartója kamatbevétel-kiesés beszámításával nem élhet.
(2) Amennyiben a tényleges bevételek – az esetleges bevételkiesések átvitelének elszámolása után – meghaladják az e rendelet szerint megengedett értéket, a különbséget a következő évben egyösszegű kifizetésként vissza kell juttatni a légitársaságoknak aszerint felosztva, hogy az adott légitársaság a szabályozott összbevétel mekkora százalékát fizette ki a többletfizetés évében. Az ilyen többletbevételek után kamat nem számítható, és a repülőtér üzemben tartója a következő évben nominális értéken köteles a légitársaságok számára a visszafizetést egy összegben teljesíteni.
15. §5
16. § A repülőtér üzemben tartója abban az esetben is kérheti az alapértelmezett árplafon módosítását és a Díjszabályzat más előírásainak módosítását a légiközlekedési hatóságnál, ha igazolja, hogy a kérelem alapjául szolgáló új kereskedelmi szerződését a repülőteret használó, az előző 12 hónap utasforgalmát alapul véve az utasok létszámának legalább 70%-át szállító légitársaságok támogatják. Ebben az esetben a kérelemhez mellékelni kell a kérelem alapjául szolgáló új kereskedelmi szerződést is, amit a kérelem elbírálása során a légiközlekedési hatóság figyelembe vesz.
10. Szolgáltatások differenciálása
17. § (1) A repülőtér üzemben tartója az igény szerinti szolgáltatás nyújtása, valamint egyes terminálok vagy terminálrészek különleges használatra való fenntartása érdekében meghatározhatja a repülőtéri szolgáltatásoknak, termináloknak vagy azok részeinek a korábbiaktól eltérő minőségét és használati körét.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a repülőtér üzemben tartója az eltérő szolgáltatási minősséggel, felhasználással és költségekkel arányosan eltérő szintű díjat állapíthat meg.
(3) A repülőtér üzemben tartója az (1) bekezdés szerint módosított szolgáltatásokhoz, terminálokhoz vagy terminálrészekhez bármely repülőtér használónak – az Lt. 41. § (4a) bekezdése szerinti szolgáltatói megállapodásban rögzített módon – hozzáférést biztosít, amennyiben erre a repülőtér használója igényét fejezi ki.
(4) Ha az (1) bekezdés szerint módosított szolgáltatások, terminálok vagy azok részeinek igénybevétele iránt több repülőtér használó fejezi ki szándékát, mint amennyit azok a kapacitás korlátaira figyelemmel képesek kiszolgálni, a repülőtér üzemben tartója a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott objektív, átlátható és megkülönböztetéstől mentes szempontok alapján határoz a hozzáférésről.
11. A szolgáltatásminőség ellenőrzésének és a pénzügyi ösztönző korrekciók rendszere
18. § (1) A repülőtér üzemben tartójának negyedévente fogyasztói elégedettségi felmérést kell végeznie az utasok, a légitársaságok, és egyéb repülőtér-használók körében, és annak eredményeit közzé kell tennie honlapján. A repülőtér üzemben tartója köteles a felmérés elvégzésével olyan piackutató céget megbízni, amely nem áll a repülőtér üzemben tartójának – a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerinti – közvetlen vagy közvetett irányítása alatt, vagy amely a repülőtér üzemben tartóját közvetlenül vagy közvetetten nem irányítja.
(1a)6 A repülőtér üzemben tartója 2020. II–IV. negyedév vonatkozásában mentesül a 18. § (1) bekezdése szerinti fogyasztói elégedettség felmérés elvégzésnek kötelezettsége alól.
(2) A repülőtér üzemben tartója a szolgáltatásminőség megállapítása érdekében köteles kidolgozni és Díjszabályzatában bemutatni a repülőtéri infrastruktúra rendelkezésre állására vonatkozó objektív, valamint az utaselégedettségre vonatkozó felmérések szubjektív értékelési rendszerét, amelynek irányadó szempontjait, valamint az ez alapján alkalmazandó korrekciók mértékét a 4. melléklet tartalmazza.
(3) A repülőtér üzemben tartójának biztosítania kell, hogy az általa üzemeltetett összes létesítmény részt vesz a negyedévente bonyolított IATA (International Air Transport Association) és az ACI (Airport Council International) által szervezett fogyasztói elégedettségi felmérésben (a továbbiakban: Felmérés), vagy ennek megszűnése esetén ennek megfelelő felmérésben.
(4) Amennyiben a repülőtér üzemben tartójánál az utaskiszolgálás, a repülési tevékenység vagy az infrastruktúra biztosítása területén a repülőtér üzemben tartója által nyújtott szolgáltatások bármelyike „jóval átlag alattinak” minősül, a repülőtér üzemben tartójának a Felmérés megjelenését követő három hónapon belül – tájékoztató jelleggel – korrekciós intézkedési tervet kell benyújtania a légiközlekedési hatósághoz.
(5)7
19. § (1) Amennyiben az utaskiszolgálás, a repülési tevékenység vagy az infrastruktúra biztosítása területén a repülőtér üzemben tartója által nyújtott szolgáltatások bármelyikének minősítése négy egymást követő negyedéves jelentésben „jóval átlag alatti” marad, a repülőtér üzemben tartójának annyiszor 0,25%-kal csökkentenie kell az árplafont, ahány kategóriában a fenti feltételek fennálltak. Egy kategória által kiváltott csökkentés mindaddig hatályban marad, amíg a minősítés nem javul. A pénzügyi ösztönző korrekciók mértéke összesen legfeljebb 2,5% lehet. A repülőtér üzemben tartója a tényleges szolgáltatásminőség elégtelen volta miatt köteles az egy utasra jutó árplafont legfeljebb 5%-kal csökkenteni. Az 5 %-os csökkentésből legfeljebb 2,5%-os csökkentés történhet a repülőtéri infrastruktúra rendelkezésre állására vonatkozó objektív, továbbá legfeljebb 2,5%-os csökkentés történhet a fogyasztói elégedettségi felmérések szubjektív értékelése alapján.
(2)8 A szolgáltatásminőség elégtelensége miatti pénzügyi ösztönző korrekciók összegét a repülőtér üzemben tartója köteles naptári negyedévenként meghatározni, és a negyedév végét követő 30 napon belül köteles a légiközlekedési hatóság részére a szolgáltatás minőségéről szóló jelentését átadni.
(3) A repülőtér üzemben tartója a naptári év végét követő 120 napon belül köteles légitársasági ügyfelei számára a pénzügyi ösztönző korrekciók összegét az érintett évben tőlük a szabályozott szolgáltatásokon realizált árbevétellel arányosan egy összegben visszatéríteni.
(4) Amennyiben az objektív értékelési szempontokhoz kapcsolódó pénzügyi ösztönző korrekció kizárólag a repülőtér egyik termináljához tartozó létesítményekhez kapcsolódik, akkor azt kizárólag az adott terminált használó légitársaságok között kell felosztani.
12. A légiközlekedési hatóság feladatai
20. §9
13. Záró rendelkezések
21. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a hatályba lépését követően indult eljárások során kell alkalmazni, beleértve a díjszabályzat vagy az árplafon módosítására irányuló eljárásokat is.
(2) Díjszabályzat jóváhagyására irányuló eljárásban e rendeletet a 2017. január 1-jétől kezdődő ötéves periódusra megállapítandó díjszabályzat esetén kell először alkalmazni.
(3)10
(4) A közlekedésért felelős miniszter e rendelet hatályba lépését követő egy hónapon belül a 2009/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 11. cikkének való megfelelés érdekében tájékoztatja az Európai Bizottságot a független felügyeleti hatóság nevéről, címéről, a ráruházott feladat- és felelősségi köréről, valamint a független felügyeleti hatóságnak valamennyi repülőtér üzemben tartótól és légifuvarozótól való függetlenségének biztosítása érdekében tett intézkedésekről.
(5) A közlekedésért felelős miniszter szükség szerint együttműködik az Európai Bizottsággal a 2009/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazása során, különösen az Európai Bizottság által az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak 2013. március 15-ig benyújtandó, a 2009/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv felülvizsgálatára vonatkozó jelentéshez szükséges információgyűjtés tekintetében.
22. § Ez a rendelet a repülőtéri díjakról szóló, 2009. március 11-i 2009/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
1. melléklet a 61/2011. (XI. 25.) NFM rendelethez
2. melléklet a 61/2011. (XI. 25.) NFM rendelethez
3. melléklet a 61/2011. (XI. 25.) NFM rendelethez
|
Átlagos utaslétszám-növekedés a megelőző két évben1 |
Utasforgalom |
|
0% alatti átlagos éves növekedés |
100% |
|
0 és 2,99% közötti átlagos éves növekedés |
75% |
|
3 és 5,99% közötti átlagos éves növekedés |
50% |
|
6 és 8,99% közötti átlagos éves növekedés |
25% |
|
9% feletti átlagos éves növekedés |
0% |
|
Átlagos utaslétszám-növekedés a megelőző két évben1 |
Utasforgalom |
|
Beruházások > a 4-5. év átlagos EBITDA3 4-szerese |
100% |
|
Beruházások > a 4-5. év átlagos EBITDA 3,5-szerese |
75% |
|
Beruházások > a 4-5. év átlagos EBITDA 3,0-szorosa |
50% |
|
Beruházások > a 4-5. év átlagos EBITDA 2,5-szerese |
25% |
|
Beruházások < a 4-5. év átlagos EBITDA 2,5-szerese |
0% |
4. melléklet a 61/2011. (XI. 25.) NFM rendelethez
|
Létesítmény |
Teljesítménykritérium |
Az árplafoncsökkentés |
|
Minden légitársaságra vonatkozó szempontok |
||
|
Futópályák rendelkezésre állása |
– Legalább egy futópályának napi 24 órában rendelkezésre kell állnia. |
0,75% |
|
|
– Méltányosan figyelembe vehető a futópályák a repülőtér üzemben tartójának fel nem róható okokból történő lezárása. |
|
|
|
– A méréseknek arra kell irányulniuk, hogy az egyes negyedévekben az egyes futópályák hány percen keresztül nem álltak rendelkezésre a futópálya felületének elégtelen állapota vagy a világítás meghibásodása miatt. Nagyobb mértékű csökkentést von maga után, ha a futópálya csúcsidőben nem áll rendelkezésre. A célértéket a légitársaságokkal egyetértésben kell meghatározni. |
|
|
|
– Méltányosan figyelembe vehetők a csúcsidőn kívül bonyolított, tervszerű karbantartási munkák miatti futópálya lezárások, feltéve, hogy azokról a légitársaságokat legalább egy héttel előre értesíttették. |
|
|
|
– „Nem értékelhető hónap”-nak tekintendő és nem von maga után csökkentést, ha egy adott hónapban a két futópálya közül az egyik felújítás miatt nem áll rendelkezésre, feltéve, hogy a légitársaságokat erről legalább egy hónappal előre értesítették. Bármely kétéves időszakban legfeljebb három „nem értékelhető hónap” megengedett. |
|
|
|
– Vis maior események méltányos figyelembevételére lehetőséget kell biztosítani. |
|
|
Légijármű állóhelyek |
– A méréseknek arra kell irányulniuk, hogy az állóhelyek egy adott negyedévben az előre meghatározott működési rendhez képest hány percen keresztül nem működtek. A célértéket a légitársaságokkal egyetértésben kell meghatározni. |
0,5% |
|
|
– Méltányosan figyelembe vehetők a csúcsidőn kívül bonyolított, tervezett karbantartási munkák miatti állóhely-lezárások, feltéve, hogy azokról a légitársaságokat legalább egy héttel előre értesítették. |
|
|
|
– „Nem értékelhető hónap”-nak tekintendő és nem von maga után csökkentést, ha egy adott hónapban az állóhely felújítás miatt nem áll rendelkezésre, feltéve, hogy a légitársaságokat erről legalább egy hónappal előre értesítették. Bármely kétéves időszakban legfeljebb három „nem értékelhető hónap” megengedett. |
|
|
|
– Vis maior események méltányos figyelembevételére lehetőséget kell biztosítani. |
|
|
Csomagkiadó rendszer |
– A méréseknek arra kell irányulniuk, hogy a csomagkiadó rendszer egy adott negyedévben az előre meghatározott működési rendhez képest hány percen keresztül nem működött. A célértéket a légitársaságokkal egyetértésben kell meghatározni. |
0,25% |
|
|
– Méltányosan figyelembe vehető az, ha a csomagkiadó rendszer meghibásodása a repülőtér üzemben tartójának nem felróható. |
|
|
|
– Méltányosan figyelembe vehetők a csúcsidőn kívül bonyolított, tervezett karbantartási munkák miatti rendszerleállítások, feltéve, hogy azokról a légitársaságokat legalább egy héttel előre értesítették. |
|
|
|
– „Nem értékelhető hónap”-nak tekintendő és nem von maga után csökkentést, ha egy adott hónapban a rendszer felújítás miatt nem áll rendelkezésre, feltéve, hogy a légitársaságokat erről legalább egy hónappal előre értesítették. Bármely kétéves időszakban legfeljebb három „nem értékelhető hónap” megengedett. |
|
|
|
– Vis maior események méltányos figyelembevételére lehetőséget kell biztosítani. |
|
|
Induló csomagkezelő rendszer rendelkezésre állása |
– A méréseknek arra kell irányulniuk, hogy az induló csomagkezelő rendszer egy adott negyedévben az előre meghatározott működési rendhez képest hány percen keresztül nem működött. A célértéket a légitársaságokkal egyetértésben kell meghatározni. |
0,25% |
|
|
– Méltányosan figyelembe vehető az, ha a rendszer meghibásodása a repülőtér üzemben tartójának nem felróható. |
|
|
|
– Méltányosan figyelembe vehetők a csúcsidőn kívül bonyolított, tervezett karbantartási munkák miatti rendszerleállások, feltéve, hogy azokról a légitársaságokat legalább egy héttel előre értesítették. |
|
|
|
– „Nem értékelhető hónap”-nak tekintendő és nem von maga után csökkentést, ha egy adott hónapban a rendszer felújítás miatt nem áll rendelkezésre, feltéve, hogy a légitársaságokat erről legalább egy hónappal előre értesítették. Bármely kétéves időszakban legfeljebb három „nem értékelhető hónap” megengedett. |
|
|
|
– Vis major események méltányos figyelembevételére lehetőséget kell biztosítani. |
|
|
Utashidakat1 használó légitársaságokra vonatkozó szempontok |
||
|
Utashidak rendelkezésre állása |
– A méréseknek arra kell irányulniuk, hogy az utashidak egy adott negyedévben az előre meghatározott működési rendhez képest hány percen keresztül nem működtek. A célértéket a légitársaságokkal egyetértésben kell meghatározni. |
0,5% |
|
|
– Méltányosan figyelembe vehetők a csúcsidőn kívül bonyolított, tervezett karbantartási munkák miatti utashíd lezárások, feltéve, hogy azokról a légitársaságokat legalább egy héttel előre értesítették. |
|
|
|
– Méltányosan figyelembe vehető az, ha az utashidak meghibásodása a repülőtér üzemben tartójának nem felróható. |
|
|
|
– „Nem értékelhető hónap”-nak tekintendő és nem von maga után csökkentést, ha egy adott hónapban az utashíd felújítás miatt nem áll rendelkezésre, feltéve, hogy a légitársaságokat erről legalább egy hónappal előre értesítették. Bármely kétéves időszakban legfeljebb három „nem értékelhető hónap” megengedett. |
|
|
|
– Vis maior események méltányos figyelembevételére lehetőséget kell biztosítani. |
|
|
Az utashidakkal rendelkező terminál(ok)on utashidat használó utasok aránya |
– A méréseknek arra kell irányulniuk, hogy az utasok hány százalékát szolgálták ki utashídon keresztül. A célértéket a légitársaságokkal egyetértésben kell meghatározni. |
0,25% |
|
|
– A mérésnek 12 hónapos mozgó átlaggal kell követnie, hogy az ilyen terminál(ok)on a légi járművek be- és kiszállítása során az utasok mekkora aránya veheti igénybe az utashidakat (annak érdekében, hogy a mérésben mindig legyenek a főidényre eső és azon kívüli hónapok). A viszonyítási pont a légitársaságokkal közösen egyeztetett célérték lehet. |
|
|
Összesen |
|
2,5% |
1 Az „utashíd” kifejezés magában foglalja az épülettávoli állohelynek nem minősülő, autóbusz igénybevétele nélkül megközelíthető repülőgép-állóhelyet is.
|
A repülőtér üzemben tartója által nyújtott és a szabályozás hatálya alá tartozó szolgáltatásokhoz kapcsolódó szempontok |
– A repülőtéren való eligazodás nehézségi foka, jelzőtáblák |
|
|
– Számítógép/távközlés/internet-hozzáférés |
|
|
– Mosdók (elérhetőség és tisztaság) |
|
|
– Kényelmes váró- és beszállítókapu területek |
|
|
– Várakozási idő a jegykezelésnél |
|
|
– A jegykezelő személyzet hatékonysága |
|
|
– A biztonsági személyzet udvariassága és segítőkészsége |
|
|
– Várakozási idő a biztonsági vizsgálatnál |
|
|
– Biztonságérzet |
|
|
– Az utasterminál tisztasága |
|
|
– Gépkocsiparkolók |
|
|
– A poggyászkiadás sebessége |
|
A repülőtér üzemben tartója által nem nyújtott szolgáltatásokhoz kapcsolódó szempontok |
– A repülőtér megközelíthetősége |
|
|
– Közrend, közbiztonság |
|
|
– Éttermek és vendéglátóegységek |
|
|
– Business várók |
|
|
– Boltok |
|
|
– A repülőtéri személyzet (kivéve a jegykezelő és a biztonsági személyzetet) udvariassága és segítőkészsége |
|
|
– A jegykezelő személyzet udvariassága és segítőkészsége |
|
|
– Általános elégedettség a repülőtérrel/a repülőtér légköre |
|
|
– Az éttermek/étkezési/vásárlási létesítmények ár/érték aránya |
|
|
– A parkolási lehetőségek ár/érték aránya |
Az 5. § (5) bekezdését az 55/2017. (XII. 27.) NFM rendelet 51. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 8. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze az 55/2017. (XII. 27.) NFM rendelet 48. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (4)–(5) bekezdését az 55/2017. (XII. 27.) NFM rendelet 51. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 13. § (3) bekezdése az 55/2017. (XII. 27.) NFM rendelet 49. §-ával megállapított szöveg.
A 15. §-t az 55/2017. (XII. 27.) NFM rendelet 51. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 18. § (1a) bekezdését a 15/2021. (IV. 9.) ITM rendelet 41. §-a iktatta be.
A 18. § (5) bekezdését az 55/2017. (XII. 27.) NFM rendelet 51. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 19. § (2) bekezdése az 55/2017. (XII. 27.) NFM rendelet 50. §-ával megállapított szöveg.
A 20. §-t az 55/2017. (XII. 27.) NFM rendelet 51. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
A rendelet 21. § (3) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás