• Tartalom

480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet

a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet, valamint a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosításáról1

2014.01.17.

A Kormány

a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 12. pontjában,

a 13–16. § tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 28. pontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosítása

1. § A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szempontjából:
a) új tevékenység: a 2. számú mellékletben szereplő, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet, valamint a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosításáról szóló 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mkr10.) hatályba lépése után megkezdett tevékenység;
b) meglévő tevékenység: a 2. számú mellékletben szereplő, az Mkr10. hatályba lépése előtt megkezdett tevékenység;
c) létesítmény: minden olyan helyhez kötött műszaki egység, ahol egy vagy több, a 2. számú mellékletben felsorolt tevékenység, és ugyanazon a telephelyen bármely más, azzal technológiailag összefüggő tevékenység folyik, amely műszakilag kapcsolódik a 2. számú mellékletben felsorolt tevékenységhez, és amely szennyezőanyag-kibocsátással jár vagy szennyező hatású;
d) jelentős változtatás: az üzemeltetésben, annak körülményeiben, funkciójában, a létesítmény kiterjedésében, termelési kapacitásában végrehajtandó olyan bővítés vagy változtatás, amely a tevékenység környezetre vagy az emberi egészségre gyakorolt hatását kedvezőtlenül befolyásolja;
e) jelentős változás: a tevékenységben az üzemeltető szándéka nélkül bekövetkezett olyan módosulás, amely a tevékenység környezetre vagy az emberi egészségre gyakorolt hatását kedvezőtlenül befolyásolja;
f) elérhető legjobb technika referenciadokumentum: meghatározott tevékenységekre vonatkozóan az Európai Unió tagállamai, az érintett iparágak, a környezetvédelemmel foglalkozó társadalmi szervezetek és az Európai Bizottság közötti információcsere alapján készített dokumentum, amely magában foglalja különösen az alkalmazott technikákat, az aktuális kibocsátási és fogyasztási szinteket, az elérhető legjobb technikák meghatározása tekintetében figyelembe vett technikákat, valamint az elérhető legjobb technika-következtéseket és az esetleges új keletű technikákat;
g) elérhető legjobb technika-következtetések: az elérhető legjobb technika referenciadokumentum azon részeit tartalmazó dokumentum, amely következtetéseket von le az elérhető legjobb technikákra vonatkozóan, tartalmazza azok leírását, az alkalmazhatóságuk értékelésével kapcsolatos információkat, az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket, monitoringot és fogyasztási szinteket, valamint tartalmazhatja a vonatkozó helyreállítási intézkedéseket;
h) elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintek: olyan kibocsátásiszint-tartomány, amelyet valamely elérhető legjobb technika vagy ilyen technikák együttesének normál üzemeltetési feltételek melletti, az elérhető legjobb technika-következtetésekben foglaltaknak megfelelő, a megadott referenciafeltételek között történő alkalmazása eredményez, és amelyet egy adott időszakra vonatkozó átlagértékként kell kifejezni;
i) új keletű technika: egy ipari tevékenység során alkalmazható újszerű technika, amely üzleti megvalósítása esetén a környezet magasabb szintű általános védelmét vagy legalább azonos szintű védelem mellett nagyobb költségmegtakarítást biztosít az aktuálisan elérhető legjobb technikáknál;
j) környezetvédelmi ellenőrzés: minden olyan tevékenység – ideértve a helyszíni ellenőrzéseket, valamint a kibocsátások, a belső jelentések és a monitoring dokumentumok ellenőrzését, az alkalmazott technikák és a létesítmény környezeti vezetése megfelelőségének ellenőrzését is –, amelyet a felügyelőség végez vagy végeztet annak érdekében, hogy ellenőrizzék és előmozdítsák a létesítmények engedélyeiben foglalt feltételek teljesítését, valamint – szükség esetén – nyomon kövessék e létesítmények környezeti hatásait.”

2. § A Khvr. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

17. § (1) A környezethasználónak a környezetszennyezés megelőzése, illetve a környezet terhelésének csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika alkalmazásával intézkednie kell:
a) a tevékenység folytatásához szükséges, környezetterhelést okozó anyag felhasználásának fajlagos csökkentéséről;
b) a tevékenységhez szükséges anyag és energia hatékony felhasználásáról;
c) a kibocsátás megelőzéséről, illetve az elérhető legkisebb mértékűre történő csökkentéséről;
d) a hulladékképződés megelőzéséről, illetve – a hulladékhierarchia elsőbbségi sorrendjének megfelelően – a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentéséről, a hulladék újrahasználatra való előkészítéséről, újrafeldolgozásáról, egyéb hasznosításáról, ártalmatlanításáról;
e) a környezeti hatással járó balesetek megelőzéséről, és ezek bekövetkezése esetén a környezeti következmények csökkentéséről;
f) a tevékenység felhagyása esetén a környezetszennyezés, illetve környezetkárosítás megakadályozásáról, valamint az esetlegesen károsodott környezet helyreállításáról.
(2) A felügyelőség a tevékenységre vonatkozó, az Európai Bizottság határozatában foglalt elérhető legjobb technika-következtetések alapján az egységes környezethasználati engedélyben rendelkezik a tevékenység végzésének feltételeiről.
(3) Ha a felügyelőség az engedélyben foglalt feltételeket olyan elérhető legjobb technika alapján határozza meg, amelyet a tevékenységre vonatkozó elérhető legjobb technika-következtetések nem tartalmaznak, a tevékenység végzésének feltételeit úgy határozza meg, hogy
a) az alkalmazandó technika megfeleljen a 9. számú mellékletben meghatározott kritériumoknak,
b) az előírt feltételek betartásával a tevékenységből származó kibocsátások ne haladják meg a vonatkozó elérhető legjobb technika-következtetésekben foglalt elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket, és
c) az alkalmazandó technika biztosítson a vonatkozó elérhető legjobb technika-következtetésekben leírt elérhető legjobb technikák által biztosított védelemmel legalább azonos szintű védelmet.
(4) Ha a tevékenység nem tartozik az elérhető legjobb technika-következtetések egyikének hatálya alá sem, a tevékenység végzése feltételeinek előírásához alapul szolgáló elérhető legjobb technika meghatározása érdekében a felügyelőség a környezethasználóval szakmai konzultációt folytat, szükség szerint szakértőt vesz igénybe, és a technika meghatározása során figyelembe veszi a 9. számú mellékletben foglalt kritériumokat.”

3. § A Khvr. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

20. § (1) Ha a kérelem minősített adatot vagy üzleti titoknak minősülő adatot tartalmaz, akkor azokat a kérelemhez külön iratban kell csatolni.
(2) A felügyelőség a szakhatóság megkeresése során a kérelmet és mellékleteit kizárólag elektronikus úton bocsátja a szakhatóság rendelkezésre, az elektronikus úton közzétett kérelem és mellékletei elérési helyének megadásával.
(3) A felügyelőség hatáskörébe tartozó engedélyeket az egységes környezethasználati engedélybe kell foglalni.
(4) A felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyre vonatkozó határozatában – a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével – a földtani közeg, a levegő és víz szennyezésének megelőzése, a zajkibocsátás mérséklése, a hulladékok környezetkímélő kezelése céljából intézkedéseket, környezetvédelmi követelményeket, valamint kibocsátási határértékeket és azok teljesítésére határidőt határoz meg, különös tekintettel a 10. számú mellékletben felsorolt szennyező anyagokra.
(5) A kibocsátási határérték megállapításánál a felügyelőség figyelembe veszi a szennyező anyagok azon természetét és azon képességét, hogy egyik környezeti elemből a másikba szennyezést közvetíthetnek.
(6) A kibocsátási határértékek, illetve indokolt esetben az azzal egyenértékű, a környezet azonos szintű védelmét biztosító környezetvédelmi és műszaki követelmények az elérhető legjobb technikákon alapulnak, figyelembe véve a létesítmény műszaki jellemzőit, annak földrajzi elhelyezkedését és a környezet jelenlegi és a vonatkozó jogszabályok szerinti célállapotát.
(7) A felügyelőség olyan kibocsátási határértékeket határoz meg, amelyek biztosítják, hogy normál üzemeltetési feltételek mellett a létesítményből származó kibocsátások nem haladják meg a vonatkozó elérhető legjobb technika-következtetésekben foglalt elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket a következő módon:
a) a kibocsátási határértékeket az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintekre vonatkozó referencia-időszakokkal azonos hosszúságú vagy rövidebb időszakokra és az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintekre vonatkozó referenciafeltételekkel azonos feltételek mellett állapítja meg; vagy
b) az a) pontban foglaltaktól az értékek, a referencia-időszakok és a referenciafeltételek tekintetében eltérő kibocsátási határértékeket határoz meg.
(8) A (7) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a külön jogszabályban meghatározott kibocsátási határértékeket figyelembe véve – a felügyelőség kevésbé szigorú kibocsátási határértékeket is meghatározhat abban az esetben, ha a környezethasználó igazolja, hogy a vonatkozó elérhető legjobb technika-következtetésekben ismertetett elérhető legjobb technikákkal megvalósítható kibocsátási szintek elérése aránytalanul magas költségekkel járna a környezeti előnyökhöz képest
a) az érintett létesítmény földrajzi helye és a helyi környezeti feltételek; vagy
b) az érintett létesítmény műszaki jellemzői
miatt.
(9) A felügyelőség a (8) bekezdésben foglaltak esetén – a miniszter útján – tájékoztatja az Európai Bizottságot.
(10) A felügyelőség az engedélyben nem állapít meg kibocsátási határértéket az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 2. mellékletében szereplő tevékenységek üvegházhatású gáz kibocsátásaira, ha az üvegházhatású gázok levegőterhelése nem okozza az egészségügyi határértékek túllépését a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.
(11) Az egységes környezethasználati engedély részletes tartalmi követelményeit a 11. számú melléklet tartalmazza.
(12) Az engedély kettő vagy több olyan létesítményre vagy létesítményrészre is kiterjedhet, amelyet ugyanazon környezethasználó az adott telephelyen üzemeltet.
(13) Ha az elérhető legjobb technika alkalmazásával a vonatkozó jogszabályok szerinti környezetvédelmi célállapot elérése, illetve a szennyezettségi határértékek betartása nem biztosítható, a felügyelőség további feltételeket ír elő.
(14) Olyan tevékenységek esetében, amelyekre vonatkozóan törvény biztonsági elemzés, illetve jelentés elkészítését írja elő, a biztonsági elemzést, illetve a jelentést az engedélyezés során a felügyelőség figyelembe veszi.
(15) Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatásának határideje három hónap.”

4. § A Khvr. Engedélyezési eljárás alcíme a következő 20/A. §-sal egészül ki:

20/A. § (1) Az egységes környezethasználati engedély meghatározott időre, de legalább tíz évre adható meg a (2) bekezdésben foglalt kivétellel.
(2) A felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyt 5 évre adja ki,
a) ha az engedély kiadását megelőző 3 évben a létesítmény nem megfelelő működése következtében a környezetre káros hatású esemény, környezetveszélyeztetés- vagy szennyezés történt;
b) ha a tevékenységet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet szerinti, felszín alatti vízbázis hidrogeológiai védőövezete „B” védőzónájában vagy azon belül kívánják folytatni;
c) ha a környezethasználó ezt kérelmezi;
d) ha a tevékenység olyan technológiát alkalmaz, amelynek környezetre gyakorolt hatása a megkezdés előtt csak számításokkal becsülhető; vagy
e) új tevékenység első alkalommal történő engedélyezése esetén.
(3) Az egységes környezethasználati engedélyben foglalt engedélyek időbeli hatályát az azokra vonatkozó külön jogszabályi előírások szerint kell megállapítani.
(4) Az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat az Európai Bizottság adott tevékenységre vonatkozó elérhető legjobb technika-következtetésekről szóló határozatának kihirdetésétől számított négy éven belül, de legalább ötévente a Kvt.-nek a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályai szerint – az e rendeletben foglaltakra is figyelemmel – felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat során a felügyelőség minden, monitoringból vagy ellenőrzésből származó információt, továbbá az engedély kiadása vagy legutolsó felülvizsgálata óta kihirdetett vonatkozó elérhető legjobb technika-következtetést felhasznál. A felülvizsgálat ügyintézési határideje két hónap.
(5) A felügyelőség hat hónappal az egységes környezethasználati engedély időbeli hatályának lejártát megelőzően értesíti a környezethasználót a lejárat időpontjáról és a tevékenység továbbfolytatásának feltételeiről. Az értesítés elmaradása miatt a felügyelőséggel szemben kárigény nem érvényesíthető, továbbá az nem mentesíti a környezethasználót a tevékenység folytatásához szükséges eljárás kellő időben történő kezdeményezése, valamint a tevékenység jogellenes folytatása miatti felelősség alól.
(6) Az engedély időbeli hatályának lejártakor, ha a környezethasználó a tevékenységet továbbra is folytatni kívánja, a Kvt.-nek a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni az e rendeletben foglaltakra is figyelemmel.
(7) A felülvizsgálathoz kapcsolódó adatokat, információkat olyan formában és tartalommal kell benyújtani, amely lehetővé teszi a felügyelőség számára – különösen a kibocsátások vonatkozásában – a létesítmény működésének a vonatkozó elérhető legjobb technika-következtetésekben ismertetett elérhető legjobb technikákkal és az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintekkel való összehasonlítását.
(8) Ha a felügyelőség megállapítja, hogy
a) a kibocsátások mennyiségi vagy minőségi változása miatt új kibocsátási határértékek megállapítása szükséges, vagy az egységes környezethasználati engedélyhez képest jelentős változás történt, vagy a környezethasználó jelentős változtatást kíván végrehajtani,
b) a környezetvédelmi szempontból biztonságos működés új technika alkalmazását igényli,
c) a létesítmény olyan jelentős környezetterhelést okoz, hogy az a korábbi engedélyben rögzített határértékek felülvizsgálatát indokolja,
d) az elérhető legjobb technika használata nem biztosítja tovább a környezet célállapota által megkövetelt valamely igénybevételi vagy szennyezettségi határérték betartását,
a környezethasználót – a 19. § (2) bekezdésének figyelembevételével – környezetvédelmi felülvizsgálat végzésére kötelezi, valamint alkalmazhatja a 26. §-ban foglalt jogkövetkezményeket.
(9) Ha a felügyelőség megállapítja, hogy az egységes környezethasználati engedélyhez képest olyan változás történt, amely nem jelentős, és a környezethasználó részéről újabb adatok benyújtását nem igényli, a (10) bekezdésben foglaltak szerint járhat el.
(10) A felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyt – hivatalból vagy kérelemre – módosíthatja, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása a korábban kiadott engedély visszavonását nem teszi szükségessé.
(11) A felügyelőség az egységes környezethasználati engedély módosítására irányuló eljárása során a kormányrendeletben kijelölt szakhatóságok közül azokat keresi meg, amelyek hatáskörét a módosítás érinti.
(12) A felügyelőség a felülvizsgálat eredményeképpen a következő döntéseket hozhatja:
a) kiadja vagy módosítja a tevékenység további gyakorlásához szükséges egységes környezethasználati engedélyt, vagy
b) az engedélyt visszavonja vagy a kérelmet elutasítja, és szükség esetén meghatározza a tevékenység felhagyására vonatkozó kötelezettségeket.
(13) Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban, ha országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás feltételezhető, a 12. § (4) bekezdése, valamint a 13–15. § szerinti eljárást kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés ettől eltérően nem rendelkezik.”

5. § A Khvr. a 20/A. §-t követően a következő alcímmel, valamint 20/B. és 20/C. §-sal egészül ki:

„Az alapállapot-jelentésre vonatkozó előírások
20/B. § (1) Az egységes környezethasználati engedély iránti kérelemhez, valamint a 19. § (1) bekezdése, a 20/A. § (4) bekezdése, a 20/A. § (6) bekezdése és a 20/A. § (8) bekezdése szerinti felülvizsgálathoz benyújtott adatokat a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Favir.) 15. § (8) bekezdésében és 13. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően elkészített alapállapot-jelentéssel (a továbbiakban: alapállapot-jelentés) kell kiegészíteni, ha a telephelyre vonatkozó alapállapot-jelentés, illetve a Favir. szerinti részletes tényfeltárási záródokumentáció nincs a felügyelőség birtokában.
(2) Ha a terület korábbi és további használatának bemutatása (alapállapot-jelentés 1. pont) alapján a földtani közegben vagy a felszín alatti vizekben az alapállapot-jelentés készítését megelőzően végzett tevékenységből származó szennyeződés nem feltételezhető, és az elkezdeni vagy folytatni kívánt tevékenység nem veszélyezteti a felszín alatti vizeket és a földtani közeget, akkor ezek állapotának bemutatása (alapállapot-jelentés 2. pont) indokolással mellőzhető. Ha a felügyelőség az indokolást nem fogadja el, az alapállapot-jelentés 2. pontjának elkészítését kéri a környezethasználótól.
20/C. § (1) A tevékenység felhagyása esetén, ha a tevékenységből az alapállapot-jelentésben rögzített állapothoz viszonyítva a földtani közegben vagy a felszín alatti vizekben környezeti kár következett be, a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet szerinti kárelhárítási vagy a Favir. szerinti kármentesítési eljárást kell lefolytatni.
(2) Ha a telephelyen a földtani közegben vagy a felszín alatti vizekben az alapállapot-jelentés elkészítése előtt végzett, engedélyezett tevékenységből eredően felhalmozott szennyeződés jelentős kockázatot jelent az emberi egészségre vagy a környezetre, akkor a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet szerinti kárelhárítási, vagy a Favir. szerinti kármentesítési eljárást kell lefolytatni.”

6. § (1) A Khvr. 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nyilvánosság bevonásának szabályait
a) az új létesítmények engedélyezésénél,
b) a 20/A. § (8) bekezdése szerinti felülvizsgálat esetén, valamint
c) a 20. § (8) bekezdésében foglalt eltérés alkalmazásakor a 20/A. § (4), (6) vagy (8) bekezdése szerinti felülvizsgálat esetén
kell alkalmazni.”

(2) A Khvr. 21. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A környezethasználónak az (1) bekezdés szerinti esetekben az engedély iránti kérelemhez, illetve a felülvizsgálati dokumentációhoz csatolnia kell az abban foglaltak nyilvánosságra hozatalára alkalmas közérthető összefoglalót. A közérthető összefoglaló tartalmazza:
a) a tevékenység ismertetését, különös tekintettel az elérhető legjobb technika alkalmazására;
b) a hatásterület bemutatását;
c) a tevékenység várható kibocsátásait és ezek környezetre, emberi egészségre gyakorolt hatásait;
d) a szennyezés megelőzésére, illetve a terhelés csökkentésére alkalmas tervezett vagy megtett intézkedéseket;
e) a kibocsátások ellenőrzésének módszereit;
f) a környezeti hatással járó balesetek megelőzésére, ezek bekövetkezése esetén a környezeti következményeinek csökkentésére irányuló intézkedéseket; valamint
g) a lakosság tájékoztatása érdekében megtett, illetve tervezett intézkedéseket.”

(3) A Khvr. 21. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A felügyelőség a határozat meghozatalát követő öt napon belül a hivatalos honlapján is nyilvánosságra hozza az egységes környezethasználati engedély köteles tevékenyég megkezdéséről, módosításáról vagy felülvizsgálatáról szóló határozatát.”

7. § A Khvr. 22. §-a és az azt megelőző alcím-megjelölés helyébe a következő rendelkezés lép:

„A próbaüzemre, az ellenőrzésre és a monitoringra vonatkozó előírások
22. § (1) A felügyelőség új létesítményekre, valamint jelentős változtatás, illetve új keletű technikák alkalmazása esetén, ha az egységes környezethasználati engedélyben rögzített követelmények betartása az (5) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzéssel a technológia jellegéből adódóan nem állapítható meg, próbaüzemet ír elő. A próbaüzem ideje alatt a normál üzemmódnak megfelelő előírásoktól való eltérést a felügyelőség engedélyezhet. A tevékenység a próbaüzem után csak az egységes környezethasználati engedélyben rögzített feltételek teljesítésével folytatható.
(2) A felügyelőség által előírt próbaüzem lejárta, de legkésőbb a próbaüzem kezdetétől számított hat hónap – új keletű technikák alkalmazása esetén legkésőbb a próbaüzem kezdetétől számított kilenc hónap – után a környezethasználó köteles bizonyítani, és a felügyelőség köteles ellenőrizni, hogy a létesítmény működtetése során teljesülnek-e az egységes környezethasználati engedélyben foglaltak. A környezethasználónak a bizonyításhoz megvalósulási dokumentációt kell benyújtania, amely tartalmazza, hogy a létesítmény milyen berendezésekkel valósult meg, valamint annak bizonyítását, hogy a megvalósult létesítmény megfelel az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak.
(3) A felügyelőség az illetékességi területén működő egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó létesítmények tekintetében környezetvédelmi ellenőrzési kerettervet készít, amelyet legalább évente frissít, és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben a hatósági ellenőrzési tervre meghatározott tartalmi elemeken kívül tartalmazza:
a) az ellenőrzési kerettervvel érintett földrajzi terület és létesítmények vonatkozásában jelentős környezeti problémák általános értékelését,
b) az ellenőrzési keretterv hatálya alá tartozó földrajzi terület lehatárolását,
c) a keretterv hatálya alá tartozó létesítmények azonosító listáját,
d) a rendszeres, valamint a rendkívüli ellenőrzések végrehajtására vonatkozó szempontokat,
e) az egyes létesítményekre vonatkozóan a 15. számú mellékletben meghatározott környezeti kockázatértékelési szempontok alapján meghatározott helyszíni ellenőrzések gyakoriságát – amely a legmagasabb kockázatú létesítmények esetében nem haladhatja meg az egy évet, a legalacsonyabb kockázatú létesítmények esetében a három évet –,
f) a környezetvédelmi ellenőrzésben esetlegesen érintett más hatóságokkal való együttműködésre vonatkozó rendelkezéseket.
(4) Az ellenőrzési keretterv alapján a felügyelőség éves ellenőrzési tervet készít.
(5) A felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó létesítményekben a tevékenység megkezdését követő évben, azt követően az ellenőrzési kerettervben meghatározott gyakorisággal helyszíni ellenőrzést tart.
(6) A felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó létesítményekben haladéktalanul rendkívüli ellenőrzést végez, ha a tevékenység végzésével kapcsolatban jelentős környezeti hatásra vonatkozó panasz érkezik vagy olyan váratlan esemény következik be, amelynek jelentős környezeti hatása azt indokolttá teszi.
(7) Az ellenőrzés tapasztalatai alapján a felügyelőség megteszi a szükséges, a 20/A. § (8) és (9) bekezdése, valamint a 26. § szerinti intézkedéseket.
(8) Ha a helyszíni ellenőrzés során a felügyelőség környezetveszélyeztetést, környezetszennyezést állapít meg, az ellenőrzéstől számított hat hónapon belül a helyszíni ellenőrzést megismétli.
(9) A 20. § (7) bekezdés b) pontjának alkalmazása esetén a felügyelőség – az üzemeltető által benyújtott adatok alapján – legalább évente értékeli a kibocsátások ellenőrzésének eredményeit annak biztosítása érdekében, hogy a normál üzemeltetési feltételek melletti kibocsátások ne haladják meg az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket.
(10) A környezethasználónak a felszín alatti víz és a földtani közeg vonatkozásában monitoringot kell végeznie az egységes környezethasználati engedélyben előírt gyakorisággal, a felszín alatti víz tekintetében legalább öt-, a földtani közeg tekintetében legalább tízévente.”

8. § (1) A Khvr. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adatszolgáltatást a környezethasználónak az egységes környezethasználati engedélyben foglaltak szerint, évente legalább egyszer kell teljesíteni.”

(2) A Khvr. 23. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) című, 2010. november 24-i 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti, valamint a Szennyezőanyag Kibocsátási és Szállítási Nyilvántartással kapcsolatos adatszolgáltatási és jelentésadási kötelezettség teljesítése a miniszter feladata.”

9. § A Khvr. a következő 29/H. §-sal egészül ki:

29/H. § (1) E rendeletnek az Mkr10.-zel megállapított rendelkezéseit az Mkr10. hatálybalépését követően indult ügyekben, továbbá a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
(2) E rendeletnek az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezéseit 2015. július 6-áig nem kell alkalmazni azon létesítményekre, amelyeket legkésőbb Mkr10. hatályba lépése napjáig üzembe helyeztek, és a 2. számú melléklet
a) 1.4. pont b) alpontja, 6. pont c) alpontja, 14.3. és 14.4. pontja szerinti,
b) 4. pontja szerinti, biológiai eljárással történő előállításra irányuló, vagy
c) 1.1. pontja, 5.3. pont a) alpont ac)–ae) alpontja, 5.3. pont b) és c) alpontja, 5.5., 5.6. és 9.2. pontja szerinti, az Mkr10. hatálybalépését megelőzően e rendelet hatálya alá nem tartozó
tevékenységet végeznek.
(3) A vonatkozó elérhető legjobb technika-következtetések Európai Bizottság által történő elfogadásáig a 2011. január 6. előtt elfogadott elérhető legjobb technika referenciadokumentumokban foglalt, az elérhető legjobb technikákra vonatkoztató következtetéseket kell – a 20. § (7) bekezdése szerinti határérték megállapítás kivételével – elérhető legjobb technika-következtetésekként alkalmazni.”

10. § A Khvr. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

30. § Ez a rendelet a Kvt.-vel együtt
b) az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) című, 2010. november 24-i 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
c) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2011. december 13-i 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.”

11. § (1) A Khvr. 2. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) A Khvr. 8. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

(3) A Khvr. 9. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

12. § A Khvr.

a) 12. § (4) bekezdésében a „környezetvédelemért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „környezetvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)”,

b) 21. §-át megelőző alcím-megjelölésben az „A nyilvánosság bevonása” szövegrész helyébe az „A nyilvánosság informálása és bevonása”,

d) 24. § (12) bekezdésében a „20. § (9) és (10), (12) valamint (12a) bekezdésekben” szövegrész helyébe a „20/A. § (8)–(11) bekezdésében”,

e) 24. § (14) bekezdésében a „20. § (8a) bekezdésében foglaltak” szövegrész helyébe a „20/A. § (5) bekezdésében foglaltak”,

g) a 8. számú melléklet A) pont c) alpontjában a „szennyező források” szövegrész helyébe a „kibocsátó források”,

h) a 8. számú melléklet A) pont g) alpontjában a „szennyező forrásai” szövegrész helyébe a „kibocsátásainak forrásai”

szöveg lép.

2. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosítása

13. § A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Favir.) 3. §-a a következő 53. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában:)

„53. alapállapot-jelentés: a földtani közeg és a felszín alatti vizek veszélyes anyagok általi szennyeződésének mértékére vonatkozó információ.”

14. § A Favir. 15. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerint egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek esetén a környezethasználó egy alkalommal alapállapot-jelentést köteles készíteni és benyújtani a felügyelőség részére a 13. számú mellékletben meghatározott tartalommal, az Európai Bizottság által kidolgozott útmutató figyelembevételével.”

15. § A Favir. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

48. § (1) Ez a rendelet
a) a környezetre vonatkozó egyes irányelvek végrehajtásáról szóló jelentések egységesítéséről és ésszerűsítéséről szóló, 1991. december 23-i 91/692/EGK tanácsi irányelv 2. cikk (1) bekezdésének, valamint I. melléklet f) pontjának;
b) a vízvédelmi politika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének, 4. cikk (1) bekezdésének, 11. cikk (3) és (5) bekezdésének, 23. cikkének, valamint V. mellékletének;
c) a környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről szóló, 2004. április 21-i 2004/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 1. pont c) alpontjának, 2. cikk 8. és 15. pontjának, 7. cikk (1) és (2) bekezdésének, 11. cikk (1) és (2) bekezdésének, 17. cikk 1. és 2. franciabekezdésének, 19. cikk (1) bekezdésének, valamint II. mellékletének;
f) az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) című, 2010. november 24-i 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
(2) Ez a rendelet
a) a vízügyi ágazatra vonatkozó irányelvekkel kapcsolatos kérdőívekről szóló, 1992. július 27-i 92/446/EGK határozat módosításáról szóló, 1995. július 25-i 95/337/EK bizottsági határozat melléklete V. pontjának;
b) az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2006. január 18-i 166/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikk (3) és (5) bekezdésének, valamint 20. cikkének
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

3. Záró rendelkezések

17. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

18. § Ez a rendelet az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) című, 2010. november 24-i 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelethez

Az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységek
A megadott küszöbértékek a termelési kapacitásokra, a kibocsátási kapacitásokra vagy a teljesítményre vonatkoznak. Amennyiben ugyanazon létesítményben több, azonos jellegű és küszöbértékkel rendelkező tevékenységet végeznek, akkor ezen tevékenységek kapacitásának összegét kell figyelembe venni a küszöbértékkel történő összehasonlításnál. A hulladékkezelési tevékenységek esetében ezt a számítás kell alkalmazni az 5.1. és az 5.3. pontban említett tevékenységeknél.
Iparágak, tevékenységek
    1.    Energiaipar
1.1.    Tüzelőanyagok égetése legalább 50 MWth teljes névleges bemenő hőteljesítménnyel rendelkező létesítményekben.
1.2.    Ásványolaj- és gáz feldolgozása (gáztisztítók).
1.3.    Koksz előállítása.
1.4.    A következő anyagok gázosítása vagy cseppfolyósítása:
a)    szén,
b)    egyéb tüzelőanyag legalább 20 MWth teljes névleges bemenő hőteljesítménnyel rendelkező létesítményekben.
    2.    Fémek termelése és feldolgozása
2.1.    Fémérc (beleértve a szulfid ércet) pörkölése vagy szinterelése.
2.2.    Vas vagy acél termelése (elsődleges vagy másodlagos olvasztás), beleértve a folyamatos öntést is,
2,5 tonna/óra kapacitás felett.
2.3.    Vasfémek feldolgozása:
a)    meleghengersorok 20 tonna nyersacél/óra kapacitáson felül,
b)    kalapácsos kovácsműhelyek 50 kJ/kalapács feletti energiafogyasztással, ahol a felhasznált hőenergia meghaladja a 20 MW-ot,
c)    védő olvadékfém-bevonatok felvitele 2 tonna nyersacél/óra kapacitás felett.
2.4.    Vasöntödék 20 tonna/nap feletti termelési kapacitással.
2.5.    Nemvasfémek feldolgozása:
a)    nemvas fémeknek ércekből, koncentrátumokból vagy másodlagos nyersanyagokból való gyártása kohászati, kémiai vagy elektrolitikus eljárással,
b)    nemvas fémek, ezen belül visszanyert (reciklált) termékek olvasztása (beleértve az ötvözést), valamint nemvasfémöntödék tevékenysége ólom és kadmium esetében 4 tonna/nap, egyéb nemvas fémek esetében 20 tonna/nap olvasztási kapacitás felett.
2.6.    Fémek és műanyagok felületi kezelése elektrolitikus vagy kémiai folyamatokkal, ahol az összes kezelőkád térfogata meghaladja a 30 m3-t.
    3.    Építőanyag-ipar
3.1.    Cement, mész és magnézium-oxid előállítása:
a)    cement-klinker forgókemencében történő előállítása 500 tonna/nap termelési kapacitáson felül vagy egyéb égetőkemencében 50 tonna/nap kapacitáson felül,
b)    mész kemencében történő előállítása 50 tonna/nap kapacitáson felül,
c)    magnézium-oxid előállítása kemencében 50 tonna/nap kapacitáson felül.
3.2.    Azbeszt vagy azbeszt tartalmú termékek gyártása.
3.3.    Üveg gyártása, beleértve az üvegszálat is, 20 tonna/nap olvasztókapacitáson felül.
3.4.    Ásványi anyagok olvasztása, beleértve az ásványi szálak gyártását is, 20 tonna/nap olvasztókapacitáson felül.
3.5.    Kerámia termékek égetéssel történő gyártása, különösen csempék, téglák, tűzálló téglák, kőáruk vagy porcelánok gyártása 75 tonna/nap termelési kapacitáson felül, vagy ahol a kemence térfogata legalább
4 m3 és abban az árusűrűség a 300 kg/m3-t meghaladja.
    4.    Vegyipar
Csak az ipari méretű*, vegyi vagy biológiai eljárással történő előállításra vonatkozóan:
4.1.    Szerves anyagok előállítása:
a)    szénhidrogének (lineáris vagy ciklikus, telített vagy telítetlen, alifás vagy aromás),
b)    oxigéntartalmú szénhidrogének (alkoholok, aldehidek, ketonok, szervessavak, észterek, acetátok, éterek, peroxidok, epoxi-vegyületek),
c)    kéntartalmú szénhidrogének,
d)    nitrogéntartalmú szénhidrogének (aminok, amidok, nitrovegyületek vagy nitrátvegyületek, nitrilek, cianátok, izocianátok),
e)    foszfortartalmú szénhidrogének,
f)    halogénezett szénhidrogének,
g)    szerves fémvegyületek,
h)    műanyagok (polimerek, szintetikus szálak és cellulóz alapú szálak),
i)    szintetikus gumik,
j)    színezékek és pigmentek,
k)    aktív felületű anyagok és felületaktív anyagok,
l)    egyéb szerves anyagok gyártása.
4.2.    Szervetlen anyagok előállítása:
a)    gázok [ammónia, klór, hidrogén-klorid, fluor vagy hidrogén-fluorid, szén-oxidok, kénvegyületek, nitrogén-oxidok, hidrogén, kén-dioxid, karbonil-klorid (foszgén)],
b)    savak (krómsav, fluorsav, foszforsav, salétromsav, sósav, kénsav, óleum, kénessav),
c)    lúgok (ammónium-hidroxid, káliumhidroxid, nátrium-hidroxid),
d)    sók (ammónium-klorid, kálium-klorát, kálium-karbonát, nátrium-karbonát, perborát, ezüstnitrát),
e)    nemfémek, fémoxidok vagy egyéb szervetlen vegyületek (kalcium-karbid, szilícium, szilíciumkarbid),
f)    egyéb szervetlen anyagok gyártása.
4.3.    Foszfor, nitrogén vagy kálium alapú műtrágyák (egyszerű vagy összetett műtrágyák) gyártása.
4.4.    Növényvédő szer hatóanyagok és biocidek gyártása.
4.5.    Gyógyszeralapanyagok gyártása, beleértve az intermedierek előállítását is.
4.6.    Robbanóanyagok gyártása.
* Ipari méretű a termelés, ha a tevékenységet kereskedelmi célból folytatják, akkor is, ha az előállított anyag csak köztes termék, és önmagában nem kerül kereskedelmi forgalomba. Azon tevékenységek, amelyek kizárólag saját felhasználásra gyártanak vegyi anyagokat – például házi, tudományos vagy laboratóriumi tevékenységek – nem tartoznak ide.
    5.    Hulladékkezelés
5.1.    Veszélyes hulladékok ártalmatlanítása vagy hasznosítása 10 tonna/nap kapacitáson felül, az alábbiak közül egy vagy több tevékenység szerint:
a)    biológiai kezelés (D8),
b)    fizikai-kémiai kezelés (D9),
c)    elegyítés vagy keverés az a)–b), valamint d)–k) alpontban és az 5.2. pontban felsorolt tevékenységek valamelyike elvégzésének előkészítése érdekében (D13),
d)    újracsomagolás az a)–c), valamint e)–k) alpontban és a 5.2. pontban felsorolt tevékenységek valamelyike elvégzésének előkészítése érdekében (D14),
e)    oldószerek visszanyerése, regenerálása (R2),
f)    szervetlen anyagok újrafeldolgozása, visszanyerése a fémek vagy fémvegyületek kivételével (R5),
g)    savak vagy lúgok regenerálása (R6),
h)    szennyezéscsökkentésre használt anyagok összetevőinek visszanyerése (R7),
i)    katalizátorok összetevőinek visszanyerése (R8),
j)    olaj újrafinomítása vagy más célra történő újrahasználata (R9),
k)    felszíni feltöltés (D4).
5.2.    Hulladékok ártalmatlanítása vagy hasznosítása
a)    hulladékégető művekben vagy hulladék-együttégető művekben nem veszélyes hulladékok esetében 3 tonna/óra kapacitáson felül,
b)    hulladékégető művekben veszélyes hulladékok esetében 10 tonna/nap kapacitáson felül.
5.3.    Nem veszélyes hulladékok
a)    ártalmatlanítása 50 tonna/nap kapacitáson felül, az alábbiak közül egy vagy több tevékenység szerint, és a települési szennyvíz kezeléséről szóló, 1991. május 21-i 91/271/EGK tanácsi irányelv hatálya alá tartozó tevékenységek kivételével:
aa)    biológiai kezelés,
ab)    fizikai-kémiai kezelés,
ac)    hulladék előkezelése égetés vagy együttégetés céljából,
ad)    salak és hamu kezelése,
ae)    fémhulladék aprítóberendezésekkel történő kezelése, ideértve a hulladék elektromos és elektronikus berendezéseket, valamint az elhasználódott járműveket és azok alkatrészeit,
b)    hasznosítása, vagy ezekre irányuló hasznosítási és ártalmatlanítási tevékenységek összessége 75 tonna/nap kapacitáson felül, az alábbiak közül egy vagy több tevékenység szerint, és a települési szennyvíz kezeléséről szóló, 1991. május 21-i 91/271/EGK tanácsi irányelv hatálya alá tartozó tevékenységek kivételével:
ba)    biológiai kezelés,
bb)    hulladék előkezelése égetés vagy együttégetés céljából,
bc)    salak és hamu kezelése,
bd)    fémhulladék aprítóberendezésekkel történő kezelése, ideértve a hulladék elektromos és elektronikus berendezéseket, valamint az elhasználódott járműveket és azok alkatrészeit,
c)    kizárólag anaerob lebontással történő kezelése 100 tonna/nap kapacitáson felül.
5.4.    A hulladéklerakókról szóló, 1999. április 26-i 1999/31/EK tanácsi irányelv 2. cikk g) pontjában meghatározott hulladéklerakók 10 tonna/nap feltöltési kapacitáson felül vagy 25 000 tonna teljes befogadókapacitáson felül, az inert hulladékok lerakóinak kivételével.
5.5.    Az 5.4. pont hatálya alá nem tartozó veszélyes hulladék tárolása az 5.1., 5.2., 5.4. és 5.6. pontban felsorolt tevékenységek valamelyikének elvégzéséig, 50 tonna összkapacitáson felül, a keletkezés helyén a gyűjtésig történő előzetes tárolás kivételével (D15, R13).
5.6.    Veszélyes hulladék föld alatti tárolása 50 tonna összkapacitáson felül.
    6.    Papíripar, faanyag-feldolgozás
Ipari üzemekben a következő termékek gyártása:
a)    faanyagból származó pép (cellulóz) vagy egyéb szálas anyagok,
b)    papír vagy karton 20 tonna/nap termelési kapacitáson felül,
c)    irányított szálforgács lemez (OSB), forgácslemez vagy rostlemez 600 m3/nap gyártási kapacitáson felül.
    7.    Textilipar
Textilanyagok előkészítése (olyan műveletek, mint mosás, fehérítés, mercerezés) vagy szálas anyagok, fonalak és kelmék színezése, nyomása, kikészítése, ha a kezelés kapacitása meghaladja a 10 tonna/nap értéket.
    8.    Bőripar
Állati bőrök és nyersbőrök kikészítése, ha a kezelési kapacitás meghaladja a 12 tonna kikészített termék/nap értéket.
    9.    Élelmiszeripar
9.1.    Vágóhidak 50 tonna vágott súly/napnál nagyobb termelési kapacitással.
9.2.    Élelmiszer vagy takarmány előállítását szolgáló kezelés és feldolgozás, amely nem kizárólag a csomagolásra terjed ki, a következő feldolgozott vagy feldolgozatlan alapanyagokból (a csomagolás nem képezi részét a késztermék össztömegének):
a)    kizárólag állati nyersanyagokból kiindulva (kivéve, ha kizárólag tejet tartalmaznak) 75 tonna/napnál nagyobb késztermék termelő kapacitással,
b)    kizárólag növényi nyersanyagokból kiindulva 300 tonna/napnál nagyobb késztermék termelő kapacitással vagy 600 tonna/napnál nagyobb késztermék termelő kapacitással, ha a létesítmény egy évben legfeljebb 90 egymást követő naptári napot meg nem haladó időtartamon át üzemel,
c)    állati és növényi eredetű nyersanyagok (kivéve, ha a nyersanyag egyetlen összetevője a tej) kombinált és különálló termékként egyaránt, legalább az alábbi gyártókapacitás mellett:
ca)    75 tonna/napnál nagyobb késztermék termelő kapacitással, ha „A” nagyobb vagy egyenlő 10-zel, vagy
cb)    egyéb esetekben, a késztermék termelő kapacitás meghaladja a következő összefüggéssel számolt értéket: [300-(22,5xA)]
ahol „A” a késztermék termelő kapacitásban foglalt állati eredetű nyersanyagok arányát jelenti tömegszázalékban (m/m%).
A 9.2. c) pont ca) és cb) alpontjában foglaltak értelmezését elősegíti a következő ábra, melynek vízszintes (x) tengelye ábrázolja „A” lehetséges értékeit.

9.3.    Kizárólag tej kezelése és feldolgozása, ha a beérkezett tej mennyisége nagyobb mint 200 tonna/nap (évi átlagban).
    10.    Állati anyagok feldolgozása
Állati tetemek vagy állati melléktermékek ártalmatlanítása vagy újrafeldolgozása 10 tonna/napnál nagyobb kezelési kapacitással.
    11.    Nagy létszámú állattartás
Intenzív baromfi- vagy sertéstenyésztés, több mint
a)    40 000 férőhely baromfi számára,
b)    2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára,
c)    750 férőhely kocák számára.
    12.    Gépipar, fémfeldolgozás
Anyagok, tárgyak vagy termékek felületi kezelése szerves oldószerekkel, különösen felületmegmunkálás, nyomdai mintázás, bevonatolás, zsírtalanítás, vízállóvá tétel, fényesítés, festés, tisztítás vagy impregnálás céljából, 150 kg/óra vagy 200 tonna/év oldószer-fogyasztási kapacitás felett.
    13.    Bányászat
13.1.    Szénbányászat 100 ezer t/év szén bányászatától, külszíni bányászat esetén 25 ha területtől is.
13.2.    Kőolaj-kitermelés éves átlagban 500 t/nap-tól, földgázkitermelés éves átlagban 500 ezer m3/nap kitermeléstől.
13.3.    Uránércbányászat 100 ezer t/év uránérc bányászatától.
13.4.    Fémtartalmú ércek bányászata: vasérc esetén 1 millió t/év, nemvas fémek esetén 100 ezer t/év bányászatától.
    14.    Egyéb tevékenységek
14.1.    Szén (jól kiégetett szén) termelése vagy elektrografit termelése égetéssel vagy grafitizációval.
14.2.    Az e mellékletben felsorolt tevékenységeket végző létesítményekből származó, a bányászatról szóló törvény szerinti geológiai tárolásra szánt szén-dioxid-áramok elkülönítése.
14.3.    Faanyagok és faipari termékek vegyi anyagokkal történő tartósítása (kivéve, ha a kezelés kizárólag a fa gombás elszíneződése ellen irányul), legalább 75 m3/nap termelési kapacitással.
14.4.    A települési szennyvíz kezeléséről szóló, 1991. május 21-i 91/271/EGK tanácsi irányelv hatályán kívül eső, az e mellékletben felsorolt tevékenységeket végző létesítmények által kibocsátott szennyvíz kezelése önálló üzemeltetésben.

2. melléklet a 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelethez

1. A Khvr. 8. számú melléklet A) rész b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az engedély iránti kérelemnek mindenképpen tartalmaznia kell az alábbiak részletes ismertetését:)
b) a létesítmény, tevékenység telepítési helyének jellemzői (KTJ számmal és létesítmény azonosító számmal), állapota,”
2. A Khvr. 8. számú melléklet A) rész j) és k) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Az engedély iránti kérelemnek mindenképpen tartalmaznia kell az alábbiak részletes ismertetését:)
j) a létesítményből származó kibocsátás megelőzésére, vagy ha a megelőzés nem lehetséges, a kibocsátás csökkentésére szolgáló technológiai eljárások és egyéb műszaki megoldások, valamint ezeknek a mindenkori elérhető legjobb technikának való megfelelése,
k) a hulladék keletkezésének megelőzésére, valamint a keletkezett hulladék újrahasználatra való előkészítésére, újrafeldolgozására és újrahasznosítására, valamint a nem hasznosítható hulladék környezetszennyezést, illetve -károsítást kizáró módon történő ártalmatlanítására szolgáló megoldás,”
3. A Khvr. 8. számú melléklet A) rész n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az engedély iránti kérelemnek mindenképpen tartalmaznia kell az alábbiak részletes ismertetését:)
n) a technológiáknak, technikáknak és intézkedéseknek az engedélykérő által tanulmányozott főbb alternatíváira vonatkozó rövid leírása,”
4. A Khvr. 8. számú melléklet A) része a következő p) és q) ponttal egészül ki:
(Az engedély iránti kérelemnek mindenképpen tartalmaznia kell az alábbiak részletes ismertetését:)
p) alapállapot-jelentés,
q) a 20. § (8) bekezdésében foglaltak esetén az eltérés indokolása.”

3. melléklet a 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelethez

A Khvr. 9. számú mellékletében az „Az elérhető legjobb technika meghatározásánál figyelembe kell venni különösen a következő szempontokat, az intézkedés valószínű költségeit és előnyeit, továbbá az elővigyázatosság és a megelőzés alapelveit is:” szövegrész helyébe az „Az elérhető legjobb technika meghatározásánál különösen a következő szempontokat kell figyelembe venni:” szöveg lép.

4. melléklet a 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelethez

Az egységes környezethasználati engedély tartalmi követelményei
1. Az engedély a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza:
a) a jogosult ügyfél azonosító adatait (KÜJ számmal),
b) a telephely, létesítmény, tevékenység telepítési helyének jellemzőit (KTJ számmal és létesítmény azonosító számmal),
c) a telephely helyrajzi számát és a létesítmény szennyező forrásai egységes országos vetületi rendszer (EOV) koordinátáit,
d) a tevékenység és a kapcsolódó tevékenységek megnevezését, TEÁOR és NOSE-P kódjait,
e) a tevékenység 2. melléklet szerinti besorolását,
f) a kiépített termelési kapacitást.
2. A felügyelőség az engedélyben kibocsátási határértéket állapít meg a 20. § (4)–(10) bekezdésben foglaltak alapján.
3. Az engedélyben feltételeket kell előírni az egyes környezeti elemekre, valamint a hulladékokra vonatkozó külön jogszabályok szerint, különösen
a) a levegő, a felszíni és a felszín alatti vizek, a földtani közeg védelmére, valamint a zajkibocsátás mérséklésére;
b) a létesítmény üzemeltetése során keletkezett hulladék ellenőrzésére, hasznosítására, ártalmatlanítására;
c) – amennyiben szükséges – a nagy távolságra jutó vagy országhatáron átterjedő szennyezés megelőzésére, illetve a lehető legkisebb értékre történő csökkentésére;
d) amelyek biztosítják a 17. §-ban meghatározott követelmények teljesülését.
4. Az 1–3. pontban foglaltakon túl az engedély tartalmazza:
a) a tevékenység környezetre gyakorolt hatásának figyelemmel kíséréséhez szükséges – a vonatkozó elérhető legjobb technika-következtetések megjelenését követően azokon alapuló – mérés-ellenőrzési (monitoring) feltételeket, meghatározva
aa) a mérési módszert és gyakoriságot, valamint az értékelési eljárást, beleértve a kibocsátási határértékeknek való megfelelés értékelésének feltételeit,
ab) a 20. § (7) bekezdés b) pontjának alkalmazása esetén előírást arra vonatkozóan, hogy a kibocsátások ellenőrzésének eredményei ugyanazon időszakok és referenciafeltételek mellett álljanak rendelkezésre, mint amelyeket az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintek esetében alkalmaztak;
b) a hatóságok részére történő kötelező adatszolgáltatás módját, tartalmát és gyakoriságát;
c) a követelményeket a földtani közegbe és a felszín alatti vizekbe történő kibocsátások 3. pont a) alpontja szerinti mérséklését célzó intézkedések rendszeres felülvizsgálatára vonatkozóan, valamint a földtani közegnek és a felszín alatti vizeknek a telephelyen valószínűsíthetően előforduló, az alapállapot-jelentés alapján meghatározott, valamint a tevékenységből származó veszélyes anyagokkal kapcsolatos monitoringjára vonatkozóan;
d) a feltételeket a rendeltetésszerű üzemeltetéstől eltérő üzemi állapotok (pl. indítás, azonnali és időszakos leállítás, üzemzavar, szivárgási hibák és a tevékenység megszüntetése) esetén betartandó követelményekre;
e) az intézkedéseket, amelyek a rendkívüli, váratlan szennyezések megelőzéséhez, – azok bekövetkezése esetén – elhárításához szükségesek, valamint a hatóságok erről történő tájékoztatásának módját, tartalmát;
f) a 20. § (3) bekezdése esetében a külön jogszabályokban meghatározott engedélyek tartalmi követelményeit;
g) a biztosítékadási és céltartalék képzéssel kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott előírásokat;
h) amennyiben szükséges
ha) a próbaüzem időtartamát,
hb) az előírt követelmények teljesítését biztosító intézkedési tervkészítési, végrehajtási kötelezettséget és a teljesítés határidejét,
hc) a környezeti vezetési rendszerekkel kapcsolatos előírásokat;
i) a 20. § (8) bekezdése alkalmazása esetében az értékelés eredményeit és az előírt feltételek indokolását;
j) a 20/C. § (2) bekezdése alkalmazása esetén a kockázat megszüntetése érdekében előírt intézkedéseket;
k) a 20. § (13) bekezdés alkalmazása esetén olyan kiegészítő feltételt, amely biztosítja az adott határérték betartását.
5. Az elérhető legjobb technika alkalmazására vonatkozó rendelkezések, a vonatkozó elérhető legjobb technika referenciadokumentum megnevezésével.”

5. melléklet a 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelethez

Az egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek környezeti kockázatértékelésének szempontrendszere
1. Egy éven belül helyszíni ellenőrzést kell tartani, ha:
1.1. a tárgyi évet megelőző évben a létesítmény nem megfelelő működése következtében a környezetre káros hatású esemény, környezetveszélyeztetés- vagy szennyezés történt;
1.2. a tárgyi évet megelőző évben a létesítmény az engedélyben meghatározott feltételek valamelyikét nem teljesítette;
1.3. a tárgyi évet megelőző évben a korábban felfüggesztett tevékenység újraindult;
1.4. a létesítmény a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 1. § 2. pontja szerinti üzem;
1.5. a létesítmény Natura 2000 területen, védett természeti területen vagy annak védőövezetén működik;
1.6. a létesítmény vízbázis védőövezetén működik;
1.7. a létesítmény település belterületén vagy belterülettel határos ingatlanon működik.
2. A helyszíni ellenőrzés gyakorisága meghaladhatja az egy évet, de nem lehet több három évnél, ha:
2.1. a létesítmény EMAS környezetirányítási rendszert alkalmazva működik;
2.2. a tevékenységet nem kezdték meg vagy felfüggesztették;
2.3. a tárgyi évet megelőző évben a létesítmény az engedélyben meghatározott feltételeket teljesítette.”

6. melléklet a 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelethez

Az alapállapot-jelentés tartalma
1. A terület korábbi és további használatának bemutatása:
1.1. a terület pontos lehatárolása, sarokponti EOV koordináták, helyrajzi szám(ok) és az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból szolgáltatott másolat, továbbá az 1:10 000 méretarányú átnézetes térkép, valamint az érintett területre vonatkozóan a település neve, az ingatlan fekvése, a belterületen lévő ingatlannál az utca neve és a házszám, a területnagysága, M=1: 4 000 méretarányú térképen történő azonosítása, a művelési ága és a művelés alól kivett terület elnevezése,
1.2. a terület korábbi használatát, beépítettségének és borítottságának változását legjobban bemutató légifotók, archív térképek, fotódokumentációk,
1.3. a terület földrajzi, éghajlati, talajtani, földtani, vízföldtani adottságainak, az élővilágnak és a védendő természeti értékeknek a bemutatása,
1.4. a területhasználat története a területen folytatott korábbi és aktuális tevékenységek, technológiák és azok anyagfelhasználásának (különös tekintettel a veszélyes anyagokra és a veszélyes hulladékokra), anyagforgalmának, tárolásának, szállításának, kezelésének részletes ismertetésével,
1.5. a terület további használatának részletes bemutatása a tevékenységek, technológiák, valamint a felhasznált anyagok és keletkező hulladékok, környezeti kibocsátások részletes ismertetésével, anyagforgalmi diagramok megadásával,
1.6. annak vizsgálata, hogy a területen folytatott, illetve tervezett tevékenységek során felhasznált, előállított vagy kibocsátott veszélyes anyagok szennyezést okozhatnak-e a földtani közegben és a felszín alatti vizekben, a vizsgálat módszertanának, az alkalmazott eljárásoknak, méréseknek és modellezéseknek a részletes ismertetésével,
1.7. a korábbi tevékenységekből szennyezőanyagok környezetbe történt kibocsátásának és a területet érintő rendkívüli havária események (tűzesetek, robbanások, szivárgások, elfolyások, kiporzások, elöntések, hadi események stb.) ismertetése, a már elvégzett kárfelszámolási intézkedések (kármegelőzés, kárenyhítés, kárelhárítás, kármentesítés) környezetvédelmi felülvizsgálatok, állapotértékelések, auditok és azok dokumentációinak bemutatása,
1.8. a területen és az annak környezetében tárolt veszélyes anyagok megnevezésének, mennyiségének ismertetése, a veszélyes anyagokra vonatkozóan a szállítás, tárolás, felhasználás, hasznosítás körülményeinek bemutatása, a földalatti tárolótartályok és felszín alatti csővezetékek használatának, veszélyes anyag forgalmának, telepítése és átépítése körülményeinek, műszaki adatainak, ellenőrzése és karbantartása körülményeinek, pontos térképi azonosításának ismertetése,
1.9. a hatályos területrendezési terv szerinti területhasználati besorolás, a terület érzékenységi kategóriáinak ismertetése,
1.10. az érintett terület tulajdonosainak, használóinak neve, lakcíme vagy székhelye, elektronikus levélcíme, telefonos elérhetősége.
Ha a kérelmező által a felügyelőség számára korábban benyújtott dokumentáció tartalmazza az alapállapot-jelentés e pontban szereplő tartalmi elemek valamelyikét, akkor elegendő az érintett dokumentációrészre hivatkozni.
2. A felszín alatti vizek, a földtani közeg állapotának bemutatása:
2.1. Az alapállapot meghatározása vizsgálatok alapján:
2.1.1. az alapállapot-jelentés végzőjének, a dokumentáció készítőjének adatai, működési, szakértői engedélyek, mintavételi és mintavizsgálati akkreditáció száma, hatálya,
2.1.2. a vizsgálati módszerek ismertetése, ezen belül különösen:
2.1.2.1. a mintavételi, laboratóriumi vizsgálatok módszertana, alkalmazott szoftverek, szabványok,
2.1.2.2. geodéziai, geofizikai és egyéb vizsgálatok,
2.1.2.3. a vizsgálat létesítményei,
2.1.2.4. mintavételezés,
2.1.2.5. analitika,
2.1.2.6. helyszíni mérések, vizsgálatok,
2.1.3. a szennyező anyagok minőségének, mennyiségének, koncentrációjának, a koncentráció határértékekhez [az (A) háttér-koncentráció, vagy az (Ab) bizonyított háttér-koncentráció, a (B) szennyezettségi, illetve az adott telephely területére vonatkozó (E) egyedi szennyezettségi határértékhez, továbbá a javasolt (D) kármentesítési célállapot határértékhez] való viszonyának bemutatása.
2.2. Ha a 2.1.3. pont alapján valamely szennyező anyag koncentrációja meghaladja a (B) szennyezettségi határértéket, akkor az alapállapot-jelentés tartalmát képezi még:
2.2.1. a szennyezettség térbeli lehatárolása (B) szennyezettségi határértékig, illetve (Ab) bizonyított háttér koncentrációig, illetve diffúz szennyezőforrás esetén a diffúz szennyezőforrásra jellemző szennyező anyagok esetében addig a mértékig, amíg kimutatható a vizsgált pontszerű szennyezőforrás jelentős hozzájárulása a szennyezettséghez,
2.2.2. a szennyező anyagok térbeli és időbeli mozgásának előrejelzése (trendvizsgálatok, tendenciák felismerhetősége), a veszélyeztetett terület térbeli lehatárolása,
2.2.3. a szennyezés, illetve szennyezettség környezetre gyakorolt hatása,
2.2.4. a szennyezettség, károsodás okának, eredetének, körülményeinek bemutatása,
2.2.5. a szennyezett területen lévő vízhasználatok átfogó bemutatása, továbbá a szennyezett területen lévő, veszélyeztetett vízhasználatok bemutatása (a vízjogi engedély tartalmi előírásainak megfelelő részletességgel),
2.2.6. az egyszerűsített, illetve részletes kármentesítési mennyiségi kockázatfelmérés eredményének és módszertanának bemutatása.
A felszín alatti vizek és a földtani közeg állapotára vonatkozó adatokat és információkat térképen és ábrán (pl. vízföldtani szelvényen) is be kell mutatni, a bemutatás – a vizsgált terület és a szennyezettség változékonyságától függően – történhet egy-egy térképen és ábrán összevont formában vagy külön-külön annyi térképen és ábrán, amennyi az egyértelmű szemléltetéshez szükséges.”
1

A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2014. január 18. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére