• Tartalom

272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet

a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről

2015.10.17.

A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (2a) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
az 59. alcím tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 17. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 206. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet alkalmazási köre

1. § (1) E rendeletet kell alkalmazni a 2014–2020 programozási időszakban

a) az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (a továbbiakban: ERFA),

b) az Európai Szociális Alapból (a továbbiakban: ESZA),

c) a Kohéziós Alapból (a továbbiakban: KA),

d)1 az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból (a továbbiakban: ETHA) [az a)–d) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: Alapok],

e)2 az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (a továbbiakban: EMVA) [az a)–e) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: ESB-alapok],

f) az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből,

g) az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésből és

h) a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapból

származó források terhére történő kötelezettségek vállalására, a programok tervezésére, végrehajtására, nyomon követésére, továbbá a teljesítés ellenőrzésére, a felhasználásban, a lebonyolításban és az ellenőrzésben részt vevő szervezetekre, a támogatást igénylőkre és a támogatásban részesülőkre.

(2) E rendeletet nem kell alkalmazni az ERFA-ból származó, az Európai Területi Együttműködés programjaiból nyújtandó támogatásokra.

(3)3 A pénzügyi eszköz vonatkozásában a 45–72. §-t, a 79. § (3) bekezdést, a 80–85. §-t, a 90–91. §-t, a 110–110/B. §-t, a 115–147. §-t, a 178–180. §-t, a 192–199. §-t, valamint az 1. melléklet 7.1–97.2., 100.1–198.5., 241.1–247.6., 278.1–306.3. és 328.1–338. pontját nem kell alkalmazni.

2. § Az e rendelet hatálya alá tartozó források felhasználásának tekintetében az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Ávr.) csak akkor kell alkalmazni, ha e rendelet eltérő szabályokat nem állapít meg.

2. Értelmező rendelkezések

3. § (1) E rendelet alkalmazásában

1. alapok alapja: az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1303/2013/EU rendelete (a továbbiakban: 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) 2. cikk 27. pontjában meghatározott alap,

1a.4 állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 1. pontja szerinti támogatás,

2. átutalás igénylési dokumentáció: az igazoló hatóság által kiállított átutalási kérelem, költségnyilatkozat és költségigazoló nyilatkozat, az EMVA esetében a kifizető ügynökség által kiállított kiadásigazoló nyilatkozat,

3. csalás: az Európai Unióról szóló Szerződés K.3. cikke alapján létrejött, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló Egyezmény és az azt kiegészítő jegyzőkönyvek, valamint az Európai Unióról szóló Szerződés 35. Cikkének (2) bekezdése alapján megtett nyilatkozat kihirdetéséről szóló 2009. évi CLIX. törvénnyel kihirdetett, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény 1. cikk (1) bekezdése szerinti fogalom, valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 396. §-a szerinti költségvetési csalás,

3a.5 derogációs projekt: az Európai Unió vagy más nemzetközi szervezet felé vállalt kötelezettség megvalósítását szolgáló projekt,

4.6 ellenőrzési nyomvonal: a támogatástervezési, pénzügyi irányítási és kontrollrendszer leírása szövegesen, táblázatba foglalva vagy folyamatábrával szemléltetve, amely tartalmazza különösen a felelősségi és információs szinteket, kapcsolatokat, az irányítási és kontrollfolyamatokat, valamint az ezen kontrollokat alátámasztó dokumentumokat, lehetővé téve azok nyomon követését és utólagos ellenőrzését a támogatások felhasználása során,

5. elszámoló bizonylat vagy bizonylat: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 166. § (1) bekezdése szerinti számviteli bizonylat, ideértve az rendeletben meghatározott összesítőt is. Elektronikus számla elszámolásra kizárólag elektronikus formában nyújtható be, feltéve, hogy a záradékolás követelményeinek megfelel,

6.7 ex ante elemzés: a pénzügyi eszközök keretében nyújtott támogatások meghirdetéséhez az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 37. cikk (2) bekezdés alapján elvégezni szükséges előzetes elemzés,

7.8 felhívás: a támogatást igénylők számára elkészített, a támogatási kérelmek benyújtásához szükséges információkat tartalmazó dokumentum,

8. finanszírozási megállapodás: valamely pénzügyi eszköz végrehajtására vonatkozóan megkötött, az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 38. cikk (7) bekezdése szerinti megállapodás,

9. forrásgazda: a e rendelet hatálya alá tartozó források költségvetési előirányzatai tekintetében tervezésre, előirányzat-módosításra, felhasználásra, beszámolásra, információszolgáltatásra, ellenőrzésre kötelezett és jogosult személy,

10.9 helyi akciócsoport: az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 34. cikkében meghatározott feltételeknek megfelelő, és az irányító hatóság által helyi akciócsoportként kiválasztott szervezet, amely a helyi akciócsoportként történő kiválasztására irányuló kérelmében vállalta a helyi akciócsoporttá történő minősítés feltételeinek teljesítését,

11. hitelesítési jelentés: az operatív programok esetében a költségigazoló nyilatkozat alátámasztása érdekében az igazoló hatóság által meghatározott formátumban és ütemezéssel az igazoló hatóság részére benyújtandó jelentés,

11a.10 horizontális elvek és politikák: az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 6–8. és 10. cikkével, továbbá az I. melléklete 5. pontjával összhangban a Partnerségi Megállapodásban és az operatív programokban meghatározott horizontális elvek és politikák,

11b.11 horizontális követelmények: a programokban meghatározott horizontális célkitűzésekkel, feltételekkel összhangban a támogatási szerződésben a kedvezményezett részére a horizontális elvek és politikák teljesülése érdekében meghatározott követelmények,

12. indikátor: uniós jogszabályokban és a programban nevesített, valamint az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium által meghatározott, eredményt vagy teljesülést mérő mutató,

13. integritásirányítási rendszer: az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. rendelet 2. § b) pontjában meghatározott fogalom,

14.12 kedvezményezett: a támogatásban részesített támogatást igénylő, pénzügyi eszközök esetén – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik – az alapok alapját végrehajtó szervezet,

15.13 kiadásigazoló nyilatkozat: a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelete (a továbbiakban: KAP rendelet) a kifizető ügynökségek és más szervek, a pénzgazdálkodás, a számlaelszámolás, az ellenőrzési szabályok, a biztosítékok és az átláthatóság tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2014. augusztus 6-i 908/2014/EU bizottsági rendelet (továbbiakban: 908/2014/EU bizottsági rendelet) 22. cikke szerint összeállított nyilatkozat,

16.14 kiemelt projekt: a szakpolitikai felelős által objektív szakmai szempontrendszer alapján kijelölt, az arra jogosult által jóváhagyott, közfeladat megvalósítására irányuló projekt,

17.15 kifizetési igénylés: a kifizetési kérelem, mérföldkövekhez kapcsolódó igénylés esetén a szakmai beszámoló, valamint a pénzügyi és szakmai előrehaladást igazoló, a támogatási szerződésben meghatározott dokumentumok összessége,

18.16 kifizető ügynökség: a KAP rendelet 7. cikke szerinti szervezet,

19. konzorcium: több kedvezményezett támogatásával megvalósuló projektek esetében a részes felek (tagok) polgári jogi szerződésben szabályozott munkamegosztásán alapuló együttműködése a projekt közös megvalósítása, valamint ennek érdekében közös gazdasági érdekeik előmozdítása és erre irányuló tevékenységük összehangolása céljából,

20. korrupció: a Btk. XXVII. Fejezete szerinti bűncselekmények,

21.17

22.18 közbenső szervezet: az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) 66. cikk (2) bekezdésével összhangban kijelölt szervezet,

23. közszféra szervezet: a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 6. § (1) bekezdés a)–f) pontja alapján ajánlatkérőnek minősülő szervezet, valamint a nevelési-oktatási, kulturális, felsőoktatási, szociális, egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi intézményt érintő projektje vonatkozásában az egyházi jogi személy,

24. közösségvezérelt helyi fejlesztés: az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 32. cikk (2) bekezdése szerinti fejlesztés,

25. közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégia: az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 33. cikk (1) bekezdésében felsorolt elemeket tartalmazó stratégia,

26. közreműködő szervezet: az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 18. pontja szerinti szervezet,

27.19 műszaki/szakmai tartalom: a projekt keretében megvalósított fejlesztések valamely, a projekt eredményessége szempontjából meghatározó tulajdonsága, amelynek megvalósítását a kedvezményezett az irányító hatóság felé a támogatási kérelem benyújtásával vállalta, vagy amelyet a a felhívás, vagy a támogatási szerződés ekként határoz meg,

29. négy szem elve: az adott feladatot végző személy munkáját egy másik személy ugyanazon szempontok szerint, ismételten és teljes körűen ellenőrzi,

30. nyilvánvaló hiba: támogatási kérelemben vagy kifizetési igénylésben a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett által szolgáltatott adat olyan egyértelmű hiánya, vagy hibája, amely a támogatási kérelem vagy kifizetési igénylés más adataiból vagy más, a benyújtott dokumentum elbírálásában részt vevő szervezet által közvetlenül elérhető nyilvántartásból származó adatok alapján hiánypótlásra való felszólítás nélkül, saját hatáskörben pótolható vagy javítható, kivéve a kérelem hitelességét befolyásoló hiányosság (így különösen aláírás, bélyegző lenyomat, személyt, szervezetet hitelesítő dokumentum, nyilatkozat, aláírási címpéldány),

31.20 országos kihatású projekt: olyan fejlesztés, amelynek a közvetlen hatásai a kevésbé fejlett régiókban és a Közép-magyarországi régióban egyaránt kimutathatók, valamint amelyet az éves fejlesztési keret országos hatású projektként határoz meg,

32.21 pénzügyi eszköz: az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet) 2. cikk p) bekezdés szerinti fogalom,

33.22 pénzügyi termék: a végső kedvezményezettnek kínált pénzügyi eszköz,

34. pénzügyi közvetítő: az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 38. cikk (5) bekezdésében meghatározott szervezet,

35. pénzügyi közvetítői felhívás: a pénzügyi konstrukciók működtetésében részt vevő pénzügyi közvetítők kiválasztására irányuló feltételeket tartalmazó dokumentum,

36. program: az operatív programok és a Vidékfejlesztési Program,

37. programszámla: a központi költségvetésről szóló törvény uniós fejlesztések költségvetési fejezetének irányító szerve (a továbbiakban: fejezetet irányító szerv), mint számlajogosult javára az egyes operatív programokon belül pénzügyi konstrukciónként a Magyar Államkincstárnál (a továbbiakban: kincstár) megnyitott és vezetett, a pénzügyi konstrukciók finanszírozására szolgáló elkülönített fizetési számla, amely felett az alapok alapját végrehajtó szervezetnek rendelkezési joga van,

38. programterületen kívüli művelet: az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében meghatározott művelet,

39. projekt lezárása: egy projekt akkor tekinthető lezártnak, ha a kedvezményezett a támogatási szerződésben a pénzügyi befejezést követő időszakra nézve további kötelezettséget nem vállalt, és a felhívásban meghatározott feltételek teljesültek. Ha a támogatási szerződés a támogatott tevékenység befejezését követő időszakra nézve további kötelezettséget előírt, a projekt akkor tekinthető lezártnak, ha valamennyi vállalt kötelezettség teljesült és a kedvezményezett a kötelezettségek megvalósulásának eredményeiről szóló záró projekt fenntartási jelentést benyújtotta, és azt az irányító hatóság, Vidékfejlesztési Program esetén a kifizető ügynökség jóváhagyta, valamint a záró jegyzőkönyv elkészült,

40.23 projekt fizikai befejezése: az az állapot, amikor a projekt keretében támogatott tevékenységeket a felhívásban és a támogatási szerződésben meghatározottak szerint elvégezték,

41.24 projektmegvalósítás befejezése: az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 14. pontjára tekintettel egy projekt megvalósítása akkor tekinthető befejezettnek, ha a projekt fizikailag és pénzügyileg is befejezett, valamint a kedvezményezettnek valamennyi támogatott tevékenysége befejezését igazoló és alátámasztó kifizetési igénylését az irányító hatóság – EMVA forrás esetén a kifizető ügynökség – jóváhagyta és a támogatás folyósítása megtörtént,

42. projekt pénzügyi befejezése: ha a projekt fizikai befejezése megtörtént, valamint a projektmegvalósítás során keletkezett elszámoló bizonylatok – szállítói kifizetés esetén az előírt önrész szállítók részére történő – kiegyenlítése megtörtént. A 100%-os támogatás intenzitású, kizárólag szállítói finanszírozású projektek esetében a projekt pénzügyi befejezésének napja az elszámoló bizonylatok irányító hatóság, EMVA-ból történő finanszírozás esetén a kifizető ügynökség által történő kiegyenlítésének napja. A projekt pénzügyi befejezésének dátuma a projekt megvalósítási ideje alatt felmerült, a kedvezményezett által megfelelően elszámolt költségek közül a legkésőbbi kiegyenlítés dátuma,

43. projekt szintű mérföldkő: a projekt megvalósítása szempontjából jelentős időpont, esemény vagy a projekt megvalósítása révén elért szakmai vagy műszaki eredmény,

44. projekttartalom: a támogatási szerződésben rögzített, vagy bármely, e rendelet alapján a támogatási kérelemben, illetve a kifizetési igénylésekben, továbbá bejelentésekben, kérelmekben a projekttel kapcsolatban szolgáltatott adat,

45.25 próbaidő: az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 124. cikk (5) bekezdésében, illetve a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapról szóló, 2014. március 11-i 223/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 223/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) 35. cikk (5) bekezdésében meghatározott fogalom,

46. rendszerszintű szabálytalanság: az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 38. pontjában meghatározott fogalom,

47.26 szabálytalanság: az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 36. pontjában foglaltak, az EMVA forrás esetén a KAP rendelet 2. cikk (1) bekezdés g) pontjában foglaltak, továbbá nemzeti jogszabály, a támogatási szerződés, az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 38. cikk (7) bekezdésében meghatározott finanszírozási megállapodás vagy a végső kedvezményezett és a pénzügyi közvetítő között kötött szerződés, illetve a végső kedvezményezett javára kiadott kezességvállalási nyilatkozat alapján a végső kedvezményezettet terhelő kötelezettségek megsértése, amelyek eredményeképpen Magyarország pénzügyi érdekei sérülnek, illetve sérülhetnek,

48.27 szabálytalanságfelelős: az irányító hatóság, a kifizető ügynökség vagy az alapok alapját végrehajtó szervezet alkalmazásában álló, a szabálytalansági eljárással kapcsolatos feladatok ellátására kijelölt személy,

49. szakaszolt projekt: fizikai és pénzügyi szempontból két egyértelműen elhatárolható szakaszból álló projekt, amelynek első szakasza a 2007–2013 programozási időszakban, második szakasza a 2014–2020 programozási időszakban valósul meg,

50.28 szakpolitikai mutató: uniós jogszabályban nem nevesített, a szakpolitikai felelős vagy irányító hatóság által a felhívásban, adatforrással együtt meghatározott mutató, amelynek forrása nem a kedvezményezett,

51. szállítói finanszírozás: a kedvezményezettet vagy a támogatási szerződésben megnevezett, a projekt végrehajtásában résztvevőt megillető támogatás összegének kifizetése közvetlenül a szállító vagy engedményes pénzforgalmi számlájára történő utalással,

52. támogatás folyósításának időpontja: a kincstár által az előirányzat felhasználási keretszámla (a továbbiakban: EFK) terheléséről küldött bankszámlakivonaton közölt értéknap (terhelés dátuma),

53. támogatási kérelem: a felhívásban meghatározott alaki és formai követelményeknek megfelelő dokumentum, amely egy projekt támogatásban részesítésére irányul, és amelynek részei a projektadatlap és a mellékletek,

54. támogatási szerződés: a vissza nem térítendő támogatások kedvezményezettjei és az irányító hatóság között létrejött, a támogatás felhasználását szabályozó polgári jogi szerződés,

55. támogatói okirat: az irányító hatóság támogatási jogviszony létrehozására irányuló akaratnyilatkozatát tartalmazó okirat,

56. tanúsító szerv: a KAP rendelet 9. cikk (1) bekezdés szerinti szerv,

57. technikai segítségnyújtás projekt: a Partnerségi Megállapodás hatékony, eredményes, szabályszerű, átlátható megvalósításának biztosítását és a végrehajtásáért felelős intézményrendszer magas színvonalú működését célzó projekt,

58. teljesítmény keretrendszer: indikátorokon alapuló, prioritás szintű mérési rendszer, amelynek célja, hogy az egyes prioritásokban kitűzött mérföldkövek és célok megvalósuljanak,

59. teljesítménytartalék: elkülönített forrás, amely csak a teljesítmény keretrendszerben foglalt feltételek teljesülése esetén használható fel,

60. tényfeltáró látogatás: a költségigazoló nyilatkozat alátámasztása érdekében az igazoló hatóság által a támogatások lebonyolításában érintett szervezeteknél végzett, az eljárások megfelelőségének vizsgálatára irányuló helyszíni ellenőrzés,

61. tényfeltáró vizsgálat: a költségigazoló nyilatkozat alátámasztása érdekében az igazoló hatóság által a támogatások lebonyolításában érintett szervezeteknél végzett, számlákra és egyéb, kifizetési kérelmet alátámasztó dokumentumokra kiterjedő ellenőrzés,

62. területi program: a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (a továbbiakban: TOP) és a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (a továbbiakban: VEKOP),

63.29 területi szereplő: megye, megyei jogú város és a főváros, amely az integrált területi program (a továbbiakban: ITP) összeállításáért felelős,

64.30 transznacionális együttműködés: az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1304/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1304/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) 10. cikkében meghatározott együttműködési forma,

65. utófinanszírozás: a kedvezményezett vagy a támogatási szerződésben megnevezett, a projekt végrehajtásában részt vevő által kifizetett számlák vagy egyéb, az 1. mellékletben meghatározott, az elszámolást alátámasztó dokumentumok támogatási összegének utólagos megtérítése közvetlenül a kedvezményezett, vagy az engedményes pénzforgalmi számlájára,

66. végső kedvezményezett: az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 12. pont szerinti fogalom.

(1a)31 Az EMVA és ETHA végrehajtása során e rendelet alkalmazásában

1. egységes kérelem: a KAP rendelet 67. cikk (2) bekezdésében és 72. cikk (1) bekezdésében meghatározott területalapú, illetve állatlétszámra vonatkozó támogatások (a továbbiakban: terület-, illetve állatlétszám alapú támogatások) igénybevételére benyújtott közvetlen kifizetésre irányuló támogatási kérelem vagy kifizetési igénylés, ideértve a mezőgazdasági kockázatkezelési támogatások igénybevételére benyújtott támogatási kérelmet vagy kifizetési igénylést is,

2. gondatlanság: a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: 2007. évi XVII. törvény) 9.§ t) pontjában meghatározott fogalom,

3. mezőgazdasági kockázatkezelési támogatások: az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 36., 37. és 39. cikkében meghatározott intézkedések,

4. szándékosság: a 2007. évi XVII. törvény 9. § s) pontjában meghatározott fogalom,

5. terület-, illetve állatlétszám alapú támogatások: a KAP rendeletnek az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer, a kifizetések elutasítására és visszavonására vonatkozó feltételek, valamint a közvetlen kifizetésekre, a vidékfejlesztési támogatásokra és a kölcsönös megfeleltetésre alkalmazandó közigazgatási szankciók tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2014. március 11-i 640/2014/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikk (1) bekezdés 14., illetve 21. pontjában meghatározott intézkedések.

(2) Az (1) bekezdésben nem értelmezett fogalmakat

a) a támogatásból megvalósuló fejlesztések központi monitoringjáról és nyilvántartásáról szóló 60/2014. (III. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: monitoring rendelet),

c) az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikkében meghatározott közösségi jogszabályok,

d)32 a KAP rendelet, valamint

e)33 az Európai Bizottság b)–d) pont szerinti rendeletek felhatalmazása alapján kiadott végrehajtási jogi aktusai

szerint kell értelmezni.

(3) E rendeletet az e rendelet hatálya alá tartozó programok támogatásokra vonatkozó, kötelezően alkalmazandó európai uniós jogi aktusokban foglalt eltérésekre figyelemmel kell alkalmazni és értelmezni.

II. Fejezet

INTÉZMÉNYRENDSZER

3. A Kormány feladatai

4. § A Kormány:

a) kialakítja a fejlesztéspolitikai tevékenység irányítási, finanszírozási, intézményi és szabályozási rendszerét,

b) kijelöli az audit hatóságot és a tanúsító szervet,

c) az audit hatóság által készített jelentés és vélemény alapján kijelöli az operatív program irányító hatóságot és az igazoló hatóságot, nyomon követi a kijelölt szervek tevékenységét, dönt a 34. § szerinti próbaidőről,

d)34 az irányító hatóság javaslata és a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság állásfoglalása alapján kijelöli az alapok alapját végrehajtó szervezetet,

e) elfogadja a többéves nemzeti keretet,

f)35

g)36 külön jogszabályban kijelöli a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program terhére finanszírozott, szennyvízelvezetési és -tisztítási, hulladékgazdálkodási és az ivóvízminőség-javító projektek határidőben történő megvalósításáért felelős minisztert, valamint ezen projektek menedzsment feladatait ellátó, továbbá a projektek keretében megvalósuló közbeszerzési eljárásokat lebonyolító – a miniszter irányítása alá tartozó – szervezetet, meghatározza annak feladat- és hatáskörét.

4. Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság feladatai

5. § (1) A Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság (a továbbiakban: NFK) feladata az európai uniós forrásokból megvalósuló programok összhangjának biztosítása és a Kormány fejlesztéspolitikai döntéseinek előkészítése.

(2) Az NFK

a) elfogadja az éves fejlesztési keretet,

b) jóváhagyja azoknak a programoknak a tartalmát és azok elfogadására irányuló javaslatot, amelyek elfogadása az Európai Bizottság hatáskörébe tartozik,

c) jóváhagyja az Európai Bizottság számára benyújtandó, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből finanszírozandó projektjavaslatokat és a nagyprojekt-javaslatokat,

d)37 a 65. § (2a) bekezdésében meghatározott kivétellel előzetesen jóváhagyja azt a projektjavaslatot, amely támogatását az irányító hatóság egymilliárd forintot meghaladó összegben javasolja megállapítani,

e)38 elfogadja az ITP-ket,

f)39 előzetesen jóváhagyja a projektek többlettámogatását a 87. § (1) bekezdés c) pontja szerint,

g) kijelöli a közreműködő szervezetet és próbaidőt írhat elő a 35. § szerint,

h) az irányító hatóság javaslata alapján állást foglal a Kormány számára a pénzügyi eszközök végrehajtásához szükséges intézményrendszer kialakításáról és működtetéséről,

i) véleményezi a kormányzati döntést nem igénylő ágazati fejlesztési terveket, programokat és stratégiákat,

j) véleményezi az e rendelet végrehajtásával összefüggő, fejlesztéspolitikai szempontból kiemelt jelentőségű ügyeket,

k) dönt az irányító hatóság, a szakpolitikai felelős, a szakmai támogató, illetve az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter közötti, e rendelet végrehajtása során felmerülő vitás kérdésekben,

l) a feladatai ellátásához szükséges mértékben tájékoztatást, felvilágosítást, adatszolgáltatást kérhet e rendelet hatálya alá tartozó szervezetektől,

m)40 előzetesen jóváhagyja a pénzügyi közvetítői felhívás tervezetét, továbbá amennyiben a pénzügyi közvetítő kiválasztására közbeszerzési eljárásban kerül sor, az alapok alapját végrehajtó szervezet javaslata alapján – a XVI. Fejezetben foglalt ellenőrzést követően – jóváhagyja az ajánlati, ajánlattételi, illetve a részvételi felhívást, valamint az ezekhez kapcsolódó dokumentációt.

(3) A 4. §-ban meghatározott döntések meghozatalára irányuló javaslathoz és a Kormány részére benyújtott fejlesztéspolitikai tárgyú jelentéshez mellékelni kell az NFK állásfoglalását. Ennek az állásfoglalásnak a hiányában a javaslatot vagy a jelentést csak akkor lehet a Kormány elé terjeszteni, ha ahhoz a miniszterelnök vagy az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter hozzájárul.

6. § (1) Az 5. § (2) bekezdés d) pontja szerinti határozat tartalmazza

a) a kapcsolódó program megjelölését vagy a projekt azonosító számát,

b) a projekt megnevezését,

c) a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett nevét,

d) a támogatás összegét,

e) a projekt rövid bemutatását.

(2) Az 5. § (2) bekezdés f) pontja szerinti határozat tartalmazza az (1) bekezdés a)–c) és e) pontjában foglaltakat, valamint

a) a támogatás eredeti összegét,

b) a többlettámogatás jóváhagyott összegét,

c) a támogatás b) pontban megjelölt összeggel megnövelt összegét.

5. Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság feladatai

7. § (1)41 A Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság (a továbbiakban: FKB) az NFK döntés-előkészítő szerve.

(2)42 Az FKB

a) az NFK ülését megelőzően megtárgyalja és véleményezi az 5. § (2) bekezdésben meghatározott tárgykörökben benyújtani tervezett döntési javaslatokat és jelentéseket,

b) gondoskodik a fejlesztéspolitikai intézményrendszer működésének összehangolásáról,

c) véleményezi az irányító hatóságok munkaterveit, nyomon követi azok megvalósulását,

d) véleményezi a fejlesztéspolitikai célok teljesülését érintő jogszabály tervezetét,

e) a fejlesztések végrehajtásáért felelős szervezetektől tájékoztatást, beszámolót kérhet, intézkedési javaslatot tehet.

(3)43 Az 5. § (2) bekezdésében meghatározott kérdésekben az NFK elé benyújtott javaslathoz, jelentéshez vagy más ülésanyaghoz mellékelni kell az FKB állásfoglalását. Ennek az állásfoglalásnak a hiányában a javaslatot, a jelentést vagy a más ülésanyagot csak akkor lehet az NFK elé terjeszteni, ha ahhoz a miniszterelnök, az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter vagy az FKB elnöke hozzájárul.

6. Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter feladatai

8. § (1)44 Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium

b) koordinálja a Vidékfejlesztési Program végrehajtását.

(2)45 Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium koordináló szervezeti teendői körében ellátja az uniós forrásfelhasználás tervezésének és a programok végrehajtásának koordinációs feladatait, biztosítja a fejlesztéspolitikai jogszabályok egységes alkalmazását, az irányító hatóságok végrehajtási tevékenységének egységességét, a horizontális elvek és politikák érvényesítését, a programok összehangolt, a szinergiákat kihasználó, a Partnerségi Megállapodásnak megfelelő végrehajtását.

(3) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium koordinációs feladatai keretében:

1. biztosítja a program- és projekt végrehajtási eljárás teljes folyamatának egységességét;

2. koordinálja a többéves nemzeti keret, valamint az éves fejlesztési keret tervezési folyamatát, melynek eredményeképpen az irányító hatóság és a szakpolitikai felelős javaslatai alapján előterjesztést készít a Kormány számára a többéves nemzeti keretre, az NFK részére az éves nemzeti keretre;

3. biztosítja – figyelembe véve a programok sajátosságait – a programozási és végrehajtási dokumentumok egységességét, amelynek keretében az irányító hatósággal együttműködve, egyedi eltérés lehetőségét is biztosítva, meghatározza a többéves nemzeti keret, az éves fejlesztési keret, a felhívások, támogatási kérelem és nyilatkozatminták, a támogatási szerződések, támogatói okiratok egységes mintáit, valamint a program- és projektvégrehajtási eljárás során használandó dokumentumok egységes tartalmi és formai követelményeit;

4. közzéteszi a felhívásokat, mely előtt előzetes minőségbiztosítást végez;

5. gondoskodik a programok végrehajtásával összefüggő kommunikációs feladatok ellátásáról;

6. ellátja a programok zárásának koordinációs feladatait;

7. lebonyolítja az egyeztetést az Európai Bizottsággal a több programot érintő módosításokkal kapcsolatban;

8. képviseli a Magyarországot a 2014–2020 programozási időszakra vonatkozó uniós jogszabályok alapján létrehozott uniós bizottságokban, munkacsoportokban és koordinálja a tagállami álláspont kialakítását;

9. ellátja a Partnerségi Megállapodás monitoring bizottságának titkársági feladatait;

10. az irányító hatósággal együttműködve ellátja az európai uniós források felhasználásához kötődő partnerségi egyeztetési folyamatok, valamint a kommunikációs és tájékoztatási feladatok koordinációját;

11.46 meghatározza a 6., a 8., a 9. és a 12. alcím szerinti szervek vonatkozásában a munkatársakra vonatkozó képzési stratégiát, jóváhagyja a képzésekért felelős szervezeti egység által kialakított képzési szabályzatot és koordinálja a központilag biztosított képzéseket.

(4) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter megteszi a szükséges intézkedéseket a hatáskörébe tartozó rendszerszintű szabálytalanságok megelőzése, illetve kezelése tekintetében, beleértve az ismétlődés kockázatának csökkentésére irányuló intézkedéseket is.

(5)47 Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium a koordinációs feladataihoz kapcsolódóan intézményrendszerrel összefüggő, ellenőrzési, monitoring, értékelési, pénzügyi, jogorvoslati, kommunikációs és képzéssel összefüggő feladatokat lát el.

9. § Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium intézményrendszerrel összefüggő feladatai körében

a) az irányító hatósággal egyetértésben javaslatot tesz az NFK részére a közreműködő szervezet kijelölésére,

b) az irányító hatóság bevonásával meghatározza a közreműködő szervezetekkel kötendő megállapodások egységes tartalmi elemeit.

10. § (1) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium ellenőrzési, monitoring és értékelési feladatai körében

1. nyomon követi az operatív programok elfogadásáig nem teljesült, az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet XI. mellékletében meghatározott előzetes feltételek (ex ante kondicionalitások) teljesülését,

2. összehangolja a közreműködő szervezetre átruházott feladat végrehajtásával kapcsolatos, általa és az irányító hatóság által végzett ellenőrzéseket,

3. egységes szempontrendszert határoz meg az irányító hatóságok részére az irányítási és kontrollrendszerre vonatkozó leírások elkészítéséhez és aktualizálásához, az elkészült dokumentumokat e szempontrendszer alapján ellenőrzi,

4.48 ellenőrzést végez a támogatások lebonyolításában részt vevő szervezeteknél és kedvezményezetteknél arra vonatkozóan, hogy az európai uniós fejlesztési forrásokat a fejlesztéspolitikai jogszabályoknak megfelelően, szabályszerűen és célszerűen használják-e fel,

5. ellátja a programok végrehajtására vonatkozó ellenőrzések, auditok ellenőrzötti koordinációs feladatait, gondoskodik az ellenőrzések által előírt intézkedések egységes végrehajtásáról, előkészíti az intézkedések végrehajtásához szükséges jogszabály-módosításokat, koordinálja az intézményrendszerben belső ellenőrzési feladatot ellátó szervezeti egységek stratégiai és éves tervezését,

6.49 ellátja a 36. alcím alatti rendelkezések alapján a programok keretében biztosított támogatások felhasználása során lefolytatott közbeszerzési eljárások szabályosságának ellenőrzését, működteti és fejleszti a programok végrehajtását támogató monitoring és információs rendszert,

7. e rendelet hatálya alá tartozó támogatások tekintetében elkövetett csalások ellen intézkedéseket alkalmaz, figyelembe véve az azonosított kockázatokat,

8. az irányító hatósággal együttműködve nyomon követi a programok pénzügyi előrehaladását, koordinálja az európai bizottsági és a hazai jelentések készítését,

9. elkészíti az előrehaladási jelentést,

10. elkészíti a negyedéves jelentést,

11.50 az irányító hatósággal együttműködve nyomon követi a programok szakmai előrehaladását, különös tekintettel az indikátorok teljesülésére, módszertani támogatást nyújt az indikátorok előállításához szükséges adatok beszerzéséhez, előállításához, vizsgálja az indikátorok előrehaladását, és minderről az adott irányító hatóság által szakmai szempontból véleményezett rendszeres jelentést készít az NFK részére a forrásvesztés elkerülése érdekében,

12. koordinálja az éves végrehajtási jelentéssel, az éves hirdetési menetrenddel, a pénzügyi adatok Európai Bizottság részére történő továbbításával kapcsolatos feladatokat; ütemtervet, közös sablont, módszertant és adatbázist biztosít az irányító hatóságok számára,

13. az irányító hatósággal együttműködve meghatározza a teljesítménytartalék felosztásának elveit,

14. felügyeli a programokban prioritás szinten meghatározott mérföldkövek teljesülését biztosító teljesítmény keret rendszert, nyomon követi a mérföldkövek teljesülését,

15. az irányító hatósággal együttműködve elkészíti az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 56. cikk (1) bekezdésben említett értékelési tervet a Partnerségi Megállapodás minden programjára vonatkozóan, végrehajtja és – indokolt esetben – aktualizálja az értékelési tervet, lefolytatja az értékelési terven belüli programértékeléseket, valamint módszertani támogatást nyújt az értékelési terven kívüli egyéb értékelések végrehajtásához, koordinálja a tagállami jelentéstételi kötelezettségeket.

(2)51 Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium az (1) bekezdés 7. pontja keretében

1. az irányító hatóságok bevonásával meghatározza a csalás elleni politikát, különösen a csalás megelőzése, annak azonosítása, jelentése, valamint a jogosulatlanul kifizetett összegek és az esetleges késedelmi kamatok visszafizettetése, szankcionálása tekintetében,

2. az irányító hatóságok együttműködésével kidolgozza a csalás elleni politika hatékony megvalósításához szükséges eljárást és módszertant,

3. ellátja a központi koordinációt a csalás kockázatelemzésének támogatására fejlesztett informatikai rendszer alkalmazásával kapcsolatban,

4. ellátja a központi koordinációt az európai uniós támogatásokkal kapcsolatos büntetőfeljelentések és folyamatban lévő büntetőügyek tekintetében, ennek keretében gondoskodik ezen ügyek nyilvántartásba vételéről, továbbá a beérkező bűnügyi megkeresések megválaszolásáról,

5. működteti a belső és közérdekű bejelentési rendszert,

6. koordinálja az integritásirányítási rendszer működtetésével kapcsolatos feladatokat az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszternek az európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára által felügyelt programok lebonyolításában részt vevő szervezeteknél,

7. gondoskodik a csalás elleni tudatosság növeléséről,

8. együttműködik a csalások hatékony és eredményes megelőzése, felderítése, szankcionálása, valamint a csalástól való elrettentés érdekében az érintett intézményekkel.

11. § Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium pénzügyi feladatai keretében

1. forrást biztosít a programok fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámláin,

2. a jogosulatlan vagy szabálytalan felhasználásból eredő összegeket az igazoló hatóság kérése esetén visszautalja az igazoló hatóság vonatkozó pénzforgalmi számlájára,

3. gondoskodik a 9. § b). pontja szerinti megállapodás alapján a közreműködő szervezetek által ellátott feladatoknak – az irányító hatóság általi igazolását követő – finanszírozásáról,

4. biztosítja az intézményrendszer működéséhez szükséges finanszírozási forrásokat, beleértve a technikai segítségnyújtási prioritásokat, és biztosítja azok felhasználási folyamatának egységességét, beleértve a teljesítménymérés elemeit,

5. összehangolja a pénzügyi eszközök indítását megalapozó ex ante elemzések készítését,

6. megküldi az igazoló hatóság részére az irányító hatóságok által összeállított és egyezetett kifizetési előrejelzéseket a tárgyévre és a következő évre vonatkozóan, legkésőbb január 10-ig, valamint július 10-ig.

12. § (1)52 Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium jogorvoslati feladatai körében elbírálja az irányító hatóság, a kifizető ügynökség és az alapok alapját végrehajtó szervezet döntése ellen benyújtott kifogásokat, valamint a szabálytalansági eljárásban az irányító hatóság, a kifizető ügynökség és az alapok alapját végrehajtó szervezet által hozott döntések ellen benyújtott jogorvoslati kérelmeket.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység során az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter biztosítja a fejlesztési források szabályszerű felhasználására kialakított szabálytalansági döntések elleni jogorvoslati kérelmek és kifogások elbírálása során hozott döntések egységességét.

(3) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium összegző jelentést készít a kifogások és a szabálytalansági döntések ellen benyújtott jogorvoslati kérelmek elbírálása kapcsán lefolytatott jogorvoslati eljárások eljárásrendi tapasztalataiból, szükség esetén az irányító hatóságok bevonásával.

13. § (1) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium a 8. § (3) bekezdés 5. pontja szerinti tevékenysége keretében

a) a Vidékfejlesztési Program tekintetében az irányító hatósággal együttműködve ellátja a Vidékfejlesztési Programmal kapcsolatos kommunikációs tevékenységeket,

b) az operatív programok esetében az irányító hatósággal együttműködve gondoskodik az operatív programok megvalósítására vonatkozó egységes kommunikációs stratégia kidolgozásáról, módosításáról, az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 115–117. cikke szerinti tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséről,

d)54 az irányító hatósággal, EMVA esetén a kifizető ügynökséggel együttműködve egységes, minden programot lefedő általános ügyfélszolgálatot alakít ki és működtet.

(2) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium az (1) bekezdés b) pontja keretében:

1. kidolgozza és szükség esetén módosítja a programok megvalósítására vonatkozó egységes kommunikációs stratégiát,

2. az 1. pont szerinti stratégia végrehajtásában elért eredményekről, az eredmények elemzéséről, a következő év során elvégzendő, tervezett tájékoztatási és kommunikációs tevékenységekről legalább évente egyszer tájékoztatja a felelős monitoring bizottságot,

3. biztosítja, hogy a tájékoztatási és kommunikációs intézkedéseket az érintett szervezeti egységek a kommunikációs stratégiával összhangban hajtsák végre,

4. kidolgozza az intézményrendszer és kedvezményezettek számára készülő arculati kézikönyvet,

5. kidolgozza a kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségeit tartalmazó útmutatót,

6. betölti Magyarország tájékoztatási és kommunikációs tisztviselői posztját,

7. létrehozza és karbantartja az egységes honlap-portált, amely tájékoztatást nyújt valamennyi programról, és hozzáférést biztosít ezekhez, beleértve a programozás végrehajtásának ütemtervére és a kapcsolódó nyilvános konzultációs folyamatokra vonatkozó információkat is,

8. létrehozza és karbantartja az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 115. cikk szerinti műveletek listáját az alapokból származó támogatás átláthatóságának biztosítása érdekében,

9. a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban, adott esetben bevonja a tájékoztatási és kommunikációs intézkedések végrehajtásába az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkben említett partnereket, az európai tájékoztatási központokat, valamint a Bizottságnak a tagállamban működő képviseleti irodáit és az Európai Parlamentnek a tagállamban működő tájékoztatási irodáit, oktatási és kutatási intézményeket.

(3) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium (2) bekezdés 6. pontjában meghatározott feladata keretében összehangolja a tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket. A tájékoztatási és kommunikációs tisztviselő felelős az alap kommunikátorai nemzeti hálózatának koordinálásáért, és a tagállami szinten hozott kommunikációs intézkedések áttekintéséért.

14. § Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium a 8. § (3) bekezdés 4. pontja szerinti minőségbiztosítás során a következő szempontokat érvényesíti:

1. egységes elszámolhatósági szabályok alkalmazása,

2. adminisztratív terhek, szabályozási kötöttségek minimalizálása,

3. egységes eljárásrendi megoldások alkalmazásának biztosítása,

4–5.55

6. az eredményességi, teljesítmény-kerettel összefüggő szempontok nyomon követése,

7.56

8. állami támogatásokkal kapcsolatos szabályozás érvényesítése,

9.57

7. Az államháztartásért felelős miniszter feladatai

15. § (1) Az államháztartásért felelős miniszter feladata

a) az e rendelet hatálya alá tartozó támogatások ellenőrzésének szabályozása, harmonizációja, koordinációja, valamint

b) az audit hatósági, tanúsító szervi, igazoló hatósági feladatok ellátásának biztosítása.

(2) Az államháztartásért felelős miniszter az (1) bekezdés a) pontja szerinti feladatait a központi harmonizációs egységen keresztül látja el. E feladatok ellátása körében gondoskodik

a) az e rendelet hatálya alá tartozó támogatások irányítási és kontrollrendszerére vonatkozó nemzeti jogszabályok és módszertanok előkészítéséről, kidolgozásáról és folyamatos továbbfejlesztéséről,

b) az ellenőrzési vonatkozású uniós jogszabályok és módszertani útmutatók kialakításában, továbbfejlesztésében, a magyar álláspont képviseletében való részvételről,

c) az ellenőrzéseknek a megfelelő nemzetközi ellenőrzési standardok és harmonizált módszertan szerint történő lefolytatásáról,

d) az audit stratégiában foglalt ellenőrzések és az e rendelet hatálya alá tartozó támogatások lebonyolításában, ellenőrzésében érintett szervezetek által az alapokból származó támogatások tekintetében végzett egyéb ellenőrzések áttekintéséről, harmonizálásáról, ezek révén az ellenőrzési erőforrások átfedésektől mentes, hatékony és eredményes felhasználásának biztosításáról,

e) az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 128. cikke szerinti egyeztetéseken való részvételről,

f) az Európai Bizottság által végzett ellenőrzésekre adandó tagállami válaszok kialakításában, a szükséges tárgyalások lefolytatásában való részvételről,

g) minőségértékelés keretében a folyamatba épített ellenőrzéseket, továbbá a rendszer- és mintavételes ellenőrzéseket végző szervezetek tekintetében a jogszabályok, a módszertani útmutatók, a nemzetközi ellenőrzési standardok alkalmazásának és végrehajtásának figyelemmel kíséréséről, vizsgálatáról,

h) az e rendelet hatálya alá tartozó támogatások ellenőrzésének helyzetére vonatkozó beszámoló készítéséről az NFK számára.

8. Az audit hatóság feladatai

16. §58 Az Alapok audit hatósága az Európai Bizottság és az államháztartásért felelős miniszter iránymutatásai, valamint a nemzetközileg elfogadott standardok alapján

a)59 az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 124. cikk (2) bekezdésének és a 223/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 35. cikk (2) bekezdésének megfelelően lefolytatja a kijelölési kritériumok teljesülésének értékelését, elkészíti az értékelésről szóló jelentést és véleményt,

b) elkészíti az audit stratégiát,

c) elvégzi a rendszerellenőrzéseket,

d) elvégzi a projektek mintavételes ellenőrzését,

e) elvégzi az éves elszámolások vizsgálatát,

f) ellenőrzést végez az Európai Bizottság felkérése esetén,

g) nyomon követi az ellenőrzési jelentések megállapításait, javaslatai hasznosulását, az intézkedési tervek végrehajtását,

h) teljesíti az Európai Bizottság felé az éves beszámolási kötelezettségeket,

i) elkészíti a zárónyilatkozatot és az azt megalapozó jelentést,

j) részt vesz az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 128. cikke szerinti egyeztetéseken,

k) véleményezi az Európai Bizottság ellenőrzéseiben felvetett kérdésekre adandó tagállami választervezeteket, részt vesz a szükséges tárgyalások lefolytatásában,

l) gondoskodik az Európai Bizottság által az audit hatósági tevékenység hatékonyságát vizsgáló ellenőrzések által felvetett kérdésekre adandó tagállami válaszok kialakításáról, a szükséges tárgyalások lefolytatásáról.

9. Az igazoló hatóság feladatai

17. § (1)60 Az Alapok igazoló hatósága

a) az Alapokból származó támogatások folyósítása érdekében összeállítja az operatív programokra vonatkozó átutalás igénylési dokumentációt, igazolja a költségnyilatkozatok számszaki pontosságának és megbízhatóságának, valamint a költségek alátámasztottságának ellenőrzésére irányuló eljárások európai uniós és nemzeti jogszabályoknak való megfelelőségét, és benyújtja az igazolt átutalás igénylési dokumentációt az Európai Bizottság részére,

b) a költségek megfelelőségének ellenőrzése érdekében tényfeltáró vizsgálatot és tényfeltáró látogatást végez a pénzügyi lebonyolításban részt vevő szervezeteknél,

c) az irányító hatóság által az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter útján megküldött kifizetési ütemezések alapján összeállítja és benyújtja a tárgyévre és a következő évre vonatkozó kifizetési előrejelzéseket az Európai Bizottság részére az adott év január 31-ig, valamint július 31-ig,

d) fogadja az Alapokból származó támogatásokat az Európai Bizottságtól,

e) a monitoring és információs rendszerben vezeti az igazoló hatóság pénzügyi nyilvántartásait, ennek keretében nyilvántartja az Alapokból származó támogatás részben vagy egészben történő törlése következtében visszafizetendő, valamint visszavont összegeket,

f) végrehajtja az adminisztratív hibák, valamint az operatív program megvalósítása során bekövetkezett szabálytalanságok következtében szükségessé váló pénzügyi korrekciókat, és elszámol az alapokból származó visszafizetett támogatásokról az Európai Bizottsággal,

g)61 elkészíti a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 59. cikke (5) bekezdés a) pontjában említett beszámolókat és igazolja e beszámolók teljességét, pontosságát, hitelességét és megfelelőségét,

h)62 biztosítja az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 126. cikk g) pontjában meghatározott számviteli nyilvántartási feladatok ellátását, amelynek keretében a támogatásokról a monitoring és információs rendszer alkalmazásával – központosított, valamennyi operatív programra teljes körűen kiterjedő, az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet előírásai alapján, a kettős könyvvitel módszerével vezetett, a pénzügyi könyvvezetés során a könyvviteli számlákhoz kapcsolódó részletező nyilvántartásokat vezet, és összeállítja az éves beszámolót.

(2) A kincstár köteles a támogatások számviteli elszámolását szabályozó számviteli kézikönyvet a hozzá kapcsolódó ellenőrzési nyomvonalakkal elkészíteni, amelynek részei

1. számviteli folyamatok eljárási rendje,

2. számvitel politika, számlatükör, számlarend,

3. bizonylati album.

10. A szakpolitikai felelős feladatai

18. § (1) A szakpolitikai felelős a programok tervezése és végrehajtása során a szakpolitikai szempontok érvényesítése érdekében ellátja a következő feladatokat:

a)63 az éves fejlesztési keret készítése során a 41. § (2) bekezdésben szereplő információk megadásával elkészíti a felhívások szakmai koncepcióját az érintett irányító hatósággal és – szükség esetén – más szakpolitikai felelőssel egyeztetve, figyelembe véve az összefüggő fejlesztéseket,

b)64 a kiemelt projektek tekintetében nyomon követi a projekt szinten rögzített szakmai elvárások teljesülését,

c)65

d)66 együttműködik a programok megvalósításában érintett minisztériumi felelősökkel a forráselosztási elvek, a szakpolitikai elvárások és horizontális követelmények meghatározása során,

e)67

f)68 az irányító hatósággal és az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszterrel és a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ktfr.) alapján érintettekkel együttműködve részt vesz a többéves nemzeti keret előkészítésében, amelynek keretében szakmai információt nyújt a 40. §-ban foglaltak elkészítéséhez az irányító hatóság részére,

g)69

h)70 elkészíti az irányító hatóságnak megküldendő, felelősségi körébe tartozó éves fejlesztési keret alapját jelentő szakmai koncepciót, és a meghirdetendő felhívások szakmai tartalmának meghatározása során biztosítja, hogy a szakmai tartalom illeszkedjen a Kormány ágazati stratégiai céljaihoz,

i) a szakpolitikai elvárások és szakmai tartalmak kialakítása során a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszterrel együttműködve biztosítja a területi kohézió horizontális szempontjainak érvényesítését.

(2)71 Ahol e rendelet bármely dokumentum, javaslat, előterjesztés tervezet tekintetében benyújtási kötelezettséget ír elő az irányító hatóságnak az e rendeletben meghatározott más szerv részére, az abban foglalt javaslat a szakpolitikai felelőssel közös álláspontnak tekintendő, ha a szakpolitikai felelőst a 2. melléklet a Ktfr. szerint az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatok ellátására kijelölt miniszter által vezetett minisztériumban jelölte ki.

(3)72

11. A területi szereplő feladatai

19. §73 A területi szereplő

a) kidolgozza az ITP szintű kiválasztási kritériumokat, figyelembe véve az operatív programban és az e rendeletben meghatározott horizontális követelményeket,

b) a kiválasztási kritériumok alapján összeállítja az ITP-t és kezdeményezheti annak módosítását,

c) véleményezi az irányító hatóság által megküldött felhívást és megadja a területi szempontú értékelési szempontokat,

d) e rendeletben meghatározott esetben szavazati joggal részt vesz a döntés-előkészítő bizottság ülésén, vagy e rendeletben meghatározott esetben a területi szempontú értékelési szempontokat értékeli és az irányító hatóság elé terjeszti,

e) adatot szolgáltat az irányító hatóság részére a többéves nemzeti keret és az éves fejlesztési keret összeállításához,

f) végrehajtja az ITP-t, amelynek keretében a kedvezményezettektől és az irányító hatóságtól a támogatott projektekről adatszolgáltatást kérhet, részt vehet a projektfejlesztésben és a kedvezményezett kérelmére a projektmenedzsment tevékenységek ellátásában.

12. Az irányító hatóság vezetőjének feladatai

20. § Az irányító hatóság

1.74 a szakpolitikai felelőssel és a Ktfr. szerint feladatkörrel rendelkező más felelőssel egyeztetett javaslatot tesz a program tartalmára és módosítására,

2.75 a szakpolitikai felelőssel együttműködve

a) részt vesz a többéves nemzeti keret tervezetének elkészítésében,

b) elkészíti az éves fejlesztési keret tervezetét, valamint

c) – szükség esetén – javaslatot tesz a többéves nemzeti keret, illetve az éves fejlesztési keret módosítására,

3. a szakpolitikai felelős bevonásával elkészíti az éves fejlesztési keret alapján a felhívást, amelynek során vizsgálja a felhívásnak a programhoz való illeszkedését, az európai uniós és nemzeti elszámolhatósági, továbbá költséghatékonysági adminisztratív terhek, szabályozási kötöttségek, végrehajtási költségek csökkentésére, szinergia biztosítására vonatkozó szempontokat,

3a.76 gondoskodik – a feladatkörében érintett monitoring bizottsággal és az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszterrel együttműködve – a program végrehajtása során a horizontális elveknek és politikáknak a támogatási szerződésben és a szakmai beszámolóban történő érvényesítéséről, valamint gondoskodik a horizontális követelmények teljesülésének előrehaladásával kapcsolatos adatok gyűjtéséről,

4. a szakpolitikai felelős bevonásával előkészíti a felhívás módosítását vagy visszavonását, ha a felhívás keretének forrásfelhasználása nem megfelelően halad,

4a.77 területi program esetén a szakpolitikai felelős mellett a Ktfr. szerint feladatkörrel rendelkező minisztert és a területi szereplőket a szakpolitikai felelőshöz hasonlóan bevonja,

4b.78 területi kiválasztási rendszer eljárásrend esetében dönt a szakpolitikai felelős és a területi szereplő közötti vitás kérdésekben,

5. gondoskodik a felhívások monitoring rendszerbe történő rögzítéséről,

6.79 a szakpolitikai felelősök és az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter számára adatot, információt biztosít a felhívások végrehajtásáról, a programok szakmai előrehaladásáról, különös tekintettel az indikátorok, szakpolitikai mutatók és horizontális követelmények teljesülésére,

6a.80 területi kiválasztási rendszer eljárásrend esetében adatot szolgáltat a területi szereplőnek a támogatást nyert projektekről,

7. elkészíti a nagyprojekt javaslatokat,

8. feladatkörében kapcsolatot tart az Európai Bizottság illetékes főigazgatóságával, erről egyidejűleg tájékoztatja az európai uniós források felhasználásáért felelős minisztert, annak feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben,

9.81 kialakítja a program irányítási és kontroll rendszerét, melynek megfelelően elkészíti és aktualizálja – az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által meghatározott szempontrendszer alapján – a program irányítási és kontrollrendszereinek leírását, melyet az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett az audit hatóság részére megküld,

10. az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszterrel egyetértésben javaslatot tesz a közreműködő szervezet kijelölésére az NFK részére,

11. a pénzügyi eszközök indítását megalapozó ex ante elemzés alapján javaslatot tesz az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszternél alapok alapját végrehajtó szervezet kijelölésére,

12. a Kormány döntését követően megköti a finanszírozási megállapodást az alapok alapját végrehajtó szervezettel,

13. közreműködő szervezet kijelölése esetén közreműködik az irányító hatósági feladatok delegálására a közreműködő szervezetekkel kötendő szerződések egységes tartalmának meghatározásában, javaslatot tesz a szerződések szükséges korrekciójára az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter részére,

14. közreműködő szervezet kijelölése esetén jóváhagyja a közreműködő szervezetek éves munkatervét, valamint az éves munkaterv megvalósítására vonatkozó beszámolót, a közreműködő szervezetekkel kötött szerződésekben foglalt feladatok teljesítését,

15. nyomon követi a programok pénzügyi és szakmai előrehaladását, különös tekintettel a mérföldkövek teljesítésére, amelyek eredményeit megküldi az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter és a szakpolitikai felelős részére,

16. nyomon követi a programok és a támogatott projektek előrehaladását, a határidőre nem teljesítő projektek körét, e tevékenységének keretében projektfelügyeleti rendszert működtet,

17. közreműködik az értékelési terv előkészítésében és a programot érintő értékelési tevékenységben,

18.82 működteti a monitoring bizottságot, és közreműködik a Partnerségi Megállapodás monitoring bizottság tevékenységében,

19. közreműködik az egységes kommunikációs stratégia kidolgozásában és módosításában,

20. közreműködik az európai uniós források felhasználásához kötődő partnerségi egyeztetési folyamatok, valamint kommunikációs és tájékoztatási feladatok ellátásban,

21. elkészíti a program éves és záró jelentését,

22. felelős az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által meghatározott csalás elleni politika végrehajtásáért, így közreműködik a csalás megelőzése, annak azonosítása, jelentése, valamint a jogosulatlanul kifizetett összegek és az esetleges késedelmi kamatok visszafizettetése, szankcionálása tekintetében, melynek keretében:

a) eljár az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium által a csalás elleni politika keretében meghatározott eljárások, módszertanok szerint,

b) együttműködik a csalás kockázatelemzése módszertanának kidolgozásában, elvégzi az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által meghatározott módszertan szerinti csalás kockázatelemzését, alkalmazza a csalás kockázatelemzésének támogatására fejlesztett informatikai rendszert,

c) az európai uniós támogatásokkal kapcsolatos büntető feljelentések és bűnügyi jelzések megtételével egyidejűleg tájékoztatja az európai uniós források felhasználásáért felelős minisztert, és az audit hatóságot,

d) részt vesz az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által szervezett csalás és korrupció elleni képzéseken,

23.83 elkészíti a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 59. cikk (5) bekezdés a) és b) pontjában szereplő vezetői nyilatkozatot és éves összefoglalót,

24.84 a területi szereplők által kezdeményezett ITP-módosítást jóváhagyja, ha a módosítás nem érinti az ITP elfogadását rögzítő kormányhatározatban foglaltakat,

25.85 2017. október 31-ig, az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 52. cikkben említett előrehaladási jelentés megállapításaival összhangban, és ha indokolt, javaslatot tesz az NFK-nak a források átcsoportosítására,

26. biztosítja a kincstár részére a központosított számviteli nyilvántartás vezetéséhez szükséges bizonylatok (kivéve bankkivonatok) rendelkezésre bocsátását, az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által kiadott és a www.szechenyi2020.hu oldalon közzétett útmutató szerint,

27. együttműködik más irányító hatóságokkal a programok közötti szinergiák biztosítása és az adminisztratív terhek minimalizálása érdekében,

28. megteszi a szükséges intézkedéseket a hatáskörébe tartozó rendszerszintű szabálytalanságok megelőzése, illetve kezelése – beleértve az ismétlődés kockázatának csökkentésére irányuló intézkedéseket is – tekintetében.

21. § (1) Az irányító hatóság az e rendeletben meghatározott feladatait a Kormány európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatok ellátására kijelölt tagja által vezetett minisztériumnak az irányító hatóság vezetője által irányított szervezeti egységre delegálhatja.

(2) Az irányító hatóság feladatainak ellátásához alvállalkozót kizárólag átmeneti jelleggel vagy speciális szakterületen vonhat be. Az alvállalkozók teljesítéséért az irányító hatóság felelős.

22. § Az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatok ellátására kijelölt miniszter az általa vezetett minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározza annak rendjét, hogy az ágazati feladatok ellátása tekintetében a 20. § szerinti feladatkörrel rendelkező szervezeti egységek miként tartanak kapcsolatot az irányító hatósággal.

23. §86 (1) A közreműködő szervezet és az alapok alapját végrehajtó szervezet közreműködik

a) az ellenőrzési nyomvonal elkészítésében és folyamatos aktualizálásában,

b) a csalás ellenes stratégia kialakításában és végrehajtásában, valamint

c) beszámolót készít az irányító hatóság részére a többéves nemzeti keret, az éves fejlesztési keret, az éves munkaterv megvalósításában történt előrehaladásról, az egyes felhívások előrehaladásáról és a szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatokról.

(2) A közreműködő szervezet az e rendelet által az irányító hatóság feladatkörébe utalt feladatok közül az erre vonatkozóan megkötött megállapodásban meghatározottakat látja el.

(3) Az alapok alapját végrehajtó szervezet az e rendelet által az irányító hatóság feladatkörébe utalt feladatok közül a finanszírozási megállapodásban meghatározottakat látja el.

(4) A közreműködő szervezet, valamint az alapok alapját végrehajtó szervezet feladatainak ellátásához alvállalkozót kizárólag átmeneti jelleggel vagy speciális szakterületen és az irányító hatóság által meghatározott érték felett, az irányító hatóság előzetes egyetértésével vonhat be. Az alvállalkozók teljesítéséért a közreműködő szervezet, illetve az alapok alapját végrehajtó szervezet felelős.

24. § (1)87 Az irányító hatóság rendszeresen ellenőrzi a közreműködő szervezet és az alapok alapját végrehajtó szervezet által ellátott feladatokat a következő szempontok szerint:

a)88 a közreműködő szervezet és az alapok alapját végrehajtó szervezet tevékenysége jogszerű-e, és a közreműködő szervezet ellenőrzési tevékenysége a módszertani útmutatóknak megfelel-e,

b) a megfelelő szintű jóváhagyások megtörténtek-e, és hogy azok dokumentálására sor került-e,

c)89 a tranzakciókat a közreműködő szervezet szabályosan és teljes körűen rögzítette-e a monitoring és információs rendszerben, valamint az alapok alapját végrehajtó szervezet az irányító hatóság által meghatározott adatküldést a monitoring és információs rendszerbe és a kincstár részére szabályosan és teljes körűen teljesítette-e.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szempont szerinti ellenőrzést az irányító hatóság utólagosan, mintavételezés alapján végzi el.

(3) Az irányító hatóság az ellenőrzés eredményét tartalmazó okiratot az ellenőrzés lezárását követő hét napon belül megküldi az igazoló hatóság, az audit hatóság és az államháztartásért felelős miniszter részére.

III. Fejezet

AZ EMVA INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

13. Az illetékes hatóság és a szakmai támogató feladatai

25. § (1) Az illetékes hatóság

a)90 felelős a kifizető ügynökség akkreditációjának megadásáért, felülvizsgálatáért és visszavonásáért,

b) folyamatosan figyelemmel kíséri a kifizető ügynökségnél az akkreditációs feltételek teljesítését,

c)91 írásban jelentést tesz az Európai Bizottságnak a kifizető ügynökségnél általa végzett felügyeleti és monitoring tevékenységekről,

d)92 ellátja az uniós jogi aktusok által ráruházott további feladatokat.

(1a)93 Az illetékes hatóság feladatai ellátása érdekében az Áht. 9. § e), h) és i) pontja szerinti hatásköröket gyakorolja.

(2) A szakmai támogató

a) az EMVA és ETHA irányító hatóságának megkeresésére szakmai javaslatot tesz a programok keretében megvalósuló fejlesztésekre, részt vesz a tervezés, projektfejlesztés során a szakmai szempontok érvényesítésében,

b) együttműködik az irányító hatósággal a többéves nemzeti keret, az éves nemzeti keret és a forráselosztási elvek meghatározása során,

c) adatot szolgáltat az irányító hatóságnak az éves fejlesztési keret előkészítéséhez és módosításához,

d)94 részt vesz az intézkedések szakmai tartalmának, horizontális követelményeinek meghatározásában és a programot érintő értékelési tevékenységben,

e)95

14. A kifizető ügynökség feladatai

26. § (1) A kifizető ügynökség a KAP rendelet 7. cikke szerinti szervezet, amely felelős

a) az EMVA-ból finanszírozott támogatások esetén a kifizető ügynökségi,

b) egyes, jogszabályban meghatározott nemzeti hatáskörbe tartozó mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési támogatásokkal összefüggő végrehajtási,

c) az a) és a b) pont szerinti feladatok végrehajtásával összefüggő nyilvántartási, monitoring-adatgyűjtési, valamint

d) törvényben, illetve kormányrendeletben meghatározott egyéb feladatok ellátásáért.

(2) A kifizető ügynökség a feladatkörébe tartozó intézkedésekkel kapcsolatos jogok és kötelezettségek teljesítésének módjára vonatkozóan tájékoztatókat, közleményeket ad ki, illetve nyomtatványokat rendszeresít.

(3)96 A kifizető ügynökség különösen

a) a kifizetés engedélyezése előtt ellenőrzi a kérelmek elfogadhatóságának és a támogatások odaítélésére irányuló eljárásnak, valamint a kérelmek uniós szabályoknak való megfelelését,

b) engedélyezi és teljesíti a kifizetéseket,

c) könyveli a kifizetéseket, az alapok által finanszírozott eszközöket, különösen az intervenciós készleteket, el nem számolt előlegeket, értékpapírokat és a követeléseket,

d) ellátja a KAP rendelet 116. cikkében megjelölt uniós munkacsoportban a tagállam képviseletét,

e) elkészíti a kiadásigazoló nyilatkozatot és a finanszírozási igények előrejelzését és elküldi az Európai Bizottság részére,

f) az Európai Bizottság által a 908/2014/EU bizottsági rendelet 23. cikke szerint a kifizető ügynökség számlájára visszatérített összeget elszámolja,

g) ellátja a 908/2014/EU bizottsági rendelet 29. cikke szerinti éves számla-elszámolási és a 33. cikke szerinti pénzügyi záró elszámolás feladatokat,

h) visszatartás útján levonja a kedvezményezett tartozását a kedvezményezett javára végrehajtandó jövőbeli kifizetés összegéből.

(4)97 A 20. § 9. és 22. pontjában foglalt feladatot az EMVA irányító hatóságával együttműködve látja el.

(5)98 A 20. § 16. pontjában meghatározott feladatokat EMVA esetében a kifizető ügynökség látja el.

15. 99 A közbenső szervezet feladatai

27. § (1) Az irányító hatóság a vidékfejlesztési műveletek irányítására és végrehajtására kijelölhet egy vagy több közbenső szervezetet, beleértve a helyi hatóságokat, regionális fejlesztési szervezeteket vagy nem kormányzati szervezeteket is.

(2) Abban az esetben, ha az irányító hatóság feladatainak egy részét más szervezetre ruházta át, a feladatok irányításának és végrehajtásának hatékonyságáért és szabályszerűségéért továbbra is kizárólag az irányító hatóság felel.

(3) Az irányító hatóság biztosítja a megfelelő rendelkezések meghozatalát annak érdekében, hogy a közbenső szervezet hozzájuthasson valamennyi, az átruházott feladatok végrehajtásához szükséges adathoz és információhoz.

(4) Amennyiben a fiatal mezőgazdasági termelők, valamint a rövid ellátási láncok tematikus alprogram is a Vidékfejlesztési Program részét képezi, az irányító hatóság a stratégia irányítására és végrehajtására kijelölhet egy vagy több közbenső szervezetet, beleértve a helyi hatóságokat, helyi akciócsoportokat vagy nem kormányzati szervezeteket is. Ebben az esetben a (2)–(3) bekezdést kell alkalmazni.

(5)100 A közbenső szervezet az irányító hatóság nevében jár el.

(6)101 A közbenső szervezet által elvégzett feladatért harmadik személy felé az irányító hatóság felel. Az átruházott feladatot ellátó szerv csak az irányító hatóság előzetes jóváhagyása alapján vonhat be más szervezetet az átruházott feladat ellátásába.

(7)102 Az (1) bekezdés szerint átruházott feladat ellátásáról írásbeli megállapodásban kell rendelkezni. E megállapodásnak tartalmaznia kell különösen:

a) az átruházott feladatok körének meghatározását,

b) az átruházott feladatok ellátásának pénzügyi feltételeit,

c)103 a közbenső szervezet feladatait és kötelezettségeit,

d) az a) pontban megjelölt feladat elvégzése során alkalmazott eljárást és módszereket,

e) a teljesítési igazolás kiállításának feltételeit,

f)104 rendelkezést arról, hogy a közbenső szervezet milyen gyakran tegyen jelentést az általa elvégzett ellenőrzések eredményeiről,

g) rendelkezést az irányító hatóság részére átadandó adatok köréről, az adatszolgáltatás tartalmáról és rendszerességéről,

h)105 a közbenső szervezetnek az irányító hatósággal szembeni felelősségvállalására vonatkozó szabályokat,

i) az átruházott feladat elvégzése érdekében az irányító hatóság által átadott vagy átadásra kerülő adatok körét és azok védelmét.

(8) Az irányító hatóság ellenőrzésére jogosult szervek ellenőrzik az átruházott feladat teljesítését.

16. Az együttműködő szervezet feladatai

28. § (1)106 Az EMVA keretében végrehajtott intézkedések esetében a kifizető ügynökség a hatáskörébe tartozó feladatokat – a kifizetés kivételével – az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más szervek, a pénzgazdálkodás, a számlaelszámolás, a biztosítékok és az euro használata tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. március 11-i 907/2014/EU bizottság rendelet (a továbbiakban: 907/2014/EU bizottság rendelet) 1. mellékletének 1. C. pontja szerint is elláthatja, illetve a hatáskörébe tartozó feladatok ellátásába szakértőként, illetve egyes technikai jellegű feladatok ellátására más szervezetet (a továbbiakban együtt: együttműködő szervezet) is bevonhat.

(2)107 Az együttműködő szervezet kizárólag az irányító hatóság vagy a kifizető ügynökség előzetes jóváhagyása alapján vonhat be más szervezetet, szakértőt, illetve közreműködőt feladata ellátásába. Az együttműködő szervezet által elvégzett feladatért harmadik személy felé a kifizető ügynökség felel.

(3) Az együttműködés keretében ellátandó feladatokról írásba foglalt megállapodásban kell rendelkezni. E megállapodásnak tartalmaznia kell különösen:

a) az együttműködés keretében ellátandó feladatok körének meghatározását,

b) az ellátandó feladatok végrehajtásával összefüggő pénzügyi feltételeket,

c) az együttműködő szervezet feladatait és kötelezettségeit,

d) az a) pontban megjelölt feladat elvégzése során alkalmazott eljárást és módszereket,

e) a teljesítési igazolás kiállításának feltételeit,

f) az együttműködő szervezetnek a kifizető ügynökséggel szembeni felelősségvállalása szabályait,

g) az együttműködői feladatok elvégzése érdekében a kifizető ügynökség által átadott vagy átadásra kerülő adatok körét és azok védelmét.

(4) A kifizető ügynökség ellenőrzésére jogosult szervek ellenőrzik az együttműködői feladatok teljesítését.

(5) Olyan feladatok ellátására, amelyben más költségvetési szerv vagy egyéb szervezet saját hatáskörében eljárást folytat, és eljárása a kifizető ügynökség hatáskörébe tartozó feladatot érint, a feladatvégzés összehangolása érdekében együttműködési megállapodás köthető.

28/A. §108 (1) Az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 54. cikke szerinti nemzeti vidéki hálózat felállításával, irányításával és működtetésével kapcsolatos feladatokat az irányító hatóság a külön jogszabályban foglaltak alapján felállított irányító egység közreműködésével látja el.

(2) Az irányító egység, valamint a nemzeti vidéki hálózat EMVA forrás esetén az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 54. cikke szerinti feladatokon túl az irányító hatóság által meghatározottak szerint átruházott feladatkörben is eljárhat.

IV. Fejezet

A MONITORING BIZOTTSÁGOK FELADATAI

29. § (1) A program végrehajtását operatív program monitoring bizottság, Vidékfejlesztési Program esetén Vidékfejlesztési Program monitoring bizottság (a továbbiakban együtt: monitoring bizottság) követi nyomon.

(2)109 A monitoring bizottság az e rendeletben és az ügyrendjében meghatározott feladatokon kívül ellátja

c) ETHA finanszírozás esetén az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról, valamint a 2328/2003/EK, a 861/2006/EK, az 1198/2006/EK és a 791/2007/EK tanácsi rendelet, valamint az 1255/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. május 15-i 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 113. cikkében,

meghatározott feladatokat.

(3) A monitoring bizottság elnökét a miniszterelnök nevezi ki.

(4) Az operatív program monitoring bizottságba az irányító hatóság felkérésére egyenlő szavazati joggal rendelkező tagot delegál:

a) az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter,

b) az irányító hatóság,

c) az államháztartásért felelős miniszter,

d) a szakpolitikai felelős,

e) a területi programok esetében a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter,

f) az érintett megyei önkormányzatok érdekképviseleti szerve,

g) az érintett megyei jogú városok önkormányzatai érdekképviseleti szerve és a fővárosi közgyűlés,

h) a gazdasági és a releváns szakmai érdekképviseletek,

i) a szociális partnerek,

j)110 a civil és nem-kormányzati szervezetek (különösen a környezetvédelem, klíma, energia, fenntartható fejlődés, a nemek közti egyenlőség, az esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód, valamint a diszkrimináció-mentesség területéről).

(5) Az operatív program monitoring bizottságba tanácskozási joggal rendelkező tagot delegálhat:

a) az Európai Bizottság, – ha az adott program finanszírozásához hozzájárul – az Európai Beruházási Bank, az Európa Tanács Fejlesztési Bank, továbbá a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért felelős miniszter,

b) az igazoló hatóság,

c) az audit hatóság,

d) ha kijelölésre került, a közreműködő szervezet és az alapok alapját végrehajtó szervezet,

e) a nem az európai uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó fejlesztéspolitikáért felelős miniszter.

(6) A Vidékfejlesztési Program monitoring bizottságba az irányító hatóság felkérésére egyenlő szavazati joggal rendelkező tagot delegálnak a (4) bekezdésében – a (4) bekezdés e)–g) pontja kivételével – megjelölt szervezeteken kívül a tanúsító szerv és az illetékes hatóság.

(7) A Vidékfejlesztési Program monitoring bizottságba tanácskozási joggal rendelkező tagot delegálhat az (5) bekezdés a) és e) pontja szerinti szervezet, valamint a kifizető ügynökség.

(8) A monitoring bizottság titkársági feladatait az irányító hatóság látja el.

(9) A monitoring bizottság tagjainak listája nyilvános és a monitoring bizottság működése során a bevont partnerek megismerik az adatvédelemmel, a bizalmas kezeléssel és az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kötelezettségeiket.

(10) A monitoring bizottság működésének részletes szabályait az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által az uniós és a hazai intézményi, jogi és pénzügyi keretekkel összhangban meghatározott elvek alapján megalkotott és saját maga által elfogadott ügyrendjében állapítja meg.

30. § (1)111 A Partnerségi Megállapodás monitoring bizottság

a) biztosítja az ESB-alapokból finanszírozott programok közötti összhangot és koordinációt, valamint

b) nyomon követi a 1303/2013/EK rendelet 9. cikkel összhangban a Partnerségi Megállapodásban meghatározott célkitűzések, valamint a horizontális elvek és politikák teljesülését a végrehajtás során.

(2) A Partnerségi Megállapodás monitoring bizottság elnökét a miniszterelnök nevezi ki.

(3) Partnerségi Megállapodás monitoring bizottságába az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter felkérésére egyenlő szavazati joggal rendelkező tagot delegál:

a) az európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár;

b) az irányító hatóságok;

c) az államháztartásért felelős miniszter;

d) a szakpolitikai felelősök;

e) a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter;

f) a megyei önkormányzatok érdekképviseleti szerve;

g) a megyei jogú városok önkormányzatainak érdekképviseleti szerve és a fővárosi közgyűlés;

h) a gazdasági és a releváns szakmai érdekképviseletek;

i) a szociális partnerek;

j)112 a civil és nem-kormányzati szervezetek (különösen a környezetvédelem, klíma, energia, fenntartható fejlődés, a nemek közti egyenlőség, az esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód, valamint a diszkrimináció-mentesség területéről);

k)113 a Magyar Tudományos Akadémia.

(4) A Partnerségi Megállapodás monitoring bizottságba tanácskozási joggal rendelkező tagot delegálhat:

a) az Európai Bizottság;

b) az igazoló hatóság;

c) az audit hatóság;

d) a kifizető ügynökség;

e) a tanúsító szerv;

f)114 a (3) bekezdésben fel nem sorolt miniszter.

(5) A Partnerségi Megállapodás monitoring bizottsága titkársági feladatait az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter látja el.

(6) A Partnerségi Megállapodás monitoring bizottsága tagjainak listája nyilvános és a monitoring bizottság működése során a bevont partnerek megismerik az adatvédelemmel, a bizalmas kezeléssel és az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kötelezettségeiket.

(7)115 A Partnerségi Megállapodás monitoring bizottsága évente legalább kétszer ülésezik. Működésének részletes szabályait az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által az uniós és a hazai intézményi, jogi és pénzügyi keretekkel összhangban meghatározott elvek alapján megalkotott és saját maga által elfogadott ügyrendjében állapítja meg.

31. § (1) A monitoring bizottság és a Partnerségi Megállapodás monitoring bizottsága a 29–30. §-ban meghatározott feladatokra – az érintett irányító hatóság(ok), illetve a Partnerségi Megállapodás monitoring bizottsága esetén az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter egyetértésével és a partnerek bevonásával – monitoring albizottságot hozhat létre, amely hatáskörének megfelelően nyomon követi a program, illetve a Partnerségi Megállapodás monitoring bizottsága esetén a Partnerségi Megállapodás végrehajtását és eredményeit, valamint megtárgyalja a műveletek kiválasztásához használt módszereket és kritériumokat.

(2)116 A monitoring albizottság véleményezi a hatáskörébe tartozó, monitoring bizottság elé kerülő előterjesztéseket.

(3) A monitoring albizottság maga állapítja meg ügyrendjét, amelyet a monitoring bizottság hagy jóvá.

32. § (1)117 A Partnerségi Megállapodás monitoring bizottsága a horizontális célok és követelmények teljesülésének nyomon követése és érvényesítése érdekében évente legalább egyszer külön ülés keretében tárgyalja a horizontális elvek és politikák programszintű végrehajtásának eredményességét.

(2)118

(3)119 A Partnerségi Megállapodás monitoring bizottság feladata a horizontális elvek és politikák tekintetében az egyenlő bánásmód, a nemek közötti egyenlőség, a fogyatékkal élők, továbbá a környezetvédelem, klíma, energia, fenntartható fejlődés és a területi kohézió szempontjainak nyomon követése és érvényesítése a végrehajtás során. A Partnerségi Megállapodás monitoring bizottság hagyja jóvá a végrehajtás során érvényesítendő horizontális követelmények részletes szabályait.

(4)120 A Partnerségi Megállapodás monitoring bizottsága feladatának teljesítése érdekében beszámoló benyújtását kérheti az irányító hatóságoktól és a szakpolitikai felelősöktől.

(5)121 A horizontális elvek és politikák érvényesítéséhez kapcsolódó feladatok ellátásában a Partnerségi Megállapodás monitoring bizottságát horizontális munkacsoport támogatja, amelynek munkáját az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által felügyelt szervezeti egység irányítja. A munkacsoport tagjait a szakpolitikai felelősök és az irányító hatóságok delegálják, tevékenységében meghívott szakértők és nem kormányzati szervezetek képviselői tanácskozási joggal vesznek részt.

V. Fejezet

AZ INTÉZMÉNYRENDSZER MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

33. § Az audit hatóság jelentést és véleményt készít arról a szervezetről, amelynek irányító hatóságként és igazoló hatóságként történő kijelölését kezdeményezik. A jelentést és a véleményt mellékelni kell a kijelölésre irányuló javaslathoz.

34. § (1)122 Ha az operatív programok végrehajtása során az audit hatóság által készített jelentés, vagy a kijelölt szervezetek működésével kapcsolatos tapasztalatok alapján az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet XIII. mellékletében, illetve a 2014–2020-as időszakra szóló fejlesztési együttműködési finanszírozási eszköz létrehozásáról szóló, 2014. március 11-i 233/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet IV. mellékletében meghatározott kritériumok nem teljesülnek, az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter és az audit szervezet együttesen kezdeményezheti, hogy a Kormány próbaidőt rendeljen el a hiányosságok pótlására.

(2)123 Ha a hiányosságok kiküszöbölésre kerültek, a Kormány a próbaidőt megszünteti.

(3)124 Ha a hiányosságok nem kerültek kiküszöbölésre, az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter és az audit hatóság együttesen kezdeményezheti, hogy a Kormány az (1) bekezdés szerinti határidőt hosszabbítsa meg, vagy a kijelölés kerüljön visszavonásra.

(4) A kijelölés visszavonása esetén a Kormány gondoskodik más szervezet kijelöléséről.

35. § (1) Közreműködő szervezet kijelölése esetén a 34. §-ban foglaltak alkalmazandók azzal az eltéréssel, hogy

a) a Kormány helyett az NFK jár el, valamint

b) az NFK mellőzheti más közreműködő szervezet kijelölését.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a korábban a közreműködő szervezet által ellátott feladatokat a továbbiakban az irányító hatóság látja el.

(3) Az egyes intézmények kijelöléséről, valamint a próbaidővel kapcsolatos intézkedésekről az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter tájékoztatja az Európai Bizottságot.

36. § E rendelet szerinti eljárásokban méltányosságnak helye nincs.

37. § Az e rendelet hatálya alá tartozó szervek a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett által benyújtott bármely dokumentum tekintetében a nyilvánvaló hibát a dokumentummal kapcsolatos eljárás során bármikor kijavíthatják, amelyről a támogatást igénylőt – indokolt esetben – értesítik.

38. §125 (1) Az igazoló hatóság, az irányító hatóság, a kifizető ügynökség, – kijelölésük esetén – a közreműködő szervezet és a finanszírozási megállapodás szerint az alapok alapját végrehajtó szervezet köteles

a) olyan pénzügyi irányítási és kontroll rendszert kialakítani és működtetni, amely biztosítja, hogy a szervezet tevékenysége szabályszerű és megfelelően szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes legyen, az információk, beszámolók, jelentések és nyilatkozatok pontosak, megalapozottak és dokumentáltak legyenek és a megfelelő időben rendelkezésre álljanak,

b) olyan irányítási és kontroll rendszert kialakítani, amely biztosítja a támogatási szerződés, az alapok alapját végrehajtó szervezettel és pénzügyi közvetítővel kötött finanszírozási megállapodás, illetve a végső kedvezményezettel kötött szerződés teljesítésének és az igényelt kiadások hitelességének ellenőrzését, valamint biztosítja az alkalmazandó európai uniós és nemzeti jogszabályok betartását,

c) biztosítani a négy szem elvének érvényesülését a kiválasztási eljárás, a szerződéskötés és a hitelesítés folyamataiban és e folyamatok adatainak a monitoring és információs rendszerbe – alapok alapját végrehajtó szervezet esetében az általa működtetett informatikai rendszerbe – történő bevitele során,

d) gondoskodni az ellenőrzési nyomvonal és a kockázatkezelési eljárásrend kialakításáról, valamint az esetleges változások haladéktalan átvezetéséről,

e) az e rendeletben foglalt feladataik ellátására kizárólagosan a monitoring és információs rendszert használni, valamint az e rendeletben foglalt feladataik ellátása során bármely adat vagy tény megismerését követően három napon belül rögzíteni azt a monitoring és információs rendszerben.

(2) Az alapok alapját végrehajtó szervezet köteles gondoskodni az alkalmazott egyedi nyilvántartási rendszer adatainak megjelenítéséről a központi monitoring és információs rendszerben.

(3) Az irányító hatóság a közreműködő szervezet és – a finanszírozási megállapodásnak megfelelően – az alapok alapját végrehajtó szervezet vonatkozásában a közreműködő szervezeti és az alapok alapját végrehajtó szervezeti tevékenység bevételei és kiadásai tekintetében programonként elkülönülő nyilvántartás vezetését köteles biztosítani.

38/A. §126 Az e rendelet hatálya alá tartozó szervek a támogatásokkal kapcsolatos minden dokumentumot legalább 2027. december 31-ig megőriznek.

VI. Fejezet

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG

39. § (1) A támogatásra vonatkozó döntés előkészítésében és meghozatalában nem vehet részt az a személy vagy szervezet, aki az adott felhívásra támogatási kérelmet nyújtott be, a támogatási kérelem elkészítésében részt vett, a projekt megvalósítója, ha a támogatási kérelméről még nem született döntés, valamint az, aki

a) a szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll;

b) a szervezet vezető tisztségviselője, vagy felügyelő bizottságának tagja;

c) a szervezet tagja, vagy aki abban közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik;

d) az értékelésre, a minőség-ellenőrzésre vagy a bírálatra benyújtott dokumentumok előkészítésében vagy kidolgozásában bármilyen formában részt vett;

e) az a)–d) pont szerinti személynek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:1. § 1. pontja szerinti közeli hozzátartozója;

f) tekintetében az irányító hatósághoz érkezett bejelentés alapján vagy hivatalból az irányító hatóság megállapítja, hogy a pártatlan és objektív közreműködése nem biztosítható.

(1a)127 A pénzügyi közvetítő kiválasztásában és pénzügyi eszközből nyújtott támogatás megítélésében nem vehet részt az a személy, aki a pénzügyi eszközök végrehajtására ajánlatot tett, illetve aki a pénzügyi eszköz igénybevételére irányuló kérelmet nyújtott be, és az sem, aki az (1) bekezdés a)–f) pont valamelyike szerinti személynek minősül.

(1b)128 EMVA forrásból származó támogatás odaítélésében nem vehet részt a projekt megvalósítója a támogatási kérelméről hozott döntést követően sem.

(2)129 A támogatásra, pénzügyi eszköz végrehajtására vonatkozó döntés előkészítésében és meghozatalában részt vevő személy vagy szervezet képviseletére jogosult személy a döntés-előkészítési eljárás megkezdésekor az adott felhívásra vonatkozó teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozatot tesz arról, hogy az (1)–(1b) bekezdés szerinti összeférhetetlenség vele szemben nem áll fenn, a támogatásra vonatkozó döntés előkészítése és meghozatala során tudomására jutott minősített adatot, üzleti vagy banktitkot, fizetési titkot, illetve egyéb magántitkot megőrzi.

(2a)130 A projektek folyamatba épített dokumentumalapú ellenőrzését, helyszíni ellenőrzését és a kifizetés engedélyezését nem végezheti olyan személy, akivel szemben az (1)–(1b) bekezdések szerinti kizáró ok fennáll.

(3)131 Ha a támogatásra, pénzügyi eszköz végrehajtására vonatkozó döntés előkészítése és meghozatala, a támogatás kifizetése és ellenőrzése során olyan tény merül fel, amely alapján az (1) vagy a (2a) bekezdés szerinti összeférhetetlenség megállapítható, az összeférhetetlenséggel érintett személy vagy szervezet ezt az irányító hatóságnak, valamint pénzügyi eszközből nyújtott támogatás megítélése esetén az alapok alapját végrehajtó szervezetnek haladéktalanul írásban bejelenti. Az összeférhetetlenséggel érintett személy vagy szervezet azon dokumentum tekintetében, amellyel kapcsolatban az összeférhetetlenség felmerült, a továbbiakban nem járhat el.

(4)132 Ha az összeférhetetlenséget az összeférhetetlenséggel érintett személy vagy szervezet nem jelenti be, bárki jogosult az összeférhetetlenség megállapítását az irányító hatóságnál illetve az alapok alapját végrehajtó szervezetnél kezdeményezni. Ha az irányító hatóság illetve az alapok alapját végrehajtó szervezet az összeférhetetlenséget megállapítja, az összeférhetetlenséggel érintett személy vagy szervezet azon dokumentum tekintetében, amellyel kapcsolatban az összeférhetetlenség felmerült, a továbbiakban nem járhat el, és az erre a dokumentumra vonatkozó addigi eljárását érvénytelennek kell tekinteni.

(5)133 Az (1)–(4) bekezdést nem kell alkalmazni

a) a szakpolitikai felelőst irányító ágazati fejlesztésért felelős miniszter által vezetett minisztérium részéről benyújtott és megvalósított projektek esetében, ha az ágazati fejlesztésért felelős miniszter által vezetett minisztérium szervezetén belül az adott projekt vonatkozásában a projekt elkészítéséhez, benyújtásához, megvalósításához, valamint a döntés előkészítéséhez, meghozatalához kapcsolódó feladatok szervezetileg, technikai segítségnyújtás projektek esetén személyi szinten elkülönülnek, vagy

b) területi kiválasztási eljárásrendben a területi szereplő részéről benyújtott és megvalósított projektek esetében, ha a területi szereplő szervezetén belül az adott projekt vonatkozásában a projekt elkészítéséhez, benyújtásához, megvalósításához, valamint a döntés előkészítéséhez, meghozatalához kapcsolódó feladatok személyi szinten elkülönülnek.

(6) Az (1)–(5) bekezdést nem kell alkalmazni a szakpolitikai felelőst irányító ágazati fejlesztésért felelős miniszter által vezetett minisztérium részéről benyújtott és megvalósított projektek esetében, ha az ágazati fejlesztésért felelős miniszter által vezetett minisztérium szervezetén belül az adott projekt vonatkozásában a projekt elkészítéséhez, benyújtásához, megvalósításához, valamint a döntés előkészítéséhez, meghozatalához kapcsolódó feladatok szervezetileg, technikai segítségnyújtás projektek esetén személyi szinten elkülönülnek.

(7)134

(8)135 A támogatásra, pénzügyi eszköz végrehajtására vagy igénybevételére vonatkozó döntés előkészítésében és meghozatalában részt vevő személy vagy szervezet a feladat ellátására vonatkozó jogviszonyban alkalmazandó felelősségi szabályok szerint felelősséggel tartozik a pártatlan, semleges és szakmai követelményeknek megfelelő feladatellátásáért.

VII. Fejezet136

VÉGREHAJTÁS-TERVEZÉS

17. Többéves nemzeti keret

40. § (1) A többéves nemzeti keret tervezési dokumentum, amely egy program fejlesztéspolitikai intézményrendszer általi végrehajtásának módját, és ennek keretében

a) fejlesztési intézkedésekhez rendelt módon a program indikatív pénzügyi kereteit, valamint

b) a fejlesztési intézkedésekhez tartozó indikátorokra vonatkozó célértékeket

határozza meg.

(2) A többéves nemzeti keretet normatív kormányhatározat állapítja meg.

(3) A programot időrend szerint elkülönülő két többéves nemzeti keret szerint kell végrehajtani, amely szerint

a) az első többéves nemzeti keretet a program elfogadásától 2019. december 31-ig tartó időszakra,

b) a második többéves nemzeti keretet 2020. január 1-jétől 2023. december 31-ig tartó időszakra

vonatkozóan kell megalkotni.

18. A többéves nemzeti keret előkészítése, elfogadása, módosítása

40/A. § (1) A többéves nemzeti keret tervezetét az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter az irányító hatóságok, a szakpolitikai felelősök és a Kormány feladatkörükben érintett más tagjainak bevonásával készíti el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárás során az ott felsorolt szervek feladatkörük keretei között együttműködnek. Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter az (1) bekezdésben felsorolt más szervek tevékenységét koordinálja.

40/B. § (1) A többéves nemzeti keretet a program alapján és annak megfelelően, programonként külön kell előkészíteni és végrehajtani.

(2) A többéves nemzeti keretet

a) a 40. § (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben az Európai Bizottság adott programot jóváhagyó határozatának közzétételét követően,

b) a 40. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikk (2) bekezdése szerinti határozat közzétételét követően

elő kell terjeszteni a Kormány részére.

(3) A többéves nemzeti keret Kormány általi elfogadását követően kerülhet sor az éves fejlesztési keret elfogadására.

40/C. § A többéves nemzeti keret módosítására a megalkotására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

19. Éves fejlesztési keret

41. § (1) Az éves fejlesztési keret tervezési dokumentum, amely meghatározza egy program és annak többéves nemzeti kerete egy naptári év alatt történő, fejlesztéspolitikai intézményrendszer általi végrehajtásának módját.

(2) Az éves fejlesztési keret meghatározza

a) a felhívás

aa) azonosító jelét,

ab) megnevezését,

ac) támogatási keretösszegét,

ad) meghirdetésének módját,

ae) meghirdetésének tervezett idejét,

és

b) az adott programból finanszírozni és a tárgyévben megkezdeni tervezett kiemelt projekt

ba) felhívásának azonosító jelét,

bb) megnevezését,

bc) támogatást igénylőjének (lehetséges kedvezményezettjének) nevét,

bd) támogatásának lehetséges legnagyobb összegét,

be) szakmai elvárásait.

(2a)137 Az éves fejlesztési keret a (2) bekezdés b) pontjában felsoroltakon túl meghatározza az adott programból finanszírozni és a tárgyévben megkezdeni tervezett, derogációs projektnek minősülő kiemelt projekt esetén azt, hogy a projekt megvalósításához szükséges önerő megtéríthető-e Magyarország központi költségvetéséből, és ha igen, akkor az önerő lehetséges legnagyobb összegét is.

(3) Területi kiválasztási rendszer eljárásrend esetén az éves fejlesztési keretről szóló kormányhatározat meghatározza – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – az egyes tématerületeket és az azok keretében megjelenő felhívások meghirdetésre kerülő támogatási keretösszegét.

(4) Az éves fejlesztési keretet normatív kormányhatározat állapítja meg.

20. Az éves fejlesztési keret előkészítése, elfogadása, módosítása

41/A. § (1) Az éves fejlesztési keret tervezetét az adott éves fejlesztési kerethez tartozó program végrehajtásáért felelős irányító hatóság készíti el. Az irányító hatóság gondoskodik a szakpolitikai felelős bevonásáról.

(2) A szakpolitikai felelős készíti el az éves fejlesztési keretben szerepeltetni kívánt felhívások szakmai koncepcióját. A koncepció tartalmazza – az adott felhívásban alkalmazandó kiválasztási eljárásnak megfelelően – a 41/D–41/H. §-ban meghatározott információkat.

(3) A szakpolitikai felelős a (2) bekezdésben meghatározottak végrehajtása során a programok, az ágazati stratégiák és az összefüggő egyéb fejlesztések figyelembevételével jár el. A szakpolitikai felelős a felhívás szakmai koncepcióját egyezteti az irányító hatósággal és – szükség esetén – más szakpolitikai felelőssel.

(4) Ha az adott felhívás a szakpolitikai felelősön kívüli miniszter feladatkörét érinti, vagy ha a szakpolitikai felelős nem az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatok ellátására kijelölt miniszter által vezetett minisztériumban került kijelölésre, a szakpolitikai felelős köteles felhívás előkészítő munkacsoportot létrehozni és a munkacsoport munkáját dokumentálni.

(5) A szakpolitikai felelős a felhívások szakmai koncepcióját minden év május 31-ig nyújtja be az irányító hatóságnak.

41/B. § A felhívások szakmai koncepciója alapulvételével az irányító hatóság elkészíti az éves fejlesztési keret elfogadására irányuló javaslatát és minden év június 30-ig megküldi azt az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter részére.

41/C. § (1) A területi kiválasztási rendszer esetén a 41/A. és 41/B. §-t e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A szakpolitikai felelős a felhívások szakmai koncepcióját minden év március 31-ig nyújtja be az irányító hatóságnak.

(3) Az irányító hatóság az éves fejlesztési keret elfogadására irányuló javaslatát minden év április 30-ig megküldi a területi szereplők részére véleményezésre. A területi szereplők a részükre megküldött éves fejlesztési keret elfogadására irányuló javaslatra minden év május 31-ig észrevételt tehetnek. Ezen észrevétel alapján az irányító hatóság az éves fejlesztési keret elfogadására irányuló javaslatát átdolgozhatja, és minden év június 30-ig megküldi azt az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter részére.

41/D. § (1) Az éves fejlesztési keret elfogadására irányuló javaslatban be kell mutatni a tárgyévben meghirdetendő felhívások tekintetében

a) a felhívás címét és célját,

b) a felhívásra vonatkozó helyzetelemzést és beavatkozási logikát,

c) a támogatható tevékenységek felsorolását,

d) a felhívás keretösszegét és annak alátámasztását,

e) a meghirdetés tervezett időpontját,

f) a kedvezményezetti kört,

g) a támogatás összegét és annak alátámasztását, valamint

h) a tervezett indikátorok felsorolását és célértékét.

(2) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti összeg egymilliárd forintnál csak akkor lehet kevesebb,

a) ha a felhívásban megjelölt támogatást az ETHA-ból finanszírozzák,

b) az ágazati operatív program keretében a kevésbé fejlett régiókra vonatkozóan megjelentett felhívás Közép-magyarországi régióra alkalmazott változata (a továbbiakban: tükörfelhívás) esetén, vagy

c) ha közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusból ez következik.

41/E. § (1) Kiemelt projektek támogatására irányuló felhívások esetén az éves fejlesztési keret elfogadására irányuló javaslatban be kell mutatni

a) a tárgyévben meghirdetendő felhívások tekintetében a 41/D. § (1) bekezdés a)–e) és h) pontjában meghatározottakat, valamint

b) a támogatási jogosultság feltételeit, a projektkijelölés objektív szakmai szempontrendszerét, ideértve a projektszintű forrásallokáció és a projektkiválasztás alátámasztását, valamint a szakmai szempontrendszer alapján kiválasztott projekt vagy projektek felsorolását, és

c) az adott közfeladatban érintett fejlesztés számára projektszinten rendelkezésre álló indikatív támogatási keretet.

(2) Kiemelt projekt felhívásának célja kizárólagosan előkészítés csak akkor lehet, ha az előkészítendő projekt megvalósítására a 2014–2020 programozási időszak forrásaiból nem kerül sor vagy megvalósítása az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből tervezett.

(3) Nem kell bemutatni az éves fejlesztési keret elfogadására irányuló javaslatban az (1) bekezdés b) és c) pontjában foglaltakat a technikai segítségnyújtást szolgáló felhívások tekintetében.

41/F. § Közösségvezérelt helyi fejlesztés helyi fejlesztési stratégiája elkészítésére irányuló felhívás esetén az éves fejlesztési keret elfogadására irányuló javaslatban be kell mutatni a tárgyévben meghirdetendő felhívások tekintetében a 41/D. § (1) bekezdés c)–f) pontjában meghatározottakat, valamint

a) a felhívás címét és

b) a helyi fejlesztési stratégiák kiválasztási szempontjait.

41/G. § Területi kiválasztási rendszerben végrehajtandó támogatás esetén az éves fejlesztési keret elfogadására irányuló javaslatban be kell mutatni a tárgyévben meghirdetendő felhívások tekintetében – integrált területi programonként – az integrált területi program megnevezését, valamint a 41/D. § (1) bekezdés a), d)–f) és h) pontjában meghatározottakat.

41/H. § (1) Pénzügyi eszközökkel összefüggő felhívás esetén az éves fejlesztési keret elfogadására irányuló javaslatban be kell mutatni a tárgyévben meghirdetendő felhívások tekintetében a 41/D. § (1) bekezdés b), c), e) és h) pontjában meghatározottakat, valamint

a) a pénzügyi termék nevét, célját,

b) a pénzügyi termék keretösszegét,

c) a végső kedvezményezetti kört és

d) a támogatott pénzügyi termékre vonatkozó összeghatárokat.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti összeg egymilliárd forintnál kevesebb nem lehet.

42. § (1) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter az irányító hatóság által benyújtott, az éves fejlesztési keretek elfogadására irányuló javaslatot értékeli a programok és a Partnerségi Megállapodás figyelembe vételével. Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter az értékelés során a felhívások stratégiai környezeti vizsgálat szempontú és állami támogatási szempontú vizsgálatát is elvégzi, valamint vizsgálja, hogy a felhívások kiválasztási eljárását a IX. Fejezetben meghatározott feltételeknek megfelelően állapították-e meg.

(2) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti értékelés alapján – szükség esetén – az éves fejlesztési keretek elfogadására irányuló javaslat módosítására hívja fel az irányító hatóságot. Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter az értékelés eredményét és módosításra irányuló felhívását minden év augusztus 31-ig megküldi az irányító hatóság részére.

(3) Az irányító hatóság a szakpolitikai felelőssel együttműködve a (2) bekezdés szerinti értékelés, illetve felhívás alapján az éves fejlesztési keret elfogadására irányuló javaslatot átdolgozza, vagy ha a (2) bekezdés szerinti értékelésben vagy felhívásban foglaltakkal nem ért egyet, az azoktól való eltérést indokolja.

(4) A (3) bekezdésben foglaltak végrehajtását követően az irányító hatóság monitoring bizottság elé terjeszti az éves fejlesztési keret elfogadására irányuló javaslatot. A monitoring bizottság észrevétele alapján az irányító hatóság átdolgozhatja az éves fejlesztési keret elfogadására irányuló javaslatot, vagy ha a monitoring bizottság véleményével nem ért egyet, az attól való eltérést indokolja.

(5) Az irányító hatóság a (4) bekezdésben foglaltak végrehajtását követően minden év október 31-éig az FKB elé terjeszti az éves fejlesztési keret elfogadására irányuló javaslatát, amelyhez mellékeli

a) a (2) bekezdés szerinti értékelést,

b) a (4) bekezdés szerinti véleményt,

c) az irányító hatóság (3) és (4) bekezdés szerinti indokolását,

d) a programokra vonatkozó, prioritásszintű, negyedéves bontásban elkészített kötelezettségvállalási, szerződéskötési és kifizetési ütemterveket tartalmazó táblázatot,

e) az irányító hatóság által a folyó évi fejlesztési keretére vonatkozóan készített jelentés, amely a folyó évre elfogadott éves fejlesztési keret alapján bemutatja a megjelent, valamint a nem megjelent felhívásokat a megjelenés elmaradására vonatkozó indokolással együtt, valamint a kiemelt projektek előrehaladásának státuszát, valamint

f) a folyó évre vonatkozó éves fejlesztési keret elfogadásáról szóló kormányhatározat módosítására vonatkozó javaslatot azon kiemelt projekt esetében, amellyel összefüggő támogatási kérelmet a támogatást igénylő a megjelent kiemelt felhívásra a folyó év végéig előreláthatóan nem nyújtja be.

(6) Az (5) bekezdés d) pontja szerinti ütemterveket úgy kell elkészíteni, hogy azok a szükséges közösségi hozzájárulás, a nemzeti társfinanszírozás és az önerő-támogatás mértékét is ütemezve mutassák be.

43. § (1) Az irányító hatóság gondoskodik az éves fejlesztési keret elfogadására irányuló javaslatnak az NFK elé történő terjesztéséről akként, hogy az legkésőbb minden év november 30-ig az NFK ülésének napirendjére történő felvételére és az ülésen való megtárgyalására alkalmas formában benyújtásra kerüljön. Az éves fejlesztési keret elfogadására irányuló javaslat akkor terjeszthető az NFK elé, ha az FKB annak az NFK általi megtárgyalását javasolja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti előterjesztéshez mellékelni kell a 42. § (5) bekezdésében felsorolt dokumentumokat.

43/A. § (1) Az irányító hatóság felelős az általa végrehajtott programhoz tartozó éves fejlesztési keret végrehajtásáért. Az irányító hatóság az éves fejlesztési keretben meghatározottaktól kizárólag a (2) bekezdésben meghatározott keretek között térhet el.

(2) Az irányító hatóság az éves fejlesztési keretben meghatározott felhívás

a) meghirdetésének időpontját legfeljebb két hónappal,

b) keretösszegét legfeljebb 20% mértékben

változtathatja meg.

44. § (1) Az éves fejlesztési keret módosítása során a 41/A–43. §-ban foglaltakat az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Az éves fejlesztési keret módosítására irányuló eljárásban a 41/A–43. §-ban meghatározott határidőket nem kell alkalmazni.

(2) A folyó évre szóló éves fejlesztési keret módosítását az irányító hatóság az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszternél kezdeményezi, annak indokoltsága bemutatásával.

(3) Az adott évre szóló éves fejlesztési keretet évente egy alkalommal – a tárgyév június 30-ig – lehet módosítani.

(4) Az irányító hatóság minden évben

a) az előreláthatóan szükséges és általa érvényesíteni kívánt – 43/A. § (2) bekezdése szerinti – eltérés jóváhagyása, valamint

b) a 43/A. § (2) bekezdés által meg nem engedett eltérés engedélyezése

céljából az éves fejlesztési keret módosítását kezdeményezi olyan időben, hogy az a (3) bekezdésben meghatározott határidőben elfogadható legyen.

(5) Ha az irányító hatóság által érvényesített eltérés előreláthatóan nem haladja meg a 43/A. § (2) bekezdésében meghatározott kereteket, az éves fejlesztési keretet nem szükséges módosítani.

(6) Ha az NFK az éves fejlesztési keretet az erre irányuló szabályszerű javaslat nyomán módosítja, akkor a felhívás módosított meghirdetési időpontjára és módosított keretére kell alkalmazni a 43/A. § rendelkezéseit.

44/A. § (1) Ha az irányító hatóság

a) a 43/A. § (2) bekezdésének megsértésével eltér az éves fejlesztési kerettől,

b) a 44. § (4) bekezdés b) pontja szerinti javaslatát az NFK nem fogadja el,

c) a 44. § (4) bekezdése alapján előterjesztett javaslata nyomán megállapított tartalmú éves fejlesztési kerettől a 43/A. § (2) bekezdésének, illetve a 44. § (6) bekezdése megsértésével eltér,

az eltéréssel érintett összeggel az adott fejlesztési intézkedés többéves nemzeti keretben szereplő, a tárgyévet követő évre vonatkozó összegét csökkenteni kell.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása során a 43/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben eltéréssel érintett összegnek kell tekinteni az adott felhívásra az éves fejlesztési keretben meghatározott keret teljes összegét.

(3) Az (1) bekezdés szerint felszabaduló összeg többéves nemzeti kereten belüli átcsoportosítására az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter tesz javaslatot, figyelembe véve az eredményességi keretbe foglalt mérföldköveket és az éves kötelezettségvállalási táblákat.

(4) A többéves nemzeti keret (3) bekezdésben foglaltak érvényesítéséhez szükséges módosítására egyebekben a 18. alcímet kell alkalmazni.

44/B. § A 44. § (3)–(5) bekezdése és a 44/A. § nem alkalmazható akkor, ha

a)138 jogszabály, a program vagy a többéves nemzeti keret módosítása miatt szükséges az éves fejlesztési keret módosítása, és az éves fejlesztési keret módosításának tárgya, mértéke, illetve módja a jogszabály, a program vagy a többéves nemzeti keret módosulásának átvezetéséhez szükséges kereteket nem lépi túl,

b) az éves fejlesztési keretben kiemelt projekt támogatást igénylőjeként (kedvezményezettjeként) meghatározott személy megváltozik, és az éves fejlesztési keret módosítása ennek átvezetésére irányul,

c)139 a 42. § (5) bekezdés f) pont miatt szükséges az éves fejlesztési keret módosítása.

VIII. Fejezet

A FELHÍVÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS MEGHIRDETÉSE

21. A felhívás előkészítése

45. § (1) Az éves fejlesztési keret NFK általi jóváhagyását követően az irányító hatóság a felhívásokat kiegészíti a megjelentetéshez szükséges részletes információkkal.

(2)140 Az irányító hatóság a felhívásokat az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által rendelkezésre bocsátott sablondokumentumok alapján,

a) a szakpolitikai felelős,

b) a Vidékfejlesztési Program esetén a szakmai támogató és a kifizető ügynökség, valamint

c) területi program esetén a területi szereplő

bevonásával készíti el.

(2a)141 A felhívás az irányító hatóság vezetője által jóváhagyott tartalommal hirdethető meg.

(3) A felhívás nem minősül az Ávr. 45. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségvállalásnak.

46. § (1)142 A felhívás tartalmazza legalább

a) a felhívás nevét, keretösszegét,

b) a támogatást igénylők körét,

c) a megítélhető támogatás összegét, mértékét,

d) a fejlesztések indokoltságát, célját és a megvalósítandó számszerűsíthető eredményeket,

e) az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával megvalósuló felhívás esetén a kedvezményezettnek az 1304/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. és II. melléklete szerinti indikátorokhoz kapcsolódó adatgyűjtési és adatszolgáltatási kötelezettségét,

f) a támogatható tevékenységeket és a támogatás igénybevételével kapcsolatos követelményeket,

g) a projekt-kiválasztási szempontokat,

h) a horizontális követelményeket,

i) az elszámolható költségeket,

j) a támogatási kérelem benyújtásának módját, helyét és határidejét,

k) standard és egyszerűsített kiválasztási eljárás esetén azt, hogy a támogatási kérelem a felhívás közzétételét követő harmincadik nap előtt nem nyújtható be,

l) a támogatási szerződés vagy támogatói okirat tervezetét,

m) a támogatási kérelemhez csatolandó mellékletek listáját,

n) a támogatási intézkedésre vonatkozó támogatási kategóriát és az arra vonatkozó szabályokat, és

o) a projektkiválasztásra vonatkozó eljárásrendet és további részletes információkat tartalmazó dokumentumok elérhetőségét.

(1a)143 A terület-, illetve állatlétszám alapú támogatásokra vonatkozó felhívásokban nem kell szerepeltetni az (1) bekezdés h) és n) pontjában meghatározott tartalmi elemeket, az (1) bekezdés d) és i) pontjában meghatározottakat a terület-, illetve állatlétszám alapú intézkedés céljától függően kell alkalmazni.

(2) Kiemelt projekt megvalósítására irányuló felhívásnak az (1) bekezdésben foglaltakon túl – a technikai segítségnyújtás kivételével – tartalmaznia kell

a) a fejlesztések felsorolását,

b) a fejlesztésekhez rendelt indikatív kereteket,

c)–e)144

(3) Az irányító hatóságnak a felhívást a program céljai alapján, az egységes dokumentum-sablonok, elszámolhatósági szabályok, eljárásrendi megoldások alkalmazásával, az adminisztratív terhek, szabályozási kötöttségek minimalizálásával, a támogatási konstrukciók közötti szinergia és az elhatárolás biztosításával, az abszorpciós célokra, az eredményességi, teljesítmény-kerettel összefüggő szempontokra tekintettel kell kidolgoznia.

47. § (1) A támogatási kérelemben – a támogatást igénylő azonosításához szükséges adatokon túl – csak olyan információ kérhető, amely a projektkiválasztási szempontok alapján értékelésre kerül. A támogatási kérelemhez csatolandó mellékletként kizárólag a támogatást igénylő megfelelősége, alkalmassága és a projektjavaslat megfelelősége megítéléséhez az adott felhívás esetén szükséges mellékletek csatolása követelhető meg.

(2)145 Standard és egyszerűsített kiválasztási eljárásnál – ha kötelezően alkalmazandó EU jogi aktus másként nem rendelkezik – a benyújtás határidejét úgy kell meghatározni, hogy a támogatási kérelmek benyújtására a felhívás közzétételét követő huszonnégy hónapig lehetőség legyen. Ez a rendelkezés nem zárja ki az 53. §-ban foglaltak alkalmazását.

(3)146 A támogatási szerződés és a támogatási okirat mintáját az irányító hatóság az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által rendelkezésre bocsátott támogatási szerződés sablon alapján készíti el a felhívás sajátosságainak figyelembevételével.

(4) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által kidolgozott, az elszámolható költségek nemzeti szabályait tartalmazó útmutatót az 5. melléklet tartalmazza.

(5) Az irányító hatóság gondoskodik arról, hogy a felhívás támogathatósági, jogi, monitoring és pénzügyi szempontból a jogszabályoknak, illetve egyéb szabályoknak megfelelő tartalommal készüljön el.

(6) A felhívásban a támogatást igénylőt tájékoztatni kell arról, hogy a vele kapcsolatos, a közhiteles adatbázisokban elérhető adatok vagy azok egy része az e rendelet hatálya alá tartozó szervezetek által felhasználásra kerülnek.

22. A felhívás meghirdetésének szabályai

48. §147 Az irányító hatóság köteles a felhívást legalább harminc nappal az éves fejlesztési keretben meghatározott meghirdetési időpont előtt elektronikus formában megküldeni véleményezés céljából az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszternek.

49. § (1)148 Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter az egységes formai és tartalmi követelmények – ennek részeként horizontális követelmények –, a felhívások közötti összhang biztosítása, valamint az állami támogatási szabályoknak való megfelelés céljából minőségbiztosítás keretében megvizsgálja a felhívást. Ha az irányító hatóság a felhívást és az ahhoz tartozó mellékleteket nem

a) e rendelettel,

b) az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által kiadott és a www.szechenyi2020.hu oldalon közzétett arculati kézikönyvvel,

c) az állami támogatási szabályokkal,

d) az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által kiadott és jóváhagyott egységes dokumentum-sablonokkal, vagy

e) az adott program, illetve más program valamely felhívásával,

f)149 vonatkozó egyéb jogszabályokkal, valamint kötelezően alkalmazandó európai uniós jogi aktussal

összhangban készíti el, az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a felhívást tíz napon belül visszaküldi átdolgozás céljából az irányító hatóság részére.

(2) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter egyetértése esetén, illetve a felhívás átdolgozását követően az irányító hatóságot tájékoztatja, és a megküldött felhívást – kivéve a technikai segítségnyújtási projektek felhívását – az éves fejlesztési keretben foglalt meghirdetési időpontban közzéteszi a www.szechenyi2020.hu honlapon.

(3) A végleges dokumentáció megjelentetése előtt az irányító hatóság köteles az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter ügyfélszolgálati feladatait ellátó szervezeti egységét a megjelenő felhívással kapcsolatban felmerülő lehetséges kérdések megválaszolására felkészíteni.

50. § (1)150 Az irányító hatóság – az egycsatornás ügyfélszolgálat útján – a támogatási kérelmek benyújtásának utolsó napját megelőző tizennegyedik napig biztosítja, hogy a támogatást igénylők kérdéseket tehessenek fel, és azokra ésszerű határidőn, de legkésőbb a kérdés beérkezését követő hét napon belül tájékoztatást kapjanak.

(2) Az ügyfél-tájékoztatási rendszer működtetése során az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által az irányító hatóság számára készített ügyfélkezelési és információszolgáltatási kézikönyvet kell alkalmazni, amely alapján az irányító hatósággal együttműködő egycsatornás ügyfél-tájékoztatási rendszer az ügyfélszolgálat minden pontján, azonos kiszolgálási színvonalon, azonos tartalmú tájékoztatást tud nyújtani.

(3) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter működteti és koordinálja azt az ügyfél-tájékoztatási rendszert, amely a fejlesztéspolitikai intézményrendszer programjaira kiterjedően nyújt tájékoztatást elektronikus, írásbeli, telefonos és személyes csatornákon keresztül, az irányító hatóságokkal együttműködő egyablakos ügyfél-tájékoztatási rendszer keretében.

51. § (1)151 Az irányító hatóság köteles az Ávr. szerinti adattartalmat a Kincstár Monitoring Rendszerrel való összhang biztosítása érdekében, a felhívás meghirdetése előtt tizenöt nappal a kincstár részére megküldeni.

(2) A Kincstár Monitoring Rendszer által az interfész specifikáció alapján kért adatok közül az irányító hatóság részére rendelkezésre bocsátott forrástérkép-azonosítót az irányító hatóság rögzíti a monitoring és információs rendszerben.

23. A felhívások módosítása és felfüggesztése

52. § (1) Ha a program, az éves fejlesztési keret, valamely jogszabály módosítása miatt vagy egyéb okból szükségessé válik a felhívás módosítása, az irányító hatóság haladéktalanul módosítja a felhívást és erről – a módosítások kiemelésével – közleményt is készít. Az irányító hatóság a módosított felhívást és a közleményt megküldi az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszternek.

(2) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a 49. § (1) bekezdése szerinti szempontok alapján elvégzi a módosított felhívás minőségbiztosítását. A közleményt és a módosított felhívást – szükség esetén a javasolt pontosítások átvezetését követően – haladéktalanul, de legkésőbb azok beérkezését követő munkanapon közzéteszi.

(3) A támogatást igénylő, ha a támogatási kérelmet a módosítás előtti feltételekkel nyújtotta be, a felhívás módosítása miatt nem kerülhet kedvezőtlenebb helyzetbe azzal szemben, aki a támogatási kérelmet a módosított feltételeknek megfelelően nyújtotta be. Ha a felhívás módosítása miatt a módosítás előtti feltételekkel benyújtott támogatási kérelmek nem értékelhetőek, korrekciót kell elrendelni.

53. § (1) Standard és egyszerűsített kiválasztási eljárás esetén, ha a támogatásra rendelkezésre álló kötelezettségvállalási keret kimerül vagy annak kimerülése előre jelezhető, az irányító hatóság a benyújtási határidő előtt a benyújtás lehetőségét felfüggesztheti vagy a felhívást lezárhatja, és az erről szóló tájékoztatást az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszternek közzétételre megküldi. A benyújtási lehetőség felfüggesztése az erről szóló tájékoztató honlapon való megjelenését követő harmadik naptól lehetséges.

(2) Ha a felfüggesztés dátuma előtt benyújtott támogatási kérelmekről hozott döntést követően a támogatásra rendelkezésre álló keret nem merült ki, a felfüggesztést meg lehet szüntetni és új benyújtási határidőt lehet meghatározni.

IX. Fejezet152

KIVÁLASZTÁSI ELJÁRÁSOK

54. § A támogatási kérelmek elbírálása

a) standard,

b) kiemelt,

c) egyszerűsített,

d) területi, vagy

e) közösségvezérelt helyi fejlesztés (CLLD)

kiválasztási eljárásrend keretében történhet.

54/A. § (1) Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, a támogatási kérelmekről standard eljárásban kell dönteni.

(2) Standard kiválasztási eljárásrendben kell elbírálni különösen

a) a közfeladat megvalósítására irányuló projekt támogatási kérelmét abban az esetben, ha a forrásokat az éves fejlesztési keretben a lehetséges támogatást igénylők között nem osztották fel,

b) a helyi akciócsoportok által benyújtott helyi fejlesztési stratégiák kiválasztására irányuló kérelmet, és

c) a Vidékfejlesztési Programból finanszírozott, nem terület-, illetve állatlétszám alapú támogatásokra irányuló kérelmet.

54/B. § Kiemelt kiválasztási eljárásrendben kell dönteni a támogatási kérelemről a következő feltételek együttes fennállása esetén:

a) az NFK az éves fejlesztési keretben döntött a támogatást igénylőről, a projekt tárgyáról, meghatározta az egyes végrehajtandó projektekkel kapcsolatos szakmai elvárásokat, a hozzá kapcsolódó legmagasabb támogatást és végrehajtási határidőket a technikai segítségnyújtás kivételével,

b) a támogatás közfeladat megvalósítására vagy általános közérdekű feladat ellátására irányul, és nemzetgazdasági érdeket szolgál.

54/C. § (1) Egyszerűsített kiválasztási eljárásrendben kell dönteni a támogatási kérelemről, ha a támogatást igénylő jogosultsága és a felhívásban előírt mérlegelést nem igénylő értékelési szempontok vizsgálatára kerül sor, és

a) nem állnak fenn a kiemelt kiválasztási eljárásrend feltételei, vagy

b) a Vidékfejlesztési Programból finanszírozott terület-, illetve állatlétszám alapú támogatások esetén.

(2) Ha a projektek lehetséges elszámolható összköltsége legfeljebb 300 millió forint, és a felhívás keretében mikro, kis- és középvállalkozás is benyújthat támogatási kérelmet, kizárólag egyszerűsített kiválasztási eljárásrendet kell alkalmazni.

(3) Kutatás-fejlesztésre vagy innovációra irányuló fejlesztések és a Vidékfejlesztési Programból finanszírozott, nem terület-, illetve állatlétszám alapú támogatások esetében, ha a (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállnak, az irányító hatóság standard eljárást is alkalmazhat.

(4) A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program keretében meghirdetett felhívások esetében, ha (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállnak, az irányító hatóság a (2) bekezdésében meghatározott elszámolható összköltségnél kisebb összeget is meghatározhat.

54/D. § Területi kiválasztási eljárásrendben kell dönteni a főváros, a megye és a megyei jogú város ITP-je keretében támogatandó projektek támogatási kérelmeiről a területi programok esetén, ahol a program a területi kiválasztási eljárásrend alkalmazását írja elő.

54/E. § Közösségvezérelt helyi fejlesztés (CLLD) kiválasztási eljárásrendet kell alkalmazni a programokban meghatározott esetben.

55. § Ahol a XVII–XXIX. fejezet, és az 1. melléklet VI–XIII. fejezete irányító hatóságot említ, azon EMVA forrás esetén – a 160. § (5) bekezdés, a 162. § (1) bekezdés, a 164. § (1) és (3) bekezdés és a 180. § (1) bekezdése kivételével – kifizető ügynökséget kell érteni.

X. Fejezet

KIEMELT KIVÁLASZTÁSI ELJÁRÁSREND KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

56. §153 (1) Az irányító hatóság a felhívás közvetlen megküldésével az éves fejlesztési keretben nevesített támogatást igénylőt felkéri a támogatási kérelem felhívásban meghatározott időpontban történő, az 58–59. § szerinti benyújtására.

(2)154 Az irányító hatóság a támogatási kérelem értékelését az 58–63. §-ban foglaltak szerint végzi és a 65–68. § szerint terjeszti fel döntésre az irányító hatóság vezetőjének.

(3) Ha a projekt megvalósítása nem kezdhető meg, a döntést követően a támogatást igénylő és az irányító hatóság a projekt megvalósításának előkészítésére és a megvalósításának támogatására támogatási szerződést köt.

(4) Egy projekt megvalósítása akkor kezdhető meg, ha a projekt megvalósításának megkezdéséhez szükséges közbeszerzési vagy feltételes közbeszerzési eljárás lefolytatását megkezdték, vagy a projekt megvalósításának megkezdéséhez szükséges szerződést megkötötték.

56/A. §155 (1) Az 56. § (3) bekezdés szerinti esetben a támogatási szerződés megkötésével egyidejűleg az irányító hatóság konzultációt kezdeményez a támogatást igénylővel a felhívásban meghatározott előzetes ütemezés szerint. A konzultáció célja a felhívásban meghatározott feltételeknek megfelelő projektdokumentáció ütemezett kidolgozásának elősegítése.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szerződés a XV. Fejezetben foglaltakon túl tartalmazza legalább:

a) a támogatást igénylő jogait és kötelezettségeit a konzultáció során,

b) a közfeladatot érintő fejlesztés előkészítésének ütemezését, az előkészítés főbb mérföldköveit,

c) a projektdokumentáció elkészítésére rendelkezésre álló határidőt, valamint a hozzá kapcsolódó feltételeket és szankciókat,

d) a projekt-előkészítési költségek elszámolhatóságának és a támogatás folyósításának feltételeit, az esetleges szankciókat,

e) a projektmegvalósítás finanszírozásának és a támogatás folyósításának feltételeit,

f) a projektmegvalósítás finanszírozásához szükséges szerződésmódosítás szabályait,

g) az irányító hatóság által meghatározott egyéb feltételeket.

(3) Ha a kedvezményezett a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti határidőket elmulasztja, az irányító hatóság a támogatási szerződéstől eláll.

56/B. §156 (1) A konzultáció során az irányító hatóság feladatai:

a) a fejlesztés elindításához szükséges engedélyezési, közbeszerzési, kiviteli tervezési eljárások figyelemmel kísérése és elősegítése,

b) a támogatási szerződésben meghatározott mérföldkövek teljesülését igazoló dokumentáció jóváhagyása,

c) a felhívásban meghatározott szakmai kritériumok teljesítésének ellenőrzése,

d) a projektdokumentáció elkészítésének szakmai támogatása,

e) indokolt esetben konzultáció biztosítása az adott szakpolitikai felelős szervezeti egységével,

f) a projektek költséghatékonyságának, ár-érték arányának és fenntarthatóságának elősegítése.

(2) A kedvezményezett a konzultáció során köteles:

a) együttműködni az irányító hatósággal,

b) a konzultáció keretében szervezett személyes egyeztetéseken személyesen vagy hivatalos képviselő útján részt venni,

c) az irányító hatóság által a rendelkezésére bocsátott dokumentumokat, segédleteket felhasználni a projektdokumentáció kidolgozásához,

d) a mérföldkövekhez kapcsolódó, az irányító hatóság által kért dokumentumokat elkészíteni,

e) a támogatási szerződésben meghatározott határidőket betartani,

f) a támogatási szerződésben meghatározott időpontban a projektdokumentációt benyújtani.

(3) A konzultáció folyamatát – ideértve az elektronikus úton történt egyeztetéseket is – dokumentálni kell. A konzultáció során történt személyes egyeztetésekről az irányító hatóság és a kedvezményezett aláírásával ellátott emlékeztetőt kell készíteni.

56/C. §157 Az 56/A. § (2) bekezdés c) pontja szerinti határidőben benyújtott projektdokumentációt az irányító hatóság a felhívásban előírt értékelési szempontok szerint megvizsgálja. Ha a projektdokumentáció az értékelési szempontoknak megfelel, az irányító hatóság az 56/A. § (1) bekezdése szerinti szerződést módosítja a projekt megvalósításának érdekében.

56/D. §158 Az 56. § (3) és (4) bekezdését, valamint az 56/A–56/C. §-t nem kell alkalmazni a kizárólag előkészítésre irányuló projektek esetén.

XI. Fejezet

TERÜLETI KIVÁLASZTÁSI RENDSZER (TKR) ELJÁRÁSREND KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

57. § (1)159 A területi szereplők a monitoring bizottság által jóváhagyott kiválasztási szempontrendszer alapján elkészítik az ITP-ket és benyújtják a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság működtetéséért felelős miniszter részére.

(2) ITP-ket a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter javaslatára az irányító hatóság döntésre felterjeszti az NFK-nak.

(3) Az NFK határozatban dönt az egyes ITP-kről, amely tartalmazza:

a) az elfogadott ITP megnevezését,

b) az ITP-t végrehajtó területi szereplő megnevezését,

c) az ITP teljes 7 éves forráskeretét,

d)160 az ITP végrehajtása révén elérendő indikátor célértékeket,

e) az intézkedés, valamint tematikus célkitűzés szerinti forrásallokációt.

(4)161 Az ITP módosítását évente egy alkalommal, április 30-ig kezdeményezheti a területi szereplő. A területi szereplő nem kezdeményezheti az ITP-ben az adott tárgyévre vonatkozóan meghatározott fejlesztési igények módosítását.

(5)162

57/A. §163 (1) Ha a területi kiválasztási rendszer eljárásrendben meghirdetett felhívásra kizárólag egy területi szereplő vagy az általa vezetett konzorcium nyújthat be támogatási kérelmet, a X. és XII. Fejezet kiemelt eljárásrendre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(2) Ha a felhívásra nem kizárólag a területi szereplő vagy az általa vezetett konzorcium nyújthat be támogatási kérelmet, – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a XII. Fejezet standard eljárásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a döntés-előkészítő bizottság tagjainak száma két fő, tagjai az irányító hatóság és a területi szereplő által delegált egy-egy fő. Csak azon támogatási kérelmek támogathatók, amelyekben megjelölt támogatandó tevékenységet a döntés-előkészítő bizottság területi szereplő által delegált tagja is támogatásra javasolta.

(3) Ha a felhívásra nem kizárólag a területi szereplő vagy az általa vezetett konzorcium nyújthat be támogatási kérelmet és a felhívásra az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzésről szóló egyedi rendelkezésekről, valamint az 1080/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1301/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (4) bekezdését kell alkalmazni, a XII. fejezet standard eljárásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy

a) döntés-előkészítő bizottságot nem kell felállítani,

b) a nem a területi szereplő által benyújtott támogatási kérelmeket az irányító hatóság felkérésére a felhívásban megjelölt megyei jogú város a felhívásban meghatározott területi értékelési szempontok alapján értékeli.

XI/A. Fejezet164

AZ EMVA, ILLETVE AZ ETHA FORRRÁSBÓL SZÁRMAZÓ TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ TOVÁBBI ÉS ELTÉRŐ SZABÁLYOK

57/B. § (1) EMVA és ETHA forrásból származó támogatásokra vonatkozó támogatási kérelmet az a támogatást igénylő nyújthat be, aki vagy amely legkésőbb a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg kérelmezi a nyilvántartásba vételét a kifizető ügynökség által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben.

(2) A támogatási kérelem, az egységes kérelem, a kifizetési igénylés benyújtása során a támogatást igénylő helyett az (1) bekezdés alapján nyilvántartásba vett meghatalmazott is eljárhat. A meghatalmazást legkésőbb a kérelmek benyújtásával egyidejűleg kell benyújtani a kifizető ügynökségnek.

(3) A nyilvántartásba vételre, az adatváltozások bejelentésére, az adatok kezelésére, védelmére és szolgáltatására, közzétételére, valamint a kifizető ügynökség által működtetett nyilvántartási rendszerekre a 2007. évi XVII. törvény III. Fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) Ha a felhívás úgy rendelkezik, akkor az 58. § (2) bekezdéstől eltérően a támogatási kérelmet ügyfélkapun keresztül kell benyújtani.

(5) A (4) bekezdés szerinti esetben az e rendelet szerint elektronikus úton megküldött dokumentumok megküldéséről szóló értesítést egyidejűleg a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett ügyfélkapujára is meg kell küldeni. A kézbesítésre ez esetben is a XXIX. fejezetben foglaltakat kell alkalmazni.

57/C. § (1) A felhívás eltérő rendelkezése hiányában a támogatást igénylő felhívásonként csak egy támogatási kérelmet nyújthat be.

(2) A terület-, illetve állatlétszám alapú támogatások esetén az erre vonatkozó felhívásban, a mezőgazdasági kockázatkezelési támogatások esetén az erre vonatkozó felhívásban vagy jogszabályban meghatározott feltételek alapján a támogatást igénylő minden évben egységes kérelmet nyújthat be. A támogatást igénylő az egységes kérelemben megjelöli, hogy a felhívásban megjelölt mely jogcímekre, intézkedésekre vonatkozik az igénylése.

(3) A benyújtott egységes kérelemben változtatásokat a tárgyévben meghirdetett benyújtási határidőig lehet megtenni.

(4) A felhívás eltérő rendelkezése hiányában a támogatási kérelem benyújtására nyitva álló határidő utolsó napját követően a támogatási kérelemben szereplő támogatási alapra, illetve összegre nézve módosítási kérelem nem nyújtható be. A támogatás alapját adott intézkedésre vonatkozóan a felhívás határozza meg.

(5) Ha terület-, illetve állatlétszám alapú támogatási kérelem kiválasztása során tisztázó kérdés alkalmazására kerül sor, annak eredménye nem vezethet a támogatási összeg növelésére. Terület-, illetve állatlétszám alapú támogatások kiválasztási eljárása során szóbeli egyeztetésre nem kerülhet sor.

57/D. § (1) Ha a támogatási kérelmekről hozott döntést megelőzően a KAP rendelet 74. cikke szerinti ellenőrzést kell lefolytatni, akkor a kérelmek hiánytalan beérkezését követően, a KAP rendelet 74. cikke alapján végzett ellenőrzések lezárását követő harminc napon belül kell dönteni.

(2) Ha közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktus vagy felhívás alapján kérelmeket együttesen kell benyújtani vagy a benyújtott kérelmek bírálata egymással tartalmilag összefügg, az irányító hatóság a kérelemről a kérelmekre vonatkozó, valamennyi közös ellenőrzés lezárását követően, a közvetlenül alkalmazandó európai uniós rendelkezés szerinti határidőn belül dönt.

57/E. § (1) EMVA és ETHA forrásból támogatott intézkedésben való részvétel feltételeinek már a támogatási kérelem benyújtásakor fenn kell állniuk, kivéve a felhívás vagy mezőgazdasági kockázatkezelési támogatások esetén jogszabály eltérő rendelkezése esetén.

(2) A támogatási kérelmekről szakaszos elbírálással a felhívásban rögzített támogatási mértékek alapján, és az egyes intézkedésekre elkülönített forrás figyelembevételével

a) rangsor állításával,

b) arányosítással, vagy

c) az a) vagy b) pontban rögzített eszköz és a benyújtás sorrendjének együttes alkalmazásával

kell dönteni.

(3) A bírálat során létrejött pontegyenlőség esetén a rangsorban előnyt élvez az a támogatási kérelem

a) amelynek tartalma megfelel a felhívásban meghatározott részletes ajánlásnak a támogatott művelet megvalósításának legjobb gyakorlatáról, vagy

b) amelyet korábban nyújtottak be, ha az a) pont alapján nem lehet különbséget tenni.

(4) Ha a támogatási kérelem nem valósítja meg maradéktalanul a támogatás részletes feltételeit megállapító felhívás szerinti célkitűzéseket, a kérelmet, illetve – ha a támogatási kérelem részekre bontható – a kérelem érintett részét el kell utasítani.

(5) Az EMVA és ETHA forrásból származó támogatások esetében nem lehetséges a támogatási kérelem feltétellel történő támogatása.

57/F. § A mezőgazdasági biztosítások díjtámogatására vonatkozó intézkedések esetén e rendeletben foglaltakat a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvényben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

57/G. § (1) EMVA forrás esetében a KAP rendelet VI. címében meghatározott kölcsönös megfeleltetés hatálya alá tartozó ellenőrzés alapján hozott döntésben szereplő megállapítások szolgálnak a kölcsönös megfeleltetési rendszer szabályainak megsértése miatti igazgatási bírság jogalapjául. A kölcsönös megfeleltetés szabályainak megsértése miatti jogkövetkezményről a kifizető ügynökség rendelkezik, amely nem érinti a külön jogszabályban foglaltak szerinti egyéb jogkövetkezményeket.

(2) A kölcsönös megfeleltetés szabályainak megsértése miatti jogkövetkezmény megállapításánál mérlegelni kell az eset összes körülményét, a kedvezményezett magatartásának – gondatlan vagy szándékos tevékenységének, illetve mulasztásának – súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy a kedvezményezett, vagy meghatalmazottja, alkalmazottja, tagja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. A körülmények mérlegelése alapján a megállapított jogsértés súlyához igazodó igazgatási bírságot kell kiszabni.

57/H. § (1) EMVA és ETHA forrásból megvalósuló támogatások esetében, ha a támogatási jogviszony létrejöttét megelőzően a támogatást igénylő meghal, a felhívás eltérő rendelkezése hiányában az örökössel nem köthető támogatási szerződés, az örökös részére nem adható ki támogatói okirat.

(2) A kedvezményezett halála esetén a kifizető ügynökség a hagyatékátadó végzésben vagy öröklési bizonyítványban meghatározott támogatási összeget az örökös részére utalja. Ha a hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány nem rendelkezik a támogatás összegéről, az ügyfél örököse jogosult – több örökös esetében örökrészük arányában örökösei jogosultak – a támogatás igénybevételére.

(3) Ha a hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány nem rendelkezik a támogatás jellegű jogosultságról, az ügyfélnek azon örököse (több örökös esetében azon örökösei örökrészük arányában) válik jogosulttá, aki a támogatás jellegű jogosultsághoz kötődő vagyontárgyat – így különösen: földterület, állatállomány – örökölte. Ha a támogatás jellegű jogosultsághoz kötődő vagyontárgyra vonatkozóan a hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány haszonélvezeti jogot állapít meg, a haszonélvezeti jog jogosultja válik a támogatásra jogosulttá.

(4) A támogatás átutalásának feltétele, hogy az örököst vagy a haszonélvezeti jog jogosultját annak kérelmére az ügyfél-nyilvántartási rendszerben előzetesen nyilvántartásba vegyék.

(5) Az örökös vagy a haszonélvezeti jog jogosultja a kifizető ügynökséggel szemben fennálló követeléséről a jogutódlást igazoló döntés jogerőre emelkedését követő egy éven belül az intézkedés jellegének megfelelő tartalmú okirattal igazolhatja, hogy jogosult a támogatás összegére, a nem támogatás jellegű jogosultság igénybevételére. Ha az örökös vagy a haszonélvezeti jog jogosultja a jogutódlást igazoló döntés jogerőre emelkedését követő egy éven belül a jogosultságát igazoló okiratot nem nyújt be a kifizető ügynökséghez, úgy a jogutódlást igazoló döntés jogerőre emelkedését követő egy év elteltével, de legkésőbb az örökhagyó elhunytától számított három év elteltével megszűnik a támogatás folyósítására, a nem támogatás jellegű jogosultság igénybevételére vonatkozó jogosultsága.

(6) Az EMVA-ból és az ETHA-ból finanszírozott, beruházási jellegű intézkedések esetén, felhívás eltérő rendelkezése hiányában, ha a kedvezményezett jogai és kötelezettségei nem oszthatóak, az örökhagyó helyére egy örökös, a jogelőd helyére egy jogutód léphet.

(7) Az EMVA-ból és az ETHA-ból finanszírozott intézkedések esetén felhívás eltérő rendelkezése hiányában, a jogutód ügyfél az azonos intézkedésre, azonos támogatási kérelem benyújtási időszakban benyújtott támogatási kérelmekkel összefüggő kifizetési kérelmeit együttesen köteles benyújtani.

57/I. § (1) A kedvezményezett által a támogatás igénybevételével összefüggésben vállalt kötelezettségek teljesítésének időtartama alatt a mezőgazdasági üzem egészének vagy a kötelezettség vállalásával érintett részének átruházása csak a kötelezettségek átvállalásával lehetséges. Az átvállalással az átadó mentesül a kötelezettségek alól. Az átvállaló – a felhívás eltérő rendelkezése hiányában – csak egy személy lehet.

(2) A kötelezettség átvállalásához az irányító hatóság előzetes jóváhagyása szükséges.

57/J. § Az EMVA-ból finanszírozott intézkedések vonatkozásában a Vidékfejlesztési Programban meghatározott monitoring adatok gyűjtésének módjáról az iránytó hatóság a felhívásban vagy közleményben rendelkezik.

XII. Fejezet

A TÁMOGATÁSI KÉRELEM BENYÚJTÁSA ÉS ELBÍRÁLÁSA

24. A támogatási kérelem

58. § (1) A támogatást igénylőnek az irányító hatósághoz benyújtott támogatási kérelemmel kell igényelnie a támogatást.

(2) A támogatási kérelmet a felhívásban meghatározott elektronikus alkalmazással kell elkészíteni és benyújtani. A támogatási kérelem akkor minősül benyújtottnak, ha a támogatást igénylő a felhívás részeként közzétett nyomtatványon a támogatási kérelem elektronikus benyújtásáról nyilatkozott és a nyilatkozatot az egységes működési kézikönyvben és a felhívásban meghatározott módon az irányító hatósághoz benyújtotta.

(3)165 A támogatást igénylő a támogatás igénylésével egyidejűleg hozzájárulását adja ahhoz, hogy a támogató

a) EMVA forrás esetén a 908/2014/EU bizottsági rendelet 57. cikk szerinti adatokat,

b) más ESB alap támogatásának elnyerése esetén

ba) a kedvezményezett nevét,

bb) a projekt tárgyát,

bc) az elnyert támogatás összegét,

bd) a döntés évét és a hónapját

nyilvánosságra hozza, valamint a támogatást igénylő által rendelkezésre bocsátott adatokat a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével nyilvántartsa és kezelje.

(4) A támogatási kérelem monitoring és információs rendszerbe történő beérkezéséről a támogatást igénylő értesítést kap.

(5)166 A támogatási kérelem benyújtása, valamint a felhívásban meghatározott jogosultsági feltételek teljesítése nem jelent alanyi jogosultságot a támogatásra, arról csak a kiválasztási szempontokra és forrásra tekintettel hozható döntés.

(6)167 Ha a felhívás úgy rendelkezik, idegen nyelven kiállított dokumentum benyújtása esetében a támogatást igénylőnek csatolnia kell a dokumentum szakfordító vagy szakfordító-lektor által készített magyar nyelvű fordítását is.

59. § (1) Ha a felhívás nem zárja ki, támogatási kérelmet a projekt megvalósítására létrehozott konzorcium is benyújthat.

(2) A konzorcium létrehozására irányuló, a felhívás részeként közzétett szerződés-tervezetben foglalt rendelkezéseket is tartalmazó konzorciumi szerződéssel a támogatási kérelem benyújtására jogosult támogatást igénylők arra vállalnak kötelezettséget, hogy a projektet a támogatási kérelemben meghatározott módon közösen megvalósítják.

(3) A konzorcium tagja csak olyan szervezet lehet, amely a felhívásban meghatározott követelményeknek megfelel és támogatásban részesülhet.

(4) A konzorciumot az irányító hatósággal szemben a konzorciumi tagok által a konzorciumi szerződésben kijelölt tag képviselheti.

(5) A konzorcium valamely tagja által a konzorcium nevében kötött szerződésért a tagok felelőssége egyetemleges, kivéve, ha a támogatási szerződésben ettől eltérően rendelkeznek.

25. A támogatási kérelem jogosultsági ellenőrzése

60. § (1) Az irányító hatóság a támogatási kérelem beérkezését követően, a felhívásban szereplő jogosultsági szempontok szerint, felhívásonként kialakított ellenőrzési lista alapján elvégzi a támogatási kérelem jogosultsági ellenőrzését.

(2)168 Ha a támogatási kérelem megfelel a felhívásban meghatározott jogosultsági szempontoknak, az irányító hatóság tájékoztatja a támogatást igénylőt a kérelem jogosultsági szempontoknak való megfelelőségéről, és arról, hogy az irányító hatóság a támogatási kérelem tartalmi értékelését megkezdi.

(3)169 Ha a támogatási kérelem hiányos vagy hibás és ezért nem felel meg a felhívásban meghatározott jogosultsági szempontoknak, az irányító hatóság – ha az adott jogosultsági szempontot igazoló dokumentum hiánya vagy hibája hiánypótlás keretében pótoltatható és a felhívás lehetőséget nyújt a hiánypótlásra –, legalább hét napos határidő kitűzésével, az összes hiány vagy hiba megjelölésével felszólítja a támogatást igénylőt támogatási kérelmének kijavítására. Hiánypótlásra egyszer van lehetőség.

(4)170 Ha a támogatást igénylő a nem hiánypótoltatható jogosultsági szempontoknak nem felelt meg, vagy a hiánypótlást hibásan, hiányosan vagy határidőn túl nyújtja be és ezért a támogatási kérelme nem felel meg a jogosultsági szempontoknak, az irányító hatóság a támogatási kérelmet elutasítja és erről a támogatást igénylőt értesíti.

(5) Egyszerűsített kiválasztási eljárásrend esetén – a felhívás eltérő rendelkezése hiányában – hiánypótlásnak nincs helye.

(6)171 Ha az 58. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozat hiányzik vagy hibás, vagy ha a postai úton benyújtott nyilatkozat tartalma nem egyezik meg az elektronikusan benyújtott nyilatkozattal, hiánypótlásnak nincs helye.

(7) A (4) bekezdés szerinti tájékoztatásnak tartalmaznia kell az elutasítás indokait és a kifogás benyújtásának lehetőségét, módját.

(8)172 Standard és egyszerűsített kiválasztási eljárásrend esetén, ha a beérkező támogatási kérelmek száma jelentősen meghaladja a tervezettet, a (2) és (3) bekezdés szerinti határidőt az irányító hatóság egy alkalommal, legfeljebb hét nappal meghosszabbíthatja.

26. A támogatási kérelem tartalmi értékelése

61. §173 (1) A jogosultsági kritériumoknak megfelelő támogatási kérelmeket pontozással kell értékelni.

a) kiemelt kiválasztási eljárás,

b) területi kiválasztási rendszer eljárásrendben, ha a meghirdetett felhívásra kizárólag a területi szereplő vagy az általa vezetett konzorcium nyújthat be támogatási kérelmet, és

c) a felhívás eltérő rendelkezése hiányában terület-, illetve állatlétszám alapú támogatások

esetén nem kell alkalmazni.

(2) Egyszerűsített kiválasztási eljárásrend esetén

a) folyamatos elbírálás esetén a beérkezés sorrendjében kell a támogatási kérelmeket jogosultsági és tartalmi értékelésre bocsátani, valamint a felhívásban előírt mérlegelést nem igénylő értékelési szempontoknak való megfelelés alapján kell a támogathatóságukról dönteni,

b) szakaszos elbírálás esetén legkésőbb a felhívásban rögzített szakasz zárását vagy beadási határnapját követően kell a támogatási kérelmeket jogosultsági és tartalmi értékelésre bocsátani, és az egy szakaszban beérkezett kérelmek támogathatóságáról a felhívásban előírt mérlegelést nem igénylő értékelési szempontoknak való megfelelés szerinti sorrendisége alapján kell dönteni,

c) az egységes kérelemben benyújtott vagy egyéb terület-, illetve állatlétszám alapú támogatás igénybevételére benyújtott kérelem alapján akkor ítélhető meg támogatás, ha az megfelel a felhívásban meghatározott valamennyi feltételnek.

(3) Standard kiválasztási eljárásrend esetén szakaszos elbírálást kell alkalmazni, amely során legkésőbb a felhívásban rögzített szakasz zárását vagy beadási határnapját követően kell a támogatási kérelmeket jogosultsági és tartalmi értékelésre bocsátani, és az egy szakaszban beérkezett kérelmek támogathatóságáról a felhívásban előírt tartalmi értékelési szempontoknak való megfelelés szerinti sorrendisége alapján kell dönteni.

(4) Kiemelt kiválasztási eljárásrend esetén a támogatási kérelmek tartalmi értékelése során azt kell vizsgálni, hogy a határidőig benyújtott támogatási kérelmek megfelelnek-e a felhívásban előírt értékelési szempontoknak. A 102. § (2) bekezdés kivételével, ha a Kbt. 40. § (3) bekezdése szerinti feltételes közbeszerzési eljárás dokumentációjának műszaki tartalmát az irányító hatóság előzetesen jóváhagyta, az értékelés során kizárólag a projekt e rendelet hatálya alá tartozó forrásból való támogathatósága vizsgálható. Ha a 62. § (2) bekezdés szerinti tartalmi értékelési szempontok alapján megállapítható, hogy a kérelem nem támogatható, az iránytó hatóság a kérelmet elutasíthatja azzal, hogy a támogatást igénylőnek új kérelmet kell benyújtania.

61/A. §174 A közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 46/2011. (III. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Közbesz. R.) 2. § (3) bekezdése szerinti informatikai eszközök és szolgáltatások fejlesztésére, valamint üzemeltetésére vonatkozó támogatási kérelem esetén, ha a támogatást igénylő, illetve kedvezményezett a Közbesz. R. 7. mellékletében szerepel, az irányító hatóság a támogatási kérelem elbírálása során az e-közigazgatásért felelős miniszternek véleményezési jogot biztosít.

62. §175 (1) Az értékelésben és a támogatási döntés előkészítésében részt vevőket a támogatást igénylő támogatási döntésről történő tájékoztatása időpontjáig titoktartási kötelezettség terheli. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a benyújtott támogatási kérelemnek a projekt-kiválasztási eljárásban történő előrehaladásáról történő tájékoztatásra.

(2) Az irányító hatóságnak biztosítania kell, hogy a támogatási kérelmek tartalmi értékelése során alkalmazott mérlegelést igénylő és mérlegelést nem igénylő értékelési szempontok

b) biztosítják a támogatásra legalkalmasabb projekt kiválasztását,

c) biztosítják a költséghatékonysági, fenntarthatósági és teljesítmény szempontból magas minőségű projektek kiválasztását,

d) olyan projektek kiválasztását teszik lehetővé, amelyek közvetlenül hozzájárulnak az érintett beruházási prioritás specifikus céljaihoz,

e) biztosítják az állami támogatási szabályoknak való megfelelést.

63. § (1)176 Ha a támogatási kérelemben szereplő információ nem egyértelmű vagy ellentmondást tartalmaz és a felhívás lehetőséget nyújt tisztázó kérdés alkalmazására, az irányító hatóság az értékelés során tisztázó kérdést tehet fel, melynek megválaszolására legalább három napos határidőt kell biztosítania. A határidőn túl beérkezett választ figyelmen kívül kell hagyni.

(2) Ha a támogatási kérelemben szereplő fejlesztési tevékenység összetett jellege indokolja és erre a felhívás lehetőséget ad, az irányító hatóság szóbeli egyeztetési lehetőséget biztosíthat a támogatást igénylőnek az összeférhetetlenségi és titoktartási szabályok betartása mellett.

(3)177 Ha a támogatást igénylőnek az e rendelet alapján szolgáltatott, a támogatási szerződés teljesítése szempontjából releváns adataiban változás következik be, a támogatást igénylő köteles azt haladéktalanul írásban bejelenteni az irányító hatóságnak.

(4)178 Ha a támogatást igénylő támogatási kérelmében valótlan adatot közölt vagy valótlan tartalmú nyilatkozatot tett – a nyilvánvaló hiba kivételével –, a támogatási kérelem nem támogatható.

64. § (1)179 Kiemelt és egyszerűsített kiválasztási eljárásrend kivételével, ha a felhívás úgy rendelkezik, az irányító hatóság döntés-előkészítő bizottságot hívhat össze a támogatási kérelmekről hozott döntés megalapozására. Döntés-előkészítő bizottságot kell összehívni – kiemelt és egyszerűsített kiválasztási eljárás kivételével – ha a szakpolitikai felelős nem az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatok ellátására kijelölt miniszter által vezetett minisztériumban került kijelölésre.

(2) A döntés-előkészítő bizottság döntési javaslatot készít.

(3) A döntés-előkészítő bizottság tagjainak száma legfeljebb 5 fő. A döntés-előkészítő bizottság összehívását, működését, tagjait az irányító hatóság által kiadott ügyrendben kell meghatározni. Ha a döntés-előkészítő bizottságot össze kell hívni, a döntés-előkészítő bizottságban többségi szavazati joggal vesznek részt a szakpolitikai felelős által delegált személyek.

(4)180

65. § (1)181 A támogatási kérelemről az irányító hatóság dönt. Az irányító hatóság köteles a döntését részletesen indokolni, ha a projektjavaslatot

a) csökkentett elszámolható összköltséggel vagy támogatási összeggel támogatja,

b) a támogatási jogviszony létrehozásához szükséges feltételek teljesítésének esetén támogatja, vagy

c) elutasítja.

(2)182 Az irányító hatóság vezetőjének a támogatói döntés meghozatalához az NFK előzetes jóváhagyását kell kérnie, ha a projektjavaslat támogatását egymilliárd forintot meghaladó összegben javasolja megállapítani.

(2a)183 Nincs szükség a (2) bekezdés szerinti előzetes jóváhagyásra

a) technikai segítségnyújtási projekt esetén,

b) kiemelt projekt esetén, ha a projekt irányító hatóság által javasolt támogatási összege nem haladja meg az éves fejlesztési keretben az e projekt támogatásaként meghatározott összeget.

(3)184 A támogatási kérelem csökkentett elszámolható összköltséggel vagy csökkentett támogatási összeggel támogatható, ha a támogatási kérelem tervezett elszámolható költségei között olyan költségtétel szerepel, amely nem számolható el, nem szükséges a projekt céljának teljesítéséhez vagy aránytalanul magas. Az irányító hatóság a felhívásban egységköltségekre vonatkozó előírást tehet közzé.

(4) Ha a támogatási kérelem csak feltételekkel támogatható, a támogatási döntésben meg kell határozni a támogatást igénylő által teljesítendő feltételeket és az azok teljesítésére nyitva álló határidőt.

(5) Amennyiben a közfeladat ellátásának finanszírozása közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott támogatásnak minősül a közszolgáltatási szerződés megkötése előtt felmerült költségek kizárólag a 360/2012/EU bizottsági határozattal összhangban támogatható.

(6) Területi kiválasztási eljárásrendben a támogatási kérelemről a területi szereplő számára az éves fejlesztési keretben programszinten előre rögzített keretösszeg erejéig hozható döntés.

(7)185 A döntést követő egy napon belül rögzíteni kell a döntést a monitoring és információs rendszerben.

66. § (1) A döntésről az irányító hatóság tájékoztatja a támogatást igénylőt és megküldi részére a támogatási szerződés tervezetét.

(2) Támogatói okirat alkalmazása esetén az aláírt támogatói okirattal kell értesíteni a támogatást igénylőt. A támogatói okirat elektronikus formában kerül kiállításra, aláírásra és megküldésre.

(3) A támogatási kérelem elutasítása, csökkentett összköltséggel történő támogatása vagy feltételekkel történő támogatása esetén a tájékoztatásnak tartalmaznia kell a kifogás benyújtásának lehetőségét, módját.

(4) A támogatást igénylők a támogatási kérelmük értékelését a döntésről szóló tájékoztatás kézhezvételét követően megtekinthetik.

67. §186 Az 58–65. §-tól eltérően a program vonatkozó prioritása keretén belül

a) a felhívás keretében fel nem használt, vagy

b) a megítélt, támogatási szerződésben rögzített, de

ba) a kedvezményezett által fel nem használt,

bb) az irányító hatóság által visszatartott, vagy

bc) a kedvezményezett által visszafizetett

támogatási összeg prioritáson belüli felhasználásáról – a nagyprojekt, a kiemelt projekt és annak a támogatási kérelemnek a kivételével, amely támogatását az irányító hatóság egymilliárd forintot meghaladó összegben javasolta megállapítani – az irányító hatóság dönt az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által jóváhagyott felhívás alapján.

68. § (1) A támogatási kérelemről az irányító hatóság folyamatos elbírálás esetén a támogatási kérelem beérkezésétől, szakaszos elbírálás esetén a felhívásban rögzített szakasz zárásától vagy a benyújtási határidőtől számított harmincadik napig, nagyprojekt és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből támogatandó projekt esetén a támogatási kérelem beérkezésétől számított kilencvenedik napig dönt.

(2)187 Döntés-előkészítő bizottság összehívása esetén az irányító hatóság támogatási kérelemről hozott döntési határideje tíz nappal meghosszabbodik.

(3) Nagyprojekt és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből támogatandó projekt esetén az (1) bekezdésben meghatározott határidő a támogatásról vagy az elutasításról hozott döntési javaslatról történő értesítés határidejét jelentik.

(4)188 Standard és egyszerűsített kiválasztási eljárásrend esetén, ha a beérkező támogatási kérelmek száma meghaladja a tervezettet, a határidőt az irányító hatóság egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.

(5)189 Az (1), (2) és (4) bekezdés szerinti határidőbe nem számít bele a hiánypótlás, a felhívás módosítása következtében szükségessé vált korrekció, a tisztázó kérdés megválaszolásának vagy a kifogás elbírálására irányuló eljárás időtartama.

69. §190 (1) Szakaszolt projekt második szakaszára a IX–XII. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2)191 Szakaszolt projekt második szakaszára akkor köthető támogatási szerződés, vagy a támogatási szerződés akkor léphet hatályba, ha a szakaszolt projekt első szakaszának megvalósítására kötött támogatási szerződés alapján nyújtott előleggel a kedvezményezett elszámolt, vagy az előleg felhasználása érdekében harmadik személlyel szerződést kötött.

70. § (1) Az országos kihatású projekt esetén a 46–61. § rendelkezéseit az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)192 A projekt szakmai tartalma szerinti felelős irányító hatóság által benyújtott éves fejlesztési keret elfogadását követően a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programot felügyelő irányító hatóság átadja a projekt szakmai tartalmáért felelős irányító hatóságnak az éves fejlesztési keretben elfogadott rá eső támogatási keretösszeg feletti rendelkezési jogot. A projekt szakmai tartalma szerinti felelős irányító hatóságra e támogatási keretösszeg tekintetében a 20–24. §-t kell alkalmazni.

(3)–(4)193

(5)194 Országos kihatású projekt esetén a támogatási szerződést a projekt szakmai tartalmáért felelős irányító hatóság köti meg.

(6)195

(7)196 A monitoring és információs rendszerben a támogatási kérelemmel, a döntéssel és a projekt lebonyolításával kapcsolatos adatokat – programonkénti megbontásban – a projekt szakmai tartalmáért felelős irányító hatóság rögzíti és kezeli.

XIII. Fejezet

KÖZÖSSÉGVEZÉRELT HELYI FEJLESZTÉS (CLLD) ESZKÖZ HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

71. § (1) Közösségvezérelt helyi fejlesztés (CLLD) kiválasztási eljárásrendben az irányító hatóság regisztrációs felhívást tesz közzé a helyi akciócsoportok kiválasztása céljából. A felhívás tartalmazza a regisztráció feltételeit. A regisztrációs feltételeknek megfelelt helyi akciócsoportokat az irányító hatóság nyilvántartásba veszi.

(2)197 Az irányító hatóság a regisztrációs szempontoknak megfelelt helyi akciócsoportok számára felhívást tesz közzé közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégia megalkotására. A felhívás előkészítésére, meghirdetésre, módosítására és felfüggesztésére a 45–53. §-t kell alkalmazni.

(2a)198 A felhívásra benyújtott támogatási kérelmekben található közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiának legalább a következő elemeket kell tartalmaznia:

a) a stratégia által lefedett terület és lakosság meghatározását,

b) a terület fejlesztési szükségleteinek és lehetőségeinek elemzését, beleértve az erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek elemzését,

c) a stratégia és célkitűzései leírását, a stratégia integrált és innovatív jellemzőinek leírását és a célkitűzések hierarchiáját, beleértve a kimenetek vagy eredmények mérhető célértékeit,

d) a stratégia kidolgozásába történő közösségi bevonás folyamatának leírását,

e) cselekvési tervet, amely bemutatja, hogyan történik a célkitűzések alapján az intézkedések meghatározása,

f) a stratégia irányítási és monitoring-intézkedéseinek leírását, amely bemutatja, hogyan képes a helyi akciócsoport végrehajtani a stratégiát, valamint az értékelésre vonatkozó konkrét intézkedések leírását, valamint

g) a stratégia pénzügyi tervét, ideértve az egyes érintett ESB-alapokból tervezett forráselosztást.

(2b)199 A (2a) bekezdés c) pontja alkalmazása során az eredmények tekintetében mennyiségi és minőségi célértékek egyaránt meghatározhatók, valamint biztosítani kell, hogy a stratégia összhangban álljon valamennyi, a stratégia által érintett ESB-alap releváns programjával.

(3)200 Az irányító hatóság a beérkezett közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiákat tartalmazó támogatási kérelmekről standard kiválasztási eljárásrendben dönt.

(4) A beérkezett támogatási kérelmek benyújtására és elbírálására – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – az 58–68. §-t kell alkalmazni.

(5) Az irányító hatóság a hiánypótlásra meghatározhat a 60. § (3) bekezdésben meghatározott határidőnél hosszabb időtartamot is.

(6)201 A helyi akciócsoportokkal az irányító hatóság szerződést köt.

(7)202 A (6) bekezdés szerinti szerződésnek tartalmaznia kell

a) a fejlesztési stratégia keretében meghirdetett felhívások tartalmi elemeit,

b) a benyújtandó támogatási kérelmek kiválasztási eljárását,

c) a helyi bíráló bizottság működési szabályait,

d) a támogatott kérelmekben szereplő helyi fejlesztési stratégiák végrehajtása során a monitoringra vonatkozó elvárásokat,

e) azt, hogy a helyi akciócsoport működési költsége nem haladhatja meg a részére megítélt támogatás 15%- át, és

f) azt, hogy a működési költség a helyi fejlesztési stratégia végrehajtására megítélt forrás felhasználásának arányában, a (6) bekezdés szerinti szerződésben foglalt, a helyi fejlesztési stratégiai alapján meghatározott egyedi mérföldkövek szerint hívható le.

(8)203 A közösségvezérelt helyi fejlesztésre szánt, a (7) bekezdés szerinti szerződés alapján folyósított támogatás kiterjed:

a) az előkészítő támogatás költségeire, amely magában foglalja a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégia végrehajtását szolgáló kapacitásfejlesztést, képzést és hálózatépítést,

b) a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégia szerinti projektek végrehajtására,

c) a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégia végrehajtásának irányításához kapcsolódó működési költségekre, valamint

d) a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégia szervezésére az érdekeltek közötti információcsere megkönnyítése, a stratégia előmozdítása és – a potenciális kedvezményezettek támogatása érdekében – a támogatási kérelmek előkészítésére.

72. § (1)204 A helyi fejlesztési stratégia keretében meghirdetett felhívásokat a helyi akciócsoport a 71. § (7) bekezdésben meghatározott szerződés feltételei szerint készíti el.

(2)205

(3) A helyi akciócsoportok a támogatási kérelmekről hozott döntés megalapozása érdekében helyi bíráló bizottságot állítanak fel. A helyi bíráló bizottság összehívását, működését, tagjait a helyi akciócsoport által kiadott ügyrendben kell meghatározni az irányító hatóság útmutatása alapján. Az ügyrendet az irányító hatóság hagyja jóvá.

XIV. Fejezet

PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ESETÉN ALKALMAZANDÓ KIVÁLASZTÁSI ELJÁRÁSOKKAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

27. A pénzügyi eszközöket végrehajtó szervezet kiválasztása

73. §206 A pénzügyi eszközöket végrehajtó szervezetnek meg kell felelnie

28. Pénzügyi közvetítők kiválasztása

74. §207 (1) Ha a pénzügyi eszközök végrehajtására alapok alapján keresztül kerül sor, az alapok alapját végrehajtó szervezetnek biztosítania kell, hogy az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 480/2014/EU bizottsági rendelet vonatkozó kritériumai teljesüljenek.

(2) A pénzügyi közvetítők kiválasztását az alapok alapját végrehajtó szervezet készíti elő az irányító hatósággal együttműködve. Az alapok alapját végrehajtó szervezet a pénzügyi közvetítői felhívás tervezetét elektronikus formában az irányító hatóság útján megküldi jóváhagyásra az NFK-nak. Az irányító hatóság az NFK jóváhagyása alapján a pénzügyi közvetítői felhívást közzéteszi a www.szechenyi2020.hu honlapon. Az alapok alapját végrehajtó szervezet a kiválasztási eljárás eredménye alapján dönt a pénzügyi közvetítő kiválasztásáról és az irányító hatóság útján tájékoztatja az NFK-t az eljárás eredményéről.

(3) Amennyiben a pénzügyi közvetítő kiválasztása közbeszerzési eljárás keretében történik, annak lefolytatásáért és a mindenkor hatályos közbeszerzési jogszabályok szerinti dokumentálásáért, valamint a szerződés megkötéséért az alapok alapját végrehajtó szervezet felelős. Ebben az esetben az alapok alapját végrehajtó szervezet az irányító hatósággal együttműködve készíti elő az eljárást megindító ajánlati, ajánlattételi, illetve részvételi felhívást, valamint az ezekhez kapcsolódó dokumentációt, amelyet – a XVI. Fejezetben foglalt ellenőrzést követően – az alapok alapját végrehajtó szervezet az NFK számára az irányító hatóság útján jóváhagyásra megküld. Az irányító hatóság az NFK jóváhagyása alapján a pénzügyi közvetítői felhívást közzéteszi a www.szechenyi2020.hu honlapon.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben az eljárás eredményéről, illetve az ajánlatok elbírálásáról készített írásbeli összegezést az alapok alapját végrehajtó szervezet az irányító hatóság útján tájékoztatásul megküldi az NFK számára.

28/A. 208 Vissza nem térítendő támogatással kombinált pénzügyi eszköz esetén alkalmazandó kiválasztási szabályok

74/A. § (1) Vissza nem térítendő támogatással kombinált pénzügyi eszköz esetében (a továbbiakban: kombinált projekt) mindkét támogatási formára vonatkozóan csak abban az esetben köthető szerződés a támogatást igénylővel, ha mindkét támogatási forma vonatkozásában támogatást megítélő támogatói döntéssel rendelkezik.

(2) A kombinált projektről a 68. § (1) bekezdése szerinti határidőben kell döntést hozni, és a 81. § (3) bekezdése szerinti határidőben szerződést kötni.

XV. Fejezet

A TÁMOGATÁSI JOGVISZONY

29. 209 Támogatási szerződés, támogatási okirat és a pénzügyi eszközök esetén a végső kedvezményezettel kötött szerződés

75. § (1) Egyszerűsített kiválasztásai eljárásrend esetén az irányító hatóság támogatói okiratot bocsát ki, egyéb esetekben támogatói okiratot bocsát ki vagy támogatási szerződést (a továbbiakban együtt: támogatási szerződés) köt.

(2) A támogatási szerződés alapján megvalósuló támogatási jogviszonyra vonatkozó, e rendeletben meghatározott feltételeket a támogatói okirat alapján megvalósuló jogviszonyokra is megfelelően alkalmazni kell.

(3)210 Pénzügyi eszköz esetén ahol a 76–78. §, a 79. § (1)–(2a) bekezdése és a 31. alcím

a) támogatási szerződést említ, azon a végső kedvezményezettel kötött szerződést vagy kezességvállalói nyilatkozatot,

b) kedvezményezettet említ, azon végső kedvezményezettet,

c) irányító hatóságot említ, azon pénzügyi közvetítőt,

d) támogatást említ, azon a pénzügyi eszközből megítélt összeget

kell érteni.

(4)–(6)211

76. §212 (1) A támogatási szerződés megkötése előtt az irányító hatóság helyszíni szemlét rendelhet el.

(2) Ha a támogatást igénylő több felhívásra is nyújtott be támogatási kérelmet, az irányító hatóság az egyik felhívás keretében lefolytatott helyszíni szemle eredményét a másik felhívás keretében is felhasználhatja.

(3) A (2) bekezdés nem alkalmazható pénzügyi eszköz esetén.

77. § (1) A támogatási szerződés megkötéséhez vagy – ha a felhívás lehetővé teszi – legkésőbb az első kifizetési kérelemhez a kedvezményezett köteles benyújtani

a) a kedvezményezett nevében aláíró személy vagy személyek – a költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, a kisebbségi önkormányzat, az egyházi jogi személy, a felsőoktatási intézmény, a közalapítvány és az állam kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság kivételével – bank által igazolt, ügyvéd által ellenjegyzett vagy közjegyző által hitelesített aláírás mintáját,

b) a kedvezményezett – a költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, az egyházi jogi személy, a felsőoktatási intézmény, a közalapítvány és az állam kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság kivételével – alapító (létesítő) okiratát vagy jogszabályban meghatározott nyilvántartásba vételét igazoló okiratát,

c) az egyszeri elszámolók kivételével az önerő rendelkezésre állását igazoló dokumentumokat és nyilatkozatokat, és

d)213 kiemelt és az 57/A. § (1) bekezdése szerinti projektek kivételével a projekt megvalósításának elindításához szükséges jogerős hatósági engedélyező határozatot, vagy az annak megadására vonatkozó kérelem benyújtását igazoló dokumentumokat, és

e)214 az olyan projektek esetén, amely keretében a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése szerinti tevékenységet terveznek végezni, a környezeti hatástanulmányt, vagy annak hiányában előzetes vizsgálati dokumentációt, ha az készült.

(2)215 A támogatói okirat kiadásához vagy a támogatási szerződés megkötéséhez az (1) bekezdés szerinti dokumentumok ismételt benyújtása nem szükséges, ha azok korábban már benyújtásra kerültek, és azok tartalma a benyújtást követően nem módosult.

(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozaton

a) helyi önkormányzat, társulás esetén a képviselő-testületi, társulási tanácsi határozatot, vagy a képviselő-testület költségvetési rendeletbe, határozatba foglalt – a tartalék feletti rendelkezési jogot átruházó – felhatalmazása alapján a polgármester, társulási tanács elnöke nyilatkozatát,

b) költségvetési szerv esetén az irányító szerv vezetőjének nyilatkozatát,

c) az a) és b) pont alá nem tartozó esetben a kedvezményezett nyilatkozatát

kell érteni.

(3a)216 A derogációs projektek esetében az (1) bekezdés c) pontja szerinti dokumentumokat és nyilatkozatokat nem kell benyújtani abban az esetben, ha a projekt önereje a 41. § (2a) bekezdése alapján biztosított.

(4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti igazoló dokumentum lehet a számlavezető igazolása, hitelszerződés, tagi kölcsönszerződés, magánkölcsönre vonatkozó szerződés, pénztári kiadási bizonylat, engedményezési okirat, tőkeemelésre vonatkozó igazolás, zárt végű pénzügyi lízingre vonatkozó szerződés, értékpapír banki igazolás másolata, illetve a felhívás által előírt egyéb okirat.

78. § Nem adható ki támogatói okirat és nem köthető támogatási szerződés azzal, aki

a)217 a támogatási vagy pénzügyi eszköz esetén a finanszírozási döntés tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis vagy megtévesztő adatot szolgáltatott vagy ilyen nyilatkozatot tett,

b) jogerős végzéssel elrendelt felszámolási-, csőd-, végelszámolási- vagy egyéb – a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott – eljárás alatt áll,

c)218

d)219 jogszabályban vagy e rendeletben a támogatói okirat kiadásának vagy a támogatási szerződés megkötésének feltételeként meghatározott nyilatkozatokat nem teszi meg, dokumentumokat nem nyújtja be vagy a megtett nyilatkozatát visszavonja,

e)220 nem felel meg az Áht. 50. § (1) bekezdése szerinti követelményeknek,

f)221 mint költségvetési szerv, gazdasági társaság és az ezen gazdasági társaság többségi tulajdonosának többségi tulajdonában álló más gazdasági társaság kedvezményezett a 2007–2013 közötti programozási időszakban az európai uniós társfinanszírozású projektjének megvalósítása során a támogatási szerződésben rögzített ütemezéshez képest felmerült késedelmét nem dolgozta le, amíg e késedelem fennáll, vagy

g)222 mesterségesen teremtette meg a támogatási jogosultság megszerzéséhez szükséges körülményeket azzal a céllal, hogy a támogatási rendszer céljaival ellentétes előnyhöz jusson.

79. § (1) A támogatási szerződésnek tartalmaznia kell legalább

a)223 a támogatott tevékenység meghatározását, pénzügyi eszköz kivételével a projektszintű mérföldköveket, a műszaki-szakmai tartalom leírását, a teljesítendő indikátorokat és azok célértékeit, teljesítésük határidejét, valamint a projektre vonatkozó horizontális követelmények egyértelmű, nyomon követhető meghatározását,

b)224 a támogatás összegét, a támogatási intenzitást, a támogatási kategóriát és az elszámolható költségeket, pénzügyi eszköz esetében a nyújtott forrás, vállalt kezesség összegét,

c)225 a projekt fizikai befejezésének, megvalósításának határidejét,

d) a támogatás rendelkezésre bocsátásának módját, feltételeit, ütemezését a kedvezményezett által benyújtott, az irányító hatóság által elfogadott költségterv alapján,

e) a támogatás – ideértve az előleget is – igényléséhez benyújtandó alátámasztó dokumentumok felsorolását,

f) a beszámolással és az ellenőrzéssel kapcsolatos szabályokat,

g) a jogosulatlanul igénybe vett támogatás jogkövetkezményeit, visszafizetésének rendjét, a visszafizetés biztosítékait és a biztosíték-mentesség tényét, a biztosíték-mentesség alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezés egyértelmű megjelölésével,

h) a támogatással kapcsolatos iratok, valamint a támogatás felhasználását alátámasztó bizonylatok teljes körű megőrzésének határidejét,

i) az e rendelet szerinti adatszolgáltatásokhoz szükséges adatok és az azokban bekövetkező változások irányító hatóság felé történő bejelentésének kötelezettségét, a bejelentési kötelezettség elmulasztásának következményeit,

j)226 a jogviszony megszüntetésének egyes eseteit,

k) az „A kedvezményezett nem követhet el, nem engedélyezhet, illetve harmadik személyt nem jogosíthat fel olyan cselekményekre, amely a közélet tisztaságára vonatkozó, valamint a korrupció-ellenes jogszabályok megsértését eredményezi. A kedvezményezett nem fogadhat el, nem ajánlhat fel és nem adhat az eljáró harmadik személynek ajándékot, illetve pénzbeli vagy nem pénzbeli juttatást” szövegű korrupció-ellenes záradékot.

(1a)227 A szakpolitikai mutató nem teljesítéséért a kedvezményezett nem szankcionálható.

(2) A kedvezményezett a támogatási szerződésbe foglalva köteles nyilatkozni arról, hogy

a) az Áht.-nak megfelelően

aa) megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének,

ab) a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szól törvényben foglalt közzétételi kötelezettségének eleget tett, vagy nem tartozik annak hatálya alá, és

ac) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén átlátható szervezetnek minősül,

b) a támogatási rendszerből való kizárás hatálya alatt nem áll,

c) nem áll fenn harmadik személy irányában olyan kötelezettség, amely a támogatással létrejött projekt céljának megvalósulását meghiúsíthatja,

d) – a projekt részbeli vagy teljes meghiúsulása, vagy a támogatás szabálytalan felhasználása esetén – a támogatást az irányító hatóság döntésében vagy a döntés ellen benyújtott jogorvoslat alapján hozott jogerős határozatban foglaltaknak megfelelően visszafizeti, és tudomásul veszi, hogy ennek elmulasztása esetén annak összege

da) az adott projektre vonatkozóan a kedvezményezett részére kifizetésre jóváhagyott, de még ki nem fizetett támogatási összegbe beszámításra kerül,

db) – ha a da) pont szerinti beszámítás nem lehetséges – a központi költségvetésből biztosított támogatásból – ha a kedvezményezett ilyen támogatásra jogosult – levonásra kerül,

e) ha ellene jogerős végzéssel végelszámolási, felszámolási-, csőd- vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárást rendelnek el, azt az irányító hatóságnak bejelenti,

f)228 az elmúlt három pénzügyi évben számára mekkora összegű, az Atr. 2. § 1. pont a)–d) alpontja szerinti csekély összegű (de minimis) támogatást ítéltek meg.

(2a)229 Pénzügyi eszközök esetén a (2) bekezdés d) pontját nem kell alkalmazni.

(2b)230 EMVA forrásból származó támogatás kedvezményezettje a támogatási szerződében nyilatkozik annak tudomásulvételéről, hogy

a) a megítélt támogatást a kifizető ügynökség a 908/2014/EU európai bizottsági rendelet 28. cikke alapján a kedvezményezettet terhelő, az intézkedésekkel összefüggő tartozás összegéig visszatarthatja, és ezzel a tartozás megfizetettnek minősül,

b) ha köztartozása a megítélt támogatás 5%-át, de legfeljebb az egymillió forintot nem haladja meg, a köztartozással csökkentett támogatási összegre jogosult,

c) ha köztartozása a megítélt támogatás 5%-át, de legalább az egymillió forintot meghaladja, nem fizethető ki támogatás a részére, amíg köztartozását nem rendezte.

(3) A támogatási szerződés jogszabály által nem rendezett kérdéseket is szabályozhat. A támogatói okirat kizárólag jogszabályi rendelkezésen, a felhíváson vagy a kedvezményezett korábbi előzetes nyilatkozatán alapuló kérdésekről rendelkezhet. Támogatói okirat alkalmazása esetén a kedvezményezett a (2) bekezdésben foglaltakról a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkozik.

80. § (1) A támogatási szerződés megkötéséhez szükséges feltételeket a felhívás tartalmazza.

(2) A Kbt. hatálya alá tartozó kedvezményezett részére a támogatási szerződés megkötésének feltételeként, a szerződéskötést megelőzően közbeszerzési eljárás megindítása is előírható.

(3) A felhívásban meghatározott feltételek hiányában is megköthető a támogatási szerződés azzal, hogy a támogatási szerződés a feltételek maradéktalan teljesítése esetén lép hatályba. Ez esetben a feltételek teljesítésére a támogatási szerződésben megfelelő határidőt kell tűzni. Ha a kedvezményezett a feltételeket a kitűzött határidőben nem teljesíti, a támogatási szerződés érvényét veszti.

81. § (1)231 Az irányító hatóság a támogatási szerződés megkötéséhez szükséges dokumentumok beérkezésétől számított tíz napon belül a támogatási szerződést a kedvezményezettnek aláírásra megküldi. Ha a kedvezményezett által megküldött dokumentumok hiányosak vagy hibásak, az irányító hatóság a beérkezéstől számított tíz napon belül, legfeljebb harminc napos határidő kitűzésével, az összes hiány, illetve hiba egyidejű megjelölésével hiánypótlásra hívja fel a kedvezményezettet.

(2)232 Ha a szerződéskötéshez szükséges valamely információ nem egyértelmű vagy ellentmondást tartalmaz, egy alkalommal tisztázó kérdés feltételére van lehetőség, melynek teljesítésére legalább három, legfeljebb nyolc napos határidőt kell biztosítani. Amennyiben a projekt műszaki, szakmai tartalma nem megfelelően részletes, az ellenőrizhetőség biztosításához, a kedvezményezett tisztázó kérdés keretében felszólítható a műszaki, szakmai tartalom részletesebb kifejtésére is. A részletezés keretében a műszaki, szakmai tartalom nem csökkenhet.

(3)233 A támogatási döntésről szóló értesítés kedvezményezett általi kézhezvételétől számított harminc napon belül meg kell kötni a támogatási szerződést. Ha a támogatási szerződés megkötéséhez a kedvezményezettől vagy harmadik féltől függő feltételek teljesítése szükséges és a 80. § (3) bekezdésének alkalmazására nem kerül sor, a harminc napos határidőt a feltételek teljesítésére megállapított határidő utolsó napjától kell számítani. A határidőbe a kedvezményezett hiánypótlási és tisztázó kérdésre adott válaszadási ideje, valamint a kifogás elbírálásának időtartama nem számít bele.

(4)234 Ha a feltételek teljesítése a kedvezményezett érdekkörén kívül, a támogatási jogviszonnyal összefüggésben felmerült okból, a feltételek teljesítésére megadott határidőn belül nem lehetséges, az irányító hatóság a kedvezményezett indokolt kérelmére a határidőt egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.

(5) Ha a feltételek teljesítésére nyitva álló határidő a kedvezményezettnek felróható okból eredménytelenül telik el vagy a kedvezményezett a támogatási szerződés megkötésétől visszalép, a támogatási döntés érvényét veszti.

82. § (1)235 Nagyprojekt esetén a támogatási szerződés megkötését követően az irányító hatóság jóváhagyás céljából megküldi az Európai Bizottságnak a támogatási kérelmet, amelyről az európai uniós források felhasználásáért felelős minisztert is tájékoztatja.

(2) Kivételes esetben az irányító hatóság a támogatási szerződés megkötését megelőzően is megküldheti az Európai Bizottságnak a támogatási kérelmet.

(3)236 Ha a (2) bekezdés szerinti esetben a támogatási szerződés megkötésére a támogatási kérelem megküldését követő negyven napon belül nem kerül sor, az irányító hatóság kezdeményezi az Európai Bizottságnál a jóváhagyás folyamatának felfüggesztését.

(4) Az irányító hatóság tájékoztatja a szakpolitikai felelőst, a kedvezményezettet, az igazoló hatóságot, az európai uniós források felhasználásáért felelős minisztert, valamint közreműködő szervezet kijelölése esetén a közreműködő szervezetet a támogatási kérelem Európai Bizottság által történő befogadásáról, valamint jóváhagyásáról vagy elutasításáról.

(5) Ha az Európai Bizottság döntése alapján a projekt tartalma, illetve költségvetése megváltozik, a támogatási szerződést a bizottsági határozattal összhangban módosítani kell.

30. Biztosítékok

83. § (1) A támogatási szerződésben rendelkezni kell a támogatás visszavonásának, a támogatási szerződéstől történő elállásnak, illetve szabálytalanság esetén a visszafizetendő támogatás visszafizetésének biztosítékairól. A támogatás visszafizetésének biztosítéka a felhívásban meghatározottak szerint lehet

a) garanciavállaló nyilatkozat,

b) ingatlan jelzálogjog,

c) a támogatást igénylő gazdasági társaság vagy nonprofit szervezet cégjegyzésre jogosult vezető tisztségviselőjének vagy legalább 50%-os közvetlen tulajdonrésszel rendelkező tulajdonosának, vagy együttesen legalább 50%-os közvetlen tulajdonrésszel rendelkező természetes személy tulajdonosainak kezességvállalása,

d) garanciaszervezet által vállalt kezesség,

e) biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvény, vagy

f) az Áht. 92. § (1) bekezdése szerinti állami kezesség.

(1a)237 Az EMVA-ból származó forrásból nyújtott támogatás esetén kizárólag előleg fizetése esetén kell az előleg összegével megegyező összegű biztosítékot nyújtani. Biztosítékként kizárólag készpénzletét, vagy az (1) bekezdés a), d), e) pontjában meghatározott biztosíték ajánlható fel.

(2)238 A biztosítéknak rendelkezésre kell állnia a fenntartási kötelezettség megszűnéséig, az EMVA-ból származó forrásból nyújtott támogatás esetén az előleggel történő elszámolás elfogadásáig. A biztosíték a biztosítéknyújtási kötelezettséggel érintett időszaknál rövidebb lejárattal is rendelkezésre bocsátható azzal, hogy az érintett biztosíték érvényességének lejártát legalább negyvenöt nappal megelőzően annak meghosszabbítását vagy cseréjét a kedvezményezettnek igazolnia kell. Ennek elmaradása a kifizetések elutasítását, illetve szabálytalansági eljárást von maga után, továbbá az irányító hatóság a támogatási szerződéstől elállhat.

(3) A biztosítéki értéknek fedeznie kell legalább a kifizetési igénylésben igényelt, továbbá a már kifizetett támogatás együttes összegét. A záró kifizetési igényléshez a biztosíték értékét csak akkor szükséges kiegészíteni, ha az addig nyújtott biztosíték nem éri el a kedvezményezett által a fenntartási időszakban nyújtandó biztosítéki értéket. Biztosíték legfeljebb a projektre megítélt támogatási összeget elérő értékig kérhető. Nem kell biztosítékot nyújtani a húszmillió forintot meghaladó, de az ötvenmillió forintot meg nem haladó támogatással megvalósuló beruházási projekt esetén a fenntartási időszakra vonatkozóan. Az ötvenmillió forintot meghaladó támogatással megvalósuló beruházási projekt esetén a fenntartási időszakra a kifizetett támogatás 50%-ának megfelelő mértékű biztosítékot kell nyújtani.

(4) Közszolgáltatási tevékenységre irányuló támogatási szerződéssel, valamint közszolgáltatás nyújtásáról szóló, legalább a fenntartási időszak végéig hatályos szerződéssel rendelkező, többségi állami, helyi önkormányzati, illetve nemzetiségi önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságnak nem kell biztosítékot nyújtania a fenntartási időszakra.

(5) A kifizetett támogatás 10%-ának megfelelő biztosítékot kell nyújtania a fenntartási időszakban annak a fenntartási időszakban egyébként biztosíték nyújtására köteles kedvezményezettnek, aki a támogatási szerződés megkötésekor a megvalósítási időszakra vállalt indikátorokat a támogatási szerződés megkötésekor meghatározott határidőben teljesítette, és a projekt megvalósítása alatt az arra jogosult szerv nem állapított meg szabálytalanságot a projekttel kapcsolatban.

(6) Zálogjog alkalmazásánál első ranghelyű jelzálogjogot kell előírni. Második vagy további ranghelyre – akár ranghelycsere útján történő – bejegyzés akkor alkalmas elfogadásra, ha a korábbi ranghelyű bejegyzések teljesítése esetén a vagyontárgy értéke még fedezetet nyújt a támogatási összegre.

(7) Ha az adott biztosíték a vonatkozó jogszabályok szerint valamely nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, a bejegyzés a támogatás folyósításának feltétele. A támogatási összeg – ideértve az előleget is – első folyósítása csak akkor engedélyezhető, ha a biztosíték rendelkezésre áll.

(8) A kedvezményezett számára a biztosítékcserét lehetővé kell tenni, ha az új biztosíték végrehajthatósága, illetve az általa fedezett érték megfelel a biztosítékokra vonatkozó feltételeknek.

(9) A kedvezményezett a kifizetési igénylésben igényelt támogatási összegnek megfelelően megemelt biztosíték meglétét legkésőbb a kifizetési igénylés benyújtásával egyidejűleg köteles igazolni. Ha ez a kifizetési igénylés hiánypótlását követően is elmarad, a kifizetési igénylést el kell utasítani. Ha a kedvezményezett a megemelt biztosíték meglétét később igazolja, akkor az elutasított kifizetési kérelem ismételten benyújtható.

84. § (1)239 Mentes a 83. § (1) bekezdése szerinti biztosítéknyújtási kötelezettség alól:

a) a költségvetési szerv,

b) az egyházi jogi személy,

c) a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, az önkormányzatok egyéb társulása, ha a támogatás teljes egészében önként vállalt helyi közügy megoldását vagy önkormányzati kötelező feladat ellátását szolgálja, továbbá, ha a fejlesztés tárgya vagy a fejlesztés eredményeként létrejövő vagyontárgy önkormányzati törzsvagyon, vagy azzá válik,

d) a vízgazdálkodási társulat, ha a támogatást teljes egészében az általa üzemeltetett önkormányzati vagy állami tulajdonú vizek és vízi létesítmények fejlesztésére használja fel,

e) a Ptk. 8:2. §-a szerinti többségi állami befolyás alatt álló gazdasági társaság, ha a támogatásból létrejövő vagyon ingyenesen az állam, helyi önkormányzat vagy nemzetiségi önkormányzat kizárólagos tulajdonába, – az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 71. cikke szerinti, a projekt fenntartására vonatkozó időszaknak megfelelő tartalmú elidegenítési és terhelési tilalom kikötése mellett – vasúti pályahálózat működtetője vagy közszolgáltatást ellátó gazdasági társaság kizárólagos tulajdonába kerül,

f) a Ptk. 8:2. §-a szerinti többségi önkormányzati befolyás alatt álló gazdasági társaság, ha a támogatást tömegközlekedési tárgyú projekt megvalósításához kapja és a támogatásból létrejövő vagyon ingyenesen az önkormányzat vagy a többségi önkormányzati befolyás alatt álló gazdasági társaság kizárólagos tulajdonába kerül,

g) bármely kedvezményezett, ha a projektre megítélt támogatás összege nem haladja meg a húszmillió forintot vagy – ha a projektet több kedvezményezett valósítja meg – a ráeső megítélt támogatás összege nem haladja meg a húszmillió forintot,

h) az állam, helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat vagy helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok társulásának többségi befolyása alatt álló, az e) és f) pont alapján biztosítéknyújtási kötelezettség alól nem mentes gazdasági társaság, ha a támogatást

ha) az állam, helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, helyi önkormányzatok társulása, nemzetiségi önkormányzatok társulása vagy – központi költségvetési szerv kivételével – költségvetési szerv vagyonának fejlesztésére fordítja, vagy

hb) a ha) alpontban meghatározott szervezetek valamelyikének többségi befolyása alatt álló jogi személy olyan vagyontárgyának fejlesztésére fordítja, amely közfeladat ellátását szolgálja, vagy közfeladat ellátását mozdítja elő,

és a 83. § (1) bekezdése szerinti kötelezettsége alól kormányhatározat mentesíti,

i) a szociális szövetkezet,

j) a műszaki, szakmai érdekképviseletet ellátó köztestület,

k) a megvalósítási időszakra az a kedvezményezett, aki a támogatás kifizetését a projekt megvalósítását követően, egy összegben kérelmezi,

l) társasház és lakásszövetkezet a szociális célú városrehabilitációra vonatkozó felhívás keretében,

m)240 kérelemre az a kedvezményezett, amely rendelkezik legalább egy lezárt, teljes (tizenkét naptári hónapot jelentő) üzleti évvel, és szerepel az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 178. § 32. pontja szerint közzétett köztartozásmentes adózói adatbázisban.

(2) A felhívás eltérő rendelkezése hiányában nem köteles biztosítékot nyújtani a kedvezményezett, ha a támogatás

a) nem beruházási célú, vagy

b) kutatás-fejlesztésre vagy innovációra irányul.

(3)241 Ha a kedvezményezett a köztartozásmentes adózói adatbázisban nem szerepel, a köztartozás-mentességét harminc napnál nem régebbi együttes adóigazolással is igazolhatja.

(4)242 Az EMVA-ból származó forrásból nyújtott támogatás esetén a kifizető ügynökség a felhívás eltérő rendelkezése hiányában a 907/2014/EU bizottsági rendelet 18. cikk alapján adhat felmentést a biztosíték nyújtása alól.

85. §243 A kedvezményezett által a projekt keretében beszerzett ingatlan, vagyontárgy a projekt záró projektfenntartási jelentésének elfogadásáig csak az irányító hatóság egyedi engedélyével és az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 71. cikkében meghatározott feltételek sérelme nélkül terhelhető meg vagy idegeníthető el.

31. 244 A támogatási szerződés, pénzügyi eszközök esetén a végső kedvezményezettel kötött szerződés módosítása

86. § (1)245 Ha a kedvezményezettnek a támogatási szerződésben rögzített, vagy bármely, e rendelet alapján szolgáltatott adataiban változás következik be, vagy a projekt műszaki, szakmai tartalma, költségvetése, ütemezése, vagy a támogatás egyéb feltételei változnak, a kedvezményezett a tudomására jutástól számított nyolc napon belül köteles azt bejelenteni az irányító hatóságnak.

(2) A változás kezelését szolgáló intézkedést – ideértve a támogatási szerződés módosításának kezdeményezését is – az irányító hatóság bejelentés nélkül is megkezdheti, ha olyan változást észlel a projektben, amely ezt indokolja.

(3)246 A bejelentést vagy észlelést követően az irányító hatóság harminc napon belül megteszi az általa nyilvántartott adatok megváltoztatására, a támogatási szerződés módosítására vagy a módosítás elutasítására, az e rendeletben vagy a támogatási szerződésben meghatározott esetben az attól történő elállásra, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszakövetelésére vagy más szükséges eljárás lefolytatására irányuló intézkedést. Az intézkedést az irányító hatóság a bejelentés tartalmának, körülményeinek mérlegelésével, a projekt eredményes végrehajtásának szempontjaira tekintettel a 87. § alapján választja meg.

(4) Az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség fennállása mellett nem kell a támogatási szerződést módosítani, ha

a)247 a projekt fizikai befejezése a hatályos támogatási szerződésben meghatározott időponthoz képest előreláthatóan három hónapot meg nem haladóan késik,

b) a kedvezményezett által vállalt projekt szintű mérföldkövek elérése késik a hatályos támogatási szerződésben rögzített időponthoz képest, de ez – 3 hónapot meg nem haladóan – nem érinti a projekt befejezésére vállalt határidőt,

c) a műszaki, szakmai tartalom oly módon változik, amely során a kedvezményezett által a támogatási szerződésben vállalt tulajdonsághoz vagy képességhez mérten a projekt eredményessége szempontjából kedvezőbb vagy azonos értékű műszaki, szakmai megoldás fog megvalósulni,

d)248 a projekttartalom olyan jellegű módosítása esetén, amely a projekt műszaki-szakmai tartalmát, a támogathatóság feltételeit nem érinti, és nem jelent kockázatot a projekt eredményességére.

(5)249 A (4) bekezdés b)–d) pontját a pénzügyi eszközökre nem kell alkalmazni.

87. § (1)250 A 86. § (1) bekezdés szerinti bejelentéseket – a kedvezményezett korábbi bejelentéseire is tekintettel – a következő alapelvek figyelembevételével kell elbírálni:

a) a módosítás nem változtathatja meg a projekt alapvető célját,

b) a támogatási szerződés akkor módosítható, ha a támogatott tevékenység az így módosított feltételekkel is támogatható lett volna,

c) a módosítás nem irányulhat a támogatási döntésben meghatározott támogatási összegen felüli többlet támogatás biztosítására, kivéve, ha közszféra szervezet esetén az NFK eltérően dönt,

d) a módosítás nem irányulhat olyan szempontra, amely jogosultsági feltétel volt az elbírálás során és a módosítást követően már nem teljesülne,

e) az elbírálásánál előnyt jelentő feltételeket kedvezőtlenül érintő módosítás nem engedélyezhető, ha ezáltal a megváltozott projekt nem érte volna el a támogatásban részesülést jelentő legalacsonyabb pontszámot, ideértve a szempontrendszer vonatkozásában meghatározott támogatási minimumot jelentő belső korlátokat is,

f) a módosítási igény nem kerülhet jóváhagyásra, ha az a projekt előkészítésekor előre látható, tervezhető körülmény miatt merült fel, kivéve az alapvető célok teljesülését elősegítő, ésszerűsítést célzó módosítások,

g) vis maior esetek bekövetkezésekor az irányító hatóság egyedileg mérlegeli a negatív irányú változások hatását a projektre és dönt a módosítási igény jóváhagyásáról,

h)251 a kedvezményezettnek felróható okból felmerülő, a szerződésben foglalt követelményeket kedvezőtlenül érintő módosítási igény nem hagyható jóvá a megítélt támogatás arányos csökkentése nélkül,

i) a kedvezményezett által biztosított önerő aránya a projekt támogatásának növelése esetén sem csökkenhet azzal, hogy az eltérő támogatási intenzitású tevékenységeket tartalmazó projekt esetén az önerő aránya tevékenységenként vizsgálandó,

j) ha a projekt egy vagy több, a felhívásban meghatározott, önállóan támogatható eleme már megvalósult, az irányító hatóság a támogatási szerződés módosításával kezdeményezheti a projekt műszaki, szakmai tartalmának módosítását,

k) ha a támogatott tevékenység összköltsége csökken a tervezetthez képest, a támogatás összegét az összköltség csökkenésének arányában csökkenteni kell, több forrás esetén az eredeti arányoknak megfelelően,

l)252 nem módosítható a projekt fizikai befejezésének határideje a felhívásban, pénzügyi eszközök esetében a pénzügyi közvetítővel megkötött finanszírozási megállapodásban rögzített végső határidőn túl.

(1a)253 Az (1) bekezdés c), e), j) és k) pontját a pénzügyi eszközökre nem kell alkalmazni.

(2) Az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 61. cikke szerinti, a befejezést követően nettó bevételt termelő projektek esetén az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a módosításnak meg kell felelni a következő feltételeknek is:

a) a módosítás eredményeként a közgazdasági költség-haszon elemzés mutatóinak továbbra is meg kell felelniük a támogathatósági feltételeknek,

b) ha a megvalósíthatósági tanulmányban kiválasztott változattól eltérő változat kerül megvalósításra, a változatelemzés ismételt elvégzésével, illetve módosításával igazolni szükséges, hogy az új változat megvalósítása a legmegfelelőbb.

(3) Konzorcium által megvalósuló projekt esetén – e rendelet vagy az egységes működési kézikönyv eltérő rendelkezése hiányában – az (1) bekezdés szerinti rendelkezéseket projektszinten kell értelmezni.

(4) Ha a projekt elfogadott műszaki, szakmai tartalmának változása jogerős hatósági engedélyben foglaltakból fakad, annak megfelelőségét az irányító hatóság nem vizsgálhatja. A módosítás elbírálásánál ebben az esetben is figyelembe kell venni az (1) bekezdésben foglalt alapelveket.

88. § (1) A kedvezményezett kizárólag a támogatás arányos csökkentése mellett jogosult csökkenteni az indikátor célértéket.

(2) Ha egy indikátor nem éri el a projektre a támogatási szerződésben meghatározott érték 75%-át, a támogatás csökkentésre kerül, illetve a kedvezményezett – a vis maior esetét kivéve – a támogatás arányos részét, a következő képlet szerint köteles visszafizetni:


Visszaköveteléssel érintett támogatási arány = 75–(teljesített indikátor értéke/indikátor célértéke)*100

(3) A 75%-os értéket az indikátorérték változás abszolút értékére kell értelmezni.

(4) Ha az indikátor teljesülése adott tevékenységhez köthető, az arányosítást a tevékenységre jutó támogatás arányában kell elvégezni. Ha a projekt célja több indikátor teljesítése, és több indikátor nem érte el a támogatási szerződésben, vagy ezek módosításában meghatározott érték 75%-át, az arányosítást a legalacsonyabb arányban teljesült indikátort figyelembe véve kell elvégezni.

(5) Az (1)–(4) bekezdés nem alkalmazható a szakpolitikai mutatók vonatkozásában.

(6)254 Ha az indikátor egyben a műszaki-szakmai tartalom részét képezi, a támogatási szerződésben szereplő tervérték csökkenése esetén a műszaki-szakmai tartalom csökkenésére vonatkozó, az 1. melléklet 65.4. pont c) alpontját szükséges alkalmazni.

89. § (1)255 Átalakulás esetén a jogutód akkor léphet be a támogatási jogviszonyba, ha a felhívásban, a pénzügyi közvetítői felhívásban vagy a pénzügyi eszköz termékleírásában foglalt feltételeknek megfelel és ahhoz az irányító hatóság – pénzügyi eszközök esetén az alapok alapját végrehajtó szervezet is – előzetesen hozzájárul.

(2)256 A projekt megvalósítását a kedvezményezett másra átruházhatja, ha az új kedvezményezett a felhívásban vagy a pénzügyi eszköz termékleírásban foglalt feltételeknek megfelel és ahhoz az irányító hatóság – pénzügyi eszközök esetén az alapok alapját végrehajtó szervezet is – előzetesen hozzájárul. A projekt átruházása során a projekt céljai nem módosulhatnak.

(3)257 Ha az új kedvezményezett jogszabályon alapuló jogutódlás következtében lép be a támogatási jogviszonyba, ideértve a kötelező feladatátvétel kapcsán bekövetkezett jogutódlást is, nem szükséges az irányító hatóság vagy az alapok alapját végrehajtó szervezet előzetes hozzájárulása. A támogatási szerződés módosul az új kedvezményezett által bejelentett és az irányító hatóság által elfogadott változással.

32. A támogatási jogviszony megszüntetése

90. § (1) Az irányító hatóság jogosult – a Ptk.-ban és a támogatási szerződésben meghatározott egyéb esetek mellett – a támogatási szerződéstől elállni, vagy a szerződés felbontását kezdeményezni, ha a következő feltételek közül legalább egy bekövetkezik:

a)258 a támogatási szerződés megkötésétől – területi kiválasztási eljárásrendben támogatott projekt, illetve olyan kiemelt projekt esetén, amelyre az 56. § (5) bekezdése szerint kötöttek szerződést, a szerződésben meghatározott határidőtől – számított tizenkét hónapon belül a támogatott tevékenység nem kezdődik meg és a megvalósítás érdekében harmadik féltől megvásárolandó szolgáltatásokat, árukat, építési munkákat legalább azok tervezett összértékének 50%-át elérő mértékben – esetleges közbeszerzési kötelezettségének teljesítése mellett – nem rendeli meg, vagy az erre irányuló szerződést harmadik féllel nem köti meg,

b)259 a támogatási szerződés megkötésétől – területi kiválasztási eljárásrendben támogatott projekt, illetve olyan kiemelt projekt esetén, amelyre az 56. § (5) bekezdése szerint kötöttek szerződést, a szerződésben meghatározott határidőtől – számított tizenkét hónapon belül a támogatás igénybevételét a kedvezményezett érdekkörében felmerült okból nem kezdeményezi, kifizetési igénylés benyújtásával a megítélt támogatás legalább 10%-ának felhasználását nem igazolja és késedelmét ezen idő alatt írásban sem menti ki,

c) bebizonyosodik, hogy a kedvezményezett a támogatási döntést érdemben befolyásoló valótlan adatot szolgáltatott a támogatási kérelem benyújtásakor, a támogatási szerződés megkötésekor vagy a támogatási jogviszony fennállása alatt,

d) a támogatott tevékenység megvalósítása meghiúsul, tartós akadályba ütközik, vagy a támogatási szerződésben foglalt ütemezéshez képest jelentős késedelmet szenved,

e) a kedvezményezett megszegi a támogatási szerződésben foglalt vagy jogszabályi kötelezettségeit, így különösen nem tesz eleget ellenőrzéstűrési kötelezettségének, és ennek következtében a támogatott tevékenység szabályszerű megvalósítását nem lehet ellenőrizni,

f) a kedvezményezett a támogatási kérelemben vagy a támogatási szerződéshez adott nyilatkozatát visszavonja,

g) a nyújtott biztosíték megszűnik, megsemmisül vagy értéke számottevően csökken, és a kedvezményezett megfelelő új biztosíték, vagy az értékcsökkenésnek megfelelő további biztosíték nyújtásáról az irányító hatóság által megszabott határidőn belül nem intézkedik,

h)260 a 78. § b), c), e) vagy g) pontjában foglalt körülmény a támogatási szerződés megkötését követően jut az irányító hatóság tudomására.

(2) Területi kiválasztási eljárásrendben kiválasztott projekt esetén, ha a projekt támogatási szerződésétől történő elállás más projekt célját és indikátorvállalásait is veszélyezteti, a veszélyeztetett projekt támogatási szerződésétől is elállhat az irányító hatóság.

(3)261 Ha az (1) bekezdésben meghatározott bármely feltétel bekövetkezik, az irányító hatóság jogosult az (1) bekezdés szerinti döntés meghozataláig a kedvezményezett további támogatási igényére vonatkozóan a támogatási döntés meghozatalát, a támogatási szerződés megkötését, illetve a kifizetést felfüggeszteni.

91. § (1) Azon projektek esetén, amelyeknél a megvalósítás elmaradásának veszélye fennáll, az irányító hatóság jogosult a támogatási szerződéstől való elállást megelőzően kockázatelemzés alapján egyedi cselekvési terv kidolgozását kérni és nyomon követni, az irányító hatóság által jogszabály, felhívás és támogatási szerződés alapján alkalmazható intézkedéseket – a támogatási szerződés módosításának kezdeményezésével egyidejűleg – alkalmazni, így különösen a projektmenedzsment költséget csökkenteni vagy annak kifizetését feltételekhez kötni, projektfelügyelőt kirendelni, az európai uniós forrásokhoz való hozzáférését ideiglenesen korlátozni.

(2)262 Az irányító hatóság az (1) bekezdés szerinti intézkedéseket a projekt támogatási szerződésben vállalt ütemezéséhez való visszaállásig alkalmazhatja.

(3) A projektfelügyelő a projektek megvalósulásának támogatása és végrehajtásának ellenőrzése érdekében biztosítja a sikeres projektmegvalósítás feltételeit azon adminisztratív, illetve menedzsment problémákkal küzdő, nemzetgazdasági, illetve abszorpciós szempontból kiemelt jelentőségű projektek esetén, amelyeknél fennáll a megvalósítás elmaradásának veszélye.

(4) Az irányító hatóság a projektek eredményes megvalósítása érdekében az (1) bekezdés szerinti projekt befejezéséig a 90. § (3) bekezdésében meghatározott módon korlátozhatja az érintett kedvezményezett további, az irányító hatóság által kezelt támogatási forrásokhoz való hozzáférését.

33. Finanszírozási megállapodás

92. § (1)263 A pénzügyi eszközök esetén finanszírozási megállapodást kell kötni az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 38. cikk (7) bekezdése alapján, ha valamely pénzügyi eszköz végrehajtására az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 38. cikk (4) bekezdés a) vagy b) pontja alapján kerül sor. A finanszírozási megállapodást az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet IV. mellékletével összhangban az adott pénzügyi eszköz végrehajtási struktúrájától függően kell elkészíteni.

(2)264 Az alapok alapját végrehajtó szervezettel megkötött finanszírozási megállapodásnak az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet IV. mellékletében meghatározottakon túl tartalmaznia kell

a)265 az alapok alapját végrehajtó szervezetnek a programszámla forgalmára vonatkozó – az Áht. 20. § (1) bekezdésében meghatározott idegen pénzeszközök változását eredményező gazdasági eseményeket, azoknak a követelésekre és a kötelezettségekre gyakorolt hatását a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően tartalmazó – elszámolási kötelezettségét, az ehhez kapcsolódó analitikus nyilvántartás vezetésére vonatkozó kötelezettségét,

b) az alapok alapját végrehajtó szervezet által teljesítendő adatszolgáltatás körét, és meg kell határozni az analitikus nyilvántartásra használt rendszereket,

c) azt, hogy az alapok alapját végrehajtó szervezet a monitoring és információs rendszer helyett a saját pénzügyi számlavezetési és jelentési feladatokat ellátó informatikai rendszerét használhatja, de a monitoring és információs rendszer részére történő napi szintű adattovábbításról térítésmentesen köteles gondoskodni,

d) azt, hogy az alapok alapját végrehajtó szervezet a finanszírozási megállapodás teljesítésének ellenőrzése érdekében köteles az irányító hatóság részére havonta írásban beszámolni

da) a finanszírozási keretből lehívott és még a programszámlára vissza nem utalt források mértékéről programonként adott bontásban,

db) a megkötött finanszírozási megállapodások teljesítésének előrehaladásáról,

dc) a kedvezményezettnek nyújtott támogatott pénzügyi konstrukció révén megvalósuló kockázatvállalásról, így különösen a kölcsönök pénzügyi közvetítő általi minősítéséről és a kezesség beváltására vonatkozó adatokról,

dd)266 szabálytalanság jelentéstételi kötelezettsége kapcsán a pénzügyi közvetítő vagy a végső kedvezményezett által elkövetett szabálytalanságokról, és

de) az irányító hatóság által kért bármely egyéb adatról vagy eseményről,

e)267 olyan ellenőrzési rendszer felállításának kötelezettségét, amely a csalások és a támogatások szabálytalan felhasználásának megelőzését, feltárását szolgálja.

(3) A alapok alapját végrehajtó szervezet negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap tizedik napjáig az irányító hatóság részére – az irányító hatóság által meghatározottak szerint – az államháztartás szervezeteinek beszámolási kötelezettségéhez és az Ávr. előírása szerint készítendő időközi mérlegjelentéshez adatot szolgáltat.

(4) Az irányító hatóság a alapok alapját végrehajtó szervezet számára biztosítja a finanszírozási keretből az irányító hatóság által elfogadott program végrehajtására jóváhagyott forrás összegét.

93. § (1) Az alapok alapját végrehajtó szervezet a kiválasztott pénzügyi közvetítő részére a finanszírozási megállapodásban meghatározott keretösszeg erejéig, meghatározott részletekben utalja át az igényelt forrásrészt.

(2) Ha a lehívási értesítés vagy az ahhoz csatolt, az e rendeletben vagy a finanszírozási megállapodásban meghatározott melléklet hiányos vagy hibás, a beérkezéstől számított 15 napon belül, legfeljebb 15 napos határidő kitűzésével az adott értesítésben szereplő összes hiány, illetve hiba megjelölésével hiánypótlásra kell felhívni az alapok alapját végrehajtó szervezetet.

(3)268 Ha a hiánypótlásra a határidő elteltétől számított tizenöt napon belül nem kerül sor, az a lehívási értesítés elutasítását eredményezi.

(4) Ha a megvalósítás nyomon követése, illetve folyamatba épített ellenőrzése során szabálytalanság gyanúja merül fel az alapok alapját végrehajtó szervezet vonatkozásában, az irányító hatóság a forrás kifizetését felfüggesztheti.

(5)269 A finanszírozási megállapodásban foglaltak alapján az alapok alapját végrehajtó szervezet negyedévente jogosult az irányítási költségek megtérítésére vonatkozó előleget igényelni.

(6)270 Az irányítási költségek megtérítésére vonatkozó előleggel a tárgyévet követő év március 31-ig el kell számolnia az alapok alapját végrehajtó szervezetnek. Az alapok alapját végrehajtó szervezet az irányító hatóság részére visszafizeti az előleg azon összegét, amellyel határidőn belül nem számolt el.

94. § (1) A finanszírozási megállapodásban ki kell kötni, hogy a helyszíni ellenőrzések során ellenőrizni kell a pénzügyi eszközöket végrehajtó szervezetnél a nyilvánosságra, tájékoztatásra vonatkozó, továbbá az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok betartását.

(2)271 Az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 40. cikk (5) bekezdése alapján az alapok alapját végrehajtó szervezet köteles biztosítani, hogy a pénzügyi eszköz felhasználását igazoló dokumentumok rendelkezésre álljanak. Az alapok alapját végrehajtó szervezet az ezzel kapcsolatos kötelezettsége teljesítéséhez a szükséges mértéken túllépő nyilvántartási kötelezettséget nem róhat a végső kedvezményezettre.

(3)272 Az irányító hatóság a helyszíni ellenőrzés jogát magához vonhatja, valamint a pénzügyi közvetítőnél és a végső kedvezményezettnél maga is közvetlenül ellenőrizheti a finanszírozási megállapodás betartását.

33/A. 273 Pénzügyi közvetítővel kötött finanszírozási megállapodás

94/A. § (1) Az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 38. cikk (5) bekezdése szerint az alapok alapját végrehajtó szervezet a végrehajtás egy részének lebonyolításával pénzügyi közvetítőt bízhat meg.

(2) A pénzügyi közvetítővel megkötött finanszírozási megállapodásnak az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet IV. mellékletében meghatározottakon túl az alapok alapját végrehajtó szervezettel kötött finanszírozási megállapodásban foglaltaknak megfelelően tartalmaznia kell

a) a pénzügyi termékekből származó forráslehívásra alkalmazandó szabályokat,

b) a pénzügyi termékekből származó források egyéb forrástól történő elkülönített nyilvántartására, valamint e források elszámolására vonatkozó rendelkezéseket, beleértve a pénzügyi közvetítő díjazása céljából nyújtott forrást is,

c) a pénzügyi eszközből nyújtott forrás felhasználását igazoló dokumentumok rendelkezésre állását illető szabályokat,

d) a pénzügyi eszközökből származó kamat és más nyereség felhasználásának megfelelő nyilvántartására vonatkozó rendelkezéseket,

e) a pénzügyi közvetítő adatszolgáltatásra és ellenőrzési tevékenységre vonatkozó kötelezettségeit.

94/B. § (1) Az alapok alapját végrehajtó szervezet a pénzügyi közvetítővel kötött finanszírozási megállapodást felmondhatja, ha

a) a pénzügyi közvetítő pénzügyi eszköz végrehajtására vonatkozó tevékenysége meghiúsul, tartós akadályba ütközik, vagy a finanszírozási megállapodásban foglalt ütemezéshez képest jelentős késedelmet szenved,

b) a pénzügyi közvetítő megszegi a finanszírozási megállapodásban foglalt, vagy jogszabályi kötelezettségeit, így különösen a pénzügyi eszközök szabályszerű megvalósítását nem ellenőrzi.

(2) A pénzügyi közvetítő a finanszírozási megállapodás felmondása esetén köteles mindenben együttműködni az alapok alapját végrehajtó szervezettel, illetve az irányító hatósággal a finanszírozási megállapodásban foglaltaknak megfelelően.

XVI. Fejezet

AZ EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSBÓL FINANSZÍROZOTT KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK ELLENŐRZÉSE

34. Általános szabályok

94/C. §274 E fejezet alkalmazásában pénzügyi eszközök esetén

a) támogatási szerződés alatt finanszírozási megállapodást vagy pénzügyi közvetítővel kötött finanszírozási megállapodást,

b) kedvezményezett alatt a pénzügyi közvetítőt is

kell érteni.

95. § (1) Az ebben az alcímben meghatározott kötelezettségeket a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett teljesíti, és azok teljesítését biztosítja akkor is, ha a Kbt. 21. § (2)–(3) bekezdése alapján nem ő minősül ajánlatkérőnek.

(2) Az ebben az alcímben meghatározott kötelezettségeket a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett akkor is teljesíti, ha a támogatásból megvalósuló közbeszerzést olyan szervezet folytatja le, amellyel a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a Kbt. 9. § (1) bekezdés k) pontja alapján kötött szerződést.

(3) A kedvezményezett a támogatási döntésről szóló értesítés kézhezvételét követően az ezen alcím rendelkezései szerint köteles eljárni. Ha a támogatást igénylő a támogatási döntésről szóló értesítés kézhezvételét megelőzően közbeszerzési eljárást folytat le, abban az esetben is az ezen alcím rendelkezései szerint köteles eljárni.

(4) Az ezen alcím szerinti közbeszerzési eljárások lefolytatásáért és Kbt. szerinti dokumentálásáért – a központosított közbeszerzés kivételével – a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett felelős. Ha a támogatás felhasználására központosított közbeszerzési eljárás alapján kerül sor, a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett felelős az eljárás során a támogatási kérelem, illetve a támogatási szerződés és a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló kormányrendelet szerinti keretmegállapodáson alapuló egyedi szerződés összhangjának megteremtéséért, továbbá a támogatás felhasználásának ellenőrzése során az eljárás dokumentumai rendelkezésre bocsátásáért.

(5) Ha a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett az ezen alcímben foglalt kötelezettségeit nem, vagy nem megfelelően teljesíti, és a felelőssége szabálytalansági eljárás keretében megállapításra kerül, a támogatási szerződés szerinti támogatás egy része vagy egésze visszavonható, vagy az igényelthez képest csökkentett támogatás ítélhető meg.

96. § (1) Az ezen alcím alkalmazása során a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett

a) a közbeszerzési eljárás előkészítésének, lefolytatásának, valamint a szerződés módosításának időbeli ütemezését az ezen alcímben meghatározott határidők figyelembevételével köteles tervezni és megvalósítani,

b) a dokumentumok megküldésével egyidejűleg köteles feltüntetni a beszerzés Kbt. szerinti becsült értékét, a szerződéshez rendelt elnevezést és a projekt azonosítószámát, és csatolni nyilatkozatát a részekre bontás tilalmának figyelembevételéről,

c) a dokumentumokat elektronikus formában küldi meg.

(2) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter és az irányító hatóság számára meghatározott határidőbe nem számít bele a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, jogorvoslati, illetve szabálytalansági eljárás esetén az eljárás felfüggesztésének időtartama.

(3)275 Az ellenőrzési eljárás során nincs helye ugyanazon hiányt vagy hiányosságot érintő ismételt hiánypótlási felhívás kibocsátásának. A nem egyértelmű kijelentések tisztázása érdekében ugyanazon kérdéskörben legfeljebb egy alkalommal a tényállás tisztázása kérhető. Az ellenőrzés megindításával kapcsolatban hiánypótlás kibocsátására az ezen alcím szerinti ellenőrzési eljárás megindulásától számított három munkanapon belül kerül sor.

97. § (1) Az európai uniós értékhatárokat el nem érő becsült értékű közbeszerzési eljárás, továbbá építési beruházás, építési koncesszió esetén a háromszázmillió forintot el nem érő becsült értékű közbeszerzési eljárás során a 98–100. §-t, az európai uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű közbeszerzési eljárás, továbbá építési beruházás, építési koncesszió esetén a háromszázmillió forintot elérő vagy meghaladó becsült értékű közbeszerzési eljárás esetében a 101–109. §-t kell alkalmazni. Az eljárás becsült értékét a Kbt. 11–18. §-ainak figyelembevételével kell meghatározni, különös tekintettel a részekre bontás tilalmának szabályaira.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában központosított közbeszerzési rendszer keretén belül lefolytatott keretmegállapodásos eljárás esetében az eljárás második részének a Kbt. 18. § (2) bekezdésének alkalmazása nélkül számított becsült értéke az irányadó. Ha ezen rész becsült értéke az európai uniós értékhatárokat – építési beruházás, építési koncesszió esetén a háromszázmillió forintot – eléri vagy meghaladja és a központi beszerző szervezet által lefolytatott keretmegállapodásos eljárás ezt lehetővé teszi, a verseny újranyitása kötelező a kedvezményezettek számára.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a keretmegállapodásos eljárások első részének becsült értéke az irányadó az első rész ellenőrzése tekintetében. A keretmegállapodásos eljárások második részének Kbt. 18. § (2) bekezdésének alkalmazása nélkül számított becsült értéke az irányadó a második rész ellenőrzése tekintetében.

(4) A (2) és (3) bekezdés alkalmazásában, a keretmegállapodásos eljárás második része tekintetében, európai uniós értékhatár alatt a keretmegállapodásos eljárások második részében lefolytatott eljárás megkezdésekor hatályos európai uniós értékhatárt kell érteni.

35. Az európai uniós értékhatárokat el nem érő értékű, valamint az építési beruházás,
építési koncesszió esetén a háromszázmillió forintot el nem érő értékű közbeszerzési eljárások

98. § (1) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a közbeszerzési eljárás eredményéről, eredménytelenségéről, az ajánlattevő(k) kizárásáról, a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, ajánlatának egyéb okból történt érvénytelenné nyilvánításáról, valamint ezek részteles indokáról hozott döntéséről a döntés meghozatalát követő munkanapon, de legkésőbb az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldésének napján értesíti az irányító hatóságot.

(2)276 A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldését követő két munkanapon belül megküldi a közbeszerzési eljárás során keletkezett összes dokumentumot és a Kbt. 22. § (1)–(2) bekezdése szerinti közbeszerzési szabályzatot – jogorvoslati eljárás esetén a Közbeszerzési Döntőbizottság döntését tartalmazó dokumentumot is – az irányító hatóság részére.

(3) Ha a Kbt. szerinti jogorvoslati eljárás megindítására az (1) bekezdés szerinti határidőt követően, de még a (4) bekezdés szerinti értesítés megküldése előtt kerül sor, az irányító hatóság az ellenőrzést a jogorvoslati eljárás lezárásáról szóló döntés Kbt. szerinti kézbesítése, illetve közzététele napjáig felfüggeszti. Az ellenőrzés felfüggesztése vonatkozásában a korábbi időpont az irányadó. A kézhezvétel időpontjáról a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett nyilatkozik az irányító hatóság részére.

(4)277 Az irányító hatóság a (2) bekezdés szerinti dokumentumokat – figyelemmel az egységes működési kézikönyvben foglaltakra is – közbeszerzési-jogi, támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki szempontú utóellenőrzésnek veti alá. Az irányító hatóság a dokumentumok beérkezését követő hét munkanapon belül az ellenőrzés eredményéről a támogatást igénylőt, illetve a kedvezményezettet értesíti. Az irányító hatóság az ellenőrzés eredményétől függően szabálytalansági eljárást folytat le, és a megítélése szerint szabálytalanság megállapítására okot adó közbeszerzési jogsértés esetén jogorvoslati eljárást kezdeményez.

99. § (1)278 Ha a közbeszerzési eljárásban utólagos ellenőrzés szükséges, azt az irányító hatóság folytatja le az utólagos ellenőrzés lefolytatásához szükséges valamennyi dokumentum kézhezvételét követő tizenöt munkanapon belül. Utólagos ellenőrzésre akkor kerül sor, ha a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett megszegte a 98. § (1)–(2) bekezdésében foglalt kötelezettségét és a közbeszerzési eljárás utóellenőrzését nem határidőben kezdeményezte. Az irányító hatóság ilyen esetben kezdeményezi a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett ellen szabálytalansági eljárás lefolytatását azzal, hogy az esetleges korrekcióra elsődlegesen a projektmenedzsment, illetve a közbeszerzés sorok terhére kerül sor.

(2) Az utólagos ellenőrzésről készült jelentés tartalmában egyenértékű az utóellenőrzési jelentéssel.

(3) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett részére támogatás csak a támogató tartalmú utóellenőrzési vagy utólagos ellenőrzésről készült jelentés megléte esetén folyósítható. Nem támogató tartalmú utóellenőrzési vagy utólagos ellenőrzésről készült jelentés esetén – amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozó, nem reparálható jogsértés miatt kerül sor nem támogató tartalmú jelentés kiadására – az irányító hatóság jogorvoslati eljárást kezdeményez a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt.

(4) Szabálytalansági eljárás lefolytatása esetén a szabálytalanságról e rendelet szerint hozott döntés tartalma az irányadó a támogatás folyósítása tekintetében.

100. § (1)279 A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a szerződésmódosítást, valamint a szerződésmódosítást alátámasztó valamennyi dokumentumot a szerződésmódosítást követő két munkanapon belül utóellenőrzés céljából megküldi az irányító hatóság részére. Az irányító hatóság a dokumentumok beérkezését követő tizenöt munkanapon belül elvégzi a közbeszerzési-jogi és elszámolhatósági szempontú ellenőrzést.

(2) Ha a kedvezményezett a szerződésmódosítására vonatkozó, Kbt. szerinti jogorvoslati eljárás megindításáról tájékoztatja az irányító hatóságot, az irányító hatóság az ellenőrzést a jogorvoslati eljárás lezárásáról szóló döntés Kbt. szerinti kézbesítése, illetve közzététele napjáig felfüggeszti. Az ellenőrzés felfüggesztése vonatkozásában a korábbi időpont az irányadó.

(3)280 Ha a szerződésmódosítással összefüggésben utólagos ellenőrzés szükséges, azt az irányító hatóság folytatja le az utólagos ellenőrzés lefolytatásához szükséges valamennyi dokumentum kézhezvételét követő tizenöt munkanapon belül. Utólagos ellenőrzésre akkor kerül sor, ha a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett megszegte az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét és a szerződésmódosítás utóellenőrzését nem határidőben kezdeményezte. Az irányító hatóság ilyen esetben kezdeményezi a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett ellen szabálytalansági eljárás lefolytatását azzal, hogy az esetleges korrekcióra elsődlegesen a projektmenedzsment, illetve a közbeszerzés sorok terhére kerül sor.

(4) Az utólagos ellenőrzésről készült jelentés egyenértékű az utóellenőrzési jelentéssel.

(5) A kedvezményezett részére a szerződés-módosítással érintett támogatási összeg csak a szerződés-módosításra vonatkozó támogató tartalmú utóellenőrzési vagy utólagos ellenőrzésről készült jelentés megléte esetén folyósítható. Nem támogató tartalmú utóellenőrzési vagy utólagos ellenőrzésről készült jelentés esetén – amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozó, nem reparálható jogsértés miatt kerül sor nem támogató tartalmú jelentés kiadására – az irányító hatóság jogorvoslati eljárást kezdeményez a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt.

(6) Szabálytalansági eljárás lefolytatása esetén a szabálytalanságról e rendelet szerint hozott döntés tartalma az irányadó a támogatás folyósítása tekintetében.

36. Az európai uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárás,
valamint az építési beruházás, építési koncesszió esetén a háromszáz millió forintot elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárások

101. § (1) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően a közbeszerzési dokumentumokat támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki szempontú minőségellenőrzés céljából az irányító hatóságnál nyújtja be a monitoring és információs rendszeren keresztül.

(2)281 Az irányító hatóság a közbeszerzési dokumentumok beérkezésétől számított 5 munkanapon belül megküldi a támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki szempontú észrevételeit a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett részére, vagy a támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki szempontú ellenőrzésről szóló nyilatkozatát. Az irányító hatóság a határidőt – az indokok megjelölésével egyidejűleg – legfeljebb öt munkanappal meghosszabbíthatja, és erről értesíti a támogatást igénylőt, illetve a kedvezményezettet.

(3)282 A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki szempontú észrevételek alapján módosított közbeszerzési dokumentumokat – a támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki szempontú észrevételekben foglaltakkal egyet nem értése esetén a részletes írásbeli indokolással együtt – a támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki szempontú észrevételek közlésétől számított öt munkanapon belül az irányító hatóság részére megküldi. Amennyiben a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a módosított közbeszerzési dokumentumokat, vagy részletes írásbeli indokolását nem küldi meg az irányító hatóság részére az irányító hatóság észrevételeinek megküldésétől számított húsz munkanapon belül, úgy az irányító hatóság ellenőrzését nyilatkozat kibocsátása nélkül – a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett értesítése mellett – lezárja.

(4)283 Az irányító hatóság (3) bekezdés szerinti módosított közbeszerzési dokumentumok beérkezését követő öt munkanapon belül megküldi a támogatást igénylőnek, illetve a kedvezményezettnek a támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki szempontú ellenőrzésről szóló nyilatkozatát, és erről tájékoztatja az európai uniós források felhasználásáért felelős minisztert. A (2) bekezdés szerint készült támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki szempontú ellenőrzésről szóló nyilatkozat egyenértékű a jelen bekezdés szerint készült támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki szempontú ellenőrzésről szóló nyilatkozattal.

(5)284 A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a (2) vagy (4) bekezdés szerinti támogató tartalmú nyilatkozat kézhezvételét követően – a 101/A. §-ban foglaltak kivételével – haladéktalanul kezdeményezi a monitoring és információs rendszeren keresztül a közbeszerzési dokumentumok központi, az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter általi ellenőrzését. A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a monitoring és információs rendszerben nem rögzített közbeszerzési dokumentumokat haladéktalanul továbbítja az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter részére. Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter az eljárás ellenőrzésével összefüggésben további dokumentumok benyújtását is kérheti.

101/A. §285 (1) A Közbesz R. 2. § (3) bekezdése szerinti informatikai eszközök és szolgáltatások fejlesztésére vagy üzemeltetésére vonatkozó közbeszerzési eljárás esetén, a Közbesz. R. 7. mellékletében meghatározott szervezet beszerzése vonatkozásában csak akkor kezdeményezhető a 101. § (5) bekezdése szerinti ellenőrzés, ha az e-közigazgatásért felelős miniszter jóváhagyását a támogatást igénylő, illetve kedvezményezett beszerezte.

(2) Az e-közigazgatásért felelős miniszter az előterjesztés vonatkozásában az elektronikus kormányzati stratégiai célokhoz és az infokommunikációs infrastruktúrához történő illeszkedés szempontjára figyelemmel dönt az (1) bekezdés szerinti jóváhagyásról. Az e-közigazgatásért felelős miniszter eljárására a 103. § szerinti eljárást kell megfelelően alkalmazni. A jóváhagyásról az e-közigazgatásért felelős miniszter az európai uniós források felhasználásáért felelős minisztert tájékoztatja.

(3) Az (1) bekezdés esetén a támogatást igénylő, illetve kedvezményezett a 101. § (5) bekezdés szerinti ellenőrzést a jóváhagyást, valamint a 101. § (2) vagy (4) bekezdése szerinti támogató tartalmú nyilatkozat kézhezvételét követően haladéktalanul kezdeményezi.

102. § (1) Hatósági engedélyhez kötött építési beruházás esetén a 101. § rendelkezéseitől eltérően a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően a közbeszerzési dokumentumokat közbeszerzési-jogi minőségellenőrzés céljából az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszternél nyújtja be a monitoring és információs rendszeren keresztül. Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter az eljárás ellenőrzésével összefüggésben további dokumentumok benyújtását is kérheti.

(2) Hatósági engedélyhez kötött építési beruházás esetén a támogathatósági, elszámolhatósági ellenőrzésre a kifizetési igénylés ellenőrzése során kerül sor. Amennyiben támogathatósági, elszámolhatósági szabálytalanság merül fel, úgy azért a támogatást igénylő, illetve kedvezményezett önálló felelősséggel tartozik.

103. § (1)286 Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a közbeszerzési dokumentumok 101. § vagy 102. § szerinti beérkezésétől számított öt munkanapon belül elvégzi a közbeszerzési dokumentumok közbeszerzési-jogi minőségellenőrzését, és az erről készített minőségellenőrzési jelentését, vagy minőségellenőrzési tanúsítványát a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett részére megküldi. Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a határidőt – az indokok megjelölésével egyidejűleg – legfeljebb öt munkanappal meghosszabbíthatja.

(2)287 A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a minőségellenőrzési jelentés alapján módosított közbeszerzési dokumentumokat – a minőségellenőrzési jelentésben foglaltakkal egyet nem értése esetén a részletes írásbeli indokolással együtt – a minőségellenőrzési jelentés közlésétől számított öt munkanapon belül az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter részére megküldi. Amennyiben a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a módosított közbeszerzési dokumentumokat, vagy részletes írásbeli indokolását nem küldi meg az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter részére a minőségellenőrzési jelentés megküldésétől számított húsz munkanapon belül, úgy az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter az ellenőrzését tanúsítvány kibocsátása nélkül – a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett értesítése mellett – lezárja.

(3)288 Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a (2) bekezdés szerinti módosított közbeszerzési dokumentumok beérkezését követő öt munkanapon belül minőségellenőrzési tanúsítványt állít ki és erről tájékoztatja a támogatást igénylőt, illetve a kedvezményezettet, valamint az irányító hatóságot.

(4) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a közbeszerzési dokumentumokat az (1) vagy a (3) bekezdés szerinti közbeszerzési minőségellenőrzési tanúsítvány figyelembevételével véglegesíti. Az (1) bekezdés szerint készült minőségellenőrzési tanúsítvány egyenértékű a (3) bekezdés szerint készült minőségellenőrzési tanúsítvánnyal.

(5) Amennyiben a (3) bekezdés szerinti tanúsítvány nem támogató tartalmú, és

a) a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a dokumentumokat az irányító hatóság ellenőrzési hatáskörébe tartozó szempontból módosítja, vagy

b) a hatósági engedélyhez kötött építési beruházás esetén a hatósági engedély tartalma módosításra kerül,

úgy a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a közbeszerzési eljárás ellenőrzését ismételten a 101. § (1) bekezdése vagy 102. § (1) bekezdése szerint kezdeményezi.

(6) Amennyiben a (3) bekezdés szerinti tanúsítvány nem támogató tartalmú, és

a) támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a dokumentumokat az irányító hatóság ellenőrzési hatáskörébe tartozó szempontból nem módosítja, vagy

b)289 a hatósági engedélyhez kötött építési beruházás esetén a hatósági engedély tartalma nem kerül módosításra,

úgy a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a közbeszerzési eljárás ellenőrzését ismételten a (3) bekezdés szerint kezdeményezi, és az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a közbeszerzési dokumentumok beérkezését követő 5 munkanapon belül minőségellenőrzési tanúsítványt állít ki és erről tájékoztatja a támogatást igénylőt, illetve a kedvezményezettet, valamint az irányító hatóságot.

103/A. §290 Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter nem támogató tartalmú tanúsítványt állít ki akkor, ha a közbeszerzési dokumentumokat a 101/A. § (1) bekezdés megszegésével nyújtották be.

104. § (1) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett – figyelemmel a 95. § (4) bekezdésében foglaltakra is – a közbeszerzési eljárást abban az esetben indíthatja meg, ha az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a közbeszerzési dokumentumokat ellenőrizte, és erről a 103. § (1) vagy (3) bekezdése szerint támogató tartalmú, vagy feltétellel támogató tartalmú minőségellenőrzési tanúsítványt állított ki. A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett az eljárás megindításával egyidejűleg az eljárást megindító végleges dokumentumot az irányító hatóság, valamint az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter részére megküldi. Az irányító hatóság, illetve az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter egyet nem értése esetén dönt a szabálytalansági eljárás kezdeményezéséről, továbbá önállóan dönt a megítélése szerint szabálytalanság megállapítására okot adó, nem reparálható közbeszerzési jogsértés esetén a Kbt. szerinti jogorvoslati eljárás kezdeményezéséről a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt.

(2) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett elektronikus úton haladéktalanul tájékoztatja az európai uniós források felhasználásáért felelős minisztert, valamint az irányító hatóságot az (1) bekezdés szerinti végleges dokumentumokban történt esetleges változásokról.

105. § (1)291 A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a Kbt. szerinti bontási eljárás időpontjáról legalább öt munkanappal korábban tájékoztatja az európai uniós források felhasználásáért felelős minisztert a monitoring és információs rendszeren keresztül. Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a közbeszerzési eljárásba – a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett tájékoztatása alapján, a tájékoztatás megküldését követő három munkanapon belül – megfigyelőt jelöl, erről a támogatást igénylőt, illetve a kedvezményezettet egyidejűleg értesíti.

(2) A megfigyelő az eljárásban a bíráló bizottsági üléseken való személyes részvétellel, továbbá a közbeszerzési eljárás iratainak vizsgálatával jogosult részt venni.

(3) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a megfigyelőt a közbeszerzési eljárás lefolytatása során valamennyi eljárási cselekményről megfelelő időben írásban tájékoztatja, és az eljárás során keletkezett dokumentumokat, különösen a felvett jegyzőkönyveket, az egyes eljárási cselekményekhez kapcsolódó dokumentumokat, jogorvoslat esetén az azzal összefüggésben keletkezett dokumentumokat, valamint az ajánlatkérői döntéseket, döntési javaslatokat tartalmazó dokumentumokat a megfigyelő részére – figyelemmel a 106. § (1) bekezdésében foglaltakra – megfelelő időben megküldi.

106. § (1)292 Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter az ajánlatok vagy a részvételi jelentkezések elbírálásáról készített írásbeli összegezés megküldését megelőzően, több szakaszból álló eljárás esetén valamennyi eljárási szakasz vonatkozásában – a 105. § (3) bekezdés szerinti dokumentumok kézhezvételét követő tizenöt munkanapon belül – közbeszerzési szabályossági tanúsítványt állít ki, amelyet megküld a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett, valamint az irányító hatóság részére.

(2) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett – figyelemmel a 105. § (3) bekezdésében foglaltakra is – a közbeszerzési eljárást lezáró döntését, illetve több szakaszból álló eljárás esetén az eljárás részvételi szakaszát lezáró döntését akkor hozhatja meg, ha az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter az eljárás lefolytatását ellenőrizte és erről közbeszerzési szabályossági tanúsítványt állított ki. A közbeszerzési eljárást lezáró döntést, illetve több szakaszból álló eljárás esetén az eljárás részvételi szakaszát lezáró döntést meghozó személy vagy testület a Kbt. szerinti írásbeli szakvélemény és döntési javaslat, valamint a közbeszerzési szabályossági tanúsítványban foglaltak figyelembevételével hozza meg az eljárást lezáró döntését, illetve több szakaszból álló eljárás esetén az eljárás részvételi szakaszát lezáró döntését.

(3) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett az ajánlatok vagy a részvételi jelentkezések elbírálásáról készített írásbeli összegezést – annak megküldésével egyidejűleg – valamint – eltérő vélemény esetén – a közbeszerzési szabályossági tanúsítványban foglaltakkal kapcsolatos álláspontját az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter részére megküldi. Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter egyetértése esetén a közbeszerzési szabályossági tanúsítványt módosítja. Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter egyet nem értése esetén dönt a szabálytalansági eljárás kezdeményezéséről, és a megítélése szerint szabálytalanság megállapítására okot adó, nem reparálható közbeszerzési jogsértés esetén jogorvoslati eljárás kezdeményezéséről a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt.

(4) Ha a Kbt. szerinti jogorvoslati eljárás megindítására a 105. § (3) bekezdés szerinti határidőt követően, de még az (1) bekezdés szerinti tanúsítvány megküldése előtt kerül sor, az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter az ellenőrzést a jogorvoslati eljárás lezárásáról szóló döntés Kbt. szerinti kézbesítése, illetve közzététele napjáig felfüggeszti. Az ellenőrzés jelen bekezdés szerinti felfüggesztése vonatkozásában a jogorvoslati eljárás lezárásáról szóló döntés Kbt. szerinti kézbesítése, illetve közzététele napja közötti időbeli eltérés esetén a korábbi időpont az irányadó.

(5)293 Amennyiben az (1) bekezdés szerinti tanúsítvány kiállításra került a jogorvoslati eljárás lezárásáról szóló döntés kézbesítése, illetve közzététele napja előtt, és a közbeszerzési eljárás során hozott döntés megsemmisítését követően sor kerül a közbeszerzési eljárást lezáró, illetve több szakaszból álló eljárás esetén az eljárás részvételi szakaszát lezáró új döntés meghozatalára, a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett ismételten kéri az európai uniós források felhasználásáért felelős minisztert közbeszerzési szabályossági tanúsítvány kiállítására. A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett eljárására a 105. § (3) bekezdése irányadó. Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter az új szabályossági tanúsítványt a dokumentumok kézhezvételét követő öt munkanapon belül állítja ki. A közbeszerzési eljárást lezáró döntést, illetve több szakaszból álló eljárás esetén az eljárás részvételi szakaszát lezáró döntést meghozó személy vagy testület a jogorvoslati eljárás lezárásáról szóló döntés, a Kbt. szerinti írásbeli szakvélemény és döntési javaslat, valamint a közbeszerzési szabályossági tanúsítványban foglaltak figyelembevételével hozza meg az eljárást lezáró döntését, illetve több szakaszból álló eljárás esetén az eljárás részvételi szakaszát lezáró döntését.

(6)294 Amennyiben az (1) bekezdés szerinti tanúsítvány kiállítását követően sor kerül közbeszerzési eljárást lezáró döntés, illetve több szakaszból álló eljárás esetén az eljárás részvételi szakaszát lezáró döntés módosítására, úgy a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett ismételten kéri az európai uniós források felhasználásáért felelős minisztert közbeszerzési szabályossági tanúsítvány kiállítására. Az új szabályossági tanúsítványt az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a 105. § (3) bekezdés szerinti dokumentumok kézhezvételét követő öt munkanapon belül állítja ki. A közbeszerzési eljárást lezáró döntést, illetve több szakaszból álló eljárás esetén az eljárás részvételi szakaszát lezáró döntést meghozó személy vagy testület a Kbt. szerinti írásbeli szakvélemény és döntési javaslat, valamint a közbeszerzési szabályossági tanúsítványban foglaltak figyelembevételével hozza meg az eljárást lezáró döntését, illetve több szakaszból álló eljárás esetén az eljárás részvételi szakaszát lezáró döntését.

107. § (1) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett részére támogatás csak az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter támogató tartalmú minőségellenőrzési tanúsítványának, támogató tartalmú szabályossági tanúsítványának, valamint a 101. § szerinti eljárásrend esetén az irányító hatóság 101. § (2) vagy (4) bekezdése szerinti támogató nyilatkozatának a megléte esetén folyósítható.

(2) Szabálytalansági eljárás lefolytatása esetén a szabálytalanságról e rendelet szerint hozott döntés tartalma az irányadó a támogatás folyósítása tekintetében.

108. § (1) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű közbeszerzési eljárás, továbbá építési beruházás, építési koncesszió esetén a háromszázmillió forintot elérő vagy meghaladó becsült értékű közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés módosításával kapcsolatban – a módosításra vonatkozó megállapodás megkötését megelőzően – az irányító hatóság és azt követően az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter írásbeli véleményét kéri a monitoring és információs rendszeren keresztül. A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a szerződést, a módosítás tervezetét, a módosítás indokolását, az indokolást alátámasztó valamennyi dokumentumot megküldi az irányító hatóság részére.

(2) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett az (1) bekezdés szerint kezdeményezi a közbeszerzési dokumentumok irányító hatóság általi, hatósági engedélyhez kötött építési beruházás esetén támogathatósági, elszámolhatósági szempontú, egyéb beszerzési tárgy esetén támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki szempontú ellenőrzését és nyilatkozatának kiállítását. Az irányító hatóság a szerződés módosításával összefüggésben további dokumentumok benyújtását is kérheti.

(3)295 Az irányító hatóság a szerződés módosításával kapcsolatos támogathatósági, elszámolhatósági, illetőleg műszaki szempontú észrevételeit vagy nyilatkozatát a dokumentumok (2) bekezdés szerinti beérkezésétől számított öt munkanapon belül megküldi a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett részére. Az irányító hatóság a határidőt – az indokok megjelölésével egyidejűleg – legfeljebb három munkanappal meghosszabbíthatja.

(4)296 A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a (3) bekezdés szerinti észrevételek alapján módosított dokumentumokat – egyet nem értése esetén a részletes írásbeli indokolással együtt – az észrevételek megküldését követő öt munkanapon belül megküldi az irányító hatóság részére. Amennyiben a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a módosított dokumentumokat, vagy részletes írásbeli indokolását nem küldi meg az irányító hatóság részére az észrevételek megküldésétől számított húsz munkanapon belül, úgy az irányító hatóság a szerződés módosítás ellenőrzését további észrevétel kibocsátása nélkül – a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett értesítése mellett – lezárja.

(5)297 Az irányító hatóság a (4) bekezdés szerinti módosított közbeszerzési dokumentumok beérkezését követő öt munkanapon belül megküldi a támogatást igénylőnek, illetve a kedvezményezettnek a támogathatósági, elszámolhatósági, illetőleg műszaki szempontú ellenőrzésről szóló nyilatkozatát. Az irányító hatóság (3) bekezdés szerinti nyilatkozata egyenértékű a jelen bekezdés szerinti nyilatkozattal, az irányító hatóság a nyilatkozat megküldéséről tájékoztatja az európai uniós források felhasználásáért felelős minisztert.

(6) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a (3) vagy (5) bekezdés szerinti nyilatkozat kézhezvételét követően haladéktalanul kezdeményezi a közbeszerzési dokumentumoknak az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter általi közbeszerzési-jogi szempontú ellenőrzését. Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a szerződés módosításával összefüggésben további dokumentumok benyújtását is kérheti.

(7)298 Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a szerződés módosításával kapcsolatos közbeszerzési-jogi szempontú véleményét a kezdeményezés beérkezésétől számított tizenhárom munkanapon belül megküldi a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett részére.

(8)299 A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a vélemény alapján módosított dokumentumokat – egyet nem értése esetén a részletes írásbeli indokolással együtt – a vélemény kézhezvételét követő öt munkanapon belül megküldi az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter részére. Amennyiben a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a módosított dokumentumokat, vagy részletes írásbeli indokolását nem küldi meg az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter részére a vélemény megküldésétől számított húsz munkanapon belül, úgy az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a szerződés módosítás ellenőrzését további észrevétel kibocsátása nélkül – a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett értesítése mellett – lezárja.

(9)300 Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a további észrevételeiről a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett (8) bekezdés szerinti válaszának beérkezésétől számított hét munkanapon belül tájékoztatja a támogatást igénylőt, illetve a kedvezményezettet.

(10)301 A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a módosított szerződést a (7) bekezdés szerint készült jogszerűséget megállapító vélemény vagy a (9) bekezdés szerint készült jogszerűséget megállapító további észrevétel megküldését követő öt munkanapon belül megküldi az irányító hatóság részére. Az irányító hatóság egyet nem értése esetén dönt a szabálytalansági eljárás lefolytatásáról, illetve a jogorvoslati eljárás kezdeményezéséről. Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter egyet nem értése esetén dönt a szabálytalansági eljárás, illetve a jogorvoslati eljárás kezdeményezéséről.

(11) A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett részére a szerződésmódosítással érintett támogatási összeg csak az irányító hatóság és az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter adott szerződésmódosításra vonatkozó támogató tartalmú nyilatkozata, és véleménye, vagy további észrevétele alapján folyósítható. Szerződésmódosítással érintett támogatási összeg e pont vonatkozásában a (2) bekezdés vagy (4) bekezdés szerint jogszerűnek, és az (5) bekezdés szerint támogathatónak és elszámolhatónak tekintett szerződés módosítás felek általi aláírásáig ki nem fizetett támogatási összeg. A (7) bekezdés szerint készült jogszerűséget megállapító vélemény egyenértékű a (9) bekezdés szerint készült jogszerűséget megállapító további észrevétellel.

109. § (1) Ha a közbeszerzési eljárás, valamint a szerződésmódosítás kapcsán utólagos ellenőrzés szükséges, a dokumentumokat támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki szempontból az irányító hatóság, közbeszerzési-jogi szempontból az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter ellenőrzi az ellenőrzés lefolytatásához szükséges valamennyi dokumentum kézhezvételét követően. Az utólagos ellenőrzés mind a közbeszerzési eljárás, mind a szerződésmódosítás vonatkozásában a 108. § eljárási cselekményeinek megfelelő alkalmazásával történik, azzal az eltéréssel, hogy az utólagos ellenőrzés során az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter jelentést állít ki, amely ellen a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a 108. § (8) bekezdése szerint terjesztheti elő részletes írásbeli indokolását, az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter további észrevételt nem küld. Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter egyet nem értése esetén dönt a szabálytalansági eljárás kezdeményezéséről, és a megítélése szerint szabálytalanság megállapítására okot adó közbeszerzési jogsértés esetén jogorvoslati eljárás kezdeményezéséről. Utólagos ellenőrzésre akkor kerül sor, ha a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett megszegte a 101–106. §, vagy 108. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségét. Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter ilyen esetben kezdeményezi a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett ellen szabálytalansági eljárás lefolytatását azzal, hogy az esetleges korrekcióra elsődlegesen a projektmenedzsment, illetve a közbeszerzés sorok terhére kerül sor.

(2) Ha a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a szerződésmódosítására vonatkozó, Kbt. szerinti jogorvoslati eljárás megindításáról tájékoztatja az európai uniós források felhasználásáért felelős minisztert, az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter az ellenőrzést a jogorvoslati eljárás lezárásáról szóló döntés Kbt. szerinti kézbesítése, illetve közzététele napjáig felfüggeszti. Az ellenőrzés jelen bekezdés szerinti felfüggesztése vonatkozásában a jogorvoslati eljárás lezárásáról szóló döntés Kbt. szerinti kézbesítése, illetve közzététele napja közötti időbeli eltérés esetén a korábbi időpont az irányadó.

(3) Az utólagos ellenőrzésről készült jelentés egyenértékű a minőségellenőrzési, illetve szabályossági tanúsítvánnyal, valamint a szerződés-módosításra vonatkozó írásbeli véleménnyel.

XVII. Fejezet

A TÁMOGATÁSOK PÉNZÜGYI LEBONYOLÍTÁSI RENDSZERE

37. A valós költségek finanszírozásának alapelve

110. § (1)302 Támogatás kifizetésére csak akkor kerülhet sor, ha a projekt keretében tervezett tevékenységek megvalósultak, a hozzájuk kapcsolódó költségek ténylegesen és igazolhatóan felmerültek, azaz valós költségek.

(2) A támogatás kifizetését az irányító hatóság – az előleg kifizetés kivételével – a kedvezményezettnél ténylegesen felmerült, illetve kifizetett kiadásokhoz, valós költségekhez igazodva, a felhívásban megnevezett elszámolható költségek vonatkozásában teljesíti.

(3)303 A valós költségek elszámolhatósági szabályait az 5. melléklet szabályozza.

(4) Az irányító hatóság az elszámolható költségek nemzeti szabályzatát alkalmazni köteles, az egyes felhívások tekintetében kizárólag az elszámolható költségek köre szűkíthető, mértékét a szabályzatban foglaltak szerint lehet szűkíteni.

(5)304 A projektmenedzsment tevékenységéhez kapcsolódó költség csak a projekt szakmai előrehaladásának arányában számolható el. A projektek pénzügyi lebonyolítása során a kifizetett és az összes projektmenedzsmentre jutó támogatás aránya legfeljebb 10 százalékponttal haladhatja meg a teljes projekt vonatkozásában kifizetett és megítélt támogatás arányát. A 87. § (1) bekezdés c) pont szerinti esetben a projektmenedzsment tevékenységhez kapcsolódó költségre támogatás nem folyósítható az e bekezdésben rögzített arány helyreállításáig.

110/A. §305 A kedvezményezett projektszintű, a kincstár program szintű elkülönített számviteli nyilvántartást vezet, a projekttel kapcsolatos minden dokumentumot elkülönítetten nyilvántart, és legalább 2027. december 31-ig megőriz.

110/B. §306 A kedvezményezett köteles a projekt végrehajtása érdekében kötött szerződéseknek a támogatás kifizetése szempontjából releváns adatait a monitoring és információs rendszerben rögzíteni a szerződés megkötését követően, legkésőbb a szerződés alapján elszámolni kívánt költség kifizetési igénylés keretében történő benyújtásáig.

110/C. §307 Ha felhívás vagy támogatási szerződés nem zárja ki, szóbeli megállapodás alapján költségelszámolásra legfeljebb százezer forintot meg nem haladó összegű megrendelések esetén kerülhet sor.

38. Az uniós hozzájárulások fogadására és kifizetésére szolgáló kincstári pénzforgalmi számlák

111. § (1)308 Az Európai Bizottságtól érkező éves, illetve kezdeti előfinanszírozás, időközi kifizetések és végsőegyenleg-kifizetés fogadására az igazoló hatóság egy, összevont – az EMVA kivételével – valamennyi program és alap forrásait kezelő, magyar forint pénznemben vezetett pénzforgalmi számlát nyit a kincstárban, amely felett az igazoló hatóság rendelkezik. EMVA forrás esetén a kifizető ügynökség által kezelt magyar forint pénznemben vezetett pénzforgalmi számla szolgál az éves, illetve kezdeti előfinanszírozás, időközi kifizetések és végsőegyenleg-kifizetés fogadására.

(2)309 Az EFK a hazai költségvetési előirányzatból lehívott hazai társfinanszírozási összegek és az igazoló hatóság, EMVA forrás esetén a kifizető ügynökség számlájáról érkező Európai Unió által finanszírozott támogatási összegek fogadására szolgál. A program központi költségvetési forrását a forrásgazda biztosítja a fejezetet irányító szerv vezetője által a kincstárban megnyitott fejezeti kezelésű EFK-kon keresztül.

(3)310 A fejezeti kezelésű EFK-k felett az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter és az irányító hatóság, EMVA esetén a kifizető ügynökség rendelkezik.

(4) Az EFK-ról átutalást indítani:

a) a kedvezményezett támogatásra jogosult költségeinek megtérítésére, a szállítók vagy engedményesek részére történő kifizetés lebonyolítására, a kedvezményezett részére folyósítandó előleg kifizetésére,

b) szabálytalansági, valamint egyéb követelési ügyből származó befolyt összeg esetén az igazoló hatóság forint bankszámlájára,

c) meghatározott esetekben kedvezményezettek felé az önerő finanszírozására,

d)311 előirányzat-átcsoportosítás miatt a fejezeti elosztási számlára,

e)312 EMVA esetén:

ea) ha a kedvezményezettnek köztartozása van az adóhatóságok adónemenként vezetett számláira, a 79. § (2b) pontban foglaltak szerint,

eb) visszatartási jog érvényesítése során a kifizető ügynökség egyéb jogcímen kezelt számláira

lehet.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott eseteken kívül az EFK-ról csak téves utalások, kedvezményezett által teljesített és le nem mondott túlfizetések visszautalására és az EFK likviditását biztosító pénzeszköz-átvezetések indítására van lehetőség.

(6)313 EFK-ra jóváírásként érkezhet különösen a kedvezményezett által bármilyen jogcímen történő visszafizetés, megelőlegezett közösségi forrásnak az igazoló hatóság, illetve kifizető ügynökség forint pénzforgalmi számlájáról történő visszapótlása, a kifizető ügynökség számláiról a kompenzációs forrásrendezés, a támogatási összeg fejezeti elosztási bankszámláról történő biztosítása, és a programszámláról történő visszafizetés összege.

(7) Az EFK fölött a fejezetet irányító szerv vezetője közreműködő szervezet kijelölése esetén rendelkezési jogot biztosíthat a közreműködő szervezet részére.

(8)314 A kincstár által kiállított pénzforgalmi számlakivonatok adatait az EFK számla felett rendelkezőknek a monitoring és információs rendszerben a kézhezvételt követő öt napon belül kell rögzíteni, és jóváhagyni.

(9) Az EFK feletti rendelkezési jogosultságot két bejelentett személy együttes aláírásával lehet gyakorolni.

(10) A pénzforgalmi számlák vezetésével és forgalmával kapcsolatban felmerült költség elszámolása a központi költségvetésből történik.

(11) Az EFK-ról indított átutalásokhoz az átutalási megbízást minden esetben a monitoring és információs rendszerben kell kiállítani. A monitoring és információs rendszerben kiállított átutalási megbízásokat elektronikus formában kell átadni pénzügyi teljesítésre a kincstárnak.

(12) A monitoring és információs rendszer működési problémája esetén, megfelelő dokumentáltság mellett az átutalási megbízás elektronikus utalás nélkül is rendezhető, de az átutalási megbízást utólag a monitoring és információs rendszerben rögzíteni kell.

39. Elszámolás az Európai Bizottsággal, átutalás igénylés

112. § (1)315 Az Alapok igazoló hatósága euróban számol el az Európai Bizottsággal.

(2) A forintban és egyéb pénznemben felmerült költségek forintban nyilvántartott és teljesült kifizetéseit az Európai Bizottsággal történő elszámolások alkalmával az Európai Bizottság által elektronikusan közzétett azon árfolyamon kell átszámítani euróra, amely a közösségi hozzájárulás rendezésének az igazoló hatóság általi jóváhagyásának napján volt érvényes.

(3) Az Európai Bizottság részére benyújtott időközi átutalás igénylési dokumentáció, az éves beszámoló és a záró egyenleg átutalás igénylési dokumentáció csak olyan költségeket tartalmazhat, amelyeket kifizettek, a monitoring és információs rendszerben rögzítettek, a hitelesítés keretében ellenőriztek, továbbá bizonylatok támasztanak alá, és amelyek a támogatott projektekre vonatkozóan elszámolható költségnek minősülnek.

113. § (1) Az igazoló hatóság a központi költségvetési és közösségi hozzájárulások, valamint a kedvezményezett önerejének felhasználása alapján finanszírozó alapok szerint, és prioritásonkénti bontásban a monitoring és információs rendszerben összeállítja az időközi átutalás igénylési dokumentációt, és megküldi az Európai Bizottság részére.

(2)316 A záró egyenleg átutalási igénylés során az igazoló hatóság a monitoring és információs rendszerben összeállítja a költségnyilatkozatot a program uniós támogatásra való jogosultságáról hozott európai bizottsági döntésben meghatározott kifizetési határidőt követő két hónapon belül.

(3)317 Az igazoló hatóság a végső egyenleg átutalás igénylési dokumentációját – az irányító hatóságokkal és az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszterrel folytatott egyeztetést követően – továbbítja az audit hatósághoz a program uniós támogatásra való jogosultságáról hozott európai bizottsági döntésben meghatározott kifizetési határidőt követő három hónapon belül.

(4) költségnyilatkozatok szükséges helyesbítéséről az igazoló hatóság gondoskodik.

113/A. §318 (1) A kifizető ügynökség euróban számol el az Európai Bizottsággal.

(2) A Vidékfejlesztési Program tekintetében a kiadásigazoló nyilatkozatok kiállításakor minden fizetési vagy visszafizettetési műveletre vonatkozóan az Európai Központi Bank által azon hónapot megelőzően megállapított utolsó előtti átváltási árfolyamot kell alkalmazni, amely hónap folyamán a műveleteket a kifizető ügynökség számláin lekönyvelték.

(3) Az Európai Bizottság részére benyújtott kiadásigazoló nyilatkozat és az éves beszámoló a teljesített kiadásokat tartalmazza.

(4) A kifizető ügynökség a 908/2014/EU bizottsági rendelet 22. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott tartalommal és gyakorisággal összeállítja a kiadásigazoló nyilatkozatot és az SFC rendszeren keresztül megküldi azt az Európai Bizottság részére.

(5) A kifizető ügynökség által alkalmazott információs rendszer biztonságának a 907/2014/EU bizottsági rendelet I. mellékletének 3. B. i. és ii. pontjában meghatározott feltételeknek kell megfelelnie.

40. Közösségi hozzájárulás rendezése

114. § (1)319 Azt követően, hogy a jogosan igénybe vett támogatás teljes összege kiutalásra került a kedvezményezett, a szállító vagy az engedményes részére, valamint a kedvezményezetti követelések megtérítésre kerültek a költségvetés részére, az igazoló hatóság, illetve a kifizető ügynökség a monitoring és információs rendszer alapján utólagosan elszámolja a közösségi hozzájárulásnak a központi költségvetés által előfinanszírozott összegét, a rendezett követeléseket, valamint a szükséges korrekciókat. Ezt követően – ha a rendelkezésre álló európai uniós források lehetővé teszik – nettó módon átutalja a jóváhagyott összeget a pénzforgalmi számlájáról a vonatkozó fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlára, amelynek során az igazoló hatóság rendelkezik a jogosult számla vonatkozásában a megfelelő bevételi és kiadási tételek bruttó elszámolásáról.

(2) Ha a közösségi hozzájárulás rendezés eredménye az, hogy az irányító hatóságnak kell utalnia a különbözetet az igazoló hatóság felé, úgy az igazoló hatóság felszólításának kézhez vételétől számított tizenöt napon belül az irányító hatóság a megjelölt összeget visszafizeti. EMVA forrás esetén a kifizető ügynökség az irányító hatósággal történő elszámolás jóváhagyását követő tizenöt napon belül teljesíti a vonatkozó fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámláról az EMVA forrásait kezelő forint pénzforgalmi számlára a szükséges összeg visszafizetését. Az irányító hatóság és a kifizető ügynökség nettó módon utalja a jóváhagyott összeget a vonatkozó fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámláról az igazoló hatóság pénzforgalmi számlájára, illetve az EMVA forrásait kezelő forint pénzforgalmi számlára, bruttó módon elszámolva.

(3)320 Az igazoló hatóság, illetve a kifizető ügynökség nem számolhatja el azon támogatási összeg közösségi hozzájárulás részét, amely olyan költséget tartalmaz, amelyre vonatkozóan szabálytalansági eljárás van folyamatban, illetve amelyre vonatkozóan a szabálytalanság ténye megállapítást nyert. Ennek figyeléséről a monitoring és információs rendszer gondoskodik.

XVIII. Fejezet

TÁMOGATÁS KIFIZETÉSE

41. Előleg, közös szabályok

115. § (1) Az előleg támogatási előleg, fordított áfa-előleg vagy szállítói előleg lehet. Ahol a rendelet előleget említ, az alatt mindhárom előleget érteni kell.

(2) A kedvezményezett – szállítói előleg esetén a felhívásban, illetve támogatási szerződésben meghatározott feltételek fennállása esetén a szállító vagy a kedvezményezett – az előleg folyósítását elektronikusan, az elektronikus alkalmazások használatának szabályai szerint igényli. Előleg kifizetése kérelemre történik.

(3)321 A biztosítékok iratanyagát az elektronikus benyújtással egyidejűleg papíron is be kell nyújtani a 123. § (4) bekezdésben foglaltak szerint.

(4)322 Előleget folyósítani akkor lehet, ha

a) a felhívás, illetve a támogatási szerződés lehetőséget biztosít a kedvezményezettnek az előleg igénybevételére,

b) a kedvezményezett rendelkezik hatályos támogatási szerződéssel,

c)323 a biztosítékadásra kötelezett legkésőbb az előlegigénylési kérelem benyújtásáig igazolja a XV. Fejezetben meghatározott összegű biztosíték rendelkezésre állását,

d) az előlegigénylési dokumentáció tartalmi és formai szempontból megfelelő,

e)324 első kifizetési igénylés esetén, ha a felhívás lehetővé tette, a kedvezményezett benyújtja a 77. § (1) bekezdésében előírt dokumentumokat,

f)325 a kedvezményezett még nem nyújtott be záró kifizetési igénylést.

(5)326 Az előleget igényelni a záró kifizetési igénylés benyújtásáig bármikor lehet.

(6)327 Tartalék terhére előleg a tartalékátcsoportosítást követően igényelhető.

(7)328 Az előleg felhasználására és az előleggel való elszámolásra vonatkozó összegszerű és időbeli ütemezést a felhívásban és a támogatási szerződésben rögzíteni kell.

(8)329 Ha a kifizetett előleg visszafizetését rendelték el, a XXIII. fejezet szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(9)330 Ha a kedvezményezett az előleggel nem vagy csak részben számol el, úgy a kifizetett, de el nem számolt támogatási előleget a XXIII. Fejezet szabályai szerint köteles visszafizetni.

115/A. §331 (1) Ha az előlegigénylés hiányos vagy hibás, a beérkezéstől számított hét napon belül legfeljebb tizenöt napos határidő kitűzésével, az adott igénylésben szereplő valamennyi hiány, illetve hiba megjelölésével, hiánypótlásra kell felhívni a kedvezményezettet, a 37. §-ban foglaltak figyelembevételével.

(2) Hiánypótlásra legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor.

(3) Ha a kedvezményezett által benyújtott előlegigénylés ellentmondásos információkat tartalmaz, az irányító hatóság az információk további részletezését, pontosítását, az ellentmondások feloldását kérheti a kedvezményezettől legfeljebb háromnapos határidő kitűzésével tisztázó kérdés formájában, a 37. §-ban foglaltak figyelembevételével.

(4) A hiánypótlásra és a tisztázó kérdés megválaszolására rendelkezésre álló időtartam a jogszabályban előírt kifizetési határidőt felfüggeszti.

(5) Ha a kedvezményezett a hiánypótlást, illetve a tisztázó kérdésre adott választ hibásan vagy hiányosan nyújtja be, vagy az előírt határidőt elmulasztja, az előlegigénylést a rendelkezésre álló információk alapján kell elbírálni.

(6) Ha az előlegigénylési kérelem ellenőrzése során nem merült fel olyan ok, amely miatt a támogatás kifizetését fel kellene függeszteni, az irányító hatóság a támogatást az előlegigénylés beérkezésétől számított tizenöt napon belül kifizeti. A kifizetésre rendelkezésre álló határidő felfüggesztésére a 133. § (2) bekezdését, és a 134. §-t kell alkalmazni.

42. Támogatási előleg további szabályai

116. § (1) Támogatási előleg indokolt esetben, a támogatott tevékenység elindításához és likviditásának biztosításához szükséges legkisebb összegben a felhívásban és a támogatási szerződésben meghatározott összegben és mértékben nyújtható a kedvezményezett részére. Az előleget hazai és európai uniós forrásból, az ESB-alapokból támogatott adott intézkedés, illetve projekt szerinti finanszírozási arányban kell nyújtani.

(2)332 A támogatási előleg mértéke és összege nem haladhatja meg a megítélt támogatás összegének

a) 25%-át, de legfeljebb háromszázmillió forintot,

b) belföldi természetes személy, mikro-, kis- és középvállalkozás, valamint civil szervezet, egyházi jogi személy kedvezményezett esetén 50%-át, de legfeljebb háromszázmillió forintot,

c) kutatás, műszaki fejlesztés esetén 75%-át, de legfeljebb négyszázötvenmillió forintot,

d)333 EMVA forrás esetében 50%-át.

(3)334 A (2) bekezdésben meghatározott összeghatárt és százalékos mértéket a Kormány európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatok ellátására kijelölt tagja kezdeményezésére az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter megemelheti, ha a kedvezményezett – vagy technikai segítségnyújtási projektek esetén az irányító hatóság – a támogatási előlegnyújtás ütemezését alátámasztó likviditási tervet készít, és a magasabb támogatási előleg mértékének szükségességét megalapozottan indokolja.

(4)335 E § szerinti támogatási előleg a 115. § (4) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítése esetén is csak akkor igényelhető, ha a felhívás nem írta elő az egyszeri elszámolás kötelezettségét.

(5) Támogatási előleg kizárólag utófinanszírozású tevékenység vonatkozásában igényelhető.

117. § (1)336 A támogatási előlegnyújtás ütemezésének igazodnia kell a projekt megvalósítása során a költségek felmerüléséhez.

(2)337 A támogatási előleg igénylésére és folyósítására több részletben is sor kerülhet.

(3) A több részletben történő folyósításra akkor kerülhet sor, ha

a) a kedvezményezett több részletben igényli a támogatási előleget, vagy

b)338 kedvezményezett egy összegben igényli a támogatási előleget, de a projekt költségeinek felmerülését mérlegelve az irányító hatóság a részletekben történő folyósítás mellett dönt.

(4) Támogatási előleg több részletben történő folyósítása esetén a több részletben igényelt és folyósított előleg együttes összege nem haladhatja meg a támogatási szerződésben meghatározott mértéket, illetve összeget.

(5)339

(6) Ha a kedvezményezett a támogatási előlegigénylési kérelmét a támogatási szerződés hatálybalépése előtt benyújtja, az előlegigénylés beérkezési dátumának a támogatási szerződés hatálybalépése minősül.

(7) A kedvezményezett a XXIII. fejezet szerint köteles visszafizetni a támogatási előleget, ha nem nyújt be igénylést időközi kifizetésre a támogatási előleg – vagy több részletben történő előlegfolyósítás esetén annak első részlete – kifizetésétől számított hat hónapon belül, illetve a benyújtott kifizetési igénylés vagy más körülmény – így különösen a helyszíni ellenőrzés tapasztalatai – a támogatás nem rendeltetésszerű felhasználását bizonyítja.

(7a)340 A támogatási előleggel való teljes elszámolást követően az előleg a még el nem számolt támogatásnak a 116. § (2) és (3) bekezdése szerinti mértékéig, illetve összegéig újra igényelhető, ha erre a felhívás, illetve a támogatási szerződés lehetőséget biztosít.

(8)341 A támogatási előleggel legkésőbb a záró kifizetési igénylésben el kell számolni oly módon, hogy a támogatási előleg teljes összege erejéig rendelkezésre álljon a kedvezményezett által kifizetési igénylés keretében benyújtott, alátámasztó dokumentumokkal igazolt és az irányító hatóság vagy a kifizető ügynökség által elfogadott költség.

43. Fordított áfa-előleg további szabályai

118. § (1)342 Szállítói finanszírozás esetén a fordított áfa-tartalmat az irányító hatóság a közszféra szervezet kedvezményezettek számára megelőlegezheti, ha a kedvezményezett bruttó támogatásra jogosult közszféra szervezet és az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: ÁFA-törvény) 142. §-ában – külföldi szállító esetén a 139–140. § és 143. §-ában – foglalt feltételek teljesülnek.

(2)343 A fordított áfa-előleg legfeljebb a fordított áfával érintett nettós számlák elszámolható nettó összegére jutó áfa támogatástartalmának 100%-a lehet. A fordított áfa előleg kizárólag a megjelölt célra használható fel.

(3) A fordított áfa előleget az adóval érintett elszámoló bizonylat elszámolásra benyújtásával egyidejűleg lehet igényelni.

(4)–(5)344

(6) A fordított áfa előleget a kedvezményezett a folyósítást követő harminc napon belül köteles az adó befizetésére fordítani, kivéve, ha az ÁFA-törvény ennél rövidebb határidőt állapít meg, továbbá köteles azzal a befizetését követő öt munkanapon belül az irányító hatóság felé elszámolni. A megelőlegezett fordított áfa adóhatósággal történő rendezésének a projekt megvalósítási időszakán belül kell megtörténnie.

43/A. 345 A szállítói előleg további szabályai

118/A. § (1) Szállítói finanszírozás esetén a kedvezményezett a közte és a szállító közötti szerződés alapján a szállítói előleg elszámolható összegére jutó támogatásra nyújthat be előlegigénylési kérelmet. Az előleget az irányító hatóság közvetlenül a szállító részére folyósítja.

(2) A szállítói előleg a kedvezményezett és a szállító közötti szerződésben foglalt – tartalékkeret nélküli – összegre igényelhető. A szállítói előleg igényléséhez be kell nyújtani az előlegbekérő dokumentumot az irányító hatósághoz.

(3) Ha a 128. § (3)–(5) bekezdésére tekintettel releváns, az előlegigénylés keretében a kedvezményezettnek igazolnia kell az önerő kifizetését.

(4) A kedvezményezett a szállító által – a szállítói előleg folyósítását követően – kiállított előlegszámlát annak beérkezését követő öt napon belül köteles záradékolni, és benyújtani az irányító hatóságnak.

(5) A szállítói előleggel való elszámolás rész-, illetve végszámlával történik.

44. A szállító által a támogatótól közvetlenül igényelhető szállítói előleg további szabályai

119. § (1)346 Szállítói finanszírozás alkalmazása esetén a közszféra szervezet kedvezményezett

a)347 a Kbt. hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárás

b)348

eredményeként kötött szerződésben köteles biztosítani a szállító részére a szerződés – tartalékkeret nélküli – elszámolható összege 30%-ának megfelelő mértékű szállítói előleg igénylésének lehetőségét.

(2)349 Az (1) bekezdés szerinti eljárások eredményeként kötött szerződésben a közszféra szervezet kedvezményezett köteles kikötni az (1) bekezdés szerinti eljárások eredményeként kötött szerződés elszámolható összegének 10%-a és az igényelt szállítói előleg különbözetére jutó támogatás összegének megfelelő mértékű, az irányító hatóság javára szóló, a Kbt. 126. § (6) bekezdése szerinti biztosíték-nyújtás kötelezettségét. A Kbt.-ben meghatározottakon túl a 83. § (1) bekezdése szerinti biztosítékok is elfogadhatók.

(3)350 Az (1) bekezdés szerinti szállítói előleget az előlegbekérő dokumentum benyújtásával a szállító közvetlenül az irányító hatóságtól igényelheti a kedvezményezett egyidejű értesítése mellett. A kedvezményezett az értesítéstől számított öt napon belül jelezheti a szállítói előleggel kapcsolatos fenntartását. Ennek hiányában a szállítói előleg-igénylést a kedvezményezett részéről elfogadottnak kell tekinteni.

(4)351 A kedvezményezett köteles a szállító által megküldött előleg-számlát annak beérkezését követő öt napon belül záradékolni és az irányító hatóság részére megküldeni.

45. Az időközi kifizetés igénylése

120. § (1)352 A kedvezményezett a támogatási szerződésben foglalt ütemezés szerinti mérföldkövek elérését követő tíz napon belül köteles időközi kifizetési igénylésben beszámolni a projekt keretében felmerült és elszámolni kívánt költségekről, a projekt pénzügyi előrehaladásáról, valamint a kifizetési igénylés részeként benyújtott szakmai beszámoló keretében a műszaki-szakmai előrehaladásának bemutatásával a projekt eredményességéről, valamint hatékonyságáról.

(2)353 Időközi kifizetési igénylést a mérföldkőben vállalt eredmények teljesülése esetén a mérföldkő elérését megelőzően is be lehet nyújtani.

(2a)354 Időközi kifizetési igénylést a projekt keretében felmerült költségek elszámolása érdekében mérföldkövek között is be lehet nyújtani, ekkor a szakmai beszámoló nem képezi a kifizetési igénylés részét.

(3) Mérföldkő elérését megelőzően utófinanszírozású időközi kifizetési igénylés esetén kifizetési igénylés csak abban az esetben nyújtható be, ha az igényelt támogatás összege meghaladja a megítélt támogatás 10%-át, de legalább a kétszázezer forintot. Az egymilliárd forintot meghaladó összegben megítélt támogatás esetén mérföldkő elérését megelőzően utófinanszírozású időközi kifizetési igénylés akkor nyújtható be, ha az igényelt támogatás meghaladja a támogatási szerződésben meghatározott minimális kifizetési igénylési összeget.

(4)355 A (3) bekezdés nem vonatkozik a fordított áfa-előleg elszámolása céljából benyújtott, kizárólag fordított áfa-elszámolást tartalmazó kifizetési igénylésre, a szállítói és utófinanszírozást vegyesen tartalmazó kifizetési igénylésre.

121. § (1) A projekt megvalósítása során legalább egy kifizetési igénylést be kell nyújtani, melyben el kell számolni a projekt keretében felmerült költségekkel.

(2) Ha a projekt megvalósítási ideje alatt csak egy kifizetési igénylés kerül benyújtásra, arra a záró kifizetési igénylés szabályait kell alkalmazni.

(3) Ha a kedvezményezett személye a projekt megvalósítása alatt megváltozik, a projektet átvevő kedvezményezett első kifizetési igénylésére vonatkozóan a felhívás, illetve a támogatási szerződés határozhat meg speciális feltételeket.

(4) A kedvezményezett a kifizetési igénylésben nyilatkozik arról, hogy a benyújtott kifizetési igényléshez kapcsolódó elszámolások alapbizonylatai valós és elszámolható költségeken alapulnak és a támogatott projekt kapcsán merültek fel, valamint a támogatás a támogatási szerződésben vállalt, mérföldkövekhez rendelt ütemezésnek megfelelően kerül felhasználásra.

(5) Igazolt a támogatás felhasználása, ha a kedvezményezett által benyújtott időközi kifizetési igénylésben bemutatásra kerülő fizikai, szakmai előrehaladás megvalósult a támogatási szerződéssel összhangban, a támogatási szerződésben, illetve felhívásban rögzített, megengedett eltérés mértékén belül.

(6) A kifizetési igénylés formai és tartalmi követelményeit az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter határozza meg.

122. § (1)356 Az elszámolható költségek valódiságát igazoló és a szakmai beszámolót alátámasztó, a kifizetési igénylésben benyújtandó dokumentumok körét a 4. melléklet határozza meg.

(2)357 A benyújtandó dokumentumokat a kedvezményezett a projekt regisztrációs számának, és az „elszámoló bizonylat támogatás elszámolására benyújtásra került” szöveg feltüntetésével záradékolja. Elektronikus számla esetén a záradékolást a szállító is elvégezheti.

(3) Az alátámasztó dokumentumokat a kedvezményezettnek egyszer, a kapcsolódó költség elszámolásra való benyújtásakor kell a kifizetési igényléshez benyújtani. Ha többször is felmerül a kapcsolódó költség, úgy elegendő az alátámasztó dokumentumokat egyszer, a felmerülő költséggel való elszámolást tartalmazó első kifizetési igénylésben benyújtani, későbbiekben pedig csak akkor, ha az adott dokumentumban változás történt, vagy új dokumentumot állítottak ki.

(4) Technikai segítségnyújtás projektek esetén amennyiben a támogatási szerződés előírja, a kifizetési igényléssel együtt a teljesítmény kimutatás és szükség esetén a kapcsolódó szöveges jelentés is benyújtásra kerül. Ezen dokumentumokkal kapcsolatos ellenőrzés részletes szabályait, valamint az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által elvégzett intézményi teljesítménymérés és értékelés módszertanát a támogatási szerződés mellékleteként szolgáló Elszámolási Eljárásrend rögzíti.

123. §358 (1) A kifizetés igénylése elektronikusan, az elektronikus alkalmazások használatának szabályai szerint történik.

(2) A kifizetési igényléshez a 4. melléklet szerinti alátámasztó dokumentumok eredeti példányát kell elektronikus formában – papír alapú dokumentumok esetén szkennelve – csatolni a Pályázati e-ügyintézés felületen, a 124. § szerinti összesítők kivételével, amelyek kitöltése elektronikusan történik.

(3) A biztosítékok iratanyagát az elektronikus benyújtást követően haladéktalanul papír alapon is be kell nyújtani. A támogatás jóváhagyásának feltétele a biztosítékok eredeti papír alapú példányának az irányító hatósághoz történő beérkezése. Ha a biztosítékok iratanyaga nem érkezik be az irányító hatósághoz cégszerűen aláírt eredeti példányban a hiánypótlás kiküldésére rendelkezésre álló határidőig, akkor a biztosítéki iratanyag megküldését a hiánypótlásban elő kell írni a kedvezményezett számára.

(4) Ha a Pályázati e-ügyintézés felület infrastrukturális feltételei nem vagy részben biztosítottak és emiatt a 197. § (3) és (4) bekezdése szerint kell eljárni, a 4. melléklet szerinti alátámasztó dokumentumok közül eredeti példányban kell benyújtani

a) a kedvezményezett hiteles aláírásával ellátott kifizetési kérelem formanyomtatványt,

b) a biztosítéknyújtási kötelezettség esetén a biztosítékok iratanyagát, és

c) az összesítők kedvezményezett által cégszerűen aláírt elektronikus példányát.

(5) Ha a Pályázati e-ügyintézés felület infrastrukturális feltételei nem vagy részben biztosítottak és emiatt a 197. § (3) és (4) bekezdése szerint kell eljárni, a 4. mellékletben felsorolt – a (4) bekezdésben nem rögzített – dokumentum esetén elegendő a hiteles másolat benyújtása. Hiteles másolatként a kedvezményezett részéről cégjegyzésre jogosult vagy az általa meghatalmazott személy által megfelelő módon aláírt másolat fogadható el.

124. § (1)359 Ha a felhívás, illetve a támogatási szerződés valamely elszámolható költségtípus esetén lehetővé tette, utófinanszírozás esetén a kifizetési igénylés keretében a költségeket összesítőkön kell elszámolni.

(1a)360 A kifizetési igényléshez annyi összesítőt kell mellékelni, ahány típusú költség felmerül, és elszámolásra benyújtásra kerül.

(1b)361 Az összesítőkhöz az abban szereplő költségek elszámoló bizonylatait nem kell benyújtani, kizárólag az összesítők, illetve – ha releváns – a 4. melléklet szerinti alátámasztó dokumentumok szolgálnak alátámasztásul a költségek elszámolására.

(1c)362 Az összesítőben szereplő költségek alátámasztó dokumentációját helyszíni ellenőrzés keretében e rendeletben meghatározottak szerint kell ellenőrizni.

(2)363 Az összesítők adatkörtartalmától eltérni nem lehet.

(3)364 Az összesítőkön az elszámolási időszak az elszámolni kívánt költségek teljesítési időszakát jelenti, melynek kezdő dátuma az összesítőn feltüntetett tételek közül a legkorábbi teljesítési dátum, záró dátuma pedig a legkésőbbi pénzügyi teljesítési dátum. Értékcsökkenés elszámolására szolgáló összesítő esetén az üzembe helyezés időpontját, fordított adózás kapcsán áfa-összesítővel való elszámolás esetén az ügyletre jutó áfa-összeg adóhatóság felé történő megfizetését vagy az ezen áfa-összeg elszámolását tartalmazó áfa-bevallás benyújtásának időpontját kell figyelembe venni.

(4) Az összesítőn szerepelnie kell a kedvezményezett – projekt szintű konzorcium esetén a főkedvezményezett – büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatának arról, hogy az összesítőben szereplő adatok a valóságnak megfelelnek, a költségeket alátámasztó dokumentáció a szervezetnek az adóhatóság felé bejelentett iratmegőrzési helyén eredeti példányban rendelkezésre áll, továbbá, hogy a helyszíni ellenőrzés során azok bemutatásra kerülnek.

(5)365 Az összesítő benyújtásával a kedvezményezett nyilatkozik arról, hogy az összesítőben szereplő költségtípusok a jelzett időpontban kifizetésre kerültek és az összesítőben szereplő költségek a projekt érdekében merültek fel, más támogatás terhére nem kerültek és a jövőben sem kerülnek elszámolásra.

(6)366 Az összesítő adatainak kitöltésével a kedvezményezett nyilatkozik arról, hogy az összesítőben szereplő tételek elszámolási bizonylatainak eredeti példányait záradékolta.

(7)367 A helyszíni ellenőrzés keretében lehetőség van az összesítőben szereplő tételek elszámolási bizonylatai záradékolásának ellenőrzésére.

125. § (1) Ha az adott költség a felhívás, illetve a támogatási szerződés alapján kis támogatástartalmú, elszámolható költségnek minősül, és a felhívás, illetve a támogatási szerződés eltérően nem rendelkezik, úgy a költséget a kis támogatástartalmú bizonylatok összesítőjén kell elszámolni.

(2)368 Az (1) bekezdés szerinti esetben a kis támogatástartalmú bizonylatokat, kifizetési bizonylatokat és a kapcsolódó alátámasztó dokumentumokat nem kell benyújtani a kifizetési igénylésben, kizárólag az összesítő szolgál alátámasztásul a költségek elszámolására.

(3) A kis támogatástartalomra vonatkozó értékkorlátot minden esetben a felhívásnak, illetve a támogatási szerződésnek kell tartalmaznia.

(4)369 Ha az adott költség a felhívás, illetve a támogatási szerződés alapján elszámolható költségnek minősül, és a felhívás kizárja a költségek kis támogatástartalmú bizonylatok összesítőjén történő elszámolását, a vonatkozó kifizetési igénylésben be kell nyújtani a 4. mellékletben meghatározott alátámasztó dokumentumokat.

(5)370

126. § (1)–(2)371

(3) Ha a projekt keretében elszámolható költségről szóló bizonylat eredeti példánya elveszett vagy megsemmisült, és a bizonylat kibocsátója az általa kiállított vagy őrzött bizonylatról másolatként új bizonylatot állít ki, akkor az abban az esetben fogadható el, ha a bizonylat kibocsátója a bizonylat azonosságát szabályszerűen igazolta.

(4) A (3) bekezdés szerinti szabályszerű igazoláson a bizonylatot kibocsátó bizonylati rendjében szabályozott módon történő hitelesítési, aláírási rendnek megfelelő módon és személyek által történő aláírást, esetlegesen bélyegzőlenyomat alkalmazását kell érteni.

(5) Az új bizonylatnak tartalmaznia kell, hogy az az eredetivel mindenben megegyezik. Az új bizonylat bizonyító ereje a tartalmát illetően az eredetiével azonos.

(6) Az új bizonylat eredeti példányát záradékolni kell és elkülönítetten kell nyilvántartani, illetve megőrizni.

(7)372 Kifizetési igénylés benyújtása esetén a záradékolt új bizonylatot kell a kifizetési igényléshez mellékelni.

126/A. §373 A kedvezményezett a kifizetési igénylés keretében nem nyújthat be olyan, készpénzben kiegyenlített elszámoló bizonylatot, amelynek az – általános forgalmi adó felszámítása esetén az általános forgalmi adóval növelt – ellenértéke meghaladja az 1,5 millió forintot.

46. 374 Záró kifizetési igénylés

127. § (1) A támogatási szerződésben meghatározott határidőig záró kifizetési igénylést kell benyújtani.

(2) A záró kifizetési igénylés keretében a projekt megvalósulását követően

a)375 véglegesen el kell számolni a projekttel összefüggésben ténylegesen felmerült, korábban el nem számolt költségekkel, és

b) be kell számolni a projekt szakmai megvalósításáról, a támogatási szerződésben, illetve támogatói okirat esetén a támogatási kérelemben vállaltak teljesítéséről az egész projekt megvalósítása során.

(3) A záró kifizetési igényléshez csatolni kell a 4. melléklet szerinti valamennyi dokumentumot, amely alátámasztja az eredeti célkitűzés megvalósulásának tényét, és korábban még nem került benyújtásra az irányító hatósághoz.

(4) Szállítói finanszírozású elszámoló bizonylat nem nyújtható be záró kifizetési igénylés keretében, kivéve, ha a projekt teljes egészében szállítói finanszírozással valósul meg.

(5)376 Ha a kedvezményezett a támogatási szerződés alapján egy kifizetési igénylést nyújt be a teljes projektmegvalósítás során – azaz egyszeri elszámoló –, akkor a benyújtott kifizetési igénylése záró kifizetési igénylésnek minősül. A 77. § (1) bekezdés c) pontja értelmében az egyszeri elszámolónak az önerő rendelkezésre állását igazoló dokumentumokat, nyilatkozatokat a záró kifizetési igényléséhez nem kell csatolnia.

(6)377 Ha a projekt megvalósítása során a projekttel összefüggésben bevétel keletkezik, a bevételekről a záró kifizetési igénylésben kell adatot szolgáltatni.

(7) A záró kifizetési igénylésben – ha korábban nem történt meg az előleg teljes összegének elszámolása – az előleggel el kell számolni.

(8) Záró kifizetési igénylést akkor is be kell nyújtani, ha a kedvezményezett korábbi kifizetési igénylések keretében már a teljes megítélt támogatással elszámolt.

47. A támogatás folyósítása

128. § (1)378 Támogatás – a támogatási előleg, a szállítói előleg, a mezőgazdasági kockázatkezelési támogatások és a jövedelem-kompenzációs támogatások kivételével – az irányító hatóság által jóváhagyott kifizetési igényléssel, valós költségek vonatkozásában folyósítható.

(2) Amennyiben a projekt a soron következő mérföldkő határidejét, vagy a mérföldkőben vállalt eredményeket nem tudja teljesíteni, a kedvezményezett számára addig nem teljesíthető kifizetés, ameddig a mérföldkő tartalma nem teljesül, vagy a projekt ütemezését a 86–87. §-okban foglaltaknak megfelelően nem módosítja.

(3)379 A kedvezményezett legkésőbb az első kifizetési igénylés benyújtásáig adott nyilatkozata alapján a projektmegvalósítás időszakában a megítélt támogatás 90%-áig a kifizetési igénylésben szereplő elszámolni kívánt költségeket teljes egészében, szállítói finanszírozás esetén az önerő teljesítése nélkül, lehívhatja (halasztott önerő). A megítélt támogatási összeg 90%-ának kifizetését követően fennmaradó támogatást a záró kifizetési igénylés keretében a felmerült összes költség elszámolásra történő benyújtásával együtt igényelheti.

(4) A projekt megvalósítás befejezésekor a projekt teljes elszámolt költségére vonatkozó átlagos, illetve tevékenységre vonatkozó támogatási intenzitásnak meg kell egyeznie a támogatási szerződésben meghatározott támogatási intenzitással.

(5)380 Ha a támogatás-önerő arány nem áll vissza a projekt megvalósítás befejezéséig, vagy a benyújtott elszámolások nem megfelelően alátámasztottak, a kedvezményezett köteles a jogosulatlanul igénybe vett támogatást a XXIII. Fejezet szabályai szerint visszafizetni.

129. § (1)381 A támogatás folyósítására – a kedvezményezett által benyújtott kifizetési igénylés alapján – utófinanszírozással a kedvezményezett pénzforgalmi számlájára közvetlenül a szállító vagy az engedményes pénzforgalmi számlájára történő utalással (a továbbiakban: szállítói finanszírozás) kerül sor.

(2)382 A támogatás folyósításának feltétele utófinanszírozás és szállítói finanszírozás esetén – az átalány alapú elszámolás, a mezőgazdasági kockázatkezelési támogatás, valamint a jövedelem-kompenzációs támogatások kivételével – a fizikai és pénzügyi teljesítés igazolása a kedvezményezett által benyújtott kifizetési igénylésben. Szállítói finanszírozás esetén, ha a 128. § (3) bekezdés alkalmazására kerül sor, a pénzügyi teljesítést a támogatás 90%-ának kifizetéséig nem kell igazolni.

(3) A pénzügyi teljesítés igazolását a kedvezményezett

a) bruttó tervezés esetén az önerő összegének szállító vagy a szállítói engedményes felé történő megfizetésével,

b) nettó tervezés esetén – az ÁFA-törvény 142. §-a szerinti fordított áfa kivételével – az önerő és az áfa összegének a szállító vagy a szállítói engedményes részére történő megfizetésével

igazolja az irányító hatóság felé.

(4) A kifizetési igénylés szállítói és utófinanszírozást vegyesen is tartalmazhat.

129/A. §383 (1) Pénzügyi eszközzel kombinált vissza nem térítendő támogatás esetén, ha a végső kedvezményezett egyszeri elszámoló és az elszámolható összköltség csökken, a támogatási összeg kiszámításánál a tényleges elszámolható összköltségből levonásra kerül az önerő és a már kifizetett hitel összege. Az így fennmaradó rész támogatásként kifizethető, ha az egyes támogatási formák aránya megfelel a felhívásban rögzítetteknek.

(2) Pénzügyi eszközzel kombinált vissza nem térítendő támogatás esetén, ha a végső kedvezményezett egyszeri elszámoló és a megítélt teljes hitelösszeg nem került folyósításra, a vissza nem térítendő támogatás igénybevételét követően újabb hitelrészlet igénylésére nincs lehetőség.

(3) Ha a vissza nem térítendő támogatás után igényelt hitelrész kettős finanszírozást eredményez, akkor szabálytalansági eljárást kell indítani.

130. § (1) Utófinanszírozás és szállítói finanszírozás esetén is lehetőség van az engedményezésre.

(2) Az engedményes részére történő folyósítás teljesítésének feltétele, hogy az engedményezésre vonatkozó szerződés vagy engedményezési értesítő az irányító hatóság rendelkezésére álljon. Az engedményezésre vonatkozó szerződés irányító hatóság részére történő benyújtásáért a kedvezményezett felelős.

(3)384 Az irányító hatóság az engedményezésekkel kapcsolatos adatokat a monitoring és információs rendszerben nyilvántartja.

131. § (1) A támogatás terhére elszámolható költségeket és a támogatás összegét forintban kell megállapítani, függetlenül attól, hogy

a) a költség forintban vagy devizában keletkezett,

b) a támogatás folyósítását a kedvezményezett vagy szállító milyen pénznemben kéri.

(2) A forinttól eltérő pénznemben kiállított elszámoló bizonylat esetén az elszámoló bizonylat végösszegét és az arra jutó támogatás összegét a számlán megjelölt fizikai teljesítés időpontjában érvényes, a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által közzétett középárfolyamon kell forintra átszámítani.

(3) Az MNB által nem jegyzett pénznemben kiállított elszámoló bizonylat esetén a kapcsolódó támogatási összeget a számlán megjelölt fizikai teljesítés időpontjában érvényes, az Európai Központi Bank által közzétett középárfolyamon kell euróra átváltani. A monitoring és információs rendszer biztosítja ezen összegek forintra történő átszámítását a fizikai teljesítés időpontjában érvényes hivatalos MNB középárfolyamon.

(4)385 Ha az elszámoló bizonylat nem tartalmazza a fizikai teljesítés dátumát, vagy folyamatos teljesítésű tevékenységről szól, úgy a számlán szereplő összeget az elszámoló bizonylat keltezésének napján érvényes, az MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell átszámítani forintra. Ha utófinanszírozási módban a kedvezményezett előleget fizetett, az előleg támogatástartalma a rész- vagy végszámlán szereplő fizikai teljesítés napján érvényes, a MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kerül forintra átszámításra.

(5) Szállítói finanszírozás esetén a szállító és a kedvezményezett forinttól eltérő devizában kötött szerződésének támogatási összegét a szerződésben megnevezett devizában fizeti ki a támogató. A támogatási összeget – a támogatás nyilvántartása céljából – az EFK-n forintban terhelt összeget kell tekinteni.

(6) Szállítói előleg igénylése esetén a devizában kötött szállítói szerződést, az előlegbekérőt, az előlegszámlát, a rész- vagy végszámlát az (1) bekezdés szerint kell forintban nyilvántartani.

(7) Devizában kiállított elszámoló bizonylatokat összesítőn nem lehet elszámolni.

132. § (1)386 Ha a kifizetési igénylés hiányos vagy hibás, a beérkezéstől számított 30 – szállítói finanszírozás esetén tizenöt – napon belül legfeljebb tizenöt napos határidő kitűzésével, az adott igénylésben szereplő valamennyi hiány, illetve hiba megjelölésével, hiánypótlásra, illetve a hiba javítására kell felhívni a kedvezményezettet, a 37. §-ban foglaltak figyelembevételével.

(2)387 Időközi kifizetési igénylésnél hiánypótlásra legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor. A hiánypótlással érintett elszámoló bizonylatok kifizetése ezzel egyidejűleg felfüggesztésre kerülnek.

(3)388 Ha a kedvezményezett által benyújtott időközi kifizetési igénylés vagy annak egy része ellentmondásos információkat tartalmaz, az irányító hatóság az információk további részletezését, pontosítását, az ellentmondások feloldását kérheti a kedvezményezettől legfeljebb három napos határidő kitűzésével tisztázó kérdés formájában, a 37. §-ban foglaltak figyelembevételével.

(4)389 A tisztázó kérdés megválaszolására rendelkezésre álló határidő a jogszabályban előírt kifizetési határidőt felfüggeszti a tisztázó kérdéssel érintett elszámoló bizonylat tekintetében.

(5)390 Ha a kedvezményezett a hiánypótlást vagy a tisztázó kérdésre adott választ hibásan vagy hiányosan nyújtja be, illetve a hiány pótlására és a hiba javítására a kitűzött határidőn belül nem kerül sor, az időközi kifizetési igénylést a rendelkezésre álló információk alapján kell elbírálni.

(6)391 EMVA forrásból nyújtott támogatások kivételével, ha a kifizetési igényléssel kapcsolatban olyan hiány merül fel, amely vonatkozásában kizárólag egyes elszámoló bizonylathoz kapcsolódóan szükséges a hiánypótlás elrendelése, úgy a hiánypótlással nem érintett elszámoló bizonylatok támogatástartalmának kifizetését az irányító hatóságnak biztosítania kell.

(7)392 Záró kifizetési igénylés esetén az irányító hatóság több alkalommal is hiánypótlásra hívhatja fel a kedvezményezettet és több alkalommal is feltehet részére tisztázó kérdést. Ezt az eljárást az irányító hatóság első hiánypótlási felhívásának vagy első tisztázó kérdésének kedvezményezett általi kézhezvételét követő hatvan napon belül le kell zárni.

133. §393 (1) Ha a megvalósítás nyomon követése, vagy folyamatba épített ellenőrzése során nem merült fel olyan probléma, amely miatt a támogatás kifizetését fel kellene függeszteni, az irányító hatóság a támogatást a kifizetési igénylés beérkezésétől számított 45 – szállítói finanszírozás esetén 30 – napon belül kifizeti. A szállítói és utófinanszírozást vegyesen tartalmazó kifizetési igénylés esetén is biztosítani kell a szállító részére 30 napon belül történő kifizetést.

(2) A kifizetésre rendelkezésre álló határidőt felfüggeszti:

a) kedvezményezett által a hiánypótlásra igénybe vett időtartam,

b) tervezett helyszíni ellenőrzés esetén, ha az ellenőrzés eredménye olyan súlyú megállapítás, amely indokolja a felfüggesztést,

c) az esedékes mérföldkő nem megfelelő teljesítése,

d) az előre nem tervezett, előre nem látható okok miatt lefolytatott rendkívüli helyszíni ellenőrzés,

e) a szabálytalansági gyanú kivizsgálására tett intézkedések,

f) az év végi zárási és év eleji számlanyitási folyamatok a www.szechenyi2020.hu honlapon közlemény formájában közzétett – időtartama,

g) a támogatási szerződés módosítása, ha

ga) a módosítás a kifizetést befolyásoló alapadatokra vonatkozik,

gb) egyszeri elszámoló kezdeményezi.

134. § (1) Haladéktalanul fel kell függeszteni a támogatás folyósítását abban az esetben, ha azt e rendelet vagy más jogszabály előírja, illetve a támogatási szerződés megkötését követően a kedvezményezett olyan nyilatkozatot tesz, vagy az irányító hatóság olyan körülményről szerez tudomást, amely a támogatás visszavonását, a támogatási szerződéstől történő elállást teheti szükségessé.

(2) A felfüggesztésről és annak okáról a kedvezményezettet soron kívül tájékoztatni kell.

(3)394 Ha a kifizetés felfüggesztésére okot adó körülmény megszűnik vagy a kivizsgálást követően a támogatás visszavonása, vagy attól való elállás nem indokolt, úgy az irányító hatóság gondoskodik a felfüggesztés feloldásáról, és erről értesíti a kedvezményezettet.

135. § (1) Az irányító hatóság – EMVA esetén a kifizető ügynökség – gondoskodik arról, hogy a támogatás jogosultja részére a kifizetési igénylésében jóváhagyott elszámoló bizonylatok alapján a támogatás (a közösségi hozzájárulás és a központi költségvetési finanszírozás együttes) összege, illetve a folyósítandó előleg átutalásra kerüljön.

(2) Az előirányzat felhasználási keretszámláról átutalást csak abban az esetben lehet kezdeményezni, ha

a) a megelőző munkafázisok megtörténtek,

b) a kedvezményezettnek nincs köztartozása,

c) az adatok a monitoring és információs rendszerben rögzítésre és jóváhagyásra kerültek,

d) az utalványozás megtörtént.

(3)395 A kedvezményezett a köztartozás rendezésére történő irányító hatósági felszólítást követő kilencven napon belül köteles köztartozását megszüntetni, ellenkező esetben az irányító hatóság köteles az adott kifizetési igénylés alapján jóváhagyott támogatási összeget visszavonni vagy a támogatási szerződéstől elállni. Az előírt határidő nem hosszabbítható meg.

(3a)396 EMVA forrásból megvalósuló projekt esetén a (2) bekezdés b) pontját és a (3) bekezdést a 79. § (2b) bekezdés b) pontjára figyelemmel kell alkalmazni.

(4) Csak olyan átutalás kezdeményezhető, amelyhez kapcsolódó közösségi hozzájárulás rendezését az igazoló hatóság – EMVA esetén a kifizető ügynökség – az európai uniós források rendelkezésre állása esetén még a folyósítás évében az e rendeletben meghatározott határidők figyelembevételével teljesíteni tud.

(5)397

135/A. §398 (1) EMVA forrásból nyújtott támogatások esetén, ha az ugyanazon kifizetési igénylés keretében igényelt támogatás több mint 10%-kal meghaladja a jóváhagyott elszámoló bizonylatok alapján folyósítható támogatás összegét, a kifizető ügynökség a különbözettel csökkenti a folyósítható támogatás összegét. A csökkentés nem haladhatja meg a folyósítható támogatás teljes összegét.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a kifizető ügynökség nem csökkenti a támogatást, ha a kedvezményezett bizonyítja, hogy nem felróható neki a nem támogatható összeg kifizetési igénylésben való szerepeltetése, vagy ha a kifizető ügynökség más módon meggyőződött arról, hogy az az érintett kedvezményezettnek nem felróható.

(3) Az (1) bekezdés szerinti szankció alkalmazandó a helyszíni ellenőrzések során feltárt nem elszámolható költségekre is. Ebben az esetben az érintett projekt vonatkozásában felmerült halmozott kiadásokat kell megvizsgálni.

136. § (1) Ha az irányító hatóság az 133. § (1) bekezdésben meghatározott kifizetési határidőt neki felróható okból elmulasztja, késedelmének időtartamára a határidő lejáratának napján érvényes jegybanki alapkamat mértékének megfelelő késedelmi kamatot köteles fizetni annak a jogosultnak, akinek vonatkozásában a késedelemmel érintett bizonylatra jutó késedelmi kamat összege meghaladja a tízezer forintot. Szállítói finanszírozás, vagy engedményezés esetén a késedelmi kamatot a szállító, illetve az engedményes számára kell megfizetni. Nem kell késedelmi kamatot fizetni a központi költségvetési szerv részére.

(2) A késedelmi kamat alapja a késedelemmel érintett elszámoló bizonylat támogatástartalma.

(3) A késedelmi kamat kifizetését pénzügyi és számviteli szempontból a támogatásoktól elkülönítetten kell kezelni.

48. Technikai átforgatás

137. § (1) Olyan projekt esetén, amely korábban nem uniós finanszírozású projektként részesült központi költségvetési támogatásban és utólag, egyedi döntés alapján a projekt e rendelet hatálya alá tartozó támogatásban részesül, a költségvetés által korábban finanszírozott elszámoló bizonylatok a kedvezményezettnek olyan önálló kifizetési igénylés keretében kell benyújtania elszámolásra, amely kizárólag költségvetési előfinanszírozással érintett számlákat tartalmaz.

(2) Az (1) bekezdés szerinti elszámolásban jóváhagyott és kiutalhatóként megjelölt összeg nem kerül a kedvezményezett számlájára kiutalásra, hanem az elszámolások e rendelet szerinti hitelesítését, rögzítését, ellenőrzését és jóváhagyását követően technikai átforgatásra kerül sor, amelynek eljárásrendjét az egységes működési kézikönyv tartalmazza. Az így felmerült költségek közösségi hozzájárulás rendezését a központi költségvetés közvetlen bevételei fejezetben kell bevételként elszámolni.

49. Egyszerűsített költségelszámolás

138. § Az 5. mellékletben felsorolt, átalány alapú egyszerűsített elszámolási módokat, az abban megfogalmazott feltételekkel kell alkalmazni a kettős finanszírozás lehetőségének kizárása mellett. A kedvezményezettnek a projektben átalány alapon elszámolt költségek felmerülését nem kell igazolnia, a költségekkel valamint a jövedelem-kompenzációként kapott támogatásokkal kapcsolatos elszámoló bizonylatokat, az azok kifizetését igazoló bizonylatokat és az egyéb kapcsolódó nyilvántartásokat a kifizetési igényléshez nem kell csatolni. A felmerült költségeket alátámasztó bizonylatok helyszíni ellenőrzés keretében sem kerülnek vizsgálatra.

50. Egyszeri elszámolás

139. § (1) Ha a felhívás lehetőséget teremt egyszeri elszámolásra és a kedvezményezett a támogatási szerződés megkötését követően az egyszeri elszámolást választja, haladéktalanul köteles azt írásban bejelenteni az irányító hatóságnak.

(2) Egyszeri elszámolásról többszöri elszámolásra történő áttérés a kedvezményezett által benyújtott változás-bejelentéssel kezdeményezhető, ha a támogatási szerződés egyéb paramétereit nem kívánja az áttéréssel módosítani. A jóváhagyott támogatás folyósításának feltétele a változás-bejelentés támogató általi jóváhagyása,

(3) Ha az áttérés a támogatási szerződés egyéb paramétereinek módosításával együtt jár, úgy a támogatási szerződést – figyelemmel a 133. § (2) bekezdés gb) pontjában foglaltakra is – módosítani kell. A támogatási szerződés hatálybalépéséig a kifizetést fel kell függeszteni.

(4) Ha többszöri elszámoló kizárólag záró kifizetési igénylést nyújt be, nem minősül egyszeri elszámolónak. Ebben az esetben támogatási szerződést nem kell módosítani.

(5) Az egyszeri elszámolásról többszöri elszámolásra egy alkalommal lehet áttérni.

51. Konzorciumokra vonatkozó speciális szabályok

140. § (1) Ha a projekt kedvezményezettje konzorcium, az alábbi szabályokat a projekt egészét tekintve kell értelmezni:

a) projekt mérföldkövei teljesítésének kötelezettsége,

b) pénzügyi vonatkozású szerződésmódosítási okok,

c) kifizetés igénylés, előlegigénylés benyújtására vonatkozó korlátok,

d)399 az előleg elszámolásának megkezdésére vonatkozó előírás ide nem értve a 117. § (7) bekezdés szerinti kötelezettséget, amely tagonként teljesítendő.

(2) Projektszinten, a projekt elszámolható költségei alapján kell meghatározni azon költségkategóriák körét, amelyek esetén utófinanszírozású tevékenységekre jutó előlegigénylésre, illetve fordított áfa megelőlegezésre van lehetőség.

(3) Előlegigényléssel, előleg elszámolással és felhasználással kapcsolatos, valamint kifizetési igényléssel és hiánypótlással kapcsolatos – támogatási szerződésben meghatározott – kötelezettségeket a konzorcium vezetője teljesíti. Konzorciumi tag nevére kiállított elszámoló bizonylatot a konzorcium vezetője nyújthatja be kifizetési igénylés keretében.

(4) A 135. § (2) bekezdés b) pontra tekintettel az előleg folyósítása, valamint utófinanszírozás esetén a támogatás utalása az előleg fizetési kérelmen, illetve a kifizetési igénylésben megjelölt konzorcium vezetői, vagy tagi bankszámlaszámra történik.

(5) Beruházás esetén – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – annak a tagnak kell aktiválnia a bekerülési érték részét képező költséget, amely tag nevére a bizonylatot kiállították. Közös beszerzés esetén a szállítónak az egyes tagokat érintő részekről külön tagonkénti bizonylatot kell kiállítania.

52. A költségigazolási tevékenységek rendje – az igazolás

141. § (1) Az igazoló hatóság a kedvezményezetteknél felmerült költségek [ideértve az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 131. cikk (4) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő előleget is] alapján átutalási kérelmet, költségnyilatkozatot és a kedvezményezetteknél felmerült költségek hitelesítésére és igazolására irányuló nyilatkozatot (a továbbiakban: költségigazoló nyilatkozat) állít ki és nyújt be az Európai Bizottság részére.

(2) Az igazoló hatóság nyilatkozattételi kötelezettsége keretében meggyőződik arról, hogy az átutalási kérelem, a költségnyilatkozat és a kedvezményezetteknél felmerült költségek

a) adatai pontosak és megbízható nyilvántartási rendszerekből származnak,

b) ellenőrizhető bizonylatokon alapulnak,

c) megfelelnek az alkalmazandó európai uniós és nemzeti szabályoknak, és

d) – a programra alkalmazandó kritériumokkal összhangban – finanszírozás céljából kiválasztott, és az európai uniós és nemzeti szabályoknak megfelelő projektek tekintetében merültek fel.

(3) Az igazoló hatóság jogosult a költségigazoló nyilatkozat alátámasztásához kapcsolódó kiegészítő információ kérésére, amelyet a lebonyolításban érintett szervezet köteles haladéktalanul az igazoló hatóság rendelkezésére bocsátani.

(4) Az igazoló hatóság a költségigazoló nyilatkozat alátámasztása érdekében tényfeltáró vizsgálatot végezhet, vagy tényfeltáró látogatást tehet az e rendelet hatálya alá tartozó szervezeteknél.

(5) Az e rendelet hatálya alá tartozó szervezet hozzáférést biztosít az igazoló hatóság által írásban felhatalmazott személyek részére az e rendelet hatálya alá tartozó szervezetnél elektronikus és papír formában rendelkezésre álló, igazoláshoz kapcsolódó dokumentumokhoz és adatokhoz. Az igazoló hatóság az e rendelet hatálya alá tartozó szervezetnél kezdeményezett látogatásairól minden esetben előzetesen tájékoztatja az érintett szervezetet.

142. § Az irányító hatóság továbbítja az igazoló hatóság részére

a) az ellenőrzési nyomvonalat, ideértve kijelölése esetén a közreműködő szervezet eljárásrendjeit,

b) az Európai Bizottság irányítási és kontrollrendszerrel, elszámolható költségekkel és monitoringgal kapcsolatban megfogalmazott ajánlásait.

53. A költségigazolási tevékenységek rendje – a hitelesítés

143. § (1) A folyamatba épített – dokumentum alapú és helyszíni – ellenőrzés részeként valamennyi, hitelesítést végző szervezetnek a hitelesítés keretében gondoskodnia kell a kedvezményezett által benyújtott jelentések, nyilatkozatok és kifizetési igénylések formai és tartalmi ellenőrzésének lefolytatásáról, annak megállapítása céljából, hogy a kedvezményezett a támogatási szerződésben rögzített, vagy a támogatási kérelem alapján vállalt kötelezettségeit – a vonatkozó európai uniós és nemzeti jogszabályokkal összhangban – teljesítette.

(2) Az irányító hatóság a folyamatba épített ellenőrzés elemeit előzetes és utólagos ellenőrzési tevékenységekre oszthatja.

(3) A pénzügyi lebonyolítás során az ellenőrzés a kifizetési igénylés ellenőrzéséből áll.

144. § (1) A dokumentum alapú ellenőrzés során a 6. mellékletben foglalt szempontokat kell ellenőrizni, figyelemmel a következőkre

a) a projekt támogatási szerződésének megfelelő fizikai és pénzügyi előrehaladását és azok összhangját,

b) azt, hogy a benyújtott számla valós költségeken alapul-e, a program keretében jóváhagyott projekt kapcsán merült-e fel, és megfelel-e a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeknek és szakmai célkitűzéseknek,

c)400 szállítói finanszírozás esetén a kedvezményezett vagy a támogatási szerződésben megnevezett, a projekt végrehajtásában részt vevő kifizette-e a számla teljes összegének a támogatáson felüli részét, utófinanszírozás esetén a számla összegét, figyelembe véve a 128. § (3) bekezdésében foglaltakat,

d) a teljesítés igazolását és megalapozottságát,

e) a kedvezményezett köztartozás-mentességét a monitoring és információs rendszeren keresztül,

f) a kettős finanszírozás elkerülésére vonatkozó előírások teljesülését,

g) azt, hogy a benyújtott számlán szereplő teljesítés összhangban van-e a versenyeztetésre vonatkozó uniós és nemzeti előírásokkal, és

h) azt, hogy mely költségvetési fejezet biztosította a kifizetett költségek forrását, ha a projekt fedezete kizárólag központi költségvetési forrásból került megelőlegezésre.

(2) Ha a kedvezményezett közszféra szervezet, az irányító hatóság eltekinthet a dokumentum alapú ellenőrzés teljes körű lefolytatásától, ha a kedvezményezett utalványozási szabályzata valamennyi kifizetés esetén tartalmazza a tárgyi és időbeli elszámolhatósági szabályok, továbbá a (1) bekezdésben meghatározott megfelelőség ellenőrzését, és az utalványozási szabályzatot az irányító hatóság – a Miniszterelnökség egyetértésével – megfelelőnek találta. A kedvezményezettnek biztosítania kell a kifizetés előtti ellenőrzés funkcionális függetlenségét.

(2a)401 Az irányító hatóság a jóváhagyott utalványozási szabályzatnak megfelelő hitelesítést rendszeresen, mintavétellel ellenőrzi.

(2b)402 A kedvezményezett a (2) bekezdés szerint jóváhagyott utalványozási szabályzat módosítását köteles haladéktalanul bejelenteni az irányító hatóságnak jóváhagyás céljából.

(3) A tájékoztatással és a nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítését, valamint a környezeti fenntarthatóság és az esélyegyenlőség érvényesítését folyamatosan, de legkésőbb a záró kifizetési igénylés jóváhagyásáig ellenőrizni kell.

145. § (1) A folyamatba épített ellenőrzés részeként az irányító hatóság, az irányító hatóság által megbízott személy kockázatelemzésen alapuló mintavételezéssel kiválasztott projektek vonatkozásában helyszíni ellenőrzést végez.

(2) Az ötvenmillió forint alatti támogatással megvalósuló projektek esetén az irányító hatóság – kockázatelemzés alapján – legalább a projektek 5%-át a helyszínen ellenőrzi a projekt pénzügyi befejezését megelőzően. Ha az ötvenmillió forint alatti támogatással megvalósuló projektek esetén a jóváhagyott kifizetési igénylése(ke)n belül az összesítővel elszámolt összes támogatás meghaladja a tízmillió forintot, a projektek legalább 15%-át egyszer ellenőrizni kell a pénzügyi befejezést megelőzően.

(3) Ha a projekthez nyújtott támogatás ötvenmillió és ötszázmillió forint közé esik, az irányító hatóság a projektet legalább egyszer – ha kockázatelemzés korábban nem indokolja – a projekt pénzügyi befejezését megelőzően a helyszínen ellenőrzi.

(4) Ha a projekthez nyújtott támogatás meghaladja az ötszázmillió forintot, az irányító hatóság a projektet évente legalább egyszer, és a projekt pénzügyi befejezését megelőzően a helyszínen ellenőrzi.

146. § (1) A helyszíni ellenőrzések során ellenőrizni kell különösen

a) a projekt támogatási szerződésnek megfelelő fizikai és pénzügyi előrehaladását és azok összhangját,

b) azt, hogy a kifizetési igényléshez benyújtott alátámasztó bizonylatok és dokumentumok eredeti példánya rendelkezésre állnak, megegyeznek a kifizetési kérelemhez benyújtott másolattal,

c)403 a kifizetés igényléshez benyújtott összesítőkhöz kapcsolódó elszámoló bizonylatokat,

d) az elszámoló bizonylatokhoz tartozó szerződéseket és a kapcsolódó teljesítésigazolásokat,

e) a kedvezményezett által benyújtott nyilatkozat összhangját az azt megalapozó bizonylatokkal,

f) a termékek, szolgáltatások teljesítésének a támogatási szerződéssel való összhangját,

g) a nyilvánosságra és tájékoztatásra vonatkozó közösségi és hazai szabályok betartását,

h) a környezeti fenntarthatóság és esélyegyenlőség érvényesítését,

i) a közbeszerzésekre vonatkozóan a korábban már benyújtott dokumentumok eredeti dokumentumokkal való összhangját, a benyújtott dokumentumok valódiságát, a dokumentumok megőrzésére vonatkozó szabályokat,

j) a projekt szintű elkülönített számviteli nyilvántartás vezetését,

k) a projektben vállalt indikátorok és projekt szintű mérföldkövek teljesülését.

(2)404 Az elszámoló bizonylatok ellenőrzése történhet mintavételezés alapján, az irányító hatóság által előzetesen jóváhagyott módszertan szerint.

(3) A fenntartási időszakban kockázatelemzés alapján, mintavétellel kiválasztott projektek körében vizsgálni kell

a) a támogatási szerződésben vállalt, fenntartási időszakra vonatkozó kötelezettségek megvalósulását,

b) a projekttel kapcsolatos dokumentumok nyilvántartását és megőrzését.

(4) A folyamatba épített ellenőrzéseket megfelelően dokumentálni kell, rögzítve az elvégzett munkát, az ellenőrzések eredményeit, valamint szabálytalanságok és hibák feltárása esetén a megtett intézkedéseket.

(5) Az irányító hatóság vagy az irányító hatóság által megbízott személy az általa végzett helyszíni ellenőrzésről készített jegyzőkönyvet, továbbá az intézkedési tervek teljesüléséről szóló kedvezményezetti tájékoztatót rögzíti a monitoring és információs rendszerben.

(6)405 EMVA forrás esetében a helyszíni ellenőrzésre vonatkozó szabályokat az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak az integrált igazgatási és kontrollrendszer, a vidékfejlesztési intézkedések és a kölcsönös megfeleltetés tekintetében történő megállapításáról szóló, 2014. július 17-i 809/2014/EU bizottsági rendeletében (a továbbiakban: 809/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet) foglalt ellenőrzési szabályok szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

147. § (1) Az irányító hatóság a tárgyhónapot követő minden hónap huszadik napjáig az igazoló hatóság által meghatározott formátumú és tartalmú hitelesítési jelentést állít ki és elektronikusan megküldi az igazoló hatóság részére. A rendszeres jelentéstételi kötelezettség során

a) igazolja, hogy a felhasznált támogatásokra irányuló dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzési kötelezettség teljesült, és

b) számszaki, szabályossági szempontból alátámasztja a támogatásként kifizetendő és az Európai Bizottság felé elszámolandó költségek megfelelőségét.

(2) A hitelesítési jelentés megküldésének elmulasztása, hiányos tartalommal történő megküldése, vagy a hitelesítési jelentések tartalma alapján irányítási és kontrollrendszerre vonatkozó kiegészítő információ igénye esetén az igazoló hatóság a költségigazoló nyilatkozat kiállítását felfüggesztheti.

(3) Közreműködő szervezet kijelölése esetén a közreműködő szervezet állítja ki az igazoló hatóság által meghatározott formátumú és tartalmú hitelesítési jelentést, amit az irányító hatóság ellenjegyez, mielőtt elektronikusan megküld az igazoló hatóság részére. A hitelesítési jelentés ellenjegyzésének alátámasztása érdekében az irányító hatóság maga is jogosult ellenőrzéseket végezni a közreműködő szervezetnél. Ezen ellenőrzések eredményéről az irányító hatóság rendszeresen tájékoztatja az igazoló hatóságot.

XIX. Fejezet

A TÁMOGATÁSOK PÉNZÜGYI LEBONYOLÍTÁSI RENDSZERE PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ESETÉN

54. Az uniós hozzájárulások kifizetésére szolgáló kincstári pénzforgalmi számlák

148. § (1) A fejezetet irányító szerv vezetője gondoskodik minden pénzügyi konstrukcióra vonatkozóan külön programszámla megnyitásáról a kincstárban. Egy pénzügyi konstrukcióra több programszámla is nyitható, ha ezt a pénzügyi konstrukción belüli esetleges eltérő feltételek alkalmazásának jobb nyomon követhetősége indokolja.

(2) Az irányító hatóság biztosítja az EFK-ról indított utalással, hogy:

a) az irányító hatóság által jóváhagyott pénzügyi konstrukcióra előirányzott, és az alapok alapját végrehajtó szervezet által a finanszírozási keretből a finanszírozási megállapodásnak megfelelően lehívott összeg a megfelelő programszámlán az alapok alapját végrehajtó szervezet rendelkezésére álljon,

b) az alapok alapját végrehajtó szervezet bankszámláján a költségeinek finanszírozására szolgáló forrás rendelkezésre álljon,

c) az alapok alapját végrehajtó szervezettel szemben fennálló követelési ügyeiből befolyt összeg az igazoló hatóság bankszámlájára visszautalásra kerüljön. A fejezetet irányító szerv vezetője a programszámla felett az alapok alapját végrehajtó szervezetnek rendelkezési jogot biztosít. A programszámla feletti rendelkezési jogosultságot két bejelentett személy együttes aláírásával lehet gyakorolni.

(3)406 A programszámlának az év végén is maradhat egyenlege. A programszámla forgalmáról a kincstár a bankszámlakivonatot két eredeti, sorszámozott példányban állítja ki, amelynek első példányát az irányító hatóság részére, második példányát pedig az alapok alapját végrehajtó szervezet részére, a jóváírást vagy terhelést követő öt napon belül küldi meg.

55. Támogatás kifizetése

149. § (1) Az irányító hatóság az alapok alapját végrehajtó szervezet javaslatára vagy saját kezdeményezésből is az egyes pénzügyi konstrukcióra jóváhagyott források között átcsoportosíthat a pénzügyi közvetítővel megkötött finanszírozási megállapodások forrásigényének figyelembevételével.

(2) Az irányító hatóság az átcsoportosítást megelőzően kikéri az adott pénzügyi konstrukció szakpolitikai felelősének véleményét annak érdekében, hogy az átcsoportosítás ne akadályozza a szakpolitikai szempontok érvényesítését.

(3) Az alapok alapját végrehajtó szervezet az irányító hatóság által jóváhagyott pénzügyi konstrukciók, illetve a pénzügyi közvetítőkkel már megkötött finanszírozási megállapodások forrásigényének figyelembevételével minden hónap tizenharmadik napjáig megküldi az irányító hatóságnak az arra vonatkozó kifizetési előrejelzését, hogy az irányító hatóságtól előreláthatólag mekkora összeget kér kifizetni a programszámlára. Az alapok alapját végrehajtó szervezet az adott pénzügyi konstrukció végrehajtására jóváhagyott összeget részletekben, az általa adott havi előrejelzések alapján hívhatja le.

(4) Az alapok alapját végrehajtó szervezet az irányító hatóság által elfogadott pénzügyi konstrukcióra jóváhagyott összegből a pénzügyi közvetítőkkel már megkötött finanszírozási megállapodások forrásigényének megfelelő összeget lehívhatja az irányító hatóságnak címzett lehívási értesítés, valamint a lehívási értesítéshez csatolt, a finanszírozási megállapodásban meghatározott mellékletek átadásával. Az alapok alapját végrehajtó szervezet a lehívási értesítéseket folyamatos sorszámmal látja el. A lehívási értesítésnek tartalmaznia kell legalább

a) a lehívási értesítés megnevezést,

b) annak a programszámlának a számát, amelyre az alapok alapját végrehajtó szervezet a forrás jóváírását kéri,

c) a lehívott összeget,

d) a lehívott összeg kifizetésének kért értéknapját,

e) a lehíváshoz kapcsolódó pénzügyi konstrukció megjelölését,

f) az irányító hatóság a pénzügyi konstrukciót jóváhagyó döntésének számát és keltét,

g) az alapok alapját végrehajtó szervezet nyilatkozatát arról, hogy a lehívási értesítés napján a finanszírozási megállapodás alapján teljesítendő valamennyi előfeltétel teljesült,

h) a lehívási értesítés keltezését és

i) az alapok alapját végrehajtó szervezet cégszerű aláírását.

(5)407 Az irányító hatóság a szabályszerű lehívási értesítésben megjelölt összeget az előirányzat-felhasználási keretszámláról a megfelelő programszámlára fizeti ki. Az irányító hatóság a forrást a szabályszerű lehívási értesítés beérkezésétől számított hét napon belül utalja át a programszámlára, ha

a) az adott hónapban lehívott összeg összesen nem haladja meg a havi kifizetési előrejelzésben jelzett összeget

b) megelőző eljárási cselekmények megtörténtek, továbbá

c) a lehívási értesítésben kapott adatokat az irányító hatóság rögzítette a monitoring és információs rendszerben.

150. § (1) Az alapok alapját végrehajtó szervezet – a pénzügyi közvetítőkkel kötött finanszírozási megállapodásokban megfelelő kikötések érvényesítésével – biztosítja, hogy a programszámlán lévő források a lehető legrövidebb időn belül kifizetésre kerüljenek a pénzügyi közvetítők részére.

(2)408 A programszámlára költségvetési forrásból csak olyan kifizetés kezdeményezhető, amelyhez kapcsolódó közösségi hozzájárulás rendezését az igazoló hatóság – az európai uniós forrás rendelkezésre állása esetén – még a folyósítás évében az előírt határidők figyelembevételével teljesíteni tudja. A pénzügyi eszköz keretében nyújtott forrásokat az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 42. cikke szerint lehet felhasználni.

(3) A programszámlára visszautalt forrást az alapok alapját végrehajtó szervezet a finanszírozási megállapodás feltételeinek megfelelően ismételten felhasználhatja.

(4) A finanszírozási keretből lehívott összeget az irányító hatóság kizárólag a programszámlára fizetheti ki. A programszámlára átutalt összeget az alapok alapját végrehajtó szervezet – az általa lebonyolított kezességvállalás esetét kivéve – kizárólag a pénzügyi közvetítőnek fizetheti ki, az irányító hatóság által jóváhagyott program szerinti finanszírozás céljából a finanszírozási megállapodás rendelkezései szerint.

(5) Az irányító hatóság az alapok alapját végrehajtó szervezet által vállalt kezesség teljes összege fedezetének megfelelő összeget a program előrehaladásának megfelelő ütemben az alapok alapját végrehajtó szervezet által benyújtott lehívási értesítés alapján a megfelelő programszámlára kifizeti és azon tartja, kivéve ha forrást más programra átcsoportosít. A kezességvállalás fedezetéül szolgáló programszámla felett az alapok alapját végrehajtó szervezet szabadon rendelkezhet a finanszírozási megállapodás rendelkezései szerint. A kezesi kifizetéseket az alapok alapját végrehajtó szervezet a saját bankszámlájáról teljesíti.

56. A költségigazolási tevékenységek rendje – a hitelesítés

151. § (1) Pénzügyi eszközök esetén a finanszírozási megállapodás teljesítésének és a finanszírozási keret felhasználásának hitelesítése az irányító hatóság feladata. A folyamatba épített ellenőrzés részeként az irányító hatóságnak gondoskodnia kell az alapok alapját végrehajtó szervezet által benyújtott valamennyi jelentés, nyilatkozat és bizonylat dokumentumalapú, formai és tartalmi ellenőrzésének lefolytatásáról. A pénzügyi lebonyolítás során a dokumentumalapú ellenőrzés a lehívási értesítés és annak mellékletei ellenőrzéséből áll.

(2) A dokumentumalapú ellenőrzések keretében ellenőrizni kell legalább

a) a pénzügyi konstrukciónak a többéves nemzeti keret, az éves fejlesztési keret és a finanszírozási megállapodás szerinti megfelelő előrehaladását,

b) az alapok alapját végrehajtó szervezet köztartozás-mentességét a monitoring és információs rendszeren keresztül, és

c) azt, hogy a benyújtott lehívási értesítés összhangban van-e a finanszírozási megállapodással, a havi kifizetési előrejelzéssel.

(3) A folyamatba épített ellenőrzés részeként az irányító hatóságnak gondoskodnia kell a pénzügyi eszközökre vonatkozó kockázatelemzési módszertan és az évenkénti kockázatelemzés elkészítéséről.

(4) A helyszíni ellenőrzések során a pénzügyi eszközöket végrehajtó szervezetnél ellenőrizni kell különösen

a) a pénzügyi konstrukciónak a többéves nemzeti keret, az éves fejlesztési keret és a finanszírozási megállapodás szerinti megfelelő előrehaladását,

b) az alapok alapját végrehajtó szervezet által benyújtott beszámolók és a pénzügyi konstrukció tényleges előrehaladásának összhangját,

c) azt, hogy az alapok alapját végrehajtó szervezet által az irányító hatóság részére teljesített adatszolgáltatás összhangban áll-e a pénzügyi közvetítő által az alapok alapját végrehajtó szervezet részére teljesített adatszolgáltatással,

d) a jogszabályok, valamint a hatékony és célszerű működés követelményeinek betartását.

(5) A folyamatba épített ellenőrzéseket (ideértve a dokumentumalapú ellenőrzéseket és a kockázatelemzésre, mintavételezésre alapozott helyszíni ellenőrzéseket) megfelelően dokumentálni kell, rögzítve az elvégzett munkát, az ellenőrzések eredményeit, valamint szabálytalanságok és hibák feltárása esetén a megtett intézkedéseket.

(6)409 Az irányító hatóság az alapok alapját végrehajtó szervezet közreműködésével minden hónap tizenkettedik napjáig hitelesítési jelentést állít ki, amelyben nyilatkozik arról, hogy a megelőző hónapban jóváhagyott, a monitoring és információs rendszerben rögzített és a programszámlára utalt támogatási összeggel kapcsolatos, a (2) és (3) bekezdés szerinti dokumentumalapú ellenőrzéseket, továbbá a nyilatkozatában meghatározott, a (4) és (5) bekezdés szerinti helyszíni ellenőrzéseket elvégezte. A hitelesítési jelentést az irányító hatóság az igazoló hatóság által meghatározott formában és tartalommal készíti el. Az irányító hatóság a kiállított hitelesítési jelentést annak kiállításától számított nyolc napon belül elektronikusan megküldi az igazoló hatóság részére.

XX. Fejezet

KIFOGÁS

152. § (1)410 A támogatást igénylő vagy a kedvezményezett a támogatási kérelem benyújtásának időpontjától a támogatási jogviszony időtartama alatt elektronikus úton

a) – közreműködő szervezet kijelölése esetén – a közreműködő szervezet döntése ellen, a kifizető ügynökség döntése ellen és az irányító hatóság döntése ellen az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszternek címzett,

b)411

kifogást nyújthat be, ha a projekt kiválasztási eljárásra, a támogatási döntés meghozatalára, a támogatói okirat kiadására vagy a támogatási szerződés megkötésére, a támogatás folyósítására, visszakövetelésére vonatkozó eljárás jogszabálysértő vagy a felhívásba, támogatási szerződésbe ütközik.

(1a)412 Az (1) bekezdés alkalmazása során az alapok alapját végrehajtó szervezet nem minősül kedvezményezettnek.

(1b)413 A pénzügyi eszközök esetében a pénzügyi közvetítő nyújthat be kifogást az alapok alapját végrehajtó szervezetnél az alapok alapját végrehajtó szervezet pénzügyi közvetítők kiválasztásával kapcsolatos eljárásával és az alapok alapját végrehajtó szervezet pénzügyi közvetítőkkel kötött finanszírozási megállapodásban foglaltak betartásával kapcsolatos eljárása során hozott döntésével szemben.

(1c)414 A kifogást annak benyújtója az elektronikus alkalmazáson keresztül mindaddig visszavonhatja, amíg a kifogást elbíráló szerv azt érdemben el nem bírálta. A visszavont kifogást újból előterjeszteni nem lehet.

(2)415 A kifogást a kifogásolt döntés kézbesítésétől számított tíz napon belül egy alkalommal, az indokok megjelölésével lehet benyújtani.

(3)416 Nincs helye kifogás benyújtásának a szabálytalanságot megállapító döntés (a továbbiakban: szabálytalansági döntés), a XXII. fejezetben meghatározott jogorvoslati eljárást lezáró döntés, valamint az e rendelet hatálya alá tartozó valamely szerv által kiadott minőségellenőrzési jelentés, tanúsítvány, utóellenőrzési jelentés, konzultáció keretében adott észrevétel, javaslat ellen.

(4) A kifogás elbírálásáig a kifogásban foglaltakkal összefüggő eljárási határidők nyugszanak.

(5) A kifogást elbíráló szerv kizárólag a kifogással érintett döntést vizsgálhatja, valamint az azt megalapozó eljárás azon elemeit, megállapításait, melyeket a kifogás vitat.

(6)417 A kifogás kivizsgálásában, illetve elbírálásában nem vehet részt ügyintézőként, illetve döntéshozóként az, aki a kifogás által érintett projekt kiválasztási eljárásában, illetve a támogatási döntés előkészítésében – pénzügyi eszközök esetében az, aki a pénzügyi közvetítők kiválasztásával, illetve a pénzügyi közvetítőkkel kötött finanszírozási megállapodásban foglaltak betartásával kapcsolatos eljárásban – részt vett.

153. § (1) A kifogást érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani, ha

a) a kifogást a 152. § (2) bekezdése szerinti határidőn túl terjesztették elő,

b) a kifogást nem az arra jogosult terjeszti elő,

c) korábbival azonos tartalmú, ismételt kifogást terjesztenek elő,

d) a kifogás nem tartalmaz a megsértett jogszabályban, a felhívásban vagy a támogatási szerződésben foglalt rendelkezésre történő hivatkozást,

e) azt kifogás tárgyában hozott döntés ellen nyújtották be,

f) a kifogást olyan döntés, nyilatkozat, tanúsítvány, jelentés ellen nyújtották be, amely ellen e rendelet szerint kifogás benyújtásának nincs helye,

g)418 a kifogás kizárólag a döntés olyan elemére irányul, amely által előidézett jogsértés a sérelmezett eljárás megismétlésével nem orvosolható,

h)419 a kifogást tartaléklista megszüntetéséről hozott döntés ellen terjesztették elő, vagy

i)420 a kifogást nem az elektronikus alkalmazáson keresztül terjesztették elő.

(2)421 Ha érdemi vizsgálat nélküli elutasításnak nincs helye, a kifogást a beérkezésétől számított harminc napon belül kell elbírálni. Az elbírálás határideje egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható, erről a határidő lejárta előtt a monitoring és információs rendszeren keresztül tájékoztatni kell a kifogás benyújtóját.

(3)422 Az irányító hatóság, a közreműködő szervezet, a kifizető ügynökség vagy az alapok alapját végrehajtó szervezet a döntése ellen benyújtott kifogást, az abban foglaltakkal kapcsolatos írásbeli szakmai álláspontját és az ügyben keletkezett dokumentációt a kifogás beérkezésétől számított tizenöt napon belül – a közreműködő szervezet és az alapok alapját végrehajtó szervezet az irányító hatóság útján – megküldi az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszternek elbírálásra.

(3a)423 Ha az irányító hatóság, a közreműködő szervezet, a kifizető ügynökség vagy az alapok alapját végrehajtó szervezet a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül megállapítja, hogy a kifogással támadott döntés jogszabálysértő, a döntést saját hatáskörben felülvizsgálja. Ennek során a kifogásban foglaltaknak részben vagy egészben helyt ad, egyúttal gondoskodik a jogszerű állapot helyreállításáról. Az e bekezdés alapján hozott döntésről haladéktalanul értesíteni kell a támogatást igénylőt, a pénzügyi közvetítőt vagy a kedvezményezettet, és ha a döntést az irányító hatóság hozta, a közreműködő szervezetet is. Az e bekezdés alapján hozott döntés ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint az ellen, amely ellen a kifogást benyújtották.

(4)424 Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a részére elbírálásra megküldött kifogással kapcsolatban a következő döntéseket hozhatja:

a) a kifogásban foglaltaknak helyt ad, egyúttal gondoskodik a jogszerű állapot helyreállításáról,

b) a kifogást indokolt döntésével elutasítja.

(5)425 Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a kifogás tárgyában hozott döntésről az indokok megjelölésével értesíti a kifogás benyújtóját, valamint azt a szervet, akinek a döntése ellen a kifogást benyújtották.

(6) A kifogás tárgyában hozott döntés ellen további kifogás előterjesztésének nincs helye.

154. § (1)426 A kifogás 153. § (3) bekezdés b) pontja szerinti felterjesztéséig az irányító hatóság vagy a közreműködő szervezet, a felterjesztést követően az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a kifogás elbírálására irányuló eljárást megszünteti, ha a kifogást elbíráló döntés meghozataláig

a) kifogást annak előterjesztője erre irányuló írásbeli nyilatkozatával visszavonja,

b) a forráshiány miatt elutasított támogatási kérelem támogatásban részesül,

c) a kifogással támadott döntést hatályon kívül helyezték,

d) a támogatási jogviszony nem a kifogással érintett döntés következtében szűnik meg,

e) a támogatást igénylő kifogással érintett támogatási kérelmet ismételten benyújtja,

f)427 a támogatást igénylő a kifogással érintett támogatási kérelemre vonatkozó támogatási szerződést megköti, vagy nyilatkozik a támogatói okirat elfogadásáról,

g) a kedvezményezett által a kifogással érintett döntés alapjául szolgáló eljárási cselekményt megismétli

h) a kedvezményezett a kifogással támadott döntésben meghatározott visszafizetési kötelezettségének eleget tesz.

(2) Ha a támogatási kérelmet forráshiány miatti elutasító döntésben az szerepel, hogy a támogatási kérelem költségcsökkentéssel, illetve feltételekkel támogatható, és a kifogás a költségcsökkentés, illetve szerződéskötési feltételek ellen is irányul, a kifogás elbírálására irányuló eljárás megszüntetésének az (1) bekezdés b) pontjára történő hivatkozással nincs helye.

155. § (1) Ha a kifogást elbíráló döntésben név-, szám- vagy más elírás, illetve számítási hiba van, a döntést hozó szervezet a hibát az erre irányuló kérelemre vagy hivatalból kijavítja, ha az érdemben nem változtatja meg az ügy kimenetelét.

(2)428 A kifogást elbíráló döntést a döntést hozó szervezet, a döntés kézbesítését követő harminc napon belül visszavonja és új döntést hoz, ha a kifogás elbírálását követően tudomására jutott tény alapján a döntés jogszabályt sért, vagy a támogatási szerződésbe, pénzügyi eszközök esetében a pénzügyi közvetítővel kötött finanszírozási megállapodásban foglaltakba, illetve a felhívás szerinti tájékoztatásban foglaltakba ütközik.

XXI. Fejezet

SZABÁLYTALANSÁGKEZELÉS

156. § (1)429 Szabálytalansági eljárás megindítására, szabálytalanság megállapítására kizárólag a támogatási szerződés megkötését, pénzügyi eszközök esetén a finanszírozási megállapodás, a pénzügyi közvetítővel kötött finanszírozási megállapodás vagy a végső kedvezményezettel kötött szerződés megkötését, kezességvállalás esetén a kezességvállalási nyilatkozat kiadását követően kerülhet sor.

(2) A szabálytalansági eljárást az irányító hatóság folytatja le, abban az esetben is, ha közreműködő szervezet kerül kijelölésre.

(2a)430 Pénzügyi eszköz esetén ahol e Fejezet és – az 57. alcím kivételével – a XXII. Fejezet

a) kedvezményezettet említ, azon végső kedvezményezettet vagy pénzügyi közvetítőt is,

b) támogatási szerződést vagy támogatási jogviszonyt említ, azon végső kedvezményezett tevékenysége körében felmerült szabálytalanság esetén végső kedvezményezettel kötött szerződést, az alapok alapját végrehajtó szervezet vagy a pénzügyi közvetítő tevékenysége körében felmerült szabálytalanság esetén finanszírozási megállapodást, illetve pénzügyi közvetítővel kötött finanszírozási megállapodást,

c) irányító hatóságot említ, azon a pénzügyi közvetítő és a végső kedvezményezett tevékenysége körében felmerült szabálytalanság esetén az alapok alapját végrehajtó szervezetet,

d) irányító hatóság vezetőjét említ, azon a pénzügyi közvetítő és a végső kedvezményezett tevékenysége körében felmerült szabálytalanság esetén az alapok alapját végrehajtó szervezet szabálytalansági döntéshozó testületét

kell érteni.

(2b)431 Vidékfejlesztési program esetén, ha a szabálytalansági eljárás megindítására okot adó körülmény a támogatási szerződés megkötését megelőzően következett be, de a támogatási szerződés megkötését követően jut a kifizető ügynökség tudomására, a szabálytalansági eljárást az irányító hatóság folytatja le.

(3) A szabálytalansági ügy elintézésében nem vehet részt

a) a kedvezményezett, a vele együtt jogosított vagy kötelezett személy, továbbá az, akinek jogaira vagy kötelezettségeire az eljárás eredménye kihatással lehet,

b) az a) pont alá tartozó személy vagy szervezet képviselője, vagy olyan volt képviselője, aki a szabálytalansági eljárás tárgyát illetően érintett volt,

c) az a) vagy a b) pont alá tartozó személynek a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozója vagy volt házastársa,

d)432 aki az érintett projekt-kiválasztási eljárásában, illetve a támogatási döntés előkészítésében részt vett,

e) a d) pontban meghatározott személynek a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozója vagy volt házastársa.

(4)433 A jogorvoslati eljárásban nem járhat el, aki a szabálytalansági ügy elintézésében részt vett. Ez nem vonatkozik a 169. § (2) bekezdés és 170. § szerinti eljárásra.

(5) Az irányító hatóság az eljárásában köteles törekedni arra, hogy a szabálytalansággal érintett projekt célja megvalósuljon, és lehetőség szerint a cél indokolatlanul ne sérüljön.

(6) Ha ugyanazon kedvezményezett vonatkozásában több szabálytalansági eljárás indul, és azokban még döntés nem született, az eljáró szervezet dönthet azok egyesítéséről. Nem lehet a szabálytalansági eljárásokat egyesíteni, ha az a szabálytalansági gyanú megítélésére vonatkozó döntést indokolatlanul késleltetné, vagy a projekt céljainak megvalósulását indokolatlanul veszélyeztetné.

(7) Ugyanabban szabálytalansági döntésben nem lehet döntést hozni a szabálytalansági eljárás eredményéről és a 159. § (5) bekezdés f) pontja szerint szabálytalanság megállapításáról.

(8) Az irányító hatóság a szabálytalanságot a kedvezményezettre vonatkozóan állapítja meg akkor is, ha annak alapjául más személy vagy szervezet tevékenysége vagy mulasztása szolgált. A szabálytalanság megállapításával összefüggésben megállapított intézkedések a kedvezményezettet terhelik.

(9) A szabálytalansági eljárás kezdete az a nap, amelyen az irányító hatóság vezetője az eljárás megindításáról döntött, jogorvoslati eljárás esetén a jogorvoslati kérelemnek a jogorvoslati eljárás lefolytatására jogosult szervhez történő megérkezését követő nap.

(10) A szabálytalansági eljárás az irányító hatóság, a jogorvoslati eljárás a jogorvoslati eljárást lefolytató szervezet vezetőjének döntésével zárul.

157. §434

158. § A szabálytalanság-felelős gondoskodik

a) a szabálytalanságok nyilvántartásáról,

b) a szabálytalanságokkal kapcsolatos negyedéves jelentések összeállításáról,

c) a monitoring és információs rendszer szabálytalanságokkal kapcsolatos adatokkal történő feltöltéséről,

d) az OLAF Koordinációs Irodával történő együttműködésről,

e) az igazoló hatósággal történő együttműködésről,

f) Miniszterelnökséggel történő együttműködésről és

g) döntési javaslatot terjeszt a szervezet vezetője elé a szabálytalansági eljárás megindításával és lezárásával kapcsolatban.

159. § (1)435 Az e rendelet hatálya alá tartozó szervezet azon tagja, aki a támogatási folyamat bármely – a támogatási szerződés megkötését követő – szakaszában szabálytalanság gyanúját észlelte, vagy akinek ilyen gyanú tudomására jutott, a tudomásra jutástól számított három napon belül írásban rögzíti a szabálytalanság gyanúját, és azt haladéktalanul megküldi az irányító hatóság szabálytalanság-felelősének.

(2)436 A szabálytalanság-felelős a kézhezvételtől számított öt napon belül a szabálytalanság gyanúját rögzíti a monitoring és információs rendszerben, és megküldi az irányító hatóság vezetőjének a szabálytalansági gyanúról kapott tájékoztatást, a kapcsolódó dokumentumokat és véleményét, javaslatot téve az ügy kivizsgálására vagy annak mellőzésére.

(3)437 Az irányító hatóság vezetője a kézhezvételtől számított három napon belül dönt – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a szabálytalansági eljárás megindításáról vagy az arra irányuló javaslat elutasításáról.

(4) Ha a szabálytalansági gyanú az irányító hatóság tevékenységével összefüggésben merül fel, vagy a szabálytalansági gyanút az audit hatóság jelentette, az irányító hatóság vezetője a szabálytalanság-felelős szabálytalansági eljárás megindítására vonatkozó döntési javaslata alapján szabálytalansági eljárást indít.

(5) Az irányító hatóság vezetője szabálytalansági eljárás mellőzésével állapíthat meg szabálytalanságot, és rendelhet el az e rendelet szerinti jogkövetkezményt, ha

a) a szabálytalansággal érintett összeg nem haladja meg a százezer forintot,

b) a kedvezményezett ellen adósságrendezési, felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési vagy a megszüntetésére irányuló egyéb eljárás, vagy csődeljárás indult,

c) a cégbíróság a kedvezményezett céget a törvényességi felügyeleti eljárásban hozott intézkedés vagy megszüntetési eljárás következtében hivatalból törli a cégjegyzékből,

d) a kedvezményezett elismeri a szabálytalanság tényét,

e) a szabálytalanság ténye még azelőtt derült ki, hogy a kedvezményezett részére bármilyen kifizetés történt volna,

f)438 az Európai Bizottság, az adott szervezet belső ellenőrzési egysége, az igazoló hatóság vagy bármely, ellenőrzést végző szervezet megállapításait elfogadja,

g) ha a kedvezményezett nem teljesíti az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 71. cikk (2) bekezdésében foglalt előírásokat,

h) a 83. § (2) bekezdése szerinti esetben,

i) rendszerszintű szabálytalanság esetén,

j)439 a jogkövetkezményt közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus határozza meg.

(5a)440 Pénzügyi eszköz esetén az (5) bekezdés f) pontja alapján az alapok alapját végrehajtó szervezet az ott felsorolt szervezetek megállapításai nyomán akkor nem folytat le szabálytalansági eljárást, ha az irányító hatóság ehhez hozzájárul.

(5b)441 Pénzügyi eszköz esetén az (5) bekezdés g)–h) pontját, az alapok alapját végrehajtó szervezet által kivizsgált szabálytalansági ügyek esetében az (5) bekezdés i) pontját nem kell alkalmazni.

(6) Ha a szabálytalanság tényét az Európai Bizottság vagy az audit hatóság állapítja meg, az irányító hatóság tájékoztatja a kedvezményezettet a szabálytalanság megállapításáról, intézkedik a pénzügyi korrekció és egyéb jogkövetkezmények végrehajtásáról. Az irányító hatóság e bekezdés szerinti döntése – így különösen a visszakövetelést elrendelő döntés számítási hibája – ellen kifogás benyújtásának van helye.

(7) Ha az audit hatóság ellenőrzési tevékenysége során szabálytalanságot állapít meg, és annak alapján észleli, hogy a költségnyilatkozatban nem elszámolható költség szerepel, felkéri az irányító hatóságot, hogy kezdeményezze az átutalás igénylési dokumentáció korrekcióját. Az irányító hatóság a szabálytalanság kapcsán szükség szerint az e rendelet szerinti jogkövetkezmények alkalmazását is elrendeli. Az igazoló hatóság gondoskodik az átutalás igénylési dokumentáció korrekciójáról.

(8)442 Az Európai Bizottság, az audit hatóság által megállapított szabálytalanság, és az annak vonatkozásában elrendelt jogkövetkezmény, pénzügyi korrekció végrehajtására meghozott döntés ellen a XXII. Fejezetben meghatározott jogorvoslati kérelem benyújtásának nincs helye.

160. § (1) A szabálytalansági eljárás megindításával egyidejűleg ki kell jelölni a szabálytalansági eljárás vezetőjét, aki az eljárás lefolytatásáért és a szabálytalansági gyanú kivizsgálásáért felel. A szabálytalanság-felelős köteles a szabálytalansági eljárás vezetőjével együttműködni.

(2)443 A szabálytalansági eljárás megindításáról a szabálytalanság-felelős az eljárás megindításától számított öt napon belül – a szabálytalansági gyanú ismertetésével – írásban tájékoztatja az érintett kedvezményezettet, és felhívja, hogy észrevételeit – az azokat alátámasztó dokumentumok benyújtása mellett – a tájékoztatás kézhezvételétől számított hét napon belül tegye meg. A szabálytalanság-felelős a kedvezményezetti észrevétel megtételére ennél hosszabb határidőt is megállapíthat.

(3)444 A szabálytalanság-felelős a (2) bekezdés szerinti öt napos határidőn belüli tájékoztatási kötelezettségétől eltekinthet, ha megalapozottan feltehető, hogy az eljárás sikerességét a tájékoztatás következtében az érintett kedvezményezett, különösen a tárgyi bizonyítási eszköz, okirat megsemmisítésével, meghamisításával vagy elrejtésével meghiúsítaná, megnehezítené vagy veszélyeztetné.

(4) A szabálytalansági eljárás során a szabálytalansági eljárás vezetője betekinthet minden olyan dokumentumba, amely a szabálytalansági gyanú megítéléséhez szükséges, a projekt megvalósítási helyszínén ellenőrzést végezhet és lehetősége van a kedvezményezett személyes meghallgatására. Közbeszerzési jogsértés gyanúja esetén a szabálytalansági eljárás vezetője kezdeményezi a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból történő eljárását, melyről egyidejűleg tájékoztatja az európai uniós források felhasználásáért felelős minisztert.

(5)445 Ha felmerül annak gyanúja, hogy a projekt megvalósításával összefüggésben a kedvezményezett, vagy a kedvezményezett érdekkörébe eső más személy, illetve szervezet bűncselekményt követett el, az irányító hatóság köteles a bűncselekmény gyanújának felmerülésétől számított öt napon belül feljelentést tenni vagy bűnügyi jelzéssel élni, egyidejűleg tájékoztatni az európai uniós források felhasználásáért felelős minisztert.

161. § (1)446 A szabálytalansági eljárásban a döntést a szabálytalansági eljárás megindításától számított negyvenöt napon belül kell meghozni. A határidő, annak eltelte előtt indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb negyvenöt nappal meghosszabbítható. A határidő meghosszabbításáról az érintett kedvezményezettet értesíteni kell.

(2) Ha a szabálytalanság megállapításához más hatóság előzetes döntése szükséges, vagy a szabálytalansági gyanú különleges szakértelmet igénylő előzetes kérdés eldöntésétől függ a szabálytalansági eljárást az irányító hatóság vezetője mindaddig felfüggesztheti, amíg a hatáskörrel rendelkező hatóság határozatot nem hozott, vagy a döntéshez szükséges szakértői állásfoglalás nem készült el. A felfüggesztés időtartama az elintézési határidőbe nem számít be.

(3) Az irányító hatóság a szabálytalansági eljárás felfüggesztéséről, illetve a felfüggesztés visszavonásáról a felfüggesztéstől, illetve a visszavonástól számított 5 napon belül értesíti az érintett projekt kedvezményezettjét.

(4) Az (2) bekezdésben meghatározott, más hatóság által lefolytatott eljárásban hozott döntés tartalma az irányító hatóságot a szabálytalansági döntés meghozatalában nem köti.

162. § (1) Az irányító hatóság vezetője dönt a szabálytalansággal érintett projekthez kapcsolódó kifizetések felfüggesztéséről. A kifizetés felfüggesztése a szabálytalansági eljárás időtartama alatt bármikor lehetséges. A kifizetés felfüggesztését meg kell szüntetni, ha annak indokai már nem állnak fenn. A kifizetés felfüggesztésének elrendeléséről és megszüntetéséről a kedvezményezettet tájékoztatni kell.

(2) A kifizetés felfüggesztés elrendelése indokolt, ha a kifizetés szabálytalanság megállapítása esetén veszélyeztetné a szabálytalansággal érintett összeg behajtását, így különösen, ha

a) a szabálytalansággal érintett projektben a kedvezményezett nem nyújtott biztosítékot,

b) a szabálytalanság gyanújához vezető cselekmény ismétlődő jellegű,

c) bűncselekmény elkövetésének gyanúja merül fel,

d) a kedvezményezett terhére korábban azonos típusú szabálytalanságot állapítottak meg,

e) ugyanazon kedvezményezettel szemben más szabálytalansági eljárás van folyamatban, vagy

f) a kifizetést követően az eredeti pénzügyi állapot nem állítható helyre.

(3)447

163. § (1) A szabálytalansági eljárás eredményéről – szabálytalanság megállapításának hiányában is – a szabálytalansági eljárás vezetője szabálytalanság-eljárási jegyzőkönyvet készít.

(2) A szabálytalanság-eljárási jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

a)448 az érintett projekt megnevezését, a kedvezményezett és az eljárással érintett más személy adatait,

b) az érintett összeg nagyságát finanszírozási forrásonként,

c) a szabálytalansági gyanúról való tudomásszerzés módját és idejét,

d) a szabálytalansági gyanú rövid összefoglalását,

e) az eljárásban közreműködők megnevezését,

f) a megvizsgált dokumentumok, körülmények és tények felsorolását,

g) a meghallgatott személyek megnevezését, a meghallgatás, illetve a helyszíni vizsgálat során készült jegyzőkönyvnek a vizsgálatot végző és a meghallgatott, vagy a helyszíni vizsgálat során jelenlévő személyek aláírásával ellátott példányát,

h) a meghallgatott, illetve a helyszíni vizsgálat során jelenlévő személynek a g) pont szerinti jegyzőkönyv tartalmával kapcsolatos egyet nem értése esetén az erre utaló záradékot,

i) az eljárás során megállapított következtetéseket, és az azt alátámasztó dokumentumoknak a felsorolását,

j)449 bűncselekmény gyanúja esetén az erre való utalást,

k) az alkalmazandó intézkedésekre, jogkövetkezményekre tett javaslatot.

(3)450 A szabálytalanság tényének megállapítása esetén a szabálytalanság-eljárási jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell továbbá

a) a megsértett rendelkezések pontos hivatkozását,

b) a szabálytalanság elkövetésének módját,

c) azt, hogy a szabálytalanság Európai Bizottság által meghatározott jelentéstételi kötelezettség alá tartozik-e,

d) közigazgatási vagy büntetőjogi szankciót az arra hatáskörrel rendelkező szervek kiszabtak-e,

e) csalás gyanúja esetén feljelentést tettek-e,

f) rendszerszintű szabálytalanság megállapítása esetén az arra való utalást, valamint

g) az alkalmazandó jogkövetkezményeket, illetve egyéb intézkedésekre tett javaslatot.

164. § (1)451 A szabálytalansági eljárás lezárásáról a szabálytalanságfelelős javaslata alapján az irányító hatóság vezetője a szabálytalanság-eljárási jegyzőkönyv alapján dönt.

(2)452 A szabálytalansági eljárás lezárulhat:

a) szabálytalanság megtörténtét megállapító és jogkövetkezményt, vagy egyéb intézkedést elrendelő döntéssel, vagy

b) annak megállapításával, hogy nem történt szabálytalanság, és – ha szükséges – támogatási jogviszonyt érintő intézkedést elrendelő döntéssel.

(3)453 Szabálytalanság megállapítása esetén az irányító hatóság a következő jogkövetkezményeket alkalmazhatja:

a) a projekt támogatás terhére elszámolható költségeinek csökkentése és a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésére kötelezés,

b) a támogatási szerződéstől történő elállás,

c) pénzügyi eszközök esetén a finanszírozási megállapodás felmondása vagy a végső kedvezményezettel kötött szerződés felmondása,

d) az alapok alapját végrehajtó szervezet vagy a pénzügyi közvetítő esetében az irányítási díj csökkentése,

e) e rendelet hatálya alá tartozó támogatások igénybevételéből történő kizárás határozott időre, legfeljebb öt évre, vagy

f) uniós jogi aktusban meghatározott egyéb jogkövetkezmény.

(3a)454 Ha a szabálytalanság megállapítását megelőzően a pénzügyi közvetítő az érintett ügyletet felmondja, vagy saját forrásából megfinanszírozza és az európai uniós forrást visszatéríti az alapok alapját végrehajtó szervezet részére és vállalja, hogy a visszatérített uniós forrást harminc napon belül szabályosan kihelyezi, az adott ügylet vonatkozásában nem kell szabálytalanságot megállapítani.

(4) A jogkövetkezményt úgy kell megállapítani, hogy az igazodjék a szabálytalanság súlyához.

(5)455 A pénzügyi korrekcióval járó jogkövetkezményt minden esetben egyedileg, az egyes ügyiratok alapján kell megállapítani, és a korrekció összegének meg kell egyezni a nemzeti költségvetésre, illetve az ESB-alapokra tévesen terhelt költségek összegével. A pénzügyi korrekció célja olyan helyzet visszaállítása, ahol az alapok általi társfinanszírozásra benyújtott költségek 100%-a összhangban van a vonatkozó európai uniós és nemzeti szabályokkal.

(6) Ha nem lehetséges egyedi módon számszerűsíteni a pénzügyi korrekció mértékét, vagy adott esetben aránytalan lenne a kérdéses kiadás egészének visszavonása, vagy az félrevezető eredményt ad, átalányon alapuló korrekciót kell alkalmazni. Az átalányon alapuló korrekció mértékét az egyedi szabálysértés súlyosságának és a szabálytalanság pénzügyi következményeinek függvényében kell meghatározni.

(7) A kizárásról a szabálytalansági eljárásban döntést hozó javaslatára a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője dönt.

(8) A kizárt kedvezményezettek nevét, a kizárás okát és időtartamát a www.szechenyi2020.hu honlapon közzé kell tenni.

165. § (1)456 A szabálytalanság-felelős a szabálytalansági eljárás eredményeit a döntéshozataltól számított három napon belül rögzíti a monitoring és információs rendszerben.

(2)457 A szabálytalansági eljárás eredményéről a szervezet szabálytalanság-felelőse öt napon belül értesíti a kedvezményezettet.

(3)458 Az irányító hatóság az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által működtetett honlapon közzéteszi – a személyes adatok kivételével – a szabálytalansági eljárásban az irányító hatóság által hozott, szabálytalanság megtörténtét megállapító jogerős döntéseket, a jogerőre emelkedést követő tíz napon belül a kedvezményezett nevének, a projekt címének, a szabálytalanság elkövetése módjának, a szabálytalanság következményének, és a szabálytalansággal érintett összegnek a feltüntetésével.

(4)459 Rendszerszintű szabálytalanság megállapításáról az irányító hatóság vezetője köteles a szervezet belső ellenőrzését, az európai uniós források felhasználásáért felelős minisztert, az audit hatóságot és az igazoló hatóságot öt napon belül értesíteni.

XXII. Fejezet

SZABÁLYTALANSÁGI DÖNTÉSEK ELLENI JOGORVOSLAT

166. § (1) A szabálytalansági eljárással érintett támogatási szerződés szerinti kedvezményezett, akire nézve a szabálytalansági döntés a támogatási jogviszonyból származó jogokat vagy kötelezettségeket állapít meg, módosít, illetve megszüntet, a döntés jogszabálysértő vagy támogatási szerződésbe vagy felhívásba ütközése esetén a szabálytalansági döntés ellen egy alkalommal, jogorvoslattal élhet.

(2)460 A jogorvoslati kérelmet a szabálytalansági döntés közlésétől számított tíz napon belül az indokok megjelölésével írásban kell előterjeszteni az irányító hatóságnál. A szabálytalansági döntésben meghatározott jogkövetkezmények érvényesítése – a kifizetések felfüggesztésére vonatkozó döntést ide nem értve – a jogorvoslati eljárás lezárásáig, illetve megszüntetéséig nem kezdhető meg.

(3) Ha a szabálytalansági döntés több kedvezményezettre nézve tartalmaz megállapításokat a jogorvoslati kérelemmel nem élő kedvezményezett tekintetében a szabálytalansági döntés kizárólag rá vonatkozó megállapításai a (2) bekezdésben meghatározott határidőben jogerőre emelkednek.

(4)461 Ha a jogorvoslati kérelem előterjesztésére jogosult a (2) bekezdésben meghatározott határidőben a jogorvoslati kérelmet az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszternél terjeszti elő, az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a jogorvoslati kérelmet annak beérkezésétől számított öt napon belül továbbítja az irányító hatóság részére.

(5)462 Az irányító hatóság a jogorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló határidő valamennyi, a szabálytalansági eljárásban jogorvoslati kérelem benyújtására jogosult személy tekintetében való elteltét követő öt napon belül, a beérkezett és visszavonásra nem került jogorvoslati kérelmek megküldésével értesíti a jogorvoslati eljárás megindításáról a szabálytalansági eljárással érintett támogatási szerződés szerinti azon kedvezményezettet, akire nézve a szabálytalansági döntés a támogatási jogviszonyból származó jogot vagy kötelezettséget állapít meg, módosít, illetve szüntet meg. Ha a (2) bekezdésben meghatározott határidő elteltéig jogorvoslati kérelem nem került benyújtásra, vagy a határidő elteltéig valamennyi jogorvoslati kérelem visszavonásra került, az irányító hatóság ennek tényéről értesíti a szabálytalansági eljárással érintett támogatási szerződés szerinti azon kedvezményezettet, akire nézve a szabálytalansági döntés a támogatási jogviszonyból származó jogot vagy kötelezettséget állapít meg, módosít, illetve szüntet meg.

(6) Ha több kedvezményezett nyújt be a szabálytalansági döntés ellen jogorvoslati kérelmet, azon jogorvoslati kérelmeket, amelyek érdemi vizsgálat nélküli elutasításának nincs helye, egy eljárás keretében kell elbírálni.

167. § (1) A jogorvoslati kérelemben meg kell jelölni

a) a kérelmező (és képviselőjének) nevét, székhelyét (lakóhelyét), a kérelmezői jogosultságot alátámasztó tényeket,

b) a projekt címét és a szerződés azonosítóját,

c) a megsértett jogszabályi, vagy a támogatási szerződésben meghatározott rendelkezést, illetve a megsértett felhívás szerinti tájékoztatásban foglalt előírást,

d) a kérelem indokoltságát alátámasztó egyéb tényeket, illetve körülményeket.

(2) A kérelemben új – a szabálytalansági eljárás során nem vizsgált – tényekre és körülményekre is lehet hivatkozni.

(3) Az elkésett, a nem jogosulttól származó, valamint a kedvezményezett által a szabálytalansági döntés ellen ismételten előterjesztett jogorvoslati kérelmet az iratok felterjesztéséig az irányító hatóság, azt követően az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

168. § (1) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a jogorvoslati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha

a) a jogorvoslati kérelmet az arra nyitva álló határidőn túl terjesztették elő,

b) a jogorvoslati kérelmet nem az arra jogosult nyújtotta be,

c) a jogorvoslati kérelmet ugyanazon kedvezményezett által ugyanazon szabálytalansági döntés ellen terjesztette elő,

d) a jogorvoslati kérelmet szabálytalansági jogorvoslati eljárást lezáró döntés ellen terjesztették elő,

e) ha a jogorvoslati kérelem az Európai Bizottság, audit hatóság által megállapított szabálytalanság, elrendelt jogkövetkezmény, pénzügyi korrekció végrehajtására meghozott döntés ellen irányul,

f) ha a beadvány tartalmilag nem minősül jogorvoslati kérelemnek vagy nem tartalmaz a megsértett jogszabályban, a felhívásban a támogatási szerződésben vagy támogatói okiratban foglalt rendelkezésekre vonatkozó pontos hivatkozást vagy a megsértett rendelkezésre vonatkozó indokok részletes kifejtését.

(2) Elkésettség címén a jogorvoslati kérelem nem utasítható el, ha a jogorvoslati kérelem előterjesztésére nyitva álló határidőben a jogorvoslati kérelmet az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszternél terjesztették elő.

169. § (1)463 A jogorvoslati kérelmet az irányító hatóság a szabálytalansági eljárás dokumentumaival, a jogorvoslati kérelem tárgyában kialakított álláspontjával, és a szabálytalansági eljárás tárgyában folyamatban lévő szabálytalansági, közbeszerzési döntőbizottsági, vagy egyéb hatósági, illetve bírósági eljárásról szóló tájékoztatással együtt a jogorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló határidő valamennyi, a szabálytalansági eljárásban jogorvoslati kérelem benyújtására jogosult személy tekintetében való elteltét követő tíz napon belül felterjeszti az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszterhez.

(1a)464 Pénzügyi eszközök esetében az (1) bekezdést kell alkalmazni azzal, hogy az alapok alapját végrehajtó szervezet a szabálytalansági döntés elleni jogorvoslatot és mellékleteit az irányító hatóság útján terjeszti fel az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszterhez.

(2) Ha a jogorvoslati kérelem (1) bekezdés szerinti felterjesztése előtt a kérelem alapján az irányító hatóság megállapítja, hogy a szabálytalansági döntés jogszabályt sért, vagy a támogatási szerződésbe, illetve a felhívás szerinti tájékoztatásban foglaltakba ütközik, a szabálytalansági döntést visszavonja, és ha a szabálytalansági gyanú továbbra is fennáll, annak kivizsgálására új szabálytalansági eljárást folytat le.

(3)465 A (2) bekezdés szerinti döntést az irányító hatóság a döntés meghozatalát követően haladéktalanul közli az érintett kedvezményezettel, az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszterrel, és – ha kijelölésre került – a közreműködő szervezettel vagy az alapok alapját végrehajtó szervezettel.

170. § (1) Ha a szabálytalansági döntésben név-, szám- vagy más elírás, illetve számítási hiba van, az irányító hatóság a hibát az erre irányuló kérelemre, az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter utasítására, vagy hivatalból kijavítja, ha az nem hat ki az ügy érdemére.

(2)466 A kijavítást az irányító hatóság a hiba észlelésétől számított öt napon belül kijavító döntés meghozatalával teljesíti, amelyet haladéktalanul megküld a támogatási szerződésben szereplő kedvezményezetteknek és – az iratok felterjesztését követően a jogorvoslati eljárás lezárásáig, illetve megszüntetéséig – az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszternek.

(3) A kijavítás ellen jogorvoslatnak nincs helye.

171. § (1) A jogorvoslati kérelmet annak előterjesztője – az iratok felterjesztéséig az irányító hatóságnál, azt követően az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszternél – a jogorvoslati eljárás lezárásáig az erre irányuló nyilatkozattal visszavonhatja.

(2) Ha a visszavonó nyilatkozat nem az annak elbírálására hatáskörrel rendelkező és illetékes szervhez érkezik be, az irányító hatóság, illetve az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter köteles azt haladéktalanul továbbítani.

(3)467 Az értesítéstől az iratok felterjesztéséig az irányító hatóság, azt követően az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a jogorvoslati eljárást megszünteti, ha valamennyi jogorvoslati kérelem előterjesztésére jogosult a jogorvoslati kérelmét visszavonta. A jogorvoslati eljárás megszüntetéséről az irányító hatóság – az iratok felterjesztését követően az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter utasítására – haladéktalanul tájékoztatja a támogatási szerződésben szereplő valamennyi kedvezményezettet és az iratok felterjesztése előtt az irányító hatóságot.

172. § (1)468 A felterjesztett jogorvoslati kérelemről az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a kérelem hozzá beérkezésétől számított negyvenöt napon belül dönt.

(2) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a sérelmezett szabálytalansági döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja, ennek során nincs kötve a jogorvoslati kérelemben foglaltakhoz.

(3)469 Ha a szabálytalansági gyanúval kapcsolatos tényállás tisztázásához, illetve a kérelem elbírálásához szükséges, az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter legfeljebb tizenöt napos határidő tűzésével a kérelem kiegészítésére szólítja fel a kérelmezőt.

(4) A kérelem kiegészítésére meghatározott határidő a jogorvoslati kérelem elbírálásának határidejébe nem számít be, erre a kérelmezőt a kiegészítésre történő felszólítás alkalmával figyelmeztetni kell.

(5) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter az iratok felterjesztését követően az eljárás során bármikor az irányító hatóságtól további – a szabálytalansági gyanúval kapcsolatos tényállás tisztázásához, illetve a kérelem elbírálásához szükséges – tájékoztatást kérhet. A tájékoztatást az irányító hatóság haladéktalanul köteles az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter rendelkezésére bocsátani.

(6)470 Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter az iratok felterjesztését követően az eljárás során bármikor utasíthatja az irányító hatóságot a kifizetés felfüggesztésére, vagy a felfüggesztés megszüntetésére. A kifizetés felfüggesztésének elrendeléséről és megszüntetéséről az irányító hatóság haladéktalanul tájékoztatja a támogatási szerződésben szereplő valamennyi kedvezményezettet és az európai uniós források felhasználásáért felelős minisztert.

(7) Az irányító hatóság vezetője a jogorvoslati eljárás alatt bármikor elrendelheti a kifizetések felfüggesztését. A kifizetés felfüggesztésének elrendelése vagy megszüntetése esetén a 162. § (2) bekezdés szerinti körülményeket kell figyelembe venni. A kifizetések felfüggesztésének elrendeléséről és megszüntetéséről az irányító hatóság vezetője haladéktalanul tájékoztatja az európai uniós források felhasználásáért felelős minisztert és a kedvezményezettet.

(8) Ha a jogorvoslati kérelem tárgyában a döntés olyan előzetes kérdés eldöntésétől, illetve elbírálásától függ, amelynek tárgyában az eljárás a Közbeszerzési Döntőbizottság, vagy más hatóság, illetve a bíróság hatáskörébe tartozik, az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter, ha az eljárás

a) a hatóság, illetve a bíróság előtt már folyamatban van, a jogorvoslati eljárást a kérdés eldöntéséig, illetve jogerős elbírálásáig felfüggeszti,

b) még megindítva nincs, és annak megindítására jogszabályban meghatározott határidőn belül lehetősége van, az eljárás megindítását kezdeményezi a hatóságnál, illetve a bíróságnál és annak megindítása esetén a jogorvoslati eljárást a kérdés eldöntéséig, vagy jogerős elbírálásáig felfüggeszti.

(9) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a jogorvoslati eljárást felfüggesztheti, ha a jogorvoslati kérelem tárgyában a döntés olyan előzetes kérdés eldöntésétől függ, amelynek tárgyában szabálytalansági eljárás van folyamatban.

(10)471 Az (8) és (9) bekezdésben meghatározott eljárásban hozott döntés tartalma az európai uniós források felhasználásáért felelős minisztert a jogorvoslati kérelem elbírálásában nem köti.

(11) A felfüggesztés tartama a jogorvoslati kérelem elbírálásának határidejébe nem számít be.

173. § (1) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a jogorvoslati kérelem tárgyában a következő döntéseket hozhatja:

a) a szabálytalansági döntést helybenhagyja,

b) a szabálytalansági döntést megsemmisíti,

c) a szabálytalansági döntést megsemmisíti, és új szabálytalansági eljárás lefolytatására utasítja az irányító hatóságot, ha a jogorvoslati döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy a jogorvoslati eljárás alatt új tény merült fel, vagy egyébként a tényállás további tisztázása szükséges, és arra a jogorvoslati kérelem kiegészítése keretében nincs lehetőség, feltéve, hogy a szabálytalansági gyanú továbbra is fennáll.

(2) Ha az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a szabálytalansági döntésben foglaltakhoz képest új szabálytalansági gyanút állapít meg, ennek kivizsgálása érdekében új szabálytalansági eljárás lefolytatására utasítja az irányító hatóságot.

(3) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a jogorvoslati kérelem elbírálása érdekében felterjesztett iratokat a jogorvoslati döntés meghozatalát követően, a jogorvoslati eljárás lezárásáról szóló tájékoztatással együtt továbbítja az irányító hatóság, illetve az irányító hatóságon keresztül a közreműködő szervezet részére. Az irányító hatóság a tájékoztatás beérkezését követően haladéktalanul intézkedik a döntésnek a szabálytalansági eljárással érintett valamennyi kedvezményezettel való közlése iránt.

(4) Ha a jogorvoslati kérelmet elbíráló döntésben név-, szám- vagy más elírás, illetve számítási hiba van, a döntést hozó szervezet a hibát az erre irányuló kérelemre vagy hivatalból kijavítja, ha az nem hat ki az ügy érdemére.

(5)472 A jogorvoslati kérelmet elbíráló döntést az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a döntés kézbesítését követő harminc napon belül visszavonja, és új döntést hoz, ha a jogorvoslati kérelem elbírálását követően tudomására jutott tény alapján a döntés jogszabályt sért, vagy a támogatási szerződésbe, illetve a felhívás szerinti tájékoztatásban foglaltakba ütközik. A közlésről a (3) bekezdés szerint gondoskodik.

(6) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter jogorvoslati kérelem tárgyában hozott döntése ellen ismételten e rendelet szerint jogorvoslati kérelem előterjesztésének nincs helye.

57. Jelentéstétel az Európai Bizottság részére

174. § (1)473 Az irányító hatóság a közösségi jogszabályok alapján a jelentéstételi kötelezettség alá tartozó szabálytalanságokról az újonnan megállapított szabálytalanságok esetén a szabálytalanság megállapítását követő tíz napon belül, egyéb esetben a negyedévet követő 4 héten belül az Európai Bizottság által meghatározott formában jelentést küld az igazoló hatóság részére.

(2)474 Az újonnan megállapított szabálytalanságok esetén a szabálytalansági jelentés beérkezését követő tizennégy napon belül, egyéb esetben minden negyedévet követő 6 héten belül az irányító hatóság által benyújtott negyedéves jelentések alapján az igazoló hatóság köteles jelentést küldeni az OLAF Koordinációs Iroda részére a jelentéstételi kötelezettség alá eső, a programok lebonyolítása során tapasztalt szabálytalanságokról vagy visszaélésekről, az ezekkel kapcsolatban megtett intézkedésekről, illetve a folyamatban levő államigazgatási, bírósági eljárások helyzetéről. A jelentést az OLAF Koordinációs Iroda az újonnan megállapított szabálytalanságok esetén a jelentés beérkezését követő tizennégy napon belül, egyéb esetben a negyedévet követő két hónapon belül megküldi az Európai Csalás Elleni Hivatal részére, illetve annak személyes adatokat nem tartalmazó kivonatát az audit hatóságnak tájékoztatásul.

(3)475 Az igazoló hatóság az irányító hatóság által küldött jelentéseket és az OLAF Koordinációs Iroda az igazoló hatóság által küldött jelentéseket a beérkezésétől számított tizennégy napon belül – annak a formai, vagy tartalmi hibájának megjelölésével – visszautasíthatja. A jelentést összeállító szervezet a javítások elvégzése során figyelembe veszi, hogy a szabálytalansági jelentés Európai Csalás Elleni Hivatal számára történő megküldésének tagállami határidejét a visszautasítás ténye nem módosítja.

(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti jelentések elküldése elektronikus úton történik.

XXIII. Fejezet

KÖVETELÉSKEZELÉS

175. § (1)476 Ha az irányító hatóság a támogatást részben vagy egészben visszavonja, vagy a támogatási szerződéstől bármelyik fél eláll, illetve az alapok alapját végrehajtó szervezettel, pénzügyi közvetítővel vagy a végső kedvezményezettel szemben szabálytalanság kerül megállapításra, vagy egyéb okból kifolyólag visszafizetési kötelezettségük keletkezik, a kedvezményezett az addig folyósított támogatás, illetve kifizetett halasztott önerő visszavonással érintett összegét, valamint a az alapok alapját végrehajtó szervezet, a pénzügyi közvetítő vagy a végső kedvezményezett a visszavonással érintett összeget a Ptk. 6:47. §-a szerinti kamattal növelt mértékben a visszafizetésre kötelezés közlésétől számított harminc napon belül köteles visszafizetni. A kamatszámítás kezdő időpontja a támogatás folyósításának napja, utolsó napja a visszafizetési kötelezettség teljesítésének napja.

(2)477 Ha a kedvezményezett részére a támogatási szerződésben rögzítettek alapján kötbérfizetési kötelezettség került megállapításra, a megállapított kötbér összegét a visszafizetésre kötelezés közlésétől számított harminc napon belül köteles visszafizetni.

(3) Ha a visszafizetési kötelezettség a támogató érdekkörében felmerült okból keletkezett, a támogatás visszafizetése a megállapított fizetési határidőig kamatmentes.

(4) Az előleg visszakövetelése esetén a kedvezményezett az előleget a folyósítás napjától számított, a Ptk. 6:47. §-a szerinti ügyleti kamattal növelt mértékben köteles visszafizetni.

(5) Ha a kedvezményezett visszafizetési kötelezettségének feltételei bekövetkeznek, az irányító hatóság a követelés összegét az adott projektre vonatkozóan a kedvezményezett részére megítélt, de még ki nem fizetett támogatási összegbe beszámítja. Ha a beszámítás nem vagy csak részben lehetséges, a visszafizetési kötelezettséget az irányító hatóság értesítésben vagy fizetési felszólításban közli a kedvezményezettel.

(6)478 A visszafizetési kötelezettség az irányító hatóság, alapok alapját végrehajtó szervezet vagy a pénzügyi közvetítő döntése alapján részletekben is teljesíthető, a visszafizetés ütemezését külön megállapodásban kell rögzíteni.

(7)479 Ha a kedvezményezett, a pénzügyi közvetítő, illetve a végső kedvezményezett a visszafizetési kötelezettség teljesítésével késedelembe esik, a késedelme után a Ptk. 6:48. §-a szerinti késedelmi kamatot kell fizetnie.

(8) Kincstári körbe tartozó költségvetési szervek esetén az (1), (2), (4) és (7) bekezdés szerinti kamatfizetési kötelezettséget nem kell érvényesíteni.

(9)480 Az (5) bekezdést pénzügyi eszközök esetén nem kell alkalmazni.

175/A. §481 Ha a kedvezményezett visszafizetési kötelezettségének feltételei bekövetkeznek, EMVA esetén a kifizető ügynökség a kedvezményezett tartozását meghatározott agrártámogatások jövőbeni kifizetéseiből visszatartja.

176. § (1)482 Ha a kedvezményezett visszafizetési kötelezettségének a visszafizetésre megállapított határidőben nem vagy csak részben tesz eleget, és a beszámítás, a kikötött biztosíték érvényesítése vagy a 79. § (2) bekezdés d) pont db) alpontja szerinti levonás eredménytelen volt, az irányító hatóság a vissza nem fizetett összeg adók módjára történő behajtása céljából megkeresi az állami adóhatóságot. Ha a kedvezményezett a 84. § (1) bekezdés m) pontjára tekintettel nem nyújtott biztosítékot, a megkereséssel egyidejűleg az irányító hatóság kezdeményezi az állami adóhatóságnál a kedvezményezett adószámának törlését.

(2)483 Az irányító hatóság, az alapok alapját végrehajtó szervezet vagy a pénzügyi közvetítő a visszafizetésre kötelezés időpontjában már folyamatban lévő csőd, felszámolási-, végelszámolási-, kényszertörlési-, valamint egyéb, a kedvezményezett, pénzügyi közvetítő és a végső kedvezményezett fizetésképtelenségével, illetve megszüntetésével összefüggésben induló eljárásba – a (2a) bekezdésben foglalt kivétellel – bekapcsolódik, illetve követelését bejelenti, ha ez adott eljárás természetével összefér.

(2a)484 Az eljárásba történő bekapcsolódást, illetve a követelés bejelentését megelőzően az irányító hatóság mérlegeli, hogy az eljárásban történő részvétel, illetve a bejelentés költségei arányban állnak-e a várhatóan behajtható összeggel. Ha a vizsgálat eredményeként azt állapítja meg, hogy a költségek jelentős mértékben meghaladják a behajtható összeget, akkor az eljárásba történő bekapcsolódást, illetve a követelés bejelentését mellőzheti.

(2b)485 Az (1) bekezdést pénzügyi eszközök esetén nem kell alkalmazni.

(3)486 Az irányító hatóság, az alapok alapját végrehajtó szervezet, a pénzügyi közvetítő a szerződéstől akkor is elállhat, ha a kedvezményezett, pénzügyi közvetítő, végső kedvezményezett ellen

a) felszámolási eljárás,

b) végelszámolási eljárás,

c) kényszertörlési eljárás,

d) az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárás,

e) jogutód nélküli megszűnésére vezető egyéb eljárás,

f) végrehajtási eljárás,

g) adósságrendezési eljárás,

h) vagy egyéb, a kedvezményezett, pénzügyi közvetítő, végső kedvezményezett fizetésképtelenségével összefüggésben indult eljárás

indult, vagy van folyamatban.

177. § (1) A behajtott összeget az EFK számlán történő jóváírásáról szóló pénzforgalmi számlakivonat kézhezvételét követően az irányító hatóság gondoskodik a behajtott összegnek az igazoló hatóság megfelelő pénzforgalmi számlája felé történő rendezéséről. Az irányító hatóság kezdeményezi a befolyt, illetve kompenzált követelések rendezését a monitoring és információs rendszerben legalább kéthavonta.

(2)487 A kincstár által kiállított pénzforgalmi számlakivonatok adatait a pénzforgalmi számla felett rendelkezőknek a monitoring és információs rendszerben a kézhezvételt követő két napon belül kell rögzíteni és a rögzítést követő két napon belül jóváhagyni.

(3)488 Ha az Európai Bizottság visszafizetésre szólítja fel az igazoló hatóságot, és az irányító hatóság az igazoló hatóság értesítését követően nem tudja behajtani a szabálytalanságban érintett összeget, akkor a szabálytalanságért felelős, illetve annak hiányában a szabálytalanul felhasznált forrást folyósító fejezet költségvetéséből kell az érintett összeget, az igazoló hatóság megfelelő pénzforgalmi számlájára visszapótolni az igazoló hatóság által megadott fizetési határidőre.

(4) Ha a szabálytalanságban érintett összegeket a program zárásáig nem sikerült behajtani, akkor a behajtásra tett kísérletek és intézkedések valamennyi dokumentációját legalább a program zárását követő harmadik év végéig programonkénti bontásban meg kell őrizni.

XXIV. Fejezet

FENNTARTÁS

178. § (1) A kedvezményezett a projekt pénzügyi befejezésétől számított 5 évig, állami támogatás formájában nyújtott támogatás esetén az állami támogatásokra vonatkozó szabályok alapján alkalmazandó időtartamig, kis- és közepes vállalkozások esetén 3 évig a támogatás visszafizetésének terhe mellett vállalja, hogy a projekt megfelel az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 71. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak.

(2) A kedvezményezett a projekt megvalósítás befejezésétől számított 10 évig, állami támogatás formájában nyújtott támogatás esetén az állami támogatásokra vonatkozó szabályok alapján alkalmazandó időtartamig, a támogatás visszafizetésének terhe mellett vállalja, hogy a projekt megfelel az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 71. cikk (2) bekezdésében foglaltaknak, kivéve, ha a kedvezményezett kis- és közepes vállalkozás.

(3) Ha a kedvezményezett (1)–(2) bekezdésben foglalt kötelezettsége nem teljesül, haladéktalanul értesíti az irányító hatóságot.

179. §489

180. § (1) Az irányító hatóság a támogatási szerződésben rögzített időponttól számított 5 éves, kis- és közepes vállalkozások esetén 3 éves időtartamra előírhatja a kedvezményezett számára éves fenntartási jelentések benyújtását. A projekt pénzügyi befejezését követően, ha a projektre nézve fenntartási kötelezettséget állapítottak meg, a kedvezményezett évente beszámol az indikátorok teljesüléséről.

(2)490 Ha a támogatási szerződésben fenntartási kötelezettséget állapítottak meg, de ezen időszakra indikátorok nem kerültek meghatározásra és a támogatási szerződés sem írja elő az évenkénti teljesítést, a kedvezményezettnek egy alkalommal, záró projekt fenntartási jelentést kell benyújtania.

(3)491 Az irányító hatóság a helyszínen vizsgálja a beruházás fenntartását, illetve a dokumentumok nyilvántartását és megőrzését, kockázatelemzés alapján, figyelemmel a 809/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 52. cikkében meghatározott kiválasztási kritériumokra is, mintavétellel kiválasztva a vizsgálandó projekteket.

(4) Ha a kedvezményezett a fentiekben foglalt kötelezettségeit nem teljesíti, az irányító hatóság a támogatási szerződéstől eláll és az abban foglalt szankciókat alkalmazhatja.

XXV. Fejezet

ÉVES ELSZÁMOLÁS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGGAL

181. § (1) Az éves elszámolás időszaka – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a számviteli év, amely július 1-jétől a következő év június 30-ig tart. Az utolsó számviteli év 2023. július 1-jétől 2024. június 30-ig tart.

(2) Az első éves elszámolás időszaka 2014. január 1-jétől 2015. június 30-ig tartó időszak.

(3) Az éves elszámolások benyújtásának határideje a számviteli évet követő év február 15.

(4)492 Az éves elszámolás időszaka EMVA esetén a mezőgazdasági pénzügyi év, amely október 16-tól a következő év október 15-ig tart.

182. § (1) Az irányító hatóság elkészíti az éves összefoglalót, amely tartalmazza:

a) az irányítási és kontroll rendszer számviteli év alatt bekövetkezett változásait, a személyügyi adatokat, és ezek változásait is,

b) a korábbi ellenőrzések adatait, megállapításait és a megtett intézkedéseket,

c) a számviteli év alatt és annak végéig halmozottan is a program végrehajtásával kapcsolatos információkat (a kiválasztott projektek száma, értéke, támogatás és elszámolható költsége, a kifizetések típusa, száma és értéke, a hitelesítési eljárás keretében végzett ellenőrzések száma, az érintett projektek száma és értéke, a megállapítások jellemzői, fontosabb típusai, a megállapított szabálytalanságok száma, értéke, a visszakövetelt támogatás értéke, a befolyt követelések értéke, a behajthatatlan követelések értéke).

(2)493 Az irányító hatóság az éves összefoglaló alapján elkészíti az uniós mintának megfelelő vezetői nyilatkozatot, amely tartalmazza az irányító hatóság vezetőjének nyilatkozatát arról, hogy

a) az éves összefoglalóban szereplő információ megfelelő módon feltüntetett, teljes körű és pontos,

b) a kiadásokat az eredetileg tervezett célra fordították az ágazat specifikus szabályokban meghatározottak szerint,

c) a bevezetett kontrollrendszerek szükséges mértékben garantálják a mögöttes tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét.

(3) Az igazoló hatóság elkészíti az uniós mintának megfelelő beszámolót.

(4) Az audit hatóság az uniós mintának megfelelő auditvéleményt ad ki, amelyet a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardoknak megfelelően kell elkészíteni és amely tartalmazza, hogy

a) az elszámolások megbízható és valós képet nyújtanak-e,

b) azon kiadások, amelyek megtérítését kérték a Bizottságtól, jogszerűek és szabályosak-e,

c) a kontrollrendszerek megfelelően működnek-e,

d) az ellenőrzési tevékenység megkérdőjelezi-e az irányító hatóság vezetője által készített és aláírt vezetői nyilatkozatban szereplő megállapításokat.

183. §494 (1) Az igazoló hatóság minden év augusztus 15-ig átadja az audit hatóságnak az aktuális számviteli évben az Európai Bizottsághoz benyújtott kifizetési kérelmek alapját jelentő tételeket statisztikai mintavételezés céljából. Az audit hatóság a számviteli évben benyújtott kifizetési kérelmekből több alkalommal is végezhet mintavételt. Az igazoló hatóság az audit hatóság kérését követő tizenöt napon belül átadja a statisztikai mintavételezés alapjául szolgáló tételeket az audit hatóságnak.

(2) Az irányító hatóság minden év október 15-ig elkészíti a számviteli évről az éves összefoglalót, a vezetői nyilatkozatot, majd azokat megküldi az audit hatóságnak és az igazoló hatóságnak.

(3) Az audit hatóság a mintán elvégzett ellenőrzései alapján tett, az egyes tételekre vonatkozó megállapításait legkésőbb december 15-ig átadja az irányító hatóságnak és az igazoló hatóságnak. A megállapításokról az egyeztetést január 31-ig le kell zárni.

(4) A mintában talált, az audit hatóság által szabálytalannak tartott tételeket ki kell venni az éves elszámolásból. A szabálytalan tételekről az irányító hatóság és az audit hatóság egyeztet, és az ennek eredményeképpen szabályos tételek bekerülhetnek a következő évi elszámolásba.

(5) Az audit hatóság és az igazoló hatóság az irányító hatóság által elkészített éves összefoglalóra az észrevételeit december 15-ig megküldi az irányító hatóságnak.

(6) Az igazoló hatóság legkésőbb január 15-ig elkészíti az éves beszámoló tervezetét, majd átadja az audit hatóságnak.

(7) Az irányító hatóság

a) a végleges éves összefoglalót,

b) azon elszámoló bizonylatok és projektek listáját, amelyeket az éves elszámolásban nem kíván szerepeltetni, valamint

c) a vezetői nyilatkozatot

január 31-ig küldi meg az igazoló hatóságnak és az audit hatóságnak.

(8) Az igazoló hatóság legkésőbb február 10-ig véglegesíti az éves beszámolót, majd átadja az audit hatóságnak.

(9) Az érintett intézmények az éves elszámolás dokumentumait az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 74. cikke szerinti elektronikus adatcsere rendszerbe február 15-ig feltöltik.

XXVI. Fejezet

A TÁMOGATÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE

58. Az ellenőrzés jogosultja és kötelezettje

184. § (1)495 A támogatásra való jogosultságot és a támogatás felhasználását jogszabályban, a felhívásban, a támogatási szerződésben, a finanszírozási megállapodásban, a pénzügyi közvetítővel kötött finanszírozási megállapodásban, illetve a végső kedvezményezettel megkötött szerződésben meghatározott szervek ellenőrizhetik. A kedvezményezett, a pénzügyi közvetítő, illetve a végső kedvezményezett köteles minden, az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást és egyéb segítséget megadni. Az ellenőrzések lefolytatására a támogatási döntés meghozatalától a támogatási szerződésből, a végső kedvezményezettel megkötött szerződésből, a finanszírozási megállapodásból, illetve a pénzügyi közvetítővel kötött finanszírozási megállapodásból eredő kötelezettségek fennállásig kerülhet sor. Az ellenőrzések eredményéről a kedvezményezettet, a pénzügyi közvetítőt, illetve a végső kedvezményezettet értesíteni kell.

(2) Ha a kedvezményezett egyszeri elszámoló, az egyszeri záró kifizetési igénylést megelőzően a támogató kérésére bármikor köteles a projekt előrehaladásáról beszámolni az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által meghatározott tartalommal. Ha a beszámolót el kell utasítani, az irányító hatóság köteles mérlegelni, fennáll-e szabálytalansági gyanú.

(3)496 Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium támogatások felhasználásának ellenőrzésére kijelölt szervezeti egysége éves ellenőrzési terv alapján és az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter utasítására ellenőrzést végez a támogatások lebonyolításában részt vevő szervezeteknél, a kedvezményezetteknél, a pénzügyi közvetítőknél, illetve a végső kedvezményezetteknél, valamint ellenőrzötti minőségében koordinálja az egyes programok végrehajtására vonatkozó külső ellenőrzéseket, auditokat. Pénzügyi eszközök esetében az alapok alapját végrehajtó szervezet gondoskodik a kockázatelemzésen alapuló mintavételezéssel kiválasztott projektek megvalósításának helyszíni ellenőrzéséről. Az ellenőrzésekre az irányító hatóságot is meg kell hívni.

(4) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter támogatások felhasználásának ellenőrzésére kijelölt szervezeti egysége koordinálja a Kormány európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatok ellátására kijelölt tagja által vezetett minisztériumok belső ellenőrzési feladatot ellátó szervezeti egységeinek – azok függetlenségének sérelme nélkül – az uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó stratégiai és éves tervezését.

59. Belső ellenőrzés

185. § (1)497 Az irányító hatóságok, az igazoló hatóság, a közreműködő szervezetek és pénzügyi eszközök esetén az alapok alapját végrehajtó szervezet működésének belső ellenőrzését biztosítani kell. Az ellátandó belső ellenőrzési tevékenység tekintetében az Áht., valamint a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló kormányrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2)498 A Kormány európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatok ellátására kijelölt tagja által vezetett minisztériumok belső ellenőrzési egységei, a programok jóváhagyásától számított legfeljebb három hónapon belül megküldik ellenőrzési stratégiájukat az annak alapjául szolgáló kockázatelemzéssel együtt – a stratégia változását a változást követően haladéktalanul – az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium támogatások felhasználásának ellenőrzésére kijelölt szervezeti egysége és az államháztartásért felelős miniszter részére.

(3)499 Az (1) bekezdésben meghatározott belső ellenőrzési egységek, valamint a közreműködő szervezet és az alapok alapját végrehajtó szervezet belső ellenőrzése az általuk az európai uniós támogatások vonatkozásában lefolytatott belső ellenőrzések lezárt ellenőrzési jelentéseit az ellenőrzés lefolytatását követően haladéktalanul megküldik az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium támogatások felhasználásának ellenőrzésére kijelölt szervezeti egysége és az igazoló hatóság részére.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott belső ellenőrzési egységeknek az európai uniós támogatásokra vonatkozó éves ellenőrzési tervezése – a függetlenség sérelme nélkül – az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak a támogatások felhasználásának ellenőrzésére kijelölt szervezeti egysége koordinációjával valósul meg.

60. Ellenőrzési tervezés

186. § (1)500 Az audit hatóság az operatív program jóváhagyásától számított nyolc hónapon belül az Európai Bizottság által meghatározott módszertan alapján – az államháztartásért felelős miniszter véleményének kikérésével – programonként elkészíti az audit stratégiát, illetve – szükség esetén – annak módosítását. Az audit hatóság annak kérésére benyújtja az ellenőrzési stratégiát az Európai Bizottságnak. Ha az Európai Bizottság észrevételt tesz, az audit hatóság felülvizsgálja az ellenőrzési stratégiát a válaszadásra meghatározott időn belül és válaszát megküldi az Európai Bizottságnak.

(2)501 Az audit hatóság az Európai Bizottság által elfogadott program szintű ellenőrzési stratégiát az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium támogatások felhasználásának ellenőrzésére kijelölt szervezeti egységének közreműködésével megküldi az irányító hatóság részére.

(3) Az audit hatóság 2016-tól 2024-ig évente felülvizsgálja az audit stratégiát.

187. § (1)502 A közreműködő szervezetek, az alapok alapját végrehajtó szervezet a finanszírozási megállapodásnak megfelelően és az igazoló hatóság belső ellenőrzési részlegei minden év november 15-ig, az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter és a Kormány európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatok ellátására kijelölt tagja által vezetett minisztérium minden év december 31-ig megküldik a – pénzügyi eszközök esetén pénzügyi eszközök végrehajtására vonatkozó – éves ellenőrzési tervüket az annak alapjául szolgáló kockázatelemzéssel együtt az államháztartásért felelős miniszter részére. A közreműködő szervezetek és az alapok alapját végrehajtó szervezet az éves ellenőrzési tervüket minden év november 15-ig az irányító hatóság részére is megküldik. Az éves ellenőrzési terv változását haladéktalanul meg kell küldeni az államháztartásért felelős miniszter részére. A közreműködő szervezetek és az alapok alapját végrehajtó szervezet az éves ellenőrzési terv változását haladéktalanul megküldik az irányító hatóság részére is.

(2) Az audit hatóság az ellenőrzési stratégiában foglaltaknak megfelelően minden év február 28-ig elkészíti az éves ellenőrzési tervét, illetve – szükség esetén – annak módosítását, melyet tájékoztatásként megküld az államháztartásért felelős miniszter, az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter, valamint az irányító hatóság részére.

61. Rendszerellenőrzés

188. § (1) Az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 127. cikke szerinti rendszerellenőrzéseket éves rendszerességgel az audit hatóság végzi el.

(2) Az audit hatóság az (1) bekezdésben meghatározott rendszerellenőrzésekről készült ellenőrzési jelentést a jelentés lezárását követően haladéktalanul megküldi az Európai Bizottság, az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter, valamint az irányító és az igazoló hatóság részére.

62. A projektek mintavételes ellenőrzése

189. § (1)503 Az audit hatóság évente elvégzi az operatív programok esetén az igazoló hatóság által az előző számviteli évben az Európai Bizottság felé bejelentett költségek mintavételes ellenőrzését.

(2) Az audit hatóság részére korlátlan hozzáférést kell biztosítani a monitoring és információs rendszerben tárolt adatokhoz.

(3) Az audit hatóság a mintavételes ellenőrzésekről készült ellenőrzési jelentést a jelentés lezárását követően haladéktalanul megküldi az irányító hatóság, igazoló hatóság valamint az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter részére.

63. Intézkedési tervekre vonatkozó különleges szabályok

190. § (1)504 Ha a jelentésben a szervezetre vonatkozó, intézkedést igénylő megállapítás, ajánlás vagy javaslat szerepel, az irányító hatóság, az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter, az igazoló hatóság, a közreműködő szervezet, az alapok alapját végrehajtó szervezet a finanszírozási megállapodásnak megfelelően, és a kedvezményezett köteles valamennyi vonatkozó, az európai uniós támogatások felhasználásával összefüggő ellenőrzési jelentés alapján a jelentés kézhezvételétől számított húsz napon belül intézkedési tervet készíteni. Az ellenőrzött szervezetek felelősek az intézkedési tervek végrehajtásáért, nyilvántartásáért, illetve a végrehajtás nyomon követéséért.

(2)505 Az (1) bekezdés szerinti szervezetek vezetői gondoskodnak az intézkedési terveik – különös tekintettel a szabálytalanságok kezelésével kapcsolatos intézkedések – megvalósításának folyamatos nyomon követéséről, amelyről, minden év november 15-i zárónappal beszámolót készítenek és tizenöt napon belül tájékoztatják az audit hatóságot a megvalósítást alátámasztó dokumentumok mellékelésével.

64. Kapcsolattartás az Európai Bizottsággal és az Európai Számvevőszékkel

191. § (1) Az audit hatóság haladéktalanul tájékoztatja az államháztartásért felelős minisztert és az európai uniós források felhasználásáért felelős minisztert, ha az Európai Bizottság felkéri az audit hatóságot ellenőrzés végzésére az Európai Bizottság számára.

(2)506 Az Európai Bizottság és az Európai Számvevőszék által tervezett ellenőrzésekről az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter értesíti az ellenőrzendő szervezetet, az államháztartásért felelős minisztert, az igazoló hatóságot és az audit hatóságot. Az irányító hatóság – ha közvetlenül hozzá érkezik a megkeresés – haladéktalanul tájékoztatja az európai uniós források felhasználásáért felelős minisztert. Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium támogatások felhasználásának ellenőrzésére kijelölt szervezeti egysége – az audit hatóság tevékenységét érintő ellenőrzések kivételével – az uniós ellenőrzések teljes folyamatát koordinálja, az értesítő levél megérkezését megelőzően az auditorok ellenőrzésre való felkészülését segítő előzetes adatszolgáltatástól az intézkedési terv végrehajtásáig. A helyszíni ellenőrzések nyitó és záró megbeszélésén az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter, az államháztartásért felelős miniszter, az irányító hatóság, az igazoló hatóság és az audit hatóság részt vehet.

(3)507 Az Európai Bizottság és az Európai Számvevőszék jelentés-tervezeteire készítendő választ és az azzal kapcsolatos szóbeli egyeztetések alapján kialakult tagállami álláspontot – az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter kijelölt egységének koordinációjával – az ellenőrzött szervezetek és az érintett irányító hatóságok kötelesek az államháztartásért felelős miniszterrel, az igazoló hatósággal, az audit hatósággal előzetesen véleményeztetni, valamint a jelentés tervezetét és végleges változatát, valamint az annak alapján készült intézkedési tervet számukra a kézhezvételt követő hét napon belül megküldeni.

(4) Az Európai Bizottság és az Európai Számvevőszék ellenőrzéseiből eredő, költségvetési és átutalás igénylési dokumentációt érintő kötelezettségvállalást vagy önkorrekciós folyamatot – az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter kijelölt egységének koordinációjával – az érintett irányító hatóság az államháztartásért felelős miniszterrel, az igazoló hatósággal és az audit hatósággal előzetesen egyezteti.

(5)508 Az irányító hatóság – az Európai Bizottság felé az egységes tagállami érdek képviseletének biztosítása céljából – az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter részére jóváhagyásra megküldi az Európai Bizottság szerveivel tervezett formális és informális személyes találkozók célját és a képviselni javasolt álláspontot a találkozót megelőző öt munkanappal. Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a tárgyalási álláspontra vonatkozó véleményéről, illetve a tárgyalási álláspont jóváhagyásáról legkésőbb a találkozó időpontját megelőző munkanapon tájékoztatja az irányító hatóságot.

(6) Az irányító hatóságok az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter útján kezdeményezhetik Magyarország Európai Unió mellett működő Állandó Képviseletének megkeresését, csatolva és részletesen bemutatva a megkeresés célját.

(7)509 Az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 128. cikke szerinti egyeztetéseken az audit hatóság vesz részt.

XXVII. Fejezet