• Tartalom

45/2014. (X. 27.) EMMI rendelet

az egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról1

2014.11.04.

Az 1–9. §, a 12. §, a 21–22. §, a 25–34. §, a 36–37. §, a 43–47. §, az 50. § és az 52. § tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés a) pontjában,

a 23–24. § és az 53. § tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés b) pontjában,

a 10–11. §, és a 19–20. § tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés e) pontjában,

a 48. § tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés f) pontjában,

a 38–39. § tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés g) pontjában,

a 13–18. § és a 40–42. § tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés h) pontjában,

a 35. § tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés o) pontjában,

az 51. § tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés p) pontjában,

a 49. § tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés t) pontjában,

az 56–62. § tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 10. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

az 55. § d)–f) pontja tekintetében a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 16. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el:

1. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet módosítása

1. § (1) A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § (2) bekezdés e)–f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdéstől eltérően]

e) az Arany János Tehetséggondozó Program előkészítő évfolyamának 9/AJTP,
f) az Arany János Kollégiumi Program előkészítő évfolyamának 9/AJKP”

(az elnevezése.)

(2) Az R. 2. § (2) bekezdése a következő g)–i) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdéstől eltérően]

g) az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó speciális szakiskolák kötelező előkészítő évfolyamának 9/E,
h) a kizárólag szakmai elméleti és gyakorlati oktatást folytató szakiskolai – közismereti kerettantervben foglalt követelmények vagy a középiskola tizedik évfolyamának teljesítését követő – szakképzési évfolyamoknak Ksz/11, Ksz/12,
i) a szakközépiskolák szakiskolai végzettséggel rendelkező tanulók érettségire történő felkészítését végző évfolyamának Szé/12/1, Szé/12/2”

(az elnevezése.)

2. § Az R. 5. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(A nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell szabályozni)

i) a tankönyvellátás iskolán belüli szabályait.”

3. § Az R. 7. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A két tanítási nyelvű iskola a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló jogszabály, a nemzetiségi nevelést-oktatást végző iskola a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló jogszabály alapján készíti el helyi tantervét.”

4. § Az R. 10. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kollégium pedagógiai programja)

a) a kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló jogszabályban meghatározottaknak megfelelően a kollégiumi nevelés alapelveit, értékeit, célkitűzéseit,”

(tartalmazza.)

5. § Az R. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók
a) óvodai nevelése esetén az óvoda pedagógiai programja a sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentését szolgáló speciális fejlesztő tevékenységet,
b) iskolai nevelése és oktatása esetén a helyi tanterv a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programot
is tartalmazza, figyelemmel a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló jogszabályban foglaltakra.”

6. § Az R. 13/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az óvodai, iskolai, kollégiumi foglalkozásokat az óvoda, a kollégium helyiségeiben, az iskola tantermeiben, illetve egyéb, a foglalkozás megtartására alkalmas helyen kell megszervezni. Az óvodán, iskolán, kollégiumon kívül akkor szervezhető foglalkozás, ha a gyermekek, tanulók intézményi felügyelete a külső helyszínen, továbbá az oda- és visszajutás közben biztosított. Az óvodán, iskolán kívül szervezett foglalkozásról a szülőt előzetesen tájékoztatni kell. Abban az esetben, ha a külső helyszínre történő eljutás akadályozza más tanítási óra megtartását, gondoskodni kell a kiesett tanítási óra pótlásáról.”

7. § Az R. 14. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az iskolának – az alapfokú művészeti iskola kivételével – minden év május 20-áig fel kell mérnie, hogy a tanuló a következő tanítási évben milyen szabadon választott tanítási órán kíván részt venni.”

8. § Az R. 16. § (2)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Elméleti oktatás keretében a tanítási óra ideje negyvenöt perc. Az iskola ennél rövidebb vagy hosszabb tanítási órát is szervezhet azzal a megkötéssel, hogy a tanítási óra ideje harmincöt percnél nem lehet rövidebb és százharmincöt percnél nem lehet hosszabb, és az egy tanítási napon a tanulók kötelező tanórai foglalkozásainak felső határára vonatkozó rendelkezések szerint tartható kötelező tanórai foglalkozások számításánál a tanítási órákat negyvenöt perces órákra átszámítva kell figyelembe venni.
(3) A tanítási órák és az egyéb foglalkozások között a tanulók részére szünetet kell tartani. A szünetek, ideértve a többi szünet időtartamánál hosszabb, főétkezésre biztosított szünet rendjét az iskola házirendje határozza meg.”

9. § Az R. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

18. § (1) Alapfokú művészeti iskolában a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet alapján a tanuló térítési díj ellenében – vagy az Nkt. alapján az alapfokú művészetoktatásban ingyenesen résztvevők esetében ingyenesen – igénybe vett heti tanórai foglalkozásainak összes időtartama nem haladhatja meg a háromszáz percet.
(2) Alapfokú művészeti iskolában a tanítási év átlagában, tanítási hetenként a tanuló részére kötelezően biztosított négy – előképzőben csoportos főtárgy esetén kettő – foglalkozás együttes időtartama
a) alapfokú és továbbképző évfolyamokon zeneművészeti ágban csak egyéni foglalkozás vagy egyéni és csoportos foglalkozás esetén legalább százötven perc, ide értve a zeneművészeti ág egyéni foglalkozású előképző évfolyamait is,
b) alapfokú és továbbképző évfolyamokon kizárólag csoportos foglalkozás esetén – minden művészeti ágban – legalább száznyolcvan perc,
c) előképző évfolyamokban zeneművészeti ág csoportos főtárgy, valamint a többi művészeti ág képzéseiben legalább kilencven perc.
(3) Ha a tanuló több alapfokú művészeti iskolával létesít tanulói jogviszonyt vagy egy alapfokú művészeti iskolában több művészeti ág, több tanszak képzésében vesz részt, a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban nyilatkoznia kell arról, hogy melyik iskolában, melyik művészeti ágban, melyik tanszakon vesz részt térítésidíj-fizetési kötelezettség mellett a képzésben. Az intézmény vezetője köteles a szülőtől a 107. § f) pontjában előírt nyilatkozatot beszerezni.”

10. § (1) Az R. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az óvodai beiratkozásra a tárgyév április 20-a és május 20-a között kerül sor. A fenntartó az óvodai beiratkozás idejéről, az óvodai jogviszony létesítésével összefüggő eljárásról a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal
a) közleményt vagy hirdetményt tesz közzé a saját honlapján,
b) közlemény vagy hirdetmény közzétételét kezdeményezi a fenntartásában működő óvoda honlapján, ennek hiányában a helyben szokásos módon, valamint
c) tájékoztatja az óvoda működésének helye szerinti települési önkormányzatot, amennyiben a fenntartó nem települési önkormányzat.”

(2) Az R. 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szülő az óvodai nevelésben történő részvételre jogszabály alapján kötelezett gyermekét köteles beíratni az önkormányzat által közzétett közleményben vagy hirdetményben meghatározott időpontban. A napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett gyermek szülője, amennyiben gyermeke az óvodakötelezettségét külföldön teljesíti, köteles arról a beiratkozás idejének utolsó határnapját követő tizenöt napon belül írásban értesíteni a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt. A napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett, az óvodával jogviszonyban álló gyermek szülője, amennyiben gyermeke az óvodakötelezettségét a jövőben külföldön teljesíti, előzetesen köteles értesíteni a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt.”

11. § Az R. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével az iskolai beiratkozás idejéről, az erről való döntés és a jogorvoslat benyújtásának határidejéről a kormányhivatal közleményt vagy hirdetményt köteles közzétenni a helyben szokásos módon, a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal, amelyet megküld az illetékességi területén működő települési önkormányzatok, továbbá az állami intézményfenntartó központ (a továbbiakban: Központ) részére.”

12. § Az R. 23. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az iskolába felvett gyermeket, tanulót – beleértve a magántanulót is – az iskola tartja nyilván. Az iskola a vele tanulói jogviszonyban álló és a 49. § (1)–(3) bekezdése szerint benyújtott kérelem alapján vendégtanulói jogviszony létesítésére engedélyt kapott tanulókról külön nyilvántartást vezet. Ha a tanköteles tanuló iskolát változtat, akkor a tanuló további nyilvántartása az átadó iskola értesítése alapján az átvevő iskola feladata, és a tanuló adatait az átadó iskola a járási hivatal egyidejű értesítése mellett tizenöt napon belül törli nyilvántartásából. Az iskola nyilvántartásában marad az a tanköteles tanuló, aki iskolai tanulmányait külföldön folytatja.”

13. § Az R. 24. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha az általános iskola – a megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirendben kell meghatározni. A hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető az a tanuló, akinek ezt különleges helyzete indokolja.”

14. § Az R. 29. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Amennyiben a középiskola valamely tanulmányi területen felvételi eljárásában a jelentkezők számára egyik vagy mindkét tárgyból előírja a központi írásbeli vizsgát, az adott évfolyamra történő felvételi eljárás során köteles mindkét tárgyból meghirdetni és megszervezni azt.”

15. § Az R. 32. § (4) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felvételi tájékoztató tartalmazza)

e) ha az iskola szóbeli vizsgát vagy a 27. § (5) bekezdése szerinti képesség-, készségfelmérést szervez, a vizsga vagy a felmérés követelményeit, időpontját és helyét,”

16. § Az R. 33. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Amennyiben a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő jelentkező élni kíván az Nkt. 51. § (5) bekezdésében biztosított jogával, a központi írásbeli vizsga jelentkezési lapjához csatolnia kell az erre vonatkozó kérelmet, valamint a szakértői bizottság véleményét. A központi írásbeli vizsgát szervező középiskola igazgatója a kérelemről a döntését határozat formájában hozza meg. A döntés kizárólag a központi írásbeli vizsga letételének körülményeire vonatkozhat. Az igazgató döntésében rendelkezik az iskolai tanulmányok során a tanuló által használt, megszokott eszközök biztosításáról, az írásbeli dolgozat elkészítéséhez a munkaidő meghosszabbításáról, a vizsga meghatározott részeinek értékelése alóli felmentésről.”

17. § Az R. 37. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a kiskorú tanköteles tanuló a kilencedik évfolyamnál alacsonyabb évfolyamra jelentkezik, a felvételi lapjait a szülő is kitöltheti és a jelentkezési lapot közvetlenül megküldheti a felvételt hirdető középiskolába, a tanulói adatlapot pedig a Felvételi Központba. A szülő kérése alapján az általános iskola is megszervezheti a felvételi lapok kitöltését és továbbítását.”

18. § Az R. 46. §-át megelőző 14. alcím címének helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. Felvétel az Arany János Tehetséggondozó Programba”

19. § Az R. 50. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A tanköteles tanuló kivételével megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki egy tanítási éven belül igazolatlanul harminc tanítási óránál – alapfokú művészeti iskolában tíz tanítási óránál – többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább két alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. A gyakorlati képzés esetén az igazolatlan mulasztás jogkövetkezményeire a szakképzésről szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell. A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban értesíti a tanulót, önálló jövedelemmel nem rendelkező és a szülővel közös háztartásban élő nagykorú tanuló esetén a szülőt is, kiskorú tanuló esetén a szülőt.”

20. § Az R. 51. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg az 51. § a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a gyermek a közoktatási törvény 24. § (3) bekezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben, és egy nevelési évben igazolatlanul tíz napnál többet mulaszt, továbbá, ha a tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz tanítási órát vagy egyéb foglalkozást, az óvoda vezetője, az iskola igazgatója – a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban – értesíti
a) óvodás gyermek esetén a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot, valamint az általános szabálysértési hatóságként eljáró járási hivatalt,
b) tanuló esetén a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot, a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot, tanköteles tanuló esetén – gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével – a gyermekjóléti szolgálatot.
(4a) Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az óvoda, az iskola és – szükség esetén – a kollégium bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a gyermeket, a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a gyermek óvodába járásával, a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá a gyermek, a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat.”

21. § Az R. 54. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit a sérelmet elszenvedő fél és a kötelességszegő tanuló egyaránt elfogad.”

22. § Az R. 62. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a nevelési-oktatási intézmény a gyermeket, tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség, a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, segítséget kérhet konfliktuskezelési szaktanácsadótól, valamint az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattól.”

23. § (1) Az R. 79. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az országos mérések keretében az érintett nevelési-oktatási intézmények elvégzik az adatfelvételt. Az adatfelvétel hivatal által meghatározott szabályainak betartásáért és az adatfelvétel során szolgáltatott adatok valódiságáért az iskola vezetője a felelős. A hivatal az idegen nyelvi mérés kivételével összegyűjti a méréshez alkalmazott feladatlapokat és kérdőíveket, továbbá gondoskodik azok feldolgozásáról. A hivatal előállítja az országos mutatókat és az elemzés szempontjából releváns részminták alapstatisztikáit, valamint azokat az összevont mutatókat, amelyek alapján az iskola és a fenntartó összehasonlíthatja az iskola teljesítményét az országos mutatókkal és a hasonló helyzetű iskolák statisztikai jellemzőivel.”

(2) Az R. 79. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az Nkt. 80. § (1) bekezdése szerinti
a) 6. évfolyamos mérésben a 2. § (2) bekezdése szerinti 5/NY elnevezésű nyelvi előkészítő évfolyamot vagy 5/N elnevezésű nemzetiségi előkészítő évfolyamot elvégzett tanulók az 5. évfolyamon,
b) 8. évfolyamos mérésben a 2. § (2) bekezdése szerinti 5/NY, 7/NY elnevezésű nyelvi előkészítő évfolyamot vagy 5/N, 7/N elnevezésű nemzetiségi előkészítő évfolyamot elvégzett tanulók a 7. évfolyamon,
c) 10. évfolyamos mérésben a 2. § (2) bekezdése szerinti 5/NY, 7/NY, 9/NY vagy 9Kny elnevezésű nyelvi előkészítő évfolyamot, az 5/N, 7/N, 9/N elnevezésű nemzetiségi előkészítő évfolyamot vagy az Arany János Tehetséggondozó Program 9/AJTP és az Arany János Kollégiumi Program 9/AJKP előkészítő évfolyamot elvégzett tanulók a 9. évfolyamon,
d) 10. évfolyamos mérésben a 2. § (2) bekezdése szerint a Hídprogram keretében tanulók a H/II/1. elnevezésű évfolyamon, majd középiskolai továbbhaladásuk esetén a 10. évfolyamon
vesznek részt.”

24. § Az R. 26. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„26. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének (fizikai fittségének) mérése
81. § (1) Az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa – az adott tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott mérési időszakban – az (5) bekezdésben meghatározott országosan egységes mérési módszer és az annak alkalmazásához kifejlesztett eszközök alkalmazásával a nappali rendszerű iskolai oktatás rendje szerinti tanulók részvételével ellátja a tanulók fizikai állapotának és edzettségének (a továbbiakban együtt: fizikai fittség) mérésével kapcsolatos feladatokat. A tanulók fizikai fittségi mérésének célja a tanulók egészsége megőrzésének, javításának, fenntartásának előmozdítása, és a tanulók egészségi állapotának nyomon követése a tanulók fizikai fittségi szintjének feltárásával.
(2) Az (1) bekezdés szerint lefolytatott fizikai fittségi mérés eredményeit a mérést végző pedagógus – a mérésben érintett tanulónként – rögzíti és feltölti az (5) bekezdés szerinti informatikai rendszerbe.
(3) A fizikai fittségi mérések egyes tanulókra vonatkozó, adott tanévben rögzített adatait az iskola testnevelés tantárgyat tanító és az iskola igazgatója által kijelölt egyéb pedagógusai tanévenként elemzik, és meghatározzák az adott tanuló fizikai fittségi szintjének további fejlesztése szempontjából – elsősorban az iskolai testnevelésórák keretei között – szükséges intézkedéseket.
(4) A fizikai fittségi mérések iskolai adatai alapján az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusai tanévenként javaslatot tehetnek a nevelőtestület részére a pedagógiai program részét képező iskolai egészségfejlesztési program módosítására.
(5) A Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (a továbbiakban: NETFIT) a tanulók fizikai fittségi mérésének adatait rögzítő, a 4. mellékletben meghatározott tartalmi keret szerinti informatikai alapú diagnosztikus értékelő rendszer. A NETFIT rendszerbe azonosításra alkalmatlan módon feltöltött tanulói eredményeket a NETFIT-et támogató informatikai alapú diagnosztikus értékelő rendszer automatikusan kiértékeli.
(6) A fizikai fittségi mérés eredményeit a mindenkori tanév rendjéről szóló jogszabályban meghatározott mérési időszak utolsó napjáig az iskolának a tanuló mérési azonosítójának alkalmazásával fel kell tölteni a NETFIT rendszerbe. A fizikai fittségi mérés tanulót érintő eredményeiről a tanuló és a szülő a tanuló mérési azonosítójának felhasználásával a NETFIT rendszeren keresztül kap tájékoztatást.
(7) A tanulók fizikai fittségi mérésének részletes szabályait az oktatásért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján teszi közzé.”

25. § Az R. 105. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A tantárgyfelosztás
a) a tanév évszámát,
b) az iskola nevét,
c) a pedagógus tantárgyfelosztási sorszámát, nevét, végzettségét, szakképzettségét és az általa tanított tantárgyakat, egyéb foglalkozásokat,
d) az osztályok, csoportok megjelölését és óratervi óráik számát,
e) a pedagógus által ellátott óratervi órák és egyéb foglalkozások számát osztályonként és tantárgyanként, egyéb foglalkozásonként,
f) az egyes pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött óraszámát,
g) az órakedvezményre jogosító jogcímeket,
h) az e)–f) pontok szerinti külön-külön összesített óraszámot, valamint
i) a fenntartó által engedélyezett pedagógus-álláshelyek számát
tartalmazza.”

26. § Az R. 121. §-a a következő (5a)–(5b) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Az Nkt. 73. § (4) bekezdése alapján létrehozott intézményi tanácsban – amennyiben a nevelési, oktatási intézmény kizárólag nagykorúak felnőttoktatását folytatja – a szülők delegáltjai helyett az intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulók legalább húsz százalékát képviselő tanulói delegált vehet részt.
(5b) Az intézményi tanács ügyrendje a működésével összefüggésben az Nkt. 44. § (13) bekezdése alapján nyilvántartott, az intézményi tanácsra vonatkozó adatokon kívül tartalmazza:
a) amennyiben azt az Nkt. 73. § (3) bekezdése alapján hozták létre, ennek tényét, a célját, és feladatait,
b) az intézményi tanács ülésezésének rendjére vonatkozó szabályokat,
c) az intézményi tanács határozathozatalára vonatkozó szabályokat, továbbá
d) a működésével járó egyéb rendelkezéseket.”

27. § (1) Az R. 123. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A köznevelési intézmény jogszabály szerinti megnevezése)

a) óvoda, egységes óvoda-bölcsőde,”

(lehet.)

(2) Az R. 123. §-a a következő (6)–(7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha az országos nemzetiségi önkormányzat önálló iskola létesítésével megszervezte az anyanyelv és népismeret követelményeinek oktatását, az iskola hivatalos nevében a kiegészítő nemzetiségi oktatás jogszabály szerinti megnevezése a nyelvoktató nemzetiségi iskola. A megnevezés tartalmazza az adott nemzetiségi nyelv megjelölését.
(7) A gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, az egységes iskola és az összetett iskola, valamint e feladatokra létrehozott intézményegységek esetében a (4) bekezdés szerinti megnevezéssel kell a hivatalos nevet megállapítani.”

28. § Az R. 124. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az alapfokú művészetoktatási feladatot ellátó köznevelési intézmény hivatalos megnevezése lehet továbbá
a) a 123. § (4) bekezdés f) pontjában meghatározott megnevezés és előtte a művészeti ágra, ágakra történő utalás,
b) kizárólag zeneművészeti ágban folyó felkészítés esetén zeneiskola-alapfokú művészeti iskola,
c) más művészeti ágban egy tanszakra felkészítő iskola esetén a hivatalos megnevezés kötőjellel kiegészítve a tanszak hivatalos vagy rövid nevével.”

29. § Az R. 125. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egyedi elnevezésként)

h) kifejezés vagy mozaikszó”

(adható.)

30. § Az R. 126. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a köznevelési intézményben folyó nevelés, oktatás – részben vagy egészben – nemzetiségi vagy idegen nyelven folyik, a köznevelési intézmény nevét két nyelven, magyarul és a nemzetiségi nyelven, vagy magyarul és az idegen nyelven is meg kell határozni.”

31. § Az R. 128. § (7)–(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A nevelési-oktatási intézmény saját pedagógus-munkakörben foglalkoztatott alkalmazottján és az intézményben iskola-egészségügyi szolgálatot ellátó szakemberen kívül csak olyan, a nevelési-oktatási intézménnyel jogviszonyban nem álló szakembert vagy szervezet programját megvalósító személyt vonhat be tanórai vagy gyermek, tanuló részére szervezett egyéb foglalkozás vagy egyéb egészségfejlesztési és prevenciós tevékenység megszervezésébe, aki vagy amely rendelkezik az egészségügyért felelős miniszter által kijelölt intézmény szakmai ajánlásával.
(8) A nevelési-oktatási intézmény vezetője az egészségfejlesztési és prevenciós programok kiválasztásánál beszerzi
a) az intézményben dolgozó óvoda- vagy iskolapszichológus,
b) az iskola-egészségügyi szolgálat, továbbá
c) amennyiben működik, a helyi vagy megyei Kábítószerügyi Egyeztető Fórum
véleményét.
(9) A nevelési-oktatási intézményekben megvalósuló teljes körű egészségfejlesztés módszertani útmutatóját az egészségfejlesztésért felelős országos intézet dolgozza ki.”

32. § Az R. 129. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A nevelési-oktatási intézmény közreműködik a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, a gyermekjogi képviselővel, valamint a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.”

33. § Az R. 132. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A nevelési-oktatási intézményben alkalmazott óvodapszichológus, iskolapszichológus az óvoda, az iskola pedagógiai programja szerint szervezett óvodai foglalkozás, iskolai tanóra ideje alatt is végezheti a gyermek, a tanuló részére az egyéni tanácsadást abból a célból, hogy a gyermek, a tanuló személyiségfejlődését elősegítse.”

34. § (1) Az R. 133. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A középiskola feladata és az intézmény vezetőjének felelőssége a tanuló választása alapján az iskolai közösségi szolgálat megszervezése állami, önkormányzati, civil, illetve nonprofit szervezetnél, középiskola magánszeméllyel kötött megállapodása alapján magánszemélynél vagy saját intézményben. Ennek keretében meg kell szervezni a tanuló közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását. A tanuló osztályfőnöke vagy az ezzel a feladattal megbízott pedagógus a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban az iratkezelési szabályok megtartásával nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet.
(2) A közösségi szolgálat keretei között
a) az egészségügyi,
b) a szociális és jótékonysági,
c) az oktatási,
d) a kulturális és közösségi,
e) a környezet- és természetvédelemi,
f) a katasztrófavédelmi,
g) az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős,
h) az egyes rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerveknél bűn- és baleset-megelőzési
területen folytatható tevékenység.”

(2) Az R. 133. §-a a következő (2a)–(2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A közösségi szolgálat az intézményben meghatározott munkaköri feladatok ellátására nem irányulhat.
(2b) A tanuló a közösségi szolgálatot a lakóhelyén lévő, 133. § (2) bekezdés szerinti intézményben is teljesítheti.”

(3) Az R. 133. § (4)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A középiskola a 9–12. évfolyamos tanulói számára szervezi meg a legalább ötven órás közösségi szolgálatot, vagy annak teljesítésére időkeretet biztosít.
(5) A közösségi szolgálatot az adott tanuló esetében koordináló pedagógus az ötven órán belül – szükség szerint a mentorral közösen – legfeljebb öt órás felkészítő, majd legfeljebb öt órás záró foglalkozást tart.”

(4) Az R. 133. § (9) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közösségi szolgálat dokumentálásának kötelező elemeként)

c) az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről a tanulói jogviszony tanév közbeni megszűnésekor igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad,”

35. § Az R. 134. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Hat vagy nyolc – nyelvi előkészítő évfolyam esetében hét vagy kilenc – évfolyamos gimnáziumi nevelés-oktatás abban a nevelési-oktatási intézményben hirdethető meg, amelyik esetében az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:)

e) a gimnáziumi nevelés-oktatásban a pedagógus-munkaköröket a tantárgynak megfelelő mesterfokozatú pedagógus végzettséggel, szakképzettséggel rendelkezők töltik be, ide nem értve az adott iskolában az idegen nyelv, testnevelés és a művészeti műveltségi terület tantárgyainak oktatásában alkalmazott pedagógusokat, és”

36. § (1) Az R. 136. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Két tanítási nyelvű nevelés-oktatás adott célnyelvből abban a középiskolában folytatható, amelyik három egymást követő tanévben megfelel az alábbi feltételeknek:
a) a két tanítási nyelvű nevelés-oktatásban részt vevő tanulók ötven százaléka a tizedik évfolyam végére megfelel a hivatal által szervezett, a KER szerinti B2 szintű nyelvtudást mérő célnyelvi mérésben meghatározott követelményeknek,
b) a két tanítási nyelvű nevelés-oktatásba a képzés indulásának tanévére beiratkozott tanulók legalább nyolcvan százaléka a két tanítási nyelvű nevelés-oktatásban a célnyelvből két tanítási nyelvű érettségi vizsgabizonyítványt szerzett, és
c) a két tanítási nyelvű nevelés-oktatásban érettségi vizsgabizonyítványt szerzett tanulók kilencven százaléka a célnyelvből rendelkezik a KER szerinti B2 szintű nyelvtudást igazoló érettségi vizsgaeredménnyel vagy államilag elismert nyelvvizsgával.”

(2) Az R. 136. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Amennyiben a középiskola az (1) bekezdésben foglaltaknak nem felel meg, új két tanítási nyelvű nevelés-oktatásra a következő tanévben a kezdő évfolyamára nem hirdethet felvételt.”

37. § Az R. 141. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A mindennapos testnevelést azokon a napokon, amikor közismereti oktatás folyik, az Nkt. 27. § (11)–(11a) bekezdésében foglalt kivétellel testnevelésóra megtartásával kell biztosítani.”

38. § (1) Az R. XVI. fejezet címének helyébe a következő rendelkezés lép:

„XVI. FEJEZET
A NEM ÁLLAMI, NEM TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATI FENNTARTÁSÚ NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK”

(2) Az R. 157. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

157. § (1) A nem állami, nem települési önkormányzati alapítású, fenntartású nevelési-oktatási intézmények működéséhez szükséges engedély iránti kérelmet az intézmény nyilvántartásba vételét, vagy annak módosítását követő hat hónapon belül lehet benyújtani az intézmény székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz. A telephelyre vonatkozó működési engedély kiadása iránti kérelmet a telephely szerint illetékes kormányhivatalhoz kell benyújtani. A telephelyre vonatkozó működési engedély kiadása tárgyában a telephely szerint illetékes kormányhivatal az intézmény székhelye szerint illetékes kormányhivatal véleményének kikérésével hoz határozatot. A határozatot meg kell küldeni a székhely szerint illetékes kormányhivatalnak is.
(2) Új nevelési-oktatási intézmény indítása esetén, valamint az Nkt. 84. § (7) bekezdése szerinti esetekben a tervezett indítás vagy az átszervezés, fenntartóváltás évének május utolsó munkanapjáig nyújthatja be a fenntartó a kormányhivatalhoz az intézmény működésének megkezdéséhez szükséges engedély iránti kérelmet.”

39. § (1) Az R. 158. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kormányhivatal a nem állami, nem települési önkormányzati alapítású, fenntartású nevelési-oktatási intézmény működési engedélyének kiadásával kapcsolatos eljárása keretében vizsgálja, hogy a nevelési-oktatási intézmény működéséhez rendelkezésre álló vagy felmenő rendszerben megteremthető személyi, tárgyi, munkavédelmi, tűzvédelmi, közegészségügyi, pénzügyi feltételek biztosítják-e a nevelő, oktató munka folyamatos, hosszú távú, biztonságos, egészséges, szakszerű megszervezését.”

(2) Az R. 158. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kormányhivatal határozatában feltünteti)

b) a nevelési-oktatási intézmény nevét, típusát, működő intézmény esetén OM azonosítóját, adószámát, székhelyét, valamennyi telephelyét, tagintézményét,”

(3) Az R. 158. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kormányhivatal határozatában feltünteti)

h) alapfokú művészetoktatás esetén feladatellátási helyenként a művészeti ágakat, azon belül a tanszakok megnevezését, valamint művészeti áganként azt a legmagasabb tanulólétszámot, amelyet az alapfokú művészeti iskola fogadni képes,”

(4) Az R. 158. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha az engedélyezési eljárás arra irányul, hogy a nevelési-oktatási intézmény székhelye vagy telephelye másik nevelési-oktatási intézmény által használt épületben legyen, az engedélyezési eljárásban)

a) be kell szerezni az épületet átadó intézmény fenntartójának, továbbá, ha nem a fenntartó az épület tulajdonosa vagy vagyonkezelői jogának jogosultja, akkor a tulajdonos vagy a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájáruló nyilatkozatát,”

40. § (1) Az R. 159. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A működési engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell)

b) a nevelési-oktatási intézményt nyilvántartásba vevő szerv nevét, címét, a nyilvántartásba vételről szóló határozat számát, keltét, költségvetési szerv esetén a bejegyzés napját,”

(2) Az R. 159. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A működési engedély iránti kérelemhez eredetiben vagy másolatban – másolat esetén az eljárás során a kormányhivatal kérheti az eredeti dokumentum bemutatását – csatolni kell)

a) a nevelési-oktatási intézmény alapító okiratát, valamint a nyilvántartásba vételről szóló jogerős határozatot, költségvetési szerv esetén a törzskönyvi igazolást,”

(3) Az R. 159. § (2) bekezdés h) pont ha) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A működési engedély iránti kérelemhez eredetiben vagy másolatban – másolat esetén az eljárás során a kormányhivatal kérheti az eredeti dokumentum bemutatását – csatolni kell

a pénzügyi feltételek teljesítésének igazolásához)

ha) a nevelési-oktatási intézmény egészére vonatkozóan a székhelyre és valamennyi telephelyre vonatkozóan együttesen részletes kimutatást arról, hogy az intézmény tevékenységét milyen forrásokból finanszírozzák, a források között feltüntetve a feladatellátáshoz rendelkezésre álló készpénzt, a befektetett eszközök és forgóeszközök értékét, a tervezett bevételi forrásokat, a költségvetési hozzájárulást, és az egyéb támogatást, az előírt tandíjat, az alapítványi támogatást, a bankhitelt, minden egyéb bevételt, bármilyen, a működéshez felhasználható tárgyi vagy pénzbeli juttatást, a tevékenységben való ingyenes közreműködést,”

41. § Az R. 62. alcím címének helyébe a következő rendelkezés lép:

„62. A nem állami, nem települési önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézmény fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzése”

42. § Az R. 169. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A kormányhivatal a nem állami, nem települési önkormányzati intézményfenntartótól, a Központ a nevelési-oktatási intézménytől érkezett, nem elektronikus úton kitöltött baleseti jegyzőkönyvet a naptári félévet követő hónap utolsó napjáig megküldi az oktatásért felelős minisztérium részére.”

43. § Az R. 171. § (5)–(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A képességkibontakoztató felkészítésben az a tanuló vesz részt, aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 67/A. §-a alapján, figyelemmel a Gyvt. 161/Q. §-ában foglaltakra, hátrányos helyzetűnek minősül. A hátrányos helyzetű tanulók számának megállapításánál a sajátos nevelési igényű hátrányos helyzetű tanulókat csak akkor kell figyelembe venni, ha iskolai nevelésük, oktatásuk a többi tanulóval együtt, azonos iskolai osztályban, csoportban történik. Azokat a sajátos nevelési igényű tanulókat, akik a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott osztályban, csoportban teljesítik tankötelezettségüket, és akikről a szakértői bizottság által kiadott szakvélemény megállapította, hogy kizárólag a többi tanulótól elkülönítetten oktathatóak, a hátrányos helyzetű tanulók számának, arányának meghatározására irányuló valamennyi számításnál figyelmen kívül kell hagyni. A hátrányos helyzetű tanulók e rendelet alapján meghatározott száma, aránya az adott tanév során az adott tanév októberi létszámstatisztikában megállapított létszámhoz, arányhoz igazodik.
(6) Az iskola igazgatója felveheti a képességkibontakoztató felkészítésbe azt a tanulót is, aki nem hátrányos helyzetű, feltéve, hogy a tanuló rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. Az így felvehető tanulók létszáma azonban nem haladhatja meg az adott osztályba felvett, képességkibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók létszámának harminc százalékát, tört létszám esetén felfelé kerekítve.”

44. § Az R. 173. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az óvoda a hátrányos helyzetű gyermekek számára az oktatásért felelős miniszter által kiadott személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program szerint óvodai fejlesztő programot szervez. Az óvodai fejlesztő programban az a gyermek vehet részt, aki a Gyvt. 67/A. § alapján, figyelemmel a Gyvt. 161/Q. §-ában foglaltakra hátrányos helyzetűnek minősül. Az óvoda vezetője felveheti az óvodai fejlesztő programba azt a gyermeket is, aki nem hátrányos helyzetű, feltéve, hogy a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. Az így felvehető gyermekek létszáma azonban nem haladhatja meg – tört létszám esetén felfelé kerekítve – az adott csoportba felvett, óvodai felkészítésben részt vevő gyermekek létszámának tizenöt százalékát.”

45. § Az R. 69. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„69. Az Arany János Kollégiumi Program
174. § (1) Az Arany János Kollégiumi Programban részt vehet az a kollégium és középiskola, amelynek célja megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, továbbá a különböző társadalmi hátránnyal küzdő tanulók megkezdhessék és sikeresen befejezhessék a középfokú tanulmányaikat, középiskolai végzettséget szerezhessenek, továbbá javuljanak esélyeik a felsőfokú tanulmányok megkezdésében.
(2) Az Arany János Kollégiumi Programban részt vevő kollégium kiválasztása az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium által kiírt nyilvános pályázat útján történik. A pályázatot az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján kell meghirdetni.
(3) A pályázatokat az e célra létrehozott döntés-előkészítő bizottság bírálja el a pályázati határidő lejártát követő harminc napon belül, majd a támogatásról javaslatot tesz az oktatásért felelős miniszternek. A javaslattételtől számított tizenöt napon belül a győztes pályázók nevét az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján nyilvánosságra kell hozni.
(4) A döntés-előkészítő bizottság háromtagú, amelybe az oktatásért felelős miniszter delegálja az Arany János Kollégiumi Program országos koordinációját segítő intézmény egy tagját, az Arany János Kollégiumi Program mentori tanácsadó testületének egy tagját és a Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség egy tagját. A bizottság maga határozza meg működésének rendjét, azzal a megkötéssel, hogy döntését egyszerű szótöbbséggel hozza. A tagokat a tevékenységük ellátásáért díjazás nem illeti meg.
(5) A pályázathoz csatolni kell
a) az Arany János Kollégiumi Program indítására és az alapító okirat, szakmai alapdokumentum ennek megfelelő módosítására vonatkozó szándéknyilatkozatot,
b) a fenntartónak a pályázaton való részvételt támogató nyilatkozatát,
c) a kollégium – a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló rendeletben foglalt, az Arany János Kollégiumi Program követelményei szerint elkészített – pedagógiai programjának tervezetét, amelynek megfelelően nyertes pályázat esetén a pályázó módosítja a pedagógiai programját,
d) az Arany János Kollégiumi Programban partnerként közreműködő középiskola nyilatkozatát arról, hogy a résztvevők középiskolai tanulmányokra történő felkészítését, a tanulmányok megkezdését és a tanulmányok alatti felkészítést biztosítja a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló rendeletben foglalt, az Arany János Kollégiumi Program követelményei szerint.
(6) Fenntartóváltás esetén az Arany János Kollégiumi Program további működtetésének feltételeként a jogutódnak köznevelési szakértői véleménnyel kell rendelkeznie arról, hogy az Arany János Programban zajló tevékenységekről, szolgáltatásokról továbbra is megfelelő színvonalon tud gondoskodni oly módon, hogy annak igénybevétele a gyermeknek, tanulónak, szülőnek nem jelent aránytalan terhet. A szakértői véleményt az oktatásért felelős miniszter számára meg kell küldeni, aki a szakértői vélemény függvényében dönt az Arany János Kollégiumi Program folytatásáról.
(7) Az Arany János Kollégiumi Program működtetésének feltételeiről a részt vevő köznevelési intézmények, azok fenntartói és az Arany János Kollégiumi Program országos koordinációjáért felelős szervezet évente megállapodást kötnek.
(8) Az Arany János Kollégiumi Programba a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint az kapcsolódhat be, aki – abban a tanévben, amelyben a pályázat meghirdetésre kerül –
a) tanulói jogviszonyban áll és a középiskola kilencedik évfolyamára jelentkezik, és
b) az e pontban meghatározott valamelyik feltételnek megfelel:
ba) a Gyvt. szerint hátrányos helyzetű,
bb) a Gyvt. 53. §-a szerinti otthont nyújtó ellátásban részesülő nevelésbe vett vagy a programba történő jelentkezés időpontjában ideiglenes hatállyal elhelyezett,
bc) törvényes felügyeletét ellátó szülője a Gyvt.-ben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, de rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága nem állapítható meg,
bd) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította, és a törvényes felügyeletét ellátó szülők egyike a Gyvt.-ben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, a másik szülő legfeljebb szakképesítéssel rendelkezik,
be) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül és lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 64. §-ában foglalt családsegítő szolgáltatás vagy a Gyvt. 40. §-a szerint a gyermekjóléti szolgálat által végzett környezettanulmány alapján az egészséges fejlődéshez szükséges feltételeket nem biztosító, elégtelen lakókörnyezetnek minősül,
bf) árva és a gyermekjóléti szolgálat – az általános iskola és a gyám kezdeményezésére elkészített – javaslata alapján rászorult. A gyermekjóléti szolgálatnak a rászorultság kérdésében annak alapján kell döntenie, hogy kellett-e az Arany János Kollégiumi Programba történő jelentkezést megelőző három éven belül a Gyvt. 39. §-a alapján az érintett tanuló érdekében intézkednie,
bg) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította és a törvényes felügyeletét ellátó szülő a Gyvt.-ben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen,
c) a bc)–be) pontokban szereplő feltételek szerint felvehető tanulók aránya együttesen nem haladhatja meg az adott osztályba felvett tanulók harminc százalékát.
(9) Az intézmény tájékoztatja a tanulót az Arany János Kollégiumi Programban való részvétel során őt megillető jogokról és az őt terhelő kötelezettségekről.”

46. § Az R. 70. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„70. Az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Program
175. § (1) Az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programban azok a szakiskolák és kollégiumok vehetnek részt, amelyek közösen vállalják, hogy az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programban részt vevő tanulóknak nappali rendszerű iskolai oktatás keretében szakiskolában, kollégiumi elhelyezéssel államilag elismert szakképesítés megszerzését biztosítják.
(2) Az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programban részt vevő kollégium kiválasztása a 174. § (2)–(5) bekezdése szerinti eljárással történik. Az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Program esetében a pályázathoz a 174. § (5) bekezdésében foglaltakon túl csatolni kell a partnerként közreműködő szakiskola nyilatkozatát arról, hogy a résztvevők szakiskolai tanulmányokra történő felkészítését, a tanulmányok megkezdését és a tanulmányok alatti felkészítést biztosítja. A kollégium fenntartói jogának átadása esetén a 174. § (6) bekezdésében foglaltak az irányadók.
(3) Az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programba a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint lehet bekapcsolódnia annak, aki
a) tanulói jogviszonyban áll, a szakiskola kilencedik évfolyamára jelentkezik és egyúttal kollégiumi ellátást is kér, és
b) az e pontban meghatározott valamelyik feltételnek megfelel:
ba) a Gyvt. szerint halmozottan hátrányos helyzetű,
bb) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította és a törvényes felügyeletét ellátó szülő a Gyvt.-ben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen,
bc) a Gyvt. 53. §-a szerint gyermekvédelmi szakellátás otthont nyújtó ellátási formájában részesülő átmeneti nevelésbe vett vagy a programba történő jelentkezés időpontjában ideiglenes hatállyal elhelyezett.”

47. § Az R. 71. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„71. Az Arany János Tehetséggondozó Program
176. § (1) Az Arany János Tehetséggondozó Programban azok a középiskolák és kollégiumok vehetnek részt, amelyek közösen vállalják a program célkitűzéseinek a megvalósítását, valamint céljuk esélyt teremteni a felsőoktatásba történő bejutásra azoknak a hátrányos helyzetű tanulóknak, akik az Arany János Tehetséggondozó Programban való részvétel nélkül nem vagy csak aránytalan nehézséggel kezdhetnék meg tanulmányaikat a felsőoktatásban.
(2) Az Arany János Tehetséggondozó Programban részt vevő kollégium kiválasztása a 174. § (2)–(5) bekezdésben foglalt eljárással történik. A pedagógiai program tervezetét az Arany János Tehetséggondozó Program követelményeivel összehangolva kell benyújtani, majd nyertes pályázat esetén annak megfelelően módosítani. A kollégium fenntartói jogának átadása esetén a 174. § (6) bekezdésben foglaltak az irányadók.
(3) A (2) bekezdésben foglalt eljárásba bevont döntés-előkészítő bizottság háromtagú, amelybe az oktatásért felelős miniszter delegálja az Arany János Kollégiumi Program országos koordinációját segítő intézmény egy tagját, az Arany János Tehetséggondozó Program tanácsadó testületének egy tagját és az Arany János Tehetséggondozó Program Intézményei Egyesületének az elnökét.
(4) Az Arany János Tehetséggondozó Programba a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint bekapcsolódhat, aki
a) tanulói jogviszonyban áll és a középiskola kilencedik évfolyamára jelentkezik abban a tanévben, amelyben a pályázat meghirdetésre kerül, és
b) az alábbi alpontokban meghatározott valamelyik feltételnek megfelel:
ba) a Gyvt. szerint hátrányos helyzetű,
bb) a Gyvt. 53. §-a szerint gyermekvédelmi szakellátás otthont nyújtó ellátási formájában részesülő átmeneti nevelésbe van véve vagy a programba történő jelentkezés időpontjában ideiglenes hatállyal van elhelyezve,
bc) a gyermekjóléti szolgálat Gyvt. 40. §-a szerinti – az általános iskola és a szülő kezdeményezésére elkészített – javaslat alapján rászorult. A gyermekjóléti szolgálatnak a rászorultság kérdésében annak alapján kell döntenie, hogy kellett-e az Arany János Tehetséggondozó Programba történő jelentkezést megelőző három éven belül a Gyvt. 39. §-a alapján az érintett tanuló érdekében intézkednie.
bd) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül.
(5) A 174. § (8) bekezdésében, a 175. § (3) bekezdésében és a (4) bekezdésben foglalt, a tanulói pályázatok benyújtásával kapcsolatos eljárást a hivatal szakértők bevonásával ellenőrzi. Ha a szakmai ellenőrzés tanügy-igazgatási szabálytalanságokat tár fel, a hivatal hatósági ellenőrzést végez.
(6) Az Arany János Kollégiumi Programban, az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programban és az Arany János Tehetséggondozó Programban részt vevő kollégiumok köréből felmenő rendszerben kikerülhet az az intézmény, amely
a) a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló rendeletben foglalt követelményeknek nem tesz eleget,
b) vonatkozásában a hatóság a programok megvalósításával összefüggő súlyos szabálytalanságot állapít meg vagy
c) jogutód nélkül megszűnik.
(7) A (6) bekezdés a)–b) pontjában foglaltak tekintetében az Arany János Kollégiumi Program és az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Program országos koordinációját segítő intézmény egy tagja, az Arany János Kollégiumi Program és az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Program mentori tanácsadó testületének tagja és a Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség tagja tesz javaslatot az oktatásért felelős miniszternek, aki a javaslat kézhezvételét vagy a még szükséges adatok beszerzését követően tizenöt napon belül döntést hoz a programokból történő kikerülésről. Az oktatásért felelős miniszter dönthet továbbá arról, hogy a programból kikerült intézmény feladatát a térség más nevelési-oktatási intézménye számára pályázati úton lehetővé teszi.
(8) Az Arany János Tehetséggondozó Program, az Arany János Kollégiumi Program és az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Program támogatásának szabályairól szóló rendeletben, a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló rendeletben és a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló rendeletben foglalt követelmények megvalósítását végző pedagógusok számára a fenntartó illetménypótlékot állapít meg a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 16. § (9) bekezdésében foglaltak alapján.”

48. § Az R. 178. § (6) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az egységes óvoda-bölcsődében a bölcsődés korú gyermekek száma nem haladhatja meg az öt főt. Az óvodás gyermekek létszáma az Nkt. 4. mellékletében meghatározott maximális létszámot akkor haladhatja meg, ha az óvodai csoportszoba alapterületére figyelemmel a 2. mellékletben előírt m2/fő feltétel biztosítható.”

49. § Az R. 180. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Központ a Köznevelési Hídprogramokat a következő tanévtől megvalósító középfokú intézményt vagy intézményeket az érintett tanévet megelőző március 31-éig jelöli ki, és erről tájékoztatja az általános iskolákat.”

50. § Az R. 193. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A 2017/2018. tanévben abban a két tanítási nyelvű nevelés-oktatást folytató középiskolában, amelyikben a 136. § (1) bekezdésében foglalt feltételeket a 2017/2018. tanév kezdetéig nem teljesítik, a két tanítási nyelvű nevelés-oktatás kezdő évfolyamára nem hirdethető felvétel. Ezen intézményekben a két tanítási nyelvű oktatás felmenő rendszerben megszűnik.”
„(16) Az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban kiemelt projekt (TÁMOP-3.1.8, TÁMOP-3.1.15.) keretében próbaellenőrzésen átesett pedagógusok, intézményvezetők és intézmények próbaellenőrzésének eredményét az érintettek kérése esetén az Nkt. 87. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzésként kell elfogadni.
(17) Az egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 45/2014. (X. 27.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Mód. r.) hatálybalépését megelőzően megalakított intézményi tanács a Mód. r. hatálybalépését követő negyvenöt napon belül ügyrendjét a 121. § (5b) bekezdése alapján felülvizsgálja és módosított ügyrendjét megküldi a hivatal számára.
(18) 2014-ben a 2015. évi pedagógiai-szakmai ellenőrzések szervezésével összefüggésben a kormányhivatalok számára meghatározott feladatokat – a kormányhivatalok folyamatos tájékoztatása mellett – a hivatal látja el a (16) bekezdés szerinti kiemelt projektek keretében.”

52. § Az R. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

53. § Az R. a 2. melléklet szerinti 4. melléklettel egészül ki.

54. § Az R.

1. 15. § (2) bekezdésében az „a középiskola” szövegrész helyébe az „az iskola” szöveg,

2. 22. § (2) bekezdésében a „választott iskola a gyermek felvételét elutasító döntést hoz” szövegrész helyébe a „választott iskola igazgatója a gyermek felvételét elutasító döntést hoz” szöveg,

4. 24. § (3) bekezdésében, 123. § (1) bekezdésében az „alapító okiratában” szövegrész helyébe az „alapító okiratában, szakmai alapdokumentumában” szöveg,

5. 27. § (5) bekezdésében a „testkultúra” szövegrész helyébe a „testnevelés” szöveg,

6. 29. § (2) bekezdésében a „kompetenciák és az évfolyamok” szövegrész helyébe a „vizsgált kompetenciák és az iskolai évfolyamok” szöveg,

7. 29. § (5) bekezdésében, 34. § (2) bekezdésében, 36. § (2) és (4) bekezdésében a „középfokú iskola” szövegrész helyébe a „középiskola” szöveg,

8. 30. § (1) bekezdésében a „központi írásbeli vizsgát szervező középfokú iskoláknak” szövegrész helyébe a „központi írásbeli vizsgát szervező középiskoláknak” szöveg,

9. 32. § (2) bekezdésében az „október 15-éig” szövegrész helyébe az „október 20-áig” szöveg,

10. 32. § (3) bekezdésében az „október 31-éig” szövegrész helyébe az „október 20-áig” szöveg,

11. 33. § (1) bekezdésében a „csak központi” szövegrész helyébe a „csak a hivatal által szervezett központi” szöveg,

12. 35. § (2) bekezdésében az „előállítását, kinyomtatását” szövegrész helyébe az „előállítását, kinyomtatását, hitelesítését” szöveg,

13. 37. § (4) bekezdésében a „27. § szerint” szövegrész helyébe a „27. § (1) bekezdése szerint” szöveg,

14. 38. § (5) bekezdésében az „a tanuló végleges döntéséig” szövegrész helyébe az „a tanév végéig” szöveg,

15. 40. § (2) bekezdésében a „valamennyi jelentkező feltüntetésével” szövegrész helyébe „valamennyi, az adott tanulmányi területre jelentkező feltüntetésével” szöveg,

16. 40. § (3) bekezdésében az „iskola székhelyének, telephelyének településén” szövegrész helyébe az „iskola székhelye, telephelye szerinti járás területén” szöveg,

17. 46. §-ában az „A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjába” szövegrész helyébe az „Az Arany János Tehetséggondozó Programba” szöveg,

18. 50. § (1) bekezdésében a „közoktatási törvény” szövegrész helyébe a „közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény)” szöveg,

19. 51. § (2) bekezdésében a „tanítási óráról, a kollégiumi foglalkozásról” szövegrész helyébe a „tanítási óráról és egyéb foglalkozásról, valamint a kollégiumi foglalkozásról” szöveg,

20. 51. § (5) bekezdésében a „harminc órát” szövegrész helyébe a „harminc tanítási órát és egyéb foglalkozást”, az „ötven órát” szövegrész helyébe a „ötven tanítási órát és egyéb foglalkozást ” szöveg,

21. 51. § (6) bekezdés b) pontjában a „harminc óra” szövegrész helyébe a „harminc tanítási óra és egyéb foglalkozás” szöveg,

22. 75. § (1) bekezdésében a „Halmozottan hátrányos helyzetű” szövegrész helyébe a „Hátrányos helyzetű” szöveg,

23. 84. § (1) bekezdésében a „közokiratokról” szövegrész helyébe a „köziratokról” szöveg,

24. 121. § (1) bekezdésében az „Az intézményi tanács” szövegrész helyébe az „Az Nkt. 73. § (3) bekezdése szerinti intézményi tanács” szöveg,

25. 123. § (2) bekezdés d) pontjában, 127. § (3) bekezdésében a „nemzetközi” szövegrész helyébe az „idegen” szöveg,

26. 130. § (2) bekezdésében az „alapító okirata” szövegrész helyébe a „szervezeti és működési szabályzata” szöveg,

27. 133. § (3) bekezdésében az „a) pontjában” szövegrész helyébe az „a) és h) pontjában” szöveg,

28. 161. § (3) bekezdésében az „alapító okiratban” szövegrész helyébe az „alapító okiratban, szakmai alapdokumentumban” szöveg,

29. 164. § (1)–(2) bekezdésében, és 183. § (2) bekezdés f) pontjában az „alapító okirata” szövegrész helyébe az „alapító okirata, szakmai alapdokumentuma” szöveg,

30. 180. § (3) bekezdésében a „járási kormányhivatalnak” szövegrész helyébe a „járási hivatalnak” szöveg,

31. az 1. melléklet II. 46. pontjában a „tanévig” szövegrész helyébe a „tanévben” szöveg,

32. a 2. melléklet 3. Kollégium cím I. Helyiségek alcím táblázata A:6 mezőjében a „Könyvtár (adattár, klub)” szövegrész helyébe a „Könyvtár” szöveg

lép.

55. § Hatályát veszti az R.

g) 181. § (2) bekezdésében az „a szakképzési évfolyamon” szövegrész.

2. A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet módosítása

56. § A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. §-a a következő 8. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában:)

„8. klinikai szakvizsga:
a) a szakpszichológus képzésről szóló 10/1981. (VIII. 6.) MM–EüM együttes rendelet és a klinikai pszichológusok és a klinikai gyermekpszichológusok szakképzéséről és továbbképzéséről szóló 14/1981. (XI. 4.) EüM rendelet (a továbbiakban: MM és EÜM rendelet) alapján szerzett klinikai pszichológia,
b) a klinikai és mentálhigiéniai felnőtt szakpszichológia és
c) a felnőtt klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológia [az a)–c) pont a továbbiakban együtt: klinikai és mentálhigiénés (felnőtt) szakpszichológus],
d) az MM és EÜM rendelet alapján szerzett klinikai gyermekpszichológia,
e) a klinikai és mentálhigiéniai gyermek- és ifjúsági szakpszichológia és
f) a gyermek- és ifjúsági klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológia [a d)–f) pont a továbbiakban együtt: klinikai gyermek szakpszichológus]
szakvizsga.”

57. § A Rendelet 16. § (3) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a Rendelet 16. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátásában részt vevő köznevelési intézményeket tartalmazó jegyzék összeállításához a megyei szakértői bizottság részére)

b) a kormányhivatal a sajátos nevelési igényt megalapozó fogyatékosság, autizmus spektrum zavar vagy egyéb pszichés fejlődési zavar, valamint a nevelés, oktatás formájának (együttnevelés, gyógypedagógiai osztályban történő különnevelés) megjelölésével a nemzetiségi önkormányzatok, valamint az egyéb nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartó által fenntartott, sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelését, oktatását, fejlesztő nevelés-oktatását ellátó, illetve szakszolgálati tevékenységet végző köznevelési intézmények jegyzékét és azok felvételi (működési) körzetét tartalmazó adatokat,
c) a tankerületi igazgató a sajátos nevelési igényt megalapozó fogyatékosság, autizmus spektrum zavar vagy egyéb pszichés fejlődési zavar, valamint a nevelés, oktatás formájának (együttnevelés, gyógypedagógiai osztályban történő különnevelés) megjelölésével a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelését, oktatását, fejlesztő nevelés-oktatását ellátó, a Központ, valamint az egyéb állami fenntartó fenntartásában lévő, az általa vezetett tankerületben működő köznevelési intézmények jegyzékét és azok felvételi (működési) körzetét tartalmazó adatokat, valamint
d) a hivatal a sajátos nevelési igényt megalapozó fogyatékosság, autizmus spektrum zavar vagy egyéb pszichés fejlődési zavar, valamint a nevelés, oktatás formájának (együttnevelés, gyógypedagógiai osztályban történő különnevelés) megjelölésével a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelését, oktatását, fejlesztő nevelés-oktatását ellátó, illetve szakszolgálati tevékenységet végző gyakorló köznevelési intézmények jegyzékét és azok felvételi (működési) körzetét tartalmazó adatokat”

(minden év január 31-ig megküldi.)

58. § A Rendelet 32. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Intézményben a vezetői megbízás feltétele

főigazgató-helyettesi, igazgatói, igazgató-helyettesi megbízás esetén)

bc) önálló továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó tagintézményben a ba) pontban foglaltaktól eltérően igazgatói, igazgató-helyettesi megbízás esetén a 6. melléklet 1. A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak végzettségi és szakképzettségi követelményei a megyében, fővárosban az Intézmény egyes tevékenységeinek ellátásához című táblázat C:6 mezőjében jelzett végzettség és szakképzettség, továbbá pedagógiai szakszolgálati feladat ellátására létesített pedagógus munkakörben szerzett, legalább ötéves szakmai gyakorlat, valamint pszichológus megbízása esetén pedagógiai, óvoda- és iskola vagy tanácsadói szakvizsga, pedagógus esetében pedagógus-szakvizsga,”

59. § A Rendelet 34. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az Intézmény egész évben folyamatosan működik.”

60. § A Rendelet 34. § (7) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Intézmény szervezeti és működési szabályzatában tagintézményi szintre lebontva kell meghatározni)

e) a pedagógus munkakörben foglalkoztatottaknak és a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörökben foglalkoztatottaknak – a 6. mellékletben meghatározott képesítési előírásoknak megfelelően – a pedagógiai szakszolgálati intézmény egyes feladatainak ellátásába történő részvételének rendjét,”

61. § A Rendelet 44. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A pedagógiai szakszolgálati intézményben, intézményvezetői megbízás esetén, a pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettséggel egyenértékűnek minősül
a) pszichológus megbízása esetén a klinikai, pedagógiai, óvoda- és iskola vagy tanácsadói szakvizsga,
b) pedagógus megbízása esetén a pedagógus-szakvizsga.”

62. § A Rendelet 1. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

63. § A Rendelet

1. 1. § 6. a) és 7. a) alpontjában a „főiskolai, alapképzési szintű” szövegrész helyébe a „főiskolai szintű, alapfokozatú” szöveg,

2. 21. § (1) bekezdésében és 42. § (1) bekezdés c) pontjában a „testi” szövegrész helyébe a „mozgásszervi” szöveg,

3. 31. § (5) bekezdés b) és c) pontjában, 31. § (6) bekezdésében a „szakalkalmazotti testület” szövegrész helyébe a „szakalkalmazotti értekezlet” szöveg,

4. 37. § (3) bekezdésében a „nevelőtestülete” szövegrésze helyébe a „szakalkalmazotti értekezlete” szöveg

lép.

3. Záró rendelkezések

64. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

1. melléklet a 45/2014. (X. 27.) EMMI rendelethez

1. Az R. 1. melléklet A nevelési-oktatási intézmény irattári terve és az iskolai záradékok cím I. Irattári terv alcím Gazdasági ügyek pontja a következő 34. alponttal egészül ki:
„34. Költségvetési támogatási dokumentumok 5”
2. Az R. 1. melléklet A nevelési-oktatási intézmény irattári terve és az iskolai záradékok cím II. Az iskolák által alkalmazott záradékok alcím a következő 49. ponttal egészül ki:
„49. A 20 hónapos köznevelési HÍD II. program első évének tanulmányi követelményeit teljesítette N, Tl.”

2. melléklet a 45/2014. (X. 27.) EMMI rendelethez

A fizikai fittségi mérések iskolai évfolyamokra vonatkozó tartalmi kerete
A NEMZETI EGYSÉGES TANULÓI FITTSÉGI TESZT (NETFIT)
1.    A NETFIT célja
A NETFIT elsősorban diagnosztikai jelleggel méri és követi nyomon a tanulók fizikai fittségét, a köznevelési intézmények rendelkezésére bocsátott útmutató szerint [„Kézikönyv a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT) alkalmazásához”]. Célja az egészséghez szükséges fittségi állapot elérése, megőrzése, javítása (fejlesztése) a tanulók fizikai aktivitási szintjének növelésén keresztül.
2.    A NETFIT tartalmi területei
A NETFIT a fizikai fittségi mérés során három tartalmi területet, azokhoz kapcsolódóan pedig négy fittségi profilt különböztet meg az alábbiak szerint.

A NETFIT tartalmi területei és a kapcsolódó fittségi profilok

 

Tartalmi területek

Fittségi profilok

Leírás

2.1.

A tanulók testösszetételére vonatkozó mérések – az antropometriai paraméterek mérése és a testösszetétel becslése

2.1.1. Testösszetétel és tápláltsági profil

A NETFIT testösszetétel és tápláltsági profilja tartalmazza a testtömeg és testmagasság értékekből számított testtömegindexet (BMI) és a testzsírszázalék értéket.

2.2.

A tanulók vázizomzatának fittségére vonatkozó
(pálya)tesztek

2.2.1. Vázizomzat fittségi profil

A NETFIT tesztek közül a vázizomzat fittségével az ütemezett hasizom teszt, a törzsemelés teszt, az ütemezett fekvőtámasz teszt, a kézi szorítóerő mérés és a helyből távolugrás teszt foglalkozik.

2.2.2. Hajlékonysági profil

A hajlékonysági teszt megbízható eredményekkel szolgál a térdhajlító izmok nyújthatóságáról.

2.3.

A tanulók aerob kapacitására vonatkozó (pálya)tesztek

2.3.1. Aerob fittségi (állóképességi) profil

Az aerob fittségi profil a 20, vagy 15 méteres állóképességi ingafutás teszt eredménye alapján becsült aerob kapacitás minősítését tartalmazza, vagyis a légzőszervrendszer és a keringési rendszer állapotának, a szervezet oxigénszállító és oxigén-felhasználási képességének mutatója.

3.    A tanulók testösszetételére és tápláltsági állapotára vonatkozó mérések típusai
3.1.    Testtömeg mérése
3.2.    Testmagasság mérése
3.3.    BMI (az előző két érték alapján számítva)
3.4.    Testzsírszázalék mérése
4.    A tanulók aerob kapacitására és vázizomzatának fittségére vonatkozó mérések, tesztek

 

A

B

1.

Mérés megnevezése

Mérés célja

2.

Ütemezett hasizom teszt

Hasizomzat erejének és erő-állóképességének mérése.

3.

Törzsemelés teszt

A törzsfeszítő izmok erejének mérése.

4.

Ütemezett fekvőtámasz teszt

A felsőtest izomerejének és erő-állóképességének mérése.

5.

Kézi szorítóerő mérés

Az alkar izmainak maximális izometrikus erőkifejtő képességének mérése.

6.

Helyből távolugrás teszt

Alsó végtag dinamikus erőkifejtési képességének mérése.

7.

Hajlékonysági teszt

A térdhajlító izmok nyújthatóságának mérése.

8.

Állóképességi ingafutás teszt 15 m, ill. 20 m

Maximális oxigénfelvevő-képesség becslése.

3. melléklet a 45/2014. (X. 27.) EMMI rendelethez

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM
1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI:

Név:

Lakcíme/tartózkodási helye:
ir.sz. (település)

(utca, hsz.)

Születési hely:

Születési dátum (év, hó, nap):

Anyja neve:

Telefon:

Lakcíme/tartózkodási helye

E-mail:

........... ir.sz. .................................................. (település) ..........................................................

.................... (utca, hsz.)

Apja neve:

Telefon:

Lakcíme/tartózkodási helye

E-mail:


........... ir.sz. ................................................. (település)


……...................... (utca, hsz.)

Gondviselő neve:

Címe:

Ha a gyermek, a tanuló állami nevelésben részesül, törzsszáma:

2. A GYERMEK NEVELÉSÉT, OKTATÁSÁT ELLÁTÓ KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY ADATAI:

Intézmény neve:

Intézmény címe:

Település:

Irányítószám:

Utca, házszám:

OM azonosító:

Telefon:

E-mail:

3. A GYERMEK, A TANULÓ EDDIGI INTÉZMÉNYES FEJLESZTÉSE, NEVELÉSE, OKTATÁSA
3.1. PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATOK

Nevelési tanácsadás keretében részesült-e vizsgálatban, fejlesztésben?

Igen - nem.

A vizsgálatot, a fejlesztést végző nevelési tanácsadást ellátó intézmény neve, címe, elérhetőségei:

Ha igen

A vizsgálat időpontja, irányultsága (ha szakvélemény/szakértői vélemény már készült a gyermekről/tanulóról, annak másolata a kérelem mellékleteként csatolandó. A rovatot csak abban az esetben kell kitölteni, ha a szakértői vélemény nem áll rendelkezésre):

A fejlesztés időtartama, irányultsága, eredményei, tapasztalatai (a rendelkezésre álló pedagógiai vélemény csatolandó):

Részesült/részesül-e a gyermek egyéb ellátásban (pl: korai fejlesztés, logopédiai ellátás)?

Igen - nem.

Ha

Az ellátás formája, annak kezdete:

igen

rendszeressége, irányultsága:

A fejlesztés eredményei, tapasztalatai:

3.2. ÓVODA

Óvodába járt:
Igen/Nem

Ha igen, annak időtartama: ...... év ......... hónaptól ... év ...... hónapig

Óvodába jár:
Igen/Nem

Ha igen, mennyi idő óta? ......... év ......... hónaptól

Jelzett-e az óvoda a gyermek fejlődésével kapcsolatban problémát?
Igen/Nem

Ha igen, mit:

3.3. ISKOLA

A tanuló az iskolában

Tanév

év-
folyam

Hiányzás nap/tanév

az alábbi tanórán kívüli foglalkozáson vett részt

egyéni fejlesztésben részesült (fejlesztési terület, átlag

Az írás-olvasás tanításának alkalmazott

óra/hó)

módszere

tankönyve

/

/

/

/

4. A GYERMEK, TANULÓ JELLEMZÉSE:

Megjelenés, testi fejlettség, a gyermek egészségi állapotával kapcsolatos megfigyelések, információk:

Társas viselkedés (kapcsolata társakkal, felnőttel, tanulási időben, szabadidőben):

Temperamentuma (pl.: kiegyensúlyozottság, lobbanékonyság, önbizalom, közlékenység, zárkózottság):

Érzelmei (pl.: intenzitás, mélység, tartósság):

Kedvelt tevékenységei, játékai, szabadidős szervezett foglalkozásai (szakkör, sport, stb.):

A gyermek, a tanuló erősségei (pl.: készségek, magatartásának kedvező vonásai):

Tanulási jellemzők (nyelvi kompetencia, kognitív képességek, mozgás), tanulási motiváció és tanulmányi feladatok végzése:

Az iskolai fejlesztés során óvodai fejlesztő programban, képesség-kibontakoztató és az integrációs felkészítésben részesült: igen – nem
Ha igen: ......./..... nevelési év/ tanév ....... hónaptól ....../....... nevelési év tanév ......... hónapig / jelenleg is

Az iskolai fejlesztés tapasztalatai, eredményei, az eredménytelenségének okai, a nehézséget okozó területek, a tapasztalt tünetek részletezése (a tanító, az osztályfőnök véleménye alapján):

Otthoni tanulási körülmények (időtartama, segítségnyújtás a szülő vagy egyéb családtag részéről, a gyermek tanulási magatartása, motivációja (szeret-e tanulni, stb.):

A család rendszeres nyelvhasználata:
□ magyar
□ nem magyar, ............................................ nyelvű
□ kétnyelvű, .......................................................................... nyelvű

Viselkedése, önálló teljesítménye a tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon:

A szakértői bizottság általi vizsgálat kérésének, a javaslat elkészítésének indokai, a vizsgálattal szembeni elvárások (a pedagógus/ a pedagógusközösség tapasztalatai alapján történő indoklás a vizsgálat szükségességéről):

A szülők részéről fontosnak tartott - a vizsgálat kérésével összefüggő - egyéb információk:

Az óvoda, az iskola részéről a kérelem kitöltésében közreműködő, a vizsgálatok eredményeinek lehetséges következményeiről, a szülőnek a vizsgálattal és annak megállapításaival kapcsolatos jogairól tájékoztatást nyújtó pedagógus neve, beosztása:

......................................................................................................................................................................................................

Szülői nyilatkozat
A szakértői bizottság vizsgálatának előkészítéséhez, megszervezéséhez

Kérem, hogy gyermekem vizsgálata során az alábbi anyanyelvi sajátosságait vegyék figyelembe:
...............................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................…...
A szakértői vizsgálaton való megjelenést javasló intézménytől a vizsgálatok eredményeinek lehetséges következményeiről, a vizsgálattal, és a vizsgálat alapján elkészülő szakértői vélemény megállapításaival kapcsolatos jogaimról és kötelezettségeimről tájékoztatást kaptam.
Kérem az óvoda, iskola vezetőjét, hogy gyermekem vizsgálatára irányuló kérelmemet a szakértői bizottsághoz továbbítsa.

Kelt: .......................................

.............................................................................
szülő(k) aláírása

Szülői nyilatkozat
a gyermek, a tanuló halmozottan hátrányos helyzetéről

Nyilatkozom arról, hogy gyermekem halmozottan hátrányos helyzetű.
Tájékoztatást kaptam arról, hogy mivel gyermekem esetében első alkalommal kerül sor a szakértői bizottság által végzett vizsgálatra, az Oktatási Hivatal által kijelölt szakszolgálati-esélyegyenlőségi szakértő jelenlétét írja elő a vonatkozó jogszabály. Az általam aláírt vizsgálat iránti kérelmet ezért a vizsgálatot kezdeményező intézmény egyidejűleg az Oktatási Hivatal részére is köteles megküldeni. E kötelezettséget abban az esetben nem kell teljesítenie, ha a szülő ennek törlését kéri. Élve a jogszabályban biztosított szülői döntési jogommal, kijelentem, hogy
a) a vizsgálaton az esélyegyenlőségi szakértő jelenlétét kérem;
b) a vizsgálaton az esélyegyenlőségi szakértő jelenlétét nem kérem.

Kelt: .......................................

.............................................................................
szülő(k) aláírása

„Statisztikai célú önkéntes szülői nyilatkozat
a gyermek, a tanuló nemzetiségi hovatartozásáról (kitöltése nem kötelező)

Nyilatkozom arról, hogy gyermekem ……………………………. nemzetiségű.

Kelt: …………………………………

……………………………….…………………………….
szülő(k) aláírása

1

A rendelet a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2014. november 5. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére