• Tartalom

2012. évi XXVII. törvény

az egyes migrációs tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról1

2012.05.20.

1. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
2007. évi II. törvény módosítása

1. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

5. § (1) A magyar menekültügyi hatóság vagy bíróság, vagy az Európai Unió tagállama által menekültként elismert vagy kiegészítő védelemben részesített harmadik országbeli állampolgárra kizárólag a IV., V., és X. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A magyar menekültügyi hatóság vagy bíróság által ideiglenes védelemben részesített harmadik országbeli állampolgárra a IV. Fejezet nemzeti letelepedési engedélyre vonatkozó, valamint az V. és X. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.”

2. § (1) A Harmtv. 20/A. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(EU kék kártyát az a harmadik országbeli állampolgár kap, aki)

a) a 13. § (1) bekezdés a), d), valamint h) és i) pontjában foglalt feltételeknek megfelel, és vele szemben nem állnak fenn a (2) bekezdésben, valamint a 18. § (1b) bekezdés b) és d) pontjában foglalt kizáró okok,”

(2) A Harmtv. 20/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az EU kék kártya iránti kérelem tárgyában indult eljárásban az eljáró hatóság az érdemi döntést a kérelem benyújtásától számított kilencven napon belül hozza meg.”

3. § A Harmtv. 20/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

20/B. § Az Európai Unió tagállama által magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár EU kék kártyát kap, ha
a) az EU kék kártyát kiállító tagállamban legalább tizennyolc hónapig jogszerűen tartózkodott és
b) rendelkezik a 20/A. § (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott feltételekkel.”

4. § A Harmtv. 32. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az eljáró hatóság értesíti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervet
a) a meglévő jogállás mellett az újabb jogállás nyilvántartásba vétele céljából a menekültként vagy oltalmazottként nyilvántartott harmadik országbeli állampolgár részére kiadott letelepedési engedélyről,
b) a letelepedési, az ideiglenes, a nemzeti és az EK letelepedési engedély visszavonásáról, valamint
c) a bevándorlási engedély visszavonásáról.”

5. § A Harmtv. 34. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Amennyiben a huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárt az Európai Unió tagállama menekültként elismerte vagy kiegészítő védelemben részesítette, az idegenrendészeti hatóság az ideiglenes letelepedési engedély kiállítása előtt a 94. §-ban meghatározott adatok feltüntetésével megkeresi az EK tartózkodási engedélyt kiállító tagállamot annak ellenőrzése érdekében, hogy a menekültkénti elismerés vagy kiegészítő védelem továbbra is fennáll-e.
(10) Amennyiben a huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárt a magyar menekültügyi hatóság vagy bíróság menekültként elismeri, illetve kiegészítő védelemben részesíti az ideiglenes letelepedési engedély kiállítása előtt, az idegenrendészeti hatóság a 94. §-ban meghatározott adatok feltüntetésével megkeresi az EK tartózkodási engedélyt kiállító tagállamot annak érdekében, hogy az az EK tartózkodási engedély okmány 'Megjegyzések' rovatát módosítsa.”

6. § A Harmtv. 35. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Nem kaphat nemzeti letelepedési engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár, aki büntetett előéletű, és a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült.”

7. § (1) A Harmtv. 38. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem kaphat EK letelepedési engedélyt:)

d) a kérelme jogerős elbírálásáig az a harmadik országbeli állampolgár, aki a magyar menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte, vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért;”

(2) A Harmtv. 38. § (2) bekezdése a következő f) és g) ponttal egészül ki:

(Nem kaphat EK letelepedési engedélyt:)

f) a menekültügyi hatóság vagy bíróság vagy az Európai Unió tagállama által menekültként elismert vagy kiegészítő védelemben részesített harmadik országbeli állampolgár, ezen jogállása alapján, aki már nem rendelkezik menekült jogállással vagy nem áll kiegészítő védelem hatálya alatt; valamint
g) az ideiglenes védelemben részesített harmadik országbeli állampolgár.”

(3) A Harmtv. 38. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Az (1) bekezdésben meghatározott időtartamba a menekültként elismert vagy kiegészítő védelemben részesített harmadik országbeli állampolgárnak a menedékjogi kérelme benyújtásának időpontja és a menekültként elismerést vagy kiegészítő védelmet igazoló okmánya kiadásának időpontja közötti időtartam fele számít bele. Amennyiben ez az időtartam a tizennyolc hónapot meghaladja, a teljes időtartam az (1) bekezdésben meghatározott időtartamba beleszámít.”

8. § A Harmtv. 39. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az idegenrendészeti hatóság az EK letelepedési engedélyt visszavonhatja, ha a harmadik országbeli állampolgár már nem rendelkezik menekült jogállással vagy nem áll kiegészítő védelem hatálya alatt.”

9. § A Harmtv. 45. §-a a következő (2a)–(2e) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdésben meghatározott személy kiutasítását elrendelő határozatot az idegenrendészeti hatóság az (1) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevételével hozza meg.
(2b) A kiutasítás elrendeléséről szóló határozat meghozatala előtt az idegenrendészeti hatóság a 94. §-ban meghatározott adatok feltüntetésével megkeresi az EK tartózkodási engedélyt kiállító tagállamot annak ellenőrzése érdekében, hogy a menekültkénti elismerés vagy kiegészítő védelem továbbra is fennáll-e.
(2c) Amennyiben a menekültkénti elismerés vagy kiegészítő védelem fennáll, az Európai Unió tagállama által kiadott huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárt az idegenrendészeti hatóság Magyarország területéről kiutasítja azon tagállamba, amelyben a menekültkénti elismerés vagy kiegészítő védelem fennáll.
(2d) Amennyiben az EK letelepedési engedéllyel rendelkező, a magyar menekültügyi hatóság vagy bíróság által menekültként elismert vagy kiegészítő védelemben részesített harmadik országbeli állampolgárt az Európai Unió tagállama kiutasítja, és a menedékjog vagy a kiegészítő védelem fennáll, a menekültként elismert vagy kiegészítő védelemben részesített harmadik országbeli állampolgárt vagy családtagját Magyarország területére vissza kell fogadni.
(2e) Amennyiben az EK letelepedési engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárt vagy családtagját az Európai Unió valamely tagállama kiutasítja, abban az esetben is vissza kell fogadni Magyarország területére, ha az EK letelepedési engedély érvényességi ideje lejárt.”

10. § A Harmtv. 107. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az idegenrendészeti hatóság az ideiglenes és az EK letelepedési engedély kiadására, valamint az idegenrendészeti kiutasításra vonatkozó eljárásban a 34. § (9)–(10) bekezdése és a 45. § (2b) bekezdése szerinti megkeresés során az Európai Unió tagállamától a harmadik országbeli állampolgár 94. §-ban meghatározott személyes adatait, valamint a menekültkénti elismerésre vagy kiegészítő védelem fennállására vonatkozó adatokat veheti át.”

11. § A Harmtv. 120. § (1) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:

(E törvény a következő közösségi jogi aktusoknak történő részleges megfelelést szolgálja:)

s) a 2003/109/EK tanácsi irányelv hatályának a nemzetközi védelmet élvező személyekre történő kiterjesztése tekintetében a fenti irányelv módosításáról szóló, 2011. május 11-i 2011/51/EU európai parlamenti és a tanácsi irányelv [5. §, 32. § (5) bekezdés, 34. § (9) és (10) bekezdés, 38. § (2) bekezdés d) és f) és g) pont, 38. § (5a) bekezdés, 39. § (1a) bekezdés, 45. § (2a)–(2e) bekezdés, 107. § (4) bekezdés], ”

2. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosítása

12. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Met.) 2. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(„E törvény alkalmazásában”)

h) biztonságos származási ország: az az ország, amely szerepel az Európai Unió Tanácsának a biztonságos származási országnak tekintendő harmadik országokról szóló minimumlistáján, illetve a Kormány rendeletében nemzeti szinten biztonságosnak nyilvánított származási országok listáján, vagy ezen listákon lévő országok egy része; a származási országnak bármelyik listán való szereplése az elismerést kérő személy tekintetében megdönthető vélelmet állít fel, amely szerint ebben az országban, illetőleg az ország egy részében általában és következetesen nem tapasztalható üldöztetés, nem fenyeget általános erőszak sem nemzetközi, sem belső fegyveres konfliktushelyzetekben, nem alkalmaznak kínzást, sem kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódot vagy büntetést, és amely ország ezen jogok és szabadságok megsértése ellen hatékony jogorvoslati rendszert biztosít;”

13. § A Met. 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az elismerését kérő személyes meghallgatása – ha e törvény kivételt nem tesz – a menekültügyi eljárásban kötelező. A személyes meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni.”

14. § A Met. 87. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A menekültügyi hatóság – az érintett természetes személyazonosító adatainak, családi állapotának és amennyiben házas vagy bejegyzett élettárs, a házasságkötése vagy a bejegyzett élettársi kapcsolata létesítési helyének, valamint kijelölt szálláshelye címének közlésével a nyilvántartásba történő felvétel, illetve a személyazonosító igazolvánnyal, valamint a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal történő ellátás céljából – a menekültként vagy oltalmazottként történő elismerésről tájékoztatja az érintett leendő lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét.”

15. § A Met. 89. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A menekültügyi hatóság az EK letelepedési engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárra vonatkozóan az Európai Unió tagállamának megkeresése alapján harminc napon belül tájékoztatást ad arról, hogy a külföldi Magyarországon menekült vagy oltalmazott jogállással rendelkezik-e.
(6) A menekültügyi hatóság a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 34. § (10) bekezdés szerinti megkeresés végrehajtása céljából a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerés tényéről haladéktalanul értesíti az idegenrendészeti hatóságot.”

16. § A Met. 95. § (1) bekezdése a következő m) és n) ponttal egészül ki:

(E törvény a következő közösségi jogi aktusoknak történő megfelelést szolgálja:)

m) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-i 2003/109/EK tanácsi irányelv;
n) az a 2003/109/EK tanácsi irányelv hatályának a nemzetközi védelmet élvező személyekre történő kiterjesztése tekintetében a fenti irányelv módosításáról szóló, 2011. május 11-i 2011/51/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv [89. § (5) és (6) bekezdés].”

3. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló
1992. évi LXVI. törvény módosítása

17. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 9. § (2) bekezdés g) pont gc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A központi szerv

a polgárnak a személyazonosító igazolványban szereplő adatai alapján történő azonosítása, illetőleg azok igazolása céljából a személyazonosító igazolvány nyilvántartásban kezeli a 29. § (3) bekezdése szerinti adatokat, továbbá a személyazonosító igazolvány elvesztésére, illetve találására utaló adatokat, valamint a személyazonosító igazolvány elvételének vagy bevonásának tényét és következő indokait:]

gc) a bevándorlási engedély, letelepedési engedély, nemzeti letelepedési engedély EK letelepedési engedély, vagy az ideiglenes letelepedési engedély visszavonását, valamint a menekült vagy oltalmazott jogállás megszűnését,”

(2) Az Nytv. 9. § (2) bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A központi szerv)

n) ellátja a menekült vagy oltalmazott jogállású személy utóbb megszerzett letelepedett jogállásának nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat;”

18. § Az Nytv. 11. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha a menekült vagy oltalmazott jogállású személy letelepedett jogállást szerez, a nyilvántartás mind a menekült, illetve oltalmazott, mind a letelepedett jogállását tartalmazza.”

19. § Az Nytv. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nyilvántartás történeti állománya tartalmazza a polgár minden eddigi, a törvény hatálya alá tartozó adatát és adatváltozását az érintett elhalálozásától, magyar állampolgárságának megszűnésétől, illetve a külföldi letelepedés szándékával külföldre távozásától, bevándorolt, menekült vagy oltalmazott, letelepedett jogállásának megszűnésétől, illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy tartózkodási jogának megszűnésétől számított 15 évig, kivéve, ha jogállásának megszűnését a magyar állampolgárság megszerzése eredményezte. Ha az érintett személy a menekült vagy oltalmazott jogállás mellett letelepedett jogállást is szerzett, a 15 évet a később megszűnt jogállás megszűnésének időpontjától kell számítani. Ha az érintett magyar állampolgársága a külföldi letelepedés szándékával történt külföldre távozását követően szűnik meg, e tényt a nyilvántartás történeti állományán át kell vezetni.”

20. § Az Nytv. 14. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

(A nyilvántartás szervei az általuk kezelt adatokat az alábbi forrásból gyűjtik:)

f) a menekültügyi hatóság értesítése;”

4. Hatályon kívül helyező rendelkezések

21. § (1) Hatályát veszti a Harmtv.

(2) Hatályát veszti az Nytv. 30. § (1) bekezdésében az „a 6. § (1) bekezdésében meghatározott időpontig a rendőrkapitányság vezetője,” szövegrész.

5. Záró rendelkezések

22. § E törvény 2012. május 20-án lép hatályba és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

23. § E törvény

a) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-i 2003/109/EK tanácsi irányelvnek (6. §, 9. §),

b) a 2003/109/EK tanácsi irányelv hatályának a nemzetközi védelmet élvező személyekre történő kiterjesztése tekintetében a fenti irányelv módosításáról szóló, 2011. május 11-i 2011/51/EU európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek (1. §, 4–5. §, 7–11. §, 15–16. §),

c) a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló, 2008. december 16-i 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (23. §),

d) a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2009. május 25-i 2009/50/EK tanácsi irányelvnek (3–4. §), és

e) a menekültstátusz megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályairól szóló 2005. december 1-i 2005/85/EK tanácsi irányelv (12–13. §)

való megfelelést szolgálja.

1

A törvényt az Országgyűlés a 2012. április 2-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2012. április 6. A törvény a 22. § alapján hatályát vesztette 2012. május 21. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére