• Tartalom

24/2014. (IV. 29.) NFM rendelet

a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes műszaki szabályairól szóló 18/1997. (X. 11.) KHVM–KTM együttes rendelet módosításáról1

2014.05.07.

A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 74. § (2) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § k) pontjában foglalt feladatkörében eljáró vidékfejlesztési miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:

1. § A repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes műszaki szabályairól szóló 18/1997. (X. 11.) KHVM–KTM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 11. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) A közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által a kormányzati portálon közzétett listában szereplő, országonként csoportosított repülőgépek mentesülnek az (1) bekezdés szerinti követelmények teljesítése alól, ha
a) rendelkeznek a 16. annex 2. kiadás (1988), I. kötet II. rész 2. fejezet szabványainak való megfelelést igazoló zajbizonyítvánnyal és 1995. január 1. óta legalább egy évig használtak magyar repülőteret;
b) olyan ország lajstromában szerepelnek, amelyet tartalmaz a miniszter által közzétett lista, és a listán szereplő országok valamelyikében székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy által közvetlenül, vagy lízing, illetve bérleti szerződés alapján az a) pontban meghatározott egy év óta is folyamatosan üzemeltették azokat.”

2. § Az R. „A zajvédelmi bizottság” alcíme a következő 13/B–13/D. §-sal egészül ki:

13/B. § (1) A zajvédelmi bizottság tagja (a továbbiakban: tag)
a) a repülőteret üzemben tartó szervezet,
b) a repülőtér légiforgalmi szolgálatát ellátó szervezet, ha az a repülőtér üzembentartójától elkülönült szervezet,
c) az illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség,
d) az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve, valamint
e) a légiközlekedési hatóság
egy-egy képviselője.
(2) A zajvédelmi bizottságba képviselőt delegálhat
a) a repülőtér területével közvetlenül határos valamennyi települési önkormányzat,
b) az illetékes kereskedelmi és iparkamara, valamint
c) a repülőteret használó légitársaságok szervezete, annak hiányában – a légiközlekedési hatóság felkérésére – a repülőtéren a legnagyobb forgalmat lebonyolító légitársaság.
(3) A zajvédelmi bizottságba az alapszabályuk szerint a repülőtérrel határos településen működő, környezeti zajjal foglalkozó civil szervezetek egy közös képviselőt delegálhatnak.
(4) A főváros területén működő nemzetközi kereskedelmi repülőtér esetében a zajvédelmi bizottságba
a) a (2) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl képviselőt delegálhat Budapest Főváros Önkormányzata és a futópálya meghosszabbított egyenesén a településhez legközelebb elhelyezkedő küszöbtől mért 5 NM (tengeri mérföld) távolságig elhelyezkedő valamennyi települési önkormányzat,
b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti képviselőt a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara delegálhatja,
c) a (3) bekezdés szerinti képviselőt az alapszabályuk szerint a repülőtérrel határos településen vagy a fővárosban működő civil szervezetek együttesen delegálhatják, valamint
d) az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti légiközlekedési szakmai szervezeteknek további egy-egy képviselő delegálására van lehetőségük.
(5) A zajvédelmi bizottság létrehozását a repülőtér üzembentartója kezdeményezi a miniszternél, aki jelölt állításra felkéri a tag delegálására jogosult szervezeteket. A tagokat a szervezetek ajánlásai alapján a miniszter nevezi ki négyéves időszakra.
(6) A repülőtér üzembentartója a kinevezésekről szóló miniszteri tájékoztatást követő 60 napon belül összehívja a zajvédelmi bizottság alakuló ülését. A zajvédelmi bizottság elnökét (a továbbiakban: elnök) a tagok közül a tagok egyszerű szótöbbséggel elfogadott ajánlása alapján a miniszter nevezi ki négy évre.
(7) A zajvédelmi bizottsági tagság megszűnik, ha
a) a tag lemond vagy meghal, továbbá,
b) a miniszter a kinevezést
ba) az (1)–(4) bekezdés szerinti tag vonatkozásában a zajvédelmi bizottság vagy
bb) a delegáló szervezet
javaslata alapján visszavonja.
(8) A zajvédelmi bizottsági tagság megszűnése esetén az új tag személyére a megszűnt tagsági jogviszonnyal érintett tagot delegáló szervezet tesz javaslatot.
13/C. § (1) A zajvédelmi bizottság üléseit (a továbbiakban: ülés) az elnök szükség esetén, de legalább félévente összehívja. Az ülések helyszíneiről – a tagok javaslatai alapján – az elnök dönt. Az ülések napirendjét az elnök – a tagok javaslatainak figyelembevételével – állítja össze és legalább az ülést megelőző 10 nappal megküldi a tagok részére. Az ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az ülést követő 2 héten belül kell megküldeni a tagoknak.
(2) Az ülések nem nyilvánosak, de a bizottság tagjának javaslatára, az elnök előzetes hozzájárulása alapján az ülésekre eseti jelleggel a delegáló szervezet más tagja, megbízott szakértője is meghívható. A meghívás céljáról a tagokat előzetesen értesíteni kell.
(3) A tagot a delegáló szervezet tagja – a tag által aláírt meghatalmazás vagy megbízás alapján – teljes jogkörben helyettesítheti az üléseken.
(4) A zajvédelmi bizottság speciális szakmai kérdések eldöntéséhez, szakmai tevékenysége segítésére az ülésen jelen lévő tagok egyszerű szótöbbséggel elfogadott támogatása alapján eseti jelleggel szakértőt kérhet fel.
(5) A zajvédelmi bizottság működtetésének feltételeit, költségét – beleértve a szakértő díjazásának költségét –, a titkársági feladatok ellátását a repülőtér üzemben tartója biztosítja.
(6) A zajvédelmi bizottsági tagság társadalmi megbízatás. A zajvédelmi bizottság munkájában való részvételért díjazás nem jár, de az azzal kapcsolatos költségek elszámolhatók a repülőtér üzembentartója felé. A tagok költségtérítést csak olyan jogcímen igényelhetnek, amelyet a zajvédelmi bizottság előzetesen jóváhagyott.
(7) A tag és a (2)–(4) bekezdés szerinti meghívott a zajterhelési adatok kivételével a zajvédelmi bizottsági tevékenység során tudomására jutott, a repülőtér üzemeltetésével vagy fejlesztésével kapcsolatos adatokat, információkat kívülálló harmadik személynek nem adhat át.
(8) A zajvédelmi bizottság a működési szabályainak további részleteit az alakuló ülésén a jelen lévő tagok egyszerű szótöbbségével elfogadott ügyrendjében rögzíti.
13/D. § (1) A tagok az üléseken tájékoztatást adnak a szervezetüket érintő – légiközlekedéssel kapcsolatos zaj- és egyéb környezetvédelmi – feladatok aktuális helyzetéről, különös tekintettel a folyamatban lévő hatósági eljárásokra, a zajgátló védőövezetekre és a repülőtéri, valamint az önkormányzati fejlesztési tervekre. A zajvédelmi bizottság a tájékoztatók, valamint a napirenden szereplő egyes speciális szakmai kérdések megtárgyalása során – a zajvédelmi bizottság által felkért szakértő véleményének előzetes kikérése mellett – összehangolt, egységes véleményt alakít ki.
(2) A zajvédelmi bizottság a repülőtér zajszempontú üzemeltetésével kapcsolatos ajánlását, állásfoglalását, döntését egységesen, az ülésen jelen lévő tagok egyetértése alapján hozza, amely a delegáló szervezetek közös véleménye egy adott kérdésben. Ha a szavazásra feltett kérdésben nincs egységes álláspont, az eltérő véleményeket a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(3) Új repülőtér létesítése esetén a zajvédelmi bizottságot úgy kell létrehozni, hogy az már az engedélyezést megelőző időszakban kapjon tájékoztatást az engedélyezésre előkészített, a zajövezetek kijelölésére vonatkozó tervekről.
(4) Az elnök a tárgyévet követő év január 31-ig tájékoztatót készít a zajvédelmi bizottság éves munkájáról, amelyet – a zajvédelmi bizottság jóváhagyását követően – legkésőbb a tárgyévet követő március 31-ig megküld a miniszter részére.”

3. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az R. 13/A. § (3)–(16) bekezdése.

1

A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2014. május 8. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére