• Tartalom

9/2011. (VI. 17.) PSZÁF rendelet

a befektetési szolgáltatási tevékenységet, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást, árutőzsdei szolgáltatást végzők adatszolgáltatási kötelezettségéről1

2013.07.01.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény 117. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény 21. § n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § (1) E rendelet hatálya a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) hatálya alá tartozó szervezetre (a továbbiakban: adatszolgáltató) terjed ki.

(2) Az adatszolgáltató az e rendeletben foglaltak szerint felügyeleti jelentést készít, amelyet megküld a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) részére.

(3) A felügyeleti jelentések elkészítésének alapját a magyar számviteli jogszabályok szerint készített főkönyvi és analitikus nyilvántartások képezik.

2. § (1)2 Az adatszolgáltató a rendszeres adatszolgáltatási kötelezettséget az 1. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal és formában, valamint a 2. mellékletben meghatározott kitöltési útmutató szerint köteles elkészíteni és a Felügyelet részére megküldeni.

(2) Ha az adatszolgáltató a Bszt. 5. § (1) bekezdés a)–b) és d)–e) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedélyt szerez, de az ügyfél pénzügyi eszközének és pénzeszközének kezelésére nem jogosult, az adatszolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki a 2. melléklet I. rész 6.9. pontjában felsorolt táblákra.

(3)3 A központi értéktári tevékenységet folytató szervezet köteles a Felügyelet részére a központi értékpapír-nyilvántartás adatait – az értékpapír azonosítójának (ISIN kódjának), típusának, fajtájának, formájának, egyéb jellemzőinek, valamint a kibocsátó adatainak megnevezésével – a Felügyelet által előírt módon, elektronikus formában naponta megküldeni.

3. § (1)4 Az adatszolgáltató az e rendeletben előírt adatszolgáltatási kötelezettséget a Felügyelet által meghatározott elektronikus formában, a közigazgatási felhasználásra vonatkozó követelményeknek megfelelő elektronikus aláírással ellátva teljesíti.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti kötelezettséget akkor tekinti teljesítettnek, ha az megfelel a 2. melléklet I. rész 4. pontjában foglalt feltételeknek.

(3)5 Az adatszolgáltató a Felügyelet kérésére az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges iratokat és a számviteli, nyilvántartási, informatikai rendszerekben tárolt információkat a rendszeres adatszolgáltatás esedékessége naptári évének utolsó napjától számított öt évig bármikor köteles a Felügyelet számára rendelkezésre bocsátani.

4. § (1) Az adatszolgáltató

a) a napi jelentést a tárgyidőszakot követő 2. munkanap 18 óráig,

b) a heti jelentést a tárgyidőszakot követő hét 2. munkanap 18 óráig,

c) a havi jelentést a tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanapjáig,

d) a negyedéves jelentést a tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapjáig,

e)6 az éves auditált jelentést a közgyűlést követő 15. munkanapig, de legkésőbb június 15-ig,

f) az előkészített jelentést az adatszolgáltatás elrendelésekor a Felügyelet által megállapított határidőig,

g) az esetenként küldendő jelentést a 2. mellékletben az egyes tábláknál külön meghatározott időpontig,

h)7

köteles a Felügyelet részére megküldeni.

(2) Az adatszolgáltató a 2. § (3) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatást a vonatkozási hetet követő hét 2. munkanap 18.00 óráig köteles a Felügyelet részére megküldeni.

(3) Az adatszolgáltató a felügyeleti alapdíj számításáról szóló éves bevallást a tárgyév január 31. napjáig, a felügyeleti változó díj számításáról szóló negyedéves jelentést a negyedéves adatszolgáltatási jelentéssel egy időben, a tárgyévre számított felügyeleti változó díj auditálás utáni esetleges különbözetét a tárgyévet követő év második negyedévére vonatkozó bevallásban – külön korrekciós tételként – köteles eljuttatni a Felügyelet részére.

5. § (1) Ez a rendelet 2011. augusztus 31-én lép hatályba.

(2) Az e rendelet szerinti adatszolgáltatást első alkalommal

a) a napi és eseti jelentésekre 2011. augusztus 31-i tárgynapról,

b) a heti jelentésekre a 2011. szeptember 5-ével kezdődő hétre,

c) a havi jelentésekre 2011. augusztus hóra,

d) a negyedéves jelentésekre 2011. III. negyedévre

kell teljesíteni.

1. melléklet a 9/2011. (VI. 17.) PSZÁF rendelethez8

ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT

Táblakód

Megnevezés

Adatszolgáltató

Gyakoriság

A/ Egyedi táblák

30B

Pénzfedezettségi jelentés (a deviza egységében)

BV, BVF

N

30C

Értékpapír fedezettség részletezése (darab)

BV, BVF, HB, HBF

N

30DA

Saját számlás értékpapír-állományok a hónap végén

BV, BVF
HB, HBF

H, NÉ
H

30DB

Saját számlás pozíciók piaci értéke a hónap végén

BV, BVF
HBF

H, NÉ
H

30K

Tőzsdén kívüli azonnali értékpapírügyletek adatai

BV, BVF, HB, HBF

HE

31A

Felügyeleti mérleg - Eszközök

BV
BVF

H, NÉ, É
H, NÉ

31B

Felügyeleti mérleg - Források

BV BVF

H, NÉ, É
H, NÉ

31C

Tájékoztató adatok (1)

BV

H, NÉ

31D1

Tájékoztató adatok (2)

BV, BVF
HB, HBF

H, NÉ
H

31D2

Idegen tulajdonú értékpapírok állománya piaci értéken

BV, BVF
HB, HBF

H, NÉ
H

31D3

Tájékoztató adatok (4)

BV, BVF,
HB, HBF

Z

32A

Eredménykimutatás

BV
BVF

H, NÉ, É
H, NÉ

32B

Eredményadatok részletezése

BV
BVF

H, NÉ, É
H, NÉ

33HSZLA

Számlavezetők

HB

33SZLA

Számlavezetők

BV

33LEZ

A negyedév során lezárt pozíciók adatai

BV, HB

33NYIPO

Nyitott pozíciók adatai a negyedév végén

BV, HB

33KP

Az ügyfelek kockázati profiljának kategóriái

BV, HB

34A

Értékpapír kölcsönzés

BV

H, NÉ

34B

Értékpapír repó

BV

H, NÉ

35A

Havi forgalmazási jelentés - szabályozott piaci kereskedési adatai

BV, BVF
HB, HBF

H, NÉ
H

35B

Havi forgalmazási adatok - szabályozott piacon kívüli kereskedési adatai

BV, BVF
HB, HBF

H, NÉ
H

35C

Havi kereskedési adatok partnerek, illetve megbízók szerint

BV, BVF
HB, HBF

H, NÉ
H

37A

Portfólió elemzés - minősítés

BV, BVC

37B1

Értékvesztés és értékvesztés visszaírása

BV

37B2

Céltartalék változása

BV

37C

Pénzmosás megelőzésével és terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos adatok

BV, BVF, AT

37FA

Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok I.

BV, BVF, AT

37FB

Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok II.

BV, BVF, AT

38I1

Teljesített jegyzési garanciák

BV, HB

Z

38I2

Hozamra és tőkemegóvásra tett garancia teljesítése

BV, HB

Z

38J4

Pénzügyi instrumentum számviteli átsorolása

BV

Z

39AC

Tőzsdei megbízásra végrehajtott áruügyletek fedezettsége

BV, BVF, AT
HB, HBF

H, NÉ
H

39AD

Tőzsdei saját számlás áruügyletek

BV, BVF, AT
HB, HBF

H, NÉ
H

39AE

Ügyfél- és saját eszközök hely szerinti kimutatása

AT

H, NÉ, PEE

39AF

Árutőzsdei szolgáltatók havi forgalma

AT

H, NÉ

39KC

Elszámolóház - Ügyfél- és saját tulajdonú értékpapír-állomány

EL

H

KELERER

KELER értékpapír számla

EL

N

KELERPE

KELER pénzszámla egyenleg (a deviza egységében)

EL

N

KELERA2

KELER Bruttó kereskedési állomány

EL

N

B/ Konszolidált táblák

31KA

Összevont felügyeleti mérleg - Eszközök

BVC

31KB

Összevont felügyeleti mérleg - Források

BVC

31KC

Összevonás jellemzői

BVC

31KD

Összevonásba nem került szoros kapcsolatok jellemzői

BVC

32KA

Összevont eredménykimutatás

BVC

C/ MiFID TREM tábla

MiFID

MiFID tranzakciós jelentés

BV, BVF, HB, HBF, AK, AT

Z

D/ Felügyeleti díjra vonatkozó táblák

BVAD

Befektetési vállalkozás felügyeleti alapdíj számítása

BV

É

BVVDN

Befektetési vállalkozás felügyeleti változó díj számítása

BV

BVFAD

Más EGT-állambeli befektetési vállalkozás fióktelepe felügyeleti alapdíj számítása

BVF

É

BVFVDN

Más EGT-állambeli befektetési vállalkozás fióktelepe felügyeleti változó díj számítása

BVF

ASZAD

Árutőzsdei szolgáltató felügyeleti alapdíj számítása

AT

É

E/ Az éves jelentéssel egyidejűleg elektronikusan megküldendő szöveges állományok

Rövid név

Megnevezés

Adatszolgáltató

Gyakoriság

merleg

Éves beszámoló - mérleg

BV, BVF

É

erkim

Éves beszámoló - eredménykimutatás

BV, BVF

É

cashflow

Éves beszámoló - cash-flow

BV, BVF

É

kiegmell

Éves beszámoló - kiegészítő melléklet

BV, BVF

É

konyvzar

Könyvvizsgálói záradék vagy jelentés

BV, BVF

É

kozgyhat

Közgyűlési határozat vagy jegyzőkönyv

BV, BVF

É

erfeloszt

Adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat

BV, BVF

É

uzljel

Üzleti jelentés

BV, BVF

É

Az összefoglaló táblában előforduló rövidítések

Adat-

Befektetési vállalkozás

BV

szolgáltató

Befektetési vállalkozás által konszolidált csoport

BVC

Külföldi befektetési vállalkozás fióktelepe

BVF

Befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező hitelintézet

HB

Külföldi hitelintézet befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező fióktelepe

HBF

Befektetési alapkezelő

AK

Árutőzsdei szolgáltató

AT

Elszámolóház

EL

Gyakoriság

Napi

N

Heti

HE

Havi

H

Negyedéves

Éves

É

PSZÁF egyedi elrendelése szerint (pl. előkészített jelentés)

PEE

Esetenként küldendő jelentés

Z

2. melléklet a 9/2011. (VI. 17.) PSZÁF rendelethez9


Kitöltési útmutató

I. Rész

AZ ADATSZOLGÁLTATÁSRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

1. Kapcsolódó jogszabályok

a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény;
a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.);
a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szmt.);
a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.);
a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.);
a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.);
a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.);
a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény (a továbbiakban: Batv.);
a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól szóló 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kkr.);
a befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 251/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bkr.);
a befektetési vállalkozás kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó információk nyilvánosságra hozataláról szóló 164/2008. (VI. 27.) Korm. rendelet ;
a befektetési vállalkozás működési kockázatának tőkekövetelményéről szóló 169/2008. (VI. 28.) Korm. rendelet;
a befektetési vállalkozás hitelkockázatáról szóló 301/2008. (XII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bhkr.);
az összevont alapú szavatoló tőke és összevont alapon számított tőkekövetelmény számításáról szóló 27/2007. (XII. 20.) PM rendelet;
az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/65/EK irányelve az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (a továbbiakban: ÁÉKBV irányelv);
a Bizottság 2006. augusztus 10-i 1287/2006/EK rendelete a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások nyilvántartás-vezetési kötelezettségei, az ügyletek bejelentése, a piac átláthatósága, a pénzügyi eszközök piaci bevezetése, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról (a továbbiakban: Bizottság 1287/2006/EK rendelete).
2. Rövidítések
A kitöltési útmutatóban használt rövidítéseket – külön magyarázat hiányában – a fenti jogszabályok által meghatározott módon kell érteni.
BAMOSZ: Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége;
BÉT: Budapesti Értéktőzsde;
EGT állam: az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam (EU tagállamok, Norvégia, Liechtenstein, Izland);
EU: Európai Unió;
Felügyelet: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete;
PIBB: a pénzügyi intézmények (hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások), a befektetési vállalkozások, és a biztosító részvénytársaságok (beleértve a viszontbiztosítókat is) összefoglalóan.
3. Fogalmak
Az alábbiakban közölt fogalmak az adatszolgáltatásra, valamint a kitöltési útmutatóra érvényesek.
Az adatszolgáltató (a közvetlen tulajdon alapján hitelintézetek esetében 10%-ot, befektetési vállalkozások esetében 5%-ot meghaladó részesedésű) tulajdonosának érdekeltségi körébe tartozó vállalkozás: olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amelyben a befektetési vállalkozás vagy a befektetési vállalkozás tulajdonosa, igazgatósági tagja, felügyelő bizottsági tagja, ügyvezetője, illetve ezek közeli hozzátartozója a Gt. 52. § (2) bekezdésében szereplő minősített befolyást jelentő részesedéssel rendelkezik.
Az adatszolgáltató (a közvetlen tulajdon alapján hitelintézetek esetében 10%-ot, befektetési vállalkozások esetében 5%-ot meghaladó részesedésű) tulajdonosának érdekeltségi körébe tartozó természetes személy: az adatszolgáltató hitelintézetek esetében 10%-ot, befektetési vállalkozások esetében 5%-ot meghaladó részesedésű tulajdonosának érdekeltségi körébe tartozó vállalkozás tulajdonosa, igazgatósági tagja, felügyelő bizottsági tagja, ügyvezetője, illetve ezek közeli hozzátartozója.
Alklíring tag: az a közvetett elszámolási jogosítvánnyal rendelkező személy, aki a Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Zrt. (a továbbiakban: KELER Zrt.) tőzsdei elszámolási szolgáltatásainak igénybevételére egy klíringtaggal szerződést kötött.
Árutőzsdei szolgáltatás: a Bszt. 9. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység.
Befektetési szolgáltatási tevékenység: a Bszt. 5. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység.
Értékpapírok fizikai készlete: az értékpapíroknak mind a nyomtatott, mind a dematerializált értékpapíroknak a jelentés tárgynapjára vonatkozóan elszámolt, és az őrzési helyeken, továbbá az elszámolóházi számlákon meglévő tényleges készlete.
Értékpapírok jogi készlete: az értékpapírok fizikai készletének azon értékpapírok állományával korrigált készlete, amelyekre vonatkozó tulajdonjog a jelentés tárgynapján fennáll, de még nem került a tulajdonos birtokába, illetve nem került ki birtokából. Az értékpapírok jogi készletének meghatározásakor az értékpapírok fizikai készletét a tárgynapon elszámolás alatt lévő állományváltozásokkal eladásokkal és vételekkel kell módosítani.
Értékpapír forgalomba hozatal szervezési tevékenység: pénzügyi eszköz elhelyezése a pénzügyi eszköz vételére vonatkozó kötelezettségvállalás nélkül.
Devizabelföldi: a Tpt. 5. § (1) bekezdés 30. pontjában meghatározott fogalom.
Devizakülföldi: a Tpt. 5. § (1) bekezdés 31. pontjában meghatározott fogalom.
Halmozó részvény: a jegyzett és befizetett részvények közül azok az osztalékelsőbbségi részvények, amelyek a nyereséges év(ek)ben a korábbi (esetleg) veszteséges év(ek)ben elmaradt hozamokra is feljogosítanak.
Elfogadható partnernek minősülő ügyfél: a Bszt. 51. § (1) bekezdésben meghatározott fogalom.
Fióktelep: a Bszt. 4. § (2) bekezdés 29. pontjában meghatározott fogalom.
Hitelintézet: amit a Hpt. annak minősít. (A jegybank nem minősül hitelintézetnek.)
Idegen tulajdonú értékpapír: az ügyfél tulajdonát képező értékpapír.
ISIN kód: elszámolóház által, a bejelentésre kötelezett értékpapírokra meghatározott egyedi azonosító kód.
Kapcsolt vállalkozás: az Szmt 3. § (2) bekezdés 7. pontjában ilyenként meghatározott vállalkozás.
Kereskedési könyvi bizományi ügyletek fedezetére (biztosítékára) vonatkozó fedezeti szorzók: állampapírok esetében ide nem értve az állampapír-alapok befektetési jegyeit a szorzó értéke 0,9, egyéb tőzsdei papíroknál ideértve az állampapír-alapok befektetési jegyeit is a szorzó értéke 0,8.
Kiegészítő szolgáltatás: a Bszt. 5. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenység.
Klíringtag: közvetlen tőzsdei elszámolási jogosítvánnyal rendelkező jogi személy.
Közvetítő: a Bszt. 111. §-ában meghatározott fogalom.
Lakossági ügyfél: a Bszt. 4. § (2) bekezdés 41. pontjában meghatározott fogalom.
MiFID: (Markets in Financial Instruments Directive) a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK, és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv.
MiFID tábla: a MiFID 25. cikk (3) és (4) bekezdése által előírt tranzakciós jelentések.
Nyitva szállítás megbízás alapján teljesített ügyleteknél: amennyiben az ügyfél rendelkezési jogot szerez a megbízás alapján teljesített ügyletből származó pénz-, illetve pénzügyi eszköz fölött, mielőtt a befektetési vállalkozás felé rendezte volna az ügyletből ráháruló minden pénzügyi teljesítési, illetve pénzügyi eszköz szállítására vonatkozó szerződés szerinti kötelezettségét.
Pénzügyi eszköz: a Bszt. 6. §-ában meghatározott fogalom.
Piaci árral rendelkező pénzügyi eszköz: minden olyan pénzügyi eszköz, amelyre a jelentési időpontot megelőző egy naptári hónapban legalább öt, az adatszolgáltató által dokumentálható (de nem feltétlenül az adatszolgáltató által lebonyolított) kötés történt, illetve legalább öt alkalommal volt rá nyilvános vételi vagy eladási árajánlat.
Szoros kapcsolat: a Bszt. 4. § (2) bekezdés 63. pontjában meghatározott fogalom.
Szabályozott piac: a Tpt. 5. § (1) bekezdés 114. pontjában meghatározott fogalom.
Szakmai ügyfél: a Bszt. 4. § (2) bekezdés 60. pontjában meghatározott fogalom.
Tőkeáttétel: a nyitott pozíció piaci értéke / rendelkezésre bocsátott fedezet, illetve alapletét piaci értéke.
Tőzsde: a Budapesti Értéktőzsde.
T nap: az ügyletkötés napja.
Ügyfél: a Bszt. 4. § (2) bekezdés 66. pontjában meghatározott fogalom.
Ügyfél azonosító: belföldi vállalkozások esetén a törzsszám (az adószám első nyolc számjegye), belföldi természetes személyeknél a születési dátum, külföldi ügyfél esetében az adatszolgáltató által alkalmazott azonosító (pl. SWIFT kód).
Ügyfélcsoport: a Bszt. 4. § (2) bekezdés 68. pontjában meghatározott fogalom.
Ügyfelet, ügyfélcsoportot jelölő kódok
A - az adatszolgáltató Szmt. 3. § (2) bekezdés 1. pontja szerinti anyavállalata;
T - az adatszolgáltató anyavállalatnak nem minősülő, hitelintézetek esetében 10%-ot,     befektetési vállalkozások esetében 5%-ot meghaladó részesedésű tulajdonosa     (természetes személy, jogi személy, továbbá a jogi személyiséggel nem rendelkező     gazdasági társaság);
K - az adatszolgáltató Szmt. 3. § (2) bekezdés 2-4. pontja szerinti kapcsolt vállalkozása;
V - az adatszolgáltató hitelintézetek esetében 10%-ot, befektetési vállalkozások esetében 5%-ot meghaladó részesedésű tulajdonosának érdekeltségi körébe tartozó vállalkozás (a jogi személy, továbbá a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság);
S - az adatszolgáltató hitelintézetek esetében 10%-ot, befektetési vállalkozások esetében 5%-ot meghaladó részesedésű tulajdonosának érdekeltségi körébe tartozó természetes személy;
E - a fenti kategóriába nem tartozó személyek, szervezetek és vállalkozások.
Ügyleti fedezet: a megbízás alapján végrehajtott ügylet fedezetének az alábbi követelményeknek kell eleget tennie:
- A fedezeti célú pénz- és pénzügyi eszközt az adatszolgáltató nyilvántartásaiban az ügyfél többi eszközétől elkülönítetten mutatja ki, és egyértelmű módon kapcsolja össze a fedezett ügylettel.
- Az ügyféllel kötött szerződés, valamint az ügyfél vagyoni helyzete biztosítja, hogy a fedezetbe vont eszközök az ügyfél nemteljesítése esetén önállóan (tekintet nélkül a köztük lévő egyéb szerződésekre) és korlátozás nélkül bevonhatóak az ügylet rendezésébe.
- Fedezeti célú pénzügyi eszközként csak piaci árral rendelkező pénzügyi eszközök vehetők figyelembe.
- Az ügylet zárásáig (teljes körű rendezéséig, illetve az ügyletből származó esetleges veszteség leírásáig) a fedezeti eszközöknél az ügyfél rendelkezési joga nem terjed ki a fedezet elvonására. E feltétel nem jelenti azt, hogy az egyszer fedezetbe vont eszközök nem cserélhetők az ügyfél és a befektetési szolgáltatást nyújtó közös döntéseként, de a fedezetbe vont eszközök mennyisége és értéke minden üzleti napon elkülönítetten és egyértelműen legyen kimutatva.
- Más ügyletek biztosítékaként figyelembe vehetők az elszámolás napjáig, vagy az elszámolás napján a megbízás elfogadásáig megkötött tőzsdei ügyletekből származó, a KELER Zrt. elszámolása alatt lévő, ügyfél pénz- és pénzügyieszköz-követelések.
Vonatkozási idő: azon időpont, illetve időszak, amelyre az adatszolgáltatás vonatkozik.
4. Az adatszolgáltatás formai követelményei
Az adatszolgáltatást elektronikus úton a Felügyelet jelentésfogadó rendszerén keresztül kell teljesíteni.

A felügyeleti jelentések formáját, szerkezetét megváltoztatni nem lehet.
Az adatszolgáltató a feltöltött küldeményről a beérkezési időpontját, érkeztetési számát és a küldeményazonosító K-számát tartalmazó, automatikus „érkeztetett” üzenetet kap.

A Felügyelet adatbefogadó rendszere a beküldött jelentés státuszáról a feltöltött küldemény jogosultsági, tartalmi és technikai ellenőrzésének eredménye függvényében a beküldéstől számított 24 órán belül automatikus üzenetet küld az adatszolgáltatónak. Hibás adatszolgáltatás esetén „visszautasított”, az adatszolgáltatás sikeres teljesítése esetén „feldolgozott” státuszról szóló üzenetet kap az adatszolgáltató.

Az adatszolgáltatást a Felügyelet akkor tekinti teljesítettnek, ha az adatszolgáltató elektronikus úton megküldött felügyeleti jelentése az adatbefogadó rendszerben „feldolgozott” státuszt kapott.

Ha egy jelentés valamely táblájának adattartalma nemleges, az adott táblát akkor is be kell küldeni. Ilyen esetben a tábla első sorát nulla („0”) értékkel kell kitölteni.
Ha a Felügyelet megállapítja, hogy az adatszolgáltatás javítást igényel (pl. téves adatközlés miatt), a javított jelentést a felszólítás kézhezvételétől számítva 2 munkanapon belül a Felügyelet részére meg kell küldeni.
Ha az adatszolgáltató önellenőrzése, belső ellenőrzése vagy egyéb lefolytatott ellenőrzés során kiderül, hogy a jelentett adatok korrekcióra szorulnak (mert a Számviteli politikában meghatározott jelentős mértékű eltérés mutatkozik), akkor a módosítást visszamenőleg is végre kell hajtani. A feltárástól számított 15 munkanapon belül kell a módosított jelentést beküldeni, minden olyan időszakra vonatkozóan, amelyet az adatmódosítás érint.
Az adatszolgáltató a módosító jelentés beküldésével egyidejűleg tájékoztatja a felügyeletet ellátó szakfőosztályt a módosításról és annak indokairól.
A módosított jelentésben az érintett tábla javítás miatt módosuló minden sorát (beleértve az összegző sorokat is) a „Mód” oszlopban „M”-mel kell megjelölni. A teljes jelentést (javított adatot nem tartalmazó, és a nemleges táblát is) ismételten meg kell küldeni.
Nem kell értéket beírni
-    az ismétlő sorok mezőibe akkor, ha az adatszolgáltatónak nincs jelentenivalója, vagyis az ismétlő sor minden jelentett értéke nulla lenne,
-    a valós értékelést bemutató mezőkbe, ha az adatszolgáltató még nem alkalmaz valós értékelést.
Minden egyéb esetben értéket (legalább nullát) kell szerepeltetni a mezőben.

A táblák „Megnevezés” mezőibe az adatszolgáltatók nem írhatnak adatot, szöveget.
A táblák szöveges mezőibe történő adatbevitelkor vessző karakter nem használható.

A pénznemben kifejezett adatok nagyságrendje: egy forint, illetve az adott deviza egysége. Ez alól kivételt jelentenek a felügyeleti díjra vonatkozó táblák, amelyeknél ezer forintban kell jelenteni az adatokat.
A felügyeleti jelentéssel egyidejűleg az elektronikus úton, pdf formátumban, kötelezően beküldendő file-okat az alábbi általános formai előírások figyelembe vételével kell csatolni:
-    a file név nem tartalmazhat szóközt, a megnevezésben az elválasztás egy aláhúzás karakterrel történik,
-    a file név felépítése: törzsszám_vonatkozás vége_melléklet típusa.pdf
A törzsszám az adatszolgáltató adószámának első nyolc karaktere.
A vonatkozás vége a tárgyidőszak záró napja, vagyis az éves auditált felügyeleti jelentéssel egyidejűleg küldendő dokumentumok esetén a vonatkozás vége a mérleg fordulónapja, pl. a 2013. évre vonatkozóan: „20131231”.
Az éves beszámoló mellékletét képező kiegészítő melléklet file neve: xxxxxxxx_20131231_kiegmell
A melléklet típusa a Felügyelet felé elektronikusan megküldendő alábbi dokumentumok rövid megnevezését tartalmazza a következők szerint:

3K50303N_0

 

Megnevezés

Rövid név

 

Éves beszámoló – mérleg

merleg

 

Éves beszámoló – eredménykimutatás

erkim

 

Éves beszámoló – cash-flow

cashflow

 

Éves beszámoló – kiegészítő melléklet

kiegmell

 

Könyvvizsgálói záradék vagy jelentés

konyvzar

 

Közgyűlési határozat vagy jegyzőkönyv

kozgyhat

 

Adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat

erfeloszt

 

Üzleti jelentés

uzljel


5. Az adatszolgáltatás tartalmi követelményei
Az érvényes számviteli jogszabályok szerint az adatszolgáltatónak saját magának kell az adatgyűjtését, analitikáját, nyilvántartását megszervezni és gondoskodni arról, hogy minden egyes táblába csak bizonylattal alátámasztott, és az adatszolgáltató nyilvántartásaiban rögzített gazdasági eseményekről kerüljön be adat.
A felügyeleti jelentésben szereplő állományoknak (a napi vonatkozási idejű jelentések kivételével) meg kell egyezniük a hó végére lezárt mérleg- és mérlegen kívüli tételek állományaival. Az éves jelentés sorait a könyvvizsgáló által ellenőrzött (auditált) mérlegadatok és mérlegen kívüli nyilvántartások alapján kell a Felügyelet részére megküldeni.
Az egyes (eszköz- és forrás-, illetve eredménykimutatási) tételek részletezése az Szmt., valamint a Bkr. szerinti előírásoknak megfelelően történik.
A forgalmi típusú jelentéseknél a forintra átszámítás az ügylet napján érvényes árfolyammal történik az intézmény számviteli politikájában lefektetetteknek megfelelően.
Az értékpapírok állományára vonatkozó jelentésekben az érvénytelen, valamint a lejárt értékpapírokat nem kell szerepeltetni.
6. A táblák adatszolgáltatónként és gyakoriság szerint

6.1. Befektetési vállalkozás:

Napi jelentés

30B, 30C,

Heti jelentés

30K

Havi jelentés

30DA, 30DB, 31A, 31B, 31C, 31D1, 31D2, 32A, 32B, 34A, 34B, 35A, 35B, 35C, 39AC, 39AD

Negyedéves jelentés

30DA, 30DB, 31A, 31B, 31C, 31D1, 31D2, 32A, 32B, 33SZLA, 33LEZ, 33NYIPO, 33KP, 34A, 34B, 35A, 35B, 35C, 37A, 37B1, 37B2, 37C, 37FA, 37FB, 39AC, 39AD, BVVDN

Eves auditált jelentés

31A, 31B, 32A, 32B

Eseti jelentés

MIFID, 31D3, 38I1, 38I2, 38J4

Felügyeleti alapdíj

BVAD

6.2. Befektetési vállalkozás által konszolidált csoport:

Negyedéves jelentés

31KA, 31KB, 31KC, 31KD, 32KA, 37A

6.3. Külföldi befektetési vállalkozás fióktelepe:

Napi jelentés

30B, 30C

Heti jelentés

30K

Havi jelentés

30DA, 30DB, 31A, 31B, 31D1, 31D2, 32A, 32B, 35A, 35B, 35C, 39AC, 39AD

Negyedéves jelentés

30DA, 30DB, 31A, 31B, 31D1, 31D2, 32A, 32B, 35A, 35B, 35C, 37C, 37FA, 37FB, 39AC, 39AD, BVFVDN

Eseti jelentés

MIFID, 31D3

Felügyeleti alapdíj

BVFAD

6.4. A Bszt. 5. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott befektetési szolgáltatási és kiegészítő szolgáltatási tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező hitelintézet, kivéve ha (a Bszt.-ben meghatározott fogalom szerint) csak sajátszámlás kereskedést folytat, és azt is kizárólag a hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló 196/2007. (VII. 30.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Hkr.) definiált meghatározó piaci szereplőkkel

Napi jelentés

30C

Heti jelentés

30K

Havi jelentés

30DA, 31D1, 31D2, 35A, 35B, 35C, 39AC, 39AD

Negyedéves jelentés

33HSZLA, 33LEZ, 33NYIPO, 33KP

Eseti jelentés

MIFID, 31D3, 38I1, 38I2

6.5. Külföldi hitelintézet fióktelepe, ha a Bszt. 5. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott befektetési szolgáltatási és kiegészítő szolgáltatási tevékenység végzésére engedéllyel rendelkezik a székhely szerinti ország felügyeletétől

Napi jelentés

30C

Heti jelentés

30K

Havi jelentés

30DA, 30DB, 31D1, 31D2, 35A, 35B, 35C, 39AC, 39AD

Eseti jelentés

MIFID, 31D3

6.6. Befektetési alapkezelő:

Eseti jelentés

MIFID


6.7. Árutőzsdei szolgáltató:

Havi jelentés

39AC, 39AD, 39AE, 39AF

Negyedéves

39AC, 39AD, 39AE, 39AF, 37C, 37FA, 37FB

Eseti jelentés

MIFID,

Előkészített jelentés

39AE

Felügyeleti alapdíj

ASZAD

6.8. Elszámolóház
Befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező, hitelintézet formájában működő elszámolóház:

Napi jelentés

KELERER, KELERPE, KELERA2

Havi jelentés

39KC

6.9. A Rendelet 2. § (2) bekezdése alapján nem jelentendő táblák

Napi jelentés

30B, 30C

Heti jelentés

30K

Havi jelentés

30DA, 30DB, 31D2, 31D3, 34A, 34B, 35A, 35B, 35C, 39AC, 39AD

Negyedéves jelentés

30DA, 30DB, 31D2, 31D3, 33HSZLA, 33LEZ, 33NYIPO, 33KP, 34A, 34B, 35A, 35B, 35C, 39AC, 39AD




II. Rész
AZ ADATSZOLGÁLTATÁSRA VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK
A/ Egyedi táblák
30B PÉNZFEDEZETTSÉGI JELENTÉS
A tábla célja
A tábla célja az adatszolgáltató nyilvántartási rendszerében szereplő pénzeszközök tulajdonos és hely szerinti megfeleltetésének teljes körű bemutatása.
A tábla kitöltése
A táblát tárgynapra kell kitölteni, a saját pénzeszközöket és az ügyfelet megillető pénzeszközöket elkülönítetten, devizanemenként megbontva.
Az egyes devizákra vonatkozó adatok (2-5. oszlopok) az adott deviza egységében szerepelnek. Ahol több deviza összesítéséről van szó (vagyis az 1. és a 6. oszlopban), az adatokat forintban kell megadni.

A negatív számlaegyenlegeket − abszolút értéken − hitelként kell jelenteni (a 30B31 sorban).
A tábla sorai:

30B1

Ügyfelek követelései
Az ügyfeleket tárgynapon megillető − mind az ügyfélszámlán lévő, mind az arra át nem vezetett − pénzeszközök.

 

 

30B11

Ügyfélszámlák bruttó követel egyenlege
A tárgynapra vonatkozóan az ügyfélszámlák követel egyenlegeit tartalmazza. Az összesítésnél bruttó elvet kell követni, a tartozások és követelések ügyfelek között nem nettósíthatóak, minden ügyfelet külön-külön kell számba venni.
Ha az adatszolgáltató az ügyfélszámláról az ügyfél részére pénzkifizetést teljesít, akkor az ügyfelekkel szembeni tartozás összegének módosítását a számviteli politikában meghatározott elvek alapján kell végrehajtani.

 

 

30B2

Pénzeszközök
E táblában pénzeszköznek minősülnek a más szempontból (pl. számvitel, likviditás) követelésnek tekintendő (pl. hitelintézetnek nem minősülő elszámolóháznál, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, más befektetési vállalkozásnál lévő) tételek.

 

 

30B212

Elszámolóházaknál lévő pénzeszköz
A KELER Zrt.-nél és más, elismert elszámolóháznál lévő összes pénzeszköz. A befektetési vállalkozás ügyfeleinek pénzeszközeit a „megbízói pénzeszköz” sorokon kell jelenteni.

 

 

30B213

Hitelintézetnél, harmadik országban hitelintézeti tevékenység végzésére jogosító tevékenységi engedéllyel rendelkező hitelintézetnél, központi banknál vezetett számla
Az adatszolgáltató által hitelintézet(ek)nél, központi banknál vezetett számlák napi záró egyenlegei közül a pozitív (és nulla) értékek összege. (A negatív egyenlegek – abszolút értéken – számolt összegét a 30B31 sor tartalmazza.)

 

 

30B22

Elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél lévő pénzeszközök
Elszámolóháznak nem minősülő, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél elhelyezett pénzeszközök.

 

 

30B23

Más befektetési szolgáltató(k)nál lévő pénzeszköz
Bármely más befektetési szolgáltatónál (így a klíringtagoknál) elhelyezett pénzeszközök.

 

 

30B24

Közvetítőnél lévő megbízói pénzeszköz
Az adatszolgáltató által igénybe vett közvetítőnél lévő megbízói pénzeszközök összege.

 

 

30B25

Úton lévő pénzeszköz
Az adatszolgáltató saját vagy ügyfele tulajdonában lévő azon pénzeszközök, amelyek az adatszolgáltató különböző külső vagy belső letéti helyei között (így különösen: hitelintézetnél vezetett számlák között, tőzsdeforgalmi számla és hitelintézetnél vezetett számla között, pénztár és hitelintézetnél vezetett számla vagy tőzsdeforgalmi számla között, illetve pénztárak között) mozgásban vannak, az utalást indító letéti hely nyilvántartásából kivezették, de a célszámlán még nem írták jóvá.

 

 

30B261

Saját pénzeszközök összesen
Az adatszolgáltató saját tulajdonú pénzeszközeinek összegét kell összesítve szerepeltetni. Az ügyféltől árfolyamnyereség címén levont adót amíg az intézmény ténylegesen nem fizeti meg szintén a saját pénzeszközök között kell kimutatni.

 

 

30B262

Ügyfélkövetelések pénzfedezete
A „megbízói” pénzeszközök összesített értéke.

 

 

30B31

Igénybe vett hitelek (abszolút értéken)
Hitel- vagy kölcsönszerződés alapján igénybe vett, bármilyen nemű hitelnek, valamint a negatív számlaegyenlegeknek abszolút értéken vett összege.

 

 

30B32

Saját számlán lévő állampapírok árfolyamértéke
A saját számlán lévő állampapírok azon a valószínűsíthető piaci értéken, amelyen értékesíthetők.

 

 

30B4

Elszámolóház(ak)nál lévő garancia alapok
A garancia alapokra vonatkozó, KELER Zrt. által visszaigazolt összeget kell szerepeltetni.

 

 

30B5

Elsődleges fedezettség
Azon összeg, amivel az adatszolgáltató belső és külső letéti helyein (számláin) található ügyféltulajdonú pénzeszközök túl- vagy alulfedezik az ügyfelekkel szembeni bruttó kötelezettséget.

 

 

30B6

Másodlagos fedezettség
A 30B5 sortól annyiban tér el, hogy az adatszolgáltató pénztárában lévő, hitelintézetnél, központi banknál, elszámolóházaknál vezetett saját számlákon elhelyezett, valamint más befektetési vállalkozásnál, elszámolóháznak nem minősülő elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél lévő saját pénzeszközöket, továbbá az úton lévő saját tulajdonú (az adatszolgáltató tulajdonában lévő) pénzeszközöket is figyelembe veszi.
Ugyanakkor le kell vonni a 30B31 sorban feltüntetett összeget (a hitelből fedezett ügyfélkövetelések kiszűrése érdekében).

 

 

30B7

Harmadlagos fedezettség
Ebben a sorban az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek fedezettsége – a fentiekben felsorolt pénzeszközök mellett – figyelembe veszi az adatszolgáltató saját számláján lévő állampapírok árfolyamértékét, továbbá a Kollektív Garancia Alapban fennálló részesedéseket is. (Az utóbbi eszközök a kereskedési jog végleges visszavonása után saját rendelkezésűvé válnak.)

 

 

30B8

Negyedleges fedezettség
Az ügyfélkövetelések negyedleges fedezettsége figyelembe veszi az előző három fedezettségi kategóriában levont, a 30B31 kódnál feltüntetett hitelek összegét is.

 

 

30B91

Ügyfélszámlák bruttó tartozik egyenlege
Az adatszolgáltató – ügyfelekkel szembeni pénzköveteléseit tartalmazó – ügyfélszámlák tartozik egyenlegeinek összege. Ez a sor nem érinti az előző sorokban feltüntetett, pénzfedezettségre vonatkozó számítást, csak tájékoztató jelleggel szerepel.

30C ÉRTÉKPAPÍR-FEDEZETTSÉG RÉSZLETEZÉSE (DARAB)
A tábla célja
A tábla célja az adatszolgáltató nyilvántartási rendszerében szereplő saját és ügyfél értékpapírok tulajdonos és hely szerinti megfeleltetésének teljes körű bemutatása.

A tábla kitöltése
A saját tulajdonú papírokra és az ügyfelek papírjaira vonatkozó adatokat teljes körűen kell szolgáltatni.
Az értékpapírokat akkortól kell jelenteni, amikor azok megjeleníthetők a „3”-„10” oszlopok valamelyikében.
A táblában minden ISIN-kód csak egyszer szerepelhet.
A táblát darabszámmal kell kitölteni.
A befektetési jegyek esetében akkor kell az adatokat megadni, ha a vételek (illetve eladások) darabszáma már ismert. (Adott esetben pl. a T+2-dik napon.)
A tábla oszlopai:

3. és 4. oszlop

Az E 761-es KELER kivonat alapján kell kitölteni.

 

 

7. és 8. oszlop

Az egyéb külső helyen, illetve a KELER Zrt.-n kívüli elszámolóháznál lévő értékpapírok, ideértve az óvadékként, biztosítékként más adatszolgáltatónál elhelyezett értékpapírokat is.

 

 

9. és 10. oszlop

Azok az értéktárból vagy külső letétből kiszállított és a nyilvántartásból kivezetett értékpapírok, amelyeket a rendeltetési helyen még nem írtak jóvá. Értékpapír vásárlása esetén pozitív, eladása esetén negatív számot kell megadni.

 

 

12. oszlop

A saját tulajdonban álló (a saját számlára kölcsön vett, illetve arról kölcsönadott értékpapírok átvezetése után kialakult saját rendelkezésű értékpapír-állományból származó) értékpapírok állománya. A saját számlás és bizományi értékpapír-kölcsönzési ügyleteknél az értékpapír-kölcsönzési szerződés alapján az ügyfél számlájáról az adatszolgáltató számlájára, vagy az adatszolgáltató számlájáról az ügyfél számlájára, illetve az ügyfelek számlái között az értékpapírokat a Bkr. 10. § (1) és (2) bekezdéseinek előírásai alapján át kell vezetni, és az átvezetett értékpapírok mennyiségét kell a megfelelő rovatokon feltüntetni.

 

 

13. oszlop

Az értékpapír mennyiségi egységében fennálló, ügyfelekkel szembeni bruttó kötelezettség (módosítva az értékpapír-kölcsönzésből adódó állománymozgásokkal). Itt szerepeltetni kell azokat az értékpapírokat, amelyeket az ügyfél kapott óvadékba, de nem kell szerepeltetni azt az állományt, amelyet az ügyfél kölcsönadott egy harmadik félnek.

 

 

14. oszlop

Az értékpapír mennyiségi egységében fennálló, ügyfelekkel szembeni bruttó követelés (módosítva az értékpapír-kölcsönzésből adódó állománymozgásokkal).


30DA SAJÁT SZÁMLÁS ÉRTÉKPAPÍR-ÁLLOMÁNYOK A HÓNAP VÉGÉN
A tábla célja
A tábla célja az adatszolgáltató saját számlás kereskedési könyvi állományának vizsgálata, a saját kockázatra kötött azonnali ügyletek eredményességének megállapítása.

A tábla kitöltése
A táblában a saját számlán nyilvántartott értékpapírok fizikai készletét kell szerepeltetni függetlenül attól, hogy az adatszolgáltató saját számlás tevékenység végzésére jogosult-e. A külföldi devizában denominált értékpapírokat forintban kell szerepeltetni. Az átváltási árfolyam az adatszolgáltató számviteli politikájában meghatározott árfolyam, illetve ha ilyen nincs, akkor az MNB által közzétett hivatalos árfolyam.

A befektetési alapok besorolása a BAMOSZ által használt kategóriákba történik, a 31D3 táblánál leírtak szerint.

A tábla oszlopai:

1. oszlop:

A bekerüléskori könyv szerinti érték. Kamatozó értékpapírok esetében a nettó, felhalmozott kamatot nem tartalmazó bekerülési érték.

 

 

2. oszlop:

A piaci érték meghatározásához a Kkr. 5. §-ában előírt értékelési szabályokat kell alkalmazni. Kamatozó értékpapírok esetében a nettó, felhalmozott kamatot nem tartalmazó piaci érték.

30DB SAJÁT SZÁMLÁS POZÍCIÓK PIACI ÉRTÉKE A HÓNAP VÉGÉN

A tábla kitöltése
A saját kockázatra kötött származtatott ügyletek nyitott pozícióit tartalmazza a tábla.

1. oszlop: Piaci érték (pótlási költség): az egyes határidős és opciós ügyleteknek a Kkr. 6. és 7. §-ában előírt értékelési szabályok alapján megállapított összesített piaci értéke. Csereügyletek piaci értékét a Kkr. 17. § (8) és (9) bekezdése szerint kell meghatározni.

30DB133 Currency swap: A Bkr. 2.§ 29. pontja szerinti ügylet.
30K TŐZSDÉN KÍVÜLI AZONNALI ÉRTÉKPAPÍRÜGYLETEK ADATAI

A tábla célja
A tábla célja: portfóliók beárazásához értékpapírokra vonatkozó árinformációk biztosítása, az OTC-ügyletekre vonatkozó adatok alapján.

A tábla kitöltése

A táblát a vonatkozási héten megkötött, szabályozott piacon kívüli azonnali értékpapírügyletekre, értékpapíronkénti részletezésben kell kitölteni. A devizában denominált, nem hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok árát és ügyletértékét a 30DA táblánál leírtak szerint kell forintra átváltani, és forintban szerepeltetni. A hitelviszonyt megtestesítő (akár forintban, akár devizában denominált) értékpapírok nettó (felhalmozott kamatok nélküli) árfolyamát a névérték százalékában kell jelenteni az árakra vonatkozó mezőkben (6., 7. és 8. oszlopban). Példa: 92,68%-os nettó árfolyam esetén 92,68 kerül a jelentésbe.
A MiFID TREM táblában már jelentett tranzakciókat is szerepeltetni kell.
Az elsődleges forgalmazást (pl. a befektetési jegyek forgalmazását, vagy az MNB-kötvény MNB-től való vásárlását) nem szokták OTC ügyletnek tekinteni, így a rájuk vonatkozó adatokat nem kell jelenteni a 30K táblában.

A tábla oszlopai

1. oszlop:

Értékpapír típusa
B = Kötvény, kamatozó kincstárjegy, kincstári takarékjegy,
T = Diszkont kincstárjegy,
E = Részvény,
U = Befektetési jegy,
M = Jelzáloglevél,
X = Egyéb.

4. oszlop:

Tranzakció iránya
Az adatszolgáltató szempontjából: B = vétel, S = eladás.


5. oszlop

Mennyiség
A kötésben szereplő értékpapír mennyisége darabszámban.

6. oszlop

Átlagár
Darabszámmal súlyozott átlagár (kötvényeknél: nettó árfolyam a névérték %-ában).

7. oszlop

Minimum ár
A legalacsonyabb egyedi üzletkötés ára (kötvényeknél: nettó árfolyam a névérték %-ában).

8. oszlop

Maximum ár
A legmagasabb egyedi üzletkötés ára (kötvényeknél: nettó árfolyam a névérték %-ában).


9. oszlop

Ügylet összértéke
Az értékpapírügyletek összértéke. A kötvények esetében a nettó árfolyam alapján kell megadni (összhangban a kért árfolyamadatokkal).

31A, 31B, 31C, 31D1, 31D2, 31D4, 32A ÉS 32B TÁBLÁK A MÉRLEG, EREDMÉNYKIMUTATÁS ÉS MÉRLEGEN KÍVÜLI NYILVÁNTARTÁSOK ADATAIRÓL
Általánosságban
A felügyeleti jelentésben lévő mérleg, eredménykimutatás és mérlegen kívüli nyilvántartások tartalmának, értékelésének stb. meg kell egyeznie az adatszolgáltatóra vonatkozó számviteli kormányrendeletben, illetve a számviteli törvényben előírtakkal, de figyelembe kell venni a jelen „Kitöltési Útmutató”-ban meghatározott felügyeleti elvárásokat is.
A mérleg minden sora forint (a), deviza (b) és összesen (c) mezőket tartalmaz. Az egyes sorokon a külföldi pénznemben fennálló (valuta vagy deviza) követelések, illetve kötelezettségek a mérlegnél előírt árfolyamon forintra átszámított összegét kell a devizamezőben szerepeltetni.
A felügyeleti mérlegben jelentett állományoknak meg kell egyezniük a hó végére lezárt főkönyv állományi adataival. A főkönyv zárásának a hónap utolsó napjára vonatkozó helyesbítés elvégzésével kell megtörténnie. A főkönyv helyesbítése az alábbiakat jelenti:
- az állományokból ki kell venni a hónap utolsó napja után esedékes tételeket, és
- az állományokba be kell számítani a hó vége utáni ötödik munkanapig ismertté vált, a hónap utolsó napjáig még le nem könyvelt, de a teljesített, tárgyhónapot érintő tételeket.
A számviteli és egyéb nyilvántartások részletezésének biztosítania kell, hogy abból a felügyeleti jelentés által igényelt részletező adatok is megállapíthatók legyenek.
A havi főkönyv zárásakor a deviza- és valutakészletek, valamint külföldi pénzértékre szóló követelések és kötelezettségek hó végi állományát év közben is az adatszolgáltatóra érvényes számviteli előírások szerinti devizaárfolyamon forintra átszámított értéken kell közölni.
Az éves jelentésekben a devizában fennálló állományok forintértékét az év végére vonatkozó számviteli szabályok szerinti árfolyamon, átértékelés szerint kell szerepeltetni.
A főkönyvi adatokkal nem alátámasztható állományi adatok vonatkozási ideje a hónap utolsó kereskedési napja.
31A FELÜGYELETI MÉRLEG - Eszközök
A táblában használt egyes kifejezések
„Kereskedési célú”, „kereskedési céllal vásárolt”, „portfóliókezelésbe adott”: az Szmt. 59/A. § (4) bekezdés a) pontjába sorolt eszközökre alkalmazott jelzők.
„Értékesíthető”: az Szmt. 59/A. § (4) bekezdés b) pontjába sorolt eszközökre alkalmazott jelző.
„Lejáratig tartani szándékozott”: az Szmt. 59/A. § (4) bekezdés c) pontjába sorolt eszközökre alkalmazott jelző.
„Kereskedési célúnak nem minősített”: az Szmt. 59/A. § (4) bekezdés d) pontjába sorolt eszközökre alkalmazott jelző.
A tábla kitöltése
A tábla sorai:

31A126

Értékpapírok értékelési különbözete
Az értékelési különbözeten feltüntetett pénzügyi eszközök (például: hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, részesedések) értékeléskori valós értéke és törlesztésekkel korrigált bekerülési értéke különbségét kell (kereskedési célú pénzügyi eszközök), illetve lehet (értékesíthető pénzügyi eszközök) kimutatni.

 

 

31A131

Tőzsdei ügyletek elszámolásaiból
Itt csak saját számlás ügyletekből származó követelések jelenhetnek meg. Azok az adatszolgáltatók, amelyek a tőzsdén kötött azonnali bizományi ügyleteikből adódóan fennálló, még nem teljesített követeléseiket év közben a számviteli szabályok szerint a főkönyvi mérleg számlákon is elszámolták, a hó végi záráskor, a bizományi ügyletek kapcsán tőzsdei ügyletek elszámolásaiból fennálló követeléseiket stornó tételként kötelesek kezelni, és a havi felügyeleti jelentésnek ebbe a sorába azt nem állíthatják be.

 

 

31A1321

Elszámolóháztól és elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől
A Bkr. 4. § (7) bekezdés szerinti követelések.

 

 

31A1322

Elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől
A Bkr. 4. § (6) bekezdés szerinti követelések.

 

 

31A1333

Követelések tőzsdén kívül kötött ügyletek elszámolásaiból
Itt csak saját számlás ügyletekből származó követelések jelenhetnek meg.

 

 

31A13451

Ügyleti letétek, biztosítékok és árkülönbözetek összege
A határidős és opciós ügyletek esetén a fizetett letétek, pénzügyi biztosítékok, árkülönbözetek összege (amíg az ügylet le nem zárul).

 

 

31A139

Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete
A valós értéken történő értékelésbe bevont, le nem zárt kereskedési- és fedezeti célú származékos ügyletek várható eredménye.

31B FELÜGYELETI MÉRLEG - Források
A tábla kitöltése
A 31B tábla kitöltése alapvetően megegyezik a számviteli előírásokban foglaltakkal, azonban egyes esetekben eltér attól. A számviteli mérleg tagolásától eltérő tételeknél az alábbiakban meghatározott előírásokat kell alkalmazni és annak megfelelően a mérlegben kimutatni.
A tábla sorai:

31B1134

Tőzsdén kívüli ügyletek elszámolásaiból
A tőzsdén kívül saját számlára teljesített (nem bizományi) ügyletekből adódóan keletkezett kötelezettség, valamint az a kötelezettség, amely akkor keletkezik, ha az adatszolgáltató a tőzsdén kívül a teljesített vételi megbízás esetén, az ügyféltől kapott vételár összegét a mérleg fordulónapjáig nem fizette ki az eladónak. Annak összegét az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek csökkenéseként és a tőzsdén kívül kötött ügyletek elszámolásaiból eredő kötelezettség növekedéseként kell a mérleg fordulónapjával elszámolni.


31B1137,
31B1147,
31B1157


Egyéb
Egyéb
Egyéb
Ezeken a sorokon „a befizetett, de a Cégbíróságon még be nem jegyzett tőke” − az alapítókkal szembeni kötelezettség – értékét kell szerepeltetni. A tőkeemelésnek azt a részét, amelyet a vállalkozás saját tőkén belüli tartalékából (tőke- vagy eredménytartalékból) hajt végre, csak a cégbírósági bejegyzést követően − a vonatkozó tartalékállomány csökkentésével egyidejűleg − lehet a jegyzett tőkében szerepeltetni.

 

 

31B116

Kötelezettségek értékelési különbözete
A pénzügyi kötelezettségek értékeléskori valós értékének és törlesztésekkel korrigált bekerülési értékének különbsége.

 

 

31B31

Céltartalék a várható kötelezettségekre
A határidős, opciós és swap ügyletek, a jegyzési garanciavállalás, a Bszt. szerint a tőke megóvására és a hozamra adott ígéret miatti, valamint az Szmt. miatt képzett egyéb céltartalékok.

 

 

31B41

Jegyzett tőke
Az Szmt. által meghatározottak szerint, a jegyzett tőkének számító – a Cégbíróságon bejegyzett – tőke összege.

 

 

31B412

Visszavásárolt saját részvény névértéken
A jegyzett tőke visszavásárolt része (a részesedés, részvény névértéke).

 

 

31B413

Dotációs tőke
Fióktelep külföldi, nem EU székhelyű vállalkozásától a fióktelep létesítéséhez és működéséhez az alapító által tartósan, korlátlanul, tehermentesen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott tőke.

 

 

31B45

Lekötött tartalék
Az Szmt. 38. § szerint a tőketartalékból és az eredménytartalékból a lekötött tartalékba átvezetett – immobil eszközök fedezetét képező – tőkeelemek.

 

 

31B461

Értékhelyesbítés értékelési tartaléka
Az Szmt. 58. § szerinti piaci értékelés alapján meghatározott értékhelyesbítések összege.

 

 

31B462

Valós értékelés értékelési tartaléka
Az Szmt. 59/A.-59/F. §-ok szerinti valós értéken történő értékelés elszámolt értékelési különbözete.


31B48


Mérleg szerinti eredmény /év közben eredmény/ (+,-)
Az eredmény év közben az eredményszámlák lezárása utáni – a bevételeknek, ráfordításoknak és költségeknek – egyenlege, amelyet a társasági adóelőleg befizetett összegével csökkenteni kell.
Év végén az előzetes eredménynél az (előzetes adatok alapján meghatározott) adófizetési kötelezettséggel csökkentett összeget kell figyelembe venni.
Az év végi végleges adat a közgyűlés által elfogadott éves beszámoló szerinti (auditált) mérleg eredménye.


31C TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (1.)
A tábla sorai:

31C11

Minősített befolyást jelentő PIBB-részesedések
A PIBB vállalkozásokba történt, minősített befolyást jelentő befektetések, függetlenül attól, hogy a forgatási célú (kereskedési célra vásárolt) értékpapírok között vagy a befektetett eszközök között szerepelnek a mérlegben.

 

 

31C12

Minősített befolyást nem jelentő PIBB-részesedések
A PIBB vállalkozásokba történt, minősített befolyást nem jelentő befektetések, függetlenül attól, hogy a forgatási célú (kereskedési célra vásárolt) értékpapírok között vagy a befektetett eszközök között szerepelnek a mérlegben.

 

 

31C14

Ügyfelekkel szembeni követelések
A Bkr. 4. § (3) bekezdésben meghatározott ügyfelekkel szembeni követelések.

 

 

31C15

Per alá vont követelések teljes értéke
A mérlegben szereplő követelésállományból az ügyfelekkel szembeni követelések azon része, amelyek bírósági per tárgyát képezik.

 

 

31C151

Peresített összeg a követelésekből
A mérlegben szereplő, per alá vont követelésekből a peresített összeg.

 

 

31C1511

Peresített összegből pénzügyileg rendezett
A peresített összegből az Szmt. 29. § (8) bekezdés szerint az egyéb követelések között szereplő összeg.

 

 

31C17

Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek
A Bkr. 5. § (8) bekezdés szerinti tételek.

 

 

31C19

Halmozott adófizetési kötelezettség (számított érték)
Az év kezdetétől a tárgyhó végéig esedékes (halmozott) adófizetési kötelezettség értékének (a társasági adótörvény előírásainak figyelembevételével számított) időarányos része.

 

 

31C191

Adófizetési kötelezettség és fizetett adóelőleg különbözete
Az év kezdetétől a tárgyhó végéig terjedő időszakra számított adófizetési kötelezettség és a ténylegesen befizetett adóelőleg különbözete. A fizetendő adókülönbözetet előjel nélkül kell feltüntetni. Ha a befizetett adóelőleg meghaladja az – időarányos – adófizetési kötelezettség összegét, a visszatérítendő adót (az adóhatósággal szembeni követelést) negatív előjellel kell szerepeltetni.

 

 

31C20

Átlagos állományi létszám (fő)
Átlagos statisztikai állományi létszám. A KSH előírásai szerint teljesített havi munkaügyi adatszolgáltatásban jelentett adatoknak megfelelően kell kitölteni.

 

 

31C21,
31C211, 31C212:

Közvetítők száma (db)
Függő ügynök (db)
Befektetési vállalkozás (db)
Ezt a három adatot a Bszt. 111. §-ának figyelembe vételével kell meghatározni.

31D1 TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (2.)
A tábla célja
A tábla célja az idegen tulajdonú értékpapírok állományának, a kölcsönvett és kölcsönadott értékpapírok állományának, illetve a vezetett ügyfélszámlák, portfóliókezelt szerződések, megbízások felmérése, kockázatértékelési és statisztikai célból.

A tábla kitöltése
A devizában denominált értékpapírok árát és ügyletértékét a 30DA táblánál írtak szerint kell forintra átváltani és a táblában forintban szerepeltetni.
A tábla sorai:

31D102

Idegen tulajdonú értékpapírok állománya piaci értéken
A piaci érték meghatározásához a Kkr. 5. §-ában előírt értékelési szabályokat kell alkalmazni. A 31D2 tábla tartalmazza a részletező adatokat.

 

 

31D10312

Ügyfél tulajdonában lévő értékpapírok
A kölcsönadáskori nyilvántartási értéken kell szerepeltetni.

 

 

31D1041





31D10411



31D1042

Ügyfelek száma
Azon jogi és nem jogi személyek száma, akik valamely befektetési szolgáltatásra irányuló szerződéssel rendelkeznek az adatszolgáltatóval. Ha ugyanazon személy több szerződéssel vagy portfolióval is rendelkezik az adatszolgáltatóval, akkor is csak egyszer kell figyelembe venni.
Alapok és alapkezelők részére nyújtott szolgáltatás esetén, ha a szolgáltatás alapkezeléshez kapcsolódik, akkor az egyes alapokat, ha pedig portfoliókezeléshez kapcsolódik, akkor az egyes alapkezelőket kell egy személynek tekinteni.
Aktív ügyfelek száma
Aktív ügyfélnek minősül az az ügyfél, akinek ügyfélszámláján vagy értékpapírszámláján egyenleg szerepel, vagy aki az elmúlt egy évben valamilyen befektetési szolgáltatást (pl. befektetési tanácsadást) igénybe vett.

Vezetett ügyfél értékpapírszámlák száma (db)
A Tpt. 5. § (1) bekezdés 46. pont szerinti értékpapírszámlák száma.

 

 

31D1043

Vezetett ügyfél pénzszámlák száma (db)
A Tpt. 5. § (1) bekezdés 130. pontja szerinti ügyfélszámlák száma. Tekintettel a Tpt. 148. §-ára, a hitelintézetnek a bankszámlának nem minősülő ügyfélszámlák számát kell megadnia.

 

 

31D1052

Portfóliókezelt vagyon átvételkori piaci értéken
A portfóliókezelési tevékenységet végző társaság által átvett vagy rendelkezése alá került vagyon átvételkori piaci értéken. A bekövetkezett tőkeváltozásokat (az átadott eszköz mennyiségi változásait) figyelembe kell venni az érték kiszámításánál.

 

 

31D1053

Portfóliókezelt vagyon aktuális piaci értéken
A portfóliókezelt vagyon, a hónap utolsó napjára meghatározott piaci értéken. Mind a tőkeváltozásokat, mind pedig a hozamok hatásait tartalmazza az adat.


31D107,
illetve
31D109



31D112,
illetve
31D113


Tárgyhóban szabályozott piacon teljesült (illetve továbbított) megbízások száma összesen - prompt ügyletek (db)
Tárgyhóban szabályozott piacon kívül teljesült (illetve továbbított) megbízások száma összesen - prompt ügyletek (db)

Az ügyféltől felvett és továbbított megbízások, valamint az ügyfél javára végrehajtott megbízások. Nem kell figyelembe venni azokat a megbízásokat, amelyek csupán az ügyletek elszámolására vonatkoznak, vagyis amikor az ügyfél az adatszolgáltató bevonása nélkül, közvetlenül kötötte az ügyletet a partnerével.

Internalizálás a tárgyhóban

Rendszeres internalizálás a tárgyhóban
A 35B táblában jelentett forgalomból az internalizált, illetve rendszeres internalizálás keretében teljesített megbízások értéke.

31D2 IDEGEN TULAJDONÚ ÉRTÉKPAPÍROK ÁLLOMÁNYA PIACI ÉRTÉKEN
A tábla célja
A tábla célja az adatszolgáltató ügyfeleinél lévő értékpapírok értékpapír-típusonként és ügyfélcsoportonként történő bemutatása a tőkepiaci tendenciák nyomon követése, elemzés és piaci statisztika készítése céljából.

A tábla kitöltése
A piaci érték meghatározásához a Kkr. 5. §-ában előírt értékelési szabályokat kell alkalmazni. A devizában denominált értékpapírok árát és ügyletértékét a 30DA táblánál írtak szerint kell forintra átváltani.
Összefüggések: a 31D21 sor 1-6. oszlopig terjedő részösszege, a 7-12. oszlopig terjedő részösszege, továbbá a 13. oszlopban szereplő adata egyenlő a 31D102 sor 1., 2., illetve 3. oszlopban szereplő adatával.
A befektetési alapok besorolása a BAMOSZ által használt kategóriákba történik, a 31D3 táblánál leírtak szerint.
31D3 TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (4.)

A tábla célja
A tábla célja az adatszolgáltató által Magyarországon forgalmazott külföldi kibocsátású befektetési jegyekről, azok befektetési politikájáról történő statisztika készítése.

A tábla kitöltése
A táblát az intézmény által forgalmazási szerződés alapján forgalmazott – felügyeleti határozattal magyarországi forgalomba hozatalra engedélyezett, vagy az ÁÉKBV irányelv alapján forgalmazott – külföldi kibocsátású befektetési jegyekről kell elkészíteni. Az egyes alapokat az általuk követett befektetési politika alapján (a BAMOSZ által is alkalmazott) kategóriáknak megfelelően kell az alábbi kategóriákba sorolni.

A tábla eseti jelentés, csak akkor kell kitölteni, ha az abban szereplő adatok megváltoztak.

A befektetési alapok kategorizálása

A befektetési alapok kategóriái

A besorolás kritériumai

Likviditási alapok

A portfolióban lévő eszközök átlagos hátralévő futamideje a 60 napot, az eszközök átlagos hátralévő élettartama a 6 hónapot nem haladhatja meg.

Pénzpiaci alapok

A portfolióban lévő eszközök átlagos hátralévő futamideje a 6 hónapot, az eszközök átlagos hátralévő élettartama a 12 hónapot nem haladhatja meg.
Ebben a kategorizálásban a pénzpiaci alapok fogalma tágabb értelemben használatos, tehát nem csak azokat a pénzpiaci alapokat tartalmazza, amelyek a PSZÁF elnökének 10/2012. (X. 5.) számú, pénzpiaci alapokra vonatkozó ajánlásában szerepelnek.

Rövid kötvényalapok

A portfolióban lévő eszközök átlagos hátralévő futamideje 6 hónap és 3 év közötti.

Hosszú kötvényalapok

A portfolióban lévő eszközök átlagos hátralévő futamideje meghaladja a 3 évet.

Szabad futamidejű kötvényalapok

Olyan alapok, amelyek nem ragaszkodnak egy előre meghatározott durációs limithez.

Kötvénytúlsúlyos (vagy óvatos) vegyes alapok

A portfolióban lévő nem kötvény típusú eszközök aránya nem haladja meg a 35%-ot. A nem részvény típusú eszközök kategóriánként (pl. ingatlan-típusú, árupiaci típusú) legfeljebb 20 %-ot tehetnek ki – ebből a szempontból a befektetési jegyek teljes egészében a kategóriának megfelelő kitettséget jelentenek, függetlenül az alap feltöltöttségétől.

Kiegyensúlyozott vegyes alapok

A portfolióban lévő nem kötvény típusú eszközök aránya 35-65%. A nem részvény típusú eszközök kategóriánként (pl. ingatlan-típusú, árupiaci típusú) legfeljebb 40 %-ot tehetnek ki – ebből a szempontból a befektetési jegyek teljes egészében a kategóriának megfelelő kitettséget jelentenek, függetlenül az alap feltöltöttségétől.

Dinamikus vegyes alapok

A portfolióban lévő nem kötvény típusú eszközök aránya meghaladja a 65%-ot. A nem részvény típusú eszközök kategóriánként (pl. ingatlan-típusú, árupiaci típusú) legfeljebb 40 %-ot tehetnek ki – ebből a szempontból a befektetési jegyek teljes egészében a kategóriának megfelelő kitettséget jelentenek, függetlenül az alap feltöltöttségétől.

Részvényalapok

A portfolióban lévő részvény-típusú eszközök aránya meghaladja a 80%-ot.

Árupiaci alapok

Azon alapok, amelyek legalább 50%-ban árupiaci kitettséget jelenítenek meg (ami lehet alapokon vagy származékos ügyleteken keresztül).

Abszolút hozamú alapok

Azon alapok, amelyek tőkepiaci környezettől független pozitív hozam elérésére törekednek, és kiinduló pontként a kockázatmentes hozam meghaladását tekintik.

Tőkevédett alapok

A Batv. 23. §-a szerinti hozamot, illetve tőkemegóvást ígérő, illetve garantáló alapok.

Származtatott alapok

Azon származtatott ügyletekbe fektető alapok, amelyek nem tartoznak a fenti alapok közé.

Közvetlen ingatlanokba fektető alapok

Azon alapok, amelyek az ingatlankitettséget közvetlen ingatlanok tartásával valósítják meg.

Közvetett ingatlanokba fektető alapok

Azon alapok, amelyek a 40 %-ot meghaladó ingatlankitettséget közvetett módon (alapokon, ingatlanrészvényeken stb.) keresztül valósítják meg.



Az egyes alapok kategóriába sorolásának kiegészítő szabályai:

a) Kötvény- és pénzpiaci alapok nem tartalmazhatnak részvény-típusú eszközöket. A határidős eladással fedezett részvények ebből a szempontból kötvényjellegű eszköznek minősíthetők, az eszköz futamideje ilyenkor megegyezik a határidős ügylet hátralévő lejárati idejével.
b) A befektetési jegyeket az őket kibocsátó alap kategóriájának megfelelően kell figyelembe venni.
c) A befektetési alapokba fektető alapok besorolását a mögöttes termék kategóriájának megfelelően kell figyelembe venni.

Ebben a táblában a BAMOSZ kategorizálásában nem szereplő alábbi kategóriákat is lehet alkalmazni a befektetési alapok besorolásakor:
a)    Egyéb, be nem sorolt értékpapíralapok.
b)    Private equity és venture capital alapok: A különböző befektetési politikát – pl. venture capital, growth capital, mezzanine capital – követő kockázati tőkealapok és zártkörű ingatlanalapok.
c)    Hedge fund-ok és fund of hedge fund-ok: A kibocsátás joga szerint csak intézményi befektetők, vagy egy adott limitet meghaladó befektetési összeggel rendelkező befektetők számára elérhető alapok.
32A EREDMÉNYKIMUTATÁS
A tábla kitöltése
A bevételek, illetve a ráfordítások és költségek év elejétől halmozott adatait tartalmazza. Az eredménykimutatás szerkezete és tartalma megegyezik a Bkr.-ben foglaltakkal.
A tábla az adatszolgáltatónak az érvényes számviteli előírások alapján összeállított főkönyvi, illetve az azt alátámasztó analitikus nyilvántartásain alapszik, de az adófizetési kötelezettség tekintetében év közben eltér az éves beszámoló eredménykimutatásától.
A ráfordításokat, költségeket az alapértelmezésnek megfelelően nem kell negatív előjellel ellátni. Ha azonban az adatszolgáltató jelentésében a számlák aggregálása után valamelyik ráfordítás vagy költség sor „követel”, illetve bevétel sor „tartozik” egyenleget mutat, akkor ezt a tételt negatív előjellel kell feltüntetni.
Az egyes eredménysorokban veszteség esetén a negatív előjelet ki kell tenni.

Az adatszolgáltatóra vonatkozó jogszabályban előírt céltartalékokat az esedékesség időpontjában (negyedév, mérleg fordulónapja stb.) meg kell képezni és el kell számolni. Az éves mérlegbeszámoló elkészítésekor (az egyes adatokban bekövetkezett módosításoknak megfelelően) a már megképzett tartalékok összege is változhat.
A 32A4-32A63 sorokat csak az éves, auditált jelentésben kell kitölteni.
32A113 Nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei
A Bszt. 8. § (5) bekezdésben meghatározott tevékenységgel kapcsolatos bevételeket tartalmazza.

32A119 Nem befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításai
A Bszt. 8. § (5) bekezdésben meghatározott tevékenységgel kapcsolatos ráfordításokat tartalmazza.
32B EREDMÉNYADATOK részletezése
A tábla célja
A tábla az adatszolgáltató befektetési szolgáltatási, valamint portfóliókezelési tevékenységből származó bevételeinek, illetve ráfordításainak az év elejétől halmozott forgalmi adatainak bemutatására szolgál.
A tábla kitöltése
A táblában az adatszolgáltató befektetési szolgáltatási, valamint portfóliókezelési tevékenységből származó bevételeit, illetve ráfordításait és költségeit kell szerepeltetni, a részletező soroknak megfelelő bontásban. Az ügynöki tevékenységet és a bizományosi tevékenységet a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény megbízásra vonatkozó szabályainak történő megfelelés alapján kell megkülönböztetni.
A táblában használt fogalmak:

 

 

Bizományosi tevékenység

A Bszt. 5. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti tevékenység,

Kereskedelmi tevékenység

A Bszt. 5. § (1) bekezdés c) pontja szerinti tevékenység,

Értékpapír forgalomba hozatal szervezési tevékenység

A Bszt. 5. § (1) bekezdés g) pontja szerinti tevékenység,

Letétkezelési, letéti őrzési, portfóliókezelési tevékenység

A Bszt 5. § (1) bekezdés d) pontja, illetve (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti tevékenység.


33HSZLA SZÁMLAVEZETŐK

A tábla célja:
A befektetők érdekeinek védelme, továbbá a harmadik fél letétkezelők kockázatainak időben történő felismerése és megfelelő felügyeleti kezelése érdekében szükséges a táblában bekért információk megismerése.

A tábla kitöltése:
A hitelintézet harmadik személyeknél (e tábla tekintetében a továbbiakban: intézményeknél) vezetett valamennyi befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó értékpapírszámláját tartalmazza a jelentés.

A tábla oszlopai
1. oszlop: Számlavezető megnevezése: annak az intézménynek a neve, amelynél a szolgáltató saját, illetve az ügyfelek tulajdonában lévő pénzügyi eszközeit elhelyezték.
2. oszlop: Számlavezető azonosító kódja: az intézmény ISO 9362 nemzetközi szabvány szerint meghatározott kódja [SWIFT/Bank Identifier Code (11 karakter)].
3. oszlop: Számlavezető országa: annak az országnak az ISO 3166 nemzetközi szabvány szerint meghatározott kétbetűs kódja, amelyikben a szolgáltató található.
4. oszlop: Számlavezető intézmény típusa: A lehetséges értékek: „K” = központi bank, „H” = hitelintézet, „E” = elszámolóház, központi szerződő fél, „B” = befektetési vállalkozás, „X” = egyéb.
5. oszlop: A számlavezető partnerkockázati besorolása: A számlavezető partnerkockázati besorolása alatt a hitelintézet által alkalmazott értékelő/minősítő rendszer alapján kapott értéket kell szerepeltetni.
6. és 7. oszlop: Értékpapírszámla egyenlege (Ft): Az értékpapír fizikai készletének piaci értékét kell megadni. A piaci érték meghatározásához a Kkr. 5. §-ában előírt értékelési szabályokat kell alkalmazni.
A külföldi devizában denominált értékpapírokat forintban kell szerepeltetni, a 30DA táblánál leírtak szerint.

33SZLA SZÁMLAVEZETŐK

A tábla célja: azonos a 33HSZLA táblánál leírt célokkal.

A tábla kitöltése:
A befektetési vállalkozás harmadik személyeknél (e tábla tekintetében a továbbiakban: intézményeknél) vezetett valamennyi értékpapír- és pénzszámláját tartalmazza a jelentés.

A tábla oszlopai
1. oszlop: Számlavezető megnevezése: annak az intézménynek a neve, amelynél a szolgáltató saját, illetve az ügyfelek tulajdonában lévő pénzügyi eszközeit és pénzeszközeit elhelyezték.
2-5. oszlop: Kitöltésük azonos a 33HSZLA táblánál leírtakkal.
6. és 7. oszlop: Pénzszámla egyenlege (Ft): A külföldi pénznemben fennálló számlaegyenlegek értékét a 30DA táblánál leírtak szerint kell forintra átszámolni.
8. és 9. oszlop: Értékpapír számla egyenlege (Ft): Az értékpapír fizikai készletének piaci értékét kell megadni. A piaci érték meghatározásához a Kkr. 5. §-ában előírt értékelési szabályokat kell alkalmazni.
A külföldi devizában denominált értékpapírokat forintban kell szerepeltetni, a 30DA táblánál leírtak szerint.

33LEZ, 33NYIPO, 33KP táblákhoz általánosságban
A táblákban csak a szabályozott piacon kívüli (OTC) kereskedés adatai szerepelnek.
A pozíció nyitásakor legalább tízszeres tőkeáttételű ügyfél ügyletekre kell az adatokat megadni, amelyek felölelik mind az ügyfél javára végrehajtott, mind pedig a szolgáltató által más szolgáltatóhoz továbbított ügyleti adatokat.
Nem kell jelenteni a portfoliókezelés keretében kötött ügyleteket, sem pedig a hitelintézetek ún. Treasury „limittel rendelkező” ügyfeleinek ügyleti adatait. (A jelentés szempontjából limittel rendelkező ügyfélnek minősülnek a hitelintézetek azon – jellemzően vállalati – ügyfelei, amelyek egyedi elbírálás alapján előre megállapított és engedélyezett keretösszegen belül köthetnek FX forward ügyleteket.)
A veszteségre vonatkozó adatokat is pozitív számmal kell jelenteni (tekintettel arra, hogy külön oszlopban szerepelnek a nyereség-, illetve a veszteségadatok).

33LEZ - A NEGYEDÉV SORÁN LEZÁRT POZÍCIÓK ADATAI
Az adatokat ügyfelenként, a mögöttes termék típusára összesítve (nem pozíciónként) kell a táblázatban jelenteni.

A tábla oszlopai
1. oszlop: Ügyfél kódja: az adatszolgáltató által az ügyfél azonosítására használt kód.
2. oszlop: Ügyfél minősítése: a Bszt. 47-51. §-aiban előírtak szerint.
A lehetséges értékek: „L” = lakossági ügyfél, „SZ” = szakmai ügyfél, „E” = elfogadható partner.
3. oszlop: Ügyfél kockázati profilja: A Bszt. 44. és 45. §-ai alapján – az előzetes tájékozódási kötelezettség keretén belül – kitöltött megfelelési, illetve alkalmassági teszt eredményeként az ügyfél kockázati profilját jelző fokozat. Az intézmény egyedi értékelési rendszerében használt kategóriának megfelelő fokozatot kell megadni (a 33KP táblában szereplő fokozatok közül). A lehetséges értékek: „1”, „2”, „3” stb.
4. oszlop: A mögöttes termék típusa
A lehetséges értékek: „F” = deviza, „E” = részvény, „B” = állampapír, „J” = kamat, „I” = index, „X” = Egyéb.
6. és 7. oszlop: Az ügyfél szempontjából a lezárt pozíció bruttó nyeresége, illetve vesztesége: A pozíció lezárásának napján érvényes aktuális árfolyamon kell a nyereség/veszteség adatokat megadni.
8. oszlop: A pozíció nyitásakor elhelyezett letét: Az ügyfél által a pozíció nyitásához elhelyezett letét összege.
9. oszlop: A pozíció nyitása utáni befizetések: a pozíció nyitva tartásához történt befizetések összege.
33NYIPO - NYITOTT POZÍCIÓK
A tábla adatait ügyfelenként, és azon belül pozíciónként kell megadni. A pozíciók egymással szemben nem nettósíthatók.
A tábla oszlopai
1-4. oszlop: Kitöltésük a 33LEZ tábla 1-4. oszlopánál leírtak szerint történik.
6. oszlop: A pozíció nyitásának napja: a dátumot „éééé.hh.nn” formátumban kell megadni.
8. oszlop: A pozíció jellege (H/R): A lehetséges értékek: „H” = hosszú, „R” = rövid.
10. és 15. oszlop: a tőkeáttétel mértékét egész számra kerekítve kell megadni.
12. oszlop: Rendelkezésre álló fedezet piaci értéke a negyedév végén: Kizárólag az adott pozíció fedezetigényének megfelelő fedezetet kell szerepeltetni.

33KP - AZ ÜGYFELEK KOCKÁZATI PROFILJÁNAK KATEGÓRIÁI
A Bszt. 44. és 45. §-ai alapján – az előzetes tájékozódási kötelezettség keretén belül – kitöltött megfelelési, illetve alkalmassági teszt kiértékelésekor az intézmény által alkalmazott értékelési rendszer kategóriáit tartalmazza a tábla.
1. oszlop: A kockázati profil kategóriájának megnevezése: a megfelelési, illetve alkalmassági teszt eredményének kiértékelésénél, az intézmény által alkalmazott elnevezés.
2. oszlop: Kategóriához rendelt fokozat: az 1. oszlopban szereplő kategóriához rendelt fokozat. A lehetséges értékek: „1”, „2”, „3” stb., ahol 1 a legalacsonyabb kockázattűrési fokozatot jelöli, és a nagyobb szám nagyobb kockázattűrő képességet tükröz.

34A ÉRTÉKPAPÍR-KÖLCSÖNZÉS
A tábla célja
A tábla célja az adatszolgáltató által lebonyolított értékpapír-kölcsönzési ügyletek statisztikai célú elemzése.
A tábla kitöltése
A táblában a tárgyidőszak alatt lezárt értékpapír-kölcsönzési ügyleteket kell intézménytípusonként összesítve feltüntetni. A tárgyidőszak végén fennálló ügyletek adatait nem kell jelenteni. A 2. oszlop kitöltésénél a Kkr. 5-8. §-ában előírt értékelési szabályok az irányadók.
34B ÉRTÉKPAPÍR REPÓ
A tábla célja
A tábla célja az adatszolgáltató által lebonyolított értékpapír repó ügyletek statisztikai célú elemzése.
A tábla kitöltése
A tárgyidőszak folyamán lezárt értékpapír repó ügyleteket kell intézménytípusonként összesítve szerepeltetni, függetlenül attól, hogy az ügyleteket mikor kötötték. A tárgyidőszak végén fennálló ügyletek adatait itt nem kell jelenteni.
A 3. oszlop kitöltésénél a Kkr. 5-8. §-ában előírt értékelési szabályok az irányadók.

35A HAVI FORGALMAZÁSI JELENTÉS - SZABÁLYOZOTT PIACI KERESKEDÉS ADATAI
A tábla célja
A tábla célja az adatszolgáltató szabályozott piaci aktivitásának bemutatása, a forgalom vizsgálata megbízásra végrehajtott vagy továbbított, illetve saját számlás ügyletek szerint megbontva.
A tábla kitöltése
A Bszt. 6. §-ában meghatározott pénzügyi eszközökre tőzsdén kötött, ügyfélmegbízásra végrehajtott [Bszt. 5. § (1) bekezdés b) pont] vagy továbbított [Bszt. 5. § (1) bekezdés a) pont], illetve a saját számlás kereskedelmi tevékenység havi forgalmi adatait kell jelenteni, a táblázatban meghatározott eszközbontásban.
A forgalom számbavételekor a kötés napja számít.
Mind a vételi, mind az eladási ügyleteket figyelembe kell venni, és összegzett – nem nettósított – árfolyamértéken, forintra átszámítva kimutatni. A forintra való átváltás a 30DA táblánál leírtak szerint történik.
A forgalmi adatokat – a saját számlás és a megbízás alapján végrehajtott ügyletekre egyaránt – minden adatszolgáltatónak magának kell jelentenie, függetlenül attól, hogy a tőzsdei kereskedéshez kapcsolódó elszámolási szolgáltatásokat általános, illetve egyéni klíringtagként vagy alklíringtagként veszi-e igénybe.
Az általános klíringtag csak a saját számlás, és a saját ügyfelei megbízása alapján teljesített (illetve továbbított) forgalmat jelenti.
Amelyik ügyletben HUF szerepel (pl. EUR/HUF, USD/HUF vételi vagy eladási ügylet), azt a forintügyletek közé kell besorolni.
35B HAVI FORGALMAZÁSI JELENTÉS - SZABÁLYOZOTT PIACON KÍVÜLI KERESKEDÉS ADATAI
A tábla célja
A tábla célja az adatszolgáltató szabályozott piacon kívüli aktivitásának bemutatása, a forgalom vizsgálata megbízásra végrehajtott, illetve továbbított és saját számlás ügyletek szerint megbontva.
A tábla kitöltése
A táblát a 35A táblánál leírtak szerint kell kitölteni.
A saját számláról végrehajtott ügyfélmegbízásokat a szerződés függvényében vagy a saját számlás forgalom, vagy a megbízás alapján végrehajtott forgalom oszlopban kell szerepeltetni.
A saját számláról végrehajtott ügyfélmegbízás a „szerződés függvényében” lehet saját számlás forgalom (ha az ügyletről adás-vételi szerződés születik az intézmény és az ügyfele között), és lehet megbízás alapján végrehajtott forgalom (ha az ügyletről megbízási szerződés születik az intézmény és az ügyfele között, és az intézmény – mint internalizáló – saját számláról teljesíti a megbízást).

A táblában nem kell jelenteni a repót és a kölcsönügyleteket sem. (Azok valóságos tartalma ugyanis más, mint a „normál” forgalmi ügyleteké.)
35B2 sor: Pénzpiaci eszközök összes prompt forgalma
Az értékpapírokon kívüli egyéb pénzpiaci eszközök prompt forgalmát kell jelenteni.

35B34 sor: Egyéb származtatott ügyletek
Itt kell jelenteni pl. a CFD-ügyleteket.
35C HAVI KERESKEDÉSI ADATOK PARTNEREK, ILLETVE MEGBÍZÓK SZERINT
A tábla kitöltése a 35A, illetve 35B tábláknál leírtak szerint történik.
A saját számlára lebonyolított forgalmat a partner szerint, míg a bizományosi ügyleteket a megbízó szerint kell megbontani (devizabelföldi, illetve devizakülföldi kategóriára).

37A PORTFÓLIÓ ELEMZÉS - MINŐSÍTÉS
A tábla célja
A tábla célja – a követelések, a mérlegen kívüli kötelezettségek és a biztosítékok kapcsán – a jövőben felmerülő várható veszteségek miatti céltartalékképzés és értékvesztés elszámolás megfelelőségének bemutatása, a tételek minősítésének megfelelően.
A táblázatban használt fogalmak
Könyv szerinti érték (nettó): a bruttó könyv szerinti érték értékvesztéssel csökkentett értéke.
Bruttó könyv szerinti érték: követelés esetében a bekerülési érték még nem törlesztett összege, készlet esetében a beszerzési érték.
Mérlegen kívüli tétel céltartalékkal csökkentett értéke: a mérlegen kívüli tétel nyilvántartás szerinti értékének a megképzett céltartalékkal történő csökkenetésével megkapott „fiktív” érték.
A tábla kitöltése
A táblázat kitöltése a Bkr. 5. számú melléklete kategóriáinak megfelelően történik. Nem kell szerepeltetni azokat az állományokat, amelyek a hivatkozott rendelet szerint nem tartoznak minősítési kötelezettség alá.
Az egyes minősítési kategóriákban egyaránt fel kell tüntetni az állományok könyv szerinti értékét és az állományok könyv szerinti bruttó értékét. A kettő hányadosának teljesítenie kell a Bkr. 5. számú mellékletében előírt követelményeket.
A mérlegen kívüli tételeknél a nyilvántartási érték céltartalékkal csökkentett értékét, valamint a nyilvántartási értéket kell szerepeltetni.
Az elszámolt értékvesztést és az értékvesztés visszaírását a 37B1 táblában, a céltartalékképzést és a megképzett céltartalék feloldását a 37B2 táblában kell szerepeltetni.
37B1 ÉRTÉKVESZTÉS ÉS ÉRTÉKVESZTÉS VISSZAÍRÁSA
A tábla célja
A tábla célja – a követelések és készletek, illetve a minősítési kötelezettség alá nem tartozó eszközök vonatkozásában – a felmerülő várható veszteségek miatti értékvesztés elszámolása megfelelőségének tételes bemutatása.
A tábla kitöltése
A táblát a Bkr. 5. számú melléklete, az Szmt. és a Bkr. vonatkozó előírásainak megfelelően kell kitölteni.
A képzésre és visszaírásra vonatkozó oszlopok a tárgyév január 1-jétől a tárgyidőszak végéig kumulált összegeket tartalmazzák.
Az értékvesztés visszaírásával kapcsolatban el kell különíteni a tárgyévi értékvesztéssel kapcsolatos visszaírást (amelyet a számviteli szabályok szerint a ráfordítások csökkentésével kell elszámolni), és az előző években elszámolt értékvesztéseket érintő visszaírást (amely az egyéb bevételeket növeli).

37B11 és részletező sorai

Minősítendő mérlegtételek összesen
Itt csak azokat az értékvesztéseket lehet kimutatni, amelyekre a minősítés alkalmával történik az értékvesztés elszámolása.

37B12 és részletező sorai

A nem minősített eszközökre a számviteli szabályok szerint elszámolt értékvesztés
A minősítési kötelezettség alá nem tartozó tételekre a számviteli szabályok alapján elszámolt értékvesztést kell elszámolni.

9. oszlop: a minősített tételek könyvvitelileg még nem rendezett értékvesztése, valamint a könyvvizsgáló vagy a Felügyelet által feltárt, de még meg nem képzett értékvesztés.
37B2 CÉLTARTALÉK VÁLTOZÁSA
A tábla célja
A tábla célja a mérlegen kívüli kötelezettségekre, illetve a minősítési kötelezettség alá nem tartozó függő, jövőbeni kötelezettségekre megképzett céltartalék elszámolás megfelelőségének tételes bemutatása.
A tábla kitöltése
A táblát a részletező sorok szerinti bontásban a Bkr. 5. számú melléklete, az Szmt. és a Bkr. vonatkozó előírásainak megfelelően kell kitölteni.
A tábla oszlopai:
1. oszlop: tárgyév január 1-jén a céltartalékok állománya.
2., 3. és 4. oszlop: tárgyév január 1-jétől kumulált összegek.
6. oszlop: tárgyidőszak végén a céltartalék állománya.
7. oszlop: a minősített tételek könyvvitelileg még nem rendezett céltartalék-képzése, valamint a könyvvizsgáló vagy a Felügyelet által feltárt, de még meg nem képzett céltartalék.
37C PÉNZMOSÁSSAL ÉS TERRORIZMUS FINANSZÍROZÁSÁVAL KAPCSOLATOS ADATOK
A tábla célja
A tábla a Pmt. végrehajtása hatásainak felmérését célozza. Minden befektetési vállalkozásnak és árutőzsdei szolgáltatónak a törvény végrehajtására belső szabályzattal kell rendelkeznie, és képesnek kell lennie a vonatkozó információk kimutatására. A táblában e szabályzat alapján lefolytatott eljárások keretében összegyűlt információkról kell adatot szolgáltatni.
A hitelintézetek által végzett befektetési szolgáltatás esetén, az e tevékenységgel összefüggő pénzmosással kapcsolatos adatszolgáltatást a hitelintézetekre vonatkozó adatszolgáltatási jelentés keretében kell teljesíteni.
A táblában használt fogalom:
Kiemelt közszereplő: a Pmt. 4. § (1) bekezdésében meghatározott személy.
A tábla kitöltése
A táblázatban az ügyfelekre a természetes személyekre és egyéb (jogi személyiséggel rendelkező és jogi személyiség nélküli társaságok, egyéni vállalkozások stb.) személyekre vonatkozó adatokat összesítve, a Pmt. előírásai szerint kell bemutatni.
A devizában lévő állományi adatok a negyedév végén érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon, illetve az MNB által nem jegyzett deviza esetében a számviteli szabályok szerint megállapított devizaárfolyamon átszámítva szerepelnek.
Devizaügylet esetén az adott tranzakció lebonyolításakor érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon, illetve az MNB által nem jegyzett deviza esetében a számviteli szabályok szerint megállapított devizaárfolyamon számított összegen kell szerepeltetni.
A halmozott oszlopokban az adott ügyletek (szerződések) lebonyolításakor érvényes árfolyamokon elszámolt összegeket nem kell külön átszámolni, hanem csak összeadni.
A tábla sorai:

37C1

Nem teljes körűen átvilágított ügyfél
A negyedév végén azon ügyfelek száma, amelyeknél a befektetési vállalkozásnak, illetve árutőzsdei szolgáltatónak nem áll rendelkezésre ügyfeléről az összes szükséges átvilágítási adat, vagy a Pmt. 8. §-ában előírt és annak megfelelő nyilatkozat a tényleges tulajdonosról.

 

 

 

 

37C11

ebből: ügyfélkövetelés
A 37C1 sorból az ügyfél összes követelése a befektetési vállalkozással, illetve árutőzsdei szolgáltatóval szemben. Az ügyfélkövetelés nem nettósítható.

 

 

37C12

ebből: ügyfél-kötelezettség
A 37C1 sorból az ügyfél összes tartozása a befektetési vállalkozással, illetve árutőzsdei szolgáltatóval szemben. Az ügyfélkötelezettség nem nettósítható.

 

 

37C2

Összes ügyfél-átvilágítás
Az összes, ügyfél-átvilágításon átesett ügyfelek száma.

 

 

37C21

Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás
A Pmt. 12. §-a alapján egyszerűsített ügyfél-átvilágításon átesett ügyfelek száma.

 

 

37C22

Fokozott ügyfél-átvilágítás
A Pmt. 14. §-a alapján fokozott ügyfél-átvilágításon átesett ügyfelek száma.

 

 

37C221

Ebből: kiemelt közszereplő (PEP) ügyfél átvilágítása
Azon átvilágítások száma, amelyeknél a szolgáltató megállapította, hogy a külföldi ügyfél kiemelt közszereplőnek minősül a Pmt. 16. §-a alapján.

 

 

37C23

Normál ügyfél-átvilágítás
Azon ügyfelek száma, akik ügyfél-átvilágítása nem esik sem a fokozott, sem az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás típusába.

 

 

37C31

Üzleti kapcsolat létesítésekor történt átvilágítás
Azon ügyfelek száma, akiket mint új ügyfelet, átvilágított a befektetési vállalkozás, illetve árutőzsdei szolgáltató.

 

 

37C32

Hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű tranzakció miatti átvilágítás
Azon ügyfelek száma, akiket az adott negyedévben kizárólag amiatt világított át a befektetési vállalkozás, illetve árutőzsdei szolgáltató, mert hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű tranzakciót kezdeményeztek, és az ügyleti megbízást megelőzően nem voltak szerződött ügyfelek, illetve meghatalmazottak, átvilágításukra korábban nem került sor.

 

 

37C33

Több, egymással ténylegesen összefüggő, hárommillió-hatszázezer forintot meghaladó összegű tranzakció miatti átvilágítás
Azon ügyfelek száma, akiket az adott negyedévben amiatt világítottak át, mert több egymással összefüggő olyan ügyleti megbízást kezdeményeztek, melyek együttes összege meghaladta a hárommillió-hatszázezer forintot, és átvilágításukra korábban nem került sor.

 

 

37C34

Korábban rögzített ügyféladatok valódiságával kapcsolatos kétség felmerülése miatti átvilágítás
Azon ügyfelek száma, akiket a befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató már korábban átvilágított, de kétség miatt új átvilágításra került sor.

 

 

37C35

Más szolgáltató által végzett ügyfél-átvilágítás átvétele
A más szolgáltató által végzett, és a szolgáltató által elfogadott átvilágítások száma.

 

 

37C36

Közvetítők által végzett átvilágítás
A Bszt. 111. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott közvetítők által végzett átvilágítások száma.

 

 

37C41

Saját bejelentések
A befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató által a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére az adott negyedévben küldött bejelentések száma, illetve a bejelentések teljes értéke forintban. A bejelentett összeg az adott tranzakcióban szereplő összeg, amelyet az ügyfél a befektetési vállalkozásnak, árutőzsdei szolgáltatónak átadott vagy részére beérkezett.

 

 

37C42

Bejelentésekből devizában lebonyolított ügyletek
Azok az ügyletek, amelyeket a befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató devizában bonyolított le.

 

 

37C431-
37C435

Bejelentésekből: 1. legnagyobb összegű bejelentés…
Bejelentésekből: 5. legnagyobb összegű bejelentés
A 37C41 sorból az öt legnagyobb összegű ügyletet kell felsorolni csökkenő sorrendben.

 

 

37C44

Bejelentésekből: közvetítők által végzett tranzakciók bejelentése
Azon bejelentések, amelyeknél a szolgáltató közvetítője útján végzett tevékenysége során került sor bejelentésre.

 

 

37C5

Bejelentésekből: 24/48 órára felfüggesztett tranzakció
Azon bejelentések, amelyek során a befektetési vállalkozás, illetve árutőzsdei szolgáltató 24 vagy 48 órás felfüggesztést alkalmazott.

 

 

37C6

Bíróság által pénzmosás miatt zárolt követelések
A bíróságok által pénzmosás miatt zárolt ügyfélkövetelések száma és összege.

 

 

37C7

Terrorizmus finanszírozásának gyanúja miatti bejelentés
Azon bejelentések, amelyeket a befektetési vállalkozás, illetve árutőzsdei szolgáltató a terrorizmus finanszírozásának gyanúja miatt tett.

 

 

37C8

Terrorista lista alapján zárolt követelések
Azt az ügyfélszámot és azok teljes ügyfélkövetelését kell feltüntetni, amelyet a befektetési vállalkozás, illetve árutőzsdei szolgáltató az ügyfél terrorista listán való szereplése miatt az adott negyedévben zárolt és ezt a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak, mint illetékes hatóságnak bejelentett. A Felügyelet honlapján közzéteszi az aktuális terrorista listákat.


37FA FOGYASZTÓI PANASZÜGYEKRE VONATKOZÓ ADATOK I. és
37FB FOGYASZTÓI PANASZÜGYEKRE VONATKOZÓ ADATOK II.
A táblák célja: a nyilvántartásba vett, fogyasztóktól érkezett panaszbejelentések, és azok feldolgozásának, kezelésének felmérése, fogyasztóvédelmi célból.

A táblák kitöltése:
Az adatszolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó, a panasznyilvántartó rendszerben rögzített azon panaszokat kell jelenteni, amelyek az adatszolgáltatóhoz (akár ügyfélszolgálaton keresztül) írásban, illetve elektronikus úton érkeztek be, vagy szóban (telefonon vagy személyesen) hangzottak el. Nem kell szerepeltetni azokat a szóbeli panaszokat, amelyeket a szolgáltató azonnal megvizsgált és szükség szerint orvosolt, amennyiben a fogyasztó nem jelezte, hogy panasza kezelését vitatja.
Az adatszolgáltatás teljesítésének alapját a Bszt. rendelkezései képezik.
Ha egy panasz több panasztípusba is besorolható, akkor a panasz elsődleges témája szerint kell a besorolást elvégezni.

A táblákban használt fogalmak:
Fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy.
Panasztípusok
Árfolyam
-    egyes tranzakcióknál az árfolyam konkrét mértékének kifogásolása,
-    az ügyfél szerint nem megfelelő árfolyam alkalmazása a kalkulációban,
-    az árfolyam nem megfelelő figyelembevétele vagy figyelmen kívül hagyása egy-egy pénzügyi instrumentum értékének meghatározásánál,
-    árfolyamváltozás kifogásolása,
-    minden egyéb, az árfolyammal kapcsolatos panasz.
Egyoldalú szerződésmódosítás
Az ügyféllel kötött szerződés kamatának, díjának, minden egyéb költségnek vagy feltételnek a módosítása.
Elektronikus szolgáltatás
Azok a panaszok, amelyek kifejezetten az elektronikus eszköz nem kielégítő működésére, rendszerbeli hiányosságára vonatkoznak.
Elszámolás
Azok a panaszok, amelyek elszámolási vitát eredményeznek egyes tranzakciókkal (pénztári ki-befizetés, átutalási-átvezetési megbízás, akkreditív-nyitás, beszedési megbízás, tőzsdei és OTC adásvételi és portfólió-kezelési megbízások stb.) kapcsolatosan.
Jogosulatlan tevékenység
A Felügyelet engedélyének hiányában végzett engedélyköteles tevékenységgel kapcsolatos panaszok.
Jutalék, költség, díj mértéke
A befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódóan, vagy egyéb címen felszámított jutalék, költség, díj mértéke vagy új díj bevezetése miatti panasz.
Kamat, hozam mértéke
A befektetési szolgáltatáshoz kapcsolódó kamat, illetve hozam mértékének kifogásolása.
Megbízás teljesítése
Azok a panaszok, amelyek egyes tranzakciók hibás vagy elmaradt teljesítéséből erednek.
Nyilvántartási hiányosság
A megbízható és naprakész nyilvántartást biztosító számviteli és informatikai háttér hibáira, valamint az ügykezelés, adminisztráció során előforduló hibák (hibás bizonylat, beadvány elvesztése stb.) miatti panaszok.
Pénzügyi visszaélés
Minden olyan beadvány, amelynek tárgya bűncselekmény elkövetésének (például csalás, pénzmosás) gyanúját veti fel.
Szolgáltatás minősége
Az ügyfelekkel szemben tanúsított magatartás, udvariatlan kiszolgálás, nehezen elérhető ügyintézők, ügyintézés lassúsága stb.
Tájékoztatási hiányosság
-    szerződéskötés előtt: Ha a panasz elsősorban arra vonatkozik, hogy az ügyfelet az adatszolgáltató hiányosan, tévesen vagy bármilyen egyéb okból nem megfelelően tájékoztatta az adott konstrukcióról, annak kockázatairól, az ügyfelet terhelő többletköltségekről, vagy bármilyen olyan tényezőről, amely az ügyfél szempontjából lényeges lehet a megfelelő üzleti döntéshozatalához.
-    szerződéskötés után: Ha a panasz a szerződéskötés utáni időszakban történt tájékoztatási hiányosságra vonatkozik, pl. szerződéses feltételek változásával, kondícióváltozással, jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos téves, illetve hiányos tájékoztatás.
Ügynök
Az adatszolgáltató ügynökének tevékenységével kapcsolatos panaszok.
Egyéb ügyviteli hibák
Postázási hiba, kötelező értesítések elmulasztása stb.
Egyéb okok
Minden, a fenti kategóriákba nem sorolható panasz.

37FB FOGYASZTÓI PANASZÜGYEKRE VONATKOZÓ ADATOK II.
A tábla kitöltésénél a peresített panaszügyeket is számításba kell venni.

A tábla sorai:
37FB1 Tárgyidőszakban lezárt panaszügyek száma összesen: ezen összesített adat négy különböző szempont (szolgáltatási ágak, panasz típusa, panaszkezelés időtartama, panaszügyek megalapozottsága) szerinti megbontását tartalmazza a tábla első része.
37FB31 Panaszügyekkel, panaszkezeléssel foglalkozó személyek száma (fő)
Azon személyek száma, akik teljes munkaidőben foglalkoznak az intézmény érdekében a panaszügyekkel, panaszkezeléssel (akár munkavállalóként, akár egyéb jogviszony keretében). A tárgynegyedév végi állományi létszámot kell megadni.

37FB3311 Aktív lakossági befektetők száma az időszak végén (fő)
Azon lakossági ügyfelek száma, akiknek ügyfélszámláján vagy értékpapírszámláján egyenleg szerepel, vagy akik az elmúlt negyedévben valamilyen befektetési szolgáltatást (pl. befektetési tanácsadást) igénybe vettek.

37FB332 Lakossági ügyfelek részére vezetett értékpapírszámlák száma (db): A lakossági ügyfelek részére vezetett, a Tpt. 5. § (1) bekezdés 46. pontja szerinti értékpapírszámlák száma.

37FB333 Lakossági ügyfelek részére vezetett pénzszámlák száma (db): A lakossági ügyfelek részére vezetett, a Tpt. 5. § (1) bekezdés 130. pontja szerinti ügyfélszámlák száma.
37FB341 Pénzügyi Békéltető Testület elé került panaszügyek száma
A befektetési vállalkozást, mint panaszoltat érintő azon ügyek száma, amelyek kapcsán a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását megindította és erről a tárgynegyedévben értesítette a befektetési vállalkozást.
37FB342 Pénzügyi békéltető testületi eljárásban az intézmény által tett alávetési nyilatkozatok száma a tárgyidőszakban
Azon ügyek száma, amelyekkel kapcsolatban a befektetési vállalkozás a tárgynegyedévben igenlő alávetési nyilatkozatot tett, függetlenül attól, hogy az eljárás mikor indult.
37FB343 Az intézmény által végrehajtott pénzügyi békéltető testületi döntések száma a tárgyidőszakban
Azon ügyek száma, amelyekkel kapcsolatban a befektetési vállalkozás a tárgynegyedévben a Pénzügyi Békéltető Testület döntését (határozatát, ajánlását) végrehajtotta, függetlenül attól, hogy az eljárás mikor indult.
37FB344 Pénzügyi Békéltető Testület elé vitt ügyekben az intézmény és a panaszos között létrejött egyezségek száma a tárgyidőszakban
A Pénzügyi Békéltető Testület elé került azon ügyek száma, amelyekkel kapcsolatban a befektetési vállalkozás a tárgynegyedévben egyezségre jutott a panaszossal, függetlenül attól, hogy az eljárás mikor indult.
38I1 TELJESÍTETT JEGYZÉSI GARANCIÁK és
38I2 HOZAMRA ÉS TŐKEMEGÓVÁSRA TETT GARANCIA TELJESÍTÉSE
A táblák célja
A táblák célja az értékpapírjegyzéssel kapcsolatos, illetve a Bszt. 71. §-a alapján tett ígéret miatt a portfóliókkal kapcsolatos, tárgynapon teljesített garanciák bemutatása.
Az adatszolgáltatás határideje: a garanciák teljesítését követő 2. munkanap 18 óra.
A táblák kitöltése
A táblákat a vonatkozás napján teljesített garanciákra kell kitölteni.

38J4 PÉNZÜGYI INSTRUMENTUM SZÁMVITELI ÁTSOROLÁSA
A tábla célja
A tábla célja az Szmt. 59/A. § (10)-(14) bekezdések szerinti átsorolásnak, illetve a lejáratig tartani szándékozott eszközök értékesítésének részletes bemutatása.
Az adatszolgáltatás határideje
A táblát az átsorolást követő 2. munkanap 18 óráig kell teljesíteni.
A tábla kitöltése
A táblában az eszközt könyv szerinti értéken kell szerepeltetni. Az átsorolás utáni könyv szerinti érték megállapításánál az Szmt. 59/A. § (13) bekezdésében írtakat kell figyelembe venni.
A tábla oszlopai
1. és a 3. oszlop: A lehetséges értékek: KE, EE, LE, GK, KK, EK, ahol
KE – kereskedési célú pénzügyi eszköz,
EE – értékesíthető pénzügyi eszköz,
LE – lejáratig tartott pénzügyi eszköz,
GK – gazdálkodó által keletkeztetett kölcsön- és más követelések,
KK – kereskedési célú pénzügyi kötelezettség.
6. oszlop: A lehetséges értékek: I [ha az Szmt. 59/A. § (11) bekezdése értelmében jelentős], és N [ha az Szmt. 59/A. § (11) bekezdése értelmében nem jelentős].
39AC TŐZSDEI MEGBÍZÁSRA VÉGREHAJTOTT ÁRUÜGYLETEK
A tábla célja
A tábla célja az adatszolgáltató tőzsdei megbízásra végrehajtott áruügyletei hó végi fedezettségének bemutatása a kockázatok azonosítása céljából.
A tábla kitöltése
A mezőket az adatszolgáltató saját nyilvántartásai alapján, bizonylatokkal (a KELER Zrt. elektronikus vagy papír alapú kimutatásai és egyebek), igazolható adatokkal kell kitölteni.
A táblában a „spread” kedvezményekkel csökkentett, a KELER Zrt. által igazolt alapletét-kötelezettségek szerepelnek.

1. oszlop

A tőzsdei áruügylet azonosító elnevezése a tőzsdeforgalmi visszaigazolás szerinti jelöléssel. Az opciós ügyletnél az opció típusát is jelölni kell – vételi („B”) vagy eladási („S”).

 

 

2. oszlop

A tőzsdei ügylet lejárata a tőzsdeforgalmi visszaigazolás szerinti jelöléssel.

 

 

3. oszlop

Azonnali: „A”, határidős: „F”, opciós: „O”.

 

 

4. oszlop

Az adott termékre a tárgynapon, illetve azt megelőzően a tőzsdén vásárolt, a tárgynapon még nem lejárt kontraktusok száma.

 

 

5. oszlop

Az adott termékre a tárgynapon, illetve azt megelőzően a tőzsdén eladott (kiírt), a tárgynapon még nem lejárt kontraktusok száma.

 

 

6. oszlop

Szerződés szerinti (kötési) érték.

 

 

7. oszlop

A tőzsde által tárgynapra megadott elszámoló ár alapján, a tárgyidőszak utolsó napján meglévő összes nyitott kontraktus száma (4. és 5. oszlop különbsége), a kontraktus mérete és a tárgyidőszak végi elszámoló árak szorzata. Opciós kontraktusok esetében a mezőbe csak akkor kerül adat, ha a pozíció rövid (vagyis az 5. oszlop értéke nagyobb a 4. oszlop értékénél).

 

 

8. oszlop

Itt nem kell szerepeltetni sem az Alapszintű Pénzügyi Fedezetet, sem a Kollektív Garanciaalap összegét. A termékenként és lejáratonként bemutatott alapletét megállapításakor a megbízónként és instrumentumonként meghatározott [a KELER „egyszeres”, termék és lejárati „spread” kedvezmény nélkül, a KELER Zrt. által előírt (határidős termékek esetében a maximális árváltozáshoz tartozó alapbiztosíték Ft/kontraktusszorzó, illetve a kiírt opció után számított minimumfedezet Ft/kontraktusszorzó)] letéti kötelezettségek abszolút értékének megbízókra összesített értékét kell figyelembe venni.
Az alapletét összegző sorát (39AC1) a nem árutőzsdei szolgáltatók az alábontott sorok összegzésével, az árutőzsdei szolgáltatók a „spread” kedvezményekkel csökkentett, a KELER Zrt. által igazolt alapletét-kötelezettség beírásával töltik ki.

 

 

9. oszlop

A 7. és 6. oszlop különbsége (9. oszlop = 7. - 6. oszlop), vagyis a változó letét a piaci érték és a szerződés szerinti érték különbsége (nem pedig a KELER Zrt. tőzsdekereskedelmi visszaigazolása szerinti árkülönbözet).


39AD ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓK SAJÁT SZÁMLÁS TEVÉKENYSÉGE
A tábla célja
A tábla célja az adatszolgáltató tőzsdei sajátszámlás áruügyleteinek részletes bemutatása, a kockázatok azonosítása céljából.
A tábla kitöltése
A 39AC táblánál leírtak szerint kell kitölteni.
39AE ÜGYFÉL - ÉS SAJÁT ESZKÖZÖK HELY SZERINTI KIMUTATÁSA
A tábla célja
A tábla célja az ügyfél és a saját eszközök elkülönített kezelésének bemutatása.
A tábla kitöltése
A mezőket az adatszolgáltató saját nyilvántartásai alapján, bizonylatokkal (a KELER Zrt. elektronikus vagy papír alapú kimutatásai és egyebek) igazolható adatokkal, a bizonylatok birtokba kerülésének időpontjára kell kitölteni. (A jelentés tekintetében aznap változik egy KELER számla, amikor a jelentés küldője a KELER Zrt. elektronikus vagy papíralapú bizonylatának birtokába kerül.)
A tábla oszlopai

1. oszlop

A tárgynapon az árutőzsdei szolgáltató pénztárában lévő, az áruügyletekkel kapcsolatos pénzeszközök.

2. oszlop

A tárgynapon az árutőzsdei szolgáltató hitelintézeti pénzforgalmi számláin lévő, az áruügyletekkel kapcsolatos pénzeszközök.

3. oszlop

A KELER Zrt.-nél vezetett különböző számlák (megbízói és saját, alapletét- és árkülönbözeti számlák, megbízói alszámlák) T+l napi egyenlegei (állampapírok esetén befogadási értéken vett) összege.

4. oszlop

Az árutőzsdei szolgáltató saját értéktárában elhelyezett (saját és ügyfél tulajdonú) értékpapírok tényleges készlete.

5. oszlop

A külső letétben elhelyezett értékpapírok értékét kell kimutatni a letéti igazolás szerinti értéken.

A tábla sorai

39AE111

Megbízók pénze
A pozitív egyenleggel (pénzköveteléssel) rendelkező ügyfelek követeléseinek összege. Ez az összeg nem csökkenthető a negatív egyenleggel (pénzkötelezettséggel) rendelkező ügyfelek kötelezettségével.

 

 

39AE121

Saját pénzeszközök
A KELER pénzszámlák (ideértve az Alapszintű Pénzügyi Fedezetet, Kollektív Garancia Alapot stb. is, de ide nem értve a vételár letéti számlát) összegéből le kell vonni a megbízók pénzét (39E111), ide nem értve a vételár letéti számlák megbízókat megillető összegeit.

 

 

39AE2

Saját tőke
Az árutőzsdei szolgáltatói tevékenységet nem kizárólagos tevékenységként végző társaságok ebbe a sorba a törvény szerinti minimális saját tőkét írják be akkor, ha saját tőkéjük meghaladja a tőkepiaci törvény szerinti minimális saját tőkét. Ha saját tőkéjük nem éri el a tőkepiaci törvény szerinti minimális értéket, akkor saját tőkéjük tényleges értékét kell feltüntetniük.

39AF ÁRUTŐZSDEI HAVI FORGALOM
A tábla célja
A tábla célja az árutőzsdei szolgáltatók által lebonyolított tőzsdei forgalom statisztikai célú feldolgozása.

A tábla kitöltése
A sorokat a tárgyhónapban kötött valamennyi ügylet figyelembevételével, termékenkénti bontásban kell jelenteni, a határidős és opciós ügyleteket lejárat szerint is részletezve. A saját számlás, a megbízásra végrehajtott és az ezek összegzésével kapott összesen forgalmi adatokat – vétel és eladás szerint megbontva – a kontraktusok száma szerint és kötéskori értéken is meg kell adni.

39KC ELSZÁMOLÓHÁZ - ÜGYFÉL- ÉS SAJÁT TULAJDONÚ ÉRTÉKPAPÍR-ÁLLOMÁNY
A tábla célja
A tábla célja az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet nyilvántartási rendszerében szereplő saját értékpapíroknak, valamint a befektetési vállalkozásnak nem minősülő (azonban értékpapírszámlával, illetve értékpapír-letéti számlával rendelkező) ügyfelei értékpapírra vonatkozó követelései megfeleltetésének vizsgálata.
A tábla kitöltése
A táblát tulajdonos és hely szerinti bontásban kell teljes körűen elkészíteni. A ”fizikai készleteket” kell jelenteni, a felsorolás értékpapír-fajtánként történik. A sorok kitöltésének általános szabályaira a 30C táblánál leírtak az irányadóak.

4. oszlop

Valamennyi – KELER számlán, illetve saját értéktárban lévő – értékpapírt fel kell tüntetni.

5. oszlop

Az elismert elszámolóháznál, de nem a KELER Zrt.-nél elhelyezett értékpapírok mennyiségét a letéti igazolás mennyiségi egységében kell kimutatni.

6. oszlop

A letéti igazolás mennyiségi egységében kell kimutatni.

7. oszlop

Az értéktárból vagy egyéb külső letétből kiszállított és a nyilvántartásból kivezetett azon értékpapírokat kell feltüntetni, amelyeket rendeltetési helyükön még nem vettek nyilvántartásba.


KELERPE KELER PÉNZSZÁMLA EGYENLEG (A DEVIZA EGYSÉGÉBEN)

Az egyes szolgáltatók pénzszámla egyenlegein kívül a jelentés tartalmazza a KELER Zrt. saját állományát, valamint a KELER KSZF Zrt. állományát is.

A tábla oszlopai
2. oszlop Számlatípus kódja: a KELER Zrt. által a számlatípusok beazonosítására használt kód.
4. -7. oszlopok: az adott deviza egységében szerepelnek az adatok.
3. és 8. oszlop: az adatokat – az MNB középárfolyamán átszámítva – forintban kell megadni.



B/ Konszolidált táblák
A 31KA, 31KB, 31KC, 31KD, 32KA táblákhoz:
Az összevont felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás az összevonás jellemzőiről, az összevont mérleg és eredménykimutatás adatairól, az összevont szavatoló tőkéről, a fizetőképességi mutató összevont számításának levezetéséről, valamint a kereskedési könyv összevont tőkekövetelménye levezetéséről negyedévente készít jelentést.
31KA ÖSSZEVONT FELÜGYELETI MÉRLEG – ESZKÖZÖK,
31KB ÖSSZEVONT FELÜGYELETI MÉRLEG – FORRÁSOK és
32KA ÖSSZEVONT EREDMÉNYKIMUTATÁS
A 31KA, 31KB és 32KA táblázatban használt fogalmak: „szoros kapcsolatban lévő személy”, illetve „szoros kapcsolatban lévő vállalkozás” itt azokra a szoros kapcsolatban lévő személyekre, illetve vállalkozásokra értendők, akik/amelyek nem szerepelnek az összevonásban.
A táblák kitöltése
Az összevont mérleget és eredménykimutatást a kitöltési útmutatónak az egyedi mérlegre, illetve eredménykimutatásra vonatkozó rendelkezései figyelembevételével, a Bkr. szabályai szerint kell kitölteni.
31KC AZ ÖSSZEVONÁS JELLEMZŐI
A tábla célja
A tábla a konszolidáció módszerének, valamint a konszolidációba bevont intézmények adatainak megadására szolgál.
A tábla oszlopai

2. oszlop

Az adószám első nyolc számjegye.

3. oszlop

H – hitelintézet,
Pv – pénzügyi vállalkozás,
Bv – befektetési vállalkozás,
Jv – járulékos vállalkozás,
Ph – pénzügyi holding.

4. oszlop

1 - az összevonásra a Tpt. 181/A. § (2) bekezdés a) pontja alapján került sor,
2 - az összevonásra a Tpt. 181/A. § (2) bekezdés b) pontja alapján került sor,
3 - az összevonásra a Tpt. 181/B. § (4) bekezdése alapján került sor,
4 - az összevonásra a Tpt. 181/B. § (5) bekezdése alapján került sor,
5 - az összevonásra a Tpt. 181/B. § (6) bekezdése alapján került sor.

5. oszlop

T - az Szmt. 122. § (2) bekezdése szerinti „teljes” konszolidáció,
R - a Tpt. 181/E. § (3) bekezdése szerinti „tőkerészesedés” konszolidáció.
S - a Tpt. 181/E. § (4) bekezdése szerinti „társult” konszolidáció.

6. oszlop

F - a Tpt. 181/E. § (2) vagy (5) bekezdése alapján a Felügyelet határozta meg a módszert,
K - a Kkr. 13. § (4) bekezdése alapján nettósítási módszert alkalmazhat,
M - a Tpt. 181/E. § (2) vagy (5) bekezdése alapján a Felügyelet határozta meg a módszert és a Kkr. 13. § (4) bekezdése alapján nettósítási módszert alkalmazhat.

8. oszlop

Ha a bevontnak nincs szavatolótőke-tartási kötelezettsége, akkor üresen kell hagyni ezt a mezőt.

31KD ÖSSZEVONÁSBA NEM KERÜLT SZOROS KAPCSOLATOK JELLEMZŐI
A tábla célja
A tábla a konszolidáció módszerének, a konszolidációba bevont intézményekre vonatkozó adatok megadására szolgál.
A táblában használt fogalmak
Fölérendelt szoros kapcsolat: az adatszolgáltatónak egy másik személy feletti ellenőrző befolyása.
Nem fölérendelt kapcsolat: az adatszolgáltatóra valamely személynek ellenőrző befolyása van.
A tábla kitöltése

2. oszlop

A szoros kapcsolatban lévő adószámának első nyolc számjegye, belföldi természetes személy adóazonosító jele, egyéb természetes személy és gazdálkodó esetében az adatszolgáltatónál alkalmazott azonosítója.

3. oszlop

T - az Szmt. 3. § (2) bekezdés 1. pont a) alpontja szerinti anyavállalat,
M - az Szmt. 3. § (2) bekezdés 1. pont b) alpontja szerinti anyavállalat.
V - az Szmt. 3. § (2) bekezdés 1. pont c) alpontja szerinti anyavállalat.
O - az Szmt. 3. § (2) bekezdés 1. pont d) alpontja szerinti anyavállalat.
F - a Hpt. 2. számú melléklet II. fejezet 1. pont a) alpontja szerinti befolyással rendelkezik.
Ö - a Hpt. 2. számú melléklet II. fejezet 1. pont b) alpontja szerinti befolyással rendelkezik.
A - a Hpt. 2. számú melléklet II. fejezet 1. pont c) alpontja szerinti befolyással rendelkezik.
R - a Hpt. 2. számú melléklet II. fejezet 1. pont d) alpontja szerinti befolyással rendelkezik.

4. oszlop

T - az Szmt. 3. § (2) bekezdés 1. pont a) alpontja szerinti anyavállalat,
M - az Szmt. 3. § (2) bekezdés 1. pont b) alpontja szerinti anyavállalat,
V - az Szmt. 3. § (2) bekezdés 1. pont c) alpontja szerinti anyavállalat,
O - az Szmt. 3. § (2) bekezdés 1. pont d) alpontja szerinti anyavállalat,
F - a Hpt. 2. számú melléklet II. fejezet 1. pont a) alpontja szerinti befolyással rendelkezik,
Ö - a Hpt. 2. számú melléklet II. fejezet 1. pont b) alpontja szerinti befolyással rendelkezik,
A - a Hpt. 2. számú melléklet II. fejezet 1. pont c) alpontja szerinti befolyással rendelkezik,
R - a Hpt. 2. számú melléklet II. fejezet 1. pont d) alpontja szerinti befolyással rendelkezik.

C/ MiFID TREM tábla
A tábla célja
A MiFID 25. cikkének rendelkezései szerint a befektetési vállalkozásoknak (ideértve a befektetési szolgáltatási tevékenységet nyújtó hitelintézeteket és alapkezelőket is) jelentést kell küldeniük az illetékes hatóságok részére a szabályozott piacokra bevezetett pénzügyi eszközökre vonatkozóan végrehajtott ügyleteikről a lehető leghamarabb, de mindenképpen a következő munkanap zárása előtt. (A MiFID-ben előírt tranzakciós jelentési kötelezettség csak az EU-tagországok területén működő szabályozott piacra vagy MTF-re bevezetett pénzügyi eszközökre terjed ki.) A jelentésküldés módját és adattartalmát részletesen a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások nyilvántartásvezetési kötelezettségei, az ügyletek bejelentése, a piac átláthatósága, a pénzügyi eszközök piaci bevezetése, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról szóló 1287/2006/EK bizottsági rendelet tartalmazza. A tranzakciós jelentések célja annak lehetővé tétele, hogy az illetékes hatóságok ellenőrizni tudják a befektetési vállalkozások tevékenységét (legkedvezőbb végrehajtás, bennfentes kereskedelem, piaci manipuláció), ezáltal biztosítva a szolgáltatók becsületes, tisztességes, hivatásszerű és a piac integritását elősegítő módon történő eljárását.
A tábla kitöltése
Egy ügylet akkor tartozik a MiFID hatálya alá, ha az ügylet tárgya szabályozott piacra vagy MTF-re bevezetett pénzügyi eszköz.
Az ügyletet végrehajtó vállalkozásra akkor vonatkoznak a MiFID előírásai, ha az ügyletet végrehajtó vállalkozás székhelye, illetve fióktelepe az EU-n belül van. Ebben az esetben az ügyletet végrehajtó vállalkozásnak kell jelentenie a tranzakciót. Ha viszont az ügyletet végrehajtó nem tartozik a MiFID hatálya alá, akkor a tranzakciós jelentésre a végrehajtási láncolatban álló utolsó olyan befektetési vállalkozás vagy fióktelep a kötelezett, amelynek székhelye még az Európai Unió területén van.
A MiFID tranzakciós jelentésben az ügyfél az, akinek javára az ügyletet végrehajtották, partnernek pedig azt kell tekinteni, aki az ügylet végrehajtásában közreműködött.
A „partner”, az „ügyfél”, valamint a „kereskedési szerep” oszlopok néhány speciális esete:
a) Az ügyfél megbízásából, a tőzsdetagsággal rendelkező befektetési vállalkozás által a tőzsdén végrehajtott ügylet esetében a „partner” oszlop értéke a végrehajtás helyszíne oszlop értékével egyezik meg. A kereskedési szerep oszlopban „A” jelzés szerepel, az ügyfél oszlopban pedig a megbízást adó azonosítója.
b) Saját számlára, a tőzsdetagsággal rendelkező befektetési vállalkozás által a tőzsdén végrehajtott ügylet esetében a partner oszlop értéke megegyezik a végrehajtás helyszíne oszlop értékével; a kereskedés szerepéhez „P”, az ügyfél oszlopba pedig a saját 11 karakteres BIC azonosító kerül.
c) Az ügyfél megbízásából, a tőzsdetagsággal nem rendelkező befektetési vállalkozás által továbbított ügylet esetében a partner oszlopba az ügyletet ténylegesen végrehajtó befektetési vállalkozás BIC kódját kell írni, ha az érintett befektetési vállalkozás nem esik a MiFID TREM hatálya alá, de maga az ügylet igen. A kereskedés szerepéhez „A”-t kell írni, az ügyfél oszlopba pedig a megbízást adó azonosítóját. Ha az ügyletet ténylegesen végrehajtó befektetési vállalkozás is a MiFID TREM hatálya alá esik, akkor az ügyletet neki kell jelentenie.
d) Saját számlára, a tőzsdetagsággal nem rendelkező befektetési vállalkozás által adott megbízás esetében a partner oszlopba az ügyletet ténylegesen végrehajtó befektetési vállalkozás BIC kódját kell írni, ha az érintett befektetési vállalkozás nem esik a MiFID TREM hatálya alá, de maga az ügylet igen. A kereskedés szerepéhez „P”, míg az ügyfél oszlopba a saját 11 karakteres BIC azonosító kerül. Ha az ügyletet ténylegesen végrehajtó befektetési vállalkozás is a MiFID TREM hatálya alá esik, akkor az ügyletet neki kell jelentenie.
A 12. és a 20. oszlop:
A küszöbár kifejezést használja a BÉT (nevezik lehívási vagy érvényesítési árnak is). Küszöbár: az opciós szerződésekben előre rögzített ár, amelyen a teljesítés történik lehívás esetén. A tőzsdén szabványosított opciókkal kereskednek, a küszöbárak a piaci ártól felfelé és lefelé maximálisan 3000,- Ft-tal térhetnek el, 1000,- Ft-os ugrásokkal.

Oszlop megnevezése

Leírás

Kódolás

Példa

1. A bejelentő cég azonosítása

Az ügyletet végrehajtó vállalkozás azonosítására szolgáló egyedi kód.

ISO 9362 – SWIFT/Bank Identifier Code (BIC)
(11 karakter)

OTPVHUHBXXX

2. A kereskedés napja

Az ügylet végrehajtásának kereskedési napja.

ISO 8601 Bővített dátum formátum; ÉÉÉÉ-HH-NN
(10 karakter)

2007-04-17

3. A kereskedés időpontja

Az ügylet végrehajtásának időpontja az ügylet bejelentését fogadó illetékes hatóság helyi idejében megadva, és az ügylet bejelentésének időzónája az egyetemes világidőhöz (Coordinated Universal Time – UTC) viszonyított +/– órákban kifejezve.

ISO 8601 Időformátum; ÓÓ:PP:MM
ISO 8601 Időzóna;+/-ÓÓ
(11 karakter)

15:14:13+01

4. Vétel/eladás jelzése

Annak meghatározása, hogy a bejelentő befektetési vállalkozás – vagy ügyfélnek tett jelentés esetén az ügyfél – szempontjából az ügylet vétel vagy eladás volt-e.

B = Vétel
S = Eladás
(1 karakter)

B

5. Kereskedési szerep

Annak meghatározása, hogy a vállalkozás az ügyletet:
- saját számlájára (saját nevében vagy egy ügyfél nevében),
- vagy egy ügyfél nevében és számlájára hajtja-e végre.

P = Saját számla
A = Ügyfélszámla
(1 karakter)

A

6. Az eszköz azonosítása

Az ügylet tárgyát képező pénzügyi eszköz azonosítására szolgáló egyedi kód, amelyről a bejelentést fogadó illetékes hatóság (ha van ilyen) határoz.
Amennyiben az adott pénzügyi eszköz nem rendelkezik egyedi azonosító kóddal, a jelentésnek tartalmaznia kell az eszköz nevét vagy – származtatott ügylet esetén – a szerződés jellemzőit.

ISO 6166 – International Securities Identification Number (ISIN)
(12 karakter)
vagy
Helyi kód
(max. 40 karakter)
AII esetén üresen kell hagyni a mezőt!

HU0000068952

7. Piac azonosító

A kereskedési hely azonosítója, ahol az adott származékos papírral kereskednek

ISO 10383 – Market Identifier Code (MIC)
(4 karakter)

XEUR
(EUREX
DEUTSCHLAND)

8. Tőzsdei termék név

 

1-12 alfanumerikus karakter

 

9. Származékos papír típusa

1 karakteres azonosító a származékos papír típusára

O = Option
F = Futures

O

10. Put/Call azonosító

1 karakteres azonosító opciók esetében

P = Put
C = Call
F = Futures

C

11. Lejárat dátuma

Expiry/Delivery/Prompt date

ISO 8601 Bővített dátum formátum; ÉÉÉÉ-HH-NN
(10 karakter)

2007-04-17

12. Strike price

Az opció vagy más pénzügyi eszköz kötési ára.

Szám 5 tizedes jegyig, a tizedes vesszővel jelölendő
(max. 19 karakter)

3000,00000

13. Eszközkódtípus

Az eszköz bejelentéséhez használt kód típusa

I = ISIN kód
A=AII kód
L=Helyi kód
(1 karakter)

I

14. Az alapeszköz azonosítása

A származtatott ügylet alapjául szolgáló eszköznek megfelelő értékpapírra, valamint a 2004/39/EK irányelv 4. cikk (1) bekezdés 18. pont c) alpontjában említett átruházható értékpapírra alkalmazandó eszközazonosítás.
Ha az alapeszköznek nincs ISIN-kódja, akkor üres mező.

ISO 6166 – International Securities Identification Number (ISIN)
(12 karakter)

HU0000068952

15. Az alapeszköz azonosításának kódtípusa

Az alapeszköz bejelentéséhez használt kód típusa.
Ha az alapeszköznek nincs ISIN-kódja, akkor üres mező.

I = ISIN kód
(1 karakter)

I

16. Az eszköz típusa

Az ügylet tárgyát képező pénzügyi eszköz harmonizált besorolása. A leírásnak legalább azt jeleznie kell, hogy az eszköz egy, a pénzügyi eszközök besorolásának nemzetközileg elfogadott egységes standardja felsőszintű kategóriának egyikébe tartozik-e.

CFI ISO 10962 kód
(6 karakter)
vagy
E = Equity
B = Bond
D = Equity derivative
F = Bond derivative
G = Commodity Derivative
I = Index derivative
J = Interest rate derivative
X = Other
(1 karakter)

E

17. A lejárat napja

A kötvény vagy az egyéb formájú értékpapírosított adósság lejáratának napja, vagy a származtatott ügylet lehívásának / lejáratának napja.

ISO 8601 Bővített dátum formátum; ÉÉÉÉ-HH-NN
(10 karakter)

2007-04-17

18. A származtatott ügylet típusa

A származtatott ügylet harmonizált leírását egy, a pénzügyi eszközök besorolásának nemzetközileg elfogadott egységes standardja felsőszintű kategóriának egyikével összhangban kell megadni.
Származtatott ügylet esetén a mező kitöltése kötelező, míg prompt ügylet esetén üresen kell hagyni.

O = Option
F = Futures
S = Swap
W = Warrant
X = Other
(1 karakter)

W

19. Eladás/Vétel

Annak jelzése, hogy az opció vagy más komplex származtatott pénzügyi eszköz eladás vagy vétel-e.

P = Put
C = Call
(1 karakter)

P

20. Kötési ár

Az opció vagy más komplex származtatott pénzügyi eszköz kötési ára.

Szám 5 tizedes jegyig, a tizedes vesszővel jelölendő
(max. 19 karakter)

3000,00000

21. Árszorzó

A kérdéses pénzügyi eszköz egy kereskedelmi ügyletben említett egységeinek száma; például a származtatott ügyletek vagy értékpapírok egy szerződés által képviselt száma.
Prompt ügylet esetén a mező értéke: 1.
Származtatott ügylet esetén: a pénzügyi eszköz terméklistában meghatározott 1 kontraktusában szereplő alaptermék darabban kifejezett mennyisége.
A mező kitöltése kötelező.

Szám 5 tizedes jegyig, a tizedes vesszővel jelölendő
(max. 19 karakter)

100,00000

22. Egységár

Az értékpapíronkénti vagy származtatott ügyletenkénti ár a jutalékon és (amennyiben releváns) a felhalmozott kamaton kívül. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén a nettó ár százalékban, egyéb értékpapír ok esetén pénznemben fejezhető ki.

Szám 5 tizedes jegyig
vagy
százalék 5 tizedes jegyig
a tizedes vesszővel jelölendő
(max. 19 karakter)

22500,00000
vagy
225,00000

23. Árjelzés

Az a pénznem, amelyben az árat kifejezik, illetve hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetén: %.

ISO 4217 – Pénznem kód
(3 karakter), vagy
% = Százalék
(1 karakter)

HUF
vagy
%

24. Mennyiség

A pénzügyi eszközök egységeinek száma, a kötvények névértéke vagy az ügyletben részt vevő származtatott ügyletek száma.

Szám 5 tizedes jegyig, a tizedes vesszővel jelölendő
(max. 19 karakter)

1500,00000

25. A mennyiség jelzése

Annak jelzése, hogy a mennyiség a pénzügyi eszközök egységeinek száma, a kötvények névértéke vagy az ügyletben részt vevő származtatott ügyletek száma-e.

I = pénzügyi eszközök egységeinek száma
B = kötvények névértéke
D = származtatott ügyletek száma
(1 karakter)

I

26. Partner

Az ügyletben részt vevő partner azonosítása. Az azonosítás a következőkből áll:
– ha a partner befektetési vállalkozás, a vállalkozás egyedi kódja, amelyet a bejelentést fogadó illetékes hatóság (ha van ilyen) határoz meg;
– ha a partner szabályozott piac, MTF vagy központi partnerként eljáró jogalany, a piac, MTF vagy központi partnerként eljáró jogalany egyedi azonosító kódja, amint azt – a Bizottság 1287/2006/EK rendelete 13. cikk (2) bekezdése szerint – a jogalany székhely szerinti tagállamának illetékes hatósága által közzétett jegyzék rögzíti.
– ha a partner nem befektetési vállalkozás, szabályozott piac, MTF vagy központi partnerként fellépő jogalany, az ügyletet végrehajtó befektetési vállalkozás „ügyfeleként” kell azonosítani.

ISO 9362 – SWIFT/Bank Identifier Code (BIC)
(11 karakter)
ISO 10383 – Market Identifier Code (MIC)
(4 karakter)
Belső kód
(max. 40 karakter)

XBUD

27. A helyszín azonosítása

Az ügylet végrehajtására szolgáló helyszín azonosítása. Az azonosítás a következőkből áll:
- ha a helyszín kereskedési helyszín: egyedi azonosító kódja,
- egyébként: az "OTC"-kód.

ISO 9362 – SWIFT/Bank Identifier Code (BIC)
(11 karakter)
ISO 10383 – Market Identifier Code (MIC)
(4 karakter)
XOFF = Tőzsdén kívüli
(4 karakter)
XXXX = OTC derivatíva
(4 karakter)

XBUD
BETA
HUNG

28. Az ügylet hivatkozási száma

A befektetési vállalkozás vagy a nevében bejelentő harmadik fél által megadott, az ügyletre vonatkozó egyedi azonosító szám.

Alfanumerikus kód
(max. 40 karakter)

R045620070417

29. A törlés jelzése

Annak jelzése, ha az ügyletet törölték, egyébként üres. (Egy, a tranzakciós jelentésben előzőekben már megküldött ügylet törlésére szolgál.)

C = Törlés

C

30. Ügyfél

Az ügyfél azonosítása, akinek a javára az ügyletet végrehajtották. Saját számlára kötött ügylet esetén a saját BIC-azonosító.

ISO 9362 – SWIFT/Bank Identifier Code (BIC)
Belső kód
(max. 40 karakter)

T05669123

31. Az elszámolás napja

A 2. mezőhöz kapcsolódóan az ügylet elszámolásának napja.

ISO 8601 Bővített dátum formátum; ÉÉÉÉ-HH-NN
(10 karakter)

2007-04-20

32. Elszámolás devizaneme

A tranzakció elszámolásának devizaneme. A mező kitöltése kötelező.

ISO 4217 – Pénznem kód
(3 karakter)

USD

33. Partner kód típusa

A 26. mezőhöz kapcsolódóan az ügyletben részt vevő partner azonosító kódjának típusa.

B = BIC
M = MIC
I = Belső kód
(1 karakter)

M

34. A helyszín azonosító kód típusa

A 27. mezőhöz kapcsolódóan az ügylet végrehajtására szolgáló helyszín azonosító kódjának típusa.

B = BIC (rendszeres internalizáló által működtetett rendszerben megkötött ügylet esetén)
M = MIC (szabályozott piac vagy MTF esetén)
O = Tőzsdén kívüli
X = OTC derivatív jelentés
(1 karakter)

M

35. Ügyfél kód típusa

A 30. mezőhöz kapcsolódóan az ügyfél azonosító kódjának típusa

B = BIC
I = Belső kód
(1 karakter)

I

36. A jelentést benyújtó azonosítása

A tranzakciós jelentést benyújtó személy azonosítása

Befektetési szolgáltató esetén:
ISO 9362 – SWIFT/ Bank Identifier Code (BIC)
(11 karakter)
Szabályozott piac/MTF esetén:
ISO 10383 – Market Identifier Code (MIC)
(4 karakter)
Befektetési szolgáltató nevében eljáró 3. személy esetén:
Belső kód
(max. 40 karakter)

OTPVHUHBXXX

37. A jelentést benyújtó azonosító kódjának típusa

A tranzakciós jelentést benyújtó személy azonosító kódjának típusa

B = BIC
M = MIC
I = Belső kód
(1 karakter)

B

38. A jelentés készítés napja

A tranzakciós jelentés elkészítésének/ lezárásának napja

ISO 8601 Bővített dátum formátum; ÉÉÉÉ-HH-NN
(10 karakter)

2007-04-18

39. A kötés azonosító száma

A szabályozott piac által generált egyedi tranzakció-azonosító.
A BÉT-en kötött ügyletek esetében a kötés sorszámát (BÉT által generált kötésszámát) kell megadni, egyébként üresen marad a mező.

numerikus kód
(12 karakter) A kötés sorszámát előnullázva kell megadni.

000022434679

40. A komplex derivatíva jellemzői

Itt kell megadni a komplex derivatíva azon jellemzőit, amelyek a 14, 17-21 mezőkből nem olvashatók ki.

karakteres (max. 160 karakter)

 

A Felügyelet felhívja az adatszolgáltatók figyelmét a MiFID TREM tábla pontos kitöltésére. Hibás jelentés esetén a Felügyelet az adatszolgáltatás javítását hosszabb időtávra vonatkozóan is megkövetelheti.
A MiFID tranzakciós jelentéssel kapcsolatos részletesebb információkat a Felügyelet a honlapján közzéteszi.
E/ Felügyeleti díjra vonatkozó táblák
BVAD - Befektetési vállalkozás felügyeleti alapdíj számítása
A tábla célja
A befektetési vállalkozás felügyeleti díjfizetési kötelezettségének kiszámítása, bevallása.
A tábla kitöltése
A táblában a Bszt. 156. § rendelkezése alapján számított felügyeleti éves alapdíj összegét kell szerepeltetni.

BVVDN- Befektetési vállalkozás felügyeleti változó díj számítása
A tábla kitöltése
A táblában a Bszt. 157. § (1) bekezdése alapján számított felügyeleti változó díj negyedévre vonatkozó összegét kell szerepeltetni.
A tábla sorai:
BVVDN01: Teljes tárgynegyedévi működés esetén 90 nap jelentendő. (Minden negyedévet 90 naposnak kell tekinteni). Ha a befektetési vállalkozás tevékenységét negyedév közben kezdi meg, akkor a működési napok száma: 90 nap mínusz a nem működési napok száma.
BVVDN021: a tőkekövetelmény negyedév végi záró értéke.
BVVDN022: a piaci értéken számított portfólió eszközértékének (ún. kezelt portfólió) napi átlaga a tárgynegyedévben. (Napi értékek összege / működési napok száma.)
BVVDN03 = BVVDN031+ BVVDN032.
BVVDN031: a Bszt. 157. § (1) bekezdés a) pontja szerint kiszámított összeg negyedévre jutó része.
BVVDN032: a Bszt. 157. § (1) bekezdés b) pontja szerint kiszámított összeg negyedévre jutó része.
BVVDN04 =BVVDN03- BVVDN11. (A tárgyév második negyedéve kivételével megegyezik a BVVDN3 sorral.)
A tárgyévet követő év második negyedéves adatszolgáltatásában kell kitölteni a következő sorokat:
BVVDN05: Teljes évi működés esetén 360 nap jelentendő. Ha a befektetési vállalkozás tevékenységét év közben kezdi meg, akkor a működési napok száma: 360 nap mínusz a nem működési napok száma.
BVVDN062: a kezelt portfólió piaci értékének előző évre számított napi átlaga.
BVVDN07 = BVVDN071 + BVVDN072.
BVVDN08: a befektetési vállalkozás nyilvántartása alapján.
BVVDN09 = BVVDN08 – BVVDN07.
BVVDN10 = BVVDN101 + BVVDN102.
BVVDN102: Csak abban az esetben térhet el BVVDN08-tól, ha az előző évben a kiszámolt és a ténylegesen befizetett összeg eltért egymástól.
BVVDN11 =BVVDN102 – BVVDN07 (túlfizetés +/ hiány -).

BVFAD Más EGT-állambeli befektetési vállalkozás fióktelepe felügyeleti alapdíj számítása
A tábla célja
A más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás magyarországi fióktelepe felügyeleti díjfizetési kötelezettségének kiszámítása, bevallása.
A tábla kitöltése
A táblában a Bszt. 156. § rendelkezése alapján számított felügyeleti éves alapdíj összegét kell szerepeltetni.
BVFVDN - Más EGT-állambeli befektetési vállalkozás fióktelepe felügyeleti változó díj számítása
A tábla kitöltése
A táblában a Bszt. 157. § (2) bekezdése alapján számított felügyeleti változó díj negyedévre vonatkozó összegét kell szerepeltetni.
A táblázat sorai
BVFVDN01: Teljes tárgynegyedévi működés esetén 90 nap jelentendő. (Minden negyedévet 90 naposnak kell tekinteni.) Ha a fióktelep tevékenységét negyedév közben kezdi meg, akkor a működési napok száma: 90 nap mínusz a nem működési napok száma.
BVFVDN021: a mérlegfőösszeg negyedév végi záró értéke.
BVFVDN022: a piaci értéken számított portfólió eszközértékének (ún. kezelt portfólió) napi átlaga a tárgynegyedévben. (Napi értékek összege / működési napok száma.)
BVFVDN03 = BVFVDN031+ BVFVDN032.
BVFVDN031: a Bszt. 157. § (2) bekezdés a) pontja szerint kiszámított összeg negyedévre jutó része.
BVFVDN032: a Bszt. 157. § (2) bekezdés b) pontja szerint kiszámított összeg negyedévre jutó része.
BVFVDN04: a negyedéves változó díj fizetési kötelezettség összege. (A második negyedév kivételével megegyezik a BVFVDN03 sorral.) BVFVDN04= BVFVDN03-BVFVDN11.
A második negyedéves adatszolgáltatásban kell kitölteni a következő sorokat:
BVFVDN05: Teljes évi működés esetén 360 nap jelentendő. Ha a fióktelep tevékenységét év közben kezdi meg, akkor a működési napok száma: 360 nap mínusz a nem működési napok száma.
BVFVDN061: az auditált mérlegfőösszeg értéke.
BVFVDN062: a kezelt portfólió piaci értékének előző évre számított napi átlaga.
BVFVDN07 = BVFVDN071 + BVFVDN072.
BVFVDN08: a fióktelep nyilvántartása alapján.
BVFVDN09 = BVFVDN08 – BVFVDN07.
BVFVDN10 = BVFVDN101 + BVFVDN102.
BVFVDN102: Csak abban az esetben térhet el BVFVDN08-tól, ha az előző évben a kiszámolt és a ténylegesen befizetett összeg eltért egymástól.
BVFVDN11 =BVFVDN102 – BVFVDN07 (túlfizetés +/ hiány -).
ASZAD - Árutőzsdei szolgáltató felügyeleti alapdíj számítása
A tábla célja
Az árutőzsdei szolgáltató felügyeleti díjfizetési kötelezettségnek kiszámítása, bevallása.
A tábla kitöltése
A táblában a Bszt. 156. § rendelkezése alapján számított felügyeleti éves alapdíj összegét kell szerepeltetni.
1

A rendeletet a 2013: CXLIII. törvény 173. § 43. pontja hatályon kívül helyezte 2013. október 1. napjával.

2

A 2. § (1) bekezdése a 25/2012. (XI. 27.) PSZÁF rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

3

A 2. § (3) bekezdése a 25/2012. (XI. 27.) PSZÁF rendelet 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

4

A 3. § (1) bekezdése a 25/2012. (XI. 27.) PSZÁF rendelet 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

5

A 3. § (3) bekezdése a 25/2012. (XI. 27.) PSZÁF rendelet 1. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

6

A 4. § (1) bekezdés e) pontja a 25/2012. (XI. 27.) PSZÁF rendelet 1. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

7

A 4. § (1) bekezdés h) pontját a 3/2013. (IV. 26.) PSZÁF rendelet 7. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére