• Tartalom

5/2013. (VI. 25.) OBH utasítás

a bíróságok és az Országos Bírósági Hivatal gazdálkodásáról szóló szabályzatról

2022.01.01.

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 76. § (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, utalással a 76. § (3) bekezdésére – figyelemmel az Országos Bírói Tanács és a Kúria elnökének véleményére, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet, az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet, a költségvetési szervek belső kontroll rendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet rendelkezéseire – a bíróságok és az Országos Bírósági Hivatal gazdálkodással összefüggő feladatainak tárgyában az érdekképviseleti szervekkel egyeztetve a következő utasítást adom ki:1

I. A szabályzat célja

1. § E szabályzat célja, hogy az igazságszolgáltatás mint közfeladat maradéktalan ellátása érdekében biztosítsa a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 16. §-ában felsorolt bíróságok, továbbá az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) átlátható működési feltételeit, a hatékony, ellenőrizhető gazdálkodás garanciáit, megteremtve ezáltal a szabályzatban rögzített, az állami vagyonnal való gazdálkodás és a juttatások egységes szempontrendszer szerinti, a bírósági fejezetben szolgálatot teljesítő bírák és igazságügyi alkalmazottak számára is előrelátható, kiszámítható rendszerét, mely maradéktalan érvényesülése az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek jogainak tiszteletben tartásával valósulhat meg.

A szabályzat hatálya

2. § (1)2 A szabályzat személyi hatálya a Bszi. 16. §-ában felsorolt bíróságokra, az ott működő bírákra, igazságügyi alkalmazottakra, az OBH-ra, az OBH-ba beosztott bírákra és igazságügyi alkalmazottakra, az Országos Bírói Tanácsra (a továbbiakban: OBT) terjed ki.

(2) A szabályzat tárgyi hatálya a következőkre terjed ki:

a) a Bszi. 16. §-ában felsorolt bíróságok, továbbá az OBH jogállásának meghatározása,

b) a tervezés és költségvetés szerkezetének meghatározása, a költségvetés végrehajtása, beszámolás,

c) kötelezettségvállalás és teljesítés,

d) az intézmények létszám- és bérgazdálkodása,

e) az állami vagyonnal való gazdálkodás,

f) belső kontrollrendszer és belső ellenőrzés,

g) irányító szervi hatáskörök.

Értelmező rendelkezések

3. § E szabályzat alkalmazásában

a) állami vagyon: az állam tulajdonában lévő dolog, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erő; az ennek nem tekinthető mindazon vagyon, amely vonatkozásában törvény az állam kizárólagos tulajdonjogát nevesíti; az állam tulajdonában lévő tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapír, illetve az államot megillető egyéb társasági részesedés; az államot megillető olyan immateriális, vagyoni értékkel rendelkező jogosultság, amelyet jogszabály vagyoni értékű jogként nevesít; továbbá az állam tulajdonában lévő pénzügyi eszközök;

b) beruházás: a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, a saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység (szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés, továbbá mindaz a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, a hitel igénybevételt, a biztosítást is); beruházás a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység is, az előbbiekben felsorolt, e tevékenységhez hozzákapcsolható egyéb tevékenységekkel együtt;

c) előirányzat-átcsoportosítás: az átcsoportosítást végrehajtó költségvetésének – az Országgyűlés vagy a Kormány intézkedése, és a fejezetet irányító szervek megállapodása esetén a központi költségvetés, a fejezetet irányító szerv intézkedése esetén a fejezet, az államháztartás önkormányzati alrendszerében a költségvetési rendelet, határozat összesített – kiadási előirányzatai főösszegének változatlansága mellett, a kiadási előirányzatok egyidejű csökkentésével és növelésével végrehajtott módosítás;

d) előirányzat-módosítás: a megállapított kiadási előirányzat növelése vagy csökkentése, a bevételi előirányzatok egyidejű növelése vagy csökkentése mellett;

e) Európai Uniós forrás: az Európai Unió költségvetéséből, az Európai Gazdasági Térség Európai Unión kívüli tagállamának költségvetéséből, valamint a Svájci Hozzájárulás programból származó forrás;

f) fejezetet irányító szerv és annak vezetője: ahol jogszabály fejezetet irányító szervet és annak vezetőjét említi, az alatt az OBH elnökét kell érteni;

g) felújítás: az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak; felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli; a tárgyi eszközt akkor kell felújítani, amikor a folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett a tárgyi eszköz oly mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek), amely elhasználódottság már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti; nem felújítás az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egyidőben való elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától;

h)3 ingóság: az ingatlan kivételével a számviteli törvény szerinti immateriális jószág, tárgyi eszköz (műszaki berendezés, gép, felszerelés stb.), készlet;

i)4 karbantartás: a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység, ideértve a tervszerű megelőző karbantartást, a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást és mindazon javítási, karbantartási tevékenységet, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi;

j)5 maradvány: a költségvetési év során a bevételek és kiadások különbözete, amely az alaptevékenység bevételei és kiadásai tekintetében a költségvetési maradvány, a vállalkozási tevékenység bevételei és kiadásai tekintetében a vállalkozási maradvány;

k)6 költségvetési támogatás: a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kivételével az államháztartás központi alrendszeréből ellenérték nélkül, pénzben nyújtott támogatások, ide nem értve az adományokat, segélyeket, felajánlásokat, a jogszabály alapján nyújtott családtámogatásokat, az energiafelhasználási támogatásokat, a közfoglalkoztatási támogatásokat;

l)7 kötelezettségvállalás: a kiadási előirányzatok és az európai uniós források felhasználása során az idegen pénzeszközként nyilvántartott pénzeszközök terhére fizetési kötelezettség – így különösen a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére, szerződés megkötésére, költségvetési támogatás biztosítására irányuló – vállalásáról szóló, szabályszerűen megtett jognyilatkozat;

m)8 támogatott tevékenység: az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatás esetén a projekt, egyéb költségvetési támogatás esetén az a jogszabályban, támogatói okiratban, támogatási szerződésben megjelölt tevékenység – ideértve a kedvezményezett működését is – feladat, amely során felmerült költségek megtérítését a költségvetési támogatás részben vagy egészben biztosítja;

n)9 zárolás: a kiadási előirányzatok felhasználásának időlegesen, feltételhez kötötten történő korlátozása, felfüggesztése.

II. Az intézmények jogállása

4. § (1)10 A Kúria, az ítélőtáblák és a törvényszékek az alapító okiratban meghatározott közfeladatot, az igazságszolgáltatást ellátó jogi személyek. A „Bíróságok fejezetet” (a továbbiakban: Fejezet) irányító szerv az OBH elnöke, a bíróságok igazgatása központi feladatainak ellátását, a költségvetési törvény bíróságokról szóló fejezete tekintetében a fejezetet irányító szerv hatásköreinek és felügyeletének gyakorlását elősegítő jogi személy az OBH. E jogi személyek az OBH elnökének irányítása alatt álló önálló központi költségvetési szervek.

(2)11 Alaptevékenységük a létrehozásukról rendelkező alapító okiratban a szakmai alapfeladatukként meghatározott, valamint a (4) bekezdés szerinti, nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott intézmények kincstári költségvetéssel működő kincstári ügyfélnek minősülő költségvetési szervek, a költségvetés pénzügyi végrehajtásának lebonyolítását a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Államkincstár) végzi.

(4)12 Az (1) bekezdésben meghatározott költségvetési szerv a rendelkezésére álló kapacitásokat szakmai alapfeladata ellátására és vállalkozási tevékenységre használhatja. A fejezetet irányító szerv kivételével a költségvetési szerv költségvetéséből adomány és más ellenérték nélküli szolgáltatás teljesítésére kötelezettség – a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvényben (a továbbiakban: Bjt.), az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvényben (a továbbiakban: Iasz.) és az e szabályzatban foglalt kivétellel – nem vállalható, valamint ilyen jellegű kifizetés nem teljesíthető.

(5) A költségvetési szerv feladatai ellátásának részletes belső rendjét és módját e szabályzat rendelkezéseinek figyelembevételével maga állapítja meg.

(6) A költségvetési szerv vezetője felelős a közfeladatok jogszabályban, alapító okiratban, belső szabályzatban foglaltaknak megfelelő ellátásáért, valamint a költségvetési szerv számára jogszabályban előírt kötelezettségek teljesítéséért.

(7) A költségvetési szerv alapító okiratának összeállításáról, módosításáról az OBH elnöke az adott költségvetési szerv vezetőjével egyeztetve gondoskodik. Az intézmények törzskönyvi nyilvántartását az Államkincstár vezeti, a nyilvántartásban történő változás bejelentése az OBH feladata. A létesítő okiratot nem érintő adatmódosítást – az irányító szerv egyidejű értesítésével – az érintett intézmény köteles bejelenteni.

5. § (1)13 A törvényszékek területi szervezetei a járásbíróságok, melyek önálló jogi személyiséggel nem rendelkeznek, azonban elnökük az államháztartási gazdálkodási szabályok szerint kötelezettségeket vállalhat a törvényszék belső szabályzatában meghatározott módon.

(2) A költségvetési szerv gazdasági szervezete a költségvetési szerv és a hozzá rendelt költségvetési szervek működtetéséért, a költségvetés tervezéséért, az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának és felhasználásának (a továbbiakban együtt: gazdálkodás) végrehajtásáért, a finanszírozási, adatszolgáltatási, beszámolási és a vagyon használatával, védelmével összefüggő feladatok teljesítéséért, a pénzügyi, számviteli rend betartásáért felelős szervezeti egység.

(3) A költségvetési szerv gazdasági vezetője az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 11. §-ában meghatározott feladatait a költségvetési szerv vezetőjének közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el.

III. A költségvetés tervezése

6. §14 Az igazságszolgáltatási feladatot érintő jogszabályváltozásokból adódó többletfeladatok, az informatikai és egyéb tárgyi eszközök pótlásának és fejlesztésének, továbbá az épületállomány rekonstrukciójának és felújításának költségvonzatáról – a költségvetési szervek írásbeli előterjesztése alapján, a prioritási sorrend figyelembevételével – az OBH előterjesztést készít a fejezetet irányító szerv részére. Az OBH elnöke az előterjesztést az OBT részére véleményezés céljából megküldi.

7. §15 Az OBH a szakmai értekezlet iránymutatása, valamint a Pénzügyminisztérium (a továbbiakban: PM) Tájékoztatója figyelembevételével – az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben (a továbbiakban Áht.) és az Ávr.-ben foglaltakra figyelemmel – kidolgozza a Fejezet költségvetési javaslatát. Ennek során

a) a szerkezeti változások, szintrehozások és előirányzati többletek számbavételével – címenként és fejezet összesen – kiemelt előirányzatok tagolásban kidolgozza a kiadások javasolt előirányzatait,

b) a saját bevételeket rögzítve meghatározza a költségvetési támogatás iránti igényt,

c) írásba foglalja a költségvetési javaslatot alátámasztó tényeket, körülményeket, indokokat (szöveges indokolás).

8. § (1) A Fejezet költségvetési keretszámainak kialakítása érdekében szükséges tárgyalásokat az OBH elnöke folytatja.

(2) A tárgyalások eredményeként kialakított fejezeti költségvetési keretszámok szöveges indokolását az OBH elnöke hagyja jóvá.

9. § A Fejezet költségvetési javaslatának megalapozottságáról az Állami Számvevőszék ellenőrzési jelentést készít.

10. § (1)16 Az OBH a költségvetési szervektől a szükségleti igényről és az előző évek tényadatairól adatszolgáltatást kér az intézmények közötti összehasonlíthatóság céljából.

(2)17 Az adatszolgáltatás képezi az alapját a Fejezet és Intézmények között megtartásra kerülő költségvetési tervtárgyalásoknak. A tárgyalások célja a tényleges intézményi költségvetési keretszámok kialakítása.

(3) A tényleges szükségleti igények figyelembevételével a Bíróságok címen és a Fejezeti kezelésű előirányzatokon belül az intézmények között elosztásra kerül a keretszám, amelyekről az OBH elnöke dönt.

Az elemi költségvetés18

11. §19 Az OBH meghatározza a Bíróságok, a Kúria és a Fejezeti kezelésű előirányzatok címek költségvetését.

12. §20 Az OBH elnöke által előterjesztett, a Bíróságok, a Kúria és a Fejezeti kezelésű előirányzatok akkor válnak hatályossá, ha a címek előirányzatait az Országgyűlés november hónap 20. napjáig elfogadja. Ha a központi költségvetésről szóló törvény a tárgyévet megelőző év november hónap 20. napjáig nem kerül elfogadásra és kihirdetésre, az Ávr. 32. § (6) bekezdése szerint kell eljárni.

13. §21 Az OBH elnöke a költségvetést és az elemi költségvetés kiemelt előirányzatait az Ávr.-ben megállapított időpont figyelembevételével megküldi az érintett intézmény részére. Az OBH elnökének átiratában foglaltak, valamint a PM által közzétett költségvetési szervek részletes költségvetési előirányzatainak összeállítására szolgáló Tájékoztató alapján az intézmények a költségvetési évet megelőző év november hónap 30. napjáig elkészítik elemi költségvetésüket.

14. § Az intézmények elemi költségvetéseit az OBH a Költségvetési Gazdálkodási Rendszerben (KGR) hagyja jóvá. A jóváhagyott költségvetést az intézmények papír alapon megküldik az OBH-nak.

15. §22 A Fejezeti kezelésű előirányzatok cím elemi költségvetését az OBH állítja össze. A Fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról szóló szabályzatot normatív utasítás formájában az OBH elnöke adja ki.

A költségvetési gazdálkodás, az előirányzat-felhasználás, előirányzat-módosítás

16. § A költségvetési gazdálkodás területén az OBH elnöke meghatározza a fő célokat és meghozza a stratégiai döntéseket, továbbá állást foglal a végrehajtáshoz szükséges érdemi kérdésekben.

17. § (1) A költségvetési szervek gazdálkodási tevékenységüket az Áht. és az Ávr., valamint Bszi. rendelkezései és az OBH elnökének normatív aktusai figyelembevételével folytatják.

(2) A költségvetési szervek vezetői saját hatáskörükben az Áht. és az Ávr. szabályai szerinti előirányzat-módosítási hatásköröket gyakorolják.

(3) A költségvetési szerveknek a kiemelt előirányzatokat érintő módosításról az Államkincstárt és az OBH-t értesíteniük kell.

(4) Irányító szervi hatáskörben végrehajtható előirányzat-módosításokra és fejezeten belüli átcsoportosításokra zárolt előirányzatok felszabadítására – amennyiben jogszabály kivételt nem tesz – a költségvetési szervek vezetőjének kezdeményezését követően az OBH elnökének döntése alapján kerülhet sor. Az irányító szervi hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosításokról az OBH értesíti az Államkincstárat és az érintett költségvetési szerveket.

18. § A költségvetési szervek a likviditási helyzetük megőrzése érdekében előirányzat-keret előrehozásával élhetnek, amelyet az irányító szerven keresztül kell az Államkincstárnak eljuttatni.

18/A. §23 (1) A költségvetési szervek – a Kúria kivételével – többletbevételeiket nem fordíthatják törvény szerinti illetményre, normatív és céljutalomra, béren kívüli juttatásra, jubileumi jutalomra, szociális és lakhatási támogatásokra, valamint ruházati és egyéb költségtérítésre.

(2) A költségvetési szervek – a Kúria kivételével – megtakarításaik felhasználásával is kötelesek biztosítani a működési feltételeket, az ezen felül a tárgyév november hónap 30. napján fennálló megtakarításnak a december hónap 31. napjáig várható kiadásokkal és fennálló kötelezettségvállalásokkal csökkentett összege 30%-a használható fel normatív és céljutalom jogcímeken elszámolandó juttatások kifizetésére.

Beszámolás

19. § A költségvetési szervek kötelesek a kezelésükben lévő vagyonról, illetve a gazdasági műveleteikről olyan könyvviteli (pénzügyi és számviteli) nyilvántartást vezetni, amely az eszközökben és forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan és áttekinthetően, zárt rendszerben mutatja be.

Az OBH elnökének kinevezési jogkörébe tartozó vezetőket megillető személyes gépjárműhasználat24

19/A. § (1) Az OBH elnöke üzemi használatú gépjármű személyes használatát biztosítja az ítélőtábla és a törvényszék elnökének. A személyes gépjárműhasználat a hivatali és a magáncélra történő gépjármű-használatra is jogosít.

(2) Az ítélőtábla/törvényszék elnöke az intézmény vagyonkezelésében lévő üzemi használatú gépjármű személyes használata során a gépjárművet térítésmentesen, belföldi forgalomban évente 15 000 km futásteljesítményig magáncélra is használhatja.

(3) Az üzemi használatú gépjármű személyes használata Magyarország területén térítésmentes, az üzemeltetéssel és üzemben tartással felmerült költségeket a gépjármű vagyonkezelője (a jogosult beosztási helye szerinti bíróság), bérlet esetén a bérlője viseli.

(4) Az üzemi használatú gépjármű személyes használata hivatali célból külföldön térítésmentes. Magáncélú, külföldi igénybevétel esetén a jogosultat terhelik a külföldi útszakaszra eső használat (különösen az üzemanyag, útdíj, parkolás, büntetés) költségei.

(5) Az üzemi használatú gépjármű személyes használata során a jogosult naponta menetlevél vezetésére köteles a vagyonkezelő (a jogosult beosztási helye szerinti bíróság) gépjármű üzemeltetési szabályzatában meghatározottak szerint. Az üzemi használatú gépjármű személyes használatára jogosult a menetlevélen a gépjármű személyes használatát egyértelmű jelzéssel köteles ellátni.

(6) A jogosult részére személyes használatba adott üzemi használatú gépjármű után is a gépjármű vagyonkezelője (a jogosult beosztási helye szerinti bíróság) viseli a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvényben rögzített cégautóadót.

(7) A jogosult részére személyes használatba adott üzemi használatú gépjármű szervizeléséről, karbantartásáról a gépjármű vagyonkezelője (a jogosult beosztási helye szerinti bíróság) gondoskodik.

(8) Amennyiben a jogosult a (2) bekezdés szerinti maximális kilométert túllépi, a (3), (4), (6) és (7) bekezdés szerinti költségek arányosan a jogosultat terhelik, és az üzemi használatú gépjármű térítés nélküli személyes használata megszűnik.

20. § (1)25 A költségvetési szervek az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Áhsz.) meghatározott tartalommal gazdálkodásukról:

a) időközi költségvetési jelentést havonta és mérlegjelentést negyedévenként,

b)26 éves költségvetési beszámolót december 31-ei fordulónappal

kötelesek készíteni.

(2) Az OBH elnökének rendelkezése alapján a költségvetési szervek eseti adatszolgáltatásra kötelesek.

21. § A fejezetet irányító szerv vezetője az irányítása alá tartozó költségvetési szervek tekintetében

a)27 az éves költségvetési beszámoló esetén a költségvetési évet követő év január 31. napjáig, a zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatás esetén az államháztartásért felelős miniszter zárszámadási tájékoztatójának közzétételét követő öt napon belül – az abban szereplő időpont vagy időpontok alapul vételével – írásban meghatározza azok beküldésének határidejét,

b)28 az államháztartásért felelős miniszter zárszámadási tájékoztatójának figyelembevételével kialakítja az éves költségvetési beszámoló és a zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatás elkészítéséhez szükséges szempontrendszert, rögzíti azok tartalmi és formai követelményeit,

c)29 megküldi az éves költségvetési beszámolóhoz és a zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatás mellékleteit képező adatszolgáltatások űrlapjait.

22. § Az intézményi beszámolási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért a költségvetési szerv vezetője felelős, a zárszámadás keretében számot ad a folyamatba épített előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés, a belső ellenőrzés rendszeréről, továbbá arról, hogy az Áht. belső kontrollokkal kapcsolatos előírásainak miként tett eleget.

23. §30 Az irányító szerv az önállóan működő és gazdálkodó intézményei éves költségvetési beszámolóját a beszámoló felülvizsgálatának elvégzését igazoló személy aláírásával és a beszámoló visszaküldésével hagyja jóvá.

24. § A beszámoló elkészítéséért felelős személynek rendelkeznie kell a számviteli szolgáltatás ellátására jogosító engedéllyel.

25. §31 A felülvizsgált éves költségvetési beszámolók alapján – a költségvetési szervek által szolgáltatott kiegészítő adatok és a szöveges indokolás felhasználásával – a fejezet szintű zárszámadást az OBH készíti el, az OBT véleményezi, az OBH elnöke hagyja jóvá és küldi meg a PM-nek.

A maradvány megállapítása, elszámolása, felhasználása32

26. §33 (1) A költségvetési szervek az éves költségvetési beszámolóban állapítják meg a költségvetési maradványukat.

(2) A költségvetési szervek a kötelezettségvállalással terhelt maradványról és tervezett felhasználásáról az OBH elnöke által rendelkezésre bocsátott összeállításnak megfelelően kiemelt előirányzatonként kimutatást készítenek, amelyet az éves költségvetési beszámolóval együtt az OBH részére felülvizsgálatra megküldenek.

(3) A költségvetési szerveknek az Ávr. 150. § (4) bekezdésének megfelelően a kötelezettségvállalással nem terhelt költségvetési maradványukat az éves költségvetési beszámolójuknak az Államkincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerben az Államkincstár által történő elfogadását, de legkésőbb az elfogadására rendelkezésre álló határidő elteltét követő tíz munkanapon belül a Központi Maradványelszámolási Alap előirányzat javára be kell fizetniük és erről az irányító szervet értesíteniük kell.

27. §34 (1) Az OBH elnöke a Fejezetbe sorolt költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kötelezettségvállalással terhelt, azonban a költségvetési évet követő év december 31-éig pénzügyileg nem teljesült költségvetési maradványáról a költségvetési évet követő második év március 31-éig elszámolást készít az államháztartásért felelős miniszternek.

(2) A Fejezetbe sorolt költségvetési szerveknek és fejezeti kezelésű előirányzatoknak az Ávr. 152. § (2) bekezdése szerint a meghiúsult kötelezettségvállalás miatt kötelezettségvállalással nem terhelt költségvetési maradványt a meghiúsulást követő 10 munkanapon belül a Központi Maradványelszámolási Alap előirányzat javára be kell fizetniük. Ezzel egyidejűleg az intézményeknek a meghiúsulásról, valamint a befizetésről az irányító szervet értesíteniük kell, és az irányító szerv az intézmény értesítését követően tájékoztatja az államháztartásért felelős minisztert és a Kincstárat.

28. §35

A számvitel rendje

29. §36 A költségvetési szervek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben és annak végrehajtására kiadott, az Áhsz.-ben meghatározott beszámolási és könyvvezetési kötelezettségüknek a kettős könyvvitel rendszerében a Gazdálkodási Integrált Informatikai Rendszer (a továbbiakban: GIIR) alkalmazásával tesznek eleget.

A Kormányrendeletben meghatározottak figyelembevételével az OBH elnöke fejezeti szinten kialakítja a költségvetési szervek számlarendjét és számlatükrét is magában foglaló számviteli politikáját és ennek keretében

a)37

b) az eszközök és források értékelési szabályzatát,

c)–d)38

azzal, hogy a költségvetési szervek az azokban rögzített alapelvek szerint, a helyi sajátosságok figyelembevételével készítik el saját szabályzataikat.

IV. Létszám- és bérgazdálkodás

30. § (1) A költségvetési szervek a hatáskörükbe utalt személyi juttatások és létszám előirányzatával – a jogszabályban és az OBH elnökének normatív utasításaiban meghatározott keretek között – önállóan gazdálkodnak.

(2)39 A személyi juttatások gazdálkodási kerete magában foglalja:

a) a költségvetési szervnél foglalkoztatottak személyi juttatásait,

b) a külső személyi juttatásokat.

31. § A létszám-előirányzat a személyi juttatások előirányzata terhére foglalkoztatható, a jogszabályok, illetve az OBH elnöke által a költségvetés tervezésekor meghatározott létszám.

32. § (1) Az intézmények létszám- és bérgazdálkodásának részletes szabályait a jelen szabályzat 2–9. mellékletei tartalmazzák.

(2)40 A 2. melléklet

a) 1–2. §-ában meghatározott juttatások együttes összege nem haladhatja meg az adott intézmény tárgyévet megelőző évi törvény szerinti illetmények rovaton elszámolt tényadatának 3%-át,

b) 3–8. §-ában meghatározott juttatások együttes összege nem haladhatja meg az adott intézmény tárgyévet megelőző évi törvény szerinti illetmények rovaton elszámolt tényadatának 0,6%-át,

c) 10. § (1a) bekezdésében meghatározott intézményi szinten előírt célfeladathoz kapcsolódó céljuttatások együttes összege nem haladhatja meg az adott intézmény tárgyévet megelőző évi törvény szerinti illetmények rovaton elszámolt tényadatának 3%-át.

(3)41

V. Állami vagyonnal való gazdálkodás

33. § (1) A költségvetési szerv a részére az alapító okiratban meghatározott közfeladat ellátásához biztosított állami vagyon vagyonkezelőjének minősül a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel (a továbbiakban: MNV Zrt.) vagy jogelődjével kötött vagyonkezelői szerződés alapján.

(2)42 A vagyonkezelő a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben, valamint az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendeletben és az Áhsz.-ben meghatározott módon adatszolgáltatásra és elkülönített nyilvántartás vezetésére köteles. Az adatszolgáltatás részletes tartalmát, formáját (adatlapok tartalma, kitöltési segédlete stb.) az MNV Zrt. Vagyon-nyilvántartási Szabályzata határozza meg. Az adatszolgáltatási kötelezettség különösen az alábbiakra terjed ki:

a) értéktől függetlenül a földterületre alrészletenként, az épületekre, lakásokra, egyéb helyiségekre, védelem alá eső műtárgyakra, alkotásokra;

b) a tulajdonosi joggyakorló vagyon-nyilvántartási szabályzatában megjelölt értékhatárt meghaladó immateriális javakra, építményekre, gépekre, eszközökre, berendezésekre, felszerelésekre, járművekre;

c) a kezelt állami vagyon tárgyév december 31-ei állományáról évente egyszer, a tárgyévet követő év május 31. napjáig;

d) minden tételesen nyilvántartott vagyonelem állami vagyonkörbe kerüléséről (beruházás, beszerzés stb.), kikerüléséről (értékesítés, káresemény miatti megsemmisülés, selejtezés stb.), vagyonkezelők közötti mozgásáról, vagyonkezelői jog átruházásáról a vagyon nyilvántartott adataiban bekövetkezett változásról 30 napon belül;

e) a vagyonkezelő törzsadataiban bekövetkezett változásról az attól számított 8 napon belül;

f) a vagyonelem hivatalos értékbecslése esetén a forgalmi értékről haladéktalanul.

(3) Az adatszolgáltatási kötelezettséget a vagyonkezelő akként köteles teljesíteni, hogy arról egyidejűleg az OBH elnökét az OBH illetékes szervezeti egysége útján tájékoztatja.

34. § (1)43 A Fejezet hatálya alá tartozó költségvetési szervek – ha törvény eltérően nem rendelkezik – önálló tulajdonjoggal nem rendelkeznek, bármely dolog tulajdonjogát vagy valamely vagyoni értékű jogot az állam javára szereznek meg akként, hogy a jogügylet megkötésére az éves költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt meghaladó egyedi, könyv szerinti bruttó érték esetén az MNV Zrt. és az OBH elnöke előzetes egyetértésével kerülhet sor.

(2)44 A költségvetési szerv elhelyezési céllal kizárólag az MNV Zrt. előzetes jóváhagyásával

a)45 indíthat ingatlan tulajdonjogának az állam javára történő megszerzésére irányuló közbeszerzési vagy más eljárást,

b) köthet ingatlanra vonatkozó olyan jogügyletet, amely az állam tulajdonszerzését eredményezi,

c)46 indíthat állami tulajdonú ingatlanra vonatkozó használati jogosultság bármely jogcímen történő megszerzésére irányuló eljárást,

d)47 köthet saját maga vagy más központi költségvetési szerv javára állami tulajdonú ingatlanra vonatkozó használati jogosultságot eredményező megállapodást.

(3) A (2) bekezdés c)–d) pontjaiban foglaltakat nem kell alkalmazni, amennyiben

a) a használati jogosultság hatvan napot meg nem haladó időtartamra szól, vagy

b) az ingatlan egyedi bruttó nyilvántartási értéke az ötmillió forintot nem haladja meg, vagy

c) önálló ingatlanonként legfeljebb 25 m2-t meg nem haladó területrészre vonatkozik, vagy

d) a jogügyletben várható, illetve meghatározott – egyszeri vagy időszakonként megállapított díj esetén az egy évre vonatkozó – ellenszolgáltatás értéke a bruttó egymillió forintot nem haladja meg, vagy

e) a jogügylet külföldön lévő ingatlanra vonatkozik.

(4)48 A (3) bekezdés a) pontjának alkalmazása esetén a megkötött szerződést meghosszabbítani, vagy ugyanazon szerződő féllel újabb használati jogosultságra vonatkozó szerződést kötni kizárólag az MNV Zrt. előzetes egyetértésével lehet.

(5)49 Az MNV Zrt. (2) és (4) bekezdés szerinti előzetes jóváhagyása iránti kérelmet – amennyiben az előzetesen ismert – az ingatlan vagy ingatlanrész és a jogcím pontos megjelölésével, részletes indokolással a fejezetet irányító szerv útján, annak egyetértésével terjesztheti elő a költségvetési szerv.

(6) A költségvetési szerv elhelyezését biztosító ingatlanra vonatkozó jogügylet esetén az (1) bekezdés szabályai szerint jogszerző intézmény köteles a jogügyletről az MNV Zrt.-t és az OBH elnökét egyidejűleg, a jogügylet megkötésétől számított 30 napon belül tájékoztatni, tulajdonjog szerzése esetén az állam tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére vonatkozó hatósági határozatot haladéktalanul megküldeni, a bejegyző határozat közlésétől számított 30 napon belül kezdeményezni az OBH elnökének előzetes egyetértésével a tulajdonosi jogokat gyakorló MNV Zrt.-nél a vagyonkezelésre történő kijelölését, e tárgyban vagyonkezelési szerződés megkötését, illetve módosítását.

(6a)50 Amennyiben valamely intézmény nem állami tulajdonú ingatlan használatára vonatkozóan bármely jogcímen kíván szerződést kötni, az intézmény a szerződéskötést megelőzően az OBH elnökének előzetes egyetértését köteles beszerezni. Az erre irányuló kérelemben meg kell jelölni az elhelyezési célt, a használatba venni kívánt ingatlan pontos adatait, valamint a megkötni kívánt szerződés valamennyi lényeges szerződéses rendelkezését.

(7) A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről – szükség esetén az ingatlan-nyilvántartásban szereplő, de időközben megszűnt kezelő (vagyonkezelő) törlésének kezdeményezésével együtt – a vagyonkezelő köteles gondoskodni a szerződés megkötésétől számított 30 napon belül. A jogerős bejegyző határozatot a kézhezvételt követően köteles haladéktalanul megküldeni az MNV Zrt.-nek és az OBH elnökének.

35. § (1)51 A vagyonkezelő intézmény a kezelt vagyont rendeltetésének, a vagyonkezelési szerződésnek, továbbá a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, az elvárható gondossággal birtokolhatja, használhatja és szedheti hasznait, ha jogszabály vagy a vagyonkezelési szerződés másként nem rendelkezik, megilletik a tulajdonosi jogai, és terhelik a tulajdonosi kötelezettségei azzal, hogy

a) a vagyont nem idegenítheti el, valamint – jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével – nem terhelheti meg,

b) a vagyont biztosítékul nem adhatja,

c) a vagyonon osztott tulajdont nem létesíthet,

d) a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át és nem terhelheti meg, valamint

e) polgári jogi igényt megalapító, polgári jogi igényt eldöntő tulajdonosi hozzájárulást a vagyonkezelésében lévő nemzeti vagyonra vonatkozóan hatósági és bírósági eljárásban sem adhat, kivéve a jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati joghoz, vezetékjoghoz vagy ugyanezen okokból alapított szolgalomhoz, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjoghoz történő hozzájárulást.

(2) A vagyonkezelő intézmény köteles a vagyonkezelésében lévő állami vagyonnal összefüggő terheket viselni, az állami vagyon értékének, állagának megóvásáról gondoskodni, továbbá a szükséges felújítási munkákat a 37–42. §-ban foglalt rendelkezések betartásával elvégezni, elvégeztetni.

(3) A vagyonkezelő köteles a vagyont fenyegető veszélyről és a beállott kárról haladéktalanul értesíteni a tulajdonost – ideértve azt az esetet is, ha őt harmadik személy a jogainak gyakorlásában akadályozza –, köteles továbbá tűrni, hogy a tulajdonos a veszély elhárítására, illetőleg a kár következményeinek megszüntetésére a szükséges intézkedéseket megtegye. A vagyonkezelő felelős minden olyan kárért, amely a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat következménye, kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy adott helyzetben az állami vagyon kezelőjétől elvárható.

(4) A vagyonkezelő az MNV Zrt. és az OBH elnökének előzetes, írásbeli engedélyét köteles kérni – ha a vagyonkezelési szerződés másként nem rendelkezik – a vagyonkezelt eszközön elszámolt értékcsökkenést meghaladó, annak értékét növelő beruházáshoz, felújításhoz.

(5) A vagyonkezelő intézmény köteles 30 napon belül írásban jelezni az MNV Zrt. és az OBH elnöke felé, ha a vagyonkezelésében lévő ingatlan 90 napot meghaladó időtartamban az általa ellátandó állami feladathoz, vagy a közvetlen intézményi elhelyezéséhez szükségtelenné vált. A kötelezettség nem áll fenn, ha a használat ideiglenes szünetelése az állami feladat időszakos ellátása, vagy a vagyon értékesítésének előkészítése miatt következett be.

36. § (1) A vagyonkezelő intézmény a működéséhez már nem szükséges állami vagyon értékesítésére az ingatlanok kivételével önállóan jogosult, amennyiben azok egyedi, könyv szerinti bruttó értéke az éves költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt nem haladja meg.

(2) A vagyonkezelő intézmény az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó vagyontárgyat, vagyoni értékű jogot kizárólag az OBH elnökének előzetes egyetértésével, az MNV Zrt. jóváhagyásával, az általa meghatározott módon jogosult ingyenesen vagy ellenérték fejében elidegeníteni, azt – a bérleti viszony kivételével – megterhelni.

(3) A vagyonkezelő intézmény a 35. § (4) bekezdésében meghatározott korlátokkal nem érintett ingatlant vagy ingatlanrészeket (szolgálati lakás, üdülő, üzlethelyiség, garázs stb.) bérbeadás útján 90 napot meghaladó futamidőre kizárólag az OBH elnökének a jogügylet megkötését megelőző 15 nappal történő előzetes tájékoztatásával hasznosíthatja. Amennyiben a vagyonkezelő a kezelt vagyon hasznosítását másnak átengedi, a használó magatartásáért, mint a sajátjáért felel.

(4) A vagyonkezelő által kezelt vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés csak természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető. A hasznosításra irányuló szerződés határozatlan vagy legfeljebb 15 éves határozott időre köthető, amely időszak egy alkalommal legfeljebb 5 évvel meghosszabbító abban az esetben, ha a hasznosításra jogosult valamennyi kötelezettségét szerződésszerűen, késedelem nélkül teljesítette. E korlátozás nem vonatkozik az állammal, költségvetési szervvel, önkormányzattal vagy önkormányzati társulással kötött szerződésre.

(5) A vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés kizárólag olyan természetes személlyel vagy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott átlátható szervezettel köthető, amely az átengedett vagyon hasznosítására vonatkozó szerződésben vállalja, hogy

a) a hasznosításra vonatkozó szerződésben előírt beszámolási, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségeket teljesíti,

b) az átengedett nemzeti vagyont a szerződési előírásoknak és a tulajdonosi rendelkezéseknek, valamint a meghatározott hasznosítási célnak megfelelően használja,

c) a hasznosításban – a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik félként – kizárólag természetes személyek vagy átlátható szervezetek vesznek részt.

Tárgyi eszközök és immateriális javak intézmények közötti üzemeltetésre történő átadása és a vagyonkezelői jog átruházása52

36/A. § (1) A Fejezet hatálya alá tartozó költségvetési szervek vagyonkezelésében lévő ingatlanok vagyonkezelői jogának egymás közötti közvetlen – az MNV Zrt. és a fejezetet irányító szerv előzetes egyetértése nélkül történő – átruházása nem megengedett.

(2) A bíróságok és az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) a meglévő ingóságok állományát írásbeli megállapodással pénzmozgás nélkül is módosíthatják az ingóságok

a) üzemeltetésre átadásával vagy

b) vagyonkezelői jog átruházásával.

(3) Az ingóságok Fejezeten belüli üzemeltetésre átadásával és a vagyonkezelői jog átruházásával kapcsolatos eljárásrendet, hatásköröket, adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségeket a szabályzat 11. melléklete szabályozza.

Építési beruházások (rekonstrukciók) és felújítások

37. §53 Az épületberuházásokra (rekonstrukciókra) és felújításokra az OBH elnökének a „Bíróságok fejezet” irányítása alá tartozó intézmények közbeszerzési, minősített beszerzési és beszerzési eljárásairól szóló szabályzatról szóló 5/2016. (VI. 20.) OBH utasítása irányadó.

38–42. §54

VI. Kötelezettségvállalás és teljesítés

43. §55 (1) A költségvetési szervek vezetői és az általuk írásban kijelölt, a költségvetési szervvel szolgálati jogviszonyban álló személyek fizetési kötelezettséget a költségvetési év kiadási előirányzatai terhére csak az azokat terhelő korábbi kötelezettségvállalásokkal és az Áht. 36. § (1) bekezdése szerinti más fizetési kötelezettségekkel csökkentett összegű, eredeti vagy módosított kiadási előirányzatok mértékéig vállalhatnak. Az Áht. 36. § (1)–(2) bekezdése szerinti kötelezettségvállalás esetén a szakmai és pénzügyi teljesítésnek – a Kormány rendeletében meghatározott kivételekkel – legkésőbb a költségvetési év december 31. napjáig meg kell történnie.

(2) Tárgyéven túli fizetési kötelezettség vállalása tekintetében az Áht. 36. § (4) bekezdésében és az Ávr. 49. §-ában foglaltakat is figyelembe kell venni. A költségvetési szervek kötelezettségvállalásai során alkalmazni kell továbbá az Ávr. 46. § (2) bekezdésében, 51. §-ában, valamint az OBH elnöke által kiadott normatív utasításokban foglaltakat.

44. §56 (1)57 A kötelezettségvállalás előtt meg kell győződni arról, hogy a költségvetés fel nem használt és le nem kötött előirányzata biztosítja-e a fedezetet. Az elemi költségvetés jóváhagyása előtt az Áht. 36. § (4) bekezdése szerint lehet kötelezettséget vállalni.

(2) A kiadási előirányzatok terhére átláthatónak nem minősülő jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel nem köthető érvényesen visszterhes szerződés, illetve létrejött ilyen szerződés alapján nem teljesíthető kifizetés.

(3)58 Nem tartozik a (2) bekezdés hatálya alá az Áht. 36. § (1) bekezdésében meghatározott más fizetési kötelezettség: a jogszabályon, jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági, hatósági döntésen vagy más, a fizetési kötelezettség összegét vagy az összeg megállapításának módját, továbbá a felek valamennyi jogát és kötelezettségét megállapító kötelező előíráson alapuló fizetési kötelezettség, ideértve a jelen szabályzat 51–52. §-ában meghatározott kötelezettségvállalást is.

(4)59 A jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet a (2) bekezdésben meghatározott feltétel vonatkozásában a kötelezettségvállalást írásba foglaló okiratban vagy az ahhoz csatolt – amennyiben a „Bíróságok fejezet” irányítása alá tartozó intézmények közbeszerzési, minősített beszerzési és beszerzési eljárásairól szóló szabályzatról szóló 13/2014. (VIII. 15.) OBH utasítás eltérően nem rendelkezik –, a 10. melléklet szerinti nyilatkozatában köteles arról nyilatkozni, hogy átlátható szervezetnek minősül.

45. § (1)60 Az Ávr. 53. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott értéket el nem érő kifizetések, a fizetési számlákról a számlavezető által leemelt díjak, juttatások, a külföldi pénzértékben vállalt kötelezettség árfolyamvesztesége, valamint az Áht. 36. § (1) bekezdése szerinti egyéb kifizetések kivételével kötelezettségvállalás a gazdasági vezető vagy az általa írásban kijelölt – az Ávr. 55. § (3) bekezdése szerinti képesítéssel rendelkező – személynek a pénzügyi ellenjegyzése után, csak írásban, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően történhet.

(2) A pénzügyi ellenjegyzést a kötelezettségvállalás dokumentumán, a pénzügyi ellenjegyzés dátumának és a pénzügyi ellenjegyzés tényének megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni.

(3) A pénzügyi ellenjegyzőnek, ha a kötelezettségvállalással nem ért egyet, illetve az nem felel meg az Áht. 37. § (1) bekezdésben foglaltaknak, haladéktalanul, írásban tájékoztatnia kell a kötelezettségvállalót, a költségvetési szerv vezetőjét és gazdasági vezetőjét. Ha a költségvetési szerv vezetője a tájékoztatás ellenére utasítást ad a pénzügyi ellenjegyzésre, úgy a pénzügyi ellenjegyző köteles annak „a kötelezettségvállalás ellenjegyzése utasításra történt” záradékolással eleget tenni, s e tényről az OBH elnökét haladéktalanul írásban értesíteni, aki a tájékoztatás kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül köteles megvizsgálni a bejelentést, és kezdeményezni az esetleges felelősségre vonást.

46. § (1) A kötelezettségvállalást jelentő aláírt okmány egy példányát át kell adni a gazdasági szervezetnek, amely a kötelezettségvállalásokról és azok teljesítéséről folyamatos és zárt nyilvántartást köteles vezetni, amelyből az évenkénti kötelezettségvállalás összege megállapítható.

(2) A kompenzációs ügyletekről szóló okiratokat is át kell adni a gazdasági szervezetnek.

47. §61 A pénzügyi teljesítésre benyújtott számviteli bizonylat érvényesítése előtt a teljesítést igazolni kell. A teljesítésigazolás módjának meghatározásáról és az azt végző személyek kijelöléséről a költségvetési szerv vezetője írásban gondoskodik.

48. § (1)62 A teljesítésigazolást követően, a kiadás teljesítésének és a bevétel beszedésének elrendelése előtt, okmányok alapján kerül sor az érvényesítésre. Ennek során ellenőrizni kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét s azt, hogy a megelőző ügymenetekben az előírt alaki és egyéb követelményeket betartották-e, továbbá azt, hogy az Áht.-ben, az Ávr.-ben, az Áhsz.-ben, valamint a kötelezettségvállalásra vonatkozó egyéb szabályozókban foglaltak megtartásra kerültek-e.

(2) Az érvényesítés írásban, az érvényesítésre utaló megjelöléssel, az érvényesítés dátumának és az érvényesítő aláírásának feltüntetésével történhet. Amennyiben az érvényesítő a vizsgálata során szabálytalanságot tapasztal, köteles ezt jelezni az utalványozónak. Az érvényesítés nem tagadható meg, ha ezt követően az utalványozó erre írásban utasítja, ez esetben az érvényesítő eljárására az utasításra történt pénzügyi ellenjegyzésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(3) Az érvényesítő a gazdasági szervezet vezetője, vagy az általa írásban kijelölt, a költségvetési szervvel szolgálati jogviszonyban álló olyan személy lehet, aki az Ávr.-ben előírt pénzügyi-számviteli képesítéssel rendelkezik.

49. § A kiadás teljesítésének, a jogszabályban meghatározott bevételek beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére (utalványozására) a költségvetési szerv vezetője, vagy az általa írásban kijelölt, a költségvetési szervvel szolgálati jogviszonyban álló személy jogosult. Az utalványozásnak írásban kell történnie.

50. §63 A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalóval, az utalványozóval, illetve a teljesítést igazoló személlyel. A kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítésigazolási feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységet a Polgári Törvénykönyvben meghatározottak szerint minősülő hozzátartozója vagy maga javára látná el.

51. § (1)64 Az intézmények gazdálkodásában pénzügyi ellenjegyzés nélküli kötelezettségvállaló a jogszabályok alapján eljáró és határozatot hozó bíró, bírósági titkár, bírósági ügyintéző, (a továbbiakban együtt: ellenjegyzés nélküli kötelezettségvállaló). A bírósági határozatokon alapuló kötelezettségvállalásra a 43–50. § rendelkezéseit a (2)–(5) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A bírósági határozatokban az általános szabályok szerint a kötelezettségvállalásnak jogszabályi alapokon kell nyugodnia. Ezek különösen az eljárásjogok keretei között a szakértői tevékenységre, annak díjazására és költségtérítésére, a kirendelt védő és az ügygondnok díjazására, valamint költségtérítésükre s a tanúk költségtérítésére vonatkozó jogszabályok, melyek meghatározzák a kötelezettségvállalás feltételeit és mértékét.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségvállalások esetében a teljesítést az ellenjegyzés nélküli kötelezettségvállaló igazolja.

(4) A gazdasági szervezet a 45. § (3) bekezdése szerinti eltérés észlelése esetén, a legrövidebb időn belül, közvetlenül – szükség szerint írásban – jelzi azt az ellenjegyzés nélküli kötelezettségvállalónak, aki a jelzést a közlést követő 5 munkanapon belül érdemben megvizsgálja. Amennyiben az ellenjegyzés nélküli kötelezettségvállaló az észrevételben foglaltakat megalapozottnak tartja, az észrevétel tartalmától függően haladéktalanul intézkedik a hiányosság pótlásáról (pl. a határozat kijavításával, kiegészítésével, a kifizetéshez szükséges aláírás, vagy irat pótlásával, stb.).

(5) Amennyiben az ellenjegyzés nélküli kötelezettségvállaló a gazdasági szervezet által szükségesnek ítélt intézkedést nem, vagy nem teljes körűen foganatosítja, a gazdasági szervezet vezetője a kötelezettségvállalás teljesítése mellett a jogszabályba ütköző gyakorlatról írásban tájékoztatja a költségvetési szerv vezetőjét, aki a jelzést haladéktalanul továbbítja az illetékes szakmai vezető részére.

52. § Az idegen pénzeszközök kezelésére a bíróságokon kezelt letétekről szóló 27/2003. (VII. 2.) IM rendelet, valamint a bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendelet szabályai az irányadók.

53. §65 (1)66 Az Áht.-ben és az Ávr.-ben foglaltak szerint a költségvetési szerv belső szabályzatában határozza meg a kötelezettségvállaló, utalványozó, érvényesítő és pénzügyi ellenjegyző személyeket, a kötelezettségvállalás, utalványozás összeghatárát, a teljesítést igazoló személyeket, a kötelezettségvállalás rendjével összefüggő további szabályokat.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyekről a költségvetési szerv olyan naprakész nyilvántartást köteles vezetni, amely tartalmazza az érintett nevét, beosztását, jogosultsága megnevezését, a jogosultság kezdő időpontját, a jogosultság megszűnésének időpontját és aláírásmintáját.

Adatszolgáltatások rendje

54. § A költségvetési gazdálkodásra vonatkozó jogszabályokban, valamint a jelen szabályzatban az intézmények számára előírt, határidő szerinti alapvető adatszolgáltatások áttekintését az 1. melléklet tartalmazza.

55. § Az OBH Elnökének döntései és a szükséges operatív beavatkozások előkészítéséhez az OBH jogosult – az 1. mellékletben nem szereplő – eseti adatkérésekre.

56. § Az adatszolgáltatás valóságtartalmáért a költségvetési szerv vezetője felelős.

VII. Belső kontrollrendszer és belső ellenőrzés

57. § (1) A belső kontrollrendszer a kockázatok kezelése és tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer, melynek célja, hogy a működés és gazdálkodás során a tevékenységeket szabályszerűen, gazdaságosan, hatékonyan, eredményesen hajtsák végre, az elszámolási kötelezettségeket teljesítsék és megvédjék az erőforrásokat a veszteségektől, károktól és nem rendeltetésszerű használattól.

(2) A költségvetési szerv belső ellenőrzése független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, melynek célja, hogy az ellenőrzött szervezet működését fejlessze és eredményességét növelje, továbbá a szervezet irányítási és belső kontrollrendszerének hatékonyságát fejlessze és értékelje.

58. §67 A költségvetési szerv vezetője a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bkr.) alapján köteles nyilatkozatban értékelni a költségvetési szerv belső kontrollrendszerének működését.

59. § A költségvetési szerv külső ellenőrzési feladatait különösen az Állami Számvevőszék, az Államkincstár – az Európai Unió által nyújtott támogatások tekintetében – az Európai Számvevőszék, az Európai Bizottság, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság illetve az előbbi szervezetek megbízottai – a Kúria, az ítélőtáblák, a törvényszékek irányító szervi ellenőrzése tekintetében – az OBH belső ellenőrzési szervezeti egysége látja el.

60. § A költségvetési szerv vezetője felelős a költségvetési szerv belső kontrollrendszerének létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért, továbbá gondoskodni köteles a belső ellenőrzés kialakításáról, megfelelő működtetéséről és függetlenségének biztosításáról.

61. §68 A költségvetési szerv vezetője felelős a belső kontrollrendszer keretében – a szervezet minden szintjén érvényesülő – megfelelő

a) kontrollkörnyezet,

b) integrált kockázatkezelési rendszer,

c) kontrolltevékenységek,

d) információs és kommunikációs rendszer és

e) nyomon követési rendszer (monitoring)

kialakításáért, működtetéséért és fejlesztéséért.

62. §69 A költségvetési szerv köteles legalább egy fő belső ellenőrt foglalkoztatni, biztosítani a belső ellenőr(ök), illetve a belső ellenőrzési egység funkcionális (feladatköri és szervezeti) függetlenségét.

63. §70 A költségvetési szerv belső ellenőrzési tevékenységét kizárólag az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott, e tevékenységre vonatkozó jogosultsággal rendelkező, – speciális szakértelem szükségességének esetét kivéve – szolgálati vagy egyéb polgári jogi jogviszonyban álló személy végezheti. A tevékenységre vonatkozó jogosultság és a Bkr. szerint előírt feltételek megléte a belső ellenőri munkakörben történő alkalmazás egyik feltétele.

64. § A belső ellenőrzési egység jogállását, feladatait a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában elő kell írni.

65. §71 A belső ellenőrzési tevékenység végrehajtását az Áht., a Bkr., az egyéb kapcsolódó jogszabályok, továbbá az OBH elnökének normatív utasításai, valamint a költségvetési szerv belső ellenőrzési kézikönyvében foglaltak határozzák meg.

66. § A költségvetési szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt vezető állású személy – aki nem lehet a költségvetési szerv gazdasági vezetője vagy belső ellenőrzési vezetője –, továbbá a költségvetési szerv gazdasági vezetője és belső ellenőrzési vezetője köteles a belső kontrollrendszer témakörében az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott továbbképzésen kétévente részt venni, és azt igazolni.

VIII. Irányító szervi hatáskörök

67. § (1) Az OBH elnökének a bíróságok költségvetésével kapcsolatos hatásköre a Bszi. 76. § (3) bekezdés a)–g) pontjában foglaltak alapján kiterjed különösen

a) a fejezet éves költségvetési javaslatának és annak végrehajtására vonatkozó beszámolójának összeállítására,

b) a fejezeti kezelésű előirányzatokhoz kapcsolódó tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, adatszolgáltatási és beszámolási feladatokra, továbbá ezen előirányzatok kezelésével, felhasználásával kapcsolatos normatív utasítás kiadására,

c) a fejezeten belül a fejezeti kezelésű, valamint a költségvetési szervek előirányzatai terhére átcsoportosítás végrehajtására,

d) a bírósági fejezet gazdálkodásával kapcsolatos irányító szervi feladatokra,

e) általános (normatív) jutalmazás kifizetésének engedélyezésére, és az ebben való részesülés feltételeinek meghatározására,

f) az intézmények teljesítményhez kötött jutalmazási keretének, az érdekképviseleti szervekkel együttműködve a cafetéria-juttatás éves összegének és az egyéb juttatások részletes feltételeinek és mértékének meghatározására,

g) a bíróságok belső ellenőrzésének irányítására,

h) a gazdálkodást érintő minden olyan kérdésben, amelyben a tájékozódást indokoltnak tartja, a beszámoltatásra,

i) a Fejezet költségvetési helyzetére figyelemmel a nem rendszeres személyi juttatások kitűzését, kifizetését határozott időre felfüggesztheti vagy korlátozhatja kivéve, ha jogszabály a juttatás kifizetését kötelezővé teszi,

j)72 a központi igazgatási feladatok ellátásának időtartamához igazodóan, az adott feladat jellegétől függően a központi keret terhére teljesítményhez kötött céljuttatást állapíthat meg, vagy kiegészítő pótlék megállapítására tehet javaslatot.

(2)73 Az OBH elnöke az (1) bekezdés a), f) és i) pontjában meghatározott hatáskörét a Kúria vonatkozásában a Kúria elnöke véleményének kikérésével gyakorolja.

(3)74 Az OBH elnökét a létszámgazdálkodással, a bíróságok költségvetésével kapcsolatos feladatai ellátásához szükséges mértékben megilleti a Fejezethez tartozó költségvetési szerveknél kezelt adatok kezelésének joga.

68. §75 Az OBT-nek a bíróságok költségvetésével kapcsolatos hatásköre a Bszi. 103. § (2) bekezdésében foglaltakra terjed ki.

69. § Az OBH szervezeti egységei a Bszi. 86. § (3) bekezdés a) pontja alapján az OBH Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott feladatmegosztás szerint látják el a jelen szabályzat alapján a gazdálkodási tevékenységgel összefüggésben felügyelet körébe tartozó feladatokat.

Külső szervekkel való kapcsolattartás

70. § Az intézmények részéről költségvetéssel kapcsolatos külső támogatás iránti igények csak az OBH elnökének előzetes egyetértésével terjeszthetők elő.

71. § Az intézmények adó- és járulékfizetéssel kapcsolatban a területileg illetékes adóhatóság szervezetével konzultálhatnak, azonban a költségvetési gazdálkodással kapcsolatban felmerülő kérdésekben minisztériumtól, országos hatáskörű szervtől írásbeli állásfoglalást kérni kizárólag az OBH útján lehet.

IX. Záró rendelkezések

72. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

73. §76 A szabályzat a bíróságok és az Országos Bírósági Hivatal gazdálkodásáról szóló szabályzatról szóló 5/2013. (VI. 25.) OBH utasítás módosításáról szóló 2/2019. (I. 17.) OBH utasítással módosított rendelkezéseit a költségvetési év első napjától kell alkalmazni.

74. § A költségvetési szervek a hatálybalépést követő 60 napon belül kötelesek a 4. § (5) bekezdésében meghatározott rendelkezéseiket felülvizsgálni és e szabályzattal való összhangjukat megteremteni.

1. melléklet az 5/2013. (VI. 25.) OBH utasításhoz77


Adatszolgáltatási kötelezettségek

Határideje

Tárgya

Címzettje

Alapja

Havi rendszerességgel

Tárgyhónapot követő hónap 5. napja

Tárgyhónapban beérkezett,
de tárgyhónapban a Forrás SQL rendszerben nem rögzített számlákról adatszolgáltatás

OBH

5/2013. (VI. 25.)
OBH utasítás

Tárgyhónapot követő hónap 5. napja

Tartozásállomány alakulása

Államkincstár és OBH

368/2011. (XII. 31.)
Korm. rendelet

Tárgyhónapot követő hónap 6. napja

Jelentés a kereskedelmi szálláshelyekről (1036)

KSH

388/2017. (XII. 13.)
Korm. rendelet

Tárgyhónapot követő hónap 10. napja

Jelentés zárlati adatokról,
üres álláshelyekről, tartósan távol lévőkről

OBH

5/2013. (VI. 25.)
OBH utasítás

Tárgyhónapot követő hónap 15. napja

Idegenforgalmi adó

Területileg illetékes önkormányzat

Helyi önkormányzati rendelet

Tárgyhónapot követő hónap 20. napja

Bevallás az egyes adókötelezettségekről az államháztartással szemben

NAV

2017. évi CL. törvény

A költségvetési évi január 10. napja,
ezt követően a tárgyhónapot megelőző hónap
20. napja

Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv teljesítésarányos előirányzat- finanszírozási terve (csak abban az esetben, amennyiben teljesítésarányos keret lenyitás szükséges)

Államkincstár és OBH

368/2011. (XII. 31.)
Korm. rendelet

Tárgyhónapot követő hónap 20. napja

Deviza adatszolgáltatás Intézmény vonatkozásában

OBH

368/2011. (XII. 31.)
Korm. rendelet

Tárgyhónapot követő hónap 25. napja

I–XI. havi időközi költségvetési jelentés teljes főkönyvi kivonattal

Államkincstár és OBH

368/2011. (XII. 31.)
Korm. rendelet

Tárgyhónapot követő hónap 25. napja

Deviza adatszolgáltatás Fejezet vonatkozásában

Államkincstár

368/2011. (XII. 31.)
Korm. rendelet

Negyedéves rendszerességgel

Tárgynegyedévet követő hónap
15. napja

Negyedéves adatszolgáltatás a kezelt vagyon hasznosításáról

MNV Zrt. és OBH

254/2007. (X. 4.)
Korm. rendelet

Tárgynegyedévet követő hónap
20. napja

Bevallás az egyes adókötelezettségekről az államháztartással szemben

NAV

2017. évi CL. törvény

Tárgynegyedévet követő hónap
20. napja

I–III. negyedévi időközi mérlegjelentés, teljes főkönyvi kivonattal

Államkincstár és OBH

368/2011. (XII. 31.)
Korm. rendelet

Tárgynegyedévet követő hónap
20. napja

Negyedéves beruházásstatisztikai jelentés (2237)

KSH

388/2017. (XII. 13.)
Korm. rendelet

Éves rendszerességgel

Tárgyévet megelőző év november hónap
30. napja

Elemi (intézményi) költségvetés

Államkincstár és OBH

2011. évi CXCV. törvény, 368/2011. (XII. 31.)
Korm. rendelet

Tárgyévet követő év január 31. napja

Ítélőtábla és törvényszék adatszolgáltatása a bíróságok gépjárműparkjáról

OBH

5/2013. (VI. 25.)
OBH utasítás

Tárgyévet követő év január 31. napja

Az ítélőtáblai és törvényszéki informatikai eszközállomány
és eszközigények felmérése,
illetve tájékoztatás az összesített tapasztalatokról

OBH

5/2013. (VI. 25.)
OBH utasítás

Tárgyévet követő év január 31. napja

Törvényszéki adatszolgáltatás a bírósági épületekben található vendégszobákról

OBH

5/2013. (VI. 25.)
OBH utasítás

Tárgyév január hónap 31. napja

Adatszolgáltatás az adómentes támogatásban részesített magánszemélyek nevéről, adóazonosító jeléről, a munkavállaló által bérelt lakás címéről

NAV

1995. évi XXVII. törvény

Tárgyév január hónap 31. napja

Adatszolgáltatás a munkavállalónak nyújtott lakáscélú hitel elengedett összegéről

NAV

1995. évi CXVII. törvény

A költségvetési évet követő év február hónap 5. napja

XII. havi Időközi költségvetési jelentés teljes főkönyvi kivonattal

Államkincstár és OBH

368/2011. (XII. 31.)
Korm. rendelet

Tárgynegyedévet követő év február hónap 5. napja

IV. negyedévi időközi mérlegjelentés (gyorsjelentés) teljes főkönyvi kivonattal

Államkincstár és OBH

368/2011. (XII. 31.)
Korm. rendelet

Éves költségvetési beszámolóval egyidejűleg

IV. negyedévi időközi mérlegjelentés (éves jelentés) teljes főkönyvi kivonattal

Államkincstár és OBH

368/2011. (XII. 31.)
Korm. rendelet

Tárgyévet követő év február hónap
25. napja

Bevallás az egyes adókötelezettségekről az államháztartással szemben

NAV

2017. évi CL. törvény

A költségvetési évet követő év február hónap 28. napja

Éves intézményi költségvetési beszámoló teljes főkönyvi kivonattal

Államkincstár és OBH

4/2013. (I. 11.)
Korm. rendelet

Tárgyévet követő év február hónap
28. napja

Jelentés a nem üzleti céllal üzemeltetett közösségi szabadidős szálláshelyekről (8041)

KSH

388/2017. (XII. 13.)
Korm. rendelet

Tárgyévet követő év március hónap 1. napja

Hulladékkal kapcsolatos
éves adatszolgáltatás

Környezetvédelmi hatóság

309/2014. (XII. 11.)
Korm. rendelet

Tárgyévet követő év március hónap 31. napja

Adatszolgáltatás azon kisadózó vállalkozásokról, amelyek részére tárgyévben a kifizetés az egymillió forintot meghaladta

NAV

2012. évi CXLVII. törvény

Tárgyévet követő év március hónap
31. napja

Éves jelentés a beruházások összetételéről (1933)

KSH

388/2017. (XII. 13.)
Korm. rendelet

Tárgyévet követő év március hónap
31. napja

Éves beruházásstatisztikai jelentés (2240)

KSH

388/2017. (XII. 13.)
Korm. rendelet

Tárgyévet követő év április hónap 30. napja

Energiafelhasználási beszámoló (1335a)

KSH – Magyar Energetikai
és Közmű-szabályozási Hivatal

388/2017. (XII. 13.)
Korm. rendelet

Tárgyévet követő év május hónap 31. napja

Jelentés a folyó
környezetvédelmi ráfordításokról
és a környezetvédelmi beruházásokról (1799)

KSH

388/2017. (XII. 13.)
Korm. rendelet

Tárgyévet követő év május hónap 31. napja

Az állami vagyon tárgyév december 31-ei állományáról szóló vagyonkataszteri jelentés

MNV Zrt. és OBH

254/2007. (X. 4.)
Korm. rendelet,
5/2013. (VI. 25.)
OBH utasítás

Tárgyévet követő év május 31. napja

Vagyonkezelt vagyon tekintetében tényleges értéknövelő beruházás, felújítás

MNV Zrt.

254/2007. (X. 4.)
Korm. rendelet

Tárgyévet megelőző év november 30. napja

Vagyonkezelt vagyon tekintetében tervezett értéknövelő beruházás, felújítás

MNV Zrt.

254/2007. (X. 4.)
Korm. rendelet

Tárgyév november
30. napja

Elhelyezési igények bejelentése

MNV Zrt. és OBH

254/2007. (X. 4.)
Korm. rendelet,
5/2013. (VI. 25.)
OBH utasítás

Tárgyévet követő év április hónap 20. napja

Számviteli adatszolgáltatás: beszámoló mérlegében kimutatott vagyonkezelésbe kapott befektetett eszközök, forgóeszközök, beruházások, felújítások
– Vagyonkezelői leltárnyilatkozat

MNV Zrt.

MNV Zrt. Vagyonnyilvántartási Szabályzat

A havi, negyedéves, éves adatszolgáltatási kötelezettségen felül

Adatszolgáltatás tárgyhónapjának
8. napját megelőző utolsó munkanapja

Előrejelzés

Államkincstár és OBH

368/2011. (XII. 31.)
Korm. rendelet

Haladéktalanul

Vagyonkezelői jogviszony megszűnéséről
Vagyonelem értékbecsléséről

MNV Zrt. és OBH

254/2007. (X. 4.)
Korm. rendelet

Foglalkoztatás napját megelőző napon,
de legkésőbb a foglalkoztatás megkezdése napján

Bejelentés a munkaerő- kölcsönzésre vonatkozó adatokról (TMUNK)

NAV

2017. évi CL. törvény

Tárgyévet követő második év február hónap 15. napja

Jelentés az információs
és kommunikációs eszközök, illetve technológiák állományáról és felhasználásról (1670)

KSH

388/2017. (XII. 13.)
Korm. rendelet

Intézkedés meghozatalát követő
5 munkanapon belül

Költségvetési szerv a saját hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosításokról, átcsoportosításokról

Államkincstár és OBH

368/2011. (XII. 31.)
Korm. rendelet

A változástól számított 8 napon belül

A vagyon kezelőjének, haszonélvezőjének, használójának törzsadataiban bekövetkezett változásról

MNV Zrt.

254/2007. (X. 4.)
Korm. rendelet

Nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresésére, legkésőbb 15 napon belül

Eseti adatszolgáltatások

Államkincstár

2019. évi CXXII. törvény

60 napon belül

A 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet szerinti tételesen nyilvántartott vagyonelem kapcsán bekövetkezett változásról

MNV Zrt.

254/2007. (X. 4.)
Korm. rendelet

15 napon belül

Vagyonkezelői jogviszony létesítésről

MNV Zrt.

254/2007. (X. 4.)
Korm. rendelet

30 napon belül

Felesleges, feladatellátáshoz nem szükséges ingatlanok, 90 napot meghaladó időtartamra

MNV Zrt.

254/2007. (X. 4.)
Korm. rendelet

2. melléklet az 5/2013. (VI. 25.) OBH utasításhoz

A bírák, igazságügyi alkalmazottak részére adható, alapilletmény jellegűnek nem minősülő egyes személyi juttatások szabályai78

Idegennyelv-ismereti pótlék79

1. §80 (1) A Bjt. 179–180. §-aiban meghatározott feltételek fennállása esetén, az ott megállapított mértékben a bíró részére – alkalmanként határozott időre, legfeljebb egy éves időtartamra – idegennyelv-ismereti pótlék állapítható meg.

(2)81 Az idegennyelv-ismereti pótlék megállapítására különösen jogosult az európai jogi szaktanácsadó, az adott bíróság vagy a bírósági szervezet egészének nemzetközi kapcsolataiban rendszeresen közreműködő bíró, továbbá az a bíró, aki európai uniós vagy más külföldi képzéseken mint előadó rendszeresen részt vesz.

(3) Az idegennyelv-ismereti pótlék megállapításáról a költségvetési szerv vezetője dönt a juttatást megalapozó írásbeli indokolással.

(4) Az idegennyelv-ismereti pótlék indokoltságát a költségvetési szerv vezetője a juttatásra való jogosultság tartama alatt bármikor felülvizsgálhatja; a szabályzat hatálybalépését megelőzően megállapított jogosultság esetén legalább évente köteles felülvizsgálni. A felülvizsgálatot követően, amennyiben a megállapításra okot adó körülmények megszűntek, az idegennyelv-ismereti pótlék visszavonásáról intézkedik.

Kiegészítő és képzettségi pótlék

2. § (1)82 A Bjt. 181. § (1) bekezdése és a 182. § (1) bekezdése alapján a bíró részére kiegészítő és képzettségi pótlék – a feladat ellátásának idejére, alkalmanként határozott időre, eltérő szabályozás hiányában legfeljebb egy éves időtartamra – állapítható meg.

(2) A kiegészítő és képzettségi pótlék indokoltságát a költségvetési szerv vezetője a juttatásra való jogosultság tartalma alatt bármikor felülvizsgálhatja; a szabályzat hatályba lépését megelőzően megállapított jogosultság esetén legalább évente köteles felülvizsgálni. A felülvizsgálatot követően, amennyiben a megállapításra okot adó körülmények megszűntek, a kiegészítő és képzettségi pótlék visszavonásáról intézkedik.

(3)83 A kiegészítő pótlékot a költségvetési szerv vezetője állapítja meg, amennyiben a bíróság alaptevékenységébe tartozó feladatai ellátása mellett a bíró más, az igazságszolgáltatás működéséhez szükséges tevékenységet lát el. Amennyiben e feladat elvégzésére figyelemmel szolgálati kötelezettsége teljesítésében – havi egy tárgyalási nap kedvezmény kivételével – további kedvezményt kap, kiegészítő pótlék részére nem állapítható meg.

(4)84 Kiegészítő pótlékban részesül különösen az a személy, aki instruktor bírói, mentor bírói, sajtószóvivői, honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi megbízotti, integritásfelelősi és európai jogi szaktanácsadói feladatokat lát el.

(5)85 A költségvetési szerv vezetője a bíró részére képzettségi pótlékot állapíthat meg, ha a megszerzett ismeretek a munkaköre ellátásánál vagy a bíróság feladatainak teljesítése során közvetlenül hasznosíthatók.

(6)86

(7)87 A képzettségi pótlékot csak olyan jellegű végzettség tekintetében lehet megállapítani, amelyet a bírói álláspályázatok elbírálásának részletes szabályairól és a pályázati rangsor kialakítása során adható pontszámokról szóló 7/2011. (III. 4.) KIM rendelet szakirányú végzettségnek elfogad.

Lakhatási célú támogatás88

3. §89 (1) Lakhatási célú támogatás a kérelmező által igényelt lakásbérlet, albérlet – számviteli bizonylattal igazolt – összegének megfizetéséhez nyújtott támogatás. A lakhatási célú támogatás biztosítható adóköteles juttatás formájában a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 1. § (10) bekezdésében meghatározott feltételek szerint.

(2) A támogatás írásbeli kérelemre legfeljebb egy éves időtartamra nyújtható, mely kérelemre évente meghosszabbítható abban az esetben, ha az egy háztartásban élő hozzátartozók egy főre jutó nettó jövedelme a mindenkori kötelező legkisebb munkabér két és félszeresét nem éri el, továbbá egyéb személyi, valamint vagyoni körülmények indokolják.

(3) Támogatás – kizárólag igazságszolgáltatási érdekből – a (2) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában is adható, amennyiben a bíróság kezelésében álló lakás – Budapesten a Magyar Igazságügyi Akadémia szállodai szobája – az érintett részére nem biztosítható.

(4)90 A bruttó támogatás egy hónapra jutó összege nem haladhatja meg a mindenkori bírói illetményalap (a továbbiakban: illetményalap) 50%-át.

(5) Amennyiben a (2) bekezdés alapján az egy háztartásban élő hozzátartozók közül többen jogosultak lakhatási célú támogatásra, annak együttes mértéke nem haladhatja meg a (4) bekezdésben meghatározott összeg másfélszeresét.

(6) A támogatás igénybevételére a szolgálati jogviszonyban álló a kinevezéstől számított három hónap időtartamon belül nem jogosult, azonban különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén ennek hiányában is megállapítható a támogatásra való jogosultság.

(7) A lakhatási célú támogatást a „Kérelem lakhatási célú támogatás megállapításához” megnevezésű formanyomtatvány (jelen melléklet 8. számú függeléke) értelemszerű kitöltésével lehet igényelni.

Szolgálati lakás91

3/A. §92 (1)93 A bíróságok, illetve az OBH vagyonkezelésében vagy más jogügylet alapján rendelkezésére álló szolgálati lakás az Szja. tv. 1. melléklet 8.6. pont f) alpontjában meghatározott feltételek szerint biztosítható. A bérleti díjat, továbbá az ahhoz kapcsolódó közszolgáltatási díjakat és egyéb költségeket – amennyiben azokat a bíróság, illetve az OBH fizeti – az intézmény önköltségszámítási szabályzata alapján évente kell megállapítani akként, hogy együttes összegük nem lehet kevesebb az önköltség mértékénél.

(2)94 A szolgálati lakás hasznosításáról a tárgynegyedév utolsó napjára vonatkozóan a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig köteles a hasznosító intézmény az OBH elnökét az OBH illetékes szervezeti egysége útján tájékoztatni a jelen melléklet 7. számú függeléke szerinti adatszolgáltatás elektronikus úton történő megküldésével.

Letelepedési segély

4. § (1)95 Letelepedési segély írásbeli kérelemre, felsőfokú iskolai rendszerű képzésben diplomát (oklevelet) szerzett és 35. életévét be nem töltött pályakezdő fiatal részére, a diploma (oklevél) megszerzését követő 12 hónapon belül folyósítható, ha a szolgálati jogviszony (létesítés, kinevezés, áthelyezés) helye az igénylő lakóhelyétől eltér, az új helyen véglegesen kíván letelepedni és azt igazságügyi érdek indokolja. A bruttó támogatás összege nem haladhatja meg az illetményalap összegének 50%-át.

(2)96 Ha a segélyben részesült személy szolgálati jogviszonya – a segélyt folyósító bíróságon – a folyósítástól számított 1 éven belül megszűnik, a segélyt vissza kell fizetni. Az elbírálásra jogosult vezető különös méltánylást érdemlő körülményekre figyelemmel a visszafizetési kötelezettség alól részben felmentést adhat.

(3) A bíró, vagy igazságügyi alkalmazott letelepedési segélyt szolgálati jogviszonyának teljes időtartama alatt egy alkalommal vehet igénybe.

(4) A segély fedezetét a költségvetési szerv költségvetéséből kell biztosítani.

(5) A szolgálati jogviszonyban álló áthelyezése esetén a munkáltatóját a másik munkáltató felé a segély igénybevételéről tájékoztatási kötelezettség terheli.

(6)97 A letelepedési segély biztosítható adóköteles juttatás formájában az Szja. tv. 1. § (10) bekezdésében meghatározott feltételek szerint.

Más településre való költözés költségeihez való hozzájárulás

5. § (1)98 A szolgálati jogviszonyban álló írásbeli kérelmére más településre való költözése költségeihez – ha nem az Iasz. 121. § (2) bekezdése szerinti esetről van szó – a 6. §-ban írtak szerint adható hozzájárulás. A bruttó támogatás összege nem haladhatja meg az illetményalap összegének 30%-át.

(2) Ugyanazon munkáltatónál szolgálati jogviszonyban álló egy háztartásban élő hozzátartozók közül – ha nem az Iasz. 121. § (2) bekezdése szerinti esetről van szó – csak az egyik hozzátartozó részesíthető hozzájárulásban.

(3) Amennyiben a hozzájárulást a szolgálati jogviszonyban álló igénybe vette, ismételt hozzájárulásra öt évig nem jogosult.

(4) Ha a hozzájárulásban részesült személy szolgálati jogviszonya a folyósítástól számított 3 éven belül megszűnik, a hozzájárulást vissza kell fizetni. Az elbírálásra jogosult vezető különös méltánylást érdemlő körülményekre (a szolgálati jogviszony megszűnésének jogcímére) figyelemmel a visszafizetési kötelezettség alól részben felmentést adhat.

(5) A hozzájárulás fedezetét a költségvetési szerv költségvetéséből kell biztosítani.

(6) A szolgálati jogviszonyban álló áthelyezése esetén a munkáltatóját a másik munkáltató felé a hozzájárulás igénybevételéről tájékoztatási kötelezettség terheli.

(7)99 A más településre való költözés költségeihez való hozzájárulás biztosítható adóköteles juttatás formájában az Szja. tv. 1. § (10) bekezdésében meghatározott feltételek szerint.

Szociális segély

6. § (1) Szociális segély kivételesen – évente egy alkalommal – írásbeli kérelemre akkor nyújtható, ha a szolgálati jogviszonyban állónak és a vele egy háztartásban élő hozzátartozónak a kérelem benyújtását megelőző három hónapban az egy főre jutó nettó jövedelme a mindenkori kötelező legkisebb munkabér másfélszeresét nem éri el, továbbá egyéb személyi, valamint vagyoni körülmények indokolják.

(2) Ugyanazon munkáltatónál szolgálati jogviszonyban álló egy háztartásban élő hozzátartozók közül csak az egyik hozzátartozó részesíthető szociális segélyben.

(3)100 A bruttó támogatás összege évente nem haladhatja meg az illetményalap összegének 30%-át.

(4) A munkáltató – helyi bíróság esetén a területileg illetékes törvényszék – kötelezettsége a szociális segélyezésre fordítható összeg tárgyévi arányos elosztásának biztosítása.

(5) A segély fedezetét a költségvetési szerv költségvetéséből kell biztosítani.

(6) A szolgálati jogviszonyban álló áthelyezése esetén a munkáltatóját a másik munkáltató felé a segély igénybevételéről tájékoztatási kötelezettség terheli.

(7) A szociális segélyt a „Kérelem szociális segély megállapításához” megnevezésű formanyomtatvány (jelen melléklet 1. számú függeléke) értelemszerű kitöltésével lehet igényelni.

(8)101 A szociális segély biztosítható adóköteles juttatás formájában az Szja. tv. 1. § (10) bekezdésében meghatározott feltételek szerint.

Temetési segély

7. § (1)102 Temetési segély az a vissza nem térítendő támogatás, amely azon szolgálati jogviszonyban álló személynek nyújtható, aki Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója eltemettetéséről gondoskodott, feltéve, ha a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyeztetik.

(2)103

(3)104 A folyósítás feltétele, hogy az eltemettető a költségvetési szerv alkalmazásában álljon. Az adókötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket az Szja. tv. tartalmazza.

(4)105 A segély összege nem haladhatja meg az illetményalap 50%-át.

(5) A kérelmet a temetés költségeire vonatkozó számla kibocsátásától számított 30 napon belül kell előterjeszteni.

(6) A kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről a kérelmező nevére kiállított számlának, valamint az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatának másolatát, az eredeti okiratok bemutatása mellett.

(7) A temetési segély kifizetését a költségvetési szerv vezetője engedélyezheti hóközi kifizetésként saját hatáskörben.

(8) A temetési segély fedezetét a költségvetési szerv költségvetéséből kell biztosítani.

(9) A temetési segélyt a „Kérelem temetési segély iránt” megnevezésű formanyomtatvány (jelen melléklet 2. számú függeléke) értelemszerű kitöltésével lehet igényelni.

(10)106 A temetési segély biztosítható adómentes juttatás formájában az Szja. tv. 1. számú melléklet 1.3 pontjában meghatározott feltételek szerint.

Tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési és nyelvtanulási támogatás

8. § (1) A Bjt. 45. §-ába, illetve az Iasz. 38. § f) pontjába nem tartozó szakmai képzés és továbbképzés, valamint idegennyelvi képzés, továbbképzés céljára, tanulmányi szerződés alapján nyújtható támogatás, amennyiben azt igazságügyi érdek indokolja.

(2) A tanulmányi szerződés rendelkezései a munka törvénykönyvén alapulnak azzal, hogy az igazságügyi érdek rövid indokolását e szerződésben rögzíteni kell.

(3) Nem nyújtható támogatás a munkakör betöltéséhez szükséges képzettség, képesítés megszerzése céljából.

(4)107 Támogatásban a legalább két éve szolgálati jogviszonyban álló bíró, illetve igazságügyi alkalmazott részesülhet, különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén ennek hiányában is megállapítható a támogatásra való jogosultság.

(5) A pótvizsgára való felkészülésre, a pótvizsga napjára munkáltatói támogatás nem nyújtható.

(6) Tanulmányi szerződés hatálya alatt álló bíróval vagy igazságügyi alkalmazottal újabb tanulmányi szerződés nem köthető.

(7) A visszafizetési kötelezettség alól – különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén – az elbírálásra jogosult vezető felmentést adhat, illetve egyéves időtartamra részletfizetést engedélyezhet.

(8)108 Az idegennyelv-ismereti pótlék és a képzettségi pótlék tekintetében a Bjt. 180. § (5) bekezdésében és 182. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(9)109 Az (1)–(8) bekezdésben foglalt rendelkezések hatálya nem terjed ki az Mt. 55. § (1) bekezdés g) pontja szerinti rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítése alóli mentesülésre, a távollét idejére járó illetményre jogosultság megállapítására.

(10)110 A tanulmányi ösztöndíj, – az iskolarendszeren kívüli képzés kivételével – képzési, továbbképzési és nyelvtanulási támogatás biztosítható adóköteles juttatás formájában az Szja. tv. 1. § (10) bekezdésében meghatározott feltételek szerint, amelynek adó- és járulékterheit a munkáltató írásbeli kötelezettségvállalással átvállalhatja.

(11)111 A beosztás, illetve munkakör ellátásának hatókörében a tevékenység ellátásának feltételeként iskolarendszeren kívüli képzési támogatás adómentes juttatás formájában biztosítható az Szja. tv. 4. § (2a) bekezdés a) pontja szerint.

(12)112 Az (1)–(11) bekezdés rendelkezései irányadók az OBH elnöke által meghirdetett országos pályázatok keretében kötött tanulmányi szerződésekre azzal, hogy a pályázati kiírásban meghirdetett feltételek szerint a költségeket az OBH a munkáltató részére megtéríti.

Illetményelőleg

9. § (1) Illetményelőleg az a visszatérítendő juttatás, melyben az a – legalább 3 hónapon túl – szolgálati jogviszonyban álló személy részesülhet írásban indokolt kérelmére, aki (családi és/vagy egyéb körülményeinek megváltozása következtében) átmeneti jelleggel kedvezőtlen anyagi helyzetbe került, illetőleg azt életkörülményeinek vagy lakhatási feltételeinek javítása érdekében kívánja felhasználni.

(2) Az illetményelőleg visszafizetésének időtartama legfeljebb 6 hónap.

(3) Az illetményelőleg mértéke nem haladhatja meg a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét azzal, hogy annak teljes összege nem haladhatja meg a kérelmező nettó jövedelme 33%-ának hatszorosát.

(4) A munkáltató az illetményelőleg visszafizetése előtt újabb illetményelőleget nem folyósíthat.

(5) Illetményelőleg ugyanazon személy részére évente legfeljebb 2 alkalommal adható.

(6) Az illetményelőleg visszafizetését a kedvezményezett illetményéből havonta kell teljesíteni oly módon, hogy az utolsó részletet legkésőbb a folyósítás évének december 5. napjáig kell levonni.

(7) Amennyiben a kedvezményezett szolgálati jogviszonya az utolsó részlet lejárta előtt megszűnik, az illetményelőleg vissza nem fizetett része az utolsó munkában töltött napon esedékessé válik.

(8) Az illetményelőleg folyósítása miatt az adott intézménynél likviditási probléma nem keletkezhet, ezért

a)113 az intézménynél tárgyévben engedélyezett illetményelőleg még vissza nem fizetett összege az eredeti személyi juttatás előirányzat 0,5%-át nem haladhatja meg,

b) a költségvetési szerv vezetője az illetményelőlegek folyósítását határozott időre szüneteltetheti, illetve felfüggesztheti.

(9) Az illetményelőlegről analitikus nyilvántartás vezetése kötelező.

(10) Az illetményelőleget a „Kérelem az illetményelőleg kifizetésére” megnevezésű formanyomtatvány (jelen melléklet 3. számú függeléke) értelemszerű kitöltésével lehet igényelni.

Céljuttatás, projektprémium114

10. §115 (1)116 Céljuttatás, projektprémium jogcímen kell elszámolni a teljesítményösztönzés, személyi ösztönzés, érdemek elismerése céljából adott azon juttatásokat, amelyeknek – a feltételek fennállása esetén – kötelező alkalmazását és mértékét jogszabály vagy közjogi szervezetszabályzó eszköz rendelkezése vagy az OBH elnökének egyéb döntése rögzíti, így különösen az OBT által jóváhagyott Juhász Andor-díj adományozásával járó jutalmat, valamint az egyéb szellemi és fizikai többlettevékenység díjazását, a prémiumot, a céljuttatást, továbbá minden más hasonló személyi ösztönzési jellegű kifizetést, függetlenül annak elnevezésétől.

(1a)117 A céljuttatás jogcímen elszámolt szellemi és fizikai többlettevékenység meghatározását, a díjazása mértékét és teljesítésigazolásának feltételeit a célfeladat kitűzésekor okiratban kell szabályozni.

(2)118 A részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósuló a projekt céljainak megvalósításában közreműködő bírák és igazságügyi alkalmazottak projektprémiumban részesíthetők azon tevékenység ellátásáért, amely beosztásukból, munkaköri leírásukból eredő tevékenységükhöz képest többletmunkát jelent. A projektprémiumot és járulékait az adott projekt költségvetése terhére kell elszámolni a projektre irányadó eljárásrend szabályainak alkalmazásával.

(3) Az igazságügyi alkalmazott adott feladat – legalább egy éven át történő – kiemelkedő teljesítéséért vagy egyszeri rendkívüli teljesítményért és helytállásért a 10. § (1) bekezdésébe nem tartozó esetben pénz- vagy tárgyjutalomban részesíthető, melyet céljuttatás, projektprémium jogcímen kell elszámolni.

(3a)119 Az igazságügyi alkalmazott az évenkénti teljesítményértékelés alapján, az értékelés évében jutalomban részesíthető.

(4)120 A pénz- és tárgyjutalom mértéke nem haladhatja meg az illetményalap egyhavi összegét. Ugyanazon szolgálati jogviszonyban álló adott évben – a (3a) bekezdésben foglaltak, valamint a Juhász Andor-díjjal járó jutalmazás kivételével – egy alkalommal részesíthető pénz- vagy tárgyjutalomban.

(5)121 A pénz- vagy tárgyjutalom (4) bekezdésben írt mértékétől és rendszerességétől kizárólag az OBH elnökének előzetes engedélyével lehet eltérni.

(6)122

(7) A céljuttatás, projektprémium és járulékai fedezetét a költségvetési szerv költségvetése biztosítja.

(8) Nem részesíthető a (2) bekezdés szerinti jutalomban az, aki ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, továbbá aki fegyelmi büntetés vagy büntető ítélet hatálya alatt áll.

Normatív jutalom123

11. §124 (1) A Fejezet alá tartozó költségvetési szerveknél normatív jutalom jogcímen nem tervezhető előirányzat.

(2) A gazdálkodási folyamatok alakulásának függvényében az alapfeladat ellátása mellett keletkező személyi juttatás megtakarítás terhére az Ávr.-ben meghatározott mértékig vállalható kötelezettség.

(3) Normatív jutalom a Fejezet alá tartozó minden intézménynél átlagosan az OBH elnöke által meghatározott mértékben és feltételek szerint fizethető.

(4) A munkavállalók közötti differenciálás – a szervezeti egységek vezetőinek javaslatát figyelembe véve – a költségvetési szerv vezetőjének hatásköre.

(5)125 A költségvetési szervnél legalább hat hónapot meghaladóan szolgálati jogviszonyban álló munkavállaló részesülhet jutalomban, figyelemmel arra, hogy a fejezeten belüli áthelyezés folyamatos szolgálati jogviszonynak minősül.

(6) Nem részesíthető jutalomban az a szolgálati jogviszonyban álló, aki ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, továbbá aki fegyelmi büntetés vagy büntető ítélet hatálya alatt áll.

Bankszámla-hozzájárulás126

12. §127 (1)128 A Bjt. 196. § (2) bekezdése, 221. § (6) bekezdése, valamint az Iasz. 133. § (2) bekezdése alapján a bíró, az ülnök és az igazságügyi alkalmazott részére a jogállási törvények vagy más jogszabály alapján megillető javadalmazás és egyéb pénzbeli juttatás fizetési számlára vagy pénzforgalmi számlára utalása esetén szolgálati jogviszonyának fennállása tartama alatt havonta időarányosan legfeljebb a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű bankszámla-hozzájárulás adható.

(2)129 Az Szja. tv. és a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény alapján a bankszámla-hozzájárulást adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli.

(3) A hozzájárulás mértéke havi bruttó 1000 forint/fő, melynek kifizetését az adott hónapra járó illetményekkel egyidejűleg kell teljesíteni azon munkavállalók részére, akik szolgálati jogviszonyban állnak.

(4) Amennyiben a bíró vagy az igazságügyi alkalmazott javadalmazásának fizetése nem pénzforgalmi számlára történik, bankszámla-hozzájárulásra nem jogosult.

(5) A Bjt. 221. § (6) bekezdése szerinti bankszámla-hozzájárulás az ülnök részére az alábbi feltételek együttes fennállása esetén fizethető:

a) az ülnöki javadalmazás mértéke a tárgyévben meghaladta a bruttó 150 ezer forintot,

b) bankszámla-hozzájárulás jogcímen más kifizetőtől juttatásban igazoltan nem részesül,

c) az ülnöki javadalmazás kifizetése pénzforgalmi számlára utalással történik,

d) az ülnöki javadalmazás az adott hónapban kifizetésre kerül.

Munkába járás költségtérítése130

13. §131 (1) A munkába járás utazási költségtérítése a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet feltételeivel megegyezően az alábbi eltérések figyelembevételével biztosítható.

(2) A munkáltató által fizetett napi munkába járással és hazautazással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legfeljebb 100%-a.

(3) A hazautazással kapcsolatos költségtérítés felső korlátja a tárgyévre vonatkozóan a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által meghatározott összeg.

(4) A nem közforgalmú személyszállítási eszközzel történő munkába járás címén a munkáltató kérelem ellenében dolgozójának az Szja. tv.-ben meghatározott adómentes juttatás mértékének megfelelő költségtérítést fizet.

(5) A munkába járással kapcsolatos utazási költségek elszámolásához a költségtérítést írásban kell kérelmezni:

a) közösségi közlekedés igénybevétele esetén „Nyilatkozat a közösségi közlekedéssel történő munkába járást szolgáló utazási költségek elszámolásához” megnevezésű, a jelen melléklet 4/a. számú függelékét képező formanyomtatvány kitöltésével,

b) nem közforgalmú személyszállítási eszközzel történő munkába járás esetén „A nem közforgalmú személyszállítási eszközzel munkába járást szolgáló utazási költségek elszámolása iránti kérelem” megnevezésű, a jelen melléklet 4/b. számú függelékét képező formanyomtatvány kitöltésével.

(6) A nem közforgalmú személyszállítási eszközzel történő munkába járás térítésére való jogosultságot a költségvetési szerv vezetője állapítja meg.

(7) A kérelmező a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítést havonta utólag

a) közösségi közlekedés igénybevétele esetén „A közösségi közlekedéssel történő munkába járást szolgáló utazási költségek elszámolása” megnevezésű, a jelen melléklet 5/a. számú függelékét képező formanyomtatvány kitöltésével,

b) nem közforgalmú személyszállítási eszközzel történő munkába járás esetén „A nem közforgalmú személyszállítási eszközzel munkába járást szolgáló utazási költségek elszámolása” megnevezésű, a jelen melléklet 5/b. számú függelékét képező formanyomtatvány kitöltésével.

(8) A nem közforgalmú személyszállítási eszközzel történő munkába járás címén kizárólag azokra a munkában töltött napokra fizethető költségtérítés, amelyeken a kérelmező a beosztása, kinevezése szerinti szolgálati helyén ténylegesen megjelent.

(9) A munkába járáshoz igénybe vehető járművek esetében többféle közlekedési lehetőség közül bármelyik közlekedési eszköz költsége megtéríthető.

(10) Ha a munkavállaló olyan településen él, ahonnan a munkahelye több útvonalon is megközelíthető, akkor indokolt esetben a kevésbé költséghatékony útvonal is megtéríthető.

(11) Ha a munkába járás többféle közlekedési eszközzel vehető igénybe, akkor a munkáltató köteles mindegyik közlekedési eszköz megtérítésére, ide értve az átutazáshoz szükséges helyi utazási bérletet is.

(12) A munkáltató köteles megtéríteni az átutazáshoz szükséges helyi közlekedési költségeket.

(13) A munkáltató nem térítheti meg a lakóhely szerinti településen belül történő utazási költségeket.

(14) A MÁV és GYSEV Start Klub kártyacsalád elemei nem szolgálhatnak alapul munkába járás költségtérítéséhez.

A képernyő előtti munkavégzéshez szükséges éleslátást biztosító szemüveg igénylésének, engedélyezésének rendje132

14. §133 (1)134 Ha a szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a szolgálati jogviszonyban álló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a munkavégzéshez nem megfelelő, a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet alapján az elbírálásra jogosult vezető a szolgálati jogviszonyban álló részére a képernyő előtti munkavégzéshez megfelelő éleslátást biztosító szemüveg vásárlásához a rendelet feltételeivel megegyezően az alábbi eltérések figyelembevételével adómentes hozzájárulást biztosít.

(2)135 Képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüvegnek minősül a szemészeti szakvizsgálat eredményeként meghatározott, a monitor emberi szemet rongáló hatása miatti szemüveg és éles látást biztosító lencse és ennek a lencsének a rendeltetésszerű használatához szükséges keret, ide nem értve a munkavállaló által a képernyő előtti munkavégzéstől függetlenül egyébként is használt szemüveget vagy kontaktlencsét.

(3) A költségvetési szerv munkavédelmi felelőse felméri, meghatározza a képernyős munkaköröket, az e munkakörökben dolgozók évenkénti, a foglalkozás-egészségügyi orvosnál végzett szem- és látásvizsgálata érdekében intézkedik, továbbá a munkáltatói hozzájárulásban részesülőkről nyilvántartást vezet, mely tartalmazza az érintett nevét, szolgálati helyét, munkakörét, a hozzájárulás összegét, a juttatás időpontját.

(4)136 A képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg vásárlásához adómentes hozzájárulást az a szolgálati jogviszonyban álló személy igényelhet, aki

a)137

b) a napi munkaidejéből legalább négy órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt (számítógépet) használ, s ezt a közvetlen munkahelyi vezetője, valamint a munkavédelmi felelős igazolja,

c)138 kétévente szemész szakvizsgálaton vesz részt, melynek eredményeként a foglalkozás-egészségügyi orvos igazolja a szemüveg – képernyő előtti munkavégzéshez való – szükségességét,

d) a költségvetési szerv nevére és címére kiállított, eredeti számlát mellékel az igénylőlaphoz a szemüveg vásárlásáról.

(5)139 Aki képernyő előtti munkavégzéshez szükséges éleslátást biztosító szemüveg vásárlásához munkáltatói hozzájárulásban részesült, – a képernyős munkával összefüggésbe hozható éleslátás romlásának esetét kivéve – legközelebb két év elteltével válhat jogosulttá ismételt támogatás igénybevételére.

(6)140 Éleslátás romlása miatt a szolgálati jogviszonyban álló az éleslátást biztosító szemüveghez nyújtott költségtérítést szükség szerint, de minden esetben szakorvosi vagy optometrista szakember által történő vizsgálattal igazoltan veheti igénybe.

(7)141 A képernyő előtti munkavégzéshez minimálisan szükséges éleslátást biztosító, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által támogatott gyógyászati segédeszköznek minősülő szemüveg költségeit a munkáltató viseli, az ettől eltérő szemüveg vagy kontaktlencse költségéhez a munkáltatói hozzájárulás mértéke legfeljebb az illetményalap 10%-ának megfelelő összeg lehet.

(8)142 Az igénylést a szemüveg költségeiről szóló számla kibocsátásától számított 30 napon belül kell kérelmezni.

(9) A hozzájárulás fedezetét a költségvetési szerv költségvetéséből kell biztosítani, ahol az igénylő szolgálati jogviszonyban áll.

(10) A szolgálati jogviszonyban álló áthelyezése esetén a munkáltatóját a másik munkáltató felé a hozzájárulás igénybevételéről tájékoztatási kötelezettség terheli.

(11) A képernyő előtti munkavégzéshez használt, éleslátást biztosító szemüveg munkáltató által történő költségtérítését a jelen melléklet 6. számú függeléke szerinti formanyomtatvány értelemszerű kitöltésével lehet igényelni.

Foglalkoztatottak egyéb személyi juttatásai143

15. §144 (1)145 Foglalkoztatottak egyéb személyi juttatásai jogcímen kell elszámolni az 1–14. § hatálya alá nem tartozó juttatásokat, így különösen az esélyegyenlőségi referens, a biztonsági vezető, az igazságügyi alkalmazottak képzésében és vizsgáztatásában részt vevő, a tűz- és munkavédelmi, az energetikai és környezetvédelmi megbízott juttatását. A juttatás abban az esetben adható, ha a kötelezettségvállalás szabályai szerint a feladat végrehajtása előzetesen írásban elrendelésre került a teljesítés határidejének és a teljesítésigazolás módjának meghatározásával. A juttatásra nem jogosult, aki e tevékenységet munkaköri kötelezettségeként látja el.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott juttatás fedezetét a költségvetési szerv költségvetéséből kell biztosítani.

(3)146 Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a hivatali munkája mellett ellátó bíró vagy igazságügyi alkalmazott (a továbbiakban együtt: esélyegyenlőségi referens) a tényleges tevékenységéért évente az illetményalap legfeljebb 50%-ának megfelelő teljesítményhez kötött juttatásra jogosult.

(4)147 A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvényben, a Nemzeti Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adatok kezelésének rendjéről szóló 90/2010. (III. 26.) Korm. rendeletben meghatározott biztonsági vezetői feladatokat a hivatali munkája mellett ellátó bíró vagy igazságügyi alkalmazott a tényleges tevékenységéért évente az illetményalap legfeljebb 50%-ának megfelelő juttatásra jogosult.

(5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott juttatás az alábbi feltételek teljesülése esetén fizethető ki:

a) a munkáltatói jogkör gyakorlója a tárgyévre vonatkozó, legfeljebb a tárgyév január 1. napjától december 31. napjáig terjedő időszakra a feladat előírásáról és a juttatás kitűzéséről írásban intézkedett,

b) a juttatásra jogosult a feladat teljesítéséről beszámolási kötelezettségének az elrendelésben meghatározott határidő lejártát követő 15 napon belül eleget tett,

c) a feladatot kiíró és a juttatást kitűző munkáltatói jogkör gyakorlója a feladat teljesítését értékelte, és intézkedett a gazdasági szervezet irányába a juttatásnak a feladat teljesítésével arányos egészben vagy részben történő kifizetése tárgyában.

16. §148 (1) A bíró és az igazságügyi alkalmazott díjazásra jogosult, ha

a) igazságügyi alkalmazottak képzésében előadóként, oktatóként;

b) igazságügyi alkalmazottak vizsgára – ideértve különösen a bírósági fogalmazók szakvizsgára, az egyéb igazságügyi alkalmazottak bírósági ügyviteli vizsgára – való felkészítésében;

c) igazságügyi alkalmazottak beszámoltatásában, vizsgáztatásában;

d) az OBH elnöke által évente meghatározott központi oktatási terv megvalósítását szolgáló központi és helyi/regionális képzésen előadóként

vesz részt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek után járó díjazás mértéke az OBH elnöke által határozatban meghatározott összeg.

(3) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenység után az OBH-ba beosztott bíró és igazságügyi alkalmazott az (1) bekezdés szerinti díjazásra nem jogosult, amennyiben munkakörébe, feladatkörébe tartozó tárgyban tart előadást.

17. §149

18. §150

Rendkívüli helytállásért járó többletjuttatás151

19. §152 (1) A bíró és az igazságügyi alkalmazott az általános munkavégzési körülményektől eltérő rendkívüli helyzetben történő szolgálatteljesítéséért annak időtartamára, havonta az illetménye legfeljebb ötven százalékáig terjedő többletjuttatásban részesíthető. Az egy napra járó többletjuttatás az egy hónapra megállapított többletjuttatás és a tárgyhó munkanapjai számának hányadosa.

(2) A rendkívüli helytállásért való többletjuttatásra jogosító körülmények fennállását az OBH elnöke határozatban állapítja meg.

(3) A rendkívüli helytállásért járó többletjuttatás és járulékai fedezetét az OBH elnöke a bíróságok költségvetésével kapcsolatos feladatkörében eljárva biztosítja a költségvetési szervek részére.

A Fejezetet irányító szerv hatáskörében meghirdetett Megtartó Program keretében megállapított egyéb juttatások153

20. §154 (1) Az OBH elnöke a fejezeti szintű költségvetési megtakarítások terhére az Szja. tv. rendelkezéseinek figyelembevételével a bírák és igazságügyi alkalmazottak erkölcsi és anyagi megbecsülése elismeréseként, a bírósági szervezet megtartó erejének növelése és az utánpótlás biztosítása céljából az 1–19. §-okban meghatározott juttatásokat meghaladóan évente meghirdeti a Megtartó Programot. A program keretében az OBH elnöke a költségvetési évben egyéb nem rendszeres személyi juttatások kifizetését engedélyezi.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott egyéb nem rendszeres juttatások különösen

a) a többlettudás megszerzését,

b) a teljesítmény elismerését,

c) a család és munka összhangjának megteremtését,

d) az egészség megőrzését, valamint

e) egyéb jóléti célok megvalósítását

célozzák.

(3) A többlettudás megszerzését szolgáló juttatás különösen

a) a tanulmányi ösztöndíj program keretében biztosított támogatás,

b) a szakmai többlettudás elismerése,

c) a nyelvtudás, nyelvhasználat elismerése, valamint

d) az önképzés támogatása.

(4) A teljesítmény elismerését szolgáló juttatás különösen

a) a többletteljesítmény elismerése,

b) a bírósági szervezetrendszerben eltöltött szolgálati idő elismerése, valamint

c) a kiváló munkavégzés elismerése.

(5) A család és a munka összhangjának megteremtését szolgáló juttatás különösen

a) a bölcsődei és óvodai ellátás támogatása,

b) az iskolakezdési támogatás, valamint

c) a családi szabadidős programok támogatása.

(6) Az egészség megőrzését szolgáló juttatás különösen

a) a sporttevékenység támogatása, valamint

b) az emelt szintű orvosi szolgáltatás.

(7) Az egyéb jóléti célok megvalósítását szolgáló juttatás különösen

a) az állami és egyházi ünnepek alkalmával juttatott támogatás,

b) az üdülési támogatás, valamint

c) a ruházati költségtérítés.

(8) A jogosultság feltételeit és mértékét az OBH elnöke a rendelkezésre álló pénzügyi forrás figyelembevételével juttatásonként és alkalmanként külön-külön határozza meg a Bszi. 76. § (3) bekezdés g) pontja, valamint a 103. § (2) bekezdése rendelkezéseinek betartásával.

2. melléklet 1. számú függelék155

KÉRELEM
szociális segély megállapításához

 

Név: ..................................................................................................................... Beosztási helye: .......................................................................

Anyja neve: ..................................................................................... Születéskori neve: .....................................................................................

Születési ideje, helye:

Lakcíme:

Azonos jogcímen legutóbb igénybe vett támogatás ideje:

Azonos jogcímen legutóbb igénybe vett támogatás összege:

 

Kérem, hogy részemre egyszeri vissza nem térítendő szociális segélyt biztosítani szíveskedjenek az alábbi indokaim alapján:


5E02722_1

 

Utolsó 3 havi átlag (Ft)

Össz-
jövedelem
(Ft/hó)

Nettó kereset

Családi pótlék

Gyermek- tartásdíj

Egyéb jövedelem

KÉRELMEZŐ

 

 

 

 

 

KÖZÖS HÁZTARTÁSBAN ÉLŐ

HOZZÁTARTOZÓ

(rokoni kapcsolat megjelölésével)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ÖSSZES

 

 

 

 

 

 



Az egy főre eső utolsó 3 havi nettó átlagjövedelem: ................................................ Ft/fő (kérelmező számítja ki!)

Az igazságügyi szervvel szolgálati viszonyban álló, közös háztartásban élő hozzátartozóm nincs/ebben az évben részesült/nem részesült szociális segélyben. (A megfelelő rész aláhúzandó!)


Büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom arról, hogy a kérelemben szereplő adatok a valóságnak megfelelnek.

Kelt: ..........................., ....... év ...................... hó ...... napján
        ......................................................................
        kérelmező aláírása


A kérelem alapján .............................. Ft, azaz ............................................... forint szociális segély kifizetését engedélyezem.

Kelt: ..........................., ....... év ...................... hó ...... napján
        ......................................................................
        költségvetési szerv vezetője vagy az általa
        írásban meghatalmazott kötelezettségvállaló


A kötelezettségvállalást pénzügyileg ellenjegyzem:

Kelt: ..........................., ....... év ...................... hó ...... napján
        ......................................................................
        ellenjegyző

2. melléklet 2. számú függelék156

KÉRELEM
temetési segély megállapításához

 

Név: ..................................................................................... Beosztási helye: .......................................................................

Anyja neve: ..................................................................................... Születéskori neve: .....................................................................................

Születési ideje, helye:

Lakcíme:

 

Kérem, hogy részemre temetési segélyt biztosítani szíveskedjenek az alábbi indokaim alapján:

 

A kérelmező havi bruttó illetménye: .................................... Ft

 

Az elhalálozott:

– neve (asszonyoknál leánykori név is):

– születési ideje:

– anyja neve:

– lakcíme:

– hozzátartozói minősége a kérelmezővel:

Büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom arról, hogy a kérelemben szereplő adatok a valóságnak megfelelnek.

 

Kelt: ..........................., ....... év ...................... hó ...... napján

        ......................................................................
        kérelmező aláírása

 

 

A kérelem alapján ................................. Ft, azaz .......................................................................... forint temetési segély kifizetését engedélyezem.

 

Kelt: ..........................., ....... év ...................... hó ...... napján

        ......................................................................
        költségvetési szerv vezetője vagy az általa
        írásban meghatalmazott kötelezettségvállaló

 

 

A kötelezettségvállalást pénzügyileg ellenjegyzem:

 

Kelt: ..........................., ....... év ...................... hó ...... napján

        ......................................................................
        ellenjegyző

2. melléklet 3. számú függelék157



KÉRELEM
illetményelőleg kifizetésére

I. (kérelmező tölti ki)


Név:      Beosztási helye:     
Anyja neve:     
Születéskori neve:     
Születési ideje, helye:     
Igényelt illetményelőleg összege:     

Az illetményelőleg visszafizetését ............ hónap alatt vállalom.

A kérelem indoka:




Kelt .............., .......év .............. hó ...... napján
..............................................................
kérelmező aláírása

II. (a szervezeti egység vezetője tölti ki)


A szervezeti egység vezetőjének javaslata:



Kelt ..................., ....... év .............. hó ...... napján
..............................................................
aláírás

III. ( bérügyi ügyintéző tölti ki)


Az igazságügyi szolgálati jogviszony kezdete: ....... év .................... hó ......... nap
Alkalmazása: HATÁROZATLAN HATÁROZOTT ....... év ....... hó ...... nap
Az igénylő havi nettó illetménye: ............................................... Ft
Az év folyamán részesült-e illetményelőlegben: IGEN, ...... alkalommal NEM
Az illetményelőleg kifizetéséhez a keret rendelkezésre áll:
IGEN NEM RÉSZBEN ........ Ft
NEM HALADJA MEG MEGHALADJA .............. Ft-tal
A fentiek figyelembevételével a bérügyi ügyintéző javaslata az illetményelőlegre:
................Ft ........ Ft/hó levonással.

Kelt ..................., ....... év .............. hó ...... napján
..............................................................
bérügyi ügyintéző

IV. (költségvetési szerv vezetője vagy az általa írásban meghatalmazott kötelezettségvállaló tölti ki)


Az illetményelőleg kifizetését .................................................. Ft összegben, a visszafizetését ............... havi részletben engedélyezem.

Kelt ..................., ....... év .............. hó ...... napján
..............................................................
költségvetési szerv vezetője
vagy az általa írásban meghatalmazott
kötelezettségvállaló


A kötelezettségvállalást pénzügyileg ellenjegyzem:

Kelt .............., ......év ................ hó ....... napján
..............................................................
ellenjegyző

2. melléklet 4/a. számú függelék158


Nyilatkozat a közösségi közlekedéssel történő munkába járást szolgáló utazási költségek
elszámolásához

A jogosult neve:     .................................................................................................................
Adóazonosító jele:    .................................................................................................................
Állandó lakóhelye:     .................................................................................................................
Tartózkodási helye:    .................................................................................................................
Munkába járás mely címről történik:    .........................................................................………
Szolgálati helye:     .................................................................................................................
Beosztása:        .................................................................................................................

A munkába járás elszámolásának módja*:
–    napi munkába járással távolsági járatra szolgáló bérlettel vagy menetjeggyel;
–    hétvégi hazautazással bérlettel vagy menetjeggyel.

Nyilatkozom, hogy munkába járásom közforgalmú személyszállítási eszközzel történik, melynek költségtérítését a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. § (1)–(4) bekezdésének megfelelően kívánom elszámolni.
Tudomásul veszem, hogy az elszámolás feltétele a bérlet vagy menetjegy leadása.

Kelt: ........................., ...... év .................. hó ...... napján
        ..........................................................
        munkavállaló

Kelt: ........................., ...... év .................. hó ...... napján
        ..........................................................
        kötelezettségvállaló/szervezeti egység
        vezetője


A kötelezettségvállalást pénzügyileg ellenjegyzem:

Kelt: ........................., ...... év .................. hó ...... napján
        ..........................................................
        ellenjegyző


____________________
* Aláhúzással jelölendő.

2. melléklet 4/b. számú függelék159


A nem közforgalmú személyszállítási eszközzel történő munkába járást szolgáló utazási költségek elszámolása iránti kérelem

A jogosult neve:     .................................................................................................................
Adóazonosító jele:    .................................................................................................................
Állandó lakóhelye:     .................................................................................................................
Tartózkodási helye:    .................................................................................................................
Munkába járás mely címről történik:    .........................................................................………
Szolgálati helye:     .................................................................................................................
Beosztása:         .................................................................................................................

A költségtérítés elszámolását az alábbi indok/ok alapján kérem*:
–    lakóhelyem vagy tartózkodási helyem, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;
–    munkarendem miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudom igénybe venni a közösségi közlekedést;
–    mozgáskorlátozottságom, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékosságom miatt nem vagyok képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni [ideértve azt az esetet is, ha erre tekintettel a munkába járást az Mt. 294. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt hozzátartozó biztosítja];
–    bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermekem van.

Lakóhely/tartózkodási hely és szolgálati hely közforgalmú úton mért távolsága km-ben: .....................................................

Egyidejűleg nyilatkozom, hogy a napi munkába járás a fenti nyilatkozatban tett címről a szolgálati helyemre történik, személyemben megvalósul a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésében, illetve 5. §-ában meghatározott, a fentiekben aláhúzással jelölt feltétel.

Tudomásul veszem, hogy az e körülményekben bekövetkezett változást a munkáltatói jogkör gyakorlójának köteles vagyok haladéktalanul bejelenteni.

Kelt: ........................., ...... év .................. hó ...... napján
        ..........................................................
        munkavállaló

Kelt: ........................., ...... év .................. hó ...... napján
        ..........................................................
        kötelezettségvállaló/szervezeti egység
        vezetője


A kötelezettségvállalást pénzügyileg ellenjegyzem:

Kelt: ........................., ...... év .................. hó ...... napján
        ..........................................................
        ellenjegyző



____________________
* Aláhúzással jelölendő.

2. melléklet 5/a. számú függelék160


A közösségi közlekedéssel történő munkába járást szolgáló utazási költségek elszámolása

A munkába járást szolgáló utazási költségek elszámolása
A jogosult neve:     
Adóazonosító jele:     
Állandó lakóhelye:     
Tartózkodási helye:     
Munkába járás mely címről történik:     
Szolgálati helye:     
Beosztása    

Az elszámolás időszaka:
20…… év ……………… hó …… napjától
20…… év ……………… hó …… napjáig.

Az elszámolás alapjául szolgáló, mellékelten csatolt bérlet(ek) vagy menetjegy(ek) díjának összege:      Ft.
A csatolt bérlet(ek) vagy menetjegy(ek) száma:      db.
A fenti összegből a munkáltató által térítendő összeg (100%):      Ft.

Kelt: ……………, ……… év ……………… hó …… napján

……………………………………
munkavállaló


A munkavégzésben töltött időt igazolom, ennek alapján a ………………………………………………… Ft összegű költségtérítés kifizethető.

Kelt: ……………, ……… év ……………… hó …… napján

……………………………………
munkáltatói jogkör gyakorlója
vagy az általa írásban meghatalmazott

2. melléklet 5/b. számú függelék161


A nem közforgalmú személyszállítási eszközzel történő munkába járást szolgáló utazási költségek elszámolása

A jogosult neve:     .................................................................................................................
Adóazonosító jele:    .................................................................................................................
Állandó lakóhelye:     .................................................................................................................
Tartózkodási helye:    .................................................................................................................
Munkába járás mely címről történik:     .........................................................................………
Szolgálati helye:     .................................................................................................................
Beosztása:         .................................................................................................................

Lakóhely/tartózkodási hely és szolgálati hely közforgalmú úton mért távolsága km-ben: .................. km

Az elszámolás időszaka:
20...... év ............ hó ...... napjától
20...... év ............ hó ...... napjáig

Az elszámolható utazási napok száma összesen: ........ munkanap.

Kelt: ........................., ...... év .................. hó ...... napján
        ..........................................................
        munkavállaló


A munkavégzésben töltött napok számát igazolom:

 

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

 

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

 

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

 

31

 



............... nap × ....... km × 2 alkalom/nap × 15 Ft/km = ..................... Ft

Ennek alapján a ...................................... Ft összegű költségtérítés kifizethető.

Kelt: ........................., ...... év .................. hó ...... napján
        ..........................................................
        munkáltatói jogkör gyakorlója vagy az általa
        írásban meghatalmazott

2. melléklet 6. számú függelék162


IGÉNYLŐLAP
a képernyő előtti munkavégzéshez használt, éleslátást biztosító szemüveg munkáltató által történő költségtérítéséhez

I. Az igénylő adatai:

Név:     
Beosztási helye:     
Anyja neve:     
Születéskori neve:     
Születési ideje, helye:     
Lakcíme:     
A szolgálati jogviszony kezdete:     
Azonos jogcímen legutóbb igénybe vett hozzájárulás ideje:     

II. A térítés jogcímei: (A megfelelő rész aláhúzandó!)

1. első szemüveg

2. 2 éven belül, a képernyő előtti munkavégzéssel összefüggő éleslátás romlása miatt igényelt szemüveg

3. 2 év után igényelt szemüveg

III. Az igénylés jogosultságának igazolása: (Megfelelő részek aláhúzandók!)

Igazolom, hogy az igénylő igazságügyi alkalmazott/bíró napi munkaidejéből legalább négy órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt (számítógépet) használ.
IGAZOLOM         NEM IGAZOLOM
        .................................................................
        közvetlen munkahelyi vezető aláírása

IV. A munkavédelmi felelős véleménye: (Megfelelő részek aláhúzandók!)

Az igénylő igazságügyi alkalmazott/bíró munkaköre indokolja/nem indokolja, hogy munkaidejéből legalább négy órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt (számítógépet) használjon.

A nyilvántartás adatai alapján az igénylő azonos jogcímen hozzájárulásban:
–    szolgálati jogviszonya alatt ez idáig még nem részesült;
–    utoljára ............ évben részesült ............ Ft összegben.
        .................................................................
        munkavédelmi felelős aláírása

Kelt: ........................., ...... év .................. hó ...... napján
        .................................................................
        igénylő aláírása


Melléklet:
–    a számla egy eredeti és egy másolati példánya
–    a foglalkozás-egészségügyi orvos, szemész szakorvos vagy optometrista szakember igazolása arról, hogy a szemüveg – a képernyő előtti munkavégzéshez – szükséges.

A kérelem alapján .................. Ft, azaz .......................................... forint képernyő előtti munkavégzéshez szükséges, éleslátást biztosító szemüveg vásárlásához nyújtandó hozzájárulás kifizetését engedélyezem.

Kelt: ........................., ...... év .................. hó ...... napján
        ..........................................................
        költségvetési szerv vezetője vagy az általa
        írásban meghatalmazott kötelezettségvállaló


A kötelezettségvállalást pénzügyileg ellenjegyzem:

Kelt: ........................., ...... év .................. hó ...... napján
        ..........................................................
        ellenjegyző

2. melléklet 7. számú függelék163


Hasznosítási szerződésekre vonatkozó kimutatás

..................... év .............. havi állapot
(................... negyedév)

6E05455_0

#

Szerződés + módosítás megküldve IGEN/NEM

Költségvetési szerv (bérbeadó) neve

Helyrajzi szám

Település

Cím, utca, házszám

Bérlő partner megnevezése

terület m²-ben

Tevékenység

Havidíj Ft (ÁFA nélkül)

Ft/m2/hó

Euró/m2/hó

Utolsó indexálás dátuma (0000.00.00)

Euróalapú szerződés IGEN/NEM

Havi üzemeltetési díj Ft
(ÁFA nélkül)

Egyéb havidíj Ft (ÁFA nélkül)

Egyéb havidíj jogcíme

Szerződés érvényessége

Megjegyzés

MNV Zrt. hozzájárulás történt-e

IGEN/NEM

MNV Zrt. hozzájárulás határozat száma vagy a jóváhagyó levelünk iktatószáma

Bérlő besorolása
(VÁLASZTHATÓ)

1

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 



Kelt ........................., ...... év .................. hó ...... napján

 

......................................................................
költségvetési szerv vezetője

2. melléklet 8. számú függelék164


Kérelem lakhatási célú támogatás megállapításához

I.
Név:     
Születéskori neve:     
Anyja neve:     
Adóazonosító jele:     
Születési ideje, helye:     
Lakóhelye:     
Beosztási helye:     

II.
Munkavégzés helye:     
Lakóhelye és munkavégzés helye közötti távolság (km):     
A lakóhely és munkahely közötti tömegközlekedési eszközzel az oda- és visszautazás ideje naponta 3 óránál több időt vesz igénybe: igen/nem (Aláhúzással jelölni!)
Szolgálati jogviszony kezdete: ……… év ……… hó …… nap.
Heti munkaideje: …… óra.
Szolgálati jogviszony jellege: határozott/határozatlan (Aláhúzással jelölni!)

III.
A határozatlan idejű szolgálati jogviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban és a támogatás nyújtásának időpontjában lakás tulajdonjogával vagy haszonélvezeti jogával rendelkezik-e
– a munkavégzés helyén vagy attól számított 60 km távolságon belül lévő településen: igen/nem
– olyan településen, ahonnan a munkavégzés helyére tömegközlekedési eszközzel oda- és visszautazás ideje nem éri el a 3 órát: igen/nem

IV.
Azonos jogcímeken legutóbb igénybe vett támogatás időtartama:
……… év ………………… hó ……… naptól ……… év …………………. hó ……… napig.
Azonos jogcímeken legutóbb igénybe vett havi bruttó támogatás összege: …………… Ft.

Kérem, hogy részemre lakhatási célú támogatást biztosítani szíveskedjenek az alábbi indokaim alapján:




9R00090_0

 

Utolsó 3 havi átlag (Ft)

Össz-
jövedelem
(Ft/hó)

Nettó kereset

Családi pótlék

Gyermek- tartásdíj

Egyéb jövedelem

KÉRELMEZŐ

 

 

 

 

 

KÖZÖS HÁZTARTÁSBAN ÉLŐ

HOZZÁTARTOZÓ

(rokoni kapcsolat megjelölésével)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ÖSSZES

 

 

 

 

 

 



Az egy főre eső utolsó 3 havi nettó átlagjövedelem: ……………………………… Ft/fő (A kérelmező számítja ki!)

Az igazságügyi szervvel szolgálati viszonyban álló, közös háztartásban élő hozzátartozóm nincs/a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban részesült/nem részesült lakhatási célú támogatásban. (A megfelelő rész aláhúzandó!)

Büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom arról, hogy a kérelemben szereplő adatok a valóságnak megfelelnek.

Kelt: ………………………, ……… év ……………… hó …… napján

………………………………………………
    kérelmező aláírása

3. melléklet az 5/2013. (VI. 25.) OBH utasításhoz

A tartósan távollévő bírák álláshelyei részbeni betöltésének szabályai

I.

Általános rendelkezések

A szabályzat hatálya

1. § (1) A szabályzat tárgyi hatálya a tartósan távollévő bírák álláshelyei részbeni betöltésének (továbbiakban: túlbetöltés) szabályozására terjed ki.

(2) A szabályzat alkalmazása szempontjából tartósan távollévő bírónak kizárólag a gyermekvállalás miatt – a szülési szabadság időtartamának lejártát követően – tartósan távollévő bíró minősül.

A túlbetöltés pénzügyi forrása

2. § (1) A túlbetöltés elsődlegesen a bíróság rendelkezésére álló személyi juttatásnak – az 1. § (2) bekezdés szerinti tartós távollétből eredő – átmeneti megtakarítását terheli.

(2) Abban az esetben, ha a túlbetöltés engedélyezését követően valamennyi tartósan távollévő bíró munkába áll és a bíróságon (a törvényszék egész illetékességi területen) nincs betöltetlen bírói álláshely, a túlbetöltés engedélyezésével továbbfoglalkoztatott bíró javadalmazását a bíróság minden más egyéb, a személyi juttatás kiemelt előirányzaton belül keletkező megtakarítása terhére kell megfinanszírozni bírói álláshely megüresedéséig.

(3) Azokon a bíróságokon, ahol az OBH elnöke túlbetöltést engedélyezett, a tartósan távollévő bírák javadalmazása nem használható fel igazságügyi alkalmazottak átmeneti vagy tartós foglalkoztatására.

II.

A túlbetöltés engedélyezése

3. § (1) A túlbetöltés engedélyezésére – a bíróság elnökének részletesen indokolt, írásbeli kérelme alapján – az OBH elnöke jogosult.

(2) Az OBH elnöke által engedélyezett túlbetöltés a bíróság engedélyezett bírói létszámát és engedélyezett illetménykeretét nem növeli.

4. § (1) Az OBH elnöke minden évben február 15. napjáig megállapítja a tárgyévben országosan és bíróságonként engedélyezhető túlbetöltések számát (továbbiakban: országos és bíróságonkénti keretszámok).

(2) Az OBH elnöke az országos keretszámot a tárgyévet megelőző évben tartósan távollévő bírák éves átlaglétszámának 50 százalékában, legfeljebb azonban 70 főben állapítja meg. Ezt a keretszámot terheli a már korábban engedélyezett és még meg nem szűnt túlbetöltések száma.

(3) Az OBH elnöke a bíróságonkénti keretszámokat legfeljebb a bíróságon a tárgyévet megelőző évben tartósan távollévő bírák éves átlaglétszámának 25 százalékában, rendkívül indokolt esetben ettől eltérő mértékben állapítja meg.

(4) Az OBH elnöke a (2) és (3) bekezdésben szereplő keretszámok meghatározása során – amennyiben az szükséges – a matematikai kerekítés általános szabályainak alkalmazásával jár el. Ennek értelmében, ha az eredetileg kiszámított keretszám nem egész szám, akkor az egész számon felüli értéket a 0,01–0,50 közötti értékhatárban lefelé, a 0,51–0,99 közötti értékhatárban felfelé kell kerekíteni.

(5)165 Az OBH az OBH elnökének a bíróságonkénti keretszámok megállapítása tárgyában hozott döntését követően írásban tájékoztatja a bíróságok elnökeit az elnök által megállapított országos és az adott bíróságra vonatkozó keretszámról, valamint arról, ha az adott bíróság vonatkozásában az OBH elnöke nem állapított meg keretszámot.

5. § (1) A bíróság elnöke a túlbetöltés engedélyezése iránti kérelmet írásban terjeszti az OBH elnöke elé.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell az igényelt túlbetöltések számát, valamint annak a bíróságnak, illetve bírósági szintnek a megjelölését, amelynek – a bírák tartós távollétére figyelemmel fennálló – létszámhelyzetén és ebből eredő munkaterhén a bíróság elnöke a túlbetöltés lehetőségének felhasználásával javítani kíván.

(3) A kérelemben a bíróság elnökének részletesen meg kell jelölnie a túlbetöltés engedélyezését alátámasztó személyzeti, igazgatási jellegű indokokat.

(4) A bíróság elnökének a kérelemben utalnia kell továbbá – a kérelem benyújtásának időpontjában rendelkezésére álló adatok alapján – a kérelemmel érintett bíróságon, bírósági szinten tartósan távollévő bírák munkába állásának várható időpontjára, valamint a tartósan távollévők illetménykeretének leterheltségére is.

6. § (1) Az OBH elnöke a túlbetöltések engedélyezése iránti kérelmek tárgyában minden év április 30. napjáig dönt.

(2) Az OBH elnöke a túlbetöltést az 5. § (3)–(4) bekezdéseiben meghatározottak alapján a további szempontok fennállása esetén engedélyezi:

a) a kérelem benyújtásának időpontjában a kérelmet benyújtó Kúrián, ítélőtáblán, illetve törvényszék illetékességi területén nincs betöltetlen bírói álláshely, illetve valamennyi üres bírói álláshelyre a pályázat a Bírósági Közlönyben közzétételre került,

b) a kérelmet benyújtó bíróság vonatkozásában az egyéni bírói adatszolgáltatás utolsó rendelkezésre álló féléves adatai komplex elemzésének eredménye alapján a kérelemben foglaltak teljesítése indokolt, és

c) költségvetési szempontból a kérelemben foglaltak teljesítése a Bíróságok fejezet számára indokolatlan megterhelést nem jelent.

(3) A bíróság elnöke a túlbetöltés engedélyezése iránti kérelmet legkésőbb március 15. napjáig küldi meg az OBH-nak. Az OBH a beérkezett kérelmek tárgyában az (1) bekezdésben megjelölt időpontig az OBH elnökének összefoglalót készít.

(4) Az OBH elnöke a túlbetöltést – a 8. § (1)–(4) bekezdéseiben meghatározott esetek, illetve időpontok kivételével – a tárgyévet követő év április 30. napjáig engedélyezi, függetlenül a bíróságon engedélyezett bírói álláshelyek megüresedésétől és betöltésétől.

(5) Az OBH elnökének döntéséről az OBH a bíróság elnökét írásban tájékoztatja.

III.

A túlbetöltés felhasználása

7. § (1) A bíróság elnöke a túlbetöltés engedélyezése esetén a bírói állás betöltésére pályázat kiírását kezdeményezi az OBH elnökénél.

(2)166 A törvényszék részére engedélyezett túlbetöltésnél a törvényszék elnöke a pályázat kiírását – az OBH elnöke eltérő döntésének hiányában – a törvényszék illetékességi területén működő, a törvényszék elnöke által meghatározott járásbíróságra vonatkozóan kéri az OBH elnökétől.

(3) A bíróság elnöke a pályázat kiírására vonatkozó kérelmét az álláshely-számra és az OBH elnökének túlbetöltést engedélyező határozatára utalással küldi meg az OBH-nak a Bírósági Közlönyben és a bíróságok központi honlapján történő megjelentetés céljából.

IV.

A túlbetöltési lehetőség megszűnése, a túlbetöltés megszüntetése, a túlbetöltés engedélyezésével foglalkoztatott bíró továbbfoglalkoztatása

8. § (1) A túlbetöltési lehetőség megszűnik, ha

a) a túlbetöltés engedélyezését követően valamennyi tartósan távollévő bíró munkába áll,

b) az adott bíróság vonatkozásában az OBH elnöke a túlbetöltés engedélyezését követő évben nem állapít meg keretszámot,

c) a bíróság elnöke a túlbetöltés engedélyezését követő évben nem terjeszt elő túlbetöltés további engedélyezése iránti kérelmet.

(2) A túlbetöltési lehetőség megszűnésének időpontja

a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az utolsó tartósan távollévő bíró munkába állásának időpontja,

b) az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetben a túlbetöltés engedélyezését követő év április 30. napja.

(3) A túlbetöltési lehetőség részben megszűnik, ha az adott bíróság vonatkozásában az OBH elnöke a túlbetöltés engedélyezését követő évben – az előző évi keretszámhoz képest – csökkentett mértékben állapítja meg a keretszámot.

(4) A túlbetöltési lehetőség – (3) bekezdésben meghatározott – részbeni megszűnésének időpontja a túlbetöltés engedélyezését követő év április 30. napja.

(5)167 Amennyiben a túlbetöltési lehetőség az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban meghatározott valamely okból megszűnik, a túlbetöltést – a (2) bekezdésben meghatározott időpontokat követően – az elsőként az adott bírósági szinten megüresedő bírói álláshely(ek) felhasználásával kell megszüntetni.

(6)168 Amennyiben a túlbetöltési lehetőség a (3) bekezdésben meghatározott okból részben megszűnik, a túlbetöltést – a csökkentés mértékének megfelelő számban – a (4) bekezdésben meghatározott időpontot követően az adott bírósági szinten elsőként megüresedő bírói álláshely(ek) felhasználásával kell megszüntetni.

(7) A bíróság elnöke az (5)–(6) bekezdések szerint megüresedő bírói álláshelye(ke)t a túlbetöltés engedélyezésével foglalkoztatott bíró(k) továbbfoglalkoztatására használja fel. Ennek során a bíróság elnöke a törvényszék – OBH elnöke által meghatározott – létszám előirányzatán belül megállapítja a felügyelete alá tartozó bíróságok, szervezeti egységek létszámát.

(8) A bíróság elnöke a megüresedő bírói álláshelyek (7) bekezdés szerinti felhasználásáról az OBH-t az álláshely-számra hivatkozással írásban tájékoztatja.

V.

Nyilvántartási, adatszolgáltatási, tájékoztatási feladatok

9. § (1) A bíróság a bírói álláshelyekről külön nyilvántartást vezet. A nyilvántartás folyamatos sorszámozással (álláshely-szám) tartalmazza az engedélyezett bírói álláshelyeket.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az álláshelyek tényleges betöltésének alakulása tekintetében a következőket tartalmazza:

a) az álláshely betöltött vagy betöltetlen,

b) amennyiben az álláshely betöltött, az álláshelyen foglalkoztatott bíró név szerinti megjelölése,

c) amennyiben az álláshely betöltetlen, pályáztatás alatt áll-e,

d) a c) pontban megjelölt pályáztatás esetén a pályázati határidő megjelölése.

(3) A túlbetöltés engedélyezése esetén az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az érintett – a tartósan távollévő bíróra vonatkozó – álláshelynél a következőket tartalmazza:

a) a túlbetöltést engedélyező OBH elnöki határozat megjelölése,

b) a túlbetöltésre vonatkozóan kiírt pályázat határidejének megjelölése,

c) a túlbetöltés felhasználásának feltüntetése, a túlbetöltéssel foglalkoztatott bíró megjelölése,

d) a túlbetöltési lehetőség megszűnésének időpontja,

e) a túlbetöltés megszüntetése időpontjának feltüntetése annak megjelölésével, hogy az eredetileg túlbetöltéssel foglalkoztatott bíró melyik álláshely-számon lesz továbbfoglalkoztatva.

(4) Az OBH – a bíróságokkal történő egyeztetések alapján – az (1)–(3) bekezdésekben foglaltak szerint országos nyilvántartást vezet.

(5) A bíróság elnöke az engedélyezett és a tényleges létszámra, valamint illetményre vonatkozó adatszolgáltatás körében a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig tájékoztatja az OBH-t – az OBH által megadott formában – a túlbetöltések számáról, azok felhasználásáról, a túlbetöltési lehetőség megszűnéséről, a túlbetöltés megszüntetéséről.

(6) Az OBH az engedélyezett és a tényleges létszámra, valamint illetményre vonatkozó tájékoztató keretében havonta tájékoztatja az OBH elnökét a túlbetöltések alakulásáról.

4. melléklet az 5/2013. (VI. 25.) OBH utasításhoz

A Magyarország bíróságait hivatalos célú külföldi kiküldetésben, tartós külszolgálat keretében képviselő személyek ellátásának szabályai169

A szabályzat tárgyi hatálya

1. § (1)170 A szabályzat hatálya az OBH elnökének döntése alapján sorra kerülő olyan hivatalos célú külföldi kiküldetésben, külszolgálat keretében (a továbbiakban: kiküldetés) történő utazásokra terjed ki, ahol a kiutazó a kiküldetés során a magyar bírósági szervezet egészét képviseli.

(2) A bírák és igazságügyi alkalmazottak kiküldetésének az elrendeléséhez – az OBH elnökének kinevezési jogkörébe tartozó vezetők kivételével – a munkáltatói jogkört gyakorló vezető előzetes tájékoztatása szükséges.

(3) Az OBH elnökének kinevezési jogkörébe tartozó elnökhelyettes és kollégiumvezető kiküldetésének elrendelésénél a bíróság elnökét előzetesen tájékoztatni kell.

(4)171 A szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni az Európai Unió Bírósága előtti, magyar bíróság által kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárás során a kérelmet előterjesztő érdemi tárgyaláson hallgatóságként történő részvételére.

(5)172 A szabályzat rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a bíróságok által saját nemzetközi kapcsolatrendszerük kereteiben megvalósított kiküldetéseire, az OBH által szervezett és közvetített nemzetközi képzésben és továbbképzésben részt vevők kiutazásaira, valamint a bírák és igazságügyi alkalmazottak más, például érdek-képviseleti jellegű feladataikkal összefüggésben megvalósuló kiutazásaira.

A költségtérítés

2. § (1) A kiküldöttet hivatalos célú külföldi utazásával és tartózkodásával kapcsolatban felmerülő indokolt költségeinek fedezésére költségtérítés illeti meg.

(2) A kiküldöttet megillető költségtérítés magában foglalja:

a) a napidíjat,

b) a szállásköltséget,

c) a kiküldetés helyére történő kiutazás és hazautazás költségeit Magyarországon és külföldön egyaránt,

d) a kiküldetés teljesítésével összefüggésben felmerülő – számlával vagy számviteli elszámolásra alkalmas bizonylattal igazolt – egyéb indokolt költségek összegét (dologi kiadások),

e) a konferenciák és más nemzetközi rendezvények regisztrációs díjait,

f) a biztosítás díját (utas-, baleset- és poggyászbiztosítás).

A kiküldetéssel kapcsolatos költségek viselése

3. § (1)173 A bíróságok által saját nemzetközi kapcsolatrendszerük kereteiben megvalósított kiküldetés kivételével a kiküldetéssel kapcsolatos költségek közül az OBH fedezi:

a) a kiküldetés helyére történő, az országhatáron átnyúló kiutazás és hazautazás költségeit (vasút-, repülő-, autóbusz- és hajójegy),

b) a konferenciák és más nemzetközi rendezvények regisztrációs díjait,

c) a biztosítás díját,

d) a vízum díját,

amennyiben a kiküldetés szervezési feladatait az OBH látja el.

(2)174 A kiküldetéssel kapcsolatos költségek közül az OBH elnökének engedélye alapján a munkáltató fedezi:

a) a szállásköltséget,

b) a napidíjat,

c) gépkocsival történő utazás esetén az ezzel kapcsolatos költségeket,

d) a kiküldetés teljesítésével összefüggésben felmerülő, számviteli bizonylattal igazolt, egyéb indokolt költségeket; ide tartozik a nemzetközi utazást megelőző és követő belföldi közlekedés (dologi kiadások),

e) az (1) bekezdés a)–d) pontjaiban meghatározott költségeket, amennyiben a kiküldetés szervezését nem az OBH látja el.

(3) A munkáltató a ráeső költségeket költségvetéséből előfinanszírozza.

(4)175 A finanszírozást végző intézmény negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig – a kapcsolódó alapbizonylatok másolatának egyidejű megküldésével – értesíti az OBH elnökét a kiutazások során megelőlegezett költségek [3. § (2) bekezdés] összegéről, és kéri intézkedését az intézmények közötti előirányzat-átcsoportosításra.

(5)176 A kiküldöttet megilleti az indulásnál és az érkezésnél a tartózkodási helytől az állomásig (repülőtérig), az állomástól (repülőtértől) a tartózkodási helyig, valamint tranzit esetén [ha a tranzitországban az érkezési és az indulási állomás (repülőtér) nem azonos] a megtett út számviteli bizonylattal igazolt költsége. Számviteli bizonylattal igazolt költség az alábbiak szerint számolható el:

a) külföldön a helyi közlekedés (tömegközlekedés, taxi, parkolás, autópálya-használat stb.) költsége menetjeggyel, egyéb bizonylattal is igazolható, amennyiben az tartalmazza az ellenértéket és a felhasználás időpontját; arra rá kell vezetni, hogy az adott út mely pontok között, mely programra való eljutást szolgálta,

b) Magyarországon a II. kategóriába sorolt kiküldött számára a repülőtéri minibusz használata vagy saját gépjármű parkolási szolgáltatás igénybevétele javasolt; taxi igazolt költsége akkor számolható el, ha az nem haladja meg a repülőtéri minibusz költségét, továbbá késő esti érkezés vagy kora reggeli indulás esetében; ettől eltérni kizárólag indokolt esetben a kiküldetést elrendelő engedélyével lehet.

(6)177 A kiküldött a repülőtéri oda- és visszautazás költségeinek fedezésére az (5) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a kiküldetési rendelvényen forintban igényelhet útielőleget. A számlát a kiküldetés költségeit megelőlegező, ennek hiányában azokat viselő költségvetési szerv nevére kell kiállítani a kiküldetésben részt vevő személy nevének feltüntetése mellett.

(7)178 A nem hivatalos programokhoz kötődő külföldi közlekedési költségek a kiküldöttet terhelik.

(8) Az OBH az éves költségvetési tervezés során különálló tételként jeleníti meg a külföldi kiküldetésben az OBT, illetve a magyar igazságszolgáltatás képviseletében részt vevő személyek utazásával kapcsolatban felmerülő várható költségeket.

Napidíj

4. § (1) A külföldi kiküldetésben résztvevők napidíja megkezdett naptári naponként 40 euró.

(2) Az OBH figyelemmel kíséri a vonatkozó jogszabályok változását és szükség esetén javaslatot tesz az OBH elnökének a napidíj összegek módosítására.

(3)179 A kiküldetés időtartama az indulás és az érkezés tényleges időpontja között eltelt idő. Az időtartam megállapítása szempontjából az országhatár átlépését, légi és vízi út esetén az indulás szerinti időpontot egy órával megelőzően, illetőleg az érkezést egy órával követően kell alapul venni azzal, hogy az adott kiküldetésben töltött teljes (24 órás) napokhoz hozzá kell adni a tört napokon kiküldetésben töltött órák számának 24-gyel való osztásával kiszámított napokat úgy, hogy a fennmaradó tört rész – amennyiben az legalább 8 óra – egész napnak számít. Amennyiben a kiküldetésben töltött idő 24 óránál rövidebb, de a 8 órát eléri, az egy egész napnak számít.

(4) Ha az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítő személy a kiküldetés időtartama alatt díjtalan ebédben, illetve vacsorában részesül, az adott naptári napra jutó napidíját étkezésenként 30%-kal csökkenteni kell.

(5) A kiküldetés indulási és érkezési idejének meghatározásánál

a) gépkocsival és vonattal történő utazásnál az országhatár átlépésének időpontja az irányadó,

b) légi és vízi út esetén az indulás előtti egy órát és az érkezés utáni egy órát a külföldön töltött időhöz hozzá kell adni.

(6) A napidíj a hatályos jogszabályoknak megfelelő adó- és járulékfizetési kötelezettség összegének levonását követően kerül kifizetésre.

A kiküldetéshez kapcsolódó feladatok, intézkedések

5. §180 (1) A bíróságok által saját nemzetközi kapcsolatrendszerük kereteiben megvalósított kiküldetés kivételével az OBH elnökének engedélye alapján elsődlegesen az OBH, másodlagosan a 3. § (2) bekezdése szerinti esetben a munkáltató intézkedik:

a) a nemzetközi menetjegy beszerzéséről,

b) a regisztrációs díj befizetéséről,

c) az utas-, baleset- és poggyászbiztosításról,

d) a vízum beszerzéséről,

e) a szállás megrendeléséről.

(2) A nemzetközi menetjegy megrendelése az erre rendszeresített nyomtatványon történik (2. számú függelék).

(3) A kiküldetés helyére történő kiutazáshoz és a hazautazáshoz

a) az I. kategóriába sorolt kiküldöttek részére Európán belüli utazásnál „Turista” osztályú jegy vásárolható; 4 óra repülési időt meghaladó, tengeren túli utazásnál, illetőleg más, hasonlóan hosszú távú járatoknál az I. napidíj kategóriába sorolt kiküldöttek magasabb komfortosztályú repülőjegyre jogosultak;

b) a II. kategóriába sorolt kiküldöttek számára „Turista” osztályú repülőjegy vásárolható;

c) az a) és b) pontokban foglaltaktól a kiküldetést elrendelő engedélyével lehet eltérni, amennyiben azt a protokolláris előírások és az ellátandó feladatok indokolják.

Túlsúlyjegy és a méreten felüli kézipoggyász költségei a kiküldetést elrendelő engedélye alapján számolhatók el.

(4) Vasúton történő utazás esetén I. osztályú vasúti jegyre jogosultak az I. kategóriába soroltak és a II. kategóriába sorolt bírák, míg a II. kategóriába sorolt igazságügyi alkalmazottak II. osztályú vasúti jegyet vehetnek igénybe. Küldöttség utazása esetén, annak tagjai a küldöttség vezetőjével azonos osztályú vasúti jeggyel való utazásra jogosultak. Hálókocsi használatára minden kiküldött jogosult, amennyiben az szükséges. Ha a kiküldött indokolatlanul pótdíjfizetéssel terhelt szolgáltatást vesz igénybe, a költség megtérítésére nem jogosult.

(5) Hajón, kompon történő utazás esetén valamennyi kiküldött I. osztályú jegyre jogosult. Hálókabin használatára – amennyiben az szükséges – minden kiküldött jogosult.

(6) Küldöttség utazása esetén, amennyiben kizárólag a küldöttség vezetője jogosult magasabb komfortosztályú jegyre, akkor a küldöttség további egy, a küldöttség vezetője által meghatározott tagja részére biztosítható azonos osztályú jegy. Háromfős vagy ezt meghaladó létszámú küldöttség esetén a kirendelés elrendelője dönt arról, hogy a küldöttség valamennyi tagja vagy kizárólag két küldött részére szükséges magasabb komfortosztályú jegyet biztosítani.

(7)181 Hivatali vagy saját gépjármű használata az európai országokba utazás esetén engedélyezhető. Hivatali gépjármű külön szabályzat alapján igényelhető. Saját gépjárművel történő utazás abban az esetben engedélyezhető, ha az költségmegtakarítással jár, és a kiküldött rendelkezik érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással. Saját gépjárműnek tekintendő az Szja. tv. 3. számú melléklet IV. pont 1. alpontjában meghatározott gépjármű. A saját tulajdonú gépjármű tulajdonjogát a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott törzskönyvvel, a törzskönyv rendelkezésre állásának hiányában a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott igazolással (forgalmi engedély) kell igazolni. A törzskönyv vagy a forgalmi engedély az adatkezelésre vonatkozó írásbeli hozzájárulás alapján másolható.

(8) A saját gépjármű használatáért a kiküldöttet költségtérítés illeti meg. A költségtérítés összege a kiküldetés során megtett km távolság szerint az üzemanyag-fogyasztási norma és belföldön legfeljebb az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár alapulvételével kiszámított üzemanyagköltség, külföldön a számviteli bizonylattal igazolt költség, valamint az adómentesen adható általános személygépkocsi-normaköltség. Az üzemanyag-költségtérítés összegének megállapításánál fogyasztási normaként a 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet 4. §-ában meghatározott alapnorma-átalányt kell figyelembe venni. A saját gépkocsit használó kiküldött jogosult a számlával igazolt időarányos autópálya-használati díj, parkolási díj és komp viteldíj megtérítésére is.

(9) A kiküldött szállásköltség megtérítésére jogosult, amennyiben a feladatát a külföldre érkezés napján nem tudja befejezni, vagy a feladata befejezése napján hazautazni nem tud. Amennyiben a kiküldött külföldi tartózkodása alatt térítésmentes elszállásolásban részesül, szállásköltség megtérítésére nem jogosult.

(10) A szállásköltség legfeljebb 150 EUR/éj összegű lehet, ezt meghaladó mértékű szállásdíj elszámolását az OBH elnöke indokolt esetben engedélyezheti. Küldöttség esetén az egy szállodában elhelyezés érdekében a takarékossági szempontok figyelembevételével ettől az OBH elnökének engedélyével lehet eltérni. A szállásköltség elszámolásának alapja az eredeti szállodai számla. A szállodai számlán külön tételként megjelenő minden étkezés, egyéb fogyasztás (pl. minibár) és szolgáltatás költsége a kiküldöttet terheli. Amennyiben a reggeli a szállodai szolgáltatás része, azt a kiküldött szállodaköltség címén számolhatja el. A számlának tartalmaznia kell a közösségi adószámot.

(11) A biztosítási kötvény számát az OBH vagy a munkáltató legkésőbb az utazás megkezdése előtt 5 nappal továbbítja a kiküldött részére.

6. § (1)182 A bíróságok által saját nemzetközi kapcsolatrendszerük kereteiben megvalósított kiküldetés kivételével az OBH elnökének engedélye alapján a munkáltató intézkedik a „külföldi kiküldetési utasítás és költségelszámolás” elnevezésű nyomtatvány aláírásáról (jelen melléklet 3. számú függelék).

(2) Az OBH elnökének kinevezési jogkörébe tartozó elnök esetében a nyomtatványt az OBH elnöke, az elnökhelyettes és a kollégiumvezető esetében a bíróság elnöke írja alá.

(3)183 Az ellátmány (szállásköltség, napidíj, dologi kiadás) igénylése az erre rendszeresített nyomtatványon történik (jelen melléklet 4. számú függelék).

Elszámolás

7. §184 (1) A kiküldött hazaérkezését követő 5 napon belül köteles a rendelkezésére bocsátott valutával a 3. számú függelék szerinti nyomtatványon elszámolni.

(2) Amennyiben a kiküldött külföldön történő ellátására, külföldi helyi közlekedésére a szervezők meghatározott összegű napidíjat biztosítanak, a kiküldött a munkáltató részére a teljes napidíj-előleget köteles visszatéríteni.

7/A. §185 Az utazás elmaradása esetén a kiküldött haladéktalanul köteles értesíteni az OBH-t. Amennyiben ezen kötelezettségét neki felróható okból elmulasztja, az ebből eredő költség a kiküldöttet terheli. Különös méltánylást érdemlő körülmények esetén a kiküldött indokolt írásbeli kérelme alapján az OBH elnöke a kiküldöttet a térítési kötelezettség alól mentesítheti.

Úti jelentés

8. § (1)186 A kiküldött hazaérkezését követő 15 napon belül az utazás során szerzett szakmai tapasztalatokról, észrevételeiről úti jelentést köteles készíteni. Küldöttség esetén a küldöttségnek az OBH elnöke által kijelölt vezetője köteles a közös úti jelentést elkészíteni a küldöttség valamennyi tagjának közreműködésével. Az úti jelentés kitöltése során a következő szempontokat kell figyelembe venni:

a) a rendezvény témaköréhez kapcsolódó magyar tapasztalatok, gyakorlatok, tevékenységek áttekintése, tájékozódás korábbi kötelezettségvállalásokról;

b) a rendezvényen elhangzottak tartalmas összefoglalása a lényegi elemek kiemelésével;

c) a rendezvényen elhangzottak továbbgondolása a magyar viszonyokra, gyakorlatokra tekintettel;

d) a rendezvényen elhangzottak továbbadásának lehetőségei;

e) a rendezvényen kötött megállapodások, vállalások, kötelezettségek részletes ismertetése.

(2)187 Az úti jelentést – a szolgálati út betartásával – elektronikus úton kell továbbítani az OBH illetékes szervezeti egysége részére, mely azt jóváhagyásra megküldi az OBH elnökének. Az OBH elnökének jóváhagyását követően az OBH gondoskodik az úti jelentés bíróságok központi intranetes honlapjára feltöltéséről.

(3) Amennyiben a kiküldött nem tesz eleget az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének, újabb külföldi kiküldetésen a kötelezettség teljesítéséig nem vehet részt.

Záró rendelkezések

9. § (1)188 A Kúria elnökének kiküldetésére a Bszi. 153. §-ának rendelkezéseit, az OBH elnöke és helyettesei, a Kúria elnökhelyettese kiküldetése esetében az állami vezetői juttatásokról szóló 275/2015. (IX. 21.) Korm. rendelet rendelkezéseit, egyéb kérdésekben a szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2)189 A szabályzat hatálya alá nem tartozó kiküldetések esetében a kiküldöttet a munkáltató által alkalmazott szabályzatban meghatározott ellátás illeti meg, és kötelezettségek terhelik.

(3)–(4)190

4. melléklet 1. számú függelék: Az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítők besorolási kategóriái

Az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítők besorolási kategóriái

I. Kategória

– az Országos Bírói Tanács tagjai
– az OBH elnökének kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezetők

II. Kategória

– akik az I. Kategóriában nem szerepelnek, figyelemmel a szabályzat személyi hatályára

4. melléklet 2. számú függelék191


Menetjegy-megrendelés

Megrendelő neve:

Számlát az alábbi cég nevére/címére kérem:

Házhozszállítást az alábbi címre és időintervallumban kérem:

Utasok neve (ahogy az útlevélben szerepel):

Utazás útvonala:

Utazás dátuma:

Fizetés módja (a megfelelőt kérjük aláhúzni):

– készpénz

– előre átutalás

Menetjegy/utazási szolgáltatás ára: ......................................................................................

 

Dátum:

 

Megrendelő aláírása:

 

Kötelezettségvállalást pénzügyileg ellenjegyzem:

 

Dátum: Ellenjegyző:

4. melléklet 3. számú függelék192

KÜLFÖLDI KIKÜLDETÉSI UTASÍTÁS ÉS KÖLTSÉGELSZÁMOLÁS

A kiküldő szervezet:

Sorszám:
1

I. KIKÜLDETÉSI UTASÍTÁS

1. A kiküldetésre vonatkozó rendelkezések

9R00092_1

A kikül-

dött

neve:

Az utazás módja

oda:

beosztása:

vissza:

munkáltatója:

A kiküldetés helye
és időtartama

ország:

Milyen osztályú napidíj jár:

Dologi kiadás
_____ 100%

nap:

A kiküldetés célja:

Helyközi utazásra
jogosult:

Utólagosan engedélyezett eltérések:

20____________________ hó _____-n

_____________________
aláírás

A kiküldetést elrendelő aláírása:

_____________________
20______________ hó _____-n

2. Felvett előlegek

A bizonylat

A felvét módja

A valuta

Forint

sorsz.

kelte

kiállításának helye

neme

összege

árfolyama

Személyi jöv. adóelőlegre visszatartva vagy befizetve

A külképviseletektől bármilyen címen felvett összegeket, valamint utazási jegyek árát itt felvétként kell feltüntetni.

Összesen:

3. Visszafizetések

Személyi jöv. adóelőlegre elszámolva (II. 6-tól)

Összesen:

II. KÖLTSÉGELSZÁMOLÁS

4. Indulási, érkezési, határátlépési adatok


9R00092_4

Indulás

Érkezés

A határátlépés
időtartama

honnan

utazás módja

mikor

hova

mikor

nap

óra, perc

nap

óra, perc

nap

óra, perc

5. A napidíj-elszámolás

Ország

Napok száma

Felszámítható napidíj valutában

Csökkenés v. pótlék

Elszámol-
ható

A valuta
árfolyama

Forint

a valuta neme

egy napra

összesen

%

összege

Összesen:

B. Sz. ny. 7300-261/új. r. sz.–Pátria–Nyomell.–(Fsz.: 5-7864)

6. Adóelőleg-számítás

A valuta neme

Alap napidíj

Deviza-
ellátmány

Napok száma

A deviza- ellátmány összege
c×d

Szorzó- szám

Adó-
mentes
rész
b×d ×

A deviza-
ellátmány
adóköteles
része
e–g

Adóelőleg

egy napra

valutában

forintban

a

b

c

d

e

f

g

h

i

j

7. Szállásköltség

A bizonylat sorsz.

Ország

Szállásköltség a számla szerinti valutában

Levonandó

Elszámol-
ható

A valuta árfolyama

Forint

napok száma

a valuta neme

egy napra

összesen

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Összesen:

8. A dologi kiadások elszámolása valutában

A bizonylat
sorsz.

A felmerülés

A valuta

Forint

helye

ideje

jogcíme

neme

összege

árfolyama

A külképviseletektől kapott utazási jegyek árát költségként kell feltüntetni.

Összesen:

9. Forintban felmerült dologi kiadások

A bizonyl. sorszáma

A felmerülés jogcíme

Forint

A bizonyl. sorszáma

A felmerülés jogcíme

Forint

Összesen:

III. ELSZÁMOLÁSOK ÖSSZESÍTÉSE ÉS ÉRVÉNYESÍTÉSE


9R00092_10

10. Forintelszámolás

11. Valutaelszámolás

Sor-
szám

Szöveg

Táb-
lázat
hivatk.

Forint

A valuta neme

Elszámo- landó

Elszámolt

Vissza-
fizetendő

Többlet-
elszámolás

tételesen

összesen

valuta

1.

Elszámolásra felvett előleg

I/2

2.

Előleg-visszafizetés

I/3

3.

Elszámolandó (1–2)

4.

Napidíj

II/5

5.

Szállásköltség

II/7

A kiküldetésben eltöltött idő szükségességét és a feladat

elvégzését igazolom:

20_______________ hó_____ -n

_________________
aláírás

6.

Dologi kiadások

II/8
és 9

7.

Költs. össz. (4–6-ig)

8.

Különbözet (7–3)




Kelt: 20________________________________________
A kiküldött aláírása:

___________________________________

12. Érvényesítés

Megvizsgáltuk és ___________________Ft, azaz
____________________________________________forint kifizethető.
Elszámolandó előleg: _____________ 0 _______________ Ft
_____________________________________nulla ______ forinttal érvényesítjük.

Kifizetendő: ____________________ Ft


Visszafizetendő: 0 Ft
Kelt: ____________________
20 __________ hó _____-n

Adóelőlegként elszámolandó:

Számfejtő:

Ellenőr:

Utalványozó:

B. Sz. ny. 7300-261/ új r. sz.

4. melléklet 4. számú függelék193



5E02736_0

Ellátmányigénylés

(napidíj, szállásköltség, dologi kiadás)

 

Bíróság:

Ügyszám:

 

A ...................................................................................................... bíróság bírája, igazságügyi alkalmazottja.

Név: ...................................................................................................................... Beosztás: ..............................................

................... év ........................... hó ...... napjától .................. év .............................. hó ...... napjáig

.........................................................-ba/-be utazik.

 

A kiküldetés célja:

 

Indulás: .....................................................................................................................................

Érkezés: .....................................................................................................................................

 

Erre tekintettel kérem, hogy Nevezett részére a fenti időszakra

napidíj céljára .............................. napra összesen ........................ összeg, valutanem,

szállásköltségre ........................... éjszakára összesen ........................ összeg, valutanem,

valamint egyéb dologi kiadás céljára ......................................................... összeg, valutanem,

összesen ............................................. összeg, valutanem

előleg kifizetését utólagos elszámolás terhe mellett szíveskedjék engedélyezni.

 

Kelt: .......................................

        .......................................................................
        igénylő

 

 

 

Nevezett részére ............ napra napidíj, szállásköltség, valamint egyéb dologi kiadás céljára összesen .................................... (összeg, valutanem) előleg kifizetését utólagos elszámolás terhe mellett engedélyezem.

 

Kelt: ..........................., ....... év ...................... hó ...... napján

        ..........................................................................
        költségvetési szerv vezetője vagy az általa
        írásban meghatalmazott kötelezettségvállaló

 

 

A kötelezettségvállalást pénzügyileg ellenjegyzem:

 

Kelt: ..........................., ....... év ...................... hó ...... napján

        ......................................................................
        ellenjegyző

4. melléklet 5. számú függelék194

4. melléklet 6. számú függelék195


NYILATKOZAT
a külföldi kiküldetéssel kapcsolatos valuta elszámoláshoz

Alulírott ............................................................... nyilatkozom, hogy a 20.... ..................................... kelt külföldi kiküldetési utasítás elszámolásához kapcsolódó valutatételeket a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 6. § (4) bekezdése alapján kérem/nem kérem elszámolni.

Dátum: ..........................................
Név:
Adóazonosító szám:

5. melléklet az 5/2013. (VI. 25.) OBH utasításhoz

A bírák és az igazságügyi alkalmazottak belföldi kiküldetése esetén fizetendő költségtérítés szabályai

A szabályzat hatálya

1. § A szabályzat tárgyi hatálya a bírák és igazságügyi alkalmazottak Magyarország területén történő belföldi kiküldetéseire (a továbbiakban: kiküldetés) terjed ki.

A kiküldetés fogalma

2. § (1) Kiküldetésnek minősül, amikor a bíró vagy az igazságügyi alkalmazott (a továbbiakban: kiküldött) igazságszolgáltatási érdekből vagy a munkáltatói jogkör gyakorlójának külön utasítása alapján – a 3. § (1) bekezdés b) pontjában és a 3. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben külön utasítás nélkül is – ideiglenesen, lakóhelyén, beosztási vagy a kinevezési okiratában meghatározott szolgálati helyén kívül, a munkáltatói jogkör gyakorlójának érdekkörébe tartozó munkát végez vagy igazgatási intézkedést teljesít.

(2) Nem minősül kiküldetésnek, ha a bíró és az igazságügyi alkalmazott a munkaköri leírásában meghatározott feladatait – a munka természetéből eredően – rendszeresen a beosztásáról szóló okiratban szereplő szolgálati helyén vagy a kinevezési okiratában meghatározott szolgálati helyén kívül, de

a) a Kúriával, a Fővárosi Ítélőtáblával, a Fővárosi Törvényszékkel és az OBH-val szolgálati jogviszonyban álló bíró és igazságügyi alkalmazott Budapest területén,

b) a Debreceni, a Győri, a Pécsi és a Szegedi Ítélőtáblával szolgálati jogviszonyban álló bíró és igazságügyi alkalmazott az ítélőtábla székhelye szerinti megye területén,

c)196 a törvényszékkel, valamint a törvényszék illetékességi területén működő járásbírósággal, szolgálati jogviszonyban álló bíró és igazságügyi alkalmazott az érintett törvényszék illetékességi területén végzi.

(2a)197 Nem minősül kiküldetésnek a bírónak és az igazságügyi alkalmazottnak az OBH elnöke által létrehozott hálózat tagjaként történő feladatellátása.

(3)198 A munkáltató a (2)–(2a) bekezdésben meghatározott esetben is köteles az érintett bírónak és igazságügyi alkalmazottnak megtéríteni azt a költségét, amely a munkával, feladatellátásával kapcsolatos kötelezettségek teljesítése során szükségesen és indokoltan merült fel, továbbá a munkáltató érdekében felmerült egyéb szükséges költségeket, ha az utóbbihoz a munkáltató előzetesen hozzájárult.

A kiküldetés alkalmazásának esetei

3. § (1) Kiküldetésnek minősül különösen, ha a bíró a szolgálati és lakóhelyén kívüli helyen

a)199 részére a jogszabályban, vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója által, kötelezően előírt vagy az OBH által szervezett és a munkáltatói jogkör gyakorlója által engedélyezett oktatáson,

b) az általa tárgyalt ügy elbírálása érdekében szükséges eljárási cselekményen az ítélőtábla, valamint a törvényszék székhelye szerinti megye területén kívül,

c)200 az OBH elnöke által a Bszi. 76. §-ában, illetve más jogszabályban, valamint közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott feladatai ellátása érdekében elemző, tanácsadó, javaslattevő, véleményező és döntés-előkészítő tevékenység ellátásra létrehozott tanácsadó kabinetben annak tagjaként

vesz részt.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásánál nem kell a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyét beszerezni az OBH elnökének kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezetők esetében.

(3) Kiküldetésnek minősül különösen, ha az igazságügyi alkalmazott a szolgálati és lakóhelyén kívüli helyen, részére a munkáltatói jogkör gyakorlója által kötelezően előírt

a) oktatáson, kivéve, ha az a munkakör betöltéséhez szükséges,

b) a szolgálati helye szerinti bíróság által tárgyalt ügy elbírálása érdekében szükséges eljárási cselekményen az ítélőtábla, valamint a törvényszék székhelye szerinti megye területén kívül,

c)201 az OBH elnöke által a Bszi. 76. §-ában, illetve más jogszabályban, valamint közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott feladatai ellátása érdekében elemző, tanácsadó, javaslattevő, véleményező és döntés-előkészítő tevékenység ellátásra létrehozott tanácsadó kabinetben annak tagjaként

vesz részt.

4. § (1) Nem minősül kiküldetésnek, ha a bíró saját kezdeményezésére, a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyével, de nem a munkáltatói jogkör gyakorlójának utasítására, a szolgálati és lakóhelyén kívüli helyen különösen

a) szakmai továbbképzésen, vagy

b) szakmai jellegű rendezvényen (pl. a Magyar Jogász Egylet, a Magyar Kriminológiai Társaság, a bírói egyesületek, érdekképviseleti szervezetek rendezvényein) vesz részt,

c) a Magyar Igazságügyi Akadémián oktatói tevékenységet végez,

d) a jogi szakvizsga-bizottság tagjaként szakvizsgáztat, vagy

e) összbírói értekezleten,

f) a bírói tanács ülésén,

g) kollégiumi ülésen,

h) szakmai értekezleten,

i) vezetői értekezleten

j)202 a Kúria által létrehozott joggyakorlat-elemző csoport ülésén

vesz részt.

(2)203 Nem minősül kiküldetésnek, ha a határozott idejű megbízással rendelkező vezető a tisztségéből eredő feladatait teljesíti a szolgálati helyén kívül.

(3) Nem minősül kiküldetésnek, ha az igazságügyi alkalmazott saját kezdeményezésére, a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyével, de nem a munkáltatói jogkör gyakorlójának utasítására, a szolgálati és lakóhelyén kívüli helyen különösen

a) szakmai továbbképzésen vagy

b) szakmai jellegű rendezvényen

vesz részt.

(4)204 Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott, kiküldetésnek nem minősülő esetekben a bírót a Bjt. 168/A. § (1) bekezdés b) és c) pontjában, az igazságügyi alkalmazottat az Iasz. 96/A. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetben költségtérítés nem illeti meg, azonban a távollét idejére illetményre jogosult.

A kiküldetés elrendelése

5. § (1)205 A kiküldetés elrendelésére a bírák tekintetében a Bjt. 58. § (1) bekezdésében, 63. § (4) bekezdésében és 99. § (1) bekezdésében, az igazságügyi alkalmazottak esetében pedig az Iasz. 8. § (1) bekezdés a) és e) pontjaiban felsorolt munkáltatói jogkört gyakorló vezetők jogosultak.

(2)206 Amennyiben a munkáltatói jogkört az Iasz. 8. § (1) bekezdés f) pontja alapján az igazságügyi szerv vezetője gyakorolja, javaslatára a kiküldetés elrendeléséről a törvényszék elnöke dönt.

(3)207 A kiküldetés elrendelésének joga a Bjt. 99. § (2) bekezdésében, valamint az Iasz. 8. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően átruházható.

(4)208 A kiküldetést – a 3. § (1) bekezdés b) pontjában és a 3. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt eset kivételével – írásban kell elrendelni, írásbeli elrendelésnek minősül a 3. §-ban meghatározott eseményre szóló meghívó is.

A kiküldetés során felmerülő költségek pénzügyi forrásai

6. § (1)209 A 8. §-ban és a 10–13. §-okban rögzített költségek megtérítésének pénzügyi forrása a bíróságok, illetve az OBH intézményi költségvetése.

(2)210 A pénzügyi elszámolásra a fejezeti szinten egységes kiküldetési rendelvény, valamint – saját gépkocsi igénybevétele esetén – az érintett bíróság gépjármű üzemeltetési szabályzatának vonatkozó előírásai alapján kerül sor.

A kiküldetés során felmerülő költségek megtérítése

7. § (1) A kiküldött jogosult a kiküldetés során indokoltan felmerülő, élelmezéssel kapcsolatos többletköltsége, utazási és szállás költsége, valamint a 13. §-ban meghatározott szállítási költsége megtérítésére.

(2)211 A kiküldött a kiküldetés során felmerülő költségeinek elszámolását – a költségekről kiállított számviteli bizonylatok egyidejű bemutatása mellett – a kiküldetés időpontjától számított 30 munkanapon belül kell kérnie. A számlát a kiküldetést elrendelő költségvetési szerv nevére kell kiállítani a kiküldetésben részt vevő személy nevének feltüntetése mellett.

(3)212 A 3. § (1) bekezdés c) pontjában, valamint a 3. § (3) bekezdés c) pontjában nevesített OBH elnöke által létrehozott tanácsadó kabinet munkájában történő részvétel esetén felmerült költséget a tanácsadó kabinet tagja az erre rendszeresített, az irányadó jogszabályoknak megfelelő formanyomtatványon igényelheti a munkáltatónál. A munkáltató a költségeket intézményi költségvetése terhére téríti meg. A munkáltató a költségvetési év június 15., illetve december 5. napjáig – a kapcsolódó számviteli bizonylatok másolatának egyidejű megküldésével – kezdeményezheti az OBH elnökénél a költségek intézmények közötti előirányzat-átcsoportosítását.

Napidíj

8. § (1) Kiküldetése esetén – az élelmezéssel kapcsolatos többletköltségek fedezésére – a bírót a Bjt. 187. §-ában, az igazságügyi alkalmazottat az Iasz. 115. §-ában meghatározottak szerinti napidíj illeti meg.

(2) Nem jár napidíj, ha a kiküldetés helyén – a kiküldetés időtartamához igazodó – napi teljes élelmezés természetben biztosított.

(3) Szálloda igénybevétele esetén a kiküldöttnek járó napidíj számítása a bírák esetében a Bjt. 187. § (3) bekezdésében, az igazságügyi alkalmazottak esetében az Iasz. 115. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezések figyelembevételével történik.

Utazással kapcsolatos költségek

9. § A kiküldetés kiinduló pontja a kiküldött lakóhelye vagy a kiküldetés elrendelésekor meghatározott más kiinduló pont.

10. § Utazással kapcsolatos költségként kell figyelembe venni a kiküldetés kiinduló pontjától a feladat elvégzésének helyéig való utazás, illetve a visszaút során igénybe vett, helyi tömegközlekedési eszköz (autóbusz, villamos, trolibusz, metró, földalatti vasút, fogaskerekű vasút, helyi érdekű vasút), illetve vasúti első osztály, helyközi autóbusz vagy hajó használatával kapcsolatban felmerülő, a kiküldöttnek tényleges kiadást jelentő költséget.

11. § (1)213 Amennyiben gazdaságossági, hatékonysági vagy más körülmények indokolják és a kiküldetés elrendelője előzetesen engedélyezi, a vezetői engedéllyel rendelkező kiküldött a kiküldetés során az Szja. tv. 3. számú melléklet IV. pont 1. alpontjában meghatározott gépjárművet használhat. A saját tulajdonú gépjármű tulajdonjogát a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott törzskönyvvel, a törzskönyv rendelkezésre állásának hiányában a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott igazolással (forgalmi engedély) kell igazolni. A törzskönyv az adatkezelésre vonatkozó írásbeli hozzájárulás alapján fénymásolható.

(2) A kiküldetés helyének megközelítése során, illetve a visszaúton a legrövidebb vagy a legmegfelelőbb közforgalmú útvonalat kell igénybe venni.

(3)214 Saját tulajdonú személygépkocsi használatára akkor adható ki engedély, ha az igénybe venni kívánt személygépkocsi érvényes kötelező gépjármű felelősségbiztosítással rendelkezik, valamint

a) hivatali személygépkocsi nem biztosítható és a feladat elvégzését más időpontra nem lehet átütemezni, vagy

b) a kiküldetés körülményei vagy a gazdaságosság követelményei ezt indokolják.

(4) A saját tulajdonú személygépkocsi használatáért a kiküldöttet költségtérítés illeti meg.

(5) A költségtérítés összege a kiküldetés során megtett km távolság szerint az üzemanyag fogyasztási norma, és legfeljebb az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár alapulvételével kiszámított üzemanyagköltség, valamint az adómentesen adható általános személygépkocsi normaköltség.

(6)215 A saját gépkocsival megtett, az elszámolás alapját képező út hosszát távolsági térkép, ennek hiányában érvényes távolsági autóbusz menetrend, vagy interneten útvonaltervezővel elkészített „útvonalterv” alapján kell meghatározni.

(7) Az üzemanyag költségtérítés összegének megállapításánál fogyasztási normaként a 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet 4. §-ában meghatározott alapnorma-átalányt kell figyelembe venni.

(8)216 A saját gépkocsit használó kiküldött jogosult a számlával igazolt az igénybevételhez igazodó legoptimálisabb autópálya-használati díj, parkolási díj és komp-viteldíj megtérítésére is.

Szállásköltség

12. § (1) A kiküldött szállásra, illetve a szállásköltség megtérítésére az alábbi esetekben jogosult:

a) a kiküldetést több napra rendelték el és nem tud a szolgálati helyére naponta visszatérni (azaz a napi munkájának befejezése és a következő napi munkakezdés közötti legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidő egyharmadát lakó-, illetve szolgálati helyére történő utazással töltené) vagy a hazautazás költségei a szállásköltséget meghaladnák, illetőleg

b) a feladat teljesítésének napján a kiküldetés helyén megjelenni vagy a szolgálati helyére visszatérni nem tud.

(2) A kiküldött Budapesten elsősorban a Magyar Igazságügyi Akadémián, vidéken pedig bírósági vendégszobában köteles megszállni. Egyéb szállás igénybevétele esetén a szálláshely kiválasztása során törekedni kell a leggazdaságosabb megoldásra.

(3) A szállásköltséget a Kúria, az adott ítélőtábla vagy törvényszék nevére szóló eredeti számlával kell igazolni.

13. §217 Ha a kiküldött a kiküldetés során megbetegszik, ezt orvos igazolja és szolgálati helyére visszatérni nem képes, visszaszállításáról, illetve a visszaszállítás indokolt költségeinek megtérítéséről a kiküldetést elrendelő bírósági vezető, illetve az OBH elnöke gondoskodik.

6. melléklet az 5/2013. (VI. 25.) OBH utasításhoz

A bíróságok létszámmal és személyi juttatással való gazdálkodásának szabályai

I.

Általános rendelkezések

1. § A szabályzat tárgyi hatálya kiterjed

a) a személyi juttatások előirányzatával és a munkaerővel való gazdálkodás szabályozására,

b) a létszám- és a személyi juttatások tervezésére és felhasználására,

c) a személyi juttatásokról és a munkaerő gazdálkodásról szóló esedékes beszámolásra,

d)218 a működési költségvetésen belül a foglalkoztatottak személyi juttatásaira és a külső személyi juttatásokra.

e)219 az igazságügyi alkalmazott besorolására és illetmény megállapítására az Iasz. 99. § (2) bekezdése alapján.

2. § (1)220 A törvény szerinti illetmény a foglalkoztatottak besorolási osztály, fizetési fokozat szerint megállapított, kötelező illetménykiegészítésekkel, kötelező és feltételtől függő, adható pótlékokkal növelt illetménye.

(2)221 A foglalkoztatottak (1) bekezdésbe nem tartozó személyi juttatásai a részükre járó – a jogszabályokban és szabályzatokban szereplő – olyan juttatások, költségtérítések, hozzájárulások, amelyek kötelező jellegűek, vagy nem kötelezőek, de megfelelő forrás rendelkezésre állása esetén lehetőség van a kifizetésükre, vagy eseti, egyedi, alkalmanként megjelenő fizetési kötelezettségként jelentkeznek.

(3)222 Külső személyi juttatások között kell elszámolni:

a) munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem saját foglalkoztatottnak fizetett juttatásokat,

b) a választott tisztségviselők juttatásait,

c) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti reprezentáció és üzleti ajándék kiadásait, ideértve azt az esetet is, ha azok megfelelnek a reprezentáció, üzleti ajándék feltételeinek, de a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott értékhatárt meghaladják,

d) mindazon egyéb személyi juttatásokat, amelyeket nem foglalkoztatottnak és nem választott tisztségviselőnek fizetnek, így különösen az ítélkezésben közreműködők – kirendelt védő, szakértő, ülnök – díjazását.

(4) A megbízási díj kifizetésére kizárólag írásbeli megbízási szerződés alapján kerülhet sor.

3. § (1) A személyi juttatás megtakarítás lehet tartós és átmeneti.

(2)223 Tartós személyi juttatás megtakarítás az álláshely betöltésekor vagy átalakításakor, valamint a fel nem használt automatizmusból a költségvetési szerv költségvetéséből megmaradt összeg, továbbá a 2. § (1) bekezdésében részletezett előirányzatból keletkezett megtakarítás.

(3)224 Átmeneti személyi juttatás megtakarítás a fizetés nélküli szabadság és a csecsemőgondozási díj ellátásának igénybevétele idejére jutó illetmény ki nem fizetett összege, a költségvetési szervet terhelő betegszabadság kifizetése utáni maradvány, a tárgyévben év közben megüresedő üres állásokra jutó illetmény összege.

(4) A bírói álláshelyek személyi juttatás átmeneti megtakarítása terhére történt tartós kötelezettségvállalás feltételeiről, módjáról és rendjéről a tartósan távollévő bírák álláshelyeinek részbeni betöltésének szabályairól szóló 3. számú melléklet rendelkezik.

II.

Az OBT és az OBH elnökének jogköre

Az OBT jogköre

4. § Az OBH elnökének kezdeményezése alapján

a) címzetes törvényszéki bíró, címzetes táblabíró, címzetes kúriai bíró, kúriai tanácsos címet, az igazságügyi alkalmazott részére főtanácsosi, tanácsosi címet adományoz és megállapítja az érintett címpótlékát,

b) Juhász Andor díjat adományoz és megállapítja a díjjal járó jutalom összegét.

Az OBH elnökének jogköre

5. § (1)225 A központi költségvetésről szóló törvény Bíróságok fejezete költségvetési javaslatának elkészítése során előterjesztést tesz a személyi juttatás előirányzatára, mely elfogadását követően költségvetési szervenként megállapítja a bírák, igazságügyi alkalmazottak engedélyezett létszámát.

(2) A bíróságok részére pótelőirányzatot engedélyez a fejezeti kezelésben lévő személyi juttatás- és létszámfejlesztési előirányzatok terhére.

(3)226 Új bírói és igazságügyi alkalmazotti álláshelyeket rendszeresíthet, ilyen állásokat megszüntethet és átcsoportosíthat, valamint engedélyezheti igazságügyi alkalmazotti álláshelyek munkaköri csoportok közötti végleges átalakítását.

(4)227 A (3) bekezdés szerinti döntéssel év közben is módosíthatja az 5. § (1) bekezdése szerint engedélyezett létszámot. Ezzel összefüggésben pótelőirányzatot engedélyezhet, előirányzatot vonhat el, zárolhat és átcsoportosíthat.

6. § (1)228 Megállapítja a kinevezési jogkörébe tartozó vezetők illetményét és illetménypótlékát, kiváló munkavégzés esetén őket soron kívül magasabb fizetési fokozatba sorolja, az ítélőtáblák és törvényszékek elnökei tekintetében valamennyi személyi juttatásról dönt.

(2) Az adott bírósági szinten tényleges bírói gyakorlattal eltöltött legalább húsz év után, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény szerint címzetes törvényszéki bíró, címzetes táblabíró, címzetes kúriai bíró, kúriai tanácsos címet adományoz és megállapítja az érintett címpótlékát.

7. § (1)229 Az érdekképviseleti szervekkel együttműködve meghatározza a – cafetéria-juttatásáról szóló szabályok szerint – cafetéria-juttatás éves összegét és a választható juttatásokat, illetve azok mértékét.

(2) Megállapítja a költségvetési szerv

a)230 a soron kívüli előresorolás keretét,

b) a személyi juttatás előirányzatból zárolt összeg mértékét,

c) jóváhagyja a normatív jutalom mértékét és feltételeit, valamint a kifizetés időpontját,

d)231 az érdek-képviseleti szervekkel együttműködve a jogszabályi keretekre és a pénzügyi lehetőségekre tekintettel meghatározza a foglalkoztatottak egyéb, alapilletménynek nem minősülő személyi juttatásainak – ideértve a cafetéria-rendszeren kívül adható egyéb juttatásokat – feltételeit és mértékét.

(3)232

8. § (1)233 A felmerülő működési zavarok elhárítása érdekében a létszámhoz nem kapcsolódó személyi juttatás előirányzatot zárolhat, vonhat el, és a bíróságok között átcsoportosíthat.

(2)234 A költségvetési szerveknél végrehajtott zárolás nem eredményezheti a ténylegesen foglalkoztatottak jogos járandóságainak kifizetéséhez és a rendeltetésszerű működéshez szükséges fedezet korlátozását.

8/A. §235 Az OBH elnöke az 5–8. §-ban meghatározott jogkörét a Kúria vonatkozásában a Kúria elnökének előzetes egyetértésével gyakorolja.

III.

Az önálló bírósági költségvetési szerv vezetőjének a jogköre

9. §236 (1) A költségvetésben az OBH elnöke által jóváhagyott, az intézményi elemi költségvetésben meghatározott személyi juttatás előirányzaton belül önálló gazdálkodási jogkör illeti meg a költségvetési szervek vezetőit a bírák és az igazságügyi alkalmazottak vonatkozásában.

(2) Amennyiben az igazságügyi alkalmazott nem szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel és a munkakörére meghatározott szakirányú felsőfokú szakképesítéssel is rendelkezik, kivételesen a III. fizetési osztályba lehet besorolni. A szakirányú feladatokhoz kapcsolódó egyéb munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési feltételek esetén szakirányú felsőfokú szakképesítésnek tekinthetőek a Magyar Képzési Keretrendszer szerinti ötös, hatos és hetes képesítési szinteknek megfelelő, a 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendeletben meghatározott Országos Képzési Jegyzék szerinti szakképesítések és a 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet Szakmajegyzékről szóló 1. melléklete szerinti szakmák.

A személyi juttatásokkal való gazdálkodás237

10. §238 (1)239 Az OBH elnöke által engedélyezett létszám és a kapcsolódó személyi juttatás előirányzaton belül az OBH elnökének kinevezési jogkörébe tartozó vezetők figyelembevételével intézkedésben megállapítja az irányítása alá tartozó bíróságok, szervezeti egységek létszámát.

(2) Kezdeményezheti bírói és igazságügyi alkalmazotti álláshelyek megszüntetését, létesítését és bírói álláshelyek törvényszéken belüli átcsoportosítását, valamint igazságügyi alkalmazottak létszámának munkaköri csoportok közötti átcsoportosítását.

(3) Az igazságügyi alkalmazottak engedélyezett létszámának megfelelő személyi juttatás előirányzaton belül a tényleges létszámot a személyi juttatás tartós megtakarításának terhére időszakosan, határozott idejű jogviszony létesítéssel növelheti vagy csökkentheti, erről az OBH elnökét köteles haladéktalanul tájékoztatni.

(4) A bírósági titkári és fogalmazói álláshelyeknek az engedélyezett együttes létszámon belüli időszakos átalakítása nem jelenti az OBH elnöke által engedélyezett együttes létszám változását, és kizárólag az OBH elnökének előzetes tájékoztatásával gyakorolható.

(5) A tisztviselők, az írnokok és a fizikai dolgozók vonatkozásában az OBH elnöke által engedélyezett álláshelyeket magasabb vagy alacsonyabb fizetési fokozatú állásokká alakíthatja át. Az álláshely-átalakítások illetménykihatását a költségvetési szerv a személyi juttatások terhére biztosítja.

11. §240

12. §241 (1) A bíráknál megállapítja az esedékes kötelező előresorolás összegét, valamint az új fizetési fokozatot, melynek pénzügyi fedezetét az OBH elnöke biztosítja a mindenkori éves elemi költségvetésben.

(2) Az igazságügyi alkalmazottaknál az OBH elnöke által meghatározott szempontok szerint a költségvetési szerv vezetője megállapítja az esedékes kötelező előresorolás összegét, valamint az új fizetési fokozatot, melynek pénzügyi fedezetét az OBH elnöke biztosítja a mindenkori éves elemi költségvetésben.

(3) Az igazságügyi alkalmazott – kivéve a kijelölt titkár – alapilletménye a teljesítményértékelés és az értékelés alapján, annak évében a besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alsó és felső határ között az OBH elnöke által meghatározott szempontok szerint módosítható az intézmény tartós személyi juttatás megtakarítása terhére.

(4) Az igazságügyi alkalmazott tárgyévre vonatkozó alapilletménye a tárgyévet megelőző teljesítményértékelése vagy értékelése, az Iasz. 97. § (3) bekezdésében meghatározott szempontok figyelembevételével a besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alsó és felső határ között az OBH elnöke által meghatározott iránymutatásnak megfelelően módosítható, melynek pénzügyi fedezetét az OBH elnöke biztosítja a mindenkori éves elemi költségvetésben.

IV.

Általános gazdálkodási szabályok

13. §242 (1) A költségvetési szerv vezetőjének kötelessége

a) a hatékony létszámgazdálkodás keretében a kompetenciaalapú foglalkoztatás, valamint az engedélyezett álláshelyeknek megfelelő számú igazságügyi alkalmazott foglalkoztatása,

b) a létszámmal kapcsolatos személyi nyilvántartások megfelelő és naprakész vezetése.

(2) Amennyiben az engedélyezett létszámon belül bírói álláshely három hónapot meghaladó időtartamban betöltésre nem kerül, az üres és pályáztatás alatt nem álló bírói álláshelyet az OBH elnöke a hozzá tartozó személyi juttatás előirányzattal a költségvetési szerv vezetőjének meghallgatása után ideiglenesen vagy véglegesen átcsoportosíthatja.

(3) Amennyiben az engedélyezett létszámon belül igazságügyi alkalmazotti álláshely három hónapot meghaladó időtartamban betöltésre nem kerül, és a költségvetési szerv vezetője a 10. § (3) vagy (4) bekezdésében foglalt jogkörét nem gyakorolja, az OBH elnöke az álláshelyet a hozzá tartozó személyi juttatás előirányzattal a költségvetési szerv vezetőjének meghallgatása után ideiglenesen vagy véglegesen átcsoportosíthatja.

(4) A 9. §-ban meghatározottakat meghaladó foglalkoztatás fedezetének biztosítására irányuló támogatás igénybevételének feltétele az OBH elnökének előzetes egyetértése.

(5)243 Az OBH elnöke a (2)–(3) bekezdésben meghatározott jogkörét a Kúria vonatkozásában a Kúria elnökének előzetes egyetértésével gyakorolja.

14. §244 A költségvetési szerv vezetője a tisztviselők, írnokok, fizikai dolgozók engedélyezett személyi juttatása előirányzatának módosításáról az OBH elnökét – a havi zárlati adatok megküldésével egyidőben – tájékoztatja.

15. §245 A törvényszék elnöke a járásbíróság elnökének létszám- és személyi juttatás gazdálkodása szabályait a törvényszék szervezeti és működési szabályzatában határozza meg.

7. melléklet az 5/2013. (VI. 25.) OBH utasításhoz246

A bírák és az igazságügyi alkalmazottak lakáscélú támogatásának szabályai

A lakáscélú támogatás fedezete

1. § (1) A lakáscélú támogatás fedezete az OBH elnöke által évente megállapított, kincstári körbe tartozó, elkülönített számlán nyilvántartott és kezelt keret.

(2) A Bszi. 76. § (3) bekezdés d) pontja szerinti hatáskörében eljárva a lakáscélú támogatás iránti igények elbírálására az OBH elnöke jogosult.

2. § (1) A lakáscélú támogatás nyújtását a Fejezet költségvetésének helyzetére tekintettel, meghatározott időtartamra az OBH elnöke felfüggesztheti.

(2) Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott keretet meghaladóan beérkező kérelmek érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerülnek.

A lakáscélú támogatásra jogosultság feltételei

3. § (1) Lakáscélú támogatásra jogosult a Fejezet alá tartozó intézményben

a) határozatlan időtartamú szolgálati jogviszonnyal rendelkező és

b) legalább napi hat órában foglalkoztatott

bíró és igazságügyi alkalmazott, aki hitel- és fizetőképes, jövedelmi viszonyai alapján a törlesztőrészletek rendszeres megfizetésére képes.

(2) Ha a házastársak (élettársak, bejegyzett élettársak) mindegyike a szabályzat hatálya alá tartozik, saját jogon mindketten részesülhetnek támogatásban ugyanarra az ingatlanra.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételtől az OBH elnöke egyedi mérlegelés alapján jogosult eltérni.

4. § (1) Lakáscélú támogatás adható

a) a kérelmező tulajdonába kerülő lakás, ház, építési telek vásárlásához, cseréjéhez,

b) a kérelmező tulajdonában lévő lakás, ház építéséhez, ideértve az önálló lakást eredményező emeletráépítést, toldaléképítést,

c) a kérelmező lakástulajdona legalább egy, 12 m2 hasznos alapterületet meghaladó nagyságú lakószobával való bővítéséhez,

d) lakás tulajdoni hányadának az öröklés útján létrejött tulajdonközösség megszüntetése céljából történő megvásárlásához,

e) lakástulajdonnak az a) és b) pontok szerinti megszerzéséhez igénybe vett lakáscélú pénzintézeti kölcsönből fennálló tartozás összegének csökkentéséhez, kiegyenlítéséhez, amennyiben a kölcsönszerződés megkötésétől számított tíz év még nem telt el,

f) lakástulajdon korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez,

g) lakás tulajdoni hányadának a házastársi (élettársi, bejegyzett élettársi) közös vagyon megosztása érdekében történő megvásárlásához,

h) a kérelmező előző munkahelyén fennálló, a lakáscélú támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott feltételek mellett folyósított kölcsöntartozásának átvállalásával a jogviszony létesítésekor.

(2) Támogatás a Magyarország közigazgatási határán belül lévő lakás, ház, építési telek tekintetében nyújtható.

(3) Az (1) bekezdés a)–e) és g) pontjai tekintetében akkor adható támogatás, ha a megszerzésre kerülő lakás, ház, építési telek megfelel a lakáscélú állami támogatásokról szóló külön jogszabályban megállapított méltányolható lakásigény esetében a lakás szobaszáma és az együtt költöző családtagok száma alapján meghatározott mértéknek, valamint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 72. § (5) bekezdésének.

(4) A lakáscélú támogatás akkor nyújtható, ha a kérelmező

a) a lakás tulajdonjogát az (1) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti esetekben legalább 50%-ban, az (1) bekezdés g) pontja szerinti esetben 100%-ban szerzi meg, vagy

b) az (1) bekezdés c), e), f) és h) pontja szerinti esetekben a lakás legalább 50%-ának tulajdonjogával rendelkezik.

5. § (1) A lakáscélú támogatás igénybevételének feltétele az önerő biztosítása az alábbi mértékben:

a) a 4. § (1) bekezdés a), d) és g) pontja tekintetében nem lehet kevesebb, mint a munkavállaló tulajdoni hányadára jutó teljes vételár/vételárrész 25%-a,

b) a 4. § (1) bekezdés b) és c) pontja tekintetében nem lehet kevesebb, mint a kivitelezői költségvetés igazolt összegének 25%-a,

c) a 4. § (1) bekezdés f) pontja tekintetében korszerűsítés esetén nem lehet kevesebb, mint a korszerűsítéssel összefüggésben költségvetéssel igazolt összeg 50%-a, akadálymentesítés esetén nem lehet kevesebb, mint az akadálymentesítéssel összefüggésben végzendő, költségvetéssel igazolt összeg 25%-a.

(2) A családi otthonteremtési kedvezmény (a továbbiakban: CSOK) a lakáscélú támogatás igénybevétele szempontjából nem minősül önerőnek, kivéve a meglévő gyermek után jóváhagyott CSOK összegét.

6. § (1) Ha a kérelmező korábban már részesült lakáscélú támogatásban, újabb támogatásban akkor részesülhet, ha az előző támogatást teljes összegben visszafizette, a hitelszámlát megszüntette, a jelzálogjogot, valamint az elidegenítési és terhelési tilalmat töröltette, és az újabb támogatást a szolgálati érdek vagy a család körülményei különösen indokolják.

(2) A kérelmező akkor részesíthető támogatásban, ha ő és házastársa (élettársa, bejegyzett élettársa), valamint a méltányolhatóság szempontjából figyelembe vehető, a kérelmezővel együtt költöző családtagok korlátozástól (haszonélvezeti jog) mentes lakástulajdonnal vagy önálló bérleti joggal nem rendelkeznek, kivéve a (4)–(5) bekezdésben meghatározottakat.

(3) Amennyiben a kérelmező, házastársa (élettársa, bejegyzett élettársa) és az együtt költöző családtagok az igénylés időpontjában rendelkeznek lakástulajdonnal, önálló bérleménnyel, de a várható eladási ár, illetve a bérleti jogviszony megszűnésével kapcsolatos térítés összegének megjelölésével a kérelmező nyilatkozik a lakás elidegenítési, illetve a bérleti jogviszony megszüntetési szándékról, a támogatás iránti kérelem elbírálható. A támogatás folyósítására azonban csak akkor kerülhet sor, ha a kérelmező a támogatás engedélyezésétől számított hatvan napon belül okirattal igazolja a lakás elidegenítését, illetve a bérleti jogviszony megszűnését, és az eladási ár, illetve a térítés összege lényegesen (legfeljebb 10%) nem haladja meg az előzetesen bejelentett összeget. Rendkívüli esetben a kérelmező szolgálati úton előterjesztett kérésére egy alkalommal a hatvan napos határidő további hatvan nappal meghosszabbítható. Ha a kérelmező lakását elajándékozta, részére támogatás nem nyújtható.

(4) Kivételesen – igazságszolgáltatási érdekből – második lakás, ház vásárlása, építése, korszerűsítése, céljára is nyújtható visszatérítendő támogatás, ha az a)–d) pont feltételei együttesen teljesülnek:

a) az új szolgálati hely más megyében, illetve a fővárosban van, és a kérelmező az új szolgálati hely szerinti településen oldja meg lakáshelyzetét,

b) az új szolgálati helyre kinevezett vagy beosztott jogosulttal együtt a családja nem költözik,

c) a megvásárolandó, építendő és korszerűsítendő lakás, ház legfeljebb kettő szobás,

d) a kérelmező vállalja a kamatkedvezményből származó jövedelme utáni adó- és járulékfizetési kötelezettséget.

(5) A kérelmező a támogatást saját lakásproblémája megoldására kaphatja. Ha a kérelmező és a vele együtt költöző személyek lakásingatlannal rendelkeztek, és azt öt évnél nem régebben értékesítették, az értékesített lakás árát az új lakás árába (építési költségébe) be kell számítani, és támogatás csak a lakások értékkülönbözetének erejéig adható az 5–6. §-ban foglaltak figyelembevételével.

(6) Az eladási ár csökkenthető

a) az értékesített lakást terhelő és visszafizetett önkormányzati, munkáltatói támogatással,

b) a kiegyenlített lakáscélú hitelintézeti kölcsön összegével,

c) a számlával igazolt ingatlanközvetítői jutalék összegével.

(7) A bérleti jogviszony megszűnésével kapcsolatban kapott térítést az elidegenített lakás eladási árával azonos módon kell számításba venni.

7. § (1) A 4. § (1) bekezdés f) pontja szerinti korszerűsítésnek minősül a lakóházon, illetve lakáson végzett minden olyan munkálat, amely növeli az ingatlan komfortfokozatát.

(2) Korszerűsítési munkának minősül:

a) a víz-, csatorna-, elektromos, gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése, cseréje,

b) a fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még nincs ilyen helyiség,

c) a központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is,

d) az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat,

e) a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje,

f) a tető cseréje, felújítása, szigetelése.

(3) A korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek legfeljebb 20%-áig.

8. § (1) A 4. § (1) bekezdés f) pontja szerinti akadálymentesítésnek minősül a mozgáskorlátozott személy fogyatékossága jellegéből fakadó, a lakáshasználattal összefüggő életvitel nehézségeit csökkentő, a rendeltetésszerű használatot biztosító műszaki akadálymentesítési munkák elvégzése új lakóépületen vagy új lakáson, illetve meglévő lakóépületen vagy használt lakáson.

(2) Akadálymentesítési munkának minősül

a) a lépcsőt helyettesítő feljáró, rámpa kialakítása,

b) az elektromosan távirányítható nyílászárók, nyitóberendezések, távnyitó szerkezetek beépítése,

c) a kaputelefon beszerelése,

d) a korlátok, kapaszkodók beépítése, felszerelése,

e) az ajtó kiszélesítése, küszöbök megszüntetése, padlóburkolat csúszásmentesítése, járda kialakítása,

f) a beépített bútorok áthelyezése, különleges elhelyezése, kialakítása,

g) a különleges fürdőszobai és konyhai berendezések elhelyezése, átalakítása, áthelyezése, kialakítása, csaptelepek, szerelvények, eszközök felszerelése, kialakítása a fogyatékosság jellege által indokolt módon és mértékben,

h) a higiéniai helyiségek kialakítása és átalakítása, méreteinek növelése, kádak, zuhanyzótálcák kiegészítő berendezésekkel történő kiváltása,

i) a felvonó, lépcsőjáró emelőszerkezet létesítése,

j) az elektromos szerelvények, aljzatok, kapcsolók áthelyezése,

k) a lakás komfortfokozatának növelése céljából gáz, illetve egyéb, szilárd tüzelőanyag mozgatását nem igénylő közmű bevezetése, illetve belső hálózatának kialakítása, központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is.

(3) Akadálymentesítésre a támogatást a mozgáskorlátozott munkavállaló személy vagy a munkavállaló a vele egy háztartásban élő mozgáskorlátozott közeli hozzátartozójára, élettársára vagy bejegyzett élettársára tekintettel igényelheti, ha

a) a mozgásukban nem akadályozottak használatára tervezett lakást egyáltalában nem vagy csak indokolatlanul nagy nehézségek árán tudná rendeltetésszerűen használni, és ezért

b) ahhoz, hogy az épületet, illetve lakását megfelelően használhassa, többletköltségek vállalásával kell azt akadálymentessé tenni.

(4) Az akadálymentesítési munkák része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, az akadálymentesítési munkák közvetlen költségeinek legfeljebb 40%-áig.

A lakáscélú támogatás igénylésének rendje

9. § (1) A támogatás iránti kérelmet szolgálati út megtartásával kell benyújtani a Kúria, ítélőtábla, törvényszék (a továbbiakban: költségvetési szerv) vezetője részére, aki azt javaslatával együtt az OBH elnökének megküldi; OBH-s munkavállaló esetén a kérelmet eredetben, szolgálati úton a felettes vezető javaslatával együtt szükséges megküldeni az OBH elnökének. A támogatást a jelen melléklet 1. függeléke szerinti nyomtatvány kitöltésével kell kérelmezni. A kérelemhez szükséges mellékletek felsorolását a jelen melléklet 2. függeléke tartalmazza. Az ingatlan értékét hitelt érdemlő módon, a családi állapotot okirattal kell igazolni.

(2) A költségvetési szerv vezetője gondoskodik a beérkező igények szabályszerűségének ellenőrzéséről. Ha a kérelem nem felel meg e szabályzat rendelkezéseinek, vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul, a költségvetési szerv vezetője legfeljebb tizenöt nap határidő kitűzésével a hiányok megjelölése mellett írásban, pótlásra hívja fel a kérelmezőt. A hiánypótlás beérkezését követően továbbítja a kérelmet javaslatával együtt az OBH részére.

(3) A kérelmet a szolgálati úton történő felterjesztéssel egyidejűleg a munkáltatói jogkör gyakorlója – az OBH-ban a kérelmező szervezeti egységének vezetője – véleményezi. Amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója nem azonos a költségvetési szerv – kivéve az OBH-t – vezetőjével, a költségvetési szerv vezetője külön véleményével intézkedik a kérelem továbbításáról. Az OBH elnökének kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezetők vonatkozásában a kérelmet – kivéve az ítélőtáblák és a törvényszékek elnökének kérelmét – a Kúria, az ítélőtáblák, a törvényszékek elnöke véleményezi.

10. § (1) Az OBH gondoskodik a beérkező igények szabályszerűségének ellenőrzéséről. Ha a kérelem nem felel meg e szabályzat rendelkezéseinek, vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul, az OBH legfeljebb harminc nap határidő kitűzésével a hiányok megjelölése mellett írásban, szolgálati úton pótlásra hívja fel a kérelmezőt, és egyben figyelmezteti, hogy ha a kérelmet újból hiányosan adja be, az érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül.

(2) A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása nem akadálya a kérelem ismételt előterjesztésének.

11. § (1) Az OBH gondoskodik arról, hogy a kérelmek azok hiányainak pótlását és érdemi vizsgálatát követően haladéktalanul továbbításra kerüljenek az OBH elnöke által kijelölt háromtagú bizottság részére, aki a szabályszerűen előterjesztett hiánytalan igényeket harminc napon belül döntésre előkészíti, és azt döntés céljából továbbítja OBH elnöke részére. Az OBH elnöke elbírálja a kérelmeket, majd 15 napon belül írásban, szolgálati út megtartásával tájékoztatja a kérelmezőt és az érintett költségvetési szerv vezetőjét a döntésről.

(2) Az OBH harminc napon belül intézkedik a szerződés megkötése iránt a jelen melléklet 4. függeléke szerint.

A lakáscélú támogatás mértéke és futamideje

12. § (1) A lakáscélú támogatás mértéke

a) a 4. § (1) bekezdés a), b), d), e), g) és h) pontja szerinti esetekben legfeljebb hárommillió forint a 6. § (1) bekezdésének figyelembevételével,

b) a 4. § (1) bekezdés c) és f) pontja szerinti esetekben legfeljebb kettőmillió forint a 6. § (1) bekezdésének figyelembevételével.

(2) A lakáscélú támogatás futamideje

a) az (1) bekezdés a) pontja tekintetében legfeljebb tíz év,

b) az (1) bekezdés b) pontja tekintetében legfeljebb öt év.

(3) A lakáscélú támogatás kamatmentes, a folyósító pénzintézet által felszámított díjak és költségek, a folyósítással és megszüntetéssel, valamint az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel és törléssel kapcsolatos költségek a kérelmezőt terhelik.

(4) Indokolt esetben a törlesztés – az adósnak a munkáltatói jogkör gyakorlójánál előterjesztett, a munkáltatói jogkör gyakorlójának véleményével ellátott írásbeli kérelmére – a teljes futamidő alatt legfeljebb egy alkalommal, maximum hat hónapra az OBH elnökének jóváhagyásával felfüggeszthető. Ebben az esetben a futamidő változatlanul hagyása mellett a törlesztés havi összege kerül megnövelésre a felfüggesztés lejártát követően.

(5) A (4) bekezdés szerinti indokolt esetnek minősül különösen a hosszan tartó betegség, a közeli hozzátartozó halála, a rendkívüli káresemény, a gyermekgondozás miatti fizetés nélküli szabadság.

(6) Különös szolgálati érdek fennállása esetén az OBH elnöke az (1)–(2) bekezdésben foglalttól eltérő mértékű támogatásról és eltérő mértékű futamidőről is dönthet.

(7) A támogatásból fennálló kölcsön összegét elengedni nem lehet.

A kölcsön nyújtásának feltételei

13. § (1) A kérelmező a lakáscélú támogatás igénylésekor köteles a kérelemhez csatolni a jelen melléklet 2. függelékében megjelölt dokumentumokat.

(2) A kérelmezőnek a Hitelfolyósító hitelszámla-szerződés megkötésére történő felhívásától számított hatvan napon belül szükséges a Hitelfolyósítóval a munkáltatói kölcsönhöz kapcsolódó hitelszámla-szerződést megkötnie.

(3) A támogatásra jogosultság megállapítása alapján nyújtandó kölcsön folyósításának együttes feltételei:

a) az adós és a Hitelfolyósító között szerződés megkötése,

b) valamennyi, a jelen melléklet 4. függelék 3.2. pontjában megjelölt dokumentumnak az OBH részére történő átadása,

c) a Hitelfolyósító által előírt egyéb folyósítási feltételek teljesülése.

14. § (1) Az OBH indokolás nélkül jogosult megtagadni a kölcsön nyújtását, amennyiben

a) a támogatás célja meghiúsul,

b) az adós a támogatás igénylésével összefüggésben hamis adatot szolgáltatott, vagy valótlan tartalmú nyilatkozatot tett,

c) a 13. § (2) bekezdése szerinti hitelszámla-szerződés határidőben nem kerül megkötésre,

d) a 13. § (3) bekezdésében felsorolt bármely folyósítási feltétel nem teljesül.

(2) Az adós a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit harmadik személyre nem ruházhatja át.

A kölcsön visszafizetése

15. § (1) Az adós fizeti meg a Hitelfolyósító által alkalmazott Általános Szerződési Feltételekben (a továbbiakban: ÁSZF) előírt külön díjakat, költségeket a hitelszámla megnyitásával kapcsolatban létrejövő szerződés szerint. Az adós az általa a Hitelfolyósító részére megfizetett bármely díjjal, költséggel – elnevezésétől függetlenül – kapcsolatban az OBH-val szemben semmilyen esetben, semmilyen igénnyel vagy követeléssel nem léphet fel.

(2) Az adós a kölcsönt havi részletekben (a továbbiakban: törlesztőrészlet) fizeti meg, a törlesztőrészlet összegét a Hitelfolyósító jogosult megállapítani, a kölcsönszerződésben meghatározott kölcsönösszeg és futamidő figyelembevételével.

(3) A törlesztőrészlet minden hónap tizedik napjáig esedékes. Az első törlesztőrészlet a kölcsön folyósításának tárgyhónapját követő hónap tizedik napjáig esedékes. Amennyiben a fizetés határnapja munkaszüneti nap, úgy a fizetési határidő az ezt követő első munkanapon jár le.

(4) Az adós által megfizetett összegek elszámolására a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:46. §-a rendelkezései szerinti sorrendben kerül sor.

(5) Az adós előtörlesztésre jogosult. Ennek részletes feltételeiről írásban előzetesen az OBH-val egyeztetni köteles. Az előtörlesztés megtörténtét követő öt munkanapon belül az adós köteles az OBH-t, valamint a munkáltatót egyidejűleg tájékoztatni.

(6) Az adós fizetési kötelezettségét a szolgálati jogviszony fennállása alatt munkáltatói levonás útján teljesíti a jelen melléklet 3. függeléke szerinti írásbeli nyilatkozat alapján. Amennyiben a Hitelfolyósító értesítése alapján a törlesztőrészlet összege változik, az adós az értesítés kézhezvételét követő három munkanapon belül írásban tájékoztatja a munkáltatói jogkör gyakorlóját és egyidejűleg csatolja részére az új/módosított összeget tartalmazó, a jelen melléklet 3. függeléke szerinti nyilatkozatot.

(7) Amennyiben az adós illetményéből a tárgyhóban esedékes törlesztőrészlet bármely okból részben vagy egészben nem vonható le, úgy az adós a törlesztőrészlet levonásra nem került összegét a Hitelfolyósítónál vezetett lakáskölcsön számlájára történő befizetéssel teljesíti.

16. § Amennyiben az adós fizetési kötelezettségét bármilyen okból elmulasztja, vagy késedelmesen teljesíti, a késedelemmel érintett törlesztőrészlet esedékességének napját követő naptól a késedelem teljes időtartamára a Ptk. 6:48. §-a szerinti késedelmi kamat megfizetésére köteles az OBH részére.

17. § Az adós köteles a kölcsön visszafizetésétől számított tizenöt napon belül a hitelszámla lezárása, a jelzálogjog törlése érdekében szükséges valamennyi intézkedést megtenni, az ahhoz szükséges díjakat, költségeket megfizetni. Az adós megkeresésére az OBH a szükséges intézkedésekről tájékoztatást nyújt.

A kölcsön biztosítékai

18. § A támogatás visszafizetésének biztosítékai:

a) a készfizető kezesség,

b) a jelzálogjog,

c) az elidegenítési és terhelési tilalom.

19. § (1) Az adós köteles kettő fő megfelelő jövedelmű – együttesen legalább a várható havi törlesztőrészlet négyszeresének megfelelő összegű rendszeres nettó havi jövedelemmel rendelkező – készfizető kezest állítani.

(2) A készfizető kezesek egyetemleges kötelezettséget vállalnak arra, ha az adós a szerződésből eredő bármely fizetési kötelezettségét nem teljesíti, az OBH felszólítására maguk teljesítenek helyette. Kötelezettségük kiterjed az adós szerződésszegésének jogkövetkezményeire és a kezesség elvállalása után esedékessé váló mellékkövetelésekre is.

20. § (1) A támogatással érintett ingatlanra az OBH javára jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba.

(2) Az OBH és az adós meghatalmazása alapján a Hitelfolyósító jár el a jelzálogjog és az ahhoz kapcsolódó elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzése, valamint a tartozás megfizetését követően annak törlése iránt az illetékes ingatlan-nyilvántartási hatóság előtt. Az ezzel összefüggésben felmerülő költségeket az adós köteles megfizetni.

Szerződésszegés, a szerződés megszűnése

21. § Az OBH súlyos szerződésszegés esetén indokolás nélkül jogosult a kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondani (a továbbiakban: rendkívüli felmondás), ha:

a) hat hónapon belül fizetési késedelme miatt két alkalommal eredménytelenül szólítja fel az adóst teljesítésre, ezen időtartamot a késedelembe esés időpontjától, azaz a fizetési határidőt követő naptól kell számítani;

b) olyan körülmény merül fel, amely alapján a kölcsön nyújtását megtagadhatta volna;

c) tudomására jut, hogy az adós a támogatás összegét nem a szerződésben megjelölt célra használja fel;

d) az adós a szerződésben meghatározott bármely biztosítékot nem bocsátja rendelkezésére a szerződés megkötésétől, avagy a körülményekben beállt változás bekövetkezésétől számított negyvenöt napon belül;

e) az adós fedezetelvonásra irányuló magatartása veszélyeztetheti a kölcsön visszafizetését;

f) az adós a 26. §-ban meghatározott tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget;

g) az ingatlan egészére vagy meghatározott hányadára vonatkozóan végrehajtási eljárást vagy egyéb olyan hatósági intézkedést rendelnek el vagy foganatosítanak, mely a szerződésből eredő követeléseinek az ingatlanra alapított jelzálogjog alapján való kielégítését veszélyeztetheti.

22. § (1) A támogatási összeg felhasználásáról az adós a felhasználást követő harminc napon belül írásban nyilatkozik a munkáltatói jogkör gyakorlóján keresztül az OBH részére.

(2) Felújítás, korszerűsítés esetén a kérelemhez benyújtott költségvetésnek megfelelően a munkáltatói kölcsön összegének felhasználását az adós a saját nevére szóló számlákkal igazolja a munkáltatói jogkör gyakorlóján keresztül az OBH részére történő bemutatás útján.

(3) A kölcsön méltányolható lakásigény mértékét meghaladó lakásra vagy lakáscélú felhasználás fogalmi körébe nem tartozó célra történő felhasználása adófizetési kötelezettséget von maga után, amely az adóst terheli.

23. § (1) A rendkívüli felmondás kizárólag a munkáltatói lakáscélú kölcsönszerződést szünteti meg, az adós, a készfizető kezesek és a zálogkötelezettek helytállási kötelezettségét nem érinti. Az OBH a rendkívüli felmondást kizárólag az adóssal közli, a készfizető kezeseket a kölcsönszerződés felmondásáról értesíti.

(2) Rendkívüli felmondás esetén az adós teljes fennálló tartozása a felmondás hatályosulásával egyidejűleg egy összegben lejárttá és esedékessé válik.

(3) A rendkívüli felmondás az adóssal való közlés vagy a 25. § (2) bekezdésében meghatározott közlési vélelem beálltának napján válik hatályossá.

(4) Rendkívüli felmondás esetén a szerződésből eredő követeléseit az OBH választása szerint az ingatlanra alapított jelzálogjogból és/vagy a készfizető kezesekkel szemben is érvényesítheti. Az adós megtéríti az Hitelfolyósító felé az ÁSZF-ben előírt egyéb költségeket, díjakat, a közöttük létrejövő hitelszámla szerződés rendelkezései szerint.

24. § (1) Amennyiben az adós szolgálati jogviszonya a kölcsön lejárata előtt bármely okból megszűnik, a kölcsön minden külön nyilatkozat nélkül automatikusan a szolgálati jogviszony megszűnésének napjával egy összegben lejárttá és esedékessé válik. Nem eredményezi a szerződés megszűnését

a) amennyiben az Adós szolgálati viszonya az alábbi módon szűnik meg:

aa) nyugállományba vonulás miatt felmentéssel,

ab) a Bíróságok Fejezet alá tartozó más igazságügyi szervhez való áthelyezéssel,

ac) a Bíróságok Fejezet alá tartozó más igazságügyi szervhez való beosztással,

b) a szolgálati jogviszony megszüntetése, amennyiben az adós azt követően folytatólagosan a Bíróságok Fejezet alá tartozó más igazságügyi szervnél szolgálati jogviszonyt létesít,

c) az OBH elnöke eseti döntésével arról határoz.

(2) Az igény érvényesítésére és a tartozás megfizetésére a 22–23. § rendelkezései az irányadók. A szerződés megszűnéséről az OBH az adóst, az adós halála esetén ismert örökösét, ennek hiányában közeli hozzátartozóit írásban értesíti.

(3) Az adós vagy az adós halála esetén örököse indokolással ellátott kérelmére az OBH elnöke eseti döntésével engedélyezheti, hogy a kölcsön törlesztése a 23. § (1) bekezdésétől eltérően a 15. § szerinti ütemezésben és feltételekkel, az eredetileg megállapított futamidő mellett történjen.

Értesítési és tájékoztatási kötelezettségek

25. § (1) A szerződés érdemét érintő értesítésre írásos formában, személyes kézbesítés útján vagy tértivevényes postai küldeményben kerül sor. A szerződés érdemét nem érintő közléseiket e-mail útján is jogosultak egymással közölni az OBH és az adós.

(2) Az értesítések az alábbiak szerint tekintendők közöltnek:

a) személyes kézbesítés – ideértve a futárt is – esetén az átadásnak az átvételi elismervényen szereplő időpontjában;

b) tértivevényes küldemény esetén a tértivevényen rögzített átvételi időpontban vagy a küldemény feladását követő ötödik munkanapon, ha a küldemény a postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről szóló 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet 25. § (1) bekezdésében meghatározott okból nem kerül kézbesítésre.

26. § (1) Az adós az adataiban – ideértve a készfizető kezesek adatait is – bekövetkezett változásokat (különös tekintettel név, lakcím, értesítési cím), a változás bekövetkezésétől számított öt munkanapon belül írásban közli szolgálati úton az OBH-val.

(2) Az adós és a készfizető kezesek a szerződés aláírásával hozzájárulásukat adják ahhoz, hogy a szerződéssel összefüggően átadott személyes adataikat az OBH, a Hitelfolyósító, valamint az OBH által nyilvántartás-vezetés és igényérvényesítés érdekében igénybevett harmadik személy(ek), a szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben és ideig kezelje.

7. melléklet 1. függelék

Munkáltatói támogatás igénylése

0R02427_0

Kérelmező neve:

Születési neve:

Anyja neve:

Születési helye, év, hó, nap:

Személyi igazolvány száma:

Személyi száma:

Adószáma:

Munkahelye, szervezeti egysége:

Munkaköre:

Elérhetőségei:
telefonszáma:

e-mail-címe:

Igazságügyi szolgálatának kezdő időpontja:

……… év ……… hó ……… nap

Havi nettó jövedelme (munkáltatói igazolással alátámasztva):

……………………………………… Ft

Állandó lakcíme (irányítószámmal):

 

Tartózkodási címe (irányítószámmal):

 

Jelenleg igényelt munkáltatói támogatás összege:

………………………………………. Ft,
azaz ………………………………. forint

Visszafizetés időtartama:

………… év

Jelenleg igényelt munkáltatói támogatás jogcíme
(a megfelelő rész aláhúzandó):

építés / vásárlás, csere / bővítés / korszerűsítés / akadálymentesítés / tulajdonközösség megszüntetés / lakáscélú pénzintézeti kölcsönből fennálló tartozás összegének csökkentése, kiegyenlítése / előző munkahelyén fennálló kölcsöntartozás átvállalása jogviszony létesítésekor

Részesült-e már korábban a Bíróságok fejezetén belül munkáltatói kölcsönben?

igen,
mikor: ……… év;
milyen összegben: ……………………………………… Ft

nem

A korábban folyósított munkáltatói kölcsön kiegyenlítésre került-e?

igen: ……… évben

nem; jelenleg fennálló tartozása: ……………………………… Ft

Házastársa
(élettársa,
bejegyzett élettársa)


neve:

 

munkahelye:

 

beosztása:

 

havi bruttó jövedelme [hivatalos igazolással
(pl. munkáltató, NAV stb.) alátámasztva]:

 

Kérelmezővel együtt lakó kiskorú gyermek(ek) neve
és születési ideje (év, hó, nap):

 

Egyéb eltartott(ak) neve és születési ideje (év, hó, nap), rokonsági fok:

 

A család jelenlegi lakáskörülménye, vagyoni helyzete (telek, gépkocsi stb.) és egyéb indokok a kérelem alátámasztásához
(hely hiány miatt külön lapon folytatható):



A kölcsön igényléssel érintett ingatlan
helye, pontos címe (irányítószámmal):

 

A fenti ingatlan helyrajzi száma, a nyilvántartó földhivatal megnevezésével:

 

A kölcsön igényléssel érintett ingatlan
helye szerint illetékes pénzintézet megnevezése és pontos címe (irányítószámmal):

 

Az ingatlan munkahelytől való távolsága (amennyiben nem a szolgálati hely szerinti településen van):

 

A kölcsön igényléssel érintett ingatlan

szobaszáma:

 

alapterülete:

 

komfortfokozata:

 

A lakásépítés (-vásárlás) formájának megjelölése
(családi ház, szövetkezeti, társasházi lakás):

 

A munkáltatói támogatás jogcíme szerinti összköltség:

Ft


Az összköltség források szerinti megoszlása

– Saját megtakarítás:


Ft

– Jelenleg igényelt munkáltatói kölcsön:


Ft

– Házastárs / élettárs / bejegyzett élettárs által munkáltatójától igényelt összeg:


Ft

– Pénzintézeti kölcsön:


Ft

– Ingatlan értékesítéséből származó összeg:


Ft

– Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK):


Ft


A munkáltatói támogatás biztosítása

1. készfizető kezes

neve,
címe,
igazolt havi nettó jövedelme:

 

2. készfizető kezes

neve,
címe,
igazolt havi nettó jövedelme:

 

A kérelmezővel együtt költöző családtag(ok) száma, neve és rokonsági foka:

 

A kérelmezővel együtt költöző családtag(ok) együtt lakásának kezdő időpontja (év, hó, nap):

 

Vállalt gyermek(ek) száma:

 

Vállalt gyermek(ek) esetén kérelmező életkora:

 

Vállalt gyermek(ek) esetén kérelmező házastársának / élettársának életkora:

 

A kérelmezővel együtt költöző családtag(ok) lakástulajdonnal:

nem rendelkeznek

rendelkeznek

A kérelmezővel együtt költöző családtag(ok) lakásingatlan tulajdon adatainak felsorolása a tulajdonos és a tulajdoni hányad megjelölésével:

 

A kérelmező és vele költözők lakásbérleti jogviszonnyal:

nem rendelkeznek

rendelkeznek

Az együtt költözők 5 éven belül megszüntettek-e lakásbérleti jogviszonyt?

igen, a kapott térítés:
………………………………………….. Ft

nem

A kérelmező 5 éven belül ajándékozott-e el ingatlant?

igen

nem

A kérelmező, illetve a vele költözők közül bármely személy 5 éven belül értékesített-e ingatlant?

igen, az eladási ár:
…………………………………………… Ft

nem

Az együtt költözők közül bármely személy 5 éven belül megszüntetett-e lakásbérleti jogviszonyt?

igen, a kapott térítés összege:
………………………… Ft

nem



Alulírott büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a fentiekben, valamint a mellékletekben közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

Kelt: …………………………, …… év ……………… hó …… napján


………………………………
kérelmező aláírása

7. melléklet 2. függelék

A kérelem benyújtásához szükséges mellékletek

1. Lakásvásárláshoz:

a) munkáltatói jogkör gyakorlójának véleménye,

b) adásvételi (elő)szerződés eredeti példánya,

c) 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolat,

d) öt éven belül értékesített ingatlan adásvételi szerződésének másolata,

e) a munkavállaló kérelmének benyújtását megelőző három havi munkáltatói jövedelemigazolása, egyéb jövedelemigazolása (a munkáltatói jövedelemigazoláson szükséges feltüntetni, hogy az illetményt mely jogcímen, milyen összegű levonás terheli, illetve terhelte a kérelem benyújtását megelőző egy évben),

f) házastárs (élettárs, bejegyzett élettárs) a kérelem benyújtását megelőző három havi munkáltatói/egyéb jövedelemigazolása,

g) készfizető kezesek a kérelem benyújtását megelőző három havi munkáltatói/egyéb jövedelemigazolása,

h) jelen melléklet 3. függeléke szerinti Nyilatkozat a lakáscélú támogatás illetményből történő levonásához (csak az ismert adatokkal való kitöltés),

i) jelen melléklet 5. függeléke szerinti Nyilatkozat,

j) családi állapot okirattal való igazolása.

2. Lakásépítéshez:

a) munkáltatói jogkör gyakorlójának véleménye,

b) tervdokumentáció,

c) az építésügyi hatóság által kiállított e-napló készenlétbe helyezéséről szóló tájékoztatás vagy az építési e-naplóból nyomtatott készenlétbe helyezés adatait tartalmazó dokumentumok másolati példánya,

d) kivitelezői költségvetés, árajánlat (6. függelék),

e) 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolat,

f) a munkavállaló kérelmének benyújtását megelőző három havi munkáltatói jövedelemigazolása, egyéb jövedelemigazolása (a munkáltatói jövedelemigazoláson szükséges feltüntetni, hogy az illetményt mely jogcímen, milyen összegű levonás terheli, illetve terhelte a kérelem benyújtását megelőző egy évben),

g) házastárs (élettárs, bejegyzett élettárs) a kérelem benyújtását megelőző három havi munkáltatói/egyéb jövedelemigazolása,

h) készfizető kezesek a kérelem benyújtását megelőző három havi munkáltatói/egyéb jövedelemigazolása,

i) jelen melléklet 3. függeléke szerinti Nyilatkozat a lakáscélú támogatás illetményből történő levonásához (csak az ismert adatokkal való kitöltés),

j) jelen melléklet 5. függeléke szerinti Nyilatkozat,

k) családi állapot okirattal való igazolása.

3. Bővítéshez:

a) munkáltatói jogkör gyakorlójának véleménye,

b) tervdokumentáció,

c) az építésügyi hatóság által kiállított e-napló készenlétbe helyezéséről szóló tájékoztatás vagy az építési e-naplóból nyomtatott készenlétbe helyezés adatait tartalmazó dokumentumok másolati példánya,

d) költségvetés,

e) 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolat,

f) a munkavállaló kérelmének benyújtását megelőző három havi munkáltatói jövedelemigazolása, egyéb jövedelemigazolása (a munkáltatói jövedelemigazoláson szükséges feltüntetni, hogy az illetményt mely jogcímen, milyen összegű levonás terheli, illetve terhelte a kérelem benyújtását megelőző egy évben),

g) házastárs (élettárs, bejegyzett élettárs) a kérelem benyújtását megelőző három havi munkáltatói/egyéb jövedelemigazolása,

h) készfizető kezesek a kérelem benyújtását megelőző három havi munkáltatói/egyéb jövedelemigazolása,

i) jelen melléklet 3. függeléke szerinti Nyilatkozat a lakáscélú támogatás illetményből történő levonásához (csak az ismert adatokkal való kitöltés),

j) jelen melléklet 5. függeléke szerinti Nyilatkozat,

k) családi állapot okirattal való igazolása,

l)247 ingatlan értékének hitelt érdemlő igazolása (1 éven belül megkötött adásvételi szerződés, ezen időszak lejártát követően egy éven belül készült hivatalos értékbecslői szakvélemény).

4. Korszerűsítéshez:

a) munkáltatói jogkör gyakorlójának véleménye,

b) költségvetés, árajánlat,

c) munkálatok indokoltságát alátámasztó dokumentumok: szakmai vélemény, fotó, energetikai tanúsítvány (utóbbit akkor, csak ha rendelkezésre áll),

d) 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolat,

e) a munkavállaló kérelmének benyújtását megelőző három havi munkáltatói jövedelemigazolása, egyéb jövedelemigazolása (a munkáltatói jövedelemigazoláson szükséges feltüntetni, hogy az illetményt mely jogcímen, milyen összegű levonás terheli, illetve terhelte a kérelem benyújtását megelőző egy évben),

f) házastárs (élettárs, bejegyzett élettárs) a kérelem benyújtását megelőző három havi munkáltatói/egyéb jövedelemigazolása,

g) készfizető kezesek a kérelem benyújtását megelőző három havi munkáltatói/egyéb jövedelemigazolása,

h) jelen melléklet 3. függeléke szerinti Nyilatkozat a lakáscélú támogatás illetményből történő levonásához (csak az ismert adatokkal való kitöltés),

i) jelen melléklet 5. függeléke szerinti Nyilatkozat,

j) családi állapot okirattal való igazolása,

k)248 ingatlan értékének hitelt érdemlő igazolása (1 éven belül megkötött adásvételi szerződés, ezen időszak lejártát követően egy éven belül készült hivatalos értékbecslői szakvélemény).

5. Akadálymentesítéshez:

a) munkáltatói jogkör gyakorlójának véleménye,

b) tervdokumentáció, munkák műszaki leírása,

c) költségvetés,

d) 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolat,

e) a munkavállaló kérelmének benyújtását megelőző három havi munkáltatói jövedelemigazolása, egyéb jövedelemigazolása (a munkáltatói jövedelemigazoláson szükséges feltüntetni, hogy az illetményt mely jogcímen, milyen összegű levonás terheli, illetve terhelte a kérelem benyújtását megelőző egy évben),

f) házastárs (élettárs, bejegyzett élettárs) a kérelem benyújtását megelőző három havi munkáltatói/egyéb jövedelemigazolása,

g) készfizető kezesek a kérelem benyújtását megelőző három havi munkáltatói/egyéb jövedelemigazolása,

h) jelen melléklet 3. függeléke szerinti Nyilatkozat a lakáscélú támogatás illetményből történő levonásához (csak az ismert adatokkal való kitöltés),

i) a mozgásszervi fogyatékosságot, illetve súlyos mozgáskorlátozottságot a következő módon kell igazolni a támogatására irányuló kérelem benyújtásakor:

ia) a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet alapján, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (Fot.) szerinti fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló hatósági határozat vagy

ib) a megállapítás alapjául szolgáló hatályos szakhatósági állásfoglalás, szakvélemény másolata vagy

ic) a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet 3. mellékletében meghatározott, hatályos igazolás másolata vagy

id) a rehabilitációs szakértői szerv vagy jogelődje által a közlekedőképesség minősítéséről kiadott állapotot igazoló hatályos szakvélemény másolata,

j) a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet szerinti, a súlyos fogyatékosság minősítését tartalmazó szakvéleménnyel, szakhatósági állásfoglalással, határozattal arról, hogy a kérelmező mozgásszervi fogyatékos vagy súlyos mozgáskorlátozott,

k) jelen melléklet 5. függeléke szerinti Nyilatkozat,

l) családi állapot okirattal való igazolása,

m)249 ingatlan értékének hitelt érdemlő igazolása (1 éven belül megkötött adásvételi szerződés, ezen időszak lejártát követően egy éven belül készült hivatalos értékbecslői szakvélemény).

6. Hitelkiváltáshoz:

a) munkáltatói jogkör gyakorlójának véleménye,

b) pénzintézettel kötött szerződés másolata,

c) igazolás a pénzintézettől a kölcsön felvételének idejéről, a jelenleg fennálló tartozásról, valamint arról, hogy nincs hátralékos tartozás,

d) adásvételi szerződés másolata,

e) 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolat,

f) a munkavállaló kérelmének benyújtását megelőző három havi munkáltató jövedelemigazolása, egyéb jövedelemigazolása (a munkáltatói jövedelemigazoláson szükséges feltüntetni, hogy az illetményt mely jogcímen, milyen összegű levonás terheli, illetve terhelte a kérelem benyújtását megelőző egy évben),

g) házastárs (élettárs, bejegyzett élettárs) a kérelem benyújtását megelőző három havi munkáltatói/egyéb jövedelemigazolása,

h) készfizető kezesek a kérelem benyújtását megelőző három havi munkáltatói/egyéb jövedelemigazolása,

i) jelen melléklet 3. függeléke szerinti Nyilatkozat a lakáscélú támogatás illetményből történő levonásához (csak az ismert adatokkal való kitöltés),

j) jelen melléklet 5. függeléke szerinti Nyilatkozat,

k) családi állapot okirattal való igazolása,

l)250 ingatlan értékének hitelt érdemlő igazolása (1 éven belül megkötött adásvételi szerződés, ezen időszak lejártát követően egy éven belül készült hivatalos értékbecslői szakvélemény).

7.251 Előző munkahelyen fennálló, a lakáscélú támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott feltételek mellett folyósított kölcsöntartozásnak a jogviszony létesítésekor történő átvállalásához:

a) a munkáltatói jogkör gyakorlójának véleménye,

b) az ingatlan adásvételi szerződés másolati példánya, amennyiben az 1 évnél régebbi, úgy egy éven belül készült ingatlan értékbecslői szakvélemény,

c) 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolat,

d) öt éven belül értékesített ingatlan adásvételi szerződésének másolata,

e) a munkavállaló kérelmének benyújtását megelőző három havi munkáltatói jövedelemigazolása, egyéb jövedelemigazolása (a munkáltatói jövedelemigazoláson szükséges feltüntetni, hogy az illetményt mely jogcímen, milyen összegű levonás terheli, illetve terhelte a kérelem benyújtását megelőző egy évben),

f) házastárs (élettárs, bejegyzett élettárs) a kérelem benyújtását megelőző három havi munkáltatói/egyéb jövedelemigazolása,

g) készfizető kezesek a kérelem benyújtását megelőző háromhavi munkáltatói/egyéb jövedelemigazolása,

h) jelen melléklet 3. függeléke szerinti Nyilatkozat a lakáscélú támogatás illetményből történő levonásához (csak az ismert adatokkal való kitöltés),

i) jelen melléklet 5. függeléke szerinti Nyilatkozat,

j) családi állapot okirattal való igazolása,

k) előző munkahellyel kötött munkáltatói kölcsönszerződés másolati példánya,

l) a munkáltatói kölcsönt folyósító banktól/előző munkahelytől eredeti nyilatkozat aláírással, pecséttel ellátva a munkáltatói kölcsönből az igénylés benyújtásakor fennálló tartozás nagyságáról.

7. melléklet 3. függelék

NYILATKOZAT
a lakáscélú támogatás illetményből történő levonásához

Név: ..............................................................................................................................................................................................

Születési név: ...............................................................................................................................................................................

Születési hely és idő: ...................................................................................................................................................................

Anyja neve: .................................................................................................................................................................................

Lakóhely: ....................................................................................................................................................................................

Adószám: ....................................................................................................................................................................................

Megítélt támogatás összege: .......................................................................................................................................................

Futamidő: ....................................................................................................................................................................................

Havi törlesztő részlet összege összesen: .....................................................................................................................................

Havi tőke törlesztő összege: ........................................................................................................................................................

Havi kezelési költség összege: ....................................................................................................................................................


Hozzájárulok, hogy a fennálló szolgálati jogviszonyom időtartama alatt ……………… összegű lakáscélú támogatás ……………… összegű havi törlesztő részletét .... évig, továbbá a szolgálati jogviszonyom megszűnése esetén a még fennálló tartozást – annak mértékét figyelembe véve, tekintettel a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre – egy összegben a munkáltató az illetményemből levonja, és átutalja a ……………………… pénzintézetnél vezetett ……………………………… számú hitelszámlámra.


Kelt: ……………………, ………… év ……………… hónap …… nap


…………………………………………
szolgálati jogviszonyban álló
aláírása

7. melléklet 4. függelék

MUNKÁLTATÓI LAKÁSCÉLÚ KÖLCSÖN SZERZŐDÉS*

amely létrejött egyrészről a […] munkáltató mint hitelező, a képviseletében eljáró


Név:    Országos Bírósági Hivatal

Székhely:    […]

Törzskönyvi azonosító szám (PIR):    […]

KSH száma:    […]

Adószám:    […]

Jelen szerződés megkötésében képviseli    […]

mint OBH – a továbbiakban: Hitelező/Zálogjogosult –,


másrészről


Név:    […]

Születési név:    […]

Lakcím:    […]

Anyja neve:    […]

Születési hely, idő:    […]

Adóazonosító jel:    […]

Személyi azonosító ig. szám:    […]

Személyi azonosító jel:    […]

Állampolgárság:    […]

mint Munkavállaló – a továbbiakban: Adós/Zálogkötelezett –,


valamint


Név:    […]

Születési név:    […]

Lakcím:    […]

Anyja neve:    […]

Születési hely, idő:    […]

Adóazonosító jel:    […]

Személyi azonosító ig. szám:    […]

Állampolgárság:    […]

Személyi azonosító jel:    […]

mint Haszonélvezeti jog jogosultja252/készfizető kezes – a továbbiakban: Készfizető kezes 1. –


és


Név:    […]

Születési név:    […]

Lakcím:    […]

Anyja neve:    […]

Születési hely, idő:    […]

Adóazonosító jel:    […]

Személyi azonosító ig. szám:    […]

Állampolgárság:    […]


mint Haszonélvezeti jog jogosultja253/készfizető kezes – a továbbiakban: Készfizető kezes 2. –


A Készfizető kezes 1. és a Készfizető kezes 2. együttes említésük esetén a továbbiakban a Készfizető kezesek, a szerződésben részes felek valamennyien együttesen a továbbiakban a Felek között az alulírott helyen és napon az alábbi feltételek szerint:

1. ELŐZMÉNYEK

1.1. A Hitelező és az Adós rögzítik, hogy a közöttük / Adós és a(z) […] Kúria/Ítélőtábla/Törvényszék között […] napjától szolgálati jogviszony áll fenn.

1.2. Az Adós lakáscélú támogatás iránti igényt nyújtott be a Hitelezőhöz, mely elbírálásának eredményeként a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 76. § (3) bekezdés d) pontja és a szerződés megkötésekor hatályos munkáltatói kölcsönt érintő OBH utasítás alapján az OBH elnöke lakáscélú támogatást ítélt meg részére az alábbi feltételek szerint.

2. A KÖLCSÖN TÁRGYA

2.1. A Hitelező és az Adós megállapodnak, hogy a Hitelező jelen szerződésben meghatározott feltételekkel […] Ft, azaz […] forint összegű lakáscélú támogatást (a továbbiakban: Kölcsön) nyújt az Adós részére a […] keresztül (a továbbiakban: Hitelfolyósító).

2.2. Az Adós kijelenti és egyben vállalja, hogy a Kölcsön teljes összegét a Hitelfolyósító útján, kizárólag lakáscélú felhasználásra a jelen szerződés 2.3. pontjában meghatározott célra fordítja, és annak esedékességekor, a szerződésben meghatározottak szerint azt visszafizeti a Hitelező részére.

2.3. A. Az Adós kijelenti, hogy a Kölcsönt a […] Földhivatalánál, […] belterület/külterület […] helyrajzi szám alatt nyilvántartott, a természetben […] alatt felvett „[…]” megnevezésű […] m2 alapterületű ingatlan az egészhez viszonyított […] tulajdoni hányadának, társasházi ingatlan esetében, az alapító okiratban hozzá tartozó helyiségekkel, társasházi közös tulajdoni hányaddal együtt (a továbbiakban: Ingatlan) adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzéséhez/építéséhez/bővítéséhez/korszerűsítéséhez/akadálymentesítéséhez254 veszi igénybe.255


B. Az Adós kijelenti, hogy a Kölcsönt […] Banknál fennálló, lakáscélú felhasználásra felvett, […] sz. hitelszámlán kezelt és nyilvántartott […] Ft és járulékai összegű kölcsön tartozás kiegyenlítésére vagy annak csökkentésére kívánja felhasználni. A hitelintézeti kölcsönnel érintett ingatlan a […] Földhivatalánál, […] belterület/külterület […] helyrajzi szám alatt nyilvántartott, a természetben […] alatt felvett „[…]” megnevezésű […] m2 alapterületű ingatlan (a továbbiakban: Ingatlan) Adós tulajdonában álló, az egészhez viszonyított […] tulajdoni hányada, társasházi ingatlan esetében az alapító okiratban hozzá tartozó helyiségekkel, társasházi közös tulajdoni hányaddal együtt.256

2.4. Az Adós kijelenti, hogy a Kölcsön megfelel a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 72. § (4) bekezdés f) pontjában és (5) bekezdésében meghatározottaknak, valamint az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet szabályainak. Adós kijelenti, hogy az Ingatlan a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletben meghatározott méltányolható lakásigénynek is megfelel.

2.5. Az Adós kijelenti és szavatolja, hogy a Kölcsönt kizárólag az Adós és vele együtt költöző/együttélő családtagjainak lakhatása és megfelelő életkörülményeinek biztosítása céljára igényelte és használja fel. Az Adós tudomással bír arról, hogy minden egyéb, az Adós és családjának személyes lakhatásán kívüli ingatlanhasználat, hasznosítás, bérbeadás, funkcióváltás vagy bármely egyéb üzleti vagy személyes lakhatáson kívüli más használati mód és cél kifejezetten tiltott, és a jelen szerződés súlyos megszegésének minősül.

3. A KÖLCSÖN NYÚJTÁSÁNAK FELTÉTELEI

3.1. A Kölcsön folyósításának együttes feltételei:

a) az Adós és a Hitelfolyósító között szerződés megkötése,

b) valamennyi, a 3.2. pontban megjelölt dokumentum Hitelező részére történő átadása,

c) a Hitelfolyósító által előírt egyéb folyósítási feltételek teljesülése.

3.2. Az Adós az alábbi dokumentumokat köteles a Hitelező részére hiánytalanul benyújtani:

a) az Ingatlanra vonatkozó, 30 napnál nem régebbi hiteles/e-hiteles tulajdoni lap másolat;

b) amennyiben a jelzálogjog nem első ranghelyen kerül bejegyzésre, illetőleg ehhez kapcsolódóan megelőző ranghelyen elidegenítési és terhelési tilalom került bejegyzésre, a jelzálogjog és ahhoz kapcsolódó elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzését engedélyező ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas hozzájáruló nyilatkozat a megelőző ranghelyen bejegyzett jelzálogjogosult(ak) részéről 3 (három) eredeti példányban;

c) amennyiben az ingatlan haszonélvezeti joggal terhelt, a jelzálogjog és az ahhoz kapcsolódó elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzését engedélyező ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas hozzájáruló nyilatkozat a haszonélvező részéről 3 (három) eredeti példányban;

d) amennyiben a kölcsön célja lakáscélú ingatlan adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése, úgy Ingatlanra vonatkozó, a felek által aláírt, az illetékes Földhivatal által érkeztetett adásvételi vagy más visszterhes szerződés 1 (egy) másolati példánya;

e) amennyiben a kölcsön célja lakásépítés, úgy az építésügyi hatóság által kiállított e-napló készenlétbe helyezéséről szóló tájékoztatás vagy az építési e-naplóból nyomtatott készenlétbe helyezés adatait tartalmazó dokumentumok egy másolati példánya.

3.3. Az Adós kötelezettséget vállal arra, hogy a Hitelfolyósító hitelszámla szerződés megkötésére történő felhívásától számított 60 napon belül a Hitelfolyósítóval a munkáltatói kölcsönhöz kapcsolódó hitelszámla-szerződést megköti.

3.4. A Hitelező indokolás nélkül jogosult megtagadni a Kölcsön nyújtását, amennyiben

a) a Kölcsön célja meghiúsul,

b) a munkáltató tudomására jut, hogy az Adós a Kölcsön igénylésével összefüggésben hamis adatot szolgáltatott, vagy valótlan tartalmú nyilatkozatot tett,

c) bármely a 3.2. pontban felsorolt folyósítási feltétel nem teljesül,

d) a 3.3. pont szerinti hitelszámla-szerződés nem kerül megkötésre a megadott határidőben.

3.5. Felek megállapodnak, hogy a Kölcsön folyósítása egyösszegben történik.

4. A KÖLCSÖN VISSZAFIZETÉSE

4.1. A Hitelező és az Adós megállapodnak abban, hogy a Kölcsön teljes összege kamatmentes, arra ügyleti kamat nem kerül felszámításra. Az Adós tudomásul veszi, hogy a Hitelfolyósító által alkalmazott Általános Szerződési Feltételekben (a továbbiakban: ÁSZF) előírt külön díjakat, költségeket köteles megfizetni a közöttük a hitelszámla megnyitásával kapcsolatban létrejövő szerződés szerint. Az Adós tudomásul veszi, hogy az általa a Hitelfolyósító részére megfizetendő bármely díjjal, költséggel – elnevezésétől függetlenül – kapcsolatban a Hitelezővel szemben semmilyen esetben, semmilyen igénnyel vagy követeléssel nem léphet fel.

4.2. A Kölcsön futamideje, annak folyósításától kezdődően […] hó. Az Adós a Kölcsönt – figyelemmel a 4.6. pontban foglalt rendelkezésre – az alábbiak szerint köteles megfizetni a Hitelezőnek:

a) Az Adós a Kölcsönt havi részletekben (a továbbiakban: törlesztőrészlet) köteles megfizetni.

b) Az Adós tudomásul veszi, hogy a havi törlesztőrészlet összegét a Hitelfolyósító jogosult megállapítani, módosítani az Adós és a Hitelfolyósító között létrejövő szerződés szerint.

c) Az Adós tudomásul veszi, hogy a törlesztőrészleten és a késedelmi kamaton felül a Hitelfolyósító felé fizetendő díjakat és költségeket az Adós és a Hitelfolyósító között fennálló szerződés szerint tartozik megfizetni.

d) Az aktuális havi törlesztőrészlet minden hónap tizedik napjáig esedékes. Az első törlesztő részlet a Kölcsön folyósításának tárgyhónapját követő hónap tizedik napjáig esedékes. Amennyiben a fizetés határideje munkaszüneti napra esik, úgy a fizetési határidő az ezt követő első munkanapon jár le.

e) Az Adós tudomásul veszi, hogy az általa megfizetett összegek elszámolására a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:46. §-a szerinti sorrendben kerül sor.

f) Az Adós előtörlesztésre jogosult.

4.3. Az Adós kötelezettséget vállal arra, hogy a Kölcsön visszafizetésétől számított 15 napon belül a hitelszámla lezárása, a jelzálogjog törlése érdekében szükséges valamennyi intézkedést megteszi, az ahhoz szükséges díjakat, költségeket megfizeti.

4.4. A Hitelező és az Adós megállapodnak abban, hogy a szolgálati jogviszony fennállása alatt a Kölcsön visszafizetésének kötelezettségét az Adós munkáltatói levonás útján teljesíti. Az Adós jelen szerződés aláírásával hozzájárulását adja ahhoz, hogy a Hitelező az Adós havi illetményéből a tárgyhóban esedékes törlesztőrészletet és a Hitelfolyósító felé havonta rendszeresen fizetendő díjakat és költségeket – az Adós által írásban tett külön nyilatkozat alapján – a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 161. § (2) bekezdés a) pontja alapján levonja és átutalja a Hitelfolyósító által az Adós nevén vezetett hitelszámlára.

4.5. Az Adós tudomásul veszi és jelen szerződés aláírásával hozzájárul ahhoz, hogy amennyiben fizetési kötelezettségének bármely okból nem vagy késedelmesen tesz eleget, a Hitelezőt ezzel összefüggésben megillető követeléseket

a) a Hitelező jogosult az Adós havi illetményéből az Mt. 161. § (2) bekezdés a) pontja alapján levonni;

b) a Hitelfolyósító jogosult az Adós bankszámlájára adott felhatalmazás alapján a lejárt követelés összegét a számla pozitív egyenlege, valamint az ahhoz kapcsolódó hitelkeret terhére, az Adós külön rendelkezése nélkül érvényesíteni.

4.6. Amennyiben az Adós illetményéből a tárgyhóban esedékes törlesztőrészlet bármely okból részben vagy egészben nem vonható le, úgy az Adós a törlesztőrészlet levonásra nem került összegét a Hitelfolyósítónál vezetett lakáskölcsön számlájára történő befizetéssel, a 4.2. pontban foglaltak szerint köteles teljesíteni.

4.7. Az Adós és Hitelező megállapodnak abban, hogy amennyiben a Hitelező bármely oknál fogva a 4.4. és 4.5. pontban meghatározott jogosultságát érvényesíteni nem tudja, úgy az Adós a Kölcsönt közvetlenül a Hitelfolyósító által vezetett hitelszámlára köteles – csoportos beszedési megbízás útján – visszafizetni, a 4.2. pont szerinti ütemezésben és feltételekkel és futamidő mellett, ideértve a nyugállományba vonult, valamint a gyermekgondozás miatti fizetés nélküli szabadságon lévő adóst is.

4.8. Amennyiben az Adós a jelen szerződés szerinti bármely fizetési kötelezettségét bármilyen okból elmulasztja, vagy késedelmesen teljesíti, a késedelemmel érintett törlesztőrészlet esedékességének napját követő naptól a késedelem teljes időtartamára a Ptk. 6:48. §-a szerinti késedelmi kamat megfizetésére köteles a Hitelező részére.

5. BIZTOSÍTÉKOK


Készfizető kezesség

5.1. A Készfizető kezesek jelen szerződés aláírásával egyetemlegesen kötelezettséget vállalnak arra, ha az Adós a jelen szerződésből eredő bármely fizetési kötelezettségét nem teljesíti, a Hitelező első felszólítására maguk fognak helyette a Hitelező részére teljesíteni. A Készfizető kezesek tudomásul veszik, hogy kötelezettségük kiterjed az Adós szerződésszegésének jogkövetkezményeire és a kezesség elvállalása után esedékessé váló mellékkövetelésekre is.

5.2. A Készfizető kezesek kijelentik, hogy a jelen szerződés tartalmát teljes terjedelmében megismerték, a szerződés alapján az Adóst terhelő kötelezettségeket megismerték, a jelen kezességvállaló nyilatkozatukat mindezek ismeretében teszik meg. A Készfizető kezesek tudomásul veszik, hogy az Adós részéről a fizetési kötelezettségek nem teljesítése esetén nem élhetnek sortartási kifogással, azaz nem követelhetik, hogy a Hitelező a követelését először az Adóstól kísérelje meg behajtani.

Jelzálogjog, terhelési és elidegenítési tilalom

5.3. Az Adós hozzájárul ahhoz, hogy a […] belterület/külterület […] helyrajzi szám alatt nyilvántartott, természetben […] alatt felvett „[…]” megnevezésű […] m2 alapterületű ingatlan Adós tulajdonában álló, az egészhez viszonyított […] hányadára a Zálogjogosult javára a Kölcsön és járulékai iránti követelésének biztosítása céljából megállapított jelzálogjog és annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerüljön bejegyzésre.

5.4. A Felek meghatalmazzák a Hitelfolyósítót, hogy a jelen szerződés alapján a Hitelező mint Zálogjogosult javára a kölcsön és járulékai erejéig a jelzálogjog és az ahhoz kapcsolódó elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzése, valamint a tartozás megfizetését követően annak törlése iránt az illetékes ingatlan-nyilvántartási hatóság előtt eljárjon. Az ezzel összefüggésben felmerülő költségeket az Adós köteles megfizetni.

6. SZERZŐDÉSSZEGÉS, A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE

6.1. A Hitelező súlyos szerződésszegés esetén indokolás nélkül jogosult a kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondani (a továbbiakban: rendkívüli felmondás), ha

a) a Hitelező 6 (hat) hónapon belül az Adós fizetési késedelme miatt 2 (két) alkalommal eredménytelenül szólítja fel az Adóst teljesítésre, ezen időtartamot a késedelembe esés időpontjától, azaz a fizetési határidőt követő naptól kell számítani;

b) olyan körülmény merül fel, amely alapján a Hitelező a kölcsön nyújtását jelen szerződés alapján megtagadhatta volna;

c) a Hitelező tudomására jut, hogy az Adós a Kölcsön összegét nem a jelen szerződésben megjelölt célra használja fel;

d) a jelen szerződésben meghatározott bármely biztosítéko(ka)t nem bocsátja a Hitelező rendelkezésére a szerződés megkötésétől, avagy a körülményekben beállt változás bekövetkezésétől számított 45 napon belül;

e) az Adós fedezetelvonásra irányuló magatartása veszélyeztetheti a Kölcsön visszafizetését;

f) az Adós a 8.6. pontban meghatározott tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget;

g) a Hitelező megítélése szerint az Ingatlan egészére vagy meghatározott hányadára vonatkozóan végrehajtási eljárást vagy egyéb olyan hatósági intézkedést rendelnek el vagy foganatosítanak, mely Hitelező jelen szerződésből eredő követeléseinek az Ingatlanra alapított jelzálogjog alapján való kielégítését veszélyeztetheti.

6.2. A Felek megállapodnak, hogy a rendkívüli felmondás kizárólag a jelen okiratban foglalt munkáltatói lakáscélú kölcsönszerződést szünteti meg, a Készfizető kezesek helytállási kötelezettségét nem érinti. A Felek ezért úgy állapodnak meg, hogy Hitelező a rendkívüli felmondást kizárólag az Adóssal köteles közölni, a Készfizető kezeseket pedig a kölcsönszerződés általa történt felmondásáról értesíti.

6.3. Rendkívüli felmondás esetén az Adós teljes fennálló tartozása a felmondás hatályosulásával egyidejűleg egy összegben lejárttá és esedékessé válik. Az Adós köteles azt a Ptk. 6:47. § (2) bekezdése szerint megfizetni a Hitelező és a Hitelfolyósító részére. A rendkívüli felmondás az Adóssal való közlés vagy a 7.2. pont szerinti közlési vélelem beálltának napján válik hatályossá. Rendkívüli felmondás esetén a jelen szerződésből eredő követeléseit a Hitelező választása szerint az Ingatlanra alapított jelzálogjogból és/vagy a Készfizető kezesekkel szemben is érvényesítheti. Az Adós tudomásul veszi, hogy a Hitelező rendkívüli felmondása esetén köteles megtéríteni a Hitelfolyósító felé az ÁSZF-ben előírt egyéb költségeket, díjakat, a közöttük létrejövő hitelszámla szerződés rendelkezései szerint.

6.4. A Felek megállapodnak abban, hogy amennyiben az Adós szolgálati jogviszonya a Kölcsön lejárata előtt bármely okból megszűnik, a kölcsön minden külön nyilatkozat nélkül automatikusan a szolgálati jogviszony megszűnésének napjával egy összegben lejárttá és esedékessé válik. Nem eredményezi a szerződés megszűnését

a) amennyiben az Adós szolgálati viszonya az alábbi módon szűnik meg:

aa)    nyugállományba vonulás miatt felmentéssel,

ab)    a Bírósági Fejezet alá tartozó más igazságügyi szervhez való áthelyezéssel,

ac)    a Bírósági Fejezet alá tartozó más igazságügyi szervhez való beosztással,

b) a szolgálati jogviszony megszüntetése, amennyiben az Adós azt követően folytatólagosan a Bírósági Fejezet alá tartozó más igazságügyi szervnél szolgálati jogviszonyt létesít,

c) ha az OBH elnöke eseti döntésével arról határoz.

Az igény érvényesítésére és a tartozás megfizetésére a 6.2. pont rendelkezései irányadók. A szerződés megszűnéséről a Hitelező köteles az Adóst, avagy az Adós halála esetén ismert örökösét vagy ennek hiányában közeli hozzátartozóit írásban értesíteni.

6.5. Az Adós vagy az Adós halála esetén örököse indokolással ellátott kérelmére az OBH elnöke eseti döntésével engedélyezheti, hogy a kölcsön törlesztése a 6.4. ponttól eltérően a 4.2. pont szerinti ütemezésben és feltételekkel, az eredetileg megállapított futamidő mellett történjen.

7. ÉRTESÍTÉSEK

7.1. A Felek ellenkező rendelkezése hiányában a szerződés érdemét érintő értesítésre írásos formában, tértivevényes postai küldeményben kerül sor. A Felek megállapodnak abban, hogy a szerződés érdemét nem érintő közléseiket e-mail útján is jogosultak egymással közölni, az alábbi elérhetőségeiken:

Hitelező részéről:

E-mail-cím: ................................................................

Adós részéről:

E-mail-cím: ................................................................

Készfizető kezes 1. részéről:

E-mail-cím: ................................................................

Készfizető kezes 2. részéről:

E-mail-cím: ................................................................

7.2. Az értesítések az alábbiak szerint tekintendők közöltnek:

a) Személyes kézbesítés – ideértve a futárt is – esetén az átadásnak az átvételi elismervényen szereplő időpontjában;

b) Tértivevényes küldemény esetén a tértivevényen rögzített átvételi időpontban vagy a küldemény feladását követő 5. munkanapon, ha a küldemény a postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről szóló 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet 25. § (1) bekezdésében meghatározott okból nem kerül kézbesítésre.

8. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

8.1. Az Adós a jelen szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit harmadik személyre nem ruházhatja át.

8.2. A jelen szerződés valamennyi Fél általi aláírásának napján lép hatályba. A jelen szerződés kizárólag valamennyi Fél által aláírt írásba foglalt megállapodással módosítható.

8.3. Az Adós tudomásul veszi, hogy a Kölcsön méltányolható lakásigény mértékét meghaladó lakásra vagy lakáscélú felhasználás fogalmi körébe nem tartozó célra történő felhasználása adófizetési kötelezettséget von maga után, amely esetben Hitelezővel szemben semmilyen igénnyel vagy követeléssel nem léphet fel.

8.4. A Felek megállapodnak, hogy a jelen szerződés egyes rendelkezéseinek esetleges érvénytelensége a többi rendelkezés vagy a teljes szerződés érvényességét nem érinti.

8.5. Az Adós és a Készfizető kezesek jelen szerződés aláírásával hozzájárulásukat adják ahhoz, hogy a szerződéssel összefüggően átadott személyes adataikat a Hitelező, a Hitelfolyósító, valamint a Hitelező által nyilvántartás-vezetés és igényérvényesítés érdekében igénybevett harmadik személy(ek) a szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben és ideig kezelje.

8.6. A Felek megállapodnak abban, hogy az adataikban – ideértve a Készfizető kezesek adatait is – bekövetkezett változásokat (különös tekintettel név, lakcím, értesítési cím) a változás bekövetkezésétől számított 5 (öt) munkanapon belül egymással írásban közlik, azzal, hogy az adatokban bekövetkező változásokat nem tekintik olyan körülménynek, mely a szerződés módosítására ad okot. A bejelentési kötelezettség mulasztásának jogkövetkezménye a mulasztó Fél terhére esik.

8.7. A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk., valamint a bíróságok és az Országos Bírósági Hivatal gazdálkodásáról szóló szabályzatról szóló 5/2013. (VI. 25.) OBH utasítás [a továbbiakban: 5/2013. (VI. 25.) OBH utasítás] vonatkozó rendelkezései az irányadók. A Felek úgy nyilatkoznak, hogy az 5/2013. (VI. 25.) OBH utasítás vonatkozó rendelkezéseit megismerték, azt magukra nézve kötelezőnek fogadják el.

8.8. A jelen szerződés 10 eredeti példányban készült, amelyből 6 példány a Hitelezőt, 2 (két) példány az Adóst, 1-1 (egy-egy) példány a Készfizető kezeseket illeti, melyet a jelen szerződés aláírását követően átvettek.



A Felek a jelen szerződést annak elolvasása és közös értelmezését követően, mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag aláírták.


Kelt: […]


…………………………………
……………
Képviseli: …………………
Hitelező


…………………………………
……………
Adós


…………………………………
……………
Készfizető kezes 1.


…………………………………
……………
Készfizető kezes 2.



Hely, [Dátum: …]


Pénzügyileg ellenjegyzem:

[…]


Hely, [Dátum: …]


Jogi ellenjegyzés

[…]




* Több lapból álló okirat esetén a szerződő felek, a készítő és az ellenjegyző, illetőleg a tanúsító személyek kézjegyét minden lapon fel kell tüntetni.

7. melléklet 5. függelék

NYILATKOZAT

1. Alulírott kijelentem, hogy a bíróságok és az Országos Bírósági Hivatal gazdálkodásáról szóló szabályzatról szóló 5/2013. (VI. 25.) OBH utasításnak [a továbbiakban: 5/2013. (VI. 25.) OBH utasítás] „A bírák és igazságügyi alkalmazottak lakáscélú támogatásának szabályai” című 7. melléklete rendelkezéseit ismerem, azokat magamra nézve kötelezőnek ismerem el.

2. Hozzájárulok ahhoz, hogy személyes adataimat, valamint a munkáltatói kölcsönnel kapcsolatos valamennyi egyéb adatot a munkáltató mint Hitelező, a Hitelfolyósító, valamint a Hitelező által nyilvántartás-vezetés és igényérvényesítés érdekében igénybe vett harmadik személy(ek) a szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben és ideig kezelje.

3. Kötelezem magam arra, hogy igazságügyi szolgálati jogviszonyomat a kölcsön visszafizetése előtt nem szüntetem meg, ide nem értve a szolgálati jogviszonynak nyugállományba helyezésem, valamint a Fejezet alá tartozó más igazságügyi szervhez áthelyezésem, illetve folytatólagosan a Fejezet alá tartozó más igazságügyi szervnél szolgálati jogviszony létesítésének esetét.

4. Tudomásul veszem, hogy a munkáltatói kölcsönt saját lakásproblémám megoldására használhatom fel, és azt a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelettel meghatározott méltányolható lakásigényem mértékének megfelelő (azt meg nem haladó szobaszámú és költségráfordítású) lakóingatlan vásárlására, építésére fordítom.

5. Polgári és büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy az igényléshez az 5/2013. (VI. 25.) OBH utasítás 7. melléklet 1. függelék Munkáltatói támogatás igénylése adatlapon feltüntetett ingatlanon kívül – melynek elidegenítésére, bérleti jogviszonyának megszüntetésére egyidejűleg kötelezem magam – jelenleg lakásingatlan tulajdonjogával, használati jogával (haszonélvezet, bérlet, haszonbérlet, haszonkölcsön) nem rendelkezem, és ezzel nem rendelkezik házastársam, élettársam (bejegyzett élettársam), kiskorú gyermekem, velem együtt költöző családtagom sem.

6. Tudomásom van arról, hogy a támogatások jogszerűen csak akkor vehetők igénybe, ha a fent felsorolt személyek tulajdonában együttesen legfeljebb olyan lakás fele tulajdoni hányada van, amelyet tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján szerzett, vagy a tulajdonában lévő lakás lebontását a települési önkormányzat jegyzője elrendelte vagy engedélyezte, vagy a lakás több, mint két éve öröklés vagy ajándékozás jogcímén haszonélvezettel terhelten került a tulajdonába, és a haszonélvező bent lakik.

7. Tudomásul veszem, hogy a tulajdonomban lévő vagy tulajdonomba kerülő lakásra a kölcsönt folyósító pénzintézettel a tartozás erejéig és fennállásának tartamára a Hitelező javára jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba, melynek díja engem terhel.

8. Kötelezem magam arra, hogy a havi törlesztőrészlet összegéről, valamint annak módosulásáról való tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül a munkáltatói jogkör gyakorlójának nyilatkozatot teszek a 7. melléklet 3. függelékben lévő Nyilatkozat szerint.

9. Kötelezem magam továbbá arra, hogy a szerződés aláírásától számított hatvan napon belül a pénzintézettel a munkáltatói kölcsön visszafizetésére vonatkozó szerződést megkötöm.

10. Tudomásul veszem, hogy a kölcsönszerződés megszűnik a szolgálati jogviszonyom megszűnésével, kivéve a 3. pontban meghatározott eseteket.

11. Tudomásul veszem, hogy a kölcsönszerződés rendkívüli felmondására okot adó körülménynek minősül, ha

a) a Hitelező 6 (hat) hónapon belül fizetési késedelmem miatt 2 (két) alkalommal eredménytelenül szólít fel teljesítésre, ezen időtartamot a késedelembe esés időpontjától, azaz a fizetési határidőt követő naptól kell számítani;

b) olyan körülmény merül fel, amely alapján a Hitelező a kölcsön nyújtását megtagadhatta volna;

c) a kölcsön összegét nem a szerződésben megjelölt célra használom fel;

d) a szerződésben maghatározott bármely biztosítékot nem bocsátok a Hitelező rendelkezésére a szerződés megkötésétől, avagy a körülményekben beállt változás bekövetkezésétől számított 45 napon belül;

e) a fedezetelvonásra irányuló magatartásom veszélyeztetheti a kölcsön visszafizetését;

f) a tájékoztatási kötelezettségemnek nem teszek eleget;

g) a Hitelező megítélése szerint az ingatlan egészére vagy meghatározott hányadára vonatkozóan végrehajtási eljárást vagy egyéb olyan hatósági intézkedést rendelnek el vagy foganatosítanak, mely a Hitelező szerződésből eredő követeléseinek az ingatlanra alapított jelzálogjog alapján való kielégítését veszélyeztetheti.

12. Tudomásul veszem, hogy a kölcsönszerződés megszűnése esetén a munkáltatói kölcsönből fennálló tartozásomat egy összegben vagyok köteles visszafizetni.

13. Tudomásul veszem, hogy a kölcsönszerződés megszűnése esetén a fennálló kölcsöntartozás egy összegű visszafizetési kötelezettségén túl a pénzintézet által ehhez kapcsolódóan felszámított költségeket viselni tartozom.

14. Tudomásul veszem, hogy ha szerződés szerinti bármely fizetési kötelezettségemet bármilyen okból elmulasztom, vagy késedelmesen teljesítek, a késedelemmel érintett törlesztő részlet esedékességének napját követő naptól a késedelem teljes időtartamára a Ptk. szerinti késedelmi kamat megfizetésére vagyok köteles a Hitelező részére.


Kelt: ....................., ...... év ............... hó ...... napján


................................................
aláírás

7. melléklet 6. függelék


KIVITELEZŐI KÖLTSÉGVETÉS/ÁRAJÁNLAT

KIVITELEZŐ

Név

.......................................................................................................................................................................................................

Cím:

.......................................................................................................................................................................................................

Telefonszám:

.......................................................................................................................................................................................................

E-mail:

.......................................................................................................................................................................................................

Kapcsolattartó neve:

.......................................................................................................................................................................................................

Kapcsolattartó elérhetősége:

.......................................................................................................................................................................................................


MEGRENDELŐ

Név:

.......................................................................................................................................................................................................

Cím:

.......................................................................................................................................................................................................

Telefonszám:

.......................................................................................................................................................................................................

E-mail:

.......................................................................................................................................................................................................

A munkavégzéssel érintett ingatlan címe:

.......................................................................................................................................................................................................

 

Anyagköltség (Ft)

Munkadíj (Ft)

Alapozás

 

 

Szerkezeti munkák

 

 

Befejező munkák

 

 

Kültér

 

 

Nyílászárók

 

 

Gépészet

 

 

Elektromos

 

 

Tető

 

 

Nettó költség (Ft)

 

 

27% ÁFA (Ft)

 

 

Bruttó költség (Ft)

 

 

Bruttó végösszeg (Ft)

 

 



Kelt: ……………………, …… év …………… hó …… napján

……………………………………………
Kivitelező cégszerű aláírása

8. melléklet az 5/2013. (VI. 25.) OBH utasításhoz257

A bírák és igazságügyi alkalmazottak cafetéria-juttatásának szabályai258

I.

Általános rendelkezések

1. §259 Nem jogosult a cafetéria-juttatások igénybevételére a szolgálati jogviszonyban álló azon időtartam vonatkozásában, amelyben illetményre vagy átlagilletményre nem jogosult, feltéve, hogy a távollét folyamatos időtartama meghaladja a harminc napot.

II.

A cafetéria-juttatás elemei

2. §260 (1)261 A cafetéria-juttatás elemei – figyelemmel az Szja. tv. 71. §-ában foglaltakra, a szabályzatban meghatározott feltételekkel, az adóévben – a munkáltató által meghatározott típusú – Széchenyi Pihenőkártya

a) szálláshely alszámlájára utalt, kormányrendeletben meghatározott szálláshely-szolgáltatásra felhasználható támogatás, amelynél a több juttatótól származó támogatást össze kell számítani,

b) vendéglátás alszámlájára utalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra felhasználható támogatás, amelynél a több juttatótól származó támogatást össze kell számítani,

c) szabadidő alszámlájára utalt, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásra felhasználható támogatás, amelynél a több juttatótól származó támogatást össze kell számítani.

(2)262 A cafetéria-juttatás eleme a készpénz-juttatás bankszámlára történő utalása.

III.

A cafetéria-juttatásokra felhasználható éves keretösszeg

3. § (1)263 A szolgálati jogviszonyban állót megillető cafetéria-juttatás éves összegét az OBH elnöke határozza meg az érdek-képviseleti szervekkel együttműködve a tárgyév január 5. napjáig.

(2) A cafetéria-juttatás éves összegéből kerülnek levonásra az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterhek az adójogszabályokban előírtaknak megfelelően.

(3)264 Az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterhek mértékének jogszabályból eredő változása következtében esetlegesen fennmaradó keretösszeget a munkáltató évente egyszer, december hónapban vagy a munkaviszony megszűnésével a munkavállaló részére kifizeti.

IV.

A cafetéria-juttatások felhasználása

4. § (1) A bíró elektronikus úton vagy írásban a Bjt. 183. § (3) bekezdésében foglaltak szerint, illetve a jogviszony létesítésekor vagy az áthelyezésekor nyilatkozik arról, hogy a cafetéria-juttatás keretösszegén belül milyen juttatásokra tart igényt. A nyilatkozatot elektronikusan a bíróságok informatikai rendszerén keresztül lehet megtenni. Ahol a rendszer nem elérhető, a Gazdasági Hivatalnál írásban lehet nyilatkozni.

(1a)265 Az igazságügyi alkalmazott írásban vagy elektronikus úton a 6. § szerinti tájékoztató közzétételét vagy megküldését követő 15 napon belül, illetve a jogviszony létesítésekor vagy az áthelyezésekor nyilatkozik arról, hogy a cafetéria-juttatás összegén belül milyen juttatásokra tart igényt. A nyilatkozatot elektronikusan a CAFETÉRIA WEB dolgozói önkiszolgáló felületen bíróságok informatikai rendszerén keresztül lehet megtenni. Ahol a rendszer nem elérhető, a Gazdasági Hivatalnál erre a célra rendszeresített nyomtatványon írásban lehet nyilatkozatot tenni.

(2)266 Az a szolgálati jogviszonyban álló, akinek jogosultsága év közben keletkezik, az első munkában töltött napját követő tizenöt napon belül köteles nyilatkozni a részére megállapított keretösszegen belül az általa választott juttatási elemekről és azok mértékéről.

(3)267 Amennyiben a szolgálati jogviszonyban álló az (1)–(2) bekezdés szerinti nyilatkozatot hiányosan vagy nem megfelelő módon teszi meg, akkor a javított, illetve pótolt nyilatkozat leadásáig cafetéria-juttatásban nem részesülhet. Ha a nyilatkozatot önhibáján kívül álló okból (pl. rendes szabadság, betegszabadság, táppénz, illetve egyéb más akadályoztatás miatt) az előírt határidőig nem tudja megtenni, akkor azt az ok megszűnését követő öt napon belül pótolhatja.

(4)268 A szolgálati jogviszonyban álló az (1) és (2) bekezdés szerinti nyilatkozatának módosítását akkor kezdeményezheti, ha a nyilatkozata szerinti juttatást vagy szolgáltatást neki fel nem róható okból nem tudja igénybe venni. A módosítást kezdeményező nyilatkozat az akadály felmerülésétől számított tizenötödik napig tehető meg. A módosítás jóváhagyására a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult.

5. § (1) Az éves keretösszeg egy naptári évben a szabályzatban meghatározott juttatási formák igénybevételére használható fel. A tárgyévben igénybe nem vett keretösszeg nem vihető át a következő évre.

(2)269 Az éves keretösszeg a szolgálati jogviszonyban álló által – figyelemmel a részmunkaidőre is – az adott munkáltatónál az adóévben töltött napokkal arányos összeg, mely összeget a munkáltatói jogkör gyakorlója állapít meg:

a) határozott időre foglalkoztatott,

b) részmunkaidőben foglalkoztatott vagy

c)270 azon szolgálati jogviszonyban állók esetén, akiknek a szolgálati jogviszonya, illetve jogosultsága év közben keletkezik vagy szűnik meg.

6. §271 A cafetéria-juttatások választható elemeinek részletes tartalmát, az igénybe vehető összegek számításának módját, továbbá a szükséges nyilatkozatok formáját külön Tájékoztató tartalmazza, amely az érintettek számára a CAFETÉRIA WEB dolgozói önkiszolgáló felületen keresztül a bíróságok belső hálózatán érhető el a http://cafeteria.justice.hu weboldalon (a továbbiakban: CAFETÉRIA WEB) vagy e-mail formájában kerül biztosításra.

V.

Eljárás a szolgálati jogviszony vagy jogosultság megszűnése esetén

7. § (1)272 A 2. §-ban meghatározott esetben, illetve, ha a szolgálati jogviszonyban álló szolgálati jogviszonya a tárgyév közben szűnik meg, az időarányos részt meghaladó mértékben igénybevett cafetéria-juttatás értékét a távollét vége utáni első munkanapon, illetve a jogviszony megszűnésekor az utolsó munkában töltött napon

a) vissza kell fizetni, vagy

b)273 az 1. függelék szerinti vagy azzal egyenértékű előzetes írásbeli hozzájáruló nyilatkozata alapján a szolgálati jogviszonyban álló illetményéből le kell vonni, vagy

c) a szolgálati jogviszonyban álló választása szerint, ha a juttatás természete ezt lehetővé teszi, vissza kell adni (a továbbiakban együtt: visszafizetés).

Nem kell visszafizetni a cafetéria-juttatás értékét, ha a jogviszony a szolgálati jogviszonyban álló halála miatt szűnik meg.

(2)274 Amennyiben a szolgálati jogviszonyban álló szolgálati jogviszonya a tárgyév közben szűnik meg és a juttatási keretösszeg felhasználható mértékénél kevesebbet vett igénybe, úgy részére a különbözetet az általa adott kiegészítő nyilatkozat alapján kell biztosítani.

(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezései az irányadók abban az esetben is, ha a szolgálati jogviszonyban álló jogosultsága – a 2. §-ban foglaltak figyelembevételével – módosul vagy év közben megszűnik.

(4)275 Ha a szolgálati jogviszonyban állót a tárgyév közben áthelyezik, cafetéria-juttatásra az egyes munkáltatóknál időarányosan jogosult. Ha a szolgálati jogviszonyban álló a korábbi munkáltatónál az időarányos részt meghaladó értékű cafetéria-juttatást vett igénybe, visszafizetési kötelezettség nem terheli, azonban az időarányos részt meghaladó mértékkel az új munkáltatónál igénybe vehető cafetéria-juttatás mértékét – legfeljebb az új munkáltatónál igénybe vehető juttatás mértékéig – csökkenteni kell.

8. melléklet 1. függelék276


Nyilatkozat a cafetéria-tartozás illetményből történő levonásához

NYILATKOZAT
a cafetéria-tartozás illetményből történő levonásához

Név:     

Születési név:     

Születési hely és idő:     

Anyja neve:     

Adóazonosító jel:     

Hozzájárulok, hogy a munkáltatómnál fennálló bírói/igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyom, illetve jogosultságom megszűnése és/vagy időarányos cafetéria-keretem túllépése miatti, jogalap nélkül felvett juttatások esetén, a cafetéria-tartozásom nettó összege (cafetéria-tartozás) az illetményemből levonásra kerüljön.

Kelt: ………………, 20…… ………………… hónap …… nap

……………………………………
szolgálati jogviszonyban álló

9. melléklet az 5/2013. (VI. 25.) OBH utasításhoz

A bírák és igazságügyi alkalmazottak által teljesített ügyelet és készenlét szabályai

I.

A szabályzat hatálya

1. § (1) A szabályzat hatálya a Bszi. 16. §-ában meghatározott bíróságokra (a továbbiakban: bíróság), valamint – a (3) bekezdésben foglalt megkötéssel – az Országos Bírósági Hivatalra (a továbbiakban: OBH) terjed ki.

(2) A szabályzat rendelkezéseit valamennyi bíróra és az ítélkezési tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó tevékenységet végző igazságügyi alkalmazottra (továbbiakban: igazságügyi alkalmazott) alkalmazni kell.

(3) A Kúriára és az OBH-ba beosztott bíró túlmunkájának ellentételezéséül, a kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint, szabadidő-átalány állapítható meg [Bjt. 195. § (6) bekezdés].

2. § A bíró és az igazságügyi alkalmazott jogszabályban vagy közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott feladata ellátása céljából, az annak elvégzéséhez szükséges időtartamban készenlétre, illetve ügyeletre kötelezhető.

II.

Az elrendelés

3. § (1) Ügyelet, illetve készenlét megszervezésére, lebonyolítására, a bíróság elnöke vagy az intézkedésre jogosult bírósági vezető (a továbbiakban együttesen: intézkedésre jogosult) bír jogosultsággal.

(2) Intézkedésre jogosult bírósági vezetőnek minősül a bíróság elnöke által az ügyelet és a készenlét megszervezésére és lebonyolítására kijelölt bíró is.

(3)277 Ügyelet, illetve készenlét a beosztás szerinti napi munkaidőn kívüli időtartamra, továbbá heti pihenő- vagy munkaszüneti napra rendelhető el.

(4) Az elrendelést írásba kell foglalni.

(5) Ügyeletet kizárólag akkor lehet elrendelni, ha az intézkedésre jogosultnak a hivatalos tudomása szerint az adott bíróságra háruló feladat(ok) ellátásához szükséges személyi feltételekről gondoskodnia kell.

(6)278 Készenlétet a 6. §-ban felsorolt esetekben és kizárólag akkor lehet elrendelni, ha valószínűsíthető, hogy az adott bíróságra olyan feladatok hárulnak, amelyek ellátásához az intézkedésre jogosultnak a szükséges személyi feltételeket biztosítania kell.

Az ügyelet

4. § (1) Ügyeletet lát el a bíró vagy az igazságügyi alkalmazott, amikor az intézkedésre jogosult utasítása alapján heti pihenő- vagy munkaszüneti napon az intézkedésre jogosult által meghatározott helyen és ideig rendelkezésre áll.

(2) Az ügyelet tartama alatt az ügyelet céljához kapcsolódóan érkező feladatokat külön utasítás nélkül el kell látnia az ügyletes bírónak és igazságügyi alkalmazottnak.

A készenlét

5. § (1) Készenlétet lát el a bíró vagy az igazságügyi alkalmazott, amikor a heti pihenő- vagy munkaszüneti napon, az általa megjelölt és a munkavégzés helyére tekintettel elérhető helyen rendelkezésre áll.

(2) A készenlétben lévő bírónak és igazságügyi alkalmazottnak, a készenlét tartama alatt a készenlét céljához kapcsolódóan érkező feladatokat külön utasítás nélkül el kell látnia, s a feladatnak megfelelően munkába kell állnia.

A készenlét és ügyelet esetei

6. § Készenlétet vagy ügyeletet különösen az alább felsorolt esetekben lehet tartani:

a) a vádirat benyújtása előtt a nyomozási bíró feladatkörébe tartozó ügyek esetén, a heti pihenő- és munkaszüneti napokon,

b) a vádirat benyújtását követően kibocsátott elfogatóparancs alapján történő előállítással kapcsolatban, kizárólag a három vagy ennél több napos munkaszünet idején, feltéve, hogy az ítélőtáblán, illetve a törvényszékek illetékességi területén működő bíróságok előtt folyamatban lévő valamely ügyben hatályos elfogatóparancsot bocsátottak ki,

c) elzárással is sújtható szabálysértések gyorsított bírósági eljárás során történő elbírálására a heti pihenő- és munkaszüneti napokon,

d) a pszichiátriai betegek önkéntes és sürgősségi gyógykezelésének elrendelése esetén kizárólag a három vagy ennél több napos munkaszünet idején,

e) a sztrájk jogszerűségének, illetve jogellenességének megállapítása iránti ügyek esetén kizárólag a három vagy ennél több napos munkaszünet idején,

f)279 az országgyűlési képviselők, európai parlamenti képviselők, illetve a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásával kapcsolatban felmerülő jogorvoslatok elbírálása esetén a választás napján és az azt megelőző, illetve követő napon,

g) a megelőző távoltartás elrendelésére irányuló indítványok elbírálására, a három vagy ennél több napos munkaszünet idején,

h) a harmadik országbeli állampolgárok őrizetével kapcsolatos ügyek tekintetében a heti pihenő- vagy munkaszüneti napokon.

III.

A készenléti és ügyeleti terv

7. § (1) Az intézkedésre jogosult ítélőtábla esetén az ítélőtáblára, törvényszék esetén a törvényszékre és az illetékességi területén működő bíróságokra készenléti és ügyeleti tervet (a továbbiakban: készenléti terv) készít.

(2) A készenléti terv a tárgyévre vonatkozóan tartalmazza, hogy az év adott időszakában, az ítélőtábla mely tanácsa, a törvényszék, illetve az illetékességi területén működő bíróságok közül pedig mely bíróság tanácsa (egyesbírája) lát el készenlétet és ügyeletet.

(3) Az intézkedésre jogosult a tárgyévet megelőző év december 5. napjáig elkészíti a tárgyévre vonatkozó készenléti tervet és azt haladéktalanul, jóváhagyásra megküldi

a) ítélőtábla esetében az ítélőtábla elnökének,

b) törvényszék esetében a törvényszék elnökének.

(4) Az intézkedésre jogosult a jóváhagyott készenléti tervet legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 10. napjáig megküldi

a) ítélőtábla esetében az ítélőtáblán érintett tanácsok elnökeinek,

b) törvényszék esetében az illetékességi területén működő és a készenléti tervben érintett bíróság(ok) elnökeinek.

(5) A készenléti terv elkészítése során figyelemmel kell lenni a helyi sajátosságokra és törekedni kell a rendőri, illetve az ügyészi szervekkel való hatékony együttműködésre.

(6) A Kúria elnöke a készenléti szolgálatot egyedi intézkedéssel – különösen az országgyűlési képviselők, illetve a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának időszakában – rendeli el.

IV.

A készenléti beosztás

8. § (1) A készenléti beosztást a készenléti terv alapján az intézkedésre jogosult legalább havonta, legfeljebb azonban félévenként – a Kúria esetében a Kúria elnökének utasítását követően haladéktalanul – a 9–10. §-ban meghatározott szempontoknak megfelelően köteles elkészíteni.

(2) Az intézkedésre jogosult a készenléti beosztást haladéktalanul megküldi a bíróságok elnökeinek, a beosztással érintett bíráknak és igazságügyi alkalmazottaknak, a bíróság gazdasági hivatalának (a továbbiakban: GH), a megyei főügyésznek, a városi vezető ügyészeknek, a megyei rendőr-főkapitányságnak, valamint a szabálysértési hatóságoknak.

Készenléti beosztás elkészítésének szempontjai

9. § (1)280 A készenléti beosztás tartalmazza a készenlét dátumát, kezdő és befejező időpontját, a készenlétben álló tanácselnök, bíró (bírák) és igazságügyi alkalmazott(ak) nevét, vezetékes vagy mobil telefonszámát.

(2)281 A készenléti beosztásban meg kell határozni az ügyelet, a munkavégzés helyszínét is, amely különösen a Kúria, az ítélőtábla, a törvényszék, illetve a törvényszék székhelyén működő helyi bíróság épülete lehet.

(3) Ha a törvényszék, illetékességi területének sajátosságaira, különösen a közlekedési viszonyokra figyelemmel indokolt, az intézkedésre jogosult az ügyelet helyszínét a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően is meghatározhatja.

10. § A készenléti szolgálatot ellátó bírák és igazságügyi alkalmazottak létszámának meghatározásakor az intézkedésre jogosultnak figyelemmel kell lennie arra, hogy

a) a készenlét ideje alatt ismertté vált munkavégzési kötelezettségre figyelemmel – a szabályzat 6. § (1) bekezdés a)–c), g) és h) pontjaiban felsorolt esetekben – a készenléti szolgálatra kijelölt vagy tanács mellett minden esetben ki kell jelölni egy igazságügyi alkalmazottat is,

b) a 6. § (1) bekezdés d)–f) pontjaiban felsorolt esetekben egy bíró vagy egy tanács és – szükség esetén – egy igazságügyi alkalmazott állhat készenlétben,

c) az a) és b) pontban írtaktól eltérni csak azon bíróságok esetében lehet, ahol az intézkedésre jogosult részére adott tájékoztatás alapján valószínűsíthető, hogy az adott bíróságra háruló feladatokat egy bíró vagy tanács és egy igazságügyi alkalmazott nem tudja ellátni.

A készenlét és az ügyelet időtartama

11. § (1)282 A készenlét és az ügyelet időtartama – a készenléti, ügyeleti beosztásban szereplő napokon – főszabály szerint 8 órától 14 óráig tart, az időtartamot az intézkedésre jogosult ennél rövidebb tartamban is meghatározhatja. Ha az intézkedésre jogosult részére adott tájékoztatás vagy a készenlét, illetve az ügyelet ideje alatt felmerülő egyéb ok folytán ez az időtartam a feladatok ellátására nem elegendő, a készenlét időtartama legfeljebb 16 óráig (választással összefüggő bírósági felülvizsgálat esetén legfeljebb 17 óráig), míg az ügyelet időtartama a feladatok elvégzéséig meghosszabbítható. Az ügyelet tartama nem haladhatja meg a huszonnégy órát.

(2) A bíró és az igazságügyi alkalmazott heti munkaideje, az ügyelet időtartama, valamint a készenlét alatt végzett munka időtartamának együttes mértéke a heti 48 órát nem haladhatja meg.

(3) Igazságügyi alkalmazott esetében a rendkívüli munkavégzés felső határa naptári évenként összesen legfeljebb 300 óra.

V.

A készenlétet és az ügyeletet ellátó bíró és igazságügyi alkalmazott kötelezettségei

12. § A készenléti és ügyeleti szolgálat ellátására kijelölt bíró és igazságügyi alkalmazott a kijelölés időtartama alatt köteles:

a) ügyelet esetén az intézkedésre jogosult által kijelölt helyen és ideig tartózkodni és az intézkedésre jogosult utasítása alapján munkába állni, illetve az ügyelet céljához kapcsolódóan érkező feladatokat külön utasítás nélkül el kell látnia,

b) készenlét esetén az általa megjelölt, a munkavégzés helyére tekintettel elérhető helyen tartózkodni, és az intézkedésre jogosult utasítása alapján munkába állni, illetve a készenlét céljához kapcsolódóan érkező feladatokat külön utasítás nélkül el kell látnia,

c) az ügyelet és a készenlét időtartama alatt, gondoskodni a munkára képes állapotának megőrzéséről, és telefonon történő elérhetőségéről.

A készenléti és ügyeleti napló

13. § (1) Az intézkedésre jogosult szolgálati helyén – a (2) bekezdés szerinti tartalommal – készenléti és ügyeleti naplót (a továbbiakban: napló) kell vezetni.

(2) A naplóban fel kell tüntetni

a)283 a készenlét és az ügyelet időpontját, az ügyelet helyszínét,

b) a készenlétet és az ügyeletet ellátó bíró, valamint igazságügyi alkalmazott nevét, továbbá a beosztása szerinti szolgálati helyét,

c) a készenlétet és az ügyeletet ellátó bíró, valamint igazságügyi alkalmazott által készenlétben, illetve ügyeletben töltött idő kezdő és befejező időpontját,

d) az ügyelet ideje alatti munkavégzés során az intézkedéssel érintett ügy(ek) számát és az intézkedés megnevezését.

A napló rovatait az intézkedésre jogosult által a napló vezetésére kijelölt személy tölti ki a készenlétet és az ügyeletet ellátó bíró, írásbeli – részére legkésőbb a készenlétet, ügyeletet követő első munkanapon eljuttatott – feljegyzése alapján.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott feljegyzést kézbesítő, telefax vagy e-mail útján kell továbbítani.

(4) A naplót az intézkedésre jogosult rendszeresen ellenőrzi és az abban foglaltakról minden hónap 15. napjáig írásban tájékoztatja az ítélőtábla vagy a törvényszék elnökét.

(5) Az intézkedésre jogosult a napló adatai alapján minden hónap 20. napjáig elkészíti a készenléti és az ügyeleti díj elszámolására vonatkozó kimutatást, melyet ezt követően közvetlenül a GH vezetőjének küld meg.

VI.

Az ügyeleti díj számítása

14. § (1)284 A heti pihenő- vagy munkaszüneti napon teljesített ügyeletért járó ügyeleti díj összege az ügyeletet ellátó bíró és igazságügyi alkalmazott ügyeletben, csak a ténylegesen munkavégzéssel töltött időre (óra, perc) eső illetményének kétszeresével azonos.

(2) Az igazságügyi alkalmazott kérésére az ügyeletet vagy készenlétet az Iasz. 113. § (1) bekezdésének megfelelő alkalmazásával, szabadidővel kell megváltani.

(3) Az ügyeletben töltött órák számának megállapításakor a bíró és az igazságügyi alkalmazott által a beosztásának megfelelő ügyeleti időtartamon belül a munkavégzéssel töltött időt és az ügyeleti időt egybe kell számítani.

A készenléti díj számítása

15. § (1) A készenléti díj összege a 14. § (1) bekezdés szerinti ügyeleti díj 50%-ával azonos.

(2)285 A készenlétben töltött idő megállapításakor a bíró és az igazságügyi alkalmazott által ténylegesen készenléti szolgálatban töltött időt (óra, perc) kell figyelembe venni.

(3) Az utazással töltött időre csak készenléti díj jár. Ha a bírónak vagy igazságügyi alkalmazottnak az utazással összefüggésben szükséges és indokolt költsége merült fel, azt a munkáltató köteles megtéríteni.

16. § (1) Ha a készenléti szolgálat ideje alatt a bírónak és az igazságügyi alkalmazottnak munkavégzési kötelezettsége merül fel, munkavégzés céljából a szolgálati helyén vagy az intézkedésre jogosult által kijelölt más helyen meg kell jelennie.

(2) A bíró és az igazságügyi alkalmazott a munkavégzés helyén történő megjelenéstől kezdve a 14. §-ban meghatározott ügyeleti díjra jogosult.

VII.

A bíróságok tájékoztatási kötelezettsége

17. § (1)286 A bíróságok elnökei minden év október 15. napjáig tájékoztatást adnak az OBH-nak a vezetésük alá tartozó bíróságok tekintetében az előző év október 1. napjától a tárgyév szeptember 30. napjáig

a) a készenléti szolgálatot teljesítő bírák számáról,

b) az átlagosan egy bíróra eső készenlétben töltött órák számáról,

c) az elszámolt összes készenléti órák számáról,

d) az erre az időre kifizetett összes készenléti díjról,

e) az ügyeletet teljesítő bírák számáról,

f) az átlagosan egy bíróra eső ügyeletben töltött órák számáról,

g) az elszámolt összes ügyeleti órák számáról,

h) az erre az időre kifizetett összes ügyeleti díjról,

i) a készenléti szolgálatot teljesítő igazságügyi alkalmazottak (munkaköri megnevezés szerinti bontásban közölt) számáról,

j) az átlagosan egy igazságügyi alkalmazottra eső készenlétben töltött órák számáról,

k) az elszámolt összes készenléti órák számáról,

l) az erre az időre kifizetett összes készenléti díjról,

m) az ügyeletet teljesítő igazságügyi alkalmazottak (munkaköri megnevezés szerinti bontásban közölt) számáról,

n) az átlagosan egy igazságügyi alkalmazottra eső ügyeletben töltött órák számáról,

o) az elszámolt összes ügyeleti órák számáról,

p) az erre az időre kifizetett összes ügyeleti díjról.

(2)287 Ha a tájékoztatás alapjául szolgáló időszakban a készenléti, ügyeleti szolgálat időtartama eltér a 11. § (1) bekezdésében meghatározott időkorláttól, akkor a tájékoztatónak ki kell terjednie az eltérés tartamára és indokára is.

11. melléklet az 5/2013. (VI. 25.) OBH utasításhoz288

Az ingóságok Fejezeten belüli üzemeltetésre átadásával és a vagyonkezelői jog átruházásával kapcsolatos eljárásrend, hatáskörök, adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségek

I.

Általános rendelkezések

1. § A szabályzat célja a bíróságok és az OBH tekintetében egységes gyakorlat kialakítása, a számviteli nyilvántartások, valamint a bírósági munkavállalók és az intézmények munkájának összehangolása, az eszközök nyilvántartásának fejezeti szintű egységesítése.

2. § E szabályzat alkalmazásában

a) ingóság (eszköz) alapadat: az analitikus nyilvántartó programban az eszköz egyértelmű beazonosítására szolgáló adatok (eszközazonosító, vonalkód, gyári szám, IMEI szám stb.);

b) informatikai hatáskörbe tartozó eszközök: az analitikus eszköznyilvántartó programban ekként megjelölt eszközök.

3. § (1) A szabályzat tárgyi hatálya az eszközök üzemeltetésre történő átadásának, valamint azok vagyonkezelői joga átruházásának szabályozására terjed ki.

(2) A szabályzat hatálya alá tartozik

a) az eszközt üzemeltetésre átadó, azaz a vagyonkezelési szerződés alapján tulajdonosi jogokat gyakorló (a továbbiakban: vagyonkezelő) intézmény, valamint az eszközt üzemeltetetésre átvevő (a továbbiakban: üzemeltető) intézmény,

b) az eszköz vagyonkezelői jogának átadását végző (a továbbiakban: átadó intézmény), az eszköz vagyonkezelői jogának átvételét végző intézmény (a továbbiakban: átvevő intézmény).

II.

Az eszközök üzemeltetésre történő átadásának, az üzemeltetésre átadott eszközök nyilvántartásának szabályai

Üzemeltetésre történő átadás

4. § (1) Az igazságszolgáltatás mint alapfeladat ellátásához szükséges eszközök – az időszerűség és hatékonyság érdekében – ideiglenes hatállyal határozott vagy határozatlan időtartamra is biztosíthatók a Fejezet hatálya alá tartozó intézmények részére a vagyongazdálkodás optimalizálása céljából.

(2) Az üzemeltetésre átadás megvalósulhat

a) az OBH és a bíróságok között vagy

b) a bíróságok között.

(3) Az eszközök bíróságok közötti üzemeltetésre átadása a fejezetet irányító szerv egyidejű tájékoztatása mellett történhet.

5. § (1) A vagyonkezelő és az üzemeltető írásban megállapodik az üzemeltetésre átadott eszközök köréről az eszközök azonosításához szükséges alapadatok közlésével a jelen melléklet 1. számú függeléke szerint.

(2) A vagyonkezelő rendelkezése alatt álló eszközök üzemeltetésre történő átadásának módjai:

a) a beszállító partner közvetlenül az üzemeltetőhöz szállítja,

b) a vagyonkezelő szállítja ki és adja át az üzemeltetőnek,

c) az üzemeltető szállítja el vagyonkezelőtől,

d) egyéb további módon kerül át a vagyonkezelőtől az üzemeltetőhöz (pl. immateriális javak).

(3) Az átadás-átvétel végrehajtásának tényét írásban (jegyzőkönyv, szállítólevél stb.) kell dokumentálni, melynek minimálisan kötelező tartalmi eleme:

a) az átadás helye és ideje,

b) az átadott eszköz megjelölése,

c) az átadó és az átvevő személy megjelölése és aláírása.

(4) A vagyonkezelő az átadás-átvétellel egyidejűleg meghatározhatja az eszköz üzemeltetőnél történő felhasználási helyét, célját.

Az üzemeltetésre átadott eszközök nyilvántartása

6. § (1) Az analitikus nyilvántartásbeli átadás akkor történhet meg a felek között, amikor az aláírt átadás-átvételi dokumentum a vagyonkezelő intézményhez az üzemeltető által aláírva visszaérkezik.

(2) Az eszközöket a jogszabályokban, közjogi szervezetszabályozó eszközökben, valamint a fejezet irányító szerv egyedi rendelkezésében előírt előírásoknak megfelelően kell nyilvántartani.

(3) Az eszköz alapadatai az analitikus nyilvántartó rendszerben kizárólag a vagyonkezelő által módosíthatók.

(4) Az üzemeltető az intézményén belül a vagyonkezelő eltérő rendelkezése hiányában külön értesítése nélkül kezeli a nyilvántartásában lévő eszközhöz kapcsolódó mozgásokat (módosíthatja a leltárkörzeteket és a tárolási helyeket, azok típusait). A személyes használatra történő kiadás során nyilvántartja a használó személyét, köteles gondoskodni a jelen melléklet 2. számú függeléke szerinti nyilatkozat megtételéről.

(5) Az üzemeltetésre átvett eszköz vonalkódját az üzemeltető nem módosíthatja, annak sérülése, rongálódása esetén sem. A vonalkód pótlásának szükségességéről köteles értesíteni a vagyonkezelőt. A vagyonkezelővel történő egyeztetést követően kerülhet sor a sérült vonalkód fizikai pótlására.

Az üzemeltetésre átadott eszközök szerepeltetése a statisztikai jelentésekben,
az egyéb adatszolgáltatásokban és kimutatásokban

7. § (1) A beruházásstatisztikai jelentéstételi kötelezettség az üzemeltetésre átadott eszközök tekintetében kizárólag a vagyonkezelőt terheli a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) felé.

(2) Kizárólag a vagyonkezelő jogosult az üzemeltetésre átadott eszközök tekintetében a jelentések és az adatszolgáltatások MNV Zrt. részére megküldésére.

Az üzemeltetésre átadott eszközökkel kapcsolatos meghibásodások kezelése

8. § (1) Az eszköz meghibásodásáról az üzemeltető köteles haladéktalanul írásban értesíteni a vagyonkezelőt, a szavatossági igények érvényesítése során a vagyonkezelő utasítása szerint eljárni.

(2) A jótállási időszakon belül történő javíttatás esetén a javíttatásokat az üzemeltető végezteti el a vagyonkezelő által megjelölt szervizben, az (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével. Amennyiben a javíttatást követően az eszköz alapadataiban változás áll be, azt az üzemeltető köteles öt munkanapon belül jelezni a vagyonkezelőnek.

(3) A szakszerviz tájékoztatása alapján javasolt csere esetén az üzemeltető arról írásban haladéktalanul tájékoztatja a vagyonkezelőt – a szerviz munkalapjának megküldésével együtt – a további intézkedések megtétele érdekében.

(4) A termékszavatosságot nem érintő hiba kijavítását – a vagyonkezelő egyetértését és jóváhagyását követően – az üzemeltető intézi (javíttatásra történő árajánlatkérés, megrendelés, a szervizbe szállítás stb.).

(5) Az informatikai eszközök javíttatása során az üzemeltetőnek biztosítania kell a javítani szükséges eszközön tárolt, az igazságszolgáltatási alapfeladattal összefüggő adatok védelmét az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény és az intézmény informatikai biztonsági szabályzata szerint. Amennyiben az eszköz állapota azt lehetővé teszi, az eszközről az adatokat menteni, illetve a szenzitív adatokat törölni szükséges a szerviznek, biztosítónak történő átadás előtt. Az eszköz bírósági szerverekhez, adatbázisokhoz való hozzáférését a javítás időtartamára le kell tiltani.

(6) A javítással kapcsolatos kiadásokat a felek a vagyonkezelő rendelkezése szerint viselik.

Üzemeltetésre átadott eszközök biztosítása

9. § (1) A vagyonkezelő az üzemeltetésre történő átadáskor – annak analitikus nyilvántartásban történő átvezetését követően – tájékoztatja az üzemeltetőt arról, hogy rendelkezik-e vagyonbiztosítással az eszközre vonatkozóan. A vagyonbiztosítás adatai a vagyonkezelő által az analitikus nyilvántartásban az eszköz nyilvántartó kartonján feltüntetésre kerülnek.

(2) Amennyiben az adott eszköz az átadáskor nem rendelkezik vagyonbiztosítással, az üzemeltető saját költségére köthet az általa üzemeltetésre átvett eszközökre. Az üzemeltető a biztosítás megkötésének tényéről öt munkanapon belül köteles a vagyonkezelőt tájékoztatni a biztosítási kötvény megküldésével.

Üzemeltetésre átadott eszközök leltározása

10. § (1) Az üzemeltető a vagyonkezelő által meghatározott gyakorisággal, de évente legalább egyszer, a tárgyév december 31-i fordulónappal köteles elvégezni az üzemeltetésre átadott eszközök leltározását.

(2) Az üzemeltető köteles a vagyonkezelő által előírt feltételekkel és adatokkal, az általa meghatározott határidőre a leltározást elvégezni.

(3) Az üzemeltető az üzemeltetésre átadott eszközök leltározásának eredményéről köteles a vagyonkezelőt írásban tájékoztatni, a leltáreltéréseket indokolni a leltározás befejezését követő tizenöt munkanapon belül.

Üzemeltetésre átadott eszközök selejtezése

11. § (1) Selejtezés során az üzemeltető a saját selejtezési szabályzata szerinti időközönként, legfeljebb a tárgyév május 31. napjáig felméri a kezelésében lévő üzemeltetésre átvett eszközök fizikai állapotát, korszerűségét, használhatóságát, ezek alapján az érintett eszközök vonatkozásában selejtezési javaslatot terjeszthet elő a vagyonkezelő részére.

(2) A vagyonkezelő az üzemeltető selejtezési javaslatáról a tárgyév július 31. napjáig határoz.

(3) Az üzemeltető a vagyonkezelő selejtezésre vonatkozó rendelkezésének megfelelően köteles az eszközt kezelni.

(4) Az intézmény a rendelkezés végrehajtásáról a végrehajtást követő öt munkanapon belül köteles a rendelkezéskiadót írásban tájékoztatni.

Kártérítési felelősség az üzemeltetésre átadott eszközökért

12. § (1) Az üzemeltetésre átadott eszközöket érintő káreseményről (különösen: beázás, viharkár, lopás, megrongálódás, használhatatlanná válás, megsemmisülés stb.) az üzemeltető a tudomására jutást követően haladéktalanul, de legkésőbb annak bekövetkeztét követő öt munkanapon belül elektronikus úton értesíti a vagyonkezelőt a jelen melléklet 3. számú függeléke szerinti bejelentőlapon.

(2) Amennyiben a káresemény szabálysértés vagy bűncselekmény alapos gyanúját veti fel, a feljelentésről a vagyonkezelő határoz.

(3) Az üzemeltető az üzemeltetésre átadott eszköz tekintetében teljes kárfelelősséggel tartozik, az eszköz káreseménykori forgalmi értékének, de legalább az eszköz könyv szerinti értékének megfelelő kártérítési kötelezettség terheli a vagyonkezelő felé. A vagyonkezelő határoz a kárfelelősség érvényesítéséről.

13. § (1) Személyes használatra kiadott eszközt érintően a felhasználó számára az üzemeltető az alábbiakat köteles előírni:

a) a felhasználó az eszközt kizárólagosan saját használatra veheti igénybe;

b) az érintett eszközök időszakonkénti karbantartása keretében, hogy a karbantartás idejére az érintett eszköz használója az eszközt a karbantartás elvégzése céljából az üzemeltető rendelkezésre bocsássa;

c) az érintett eszközre telepített alkalmazásokat az eszközt használó nem törölheti;

d) az érintett eszközökre telepíthető alkalmazások rendjét;

e) az érintett eszközhöz SIM-kártyával biztosított mobilinternet-szolgáltatást az eszköz átvevője kizárólag belföldön és munkavégzés céljából történő használatra oszthatja meg egyéb saját használatban lévő bírósági hordozható eszköz részére;

f) az eszköz állapotában bekövetkezett bárminemű változást – annak elvesztését, megrongálódását, megsemmisülését – az eszközt használó köteles jelenteni az üzemeltető részére.

(2) Az üzemeltető kizárólag a felhasználó feladatainak ellátásának időtartamára adhatja az eszközt használatba.

(3) A felhasználó megszakítás nélkül három hónapot meghaladó tartós távolléte esetén az eszközt köteles az üzemeltetőnek haladéktalanul átadni, a visszavételezésről az üzemeltető gondoskodik. Igazságszolgáltatási érdekből az üzemeltető írásban engedélyezheti a tartós távollét tartama alatt az eszközhasználatot.

Üzemeltetésre átadott eszközök visszaadása

14. § (1) Az üzemeltető írásban kezdeményezheti a vagyonkezelőnél az üzemeltetésre átadott eszköz visszaadását, melyről a vagyonkezelő harminc napon belül határoz. A vagyonkezelővel történő előzetes egyeztetést követően köteles az üzemeltető gondoskodni saját költségén az eszköz vagyonkezelőnek történő birtokba adásáról. Az átadás-átvétel tényét az 5. § (3) bekezdésének megfelelően kell dokumentálni.

(2) Az üzemeltető köteles az üzemeltetésre átadott eszközt visszaadni:

a) a vagyonkezelő által meghatározott személyre kiadott eszköz esetében akkor, ha a felhasználó a Fejezet alá tartozó más igazságügyi szervhez kerül áthelyezésre, beosztásra, illetve folytatólagosan, a Fejezet alá tartozó más igazságügyi szervnél létesít szolgálati jogviszonyt, és az eszköz a felhasználó használatában marad;

b) ha a vagyonkezelő az eszköz visszaadásáról határozott.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az eszközt az üzemeltető adminisztratív átadás útján köteles a vagyonkezelőnek visszaadni, a vagyonkezelő az új munkáltató irányába köteles az üzemeltetésre átadásról gondoskodni. A felhasználó a 6. § (4) bekezdésében meghatározott nyilatkozatot ismételten köteles megtenni az új munkáltató irányába.

(4) Az üzemeltetésre átadott eszköz analitikus nyilvántartásban való kezelésére a 6. § rendelkezései irányadók.

III.

Az eszközök vagyonkezelői jogának a Fejezet alá tartozó igazságügyi szervek közötti átruházásának szabályai

Vagyonkezelői jog átruházása

15. § (1) Az igazságszolgáltatás mint alapfeladat ellátásához szükséges eszközök vagyonkezelői joga – az időszerűség és hatékonyság érdekében – ellenérték nélkül ruházható át a Fejezet hatálya alá tartozó intézmények között a vagyongazdálkodás optimalizálása céljából.

(2) A vagyonkezelői jog átruházása megvalósulhat

a) az OBH és a bíróságok között, vagy

b) a bíróságok között, amennyiben az átadó intézmény alapfeladatainak ellátásához nem szükséges, valamint az eszköz vagyonkezelői jogának átruházása nem korlátozott.

(3)289 Az eszközök vagyonkezelői jogának bíróságok közötti átruházása – különösen az informatika hatáskörébe tartozó eszközök, illetve vagyoni értékű jogok esetén értékhatár nélkül, és egyéb eszközök, amelyeknek a bekerüléskori értéke a kettőszázezer forintot meghaladja – a fejezetet irányító szerv előzetes egyetértése mellett történhet.

16. § (1) A 15. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott átadó intézmény a fejezetet irányító szervet a selejtezési eljárás eredményeként öt munkanapon belül tájékoztatja a feleslegessé vált – az igazságszolgáltatás mint alapfeladat ellátására egyebekben alkalmas – eszközök állományáról a vagyonkezelői jog Fejezet hatálya alá tartozó intézmények között átruházására irányuló javaslat előterjesztésével.

(2) A fejezetet irányító szerv az átadó intézmény vagyonkezelői jog átruházásra vonatkozó javaslatáról tizenöt munkanapon belül határoz.

(3) Az átadó intézmény a fejezetet irányító szerv rendelkezésének megfelelően köteles az eszközt kezelni. A vagyonkezelői jog átruházásához egyetértés esetén az átadó intézmény a Fejezet hatálya alá tartozó intézmények részére átvételre felajánlja a feleslegessé vált eszközöket.

17. § (1) Az átadó és az átvevő intézmény írásban megállapodik az eszközök vagyonkezelői jogának átruházásáról, az eszközök azonosításához szükséges alapadatok közlésével, a jelen melléklet 4. számú függeléke szerint.

(2) Az átadó intézmény vagyonkezelésében álló eszközök átadásának módjai:

a) a beszállító partner közvetlenül az átvevő intézményhez szállítja,

b) az átadó intézmény szállítja ki és adja át az átvevő intézménynek,

c) az átvevő intézmény szállítja el az átadó intézménytől,

d) egyéb további módon kerül át az átadó intézménytől az átvevő intézményhez (pl. immateriális javak).

(3) Az átadás-átvétel végrehajtásának tényét írásban (jegyzőkönyv, szállítólevél stb.) kell dokumentálni, melynek minimálisan kötelező tartalmi eleme:

a) az átadás helye és ideje,

b) az átadott eszköz megjelölése,

c) az átadó és az átvevő személy megjelölése és aláírása.

(4) A 15. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az átadó intézmény a vagyonkezelői jog átruházásával egyidejűleg meghatározhatja az eszköz átvevő intézménynél történő felhasználási helyét, célját. Az eszköz vagyonkezelői jogának 15. § (2) bekezdés b) pontja szerinti átruházása esetén a felhasználás eredeti célhoz kötöttsége változatlanul hatályban marad.

(5) Amennyiben az eszköz vagyonkezelői jogának átruházása az átadó és az átvevő intézmény vagyonkezelési szerződése tárgyi hatályának módosítását eredményezi, az érintett intézmény köteles a vagyonkezelési szerződés módosítását kezdeményezni.

Az átruházott eszközök nyilvántartása

18. § (1) Az analitikus nyilvántartásbeli átadás akkor történhet meg a felek között, amikor az aláírt átadás-átvételi dokumentum az átadó intézményhez az átvevő intézmény által aláírva visszaérkezik.

(2) Az átvevő intézmény a 6. § (2) bekezdése szerint köteles a nyilvántartást vezetni. A személyes használat céljából átruházott eszközt érintően köteles a felhasználó személyét is nyilvántartani, gondoskodni a jelen melléklet 2. számú függeléke szerinti nyilatkozat megtételéről.

Az átruházott eszközben keletkezett kár

19. § (1) A 15. § (2) bekezdés a) és b) pontja alapján átruházott eszközben az átadást követően bekövetkezett kárt az átvevő intézmény viseli. Pótlási kötelezettség az átadó intézményt nem terheli abban az esetben sem, ha a felhasználás célhoz kötöttségét meghatározta.

(2) A felhasználás célhoz kötöttsége mellett átruházott és személyes használatra kiadott eszközt érintően az átvevő intézmény és a felhasználó a 13. § (1)–(3) bekezdésében meghatározottak szerint köteles eljárni. Az átvevő intézményre e rendelkezés tekintetében az üzemeltetőre vonatkozó szabályok irányadók.

11. melléklet 1. számú függelék


MEGÁLLAPODÁS
AZ ÜZEMELTETÉSRE ÁTADOTT ESZKÖZÖKRŐL

Készült 20… …… napján az alábbiakban felsorolt eszközök fizikai és a nyilvántartásban mennyiségi átadásának céljából a(z) …………… OBH/Bíróság neve (székhely: …………………., törzsszám: …………..) mint vagyonkezelő (a továbbiakban: vagyonkezelő) és az ……. OBH/Bíróság neve (székhely: …………………….., törzsszám: …………………….) mint üzemeltető (a továbbiakban: üzemeltető) együttesen Felek között.

A Felek megállapodnak abban, hogy ……………………………… napon az alábbi/mellékletként csatolt* táblázatban szereplő eszközöket a vagyonkezelő üzemeltetésre átadja, az üzemeltető átveszi:

Sorszám

Vonalkód

Megnevezés

Gyári szám/
egyéb egyedi azonosító

db

Műszaki csoportkód

Projekt azonosító/ Egyedi gyűjtő 3

1.

 

 

 

 

 

 

2.

 

 

 

 

 

 

3.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 



A Felek megállapodnak abban, hogy az üzemeltetésre átadott eszköz(ök) határozatlan / …………………………………… határozott időtartamra kerül(nek) üzemeltetésre átadásra.
Az eszközök átadás-átvételének módja*
a)    a beszállító partner közvetlenül az üzemeltetőhöz szállítja,
b)    a vagyonkezelő szállítja ki és adja át az üzemeltetőnek,
c)    az üzemeltető szállítja el vagyonkezelőtől,
d)    egyéb módon kerül át a vagyonkezelőtől az üzemeltetőhöz: ………………………………………….
…………………………………………………………………………………………………………………

Az üzemeltető az üzemeltetésre átadott eszközökkel kapcsolatosan azok felhasználási módjáról a(z) ………. sz. melléklet szerint rendelkezik.**

A megállapodás 4 példányban készült, melyből 2 db a vagyonkezelőt, 2 db az üzemeltetőt illeti.

Mellékletek***:

Kelt: …………, 20…… ……………… hónap …… nap

…………………………………
Vagyonkezelő intézmény
vezetője

…………………………………
Üzemeltető intézmény
vezetője




9R04898_2

A vagyonkezelő intézmény részéről:

…………………………………
név
gazdasági vezető

Az üzemeltető intézmény részéről:

…………………………………
név
gazdasági vezető

 

 

…………………………………
név
érintett szakterület vezetője

…………………………………
név
érintett szakterület vezetője

 

 

…………………………………
név
eszközök nyilvántartásba vételéért felelős személy

…………………………………
név
eszközök nyilvántartásba vételéért felelős személy


    *    A nem megfelelő szövegrész törlendő.
    **    Rendelkezés hiányában törlendő.
    ***    Melléklet(ek) csatolása esetén kötelezően töltendő vagy törlendő.

11. melléklet 2. számú függelék

Nyilatkozat


Alulírott ……………………………………… (szül. hely: …………………………. szül. idő: ……………………….anyja neve: …………………………………………………. adóazonosító jele: ……………………………………) mint a(z) ………………………………… (szolgálati hely megnevezése) ………………………………… (beosztása/munkaköre), a Forrás SQL rendszerből származó alábbi bizonylatszámú:

bizonylatszám: …………………………………

bizonylatszám: …………………………………

bizonylatszám: …………………………………

átadás-átvételi bizonylato(ko)n a(z) ………………………………………-tól/-től (OBH/Kúria/Ítélőtábla/Törvényszék megnevezése; a továbbiakban: Intézmény) átvett eszköz(ök) és kapcsolódó tartozékok (a továbbiakban: eszköz) tekintetében az alábbiak szerint nyilatkozom:

1. Az eszközt kizárólag saját használatra, a beosztásom/munkaköröm/feladat* ellátásának időtartamára, visszaszolgáltatási, illetve elszámolási kötelezettséggel veszem át. Tudomásul veszem, hogy az eszköz rendeltetésellenes használata – különösen annak harmadik személy részére történő átengedése – esetén az intézmény jogosult az eszköz használatát megvonni.

2. Az eszköz hiánytalan, sérülésmentes megőrzéséért teljes anyagi felelősséggel tartozom a jogállási törvényben meghatározott kárfelelősségi szabályok szerint.

3. Az eszközt időszakonként – de legalább évente egy alkalommal – karbantartás céljából, annak idejére rendelkezésre bocsátom.

4. Az eszközt a leltározások alkalmával a leltározási ütemtervben meghatározott időpontban személyesen bemutatom.

5. A hatályos Informatikai Biztonsági Szabályzat (a továbbiakban: IBSZ) rendelkezéseit megismertem és betartom.

6. Tudomásul veszem, hogy az eszközre a központilag és a rendszergazda által telepített alkalmazások nem törölhetők, nem módosíthatók. A vírusvédelem szükség szerinti telepítéséről a rendszergazda gondoskodik, annak frissítése automatikusan, interneten keresztül történik.

7. A használat során az eszközben vagy annak működésében keletkezett hiányosságot, hibát vagy sérülést haladéktalanul jelzem az Intézmény kijelölt munkatársának.

8. Az eszköz állapotában történő bárminemű változást – annak elvesztését, megrongálódását, megsemmisülését stb. – haladéktalanul bejelentem szolgálati úton az Intézmény kijelölt munkatársának.

9. Tudomásul veszem, hogy az Intézmény a 2. pontban meghatározott kárfelelősségi eseteken túl az eszköz nem rendeltetésszerű használatából, a személyemnek felróható további egyéb okra visszavezethető, a használatot korlátozó vagy kizáró eseményekből (pl. jelszavak elfelejtése) eredő károkat a használt eszköz forgalmi értékének megfelelő mértékben rám átháríthatja, azt köteles vagyok megtéríteni.

10. Tudomásul veszem, hogy az átvett eszközre biztosítási szerződés általam nem köthető.

11. Tudomásul veszem, hogy az eszközhöz az Intézmény mobilinternet-szolgáltatást biztosít elsősorban hivatali célú használatra, amelynek megosztása kizárólag az Intézmény által részemre hivatali célú használatra biztosított egyéb hordozható eszközeim részére engedélyezett. / Tudomásul veszem, hogy az eszközhöz mobilinternet-szolgáltatás nem kerül biztosításra, ennek beszerzése, előfizetése saját költségemre valósítható meg.*

12. Tudomásul veszem, hogy az eszközhöz biztosított SIM-kártya esetében, az alapdíjcsomagban a díjcsomagon felüli díjakat, felmerülő többletköltséget teljes mértékben köteles vagyok megtéríteni, tilos bárminemű kényelmi szolgáltatás igénybevétele – pl. parkolás, vásárlás, adományozás, autópálya-matrica, fizetős letöltések, engedély nélküli roaming adathasználat stb.**

13. Tudomásul veszem, hogy a hivatali alkalmazásokhoz az Intézmény által biztosított módon kapcsolódhatok.

14. Vállalom, hogy az eszköz visszaadásakor azt az adott beállításoknak megfelelően, az összes belépési jelszóval együtt átadom.

15. A nyilatkozatban vállalt kárfelelősség és költségtérítési kötelezettség folytán, amennyiben azt nekem felróható okból a munkáltatói jogkör gyakorlójának indokolt határozata alapján az abban meghatározott határidőig nem térítem meg, úgy jelen nyilatkozat aláírásával hozzájárulok ahhoz, hogy annak összegét az Intézmény jogosult az illetményemből történő levonás útján behajtani.

16. Jelen dokumentum aláírásával – előzetes tájékoztatást követően – hozzájárulok ahhoz, hogy az átadás-átvétellel összefüggésben, valamint a nyilvántartások vezetéséhez szükséges személyes adataimat az Intézmény kezelje.



Kelt: ……………………………, ………… év …………………… hónap ………… nap


……………………………………………
Aláírás




Tájékoztatás az érintett jogairól


Önnek mint a bíróságnál személyes adatok kezelésében érintett személynek joga van

a) kérelmezni az Önre vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférést, személyes adatainak kiegészítését, helyesbítését, törlését vagy korlátozását,

b) jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén Önnek joga van az adathordozhatósághoz, továbbá

c) tiltakozhat az Ön személyes adatainak kezelése ellen (amennyiben erre jogszabály lehetőséget ad), illetve

d) Önnek joga van az adatkezelési hozzájárulását a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (Bjt.) 94. §-ában / az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (Iasz.) 148. §-ában meghatározott adatokon túl bármely adat tekintetében bármely időpontban visszavonni. A visszavonás nem érinti – a hozzájárulás visszavonása előtt – végrehajtott adatkezelés jogszerűségét.

A személyes adatok kezelése tekintetében a főbb irányadó jogszabályok a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (GDPR), az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.), a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (Bjt.) / az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, valamint a Beisz.




    *    A megfelelő szövegrész aláhúzással jelölendő.

    **    A nem releváns pontok törlendők.

11. melléklet 3. számú függelék


Bejelentőlap az üzemeltetőnél felmerülő káreseményekhez

Bejelentőlap az üzemeltetőnél felmerülő káreseményekhez

Bejelentő bíróság:

Káresemény helye, időpontja, rövid leírása:

Személyi felelősség megállapítható-e?

 

Káresemény megoldása miként történt helyi szinten:

Központi sajtótevékenység felmerülésének esélye:
(1 – esélytelen; 5 – legnagyobb esély)

1 – 2 – 3 – 4 – 5

Következmények kezelésének módja:

– helyi szinten:

– központi szinten:

Központi intézkedést igénylő kérdés/kérés:
(ha van)

– ebből halaszthatatlan:


Az írásbeli jelentéstételi kötelezettséget az obhg azda lkodas @ obh . biro sag . hu és az obhi nf orma tika @ obh . birosag . hu elektronikus levélcímre történő megküldéssel kell teljesíteni.

11. melléklet 4. számú függelék


SZERZŐDÉS
ESZKÖZÖK VAGYONKEZELŐI JOGÁNAK ÁTRUHÁZÁSÁRÓL

Amely egyrészről létrejött a/az …………………… (székhely: …………………………… adószám: …………………, törzsszám: ………………, statisztikai számjel: …………………………, rövidített elnevezés: ………………………, képviseli: …………..) mint Átadó, jelenlegi vagyonkezelő (a továbbiakban: Átadó intézmény)
másrészről
a/az …………………………………………… (székhely: …………………………………. adószám:…………………, törzsszám: …………………., statisztikai számjel: ……………………………, rövidített elnevezés: ………….……… képviseli: …………………) mint Átvevő új vagyonkezelő (a továbbiakban: Átvevő intézmény)
együttesen mint Felek között az alulírott helyen és időben.


I. Előzmények

Az Átadó intézmény kijelenti, hogy a szerződés tárgyát képező eszközök jelenleg a Magyar Állam tulajdonában és az Átadó intézmény vagyonkezelésében vannak. Ezen eszközök az Átadó intézmény állami feladatai ellátásához a továbbiakban nem szükségesek, ezért azok vagyonkezelési jogát a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 11. § (9) bekezdése, valamint az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 11. § (2) bekezdése alapján az Átvevő intézmény részére át kívánja ruházni.


II. Szerződés tárgya

    1.    A szerződés tárgyát képezik a Magyar Állam tulajdonában és az Átadó intézmény vagyonkezelésében lévő, a jelen szerződés 1. számú mellékletében tételesen felsorolt eszközök.

    2.    Az eszközök ……………… napi tájékoztató jellegű nyilvántartási értékadatai:
a)    eszközök összesített bruttó nyilvántartási értéke: ………… Ft
b)    eszközök összesített nettó nyilvántartási értéke: ………… Ft
c)    eszközök összesített értékcsökkenés értéke: ………… Ft
d)    átadott készletek összesített értéke: ………… Ft

    3.    A)    
Az eszközöket az Átvevő intézmény a birtokátruházás napjával veszi nyilvántartásba, a birtokátruházás napján érvényes értéken, az Átadó intézmény pedig ugyanezen nappal vezeti ki nyilvántartásából. Az eszközöknek a birtokátruházás napján érvényes bruttó, nettó, elszámolt értékcsökkenéseinek az értékéről az Átadó intézmény a birtokátruházás napját követő tizenöt napon belül tájékoztatja az Átvevő intézményt.*
        B)    
Az eszközöket az Átvevő intézmény a jelen Szerződés létrejöttének napjával veszi nyilvántartásba, a jelen Szerződés létrejöttének napján érvényes értéken, az Átadó intézmény pedig ugyanezen nappal vezeti ki nyilvántartásából. Az eszközöknek a jelen Szerződés létrejöttének napján érvényes bruttó, nettó, elszámolt értékcsökkenéseinek az értékéről az Átadó intézmény a jelen Szerződés létrejöttének napját követő tizenöt napon belül tájékoztatja az Átvevő intézményt.**



III. Vagyonkezelői jog átruházása

    4.    Az Átadó intézmény kijelenti, hogy az eszközökön fennálló vagyonkezelői jogát az Nvtv. 11. § (9) bekezdése, valamint a Vhr. 11. § (2) bekezdése alapján az Átvevő intézmény részére átruházza. Az Átvevő intézmény az eszközök feletti vagyonkezelői jog megszerzéséért és gyakorlásáért ellenértéket nem fizet.
    5.    Az Átvevő intézmény kijelenti, hogy az eszközök vagyonkezelői joga átvételének akadálya nincs, a vagyonkezelői jog általa gyakorolható.

    6.    Az átruházott jogok és kötelezettségek tekintetében az Átvevő intézményt mindazok a jogok megilletik, és mindazon kötelezettségek terhelik, amelyek az Átadó intézmény javára az átruházandó jogok és kötelezettségek tekintetében fennálltak.

    7.    A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a Vhr. 11. § (2) bekezdésének megfelelően a vagyonkezelői jog átruházásáról az MNV Zrt.-t tizenöt napon belül értesítik.


IV. Egyéb rendelkezések

    8.    Az Átadó intézmény kijelenti, hogy az eszközök per-, teher-, és igénymentesek, azokat zálogjog, biztosíték nem terheli, azok tekintetében harmadik személy vételi joggal, visszavásárlási joggal vagy más olyan joggal – ideértve a bérleti jogot vagy használati jogot bármilyen jogcímen biztosító jogosultságot – nem rendelkezik, amely az Átvevő intézményt jogai gyakorlásában, illetve a birtoklás és a rendelkezési jog gyakorlása során akadályozná, korlátozná.

    9.    Az eszközök átadás-átvételének módját a Felek az alábbiakban határozzák meg:***
a)    a beszállító partner közvetlenül az Átvevő intézményhez szállítja,
b)    az Átadó intézmény szállítja ki és adja át az Átvevő intézménynek,
c)    az Átvevő intézmény szállítja el az Átadó intézménytől,
d)    egyéb módon kerül át az Átadó intézménytől az Átvevő intézményhez:
………………………………………………………………………………………………………………………………

    10.    A 9. pont a) és b) pontjában meghatározott esetben az Átvevő intézmény kötelezettséget vállal arra, hogy az átadás-átvételről jegyzőkönyvet vesz fel, amely jegyzőkönyvet aláírásával ellátva három munkanapon belül továbbít az Átadó intézmény részére. Az Átadó intézmény köteles az eszközök nyilvántartási értékadatait az Átvevő intézménnyel a jegyzőkönyv kézhezvételét követő nyolc munkanapon belül írásban közölni.

    11.    A 9. pont c) és d) pontjában meghatározott esetben az Átadó intézmény kötelezettséget vállal arra, hogy az átadás-átvételről jegyzőkönyvet vesz fel az eszközök nyilvántartási értékadatainak megjelölésével, amely jegyzőkönyvet aláírásával ellátva nyolc munkanapon belül továbbít az Átvevő intézmény részére.

    12.    Amennyiben az eszközök Átvevő intézmény részére történő birtokba adása megelőzi a vagyonkezelői jog átruházásának időpontját, az Átvevő intézményt terhelik ezen időpontig a kárfelelősség, az eszközök őrzésének kötelezettsége.

    13.    A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, valamint az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései az irányadóak.


    14.    Jelen szerződés … (…) eredeti példányban készült, melyből … (…) példány az Átadó intézményt, … (…) példány az Átvevő intézményt illeti meg.

Jelen szerződést a Felek elolvasás és értelmezés után mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag írják alá.


9R04903_0

Kelt: ……………, …… év ……… hó …… napján

…………………………………
Átadó intézmény
vezetője

Kelt: ……………., …… év ………. hó …… napján

…………………………………
Átvevő intézmény
vezetője

 

 

Pénzügyileg ellenjegyzem:

Kelt: ……………, …… év ……… hó …… napján

…………………………………
Átadó intézmény
gazdasági vezetője

Pénzügyileg ellenjegyzem:

Kelt: ……………, …… év ……… hó …… napján

…………………………………
Átvevő intézmény
gazdasági vezetője





Mellékletek:
1. sz. melléklet: Kimutatás a vagyonkezelői jog átruházásával érintett eszközökről


    *    Amennyiben a jelen Szerződés aláírásának napján az eszközök nincsenek az Átvevő intézmény birtokában, az A) pont választandó, a B) pont
        törlendő.
    **    Amennyiben a jelen Szerződés aláírásának napján az eszközök az Átvevő intézmény birtokában vannak, a B) pont választandó, az A) pont
        törlendő.
    ***    A megfelelő szövegrész jelölendő.
1

A bevezető szövegrész a 12/2016. (XII. 7.) OBH utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

2

A 2. § (1) bekezdése a 12/2016. (XII. 7.) OBH utasítás 2. §-ával megállapított szöveg.

3

A 3. § h) pontja a 14/2019. (IX. 12.) OBH utasítás 1. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 6. §-át.

4

A 3. § i) pontja a 14/2019. (IX. 12.) OBH utasítás 1. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 6. §-át.

5

A 3. § j) pontja a 14/2019. (IX. 12.) OBH utasítás 1. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 6. §-át.

6

A 3. § k) pontja a 14/2019. (IX. 12.) OBH utasítás 1. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 6. §-át.

7

A 3. § l) pontja a 14/2019. (IX. 12.) OBH utasítás 1. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 6. §-át.

8

A 3. § m) pontja a 14/2019. (IX. 12.) OBH utasítás 1. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 6. §-át.

9

A 3. § n) pontját a 14/2019. (IX. 12.) OBH utasítás 1. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 6. §-át.

10

A 4. § (1) bekezdése a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 17. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

11

A 4. § (2) bekezdése a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 17. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

12

A 4. § (4) bekezdése a 12/2016. (XII. 7.) OBH utasítás 3. §-ával megállapított szöveg.

13

Az 5. § (1) bekezdése a 10/2021. (XII. 16.) OBH utasítás 6. § a) pontja szerint módosított szöveg.

14

A 6. § a 6/2018. (VI. 29.) OBH utasítás 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

15

A 7. § nyitó szövegrésze a 2/2019. (I. 17.) OBH utasítás 12. § a) pontja szerint módosított szöveg.

16

A 10. § (1) bekezdése a 6/2018. (VI. 29.) OBH utasítás 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

17

A 10. § (2) bekezdése a 2/2019. (I. 17.) OBH utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

18

A 11. §-t megelőző alcím címe a 12/2016. (XII. 7.) OBH utasítás 5. §-ával megállapított szöveg.

19

A 11. § a 12/2016. (XII. 7.) OBH utasítás 6. §-ával megállapított szöveg.

20

A 12. § a 12/2016. (XII. 7.) OBH utasítás 6. §-ával megállapított szöveg.

21

A 13. § a 12/2016. (XII. 7.) OBH utasítás 6. §-ával megállapított, a 2/2019. (I. 17.) OBH utasítás 12. § b) pontja szerint módosított szöveg.

22

A 15. § a 12/2016. (XII. 7.) OBH utasítás 7. §-ával megállapított szöveg.

23

A 18/A. §-t a 12/2016. (XII. 7.) OBH utasítás 8. §-a iktatta be. [A 10/2021. (XII. 16.) OBH utasítás 5. § a) pontjával elrendelt módosítás, amely szerint a „normatív és céljutalomra” szövegrészek helyébe a „normatív jutalomra és céljuttatásra” szöveg lép, nem vezethető át.]

24

Az „Az OBH elnökének kinevezési jogkörébe tartozó vezetőket megillető személyes gépjárműhasználat” alcímet (19/A. §) a 9/2021. (XII. 10.) OBH utasítás 1. §-a iktatta be.

25

A 20. § (1) bekezdése a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 3. §-ával megállapított szöveg.

26

A 20. § (1) bekezdés b) pontja a 12/2016. (XII. 7.) OBH utasítás 14. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

27

A 21. § a) pontja a 2/2019. (I. 17.) OBH utasítás 2. §-ával megállapított szöveg.

28

A 21. § b) pontja a 12/2016. (XII. 7.) OBH utasítás 14. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

30

A 23. § a 12/2016. (XII. 7.) OBH utasítás 14. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

31

A 25. § a 12/2016. (XII. 7.) OBH utasítás 9. §-ával megállapított, a 2/2019. (I. 17.) OBH utasítás 12. § c) pontja szerint módosított szöveg.

32

A 26. §-t megelőző alcím a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 4. §-ával megállapított szöveg.

33

A 26. § a 2/2019. (I. 17.) OBH utasítás 3. §-ával megállapított szöveg.

34

A 27. § a 10/2021. (XII. 16.) OBH utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

35

A 28. §-t a 2/2019. (I. 17.) OBH utasítás 16. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

36

A 29. § a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 5. §-ával megállapított szöveg.

37

A 29. § a) pontját a 12/2015. (XII. 17.) OBH utasítás 4. § a) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 3. §-át.

38

A 29. § c)–d) pontját a 12/2015. (XII. 17.) OBH utasítás 4. § a) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 3. §-át.

39

A 30. § (2) bekezdése a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 6. §-ával megállapított szöveg.

40

A 32. § (2) bekezdése a 2/2019. (I. 17.) OBH utasítás 5. §-ával megállapított szöveg.

41

A 32. § (3) bekezdését a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 20. § 1. pontja hatályon kívül helyezte.

42

A 33. § (2) bekezdése a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 7. §-ával megállapított szöveg.

43

A 34. § (1) bekezdése a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 8. §-ával megállapított szöveg.

44

A 34. § (2) bekezdése a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 8. §-ával megállapított szöveg.

45

A 34. § (2) bekezdés a) pontja a 14/2019. (IX. 12.) OBH utasítás 2. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 6. §-át.

46

A 34. § (2) bekezdés c) pontja a 10/2021. (XII. 16.) OBH utasítás 5. § b) pontja szerint módosított szöveg.

47

A 34. § (2) bekezdés d) pontja a 10/2021. (XII. 16.) OBH utasítás 5. § c) pontja szerint módosított szöveg.

48

A 34. § (4) bekezdése a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 17. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

49

A 34. § (5) bekezdése a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 17. § 8. pontja szerint módosított szöveg.

50

A 34. § (6a) bekezdését a 10/2021. (XII. 16.) OBH utasítás 2. §-a iktatta be.

51

A 35. § (1) bekezdése a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 9. §-ával megállapított szöveg.

52

A „Tárgyi eszközök és immateriális javak intézmények közötti üzemeltetésre történő átadása és a vagyonkezelői jog átruházása” alcímet (36/A. §) a 14/2019. (IX. 12.) OBH utasítás 3. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 6. §-át.

53

A 37. § a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 10. §-ával megállapított, a 12/2016. (XII. 7.) OBH utasítás 14. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

54

A 38–42. §-t a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 20. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.

55

A 43. § a 10/2021. (XII. 16.) OBH utasítás 3. §-ával megállapított szöveg.

56

A 44. § a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 12. §-ával megállapított szöveg.

57

A 44. § (1) bekezdése a 2/2019. (I. 17.) OBH utasítás 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

58

A 44. § (3) bekezdése a 2/2019. (I. 17.) OBH utasítás 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

59

[A 12/2016. (XII. 7.) OBH utasítás 14. § 11. pontjában foglalt módosítás, mely szerint a „a „Bíróságok fejezet” irányítása alá tartozó intézmények közbeszerzési, minősített beszerzési és beszerzési eljárásairól szóló szabályzatról szóló 13/2014. (VIII. 15.) OBH utasítása” szövegrész helyébe az „a „Bíróságok fejezet” irányítása alá tartozó intézmények közbeszerzési, minősített beszerzési és beszerzési eljárásairól szóló szabályzatról szóló 5/2016. (VI. 20.) OBH utasítása” szövegrész lép, nem vezethető át.]

61

A 47. § a 17/2017. (XI. 30.) OBH utasítás 2. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 6. §-át.

62

A 48. § (1) bekezdése a 17/2017. (XI. 30.) OBH utasítás 3. § a) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 6. §-át.

63

Az 50. § a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 14. §-ával megállapított, a 17/2017. (XI. 30.) OBH utasítás 3. § b) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító utasítás 6. §-át.

64

Az 51. § (1) bekezdése a 10/2021. (XII. 16.) OBH utasítás 6. § b) pontja szerint módosított szöveg.

65

Az 53. § a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 15. §-ával megállapított szöveg.

66

Az 53. § (1) bekezdése a 17/2017. (XI. 30.) OBH utasítás 3. § c) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 6. §-át.

67

Az 58. § a 2/2019. (I. 17.) OBH utasítás 7. §-ával megállapított szöveg.

68

A 61. § a 2/2019. (I. 17.) OBH utasítás 8. §-ával megállapított szöveg.

69

A 62. § a 2/2019. (I. 17.) OBH utasítás 9. §-ával megállapított szöveg.

70

A 63. § a 2/2019. (I. 17.) OBH utasítás 10. §-ával megállapított szöveg.

71

A 65. § a 2/2019. (I. 17.) OBH utasítás 12. § f) pontja szerint módosított szöveg.

72

A 67. § (1) bekezdés j) pontja a 10/2021. (XII. 16.) OBH utasítás 5. § d) pontja szerint módosított szöveg.

73

A 67. § (2) bekezdése a 12/2016. (XII. 7.) OBH utasítás 13. §-ával megállapított szöveg.

74

A 67. § (3) bekezdését a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 16. §-a iktatta be.

75

A 68. § a 6/2018. (VI. 29.) OBH utasítás 6. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

76

A 73. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette, újonnan a 2/2019. (I. 17.) OBH utasítás 11. §-a iktatta be.

77

Az 1. melléklet a 14/2019. (IX. 12.) OBH utasítás 4. § a) pontjával megállapított, a 10/2021. (XII. 16.) OBH utasítás 4. § a) pontja szerint módosított szöveg.

78

A 2. melléklet címe a 12/2016. (XII. 7.) OBH utasítás 15. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

79

A 2. melléklet 1. §-át megelőző alcím a 17/2017. (XI. 30.) OBH utasítás 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

80

A 2. melléklet 1. §-a a 17/2017. (XI. 30.) OBH utasítás 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 6. §-át.

81

A 2. melléklet 1. § (2) bekezdése a 6/2018. (VI. 29.) OBH utasítás 6. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

82

A 2. melléklet 2. § (1) bekezdése a 2/2019. (I. 17.) OBH utasítás 13. § b) pontjával megállapított szöveg.

83

A 2. melléklet 2. § (3) bekezdése a 17/2017. (XI. 30.) OBH utasítás 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 6. §-át.

84

A 2. melléklet 2. § (4) bekezdése a 17/2017. (XI. 30.) OBH utasítás 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 6. §-át.

85

A 2. melléklet 2. § (5) bekezdése a 17/2017. (XI. 30.) OBH utasítás 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 6. §-át.

86

A 2. melléklet 2. § (6) bekezdését a 17/2017. (XI. 30.) OBH utasítás 5. § (3) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 6. §-át.

87

A 2. melléklet 2. § (7) bekezdése a 17/2017. (XI. 30.) OBH utasítás 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 6. §-át.

88

A 2. melléklet „Lakhatási célú támogatás” alcímének címe a 2/2019. (I. 17.) OBH utasítás 13. § b) pontjával megállapított szöveg.

89

A 2. melléklet 3. §-a a 2/2019. (I. 17.) OBH utasítás 13. § b) pontjával megállapított szöveg.

90

A 2. melléklet 3. § (4) bekezdése a 10/2021. (XII. 16.) OBH utasítás 4. § b) pontjával megállapított szöveg.

91

A 2. melléklet 3/A. §-át megelőző alcím címét a 12/2016. (XII. 7.) OBH utasítás 15. § (2) bekezdése iktatta be.

92

A 2. melléklet 3/A. §-át a 12/2016. (XII. 7.) OBH utasítás 15. § (2) bekezdése iktatta be.

93

A 2. melléklet 3/A. § (1) bekezdése a 2/2019. (I. 17.) OBH utasítás 13. § b) pontjával megállapított szöveg.

94

A 2. melléklet 3/A. § (2) bekezdése a 2/2019. (I. 17.) OBH utasítás 13. § b) pontja szerint módosított szöveg.

95

A 2. melléklet 4. § (1) bekezdése a 2/2019. (I. 17.) OBH utasítás 13. § b) pontjával megállapított, a 10/2021. (XII. 16.) OBH utasítás 4. § b) pontja szerint módosított szöveg.

96

A 2. melléklet 4. § (2) bekezdése a 2/2019. (I. 17.) OBH utasítás 13. § b) pontjával megállapított szöveg.

97

A 2. melléklet 4. § (6) bekezdését a 2/2019. (I. 17.) OBH utasítás 13. § b) pontja iktatta be.

98

A 2. melléklet 5. § (1) bekezdése a 2/2019. (I. 17.) OBH utasítás 13. § b) pontjával megállapított, a 10/2021. (XII. 16.) OBH utasítás 4. § b) pontja szerint módosított szöveg.

99

A 2. melléklet 5. § (7) bekezdését a 2/2019. (I. 17.) OBH utasítás 13. § b) pontja iktatta be.

100

A 2. melléklet 6. § (3) bekezdése a 2/2019. (I. 17.) OBH utasítás 13. § b) pontjával megállapított, a 10/2021. (XII. 16.) OBH utasítás 4. § b) pontja szerint módosított szöveg.

101

A 2. melléklet 6. § (8) bekezdését a 2/2019. (I. 17.) OBH utasítás 13. § b) pontja iktatta be.

102

A 2. melléklet 7. § (1) bekezdése a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 2. melléklet 23. pont 23.4. alpontja szerint módosított szöveg.

103

A 2. melléklet 7. § (2) bekezdését a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 2. melléklet 24. pontja hatályon kívül helyezte.

104

A 2. melléklet 7. § (3) bekezdése a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 2. melléklet 7. pontjával megállapított, a 17/2017. (XI. 30.) OBH utasítás 4. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító utasítás 6. §-át.

105

A 2. melléklet 7. § (4) bekezdése a 2/2019. (I. 17.) OBH utasítás 13. § b) pontjával megállapított, a 10/2021. (XII. 16.) OBH utasítás 4. § b) pontja szerint módosított szöveg.

106

A 2. melléklet 7. § (10) bekezdését a 2/2019. (I. 17.) OBH utasítás 13. § b) pontja iktatta be.

107

A 2. melléklet 8. § (4) bekezdése a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 2. melléklet 8. pontjával megállapított szöveg.

108

A 2. melléklet 8. § (8) bekezdése a 17/2017. (XI. 30.) OBH utasítás 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 6. §-át.

109

A 2. melléklet 8. § (9) bekezdését a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 2. melléklet 9. pontja iktatta be.

110

A 2. melléklet 8. § (10) bekezdését a 2/2019. (I. 17.) OBH utasítás 13. § b) pontja iktatta be, szövege a 14/2019. (IX. 12.) OBH utasítás 4. § b) pontjával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító utasítás 6. §-át.

111

A 2. melléklet 8. § (11) bekezdését a 14/2019. (IX. 12.) OBH utasítás 4. § b) pontja iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 6. §-át.

112

A 2. melléklet 8. § (12) bekezdését a 21/2019. (X. 31.) OBH utasítás 1. §-a iktatta be.

113

A 2. melléklet 9. § (8) bekezdés a) pontja a 12/2016. (XII. 7.) OBH utasítás 15. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

114

A 2. melléklet 10. §-át megelőző alcím a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 2. melléklet 10. pontjával megállapított szöveg.

115

A 2. melléklet 10. §-a a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 2. melléklet 11. pontjával megállapított szöveg.

116

A 2. melléklet 10. § (1) bekezdése a 10/2021. (XII. 16.) OBH utasítás 4. § b) pontja szerint módosított szöveg.

117

A 2. melléklet 10. § (1a) bekezdését a 2/2019. (I. 17.) OBH utasítás 13. § b) pontja iktatta be.

118

A 2. melléklet 10. § (2) bekezdése a 10/2021. (XII. 16.) OBH utasítás 4. § b) pontja szerint módosított szöveg.

119

A 2. melléklet 10. § (3a) bekezdését a 2/2019. (I. 17.) OBH utasítás 13. § b) pontja iktatta be.

120

A 2. melléklet 10. § (4) bekezdése a 2/2019. (I. 17.) OBH utasítás 13. § b) pontjával megállapított, a 10/2021. (XII. 17.) OBH utasítás 4. § b) pontja szerint módosított szöveg.

121

A 2. melléklet 10. § (5) bekezdése a 2/2019. (I. 17.) OBH utasítás 13. § b) pontjával megállapított szöveg.

122

A 2. melléklet 10. § (6) bekezdését a 17/2017. (XI. 30.) OBH utasítás 5. § (3) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 6. §-át.

123

A 2. melléklet 11. §-át megelőző alcím a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 2. melléklet 12. pontjával megállapított szöveg.

124

A 2. melléklet 11. §-a a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 2. melléklet 13. pontjával megállapított szöveg.

125

A 2. melléklet 11. § (5) bekezdése a 17/2017. (XI. 30.) OBH utasítás 4. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 6. §-át.

126

A 2. melléklet 12. §-át megelőző alcímet a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 2. melléklet 14. pontja iktatta be.

127

A 2. melléklet 12. §-a a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 2. melléklet 15. pontjával megállapított szöveg.

128

A 2. melléklet 12. § (1) bekezdése a 12/2016. (XII. 7.) OBH utasítás 15. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

129

A 2. melléklet 12. § (2) bekezdése a 10/2021. (XII. 16.) OBH utasítás 4. § b) pontja szerint módosított szöveg.

130

A 2. melléklet 13. §-át megelőző alcímet a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 2. melléklet 16. pontja iktatta be, szövege a 17/2017. (XI. 30.) OBH utasítás 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

131

A 2. melléklet 13. §-a a 2/2019. (I. 17.) OBH utasítás 13. § b) pontjával megállapított szöveg.

132

A 2. melléklet 14. §-át megelőző alcímet a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 2. melléklet 18. pontja iktatta be.

133

A 2. melléklet 14. §-a a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 2. melléklet 19. pontjával megállapított szöveg.

134

A 2. melléklet 14. § (1) bekezdése a 2/2019. (I. 17.) OBH utasítás 13. § b) pontjával megállapított szöveg.

135

A 2. melléklet 14. § (2) bekezdése a 2/2019. (I. 17.) OBH utasítás 13. § b) pontjával megállapított szöveg.

136

A 2. melléklet 14. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a 2/2019. (I. 17.) OBH utasítás 13. § b) pontja szerint módosított szöveg.

137

A 2. melléklet 14. § (4) bekezdés a) pontját a 12/2015. (XII. 17.) OBH utasítás 1. § b) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 3. §-át.

138

A 2. melléklet 14. § (4) bekezdés c) pontja a 12/2015. (XII. 17.) OBH utasítás 1. § b) pontjával megállapított, a 2/2019. (I. 17.) OBH utasítás 13. § b) pontja szerint módosított szöveg.

139

A 2. melléklet 14. § (5) bekezdése a 12/2015. (XII. 17.) OBH utasítás 1. § b) pontjával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 3. §-át.

140

A 2. melléklet 14. § (6) bekezdése a 17/2017. (XI. 30.) OBH utasítás 4. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 6. §-át.

141

A 2. melléklet 14. § (7) bekezdése a 2/2019. (I. 17.) OBH utasítás 13. § b) pontjával megállapított, a 10/2021. (XII. 16.) OBH utasítás 4. § b) pontja szerint módosított szöveg.

142

A 2. melléklet 14. § (8) bekezdését a 12/2015. (XII. 17.) OBH utasítás 1. § b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 10/2021. (XII. 16.) OBH utasítás 4. § b) pontja iktatta be.

143

A 2. melléklet 15. §-át megelőző alcím a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 2. melléklet 20. pontjával megállapított szöveg.

144

A 2. melléklet 15. §-a a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 2. melléklet 21. pontjával megállapított szöveg.

145

A 2. melléklet 15. § (1) bekezdése a 17/2017. (XI. 30.) OBH utasítás 4. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 6. §-át.

146

A 2. melléklet 15. § (3) bekezdése a 10/2021. (XII. 16.) OBH utasítás 4. § b) pontja szerint módosított szöveg.

147

A 2. melléklet 15. § (4) bekezdése a 10/2021. (XII. 16.) OBH utasítás 4. § b) pontja szerint módosított szöveg.

148

A 2. melléklet 16. §-a a 10/2021. (XII. 16.) OBH utasítás 4. § c) pontjával megállapított szöveg.

149

A 2. melléklet 17. §-át és az azt megelőző alcímet a 12/2015. (XII. 17.) OBH utasítás 1. § b) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 3. §-át.

150

A 2. melléklet 18. §-át és az azt megelőző alcímet a 12/2015. (XII. 17.) OBH utasítás 1. § b) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 3. §-át.

151

A 2. melléklet 19. §-át megelőző alcímet az 5/2015. (IX. 30.) OBH utasítás 1. §-a iktatta be.

152

A 2. melléklet 19. §-át az 5/2015. (IX. 30.) OBH utasítás 1. §-a iktatta be.

153

A 2. melléklet „A Fejezetet irányító szerv hatáskörében meghirdetett Megtartó Program keretében megállapított egyéb juttatások” alcímének címét a 21/2019. (X. 31.) OBH utasítás 1. §-a iktatta be.

154

A 2. melléklet 20. §-át a 21/2019. (X. 31.) OBH utasítás 1. §-a iktatta be.

155

A 2. melléklet 1. számú függeléke a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 2. melléklet 25. pontjával megállapított szöveg.

156

A 2. melléklet 2. számú függeléke a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 2. melléklet 26. pontjával megállapított szöveg.

157

A 2. melléklet 3. függeléke a 12/2016. (XII. 7.) OBH utasítás 15. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

158

A 2. melléklet 4. számú függelékének számozását 4/a. számú függelékre változtatta és szövegét megállapította a 17/2017. (XI. 30.) OBH utasítás 4. § (2) bekezdése. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 6. §-át.

159

A 2. melléklet 4/b. számú függelékét a 17/2017. (XI. 30.) OBH utasítás 4. § (2) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 6. §-át.

160

A 2. melléklet 5. számú függelékének számozását 5/a. számú függelékre változtatta a 17/2017. (XI. 30.) OBH utasítás 4. § (2) bekezdése. A 2. melléklet 5/a. számú függeléke a 2/2019. (I. 17.) OBH utasítás 13. § b) pontjával megállapított szöveg.

161

A 2. melléklet 5/b. számú függelékét a 17/2017. (XI. 30.) OBH utasítás 4. § (2) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 6. §-át.

162

A 2. melléklet 6. számú függeléke a 17/2017. (XI. 30.) OBH utasítás 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 6. §-át.

163

A 2. melléklet 7. függelékét a 12/2016. (XII. 7.) OBH utasítás 15. § (2) bekezdése iktatta be.

164

A 2. melléklet 8. számú függelékét a 17/2017. (XI. 30.) OBH utasítás 4. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2/2019. (I. 17.) OBH utasítás 13. § b) pontjával megállapított szöveg.

165

A 3. melléklet 4. § (5) bekezdése a 12/2016. (XII. 7.) OBH utasítás 15. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

166

A 3. melléklet 7. § (2) bekezdése a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 3. melléklet 2. pontja szerint módosított szöveg.

167

A 3. melléklet 8. § (5) bekezdése a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 3. melléklet 1. pontjával megállapított, a 10/2021. (XII. 16.) OBH utasítás 4. § d) pontja szerint módosított szöveg.

168

A 3. melléklet 8. § (6) bekezdése a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 3. melléklet 1. pontjával megállapított, a 10/2021. (XII. 16.) OBH utasítás 4. § d) pontja szerint módosított szöveg.

169

A 4. melléklet címe a 10/2021. (XII. 16.) OBH utasítás 4. § e) pontjával megállapított szöveg.

170

A 4. melléklet 1. § (1) bekezdése a 10/2021. (XII. 16.) OBH utasítás 4. § e) pontja szerint módosított szöveg.

171

A 4. melléklet 1. § (4) bekezdése a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 4. melléklet 1. pontjával megállapított szöveg.

172

A 4. melléklet 1. § (5) bekezdése a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 4. melléklet 2. pontjával megállapított szöveg.

173

A 4. melléklet 3. § (1) bekezdése a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 4. melléklet 3. pontjával megállapított szöveg.

174

A 4. melléklet 3. § (2) bekezdése a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 4. melléklet 3. pontjával megállapított szöveg.

175

A 4. melléklet 3. § (4) bekezdése a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 4. melléklet 4. pontjával megállapított szöveg.

176

A 4. melléklet 3. § (5) bekezdése a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 4. melléklet 4. pontjával megállapított szöveg.

177

A 4. melléklet 3. § (6) bekezdése a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 4. melléklet 4. pontjával megállapított szöveg.

178

A 4. melléklet 3. § (7) bekezdése a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 4. melléklet 4. pontjával megállapított szöveg.

179

A 4. melléklet 4. § (3) bekezdése a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 4. melléklet 5. pontjával megállapított szöveg.

180

A 4. melléklet 5. §-a a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 4. melléklet 6. pontjával megállapított szöveg.

181

A 4. melléklet 5. § (7) bekezdése a 2/2019. (I. 17.) OBH utasítás 13. § c) pontjával megállapított, a 10/2021. (XII. 16.) OBH utasítás 4. § e) pontja szerint módosított szöveg.

182

A 4. melléklet 6. § (1) bekezdése a 2/2019. (I. 17.) OBH utasítás 13. § c) pontjával megállapított szöveg.

183

A 4. melléklet 6. § (3) bekezdése a 2/2019. (I. 17.) OBH utasítás 13. § c) pontja szerint módosított szöveg.

184

A 4. melléklet 7. §-a a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 4. melléklet 8. pontjával megállapított szöveg.

185

A 4. melléklet 7/A. §-át a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 4. melléklet 9. pontja iktatta be.

186

A 4. melléklet 8. § (1) bekezdése a 12/2015. (XII. 17.) OBH utasítás 1. § c) pontjával megállapított, nyitó szövegrésze a 10/2021. (XII. 16.) OBH utasítás 4. § e) pontja szerint módosított szöveg.

187

A 4. melléklet 8. § (2) bekezdése a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 4. melléklet 10. pontjával megállapított szöveg.

188

A 4. melléklet 9. § (1) bekezdése a 12/2016. (XII. 7.) OBH utasítás 15. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

189

A 4. melléklet 9. § (2) bekezdése a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 4. melléklet 11. pontjával megállapított szöveg.

190

A 4. melléklet 9. § (3)–(4) bekezdését a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 4. melléklet 12. pontja hatályon kívül helyezte.

191

A 4. melléklet 2. számú függeléke a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 4. melléklet 13. pontjával megállapított szöveg.

192

A 4. melléklet 3. számú függeléke a 2/2019. (I. 17.) OBH utasítás 13. § c) pontjával megállapított szöveg.

193

A 4. melléklet 4. számú függeléke a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 4. melléklet 15. pontjával megállapított szöveg.

194

A 4. melléklet 5. számú függelékét a 12/2015. (XII. 17.) OBH utasítás 1. § c) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 3. §-át.

195

A 4. melléklet 6. számú függeléke a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 4. melléklet 17. pontjával megállapított szöveg.

196

Az 5. melléklet 2. § (2) bekezdés c) pontja a 10/2021. (XII. 16.) OBH utasítás 4. melléklet f) pontja szerint módosított szöveg.

197

Az 5. melléklet 2. § (2a) bekezdését a 2/2019. (I. 17.) OBH utasítás 13. § d) pontja iktatta be.

198

Az 5. melléklet 2. § (3) bekezdése a 2/2019. (I. 17.) OBH utasítás 13. § d) pontjával megállapított szöveg.

199

Az 5. melléklet 3. § (1) bekezdés a) pontja a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 5. melléklet 7. pont 7.2. alpontja szerint módosított szöveg.

200

Az 5. melléklet 3. § (1) bekezdés c) pontját a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 5. melléklet 1. pontja iktatta be, szövege a 23/2020. (VII. 10.) OBH utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

201

Az 5. melléklet 3. § (3) bekezdés c) pontját a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 5. melléklet 2. pontja iktatta be, szövege a 23/2020. (VII. 10.) OBH utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

202

Az 5. melléklet 4. § (1) bekezdés j) pontját a 12/2016. (XII. 7.) OBH utasítás 15. § (5) bekezdése iktatta be.

203

Az 5. melléklet 4. § (2) bekezdése a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 5. melléklet 3. pontjával megállapított szöveg.

204

Az 5. melléklet 4. § (4) bekezdése a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 5. melléklet 4. pontjával megállapított szöveg.

205

Az 5. melléklet 5. § (1) bekezdése a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 5. melléklet 5. pontjával megállapított szöveg.

206

Az 5. melléklet 5. § (2) bekezdése a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 5. melléklet 7. pont 7.3. alpontja szerint módosított szöveg.

207

Az 5. melléklet 5. § (3) bekezdése a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 5. melléklet 7. pont 7.4. alpontja szerint módosított szöveg.

208

Az 5. melléklet 5. § (4) bekezdése a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 5. melléklet 7. pont 7.5–7.6. alpontja szerint módosított szöveg.

209

Az 5. melléklet 6. § (1) bekezdése a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 5. melléklet 7. pont 7.7. alpontja szerint módosított szöveg.

210

Az 5. melléklet 6. § (2) bekezdése a 10/2021. (XII. 16.) OBH utasítás 4. § f) pontjával megállapított szöveg.

211

Az 5. melléklet 7. § (2) bekezdése a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 5. melléklet 7. pont 7.8. alpontja szerint módosított szöveg.

212

Az 5. melléklet 7. § (3) bekezdését a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 5. melléklet 6. pontja iktatta be, szövege a 23/2020. (VII. 10.) OBH utasítás 1. §-a szerint módosított szöveg.

213

Az 5. melléklet 11. § (1) bekezdése a 2/2019. (I. 17.) OBH utasítás 13. § d) pontjával megállapított szöveg.

214

Az 5. melléklet 11. § (3) bekezdése a 10/2021. (XII. 16.) OBH utasítás 4. § f) pontjával megállapított szöveg.

215

Az 5. melléklet 11. § (6) bekezdése a 10/2021. (XII. 16.) OBH utasítás 4. § f) pontjával megállapított szöveg.

216

Az 5. melléklet 11. § (8) bekezdése a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 5. melléklet 7. pont 7.9. alpontja szerint módosított szöveg.

217

Az 5. melléklet 13. § a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 5. melléklet 7. pont 7.10. alpontja szerint módosított szöveg.

218

A 6. melléklet 1. § d) pontja a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 6. melléklet 1. pontjával megállapított szöveg.

219

A 6. melléklet 1. § e) pontját a 10/2021. (XII. 16.) OBH utasítás 4. § g) pontja iktatta be.

220

A 6. melléklet 2. § (1) bekezdése a 12/2016. (XII. 7.) OBH utasítás 15. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

221

A 6. melléklet 2. § (2) bekezdése a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 6. melléklet 2. pontjával megállapított, a 12/2016. (XII. 7.) OBH utasítás 15. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.

222

A 6. melléklet 2. § (3) bekezdése a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 6. melléklet 3. pontjával megállapított szöveg.

223

A 6. melléklet 3. § (2) bekezdése a 12/2016. (XII. 7.) OBH utasítás 15. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

224

A 6. melléklet 3. § (3) bekezdése a 12/2016. (XII. 7.) OBH utasítás 15. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

225

A 6. melléklet 5. § (1) bekezdése a 12/2016. (XII. 7.) OBH utasítás 15. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

226

A 6. melléklet 5. § (3) bekezdése a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 6. melléklet 4. pontjával megállapított szöveg.

227

A 6. melléklet 5. § (4) bekezdését a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 6. melléklet 5. pontja iktatta be.

228

A 6. melléklet 6. § (1) bekezdése a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 6. melléklet 12. pont 12.1. alpontja szerint módosított szöveg.

229

A 6. melléklet 7. § (1) bekezdése a 23/2017. (XII. 29.) OBH utasítás 2. §-ával megállapított szöveg.

230

A 6. melléklet 7. § (2) bekezdés a) pontja a 17/2017. (XI. 30.) OBH utasítás 4. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 6. §-át.

231

A 6. melléklet 7. § (2) bekezdés d) pontja a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 6. melléklet 6. pontjával megállapított szöveg.

232

A 6. melléklet 7. § (3) bekezdését a 2/2019. (I. 17.) OBH utasítás 16. § (2) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

233

A 6. melléklet 8. § (1) bekezdése a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 6. melléklet 7. pontjával megállapított szöveg.

234

A 6. melléklet 8. § (2) bekezdése a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 6. melléklet 7. pontjával megállapított szöveg.

235

A 6. melléklet 8/A. §-át a 12/2015. (XII. 17.) OBH utasítás 1. § d) pontja iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 3. §-át.

236

A 6. melléklet 9. §-a a 10/2021. (XII. 16.) OBH utasítás 4. § g) pontjával megállapított szöveg.

237

A 6. melléklet 10. §-át megelőző alcím a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 6. melléklet 8. pontjával megállapított szöveg.

238

A 6. melléklet 10. §-a a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 6. melléklet 9. pontjával megállapított szöveg.

239

A 6. melléklet 10. § (1) bekezdése a 17/2017. (XI. 30.) OBH utasítás 4. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 6. §-át.

240

A 6. melléklet 11. §-át a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 6. melléklet 12. pont 12.2. alpontja hatályon kívül helyezte.

241

A 6. melléklet 12. §-a a 2/2019. (I. 17.) OBH utasítás 13. § e) pontjával megállapított szöveg.

242

A 6. melléklet 13. §-a a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 6. melléklet 10. pontjával megállapított szöveg.

243

A 6. melléklet 13. § (5) bekezdését a 12/2015. (XII. 17.) OBH utasítás 1. § d) pontja iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 3. §-át.

244

A 6. melléklet 14. §-a a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 6. melléklet 11. pont 11.3. alpontja szerint módosított szöveg.

245

A 6. melléklet 15. §-a a 10/2021. (XII. 16.) OBH utasítás 4. § g) pontja szerint módosított szöveg.

246

A 7. melléklet 15/2020. (V. 8.) OBH utasítás 1. §-ával megállapított szöveg.

247

A 7. melléklet 2. függelék 3. pont l) alpontja a 10/2021. (XII. 16.) OBH utasítás 4. § h) pontja szerint módosított szöveg.

248

A 7. melléklet 2. függelék 4. pont k) alpontja a 10/2021. (XII. 16.) OBH utasítás 4. § h) pontja szerint módosított szöveg.

249

A 7. melléklet 2. függelék 5. pont m) alpontja a 10/2021. (XII. 16.) OBH utasítás 4. § h) pontja szerint módosított szöveg.

250

A 7. melléklet 2. függelék 6. pont l) alpontja a 10/2021. (XII. 16.) OBH utasítás 4. § h) pontja szerint módosított szöveg.

251

A 7. melléklet 2. függelék 7. pontját a 10/2021. (XII. 16.) OBH utasítás 4. § h) pontja iktatta be.

252

Amennyiben nem szükséges, úgy törlendő.

253

Amennyiben nem szükséges, úgy törlendő.

254

A nem kívánt rész törlendő.

255

Amennyiben a 2.3.A. pont alkalmazandó, úgy jelen pont törlendő.

256

Amennyiben a 2.3.A. pont alkalmazandó, úgy jelen pont törlendő.

257

A 8. melléklet a 23/2017. (XII. 29.) OBH utasítás 3. §-ával megállapított szöveg.

258

A 8. melléklet címe a 2/2021. (I. 21.) OBH utasítás 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

259

A 8. melléklet 1. §-a a 2/2021. (I. 21.) OBH utasítás 1. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

260

A 8. melléklet 2. §-a a 2/2019. (I. 17.) OBH utasítás 13. § f) pontjával megállapított szöveg.

261

A 8. melléklet 2. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2/2021. (I. 21.) OBH utasítás 3. §-a szerint módosított szöveg.

262

A 8. melléklet 2. § (2) bekezdése a 2/2021. (I. 21.) OBH utasítás 1. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

263

A 8. melléklet 3. § (1) bekezdése a 2/2021. (I. 21.) OBH utasítás 1. § (3) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

264

A 8. melléklet 3. § (3) bekezdését a 2/2019. (I. 17.) OBH utasítás 13. § f) pontja iktatta be.

265

A 8. melléklet 4. § (1a) bekezdését a 2/2021. (I. 21.) OBH utasítás 2. §-a iktatta be.

266

A 8. melléklet 4. § (2) bekezdése a 2/2021. (I. 21.) OBH utasítás 1. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

267

A 8. melléklet 4. § (3) bekezdése a 2/2021. (I. 21.) OBH utasítás 1. § (2) bekezdés b) pontja és (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

268

A 8. melléklet 4. § (4) bekezdése a 2/2021. (I. 21.) OBH utasítás 1. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

269

A 8. melléklet 5. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2/2021. (I. 21.) OBH utasítás 1. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

270

A 8. melléklet 5. § (2) bekezdés c) pontja a 2/2021. (I. 21.) OBH utasítás 1. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.

271

A 8. melléklet 6. §-a a 2/2021. (I. 21.) OBH utasítás 1. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.

272

A 8. melléklet 7. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2/2021. (I. 21.) OBH utasítás 1. § (2) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

273

A 8. melléklet 7. § (1) bekezdés b) pontja a 10/2021. (XII. 16.) OBH utasítás 4. § i) pontja szerint módosított szöveg.

274

A 8. melléklet 7. § (2) bekezdése a 2/2021. (I. 21.) OBH utasítás 1. § (2) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

275

A 8. melléklet 7. § (4) bekezdése a 2/2021. (I. 21.) OBH utasítás 1. § (2) bekezdés d) pontja és (3) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

276

A 8. melléklet 1. függeléke a 2/2021. (I. 21.) OBH utasítás 1. § (2) bekezdés e) pontja és (8) bekezdése szerint módosított szöveg.

277

A 9. melléklet 3. § (3) bekezdése a 21/2019. (X. 31.) OBH utasítás 2. §-ával megállapított szöveg.

278

A 9. melléklet 3. § (6) bekezdése a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 8. melléklet 5. pont 5.1. alpontja szerint módosított szöveg.

279

A 9. melléklet 6. § f) pontja a 14/2019. (IX. 12.) OBH utasítás 4. § c) pontjával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 6. §-át.

280

A 9. melléklet 9. § (1) bekezdése a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 8. melléklet 1. pontjával megállapított szöveg.

281

A 9. melléklet 9. § (2) bekezdése a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 8. melléklet 1. pontjával megállapított szöveg.

282

A 9. melléklet 11. § (1) bekezdése a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 8. melléklet 2. pontjával megállapított szöveg.

283

A 9. melléklet 13. § (2) bekezdés a) pontja a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 8. melléklet 3. pontjával megállapított szöveg.

284

A 9. melléklet 14. § (1) bekezdése a 17/2017. (XI. 30.) OBH utasítás 4. § (5) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 6. §-át.

285

A 9. melléklet 15. § (2) bekezdése a 17/2017. (XI. 30.) OBH utasítás 4. § (5) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 6. §-át.

286

A 9. melléklet 17. § (1) bekezdése a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 8. melléklet 4. pontjával megállapított szöveg.

287

A 9. melléklet 17. § (2) bekezdése a 3/2015. (V. 22.) OBH utasítás 8. melléklet 5. pont 5.2. alpontja szerint módosított szöveg.

288

A 11. mellékletet a 14/2019. (IX. 12.) OBH utasítás 4. § d) pontja iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító utasítás 6. §-át.

289

A 11. melléklet 15. § (3) bekezdése a 10/2021. (XII. 16.) OBH utasítás 4. § j) pontjával megállapított szöveg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére