• Tartalom

21/2012. (III. 9.) VM rendelet

a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről1

2014.11.01.

A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés j) pontjában,

– a 4. § és az 1–2. melléklet tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés b) pontjában,

– az 5–6. § és a 3–7. melléklet tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés a) pontjában,

– a 7. § tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés c) pontjában,

– a 8–9. § tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés d) és k) pontjában,

– a 10. § tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés d) pontjában,

– a 11. § tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés b) pontjában,

– a 12. § tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés d) pontjában,

– a 16. § tekintetében a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (4) bekezdésében,

– a 17. § tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés f) pontjában

kapott felhatalmazás alapján – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el:

1. A kárenyhítési rendszerbe történő bejelentkezés

1. § (1) A kárenyhítési rendszerbe a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban: Mkk. tv.) 6. § (1) bekezdése szerinti mezőgazdasági termelő az egységes kérelmének a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (a továbbiakban: agrárkár-enyhítési szerv) történő benyújtásával jelentkezhet be.

(2) Az Mkk. tv. 6. § (2) bekezdése szerinti mezőgazdasági termelő a kárenyhítési rendszerbe az egységes kérelmében megtett csatlakozási nyilatkozattal jelentkezhet be.

(3) E rendelet alkalmazásában mezőgazdasági termelőnek minősül az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott mezőgazdasági termelő.

2. A kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség megállapítása

2. § (1)2 A kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettséget az agrárkár-enyhítési szerv minden évben a tárgyévet megelőző november 1-től tárgyév október 31-ig terjedő kárenyhítési év vonatkozásában állapítja meg.

(2) Az agrárkár-enyhítési szerv tárgyév július 15-éig értesíti a mezőgazdasági termelőt a kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettségének összegéről.

(3)3 A kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség összege az egységes kérelemben bejelentett terület és az azon feltüntetett hasznosítási kóddal jelzett növénykultúra vagy termék alapján, a 3. §-ban foglaltak figyelembevételével üzemi szinten kerül meghatározásra.

(4)4 Az agrárkár-enyhítési szerv a kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség mezőgazdasági termelőnkénti adatait elektronikus adathordozón a tárgyév július 31-éig eljuttatja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: mezőgazdasági igazgatási szerv) részére.

(5) Az agrárkár-enyhítési szerv az Mkk. tv. 18. § (2) bekezdés a), b) és e) pontjában meghatározott adattartalommal július 15-éig összefoglaló jelentést küld az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) részére.

3. §5 (1)6 Az egységes kérelemben feltüntetett, a mezőgazdasági termelő által bejelentett terület- és hasznosítási kódadatok alapján megállapított kárenyhítési hozzájárulás összegének tárgyévi módosítására – az egységes kérelemre vonatkozó uniós jogi aktusban foglalt késedelmes benyújtási határidőn túl – nincs lehetőség.

(2) A benyújtott egységes kérelemben az Mkk. tv. 6. § (2) bekezdése alapján tett csatlakozási nyilatkozat visszavonására az Mkk. tv. 6. § (2) bekezdésében meghatározott időtartamon belül nincs lehetőség.

3. A mezőgazdasági káresemény által okozott kár bejelentése és igazolása

4. § (1)7 A mezőgazdasági termelő az Mkk. tv. 2. § 21. pontja szerinti mezőgazdasági káreseményt valamint az általa okozott várható hozamcsökkenés mértékét az 1. melléklet szerinti adattartalommal köteles – az erre a célra kialakított elektronikus káresemény-bejelentő felületen – a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül a (2)–(3) bekezdésben foglaltak szerint bejelenteni (a továbbiakban: kárbejelentés) a kárt szenvedett terület szerint illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság részére (a továbbiakban: agrárkár-megállapító szerv).

(2)8 A használatban lévő termőföldön az (1) bekezdés szerinti kárbejelentés az agrárkár megállapító szerv részére legkésőbb a tervezett betakarítás előtt tíz nappal kell megtenni, azzal, hogy a jégeső vagy vihar esetén a kárbejelentést legkésőbb a betakarítás megkezdéséig kell megtenni. A használatban lévő termőföldön elvégzett betakarítási munkálatokat követően az agrárkár-megállapító szerv részére az (1) bekezdés szerinti kárbejelentés a betakarított kultúra vonatkozásában nem tehető. Téli fagy esetén az (1) bekezdés szerinti kárbejelentést legkésőbb tárgyév április 15-éig kell megtenni.

(3)9 A károsodást kiváltó aszály, belvíz, téli fagy, vagy mezőgazdasági árvíz esetén a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének – a bekövetkezés tényleges időpontjától függetlenül – azt az időpontot kell tekinteni, amikor a kárt szenvedett területen termesztett növénykultúra vonatkozásában a károsodás első alkalommal észlelhetővé válik. A károsodást kiváltó felhőszakadás, jégeső, tavaszi fagy, vagy vihar esetén a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének azt az időpontot kell tekinteni, amikor a kárt szenvedett területen termesztett növénykultúra vonatkozásában a mezőgazdasági káresemény első alkalommal észlelhető.

(4)10 Az (1) bekezdés szerinti bejelentés elmulasztása esetén a mezőgazdasági termelő kárenyhítő juttatásra vonatkozó kérelmében az adott mezőgazdasági káresemény által előidézett hozamcsökkenés nem vehető figyelembe.

(5)11 Az agrárkár-megállapító szerv – az (1) bekezdésben meghatározott kárbejelentést követően – a mezőgazdasági káresemény bekövetkezését és a hozamcsökkenés tényét az adott mezőgazdasági káresemény és a károsodással érintett terület, valamint a károsodással érintett területen található növénykultúrák vonatkozásában az Mkk. tv. 14. § (3)–(4) bekezdésében foglaltak alapján becsléssel állapítja meg azzal, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat (a továbbiakban: OMSZ) által az internetes honlapján közzétett tájékoztatást, valamint, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (a továbbiakban: OVF), és a Földmérési és Távérzékelési Intézet (a továbbiakban: FÖMI) által kiállított igazolásokat is figyelembe veszi. A mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének ténye és a tárgyévi hozamcsökkenés mértéke az agrárkár-megállapító szerv, vagy az agrárkár-megállapító szerv által megkeresett falugazdász közreműködésével lefolytatott helyszíni ellenőrzés során kerül megállapításra.

(6)12 Az (5) bekezdés szerinti, az OMSZ által közzétett tájékoztatás az Mkk. tv. 14. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatásnak felel meg.

(7)13 A kárbejelentés elektronikus úton történő benyújtásának módjára meghatalmazott vagy technikai közreműködő alkalmazása esetén a meghatalmazott és a technikai közreműködő eljárására, a vélelmezett örökös eljárására, valamint az elektronikus kapcsolattartásra az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, valamint a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról szóló tárgyévi miniszteri rendelet rendelkezéseit a jelen rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(8)14 A kárbejelentés elektronikus benyújtásának és fogadásának tényét a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszerben (a továbbiakban: KR) a mezőgazdasági termelő elektronikus tárhelyére történt sikeres feltöltés jelenti, amelyet az ideiglenesen fenntartott értesítési tárhelyre automatikusan kapott KR dokumentum igazol.

(9)15 A külön miniszteri közleményben meghatározott rendkívüli esetekben és az abban meghatározott módon tett mezőgazdasági termelői kárbejelentést határidőben teljesítettnek kell tekinteni.

4. A hozamérték-csökkenés megállapítása

5. § (1) Az Mkk. tv. 2. § 31. pontja szerinti tárgyévi hozamértéket – a 6. melléklet szerinti táblázat kitöltésével – a tárgyévben ténylegesen hasznosított termőföldről betakarított termésmennyiség alapulvételével az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) honlapján közzétett, tárgyévre vonatkozó referenciaárakon kell figyelembe venni.

(2)16 A tárgyév november 30-ig még be nem takarított,

a) 50%-os betakarítási készültségi állapotot meghaladó növénykultúrák termésmennyiségének kiszámításánál a már betakarított területek termésmennyiségének átlagát,

b) az 50%-os betakarítási készültségi állapotot meg nem haladó növénykultúrák termésmennyiségének kiszámításánál az agrárkár-megállapító szerv által megadott megyei – ennek hiányában országos – átlag termésmennyiség adatokat kell alapul venni.

(3)17 Az Mkk. tv. 2. § 27. pontja szerinti referenciahozam-értéket a referencia-időszakban ténylegesen hasznosított termőföldről betakarított termésmennyiség alapulvételével az 5. melléklet szerint kiszámított referencia-átlagár felhasználásával kell megállapítani. Azon növénykultúráknál, amelyekre az adott év vonatkozásában referenciaár közzétételére nem került sor, a mezőgazdasági termelő a tárgyévi ár vonatkozásában a tárgyévet megelőző egy év, a referenciaár vonatkozásában pedig a tárgyévet megelőző öt év értékesítéseinek számlával igazolt adatait kell felhasználnia. Ennek hiányában a mezőgazdasági termelő a számítások során az országos átlagár adatokat alkalmazhatja, és az ehhez szükséges információk beszerzése céljából az agrárkár-megállapító szervhez fordulhat.

(4)18 Azon esetekben, amikor a referenciahozam és a tárgyévi hozam megállapításához csak a tárgyévben áll rendelkezésre adat, vagy a mezőgazdasági termelő adott növénykultúrából nem rendelkezik a referencia-időszak hozamadataival, a szükséges információk beszerzése céljából az agrárkár-megállapító szervhez fordulhat, amely az adott növénykultúrára és az adott évre vonatkozó megyei – ennek hiányában az országos – átlagtermés-adatok alapján képezi a bázisadatokat. Ezen bázisadatok szolgálnak az adott mezőgazdasági termelő esetében a hozamérték-csökkenés kiszámításához szükséges referenciahozam-értékek kiszámításának alapjául. Ültetvények esetében a termőre fordulás évét követő 6. évtől a saját referencia-hozam nem helyettesíthető a megyei vagy országos átlaghozam-adatokkal.

(5)19 A mezőgazdasági termelőnek a referencia- és tárgyévi hozamérték megállapításához szükséges évenkénti termelési adatokat tartalmazó, 2–6. melléklet szerinti nyilvántartásait az agrárkár-enyhítési szerv kárenyhítő juttatás iránti kérelemről hozott döntésének kézhezvételétől számított nyolc évig meg kell őriznie.

(6)20 Az üzemi szintű hozamérték-csökkenés összegét és mértékét a tárgyévben termesztett valamennyi növénykultúra figyelembevételével kell meghatározni, beszámítva a referencia időszak hozamértékéhez képest többlet-hozamértéket produkáló növénykultúrákat is.

(7)21 Az egyes növénykultúrákra vonatkozó hozamérték-csökkenés kiszámításánál kizárólag az Mkk tv. 2. § 21. pontjában meghatározott mezőgazdasági káresemény által okozott hozamcsökkenés vehető figyelembe.

(8)22 A hozamérték-csökkenés összegének megállapítása során azon növénykultúrák tárgyévi hozamait, amelyeknek az Mkk. tv. 2. § 21. pontjában meghatározott mezőgazdasági káresemény által okozott károsodásáról az agrárkár-megállapító szerv nem állított ki hatósági bizonyítványt

a) a tárgyévi hozam feltüntetésével kell szerepeltetni, ha a tárgyévi hozam nagyobb, mint a mezőgazdasági termelő referenciahozama,

b) a referenciahozam feltüntetésével kell szerepeltetni, ha a tárgyévi hozam kisebb, mint a mezőgazdasági termelő referenciahozama.

6. § (1)23 Amennyiben egy kárenyhítési év vonatkozásában a mezőgazdasági káreseménnyel érintett növénykultúra termőföldterületének mezőgazdasági termelő által igazolt újravetésére, újratelepítésére kerül sor, úgy a mezőgazdasági káreseménnyel érintett növénykultúra, valamint az újravetett, újratelepített növénykultúra vonatkozásában is az e rendeletben meghatározott feltételek szerint kell eljárni, különös tekintettel az Mkk. tv. 11. § (4) bekezdésére és a 8. § (1a) bekezdésében foglalt, hozamérték-csökkenésből levonásra kerülő tételekre.

(2) Az (1) bekezdésben említett újravetett, újratelepített növénykultúrához tartozó adatokat elkülönítetten kell szerepeltetni a 7. § (2) bekezdés szerinti kérelemben azzal, hogy ezen kérelemben az újravetett, újratelepített növénykultúrához tartozó adatoknál legfeljebb a korábban mezőgazdasági káreseménnyel érintett növénykultúránál feltüntetett termőföldterület nagyságot kell figyelembe venni.

(3)24

5. A kárenyhítő juttatás iránti kérelem

7. § (1) Kárenyhítő juttatás igénybevételére vonatkozó jogosultság csak abban az esetben állapítható meg, ha a 2. § (1) bekezdése szerinti kárenyhítési évben bekövetkezett mezőgazdasági káresemények üzemi szinten több mint 30%-os hozamérték-csökkenést okoztak.

(2)25 A mezőgazdasági termelő az igényelt kárenyhítő juttatás összegét a mezőgazdasági igazgatási szerv által annak honlapján, a 3–6. melléklet alapján közzétett táblázatok felhasználásával számítja ki. Ha a mezőgazdasági termelő rendelkezik az Mkk. tv. 11. § (5) bekezdése szerinti vagy egyéb mezőgazdasági biztosítási szerződéssel, azt a 2. melléklet kitöltésével és a biztosítóval kötött szerződés ajánlati nyomtványai és kötvénye három másolati példányának a mezőgazdasági termelő lakhelye vagy székhelye szerint illetékes agrárkár-megállapító szervhez történő benyújtásával igazolja, és a 6. melléklet szerint kiszámított kárenyhítő juttatás összegénél figyelembe veszi a biztosító által már kifizetett kártérítés összegét. A kitöltött mellékleteket a mezőgazdasági termelő három eredeti példányban személyesen vagy postai úton tárgyév november 30-áig nyújthatja be a lakhelye vagy székhelye szerint illetékes agrárkár-megállapító szervhez. A benyújtott dokumentumok – ideértve a (2a) bekezdésben meghatározott igazolásokat is – együttesen alkotják a kárenyhítő juttatás iránti kérelmet.

(2a)26 Ha a mezőgazdasági biztosítási szerződésben a szerződő fél nem a mezőgazdasági termelő, teljes mértékű kárenyhítő jutattatásra az a mezőgazdasági termelő jogosult, akinek részére a szerződő fél vagy a biztosító a biztosított területet, a biztosítással fedezett káreseményt és a biztosított hozamértéket is feltüntető igazolást állít ki, amelyet a termelő a 7. § (2) bekezdésben meghatározott határidőig nyújt be a lakhelye vagy székhelye szerint illetékes agrárkár-megállapító szervhez.

(3) Ha a hozamérték-csökkenést több mezőgazdasági káresemény okozta, az igényelhető kárenyhítő juttatás növénykultúránkénti összegének meghatározásánál mezőgazdasági kárt kiváltó okként azt a kárfajtát kell megadni, amely az adott termék esetében a legnagyobb mértékű károsodást okozta.

(4)27 Az agrárkár-megállapító szerv ellenőrzi a kárenyhítő juttatás iránti kérelem adatait, a mezőgazdasági termelő által számított hozamérték-csökkenés összegét és – az Mkk. tv. 11. § (2) és (3) bekezdésére is figyelemmel – az Mkk. tv. 14. § (1) bekezdése szerinti adattartalommal a mezőgazdasági termelő kérelmére hatósági bizonyítványt állít ki. Az agrárkár-megállapító szerv ellenőrzése kiterjed a (2) bekezdés szerinti mezőgazdasági biztosítási szerződések meglétére.

(5) Az agrárkár-megállapító szerv a hatósági bizonyítvány kiadását kizárólag a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 83. § (8) bekezdésében foglalt indokok alapján – az indokkal vagy indokokkal érintett adat, tény, állapot vonatkozásában – tagadhatja meg. Az agrárkár-megállapító szerv a hatósági bizonyítvány kiadásának megtagadásáról határozatot hoz.

(6)28 Az agrárkár-megállapító szerv a 2–6. melléklet, a (4) bekezdés szerinti hatósági bizonyítvány, valamint az (5) bekezdés szerinti határozat tekintetében az Mkk. tv. 14. § (7) bekezdésében meghatározottak szerint jár el. Az (5) bekezdés szerinti határozat ellen benyújtott fellebbezés másolatát, annak beérkezését követő 5 munkanapon belül, majd az eljárás lezárásáról szóló döntés egy példányát a mezőgazdasági termelő részére történő közléssel egyidejűleg az agrárkár-megállapító szerv megküldi az agrárkár-enyhítési szerv részére.

(7)29 Az agrárkár-megállapító szerv a kárenyhítő juttatás iránti kérelmek ellenőrzött adataiból adatállományt készít és azt a tárgyévet követő év január 15-éig elküldi a mezőgazdasági igazgatási szerv részére, valamint a (6) bekezdésben foglalt dokumentumokat január 31-éig megküldi az agrárkár-enyhítési szerv részére. A mezőgazdasági igazgatási szerv a megküldött megyei adatállományokból országos összesítést készít, amelyet január 31-éig megküld az agrárkár-enyhítési szerv részére, valamint az országosan összesített adatállományból megyeszintű és mezőgazdasági káreseményenkénti bontásban, a tárgyévet követő év február 15-éig összefoglaló jelentést készít, amelyet elektronikus úton elküld a miniszter részére.

(8) Ha a mezőgazdasági termelő a kárenyhítő juttatás iránti kérelmét nem a (2) bekezdésben meghatározottak szerint nyújtja be, akkor a kérelmet az agrárkár-enyhítési szerv – az (5) bekezdés szerinti határozat alapján – elutasítja.

(9) Az agrárkár-megállapító szerv az általa ellenőrzött kérelem és a kérelemhez kapcsolódóan kiállított hatósági bizonyítvány egy példányát a tárgyévet követő év január 31-éig megküldi a mezőgazdasági termelő részére.

6. A kárenyhítő juttatás összegének megállapítása

8. § (1)30 A kárenyhítő juttatás összegének 6. melléklet szerinti megállapítása során kizárólag azon kultúrák hozamérték-csökkenése vehető figyelembe, amelyeket mezőgazdasági kár ért és ennek tényéről az agrárkár-megállapító szerv hatósági bizonyítványt állított ki. Azon növénykultúrák vonatkozásában, amelyeknél az agrárkár-megállapító szerv nem állított ki hatósági bizonyítványt, a 6. melléklet szerinti táblázat kitöltésekor a „számított kárenyhítő juttatás összege” mezőben nulla értéket kell megadni. Nulla értéket kell megadni a „számított kárenyhítő juttatás összege” mezőben akkor is, ha a mezőgazdasági termelő az elemi káresemény bekövetkezését megelőző napon az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet] 6. §-a szerint nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősült.

(1a)31 A kárenyhítő juttatás összegének 6. melléklet szerinti megállapítása során a mezőgazdasági káresemények folytán lecsökkent termés betakarításához kapcsolódó ráfordítás-csökkenést, a mezőgazdasági káresemények után a biztosító által kifizetett kártérítési összeget, az Mkk. tv. 22. §-ában meghatározott haszonbér-mérséklésből eredő bérleti díjcsökkenést le kell vonni a hozamérték-csökkenés összegéből, és a számítás során a 6. mellékletben található költségmegtakarítási fajlagos összegeket kell használni.

(2) Az egyes mezőgazdasági termelőknél a kárenyhítő juttatás összegének megállapítása során az agrárkár-enyhítési szerv az Mkk. tv. 18. § (1) bekezdése szerinti adatbázist használja fel azzal, hogy az ugyanazon elszámolható költségek tekintetében megállapított bármely egyéb – állami vagy uniós társfinanszírozású – támogatás és az e rendelet alapján megállapított kárenyhítő juttatás összege együttesen nem haladhatja meg a Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló, 2006. december 15-i 1857/2006/EK bizottsági rendelet 11. cikk (2) bekezdésében meghatározott 80%-os mértéket.

(3) A (2) bekezdés szerinti támogatási intenzitás maximumának túllépése esetén a mezőgazdasági termelőt a túllépés összegével megegyező visszafizetési kötelezettség terheli. A túllépés összegét és a visszafizetési kötelezettségre történő felszólítást az agrárkár-enyhítési szerv határozatban közli a mezőgazdasági termelővel.

7. A kifizetési terv és a kárenyhítő juttatás kifizetése

9. § (1) Az agrárkár-enyhítési szerv adatbázisában rögzíti a kárenyhítési hozzájárulás befizetésére vonatkozó kötelezettségeket, a befizetési kötelezettségek teljesítését, valamint – az agrárkár-megállapító szerv által kiállított dokumentumok figyelembevételével – vizsgálja a hozzá a tárgyévet követő év január 31-ig beérkezett kárenyhítő juttatásra vonatkozó kérelmek jogosságát, a jogos kérelmek adatait feldolgozza, azokról adatállományt készít.

(2) Az agrárkár-enyhítési szerv az (1) bekezdés szerinti adatállomány alapján a jogos kárenyhítési igények teljesítésére kifizetési tervet készít, amelyet a tárgyévet követő év február 28-ig a miniszterhez jóváhagyásra megküld.

(3) A kifizetési tervnek tartalmaznia kell

a) a mezőgazdasági termelőknél a mezőgazdasági káresemények miatt bekövetkezett hozamérték-csökkenés agrárkár-megállapító szerv által ellenőrzött és igazolt, országosan összesített összegét,

b) a mezőgazdasági termelőknél a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben feltüntetett károk után a biztosítók által megállapított kártérítés országosan összesített összegét,

c) a mezőgazdasági termelők által igényelt kárenyhítő juttatás agrárkár-megállapító szerv által ellenőrzött, és az agrárkár-enyhítési szerv által jogosnak megítélt országosan összesített összegét,

d)32 a kárenyhítési hozzájárulásként megállapított befizetési kötelezettség országosan összesített összegét, az agrárkár-enyhítési szerv által vezetett 10032000-00281629-00000017 Kárenyhítési lebonyolítási számlára a mezőgazdasági termelők által tárgyév december 31-ig befizetett összeget, a költségvetési támogatás összegét, valamint az MKK. tv. 7. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti összegeket,

e)33 az Mkk. tv. 15. § (4) bekezdés b) pontja szerinti összeget,

f) a rendelkezésre álló forrást meghaladó kárenyhítési igény esetén a forráshiány összegét és ennek alapján a kárenyhítő juttatás arányos csökkentésének javasolt mértékét,

g) a mezőgazdasági termelők részére kifizetni javasolt kárenyhítő juttatás összegét az egyes mezőgazdasági kárfajták szerinti bontásban, a kifizetéssel érintett termelők számát és művelési ág, valamint a mezőgazdasági termelők Mkk. tv. 6. § (1)–(2) bekezdése szerinti megoszlását,

h)34 az Mkk. tv. 15. § (4) bekezdés a) pontja szerint a tárgyévet megelőző év vonatkozásában a tárgyévet követő év január 31-ig kifizetett összeget.

(4) A miniszter az egyetértése esetén a (3) bekezdésben foglaltak szerint összeállított és a (2) bekezdésben meghatározott időpontig előterjesztett kifizetési tervet jóváhagyja, és a kifizetési terv jóváhagyásáról tájékoztatja az agrárkár-enyhítési szervet, valamint a mezőgazdasági igazgatási szervet.

(5) Az agrárkár-enyhítési szerv a kifizetési terv jóváhagyásáról szóló döntés kézhezvételét követően, a tárgyévet követő év március 31-éig határozatban értesíti a mezőgazdasági termelőt a kárenyhítési igénye kielégítésének – az 5. § (6) bekezdésben és az Mkk. tv. 11. § (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – mértékéről és teljesíti a kifizetéseket.

(6) Az agrárkár-enyhítési szerv a kárenyhítési igények kifizetését követően megmaradt összeget a kifizetések lezárását követően átutalja a minisztérium 10032000-01220191-50000005 számú Fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlájára.

(7) Kárenyhítő juttatás kifizetésére mezőgazdasági árvízkár és aszálykár vonatkozásában az Mkk. tv. 12. § (5)–(6) bekezdésében meghatározottak alapján van lehetőség.

(8)35 A mezőgazdasági árvízkár vonatkozásában védműnek minősül a belföldi jogsegély keretében a 4. § (5) bekezdés szerinti OVF által kiadott igazolás alapján az árvizek kártételei elleni védekezéshez szükséges vízilétesítmény.

8. Adatszolgáltatás

10. § A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezelését ellátó intézményrendszer keretében keletkezett adatállományok feldolgozását, elemzését, új kockázatkezelési modellek kidolgozását, az Mkk. tv. által szabályozott intézkedések elemeinek fejlesztését, a nemzetközi kockázatkezelés tapasztalatainak hasznosítását – a kárenyhítő juttatás megállapítására vonatkozó feltételek felülvizsgálata és meghatározása érdekében – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben meghatározott korlátozások figyelembevételével az Agrárgazdasági Kutató Intézet (a továbbiakban: AKI) végzi. Az AKI-t ezirányú tevékenységében a kockázatkezelésben résztvevő intézmények, szervezetek – az adatbázisukban rendelkezésre álló adatok tekintetében – adatszolgáltatással kötelesek támogatni, és az AKI által kért adatokat rendelkezésre bocsájtani.

11. § (1) Mezőgazdasági árvízkár felmerülését követő 25 napon belül a mezőgazdasági igazgatási szerv a (4) bekezdés szerinti szakvéleménye alapján adatot szolgáltat a miniszter részére a károsodott termelők számának becsült nagyságáról, a hozamcsökkenés várt mértékéről és a mezőgazdasági árvízhelyzet területi megoszlásáról. A miniszter ezen adatok alapján nyújt tájékoztatást a Bizottság részére.

(2) E rendelet alapján az Európai Bizottság 2006/C 319/01 számú, az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló 2007–2013 időszakra vonatkozó közösségi iránymutatások (a továbbiakban: agrár- és erdészeti iránymutatás) 122. pontjában meghatározott rendkívüli esemény – így különösen a természeti jelenségekből eredő tűz – által okozott károkra csak a Bizottság jóváhagyását követően nyújtható támogatás.

(3) A (2) bekezdésben foglalt esetben kárenyhítő juttatásra a mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszköz Mkk. tv. 7. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti összegei nem használhatók fel.

(4) A miniszter az Mkk. tv. 12. § (5)–(6) bekezdése szerinti közleményt vagy közleményeket a mezőgazdasági igazgatási szerv szakvéleményének kézhezvételét követően adja ki.

(5)36 A (4) bekezdésben hivatkozott szakvélemények elkészítéséhez a mezőgazdasági igazgatási szerv az OMSZ-től, az OVF-től, a FÖMI-től, és az agrárkár-megállapító szervtől a szükséges adatokat hivatalból bekéri. A szakvéleményt az érintett területek településsoros bontásával, az aszály vagy az árvíz mértékének részletes bemutatásával kell elkészíteni.

9. Ellenőrzés, jogkövetkezmények

12. § (1) A kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével kapcsolatos rendelkezéseknek a mezőgazdasági termelő által történő megsértése, illetve a mezőgazdasági termelő részéről valótlan adatok szolgáltatása a kárenyhítő juttatásra való jogosultság visszavonását eredményezi. A jogosulatlanul igénybe vett kárenyhítő juttatás tényét az agrárkár-megállapító szerv által készített jegyzőkönyv alapján vagy saját jogkörénél fogva az agrárkár-enyhítési szerv állapítja meg, és határozatban felszólítja a mezőgazdasági termelőt a jogosulatlanul igénybe vett kárenyhítő juttatás visszafizetésére.

(2) A kárenyhítő juttatásra való jogosultság visszavonása, a jogosulatlanul igénybe vett kárenyhítő juttatás visszafizetésére vonatkozó kötelezettség teljesítése nem mentesíti a mezőgazdasági termelőt a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége alól.

10. Záró rendelkezések

13. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

14. § Az agrárkár-enyhítési eljárásról szóló 32/2009. (III. 31.) FVM rendelet rendelkezéseit a 2011 májusában fagykárt szenvedett mezőgazdasági termelők hitelhez jutási lehetőségéről szóló 133/2011. (XII. 22.) VM rendelet szerinti eljárásokban alkalmazni kell.

14/A. §37 E rendeletnek az egyes élelmiszerlánc-felügyeleti tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 51/2013. (VI. 17.) VM rendelettel [a továbbiakban: 51/2013. (VI. 17.) VM rendelet] módosított 9. § (3) bekezdés d) és e) pontjait, valamint az 51/2013. (VI. 17.) VM rendelettel megállapított 9. § (3) bekezdésének h) pontját és 9. § (8) bekezdését az 51/2013. (VI. 17.) VM rendelet hatályba lépésekor38 folyamatban levő eljárásokban is alkalmazni kell.

11. Az Európai Unió jogának való megfelelés

15. § Ez a rendelet

a) az agrár- és erdészeti iránymutatás V.B.2. és V.B.3. alfejezetei, valamint

b) a Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló, 2006. december 15-i 1857/2006/EK bizottsági rendelet 11. cikke

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket tartalmaz.

12. Módosító rendelkezések

16. §39 E rendeletnek a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatásról szóló 19/2014. (X. 29.) FM rendelettel megállapított 4. § (1)–(3), valamint (7)–(9) bekezdését a 2015. kárenyhítési évre vonatkozó kárbejelentésekre kell alkalmazni.

17–18. §40

19. §41

1. melléklet a 21/2012. (III. 9.) VM rendelethez42



A mezőgazdasági káresemények bejelentése

    1.    A mezőgazdasági termelő azonosító adatai:
1.1.    név
1.2.    cím
1.3.    ügyfél-azonosító
1.4.    az ügyfél telefonos elérhetősége:

    2.    Az alábbi táblázat:

Növénykultúra megnevezése (az egységes kérelemhez kiadott hasznosítási kódok szerint)

A mezőgazdasági káreseménnyel érintett terület adatai

A terület becsült tárgyévi hozama
(t/ha)

A terület becsült hozamcsökkenése
(t/ha)

Település neve

A MePAR szerinti blokkazonosító

A mezőgazdasági káresemény megnevezése

A mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének időpontja
(év, hónap, nap)

a károsodott terület nagysága
(ha)

A

B

C

D

E

F

G

H

Újravetett, újratelepített növénykultúra:

 

—————————

—————————

—————————

—————————

—————————

Mezőgazdasági káreseménnyel érintett terület összesen

—————————

—————————

—————————

—————————



    3.    A mezőgazdasági termelő bejelentése arról, hogy a használatában lévő területen mezőgazdasági káresemény következett be.
    4.    A mezőgazdasági káresemény megnevezésére a „C” oszlopban megadható: JEG = jégesőkár, BEL = belvízkár, TEF = téli fagykár, TAF = tavaszi fagykár,
ASZ = aszálykár, ARV = mezőgazdasági árvízkár, VIH = viharkár, FSZ = felhőszakadáskár .
    5.    A mezőgazdasági termelő nyilatkozata arról, hogy kérelmezi az agrárkár-megállapító szervtől az Mkk. tövény 14. § (2) bekezdése szerinti hatósági bizonyítvány kiállítását.
    6.    Keltezés helye, ideje (év, hó, nap).
    7.    A mezőgazdasági termelő aláírása.

2. melléklet a 21/2012. (III. 9.) VM rendelethez43



Bejelentés a megkötött mezőgazdasági biztosítási szerződésekről

    1.    A mezőgazdasági termelő azonosító adatai:
1.1.    név
1.2.    cím
1.3.    ügyfél-azonosító
1.4.    Az ügyfél telefonos elérhetősége
    2.    Táblázat a megkötött mezőgazdasági biztosítási szerződésről, vagy szerződésekről:

Növénykultúra megnevezése (az egységes kérelemhez kiadott hasznosítási kódok szerint)

A biztosításba bevont terület
(ha)

A biztosított hozamérték
(ezer Ft)

A biztosító által kifizetett kártérítés
(ezer Ft)

A

B

C

D

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

5. Újravetett, újratelepített növénykultúra:

6. Összesen:


    3.    Azon biztosító megnevezése, amellyel a termelő mezőgazdasági biztosítási szerződést kötött, és a mezőgazdasági biztosítási szerződés időbeli hatályának meghatározása (év).
    4.    A kárenyhítő juttatás iránti igénnyel érintett mezőgazdasági káresemény által okozott károkra megállapított és biztosító által, kifizetett, és a továbbiakban még kifizetni tervezett összeg megadása („D” oszlop)
    5.    Keltezés helye, ideje (év, hó, nap).
    6.    A mezőgazdasági termelő aláírása.

3. melléklet a 21/2012. (III. 9.) VM rendelethez44



A referencia-időszak három évének meghatározása

    1.    A mezőgazdasági termelő azonosító adatai:
1.1.    név
1.2.    cím
1.3.    ügyfél-azonosító
1.4.    Az ügyfél telefonos elérhetősége
    2.    Az alábbi táblázat:

 

20... évi

20... évi

20... évi

20... évi

20... évi

A refe- rencia- időszak három évének meg- adása*

Növénykultúra megnevezése (az egységes kérelemhez kiadott hasznosítási kódok szerint)

terület (ha)

termés (t)

hozam (t/ha)

terület (ha)

termés (t)

hozam (t/ha)

terület (ha)

termés (t)

hozam (t/ha)

terület (ha)

termés (t)

hozam (t/ha)

terület (ha)

termés (t)

hozam (t/ha)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Újravetett, újratelepített növénykultúra:


* A referencia-időszak három éve: az előző öt évből a legmagasabb és a legalacsonyabb hozamot tartalmazó két év elhagyásával képzett három év.

    3.    Keltezés helye, ideje (év, hó, nap).
    4.    A mezőgazdasági termelő aláírása.

4. melléklet a 21/2012. (III. 9.) VM rendelethez45



A referenciahozam kiszámítása

    1.    A mezőgazdasági termelő azonosító adatai:
1.1.    név
1.2.    cím
1.3.    ügyfél-azonosító
1.4.    Az ügyfél telefonos elérhetősége
    2.    Az alábbi táblázat:

Növénykultúra megnevezése (az egységes kérelemhez kiadott hasznosítási kódok szerint) a referencia-időszak három évének* megadásával

A referencia-időszak három évében* hasznosított
termőföldterület (ha)

A referencia- időszak három évében* az összes hasznosított terület
(ha)

A referencia-időszak három évében* betakarított termésmennyiség (t)

A referencia- időszak három évében* az összes betakarított termés- mennyiség (t)

Referenciahozam
(t/ha)

 

1. év

2. év

3. év

A

1. év

2. év

3. év

B

B/A

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Újravetett, újratelepített növénykultúra:

Mindösszesen:

————-

————-

————-

————

————-


* A referencia-időszak három éve: az előző öt évből a legmagasabb és a legalacsonyabb hozamokat képviselő két év elhagyásával képzett három év.

    3.    Keltezés helye, ideje (év, hó, nap).
    4.    A mezőgazdasági termelő aláírása.

5. melléklet a 21/2012. (III. 9.) VM rendelethez46



A referencia-átlagár kiszámítása

    1.    A mezőgazdasági termelő azonosító adatai:
1.1.    név
1.2.    cím
1.3.    ügyfél-azonosító
1.4.    Az ügyfél telefonos elérhetősége
    2.    Az alábbi táblázat:

Növénykultúra megnevezése
(az egységes kérelemhez kiadott hasznosítási kódok szerint)
a referencia-időszak három évének* megadásával

Az utolsó öt év meghirdetett referenciaárai
(ezer Ft/t)

Referencia-átlagár
(ezer Ft/t)

20... évi

20... évi

20... évi

20... évi

20... évi

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Újravetett, újratelepített növénykultúra:

 

 


* A referencia-időszak három éve: az előző öt évből a legmagasabb és a legalacsonyabb hozamokat képviselő két év elhagyásával képzett három év.

    3.    Keltezés helye, ideje (év, hó, nap).
    4.    A mezőgazdasági termelő aláírása.

6. melléklet a 21/2012. (III. 9.) VM rendelethez47



A kárenyhítő juttatás összegének kiszámítása
1. A mezőgazdasági termelő azonosító adatai:
1.1. név
1.3. ügyfél-azonosító
1.4. Az ügyfél telefonos elérhetősége
2. Az alábbi táblázat:
4K14564_0

Növénykultúra megnevezése
(az egységes kérelemhez kiadott hasznosítási kódok szerint)

A mezőgazdasági káresemény megnevezéseI

Hasznosított tárgyévi termőföld-
területII

Betakarított tárgyévi termés-mennyiség

Hozam adatokII

Átlagár adatok

Hozamérték adatok

Hozamérték-
csökkenés

Levonásra kerülő tételek

A számított kárenyhítő juttatás összege

Tárgyévi hozamIII
(D/A)

Referencia hozam

Tárgyévi átlagár

Referencia- átlagár

Tárgyévi hozamérték (CxExG)

Referencia- hozamérték (CxFxH)

(J-I)

(J-I)/ Jx100

A biztosító által kifizetett kártérítés összege*

A hozam- csökkenés miatt keletkezett költség-
megtakarítás összegeIV*

Földbérlet esetén a piaci bérleti díj és az 5. § (6) bekezdésében meghatározott
kedvezményes
bérleti díj különbözete*

P=0,8x
[K-( M+N+O)]V*

(ha)

(t)

(t/ha)

(t/ha)

(ezer Ft/t)

(ezer Ft/t)

(ezer Ft)

(ezer Ft)

(ezer Ft)

(%)

(ezer Ft)

(ezer Ft)

(ezer Ft)

(ezer Ft)

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

K

L

M

N

O

P

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Újravetett/ újratelepített növénykultúra:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mindösszesen:

————

 

————

————

————

————

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Igényelhető kárenyhítő juttatás:

....................................... Ft

A „P oszlopban a mindösszesen sorban található érték, vagy, amennyiben ez az összeg meghaladná a hozamérték-csökkenés („K” oszlop mindösszesen sorában található összeg) 80%-át, akkor a hozamérték-csökkenés összegének a 80%-a.

* Negatív összegű hozamérték csökkenés esetén nulla értéket kell megadni a „P” oszlopban.
I JEG = jégesőkár, BEL = belvízkár, TEF = téli fagykár, TAF = tavaszi fagykár, ASZ = aszálykár, ARV = mezőgazdasági árvízkár, VIH = viharkár, FSZ = felhőszakadáskár.
II A területi adatokat (ha), a súlyadatokat (t) és a termésátlagokat (t/ha) mértékegységben két tizedes jegy pontossággal kell kitölteni, és a számított értékeket is két tizedes jegy pontossággal kell feltüntetni, és figyelembe venni.
A „C” oszlop szerinti területadatokat valamennyi, az egységes kérelem benyújtásakor, a káresemény bekövetkezésekor és a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásakor is a termelő használatában álló termőföld-terület vonatkozásában meg kell adni.
III Azon növénykultúrák tárgyévi hozamait, amelyek károsodásáról az agrárkár-megállapító szerv nem állított ki hatósági bizonyítványt,
a) a tárgyévi hozam feltüntetésével kell szerepeltetni, ha a tárgyévi hozam nagyobb, mint a mezőgazdasági termelő referenciahozama,
b) a referenciahozam feltüntetésével kell szerepeltetni, ha a tárgyévi hozam kisebb, mint a mezőgazdasági termelő referenciahozama.
IV Szántóföldi növények 1 kg hozamcsökkenése esetén 3,24 Ft, szántóföldi zöldségek 1 kg hozamcsökkenése esetén 2,99 Ft, gyümölcsfélék 1 kg hozamcsökkenése esetén 1,94 Ft, szőlő 1 kg hozamcsökkenése esetén 7,35 Ft.
Egyes szántóföldi növénykultúrák mezőgazdasági káresemény (pl. téli fagy, őszi aszály) miatti teljes kipusztulása, vagy ki nem kelése esetén alkalmazandó, hozamcsökkenés miatt keletkezett költségmegtakarítási fajlagos összegek:
őszi káposztarepce: 102 829 Ft/hektár, őszi búza: 91 697 Ft/hektár, őszi árpa: 80 084 Ft/hektár, zab: 73 281 Ft/hektár, triticale: 70 320 Ft/hektár, rozs: 55 724 Ft/hektár.
V Az 1857/2006/EK bizottsági rendelet 11. cikk előírása értelmében a bruttó támogatási intenzitás nem haladhatja meg a bekövetkezett jövedelemcsökkenés 80%-át.
3. A termelő nyilatkozata arról, hogy
3.1. kérelmezi a 7. § (4) bekezdés szerinti hatósági bizonyítvány kiállítását;
3.2. az érintett mezőgazdasági káresemény által okozott kárra a biztosítóval kötött szerződés alapján a biztosító által megállapított összeget a törvény által előírt kötelezettség szerint tüntette fel, és tudomásul veszi, hogy a kötelezettség elmulasztásával a kárenyhítő juttatásra való jogosultságot a teljes kárenyhítő juttatás összegére vonatkozóan elveszíti, és kötelezettséget vállal arra, hogy ilyen esetben a felvett összeget a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal felszólító határozata szerint visszafizeti;
3.3. az elemi káresemény (jégesőkár, belvízkár, téli fagykár, tavaszi fagykár, aszálykár, viharkár, felhőszakadáskár) bekövetkezését megelőző napon nem minősült
a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 6. §-a szerinti nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak.
4. Keltezés helye, ideje (év, hó, nap).
5. A mezőgazdasági termelő aláírása.

7. melléklet a 21/2012. (III. 9.) VM rendelethez48

1

A rendelet a 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet 21. §-a alapján hatályát vesztette 2014. december 1. napjával.

2

A 2. § (1) bekezdése a 81/2012. (VII. 30.) VM rendelet 8. § a) pontja szerint módosított szöveg.

3

A 2. § (3) bekezdése a 97/2013. (X. 22.) VM rendelet 14. §-ával megállapított szöveg.

4

A 2. § (4) bekezdése a 81/2012. (VII. 30.) VM rendelet 8. § b) pontja szerint módosított szöveg. [A 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 138. §-ával elrendelt módosítás amely szerint „Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal” szövegrész helyébe „Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal” szöveg lép, nem vezethető át.]

5

A 3. § a 81/2012. (VII. 30.) VM rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

6

A 3. § (1) bekezdése a 97/2013. (X. 22.) VM rendelet 15. §-ával megállapított szöveg.

7

A 4. § (1) bekezdése a 19/2014. (X. 29.) FM rendelet 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

8

A 4. § (2) bekezdése a 19/2014. (X. 29.) FM rendelet 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

9

A 4. § (3) bekezdését a 81/2012. (VII. 30.) VM rendelet 9. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 19/2014. (X. 29.) FM rendelet 13. § (2) bekezdése iktatta be.

10

A 4. § (4) bekezdése a 130/2013. (XII. 21.) VM rendelet 30. §-ával megállapított szöveg.

11

A 4. § (5) bekezdése a 130/2013. (XII. 21.) VM rendelet 30. §-ával megállapított szöveg.

12

A 4. § (6) bekezdése a 130/2013. (XII. 21.) VM rendelet 30. §-ával megállapított szöveg.

13

A 4. § (7) bekezdését a 19/2014. (X. 29.) FM rendelet 13. § (3) bekezdése iktatta be.

14

A 4. § (8) bekezdését a 19/2014. (X. 29.) FM rendelet 13. § (3) bekezdése iktatta be.

15

A 4. § (9) bekezdését a 19/2014. (X. 29.) FM rendelet 13. § (3) bekezdése iktatta be.

16

Az 5. § (2) bekezdése a 97/2013. (X. 22.) VM rendelet 17. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

17

Az 5. § (3) bekezdése a 97/2013. (X. 22.) VM rendelet 17. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

18

Az 5. § (4) bekezdése a 97/2013. (X. 22.) VM rendelet 17. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

19

Az 5. § (5) bekezdése a 97/2013. (X. 22.) VM rendelet 22. § a) pontja szerint módosított szöveg.

20

Az 5. § (6) bekezdése a 97/2013. (X. 22.) VM rendelet 17. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

21

Az 5. § (7) bekezdése a 97/2013. (X. 22.) VM rendelet 17. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

22

Az 5. § (8) bekezdése a 97/2013. (X. 22.) VM rendelet 17. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

23

A 6. § (1) bekezdése a 97/2013. (X. 22.) VM rendelet 22. § b) pontja szerint módosított szöveg.

24

A 6. § (3) bekezdését a 97/2013. (X. 22.) VM rendelet 23. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

25

A 7. § (2) bekezdése a 97/2013. (X. 22.) VM rendelet 18. §-ával megállapított szöveg.

26

A 7. § (2a) bekezdését a 125/2012. (XII. 10.) VM rendelet 10. § (2) bekezdése iktatta be.

27

A 7. § (4) bekezdése a 81/2012. (VII. 30.) VM rendelet 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

28

A 7. § (6) bekezdése a 97/2013. (X. 22.) VM rendelet 22. § a) pontja szerint módosított szöveg.

29

A 7. § (7) bekezdése a 81/2012. (VII. 30.) VM rendelet 5. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

30

A 8. § (1) bekezdése a 81/2012. (VII. 30.) VM rendelet 6. §-ával megállapított, a 97/2013. (X. 22.) VM rendelet 22. § a) pontja szerint módosított szöveg.

31

A 8. § (1a) bekezdését a 97/2013. (X. 22.) VM rendelet 19. §-a iktatta be.

32

A 9. § (3) bekezdés d) pontja az 51/2013. (VI. 17.) VM rendelet 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

33

A 9. § (3) bekezdés e) pontja az 51/2013. (VI. 17.) VM rendelet 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

34

A 9. § (3) bekezdés h) pontját az 51/2013. (VI. 17.) VM rendelet 19. § (2) bekezdése iktatta be.

35

A 9. § (8) bekezdését az 51/2013. (VI. 17.) VM rendelet 19. § (3) bekezdése iktatta be.

36

A 11. § (5) bekezdése a 97/2013. (X. 22.) VM rendelet 20. §-ával megállapított szöveg.

37

A 14/A. §-t az 51/2013. (VI. 17.) VM rendelet 20. §-a iktatta be.

38

A hatálybalépés időpontja 2013. június 17. 18.00 óra.

39

A 16. §-t a 19. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 19/2014. (X. 29.) FM rendelet 14. §-a iktatta be.

40

A 17–18. §-t a 19. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

41

A 19. §-t a (2) bekezdés hatályon kívül helyezte.

42

Az 1. melléklet a 97/2013. (X. 22.) VM rendelet 21. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

43

A 2. melléklet a 97/2013. (X. 22.) VM rendelet 21. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

44

A 3. melléklet a 97/2013. (X. 22.) VM rendelet 21. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

45

A 4. melléklet a 97/2013. (X. 22.) VM rendelet 21. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

46

Az 5. melléklet a 97/2013. (X. 22.) VM rendelet 21. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

47

A 6. melléklet a 18/2014. (X. 29.) FM rendelet 26. §-ával megállapított szöveg.

48

A 7. mellékletet a 97/2013. (X. 22.) VM rendelet 23. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére