• Tartalom

154/2013. (V. 24.) Korm. rendelet

a kisajátítással összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról1

2013.07.01.

A Kormány

a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 41. § (3) bekezdés a) pontjában,

a 12. § tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés n) pontjában,

a 13. § tekintetében a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 30. pontjában,

a 14. § tekintetében a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73. § (1) bekezdés u) pontjában,

a 15. § tekintetében a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdés l) pontjában

kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva

a következőket rendeli el:

1. A kisajátítási terv elkészítéséről, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről szóló 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelet módosítása

1. § A kisajátítási terv elkészítéséről, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről szóló 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-át megelőző alcíme helyébe a következő alcím lép:

„Általános rendelkezések”

2. § Az R. a következő 1. §-sal egészül ki:

1. § E rendelet alkalmazásában kisajátítást kérő: a kisajátítási terv elkészültét követően a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 24. § (2) bekezdése alapján a kisajátítási eljárást kezdeményezni jogosult személy.”

3. § Az R. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

2. § (1) Kisajátítási terv készítésével kapcsolatos földmérési munka csak a kisajátítást kérő írásbeli megbízása alapján és a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló jogszabályok rendelkezése szerint földmérésre jogosult (a továbbiakban: földmérő) által végezhető.
(2) Az e rendeletben szabályozott egyéb eljárásokban a földmérő a kisajátítást kérő nevében a kisajátítást kérő megbízása alapján járhat el.”

4. § Az R. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

3. § (1) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmában változást eredményező kisajátítás esetén a kisajátítási terv elemei a következők:
a) kisajátítási változási vázrajz (a továbbiakban: kisajátítási vázrajz) és a hozzá tartozó területkimutatás,
b) – ha a kisajátítási cél megvalósítása több ingatlant érint – a kisajátítási átnézeti térkép, és
c) a kisajátítással érintett ingatlannal kapcsolatban az alábbi adatokat tartalmazó dokumentum (a továbbiakban: jogosultak listája):
ca) a tulajdonos neve, lakcíme (székhelye), tulajdoni hányada, a tulajdonszerzés jogcíme, valamint az ingatlanon fennálló egyéb jog jogosultjának neve, lakcíme (székhelye), a jog megszerzésének jogcíme – az ingatlan-nyilvántartásban széljegyzett jogosultak adatait is ideértve –,
cb) az ingatlan felett a kisajátítást követően tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet neve és címe (székhelye), ha az állam vagy az önkormányzat tulajdonszerzésének ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez – jogszabály alapján – a tulajdonosi joggyakorló egyidejű bejegyzése is szükséges.
(2) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmában változást nem eredményező, egész ingatlanra vonatkozó és építmény létesítésére irányuló kisajátítás esetén a kisajátítási terv elemei a következők:
a) az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból szolgáltatott, hiteles ingatlan-nyilvántartási térkép vagy – ha a kisajátítási cél megvalósítása több ingatlant érint – a kisajátítási átnézeti térkép, és
b) a jogosultak listája.
(3) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmában változást nem eredményező, egész ingatlanra vonatkozó és építmény létesítésére nem irányuló kisajátítás esetén a kisajátítási terv elemei a következők:
a) az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból szolgáltatott, hiteles ingatlan-nyilvántartási térkép és
b) a jogosultak listája.
(4) Ha a kisajátítási hatósághoz benyújtott kisajátítási terv nem tartalmazza a (3) bekezdés a) pontja szerinti térképet, azt a kisajátítási hatóság – a Kstv. 24. § (7) bekezdés alapján – hivatalból szerzi be.
(5) A kisajátítási eljárás megindítása tényének és az elidegenítési tilalomnak az ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzéséhez – a Kstv. szerinti esetben – csatolt kisajátítási terv az (1) bekezdés szerinti dokumentumok másolatát tartalmazza.
(6) A (2) és (3) bekezdés alkalmazásában egész ingatlan kisajátításának kell tekinteni az olyan egész ingatlan kisajátítását is, melynek a kisajátítást kérő is tulajdonosa.
(7) A kisajátítási tervet ingatlanonként kell elkészíteni.”

5. § Az R. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

4. § A fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatalának az ingatlan fekvése szerint illetékes járási földhivatala, a fővárosban a Budapesti 1. és 2. számú Földhivatal (a továbbiakban együtt: földhivatal) – a földmérő kérelmére – a kisajátítási terv elkészítéséhez szükséges adatokat az 1. számú melléklet II/1. pontja szerinti módon és adattartalommal szolgáltatja.”

6. §2

7. § Az R. 5–10. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek és az R. a 10. §-t követően a következő 10/A. §-sal egészül ki:

5. § (1) A kisajátítási vázrajz és a hozzá tartozó területkimutatás elkészítésére, valamint földhivatali vizsgálatára és záradékolására az e rendeletben foglalt eltérésekkel az ingatlan-nyilvántartási és földmérési jogszabályok az irányadók.
(2) A kisajátítási vázrajzot a 2. számú melléklet szerinti tartalommal, a Földmérési és Távérzékelési Intézet honlapján (a továbbiakban: honlap) közzétett formában kell elkészíteni. A kisajátítási vázrajzhoz tartozó területkimutatást a vázrajztól elkülönülten, a 3. számú melléklet szerint kell elkészíteni.
(3) Az ingatlan-nyilvántartási térképet úgy kell kinyomtatni, hogy annak tartalma áttekinthető és olvasható legyen.
(4) A kisajátítási átnézeti térkép a kisajátítási cél megvalósításával érintett ingatlanokat és azok közvetlen környezetét ábrázoló, az ingatlan-nyilvántartási térkép alapján készített rajzi munkarész, amely nyomvonalas építmény esetén annak nyomvonalát is tartalmazza. A kisajátítási átnézeti térképet az 1. számú melléklet szerinti tartalommal, a honlapon közzétett formában kell elkészíteni.
(5) A kisajátítási vázrajzot és a kisajátítási átnézeti térképet olyan méretarányban kell kinyomtatni, hogy annak tartalma áttekinthető és olvasható legyen. A méretarány-tényezőt a rajzokon fel kell tüntetni.
6. § (1) A kisajátítási tervet
a) a 3. § (1) bekezdése szerinti esetben földhivatali és építésügyi záradékkal kell ellátni (a továbbiakban: kettős záradékolás),
b) a 3. § (2) bekezdése szerinti esetben építésügyi záradékkal kell ellátni (a továbbiakban: egyszeri záradékolás), kivéve, ha az adott ingatlanra vonatkozóan a kisajátítást kérő rendelkezésére áll a kisajátítás céljára megadott jogerős építési engedély,
c) a 3. § (3) bekezdése szerinti esetben záradékkal nem kell ellátni.
(2) Az építésügyi záradékolás
a) a Kormány által rendeletben meghatározott nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokkal összefüggő kisajátítási tervek esetében a fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatalának építésfelügyeleti hatósági és örökségvédelemmel kapcsolatos hatósági feladatokat is ellátó önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége,
b) egyéb kisajátítási tervek esetében az első fokú építésügyi hatóságként – kormányrendeletben foglaltak szerint – eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal járási építésügyi hivatala vagy járási építésügyi és örökségvédelmi hivatala
(az a) és b) pont a továbbiakban együtt: építésügyi hatóság) hatáskörébe tartozik.
(3) Kettős záradékolást igénylő kisajátítási tervet négy példányban, egyszeri záradékolást igénylő kisajátítási tervet két példányban kell benyújtani záradékolásra. Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy a kérelmező ennél több példány záradékolását is kérje. A záradékolás iránti kérelemben meg kell jelölni a kisajátítás tervezett célját. A záradékolás során ugyanazon hiány vagy hiba esetében hiánypótlásnak legfeljebb kétszer van helye.
(4) Kettős záradékolás esetén a földhivatal az általa záradékolt kisajátítási tervet a záradékolási kérelemmel együtt – mely kérelem egyidejűleg az építésügyi hatóság számára címzett záradékolás iránti kérelemnek is minősül – a záradékolást követő két napon belül, a kérelmező egyidejű értesítése mellett, záradékolás céljából megküldi az építésügyi hatóságnak. Ebben az esetben az építésügyi záradékolás illetékét a földhivatalnál kell megfizetni. A földhivatal az általa történt záradékolást követően az illetéket a központi költségvetés részére két napon belül befizeti. Ha földhivatali záradékolásra nem kerül sor, az illetéket a földhivatal a kérelmező részére két napon belül visszatéríti.
(5) Ha ugyanazon kisajátítási cél érdekében készült kisajátítási tervek egy része kettős, más része egyszeri záradékolást igényel, a kérelmező kérelmére a földhivatal a kettős záradékolást igénylő kisajátítási tervvel együtt benyújtott egyszeri záradékolást igénylő tervet is megküldi az építésügyi hatóságnak. Ebben az esetben a (4) bekezdést megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a földhivatal az egyszeri záradékolást igénylő tervet akkor is megküldi az építésügyi hatóság részére, ha a földhivatali záradékolásra nem kerül sor.
(6) A (4) bekezdéstől eltérően kérelemre a földhivatal az általa záradékolt kisajátítási tervet – az építésügyi hatóságnak való megküldés helyett – a kérelmező részére kézbesíti. Ebben az esetben az építésügyi záradékolás illetékét a kérelmezőnek az építésügyi hatóságnál kell megfizetnie.
7. § (1) A földhivatalhoz benyújtott kisajátítási tervhez az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység szabályait tartalmazó miniszteri rendeletben (a továbbiakban: földmérési rendelet) meghatározott megosztási változási vázrajzra vonatkozó előírások szerinti munkarészeket kell becsatolni, a földmérési rendelet területkimutatásra vonatkozó előírásait ide nem értve.
(2) A záradékolás során a földhivatal az 1. számú melléklet II/7. pontja szerint jár el. Ha a kisajátítás a termőföldről szóló törvény szerint termőföldnek, valamint mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló földnek minősülő területet érint, akkor a kisajátítási vázrajzot mezőgazdászi szempontok szerint is vizsgálni és záradékolni kell. A záradék egy évig hatályos.
(3) A földhivatal a megfelelőnek talált kisajátítási vázrajzot és területkimutatást „A helyrajzi számozás és a területszámítás helyes. A záradék a keltezéstől számított egy évig hatályos, későbbi felhasználás előtt a vázrajzot újra záradékoltatni kell.” záradékkal látja el. A mezőgazdászi szempontoknak megfelelő kisajátítási vázrajzot a földhivatal az „A művelési ágak, minőségi osztályok és a földminősítési mintaterek feltüntetése, valamint a földminősítési adatok számítása és ábrázolása helyes.” záradékkal is ellátja. Ez a záradék a területszámításra és a helyrajzi számozásra vonatkozó záradékkal együtt hatályos.
8. § (1) A záradékolás során az építésügyi hatóság vizsgálja, hogy
a) a záradékolási kérelemben megjelölt kisajátítási cél összhangban van-e a területfelhasználásra vonatkozó építésjogi követelményekkel,
b) – olyan beruházás esetében, melynek helyét törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet egyértelműen beazonosítható módon megjelöli – a kisajátítandó ingatlan helye ennek megfelel-e,
c) részleges kisajátítás esetén a visszamaradó ingatlan nagysága megfelel-e a telekalakításra vonatkozó építésjogi követelményeknek.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti feltétel teljesülését az építésügyi hatóság nem vizsgálja, ha az ingatlan beépítésre nem szánt területen helyezkedik el, vagy beépítésre szánt területen az ingatlan nagysága már eredetileg sem éri el a megengedett legkisebb teleknagyságot. Az építésügyi hatóság e tényt az e rendelkezéssel érintett ingatlanok helyrajzi számának megjelölésével a záradék mellett külön feltünteti.
(3) Ha az építésügyi hatóság a kisajátítási tervet megfelelőnek találja, – a beérkezést követő naptól számított tíz napon belül –
a) a 3. § (1) bekezdése szerinti esetben a kisajátítási vázrajzot,
b) a 3. § (2) bekezdés szerinti esetben az ingatlan-nyilvántartási térképet vagy a kisajátítási átnézeti térképet
„A területfelhasználási követelményekkel nem ellentétes, az építésjogi követelményeknek megfelel, a záradék kisajátítási eljárás céljára lett kiadva” záradékkal látja el és megküldi a kérelmezőnek.
(4) Ha a 3. § (2) bekezdés alapján kisajátítási átnézeti térkép csatolása szükséges, az építésügyi hatóság a záradékolásról szóló döntést külön okiratban is megszövegezheti. Ebben az esetben az építésügyi hatóság a döntésben megjelöli, hogy mely kisajátítási átnézeti térkép alapján mely ingatlan vonatkozásában adta ki a záradékot.
(5) Ha a 3. § (2) bekezdés alapján kisajátítási átnézeti térkép csatolása szükséges, és ugyanazon kisajátítási cél kapcsán a záradékolási kérelem több – az építésügyi hatóság illetékességi területén fekvő – ingatlant is érint, az építésügyi hatóság kérelemre a záradékolásokat – a záradékkal érintett ingatlanok megjelölésével – ugyanazon kisajátítási átnézeti térképen végzi el. Ebben az esetben az összes érintett ingatlan vonatkozásában elegendő egy kisajátítási átnézeti térképet benyújtani záradékolásra, és az egyes ingatlanokra készült kisajátítási tervekbe elegendő ezen záradékolt kisajátítási átnézeti térkép építésügyi hatóság által hitelesített másolatát becsatolni. Ha az építésügyi hatóság a záradékolásról szóló döntést külön okiratban szövegezi meg, e bekezdés rendelkezései megfelelően alkalmazandóak azzal, hogy a kisajátítási tervekbe a záradékolásokról szóló döntés építésügyi hatóság által hitelesített másolatát, valamint a döntés alapjául szolgáló kisajátítási átnézeti térkép másolatát elegendő becsatolni.
(6) Az építésügyi hatóság a záradékolás lefolytatása mellett tájékoztatást ad a kisajátítást kérő részére továbbá arról, hogy a visszamaradó ingatlan a telekalakítás általános követelményeinek – a telekméretet ide nem értve – megfelel-e.
9. § (1) Abban az esetben, ha a kisajátítási tervet a Kstv. alapján a kisajátítási hatóság küldi meg újrazáradékolás érdekében, az eljárásra a továbbiakban az e rendeletben foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy
a) a földhivatal és az építésügyi hatóság az e rendelet szerinti eljárásában hozott döntéseiről a kisajátítási hatóságot is értesíti,
b) az eljárás végén a záradékkal ellátott kisajátítási tervet – a kisajátítást kérő értesítése mellett – a kisajátítási hatóság részére kell megküldeni.
(2) Ha az újrazáradékolás helyett új kisajátítási terv készítése válik szükségessé, annak elkészítése a kisajátítást kérő feladata.
10. § Ha a kisajátítási cél megvalósítása az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmában változást eredményez, a beruházás befejezését követően a kisajátítást kérő gondoskodni köteles a több ingatlanból álló kisajátított terület helyrajzi számainak ingatlan-nyilvántartásban történő összevonásáról.
10/A. § (1) A kisajátítási tervet a kisajátítási hatóság részére
a) kettős záradékolást igénylő esetben két eredeti és egy másolati példányban,
b) egyszeri záradékolást igénylő esetben egy eredeti példányban,
c) záradékolást nem igénylő esetben egy eredeti példányban
kell benyújtani.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában eredeti kisajátítási tervnek minősül a 8. § (5) bekezdés alapján összeállított kisajátítási terv is.
(3) A kisajátítás terv kisajátítási hatósághoz történő benyújtásának időpontjában a földhivatali záradék hatályossági idejéből nem lehet hátra két hónapnál rövidebb időtartam.”

8. §3

9. § Az R. a következő 17. §-sal egészül ki:

17. § (1) E rendeletnek a Módr.-rel megállapított rendelkezéseit – a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – a 2013. július 1-jén és azt követően a kisajátítási hatóság részére benyújtott kisajátítási kérelemhez csatolt kisajátítási tervre kell alkalmazni.
(2) A 2014. január 1-jéig benyújtott kisajátítási kérelemhez a 2013. június 30-án hatályos szabályok szerinti kisajátítási terv is csatolható. Ez esetben a 2013. június 30-án hatályos rendelkezések szerint elkészített kisajátítási terv záradékolására és kisajátítási hatósághoz történő benyújtására a 2013. június 30-án hatályos szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a kisajátítási tervet a kisajátítási hatóság részére öt példányban kell benyújtani.
(3) Ha 2013. július 1-jét követően indult kisajátítási eljárásban a kisajátítási hatóság 2013. július 1-jét megelőzően hatályos rendelkezések szerint készített kisajátítási tervet küld meg újrazáradékolás érdekében, az eljárásra – a 9. §-tól eltérően – a továbbiakban a 2013. június 30. napján hatályos szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy
a) a földhivatal és az építésügyi hatóság az e rendelet szerinti eljárásában hozott döntéseiről a kisajátítási hatóságot is értesíti,
b) az eljárás végén a záradékkal ellátott kisajátítási tervet – a kisajátítást kérő értesítése mellett – a kisajátítási hatóság részére kell megküldeni.”

10. § (1) Az R. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

(2) Az R. 2. számú melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

(3) Az R. 3. számú melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

11. § Hatályát veszti az R.

2. A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

12. § A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 23. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) A kisajátításról szóló törvény alapján kirendelt ügygondnok és eseti gondnok kirendelésére az ingatlan fekvése szerinti járási gyámhivatal illetékes.”

3. A villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló
382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

13. § A villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 23. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A termelői engedélyesnek vagy az építtetőnek az építési jogosultságát a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolnia kell. Az építési jogosultság – a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a következő okiratokkal igazolható:

b) idegen tulajdonban lévő ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetében az a) pontban meghatározottakon túlmenően]

bb) a kisajátítási eljárás útján megszerzett ingatlan birtokba adását vagy a kisajátítási határozat azonnali végrehajtását elrendelő határozattal vagy a kisajátításról szóló határozattal;”

4. A repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló 159/2010. (V. 6.) Korm. rendelet módosítása

14. § A repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló 159/2010. (V. 6.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kérelmező létesítési, megszüntetési jogosultsága a következő iratokkal igazolható:)

c) idegen tulajdonban álló ingatlanon történő létesítés esetében az ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel, vagy a kisajátítási eljárás útján megszerzett ingatlan birtokba adását vagy a kisajátítási határozat azonnali végrehajtását elrendelő határozattal vagy a kisajátításról szóló határozattal, továbbá”

5. A vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól szóló 289/2012. (X. 11.) Korm. rendelet eltérő szöveggel való hatályba léptetése

15. § A vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól szóló 289/2012. (X. 11.) Korm. rendelet 1. melléklet 1. pont f) alpontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Valamennyi építményre vonatkozóan:)

f) amennyiben a megvalósításhoz más tulajdonában álló ingatlant kell igénybe venni, az érintett ingatlanokról készült kisajátítási terv;”

6. Záró rendelkezések

16. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1–5. §, a 7. §, a 9–14. § és az 1–3. melléklet 2013. július 1-jén lép hatályba.

(3) E rendelet 2013. július 2-án hatályát veszti.

1. melléklet a 154/2013. (V. 24.) Korm. rendelethez

1. Az R. 1. számú melléklete I/2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. A földmérési munkarészeket a földmérési rendeletben meghatározott formában kell leadni a földhivatalnak.”
2. Az R. 1. számú melléklete II/1. pont 1.1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1.1. A földmérő megkeresésére a kisajátítással érintett ingatlanokról a földhivatal elektronikus formában, írásvédett (tovább nem írható) adathordozón
a) az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból kivágatot készít;
b) szerkeszthető formátumban, jogszabályban meghatározott földkönyvet szolgáltat.
A digitális térképi állománynak az előzetes változásokat is tartalmaznia kell.”
3. Az R. 1. számú melléklete II/1. pontja a következő 1.3. és 1.4. alpontokkal egészül ki:
„1.3. Az 1.1. szerinti adatok átadása kísérő bizonylattal történik, amely tartalmazza a kiadás helyét és időpontját (dátumát), az adathordozó azonosítóját, az 1.1 alpont a) pontja szerinti adatállomány byte-ban meghatározott méretét, az 1.4. alpont szerinti hitelesítési záradékot, továbbá a kiadmányozásra jogosult adatszolgáltató nevét (nyomtatott betűvel) és aláírását, valamint az adatszolgáltató szerv körbélyegzőjét. A kísérő bizonylat egy példányát a földhivatalnak 10 évig meg kell őriznie. Igény esetén – költségtérítés ellenében – az adathordozót a földhivatal biztosítja.
1.4. Az 1.1. alpont szerint átadott adatok tekintetében a földhivatal az 1.3. alpont szerinti kísérőbizonylaton a következő hitelesítési záradékkal tanúsítja az adatok megfelelőségét: „Az átadott adatok az ingatlan-nyilvántartás, illetve az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis adataival a kiadását megelőző napig megegyeznek.”
4. Az R. 1. számú melléklete II/2. pont 2.1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2.1. A záradékolt kisajátítási vázrajz kisajátítási határvonalát az érintett tulajdonos kérésére ki kell tűzni. A határvonal főbb töréspontjait véglegesen a beruházás megvalósulásakor kell megjelölni a 2.2. pont szerint.”
5. Az R. 1. számú melléklete II/3. és 4. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„3. Helyszínelés
A földmérő az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis állami alapadat-tartalmának a természetbeni állapottal történő egyezőségét köteles ellenőrizni. Ha a természetbeni állapot a földmérési rendeletben meghatározott hibahatáron belül nem egyezik, akkor a földmérési rendelet kitűzésre vonatkozó előírásait kell figyelembe venni.
4. Térképezés
4.1. A kitűzés eredményét mérési vázlaton kell ábrázolni.
4.2. Az ingatlan határvonalát a földmérési rendeletben meghatározottak szerint kell megállapítani.
4.3. Amennyiben az adatszolgáltatás az 1.2. pontban említett kétféle állapot szerint történt, úgy a kisajátítási terv földmérési munkarészeit mindkét állapot szerint el kell készíteni.
4.4. A kisajátítási határvonal megállapítása során – az építésügyi szempontokon túlmenően – a Kstv. 6. § (3) és (4) bekezdése szerinti szempontokra tekintettel kell eljárni.
4.5. A kisajátításra kerülő terület határvonalának töréspontjait (a határpontokat), valamint a határvonalat a kisajátítási terv földmérési munkarészein megkülönböztetett módon, jól azonosíthatóan kell ábrázolni, illetve megjeleníteni (pl. 0,5 mm-es fekete vonallal; külön objektumként stb.). A kisajátítási vázrajzon a kisajátítással érintett földrészletek helyrajzi számai mellett az átnézeti térképen szereplő sorszámot is fel kell tüntetni.
4.6. A kisajátítási átnézeti térképet településenként, azon belül fekvésenként kell elkészíteni. A kisajátítási átnézeti térkép legfeljebb A0-ás méretű részekre bontva nyomtatható ki.
4.7. A kisajátítási átnézeti térképen a kisajátítási cél megvalósítása érdekében kisajátítani tervezett összes ingatlant egytől kezdődő arab számmal meg kell jelölni (a továbbiakban: kisajátítási sorszám).
4.8. A kisajátítási átnézeti térképnek tartalmaznia kell:
a) a kisajátítási cél megvalósításával érintett összes ingatlant,
b) a kisajátítási cél megvalósítása érdekében kisajátítani tervezett összes ingatlan vonatkozásában a teljes ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmát,
c) a kisajátítási határvonalat,
d) a kisajátítási sorszámot,
e) a település és fekvés megnevezését és a méretarány tényezőt,
f) a készítő nevét és a készítés dátumát.”
6. Az R. 1. számú melléklete II/7. pont 7.1. alpont d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A vizsgálat során ellenőrizni kell, hogy)
d) az előírt mellékleteket csatolták-e;”
7. Az R. 1. számú melléklete II/7. pont 7.1. alpont g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A vizsgálat során ellenőrizni kell, hogy)
g) a kisajátítási vázrajz megfelel-e az előírt alaki és tartalmi követelményeknek;”
8. Az R. 1. számú melléklete II/7. pont 7.5. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„7.5. Ha a kisajátítási vázrajz mezőgazdászi szempontú záradékolást is igényel, azt a kisajátítási vázrajz záradékolásával egyidejűleg kell elvégezni.”
9. Az R. 1. számú melléklete II/2. pont 2.2. alpontjában az „A kisajátításra kerülő” szövegrész helyébe az „A beruházás megkezdésekor a kisajátításra kerülő” szöveg lép.
10. Hatályát veszti az R. 1. számú melléklete
a) II/2. pont 2.4. alpontja,
b) II/7. pont 7.6. alpontja.

2. melléklet a 154/2013. (V. 24.) Korm. rendelethez

A kisajátítás során készítendő változási vázrajz tartalma
1. A fejlécnek az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) a készítő földmérő, vagy földmérési vállalkozás megnevezése, székhelye és a munkaszáma;
b) a változással érintett település és annak fekvése,
c) a földmérési célú adatszolgáltatás iktatószáma,
d) a „KISAJÁTÍTÁSI VÁZRAJZ” felirat,
e) a kisajátítással érintett ingatlan helyrajzi száma,
f) a vázrajz méretaránya,
g) a kisajátítás sorszáma.
2. A változással érintett térkép kivágatnak az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) a változással érintett helyrajzi számok térképmásolata,
b) a megszűnő helyrajzi számok és alrészletek, művelési ágak áthúzással, az újonnan keletkező helyrajzi számok és alrészlet betűjelek és művelési ágak vastag kiemeléssel,
c) az újonnan keletkező fekvéshatár vastag vonallal, melyen szerepelnie kell az új határvonal jelkulcsi elemének,
d) a megszűnő földrészlet és alrészlet határvonalak dupla megszüntető vonallal.
3. A lábrésznek az alábbi adatokat kell tartalmaznia:
a) a 7. § (3) bekezdése szerinti záradékok;
b) szükség esetén a megelőző, vagy hatályon kívül helyezendő vázrajz iktató számára történő hivatkozás;
c) a záradékoló földhivatal székhelye és a záradékolás dátuma, valamint kékszínű körbélyegző lenyomata;
d) a záradékoló személyének aláírása és ingatlanrendező földmérői minősítésének száma;
e) a készítő olvasható aláírása és kék színű bélyegző lenyomata, földmérő igazolványának száma, vagy ha van, ingatlanrendező földmérői minősítésének száma;
f) ha a készítőnek nincs ingatlan rendező minősítése, akkor a minőségtanúsító aláírása, kékszínű bélyegző lenyomata és az ingatlanrendezői földmérői, valamint geodéziai tervezői minősítésének száma;
g) a készítés dátuma.”

3. melléklet a 154/2013. (V. 24.) Korm. rendelethez

A kisajátítási változás vázrajzhoz tartozó területkimutatás

Sorszám

Kisajátítás elötti állapot

Kisajátítás utáni állapot

Megjegyzés

Helyrajzi szám

Szolgalmi és egyéb használati jogok

Alrészlet

Terület

Kat. jöv.

Kisajátítás utáni

Kisajátított

Visszamaradt

Szolgalmi és egyéb használati jogok

Helyrajzi szám

alrészlet

terület

Kat. jöv.

terület

Kat. jöv.

betüjelzés

műv.ága

min. oszt.

ha.m2

AK.fillér

betüjelzés

műv.ága

min. oszt.

ha.m2

AK.fillér

ha.m2

AK.fillér

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

A rendelet a 16. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2013. július 2. napjával.

2

A 6. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

3

A 8. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére