• Tartalom

136/2014. (IV. 24.) Korm. rendelet

az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról1

2014.05.02.

A Kormány

a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 23. § (1) bekezdés b) pontjában,

a 2. alcím tekintetében a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 88. § (4) bekezdés a)–d) pontjában,

a 3. alcím tekintetében a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 23. § (1) bekezdés a) pontjában,

a 4. alcím tekintetében a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 88. § (3) bekezdés a) pontjában,

az 5. alcím tekintetében a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 88. § (3) bekezdés b) pontjában,

a 6. alcím tekintetében a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 88. § (3) bekezdés c) pontjában,

a 7. alcím tekintetében a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 28. § (1) bekezdés a) pontjában,

a 8. alcím tekintetében a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 88. § (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

1. A szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról szóló 328/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása

1. § A szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról szóló 328/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 8. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A (2) és (3) bekezdés szerinti adatlapokat az iskola minden évben
a) a szeptember 1-jétől január 31-éig terjedő időszakra szeptember 15-éig,
b) a február 1-jétől augusztus 31-éig terjedő időszakra február 15-éig
köteles benyújtani az NMH-nak.”

2. A szakmai vizsga megszervezésére vonatkozó engedély kiadásának és a vizsgaszervezési tevékenység ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 111/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet módosítása

2. § A szakmai vizsga megszervezésére vonatkozó engedély kiadásának és a vizsgaszervezési tevékenység ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 111/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 111/2010. Korm. rendelet) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

1. § (1) A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Szt.) szerinti komplex szakmai vizsga (a továbbiakban: szakmai vizsga) megszervezésére vonatkozó engedély (a továbbiakban: engedély) akkor adható ki, ha az engedély kiadását kérelmező intézmény (a továbbiakban: kérelmező intézmény)
a) rendelkezik a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 1. § (2) bekezdés a) pontja szerinti, a d) pontban meghatározott szakképesítés megszerzésére irányuló képzés folytatására feljogosító engedéllyel (a továbbiakban: felnőttképzési tevékenység folytatására jogosító engedély),
b) rendelkezik az 1. mellékletben meghatározott, a szakmai vizsgaszervezési tevékenységekhez kapcsolódó általános személyi és tárgyi feltételekkel, és azokat folyamatosan biztosítani képes,
c) rendelkezik a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól szóló kormányrendeletben foglalt vizsgaszervezői feladatok ellátásának, továbbá a szakmai vizsgával kapcsolatos közokiratok, valamint a központilag biztosított írásbeli vagy interaktív vizsgafeladatok biztonságos kezelésének módját tartalmazó ügykezelési és titoktartási szabályzattal (a továbbiakban: ügykezelési és titoktartási szabályzat),
d) rendelkezik a kérelemben megjelölt, az Országos Képzési Jegyzékben (a továbbiakban: OKJ) szereplő szakképesítés, részszakképesítés, szakképesítés-ráépülés (a továbbiakban együtt: szakképesítés) tekintetében – szakképesítésenként legalább egy vizsgahelyszínre vonatkozóan – a szakmai vizsga vizsgatevékenységeihez szükséges, az 1. mellékletben meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel, és azokat folyamatosan biztosítani képes,
e) rendelkezik a szakképesítésért felelős miniszter által az Szt.-ben foglalt felhatalmazás alapján kiadott rendeletben meghatározott speciális szakmai, tárgyi és személyi feltételekkel,
f) nem áll a vizsgaszervezési tevékenységtől való eltiltás hatálya alatt, és
g) szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, vagy igazolja, hogy nem rendelkezik az adózás rendjéről szóló törvény szerint köztartozással és nem áll csőd- vagy felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt.
(2) Az engedély kiadására az a)–g) pontban meghatározott feltételek együttes fennállása esetén kerülhet sor.
(3) Az engedélynek az engedély kiadását követően megváltozott OKJ-ban szereplő szakképesítésekre vonatkozó érvényességét a szakképesítésért felelős miniszter által kiadott szakmai és vizsgakövetelményről szóló rendeletnek a jogosultságok megfeleltetését tartalmazó melléklete határozza meg.”

3. § (1) A 111/2010. Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az engedély kiadása iránti kérelem – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túl – tartalmazza:]

e) a szakképesítés megnevezését és azonosító számát, amely tekintetében a kérelmező a vizsgaszervezésre jogosító engedélyt kíván szerezni.”
„(3) Az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott szakképesítés esetén a kérelemben nem kell megjelölni azt a részszakképesítést, amely esetén a kérelmező a részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelményében meghatározott kapcsolódó szakképesítés tekintetében is engedélyt kíván szerezni. A szakképesítés tekintetében kiadott engedély a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményében kapcsolódó részszakképesítésként megjelölt részszakképesítésre is kiterjed.
(4) A kérelmező intézmény az engedély kiadása iránti kérelmet a székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz nyújtja be.”

4. § A 111/2010. Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szakértőt szakmacsoportonként kell kijelölni. A szakértő legfeljebb tíz szakképesítés tekintetében rendelhető ki egyidejűleg a vizsgaszervezési feltételek fennállásának vizsgálatára. A szakértő kirendelése esetén az OKJ szerinti szakmairánnyal rendelkező szakképesítéseknél az egyes szakmairányokat, valamint az OKJ szerinti Sport ágazatba tartozó szakképesítések esetén az egyes sportágakat önálló szakképesítésnek kell tekinteni.”

5. § A 111/2010. Korm. rendelet 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A nyilvántartásba vett intézmény a nyilvántartásban szereplő adatainak változását annak bekövetkezésétől számított kilencven napon belül bejelenti a kormányhivatalnak. A megváltozott adatok bejelentéséig a nyilvántartásba vett intézmény szakmai vizsgát nem szervezhet.”

6. § A 111/2010. Korm. rendelet 6. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az ellenőrzést az engedélyt kiállító vagy – amennyiben a vizsgaszervező intézmény székhelye megváltozott vagy a korábbi szabályok alapján az engedélyt nem a székhely szerint illetékes kormányhivatal állította ki – a székhely szerint illetékes kormányhivatal folytatja le.
(8) A szakmai vizsga helyszíni ellenőrzését a szakmai vizsga helyszíne szerint illetékes kormányhivatal folytatja le, majd az ellenőrzés eredményéről tájékoztatja az engedélyt kiállító vagy – engedély hiányában – a vizsgaszervező intézmény székhelye szerint illetékes kormányhivatalt.”

7. § (1) A 111/2010. Korm. rendelet 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A kormányhivatal az engedély hiányában vagy a 4. § (3) bekezdése szerinti adatváltozás bejelentési kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén vizsgaszervezési tevékenységet folytató intézménnyel szemben a minimálbér havi összege tízszeresének megfelelő mértékű bírságot szab ki, és erről tizenöt napon belül írásban tájékoztatja az állami szakképzési és felnőttképzési szervet.”

(2) A 111/2010. Korm. rendelet 8. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A kifizetéssel összefüggő jogszabálysértés esetén a bírságot a szakmai vizsgára felkészítő képző intézménnyel szemben kell kiszabni, ha vele a vizsgaszervező a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól szóló kormányrendeletben foglaltak szerint a vizsgáztatási díj, az utazási és szállásköltség kifizetésére vonatkozó megállapodást kötött.”

8. § A 111/2010. Korm. rendelet 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

9. § (1) A vizsgaszervező intézmény székhelye szerint illetékes kormányhivatal törli a nyilvántartásba vett intézményt a nyilvántartásból, továbbá – a b) pont kivételével – az engedélyét visszavonja, ha az intézmény
a) azt kéri,
b) engedélyének az Szt. 19. § (1) bekezdés d) pontja szerinti visszavonására kerül sor, vagy
c) felnőttképzési tevékenység folytatására jogosító engedélye visszavonásra került.
(2) A vizsgaszervező intézmény székhelye szerint illetékes kormányhivatal a szakképesítés tekintetében törli a nyilvántartásba vett intézményt a nyilvántartásból, továbbá az engedélyét a szakképesítés tekintetében visszavonja, ha az intézmény
a) azt kéri, vagy
b) felnőttképzési tevékenység folytatására jogosító engedélye az adott szakképesítésre vonatkozóan visszavonásra került.
(3) A vizsgaszervező intézmény székhelye szerint illetékes kormányhivatal az engedély visszavonásáról tizenöt napon belül írásban tájékoztatja az állami szakképzési és felnőttképzési szervet.”

9. § A 111/2010. Korm. rendelet 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

10. § (1) Amennyiben a fellebbezési eljárásban szakértő kirendelése válik indokolttá, szakértőként a 3. § (2) bekezdése szerinti személy járhat el.
(2) A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter az engedély kiadására irányuló engedélyezési eljárás és a vizsgaszervezési tevékenységgel összefüggő ellenőrzési eljárás során hozott döntésnél gyakorolja a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság részére meghatározott jogosítványokat.”

10. § A 111/2010. Korm. rendelet a következő 12/A. §-sal egészül ki:

12/A. § (1) A vizsgaszervező intézmény székhelye szerint illetékes kormányhivatal törli a nyilvántartásba vett intézményt a nyilvántartásból, továbbá az engedélyét visszavonja, ha az intézménynek az Fktv. 30. § (1) bekezdése szerinti képzési jogosultsága (a továbbiakban: képzési jogosultság) megszűnt, és a nyilvántartásba vett intézmény nem rendelkezik felnőttképzési tevékenység folytatására jogosító engedéllyel.
(2) A vizsgaszervező intézmény székhelye szerint illetékes kormányhivatal a szakképesítés tekintetében törli a nyilvántartásba vett intézményt a nyilvántartásból, továbbá az engedélyét a szakképesítés tekintetében visszavonja, ha az intézmény képzési jogosultsága megszűnt, és a nyilvántartásba vett intézmény az engedélyben szereplő szakképesítés tekintetében nem rendelkezik felnőttképzési tevékenység folytatására jogosító engedéllyel.
(3) A nyilvántartásba vett intézmény legkésőbb a képzési jogosultsága megszűnését megelőző hatvanadik napig köteles tájékoztatni a vizsgaszervező intézmény székhelye szerint illetékes kormányhivatalt az engedély további fenntartásának szándékáról. A tájékoztatás hiányában az engedély a képzési jogosultság megszűnésének napján megszűnik.
(4) Ha a nyilvántartásba vett intézménynek a 2013. augusztus 31-ét követően fennálló képzési jogosultsága az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 136/2014. (IV. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mód.r.) hatálybalépése napját megelőzően vagy azt követő hatvan napon belül szűnik meg, akkor a (3) bekezdés szerinti tájékoztatást a Mód.r. hatálybalépését követő hatvanadik napon belül kell megtenni.
(5) A Mód.r. hatálybalépése napján folyamatban lévő eljárásokat e rendeletnek a Mód.r. hatálybalépése előtti napján hatályos rendelkezései szerint kell lefolytatni.”

11. § A 111/2010. Korm. rendelet 1. melléklet 2.2.4.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[2. A szakmai vizsga vizsgatevékenységeinek személyi és tárgyi feltételei

(...)

2.2. Feltételek vizsgatevékenységekre

(...)

2.2.4. Szóbeli vizsgatevékenység esetén:]

„2.2.4.1. a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott lebonyolítási rend szerint a szóbeli vizsgatevékenységre meghatározott vizsgamenet jogszerű, szakszerű és zavartalan lebonyolítását biztosító vizsgaterem.”

a) 2. § (1) bekezdés d) pontjában az „a felnőttképzésről szóló törvény” szövegrész helyébe az „az Fktv.” szöveg,

b) 2. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „közigazgatási hatósági eljárás” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás” szöveg,

c) 2. § (2) bekezdés c) pontjában a „kapcsolódó vizsgarend és vizsgaprogram bemutatását 20 fő” szövegrész helyébe a „kapcsolódó, csoportbontást is tartalmazó lebonyolítási rend bemutatását húsz fő” szöveg,

d) 2. § (2) bekezdés g) pontjában az „Országos Képzési Jegyzék” szövegrész helyébe az „OKJ” szöveg,

e) 6. § (3) bekezdésében az „a kérelmező” szövegrész helyébe az „az ellenőrzött vizsgaszervező” szöveg,

f) 6. § (4) bekezdés c) pontjában, valamint az 1. melléklet 1.2., 2.2.1.1., 2.2.2.1. és 2.2.3.1. pontjában a „szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló miniszteri rendeletben” szövegrész helyébe a „komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól szóló kormányrendeletben” szöveg,

g) 7. § a) és c) pontjában a „február 28-ig” szövegrész helyébe a „február utolsó munkanapjáig” szöveg

lép.

13. § Hatályát veszti a 111/2010. Korm. rendelet

b) 5. §-a,

3. A gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról szóló 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet módosítása

14. § A gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról szóló 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 280/2011. Korm. rendelet) 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

4. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet módosítása

15. § Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 150/2012. Korm. rendelet) 2. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az Sztv. 33. § (7) bekezdése szerinti folyamatos képzésnek minősül, ha a tanuló a szakmai vizsga letételét követően olyan, a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító – a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott körbe tartozó, kapcsolódó – szakképesítés megszerzésére irányuló iskolai rendszerű képzésben vesz részt, amelyre a szakmai vizsgát megelőzően jelentkezett.”

16. § (1) A 150/2012. Korm. rendelet 1. melléklet 1. táblázat

a) I:438 mezőjében a „TK” szövegrész helyébe a „TK, T” szöveg,

b) J:480, J:483 és J:487 mezőjében a „környezetvédelemért és vízgazdálkodásért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „vízgazdálkodásért felelős miniszter” szöveg,

c) J:186, J:187, J:258, J:259, J:336, J:425 és J:428 mezőjében a „környezetvédelemért és vízgazdálkodásért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „környezetvédelemért felelős miniszter” szöveg

lép.

a) I:56 mezőjében a „TK” szövegrész helyébe a „TK, T” szöveg,

b) J:28, J:55, J:143, J:144 és J:145 mezőjében a „környezetvédelemért és vízgazdálkodásért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „vízgazdálkodásért felelős miniszter” szöveg,

c) J:69, J:70, J:71 és J:86 mezőjében a „környezetvédelemért és vízgazdálkodásért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „környezetvédelemért felelős miniszter” szöveg

lép.

17. § (1) A 150/2012. Korm. rendelet 1. melléklet 1. táblázata a 2. melléklet szerint módosul.

(2) A 150/2012. Korm. rendelet 1. melléklet 2. táblázata a 3. melléklet szerint módosul.

5. Az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló
217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet módosítása

18. § (1) Az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 217/2012. Korm. rendelet) 2. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

19. § Hatályát veszti a 217/2012. Korm. rendelet 2. melléklet táblázatának címében az „1. mellékletben felsorolt,” szövegrész.

6. A komplex szakmai vizsgáztatás általános szabályairól szóló 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet módosítása

20. § A komplex szakmai vizsgáztatás általános szabályairól szóló 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet 61. § (2) bekezdésében, 62. § (2) és (3) bekezdésében a „2014.” szövegrész helyébe a „2015.” szöveg lép.

7. A felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásra és követelményrendszerre, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésére, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet módosítása

21. § A felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásra és követelményrendszerre, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésére, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 393/2013. Korm. rendelet) 5. § (1) bekezdés e) pont ea) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A felnőttképzési tevékenység folytatására irányuló engedély kiadása, az engedély módosítása vagy kiegészítése iránti kérelemhez (a továbbiakban együtt: kérelem) és bejelentéshez – a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – mellékelni kell:

e) a kérelmező vagy a bejelentő nyilatkozatait arról, hogy]

ea) az Fktv. 1. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti képzési körbe tartozó képzés elméleti részének oktatása esetén a képzési tartalomnak megfelelő szakos tanári szakképzettséggel, ennek hiányában a képzési tartalomnak megfelelő felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel vagy felsőfokú végzettséggel és a képzés tanulmányi területének megfelelő szakképesítéssel, e képzési körbe tartozó képzés gyakorlati képzésére a képzési tartalomnak megfelelő felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, vagy a képzés tanulmányi területének megfelelő szakképesítéssel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező oktatókat alkalmaz,”

22. § A 393/2013. Korm. rendelet 16. § (7) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az engedély kiadásának személyi feltételei:]

b) az Fktv. 1. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti képzési körbe tartozó képzés elméleti részének oktatása esetén a képzési tartalomnak megfelelő szakos tanári szakképzettséggel, ennek hiányában a képzési tartalomnak megfelelő felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, vagy felsőfokú végzettséggel és a képzés tanulmányi területének megfelelő szakképesítéssel, e képzési körbe tartozó képzés gyakorlati képzésére a képzési tartalomnak megfelelő felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, vagy a képzés tanulmányi területének megfelelő szakképesítéssel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező oktatók alkalmazása, és”

23. § A 393/2013. Korm. rendelet 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vagyoni biztosíték mértéke az üzleti év időszakára vonatkozóan a felnőttképzést folytató intézmény üzleti évét megelőző évnek a felnőttképzésből származó, a számvitelről szóló törvény szerint elszámolt, tényleges értékesítési nettó árbevétele (a továbbiakban: árbevétel) kettő százaléka, de legalább ötszázezer forint.”

24. § A 393/2013. Korm. rendelet 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kérdőív kitöltésére legalább tizenöt percet kell biztosítani. A kérdőív – a 3. mellékletben foglaltak kötelező feltüntetésével – legfeljebb tizenöt kérdésből állhat azzal, hogy a kitöltő az érintett képzéssel összefüggő kérdésekre válaszol.”

25. § A 393/2013. Korm. rendelet 32. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) E rendeletnek az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 136/2014. (IV. 24.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód.r.) megállapított 5. § (1) bekezdés e) pont ea) alpontját és (2) bekezdését, a 16. § (7) bekezdés b) pontját, a 19. § (1) bekezdését, a 22. § (2) bekezdését, valamint 1. mellékletét a Mód.r. hatálybalépése napján folyamatban lévő,
a) a felnőttképzési tevékenység folytatására irányuló engedély kiadása iránti, és
b) a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére irányuló
eljárások során nem kell alkalmazni, ezen eljárások során e rendeletnek az eljárás megindításának időpontjában hatályos rendelkezései alapján kell eljárni.
(5) E rendeletnek a Mód.r.-rel megállapított 16. § (7) bekezdés b) pontját, 19. § (1) bekezdését, 22. § (2) bekezdését, valamint 1. mellékletét a Mód.r. hatálybalépése napján engedéllyel rendelkező, felnőttképzési tevékenységet folytató intézmények esetében a Mód.r. hatálybalépését követő harmadik hónap első napjától kell alkalmazni.”

a) 5. § (2) bekezdésében a „c) pontjában és e) pont eh)–el) alpontjában” szövegrész helyébe a „c) és d) pontjában és e) pont ei)–em) alpontjában” szöveg,

b) 32. § (2) bekezdésében a „2014. június 30-ig” szövegrész helyébe a „2014. december 31-ig” szöveg

lép.

a) „I. Helyiségek” című táblázat B:4.1. mezőjében a „képzési helyszínenként és nemenként 1-1” szövegrész helyébe a „képzési helyszínenként 1” szöveg,

b) „II. HELYISÉGEK BÚTORZATA, EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI” című táblázat „A:1.3.” mezőjében a „Tábla” szövegrész helyébe a „Tábla vagy flipchart” szöveg

lép.

28. § Hatályát veszti a 393/2013. Korm. rendelet

b) 1. mellékletében foglalt „I. Helyiségek” című táblázat 4.3. sora.

8. A 2014/2015-ös tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2014/2015-ös tanévben induló képzésekben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről, valamint egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 562/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet módosítása

29. § A 2014/2015-ös tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2014/2015-ös tanévben induló képzésekben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről, valamint egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 562/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 562/2013. Korm. rendelet) 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

5. § (1) Az Szt. 82. § b) pontja szerint tett javaslat alapján megyénként és a fővárosra tekintettel meghatározott, a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról szóló kormányrendelet alapján ösztöndíjra jogosító hiány-szakképesítéseket az 5. melléklet tartalmazza.
(2) Az OKJ szerinti 34 544 01 azonosító számú Vájár szakképesítés a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról szóló kormányrendelet alapján ösztöndíjra jogosító hiány-szakképesítésnek minősül azokban a megyékben, amelyekben a Vájár szakképesítés e rendelet 1. § (2) bekezdés a) pontja alapján támogatott szakképesítésnek minősül.”

a) 1. melléklet 1. alcím L:10 és L:38 mezőjében a „K” szövegrész helyébe a „T” szöveg,

b) 2. melléklet 1. alcím 2–13. táblázatának címében a „szakközépiskolai ágazatok” szövegrész helyébe a „szakképesítések” szöveg

lép.

9. Hatályba léptető rendelkezések

31. § Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

10. Az Európai Unió jogának való megfelelés

32. § (1) E rendeletnek a 2–13. és 21–28. §-a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9–11. cikkeinek való megfelelést szolgálják.

(2) A rendelet tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti bejelentése megtörtént.

1. melléklet a 136/2014. (IV. 24.) Korm. rendelethez

A 280/2011. Korm. rendelet 2. mellékletében foglalt táblázat a következő 419–421. sorral egészül ki:

A

B

C

D

419.

5434404

Államháztartási ügyintéző

0,7200

420.

3581103

Dietetikus szakács

1,8368

421.

3454401

Vájár

2,0076

2. melléklet a 136/2014. (IV. 24.) Korm. rendelethez

A 150/2012. Korm. rendelet 1. melléklet 1. táblázata a következő 493. és 494. sorral egészül ki:

 

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

493

54

344

04

Államháztartási ügyintéző

15

XXIV

2 év

960–1440 óra

N, E, L, S, TK, T

számviteli szabályozásért felelős miniszter

494

35

811

03

Dietetikus szakács

18

XXVII

0,5 év

240–360 óra

N, E, TK

szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter

3. melléklet a 136/2014. (IV. 24.) Korm. rendelethez

A 150/2012. Korm. rendelet 1. melléklet 2. táblázata a következő 155. és 156. sorral egészül ki:

 

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

155

51

344

09

Adóügyintéző

15

XXIV

160–240 óra

TK, T

számviteli szabályozásért felelős miniszter

156

51

344

10

Költségvetés-
gazdálkodási ügyintéző

15

XXIV

160–240 óra

TK, T

számviteli szabályozásért felelős miniszter

î

4. melléklet a 136/2014. (IV. 24.) Korm. rendelethez

A 217/2012. Korm. rendelet 2. mellékletében foglalt táblázat a következő 1454–1462. sorral egészül ki:

 

A

B

C

1454.

1452.

Adóigazgatási feladatok

11513-14

1455.

1453.

Államháztartási feladatok

11514-14

1456.

1454.

Költségvetés-gazdálkodási feladatok

11515-14

1457.

1455.

Diétás ételkészítés

11516-14

1458.

1456.

Táplálkozási alapismeretek

11517-14

1459.

1457.

Környezetvédelmi termékdíj feladatok ellátása

10158-14

1460.

1458.

Államháztartási gazdálkodási feladatok ellátása

10776-14

1461.

1459.

Államháztartási számviteli feladatok ellátása

10777-14

1462.

1460.

Államháztartási elemzési – ellenőrzési feladatok ellátása

10779-14

5. melléklet a 136/2014. (IV. 24.) Korm. rendelethez

A 217/2012. Korm. rendelet 3. melléklete az 1451. pontot követően a következő pontokkal egészül ki:
„1452. Az Adóigazgatási feladatok megnevezésű, 11513-14 azonosító számú szakmai követelménymodul tartalma:
Feladatprofil:
Feladatát az adózás rendjéről szóló törvény és a Ket. hatályos rendelkezéseinek teljes körű ismeretében, arra alapozva látja el
Napi munkájában érvényesíti az adóelméleti összefüggéseket
Munkája során érvényt szerez az adózási alapelveknek
Elősegíti az adózók jogainak érvényesülését, munkaköre szerint számon kéri a kötelezettségek teljesítését
Átlátja közbevételek fajtáit (adó, vám, díj, illeték, más befizetési kötelezettségek, támogatások), azok helyét, szerepét az államháztartás rendszerében, az adórendszert, a jelenlegi adóstruktúra kialakulását és működését, és a napi gyakorlatban érvényesíti
Alkalmazza a közigazgatási jogrendszer szabályait, figyelembe veszi a közigazgatási intézményrendszer hierarchiáját
Átlátja az egyes adóhatóságok feladatát, hatáskörét, illetékességét, működését, szervezetét, egymással való kapcsolatát
Alkalmazza a közigazgatási eljárás és az adóigazgatás szabályait
Érvényesíti az adózás és adóztatás gyakorlatában az adózók és adóhatóságok kapcsolatát a bejelentkezéstől a tevékenység folytatásán át az adóalanyiság megszűnéséig
Felvilágosítja az ügyfeleket az adózással kapcsolatos kötelezettségekről, segítséget nyújt azok teljesítéséhez, alkalmazza az egyes adózókra vonatkozó, adózónként eltérő eljárási szabályokat
Használja és működteti a különféle információs rendszereket, a hatáskörébe tartozó adatbázisokat
Előkészíti a feladatkörébe tartozó hatósági intézkedéseket, közreműködik a hatósági eljárások lefolytatásában, részt vesz a munkaköre szerinti ellenőrzésekben és a végrehajtási eljárásban
Tulajdonságprofil:
Szakmai kompetenciák:
szakmai ismeretek:
Az adózás rendjéről szóló törvény alapelvei: megkülönböztetés nélküli eljárás, tájékoztatási kötelezettség, jóhiszemű, és rendeltetésszerű joggyakorlás, mérlegelés és méltányos ügyintézés
Területi, tárgyi, személyi és időbeli hatály, más eljárási és anyagi jogszabályokkal való kapcsolat, a nemzetközi egyezmények, az anyagi és az eljárási jog időbeli hatályának összefüggése
Az adózók jogai, kötelezettségei. A képviselet, az adótitok. A pénzmosással kapcsolatos kötelezettségek
Az egyes adóhatóságok szervezeti felépítése, felügyelete, feladatai, hatásköre és illetékessége Az adóhatóságok nemzetközi együttműködése
Az adóhatóság jogai, kötelezettségei
Az adózás folyamata, bejelentkezés, („egyablakos” bejelentkezési rendszer), bejelentendő adatok, a változások bejelentése
A nyilvántartásba vétel. Az adóazonosító jel, az adószám, közösségi adószám, csoport azonosító szám, technikai azonosító szám. Az adószám képzése, tartalma, joghatása, felfüggesztése
Az adómegállapítás formái, az önadózás szabályai, a személyi jövedelemadó adóhatósági, munkáltatói adómegállapítása, adónyilatkozat, adólevonás, kivetés, kiszabás. Adatszolgáltatás
A hatósági adómegállapítás, az utólagos adómegállapítás, a soron kívüli adómegállapítás, elévülés
A feltételes adómegállapítás, a szokásos piaci ár megállapítása
Adóbevallás, általános és különös szabályai, az elektronikus adóbevallás, az elektronikus aláírás, az ügyfélkapu, a bevallás ellenjegyzése. A bevallás kijavítása
Az önellenőrzés célja, tartalma, formája, szabályai, feltételei, joghatása. Az önellenőrzési pótlék
Az adó megfizetése, határidők, esedékesség, elszámolás, befizetés és bevallás összefüggése, a fizetési késedelem következménye. A költségvetési támogatások kifizetésének szabályai
Adónyilvántartás, a bizonylati rend, a számviteli és adónyilvántartások összefüggése, eltérése Az adózók hatósági nyilvántartási rendszere
A NAV honlapjának tartalma. Adatszolgáltatási rendszer
Az adózók és az adók ellenőrzése, az ellenőrzés célja és tartalma. A kiválasztás, az ellenőr felkészülése az ellenőrzésre
Az ellenőrzés fajtái: bevallások utólagos vizsgálata, állami garancia beváltása, egyes kötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzés, egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés
Az ellenőrzési határidő, a határidő hosszabbítása (kapcsolódó vizsgálat, nemzetközi megkeresés)
Az ellenőrzés megindítása, joghatása, lefolytatása, az adózó jogai, kötelezettségei az ellenőrzés során
Az adóhatóság jogai, kötelezettségei az ellenőrzés során
Az ellenőrzés befejezése, jegyzőkönyv, észrevételek
Az ellenőrzés jogkövetkezményei: adóbírság, mulasztási bírság, késedelmi pótlék
A hatósági eljárás, a hivatalból, az ellenőrzés alapján indult eljárások, a kérelemre indult eljárások esetén, az igazolások, fizetési könnyítések engedélyezése
Az eljárás befejezése, az intézkedések joghatása, a határozat, a végzés
A jogorvoslati fórumrendszer, a fellebbezés, a jogerő, a bírósági felülvizsgálat, a felügyeleti jogkörben tett intézkedés
Az adótartozás végrehajtása, a végrehajtás feltételei, szabályai, végrehajtás megkeresésre
A biztosítási intézkedések, a visszatartási jog gyakorlása, a beszedési megbízás, a foglalás, az ingatlan-végrehajtás, az árverés
A végrehajtási kifogás, a végrehajtási eljárás felfüggesztése, szünetelése, a végrehajtás költsége. Elévülés
Az adóeljárásban alkalmazható jogkövetkezmények, adóbírság, mulasztási bírság, késedelmi pótlék megállapításának feltételei, alkalmazása, számítása
Az adóhatóság intézkedései, felhívás a személyazonosság igazolására. Elővezettetés, rendőri intézkedése kezdeményezése, helyszín, jármű átvizsgálása, dolog lefoglalása, helyiség bezárása
Az általános forgalmi adó, a személyi jövedelemadó, a társasági és osztalék adó, az egyszerűsített vállalkozási adó, kisvállalati adó, a kisadózó vállalkozások tételes adója, a jövedéki adó, a különadók megállapításának, kimutatásának, elszámolásának, megfizetésének az ellenőrzése
Társadalombiztosítási járulékok, szociális hozzájárulási adó, egészségügyi hozzájárulás fizetése, ellenőrzése
A helyi adók és a központi költségvetést megillető adók közötti összefüggés, számviteli elszámolásuk a társaságoknál
Az illetékek körében a vagyonszerzési illetékek megállapításával, kiszabásával, a behajtással kapcsolatos feladatok, az ellenőrzés lefolytatása, az eljárási illetékek tekintetében a leletezés, az adóhatósági ügyiratkezelés rendszere, a számítógépes adatnyilvántartás, a minősített ügyiratkezelés általános elvei, szabályai, az adatvédelem általános elvei és szabályai
szakmai készségek:
Olvasott szakmai szöveg megértése
Szakmai kommunikáció
Jogszabály alkalmazás készsége
Személyes kompetenciák:
Döntési képesség
Felelősségtudat
Precizitás
Megbízhatóság
Társas kompetenciák:
Konfliktusmegoldó készség
Kapcsolatteremtő készség
Határozottság
Visszacsatolási készség
Módszerkompetenciák:
Logikus gondolkodás
Problémamegoldás, hibaelhárítás
Rendszerező képesség
1453. Az Államháztartási feladatok megnevezésű, 11514-14 azonosító számú szakmai követelménymodul tartalma:
Feladatprofil:
Közreműködik a pénzgazdálkodási és az önkormányzati hitelgazdálkodási folyamatok lebonyolításában
Előkészíti a tervezési feladatokat, ahhoz adatot szolgáltat
Döntés-előkészítéshez szükséges információkat szolgáltat
Közreműködik a finanszírozási javaslatok, likviditási tervek elkészítésében
Közreműködik a kötelezettségvállalási nyilvántartások kialakításában
Közreműködik a költségvetési folyamatszabályozás kidolgozásában, végrehajtásában és ellenőrzésében
Nyilvántartja a munkaerőt és az illetményeket, alkalmazza az illetmény- és létszámgazdálkodás jogszabályi és belső előírásait
Alkalmazza a közigazgatási hatósági eljárást szabályozó általános szabályokat, fontosabb rendelkezéseket
Közreműködik az államigazgatási feladatok végrehajtásában
Kapcsolatot tart a vevőkkel, adósokkal, szállítókkal, bankokkal, a Magyar Államkincstárral, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel, az ellenőrző szervezetekkel, biztosítókkal és a társegységekkel
Közreműködik a vagyongazdálkodásra és vagyonhasznosításra vonatkozó döntések előkészítésében
A vagyonhozamokat elemzi
Előkészíti a vonatkozó jogszabályokban foglaltak költségvetési szerven belüli alkalmazásának eljárásrendjét
Elemzéseket végez a helyi jogszabályi keretek kialakításához
Alkalmazza a járulékfizetési szabályokat, vezeti a nyilvántartási rendszert, közreműködik az ellátások megállapításában, folyósításában
Alkalmazza az adózási szabályokat
Betartja a közpénzek felhasználására vonatkozó alapvető szabályokat és adaptálja ezeket szakterületére
Alkalmazza az államháztartási számvitel szabályait
Tulajdonságprofil:
Szakmai kompetenciák:
szakmai ismeretek:
Az államháztartás helye és szerepe a nemzetgazdaságban
Az államháztartás rendszere, az államháztartási gazdálkodás alapelvei, legfontosabb szabályai
Az államháztartás központi szintje: az állam, a központi költségvetési szerv, a törvény által az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestület és a törvény által a központi alrendszerbe sorolt köztestület által irányított köztestületi költségvetési szerv
Az elkülönített állami pénzalapok létrehozásának feltételei, működése
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai
Az államháztartás önkormányzati alrendszere: helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács, az előzőek által irányított helyi önkormányzati, helyi nemzetiségi önkormányzati, országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv
A központi alrendszer bevételei és kiadásai
Az önkormányzati alrendszer bevételei és kiadásai
A központi költségvetés elkészítésének, végrehajtásának szabályai
A helyi önkormányzat rendelete
A Nemzeti vagyon: állami és önkormányzati vagyon
Költségvetési szervek: a költségvetési szervek jogállása, a költségvetési szervek típusai, irányítása, felügyelete, a költségvetési szervek nyilvántartása, a költségvetési szervek működése és gazdálkodása
Államháztartási kontroll: az államháztartás külső ellenőrzése, kormányzati szintű ellenőrzés, az államháztartás belső kontrollrendszere
A közigazgatás az állami funkciók rendszerében
A közigazgatás szervezetrendszere
A közigazgatás működése
Az önkormányzatok feladatrendszere
A helyi önkormányzatok szervezete és működése
Az önkormányzatokkal kapcsolatos állami feladatok
Az önkormányzatok gazdálkodási rendszere
Az államigazgatás helye a közigazgatás rendszerében
Az államigazgatás felépítése
Az államigazgatás működése
A magyar adózási rendszer
szakmai készségek:
Olvasott szakmai szöveg megértése
Szakmai kommunikáció
Jogszabály alkalmazás készsége
Személyes kompetenciák:
Felelősségtudat
Precizitás
Megbízhatóság
Társas kompetenciák:
Kapcsolatteremtő készség
Határozottság
Visszacsatolási készség
Módszerkompetenciák:
Logikus gondolkodás
Problémamegoldás, hibaelhárítás
Rendszerező képesség
1454. A Költségvetés-gazdálkodási feladatok megnevezésű, 11515-14 azonosító számú szakmai követelménymodul tartalma:
Feladatprofil:
Adatot szolgáltat a tervezési feladatokhoz
Közreműködik a vagyongazdálkodásra és vagyonhasznosításra vonatkozó döntések előkészítésében
Gyakorlati feladatok végrehajtása során a vagyonnyilvántartás kötelező elemeit értelmezi
A vagyonnal kapcsolatos szabályzatok tartalmi követelményeit érvényesíti a napi gyakorlatban
A vagyonhozamokat elemzi
Nyilvántartja a munkaerőt és illetményeket, alkalmazza az illetmény- és létszámgazdálkodás jogszabályi és belső előírásait
Kapcsolatot tart a vevőkkel, adósokkal, szállítókkal, bankokkal, a Magyar Államkincstárral, az ellenőrző szervezetekkel, biztosítókkal és társegységekkel
Alkalmazza a finanszírozási lehetőségeket
A különböző támogatások feltételrendszerét ismerve kialakítja azok gyakorlatát
Felkutatja a külső finanszírozási forrásokat és eszközöket
Közreműködik a finanszírozási javaslatok, likviditási tervek elkészítésében
Részt vesz a hazai és nemzetközi államháztartási és pénzügyi rendszerben és pénzforgalomban
Közreműködik a számviteli információk értékelésében
Követi és értelmezi az adott témára vonatkozó törvényeket, jogszabályokat, rendeleteket
Államháztartási tervezési rendszerek elméleti ismereteit felhasználva közreműködik a tervezés folyamatában
Alkalmazza az előirányzatok nyilvántartásának rendszerét
Területét érintő EU források elkülönített pénzügyi nyilvántartási és elszámolási rendszerét érvényesíti a munkafolyamatban
A költségvetési szerv személyi, pénzügyi, tárgyi, piaci feltételeit elemzi, pályázatot, munkaszerződést előkészít
Alkalmazza az államháztartásra, a kincstárra vonatkozó jogszabályokat
Kapcsolja a szakterületi jogszabályokat az államháztartási keretszabályokkal
Alkalmazza az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályokat, beleértve az Állami Számvevőszékre vonatkozó szabályozásokat is
Adaptálja a közpénzek felhasználására vonatkozó alapvető szabályokat
Alkalmazza az adójogszabályokat, különösen a helyi adókra vonatkozó előírásokat ismerve alkalmazza azokat munkavégzése során
Betartja és betartatja a közigazgatási hatósági eljárás alapvető szabályait, valamint az adózás rendjéről szóló szabályozásokat
Alkalmazza az államháztartási számvitel szabályait
Tulajdonságprofil:
Szakmai kompetenciák:
szakmai ismeretek:
A gazdálkodás szabályai
Költségvetési szervek tevékenységének megtervezése
Költségvetési szervek munkaerő- és illetménygazdálkodása
A költségvetési szervek járulékfizetési kötelezettségeinek tervezése, nyilvántartása, teljesítése és elszámolása
A költségvetési szervek adófizetési kötelezettségeinek tervezése, nyilvántartása, teljesítése és elszámolása
Költségvetési szervek eszközgazdálkodása
Költségvetési szervek bevételeinek tervezése és teljesítése
Költségvetési szervek vertikális folyamatai, a kötelezettségvállalás rendje
Költségvetési szervek likviditása
Könyvvezetési és beszámolási rendszer sajátosságai az államháztartás szervezeteinél
Pénzforgalmi jelentés formája és szerkezete és az ahhoz kapcsolódó tájékoztató adatok
Költségvetési szervek belső ellenőrzési rendszere
Költségvetési szervek tevékenységének komplex elemzése
Közigazgatás alapfogalmai
A közigazgatás rendszere, szerepe
Területszervezés és terület-államigazgatás
Területfejlesztés intézményi rendszere
Megállapodás lényeges kérdései
Munkaszerződés tartalma és megkötése
Irodai munkavégzés általános folyamata, hatékonyságának feltételei
Ügyintézés és kommunikáció
Dokumentumok készítése, elküldése, írásbeli kommunikáció
Ügyvitel és iratkezelés
Etikett és viselkedéskultúra az üzleti életben
Pénzügyi és adójogszabályok alkalmazási gyakorlata (bankjog, értékpapírjog, devizajog, vámjog, adójog, illetékjog)
Az EU költségvetése
Az EU támogatási rendszere
Az EU támogatások felhasználásának eljárási rendje
Monetáris Unióhoz csatlakozás és feltételei
szakmai készségek:
Olvasott szakmai szöveg megértése
Szakmai kommunikáció
Jogszabály alkalmazás készsége
Személyes kompetenciák:
Felelősségtudat
Precizitás
Megbízhatóság
Társas kompetenciák:
Kapcsolatteremtő készség
Határozottság
Visszacsatolási készség
Módszerkompetenciák:
Logikus gondolkodás
Problémamegoldás, hibaelhárítás
Rendszerező képesség
1455. A Diétás ételkészítés megnevezésű, 11516-14 azonosító számú szakmai követelménymodul tartalma:
Feladatprofil:
Használja a nyersanyag kiszabati ívet
Elkészíti a közétkeztetés különböző területein összeállított étrendet
Betartja a közétkeztetésre vonatkozó felhasználási előírásokat, korlátozásokat és tilalmakat
Alkalmazza az ételkészítésnél felhasznált alapanyagok energia-, fehérje-, zsír- valamint szénhidráttartalom kiszámítását
Elkészíti a dietetikus által összeállított étrendet az Egységes Diétás rendszer (EDR) ismereteire alapozva
A diétás követelményeknek megfelelően, az adott diétában helyettesíteni tudja egymással az alapanyagokat
Alkalmazza és pontosan betartja a diétás ételek receptúráit
Dietetikussal konzultálva új ételeket, recepteket próbál ki
Alkalmazza a korszerű és az adott diétának megfelelő konyhatechnológiai eljárásokat
Betartja az élelmiszer-biztonsági előírásokat
Alkalmazza a HACCP rendszer előírásait
Csoportosítja és megfelelően tárolja az élelmiszereket és kész ételeket
Betartja a közegészségügyi előírásokat
Használja az előírt tisztító és fertőtlenítőszereket
Betartja a munkaegészségügyi és munkabiztonsági előírásokat
Használja az egyéni védőeszközöket
Felismeri és jelenti a munkaegészségügyi és munkabiztonsági kockázatokat
Tulajdonságprofil:
Szakmai kompetenciák:
szakmai ismeretek:
Diétás ételkészítési alapismeretek
Nyersanyag-válogatás szempontjai a diétás élelmezésben
A diétás előírásoktól való eltérés egészségügyi következményeinek ismerete
Az élelmiszerek fő tápanyag-összetételének ismerete a különböző diéták vonatkozásában
Az Egységes Diétás Rendszer (EDR) ismerete
A Gyakorlati dietétika alapjai
Korszerű konyhatechnológia
szakmai készségek:
Szakmai nyelvezet szakszerű alkalmazása
Biztos számolási készség
Mennyiségérzék
Személyes kompetenciák:
Elhivatottság, elkötelezettség
Önállóság
Precizitás
Társas kompetenciák:
Motiválhatóság
Irányíthatóság
Együttműködés
Módszerkompetenciák:
Emlékezőképesség (ismeretek megőrzése)
Gyakorlatias feladatértelmezés
Személyi- és környezeti higiéné biztosítása és betartatása
1456. A Táplálkozási alapismeretek megnevezésű, 11517-14 azonosító számú szakmai követelménymodul tartalma:
Feladatprofil:
Alkalmazza az egészséges és az egészségtől eltérő szervezet működéséhez szükséges változtatást igénylő ételkészítési technológiák szakmai fogásait
Alkalmazza a tápanyag ismeretet (fehérjék, szénhidrátok, zsírok, vitaminok, ásványi anyagok és a víz)
Ismeri az alapanyagok fő tápanyag-összetételét és a diétás igényeknek megfelelően helyettesíteni tudja egymással azokat
Kiszámolja a különböző korcsoportok és ellátottak energia- és tápanyagszükségletét
Tápanyagtáblázat felhasználásával kiszámolja az ételkészítésnél felhasznált alapanyagok energia-, fehérje-, zsír- és szénhidráttartalmát, valamint vitamin és ásványi anyag tartalmát
Alkalmazza az Egységes Diétás Rendszert (EDR)
Alkalmazza az alapvető élelmezés és táplálkozás-egészségtani ismereteket (élelmiszer-biztonság, élelmiszer-fertőzések, élelmiszer-mérgezések megelőzése)
Alkalmazza a közétkeztetésre vonatkozó ismereteket
Alkalmazza az életkoroknak megfelelő közétkeztetési előírásokat
Felismeri és elkerüli a korlátozás vagy tilalom alá eső élelmiszereket, adalékanyagokat, ételkészítési technológiákat
Alkalmazza munkája során az adott diétában a diétás követelményeknek megfelelő, egymással helyettesíthető alapanyagokat
Felhasználja a munkája során a naponta biztosítandó élelmiszereket, élelmiszer-csoportokat
Alkalmazza munkája során az élelmiszerek összetételéről és címkézéséről szóló uniós rendeletet
Tulajdonságprofil:
Szakmai kompetenciák:
szakmai ismeretek:
Táplálkozási alapismeretek
Az Egységes Diétás Rendszer (EDR) ismerete
A diétás előírásoktól való eltérés egészségügyi következményeinek ismerete
Az élelmiszerek fő tápanyag-összetételének ismerete a különböző diéták vonatkozásában
Diétás ételkészítési alapismeretek
Korszerű konyhatechnológiai alapismeretek
Élelmezés és táplálkozás egészségtani ismeretek (élelmiszer-biztonság, élelmiszer-fertőzések, élelmiszer-mérgezések megelőzése)
A Gyakorlati dietétika alapjai
Közétkeztetési ismeretek
Nyersanyag-válogatás szempontjai a diétás élelmezésben
szakmai készségek:
Szakmai nyelvezet szakszerű alkalmazása
Biztos számolási készség
Mennyiségérzék
Személyes kompetenciák:
Elhivatottság, elkötelezettség
Önállóság
Precizitás
Társas kompetenciák:
Motiválhatóság
Irányíthatóság
Együttműködés
Módszerkompetenciák:
Emlékezőképesség (ismeretek megőrzése)
Gyakorlatias feladatértelmezés
Személyi- és környezeti higiéné biztosítása és betartatása
1457. A Környezetvédelmi termékdíj feladatok ellátása megnevezésű, 10158-14 azonosító számú szakmai követelménymodul tartalma:
Feladatprofil:
Termékdíj bejelentéssel, bevallással, nyilvántartással kapcsolatos feladatokat végez
Megfelelő módon alkalmazza a termékdíjhoz kapcsolódó nemzeti jogszabályokat
Elvégzi a termékdíj köteles termékek adózásával/adóztatásával kapcsolatos feladatokat
Betartja/betartatja a bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási rendre vonatkozó szabályokat
Kapcsolatot tart a Nemzeti Adó-és Vámhivatal illetékes szerveivel és a környezetvédelmi hatóságokkal
Ellátja a Kötelező Tarifális Felvilágosítás kérelmezésével, alkalmazásával kapcsolatos feladatokat
Vezeti a termékdíjhoz kapcsolódó külön nyilvántartásokat, kezeli és rögzíti az adatokat, betartja a nyilvántartások vezetésére vonatkozó előírásokat
Közreműködik a termékdíjhoz kapcsolódó szerződések megkötésében
Közreműködik a termékdíjhoz szorosan kapcsolódó beszerzési és értékesítési ügyletek megkötésénél, megadja az ügylethez kapcsolódó termékdíjas és hulladékhasznosítási kötelezettségekről szóló információkat
Megbízás alapján, a külön jogszabályban meghatározott feltételek megléte esetén képviseleti feladatokat lát el
Érvényesíti a termékdíjjal kapcsolatos eljáráshoz kapcsolódó jogorvoslati rendszert
Közreműködik a hatóság ellenőrzései és a mintavételek során
Ismeri és alkalmazza a környezetvédelmi termékdíjhoz kapcsolódó rendszeresített formanyomtatványokat
Kezeli és alkalmazza a rendszeresített nyomtatványkitöltő programot
Betartja a betétdíjra vonatkozó nyilvántartási, bejelentési, beszámolási kötelezettségre vonatkozó előírásokat
Termékdíjhoz szorosan kapcsolódó hulladékkezelési, hulladékgazdálkodási adminisztrációs feladatokat végez
Felismeri és alkalmazza a hulladékok kezelésére vonatkozó általános előírásokat
Vezeti a hulladékgazdálkodással összefüggő szükséges nyilvántartásokat
Ellenőrzi a hulladékkezelésre szerződött partnerek engedélyeinek érvényességét
Közreműködik a hulladékkezeléssel, -hasznosítással kapcsolatos szerződések megkötésében
Szükség szerint rögzíti az adatokat a hulladékgazdálkodási információs rendszerben
Tulajdonságprofil:
Szakmai kompetenciák:
szakmai ismeretek:
A termékdíj törvény és végrehajtási rendeletei hatálya, hatáskör és illetékesség
A mögöttes nemzeti ágazati és eljárási szabályok alkalmazása
A kapcsolódó európai uniós joganyag alkalmazása
A termékdíj kötelezettség teljesítése során felmerülő azonosítók, kódok alkalmazása
Az értelmező rendelkezések
A termékdíj alapja, összetevői és mértéke
A termékdíj köteles termékek meghatározása
Az adózó kötelezettségei, a termékdíj kötelezettség keletkezése, keletkezésének időpontja
A termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalása szerződéssel
A számlán való átvállalás
A termékdíjjal kapcsolatos képviselet ellátásának szabályai
Nyilvántartások vezetése, bizonylatok kiállítása, elszámolások
A termékdíj megállapításához szükséges számítási módszerek alkalmazása, a termékdíj megállapítása, bevallása, megfizetése
Termékdíj átalány jogintézménye
A hasznosítás és a termékdíj kapcsolata
A termékdíj köteles termékekből keletkezett hulladékok egyéni teljesítőként történő hasznosítása/hasznosíttatása, azonosítása, okmányolása
Hulladékgazdálkodással kapcsolatos nemzeti és nemzetközi kódok alkalmazása
A befizetett termékdíj visszaigénylésének szabályai
A termékdíjas szabályozásban érintett hatóságok feladatai
Ellenőrzési formák a termékdíj területen, az ellenőrzött személy kötelezettségei
Jogkövetkezmények, intézkedések
A hivatalos okmányok kezelésének és felhasználásának szabályai
A közigazgatási eljárásról szóló törvény alkalmazása vám-, jövedéki-, és termékdíj szabályozásban
Elektronikus ügyintézés és hatósági szolgáltatás
szakmai készségek:
Szakmai kommunikáció
Jogforrások megfelelő alkalmazása
Jogértelmezési készség
Számolási készség
Személyes kompetenciák:
Felelősségtudat
Precizitás
Önállóság
Társas kompetenciák:
Határozottság
Kapcsolatteremtő készség
Kezdeményezőkészség
Módszerkompetenciák:
Áttekintő képesség
Problémamegoldás, hibaelhárítás
Lényegfelismerés
1458. Az Államháztartási gazdálkodási feladatok ellátása megnevezésű, 10776-14 azonosító számú szakmai követelménymodul tartalma:
Feladatprofil:
Felismeri és alkalmazza munkavégzése során a legfontosabb államháztartási alapfogalmakat, továbbá a költségvetési bevételek és költségvetési kiadások részletes osztályozási rendjét adminisztratív, közgazdasági és kormányzati funkciók szerinti funkcionális szemléletben
Az államháztartás szervezeteinek és jellemzőinek, sajátosságainak ismeretében látja el gazdasági és pénzügyi feladatait
Közreműködik a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, az elkülönített állami pénzalapok, a központi és a fejezeti kezelésű előirányzatok, a helyi és a nemzetiségi önkormányzatok, valamint a társulások tervezési, gazdálkodási, finanszírozási sajátosságainak alkalmazásában
Közreműködik a költségvetési szervek alapításában, a szervezeti és működési szabályzat, valamint az egyéb belső szabályzatok elkészítésében, a költségvetési szerv jogutóddal történő és jogutód nélküli megszűnéséhez kapcsolódó feladatok ellátásában, irányításában, ennek során betartja a költségvetési szervek jogállására, gazdálkodására vonatkozó előírásokat
Közreműködik a gazdasági társaság alapításában, az államháztartás szervezete gazdasági társasággal való kapcsolattartásában, nonprofit szervezetekkel való kapcsolat alakításában, szabályozásában
Közreműködik az önkormányzat gazdasági programjának, költségvetési koncepciójának elkészítésében
Közreműködik a költségvetés (költségvetési javaslat a központi költségvetésről szóló törvény elkészítése során, kincstári költségvetés, önkormányzat költségvetési rendelete, határozata) és zárszámadás készítési kötelezettség végrehajtásában
Meghatározza a különböző tartalékok szerepét (pl. céltartalék, fejezeti tartalék) az egyensúly megőrzésében, feltárja a költségvetés szükségszerű módosításának okait
Közreműködik az elemi költségvetés bevételeinek és kiadásainak részletes megtervezésében, az eredeti előirányzat meghatározásához, illetve az előirányzatok módosításhoz, átcsoportosításához kapcsolódó feladatok ellátásában
Közreműködik a kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzés, teljesítésigazolás, érvényesítés, utalványozás folyamatok szabályszerű kialakításában és végrehajtásában, a bevételek beszedésében, illetve a kiadások teljesítésében
Közreműködik a létszám és a személyi juttatások megtervezésében, a létszámgazdálkodáshoz kapcsolódó feladatok ellátásában
A szakmai feladatok ellátása során érvényesíti a gazdaságossági, hatékonysági, eredményességi szempontokat
Ismeri a hazai és az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatások nyújtásának és felhasználásának szabályait, közreműködik azok szabályos felhasználásában mind a támogató, mind a kedvezményezett szervezet oldaláról
Részt vesz az önkormányzatoknak és intézményeiknek a Kincstárral, a számlavezető és egyéb pénzügyi intézményekkel való pénzügyi és egyéb feladatok ellátásában, ismeri a Magyar Államkincstár önkormányzatokhoz kapcsolódó feladatait, az önkormányzatok támogatásának finanszírozását
Átlátja és alkalmazza a kincstári rendszer működését, a Magyar Államkincstár számlavezetési, megelőlegezési, finanszírozási, ellenőrzési, információszolgáltatási és egyéb feladataihoz kapcsolódóan alkalmazza a kincstári fizetési módokat
Közreműködik a finanszírozási feladatok ellátásában, megállapítja a költségvetési és vállalkozási maradványt
Betartja a nemzeti vagyonról szóló törvény, az állami vagyonról szóló törvény, a Nemzeti Földalapról szóló törvény, illetve a kapcsolódó kormányrendeletek előírásait a vagyongazdálkodási feladatainak ellátása során
A költségvetési szervek kincstári, önkormányzati vagyongazdálkodását ismerve gazdálkodik a tulajdonában lévő, illetve a vagyonkezelésébe adott, valamint a mérlegben nem szerepeltethető (pl. bérelt, vagyonkezelésen kívül használt) eszközökkel
Az államháztartás adósságával kapcsolatos jogi rendelkezések ismeretében végzi munkáját, közreműködik annak meghatározásához szükséges adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésében
Részt vesz az adósságot keletkeztető ügyletekhez kapcsolódó engedélyeztetési eljáráshoz kapcsolódó feladatok ellátásában, átlátja a hitelfelvételre, kötvénykibocsátásra, az adósságrendezésre vonatkozó előírásokat
Tulajdonságprofil:
Szakmai kompetenciák:
szakmai ismeretek:
Az államháztartás helye a nemzetgazdaságban
Az államháztartás alrendszerei, az államháztartás alrendszereit alkotó jogi személyek, a közfeladataik ellátásának rendszere
A közfeladatok közvetlen ellátása költségvetési szervek útján
Az állami feladatok ellátása fejezeti kezelésű előirányzatokkal, központi kezelésű előirányzatokkal, elkülönített állami pénzalapokkal, társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival
A költségvetési és finanszírozási bevételek és kiadások osztályozása, a költségvetési egyenleg, a közgazdasági osztályozás (egységes rovatrend) felépítése
A közhatalmi bevételek legfontosabb típusai
A költségvetési és finanszírozási bevételek és kiadások között nem elszámolható pénzeszköz-változások
Költségvetési szerv alapításának, átalakításának, megszüntetésének esetei, jogi feltételei, az alapító, átalakító, illetve a megszüntető okirat tartalma
A költségvetési szervek jellemzői, tevékenységeik: az alaptevékenység és a vállalkozási tevékenység
A költségvetési szervek gazdasági szervezete és gazdasági vezetője
A központi költségvetés felépítése, a központi költségvetésről és a zárszámadásról szóló törvény előkészítése, elfogadása, a tervezésben részt vevők feladatai
Az önkormányzatok gazdasági programja, költségvetési koncepciója
Az önkormányzatok költségvetésének és zárszámadásának felépítése, tervezése, elfogadása, a képviselő-testület, polgármester, jegyző, intézmények feladatai
A különböző tartalékok (pl. fejezeti tartalék, céltartalék) szerepe
A középtávú tervezés, az önkormányzatok átmeneti gazdálkodása
A kincstári és az elemi költségvetés szerkezete, elkészítése
Az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának esetei, hatáskörei, korlátai
A kötelezettségvállalás rendje, a sajátos kötelezettségvállalásokra (határozatlan idejű, több éves) vonatkozó jogszabályi előírások
A pénzügyi ellenjegyző személye, feladatai, kiemelten az előirányzati fedezetvizsgálat szabályai
A teljesítésigazolás, érvényesítés, utalványozás szabályai, összeférhetetlenség
A gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség
Az emberi erőforrás menedzselése
A hazai és az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatások nyújtásának és felhasználásának szabályai
A helyi önkormányzatok központi költségvetésből kapott támogatásainak rendszere, a támogatások igénylésének, felhasználásának, az azokkal történő elszámolás szabályai
A Kincstárban és a Kincstáron kívül vezetett fizetési számlák, a helyi önkormányzatok fizetési számláihoz kapcsolódó alszámlák
A kincstári finanszírozási rendszer, a költségvetési szervek, fejezeti kezelésű előirányzatok, alapok finanszírozása
Az államháztartás önkormányzati alrendszerének finanszírozási rendje
A központi költségvetésben előirányzat-átcsoportosítás helyett fizetési számlák között történő átutalással teljesíthető kiadások, a készpénzzel teljesíthető kiadások
A költségvetési és vállalkozási maradvány megállapítása, felhasználási szabályai
A vagyongazdálkodás szabályai
Az államadósság és kezelése, az Államadósság Kezelő Központ Zrt., a Költségvetési Tanács feladatai
Önkormányzatok hitelfelvételei, kötvény kibocsátása
A stabilitás, illetve a pénzügyi egyensúly követelménye
Az önkormányzatok fizetési problémái, adósságrendezése, az önkormányzati biztos feladatai
Költségvetési ágazati sajátosságok: oktatás, kultúra, szociális ellátás, igazgatás, védelem
szakmai készségek:
Olvasott szakmai szöveg megértése
Jogszabály-alkalmazás készsége
Szakmai nyelvű kommunikáció
Személyes kompetenciák:
Megbízhatóság
Fejlődőképesség, önfejlesztés
Felelősségtudat
Társas kompetenciák:
Nyelvhelyesség
Kapcsolatteremtő készség
Visszacsatolási készség
Módszerkompetenciák:
Problémamegoldás, hibaelhárítás
Ismeretek helyénvaló alkalmazása
Rendszerekben való gondolkodás
1459. Az Államháztartási számviteli feladatok ellátása megnevezésű, 10777-14 azonosító számú szakmai követelménymodul tartalma:
Feladatprofil:
Betartja az államháztartási számvitelről szóló kormányrendelet előírásait, valamint a kapcsolódó rendeletek előírásait
Átlátja és alkalmazza az államháztartási számvitelről szóló jogszabályok szerinti szabályokat, érvényesíti a számviteli alapelveket, figyelembe véve annak államháztartási sajátosságait
Közreműködik a számviteli politika összeállításában, a számviteli szabályzatok jogszabályoknak megfelelő, időszerű, szervezet-, tevékenység-specifikus kidolgozásában és szükség szerinti módosításában
Közreműködik a szervezet számlarendjének kialakításában az egységes számlatükör alapján
Részt vesz a részletező nyilvántartások vezetésének kialakításában
A költségvetési számvitelen belül a gazdálkodási szabályokból adódóan a kötelező egyezőségeket figyelembe veszi és számon tartja
Részt vesz az éves beszámolási feladatok ellátásában, képes összeállítani az éves beszámoló költségvetési számvitelből és pénzügyi számvitelből előállítandó részeit, figyelembe veszi az elkészítés határidejét, képes betartani az éves beszámoló elkészítése során a tartalmi és formai követelményeket
Közreműködik az éves beszámolók továbbításában, jóváhagyásában, a negyedéves mérlegjelentés elkészítésében, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalában
Az államháztartás szervezete alapításával, átszervezésével, illetve megszüntetésével kapcsolatos könyvvezetési és beszámolási kötelezettséghez kapcsolódó feladatokat képes szabályszerűen végrehajtja
A mérleg tartalmi és formai követelményeinek ismeretében az államháztartási sajátosságokat figyelembe véve tagolja az eszközöket és forrásokat
Kialakítja az adatok rögzítésének módját az államháztartás sajátos könyvvezetési rendszerében, érvényesíti a bizonylatolás követelményeit, nyilvántartja az eszközöket és forrásokat és meghatározza helyét a mérlegben, értékeli, az értékelést alátámasztja, bizonylatolja, meghatározza külső és belső információit és kapcsolatát a kiegészítő melléklettel
Értelmezi a gazdasági eseményeket, azok csoportosítását, könyvelését, bizonylatolását, nyilvántartását, a gazdasági események költségvetési beszámolóra gyakorolt hatását
Feladatai végzése során alkalmazza az immateriális javak, tárgyi eszközök mérlegtételek államháztartási sajátosságait, a mérlegtételek tartalmát és értékelését, az értékcsökkenés elszámolásának vagy annak visszaírásának lehetőségeit és korlátait
Feladatai végzése során alkalmazza a befektetett pénzügyi eszközök mérlegtételek államháztartási sajátosságait, a mérlegtételek tartalmát és értékelését, az értékvesztés vagy annak visszaírásának elszámolását
Figyelmet fordít a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök helyes tartalmára, az értékelési szabályokra, továbbá képes összeállítani az önkormányzati vagyonkimutatást, ismeri ennek kapcsolatát a mérleggel
Feladatai végzése során alkalmazza a nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök (készletek, értékpapírok) mérlegtételek államháztartási sajátosságainak tartalmát, az értékvesztés elszámolásának, visszaírásának szabályait
Feladatai végzése során alkalmazza a követelések (ide értve a követelés jellegű elszámolásokat is), mérlegtételek államháztartási sajátosságainak tartalmát, az értékvesztés elszámolásának, visszaírásának szabályait
Feladatai végzése során alkalmazza az egyéb sajátos eszközoldali elszámolások mérlegtételek államháztartási sajátosságainak tartalmát
Feladatai végzése során alkalmazza a pénzeszközök tartalmát, elszámolását kincstári körön belül és kívül, valamint az idegen pénzeszközök tartalmát és értékelését, az értékvesztés elszámolását, annak sajátosságait
Feladatai végzése során alkalmazza az aktív és passzív időbeli elhatárolások szabályait, a finanszírozási műveletek elszámolásának és kimutatásának sajátosságait
A forrás tagolásának államháztartási sajátosságainak, a forrásokhoz kapcsolódó sajátos gazdasági műveleteknek, azok bizonylatainak ismeretében, feladatai végzése során alkalmazza a saját tőke sajátos tagolását, növekedésének és csökkenésének jogcímeit
Feladatai végzése során alkalmazza a kötelezettségek (ideértve a kötelezettség jellegű sajátos elszámolásokat) államháztartási sajátosságait, a kötelezettségekhez kapcsolódó sajátos gazdasági műveleteket, azok bizonylatait
Összeállítja a saját tőkével és a kötelezettségekkel kapcsolatos információkat a költségvetési beszámolóhoz és a negyedéves mérlegjelentéshez
Ellátja a személyi juttatásokkal kapcsolatos elszámolási, nyilvántartási teendőket
EU-s támogatások elszámolását (ideértve a támogatási előlegek elszámolását is) ismerve – mind a finanszírozónál, mind a kedvezményezettnél – végzi feladatát
Átlátja és elvégzi az önkormányzati alrendszer (helyi, nemzetiségi önkormányzatok, társulások, térségi tanácsok) sajátos nyilvántartási, elszámolási, beszámolási feladatait
Közreműködik a fejezeti kezelésű előirányzatok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, illetve az elkülönített állami pénzalapok könyvvezetési és beszámolási feladatainak ellátásában
Közreműködik a zárlati, a zárási teendők, értékelési eljárások, a főkönyvi kivonat elkészítésében
Közreműködik a nyitó tételek elkészítésében, valamint a nyitás utáni feladatok végrehajtásában jogszabály alapján
Felismeri és feladatai végzése során alkalmazza az előirányzatok (nyilvántartásba vételének, zárolásának, elvonásának), illetve a kötelezettségvállalások, végleges kötelezettségvállalások, illetve követelések költségvetési számvitelben történő elszámolásának szabályait
Elvégzi az ellenőrzés, az önellenőrzés megállapításainak könyvviteli elszámolását, az elszámolás bizonylatolását
Tulajdonságprofil:
Szakmai kompetenciák:
szakmai ismeretek:
A számviteli alapelvek értelmezése, sajátosságai az államháztartás szervezeteinél
A számviteli politika tartalma
A költségvetési és pénzügyi számvitel célja, tartalma, jellemzői, elszámolási szabályai, összefüggései
A bevételi és kiadási előirányzatokkal kapcsolatos gazdasági események elszámolása a költségvetési számvitelben
Követelésekkel, kötelezettségvállalásokkal, más fizetési kötelezettségekkel kapcsolatos általános szabályok, ezek elszámolása a költségvetési számvitelben
A bevételek és kiadások teljesítése elszámolási szabályai, pénzforgalom nélküli elszámolások a költségvetési számvitelben
A sajátos elszámolások fogalma, esetei
A kötelező egyezőségek tartalma, a költségvetési és a pénzügyi számvitel közötti összefüggések
A könyvviteli zárlat és a könyvviteli nyitás feladatai
A megszűnés sajátos könyvviteli feladatai
A számlarenddel szemben támasztott követelmények
A részletező nyilvántartások fontossága
A főkönyvi számlák csoportosítása, jellemző sajátosságaik
A leltározási folyamat és leltárkészítés követelményei
Az eszközök és források értékelésének szabályozása
A piaci értékelésbe vont eszközök értékelésének és elszámolásának szabályai
A külföldi pénzértékre szóló eszközök és források értékelésének és elszámolásának sajátosságai
A követelések értékelésével kapcsolatos sajátos előírások, az egyszerűsített értékelési eljárás alá tartozó követelések értékvesztésének és elszámolásának szabályai, a behajthatatlan, illetve az elengedett követésekkel kapcsolatos teendők sajátosságai
A pénzkezelés sajátos előírásai és annak szabályozása
Az önköltségszámítás területei, a szabályozás sajátosságai
Az éves költségvetési beszámoló készítési kötelezettségek, speciális helyzetekhez kapcsolódó beszámoló készítési kötelezettségek
A negyedéves mérlegjelentés elkészítésének követelményei
A mérleg formai és tartalmi követelményei, célja, szerkezete, kapcsolata a beszámoló többi részével
Az immateriális javak, tárgyi eszközök megjelenése a mérlegben, analitikus és főkönyvi nyilvántartásuk, főbb számlaösszefüggéseik, állományváltozásainak elszámolása, leltározása, továbbá az immateriális javakkal, tárgyi eszközökkel kapcsolatos tranzakciók megjelenése a költségvetési beszámolóban, a negyedéves mérlegjelentésben
A befektetett pénzügyi eszközök megjelenése a mérlegben, analitikus és főkönyvi nyilvántartásuk, főbb számlaösszefüggéseik, állományváltozásainak elszámolása, leltározása, továbbá a befektetett pénzügyi eszközökkel kapcsolatos tranzakciók megjelenése a költségvetési beszámolóban, a negyedéves mérlegjelentésben
A koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök megjelenése a könyvviteli mérlegben, analitikus és főkönyvi nyilvántartásuk, főbb számlaösszefüggéseik, állományváltozásainak elszámolása, leltározásuk sajátosságai, továbbá a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközökkel kapcsolatos tranzakciók megjelenése a költségvetési beszámolóban, a negyedéves mérlegjelentésben
A nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök megjelenése a mérlegben, analitikus és főkönyvi nyilvántartásuk, főbb számlaösszefüggéseik, állományváltozásainak elszámolása, leltározása, továbbá a forgóeszközökkel kapcsolatos tranzakciók megjelenése a költségvetési beszámolóban, a negyedéves mérlegjelentésben
A követelések megjelenése a mérlegben, az analitikus és főkönyvi nyilvántartása, főbb számlaösszefüggései, leltározása, a követelésekhez kapcsolódó tranzakciók megjelenése a költségvetési beszámolóban, illetve a negyedéves mérlegjelentésben
Az aktív és passzív időbeli elhatárolások, egyéb sajátos eszköz és forrásoldali elszámolások könyvvezetésének sajátosságai, analitikus és főkönyvi nyilvántartásuk, főbb számlaösszefüggéseik, az elszámolásokhoz kapcsolódó tranzakciók megjelenése a költségvetési beszámolóban, illetve a negyedéves mérlegjelentésben
A források csoportosítása a könyvviteli mérlegben, értékelésük, leltározásuk
A saját tőke összetevői, változásainak főkönyvi elszámolása
A kötelezettségek csoportosítása a könyvviteli mérlegben, értékelésük, analitikus és főkönyvi nyilvántartás, megjelenésük a költségvetési beszámoló többi részében
Az eredménykimutatás felépítése, az eredményszámlákat érintő főbb gazdasági események elszámolása (személyi juttatások, járulékok, támogatások, ellátások elszámolása, önkormányzati nettó finanszírozással kapcsolatos elszámolások, a vagyoni változással összefüggő ráfordítások és eredményszemléletű bevételek), valamint kapcsolódása a költségvetési beszámoló többi részéhez
Az államháztartás szervezeteinél felmerülő sajátos elszámolások (finanszírozási műveletek, pénzeszközökkel kapcsolatos eljárások, közhatalmi bevételekkel kapcsolatos elszámolások)
A költségvetési jelentés célja, szerkezete, kapcsolata a költségvetéssel, a költségvetési beszámoló többi részével
A maradvány kimutatás (vállalkozási maradvány kimutatás) célja, szerkezete, kapcsolódása a beszámoló többi részéhez
A személyi juttatások és a foglalkoztatottak, választott tisztségviselők összetétele kimutatás célja, szerkezete, kapcsolata a költségvetéssel, a költségvetési beszámoló többi részével
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból folyósított egyes ellátások kimutatás célja, szerkezete, kapcsolata a költségvetéssel, a költségvetési beszámoló többi részével
Az önkormányzati alrendszer sajátos gazdálkodásához kapcsolódó elszámolások kimutatás célja, szerkezete, kapcsolata a költségvetéssel, a költségvetési beszámoló többi részével
A költségekről és a megtérült költségekről szóló kimutatás tartalma, szerkezete
A kiegészítő melléklet célja, felépítése, tartalma
A helyi önkormányzatok könyvvezetési és beszámolási sajátosságai
A fejezeti kezelésű előirányzatok könyvvezetési és beszámolási sajátosságai
szakmai készségek:
Olvasott szakmai szöveg megértése
Szakmai nyelvű kommunikáció
Jogszabály-alkalmazás készsége
Kész szoftverek használata
Számnagyságok érzékelése
Személyes kompetenciák:
Megbízhatóság
Fejlődőképesség, önfejlesztés
Precizitás
Társas kompetenciák:
Nyelvhelyesség
Kapcsolatteremtő készség
Visszacsatolási készség
Módszerkompetenciák:
Logikus gondolkodás
Problémamegoldás, hibaelhárítás
Ellenőrzőképesség
1460. Az Államháztartási elemzési – ellenőrzési feladatok ellátása megnevezésű, 10779-14 azonosító számú szakmai követelménymodul tartalma:
Feladatprofil:
Az államháztartás makroszintű elemzésének módszereit alkalmazva végzi feladatát
Ellátja az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó általános elemzési feladatokat
Elemzi és értékeli az államháztartás szervezete vagyoni, pénzügyi, jövedelmezőségi helyzetét
Elemzi statikusan és dinamikusan, horizontálisan és vertikálisan a költségvetési szerv vagyoni helyzetében bekövetkezett változásokat
Meghatározza és értékeli a likviditási, az adósság mutatókat
Elemzi az államháztartás szervezete gazdálkodási folyamatait, gazdaságossági, hatékonysági, eredményességi számításokat, hatásvizsgálatokat végez
Elemzésével megalapozza a költségvetési tervezési feladatokat
Értékeli az előirányzatok, a kötelezettségvállalások, a követelések és a pénzügyi teljesítési adatok alakulását, ezekből a vezetés számára döntés-előkészítéshez kapcsolódó számításokat végez
Elemzi a munkaerő és személyi juttatásokkal való gazdálkodást
Elemzi a tárgyi eszköz-gazdálkodást, a karbantartást, felújítást, beruházást, a kapacitás-kihasználtságát
Elvégzi az ellátási színvonal elemzését
Elemzi az államháztartás szervezete bevételeinek, különösen a közszolgáltatások, illetve a közhatalmi bevételek szerkezetét, alakulását
Alkalmazza a költségelszámolás és költségelemzés államháztartási sajátosságait, módszereit
Felismeri az államháztartás belső kontrollrendszerét, a belső ellenőrzést és a központi koordinációs és harmonizációs feladatokat
A belső ellenőrzés tervezési rendszerét, a kockázatelemzési követelményeket, a belső ellenőrzési kézikönyvet, az etikai kódexet, az ellenőrzés végrehajtásának folyamatát, az ellenőrzés módszertanát ismerve látja el feladatát
Felismeri és ennek előírásai alapján működteti, fejleszti a belső kontrollrendszert
Ellátja a kontrolltevékenységeket
Ellátja az EU-s támogatási szerződések megvalósításához kapcsolódó kontrolltevékenységeket
Kapcsolatot tart és együttműködik a különböző ellenőrzési szervezetekkel, illetve ellenőrökkel, segíti a belső ellenőri feladatok ellátását
A szabálytalanságok kezelését, az ellenőrzés megállapításának jogkövetkezményeit ismerve javaslatot dolgoz ki a hibák megelőzésére
Az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység jogait és kötelezettségeit ismerve látja el feladatait
A közfeladatainak ellátását az ellenőrzés megállapítása jogkövetkezményeinek ismeretében végzi
Az ellenőrzés folyamatában a sikeres végrehajtáshoz a szükséges dokumentációkat rendelkezésre bocsátja, illetve a kapott ellenőrzési dokumentumokat értelmezi, az ezekhez kapcsolódó dokumentumokat elkészíti
Részt vesz a belső kontrollrendszer működtetéséhez előírt kötelező továbbképzéseken és fejleszti tudását
Tulajdonságprofil:
Szakmai kompetenciák:
szakmai ismeretek:
A költségvetési elemzés célja, területei, információs bázisa
Az államháztartás makroszintű elemzésének módszerei
A vagyoni helyzet elemzés módszerei a beszámoló adatai és az analitikus nyilvántartások alapján
A követelések elemzési módszerei
Az adósság, a likviditás, a fizetőképesség elemzésének módszerei
A tervszerűség, a kötelezettségvállalás, a pénzügyi teljesítés elemzési módszerei
A beruházások gazdaságosságának hatékonyság megítélésére, a döntés előkészítésére szolgáló elemzési módszertan
Az ellátási színvonal elemzése
Az input erőforrások kapacitás-kihasználásának elemzési módszertana
A humánerőforrás-gazdálkodás, a jövedelempolitika elemzési eszköztára
A teljesítménykövetelmények meghatározásának, értékelésének eszközei
A költségelszámolás és költségelemzés államháztartási sajátosságai
Az EU-s támogatásokhoz kapcsolódó elemzés eszközei
Az államháztartási ellenőrzés célja, feladatai
Az államháztartás külső ellenőrzésének szereplői: az Európai Számvevőszék, az Európai Bizottság, az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság, a Magyar Államkincstár, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az önkormányzati adóhatóság, az irányító szerv, a könyvvizsgáló
Kapcsolattartás a külső ellenőrökkel
Az Állami Számvevőszék szervezete, feladatai, az általa alkalmazott ellenőrzési módszertan, ellenőrzési megállapításainak jogkövetkezményei
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jogállása, ellenőrzési feladatai, megállapításainak jogkövetkezményei
A Magyar Államkincstár folyamatba épített ellenőrzési feladatai, megállapításainak jogkövetkezményei
Az EU-s források ellenőrzésének folyamata, módszertana, szervezeti keretei, megállapításainak jogkövetkezményei
A központi koordináció és harmonizáció célja, az államháztartásért felelős miniszter feladata, felelőssége a rendszer működtetése iránt
A belső kontrollrendszer elemei, működtetésének célja, feladatai, az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók tartalma, a vezetői nyilatkozat tartalma a belső kontrollrendszer működéséről
A kontrolltevékenységek célja, feladatai, lehetséges szervezeti, szükséges személyi feltételei
A szabálytalanságok kezelése, az ellenőrzési nyomvonal, a kockázatok kezelése
A belső ellenőrzés tartalma, szereplői, feladatai, az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók tartalma
A belső ellenőrzés kockázatalapú tervezése, kapcsolattartás a belső ellenőrökkel
Az egyes ellenőrzési fajták tartalma, az ellenőrzés megállapításainak dokumentálása, az ellenőrzési program, a megbízólevél, az ellenőrzési jelentéstervezet, ellenőrzési jelentés tartalma, az ellenőrzési folyamat alatt készülő egyéb dokumentumok tartalma, hitelesítésük: a másolat, a kivonat, a tanúsítvány, a közös jegyzőkönyv, a szakértői vélemény, a nyilatkozat
Az ellenőrzés megállapításainak jogkövetkezményei, az intézkedési terv, az utóellenőrzés
Az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység jogai és kötelezettségei
Az önkormányzatok sajátosságai a belső kontrollrendszer működtetése során
Az önellenőrzés tartalma, dokumentálása
szakmai készségek:
Szakmai kommunikáció
Jogszabály-alkalmazás készsége
Szakmai szöveg megértése
Kész szoftverek alkalmazása
Személyes kompetenciák:
Szervezőkészség
Megbízhatóság
Precizitás
Társas kompetenciák:
Kapcsolatteremtő készség
Visszacsatolási készség
Adekvát kérdezéstechnika alkalmazásának készsége
Módszerkompetenciák:
Logikus gondolkodás
Problémamegoldás, hibaelhárítás
Értékelés”
1

A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2014. május 3. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére